Professional Documents
Culture Documents
BGG1 Minimumkerdesek 2023 V1.0
BGG1 Minimumkerdesek 2023 V1.0
BGG1 Minimumkerdesek 2023 V1.0
Gépelemek 1 (BMEGEGEBGG1)
tárgyból a 2023/24-es tanév I. félévétől
1
A betűindexszel megjelölt kérdések is önálló kérdésnek számítanak, de logikailag a fő kérdéshez kapcsolódnak,
és a válaszok is többnyire onnan vezethetők le
1
2/A. Milyen IT-fokozatok fordulnak elő leginkább az átlagos műszaki (gépipari) gyakorlatban?
A különleges alkalmazásokat nem számítva az IT5 és IT16 közötti tartomány a jellemző.
2
Csak példa, a vizsgán más értékek is megadhatók.
2
4. Mit jelent az alaplyuk rendszer? Ábrával is szemléltesse a jellegzetes tűrésmezők
elhelyezkedését!
A furat tűrésének betűjele „H” (az alapeltérés értéke 0, a tűrésmező felülről érinti az
alapvonalat), ehhez választjuk a megfelelő csaptűrést a kívánt illesztésnek megfelelően.
Az esetek többségében alaplyuk rendszerben választunk illesztést.
3
6. Mit jelent a szoros (szilárd) illesztés? Szemléltesse ábrával alaplyuk rendszerben, és
írjon alkalmazási példát is!
Az alkatrészek csatlakozó méretének tűrése olyan, hogy (tűrésmezőn belül megvalósított
méreteknél) bármilyen párosítás esetén a csap tényleges mérete nagyobb a furaténál,
azaz mindig túlfedés képződik. Az alkatrészek erővel (sajtolás) vagy a hőtágulást
kihasználva szerelhetők.
Tipikus alkalmazása: pl. rögzítés és nyomatékátvitel (kötések).
3
A minimumkérdéseknél is ehhez igazodunk.
4
A minimumkérdéseknél is ehhez igazodunk.
4
8. Mit jelent a laza illesztés? Szemléltesse ábrával alaplyuk rendszerben, és írjon
alkalmazási példát is!
Az alkatrészek csatlakozó méretének tűrése olyan, hogy (tűrésmezőn belül megvalósított
méreteknél) bármilyen párosítás esetén a csap tényleges mérete kisebb a furaténál, azaz
mindig játék adódik. Az alkatrészek összeszerelésénél (a játék folytán) nincs ellenállás.
Tipikus alkalmazása: elmozdulást megengedő (csuklós) kapcsolatok.
Megjegyzés: alaplyuk rendszerben a H betűjelű furathoz mindig az a…h tartományból választunk csaptűrést
(lásd a 4. kérdés ábráját).
A fenti kérdések a 4-8. válaszok (és a Gépszerkesztés alapjai című tárgyban tanultak)
alapján megválaszolhatók.
5
10. Melyek a leggyakrabban előírt szabványos Ra számértékek? Ismertesse az Ra-skála
felosztását!
6
Gépszerkezetek méretezésének alapelvei, szilárdságtani és anyagszerkezettani alapfogalmak
13. Írja fel és értelmezze a következő SI-prefixumokat: giga, mega, kilo, milli, mikro, nano!
ahol:
σ – normálfeszültség [MPa],
ε – fajlagos nyúlás [-],
E – rugalmassági (Young-) modulus [MPa]
Megjegyzés: hasonlóan felírható csúsztató feszültség (τ) és szögelfordulás, csúszás (γ) között is a csúsztató
rugalmassági modulussal (G).
7
15. Rajzolja fel és értelmezze egy lágyacél jellegzetes szakítódiagramját! Mely szakaszán
érvényes a Hooke-törvény?
16. Rajzolja fel egy szívós és egy rideg anyag szakítódiagramját! Írjon mindkettőre példát is!
Rideg anyag: kis mértékű szakadási nyúlás, pl. öntöttvas, edzett (martenzites) acél.
Szívós anyag: nagy mértékű szakadási nyúlás, rugalmas és képlékeny alakváltozással, pl.
nemesített acél.
8
17. Mit fejez ki a Poisson-tényező?
Az anyag kereszt- és hosszirányú nyúlásai hányadosának abszolút értéke, anyagjellemző.
ahol:
ν – Poisson-ténező [-],
εd – keresztirányú fajlagos nyúlás [-],
ε – hosszirányú fajlagos nyúlás [-]
Megjegyzés: A Poisson-tényező értéke acélokra kb. 0,3, elasztomerekre 0,5. Egyes szakirodalmak ezt
Poisson-szám néven említik, és a reciprokját hívják Poisson-tényezőnek. A Gépelemek 1. tárgynál ezt az
értelmezést ne használjuk!
Megjegyzés: *az anyag tulajdonságaitól, állapotától (rideg, szívós stb.) és a terhelés módjától (statikus,
ismétlődő) függően folyáshatár, egyezményes folyáshatár, szakítószilárdság, lengőszilárdság stb.
Megjegyzés: a fenti négy tényező bármelyike lehet ismeretlen, értéke a másik három jellemzőből
határozható meg.
9
20. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta húzó vagy nyomó igénybevétele esetén a
keresztmetszetben ébredő feszültséget, és ábrán szemléltesse annak eloszlását!
ahol:
σ – húzó- ill. nyomófeszültség [MPa],
F – húzó- ill. nyomóerő [N],
A – a rúd keresztmetszete [mm2]
A feszültségeloszlás a keresztmetszetben konstans.
21. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta nyíró igénybevétele esetén a keresztmetszetben
ébredő átlagos feszültséget!
ahol:
τ – nyírófeszültség [MPa],
F – nyíróerő [N],
A – a rúd keresztmetszete [mm2]
22. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta hajlító igénybevétele esetén a keresztmetszetben
ébredő feszültséget, és rajzolja fel a feszültségeloszlást!
ahol:
σ – hajlítófeszültség (normálfeszültség) [MPa],
M – hajlítónyomaték [Nmm],
I – a keresztmetszet másodrendű nyomatéka a hajlítás tengelyére [mm4],
y – a keresztmetszet súlyponti főtengelyétől való távolság [mm]
10
23. Írja fel egy kör keresztmetszetű prizmatikus rúd tiszta csavaró igénybevétele esetén a
keresztmetszetben ébredő feszültséget, és rajzolja fel a feszültségeloszlást!
ahol:
τ – csavarófeszültség (csúsztató feszültség) [MPa],
T – csavarónyomaték [Nmm],
Ip – poláris másodrendű nyomaték [mm4],
r – a keresztmetszet súlypontjától való távolság [mm]
24. Mikor méretezünk egy nyomott rudat kihajlásra? Rajzolja fel törőfeszültség változását a
rúd karcsúságának függvényében, és jelölje be a jellemző tartományokat!
,
σ – törőfeszültség [MPa]
λ – karcsúság [-]
l – kihajlási hossz (függ a megtámasztások módjától) [mm]
i – tehetetlenségi sugár (inerciasugár) [mm]
Imin – másodrendű nyomaték a legkisebb inercia irányában [mm 4]
A – keresztmetszet [mm2]
Kihajlásra általában akkor méretezünk, ha a rúd karcsúsága, λ > 60 (a pontos érték
anyagminőségtől függ).
24/A. Mikor számolunk egy nyomott rúd esetén rugalmas kihajlási modell (Euler-hiperola) szerint?
24/B. Mikor számolunk egy nyomott rúd esetén plasztikus kihajlási modell (Tetmajer-egyenes) szerint?
11
25. Hogyan számítható a kör másodrendű nyomatéka középpontján átmenő tengelyre?
ahol:
d – a kör átmérője [mm],
I – másodrendű nyomaték [mm4].
ahol:
D – a külső átmérő [mm],
d – a belső átmérő [mm],
I – másodrendű nyomaték [mm4].
Megjegyzés: csak a másodrendű nyomatékok értékei vonhatók ki egymásból, a keresztmetszeti tényezők (K)
nem!
27. Hogyan számítható egy téglalap másodrendű nyomatéka az egyik oldallal párhuzamos és
a síkidom középpontján átmenő tengelyre?
ahol:
a – a hajlítás tengelyével párhuzamos oldal hossza [mm],
b – a hajlítás tengelyére merőleges oldal hossza [mm],
I – másodrendű nyomaték [mm4].
ahol:
Ix – másodrendű nyomaték az egyik tengelyre [mm4],
Iy – másodrendű nyomaték a másik tengelyre [mm4],
Ip – poláris másodrendű nyomaték [mm4].
12
29. Mi az összefüggés a másodrendű nyomaték és a keresztmetszeti tényező között?
A másodrendű nyomatékot a szélső szál távolságával elosztva kapjuk meg a
keresztmetszeti tényezőt.
ahol:
Kx – keresztmetszeti tényező az adott tengelyre [mm3],
Ix – másodrendű nyomaték az adott tengelyre [mm4],
e – a szélső szál távolsága a súlyponti x tengelytől [mm].
ahol:
ΔL – megnyúlás [mm]
F – terhelő erő [N]
L – eredeti hossz [mm]
A – keresztmetszet [mm2]
E – rugalmassági modulus [MPa]
13
32. Hogyan számítható egy tiszta csavaró nyomatékkal terhelt, l hosszúságú prizmatikus rúd
végének szögelfordulása? Rajzoljon magyarázó ábrát is!
ahol:
φ – szögelfordulás [rad]
T – csavarónyomaték [Nmm]
L – a rúd hossza [mm]
Ip – poláris másodrendű nyomaték [mm4]
G – csúsztató rugalmassági modulus [MPa]
33. Hogyan számítható egy befogott, a másik végén koncentrált hajlító erővel terhelt
prizmatikus rúd végének lehajlása? Rajzoljon magyarázó ábrát is!
ahol:
f – lehajlás [mm]
F – terhelő erő [N]
L – a rúd hossza [mm]
I – tengelyre számított másodrendű nyomaték [mm4]
E – rugalmassági modulus [MPa]
14
34. Hogyan számítható egy befogott, hajlító nyomatékkal terhelt prizmatikus rúd végének
szögelfordulása? Rajzoljon magyarázó ábrát is!
ahol:
φ – szögelfordulás [rad]
M – hajlítónyomaték [Nmm]
L – a rúd hossza [mm]
I – tengelyre számított másodrendű nyomaték [mm4]
E –rugalmassági modulus [MPa]
A kötést a felületek közötti (adhéziós) ill. anyagon belüli (kohéziós) molekuláris kötőerők
hozzák létre.
Megjegyzés: ide sorolható még (legalábbis részben) a beágyazás és a kiöntés (pl. műgyantával, betonnal) is.
A kötés az elemek geometriai kialakítása folytán jön létre, egymásba akadó felületek
révén; a csatlakozó felületek közötti felületi nyomás hozza létre.
15
38. Milyen igénybevételekre ellenőrizzük (általában) az alakkal záró kötéseket?
Felületi nyomásra a terhelést átadó felületekre, nyíró igénybevételre a veszélyes
keresztmetszetben, ezek mellett rendszerint ellenőrizzük az ún. szállítófeszültség
mértékét is.
Megjegyzés: lásd az előző kérdésnél bemutatott ábrát: a vékony, szabadkézi vonal a veszélyes
keresztmetszetet, a vastag pedig a felületi nyomás helyét mutatja.
16
Csavarkötések
44/B. Melyik jelölés jelent egy kötőcsavar esetén a csavar anyagára vonatkozóan
(minimálisan és névlegesen) Rm = … MPa szakítószilárdságot és ReH = … MPa
folyáshatárt?
ahol
M – a csavar meghúzásához szükséges teljes nyomatékszükséglet [Nmm],
Fv – előfeszítő erő [N],
d2 – a csavarmenet középátmérője [mm],
- a csavarmenet emelkedési szöge [° vagy rad],
’ – a látszólagos súrlódási félkúpszög [° vagy rad],
da – a csavaranya közepes átmérője (a névleges átmérő és a laptávolság között) [mm],
a – az anya homlokfelülete és a csatlakozó alkatrész közötti súrlódási tényező [-]
Megjegyzés: az összeg első tagja a meneten ébredő, a második pedig az anya felfekvő felülete alatti
súrlódás legyőzéséhez szükséges nyomaték. A csavaró igénybevétel számításánál csak az első tagot vesszük
figyelembe.
Megjegyzés: ez csak a szabványos csavarokra vonatkozik, ahol az anyát külön nem ellenőrizzük. Ha az anya
nem szabványos, akkor azt ellenőrizni kell nyírásra és felületi nyomásra, azaz alakkal záró kötésként!
Ugyanezt az eljárást alkalmazzuk mozgatóorsó-anya kapcsolat ellenőrzésénél is.
17
48. Mikor önzáró egy csavarkötés?
Ha ’
Megjegyzés: A profilszög (β = 30°) miatt nő a látszólagos súrlódási tényező, ezáltal nagyobb a súrlódási erő.
Mivel a menetprofil nem „éles”, és a magátmérő felé haladva vastagodik, a teherbírás is nagy.
μ – súrlódási tényező *-], ρ – súrlódási félkúpszög *° vagy rad+, β – a menet profilszöge *°+. A vesszővel (’)
jelölt mennyiségek a megnövekedett, látszólagos értékek.
18
Anyaggal záró kötések
51. Hogyan értelmezzük általában egy varrat gyökméretét? Rajzoljon magyarázó ábrát is!
Tompavarratnál: általában (kisebb lemezvastagságoknál) a lemez vastagságával azonos.
Sarokvarratnál: rendszerint a varrat keresztmetszetét jelentő háromszög magassága.
Domború és homorú kiképzésű varratoknál is a háromszög magasságával kell számolni.
19
54. Értelmezze egy tompavarratban az ébredő τǁ feszültségkomponenst!
Készítsen ábrát!
Megjegyzés: ebben az esetben a két lemezt függőleges erőpárral nyírjuk (a járulékos hajlító
igénybevételtől most eltekintünk).
20
57. Hogyan bontható fel egy sarokvarraton ébredő, általános irányú feszültség σ és τ
feszültségkomponensekre?
2
2
σ‾ – általános feszültség (pl. húzásból) [MPa], σ – normálfeszültség, a varrat
középsíkjára és a hossztengelyére merőleges komponens [MPa], τ – csúsztató
feszültség, a varrat középsíkjában a varrat hossztengelyére merőleges komponens [MPa].
58. Hogyan számítható egy csavarással terhelt, zárt, körbefutó sarokvarrat igénybevétele
(Bredt-képlet)?
ahol:
τII – az ébredő feszültség [MPa]
T – csavaró nyomaték [Nmm]
a – a varrat gyökmérete [mm]
Ao – a varrat középvonala által bezárt terület [mm2]
21
61. Mit nevezünk ellenirányú kötésnek? Rajzoljon magyarázó ábrát is!
Egyirányú kötés esetén a kapcsolódó alkatrészek terhelése azonos értelmű. A fenti ábra
szerint mindkét lemez húzott. Ha a lemezek rugalmassága azonos, az egyirányú kötés kb.
kétszer akkora terhelést képes átvinni, mint az ellenirányú.
22
66. Rajzoljon fel egy kétnyírású szegecskötést, és jelölje be a nyírt keresztmetszeteket!
ahol:
p – palástnyomás [MPa]
F – terhelő erő [N]
d – a szeg vagy szegecs átmérője [mm]
s – lemezvastagság [mm]
23
Nyomatékkötések
24
Rugók (rugalmas kötések)
[mm]
25
75. Mit jelent a progresszív rugókarakterisztika? Írjon rá példát!
A terhelő erő (nyomaték) növekedéséhez viszonyítva az alakváltozás egyre kevésbé
növekszik (a terhelés növekedésével a rugó „keményedik”).
Példa: kúpos csavarrugó.
[N]
[mm]
[mm]
77. Mi a rugómerevség?
Egységnyi alakváltozást okozó erő, amit a rugókarakterisztika alapján az alábbiak szerint
számolunk.
ahol:
s – rugómerevség [N/mm],
F – terhelő erő [N],
f – összenyomódás [mm]
Megjegyzés: ez a mérnöki gyakorlatban használt értelmezés, a tárgy keretein belül ezt alkalmazzuk.
Reciproka a rugóállandó, jele: c [mm/N]. A fizikusok viszont gyakran a *N/mm+ dimenziójú mennyiséget
nevezik rugóállandónak.
26
78. Mit fejez ki a torziós rugómerevség?
A rugót terhelő csavarónyomaték és a rugóvég szögelfordulásának
(differenciál)hányadosa.
ahol:
sT – torziós rugómerevség [Nmm],
M – terhelő nyomaték [Nmm],
ϕ – szögelfordulás (elcsavarodás) [rad]
79. Hogyan írható fel a rugóban tárolható energia f összenyomódás esetén? Diagramon is
ábrázolja lineáris karakterisztika esetén!
, lineáris karakterisztika esetén (a rugókarakteriszika görbe alatti
területe).
Ahol:
W – a tárolható energia [N·m] = [J],
F – a rugót terhelő erő [N],
f – a rugó alakváltozása (összenyomódása, megnyúlása) [m]
80. Hogyan írható fel a rugóban tárolható energia φ elcsavarodás esetén? Diagramon is
ábrázolja lineáris karakterisztika esetén!
, lineáris karakterisztika esetén (a rugókarakteriszika görbe alatti
területe).
ahol
W – a tárolható energia [N·m] = [J],
M – a rugót terhelő csavarónyomaték [Nm],
ϕ – a rugóvég elcsavarodása [rad]
27
82. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó soros kapcsolásról? Hogyan
határozható meg az eredő rugómerevség?
83. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó párhuzamos kapcsolásáról? Hogyan
határozható meg az eredő rugómerevség?
84. Írjon példát olyan rugóra, amelynél a rugó terhelése és a rugó keresztmetszetében az
igénybevétel egymástól eltérő jellegű!
A húzó-nyomó hengeres csavarrugó esetében a terhelés húzás ill. nyomás, de a
rugóhuzal igénybevétele csavarás.
28
86. Mitől függ a látszólagos rugalmassági (Young-) modulus gumirugóknál? Rajzolja fel a
diagramot!
A formatényezőtől (alaktényezőtől) és a gumi Shore-keménységétől.
Megjegyzés: a görbesereg progresszív jellegű is lehet. A számértékeket nem kell feltüntetni, csak a Shore-
keménység növekedésének irányát.
Megjegyzés: az 1-es alaktényezőn, mint határértéken kívül más számértéket nem kell felírni, a Shore-
keménység növekedésének irányát viszont jelölni kell.
29
89. Hogyan értelmezzük a csillapítás mérőszámát rugók esetén?
[mm]
Tengelyek, forgórészek
Megjegyzés: a hordozótengely álló vagy forgó, a közlőtengely pedig csak forgó lehet.
30
92. Mik a jellemző igénybevételei egy közlőtengelynek?
Fárasztó igénybevétel, amelynek jellege együttes forgóhajtogatás és csavarás, utóbbi
lehet általános lengő csavarás is.
Megjegyzés: az aláhangolt tartományban (ω/ωk > √2) üzemeltetett rendszereknél arra kell ügyelni, hogy
indításnál és megállásnál a rezonancia tartományban minél rövidebb ideig működjön a berendezés a
károsodások elkerülése érdekében.
31
96/A. Melyik fordulatszám-tartományban előnyös egy gépszerkezetet tartósan üzemeltetni a
rezgéstani szempontból?
97. Mi a különbség a lengő és lüktető jellegű feszültség között? Rajzoljon fel egy-egy
példát a feszültség változásra az idő függvényében!
Lüktető feszültség: a feszültség a minimális és maximális érték között nem vált előjelet.
Lengő feszültség: a feszültség a minimális és maximális érték között előjelet (azaz
irányt) vált. Váltakozó feszültségnek is nevezik, a lüktető feszültségi állapotnál
veszélyesebb.
[MPa]
[s]
ahol:
σ’v – az alkatrész kifáradási határa [MPa],
b1 – mérettényező [-],
b2 – felületi érdesség tényező [-],
βk – gátlástényező [-],
σv – a szabványos próbatest kifáradási határa [MPa]
Tömítések
105. Írjon fel legalább három példát nyugvó felületek érintkező tömítésére!
Tömítőmasszák, tömítőhegesztés (anyaggal záró tömítések)
Lapostömítések, profilos tömítések (pl. O-gyűrű)
33
106. Írjon fel legalább három példát nem érintkező tömítésekre!
Pl. réstömítés, labirinttömítés, visszahordó menet, folyadékszóró tömítés.
107. Írjon fel legalább három példát mozgó ill. haladó és/vagy forgó mozgást megengedő
tömítésekre!
Pl. ajakos tömítések (pl. U-gyűrű), tömszelence, nemezgyűrű, radiális tengelytömítő-
gyűrű (Simmering), axiális tömítőgyűrűk.
108. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben ébredő tangenciális
feszültséget!
ahol
σt – tangenciális feszültség [MPa],
p – belső nyomás [MPa],
D – belső átmérő [mm],
s – falvastagság [mm]
109. Írja fel egy belső nyomással terhelt, lezárt, vékonyfalú csőben ébredő axiális
feszültséget!
ahol
σa – axiális feszültség [MPa],
p – belső nyomás [MPa],
D – belső átmérő [mm],
s – falvastagság [mm]
110. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú cső belső és külső falán ébredő
radiális feszültséget!
σr = -p a cső falának belső felületén, σr = 0 a külső palástfelületen.
34
112. Mi a csőkompenzátorok szerepe?
A csővezetékekben a hőtágulások okozta hosszváltozások biztosítása járulékos erők
ébredése nélkül.
114. Mit jelent a nyomástartó edény kifejezés? Soroljon három példát is!
Olyan folyadékot, gázt vagy gőzt tartalmazó, zárt tereket határoló szerkezet, amelyet
belső és/vagy külső nyomás terhel. Néhány példa: vegyipari tartályok, légtartályok,
autoklávok, szállítótartályok, gőzkazánok, gázpalackok.
Tribológia
117. Milyen súrlódási formák különböztethetők meg annak megjelenési helye szerint? Röviden
ismertesse ezeket!
Külső súrlódás (ún. Coulomb-féle súrlódás): a mozgást gátló hatás döntően a
felületeken lejátszódó folyamatokból ered.
Belső súrlódás: a gátló hatás elsősorban az anyag belsejében lejátszódó folyamatokból
származik. Ilyen pl. a folyadékok belső súrlódása, amely lényegesen kisebb értékű lehet,
mint a külső súrlódás. Ez a kenés elméleti alapfeltevése.
35
119. Írja fel a Coulomb-féle súrlódási tényező definícióját!
𝐹
𝜇 = 𝐹𝑆 ,
𝑁
ahol:
μ – a súrlódási tényező [-],
FS – súrlódási erő (a felületek elmozdulását gátló vagy akadályozó erő) [N],
FN – a felületek közötti összeszorító erő [N]