Földrajzi felfedezések, korai kapitalizmus

A nagy földrajzi felfedezések a 15-16. század fordulóján zajlottak. Amerika felfedezését,

Afrika megkerülésével Ázsia közelebbi megismerését és a Föld körül hajózását értjük alattuk. A
nagy felfedezésekkel kezdődött el az újkor.
A legfőbb okai:
az Oszmán terjeszkedéssel a levantei kereskedelem (rizs, cukor) megdrágult és a Távol-
Kelettel folytatott hagyományos kereskedelemben az ottani luxuscikkekért (selyem, illatszer)
cserébe kiáramlott a nemesfém Európából, valamint a magyar és cseh ércbányák kimerültek.
Európa lakossága és gazdasága gyorsan növekedett, így megnőtt az igény a nemesfémre. A
térképészet és a hajózás fejlődése megteremtette a technikai feltételeket. Fellendült az atlanti
hajózás, ehhez megfelelő új hajótípus, a karavella, karakk és új technikai eszközök (iránytű)
terjedtek el.
Portugál és Spanyol felfedezők:

Bartolomeo Diaz, portugál hajós 1487-ben eljutott Afrika legdélebbi pontjára, a

Jóreménység fokához. Vasco da Gama 1498-ban Afrika megkerülésével elérte India nyugati
partjait, ahol kereskedelmi telepeket hoztak létre.
1492-ben a spanyol szolgálatban álló Kolumbusz Kristóf eljutott a Bahama-szigetekig, de
úgy vélte, Ázsia keleti részét érte el, és nem tudta, hogy új földrészt fedezett fel. Később az új
földrészt Amerigo Vespucci térképezte fel és róla nevezték el Amerikának.
Magellán nevéhez fűződik a föld körül hajózása 1519 és 22 között. A spanyol hódítók
gyorsan elfoglalták az amerikai őslakosok birodalmait (azték, inka) és a nemesfémeket
Spanyolországba szállították.
következményei:
Spanyol és Portugál gyarmatosítás, Az amerikai őslakosok közül sokan meghaltak a
gyarmatosításkor (megölték őket vagy betegségben), ezért Afrikából néger rabszolgákat
telepítettek Amerikába, ezzel fellendült a rabszolga kereskedelem. Elterjedt az ültetvényes
gazdálkodás, ezeken rabszolgák dolgoztak.
Világkereskedelem:
A tengeri kereskedelem központja az Atlanti-óceán lett. Az óceáni kikötők útvonalai
virágzásnak indultak (Lisszabon, Antwerpen). A Levantei és a Hanza kereskedelem hanyatlott.
Spanyol és Portugál gyarmatokról nemesfémet és nyersanyagot vittek Európába, cserébe
késztermékeket, iparcikkeket szállítottak Amerikába.
Ázsiából a fűszerekért és luxuscikkekért Európa arannyal és ezüsttel fizetett.
Nyugat és Kelet Európa között az élelmiszerek és iparcikkek cseréjével kialakult a
kontinentális munkamegosztás.
 Korai kapitalizmus/tőkés gazdaság:
A földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a világkereskedelem kialakulása segítette elő a
kapitalizmus, más néven a tőkés gazdaság megjelenését. A meggazdagodott kereskedőknek
érdemes volt a pénzüket (tőke) az iparba fektetni. Kialakult a manufaktúra. A tőkés biztosította a
termelés feltételeit (munkahelyek, nyersanyag) és értékesítette a kész terméket. Az úgy nevezet
munkamegosztás növelte a termelékenységet. Angliában a posztó kitermeléséhez juhokat
tenyésztettek.
Jobbágyság átalakulása:
Nyugat-Európában a jobbágyság helyzete megváltozott. Bérmunkásként tőkés mezgaz.-i
birtokra vagy manufaktúrákba szegődtek le. Független bérlőként saját gazdaságot működtettek,
bekapcsolódtak az árutermelésbe.