Nemzetközi Együttműködés, Globális Világ: Az Európai Unió Főbb Szervei és

Működésük

Az Európai Unió főbb szervei és működésük

Az Európai Unió és működése Az európai integráció kiindulópontja az 1957-es római

szerződés volt, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Unió az 1992-
es maastrichti szerződéssel jött létre, amelyet Magyarország 2004-ben ratifikált.

Az EU eredetileg gazdasági és monetáris unióként kezdődött, amelynek központi eleme a

közös piac. Kiegészítője a közös valuta, az euró, amelyet az Európai Központi Bank bocsát ki.

Az EU tagállamai bel- és igazságügyi kérdésekben is együttműködnek, amelynek eredménye

a schengeni egyezmény, amely megszüntette a belső határokat.

Az EU rendelkezik közös kül- és védelmi politikával is, de tagállamok továbbra is független

nemzetállamokként működnek.

Az EU nem szövetségi állam, de tagállamai együttműködése szorosabb a nemzetközi

szervezeteknél. Szuverenitásuk egy részét az EU-ra ruházták át, de nem adták fel teljesen.

Az EU költségvetése nem éri el a tagállamok nemzeti össztermékének 1%-át sem, és feladatai

is eltérőek.

Az EU bevételeit a tagállamok biztosítják, főleg vámokból, forgalmi adóból és nemzeti

össztermékkel arányos befizetésekből.

A kiadásoknak jelentős része a közös agrárpolitika és a fejletlenebb régiók támogatása.

Az Európai Unió és működése

Az EU vezető szerve az Európai Tanács, amely a tagállamok kormányfőiből, a Tanács

elnökéből, a külügyi főképviselőből és a Bizottság elnökéből áll.

Politikai döntéseket hoz és vitákat simít el.

Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok minisztereiből áll, összetétele az aktuális téma szerint
változik.

Jogalkotó szerv, amennyiben a Parlament is elfogadja döntését, az közös jogszabállyá válik.

A döntésekhez kettős többség szükséges.

Az Európai Bizottság tagjai az egyes szakterületek biztosai, minden tagállamból egy-egy.

Javaslatokat tesz a Tanácsnak és ellenőrzi a tagállami végrehajtást.

Az Európai Parlament tagjait közvetlenül választják, ötévente.

A Parlament jogalkotás másik szerve és ellenőrzi a Bizottságot.

A közös jogszabályok betartatása az Európai Unió Bírósága feladata.

Demográfiai változások és népmozgások a világban és Magyarországon 1945-től

napjainkig

A világban:

Az 1945-től kezdődő időszakban a fejlődő országokban tapasztalható volt a népességrobbanás

jelensége. Ennek fő okai között szerepelt a higiénia és az egészségügy fejlődése, valamint a
mezőgazdaság modernizációja, amit gyakran zöld forradalomnak emlegetnek. Ezek a
tényezők jelentős mértékben hozzájárultak a csecsemőhalandóság csökkenéséhez és a
születéskor várható élettartam növekedéséhez.

Azonban érdemes megemlíteni, hogy a népességrobbanás súlyosbíthatja a szegény országok

problémáit. A túlnépesedés tovább terhelheti az amúgy is gyengéknek számító oktatási
rendszereket, növelve ezzel a képzetlenség és munkanélküliség problémáját. Ebben az esetben
az emberek gyakran nagyvárosokba menekülnek, reménykedve a munkalehetőségek és a
segélyek megtalálásában.

Ha a gazdasági modernizáció nem kíséri a népességrobbanást, akkor a mezőgazdasági

termelés alacsony színvonala nem lesz képes fenntartani a növekvő népességet. A talajerózió
és a sivatagosodás veszélye is fenyegetheti a mezőgazdasági termelést.

Napjainkra azonban a népességrobbanás jelensége főként a legszegényebb, általában afrikai

országokat érinti. A gazdasági növekedéssel járó társadalmi modernizáció segít csökkenteni a
születések számát, ami hosszú távon a népesség növekedésének lelassulását eredményezheti.

A fejlett országokban viszont évek óta csökken a születésszám, és a lakosság elöregszik. A

családmodell átalakulása, az alkalmazotti munka terjedése és más társadalmi tényezők
hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Ennek eredményeképpen az európaiak kivándorlása
megszűnt, és megkezdődött az Európába és Amerikába irányuló bevándorlás.

A migráció gazdasági szempontból előnyös lehet, de társadalmi és kulturális feszültségeket is

okozhat. Egyesek támogatják ezt a folyamatot a globalizáció és a multikulturalizmus
eszméjének jegyében, míg mások attól tartanak, hogy a migráció párhuzamos társadalmakat
eredményezhet, ami számos konfliktushoz vezethet.

A politikai instabilitás és a háborús konfliktusok sok helyen hirtelen migrációt

eredményeznek, amit jellemzően menekültválságokként emlegetnek. Ezek a válságok gyakran
olyan térségekből erednek, ahol polgárháborúk vagy egyéb konfliktusok zajlanak, például a
Közel-Keleten.

Magyarországon:

Magyarországon is hasonló demográfiai változások tapasztalhatók voltak az említett időszak

alatt. A második világháború és a holokauszt jelentős népességcsökkenést okozott.

A háború utáni időszakban történt népességcsere során németeket telepítettek ki, és helyükbe
magyarok érkeztek az elcsatolt területekről. Ebben az időszakban a Rákosi-diktatúra célja volt
a népesség növelése, amit többek között az abortusz betiltásával és a gyermektelenség
büntetésével kívántak elérni.

A Kádár-korszakban pedig olyan jóléti intézkedéseket vezettek be, mint a bölcsődei és óvodai
hálózat kialakítása, a gyest és a családi pótlék, hogy ösztönözzék a születésszám növekedését.

Azonban mindezek ellenére a népességcsökkenés folytatódott, és a rendszerváltozás után sem

változtak jelentősen a demográfiai folyamatok. Ennek eredményeképpen a magyar társadalom
is elöregedett, ami problémákat okoz a nyugdíjrendszer fenntartásában.

A határok megnyitásával újra lehetővé vált a be- és kivándorlás. Kezdetben főként határon
túli magyarok települtek át, de az Európai Unióhoz való csatlakozás után egyre nőtt a
kivándorlás Magyarországról.

Az országon belüli népességmozgások között a városokba való költözés volt jellemző. A

szocialista iparfejlesztés és lakótelep-építés elősegítette ezt a folyamatot. Ennek
következtében a kisebb települések elnéptelenedtek, és a nagyvárosokban zsúfoltság alakult
ki.

Az utóbbi időben azonban új tendencia figyelhető meg, mely szerint a zsúfolt nagyvárosokból
az agglomerációk városi kényelmet biztosító települései felé történik kivándorlás. Ez az új
mozgásirány a városi életmód hátrányait kívánja kivédeni.