07 A Hetkoznapi Dalok

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 76

A HÉTKÖZNAPOK DALAI

75-125. sz.

Ebbe a viszonylag kis fejezetbe soroltuk a mezei munkákkal és paraszti élettel kapcsolatos
lírát. Munkadaloknak nemigen nevezhetők, mert nem munkavégzés közben, a közös munka
megkönnyítésére éneklik, hanem inkább a munka szüneteiben, munkára menet vagy onnan
jövet. Könnyebb munkák végzése közben természetesen lehet, és szoktak is énekelni.
A dalokat következőképpen csoportosítottuk:
„Búza, búza, de szép tábla búza” (a betakarítást megelőző folyamatok, munkálatok):
75-84. sz.
„Jaj, de sokat arattam a nyáron” (aratás): 85-96. sz.
„Ősz az idő, hideg vagyon” (egyéb mezei munkák és paraszti sors): 97-105. sz.
„Béres vagyok, béres” (béresdalok): 106-109. sz.
„De nehéz sora van a szegény summás lánynak” (summásdalok): 110-113. sz.
„Elmegyek, elmegyek” (búcsúzók): 114-120. sz.
„Ha a hazádba megélhetsz” (keservesek): 121-125. sz.
Az első három alfejezetben csak kevés a témakörnek megfelelő tulajdonképpeni tartalom
(78, 93, 105), zömmel inkább szerelmi szimbolikáról van szó. Ide tartozó motivikájú
versszakok még: 24/1, 67/1, 70/9 és 184/4 (a tört számok belső versszakot jelölnek).
N égy béresdalunk érdekessége, hogy három közülük Kupuszináról került elő, mindhárom
archaikus dallamon. A negyedik általánosan elterjedt, ennek szövegrokonságát a 159. szerelmi
dalban is megtaláljuk.
A summásdalok („kommenciós”-dalok: a név a nyers élelmiszerben kapott fizetségből,
konvencióból származik) a mezei munkásdalok egy válfaja. A summások mezőgazdasági
idénymunkások, akik csapatokban nagyobb birtokokra szerződtek kora tavasztól késő őszig
(2 -7 hónapra). A mi summásdalaink a csókái Rétmajorhoz kapcsolódnak. A dalok az új stílus
legújabb szövegtermékei. A munka és a velejáró életforma jellegéből adódóan nem terjedtek
el széles körben, és csak ritkán csiszolódtak sikeres műalkotássá. A katonaélethez hasonló sors
kézenfekvővé tette a katonadalok költői kliséinek kölcsönzését és aktualizálását. A 110., a
112., a 113. dal valójában katonadal néhány átalakított, esetleg új versszakkal ugyancsak a
katonadalok mintájára. A hasonlóság más mezei munkásdalokkal is kézenfekvő: 85-88.
dalaink akár summásdalok is lehetnének.
Búcsúzó énekeink az idénymunka vagy katonaság miatti elválás, búcsúzás bánatos
hangvételű dalai. Egy részük a régi hagyományba tartozik, de új stílusú dallamokon is előfor­
dulnak (114, 115, 64/4, 82/4-5, 131/2).
A keservesek műfaja jellemzően székely. Funkciója sok esetben nemcsak alkalomhoz,
érzelmi állapothoz, hanem még személyhez is kötődött az idősebb generáció életében. A ke­
servesek különböző nehéz sorsfordulók átélésében szellemi vértezetként szolgáltak, ezért főleg
egyéniek, de segíthettek egész közösséget érintő élethelyzetek szellemi áthidalásában is, mint
a „móduvázó” keservesek. (Az al-dunaiak idetelepítésük előtt Bukovinából a moldvai bojárok
birtokaira jártak több hónapig tartó idénymunkára.) A keserves szövege első személyben szól
ugyan, mégsem egyedi, konkrét sorsot idéz. A belső és személyes érzelmek legmegfelelőbb

127
kifejezését a közösség által is elfogadott költői képek szolgáltatják, melyeknek az egyén
számára mégis személyes mondanivalója van. Egy-egy dallamra sok hasonló tartalmú verset
énekeltek, ezek egymásutánja nem kötött.
Gomboson is találtunk két, keservesek stílusában fogant dalt. Valaha a keserves bizonyára
elterjedtebb műfaj volt, de személyes érzelmi jellege miatt a közhasználatból kiveszett. A ke­
serveseket mindig régi stílusú parlando dallamokon éneklik.

128
75.
Giusto, J = 100

M eg ü - ze-nem a r ó - z s á m -n a k c sü -tö r-tö -k ö n es - te.

H ogyne vés-sén tisz-ta b ú - zát fe - ke - te föld - jé - be.

M er a ma - dár m é g - é - szi, vagy a z á r - víz el - v i - s z i ,

S e n - ki h a s z - n á t nem v e-sz i.

2. 3.
Amoda van száraz nyárfa, látod-é azt, A z alföldi legényeknek sarkantyús
rózsám? csizmájuk,
Hogy ha majd az kivirágzik, akkor gyere Mikor ménnek a kocsmába, táncra áll a lábuk.
hozzám! Én nem bánom, nem bánom, nékem is van
Száraz nyárfa levele, barna kislány szerelme, virágom,
Most jutottál eszembe. Lészakasztom a nyáron!

Horgos, Pemyész Gáspámé Dobó Vera (72). Kiss L., 1942.

Régi stílusú dallam, formája az átalakult középkori szaffikum: megismételt első sor, összetett
(jelen esetben motívumismétléses) harmadik sor, rövid zárósor. Vajdaságban csak Horgosról
került elő, de ismerünk egy szlavóniai és egy ormánysági változatát is. Müdal eredete sem
kizárt.

129
76.
G iusto, J = 8 0 -1 0 8

Jó főd - b e te - ré m a bú - za,

N em a - lú d - ta m az éc - ca - ka.

Es - kü - sz ö k a csil - la - g o k - ra .

H ogy a b a - bám na - gyón csal - fa!

2. 3.
Di/ófán csörög a szarka, Éjfél tájba kopogtatott:
Vendégem lész az éccaka. - Nyisd ki, babám, az ablakot!
Bár csak az én rózsám lenne! Nyisd ki, babám, mind a kettőt,
Jaj, de rózsás kedvem lenne! Én vagyok a te szeretőd!

4.
- Hay'igaz szerető vónál,
Éjfél táján nem kopognál!
Alszok én is, alszik más is,
Eredj haza, aludj tey'is!

Csóka, Cára Istvánné Körmendi Anna (30). Burány B., 1952.


Völgyes, asszonyok. Bodor A., 1995.

Régi stílusú, általánosan elterjedt, ma is igen népszerű dallam. Különféle szövegekkel ismert.
A közhasználatban sok műdalos fordulat kerül bele, terjesztésénél erre ügyelni kell.
(Járdányi I. 127)

130
77.
R ubato, J= 104

M ég kéll a b ú - zá - n a k ér - n i,

M et m in - d é n nap új szél é - ri.

M ég kéll sz ü - vem - n ek ha - sa d - n i,

M et m in - d é n n a p új bú é - ri.

2.
j Bánat, bánat, be mégettél!
Csakhogy a fődbe nem tettél!
Asse bánnám, (ha) odaténnél,
Csak a bútól mégméntődnék!

Sándoregyháza, Bréti Lajosné Basa Anna (48). Kiss L., 1969.

Régi stílusú pentaton parlando típus, főleg az erdélyi népzenei nyelvjárásra jellem ző, másutt
csak szórványosan fordul elő. Két múlt századi feljegyzése maradt ránk. Rokonnépi és román
variánsairól is tudunk.
Szövegvariáns: 78. (MNT VI. XII. típus)

131
78.
Giusto, J = 72-104

Még köll a bú - zá - nalc ér - ni,

Mer azt min- dig a nap é - ri.

Még köll a szív - nek re - pen - ni,

Mer azt min-dig bá - nat é - ri.

2. 4.
Kaszás csillag van az égén, Fölszakadt a búza töve,
Kaszás szeretőm van nékem. Nincsen a legínnek szeme.
Illog-villog a kaszája, Széme vóna, szégyellene,
Marokverő a babája. Ötöt-hatot nem szeretne!

3. 5.
Vége van az aratásnak. Bárcsak a szeme megérne!
Né menj markot verni másnak! Ötöt-hatot nem szeretne,
Gyüvő nyáron mégfogallak, Mett, ha csak egyet szeretne,
Megtartsuk a lakodalmat! Tudom, rám és sor kerülne!

132
6. 7.
Nincs is annak semmi baja, Árok, árok, de mély árok!
Kinek szeretője barna. Bele/estem, benne vagyok.
Lám, az gnyim csak égy szőke, Bele/estem, benne vagyok,
Mégis máj meghalok érte! a Szerelemnek rabja vagyok.

Hertelendyfalva, Kovács Júlia (54). Kiss L., 1940.


Zenta, Tóth Horti Viktória (64). Fábri J., 1953.
Zenta, Kis Ferencné Rác Szábó Etelka (40). Burány B., 1953.
Felsőhegy, Nagy György Istvánná Szollár Viktória (61). Bodor G., 1972.

Szöveg és dallam Burány Béla, Fábri Jenő és Kiss Lajos gyűjtése alapján.
Az új stílus régebbi rétegéből való kis teijedelmű, kis szótagszámú, általánosan elterjedt dal­
lam. Szövege is régies, ma már alig gyűjthető, akkor is műdalos változatban.
Szövegvariáns: 77, 103. (Járdányi II. 11)

133
79.
Giusto, J = 120

B ú -z a , b ú -z a , b ú -za , b ú -za , de szép tá b - la bú - za!

Ki - h a j - lik a kis go m - b o - si út - ra.

A - ras - sa j é gy kö - k én y sze - m ű kis - lány.

L á to d .k e d v e s k is - a n g y a - lo m .n e m v ag y i - gaz hoz - zám !

2. 3.
Lovam, lovam, lovam, lovam, kesely lábú Szőlő, szőlő, szőlő, szőlő, de szép tábla szőlő!
lovam. Közepébe van égy futóvessző.
Vigyél éngém a rózsám házáig! Futószölő válik a levelétől,
Vigyél éngém, vigyél el odáig, Én is elválok a kedves régi szeretőmtől.
Az én kedves kisangyalom rácsos kapujáig!

Gombos, Dobsay András (81). Bodor A.-Tripolsky G„ 1972.

Új stílusú mixolid dallam.


Szövegvariáns: 80, 81, 159. (Járdányi II. 29, általános)

134
80.
G iusto, J = 7 6 -1 2 6

B ú - za, b ú - za, bú - za, ke - re k t á b - la bú - za,

S z é - p e n d a - lol ab - bán a d a - los p a - csír - ta.


A - r a - tás - k o r é - rik a n - nak a k a - Iá - sza.

Ki fo g -ja azt le -ja - rat-n i, ha je n -n é -k é m el köll m é n - n i

D á - ri hé - gyek fe - lé, ré - gi ba- b á m e - lé?


F e-hér m e-gye fe - lé, k is - a n - gya-lom mel - lé?

2. 3.
Árpa, árpa, árpa, de szép tábla árpa, Tarló, tarló, tarló,jaj, de árva tarló!
Annak közepébe áll egy rezgő nyárfa. Annak közepébe égy szál rózsabimbó.
Máj le/arassák a lányok, ha jelfogja a Lekaszáltuk már a búzát, itt köll hagyni a
kaszájuk! tarlóját.
De nem minden lányé, sej, csak az én Tarló, tarló, tarló, jaj, de árva tarló!
rózsámé.
4.
Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő!
Fácán lakik abba, fácán, tizenkettő.
Aranyos a fácán szárnya, csipkés a babám szoknyája,
De nem minden lányé, sej, csak az én rózsámé!

Gombos, Tamaskó Józsefné Apfel Anna (68). Bodor A - Tripolsky G., 1972.
Bácsgyulafalva, Égető Györgyné Kabók Rozália (76). Székely M., 1972.
Kevi, Fehér Vince (55). Bodor A., 1972.
Új stílusú plagális zárlatú (ízd-végű) dallam. A harmadik sora zárhat az alaphangon vagy
annak a kvartján. Szövegvariáns: 79, 81. (Járdányi II. 164, általános)

135
81.
G iusto, J = 1 0 8 -1 3 2

Ár - pa, á r - pa, de sz é p tá b - la ár p a!

Kö - ze - pé - be v an egy réz - gó nyár - fa.

R é z - gő n y á r - fa vá - lik a le - ve - lé - tő i,

Én is v á - ló k a ré - gi sz e - re - tő m - tői.

2. 3.
Árpa, árpa, de szép tábla árpa! Búza, búza, de szép tábla búza!
Búza, búza, de szép tábla búza! Kihajlott a fölsőhégyi útra.
Közepébe van egy piros rózsa. Göndör hajú legényék aratják,
Közepibe égy szál téarózsa. Babájukkal kérésztbe is rakják.
Széle fehér, a közepe sárga.
Adj égy csókot, babám, utójára!
Csókolj meg, hát, babám, utoljára!

136
4. 5.
A mi házunk rózsából van rakva, Azé, amé ilyen piros vagyok,
Piros szégfuből a tető rajta, N e hidd, babám, hogy én festve vagyok!
Nefelejcsből van a kerítése. így szült engém anyám a világra:
Barna babám, taníts ölelésre! Pirosító nem köll az orcámra.

Csóka, Korponai Mihály (50). Burány B., 1952.


Óbecse. Király E., 1965.
Felsőhegy, asszonyok. Bodor A., 1992.

Szöveg és dallam Burány Béla, Király Ernő és Bodor Anikó gyűjtése alapján.
Új stílusú dallam. Annak ellenére, hogy a vezérhang nem szerepel benne, dallamfordulataiban
sok a hármas hangzatfelbontás, ami a magyar hagyományban idegen elem. A szövegeket gyak­
ran hallani, sajnos mindig műdallamokon.
Szövegvariáns: 79, 80. (Járdányi II. 28, általános)

137
82.
G iusto, J ) = 8 4 -1 0 4

Her-vad az a bú-za, kit a ka - sza el - vág,

Hervad az a kis-lány, kit a le - gény el - hágy.

En-gemis el-ha-gyott, jaj, de be - teg va - gyök!

Meg-ö-lel a ba-bám,mind- járt meg - gyó - gyű - lók!

2. 4.
Este van, este van, de nem minden lánynak, Elment a szeretőm idegen országba.
Csak annak a lánynak, kihöl este járnak. Küldött egy levelet, hogy menjek utána.
Hozzám nem jár senki, nincs is nékem este. írt nékem levelet, menjek el utána.
Sűrű csillagos ég, de gyászra van festve! Menjen el a fene idegen országba!
Találok szeretőt (a) magam falujába!

3. 5.
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom, Elmegyek, elmegyek, vissza sose jövök,
Jaj, de sokat söprötte a gyenge karom! Ennek a falunak tájára se jövök!
Söprötte eleget, söpörje már más is! Sír az édesanyám, a szeretőm gyászol,
Szerettem a babám, szeresse már más is! Ellenséges golyó választ el egymástól.

138
6. 8.
Istenem, Istenem, édes jó Istenem, Csillagok,csillagok, szépén ragyogjatok!
Mikor lesz majd nékem szép szabad életem? Ennek a kislánynak* utat mutassatok!
Akkor lesz majd nékem szép szabad életem, Utat mutassatok a sűrű erdőbe,
Majd ha a babámat reggelig ölelem! Mutassatok utat a sötét erdőbe.
Vagy a kisangyalom rózsás kis kertjébe!
Vagy a nagyszebeni* gyászos temetőbe!

7. 9.
Fekete a kökény, fehér a virágja. Bort iszik a legény, piros az orcája,
Fekete kőkénnek feh ér a virágja, Azt hiszik a lányok, hogy pünkösdi rózsa.
Ne higyjétek, lányok, nem pünkösdi rózsa,
Bort iszik a legény, piros az orcája.
Hanem a szerelem lángja lobog rajta!
Azt hiszik a lányok, hogy pünkösdi rózsa,
Pedig a szerelem lángja lobog rajta.

10 .
Istenem, Istenem, ugyan mi lelt engem?
Talán a szeretőm anyja átkoz engem?
Átkozzon, nem bánom, csak azért sajnálom:
Szeretem a fiát, halálig nem hagyom!

Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (51). Kiss L., 1941.


Temerin, Koperec Pál (58). Kiss L., 1942.
Zenta, Tóth Horti Viktória (64). Fábri J., 1953.
Csóka, Korponai Mihály (50). Burány B., 1953.
Mohói. Király E., 1965.
Bácsgyulafalva, Pecsenka Andrásné Sötét Katalin (70). Bodor A., 1972.
Kispiac, Varbai Lajosné Kovács Matild (68). Bodor A., 1972.
Péterréve, asszonyok. Bodor A., 1995.

Új stílusú, érdekes hangnemű, sokféle szöveggel énekelt közkedvelt dallam. Közkedvelt­


ségének áldatlan eredménye, hogy a sorkezdő m m f i m r m fordulat m m f m ri m lapos
közhelyre cserélődik a gyakorlatban. Terjesztéskor ügyeljünk: a második szolmizációs variáns
nem hagyományba illő fordulat!
Szövegvariáns: 115, 116, 119, 120, 122, 131. (Járdányi II. 15, általános)

•M ás változatokban: legénynek, huszárnak, szép zöntai.

139
83.
Giusto, J = 108-120

Sej, haj, a - ki le-gény, jőj-jön vé- lem ka-szál-nyi!

Né csak min - dég a kocs - má - ba mu - lat - nyi!

Lé - vág - juk a tisz - ta bú - zát ké - vé - be,

Sej, haj, nem ad-ják a csó- kot Is - ten ne- vé-be!

ossia ossia ossia

2. 3.
Sej, haj, aki tiszta búzát akar aratnyi, Sej, haj, né feküdj a szénaboglya tövébe,
Három szántás alá köll azt bévetnyi! Körül van az rózsafával ültetve!
Aki tiszta szívből akar szeretnyi, Könnyebb nékém száz rózsafát kivágni,
Sej, haj, nem köll aztat búban elhérvasztanyi! Sej, haj, mint tetőled, kisangyalom, elválni!

Gombos, Nemes Gáspár (63), Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57). Kiss L., 1939.
Királyhalom, Herédi Mátyás (54). Kiss L., 1944.
Gombos, Gergely István (33). Bodor A - Bodor G., 1972.

Új stílusú közkedvelt dallam.


Variáns: 85 és 156, távolabbról. Szövegvariáns: 85, 108. (Járdányi II. 98, általános)

140
84.
G iusto, J = 7 6 -9 6

Ha le - m e - gyek én a ré t - re a - r a t - n i.

R o z - m a - rin g - tó i nem bi - ro k re n - det v á g - n i.

R o z - m a - rin g - sz á l rá - h a j - lik a re n - d e m - re.

Te m eg ba - bám k a - csin- g a tsz a sze - m e m - be.

2. 4.
Házunk előtt kisütött a holdvilág, Sárgadinnye ráfutott a görögre,
Az én babám abba fésüli haját. Rá sé nézheték a szőke legényre!
Göndör haját kétfelé fújja ja szél. Még a csókom sé vesztégetem rája,
Látod, babám, nem igazán szerettél! mer Ay'is jobban ráillik a barnára!

3. 5.
Házunk fölött van égy felhő, de terhes! Kanizsai zöld erdőbe születtem,
Abból esik lé az eső, de sebes! Anyám se volt, mégis fölnevelödtem!
Sebés esső veri gyönge vállamat, Ú gy nőttem föl, mint a fák közt a rózsa,
Más öleli az én kedves babámat. Volt szeretőm már tízéves koromba.

141
6. 7.
Kanizsai zöld erdőbe van egy tó, Volt énnéköm édösanyám, de már nincs,
Abba úszik három fekete holló. Mer elvitte a szögedi nagy árvíz.
Három fekete hollónak hat szárnya. Árvíz, árvíz, hozd visszayaz anyámat,
Ki vagyok a babám szívéből zárva. Anyám után mög a kedves babámat!

8.
Kihalásztam édösanyám kendőjét,
Zöld selyömmel varrattam kiya szélét.
Közepébe búbánatot rakattam.
Édösanyám, jaj, deyárván maradtam!

Doroszló, fiatal lányok. Kiss L., 1943.


Bácsgyulafalva, Égető Györgyné Kabók Rozália (78). Bodor A., 1972.
Magyarkanizsa, asszonyok. Bodor A., 1994.

Új stílusú dallam, egyike a legközkedveltebbeknek Bácskában. Érdemes megfigyelni, hogyan


kerüli ki az egészséges hagyományérzék egyetlen hangcserével a köznyelvi változat
nyomasztó szekvenciáját: m m fm r r m d helyett m m f m r m r d fordulat. AIII. sor végződhet
a kis tercen vagy a kvinten.
Variáns: 90, szélső sorok. Szövegvariáns: 15, 48, 67, 91, 103, 109, 128, 133, 134, 156,
197-200. (Járdányi II. 14, általános)

142
85.
Giusto, J = 1 0 4 -1 1 6

S e j, h aj, sz é p Z e n - t á - b a n in c s tö b b le -g é n y , csak h á ro m ,

Az is ki - m é n t ré sz t a - ra t - ni a n y á - ron!

O - ly an szé - p e n p e n - ge - ti a k a - s z á - já t!

S e j, h aj, ö - le - li a e s i- n o s b a r - n a b a -b á -já t!

2. 3.
Sej, haj, szép Zéntába nincs több kislány, csak Sej, haj, né feküdj a szénaboglya tövébe,
három, Körül van az rózsafával ültetve!
A z is kiment markot verni a nyáron! Csipkés annak a levele, nem kerek.
Selyem kapca, csattos bocskor a lábán, Sej, haj, tizenhét esztendős kislányt szereték!
Sej, haj, olyan szépen sétál a kaszás után!

4.
Sej, haj, minek a fecskének az a hosszú szárny?
Égy sé legény, ki a ményecskékhöz jár!
Lám, én csak égy barna kislányhoz járok,
Sej, haj, mégesik, hogy néha-néha ott hálok!

Zenta, Tóth Horti Viktória (64). Fábri J„ 1953.


Zenta, Szuromi András (79). Burány B„ 1965.

Szöveg és dallam Fábri Jenő és Burány Béla gyűjtése alapján.


Új stílusú ötfokú dallam. Szövege újabb keletűnek tűnik.
Variáns: 83. Szövegvariáns: 83.

143
86.
Parlando, J = 84-100

So - kát a - rat - tam a nyá - ron,

Ke - ve - set a - lúd - tam á - gyón.

Hol er - dó - be, hol me - ző - be,

Hol a ka - zaj te - te - jé - be.

2. 4.
Nagy gazda vót az én apám, Kicsi y'ökör, nagy a szarva,
Sok vagyonát hagytay énrám: Nem fér béy'az istállóba.
Hat ökörnek hat kötelét, Az én rózsám gyénge kaija
Még égy vasvéllának nyelét. Nem ölel még több hajnalba.

3. 5.
Eltörött a kocsim rúdja, Piros szegfű, mákvirágszál,
Nincsen, aki mégcsinálja. Bolond, aki le/anhoz jár!
Kilenc bognár még egy kovács Lám, én menyecskékhez járok,
Csinálja a kocsim rúdját. Dereka’jos ágyban hálok!

144
6. 7.
Fejik a fekete kecskét, Azt gondótam, amíg élék,
Ütik a barna menyecskét. Mindig víg napokat érék!
Hay'ütik és, mégérdemli, Dehát, minél tovább élék,
Met az urát nem szereti! Annál több bánatot érék!

Székelykeve, Barabás Antalné Daradics Zsuzsanna (63), Nyisztor István (70). Kiss L., 1968.
Sándoregyháza, Vámos Józsefné Basa Viktória (48), Bréti Lajosné Basa Anna (48). Kiss L„ 1969.
Székelykeve, Péter (Volák) Anna (62). Kiss L., 1969.

Régi stílusú dallam, az al-dunai székelyek egyik fődallama, melyhez leggyakrabban keserve­
sek és balladák kapcsolódnak.
Variáns: 105, 124, 164, 166, ezek bukovinai változata. Szövegvariáns: 87, 88, 108, 166.

145
87.
G iusto, J ) = 9 2 -1 3 2

J a j, de s o - kát a - rat - ta m a nyá - ron!

De ke - ve - set a - lú d - ta m az á - gyón!

Vfesd m é g , ró - z sá m , vesd m é g a síin - g ö lt á - g y a - d a t,


G y e - r e , b a - b á m , á - g y a z a m ég

H a g y a - lu - sz o m ki ra j - ta ma - ga - m át!
H a g y p i - h e n - jem

2. 3.
Jaj, de csinos papucsot szabattam! Szép a bimbó, még ki nem virágzik,
A sarkába szerelmet rakattam. Szép a kislány húszéves koráig.
Kikopott a szerelem a papucs sarkából, Én is belejutok még abba a korba,
Elhagyott a szeretőm a nyáron. Férhöz megyék húszéves koromba!

Horgos, Szaniszló Matild (18). Bartók B., 1906.


Zenta, Kaszás Gizella (19). Burány B., 1953.
Horgos, Zabos Imréné Geleta Piroska (62). Kiss L., 1972.

Új stílusú szó-végű dallam, melyet a használatban sokszor dó-\é gűre lapítanak: fm fs mdr mdd.
A terjesztésnél vigyázni kell a stílustisztább szó-végű alakra!
Szövegvariáns: 86, 88. (Járdányi II. 82, általános)

146
88.
G iusto, J = 8 8 -1 1 2

A z e n - ta - ii d o - b o - gós h íd a - la tt
A m o - h o - li rét a - la tt, ré t a - la tt

B a r- n a le - g én y r o z - m a - rin - got a - ra t.
. H á - ro m

En va- gyök a r o z - m a - rin g ké - ve - kö - tő - je.

B a r- n a le - g én y i - gaz sz e - re - tő - je.

2. 4.
Jaj, de sokat arattam a nyáron! Ez a kislány mit gondolt magába:
De keveset aludtam az ágyon! Jön a vonat, léfekszik alája.
Vesd még, babám, ágyadat, slingölt párnádat, Egyet-kettőt fiittyentétt a masiniszta:
Hagy aluszom ki magam ténálad! Egyet-kettőt fiittyentétt a masina sípja:
- K e’j fő, kislány, mer elvág a masina!

3. 5.
Ez a kislány papucsot szabatott, - Nem kelék én, itt lész a halálom!
A sarkába szerelmet rakatott. - Nem kelék én, itt lelém halálom!
Kikopott a szerelem a papucs sarkából, Itt hagyott el éngémet a párom!
Jaj, de távol estem a babámtól! Ha elhagyott, máj mégvár éngém a babám
A zéntai temető kapunál!

147
6.
- Ugye, babám, igaz-e a szíved?
- z Enyém igaz. Nem tudom a tied?
- Ha az enyém igaz szív, sej, de nem volna,
Réges-rég megcsókoltalak volna!

Királyhalom, Barta Lászlóné (30). Kiss L., 1944.


Ludas, Tóth Irén (20). Király E„ 1956.
Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (42). Burány B., 1965.
Mohol. Király E., 1965.
Dobrodol, Fekete Istvánná Hajnal Mariska (45),
Koller Miskáné Német Juliska (48 ). Bodor A., 1992.

Új stílusú dúr dallam funkciós fordulatok nélkül.


Variáns: 89, távolabbról. Szövegvariáns: 86, 87. (Járdányi II. 129, dunántúli, dél-alföldi és
palóc)

148
89.
G iusto, J = 80

Túl a T i - szán le - a - r a t - ta m a b ú - z á t.

N e m kö- tö t- te m ké - vé - b e , a szél m in d e l - h o rd - ta m ár.

- G y e - re , b a - b á m , sz e d d ő s z - sz e , kö- tö z d k é - vé - be,

Pá - ros cső - k o t a - dók ér - te es - té - re!

2.
- N e m mehetek, nem enged a jó anyám!
Nem engedi kévébe kötözni a te búzád!
- Ha nem hagyja, hadd vigye a szél messzire,
Lesodorja a Duna fenekére!

Dobrodol. Király E„ 1965.

Szöveg és dallam Király Ernő gyűjtése alapján.


Új stílusú heterometrikus dallam. Szövege kiforratlannak tűnik.
Variáns: 88, távolabbról.

149
90.
G iusto, J = 7 6 -1 0 0

Túl a T i - szán le - a - ra t - tá k a b ú - z á t,

E l - v á g - tá k a kis p a - c s ír - ta jo b b s z á r - n y át.

K is p a - c s ír - ta b ú - sü l a szár - nya u - tá n ,

En is bú - su - lók a g a - lám - b ő m u - tá n .

2. 3.
Túl a Tiszán azé nem jó aratni, Már minálunk így rostálják a búzát:
Mer az acat a kezemet megszűri. Hátrafelé fújja a szél a pórját.
Megszúrt kézzel nem tudok én ölelni, Hátrafelé fújja a szél a pórját,
Kit szerettem, az el fog felejteni! Mit tagadod? Én is jártam tehozzád!

Mohot. Király E., 1962.


Törökkanizsa. Király E., 1962.

Új stílusú dallam.
Variáns: 84, szélső sorok. Szövegvariáns: 70, 91, 92, 95, 104, 184.

150
91.
G iusto, J = 9 2 -1 1 0

S e j, h a j, tú l a T i- s z á n le - a - r a t - tá k az á r - p á t,

E l - v ág - tá k a kis p a - c s ír - ta jo b b s z á r - ny át.

K is p a - c s ír - ta b ú - sü l a szár - nya u - tá n ,

S e j, h aj, é n is b ú - s u - ló k a sz e - re - tő m u - tá n .

2. 3.
Sej, haj, sárgadinnye fölfolyott a görögre! Sej, haj, sárgadinnye nem éggyez a göröggé’,
Mellikünknek kacsintósabb a szeme? A z én szívem nem eggyez a ti/'edde’,
Lám, az ényim nem is tud kacsintani, Mer a ti/ed csalfaságga’ van tele.
Sej, haj, mégis ide tudja a legényt csalni! Sej, haj megcsalná az enyimet, ha lehetne!

4.
Sej, haj, sárgarépát nem jó dombra űtetni,
Özvegyasszony lányát nem jó szeretni,
Mer az özvegy magay'is legént szeret.
Sej, haj, szenved is a szegén lánya eleget!

Zenta, Fekete István (58). Fábri J„ 1954.


Felsőhegy, Bollók István (52). Burány B., 1963.
Tóthfalu, asszonyok. Bodor A., 1991.

Új stílusú pentaton dal.


Variáns: 99. Szövegvariáns: 70, 84, 90, 92, 184. (Járdányi II. 120, általános)

151
92.
Poco rubato, J^= 9 6 -1 2 0

M ár m i - n á - lü n k le - a - r a t - tá k az á r - p á t,
T ú li a T i - sz á n le - v ág - tá k m ár a b ú - zá t,

E l- v á g - tá k a /b ú s g e r - li - ce jo b b s z á r - ny át.
I kis p a - c s ír - ta

B ús g e r - li - ce b ú - sü l a szár - nya u - tá n ,
K is p a - c s ír - ta

En is bú su lók a sz e - re - tő m u - tá n .

2. 3.
Túl a Tiszán, jegenyefa tövébe, Tisza partján mandulafa virágzik,
Két szerelmes játszik egymás ölébe. Mandulája vízbe hullik, elázik.
Egyik nézi a Tiszába ja habot, Bús gerlice szokott rajta méghálni,
Másik nézi a ragyogó csillagot. Kisangyalom, nehéz tőled elválni!

4.
Bodor bárány elvesztötte az anyját.
Ez a legény nem találja a párját.
Bárcsak éngöm választana párjának!
Hálát annék a mennyei atyának!

Csóka, Kiss Istvánné Banka Erzsébet (26). Burány B., 1971


Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (49). Király E., 1971.
Horgos, Magócsi Andrásné Varga Etelka (59). Kiss L., 1972.

Új stílusú pentaton ütemváltó dal, előadása 5/8-os lüktetésű.


Szövegvariáns: 70, 90, 91, 95, 184.

152
93.
Parlando-rubato, J = 9 2 -( 100)

Lé van m ár a b ú -z a vág - va,

K ö - rö s z t - b e is van m ár rak - va.

A - hány szém van ég y kö - rö szt - b e,

A ny - nyi - szór ju s - sak e - sz é d - be!

2. 4.
Heje, heje, heje, heje. Ha kimegyek a tanyára,
Lyukas a házam teteje! Nincsen búza, nincsen árpa.
A nagy adó terhe alatt Nincs a kocsi, nincs a hat ló,
A gerenda majd leszakad! Elvitte a végrehajtó!

3. 5.
Hogyha jön a végrehajtó, Nincsen búza, nincsen árpa,
Nem kérdezi, hány a síró. Elvitték az adósságba!
Kocsira teszik ágyamat, Éngém né sajnáljon senki,
Utolsó véka búzámat. így köll nékém tönkremenni!

153
6. 7.
Szakadjon rám ez a felhő, A házamon nincsen tető,
Úgy csurogjon rám az eső! Majd ád rá a Goldstein Benő !
Mert én szegény árva vagyok, A nagy adó terhe alatt
Mindég az ég alatt járok. A gerenda majd leszakad.

8.
Eredj, asszony, a zsidóhoz,
Kérjél pénzt az adóssághoz!
Né tétesd csúffá magadat!
N é vigyék el az ágyadat!

Gombos, Tam askó A ntalné Filipovics A nna (65). K iss L., 1942.
Zenta, K álm án Jenő (24). Fábri J„ 1953.
Csóka, B anka János (45). Burány B., 1965.

Régi stílusú, általánosan elteijedt parlando. Valaha nagyon népszerű lehetett. Műdal eredete
sem kizárt. A közhasználatban gyakran a kávéházi cigányzene kedvelt fordulataival halljuk.
Szövegei régiesek.
Szövegvariáns: 6, 135. (Járdányi I. 132, általános, K -V . 324)

* Zcntai fakereskedő a századforduló körtll.

154
94.
G iusto, J = 8 4 -1 1 2

T i s z - ta bú-za ki sem h á n - ta a fe - jét,

P á - ros g a - la m b m in d el - h o rd - ta a sz e - m ét.

Ha nyom - ta - tó m , c s a k a pé - vát sze - le - lém .

L á - tó d , b a - bám , m i - re v isz a sz e - re - lém ?

2. 3.
N é vágd szét a piros almát, mégrohad! Jaj, de bajos égy vánkoson fekünni,
N é szomorídd a szívemet, méghasad! Aki egymást nem igazán szereti!
így is élég bánatos az én szívem! Én sé szeretém a felesígemet,
Kisangyalom, nem léheték a ti/ed! Mellé fekszék, falnak hajtom fejemet.

Oromhegyes, Balázs István (74). Tripolsky G.-Bodor A., 1976.


Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (53). Bodor A., 1989.

Új stílusú mixolid dallam.


Variáns: 153. Szövegvariáns: 29, 103, 129, 159. (Járdányi II. 44, általános, kivéve a székely
és északnyugati területeket)

155
95.
G iusto, J = 1 0 0 -1 1 6

T i s z - ta bú - zát ö n - tö t - te m a ga - ra t - b a ,

M ost va - gyök a sz e - re - tő m - m el ha - rag - b a.

A d - d ig lé - szék sze - re - tő m - m e l, sej, de h a - ra g - b a,

M ég a b ú - z a ben - ne lé sz a ga - r a t - b a.

2. 4.
Már minálunk úgy rostálják a búzát: Árvacsalán szúrta meg a kezemét,
Hátrafelé szólják annak a poiját. Barna legény csalta még a szüvemét.
Hátrafelé fújja a szél, sej, de a pórját. Barna legény, ne csald még az árva szüvemét!
Hátrafelé fújja a szél, sej, de a kendőm. Én akarom mégcsalni a tejédét!
Mit tagadod? Én is jártam téhozzád!
Mit tagadod? Te is vótál szeretőm!

3. 5.
Már minálunk kivirágzott a mályva, Tisza partján mandulafa virágzik,
Nincsen legény, aki aztat levágja. A virágja vízbe hull, és elázik.
Máj levágja késő ősszel, sej, de ja harmat! Ha elázik, máj terém az jövő nyárára!
Kereshetsz má szebb szeretőt magadnak! Szerettelek, barna babám, hiába!

156
6.
Kis kertemnek a negyedik sarkába
All egy magos vén di/'ófa magába.
Lehullott a vén di/'ófa száraz levele,
Barna babám, el is vagy mán felejtve!

Székelykeve, K iss D ezsőné Szofrán M ária (43). K iss L., 1968.


Kispiac, K ovács Ilike (8). Bodor A., 1972.
Péterréve, asszonyok. Bodor A ., 1995.

Szöveg és dallam Kiss Lajos és Bodor Anikó gyűjtése alapján.


Új stílusú ízó-végű dallam, ma is igen népszerű.
Szövegvariáns: 90, 92, 103, 104.

157
96.
Giusto, J = 96—(112)

T i s z - ta bú - zát n em a d - ta m a ma - dár - nak,

P á r - ja let - te m a ger - li - ce m a - d á r - nak .

K is ger - li - ce b ú - sü l a pár - ja u - tá n .

Én is b ú - su - lók a sze - re - tő m u - tá n .

2. 4.
Jaj, de bajos kőből vizet facsarni! - Barna kislány, mit viszel a kosárba?
Jaj, de bajos szép szeretőt tartani. Mi van a te szíved alá bezárva?
Mer a szépet más is tudja szeretni! - Olyan bánat, ki sem tudom mondani:
Fáj a szívem, kész érte megrepedni! Nem akar a kisangyalom szeretni!

3. 5.
A nagy réti kukorica de sárga! Ha fölmegyek a szegedi nagy hegyre,
A ludasi kukorica de sárga! Beleugrok a Tisza közepibe.
Talán bizony sárosán lett kapálva? Majd kifognak a titeli halászok!
Ö sszefoly a szederinda, babinda, Októberba megsiratnak a lányok.
El vagyok a babám előtt árulva.

158
6.
Ha bemegyek a szegedi bazárba,
Arany gyűrűt vásárlók az ujjamra.
Jobbra-balra fordítom a gyűrűmet,
Visszavárom a régi szeretűmet.

Horgos, Szaniszló Matild (18). Bartók B., 1906.


Ludas, Sebők István (80). Király E., 1954.

Régi stílusú táncdallam, első sora furcsa mód alacsonyan zár.


Variáns: 151. Szövegvariáns: 36, 97.

159
97.
Giusto, J = 100-108

A n a g y - ré - ti ku - ko - ri - ca de sár - ga.

M er az e - ső rit - k á n e - s é tt le r á - ja.
T a - Iá n bi - zony s á - ro - s a n le tt ka - p á l - va?

M é g - is m e g - n ő tt k é t - tő - h á - ro m ma - g as - ra ,
E - ső se volt, m ég - is m e g - n ő tt ma - gos - ra ,

M ost va - gyök a sze - re - tő m - m el ha - ra g - ba.

2. 3.
Harmatos a kukorica levele, Ha az Isten nem egymásnak teremtett,
Utoljára vótam nálad az este, Mért is adott a szívünkbe szerelmet?
Utoljára fogtam ajtód húzóját. Bár az Isten égy kislányt se nevelne,
Adjon Isten, babám, sok jó éjszakát! Hogy a legény né válogatna benne!

Felsőroglatica, Bese Rozália (46). Király E., 1962.


Horgos, Magócsi Andrásné Varga Etel (59). Kiss L., 1972.

Új stílusú pentaton dal.


Szövegvariáns: 24, 96, 98, 99. (Járdányi II. 88, alföldi, palóc)

160
98.
G iusto, J = 7 6 -9 2

K ét cső k u - ko - ri - c a te - rém é g y sz á - ro n .

M é rt n in c s n é - kém oly sz e - re - tő m , m in t m á s - n ak ?

En is tu d - n á m oly i - g a - zá n sze - ré t - ni,

M ég a s í-ro m -b a se tu d - n á m fe - le d - ni!

2. 4.
Harmatos a kukorica levele, Harmatos a kukorica levele.
Nem mondom meg, mi a szeretőm neve! Rég megmondtam, barna babám, ne gyere!
Nem mondom meg senki emberfiának, Rég megmondtam, barna babám, ne gyere,
Csak annak a kökényszemű kislánynak! Sötét az út, nem látod, hogy merre megy!

3. 5.
Harmatos a tearózsa levele, Platics felől száll egy gólya magába,
Szerelmes kislányná voltam az este. Az is leszállt a nyékinci határra.
Éppen akkor sütött ki a fényes holdvilág, Fújja a szél, fújdogálja a tollát.
Mikor mondtam babámnak jóéjszakát. Más öleli babám karcsú derekát.

161
6. 7.
Sűrű /apró szeme van a búzának, Temetőbe láttalak meg először,
De szép göndör haja van a babámnak! Mikor az édesanyádat temették.
Göndör haját százfelé fújja a szél. Úgy néztél ki ja gyászfekete ruhádba,
Látod, babám, nem igazán szerettél! Mint egy hervadt lili/om a pohárba.

Zenta, Lengyel Ilona (15). Burány B., 1953.


Nyékince. Király E„ 1962.
Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (50). Burány B., 1965.
Horgos, Monostori Antalné Erdélyi Emília (53). Kiss L., 1972.

Új stílusú dal. Szélső sorainak tagolódása eltér a szokványostól: 2+3+2+3, harmadik sora
háromféleképpen is végződhet: az alaphang kvintjén vagy annak oktávján, ill. tercén és bővül­
het 13 szótagúra is (3. versszak).
Variáns: 29. Lásd az ott mondottakat. Szövegvariáns: 24, 97, 99. (Járdányi II. 86, általános)

162
99.
Giusto, j = 8 0 - 1 1 2

Sej, haj, har- ma- tos a ku - ko - ri - ca le - ve - le.

U - tol - já - ra vó - tam ná - lad az es - te.

U - tol - já - ra fog- tam aj - tód hú - zó - ját.

Sej, haj, ad-jón Is-ten , ba- bám, sok jó éj - sza - kát!

2. 3.
Sej, haj, harmatos a kukorica levele. Sej, haj, hét csillagból van a Göncöl szekere,
Mihánt elmész, mingyán el vagy felejtve! Hét szeretőm volt énnékem egyszerre!
Kikísérlek, nyitva hagyom az ajtót: A hét közül egy az igaz szerető.
Sej, haj, várom azt a hű szeretőt, aki vót! Sej, haj, azt a hatot verje meg a Teremtő!

Felsőhegy, Szabó Zsuzsanna (18). Burány B., 1952.


Kispiac, D obó Imréné N agy M atild (56). Bodor A.. 1972.

Új s tílu s ú ö tfo k ú , á lta lá n o sa n e lte rje d t d allam .


V a riá n s: 9 1 . S z ö v e g v a riá n s: 2 4 , 9 6 , 9 7 , 98. (Já rd á n y i II. 107)

163
100.
Giusto, w= 1 0 8 -1 2 0

S ár - ga ku - ko - ri - ca - szár.

M á - só d - já - ra ka - pá - la t - lan - ma - rá d - tá!

S ző - ke le - g in , bar - na Ián,

O - le - let - len, cső - ko - lat - lan ma - rá d - tá!

2. 4.
Sárga kukoricaszár, Odalgombos a cipőm,
Másodjára kapálatlan maradtá! E’hagy ott a legkedvesebb szeretőm.
Máj mégkapál az a barna Ián, Ha j e ' hagyott, én is őt!
Kinek piros mídér van a derekán! Tanálok még Tóthfaluba szeretőt!
Kinek csatlós mídér van a dérékán!

3. 5.
Sárga pikét a kötőm. Szénát eszik az ökröm,
Sárga csipkés a kötöm, Hajólakik, bekötöm, de bekötöm.
E’hagyott a piros-barna szeretőm. E’mégyék a rózsámhon,
Hay'elhagyott, nem bánom! Vár az égem vacsorára magáhon!
Nyílik még a te/arózsa a nyáron!

Hertelendyfalva. K irály E„ 1955.


Tóthfalu, asszonyok. Bodor A .. 1992.
Völgyes. asszonyok. Bodor A.. 1993.
Régi stílusú heterom etrikus m ixolid tánc. dallam járása hasonlít az új stílusúakéra. Roppant
népszerűségét igazolja, hogy ma is könnyen gyűjthető. (Járdányi I. 198. általános)

164
101.
Giusto, J= 92—138

- S á r - ga - ré - pa i - ci - ke, pa - rá - nyi.

G y e - re, kis - lány, ku - ru m p - lit ka - pá ni!

-N e m m e - gyek én ku - r u m p - lit ka - pá - n i,

R o ssz a ka - p a , ki ta - ná - lo m v ág - ni!

2. 4.
- Sárgarépa, icike, parányi. Ördög bújjon az apád fi/'ába!
Gyere, kislány, virágot gyomlálni! Mit válogatsz a lánnak javába?
- N e m megyek én virágot gyomlálni. Egyén még a cifra micis fene!
Almos vagyok, ki fogom csupáni! Te sem vagy a legények eleje.
Te se vagy a legények eleje!
Egyen meg a válogatós fene!

3. 5.
Beugrott az ürge a konyhába, A z én seggem nem vendég, nem vendég,
Megette a sült krumplit hajába. Tegnap este megverték, megverték.
Gondolkozik az öreg magába: A vármegye kutyája verte még.
Jaj, Istenem, mi lesz vacsorára? Hogy a fene egye még, egye még!

Gombos, K ovács A ndrásné Filipovics Ö rzse (63). Kiss L., 1942.


Horgos, N yers István (64). Bodor G., 1971.
Régi stílusú, m áig igen népszerűugrós tánc. Sorzáró ritmusa kétféleként él: szinkópa és egy kényelm e­
sebb. éles ritmusú záróformula aszerint, ugrós táncként vagy lassú csárdásként értelm ezik-e. Harmadik
sora zárhat az oktávon is. Variáns: 187. 188. (M N T X. CXXIV. típus)

165
102.
G iusto, J = 9 2 -1 2 6

N em ka - pá - lók, n em k a - s z á -lók,
. En m ár tö b - bé

Fa - zé - kas 1 - nas - nak ál - lók!

Ap - ró csup - ro - kát esi - ná - lók,

Ab - ból ká - véz - nak a Iá - nyok.

2.
Apró csupor, nagy a füle,
Nem fér a zsebembe bele.
Nem fé r a lajbim * zsebibe.
A két fülét le kell vágni,
Le kell a füléből vágni,
A babámtól el kell válni!

Horgos, mulató férfiak. K iss L., 1942.


Zenta , Kelemen A ndrás (95). Bodor A., 1990.

Régi stílusú, dallamjárásában az új stílushoz hasonlító népszerű dal. Katonaszöveggel gya­


koribb.
Variáns: 23. (Járdányi I. 190, székely, alföldi, dél-dunántúli)

* Leibei (német) = mellény

166
103.
Giusto, J = 7 2 - 1 1 2

K i - m é n -te m , a se - lyém ré t - re ka - sz á l - n i,

De nem tu d - ta m én a szé - n á t lé - v ág - n i,

M e rt n em lát - ta m a so k sár - ga vi - rá g - tói.

R é - gi b a - b á m , m o st b ú - csú - z u n k ég y - m á s - tói.

2. 4.
Árok, árok, de mély árokbayestem! Árok, árok, de méll árokba estem!
Abbayestem, kibe nem is remétem! Beleestem, pedig nem is remétem!
Kívül estem én az árkon, nem bévül. De ahogy én az árokból kimásztam,
Véled estem szerelembe egyedül! A babámmal többet szóba se álltam.

3. 5.
Árok, árok, de méll árokba/estem! Nem is rózsa, kinek nincsen tövissé!
Szent György-napig a babámat kerestem. Nem is rózsa, ha nincs néki levele!
Egész éjjel a rózsámat kerestem. Kék pántlika a harisnyám kötője.
Megtanátam a Lébuki csárdába, Nem is asszon, kinek nincs szeretője!
Megtaláltam (a) doroszlaji csárdába, Nállam is volt egy szép juhász az este,
Juhászokkal mulatott égy szobába. Nálam is volt egy szép barna az este,
Rózsaszín bort töltött a poharába. Rimánkodott, hogy legyek szeretője.
Arra kért, hogy legyek a szeretője.

167
6. 12.
Kék pántlika a harisnyám kötője, Esik eső Virág ökröm szarvára.
Szőke legény szeretőnek se kéne! Barna legény, ne higyj a lány szavának!
Még a csókom se vesztegetem rája, Mert a leány megveszi a szívedet
Az is jobban ráillik a barnára! Szombat este, mikor beszélget veled.

7. 13.
Kék ibolya, ha leszakajtanálak? Esik eső, jaj, de szépen csepereg!
Mit szóná, te babám, ha elhannálak? A z én babám szobájába kesereg.
- Aszondanám: Verjen még a Teremtő! Ki-kinyitja szobája négy ablakát,
Sose voltál igaz szívű szerető! Úgy hallgatja az eső suhogását.

8. 14.
Árvacsanál csípte meg a kezemet, Kisangyalom, ha meguntál szeretni,
Arvacsalán megszúrta a kezemet, Szabad néked másikat is keresni.
Barna legény csalta meg a szívemet. Adjon Isten szebbet, jobbat nálomnál,
Árva kislány megcsalta a szívemet. Nékem pedig csak olyat, mint te voltál!
Barna legény, ne csald meg a szívemet,
Árva kislány, né csald még a szívemet.
Én akarom megcsalni a tiedet!

9. 15.
Árvacsollány megcsípte ja kezemet, Hervadj, rózsa, ha lészakajtottalak,
Eltiltották tőllem a szeretőmet. N é haragudj, babám, hogy elhattalak!
Eltiltották tőllem azt az egyet is! N e haragudj, de így hozta az idő,
Vegyen el hát a jó Isten éngém is! Sose vótál igaz szívű szerető!

10. 16.
Jaj, de nehéz egy vánkuson feküdni, Azt gondolod, kisangyalom, mégcsaltá?
Tövis közül az ibolyát kiszedni! Peig még csak még se szomorítottá!
Kiszedném, de mégszúrja a kezemet. Mégcsaltad te, kisangyalom, magadat,
Kit szerettem az az enyém nem lehet. Mer nem tanász nálamnáyigazabbat!

11. 17.
De szeretnék csillag lenni az égen, Volt énnékem édesanyám, de már nincs,
Hogy ragyognék holdvilágos estéken! Mer elvitte a zenta/i nagy árvíz.
Megvizsgálnám, hogy kijár a faluba, Kilenc hete már, mióta halászom,
Ki beszélget babámmal a kapuba. Nagy az árvíz, könnye/imtől nem látom.

168
18.
Kihalásztam édesanyám kendőjét.
N égy sarkába belevarrtam a nevét,
Közepébe búbánatot rakattam.
Édesanyám, jaj, de árván maradtam!

Gombos, N em es G áspár (63). K iss L., 1939.


Felsőhegy, Farkas Baráti Jánosné (42). Burány B., 1952.
Csóka, Korponai M ihályné Holló Erzsébet (48). Burány B., 1952.
Zenta. Király E., 1963.
Ürög. Király E„ 1964.
Doroszló, Babos János (62). K iss L., 1968.
Zenta , M angurás Ferencné Nagy A nna (66). Tripolsky G „ 1970.
Oromhegyes, Bicskei M ihályné Balázs Ida (63). Tripolsky G., 1970.

Új stílusú pentaton dallam, általánosan elterjedt. Nálunk is egyike a legnépszerűbbeknek, ezt


számos versszaka is bizonyítja.
Variáns: 69, 56, szélső sorok. Szövegvariáns: 78, 84,94, 95, 126,129, 134, 136, 139, 140, 156,
159, 161, 197-200. (Járdányi II. 10)

169
104.
G iusto, j = 9 2 -1 9 0

B a l - la g m á r a h a j - n a l - csil - la g az é - gén ,

Az én b a - bám szé - n á t k a - sz á l a ré - te n .

En v a-g y ö k a ré - ti sz é-n a bog - ly a - g y ű j - tő - je,

B ar - na b a-b á m i - ga - zi sze - re - tő - je.

2. 3.
Ritka búzát öntöttem a garatba, Már minálunk rostán szórják a búzát,
Most vagyok a szeretőmmel haragba. Hátrafelé szórja a szél a pórját.
Addig leszek szeretőmmel, hej, de haragba, Hátrafelé fújja a szél a fehér kendőm.
Még a búza benne lesz a garatba! Mit tagadod? Te is voltá szeretőm!

4.
Megüzenem a moholi bírónak:
Rakassa ki márvány kőből az utat.
Rakassa ki márvány kőből, hej, de simára,
Jön a babám, csikorog a csizmája!

Mohol. Király E., 1965.


Királyhalom, Bognár Jánosné Földi Erzsébet (60). K iss L „ 1972.
Mohol, V lasity K árolyné Zélity Klára (62). Bodor A .-B u rá n y B .- N ém eth I., 1990.
Orom, asszonyok. Bodor A., 1993.

Új stílusú dallam.
Variáns: 89. Szövegvariáns: 39, 90, 95. (Járdányi II. 130, palóc, alföldi)

170
105.
P arlan d o -ru b ato, J = 9 2 -1 12

Ő sz az ü - dő, hi - deg va - gyón,


Jó az i - dő, ta - vasz

heJ S z á n - ta - ni kék, kis - an - gya - lom !

de Jó n ég y ők - rö m a vá - sá r - ba,

N em tu - dóm , hogy hun az á - ra.

2. 4.
Az bélfáim* van Békésen, Kigyün a babám hajtani,
A csikojtóm* Kolozsváron. Tudja z ökröt szólítani:
Járomszögem van Szögváron, - Hőjne, Szilaj, Gyopár, Gombár!
A göröndöm* Nagyváradon, Panni babám ustoros mán.
** Ekeszarvam van Szarvason,
Ustomyelem Erdiságon.

3. 5.
Elmegyek a köteleshön, De jó vóna mindég élni,
Veszek égy ustort nyelestül. De jó vóna soka élnyi,
Ki kéne menni szántani, Soha meg nem éregennyi!
Ki gyün az ökröt hajtani? Árpát, búzát sokát vetnyi.
Adót ne kéne fizetnyi!
**Adót ne kéne fizetni,
Pézé búzát ne kék venni!

171
6. 7.
Hajdú, hajdú, öreg hajdú, Tele a kuckó rajkóval,
Nem ér téged többet a bú! Nem él az cimbalomszóval!
Eladtad a tehenedet, Kiürüt a búzás verem,
Nem észö több édes tejet! Kutyám, macskám agyonverem!
**Kutyám, macskám agyonverem,
Az asszonyt meg elkergetem!

Horgos, Bajtai B álint (59). K iss L., 1941.


Gombos. Loboda Jánosné Galambos Anna (65). Bacskó Antalné Dinnyési A nna (79). K iss L., 1961.
Bácskeries , Péter Pálné Szurap Ilona (81). Bodor A .-B o d o r G., 1972.

Régi stílusú pentaton kvintváltó dallam. Az egész magyar nyelverületen él, rokonnépi
párhuzamai is ismertek. Mégis a „legalföldibb” dallam. Nálunk a „fődallamok” egyike: jelen­
leg 80 változatát tartjuk számon. Főleg pásztordalok, betyárdalok, ivónóták, ritkábban lako­
dalmasok és egyéb tréfás szövegek hordozója. Ma is gyűjthető még az idősebbektől. Jelenlegi
szövege müköltői eredetű, lényege a különböző szerszámok betűrímes párosítása a különböző
helynevekkel.
Variáns: 124, 164, 166 és 86, bukovinai variáns. (MNT VIII. XLV. típus, Járdányi I. 80)

* Bélfa = a járom nak középső összekötő fa alkatrésze; Csikojtó = facsat. mellyel a rudat az eketaligához csatolják;
G örönd = ekegerendely, a borona fogazott része; Járom szög = a járom keretén m indkét oldalt az igás állat nyakát
járom ba záró vaspálca.
** A III—IV. dallamsorra.

172
106.
R ubato, J = 60

El - sze - géd - te m bé - rés - n ek ,

J a j, á szé - g én y bé - rés - nek!

S e j, vá - sár - nap mu - lá t - nyi.


S ej, k ed - d é n fé ké k e ’ - nyi.

H ét - v én m ég á - lu n y - nyi,
S zer - dán fel - éb - re n y - nyi.

2. 3.
Csiterteken mosdányi, Én áz ékrém nem bánom,
Péntekén físíkénnyi, Csák á bábám sájnálom,
Sej, szombaton kérdéznyi: Sej, cifrá isztékémet*,
Mit fogunk dógoznyi? Bámá szeretémet!
Sej, szombáton kérdéznyi: Sej, Sziláj, Csákó, Fákó,
Mit fogunk dógoznyi? Elmégyink mi áhhó!

Bácskertes, énekcsoport. Marásek G., 1988.

Régi stílusú tréfás dal, fő lelőhelye a Dunántúl. Nálunk csak Kupuszináról került elő két vál­
tozatban is. Kazettán: Kupuszinai vidám népdalok A 10.
Variáns: 175. Szövegvariáns: 175. (Járdányi I. 168, dunántúli és palóc, székely)

“Ö sztöke = vasvégii bot, amellyel szántás közben az eke korm ánylem ezét tisztogatják, vagy az ökröt bökdösik.

173
107.
Parlando, J = 108

Bé - rés vá - gyök, bé - rés,

Már el is sze - géd - tem.

Jén áz új esz - ten - dé,

Jen á sze - kér ér - tem.

2. 3.
A gulyám á réten. Cifrá isztékémet,
Birkám á vetésen. Zsuzsi szeretémet.
Sajnálom ekémet, Táligám á borozdábá,
Cifrá isztékémet*. Én még á kocsmábá.

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (81). Bodor A .-B o d o r G.. 1972.

Az új stílus régi rétegéből való, egy dallamgondolatból építkező kis hangterjedelmű, kupolás
szerkezetű, kis szótagszámú pentaton parlando dal. A Dunántúlra jellemző. Nálunk csak Ku-
puszinán gyűjtötték.
(K -V . 44, Meghalt a béres)

* Ösztöke = vasvégü bot. amellyel szántás közben az eke kormánylemezét tisztogatják, vagy az ökröt bökdösik.

174
108.
GillStO, é — 1 0 8 -1 1 2

Bé - rés - le - gin mez - té - láb mént szán - tá - nyi,


S zó - ga - le - gin

O t - hun hát - tá á csizs - má - ját pát - kó - nyi.

Ki - lene ko - vács nem mer - te fél - vá - ó - nyi,

Egy sé tu - dott ró - zsás pat - kót esi - ná’ - nyi.

2. 4.
- Kiásngyálom, hová hájtod áz ékrét? Kilenc tinót hájtottám á vásárbá,
Tálán bizony áz istálóbá bekétéd? Tizediket á bábám udvárábá.
Ketté sántá, á hármádik nem méhet, Kilenc tinó á’rá ván á lájbi* zsebibe,
Á negyedik nem birjájá szekeret! Még á éjei kimulátom belíle!

3. 5.
- Kisángyálom, hová hájtod áz ékrét? Aki tisztá búzát ákár kászányi,
Tálán bizony á kis kertémbe bekétéd? Bé kél áztát három szántásbá vetnyi.
Odá bizony, kisángyálom, nem kétéd! Aki ákár hív szeretét tártányi,
Gyénge á rozmáring ágá, letéréd! Nem kél áztát búvál elhérvásztányi.

175
6.
Béreslegény, ne rákd még á szekeret!
Sájnád még á szégény párá ékréket!
Ketté sántá, á hármádik nem méhet,
Á negyedik nem birjá j i szekeret!

Bácskertes, Maros Pál (55). Kiss L., 1943.


Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (81). Bodor A.-Bodor G., 1972.

Új stílusú, kis hangteijedelmü, érdekes hangnemű dal. Közvetlen változatát nem ismerjük, csak
Kupuszináról került elő. Lemezen: VM ND A 4 b.
Szövegvariáns: 83, 86, 109, 159, 166.

•Leibei (ném et) = m ellény.

176
109.
G iusto, J = 6 8 -8 8

—B é - rés - le - g in , n é ra k d m ég a sze - ke - red!

S aj - n ádd m ég a sz é- g in pá - ra ;ö k - rö - két!

K é t-tő s á n - ta , a har - m a -d ik n e m m é -h é t,n e m -m é -h é t,

A n e - gye - d ik nem b ír - ja ja sze - k e - rét!

2. 3.
- Béréslegín, hová hajtod az ökröt? Ha kimégyék én a rétre kaszáni,
Talán bizon kis kertembe bekötöd? Sűrű ja fű, nem birom rendre vágni.
Oda bizon, béréslegín, nem kötöd, nem Sűrű ja fű attul a sok virágtul, virágtul,
kötöd! Kisangyalom, messze /estünk égymástul!
Gyenge ja rozmaring ága, letöröd!

4.
Ha kimégyék én a rétre kaszáni,
Le/ülök a rend végibe pipáni.
Van jó pipám, van jó magyar dohányom, dohányom,
Dohángyári barna kislány a párom.
Dohánygyári barna lány a galambom.

Zenta , K is Ferencné Rác Szabó Etelka (40). Burány B., 1953.


Oromhegyes. Király E., 1960.
Felsőhegy, N ovák Á dám (65). Bodor A .-B o d o r G., 1972.

Új stílusú általánosan elterjedt ötfokú dal szép változata.


Variáns: 15, 199, 14, középső sorok. Szövegvariáns: 67, 84, 108, 159. (Járdányi II. 105-szélső
sorok)

177
11 0 .
G iusto, J = 7 6 -9 6

E - d ö s -a -n y á m s ír - va pa - kó - ja a ru - h á - m á t.

H ó - nap rö g - g e ’ e’ - visz - n ek su m - m á s - lá n y - nak!

-H é t h ó - n a - p ig n em nyi - tó m ki a k is - k a -p u -d a t!

Te se Iá - tó d , a -n y á m , a hó - n a - pos - Iá - n y o - d a t!

2. 3.
De nehéz sora van a szögén summáslánynak! - Kedves édösanyám, ha föl akarsz keresni,
Napke’tétű napnyugtá/ig kapáhat! A csóka/i Rétmajorba gyere ki!
Hólyagosra föltöri a kapa a kézit, Ott látsz éngöm a lányokká’ répát kapáni,
Odahaza más lány öleli a kedvesit. A gyönge derekam ketté akar szakanni!

178
4. 7.
- Oroszország felé nem tudjuk mink az utat. Oroszország felől nagyot dörrent az ágyú.
Mutassa meg, százados úr, ha tudja! - Magyar baka, mért vagy olyan szomorú?
Százados úr, vezessen minket oda! - Nem vagyok én, főhadnagy úr, olyan
- Megmutatom, jó fi/'a/ím, én is elmegyek! szomorú!
- Elvezetlek, j ó fijajim, én is elmegyek! Most is arra mégyék, merre dörög az ágyú!
A jó Isten tudja, ki jön vissza veletek?!
A jó Isten segít, visszajövök veletek!
Azt csak a jó Isten tudja, mi lesz veletek!

5. 8.
- Gyertek, magyar fi/úk, húzzunk drótot, ha Kedves édésanyám, nincs énnékém szeretőm,
lehet! Még annyi se, hogy kimossa zsebkendőm!
Közeledik már a muszka* hadsereg! Mosd ki, anyám, olyan legyen, mint
Szólnak az ágyúk, ropognak a nehéz** a fehér hó,
fegyverek. Mert már októberba szól nekém a komandó!
Most tudod még, anyám, mit ér égy magyar
gyerék!

6. 9.
Oroszország, babám, kömyes-körül füstölög, Kedves édesanyám, nem írok több levelet,
Ferenc Jóska rézágyúja ménnydörög! Ágyúgolyó vitte fe l a kezemet!
Szólnak az ágyúk, ropognak a fegyverék. Szilaj csikóm elrúgta j a jo b b kezem!
Most látszik még, babám, mit ér égy magyar - Gyere, pajtás, írd még a jó édesanyámnak:
gyerék! Szilaj lónak fájdalmas a sebes rúgása,
Nincsen a jobb keze a katona fi/anak!
Sír az édésanyám, hallik a zokogása.

10 .
Kedves édésanyám, ha föl akarsz keresni,
Oroszország határába gyere ki!
Oroszország hégyajjába gyere ki!
Megtalálod síromat egy fay'alatt.
Ott találod síromat égy kőszikla jalatt.
Kedves édesanyám, kisírhatod magadat!
Kedves édésanyám, ott sírjad ki magadat!

Csóka, Pistuka András (22). Burány B., 1953.


Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (62). Bodor A.-Burány B.-Németh I., 1990.
Dobrodol, Koller Miskáné Német Juliska (48),
Fekete Sándorné Hajnal Mariska (45). Bodor A., 1992.
Magyarkanizsa, Losonc Istvánné Körmöd Borbála (65). Bodor A., 1995.

Új stílusú, széles körben elterjedt szó-végű dallam. A használatban keringő valamennyi szép
változatát lehetetlen mind közölni, de ezekből igyekszünk minél többet bemutatni, ezért az
egyforma szélső és középső sorokat kétféle megoldásban mellékeljük. Főleg katonadalként
ismert, summás szövegei alkalmiak. A III. sor lehet mind 13, mind 11 szótagú (lásd a 4.
variánst).
Szövegvariáns: 11,56, 6 3 ,6 4 ,6 8 , 130, 131. (Járdányi II. 121)
•O rosz.
**Más változatban: kézi.

179
111 .
Giusto, J = 92

- E - dös - a - nyám, ked - vés é - dös - a - nyám,

Vá - sa’ - ja ki az én bá - li ru - hám!

Va - sa’ - ja - ki a - kasz-sza föl a szó- bá - ba,

H ét hó - na - pig nem já - rok a bál - ba!

2. 3.
- Édösanyám kedves édösanyám, - Lányom, lányom, szögény kedves lányom,
Figye’je mög az én kedves rózsám! Árván maradsz, ahogy én azt látom!
Figye’je mög, jár-é vasárnap a bálba? Gazdag lányt visz rózsád vasárnap a bálba,
Lányok közül kivel mén a táncba? Nem vár az mán a hónaposlányra!

Magyarkanizsa, Losonc Istvánná Körmöd Borbála (65). Bodor A., 1994.

Új stílusú, kis hangterjedelmű, általánosan elterjedt dallam alkalmi summás szöveggel.


(Járdányi II. 7)

180
112.
Ciinstn. J = fifi—92

A ’ - ra a - Iá az ég aj - ja de szűr - ke!

A - dór - já - ni hó - na - pos- lány mind busz - ke!

B ü sz- kén mond - ja a csó - ka - j\ nyal - ka le-génynek:

—N é hí - ze - lógj, nem köl - lesz sze - re - tő - nek!

2. 4.
Büszke lőhet, letellik az ideje! Hervad az a rózsa, kit nem locsolnak,
Odahaza várja ja szertője. Hervad az a kislán, kit nem csókolnak.
Nem köll néki a csóka/i csalfa szerető, Elhervaszti, elrepeszti szívét a bánat,
Van őnéki odahaza, ahány kő! Hervadjon el, hérvassza ]el szivét a bánat,
Ami/óta elmönt hónaposlánynak.
Ha majd éngém elvittek katonának!

3. 5.
Kisangyalom, ha hónapos nem vónék, Jó módja van a mostani bakának,
Kisangyalom, ha katona nem volnék, Jó dolga van a szegedi huszárnak,
Mindön este veled együtt lőhetnék! Szénát, zabot nem arat a lovának.
A blakidál sok „jó estét" mondanék! Borjújába* százhúsz élés be van pakolva.
De mivel hogy, kisangyalom, hónapos vagyok. Kisangyalom, érted vagyok katona!
De mí}óta, kisangyalom, katona vagyok,
Szömlátomást, mint a rózsa, hervadok.

181
6. 7.
Fölmégyék a dobérdói nagy hegyre, Doberdóba hull a baka rakásra,
Onnan nézek a csillagos egekre: Odahaza mén a sírás javába!
Csillagos ég, merre van a szép magyar hazám? Sír az apám, sír az anyám, sír a szeretőm,
Merre sirat engem az édesanyám? mer Doberdóba tele van a temető.
Mikor telik lé a három esztendő?

8.
Doberdóba csinálják a temetőt.
Engem temessenek oda legelsőbb!
Elsőbb engem, utána ja kedves babámat,
Ne válasszon új szeretőt magának!

Gombos, Nemes Mihály (34). Kiss L„ 1939.


Csóka, Nagy Károly (20). Burány B., 1953.
Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (44). Tripolsky G., 1971.
Mohol, Magó István (57). Bodor G„ 1971.
Egyházaskér, Mihók Vendel István (62). Bodor G., 1971.
Csóka, Kökény József (51), Rapos Józsefné Banka Piroska (53). Kónya S.. 1975, 1976.
Magyarkanizsa. Losonc Istvánné Körmöci Borbála (66). Bodor A., 1994.

Régi stílusú dallam, dallamgörbéje hasonló, mint az új stílusúaké. Katonadalként népszerű,


summás szövege alkalmi.
Variáns: 32, új stílusú alak. Szövegvariáns: 11, 30, 63, 121, 143. (Járdányi I. 223, általános)

♦Szögletes katonai hátitáska.

182
113.
Giusto, J = 92

2. 3.
Intéző úr, jó röggelt kívánok! Édösanyám, nyisd ki a kapudat!
A munkába márna má nem állok! Ereszd bé a hónaposlányodat!
Zsebkendőmbe van a hét hónapi béröm, Hét hónapja, mióta elmöntem,
Mátú kezdve szabad az életöm! A föztödet azóta nem öttem!

Magyarkanizsa , Losonc Istvánná K örm öd Borbála (66). Bodor A., 1995.

Kis ambitusú új stílusú dallam, alkalmi summás szöveggel. A katonadalok mintájára fogal­
mazódott, ez az utolsó versszakából látszik leginkább.
Szövegvariáns: 11, 12, 65, 70, 74.

183
114.
G iusto, J — 1 0 0 -1 2 0

S e j, h á j, te - le v án á T u - li - p á - n o s le - g é n y - ny el,

D e é n - n é -k é m n e m - s o - k á - r á ki kell m é n - n i be - lé - le.

B e n t kell h á n - ni jó h í - re- m e t, ro sz z h í - re- m et, n e - ve - m e t.

S e j, h áj, u - to l - já - rá á ré - gi sze - re - té - m et.

2. 3.
Sej, háj, árvá vágyok, de nem igázi árvá, Sej, háj, tele van á Tulipános legénnyel,
Mert nem igáz édésányá szilt engem á világrá. Tele ván á, tele ván á szívem keseríséggel!
Árváságom, árváságom még áz ég is sirátjá: Jó áz Isten, jó áz Isten, leápásztjá á vizet.
Sej, háj, setét félhé, ki áz eget borítjá. Sej, háj, bús szívembe! meg á keseríségét.

184
4. 5.
Sej, haj, Csingilingi sárgára van meszelve, Sej, haj, esik eső, hull a villám rakásra,
Sej, haj, sárgára van a vigadó meszelve. Beleütött, beleütött a kisgáji csárdába.
Odajár a cimbalmos úr minden szombaton este. Ég a csárda, nem hallik a muzsikaszó, cimbalom.
Cimbalmával mindég csak azt cimbalmozza Sej, haj, mégis mulat az én kedves galambom!
fülembe:
Sej, haj, gondolj, kislány, a régi szeretődre!
Sej, haj, régi babám, jutok-e még eszedbe?

6.
Sej, haj, árva vagyok, de nem igazi árva,
Nem is igaz édesanya szült engem a világra.
Mustoha vót, mustoha má énhozzám a világ is,
Mostoha volt, mostoha lesz hozzám még a világ is,
Sej, haj, száraz ágon elhervad a virág is.

Bácskertes, Buják János (33). Kiss L., 1942.


Csóka, Korponai Mihály (50). Burány B., 1962.
Mohol. Király E., 1965.
Zentagunaras, Gyulai János (73). Király E., 1969.

Új stílusú közismert dallam. Szövegvariáns: 115, 116, 131. Kupuszinai változata kazettán:
Kupuszinai vidám népdalok A 12.
(Járdányi II. 93, általános)

185
115.
G iusto, J = 8 0 -1 0 4
I).

A 1 - m á s vas - d e - rés sz ő - re v an a lo - v ám - nak .

Ki köll m én - ni kis L u - d a s - b ó l* m a- g am - n ak .

J a j, Is - te - n em , de so - k át köll szén - v ed - ni!


N em hagy - já k a sz e - re - tő - m e t sz e - ré t - ni,

N e m h a g y - já k a sze - re - tő - m e t sze - ré t - ni!


S ej, h aj, a - ki - j é so - k á t k ő i - lő tt szén - v e d - ni!

2. 4.
El-el-elmégyék, nem maradok e tájon, Vékony héja van a piros almának,
Hogy a szívem egy kislányé ne fájjon! Szép termete van a kedves babámnak.
Mer a szívem egy kislányé nagyon fáj. Szép termete, vékony, karcsú dereka,
Szőkét szeretek, mer a barna megcsalt már. Gyenge két vállára göndörödik a haja.

3. 5.
Két szép szárnya van a sárgarigó madárnak, Ó, jaj, jajjaj, jaj, jaj annak a kislánynak.
Nincsen párja a zéntayi kislánynak! Kinek más faluba van a babája!
Szép termete van a mostani lánynak! Lám, az enyém vélem van égy faluba,
Ha nem szép is, szépen viseli magát, Még sincs a szívem soha nyugodalomba!
Szép termete, szépen viseli magát,
Gyenge két vállára fújja ja szél a haját.
Szép két vállára fújja a szél a haját.

186
6.
Nincs édesebb a bánáti dinnyénél,
Nincs kedvesebb a bácskai legénynél!
Bal vállára veti prémes kabátját,
Ú gy öleli piros-barna babáját.

Zenta, Bózsó István (60), Hanák József (77). Fábri J„ 1953.


Zenta, Kis Ferencné Rác Szabó Etelka (40). Burány B., 1953.
Ludas, Sebök István (80). Király E., 1954.
Mohot, Szécsényi Györgyné Illés Katalin (81). Bodor G., 1971.
Zenta, Szél Péter (41). Bodor A.-Bodor G.-Burány B., 1972.

Új stílusú, általánosan elterjedt népszerű dal.


Variáns: 64, 140, 146. Szövegvariáns: 18, 52, 64, 82, 116, 122. (Járdányi II. 41)

* Szép Zentából stb.. tetszés szerint.

187
116.
Giusto, J = 116

El - m e - gyek, el me - gyek,

V is z - sz a so - se jö - vök!

En - nek a szép bar - na lá n y - nak

Tá - já - ra se jö - vök!

2. 4.
Elmegyek, elmegyek, Hajóra fordítod,
El is van vágyásom! Áldjon meg az Isten!
Ebbe a szép kis faluba Ha rosszra fordítod, babám.
Nincsen maradásom! Verjen meg az Isten!

3. 5.
Ha elmégy, ha elmégy, Hajóra, hajóra,
Énhozzám igaz légy! Keddre virradóra
Igaz szívű szereteted Megölellek, megcsókollak a
Hamisra ne fordítsd! Rácsos kiskapuba.

Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (47. 62). Bodor A.-Burány B.-Németh I., 1975, 1990.

Régi stílusú táncdallam, főleg a palóc és északkeleti területekre jellemző. Nálunk csak két
változata került elő.
Szövegvariáns: 64, 82, 115, 122. (Járdányi I. 154)

188
2. 5.
Székét adok, s leültetlek, Elmész, rózsám, járj békivel,
Ágyot adok, lefektetlek. Rólam se felejtkézzél el!
Piros hajnalba felkötlek, Akkor jussak az eszédbe,
s Egy pár csókval eleresztlek. Mikor kenyér a kezedbe!
* Akkor se jussak égyébről,
Csak az igaz szeretetről!

3. 6.
Én elmenyék, s te ittmaradsz, Elméntédét nem kévánom,
Tőlem több panaszt nem hallasz! Visszajöttöd hóttig várom!
Mégnyughatol csókjaimtól, Elménnél-é, nem szánnál-é?
Ölelgető karjaimtól! Szüved értem nem fájna-é?

4. 7.
Én Isteném, én égy edül! Indulj útnak, borulj búnak!
Rajtam senki se könyörül! Ne higyj, rózsám, mindén szónak!
Elbújdosnám, de nincs kivel, Jaj, mett akik szépén szólnak,
Kényerem sincsen, amivel! Tudd még, nem mind jódra vannak!

189
8. 11.
Édesanyám édes teje, s Napom, napom, fényés napom,
De keserű más kenyere! Homályba borult csillagom,
Keserűj é s, savanyú j é s, Süss még égyszér világoson,
Néha-néha panaszos és! N e süss mindig homályoson!

9. 12.
Busulj, szüvem, met nincs kedvem, s Ú gy elményék ott lefelé,
Met elhagyott víg örömem! Fújhat a szél mindénfelé!
Úgy elményék, méglássátok.
Víg örömem, régi kedvem,
Soha hírém se halljátok!
Otthon maradt gyöngy életém!
*Se híremét, se nevemét,
Felejtsetek el ingémet!

13.
10 .
Mikor hírém hallanátok,
Elgondolom életémét: Tudom, jó szű w el lámátok.
Mire adtam bús fejemét? Levelemét megkapjátok,
Véttem fejem bújdosásra, Könnyes szémvel olvassátok.
Egyik ajtóról a másra.

Hertelendyfalva, Kórógyi Mártonné Varga Mária (68),


Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L„ 1940.
Hertelendyfalva, Kemény Lajos (45). Kiss L., 1941.
Sándoregyháza, Forrai Tamás (72). Kiss L., 1969.
Székelykeve, Pámel Pálné Ambrus Erzsébet (65). Kiss L., 1969.

Régi stílusú bújdosó nóta. Egyébként jellemzően alföldi pásztordallam is, fözárlata ilyenkor a
kvint.
Szövegvariáns: 42, 122. (Járdányi I. 30, általános, főleg északkeleti, palóc, délnyugat-dunán­
túli)

* A III—IV. dallamsorra

190
118.
Parlando, «h= 132

2. 3.
Visszajő tavaszra, Isteném, országom,
Búzapirulásra. Hol lész méghalásom?
Ha még akkorra se, Erdőn-é, vaj mezőn.
Tudd még, hogy sohase! Vaj idegén fődön?

4.
A z erdői vadak
Lésznek siratóim,
A z égi madarak
Lésznek késérőim.

„Szomorú búcsúzónóta”

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonná Kis Mária (70). Kiss L.. 1940.

Régi stílusú dallam, lehetséges, hogy Kacsóh Pongrác A fuszujka szára kezdetű dalából
alakult.
Szövegvariáns: 63, 122.

191
119.
Poco rubato, J = 18 4

2.
De én azt feleltem.
Nem megyék utána,
Inkább felöltözök
Sárga gyászruhába.

Piros, Balog Ferenc (72). Kiss L„ 1943.

Új stílusú, kis ambitusú, kis szótagszámú dallam. Közvetlen változatát nem ismerjük. A z sem
kizárt, hogy nagy szótagszámú műdalból kiszakadt, lekerekedett forma.
Szövegvariáns: 82, 120, 131.

192
120.
Poco rubato, •"'= 168

2. 3.
Ménjén el a fene Péntékén pirosba,
Idegén országba! Szombaton fehérbe,
Inkább méggyászolom Vasárnap délután
Háromféle gyászba! Tiszta feketébe.
Egszínű selémbe.
Lángszínű selémbe.

Gombos, N em es G áspár (63). Kiss L., 1939.


Gombos. G örög Ferencné Szobonya A pollónia (80). Kiss L., 1964.

Szöveg és dallam Kiss Lajos gyűjtése alapján.


Régi stílusú dallam, nálunk csak Gombosról ismerjük.
Variáns: 46, tempó giusto. Lásd az ott mondottakat! Szövegvariáns: 82, 119, 131.

193
121 •
P arlando, » = 1 4 4 -1 6 0

2. 5.
Idegén föld az én hazám, Puska törje fel a vállom,
Idegén a népek hézzám. Kövecs égye még a lábom!
Ha nem értik a szavamot, Azt az Isten méghallgatta,
Hogy értenék bánatomot? Most csak velem próbáltassa.

3. 6.
Ingém anyám elátkozott. Komor féléttem az ég és,
Mikor a világra hozott. Elhagyott a reménység és.
Azt az átkot mondta re/ám, A nap és gyászt vont magára.
Ország-világ légyén hazám! Nem süt rám fényés sugára.

4. 7.
Ott se légyén maradásom, Fáj a szüvem a hazámétt,
Tövis légyén a szállásom! Apámétt s édésanyámétt.
Ott se légyén mégállásom. Fáj a szüvem, sír a leikém,
Tövis légyén a szállásom! A z hagyott el, kit szerettem!

194
8. 14.
Félményék égy magos hégyre, Úgy busulok, majd méghalok,
Annak és a tetejire, Mégés jókedvet mutatok!
Onnan nézék hazafelé, Mégés jókedvet mutatok,
Édésanyám háza felé. Más ne tudja, hogy busulok!

9. 15.
Édésanyám, gyújts gyértyára, Fekete föd, fehér üröm,
Hazayerék vacsorára! A bánat nekém nem öröm.
Fóraj nekém édés tejet, Fekete fődön jártomba
Apríts belé szémlebelet! Jutott nekém a bánatba.

10 . 16.
Had égyem égy jó vacsorát, Én Isteném, rendélj szállást!
Amit édésanyám csinált! De méguntam a bújdosást!
Had égyem égy jó vacsorát, A bújdosást, a vándorlást,
Amit édésanyám csinált! Idegén fődön a lakást.

11. 17.
Olyan nap nem jő az égre, De méguntam a bújdosást,
Könnyem ne csordújon fődre! Idegén fődön a lakást!
Ki ja fődre, ki fölömbe, Bú ebédém, bánat napom,
Ki bánatos kebelembe. Bánat mindén gondolatom!

12. 18.
Sír a szémém, hull a könnyem, Móduvának hírés neve,
Be igazán fáj a szüvem! Isteném, végy ki belölle!
Fáj a szüvem kűjjel-belöl, Mett, ha ki nem véssz belölle,
Bánat szorítja kétfelől. Szüvem el és hasad benne!

13. 19.
Olyan bú van a szüvemén, s Móduvának hírés neve.
Kétrét hajlott az egekén! Egye még a dupla fene!
Ha még égyet hajlott vóna, Úgy megtanultam busulni.
Szüvem kettéhasadt vóna! Mint a jó pap imádkozni!

Hertelendyfalva. Ömböli Mártonné Kis Mária (70),


Kovács Albert Lajosné Varga Rózsa (28). Kovács Júlia (54, 80). Kiss L., 1940, 1966.
Székelykeve. Daradics Ambrusné Szitás Zsuzsanna (78). Kiss L., 1969.

Régi stílusú fríg hangsorú keserves, 16. dalunk nyolc szótagú rokona. A 18. és 19. versszaka
„móduvás”, azaz moldvai idénymunkára utal.
Szövegvariáns: 11, 29, 30, 63, 112, 125, 143. (MNT IX. XC. típus, ennek bukovinai
alcsoportja)

195
2. 5.
Eltemetnek ingém az erdei vadok, s Fúvóm az éneket, de nem jó kedvemből,
Lésznek sirató/im az égi madarok. Csak a bú mondassa szomorú szüvemből.
Isteném, Isteném, szerelmes Isteném, Szomorú az üdő, még akar változni,
Hogy kéll világomot búval eltőtteném? Szomorú a szüvem, még akar hasadni!

3. 6.
Jobb létt vóna, anyám, ne születtél vóna! Met, ha elgondolom árva életémét.
Erre /a világra ne neveltél vóna! Csak sírni eresztém mind a két szémémét.
Vettél vóna vízbe, tenger mélségibe, Sír az égyik szémém, sírjon a másik és!
5 Hogy én lettem vóna halak eledele! Sírjon mind a kettő, mint a záporesső!

4. 7.
Ha folyóvíz vónék, bánatot nem tudnék, Ahol én eljárok, még a fák és sírnak.
Hégyek-völgyek között zéngedézve járnék! Gyengeyagajiról levelek hullanak.
Apró halacskáknak magos martot mosnék, Hujjatok, levelek, rejtseték el ingém,
Kaszáló rétekén fát, s füvet növelnék! Met az én kedvesém mást szeret, nem ingém!

196
8. 10.
Sír az út előttem, bánkódik az ösvén. Hogy kéll e világot búval eltőtteném?
Én és bánkódhatom, vagyon módom benne! Széjés világ búját szüvemén viselném?
Látom, az életem nemigen gyönyörű, Elményék, elményék, el és van vágyásom,
Két halvány orcámon árkot ver a könnyű! Ebbe a faluba nincs mégmaradásom!

9. 11.

Véres téngér habja mind a martját mossa, s Fúdogál a szellő, de nem tudom, me’ről?
Széjés világ búja mind a szüvem nyomja, Alul-é vagy fejjel, régi hazám felől?
Nagy fekete felhő eget beborítsa, s Fúdd el, jó szél, fúdd el hosszú útnak porát,
Hosszú útnak porát, s én szüvemnek búját!
Szomorú szüvemét nagy bánat borítsa.

Hertelendyfalva, Varga Zsiga Józsefné K ásler Mária (61).


V arga Ferencné Biró V iktória (73), Kórógyi M ártonné Varga M ária (68). K iss L„ 1940.
Hertelendyfalva. Kovács Júlia (80). K iss L„ 1968.
Székelykeve, Pámel Pálné A m brus Erzsébet (65). K iss L., 1969.

Régi stílusú parlando típus, az ugor rétegbe (sirató rokonság) tartozik, de a históriás énekekkel
is rokon. Az al-dunai székelyek egyik „fődallama”. A 7. versszakot mifelénk is halljuk, de
müdallamon.
Szövegvariáns: 63, 64, 82, 115, 116, 117, 118, 123. (Járdányi 1. 139, székely)

197
123.
R ubato, J = 92

C ső - rog le köny - nyű.

2. 4.
Sírjatok, széméyim, Fúvóm az énekét,
Hújatok, könyveyim! De nem jó kedvemből,
Gyakran áztassátok Csak a bú mondassa
Elhérvadt orcá/im! Szomorú szüvemből.

3. 5.
Nekém ne vétseték, Fúdd el, jó szél, fúdd el
Met én árva vagyok! Hosszú útnak porát!
Idegén országon Hosszú útnak porát,
Csak egyedül vagyok! Én szüvemnek búját!

6.
Fúdd bé édéssémnek
Meleg kebelibe,
Hogy haljon még tőlle,
Ne éljén kedvire!

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L., 1940.


Régi stílusú, szélesebb körben elterjedt parlando típus, előző (122) dalunk hat szótagú vál­
tozata.
Szövegvariáns: 122, tizenkét szótagú. (Járdányi I. 187, északnyugati, dél-dunántúli, székely)

198
124.
Parlando, J^= 17 6 -1 6 8
m _____ 0 _____ 0

2. 3.
Panaszkodnék, de nincs kinek, Árva vagyok, mint a gólya.
így hát nem mondom senkinek. Kinek nincsen pártfogója.
Lepanaszolom a fődnek Árva vagyok, mint a madár,
A szomorú életemet. Ki égy ágról (a) másikra száll

4.
Szivárványos az ég alja,
Alacsony a fejemalja.
Gyere, rózsám, igazítsd meg,
Bús a szívem, vigasztald még!

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési A nna (57). K iss L „ 1939.


Gombos, K ovács A ndrásné Filipovics Erzsébet (63),
T am askó A ntalné Filipovics A nna (68). Kiss L., 1942.

Régi stílusú pentaton kvintváltó parlando dallam, legjellemzőbb régi stílusú dallamunk ke­
serves szöveggel.
Variáns: 105, 164, 166 és 86, bukovinai variáns. Lásd a105. dalnál mondottakat.
Szövegvariáns: 125, 135, 166. (MNT VIII. XLV. típus, Járdányi I. 80)

199
Parlando, = 1 4 6 -1 6 8

2. 5.
Alul, fölül vörös az ég, Szerettelek, rózsám, nagyon.
Mondd még, rózsám, szeretsz-é még? De már annak vége vagyon.
Ha nem szeretsz, ne csalogass, Vége, vége szeretetnek.
Piros orcám né hérvasztgasd! Teljék kedve sok irigynek!

3. 6.
Vörösödik az ég alja, Bús életém, bánat napom,
Alacsony a fejem alja. Fekete gyász alatt lakom.
Gyere, babám, igazítsd még, Fekete gyász, fehér üröm,
Bús a szívem, vigasztald még! Nekem a bánat nem öröm.

4. 7.
Ezén a sötét éccakán Ojjan bú van a szívemén,
Csillag ragyog az ég alján. Kétrét hajlott az egekén!
De már énnékém nem ragyog, Ha még éggyet hajlott volna,
Volt szeretőm, de felhagyott! Szívem kettéhasadt volna!
Mert szerető nélkül vagyok!

200
8. 9.
Kimegyek a temetőbe Kimégyék a temetőbe,
Arccal borulok a földre. Kiásom sírom előre,
Borulok anyám sírjára, Hogy ha még találok halnyi,
Most vagyok igazi árva! Légyén hová eltemetnyi.

10 .
Nincs magosabb az egeknél.
Nincs nagyobb a szerelemnél!
Kit a szerelem körülfog,
Nem is köll annak a dolog!

Gombos, Bacskó Mártonná Nemes Maris (80). Kiss L., 1939.


Gombos, Görög Ferencné Szobonya Apollónia (56, 77) Kiss L„ 1940, 1961.

Régi stílusú fríg dallam nagy terccel. Müdal eredete sem kizárt.
Variáns: 23, 102, 4, 147, 160, távolabbról. Szövegvariáns: 121, 124, 135, 166.

201

You might also like