A jeltípusok és a nyelvi jel.

A jelek szerepe a
kommunikációban
A jeltudomány (szemiotika)
-A jeleket és jelrendszereket (pl: vizuális, akusztikai) vizsgálja, így a nyelvet is
-Interdiszciplináris (tudományközi)
érintkezik a logikával, informatikával és a művészettudományokkal
-Alapfogalma a jel
érzékszerveinkkel felfogható jelenség
önmagán túli jelentésre utal
bármi jellé vállhat, ha egy közösség minden tagja elfogadja
-Területei:
szemantika (jelentéstan, jelentéselmélet)
-jelölő(amit érzékelünk, pl: H betű)
-és jelölt(amit valójában jelent, pl: Hungary) viszonyát vizsgálja
szintaktika (mondattan)
-jelrendszerek szerkezetével, jelek kapcsolódásának szabályaival
foglalkozik
pragmatika
-jel és használójának az összefüggéseit tanulmányozza
-Jelek csoportosítása a jelek eredete alapján
természetes jelek
-jelölő és jelölt között ok-okozati összefüggés van
-pl: füst-tűz ; jég-fagy
mesterséges jelek
-jelölő és jelölt között nincs valódi kapcsolat, csupán megállapodás,
hagyomány köti össze
-pl: nemzeti zászló színei
-Jelölő és jelölt kapcsolata
Ikon
-hasonlóságon alapul
-ha a jel, a tárgyra a saját jellemzőivel utal, vagy hasonlít
-pl: telefon
Index
-érintkezésen alapuló
-ha ok-okozati, logikai, időbeli, térbeli vagy rész-egész viszonyon
alapuló kapcsolat
-pl: lábnyom
Szimbólum
-társadalmi megállapodáson, megegyezésen alapuló kapcsolat
-pl: nyelvi jelek többsége, zászló színei
A nyelvi jel
-Jelölő (betűsor, vagy hangsor) és a jelölt (maga a jelentés) kapcsolata
-Konvencionális, megegyezésen alapul
-A jelhasználó közösség minden tagja elfogadja
-Önmagán túlmutató jelentésű
-Mindhárom kapcsolat megjelenik
index: hangulatfestő szavak
ikon: hangutánzó szavak
szimbólum: minden más
-A nyelvi jel jelentése
denotatív
-elsődleges / fogalmi jelentés
-alapjelentés, amit kontextus nélkül is megértünk
-pl: ősz  négy évszak
konnotatív
-másodlagos jelentés, ami az elsődleges jelentéshez kapcsolódó
-pl: ősz  elmúlás
-A nyelvi jelekhez több jelentés is kapcsolódhat
(azonos alakúság, több jelentés)
-Egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk
(rokonértelmű fogalmak, szinonimák)
-A nyelvi jelek sokféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz a beszédben
DE kapcsolódásuk mindig az adott nyelv szabályai szerint történik
A nyelvi jel és a jelrendszer. A beszéd és a nyelv viszonya
-Saussure a modern nyelvészet megteremtője
előadásait a tanítványai adták ki: „Bevezetés az általános nyelvészetbe”
-szétválasztotta a nyelv és beszéd fogalmát
-Nyelv: egy közösség tudatában élő
egyéntől független, objektív eszközrendszer
nyelvi jelek és a nyelvtani szabályok összessége
beszéd eszköze
-Beszéd: a nyelv aktuális és egyéni használata
nyelvi jelek és a nyelvtani szabályok egyéni működtetésének eredménye
-Sakkhasonlat:
nyelv: a figurák és a szabályok
beszéd: a játszma
A nyelvi rendszer elemei, nyelvi szintek
-Hang(fonéma)
nem rendelkezik önálló jelentéssel
megkülönböztető szerepe van
pl: ló-lő
-Szóelem(morféma)
a nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egysége
szavak (tőmorfémák) és toldalékmorfémák (képző, jel, rag)
a toldalékmorfémáknak csak viszonyjelentésük lehet
-Szavak(lexémák)
a tőmorfémáknak fogalmi jelentésük (pl: szék, asztal) vagy
viszonyjelentésük (pl: is, előtt, nem) van
-Szószerkezet(szintagma)
a morfémákból nyelvtani szabályokkal megalkotott nyelvi jelegyüttes
(pl: könyvet olvas, képet néz)
A beszéd szintjei
-Mondat
A beszéd, a szöveg legkisebb önálló egysége
Szintagmákból felépített, de állhat egyetlen szóból is (pl: Igen.)
-Szöveg
A beszéd legnagyobb, összefüggő és befejezettnek tekinthető egésze.
Mondatokból és bekezdésekből épül fel