A magyarországi romák története és

helyzetének főbb jellemzői napjainkban

Az elnevezés
-Az 1971-es Londonban tartott első Roma Világkongresszuson az ott jelenlévő,
különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek döntése alapján a világ összes
cigány származású emberének közös és hivatalos neve a „roma” lett.
azért esett a roma szóra, mert a romani nyelvet beszélők is így hívták
magukat
-A nemzetközi elnevezéssel a cél
egységesítés
negatív jelentéstartalommal rendelkező „cigány” elnevezés eltörlése
-Magyarországon a hivatalos elnevezéssel ellentétben például a beások a cigány
névhez ragaszkodnak
-Valamint a cigány szó a magyar nyelv része, így feltűnik a művészeti alkotásokban
és a történelmi forrásokban is

A romák európai története a középkorban és az újkor kezdetén

-A románok őshazája (a legelterjedtebb elmélet szerint) Észak-Indiában volt
ahonnan a 7.-10.században az iszlám térnyerése miatt vándoroltak
Ázsia belső területei, majd Európa felé
-A 15. században az Oszmán Birodalom előretörése miatt kénytelen voltak ismét
menekülni Nyugat-Európa felé
Német-római Birodalom, Svájc és Franciaország irányába vándoroltak
tovább
< -- > míg Kelet-Európában szabadabb volt a vándorlásuk, addig
Nyugat-Európában nem mindenhol engedték be őket az országba
-eretneknek, varázslónak/boszorkánynak tekintették őket
-Megjelent Európában a diszkrimináció velük szembe
Az 1400-as években több országban is bevezettek olyan törvényeket
(pl: német területek, Svájc) amelyek szerint tilos volt elszállásolni őket
A 16. század elején pedig a kitoloncolásukra is sor került
-Svájcban például pénzt kaptak azért, hogy minél távolabb költözzenek
az országból
-I. Miksa német-római császár kémeknek vélte őket
Milánóban rendeletet adtak ki a romák törvényen kívül helyezéséről
-ellenük elkövetett bűnök nem minősültek bűncselekménynek
-Moldvában és Havasalföldön
rabszolgasorban éltek egyházi és földesúri birtokokon
voltak, akik vándorló életmódot folytattak
-A Nyugat-Európai hatalmak a 16. század második felében új típusú megoldásokat
kerestek, hiszen rájöttek, hogy az erőszakos módszerek nem eredményesek
új intézkedések célja a letelepítés volt, amitől asszimilációt vártak
 -ez sem vált be, hiszen a romák nem akartak felhagyni
a vándorló életmódjukról

A romák története Magyarországon

Középkor és kora újkor
-A Balkán irányából érkező kisebb csoportok Luxemburgi Zsigmond uralkodásának
idején jelentek meg Magyarországon.
-Az uralkodótól kapott menlevél
engedélyezte a szabadmozgást
biztosította a jogot, hogy saját ügyeikben döntsenek
=>Magyarország a nyugat-európainál kedvezőbben bánt a romákkal
-A bevándorlás tovább folyt a török korban is
a Hódoltság területein állattartóként, vándorkereskedőként és
vándoriparosként helyezkedtek el
részt vettek a török elleni harcokban is
-fegyvereket készítettek és javítottak
-A 17.-18. században egyes csoportjaik letelepedtek
szolgáltató szakmákat kezdtek el űzni (zenész, borbély, kocsis)
folytatták a vándorló életmódot
-a vármegyék felléptek ez ellen és üldözték őket

18. század
-A 18. század felvilágosult abszolutista uralkodói ellenőrizhetővé próbálták tenni
a vándorlókat
igyekezték őket mezőgazdasági vagy ipari tevékenységekre kényszeríteni
-A Regulatio Cigarorumnak nevezett rendeletekben erőszakos eszközökkel próbálták
letelepíteni őket
cigány név helyett más elnevezést kellett használni (pl: újlakosok)
tiltották a csoporton belüli házasságot
kunyhóikat lerombolták
gyerekeiket elvették
szabályozták az öltözködésüket
telket adtak nekik
-azért, hogy összeírhatóvá tegyék őket  adóztatni is tudnák őket
=>Ezek a próbálkozások nem valósultak meg, mert a rendelkezéseket sem a
magyarországi hatóságok sem a romák nem vették túl komolyan

19. század
-19. század folyamán a letelepedés nagyobb aránya miatt az integrációjuk is
megfigyelhető, de továbbra is zárt közösségekben éltek, amelyeket a saját vezetőjük
a vajda irányított
-A hatóságok próbálkoztak különféle módokon a kóborló roma családok
letelepítésével, illetve a deviánsnak tekintett magatartásformák visszaszorításával
-A dualizmus korának fellendülő gazdasága miatt változott az életmódjuk
 hagyományos foglalkozásaik egy részével fel kellett hagyniuk
-pl: lókereskedelem
nagyipari termelés beindulása a háziipart is részben feleslegessé tette
városokban nagy szükség volt a munkaerőre
-segédmunkásként el tudtak helyezkedni
-18. századtól megkezdett asszimilációra irányuló rendelkezések a 19. század
végére eredményt hoztak
-1893. évi népszámláláson
magyarországi romák 90% letelepedett és állandó lakhellyel
rendelkezett
-A 19. századra lezajlódó jogi változásoknak köszönhetően a romákra is érvényes
lett a jogegyenlőség (törvény előtti egyenlőség)
-A 18.-19. század zenei divatjában fontos szerepet kaptak a cigányzenészek
híres prímás volt Dankó Pista, Czinka Panna

20. század első fele

-Gazdasági, jogi és társadalmi helyzetük a Horthy-korszakban nem változott
települési szegregáció (rossz körülmények között, a település szélén)
foglalkoztatási korlátok (képzetlenség, alacsony presztízsű munkakör)
oktatási hátrányok
-Ezek a diszkriminációk mindvégig megmaradtak, de a német megszállás során már
üldözésükre is sor került
népírtást követtek el a romák ellen (roma holokauszt = Porajmos)
-kb 5000-10000 áldozatot követelt

20. század második fele

-II. világháború után lezajlott földosztásban nem kaptak földet, pedig
többségük falusi lakos volt
30%-uk mezőgazdasági napszámosként vagy cselédként dolgozott
-Szocialista korszakban a politikai vezetés tagadta, hogy a romák nemzetiség
lennének, ezért legfőbb céljuk az asszimiláció volt
-Rákosi-korszakban jelentős diszkriminációban volt részük
segélyekért cserébe a többségi társadalomhoz hasonultak
durva zaklatás és áttelepítések is történtek
1954-ben a személyi igazolvány bevezetése is nehézséget jelentett
néhányuk számára
-rendelkezniük kellett cserébe szükséges iratokkal

-Kádár-korszakban
1961-ban az MSZMP a cigányság szociális helyzetének megjavításáról,
munkába állításáról és átneveléséről döntött
pozitív diszkrimináció elveit szigorú ellenőrzéssel kombinálták
a romák 70-80%-a társadalomtól elkülönülten, telepeken élt
megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége
-vezetői roma származású értelmiségiek voltak
 -hamar megszűnt, hiszen szembement azzal az elvvel, hogy
a cigányság nem nemzetiség
1965-ben egy állami program indult a telepek felszámolására
-az állandó keresettel rendelkezők kedvezményes kamatú kölcsönt
vehettek fel „CS” (csökkentett komfortfokozatú) lakások építésére
-1970-80-as évekre a régi telepek nagy része megszűnt
minimálisan nőtt az életszínvonaluk
A hagyományos roma mesterségek visszaszorulása vagy megszűnése miatt
a romák többsége a nehéziparban helyezkedett el
-segédmunkásként, vagy betanított munkásként dolgoztak

-A rendszerváltás után az őket foglalkoztató cégek javarésze megszűnt

tömegessé vált körükben a munkanélküliség
súlyos elszegényedési folyamatot indított el a romák körében

Demográfiai jellemzők a 20. század második felében

-A 20. század második felében a legnagyobb magyarországi kisebbséggé váltak a
romák (kb: 750-800 ezer fő)
-Magyarországon az emberek többsége a
bőrszín
életmód
lakhely
beszédmód alapján dönti el, hogy valaki roma e, ami hibás, hiszen ez
mindenkinek a saját maga kérdése
-Sokukra a kettős identitás jellemző
egyszerre vallják magukat magyarnak és romának
-Nem nemzetiségi, hanem etnikai kisebbségként definiálják a csoportjukat
többségük anyanyelve magyar
hagyományaik, közös származás és kultúra az identitásuk alapja
-Csoportjaik
-legnagyobb a magyar nyelvű romungro (70%)
-az oláhok (20%) a romani nyelv valamelyik dialektusát beszélik
-a beások (8-10%) egy régies román nyelvhasználatot beszélnek
-1993: etnikai és kisebbségi jogok törvénye
kollektív jogaikkal élhettek (egyesületek, pártok, iskolák)
13 elismert nemzetiség van
-akkor számít annak, ha az őseik 100 éves etnikai múlttal rendelkeznek
és az illető be tudja bizonyítani, hogy a hagyományokat ápolja
-A cigányság zöme Magyarország észak-keleti részén él, ahol pont a
munkanélküliség miatt a legsúlyosabb a helyzet
szakképzetlenség
iskolázatlanság jellemző
Jelenlegi helyzet
Foglalkoztatás
-Az aktív, keresőképes korú romák körében közel 40% a foglalkoztatottak aránya
a többiek, főleg nőként (40-45%) inaktívak
a maradék 20% munkanélküli
-Jelentős közöttük a közfoglalkoztatottak aránya
-Sok köztük a passzív munkanélküli
szeretnének dolgozni, de
-koruk, végzettségük hiánya, illetve lakóhelyük korlátozott
munkakínálata miatt reménytelennek tűnik számukra a munkakeresés

Oktatás
-A roma népesség iskolázottsági szintje jóval alacsonyabb a többi csoporténál
esélyegyenlőtlenség és az iskolai szegregáció az oka
-cigányiskolák vagy cigányosztályok létrehozása
-roma gyerekek speciális iskolába küldése
-az osztályközösségekből kirekesztő magántanulók gyakorisága
-Nehezíti a lehetőségeket, hogy a roma tanuló szüleit nem tájékoztatják az ösztöndíj
projektekről (pl: Arany János ösztöndíj)

Lakásviszonyok
-A lakhatási viszonyok fontos szerepet játszanak a kirekesztés folyamatában
a romák nagy része telepekből és gettókból származik

Egészségügyi helyzet
-A foglalkoztatás, az oktatás és a lakásviszonyok mind alapvető fontosságú tényezők
a népesség egészsége és életminősége szempontjából.
tehát ha ez a három tényező elmaradottnak számít az átlaghoz képest,
akkor nagy valószínűséggel az egészségi állapotuk is rosszabb lesz
-A roma kultúrában az egészséggel való törődés a nők feladata
jelentős fejlődés akkor érhető el, ha edukációval meg lehetne őket nyerni

Összegzés
-A cigánysághoz kapcsolódó sztereotípiák miatt (segélyek, bűnözés) előítéletesen
viszonyul hozzájuk a többségi társadalom egy része.
-Ennek következménye a diszkrimináció, aminek tipikus példája az iskolákban
megfigyelhető szegregáció (elkülönítés) és a munkahelyeken az elutasítás.
-A hátrányos helyzet megszüntetését igyekszik támogatni
Európai Uniós elvek mentén létrejött esélyegyenlőségi törvény
Európai Uniós kezdeményezés, miszerint a 2005-2015 közötti időszak
a Roma Integráció Évtizede volt
-Jelenlegi roma közösség helyzetének javítására szervezeti hátteret biztosíthatnak
roma önkormányzatok és a civil szervezetek
-A gyermekek számára kitörési lehetőség a
tanulás és értelmiségbe való jutás
sportolói vagy zenei pályafutás