Professional Documents
Culture Documents
Az Ipari Forradalmak Legjelentősebb Területei És Főbb Találmányai, A Gyáripar Kezdetei
Az Ipari Forradalmak Legjelentősebb Területei És Főbb Találmányai, A Gyáripar Kezdetei
Mezőgazdaság:
- bekerítések: magánhasználatú területek lesznek a közös legelők és a bérlők parcellái,
tagosítás: összefüggő földbirtok, szétszórt parcellák helyett
- bérmunkát alkalmazó birtokosok (arisztokraták, gentryk, yeomanek)
- sokan az iparba mennek dolgozni - bérmunka
- belterjes/intenzív mezőgazdaság – sok tőke és energia befektetése, kimaxolás
- trágyázás alkalmazása, fajtanemesítés, istállózó állattartás, talajjavítás
- vetésforgó:
- gépesítés, vető/aratógépek
Ipar:
- manufaktúrák elterjedése gyorsítás a céhekhez képest, csak egy fázist kellet megtanulni a
munkásoknak, termelési folyamatok szétdarabolódnak, központosított üzem
- textilipar fejlődése – fonás (orsóval), szövés (szövőszéken összeillesztik a fonalakat)
- gépesítés: John Kay repülő „vetélő” – szövés - Cartwright, Hargreaves: „fonó Jenny” – több
orsó
- szabadalmi törvény volt Angliában
- kézi erő – vízi erő (vízi kerekekhez kapcsolták a gépeket) – gőzerő
- szén – felszín közeli gazdag szénmezők, faállomány fogyatkozása
o vízfelszín alatti szénmezőkhöz szivattyúkat kellett használni, gőzszivattyúk
- gőzgép: 1769 James Watt – gazdaság minden ágában használható gépi erőforrás
o energiát hengerben mozgó dugattyú adja, gőz biztosítja a mozgást
o erőátvitel is tökéletesedett
o könnyű ipari felhasználás, fúró, fűrész, eszterga (1781)
- gépekkel termelő nagyüzemek – gyárak
Közlekedés:
- áruszállítás miatt fontos – piac növekedése, nyersanyag beszerzése, árú piacra juttatása új
területek bekapcsolása
- csatornaépítés, postahálózat
- Robert Fulton – 1807, gőzhajó feltalálása kereket hajtaja mega a gőz víz, együttes
- 1825 gőzmozdony, George Stephenson – Stockton – Darlington – a gazdaság húzóágazat,
nehézipar fellendülése, soktőke
- utak fejlődése – több jobb minőségű
Demográfiai robbanás:
- hatalmas növekedés
- csökken a halálozások száma – orvostudomány, életkörülmények, higiéniai viszonyok
fejlődése
- gyermekhalandóság csökkenése – kevesebb gyerek vállalás
- oka: mezőgazdasági népesség csökkenése (gyermek munkaerő)
- polgáriasodás: Falusi/ városi lakosság: 80% - 20% 50% -50%
- nem kell több gyerek a földekre kevesebb mezőgazdasági munka
- kivándorlási hullám (Amerika), népességmozgás
- városiasodás:
o ellátás közlekedés, higiéniai viszonyok, szemétszállítás, ivóvíz, szennyvízelszállítás
o sajátos életkörülményeket biztosítottak
o nyomornegyedek, városrészek (üzleti, kereskedelmi, ipari negyedek)
o szegregáció
Következményei:
- fejlődés: mezőgazd., ipar (gyárak), közlekedés
- bankrendszer biztonságosabbá válik
- gyárak megjelenése – gépi munkaerő, bányászat fejlődése – szén, vas – vasutak kiépülése
- életszínvonal emelkedése – gyermekhalandóság visszaesése, egészségügy fejlődése
- társadalmi átrendeződések: polgárság, munkásság aránya nő
- ideológiák, mozgalmak:
o szakszervezetek megjelenése: élhetőbb körülmények miatt sztrájkolnak
o géprombolók – elvették tőlük a munkát a gépek, luddisták – elvileg Ludd tábornoktól
kapnak utasítást