Irányítás

1. Az irányítás, valamint az irányítási rendszer céljai

Az irányítás a menedzsment egyik funkciója, a szervezeti célok lebontását, megvalósulásának

ellenőrzését, az eredmények értékelését és az esetleg szükséges korrekciók végrehajtását jelenti.
Költségek alacsony szinten tartása, segít kezelni a szervezeti komplexitást, megakadályozza a kritikus
hibák felhalmozódását, lehetővé teszi a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást.

2. Felelőssége és szerepe a menedzsernek és a kontrollernek az irányítási folyamatban

Követelmények meghatározása; teljesítmény mérése; összehasonlítás (terv / tény); értékelés,

beavatkozás.

3. Irányítási folyamat lépései

➢ 1. Az első lépés a megfelelő követelményszint, sztenderd meghatározása, amelyhez a későbbi

tényleges teljesítményt viszonyíthatjuk. Fontos, hogy a kijelölt teljesítménycél mérhető legyen
és illeszkedjen a szervezeti célokhoz. A menedzsment feladata a megfelelő teljesítménymutatók
azonosítása, azaz olyan mérőszámok meghatározása, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az
irányított jellemzőhöz, ezáltal valóban képesek feltárni a szervezeti tevékenységek és a kívánt
teljesítmény kapcsolatát.
➢ 2. Az irányítási folyamat második lépése a teljesítmény(ek) mérése. A teljesítménymérés a
legtöbb szervezetben folyamatosan zajlik. Egyértelmű követelmény, hogy a kapott mérési
eredmények megbízhatóak legyenek. Az alkalmazottak teljesítményét például a kibocsátás
minőségén és mennyiségen keresztül határozhatjuk meg, bár nagyon sok olyan munkakör van,
ahol ez a direkt mérés nem lehetséges.
➢ 3. A harmadik lépés a mérési eredmények és a kijelölt teljesítménycélok összehasonlítása, ahol
fény derül arra, hogy a teljesítmény meghaladja-e az elvárásokat vagy megegyezik a
követelményszinttel, esetleg elmarad attól.
➢ 4. Az irányítási folyamat negyedik lépése az értékelés, azaz annak meghatározása, hogy
szükség van-e beavatkozásra a teljesítmény javítása érdekében.

4. Időbeli ütemezésének módjai

➢ - Előzetes ellenőrzés megelőzi valamilyen esemény megtörténtét, a meghozott döntés

végrehajtását. Célja, hogy – egyrészt – felmérje a végrehajtás várható hatásait, ami
lehetővé teszi a tervek pontosítását, felülvizsgálatát, másrészt, hogy az eszközállomány,
az irányított folyamatokban használt erőforrások előzetes vizsgálatával hozzájáruljon a
hibák megelőzéséhez.
➢ - A közbenső ellenőrzés a végrehajtással párhuzamosan történik annak érdekében, hogy
még a végrehajtás során feltáruljanak az irányított folyamatokban felmerülő eltérések, és
azokat időben lehessen korrigálni a kívánt teljesítmény eléréséhez.
➢ - Az utólagos ellenőrzés a végeredményre fókuszál – amikor a már lezajlott
folyamatokon nem lehet változtatni – mégis nélkülözhetetlen információtartalma van a
menedzsment számára a jövőbeni folyamatokra vonatkozó irányítási döntések
meghozatalában.
5. Irányítás szintjei

Stratégiai irányítás
A stratégiai irányítás egyrészt arra fókuszál, hogy a kialakított stratégiák mennyire sikeresek a
szervezeti célok elérésének elősegítésében, másrészt igyekszik feltárni azokat a belső és külső
veszélyeket, fenyegetéseket, amelyek megakadályozhatják a stratégia megvalósítását. Számos
módszer létezik, amelynek segítségével a menedzserek ellenőrizhetik a szervezeti stratégia
célelérését. Ezek közül a négy alapvető módszer: az előfeltevések vizsgálata, a stratégia
eredményességének értékelése, a stratégiai szempontú felügyelet és a rendkívüli helyzetek
kezelése.

Operatív irányítás
A rövidebb távú szervezeti célok elérésének őre az operatív irányítás, amely a mérés, értékelés,
beavatkozás hármasán keresztül igyekszik a kijelölt pályán tartani a működési folyamatokat.
Míg a stratégiai irányítás hosszabb (jellemzően ötéves vagy még hosszabb) időtávokban
gondolkodik, addig az operatív irányítás feladata a rövidebb (egy hónapostól egy éves)
időszakok értékelése, irányítása. Az operatív irányítás három pillére: a költségvetések, az
ütemtervek és a kritikus sikertényezők azonosítása.

6. Irányítás területei, a pénzügyi irányítás feladata, és eszközei

➢ - A legtöbb vállalatnál három területre építenek ki irányítási rendszereket: termelés- és
minőségirányítás, emberi erőforrások irányítása és pénzügyi irányítás. Ezeken kívül azonban
egyre nagyobb a jelentősége például az információs és a környezeti erőforrásokra kiépített
rendszereknek is.
➢ - A szervezetbe be- és kiáramló pénzügyi erőforrások ellenőrzése és irányítása. A belső
ellenőrzés célja, hogy feltárja a kedvezőtlen folyamatokat, jogszabályi eltéréseket és a hibák,
kockázatok azonosításán és kiküszöbölésén keresztül hozzájáruljon az eredményes és hatékony
működéshez, a beszámoló hitelességéhez. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az
éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e és így megbízható és valós képet
mutat a szervezet vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről.

7. Az eredményes és hatékony irányítási rendszer ismérvei

➢ szorosan összekapcsolódik a tervezéssel
➢ megbízható
➢ naprakész
➢ rugalmas
➢ objektív