5.

Jókai Mór regényköltészetének bemutatása egy választott mű alapján

1825-ben született Komáromban. Pápán és Kecskeméten tanult. Barátságot kötött

Petőfivel. Jogot tanult, de soha nem dolgozott ügyvédként. 1846-ban megjelent első regénye,
a Hétköznapok. 1847-ben az Életképek című folyóirat szerkesztője lett Pesten. 1848-ban a
Tízek társaságának vezéralakja volt. Feleségül vette Laborfalvi Róza színésznőt. A hatvanas
években országgyűlési képviselő volt. 1886-ben meghalt a felesége. 1894-ben megjelenik
műveinek 100 kötetes díszkiadása. 1899-ben feleségül vette Nagy Bella színésznőt. 1904-ben
halt meg Budapesten.
A legolvasottabb és legtermékenyebb magyar író volt. Ő teremtette meg a
magyar olvasóközönséget.
Regényei
Akkor bontakoztatja ki a magyar romantikus regényt, amikor Európában már inkább
realista regényeket írtak. Nagy mesélőerővel, gazdag szókinccsel és fantáziával rendelkezik.

Jellemei:
Szereplőinek jellemábrázolásában egyaránt alkalmaz romantikus és realista
elemeket.

Romantikus vonások: szereplői legtöbbször nem fejlődő, nem változó alakok.

Hősei nemes eszmékért küzdenek (nemzet felemelkedése, szabadság, polgárosodás,
erkölcsi tisztaság).
Realisztikus vonások: több oldalról megmutatja a szereplőit, sokféle
élethelyzetben bemutatja őket. Hősei eleinte főnemesek, később tudósok, vállalkozók,
mérnökök.

Jókai népszerűségének titka, hogy azonosult a közönséggel, annak álmait,

vágyait fogalmazta meg. Bízott a jövőben, ábrándos illúziókba ringatta az embereket.

Az arany ember

Keletkezési körülményei:
1872-ben keletkezett Balatonfüreden.
Jókai ezt tartotta legkedvesebb regényének, az olvasóközönség körében ez terjedt el a
legjobban.
A regényben megjelennek a kor politikai válságjelenségei (korrupció, mindenki
lefizethető, a hatalom és a befolyás a fontos, Jókai rájön, hogy a reformkor eszméit nem lehet
megvalósítani) és az író magánéletének konfliktusai is, felesége (Laborfalvi Róza)
elhidegülése és féltékenysége, egy romantikus késői szerelem (Lukanics Ottília, Jókai
gyámleánya volt, tüdőbetegségben halt meg.)

A kiábrándulás regényének is nevezik. Jókai csalódik a pénzközpontú

társadalomban (minden konfliktusnak anyagi oka van. Timár a vagyonnal köti magához
Timeát, Kacsuka a vagyonért akarja elvenni Athalie-t, Ali Csorbadzsi a szultántól lop, Teréza
mama férje adósság miatt lett öngyilkos). Szétfoszlik a jövőbe vetett hite: rájön, hogy
tisztességesen nem lehet vagyonhoz jutni.

Műfaja: regény, az író annyira azonosul a hősével, hogy sokan vallomásregénynek

is tartják,

1
 Közelebb áll a realista regényhez (romantikus vonások: a történet egy kitalált, idilli
világban játszódik, de realista regény, mert a valóságot is ábrázolni akarja.)

Tartalma:
Az első fejezetben megjelennek azok a legfontosabb motívumok és szereplők, akik
később formálják a regény történéseit. Az Al-Duna vidékén találkozunk Timár Mihállyal,
az egyszerű hajóbiztossal, aki a Szent Borbála nevű hajót és utasait viszi át a Vaskapun. Egy
másik táj is megjelenik: egy idillikus környezet, a Senki szigete. Az expozíció a hajó
elsüllyedésével és Timea megmentésével ér véget.
A köüvetkező részekben a hős megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét. Timár
meggazdagodásának útját, sikereit és házasságának boldogtalanságát mondja el. Timár
menekül otthonról, közben a Senki szigetén találja meg azt, amit a világban nem kapott
meg: Noémi odaadó szerelmét.
Timár örökös hazugságban él. Nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete
között. A véletlen közbeszól: Krisztyán Tódor megjelenik Balatonfüreden, hogy leleplezze
a főhőst. Krisztyán megzsarolja Timárt, a szigetet akarja, Timár nem enged neki, elküldi.
A mű tetőpontja a kettejük közötti párbeszéd, ami után a főhős öngyilkosságra készül.
A megoldás szintén egy váratlan esemény: Krisztyán a főhős ruhájában a Balaton
jegébe vész. Így Timár visszamehet a Senki szigetére, hiszen mindenki halottnak hiszi.
Timea férjhez megy Kacsukához.

A műben megjelenő motívumok:

Már a kezdő fejezetekben megjelennek azok a motívumok, amelyek később
megadják a regény cselekményét.

Az arany ember: Timárra alkalmazzák. Jelentései: megvesztegethető ember,

illetve az, hogy minden sikerül neki, amihez hozzáér, arannyá változik, vagyi
szerencsés, becsületes ember. Timár érzi, hogy ez csak a látszat. A társadalmi
megbecsülést tisztessége árán szerzi meg. Rájön, hogy a boldogság nem jár együtt a
vagyonnal. Az amerikai fordítás címe: Modern Midas (Midas királyra utal, akinek a keze
alatt minden arannyá változott, ez lett a veszte).

Hold: Timár lelkiállapotának kivetítője, mindig beszél hozzá. A lopás szimbóluma,

a bűntudatot jelképezi (a vörös félhold a kincset rejtő zsákon).

A pénz: a szerelem megrontója Athalie és Kacsuka esetében. Noémi apját a halálba

kergette. Jókai véleménye: a vagyon csalás eredménye. Akinek sok pénze van, az azt mind
lopta. Ha ő nem lopott, akkor az apja vagy a nagyapja lopta.

Duna: Elválaszt és összeköt. Összekapcsolja, de el is választja Komáromot és a

Senki szigetét, Timárt és Noémit, a két ellentétes világot.

A Senki szigete: Egy utópisztikus világ (egy elképzelt, ideális világ).

Szereplők:
Timár Mihály: Nagyon bonyolult jellem. A mű elején romantikus túlzások
jellemzik: erős, találékony hős, feddhetetlenség jellemzi. Meggazdagodása után a kettős
élet kínozza. Lelki vívódásait belső monológokkal jeleníti meg az író, lelkiismerete
örökösen mardossa, az öngyilkosság gondolatáig üldözi. Egy véletlen folytán mégsem ő hal
meg, hanem Krisztyán Tódor. Timár kilép az életből, elmenekül a szigetre, ahol Noémi
felmenti kettős életének terhe alól. Jókai önmagát ábrázolta Timárban.
2
 Noémi és Timea: Noémi: szerető családanya, gondoskodó, menedéket nyújt a
szigeten, lelki tisztaság, ártatlanság jellemzi. Timea: árva, török lány, Timár feleségül veszi,
házasságuk nem boldog. A lány igazi mártír, nem szereti a férjét, de hálás neki, Kacsukát
szereti, de nem hagyná el Timárt, Timár vállalkozásáról is gondoskodik, a háttérbe helyezi
magát.

Krisztyán és Athalie: Athalie Timea és Noémi ellentéte, gonosz, sérelmeiért bosszút

akar állni, meg akarja ölni Tímeát. Krisztyán Tódor meg akarja szerezni Noémit. A jó
ellenpólusai, bennük csak a rossz található meg. Azonban mindkettőt az élet rontotta el.

Kacsuka Imre: Timár barátja. A regény elején feleségül akarja venni Athalie-t, de
amikor a lány elszegényedik, Timeába lesz szerelmes.

Teréza mama: Noémi anyja, özvegy, a férjét Krisztyán apja tette tönkre.

Ali Csorbadzsi: Timea apja, a szultán elől menekül, halálakor Timárra bízza a lányát.

Brazovics Atanáz: Komáromi kereskedő, Timár ellenfele, Athalie apja, Timea gyámja.

Jókai a regényben egy olyan világot mutat be, ahol a pénz a legfontosabb. Timár a
pénz segítségével jut hatalomhoz, befolyáshoz, gazdagsághoz. Látszólag mindene meglesz,
vagyona, felesége, sikeres vállalkozása, de ez csak a látszat. Jókai a regényben is
megfogalmazza, hogy a vagyon csalás eredménye. Jókai ezzel elmarasztalja saját korát.
Keserűen tapasztalja, hogy a világ, ami körülveszi, tele van emberi gonoszsággal. A
modern, polgárosodó világ nem adja meg Timárnak azt, amire vágyik, a boldogságot.
Jókai egyetlen kiutat talál hősének, a Senki szigetét. Itt, a világtól elzártan egy idilli
és harmonikus, egyúttal romantikus környezetben kapja meg a regény főszereplője azt, amit
mindig is szeretett volna. Ám a Senki szigete mégis csak romantikus ábránd marad, a
regényen kívüli valóságban már nem lehet kivonulni a társadalomból.