Kelet-Ázsia

Kelet-Ázsia a kontinens 27 % -át foglalja el, a lakosság 36%-a itt él.

Két kisebb részre osztjuk: kontinentális és tengermelléki.
Ide tartozik: Kína, Mongólia, Észak-Kórea. A tengermelléki országok
Japán, Dél-Kórea, Tajvan.

•
Kelet-Ázsia: Pacifik-óceán•

Északról a Tien-san, a Szajáni-hegyek, a Jablonovij-hegyek és Nagy-

Hingán, délről a Pamír és Himalája. Keletről Csendes-óceán határolja.

Lakosságának száma: 1,6 milliárd

Területe: 11,8 millió km²

Kína északnyugati részén különös színű hegyek találhatóak, a vörös

homoknak és különböző ásványoknak köszönhetően, ezért
szivárványszerű kinézetet alkot.
Ez a hegység népszerű a turisták körében.
•Természeti sajátosságok•
A régió partja rendkívül tagolt, számos peremtenger alkotja: Japán-,
Ohotszki-, Sárga-, Kínai-, Délkínai-, Bering-tenger.

•A Sárga-tenger bealgásodott•

A régió szigetei: Szahalin, Hokkaidó, Honshu és Tajvan.

Félszigetei: Kóreai-, Santung-, és Liaotung-félsziget.

A keleti part mentén síkságok helyezkednek el, Mandzsúria és a

Nagy-kínai-alföld, valamint még a Japán szigetek és Tajvan.
A nyugati részen lánchegyek húzódnak, a Kunlun és Himalája között
található a Tibeti-fennsík (4000-5000m-ig). Kunluntól északra Altaj és
Tien-san helyezkedik el. Medencék sora van mellette (Tarim-medence
majd Turfani-medence). A Mongol-Altajtól keletre található a Góbi-
sivatag. Ez egy kősivatag 800-1500 méter közötti magasságon.

•Góbi-sivatag•

Japán legnagyobb hegye a Honshu szigeten található Fuji (3776 m).

Az ország tektonikus lemezen fekszik, gyakoriak a földrengések,
tűzhányókitörések és a cunamik. Több, mint 70 működő és 165
kialudt vulkán található rajta.
Éghajlati tipusok: északi és nyugati részen száraz kontinentális
éghajlat, keleti részen monszun éghajlat. A nyári monszunok a tenger
felől fújnak és csapadékot hoznak magukkal. A téli monszunok
hidegek és szárazok, a szárazföld felől fújnak. A Tibeti-fennsíkon
hegyvidéki éghajlat uralkodik.
Japánban meleg tengeráramlás, Kuroshio észak felé áramlik, az
Ojashio dél felé áramlik. Késő nyáron és ősz elején erős csapadékot
hozó tájfunok fújnak.
 •Tájfun•

A sűrűn lakott alföldeken termesztett növénykultúrák foglalnak

helyet. A többi részen sivatagos növényzet és sztyeppek váltják
egymást. A folyók vízállása a monszun esőktől függ.
Folyók: Amur, Huangho (Sárga-folyó), Jangce és a Szikjang. A
Mekong és Brahmaputra felső szakasza.

Az északi részen vízhiány van. Gleccsertavak a Himaláján és Tibetben

találhatóak. A folyók vizét öntözésre használják. Évente a nyár elején,
amikor olvadni kezd a hó és a nyári monszunnal megérkezik a
csapadék, a folyók megáradnak. A víz életre kelti a rizsföldeket és a
mezőket, ezért a nép a folyókat szentnek tekinti.
•Kultúra, demográfiai esemény és etnikai
sokszínűség•

A kínai kultúra Kr.e. 5000 évvel a Sárga-folyó völgyében keletkezett.

Ami ezt a kultúrát egyedülállóvá teszi, a nép összetartása és a régió
bezártsága. A nagy kínai fal hozzájárult a vidék nehezen
megközelíthető mítoszához. Kr.e. 5. században építették Nagy-
Csatornát (1770km). 55 különböző nép keveredésével jött létre a
kínai társadalom (legnépesebb a han kínaiak). Ők találták fel a lőport,
a naptárt, az iránytűt, a papírt, a porcelánt.

Kö
rülbelül 1,3 milliárd ember beszéli a kínai nyelv valamilyen formáját.
A nagy konfuciánus klasszikusokat és a taoista alapműveket,
klasszikus kínai nyelven írták. Az ókori kínai matematika olyan szinten
volt, mint az ókori görög. Ez elsősorban az építészetet és a
földrajztudományt egészítette ki. Jelentős volt a kínaiak csillagászati
tudománya, a mai napig sokan használják a kínai horoszkópot. Fontos
sikereket értek el a kémia és a biológia területén. Ismert kínai
orvoslási módszer az akupunktúra, és természet gyógyászat. Kínában
reggelente több millió ember gyülemlik össze, a parkokban közös
reggeli tornára. Hagyományos kínai ünnepek az aratás ünnepe, a
kínai újév (ez tavaszi ünnep).

Japán civilizációja Kr.e.700 körül alakult ki a jomon, kínai és indiai

kultúra hatására. Az országot a hagyományok tették ismertté.
Jelentős művészeti irányzat: a japán festészet magába foglalja
különböző stílusok és műfajok keveredését, főleg tussal rajzoltak
(állatokat, növényeket). A kalligráfia az írás esztétikai szintre való
emelése. Japán szobrászata a buddhizmushoz kötődött.

Az Ikebana a hagyományos virágrendezés művészete, az

eleganciájáról és az egyszerűségéről ismert. A VI. században jelent
meg először, az origami a papírhajtogatás művészete. Az ori
hajtogatást jelent, a kami pedig papírt jelent. Japánban a
kertművészet ugyanannyira jelentős, mint más építészeti forma. A
kerteket meditációra és a lelki nyugalom helyreállítására használják.
Az öltözködésük, a tradicionális kimonó, valamint a nagaginak
nevezett tradicionális testes ruha. Japánban a lábbelik is
különlegesek, a tabinak nevezett zokni kimomóhoz használatos.
Fontos kulturális esemény a teaszertartás. Ez lehet formális és
informális. Japán történelmében jelentős szerepe volt a
szamurájoknak. Ők jártasak voltak a harcművészetben és testőri
szerepet töltöttek be. Nagy hagyománya van a különböző
küzdősportoknak: kendó (bottal), aikidó, karate, dzsúdó, szumó.

•Szamuráj•

A vallás: a buddhizmust, konfucianizmust és a sintoizmust

gyakorolják a legtöbben. A népek közül legtöbb a kínai (1,3 milliárd),
japán (126 millió) és kóreai (79 millió).

•A gazdaság•
Kínában, Észak- és Dél-Kóreában érctartalékok találhatóak. Kínában
jelentős még az ón, a cink, a wolfram, a nikkel, réz és molibdén
kitermelés. A nemfémes ércek közül magnezit, gyémánt, foszfát,
konyhasó, jód, és bróm bányászható. Legjelentősebb energiaforrás a
kőszén, de található kőolaj és földgáz is. A legtöbb vízerőmű a Sárga-
folyón van, a legnagyobb a Jangce-folyón.
Japán erőforrása a szén és kőolaj 10%-át teszi ki, a többit
behozatalból biztosítja. Kelet-Ázsiában hatalmas rizs mező található.

•Rizs mezők Kelet-Ázsiában•

Kiemelhető még a búza, árpa, köles, kukorica, zab, tea, szója,

napraforgó, cukorrépa, dohány, földimogyoró és a zöldség
termesztése. Az állattenyésztés főleg sertés és juh tenyészetből
tevődik össze. Nagy jelentősége van a halászatnak is.
Japán a legjelentősebb kelet-ázsiai ország. Mellette Kínának és Dél-
Kóreának fejlett az autó-, az audió- és videókészülékek gyártása. A
legszerényebb gazdasága Mongóliának van, ahol még mindig nomád
állattenyésztéssel foglalkoznak.
Japánban található számos személyautó gyára (Toyota, Hirosima,
Jokohama városok). Hajógyártás- (Jokohama, Nagaszaki, Kobe).
Legismertebb nagyvállalatok: Toyota, Honda, Nissan, Toshiba, Sony.
 • Japán vasút•

Honshu és Hokkaidó szigetek között építették ki a vízalatti alagutat.

Szejkán-alagút (54 km). A legnagyobb kikötők: Jokohama, Kobe és
Osaka. A japán vasutakon 300 km/h-val haladnak.

•Szejkán-alagút ( Japán legnagyobb alagutja) •

•Urbanizáció és politikai felosztás•

 Kínában található a legtöbb milliós város (105 város). Közülük
kiemelkedik Sanghaj (25 millió lakos), Peking (20 millió lakos). Tokió
(37 millió lakos), ez 26 egykori város egyesülésével jött létre. Kínában
a lakosság 60%-a városokban lakik.

•Milliós város•

Tokió a világ legsűrűbben lakott országa, lakosságának 80%-a

Honshun él. A világ egyetlen császárságáról van szó. A város jelképe:
a fája, ginkófa, a virága a szakura, a madara dankasirály. Honsú-
szigeten található, a közlekedésben főképp a metró és a vonat a fő
szállítójárműje. Tokió 23 kerületből áll: Adacsi, Arakava, Bunkjó,
Csijoda, Csúó, Edogawa, Itabasi, Kacusika, Kita, Kotó, Meguro,
Minato, Nakano, Nerima, Óta, Sibuja, Sinagava, Sindzsuku, Suginami,
Szetagaja, Szunida, Taitó és a Tosima. A Tokióhoz tartozó szigetek 406
km2 (négyzetkilóméter).
Híres építmények: Szenszodzsi templom, Meidzsi templom,
Szengakudzsi templom, Jaszukuni szentély, Zodzsodzsi templom.

Népsűrűség
Ország Terület km² Népeeség HDI (2011) Főváros
per km²
CHN (PRC) 9 596 961 1 339 724 852 138 0,687 Peking
 Népsűrűség
Ország Terület km² Népeeség HDI (2011) Főváros
per km²
HKG (PRC) 1104 7 061 200 6390 0,898 Hongkong
JPN 377 930 127 950 000 337 0,901 Tokió
MAC (PRC) 30 556 800 18 662 Nincs adat Makaó
MGL 1 564 100 2 809 600 2 0,653 Ulánbátor
PRK 120 538 24 346 000 198 Nincs adat Phenjan
KOR 99 828 48 988 833 500 0,897 Szöul
TWN 36 188 23 174 528 639 0,882 Tajpej
•Kelet-Ázsia országainak népessége•

Készítette: GV