Babits Jónás könyve

I. Babits életművéről
1. Helye a kánonban: A Nyugat első nemzetékének egyik legjelentősebb alkotója. A következő
stílusirányzatok hatottak rá: klasszikus modernség (impresszionizmus, szecesszió),
expresszionizmus (a háború idején); későmodernség (újklasszicizmus – Jónás könyve)
2. Életműve.
 Alkotói tevékenysége: líra – a legmeghatározóbb; epika – regényei pl.: Gólyakalifa;
műfordításai Dante, Baudelaire, Szophoklész; tanulmányai:Petőfi és Arany,
Vörösmartyról,Az európai irodalom története
 Irodalomszervező tevékenysége: a Nyugat szerkesztése Móriczcal , majd Gellért Oszkárral
(1929); A Baumgarten-alapítvány döntnöke (1927)
3. Lírájának jellemzői: Poetadoctus = tudós költő; gondolati költészetet hoz létre (katolikus
erkölcsiség és filozófiai háttér); A klasszikus modernség elemeit ötvözi a klasszikus európai
hagyományokkal (forma, műfaj, versformák).; Formai igényesség és gazdagság jellemzi.

II. Babits ars poeticájának fejlődése.Költői szerepvállalását befolyásolja az aktuális történelmi

helyzet, külvilág változása.
1. korszak (1904-1914): Kötetei: Levelek Íris koszorújából és a Herceg, hátha megjön a tél is.
Cél: újfajta költészet létrehozása: tárgyilagos= objektív, a „lírai én”-t próbálja kiiktatni a
költészetéből (művei: InHoratium, A lírikus epilógja, Esti kérdés)
Tárgyias beszédmód jellemzi (↔ élménylíra); Esztétizáló szemlélet, formai sokszínűség és
témagazdagság jellemzi.A teljesség megragadásának igénye.Stílusirányzatai: szecesszió,
impresszionizmus, szimbolizmus.
Első verseskötete: Levelek Írisz koszorújábólAl'art pour l'art jegyében írja verseit,
a művészet a művészetért elvet vallja.Írisz az ezerszínű szivárvány istennője volt.
Szimbolikus jelentőségű. A szivárvány (mint minden szín összegzése) is kifejezi, hogy
Babits a teljesség megragadását kísérli meg költészetében.

2. szakasz (1914-1919)Háttér: I. világháború.a világháború kitörése után rájön, hogy nem lehet
apolitikus: nem fordíthat hátat a közéletnek
• meghatározó téma: háborúellenesség – tiltakozás kétféle lehetősége: kiáltás vagy
hallgatás
• kötetei: Recitativ, Nyugtalanság völgye (Fortissimo: fájdalom, Istenkáromlás miatt
büntetik; Húsvét előtt)

3. szakasz (1920-1928)
• elfordul a közélettől, Esztergom-Előhegyen egy házat vásárolide menekül
• leggazdagabb alkotói korszaka, nagy gondolati számvetések időszaka
• Kötetei: Sziget és tenger (1925) Az istenek halnak, az ember él
• Befelé fordulás, elkülönülés és értékőrzés magatartása jellemzi. Klasszicizáló törekvések,
költészete tárgyszerűbbé válik, kifejezésmódja egyszerűsödik.

4. szakasz (1929-1941)
• Kötetei: Versenyt az esztendőkkel (1933), Jónás könyve (1937-38).
• Versei:Mint különös hírmondó.., Holt próféta a hegyen, Jónás imája (Jónás könyve)
• Háttér: a fasizálódó Európa. Önértelmezés, választ keres a költészet céljaira, a költő
feladataira.
• beteg, idős, gyakori témája a halál (pl: Ősz és tavasz között, Balázsolás)
• Témái: a prófétai szerepvállalás és a halállal való szembenézés.
• Elégikus hangnem és önirónia jellemzi.
•
 Jónás könyve (1938) elbeszélő költemény
• a költő kiáll a béke, az erkölcsök védelmében, egyszerre próbál küzdeni a betegség és az
elvaduló világ ellen.
• Az eredeti Jónás könyve az Ószövetségben, a Próféták könyvében található, tehát a vers
egy parafrázis (átirat).
• Babits nem veszi át teljesen a történetet, de sok a hasonlóság. Az alap ugyanaz: Isten
megjelenik Jónásnak, és parancsot ad neki, hogy menjen Ninivébe és térítse meg az
embereket. Jónás nem akarja vállalni a feladatot, megpróbál elszökni egy hajón, de Isten
óriási vihart támaszt, amely a hajósok életét veszélyezteti. Itt már megjelennek
különbségek, például Babits sokkal részletezőbben írja le a vihart valamint a versben;
Jónás gyáva, nem vallja be, hogy ő okozza a veszedelmet. Ezzel szemben a Bibliai Jónás
tudván, hogy ő okozza a veszedelmet, maga ugrik a vízbe, nagy bátorságról téve
tanúbizonyságot. Babits versében megjelenik a szivárvány, ami az Isteni megbékélést
jelképezi, hiszen Jónás a cethal gyomrában szenved, bűnhődik, ez a Bibliai történetben
egyáltalán nincs benne. Ezenkívül Babits a művében a hal gyomrában rekedt próféta
szenvedéseit sokkal részletesebben, szinte naturalisztikusan írja le, a hangvétele mégsem
tragikus, inkább tragikomikus, groteszk a szóhasználat miatt. Ezután a költő
nevetségesnek állítja be Jónást, nem veszik őt komolyan, Ninivében is kinevetik, a
városlakók nem hisznek neki, még csúfot is űznek belőle. A versben a próféta szavainak
nincs hatása, nem térnek meg az emberek (nincs böjt, se zsákruha), Isten mégsem
pusztítja el Ninivét. Emiatt Jónás számon kéri az Urat, dühös rá, amiért
megkegyelmezett a városnak. Isten a bokor/tök hasonlattal döbbenti rá Jónást, hogy a
prófétának nem az a dolga, hogy ítélkezzen, az ő feladata csak az igehirdetés. Ha az Úr
elpusztítaná Ninivét, akkor a rosszal a jó is pusztulna. Amit felépített, nem szabad
lerombolni. Jónás belátja, jogtalan a világ pusztulását kívánni még akkor is, ha az bűnös. A
pusztítás ugyanolyan gonosz tett lenne, s akkor ő sem lenne különb.
• Babits versében Isten a türelmet hirdeti, hátha egyszer megtér Ninive, Isten tehát hisz a
jobb jövőben. Ez az optimizmus valójában Babits humanizmusából fakad, aki szintén
hisz benne, hogy egyszer jobb lesz a világ, de ehhez türelem kell, nem fegyver.
• A műben a költő ismét költői saját hitvallását mutatja be, hiszen az Isten elől menekülő
Jónást az első költői korszakát élő költővel azonosíthatjuk. Azonban Babits-Jónás végül
arra jut, hogy a prófétaságot vállalni kell, a költő feladata az írás, tehát a Jónás könyve
Babits lírai önvallomása.

Jónás imája (1939) Egy évvel később fűzte a Jónás könyvéhez.

• műfaj: ima
• ars poetica
• Téma: önvallomás.
• Üzenet: az emberi értékek védelme; vállalni kell a prófétaszerepet, le kell küzdeni az
akadályokat. (a Jónás könyvének megerősítése)

III. Babits költészetének értékelése

 Bölcseleti irányultság, keresztény-konzervatív értékrend, klasszikus hagyományok őrzője
 Pilinszky János költészete folytatja

Memoriter:

Bizd azt reám, majd szétválasztom én.

A szó tiéd, a fegyver az enyém.
Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.
Ninive nem él örökké. A tök sem,
s Jónás sem. Eljön az ideje még,
születni fognak ujabb Ninivék
és jönnek uj Jónások, mint e töknek
magvaiból uj indák cseperednek,
s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi
az én szájamban ugyanazt jelenti."

Igy szólt az Ur, és Jónás hallgatott.

A nap az égen lassan ballagott.
Messze lépcsős tornyai Ninivének
a hőtől ringatva emelkedének.
A szörnyüváros mint zihálva roppant
eleven állat, nyúlt el a homokban.

vagy

Óh bár adna a Gazda patakom

sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy még vakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

…vagy bármi ilyen terjedelmű Babitstól, ami tetszik