7.

Hőtágulás

A hőmérséklettel a testek hőállapotát jellemezzük. A testek melegségének mértékét

érzékszerveinkkel is összehasonlíthatjuk, azonban ez nagyon megbízhatatlan, szubjektív megítélés.

A testek hőállapotától függő fizikai jellemzőinek (pl.térfogat) megváltozását használjuk fel a

hőmérséklet mint fizikai mennyiség bevezetésére és mérésére, a hőmérsékleti skálák készítésére.

A szilárd testek lineáris hőtágulásakor a lineáris méreteknek a hőmérséklet-változás közben

bekövetkező megváltozását vizsgáljuk. A pontos mérések szerint nem túl nagy hőmérséklet-
különbségek esetén a hosszanti méretek l megváltozása egyenesen arányos az eredeti hosszúsággal
és a hőmérséklet-változással, tehát a tágulást a l=×lo×T összefüggéssel határozhatjuk meg, ahol lo
a kezdeti hosszúságot, T pedig a hőmérséklet megváltozását jelenti. Az  lineáris hőtágulási
együttható a szilárd test anyagára jellemző állandó, melynek számértéke megadja az egységnyi
hőmérséklet-vátozáskor bekövetkező relatív hosszváltozás (l/lo) nagyságát). Az  hőtágulási
együttható egysége 1/°C vagy 1/K. A megváltozott (megnyúlt vagy megrövidült) hosszméretet az
l=lo×(1+×T) képlettel számíthatjuk ki.

Testek térfogati hőtágulásánál a három dimenzióban kiterjedt szilárd testek, folyadékok és gázok
térfogati hőtágulását vizsgáljuk. Hőmérséklet-változás közben a testek térfogata változik. A létrejött
V térfogatváltozást az alábbi összefüggéssel számíthatjuk ki: V=×Vo×T ahol Vo a kezdeti
térfogatot, T pedig a hőmérséklet megvátozását jelenti. A (3) a test anyagi minőségére jellemző
térfogati (másként köbös) hőtágulási együttható, melynek számértéke megadja az egységnyi
hőmérséklet-változáskor bekövetkezendő relatív térfogatváltozás (V/Vo) nagyságát. A terfogati
tágulás anyagi állandójának egysége most is 1/°C vagy 1/K. A megváltozott V térfogatot közvetlenül a
V=Vo×(1+×T) képlettel számolhatjuk ki.

A testek sűrűsége hőtáguláskor változik: a test hőmérsékletének növekedésekor-mivel a test tömege

változatlan és a térfogata nő-a sűrűség csökken, a hőmérséklet csökkenésekor pedig-mivel a testek
térfogata csökken-a sűrűség növekszik.

Folyadékok hőtágulása: A folyadékoknak nincsen állandó alakjuk, így velük kapcsolatban csak
térfogati hőtágulásról beszélhetünk. Néhány folyadéknak a hőtágulása nemcsak az anyagi
minőségtől, hanem a hőmérséklettől is függ, azonban a legtöbb esetben ettől eltekinthetünk.

Egy β hőtágulási együtthatójú, To kezdeti hőmérsékletű, Vo kezdeti térfogatú folyadék ΔT

hőmérséklet-változás hatására:Vk=Vo×(1+×T) térfogatú lesz.

A víz kivételesen viselkedik: 0°C hőmérsékletű vizet melegítve 4°C hőmérsékletig a víz sűrűsége
növekszik (térfogata csökken), majd tovább melegítve a sűrűség folyamatosan csökken (térfogat
pedig növekszik). A víznek ezen különleges tulajdonsága a jég és a víz kristályos szerkezetére
vezethető vissza.
Példák a hőtágulásra:

 Az építőiparban az anyagok hőtágulását figyelembe kell venni a tervezés során. Ha nem

veszik figyelembe, akkor az épületekben repedések vagy deformációk jelentkezhetnek a
hőmérséklet változása miatt.
 Az autógyártásban is fontos a hőtágulás figyelembevétele. Az autók motorjában például az
anyagok hőtágulása miatt speciális tervezési megoldásokat kell alkalmazni, hogy a motor
alkatrészei ne sérüljenek meg.
 Az elektronikában is fontos a hőtágulás figyelembevétele. Az elektronikai eszközökben az
anyagok hőtágulása miatt különleges szerelési technikákat kell alkalmazni, hogy az
alkatrészek ne sérüljenek meg.
 vasúti sínek építésekor is figyelembe kell venni, a hőtágulást, hogy ne púposodjon fel
 A hőtágulást hasznosítani a hagyományos higanyos hőmérő/lázmérő esetén tudjuk, ahol a
higany hőtágulásának segítségével tudjuk meghatározni a hőmérsékletet.