Tansegédlet

Adatvédelem
Igazságügyi szakértők jogi oktatása

Szeged, 2016
dr. Sulyok Márton

1
 A személyes adatok védelméről

igazságügyi szakértőknek

Sulyok Márton
egyetemi tanársegéd,
SZTE ÁJTK

- tansegédlet1 -

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról külön

szabályokat a 10/2006. (III.7.) IM rendelet tartalmaz, amely az igazságügyi szakértők
tevékenységéről szóló 2005. évi XLVII. törvény végrehajtási rendelete. Célja, hogy a szakértői
névjegyzékbe bejegyzett szakértők a munkájukhoz szükséges jogi ismereteket megszerezhessék. Ezen
IM rendelet melléklete határozza meg, hogy a képzés fontos részét képezi a személyes adatok
védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségi jogok védelme és az adatvédelem követelményeire
vonatkozó alapvető rendelkezések megismerése.2 Az alábbi tansegédlet ezen ismeretek
elsajátításához szándékozik segítséget nyújtani.

I. Az igazságügyi szakértőket érintő eddigi adatvédelmi biztosi és NAIH döntések

Magyarország Alaptörvényének, Szabadság és felelősség VI. cikke deklarálja, hogy mindenkinek

joga van a személyes adatai védelméhez. Amennyiben egy szakvélemény elkészítéséhez személyes
adatok kezelése szükséges, abban az esetben a szakvéleménnyel érintett adatalanyok
vonatkozásában figyelembe kell venni az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Infotv.) vonatkozó
rendelkezéseit.

E törvény I. fejezetének 3. §-a tartalmazza a személyes adat fogalmát, II. fejezetének 4. §-a pedig
rendezi a személyes adatok kezelésének alapvető elveit. Mindezekről a későbbiekben még
részletesen szólunk. Elöljáróban csak annyit, hogy az Infotv. értelmében személyes adat: az
érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy
több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző
ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.3

Személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy azt törvény vagy
helyi önkormányzat rendelete valamely közérdeken alapuló célból kötelezően elrendelte
(kötelező adatkezelés).4

1
Köszönet dr. Végh Nándornak az anyagok összeállításában nyújtott segítségéért és kutatómunkájáért.
2
10/2006.(III.7.) IM rendelt 1.sz. melléklet A) rész
3
Infotv. 3.§ 2.
4
Infotv. 5.§ (1)

2
Az érintett általi hozzájárulást akkor tekintjük megadottnak, ha az az érintett szabad akaratán
alapul és azt határozottan ki is nyilvánítja. Az érintett az a természetes személy, aki bármely
meghatározott személyes adat alapján – közvetlenül vagy közvetve - azonosítottak vagy
azonosíthatnak.

A korábbi adatvédelmi biztos több állásfoglalásában is foglalkozott az igazságügyi szakértők

munkája során megvalósuló személyes adatok kezelésével összefüggő egyes kérdésekkel, mint a
titoktartás, tájékoztatáshoz- és betekintéshez való jog.

Egy 2005-ös állásfoglalásában kifejtette, hogy személyes adatnak minősül a munkavállaló

írásmintája és az abból levonható következtetések is.5 Az egyes esetekben meghatározott munka-
alkalmassági vizsgálatoktól eltekintve nincs olyan legitim adatkezelési cél vagy elv, amely alapján a
munkáltató a munkavállaló írásmintáját és az arról adott szakvéleményt megismerje, felhasználja
vagy nyilvántartsa.

Ugyancsak az adatvédelmi biztos egy 2006-ban közzétett állásfoglalásában az igazságügyi

szakértőknél keletkezett szakértői anyagok érintett általi megismerésével összefüggésben
megállapította, hogy a teljes szakértői vélemény megismerésétől az érintett – a törvényben
meghatározott szigorú kivételektől eltekintve – nem zárható el, számára a betekintéshez való
jogot, illetve a másolat készítésének jogát költségtérítés ellenében a szakértőnek vagy a szakértői
intézetnek adatkezelőként biztosítania kell. Mindezt arra tekintettel szükséges megtenniük, hogy
az információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb része a tájékoztatáshoz való jog.6
Szintén a tájékoztatással összefüggésben hozott határozatot a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) NAIH-4456/2012/H ügyszámon.7

Még korábban, egy büntetőeljárás során fogalmazódott meg az a kérdés, hogy a kirendelt szakértő
rendelkezésére bocsátott iratokat ki ismerheti meg és azokat hogyan tárolják?8 Alapvetően azt
kifogásolta a beadványozó, hogy a kirendelés egy szakértőt nevesített, de az sem a kirendelésben,
sem pedig a igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő személy részére adta át a
szakvéleménye alapjául szolgáló iratokat. Több módon is megvalósulhat, hogy a kirendelt szakértőn
túl más személyek, intézmények is részt vesznek a szakértői vélemény elkészítésében. A
névjegyzékben nem szerepelnek az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására külön

5
246/A/2005-11 ügyiratszámú állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy egy cég a dolgozóit írásminta adására kérte azért,
hogy a nekik címzett levél írójának kilétét megállapítsák. Ebben az esetben az önkéntes hozzájárulás megtagadása
esetlegesen hátrányosan érinthette volna a munkavállalókat, mivel jogosan tarthattak a rágalmazással való gyanúsítástól
vagy esetleg a munkahelyük elvesztésétől. Az adatkezelés jogalapját az igazságügyi szakértő bíróság vagy hatóság általi
kirendelése adja meg. Jelen ügyben ez a Kft. és a szakértő közötti megbízási szerződésen alapult. Az érintetteket
egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről. Ezek alapján az
írásmintáról készült szakvéleményt annak is át kell adni, akinek az írását elemezték.
6
2008/A/2004-12 ügyszámú állásfoglalás. Az állásfoglalás alapját képező ügyben egy apaság vélelmének megdöntésére
irányuló per során az orvosszakértői iratokat kívánták megismerni. A DNS vizsgálat 99,999%-ban valószínűsítette,
hogy a vizsgált személy apaságát, ugyanakkor állítólag évekkel később kiderült, hogy a vélelmezett apa születése óta
nemzőképtelen. A Pp. (polgári perrendtartásról szóló törvény) és a Be. (büntetőeljárásról szóló törvény) szabályaira
hivatkozva utasították el a panaszos hozzáférési kérelmét.
7
Az érintett több alkalommal kérelmezte az orvosszakértői vélemény kiadását, azonban ennek csak jelentős
késedelemmel tett eleget, ezért a NAIH adatvédelmi hatósági eljárásban bírságot szabott ki vele szemben.
8
ABI-1883-3/2011/P ügyiratszámú állásfoglalás

3
jogszabályban feljogosított állami szervek, intézmények, vagy azon természetes személyek, akik
eseti jelleggel adhatnak szakvéleményt.

Más személy részére azonban csak abban az esetben továbbítható a szakvélemény, ha azt
külön törvény rendeli el, vagy ahhoz az érintett hozzájárul. Minden olyan személyt
érintettnek kell tekinteni, akinek a személyes adata a dokumentumokban megtalálható.9

Az a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntető
eljárásban részt vevő személyek kérelmére az eljárásban keletkezett iratokról másolatot köteles
kiadni. Az eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a
pótmagánvádló, a magánfél és ezek képviselői részére a másolat kiadása csak korlátozott körben
tagadható meg. Például ha az sértené az emberi méltóságot, személyiségi jogot és kegyeleti jogot
továbbá, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.10

Az irat-betekintési jog nem korlátlan az eljárásban részt nem vevő személyek számára. A
Büntetőeljárásról szóló törvény (továbbiakban: Be.) értelmében az iratok teljes, illetve részleges
megtekintése alanyi jogosultsága a terheltnek, a védőnek, a sértettnek, a sértett örököseként fellépő
magánfélnek. A sértettel azonos betekintési joga van a magánvádlónak, pótmagánvádlónak, a
magánfélnek és a képviselőiknek. Azok számára, akiknek igazolt jogi érdeke fűződik az eljárás
lefolytatásához vagy annak eredményéhez a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően pedig a
bíróság elnöke engedélyezi az iratok megtekintését és a felvilágosítás megadását.

Érdemes még megemlíteni a NAIH NAIH-4085-1/2012/V. ügyszámon kezelt ügyét, amelyek tárgya
egy gyámhivatal igazságügyi pszichológus szakértőt kirendelő döntése és ennek következményei
voltak. A beadványt tevő kifogásolta a szakvélemény tartalmát, mert abban bizalmasan közölt
adatok is szerepeltek, valamint, hogy a szakértő a vizsgálatról készült hangfelvétel és a keletkezett
iratokat meddig köteles megőrizni. Az esetben végül nem született állásfoglalás, mivel a
beadványban szereplő információk a kivizsgáláshoz nem voltak elég pontosak és a felhívás ellenére
nem nyújtottak be újabb panaszt. Az ügyben mégis lényeges, hogy a NAIH hivatkozik az
igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2012. január elsejével hatályba
lépett módosításra, amely a szakértő jogaira és kötelezettségeire vonatkozik. Ennek apropóján az
alábbiakban tekintsük át, hogy a törvény hogyan rendezi a szakértő jogait és kötelezettségeit,
különösen a személyes adatok kezelésével, azok védelmével kapcsolatosan.

II. A szakértő jogai és kötelezettségei

A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes

adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai,
módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából
jogosult kezelni.11 Vagyis a szakértő titoktartási kötelezettsége, adatkezelési, adat megismerési
joga az Infotv. 4.§-ában meghatározottak alapján célhoz kötött, ezért számára csak azokat az

9
ABI-1883-3/2011/P ügyiratszámú állásfoglalás
10
Be. 60.§ (1)
11
2005. évi XLVII. törvény 12.§ (1)

4
iratokat szabad megküldeni, amelyekre a feladata elvégzéséhez szükségesek, így helytelen az a bírói
gyakorlat, amely a vizsgálat tárgyi terjedelmére tekintet nélkül az ügy összes iratát a rendelkezésére
bocsátja.12

A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási

kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság,
továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.13

A tevékenysége során kezelt személyes adatokat – ha törvény másképp nem rendelkezik – a

kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja. A kirendelés vagy
megbízás befejezését követően az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai,
módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából a
zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, a vele szemben etikai
eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy
személy részére továbbíthatja.14 A személyes adatokat a zárolástól számított tíz év elteltével
törli.

III.Az adatkezelés elvei és az információs önrendelkezési jog

Az Infotv. közvetlenül az értelmező rendelkezések után, a 4. §-ban tartalmazza az adatkezelésre

vonatkozó alapelveket. Első helyen a célhoz kötöttség elvét deklarálja, amely elsőként az
Alkotmánybíróság 15/1991. (IV.3.) AB határozatában jelent meg. Az információs önrendelkezési
jog elsődleges garanciája, hogy személyes adatot kezelni csak pontosan meghatározott és
jogszerű célból lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az
adatalanyokkal előzetesen közölt célnak, ezért abban az esetben, ha az adatkezelés célja
megváltozik erről is értesíteni szükséges. A beleegyezés nélküli, új célú felhasználás csak
akkor jogszerű, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

A célhoz kötöttség elve és az adattovábbítás meghatározott feltételei az információs

önrendelkezési jog garanciális kritériumai, amelyeknek együttesen, konjunktíve kell
fennállniuk. Az említett AB-határozat arra is kitér, hogy milyen veszélyeket rejt az, ha az
adatfeldolgozó adatgyűjtési köre nincs pontosan meghatározva, azaz, ha ún. készletező adatgyűjtés
folyik (amely tilalmazott). Ez lehetőséget teremt számára, hogy az egyént érintő egyébként
egymástól teljesen eltérő adatai, mint például a születési ideje, foglalkozása, hobbija, egészségügyi
adatai révén a rendelkezésére álló adatok közötti összefüggésekkel „személyiségprofilt” alkothat.
Az adatfeldolgozásnak ez a formája az emberi méltóságot sérti.

12
Dr. Almásy Mária - Salamonné dr. Piltz Judit - Dr. Udvary Katalin: A szakértő jogai és kötelezettségei a bírósági
eljárásban és a szakvélemény elkészítése során In: Összefoglaló vélemény, A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban,
Kúria Joggyakorlat-Elemző Csoport 157. http://miszk.hu/system/files/osszefoglalo_velemeny_0.pdf
13
2005. évi XLVII. törvény 12.§ (2)
14
12/B. § (1)-(2)

5
A célhoz kötött adatkezelés elvéből következik, hogy meghatározott cél nélkül, „készletezésre”,
előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes. 15
Készletező adatgyűjtésről akkor beszélünk, ha az adatgyűjtés a cél megvalósításához nem
szükséges és az elérni kívánt célokon túlterjeszkedik.

Az adatkezelés célja mellett annak jogalapját mindig előre meg kell határozni. A cél
meghatározásán túl, annak jogszerűsége is követelmény. Személyes adat kezelése kizárólag
jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.16

Az adatkezelés jogalapját tekintve az Infotv. 5.§-a úgy rendelkezik, hogy személyes adat csak
akkor kezelhető ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény vagy helyi önkormányzat
rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. (ld. fent)

A célhoz kötöttség elvének az adatkezelés minden szakaszában meg kell valósulnia, így az
adattovábbításkor is. Az adattovábbítás az adat meghatározott harmadik személy számára történő
hozzáférhetővé tételét jelenti.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához

elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához
szükséges mértékben és ideig kezelhető.17 Ez az úgynevezett szükségesség kritériuma, más néven
adatminimalizálás elve, amely azt jelenti, hogy már az adatkezelés megkezdése előtt vizsgálni kell,
hogy szükséges-e egyáltalán a személyes adatok kezelése. Azt követően pedig, hogy a cél
megvalósult a személyes adatokat törölni kell, feltéve, hogy jogszabály nem írja elő azok további
tárolását. Ez az alapelv nemzetközi szinten is megjelenik, mint az ún. „privacy by design” elv, hogy
az adatkezelő az adatkezelés egész folyamatára (hozzáférés, használat, selejtezés) vonatkozóan
meghatározott célokat előre fogalmazzon meg, amelyek szerint az adatkezelés történik.18 Ezek adott
esetben specifikus technológiai megoldásokban is testet ölthetnek. Így létrejön a PET, vagyis a
magánszféra-erősítő technológia (privacy-enhancing technology).

A célhoz kötöttség elvét sérti, ha az adatokat a meghatározott időn túl is kezelik. Tekintettel
arra, hogy az idő múlásával az adatok minősége, időszerűsége romlik, így még az adatok
felvétele előtt érdemes egy ésszerű adatkezelési határidőt meghatározni. Az időbeli korlátok
nélküli adatkezelés ellentétes a célhoz kötöttség elvével.19

Az adatminőség elve magában foglalja, hogy az adatkezelés során biztosítani kell az adatok
pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét,
valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen
azonosítani.

15
15/1991. (IV.3) AB határozat
16
Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban, HVG-ORAC, Budapest, 2012,
74.
17
Infotv. 4.§ (2)
18
PÉTERFALVI 75.
19
ABI 732/A/2005 számú állásfoglalás az időben korlátok nélküli adatkezeléssel kapcsolatban azt vizsgálata, hogy a
Magyarországi Szcientológia Egyház által alkalmazott elektropszichométrrel készült auditálások eredményei a tagról
vezetett aktában örökre, azaz halála után is megmaradnak, mivel az egyház elfogadott hittétele a reinkarnáció.

6
A tisztességes adatkezelés követelményének elve az emberi méltóság védelmével áll szoros
összefüggésben. Akkor vizsgálják az adatkezelő magatartását, hogy ha az adatkezelésnek látszólag
ugyan van valamilyen érvényes jogalapja vagy célja, de az mégis valamilyen hiányosságban
szenved, nem egyértelmű vagy ellentmondásos. A tisztességes adatkezelésnek törvényesnek is kell
lennie.

Az adatkezelés elvei között szerepel a helyreállíthatóság kritériuma is, mely szerint a személyes
adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel
helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal
a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.20 A helyreállíthatóság
vizsgálatánál a gyakorlat megkülönbözteti az abszolút és relatív helyreállíthatóságot. Az abszolút
értelmezés alapján a kapcsolat helyreállítható az adat és az érintett között akkor, ha bármely
személy által, akár több lépcsőben is, időbeli korlátozás nélkül, de a helyreállítás lehetősége
fennáll. Ezzel szemben a relatív értelmezés szerint a kapcsolat akkor helyreállítható, ha maga az
adatkezelő képes kapcsolatba hozni az adatot az érintettel.

Az adat és az érintett közötti kapcsolat helyreállíthatóságát nem csak a technikai feltételek megléte
befolyásolja, hanem bármilyen az adatkezelő birtokában lévő információ, amely felhasználásával a
kapcsolat helyre állítható. Az adatvédelmi biztos gyakorlata alapján ilyen például az IP-cím, a
rendszám, mérőóra állás, de ezeket eseti jelleggel külön-külön kell vizsgálni. Például egy átlagos
járókelő számára a rendszám nem minősül személyes adatnak, azonban a parkolási társaság
szemszögéből nézve személyes adat, mivel törvény lehetővé teszi számára, hogy a rendszámhoz
tartozó tulajdonost beazonosítsa.21

Az adatalanyok döntési autonómiáját az információs önrendelkezési jog biztosítja. „Az

információs önrendelkezési jog az egyén azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes
adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.”22 Az Alkotmánybíróság a 20/1990. (X. 4.) AB
határozatában már az információs önrendelkezési jogból kiindulva határozza meg, hogy mindenki
önmaga rendelkezik személyes adatainak nyilvánosságra hozataláról és felhasználásáról. Az
Alkotmánybíróság gyakorlatában információs önrendelkezési jogként, annak aktív (az egyéni
joggyakorlás éehetőségét biztosító) oldalát is figyelembe véve értelmezik a személyes adatok
védelméhez való jogot. Az Infotv. értelmező rendelkezései között meghatározza, hogy az
adatkezeléshez való hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása,
amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá
vonatkozó személyes adat - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Az
érintettet megilleti a tiltakozás joga, ami az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatának
kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kéri.

Az adatkezelés korlátját képezi az érintett hozzájárulásának hiánya. Mint már korábban volt
róla szó, a hozzájárulásnak önkéntesnek kell lennie. Az önkéntesség megkérdőjelezhető,
amennyiben az érintett valamilyen függőségi viszonyban áll az adatkezelővel, mint például a

20
Infotv. 4.§ (3)
21
PÉTERFALVI 2012, 86-87. Vö. pl. Az adatvédelmi biztos 413/P/2007-3 ügyiratszámú állásfoglalásában megállapította,
hogy a rendszám személyes adatnak minősül.
22
Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv, Osiris Kiadó, Budapest 2005, 25.

7
munkaviszony esetében a munkavállaló, továbbá az is kifogásolható, amennyiben feltételezhető,
hogy az érintett tájékozatlanságát használják ki.23 Abban az esetben, ha a hozzájárulás meglétét
bírósági eljárásban kell igazolni, akkor a bizonyítási teher az adatkezelőn van.

Adatkezelés, az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a

műveletek összessége, így különösen az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése,
tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,
összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat
további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése,
valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat,
DNS-minta, íriszkép) rögzítése.24

Az egyes műveletekre kiterjedő adatkezeléséhez való hozzájárulás tekintetében, az adatkezelő kötve

van az érintett nyilatkozatához, az ott meghatározott céloktól nem térhet el. Azonban a teljes
körűség sem jelenti azt, hogy olyan adatkezelési műveleteket is elvégezhetnek, amelyek
nyilvánvalóan ellentétesek a nyilatkozó akaratával.25

A szenzitív adatok esetében a hozzájárulást kifejezetten, ti. írásban kell megadni. Az Infotv.-
ben nevesített szenzitív adatfajták a különleges adatok, az egészségügyi személyes adatok, valamint
a bűnügyi személyes adatok, amelyek kiemelten fontos védelmet élveznek, mivel azok az ember
személyiségét mélyebben érintik. Ennek megítélése nagyban függ az adott társadalom állapotától és
hagyományaitól.26 Az Infotv. szerint különleges adat a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra,
a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az
érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, valamint az
egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi
személyes adat.27

A szexuális életre vonatkozó adatokat a jogalkotó 2012. január 1-től az egészségügyi állapotra
vonatkozó b) pontban szereplő felsorolásból az a) pontban szereplő különleges adatok körébe
helyezte át, ez által kvázi hierarchiát állítva fel a különleges adatok között.

Bűnügyi személyes adat pedig a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel
vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények
felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az
érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. 28 A
bűnügyi személyes adat létrejöttéhez nem szükséges a büntető eljárás elrendelés, az adat törvény
által biztosított védelme már az adatnak a nyomozó hatóság tudomására jutásával megvalósul.

23
Az adatvédelmi biztos korában több ügyben is eljárt a Joshi Barath és a Mónika Show kapcsán, mely esetekben több
panaszos is sérelmezte, hogy nem tájékoztatták őket arról, hogy milyen műsorban fognak szerepelni, vagy nem
engedték, hogy elhagyja a stúdiót. Számos alkalommal az emberi méltóságot sértő felvételek készültek.
24
Infotv. 3.§ 10.
25
PÉTERFALVI 94.
26
Az adatvédelmi biztos beszámolója 1995-1996 http://abi.atlatszo.hu/index201.php?menu=beszamolok/1995-96/IV/A
27
Infotv. 3.§ 3. a)-b)
28
Infotv. 3.§ 4.

8
Lényeges kiemelni, hogy a bűnügyi személyes adatnak meghatározott természetes személlyel kell
kapcsolatban állnia, vagyis nem minden a büntető eljárás során keletkezett adat bűnügyi személyes
adat, kizárólag, csak ami valamely érintettel kapcsolatba hozható. Nem csak az elkövető, hanem az
eljárás valamennyi résztvevőjének adataira ex lege kiterjed a védelem.29

IV. Az érintettek jogai és érvényesítésük

Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél, hogy az tájékoztassa személyes adatainak

kezeléséről, továbbá kezdeményezheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes
adatainak (a kötelező adatkezelés esetét kivéve) törlését vagy zárolását. Az érintettet megillető
jogok egyben az adatkezelő kötelezettségei.

Az adatkezelő Infotv-ben foglalt kötelezettségeinek nem teljesítése esetén bárki vizsgálatot

kezdeményezhet a NAIH-nál arra hivatkozva, hogy a személyes adatok kezelésével
összefüggésben jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.30

A személyes adat helyesbítéséről akkor beszélhetünk, ha az érintett adatai nem felelnek meg a
valóságnak, azok valótlanok, ezért kérheti azok valóságnak megfelelő rögzítését. Az adatkezelő a
helyesbítésről köteles tájékoztatni az érintettet, továbbá mindazokat, akiknek adatkezelés céljából a
valósággal nem megegyező adatot továbbított.

Az adattörlés az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem
lehetséges, míg az adatmegsemmisítés az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai
megsemmisítése.31 Az adattörléssel tehát megszűnik az érintett és az adat közötti kapcsolat oly
módon, hogy annak helyreállítása többé már nem lehetséges. A személyes adatot törölni kell, ha

- annak kezelése jogellenes,

- azt az érintett kérte,
- hiányos vagy téves és az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlését
törvény nem zárja ki,
- az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott
határideje lejárt,
- azt a bíróság vagy az adatvédelmi hatóság elrendelte.32

A megsemmisítés esetén nem csak az adat, hanem az azt tartalmazó adathordozó is

megsemmisítésre kerül. Az adat megsemmisítés egyes esetekben szankcióként is alkalmazható az
adatkezelővel szemben.

A zárolás az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésnek végleges vagy meghatározott
időre történő korlátozása céljából. Ez megvalósulhat fizikai módon, mint az adathordozó
páncélszekrényben történő elhelyezése, vagy virtuálisan az által például, hogy a fájlt írásvédetté

29
PÉTERFALVI 63-64.
30
Infotv. 52.§ (1)
31
Infotv. 3.§
32
Infotv. 17.§ (2)

9
vagy jelszóval védetté teszi. A zárolás időtartama alatt lényegében az adatkezelés
felfüggesztésre kerül.

Nevezhető lenne például „felelős adatkezelés” elvének is az a kötelezettség, amelynek keretében az

adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az
Infotv. és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az
érintettek magánszférájának védelmét. (Vö. privacy by design)

Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok

biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és
kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyeket az Infotv., valamint az egyéb adat- és
titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát (technikai adatvédelmét) szolgáló

intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori
fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes
adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az
adatkezelőnek.33 (Vö. privacy-enhancing technology)

Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa

vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok
forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről,
címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens
körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá - az érintett
személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.34

Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban
25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a
tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre
vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben
költségtérítés ellenében nyújtható tájékoztatás. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött
szerződés is megállapíthatja. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat
jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a
kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban vagy az érintett hozzájárulásával
elektronikus úton közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának
ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az
adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás
lehetőségéről.

33
Infotv. 7.§ (1)-(2)
34
Infotv. 15.§ (1)

10
Az érintettek jogait törvény korlátozhatja,

- az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a

bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében,
továbbá
- állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből,
- az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint
- a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és
munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden
esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá
- az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.35

V. Az érintettek jogainak bírósági érvényesítése

Az érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, mely esetben a bíróság soron
kívül jár el. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása
szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. Azt,
hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani
(övé a bizonyítási teher). A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A
perbe a NAIH az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat

helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés
megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve az adatátvevő által kért
adat kiadására kötelezi. A bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak
közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú
érintett törvényben védett jogai megkövetelik.36

Az adatkezelőt kártérítési kötelezettség terheli, amennyiben az érintett adatainak jogellenes

kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles
az ebből eredő károkat megtéríteni. Az érintett személyiségi jogának megsértése esetén
sérelemdíjat37 követelhet. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban,
amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

35
Infotv. 19.§
36
Infotv. 21.§
37
Ptk. 2:52. § értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni
sérelemért.

11