Arany János: Toldi

1845-ben a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett egy komikus eposz megírására. Arany
megírta Az elveszett alkotmányt, és beküldte a Kisfaludy Társaságnak. A pályadíjat Aranynak
ítélték, de a mű hibáira is rámutattak. Arany megfogadta, hogy kiköszörüli a csorbát. 1846-
ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot hirdetett egy költői beszély megírására, melynek
főhőse egy népi alak, melyről mondákat szőtt a népi képzelet. Előírás volt, hogy a mű témája
és formája népies legyen. Arany János Ilosvai Selymes Péter művét és a nagyszalontai
népmondákat felhasználva megírta és beküldte a Toldit. A bírálóknak annyira tetszett a mű,
hogy 15 aranyról 20 aranyra emelték a pályadíjat.
Arany János a magyar nyelv egyik legkiválóbb művelője volt. Nyelvének gazdagságát óriási
szókincse is bizonyítja. Stílusában a régi magyar irodalom, az író korának irodalmi nyelve és
a paraszti nyelv elemei ötvöződnek. Minden ének elején Ilosvai művéből olvashatunk egy-egy
rövid idézet, amelyet mottónak nevezünk. A mottó fontos gondolatot tartalmaz, és
segítségünkre van a mű megértésében.

A Toldi műfaja, verselése stb.

Az elbeszélő költemény általában hosszabb terjedelmű, cselekményes, versben írt epikai mű
főhőssel, több szereplővel és helyszínnel. A Toldi hasonlít a János vitézre, ugyanúgy páros
rímű, felező tizenkettesben írt epikai mű. Verselése ütemhangsúlyos.

A Toldi helyszínei, cselekménye

Arany János a Toldi előhangjában erős, bátor lovagként mutatja be Miklóst.
Első ének: Miklós, a birtok ura együtt dolgozik a béresekkel. Az arra lovagló Laczfi nádor
parasztnak nézi Miklóst, és úgy szólítja meg: ,,Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?”
Miklós ezekre a szavakra dühösen felkapja a petrencés rudat, és azzal mutatja az utat. A sereg
elvonul, Miklós pedig hazafelé indul.
Második ének: Helyszíne a Toldi-ház, ahol nagy lakomára készülnek, hisz Györgyöt és
kíséretét látják vendégül. A testvérek azonban összevesznek, mire Miklós az örökségét kéri
bátyjától, de György arcul csapja a fiút. Édesanyjuk akadályozza meg összecsapásukat,
sikoltva veti magát fiai közé. A mélyen megsértett Miklós az udvar távolabbi zugéba vonul el.
Harmadik ének: A Toldi-ház udvarán György arra utasítja az embereit, hogy dobálják meg
Miklóst dárdákkal. Miklóst véletlenül eltalálja az egyik. A fiú erre annyira feldühödik, hogy
eldobja a malomkövet, amelyen ül. Így akaratlanul megöl egy vitézt. Ezután Miklósnak
bujdosnia kell.
Negyedik ének: A Nagyfalu melletti nádasban játszódik. A fiú itt 3 napot tölt, a harmadik
napon Bencével találkozik, aki ételt és italt hoz neki.
Ötödik ének: A fiú nádi farkasokkal vívott küzdelmét írja le, mely nyomán a korábbiaknál is
keményebb harc támad a fiú lelkében. A farkasokról saját testvére jut eszébe. Útját a Toldi-ház
felé veszi, el akar búcsúzni édesanyjától.
Hatodik ének: Miklós hazatér Nagyfaluba. A farkasokat leteszi György ágyára, majd bemegy
édesanyja szobájába, hogy elbúcsúzzon tőle. A kutyák azonban megérzik a vadak szagát,
Miklósnak ismét bujdosnia kell.
Hetedik ének: Miklós üldözésével kezdődik, amelyet azonban a vihar megnehezít. Toldi végül
megmenekül, és 3 napi gyaloglás után a 4. napon Pest alatt jár, és Rákos mezejére érkezik egy
temetőbe. Itt találkozik egy özveggyel, akinek két vitéz fiát megölte 1 cseh bajnok. Miklós
megfogadja az özvegynek, hogy bosszút áll a fiaiért.
Nyolcadik ének: A budai várban játszódik, ahol György beárulja a királynak az öccsét. A
király megérzi, hogy György rosszban sántikál, átlát a szitán. Úgy dönt, hogy megbocsát
Miklósnak, ha legyőzi a csehet.
Kilencedik ének: Megtudhatjuk, hogy hogyan fékezi meg Miklós a vágóhídról elszabadult
bikát. A mészárosok mélyen megsértik a fiút, amikor egy májat dobnak elébe. Miklós ezután a
temetőbe indul, az özvegyasszonyt szeretné megkeresni, hogy elkérje tőle fiai fegyverzetét.
Miklós nem találja az asszonyt és a temetőben tölti az éjszakát.
Tizedik ének: Bence élelmet és 100 aranyat hoz Miklósnak. A hű szolgát Miklós édesanyja
küldte fia után. Miklós önfeledten mulatja el a csárdában a századik aranyát.
Tizenegyedik ének: Miklós megvásárolja lovagi fegyverzetét, és kihívja párbajra a cseh vitézt.
A fiú először megkegyelmez ellenfelének, másodjára azonban már nem ismer irgalmat.
Tizenkettedik ének: Miklós kegyelmet kap a királytól és legfőbb vágya is teljesül, vitéz lesz.
A vers utolsó 2 versszakából, az utóhangból Miklós jövendő sorsáról értesülnek.

A Toldi szerkezete, szimmetriák a szerkezetben, a mű formája.

Az epikus művek szerkezete 5 részből áll: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont,
megoldás.
A Toldiban az előkészítés az első és második ének. Laczfi nádor az első énekben parasztnak
szólítja, mert nem tudja, hogy ő a birtok ura. A második sértés akkor éri Miklóst, amikor
hazaér a bátyja. A férfi eltaszítja magától öccsét. Miklós és György összevesznek, s míg
György fényűzően él Budán, addig ő paraszti sorban éli mindennapjait. Az igazi bonyodalom
a harmadik énekben kezdődik, amikor Miklós akaratlanul embert öl, és ezután bujdosnia kell.
A kibontakozás a leghosszabb szerkezeti rész. A Toldiban a kibontakozás a 4.-10. énekig tart.
Miklós Nagyfaluról Budára bujdosik. Három napig gyalogol, hogy elérje Pestet. A kilencedik
és az ötödik ének 1-1 epizódot tartalmaz, ahol Miklós megöli a bikát és a farkasokat. (Az
epizód terjedelmes művek önálló részlete, mely nem befolyásolja a cselekményt, de
árnyalatokkal gazdagítja.) A tizedik énekben Bence Pestre lovagol 100 arannyal, hogy
segítsen Miklósnak. A tizenegyedik énekben lovagpáncélt vesznek és átkelnek a Duna másik
partjára, hogy Miklós megküzdjön a cseh vitézzel. A tetőpont az összecsapás, amikor Miklós
megküzd a vitézzel. Itt dől el a további sorsa. Szerencsére Miklós megnyeri a párviadalt. A
párbajozók alig kezdik meg a küzdelmet, a cseh bajnok rögtön egy aljas trükkhöz folyamodik,
a kézfogásnál szét akarja roppantani Toldi kezét. Terve nem sikerült, mert Miklós átlát rajta.
Lerántja a lóról és lebirkózza. A cseh vesztes megígéri: visszaad mindent, amit elvett az
áldozatoktól, ha meghagyja az életét, Miklós beleegyezik. A csónakhoz kíséri, és ekkor
meglátja a folyó tükrében, hogy a cseh vitéz karddal orvul rátámad. Toldi elkapja a kardot és
levágja a támadó fejét. A megoldás a tizenkettedik énekben játszódik. Miklóst – mint bajnokot
– felviszik a budai várba a király elé. Toldit felmenti a király.

Györgyöt száműzik a királyi udvarból Nagyfalura. Miklós és édesanyja beköltöznek az

udvarba.
A Toldi a művészi szerkesztés remekműve. 12 énekből áll, az elején előhang a végén utóhang
található. Az első 6 ének Nagyfalun és környékén, a mű következő 6 éneke Pesten és
környékén játszódik. Mindkét részben található gáncsoskodás György részéről és
segítségnyújtás az édesanya, Bence és végül a király részéről. Miklós a mű közepén szerez
tudomást arról, hogyan érhetné el legnagyobb álmát: vitéz lehessen.

A Toldi jellemei, a mű stílusa.

A Toldi jellemrendszere hasonlít a népmesékhez: van egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező
bátor, nagy erejű főhős, akinek próbákat kell kiállni,a hogy elérje célját. Itt a Toldiban Miklós
legfőbb vágya, hogy lovag lehessen. A Toldi mondanivalója elsősorban a hős és a
mellékszereplők jellemében fejlődik ki. A költő leírást nyújt a hős és más szereplők külsejéről,
környezetéről, tetteiről, beszédéről. Ezen eljárásokat együtt nevezzük jellemábrázolásnak. Az
epikai művekben ritkán jelenik meg az ember egyedül. Többnyire szövetségben vagy
ellenséges viszonyban áll más szereplőkkel. Ebből a bonyolult hálózatából alakul ki a
jellemek rendszere. A hőst segítik a barátai, támogatói: édesanyja, Bence, az özvegy és a
király. A hős ellenfelei, akadályozói: bátyja, a bátyja katonái és a cseh vitéz.

A főhős jellemzése aprólékos, mindenre kitérő.

Erős: ,,Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja.”
Büszke: ,,Hm, paraszt én!”
Hirtelen haragú: ,,De midőn egy dárda válla csontját érte, iszonyatképpen megharagutt érte.”
Fiatal: ,,legénytoll sem pehelyzik állán.”
Eszes: ,,Házukat feltörte és kifosztogatta, Tarka tojásikkal éhét elaltatta.”
Arany, Miklós sorsában a kisebbik testvér boldogulását rajzolja. A mesékhez hasonlóan a
gonosz elnyeri büntetését, a jó pedig jutalmát. A kép irodalom és a népköltészet
hagyományainak felhasználása jellemző rá.
Természeti képei, tájleírásai gyönyörűek. Hasonlatok, megszemélyesítések, metaforák
színesítik. Népies kifejezések, szólások, közmondások, tájnyelvi szavak egyaránt
előfordulnak. A magyar költészet legszebb sorai közé tartozik az álom allegória.
Szólás: ,,De felült Lackó a béresek nyakára”
Közmondás: ,,Kimutatta foga fehérjét”
Tájnyelvi szavak: ,, tors közt kelőben”
Metafora: ,,A fiú betoppan; szíve égő katlan”
Hasonlat: ,,Tartani akarta magát, de hiába! Mintha tűt szúrnának orra cimpájába.
Megszemélyesítés: ,,Fölvevé a hajnal piros köpenyét.”