Nevelési terv

2023/2024-es tanév
1. félév

Az egészséges életmód alakításának feladatai

Az óvoda sajátosságait figyelembe véve, az évszakokhoz igazodva alakítjuk

napirendünket, melyben legfontosabb feladatunk a gyerekek életkori sajátosságainak szem
előtt tartása, valamint megfelelő és elegendő mozgás biztosítása, mind a csoportszobában,
mind a szabadban.

Egészséges és biztonságos környezet kialakítása

Elsődleges szempont, hogy egészséges és biztonságos környezetben fogadjuk a

gyermekeket. A csoportszoba berendezéseit és játékait a középső csoportos korosztályhoz (4-5
évesek) igazítva alakítjuk ki. Kisebb, elkülönített játéksarkokat rendezünk be, ahol lehetőség
nyílik mind az egyéni, mind a társas, játékos elfoglaltság kibontakozására, ügyelve az
esetleges balesetveszély elkerülésére. A modern és tágas gyermeköltözők biztosítják a
megfelelő ruházat tárolását és cseréjét. Az évszakok változásával igény és praktikai
szempontokat figyelembe véve változtatunk a szokásokon és szabályokon a ruhák tárolásánál
és cseréjénél. Mind a csoportszoba színei, mind a berendezési tárgyak színei és méretei a
gyermekek nyugalmát és biztonságérzetét szolgálják. Lágy és természetes íznek használata,
gyermekeknek megfelelő méretű székek és asztalok, szekrények. Az udvaron átismételjük,
hogy melyik a mi játékterünk, a játékszerek, mászókák rendeltetésszerű használatát. Mindig
az évszaknak és időjárásnak, valamint a korosztálynak megfelelő játékeszközöket használunk.

Testápolás és egészségmegőrzés

A mosdóhasználat során megerősítjük a gyerekekben az eddig tanultakat, a

tisztálkodás helyes sorrendjét, a ruha ujjának feltűrését, a folyékony szappan használatát
követően a csapok megnyitását, elzárását, a törölköző helyes használatát. A WC használatánál
elkülönítjük a kislányokat és a kisfiúkat. WC használatában segítséget nyújtunk azoknak akik
igénylik, de fokozatosan neveljük őket az önállóságra a fenék törlés kapcsán is – ehhez a
szülőktől is kérünk segítséget, valamint nedves popsitörlőt használunk a könnyebb törlés
érdekében. Igény szerint segítséget nyújtunk a zsebkendő használatához, fokozottan figyelünk
arra, hogy a használt zsebkendő a „piros” (kommunális szemét) szemetesbe kerüljön. A
délutáni csendespihenő után a lányoknak, akiknek szüksége van rá segítséget nyújtunk a hajak
rendbetételekor. Ügyelve arra, hogy étkezéshez úgy üljön le minden kislány, hogy a hajuk
össze van fogva vagy el van csatolva. Ehhez folytatjuk az előző évben kialakított rendet,
minden kislánynak saját kis doboza van a fiókjában hajcsattal és hajgumival és saját fésűvel.

Táplálkozási szokások kialakítása

Az önkiszolgáló munka folyamatát, sorrendjét a kezdetektől tudatosítjuk, most már el

is várjuk azt, hogy ismerjék a csoport szokásrendjét és aszerint cselekedjenek. A szülőkkel
megbeszélve, napi szinten kiegészítjük az étkezést gyümölcsökkel, zöldségekkel, melyeket
tízóraira biztosítunk. Fokozatosan neveljük a gyerekeket a kulturált étkezési szokások-
szabályok betartására. Étkezés közben csak az asztaltársaikkal, halkan beszélgessenek,
nyugodtan üljenek és a tányér fölé hajolva étkezzenek. Kiemelten figyelünk a helyes
eszközfogásra, szóban mindig dicsérjük a helyes végrehajtást. A kanál mellett ebben a
nevelési évben bevezetjük a villa használatát az azt megkívánó ételekhez. A folyadékbevitelt
az egész nap folyamán biztosítjuk a gyerekeknek.

Öltözködés, szokásalakítás

Az előző nevelési évben kialakított öltöző rendet ebben az évben is elvárjuk mind a
gyerekektől, mind a szülőktől. Saját öltözőszekrényükben külön tároljuk a benti, illetve a kinti
(udvari) nadrágot az alsó polcon. A pulóvert, sálat, sapkát a szekrény felső polcán helyezzük
el. A pótruhákat és a hazamenéshez szükséges ruhadarabokat külön zsákban tároljuk. Az
évszakoknak megfelelően kényelmes, könnyen kezelhető öltözéket kérünk a szülőktől. A téli
időszakban az overallokat és a nadrágokat a folyosón elhelyezett tárolón tartjuk. Fontosnak
tartjuk a torna termi mozgásos tevekénységhez a megfelelően kialakított cipőt, ami a
baleseteket elkerülése végett gumitalpú legyen. A gyerekektől már elvárjuk az önálló
öltözködést kis segítségnyújtással. Elvárjuk a nadrág önálló kifordítását, a póló és pulóver
fordításban pedig szükség esetén segítünk. Fokozatosan neveljük őket arra, hogy a levetett
ruháikat összehajtva helyezzék a szekrényükbe, polcukra, ne pedig csak begyűrjék.
Cipőjükről a homokot, sarat az épületbe lépés előtt töröljék le a lábtörlőbe. A cipőbe szorult
homokot pedig az öltözés közben a kukába szórják ki.

Alvás, pihenés szokásainak alakítása

A szellőztetéssel, árnyékolással nyugtató légkört teremtünk számukra. Lehetőleg

mindenkihez odamegyünk a készülődés során, néhány nyugtató szóval segítem őket a
pihenéshez. A megfelelő, nyugodt alváshoz otthonról hoznak pizsamát (a hidegebb
időszakban meleg pizsamáról, takaróról gondoskodunk) és kedvenc játékukat is kérjük,
amelyek kicsit az otthont idézik. A mesét az életkori sajátosságaiknak megfelelően választjuk
ki, elalvás előtt énekelünk, vagy zenét hallgathatnak. Szükség szerint melléjük ülünk,
simogatással, betakarással, kedves szavakkal segítjük a nyugodt pihenést. Heti
rendszerességgel cseréljük a pizsamát, az ágyneműt pedig 2-3 hetes váltásban küldjük haza
kimosásra. Már a mosdóból való bejöveteltől kezdve megteremtjük a nyugodt légkört,
zenehallgatás, csendes beszélgetés közepette öltöznek át

Gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés

Rendszeres szellőztetéssel, párologtató berendezéssel biztosítjuk a friss levegőt az
egész nap folyamán. Hangsúlyt fordítunk a higiénés szabályok betartására, portalanításra
minden reggel, szükség szerint fertőtlenítésre. Célunk, hogy természetessé váljon a rendszeres
kézmosás, melyet mi felnőttek is betartunk. Gondoskodunk az alapvető elsősegély nyújtó
felszerelésről, mely baleset esetén segítségünkre lehet. A tevékenységek kapcsán, de a
mindennapos beszélgetési körökben is szót ejtünk arról, hogy hogyan tudjuk megelőzni a
betegségeket, köhögéskor a szánk elé tesszük a kezünket, tüsszentéskor is és utána kezet
mosunk, ha folyik az orrunk akkor kifújjuk, illetve hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás is
az egészségmegőrzés jegyében.

Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Fontos feladatunknak tartjuk az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtését,

melyben egy elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot tudunk kialakítani a gyerekekkel. Ismerve a
csoportba járó gyermekeket, fontos szerepet kap az egyéni bánásmód, a gyerekekkel való
egyéni foglalkozás, ölelés, simogatás, megnyugtatás. Gondoskodunk arról, hogy a gyerekek a
változatos tevékenységi formák közepette minél több élményhez jussanak. Fontosnak tartjuk a
nyugalmat sugárzó légkör kialakítását, melyben óvodásaink biztonságban érezhetik magukat,
így az egymás melletti élés, egymás elfogadásának megélése könnyebbé válik számukra.
Ebben a nevelési évben fontos szerepet kap az érzelmek felismerése és életkoruknak
megfelelő reagálás az adott érzelemre. A játék során, valamint a barátkozás során kialakuló
konfliktusokban mindig reflektálunk az érzelmekre, megkérdezzük, hogy milyen érzés van
benne, a társa mit érezhet. Ezek segítik felismerni önmaguk és társuk érzéseit, segítik az
empátia fejlődését és társak felé az elfogadó szemléletet. Fokozatosan tanuljuk a társas
viselkedési normákat, a játékot nem elvesszük egymástól, megkérdezzük, hogy játszhatunk-e
vele, csatlakozhatunk-e az adott játékhoz. Igyekszünk csak akkor beavatkozni ezekbe az
eseményekbe, ha az egyik gyermek számára hátrányos kimenetelű lenne.

Az anyanyelvi fejlesztés pedagógiai feladatai

Elengedhetetlen fontossággal bír az óvodapedagógus személyes példája,
kommunikációs helyzetek megteremtése, különös tekintettel a lassabban fejlődő, a kiemelet
figyelmet igénylő gyermekeknél. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a
logopédussal, aki minden év elején felméri őket. A játékosság elvét tudatosan alkalmazzuk az
anyanyelvi nevelés során, anyanyelvi játékok, drámajátékok, bábjátékok formájában.
Figyelünk arra, hogy a helyes kommunikáció legyen kapcsolataik alapja. Hallgassák meg
egymást, mielőtt megszólalnak várják meg a társukat, hogy befejezze. Ha két felnőtt
beszélget, várjanak türelemmel, amíg figyelmet kapnak. Ne a hangerővel nyomatékosítsák
tudásukat, fontolják meg, ha választ adnak. Próbálják azt kerek mondatokban, csak a kérdésre
válaszolva, megfogalmazni.

A játék személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése

Alapvetőnek tartjuk, hogy az elsődleges szempont az óvodában az megfelelő tér és idő
az elmélyült szabadjátékhoz. Jól elkülönített játéktereket alakítunk ki, ahol a gyerekek
eldönthetik, hogy mivel, kivel és mit játszanak. A játékeszközök helyét tudatosítjuk
funkciójuknak megfelelően. Felhívjuk a figyelmüket, hogy vigyázzanak a játékokra,
könyvekre. Használják a játék során az eddig működő szokásokat, szabályokat. A
játékeszközöket osszák meg egymással, használják a kérést és a köszönöm formulákat a játék
során is. Ha valamivel már nem játszanak, azt pakolják el maguk után. Egymás játékát ne
rombolják le – hiszen az nekik sem jó érzés ha a játékukba belerondítanak – hanem
kapcsolódjanak be a játékba. Igyekszünk a játék közben kialakult konfliktus helyzetekbe nem
beleavatkozni, teret adni arra, hogy maguk oldják meg, de ha szükséges akkor ötletadással
tovább lendítjük az adott szituációt. Keressük azokat a lehetőségeket, amikor a játékba
ágyazott tanulás megvalósulhat spontán helyzetekben.

Munka jellegű tevékenységek szervezése, irányítása

Első lépés az önállósodás és az önkiszolgálás iránti igény kialakítása sok dicsérettel és

biztatással. Az önkiszolgáló tevékenységek során (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, játékok
elpakolása) mindenkor elegendő időt hagyunk, türelmesen segítjük, kivárjuk őket a jól végzett
munka öröméért. Ebben a félévben bevezetésre kerül a naposság is, mely új lehetőséget
biztost a munka jellegű tevékenységek megtapasztalására, a felelősségvállalásra, a feladat
tudat kialakulására. Ösztönözzük őket, hogy a teremrendezésben próbáljanak bekapcsolódni –
székek rendezése, szőnyeg leterítés.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A gyermekek megismerési vágyára, kíváncsiságára építve hagyjuk, hogy a

tevékenységekbe igény szerint bekapcsolódjanak. A kezdeményezésektől távol maradó
gyermekek zavartalan játéklehetőséget biztosítunk, de tőlük is elvárjuk, hogy ne zavarják
társaikat. (segítő dajka közreműködésével) Olyan tevékenységeket szervezünk, amely
találkozik belső késztetésükkel. /Játékból, játékra építve/. A tevékenykedtetés során
összefüggések megtapasztalására, kísérletezésre, próbálgatásra nyíljék lehetőség, nem
ismeretek nyújtása a cél. Differenciálás nem koruknak, hanem képességeiknek megfelelően
történik. Minden esetben szem előtt tartjuk az életkori sajátosságok jellemzőit és az egyéni
eltéréseket. Élmények szereztetésével segítjük az óvodába járást, közösségi kapcsolataik
alakulását. A szülővel kommunikálva segítjük őket, ha bizonytalanságot észlelünk. Ha
valakivel kapcsolatban kétely merül föl bennünk fejlettségükkel kapcsolatban, konzultálunk a
szakszolgálat szakembereivel.