Professional Documents
Culture Documents
Petőfi Egyik Nagy Ihletforrása A Szerelem
Petőfi Egyik Nagy Ihletforrása A Szerelem
A Júlia-versek nem egységes költemények, több népdal is helyzetdal is van közöttük. Mivel Júlia
hidegen, rejtélyesen viselkedett, az 1846-os versek tele vannak bizonytalansággal, kétellyel.
A rohanó, feltartóztathatatlan idő képével indul a második strófa, mely Kosztolányi szerint a
legszebb magyar verssor. A múlandóság az élet eliramlása ébreszti fel a költőben a halál
gondolatát, az özvegyen maradó fiatal feleség képét, akit még a sírban is szeretni fog.
Minek nevezzelek
Kitűnő alkotás ez a Júlia-vers is, mely 1848-ban született. A költemény egyetlen feladata, hogy
kifejezze a Júlia iránt érzett szerelem nagyságát. A minek nevezzelek kérés állandóan visszatér,
a költő tanácstalan és kétségbeesett: keresi a legméltóbb kifejezést, megnevezést. Az első
három versszakban az imádott nő tulajdonságait írja le, s a vers a negyedik strófában éri el a
csúcspontját. A befejezés azonban nyitott marad, ami azt tanúsítja, hogy a nyelv szegényes
eszköz Júlia szépségének méltó kifejezésére.