Főmenü

 a












Keresés
Fiók létrehozása
 Bejelentkezés
Személyes eszközök


[elrejt]
Szombaton wikitalálkozót tartunk Budapesten, ahol téged is várunk!

Tartalomjegyzék

elrejtés

Bevezető


Története
A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása
o
Magyar említések


1845


1864


1885


 1931Rejtő Jenő egy humoros írásában az 1920-as évek végén tett
európai bolyongása során szerzett élményei nyomán említi a
pizzát: félig sült lángos.[7]


Jegyzetek


Források


Kapcsolódó szócikkek


További információk

Pizza[bevezető szerkesztése]
138 nyelv
 Szócikk
 Vitalap
 Olvasás
 Szerkesztés
 Laptörténet
Eszközök

















A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pizza
 Pizza Margherita

Nemzet, ország Olaszország

Alapanyagok liszt, víz, élesztő

A Wikimédia Commons tartalmaz Pizza témájú

médiaállományokat.
 Pizza hagymás babbal és kolbászos feltéttel

Pizzakészítő Pizzasütő
kemence
A pizza olasz eredetű étel, ami mára az egész világon elterjedt. Alapja egy
kelttésztából készült vékony lepénykenyér, melyet paradicsom- vagy tejfölalapú
szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek (leggyakoribbak a különféle
zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és
sütőben megsütik. Jellegzetes fűszerei közé tartozik az oregánó és a pepperoni.
Megsütése eredetileg kemencében történik.
Az eredeti olasz pizzára mozzarellát, bazsalikomot és olívaolajat tesznek, erre
kerülhet további feltét. A leghíresebb a "pizza Margherita", ami a legegyszerűbb, de
egyben az olaszok által legkedveltebb fajta.
Neve eredetileg különféle, kelttészta-alapú ételeket jelentett, valószínűleg
a picea szóból ered, mely a latin pincere (összegyúrni) szóból származik.
Bárszülőhazája Olaszország, de rengeteg olyan változata alakult ki, melyek más
tájak konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például
az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a
csípős, kolbászos magyaros pizza. A változatos feltétek nélküli,
csak paradicsomszósszal, bazsalikommal és mozzarellával ízesített „alap”-
pizzát pizza margheritának hívják. A félbehajtott pizza neve calzone.
Története[szerkesztés]
A pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére
tehető, Vergilius Aeneisében említik először. Az i. e. 3. században Marcus Porcius
Cato Maior a Róma történetéről írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet
olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”.
[1]
Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit. Az ókori
Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített
lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a
babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.[2]
A középkorban, 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami akkoriban egyszerűen lepényt
jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék, eléggé
felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs
melegét.[3]
Az ókori római pizzaféleségek még nagy mértékben különböztek a maiaktól. A 19.
századig az úgynevezett fehér pizzák készültek. A pizzatésztát tejföllel, vagy zsírral
kenték meg, erre az alapra tették a feltéteket.
A paradicsomot ekkor Európában még nem ismerték, ahogy az indiai vízibivalyt sem,
amelynek tejéből az igazi mozzarellasajt készül. A paradicsomot eleinte mérgezőnek
hitték, és nem használták étkezéshez, a 18. század végére azonban elterjedt,
és Nápoly környékén elkezdték ezzel ízesíteni a pizzákat. Az új ételfajta nagy
népszerűségre tett szert és helyi nevezetességnek számított.
A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-
ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro… e basta
così sütődében dolgozott, és 1889-ben I. Umberto király és Margit
királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti
színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és
készítője a királynéról nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza.
Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi
pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik a Via Port'Alba 18. szám alatt.
A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét
Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára.
Magyar említések[szerkesztés]
1845[szerkesztés]
Az egyik legelső említés Szentál György ügyvéd tollából való, aki itáliai utazása
nyomán 1845-ben írt a nápolyi hordárokról (lazzarone), itt a pizzát mint "málé" említi:
(kukorica)lepény.[4]

„ "A’ lazzarone a’ természet legidősb fija, a’ nap sugarai az ő számára sütnek, a’ tenger az
ő kedvéért hullámzik, minden teremtmény azért van, hogy rá mosolyogjon. Más ”
embernek háza, mulatókertje, palotája van, a’ lazzaroneé a’ világ. A’ lazzaronenak nincs
ura, nincs törvénye; a’ lazzarone nem ismeri a’ társasági szükségeket; alszik, ha álmos;
eszik, ha éhes; iszik, mikor megszomjazott. A’ lazzarone ugyan a' mindent megemésztő
 állatok közé tartozik, de közönségesen csak egy ételt eszik, télen málét (pizza) nyáron
dinnyehajat. Más nép pihen, ha kifáradt a’ dologtól, ő ellenben dolgozik, ha kifáradt a’
pihenéstől, egy órát, felet, tizperczet, egy pillanatot, mivel többet keres, mint a mennyi
untig elég egyheti élelmére ’stb.‘

E’ dolog többnyire valami csekély teher elhordása, miért is igazi nevök: teherhordók,
facchini; többnyire "Lázár"-nak hívják őket, innen azután a’ Lazzarone nevezet, mellyet
a’ költészet egész nimbusa övez körül. A’ különbség a’ mi közönséges teherhordónk ’s a’
nápolyi közt az öltözetben van, ’s abban, hogy ez taliga helyett fonott hosszú kast
használ, melly egyszersmind hálószobája; különben ő is szintúgy tud zsarolni, ő is
szintollyan goromba mint a’ mi betyáraink, csakhogy még merészebb, mert tudja, hogy
egy légió támad föl mellette.

1864[szerkesztés]
A Nápolyban letelepedett levéltáros, történész Óváry Lipót a helyi nagyvárosi népi
táplálkozás kapcsán, szintúgy a lazzaronék említése kapcsán definiálja 1864-ben a
pizzát: lángos.[5]
Lássuk most, mivel táplálkozik a nápolyi pór? Itt a piaczon áruba bocsátanak mindent, mi
megehető, nem mondom megemészthető, s innét van, hogy a lazzarone soha sem halhat ”
meg éhen, reá nézve nincs drágaság. Legelőbb is szemeinkbe ötlik a számos maruzzaro,
csigafőző ambuláns traktor, ki 3 calliért (egy fillér) osztogatja az óriási katlanjából
merített csigaleves-portrékat; – azután a pizzajudo, ki sütőlapáton egymás fölé rakott fris
pizzákkal kecsegteti az éhes publikum étvágyát.

Mi az a pizza? fogják kérdezni nyájas olvasóim; – nem egyéb – lángosnál, mely

Nápolyban általában oly nyalánkságot s jövedelmes élelmiczikket képez, hogy nincs
utcza pizzajuolo nélkül, – s a mi nálunk (...) a jóizü magyar vacsora, – az Nápolyban a
Pizzajuolo fülkéjében kedélyesen elköltött, – reszelt túróval, szardina- s paradicsom-

„ almadarabokkal meghintett fris lángos. Jó étvágyat hozzá, – már én inkább a

gulyáshúsnak adok előnyt.

1885[szerkesztés]
Radó Antal tárcanovellájában a római pizzát említi ("kedves sütemény" – a korabeli
szóhasználat szerint a sütemény nem csak édesség lehetett, hanem bármilyen,
kemencében sült tésztaféleség, vö. péksütemény), azonban itt is felmerül egy
lehetséges nápolyi szál.[6]
A hosszú asztal szinte görnyedezett a sok „pizza romana“-tól, a rómaiak e kedves
süteményétől s vége hossza nem akadt az adomázásnak, a nótának. Különösen Cecco, a ”
„ vőlegény unokaöccse kacagtatott meg bennünket pajkos nápolyi dalaival, melyeket
kitűnően tudott pointírozni.

1931Rejtő Jenő egy humoros írásában az 1920-as évek végén tett európai bolyongása
során szerzett élményei nyomán említi a pizzát: félig sült lángos. [7][szerkesztés]
 – Van egy elsőrangú hely, negyedóra villanyossal a maga
szállodájától. Oda menjen holnap.
– Jó kávé van?
– Kávét nem lehet kapni, de kitűnő pizzát adnak. Igazi olasz
”
étel: félig sült lángos túróval, paradicsommal és
szardellapasztával.[8]

„
Jegyzetek[szerkesztés]
1. ↑ A pizza története Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben,
toscanapizza.hu
2. ↑ History of Italian Food. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés:
2009. szeptember 12.)
3. ↑ A pizza története
4. ↑ Szentál György: Utolsó napjaink Nápolyban; in: Életképek, 1845/9. szám, 278-279. old.
5. ↑ Óváry Lipót: Nápolyi levelek III.; in: Nefelejts, 1864/1. szám, 8. old.
6. ↑ Radó Antal: Silvio Alatri; in: Pesti Hírlap, 1885. május 24., 11. old.
7. ↑ Idegenek, in: Bedekker csavargók számára; Szukits, Szeged, 2003
8. ↑ https://docplayer.hu/2637108-P-howard-rejto-jeno-bedekker-csavargok-szamara.html

Források[szerkesztés]
 Lajos Mari – Hemző Károly: 99 pizza és tészta 33 színes
ételfotóval. Budapest: Corvina. 1991. ISBN 963-13-3483-X
 Pizza. Pécs: Alexandra. 2008. = Kreatív Konyha, ISBN 978-963-368-684-3
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
 Nápolyi pizza
 Quiche
További információk[szerkesztés]
 Pizza receptfüzet. Kevés hússal is; Lapkiadó, Bp., 1984 (Együnk finomat!)
 99 pizza és tészta 33 színes ételfotóval; szöveg Lajos Mari, fotó] Hemző
Károly; Corvina, Bp., 1991
 Angela Caparelli–Charlotte Cortinovis: Pizzák és tészták; közrem. Iréne
Lucchini, szerk. Paulette Fischer, ford. Rappai Zsuzsa; Delta 2000, Bp.,
1996
 Christina Kempe: 1 tészta – 50 pizza. A klasszikus pizzakenyértől az
ananászos pizzáig; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár. 2005
(Könnyen, gyorsan, finomat)
 Julia Skowronek: Ízletes lepények. Quiche-ek, piték, pizzák; ford. Biró
Ágnes; Holló, Kaposvár, 2007 (Könnyen, gyorsan, finomat)
 Pizza. A Kreatív konyha legfinomabb pizzareceptjei változatos
alapanyagokból; Alexandra, Pécs, 2008 (Kreatív konyha)
 Frank Júlia: Pizzaparti; Corvina, Bp., 2010 (Frank Júlia receptjei)
közi  LCCN: sh85102546

sok  GND: 4046188-9

 NKCS: ph124081

 BNF: cb12002171q

 BNE: XX551577

 Gasztronómia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
 Olasz ételek
 Kelt tészták
 Sült tészták
 Street food
 A lap utolsó módosítása: 2024. február 17., 20:19
 A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc alatt van; egyes esetekben
más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
 Adatvédelmi irányelvek

 A Wikipédiáról

 Jogi nyilatkozat

 Code of Conduct

 Fejlesztők

 Statisztikák

 Sütinyilatkozat

 Mobil nézet

 Korlátozott tartalomszélesség ki/be