Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korban

A KOMMUNISTA DIKTATURA KIEPÜLÉSE MO.N:

 1945: Mo. vesztes országként kerül ki a II. vh-ból
 jaltai egyezmény (1945)  Mo a keleti tömb része lett (t
Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Németország keleti részével (NDK),
Jugoszláviával, Romániával, Bulgáriával és Albániával együtt)
 német megszállás alól a szovjetek felszabadították az országot DE meg is
szálták
 Szövetséges Ellenőrző Bizottság  a szovjet katonaság jelenlétével 
kommunista párt hatalomra kerülését + sztálini rendszer kiápítését
biztosították
 1945-47: demokrata intézmények, koalíciós kormányzás a Független
Kisgazdapárt vezetésével  kommunista párt fokozatosan szorította ki a
pártokat (szalámitaktika)
 Baloldali Blokk megalakítása (kommunisták által, 1946) elhatárolódást
jelentett a kisgazdáktól  1947: elérték a párt felbomlását sorozatos
támadásaikkal
 1947 (fordulat éve)  hidegháború hatása  a világ két tömbre szakad
(Ny: Szovjetunió vezetésével / K: USA vezetésével)  integrálódás
 magyar kommunisták számára kedvező helyzet  arra, hogy ügyes
taktikával építsék ki a párt- és rendőrállamot
o először a „háborús bűnösök ellen”
o majd koalíción kívüli „reakció” ellen
o majd a koalíciós partnerek ellen fordultak
 Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), majd az ÁVH támogatása
célhoz segítette őket
 ezek után saját pártjukba keresték az „ellenséget”  éberség: legfőbb
kommunista erény
 1947-es kékcédulás választások: kommunista győzelem (csupán 22%-ot
szereztek), koalíciós pártokkal 60%-os többség
o visszaélések  nem állandó lakhelyen is lehetett szavazni
o ellenzéki mandátumok egy részét érvénytelenítették
  világos lett, hogy a kommunisták a továbbiakban már nem kívánják
betartani a törvényességi formákat
 1948-ra az ellenzéki pártok többsége ellehetetlenült  feloszlott
 Rákosi: két baloldali párt (a kommunista és a
  szociáldemokrata párt) egyesülésével, létrehozta a Magyar Dolgozók
Pártját (1948. jún. 12.)
 megmaradt szervezeteket a Népfrontba tömörítette
  kialkult az egypártrendszer
 ezek után az 1949-es választás már csupán csak formalitás volt 
szerepe: kommunista diktatúra legalizálása az 1949-es alkotmánnyal
együtt (a szovjet alkotmány másolata)

A RÁKOSI-KORSZAK GAZDASÁGPOLITIKÁJA
 ipar: : államosítások, tervgazdálkodás, a nehézipar fejlesztése
 első 3 éves tervet 2,5 év alatt teljesítették  a második vh. utáni
újjáépítés programja
 1950: ötéves terv  erőltetett iparosítás meghirdetése
 létrjött (felsőbb utasításra): a tervutasításos rendszer
 cél: Mo. vas + acél országa legyen nagy ipari beruházások
 a nehézipart teljes mértékben államosítják
o mente: szénbányákat  legnagyobb nehézipari üzemeket 
nagybankokat, nagyvállalatokat  középüzemeket  kisüzemeket
 megszűnik a tőzsde, a magántulajdon
 ipar  szocialista jellegű átalakításon megy végbe
 többségben az állami tulajdon
 üzemek élére: politikailag megbízható embereket állítanak (nem szakmai)
 nem a minőségre, hanem a mennyiségre törekedtek a termelés során
 az ország gazdasági sajátosságait nem veszik figyelembe  egyoldalú
nehézipar fejlesztés szovjet mintára  katonai célokra

 hidegháború: hadsereg megerősítésére volt szükség (nehézipar

fejlesztésének szükséglete)
 1953-ban a néphadsereg többet költött fizetésre, mint az állam 5 év alatt
az oktatás fejlesztésére
 túlzott iparosítás  csökkent az életszínvonal + szolgáltatások színvonala
 fogyasztási cikkek, könnyűipari termékek mennyiség + minősége
elmaradt
 munkaversenyek hirdetése  ösztönzés a terv túlteljesítésére  DE a
béreket visszafogták
 folyamatosan növekedett a munkáslétszám, nők tömeges munkába állasa
  mezőgazdaságtól tőkét vontak el a szélesre nyitott agrárolló segítségével
+ támogatás csökkentésével

 keleti tömb osrszágai: KGST (a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

1949-es megalakulása
o szocialista országok kereskedelmét hangolta össze
o DE főleg a Szovjetunió kiszolgálói lettek
 Marshall-segélye (nyugati tömbből érkező segély): 1947-ben elutasításra
került szovjet nyomásra  Mo.-n ez gazdasági integrációt jelentett

 mezőgazdaság: kollektivizálás, kuláküldözés, visszafejlődés

 erőszakos szövetkezetesítési program  földek állami tulajdonba
kerülnek
 kötelező beszolgáltatási rendszer: aki nem teljesíti, azt szabotálónak
tartják  börtönbe, munkatáborba kerülhet
 kulákok (gazdag parasztok) üldözése  kényszerítik őket, hogy földjeiket
állami tulajdonba adják
 árutermelő középparasztság felszámolása (adózással, zaklatással,
perekkel)
 a bíróság szigorú, gyakran halálbüntetést hozott a
„kulákbűncselekmények" megtorlására
 falusi tömegek menekültek az iparba (a paraszti életforma szétverése
miatt)
 szövetkezetekben: elmaradt a termelés jóval a korábbi szinttől  1951:
jegyrendszer

A RÁKOSI-RENDSZER BELPOLITIKÁJA
 a vezetés a Magyar Dolgozók Pártja kezében volt
 hamis sajtó, rádió csak részben tudtat elhitetni a lakossággal a hatalams
fejlődést, miközben az életszínvonal folyamatosan esett
 vezetés: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Farkas Mihály
 1949: Népfront  pártjai közös listán indultak a választásokon 
ellenzéki pártja nem volt
 szocializmus folyamatos kiépítése
 1920.aug.20.: államforma  népköztársaság
 szovjet típusú alkotmányt és címert vezettek be
 állam élén: Elnöki Tanács
o elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlamentet is
kiiktatta
 1950: összevonással 190 megyét szerveztek
 kiépült a tanácsrendszer (megnőtt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám)
 tanácsok: központi akaratot végrehajtó szervek  nem önkormányzati
 1952: Rákosi magához ragadta a pártot  állam tényleges vezetője lett
 hatvanadik születésnapja személyi kultuszról árulkodik
 leszámoltak az egyházzal  ideológiai ellenség
o letartóztatták Mindszenthy József bíborost (tiltakozott az iskolák
1948-as államosítása ellen)
 párt módszere: erőszak + megfélemlítés
 eszköze:
o 1946-tól ÁVO / 1950-től ÁVH
o koncepciós perek (koholt vádak alapján állítottak embereket a
bíróság elé)  pl. Rajk Lászlót, korábbi belügymin.
o börtön, kínzás, halálbüntetés
 Rákosi a szovjet-jugoszláv viszony megromlását használta fel ürügyként
 kitelepítés, internálás is a rendszer része  Recsk, Hortobágy…
 munkatáborok  „malenkij robot”-ot kellett végezni  többen a szovjet
munkatáborokba is kerültek
 a Rákosi-kormányzat a sztálini modell másolásával, a terrorral ellenállást
váltott ki, ami 1956-hoz vezetett