4.

Tétel

Percepció, percepció vs. érzékelés, beszédpercepció

Észlelésnek nevezzük a tárgyak, jelenségek érzékelt jellemzőinek értelmezési folyamatát. Míg az érzékelésnél
a tárgy egy-egy tulajdonságát ragadjunk meg, addig az észlelésnél a tárgy több tulajdonságával együtt,
egységes egészként emelkedik ki a környezetéből.
Az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb
szintjeihez kapcsolódik.
A beszédpercepció szűkebb értelemben beszédészlelés, tágabb értelemben beszédmegértés.
A beszéd észlelése: A címzett feladata, hogy felfogja a levegőrezgések által továbbított beszédjeleket és meg
is értse az ezekben kódolt közleményt.
Hanginger – hangészlelet: a fizikai hanginger nem azonos az általa keltett hangérzéklettel (élettani) és
hangészlelettel (lélektani)
Az észlelés folyamata: Többlépcsős folyamat
• Diszkrét nyelvi egységekre kell bontani az akusztikai jelsorozatot
• kezdete a levegőben terjedő hangrezgések hallási elemzése – percepció a hallás élettani bázisán alapul
• Jelentés megfejtése
• beszédhallás biztosítja a nyelv elemeinek, ezen keresztül pedig magának a nyelvnek viszonylagos
állandóságát, ugyanakkor rendkívül zavaróan hat az idegen nyelv tanulásának folyamatában. -
akadályoz minket abban, hogy az idegen nyelvnek az anyanyelvtől eltérő sajátosságait meghalljuk
• Az észlelés a fizikai hanginger hallási elemzésével kezdődik
A beszédpercepció fejlődése (problémák: szegmentálás, perceptuális invariancia)
A hangsúly áttevődik a beszédről a beszédértésre, nyelvhasználatnak a beszéd előtti folyamatainak a
vizsgálata.
Beszéd előtti megértés fázisa: A gyermek többet ért, mint amennyit beszél
• Újszülöttek azonosítják édesanyjuk hangját, preferálják anyanyelvüket
• 1-4 hó → hangpárokat különítenek el (pl. /b/ és /p/, /t/ és /d/)
• 6-8 hó → megkülönböztetnek a nyelvükben nem használt hangkülönbségeket
• Csizmahúzás metaforája → nyelvben az adott szintről önerőből egy magasabb szintre lép a baba
o Adott szinten meglévő tudástartalmak felhasználásával építkeznek tovább
Nyelvtanulás első évei: élővilágban egyedülálló összetett rendszer elsajátítása
• Elemeivel (szavak) és szabályaival (nyelvtan) együtt
• először meg kell fejtenie a beszédstruktúrájának legalapvetőbb elemeit
o Csecsemő számára a beszéd tagolhatatlan: nem ismeri a szóhatárokat, rá kell jönnie a kezdetre
és a végre
Hallási képességek csecsemőknél:
• Hangokkal történő kommunikáció első feltétele → egymással idői átfedésben beérkező
hangsorok szétválasztásának képessége (hallási jelenetelemzés) 2 csoport a szétválasztásra:
o spektrális jelzőmozzanatok: egyidejűleg beérkező hangok szétválasztására
(már 6 hónaposan ismegvan ez a képesség)
o idő-szekvenciális jelmozzanat: Két, egymást időben átfedő hosszabb hangsor esetén
• Mindennapi környezetben a hangsorok szabályait zajos mintákból kell kiemelnünk →
csecsemők már képesek rá
• Újszülöttek preferenciát mutatnak a beszédre más összetett hangokkal szemben
• Születés után egyből képes az anya hangját felismerni, más női hangoktólelkülöníteni
• Szóhatárok felismerése → anyanyelv akusztikai élményeire építő nyelvi tapasztalatokhatására
(kezdetben nem képesek rá, tanult folyamat)
o Adott nyelvben megengedett hangok együtt járásának és szabályainak ismerete
→ mássalhangzó-torlódások valamely nyelvben szóhatárt jelezhetnek
 o Pl. magyarban nem jellemző a t és d együttes előfordulása, ezért felismerhető, hogy a
labdátdob kifejezésben hol van a szóhatár
 Hangsúly helye → segít a tartalmas szavak (főnevek, igék, melléknevek) és a
funkciószavak (ragok, jelek, képzők, névutók, névelők, igekötők)
elkülönítésében
o Szavakat elkülönítő stratégiák nyelvenként változnak
o Szóhatárok azonosítása igen korán elkezdődik (beszéd előtt is) → betartásuk már kis
szókinccsel is jellemző, ha a szavak belső hangtani szerkezete még nem makulátlan
• Hangtani, akusztikai jegyek azonosítása a mondatok és nyelvtan szintjén is segít →
tagmondat- és mondathatárok elkülönítése
o Prozódia előrevetíti a mondat tagolását → megkönnyíti a jelentések hozzárendelését
• Csecsemők fejlett képességei lehetővé teszik az akusztikus szabályszerűségek kiemelését a
mindennapi zajos, több párhuzamosan működő hangforrást tartalmazó környezetükből
o Megalapozza az anyanyelv szabályrendszerének, az abban előforduló
beszédhangoknak az elsajátítását
• Statisztikai tanulás egyik lehetséges szerepe a fonémareprezentációk kialakulásában →
fonetikailag releváns hangtulajdonságok (formánsfrekvenciák, zöngekezdeti idő) anyanyelvre
jellemző gyakorisági eloszlásának megtanulása
• modellek is hatékonyan képesek segíteni az alsóbb szintek hibaelnyomási tevékenységét

Beszéd első lépése, beszédhangok elsajátítása: Ennek megértéséhez fel kell tárni, hogy a csecsemők milyen
képességekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hangsorokból szabályosságokat
emeljenek ki, felfedezzék, reprezentálják és megjegyezzék, hogy milyen elemekből épül fel a beszéd
magasabb szintű szerkezete
• Már a magzat is hallja a külvilág hangjait → reagál a környezet nyelvi ingereire, méhen belüli tanulás
• Hangok felismerése nehéz → felnőttek mindig másképpen ejtik ki
• Csecsemő feltérképezi, hogy milyen hangokból építkezik a nyelv → percepcióskészlet
• Születéskor már a jelentéskapcsoláshoz szükséges feltételek és képességek rendelkezésre állnak→
segítik a csecsemőt a szavak felfedezésében
o Újszülöttek fonéma megkülönböztetési képessége azonban olyan akusztikus/fonetikus
hangtulajdonságokra és tartományokra is kiterjed, amelyeket nem hallhatnak az anyaméhben
• Csecsemők tanítás nélkül, néhány év alatt tökéletesen elsajátítják anyanyelvüket → nyelvhasználathoz
szükséges velünk született alapok+ magzatkorban szerzett nyelvi tapasztalatok miatt (Chomsky:
Emberségünkből fakadóan eleve adott, döntően veleszületett képesség)
1. Beszédhangok kategoriális észlelése:
• Újszülöttek is kategoriálisan észlelik a mássalhangzókat: folytonos akusztikai változóira egy helyen
nagy, máshol kisebb érzékenységet mutatnak
• Képesek a kontinuumot kategóriákra osztani: jobban hallják a kategóriák közt a kontrasztot, mint
kategórián belül
o Mgh-k észlelésében nem mutatnak ennyire erős kategorizálást.
• Csecsemők kezdetben olyan fonémakülönbségeket is észlelnek, amelyek az anyanyelvük
szempontjából nem lényegesek → tapasztalat növekedésével elhalványul ez a képesség
o Azonos hang, de a frekvencia eltér
o Mennyire zöngés a hang
• Kategoriális észlelés nem nyelv- és nem is humánspecifikus képesség
o Színek észlelésében is van kategoriális észlelés
o Beszédhangok bizonyos vonásaira számos állatfaj is érzékeny

 A statisztikai tanulás szerepe a beszédhangok elsajátításában: Az egymásra következés

gyakoriságának (az „átmeneti valószínűségnek”) az észlelése és felhasználása
• automatikus és implicit
• Lehetősége már születésünktől adott
• Velünk született perceptuális érzékenységnek az anyanyelvhez történő adaptálásában fontos
szerepet játszik a kezdeti fonématér statisztikai tanulás hatására történő újraszerveződése
• Születéskor elérhető anyanyelvi kontrasztok megkülönböztetése idővel pontosabbá és hatékonyabbá
válik
o Nem anyanyelvi kontrasztok sem tűnnek el teljesen → bizonyos kontrasztokat afelnőttek is
képesek elkülöníteni, ha nem részei az anyanyelvi repertoárnak
▪ Egyes kontrasztok eltűnése – a figyelem újraszerveződését tükrözi
• Újszülöttek érzékenysége a beszédre jelentős tapasztalatfüggő újraszerveződéssel egészül ki az első
életév során
o 6-12 hó → fonémakészlet szűkülése, anyanyelv fonémáinak leképzése
▪ Magánhangzóknál 6 hó, mássalhangzóknál 8-10 hó körül
• Statisztikai tanulás egyik lehetséges szerepe a fonémareprezentációk kialakulásában →
fonetikailag releváns hangtulajdonságok (formánsfrekvenciák, zöngekezdeti idő)
anyanyelvrejellemző gyakorisági eloszlásának megtanulása
o Best → perceptuális asszimilációs modell
▪ A beérkező hangokat az anyanyelvi hangokhoz asszimiláljuk
▪ Nem anyanyelvi kontrasztok megkülönböztethetőségét az is
befolyásolja, hogymennyire hasonlóak, illetve asszimilálhatók
anyanyelvi fonémákhoz és kontrasztokhoz
• Legkevésbé hasonlító kontrasztok az anyanyelvhez → kontraszt
fennmaradása
o Anderson → Best modelljéből kiindulva
▪ Nem anyanyelvi kontrasztokat inkább gyakoribb anyanyelvi mintákhoz
hasonlítunk,nem ritkán előfordulókhoz
▪ Anyanyelvi prototípushoz asszimilálható kontrasztok tűnnek el legkorábban
• Tájékozódás a világban → egyedi helyzetekből ki kell emelni a közöst
• Statisztikai jellemzők: tulajdonságok együttes előfordulásának gyakorisága és az egységek
egymásra következésének gyakorisága
o egységek azonosításához kell (pl. magánhangzó meghatározása a formánsok
alapján)
o egységnek az adott környezetben/helyzetben várható előfordulásáróltájékoztat
o eseménysorozatok előrejelzéséhez, egységeik elhatárolásához ad fontos
információkat
• Vonatkozhat kisebb vagy nagyobb egységekre (pl. fonémákra vagy szavakra)
 A szociális interakció szerepe a beszédhangok elsajátításában
• Nyelvelsajátítás során a gyakorisági eloszlások hatékonyabbak a beszédhang-kategóriák
újraszervezésében, ha kontingens társas interakciók keretében szembesülnek velük a csecsemők
→ felvételről hallgatva nem marad meg a kontraszt
• Szociális interakció minősége is befolyásolja a fejlődést
o Magas kontingenciájú anya-gyermek kapcsolatban a gyermekek hamarabb (kb. 6hónapos
kor) különböztetik meg csak az anyanyelvi kontrasztokat
o Anya kontingens reakciói → gagyogás érettebbé és komplexebb szótagszerkezettel bíróvá
válása
o Dajkanyelvi beszéd segíti a tanulást → nem minden kultúrában van jelen
o Depressziós anyák beszéde → gyengébb beszédhang-megkülönböztetést eredményezés
késlelteti az anyanyelvi elköteleződést a csecsemőknél
▪ dajkanyelvi jellemzők kevésbé figyelhetőek meg
4. Érés, tanulás, az anyanyelvi idegrendszeri elköteleződés hipotézis alapján
● a csecsemő beszédészlelésének az anyanyelv fonéma- és prozódiaimintázat-készletére való leszűkülése
kritikus lépés más nyelvi szintek elsajátításának hatékonysága szempontjából is az így stabilizálódott
anyanyelvi mintázatok egyfajta mentális szűrőként szolgálnak, megteremtve az alapot a szótanuláshoz
és a többi nyelvi szint elsajátításához is
 ● az anyanyelvi elköteleződés a fonématanulás szenzitív periódusának végét jelzi
Definíciók:
● átmeneti valószínűségek = egymásra következés gyakorisága
● az anyanyelvi hangok eloszlási gyakorisága az anyanyelvre hangolódás folyamatának időzítését is
befolyásolhatja a gyakoriak jelennek meg előbb, a ritkák később
beszéd feltételei
- beszélő környezet
- megfelelő beszédszervek és idegrendszer
- hallás
- motivált pszichés állapot
- invariancia: egy hangnak olyan akusztikai, artikulációs jellemzője, melynek segítségével minden
kontextusban fel tudjuk idézni az adott hangot
- redundancia: ún. „biztonsági többletként” értelmezhető, azaz relatív feleslegességet jelent, hiszen
bizonyos körülmények hatására lényeges információvá válhat
- irrelevancia: „lényegtelen”, tehát elhagyható, a közlés során soha nem lesz az értelmezés segítségére
Szegmentálás: A beszéd folyamatos jel (beszédfolyam), mégis a hallgatók egységekként észlelik. Hogyan?
Az invariancia-jelenségek hiánya megnehezíti a lineárisan megvalósuló közlés szegmentálását is, amely alapja
lehetne az egyes jelentéssel bíró egységek felismerésének.