Bevezetés (1.

, 2 előadás)

Az előadás anyaga a Bevezetés a

közgazdaságtanba kurzus egy részének az
ismétlése!
(TK: tankönyv – Varian: Mikroökonómia
középfokon)
 Követelményrendszer

• Kötelező irodalom:
– Varian, Hal R.: Mikroökonómia középfokon.
KJK Kerszöv, Budapest, 2001. (vagy újabb
kiadás
– Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti
feladatgyűjtemény. TOKK, 2009
 Alapelvek – hogyan döntünk
1) Az emberek átváltásokkal szembesülnek;
2) Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte;
3) A racionális ember marginális értékekben gondolkozik;
4) Az emberek ösztönzőkre reagálnak;
5) A kereskedelem révén mindenki jobban járhat;
6) A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági
tevékenységeket;
7) A kormány olykor javíthatja a piaci folyamatok eredményeit;
8) Az ország életszínvonala attól függ, milyen eredményesen
termelnek;
9) Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, akkor az árak
emelkednek;
10) A társadalom rövid távon átváltással szembesül az infláció
és a munkanélküliség között.
 Bevezetés
A közgazdasági elemzés két alapvető szintje,
szemlélete:

Makroökonómia Mikroökonómia
makrogazdaság gazdálkodó egységek
kormányzati döntések egyéni döntések
aggregált mutatók egyedi mutatók

Megj.: Olykor nem egyértelmű valamely gazdasági jelenség besorolása.

A mikroökonómia a társadalomtudományok közé tartozik.
Bevezetés – Mivel foglalkozunk?
Ember •hiányérzet,
•tegyen valamit kielégítésére,
 •nem elég egyszer kielégíteni,
Szükséglet •változnak a szükségletek,
•változnak a kielégítési módok,
 •adott pillanatban több a szükséglet, mint amennyi kielégíthető.

javakkal: → szabad javak – természetes formájában, átalakítás nélkül

Kielégítése alkalmas sz. kielégítésére, relatíve korlátlan.
→ gazdasági javak – átalakítás (termelés) után alkalmas
 sz. kielégítésére, szűkösség.

Szűkösség Termelési tényezők: tőke (K); munka (L); természeti tényező (A);
vállalkozói képesség (E); információ – napjainkban.

Döntési kényszer, Erőforrások felhasználása különböző hatékonysággal.
lehetőség Racionális döntés – adott feltételek mellett a legjobbat!

Bevezetés – Mivel foglalkozunk?

Döntés Gazdasági szereplők hozzák – alternatív költség

a) Fogyasztó
szükséglete maximális kielégítése;
racionális (a matematikai leírhatóság miatt); Célfüggvény
meghatározása.
b) Vállalat
profit maximalizálása;
racionális (a matematikai leírhatóság miatt);
Korlátok
c) Állam rögzítése.
a társadalmi jólét maximalizálása;
racionális (a matematikai leírhatóság miatt).
 A MODELL
• A valóság leegyszerűsített megjelenítése -
feltevésekkel élünk.
• Érvényessége korlátozott.
• Egyetlen modell sem fedi a teljes igazságot.
• Konkrét, speciális célokra használható.
• Segítségével megválaszolható egy egymással
kölcsönhatásban lévő kérdésegyüttes.
• Exogén és endogén változók meghatározása.
• Tudnunk kell, melyek azok a kérdések, amelyekre a
modell nem tud választ adni.
• Konzisztens rendszert hozunk létre.
• Matematikai eszközrendszerrel írjuk le.
 A MODELL
A modell fajtái:
A gondolkodási modellek absztrakciók,
• Gondolkodási
csak a fejünkben léteznek, mások számára
• Verbális közvetlen nem hozzáférhetők – informális modell;
• Grafikus 
• Matematikai A VALÓSÁG MINT SZÓ SOSEM JELENTHET
• Fizikai TÖBBET, MINT A SZÓ HASZNÁLÓJÁNAK A
GONDOLKODÁSI MODELLJÉT!!!
• …
DE!
Ha egy modell egy rendszer jövőbeli viselkedését
akarja tesztelni, akkor explicit módon kell
bemutatnia az összes fontos változót érintő okokat.
(exogén és endogén változók meghatározása)
 A MODELL

A modell általános fogalma:

A vizsgált dolog néhány (kevés számú),
legfontosabb sajátosságát adjuk meg.

Ezáltal a dolog elvont, absztrakt fogalmához, modelljéhez jutunk.
 A fogyasztó mikroökonómiai
modellfeltevései
• A fogyasztó egyetlen személy.
• Választása tárgyát a piacon megvásárolható jószágkosarak
képezik.
• Célja: személyes jólétének maximalizálása - önérdekkövető
• Szabadon dönt, választása racionális és következetes (stabil
preferenciák, ízlés; marginális értékekben gondolkodik).
• Teljes körűen informált.
• Eltekintünk az időtényezőtől  a modell statikus.
• Adott szükséglet kielégítése hasznosság érzetet kelt.
• Az egyénnek létezik ún. hasznossági függvénye.
• Kiszűrjük a bizonytalanságot.
• Az „egy ár elve” érvényesül.
• Csak piaci tranzakciókat vizsgálunk (hogyan zajlik a csere, mi
kell hozzá: 2 fél és 2 jószág)
 Vizsgáljuk:
Mennyit és miért akar fogyasztani.
Mennyit és miért akar termelni.
Optimalizáció:
– a még megfizethető legjobbat
Egyensúly:
– ha a kereslet ≠ kínálat  az árak változnak
– egyensúlyi ár
 Piaci kereslet: a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és
hajlandó megvenni a termékből.
A keresleti görbe negatív meredekségű.
A termék kereslete változik, ha a keresleti görbe eltolódik →
ugyanazon árakhoz megváltozott keresett mennyiségek tartoznak.
D változására ható tényezők lehetnek:
- a fogyasztók jövedelmének változása
P (price: ár) ((+): normál jószág, (-): alsóbbrendű (inferior) jószág)
- a helyettesítő és kiegészítő termékek árainak változása
- a fogyasztók ízlésének, preferenciáinak változása
D D’ - a vevők számának változása várakozások változása
Kereslet nő: D jobbra tolódik.
(Ugyanazon árakon többet veszünk).
De jelentheti D feljebb
tolódását is. (Tehát ugyanazt a mennyiséget
magasabb árakon is megvesszük.
Ha a jószág saját (D csökkenése: D balra-, és/vagy lejjebb tolódik.)
ára változik, a kereslet
változatlan, csak a keresett
mennyiség változik. Ilyenkor
csak az eredeti keresleti görbén
történik elmozdulás, a keresleti görbe
marad a helyén.
Q (quantity: a termék mennyisége)
Piaci kínálat: a termelők összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és
hajlandó eladni a termékből.

A kínálati görbe pozitív meredekségű: ha P nő → a kínált mennyiség is nő.

S változik, ha maga a kínálati görbe tolódik el →
ugyanazon árakhoz megváltozott kínált mennyiségek tartoznak.
S változására ható tényezők lehetnek:
- a termelési tényezők (munka, tőke…) árainak változása
- technológiai változások
- adók és szubvenciók
P - a termelők (eladók) számának változása
Ha a jószág saját ára változik, S - termelői várakozások változása
változatlan, csak a kínált mennyiség
változik. Ilyenkor az eredeti S nő: kínálati görbe jobbra tolódik.
kínálati görbén mozdulunk el. S S’ (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra).
Más szemszögből a kínálati görbe lejjebb
tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt
a mennyiséget alacsonyabb árakon is
hajlandóak vagyunk eladni.)
(Kínálat csökkenése: a kínálati
görbe balra-, és/vagy feljebb tolódik.)

Q (quantity: a termék mennyisége)

 Piaci egyensúly hosszú távon
MARSHALL-kereszt – egy részpiac egyensúlyát jellemzi.
P
Ugyanazon termék keresleti és
D S kínálati függvénye egy koordináta-
pM túlkínálat (többlet) rendszerben ábrázolva.

P* E – egyensúly: kereslet = kínálat

ha p > p* ⇒ túlkínálat (többlet)
pA a termék piacán
túlkereslet (hiány) ha p < p* ⇒ túlkereslet (hiány)
a termék piacán
P↔Q – endogének
I, Py, n, szokások … exogének
Q
qMD qAS q* qAD qMS
Kereslet változása – egyensúly változása

D: különdöző árak mellett mennyit kívánnak vásárolni.

P
D’ Negatív meredekség – kereslet
D S törvénye: ha P↑ → Q↓

Nő a kereslet → D jobbra
P*’ E’ adott ár mellett nő a keresett mennyiség
adott mennyiségért hajlandók többet
P* E fizetni

Eltolódás forrásai:
Pl.: ízlés, jövedelem változása, más
jószág árának, mennyiségének változása

Q
q* q*’
 Kínálat változása – egyensúly változása

S: különdöző árak mellett mennyit kívánnak eladni.

P
Pozitívmeredekség: ha P↑ → Q ↑
D S

Nő a kínálat → S jobbra
adott ár mellett nő a kínált mennyiség

P* E
E’ Eltolódás forrásai:
P*’
Pl.: technológia, erőforrások árának
változásai, időjárás,
más jószág árának, mennyiségének
változása

Q
q* q*’
D és S változásának hatása

D ↑ → P↑ és Q↑
S ↑ → P↓ és Q ↑

P↑
D ↑ és S↑ → Q↑ P–
P↓
Felt.: minden csere egyensúlyi áron történik
 Az egyensúlyi ár és a mennyiség lehetséges
változásai
A kínálat nem A kínálat A kínálat
változik növekszik csökken

P nem változik P csökken P növekszik

A kereslet nem
változik
Q nem változik Q növekszik Q csökken

P nőhet is,
P növekszik P növekszik
A kereslet csökkenhet is
növekszik Q nőhet is,
Q növekszik Q növekszik
csökkenhet is
P nőhet is,
P csökken P csökken
A kereslet csökkenhet is
csökken Q nőhet is,
Q csökken Q csökken
csökkenhet is
Jogszabályok hatása: árpadló
Árpadló, árminimum: az a minimális ár, ami alatt nem
lehet eladni a terméket – a kormányzat vezeti be. (pl.
válság idején bérminimum)
Hatásos, ha
P P>P*.
túlkínálat S
felesleg Magasan tarja az árat, Q csökken.
P’
Feketepiac: alacsony ár
P* Támogatott árminimum:
a kormány mint végső vevő
megveszi a felesleget → nincs
D feketepiac.
Q
QD Q* QS
Jogszabályok hatása: árplafon
Árplafon, ármaximum: az a maximális ár, ami fölött
nem lehet eladni a terméket – a kormányzat vezeti be.
(pl. infláció – árak befagyasztása)
Hatásos, ha P<P*.
P
S Alacsonyan tarja az árat,
Q csökken.
túlkereslet Feketepiac: magas ár
P* hiány
P’

QS Q* QD Q
Alternatív költség - ismétlés
Minden, amiről le kell mondanunk azért,
hogy egy adott dolgot megszerezzünk.
Példák!!!
 FELADAT

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!
A költségvetési korlát
 Költségvetési korlát
Felt.:
– a megfizethető legjobbat
– 2 jószágfajta → fogyasztói kosár (x; y)
Korlátok:
– elkölthető pénzösszeg: I
– a jószágok árai: (px; py)
Költségvetési halmaz: pxx+pyy ≤ I
Ha a 2. jószágfajta (összetett jószág) ára 1
→ pxx+y≤I
 Költségvetési korlát
Költségvetési korlát: adott piaci árak (p) és
jövedelem (I) mellett, a megvásárolható javak
halmazát azok a fogyasztói kosarak alkotják,
amelyek nem kerülnek többe, mint amennyi a
fogyasztó jövedelme.
Σpi*xi ≤ I ,ahol xi az i-edik jószág mennyisége
i
pi az i-edik jószág ára.

Költségvetési egyenes: azokat a fogyasztói

kosarakat határozza meg, amelyek CSAK a
jövedelem TELJES elköltésével vásárolhatók meg:
I = Σpi*xi
 Költségvetési egyenes
Költségvetési egyenes: azon
y pontok összessége a két
jószág terében, amelyek adott
pénzjövedelemből (I), adott
árak (px;py) mellett a
I = px*x + py*y
Y jószág mennyisége

jövedelem teljes elköltésével

I megvásárolható
py jószágkosarakat
A
-∆y reprezentálják.
B
+∆x
y = I/py – px/py*x
px*x+py*y<I
x
X jószág mennyisége I
px A költségvetési egyenes meredeksége.
 Költségvetési korlát
Mennyi y-ról kell lemondani, hogy növeljem x
fogyasztását?
px*x + py*y = I
px*(x +∆x)+ py*(y+∆y) = I
px*∆x+ py*∆y = 0
∆y/∆x= - px/py
A - px/py a piaci cserearány, ami az 1. jószág
fogyasztásának lehetőségköltsége.
 Költségvetési egyenes helyzetének
változásai
y y y

I/py I’/p’y
I’/py

I/py I’
I/py
I
I’
I I
I

x x
I/px I’/px
pénzjövedelem
változik (itt nő) –
piaci árak változatlanok
VAGY
I változatlan és px, py
azonos arányban és
Irányban változik
xx
I/p’x I/px I/px I’/p’x
Mindkét termék ára azonos
x termék ára változik (itt nő)
ez árarány változást is jelent irányban, de különböző
mértékben változik
I és py változatlan
(árarány változás) ÉS
a pénzjövedelem is
változik
 Adagolás, támogatások
y y y
Élelmiszerjegy
I/py I/py meredekség: értéke
I/py
meredekség: -px/py
-px/py

meredekség:
-(px+t)/py z/px+I/px

x x x
ẋ I/px ẋ I/px z/px I/px (élelmiszer)

ADAGOLÁS x bizonyos mennyisége Nem változik az a maximális

x-ből korlátozva van után fogyasztási adó összeg, amit egyéb jószágok
a fogyasztás vásárlására lehet fordítani.
z: az élelmiszerjegy
pénzbeli értéke
 Adók, támogatások
• Mennyiségi adó – px → px+t
• Értékadó (ad valorem) – px → (1+τ)*px
• Egyösszegű adó – I csökken az adóval

• Mennyiségi támogatás – px → px-s

• Ad valorem támogatás – px → (1-σ)*px
• Egyösszegű támogatás – I nő a
támogatással
 Az ármérce

Ármérce (MV): az az ár, amelyhez viszonyítva

mérjük a többi árat és pénzjövedelmet.
Ha py=1 →px*x + y = I

MVx a fogyasztó fizetési hajlandósága X iránt az

Y ármérce jószágban kifejezve.
 FELADAT

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!
A preferenciák
A fogyasztó preferenciarendszere

A fogyasztó döntését 3 tényező határozza meg:

– preferenciák,
– ár,
– jövedelem.
Preferencia: valamely megoldás (itt valamely
jószág vagy jószágcsoport) előnyben részesítése.
Preferenciarendszer: a döntéshozó egyéni céljait
és értékelését tükrözi.
 A fogyasztói preferenciákra
vonatkozó axiómák
A fogyasztó az összes jószágkosarat páronként össze
tudja hasonlítani és meg tudja állapítani közöttük a
megfelelő relációt, ha preferenciarendezése (teljesség).

Teljes (A>=B és B>=A közül legalább az egyik

teljesül minden lehetséges jószágkombinációra),

Tranzitív (ha A>=B és B>=C, akkor A>=C).

Dominancia elve – a több az jobb

 A fogyasztó preferenciarendszere
Preferencia relációk:
Felt.: A fogyasztó bármely 2 adott fogyasztói kosarat képes
rangsorolni kívánatosságuk szerint.

• Az A kosár szigorúan preferált a B kosárral szemben:

A(x1;y1) > B(x2;y2)
”A” határozottan hasznosabb, mint „B”.

• Az A kosár gyengén preferált a B kosárral szemben:

A(x1;y1) >= B(x2;y2)
„A” legalább olyan jó, mint „B”.

• Az A és B kosár közömbös viszonyban áll:

A(x1;y1) >= B(x2;y2) és B(x2;y2) >= A(x1;y1)
A(x1;y1) ~ B(x2;y2)
„A” és „B” egyformán kívánatos.
 Térképészet és az ábrázolás
• A szintvonal (izohipszia) a tengerszinthez
viszonyított azonos magasságú
tereppontokat összekötő, önmagába
visszatérő képzeletbeli vonal. A felszíni
viszonyok ábrázolásának egyik
legkifejezőbb módja.
Keresztmetszet – magasság változása
 Preferenciarendszer, közömbösségi
térkép
Közömbösségi görbe: az egymással
közömbösségi viszonyban álló
jószágkosarakat reprezentáló pontok
mértani helye a fogyasztói térben.
(Egyenértékű jószágkosarak a fogyasztó számára.)
Közömbösségi térkép: közömbösségi
görbék együttese, amely a fogyasztó
ízlését, preferenciarendszerét fejezi ki
közömbösségi görbék formájában.
Hasznosságelméletek
KARDINÁLIS ORDINÁLIS
Az egyénnek létezik Az egyénnek létezik
hasznosságfüggvénye. hasznosságfüggvénye.

Lehet és szükséges a Nem lehet és nem is

hasznosságot szükséges a
számokkal mérni. hasznosságot számokkal
mérni.
A javak hasznosságának
mérőszámai A jószágokat
függetlenek egymástól. hasznosságuktól függően
rangsorolja.
 Hasznosság (U)
Hasznosság: a preferenciák leírására alkalmas eljárás. Értéke
megmutatja a preferencia-sorrendet.
Hasznos jószág: minden olyan anyagi vagy nem anyagi
jószág, amely képes szükségletet kielégíteni, ÉS amelyre
vonatkozóan a társadalom valamely tagjának hiányérzete
van.
Hasznossági függvény: a különböző javak mennyisége
(fogyasztói kosarak) és az elfogyasztásuk által nyerhető
hasznosságérzet közötti kapcsolat. Bemutatja a fogyasztó
ízlésvilágát. U(x;y)
Egy fogyasztó meghatározott jószágkosarakhoz kapcsolódó
preferenciarendezését matematikai eszközökkel modellezi.
Azon jószágkombinációk, amelyekhez ugyanazt az értéket
rendeli, azok egy közömbösségi görbén vannak.
 Példák hasznossági függvényekre
Szinthalmaz: mindazon (x;y) pontok halmaza,
amelyeknél U(x;y) konstans.
u(x;y)=x*y
– ekkor x*y=k, ahol k konstans
– y=k/x
v(x;y)=x2*y2=(x*y)2=u(x;y)2
A v hasznossági fv. az u hasznossági fv. négyzete.
u és v görbéi ugyanolyan alakúak, csak szintjeik
mások.
A v=9-hez tartozó kosarak megegyeznek az u=3-
hoz tartozó kosarakkal, mert ugyanazon a módon
rendezi sorba a kosarakat.
Hasznosság
Van-e minden termék esetében telítettségi pont?
U összhaszon
telítettségi pont – a racionális fogyasztó ennél
● többet nem fogyaszt
U4
U3
U megmutatja, mekkora hasznosságérzetet
U2
okoz a jószág adott mennyiségének elfogyasztása.
U1

x
x0
MU határhaszon MU megmutatja, mekkora a haszon-növekmény
egy-egy újabb jószágegység elfogyasztásakor.
CSÖKKENŐ HATÁRHASZON ELVE

dU(x)
MU(q) =
dx
x
x0
Ahol U eléri maximumát, ott MU = 0.
 A hasznossági függvény

Aszerint, hogy a hozzárendelés milyen

függvénnyel, milyen képlettel írható le,
különböző preferenciarendszerekről
beszélünk .
 Közömbösségi görbék tulajdonságai
Negatív meredekség
y
y A~B és B~C → A~C

y jószág mennyisége
y jószág mennyisége

A●

C B
● ●

y2 ●A
●
y2 ●B U2 C
U1
U0 X
xA xB X X jószág mennyisége
X jószág mennyisége
A közömbösségi görbék nem metszhetik
egymást (tranzitivitás).
Teljesen kitöltik a jószágteret (teljesség).
 „Jól viselkedő” közömbösségi görbék
Negatív meredekségű Origóra konvex
fogyasztási szerkezet az átlagosat preferálja a
Átrendezése miatt szélsőséggel szemben
dominancia elve
y y
szigorúan preferált
gyengén preferált kosarak
(jobb kosarak)
y1 ●A(x1;y1) átlagos kosár

y3 ●C(1/2x1+1/2x2;1/2y1+1/2y2)
●
diszpreferált B(x ;y )
(rosszabb y2 ● 2 2
kosarak)
X X
x1 x3 x3
A fogyasztó hajlandó a jószágokat egymással helyettesíteni, szereti a változatosságot.
 Közömbösségi görbék
A~B → A és B egyformán jó
y A→B
Δ𝑦
 meredekség A és B között 
Δ𝑥

B~C → B és C egyformán jó
6 ●A B→C
B Δ𝑦
4 ●  meredekség B és C között 
Δ𝑥
C
2 ● d𝑦
 A közömbösségi görbe
d𝑥
adott pontjába húzott érintő
meredeksége  MRS
2 3 5 X
 Tökéletesen helyettesítés
U=ax+by, a,b>0
A közömbösségi görbe meredeksége: -a/b
MRS = állandó (-a/b)
Meredekség állandó, itt: -3
Meredekség állandó, itt: -1
db Pl. U=3x+y
db Pl. U=x+y
Az 1. jószág háromszor

normál izzó
MRS = -1 minden pontban 9
kék tollak

értékesebb, mint a másik.

MRS = -3 minden pontban
4 1:1 arány 6 3:1 arány
3
2 3
1
db db
1 2 3 4
fekete tollak 1 2 3 4 tartós izzó
A fogyasztó az egyik jószágot a másikkal változatlan arányban
hajlandó helyettesíteni.
Az átlagos kosár pont olyan jó, mint a szélsőséges.
 Tökéletes kiegészítés
Változatlan arányban együtt fogyasztják!
U = min {ax;by}, ahol a, b >0
ax=by
U = min {x;y}, y=a/b*x ahol a/b a fogyasztás aránya
U = min {x;1/2y}

kanál cukor
db MRS = -

8
2:1 arány

8
MRS = -
ballábas cipők

MRS = 0
1:1 arány U8
8

6
MRS = 0
6 U6
5
4 4 U5
3
2 ● ●
A B 2 U2
1
db
1234 csésze tea
123456 jobblábas cipők
Ha az aránytól eltérünk x irányba, akkor x semleges,
ha y irányba, akkor y semleges
 Káros, semleges preferenciák
Többletfogyasztással csökken a hasznosság.
Csak úgy lesz közömbös a jószágkosár, ha
arányosan növeljük mindkettő fogyasztását.
MRS>0
CO2 A semleges jószág a fogyasztó számára
U-1 nem bír hasznossággal.
U1
U2
U4
B C Δ𝑦 Δ𝑦 0
● ● 𝑀𝑅𝑆 = =∞ 𝑀𝑅𝑆 = = =0
Δ𝑥 Δ𝑥 3
● úszóöv
U0 U1U2 U4

bor
A

5
●
B 5 U4
4 A● B U3
összetett jószágkosár
●

2
●
A 3 U2
U1
1 2 3 4 úszónadrág 2 5 cigi
 Konkáv preferenciák
y

B

Konkáv preferenciarendezés:
Szeretem mindkettőt, de nem együtt (pl.

tejszínhab és kovászos uborka)!
A fogyasztó a szélsőségeset preferálja A
 x
az átlagossal szemben – a szelőn lévő U1 U2 U3
kosarak diszpreferáltak.
Teljesül a monotonitás.
MRS növekvő.
 Telítettség
A legjobb fogyasztói kosár:
y (x; y)
Telítettségi pont
Negatív meredekség: x, y
túl kevés vagy túl sok;
Pozitív meredekség: egyik
túl sok, másik túl kevés;
y

x
x
 FELADAT

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!
 A fogyasztó választása

Tankönyv: 119-137. oldal

? Ki olvasta el a könyv megadott fejezetét?

 Jövedelem – árak – optimalizálás
? Mi alapján választ a fogyasztó az azonos
hasznosságot képviselő jószágkosarak
közül?
? Mitől függ, hogy melyik közömbösségi
görbéről választhat?
Egyenrangú jelentőségű:
költségvetési egyenes
a fogyasztó jövedelme
a jószágok piaci ára
} I=pxx+pyy
KÉPESSÉG
közömbösségi görbék
a fogyasztó preferenciája  U(x;y)
2
HAJLANDÓSÁG
 Fogyasztói döntés
• Cél: a hasznosság maximalizálása
• Az elérhető kosarak közül a legnagyobb
hasznosságot biztosító kosarat választja
Hasznosság
U összhaszon
telítettségi pont – a racionális fogyasztó ennél
● többet nem fogyaszt
U4
U3
TU megmutatja, mekkora hasznosságérzetet
U2
okoz a jószág adott mennyiségének elfogyasztása.
U1

x
x0
MU határhaszon MU megmutatja, mekkora a haszon-növekmény
egy-egy újabb jószágegység elfogyasztásakor.
CSÖKKENŐ HATÁRHASZON ELVE

dU(x)
MU(x) =
dx
x
x0
Ahol U eléri maximumát, ott MU = 0.
 Helyettesítési határráta (MRS)
Helyettesítési határarány (Marginal Rate of Substitution):

Az y jószág azon mennyisége, amit

y a fogyasztó hajlandó feláldozni az x jószág
tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos
növelése céljából.

y1 ● A(x1;y1) Δy=y2-y1<0
Δy Δx=x2-x1>0
y2 ● B(x2;y2) dy Δy
Δx MRSx,y = RSx,y =
dx
Δx
U
x Szubjektív értékítélet, arány,
x1 x2
amely mellett hajlandó a két terméket kicserélni.
Konvex közömbösségi görbéknél (jól viselkedő esetben x mennyiségének
növekedésével párhuzamosan a helyettesítési határrátája csökken,
y-ból kevesebbet hajlandó feláldozni a fogyasztó a bőségesebb x további növeléséért.
Jól viselkedő eset
y

●B

A
●

U3
●C
U1U2
x

Megj.:Semleges, kiegészítő, tökéletesen helyettesítő termék esetén változik az optimális

választás. 6
 Jól viselkedő eset
y

●B

A
y ●

U3
●C
U1U2
x
x

ORDINÁLIS hasznosság alapján döntünk. 7

 Cobb-Douglas preferenciák

C
●

yA ●A
yB ●B U2
U1
U0
xA xB X
Cobb-Douglas preferenciák
 Cobb-Douglas preferenciák
• Alakítsuk át a függvényt: osszuk el A-val és emeljük az
1/(c+d) –edik kitevőre
𝑐 𝑑
𝑈 = 𝑥 𝑐+𝑑 ∗ 𝑦 𝑐+𝑑
𝑐 𝑑
• Legyen 𝛼= és 1−𝛼 =
𝑐+𝑑 𝑐+𝑑

• Ekkor:
𝑈 = 𝑥 𝛼 ∗ 𝑦1−𝛼
• Vagyis bármely Cobb-Douglas hasznossági függvény
monoton transzformációval olyan alakra hozható, ahol a
kitevők összege 1.
𝛼 𝑦
𝑀𝑅𝑆 =
1− 𝛼 𝑥
Cobb-Douglas preferenciák


 Cobb-Douglas preferenciák
α*I = px*x  megmutatja az x jószágra költött pénzt!
(1-α)*I = py*y  megmutatja az y jószágra költött
pénzt!

Pl. I = 100.000, px=10, py=100, U=x0,2*y0,8

α=0,2 és 1-α=0,8
0,2*100.000 = 10*x és 0,8*100.000 = 100*y

x=2.000 és y=800
px*x=20.000 és py*y=80.000
 FELADAT

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!
Származtatott görbék, egyéni
és piaci kereslet
 Egyéni kereslet

? Hogyan változik egy termék optimális

fogyasztása, ha a fogyasztó jövedelme,
illetve a termék saját ára változik, miközben
minden egyéb változatlan?
2
 Összefüggések
I a megfigyelt jószág normál jószág
kereslete 
I a megfigyelt jószág inferior (alacsonyabb
kereslete  rendű) jószág
I a kereslet nagyobb ultra magasabb rendű
arányban nő, mint I (luxusjószág)
I a kereslet kisebb létszükségleti jószág
arányban nő, mint I
p keresett mennyiség  közönséges jószág

p keresett mennyiség  Giffen javak

Megj.: A jószágok inferior jellege jövedelemszinthez kötődik!

3
Bármely normál jószág inferior jellegűvé válhat!
A jövedelemváltozás hatása a keresletre
Jövedelem-fogyasztás görbe, IEP
(Income Expansion Path): a fogyasztó optimális
y választásait képviselő pontok sorozata, növekvő
jövedelem és változatlan árak mellett.
LINK
https://unidebhu-

I2/py IEP my.sharepoint.com/personal/hovirag_mailbox_unideb_hu/_layouts/15/onedrive.aspx?sortField=Link

Filename&isAscending=true&id=%2Fpersonal%2Fhovirag%5Fmailbox%5Funideb%5Fhu%2FDocu
ments%2Fengel%5Fg%C3%B6rbe%2Emp4&parent=%2Fpersonal%2Fhovirag%5Fmailbox%5Funid
eb%5Fhu%2FDocuments
I1/py C
I0/py B
A U2
U0 U1
I1/px I2/px x Engel-görbe: I és x közötti függvényszerű
I x0 x1 x2 kapcsolat,
a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág
megvásárolt mennyisége közti viszonyt mutatja
I2 C változatlan piaci árat feltételezve.
Engel-görbe Normál jószág: I nő, x nő.
I1 B
Pozitív meredekségű: semleges, tökéletes
I0 A kiegészítő, tökéletes helyettesítő esetben. 4
x0 x1 x2 x
 Jövedelem-fogyasztás görbe – inferior
jószág esetén
IEP
A jövedelem nő, az x mennyisége csökken.
y
IEP negatív meredekségű.
I2/py Engel-görbe – negatív meredekségű.
C x-et alacsonyabb jövedelemnél fogyaszt.
I1/py
x alacsonyabb rendű, y ultra magasabb rendű.
I0/py
B Egyéni ízlés kérdése, nem függ a jószágtól.
A U1 U2
U0
x
x2 x1 x0
I

C
I2
Engel-görbe
I1 B
I0 A 5
x2 x1 x0 x
 Semleges jószág
x=0
y y=I/py
U4
IEP
U3
U2
U1
x
y
U1 U2 U3 U5

x=I/px
y=0
IEP
x
 Tökéletes helyettesítés
U=ax+by, a,b>0
A közömbösségi görbe meredeksége: -a/b, MRS = állandó (-a/b)
A fogyasztó a relatíve olcsóbb terméket fogyasztja!
MRS>px/py MRS=px/py MRS<px/py
px < py  I/px px= py  bármely py < px  I/py
a/b > px/py kosár a költségvetési a/b < px/py
egyenesen
y y y
4 IEP
IEP
3

2

1 2 3 4 x 1 2 3 4 IEP x 1 2 3 4 x
IEP
x=I/px x=0
y=0 y=I/py
 Tökéletes kiegészítés
Változatlan arányban együtt fogyasztják!

U = min {ax;by}, ahol a, b >0

a/b a fogyasztás aránya
y Az optimum MINDIG az átlón van 
a jövedelem-fogyasztás görbe a
sarokpontok által meghatározott
egyenes.
y = a/b*x
IEP
U3
U2
U1
x
Ha az aránytól eltérünk x irányba, akkor x semleges,
ha y irányba, akkor y semleges
Az árváltozás hatása a keresletre
Jól viselkedő eset Ár-fogyasztás görbe, PEP
(Price Expansion Path curve):
y azon pontok összessége,
amelyek a fogyasztó
K
I/py • optimális választását
képviselik adott jószág
PEP
árának változása közepette, a
A B C másik jószág árának és a
fogyasztó jövedelmének
U3
U1
U2 x állandó szintje mellett.
x1 I/px x2 I/p’x x3 I/p”x
px
px A Egyéni keresleti görbe: egy jószág
B árának és valamely fogyasztó által
p’x
C d
keresett mennyiségének viszonyát
p”x
fejezi ki. Negatív meredekségű. 9
x1 x2 x3 x
 Ár-fogyasztás görbe tulajdonságai
1. Px ↓  U↑

2. Ha PEP ↓  x ↑ és y ↓

3. K-ban: keresletet elfojtó ár  PEP a K-

ban húzott vízszintes vonal alatt halad

4. Ha Px ↓ ÉS x ↓  x azon a szakaszon
Giffen jószág 10
 Semleges jószág
y U1 U2 U3 U4

PEP
x
px

px

p’x

p’’x x=I/px
p’’’x d x=0
x
 Tökéletes helyettesítés
y

U4
U3

A szélsőséges az optimális: I/px

U2 px < p’x Továbbra is I/p’x az
U1
PEP optimális.
x
px

p’’’x

p’’x

p’x
px d

x
 Tökéletes kiegészítés
y
PEP

U4
U3
U2
U1
x
px

p’’’x

p’’x

p’x
px d

x
Cobb – Douglas eset

14
Inverz keresleti függvény

15
 Kereslet helyettesítés és
kiegészítés esetén – x(px,py,I)

változás keresett típus

mennyiség
py nő x nő

py nő x csökken

16
Feladat:
A fogyasztó hasznossági függvénye: U=x*y,
jövedelme: I=10000 Ft, px=200 Ft, py=100 Ft
a) Határozza meg az x termék keresleti függvényét!
b) Határozza meg az x termék Engel-görbéjét!
a)
1. Költségvetési egyenes meghatározása: I=px*x+py*y
10000 = 200x + 100y
2. MRS = MUx/MUy = y/x = px/py → y/x = 200/100 → y = 2x
10000 = 200x + 100*2x → 10000 = 400x →
x = 25 y = 50 az optimális fogyasztási szerkezet
3. Keresleti függvény meghatározása; a PEP görbéből vezethető le.
felhasználjuk: MRS = px/py, itt y/x = 200/100
px-et bent hagyjuk változóként: y/x = px/100 → y = px*x/100
költségvetési egyenesbe helyettesítjük: 10000 = px*x + 100* px*x/100
x keresleti függvénye:  x = 5000/px
ellenőrzés: x = 5000/200 = 25  17
Feladat:
b)
Engel-görbe: optimális jószágkosarak változatlan árarányok,
és változó jövedelem mellett.

1. MRS = MUx/MUy = y/x = px/py → y/x = 200/100 → y = 2x

→ az árarányok itt változatlanok!

2. A költségvetési egyenesben most I lesz a változó →

I = 200x + 100y (felhasználom: y = 2x) →

I = 400x 
x = I/400 → az x termék Engel-görbéje

ellenőrzés: x = 10000/400 = 25 

18
Piaci kereslet

19
Piaci kereslet = egyéni keresletek összessége
Feltétel:
1. A fogyasztói döntések egymástól függetlenek.
2. Minden fogyasztó ugyanazt az árat fizeti a termékért.
x termék piaci keresleti
x egyéni keresleti függvényei: függvénye:
x1= x1(px,py,I1) X= x(px,py,I1,I2,…,Ik)=
x2= x2(px,py,I2)
n
….

=Σ xk(px,py,Ik)
k=1
xk= xk(p ,p
x y ,I k)

Piaci keresleti görbe: az adott jószágnak az összes

fogyasztó által keresett összmennyisége az ár
függvényében.
20
Piaci kereslet = egyéni keresletek összessége
p

d1 d2 D A piaci keresleti görbe

az egyéni keresleti görbék
horizontális összegzéseként adódik.
x jószág ára

D
d1 d2

x1 x2 x’ x’’ x
x1+x2 x’+x’’

x jószág keresett mennyisége

21
 Támogatás, utalvány
y y
K’
K•
• • K’’
K•
• • •
•
• • x • • x

x jószág támogatása x jószágra utalvány (K-K’)

Hatása: px↓ Hatása: I↑
Nő a keresett mennyiség Nő a keresett mennyiség

22
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

23
Piaci kereslet,
rugalmasság
Piaci kereslet

2
Piaci kereslet = egyéni keresletek összessége
Feltétel:
1. A fogyasztói döntések egymástól függetlenek.
2. Minden fogyasztó ugyanazt az árat fizeti a termékért.
x termék piaci keresleti függvénye:
x egyéni keresleti függvényei:
X= x(px,py,I1,I2,…,Ik)=
x1= x1(px,py,I1)
x2= x2(px,py,I2)
=Σn xk(px,py,Ik)
….

k=1
xn= xn(px,py,In)

Piaci keresleti görbe: az adott jószágnak az összes

fogyasztó által keresett összmennyisége az ár
függvényében.
3
Piaci kereslet = egyéni keresletek összessége
p

d1 d2 D A piaci keresleti görbe

az egyéni keresleti görbék
horizontális összegzéseként adódik.
x jószág ára

D
d1 d2

x1 x2 x’ x’’ x
x1+x2 x’+x’’

x jószág keresett mennyisége

4
Rugalmasság
Rugalmasság
? A következő 2 kérdésre keressük a választ:
Mennyire érzékeny a fogyasztó kereslete a
külső tényezők (árak, jövedelem)
változásaira?

Mi az oka annak, hogy egyes esetekben

nagyon érzékeny a fogyasztók kereslete
a változásokra, máskor meg alig?

6
Eddig minőségi változásokkal foglalkoztunk – milyen irányú a változás

P P

D D’
Q Q

P változik I (változik)
A keresett mennyiség változik A kereslet változik

Most a cél: milyen mértékű ez a változás.

 Példa
1) Az egyetemi büfében 800 Ft a hamburger. Az egyetemtől 5 perc sétára van
egy hamburgerező, ahol 600 Ft egy ugyanolyan hamburger.
El fogsz-e sétálni a hamburgerezőhöz, vagy a büfében veszed meg a
hamburgert? (200 Ft az árkülönbség!)
Laptopot szeretnél vásárolni, éppen a Fórumban vagy. A megvenni kívánt
laptop 200.000 forintba kerül. Tudod, hogy ugyanez a termék kapható a Kálvin
tér (5 perc séta) egyik üzletében is 199.800 forintért.
El fogsz-e sétálni a Kálvin térre, vagy a Fórumban veszed meg a laptopot? (200
Ft az árkülönbség!)

2) Mit szólnátok, ha azt mondanám, hogy valamelyik termék árát megemelem

1000 forinttal? VALAKI VÁLASZOLJON!!!

A REFERENCIAPONTHOZ KÉPESTI %-OS VÁLTOZÁS

(árengedmények is %-ban vannak kifejezve)
Rugalmasság
Rugalmasság – változási arányok hányadosa
A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a jószág
árának 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a
keresett mennyiségben.
Jele: |ηx|=0,3

A kereslet kereszt-árrugalmassága azt fejezi ki, hogy

egy termék árának 1%-os változása hány %-os változást
idéz elő a másik termék keresett mennyiségben.
Jele: ηx,Py

A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy

hány %-kal változik meg egy áru keresett mennyisége a
fogyasztó jövedelmének 1%-os változásának hatására.
Jele: εx,I 10
 Jövedelemrugalmasság
x AOI1∆~BOI2∆ 
Engel-görbe I %-os növekedés = x %-os növekedése
E ∆x/x a keresett mennyiség változási aránya
Engel-görbe
∆I/I  a jövedelem változási aránya
x2 •  εx =1
B
C • Az origóból induló lineáris Engel-görbe
D
x1 •A mentén a jövedelemrugalmasság: 1.
(O-ból a görbe bármely pontjához húzott
O I2
I egyenes meredeksége azonos!)
I1
A CDE nem lineáris Engel-görbe jövedelemrugalmassága D-ben: εx =1, mert itt a görbe
meredeksége = az O-ból D-hez húzott egyenes meredekségével.
A CD szakaszon a görbe meredeksége < az O-ból D-hez húzott egyenes meredeksége
 εx < 1
A DE szakaszon a görbe meredeksége > az O-ból D-hez húzott egyenes meredeksége
 εx > 1
Δ𝑥
Δ𝑥 𝐼 Δ𝑥 𝐼
εx = (∆x/x)/(∆I/I) 𝜀= 𝑥 = =
Δ𝐼 𝑥 Δ𝐼 Δ𝐼 𝑥
𝐼
 A kereslet árrugalmassága
Δx : Δp = Δx p
* x
p x p Δp

Ez a tag a keresleti görbe

Δx meredeksége, tehát értéke a
görbe mentén végig változatlan.
ηx = x D
Δp p
x

p Erre tart a - felé.

A kereslet árrugalmassága általában negatív szám.

A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, Itt -1 az értéke. D

hány %-kal változik egy áru keresett
mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik.
Ha nagyon drága a termék, akkor a
kismértékű árcsökkentés is nagy
megtakarítási lehetőség, ezért a
Keresett mennyiség számottevően
nőhet.
x
p Erre tart a 0 felé.
Ha nagyon olcsó a termék, akkor a
nagymértékű árcsökkentés sem
jelent érdemi megtakarítást, ezért a
Keresett mennyiség nem nő
számottevően.
 Árrugalmasság

Ívrugalmasság Pontrugalmasság
Árrugalmasság számítása p1 és p2 közötti Árrugalmasság számítása p1 árszinten:
ártartományban:
p p

p1
Δp p1
p2
Δx D D

x1 x2 x x1 x

ηx = Δx
* p = x2 - x1 * (p2 + p1) / 2 ηx = dx (p) *
p
Δp x p2 - p1 (x2 + x1) / 2 dp x

Bázisnak a két érték számtani A keresleti függvény

átlagát használjuk! ár szerinti deriváltja.
 Árrugalmasság
px
px
a/b 
η=∞
η >1

η=1
η <1
D η =0 x
 x
a
Lapos keresleti görbe: nagyobb érzékenység

Mekkorák a keresleti görbékhez tartozó árrugalmasságok az x=120, px=4 pont környezetében?

ηx = (∆x/∆px)/(x/px)
x/px = 120/4 = 30
X =240-30*px
∆x/∆px= -30 → ηx = -1
X =320-50*px
X =20+25*px ∆x/∆px= -50 → ηx = -50/30
∆x/∆px= +25 → ηx = +25/30
|𝜂| = ∞

Δ𝑥
Δ𝑥 𝑃 Δ𝑥 𝑃
árrugalmas 𝜂= 𝑥 = =
|𝜂| >1 Δ𝑃 𝑥 Δ𝑃 Δ𝑃 𝑥
𝑃

|𝜂| =1, egységnyi árrugalmasságú

árrugalmatlan
0<|𝜂| <1

|𝜂| =0
 Árrugalmasság
Kereslet árrugalmasságának Jószág kereslete Bevétel alakulása
abszolút értéke (fogyasztók reagálása) R=px*x

Árváltozással ellentétes
η 1 Árrugalmas irányú:
- árcsökkenéskor nő
- árnövekedésnél csökken

Árváltozással megegyező
η 1 Árrugalmatlan irányú:
- árcsökkenéskor csökken
- árnövekedésnél nő

η= 1 Egységnyi árrugalmasságú változatlan

 Rugalmasság
6. ábra

Jövedelemrugalmasság: Kereszt - árrugalmasság:

(Az előzőekhez hasonlóan
számíthatunk ív-, vagy
pontrugalmasságot) Δx

Δx x
η x,y = Δpmásik
x
εx = ΔI pmásik

I Helyettesítő termékek esetén a kereszt-

A normál javak jövedelem-
rugalmassága pozitív,
az alsóbbrendű javaké negatív.
árrugalmasság értéke pozitív. (alma és körte)
Kiegészítő termékek esetén a kereszt-
árrugalmasság értéke negatív. (autó és
benzin)
Független termékek esetén a kereszt-
árrugalmasság értéke zérus. (alma és
mozijegy)
Ár- és jövedelemrugalmasság

Sajátár-rugalmasság → x=x(px,py,I)
∆x ∆px px ∆x
ηx = x px
=
x * ∆px
Jövedelemrugalmasság → x=x(px,py,I)
∆x ∆I ∆x
εx = x I =
I
* ∆I
x
Kereszt-árrugalmasság → x=x(px,py,I)
∆x ∆py py ∆x
ηxy = x py
=
x * ∆py
18
Ár- és jövedelemrugalmasság
Rugalmasság tulajdonságai:
Dimenzió nélküli viszonyszám, korlátlanul összehasonlítható.
Értéke általában függ attól, hogy a keresleti görbe mely
pontjában határozzuk meg.
Konvenció: rugalmasság = η
Rugalmasság értéke:
η >1 a kereslet rugalmas, 1%-os változás 1%-nál
nagyobb keresletváltozást vált ki;
η =1 a kereslet egységnyi rugalmasságú;
η <1 a kereslet rugalmatlan, 1%-os változás 1%-nál
kisebb keresletváltozást okoz.
η =0 a kereslet tökéletesen rugalmatlan.

η =∞ a kereslet végtelenül rugalmas.

19
A kereslet árrugalmasságára ható tényezők
• A termék helyettesíthetősége
– minél több helyettesítője van, annál rugalmasabb a kereslete.
• A termék jellege
– a luxustermékek kereslete rugalmasabb, mint az alapszükségletet
kielégítőké.
• A termék ára és az összjövedelem aránya
– minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kosárban, annál
rugalmatlanabb a kereslete.
• Magasan vs alacsonyan árazott javak
– Lineáris keresleti görbe mentén magasabb árnál nagyobb a rugalmasság.
• A reklám
– hatására jobban ragaszkodunk a termékhez.
• A rendelkezésre álló reakcióidő
– a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz.
20
A kereslet kereszt-árrugalmassága
• Ha a két termék egymás helyettesítője:
– POZITÍV, pl. vaj és margarin.
• Ha a fogyasztásban kiegészítik egymást:
– NEGATÍV, pl. ha nő a háztartási olaj ára, csökken az olajkályhák iránti
kereslet.
• Ha a fogyasztásban egymástól függetlenek:
– NULLA.

A kereslet jövedelemrugalmassága
• NORMÁLJÓSZÁGOK:
– POZITÍV, de viszonylag állandó.
• LUXUSJÓSZÁGOK:
– POZITÍV, de a jövedelem emelkedésével növekvő.
• INFERIOR JÓSZÁGOK:
– NEGATÍV, pl. szalonna, zsír. 21
 Bevétel és rugalmasság
R=px*x
Milyen mértékben reagál x a px változására?
Bevétel növelése:
– Ha rugalmatlan a termék kereslete, akkor növelni kell
az árat a bevétel növelése érdekében.
– Ha rugalmas a termék kereslete, és csökkentjük az árat,
akkor nő a keresett mennyiség.
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet! 23
A vállalat
 A vállalat mint szervezet
Gazdasági javak → szűkösség → az előállítás, a csere, a
fogyasztás során gazdálkodni kell velük
→ üzleti vállalkozás – gazdasági javak előállítására
létrejött szervezet – VÁLLALAT
csoportos termelés (együttműködés) előnyei
szerződéskötés költségeinek minimalizálása
Kisebb vállalat: tulajdonos és vállalatvezető nem válik szét
Nagyobb vállalat: tulajdonlás és vállalatirányítás elválik
Társasági formák:

2
Termelői magatartás
A vállalat domináns célja a maximális profit elérése.

π = teljes bevétel (R) – teljes költség (C)

P*Q – mennyit, milyen áron? Erőforrásigény

Az árupiacon határozódik meg. Erőforrások ára
Technikai fejlettség
Korlátozó feltételek:
Időkorlát – mennyi ideje van reagálni a piaci változásokra.
Technológiai korlát – a technika fejlettségétől függ.
Költségkorlát – milyen erőforrásokat, mennyiért tud beszerezni.
Piaci korlát – mennyit és milyen áron tud értékesíteni.

3
Termelési költség
Valamennyi, a termelés érdekében felmerülő ráfordítás
értéke pénzben kifejezve.
Problémák:
időskálák keveredése: egy időpontban merülnek fel, de
hosszabb időszakban számolják el, mert több termelési
folyamatban vesznek részt → az egyszeri nagy összegű
kiadást részletekben számolják el.
alternatív költség: a legjobb elmulasztott lehetőség értéke.
Feláldozott haszon, nincs tényleges pénzkiáramlás.
Számviteli költség (könyvelők)
Gazdasági költség (menedzsment) → a döntéshozatalnál
mérlegelik nagyságát; érdemes-e beruházni stb.

4
 Költségek
Explicit: az elszámolás Implicit (rejtett): a kiadás és a
időszakában merülnek fel költségként való elszámolás elválik
kiadásként és számolják el egymástól. (tipikusan nincs róla bizonylat)
költségként, és az
elszámolásnál van róla +
Nem elszámolható:
bizonylat (anyag, bér, energia, Elszámolható:
-Alternatív költségek.
bérleti díj, hitel törlesztés stb.) -Számviteli trv.
-Valamikor pénz- -Nincs kiadás.
kiadást jelentett -Feláldozott
-Most számolják tőkejövedelem.
el költségként -Feláldozott
-Nincs róla bizonylat munkajövedelem.
(amortizáció)
+
SZÁMVITELI KÖLTSÉG

+
GAZDASÁGI KÖLTSÉG 5
Költségek és profitok

ÁRBEVÉTEL (R)
GAZDASÁGI
GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK
PROFIT
EXPLICIT IMPLICIT GAZDASÁGI
KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGEK PROFIT
EXPLICIT ELSZÁM. NEM ELSZ GAZDASÁGI
KÖLTSÉGEK IMPL.KTG IMP.KTG PROFIT
SZÁMVITELI KÖLTSÉG SZÁMVITELI PROFIT
SZÁMVITELI KÖLTSÉG NORMÁL GAZDASÁGI
PROFIT PROFIT
Normálprofit az adott gazdaságban bárki által szokásosan elérhető jövedelem
6
(átlagmunkabér, banki kamatok)
Költségek
Számviteli profit: bevétel – számviteli költség
(benne van a normálprofit, ami az adott tevékenységi
területen minimálisan elvárt haszon; ez attól függ, hogy
mennyi az alternatív költség)

Gazdasági profit (π): bevétel – Gazdasági költség

- a 2. legjobb alternatívánál több jövedelmet biztosít a

tulajdonos számára;
- itt a gazdasági költség része a normálprofit;

Elemzéskor a gazdasági profitot és a gazdasági költséget

vizsgáljuk!
7
Rövid távú költségek L: felhasznált munka mennyisége
pL: a munka ára
K: felhasznált tőke mennyisége
A termelés összes költsége (C): pK: a tőke ára

C = pL*L + pK*K, ahol rövid távon

pK*K állandó → FIX KÖLTSÉG C=VC+FC
pL*L változó → VÁLTOZÓ KÖLTSÉG
Állandó költség (FC): a vállalat rövid távon fix
inputtényezőinek folyó költsége.
Változó költség (VC): a rövid távú termelés függvényében
változó inputtényezők gazdasági költségeinek összege.
Határköltség (MC): hogyan változik az összköltség, ha a
vállalat egy egységgel növeli a termelését.
MC = dC/dQ = dVC/dQ
Megj.:
az alternatív költség a fix költség része, nem függ attól, hogy a 8
vállalat adott körülmények között mennyi terméket állít elő.
Egy termékre jutó költségek
Átlagos fix költség (AFC): a termék
egységére jutó fix költség. AFC = FC/q
Átlagos változó költség (AVC): a termék
egységére jutó változó költség. AVC = VC/q
Átlagköltség (AC): a termék egységére jutó
összes költség.
AC = C/q = AFC + AVC

Ezeket a költségeket a termelési folyamat

UTÁN elemzik. 9
Technológiai korlát
output Termelési halmaz: a technikailag
megvalósítható input-output kombinációk.
Melyik a hatékony pont a lehetséges
input-output kombinációk közül?
QC ●C
Hatékonyság:
Adott eredmény kisebb ráfordítással.
Adott ráfordításokkal nagyobb eredmény.
QA ●A
Egy társadalmi állapot Pareto hatékony:
QB ●B Senki sem hozható jobb helyzetbe anélkül,
hogy valaki más rosszabb helyzetbe
kerülne ezáltal.
iA erőforrások

a szóba jöhető kombinációk közül melyek azok,

? amelyek technikailag hatékonyak? →
Minden I/O kombinációra megkeresni az elérhető maximális kibocsátást. →
TERMELÉSI FÜGGVÉNY 10
Fogalmak
Egy tényező átlagterméke: (AP= average product) a
termelési eredmény és a tényező felhasznált mennyiségének
hányadosa.
(pl. munkatermelékenység, tőketermelékenység)
APL= Q/L, APK=Q/K
A termelési függvény minden pontját összekötöm az origóval, és
ennek meredeksége = AP.
A termelési folyamat lezárultával, utólag elemzik: lehet-e Q-t
növelni?
Egy inputtényező határterméke: (MP=marginal product)
az a szám, amely megmutatja, hogy mennyivel változik az
össztermelés, ha az adott tényező felhasználását egységnyivel
növeljük.
MPL=dQ/dL, MPK=dQ/dK
Az adott pontban érintőt húzok a termelési függvényhez, és ennek
meredeksége = MP.
A döntések előtt vizsgálják: érdemes-e tovább növelni az
inputtényezőt? 11
A termelési függvény
• inputok (termelési tényezők):
– tőke ⇒ K
– munka ⇒ L
– (föld ⇒ A);
• output: termék mennyisége ⇒ Q;
• technológiai halmaz: megvalósítható input-
output kombinációk halmaza;
• termelési függvény: K,L → Q Q = f(K,L)
A technológiai halmaz határa: különböző
input kombinációkkal előállítható maximális
kibocsátás. 12
Termelési függvény
Termelési függvény: a termelési tényezők lehetséges input kombinációi és
a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza (output)
közötti technikai-gazdasági összefüggés.
A termelési függvényt 3 vetületben vizsgáljuk:
– Az idő függvényében: parciális, hosszú távú termelési függvény;
– Egy bizonyos kibocsátási szinten vizsgálva: isoquantok;
– Minden termelési tényezőt azonos arányban növelve: skálahozadék.
! Q=2KL Rövid távon K rögzített → K=3 → Q=6L
K 1 Parciális termelési függvény: megmutatja, hogy
L 2 3 4 5 hogyan alakul a termelés egyetlen tényező
1 2 4 6 8 10 változásának következtében, feltéve, hogy
minden egyéb tényező változatlan.
2 4 8 12 16 20 Q
Q=6L MPL=6 (állandó)
3 6 12 18 24 30 30
24
4 8 16 24 32 40 dQ
18 MPL=
12 dL
5 10 20 30 40 50
6
A munka 13
12 34 5 L határterméke.
Rövid távú (parciális) termelési függvény
Q Hogyan változik Q, ha L változik? K rögzített.
csökkenő teljes
hozadék határpontja Mi lesz a döntési tartomány?
E A racionális vállalat az
Q=f(L) L1 – L3 tartományból választ!

Technikailag már nem hatékony tartomány!

I
L
APL L1 L2 L3 E pont: az origóból a termelési függvényhez
MPL I. II. III. IV. húzott egyenes meredeksége itt a
csökkenő határhozadék
határpontja legnagyobb → APL eléri maximumát.
csökkenő átlaghozadék
határpontja APLmax  APL=MPL

APL A döntéshez további információ kell!!!

Mennyibe kerül a munkaerő?
I. II. III. IV. Milyen áron lehet értékesíteni terméket?
14
L1 L2 L3 MPL L
Rövid távú (parciális) termelési függvény
Milyen hatással van a változó tényező pótlólagos
ráfordítása a hozamra nézve?
Növekvő hozadék: a fokozatosan növelt változó
inputtényező határterméke (MP) nő, amennyiben
minden további inputtényező változatlan.
Csökkenő hozadék: a fokozatosan növelt változó
inputtényező határterméke (MP) csökken,
amennyiben minden további inputtényező változatlan.
Negatív hozadék: a fokozatosan növelt változó
inputtényező határterméke (MP) negatív, amennyiben
minden további inputtényező változatlan.
Q(L) vegyes hozadékú függvény. 15
Termelési függvény – hosszú táv

q Kibocsátási szintvonalak
- K és L változtatható
- Azonos q különböző input-
kombinációkkal érhető el adott
technológia mellett
- Elemzés eszköze:
ISOQUANT-görbék
(egyenlőtermék-görbék – mint a
fogyasztónál a közömbösségi
görbék)

L 16
K
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!

17
Termelési tényezők
kereslete,
költségfüggvények
Vállalat

• Racionális gazdasági szereplő,

• Célja: a profit (π) maximalizálása,
• Erőforrásokat vesz a termelési
tényezők piacán,
• Az erőforrásokból termékeket állít elő,
• A termékeket az árupiacon értékesíti.

Megj.:
Egyéb vállalati kérdésekkel nem foglalkozunk.
(vállalatgazdaságtan, szervezeti ismeretek stb.)
2
Termelői magatartás
A vállalat domináns célja a maximális profit elérése.

π = teljes bevétel (TR) – teljes költség (TC)

P*Q – mennyit, milyen áron? Erőforrásigény

Az árupiacon határozódik meg. Erőforrások ára
Technikai fejlettség
Korlátozó feltételek:
Időkorlát – mennyi ideje van reagálni a piaci változásokra.
Technológiai korlát – a technika fejlettségétől függ.
Költségkorlát – milyen erőforrásokat, mennyiért tud beszerezni.
Piaci korlát – mennyit és milyen áron tud értékesíteni.

3
Rövid távú (parciális) termelési függvény
Q Hogyan változik Q, ha L változik? K rögzített.
csökkenő teljes
hozadék határpontja Mi lesz a döntési tartomány?
E A racionális vállalat az
Q=f(L) L1 – L3 tartományból választ!

Technikailag már nem hatékony tartomány!

I
L
APL L1 L2 L3 E pont: az origóból a termelési függvényhez
MPL I. II. III. IV. húzott egyenes meredeksége itt a
csökkenő határhozadék
határpontja legnagyobb → APL eléri maximumát.
csökkenő átlaghozadék
határpontja APLmax  APL=MPL

APL A döntéshez további információ kell!!!

Mennyibe kerül a munkaerő?
I. II. III. IV. Milyen áron lehet értékesíteni terméket?
4
L1 L2 L3 MPL L
Profitmaximalizálás rövid távon

K rögzített, Q = f(L,Ḵ)
π = teljes bevétel (TR) – teljes költség (TC)
TR=P*Q TC=wL*L+wK*K
π = P* f(L,Ḵ) – (wL*L + wK*Ḵ)
Cél: az 1. tényező (L) optimális megválasztása:
P*MPL(L, Ḵ) = wL
P*MPL: a munka határterméke pénzben kifejezve
Ha: P*MPL(L, Ḵ) > wL  L növelésével π növelhető
Ha: P*MPL(L, Ḵ) < wL  L csökkentésével π növelhető

5
Profitmaximalizálás hosszú távon

A vállalat mindkét termelési tényezőt szabadon

megváltoztathatja.
π = P* f(L,K) – wL*L – wK*K
P*MPL(L*, K*) = wL
P*MPK(L*, K*) = wK
Mindegyik szabadon változtatható tényező
határtermékének értéke egyenlő a tényező
árával.
Optimális helyzetben a vállalati profit nem
növelhető egyik tényező szintjének a
6
változtatásával sem.
Feladat:
Q = -4L3 + 72L2
Határozza meg az átlagtermék függvényt!
APL = Q/L = -4L2 + 72L
Határozza meg a határtermék függvényt!
MPL = -12L2 + 144L
Határozza meg a munka átlagtermékének
maximális értékét! (munkatermelékenység)
APL = MPL
-4L2 + 72L = -12L2 + 144L ⇒ L=9
9 fő foglalkoztatása esetén az 1 főre jutó
termékmennyiség: 324

7
Feladat:

Milyen munka felhasználási szintnél éri el a

vállalat a maximális termelési szintet?
MPL = 0 = -12L2 + 144L
L = 12
Maximálisan mekkora termékmennyiséget
képes a vállalat előállítani?
Q(12) = -4*123 + 72*122 = 3456

8
Költségfüggvények
FC, VC, TC,
AFC, AVC, AC
MC

9
Rövid távú költségfüggvények – minden
kibocsátáshoz a minimális összköltséget rendeli hozzá
VC=
Vegyes hozadékú parciális L pL*L Változó költség függvény
termelési függvény (pL=2000)

q = f(L,K0) VC = g(q,K0)

48000
24
32000
16
22000
11

q q
300 200 100 100 200 300
Minden kibocsátáshoz a minimális 10
összköltséget rendeli hozzá.
A változó költség függvény általános alakja
VC
VC qi-ig a költségnövekmény
csökken
I
MC csökken

qi-ben MC → minimum

qi
q qi-től a költségnövekmény nő
MC MC nő
MC

MC „U” alakú, mert a termelési

függvény vegyes hozadékú

MC: hogyan változik a termelés

q költsége, ha nő a termelés.
qi
11
A költségeket a hozadék befolyásolja!
Rövid távú költségfüggvények
költségek

VC

A fix költséget pK*K

FC
pK*K határozza meg.

12
Az átlagos változó költség meghatározása
VC VC Ez egyben érintő is!

A VC függvény minden pontját az origóval

● összekötve a kapott egyenesek
AVCmin meredeksége az AVC nagyságát
adja meg az adott pontban.
Az érintési pontban lesz AVC minimális.
q
qAVCmin
AVC

AVC
AVC „U” alakú, mert a termelési
függvény vegyes hozadékú.
●

q AVCmin = MC
qAVCmin
13
Rövid távú költségfüggvények összefüggései
C
●
költségek

inflexiós pont VC
●
●
FC

q
ACmin ⇒ AC = MC
MC
AVCmin ⇒ AVC = MC
költségek

AC

●
AVC

● AVC az AC-hez tart, mert:

●
AFC
ha q↑ ⇒ AFC
q 14
A termelési függvény és a
költségfüggvények összefüggései
AC MC AVC = VC/Q = pL*L/Q = pL*1/APL
AVC AC

AC AVC ott minimális, ahol APL maximális.
AVC
AFC FC
Ha: APL↑ ⇒ AVC↓
AVC APLmax ⇒ AVCmin
APL ↓⇒ AVC↑
VC

MC = dVC/dQ = pL*dL/dQ = pL*1/MPL

Q0 Q


VC = AVC*Q0 MC ott minimális, ahol MPL maximális.

C = AC*Q0 Ha: MPL↑ ⇒ MC↓
FC = TC-VC MPLmax ⇒ MCmin
FC = (AC-AVC)*Q0 MPL ↓⇒ MC↑ 15
 Az egy termékre jutó költség
optimalizálása érdekében az ACmin
technikai optimum: -ben érdemes termelni vállalatnak.
az 1 termékre jutó átlagköltség  technikai optimum
minimális
költségek

MC
AC
● AVC

●
munkatényező optimuma

Q
q1
q2 Ahol APL maximális, ott a
munkatermelékenység maximális
 AVCmin-ban van a
munkatényező optimuma
16
Feladat
! Q=5*(K*L)1/2; K=25; pL=625; pK=2000
Határozza meg a rövid távú költségfüggvényeket!
 Q = 25*L1/2 ⇒ L = Q2/625
TC = pL*L+pK*K ⇒
TC = 625*L + 2000*25 Ez még nem költségfüggvény!!!
A költségfüggvény a termelés mennyisége (Q) és a költség közötti
kapcsolatot fejezi ki. Ezért:
TC = 625*Q2/625 + 50000 ⇒
TC = Q2 + 50000
VC = Q2
FC = 50000
AFC = 50000/Q
AVC = VC/Q = Q
AC = Q + 50000/Q
MC = dTC/dQ = 2Q
17
Hosszú távú költségfüggvények

Valamennyi inputtényező mennyisége

változtatható adott technikai feltételek mellett. ⇒
Nincs értelme a fix és változó költségek
szétválasztásának.

A vállalat növekedési útjából vezethető le.

A vállalat különböző termelési szintjeihez tartozó

minimális összköltségének alakulását fejezi ki.

LTC(q); LAC(q) = LTC/q; LMC(q) = dLTC/dq

18
Hosszú távú költségfüggvények
LAC az AC függvények burkoló görbéje, U alakú, érinti azokat.
q* = LACmin ⇒ ennél a termelési mennyiségnél optimális az üzemméret.
Itt AC és LAC is minimális.
LACmin = LMC LMC
költségek

K5 AC
K0 AC5
AC0 LAC
AC4
K1 K4
K2 K3
AC1 AC3
AC2


Q
q*

19
 LAC a gyakorlatban
LAC

q1 q2

Állandó skálahozadék.
Itt optimális termelni.
Növekvő skálahozadék. Csökkenő skálahozadék.
Érdemes növelni a termelést. Meg kell kezdeni a technológiai váltást.

LAC: segítségével a vállalat mérlegelni tudja, hogy érdemes-e változtatni

a termelési tényezők felhasználásán,
ennek milyen költség vonzatai vannak. 20
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet!

21
Tökéletes verseny,
profitmaximalizálás
A vállalat mozgástere – piaci szerkezetek
1.) szereplők száma (eladó – vevő);
2.) termék jellege:
homogén: a termékek egyformák, a fogyasztó számára mindegy
melyik termelő termékét választja ⇒ az árat nézi;
differenciált: a termelő megkülönbözteti saját termékét a többi
termelő termékétől, monopolhelyzetet tud kialakítani, az árakat
el tudja téríteni MC-től (pl. márkázás);
3.) belépési korlátok: védik a piacon lévő vállalatokat, csökken a
piaci verseny, lehetőség π növelésére;
4.) informáltság: a szereplők teljeskörűen rendelkeznek-e a
döntéseikhez szükséges információkkal
Következmény az iparági szereplőkre
5.) ármeghatározó vagy árelfogadó.
2
Piaci szerkezetek főbb jellemzői
tökéletes monopoliszti oligopólium tiszta
verseny kus verseny monopólium

szereplők sok eladó, sok eladó, néhány 1 eladó, sok

száma sok vevő sok vevő eladó, sok vevő
vevő
termék jellege homogén differenciált homogén v. -
differenciált
be- és kilépés szabad szabad belépési belépési
korlátok korlátok
informáltság tökéletes nem nem nem feltétlen
(teljes) tökéletes tökéletes tökéletes
árelfogadó árelfogadó ármeg- ármeg- ármeg-
ármeghatározó határozó határozó határozó

szélsőséges esetek 3
Néhány magyarázat:
Tökéletes verseny: alapmodell a neoklasszikus
elméleti közgazdaságtanban. Az elemzések alapja,
ehhez viszonyítva határozzuk meg a többi piaci
szerkezetet.
Tiszta monopólium: az adott termék piacán 1
vállalat elégíti ki a piaci keresletet, képes
befolyásolni a kínálatot, az árakat, belépési
korlátokat tud állítani. Elméleti modell.
Köztes piaci szerkezetek: átmenet a két szélsőség
között, a gyakorlatban gyakoriak.
4
Mit vizsgálunk?
Teljes bevételt:
R = P*Q
Határbevételt: hogyan változik az összbevétel, ha a
termelést egységnyivel növeljük.
MR = dR/dq
Átlagbevételt:
AR = R/Q = P*Q/Q = P
Megj.:
MR és AR alakulása a vállalat helyzetétől függ:
- árelfogadó (döntés csak a mennyiségről)
- ármeghatározó (döntés árról, mennyiségről)
5
A vállalat által érzékelt keresleti függvény
árelfogadó ármeghatározó
P P

P1
d = MR = AR
P
P2
MR d
Q Q
Q1 Q2
d: a vállalat által érzékelt keresleti
Döntés: olyan P, Q kombináció,
függvény, ami nem a piaci keresleti
ahol π maximális.
függvény!
d: egyidejűleg kell vizsgálni az
Az értékesítés korlátja technológiai
ár-mennyiség alakulását.
oldalról jelenik meg ⇒ a vállalat
kapacitása határozza meg.
P = a-b*Q
TR = P*Q = a*Q – b*Q2
MR = dTR/dQ = a – 2*b*Q

Ha a vállalat ármeghatározó ⇒ P>MR (ehhez piaci erő kell!!!)

6
Hogyan dönt a vállalat?
R  ⇒ ∆R/ ∆q = MR
A KÉT HATÁRÉRTÉKET KELL
Ha q  ÖSSZEHASONLÍTANI!
C  ⇒ ∆C/ ∆q = MC

Ha MR > MC a bevétel jobban nő, mint a költség

q↑ és π↑
Ha MR < MC a bevétel növekedése elmarad a költség növekedésétől
q↓ és π↑
Ha MR = MC a profit maximumában van a vállalat
q és π nem változik: OPTIMUM

7
Profitmaximum
Elődleges feltétel:
π(q) = R(q) – C(q)  maximum
dπ(q)/dq = dTR(q)/dq – dTC(q)/dq = MR(q) – MC(q)
MR(q) – MC(q) = 0  itt lesz maximális
MR(q*) = MC(q*)
Másodlagos feltétel:
dMR(q)/dq < dMC(q)/dq (azaz: MC növekvő)

Megj.: ezek a feltételek függetlenek attól, hogy a vállalat árelfogadó

vagy ármeghatározó!!!
8
Döntési tartomány - másodlagos feltétel magyarázata
MC Mπ < 0 Határprofit (Mπ): hogyan változik az
MR itt nem termel összprofit, ha a termelés mennyisége változik.
MC

  MR Mπ = dTπ/dq
Mπ>0 Mπ = MR – MC
Profitmaximum feltétele:
q
q1 q2 MR(q*) = MC(q*)
MC>MR MC>MR Itt: q1 vagy q2

Döntés: a q1 – q2 tartományban (itt Mπ > 0)

a termelést mindaddig érdemes növelni, míg Mπ > 0
amikor Mπ = 0 ⇒ az összprofit már nem nő
⇒ profitmaximum q2-nél
9
Bevétel és profit
Tiszta verseny esetén:
MR = P

10
A vállalatok kínálata
tökéletesen versenyző vállalat
C
-π R
P R 
R=C R<C
iparág S C

R<C 
Pe R>C
-π
+π
D FC
R meredeksége: Pe
Q q
Qe q1 q2

Pe: a vállalat számára külső adottság;

meghatározza, hogy eggyel növelve az eladást, hogyan változik
az összbevétel (R meredeksége: P) ⇒ MR vízszintes.
MR: meghatározza, hogy milyen a vállalat teljes bevételi függvénye (R).
Döntési tartomány: (q1;q2)

11
Profitmaximalizálás
költségek MR=MC
P
MC Tfh.: P=P1 ⇒ MR1
AC
P1 ● MR1
π=R–C
PROFIT
AC1 ● πmax: MR=MC ⇒
Fix költség
AVC q1-nél maximális a profit
AVC1 ●
R1 = P1*q1
Változó Költség C1 = AC1*q1
q
R1>C1 ⇒ π = R1-C1
q1

Ha P > ACmin → R>C → π > 0

12
Fedezeti pont – olyan termelési mennyiség, ahol R=C

költségek R=C
P MR=MC
MC
P = AC
AC
Gazdasági profit: π = 0
F
MRF=PF Csak normálprofit van!
ACF
=PF FC
●
AVC

VC
q
qF

TV estén a fedezeti pont fix

mennyiséghez köthető:
ACmin (= MC)
13
Üzembezárási pont
költségek Elválasztja egymástól azt az ártartományt, ahol a vállalatnak
P rövid távon érdemes ill. nem érdemes termelnie.
MR=MC
MC R = VC
AC P = AVC
ACÜ
AVC π<0
FC = veszteség
|π | = FC
AVCÜ MRÜ=PÜ
=PÜ ●Ü
R = változó költség

qÜ TV esetén fix mennyiséghez

köthető: AVCmin (= MC)
Ha termel ⇒ R = VC ⇒ π < 0 ⇒ π = -FC
Ha nem termel ⇒ R = 0 és C = FC ⇒ π < 0 ⇒ π = -FC
- Ü-ben a döntést a be/kilépési korlátok befolyásolják.
- Ü-ben akkor érdemes még termelni, ha a vállalat hosszabb távon képes 14
változtatni a helyzetén.
Veszteség minimalizálás – a bevétel
fedezi a fix költség egy részét
P

MC

AC
PÜ<P<PF
AC1
F
 AVC
R<C
P1 veszteség  MR
AVC<P<AC
AVC1
 π<0
Ü
-FC<π<0
q
q1

15
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet! 16
MONOPÓLIUM
JELLEMZŐI

Egy termelő
Ármeghatározó
Be/kilépési korlátok
természetes korlátok – az iparágban
használt technológiával függ össze →
természetes monopólium
mesterséges korlátok – a vállalat
hatalmának felhasználásával valósul meg
2
KIALAKULÁSÁNAK OKAI
Hatékonyság
- természetes monopólium
- optimális üzemméret nagysága a piaci
kereslethez képest;
Jogi korlátozás
- szerzői jogok, szabadalmak által;
Belépések korlátozása
A már piacon lévő vállalatok kiszorító magatartása,
stratégiai szövetség → megszűnik a verseny,
monopóliumként működhetnek.
3
A vállalat által érzékelt keresleti függvény
árelfogadó ármeghatározó
P P

P1
d = MR = AR
P
P2
MR d
Q Q
Q1 Q2
d: a vállalat által érzékelt keresleti
Döntés: olyan P, Q kombináció,
függvény, ami nem a piaci keresleti
ahol π maximális.
függvény!
d: egyidejűleg kell vizsgálni az
Az értékesítés korlátja technológiai
ár-mennyiség alakulását.
oldalról jelenik meg ⇒ a vállalat
kapacitása határozza meg.
P = a-b*Q
TR = P*Q = a*Q – b*Q2
MR = dTR/dQ = a – 2*b*Q
4
Ha a vállalat ármeghatározó ⇒ P>MR (ehhez piaci erő kell!!!)
CÉLJA: PROFITMAXIMALIZÁLÁS

Keresleti függvény: P = a - b*Q

Profitfüggvény: π = P*Q - TC(Q) =
= (a - b*Q)*Q – TC(Q)
= a*Q – b*Q2 – TC(Q)
Elsődleges feltétel:
dπ/dQ = 0, azaz MR = MC
Másodlagos feltétel:
dMR/dQ < dMC/dQ
5
Árrugalmasság és teljes bevétel
P
MR
TR = P*Q
P1 |ε| > 1
-ΔTR
P = a – b*Q
P2 MR = dTR/dQ
●|ε| =1 MR = a – 2bQ
P3
|ε| < 1
P4 D=AR Ha Q nő ⇒ P csökken →
+ΔTR a P*Q területeket kell összehasonlítani!
● Q
Q1 Q2 Q3 Q4
MR
TR

●
TR(P,Q) Q*-nál:
a bevétel maximális és nem a profit!!!
Q
Q* 6
Döntési tartomány a mennyiség szempontjából
Profitmaximum
P Profitmaximum elsődleges feltétele:
MR = MC → QM
költségek

MC
AC π = TR – TC
TRM = PM*QM
PM ● AVC
TCM = ACM*QM
π = TRM – TCM = (PM – ACM)*QM
Tπ
ACM ● ●
●
MR=MC
●
MR D
Q
QM

A keresleti függvény (D) helyzetétől függ a profitmaximumot

biztosító termelési mennyiség és ár. 7
Fedezeti állapot
AC Minden piaci
P
költségek szerkezetre igaz:
MC
TR = TC
F P = AC
ACM = PM
π=0
TR=TC

MR D
Q
QM

Monopol hatalommal bíró vállalatok esetén:

QM nem köthető fix termelési mennyiséghez, lehet, hogy nincs is!

D helyzetétől függ.
Ha kialakul (AC érinti D-t) ⇒ ACmin előtt lesz.
8
Üzemszüneti állapot– TR csak VC-t fedezi
AC
veszteség
AVC
MC
ACÜ
P
●
Piacszerkezettől
költségek

AFC független feltételek:

FC TR = VC
AVCÜ=PÜ ●Ü P = AVC
π<0
TR=VC
|π | = FC
MR D
Q
QÜ
Monopol hatalommal bíró vállalatok esetén:

QÜ nem köthető fix termelési mennyiséghez!

AVCmin előtt alakul ki. 9
Kínálati függvény – az ár és a piacra vitt mennyiség
közötti függvényszerű kapcsolat
P, költség Q1-hez különböző P-k
tartoznak, ha a keresleti
MC viszonyokban valamilyen
változás van. ⇒
Nem állapítható meg általános
P1 összefüggés P és Q között.
⇒
MR=MC
P2 Nem határozható meg
kínálati függvény. ⇒

Nem határozható meg
iparági kínálati függvény.
MR MR D D
Q
Q1

Minden konkrét esetben vizsgálni kell, hogyan alakul a vállalat egyedi

keresleti függvénye és ez milyen hatással van MR-re
⇒ P, Q meghatározása. 10
Termelői többlet:
– egy egységre vetítve a mindenkori piaci árnak a
kínálati árat, azaz a határköltséget meghaladó
része;
– a termelés egészét tekintve a teljes árbevételnek a
határköltségek összegét meghaladó része.

Holtteherveszteség:
Két állapot összehasonlításakor az eredeti
fogyasztói és termelői többletek összegében
mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek
nevezzük.

11
Holtteher-veszteség (a TV-hez viszonyítva határozzuk meg)

TÖKÉLETES VERSENY STATIKUS ELEMZÉS TISZTA MONOPÓLIUM

P P
n MCM
S ⇒ ΣMCi
i=1 Ft
Ft PM
PTV PTV HOLTTEHER-
Tt VESZTESÉG
Tt

D
D MR

QTV Q QM QTV Q
Több termék; Kevesebb termék: QTV-QM;
Alacsonyabb áron; Magasabb áron: PM-PTV;
Nincs HTV; Piaci kudarc: HTV;
Társadalmi jólét szempontjából kedvezőbb. Társadalmi jólét szempontjából
- a neoklasszikus közgazdaságtan egyik kedvezőtlenebb. 12
alapmegállapítása.
Állami szabályozás alakul ki.
Tökéletes verseny - Tiszta monopólium
iparági szint
azonos keresleti és költségviszonyok
a társadalmi jólét szempontjából vizsgáljuk (Ft és Tt alakulása)

Nagy a verseny; Nincs verseny;

Minden információ azonnal
rendelkezésre áll;
Nincs értelme a
fejlesztésnek;
Innováció szempontjából
nem szerencsés;
Társadalmi jólét
szempontjából kedvező.
Állami szabályozás (output-,
profit-, árszabályozás);
Alacsony motiváció az
innovációra;
DE: monopolhatalom nélkül nincs
pénz a fejlesztésre!
Hosszú távon, az innováció miatt
hasznos is lehet!
Az állami szabályozásnak
megtámadható piacokat kell13
létrehozni.
 A tananyag végére
értünk…

!!!!! FELADAT !!!!!

Felkészülni a
vizsgára!
Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!
A tanulás alapja a KÖNYV!
Köszönöm a figyelmet!
14
Kompetitív piac egyensúlya,
jóléti többlet
Rövid távú kínálati függvény
költségek
P Versenyző vállalat: P=MR=AR=d
MC = s Optimum: MC = MR ≡ P
AC

AVC Ha P>=PÜ, azaz P>=AVCmin

Ü ⇒ MC megfelelő szakasza s.
PÜ 
P=MC
Ha P<AVCmin
q
qÜ ⇒ q=0

Kínálati görbe: különböző árak mellett mekkora a vállalat kibocsátása.

2
Iparági (ágazati) kínálati függvény

P s1
QS=q1s+q2s+…+qns
Egyedi kínálati függvények
s2 horizontális összegzésével
S=s1+s2
kapjuk.
P1
A vállalat egyedi kínálatát a
határköltség (MC) alapján
P0 kapjuk meg.
q
q1 q2

QS= ΣnMCi, ha P>=AVCmin

i=1

3
Iparági (ágazati) kínálati függvény

P G: Kezdeti ár: P’(>PÜ), ágazati output: Q’

S
S’’ Áremelkedés → P’’ → Q → H
DE!
K S’ Ha az ágazati kibocsátás bővülése miatt
P’’  H
emelkednek a költségek  az egyéni
MC-k felfelé tolódnak → S’’ → K
P’ G Ágazati kínálat görbe: S
Q S meredekebb, mint S’, S’’ az inputár-
Q’ Q’’ Q
hatás miatt, ami csökkenti a P
változásából fakadó kínálati hatás
nagyságát.

4
Hosszú távon, szabad be/kilépés

Ha π > 0 ⇒ belépések ⇒ QS↑⇒ QD<QS ⇒ P↓ ⇒ MR↓⇒ q↓⇒

π↓
Ha π < 0 ⇒ kilépések ⇒ QS↓ ⇒ QD>QS ⇒ P↑ ⇒ MR↑⇒ q↑⇒
π ↑ (vagyis a veszteség csökken)
PIACI és EGYÉNI EGYENSÚLY kialakulása
π = 0 ⇒ nincs be/kilépés, csak normálprofit van
A vállalatok a fedezeti pontjukban termelnek
TR = LRTC; P = LRAC

5
A csere haszna
• A kereskedelem kölcsönösen előnyös a résztvevők számára.
• Mennyit nyernek a felek a cserével?
• Fogyasztói többlet (CS – consumer surplus)
• Termelői többlet (PS – producer surplus)
Termelői többlet
• A vállalat hajlandó lenne a piaci ár alatt is értékesíteni
termékét (technológiailag képes rá), de az ár számára
külső adottság, a többletet megtartja.
• A termelésnek minimum a VC-t kell fedezni, amit ezen
felül elér, az a termelési többlet (PS).
• PS = R-VC = π+FC (ez a vállalati jólét)
• π = R-VC-FC
• ΔPS = Δ π

7
Termelői többlet
költségek
P
MC
AC
P1 MR1

AC1
PS AVC

VC
q
q1

PS = 0, ha p=AVCMIN
Minél magasabb az ár, annál nagyobb a termelés volumene.
8
Fogyasztói többlet
BRUTTÓ FOGYASZTÓI TÖBBLET:
• Az az összeg, amit a fogyasztó az adott jószág adott
mennyiségéért hajlandó kifizetni.
• A rezervációs árak összege.
NETTÓ FOGYASZTÓI TÖBBLET:
• Általában a nettó fogyasztói többletet használjuk.
• Jele: CS
• Megmutatja, hogy mennyivel többet lenne hajlandó kifizetni
a fogyasztó adott jószág adott mennyiségéért annál, mint
amennyit ki kell fizetnie.
• A fogyasztó jólétének egyik mérőszáma.
Bruttó fogyasztói többlet
p
Bruttó fogyasztói többlet
Ezt kell kifizetnie
a fogyasztónak

p0
• A p0 a q0 mennyiség rezervációs
p1 ára
d • p0 megmutatja, hogy például a
10. kóláért mennyit hajlandó
q0 q1 x1/q fizetni a fogyasztó.
• A fogyasztó p0*q0 összeget fizet
a termékért.

10
Fogyasztói és termelői többlet
P

n
S ⇒ ΣMCi
CS i=1

P*
PS
D

Q
Q*
Nettó fogyasztói többlet
Nettó fogyasztói többlet: a
P
nettó fogyasztói többlet rezervációs ár és a piaci ár különbsége;
pénzben fejezi ki azt a hasznot, amelyet
a fogyasztó nyer a jószág
megvásárlásával.

p0
Árcsökkenés hatására ennyivel
p1 nőtt a nettó fogyasztói többlet.

q0 q1 x1/q

Megj.:
Nem a többletek abszolút nagyságán van a hangsúly, hanem az egyes
gazdaságpolitikai döntések hatására bekövetkező többlet változásokon!
AZ ÁR TENGELY A REZERVÁCIÓS ÁRAT MUTATJA!!!
A keresleti görbe mögött a haszonmaximalizáló fogyasztó áll.
12
 !!!!! FELADAT !!!!!

Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!

A tanulás alapja a KÖNYV!

Köszönöm a figyelmet! 13