Regionális gazdaságtan

Godáné Dr. Sőrés Anett

adjunktus
sores.anett@econ.unideb.hu

Miért fontos számunkra ez a tudományág?

(Miért foglalkozunk régiókkal?)

• Európai Unió – regionális politika

– Római Szerződések (1957): a nyugat-európai
integráció nem képzelhető el a regionális különbségek
mérséklése nélkül
– 1964: az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának
egyik feladata a regionális politika
– 1967: a regionális politika szervezésére önálló
főigazgatóság alakul (Európai Bizottság, Regionális
és Várospolitikai Főigazgatóság)
– 1972 (GBR, Írország, Görögo. csatlakozásával
párhuzamosan): Párizsi Csúcsértekezlet – közösségi
(pénzügyi) eszközök igénybevételével kell elősegíteni
a szerkezeti (strukturális) és területi aránytalanságok
mérséklését.

1
 Miért fontos számunkra ez a tudományág?
(Miért foglalkozunk régiókkal?)

– 1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása

– 1987: Egységes Európai Okmány konkrétan új politikaként
nevesíti a közösségi politikák között a regionális politikát –
célja: a gazdasági és szociális kohézió erősítése
– 1988: a regionális politika reformja – a Strukturális Alapok
(ESZA, ERFA) felhasználásának újraszabályozása,
költségvetési időszakok meghatározása (1988-1993,
1994-1999, 2000-2006,….,2014-2020 stb.)
– 1992: Maastrichti Szerződés – a regionális politika
általános céljait a fenntartható, kiegyenlített és hosszú távú
gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső
határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a
gazdasági, valamint a szociális kohézió erősítésében
határozta meg.

Miért fontos számunkra ez a tudományág?

(Miért foglalkozunk régiókkal?)

• Miért éppen a régiók a fejlesztések

alapegységei?
– ez a térbeli keret tűnik legoptimálisabbnak a
(összefogáshoz, hatalomgyakorláshoz,
programozásához
– a nemzeti kormányzati szint funkciói
átrendeződnek, egyre több döntési
jogosítványt decentralizálnak.

2
 A regionális tudomány tartalma és célja

• társadalmi, gazdasági folyamatok – térben

zajlanak
• Tér – mindig adott sajátosságokkal
rendelkezik
– táji-, természeti adottságok,
– közösségben élő emberek,
– hagyományok, kultúra
• 1950-es években – a tér szerepe egyre
fontosabbá válik a
társadalomtudományokban → fokozatosan
kialakult egy új tudományterület: regionális
tudomány.

A regionális tudomány tartalma és célja

A regionális tudomány tárgya

„A regionális tudomány, mint

tudományterület, társadalmi
problémákkal foglalkozik, feltáró és
elemző vizsgálataiban a problémák
súlypontja a régió, vagy olyan térbeli
dimenziókkal rendelkező elemzési
egység, amelyre értékelő eljárások,
módszerek számos kombinációját
alkalmazhatjuk.” (Walter Isard)

3
 A regionális tudomány tartalma és célja
A regionális gazdaságtan tárgya

A gazdaság általános törvényszerűségeinek

térbeni érvényesülése, a térben létező
gazdaság mozgástörvényeinek feltárása.

A regionális tudomány tartalma és célja

A regionális tudomány alkotóelemei

Földrajztudomány

Közgazdaság-
Szociológia-
tudomány
tudomány
REGIONÁLIS
TUDOMÁNY

Műszaki Politika és
tudomány államtudományok

Forrás: Lengyel – Rechnitzer, 2004

4
 Tér, téregységek

• Háromosztatú tér:
– természeti-fizikai tér
– gazdasági tér
– társadalmi tér

A táj, régió fogalma

• Táj:
„A hosszú természettörténeti és a rövid, de igen
hatékony gazdasági, társadalomtörténeti fejlődés
eredménye.” (Pécsi, 1972)
• Régió:
„Egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen
közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján
földrajzilag elhatárolható területi egység.” (MTA
Regionális Kutatások Központja)

5
 A régió fogalma

„ A régió többé-kevésbé lehatárolt terület,

amely valamilyen szempontból
egységesnek tekinthető, vagy valamilyen
rendezői elv alapján jön létre, amely
megkülönbözteti a többi térségtől”

A régió fogalma

• „…a régió lehet bármely, több települést

magában foglaló terület, amely valamilyen
közös jellemzővel, érdekkel bír, vagy
amellyel társítható valamilyen probléma,
vagy feladat.” (Faragó, 1994)

6
 Régiótípusok
1. Homogén régió: részei nagyon hasonló
természeti, társadalmi vagy gazdasági
jellemzőkkel bírnak, s ezek által is egységes
arculatot, megjelenést képviselnek.

7
 Régiótípusok

2. Csomóponti régió: a tér mint erőtér

fogalmával azonosítható, a gazdasági
tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi
alapul, általában egy vagy több nagyvárost
mint térbeli csomópontot és vonzáskörzetét
tartalmazza.

3. Tervezési vagy programozási régió:

általában közigazgatási, területi tervezési és
információgyűjtési (statisztikai) szempontokat
helyez előtérbe, amelynek különböző részei
ugyanattól a döntéshozó (központi, avagy helyi
kormányzati) szervtől függnek.

8
 Régiók létrejötte
• Régiók létrejöttének okai:
– politikai – cél: közigazgatási funkciók elosztása, állami
feladatok tehermentesítése (tartomány, megye, járás)
– gazdasági – azonos gazdasági szerkezet (pl. bányászat,
turizmus), vagy jelentős gazdasági potenciál (pl.
innovációs zónák, fejlődési területek)
– homogén értékek – pl. kulturális értékek azonossága,
nyelv, vallás, szokások, történelmi értékek, társadalmi
kapcsolatok tartós jelenléte
– fejlesztés, jövőépítés – pl. általános elmaradottság,
ágazati válság, munkanélküliek magas aránya,
egyoldalú gazdasági szerkezet, stb.

Régióformáló folyamatok

• A régiók kialakításának folyamatai:

– Regionalizálódás (Németország, USA): a már
meglévő tartományok a történelmi hagyományok
következtében nagyfokú önállósággal
rendelkeznek, s „önkéntes” szövetséget alkotnak.
– Regionalizáció: „felülről lefelé” – a központi
kormányzat kezdeményezésére történik meg a
területi egységek kijelölése
• regionalizált államok (Olaszország)
• decentralizált államok (Fro., Portugália, Finno., Svédo.)
• unitárius államok (Görögo., Írország, Hollandia, Dánia)

9
 Régióformáló folyamatok

– Regionalizmus: „alulról felfelé” irányuló

területszervezési, régióalakítási
kezdeményezések – arra irányulnak, hogy egy-
egy területi egység sajátossága, kulturális-
etnikai adottságai határozottan érvényesüljenek
az állam területi beosztásában (Spanyolország,
Belgium).

Régióformáló folyamatok

TÉRSÉG

REGIONALIZÁLÓDÁS
REGIONALIZÁCIÓ REGIONALIZMUS
A társ. és a gazd.
Horizontális térfelosztás, Térségi tudat,
térségi szerveződése
körzetesítés intézményesülés
erős

HATÁROK KOHÉZIÓ IDENTITÁS,

IRÁNYÍTÁS

Lengyel, Rechnitzer,2005 RÉGIÓ

10
 A térszemlélet megjelenítése

„Egy pont gazdaság” modell

• •Tökéletes
a piac egységes, bármely vásárló
piac (egységes piac): azonos
árszínvonal mellett bármelyik eladótól azonos
– homogén javak - minőségbeli különbség nincs
eséllyel vásárolhat,
– átláthatóság (transzparencia) – teljes információáramlás
• –aracionális
gazdasági piaciviszonyok
szereplők –elsősorban
hasznosságuk az
egységes piacon
maximalizálására keresztül realizálódnak
törekednek

• –anincsenek
szereplők időbeli és helyi különbségek
a gazdasági intézkedésekre,
–folyamatokra
a szereplők azonnali reakciója
azonosan, vagykövet minden
közel piaci
azonosan
változást
reagálnak

11
 Gazdaság a térben

• Nem létezik egységes piac – a gazdaság a térben

megosztva, de egyben a tér által összekötve létezik,
ezáltal a kereslet és a kínálat egyedileg és
differenciáltan kerül egyensúlyba.
• Megszűnik, vagy lényegesen módosul az eladók, ill.
a vevők csoportjain belüli kölcsönös
helyettesíthetőség,
ugyanakkor versenyhelyzet alakul bizonyos
távolságon belül az egymástól gyökeresen eltérő
szükségletet kielégítő vállalkozások között.
• A térbeli gazdaságban az átlag abszurd kategóriává
válik.

Az „egy pont” gazdaság és a térben

kiterjesztett gazdaság összevetése
Közgazdasági „Egy pont” gazdaság Térben kiterjesztett
kategóriák gazdaság
Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált)
Ráfordítás Átlagos Térben differenciált (lokális)
Verseny Tökéletes (input- és Nem tökéletes (földrajzi
termékpiacon) monopólium, monopszónia és
monopolisztikus piac)
Gazdasági reakciók Azonosak Eltérőek (helyi kultúra)
Piaci informáltság Tökéletes Térben különböző
Piaci magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás
Fogyasztói preferenciák Homogének Térben inhomogének
Helyettesíthetőség Korlátlan (általános Inputok térbeli elhelyezkedése
(szűkösség) érvényű) korlátozza (lokális)
Gazdasági egyensúly Általános egyensúly Térbeli parciális egyensúly

12
 A regionális gazdaságtan
kérdéskörei
• Regionális mikroökonómia: a gazdasági
tevékenységek térbeli eloszlásával,
lokalitásával, az egyes gazdasági
tevékenységek elhelyezkedésével és
kölcsönhatásaikkal foglalkozik.
• Területi egységei a mikroszervezetek:
– vállalati székhelyek, telephelyek, közszolgálati
egységek, háztartások.

A regionális gazdaságtan
kérdéskörei
• Regionális makroökonómia: a gazdasági
teljesítmény szintjének térbeli
ingadozásaival, az egyes régiók
gazdasági teljesítményének,
növekedésének, munkanélküliségének,
fejlődési problémáinak, stb. vizsgálatával
foglalkozik.
• Területi egységei a régiók.

13
 A területi fejlődést meghatározó
tényezők
(Regionális makroökonómia)

1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG
szerepe a régiók fejlődésében
• a régiók nem zárt egységek

• a termelési tényezők működésük

legmegfelelőbb helyét keresik

• a tényezőáramlást számos körülmény

ösztönözheti, vagy akadályozhatja –
befolyásolva a régiók versenyképességét

1
 1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG
szerepe a régiók fejlődésében

TERMÉSZETI
TÉNYEZŐK
NÉPESSÉG

TECHNIKAI
TŐKEÁLLOMÁNY HALADÁS,
INNOVÁCIÓK

1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG
szerepe a régiók fejlődésében
• NÉPESSÉG alakulását
mérhetjük:
– a lakosság számával
– a születések és halálozások, a
bevándorlás és elvándorlás
mutatóival
– a korszerkezetet az egyes
korcsoportok létszámával, vagy
népességen belüli arányával
– munkaképességet és
foglalkoztatást bemutató
indikátorok
• a munkaképesek és foglalkoztatottak
száma
• képzettséget, szakképzettséget
jellemző mutatók
• munkanélküliség adatai

2
 1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe
a régiók fejlődésében

• TŐKEÁLLOMÁNY –
mérhetjük:
– a régióban jelenlévő reáltőke
(eszközállomány) és
pénztőke – vagy állótőke és
forgótőke
– műszaki infrastruktúra
állapota (közlekedési
kapacitások,
telekommunikáció, távközlés,
lakásállomány,
közműellátottság)

1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe
a régiók fejlődésében

• TERMÉSZETI
TÉNYEZŐK:
– természeti erőforrások
mennyisége és
minősége
• termőföld nagysága (ha)
és minőségi mutatói (AK)
• erdőállomány
• folyó- és állóvizek
• nyersanyagvagyon
• táji adottságok

3
1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe
a régiók fejlődésében

• TECHNOLÓGIAI
HALADÁS,
INNOVÁCIÓ:
• bejegyzett
szabadalmak száma
• köz- és
magánszektorban
folyó alap- és
alkalmazott kutatások
mutatói

1. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG
szerepe a régiók fejlődésében

• A régiók fejlődésében és
növekedésében szerepet játszanak:
– belső (intern) növekedési tényezők
– külső (extern) növekedési tényezők

4
 1.1. Interregionális kapcsolatok
• cél: a belső, ill. a külső fogyasztói kereslet kielégítése
• volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző
termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg
• a szakosodás jellegét befolyásolja:
– a régió termelési tényező-ellátottsága
– a termelési tényezők árkülönbségei
– a kereslet változásai
– a méretgazdaságosság szempontjai
• a szakosodást akadályozó tényezők:
– a munkaerő nem megfelelő képzettsége, technológiai
ismeretek hiánya
– a belső kereslet hiánya
– gazdaságpolitikai intézkedések
– szállítási távolságok, a szállítási költségek nagysága

1.2. A régiók szakosodásának

alapjai
• Abszolút előnyök (Smith) – minden régiónak azt a terméket
kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb
termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani.
• Komparatív előnyök (Ricardo) – A kevésbé hatékony
régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben
lemaradása a legkisebb (komparatív előnye van).
• Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és
munkaerőellátottság) – a régió olyan terméket exportál,
amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel
állnak rendelkezésre és azokat importálja, amelyhez szükséges
erőforrásai szűkösek.
• Kompetitív előnyök (Porter) – a versenytársakkal szemben
értelmezhető. A versenytársakkal szembeni előnyt azok a
tényezők határozzák meg, amelyeket tartósan fenn lehet tartani
és amelyeket a versenytársak nem tudnak ellensúlyozni.

5
 1.3. Erőforrások értelmezése

• Def:Bármilyen dolog, tárgy, feltétel

vagy körülmény, amely az emberi
szükséglet kielégítéséhez alapul
szolgálhat.
• Termelési tényezők
– Elsődleges termelési tényezők
– Másodlagos termelési tényezők

1.4. Erőforrások csoportosítás

A) Erőforrások csoportosítás mobilitásuk szerint:
Mobil és immobil javak

• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok

• Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok

4-féle jószág:
• Lokális input (immobil input): input-orientált
(nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés)
• Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi
fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)
• Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol
lehet, input szállítható (szállítási költségek).
• Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a
termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségek).

6
 B.) Az erőforrások csoportosítása térbeli
szűkösség alapján
A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai

• ubikvitás: szinte mindenütt

megtalálható (pl. levegő),
• kommonalitás: sok helyen
előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz,
termőföld),
• ritka javak: kevés helyen található
meg (pl. bauxit,gyémánt,ón),
• unikális javak: nagyon kevés
helyen fordul elő (pl. uránérc,
kriolit).

1.5. A régiók közti eltérések

alapvető okai

• a természeti erőforrásokkal való

ellátottságból eredő előnyök
• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága
• a közlekedés és kommunikáció költségei
– a javak és szolgáltatások nem tökéletes
mobilitása miatt, hatással van a nyereségre

7
 A területi fejlődést meghatározó
tényezők
(Regionális makroökonómia)

2. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
• A legkevésbé mobilak
• Részben térben helyhez kötöttek
• Általában nem bővíthetők, de
kimeríthetők, elszennyezhetők
Fajtáik:
• Táj (domborzat, földfelszín)
• termőföld, talaj
• éghajlat (időjárás, levegő)
• vizek
• ásványkincsek, energiahordozók

1
 2. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
csoportosítása
• Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet
jellegű)
– a felhasználással véglegesen elfogyasztott
– újrahasznosítható (egyes ércből kivont fémek, elemi
és nem fémes ásványok)
• Megújuló erőforrások
– korlátlanul újrahasznosítható (flow, vagyis áramlás
jellegű – napenergia, geotermikus energia,stb.)
– egy kritikus határig képesek regenerálódni (stock
jellegű – növényvilág, erdő, állatvilág, vizek élővilága,
a vízkészletek egy része, termőtalaj)

2.1. Ásványkincsek, energiahordozók

• Egyenlőtlen térbeli eloszlás
• Kimerülő, részben újrahasznosítható

A) Ásványkincsek

Világ:
 Fekete kőszén: USA, Kína, India
 Barna kőszén és lignit: USA, Oroszország, Kína
Magyarország:
jelentős szénkészlet (lignit, feketekőszén, barnakőszén)
szénhidrogének (kőolaj, földgáz)
ércek (uránérc, bauxit, rézérc, vasérc)

2
B.) Fosszilis energiahordozók

• Kimerülő, nem megújítható

• Kőolaj, földgáz
• Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi
2 % fogyasztásnövekedéssel)
– (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84
millió hordó
• Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!

Termelők
• OPEC (78 %) – 13 ország
• Nem OPEC
• Eltérő kitermelési költségek
• Tagországok 2020 szeptemberében: Algéria, Angola,
Egyenlítői-Guinea, Egyesült Arab Emírségek, Gabon,
Irán, Irak, Katar, Kongói Köztársaság, Kuwait, Líbia,
Nigéria, Szaúd-Arábia, Venezuela.

3
2.2. Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat
A különböző gazdasági ágazatok szempontjából eltérő
jelentőségű tényezők
• Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma
• Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma
• Turizmus – táj, klíma, vizek…
• Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék,
domborzat

Gyógyvizek
Magyarországon

4
 2.3. Termőföld
• Kínálata hosszú távon rugalmatlan
• Nem mobilizálható
• Erősen ki van téve az externális hatásoknak
• Vagyonmegőrző jelleg
• Lassú tőkeforgás, szezonalitás
• Mezőgazdasági hasznosítás kockázatos
• A tulajdonos és a használó gyakran elválik
egymástól
• Alternatív használata korlátozott
• Egy főre jutó termőterület: 0,55 ha/fő

3. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK
3.1. Infrastruktúra
• a regionális fejlődés egyik legfontosabb tényezője
• „Olyan eszközök, berendezések, létesítmények és
intézmények rendszere, amelyek működése, ill. az
általuk nyújtott szolgáltatások az újratermeléshez
nélkülözhetetlenek, és a lakosság szolgáltatási
igényeit kielégítik.” (Abonyiné, 2002)
• Csoportjai:
– termelői (műszaki, technikai): a gazdálkodó szervezetek
működésének hátterét jelentő műszaki-technikai feltételek
– szociális (lakossági, települési, humán): azon intézmények
és vállalatok rendszere, amely a lakosság számára biztosítja
az élet- és kulturális feltételeket

5
 3. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK
3.1. Infrastruktúra

Szociális

Termelői • Lakásállomány

• Közlekedési • Kommunális
hálózatok
• Hírközlési
• Egészségügyi
• Energetikai
• Oktatási, kulturális
• Környezetvédelmi
• Települési
• Vízgazdálkodási intézményrendszer
• Környezeti
• Sportlétesítmények

3. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK –
3.1. Infrastruktúra
• térben lineáris elhelyezkedés (hálózat) – vonalas
infrastruktúra
• pontszerű elemek – önálló működésre képesek
• fejlettség értékelése – abszolút mutatószámok (pl. 1000
lakosra jutó telefonvonal), komplex mutatószámok
• fejlettség – területi differencia
• sajátosságok:
– létrehozásában, működtetésében az egész társadalom érdekelt
– fejlesztése, létesítése igen költséges
– egyes elemei, létesítményei hosszú időn keresztül szolgálják a
gazdaságot, települést, ám erkölcsi, morális kopásuk, avulásuk
nagyon gyors
– eltérő, sokféle tulajdonviszonyt takar, jelentős a köztulajdon
aránya

6
3.2. A kommunikációs infrastruktúra

• két komponense: közlekedési, távközlési

infrastruktúra
• Távolságok
 Légvonalbeli – a legrövidebb útvonalat nyújtó
távolság
 Pályatávolság – a kiindulást a célponttal összekötő
közlekedési útvonal hossza
 Időtávolság – az adott pályatávolság megtételéhez
szükséges idő
 Gazdasági távolság – az útvonal megtételéhez
szükséges költség
 Szociális távolság – az emberek mobilitási
készségét méri az adott viszonylatban
 legyőzésük

A közlekedés gazdasági sajátosságai:

• A fogyasztók (közlekedők) szempontjából

– közvetítő tevékenység
– termelés és fogyasztás egybeesik
– kereslet függ: a szállítás költségeitől,
minőségtől
• A szolgáltatók (üzemeltetők) szempontjából:
– kapacitás csak szakaszosan bővíthető
– tőke- és időigényes
– externális hatások
• közjavak, közszolgáltatások közé tartozik

7
Autópálya hatásai
–térbeni fejlődési irányok kijelölése
( agglomerálódás)
–ingatlanpiacra gyakorolt hatás
–„szivattyú-effektus”
–„alagút-hatás”

A hazai közlekedési hálózat sajátosságai

• Budapest-vidék kapcsolatrendszer –
szélsőséges mértékű egyközpontúság
• vasúthálózat – kettős centralizáltság, vidéki
városok vasúti csomópontok
• közúthálózat – sugaras, vasúti fővonalakkal
párhuzamos, Budapesten átmenő tranzit
forgalom
• vízi közlekedés – Duna (külföldi hajókat
kiszolgáló tranzitforgalom)
• Légi közlekedés (Budapest, Debrecen)

8
 3.3. Az infrastruktúrafejlesztés
• TEN – Transzeurópai Hálózat (EU)
• PEN – Páneurópai Hálózat
– 10 fő közlekedési korridor
– A TEN keleti irányú bővülése
– 4 áthalad Magyarországon
• TINA – A Közlekedési Infrastruktúra
Igényeinek a Felmérése (Transport
Infrastructure Needs Assessment)
– fővárosokat elkerülő közlekedési tengelyek

9
 3.4. Tőkejavak
• A legmobilabb termelési tényező – gyors áramlás =
veszélyforrás!!
• technológia-transzfer (a technológia terjedése, a
technológia abszorpciója, adaptálása)
Nemzetközi tőkeáramlás formái:
• A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása:
közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment
- FDI)
• A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása:
– külföldi portfolió befektetés
– Hitelek, segélyek nyújtása

Az FDI és a külföldi portfolió beruházás

megkülönböztetése

• Közvetlen külföldi tőkebefektetés (működőtőke

– FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az
egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik
országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez
– Hosszú távú viszony!
Meghatározó (10% feletti tulajdonrész!) mértékben
befolyásolja a menedzsmentjét
• Portfolió-befektetés: értékpapírok vásárlása,
pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet,
opció....)
Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a
fogadó ország vállalatában

10
 Az FDI és a külföldi portfolió beruházás
megkülönböztetése
A FDI és a portfolióbef. eltérése:
1, a fejlődéshez való hozzájárulás:
FDI – új technika, portfolióbef – ehhez pénzforrás
2, Időhorizontbeli eltérés:
FDI hosszabb, portfolióbef – rövidebb lehet
3, Motiváció:
FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság
portfolióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)
4, Ingadozás:
FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják
portfolióbef : jobban ki van téve a piac lélektani
hatásainak
A FDI és portfolióbef elhatárolása gyakorlatban nem
mindig egyértelmű!

A működőtőke export indítékai

• eltérő tényezőellátottságok kihasználása
– a természeti tényezőkben meglévő különbségek
– olcsó munkaerővel való ellátottság kihasználása
– a munkaerő szakképzettségi különbségeinek
kihasználása
• vállalati stratégiát érintő ok
– versenytársaktól való megszabadulás
– a technológiákhoz való hozzájutás
– a fogadó ország kormánya önkormányzatai által nyújtott
kedvezmények
– a helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi
gyártással
– a helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel
– a protekcionizmus megkerülése

11
 A működőtőke export regionális
hatásai
• Pozitív
– pozitív mérhető hatások
• a fogadó régió fizetési mérlegének tőketöbblete, hiányának
csökkentése
• az export növekedése, import-megtakarítás
• a fogadó térségben az üzleti forgalom növekedése  a
befizetett adók, a belső foglalkoztatottság és lakossági
jövedelmek növekedése
• a helyi vásárlások élénkülése,
• a K+F tevékenységhez való hozzájárulás növekedése
•  Σ a fogadó térség GDP-jének növekedése
– pozitív, nehezen számszerűsíthető hatások
• műszaki színvonal növekedése
• a vezetés és munkaerő képzettsége és tapasztalatai
növekedése
• a gyártmányok és szolgáltatások minőségének javulása

A működőtőke export regionális

hatásai
• Negatív
– a külföldi működőtőkével előállított új értékből kevés
marad a fogadó régióban (külföldön értékesítik)
– erősödik a világpiacon a közvetlen függőség
– a külföldi beruházás révén történő termelés torzíthatja
a termelési és fogyasztási szerkezetet
– versenytársként megjelenve a helyi piacokon a helyi
vállalkozások lehetőségeit korlátozhatják
– helyi vállalatok többségi tulajdonának megszerzése –
munkaerő elbocsátása, a megvásárolt vállalat
bezárása

12
 A területi fejlődést meghatározó
tényezők
(Regionális makroökonómia)

4. Népesség, társadalmi tényezők

Az ember szerepe a gazdaságban:

• Munkaerő
• Fogyasztó
• Terület (lakóhely) tulajdonosa

• Bőséges mennyiségű munkaerő

• Szakképzett munkaerő

1
 4.1. A munkaerő ára
• területi differencia (országokon belül,
országok között)
• Alacsony bérek, magas bérköltség -
fejletlen, elmaradott területek
• Előnyös munkaerő kínálati szerkezet –
tapasztalat, hozzáértés, szakértelem –
magas, átlagos képzettségi szintű
területek
• Rugalmas, változatos munkaerő kínálat,
és nagy munkaerőpiac - intenzív
urbanizált régiók, nagyvárosok térsége

4.2. Néhány fontosabb jellemző

• régió foglalkoztatási és munkanélküliségi

mutatói - regionális sajátosságok
• főváros térsége, Nyugat-Dunántúl ↔
észak-magyarországi és alföldi régiók
• munkaerő régióban való változása:
a népességszám változása = születések –
halálozások + bevándorlás – elvándorlás

2
4.3. A munkaerő interregionális áramlásának
okai
• Nem gazdasági:
– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok,
kalandvágy
• Gazdasági:
– Munkanélküliség
– Bérszínvonal eltérések
– Vándormunka/ idénymunka
– Munkakörülmények
– Presztízs
Kit érint?
• Magasan kvalifikáltak
• Képzetlenek

3
 Magasan kvalifikált munkaerő
áramlásának okai

• Képzettség megszerzése (hazatér!)

• Képzettség karbantartása, kutatómunka
(hazatér!)
• Képzettség kihasználása
(munkakörülmények) - természetes
jelenség!
• Bérkülönbségek miatt – agyelszívás
A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a
fejlett régiókban termel!

A képzetlen munkaerő mobilitás

folyamata
• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban
• Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés
• Régión kívülről munkaerő beáramlás,
vendégmunkások
– Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt
gyarmatokról , később török és délszláv
vendégmunkások
• Idénymunkások: a fejlődő
országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé
betakarításra)
• Illegális munkavállalás

4
 4.4. A regionális jövedelmi különbségek
• vizsgálhatjuk
– az egy családra/háztartásra jutó átlagos személyes
jövedelem értékét
– valamely adott foglalkozási ágban elérhető reálkereset
nagyságát
– a munkaadó szempontjából a munkaerő foglalkoztatásának
költségeit
• Általában a magasabb bérekkel rendelkező térségekben a
megélhetési költségek is magasabbak
• munkahely-változtatásra ösztönző tényező
• Nehezen mérhető befolyásoló tényezők:
– a terület pszichikai vonzereje (a környezet kellemessége,
éghajlata)
– a nagyvárosban lakás többletköltségei (pl. a mindennapi
közlekedés idő- és költségigénye, közbiztonság)
– valamilyen környezeti kockázati tényező közelsége

4.5. A bér- és jövedelemdifferenciák okai

• A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága

– Külső rugalmasság
– Belső rugalmasság
• A munkaerő vándorlási hajlandósága
– Migráció és ingázás eltérése
– A migráció költségei és haszna
– A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései
– A munkakörülmények, munkahely biztonsága,
családtagok lehetőségei
– A lakóközösség vonzereje

5
 4.6. A migrációs folyamatok jellemzői
• A migráció eredete és célpontja
– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás –
főleg gazdasági
– Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg
szociális, demográfiai
– „lánc-migráció”
• A migrációt akadályozó tényezők
– Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)
– Költözés „költségei”
– Kitaposott ösvény
• A migráns személy tulajdonságai
– Életkor, életszakasz
– Iskolázottság
– foglalkozási státusz
– Személyi, egyéni jellemzők
A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs
hajlandóságot!

4.7. A migráció hatásai a régiók fejlődésére:

A küldő régió (eredet)
• Elvándorlás periferikus régióból:
– Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi
szociális kiadások, segély iránti igény
– Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás
kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez;
meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja
– Helyben maradó családtag támogatása – jövedelem
beáramlás
– Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak,
technológia)
– Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül
– idegenforgalom, jövedelem beáramlás

6
 4.7. A migráció hatásai a régiók fejlődésére:
Célrégió

• Bevándorlás nagyvárosi centrumba

– Növeli a célrégió termelési kapacitását
– Növelheti a célrégió képzettségi szintjét
– Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén
fejlettebb technológia is telepíthető
– Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió
termékei számára
– Növekedhet a munkanélküliségi ráta
– Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)
– Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények
kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)
– Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás
lassú

4.8. A munkaerő mobilitása

• A migráns népesség azokat a költözőket jelenti, akik egy
régió határának átlépésével keresnek új munkahelyet és
lakóhelyet.
• Mobil népesség: azok, akik lakcímüket megváltoztatva egyik
településről a másikra költöznek, akár azonos régión belül
is.
• Az ingázás a migráció azon formája, amikor a munkaerő
lakóhelyet nem változtat, napi gyakorisággal utazik
lakóhelyéről egy más településen lévő munkahelyre.
• Vándoringázás esetében a munkavállaló lakhelyétől távol
dolgozik, és munkahelyéhez közel ideiglenes lakhelyet is
fenntart. Az ilyen ingázók jellemzően távolra és úgy
ingáznak, hogy célpontjukon több éjszakát is eltöltenek.
• Autonóm elvándorló az, aki személyes karrierje terve
részének tekinti az elvándorlást.
• Spekulációs elvándorló, aki konkrét állásajánlat nélkül is
lakóhelyet változtat.
• Szerződéses elvándorló, aki konkrét állásszerződés miatt
változtatja lakóhelyét

7
 Területi egyenlőtlenségek
főbb összefüggései

Egyenlőtlenségek
MÁR AZ ÓKORI FILOZÓFUSOK ÓTA TÁRSADALMI
PROBLÉMA:
• Lehet-e jó egy társadalom, ha egyenlőtlenségek
vannak benne?
• Létezik-e olyan társadalom, amelyben
nincsenek egyenlőtlenségek?
• Mekkora egyenlőtlenség az elviselhető?
• Lehet-e csökkenteni az egyenlőtlenségeket?

1
 Megnyilvánulási formái

• Leggyakrabban jövedelmi egyenlőtlenségről

beszélünk
• Más ismérv alapján is lehet mérni pl.
• Ösztönző vs. Veszély??????
• Felzárkózhatnak, felzárkóznak-e a
leszakadt,szegény, elmaradott térségek
(országok, régiók,települések) és társadalmi
csoportok?

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TÉR ÉRTELMEZÉSEI

• FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő – földrajzi

koordinátákkal meghatározható – valós tér
• TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek
zajlanak (gazdasági, szociális, kulturális, környezeti, stb.)
• ABSZTRAKT TÉR: modell-tér, alkalmas ideális
körülmények között, bizonyos társadalmi, gazdasági
probléma értelmezésére
• CTÉR: computer-tér – számítógépen és hálózatain belül
létezik
• KIBERTÉR: a ctérből számítógépes kommunikációval
teremtett új tér

2
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TÉR ELEMEI

• TÉRRÉSZ – ha a teret valamilyen szempont szerint

tovább tagoljuk
• HELY – lokalizált; különböző minőségi, szellemi, kulturális
stb. tartalmakkal felruházott térrész; a tér egy pontja
• TÉRELEM – a tér legkisebb megfigyelési és elemzési
alapegysége (pont, egyenes, sík)
• HELYZET – az egyes térelemek vonatkoztatási ponttól
függő egymáshoz való viszonya (leírására a távolság és
az irány paraméterek szolgálnak)
• TÉRSZERKEZET – a térbeli pontok között levő
kapcsolatok, viszonyok együttes térbeli ábrázolása
eredménye

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
TÉRTÍPUSOK

• BELSŐ TÉR: a különböző társadalmi,

gazdasági szereplők kapcsolatrendszeréből
felépült tér

• KÜLSŐ TÉR: háromdimenziós tér, az a

földrajzi (fizikai) tér, mely „tartályszerűen”
körülvesz

3
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÉRTELMEZÉSEI

A területi egyenlőtlenség szükségszerűség,

mivel nincs a térnek két olyan pontja,
mely minden tulajdonságában azonos
lenne.

A tér kitüntetett pozíciói a következők:

• Centrum
• Periféria
• Félperiféria

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A CENTRUM ÉRTELMEZÉSE
KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN

KÜLSŐ TÉRBEN
a centrum a geometriai értelemben vett
középponti helyzet

BELSŐ TÉRBEN
a centrum a minőségi értelemben vett
középpontiság

4
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A PERIFÉRIA ÉRTELMEZÉSE
KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN

KÜLSŐ TÉRBEN
a periféria a határmenti helyzetet
jelenti

BELSŐ TÉRBEN
a periféria a szélre szorultságot jelöli

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
VÁLTOZÁSOK A CENTRUM, PERIFÉRIA, FÉLPERIFÉRIA
HELYZETÉBEN

A centrum, a periféria és félperiféria

térbeli és időbeli helyzete változó. A
változás iránya és eredménye kettős:

IRÁNY EREDMÉNY
polarizáció → egyensúlytalanság
kiegyenlítődés → egyensúlyi állapot

5
 A NIVELLÁLÓDÁS FOLYAMATA

Forrás: Nagyné Molnár,2005

A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA
AZONOS FEJLETTSÉGŰ TÉRSÉGEK ESETÉBEN

6
A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA
KÜLÖNBÖZŐ FEJLETTSÉGŰ TÉRSÉGEK ESETÉBEN

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
AZ EGYENLŐTLENSÉGI MUTATÓK
• ELHELYEZKEDÉS – a vizsgálati objektum földrajzi
leírása
• MENNYISÉG – a térelemek olyan jellegzetességeinek
vizsgálata, mint pl. nagyság, kiterjedés, tömeg, stb.
Mértékegység tartozik hozzá (fő, GDP/fő).
• MINŐSÉG – vizsgálatában a térelemek értéktartalmat
kapnak. Az adatok egy értékskálán helyezkednek el.
• SZERKEZET – a térelemek belső tagoltságát vizsgálja, a
homogenitást, a specializáltságot.
• SZEREPKÖR – a térelemek rendszer működésében
betöltött funkcióját elemzi.
• KAPCSOLATOK – vizsgálatában a térelemek egymásra
hatásának vizsgálata áll.
• VISZONYOK – vizsgálatában a térelemek függési (alá-
fölérendeltségi) viszonyának elemzése áll.

7
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TÉR ÉS IDŐ VISZONYA

• Egyterű, egyidejű események: egy helyen

egy időben
• Egyterű, külön idejű események: egy helyen
különböző időben
• Külön terű, egyidejű események: egy időben,
különböző helyen
• Külön terű, külön idejű események:
különböző helyen és különböző időben

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

• Struktúra-elemzés: vizsgálat térben

• Folyamat-elemzés: időbeliség

• Társadalmi-gazdasági struktúra: egy adott

időkörben a társadalom és gazdaság területi
elhelyezkedésének, térbeli arányainak
megjelenése.
• Társadalmi-gazdasági folyamat: a
társadalomban, gazdaságban működő jelenségek
alakulása, változása időben.

8
 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN II.

Területi egyenlőtlenségek
főbb összefüggései II.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI FEJLŐDÉS ÉS MODELLRENDSZEREK

1. Centrum-periféria modellek
2. Növekedési pólus-elméletek
3. Növekedési szakasz-elméletek

1
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
1.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK

A) I. Wallerstein:
A centrum, mint relatív központ és a periféria, mint
peremi helyzet között függőségi kapcsolat van.

A függőség formái:
1. Fekvésből (elhelyezkedésből) adódó függőség
2. Gazdasági potenciálból adódó függőség
3. Hatalmi erőviszonyokból adódó függőség

1. Fekvésből (elhelyezkedésből) adódó

függőség
• településrendszer kialakulása – város-falu
kapcsolat
• város – vonzásteret épít ki maga köré
• városok – a tér valamilyen szempontból
energikus pontjaiban fejlődnek ki
• kedvezőtlen elérhetőség

2
2. Gazdasági potenciálból adódó függőség
• város-falu kapcsolat – sajátos területi
munkamegosztás alakul ki
• gazdasági természetű kooperálás, egymást
kiegészítő tevékenységek
• hierarchikus kapcsolat
• A gazdasági perifériát:
– Gazdasági függőség
– Elmaradottság
– Jövedelmezőség alacsony színvonala határozza meg

3. Hatalmi erőviszonyokból adódó

függőség
• legnyilvánvalóbb az államszocializmus
rendszerében
• diszkriminatív fellépés a falvakkal, vidéki
kisvárosokkal szemben
• Kiszolgáltatottság
• Megújuló képesség hiánya jellemzi

3
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK

B) G. Myrdal:
A perifériák és a növekedési centrumok
közötti viszonyban két különböző előjelű
hatás figyelhető meg:

1. Backwash hatás
2. Spread hatás

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK

C) P. Barant:
a fejlett és fejlődő világ közötti fejlettségbeli
különbségek kiküszöbölhetetlenek
D) A. G. Frank:
a fejlett és fejlődő világ között egy metropolisz-
szatellit kapcsolat van

4
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK

E) Gilbert: A függőség típusai:

kereskedelmi függőség, technikai
függőség, kulturális függőség,
tőkefüggőség

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
1. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK

F) I.Wallerstein (2):
A világgazdasági centrumtér kialakulása
hosszú történeti folyamat. A folyamatnak 2 fő
állomása van:
1. Minirendszerek kialakulása
2. Világrendszerek kialakulása. Ez utóbbi
lehet:
A. világbirodalom
B. világgazdaság

5
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
2. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

Alapgondolat: Egy térség fejlesztése úgy

indítható el vagy gyorsítható fel,
• ha a régió egészére ható központokat,
növekedési pólusokat alakítanak ki,
• amelyek kisugárzó és vonzó hatásának
eredményeként az egész térség fejlődése
felgyorsulhat.

Mi a fejlesztési pólus?
OFTK:
• A centrum régió alakító és térszervező erővel
rendelkezik,
• magas szintű K+F és innovációs funkciókat lát le,
• szoros együttműködés a tágabb
vonzáskörzetének településeivel, térségeivel,
• méretüket tekintve nagy a társadalmi, gazdasági,
politikai, kulturális súlya,
• magas kulturális kínálat, elegendő –növekvő –
munkalehetőség.

Magyarországon: Budapest, Debrecen, Győr,

Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár

6
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
2. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

Növekedés: benne a mértékek változnak

Fejlődés: benne az értékek változnak
Fejlesztés: a fejlődés folyamatába való
mesterséges beavatkozás
A NÖVEKEDÉS NEM MINDEN ESETBEN JÁR
FEJLŐDÉSSEL!

A fejlődés sokféle tartalmat hordozhat:

•gazdasági fejlődés
•társadalmi fejlődés
•területi fejlődés

7
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
2. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

ENDOGÉN FEJLŐDÉS: helyi, belső erőforrásokra

épít

EXOGÉN FEJLŐDÉS: kívülről jövő beavatkozásra

épít

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: a jelen generáció

szükségleteinek kielégítése úgy történik, hogy az
nem korlátozza a jövőbeli generációk
szükségleteinek kielégítését

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
2. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

Perroux
• A gazdaság növekedési pólusai a motorikus
egységek
• Jellemzője:
- Számottevő gazdasági kapcsolatok (klaszterek)
- lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak
meg a tőlük függő gazdasági szektorokban
• Az elmaradott térségek függő viszonyban
maradnak a növekedési pólusoktól

8
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
2. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

Alonso (1964) nyomán – a legfőbb fejlődést

jellemző tényezők:
1. gazdasági növekedési ráta
2. az osztályok, foglalkozások stb. közötti
társadalmi egyenlőtlenség színvonala
3. a régiók közötti egyenlőtlenség színvonala
4. a földrajzi és területi koncentráció
színvonala
5. a népesség növekedésének aránya

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
3. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK

A) W. Rostow: modernizációs elmélete kimondja:

a tradicionális társadalmakból jól megrajzolható az út a
modern társadalmak felé. Az út szakaszai:

1. Tradicionális társadalmak szakasza

2. Nekilendülés előfeltételei kialakulásának szakasza
3. Gazdasági nekilendülés szakasza
4. Út az érettség felé
5. Magas tömegfogyasztás kora

9
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
3. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK

John R.
Friedmann
(1912-2006)

B) Friedmann
területi növekedés
elmélete

10
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KEZELÉSE

Az elmaradottság tényezői

G. Fekete (2006)

A demográfiai egyensúly felbomlása

Jellegzetességei:

• a képzett agilis fiatalok elköltözése

• elöregedés
• HDI-mutató alacsony értéke (3 dimenzió:
hosszú és egészséges élet, tudás, megfelelő
életminőség)
• amortizálódás
• a szegénység térbeli koncentrációja

1
 Az elszigeteltség
Jellemzői:
• kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzet
• fejletlen tömegközlekedés
• zsáktelepülés-jelleg
• a hírközlés és információáramlás csatornái
kiépületlenek

2
 Gyenge térségi jövedelemtermelő képesség
Jellemzői:
• tőkehiány
• a gazdaság teljesítőképességének alacsony
szintje
• hiányzó érdekérvényesítés, fejletlen helyi
menedzsment

A szükségletek kielégítésének akadálya

Jellemzői:

• családok csekély jövedelme

• az elérhető szolgáltatások alacsony színvonala

3
 A környezeti erőforrások alul vagy túlhasznosítása
Az alulhasznosítás jellemzője:
a viszonylag jó állapotú természeti környezet
feltáratlan
A túlhasznosítás jellemzője:
az értékvédelem a környezettudatosság kontrollja
nélkül kezdődik meg a területhasználat

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE

Cél: A térségek közötti viszonyban a verseny helyébe a

kooperáció lépjen
Az új értékszemlélet pillérei:
1. Az elmaradottság halmozott oksági probléma.
Megoldása csak komplexen történhet

2. A periféria nem szociálisan megsegítendő tér

4
3. A stratégiai célok megfogalmazásában a
centrumok és perifériák eltérő adottságait
is figyelembe vevő eszközöket kell
meghatározni.

4. A szereplőket fel kell készíteni

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI

I. A meglevő helyi szereplők ösztönzésére,

a belső tartalékok mozgósítására építő
fejlesztés forgatókönyve:

Kiindulás: csak a helyi erőforrásokra épülő,

helyieket bevonni képes fejlesztés lehet
hosszútávon életképes.

5
 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI

II. A betelepülő lakosokra és vállalkozásokra,

új gazdasági tevékenységekre épülő innovatív
területfejlesztési forgatókönyv

Kiindulás: a hiányzó ötleteket, a vállalkozó

szellemet, a tudást legrövidebb idő alatt
kívülről lehet pótolni a be- ill. visszatelepülésre
ösztönzéssel.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI

III. A kívülről bevitt innovációkat a helyi

kezdeményezőkészséggel ötvöző, nem
profitorientált vállalkozásokra épülő
szociális gazdasági forgatókönyv

A két előbbi forgatókönyv előnyeinek

ötvözése – alapvetően non-profit jellegű
vállalkozásokra építve

6
Köszönöm a figyelmet!

7
 EUROPEAN COMMISSION
EU Regional Policy

Regionális gazdaságtan II.

Az Európai Unió regionális politikája

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Fogalmak tisztázása

Melyik elnevezés a helyes?

– Regionális politika
– Kohéziós politika
– Strukturális politika

1
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Fogalmak tisztázása
Kohéziós politika:
• egy adott közösség (EU) összehangolt
társadalmi-gazdasági fejlesztése
• fő célja a közösség egészének fejlődése
• magában foglalja a hátrányos régiók fejlesztését
is
• az EU politikai nyelvezetében a leggyakoribb
kifejezés („Cohesion Policy”)

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Fogalmak tisztázása

Strukturális politika
• Gazdasági-társadalmi szerkezeti hiányosságok,
lemaradások felszámolása/csökkentése
• EU-ban az integrációt veszélyeztető szerkezeti
problémák megszüntetését célozza
• végrehajtása regionális szinten történik

2
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Fogalmak tisztázása
Regionális politika:
• a régiók között fennálló különbségek
csökkentésére irányuló politika
• az EU-ban a fejlesztési politika legrégebbi megjelenési
formája, ezért ez az elnevezés a leginkább
használatos

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Fogalmak tisztázása
• a három fogalom egymást jelentősen átfedi
• sokszor szinonimaként használjuk
• kohéziós politika, a politikai vitákban ezt
használjuk
• a regionális politika a legrégibb megjelenési
forma és elnevezés
• Területi politika
– Régiópolitika (regionális politika)
– Településpolitika
6
– Vidékpolitika

3
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A regionális politika térnyerése Európában

• Római Szerződés (1957): a nyugat-európai integráció nem
képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül

• 1964: az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik

feladata a regionális politika

• 1967: a regionális politika szervezésére önálló főigazgatóság

alakul (Regionális Politika Főigazgatóság)

• 1972: (GBR, Írország, Görögo. jövőbeli csatlakozása) Párizsi

Csúcsértekezlet – közösségi (pénzügyi) eszközök
igénybevételével kell elősegíteni a strukturális és területi
aránytalanságok mérséklését.
7

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• 1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása

• 1987: Egységes Európai Okmány konkrétan új politikaként
nevesíti a regionális politikát – célja: a gazdasági és
szociális kohézió erősítése
• 1988: a regionális politika reformja –
a Strukturális Alapok felhasználásának
újraszabályozása,
költségvetési időszakok meghatározása (1988-1993,
1994-1999, stb.)
• 1992: Maastrichti Szerződés –
a regionális politika általános céljait a fenntartható,
kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális
fejlődés biztosításában,
a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében
és a gazdasági, valamint a szociális kohézió
erősítésében határozta meg.
8

4
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A strukturális alapok felhasználásának elvei

(1988-as reform)
• Szubszidiaritás és decentralizáció
– Döntések és végrehajtás területi szintre helyezése (ahol a
legnagyobb átlátás és kompetencia van)
• Partnerség elve
– nemzeti programok végrehajtása közösségi, országos, regionális
és helyi szervek együttműködésében
• Addicionalitás elve
– EU támogatásoknál alapvető követelmény a nemzeti
társfinanszírozás megléte
• Programozás, tervezés elve
– a tagállamok átfogó fejlesztési terveket készítenek a célkitűzések
alapján, 7 éves periódusokra (feladatok, pénzügyi források,
végrehajtás)

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A Strukturális alapok és Kohéziós alap

működése (2000-2006)
A strukturális alapok 3 célkitűzése:
• 1. Célkitűzés – elmaradott régiók
strukturális átalakítása:
– NUTS II. , egy főre eső GDP nem éri el a
közösségi átlag 75%-át
– Magyarország teljes területe is ebbe a célkitűzésbe
került a csatlakozás után.
– Források kb. 70%-a

10

5
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• 2. Célkitűzés - a strukturális nehézségekkel küzdő

térségek gazdasági és társadalmi
szerkezetváltásának támogatása:
– régiók, amelyek népessége vagy területe elég nagy
– Ide tartoznak különösen az ipari és szolgáltatási
ágazatokban társadalmi-gazdasági változásban lévő
térségek,
– a hanyatló vidéki térségek,
– a nehézségekkel küzdő városi térségek
– és a halászattól függő, válságban lévő térségek
– NUTS III.

11

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• 3. Célkitűzés – a munkaerőpiacon nehézségekkel

küzdő régiók támogatása
– az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és
rendszerek kiigazításának és korszerűsítésének
támogatása
– foglalkoztatási rendszerek modernizálása
– a célkitűzés keretében támogatásra jogosult minden
térség a területen élő érdekelt célcsoportoknak az
uniós egészhez viszonyított aránya alapján

12

6
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A strukturális alapok és kohéziós alap működése

(2000-2006)
A célkitűzések finanszírozásának pénzügyi eszközei –
Strukturális alapok:
• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
– European Regional Development Fund (ERDF)
• Európai Szociális Alap (ESZA)
– European Social Fund (ESF)
• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia
Alap (EMOGA)
– European Agriculture Guidance and Guarantee Fund
(EAGGF)
• Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE)
– Financial Instrument for Fisheries Guidance (FIFG)
13

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A strukturális és kohéziós alapok működése

(2000-2006)

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):

– alapvető feladata a gazdasági és társadalmi
kohézió támogatása
– a regionális egyenlőtlenségek korrigálása
– hozzájárul a fenntartható fejlődés elősegítéséhez

14

7
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Többek között a következőket támogatja:

– a KKV-k versenyképességének és fenntartható
beruházásainak növelése;
– kutatási és technológiai fejlesztés;
– az információs társadalom kialakítása, fejlesztése;
– kulturális beruházások társfinanszírozása;
– infrastrukturális beruházások;
– nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók
közötti együttműködés a fenntartható regionális és
helyi fejlesztés terén.

15

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Európai Szociális Alap (ESZA):

– a munkanélküliség megelőzésére és a
munkanélküliség elleni küzdelemre irányuló
intézkedéseket támogatja,
– valamint a munkaerőpiacba történő társadalmi
beilleszkedés fejlesztésére irányul
– foglalkoztatás magas szintje, a férfiak és nők
közötti egyenlőség, a fenntartható fejlődés,
valamint a társadalmi és gazdasági kohézió

16

8
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• A következő területeket támogatja

– A foglalkoztathatóság érdekében oktatás és
szakképzés;
– Alkalmazkodóképes munkaerő kialakulása;
– Tartós munkanélküliséggel küzdők szakmai
integrációjának elősegítése;
– Foglalkoztatási támogatás és támogatás önálló
vállalkozói tevékenységhez;
– A képzési és foglalkoztatási szerkezet javítása;
– K+F-ben humánerőforrás növelése.

17

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia

Alap (EMOGA) Orientációs Részlege:
• 1962-ben hozták létre
• A mezőgazdaság termelékenységének és az ott
dolgozók bevételének a növelése
• Két részlegből áll:
– Garanciarészleg
– Orientációs Részleg

18

9
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• A Garanciarészleg finanszírozza:
– a harmadik országba irányuló export utáni
visszatérítéseket;
– a mezőgazdasági piac stabilizálását célzó
intervenciót;
– a Közösségnek a meghatározott
állategészségügyi intézkedésekhez,
– növény-egészségügyi intézkedésekhez nyújtott
pénzügyi hozzájárulását;
– a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatást
célzó intézkedéseket

19

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Az Orientációs részleg finanszírozza:

– Azokat a vidékfejlesztési intézkedéseket:

– Fiatal gazdálkodók munkába állása,

– Nyugdíjba menetel ösztönzése
(szerkezetváltás)
– Mezőgazdaság diverzifikációja
– A vidékfejlesztési közösségi kezdeményezéshez
kapcsolódó kiadások.

20

10
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE):

feladatai az alábbiak szerint foglalható össze:
– hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön egy fenntartható
egyensúly a halászatban;
– a halászati szektor gazdaságilag versenyképes
gazdaságainak fejlesztése;
– a halászati termékek piaci kínálatának és
feldolgozottsági szintjének emelése;
– Halászati farmok fejlesztése.

21

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Az egyes alapok a következők szerint járulnak

hozzá a három célkitűzés megvalósításához:
• 1. célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs
Részlege és HOPE (71%)
• 2. célkitűzés: ERFA és ESZA (14%) –
– 10% ipari terület, 5% mg-i terület, 2% városi terület,
1% halászattól függő terület
• 3. célkitűzés: ESZA (15%)

22

11
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Kohéziós alap
– 1993-ban hozták létre
– a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése és a
legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának
csökkentése
– pénzügyi finanszírozást nyújt a
környezetvédelem és a transzeurópai
közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez
– azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó
bruttó nemzeti termék (GNP) a közösségi átlag
90%-ánál kevesebb
– a támogatásra nem régiók, hanem országok
jogosultak
– A beruházás meghaladja a 10 millió eurót!!!!

23

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A strukturális alapok és kohéziós alap működése

(2000-2006)
• A strukturális és kohéziós támogatások közösségi
társfinanszírozási hányadának plafonszámai:
– Strukturális alapok
• 1. célkitűzésnél az összköltség max. 75%-a (a
Kohéziós Alapból részesülő országok régiói
esetében 80-85%-a),
• a 2. és 3. célkitűzéseknél max. 50%-a
– Kohéziós Alap – max. 80-85%
– A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból
együttesen egyetlen tagállam sem részesülhet a
GDP-je 4%-ánál nagyobb arányban
24

12
 EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Közösségi Kezdeményezések (2000-2006):

• INTERREG – határokon átnyúló, nemzetek és
régiók közötti együttműködés
• EQUAL - a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek
és diszkrimináció felszámolására
• URBAN - a városok és hanyatló városi körzetek
gazdasági és szociális megújítására irányul
• LEADER - helyi vidékfejlesztési programok
kidolgozását ösztönzi

25

Egy EUROPEAN
főre jutóCOMMISSION
Regional Policy
regionális GDP 2003-ban
vásárlóerő-paritáson számítva %-ban

<50

50 - 75
75 - 90
90 - 100
100 - 125

 125

Index, EUR-27 = 100

Forrás: Eurostat

13
 EUROPEAN COMMISSION
EU Regional Policy

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

14
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A strukturális alapok és kohéziós alap működése

(2007-2013)
• Változások a 2007-2013-as időszakra
vonatkozóan:
– a strukturális alapok és kohéziós alap összetételének és
célkitűzéseinek átalakítása
– 2007-től 2 strukturális alap – ESZA, ERFA, és a
Kohéziós alap marad fenn
– leválasztásra kerülnek – EMGA, EMVA, EHA
– új közösségi kezdeményezések

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Pénzügyi Alapok változása (2007-2013)

• Strukturális Alapok
– Európai Regionális Fejlesztési Alap
– Európai Szociális Alap
• Kohéziós Alap
• Elkülönült a Strukturális Alapoktól
– Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap
(EMVA)
– Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)
– Európai Halászati Alap (EHA)

1
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Kohéziós Alap
– pénzügyi finanszírozást nyújt a
környezetvédelem és a transzeurópai
közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez
– azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó
bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a közösségi átlag
90%-ánál kevesebb
– a támogatásra nem régiók, hanem országok
jogosultak
– A beruházás meghaladja a 10 millió eurót!!!!
– Nincs támogatás
• ha a költségvetési hiány nagyobb mint a GDP 3%-a
• ha az államadósság nagyobb mint a GDP 60%-a

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

EMVA
• EMOGA Orientációs Részlege +HOPE+ Közösségi
Kezdeményezések
• KAP II. pillérét finanszírozza
• Céljai:
– A mezőgazdaság fejlesztése
– A vidék környezeti értékeinek megőrzése
– A vidéki térségek gazdaságának megerősödése
– A vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési
keretek megteremtése

2
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

EMVA
• 5 prioritás:
– A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti
szektor versenyképességének javítása, a termelési
szerkezetváltás elősegítése
– A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek
megteremtése
– A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak
erősítése
– A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a
vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a
vidéki életminőség javítása
– Helyi közösségek fejlesztése

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

EMVA
• 4 tengely:
– I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a
mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-
feldolgozásban
– II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és
természeti értékek figyelembe vételével
– III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a
tevékenységek diverzifikálása
– IV. tengely (LEADER): Helyi közösségek fejlesztése

3
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

EMGA
Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza:
• a mezőgazdasági termékek harmadik országokba
irányuló exportja után meghatározott visszatérítések;
• a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó
intervenciók;
• a gazdák részére folyósított közvetlen kifizetések;
• az iskolai gyümölcsfogyasztást előmozdító programok;
• a mezőgazdaságban a genetikai állomány megőrzése;
• mezőgazdasági termékek népszerűsítésére irányuló
tevékenységek
7

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Európai Halászati Alap (EHA)

• meghatározza a halászati ágazat, a halászati területek
és a belvízi halászat támogatási kereteit.
• A támogatások az alábbi célokat szolgálják:
– az akvakultúra támogatása a fenntarthatóság biztosításához;
– a belvízi halászat fenntartható fejlesztésének elősegítése;
– a gazdaságilag életképes vállalkozások fejlesztése a
halászati ágazatban;
– az életminőség javításának ösztönzése olyan területeken,
ahol halászati ágazatba tartozó tevékenységeket folytatnak;

4
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2007-2013 közötti időszak új célkitűzései

1. célkitűzés – Konvergencia
– a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók
felzárkóztatásának gyorsítását támogatja
– megvalósításához az ERFA, az ESZA és a
Kohéziós Alap járulnak hozzá
– azok a NUTS II. régiók, amelyek egy főre jutó
GDP-je nem éri el az Unió átlagának 75%-át
– átmeneti (phasing out) támogatás
– Magyarország kivéve Közép-Magyarország

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2. célkitűzés – Regionális versenyképesség és

foglalkoztatás
– a konvergencia-célkitűzés által nem érintett
térség részesülhet
– az Unió azon régiói, amelyek versenyképességi
és foglalkoztatási gondokkal küzdenek
– teljesítését az ESZA és az ERFA támogatja
– „phasing in”régió (támogatás)
– Közép-Magyarország

10

5
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

3. célkitűzés – Európai regionális együttműködés

– az INTERREG közösségi kezdeményezés
tapasztalatára épít
– határokon átnyúló, transznacionális és régióközi
szintű együttműködés megerősítését célozza
– megvalósítását az ERFA támogatja
– NUTS III. szintű területek jogosultak a támogatásra.

11

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

• Az egyes célkitűzések közötti forrásmegoszlás:

• 1. célkitűzés – 78,54%
– 67,34% azon régióknak, melyek egy főre eső GDP-je az átlag
75% alatt van
– 8,38% a „statisztikai hatás” által érintett régióknak (phasing out)
– 23,86% a Kohéziós Alap kedvezményezett országainak
– 0,42% a legtávolabb eső régióknak
• 2. célkitűzés – 17,25%
– 83,44% a konvergencia-célkitűzés által nem érintett régióknak
– 16,56% a konvergencia-célkitűzésből a természetes gazdasági
fejlődés útján kieső régióknak(phasing in) (Közép-Mo-i régió!)
• 3. célkitűzés – 3,94%

12

6
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A társfinanszírozás plafonszámai:
• Kohéziós Alapnál max. 85%
• a konvergencia célkitűzésre jogosult régiók esetén
75% (amely a Kohéziós Alaphoz tartozó tagállamok
régiói esetében legfeljebb 80%-ra növelhető)
• A 2. célkitűzésre jogosult régiók programjaiban 50%
• A 3. célkitűzésre jogosult régiók esetén max. 50%.
• egy tagállam által felhasználható maximális
támogatási plafon nem haladhatja meg az adott
tagállam GDP-jének ~4%-át

13

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Közösségi kezdeményezések (2007-2013)

• JESSICA
– Fenntartható beruházás, növekedés és munkahelyteremtés
a városi térségekben
• JEREMIE
– Pénzügyi alapokhoz való jobb hozzáférés a mikro-,kis- és
középvállalkozások számára
• JASPERS
– A konvergencia célkitűzés alá tartozó régiók segítése a
nagyobb projektek benyújtásában
– környezetvédelem: min. 25 millió €
– Közlekedés: min. 50 millió €
• JASMINE
14

7
 EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy
2000-2006 vs 2007-2013
2000-2006 2007-2013
Célkitűzések Pénzügyi eszközök
Célkitűzések Pénzügyi eszközök

Kohéziós Alap Kohéziós Alap Konvergencia Kohéziós Alap

ERFA
1. Célkitűzés ERFA
ESZA
ESZA
EMOGA - Orientáció
HOPE

2. Célkitűzés ERFA Regionális

ESZA versenyképesség és
foglalkoztatás
3. Célkitűzés ESZA ERFA
ESZA

Európai területi ERFA

együttműködések

Vidékfejlesztés és a halászat EMOGA - Garancia

átalakítása az 1 célkitűzésen HOPE
kívül eső területeken

159 célkitűzés 6 eszköz 3 célkitűzés 3 eszköz

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy Programok és
Támogathatóság Prioritások Előirányzatok
pénzügyi eszközök

Konvergencia célkitűzés 78,5%

a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve (264 milliárd euró)

Az EU25 átlagának innováció 67,76%

75%-a alatti GDP/fő környezetvédelem/ = 177,8 md euró
Regionális és
mutatójú régiók kockázat-megelőzés
nemzeti programok elérhetőség
ERFA „Phasing out”
Az EU25 átlagának 75%-a infrastruktúrák 8,38%
ESZA alatti és az EU25 átlagának emberi erőforrások = 22,14 md euró
75%-a feletti GDP/fő
mutatójú régiók közigazgatási kapacitás
Az európai átlag 90%- közlekedés (TEH)
Strukturális és Kohéziós Alap
a alatti GDP/fő tartós szállítás 23,86%
mutatójú tagállamok környezetvédelem = 62,99 md euró
Kohéziós politika, megújuló energiaforrások
2007-2013 Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés 17,2%
(57,9 milliárd euró)

3 célkitűzés A tagállamok nyújtják innováció 83,44%

Regionális be a régiók listáját környezetvédelem/ = 48,31 md euró
programok (ERFA) (NUTS1 vagy NUTS2) kockázat-megelőzés
és nemzeti elérhetőség
programok európai foglalkoztatási
„Phasig in”
(ESZA) A 2000 és 2006 között stratégia
az 1. célkitűzés alá
16,56%
tartozó, de a Konvergencia = 9,58 md euró
célkitűzés alá nem tartozó régiók

Európai Területi Együttműködés célkitűzés 3,94% (13,2 milliárd euró)

Határon átnyúló és Határmenti régiók •innováció
•környezetvédelem/ 35,61% határon átnyúló
transznacionális és nagy transzna- 12,12% ESZPE
kockázatmegelőzés 47,73% transznacionális
hálózatok és cionális •elérhetőség 4,54% hálózatok
16 programok együttműködési régiók •kultúra, oktatás

8
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

EURÓPA 2020
• Hosszú távú stratégia
• 3-as prioritás
– Intelligens
– Fenntartható növekedés
– Inkluzív

• 5 pontban összefoglalja a kiemelt uniós célokat

(köv dia)

17

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

EURÓPA 2020 céljai
• A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell
rendelkeznie;
• Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani;
• Energia/klíma:
• ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk.
• Energiahatékonyság 20%-os növelése
• Megújuló energia részaránya 20%-os növelése
• Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni,
és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a
rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel;
• 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának
kitett lakosok számát

18

9
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

EURÓPA 2020

11 tematikus cél: az e területen végrehajtott

beruházásokat támogatja
1)K+F+I
2)Információs- és kommunikációs technológia
3)KKV-k versenyképessége
4)Alacsony szénfelhasználású gazdaság
5)Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás
6)Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

19

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

EURÓPA 2020
7)Fenntartható közlekedés, szűk keresztmetszetek
megszüntetése
8)Foglalkoztatás, munkaerő mobilitása
9)Társadalmi befogadás, szegénység elleni küzdelem
10)Oktatás, képzés, egész életen át tartó tanulás
11)Intézményi kapacitások fejlesztése, hatékony
közigazgatás

20

10
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

21

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• A kohéziós politika célkitűzései:
1. Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe
2. Európai területi együttműködés (ETE)

• Jogosultság: Régiókategóriák felállítása -

fejlettségi szint szerint
– EU-átlag GDP-hez képest:
• Kevésé fejlett régiók: 75% alatt
• Átmeneti régiók: 75-90%
• Fejlett régiók: 90% felett

• „Capping”: GDP-arányos lefölözési szint

22

11
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

• Capping:
– 2007-13: GDP 3,29% - 3,79%-a
– 2014-20: 2,35 %, de
– HU+Baltiak: 2,59%

23

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
Pénzügyi Alapok (Európai Strukturális és Beruházási
Alapok):
• ERFA
• ESZA
• Kohéziós Alap
• EMVA
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

24

12
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• ERFA
– Kutatás és innováció
– Információs és kommunikációs technológiák
– A KKV-k versenyképességének javítása
– Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasági
modellre való áttérés támogatása
• 20%-át fejlettebb régiókban
• 15%-át átmeneti régiókban kötelező
• 12%-át kevésbé fejlett régiókban

25

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• ESZA
– A foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő
mobilitásának támogatása
– A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi
befogadás erősítése
– Befektetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe
és az élethosszig tartó tanulásba
– Az intézményi képességek és a hatékony
közszolgálat fejlesztése

26

13
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• Kohéziós Alap
– egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át
– következő országokat érinti: Bulgária, Ciprus,
Csehország, Észtország, Görögország,
Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia,
Magyarország, Málta, Portugália, Románia,
Szlovákia és Szlovénia
– Transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozása
– A környezetvédelem területén is támogathat

27

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• EMVA
– céljai
• javítani a mezőgazdaság versenyképességét;
• biztosítani a természeti erőforrásokkal való fenntartható
gazdálkodást és az éghajlatváltozás kezelését;
• biztosítani, hogy a vidéki területek az egész EU-ban
megkapják a fejlesztésükhöz szükséges támogatást

28

14
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

EMVA prioritások
1. fokozott tudástranszfer és innováció;
2. versenyképesebb mezőgazdasági ágazat és fenntartható
erdőgazdálkodás;
3. az élelmiszerlánc jobb szervezése,
4. az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és
javítása;
5. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása és a karbonszegény
gazdaságra történő zökkenőmentes átállás;
6. a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység
csökkentése és fokozottabb gazdasági fejlődés a vidéki
térségekben.

29

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Kohéziós politika
• ETHA
– Segíti a halászokat átállni a fenntartható halászatra
– Támogatja a part menti közösségek gazdasági
diverzifikációját
– Új munkahelyek teremtése
– Európai partok mentén élő közösségek életminőségének
javítása
– A tagországok saját halászati ágazatuk méretével
arányosan részesülhetnek az alapból
Operatív Program kidolgozása kötelező
Bizottság jóváhagyja
tagállami hatóság dönt arról mely projektet finanszírozza
30

15
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Egy tagállam allokációja:

• Régiók ERFA és ESZA allokációi
+ Tagállam KA-allokációja
+ Tagállam ETE-allokációja
= Tagállam kohéziós allokációja
• De életbe lép a CAPPING, a felső allokációs
plafon...!

31

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

A 2014-2020-as tervezési időszak

Tagállamoknak el kell készíteniük :

1)Partnerségi Megállapodás
2)Operatív Programok (8+2)
3)ETE programok

• és COM-nak el kell fogadnia.

32

16
 EUROPEAN COMMISSION
EU Regional Policy

2021-2027

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2021-2027 közötti időszak

34

17
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2021-2027 közötti időszak

• 5 fő szakpolitikai célkitűzés:
– Intelligensebb Európa: az innováción, a digitalizáción, a gazdasági
átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül
– Zöldebb, karbonmentes Európa: a Párizsi Megállapodás
végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló
energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való
befektetéssel
– Jobban összekapcsolódó Európa: a stratégiai szállítási és digitális
hálózatokkal
– Szociálisabb Európa: a szociális jogok európai pillérének
megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a
készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való
egyenlő hozzáférés támogatásával
– A polgáraihoz közelebb álló Európa: a helyileg irányított növekedési
stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Európai Unió-szerte való
támogatása révén
35

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2021-2027
Az MFF a következő fő kiadási területekre terjed ki (folyó
árakon):
• egységes piac, innováció és digitális gazdaság: 151,3 milliárd
EUR
• kohézió, reziliencia és értékek: 429,4 milliárd EUR
• természeti erőforrások és környezetvédelem: 401 milliárd EUR
• migráció és határigazgatás: 26,2 milliárd EUR
• biztonság és védelem: 14,9 milliárd EUR
• szomszédság és a világ: 110,6 milliárd EUR
• európai közigazgatás: 82,5 milliárd EUR

36

18
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2021-2027

• Pénzügyi Alapok:
– ERFA
– ESZA+
– Kohéziós Alap
– Igazságos Átmenet Alap
– Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra alap
(ETHAA)

37

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

2021-2027 közötti időszak

• A Next Generation EU egy több mint 800 milliárd

eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, melynek
célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-
világjárvány okozta közvetlen gazdasági és
társadalmi károk helyreállításához.
• A Covid19 utáni Európa zöldebb, digitálisabb és
ellenállóbb lesz, és felkészültebben nézhet szembe
a jelen és a jövő kihívásaival.
• ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi
eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF)-
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
38

19
EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Next Generation EU

• Az NGEU forrásai az alábbi hét programon keresztül,

kölcsönök (360 milliárd EUR) és vissza nem térítendő
támogatások (390 milliárd EUR) formájában kerülnek majd
kifizetésre:
• Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: 672,5 milliárd EUR
• REACT-EU: 47,5 milliárd EUR
• Horizont Európa: 5 milliárd EUR
• InvestEU program: 5,6 milliárd EUR
• Vidékfejlesztés: 7,5 milliárd EUR
• Igazságos Átmenet Alap: 10 milliárd EUR
• RescEU program: 1,9 milliárd EUR
39

EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Magyarország esetében

Forrás: Mo. Helyreállítási és Ellenállósági Terve

40

20
 EUROPEAN COMMISSION
Regional Policy

Operatív Programok (OP)

2021-2027
• Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz)
• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz)
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz)
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP
Plusz)
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz)
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP
Plusz)
• Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz)

41

EUROPEAN COMMISSION
EU Regional Policy

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

21