Diplomamunka

Jakusné Zsombok Zsuzsanna

2022
 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar
Vitéz János Tanárképző központ
Óvó -és Tanító képző Tanszék

Fejlesztő, differenciáló pedagógia területen, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú

továbbképzés
Jakusné Zsombok Zsuzsanna
A figyelemzavaros gyermekek fejlesztése mozgással
A Tervezett Szenzomotoros Tréning hatása egy esettanulmány tükrében

Horváth Mariann
Budapest, 2022

1
Tartalomjegyzék

1.Bevezetés ....................................................................................................................... 4
2.A mozgásszegény életmód és következményei ............................................................. 5
2.1. Mozgásfejlesztés a pedagógiában .......................................................................... 7
2.1.1. ÓNOAP ........................................................................................................... 7
2.1.2. Sári Óvoda és Mini Bölcsőde Programja ........................................................ 8
2.2. A mozgásnevelés a Sári Óvodában ........................................................................ 9
2.2.1. Táncház ......................................................................................................... 10
2.2.2.Így tedd rá! ..................................................................................................... 11
2.2.3. Mozgáskotta .................................................................................................. 11
2.2.4. Vitamintorna.................................................................................................. 13
2.3. A pedagógus segítő szerepe a gyermeki fejlesztésben ........................................ 14
3. ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar ................................................. 15
3.1. ADHD kialakulásának okai ................................................................................. 16
3.2. Terápiás módszerek az ADHD kezelésében ........................................................ 17
3.2.1. Szenzoros integrációs terápia ........................................................................ 18
3.2.2. Étrendterápia ................................................................................................. 19
3.2.3. Állatasszisztált terápia ................................................................................... 20
3.2.4. Homeopátia ................................................................................................... 20
3.2.5. Kognitív viselkedésterápia ............................................................................ 21
3.2.6. Neurofeedback: az agy edzése ...................................................................... 21
3.2.7. Ergoterápia .................................................................................................... 22
3.2.8. Beszédterápia ................................................................................................ 22
3.3. Szülői praktikák az ADHD kezelésben ............................................................... 22
3.4. Az ADHD- t befolyásoló egyéb tényezők ........................................................... 23
3.4.1. A szenzomotoros integráció és az ADHD kapcsolata ................................... 23
3.4.1.1 Észlelés és érzékelés ............................................................................. 24
3.4.1.1.1. Egyensúlyérzékelés .................................................................... 24
3.4.1.1.2. Vizuális érzékelés – látás ........................................................... 25
3.4.1.1.3. Auditív érzékelés – hallás .......................................................... 25
3.4.1.1.4. Taktilis érzékelés – tapintás ....................................................... 26
3.4.1.1.5. Szaglás és ízérzékelés................................................................. 27
3.4.2. A csecsemőkori reflexek és az ADHD kapcsolata ........................................ 28
3.4.2.1. Moro -reflex ........................................................................................ 28
2
 3.4.2.2. Kereső-, szopó-, markolóreflex ........................................................... 28
3.4.2.3. Galant – reflex (csípő- ágyéki reflex).................................................. 29
3.4.2.4. Szimmetrikus nyaki tónusos reflex ..................................................... 29
3.4.2.5. Aszimmetrikus nyaki tónusos reflex ................................................... 29
3.5. Mozgásterápia és az ADHD kapcsolata ............................................................... 31
3.5.1. Mozgásterápiák hazánkban a figyelemzavaros gyermekek hatékony
kezelésében.............................................................................................................. 32
3.5.1.1. Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszere (DSMG)
..................................................................................................................... 32
3.5.1.2. Kulcsárné féle mozgásterápia (KMP) ................................................. 33
3.5.1.3. Alapozó fejlesztés és terápia ............................................................... 33
3.5.1.4. Dinamikus Szenzomotoros Terápia (DSZIT)...................................... 34
3.5.1.5. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) ........................................ 34
3.5.1.6. Hidroterápiás Szenzomotoros Gimnasztika (HRG) ............................ 35
3.5.1.7. Reflex -stimulációs és reflex – gátló szenzomotoros gyakorlatok
(INPP) .......................................................................................................... 35
3.6. Összeségében az ADHD-ról ................................................................................ 36
4.Esetismertetés .............................................................................................................. 37
4.1. TSMT foglalkozás hospitálása............................................................................. 39
4.2.Hospitálás az óvodában......................................................................................... 43
4.3. A gyermek mozgásának megfigyelése a két óvodapedagógus szemszögéből..... 44
5. Beszélgetés ................................................................................................................. 47
5.1. Szenzoros integrációs terápiára járó gyermek édesanyával folytatott beszélgetés
.................................................................................................................................... 47
6.Összegzés, következtetések ......................................................................................... 52
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 55
Mellékletek ..................................................................................................................... 56

3
1.Bevezetés

Szakdolgozatom megírása során, arra kerestem a választ, hogyan tudom a figyelemzavaros

gyermekeket fejleszteni egy óvodai mozgásfoglalkozás során a TSMT torna módszereivel.
Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy miért pont a TSMT tornát választottam, hiszen
annyi mozgásfejlesztő módszer van még, ami szintén hatékony segítséget nyújthat. Valami
oknál fogva, engem mégis ez a mozgásfejlesztő terápia érdekelt leginkább.

Amikor először halottam róla, még nem tudtam mi ez terápia, mennyi mindent rejt ez a
mozaikszó: TSMT, de egyre inkább elkezdett érdekelni és kutatni kezdtem a módszer után.
Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy ahogy én magam sem, úgy sokan mások sem
halottak még erről a terápiáról és ahogy egyre jobban vizsgálódtam, arra jöttem rá, hogy ez
a terápia mennyire komplexen és hatékonyan képes fejlődést elérni a figyelemzavaros
gyermeknél és arra is rávilágított, hogy a figyelemzavar mozgással, valóban eredményesen
fejleszthető, illetve, hogy a mai gyermekekre jellemző mozgásszegény életmódjuk
következtében kialakult problémákra is megoldást kínálhat ez a mozgásterápia.

Azért szeretnék megoldást találni a figyelemzavar hatékony kezelésére, mert óvónői

munkám során azt tapasztalom, hogy egyre több a figyelemzavarral küzdő gyermek és mi
magunk, pedagógusként sokszor kerülünk olyan helyzetbe, mikor nincs alkalmas eszköz,
módszer a kezünkben, ami hatékony lenne egy figyelemzavaros gyermek fejlesztésében.
Nagyon nehéz ezeket a gyermekeket motiválni, ezáltal pedig a foglalkozás során nem
tudjuk fejleszteni őket, hiszen közömbösséget mutatnak, gyakran kilépnek a
feladathelyzetből.

A dolgozatban elsőként a mai gyermekek életét vizsgáltam meg, illetve, hogy a

mozgásszegény életmódnak milyen következményei vannak, hogyan befolyásolhatja a
figyelemzavar kialakulását és személyes példával szemléltettem, hogy intézményi keretek
között hogyan valósítható meg a fejlesztés. Fontosnak tartottam kifejteni azt, hogy mi a
figyelemzavar és mi jellemzi ezt az állapotot. Munkám során kitértem a figyelemzavar
következtében kialakuló más betegségekre, így a figyelemhiányos hiperaktivitászavar
fogalmának elemzésére és kiváltó okaira is. Olyan módszereket, eszközöket próbáltam
keresni, amelyek hatékonyak lehetnek a jelenség kezelésében. Szakdolgozatom utolsó
fejezetében egy esettanulmányt és egy beszélgetést írtam le. A két kutatási módszerben azt
elemezte, hogy a két mozgásterápiák hogyan hat a figyelemzavaros gyermek fejlesztésére.
Az esettanulmány során egy figyelemzavaros kislány viselkedését és mozgását

4
szemléltettem és vizsgáltam meg óvodai körülmények között, illetve egy TSMT
foglalkozás során. Több összehasonlító elemzést végeztem a kislány fejlődését illetően,
valamint, hogyan befolyásolta fejlődését a TSMT torna. A beszélgetésnél a szülő
szemszögéből mutattam be, hogy gyermekére hogyan hat a szenzoros integrációs terápia és
gyermek viselkedésében ez hogyan nyilvánul meg. Munkám összegzéseként választ
kaptam a hipotézisemre, miszerint egy óvodai mozgás foglalkozás keretein belül, lehetőség
van e arra, hogy a TSMT torna néhány módszertani fogását alkalmazva, segíteni tudjak a
figyelemzavarral küzdő gyermeknek.

2.A mozgásszegény életmód és következményei

Mai korunkra egyre inkább a mozgásszegény életmód a jellemző. Ennek több oka is van.
Azt tapasztalom, hogy hétköznapjainkat már a digitális eszközök határozzák meg. A
gyermekek ebbe a világba születnek, ezt ismerik meg és ez fogja majd a jövőjüket
meghatározni.

A kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta:

"Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal,
hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak,
fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, és leggyakrabban a székeikre szögezi őket. Az
emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak,
és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban".1

A digitális „kütyüknek” köszönhetően egyre jobban háttérbe szorul a kommunikáció és

mozgás. Talán azért, mert könnyebb a szülőnek a tv- vel vagy a tablettel lekötni a gyermek
figyelmét, ahelyett, hogy kivinné az udvarra játszani, vagy elvinné sétálni. Ez a megoldás
gyors, egyszerű, és persze hatékony is a gyermekek lefoglalásában. Abba azonban bele
sem gondolunk, hogy milyen következményeket von maga után, ez a fajta életmód.
Megszűnik a szülő és a gyermek között a minőségi együtt töltött idő, háttérbe szorul a
kommunikáció és a mozgás. Azok a gyermekek, akik a televízió előtt nőnek fel, nem
tudnak játszani, mert nem tudják mi az a játék. Számukra a játékot az internet jelenti.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ezek a gyermekek rendkívül okosak, hiszen az
internet nevelte őket. Egy olyan globális multimédiás kisokos, ami a mai ember tudását
1
Gyermekmosoly, 2019.05.05 https://www.gyerekmosoly.hu/blog/ezt-teszi-gyermekeinkkel-a-
mozgasszegeny-eletmod/ (letöltés ideje: 2022.09.10)

5
messze túlszárnyalja. Ebben a digitális világban felnőni tehát hátrányokkal jár ugyan, de
mégis vannak előnyei is. Véleményem szerint, azt az úgynevezett „arany középutat” kéne
megtalálnunk és hatékonyan kihasználni a mai modern világunk adta lehetőségeket,
ugyanakkor hangsúlyt fektetni a személyes kapcsoltakra, a minőségi gyermekkor
meglétére és persze előtérbe helyezni a mozgást. Bele sem gondolunk, hogy milyen fontos
gyermekünk számára a megfelelő mozgás biztosítása és mennyi problémát tud okozni a
mindennapi életükben a mozgásszegény életmód. Éppen ezért nagyon fontos csemeténk
számára már újszülött kortól kezdődően a rendszeres testmozgás.

Számos kutató úgy vélekedik, hogy a mozgás egész életünket meghatározza, így már
csecsemőkórtól ügyelnünk kell a rendszeres testmozgás meglétére. Ez ugyanis nem csak a
szervezet edzettsége szempontjából fontos, kihatással van a finommozgásokra, értelmi és
érzelmi képességekre, illetve a gyermek egyészségügyi állapotára is. A vizsgálódások
során azt is megállapították, hogy a mozgásfejlődés befolyásolja a kognitív és végrehajtó
funkciók fejlődését is. Azok a gyermekek, akik rendszeresen mozognak, esetleg
valamilyen küzdősportot űznek, érzelmileg sokkal kiegyensúlyozottabbak, jó
állóképeséggel rendelkeznek és sokkal jobban tudnak teljesíteni az iskolában. A rendszeres
testmozgás kihatással van a figyelmükre és a koncentrációképességükre egyaránt. A
rendszeres mozgás segíthet továbbá egy napjainkban igen elterjedt probléma az elhízás
elkerülésében is. A túlsúly egy olyan pszichés állapotot idézhet elő, ami önbizalomhiányt,
depressziót von maga után, arról nem is beszélve, hogy alvási nehézségeket, tanulási
problémákat és szív – és érrendszeri betegségeket is okozhat. Azonban, ha odafigyelünk rá,
hogy gyermekünk rendszeresen mozogjon, a felsorolt problémák elkerülhetőek lesznek és
a mai rohanó és stresszes világunkban lehetőségük lesz arra, hogy szervezetük egy kis
időre lecsillapodjon. Éppen ezért képezi életük fontos részét a mozgás már a születés
pillanatától kezdődően. (Németh-Sipos-Szegleti 2022:12-16.)

Óvodapedagógusként azt tapasztalom, hogy az a gyermek, aki valóban sokat mozog,

kirándulni, sétálni viszik a szülei, sokkal fejlettebb értelmi képeségekkel, kognitív
funkciókkal rendelkezik, sokkal jobb az állóképessége és összerendezettebb a mozgása,
mint azoknak a gyermekeknek, akinek a mindennapjaira a mozgásszegény életmód
jellemző. Ezek a csemeték ugyanis, nem tudnak sétálni, hamar elfáradnak, kevésbé
kiegyensúlyozott az érzelmi állapotuk és az értelmi képességeik sem olyan fejlettek.
Nehezen tudnak koncentrálni, figyelmük szétszórt, rövid ideig képesek figyelmük

6
fenntartására. Ez pedig egy újabb általános probléma kialakulását idézi elő, a
figyelemzavarét.

Úgy gondolom, a figyelemzavar egyre gyakoribb probléma a gyerekeknél. Pedagógusként

sokszor tapasztalom, hogy egyre nehezebb lekötni a gyermek figyelmét, sokszor
közömbösséget mutat akár egy játék, esemény vagy foglalkozás során. Figyelme szétszórt,
nehezen vagy egyáltalán nem képes koncentrálni. Először arra gondolnánk, hogy szimplán
csak nem érdekli az adott dolog, azonban mikor ez már rendszeressé válik, mi magunk is
elgondolkodunk, vajon tényleg csak a közömbösség, az érdektelenség hiánya állhat a
háttérben vagy esteleg más jellegű problémával állunk szemben. Valóban azért nem figyel
a gyermek, mert nem akar, vagy lehet, hogy nem is képes rá? Ezen gondolatok során
jelenik meg gondolataink között a figyelemzavar, mint érzékszervi rendellenesség. Mit
értünk figyelemzavar alatt? A figyelemzavar a figyelmi váltás zavara. Olyan állapot,
amikor nehezen vagy szinte egyáltalán nem tudunk koncentrálni egy adott dologra. Ahogy
már említettem, a figyelemzavar kialakulása a mozgásszegény életmód egyik
következménye lehet. Kutatásaim alatt azt tapasztaltam, hogy a figyelemzavar önmagában
már nem állja meg a helyét, hanem mindig valamilyen más problémával társulva jelenik
meg. Ilyen figyelemzavaros probléma például az ADHD, mint figyelemhiányos
hiperaktivitás zavara. Azonban mielőtt alaposabban utána járnánk ennek a betegségnek,
egy személyes példa által is szeretném bemutatni, hogy mennyi mindent tud tenni egy
óvoda azért, hogy a hatékonyan támogassa a mozgásfejlődését és fejlődést érjen el akár
egy figyelemzavaros gyermek fejlesztésben is.

2.1. Mozgásfejlesztés a pedagógiában

A fejezetben áttekintem az óvodai mozgásneveléshez kapcsolódó dokumentumokat,

különös tekintettel kitérek egy óvoda pedagógiai programjának ezen területhez tartozó
tartalmi elemeire.

2.1.1. ÓNOAP

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának elveire és szabályaira épül a

Magyarországon dolgozó pedagógusok munkája. Az óvodai nevelés általános feladataiként

7
jelöli meg az egészséges életmód kialakítását, az érzelmi, erkölcsi és szociális nevelést,
valamint, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását. Az óvodai élet nyolc
tevékenységi formáját jelöli meg, melyek a játék, a verselés, mesélés, az ének, zene,
énekes játék, gyermektánc, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, a mozgás, a külső világ
tevékeny megismerése, a munka jellegű tevékenység és a tevékenységekbe integrált
tanulás. Az óvodáskor végére minden pedagógus arra törekszik, hogy minden olyan
feltételt sikerüljön megteremtenie a gyermeknek, mely az iskola megkezdéséhez
szükséges, arra, hogy éretté váljon az iskolára az óvodás gyermek.2

2.1.2. Sári Óvoda és Mini Bölcsőde Programja

A központilag meghatározott országos alapprogram mellett, minden óvodának megvan a

saját programja, ami alapján működik. A mi óvodánk a Nagy Jenőné által írt, Csak tiszta
forrásból - Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program szerint szervezi az óvodai
élet mindennapjait. Programunk alapvető célja, a gyermekek és a művészet közötti erős
érzelmi kötődés kialakítása. Általános nevelési feladataink közé tartozik az erkölcsi és
szociális érzelmek biztosítása, az esztétikai és intellektuális érzelmek kialakítása, valamint
gyermek egészségének védelme, a fejlődéséhez szükséges egészséges környezet
kialakítása. Programunk hat tevékenységi kört különböztet meg, melyek a következők:
vers, mese, dramatikus játék; ének, énekes játék, zenehallgatás; rajzolás, mintázás,
kézimunka; mozgásos, mozgásos játék; a környezet tevékeny megszerettetése; és a munka
jellegű tevékenység. A programban a tevékenységek évszakokra bontva jelennek meg és az
éppen aktuális ünnepkörhöz kapcsolódnak. Tekintve, hogy mai világunkban erőteljesen
háttérbe szorul a mozgás, igyekszünk a mozgás köré szervezni a felsorolt
tevékenységeinket. Munkám során azt tapasztaltam, hogy nagyon sokat segít egy
figyelemzavaros gyermeknek a mozgással kombinált tanulás. Könnyebb motiválni és a
tanulás is kevésbé problémamentes számára, mindemellett a gyermekek jobban tudják
élvezni az adott tevékenységet, programokat, ha az a mozgással összefonódva nyilvánul
meg az óvodai mindennapjaikban. (Nagy, 1995:4-40.)

„Mozgás tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi

képességeinek fejlesztése játékos formában. Továbbá a gyermekek tájékozódásának,

2
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor (letöltés ideje: 2022. 11. 08.)

8
alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy,
hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.” (Nagy 1996:40.)

A következőkben szeretném egy kicsit részletesebben is bemutatni, mi mindent tesz

óvodánk, a rendszeres testmozgás biztosításáért!

2.2. A mozgásnevelés a Sári Óvodában

Óvodánk a mozgás területén nagy hangsúlyt fektet arra, hogy változatos helyszíneken
biztosítsa a gyermekek optimális fejlődéséhez szükséges tevékenységeket. Az udvari
adottságainkat kihasználva, arra törekszünk, hogy a mindennapi testmozgás a friss
levegőn, oxigéndús környezetben valósulhasson meg. A tágas, zöld övezeti területnek
köszönhetően lehetőség adódik mozgásfejlesztő játékok összeállítására. A modern és
folyamatosan ellenőrzött eszközeink és az EU szabványainak megfelelő kültéri játékaink
lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve tervezzünk
és biztosítsunk pedagógiai szempontból értékes, fejlesztő hatású mozgástevékenységeket,
amelyek illeszkednek a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez.

Nagymozgást fejlesztő udvari eszközeink a következők: futó – és biciklipálya, mászókák,

csúszdák, fészekhinta, kosárlabda palánk, rugóshinta, libikóka, piramis mászóka,
kötélalagút, padok, kerékpárok és motorok, rollerek, labda, focikapu. Az udvari játék
mellett a természeti környezetben tett séta, kirándulás is lehetőséget ad a környezettudatos
magatartás mellett a testedzésre. A közeli focipálya, a játszóterek, a kerékpárpálya jó
lehetőséget nyújtanak a figyelemzavaros gyermekek differenciált fejlesztésére.

A helyi nevelési programunkban fontos szerepet kap a mindennapos testmozgás. A

mozgásos gyakorlatokat óvodapedagógus irányítása mellett a csoportszobában is
végezhetjük. A heti rendszerességgel tervezett mozgástevékenységnek nem csak az udvar,
de az intézmény tornaszobája is teret ad. Tervezőmunkánkban megjelenik a gyermekek
ismeretén alapuló differenciáló bánásmód, motiválás, értékelés. Különböző nehézségű
feladatokat tervezünk számukra. A feladatok elvégzésénél a figyelemzavaros gyermekek
számára több időt biztosítunk. Azt tapasztaljuk, hogy például egy figyelemzavaros
gyermek estében, könnyebb motivációt elérni egy mozgás foglalkozás során és sokkal
nagyobb eséllyel lesz képes végrehajtani az adott feladatot, ha mozoghat közben.
Tornaszobánkban eszköztárát is igyekszünk folyamatosan gazdagítani. Törekedünk arra,

9
hogy olyan lényeges felszerelés, mely a gyermek mozgásfejlődését támogatja,
megtalálható legyen tornaszobánkban. Eszközeink, a padok, labdák, bordásfal, mászófal,
karikák, kötél, babzsák, lépegető, íves létra, egyensúlyozó pallóhíd, bóják, egyensúlyozó
párnácskák, tornaszőnyeg, matatófal, koordinációs félgömb, érzékelő korong,
egyensúlyozó teknő, Bilibo hinta.

Táncház Így tedd rá!

Mozgáskotta Vitamintorna

1.ábra: Sári Óvoda és Mini Bölcsőde mozgásnevelésének alappillérei (saját forrás)

2.2.1. Táncház

Minden héten megrendezésre kerül a néptánc foglalkozásunk is, ahol a gyermekek

különféle népi dalokra, mondókákra táncolva, ismerkednek meg a népi hagyományokkal és
a népi táncolással is.

Helyi programunk, Nevelés a művészetek eszközeivel keretein belül, negyedévente

megrendezésre kerülő Táncházunk megrendezésével is azt tapasztaljuk, hogy minden
olyan mozgásforma, amelyik az egyensúlyérzékre hat, vagy ritmussal jár együtt az nagyon
hasznos lehet a gyermek eredményes fejlesztése szempontjából A zenének, a táncnak
kifejezetten személyiség és figyelem fejlesztő hatása van. A gyermekek egy másfajta
kifejezésmódot használhatnak a megszokott verbális kifejezésmód mellett. Így van ez egy
figyelemzavaros gyermek estében is. A zene a figyelemzavaros gyermek képességeinek azt

10
a részét fejleszti, ami a többi normálisan fejlődő képességeihez képest „eltérést” mutat. A
változó ritmus segíti a koordinációt és a koncentrációképességet. A program lehetőséget
biztosít az óvodások számára, hogy önállóan kipróbálhassák a képességeiket.

2.2.2.Így tedd rá!

Manapság egyre inkább azt tapasztalom, hogy népi hagyományaink, szokásaink

ismeretlenek a gyermekek számára. Az Így tedd rá! népi hagyományainkat köti össze a
mozgással, egészen pontosan a tánccal. Balatoni Kata programgazda gondolatán alapuló
"Így tedd rá!" módszertan immár nemzetközileg is elismert népi játék, néptáncmódszertani
program. Komplexitásának köszönhetően minden kompetenciaterület fejlődését segíti,
támogatja. Az "Így tedd rá!" könnyed játékosságával, szabadságával, a hagyományainkra
épülő tematikájával segíti gyermekeink fejlődését. Ezt a módszert a mi óvodánk is sokat
alkalmazza. Azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek valóban igénylik és élvezettel csinálják
ezt a játékos népi módszertant. Rengeteg változatos eszközzel, játékkal találkozhatunk a
program során, melyek célja motivációt elérni a gyermeknél. Az Így tedd rá! módszere,
nem csak élvezetet nyújt a gyermek számára, hanem többek között a mozgásfejlesztésben,
testséma kialakulásában, ritmusérzék fejlesztésében, valamint az auditív és vizuális
érzékek fejlesztésében is eredményes.

2.2.3. Mozgáskotta

A Mozgáskotta kidolgozója Magyar Gábor szegedi tanár szakedző. Ez egy olyan módszer,
amely a mozgást egy új szemléletmódból közelíti meg. Ez a módszer a mozgást célként és
adekvát eszközként értelmezi. A személyiség funkcióinak komplex fejlesztése, valamint az
alkalmazott mozgások térbeli – időbeli – dinamikai szerveződése egyszerre történik. Az
összetett mozgásminták kialakulását a módszer során alkalmazott eszközök szín és
formagazdagsága, a felhasználható eszközök és módszerek sokszínűsége, valamint a
folyamatosan jelenlévő érzelmi töltés cél szerinti variálhatósága segíti. A mozgáskotta a
mozgásfejlődést, a figyelem és emlékezet fejlesztését, abban az életkorban segíti
hatékonyan, ahol a verbális és tudatos tanulás még nem vagy kevésbé jellemző. A
11
módszernél a kompetenciaélmény és a tudatosan alkalmazott nevelői kommunikációs
technikák meghatározóak. Tekintettel arra, hogy a Mozgáskotta szemléletében a
veleszületett fizikai képeségek, kognitív képességek, az érzelmi összetevők és a
személyiségszintű szabályozás is programszinten kezelt, így olyan gyermekek számára is
értékes, élvezetes, akik a teljesítményközpontú mozgásoktatásban kevésbé jelentkeztek.

A módszer során a bonyolult mozgásformákat, a gyermekek fejlettségének megfelelően

egyszerűbb elemekre bontjuk, melyet különféle szimbólumokkal jelölünk. (nyuszi, mókus,
lábnyomatok, színes babzsákok). Ezen játékok alkalmazása során fejlődik gyermekünk
figyelme, önfegyelme, stabil ismereteket szereznek testükről, felfedezik a teret és az időt, a
gondolat és az emlékezet hatalmát, a kompetencia boldogságát. Mindeközben testi
képességeiket és mozgásszabályozásukat fejlesztik.

A mozgáskotta módszere eredetileg a 3-7 éves életkorú gyermekek számára készült, de

értékes lehet az általános iskola alsó tagozatos gyermekeinek fejlesztésében is, vagy akár a
felnőttek terápiás szórakoztató játékfoglalkozásain is.

A mozgáskotta eszközei:

- kottalapok: lábfejek, állatos karjelek, bohócok, béka lábfej, forgásszimbólumok

- marokzsákok: állatos, dominós, geometriai, színes
- dobogók, egyensúlyozó gerendák
- csuklók, fejpántok, jelkártyák, szivárvány lépőkövek Wesco elemek, billenő
rácshinta, érzékelő korongok, karikák stb…3

3
Magyar Gábor, MG. Fitness Kft.
https://www.mozgaskotta.hu/ (letöltés ideje: 2022. 11. 08.)

12
A Mozgáskotta és az Így tedd rá! akár össze is hangolható, kombinálható, ezáltal még
színesebbé és ingergazdagabbá téve a gyermekek mindennapi életét közben támogatva
hatékony mozgásfejlesztésüket.

2.2.4. Vitamintorna

A kutatások és tapasztalatok is azt támasszák alá, hogy a személyiség kibontakozásához és

tovább fejlődéséhez nélkülözhetetlen a szellemi és testi funkciók összehangolt működése.
Civilizációnk folyton változik, ezáltal életmódbeli szokásaink is átformálódnak. Ez a tény
negatívan befolyásolja az egészséges életmódot. Ahogyan azt már említettem, a gyerekek
egyre kevesebbet mozognak, gyengül a teljesítőképességük, mely tanulási problémák
kialakulásához vezethet. Nem árt észben tartanunk, hogy az óvodás kor során a
legfogékonyabbak a gyermekek a mozgás iránt. Minél hamarabb ismeri és szereti meg a
gyermek a mozgást, annál inkább lesz meghatározó a későbbi életében, azért nagyon
fontos már óvodáskorban a mozgás jelenléte a csemeténk életében. A kora gyermekkorban
elsajátított mozgásminták meghatározóak lehetnek a gyermekek későbbi élete során is. A
mozgásfejlődés két fontos pillérét a mozgásminta kifejlődése és annak helyes kivitelezése
alkotja. A környezet által közvetített ingerek hatással vannak a gyermek mozgásának
fejlődésére. A mozgásfejlődés az egyén mozgásformáinak és mozgáskészségeinek egyéni
ütemben történő érését, továbbá a kondicionális és koordinációs képességek megalakulását

13
és tökéletesedését teszi lehetővé. Az óvodáskorú gyermeket nagyfokú mozgásigény
jellemzi, mely későbbi életét is befolyásolja. Ha a mozgásigénye nem elégül ki
megfelelően, az nyugtalanságot, ingerlékenységet, tanulási problémákat, agresszivitást idéz
elő a gyermek személyiségében. Amennyiben a mozgáskoordináció megreked a
fejlődésben, a test állóképesség gyengülni kezd, valamint a tapasztalatszerzés is gátlódik,
ami az értelmi fejlődés lelassulásához vezet. A vitamintorna ennek a fokozott
mozgásigénynek a kielégítésében játszik fontos szerepet, elkerülve ezáltal az imént
felsorolt problémákat. Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy a mozgás a gyermek
létszükségletét képezi. Egy mozgásos foglalkozás létrejöttéhez három kritérium megléte
szükséges, a mentális, a képességbeli és a stratégiai feltételeké. A vitamintorta az
egészséges testmozgás biztosításán keresztül, pozitívan befolyásolja a gyermek pszichés és
alkati érését. Egy olyan világ tárul a gyermek elé, ahol megismerkedhet az egészséges
életvitel sajátosságaival és meg is tanulhatja saját életében is gyakorolni azt. A torna során
a testkultúra képességei egy sajátos mozgásanyaggal kölcsönhatásban bontakoznak ki. A
vitamintorna során arra kell törekednünk, hogy a torna során elsajátított mozgásokat a
gyermekek mindennapjaik során is alkalmazzák és szívesen használják ezt a gerinckímélő
módszert. Ahhoz, hogy a torna a megfelelő hatást érjen el, a pedagógusnak tisztában kell
lennie a gyakorlatokkal, és azzal, hogy ezek a gyakorlatok milyen érzéseket váltanak ki a
gyermekből. A probléma kiküszöbölése csak akkor lehet hatékony, ha ismerjük
kialakulásának okát, és kijavításának technikáját. A gyakorlatok végzése közben nagyon
fontos a gyermekek elhelyezkedése, a gyakorlatok sorrendisége, saját személyiségük, és a
használt eszközök megismerése. Sokszor elfeledkezünk arról a tényről, hogy a
finommotorika fejlesztése, milyen fontos lenne már az óvodában, amelyre a vitamintorna
során alkalmazott kéz- ujj torna kitűnően alkalmas lenne. Ugyanis minél fejlettebb egy
gyermek finom motorikája, annál kevésbé lesz szüksége fejlesztésre ezen a téren az
iskolában. (Donátné, 2005:4-39.)

2.3. A pedagógus segítő szerepe a gyermeki fejlesztésben

Összeségében tehát láthatjuk, hogy arra törekszünk, hogy minden olyan lehetőséget
kihasználjunk, amely nem csak az óvodás gyermekek, de a figyelmi zavarral küzdő

14
csemeték számára is segítséget nyújt a fejlesztésben. Célunk, hogy azokat a gyermekeket,
melyek valamilyen problémával küzdenek is hatékonyan segítsük az óvodai mindennapjaik
során. Tevékenységeinket és programjainkat is igyekszünk, úgy szervezni, hogy a
figyelemzavarral vagy más rendellenséggel küzdő óvodásaink számára is célirányos
fejlesztést nyújtsanak, mindeközben nem feledkezünk meg arról sem, hogy a játék örömét
kombináljunk programjainkkal. A figyelemzavar fejlesztésében nagyon fontosnak tartjuk a
különböző képességi területek differenciáltan történő játékos fejlesztését, mely magába
foglalja több terület így a mozgás és az egyensúlyrendszer fejlesztését is. A helyes
egyensúlyérzék kialakulása rendkívül fontos szempont a gyermekek életében. Az
egyensúlyérzéket könnyen lehet különböző billenő egyensúlyozók segítségével fejleszteni.
Ezáltal javítjuk a gyermekek koordinációs képességeit, játékos körülmények között
tapasztalhatják meg a bizonytalan egyensúlyi helyzeteteket és tanulhatják meg az ahhoz
való alkalmazkodást. Arra törekszünk, hogy átfedés legyen a különböző fejlesztési
módszerek között. Célunk, hogy a figyelemhiányos gyermek komplex fejlesztést kapjon.

Évszakok, jeles napok, hagyományok kapcsán az óvodapedagógusok interaktív

mesedramatizálása mellett, a Portéka Színpad, a Cimbora Produkció, az Áldás Együttes, a
„Mancs a szívre” Ifjúsági Centrum, valamint a Madársuli által nyújtott programok által is
hatékonyan hozzájárulnak a gyermekek játékos és örömteli komplex fejlesztéséhez.

3. ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar

Napjainkban ez a betegség sajnos a gyermekek egyre nagyobb részét érinti.

Christin Ettricht és Mónika Murphy -Witt szerint, az ADHD-s gyermekek legfőbb

jellemzői, hogy hangosak, vadak, ficánkolnak, zizegnek, nehezen vagy egyáltalán nem
tudnak nyugton maradni, folyton pörögnek, tombolnak, egyfolytában fecsegnek. Ha
belekezdnek valamibe, általában félbe hagyják, nem fejezik be, gyorsan megunják.
Türelmetlenek, folyton kérdeznek és mindenre választ várnak. Gyakran cselekszenek
hirtelen, spontán, nem megfontoltak, ebből kifolyólag jellemző rájuk, hogy sokszor
kapkodnak, hibáznak, balesetet okoznak. Ugyanakkor nagyon kreatívak, empatikusak és
érdeklődőek tudnak lenni. A hazugságot, igazságtalanságot nehezen viselik, gyakran
előfordul, hogy ingerlékenyek, agresszivitást mutatnak. 3 kategóriába sorolják könyvükben
az ADHD-ban küzdő gyermekeket: az izgága, az idegtépő és az álmodozó típust

15
különböztetik meg. Izgága típus alatt értik a hiperaktív, figyelemzavaros, egyfolytában
„zizegő” gyermeket. Az idegtépő típus inkább hiperaktív és impulzív, de nem jellemző rá a
figyelmi zavar, míg az álmodozók főként szétszórtak, nehezen tudnak koncentrálni. Azt is
megemlítik, hogy míg az izgága típus főként a fiúkra jellemző, addig az álmodozók inkább
a lányok szoktak lenni. Elmondásuk szerint tehát, az ADHD- val küzdő gyermekek
általános tünetei közé tartozik, a hiperaktivitás, a nehéz koncentrálóképesség, szétszórtság,
nyugtalanság és az önuralom hiánya. Azonban ez a betegség ritkán fordul elő önmagában,
általában mindig valamilyen más probléma társul hozzá, például a finommotorikus
képességek fejletlensége, tanulási nehézségek és részképességzavarok, a pszichés állapotok
zavara, depresszió, szorongás esetleg alvási nehézségek vagy hangulatingadozás. (Ettrich -
Murphy Witt 2014,2015:9-13.)

Amint azt láthatjuk, ez egy nagyon összetett, sok tényezős állapot. Emiatt nehéz
megállapítani, ha gyermekünk ADHD-ban szenved.

3.1. ADHD kialakulásának okai

Vajon szülőként magunkat is okolhatjuk, ha gyermekünknél efféle betegség alakul ki?

Ettrich és Witt véleménye szerint, az ADHD kialakulásban nem játszik szerepet a nevelés
kérdése. Ez a betegség sokkal inkább a genetika, öröklődés során alakul ki a gyermekben.
A genetikusok továbbra is keresik a pontos választ. A kutatók azt állítják, hogy ezt a
betegséget az élettani és lelki körülmények kölcsönhatása hozza létre. ADHD estén
anyagcserezavar jön létre a központi idegrendszerben, ennek következtében az elméjük
nem lesz képes kiemelni a lényegest, a kevésbé lényegestől, tehát szelektálni sem fog
tudni. Ezek a gyermekek képtelenek válogatni, amikor egyszerre sok inger éri őket, éppen
ezért is olyan nehéz koncentrálniuk egy adott témára. Egyszerre, túl sok inger bombázza
őket és nem tudják kiválasztani a számukra legfontosabbat. A szakemberek szerint, a
figyelemhiányos hiperaktivitászavar egy olyan betegség, ami gyógyíthatatlan ugyan, de
mégis kezelhető és minél hamarabb ismerjük fel a problémát és kezdjük el kezelni, annál
könnyebben fog tudni majd gyermekünk a későbbiekben boldogulni. Ahhoz, hogy
egyértelműen megállapítsuk, gyermekünk valóban ADHD-val küzd, szükségünk van a
pontos diagnózis felállítására. Elsőként egy alapos megfigyelésre. Figyeljük meg
gyermekünk hétköznapi viselkedését, gesztusait, mozdulatait, cselekedeteit. Ne rögtön azt
feltételezzük, hogy gyermekünk szimplán csak eleven, vadóc, vagy épp rendetlen,
16
szófogadatlan. Próbáljuk megkeresni viselkedésének okát, gondolkodjunk el, vajon tényleg
csak egyszerűen rossz a gyermek. Lehet, hogy erről ő valójában nem is tehet és más
tényező áll a háttérben. Ahhoz, hogy döntésre jussunk meg kell figyelnünk alaposan
gyermekünk hétköznapi viselkedését. El kell gondolkoznunk azon, hogy mi lehet a
viselkedésének kiváltó oka. Esetleg a stresszes környezet, lehet csak egy kis nyugalomra
lenne szükség a családban és magától megoldódnának a problémák. Mielőtt szakemberhez
fordulunk mérlegelnünk kell a jelenlegi életüket és ha valóban nem találunk olyan
problémát, ami kiváltó oka lehet a gyermek viselkedésének, akkor már érdemes
szakemberhez fordulnunk. A megfelelő diagnózis felállításához elengedhetetlen
gyermekünk számára és számunkra is a megfelelő szakember megtalálása. Keressünk és
váltsunk bátran, hiszen a nem megfelelő szakemberrel nem tudunk majd sikeres diagnózist
felállítani és a későbbiekben fejlődést elérni a gyermekünk életében. A biztos diagnózis
felállításához két kategóriarendszert használnak a pszichológusok. Mindkettő részletesen
tárgyalja az ADHD tüneteit. Az egyik, a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai
kézikönyvének kiadványa, a másik a Betegségek nemzetközi osztályzásának című könyve.
Ezenkívül a gyermekeket pszichológiai tesztetekkel vizsgálják meg, melyek képet adnak
fejlettségük szintjéről. A diagnosztikai kategóriák és tesztek eredményei alapján állapítja
meg az orvos, hogy a gyermeknek valóban vannak e ADHD-ra jellemző tünetei. (Ettricht-
Murphy Witt 2014,2015:15-25.)

3.2. Terápiás módszerek az ADHD kezelésében

Ettrich és Murphy Witt több terápiás módszert említ könyvében. Megjelenik a gyógyszeres
kezelés, mint gyógymód, a homeopátiás szerekről is írnak, valamint különféle
terápiásmódszerekről, amelyek nemcsak a gyermekek, hanem a szülők számára is
segítséget nyújthatnak a betegség kezelésében. Elsőként a gyógyszeres kezelést említik
meg. Azt állítják, a gyógyszeres kezelés célravezető lehet ugyan, de hosszútávon
önmagában kevés és veszélyes, ezért mindenképpen érdemes valamilyen más terápiás
módszerrel, akár a viselkedésterápiával kombinálni. (Ettrich-Murphy Witt 2014,2015:19-
36.)

„A különféle ADHD- gyógymódok eddigi legátfogóbb amerikai vizsgálata, az MTA

tanulmány kimutatta, hogy a súlyos ADHD esetében éppen ezek a gyógyszerek jelentik a
leghatékonyabb terápiát. Minden gyógyszer ugyanazt eredményezi, a gyermekek

17
nyugodtabbak, figyelmesebbek, fegyelmezettebbek lesznek, jobban tudnak koncentrálni.”
(Ettrich- Murphy Witt 2014,2015:37.)

A következőkben nézzünk meg részletesebben néhány terápiás módszert, amelyek

segíthetnek az ADHD kezelésében. Ezek a módszerek csak akkor hatásosak, ha
gyermekünk személyiségének, életkorának, és problémájának megfelelő terápiát és
terapeutát választunk.

3.2.1. Szenzoros integrációs terápia

„A gyermekeknek az egészséges fejlődéshez szenzoros ingerekre van szükségük, mert az

agyuk csak így kapja meg a szükséges információkat. Az ADHD-s gyermeknél azonban, az
agyban az ingerek feldolgozásában zavar áll, ez pedig megnehezíti az újabb ingerek
befogadását. Számos ADHD-s gyermekeknek ezért vannak jelentős problémái az
érzékeléssel.” (Ettrich- Murphy Witt 2014,2015:51.)

A fenti vélemény alapján, a szenzoros integrációs terápia, képes korrigálni ezt az ingerület
átviteli zavart, a három alapérzék, az egyensúlyérzék, a bőrérzékelés és tapintás
ingerlésével. Idegrendszerünknek erre a három alapérzékre van szüksége ahhoz, hogy
megfelelően fejlődni tudjon. Ez a terápiás módszer az ADHD- s gyermekeknél célzottan
képes fejleszteni érzékelésüket, azonban, amint már említettem, azt is figyelembe kell
vennünk, vajon gyermekünk mennyire képes elviselni az érintést. Ezek a gyermekek
ugyanis nagyon érzékenyek az érintésre, sokan közülük képtelenek elviselni, vagy éppen
frusztrációt idézhet elő náluk az érintés, ezért amennyiben azt tapasztaljuk, hogy
gyermekünk érzékenyen reagál az érintésre, óvatosan közeledjünk felé, próbáljuk számára
élvezetessé tenni ezt a szenzoros ingert. Igyekezzünk minél ingergazdagabb környezetet
teremteni számára, ahol tudja használni érzékeit és ez alapján ismerheti meg az őt
körülvevő világot. Ilyen tevékenységek lehetnek az úszás, homokozás, különféle kézműves
tevékenységek, vagy a hintázás, mely a gyermek egyensúlyérzékének fejlesztésében játszik
fontos szerepet, vagy éppen a különféle sportok, mint a dzsúdó vagy a karate, melyek
kitűnően fejlesztik a mozgást, izomzatot. (Ettrich-Murphy Witt 2014,2015:52-55.)

Ahogyan azt már említettem, napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy egyre inkább háttérbe
szorul a mozgás a gyermekek életében azonban ez nagyon fontos része fejlődésüknek.

18
Ettrich és Witt szerint szülőként fontos feladatunk biztosítani gyermekünk számára a
rendszeres testmozgást. Modern korunk igen fontos részét képezi a televízió, a számítógép
és társai. Törekedjünk arra, hogy gyermekünk rendszeresen mozogjon. Ha másképp nem
megy, motiváljuk úgy, hogy amennyi időt tölt a tévé előtt, annyit legyen a szabadban is!
Vigyük el gyermekünket játszótérre, kirándulni, sétálni! Játsszunk vele a parkban!
Teremtsünk olyan helyzetet, vagy ajándékozzuk meg olyan játékkal, ami mozgásra készteti
őt. Például ajándékozzuk meg gyermekünket egy gördülő deszkával, de csinálhatunk is
egyet neki. Készítsünk neki gumiabroncsból hintát! Építsünk akadálypályát! Nagyon jó
alternatíva lehet még a gerenda, vagy a légágy is, melyhez nincs is szükségünk másra csak
egy paplanhuzatra és néhány lufira. Ahogyan a példák is tükrözik rengeteg megoldás
létezik arra, hogy játékosan mozgásra ösztönözzük gyermekünk. Legyünk találékonyak és
törekedjünk, arra, hogy gyermekünk szeressen mozogni! A mozgás mellett az étkezés is
fontos szerepet játszik a betegség kezelésében, ezért is említik az étrendterápiát, mint
terápiás gyógymódot. A következőkben nézzük meg mi ennek a módszernek a lényege
(Ettrich-Murphy Witt 2014,2015:51-62.)

3.2.2. Étrendterápia

Ettrich és Witt szerint, minden embernél nagyon fontos a vércukorszint egyenletes

eloszlása, mert ingadozása komoly problémákat képes előidézni, amely mindennapi
életünket is megnehezítheti. Egy ADHD-s gyermek esetében, azonban a vércukorszint
ingadozása igen gyakori probléma, mely tovább fokozza a már meglévő tüneteket, a
nyugtalanságot, a figyelmetlenséget és az agresszivitást is. Törekedjünk arra, hogy
gyermekünk, főként teljes kiőrlésű gabonákból álló ételeket, sok gyümölcsöt és zöldséget
fogyasszon, melyek egyensúlyban tartják a vércukorszintet. Ne féljünk az olajos magvaktól
sem, melyben rengeteg telítettlen zsírsav és Omega 3 vitamin található, és ne feledkezzünk
meg a fehérjék fogyasztásáról sem, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak az agyuk
megfelelő működésben. Nagyon fontos a napi folyadékbevitel biztosítása is a szerveztük
számára. Azért, hogy valóban hatékonyságot érjünk el az étkezéssel gyermekünknél,
csökkentenünk kell, mindazon élelmiszerek fogyasztását, melyek hirtelen ingadozást
idéznek elő a vércukorszintben, tehát az édességek és cukros élelmiszerek bevitelét.
(Ettrich-Murphy Witt 2014,2015:58-69.)

19
3.2.3. Állatasszisztált terápia

A terápiák közül, egy számomra nagyon érdekeset is szeretnék megemlíteni, a lóasszisztált

pszichoterápiát: „A lovaglás minden érzékszervet igénybe vesz, testileg, érzelmileg,
szellemileg és szociálisan is megmozgat.” (Ettrich- Murphy Witt 2014,2015:79.)

A két író azt állítja, hogy ez a terápia kiváló egyensúlytréning az ADHD-s gyermeknek.
Kielégíti a gyermek mozgásigényét, lecsillapítja a szervezetét, oldja a stresszt, ezáltal
pedig a szorongást. Lovaglás közben a gyermek és a ló között egy olyan érzelmi kötődés
alakul ki, amely pozitívan befolyásolja a gyermek érzelmi állapotát, javítva ezáltal a
koncentrálóképességét és a figyelemét is. (Ettrich- Murphy Witt 2014,2015:79.)4

3.2.4. Homeopátia

„Similia, similibus curentur: a hasonló a hasonlótól gyógyul. (Ettrich- Murphy Witt

2014,2015:63.)

A két írónő a homeopátiát, mint terápiás gyógymódot is megemlíti könyvében. A

homeopátia lényege, hogy egy betegséget olyan anyaggal gyógyít, mely az egészséges
szervezetben hasonló tüneteket idéz elő. Az első lépés egy részletes konzultáció a szülővel,
mely alkalmával a szakember igyekszik minél több információt megtudni a gyermek
állapotáról, tulajdonságairól. Amennyiben ugyanis a megfelelő homeopátiás gyógyszert
válassza az orvos, annak jótékony hatásaként az immun-, ideg és hormonrendszert is képes
megszilárdítani. Azonban ahhoz, hogy eredményt érjünk el több hónapra van szükségünk.
Rengeteg türelmet és kitartást igényel amíg a leghatékonyabb szert megtalálják a gyermek
számára, éppen ezért sokan adják fel túl hamar és térnek vissza egy sokkal gyorsabb
megoldáshoz, a gyógyszeres kezeléshez. Ez a gyógymód leginkább akkor ajánlott, ha
természetes módon szeretnénk fejlődést elérni, és valóban szánunk is rá erre elegendő időt
és türelmet. (Ettrich – Murphy Witt 2014,2015:62-65.)

4
https://www.koloknet.hu/szulo-es-gyerekneveles/adhd-autizmus-figyelemzavar-viselkedesproblema-
szorongasos-zavarok-a-lo-asszisztalt-pszichoterapia/ (letöltés ideje: 2022.10.28.)

20
3.2.5. Kognitív viselkedésterápia

A két szerző azt állítja, hogy a kognitív viselkedésterápia során tulajdonképpen egy mások
által elvárt viselkedési mintát tanítanak a gyermeknek. Sokszori gyakorlás során pedig ez
betanult viselkedési minta képes pozitívan befolyásolni a gyermek viselkedését. Az
ADHD- ban szenvedő gyermekek számára problémát okoz a szabályok betartása a
következetes viselkedés, azonban ez a viselkedésterápia pontosan erre hiányzó
következetességre rendszerességre, jól meghatározott utasításokra épül és azok pozitív,
illetve negatív következményeire. Tanácsokkal, ötletekkel segíti a gyermek viselkedésének
pozitív irányba történő változását. Olyan helyzeteket teremet, melyben pozitív irányban
fejlődik tovább a gyermek konfliktuskezelési képessége, munkamorálja, és egyben
személyisége is. Ahhoz, hogy a terápia valóban hatékony legyen, sok időre és kitartásra
van szükség, illetve, hogy a szülő otthon is hasonló praktikákat alkalmazzon a gyermeknél.
(Ettrich -Murphy Witt 2014,2015:41-42.)

3.2.6. Neurofeedback: az agy edzése

Ettrich és Witt egy Magyarországon még csak kevésbé ismert módszerről is ír, a
neurofeedbackról. Ez a módszer azt feltételezi, hogy amit képesek vagyunk felfogni az
elménkkel, azt képesek vagyunk tudatosan befolyásolni is az akaratunkkal. Ezáltal a
tudattalan gesztusainkat is tudni fogjuk tudatosan irányítani. A módszer során a test
pontjaira helyezett elektródák továbbítják a test jelzéseit az agy felé és közben mechanikai
jelekké alakítják át. A cél az, hogy ezeket a jeleket legyen képes a gyermek tudatosan
uralni és így irányítani az elméjét. A módszer hatékonyságának kulcsa a gyakorlásban
rejlik, minél többet gyakorolja a gyermek ezt a tudatos irányítást, annál inkább lesz képes
rá. Elsősorban a figyelem és a koncentrálóképesség fejlesztésében nyújthat segítséget ez az
eljárás. A sikerhez rengeteg türelemre van szükségünk, mindemelett igen költséges ez a
terápia, azonban valóban hatékony lehet az ADHD kezelésében. (Ettrich – Murphy Witt,
2014,2015: 72-73.)

21
3.2.7. Ergoterápia

A két szerző, azt írja könyvében, hogy az ADHD-s gyermekek finommotorikus képességei
is fejlesztésre szorulnak, csúnyán írnak, ceruzafogásuk görcsös. Ez a módszer pontosan
ezen a problémán igyekszik javítani. A terapeuták olyan gyakorlatokat alkalmaznak, mely
során fejlődik a gyermek finom motorikai képessége. Ilyen gyakorlatok lehetnek például,
az ujjfitnesz, mely során jogagyakorlatokat végeznek az ujjak segítségével. A „mágikus
nyolcas”, is egy ergoterápiás módszer, mely lényege a nyolcas szám átrajzolása , különféle
módokon. A terapeuták mundrákat is használnak, melyek során különféle ujjgyakorlatokat
végeznek a gyermekek, közben pedig nyugalmat, harmóniát képesek teremteni. (Ettrich –
Murphy Witt 2014,2015: 74-78.)

3.2.8. Beszédterápia

A két szerző arról is ír, hogy a beszédhibák is komoly problémákhoz vezetnek egy ADHD-
s gyermek életében. Gyakran okoznak olyan problémákat, mint a kiközösítés, vagy
megkülönböztetés, mely egy ADHD-s gyermek esetében frusztrációt vagy éppen
agressziót is eredményezhet. Éppen azért nagyon fontos időben kezelni ezt a problémát.
Mindenképpen érdemes logopédus véleményét kérni, ha azt tapasztaljuk, hogy
gyermekünk beszédhibákkal küzd, nem tud megfelelően írni, olvasni. Nem szabad várni,
időben kell cselekedni, minél előbb kezeljük a problémát, annál hamarabb érhetünk el
sikert. (Ettrich – Murphy Witt 2014,2015:78.)

3.3. Szülői praktikák az ADHD kezelésben

Ahogyan az a terápiák során is kiderül, szülőként mi magunk is tehetünk azért, hogy

gyermekünk jobban tudjon boldogulni hétköznapi életében.

Ettrich és Witt mindenképp a következetes nevelést hangsúlyozza. Neveljük gyermekünket

következetesen! Ami egyszer NEM, az maradjon is NEM! Állítsunk fel szabályrendszert
gyermekünk személyiségéhez mérten és ragaszkodjunk is ezekhez a szabályokhoz. Ha
valamit csemeténk nem tart be, vagy nem csinál meg, annak legyen következménye. De
nagyon fontos, hogy ne legyünk dühösek, ne kiabáljunk a gyermekkel, legyünk egyszerűen

22
csak következetesek és maradjunk mindeközben higgadtak, mert így sokkal hatásosabb
lesz a büntetés is. Ha ingerültek vagyunk azzal csak gyermekünk is még ingerültebb lesz,
ami nem vezet jóra. Ezért is nagyon fontos, hogy legyünk higgadtak, nyugodtak,
megfontoltak és következetesek. Csak így érhetjük el, hogy gyermekünk valóban
odafigyeljen ránk, komolyan vegyen, és érezze a büntetés súlyát. Általában az olyan
gyermekeknél, ahol agresszivitással, hiperaktivitással jelenik meg az ADHD, sokszor
sikeresnek bizonyul az elkülönítés módszere. Bár elsőre lehet, hogy keményen hangzik, de
valóban célra vezető lehet egy ilyen gyermeknél, ha egy kicsit elkülönítjük egy olyan
helyiségbe, ami unalmas számára, ahol nincsen semmi izgalmas dolog. Ha egy ilyen
környezetbe visszük el csemeténket amikor dühöng vagy éppen agresszív magatartás
jellemző rá, lehetősége van arra, hogy megnyugodjon egy kicsit és szervezete is
lecsillapodjon. Sokszor ez a módszer célravezető tud lenni a gyermekeknél. Továbbá
nagyon fontos egy nyugalmi zóna kialakítása, ahol gyermekünk pihenni, kikapcsolódni
tud. Ezeknél a gyermekeknél nagyon fontos a lazítás, hogy kiragadjuk őket a mindennapos
stresszből és ki tudjanak kapcsolódni. Jól bevált trükkök lehetnek a masszázs vagy a
gyerekjóga is a szervezet lazítására. Ahogy már említettem, törekedjünk arra, hogy
gyermekünknek a személyiségéhez, problémájához mérten válasszuk ki a megfelelő
módszert. (Ettrich-Murphy Witt 2014,2015:83-113.)

3.4. Az ADHD- t befolyásoló egyéb tényezők

A figyelem- és hiperaktivitás megjelenését számos tényező befolyásolja. A fejezetben

néhány ok kifejtését vázolom a teljesség igénye nélkül.

3.4.1. A szenzomotoros integráció és az ADHD kapcsolata

Stephens- Sarlós Erzsébet azt állítja, a kutatások azt igazolják, hogy az ADHD
kialakulásában felelős lehet az is, ha a csecsemőkori reflexek nem épülnek le időben,
ezáltal a szenzomotoros integrációban zavar keletkezik és nem tud megfelelően fejlődni.
Sarlós egyfajta csodának nevezi a szenzomotoros fejlődést, mely alatt a szenzoros
(érzékszervi) és motoros (mozgásszervi) rendszerek összehangolt működését érti, amely
során az idegrendszer képes észlelni az ingereket, majd feldolgozni azt, végül pedig
reagálni rá. A születés pillanatától kezdődően az újszülött számára kinyílik a világ.

23
Hirtelen ingerek érik őt, melyekre reflexei segítségével lesz képes reagálni majd. Az
újszülött csecsemő elsőként, az anyaméhben, addig még nem érzett gravitációt fogja
érzékelni a születés pillanatában. Ahhoz, hogy az egyensúlyozási (vesztibuláris) érzékelési
rendszer megfelelően tudjon működni le kell küzdeni ezt a gravitációt. A csecsemő első
hónapos koráig, csak a veleszületett reflexekkel képes mozgásra. Ezek a reflexek akkor
lépnek működésbe, ha valamilyen inger éri őket. Egy hónapos kortól megindul az
érzékelés, mely egy másfél éves gyermeknél, már képes lesz kiváltani a tapasztalatszerzést.
Amennyiben sikerül megvalósulnia a folyamatnak, a gyermek érése problémamentesen
zajlik majd. A csecsemőkori reflexek hatással vannak az érzékelésre, és az észlelésre is.
Azonban, ha a reflexek nem épülnek le időben, akkor az érzékszervi feldolgozás
folyamatában zavar keletkezik. (Stephens – Sarlós, 2022:52-59.)

3.4.1.1 Észlelés és érzékelés

A környezetünk különböző módon hat ránk. A fejezetben áttekintem a különböző

érzékszervek és ingerek kapcsolatát.

3.4.1.1.1. Egyensúlyérzékelés

Sarlós azt állítja az egyensúlyérzékelésért, illetve a térben való tájékozódásért, a belső

fülben található egyensúly – érzékelési (vesztibuláris) szervünk a felelős. A vesztibuláris
rendszer szerepet játszik az egyensúlyozásban, valamint az izom és a gravitáció
kölcsönhatásában. Ahogyan azt már említettem, a születés kezdetétől az újszülöttnek meg
kell küzdeni a hirtelen érzékelt gravitációval, mely hatással van az izomműködésére.
Ebben az esteben lesz csak képes működni az egyensúlyérzékelési rendszer. A rendszer
másik fontos feladata a helyes testtartás kialakítása. Azonban ez nem csak a tartó és
mozgató szervrendszert befolyásolja, hatással van a nyelv és arc izmainak működésére is.
A nem megfelelően kialakult nyelv- és arcizomzat beszédképzési, nyelési problémákhoz
vezethet. Az izmtónusok helytelen fejlődése a vizelési problémák és a szem- kéz
koordináció zavarinak kialakulásában is szerepet játszhat. Amikor a vesztibuálris
rendszerről beszélünk, fontos megemlítenünk a prearousal működést is, mely kapcsolatban
áll vele. A prearousal működés élénk mozgásokat képes kiváltani az egyénből, melyek
ébren tartják az agyat, ezáltal elkerülhetőek lesznek a veszélyhelyzetek. Egy

24
figyelemzavaros gyermeknél is gyakran tapasztalhatjuk, hogy mozgása fejletlen,
koordinációs képességei éretlenek. Ezért ha vizsgálatok során nagyon fontos az egyensúlyi
rendszerét is elemezni és fejleszteni. (Stephens -Sarlós, 2022:62-68.)

3.4.1.1.2. Vizuális érzékelés – látás

A szerző azt írja programjában, az érzékelés egyik nagyon fontos pillére a látás. A látás
már csecsemőkorban elindul, de egy újszülött látótávolsága még nagyon rövid, így csak
akkor képes felismerni arcokat, formákat, ha közel hajolunk hozzá. Tulajdonképpen a látás
segítségével tudjuk megtapasztalni a minket körülvevő világot. Azoknak az embereknek,
akiknek problémájuk van a látásukkal, egy másik érzékszervükkel kell, hogy pótolják,
azonban ez teljes mértékben nem kivitelezhető, a látás ugyanis részben pótolható csak.
Mivel a vizuális érzékelésünk teszi ki az ingereink közel 80%- át, így, ha a rendszerben
zavar keletkezik, az valóban igen súlyos problémák kialakulásához vezethet. Látásunk
megfelelő működéséhez, mind két szemünkre szükségünk van. Szemünk felelős a térben
való tájékozódásért, az alakállandóság létrejöttében is fontos szerepet játszik, valamint a
képi emlékezet kialakulására is befolyással van. Azonban a szem csupán a látás eszköze.
Annak érdekében, hogy pontos információkat kapjunk a látás során, egyéb ingerekre is
szükségünk van. A látás fejlődésében zavart okozhatnak akkomodációs problémák, azaz a
szemlencse vastagságában bekövetkező rendellenességek, illetve a fixáció (tekintet) nem
megfelelő működése is. További gondot okozhat a kancsalság, az alak – háttér
megkülönböztetése során felmerülő problémák és a vizu – motoros problémák is, mely
tanulási rendellenességek kialakulásához vezethet. Éppen ezért, amikor problémát
észlelünk a gyermeknél nagyon fontos a látásának megvizsgálása is. Gondoljunk csak bele,
hogy a figyelemzavarhoz a vizuális érzékelés zavari is társulnak. Lehetséges hogy, azért
nem tud koncentrálni a gyermek, mert valójában nem is lát rendesen? (Stephens – Sarlós,
2022:69-77.)

3.4.1.1.3. Auditív érzékelés – hallás

Sarlós a hallás útján felmerülő rendellenségeket okolja a figyelmi, magatartási és tanulási

problémák kialakulásában. A hallás már az anyaméhben beindul a szülést megelőző utolsó

25
három hónapban. A születés pillanatában már szinte kifejlett halással rendelkezik a
csecsemő. A kisbaba a hozzá érkező kommunikációk sokaságán keresztül alakítja ki a saját
szókincsét. Pontosan ezért nagyon fontos, a gyermek és szülő között létrejövő folytonos
kommunikáció, a visszacsatolás, mert minél többet beszélünk a gyermekhez, annál
gazdagabb lesz a szókincse. A hallás kiemelkedő szerepet játszik a beszéd megértésében is.
A beszéd ugyanis nem más, mint a hanghullámok sokasága, melyet a hallószervünk
érzékel és fejt meg. A hallás folyamatát egyéb tényezők is befolyásolják, mint a
hangerősség, hangmagasság és hanglejtés is. Minél hangosabban ejtünk ki egy szót, az
annál nagyobb frekvencián jut el a hallójáratunkba és nyomást gyakorol a dobhártyánkra.
Gondoljunk csak bele, sokkal hamarabb fel tudjuk kelteni egy gyermek figyelmét, akkor,
ha magasabb hangon szólunk hozzá, főként, ha az gyermek figyelmi zavarral küzd. Ha
azonban túl erős frekvencia éri a dobhártyát, az a hallás károsodásához vezet. Ahhoz, hogy
jól halljunk, szükségünk arra, hogy szelektáljuk a hozzánk érkező hangokat, és ki kell
szűrnünk a zavaró tényezőket. Bár a hallás velünk született képesség, de azt, amit hallunk
meg kell tanulnunk értelmezni, a lényegest a lényegtelentől elválasztani. Amennyiben ebbe
a folyamatba hiba csúszik, az sok más probléma kialakulásához vezethet. Példa lehet erre,
az ADHD is, egy ADHD-s gyermek esetében nincs lehetőség a szelektálásra, mert az agya
nem képes kiszűrni a fontosat a kevésbé fontostól, túl sok inger éri, elméje összezavarodik,
ezáltal képtelen egy adott dologra tartósan összpontosítani, ami figyelemzavart idézhet elő
nála. (Stephens- Sarlós, 2022:78-86.)

3.4.1.1.4. Taktilis érzékelés – tapintás

A Stephens – Sarlós programban, azt olvashatjuk, hogy a taktilis érzékelés a bőrön

keresztül valósul meg. Bőrünk rétegekből épül fel, ezekben a rétegekben 7 féle receptor
helyezkedik el, mely a taktilis érzékelés feldolgozására képes. Ezek a receptorok, a
tapintást, a nyomást és a hőmérsékletet képesek érzékelni. A taktilis érzékelés már a hét és
fél hetes magzatnál is jelen van. Leginkább az ajkak, száj, tenyér és ujjak ingerlésével
váltható ki. Ezért is történik, hogy amikor a csecsemő megszületik mindent a szájába vesz,
vagy hogy a markolóreflex segítségével mindenhez hozzányúl, mert így szerez újabb
tapasztalatot az őt körülvevő világról. Emellett fontos részét képezi a megismerési
folyamatnak és a veszélyhelyzetekre is figyelmeztet. A taktilis érzékelés erős kapcsolatot
képes létrehozni a gyermek és édesanya között, a csecsemő képessé válik önmaga

26
felismerésére és megkülönböztetésére és a testséma kialakulásában is kiemelkedő szerepet
játszik. Azonban, ha a testhatárok nem egyértelműek a gyermek számára, az gondot okoz a
személyes aura és az én határok felállításában is, ezáltal a gyermek összeütközésbe kerül
környezetével, a környezetben lévő zajokat nem tudja szelektálni és elkülöníteni
önmagától, ez pedig az idegrendszer túlhajszolásához vezet. Azt hiszem itt megint
elérkeztünk ahhoz, a ponthoz, miszerint az ADHD-s gyermekek sem képesek szelektálni,
ezáltal szintén túlterhelődik az elméjük. A taktilis érzékelés zavarai a gyermeknél vagy
folytonos ingerkeresést, vagy épp az ellenkezőjét az ingertől való tartózkodást váltanak ki.
Valóban igaz ez a ADHD-ra is. Az ADHD – s gyermekek sok esteben képtelenek elviselni
az érintést, frusztrálttá teheti őket. Ha ez a folyamat nem tud végbe menni, akkor a
gyermek kevés információt szerez a külvilágból, térbeli tudatossága, testséma fejletlen
marad, ezáltal a mozgásában is zavar keletkezik. (Stephens – Sarlós, 2022:93-98.)

3.4.1.1.5. Szaglás és ízérzékelés

A szerző az érzékelés és észlelés egyik tényezőjeként megemlíti könyvében a szaglást és

az ízérzékelést is, melyek rendellenes működése további gondok kialakulásához vezethet.
Az ízlelésben és a szaglásban bekövetkező rendellenségek mögött megbújhatnak más
befolyásoló tényezők is, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az
egyoldalú táplálkozás, de egy influenza vagy egy megfázás is zavart okozhat a
rendszerben. Sokszor előfordulhat az is, hogy az idegrendszer éretlensége áll a probléma
hátterében. Ennek következtében tapasztalhatjuk azt, amikor egy gyermek folyton válogat
és nem akarja megkóstolni sem az ételt. Szaglás során az illatokat szippantással érzékeljük.
Adódik olyan helyzet is, hogy az illatanyag a szájüreg felől érkezik, ezt nevezzük
„zamatnak”. A szaglás képes különböző negatív és pozitív érzelmek kiváltására. Egy
illathoz társíthatunk egy szép emléket, de felidézhet bennünk egy fájdalmasat is. Az
állatvilágban az anyaállat szaglás során kapcsolódik kicsinyéhez, ha az utódján más,
ismeretlen szagot érez elhagyja őt. Ízérzékelés során az ízérzékelő receptorok segítségével
vagyunk képesek a különböző ételeket megízlelni. Köztudottan 4 féle alapízünk van: az
édes, a sós, a keserű és a savanyú. Az ízérzékelést befolyásolja a hőmérséklet, éhség-
jóllakottság állapota és nemi identitás is. Amint ebben a két érzékszervben zavar
keletkezik, az fokozott ingerkereséshez vezet, valamit az íz és az illat egymástól való
elkülönítését is megakadályozhatja. Egy ADHD-s gyermek esetében a helytelen

27
táplálkozás, komoly gondokat teremthet, mert ahhoz, hogy az agyuk megfelelően
működjön kiegyensúlyozott és egészséges táplálékra van szükségük. Igaz ez egy
„normális” gyermek estében is, így akkor is, ha ADHD-ban küzd. A helytelen táplálkozás
során a vércukorszint hirtelen ingadozása, figyelmetlenséget, nyugtalanságot, agresszivitást
eredményezhet. Azonban, ha igyekezünk elkerülni a káros élelmiszereket, és előnyben
részesítjük a főként teljes kiőrlésű, cukormentes ételeket, valamint sok zöldséget és
gyümölcsöt fogyaszt gyermekünk, akkor valóban enyhíthetünk az ADHD okozta tünetein.
(Stephens – Sarlós 2022:100-104.)

3.4.2. A csecsemőkori reflexek és az ADHD kapcsolata

A fejezet rávilágít arra, hogy a csecsemőkori reflexek maradványtüneitei és az ADHD

megjelenése között összefüggés mutatható ki.

3.4.2.1. Moro -reflex

Sarlós azt állítja ez a reflex a terhesség hetedik hónapjától van jelen a gyermekben.
Hirtelen bekövetkezett ingerek válthatják ki. A Moro – reflex az születés első pár
hónapjában segíti a túlélést, vészreakciókat küld a szervezetet számára, ha veszélyt észlel,
ezáltal olyan hatást vált ki a szervezetből, mely a veszély elhárítására törekszik. Ennek a
reflexnek a negyedik és hatodik hónapban kell leépülnie. Amennyiben azonban nem épül
le, túlérzékenységet válhat ki a gyermekből, ennek következtében feszültté, ingerlékennyé
válhat a gyermek. Továbbá látási, hallási, egyensúlyozási, tapintási problémák
kialakulásához is vezethet. A reflex késői leépülése előidézhet olyan panaszokat is, mint a
pszichés problémák, vagyis a szorongás, feszengés és a hangulatingadozások. Gyakori
lehet még a döntésképtelenség, önbizalomhiány, hiperaktivitás és a kimerültség érzése is
egyaránt. (Stephens -Sarlós 2022 35-36.)

3.4.2.2. Kereső-, szopó-, markolóreflex

Az írónő azt írja könyvbében, hogy a kereső- és a szopóreflex kialakulását befolyásolja az

agy koponyájára gyakorolt nyomása, mely a szülés során jön létre, mikor az újszülött végig

28
halad a szülőcsatornán. A markoló- reflex a Moro- reflex leépülése után jön létre és
kölcsönhatásban van a szopóreflex-el. Amikor ugyanis ez a két reflex leépül, akkor
kialakul a „csipeszfogás”, mely segítségével az újszülött meg tud majd tartani és el tud
majd engedni egy tárgyat. Azonban ha ez a két reflex nem épül le időben, artikulációs,
beszédértési,- észlelési és képzési problémához vezethet, valamint a helyes ceruzafogás
elsajátításában is gondot okozhat. A keresőreflex fennmaradása nyáladzáshoz, étkezési
gondokhoz is hozzájárulhat. (Stephens Sarlós, 2022:36-38.)

3.4.2.3. Galant – reflex (csípő- ágyéki reflex)

Sarlós szerint a Galant – reflex már a méhen belül is kiváltható, de teljes egészében csak a
születés pillanatától aktiválódik. A csecsemő 4 hónapos korában kell, hogy leépüljön,
amennyiben ez nem történik meg, szobatisztasági problémákhoz vezethet. További
következmények lehetnek a fokozott mozgásigény, mozgásuk ügyetlensége, valamint,
hogy figyelmük gyakran elkalandozik és egyfolytában „zizegnek”. (Stephens Sarlós,
2022:40.)

3.4.2.4. Szimmetrikus nyaki tónusos reflex

Az írónő szerint a reflex a hatodik és nyolcadik hónapban jelenik meg. A tudósok úgy
vélik ez a reflex a hason fekvést és a kúszó mozgást kapcsolja össze egymással. A reflex
késői leépülése a nagymozgások fejlődésben okoz elmaradást. (Stephens -Sarlós 2022:43-
44.)

3.4.2.5. Aszimmetrikus nyaki tónusos reflex

Sarlós véleménye alapján, ez a reflex már az anyaméhben megjelenik. Hozzájárul az

anyaméhben történő mozgáshoz, valamint a születés pillanatában is segít. Részt vesz a
szem - kéz koordináció fejlődésében, illetve ez reflex képezi a későbbeikben majd az
kúszás alapjait is. Az aszimmetrikus nyaki tónus reflex késői leépülése gondot okozhat a
járás tanulásában és finommotorikus problémákhoz is vezethet. (Stephens -Sarlós,
2022:38-39.)
29
Csecsemőkori reflexek és leépülésének Szenzomotoros integráció pillérei és
problémái működési zavarai
Csecsemőkori Késői leépülés Érzékelés és Problémák
reflexek következményei észlelés
Moro -reflex Túlérzékenység, Egyensúlyérzékelés Helytelen testtartás,
pszichés, látási, vizelési problémák, szem
hallási, tapintási, – kéz koordináció
egyensúlyozási problémai,
problémák beszédképzési, nyelési
problémák
Kereső- szopó, Artikulációs, Vizuális érzékelés Tanulási rendellenségek,
markoló reflex beszédértés- észlelési, magatartási, viselkedési
képzési és étkezési és vizu – motoros
problémák problémák kialakulása
Galant- reflex Szobatisztasági Auditív érzékelés Figyelemi, magatartási és
problémák, tanulási problémák
figyelemkoncentráció
zavara,
fokozott mozgásigény
Szimmetrikus Nagymozgások Taktilis érzékelés Testséma kialakulásának
nyaki reflex ügyetlensége hiánya, gyenge testkép,
testhatárok érzékelésének
hiánya
Aszimmetrikus Finommotorikus Szaglás- és Fokozott ingerkeresés, íz
nyaki reflex problémák, járás ízérzékelés és illat egymástól való
tanulás problémái elkülönítésnek
nehézségei
2.ábra: Csecsemőkori reflexek és szenzorosmotoros integráció zavarai

Ahogy az 2. ábránkra pillantunk láthatjuk, hogy csecsemőkori reflexek késői leépülése és

szenzomotoros integráció zavari is komoly problémákat okozhat a fejlődésben. Felmerül
bennünk a kérdés, van e valamiféle összefüggés a későn leépülő csecsemőkori reflexek, a
szenzomotoros integráció zavari és az ADHD között. Amint összehasonlítjuk az elmaradt

30
csecsemőkori reflexek által keletkező tüneteket, a szenzomotoros integrációs problémákkal
és az ADHD okozta zavarokkal, arra a következtetésre jutunk, hogy rengeteg olyan tünetet
találunk, mely a figyelemhiányos hiperaktivitászavar kialakulásában is fontos szerepet
játszhat. A Betegség kezelésekor tehát nem árt alaposan utánajárni a problémáknak és azok
kiváltó okának. Hiszen, csak úgy tudjuk hatékonyan kezelni a problémát, ha megtaláljuk a
kiváltó okot és azt próbáljuk meg helyrehozni. Ehhez azonban muszáj nagyon mélyre
menően a lekisebb részleteket is figyelembe véve kutatnunk. Nem véletlenül említettem az
előbbiekben,

Sarlós is azt állítja, hogy egy szerv vagy szervrendszer tökéletlen működése befolyással
van a szenzomotoros integrációra, illetve az idegrendszeri éretlenség és a csecsemőkori
reflex zavaraira is egyaránt. Elsőnek azt kell megállapítanunk, hogy szervi rendellenség áll
e probléma hatterében, vagy máshol kell keresgélnünk. Ha nem áll fent ilyen probléma,
akkor a Stephens – Sarlós programban szereplő szenzomotoros gyakorlatok nagy eséllyel
vezetnek sikerhez. A kutatások azt is megállapították, hogy az ADHD kialakulásban
befolyásoló tényező lehet a le nemépült csecsemőkori reflexek, a szenzomotoros
integrációs problémák és az idegrendszer éretlensége is. A Stephens- Sarlós Program ez a
három tényező zavarinak megoldásában nyújt segítséget a gyermek számára. (Stephens –
Sarlós,2022:12-127.)

3.5. Mozgásterápia és az ADHD kapcsolata

Papp Zsuzsanna is a rendszeres testmozgás fontosságáról ír könyvében. Elmondja, mit

értünk mozgásterápia alatt és hogyan válasszuk ki a megfelelő terápiát gyermekünk
számára. Azt állítja, nagyon fontos, hogy életkorhoz, személyiséghez mérten válasszunk
gyermekünk számára a mozgásterápiák fajtái közül. Azt is nagyon lényeges megvizsgálni,
hogy milyen problémával küzd a gyermek, ha ugyanis ezeket a kritériumokat nem vesszük
figyelembe és nem a problémához, személyiséghez, életkorhoz mérten választunk, azzal
többet ártunk, mint gondolnánk. Gondoljunk csak bele, egy olyan gyermeknél, akinek
nincsen még megfelelően kialakult szabálytudata, nem alkalmazhatunk olyan terápiát, ami
pontosan erre a szabályrendszerre épül. Első lépésként tehát, fel kell mérnünk, milyen
problémával küzd a gyermek. Minden problémának megvannak a maga ismertető jelei. Ha
felmértük a problémát, ahhoz mérten válasszuk ki a megfelelő mozgásterápiát gyermekünk
számára. (Papp 2020:15.)

31
Sarlós, Papp Zsuzsannához hasonlóan, szintén a mozgás fontosságát hangsúlyozza.
Könyvében arról ír, hogy a mozgás már a születés pillanatában elindul a szopómozgás
során – mely az idegrendszer fejlődéséhez vezet-, hiszen ahhoz, hogy a csecsemő szopizni
tudjon édesanyja kebléről izommozgásra van szüksége. Ez a mozgás a mellbimbó keresése
során jön létre, amit egy csecsemőkori reflex idéz elő. Amint a gyermek már tud önállóan
táplálkozni, ez a reflex leépül és jön egy újabb majd, ami szintén leépül, ahogyan arra már
nincs szüksége. Azonban, ha nem épülnek le a csecsemőkori reflexek, az az idegrendszeri
éretlenség kialakulásához vezethet. Tapasztalatai szerint, tehetünk azért, hogy ezek a
reflexek időben leépüljenek és ne okozzanak problémát. Különféle gyakorlatokat említ
könyvében a reflexek leépítésére, attól függően milyen problémával állunk szemben.
(Stephens – Sarlós 2022:105-110.)

3.5.1. Mozgásterápiák hazánkban a figyelemzavaros gyermekek hatékony

kezelésében

Ebben a fejezetben sorra veszem az alábbi hazánkban elérhető és népszerű

mozgásterápiákat:

1. A Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer (DSGM)

2. Kulcsárné féle komplex mozgásterápia
3. Alapozó fejlesztés és terápia
4. Dinamikus szenzoros integrációs terápia (DSZIT)
5. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)
6. Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
7. Reflex -stimulációs és reflex – gátló szenzomotoros gyakorlatok (INPP)

3.5.1.1. Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszere (DSMG)

A DSMG terápia során, a kéz idegeit közvetlen ingerek érik, ezek az ingerek ingerület
formájában tovább terjednek az agyba, ennek hatásásra az agy valamennyi területe
ingerületbe jön. Ez a módszer főként korszülötteknek, illetve valamilyen születési
rendellenségben szenvedőknek ajánlott, de a tanulásban akadályozottoknál is eredményes
lehet. A DSMG mozgásterápia hatékonysága nagy mértékben függ attól, mikor kezdjük el
alkalmazni. Már az inkubátorban ajánlatos a módszer alkalmazása, a csecsemő egyéni

32
problémáihoz igazodva, mert öt hónapos kor után az agy tartalékállománya leépül, abban
az esetben, ha nincs használva. A DSMG hatékonysága abban rejlik, hogy nem csak
gyógyításra képes, hanem fejleszti is a gyermeket. „Tehát működésbe hozza azt, ami nem
működik és tovább fejleszti, ha már működik.” Olyan problémák során érdemes
alkalmazni, mint a traumatológiai problémák, mozgássérülések, illetve, ha elmaradást
tapasztalunk a mozgásban, észlelésben vagy kognitív területeken. (Papp 2020:39-43.)

3.5.1.2. Kulcsárné féle mozgásterápia (KMP)

A módszer Kulcsár Mihályné nevéhez fűződik. Azt feltételezi, hogy az idegrendszer és a

mozgás fejlődése kölcsönösen befolyásolják egymást. A mozgásterápia gyakorlatsorokból
épül fel, mely főként idegrendszeri sérülés, éretlenség, vagy pszichés probléma esetén
nyújthat segítséget a gyermeknek. A gyakorlatsorokat stresszcsökkentő módszerekkel
próbálta kombinálni és így gazdagítani a terápiáját. Kulcsár Mihályné terápiája egészen a
magzati kori reflexhez nyúl vissza, majd újra végig viszi a gyermeket a mozgásfejlődés
egész folyamatán, mely során a be nem érett idegrendszeri területeknek lehetőséget nyújt a
beérésre. Kulcsár Mihályné a mozgás, beszéd, gondolkodás, tájékozottság, figyelem és
szociális érettség területén felmerülő problémák kezelésére ajánlja módszerét. (Kulcsár
2016:64-66.)

3.5.1.3. Alapozó fejlesztés és terápia

A terápia megalkotása Dr. Marton – Dévény Éva nevéhez kötődik és Delacato módszere
alapján alakult ki. Az alapozó terápia elsősorban az idegrendszer érését támogatja. Ez a
terápia főként a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekeknek ajánlott.
Segítséget nyújthat továbbá az organikus eredetű figyelem és magatartászavaros
gyermekek, valamint a hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében is, azonban a
pszichésen kialakult problémákat nem képes kezelni. Az alapozó terápiás vizsgálat, egy
részletes felméréssel indul, mely során kiderítik, hogy a gyermek mely mozgási
területeken, illetve egyéb területeken mutat elmaradást. A felmérést követően a terapeuta
egészen az elmaradt problémáig nyúl vissza és innen kezdi el felépíteni a
mozgásfejlesztést. A terápiás módszer hatékonysága abban rejlik, hogy a gyermekhez, az
egyéni problémáihoz igazodó mozgásos fejlesztő feladatokat írjon elő a terapeuta. Amint a

33
gyermeknél fejlődést érnek el, tovább lépnek a következő szintre. (Németh- Sipos –
Szegleti 2021,2022:107-108.)

3.5.1.4. Dinamikus Szenzomotoros Terápia (DSZIT)

A mozgásterápia alapjai az Ayres- féle SzIT terápiára épülnek. Megalkotója Szvatkó Anna
és Varga Izabella. A terápia a játékra és a mozgásra épül, mely során a DSMG eszközeit
használva, olyan ingereket sajátít el a gyermek, melyek hatására képes lesz az őt érő újabb
ingerek feldolgozására, ezáltal pedig a megfelelő válaszreakciók kiváltásásra. Ez a
folyamat elősegíti az idegrendszer érését. A terápia során tesztek segítségével vizsgálják
meg a gyermekeket. A DSZIT terápia egy mozgásos játékterápia, ahol a gyermek és a
terapeuta kölcsönösen egymásra hangolódik. Nem tervezett terápia, mint a TSMT. A
gyermeknek lehetőséget adnak arra, hogy a számára legmegfelelőbb mozgásfajtát válassza
ki, és a terapeutával együttműködve végezze. A terápia a szenzoros zavarok, észlelési-,
tanulási-, magatartási problémák orvoslásában nyújt segítséget. (Németh- Sipos – Szegleti
2021,2022:106.)

3.5.1.5. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)

A TSMT az idegrendszer érését elősegítő fejlesztő terápia. Egy olyan mozgásterápia, mely
során különböző ingerületek hatásásra a gyermekekben fejlődésnek indul az
idegrendszerükben, a fejlődésben megrekedt reflexek, ami pedig befolyásolja a nyelvi és
mozgásos képességeiket is, valamint hatással van a viselkedésükre. Fejleszti továbbá az
szenzoros érzékelést. A TSMT legfőbb célja, a reflexek és kóros tartások leépítése. A
terápia során a TSMT terapeuta egy előre megtervezett mozgássort ír elő, melyet beszéddel
kísér. Ezt a mozgássort kell otthon gyakorolnia a szülőnek gyermekével, egészen a
következő alkalomig. Kitűnően alkalmas az érzékelés területén kialakuló problémák
orvoslásában, valamint a mozgásfejlesztésben is. Megalkotója Dr. Lakatos Katalin. A
TSMT módszerét már egészen pici kortól is alkalmazzák. (Németh- Sipos – Szegleti
2021,2022:106-107.)

34
3.5.1.6. Hidroterápiás Szenzomotoros Gimnasztika (HRG)

A HRG egy olyan szenzomotoros terápia, mely során langyos vízben végzik el különböző
fejlesztő gyakorlatokat. Ezt a módszer főként a mozgássérültek, autisták, ADHD- val
küzdők, valamint értelmi akadályozottság és tanulási zavar estén alkalmazható leginkább.
A gyakorlatok fejlesztik többek között a mozgáskoordinációt, szerialtiást, figyelmet,
észlelést, érzékelést és téri tájékozódó képességet, kommunikációt, beszédfejlődést.
Mindeközben igyekeznek leépíteni a megrekedt csecsemőkori reflexeket. (Papp 2020:67-
68.)

3.5.1.7. Reflex -stimulációs és reflex – gátló szenzomotoros gyakorlatok (INPP)

Ez a terápiás módszer, tulajdonképpen egy szenzomotoros fejlesztő mozgásterápia, mely

az idegrendszeri érettséget, képességeket és reflexeket vizsgálja, az erre a célra kialakított
saját szintfelmérő tesztje segítségével. A teszt megvizsgálása után a gyermek kap egy
fejlesztési javaslatot. Az INPP egészen a magzati korig nyúlik vissza, innen vezeti végig a
gyermeket a törzsfejlődés folyamatán egészen a mászásig, közben arra törekszik, hogy a
még be nem érett reflexek beérjenek. (Papp 2020:70-73.)

Módszer kulcsa Kliensek Korcsoport

Ingerekkel hat a központi Születési 5 hónapos
idegrendszerre, mely során az agy rendellenességek, kor előtt
valamennyi területe ingerületbe jön traumatológiai
és a be nem érett reflexek problémák, tanulásban
DSMG

beérhetnek. akadályozottság esetén

Újra végig vezeti a gyermeket a Tanulási zavar és 0-100 éves
mozgásfejlődésen a magzati kortól akadályozottság esetén korig
indulva, így a be nem érett reflexek
KMP

újra be tudnak érni.

35
 Módszer kulcsa Kliensek Korcsoport
Az elmaradt problémáig A tanulási, 5-16 éves
Alapozó fejlesztés

visszanyúlva építi fel újra a gyermek magatartási, korig

mozgásfejlesztését. beilleszkedési
és terápia

zavarral küzdő
gyermekek esetén
Olyan ingereket vált ki a Szenzoros zavarok, 0-100 éves
gyermekből, melyek képessé teszik, észlelési-, tanulási-, korig
az új inger feldolgozására és magatartási problémák
DSZIT

válaszreakció adására. esetén

Ingerek kiváltása során fejleszti a Szenzoros érzékelés és 0-késő
gyermek idegrendszerét és a mozgásfejlesztés esetén gyermekkor-
TSMT

szenzoros érzékelését is. ig

A vízben végzett gyakorlatokkal Értelmi akadályozottság, 6
építi le a fejlődésben megrekedt tanulási zavar, ADHD, hónaposkor-
reflexeket. mozgássérültek, autisták, tól késő
megkésett fejlődés estén gyermekkor-
HRG

ig
Magzati korig visszamenően vezeti ADHD, autizmus, 0-100 éves
végig a gyermeket a diszlexia, idegrendszeri korig
mozgásfejlődésen egészen a éretlenség
INPP

mászásig.
3. ábra: Az ismertetett mozgásterápiák összehasonlító táblázata (saját forrás)

A mozgásterápiákat összehasonlítva láthatjuk (részeletesen 2. ábra), hogy bár sok

hasonlóság van köztük, de csak akkor tudunk hatékonyan választani, ha a gyermek egyéni
problémájához, életkorához, személyiségéhez mérten találjuk meg a számára megfelelő
mozgásterápiás módszert és terapeutát.

3.6. Összeségében az ADHD-ról

Összeségében tehát, az ADHD egy olyan állapot, ami nem múlik el csak úgy magától, a
gyermek egész életét végig kíséri és hatással van rá. Gyógyíthatatlan betegségről beszélünk

36
ugyan, de mégis sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk és a mi életünk is megkönnyítsük.
Az ADHD egy nagyon összetett és komplex betegség, ezért, ha okokat keressük, nagyon
mélyre kell ásnunk. Ahhoz, hogy változást érjünk el, a kiváltó tényezőt kell orvosolnunk.
Idegrendszerünket bonyolult folyamatok hálója szövi át, mely egész testünk irányításáért
felelős. Ha a rendszerbe hiba csúszik, az bizony újabb problémák kialakulásához vezethet,
mint például figyelemzavar vagy ADHD. Ahhoz, hogy ezt a hibát kijavítsuk, meg kell
találnunk a probléma gyökerét és azt kezelni. Ehhez a felfedezéshez azonban szükségünk
van minden más befolyásoló tényezőt megvizsgálni a kezdetekig visszamenőleg. Így tehát
többek között a szervi rendellenességeket és azok kiváltó tényezőit, a csecsemőkori
reflexeket és az szenzoros érzékelés zavarit is. Csak így tudjuk valóban meghatározni a
probléma kiváltó okát. Ezután pedig a feltárt problémát kell kezelnünk. Ezáltal
eredményesen tehetünk azért, hogy valóban hatékonyan tudjuk kezelni az ADHD-t és ezzel
segíteni gyermekünk életét. Kutassunk, fogadjuk el és tegyünk érte, hogy jobb legyen!
Törekedjünk arra, hogy betegsége ellenére csemeténk valóban teljes értékű, boldog életet
élhessen. Semmiképpen se érezzük azt, hogy ez miatt gyermekünk más, nem teljes értékű
ember. El kell fogadunk, tovább kell lépnünk és a legjobbat kihozni a későbbiekben
magunkból és gyermekünkből is.

4.Esetismertetés

A kislány első vizsgálatát 3 és fél évesen végezték a pedagógia szakszolgálatnál. A

szakvéleményben leírtak alapján a kislány császármetszéssel született, a szülésnél minden
rendben zajlott. Édesanyja nem tudta szoptatni, így tápszerrel táplálta. Nyugodt baba volt,
5 hónapos korában felült, 6 hónapos kora után már mászni kezdett, 16 hónaposan már
képes volt önállóan járni. Az első szavak 7-8 hónaposan jelentek meg nála. Főként
szavakban beszélt, rövid mondatokat csak ritkán hallottak tőle. Sokszor használt még
babaszavakat. Szobatisztasága még kialakulóban volt. Önállóan öltözni nem tudott,
segítségre szorult. A kislány két és fél évesen kezdte a bölcsődét, majd 3 évesen óvodába
került, nehezen illeszkedett be, inkább egyedül játszott, társait kerülte. A gyermek nagyon
szeretett mozogni, nagy volt a mozgásigénye, otthon szívesen gyurmázott, festett,
ragasztott, színezett. Finommotorikája fejletlen volt, mozdulatai ügyetlenek voltak, ha
valami nem sikerült neki, játékot váltott. Lateralitása még nem alakult ki, kezeit váltogatta.
Beszéde megkésett volt, főként szavakban kommunikált, nehezen lehetett megérteni őt.
Mozgása még rendezetlen, gyenge volt, lábai befelé fordultak, járása eltért a megszokottól.

37
Figyelme gyakran elkalandozott, koncentrálóképessége gyenge volt. A gyógypedagógus
tanulási nehézség kialakulásának megelőzése miatt, TSMT tornát és logopédiai
beszédindító terápiát javasolt a gyermeknek, azonban a szülőknek nem volt lehetőségük a
javaslat szerint cselekedni. Egy évvel később a pedagógiai szakszolgálat javaslatára a
kislány ismét visszatért egy újabb vizsgálatra. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a
kislánynak nem volt igénye a személyes kapcsolatok teremtésére, inkább egyedül,
magányosan játszott. Figyelme továbbra is elkalandozott, nehezen lehetett lekötni, csak
érintéssel tudták figyelmét a feladatra terelni. Az instrukciókat sem értette, követni
nemtudta, nem is igazán érdekelte. A feladatokat sokszoros elmondás után sem értette
meg. Feladatmegoldás közben nehezen tudott egyhelyben maradni, mindig felállt,
mászkált, ugrált. Nehezen lehetett motiválni őt, érdeklődése sem volt tartós az adott
tevékenység iránt. Játékhelyzetben inkább egyedül játszott, a játékokat szétpakolta, elrakni
nem akarta. Nagyon kevés ideig volt képes egy játékra összpontosítani, hamar kilépett,
mással kezdett foglalkozni. Beszéde erős elmaradást mutatott életkorához viszonyítva,
továbbra is rövid tőmondatokban beszélt, szavakat használt, nyelvhelyességi hibái miatt,
azonban beszéde nagyon nehezen volt érthető, sokszor még gagyogott játék közben. A
kislány finommotorikus képességei gyengék voltak, ceruzafogása görcsös volt.

A szakértői véleményben megjelent a kislány óvodapedagógusának véleménye is. Az

óvodai mindennapok során kezdetben inkább a magányos játék jellemezte a gyermeket.
Társai felé nem mutatott érdeklődést és társai is közömbösséget mutattak iránta. Fél évvel
később a gyermeknek lett egy barátja, akivel eleinte jól eljátszott, majd a kisbarát elkezdte
kihasználni a kislányt és ebből konfliktusok is adódtak a későbbiekben. Ahogy telt – múlt
az idő csoporttársai elfogadták B-t, de a kislány a felnőttek felé nagyobb érdeklődést
mutatott, nyitottabb volt, mint óvodás társai felé. Az óvodapedagógus azt is elmondta,
hogy B-t nagyon nehezen lehetett lekötni, csoportos helyzetben képtelenség volt figyelmét
megnyerni. Abban az esetben lehetett csak a figyelmét elnyerni, ha kiemelték őt, és
egyénileg foglalkoztak vele. Ahhoz képest viszont, hogy a kislány amikor először a
csoportba érkezett nagyon érzékeny, sírós volt, a második félévre már képes volt indulatait,
érzelmeit kezelni. Nagyon szeretett vetkőzni, többször előfordult, hogy zokniban mászkált
a csoportban, ruháját elkezdte levenni magáról, annak ellenére, hogy nevelői többször is
kérték ne tegye. Az óvó néni szerint, B. figyelemkoncentrációja nagyon gyenge volt,
beszédkészsége erős elmaradást mutatott életkorához képest. Szabály és feladattudata
fejletlen volt. Az óvodában kedvenc játékai, a gyurmázás, építőjátékok, puzzle voltak. A

38
gyermek mozgása, egyensúlyérzéke még nem volt megfelelő, így további fejlesztést
igényelt.

Problémamentes Császármetszés Hozzátáplálás

terhesség

Óvoda Bölcsőde 1. á Nem áll fent komoly

betegség
2.

4.ábra: B fontos mérföldkövei az ADHD-val kapcsolatban (saját forrás)

B. életútjának fontosabb állomásait a 3. ábra foglalja össze. Az előzményeket ismerve

érthető, hogy a szakértők a gyermeknél sajátos nevelési igényt állapítottak meg. Javasolták
továbbá a gyermek szemészeti és pszichiátriai kivizsgálását, valamint heti 3 óra komplex
gyógypedagógiai fejlesztését, illetve az intézményben történő szenzoros integrációs
fejlesztését is. A szülők ezúttal mindent megtettek annak érdekében, hogy segítsék
kislányuk fejlődését és normális iskolában kezdhesse majd meg az első osztályt. TSMT
tornára kezdtek el járni vele, és az előbbiekben javasolt vizsgálatokon is részt vettek.

4.1. TSMT foglalkozás hospitálása

Az alábbiakban összefoglalom a meglátogatott TSTM foglalkozáson tapasztaltakat. A

feladatokól és a fejlesztési területekről egy összefoglalót készítettem, melyet a 3. ábra
szemléltet.

A foglakozás helyszíne nagyon vidám hangulatot teremtett az oda érkező gyermekeknek.

Rengeteg érdekes fejlesztő játékot fedeztem fel a teremben mikor beléptem. Egy bordásfal
volt a falra helyezve, mellette pedig egy nagy színes gumilabdát, és egy mintás szőnyeget
pillantottam meg. A terem egyik felén végig tükrök voltak és a tükör előtt egy kis asztal és
két szék állt. A tükörrel szemben pedig egy függőágy és egy forgószék volt elhelyezve. A
falak színesek voltak és aranyos mesefigurák díszítették. Az egész atmoszféra vidámságot
árasztott magából, szinte hívogatta a gyermekeket a sok érdekes játék.

39
 1. feladat: Guruló átfordulás előre fellépőről

A terapeuta egy matracot készített ki és egyfellépőt helyezett elé. A feladat az volt, hogy a
kislány először a felépőre lépjen, majd onnan guruló átfordulást végezzen előre, a
gyakorlat végén 5-öt kellett tapsolnia. A kislány elkezdte ugyan a feladatot, de nem
szabályosan hajtotta végre. A tapsnál mindig elbújt, gyakran elvesztette a kitartását,
figyelme elkalandozott, sokszor elbújt, zavarban volt.

2. feladat: Átugrás kötélen egyik oldalról a másikra

A második feladatnál egy kötelet fektetett a földre, a kislánynak egyik oldalról kellett a
másikra ugrania, csípőre tett kézzel. A gyakorlatot nagyon nehezen kezdte el, passzív volt,
nem akarta csinálni, folyton motiválni kellett, a végére már feladta, nem folytatta.

3. feladat: Tárgy kerülése labdagurítással

A 3. feladatban egy fakanál és egy labda segítségével kellett megkerülni egy plüss figurát.
A labdát a fakanállal kellett vezetnie a kislánynak. Eleinte nagyon nehezen sikerült rávenni
őt a feladat végrehajtására, figyelme sokszor elkalandozott. Nehézséget okozott neki a
labda terelgetése, nem tudott egyenesen haladni, gyakran kitért. Mozgástempója
egyenetlen volt, néha nagyon lassú, majd hirtelen gyors, kapkodó.

4. feladat: Gyakorlatok gördeszkán

Ebben a feladatban a kislánynak a gördeszkára kellett feküdnie, lábait édesanya térdéhez

támasztani behajlítva, majd a kinyújtás során hátra tolni magát a gördeszkán gurulva,
behajlítás során vissza. Ezt a feladatot nagyon élvezte a gyermek, szívesen csinálta, közben
hangosan kacarászott, beszélgetett.

5. feladat: Gyakorlatok trambulinon

Ebben a feladatban először a trambulinon ugrálva kellett felugrásnál terpeszbe rakni a

lábat, leérkezésnél összezárni. Ugrálás közben a terapeuta egy játékos mondókát is
mondott a gyermeknek. A gyermek eleinte nem akarta csinálni a feladatot, majd
édesanyjával együtt ugrálva már nagyon élvezte, közben ügyesen ismételte a mondókát is.
A gyakorlat másik részénél, ugrálni kellett labdával a kézben, majd megállni és a labdát
átdobni a másik személynek.

6. feladat: Hintázás függőágyban több irányban (előre- hátra, körbe- körbe, ide- oda)

40
A hatodik feladatban egy függőágyba kellett feküdnie a kislánynak, majd a terapeuta előre,
hátra, aztán körbe gyúr mázas mozgatta őt. Minden mozgáshoz egy éneket is elénekelt a
gyermeknek. Ezt a feladatot nagyon élvezte a gyermek, kacarászott közben.

7. feladat: Gurulóátfordulás előre matracon hossztengely körül

Ismét matracos feladat következett. A gyermeknek függőlegesen kellett a matracra

feküdnie, majd végig gurulnia rajta. A gyakorlat végén kezét lábát, hason fekve megemelni
és 5 ig számolni közben, majd leengedni. Ezt a feladatot nem akarta elkezdeni a gyermek,
nem is lehetett őt motiválni, hangosan sírt, ellenállást mutatott, haza akart menni, így a
terapeuta tovább lépett a következő feladatra.

8. feladat: Gyakorlatok nagylabdával

A következő feladatban a nagylabda tetejére kellett ülnie a gyermeknek, közben a

terapeuta mozgatta a gyermek alatt a labdát. Arra kellett ügyelnie, hogy nehogy leessen
róla, majd anyukájának kellett dobnia a labdát, úgy, hogy a dobás végén a földet érje a
labda, mielőtt elkapják. A labdás játékokat nagyon élvezte a kislány, szívesen csinálta,
közben énekelt, nevetgélt, jól érezte magát.

9. feladat: Egyensúlygyakorlatok billenőpadon

Ebben a feladatban egy billenőpad segítségével kellett a gyermeknek „mackó” tartásban

egyensúlyozni. Közben a terapeuta egy mackós mondókát is elmondott hozzá. Ez a feladat
nem tetszett a kislánynak. Többszöri motiválással sem sikerült rávenni őt a gyakorlat
végrehajtására.

10. feladat: Gyakorlatok forgószék

Ahogyan a nevében is benne van egy forgószékbe kellett ülnie a kislányak és forognia
egyik, aztán a másik irányba. Ezt nagyon élvezte, szívesen csinálta.

11. feladat: Memóriafeladat

A tizenegyedik feladatban a gyermeket édesanyja az ölébe ültette, majd egy szót súgott a
fülébe. Ezután a gyermek lehajlott anyja lábán egészen addig amíg 5-ig el nem számolt,
majd visszaült és ki kellett mondani hangosan a súgott szót. Az első szót megjegyezte a
gyermek, ügyesen visszamondta, azonban másodszorra már elfelejtette, nemtudta
elismételni, elfáradt, abba akarta hagyni a gyakorlatot.

41
A gyakorlatok végére a gyermek elfáradt, jutalmul cukorkát kapott, aminek nagyon örült.
Ezeket a gyakorlatokat otthon kellett napi szinten csinálnia a gyermeknek a szülővel
egészen a következő konzultációig. Minden gyakorlatot 6 x kellett ismételni, és a szülőnek
arra kellett törekednie, hogy a gyermek valóban végig csinálja őket.

Észrevettem, hogy jelenlétem megzavarta a gyermeket. Amikor elsőnek belépett a fejlesztő

szobába, boldog volt, örült, ide – oda mászkált, kezével „hesegetett”. Amikor én is
megjelentem a gyermek zavarba jött, nyűgös lett, és bezárkózott. El kellett rejtőznöm
ahhoz, hogy hajlandó legyen végig csinálni a gyakorlatokat, de még így is frusztrált volt a
jelenlétemben. Amint azt megtudtam, első találkozáskor a terapeuta jelenlétében is így
viselkedett, nagyon nehezen oldódott fel és vált együttműködővé. Másodszorra azonban
már sokkal pozitívabb, együttműködőbb volt a szakember társaságában is.

Gyakorlat Fejlesztési terület

1. Gurulóátfordulás előre fellépőről Téri tájékozódás, nagymozgások
2. Átugrás kötélen egyik oldalról a Téri tájékozódás, nagymozgások,
másikra lateralitás
3. Labdagurítás tárgyak kerülésével Téri tájékozódás, szem- kéz koordináció,
finommotorika
4. Gyakorlatok gördeszkán Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció
5. Gyakorlatok trambulinon Nagymozgások, mozgáskoordináció,
téri tájékozódás, anyanyelvi fejlesztés,
szókincsbővítés,
hallásfejlesztés
6. Hintázás függőágyban több Szókincsbővítés, hallás fejlesztés
irányban
7. Gurulóátfordulás hossztengely Beszédfejlesztés, koordinációs képesség,
körül matracon téri tájékozódás, nagymozgások
8. Gyakorlatok nagylabdával Finommotorika, téri tájékozódás,
egyensúlyérzék
9. Egyensúlygyakorlatok Egyensúlyérzék, beszédfejlesztés,
billenőpadon szókincsbővítés,
10. Gyakorlatok forgószéken Koordinációs képességek, irányok

42
Gyakorlat Fejlesztési terület
11. Memóriafeladat Emlékezet, hallás, beszéd, szókincs
5. ábra: Hospitált TSMT foglalkozás feladatainak és fejlesztési területeinek összefoglalása

4.2.Hospitálás az óvodában

Mikor a gyermek az óvodába ért, szívesen ment be a kapun, édesanyjától könnyen

elbúcsúzott. Cipőjét egyedül vette át, ruháját is egyedül vette le. Járás során lábfeje befelé
fordult, lábai nehezen hajlottak, mozgása kissé darabos volt. Amikor a csoportba lépett
nem köszönt, de nem is volt zavarban. Az óvó nénik leültették őt reggelizni. Miközben
reggelizett, kezeit váltogatta, jobb kezében fogta a kekszet, majd a balba tette. Ügyesen
ivott pohárból, de itt is hol egyik, hol másik kezében tartotta. Pár perc elteltével inkább
csak játszadozott az étellel, miután megkérték, hogy szépen egyen, folytatta ugyan a
reggelizést, de kis idő elteltével megint csak játszadozott, így az óvó néni a szőnyegre
ültette. Mivel ez a nap egy autó mentes nap volt, így különféle biciklis programok várták a
gyermekeket az udvaron. Az óvó néni a biztonságos közlekedésről mesélt a
gyermekeknek, annak szabályait elevenítették fel, majd a közlekedési táblákat is
megbeszélték. A kislány figyelme gyakran elkalandozott, csak akkor tudott figyelni,
amikor a nevén szólítva tették fel a kérdést neki, vagy ha kiemelték őt. Az első kérdésre a
sok instrukció hatásásra helyesen válaszolt, de a második kérdésnél már nem tudott
koncentrálni, témát váltott, arról kezdett beszélni. Újabb felszólítással ismét figyelt pár
percig, motiváció hatására válaszolt, de a következő kérdésnél már nem tudott figyelni,
fejét forgatta, jobbra – balra nézett. 10 órakor kimentünk az udvarra, ahol már vártak
minket a színesebbnél színesebb programok. Az 5 éves kislány felült a biciklijére, melyen
pótkerekek voltak még felszerelve, mert egyensúlyérzéke fejletlen volt, így nem tudott két
keréken tekerni. Tekerés közben nehezen hajlította lábait, nem tudott egyenesen haladni,
irányításra volt szüksége a tájékozódáshoz. Az akadálypálya során nem értette mi a feladat,
nem is tudott a feladatra koncentrálni, csak csendes megfigyelőként ült biciklijén.
Segítséggel ment végig a pályán, de nem értette igazán mi a feladat nem is érdeklődött
iránta, viszont örült amikor megdicsérték, hogy célba ért. Tájékozódni egyedül képtelen
volt. Amikor leszállt a bicikliről, nehezen ment neki, majdnem eldőlt közben. Két bója
között végig menni nem tudott, csak instrukciók hatására.

43
4.3. A gyermek mozgásának megfigyelése a két óvodapedagógus szemszögéből

2021 2022
Motoros készség Finommotoros képességei További fejlődés tapasztalható
enyhe fejlődést mutatnak
Nagymozgások Ügyetlen, gyakran Viszonylag ügyesen közlekedik,
megbotlik tárgyakat segítséggel kikerüli
Egyensúlyérzék Bizonytalan Segítséggel képes az
egyensúlyozásra
Téri tájékozódás Nehezen tájékozódik Segítséggel képes tájékozódni
Lateralitás Még nem alakult ki Bizonytalan
Aktív figyelem, Fejletlen, gyenge Rövid ideig képes
észlelés, emlékezet összpontosítani, de hamar elfárad
Mozgáskoordináció Bizonytalan, fejlesztésre Bizonytalan
szorul
6. ábra: B fejlettségi szintje az óvodapedagógusok mérései alapján

B. óvodapedagógusa a szakvéleményben leírt véleménye alapján, a kislány már 3,5 évesen

is figyelemzavarral küzdött. Szemkontaktust nem tartott társaival szemben és nem is
kereste mások társaságát, nagyon zárkózott volt, inkább egyedül játszott. Figyelme folyton
elkalandozott, nehezen lehetett őt lekötni, gyorsan kilépett a játékból, tevékenységből és
egy másikat választott. Szívesen énekelt, verselt, de a versek szövegét nehezen tudta csak
megjegyezni, és nem is tudta pontosan ismételni. B. finommotoros képességei ügyetlenek
voltak, bár szívesen színezett, gyurmázott vagy festett, de kézmozdulatai nagyon görcsösek
voltak. Egy nagyon mozgékony, életvidám kislánynak ismerhettük meg őt, az óvó néni
elmondása alapján. Szívesen ugrált, szaladgált, de tájékozódni nem volt képes, gyakran
megbotlott a tárgyakban, félelemérzete még nem alakult ki. Testi adottságai mozgását is
korlátozták, lábfejei befelé álltak, ez pedig megnehezítette a gyermek mozgását is, éppen
ezért mozgása is darabos, életkorához képes fejletlen volt. Jobb, bal kezét váltogatta,
lateralitása is még kialakulóban volt, de ez még nem akkora probléma. Valójában ugyanis
a lateralitás a gyermek 8 éves koráig kell, hogy kialakuljon.

Most pedig nézzük, egy év alatt miben változott, fejlődött B. a megfigyeléseim alapján.
Hospitálásaim során a kislány nagyon közvetlen és vidám volt. Társaival továbbra sem
kereste a kapcsolatot inkább egyedül játszott. Figyelme gyakran elkalandozott ugyan, de

44
többszöri figyelmeztetésre rövid ideig már képes volt koncentrálni. Visszakérdezésre
sikerült emlékezni a válaszra és sikerült választ is adni, a dolgokat megnevezte.
Lateralitása továbbra is még kialakulóban volt, kezeit váltogatta. Mozgása sokat
ügyesedett, képes volt a tárgyakat kikerülni. Egyensúlyérzéke bizonytalan volt még, de
tájékozódni segítséggel már képes volt. Finommotorikus képességei fejletlenek voltak
még, azonban a ceruzát már ügyesen tartotta, tudott rajzolni és színezni is, kezeit már
egyre ügyesebben használta.

80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%

2021 2022

7. ábra: B fejlettségi szintje az óvodapedagógusok mérései alapján

Ha megnézzük az 7. ábrát, láthatjuk, hogy egy évvel később, tehát 2022- ben B-nél a
legtöbb terültre fejlődés volt jellemző. Ha görbénkre tekintünk, egyértelműen láthatjuk,
hogy a legnagyobb változás B. mozgásában és szenzoros érzékelésben (figyelem,
emlékezet, észlelés) volt, átlagosan mintegy 50 %-kal változott. A koordinációs
képességek kapcsán is fejlődés látható, itt 40%-os volt az eltérés. A legkisebb változás a
lateralitásban figyelhető meg, csak 30%os fejlődést láthatunk. Összeségében tehát a
megfigyelésem alapján, B. mozgáskoordinációs és szenzoros érzékei fejlődtek leginkább
az elmúlt egy év során. Nézzük meg, mit történt abban az egy évben! Természetesen a
család, ahogy azt a számok is mutatják, mindent megtett azért, hogy a kislány fejleszteni
tudja, ezért is kezdték el a TSMT tornát. A Terapeuta elmondta honnan indultak és hol
tartanak most a fejlődésben melyet, a következő táblázat szemlétet részletesen. Az
állapotfelmérést a Csillagfény Fejlesztő Központ végezte 2022 februárjában.

45
Megfigyelési szempont 2022 február 2022 október
Beállító reakciók bizonytalan javulás figyelhető meg
Egyensúlyi reakciók bizonytalan javulás figyelhető meg
Mozgáskoordináció fejletlen részben fejlett
Anyanyelvi készség szegényes, elmaradott átlagos
Szerialitás nem alakult ki pontatlan
Aktív figyelem, észlelés, fejletlen részben fejlett
emlékezet
Motoros működés fejletlen részben fejlett
Finommotorika fejletlen részben fejlett
Grafomotorika fejletlen részben fejlett
Figyelem gyenge, éretlen javulás figyelhető meg
Szenzoros ingerek nem vizsgálható fejletlen
8. ábra: B. állapota a TSMT mérések alapján

Amint azt láthatjuk, B-nél összeségében fejlődés tapasztalható az egyes területeket

szemlélve (lásd 8. ábra). A kislány mozgása, kommunikációja, egyensúlyérzéke és
figyelme is jelentősen javult a 9 hónap TSMT torna alatt. Nagymértékű fejlődés figyelhető
továbbá a téri tájékozódása, értelmi képességei és emlékezete területén is. A terapeuta
elmondása alapján, B. nagyon zárkózott és passzív volt első alkalommal, nehezen lehetett
motiválni, a figyelmét felkelteni és fenntartani hosszabb ideig. A feladatokat nem akarta
csinálni, az utasításokat nem értette és nem akarta végrehajtani. Aztán ahogy telt – múlt az
idő B. egyre nyíltabb és együttműködőbb lett, szívesen csinálta végig a feladatokat, bár
továbbra is előfordult nála a passzivitás a feladatok közben, de már könnyebben lehetett őt
motiválni.

46
 9 8 8 8 8 8 8
7,5
8 7 7
6,5
7
6 5
5
3,5 3,5
4 3 3 3 3 3 3
2,5
3 2 2
2
1
0

2022 febr. 2022 okt.

9. ábra: B részletes állapotfeltására

A 9. ábra alapján is láthatjuk, hogy 9 hónap alatt a gyermek mely készségei, milyen
mértékben fejlődtek. B. kommunikációja és mozgása mintegy 60 %-os fejlődést mutat.
Figyelme, motorikus képességei 50% - kal fejlődtek az elmúlt egy év során. A legkisebb
fejlődés a szerialitás terén mutatkozik. Összeségében azonban, a kislány hatalmas mértékű
fejlődést ért el a TSMT torna segítségével az elmúlt egy évben.

5. Beszélgetés

A következőkben egy érintett édesanyával való beszélgetést részletezek.

5.1. Szenzoros integrációs terápiára járó gyermek édesanyával folytatott beszélgetés

Munkahelyemen, a Sári Óvodában dolgozó utazó gyógypedagógusunknak köszönhetően

sikerült megismerkednem a 3,5 éves K. -val, aki jelenleg szenzoros integrációs terápiára
jár. Tekintve, hogy szakdolgozatomban a mozgás fontosságáról és a mozgásterápiák
hatékony fejlesztéséről is írok, illetve, hogy a mozgás hogyan befolyásolja a figyelmi
zavart, fontosnak véltem az anyuka szemszögéből is rálátni erre a mozgásterápiára.
Édesanyja vállalta, hogy egy szabad beszélgetés keretein belül elmeséli kisfia történetét.

47
A kisfiú édesanyával folytatott beszélgetés során először arra voltam kíváncsi, hogy miért
kezdtek el járni erre a mozgásterápiára. Az édesanya először K. születési körülményeit
mondta el nekem. K. császármetszéssel született, és az anyuka számára is érthetetlen
módon, de a gyermek születése után csak 12 órával később foghatta karjaiba édesanyja. A
mai napig nem érti ennek okát, azonban azt gondolja, hogy ez a hosszú idő, melyet a
születés pillanatától kezdve külön töltöttek befolyással lehetett K. jelenlegi viselkedésére.

Császármetszés Óvoda

Az édesanyja elmondása alapján, K. tavaly szeptemberben kezdte meg az óvodát, azonban

nehézségei támadtak már a beszoktatás során is. K. nagyon nehezen vált el édesanyjától,
melyet hangos sírás követetett és kis idő elteltével sem változott meg. Óvodapedagógusa
azt is elmondta az édesanyának, hogy K. szinte egész nap vígasztalhattalanul sírt, és
folyton édesanyját kereste. Nem akart együttműködni nevelőivel, magatartására a
zárkózottság és passzivitás volt jellemző. Nem kereste sem csoporttársai, sem a felnőttek
társaságát, szívesebben játszott inkább egyedül. Nehezen lehetett bevonni őt a
foglalkozásokba, ha mégis sikerült, nagyon passzív volt, nem kart csinálni semmit.
Óvodában töltött mindennapjai során inkább magányosan játszott, vagy az óvónénije
ölében ült és sírdogált. Játéka sem volt tartós, figyelme gyakran elkalandozott és kilép az
aktuális játékhelyzetből. Mozgása darabos volt, egyensúlyérzéke fejletlennek bizonyult,
sokszor megbotlott saját két lábában is. Tájékozódni is nagyon nehezen tudott a térben,
gyakran nekiment dolgoknak, bár ez a figyelmetlenségéből is adódhatott. Séta közben
mindig hátrafele vagy a földre figyelt tekintete, ezáltal sokszor történt, hogy nekiütközött
tárgyaknak. Járás során többnyire lábujjhegyen közlekedett. Finommotorikája nagyon
fejletlen volt, a ceruzát ne tudta helyesen fogni, jobb és bal kezét sem tudta külön - külön
használni, valamint problémát okozott számára egy kulacs kinyitása is. Emellett
viselkedése is nehezen volt kezelhető, tiltakozását általában hangos hisztivel fejezte ki.

48
Az anyuka elmondása alapján, K. otthon is többnyire inkább magányosan játszik,
viselkedése visszahúzódó és nagyon passzív. Nehéz számára olyan játékot találni, ami
felkelti érdeklődését. Figyelme könnyen elterelődik és gyakran adódik olyan helyzet, hogy
kilép a feladatból, játékból. Beszélni is csak nagyon ritkán szokott. A gyermek nagyon
nehezen motiválható és érdeklődését sem könnyű felkelteni.

A szülő azt is elárulta, hogy K. nagyon válogatós az ételek és a ruházkodás terén is.
Édesanyja hiába próbált a kedvébe járni, nagyon nehéz volt olyan ételt készíteni számára,
ami elnyerte a tetszését. A kisfiú nagyon dacos volt ilyen helyzetekben, még arra sem
lehetett rá venni, hogy legalább megkóstolja az adott ételt, ilyen esetben sokszor hisztivel
reagált. Gyakran történt olyan is, hogy azt az ételt, melyet egyik pillanatban még szívesen
megevett, a következő alkalommal mikor édesanyja újra elkészítette, már hozzá sem akart
nyúlni. Ugyanígy volt ez a ruházkodással is. K. -t nagyon nehéz volt felöltöztetni, mivel
többnyire semmilyen ruha nem nyerte el ízlését. Ha valami nem tetszett neki, nagyon
nehezen, szinte alig lehetett ráadni. Mivel passzív viselkedése nehézséget okozott a család
mindennapjaiban is, így a szülők úgy döntöttek muszáj tenniük valamit, annak érdekében,
hogy gyermekük és a saját életüket is megkönnyítsék, ezért némi utána olvasás és szakértői
tanácsok után kezdtek el végül járni a szenzoros integrációs terápiára. Az anyuka
elmondása alapján, nagyon nehéz volt elfogadni számunkra azt, hogy gyermekük,
úgymond „másmilyen” és segítségre van szükségük ahhoz, hogy változást érjenek el a
gyermek életében. Azonban mivel tudták, hogy csak ez nyújthat számukra előrelépést,
elfogadták és tettek azért, hogy jobb legyen.

Az édesanyával való beszélgetés során megtudtam, hogy a gyermek 2022. februárjában

kezdte meg a szenzoros integrációs terápiát. A szülő az első pillanattól fogva azt érzékelte,
hogy K. nagyon szívesen jár a terápiára, melyben nagy szerepet játszik a terapeutával való
szimpatizálása is. Azt is elárulta, ha K.-nak, ha valakivel nem sikerül megtalálnia a közös
hangot, ahogy édesanyja is kifejezte magát „fejen is állhat”, de a gyermek akkor sem lesz
együttműködő vele. Ellenkező esetben viszont, együttműködést fedezhetünk fel nála a
terápia során, mert K.-t csak akkor lehet rávenni egy -egy gyakorlat elvégzésére, ha
terapeutája, a kölcsönös szimpátia mellett, valóban ismeri a gyermek személyiségét, és azt
is hogyan tudja motiválni őt. Megtudja találni az úgy nevezett „kiskapukat”, amely a
feladat végrehajtására ösztönzi a gyermeket. Az anyuka megfigyelései alapján a terápián
lévő feladatok valóban nagyon játékosak, mely élvezhetővé teszi a fejlesztést a gyermek
számára. A terapeuta a gyermek életkorához, személyiségéhez és egyéni problémáihoz

49
igazítva igyekszik hatékony fejlődést elérni a páciensnél. Édesanyja azt is észlelte, hogy
terapeutájuk valóban nagy hangsúlyt fektet a hozzá érkező gyermekek motiválására.
Igyekszik olyan környezet teremteni, melyben a gyermek jól érzi magát és ahová szívesen
lép be majd be a foglalkozások alkalmával.

K. édesanyja megemlítette, hogy a szenzoros integrációs terápia mellett kezdetben TSMT

tornára is jártak a kisfiúval, azonban K. szívesebben jár a szenzoros terápiára, mint a
TSMT tornára. Ebben nagy szerepet játszhat az is, ahogyan azt előbbiekben már
olvashattuk, hogy K. számára a tervezett és direkt dolgok nem vezetnek sikerhez. A
gyermek anyukája azt tapasztalta, hogy a TSMT torna pontosan ezt a tervezettséget és
szabályosággot rejti magába. Kötött feladatsorokból áll, amelyet a gyermeknek, ha tetszik,
ha nem el kell végeznie. Kevésbé jellemző rá a játékosság. A szenzoros integrációs terápia
viszont megengedi, hogy figyelembe vegyék a gyermek személyiségét is. Célja, hogy a
gyermek valóban élvezze azt, amit csinál, és így végezze el a fejlesztést. Annak ellenére,
hogy végül a TSMT tornát nem folytatták, az anyuka egyértelműen kihangsúlyozta, hogy
bár gyermeke számára a TSMT nem bizonyult olyan hatásosnak, mint a szenzoros
integrációs terápia, mégsem tartja indokoltnak a két terápia hatékonyságát
összehasonlítani, mert minden gyermek számára meg kell találni a megfelelő terápiát és
terapeutát egyaránt. Ez a fejlesztés hatékonyságának kulcsa.

A következőkben arra voltam kíváncsi, hogy az anyuka tapasztalati alapján, sikerült e

pozitív hatást elérni a gyermeknél a terápia során és ez miben nyilvánult meg a kifiúnál. A
szülő véleménye alapján K. számára a terápia valóban nagyon hatásosnak bizonyul. Az
óvodapedagógusától is nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a szülő, amióta megkezdték
a terápiát. A gyermek szívesebben jár óvodába, és csoporttársai felé is nyitottan,
érdeklődve fordul. Sőt már baráti kapcsolatot is sikerült kialakítania egyik ovistársával
szemben. A fokozott szelektálása terén is sokat javult. Nem annyira válogatós már, mint a
terápia megkezdése előtt és rámenőssége is enyhülni kezdett. Ha valamit nem szeret, akkor
is megkóstolja, és ha mégsem ízlik neki, az akkor sem eredményez nála hangos
ellenkezést. Sokkal nyitottabb lett a külvilág felé és érdeklődve kezdi felfedezni azt őt
körülvevő világot. A kommunikációja terén is jelentős változás figyelhető meg. Bár K.
beszéde többnyire még nem érthető, sok hangot helytelenül ejt, azonban ahhoz képest,
hogy eddig szinte alig beszélt, amióta terápiára kezdett járni, azóta egyre többet és egyre
szívesebben beszél. Játék során mondókázik, énekel. Hangulata is sokkal derűsebb lett és
hangulatingadozása is pozitív irányba változott, sokkal kezelhetőbbé vált. K. a játékok

50
iránt is érdeklődést mutat már, bár a figyelmi problémái továbbra is fennállnak, azonban
sokkal könnyebb őt motiválni.

Jelentős változás figyelhető meg továbbá a testvérével való kapcsolatában is. K. eddig
erőszakos és türelmetlen volt kistestvéréhez. Édesanyja sokszor tapasztalta, hogy
közömbösen viszonyul kisöccséhez. Nem érdekelte a kistestvére még akkor sem, ha sírt
vagy éppen baj érte. Nem kereste kisöccse társaságát sem, egyre inkább távolodni kezdett
tőle. A terápiára hatására azonban pozitív érzelmeket kezdett táplálni testvére iránt.
Érdeklődéssel és szeretettel kezdett fordulni felé és egyre jobban kezdett kialakulni a két
testvér közötti bensőséges kapcsolat.

Összefoglalva tehát mindenképpen azt a következtetést vontam le az anyukával való

beszélgetésünkből, hogy a szenzoros integrációs terápia valóban nagyon sokat segített és
segít a gyermek fejlesztésében és a család életében is. Eleinte az egész családot nagyon
megviselte, hogy gyermekük komoly problémával küzd és segítségre szorul, de gyermekük
és családjuk jövőjét figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, hogy el kell fogadniuk
jelenlegi helyzetüket és tenniük kell azért, hogy megkönnyítsék a kisfiuk és a saját életüket
is. Ebből az elgondolásból kifolyólag kezdték el a terápiát. Azt tapasztalták, hogy míg a
terápia előtt passzív és zárkózott volt a gyermek, nem kereste mások társaságát, az
egyedüllétet kedvelte jobban, kommunikálni sem nagyon akart és nagyon önfejű és
akaratos volt, mely egész viselkedését is befolyásolta. Illetve amit nem akart, arra
képtelenség volt rávenni őt, és elég sokszor fordult elő nála, hogy valamit nem akart.
Valamint nem tetszését az ételek, dolgok iránt hangos hiszti követte és nagyon nehéz volt
kezelni hangulatingadozásait is. A terápiára való járás megkezdése után, azonban
hangulatingadozásai kezelhetőbbé váltak, jajgatásai is enyhültek. Sokkal nyitottabbá és
elfogadóbbá vált környezete iránt. Elkezdett a gyermekekkel kapcsolatot teremteni és
baráti kötelékeket kialakítani. Az anyuka a családi életükben is pozitív változást tapasztalt.
K. érdeklődni kezdett kistestvére iránt is. Szeretettel fordult egész családja felé és kinyílt
számára az eddig még ismeretlen világ ő pedig érdeklődve és nyitottan állt készen rá, hogy
felfedezze azt.

Az anyukával való beszélgetésem és eddigi kutatásaim során végül azt a tényt is sikerült
alátámasztani számomra, hogy ahhoz, hogy egy gyermek fejlesztése valóban hatékony
legyen meg kell találnunk azt a terápiás módszert, mely a leginkább megfelelő
gyermekünk személyiségének. Mindemellett fontos felfedeznünk a gyermekünk
egyéniségének megfelelő terapeutát is. Mert a terapeuta személyisége valóban jelentősen

51
befolyásolja a terápia hatékonyságát is. Csak abban az esetben lesz eredményes a
fejlesztés, ha a gyermek és a terapeuta között kölcsönös szimpátia jön létre. Személyes
véleményem alapján és a szülő elmondása szerint is ez titka a terápia eredményességének.

6.Összegzés, következtetések

Szakdolgozatom megírása során a figyelemzavart, mint problémát vizsgáltam meg, de

elsőként is fontosnak tartottam a figyelemzavar kialakulásának okát és körülményeit is
megvizsgálni. Egyértelműen kiderült számomra, hogy a mozgásszegény életmód
jelentősen befolyásolja a figyelemzavar kialakulását, illetve más tanulási, viselkedési
probléma létrejöttében is felelős lehet. Jövőnket tekintve pedig ez valóban egy igen nagy
problémát fog majd jelenteni és jelent most is a gyermek fejlődésében. Természetesen
minden baj okáért nem okolható csupán csak a mozgásszegény életmód, hiszen a
figyelemzavar egy típusa, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásában már
genetikai tényezők és egyéb problémák is okolhatók.

Megállapításaim szerint, az ADHD egy olyan összetett és sokrétű betegség, ahol valóban
nehéz lehet megállapítani kialakulásának okát, azonban egész biztos, hogy nem érdemes a
szülőnek hibáztatnia magát, akkor, ha gyermeke ebben a betegségben szenved. Igaz ugyan,
hogy az ADHD gyógyíthatatlan betegség, de kezelni kell és lehet is különféle
gyógymódokkal és terápiákkal is, ahogyan az a szakirodalmakból is kiderült. A hatékony
kezeléshez a probléma okát kell feltárni és amennyire lehet orvosolni. A terápiás
módszereket, illetve az ADHD kialakulásában szerepet játszó más tényezőket
megvizsgálva tértem át végül a mozgásterápiákra és kezdtem el elemezni őket. Azt a
következtetést vontam le, ahhoz, hogy a leghatékonyabb terápiát válasszuk ki a gyermek
számára, nagyon fontos, hogy az egyéni problémáihoz, személyiségéhez és életkorához
mérten szelektáljunk.

Az eddig leírtakat összegezve, mindenképpen fontosnak tartottam gyakorlati példával is

szemléltetni a figyelemzavart és a TSMT tornát, ezért készítettem egy esetismertetést,
mely során egy figyelemzavarral küzdő gyermek mozgását figyeltem meg, illetve azt,
hogyan nyilvánul meg nála a figyelemzavar és hogyan hat ez a társas kapcsolataira,
személyiségére, képességeire. Majd, hogy hipotézisemet is igazolni tudjam, megfigyeltem
a kislányt egy TSMT torna közben is. Mindenképpen arra a megállapításra jutottam, hogy

52
a TSMT torna valóban nagyon hatékony lehet mind a figyelemzavar, mind a mozgás,
illetve egyéb más problémák kezelésben is, azonban ez a hatékonyság nem csak a
terapeutától függ, hanem a gyermektől is, illetve a szülő és terapeuta kölcsönös
együttműködésétől is. Végül egy másik mozgásterápiás módszer, a szenzoros integrációs
terápia hatásait vizsgáltam meg a szülő szemszögéből nézve egy kötetlen beszélgetés
keretin belül.

Kutatásaim során, azt tapasztaltam, hogy ma már rengeteg terápia és gyógymód létezik a
figyelemzavar és más betegségek kezelésére is, de először fontosnak tartom szülőként
elfogadnunk, azt, ha gyermekünk bármiféle problémával küzd, majd pedig tenni azért,
hogy ez a probléma későbbi életét a legkisebb mértékben tudja csak befolyásolni.
Szakdolgozatom összegzéseként azt állapítottam meg, hogy a hipotézisem valóban igaz,
mert lehetséges alkalmazni a TSMT torna eszközeit és módszereit egy óvodai
mozgásfoglalkozás során a figyelemzavaros gyermeknél. Természetesen nem állítom azt,
hogy a terápia minden eszközét és módszerét lehetőségünk van alkalmazni, mert minden
feltételt nem tudunk hozzá megteremteni, viszont részlegesen tudjuk használni egy mozgás
foglalkozás során. Szakdolgozatom megírása során arra a következtetésre jutottam, hogy a
jövőt tekintve, a figyelemzavar kezelésében a legnagyobb hatékonyságot a
mozgásfejlesztéssel tudjuk majd elérni. Szükségesnek tartom, hogy a pedagógusok
megismerkedjenek a különféle mozgásterápiákkal, azok módszereivel, eszközeivel, és a
későbbiekben valamilyen formában, akárcsak a TSMT tornát vagy a szenzoros integrációs
terápiát, alkalmazzák is a figyelemzavaros gyermekeknél.

A jövőre nézve, fontosnak tartanám azt is, hogy a mozgásfejlesztésre is nagy hangsúlyt
kellene fektetni az óvodánkban, rendszeressé kéne tenni a mozgást a mindennapi óvodai
élet és a foglalkozások keretein belül is, amennyire csak lehetséges. Munkám során azt
tapasztalom, hogy nem csak a figyelemzavaros gyermeket, hanem a többi gyermeket is
sokkal jobban leköti egy olyan foglalkozás, amiben mozgás is van. Könnyebben
megtanulnak egy mondókát, szívesebben elénekelnek egy éneket, vagy megjegyeznek egy
verset, ha azt mozgással is kísérjük. A későbbiekben akár még egy olyan helységet is ki
lehetne alakítani, ahol a TSMT eszközeit használva tudnak a gyermekek játékosan fejlődni,
vagy akár a szenzoros érzékelés megvalósításának eszköztárát is lehetne biztosítani. A
lényeg nem más, mint olyan feltételek megteremtése intézményi kereteinken belül, ahol a
figyelemzavar fejlesztésében is nagy előrelépést tudnánk elérni, mi pedagógusok is.
Természetesen tudom, hogy ez nagyon költséges és egy erre a célra alkalmas helyet is

53
igényel, de ha tényleg arra összpontosítanánk, hogy óvodai keretek közé vigyük a mozgás
minden formáját és így fejlesszük a figyelemzavart, azt gondolom valóban szemmel látható
eredményt érhetnénk el. Ehhez azonban szükségesek lennének a terápiák megismerése
mellett olyan továbbképzések is, melyek segítenek megismerni és alkalmazni a
mozgásterápiákat, mint a TSMT tornát is. Nem azt javaslom, hogy legyünk terapeuták,
hiszen arra egy pár órás továbbképzés és némi olvasgatás valóban nagyon kevés lenne, én
csak azt próbálom hangsúlyozni, hogy valóban nagyon fontos és eredményes lenne, ha a
mozgás irányába terelnénk a gyermekeket és a mozgás segítségével próbálnánk fejleszteni
őket a jövőben, igyekeznénk megteremteni ehhez minden feltételt, valamint rendszeresíteni
a rendszeres testmozgás meglétét az óvodában.

54
Irodalomjegyzék

Christine Ettrich - Monika Murphy Witt (2009): A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek-

Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez. München: Móra Könyvkiadó

Donáthné Forgács Boglárka (2005): A testkultúra – vitamintorna foglalkozások

módszertana. Budapest: Magánkiadás.

Kulcsár Mihályné (2016): A tanulás öröm is lehet – Delacato módszere alapján. Bicske:
Magánkiadás.

Nagy Jenőné (1996): Csak tiszta forrásból - Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet: Color Print Shop Bt.

Németh Zsófia- Sipos Zsanett- Szegleti Gabriella (2021,2022): MocorGO- Hogyan

segítsük gyermekünk pszichomotoros fejlődését játékosan? Budapest: Móra Könyvkiadó

Papp Zsuzsanna (2020): Mozgásterápiák gyermekeknek- A DSMG, az alapozó terápia, a

DSZIT, a HRG, a TSMT, az INPP és Kulcsárné – féle komplex módszer alapítói és
szakértői beszéltek. Budaörs: Pactum Kiadó

Stephens - Sarlós Erzsébet (2022): A Stephens – Sarlós Program- Továbblépés megrekedt

egészségi, tanulási viselkedési és kommunikációs problémákból. Budapest: AduPrint Kiadó
és Nyomda Kft.

Internetes oldalak:

https://www.gyerekmosoly.hu/blog/ezt-teszi-gyermekeinkkel-a-mozgasszegeny-eletmod/
(letöltés ideje: 2022.09.10)

https://www.koloknet.hu/szulo-es-gyerekneveles/adhd-autizmus-figyelemzavar-
viselkedesproblema-szorongasos-zavarok-a-lo-asszisztalt-pszichoterapia/
(letöltés ideje: 2022.10.28.)

https://www.mozgaskotta.hu/
(letöltés ideje: 2022. 11. 08.)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor
(letöltés ideje: 2022. 11. 08.)

55
Mellékletek

56
57
58
59