Az ’56-os forradalom és szabadságharc

 Előzmények
- 1945: SZU megszállja az országot
- Rákosi-korszak: DIKTATÚRA -> csökken az életszínvonal!
o törvénytelenségek: internálótáborok, ÁVH, stb.
o államosítás, beszolgáltatás, stb.
- Sztálin halálakor (1953) kisebb enyhülés, DE 1955-ben újabb szigorítás
- 1956: Sztálini Kongresszus (XX. kongresszus) -> Sztálin hibáinak felsorolása

 Egyetemisták mozgolódása (MEFESZ, Petőfi kör)

- nyilvános viták a korszak problémáiról (ez korábban elképzelhetetlen volt, mert Sztálin
alatt folyamatos ellenőrzés volt)
- megfogalmaznak 16 pontot (rendszerkritika) -> Magyar Egyetemisták és Főiskolások
Szövetsége Szegedről Budapestre jönnek -> okt. 22-én Műegyetem aulájában éjszakába
nyúló nagygyűlés. Pl.:
o börtönbüntetettek elengedése
o Rákosi bűnök
o szovjet csapatok kivonulása
o alakuljon kormány Nagy Imrével
- egyetemisták szervezkednek, de ők csak pár %-a a társadalomnak)
- engedélyt kérnek a pártvezetőségtől, hogy okt. 23-án délután 3-ra a Bem térre mehessenek
rendezvényt tartani -> ekkor Gerő Ernő és a pártvezetőség nagy része nincs itthon, mert
Titoval tárgyal
- először a pártvezetés nem engedélyezi, majd MÉGIS
- híresztelés:
o rádióba bemondják
o újság
o „suttogó propaganda”
- Petőfi-szobor: ELTE TTK-ról ide
- Bem- szobor: Műegyetemről ide
- az egyetemistákhoz sokan csatlakoznak (3-ra van szervezve: ekkor jönnek haza az
emberek a munkából, látják a tömeget, ezért csatlakoznak, mivel ilyet a többség még soha
nem látott)
- a megfogalmazások/jelszavak egyszerűek – „Ruszkik haza”, „Nagy Imrét a kormányba,
Rákosit a Dunába”
- lyukas zászló
- a Bem-szobornál beszédet mond Sinkovits Imre

 ekkor már nem az egyetemisták irányítanak, hanem sokkal inkább a munkások

- a Sztálin-szoborhoz (Hősök-tere mellett), Rádióhoz, Parlamenthez mennek
- ledöntik a Sztálin-szobrot!
- Parlamentnél beszédet mond Nagy Imre: „Elvtársak!”, ’53-as program
( - közben Debrecenben is tömegmegmozdulás, lövések is ->erről este érkezik az információ,
hatására a budapesti tömeg radikalizálódik)
- a 16 pontot akarják felolvasni a rádióba (követelik) (Magyar Rádió – Bródy Sándor utca)
- objektumvédelem (kiemelt biztonságű épületek, fegyveres őrség is pl. rádió épületében és
a környező épületekben)
- az esti órákban eldördülnek az első lövések (hátulról, azaz nem a rádió épületéből)
- a tüntetők fegyvereket a rendőrségi laktanyákból szereznek (a hidegháborús légkör miatt a
fiatalok kiképzése folyamatos)
- rádióban: Beethoven – Egmont-nyitány (rádió a Parlamentbe)
 - október 23. este => követelések => forradalom! (felkelők <-> ÁVH)
- 24-e hajnal: szabadságharc kezdete -> behívják a szovjet csapatokat
o 1944-45 óta vannak szovjet csapatok Mo.-on, szovjet katonai laktanyákban (pl.
Székesfehérvár)
o Budapesten nincsenek, vidékről érkeznek fel
- Hegedűs Andrást menesztik
- Nagy Imrét a kommunista párt kinevezi (előző este a tüntetők kifütyülik)
 vidéki forradalmak:
- okt. 24. (eljut vidékre a budapesti információ)
- tüntetések
o új városi/falusi vezetés
o vértelen!
o fiatalok fel Budapestre – élelmiszereket adományoznak
- okt. 24-26…: a fővárot vidéki teherautók látják el
 lefontosabb felkelő helyszínek Bp.-en (közlekedési csomópontok)
- Móricz Zsigmond körtér
- Corvin köz
- Baross tér
- Széna tér
 felkelő csoportok:
- főleg fiatalok
- spontán módon alakulnak – ideiglenes vezetők
- főleg Pesten (de Budán is)
o nehézpáncélosokat nagy házak közé
o molotov-koktél (üvegbe rongy + benzin – meggyújtják) -> berobbantja a tankot
 Magyar Honvédség várja a felkérést a kommunista vezetéstől hogy rendeljék őket a felkelők
ellen
- de nem kérik be őket, mert átállnának a felkelők oldalára, és az már háború lenne a
magyarok és a szovjetek közt
- helyette szovjet csapatok harckocsikkal (1956. okt. 24.) + ÁVH
- ekkor a forradalom helyett már szabadságharc van, mivel idegen sereggel harcolnak

 1956. okt. 24.:

- magyar felkelők <-> szovjetek
- Nagy Imre a felkelők ellen buzdít, kormányt alakít
 sortüzek:
- protokoll: mikor veted be? -> fegyveres haderő parancsa egy objektum védelmére
- tömeg – szemben objektum – haderő: zöld ÁVO, ÁVH, rendőrség -> felkelők
visszaszorítása
- forgatókönyv:
o felszólítás, „tűrés”
o figyelmeztető lövések: föld – ég – láb – tömeg -> szabályokat megszegték,
egyből a tömegbe lőttek
- 2 fontos sortűz:
1.) okt. 25. – rengeteg tüntető, békés ember kimegy a Kossuth-térre (fegyvertelenek), de
kimennek szovjet páncélosok, kisebb tankok
o Parlament közelében: Akadémia utcai pártszékház
o felülről fegyveres csoportok a tömegbe (objektumvédelem miatt)
o erre a szovjet tankosok is elkezdenek lövöldözni
o óriási káosz
2.) Mosonmagyaróvár (osztrák-magyar határnál) -> határvédelem
o bp.-i események híre
o vezetőket választanak
 o a tömeg a rendőrség elé megy (sok határőr)
o nincsenek tömegoszlatási szabályok -> belelőnek a tömegbe
o a parlamenti sortűz mellett a legdurvább sortűz
- vannak még vidéki sortüzek (helyi parancsoktól függött)
 Nagy Imre próbálja nyugtatni a tömeget
 fiataloknak szembe kellett nézni:
- ha berobbantanak egy tankot, 3-an meghalnak
- ők is meghalhatnak
- több napos felkelés, fiatalok – lelkileg is megterhelő
 felkelők:
- elfoglalt épületekbe mennek: lyukas zászló
- vörös csillagok, szimbólumok leverése
- harcok: 24-e reggeltől folyamatosan
- legerősebb: 8-9. kerület (Corvin, Baross tér), Buda (Móricz Zs. körtér, Széna tér)
 Magyar Honvédség nincs bevetve, hogy ne legyen háború – helyette felkelők a szovjetek,
ÁVH ellen
 spontán felkelő csoportok:
- parancsnok:
o Corvin köz: Pongrácz Gergely -> felkelés után USA-ba megy, majd rsz.-váltás
után hazajön
o (Iván Kovács László)
- lányok is vannak:
o Szeles Erika (Kerepesi temető, nemzeti sírkert)
o Wittner Mária (19 éves) – forradalom után letartóztatják, néhány év múlva
kiengedik. Rsz.-váltás után fontos szerepe lesz, országgyűlési képviselő is
 a forradalom külpolitikai megítélése:
- Nagy Imre változtat: Rákosi-rendszer felszámolása – látja, hogy a magyar felkelők hogy
harcolnak -> fegyverszünet a felkelőket kátva (ÁVH felszámolása, szovjetek kivonása)
o felkelők nem hisznek a kormánynak, tovább harcolnak (okt. 28.)
o okt. 30.: Nagy Imre bejelenti a többpártrendszert – néhány napig…
o nemzetőrség: felkelők + katonák + rendőrök -> fegyveresek
o Moszkva (SZU) nem egyezik bele a Nagy Imre kormányba -> semlegesség
gondolata – elérni az „utca” követeléseit
- ’56-os forr. nagyon népszerű lett nyugaton -> tömegdemonstráció, tüntetés (nyugati és
semleges országokban)
o nyugati fegyverek Mo.-ra (de más nem) - /fegyvereket tagadják/
o SZU hatalmas fegyverekkel rendelkezik -> nem akar a többi ország III. vh.-t
- Amerika nem szól bele (belügynek tekinti)
- SZU: nem Mo. semlegessége fájt volna, hanem ha a blokkból vki kilép, akkor SZU-ban
változások
 okt. 31.: Mo.: semlegesség
- Moszkva: fegyverekkel leverik a szabadságharcot (lerohanják)
 Kádár bekerül Nagy Imre koalíciós kormányába
- tárgyal a felkelőkkel
- de másnap eltűnik Bp.-ről (nov. elején) -> Moszkvába megy
- (előtte a rsz. már 2x letartóztatta)
 nov. 4-11-12.
- Szovjetunió lerohanja Bp.-et (nov. 4.) – szovjet csapatok, akik Mo.-on voltak + SZU-ból
jövő csapatok
- „forgószél hadművelet”
- a felkelők nov. 11-ig bírják
- nov. 4-11/12.: szovjet csapatok felszámoljak a felkelőcsoportokat
 Mindszenty József
 - 8 év raboskodás után kiengedik okt. 31-én a háziőrizetből
- 4-5 nap szabadság: Bp. – Vár
o felfüggeszti a békepapokat (azok a papok, akik beleegyeztek az államba)
o nov. 3.: híres rádióbeszéd
o DE: nov. 4-én bejönnek a szovjet csapatok Bp.-re -> Mindszenty menekül:
amerikai nagykövetség (Szabadság tér) – politikai menedékjog (1956. nov. 4-től
1971. okt. (15 év!)
 Nagy Imre
- először elutasítja a felkelőket
- néhány nap múlva változások -> nov. 3. rádió: „Csapataink harcban állnak, a kormány a
helyén van.” – nem igaz
- szovjet csapatokat ő se várja meg: jugoszláv nagykövetség (Hősök tere)
o Nagy Imre + társai
o Jugoszláviával és SZU-val folytatott tárgyalás után jönnek a szovjetek,
kitoloncolják őket a jugoszlávok
- forr. leverése után:
o Kádárék elviszik Nagy Imrééket Romániába, csak a tárgyalásokra hozzák haza ->
koncepciós perek (5 ember) – halálítéletek (siralomház – kisfogház)
o 1958. jún. 16.: Nagy Imre és társai kivégzése (akasztás, rejtve – jeltelen sírba
temették, csak ’89-ben azonosították)
 Maléter Pál
- honvédelmi miniszter (forr. alatt)
- Nagy Imre bízza meg
- Kilián laktanyán: Magyar Honvédségi Laktanya (Corvin közzel szemben)
- Tököl (nov.3.)
o ezt a parancsot kapja, hogy menjen Tökölre
- a szovjetek tárgyalásra hívják -> de nincs tárgyalás, hanem letartóztatják
- Nagy Imrével együtt végzik ki
 Kádár János
- Rákosi-korszak: ÁVO vezetője, belügyminiszter egy ideig
- hazai komm. – le is csukják a Rákosi-korszakban
1.) miért oszlatta fel a komm. pártot (Béke Párt)
2.) reform komm.: Nagy Imre beveszi a kormányába
- kormány tagja, DE később eszköze a leverésnek (eltűnik Moszkvába) -> megbízzák Mo.
vezetésével
- nov. 4.: rádióbeszéd (valószínűleg a Szolnoki rádióban – visszafelé jön Mo.-ra) ->
néhány órával a Nagy Imre beszéd után
- Forradalmi Munkás Paraszt Kormány (komm. átmenetre utal)
- új kijelölt ország vezető: szovjet segítséggel