1

Az energiahordozók csoportosítása, a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és

földgázlelőhelyeinek megnevezése

1. Energiahordozó: energia szabadítható fel belőle

Az energiahordozókat keletkezési idejük és felhasználásuk arányában csoportosítjuk.

 Nem megújuló/fogyó/fosszilis energiahordozók.

o a kitermeléssel mennyisége folyamatosan csökken
o képződése nem tud lépést tartani a kitermelés sebességével
o kőolaj, földgáz, szénféleségek, (atomenergia)
 Megújuló energiahordozók
o a kitermeléssel nem csökken a mennyisége, csak energiáját aknázzuk ki
o víz-, szél-, napenergia, geotermikus energia
 Alternatív energiahordozók
o a fosszilis energiahordozók rohamos csökkenése miatt új, nem hagyományos
energiaforrások
o biomasszaégetés, atomenergia, biogáztermelés

2. Az energiahordozók szerepe és jelentősége az ipari termelésben

Az ásványkincsek földrajzi eloszlása egyenlőtlen. Bizonyos helyeken nagy tömegben, máshol

kis mennyisben, vagy egyáltalán nincs. Földrajzi elhelyezkedésük befolyásolja az ipar
telephelyválasztását, de szerepük általánosan nem meghatározó, hiszen ha egy országban
nincs valamilyen, akkor import útján beszerezhető.
Régebben számos iparvidék települt a fűtőanyagokra (pl.: Ruhr-vidék-feketekőszén,
Tatabánya-barnakőszén), de ma már ez a tendencia csak azoknál az ipari ágazatoknál
érvényesül, ahol sok fűtőanyagot vagy villamos áramot használnak fel (villamosenergia-
termelés, alu-, színesfémkohászat).

3. A szén

A szén keletkezése során az elhalt növényi maradványok oxigénszegény környezetben (pl.

egy mocsárban) kezdenek el bomlani és átalakulni. Biológiai és kémiai folyamatok során az
egyre idősebb maradvány egyre jobb fűtőértékűvé válik:

1. tőzeg
2. lignit
3. barnaszén
4. feketeszén
5. antracit

Az idősebb maradvány átalakulását a legjobban segíti, ha a fosszilis növényzet mélybe kerül,

ott még inkább oxigénszegény környezetben, emellett magasabb nyomásviszonyok közepette
folytatódik az átalakulás. A legértékesebb és legnagyobb széntelepek a karbon korból
származnak (óidő). Maga a kor nem véletlenül kapta a nevét a szénről:

 az éghajlati viszonyok (melegebb és nedvesebb);

 a felszínalaktan (sok lagúna, mocsár);
 a dús növényzet;
2

 az azóta eltelt idő (elegendő a legjobb szén keletkezésére);

 a karbonkori tektonika és a karbon rétegek mai elhelyezkedése (sok helyütt a felszín
közelében)
egyaránt kedveztek a szénképződésnek, a gazdag és jól kitermelhető rétegek
létrejöttének.

Feketeszén:
- Nagy-Britannia, Ruhr-vidék, Felső-Szilézia
- Appalache-hg,
- Dél-Afrika,
- Urál-hg, Kuznyecki-medence, Mandzsu-medence, Dél-kínai-hegyvidék,
Hindusztáni-félsziget,
- Nagy-Vízválasztó-hg.
- Magyarországon Mecsek-Komló

Barnakőszén:
- Lausitz, Aachen- Németország,
- Tula, Kanszk-Acsinszk - Oroszország,
- USA – Észak-Dakota, Montana, Texas, Louisiana,
- Görögország - Ptolemais-Amyndeon térsége

4. A szénhidrogének

A tengertől elzárt lagúnák mikroélőlényeiből (plankton) indul ki a keletkezési folyamat. Az

elhaló élőlények szintén oxigénhiányos környezetben alakulnak át. Az oxigénhiányt fokozza a
zárt, vízmozgással alig bíró telepeken az is, hogy az üledékek (sók!) telepednek a
maradványos üledék felé, így az még kevésbé levegődús. Mivel ez az üledék vízi, így annak
pórusaiban is kevés a levegő, az oxigén.

Kőolaj, földgáz:
- Északi-tenger
- Kaszpi-tenger vidéke (Baku)
- Perzsa-öböl környéke, Arab-félsziget,
- Nyugat-szibériai-alföld,
- Kínai-alföld
- Észak-Afrika,
- Guineai-öböl partvidéke
- Mexikói-öböl és partvidéke
- Venezuela
- Alaszka,
- Orinoco-medence
- Magyarországon Zalai-dombság (Nagylengyel, Lovászi), Alföld (Algyő,
Hajdúszoboszló)

Lelőhelyek: TÉRKÉP!

5. Megújuló energiahordozók: a kitermelés/energia kinyerése során mennyisége során

mennyisége nem fogy el
3

Energiaféle Kidolgozott technológia Fejlesztési irány

Napsugárzás Növénytermesztés, szárítás, vízszivattyúzás, Napelem, naperőmű,
vízmelegítés, fűtés, üvegházhatás alkalmazása passzív hasznosítás
Szél Közlekedés, malom, erőmű Lassújárású erőművek
Vízfolyások Malom, erőmű
Tengeri Árapály erőmű Hullámenergia
energiák
Biomassza Tüzelés, égetés, biogáz-termelés Üzemanyag-gyártás
Geotermikus Közvetlen hasznosítás (balneológia, fűtés), közvetett Forró szikla hasznosítás
energia (erőmű)

 Napenergia: - passzív felhasználás: épületek tájolása (déli tájolás), nyílászárók,

üvegházak – ezt ösztönösen alkalmazza az ember; aktív felhasználás (munkára
fogják): napkollektor, napelem, naperőmű. Pl.: Japán, USA, Németország, India

 Szélerőművek: legalább 4-5 m/s sebességű állandó szél az ideális (1,5-25 m/s között
használható) pl.: passzát és nyugati szél, szélfolyosók, tengerpartoktól mért pár
kilométer vagy 30-200 m magasban. Pl.: USA, Spanyolország, Németország, India,
Dánia 7%, kb. 5000 szélturbina

 Biomassza: jellemző alapanyagai: erdőgazdálkodás, állattenyésztés, élelmiszeripar

melléktermékei + ipari és kommunális hulladékok. Felhasználása: közvetlen eltüzelés,
biobrikett, biogáz

 Vízenergia: feltételei:
- Egyenletes és bőséges a csapadék mennyiség (az egyenlítői esőerdő és a
mérsékelt öv óceáni területei jöhetnek szóba).
- Ahol ez nem adott, ott tárolni kell a csapadékszegény időszakra (top3
Bratszk, Asszuán, Kariba).
- Kedvező domborzati adottságok (nagy esés – speciális esetben síkvizi
erőművek is épülhetnek).
- Előnyei: sokoldalú (komplex) vízgazdálkodási problémák megoldása pl.: az
árvízvédelem, a hajózás, a talajvízszint stabilitása, az öntözés és az
idegenforgalom (pihenés, sport – lásd Tisza-tó) kérdéseinek a megoldása.

- Környezetvédelmi ellenvetések: vízjárás, hordalék- és üledékviszonyok

megváltozása, talajvízszint befolyásolása (akár a szikesedést is fokozhatja),
eliszaposodás, kolmatáció, jelentős területek elöntése (kitelepítés, kulturális
emlékek, állatvilág), nagygátak földrengés gerjesztő hatása, gátszakadás
veszélye.
- Hol vannak jelentős vízerőművek?: Imatra (Finnország), Rjukan (Norvégia),
Trolhätten (Svédország)
Volga, Angara, Jenyiszej, Dnyeper, Jangce: Három Szurdok, Indus, Vahs:
Nurek, Eufrátesz: Atatürk, Paraná: Itaipu, La Grande rendszer, Columbia,
Colorado: Hoover-gát, Nílus: Asszuán (Nasszer-tó), Volta, Kongó, Zambezi:

 Geotermikus energia: a Föld belső hője az energiaforrás.

4

- Hasznosíthatósága a geotermikus gradienstől is függ (milyen mélyre kell

fúrni).
- Hasznosítás: elektromos áram termelése, fűtésre (kommunális,
mezőgazdasági), egyéb melegvíz ellátás (aligátor- és haltenyésztő telepek),
idegenforgalom és gyógyászat (balneológia.
- Környezetvédelmi problémák: mi lesz a kitermelt meleg vízzel, vagy gőzzel
(pl. Fábiánsebestyén mellett 160 C0-os gőzt termelnek) – a befogadó felszíni
vizek erőteljesen szennyeződhetnek, az ásványi anyag tartalom akár 1000 mg/l
feletti is lehet. A probléma kiküszöbölhető, ha nem forró vizet vagy gőzt
termelnek ki, hanem a bepréselt vizet forrósítják fel.
- Kína, USA, Izland, Fülöp-szigetek, Törökország, Olaszország, Japán