1

A földrajzi övezetesség kialakulásának okai

A forró övezet éghajlati öveinek összehasonlítása vízrajzi, felszínformálódási,
talajadottságaik és élőviláguk sajátosságai, az ott jellemző emberi tevékenység alapján
példák segítségével. Az éghajlati övezetet érintő globális vagy regionális problémák
ismertetése.

1. Éghajlat (klíma): egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (néhány évtized)
alatt megfigyelhető, szabályszerű változása. Adott hely időjárási rendszere.
 Az éghajlati/időjárási elemek: egyes térségek időjárását, éghajlatát kialakító,
számokkal is leírható jellemzők: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél,
vízgőztartalom, felhőzet, csapadék.

2. Bevezetés: A földrajzi övezetesség kialakulásának okai:

 A Föld geoid alakja miatt a napsugarak más és más hajlásszögben érkeznek a

földfelszínre.
 Keringés és a tengely körüli forgás miatt vannak évszakok (évszakok kezdetét a
nevezetes dátumok adják)
 Szoláris éghajlati övezetek: A Nap besugárzását figyelembe véve kialakított
övezetek. Nevezetes szélességek és dátumok és a Nap beeséséi szögének kapcsolata –
szoláris éghajlati övezetek:

forró (trópusi) övezet: 0° é.sz. és d.sz. 23,5°

mérsékelt övezet: é.sz. és d.sz. 23,5° - é.sz.

és d.sz. 66,5°

hideg övezet: é.sz. és d.sz. 66,5° - é.sz. és

d.sz. 90°

 Valódi éghajlati övezetek NEM AZONOSAK a szoláris éghajlati övezetekkel,

MERT: A Földön az éghajlati övezetességet nemcsak a Nap besugárzása alakítja ki,
hanem több, úgynevezett módosító tényező is:
- az Egyenlítőtől való távolság / földrajzi szélesség
- tengerszint feletti magasság/domborzati viszonyok
- tengerektől/óceánoktól való távolság
- uralkodó szelek
- meleg és hideg tengeráramlások
- A Föld maga. mert felszíne nem egynemű, van légköre, nem szabályos az alakja
(Adott földrajzi helyen sok más dolog is módosíthatja az éghajlatot: domborzat, lejtőkitettség,
felhőzöttség, felszín állapota stb.)

 Földrajzi övezetesség elemei: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a

talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők, az emberi tevékenység (társadalom) együttes
övezetes megjelenése
 Éghajlatok rendszerezésének egységei: övezet-öv-terület+ vidék

1
 2

3. A különböző éghajlati területeket a „jellemzők” oszlop szempontjai + az atlasz

éghajlati térképei+ a tankönyv (atlasz) éghajlati diagramjai alapján tudjuk
jellemezni

4. Forró övezet jellemzése

- 30º - 30º szélességig terjed
- Passzát fel- és leszálló ágához igazodik, melyek eltérően hoznak csapadékot, ez
alapján 3 övezetre és 1 vidékre osztjuk be
- Egyenlítői-, átmeneti és térítői öv és a monszun vidék jellemzése

Jellemzők Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun

Egyenlítői éghajlat Szavanna éghajlat Trópusi sivatagi éghajlat vidék
Trópusi monszun
éghajlat
Elhelyezkedés 10-10° 10-20° 20-30° Hindusztáni-fsz.,
kiterjedés Amazónia, Kongó- Brazília, Venezuela, Szahara, Arab-sivatag, Indokínai-fsz.
(é.sz. és d. sz.) medence, Indonéz- Afrika, Ausztrália Ausztrália sivatagjai, Észak-Ausztrália
szigetvilág Colorado-fennsík, (a kontinens keleti
Atacama-sivatag, oldalán)
Namib -sivatag,
Évszakok 1 forró, fülledt, 2 évszak 2 évszak 3 évszak
csapadékos nyár nyári esők öve forró száraz nyár meleg tél,
Mindennapos esők öve a tél száraz hűvös száraz tél forró-száraz tavasz,
Kétszakaszos esők öve A nedves évszak az fülledt nyár
Egyenlítőtől nagy napi hőingás
távolodva rövidül, a („sivatag zenéje”)
csapadék
mennyisége pedig
csökken
Uralkodó szél Passzát felszálló ága Passzát fel- és Passzát leszálló ága Trópusi
leszálló ága monszunszél
Ez okozza a Nyáron csapadékos
csapadék eloszlását hiszen a tenger felől
érkezik, télen száraz
Csapadék 2000-3000 mm/év 300-1500 mm/év 100-250 mm/év 1000-5000 mm/év
mennyisége, mindennap esik nyáron esik ritkán esik Cherrapunji 10.000
eloszlása mm /év
nyár
Évi közép- 25-30 °C 25 °C Napi hőingás 25-30 °C 25-30 °C
hőmérséklet
Trópusi esőerdő: Szavanna Kaktuszok Trópusi lombhullató
sok faj-kevés egyed, nedves/fás Szárazság-, és sótűrők monszunerdő
a világ leggazdagabb száraz/cserjés (efemer) (dzsungel) – tíkfa,
növénytársulása 80- tüskés/füves szalfagalériaerdők
100 fafaj/ha szavanna mangrove
növényzet
Élővilág

galériaerdők
Ébenfa, kaucsukfa, kinin
Lombkoronaszintek (3)
Fánlakó növények
(orchidea, páfrány)
és kúszónövények (lián)

2
 3

Gazdag madár- és Nagytestű állatok: Dromedár, kígyók, Medvefélék,

rovarvilág, majmok, elefánt, zsiráf, rágcsálók macskafélék (tigris,
állatvilág

orrszarvú fekete párduc),

orrszarvú, hüllők
(kobra), majomfajok
Vízjárás Bővizű folyók, Ingadozó vízjárás – Jövevényfolyók (pl.: Vízjárását a
egyenletes vízjárás csapadékeloszlás Nílus) monszun
szabályozza Vádik: kiszáradó, szabályozza
időszakos folyók
Talaj Trópusi vörösföld, Szavannai Váztalajok (szolonyec, Trópusi vörösföld,
latoszol: Al- és FeOx – vörösföld, sötét szoloncsák) laterittalaj
ok felhalmozódnak, a szavannatalaj Fe, Mn,Si,Ca-kiválások
felszínre jutnak takír
szikes
Felszín- Mállás Mállás-aprózódás Aprózódás – Nyáron mállás, télen
formálás Csuszamlás kőtörmelékbe aprózódás
Erdőirtások - talajerózió temetkezett hegyek
lakosság gyéren lakott alacsony, közepes gyéren lakott népességtömörülés
népsűrűségű
Emberi tevékenység

gazdálko égetéses gazdálkodás. nomád állattartás Oázisgazdálkodás: teraszgazdálkodás:

dás, ásóbotos, talajváltó gyapot, kávé, datolya, zöldség, rizs
áruterme gazdálkodás; kapás földimogyoró gyümölcs Ültetvényes
lés földművelés Haszonállat. kecske, gazdálkodás: tea,
ültetvényes gazdálkodás juh, teve cukornád, gyapot,
(monokultúra): földimogyoró,
olajpálma, kakaó, dohány
kaucsuk, banán
*
Válságövezetek:
- Száhel-övezet: Afrikában a Szahara déli része, és a füves szavanna közti fokozatosan
elsivatagosodó területet jelenti. A sivatag terjeszkedésének okai: a túllegeltetés, a
talajerózió, az elhúzódó szárazság és (globális) éghajlatváltozás.
o Elsivatagosodás
o Éhezés
- Amazónia: Brazília területén található őserdő a Föld összes édesvizének 10 százalékát
tároló, az állat és növényfajok 30 százalékának otthont adó hatalmas kiterjedésű vidék.
o erdőirtás oka: útépítés, települések létesítése,a trópusi fák
irtása jelentős jövedelmet hoz, a mezőgazdaságnak is kell a terület: külterjes
marhatartás, szójatermelés
o talajerózió
o biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése