középkor

 római birodalom bukásától amerika

felfedezéséig angol polgári forradalom
kitörése 476-1642/1492
 a korábbi gazdasági és társadalmi
berendezkedése4k átalakulása

korai/kora középkor 313-476

virágzó/érett középkor
késő/hanyatló középkor
újkor

Népvándorlás kora
3-4 század
Népvándorlás fogalma: népcsoportok
szisztematikus vándorlása
germán népek é-d
NYUGATI:százok angolok frankok
KELETI gótok kimberek vandálok
ÉSZAKI vikingek
HUN Birodalom 4. század végén érkeznek 5.
század ATTILA hun király hatalmas és erős
birodalma központja a mai Magyarország
 451 véres csata Catalaunum mellett a
rómaiakkal
 453 halálával a birodalom darabjaira hullott
 csata mód :nyereg nélküli lovas kard íjász
 nyugat római birodalom bukása után
 395 nyugat római birodalom és a keletrómai
birodalom
 476 nyugat római birodalom bukása
 3. századtól germán népek folyamatosan
törnek be a nyugatrómai birodalom
területeire a (hunok ázsiai nomád)
megindulnak az ázsiai sztyeppékről nyugat felé
megindul a nép mozgás
 a barbár államok odoaker romolus augustus
letaszítja a trónról eredménye a nyugat
római birodalom bukása

frank birodalom
  a rajna mentén az 5. századtól alapítja egy
rátermett frank törzsfő klodvig
 erős és maradandó álom csatlakoznak a római
egyházhoz
 szilárd központi hatalom erős hadsereg
páncélos lovasoknak
 Nagy Károly 768-814 terjeszkedni kezdett
 800 pápa császárrá koronázta
 kiváló közigazgatás kancellárok írni olvasni
tudtak
 birodalom központja aachen német
 a birodalom a grófságok és őrgrófság osztotta
ezeket folyamatosan ellenőrizte
 843 a birodalmat 3 részre osztják megszűnik a
nagyhatalmi jelen a frank birodalom egyfajta
összegzés az antik és a barbár és a keresztény
kultúrának mint te a későbbi európai államok
kancellár
alatt oklevelek hivatalnokok
grófság katonáskodás
közigazgatás feladatokat adó grófság feladata volt

Mezőgazdasági változások a középkorban

 művelődési módok
 476 után elpusztultak a városok visszaszorul az
árutermelés alacsony népsűrűség
 önellátó nagybirtok akik jönnek létre nem
termelnek piacra
 a legelőváltó rendszer 4 6 évig termeltek míg
ki nem merült a föld majd új földet törtek fel
amit Korábban legelőnek használtak
 új művelő módok alakultak ki
 2 és 3 nyomásos gazdálkodás
 van több föld amit 4 6 évig használnak és
utána cserélnek
 ugarit szántó amit egy évente cserélnek
 évszakonként cserélnek tavasz ősz ugar
 2 nyomásos rendszer megmarad a dél
Európában míg Nyugat Európában átalakulnak
3 nyomásos
 eszközök fejlődése
 nyakhám szűgyhám nehezéket
 nyugatrómai birodalom bukását követő
időszakhoz képest európai népesség 9. 10. 11.
századra más felesére nőtt
középkori társadalom berendezkedések
 Középkori világnézetek megfelelően
társadalom rend tagolódott
 a dolgozók rendje a 12.század végére a

dolgozók rendjéből kiválik a

 városi polgárság
 egy házirend
 nemesi rend
Hűbériség kialakulása földbirtok adomány
alapszik a fundum örökletes földbirtok
adomány
 az uralkodó különböző szolgálatokért cserébe
adományozta a birtokot
 Hát a király nagy hűbéresei is adományoztak
birtokokat kialakult a hűbéri lánc
 az állam a hűbéri láncon keresztül működött

A jobbágyság kialakulása

 Nem része a hűbéri társadalomnak

alárendeltség 11. századra lesz jogilag
egységes réteg
 a földesúrnak a jobbágytelekekért cserébe
szolgáltatásokkal tartozik termény járadék
pénz adó ajándék robot
 szabad költözés joga

Az uradalom

 a földesúr tulajdona
 központja a vár
 jobbágytelek
 majorság: földesúr tulajdonában lévő közös
használatú területek föld ami robotozik a
jobbágy
 Erdő malom legelő közös használat a tó folyó
szántó

Az egyházi rend
 Oratores imádkozók rendje
 hierarchia határozza meg
 katolikus egyház élénk a pápa alatta püspök
alatta főpap alatta plébánosok
 a szentek kiemelt tisztelete
 Kolostorok
 bencés szerzetesrend 529
 Nemesi rend
 katonai és politikai vezetés lovagi harcmodor
nehéz páncélos lovasság nemesi jogállás teljes
szabadsággal bírtak kiváltságok adómentesség
bírói ítélet nélkül nem lehetett letartóztatni
őket
 Király nemesített születési jogon nem
öröklődöt

a középkori városok és a céh

 Római birodalom bukása római város

szerkezet felbomlik helyi kereskedelem
csökken megszűnik
 a távolsági kereskedelem selyemút borostyánút
tömjéntút
 8. század mezőgazdasági fejlődés eszközök
fejlődése 9. század lassan megindul az
árutermelés a piacra
 városok kialakulása ókori városok
 táv kereskedelem útvonalakon jönnek létre
vagyis azok mentén
 önállóságra törekednek
 önkormányzatok van kiváltságokkal
rendelkeznek van bírójuk polgármesterük
akiket szabadon választhattak meg
 függetleníteni akarják magukat el is érik ezt
függetleníti a várost a feudális viszonyoktól
 A városi önkormányzat
 polgárok bírót választanak plébános évi egy
összegben adóznak csak a királynak adóznak
 szilágyi század Nyugat Európa és itáliában a
város száma nő Magyarországon
tizenharmadik század ilyen típusú városok
jönnek létre védelmi cél fallal körülvett
városok

Városi kiváltságok
 gazdasági kiváltságok
  árumegállító jog
 évi összegben történő adózás
 helyi piac tartás
 igazgatási kiváltságok saját önkormányzata
van szabad bíró és vagy polgármester választás
 felépítés joga védelmi funkció

zsidó negyed
 a templom mögött gazdagok
Céh

Fogalma: céh azonos mesterségekkel

foglalkozó iparosok érdekvédelmi szövetsége
szervezete
 Termelési és értékelési kiváltságok
 szigorú szabályzat mit miből hány darab
mennyiért hogyan
 árumennyiség hogyan dolgozhatnak munkaidő
minőség
 inasból lett legény céhegény céhmester ahhoz
hogy valaki céhmester legyen 4 7 évet kellett
 tanulnia 2 évet külföldön és egy mester
munkát kellett elkészíteni
 Kontáv ha kiesik nem sikerül valamelyik
feltételt teljesítenie
 egy város sok Céh város mérete piac határozza
meg
 középkori kereskedelem heti piacok vásárok
éves helyi kereskedelem szárazföldi
 távolsági kereskedelem vizen
 észak hanzavárosok Habsburg
 Levante kereskedelem Genova Velence
 Hanza orosz területeken kereskedik oda
fegyvert posztot szerszámot visznek onnan
pedig borostyán fém prém gabonát és halat
hoznak
 Levantei kereskedelem Ipari cikk illatszer
fűszer selyem érkeznek a földközi tengeren
keresztül cserébe arannyal csakis nemes
fémmel lehetett fizetni
Román stílus tizenegyedik tizenkettedik századra
jellemző ballisztikai típusú építészek római
középkori
 Egy főhajó 2 mellékhajó a boltozat román keresztboltozat a fő
épületek lőrésszerű ablakok ablakok típusai iker ablakuk
trifolium rózsaablak belletes kapu tömeg hatást ér el
 például pisai hidán Olaszország jáki templom Magyarország

gótikus stílus
12 14 századra volt jellemző
 bazilika is stílus
 hosszanti latin kereszt csúcsíves boltozat k mivel
támpillér magas 60 80 m hosszúkás tornyok tagolt
óriási belmagasság hatalmas ablakok világos tér
 üveg ablakok festészet például vajda hunyad vára
Erdély norte dame Párizs

reneszánsz tizennegyedik század végére jelenik meg

itáliába kezd terjeszkedni tizenötödik századra kora
stílusnak számít
emberközpontú világnézet humanizmus jellemzőre
újjászületés új világnézetek teret ad a megfigyelésnek
tudománynak az antik római művészet újra megjelenik
benne például görög oszlopok kupolák épületek
vízszintes tagolása Európában Leonardo da Vinci
hozzájárul arra leszel a római mintákat követő párkány
és a szimmetria lapostetők előtte kiemelt ablakok
Leonardo da Vinci mona lisa a középkori felfogásban
szemben ez évekig élet örömeire összpontosított élet
élvezetek a földi boldogságra a városi törekvés istenek
szemeiben a lázat helyett ezt ember dicsőítette

Hogyha helyezkedik el a bíró alatta a városi tanács és

patrícius alatta a műhellyel rendelkező iparosok legalul
a plebs városi politikából kizárták őket és nem volt
pénzük a városi tanácsnak patríciusok viszont volt egy
csomó