GÓTIKA MŰVÉSZETE

12-15.század

A gótika a román stílusból a 12. század második felében alakult ki

Franciaországban. Európa északi részén viszont hamarosan elterjedt és
mély gyökereket vert. Különösen Angliában, Németországban és
Magyarországon. A kora középkor merev gondolkodásmódját a polgári
józanság, a reális szemlélet, az élet megismerésének vágya kezdte
felváltani. Életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet.
Fokozódik azoknak a képzőművészeti alkotásoknak a jelentőségük is,
amelyek nem kötődnek szorosan az építészethez (önálló szobrok,
oltárképek). A román stílushoz képest szelídülés, világosodás,
oldottság figyelhető meg.

ÉPÍTÉSZET
A gótika az építészetben hozta létre legmonumentálisabb
alkotásait. A román stílusú nehézkes, tömörfalas,
vízszintes irányt hangsúlyozó építésével ellentétben a
gótika függőlegességre törekvő, légies hatású
épületeket hozott létre.
A gótikus épületek többnyire hosszanti
térelrendezéssel, kelet-nyugati irányú tájolással,
egy vagy több hajóval épültek. A gádorfalon csúcsíves
ablakok sorakoznak (bazilikális megvilágítás). A román stílusú kötött
alaprajzot, kötetlen építési rend váltotta fel. Az egyforma szélességű fő-
és kereszthajó metsződési területe négyzet alakú. A négyzeti tér fölé
többnyire karcsú huszártorony épült. Szükség volt egy olyan boltozási
megoldásra, amely csökkenti a falakra nehezedő oldalnyomást
(vázszerkezet). Ezért a boltíveket csúcsívessé alakították, és a boltozat
oldalnyomásának levezetésére a falakhoz támívekkel csatlakozó külső
támpilléreket építettek, amelynek tetejére fiatornyok épültek. A
leggyakoribb boltozási mód a csúcsíves keresztboltozat. Ennek bordái
zárókőben találkoznak. A csúcsíves
boltozás lehetővé tette bármilyen alaprajzú
terület beboltozását (kötetlen rendszer). A
homlokzatot rendszerint két magas torony
hangsúlyozza.
A hosszház keleti oldalának kereszthajón túli területe a szentély. Lehet
kóruskörüljárós (a mellékhajók körülveszik a kórust), kápolnakoszorús
(félköríves fülkék veszik körül), vagy ciszterci szentély (egyenes
záródású). A szentély alá már általában nem építenek kriptát. A
rózsaablakok a gótikus stílusú katedrálisok homlokzatát díszítő, kör
alakú, kőrácsos ablakok.

Notre-Dame: Három dúsan faragott bélletes

kapuzaton keresztül juthatunk a belső térbe. A
hármas kapuzat
fölött
szoborgaléria
látható, mely
ellensúlyozza a füg-
gőleges
tagoltságot. A
középen
elhelyezett
kőrácsos
rózsaablak és a
csúcsíves
ablakok a
homlokzat ékességei. E fölött vakárkádok sora díszíti az
épületet.
Az angol gótika:
Angliában a gótikus építészet sajátos változata
alakult ki. A francia építészetből csak azokat a
sajátosságokat vették át, amelyeket össze lehetett
egyeztetni az angol-norman építészeti
hagyományaikkal.
 Early English: (korai angol stílus)
 háromhajós, gyakran két kereszthajóval
és egyenesen záródó szentéllyel
(ciszterci szentély)
 támívek, támpillérek
 nyitott, zárt famennyezetek
 Decorated: (díszített stílus)
 gazdag burjánzó díszítés (stilizált levélminta)
  mérművek: mértani, virágos, figurális és
halhólyagszerű (flamboyant) motívumok
 csillagboltozat, legyezőboltozat
 Perpendicularis: (függélyes stílus)
 a falakat függőleges, hangsúlyozottan
előreugró falsávok osztják boltszakaszokra
 legyezőboltozat
SZOBRÁSZAT
A gótikus szobrászat legfőbb feladata az épületszerkezetek díszítése
volt. Az oszlop- és pillérfőkön, párkányokon, ajtó- és ablakbélleteken
bimbós és természetes levéldísz jelent meg. Az épületplasztika mellett
a síremlékszobrászat, a bronzplasztika és a faszobrászat is jelentős. A
kapuban a szobrok gyakran oszlopszoborként, vagy szabadon álló
alakokként jelentek meg. A keskeny, hengerded testek merevsége
fokozatosan felenged, megjelenik a mozgás és a jellegzetes S hajlat az
alakokon.
Jellemzők:
- érzelmeket fejeznek ki az arcok, a fejek plasztikusak
- mozgásuk kifinomult, de erőteljes
- a mozgalmas ruharedők követik a test hajlatait
- jelentősek a szárnyasoltárok faragványai, domborművei
Később épülettől függetleníthető szobrok is készültek. A 14. és 15.
század szobrászatának jellegzetes témája volt Madonna és kis Jézus.
Mária ebben az időben vált a nőiesség és az anyaság jelképévé.

A KORAI gótika oszlopszobrai Az ÉRETT gótika oszlopszobrai

— tartozékai az épületnek,
szorosan kötődnek a fal
síkjához;
— az alakok aránytalanul
megnyúltak;
— mozgásuk merev, ritmikus
sorokban, gyakran egy
irányban, egy tartásban állnak;
— az arcok kifejezéstelenek,
sematikusak;
— a ruházat (drapéria) nem követi
a test vonalát, csak jelzésszerű;
— a figurák lebegőállásban állnak.
— erőteljesebben kiemelkednek a fal
síkjából, de továbbra is az épület
szerves részét képezik;
— a figurák arányossá váltak;
— a merevség feloldódik,
jellegzetessé válik az ún. „S”
alak;
— a tekintetekben érzelem
tükröződik;
— a drapéria redőzete mozgalmas,
követi a test vonalát;
— az alakok természetes tartásban
állnak.

Uta és Ekkehard szobra:

 Utolsó ítélet: kassai Szent
Erzsébet-templom északi kapuja

Szent László fejereklyetartó (herma) (Győr)

Suki kehely

Kolozsvári Márton
és György: Szent
György
(bronzszobor)

FESTÉSZET
A gótika idején a festészet
túlnyomórészt még mindig az egyház
szolgálatában állt, de komoly
átalakuláson ment keresztül. Fokozatosan eltűnt az alakokat szegélyező
vastag kontúr, melynek hatására oldódni látszott a képek merevsége.
Megjelenik a természethű ábrázolásmódra való törekvés, érzelmek
megjelenítése és a környezet. A mozgás és a drapéria ábrázolása is
finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényel. A gótikus festészet
legfontosabb alkotásai falfestmények, az oltár díszítését szolgáló
táblaképek, szárnyas oltárok és kódex illusztrációk. A miniatúra
festészetben is lassan kiszorul az arany háttér és valódi teret ábrázolnak.
A freskó némileg visszaszorult az előző korszakhoz képest, helyét az
üvegfestészet foglalta el. A leggyakrabban előforduló témák: angyali
üdvözlet, Mária a kis Jézussal, a Szent Család, de arcképet is festettek
megrendelésre.

Miniatúrafestészet:
A kézzel írt kódexek szövegeit aprólékosan megfestett iniciálék,
miniatúrák (a történetet illusztráló képek), és a lapot keresztező
dekoratív szegély díszítette. Színhasználat: vörös és tengerészkék
túlsúlyban, élénk, tiszta színek. A 14. századtól kezdve már nem csak
arany háttérrel lezárt, hanem a térbeli távlatokat kezdetlegesen
megjelenítő képek is készültek.

Táblaképfestészet:
A 13. század második felétől kezdve már egyre több fára festett képet
(táblakép) készítettek. A táblaképfestés technikája:
1. A tölgyfatáblát három rétegben enyvvel kenték be. (vízhatlanság)
2. Az enyvezett fára lenvászoncsíkokat ragasztottak.
3. A megszáradt vászonra két réteg gipszet kentek.
4. A megszáradt gipszfelületet megcsiszolták, ezáltal tökéletesen
sima felületet kaptak.
5. A művész szénceruzával rajzolta fel a kompozíciót és az
árnyékfoltokat a sima felületre, majd több áttetsző rétegben vitte fel
a festéket tojástemperával.
6. A festett felületek elkészülte után a vékony aranylemezeket
tojásfehérjével ragasztották fel.
7. Befejezésül védő lakkréteggel vonták be a teljes képet.

A freskófestés technikája:
Az ókorban is ismert technikát a 13-14. században kezdték el újra
alkalmazni Itáliában. A festés lényege, hogy a még nedves vakolatra
viszik fel a festéket és az a vakolattal együtt szárad meg. A megszáradt
festék hamvas árnyalatot kap.

Az üvegfestészet jellemzői:
- többnyire körökbe rendeződő, térhatás nélküli kompozíció
- a formákat kiemelő erős, sötét kontúrok fokozták a színek telt és
ragyogó hatását
- a kisebb részleteket üvegtartalmú festőanyaggal rajzolták rá a fő
elemekre
- legjellemzőbb színek: vörös, kék, fehér, bíbor, sárga, zöld
- a jeleneteket vízszintes és függőleges merevítővasakkal fogták
össze, melyek az ablak stabilitását biztosították.
 Párizsi Notre Dame
 Amiens-i székesegyház
 Ca d’Oro palota
 Cambridge-i King’s College
Chapel Szent Vitus
székesegyház
 Nyírbátori református
templom
 Veleméri templom
 Vajdahunyad vár
 Utolsó ítéle
 Uta és Ekkehard szobra
 Veit Stoss: Mária oltár
 Kolozsvári Márton és
György: Szent György
 Chartres-i katedrális
üvegablakai Cimabue:
Trónoló Madonna
 Giotto: Szent Ferenc élete,
 Kolozsvári Tamás: Kálvária
 M. S. Mester: Mária és
Erzsébet találkozása
 Avignoni Pieta
 Képes Krónika
 Szent László fejereklyetartó
 Suki-kehely
 Szent László legenda