22.

A Római Birodalom császári rezidenciáinak építészete (uralkodói paloták,

villák)
Fiatal városállamként a közeli etruszk városok kulturális vonzásában élt, azok mintájára szerveződött,
egy ideig politikai fennhatósága alatt is volt. Megtartották a városi közösség, szokásrend, vallás, kül.
szertartások etruszk elemeit. Pl. etruszk volt a győztest ünneplő diadalmenet, a gladiátorok harca és
az állatokkal vívott küzdelem. Ezeknek épületi megfelelője az etruszk templomforma, diadalív,
diadaloszlop, triumfális acrhitektúra; az aphiteatrum. (etruszk szentélyek tipikus alaprajz,
homlokzat). A római építészetben az etruszk hatással legalább egyenértékű a görögök hatása is (rájuk
is volt hatással az etruszk építészet) a latin szövetségben állt, később Róma elfoglalta, de kultúrában
behódolt a görög szellem, művészet nagysága előtt.Az etruszkok - mint ahogy az az ókori kultúrákban
máshol is előfordul - a halált az élet egy másik formájának tekintették, ezért sírjaikban nem egyszer
saját lakóházaikat mintázták (Perugina: Volumnius sírja). A sírkamrák központi tér köré
csoportosultak, ahogy később a római lakóház lakószobái is az átrium (belső udvar) köré épültek.

A római kultúra másik forrása a görögöké volt. Előbb a dél-itáliai görög kolóniákat hódították meg,
majd a balkáni félsziget görög városait Az első ismert római templomépület, így a kör formájú,
oszlopos Vesta templom mestere minden bizonnyal görög építész lehetett. A Forum Boarium
megmaradt négy oszlopos, oromzatos temploma, a Fortuna Virilis a hellén sajátságok mellett már
római jellegzetességeket is mutat: ezek nagyobb részét bizonyíthatóan az etruszk
templomépítészetből vették át.

A villa gazdasági és lakóépület- vagy épületegyüttes-típus volt az ókori Római Birodalomban. Lehetett
városoktól független majorság (villa rustica) vagy városi mintára épült vidéki ház (villa urbana).
Megismerésüket Vitruvius és Ifjabb Plinius munkái is segítették. A villa rustica valószínűleg a
parasztházból (capanna) fejlődött ki, a gazdasági udvar körül lakószárnnyal, istállóval, malommal,
sütödével, présházzal, raktárakkal. A nagyobb villák alaprajza kezdetben a lakóházéval volt rokon
átriummal, peristyliummal, kerttel. A császárkor villának nevezett épületegyüttesei (Tivoli, Salona) a
római palotaépítészet szép példái.

Hadrianus a Róma melletti Tivoliban építtetett magának pompás villa együttest. A nagyszámú
építményből álló együttes létesítményeit domboldalban helyezték el. A "görbe vonalú" építészet
egyik legösszetettebb alkotása a császár szigetre épült körvillája (Teatro Marittimo). A Piazza d'Oro
északi pavilonja nyolcszög alaprajzú és esernyőre emlékeztető, könnyű tető fedi. Az épületekből,
parkokból, fasorokból álló "építészeti tájat" számtalan kisebb-nagyobb épület, parkok, vízmedencék
és fasorok gazdagítják.

Hadrianus villája, híres ókori kéjlak a Tivoli dombjain, melyet Hadrianus császár építtetett s amelyben
mindazon nevezetes műemlékeknek utánzatait összegyűjtötte, melyekkel birodalmában utazásai
alkalmával találkozott. Egykori írók (különösen Spartianus) szerint a nyaralóknak kerülete nem
kevesebb, mint 7 mérföldet tett ki. Volt benne liceum, akadémia, protaneum, egyiptomi szentély,
festett csarnok (az athéni stoa poikilé utánzata), a tesszáliai Tempe-völgy hasonmása, sőt az
árnyékvilág utánzata is. A romokból kitűnik, hogy a nyaraló nagy kiterjedésű kertjeiben színházak,
fürdők és más jelentékeny épületek voltak. A kutatások sikerrel jártak, amennyiben számtalan
kisebb-nagyobb művészi értékű tárgyat hoztak napvilágra. Jeles mozaikokon kívül említendők a
császár kedveltjének, Antinoosnak nagyszámú szoborképei.
 Hadrianusz képzett építész volt, a
Colosseum mellett álló Roma és Venus
templomot ő tervezte. A villáját is ő
álmodta meg. A villa a hegyekből a
síkságra átvezető dombokra épült, a
terek lazán egymáshoz, mindenütt a táj
vagy együttes egy részének szépségének
feltárulására komponálva. Hadrianus
„remetelakja” a tengeri színház (Teatro
Marittimo) kör alakú mesterséges
szigetére épített villa központban egy
perysztil udvar konkáv oszlopsorokkal, a
császár ha egyedüllétre vágyott ide napokra is elvonulhatott. A konkáv oszlopsorokhoz idomulnak
ellentétes ívű hajlással a belső homlokzatok, s 4 oldalról a főhelyiségek. Egyenes falszakasz csak
elvétvevan benne. Az állandó meglepetést okozó kiszámított irányváltások teszik érdekessé. Az arany
tér (piazza d’Oro) É-i pavilonja viszonylag egyszerű 8szög (oktogon) alaprajzú centrális tér, az átlós
oldalaknál félköríves fülkékkel bővítve. Lefedése: kifeszített ernyőkre emlékeztető esernyő-boltozat
vagy más néven cikkelyes-kupola. A d-i pavilon lendületesebb, bonyolult. Elvileg ez is 8szög alaprajzú,
de fő formáját alig lehet érzékelni. A sarkokon álló pillérekhez két fő irányban kifele az átlós
oldalaknál befelé hajló ívek csatlakoznak – kétoszlopos porticusok – s ezek körben áttört homlokzatú
belső udvarokra és ves határfalú terekre nyílnak. ( Tivoli Villa Hadriana, Piazza d'Oro alaprajz)

Diocletianos spalatói (Split) palotájának alaprajza leginkább várfalakkal körülvett katonai táborra
hasonlít, négyszög alaprajzú. Csupán a tengerre néző homlokzat könnyedebb felépítésű. Alaprajzát a
fő- és keresztutca bontja négy negyedre, kapuk két oldalán bástyák erősítik. Különösen érdekes a
palota előcsarnoka a bejárat tengelyében. A nyitott előteret oszlopokra épített boltöves árkád kíséri.
A boltív és az oszlop párosítása először itt jelentkezett Európa építészetében. Egyedül a tengert
érintő déli része palotaszerűbb. Itt
elmaradtak a közbülső bástyák, a
homlokzatot magas, tömör lábazaton
ülő árkádíves loggia nyitja meg a kilátás
felé. A két északi negyedet az őrség,
személyzet lakásai, gazdasági
helyiségek, raktárak foglalták el. Déli
félben a tengerpart felől helyet a
császár lakosztálya s az alatta lévő
szinten a reprezentatív fogadó terek
csoportja foglalta el. A tulajdonképpeni
palotától k-ny-i úton terjedő területen
Jupiter kis temploma állt, vele szemben
a másik oldalon Diocletianus
mauzóleuma- egy kívülről 8szög,
belülről kör alaprajzú fal vastagságában
fülkékkel bővített centrális épület. A
kettő közötti út végébe (é-d-i út)
építették be a palota előcsarnokát. Az előtte szabadon maradó útszakasz néhány lépcsőfokkal
lesüllyesztve perisztyliummá alakult. Az itteni perisztyliumnál a boltívek közvetlenül az oszlopokra
támaszkodtak. Ez a megoldás jellegzetesen középkori, később a bizánci építészetben honosodott
meg.

Caius Caesar, ismertebb nevén Caligula tehetséges római hadvezér. Tiberius császár utódjául
Caligulát jelölte ki, uralkodásának négy évét a pazarlás, a beteges önimádat és a testvérével kötött
vérfertőző házassága jellemezte. Caligula féktelenül költekező életmódjával a Tiberius által
hátrahagyott kincstárat gyorsan kimerítette. A mentálisan zavart uralkodó furcsaságok sorozatával
keltett feltűnést. Ezek egyike a Caligula úszó palotáiként ismert két római bárka megépíttetése és
története. A Nemi-tó környéke az antikvitástól kezdve mindig is misztikus hely volt. Diana szentély
állt a tó partján. A tavat a rómaiak Diana tükrének is nevezték, mert a partján álló szentélyből
csodálatosan tükröződött a hold a tó felszínén.

Évszázadokkal később, a hajók kiemelése után sok kérdés vetődött fel. Mit keresett ez a két nagy
hajó a kicsi Nemi-tavon? Ki építtette őket és miért?

A hajókat Caligula császár építtette. Az első, vitorlás hajót bevontatták a tó közepére, ahol a
feltételezések szerint a császár az augusztusi szent hold fényénél fürdőzött a tavon. A második,
evezős hajó pedig császári palotaként funkcionált, ahol vallási szertartásokat és rítusokat tartottak.
Három évszázad telt el. Ez alatt az idő alatt nemcsak az idő, hanem a pénzsóvár emberek is
fosztogatták a hajókat, hajógerendázatot, bronzszegeket emeltek ki a tóból.

Az első hajó részei 1929. március 28-án emelkedtek ki a vízből, szeptember 3-án pedig teljes
pompájában kiemelkedett a hajó. A felfedezés igazi világszenzáció volt, eloszlatta a kishitűek összes
kétségét a hajók létezésére vonatkozóan. A második hajó 1931. június 10-én emelkedett ki teljesen a
tó vizéből. A tavi iszap kétezer éven keresztül csodálatosan konzerválta a hajókat. Felmerült azonban,
hogy hogyan lehet egy kiállításnyi méretű hatalmas hajót megvédeni. Először rongyokkal takarták be,
de rendkívül gyors ütemben száradt ki a hajóácsozat. Végül az Oslo-i Múzeum viking hajóinak
tartósítására szolgáló módszert alkalmazták. Növényi kátrányt oldószerben higítottak fel és azzal
kenték be a felületet többször. Az olasz állam megóvásuk érdekében fedett múzeumot épített.

Végzet
A két évig tartó munkával megépített hajókat kétszer ítélték pusztulásra. Először Caligula halála után
süllyesztették el a hajókat, mert az őrült császár emlékét is ki akarták törölni a római történelemből.
Majdnem kétezer évig szinte háborítatlanul feküdtek a tó fenekén a hajók, legendák sokasága
kapcsolódott hozzájuk. Emberfeletti erőfeszítések árán emelték ki a hajókat. Az emberek hét évig
csodálhatták őket, míg egy barbár tűzben immár végleg elpusztultak. Másodszor véglegesen
elpusztították a hajókat, amikor a II. világháború során, 1944. május 31-én felgyújtották őket. Pedig
joggal képezhették volna a világörökség részét ezek a műszakilag és technikailag is csodálatosan
kivitelezett hajók.

Róma, Domus Aurea

Néró palotája= aranyház, aranypalota, később lerombolták és betemették. Villa szerű, hosszanti
elrendezésű, a főépület kívülről szimmetrikusnak tűnik. Belül sokszög, egyik oldalán lakótár, másikon
étkező. A belső díszítése megmaradt a betemetés által. (növényi motívumok furcsa figurák).
Oktogonális terem: Szinte teljes
egészében megmaradt. Díszes étkező,
centrális jellegű, sugarasan kapcsolódó
termek. Tengelyességet is kap a tér,
kupolának látszó kolostorboltozat
opeionnal. Érdekes megvilágítási
szerkezet, felülről világított, rejtett
bevilágítókkal. Hatalmas mesterséges
tavat befogadó tér vette körül. A ny-i
szárny azonos helyiségek sorozatából áll.

Domus Flavia

Palatinusz dombon épült fel(?). A

flaviusok palotája. Összetett kompozíció,
palotaegyütes. 3 épületrész: 1 Domus
flavia, fogadótermek (reprezentatív
palotaszárny) 2 Domus Auguszta középső
tér (lakópalota) 3 Stadion v. Mippodorom
(díszpark, lóversenypálya). Íves kialakítású
homlokzattal néz a táj felé. Van egy
főtengely (8szögeltű főbejárat)-> 2 udvar,
ezek mentén szerveződik a többi tér. Görbe vonalú építészet, íves és egyenes fülkécskék.
Meglehetősen bonyolult, az ívelt sorról van a bejárat, felső megvilágítások. A bejárat udvara a ny-i
oldalszárny közepén
helyezkedett el
vestibulumon keresztül
lehetett bejutni. A belső
tér mellett 4 exedrát
fordított egymásnak
háttal egy térben.
Coenatio
lavis/lovis=fedett,
bazilikális megvilágítás.
Aula Regia= Donga
boltozat, 2
haránttengely, körben
egységes homlokzat,
térbe behúzott
oszlopok->szerkezeti
szerep nincs.