VITA, VÉLEMÉNYEK

Kristó Gyula

A X. század közepi magyarság „nomadizmusának" kérdéséhez

A szakirodalomban közhellyé k o p o t t a m e g á l l a p í t á s , hogy az í r o t t források k e v é s

s z á m a , illetve h i á n y a mennyire m e g n e h e z í t i a honfoglaló m a g y a r s á g t ö r t é n e t é n e k kuta­
t á s á t . Ennek igazolására legyen elég k é t p é l d a az u t ó b b i évek t e r m é s é b ő l . ,,Az írott
forrásemlókek s z á m a e k o r s z a k b ó l ugyanis csekély, é r t é k e l é s ü k olykor nehézségekbe ü t ­
közik, s a belőlük honfoglaló őseinkről kirajzolódó k é p nemcsak hogy nem részletes és
1
teljes, hanem n é h a nagyon is s z u b j e k t í v és kritikával k e z e l e n d ő . " Vagy: , , M i n t X . századi
t ö r t é n e l m ü n k r ő l á l t a l á b a n , a honfoglaló m a g y a r s á g t á r s a d a l m á r ó l is keveset szólnak az
2
írott források."
Joggal lehetne arra gondolni, hogy az ilyen és h a s o n l ó állásfoglalások a honfog­
laló magyarokra v o n a t k o z ó , ténylegesen csekély s z á m ú írásos információ h i á n y t a l a n szám­
b a v é t e l e és gondos elemzése u t á n s z ü l e t t e k . A honfoglalás és az u t á n a k ö v e t k e z ő m i n t ­
egy fél évszázad t ö r t é n e t é b e bepillantani e n g e d ő kútfők és t u d ó s í t á s o k l e g t ö b b j e v a l ó b a n
s o k o l d a l ú és á r n y a l t elemzésben részesült, ugyanakkor e g y - k é t ponton egyenesen meg­
d ö b b e n t ő az a h a l l g a t á s , amely bizonyos h í r a d á s o k n a k osztályrészül j u t o t t . K o n s z t a n t í -
nosz Porfürogennétosz De administrando imperio (a t o v á b b i a k b a n D A I ) c í m ű m u n k á j a
sokszor és r e n d k í v ü l i részletességgel m e g t á r g y a l t magyar v o n a t k o z á s ú adatainak a sorá­
ban v a n — egyebek mellett — egy, amely lényegében k í v ü l rekedt az u t ó b b i évtizedek
vizsgálódásainak körén, s visszhangtalan maradt. A D A I 30., d a l m á c i a i v o n a t k o z á s ú
és a földrajzi l o k a ü z á l á s t D a l m á c i a s z e m p o n t j á b ó l végző fejezetének egy megjegyzése
szerint ,,az avarok a D u n a folyón t ú l t a n y á z t a k , ahol most a n o m á d életet élő t ü r k ö k
3
v a n n a k . " Oly m é r t é k b e n kiesett ez az adat az u t ó b b i i d ő k k u t a t á s á n a k horizontjából,
hogy rendre h i á n y z i k idézése a s z a k m u n k á k b ó l , sőt m é g a k é t k i a d á s t m e g é r t , a honfog­
lalásra v o n a t k o z ó f o r r á s o k a t magyar f o r d í t á s b a n k ö z z é t e v ő , A magyarok elődeiről és a
honfoglalásról című g y ű j t e m é n y e s k ö t e t b ő l is kimaradt e hely, amely pedig b ő v á l o g a t á s t
4
ad K o n s z t a n t í n o s z magyar v o n a t k o z á s ú t u d ó s í t á s a i b ó l .
A h a l l g a t á s n á l azonban t ö b b r e é r d e m e s e t u d ó s í t á s . Ö n m a g á b a n a z z á teszi a h í r
jellege. P á r a t l a n rövidséggel u t a l e mondat arra, hogy K o n s z t a n t í n o s z m u n k á j a készülté­
6
nek idején, azaz 950 t á j á n a m á r mai, K á r p á t - m e d e n c e i h a z á j u k b a n élő magyarok n o m á d
életet éltek. K ü l ö n érdekessége e hírnek, hogy nem K o n s z t a n t í n o s z ,,magyar", „ k a b a r "
vagy „ b e s e n y ő " fejezeteiben fordul elő, ahol bizonyos m é r t é k i g „ r e n d s z e r e s " k é p e t rajzol
a m u n k a e népekről, hanem egy, ebben a v o n a t k o z á s b a n telj e s s é g g e l v á r a t l a n helyen, A
6
ott, ahol a császár V I I . s z á z a d eleji e s e m é n y e k e t taglal. N e m lehet t e h á t a r r ó l szó, m i n t h a
a szerzőt egy t á r g y elbeszélése során l e n d ü l e t e és fantáziája ragadta volna t o v á b b a való­
ságos és m e g e n g e d h e t ő m é r t é k n é l . Ellenkezőleg: azt kell mondani, K o n s z t a n t í n o s z ezen
a helyen m é g annak e l á r u l á s á r a sem v o l t k é n y s z e r í t v e , hogy a K á r p á t - m e d e n c e i magyarok
saját k o r á b a n milyen é l e t f o r m á t f o l y t a t t a k , hiszen az i d é z e t t mondat elsősorban földrajzi
lokalizálás célját szolgálja, azt hírül adni, hogy az avarok az elbeszélés i d ő p o n t j á b a n a
m a i ( K o n s z t a n t í n o s z - k o r i ) magyar s z á l l á s t e r ü l e t e n | l a k o z t a k . K o n s z t a n t í n o s z m á s eset­
ben is n y ú l t ehhez a m ó d s z e r h e z , hogy t i . egy n é p lakhelyét^ egy m á s i k n é p é v e l h a t á r o z z a
meg, í g y p l . a b e s e n y ő k s a j á t korabeli szállásterületét (vagyis E t e l k ö z t ) ú g y jellemzi,
m i n t „ a m e l y e n abban az i d ő b e n [a magyar honfoglalás e l ő t t ] a t ü r k ö k [ = a magyarok]

1
H A J D Ú P é t e r 1978. 1510.
2
F O D O R I s t v á n 1978. 1494.
3
M O R A V C S I K Gyula 1950. 140—141.
4
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1958.; G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1975.
5
M A K K Ferenc 1976. 152.
6
S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S , S á m u e l 1972. 87.
 7
l a k t a k " . N e m volt t e h á t k ü l ö n ö s e b b oka K o n s z t a n t í n o s z n a k a 30. fejezetben hírül adni,
hogy a t ü r k ö k n o m á d életet élnek. H a ezt mégis megtette, n y i l v á n a z é r t tette meg, mert
a maga s z á m á r a t e r m é s z e t e s n e k t ű n ő információt í r t le, olyant, amelyet m ű v e későbbi
fejezeteiben t ö b b é m á r nem i s m é t e l t meg a magyarokra n é z v e .
De vajon a „ n o m á d " jelző nem kedvelt kifejezése-e K o n s z t a n t í n o s z n a k , nem m i ­
nősül-e s z t e r e o t i p i á n a k ? A D A I szövegének átnézése — b á r m e g b í z h a t ó szójegyzék híján
az e r e d m é n y sohasem teljes b i z o n y o s s á g ú — arról g y ő z ö t t meg, hogy a „ n o m á d " jelző
csak ebben az egyetlen esetben fordul elő az egész m ű b e n . Nem lehet t e h á t arról szó,
hogy a jelző minduntalan f e l b u k k a n á s a c s ö k k e n t e n é magyarokra v o n a t k o z t a t á s á n a k
é r t é k é t . T e r m é s z e t e s e n nincs o k u n k s z á m o n kérni K o n s z t a n t í n o s z t ó l , hogy m i é r t nem
alkalmazta a „ n o m á d " jelzőt mindazon esetekben, amikor alkalmazhatta volna (pl. a
besenyők vagy az arabok esetében). Mohamed elődeiről szólva ugyan e m l í t é s t tesz
8
azokról, akik „ s á t r a k b a n lakva á l l a t t e n y é s z t é s t ű z t e k " , de a „ n o m á d " kifejezést m é g
i t t sem használja. A t é n y t t é n y n e k kell elfogadnunk: a D A I csak és k i z á r ó l a g a magya­
rokról szólván ír a „ n o m á d " jelzőt e m l í t v e é l e t m ó d j u k r ó l , á m ez a k ö r ü l m é n y nem jelent­
heti azt, hogy a D A I lapjain felsorakoztatott t ö b b i n é p k ö z ö t t m á s n o m á d életű ne l e t t
volna, de azt sem, hogy eme vagy b á r m i l y m á s ok f o l y t á n a magyarokra v o n a t k o z t a t á s
r e a l i t á s á t eleve el kellene v e t n ü n k , vagy hallgatással kellene le nem í r t t á tenni.
A z e l h a l l g a t á s n a k nem szolgálhat m a g y a r á z a t á u l az a k ö r ü l m é n y sem, hogy
K o n s z t a n t í n o s z adata egyedi, t á r s t a l a n adat lenne a X . század közepi m a g y a r s á g r a
v o n a t k o z ó a n . R é g ó t a ismert, hogy a K o n s z t a n t í n o s s z a l k o r t á r s arab M a s z ú d í a magya­
rokat ós a b e s e n y ő k e t magukban foglaló t ü r k ö k r ő l n y i l a t k o z o t t a k k é n t , hogy „részben
9
n o m á d o k , részben l e t e l e p ü l t e k " , t o v á b b á hogy „ k i r á l y a i k n o m á d életet f o l y t a t n a k . "
Vagyis a magyarokkal kapcsolatba h o z h a t ó „ n o m á d " m i n ő s í t é s a X . s z á z a d közepén egy
m á s i k f o r r á s á b a n is felbukkan.
Csakis ezen adatok figyelmen k í v ü l h a g y á s á n a k , illetve jelentősége alábecsülósó-
nek t u l a j d o n í t h a t ó , hogy az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a k u t a t ó k szóles k ö r e a X . századi ma­
g y a r s á g é l e t f o r m á j á n a k minősítésekor nagyobb fontosságot t u l a j d o n í t o t t a k a z á r kaga-
n á t u s , a szaltovo-majackoje k u l t ú r a a n a l ó g i á j á n a k , a bizonytalan keltezésű K á r p á t -
medencei régészeti leletanyagnak ós t e r e p b e j á r á s i megfigyeléseknek, v a l a m i n t a X I —
X I I I . századi m a g y a r o r s z á g i vagy m a g y a r o r s z á g i v o n a t k o z á s ú l a t i n n y e l v ű k ú t f ő k b ő l
t e t t vis3zakövetkeztetéseknek, m i n t az e g y k o r ú és hitelességüket illetően nehezen k é t ­
ségesnek m i n ő s í t h e t ő f o r r á s o k n a k . J ó l t ü k r ö z ő d ö t t ez az alapállás a Magyar Néprajzi
T á r s a s á g 1974. m á j u s 22-ón t a r t o t t vitaülósón, amelynek v i t a i n d í t ó e l ő a d á s á t B A L A S S A
I v á n t a r t o t t a Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának
kutatásához? címmel. E r e f e r á t u m szerint az ú j a b b szakirodalom „ a m a g y a r s á g o t köz­
vetlenül a honfoglalás e l ő t t ós u t á n olyan félnomád n é p n e k tartja, mely a téli szállás k ö r ü l
földet m ű v e l t ós tavasszal i n d u l t v á n d o r ú t r a legelőről legelőre, hogy az ősz végére i s m é t
visszatérjen." Ennek a l a p j á n a m a g y a r s á g életformája „ n e m is^a n o m á d á l l a t t a r t á s , ha­
nem a transzhumansz p á s z t o r k o d á s k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z n é k . " Á m — folytatja B A L A S S A
I v á n — a méhészek, halászok, f ö l d m ű v e s e k jelenléte a honfoglalás e l ő t t i és u t á n i ma­
g y a r s á g n á l , bizonyos földművelő eszközök (eke, sarló) h a s z n á l a t a , a honfoglaló magya­
rok feltehető g y ü m ö l c s - ós szőlőművelése e g y a r á n t azt m u t a t j á k , hogy „ a m a g y a r s á g
gazdasági életében a honfoglalást megelőző ós k ö v e t ő é v s z á z a d o k b a n s z á m o s olyan v o n á s
t a l á l h a t ó , mely az á l l a t t a r t á s mellett m á s m e z ő g a z d a s á g i á g a k m e g l é t é t v a l ó s z í n ű s í t i . "
Végső fokon — e g y e t é r t v e SZŐKE B é l á v a l —> „ m á r a délorosz s z t e p p ó n k i a l a k u l t viszony­
lag egységes m ű v e l t s ó g h o r d o z ó m a g y a r s á g életében a n o m á d á l l a t t e n y é s z t é s csak kor­
1 0
látolt szerepet j á t s z o t t . " A vitaülós r é s z t v e v ő i e l f o g a d t á k B A L A S S A I v á n megállapítá­
sait. G Y Ö R F F Y G y ö r g y szerint B A L A S S A helyesen h a n g s ú l y o z z a „ a z t a m i n d i n k á b b elfo­
g a d o t t á váló t u d o m á n y o s e r e d m é n y t , hogy a honfoglaló m a g y a r s á g é l e t m ó d j a á l t a l á b a n
nem t e k i n t h e t ő n o m á d n a k , hanem f é l n o m á d n a k , amelyben a f ö l d m ű v e l é s n e k nagyobb
7
M O B A V C S I K Gyula 1950. 174—175.
8
M O B A V C S I K Gyula 1950. 76—77.
9
G Y Ö B F F Y G y ö r g y 1975. 101.
1 0
B A L A S S A I v á n 1974. 575—585., különösen 578., 582., 583. — B A L A S S A I v á n
(1974. 583—584.) felfigyelt arra, hogy „ a honfoglalással e g y k o r ú vagy u t á n a keletkezett
források elsősorban a m a g y a r s á g n o m á d v o l t á t h a n g s ú l y o z z á k " . E h í r a d á s m e g b í z h a t ó
v o l t á t r é s z i n t elfogadta (,,a m a g y a r s á g esetében is a honfoglalás idején ós közvetlenül
u t á n a s z á m o l n u n k kell a n o m á d v o n á s o k m e g e r ő s ö d é s é v e l " ) , részint e l v i t a t t a ( „ a kró­
n i k a í r ó k elsősorban a n o m á d h a r c o l ó magyarokat i s m e r h e t t é k meg, akik az á l l a t á l l o m á n y
z s á k m á n y o l á s á t t e k i n t e t t é k fő c é l j u k n a k . A z ezekből szerzett k ö z v e t l e n vagy k ö z v e t e t t
tapasztalataikat az egész n é p r e k i t e r j e s z t e t t é k " ) .
 11
szerepe v o l t , m i n t azt r é g e b b e n v é l t é k . " D I E N E S I s t v á n k r i t i k á b a n részesítette C S A L O O
Zsolt m u n k á j á t , amely „ a z t a régi, m e g g y ö k e r e s e d e t t k ö z h i e d e l m e t ismételte meg, m i ­
szerint a m a g y a r s á g z ö m e á l l a t t e n y é s z t ő l o v a s n o m á d l e t t volna a K á r p á t - m e d e n c é b e
12
való b e t e l e p e d é s i d e j é n . " F O D O R I s t v á n n a k e v i t á b a n elhangzott megszívlelendő fejte­
g e t é s é t é r d e m e s és t a n u l s á g o s hosszabban i d é z n i : „ A z elméleti k é r d é s e k jobb k i m u n k á l á ­
s á b a n l á t o m a n é p r a j z egyik legfontosabb f e l a d a t á t a magyar ő s t ö r t é n e t t e r é n . A s z i l á r d
elméleti m e g a l a p o z o t t s á g h i á n y á v a l m a g y a r á z h a t j u k p é l d á u l a honfoglalók g a z d á l k o d á ­
sával kapcsolatos n é z e t e k nem egészen k ö v e t k e z e t e s v á l t o z á s a i t is. A l e g u t ó b b i i d ő k i g
ugyanis t u d o m á n y o s k ö z v é l e m é n y ü n k szinte szélsőségesen n o m á d n a k vélte az ő s m a -
g y a r s á g g a z d á l k o d á s á t , megfeledkezve ezen é l e t f o r m a valódi t a r t a l m á r ó l és ö s s z e t e t t ­
ségéről. K u t a t ó i n k nagy részének figyelmét s a j n á l a t o s m ó d o n e l k e r ü l t é k azok a r e n d k í ­
v ü l fontos adatok is, melyek kelet-európai rokon n é p e i n k , v a l a m i n t a b o l g á r - t ö r ö k ö k
ós a k a z á r o k egészen m á s t í p u s ú g a z d á l k o d á s á r ó l t a n ú s k o d n a k . . . N e m r é g a z t á n egyes
szakembereink — felfigyelve az e m l í t e t t adatokra — az ellenkező végletbe estek: hon­
foglalóinkat csaknem teljes egészében s z á n t ó - v e t ő k n e k t a r t j á k , é l e t m ó d j u k b a n alig hagy­
nak helyet a nomadizmusnak. Pedig az ú j a b b k u t a t á s o k aligha hagynak k é t s é g e t afelől,
hogy az ő s m a g y a r s á g a bronzkor végén és a vaskor elején á t t é r t a n o m á d á l l a t t a r t á s r a .
T ö r t é n e l m é n e k k é s ő b b i szakaszain a z t á n (különösen a D o n k ö r n y é k é n ) k ö r ü l m é n y e i a
letelepült é l e t m ó d felé t e r e l t é k , földművelése j e l e n t ő s m é r t é k b e n fejlődött, a nomadiz-
mus szerepe azonban t o v á b b r a is igen fontos maradt. Csak így é r t h e t j ü k meg hosszú step-
pei v á n d o r ú t j u k a t is. U g y v é l e m t e h á t , hogy ő s t ö r t é n e t ü n k jobb m e g i s m e r é s é n e k é r d e ­
1 3
k é b e n a nomadizmus k é r d é s e i n e k az eddiginél j ó v a l t ö b b figyelmet kellene s z e n t e l n ü n k . "
Vajon az e l m ú l t é v e k s z a k i r o d a l m á b a n melyik i r á n y z a t k a p o t t i n k á b b hangot, a
honfoglaló m a g y a r s á g s z á n t ó v e t ő v o l t á t ( t ú l ) h a n g s ú l y o z ó , vagy pedig n o m a d i z m u s á t
megfelelő súllyal m é l t a t ó állásfoglalás-e ? Az 1 9 7 4 u t á n i k u t a t á s o k ós m e g n y i l a t k o z á s o k
a megelőző időszak t e n d e n c i á i t v i t t é k t o v á b b , e r ő s n y o m a t ó k k a l h a n g s ú l y o z v a a h o n ­
foglaló magyarok fejlett földművelését, letelepedett vagy ahhoz közel álló é l e t m ó d j á t .
A k é r d é s k ö r t nagy a p p a r á t u s s a l vizsgáló G Y Ö R F F Y G y ö r g y m e g á l l a p í t á s a szerint a k ü ­
lönböző t u d o m á n y o k „ e r e d m é n y e i n e k . . . egybe v á g á s a elegendő arra, hogy megcáfolja
a X . s z á z a d i m a g y a r s á g belső viszonyait nem i s m e r ő elbeszélők a l k o t t a k é p e t a szittya—
hun t í p u s ú »nomád« m a g y a r o k r ó l , ós k é t s é g t e l e n n é tegye, hogy é l e t m ó d j u k a t a n o m á d
és letelepült á l l a p o t k ö z ö t t i á t m e n e t jellemzi, az, a m i t t a l á l ó kifejezéssel »félnomád«-nak
nevez az ú j a b b k u t a t á s . " G Y Ö R F F Y által a félnomád életet élő k ö z n é p é l e t f o r m á j á n a k f ő b b
m u t a t ó i ezek: települése t é l e n á l l a n d ó szállás vagy falu, t a v a s z t ó l őszig v á l t o t t s z á l l á s o k ;
l a k á s a télen h á z , ól, t a v a s z t ó l Őszig s á t o r ; a legeltetés t a v a s z t ó l őszig egész nap f o l y i k ,
télen alkalmilag nappal, helye pedig a szállástól n é h á n y napi t á v o l s á g b a n vagy a falu
k ö r n y é k é n v a n ; t é l e n a falu mellett telelő i g é n y e s e b b á l l a t o t rendszeresen t a k a r m á n y o z -
z á k ; az á l l a t t a r t á s n a k a l á r e n d e l t e n a jószágállás t r á g y á s földjén vagy pihent, j ó t a l a j o n
g a b o n á t ós kendert termesztenek. E t í p u s t ó l e l v á l a s z t j a G Y Ö R F F Y a „főemberek l á t s z ó ­
14
lagos n o m a d i z á l á s á " - t , „ i d ő s z a k o s s z á l l á s v á l t á s á " - t .
A t o v á b b i a k b a n a teljesség igénye nélkül n é h á n y k o r á b b i állásfoglalást i d é z ü n k az
e l m ú l t évek t e r m é s é b ő l . F O D O R I s t v á n 1975-ben megjelent k ö n y v e szerint „ a m a g y a r s á g a
fejlett á l l a t t a r t á s és földművelés ősi h a g y o m á n y á v a l t a r s o l y á b a n l é p t e á t új h a z á j a h a t á ­
rait . . . A X . s z á z a d i m a g y a r s á g g a z d á l k o d á s á n a k t e h á t k é t fő á g a z a t a v o l t : a l e g e l t e t ő
á l l a t t a r t á s ós a földművelés. Fejlődésében m i n d s z e m b e t ű n ő b b e n m e g e r ő s ö d i k a letele­
15
p ü l t é l e t m ó d , szaporodnak f ö l d m ű v e s f a l v a i n k . " H A J D Ú P é t e r 1 9 7 8 - b a n e k k é n t foglalt
á l l á s t : „ A n y e l v é s z e t i v i z s g á l a t t e h á t amellett szól, hogy a Kárpátok k ö z ö t t új h a z á t fog­
laló elődeink nem e g y s z e r ű e n l ó t e n y é s z t ő n o m á d o k v o l t a k , hanem megvoltak a fejlet­
tebb t í p u s ú ekés földművelésre, a k e r t i k u l t ú r á r a , a k é z m ű v e s s é g r e és a k e r e s k e d é s r e
v o n a t k o z ó ismereteik is, azaz egy m á r a t a r t ó s l e t e l e p e d e t t s é g r e v á g y ó és azt kereső n é p
18
t a l á l t i t t végleges o t t h o n r a . " B A R T H A A n t a l 1979-ben n a p v i l á g o t l á t o t t m u n k á j a sze­
r i n t „ a honfoglalók a f ö l d m ű v e l é s ós az á l l a t t e n y é s z t é s i s m e r e t é b e n é r k e z t e k a K á r p á t -
m e d e n c é b e " . A „népesség egy része az á l l a n d ó b b falvakban élt és m ű v e l t e a földet, m í g
a fiatalabb férfiak a jószággal j á r t á k a legelőket. B i z o n y á r a m é g t é l e n is r i t k á n h ú z ó d t a k
17
be a falvakba . . . Ezek a falvak is csak viszonylag v o l t a k á l l a n d ó a k . " B A K A Y K o r n é l
1 1
GYÖRFFY György 1974. 693.
1 2
D I E N E S István 1 9 7 4 . 587—591., különösen 5 8 8 .
1 3
FODOR István 1974. 599—600.
1 4
GYÖRFFY György 1977. 399., 4 0 3 — 4 0 4 .
1 5
FODOR István 1975. 242.
1 8
H A J D Ú P é t e r 1 9 7 8 . 1 5 1 1 . — L . m é g M A K K A I László 1 9 8 0 . 7 — 8 .
17
B A R T H A Antal 1979. 26., 27.
1978-ban megjelent k ö n y v é b e n ezt írja: ,,A m a g y a r s á g m á r a honszerzés i d ő s z a k á b a n
á l l a t t a r t ó és ekés földművelést ű z ő népesség v o l t . Ez persze m á s k é n t fogalmazva a n n y i t
1
jelent, hogy a népesség egy része megtelepedett és kisebb-nagyobb falvakban é l t . " *
B Á L I N T C s a n á d 1980-ban k ö z z é t e t t t a n u l m á n y a szerint ,,a m a g y a r s á g m á r fejlett föld­
m ű v e s ismeretekkel é r k e z h e t e t t v é g s ő h a z á j á b a . " T o v á b b á ,,az eddigi megfigyelések
a l a p j á n is k é t s é g t e l e n n e k l á t s z i k , hogy a honfoglalás k o r i letelepültség m é r t é k e a k o r á b ­
ban feltételezettnél jóval nagyobb v o l t . " U g y a n a k k o r „ezen új megfigyelések e l l e n é r e
és mellett t e r m é s z e t e s e n nem szorul b i z o n y í t á s r a , hogy a honfoglaló m a g y a r s á g nagyban
foglalkozott á l l a t t e n y é s z t é s s e l . A k é r d é s a kétféle é l e t m ó d a r á n y a s a p á s z t o r k o d á s n a k ,
19
i l l . f ö l d m ű v e l é s n e k az esetleges etnikai, t á r s a d a l m i v e t ü l e t e i k ö r ü l foroghat."
Az eddig i d é z e t t n é z e t e k á l t a l á b a n — k i m o n d v a vagy kimondatlanul — f é l n o m á d ­
nak m i n ő s í t h e t ő é l e t m ó d o t t u l a j d o n í t o t t a k a honfoglaló m a g y a r s á g n a k . N é h á n y o l y a n
állásfoglalás is s z ü l e t e t t az e l m ú l t években, amely a félnomád szintet t ú l l é p ő , szinte a
teljes letelepedettségig eljutó é l e t f o r m á v a l s z á m o l . T a l á n ilyen k é p rajzolódik k i N É M E T H
P é t e r 1 9 7 8 . é v i c i k k é b e n : az a k ö r ü l m é n y , hogy a honfoglaló magyarok az ország legjobb
t e r m ő t e r ü l e t e i t v e t t é k birtokba, „nem nomád é l e t f o r m á r a v a l l . . . Maga a s ű r ű t e l e p ü l é s i
2 0
rend is ellene szól a n o m á d é l e t m ó d n a k . " Bizonyosra m o n d h a t ó ez M E S T E R H Á Z Y K á ­
rolynak 1 9 8 0 - b a n n a p v i l á g o t l á t o t t k ö n y v é b ő l k i t e t s z ő n é z e t é r ő l : „ n e m fogadhatjuk el
a honfoglaló m a g y a r s á g félnomád é l e t f o r m á j á t valló elképzeléseket, sem a t é l i — n y á r ­
szállások r e n d s z e r é t . A X . s z á z a d b a n a m a g y a r s á g d ö n t ő t ö b b s é g e letelepedett, föld­
m ű v e l ő és á l l a t t e n y é s z t ő g a z d á l k o d á s t f o l y t a t o t t . Azokon a t e r ü l e t e k e n , ahonnan terep­
j á r á s i adataink vannak, á l l a n d ó falvakat i s m e r ü n k , melyek viszonylag h o s s z ú ideig
2 1
lakottak v o l t a k . "
A X . s z á z a d i m a g y a r s á g é l e t m ó d j á v a l kapcsolatban az e l m ú l t é v e k b e n új í r o t t
f o r r á s vált s z á m u n k r a i s m e r t t é . I b n H a y y á n (ibn H a i j á n ) m ó r t ö r t é n e t í r ó Muqtabas c í m ű
m u n k á j á b ó l Pedro C H A L M E T A 1976-ban francia f o r d í t á s b a n r é s z l e t e k e t t e t t közzé k o é m
22
m e n t á r o k k í s é r e t é b e n , k ö z t ü k magyar v o n a t k o z á s ú a k a t is, ez u t ó b b i a k egy r é s z t s
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979-ben az arab eredetiről k é s z ü l t magyar f o r d í t á s b a n p u b l i k á l t a , i
23
elvégezte az új forrás bizonyos helyeinek elsődleges értelmezését i s . E forrás f o n t o s s á g á t
m i n d C Z E G L É D Y K á r o l y ( „ a t á v o l i m ó r birodalom t ö r t é n e t í r ó j a v á r a t l a n u l új a d a t o k k a l
2 4
g a z d a g í t o t t a ő s t ö r t é n e t i k u t a t á s u n k a t " ) , m i n d a k ú t f ő magyar v e z é r n é v s o r á t vizsgáló
G Y Ö R F F Y G y ö r g y („A magyar k a l a n d o z á s k o r t ö r t é n e t e igen j e l e n t ő s új forrással gya­
25
r a p o d o t t " ) elismerte. Magunk — első b e n y o m á s o k a l a p j á n — „ f o n t o s s á g á r a n é z v e szinte
K o n s z t a n t í n o s z P o r f ü r o g e n n é t o s z h í r a d á s a i v a l v e t e k v ő kútfő "-nek m i n ő s í t e t t ü k a m ó r
2
krónikát. "
Minden t o v á b b l é p é s előfeltétele az ú j o n n a n i s m e r t t é v á l t forrás információi hite­
lessége m e g v i z s g á l á s á n a k k é r d é s e . A m e g b í z h a t ó s á g d o l g á b a n m á r C Z E G L É D Y K á r o l y
v é l e m é n y t n y i l v á n í t o t t . M i v e l a magyarok s p a n y o l o r s z á g i k a l a n d o z á s á r ó l egy k o r t á r s
k r ó n i k á s , a l a t i n u l író L i u d p r a n d is h a g y o m á n y o z o t t r á n k t u d ó s í t á s t , a k é t h í r a d á s k ö ­
z ö t t C Z E G L É D Y által elvégzett összevetések arra vezettek, hogy a k é t k r ó n i k á s szava
k ö z ö t t „ k r o n o l ó g i a i e g y e z é s " á l l a p í t h a t ó meg, illetve hogy „ I b n H a i j á n és L i u d p r a n d
t u d ó s í t á s a i m á s részletekben is igen szerencsésen egészítik k i e g y m á s t . " K e d v e z ő CZEG­
L É D Y b e n y o m á s a a s p a n y o l o r s z á g i h a d j á r a t részleteinek megörökítéséről. „ M i n t h o g y
t u d ó s í t á s a v é g e r e d m é n y b e n s z e m t a n ú k b e s z á m o l ó i r a megy vissza, ebben nincs is o k u n k
k é t e l k e d n i . " T o v á b b á : „ I b n H a i j á n t u d ó s í t á s á n a k egyéb részletei is j ó z a n s á g r ó l és j ó
megfigyelésről tesznek t a n ú s á g o t . " K r i t i k a m i n d ö s s z e a m ó r k r ó n i k a magyar vonatko­
z á s ú t u d ó s í t á s á n a k utolsó r é s z l e t é t é r t e C Z E G L É D Y oldaláról, ahol a r r ó l esik szó, hogy a
visszavonuló magyarok frank t e r ü l e t e n igen s ú l y o s vereséget szenvedtek. M i v e l ennek a
nagy magyar vereségnek a frank f o r r á s a n y a g b a n nem maradt nyoma, ez a k ö r ü l m é n y a
t u d ó s í t á s hitele ellen szól. , , I b n H a i j á n — írja C Z E G L É D Y — i t t m á r nem m ó r s z e m t a n ú k
27
b e s z á m o l ó i t közli, hanem frank területről, nagy távolságról érkező h í r e k e t . " Eszerint

1 8
B A K A Y Kornél 1978. 19.
1 9
B Á L I N T Csanád 1980. 39., 4 6 — 4 7 .
2 0
N É M E T H Péter 1978. 1574.
2 1
MESTERHÁZY Károly 1980. 3 1 .
2 2
C H A L M E T A , Pedro 1 9 7 6 . 3 3 7 — 3 5 1 .
2 3
CZEGLÉDY Károly 1979. 273—282.
2 4
CZEGLÉDY Károly 1979. 282.
2 5
G Y Ö R F F Y György 1980. 308.
2 6
K R I S T Ó Gyula 1 9 8 0 . 5 7 4 .
2 7
CZEGLÉDY Károly 1979. 277—278.
kétkedéssel kellene fogadnunk a m ó r k r ó n i k a minden olyan információját, amely a t á v o l i
M a g y a r o r s z á g belső viszonyairól és a magyarok politikai szervezetéről szól ?
Vajon honnan s z á r m a z h a t n a k a m ó r k r ó n i k a mindama információi, amelyek a t á ­
voli M a g y a r o r s z á g o t é r i n t i k ? Maga I b n H a i j á n említi, hogy az á l t a l a turkoknak nevezett
magyarok közül Zaragoza ura ö t foglyot e l k ü l d ö t t a kordovai kalifának eredeti külse­
jükkel és öltözékükben. M i u t á n a kalifa m e g n é z t e Őket, a t ü r k foglyok felvették az iszlám
28
vallást, és a kalifa a p r ó d j a i n a k (gilmán) s o r á b a k e r ü l t e k . G Y Ö R F F Y G y ö r g y arra gya­
nakszik, hogy „ m i n d e n valószínűség szerint t ő l ü k ered az a t u d ó s í t á s , amely a magyarok
29
vezéreire v o n a t k o z i k . " I b n H a i j á n magyarokkal kapcsolatos forrásbázisáról k é t meg­
jegyzést tesz k r ó n i k á j á b a n . A magyar szállásterület h a t á r a i t és a magyarok é l e t m ó d j á t
t á r g y a l ó p a s s z u s á t ezzel a megjegyzéssel i n d í t j a : „Valaki, a k i jól t á j é k o z o t t volt [ t ü r k ]
30
ü g y b e n , megemlíti, hogy o r s z á g u k a t á v o l i keleten v a n " s t b . Eszerint olyan i n f o r m á t o r
állt rendelkezésére, a k i — m i n t majd l á t j u k — k o n k r é t ismeretekkel rendelkezett a
magyarok K á r p á t - m e d e n c e i o r s z á g á t illetően. Nincs é r t e l m e t a l á l g a t n i , hogy m i l y e n
n e m z e t i s é g ű és milyen foglalkozású v o l t az informátor. E g y dolog t ű n i k csak bizonyos­
nak: nem t ü r k volt. Ezt. onnan t u d j u k , hogy a magyar v o n a t k o z á s ú rész végén a k r ó ­
nika megjegyzi: ,,[a t u r k o k r a v o n a t k o z ó ] t u d ó s í t á s o k m a r a d é k á t e [ c í m ] alatt azok
megjelenéséhez képest egy é v n y i eltéréssel g y ű j t ö t t ü k össze avégből, hogy ezeket kiegé­
31
s z í t s ü k . " Márpedig, ha a fogoly t u r k o k lettek volna minden magyar v o n a t k o z á s ú , a
magyarok országára v o n a t k o z ó h í r i n f o r m á t o r a i , az ő m e g s z ó l a l t a t á s u k k a l aligha kellett
volna egy é v e t várni, m i v e l ők a magyar k a l a n d o z á s u t á n k é t h ó n a p p a l , 942 szeptember
elején m á r a kalifa előtt álltak. E b b ő l az a d a t b ó l csak a n n y i k ö v e t k e z t e t é s a d ó d h a t ,
hogy a k i ismeretekkel rendelkezett a magyarok távoli országáról, az 942 m á s o d i k felében
és 943 első h ó n a p j a i b a n nem állt a szerző rendelkezésére. Ez megadja annak a feltétele­
zésnek a lehetőségót, hogy a magyarokkal kapcsolatos t u d ó s í t á s o k egésze t a l á n (de
legalábbis egy része bizonyosan) nem t ü r k forrásból való. H a ez igaz, akkor a m ó r króni­
k á b a n a magyarok belső viszonyaira u t a l ó információ külső megfigyelőtől s z á r m a z i k ,
olyan idegentől, aki bizonnyal maga is megfordult a K á r p á t - m e d e n c é b e n .
Vajon mennyire pontosak, m e g b í z h a t ó a k a t u r k o k belső viszonyaira v o n a t k o z ó
hírek ? H á r o m terület látszik alkalmasnak e p r o b l é m a v i z s g á l a t á r a : a m ó r k r ó n i k á b a n
megőrzött magyar vezérnévsor, a magyar szállásterület h a t á r a i n a k leírása, v a l a m i n t a
magyarok életmódjával kapcsolatos t u d ó s í t á s . Kifejezett szerencsének m o n d h a t ó , hogy
m i n d e z e k r ő l a m ó r k r ó n i k a eredeti információjával lényegében azonos korban keletkezett
D A I is szól, megadva így a lehetőséget a k é t különböző k u l t ú r k ö r b e n fogant, k é t külön­
böző n y e l v ű , egymástól genetikusan teljes bizonyossággal független k ú t f ő szembesí­
tésére.
K e z d j ü k a vezérnévsorral! A m ó r k r ó n i k a szövegének magyar fordítása e k k é n t
hangzik: „ H é t főnök [amfr] alá tartoztak. A leghatalmasabbat k ö z ü l ü k Sáná-nak h í v ­
t á k , t o v á b b á közülük v o l t T . x . x . la . U t á n a egy m á s i k k ö v e t k e z e t t : W . I . g . üdi,
3 2
majd X . s . mán és L . j . s . és X . x( ?) . ' . r . w . d és ? H . r . h . r . j . " Konsztan­
tínosz — a kabarokat nem s z á m í t v a — a t ü r k ö k h é t törzséről tesz említést, s n é v szerint
is megnevezi a törzseket. E g y m á s h e l y ü t t — a m ú l t r a vonatkoztatva — szól arról, hogy
33
„ a t ü r k ö k h é t törzsből á l l o t t a k " . A magyarok hajdani p o l i t i k a i szervezetét m e g h a t á ­
rozó hetes s z á m n a k a j ó v a l későbbi m a g y a r o r s z á g i latin n y e l v ű k r ó n i k á s anyagban is
nyoma maradt. A m i k o r k r ó n i k á i n k h é t vezérről, h é t k a p i t á n y r ó l emlékeznek meg, vagy
amikor Anonymus a honfoglalás előtti h é t fejedelmi személyt h é t m a g y a r n a k ( H e t u -
mogernek) nevezi, állításunk igaza mellett t a n ú s k o d n a k . A kérdést i n k á b b az jelenti,
hogy a m ó r k r ó n i k a h é t főnöke a 942. é v b e n S p a n y o l o r s z á g b a k a l a n d o z ó magyar seregek
h é t v e z é r é t jelenti-e, vagy a h é t magyar p o l i t i k a i szervezet — a m i v é l e m é n y ü n k sze­
r i n t : t ö r z s — vezetőjét-e. Az e k é r d é s b e n eddig v é l e m é n y t n y i l v á n í t ó k é t k u t a t ó állás­
pontja lényegében eltér e g y m á s t ó l . C Z E G L É D Y K á r o l y szerint „942-ben egy nagy magyar
34
k a l a n d o z ó hadsereg v a l ó b a n h é t vezér p a r a n c s n o k s á g a alatt á l l t . " G Y Ö R F F Y G y ö r g y
némileg bizonytalanabbul fogalmazza meg a maga ezzel ellentétes n é z e t é t : „ v a l ó s z í n ű b b ,
hogy nem a k a l a n d o z ó had p a r a n c s n o k a i r ó l , hanem a magyar n é p 942. évi h é t vezéréről
van s z ó " , illetve az egyes részletekben e k k é n t : „ A m e n n y i b e n f o r r á s u n k a h é t v e z é r t so-
2 8
C H A L M E T A , Pedro 1976. 343—344.
2 9
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 308.
3 0
C H A L M E T A , Pedro 1976. 343.
3 1
C H A L M E T A , Pedro 1976. 344.
3 2
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 276.
3 3
M O R A V C S I K Gyula 1950. 174—175., 170—171.
3 4
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 282.
rolja f e l " ; „ D e m é g ha a v e z é r n é v s o r b a n c s u p á n k a l a n d o z ó sereg parancsnokait l á t n á n k "
35
stb.
E l kell ismerni, a forrásszöveg felületes á t t e k i n t é s e C Z E G L É D Y m e g á l l a p í t á s á n a k
igaza mellett s z ó l h a t (hiszen ha egy h a d j á r a t r ó l m e g e m l é k e z ő szöveg v e z é r e k e t említ, a
legtermészetesebb i n t e r p r e t á c i ó a seregvezérekre gondolni), k i v á l t k é p p e n ú g y , ha az
ellenkező n é z e t e t megalapozó GYÖRFFY-fóle okfejtés nem látszik m e g g y ő z ő n e k . G Y Ö R F F Y
e k k é n t érvel: „ A m e n n y i b e n e l f o g a d n á n k , hogy a harmadik vezér, Bulcsú, m á r m i n t harka
(karchas) kalandozott Spanyolországig, k ö v e t k e z n é k belőle, hogy vele e g y ü t t részt v e t t
a k a l a n d o z á s b a n a m á s o d i k vezér, a »gyula«, s ő t a » l e g h a t a l m a s a b b közülük«, az első
vezér is, k i t a forrás Sana n é v e n említ. N é z e t e m szerint ez valószínűtlen. A r r a , hogy a
magyarok k é t első vezére, a honfoglaláskori kende és gyula u t ó d a valaha is részt vett ka­
landozásban, nincs adat, és ez nem is v a l ó s z í n ű . " Bulcsú — folytatja G Y Ö R F F Y — meg­
fordult ugyan B i z á n c b a n , ahol 948-ban a császár megkeresztelte, majd 954-ben felvonult
seregével N é m e t o r s z á g b a , s 955-ben ugyanezt a h a d j á r a t o t m e g i s m é t e l t e , „ d e ez eladdig
szövetséges o r s z á g o k földjón v a l ó felvonulást jelentett, amikor is a »harka« valamely
e g y e n r a n g ú vagy rangosabb féllel állt szemben." E l k é p z e l h e t ő , hogy B u l c s ú j á r t Vero­
n á b a n vagy P á v i á b a n a b é k e m e g ú j í t á s á r a , illetve az a d ó e l h o z a t a l á r a , de „ n e m való­
színű, hogy r é s z t v e t t a H u g ó itáliai király kérésére vezetett t á v o l i k a l a n d o z á s o k lefoly­
38
t a t á s á b a n i s . " G Y Ö R F F Y érveiből csak azzal t u d u n k e g y e t é r t e n i , hogy a főfejedelem,
K o n s z t a n t í n o s z megasz a r k h ó n j a , a honfoglalás k o r i kende u t ó d a nem v e t t részt egyetlen
kalandozó h a d j á r a t b a n sem. Alkalmasint a X . s z á z a d k ö z e p é r e elhaló s z a k r a l i t á s is meg­
37
a k a d á l y o z h a t t a ebben. B u l c s ú r ó l bizonyosan, a gyuláról pedig szinte a bizonyosság
szintjén tudjuk, hogy kifejezetten kalandozó jellegű h a d j á r a t o k részesei voltak, az előbbi
38
N y u g a t - E u r ó p á b a n és a B a l k á n o n , az u t ó b b i pedig a b i z á n c i birodalom t e r ü l e t é n .
Kecsegtet bizonyos sikerrel az a vizsgálat, amelyet a m ó r k r ó n i k a magyar vo­
n a t k o z á s ú r é s z é n e k szerkezete t á r g y á b a n v é g e z h e t ü n k el. Ez a k ö v e t k e z ő szüzsókből
é p ü l fel:

1. Egy levél, amely t u d ó s í t a magyarok t á m a d á s á r ó l , v á r a t l a n megjelenésükről a fran­

k o k n á l : Lerida lerohanása, arab v á r a k m e g t á m a d á s a , Barbastro v á r o s a u r á n a k fog­
l y u l ejtése.
2. Ujabb levél a magyarok visszavonulásáról ad h í r t .
3. I s m é t m á s levél igazolja a magyarok visszavonulásáról szóló h í r t .
4. A spanyolországi magyar katonai akció leírása: a t á m a d á s a frankok földje felől
t ö r t ó n t , l e t á b o r o z t a k L e r i d a k a p u j á n á l , foglyul e j t e t t é k Barbastro v á r o s á n a k u r á t .
Élelmiszerhiány m i a t t k é n y t e l e n e k voltak t á v o z n i .
5. A hót főnök n e v é n e k közlése.
6. Lerida ostoma nyolc napig t a r t o t t . K e v é s volt a magyarok élelme, ezért vissza­
vonultak.
7. A magyarok h a t á r a i és é l e t m ó d j u k .
8. Öt fogoly magyar a kalifa előtt, majd az iszlám vallásra t é r v e a kalifa a p r ó d j a i n a k
sorában.
9. A magyarok kezén 33 napig fogolykodó m ó r előkelőt, Barbastro v á r o s a u r á t v á l t s á g ­
díj ellenében k i s z a b a d í t j á k .
10. Egy t o v á b b i levél, amely a frankok győzelméről t u d ó s í t a magyarok felett, akik k ö z ü l
csak n é h á n y a n t é r t e k vissza h a z á j u k b a .

A szüzsó á t t e k i n t é s e világossá teszi, hogy nem folyamatos előadással állunk szem­

ben, hanem olyan t u d ó s í t á s s a l , amely rapszodikus e l ő a d á s m ó d b a n , egy-egy mozzanat
többszöri megemlítésével f e j t i k i m o n d a n i v a l ó j á t . Mivel ebben a leírásban bizonnyal v a n
egy olyan szüzsó, amely nem kapcsolódik szorosan a h i s p á n i a i magyar katonai akcióhoz
(mégpedig a magyarok h a t á r a i n a k ós é l e t m ó d j u k n a k a leírása), joggal t e h e t ő fel, hogy a
h é t magyar főnök n e v é n e k m e g e m l í t é s e is ebbe a sorba tartozik. T e r m é s z e t e s e n ez m é g
csak lehetőség és nem bizonyosság. A bizonyosság felé vezető u t a t t o v á b b i megfigyelések
egyengethetik. A z egyikre C Z E G L É D Y K á r o l y ama megjegyzésével h í v t a fel a figyelmet,
hogy „törzsszervezet ós k a t o n a i szervezet nem fedték e g y m á s t a m a g y a r s á g g a l egykor
szoros kapcsolatban volt t ö r ö k népeknél és t á v o l a b b sem, a steppe keleti v i d é k e i n . "
Igaz, ennek a p r o b l é m á n a k a m e g o l d á s á t C Z E G L É D Y m á s m ó d o n képzeli el, ú g y t i . , hogy
3 5
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 310., 314., 316.
3 8
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 309.
3 7
K R I S T Ó Gyula 1980. 228., 482.
3 8
Az adatokat 1. K R I S T Ó Gyula 1980. 287., 291., 305—306., 369—370., 375., 459.
,.egy m é g meglevő X . s z á z a d i és t a l á n a k o r á b b a n magyar hadsereg felosztásában szintén
nem feltétlenül a hetes törzsszervezet j u t o t t kifejezésre, hanem egy h a g y o m á n y o s hetes
39
f e l o s z t á s " , magunk m á s lehetőséget v e t ü n k fel. Mivel K o n s z t a n t í n o s z b ó l bizonyosan
tudjuk, hogy a magyarok hetes törzsszervezete m é g a X . s z á z a d közepén is p o l i t i k a i rea­
litás volt, egyszerűbb azt feltételezni, hogy a m ó r k r ó n i k á b a n ennek a h é t törzsfőnek a
neve ő r z ő d ö t t meg, s nem a kalandozó akció élén álló seregvezéreké.
E g y t o v á b b i szempontot a v e z é r n é v s o r egyes neveinek megfejtése jelenthet.
C Z E G L É D Y K á r o l y — a lejegyzés sorrendjében — C s a n á d r a , D j i l á r a (Gyulára), B u l c s ú r a
40
gondol, t o v á b b á az ö t ö d i k n é v v e l kapcsolatban javaslatot tesz Léire (Lehelre). G Y Ö R F F Y
— t á m a s z k o d v a C Z E G L É D Y megfejtési e r e d m é n y e i r e — sorrendben a k ö v e t k e z ő megol­
d á s o k a t adja: Csaba, gyula, Bulcsú, Basman, Vélek, majd a hetedik G y ő . A v e z é r n é v s o r
4—7. helyein szereplő nevek olvasata és értelmezése v o n a t k o z á s á b a n a végső szó m é g
k o r á n t sincs kimondva. A legbizonyosabbnak (némi t ú l z á s s a l : az egyetlen a b s z o l ú t biz­
tosnak) a 3. s z á m ú n é v megfejtése látszik. , , A harmadik v e z é r neve teljes bizonyossággal
41
Wul(u)güdi-nak o l v a s h a t ó . " A Bulcsú n é v -di kicsinyítő képzős alakját jegyezte fel
42
I o a n n é s z Szkülitzész is fiovkooovöiqi; alakban. E n é v harmadik helyen szereplése a m ó r
k r ó n i k a v e z é r n é v s o r ó b a n teljes összecsengést m u t a t K o n s z t a n t í n o s z ama megjegyzésével,
4 3
amely szerint Bulcsú T u r k í ó n a k harmadik fejedelme és k a r d i á j a . Hogy a m ó r k r ó n i k á ­
ban a X . század közepi magyar politikai szervezet emléke ő r z ő d ö t t meg és nem a h i s p á n i a i
k a l a n d o z ó h a d j á r a t b a n r é s z t vevő seregvezérek nevei, azt roppant valószínűvé teszi az
a l á b b i k ö r ü l m é n y . K o n s z t a n t í n o s z az Á r p á d - n e m z e t s é g b ő l való fejedelem (nagyfeje­
delem) mellett m é g m á s i k k é t fejedelmet e m l í t : a jilát (gyulát) és a k a r c h á t . H o g y közü­
lük a j i l a volt a nagyobb m é l t ó s á g , azt K o n s z t a n t í n o s z kifejezetten megmondja. Eszerint
t e h á t — ha a karcha a h a r m a d i k fejedelem — a jila (gyula) a rangban második fejedelem.
1
M á r p e d i g a k r ó n i k a vezérlistájának második helyén J . x . x . la áll, amelyet C Z E G L É D Y
,,e pillanatban evidens o l v a s a t " - k é n t Djila-nak értelmez, s amelyhez G Y Ö R F F Y azt
a megjegyzést fűzi, hogy „ n o h a i t t elsősorban s z e m é l y n e v e t v á r n á n k , és m á s m a g y a r á z a t
44
is elképzelhető, Czeglédy olvasata megalapozottnak l á t s z i k . " N a g y j á b ó l bizonyosnak
v e h e t ő t e h á t , hogy a m ó r k r ó n i k á b a n foglalt magyar v e z é r n é v s o r m á s o d i k és harmadik
helyén a magyarok K o n s z t a n t í n o s z t ó l ismert m á s o d i k és harmadik fejedelme szerepel.
Ez ö n m a g á b a n n a g y f o k ú megfelelés a k é t forrás k ö z ö t t , s jelentős m é r t é k b e n növeli a
bizalmat a m ó r forrás azon hírei iránt, amelyek nem k ö z v e t l e n ü l a spanyolországi kalan­
dozás eseményeivel kapcsolatosak.
M á r az arab k ú t f ő sorrendjéből is arra a k ö v e t k e z t e t é s r e kellene j u t n u n k , de a
forrásszöveg kifejezetten szól is róla, hogy a vezérek k ö z ö t t elsőként e m l í t e t t a rangra
45
legtekintélyesebb v e z e t ő . E g y gyula és egy karcha előtt a vezérek k ö z ö t t „ l e g h a t a l m a ­
sabb" csak a főfejedelem, K o n s z t a n t í n o s z nagyfejedelme (megasz a r k h ó n j a ) lehet.
K o n s z t a n t í n o s z hírül adja, hogy Á r p á d fejedelemmé tétele ó t a „ m i n d m á i g ennek a nem­
46
zetségéből lesz T u r k í a fejedelme." A D A I i d é z e t t t u d ó s í t á s á n a k hitelében nincs okunk
kételkedni. Á r p á d mellett K o n s z t a n t í n o s z a r k h ó n n a k (fejedelemnek) nevezi L i ü n t i k á t
( L e v e n t é t ) , Á r p á d fiát, t o v á b b á a bizánci u r a l k o d ó v a l k o r t á r s Falicsit, Á r p á d u n o k á j á t .
Mivel L i ü n t i k a a magyar honfoglalás körüli időben v o l t fejedelem, Falicsi pedig 950
táján, bizonyos, hogy k e t t e j ü k között m á s fejedelemmel vagy fejedelmekkel is kell szá­
47
molni. A n o n y m u s Z o l t á t ( Á r p á d fiát) említi Á r p á d u t ó d a k é n t . Á r p á d és Falicsi közé a
modern k u t a t ó k közül V A J A Y Szabolcs Tarhost és Zoltát, H E C K E N A S T G u s z t á v feltéte­
48
lesen Jelechet, t o v á b b á J u t á s t , G Y Ö R F F Y G y ö r g y pedig Szabolcsot helyezte el. A m ó r
k r ó n i k á b a n első helyen e m l í t e t t , „ l e g h a t a l m a s a b b " magyar vezér Á r p á d - h á z b a tarto­
zása roppant valószínű. N e m tudunk t e h á t e g y e t é r t e n i G Y Ö R F F Y S á n á nevet C s a b á n a k
olvasó k o n j e k t ú r á j á r a t á m a s z k o d ó feltevésével. G Y Ö R F F Y szerint „ a z t az á l l á s p o n t o t
képviselve, hogy a h é t v e z é r n é v s o r á v a l á l l u n k szemben, 942-től 948-ig lényeges v á l t o z á s

3 9
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 282.
4 0
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 279—281.
4 1
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 310—317.; C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 280.
4 2
G Y Ó N I M á t y á s 1943. 37.
4 3
M O R A V C S I K Gyula 1950. 178—179.
4 4
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 280.; G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 311.
4 5
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 276.
4 8
M O R A V C S I K G y u l a 1950. 172—173.
4 7
SZENTPÉTERY, Emericus 1937. 106—107.
4 8
V A J A Y , Szabolcs de 1968. Tafel I I I . Ungarn; H E C K E N A S T G u s z t á v 1970. 39.,
39. old. 82. jegyz.; G Y Ö R F F Y György 1970. 209—214.
k ö v e t k e z e t t be az első vezéri szók b e t ö l t é s é b e n . . . 942-ben ezt nem Á r p á d l e s z á r m a z o t t á
t ö l t ö t t e be,,mert C s a b á t semmilyen forrás nem sorolja Á r p á d u t ó d a i közé, viszont 948
k ö r ü l m á r Á r p á d u n o k á j a v o l t az első vezér. 942 és 948 k ö z ö t t t e h á t t ö r t é n t valamilyen
belső fordulat a magyar fejedelemség t ö r t é n e t é b e n , amikor a l e g h a t a l m a s a b b « vezér
49
l e t ű n t a magyar t ö r t é n e l e m b ő l , és Á r p á d u n o k á j a , Fájsz l é p e t t a h e l y é b e . "
A nem Á r p á d - h á z i Csaba fejedelemségének elvetésével e g y ü t t t e r m é s z e t e s e n m i n d ­
azok a k o m b i n á c i ó k is elesnek, amelyeket G Y Ö R F F Y e Csaba feltételezett 942—948 k ö z t i
b u k á s á h o z kapcsol, így m i n d e n e k e l ő t t az a d á t u m , hogy t i . a székelyek é p p e n ebben az
időben s z ó r a t t a k szét a g y e p ü k r e , h a t á r v é d ő szolgálatra. Ö n m a g á b a n is n e h é z lenne arra
gondolni, hogy egy új rezsim a megbuktatott fejedelem m e g b í z h a t a t l a n n a k b é l y e g z e t t
népére r u h á z t a volna az oly fontos h a t á r o k v é d e l m é t . Sokkal s ú l y o s a b b a n esik latba,
hogy G Y Ö R F F Y elméleténél maradva nemcsak 942—948 k ö z ö t t „ t ö r t ó n t valamilyen belső
fordulat a magyar fejedelemség t ö r t é n e t é b e n " , hanem a I X — X század fordulója ós 942
v

k ö z ö t t is, hiszen előbb el kellett v e s z í t e n i ü k az Á r p á d o k n a k az Á r p á d (ós L i ü n t i k a ) á l t a l

birtokolt hatalmat, hogy Falicsi r é v é n visszaszerezhessék azt. Az adatok b i r t o k á b a n (az
Á l m o s — Á r p á d — L i ü n t i k a , majd Falicsi fejedelemsor ismeretében), t o v á b b á K o n s z t a n t í ­
nosz i d é z e t t passzusa a l a p j á n , hogy t i . Á r p á d ó t a „ m i n d m á i g " ( K o n s z t a n t í n o s z koráig)
Á r p á d nemzetségéből van M a g y a r o r s z á g fejedelme, a m ó r k r ó n i k a Saná-')át Á r p á d - h á z i ­
nak kell tekinteni.
E t t ő l a p r o b l é m á t ó l l é n y e g é b e n független, hogy m i k é n t olvassuk, illetve értelmez­
z ü k a n é v arab betűjeles írásképét. C H A L M E T A han alakra gondol: „ e t ils donnaient au
50
plus grand le t i t r e de han (San)." E r r ő l m á r C Z E G L É D Y megjegyezte, hogy „paleográfi-
ailag teljesen indokolatlan", s maga iSána olvasatot ad. Megjegyzi t o v á b b á , hogy a , , § á -
n á - t nem szükséges m e g v á l t o z t a t n u n k , m i n t h o g y a n é v b e n nagy valószínűséggel keres­
h e t j ü k az A n o n y m u s n á l és az Á r p á d - k o r b a n szereplő Sunad(i), Chanad, Csanád isme­
retlen e r e d e t ű személy- ós földrajzi n e v e t " . G Y Ö R F F Y szerint „ a m e n n y i b e n a Sáná n é v
51

n b e t ű j é b e n a p o n t o t nem felülre, hanem alulra tesszük, a n é v áa&a-nak o l v a s a n d ó . Fel­

t e h e t ő , hogy a k i v o n a t o l ó , illetőleg a másoló pontozta á t a nevet, egy á l t a l a ismert n é v r e
52
vagy szóra gondolva", azaz a Csaba n é v r e . Magunk k a c é r k o d t u n k azzal az ö t l e t t e l ,
hogy az arab b e t ű s írásképből a kán(d)á szót olvassuk k i , de — a m i n t M A R T O N I r ó n
szíves t á j é k o z t a t á s á b ó l megbizonyosodtunk róla — a k á f b e t ű szókezdő helyzetben oly­
annyira k ü l ö n b ö z i k a szókezdő sín b e t ű f o r m á j á t ó l , hogy k k e z d ő b e t ű s olvasat nem j ö h e t
szóba. Ü g y t ű n i k , nincs elégséges alap arra, hogy a k á r C Z E G L É D Y , a k á r G Y Ö R F F Y iSáná
olvasaton a l a p u l ó értelmezéseit, k o n j e k t ú r á i t elfogadjuk. A C Z E G L É D Y á l t a l adott ma­
g y a r á z a t t a l szemben G Y Ö R F F Y helyesen u t a l t arra, hogy a ,,Sana vezórnévvel kapcsolatba
6 3
hozott Csanád nevet a X I I . s z á z a d b a n á l t a l á b a n Chunad-nak vagy Sunad-nak í r t á k " .
E m e g á l l a p í t á s é r v é n y é t aligha é r i n t i az a k ö r ü l m é n y , hogy a teljesen n y í l t a b b á v á l t
Chanad alak m á r — m i n t ezt S Z I L Á G Y I L o r á n d összeállításából tudjuk — 1113-ban elő­
fordul, de lényegében az egész X I I . század f o l y a m á n t á r s t a l a n u l . A X I I . s z á z a d b a n a
54
C s a n á d n é v első s z ó t a g j á b a n az u b e t ű , illetve hang d o m i n á l . G Y Ö R F F Y Csaba konjek-
t ú r á j á v a l szemben m á s t e r m é s z e t ű kifogás t á m a s z t h a t ó . N á l a az e m e n d á c i ó szükségessé­
gót k é t mozzanat indokolja: részint hogy „ilyen n e v ű X . századi magyar vezérről . . .
nem maradt emlékezet. Konstantinos Porphyrogennetos 948-ban n é v szerint felsorolta
Á r p á d l e s z á r m a z o t t a i t , s ezek s o r á b a n m é g h a s o n l ó nevet sem t a l á l u n k " , részint pedig
hogy „ a magyar g e s t á k b a n nem szereplő Á r p á d - f i a k e m l é k é t f e n n t a r t o t t á k a helynevek,
így Tarhos, Tevel, Tormás, Jutás, Fájsz n e v é t , Sana vagy Csana n e v ű Á r p á d - k o r i hely­
nevet azonban nem i s m e r ü n k , h o l o t t minden fejedelem neve számos h e l y n é v b e n jelent­
55
k e z i k . " Megjegyzésével szemben felhozható, hogy a X . század első felének magyar nagy­
fejedelmi listája erősen h i á n y o s . Falicsi fejedelemségének emlékét csak a D Á I őrzi, a
k ö z t e és Á r p á d (valamint L i ü n t i k a ) k ö z t i i d ő s z a k b a n pedig nincs biztos h í r ü n k a nagy-
fejedelmek kilétét illetően. N e m kell azon meglepődni, ha egy új forrás é p p e n e k r i t i k u s
évtizedek v o n a t k o z á s á b a n új fejedelemnévvel ismertet meg b e n n ü n k e t . M á r Falicsi esete
p é l d á t szolgáltat arra, hogy nem mindegyik X . s z á z a d i magyar nagyfejedelem e m l é k é t
őrizte meg a későbbi magyar írásbeliség. Fontos megjegyezni, hogy K o n s z t a n t í n o s z m i n -

4 9
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 314.
5 0
C H A L M E T A , Pedro 1976. 343.
5 1
C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 280.
5 2
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 312.
" G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 311.
5 4
S Z I L Á G Y I L o r á n d 1937. 142—144.
5 5
G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1980. 311.
den Á r p á d - f i ú n a k csak egy-egy fiát említi meg, amivel n y i l v á n nem m e r í t i k i az Á r p á d ­
házi fiági u n o k á k a t . A m i az érvelés t o v á b b i részét illeti, ezzel kapcsolatban n y o m ó s é r v ­
k é n t j ö n szóba, hogy t ö b b X . századi fejedelem emléke nem ő r z ő d ö t t meg helynevekben,
így L i ü n t i k á é , t o v á b b á Falicsié sem, s szerfelett kérdéses, hogy n é h á n y k ö z é p k o r i Á r p á d
5
h e l y n e v ü n k k ö z ü l a k á r egy is visszavezethető-e a I X . század végi fejedelem nevére. " U g y
hisszük, új szempont f e l b u k k a n á s á i g a m ó r k r ó n i k a magyar v e z é r n é v s o r á b a n első helyen
e m l í t e t t v e z é r t S á n á - n a k kell t e k i n t e n ü n k , a k i az Á r p á d - h á z tagja volt, s a nagyfejedel­
m i m ó l t ó s á g b a n alkalmasint Falicsi k ö z v e t l e n előde. A D A I í r á s á n a k i d ő p o n t j á b a n m á r
nem élt, mivel K o n s z t a n t í n o s z nem említi a m é g élő Á r p á d - u n o k á k k ö z ö t t , illetve
mert ekkor m á r Falicsi viselte a nagyfejedelemséget.
N e m feladatunk i t t , hogy v é l e m é n y t n y i l v á n í t s u n k a m ó r k r ó n i k a t ö b b i n é g y ve­
zérének kilétéről, illetve a n e v ü k o l v a s a t á v a l kapcsolatos állásfoglalásokról. Célunk e rész­
ben az v o l t : a D A I ós a m ó r k r ó n i k a összevetésével szempontokat szerezni az u t ó b b i forrás
m e g b í z h a t ó s á g á r ó l . E t é r e n szerzett b e n y o m á s a i n k kedvezőek. A m í g K o n s z t a n t í n o s z
szerint a h é t törzsből álló magyaroknak „első fejük az Á r p á d n e m z e t s é g b ő l sorban k ö v e t ­
kező fejedelem, és van k é t m á s i k is, a j i l a é s akarcha", s ez u t ó b b i m é l t ó s á g o t a X . század
közepén B u l c s ú viselte, addig a m ó r k r ó n i k a a h é t főnök l e g h a t a l m a s a b b i k á t S á n á - n a k
57
nevezi, u t á n a pedig g y u l á t és B u l c s ú t említi a m á s o d i k ós a harmadik helyen. A megfelelés
tökéletes. S ez a k ö r ü l m é n y alkalmasint d ö n t h e t abban a d i l e m m á b a n is, hogy vajon a
m ó r k r ó n i k a vezérnóvsora fejedelmi nóvsor-e vagy pedig a seregvezetők n e v é n e k lajst­
roma. E g y s z e r ű e n elképzelhetetlen, hogy egy o l y t á v o l i k a l a n d o z á s r a , m i n t amilyen a
942. évi h i s p á n i a i volt, a magyar törzsszövetség h á r o m leghatalmasabb m ó l t ó s á g a k a r t
karba öltve k i v o n u l t volna. E g y viszonylag hosszabb ideig t a r t ó i d ő s z a k r a n y i l v á n aligha
hagyta volna o t t az országot é p p e n a h á r o m legfontosabb törzsszövetségi vezető. A ka­
landozások kora f o r r á s a n y a g á b a n van arra p é l d á n k , hogy k ö z ü l ü k egyik vagy m á s i k (a
58
gyula, illetve Bulcsú) kalandozott, de m á r arra nincs, hogy a h á r o m közül a k á r k e t t ő
e g y ü t t v o n u l t volna, nem is beszélve arról, hogy m i n d h á r o m . A m ó r k r ó n i k á b a n a 4—7.
helyen szereplő vezérek n y i l v á n annak a k o n s z t a n t í n o s z i t u d ó s í t á s n a k s z o l g á l t a t j á k
59
igazságát, hogy „ v a n fejedelme minden t ö r z s n e k i s " . A m i k ó n t a főfejedelem, a gyula és
Bulcsú karcha e g y ú t t a l saját t ö r z s ü k vezetője is volt, a m ó r k r ó n i k a t ö b b i vezérén a
t ö b b i t ö r z s főnöke é r t e n d ő . Ebben az összefüggésben m é g i n k á b b elképzelhetetlen, hogy
a h é t magyar t ö r z s feje ( k ö z t ü k a h á r o m törzsszövetségi tisztségviselő) — v é d t e l e n ü l
hagyva az o r s z á g o t — egyazon i d ő p o n t b a n egységesen ment volna h a z á j á t ó l t ö b b ezer
k m távolságra portyázni.
Folytassuk a m ó r k r ó n i k a azon hírei m e g b í z h a t ó s á g á n a k v i z s g á l a t á t , amelyek a
t u r k o k belső viszonyaira vonatkoznak! Az arab forrás e k k é n t fogalmaz: a t ü r k ü g y e k b e n
t á j é k o z o t t e g y é n „ m e g e m l í t i , hogy országuk a t á v o l i keleten van, ós hogy a b e s e n y ő k a
keleti szomszédaik, hogy R ó m a földje t ő l ü k délre esik ós K o n s t a n t i n á p o l y országa egy
kicsit ferdén t ő l ü k keletre. E z e k t ő l [a t u r k o k t ó l ] é s z a k r a van M o r v a o r s z á g v á r o s a (Ma-
ráwa) és a szlávok o r s z á g á n a k t ö b b i része (Saqáliba). Tőlük nyugatra vannak a szászok
(SáhuSniS) és a frankok . . . Az ú t , amelyet ezek [a t u r k o k ] k ö v e t t e k e h a d j á r a t alatt,
Lombardia (Lunbardiya) felé vezetett, amely a szomszédjuk nyolc nap [járóföldnyi
80
t á v o l s á g r a ] . " Minden részletező k o m m e n t á r n é l k ü l m e g á l l a p í t h a t ó : a m ó r k r ó n i k a pon­
tosan jelöli meg a K á r p á t - m e d e n c e i magyarokkal szomszédos n é p e k e t és o r s z á g o k a t .

5 8
K R I S T Ó Gyula 1976. 30—32.
5 7
M O R A V C S I K Gyula 1950. 178—179.; C Z E G L É D Y K á r o l y 1979. 276., 280.
5 8
L . fentebb, 38. jegyzet.
59
M O R A V C S I K Gyula 1950. 178—179. — A z o k r a a — k é z i r a t u n k l e z á r á s a és az
E t h n o g r a p h i á h o z t ö r t ó n t e l j u t t a t á s a u t á n — frissen megjelent m u n k á k r a és állásfogla­
lásokra ( E L T É R I s t v á n 1981. 413—419.; C Z E G L É D Y K á r o l y 1981. 419—423.; G Y Ö R F F Y
G y ö r g y 1981. 511—512.), amelyek a h ó t főnök n e v é n e k ú j a b b ( n a g y r é s z t az arab szöveg
1979-ben k ö z z é t e t t k r i t i k a i k i a d á s á n — Al-Mugtabas [V] de Ibn Il~ayyán. E d i c i ó n por:
P. C H A L M E T A . Madrid 1979. — alapuló) olvasatait tartalmazzak, részletesen m á r
nincs m ó d u n k k i t é r n i . Összefoglalóan a n n y i t j e g y z ü n k meg: t o v á b b r a is igen valószínű­
nek kell tartanunk, hogy a h é t főnök nem a spanyolországi k a l a n d o z á s o n ténylegesen
részt v e v ő h é t sereg vezérének, hanem a h ó t magyar t ö r z s főnökének n e v é t őrizte meg.
Ez esetben pedig — jelen ismereteink szerint — a T . x . x .la (*Djüa, azaz Gyula) n é v
e l ő t t m é g egy főnök n e v é t jogosult k e r e s n ü n k , a z é t , a k i K o n s z t a n t í n o s z P o r f ü r o g e n n ó -
tosz szerint a magyaroknak a g y u l á t ós a k a r c h á t rangban, m é l t ó s á g b a n megelőző, első
fejedelmük v o l t .
8 0
C H A L M E T A , Pedro 1976. 343.
Nem haszon nélküli ezzel összevetni a D A I - b a n r á n k maradt leírásokat a magyarok
szomszédairól. K o n s z t a n t í n o s z k é t h e l y ü t t rajzolja meg a magyar szállásterület h a t á r ­
v o n a l á t . A 1 3 . fejezetben ez o l v a s h a t ó : , , A t ü r k ö k k e l a k ö v e t k e z ő n é p e k h a t á r o s a k : a
t ő l ü k nyugatabbra levő v i d é k e n F r a n k o r s z á g , é s z a k a b b r a a besenyők, a délre eső
vidéken N a g y Moravia, azaz Szvjatopluk országa, melyet ezek a t ü r k ö k teljesen végig­
8 1
p u s z t í t o t t a k é s elfoglaltak. A hegyek felé pedig a h o r v á t o k h a t á r o s a k a t ü r k ö k k e l . "
A 4 0 . fejezet szerint a , , t ü r k ö k közelében vannak keleti oldalon a bulgárok, ahol ő k e t az
Isztrosz folyó választja el, amelyet D u n á n a k is neveznek, észak felé a besenyők, nyuga­
82
tabbra a frankok, dél felé pedig a h o r v á t o k . " H a bizonyos tájolási p r o b l é m á k a t vet is
fel a D A I főleg u t ó b b i leírása, lényegében m e g b í z h a t ó és pontos t u d ó s í t á s n a k t e k i n t h e t ő .
A K o n s z t a n t í n o s z n á l o l v a s h a t ó n é p e k közül a m ó r k r ó n i k a nem ismeri a b o l g á r o k a t é s
e néven a h o r v á t o k a t , akikben bizonyosan azokat a fehér h o r v á t o k a t kell é r t e n ü n k , a k i ­
ket K o n s z t a n t í n o s z „ T u r k í á n t ú l , F r a n k o r s z á g h o z k ö z e l " lokalizál, s akik rendszeresen
83
kapcsolatot t a r t o t t a k a m a g y a r o k k a l . E h o r v á t o k szállásterülete a m a i Dél-Lengyel­
országba, a K á r p á t o k h e g y e i t ő l északra h e l y e z h e t ő . H a viszont ez így van, akkor ő k is
b e l e é r t e n d ő k a m ó r k r ó n i k a által a m a g y a r o k t ó l é s z a k r a elhelyezett „szlávok o r s z á g á n a k
t ö b b i r é s z é " - b e . Eszerint az arab forrás csak a b o l g á r o k a t hagyja említetlenül. E z bizo­
nyos s z e m p o n t b ó l é r t h e t ő , hiszen amilyen t e r m é s z e t e s , hogy a B i z á n c b a n élő Konsztan­
tínosz ő k e t megemlítse ( b á r csak egyik alkalommal teszi), o l y m é r t é k b e n é r t h e t ő , hogy
H i s p á n i á t ó l való t á v o l s á g u k m i a t t m i é r t é p p e n ő k h i á n y o z n a k a magyarokkal szomszé­
dos n é p e k sorából. Megint csak rendjén való, hogy a m ó r k r ó n i k a t ö b b l e t e a D A I - v a l szem­
ben a magyarok nyugati szomszédaira vonatkozik, azokra a n é p e k r e , amelyek H i s p á n i á ­
hoz k ö z e l e b b laktak. I b n H a i j á n a frankok mellett m e g e m l í t i a szászokat ( m é g ha a
földrajzi szomszédság o k á n t ö r t é n t említésük nem is áll v i t á n felül), valamint Lombar­
diát. M i n d e n t egybevéve a m ó r k r ó n i k a nem ad kevesebbet és nem ír rosszabbul a magya­
rok s z o m s z é d a i t illetően, m i n t a D A I .
Es í g y — az arab forrás t u r k o k belső viszonyaira v o n a t k o z ó t u d ó s í t á s a i n a k hite­
lességében egyre i n k á b b bizakodva — é r k e z t ü n k el a magyarok é l e t m ó d j á t é r i n t ő i n ­
formációjához. Ez e k k é n t hangzik: „ D u n a (Tüna) folyó mellett laknak és n o m á d o k ,
m i n t az arabok. Se v á r o s u k , se h á z u k nincsen, n e m e z s á t r a k b a n élnek, szétszórt telepü­
84
l é s e k e n . " A z ezzel p á r h u z a m b a á l l í t h a t ó DAI-passzust m á r dolgozatunk elején i d é z t ü k :
85
„ a z avarok a Duna folyón t ú l t a n y á z t a k , ahol most a n o m á d életet élő t ü r k ö k v a n n a k . "
Vajon véletlen-e, hogy egy 9 4 2 . évre v o n a t k o z ó a n információt n y ú j t ó h i s p á n i a i arab
forrás é p p e n ú g y n o m á d o k n a k minősíti a magyarokat, m i n t egy 9 5 0 t á j á n görög nyelven
í r o t t m u n k a ? A t u d ó s í t á s a i k i r á n t i figyelmet fokozza, hogy az egyik (a görög kútfő) t a l á n
magyar i n f o r m á t o r o k n y o m á n dolgozott, a m á s i k (a m ó r forrás) pedig é p p e n n e m ma­
g y a r o k t ó l kaphatta ezt a h í r a d á s t . A D A I s o m m á s ítéletét a „ n o m á d életet élő t ü r k ö d ­
ről szerencsésen egészíti k i a m ó r k r ó n i k a valamivel részletezőbb — de a k u t a t ó s z á m á r a
sajnos t á v o l r ó l sem a k í v á n t részletességű — előadása. I n n e n a magyarok „ n o m a d i z m u -
s á n a k " biztos minősítését k a p j u k : a magyarok az arabokhoz h a s o n l ó a n n o m á d o k . M á r ­
pedig a h i s p á n i a i araboknak b i z o n y á r a v o l t a k fogalmaik s a j á t etnikumuk nomadizmu-
sáról. I b n H a i j á n t ó l emellett nehezen t ú l b e c s ü l h e t ő fontosságú h í r a d á s t kapunk a X ,
század k ö z e p i magyar településrendszerről, amely aligha a félnomádokkal szemben t á ­
masztott k r i t é r i u m o k n a k felel meg.
K é t s é g t e l e n : minden b i z o n y í t v á n y m a g y a r á z h a t ó . Lehet, hogy a m ó r k r ó n i k á b a n
foglalt információ k ö z v e t í t ő j e n y á r o n j á r t M a g y a r o r s z á g o n , felvethető lehetőségként,
hogy egy t ö r e d é k n y i n o m á d o t l á t o t t , de annak m á r nehezebben a d h a t ó oka, hogy — h a
nem é p p e n csak b e k u k k a n t o t t a K á r p á t - m e d e n c é b e , hanem végig is ment azon, vagy
legalábbis egy jókora d a r a b j á n — m i é r t nem l á t o t t v á r o s o k a t , h á z a k a t . I t t lenne az ideje
e l d ö n t e n i : kinek h i g g y ü n k ? H i g g y ü n k a magyarokra csak k ö z v e t v e és á t t é t e l e s e n vonat­
k o z t a t h a t ó k a z á r k a g a n á t u s b e l i viszonyok vagy a szaltovo-majackoje k u l t ú r a analógiái­
nak? H i g g y ü n k a bizonytalan keltezésű (és e g y á l t a l á n : m e g b í z h a t ó a n nagyon nehezen
keltezhető) K á r p á t - m e d e n c e i régészeti e m l é k a n y a g n a k , vagy a kronológiailag m é g i n k á b b
nehezebben h a s z n o s í t h a t ó régészeti t e r e p b e j ó r á s i e r e d m é n y e k n e k ? N e t á n h i g g y ü n k a
X I — X I I I . századi m a g y a r o r s z á g i vagy m a g y a r o r s z á g i v o n a t k o z á s ú , v i s s z a k ö v e t k e z t e -
tésre alkalmas vagy alkalmasnak h i t t l a t i n n y e l v ű k ú t f ő k n e k (amelyeknek n e m egy

8 1
M O R A V C S I K Gyula 1950. 6 4 — 6 5 .
8 2
MORAVCSIK Gyula 1 9 5 0 . 1 7 8 — 1 7 9 .
8 3
MORAVCSIK Gyula 1 9 5 0 . 146—147., 142—143.
8 4
C H A L M E T A , Pedro 1 9 7 6 . 3 4 3 .
8 5
MORAVCSIK Gyula 1950. 1 4 0 — 1 4 1 .
d a r a b j á t a rossz b i z o n y í t v á n y h o z h a s o n l ó a n m a g y a r á z g a t j á k meg egyesek)? Nehezen
j ó v á t e h e t ő t é v e d é s lenne a m ó r k r ó n i k a most i s m e r t t é v á l t adata (valamint az erre
rímelő D A I - a d a t ) a l a p j á n fellebbezést nem t ű r ő e n azt d e k l a r á l n i : a X . századi magyarok
m i n d e n e s t ü l , , s ü l t n o m á d o k " voltak. A X . század közepi m a g y a r s á g „ n o m a d i z m u s á n a k "
k é r d é s é b e n biztosat vagy n e t á n véglegeset mondani most m é g nem lehet. De hogy a
j o b b á r a m é g e z u t á n k ö v e t k e z ő , előítéletektől és p r e k o n c e p c i ó k t ó l mentes, feltétlenül
korrekt m ó d o n elvégzendő komplex v i z s g á l a t o k n a k — ahelyett, hogy az í r o t t források
h i á n y á n vagy s z ű k s z a v ú s á g á n k e s e r e g n é n k — ezekre az e g y k o r ú írásos k ú t f ő k r e nagy
figyelmet kell f o r d í t a n u n k , az m á r m a is kétségtelen.

IRODALOM

B A K A Y Kornél
1 9 7 8 A magyar államalapítás. Magyar História. Budapest
BALASSA Iván
1 9 7 4 Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának
kutatásához ? Ethnographia L X X X V . 5 7 5 — 5 8 5 .
B Á L I N T Csanád
1 9 8 0 Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében. Ethno­
graphia X C I . 3 5 - 5 2 .
BARTHA Antal
1 9 7 9 A honfoglalás. A m i v i l á g u n k 5 8 . Budapest
C H A L M E T A , Pedro
1 9 7 6 La Méditerranée occidentale et al-Andalus de 934 a 941: les données d'Jbn
Hayyán. Revista degli Studi Orientali.
CZEGLÉDY Károly
1 9 7 9 Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. Magyar
Nyelv.
1 9 8 1 Még egyszer a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. Magyar
Nyelv.
DIENES István
1 9 7 4 Hozzászólás. Ethnographia L X X X V . 5 8 7 — 5 9 1 .
ELTÉR István
1 9 8 1 Néhány megjegyzés Ibn Hayyánnak a magyarok 942. évi spanyolországi kalan­
dozásáról szóló tudósításához. Magyar Nyelv.
FODOR I s t v á n
1 9 7 4 Hozzászólás. Ethnographia L X X X V . 5 9 9 — 6 0 1 .
1 9 7 5 Verecke híres útján . . . Magyar história. Budapest
1 9 7 8 A honfoglalók társadalma. E l e t ós T u d o m á n y .
GYÓNI Mátyás
1 9 4 3 A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Magyar—görög tanulmá­
nyok 2 4 . Budapest
GYÖRFFY György
1 9 5 8 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai.
Nemzeti K ö n y v t á r . T ö r t é n e l e m . Budapest
1 9 7 0 A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeologiai É r t e s í t ő .
1 9 7 4 Hozzászólás. Ethnographia L X X X V . 593.
1 9 7 5 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásaid
Nemzeti K ö n y v t á r . T ö r t é n e l e m . ( 2 . kiadás) Budapest
1 9 7 7 István király és műve. Budapest
1 9 8 0 A 942. évi magyar vezérnévsor kérdéséhez. Magyar Nyelv.
1 9 8 1 Levélszekrény. Magyar N y e l v .
H A J D Ú Péter
1 9 7 8 Mit mond a nyelvészet a honfoglalók életmódjáról ? É l e t és T u d o m á n y .
HECKENAST Gusztáv
1 9 7 0 Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Értekezések a tör­
t é n e t i t u d o m á n y o k köréből. Ú j sorozat 6 3 . Budapest
K R I S T Ó Gyula
1 9 7 6 Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. A c t a Universitatis
Szegediensis de A t t i l a József nominatae. A c t a Historica L V . Szeged
1 9 8 0 Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. Budapest
M A K K Ferenc
1976 VII. (Bíborbanszületett) Konstantin. B e v e z e t é s a magyar ő s t ö r t é n e t kuta­
tásának forrásaiba I : 2. Szerk. H A J D Ú P.—KRISTÓ Gy.—RÓNA-TAS A.
K é z i r a t . Budapest
M A K K A I László
1980 Hogyan éltek elődeink ? Fejezetek a magyar m ű v e l ő d ó s t ö r t é n e t é b ő l . Buda­
pest
MESTERHÁZY Károly
1980 Nemzetségi szervezet és az osztály viszonyok kialakulása a honfoglaló magyar­
ságnál. Budapest
MORAVCSIK Gyula
1950 Bíborbanszületett Konstantin. A birodalom kormányzása. Budapest
N É M E T H Péter
1978 A honfoglalástól az államalapításig. É l e t és T u d o m á n y .
SZÁDECZKY-KARDOSS, Sámuel
1972 Ein Versuch zur Sammlung und chronologischen Anordnung der griechischen
Quellén der Awarengeschichte nebst einer Auswahl von anderssprachigen Quel­
lén. Opuscula B y z a n t i n a I . Szeged.
S Z E N T P É T E R Y , Emericus
1937 Scriptores rerum Hungaricarum I . Budapestini
SZILÁGYI Loránd
1937 Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok.
V A J A Y , Szabolcs de •
1968 Der Eintritt des ungarischen Stámmebundes in die europáische Geschichte
(862—933). Mainz

Gyula Kristó

ON T H E QUESTION OF T H E " N O M A D I S M " OF H U N G A R I A N S OF T H E M I D D L E

OF T H E 1 0 T H C E N T U R Y

(Abstract)

I n the ethnographical and historical literature o f the past decades the view t h a t
Hungarians arriving to the Carpathian Basin i n the middle o f the lOth century were only
nomadic t o a small extent, engaged i n cultivation and most o f the population lived i n
villages become more and more accepted. A similar standpoint wa3 taken u p b y I v á n
B A L A S S A i n 1974 as well and b y several participants o f a debate on his lecture.
I n forming this view the significance o f s o m é o f the w r i t t e n sources o n the con-
quering Hungarians were n o t appreciated properly Konstantinos Porphyrogennetos i n
the section o n Dalmatia o f his ,,De administrando imperio", chapter 30. had w r i t t e n :
„ T h e Avars stayed beyond the river Danube where now the nomadic T u r k s ( = Hungar­
ians) jare t o be found." I b n H a y y á n , the Moorish historiographer i n his w o r k entitled
" Á L — M u q t a b a s " which only became k n o w n recently terms lOth century Hungar­
ians equivocally nomads. The paper examines i n detail t h e possible sources o f I b n
H a y y á n ' s data on Hungarians, the question o f Hungarians captured i n the course o f the
H u n g á r i á n campaign o f 942 i n Spain and the authenticity o f the list o f H u n g á r i á n chief-
tains mentionod b y the Moorish historiographer. According t o the author I b n H a y y á n ' s
information coming from a H u n g á r i á n and a foreign source is authentic. This is what
lends significance t o his jstatement t h a t ,,the Hungarians like Arabs are nomadic." I n
the author's view the question o f the nomadism or ,,semi-nomadism" o f lOth century
Hungarians has t o be left open.

Ethnographia XCIII (1982) ,3