A harasztok törzse

1. MEGJELENÉSÜK
- kb. 400 millió évvel ezelőtt
- ősi moszatokból alakultak ki
- új fejezet az evolúcióban: az első valódi szövetes és az első valódi hajtásos – valódi
szervekkel rendelkező – növények (a hajtás a leveles szár)
- a valódi szövetek kialakulását a szárazföldi életmódra való áttérés indikálta

→ amíg a növény vízben élt:

 a tápanyagok felszívása a növény teljes testfelületén történt → nem volt szükség a
gyökérre
 nem tartalmazott szállítószöveteket
 nem volt kitéve a kiszáradás veszélyének → nem alakultak ki bőrszövetek
 nem kellett a növényi testet tartani → mechanikai szövetek sem alakultak ki

2. A HARASZTOK FELÉPÍTÉSE
- valódi szervek, szövetek
- állandó vízállapotúak:
 képesek a víztartalmukat szabályozni (víz leadása és felvétele)
 képesek vízháztartásukat bizonyos határok között függetleníteni a környezetüktől
- lágyszárúak (kivéve a páfrányfák)
- leveleik
 általában kicsik, pikkelyszerűek
→ korpafüvek, zsurlók
 lehetnek nagyfelületűek
→ páfrányok
- virágaik nincsenek
- a spórák létrejöhetnek:
 külön spóratermő fűzéreken
→ korpafüvek
 vagy a levelek fonákján
→ páfrányok

3. A HARASZTOK SZAPORODÁSA
→ több ponton eltér a mohák szaporodásától
- a spórák alakilag és ivarilag eltérhetnek egymástól (pl. páfrányoknál)
 a hím jellegű spórák a mikrospórák → belőlük mikrotelep fejlődik, melyen
megjelennek a hímivarszervek
 a női jellegű spórák a makrospórák → belőlük makrotelep fejlődik, melyen
megjelennek a női ivarszervek

- a harasztnövény már nem a haploid ivaros nemzedékhez, hanem a diploid ivartalan

szakaszhoz tartozik
 a harasztoknál az ivartalan szakasz fejlettebb az ivarosnál
 az ivaros szakaszt a spórán kívül már csak az előtelep, az ivarszervek és az ivarsejtek
képviselnek
  a harasztoktól kezdve az ivaros szakasz egyre redukáltabb felépítésű
 az ivartalan nemzedék maga a jól fejlett növényi test lesz

- a harasztnövény kromoszóma készlete diploid

4. A HARASZTOK NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁSA
- kétszakaszos fejlődésmenet

a. Ivaros szakasz
- haploid spórából → zöld, fotoszintetizáló haploid előtelep fejlődik
- előtelep fonákján jelennek meg a női és a hímivarszervek
- csillós hímivarsejtek vízcseppeken jutnak el a petesejthez
- egyesülve létrehozzák a zigótát
- a megtermékenyítéshez a víz elengedhetetlen

b. Ivartalan szakasz
- a diploid zigóta osztódik → létrejön a diploid csíranövény → kialakul a kifejlett haraszt,
gyöktörzzsel, szárral, levéllel (valódi növényi szervek)
- a kifejlődött diploid páfránynövény leveleinek fonákján spóratartók alakulnak ki
- a spóratartókban meiózissal keletkeznek a haploid spórák

- a harasztok szaporodása nagymértékben vízhez kötött

- az előtelep nem bírja a szárazságot
- a megtermékenyítés folyamata sem nélkülözheti a vizet