A francia tengerentúli területek valutaválasztási döntései mögött

húzódó tényezők

Ezen területek valutaválasztási döntéseit rengeteg tényező befolyásolja. Az alábbiakban ezen

tényezők közül, a legfontosabbakat kívánom ismertetni röviden összefoglalva.

Történelmi és politikai tényezők:

Ezen területek valutaválasztási döntésében jelentős tényező a történelmi múlt, jelen

esetben a gyarmati múlt: A francia tengerentúli területek történelme és Franciaországhoz
való kapcsolata jelentős szerepet játszik a valutaválasztásban. Az olyan területek, amelyek
erősebb gazdasági és közigazgatási integrációt mutattak Franciaországgal, nagyobb
valószínűséggel választották az eurót, míg azok a területek, amelyek nagyobb mértékű
autonómiával rendelkeztek, gyakran megtartották saját helyi valutáikat. Aldrich, R. (1993).

Azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni az autonómia és politikai státusz kérdését
sem: A területek politikai státusza és autonómiája szintén jelentős hatással van a
valutaválasztásra. Az autonóm területek, mint például Francia Polinézia, több függetlenséget
élveznek a gazdasági döntésekben, ami lehetővé teszi számukra a saját valuta megtartását.

A következő jelentős szerepet játszó szempont pedig a gazdasági tényezők: Számos

gazdasági tényező említhető, de a legérdemesebb kiemelni a következőket:

Gazdasági kapcsolatok és integráció: Azok a területek, amelyek gazdasági szempontból

szorosabb kapcsolatban állnak Franciaországgal és az Európai Unióval, hajlamosabbak az
euró használatára. McElroy, J. L. - Parry, C. E. (2010). Például : Saint-Pierre és Miquelon,
valamint Saint-Barthélemy esetében az euró alkalmazása előnyös lehet az egyszerűsített
kereskedelem és pénzügyi tranzakciók miatt.

Viszont megemlítendőek még ezeken kívül a helyi gazdasági sajátosságok: Az olyan

területek, mint Francia Polinézia, Új-Kaledónia, illetve Wallis és Futuna, saját gazdasági és
kulturális sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek indokolhatják a saját valuta használatát.
McElroy, J. L. - Parry, C. E. (2010). A helyi gazdaságok és a turizmus függhet a helyi valutától,
amely rugalmasabb gazdasági politikát és stabilitást biztosíthat.

A szóban forgó területek valutaválasztási döntéseiben szintén jelentős szerepet játszanak a

kulturális tényezők is. Mindezeken belül, a helyi identitás és kulturális megfontolások: Ezek
azért befolyásolhatják a valutaválasztást, mert egyes területeken a saját valuta használata a
helybéli identitás és önállóság szimbóluma lehet, ami elősegíti a helyi közösségek
összetartását és büszkeségét. Valamint az XPF (Csendes francia frank) használata
szimbolizálja a közösségek autonómiáját és különállóságát Franciaországtól, ami fontos lehet
az itteni lakosság számára. Bertram, G., & Watters, R. F. (1985).

Azonban nem szabad elmennünk talán a legfontosabb tényező mellett sem. Ez pedig a
pénzügyi és monetáris politikai tényező:

E területeken (akárcsak bármely más államban) kiemelendő szepet tölt be a monetáris

politika és stabilitás: A saját valuta fenntartása lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy
saját monetáris politikájukat alakítsák ki, ami különösen fontos lehet a gazdasági stabilitás és
rugalmasság fenntartása érdekében. Poirine, B. (1998). Az XPF (Csendes francia frank)
például Francia Polinéziában, Új-Kaledóniában és Wallis és Futunában biztosítja a helyi
kontrollt a pénzkínálat és az infláció kezelésében.

Összefoglalás

Összegezve az eddigieket kimondhatjuk, hogy az egyes francia tengerentúli területek

valutaválasztási döntéseit komplex tényezők határozzák meg, amelyek között megtalálhatóak
a történelmi, gazdasági, politikai, kulturális, pénzügyi és monetáris politikai szempontok is. A
választott valuta tehát egyensúlyt teremt az integráció, az autonómia és a helyi gazdasági
szükségletek között, tükrözve az adott terület sajátos körülményeit és igényeit. Saint-Pierre és
Miquelon, valamint Saint-Barthélemy az euró használatát választotta a szorosabb gazdasági
és politikai integráció miatt Franciaországgal és az EU-val. Francia Polinézia, Új-Kaledónia és
Wallis és Futuna azonban az XPF mellett döntött, hogy fenntarthassák gazdasági
autonómiájukat, rugalmasan alkalmazkodhassanak a helyi gazdasági körülményekhez és
erősíthessék helyi identitásukat. Ezek a döntések reprezentálják a különböző területek sajátos
történelmi, gazdasági és kulturális kontextusát.
Források:

Aldrich, R. (1993). France and the South Pacific Since 1940. University of Hawaii Press.

Bertram, G., & Watters, R. F. (1985). The MIRAB Economy in South Pacific Microstates. Pacific
Viewpoint, 26(3), 497-519.

McElroy, J. L., & Parry, C. E. (2010). The Long-Term Propensity for Political Affiliation in Island
Microstates. Commonwealth & Comparative Politics, 48(2), 241-265.

Poirine, B. (1998). Should We Hate or Love MIRAB? The Commonwealth Example. The
Contemporary Pacific, 10(1), 65-105.