1.

témakör: Bevezetés
Szűkös erőforrások: nem áll rendelkezésre annyi, amennyire szükségünk lenne.
Átváltások: ha valamiből többet szeretnék, valami másról le kell mondanom.
Alternatívaköltség: mindennek az az ára, amiről le kell mondanom érte.
Pareto-hatékonyság: a társadalom egyetlen tagjának helyzete sem javítható valaki más helyzetének rosszabbra
fordulása nélkül.
Racionális ember: a közgazdaságtan emberképe szerint a gazdaság szereplői optimális megoldásokra töreksze-
nek.
Optimalizáció: adott erőforrásból a lehető legnagyobb értékhez jutni, vagy adott értéket a lehető legkevesebb
erőforrással elérni.
Marginális döntések: többletelőnyök (bevétel) és többletáldozatok (költség) szembeállítása.
Mikroökonómia: az egyes gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállala-
tokkal és fogyasztókkal.
Makroökonómia: a gazdaság átfogó működésével, a gazdasági szereplők csoportjainak viselkedésével foglal-
kozik.
Modell: a valóság egyszerűsített megjelenítése.
Feltevések: az egyszerűsítés módja a valóság egyes részleteinek figyelmen kívül hagyásával, vagy rögzítésével.
Függvény: egy változó függvénye egy másiknak, ha az első változó függ a másodiktól.
Ceteris paribus: minden más tényező változatlansága mellett, azaz a változókat egy kivételével rögzítjük.

2. témakör: Egymásrautaltság
Abszolút előny: ha valaki képes egy terméket másoknál kevesebb erőforrás felhasználásával előállítani.
Komparatív előny: ha valaki másoknál kisebb alternatív költséggel állít elő egy terméket.
Tranzakciós költség: a termelés közvetlen költségein túl a csere létrejöttének egyéb költségei.
Tulajdonjogok: emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és az e javakhoz való
hozzájutást szabályozzák.
Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek, szabályok ösz-
szessége.
A piac: egy termék vagy szolgáltatás vásárlói (kereslet) és eladói (kínálat), valamint a közöttük kialakuló tranz-
akciók összessége.

3. témakör: Kereslet és kínálat

Keresleti függvény: a fogyasztók által (adott időszak alatt) vásárolni kívánt mennyiség az azt befolyásoló té-
nyezők függvényében.
Parciális keresleti függvény: a fogyasztók által az (adott időszak alatt) vásárolni kívánt mennyiség valamely,
azt befolyásoló tényező függvényében – ceteris paribus.
1
Keresleti ár (rezervációs ár): amennyit a fogyasztó a termék egy adott mennyiségéért legföljebb hajlandó fi-
zetni.
Fogyasztói többlet: amennyivel többre értékeli(k) a fogyasztó(k) a termék megvásárolt mennyiségét annál,
mint amennyit fizetniük kell érte.
Kínálati függvény: a termelők által az (adott időszak alatt) eladni kívánt mennyiség az azt befolyásoló ténye-
zők függvényében.
Parciális kínálati függvény: a termelők által az (adott időszak alatt) el-
adni kívánt mennyiség valamely, azt befolyásoló tényező függvényében
– ceteris paribus.
Túlkereslet (hiány): a pillanatnyi ár mellett a termék keresett mennyi-
sége meghaladja a kínáltat.
Túlkínálat (felesleg): a pillanatnyi ár mellett a termék kínált mennyi-
sége meghaladja a keresettet.
Ármechanizmus: egy termék ára úgy alkalmazkodik, hogy a termék kí-
nált mennyiségét és keresett mennyiségét egyensúlyba hozza.
Komparatív statika: két egyensúlyi állapot összehasonlítása.

4. témakör: Rugalmasság
Árrugalmasság: azt mutatja meg, hogy ceteris paribus a termék árának 1%-os növekedése hány százalékkal
változtatja meg a vásárolni kívánt mennyiséget.
Közönséges jószág: a termék árának ceteris paribus emelkedésével a fogyasztó kevesebbet akar venni a ter-
mékből.
Giffen jószág: a termék árának ceteris paribus növekedésével a fogyasztó növeli a vásárolni kívánt mennyisé-
get.
Jövedelemrugalmasság: azt mutatja meg, hogy ceteris paribus a fogyasztó jövedelmének 1%-os növekedése
hány százalékkal változtatja meg a vásárolni kívánt mennyiséget.
Normál jószág: a jövedelem növekedésével – ceteris paribus – a fogyasztó többet akar belőle vásárolni. (ellen-
téte: Inferior)
Inferior jószág: alsóbbrendű jószág, a jövedelem növekedésével – ceteris paribus – a fogyasztó kevesebbet
kíván vásárolni belőle.

5. témakör: Vállalat
Termelési függvény: megmutatja, hogy különböző mennyiségű termelési tényező felhasználásával mekkora a
legnagyobb megtermelhető kibocsátás.
Rövid táv: az a közgazdasági időtáv, amely alatt egy vállalat felhasznált különböző termelési tényezői között
rögzített és változtatható mennyiségű egyaránt van.
Hosszú táv: az a közgazdasági időtáv, amely alatt a vállalat által felhasznált valamennyi fajta termelési tényező
mennyisége változtatható, semelyik sem rögzített.

2
Határtermék: azt mutatja meg, hogyan változik a kibocsátás, ha ceteris paribus megváltoztatjuk eggyel egy
input felhasznált mennyiségét.
Átlagtermék: valamely termelési tényező egy egységére jutó kibocsátásnagyság.
Költségfüggvények: az output megtermeléséhez szükséges minimális (fix, változó, átlag, határ stb.) költséget
rendelik hozzá az output különböző nagyságaihoz.
Fix költség (FC): a rövid távon rögzített mennyiségben felhasznált tényező felhasznált mennyiségének piaci
áron vett értéke; nagysága a kibocsátástól független.
Változó költség (VC): az output megtermeléséhez szükséges változtatható mennyiségű tényezők felhasznált
mennyiségének piaci áron vett értéke a kibocsátás függvényében.
Teljes költség (TC): adott termelési szint mellett a fix és a változó költségek összege.
Határköltség (MC): megmutatja, hogy a kibocsátás egységnyi növelése mennyivel változtatja meg a vállalat
teljes költségét.
Átlagköltség (AC): a termelés egy egységére jutó teljes költség, más néven darabköltség vagy egységköltség

6. témakör: Versenypiac
Teljes bevétel (TR): a vállalat által megtermelt termékmennyiség és az eladási ár szorzata.
Teljes profit (TΠ): a bevétel és a teljes költség különbsége.
Határbevétel (MR): megmutatja, hogy a kibocsátás egységnyi növelése mennyivel változtatja meg a vállalat
bevételét.
Tökéletesen versenyző iparág: egy olyan iparág, ahol minden vállalat egyforma terméket állít elő, a vállalatok
száma nagy, egyenként a vállalatok a piac egészéhez képest kicsik, egyedül nem tudják az árat befolyásolni,
ahol nincsenek ki- és belépési korlátok, és az információ költségmentes.
Profitmaximalizálás: egy tetszőleges vállalat számára a profit akkor lesz maximális, ha azt a mennyiséget ál-
lítja elő, ahol a határköltség és a határbevétel megegyezik.
Fedezeti ár: az az ár, mely a tökéletesen versenyző vállalat számára a profitmaximumban éppen nulla profitot
biztosít. Ennél alacsonyabb ár esetén a vállalat csak veszteséggel tud termelni.
Üzemszüneti ár: az az ár, mely esetén a tökéletesen versenyző vállalat a profitmaximumban éppen a fix költsé-
gével megegyező veszteséget ér el. Ennél alacsonyabb ár esetén nem fog termelni.
3
Tökéletesen versenyző vállalat kínálati görbéje: a határköltség függvény üzemszüneti pont feletti része.

7. témakör: Monopólium
Monopólium: olyan piacforma, amikor egy terméknek csak egyetlen el-
adója van, a piacra való be- és az onnan kilépés költséges, a vállalat egy-
maga határozza meg az árat is.
Természetes monopólium: ha egy piacon a költség- és keresleti viszonyok
miatt csak egyetlen vállalat van, és többnek nem is érdemes belépnie, még
ha szabadon meg is tehetnék.
Holtteher-veszteség: a profitmaximalizáló monopólium a határköltségénél
magasabb áron értékesít, így néhány olyan vásárló sem jut hozzá a termék-
hez, akik pedig többet lennének hajlandóak érte fizetni, mint amennyibe az
előállítás kerül. Ez a társadalom jólétét csökkenti, ennek nagysága a holtte-
her-veszteség

8. témakör: Piaci elégtelenségek

Externália: egy gazdasági szereplő más piaci szereplőknek költségeket okoz vagy hasznokat szerez, melyek-
nek nincs piaci ellentételezése.
Társadalmi határhaszon (MSB): megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységnyi növekedése a vevő-
nek és más érintett szereplőknek (tehát a társadalom egészének) összességében mekkora többlethasznot ered-
ményez.
Társadalmi határköltség (MSC): megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységnyi növekedése a vevő-
nek és más érintett szereplőknek (tehát a társadalom egészének) összességében mekkora
többletköltségeteredményez.
Társadalmi optimum: a terméknek az a mennyisége, amely a társadalom számára ugyanakkora többlethasznot
jelent, mint amekkora többletköltséget.
Közjavak: olyan javak, melyek fogyasztásából nem zárhatóak ki a nem fizetők, és amelyből ha valaki fogyaszt,
azzal nem csökkenti a többiek számára fogyasztható mennyiséget.
Magánjavak: olyan javak, melyek fogyasztásából a nem fizetők kizárhatóak, és amelyből az egyes emberek
fogyasztása csökkenti a mások számára fogyasztásra megmaradó mennyiséget.
4
Potyautas magatartás: ha valamilyen jószág esetében a nem fizetők kizárása költséges, a fogyasztók igyekez-
nek maximalizálni a fogyasztásból származó hasznot, és minél kevesebbet fizetni a jószágért.

9. témakör: Gazdasági teljesítmény

Makroökonómiai körforgás: jövedelemáramlások nyomon követése a makrogazdaság szereplői között.
Gazdasági szektorok: azonos gazdasági funkciót betöltő gazdasági szereplők összessége.
Gazdasági növekedés: amikor egy országban az egy főre jutó GDP nagysága az egyik évről a következőre nö-
vekszik.
Bruttó kibocsátás (GO): egy adott időszakban egy adott országban megtermelt összes termék és szolgáltatás
értéke.
Folyó termelő felhasználás: azon termékek és szolgáltatások összértéke, melyeket további termelés céljára
használnak fel.
Bruttó Hazai Termék (GDP): egy ország területén adott idő alatt megtermelt, végső felhasználásra szánt áruk
és szolgáltatások összességének piaci értéke.
Nominális GDP: a megtermelt áruk és szolgáltatások folyó áron számított értéke.
Reál GDP: a megtermelt áruk és szolgáltatások rögzített áron számított értéke.

10. témakör: Munkanélküliség

Aktivitási ráta (százalék): megmutatja, hogy hogyan viszonyul a gazdaságilag aktívak száma a munkaképes
korú népességhez.
Munkanélküliségi ráta (százalék): megmutatja, hogy hogyan viszonyul a munkanélküliek száma a gazdasági-
lag aktív népességhez.
A munkanélküliség természetes rátája: a gazdaságban hosszú távon érvényesülő, a potenciális kibocsátáshoz
tartozó munkanélküliségi ráta.
Ciklikus munkanélküliség: a munkanélküliség rövid távú ingadozásai a természetes ráta körül.
Nominálbér (W): az egységnyi elvégzett munkáért kap-
ható átlagos pénzösszeg.
Reálbér (W/P): a nominálbér vásárlóértéke, ami azt fejezi
ki, hogy egységnyi elvégzett munkáért kapott pénzből
mekkora termékmennyiség vásárolható meg az éppen ak-
tuális árakon.
Munkakínálati függvény: a reálbér különböző szintjein
mutatja meg, hogy mekkora mennyiségű munkát kínál fel
a háztartási szektor.
Munkakeresleti függvény: a reálbér különböző szintjein
mutatja meg, mekkora munkamennyiséget kíván alkal-
mazni a vállalati szektor.

5
 11. témakör: Pénz és infláció
Tartalék: azok a bankbetétek, amelyeket a bank nem helyez ki hitelként.
Tartalékráta: a betétek tartalékként tartott hányada.
Résztartalékolású bankrendszer: olyan bankrendszer, ahol a bankok a betéteknek csak egy részét tartják tarta-
lékként.
Pénzmultiplikátor (1/t): az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer egységnyi tartalékból teremt.
Kereskedelmi bankok: a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói közötti pénzügyi közvetítést végre-
hajtó intézmények.
Központi bank: a bankrendszert felügyelő, és a gazdaságban lévő pénzmennyiséget szabályozó intézmény.
Monetáris politika: a pénzmennyiség szabályozása.
Pénzsemlegesség: a pénzkínálat változása hosszú távon nem hat a gazdaság reálváltozóira.
Infláció (π): a pénz vásárlóerejének csökkenése, másképpen az árszínvonal emelkedése.
Fogyasztói árindex (CPI): egy reprezentatív háztartás fogyasztói kosarának árváltozása.
GDP-deflátor: a nominál és reál GDP hányadosa.

12. témakör: Pénzügyi alapismeretek

A pénz időértéke: egy adott pénzösszeg nem ugyanannyit ér a jelenben, mint később. Ha bevétel, akkor annál
jobb, minél hamarabb kapom meg, ha költség annál jobb, minél később kell kifizetnem.
Diszkontálás: egy jövőbeli összeg jelenbeli értékének meghatározása, jelenérték számítás vagy más néven le-
számítolás.
Kamatos kamatszámítás: egy jelenbeli összeg jövőbeli értékének meghatározása, jövőérték számítás vagy
más néven felkamatolás.
Tőkésített érték: egy befektetés hasznos élettartama alatti hozamai jelenértékének összege.
Nettó jelenérték: egy befektetéssel kapcsolatos összes pénzáramlás jelenértékének összege