Professional Documents
Culture Documents
Az Oldatok Fogalmak És Összefogaló - 7. O. Képletekkel
Az Oldatok Fogalmak És Összefogaló - 7. O. Képletekkel
Az Oldatok Fogalmak És Összefogaló - 7. O. Képletekkel
Az oldódás fizikai változás, amely során az oldószer és az oldandó anyag részecskéi elkeverednek egymással, miközben az oldószer
részecskéi körbeveszik az oldott anyag részecskéit Amennyiben az oldószer a víz, a részecskék körül vízburok alakul ki. Az anyagok
különböző oldószerekben különböző mértékben oldódnak. A leghétköznapibb oldószerünk a víz, gyakran használt zsíroldó szer pedig
a benzin.
Az oldhatóság függ:
• Az oldószer és az oldott anyag minőségétől (pl. a jód vízben nem, alkoholban és benzinben jól oldódik; a cukor benzinben nem,
vízben oldható)
• A hőmérséklettől (szilárd anyagok ált, magasabb hőmérsékleten jobban, a gázok kevésbé oldódnak)
• A nyomástól (a gázok nagyobb nyomáson jobban oldódnak) Oldhatóság: az anyagok azon tulajdonsága, hogy belőlük azonos
mennyiségű oldószerben különböző mennyiségek oldódnak fel
A tömegszázalék Az oldatok töménységét, vagyis azt, hogy az adott oldat mennyi oldott anyagot tartalmaz, leggyakrabban a
tömegszázalékkal fejezzük ki. A tömegszázalék az oldott anyag tömegének és az oldat tömegének a hányadosa százalékban kifejezve.
A tömegszázalék tehát megadja, hogy az oldott anyag tömege hány százaléka az oldat tömegének.
A térfogatszázalék megadja, hogy az oldott folyadék térfogata hány százaléka az oldat térfogatának.
Oldhatóság: Azt mutatja meg, hogy 100 g oldószer adott hőmérsékleten hány gramm anyagot képes feloldani
Telített oldat: Az olyan oldatot, amely adott hőmérsékleten több anyagot már nem képes feloldani, telített oldatnak nevezzük.
Telítetlen oldat: a telített oldatnál hígabb, még adott hőmérsékleten képes több anyagot feloldani az oldat.