Gregg Braden

A bölcsesség kódjai
Ősi szavak, amelyek
újrahangolják az agyunkat
és meggyógyítják a szívünket
 GREGG BRADEN
A BÖLCSESSÉG
KÓDJAI
Ősi szavak, amelyek
újrahangolják az agyunkat
és meggyógyítják a szívünket

Budapest, 2021
 A mű eredeti címe: e Wisdom Codes –
Ancient Words to Rewire Our Brains and Heal Our Hearts
Az eredeti mű a HayHouse, Inc. kiadásában jelent meg
az Egyesült Államokban, 2020-ban.
www.hayhouse.com®
© Gregg Braden, 2020
© Bioenergetic Kiadó K ., 2020
Kiadja a Bioenergetic Kiadó K .
Felelős kiadó: Schneider Gábor
© Fordította: Juhász Gabriella
Főszerkesztő: Kajtár-Schneider Krisztina
Felelős szerkesztő: Ernyei Bea
ISBN 978-963-291-532-6
A könyvet Igepa papírra nyomtattuk, mely német erdőgazdaságból származik. Minden egyes kivágott
fa után három új fát ültetnek, így az erdőség évről évre fenntartható módon növekszik. Fehérítési
eljárásukban semmiféle kémiai anyagot (különösen klórvegyületeket) nem használnak.
Hálásan köszönöm a HeartMath Intézetnek, hogy használhattam a Gyors Koherencia® technikát.
Minden jog fenntartva. E könyv egyetlen része sem reprodukálható sem mechanikai módon, sem
fénymásolással, sem hangfelvétel formájában; nem tárolható visszakereső rendszerben, nem
továbbítható, semmilyen más módon sem osztható meg nyilvános vagy magán célra – kivételt jelent a
„méltányos használat”, azaz rövid idézetként cikkben, ismertetésben – a kiadó előzetes írásbeli
engedélye nélkül.
A könyv szerzője nem ad orvosi tanácsot, nem ír elő semmiféle eljárást zikai, érzelmi vagy orvosi
problémák kezelésére, közvetlenül vagy közvetetten orvos tanácsa nélkül. A szerző célja az, hogy
kizárólag általános jellegű információkat nyújtson, amelyek segítenek az érzelmi, zikai és spirituális
jó közérzet megvalósításában. A könyvben szereplő információk alkalmazásáért a szerző és a kiadó
nem vállal felelősséget.
 TARTALOMJEGYZÉK

Előszó
Bevezetés
A bölcsességkódok használata
A szavak: kódok
E :V
1. bölcsességkód: 91. zsoltár
2. bölcsességkód: A buddhista menedékima
3. bölcsességkód: Az Úr imája
4. bölcsességkód: Gajátri mantra
M :F
5. bölcsességkód: Katha-upanisad
6. bölcsességkód: Piramisszövegek
7. bölcsességkód: Bhagavad-gíta
8. bölcsességkód: A Béke-evangélium
H :V
9. bölcsességkód: Ótagaki Rengecu
10. bölcsességkód: Buddha
11. bölcsességkód: Pavamána mantra
N :E
12. bölcsességkód: Szépség-ima
13. bölcsességkód: Védikus mantra
14. bölcsességkód: 23. zsoltár
Ö :S
15. bölcsességkód: Tamás-evangélium
H :E
1. erőkód: Akarom
2. erőkód: Vagyok
H :P
1. parabola: Párbeszéd az asszonyról és a korsóról
2. parabola: A mérgezett nyíl
Köszönetnyilvánítás
Hivatkozások
Forrásmunkák
A szerzőről
 Egyetlen szó is képes befolyásolni a zikai
és érzelmi stresszt szabályozó gének működését.
–D .A N
M R W

Nem ismerek a világon semmit,

mi erősebb lenne a szónál.
–E D
 ELŐSZÓ

Egyetemes tapasztalat, hogy szavakhoz fordulunk segítségért, amikor

megnyugtatásra van szükségünk. A világkultúra számos megnyugtató,
vigasztaló és oltalmazó szót őriz: a délnyugat-amerikai sivatag navahó
indiánjai (saját nyelvükön diné, azaz „emberek”) Áldott út imájával a
kaotikus időszakokban a természetes rendet dicsőítették; hasonlóak az
Ószövetség papi áldásai, amelyek két vékony, csaknem 3000 éves
ezüstlemezecskén találhatók. Egyedül vagy közösen, hivatalos vagy meghitt
körben, fennhangon vagy suttogva mi, emberek, különleges szavakat
hívunk segítségül, hogy átvezessenek minket életünk nehéz pillanatain.
Ha egy alkotásra úgy tekintünk, mint a bennünk élő gondolatok
kifejeződésére, akkor a művészet, a lm, a zene és az irodalom több
értelmet nyer, mint puszta szórakoztatás. Belső és külső világunk
összekapcsolódásának hatására az inspirációra úgy kell tekintenünk, mint
önmagunkról szóló tudatos információra – amely kiaknázatlan
lehetőségeinkre és képességeinkre emlékeztet. Ebből a szempontból a múlt
spirituális hagyományai és az őket megőrző szavak a korokon átívelő
kommunikáció élő bizonyítékai.
A Bölcsességkódok írása során egy olyan gyűjtemény lebegett a szemem
előtt, amely egyrészt azokat a bizonyított erejű szavakat tartalmazza,
amelyekhez korszaktól függetlenül szükség esetén segítségért fordultunk,
másrészt olvasmányos, könnyen befogadható és modern kézikönyvformát
ölt. A nagy becsben tartott imák, mantrák, énekek és himnuszok célja, hogy
megnyugtassanak, védelmet és gyógyulást nyújtsanak, amikor az élet
veszélyt, fájdalmat, kimondhatatlanul nagy veszteséget és reménytelenséget
tesz ajtónk küszöbére. Ilyen időszakokban a család és a barátok
legodaadóbb támogatása sem képes megakadályozni, hogy lezuhanjunk a
sötét verembe. Ezekben az időkben csak magunkra számíthatunk. És végül
is ez minden, mire szükségünk van. Megértve ezt az egyszerű igazságot,
tökéletesen kirajzolódott, hogy képesek vagyunk az igényeinkhez igazítani
agyunk hálózatát, és ha ezt – az önszabályozást – elvégezzük, akkor kezelni
tudjuk az élet kihívásait.
Amikor a nehézségekkel való szembesülés pillanatában tudatosan
alkalmazzuk a múltban született szókódokat, akkor a javunkra fordítjuk a
régi tudósok, gyógyítók, misztikusok és próféták bölcsességét, és többé nem
vagyunk áldozatok. Ettől fogva nem a körülményeink határoznak meg
minket, mert sorsunk irányítóivá válunk. Ez a tudás rejlik a
bölcsességkódokban. A jelenlétükben megváltozunk. Amikor kimondjuk
ezeket a szavakat, hangosan vagy csak magunkban, valami megmozdul
bennünk. És ez a „valami” az, ahol a szavak, a kémia és az idegsejtek ereje
csodás módon összefonódik. A kódok szavairól a saját szavaink jelentésére
asszociálunk. Az asszociáció pontos egymáshoz kapcsolódásra készteti az
agysejteket (a neuronokat), így biológiai állapotunk harmóniába kerül
érzelmi energiánkkal. Ekkor kémiai szempontból már nem ugyanazok az
emberek vagyunk, mint akár egy pillanattal vagy néhány órával korábban.
Ez a különbség nyitja meg az új gondolkodásmód ajtaját, amikor
veszteségeinkkel, félelmeinkkel és elárultatásunkkal szembesülünk. És bár a
változás nom, életünk résztvevői számára talán nem is észlelhető, mégis
bölcsességet, önbizalmat és képességet nyújt a bennünk mélyen rejlő erő
felébresztéséhez.
 BEVEZETÉS

Szavakban gondolkodunk.
Szavakkal beszélünk.
Elménk csendjében hallhatóvá válnak tudat alatti gondolataink szöveges
üzenetei, amelyek, tudományos becslések szerint, naponta 60-80 ezerszer
ismétlődnek szédítő ütemben. Most pedig új bizonyítékok is azt állítják,
hogy a szavak hatalma messze meghaladja a korábbi kutatások által feltárt
eredményeket. A legújabb vizsgálatok megerősítik azt a feltételezést,
amelyet a 20. században fogalmaztak meg először: a mindennapi beszédben
használt szavak azzal, ahogy gondolkodunk, és amiről egyáltalán képesek
vagyunk gondolkodni, közvetlenül hatnak arra, ahogy agyunk
„behuzalozza” önmagát.

A FELFEDEZÉS
A szó-agy kapcsolat felfedezése nem egy jól összehangolt, csúcskategóriájú
laboratóriumban végzett, misztikusan hangzó kapcsolatokat kereső kutatás
eredménye. Sokkal inkább egy hirtelen felismerés eredménye, amely egy
1937 és 1938 közötti váratlan oktatási megbízás során született meg.
Ekkoriban vállalt Benjamin Lee Whorf amerikai nyelvész helyettesítést az
indián nyelvészeti tanszéken. Amíg kollégája az egyéves kutatói szabadságát
töltötte, Whorf felismert egy, az idáig gyelmen kívül hagyott apróságot az
észak-amerikai hopi nyelvben. A hopit beszélők az időtapasztalatok
megnevezése nélkül – és rájuk való hivatkozás nélkül – mesélik el a
mindennapi élet eseményeit. Más szóval, a hopi nyelv kifejezi a jelen
pillanatot és a pillanatban zajló eseményeket, de nincsenek a múltat vagy a
jövőt közvetlenül leíró szavai.
Ez a paradigmaváltó nyelvhasználat vezette Whorfot a felfedezéshez, mely
szerint a szavak befolyásolják a neuronok kapcsolódási módját – ez a
felfedezés pedig megrengette a kor tudományos meggyőződéseit,
napjainkban egyszerre vitatott és elismert elmélet.

A PILLANAT KIFEJEZÉSE
Tökéletesen illusztrálja Whorf felfedezését az, ahogy egy őslakos átéli a
villámlást. Amikor a hopik a villámlásról beszélnek, nyelvük a villámlás
megtörténésére utaló igét használja, nem pedig egy valamiféle létező dolgot
megnevező főnevet. Körülbelül olyan, mintha azt mondanák, hogy
„villámlásban van”, azaz a villám állapotban van, és nem természeti
tárgyként észlelik a „villámlást”.
Ehhez hasonlóan, ha az óceánra gondolunk, amit a hullámzás szóval
írnánk le, a hullám vagy egy hullám szóval, a hopik számára a hullám egy
átfogó, jelenleg létező, élő és a pillanatban megvalósuló rendszer része.
Gondolkodásukat a tapasztalatot leíró nyelv tükrözi, hiszen azt mondják,
hogy „a hullám hullámzásban van”, a villám pedig „villámlásban”.

AZ ÉLŐ UNIVERZUM SZAVAI

Whorf szerint ezek a szószerkezetek felelősek azért, hogy a hopik
harmonikusan gondolkodnak önmagukról, szervezik meg életüket, és
tekintenek a kozmoszhoz fűződő kapcsolatukra. A teremtés egészének
viszonylatában például ők a kapcsolódások élő univerzumát látják, amely
réges-rég, a harmónia ősállapotában keletkezett. A rendszeren belül a hopik
számára az emberek és a természet közötti együttműködés az egyetemes, a
kozmosz egészére kiterjedő harmónia mindennapos kifejeződése.
Ez ez életigenlő gondolkodásmód éles ellentétben áll a hagyományos
tudományos szemlélettel, amely az univerzumot „halott” rendszernek
tekinti, mely véletlenszerű szerencsés kozmikus események sorozatából jött
létre valaha. A biológiának szerencséje volt, elméleteiket a világnézete
alapján dolgozták ki a vezető tudományágak az eredetünkről és az élet
fennmaradásáról, ez vezetett a versengés felértékelődéséhez, amelyet a 19.
századi természettudós, Charles Darwin a legerősebb túlélésének nevezett –
ahhoz a feltételezéshez, amelyről a 21. század legnagyszerűbb tudósai
egyszerűen azt mondják, hogy nem igaz. A biológia és más élettudományok
új felfedezései szerint nem a versengés, hanem az együttműködés a
természet alapszabálya.
A SZAVAK KÉPESEK MEGVÁLTOZTATNI AZ AGYAT
A szó-élet közötti kapcsolódás feltételezése igen mélyre vezet. Úgy tűnik,
hogy az általunk használt nyelv – az önmagunk leírására, gondolataink,
érzéseink, érzelmeink és hitünk kifejezésére kiválasztott szavak – valójában
keretet teremt az egységnek vagy éppen a szétválasztódásnak, amelyet a
mindennapi élet gondjain való gondolkodáskor, azok megoldásakor élünk
át.
Az igazolt szó-agy kapcsolat egy még mélyebbre vezető kérdés ajtaját
nyitotta ki. Lehetséges, hogy ha konkrét szavakat választunk az élet
kihívásainak kezelésére, akkor új problémamegoldási utak érdekében át
tudjuk hangolni az agyunkat? Más szavakkal: a szavak és szóminták tudatos
kiválasztása valóban segíthet másképp gondolkodni és érezni válság,
trauma, veszteség és szükség idején? A rövid válasz: igen. A hosszú választ a
könyv további része tartalmazza. Ahogy a következő oldalakon majd látni
fogjuk, őseink pontosan ebben hittek. Azontúl, hogy felismerték a szavak és
a biológia közötti szilárd hidat, tudásukat, a szókódokat szükség esetén
alkalmazták is.
A nemrég megjelent Words Can Change Your Brain (A szavak képesek
megváltoztatni az agyat) című könyvben dr. Andrew Newberg és
társszerzője, Mark Waldman Whorf elméletéhez nyúlnak vissza, és
pontosan elmagyarázzák, hogy mit jelent a szó-agy kapcsolat. Egyértelműen
leírják a kapcsolódást, a következőt állítva: „Egyetlen szó is képes
befolyásolni a zikai és érzelmi stresszt szabályozó gének működését.”
Newberg és Waldman kapcsolatot talált a szavak és a test között, ez pedig
meghaladja a gének szintjét, és befolyásolja magának a valóságnak az
észlelését. A jelenség a talamuszban kezdődik, egy kis mirigyben az agytörzs
közelében. A talamusz az érzékszervi információkat továbbítja az agy azon
területeire, amelyek feldolgozzák őket, majd jelekké alakítva a világ
érzékeléséhez járulnak hozzá. Így írják: „A tudatos szavakra, gondolatokra,
érzésekre adott válaszként a talamusz szerkezete idővel megváltozik, ezért
úgy véljük, hogy a talamusz változásai befolyásolják a valóság érzékelésének
módját.” A felfedezést ismertető beszámolójuk azoknak a növekvő számú
bizonyítékoknak a sorát gazdagítják, amelyek a szavak hatalmára mutatnak
rá, valamint arra, hogy miként használhatjuk őket nehéz pillanatokban.
A BÖLCSESSÉGKÓDOK
Whorf 20. századi felfedezései, valamint az idegtudományok és a biológia
területén elért legújabb tudományos eredmények ugyanazt a történetet
mondják el. Ugyanarra a kapcsolatra mutatnak rá. Szavaink befolyásolják
testünk kémiáját, agyunk idegsejtjeit, kapcsolódásuk és „begyújtásuk”
módját, hogy meghatározzuk:

hogyan gondolunk magunkra, és hogyan oldjuk meg gondjainkat;

mire vagyunk képesek gondolni.

Ez a tudás új értelmet ad a régi hagyományokban bevált énekeknek,

himnuszoknak, imáknak és mantráknak. Évezredek óta pontos szavak és
rituálék szálltak apáról úra, anyáról lányra, sámánról sámánra és
gyógyítóról gyógyítóra. A legkorábbi írásos emlékek korszaka óta ezek az
üzenetek fennmaradtak a jövő generációi számára az idő próbáját kiálló
szent iratokban és titokzatos írásjelekben. Napjainkban őseink
törekvéseinek örökségét a föld legtávolabbi, elzárt és rejtett helyein
lelhetjük meg – kolostorokban, templomokban és sírokban, az időtlen
bölcsesség csendes tárolóiban. Verbális örökségünkre a világ
legtiszteletreméltóbb spirituális hagyományainak szent irodalmában is
rátalálhatunk.
Elődeink saját koruk embereinek őrizték meg titkaikat, és azoknak, akiket
csak elképzelni tudtak, a jövő embereinek – nekünk. Úgy érezték, hogy a
következő generációknak is szükségük van ugyanazokra az érzelmi
horgonyokra és pszichológiai erőkre, amelyek segítenek nekik talpon
maradni a háborúkban, az időjárás viszontagságai és a társadalmi viszályok
közepette, mindazon nehézségek idején, amelyeket ők már átéltek, és
amelyekről sejtették, hogy újra és újra visszatérnek. A feltételezhetően több
mint 7000 éves ősi szanszkrit Védáktól a Mahábháratáig, Buddha
tanításáig, a judeo-keresztény Biblia „elveszett” szövegeiig és az indián
hagyományok szent misztériumáig, számos szövegből ma is megismerhetjük
a bölcsességkódok erejét, ha megértjük jelentésüket, és hogy miként
alkalmazhatjuk őket saját életünkben.

A KÖNYV HASZNÁLATA
Bár első pillantásra úgy tűnik, hogy az élet sok és sokféle próba elé állít
minket, ha közelebbről megvizsgáljuk az elénk kerülő kihívásokat, nom
kapcsolatot fedezhetünk fel tapasztalataink és észlelésünk között. A
kapcsolat a következő: mindaz, amit különálló problémaként érzékelünk,
valójában ugyanannak a kérdésnek a különféle kifejeződései. Például a
haragot, a féltékenységet és a kritikát más-más dolgoknak tekintjük,
egyenként szoktunk őket kezelni, de tulajdonképpen ugyanarra a fő
problémára mutatnak rá: a kezeletlen félelemre. A háttérben meghúzódó
félelem meggyógyításával (megoldásával) lebontjuk a biztonság iránti
igényünket, és az okokat, amelyek miatt ugyanaz a félelem változatos
formában fel-felbukkan az életünkben.
Őseink ismerték ezeket a kapcsolatokat. Értették a kapcsolatok közötti
dominóhatást is – egyetlen meghatározó félelem feloldásával sok érzelem
begyógyul. Az idők próbáját kiálló szent szavakba kódolt bölcsesség
átadásával megosztották egymással a megszerzett tudást.
Ezt a gondolatmenetet követve összeállítottam a bölcsességkódok
alapcsoportját. A gyűjtemény azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel
a leggyakrabban szembesülünk életünk során. A korszakoktól független
kódok arra szolgálnak, hogy a lehető leggyorsabban a legnagyobb erőt és a
legmélyebb gyógyulást adják át.
Könyvünk első öt részét a legnagyobb kihívásokat jelentő kérdéseknek
szenteltük. Ezek a védelem, a félelem, a veszteség, az erő és a szeretet. Két
további résszel egészítettem ki, hogy megértésükkel és alkalmazásukkal
elérjük célunkat. A hatodik rész a „vagyok” és az „akarom” erőkódokat
tartalmazza, a hetedik rész pedig két olyan parabolát mutat be, amelyek két
gyógyító igazságra gyelmeztetnek.
Annak érdekében, hogy a szöveg befogadása egyszerű és gördülékeny
legyen, minden fejezet a következőképpen épül fel:

Először maga a bölcsességkód, az erőkód vagy a parabola olvasható:

pontos idézet egy szövegből, szentírásból vagy egy régi becses
tanításból.
A bölcsességkód funkciója: a kód céljainak megfelelő elvárás.
A bölcsességkód forrása azzal a hivatkozással, ahol a kód
közvetlenül olvasható, vagy magasabb szintű összefüggések is
felfedezhetők.
 A bölcsességkód elemzése: összefüggések, a kód jelentése,
alkalmazása az életünkben.

Bár ezt a könyvet elejétől végéig, folyamatos szövegként is olvashatjuk,

kézikönyvként is használható – egy egyszerűen fellapozható
bölcsességgyűjtemény, ha gyors megerősítésre és érzelmi támogatásra lenne
szükségünk.
Őseink ugyanazokat a veszteségeket, félelmeket, nehéz döntéseket és
mély fájdalmakat élték át, mint amelyekkel mi is szembesülünk. Az ő
régmúltból érkező szavaik az időtlen emberi tapasztalatok mentén
összekötnek minket velük. Az ilyen pillanatokban feloldódnak a közénk
ékelődő évszázadok, és a múlt tanításai jelen életünk tanulságaivá válnak.
Köszönöm, hogy megismered a következő oldalakon található
bölcsességkódokat.
Gregg Braden
Santa Fe, Új-Mexikó
 A BÖLCSESSÉGKÓDOK HASZNÁLATA

Nehéz időkben, kérlek, nyisd ki a Bölcsességkódok könyvedet, lapozz a

tartalomjegyzékhez, és keresd meg azt a részt, amelyik megszólít az adott
pillanatban, vagy tükrözi az épp veled szemben tornyosuló kihívást.
A következő lépéseket bevált sorrendbe szedtem, hogy ugyanúgy
használd a bölcsességkódokat és az erőkódokat, ahogy őseink tették a
múltban.
1. lépés: Ismerkedj meg a kiválasztott bölcsességkóddal, olvasd el a
forrásait és a hátterét. Ez az első lépés rendkívül fontos, mert megnyitja az
ajtót, és a múlt szavai téged szolgálnak a jelenben. Például tudván, hogy ma
is hozzáférhetők azok a szavak, amelyek 3000 évvel ezelőtt Mózest
védelmezték a Sínai-hegyhez vezető, a Tízparancsolatért megtett veszélyes
útja során, megerősítenek hitünkben, hogy az a védelem, amelyet Mózes
akkor kapott, számunkra is elérhető.
2. lépés: Módosítsd fókuszodat a Gyors Koherencia® technikával. A
következő oldal keretes írásában ismertetett egyszerű lépéssel meg tudod
változtatni a fókuszodat és a légzésedet, ami aktiválja a szívben lévő, érző
idegsejtek hálózatát. A hálózat sejtjei hormonális és elektromos jelek
sorozatát hozzák létre a testben, így kialakul egyfajta érzelmi nyitottság egy
új nézőpont befogadására. A szívtudatra való fókuszálás azért hatékony,
mert míg az agy elsősorban polaritások sokaságaként észleli a világot – tehát
valami vagy balra van, vagy jobbra; vagy jó, vagy rossz; vagy siker, vagy
kudarc –, a szív másképp működik. A szív nempoláris szerv. Amikor
szívintelligenciánk egyesített perspektívájából közeledünk egy szóhoz,
tárgyilagosabban és egészségesebben tekintünk a kihívásra.
A szívvel kapcsolatos paradigmaváltó felfedezések jó része az emberi szív
teljes körű megértését célzó, úttörő kutatásokat szervező HeartMath Intézet
tudósainak köszönhető. A fókusz és a légzés körülményeinek megértésével
testünk harmóniába kerül (ezt az állapotot nevezik pszciho- zikai
koherenciának), ezzel érjük el, hogy a szókódok optimális hatékonysággal
lépjenek be életünkbe. A harmónia elérését szolgáló módszer azért kapta
helyesen a Gyors Koherencia® technika elnevezést, mert csupán két
lépésben megvalósítható.
Ezek a lépések külön-külön küldenek jeleket a testnek, hogy oldják a
stresszt és optimalizálják a gyógyulás lehetőségét. A két technika
egyesítésével olyan teljestest-harmónia jön létre, amilyet életünkben
általában akkor élünk át, amikor biztonságban és jóllétben érezzük
magunkat.
A Gyors Koherencia® technika
Először válts át a szívfókuszra, és lélegezz. Vezesd át a gyelmedet az
elméről a szív területére, lélegezz a szokásosnál kissé lassabban, mintha a
lélegzeted a szívedből jönne. A légzés lelassításával azt a jelet küldöd a
testednek, különösen a szívednek, hogy biztonságban van, minden
rendben van ahhoz, hogy a gyelmed befelé forduljon.
Ez a lépés önmagában is egy elég erős, önmagában is alkalmazható
technika, amikor maguk alá gyűrnek a napi események, vagy csak
szeretnél jobban kapcsolódni önmagadhoz. Egyúttal megteremti a B
lépés alapját.
Ezután aktiválj egy pozitív érzelmet. Igyekezz őszintén átélni egy, a
szívközpontban lakozó gyógyító érzést, például hálát, elismerést,
valakitől vagy valamitől kapott gondoskodást. Ennek a lépésnek az a
kulcsa, hogy először a lehető legjobban válj képessé az érzésre, majd
engedd át magad neki, mindenestül öleld magadhoz, és hagyd, hogy a
szívedből sugározva betöltse testedet és átjárja egész lényedet.
Ezek az egyszerű lépések létrehozzák testedben a harmónia
optimalizálásához szükséges körülményeket, valamint megteremtik az
agy és a szív közötti koherenciát.
(A Heartmath Intézet engedélyével adaptálva)

3. lépés: Olvasd el újra a bölcsességkódot. A 2. lépésben létrehozott szív-

agy kapcsolat perspektívájából olvasd el újra a kiválasztott
bölcsességkódot akár magadban, akár fennhangon. Ne foglalkozz a régies,
olykor kusza nyelvtannal, a rossz mondatszerkezettel vagy a fordításban
fellelhető különbségekkel, hagyd, hogy a bölcsesség és az üzenet szándéka
ebben a pillanatban átjárja lényedet. A legjobb képességeidre támaszkodva
éld át azt a szándékot, hogy a kód, az ima, a himnusz vagy a mantra
üzenetét egyenesen a szívedből szólaltasd meg. Ősi szokás volt például a
tibeti szerzetesek körében, hogy bölcsességkódjaikat kilégzésszerűen
mondták.
Legalább három percig folyamatosan mondogasd vagy lélegezd ki a
bölcsességkódot. A tudósok szerint legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy a
test felszabaduljon a szókódok által létrehozott érzelmi eltolódás hatására.
4. lépés: Figyeld meg a testi érzéseket. A test gyorsan reagál a tudat és a
légzés megváltozására. Noha ezek a változások kezdetben gyengének
tűnnek, egyre határozottabban megnyilvánulnak, ahogy gyakorlottabbá
válsz.

Figyeld meg a zikai érzeteket: szorongást vagy békességet érzel?

Idegesnek vagy nyugodtan érzed magad?
Figyeld meg az érzelmeket: félelem- vagy biztonságérzetet érzel?
Kontrollálatlan vagy kontrollált?

Nem léteznek helyes vagy helytelen tapasztalatok. A legfontosabb, hogy

észleld a különbséget a szókódgyakorlat előtti és a jelenlegi állapotod
között.
A gyakorlatot naponta többször is megismételheted, például kezdheted
ezzel a napot, és elvégezheted este, lefekvés előtt. Ahogy a többi készség
esetében, most is igaz, hogy minél többször gyakorlod a szív és az agy
közötti koherencia létrehozását, annál könnyebben fog menni. És ahogy
könnyebb lesz, úgy válik természetessé az érzés átélése. A növekvő
könnyebbséggel egyre hosszabb ideig tudod majd fenntartani a szív-agy
kapcsolódást.
A tudományos tanulmányok leírják a koherenciát és működésének
hátterét, de az őseinknek nem volt szükségük tudományosságra ahhoz,
hogy éljenek a koherencia által teremtett harmóniával. Rájöttek, hogy ha a
nehéz pillanatokban szabályozzák a légzésüket és létrehozzák a szívfókuszt,
kapaszkodót kapnak életük szélsőséges helyzeteinek túléléséhez. Ha
érdekelnek a szív-agy koherencia tudományos részletei, felfedezése és
alkalmazása, kérlek, olvasd el a Resilience from the Heart (Szívből eredő
reziliencia) című, 2014-ben megjelent könyvem 1. és 2. fejezetét (lásd
Forrásművek).
 A SZAVAK: KÓDOK

A szavak képesek tüzet gyújtani az emberek fejében.

A szavak a legkeményebb szívből is képesek
könnycseppeket fakasztani.
–P R
Azt mondják, hogy ha egy értékes dolgot el akarunk rejteni, tegyük
közszemlére. Látványosan igazolják ezt a gondolatot az egyiptomi Szakkara
nekropoliszában talált ősi piramisszövegek. A sírkamrák hosszú labirintusa
olyan titkot rejtett magában, amit több mint 4000 éve mindenki láthatott,
aki csak járt a föld alatti építményben. Az V. dinasztiabeli Unasz király
uralkodása alatt készült folyosókat a padlótól a mennyezetig
elgondolkodtató üzeneteket hordozó hieroglifák borítják.

TÉRKÉP A KÖVETKEZŐ VILÁGBA

A falakba írva, vésve és faragva olvasható az útmutatás arról, hogy az
emberi lélek hogyan utazzon a halálban, amikor elhagyja zikai testét, és
elindul a másvilágba. Ám a rendkívül jó állapotban fennmaradt feliratok
nem csupán útmutatóul szolgálnak az utazás befejezéséhez. A köztes állapot
alkímiája mellett a szöveg számos, az ilyen út során óhatatlanul felmerülő
érzésről is szó, így az aggodalomról, a kételyről, a szorongásról és a
félelemről.
Az ember életére jellemző bonyolult és intim kapcsolatokat, a nehéz
helyzeteket, és az életben maradásért vívott küzdelmet követően a halál
idején természetszerűen megkérdőjeleződnek az életben meghozott
döntések. Az élet személyes értékelése kételyeket ébreszthet, amikor eljön
az a pillanat, hogy a lélek méltónak bizonyul a következő világba való
átlépésre. Mivel zikailag senki, aki vigaszt és megnyugvást nyújtott volna
Unasz király lelkének az átalakulás pillanatában, nem lehetett jelen, az
ókori írástudók ezeket az üzeneteket örökítették meg a falakon, mintegy
helyettesítő princípiumként, a korabeli egyiptomi vallásos szekták elterjedt
szokásait követve. A halálba utazó lélek támogatásának kulcsa, hogy a
gondolkodásnak gyökeresen meg kell változnia a halál időpontja előtt. Ez az
elmozdulás indítja el a zikai folyamatot, amely a túlvilágba tartó lélek
számára sikeres utat biztosít. A halál előtti beavatás sikerének feltétele, hogy
a temetkezési szövegek megegyezzenek azokkal a szövegekkel, amelyeket a
lélek – ebben az esetben Unasz király lelke – már a halála előtt megismert.
Azaz haláltusája közben a király már gondolt a túlvilágba vezető útra.
Érzelmileg már felkészült a rá váró átalakulás energiaelmozdulására. Agya
már áthuzalozódott az új megtapasztalás támogatására. A templomfalak
hieroglifái katalizátorként támogatták Unasz király gondolkodásának
átalakulását. A döntő tényező, hogy a hieroglifák (képekkel ábrázolt szavak)
voltak a váltást előidéző kódok.

TITOK A HIMALÁJÁBAN
A Himalája fennsíkjain mindennap van nyár és tél – a nyár a közvetlen,
magassági napsugárzás, a tél pedig, amikor a nap eltűnik a Himalája csipkés
élű csúcsai mögött. Meghívtam negyven embert, hogy csatlakozzanak
hozzám egy ide, a világ túlsó felére vezető utazásra, az egyik legtávolabbi,
legelszigeteltebb és legcsodálatosabb, a szent tudást a mai napig őrző helyre:
egy ősi tibeti kolostorba. Tizennégy napig szoktattuk testünket a tengerszint
feletti 5 000 méteres magassághoz. Kézzel vájt facsónakban utaztunk egy
jeges folyón, órákig néztünk egymás szemébe az orvosi maszkok felett,
amelyek védtek a veterán kínai buszunk padlójából áradó porfelhőtől.
Kapaszkodtunk az ülésekbe, sőt egymásba is, felkészültünk a legrosszabbra,
hogy kiesünk a buszból, ahogy áthaladtunk az elmosott hidakon és az
úttalan sivatagokon, csak hogy ezen a helyen lehessünk. De a végállomás
szépsége megért minden kék foltot és porfelhőt. Ha a kolostorokat
könnyebben meg lehetne közelíteni, emberek ezrei tették volna meg a
hozzájuk vezető utat az idők során, és az időtlen szentélyekben megőrzött
bölcsesség valószínűleg a „fejlődés” áldozatául esett volna. E napon egyszer
csak ott találtam magam a csoportommal egy ablaktalan kápolna hideg
kőpadlóján ülve, vártuk, hogy találkozhassunk végre az ősi templom
rangidős szerzetesével.
A SZAVAK: KÓDOK
Figyelmemet egyenesen a gyönyörű és kortalannak tűnő ember szemébe
vezettem, aki gesztenyebarna szerzetesi öltözékben, lótuszülésben ült
előttem. Ő volt a kolostor apátja. Tolmácsunk segítségével ugyanazt a
kérdést tettem fel neki, amelyet minden szerzetesnek és apácának feltettem,
akikkel zarándoklatunk során találkoztunk.
– Amikor imádkozni látjuk – kezdtem –, mit csinál a testében? Amikor
kívülről az látszik, hogy napi 14-16 órán keresztül mantrákat kántál és
énekel, mi történik belül?
A fordító tolmácsolta az apát szavait, közben erős érzés hullámzott át a
testemen, mert rájöttem, hogy ezért kellett eljönnünk erre a helyre.
– Soha nem láthatod az imádságot – felelte –, mert az imádság
láthatatlan. – Megigazította nehéz gyapjúköpenyét a lába alatt, és így
folytatta: – Amit látsz, azt kell megtennünk azért, hogy létrehozzuk az
érzést a testünkben. Az érzés az ima, és a szavak teremtik meg az érzést!

A BÖLCSESSÉGKÓDOK
Az apát válasza egybecseng a legfrissebb tudományos folyóiratokban
publikált felfedezésekkel. Elmondta, hogy az ősi énekek szavai
katalizátorként kiváltják azokat az érzéseket, amelyek megváltoztatják a
személy erre felajánlott testét. A szavak a kódok. Üzenete a nyugati
gnosztikus és keresztény hagyományok ősi szentírásaiban 2000 évvel ezelőtt
rögzített gondolatokat visszhangozzák. Például János evangéliumának korai
fordításaiban (16:24) arra buzdítanak, hogy az imát olyan szavakkal
erősítsük meg, amelyek hatására képesek vagyunk átadni magunkat az
imákban megszólaló érzéseknek. „Eddig nem kértetek semmit az én
nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.”
Ebből az derül ki, hogy a szavak lobbantják lángra az érzelmeket, amelyek
hatására imánk olyan hatékony lesz, mint aztán a belőle fakadó események
sora.
Ha megengedjük magunknak, hogy áthasson minket az, amit a
kimondott szavak a tudat legmélyebb szintjén jelentenek, akkor
megszületnek a kódok által kiváltott neurológiai és biológiai reakciók. A
katalizálás potenciális erejéről, amilyen a biológiai láncreakció is,
egyértelműen fogalmaz az írnok Tamás az ő nevét viselő elveszett
evangéliumban. Azt állítja, hogy ha azt mondjuk egy hegynek, hogy „hegy,
menj odébb”, a hegy odébb megy.
Ha ez a tudás az ókorban ilyen erővel bírt, és a múlt nagy részében
következetesen működött, akkor ennek ma is használhatónak kell
bizonyulnia! A tibeti apát és a gnosztikus evangélium szinte ugyanazokkal a
szavakkal írják le ugyanazt az elvet.
A legősibb és legkedveltebb spirituális hagyományaink több mint 5000
évvel ezelőtt felismerték a kimondott szavak és az agyműködés közötti
kapcsolatot. Konkrét szómintákra támaszkodtak, ezeket mondták el –
imákat, mantrákat, himnuszokat és énekeket –, hogy inspirálódjanak
belőlük, biztonság, kényelem és gyógyulás köszöntsön életükbe a
mindennapi kihívásokkal való szembesülés során. És bár a régiek nem
voltak a mai értelemben vett tudósok, tökéletesen ismerték a szókódok
hatását.
Bár az idők megváltoztak, mégsem különbözünk annyira az őseinktől,
amikor az ajtónkon bekopogtató kihívásokra kell válaszolnunk. Minket is
megrendít szeretteink elvesztése. Mi is védelmet kérünk, amikor félünk. Mi
is útmutatást keresünk nehéz döntések meghozatalakor. És ahogy őseinken,
rajtunk is segíthetnek az ő életükben megszületett bölcsességkódok.
 ELSŐ RÉSZ

VÉDELEM

Nem tudom, hogy valóban a világ állapotától félek-e.

Azt hiszem, amitől félek,
inkább a világ állapotához való viszonyom.
–C D. L
Az emberiség osztozik bizonyos félelmekben, ezért általánosságban azt
mondhatjuk, hogy időnként mindannyiunknak menedékre és védelemre
van szüksége. Olykor látható erőktől kell megvédeni magunkat, például egy
nyers zikai fenyegetéstől. Ha például egy dühös munkatárs ellen kell
védekeznünk, bizonyos lépéseket teszünk, hogy elkerüljük a felénk
irányuló haragot, vagy megoldjuk a problémát. Ezt a fajta védekezést lehet
a legegyszerűbben azonosítani, felmérni és orvosolni.
Néha azonban úgy érezzük, hogy olyan erők ellen kell védekeznünk,
amelyek nem ilyen nyilvánvalóak, mert szemmel nem láthatók. A
láthatatlan erőkkel nehezebb boldogulni. Az ilyen erők ellen őseink a
bölcsességkódokat vetették be, mert ezek elmozdítják perspektíváinkat, sőt
szervezetünk kémiáját, hogy védelmezzenek, amikor személyes oltalomra
van szükségünk. A most következő, védelmező bölcsességkódok a
keresztény, a buddhista és a védikus hagyományok régi imáiból
származnak.
 1. BÖLCSESSÉGKÓD

91. zsoltár
. : Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható
árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram,
Istenem, akiben bízom.
F : védelem. Ezt a kódot Mózes alkotta meg, hogy oltalomban
részesüljön az ismeretlen erők ellen, miközben felfelé tartott a Sínai-
hegyen. A kód a védelem etalonja lett, amelyet a mindennapi
kihívásoktól kezdve a csatába készülő sereg oltalmazásáig esetek
sokaságában használtak.
F : Biblia, Zsoltárok könyve, 91. fejezet 1–26.
A protestáns keresztény Biblia Ószövetségének 39 könyve között a
Zsoltárok könyve egyedülálló. A zsoltárokat megelőző 18 könyv általános
témákat, valamint a következő 20 fejezet elsősorban információkat,
utasításokat és parancsokat tartalmaz, amelyek Istentől érkeznek a föld
népéhez. És épp itt érhető tetten, hogy a zsoltárok mások, pont a többi
fejezet ellentétei.
Nem az Istentől kapott kinyilatkoztatásokat tartalmazzák; a Zsoltárok
könyvének 2 461 sornyi himnuszai – a tisztelet és az imádás dalai –
Istennek lettek felajánlva. Más szavakkal: a zsoltárok olyan használatra kész
imák, amelyeket szükség esetén a hétköznapi általános esetek sorától
kezdve a különleges imaalkalmakig használhatják a családok és a
közösségek.
A 91. zsoltár a Mózes imája, A védelem imája és A katona imája címet is
viseli, és az egyik legnagyobb erejű az általam hozott példák között.
Megjegyzés: A fordítás és a zsoltárok számozása közötti eltérés miatt a 91.
zsoltár a Jakab király-féle Bibliában a 90. volt a Biblia sokkal, körülbelül
1700 évvel korábbi, görög nyelvű változatában, a Szeptuagintában.

91. ZSOLTÁR
Az ősi héber Zóhár, a misztikus kabbala alapműve leírja, hogy hogyan védte
meg a 91. zsoltár Mózes prófétát, amikor másodszor ment fel a Sínai-
hegyre, vagyis akkor, amikor megkapta a Tízparancsolatot. A Zóhár szerint
Mózest egy ismeretlen eredetű és ismeretlen anyagú misztikus felhő vette
körül, amikor felfelé mászott. A felhő olyan sűrűvé vált, hogy Mózes
semmit nem látott maga előtt, és a felhő alatt állók sem látták őt. Mózes
nem tudta, mi történik, mit jelent a felhő, vagy mire számíthat. Nem tudta,
hogy fog-e még valaha találkozni a családjával, a barátaival és a követőivel.
Ebben a bizonytalanságban és félelemben költötte és szavalta Mózes az
oltalmat kérő 91. zsoltárt. Az imának tulajdonított erőnek köszönhetően
Mózes védelmet nyert. Mózes ment tovább felfelé, végül felért a Sínai-hegy
tetejére, és megkapta a kőtáblákat a parancsolatokkal, amelyek az elmúlt bő
3000 évben a zsidó és keresztény vallások híveinek elsődleges törvényeiként
működtek.
Igaz, hogy Mózes eredeti, teljes imája 16 versből áll, de szükség idején
sokszor az egyszerűség kedvéért csak a következő két verset szokták idézni:
Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt
mondhatja az Úrnak:
Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom.
Ha alaposabban megvizsgáljuk az imát, kiderül, hogy az általa nyújtott
védelem forrása a jelentés mélyebb rétegeiből ered, amelyet azok értenek,
akik ismerik a kódot.

ISTEN KÓDNEVEI
Noha egész könyvek foglalkoznak Mózes védelemimájában rejlő titok
feltárásával, én a következő fejtegetésben az imádságban szereplő kódolt
istennevekre és az általuk nyújtott védelemre fókuszálok. A sort a Felséges
kezdi.
1. kódnév: FELSÉGES
Isten első kódneve a Felséges. A bibliai héberre arámiból (a szentírás eredeti
nyelvéből) általában Él Eljonnak fordították. Ennek jelentése „a legfelső
Isten”, „magasságbeli Isten”, jelezve, hogy semmi sem lehet hatalmasabb
vagy erősebb, mint a név által képviselt erő. Ezt a szókódot már az
Ószövetség elején is használják (Teremtés 14:18–20): „Áldott legyen Ábrám
a magasságbeli Isten előtt, aki az eget és a földet teremtette. S áldott legyen
a magasságbeli Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet.”
2. kódnév: MINDENHATÓ
Isten második rejtett neve a Mindenható szó, amelyet a közép-keleti
bibliakutatók általában „Saddajnak” (jelentése „Mindenható”) vagy „Él
Saddajnak” (jelentése „Mindenható Isten”) fordítanak arámiból. Ez az
egyike annak a hét istennévnek, amelyek mintegy 6 800 alkalommal
helyettesítik Isten valódi nevét a héber Bibliában. A másik hat megnevezés:
Éhjeh, jelentése „én vagyok”, Ceváót, jelentése „gazda”, Elohim, jelentése
„istenek”, Él, jelentése „Isten”, végül Eloah, amely szintén „Istent” jelent.
3. kódnév: ÚR
A harmadik kódnév talán a legközvetlenebb, legtitokzatosabb és a
legnagyobb erővel bíró. Ez Isten személyneve: Jahve. Miután Isten először
nyilvánult meg Mózes előtt a Sínai-hegyen mint „Vagyok”, Mózes
megkérdezte, hogy hogyan szólítsa Istent a jelenlétében. A válasz Isten
személynevének egyszeri kinyilvánítása volt a föld népének címezve: „Jahve
vagyok.”
A héber Biblia legkorábbi feljegyzéseiben, a mérvadó, 6. századi
maszoréta szövegátírások előtt Isten személyneve egyértelműen a Jahve
volt. Mivel az ortodox zsidó hagyomány ezt a nevet annyira szentnek tartja,
soha nem szabad köznévként leírni vagy szóban használni. Ezért aztán a
héber nyelvű Bibliában mintegy 6 800 alkalommal használtak Isten neve
helyett más elnevezéseket, ilyen például az Adonáj, az Elohim és az Úr.
4. kódnév: ISTEN
A negyedik kódnév, az Isten, a héber Elohim fordítása, az Ószövetségben ez
Isten leggyakrabban előforduló megnevezése. Bár mai napig bizonytalanság
és titokzatosság veszi körül a szó pontos fordítását, jellemzően a Teremtő
Istenhez kapcsolódik.
E misztikus szó első felbukkanása a Teremtés könyvének első mondatában
(1:1) található: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” Ebben a
kijelentésben Istenre mint a szinguláris Teremtőre utalnak. A Teremtés
könyvének egy későbbi versében (1:27) mélyebben megismerjük magát a
teremtést.
A Teremtés könyve így kezdődik (1:27): „Isten megteremtette az embert,
saját képmására, az Isten képmására teremtette őt”, jelezve, hogy az
emberiség egy egyedi lényeg tükröződése. Ugyanennek a mondatnak a
második részében tágabb értelmet nyer az ősi cselekedet: „fér nak és nőnek
teremtette őket”, ami a szinguláris jelleg helyett a duális, kettős jellegre utal.
(A kiemelések tőlem származnak). Így nyilvánul meg előttünk a Teremtő
mind egyedi, mind többes jellege.
A katona imája
Mindamellett, hogy a 91. zsoltár személyes védelmet biztosító forrás, mióta
megszületett, egész hadseregek védelmi imájaként is szolgál a harcra való
felkészülés idején. Az I. világháború során bevett szokás volt, hogy a csata
előtti éjszaka a katonai egységeknek meg kellett tanulniuk ezt a zsoltárt.
Ezzel, Mózes védelemimájával felkészítették szívüket és elméjüket a szemtől
szembeni küzdelemre, amely az európai csatatereken várt rájuk.
 Korábban már említettük, hogy az első két verset gyakran rövid, oltalmat
kérő imádságként szokták idézni, de az egész ima használható erre a célra,
és gyakran így is tesznek. A teljes 91. zsoltár sorait követve sorra vesszük
Isten különböző neveit, hogy egyszerűbb legyen az áttekintés.
Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él, az így
beszél az Úrhoz:
Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom! Ő szabadít ki az
életedre törő vadász csapdájából.
Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod.
Nem kell félned az éji kísértettől, sem a nappal repülő nyilaktól; sem a sötétben
terjedő ragálytól, sem a fényes nappal kitörő dögvésztől.
S ha ezren esnek is el oldaladon, a jobbod felől tízezren, téged nem találnak el.
Saját szemeddel láthatod majd, látni fogod a bosszút a bűnösökön.
Te, aki így beszélsz: az Úr a menedékem, te, aki a Fölségest hívtad oltalmadra.
Így nem ér semmi baj, csapás nem közelít sátradhoz.
Mert elküldi angyalait hozzád, hogy védelmezzenek minden utadon.
A kezükön hordoznak majd téged, nehogy kőbe botoljék a lábad.
Oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el.
„Hű volt hozzám, azért megmentem, védelmezem, mert ismeri nevemet.
Ha hozzám fordul, meghallgatom, minden szükségben közel vagyok hozzá,
megszabadítom és dicsőséget szerzek neki.
Napok teljességével áldom meg és megmutatom neki üdvösségemet.”

AZ 1. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkódok ereje az ismétlésekből és az állító módú
megfogalmazásból fakad. Így lehet a kódot bevésni a tudat alatti elmébe.
Amikor létrehozzuk a szív-agy harmóniát A bölcsességkódok használata
című rész alapján (lásd 19. oldal), életre hívunk egy „forróvonalat” a
tudatalattinkkal való közvetlen kommunikációhoz.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül megérint a bizalom érzése
és a bizonyosság, hogy nem vagy egyedül. Az alkalmazás kulcsmozzanata
az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre összpontosítva kell befogadni, és
inkább a szív, mint az elme hangjára kell gyelni.

Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él, az így

beszél az Úrhoz:
Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom!
 2. BÖLCSESSÉGKÓD

A buddhista Menedékima
. : Menedéket veszek a Buddhában, a dharmában
és a szanghában, amíg a megvilágosodást el nem érem.
F : védelem. Ez a kód egy adott időszakban spirituális szinten
nyújt személyes védelmet.
F : A kód a tradicionális tibeti buddhista Menedékima
rövidített változata. A teljes szöveget a kód elemzése tartalmazza.
A buddhista Menedékima bizonytalan eredetű. Bár általában a nagy jógit,
Atísát (Atísa Dípamkara Srídzsnyána) tartják a szerzőjének, továbbra is
bizonytalan és vitatott kérdés, hogy ő személyesen alkotta-e meg az imát,
vagy azért tartják őt a szerzőjének, mert olyan hathatósan segített a tanok
terjesztésében. Atísa a buddhista hagyományok tanítómestere volt, ő
rendezte és válogatta ki Buddha 84 000 tanítását egyetlen korszakalkotó
szövegbe, amelyet ma is használunk. A megvilágosodás ösvényének lámpása
című mű klasszikus szövegében Atísa leírja azokat a gyakorlatokat, amelyek
közül az egyik a buddhista Menedékvétel-ima.
A 2. bölcsességkód a Menedékvétel imája, a Menedékvétel útmutatója,
Atísa Menedékvétel imája elnevezéseket viseli, de leginkább a Három ékkő
imájaként ismert. A tibeti hagyományban az ima elnevezése kandro, és ez
az egyik gyakorlat, amelynek végzésével menedékre lehet lelni a
buddhizmus három alapelemében, vagyis ékkövében. Ezek a következők:
Buddha (az utat felfedező megvilágosodott személy tanítása), a dharma (a
valóság örök igazsága) és a szangha (a buddhisták közössége –
hagyományosan az apácák, szerzetesek és segítőik), amelyeket a következő
bekezdésben be is mutatunk.

A TIBETI BUDDHISTA OLTALOM ANATÓMIÁJA

Az emberi élet kémiai kódjait, a DNS-szálainkat leegyszerűsítve általában az
ábécé négy betűjével – C, T, A, G – jelölik, ezek az életet létrehozó
fehérjéket jelentik: a citozint, a timint, az adenint és a guanint. Míg egyes
fehérjék akár több száz alapszintű aminosavat tartalmaznak, a rövidítés
különféle kombinációinak felhasználásával lehetővé válik a legbonyolultabb
fehérjék gyors és egyszerű olvasása, írása és leírása. A buddhista oltalomima
igencsak hasonló módon működik.
Noha maga az ima sok mélység- és jelentésréteget rejt, a lényegét pusztán
három rövid vers hordozza. És éppen úgy, ahogy a C, T, A és G betűk a
DNS-kód mélyebb értelmét hordozzák, a 2. bölcsességkód minden verse
önmagunk és életünk tapasztalatainak mélyebb megértését fejezi ki. A
következőkben röviden ismertetjük az imádság anatómiáját, magának a
menedéknek a jelentését, valamint a négy alapelvet, amelyek az életünkben
különböző fokú menedéket biztosítanak.
A MENEDÉK JELENTÉSE
A tradicionális buddhista szövegek szerint különféle típusú és változó
menedékeket keresünk életünk során. A 2. bölcsességkód tekintetében a
menedék szó elsősorban a szenvedéssel szembeni oltalmat jelenti,
amennyiben gondolkodás- és életmódunkat Buddha tanításaihoz igazítjuk.
Az ima ezt a fajta menedéket a három „tárgy”, vagyis alapelv formájában
jelöli meg: Buddha, a dharma és a legfőbb közösség, azaz a szangha. Az
alábbiakban röviden ismertetjük az egyes alapelveket, és hogy melyik mit
jelent az életünkben.
1. alapelv: Menedék a Buddhában
A menedék első tárgya a Buddha útja, vagyis maga a buddhizmus. A
„Buddhában való menedékvétel” elkötelezettséget jelent a tudatos
gondolkodás és cselekvés mellett azért, hogy alaposabban megismerjük
önmagunkat és a világgal való kapcsolatunkat. Ez az út mélyebb kapcsolatot
igényel köztünk és a megvilágosodás között, amelyről Buddha mondja meg,
hogy életünkben mi lehetséges.
2. alapelv: Menedék a dharmában
A menedék második tárgya a dharma. Buddha oltalomimája szerint ez a
menedék az elme nyugtalan és félelmekkel teli érzéseit harmonizáló
írásokban (a buddhista szentírásokban) található. Ha gyelmünket a világ
kaotikus kérdéseitől a természetben és az emberi testben tükröződő
harmóniára vezetjük, megszabadulunk a félelemtől és a szenvedéstől.
3. alapelv: Menedék a szanghában
A menedék harmadik tárgya a szangha. A menedékvétel arra utal, hogy
időt kell tölteni a bodhiszattvák társaságában, vagyis azokkal, akik elérték a
tudatosság magasztosabb állapotát. Ők azok a nagylelkű személyek, akik bár
elérték a megvilágosodás állapotát, úgy döntenek, hogy a földi élet
mindennapi, megvilágosodás nélküli birodalmában maradnak, hogy
enyhítsék azok szenvedését, akik még nem érték el ezt az állapotot.
4. alapelv: Imádkozás korlátlan ideig
Van egy negyedik elv is, amely teljessé teszi azt a kódot. Ez a recitálás utolsó
és végső része, amely meghatározza annak a menedéknek az időtartamát,
amelyért a kódhasználó fohászkodik. Ez a hozzáadott elv egy egyszerű
kijelentés: „Amíg elérem a megvilágosodást.” A buddhizmus mahájána
irányzata világosan leírja a megvilágosodás állapotát. Ez a bodhiszattva
tudatosság sikeres megvalósítása. Szó szerint véve, a 2. bölcsességkód
lényege szerint a kért védelmet és menedéket addig kell fenntartanunk,
amíg elérjük a megvilágosodást, és bodhiszattvák leszünk. A négy alapelvet
ötvöző fogadalom a kód erejének forrása.
Menedéket veszek a Buddhában, a dharmában
és a szanghában, amíg a megvilágosodást el nem érem.
A kód eredeti nyelvén, a szanszkrit szövegben a bölcsességkód minden
egyes része a namo szóval kezdődik, melynek jelentése „tisztelgés” vagy
„tisztelet”. Így hangzott:
Namo Buddhaja;
namo dharmaja;
namo szanghaja.

A 2. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével. A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot
sorról sorra, akár befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül
megérint a bizalom érzése és a bizonyosság, hogy nem vagy egyedül. Az
alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
gyelni.
Az ősi szanszkrit szöveg fordítása:
Menedéket veszek a Buddhában, a dharmában
és a szanghában, amíg a megvilágosodást el nem érem.
Az eredeti, ősi szanszkrit szöveg sorai:
Namo Buddhaja;
namo dharmaja;
namo szanghaja.
 3. BÖLCSESSÉGKÓD

Az Úr imája
. : Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék
meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
F : Ez a kód személyes védelemként szolgál mind zikai, mind
szellemi szinten.
F : Az Úr imájának, vagyis a Miatyánknak ez a része egy ősi
arámi evangélium szír dialektusából származik. Annak a hosszabb,
eredeti imádságnak a rövidített, önálló változata, amely Máté
evangéliumának 6. fejezetében (9–13), valamint egy rövidebb
verzióban Lukács 11. fejezetében (2–4) található.
Az Úr imája, más néven a Miatyánk vitathatatlanul a keresztény
hagyomány legismertebb és legszélesebb körben használt szókódja. Azt
azonban a tudósok is elismerik, hogy ellentmondásos, hogy (1) honnan
származnak az ima szavai, és (2) az évszázadok során milyen fokú szabadság
valósult meg a szavak fordítása során.
A MIATYÁNK REJTETT FORRÁSA:
Az elveszett, vagyis a Q-evangélium
A bibliatudósok szerint a Miatyánk a keresztény Biblia Újszövetségének két
lehetséges résznek egyikéből származik.
Az imádság hosszabb változata Máté könyvében található. Jézus egyházi
tanításai, a hegyi beszédek között szerepel a hagyományos evangélium 6.
fejezet 9–13. versében.
Az ima rövidebb formája egy másik, a tanítványoknak átadott tanításból,
és nem a hegyi beszédből ered. Ez a változat Lukács könyve 11. fejezetének
2–4. versében olvasható.
Az ellentmondás abból fakad, hogy a Miatyánk nem szerepel a Jézus
korának eseményeit legmegbízhatóbban lejegyző könyvben: Márk
könyvében. Az a kérdés, hogy miért szerepel ez az ima Máté és Lukács
könyvében, és miért hiányzik érdekes módon Márkéból. A válasz egy olyan
rejtett, mégis nagyra becsült evangélium felfedezésével született meg,
amelyet csak nemrég, a 20. század végén találtak meg, ez Az elveszett
Quelle-evangélium. A Quelle jelentése németül: forrás. A tudósok
rendszerint röviden csak Q-evangéliumnak vagy egyszerűen Q-nak nevezik.
A Q-evangélium nem úgy bukkant elő, nem olyan váratlanul és
meggyőzően, mint az „elveszett” Tamás-evangélium. Ez utóbbit egy
testvérpár találta meg sértetlenül egy lezárt agyagedényben egy egyiptomi
falu, Nag Hammád közelében 1945-ben. A holt-tengeri tekercseket pedig
érintetlenül találták meg az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején a
Júdeai-sivatag Kumrán-barlangjában. Tény, hogy napjainkban nem létezik
önálló szövegként. Ez az „elveszett” evangélium tulajdonképpen
fokozatosan, lassan formálódott a már létező szövegek bekezdésein és
oldalain belül. Csak az egyes evangéliumok különböző fordításain végzett
aprólékos és tudományos szöveg-összehasonlítások után ismerték el a 20.
századi bibliakutatók a Q-evangéliumot.
 Én azért hivatkozom a Q-evangéliumra, mert tartalmazza a 3.
bölcsességkód védőerejét. Az Úr imájának Q-evangéliumban található
szövege az ima legrégebbi változata, és azokat a szavakat őrzi, amelyekről
úgy tartják, hogy Jézus eredeti szavai, ezeket osztotta meg követőivel. Ezért
választottam azt az angol nyelvű fordítást, amely a lehető legközelebb áll
Jézus korának eredeti szavaihoz, ezt a fordítást pedig George M. Lamsa
készítette a 20. század elején.

JÉZUS EREDETI SZAVAI

A názáreti és kapernaumi régiókban, ahol Jézus élt, tradicionálisan az arámi
nyelvet használták. Ez a nyelv legelőször a Szentföldön jelent meg nagyjából
3000 évvel ezelőtt, és ma is használják néhány zsidó, mandeus és
keresztény közösségben. A bibliakutatók általánosságban egyetértenek
abban, hogy Jézus ezen a nyelven mondja a Miatyánkot, amit le is jegyeztek
arámi nyelven. Ezt a feltételezést az Újszövetség kéziratainak ősi fordításai is
alátámasztják.
Az ősi feljegyzések megerősítik, hogy Jézus arámiul és nem héberül
beszélt nyilvános tanításai és prédikációi során. Például az Újszövetség
legrégebbi ismert változatai, amelyeket az egyiptomi Nag Hammádi-i
könyvtár lapjai között fedeztek fel, arra utalnak, hogy azok a nevek, ahogy
Jézus szólította tanítványait, arámiak voltak. A Kéfás név például a „Péter”
arámi változata, a Tamás arámi jelentése pedig „iker”. Azért fontos, hogy
meghatározzuk a Jézus korában használt nyelvet, mert ez a kifejező nyelv a
kulcs a Miatyánk szavaihoz és erejéhez.
Míg abban a kérdésben, hogy Jézus idején az arámit beszélték, a tudósok
egyetértenek, addig van egy másik kérdés is (amelyben nem értenek egyet),
hogy az arámi melyik nyelvjárásán tárta Jézus a tanítványai elé a
Miatyánkot. Noha a tudományos válaszok túlmutatnak azon, amit ezeken
az oldalakon ismertetni tudok, úgy döntöttem, hogy a legvalószínűbbnek
tűnő, az Újszövetség legrégebbi feljegyzésein alapuló válasz mellett teszem
le voksomat – az arámi nyelven lejegyzett kéziratok az ősi szír dialektust
őrzik. A tudós és szerző, Stephen Andrew Missick szerint „az arámi
nyelvnek ez a formája nagyon hasonlít ahhoz, amit Jézus beszélt, de nem
pontosan ugyanaz”. Magam is osztom ezt a pontosítást, ezért a szír
Miatyánk angol fordításával foglalkozunk elsőként a 3. bölcsességkód
feltárása során.

AZ EGYETEMES KÓD
A Miatyánk szerkezete lenyűgöző. Ki nomult és egyszerű. Talán nem
véletlen, hogy az ősi szókód formátuma pontosan azt a rendszert követi,
amelyet korunk számítógépes rendszerei használnak. Függetlenül a modern
számítógépek méretétől és bonyolultságától, a 3 soros szo verrel
programozott mikrokomputerektől a 3 millió soros szo verből álló,
szobaméretű szuperszámítógépig, a gépeket futtató nyelv formátuma
megegyezik. Ugyanazt a három egyszerű funkcióból álló általános
szerkezetet használják, amelyek megfelelnek az egyetemes sablonnak:

1. Egy kinyilatkoztató állítás.

2. Egy funkciót megnevező állítás.
3. Egy befejező (fogadalmat tevő) állítás.

A szo verektől kezdve, amelyek embereket juttatnak az űrbe, és

biztonságosan vissza is hozzák őket, a programokig, amelyek elosztják az
áramot a világ energiahálózatán, minden ugyanazt az egyetemes szerkezetet
követi. És talán éppen azért, mert ez a formátum, úgy tűnik, tükrözi a
világban zajló információáramlás egyetemes alapelveit, a Miatyánk kódját is
meghatározza.
Az első mondat a kinyilatkoztató állítás. Ezek a szavak előkészítik a
terepet, kijelentik az univerzumnak, hogy mi fog történni. Őket követik a
funkciót megfogalmazó állítások, amelyek leírják, hogy az imának mit kell
beteljesítenie (több dolgot). Ezt követi a befejező állítás, amely lezárja az
imát.
A bibliakutatók a többrészes funkcionális állításokat általában a beszélő
„kéréseinek” tekintik. A tudósok hét kérést azonosítottak a Miatyánk teljes,
hármat pedig a rövidített változatában.

A MIATYÁNK ANGOLUL
Azért, hogy a 3. bölcsességkód oltalmazó erejéről szóló tanítást átadhassam,
a Miatyánk rövidített formáját, a korábban bemutatott szír fordítás
kivonatát használom. Noha az imádság rövid, önmagában is kerek és teljes,
ezért gyakran használják káosz vagy fenyegető veszély idején, amikor kevés
az idő.
A bevezetés
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy.
A bevezetés a kinyilatkoztató állítás. Megteremti a feltételeket, és kikövezi
az utat a következő kód sikeréhez.
Az első kérés
Szenteltessék meg a te neved.
A megszentelés szó tűnik az ősi szír szó legpontosabb, modern angolra
történő fordításának. Azt jelenti, hogy Isten nevét az összes többi szótól
külön kell kezelni, rendkívülinek, üdvösnek és szentnek kell tekinteni, nem
szabad átlagos szóként használni.
A második kérés
Jöjjön el a te országod.
Ebben a szövegkörnyezetben az országod szó Isten lényegét fejezi ki. A te
szó használata nem arra utal, hogy Isten királysága megérkezzen a földre;
inkább azt fejezi ki, hogy Isten lényege benne van minden lényben és
megtapasztalásban.
A harmadik kérés
Legyen meg a te akaratod.
Ebben az összefüggésben a te akaratod kifejezés azokra a paraméterekre
utal, amelyeket Isten nevezett meg korábbi tanításokban, ilyen például a
Jézus Hegyi beszédekként ismert tanításaiban megjelenő nyolc boldogság.
Még egyszer: a te szó nem kérés, hanem kijelentés, mely szerint Isten
akarata már megjelent minden lényben és megtapasztalásban.
A befejezés
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Ez a mondat lezárásként szolgál a kód első részének végén. Azt állítja, hogy
a föld az első, második és harmadik kérésben megjelenő mennyei
körülmények tükre.
A Miatyánk még ebben a rövidített formában is tükrözi az előzőekben
bemutatott egyetemes kód teljes szerkezetét. Ez a magyarázata annak, hogy
ez a nagyra becsült bölcsességkód mintegy sablon – az imák imája – a
keresztény hagyományban. A második és a harmadik kérés egyenként is –
Jöjjön el a te országod / legyen meg a te akaratod – a 3. bölcsességkód azon
részei, amelyek a kért védelmet biztosítják. A szándék tiszta és egyszerű:
Isten országának megemlítésével, Isten akaratának jelenlétében az
állításokban leírt isteni természet felvált minden ránk váró sötétséget és
veszélyt.
Hiányzó szavak: ország, hatalom, dicsőség?
Bizonyos bibliafordítások, például a felülvizsgált szabványos változat
tartalmazza a Miatyánknak azt a részét, amelyet az ima befejezéseként
szokás használni – Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség –, de ami
nincs benne az eredeti szövegben. Megszokott módja ez az imádság
befejezésének, hiszen manapság a templomokban gyakori a bizánci
doxológia vagy egyszerűen csak doxológia.
Nyilvánvaló, hogy a doxológia nem része az eredeti imának, ahogy azt
látjuk Máté könyvének legrégebbi változatában. Később jelent meg, először
a Didakhéban, abban a másodlagos bibliai szövegben, amelyet Jézus után,
az i. sz. 1. században írtak.
A Miatyánk arámi szavakkal
Az utóbbi időben a Miatyánk arámi szavai a gyelem központjába kerültek
Neil Douglas-Klotz PhD neves vallástudományi tudós írásának
köszönhetően. Mivel az arámi és az angol változat között nincsenek pontos
szó-szó egyezések, az eredeti nyelv eltérő értelmezéseket tesz lehetővé.
1990-ben Klotz kiadta a Prayers of the Cosmos (A kozmosz imái) című rövid
kis könyvet, amelyben egyes kiválasztott bibliai szövegek, köztük a
Miatyánk is, arámi nyelven olvasható, emellett számos lehetséges fordítást
és értelmezést is bemutat.
A mű megjelenése óta egyének, családok, valamint kisebb
tanulócsoportok és az emberek széles köre rendszeresen használja az
imának ezt a kedvelt fordítását, hogy így öntsék szavakba, így tiszteljék ezt a
nagy erejű imát, és részesüljenek áldásos hatásából. Azoknak, akik
szeretnék megtapasztalni a Jézus által kimondott szavak hangzását és
érzetét, bemutatom a Miatyánk Douglas-Klotz által mondatról mondatra
leírt szövegét, és a hozzávetőleges fordítását.
 Megjegyzés: Aki ezt az imát az eredeti arámi szavakkal és kiejtéssel
szeretné elmondani, online elérhető útmutatást kaphat a szöveggel
kapcsolatban (lásd Források).
Arámi szöveg Hozzávetőleges fordítás
(angol átírással)
Ó, Teremtőnk! Kozmosz Atyja-Anyja / Te
Abwoon d’bwashmaya
teremtettél mindent, ami a fényben mozog.
Gyűjtsd egy pontba fényedet mibennünk!
Nethqadash shmakh – tedd hasznossá: mint világítótorony
fénye mutassa az utat.
Teremtsd meg most egységed uralmát
Teytey malkuthakh
– tüzes szívünk és tettre kész kezeink által.
Nehwey sebyanach Egyetlen vágyad a mieinkkel
aykanna d’bwashmaya aph cselekedjen, amint minden fényben,
b’arha. úgy minden alakban.
Add meg nekünk, mire mindennap
Habwlan lachma d’sunqanan
szükségünk van kenyérben és elmélyülésben;
yaomana.
megélhetést a növekvő élethez.
Washboqlan khaubayn
Oldd ki hibáink gúzsba kötő kötelékét, amint
(wakhtahayn) aykana daph
mi is elengedjük a mások bűneit
khnan shbwoqan
tartó szálakat.
l’khayyabayn.
Wela tahlan l’nesyuna Ne hagyd, hogy feledésbe merüljünk
Ela patzan min bisha. De törd meg a tudatlanság hatalmát
Metol dilakhie malkutha Belőled fakad minden uralkodó akarat,
wahayla wateshbukhta l’ahlam a teremtő hatalom és élet, a dal, mely
almin. mindent megszépít, időről időre megújul.
Ameyn Bizony – ezen szavak ereje – legyen a forrás,
melyből minden cselekedetem kihajt.
Bizalommal és hittel megpecsételve. Ámen.
A 3. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
Az előző oldalakon beazonosítottam az oltalomkérésként is használható
Miatyánk három kérését, valamint az ima teljes változatát az eredeti
nyelvén, arámiul. A folytatásban, a kényelmesebb használat kedvéért, ismét
következik az eredeti változat és a fordítása.
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül megérint a bizalom érzése
és a bizonyosság, hogy nem vagy egyedül. Az alkalmazás kulcsmozzanata
az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre összpontosítva kell befogadni, és
inkább a szív, mint az elme hangjára kell gyelni.
Az ősi arámi szöveg közismert fordítása:

Mi Atyánk, aki a mennyekben van,

szenteltessék meg a te neved;
Jöjjön el a te országod;
Legyen meg a te akaratod;
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
És bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
És ne vígy minket a kísértésbe;
De szabadíts meg a gonosztól.

Az eredeti arámi szöveg (angol átírással):

Abwoon d’bwashmaya;
Nethqadash shmakh;
Teytey malkuthakh;
Nehwey sebyanach aykanna d’bwashmaya
aph b’arha;
Habwlan lachma d’sunqanan yaomana;
Washboqlan khaubayn (wakhtahayn) aykana daph
khnan shbwoqan l’khayyabayn;
Wela tahlan l’nesyuna;
Ela patzan min bisha;
Metol dilakhie malkutha wahayla wateshbukhta
l’ahlam almin;
Ameyn.
 4. BÖLCSESSÉGKÓD

Gájatri mantra
. : Brahma, a szellemi energia megnyilvánulása, a
szenvedések pusztítója, a boldogság megtestesülése, olyan fényes,
mint a nap, a bűnösök pusztítója, isteni, intellektus, aki inspirálhat!
F : A Gájatri mantra néven ismert mantra a személyes
védelmet, valamint a személyes akadályok felszámolását szolgálja.
F : Rigvéda, 3. mandala (könyv), 62. himnusz, 10. vers.
A védikus menedékima, amely Gajátri mantraként vagy Nagy mantraként
is ismert, akkora tiszteletnek örvend a hindu hagyományban, hogy a Védák
anyjának is szokták nevezni. A Gájatri mantra eredeti forrása a legrégibb
védikus szöveg, ez a Rigvéda 3. mandalájának 62. himnuszának 10. verse.
Mivel ez az egyik légszélesebb körben alkalmazott mantra, nem meglepő,
hogy hosszú és bonyolult múlttal rendelkezik. Több mint 3000 esztendős
történelme során számtalanszor lefordították, a fordítások pedig rendre a
fordítók időről időre változó értelmezésének lenyomatát is magukon
viselték.
A bemutatás célja, hogy általános képet festve a mantráról kiderüljön,
hogy mi is ez a mantra, hogyan fejtik meg. A következő értelmezés a hindu
tudós, Szvámi Vivékánanda (1863–1902) tanításain alapul, amelyet az
eredeti szanszkrit szavak mélyebb szintű fordítása követ. A szóról szóra
haladó fordítás segítségével megértjük, miért lett ez a mantra a menedék és
az oltalom időtlen kódja mind a hindu, mind a buddhista
hagyományokban, és miért az a mai napig is.
Mivel nincs közvetlen egyezés a szanszkrit és az angol szavak között, ezért
a Gájatri mantra minden fordítása csak megközelítheti az eredeti nyelvet és
szándékot. Ezt szem előtt tartva, Szvámi Vivékánanda a mantra általános
jelentését a következőképpen értelmezi:
Meditálunk annak a Lénynek a dicsőségére, aki megteremtette ezt az
univerzumot. Világosítsd meg elménket.
Ugyanennek a mantrának a következő, 20. századi fordítását a hindu tudós,
Shri Gyan Rajhans készítette, ezt használják a modern jógában, és a védikus
tudósok is elfogadták:
Ó, Te abszolút létezés, a három dimenzió Teremtője, az isteni fényeden
elmélkedünk. Ösztönözd elménket, és igaz tudást adományozz nekünk.
Bármennyire is különbözik egymástól ez a két értelmezés, közös a
jelentésük és a szándékuk, és mindkettő rávilágít arra, hogy miért válhatott
a Gájatri mantra gyakran felkeresett, védelmet nyújtó forrássá. A mantra
mindkét fordítása arra szólít fel, hogy az istenség megszólítása és az isteni
tudás mindennapi életünk részévé váljon. Úgy tartják, hogy az emberi elme
megvilágosodása révén a haragot és az ellenségeskedést hozó
gondolkodásmód megtisztul, minden érintettet megváltoztat – a mantra
használóját és azt is, aki fenyegetést jelent a mantrázó számára.
A Gájatri mantrát a belső erő és hatalom forrásaként használják. A
védelem mellett, úgy véljük, hogy számos más jótékony adományt is
magában hordoz, például erősebb elmét (elsősorban fokozott
koncentrációt), jobb légzést és egészséget.

A SZANSZKRIT KÓD
Noha a Gájatri mantra megszületése nagyjából i. e. 1800-ra tehető, azaz
mintegy ezer esztendővel előzi meg a bibliai evangéliumokat, mégsem
meglepő, hogy ugyanazt az imaszerkezetet követi, mint a Miatyánk. Ahogy
a 3. bölcsességkód részletes elemzése feltárta, ez a sablon az
információáramlás egyetemes alapelveit tükrözi, és a korábban sablonnak
tekintett három részt használja: egy kijelentést, egy (vagy több) funkció
megnevezését és a lezáró állítást.
Ezeket az összekapcsolódásokat szem előtt tartva osztom meg a mantra
lehetséges fordítását, az egyes szavak jelentésének kíséretében. Ez a
különleges fordítás a hindu tudós, Kumud Ajmani PhD munkája. A
folytatásban bemutatom az egyetemes imasablont követő szövegen belül az
egyes szavak közötti kapcsolatot.
Kijelentés
Aum
Jelentése: Isten valódi neve
Bhúr buvah szváhá
Jelentése: ezek a szavak fejezik ki az Istenként létező lényegi
tulajdonságokat. A bhúr a létezés. A buvah jelenti Isten tudatát. A szváhá
fejezi ki, hogy Isten eredendően benne van minden dologban.
Az 1. állítás funkciója
Tat szavitur varénjam
Jelentése: a Gájatri szövegén belül azt jelenti, hogy az imádkozó önzetlenül
Isten felé irányítja imáját. A tat szó jelentése „az”, a Gajátriban azt fejezi ki,
hogy a dicsőítés Istennek szól. A szavitur Isten neve, mint mindennek
forrásáé, egyben Isten áldása az emberekre. A varénjam jelentése „aki
méltó rá/megérdemli”, hogy Isten áldásában részesüljön.
A 2. állítás funkciója
Bhargo dévaszja dhimahi
Jelentése: a kijelentés három szava funkcionális szempontból nevezi meg
Isten minőségeit. A bhargo az isteni szeretet fényként való létezését jelenti.
A dévaszja a szanszkrit deva szóból származik, és Isten számos aspektusára
utal, melyek nélkül semmi sem tudna létezni. A dhimahi jelentése, hogy
gyelmünket Istenre irányítjuk.
Befejező állítás
Dhijo jo nah pracsodaját!
Jelentése: a dhijo jelentése „értelem”. Ebben a mantrában arra utal, hogy
kérjük Istent, hogy irányítsa képességeinket és értelmünk használatát. Az
„aki” jelentésű jo arra gyelmeztet, hogy imánk csakis Istenért szól. A nah
jelentése „mienk”, és arra emlékeztet, hogy a mantra rajtunk kívül a többi
emberre is vonatkozik. A pracsodaját zárja a mantrát, kifejezi, hogy az egész
mantra Istenhez szóló kérelem, hogy biztonságot, békét, boldogságot
keresünk.
A Gajátri mantra mindig is átlépte a vallás és a spiritualitás közötti
hagyományos határokat, és továbbra is napjaink egyik legnépszerűbb
mantrája. Népszerűségének oka többek között, hogy sok különböző
felhasználást kínál. Benne van a védelem, a spirituális utunk során
felbukkanó zikai és érzelmi akadályoktól való megszabadulás.

A 4. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül megérint a bizalom
érzése, és a bizonyosság, hogy nem vagy egyedül. Az alkalmazás
kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre összpontosítva kell
befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell gyelni.
A mantra fordítása:
Brahma, a szellemi energia megnyilvánulása, a szenvedések pusztítója, a
boldogság megtestesülése, olyan fényes, mint a nap, a bűnösök pusztítója, isteni,
intellektus, aki inspirálhat!

A szanszkrit szavak:

Aum
Bhur Bhuwah Swaha;
Tat savitur varenyam;
Bhargo devasya dhimahi;
Dhiyo yo nah prachodayat!
 MÁSODIK RÉSZ

FÉLELEM

Annyira vagyunk bensőnkben elpusztíthatatlanok,

amekkora mértékben tesszük ki magunkat újra
és újra a megsemmisülésnek.
–P C
Mindannyian ismerjük a félelmet. Ez azon hat érzelem egyike, amelyeket a
tudósok általánosan jelen lévőnek tekintenek minden emberi
populációban. (A másik öt a szomorúság, a boldogság, a harag, a
meglepődés és az undor.) Amellett, hogy ez az egyik egyetemesen,
mindenki által átélt érzelem, ez az egyik legtitokzatosabb is. Ennek oka: a
félelem különböző módon jelenik meg, különböző okokból tapasztaljuk
meg, és mindenkinek mást jelent.
A félelem időnként olyan tünetben nyilvánul meg, amely látszólag igen
távol van az érzés valódi gyökerétől, és kezdetben fel sem fogjuk a kettő
közötti kapcsolatot. Az átélt érzelmek, például a szorongás, a harag és a
depresszió, valamint a testi tünetek egész sora, a bőrkiütéstől, megfázástól
és allergiáktól kezdve a magas vérnyomásig és a szervek megbetegedéséig,
tudatalattinkban létező megoldatlan traumákhoz kötődnek, és mind
mélyben húzódó félelemről árulkodnak.
Candace Pert PhD úttörő munkássága és forradalmi könyve, a Molecules
of Emotion (Az érzelem molekulái), megteremtette annak a tudományos
alapját, hogy megértsük: megoldatlan félelmeink kémiai jegyei – a
félelemmel összefüggő neuropeptidekként ismerjük ezeket – akár végtelen
ideig megmaradnak a test szöveteiben, a mirigyekben és a szervekben,
egészen addig, amíg a félelemre válaszolunk, és kémiai anyag végül
lebomlik.
A magatartástudomány kutatói szerint az ismeretlen eredetű, látszólag
megmagyarázhatatlan félelem átélése végső soron egyetlen ősi, jellemzően
tudat alatti félelem kifejeződése: ez a megsemmisüléstől és a nemléttől való
félelem.
A megsemmisüléstől való félelmet látszólag független mindennapi
élmények válthatják ki, pontosabban a mindennapi tapasztalatok
érzékelése. A nemlét miatti félelem talán azért egyetemes, mert
mindannyian osztozunk az emberi lét bizonytalanságában. Modern korunk
egyik legnagyobb iróniája, hogy nagyszerű technikai vívmányaink ellenére
sem tudunk tudományos bizonyossággal válaszolni a legalapvetőbb
kérdésekre: Kik vagyunk? Honnan jövünk? Hová tartunk halálunk után?

TUDAT ALATTI FÉLELEM

Félelmeink néha logikusak, racionálisak, tökéletesen érthetők. Teljesen
természetes válaszreakció, hogy hátraugrunk, amikor a nappalinkban
meglátunk egy hálójából gyelő pókot, vagy összeszorul a gyomrunk,
amikor a szálloda erkélyéről lenézünk a 20 emelet mélységben húzódó
városra. Ezekben a példákban a szorongás vagy a riadtság kiváltó oka
valódi; kézzelfogható, és egyértelműen jelen van. A félelem forrása azonban
olykor nem is annyira egyértelmű. Valami rejtett, tudat alatti, elfelejtett
dologból fakad.
Tudósok szerint a legtöbb érzelmünk, csakúgy, mint napi
tevékenységeink, döntéseink, viselkedésünk az agyunk azon részéből
származnak, amely nem tudatos: a tudat alatti tudatból, amely napi
tevékenységeink 95%-ért felel. Félelmeink is ezek között a tudat alatti
érzelmek között lapulnak. Létezik egy félelem, amelyről alkoholista
családban felnőtt személyek számolnak be: az attól való félelem, hogy nem
hallgatják meg őket.
Gyerekek és házastársak az alkoholizmushoz társuló nehézségek közé
sorolva számolnak be arról, hogy gyakran nem vesznek róluk tudomást,
kritizálják őket, értéktelennek érzik magukat. Az a családtag, amelyiknek
nem ad támaszt szilárd önérzet, egészséges önértékelés és kellő lélekerő,
könnyen elveszettnek érezheti magát, és összeomolhat az átélt érzelmek
hatására. Mivel nincs tisztában saját identitásával, elfogadhatónak tartja az
egészségtelen környezetben megtapasztalt megalázó viselkedést.
Ez azért veszélyes, mert a tudat alatti elme könnyen összekapcsolhatja a
kritikát és az elismerés hiányát a láthatatlanság és a nemlét érzésével. És bár
a kifelé megnyilvánuló harag vagy a belső visszavonulás mint
védekezőmechanizmus segít leküzdeni az adott pillanatot, a belőle
származó sérülés vagy trauma megoldatlansága az átélt érzés után sokáig
megmaradhat. A feldolgozatlan traumák tünetek formájában
„belobbannak”, és végül visszavezetnek a forrásukhoz. A lényeg, hogy
bármennyire is különböző formákban nyilvánulnak meg félelmeink,
valójában a három egyetemes félelemből vagy ezek kombinációjából
származnak: félelem az elhagyatástól, félelem attól, hogy nem érdemes élni,
valamint a megsemmisüléstől való félelem.
Tudományos körökben vita folyik arról, hogy ezek az egyetemes félelmek
tanultak, ösztönösek vagy genetikai úton kerülnek a szülőkön keresztül a
gyerekekhez. Miközben a vita zajlik és végeláthatatlannak tűnik, aközben a
legmélyebb és olykor felismerhetetlen félelmek oldására szolgáló vigasztaló
szavakat évszázadok óta ismerjük és értjük.
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök első, a nemzetnek szóló beszédének
híres mondata: „Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem.”
Szerintem nagyon sok igazság van ebben a kijelentésben. Ezt a gondolatot
szem előtt tartva ebbe a részbe olyan bölcsességkódokat választottam,
amelyek évezredek óta vigaszt és megnyugvást nyújtanak félelemmel terhes
időszakokban.

UNIVERZÁLIS EMLÉKEZTETŐK
Ha valami igaz, észre kell venni, hogy ez a „valami” sok helyen és sokféle
formában megjelenik, pusztán azért, mert univerzális. A fejezetben sorra
kerülő bölcsességkódokat beavatók, misztikusok és próféták használják
szerte a világon régmúlt idők óta, hogy pontosan erre az igazságra
emlékeztessenek minket: van bennünk valami, ami örökkévaló. Van egy
részünk, amely elpusztíthatatlan, és amely nem fog eltűnni a semmibe. A
második rész négy, örökéletű lényegünkre emlékeztető bölcsességkódja
menedéket nyújt a végső megsemmisüléstől való félelmünkkel szemben.
A modern világ legnagyszerűbb tudományos eredményei mind
matematikai, mind lozó ai szempontból alátámasztják az örök
természetünket valló misztikus megközelítést. Például az anyagmegmaradás
törvénye, a zika alaptörvénye, amelyet először Julius Robert von Mayer írt
le 1842-ben, azt mondja ki, hogy az energia egy zárt rendszer, mint a földi
bioszféra, sem létrehozni, sem elpusztítani nem lehetséges. Csak
megváltozhat, egyik formából a másikba léphet. Az alapelv
megnyilvánulását életünk minden egyes napján megtapasztaljuk, és talán
észre sem vesszük, ahogy körülvesznek minket a végtelen természetünkre
emlékeztető jelenségek.
Azt a hőenergiát (a meleget) például, amelyik napfényként keletkezik,
arra használják a növények, hogy táplálják az életüket biztosító kémiai
energiát (sejteket). Amikor a növények elpusztulnak, az általuk testet öltött
kémiai energia olaj vagy szén formájában, a növény fosszilizálódott
maradványaként megmarad. A fosszilis tüzelőanyag elégetése a kémiai
energiát hőenergiává alakítja, ezzel működnek a turbinák, amelyek
elektromossággal látják el otthonunkat, gyárainkat, iskoláinkat és az
irodaházakat, vagy hajtják az autó motorjának hengereit. Ez a hőenergia
mozgási energiává alakul át, és elvisz minket a munkahelyre, az iskolába
vagy az áruházba, hogy bevásároljunk a családnak.
Az egészből ez a legfontosabb: a fent leírt energiaciklus alatt nem is
keletkezett, és nem is pusztult energia. A ciklus minden szakaszában csupán
átalakult. Valószínűleg ez az elv ránk is igaz.
Mint energialények, mindig létezünk. Megváltoztathatjuk formánkat és
kifejeződésünket, de soha nem válunk „semmivé”. Modern világunk legjobb
zikusai el is magyarázzák, mit jelent szó szerint az, hogy lehetetlen eltűnni
a semmiben. Ez az alapvető tudás összefonódik a bölcsességkódokkal ebben
a fejezetben. Örök lényegünkre emlékeztetve elvezetnek minket egy valós
idejű megértéshez és az ősi emlékezethez, amit egyébként a
megsemmisüléstől való legmélyebb félelmünkben szó szerint képtelenség
megtapasztalni.
 5. BÖLCSESSÉGKÓD

Katha-upanisad
. : Nem hal meg a tudó, sohasem szülték, nem lesz
semmivé, nincs valahonnan. Ősöreg, szakadatlan-születetlen, ha a
test meg is hal, őt meg nem ölték. (Tenigl-Takács László fordítása)
F : Ez a kód a halál utáni bizonytalanság és az egyetemes
félelem ellen használható.
F : A Kathonapishad, más néven Katha-upanisad, az ősi hindu
Védák egyik legfontosabb szövege, 1. fejezet, 2. szakasz, 18–20. vers.
A Védák néven ismert szöveggyűjtemény a világ egyik legnagyobb
vallásának legrégebbi szentírásai közé tartozik, legalább 3000 éve
keletkezett, de talán még ennél is korábban. A Védák védikus szanszkrit
nyelven íródtak, az ősi, ma már alig használt szanszkrit ábécé betűivel. A
védikus irodalom maga egy összetett tudástár, magyarázata köteteket tesz
ki, és kitöltötte a tudósok életét évszázadokon keresztül. Könyvünk
céljaihoz igazítva egy rövid áttekintést készítettem arról, hogy hogyan
vannak megírva és elrendezve a Védák, miként tudjuk beilleszteni a
bölcsességkódok közé.
A Védákat hagyományosan négy fő írás gyűjteményének tartják:

A Rigvéda 1 028 himnuszt foglal magában, ez a legrégebbi véda.

Ahhoz a 33 istenséghez szól, akiket a szöveg írása idején dicsőítettek.
Az Atharvavéda 760 himnuszból áll, ezek különböző gyógymódokat
írnak le, amelyeket ma is használnak az orvososok.
A Számavéda egy 1 549 himnuszból álló gyűjtemény, úgy tartják,
hogy nagyobb részt az előbb bemutatott Rigvédából származik. A
szöveg Agninak, a tűz istenének és Indrának, a mennyek istenének
íródott himnuszokkal kezdődik.
A Jadzsurvéda 1 800 vallási szertartásokat ismertető himnuszt
tartalmaz.

Mind a négy kötetben vannak bizonyos részek, upanisadoknak – azaz titkos

szövegeknek – nevezik őket, ezek tartalmuk alapján csoportosítva mantrák
és szertartások szövegei.
Az 5. bölcsességkód forrása az egyik upanisad, a Kathopanishad, más
néven Katha-upanisad, amely kifejezetten a spiritualitással és a
meditációval foglalkozik. Ezt a besorolást tekintve a bölcsességkód tartalma
nem okoz meglepetést. A semmivé válástól való egyetemes félelemmel
kapcsolatban így szól:
Nem hal meg a tudó, sohasem szülték, nem lesz semmivé, nincs valahonnan.
Ősöreg, szakadatlan-születetlen, ha a test meg is hal, őt meg nem ölték.
Ez a bölcsességkód a legegyértelműbb megfogalmazással emlékeztet minket
lényünk végtelen természetére. Hasonlít a 7. bölcsességkódhoz, amely a
szent hindu szövegből, a Bhagavad-gítából származik.

AZ 5. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül azt érzed, hogy elmozdul
a félelemérzet.
Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
gyelni.

Nem hal meg a tudó, sohasem szülték.

Nem lesz semmivé, nincs valahonnan.
Ősöreg, szakadatlan-születetlen.
Ha a test meg is hal, őt meg nem ölték.
 6. BÖLCSESSÉGKÓD

Piramisszövegek
. : Nincs istenmag, mely elpusztul, sem olyan, mely
hozzá tartozna. Nem fog elpusztulni, ki hozzá tartozik.
F : Ez a kód a megsemmisüléstől és a nemléttől való
egyetemes félelem ellen használható.
F : Unasz-piramisszöveg 213. mondás, 145. vers.
Az Unasz király egyiptomi piramisában található Piramisszövegek néven
ismert hieroglifák a legrégibb ismert írások közé tartoznak. Lehetőségem
volt felfedezni ennek a piramisnak a titokzatos kamráit, ugyanis 1986-ban
saját szememmel nézhettem meg falait egy maroknyi tudós és kutató
társaságában. Áthaladtunk a boltíves átjárókon és alagutakon, végül abban
a helyiségben találtuk magunkat, amelynek boltíves mennyezetét ez a híres,
hieroglifákkal teleírt szöveg borítja. A hieroglifákat bevésték a falba, és nem
ráfestették.
Áhítattal tekintettem a szövegre, két okból is. Az egyik, hogy az írások
olyan jó állapotban vannak ma is, mintha csak néhány órája készültek volna
el, és sétáltak volna ki az őket készítő művészek. De túl a feliratok
rendkívül jó állapotán, ami igazán lenyűgözött, az a tartalmuk volt.

213. MONDÁS
Az összes olyan információ közül, amit a művész/írnok/pap 4000 évvel
ezelőtt a falba véshetett volna – az éghajlatváltozástól kezdve az akkoriban
dúló szélsőséges aszályról, éhínségről, társadalmi viszályokról, amelyekről
beszámolnak az ősi feljegyzések –, egyet sem említ meg a szöveg. A
mondások szerkezetére jellemző, hogy mindegyik több versből áll, de a
szöveg egyetlen célt tart szem előtt. Mindegyik azt szolgálja, hogy
tanácsokkal lássa el Unasz király lelkét a túlvilágba vezető útján, biztonságot
és megnyugvást nyújtson neki. A 6. bölcsességkód, a piramisszövegek 231.
mondásának 6. verse gyönyörű példája annak, hogy az ősi írások képesek
vigaszt nyújtani:
Nincs istenmag, mely elpusztul, sem olyan, mely hozzá
tartozna. Nem fog elpusztulni, ki hozzá tartozik.
Az ősi átjárón haladva a király lelke megnyugvásra lel – hiszen istenből
keletkezett és istennek élő kifejeződése –, a túlvilágra sikeresen át fog jutni.
A lelket nem érheti kudarc átalakulása során. Képtelenség, hogy ez
megtörténjen. Az isteni eredetre és a lélek örök természetének logikájára
építő szöveg elolvasásával a király vagy bármely más, vallásos szertartás
vezetője, írástudója magyarázatot kap arra, miért megkérdőjelezhetetlen az
út sikere.
 Ez az ősrégi szöveg az egyik legkorábbi írásos példa arra az évszázadokon
keresztül nagyra tartott technikára, amely szükség idején tanítást, segítséget,
útmutatást, biztonságot és gyógyulást hozott. Igaz, hogy a Piramisszövegből
kiemelt rész 4000 évvel ezelőtt Unasz király halálának előkészítésére
íródott, a mondanivalója ugyanolyan nagy hatású ma is, ugyanúgy
működik, amíg csak élünk és szembesülünk korunk kihívásaival. A
Piramisszöveg ereje a bölcsességkódban kerül napvilágra, hogy életünk
minden napján segítségünkre legyen.

A 6. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül azt érzed, hogy elmozdult
a félelemérzet. Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és
a légzésre összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme
hangjára kell gyelni.

Nincs istenmag, mely elpusztul, sem olyan,

mely hozzá tartozna.
Nem fog elpusztulni, ki hozzá tartozik.
 7. BÖLCSESSÉGKÓD

Bhagavad-gíta
. : Nem születik, és nem hal sohasem meg; ha
létrejött, nem válhat nem-létezővé; ezt a születetlen, örök, állandó,
ősit nem ölik meg, ha megölik a testet. (Vekerdy József fordítása)
F : Ez a kód a megsemmisüléstől való egyetemes, és a
nemléttől való elemi félelmet csillapítja.
F : Bhagavad-gíta, 2. ének, 20. vers.
A Bhagavad-gítaként ismert szanszkrit szentírásban leírt hősies csata
előestéjén Ardzsuna, a harcos és mesteríjász egy olyan harc közepén találja
magát, amelyre egyáltalán nem számított. Nem a páncélok, lándzsák és
nyilak zikai csatájában. Tulajdonképpen az egymásnak feszülő érzelmek
személyes csatáját kellett megvívnia, és ennek eredményeként felismerte,
hogy a sereg harcba vezetése súlyos következményekkel jár. Ahogy
végignézett a hatalmas kurukshetrai síkságon, a mezőn, ahol a két
nagyszerű hadsereg összecsapásra készült (ma India Harijána államában
található ez a hely), tudta, hogy a csata gigantikus lesz, mind méretét, mind
az emberélet veszteségét tekintve.
A kon iktus gyökere két unokatestvér trónviszályához nyúlik vissza. A
csata előestéjén kétségtelenné vált, hogy minden diplomáciai megoldás
kudarcot vallott. Ardzsuna belső kon iktusának oka, hogy a harcmező felé
pillantva azt kellett látnia, hogy a vita eldöntésére felállított ellenséges
sereget a szomszédai, barátai és családtagjai alkotják, azok, akik között az
egész életét töltötte.

ARDZSUNA DÖNTÉSE
Felismerve, hogy a csata elkerülhetetlen veszteségei mérhetetlen szenvedést
okoznak, életre szóló barátok és rokonok halálához vezetnek, Ardzsuna
arra a következtetésre jutott, hogy a trónnal járó anyagi nyereség nem ér
annyit, mint az emberéletek. Meghozta a hadvezérek legnehezebb döntését,
és visszalépett a küzdelemtől. Ardzsuna a földre fektette íját (amelyről az a
szóbeszéd járta, hogy egyszerre 30 000 nyilat lőtt ki), és megtagadta, hogy
seregét egy ilyen tragikus kimenetelű csatába vezesse. És itt kezdődik a
lozó ai tanítás, amely a Bhagavad-gítát a hindu szent irodalom közé
emelte.
Ardzsuna megosztja kocsihajtójával kétségeit, és tanácsot kér tőle. Ekkor
még nem tudta, hogy a hajtó Krisna, a hindu isten, Visnu megtestesülése,
aki egy időre emberalakot öltött, hogy beszélhessen Ardzsunával. Krisna
látja Ardzsuna vívódását a harccal, az élettel, a halállal és magával a
valósággal kapcsolatban is. Krisna beszélgetni kezd Ardzsunával, feltárja
előtte az örök igazságok egész sorát, amelyek végül Ardzsunának vigaszt,
magyarázatot és reményt nyújtanak az élet legnagyobb megpróbáltatásaival
szemben. A lozo kus tanítások segítségével Krisna meggyőzi Ardzsunát,
hogy fogadja el sorsát, legyen harcos, és változtassa meg döntését, vezesse
seregét a csatába.
Azért osztom meg ezt a történetet, mert összefügg a 7. bölcsességkóddal,
azokkal a sorokkal, amelyek Krisna legfontosabb lozó ai érveit
fogalmazzák meg. A beszélgetésnek ebben a részében Krisna arra
emlékezteti Ardzsunát, hogy a lélek halhatatlan természete miatt mindenki,
aki részt vesz ebben a csatában, örökkévaló. Vagyis ez azt jelenti, hogy egyik
oldal harcosait sem lehet elpusztítani.
Nem születik, és nem hal sohasem meg;
ha létrejött, nem válhat nem-létezővé;
ezt a születetlen, örök, állandó, ősit nem ölik meg,
ha megölik a testet.
Az örök természetünkről tett kijelentés után Krisna tovább nomítja
érvelését a lélek halhatatlanságával kapcsolatban, és azt is levezeti, hogy mi
magunk miképpen vagyunk örökkévalók. Magyarázatával megnyugtatja
Ardzsuna szívét és elméjét is, hiszen a közelgő csatát, a kimenetelétől
függetlenül, mindkét fél minden résztvevője valamilyen formában túléli.
A következőkben felidézzük Krisna legfontosabb érveinek egyes részleteit.
A részletek nem közvetlenül követik egymást az eredeti szanszkrit
szövegben.
Mindenkinek a testében ez a soha meg nem ölhető lélek lakozik. Ennek az
Örökkévalónak az elmúlását senki sem képes előidézni.
Nem születik, és nem hal sohasem meg. A nem-létező nem
juthat létbe, a létező nem juthat nemlétbe. Születetlen, örök, állandó, ősi; nem
ölik meg, ha megölik a testet.
Ezt kard nem vághatja, tűz nem égetheti, víz el nem áztatja,
szelek nem szikkasztják.
Nem vágható, nem égethető, nem ázhat el, nem szikkad ki;
változatlan, mindent áthat, szilárd, mozdulatlan, örökkévaló.
(Vekerdy József fordítása)
Ardzsuna gyelmesen meghallgatta Krisna kinyilatkoztatásait, megértette a
lélek valódi természetét, a világ illúzióját, egy hatalmasabb, végső valóság
létezését. Az új tudás birtokában Ardzsuna megváltoztatta az álláspontját a
csatáról és benne saját szerepéről. Felvállalta a harcos szerepét a jó és a rossz
szélesebb értelmezésében. Új gondolatait követve csatába vezette seregét, a
Pandavákat, hogy Kurukshetra széles harcmezején győzelmet arassanak
unokatestvérei, a Kauravák ellen. A többi, ahogy mondani szokták, már
történelem.
Noha a történészek nem tudják ellenőrizni a Bhagavad-gítában leírt
összes részletet, a régészeti leletek arra utalnak, hogy a kurukshetrai csata
valóban lezajlott. Olyan tárgyakat is találtak, amelyek megfelelnek a
szövegben leírtaknak, ez pedig arra enged következtetni, hogy a harcok a
Bhagavad-gítában leírt helyeken folytak – egy olyan helyszínen, amelyet a
mai Indiában szent helyként tisztelnek.

A 7. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül azt érzed, hogy elmozdult
a félelemérzet. Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és
a légzésre összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme
hangjára kell gyelni.

Nem születik, és nem hal sohasem meg.

Ha létrejött, nem válhat nem-létezővé.
Ezt a születetlen, örök, állandó,
ősit nem ölik meg, ha megölik a testet.
 8. BÖLCSESSÉGKÓD

A Béke-evangélium
. : Egy nap testetek visszatér a Földanyához; még a
füleitek, még a szemeitek is. De az élet szent áradata, a hang szent
áradata és a fény szent áradata soha nem születtek, és soha nem
halhatnak meg.
F : Ez a kód a nemlétezéssel kapcsolatos elemi félelemre, és
egy hatalmasabb jelenlétéhez való kapcsolatunkra irányul.
F : Az Esszénus Béke-evangélium.
Jézus születése előtt ötszáz évvel gyógyító tudósok titokzatos csoportja egy
közösséget alapított a mai Holt-tenger közelében, egy Kumrán nevű
településen. A közösség több vallási szektát egyesített, köztük a nazarénust
és az ebionitát, azokat az embereket, akiket együttesen esszénusoknak
neveznek. Noha az esszénizmus eredete és jellege a mai napig tisztázatlan,
jelenléte vitathatatlan. Az esszénusok származására vonatkozó első utalások
az egyik ősi, i. e. 3500 körül készült sumér agyagtáblán találhatók.
Történelmi írásokban is megemlítik őket az 1. századi Josephus Flaviustól
kezdve idősebb Pliniusig. A kéziratokban, amelyeket könyvtárak és
múzeumok őriznek, például a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár, a londoni
British Múzeum és a vatikánvárosi Vatikáni Könyvtár, úgy írnak az
esszénusokról, mint akik „önmagukat rasszként elkülönítik, gyelemre
méltóbbak, mint bárki más a világon”. A világ szinte összes nagy vallása – így
a Kínában, Tibetben, Egyiptomban, Indiában, Palesztinában, Görög-
országban és Délnyugat-Amerika sivatagjaiban megszületett vallások – az
esszénusok által megőrzött bölcsességekre vezethető vissza. Főleg a nyugati
világ misztikusai, például a szabadkőművesek, a gnosztikus keresztények és
a kabbalisták hagyományainak gyökerei nyúlnak vissza az esszénusok
tudástárához. A 8. bölcsességkód egy olyan esszénus szöveggyűjteményből
került kiválasztásra, amelyet Palesztinában helyeztek biztonságba még
azelőtt, hogy a mongol csapatok elindultak volna i. sz. 1299 és 1300 között,
majd a szöveg az ázsiai nesztoriánus papokhoz, végül a Vatikáni Könyvtár
birtokába került. Az 1920-as évek elején a hallgató és tudós Edmond
Bordeaux Székely különleges engedélyt kapott, hogy kutatásokat végezzen a
könyvtárban. Az itt folytatott munka során talált rá a Jézus tanításainak
arámi nyelvű, elfeledett evangéliumára. Ugyan nem kapott engedélyt arra,
hogy dokumentumokat vigyen ki a Vatikánból, a szöveget lemásolta, és
később könyvsorozatként részleteket jelentetett meg Esszénus Béke-evangé-
lium (Living Earth – Élő Föld S. Corp. 2002) címmel.

A SZENT HÁZASSÁG
A természet alapelvei és a természeti törvények központi szerepet töltenek
be az esszénus tanításokban. A titokzatos szekta, amelyet a holt-tengeri
tekercsek szerzőjének is hittek, a korabeli köznyelven fogalmazta meg
világnézetüket, amely a föld és a zikai test közötti holisztikus és egyesült
kapcsolatot vallja. Az esszénusok ékesszóló szavai, a költői szépségű
emlékeztetők arra gyelmeztetnek, hogy mindannyian egy szent egyesülés,
a misztikus, formázatlan, örökkévaló lélek és az evilági zikai test közötti
házasság teremtményei vagyunk.
Ha a házasság felől tekintünk önmagunkra, mind részei vagyunk, és
szorosan összefonódunk mindennel, amit a világunknak tekintünk.
Minden szikla, minden fa, minden hegy, minden folyó és óceán önmagunk
egy része, mi pedig az ő részük vagyunk. És ami talán a legfontosabb, hogy
ennek az egységnek köszönhetően mindannyian részei vagyunk egymásnak
is.
Az Esszénus Béke-evangélium Jézus feljegyzése a „Földanyánk” és
„Mennyei Atyánk” közötti kapcsolatról. A szöveg szerint az egyesülés, amely
életet ad nekünk, a következők alapján történt: „Az Ember Fiának szelleme
a Mennyei Atya szelleméből, teste pedig a Földanya testéből született.”
Az élet esszénus leírása párhuzamos azzal a szemlélettel, amelyet a
korábbi bölcsességkódokban láttunk: van egy részünk, amely mindig
létezett, nem formálható, és nem pusztítható el, örökké létezik, mint az élet
esszénus szent áradata.
A 8. bölcsességkód így szól:
Egy nap testetek visszatér a Földanyához; még a füleitek,
még a szemeitek is. De az élet szent áradata, a hang szent
áradata és a fény szent áradata soha nem születtek,
és soha nem halhatnak meg.
Az Esszénus Béke-evangélium egy másik része félreérthetetlenül tisztázza a
szent áradathoz fűződő kapcsolatunkat: „Válj eggyé a fény szent áradatával,
mielőtt elalszol Mennyei Atyád karjaiban.”
A 8. bölcsességkód ereje kettős. Először is emlékeztet minket lényegünk
időtlen és örökkévaló természetére. Az emlékeztetőszöveg a szívünkre és az
értelmünkre is utal, hiszen magyarázatot kapunk arra, hogy miként oszlik el
szorongásunk amiatt, hogy semmivé válunk, hogy örökre elveszünk a
létezésben.
A második ok, amiért ez a bölcsességkód annyira hatékony, hogy
párhuzamot vonhatunk az esszénus, valamint a Bhagavad-gíta, az
egyiptomi halálkultusz szent hieroglifái, a védikus upanisadok és a világ
egyéb spirituális tradícióinak szemlélete között. Mindannyian másképpen
tanulunk. Személyes, kulturális, családi és vallási hátterünknek
köszönhetően talán közelebb érezzük magunkhoz a buddhista
megközelítést, mint a hindu szöveget, jobban be tudjuk fogadni a
keresztény irodalmat, mint az egyiptomi sírkamra falaiba vésett jeleket.
Eben rejlik a 8. bölcsességkód szépsége. Közvetlenül, beszélgetés
formájában, az emberlét anya- és apaképét használva emlékeztet
örökkévaló természetünk súlyos üzenetére.

A 8. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül azt érzed, hogy elmozdult
a félelemérzet. Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és
a légzésre összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme
hangjára kell gyelni.

Egy nap testetek visszatér a Földanyához; még a füleitek,

még a szemeitek is.
De az élet szent áradata, a hang szent áradata és a fény szent áradata
soha nem születtek, és soha nem halhatnak meg.
 HARMADIK RÉSZ

VESZTESÉG

A legnagyobb veszteség az,

ami akkor hal meg bennünk,
amikor még élünk.
–N C
A veszteség egyetemes tapasztalat.
Elkerülhetetlen. Természetes. Mindannyian elveszítünk valamit életünk
minden egyes napján. Veszteségeink olykor annyira szubtilisak, hogy észre
sem vesszük őket. Például atal korunktól kezdve látjuk, ahogy a „fejlődés”
megváltoztatja az otthonok, utcák, élelmiszerboltok és mozik arculatát,
mindazt, amiben felnőttünk. Noha egy új bevásárlóközpont fokozatos
átalakulása, vagy a kedvenc kávézónk bezárása apróságnak tűnik, ha
összerakjuk a változásokat, és időben visszatekintünk, rájövünk, hogy ami
jelenleg körülvesz minket, alig hasonlít a hajdani környékre.
Az eszünk ugyan azt mondja, hogy természetes dolog a környezet
átalakulása, az érzelmeinknek azonban rendszerint már nem adunk
lehetőséget arra, hogy átéljék az elmozdulásokat, alkalmazkodjanak
hozzájuk. Kultúránk elvárja, hogy „haladjunk a ow-val”, fogadjuk be a
változást. De az az igazság, hogy időre szükségünk van az
alkalmazkodáshoz. Időre van szükségünk ahhoz, hogy megszokjuk az űrt,
amely az ismerős dolgok elvesztése után keletkezik az életünkben és a
szívünkben.
Míg az ismerős környezet elvesztése miatt nem szokott csikorogva
lefékezni az életünk, vannak olyan veszteségek, például egy gyermek, egy
élettárs, egy szülő vagy egy szeretett barát, kolléga elvesztése, amikor igen.
Még amikor tudjuk is, hogy szerettünk hamarosan elhagyja ezt a világot, és
felkészülünk a veszteségre, a világ összes felkészülése sem állítja meg a
fájdalmat. A veszteség fáj. A fájdalom nagyon is valóságos, és a fájdalom
oka teszi a következő bölcsességkódokat ennyire erőssé.

MIÉRT FÁJ A VESZTESÉG?

Amikor egy szeretett személy testben is velünk van, akkor egyfajta energiát
hozunk létre azzal, hogy összeolvad tudatunk, egymás ismerése, az egymás
iránti érzelmek. Többről van szó, mint egy metaforáról, hiszen
energiamezőnk nagyon is valóságos és mérhető bioelektromos, biomágneses
és fotonikus mezőkből jönnek létre, amelyeket vérünk, szerveink és
szöveteink sejtjei bocsátanak ki. Ezt az energiát érzésként ismerjük, amikor
találkozunk a szerelmünkkel vagy egy kedves barátunkkal, például egy
kávézóban, hogy megigyunk egy csésze teát vagy kávét. Abban a
pillanatban, amikor meglátjuk a másikat, felragyog a szemünk, arcunk
széles mosolyra derül, és bizsergést érzünk, ahogy az energia feléled.
És ahogy a jó adag csokis vajaskeksz elárulja a tésztába kerülő összetevők
minőségét és persze a mennyiségét is, úgy jelzi a szikra, a mosoly, a ragyogás
és a bizsergés az energiát, amelyet szerettünk jelenlétében hozunk létre. És
éppen azért, mert ez az energiamező valóságos, ahogy elmúlásával
szétoszlik, nagy fájdalmat élünk át. Amikor elveszítjük egy szerettünket, a
közös energiamezőnk elkezd széthullani. Ennek így kell lennie, hiszen a
test, amelynek energiája egyben tartotta a mezőt, már nem létezik.
Ahogy a víz és a cukor egy folyadékrendszerben egyesül, amikor
összekeverjük őket, úgy az érzelemalapú kapcsolatokban kialakult
energiamezők is folyékonyak és képlékenyek. A mező a hangulatunkkal, a
kommunikáció ritmusával és minőségével, valamint a bizalom mélységével
együtt változik. És ahogy a cukor-víz elegy elkezd megváltozni a víz
elpárolgásával, kapcsolati energiánk új formát kezd ölteni a szeretett
személy távollétében – főleg akkor, ha az illető meghalt. Sokszor hallhatjuk,
hogy az emberek úgy beszélnek erről a dologról, mintha valami
„kiszakadna” belőlük, hiányosnak és „üresnek” érzik magukat, amikor
elveszítenek egy közelálló személyt. Igazat mondanak. Az üresség valódi. Ez
annak az energiavesztésnek az eredménye, amelyet valaha a hiányzó
személy jelenlétében hoztunk létre – akár távolról is.

A VÉGLEGES ELFOGADÁSA
A véglegesség érzése határozza meg a veszteség életünkre gyakorolt hatását.
Amikor elveszítünk egy szeretett személyt, akkor érezzük ezt a
véglegességet, amikor rádöbbenünk arra, hogy a test, amelyet valaha
megérintettünk, megtartottunk, akivel együtt sírtunk és nevettünk, többé
nem létezik. Érzékeink küzdenek a ténnyel, hogy az egyik pillanatban még
itt van valaki a világunkban, ugyanazt a levegőt lélegzi be, mint mi, osztozik
mindabban, ami meghatározza emberi mivoltunkat, majd a következő
pillanatban eltűnik. A veszteség érzelmi véglegességével szembesülünk, és
biztos, hogy már sosem leszünk ugyanolyanok, mint azelőtt. Érzelmeink
igazat szólnak. Szó szerint lehetetlen, hogy valaha is ugyanolyanná váljunk,
hiszen a szeretett személy katalizátorként alakította létünket, amely már
nem létezik. Hogy mennyi erőt tudunk meríteni gyászunkból, az függ a
felismerés súlyától és attól, hogy milyen mélységben értjük meg a veszteség
jelentését. Amikor elfogadjuk a tényeket, felfogjuk jelentésüket, egy
kereszteződésben találjuk magunkat, ahol választanunk kell két sorsdöntő
út közül.
Az egyik út a fájdalom tagadása. A tagadásban minden napot úgy
próbálunk megélni, mintha még ugyanabban a világban élnénk, mint
szerettünk elvesztése előtt. A másik útra lépve elfogadjuk a szomorúságot.
Az elfogadással megnyílik az út a gyógyulás felé, amelyet a gyász vezetett el
a küszöbünkig. A szándék, hogy elfogadjuk a veszteségünket, fog minket
meggyógyítani.

A VESZTESÉG MINT A SZERETET TANÍTÓJA

Arisztotelész, a görög lozófus azt mondta: „A természet irtózik az űrtől.”
Kijelentését arra a meg gyelésére alapozta, hogy a természet nem hagyja,
hogy bármi hosszú ideig üres maradjon. Fű nő ott, ahol kivágják a fákat,
levegő tölti ki az edényt, ha kiöntik belőle a vizet; a tökéletes egyensúlyt,
amit igyekszünk megtartani az életünkben, felborítja a természet mozgásról
és változásról szóló alapelve. A modern tudomány alátámasztja
Arisztotelész meg gyelését. Például a fraktálrendszereket leíró egyenletek
megerősítik, hogy az egyensúly egy magasabb fokú egyensúly keresése
során utat enged a káosznak. Ugyanez vonatkozik az életünkben jelentkező
vákuumra, amelyet egy olyan személy elvesztése okozott, akit szerettünk,
akinek gondját viseltük. Új kapcsolatok bontanak szirmokat és növekednek,
hogy kitöltsék az elvesztett szülők, barátok, szerelmek után keletkező űrt.
Kimondatlan lehetőség rejlik abban, hogy mindannyian veszítünk el
embereket és életmódokat, akiket és amelyeket szerettünk és a
legdrágábbnak tartottunk. Ez elkerülhetetlen, hiszen semmi nem tart
örökké. Ez a tény azt az ígéretet hordozza, hogy mindannyian át fogunk
élni veszteségeket, a velük járó gyászt, és a veszteségből kivezető gyógyulás
útjára is rátalálunk. Akár egy barátot, egy szerelmet veszítünk el, akár egy
közösséget vagy a komplett életvitelünket, az eredmény ugyanaz. A gyász
egy olyan természetes támogatórendszer, amely abban segít, hogy felmérjük
a veszteséget, majd elinduljunk egy egészségesebb élet felé vezető úton. Az
is természetes, hogy átadjuk magunkat a gyásznak, még ha vonakodunk is
tőle.
 A veszteségből való gyógyulás egyetlen módja az, ha átérezzük, mit jelent
az életünkben egy szeretett személy vagy dolog hiánya. Közvetlen kapcsolat
van a gyász okozta érzelmi trauma és aközött, hogy mekkora mértékben
engedjük meg magunknak a fájdalom átélését. A kapcsolat a következő:
minél mélyebb a sérülés, annál erősebbek az érzelmek, és annál mélyebbre
kell jutnunk önmagunkban, hogy megtaláljuk a szeretetet, amely képessé
tesz a fájdalmon való túllépésre. A gyászon keresztül fedezünk fel egy
mélyebb, és sokszor meglepő szeretetképességet.
A régiek meghatározták a veszteségről való gondolkodásmódot, és ez
könnyebbé tette az érzelmek megélését és a gyászt. E megközelítés szerint
nem lehet megváltoztatni az élet legmélyebb fájdalmainak forrását. Nem
lehet megváltoztatni a tényt, hogy férjek esnek el csatákban, feleségek
halnak meg szülésben, titokzatos betegségek viszik el a barátokat és a
szerelmeket életük delén. Ami lehetséges, hogy bevonva életükbe
hagyományaik bölcsességkódjait, rátalálnak arra az egészséges szemléletre,
amely segít nekik túllépni az átélt veszteségeken.

MAGÁNYOS ÚT
A veszteségből fakadó gyász során átmenetileg érzelmileg és ziológiailag
sokkos állapotba kerülünk. Még akkor is, ha a legjobb szándékú barátok és
szeretett személyek vesznek minket körül, megkapunk minden támogatást,
csakúgy, mint a félelem esetében, amelyről a második részben írtunk,
egyedül kell végigmennünk a gyász ösvényén. A gyászban senki sem tarthat
velünk. A gyász magányos út. És ez az út sokszor egy belső csatatérre vezet,
ahol egymással harcoló érzelmeket találunk, üresnek, tompának és
elszigeteltnek érezzük magunkat.
A zavaros érzelmekkel megválaszolhatatlannak tűnő kérdések bukkannak
fel, megállás nélkül pörögnek fejünkben: Leszek-e valaha jobban? Most mit
tegyek? Miért történik ez?
Van olyan erő, amelyet csak a veszteség és a gyász jelenlétében lehet
megismerni. És ezzel az erővel, mintegy jutalomként, együtt jár az élet
mélyebb szintű, személyes megértése.
 9. BÖLCSESSÉGKÓD

Ótagaki Rengecu
. : Újra és újra érzem e lebegő világ mulandóságát.
A legnehezebb: magamra maradni.
F : Ez a kód arra emlékeztet minket, hogy egy szeretett
személy elveszítése az egyik legnehezebb dolog, amellyel szembe kell
néznünk, még akkor is, ha tisztában vagyunk is azzal, hogy minden
mulandó.
F : A neves buddhista szerzetesnő, Ótagaki Rengecu.
A mulandóság alapelvének felismerésével rájövünk, hogy az állandó
változások dinamikus világában élünk, és pontosan azért, mert semmi sem
statikus, nem várhatjuk, hogy bármi is örökké tartson.

A VESZTESÉG BUDDHISTA SZEMSZÖGBŐL

A buddhista tanítások azt tanácsolják, hogy veszteség esetén, szenvedésünk
enyhítése érdekében fájdalmunkat az emberi tapasztalatok egyetemes
sablonjának tágabb összefüggéseiben vizsgáljuk meg. A sablon a létezés
három ismérve, amelyek a következők:

mulandóság
szenvedés
éntelenség

Röviden összefoglalva, amikor szenvedünk, a fájdalom oka a ragaszkodás,

az elvárás, hogy valami, egy hely vagy egy személy maradjon létező, hogy
megfeleljen elvárásainknak. A lét harmadik ismérve, az éntelenség
elfogadása jelenti a megoldást, a szenvedéseken való átlépést. Az éntelenség
egyfajta megvilágosodott állapot, amelyet önvalónk – az egó –
elengedésével érhetünk el, cserébe egy hatalmasabb, mindenre kiterjedő
identitást kapunk. A kibővített identitásban a körülöttünk lévő világ
részeként, és nem elkülönülő egyéneként tekintünk magunkra. Ha
befogadjuk önmagunk tudatosultabb lényegét, megszabadulunk a
ragaszkodásból fakadó szenvedéstől.

EGY BUDDHISTA SZERZETESNŐ VILÁGLÁTÁSA

A buddhista tanítások általában magának Buddhának a szavaira és
gyógyításaira hivatkoznak egy szeretett személy elvesztéséből fakadó
fájdalom kezelése során. A 9. bölcsességkód valami mást kínál. Noha
gyökerei szilárdan a buddhista lozó ába kapaszkodnak, a kód a
nyilvánvaló emlékeztetésen túl arra gyelmeztet, hogy a mulandóság és a
szenvedés világában élünk. Elfogadja, hogy ez az igazság, de mélyebbre
mutat, és arra bátorít, hogy tapasztaljuk meg azt a bensőséges és kizárólag
emberi dimenziót, amellyel a veszteség átélése során találkozunk.
 Ezt a bölcsességkódot Ótagaki Rengecunak, az 1791-ben született
buddhista szerzetesnőnek tulajdonítják. Amellett, hogy élete késői
szakaszában apáca lett, Rengecu híres keramikus, a kalligrá a mestere és
elismert festő, valamint a 19. század egyik nagyszerű költője volt. A 9.
bölcsességkód bepillantást enged munkásságába, és abba, hogy a két
buddhista alapelv miként épül be művészetébe.
Újra és újra érzem e lebegő világ mulandóságát.
A legnehezebb magamra maradni.
A kód alapos vizsgálata során feltárul a sorok jelentésének eleganciája,
valamint az erő, amely tömörségéből árad. A John Stevens fordító által
összeállított Rengetsu: Life and Poetry of Lotus Moon (A lótuszhold élete és
költészete) című kötetből idézett vers első sora a tradicionális buddhista
gondolkodás alapelveit követi, mely szerint minden dolog átmeneti:
Újra és újra érzem e lebegő világ mulandóságát.
Miután megállapította az élet mulandóságának tényét, a következő sorban
arra is fényt derít, hogy miért éli meg újra és újra a veszteség hatását. A
magyarázat az, hogy minden dolog, függetlenül attól, hogy mennyi idős,
mennyire megbízható, mennyire kitartó, mennyire szeretett, a legjobb
esetben is csak átmeneti. Éppen azért mondja Rengecu, hogy „újra és újra”
átéli a mulandóságot, mert minden dolog átmeneti, köztük szeretteink is.
És ezzel mi is így vagyunk. Minden alkalommal, amikor egy veszteség miatt
keletkező űr okozta fájdalmat kell elviselnünk, emlékeznünk kell az
egyetemes bizonyosságra: olyan világban élünk, melyben semmi nem tart
örökké.
A vers második sorában Rengecu eltér a hagyományos buddhista
tárgyilagosságtól, attól, hogy az emberi tapasztalatok meg gyelője
maradjon. Egy egyetemes érzést fejez ki, amikor arról szól, hogy számára,
lelke mélyén mit jelent a mulandóság megtapasztalása:
A legnehezebb: magamra maradni.
A sor olvastán az az érzésünk támad, hogy személyes tapasztalatból, így
aztán mindannyiunkhoz szól. Még ha tudjuk is, hogy semmi nem tart
örökké, a veszteséget feldolgozó utunk legnehezebb része az, amikor
megérezzük, hogy magunkra maradtunk, mert akit szerettünk, eltűnt,
hiszen ő is mulandó. A bölcsességkód ereje abban rejlik, hogy ha szavakba
öntjük veszteségünk súlyát, hangot adunk belső fájdalmunknak. A
felismerés hatására ki tudunk szabadulni az érzelmek fogságából, és
felébred gyógyulásunk.

A 9. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA
A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül azt érzed, hogy elmozdult
a gyászérzet. Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a
légzésre összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme
hangjára kell gyelni.

Újra és újra érzem e lebegő világ mulandóságát.

A legnehezebb: magamra maradni.
 10. BÖLCSESSÉGKÓD

Buddha
. : Csak azt veszíted el, amihez ragaszkodsz.
F : A kód arra emlékeztet minket, hogy a veszteség során átélt
szenvedés abból fakad, hogy mulandó dologhoz ragaszkodunk.
F : A buddhista nemkötődés elvének széles körben használt,
közismert összegzése.
Sejtjeink DNS-éből, valamint az életünkben jelen lévő társadalmi
kapcsolatokból fakadóan egy élő univerzum részei vagyunk, és ez az
univerzum állandó mozgásban van, felbukkan, eltűnik, dinamikus változást
hoz létre. A buddhizmus arra emlékeztet minket, hogy a veszteség
megtapasztalása abból származik, ahogy a változás szempontjából
viszonyulunk az élethez, a környezethez és a kapcsolatokhoz. Ahogy a
második részben, a Félelemben felismertük, lehetetlenség, hogy bármi
valóban eltűnjön, abban az értelemben, hogy nem létezik tovább – mintha
megsemmisülne. Ha úgy érezzük, hogy elveszítettünk valakit vagy valamit,
akkor nem ezek megszűnéséről van szó – inkább arról, ahogy érzékeljük az
ő eltűnésüket.
Az életünkben fennálló minden kapcsolat az energia tánca. Időtlen és
állandó. Olykor tudatos, gyakran nem az; partnereink, akikkel táncolunk,
vagy sorsunk lehető legnagyszerűbb beteljesítése felé vezetnek, vagy
végzetünk mélyére taszítanak. Az a lényeg, hogy az egyetértés olyan
szinergiákon alapul, amelyek időben egy pillanatra egybeesnek. Elvárjuk,
hogy szinergiánk megmaradjon, változatlan legyen, végig az időben –
ragaszkodunk a harmónia tartós meglétéhez –, és amikor ez nem valósul
meg, szenvedünk.

EGYENSÚLY KONTRA HARMÓNIA

Már megint. Épp akkor, amikor azt hiszed, hogy életedben megteremtetted
a tökéletes egyensúlyt – sorban kipipáltad a képzeletbeli listán a tökéletes
párkapcsolat, a tökéletes munkahely, a tökéletes otthon és a jövőt biztosító
tökéletes pénzügyi terv melletti kis négyzeteket –, valami felbukkan
látszólag a semmiből, és mindent megváltoztat. Lehet, hogy te meglepődsz,
de az Anyatermészet nem.
Ahogy korábban már felismertük, az egyensúly a harmónia átmeneti
megvalósulása a folyton áramlásban lévő világban. Ez a nagy különbség az
egyensúly és a harmónia között. A tökéletes egyensúly rendszerében semmi
sem történhet. Semmi nem mozoghat, semmi nem változhat meg, hiszen a
tökéletes egyensúlyban nincs változás. Ez magyarázza, hogy ritkán valósul
meg az egyensúly; amikor mégis, akkor is csak átmenetileg. A természet
dinamikus. A természetben egy rendszer egyensúlyba kerülése az a kiváltó
tényező, amely elindítja a rendszer megváltozását.
Például az ökoszisztémát nem a vadvilág egyensúlya tartja fenn. Egy
erdőben ritkán adódik tökéletes egyensúly a ragadozók és a prédaállatok
között. Nem is lehet – az egyes populációk mérete, elhelyezkedése és
ellenálló képessége mindig változik. Azt mondhatjuk, hogy a természet a
rendszeren belüli harmóniára törekszik. A prérifarkasok és a nyulak, vagy
például a madarak és a rovarok között változó harmónia tartja ellenőrzés
alatt a populációt, annak ellenére, hogy a relatív számuk mindig más. A
rendszer egyensúlyának kibillenése váltja ki a változásokat.
A fentiekhez hasonlóan, amikor arra törekszel, hogy az életed
egyensúlyba kerüljön, valószínűleg inkább a harmóniára gondolsz: legyen
harmónia a család és a munka között, a pihenés és a munka között, a
párkapcsolat és a barátságok között. A harmónia kulcsa, hogy teremts
helyet az életedben bekövetkező változásoknak. Ez az elv a 10.
bölcsességkód kiemelt gondolata.

10. BÖLCSESSÉGKÓD: A FORRÁS

A 10. bölcsességkódot Buddha-idézetnek szokták tartani, de ez tévedés. Bár
a kód megfogalmazása Buddha tanításaira támaszkodik, a jelen könyv
szerzőjének legjobb tudása szerint egyetlen olyan könyv, fejezet vagy vers
sem létezik, amely tartalmazná ezeket a szavakat. A 10. bölcsességkód
inkább a buddhista nemkötődés elvének, valamint hozzá kapcsolódóan a
veszteségekre vonatkozó általánosan használt összefoglalás. Ez a kód új
szempontból tekint a veszteségre, arra, hogy miként tudjuk csillapítani a
veszteségből fakadó fájdalmat a lét három ismérve által, amelyeket a 9.
bölcsességkódban mutattunk be.
Összefoglalva, a lét első ismérve egyértelműen kimondja minden dolog
mulandóságát, arra gyelmeztet, hogy minden dolog, minden ember és
minden kapcsolat átmeneti. A lét második ismérve egyértelműen kimondja,
hogy szenvedéseink abból fakadnak, hogy ragaszkodunk emberekhez,
kapcsolatokhoz és körülményekhez, amelyek pedig természetüknél fogva
változnak. A lét harmadik ismérve az első két ismérv következtetését foglalja
magában, egyben a 10. bölcsességkódból fakadó erő és gyógyulás forrása.
A lét harmadik ismérve az éntelenség tanaként ismert (szanszkritul
anátman). Azt mondja, hogy veszteség idején a gyógyulás kulcsa az, hogy
elengedjük énünk szenvedést átélő aspektusát – az egót, aki azt akarja,
hogy a barátságaink, a kapcsolataink, a családunk és az életkörülmények
statikus létben maradjanak. Ehhez el kell fogadnunk önmagunk
legteljesebb kifejeződését az éntelenség formájában. Ebben az új és kitáguló
identitásban nem kívülállóként, hanem a körülöttünk lévő világ részeként
tekintünk magunkra. A mindenség részeként tudjuk és átéljük, hogy
lehetetlenség bármit is ténylegesen elveszíteni.

KIGYÓGYULNI KÉT ILLÚZIÓBÓL

Ha befogadjuk a tudatosabb önmagunkat, ahogy a lét harmadik ismérve
tanítja, akkor elkezdünk kigyógyulni két illúzióból. Először is azzal az
illúzióval (1), hogy valaha is birtokolhatunk egy másik embert, hogy tényleg
„tulajdonolhatunk” egy helyet, egy háziállatot vagy a földet, ahol élünk;
valamint abból a szokásunkból (2), hogy valakihez vagy valamihez tartósan
hozzákötjük az életünket – így változik meg, hogy mit is jelent számunkra a
veszteség átélése. Ha ez sikerül, végül új értelmet adunk a veszteségből
fakadó szenvedésnek.
Hogy teljesen világosak legyünk, a bölcsességkód nem arra szólít fel, hogy
közömbösen tekintsünk a veszteségekre, amelyeket óhatatlanul át kell
élnünk életünk során. Nem akarja semmibe venni vagy letagadni azt a
fájdalmat, amelyet egy barát, egy állat vagy egy szeretett személy elvesztése
miatt érzünk. Az a célja, hogy amikor bekövetkezik a veszteség, könnyítsen
terheinken.
A 10. bölcsességkód ereje abban rejlik, hogy megtanít másképp
gondolkodni a távozó emberekről, állatokról és dolgokról. A távozást nem
tudjuk megváltoztatni. Amikor veszteség ér minket, két lehetőséggel
nézünk szembe. Vagy beleragadunk az igazságtalanság, a kudarc érzésébe és
veszteségünk tragédiájába, vagy elfogadjuk a veszteséget, átadjuk magunkat
az űr betöltéséhez szükséges gyógyulásnak.

A 10. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

A 10. bölcsességkód egy informális állítás, a veszteségből fakadó
szenvedésről szól, valamint a megoldásról, amelynek segítségével tovább
tudunk lépni. A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú
állításokban rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A
bölcsességkódok használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével
létrehozzuk a szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és
kommunikálni tudunk a tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül érezni kezded, hogy hogy
elmozdulsz a veszteség gyászolásából. Használhatod az eredeti formulát (a
te megszólításával) vagy a személyes formulát (az én megszólításával). Az
alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
gyelni.
A bölcsességkód eredeti formulája:

Csak azt veszíted el, amihez ragaszkodsz.

A bölcsességkód személyes formulája:

Csak azt veszítem el, amihez ragaszkodom.

 11. BÖLCSESSÉGKÓD

Pavamána mantra
. : Nemlétből vezess a létbe, a sötétből vezess a
fényre, a halálból vezess az öröklétbe! Legyen béke, béke, béke!
(Tenigl-Takács László fordítása alapján)
F : A kód ebben a dal- vagy mantraformában a veszteséget és
a gyászt segíti feldolgozni.
F : Brihadáranyaka upanisad.
Mintegy 3000 éve már, hogy a hindu kultúrában az upanisadok szolgálnak
a tudás, a gyógyulás és a bölcsesség legfőbb forrásaként. A szövegek ereje és
a belőlük áradó gyógyítás, amelyet veszteség idejére ajánlanak, már a szöveg
elnevezésében is megtalálható. A szanszkrit upanisad szó jelentése „közel”
(upa) és „ülni” (ni-sad), ami szó szerint utal a védikus bölcsesség
átadásának módjára – ami a mester jelenlétében történt.
Annak, hogy ezeket a szövegeket ilyen nagyra becsülik közel három
évezred óta, az az oka, hogy nem egy láthatatlan és másvilági forrásból
származó összerendezett információk doktrínája, hanem tudós tanítók
összegyűjtött bölcsességeit tartalmazza – embertársaink osztják meg velünk
személyesen átélt tapasztalataikat.
A 11. bölcsességkód, a Pavamána mantra a Brihadáranyakában található,
az egyik legfontosabb upanisadban, amelyben az átman – a lélek vagy az én
hindu felfogása – fogalmának szentelt elmélkedés olvasható. John
Campbell, a Virginiai Egyetem vallástudományi professzora szerint ez a
mantra az „egyén és környezetének átalakulásáról” szól. És a személyes
veszteség begyógyításának lényege az átalakulás.
A vákuumban, amelyet egy szeretett dolog vagy személy elvesztése hoz
létre, megváltozunk. Már nem ugyanolyan személyként éljük az életünket,
mint a veszteség bekövetkezésének pillanatáig. Nem is tudnánk, hiszen
megváltozott a képlet, amely meghatározta az általunk ismert, a szeretett
személyt is magába foglaló világot. A változásban jelen van a küzdésünk. A
küzdelemmel való leszámolás hozza felszínre új identitásunkat. Az itt
következő 11. bölcsességkód gyógyulásunk hatékony katalizátora lehet.
Veszteség idején az ének tüzetes vizsgálata, valamint az egyes mondatok
jelentése segít felismerni és befogadni ennek a védikus bölcsességnek az
erejét.
1. sor: Nemlétből vezess a létbe
Ez a mondat arra szólítja fel az olvasót (az éneklőt), hogy hagyja, hogy az
élet illuzórikus természetének – a nemlétnek – legmélyebb igazsága utat
adjon annak, hogy a világ, környezetünk és szeretteink élete valós, bár
átmeneti, amivel szívünk mélyén tisztában vagyunk.
2. sor: A sötétből vezess a fényre
Ez a mondat arra emlékeztet, hogy ahogy az illúzió (valami nemlétező) utat
enged a világ (a létező) valódi természetének, úgy vezet a veszteségből
fakadó sötétség és szenvedés lényünk valódi természetének elfogadásához
és gyógyulásához (fény).
3. sor: A halálból vezess az öröklétbe!
Ebben a mondatban csúcsosodik ki a hierarchia, amelyet az első mondat
kezdett felépíteni, és amely mélyebbé és meghittebbé teszi a gyógyulási
folyamatot. Ez a sor a kozmosz makroszemléletétől és a valóság
természetéből a sötétség és a fény mindennapi alkotóelemeihez vezet. Ezek
táplálják energiával a világ valóságát, segítségével látjuk meghitt
közelségből, mikroperspektívából életünk sötétségét és fényét, amely a
halálban és a halhatatlanságban fejeződik ki.
4. sor: Legyen béke, béke, béke!
Mivel a szanszkrit szavakat nem lehet pontosan lefordítani, az éneket
eredetileg záró szó, a santi jelentése lehet „béke”, de „nyugalom”, „pihenés”
és „megnyugvás” is. Ezen szavak mindegyike kifejezi az eszközt, amellyel
feldolgozhatjuk az átélt veszteséget.

A 11. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül érezni kezded, hogy
elmozdulsz a veszteség gyászolásából. Használhatod az eredeti formulát (a
te megszólításával) vagy a személyes formulát (az én megszólításával). Az
alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
gyelni.
Sokan azt tapasztalják, hogy ez az ősi, upanisadból származó mantra még
hatásosabban gyógyít, ha az eredeti, szanszkrit nyelven recitálják. A
következő sorokban először a mantra magyar, majd szanszkrit változata
következik.
Magyar fordítás:

Nemlétből vezess a létbe.

A sötétből vezess a fényre.
A halálból vezess az öröklétbe.
Legyen béke, béke, béke.

Szanszkrit nyelven:

Om aszato ma szad gamaja.

Tamaszo ma dzsjotir gamaja.
Mrityjot ma amrtam gamaja.
Om santi, santi, santi.
 NEGYEDIK RÉSZ

ERŐ

Fordulj befelé mindennap,

és keresd meg a belső erőt,
hogy a világ ne fújja el gyertyád lángját.
–K D ,
„Most meg kell találnod azokat a feltételeket, amelyek között szíved léted
valóságává válhat. Maradj itt, amíg olyan erőt szerzel magadban, amelyet
semmi nem pusztíthat el.” Ezekkel a szavakkal fedte fel egy titokzatos
szerzetes azt a hatalmas erőforrást, amely mindannyiunkra vár, amikor
felfogjuk érzelmi erőnk belső potenciálját.
A diák, aki ezt az üzenetet kapta, a 19. század egyik felfedezője és
misztikusa volt, George Ivanovich Gurdjie . Tanára a titokzatos Szarmung
Testvériség tagja volt, azé a legendás és misztikus szektáé, amelyre Gurdjie
a közép-ázsiai hegységben talált rá. A tanító által említett feltétel a belső erő
hatalma, amely mindannyiunk számára elérhető, Gurdjie pedig azt a
döntést hozta, hogy saját legnagyobb potenciálja elérése érdekében
kiaknázza ezt az erőt.

DÖNTÉS ÉS BELSŐ ERŐ

Belső erőnk és a döntés mint cselekvés között közvetlen kapcsolat található.
Ez a kapcsolat arra gyelmeztet, hogy függetlenül az élet kihívásaitól,
mindig van elég hatalmunk ahhoz, hogy eldöntsük, miként reagálunk
mindarra, amit az élet küszöbünkre helyezett. A döntést meghozó erő maga
a belső erőforrás. Ha nincs meg bennünk ez az erő, egyszerűen azt érezzük,
hogy megtorpantunk, tehetetlenek vagyunk, körülményeink foglyává
váltunk.
Mielőtt Gurdjie elindult volna a régóta kutatott misztikus úton, hogy
megtalálja legmélyebben rejlő erejét, gondolkodásának meg kellett
változnia. Úgy kellett döntenie, hogy (1) megválik akkori hitvilágától, hogy
befogadja a Szarmung Testvériség által vallott tudást, valamint (2) hagyja,
hogy ez a tudás váljon az életét irányító bölcsességgé. Így tudta Gurdjie
gyakorolni a legnagyobb, bár talán a legkevésbé értett hatalmat, az emberi
tapasztalás erejét – a választás hatalmát és a szabad akaratot. Ezek az erők
szorosan összefüggnek egymással, kéz a kézben járva belső erőforrásunkká
válnak.

SZABAD AKARAT: ILLÚZIÓ VAGY VALÓSÁG?

A modern tudomány szerint a szabad akarat kizárólag emberi jelenség.
Legjobb tudomásunk szerint a földön egyetlen más életforma sem képes
megfontolni az adott pillanatban felmerülő lehetőségeket – megkérdezni,
hogy „mi lenne, ha”, amikor a lehetőségek következményeit kell mérlegelni
–, majd a felmerülő szempontok alapján döntést hozni. Világosan látható,
hogy a választás képessége csakis az emberre jellemző. Ez egyben a
legfontosabb ismeretek kulcsa is.
A fejezet céljait szem előtt tartva, a szabad akaratot úgy de niálom, mint
az a képességünk, amelynek kihasználásával választani tudunk az adott
helyzetben adódó számtalan lehetőség közül, majd döntésünknek
megfelelően cselekszünk. Ennek értelmében életünk minden napjának
minden pillanatában gyakoroljuk a szabad akaratot döntéseink révén –
kiválasztjuk az ételt, amellyel testünket tápláljuk; eldöntjük, hogy hogyan
gondolkodunk másokról, hogyan viselkedjünk velük; meghatározzuk, hogy
mások hogyan bánjanak velünk; eldöntjük, hogy feltétel nélkül adunk
szeretetet, és fogadjuk a felénk áradó szeretetet. A választás témaköre, az,
hogy valójában mennyi választásunk van az életben, a mai napig heves
vitákat vált ki a tudósok és lozófusok körében.
Az egyik tudományos felfogás szerint egyáltalán nincs szabad akaratunk.
Ezen felfogás képviselői arra a tényre alapozzák véleményüket, hogy az
univerzum az ősrobbanásból alakult ki. Az összes anyag kezdetben
összeköttetésben volt egymással a szingularitás pillanatában, és a tágulás
pedig, amely a szingularitásban kezdődött, napjainkban is tart. Ezért az
univerzumban minden anyag tevékenységét és kölcsönhatását azok az
események határozzák meg, amelyek a nagy robbanás utáni másodperc
töredékei alatt következtek be, mondják. Csak úgy tűnik, mintha lenne
szabad akaratunk, hiszen az adott pillanatban annyi lehetőség áll
rendelkezésünkre, hogy valószínűleg soha nem fogyunk ki a választásokból,
úgy érzékeljük, mintha végtelen lenne a lehetőségek száma.
A tudományos gondolkodás egy másik iskolája szerint nem egy
determinisztikus, rendezett univerzumban élünk, amely megteremtése
pillanatában mozgásba lendült, hanem egy kaotikus univerzumban.
Eszerint a megközelítés szerint nincs egyetemes rend, és választásaink
valójában véletlenszerűek és végtelenek a zikai világunkat irányító zikai
törvények összefüggésében.
Bár mindkét szempontot tudományos bizonyítékok támasztják alá,
mélyebb szintű ismertetésük meghaladja a negyedik rész rövid
bevezetőjének kereteit. Ezért a szabad akarat kifejezés funkciója, hogy
megnevezze azt a döntést, amely az egyes helyzetekben adódó cselekvési
lehetőségekből fakad. Mihelyst felismerjük a választás és a szabad akarat
meglétét, az életünkben játszott szerepüket, felmerül a kérdés, hogyan
használjuk fel ezeket az erőket.
Ez az a kérdés, amelyet a következő három bölcsességkód segít
megválaszolni.
 12. BÖLCSESSÉGKÓD

Szépség-ima
. : A szépség, mellyel élsz, a szépség, mely éltet, a
szépség, melyre életedet építed.
F : Ez a kód arra emlékeztet, hogy a szépség mindenben ott
lakozik. Az a feladatunk, hogy élettapasztalatainkban megtaláljuk a
szépséget.
F : Az ősi navahó ima köznyelvi változata.
Négyszáz évvel ezelőtt Délnyugat-Amerika magasföldi sivatagjaiban a
navahó (diné) családok csodás tudásának örököseit rendre próbára tette a
szélsőséges időjárás, az elemek és az őket körülvevő ellenséges törzsek. Az
aszály, a kíméletlen forróság és a népet sújtó élelemhiány arra ébresztette rá
a navahókat, hogy át kell alakítaniuk belső fájdalmuk erejét, hogy el tudják
viselni a külvilág zord körülményeit, és át tudjanak lépni rajtuk. A túlélésük
azon múlt, hogy képesek-e ezt megtanulni.
Felismerték, hogy az élet megpróbáltatásai szenvedésük legmélyebb
pontjára taszítja őket, de arra is rájöttek, hogy ugyanezek a próbatételek
felszínre hozzák a legnagyszerűbb erősségeiket is. Az volt a túlélés kulcsa,
hogy teljes mértékben fel kell vállalni az élet kihívásait, ne próbáljanak
elmenekülni előlük, így a belőlük fakadó tapasztalatok elől se.
Önmagukban kell megtalálniuk az érzelmi kapaszkodókat – a
megpróbáltatások elviseléséhez szükséges erőt adó alapvető hitelveket –,
valamint azt a bizonyosságot, hogy egy jobb nap fog következni. A belső
erőben bízva vágtak bele a veszélyes helyzetekbe, és hajtották végre a
változásokat, hogy fejlődjenek változó világukban.

ÉRZELMI KAPASZKODÓ
Mai életünk nem is különbözik olyan nagy mértékben az őslakosok életétől,
akik régen Észak-Amerika magasföldjein vándoroltak. Bár a táj átalakult, és
a körülmények is megváltoztak, mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, amely
alapjaiban rázza meg hitrendszerünket, próbára teszi érzékenységünk
tűréshatárait, és arra késztet, hogy felülkerekedjünk a fájdalmat okozó
dolgokon.
A kábelcsatornák híradóitól kezdve, amelyek a hét hét napján 24 órában
bombáznak a világon bekövetkező tragédiákkal, a klímaváltozás hatásával, a
társadalom és politika hibás, látszólag értelmetlen működésével, még az élet
súlyos megpróbáltatásaival szembenéző hírességek, barátok, családtagok,
munkatársak érzelmi viharába is könnyen belegabalyodhatunk. Pontosan az
ilyen időszakokban van szükségünk egy kiegyensúlyozottabb és
egészségesebb szemlélethez vezető gondolkodásmódra – egy érzelmi
iránytűre, amely a biztos úton tart. Az ősi bölcsességkód, amely régen a
navahókat szolgálta, nekünk is segíthet, ha helyet adunk neki életünkben.
A SZÉPSÉG REJTETT EREJE
A modern tudomány legújabb felfedezései tovább bővítik azon
bizonyítékok sorát, amelyek szerint a szépség nem egyszerűen esztétikai
öröm, hanem átalakító erő. Több mint egy közönséges melléknév, amely
leírja a naplementét vagy a nyárvégi vihar utáni szivárvány színét, a szépség
közvetlen, érzéki és az életet megváltoztató tapasztalat – konkrétan, a
szépség a mi tapasztalatunk. Úgy tartják, hogy az ember az egyetlen földi
lény, amely képes észrevenni a körülötte lévő világ szépségét, és keresi a
szépséget a mindennapokban.
A szépség megtapasztalása révén erőt kapunk ahhoz, hogy
megváltoztassuk testi érzeteinket. Ahogy már korábban volt róla szó,
érzéseink közvetlen összeköttetésben állnak az „összekapcsolódó, kisülő”
idegsejtekkel, sejtjeink és szerveink kémiájával, valamint a testünkön túli
világgal. Tehát ha azt állítjuk, hogy a szépségnek olyan ereje van, amely
képes megváltoztatni az életünket, akkor nem túlzás azt mondani, hogy
ugyanez a szépség az egész világot meg tudja változtatni. A lényeg, hogy úgy
kell döntenünk, hogy az adott pillanatban a sérülés, a szenvedés és a
fájdalom mögé tekintünk, és felismerjük a minden dologban ott rejtőző
szépséget. Csak így szabadíthatjuk fel azt az erőt, amely a szépség
választásával megtart az életünkben.

A NAVAHÓ SZÉPSÉG-IMA
Az ősi bölcsességekre jellemző ékesszólással írja le a navahó hagyomány,
hogy miként tekintsünk az élet szélsőséges helyzeteire, amelyek egyenesen
a vállainkra helyezik a boldogsághoz, meg persze a szenvedéshez szükséges
felelősséget. A 12. bölcsességkód, a Szépség-ima ezt a szemléletet tükrözi.
Ez a nagy erejű kód a záróimája az Áldott út szertartásnak, amely az egyike
annak a hat szertartásnak, amelynek célja, hogy harmónia legyen a
kozmoszban és benne minden dologban. A sorozat többi szertartása a Szent
út, az Élet útja, a Gonosz útja, a Harci szertartások, valamint a Játék útja.
Igaz, hogy a 12. bölcsességkód pontos nyelvezete átírásról átírásra és
elmondásról elmondásra változik, ahogy generációról generációra átadják,
az imádság témája változatlan marad.
Annak érdekében, hogy a kód lényegét a lehető legegyszerűbben
átadjam, a szövegnek azt a köznyelvi változatát használom, amelyet a
navahó művész és festő, Shonto Begay tett közzé egy magazin cikkében,
amelyet több éve olvastam. Begay három rövid mondatra tagolja a kódot,
mindegyik rávilágít egy-egy belső erőre, amely képes megváltoztatni testünk
kémiáját és világlátásunkat. Az ima hosszabb, hivatalosabb változatát is
leírom a szövegben, közvetlenül az elemzés után.
Begay a következőképpen ismerteti a navahó Szépség-ima lényegét: „Azt
mondjuk, nizhonigoo bili ina, a szépség, mellyel élsz, a szépség, mely éltet, a
szépség, melyre életed építed.” Ezekkel a szavakkal adták át évszázadokon
keresztül az öreg navahók ezt a ki nomult bölcsességet, arra emlékeztetve
népüket és most minket, hogy összekapcsolódik egymással belső és külső
világunk – ezt a kapcsolatot a modern tudomány csak a közelmúltban
fedezte fel. Az ima minden mondata megnevezi a szépséghez való
kapcsolódásunk egy-egy aspektusát, és azt, hogy mit jelent a szépség
életünkbe való befogadása. A lényeg, hogy be kell hívnunk életünkbe a
szépség erejét. A bölcsességkód részletesebb, mondatról mondatra haladó
elemzésével eljutunk az ima nomabb részleteihez, és megértjük
hatékonyságának titkát.
1. mondat: „A szépség, mellyel élsz”
E mondat kulcsfontosságú, mert arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy a
világban jelen lévő szépséget nem megteremtjük. Már létezik. És bár nem
szükségszerű, hogy minden dolog gyönyörű legyen, szépség minden
dologban és minden helyzetben található. Az a feladatunk, hogy rátaláljunk
erre a szépségre – még akkor is kutatni kell, ha nem látható. Így cselekedni
döntés kérdése. Egy szeretett személy elvesztése miatti mélységesen
személyes fájdalomtól kezdve, az életünkben felbukkanó egészségi és
párkapcsolati krízisekig, a szépség megtalálása kulcsjelentőségű ahhoz, hogy
megtaláljuk az élet látszólag értelmetlen eseményeinek értelmét. Az ősi
navahó bölcsesség mellett napjaink nagy tanítómestereitől is kapunk élő
példákat a döntések erejéről.
A katolikus Szent Teréz anya tökéletes példája annak, amire gondolok.
Teréz anya vagy „Anya”, ahogy a hozzá közel állók szólították ezt a
nagyszerű asszonyt, az életének szépségébe vetett hit egyszerű eleganciáját
alkalmazta. Ez örökre megváltoztatta az érinthetetlenekként nevezett ősi
megbélyegzést: ők voltak az elhagyott, beteg és haldokló emberek, akik
sokszor az utcán tengették életüket. Senkit sem tartott „kevesebbnek” bárki
másnál, ő és a Szeretet Misszionáriusainak önkéntesei minden reggel
kimentek Kalkutta utcáira, hogy gondoskodjanak ezekről az emberekről,
akiket ők Isten gyermekeinek neveztek. A nővérek elvitték őket, akiket az
indiai társadalom, gyakran saját családjuk is messzire elkerült, az általuk
alapított hospice-házakba, hogy méltóságot, meghittséget és szépséget
nyújtsanak nekik földi életük utolsó óráiban. Teréz anya olyan szépséget
talált ebben, amelyről kevés ember hiszi, hogy létezhet. A sikátorokban a
szennyvíz- és ereszcsatornák hordaléka, rothadó ételek és
meghatározhatatlan tetemek bűze közepette észrevett egy kupac
tehéntrágyát. A trágyakupacból egy színes virág nőtt ki. A virágban rálelt az
életre, és ebben az életben megtalálta a szépséget – úgy döntött, hogy a
szépséget látja meg – Kalkutta utcáin. Ez a birtokunkban lévő választás
ereje, amikor el kell döntenünk, hogyan tekintünk az életre.
Minden alkalommal, amikor úgy döntünk, hogy meglátjuk a szépséget,
ami megvalósulhat vagy már jelen is van sérüléseinkben, veszteségeinkben,
csalódásainkban és az élet árulásaiban, arról is döntünk, hogy
visszaszerezzük erőnket, és nem engedjük, hogy a helyzet irányítson
minket. Amikor azt mondjuk, hogy „A szépség, mellyel élek” (ha a te
helyett az én szót használjuk, az ima személyesebb lesz), felismerjük ezt a
tényt, és úgy döntünk, hogy meglátjuk a mindenben ott lakozó szépséget.
2. mondat: „A szépség, mely éltet”
Az ima második sora arra emlékeztet, hogy a szépség fontos szerepet
játszhat az életünkben. Attól kezdve, hogy törekszünk rá, és arra számítunk,
hogy mindenben, amit az élet elénk tár, felfedezzük a szépséget, új
megvilágításban fogjuk látni a világ és önmagunk polaritását. Bár nem
változtathatunk a megtörténteken, az élettragédiák felismerésével arra is
rájövünk, hogy minden tapasztalaton belül van egy szépség, amely
egyensúlyba hozza a szélsőségeket.
Teréz anya mesterien idézte meg a szépséget a mindennapi életben.
Gyönyörű példát állít elénk, hogy ugyanígy cselekedjünk.
3. mondat: „A szépség, melyre életedet építed”
Ez a következő mondat kódként abba az irányba mutat, hogy a maga
egyszerűségében találjuk meg a szépséget minden létező dologban. Ez vezet
el a következő lépéshez, amelynek során nagyobb jelentőséget kezdünk
tulajdonítani az életünkben adódó szépségnek. Nincs magyarázkodás,
racionalizálás és indoklás, a nagy mesterek, mint Teréz anya eldöntik, hogy
mindenhol és mindenben megpillantják a szépséget. Számukra a szépség
jelen lévő. Ott volt mindig. Életükön keresztül emlékeztetnek minket arra,
hogy feladatunk a szépség felfedezése. Az élet lehetőség arra, hogy
megkeressük és befogadjuk a mindenben – a legmélyebb bánattól kezdve a
legnagyobb örömig bezárólag – fellelhető szépséget, majd életünk és
önmagunk mércéjévé tegyük.
Amikor életünket a szépség elvére alapozzuk, és hagyjuk, hogy
világnézetünk alapjául szolgáljon, más emberekké válunk. Ha így döntünk,
a fájdalmat, a reménytelenséget és a félelmeket felváltja a szépség által
létező transzformáló erő. Ez nem csak a képzeletünkön múlik. A minden
dologban ott élő szépség megtalálására irányuló szándék közvetlenül abba
az irányba befolyásolja idegsejtjeinket, hogy támogassák döntésünket.
Sejtjeink megkeresik az ugyanolyan kémiai egyensúlyt fenntartó sejteket,
ezek egymással összekapcsolódva új idegpályákat hoznak létre, amelyek a
küzdelmek fölé emelik perspektívánkat. A réges-régen feledésbe merült
navahó költő szavaival, amelyek évszázadok óta emberről emberre,
szertartásról szertartásra vándoroltak, az ima egyszerűsége és ereje megújítja
a reményt, amikor már minden más hasztalannak tűnik.

A NAVAHÓ SZÉPSÉG-IMA TELJES FORDÍTÁSA

Az előző szakaszban bemutattam a Szépség-ima rövid és egyszerűsített
változatát, amelyet Shonto Begay készített. A most következő szakaszban
szeretném bemutatni ennek az imának a hivatalos változatát. Mindkét
változat a 12. bölcsességkódként használható.
Fájdalmas helyzetekben, amikor úgy érzem, hogy letaglóznak a világbeli
tragédiák, elveszítem egy szerettemet, vagy rám nehezednek egy
párkapcsolat érzelmi hatásai, általában a Szépség-ima rövid változatát
használom egyfajta gyors megoldásként, mert nem kell rápillantanom a
kinyomtatott szövegre, nem kell lapról olvasnom. Rövid, közvetlen,
önmagában erős.
Ugyanakkor hivatalosabb körülmények között, például amikor nagy
közösségben vezetek imát, vagy időbeli korlátok nélkül merülhetek el
hosszabb személyes meditációmban, a hosszabb verziót használom. Íme a
teljes Szépség-ima:
Szépség bennem, úgy járok
Szépség előttem, úgy járok
Szépség mögöttem, úgy járok
Szépség felettem, úgy járok
Szépség körülöttem, úgy járok
Újra szép lett
Újra szép lett
Újra szép lett
Újra szép lett
A Szépség-ima szókódja annak vázlata, hogy miként döntsünk úgy, hogy
meglátjuk a szépséget a mindennapi életben. Az alkalmazás egyértelmű. Az
utasítások pontosak. Az internetkapcsolat és a hitelkártya chipjére illesztett
miniatürizált áramkörök csúcstechnológiájú világában könnyű gyelmen
kívül hagyni az erőt, amely döntésünk hatására jelenik meg az életünkben.
A kvantumfelfogás világában, ahol a belső hiedelmeink külső világunkká
válnak, mely technológia lehet egyszerűbb és hatékonyabb, mint a döntés
ereje?

A 12. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd a kód hozzád közelebb álló
változatát, akár befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül érezni
kezded, hogy az életedben meghozott döntés hatására elmozdulsz egy
nagyobb erő és harmónia felé. A rövidített és informális szövegben a te szó
helyett használhatod az én szót, hogy az ima személyesebb legyen. Az
alkalmazás kulcsmozzanata, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
 gyelni. Annak érdekében, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbbet, a
Szépség-ima több verzióját is bemutatom.
Rövidített és informális fordítás:
A szépség, mellyel élsz
A szépség, mely éltet
A szépség, melyre életedet építed

Rövidített és informális navahó szöveg:

Nizhonigoo bil iina

Teljes és formális fordítás:

Szépség bennem, úgy járok
Szépség előttem, úgy járok
Szépség mögöttem, úgy járok
Szépség felettem, úgy járok
Szépség körülöttem, úgy járok
Újra szép lett
Újra szép lett
Újra szép lett
Újra szép lett

Teljes és formális navahó szöveg:

Hózhóogo náashaa doo
Shitsiji’ hózhóogo náashaa doo
Shikeedee hózhóogo náashaa doo
Shideigi hózhóogoo náashaa doo
T’áá altso shinaagóó hózhóogo náashaa doo
Hózhó náhásdlii’
Hózhó náhásdlii’
Hózhó náhásdlii’
Hózhó náhásdlii’
 13. BÖLCSESSÉGKÓD

Védikus mantra
. : Om namah sivaja
F : Ez a kód egy hagyományos hindu mantra, amely
felébreszti önbizalmunkat, hogy erőt és célt találjunk az életben.
F : Egy védikus szöveg, a Jadzsurvéda.
A tudományos szakirodalomban számos dokumentum támasztja alá, hogy
az ősi hindu mantrák éneklése hasznos és jótékony hatású. A Corsini
Encyclopedia of Psychology and Behavioral Science (A pszichológia és a
viselkedéstudomány Corsini enciklopédiája) által 2002-ben publikált
tanulmány szerint a mantrák ismételgetésének jótékony hatásai közé
tartozik az „alacsonyabb szintű feszültség, a lassuló pulzus, a csökkenő
vérnyomás, a kevesebb oxigénfogyasztás, a megnövekedett alfahullám-
képződés”.
Igaz, hogy az erővel rendelkező hang-szó-sejt kapcsolatra új
felfedezésként tekint a modern tudósok egy része, a régi hindu
hagyományokban régóta ismert, hogy a mantrázás erős hatást gyakorol
mind a testre, mind az elmére. 2010-ben bekövetkezett halála előtt a
védikus tudós, omas Ashley-Farrand ezt mondta: „A mantrák nagyon
speciálisan hatnak mentális, érzelmi, zikai és szellemi állapotunkra. Az
indiai bölcsek tanítása szerint a fennhangon végzett meditációk valóban
képesek megváltoztatni emberi körülményeinket, köztük a kapcsolatokat,
az egészséget, a boldogságot, a karriert, a pénzügyi helyzetet és a sikert,
hogy csak néhányat említsünk.”
Ha gyelembe vesszük az ősi hagyományokat és a modern kutatásokat,
nem lepődünk meg azon, hogy a mantrák elérnek az emberi psziché
legmélyebb szintjére, és visszatükröződnek az érzelmekben és a test
életjeleiben.

HINDU ERŐ-MANTRA
A legszélesebb körben használt hindu mantra az erő ősi mantrája, az Om
namah sivaja. Ez az 1 800 himnuszt őrző védikus szöveggyűjtemény, a
Jadzsurvéda egyik verse, Siva, a hindu tradíció három főistenségének egyike
előtt tiszteleg. Siva Brahmával, a teremtővel és Visnuval, a védelmezővel
együtt erős harmóniát biztosít ezen három elsődleges erő között, ahogy
mondani szokták, pusztítás által. Ennek az értelmezésnek köszönhető, hogy
pusztán Siva nevének hallatán a halál és a pusztítás jut az emberek eszébe.
A kettő összekapcsolásának talán a legismertebb példája Robert
Oppenheimer reakciója, amikor 1945. július 16-án megtekintette az első
atombomba tesztelését. Az atombomba atyjaként ismert Oppenheimernek
– aki egyébként lelkes olvasója volt a klasszikus hindu irodalomnak, a
Mahábharátának – híressé váltak szavai, amelyekkel az Úr Sivát idézte: „Én
vagyok a halál, világok pusztítója.”
2017-ben lehetőségem adódott arra, hogy ellátogassak a világ legnagyobb
és legbonyolultabb berendezéséhez, a CERN Nagy Hadronütköztető
részecskegyorsítóba, amely Franciaország és Svájc határán működik. A
látogatás során jöttem rá, hogy Siva megidézése miért csak a történet egyik
fele. A CERN zikai laboratóriuma, amely hivatalosan az Európai Nukleáris
Kutatási Szervezet nevet viseli (angolul European Organization for Nuclear
Research, franciául Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire), a
világtörténelem egyik legnagyobb szabású tudományos együttműködésének
eredménye. Az intézmény célja, hogy korszerű technológiát biztosítson az
univerzum kialakulása utáni pillanatban megszülető zikai törvények
kutatásához. A CERN-ben tett látogatásom egyik jelentős élménye az volt,
hogy az ajándéknak, amelyet India adott a laboratóriumnak, semmi köze
nem volt a fejlett technológiához – legalábbis hagyományos értelemben
véve.
A két épület közötti belső udvaron fölöttem tornyosult a táncoló Siva
szobra, a Natarádzsa, amelynek jelentése „a tánc ura”. Siva ezen különleges
megtestesülése miatt írok erről. Igaz, hogy Sivát gyakran pusztítóként
jellemzik, de a hindu hagyomány mélyebb megismerése során kiderül, hogy
a nevéhez gyakran a megváltoztató szót kapcsolják. És bár a minőségeket, a
pusztítást és a változtatást felváltva szokták használni, talán pontosabb
lenne, ha egymást követő sorozat részeként neveznénk meg őket, és nem
egymást helyettesítve.
Ennek magyarázata egyszerű. Ahhoz, hogy valami elkezdjen átalakulni,
olykor a meglévő dolgot le kell cserélni önmaga új, remélhetőleg
nagyszerűbb kifejeződésével. Ehhez a régit le kell rombolni, hogy
megnyíljon az út az új megszületése előtt. Ebben a megközelítésben tehát,
bár úgy tűnik, hogy Siva elpusztítja a jelenben létezőt, nem a pusztítás a
célja. A pusztítás inkább egy lépcsőfok, amelyre fellépve megpillanthatjuk,
hogy mi jön létre belőle.
Emiatt a különbség miatt döntött úgy az indiai kormány, hogy az összes
isten közül Sivát választja ki ajándékként a CERN számára. Az ott végzett
modern zikai kutatások célja, hogy feltárják létünk legmélyebb igazságait.
Ahhoz, hogy megismerjük az új tudást, és feltárjuk a teremtés titkait, nagy
sebességű ütközések által el kell pusztítani a szubatomi részecskéket.
A különbségből is adódik, hogy az Om namah sivaja mantra életünk
egyik legerősebb bölcsességkódja. Ha behívjuk Siva erejét az életünkbe,
megsemmisítjük önkorlátozó elképzeléseinket, felszabadítjuk magunkat,
hogy önmagunk új kifejeződésévé váljunk, amivel testet öltenek legmélyebb
erőink.

A MANTRA JELENTÉSE
Az Om namah sivaja a mai napig a védikus mantrák egyik legszélesebb
körben ismert ősi dala – a világ minden szegletében kántálják vagy éneklik
az emberek. Hosszú fennmaradása egyszerűségének és egyetemességének
tulajdonítható. Ahogy más régi nyelvek esetében, most sem lehet az angol
és a szanszkrit nyelv szó szerinti megfeleléséről beszélni. Ezért aztán minden
fordítás csupán megközelíti az eredeti jelentést. A következő elemzések
segítenek megérteni, hogy mit is szándékozunk kifejezni, amikor belső
erőnk elnyeréséért ezt az ősi dalt mantrázzuk.
Om
Az ősrezgés, amely az univerzum születése előtt létezett. Mint ilyen, ez az
ősi hang egyszerre jelenti a mindenség puszta létezését és a semmit.
Namah
A szó jelentése „imádni” vagy „leborulva imádni”. A mantra
szövegösszefüggésében egy kinyilatkoztatás arról, hogy tisztelgünk
gondolkodásunk átalakulása előtt, mert megtanultuk az elégedetlenség
érzését belső erőnk mély igazságává alakítani.
Sivaja
Siva egyik formája, jelentése „a belső én”. Mindannyiunkban megvan a
hindu hármasság három arca: Brahma, a teremtő; Visnu, a védelmező; és
Siva, a puszító/átalakító. Ebben a mantrában megszólítjuk a belső Sivát –
önmagunk azon részét, amely az életünk átalakításához szükséges erőt
birtokolja.
Összességében ez az ősi, ékesszóló és egyszerű bölcsességkód felhívás
önmagunkhoz, saját magunk felé irányul. A felhívásban ráismerünk létünk
három elemére:
 belső erőnk létezése;
bátorság, amely a létező erőt behozza életünkbe;
képesség, hogy erőnket felhasználva végrehajtsuk az életünk
megváltoztatására vonatkozó döntést.

A 13. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

A bölcsességkód ereje az ismétlésekben és a kijelentő módú állításokban
rejlik. Ez vési be a kódot az elme tudatalattijába. Amikor A bölcsességkódok
használata című részben (lásd 19. oldal) leírtak segítségével létrehozzuk a
szív-agy harmóniát, „forróvonalat” létesítünk, és kommunikálni tudunk a
tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot sorról sorra, akár
befelé gyelve, némán, akár hangosan, míg végül érezni kezded, hogy
megmozdul a belső erőd, hogy megváltoztasd a döntéseidet és az életedet.
Az alkalmazás kulcsmozzanata az, hogy a kódot a tudatra és a légzésre
összpontosítva kell befogadni, és inkább a szív, mint az elme hangjára kell
gyelni.

Om namah sivaja
Om namah sivaja
Om namah sivaja
 14. BÖLCSESSÉGKÓD

23. zsoltár
. : Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet
felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
F : Ennek a nagy formátumú zsoltárnak a szavai
évszázadokon keresztül az erő és a vigasz forrásai voltak veszteség,
gyász és nélkülözés idején.
F : 23. zsoltár (a Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája),
rövid változat.
A keresztény Biblia egyik legszélesebb körben ismert és legtöbbet idézett
himnusza a 23. zsoltár, amely a kezdő sora után „Az Úr az én pásztorom”
címen is ismert. Ezt a zsoltárt temetéseken és megemlékezéseken szokták
idézni, hogy megnyugvásra leljenek a szeretett személyt gyászolók. Ha
közelebbről megvizsgáljuk a zsoltár szerkezetét és magukat a szavakat,
megértjük, hogy miért emelkedik ki ez az ima a könyv 150 himnusza közül.

23. ZSOLTÁR: ÚJRAÉRTELMEZÉS

A 23. zsoltárt a bibliai Dávid király írta atalkorában, amikor pásztorként
birkanyájat terelgetett. Azért hozom ezt szóba, mert a zsoltár képei a nyáját
gondozó és érte felelős pásztor szempontját tükrözik. Ez a megközelítés
pszichénk egy mély és ősi részét érinti meg. A megelégedettség érzése
rögtön az első mondatban megjelenik: „Az Úr az én pásztorom.” Egy
pásztornak az a feladata, hogy vigyázzon a tőle függő teremtményekre,
gondozza őket, biztosítsa életüket és jólétüket. Amikor elveszítjük egy
szerettünket, úgy gondoljunk Istenre, mint a feladatot ellátó pásztorra, aki
biztosít minket arról, hogy szerettünkről továbbra is gondoskodni fog a
másvilágba vezető útján. Ez egyben azt is kifejezi, hogy mi is élvezzük
törődését szerettünk elvesztése után is. Ez az erőteljes ábrázolás, Isten
pásztorként való megjelenítése a 23. zsoltárban fordul elő először. A zsoltár
feltételezhetően 3000 évvel ezelőtt keletkezett, eredete visszanyúlik az ősi
Babilon idejére. A Hammurapi törvényeiként ismert szöveget egy fekete
kőoszlopba – sztélébe – vésték, az oszlop pedig Hammurapi városának
központjában állt 700 évvel Dávid ideje előtt. A mezopotámiai király által
előírt 282 magatartási szabály a pásztor-metaforával zárul: „Én vagyok a
pásztor, aki jólétet és bőséget hozott; a szabályok igazságosak (…) hogy az
erős ne nyomja el a gyengét, és hogy még az árvákkal és az özvegyekkel is
igazságosan bánjanak.” Nyilvánvaló, hogy az az érzés, hogy gyeljenek ránk,
gondoskodjanak rólunk, fontos helyet tölt be az emberi pszichében.
Vasárnapi meglepetés
Egy vasárnap délután egyszer csak kopogtatást hallottam. Ez azért is volt
különösen váratlan, mert akkori otthonom Új-Mexikó északi részén volt,
egy elhagyott térségben, egy zsákutca végén, egyórányira a legközelebbi
élelmiszerbolttól és nagyjából 20 hektárnyira a legközelebbi szomszédomtól.
Ki a csudának éri meg felkeresni engem a semmi közepén egy vasárnap
délután? A rejtély gyorsan megoldódott, ahogy kikukucskáltam a résnyire
nyitott ajtón.
A tornácon két konzervatív öltözetű asszony állt, kezükben
prospektusokkal, a Jehova Tanúi Királyság Termének gyülekezetéből
érkeztek, a legközelebbi, 20 mérföldnyire lévő városból. Néhány perc
beszélgetés után rátértek látogatásuk tárgyára.
– Nem akarjuk zavarni – mondta az egyik asszony –, csak azt szeretnénk
kérdezni, hogy lenne-e kedve ma beszélgetni velünk a Bibliáról.
Nyilván nem tudták, hogy tudományos és spirituális íróként az egyik
legnagyobb szenvedélyem a régi bibliai szövegek felkutatása és lefordítása.
Lelkes válaszom és széles mosolyom láttán nem kifejezés, mennyire
meglepődtek.
– Persze – válaszoltam –, természetesen! Szívesen beszélgetek a Bibliáról.
Kérem, fáradjanak be. Melyikkel kezdjük?
Elsápadtak a bejárati ajtóban elhangzott szavaim hallatán.
– Hogy érti? – kérdezték. – Hiszen csak egyetlen Biblia van.
– Hát – szóltam –, ettől válik a dolog igazán érdekessé. Valójában sok
Biblia van, a sok bibliának sok fordítása, amelyek mind a bibliakutatók
rendelkezésére állnak.
– Tényleg? – kérdezték. – Erről miért nem tudunk?
Kérdésük el is indította a beszélgetést, amely aztán három órán keresztül
tartott. Az aznapi beszélgetés témája előkészítette a terepet ahhoz, hogy
megoldódjon a Biblia legkedvesebb versét, a 23. zsoltárt régóta övező
rejtély.

BIBLIÁK ÉS FORDÍTÁSOK
A hölgyekkel folytatott, az imént említett beszélgetés azzal kezdődött, hogy
elővettem a Biblia-példányokat és a bibliakutatók rendelkezésére álló
fordításokat. Az itt következő részleges lista alapján érzékelhetjük, hogy
milyen sok változat létezik manapság.
Jakab király Bibliája (1611, átdolgozva 1769-ben)
Amerikai standard verzió (1901)
 ompson Chain Magyarázatos Biblia (1908)
A Biblia új fordítása (1928)
A Biblia: Egy amerikai fordítás (1935)
Knox Biblia (1949)
Átdolgozott standard verzió (1952)
Berkley-verzió modern angol nyelven (1959)
Dake Magyarázatos referencia Biblia (1963)
Jeruzsálem Biblia (1966)
Új amerikai Biblia (1970)
Új angol Biblia (1970)
Új amerikai standard Biblia (1971)
Új Jakab király Bibliája (1994)
Kortárs angol verzió (1995)
Új élő fordítás (1996, felülvizsgálva 2004-ben)
Új angol fordítás (2005)
Amikor ilyen sok fordítása és értelmezése létezik a keresztény hagyomány
legszentebb szövegének, adódik a kérdés, hogy melyik a legjobb. Melyik
verzió tükrözi a leghívebben a különböző szerzők eredeti szavait, közöttük a
23. zsoltárét? A kérdésre adott választ az olvasó preferenciája és a szöveg
használati módja határozza meg. A Bölcsességkódokhoz legszívesebben a
keresztény Biblia 1982-es változatát, az Új Jakab király Bibliáját (King James
verzió, KJV), valamint az 1978-as Új nemzetközi verziót (NIV) használom.
Ez utóbbiban a bibliai szövegek fordítása 20. századi technológiára épül,
hogy rekonstruálják azokat az ősi arámi, héber és görög bibliai szövegeket,
amelyek tartalmazzák a maszoráta héber szövegeket, a holt-tengeri
tekercseket, a szamaritánus Pentateuchust, a latin Vulgátát, a szír Pesittát,
az arámi Targumot, valamint Jeromos zsoltárfordításait, a Iuxta Hebraicát.

ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN A 23. ZSOLTÁR

A 23. zsoltár megértése szempontjából fontos felismerni, hogy az egyes
gondolatoknak különböző fordításaik léteznek, hiszen a szöveg számos
árnyalatot tár fel. Például az általános Jakab király-féle Bibliában így
kezdődik az első vers: „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.” (A
„nem szűkölködöm” angol nyelvről történő szó szerinti fordítása: „nem kell
szűkölködnöm” – a ford.) Általános értelmezés szerint ezt a kijelentést
felszólításként kell olvasnunk. Amikor azt olvassuk, hogy „nem
szűkölködöm” („nem kell szűkölködnöm”), akkor az az érzésünk, hogy
azért nem, mert pásztorunk mindenható kezeiben vagyunk, ezért nem
szükséges – „nem kell” – bármit is nélkülöznünk.
Más szavakkal, ha így tennénk, lebecsülnék pásztorunk, az Úr nagyságát
és képességét.
Ugyanakkor a NIV-fordítás, amely az eredeti szövegek legpontosabb
fordításai alapján készült, olyan csodálatos árnyalatokat tartalmaz, amelyek
nincsenek benne az általános fordításokban. A legújabb fordítás így szól:
„Az Úr az én pásztorom, semmiben nincs hiányom.” Ez több mint egy
követendő parancs. Felfed egy lehetőséget jelenlegi léthelyzetünkkel
kapcsolatban. Abból fakadóan, hogy az Úr szerepe, hogy a pásztorunk
legyen, és ő ezt a feladatot teljesíti is, jelen létünkben nincsenek szükségek
– van valakink, akik gyel ránk, és aki megadja nekünk azt, amire az élet
alapjaihoz szükségünk van.
Ezt az értelmezést még inkább megerősíti a szükségletek tételes
felsorolása. Pásztorunk ellát minket élelemmel a 2. versben (a zöld legelők
táplálták Dávid juhait), felfrissüléssel és útmutatással a 3. versben,
védelemmel a 4. versben, erővel az élet kihívásaival szembesülve az 5.
versben, végül örök szeretettel, és élettel a 6. versben. Ha ezeket az
értelmezéseket szem előtt tartjuk, megértjük, hogy a 23. zsoltár miért az erő
és a vigasz himnusza.

A 14. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

Az alábbiakban a 23. zsoltár teljes szövege olvasható (az angol szöveg a
NIV-verzót idézi, a magyar szöveg a Magyar Bibliatársulat új fordítású
Bibliájának fordítását tartalmazza – a ford.) Hármas sorozatokban
ismételgesd ezt a kódot magadban vagy hangosan, mindaddig, amíg azt
nem érzed, hogy a belső erőd megmozdulása felváltja a kételyt, hogy képes
vagy-e megváltoztatni döntéseidet és az életedet.

Ú
Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján,
és az Úr házában lakom egész életemben.
 ÖTÖDIK RÉSZ

SZERETET

Törekedj arra, hogy több szeretet legyen benned,

mint amennyire szükséged van, és hagyd,
hogy a szeretet legyen a legnagyobb erő az életedben.
Ha így teszel, semmi sem győzhet le téged.
–K M G
-
Az emberiség történelme során számtalan módon és helyen írták már le a
szeretet megtapasztalását. Ezek a gondolatok általában a romantikus
szerelem elvesztéséről, az elvesztett romantikus szerelem visszaszerzésének
vágyáról szólnak, vagy a megbocsátást keresik, amelyet a szeretet érhet el.
Láthatjuk, hogy ezeknek a tapasztalatoknak bőséges az irodalma,
ugyanakkor arról, hogy a szeretet az a hajtóerő, amely képes oltalmazni
vagy megsemmisíteni az életünket, alig szólnak leírások. Azon veszem észre
magam, hogy felnőtt életem során újra és újra visszatérek azokhoz a
szavakhoz, amelyeket a Tamás-evangélium őriz, hogy emlékeztessem
magam a szeretet erejére, az erőre, amely megvan bennem. Ezért ahelyett,
hogy több, Tamás szavait csak megközelítő bölcsességkóddal szétapróznám
ezt a fejezetet, úgy döntöttem, hogy a szeretet erejére egyetlen, hathatós
felajánlásként tekintek, arra, amiről több mint 2000 éve beszélünk. Nem
találtam még egy olyan bölcsességkódot, amely felérne ennek a néhány erős
szónak az ékesszólásához, egyszerűségéhez és közvetlenségéhez.

A SZERETET VÁLASZTÁSA
Függetlenül attól, hogy világunk közös tragédiáiról, például amit Amerika
2001. szeptember 11-én élt át, vagy saját, személyes veszteségeinkről van
szó, egy ponton el kell döntenünk, hogy az életünkben milyen szerepet
szánunk a szeretetnek. Igaz, hogy a veszteségekből fakadó fájdalom és
trauma egyetemes, a fájdalom feldolgozásának módja nem az. Ha hagyjuk,
hogy a trauma okozta sérülés tartósan megmaradjon, akkor ez a sérülés el is
pusztíthat. Felemésztheti egészségünket, kapcsolatainkat, sok szempontból
az életünket is. Ha viszont a legmélyebb fájdalmaink átélése során
rátalálunk a szeretet erejére, új értelmet adhatunk az élet legfájdalmasabb
tapasztalatainak. Ha ez sikerül, megismerjük jobbik önmagunkat.
Gyógyultabbak, jelen lévőbbek leszünk családunk számára, és közösségünk
erősebb tagjaivá válunk. Döntés kérdése, hogy fájdalmunkban is
szeressünk.

A SZERETET ÁRA
A szeretet gyógyító képessége, amellyel megszabadít a gyűlölet terhétől,
átlendít a szenvedéseken, az a téma, amelyet a múlt nagy tudású mesterei
felismertek, elemeztek és megosztottak. A 13. században élt szú költő,
Dzsalál ad-Dín Rúmi, vagy egyszerűen csak Rúmi, csodálatosan foglalta
össze a szeretet egyetemes erejéhez fűződő kapcsolatunkat:
Ne a szeretetet keresd,
hanem kutasd fel és találd meg
az összes akadályt,
amelyet önmagadban állítottál ellene.
Ezekkel a költői, mégis egyszerű szavakkal Rúmi arra emlékeztet minket,
hogy bensőnkben mindannyian birtokoljuk a szeretetet és a szeretet erejét.
Nem kell kutatnunk utána, nem kell megtalálnunk és beépíteni létünkbe, a
szeretet bennünk van a kezdetektől – megszületésünk pillanatától. Az a
feladatunk, hogy azt találjuk meg magunkban, ami nem a szeretet – a
kapcsolatok falait, az érzelmi blokkokat, az érzelmi gátakat, amelyek
megakadályozzák, hogy hozzáférjünk a szeretethez. Amikor sikerül
feloldani ezeket az akadályokat, csak a szeretet marad.
Minél inkább hagyjuk, hogy a szeretet gyógyítsa fájdalmainkat, annál
jobban felfedezzük az önmagunk és mások iránt érzett szeretet
képességének mélységét.
Tizenegy évszázaddal Rúmi előtt egy másik szerző is megfogalmazta a
szeretet erejét, lenyűgöző és félreérthetetlen szavai ma ugyanolyan
sokatmondóak, mint akkoriban voltak. A Nag Hammadi-i könyvtárban
fellelt régi gnosztikus szövegekben olyan részletek olvashatók, amelyek
szerint a szenvedésnek való kitettség a gyógyuláshoz és az élethez vezető
misztikus kapu. A Tamás-evangéliumban például a szeretet hatalmáról szól
az egyik beszélgetés, melyet Jézus tanítómesterrel folytatott: „Boldog az
ember, aki fáradozott. Az megtalálta az életét.” (Hubai Péter fordítása.)
Ugyanennek a tanításnak egy másik részében Jézus ezt mondja: „Ha
magatokban azt hozzátok létre, amitek van, meg fog menteni titeket.” Ez az
egyetlen, tömör és sűrű kijelentés arra utal, hogy minden átélt gyógyulás
forrása a szeretet. A lényeg ugyanakkor: ahhoz, hogy érezzük a szeretetet,
érzékenynek kell lenni a fájdalomra. A fájdalom mélysége által jövünk rá,
hogy milyen mélyek az érzéseink. Ha átadjuk magunkat az érzésnek, nem
próbáljuk elfedni vagy tagadni, felfedezzük, mennyire vagyunk képesek
szeretni. Egyszerűen fogalmazva, a fájdalom az az ár, amit olykor meg kell
 zetnünk azért, hogy rájöjjünk: bennünk van a gyógyulásunkhoz szükséges
szeretet. Sokszor már az is elég, ha felismerjük a bölcsesség, a fájdalom és a
szeretet közötti kapcsolatot, és át tudunk lendülni az érzelmi spektrum
egyik végétől, a fájdalomtól, a másik végéig, a gyógyulásig.

A SZERETET MINT MEGBOCSÁTÁS

A megbocsátás hatalma tulajdonképpen egyetemes, elismerték minden
korban, kultúrákon és földrészeken átívelően. Ernest Holmes, az amerikai
író megkapóan írt erről az erőről: „A szeretet hatalma által elengedjük a
múlt történetét, és újrakezdhetjük.” Ez azt tanítja, hogy a szeretet mélyén,
és a szeretet által létrejövő megbocsátásban rejlik a megoldás, hogy tovább
tudjunk lépni a múlt érzelmi terhein és borzalmain. Ez igaz az egyénekre és
a családokra is. És igaz a társadalmakra, egész nemzetekre is. Mégpedig
azért, mert minden, ami a múltban történt, mai történelmünk része. Ha
nem találjuk meg az időben való visszatérés módját, hogy helyrehozzuk a
múlt rossz tapasztalatait, felszámoljuk a borzalmakat, akkor személyes és
kollektív emlékezetünk megváltoztathatatlan részei maradnak.
Hogy tisztán lássuk ennek a gondolatfutamnak a mondanivalóját: a
megbocsátás aktusát személyes cselekedetnek tekintjük, amely a személyes
gyógyulást szándékozik támogatni. Andrea Brandt PhD csodálatos
megfogalmazása szerint a megbocsátás nem azt bocsátja meg, amit egy
másik ember tett; nem azt jelenti, hogy a másiknak azt kellene mondanod,
hogy megbocsátottál neki; nem azt jelenti, hogy el kellene felejtened a
történeteket, vagy hogy ne érezhetnél erős indulatot a bizalom vagy a
zikai, érzelmi határ megsértése miatt. Végül, talán a legfontosabb, hogy a
megbocsátás nem azt a személyt illeti, akinek megbocsátasz. Hanem téged.
A megbocsátás az a szeretetcselekedet, amelyet magadon gyakorolsz.
Brandt nagyon szépen írt róla, mondván: „A megbocsátással elfogadod,
hogy ami megtörtént, az a valóság, majd megtalálod annak módját, hogy a
megoldással együtt tudj élni.”
 15. BÖLCSESSÉGKÓD

A Tamás-evangélium
. : Ha magatokban azt hozzátok létre, amitek van,
meg fog menteni titeket. Ha az nincs bennetek, az, ami nincs
bennetek, meg fog ölni titeket.
F : Arra emlékeztet, hogy olyan erőt hordozunk, amelynek
kinyilvánításával képesek vagyunk meggyógyítani magunkat, de ha
elnyomjuk, képes el is pusztítani minket.
F : A Tamás-evangélium, amelyet hibátlan állapotban találtak
meg 1945-ben az egyiptomi Nag Hammadi-i Könyvtárban.
A megbocsátás ereje több mint egy elméleti elképzelés. Valóságos. Olyan
erő, amely újra és újra bizonyságot nyert a való életben. A szeretet és a
szeretetből fakadó megbocsátás szándéka olyan közös szál, amely összefűzi
azok életét, akik túlélték és átalakították a történelmi szörnyűségeket.
Kezdve az 1933 és 1945 között fennálló náci haláltáborok ma is köztünk
lévő túlélőivel, Terry Waite túsztárgyalóig, aki 1 763 napot töltött a
szélsőséges Hezbollah fogságában, és Alison Botháig, aki csodálatos módon
túlélt egy brutális támadást, amely után magára hagyták – erről szól a 2016-
ban készült Alison című dokumentum lm –, mindannyiuk esetében a
megbocsátás a kulcs, amelynek segítségével képesek voltak, ők és mások is,
túllépni az átélt borzalmakon.

TÚL AZ ELMÉLETEN: AKCIÓBAN A MEGBOCSÁTÁS

A 85 éves korában elhunyt Eva Mozes Kornak azokat a bántalmazásokat
kellett elviselnie, amelyeket orvosi kísérletek címén végeztek az auschwitzi
koncentrációs/labor/haláltáborban, egészen a második világháború végéig,
amikor kiszabadult. A 2019-ben bekövetkezett halála előtt visszatért
Auschwitzba egy diákcsoport kísérőjeként. Ami Eva látogatását
különlegessé tette, az az, hogy nemcsak a kirándulócsoport volt vele, hanem
az egyik náci orvos is, aki a rettenetes kísérleteket hajtotta végre rajta. A
táborban elhunytak tiszteletére állított emlékműnél Eva megbocsátott az
orvosnak a kínzásokban betöltött szerepéért, és a szenvedésért, amelyet
miatta kellett átélnie neki és ikertestvérének. Később így nyilatkozott a
népszerű tel-avivi újság, a Yedioth Ahronoth számára készült interjúban:
„Megbocsátom nekik szüleim meggyilkolását, hogy elraboltak családom
megmaradt részétől, hogy elvették a gyerekkoromat, hogy pokollá tették az
életemet, a rémálmokat, amelyek 60 éve kísérnek minden éjjel. A saját
nevemben – és csakis a saját nevemben – megbocsátom nekik az összes
szörnyű cselekedetüket.” Kor elmesélte, hogyan változott meg az élete azzal,
hogy megjelent benne a megbocsátás: „Amint megtettem [a megbocsátás
cselekedetét], úgy éreztem, hogy a fájdalom terhe felemelkedik rólam.
Kiszabadultam a fájdalom és a gyűlölet szorító markából.” Nem hagyott
kétséget a megbocsátás erejét és életében betöltött szerepét illetően, amikor
így fogalmazott: „Végre felszabadultam.”
 A látszólag megbocsáthatatlan, megrázó példájában az az erő köszön
vissza, amelyről a Tamás-evangéliumban olvastunk. Eva Kor a szeretetet és
a belőle fakadó megbocsátást választotta, ezért túl tudott lépni az érzelmi
szenvedésen, a betegségek és rendellenességek maradandó biológiai
következményein és a csillapítatlan haragon. Ennek köszönhetően olyan
kort élt meg – 85 évet –, amely a mai normák szerint is magasnak számít,
hiszen az Egyesült Államokban a nők várható élettartama átlagosan 80 év.
Ha Eva úgy döntött volna, hogy ragaszkodik haragjához, az átélt borzalmak
töltik ki életét, akkor, az epigenetika szerint valószínűleg döntésének
következménye veszélyeztette volna immunrendszerét, szív- és
érrendszerét, valamint teste DNS-ének és sejtintegritásának működését.
Más szóval: ha nem hozta volna felszínre azt, ami benne volt – a szeretetet
és a szeretet erejét a megbocsátáshoz –, akkor abba belehalt volna.

ELTORZULT SZERETET
Az a szép a szeretet erejében, hogy nem korlátozódik az emberek egy
kiválasztott csoportjára, azokra, akiket valamiféle ezoterikus ritka képesség
vagy tudás elválaszt családjuktól, barátaiktól, szomszédjaiktól. A szeretet
képessége egyetemleges. A szeretet adásának és kapásának képessége
mindannyiunkban benne él. Néhányunknak megadatott, hogy ezt a
képességünket könnyen tudjuk mozgósítani, áldottak vagyunk, mert az élet
korai szakaszában felismerjük, szívesen és könnyen szeretünk. A szeretet
életünk egyik sarokköve. Ugyanakkor általánosságban azt mondhatjuk,
hogy a szeretetképességet nem olyan könnyű megélni. Rejtve van, és mi
magunk vagyunk azok, akik elrejtik.
Gyerekkorunk és a későbbi élettapasztalatok alapján sokszor úgy éreztük,
arra jöttünk rá, hogy nem biztonságos a világ elé tárni a szeretetet.
Hallgatva megérzésünkre ügyesen elrejtettük ezt az elemi képességünket a
család, a barátok és a hozzánk közel állók elől. Az eredeti kód jótéteménye
nélkül, egy torz szempontból kezeltük a világgal, a többi emberrel, végső
soron az önmagunkkal való kapcsolatot. A szeretetre való elsődleges
képességünk és az aktuális szeretetfelfogásunk közötti különbség okozza a
torzulást, ebből fakadnak szenvedéseink, csalódásaink és félelmeink. A
torzulás érzelmi egyenletét a következő képlet segítségével lehet megérteni:
(eredendő szeretetképesség) – (aktuális szeretetfelfogás)
 = szenvedésben megnyilvánuló torzulás
Egyesek esetében az életesemények – fájdalom, veszteség, a szeretett
személy által elkövetett árulás – aktuális feldolgozása annyi fájdalommal jár,
hogy a torzulás elviselhetetlennek bizonyul. Ezek az elszánt emberek
ügyesen, mesteri módon bizonyos viselkedésmintákat dolgoznak ki, hogy
életük során kevesebb fájdalommal találkozzanak, és túléljék eltorzult
gondolkodásmódjukat. A valóság azonban az, hogy a beléjük ivódott
szokásukat gyakran felváltja egy másik fájdalmas torzulás. A fájdalom
ismétlődő mintázatát nevezzük függőségnek.

FÜGGŐSÉG: TORZ SZERETET

Eszmefuttatásunk célja szempontjából a függőséget olyan ismétlődő
viselkedésmintaként de niáljuk, amely prioritást élvez, és a hozzá való
alkalmazkodás jellemzi az illető egész életét. A függőség szóról rendszerint a
kémiai anyagoktól, kábítószertől vagy alkoholtól való függésre asszociálunk.
Nyilvánvalóan ezek a kifejezések olyan általános viselkedésmintákra
utalnak, amelyek hatására az emberek átalakítják az életüket, hogy
alkalmazkodni tudjanak hozzájuk, viszont léteznek kevésbé látványos
szokások is. Ezek a nomabb mintázatok társadalmilag elfogadható és
beilleszthető életmódmintázatként álcázhatók, jellemzően nem
kizárólagosak, ilyen például az intim kapcsolatok kezelése, a krónikus
hatalomvágy, a felesleges költekezés, a krónikus kontrollálási vágy, a pénz
miatti munkamánia, a krónikus szexuális megszállottság és a krónikus
megbetegedés. Mindegyik kifejezés olyan mintákra vonatkozik, amelyben
az emberek megváltoztatják az élet prioritásait, és teret engednek egy
bizonyos fókusznak, amely szentesíti a családjuktól és a szeretteiktől távol
töltött időt. A függőség mélyén csillogó jutalom az, hogy a vele járó
következmények nem egyik napról a másikra történnek. Bizonyos idő alatt,
fokozatosan bontakoznak ki. Ez idő alatt lehetőségünk van arra, hogy
felismerjük és meggyógyítsuk a függőség mögött húzódó
gondolkodásmódunkat. A 15. bölcsességkód személyre szabásával hatékony
eszközt vehetünk saját kezünkbe.

SZEMÉLYES BÖLCSESSÉGKÓDUNK
Jézus úgy adta át a 15. bölcsességkódot követőinek és a következő
nemzedékeknek, mint az egyetlen leghatalmasabb, leghatékonyabb eszközt
életünk meggyógyításához és a szenvedések legyőzéséhez. A jó hír az, hogy
ez az erő eddig is a birtokunkban volt. Nem kell felfedeznünk. Nem
„odakint” van, valahol a körülöttünk lévő világban, és nem kell
felépítenünk. Mindannyiunkban ott él. Ez a szeretet. Ha sikerül
szenvedésünk gyökerénél meggyógyítani torzult észlelésünket, nem marad
más, csak a szeretet.
Az eredeti általánosított sablon:
Ha magatokban azt hozzátok létre, amitek van,
meg fog menteni titeket.
Ha az nincs bennetek, az, ami nincs bennetek,
meg fog ölni titeket.
Használhatjuk sablonként a régi szöveget, a szeretet erejéről szóló 15.
bölcsességkódot úgy, hogy átalakítjuk első személyűvé. Így alkothatjuk meg
személyes mantránkat, amely emlékeztet a bennünk élő szeretetre, és az
életünket meghatározó erejére. Napjaink neurológiai kutatásaiból tudjuk,
hogy a mantra akkor fejti ki hatását az elme tudatalattijára, ha a kódot
többször elismételjük, mégpedig állító módban. Ezért arról nem kell
beszélni, hogy milyen következményekkel járna, ha nem fednénk fel, ami
bennünk van. Inkább a következőképpen fejezzük ki a pozitív
gondolatokat:
Az állító módú személyes mantra:
Ha magamban azt hozom létre, amim van,
meg fog menteni engem.
A szeretet erejének őszinte kifejezésekor lényeges, hogy a megbocsátás
tárgyára a szív objektivitása felől tekintsünk, ne az agy polaritásának
irányából.

A 15. BÖLCSESSÉGKÓD HASZNÁLATA

Amikor létrehozzuk a szív-agy harmóniát (A bölcsességkódok használata
című részben, lásd 19. oldal) leírtak segítségével, „forróvonalat” létesítünk,
és kommunikálni tudunk a tudat alatti elmével.
A szív-agy harmónia helyéből ismételd ezt a kódot míg végül azt érzed,
hogy a szeretetképességed megerősödik, melynek jele, hogy belső
állapotodban békés elfogadást érzel. Az alkalmazás kulcsmozzanata az,
hogy a kódot a tudatra és a légzésre összpontosítva kell befogadni, és
inkább a szív, mint az elme hangjára kell gyelni.
Ha magamban azt hozom létre,
amim van, meg fog menteni engem.
 HATODIK RÉSZ

ERŐKÓDOK

A szavak, leghatalmasabb erőként,

kizárólag az emberiséget szolgálják.
–Y B
 1. ERŐKÓD

Akarom
. : Akarom.
F : Ez az ősi kód megerősíti testünket, és kijelenti az
univerzum előtt, hogy birtokában vagyunk az események kimenetelét
befolyásoló erőnek.
F : Biblia, Máté evangéliuma 8. fejezet 2–3. vers.
A 20. és a 21. század legmeghatározóbb tudományai szerint többek
vagyunk, mint egyszerű meg gyelők, akik egy rövid pillanatig élnek egy
tőlük független teremtésben. A paradigmaváltó ikerfoton-kísérletekkel,
amelyek 1997-ben felfedték az összefonódást, a CERN tudósainak 2012-
ben bejelentett Higgs-mező felfedezésével a modern tudomány felzárkózott
az őslakosok és a spirituális hagyományok 5000 éves intuitív bölcsességéhez.
Jelenleg elfogadott tény, hogy az univerzum keletkezésének pillanatában, az
első másodperc egy töredékében összeállt egy alapul szolgáló energiamező.
A számítógépes modellek, a matematikai egyenletek, valamint ennek az ősi
eseménynek a kis léptékű laboratóriumi megismétlése megerősíti, hogy
minden, amit a világban ismerünk és megtapasztalunk, apró
energiacsomagokból – kvantumokból – áll, amelyek folyamatosan kilépnek
a mindent átható energiamezőből, majd újra felszívódnak benne. A mező
elnevezések sorát kapta ez idáig, volt már Mátrix, Ősforrás, Isteni Mátrix,
egyszerűen csak Mező és még sok egyéb. Talán nem véletlen, hogy ennek az
energiának a tudományos leírása szoros párhuzamban áll a régi
hagyományokkal.
Az ősi indiai Védáktól kezdve, amelyet egyes tudósok i. e. 5000-re
datálnak, a 2000 éves holt-tengeri tekercsekig rendre visszatérő motívum,
hogy a világ valójában azon dolgok tükre, amelyek egy számunkra az idő és
a tér szempontjából láthatatlan birodalomban következnek be. De ez egy
valódi birodalom, mi pedig a részei vagyunk. Minden egyes nap minden
egyes pillanatában kölcsönhatásba lépünk vele. Ebből a szempontból az
intim kapcsolatok, a barátságok, az egészségi állapot, a sikerek és a
kudarcok mind a láthatatlan birodalomban megvalósuló kapcsolatok
tükröződései. A holt-tengeri tekercsek egy töredéke, a szombati áldozatok
dalai alapján a tudósok összefoglalva a szöveg tartalmát kijelentették, hogy
a szövegek azt sugallják, hogy „ami a földön történik, nem más, mint
halvány tükörképe egy nagyobb, egységes valóságnak”.

MEGFIGYELŐK VAGY TEREMTŐK VAGYUNK?

A Mező természetéről és vele való kapcsolatunkról szóló, tudósok közötti
érzelmi és olykor igen heves vita a 19. században kezdődött és a mai napig
is tart. Noha a vita technikai érvei összetettek, magyarázata egyszerű. Ha
valóban létezik a valóság egy láthatatlan birodalma, amely mindennapi
tapasztalataink forrása, és ha képesek vagyunk hozzáférni ehhez a
birodalomhoz, hogy megváltoztassuk azt, ami történik az életünkben, akkor
mindaz megváltoztat minket, amit elhittünk magunkról és a világunkról. És
ez a változás képessé tesz minket arra, hogy befolyásolhassuk életünk
legfontosabb eseményeinek kimenetelét.
Albert Einstein önéletrajzi írásának egyik részletében megosztotta mély
meggyőződését, amely szerint elkülönülünk a mindennapi világtól, passzív
meg gyelőként élünk, és igen kevés befolyással bírunk a körülöttünk lévő
világra. „Odakint, ott ez a hatalmas világ – mondta –, amely tőlünk, emberi
lényektől függetlenül létezik, itt áll előttünk, nagyszerű, örök törvényként,
és legalább részben hozzáférhet pillantásunk és gondolkodásunk.”
Einstein álláspontjával szemben, amelyet ma is számos tudós vall, John
Wheeler professzor, a Princeton zikusa és Einstein kollégája radikálisan
más szempontból látja a teremtésben betöltött szerepünket. Wheeler
merész, világos és szemléletes megfogalmazása szerint: „Volt egy régi
elképzelésünk, hogy ott van kint az univerzum, itt meg az ember, a
meg gyelő, akit egy 15 centiméter vastag üveglap véd az univerzumtól.”
Más szavakkal, elismerte az Einstein által vallott nézőpontot, hogy a világtól
elszeparáltan létezünk. Nézőpontja azonban gyorsan megváltozott egy
paradigmaromboló kísérletsorozat hatására, amely azt bizonyította be, hogy
nem is válunk el annyira a világtól, mint korábban hitték. A felfedezések
közé tartozik a még ma is ellentmondásosnak számító kísérlet, amely azt
igazolja, hogy az elektronok miként változnak részecskéből
energiahullámmá pusztán a meg gyelés hatására – ha valaki nézi őket. Az
ilyen kísérletekre hivatkozva Wheeler így folytatja: „A kvantumvilágtól
megtanuljuk, hogy ha meg gyelünk egy tárgyat, még ha olyan apró is, mint
egy elektron, össze kell törnünk az üveglapot; bele kell nyúlnunk… A régi
meg gyelő szót tehát ki kell húznunk a könyvekből, és helyére az új szót
kell írni: résztvevő.”

A TUDAT TEREMTENI TUD!

Micsoda váltás! A testünkhöz és a környező világhoz való kapcsolódásunk
radikálisan eltérő értelmezésével Wheeler azt állítja, hogy képtelenség, hogy
egyszerűen csak szemlélői lennénk a körülöttünk zajló eseményeknek. Az
adatok elemzése alapján azt mondja, hogy változások előidézői vagyunk.
Olykor tudatos, olykor nem tudatos módon, de folyamatosan hatással
vagyunk az életünkben és a világunkban történő dolgok kimenetelére. A
kvantum zikai kísérletek valóban azt mutatják, hogy még egy olyan
cselekedet is, amikor egy parányi elektront gyelünk – és tudatosan arra
összpontosítunk, hogy mit csinál az elektron az adott pillanatban –,
megváltoztatja az elektron tulajdonságait a meg gyelés idején. A kísérletek
azt sugallják, hogy a meg gyelés önmagában egy teremtéshez vezető
cselekedet, a tudat végzi el a teremtést. Úgy tűnik, hogy ezek az
eredmények alátámasztják Wheeler állítását, miszerint nem gondolhatunk
önmagunkra pusztán olyan szemlélőként, aki nincs hatással az általa
meg gyelt világra.
Amikor megvizsgáljuk szellemi és anyagi bőségünket, kapcsolatainkat,
karrierünket és zikai egészségünket, a legmélyebb szeretetünket és
legnagyobb eredményeinket, valamint a félelmeinket és a fenti dolgok
hiányát, valójában egyenesen legigazibb és olykor legkevésbé tudatos
hitünk tükrébe pillantunk bele. A környezetünkben látjuk őket, hiszen a
mindenhol, minden időben létező, minden dologgal kapcsolódó
Energiamezőben manifesztálódnak.

MI VAGYUNK A MŰVÉSZEK, MI VAGYUNK AZ ALKOTÁSOK

Mi vagyunk a Mező. Fizikai testünk atomjai folyamatosan megjelennek és
eltűnnek, kialakulnak és összeomlanak, követve tudatunk tervét, hogy
megteremtsük a megszokott énünket. Más szavakkal, mintha művészek
lennénk, akik egy rejtélyes kvantumvászon élő lényén keresztül fejezik ki
legmélyebb szenvedélyeiket, félelmeiket és vágyaikat. Ám ellentétben a
hagyományos művészi vászonnal, ami egy adott helyen és időben létezik, a
mi vásznunk mindenből megteremtődik. Mindenhol létezik. Mindig jelen
van. És míg a művészeket hagyományosan elválasztjuk a műveiktől, a
Mezőben megszűnik a művész és műve szétválasztása. Mi vagyunk a vászon
és a vásznon a kép. Mi vagyunk az eszközök és maguk a művészek, akik
használják őket. Ahogy a művészek dolgoznak alkotásukon, és addig
nomítják, amíg azzá lesz, amit elképzeltek, úgy tűnik, mi is ugyanígy
teszünk az életünkben lévő kapcsolatokkal. Hiedelmeink, ítéleteink és
érzelmeink palettáján keresztül olyan kapcsolatokat tapasztalunk meg,
amelyek segítségével egyre tökéletesebbé tehetjük életünk vásznát.
Ugyanúgy, ahogy egy művész újra és újra ugyanazt a vásznat használja,
hogy elképzelését minél tökéletesebben valósítsa meg, mi is örök
művésznek gondolhatjuk magunkat, aki egy állandóan változó és soha be
nem fejeződő alkotáson dolgozik. Néhány ember számára talán kissé
félelmetes, hogy a minket körülvevő, magunk alkotta, formázható világ
hatalmas és erős. Ha képesek vagyunk szándékosan és teremtő módon
használni a Mezőt, egy csapásra arra is képessé válunk, hogy
megváltoztassuk gondolkodásmódunkat az univerzumban betöltött
szerepünkről. A legkevesebb, amire rájövünk, hogy az élet sokkal több, mint
véletlenszerű események és alkalmi szinkronicitások, amelyekkel a lehető
legjobban igyekszünk gazdálkodni. Hiszen a kvantumesszenciához való
kötődésünk, amelynek révén mindennel összekapcsolódunk, azt akarja
bizonyítani, hogy mi magunk vagyunk az alkotók. Alkotókként
kifejezhetjük legmélyebb vágyunkat a gyógyulás, a bőség és a boldogság
iránt, hogy béke legyen mindenben, a testünktől kezdve az életünkön át a
kapcsolatainkig. És ezt tudatosan meg is valósíthatjuk az általunk
kiválasztott időpontban és módon.

BARÁZDÁK A MEZŐN
Ha a világot kvantális módon szemléljük, mindent, amivel találkozunk, az
egyébként harmonikus Energiamezőt megzavaró „barázdának”
tekinthetünk. Nem lehet véletlen, hogy a régi spirituális és költői
hagyományok nagyjából hasonló módon írják le létünket. A védikus
tradíciókban például a „tiszta tudat” végtelen mezejéről beszélnek, amely
áthat, betölt minden teremtményt. Ezekben a hagyományokban a
gondolatot, az érzést, az érzelmeket, valamint az általuk létrehozott félelmet
és ítélkezést zavarnak tekintik – olyanok, mint a hasadások egy sima és
mozdulatlan területen. Az 5. századi „Hszin-hszin Ming” (A szívbéli hitről
– Fórizs László fordítása) ehhez hasonlóan egy olyan lényegi elem
tulajdonságairól ír, amely a teremtés minden megvalósulásában
megtalálható. Ez a tao, amely, ahogy a védikus szentírásokban láttuk,
leírhatatlan. A tao minden, ami van. Az összes tapasztalat tartóedénye, és
maga a tapasztalat. A tao a tökéletesség, „mint hatalmas űr, semmi nem
hiányzik belőle, semmi nem felesleges benne.”
 A Hszin-hszin Ming szerint csak akkor kerül el minket a harmónia,
amikor ítélkezéssel zavarjuk meg a tao nyugalmát. A szöveg útmutatást
kínál a helyzet orvoslására, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, elönt
minket a harag és az elszigeteltség érzése.
Ha közvetlenül harmóniába akarunk kerülni ezzel a valósággal, egyszerűen
csak azt kell mondani a kétely felbukkanásakor: „Nem-kettő.” Ebben a „nem-
kettő”-ben semmi nincs külön, semmi nincs kizárva.
Elismerem, hogy amikor úgy gondolunk magunkra mint a Mezőben
jelentkező zavarra, életünkből kikerülhet a romantika egy része, de ettől
még mélyebben tudunk gondolkodni a világunkról és önmagunkról. Ha új,
egészséges és életet megerősítő kapcsolatokat akarunk létrehozni, gyógyító
romantikát akarunk vinni az életünkbe, vagy például békés megoldást kell
találnunk a világ problémáira, akkor egy új, a vágyunkat tükröző zavart kell
létrehoznunk a Mezőben. Új barázdát kell húznunk azokban a dolgokban,
amelyekből a tér, az idő, a testünk és a világ készült.

AZ AKAR HASZNÁLATA ÉS HATALMA

Általában az akar szót használjuk annak kifejezésére, hogy szándékunkban
áll a jövőben valamit tenni vagy mondani. Például azt mondjuk, hogy
„Reggel le akarom vinni a szemetet”, vagy „Munkából hazafelé menet
akarok venni egy kis kenyeret”. Ezekben a kifejezésekben arra utalunk, hogy
tervezzük, hogy valamit meg akarunk majd csinálni, és ez a valami a jelen
pillanatban nem következik be. Azt mondjuk, hogy a jövőben valamikor
bekövetkezik, a következő percben vagy órában, vagy az aktuális pillanattól
kezdve bármikor később. Arra törekszünk, hogy megtörténjen. És
szándékunkban teljesen őszinték lehetünk. Ugyanakkor, amikor úgy
fejezzük ki magunkat, hogy valamit majd egy másik időpontban végzünk el,
megnyílik az ajtó a halogatás és a felmentő körülmények előtt, és ezek
akadályként zúdulnak cselekvési szándékunk elé.
Láttuk, hogy a bibliai hagyományban mást jelent az akarom, mint a
mindennapi használatban. Szeretném felhívni arra a gyelmet, hogy a
bibliai szövegekre történelmi bölcsességkódokként, és nem vallási tanok
szövegeiként tekintek. Például az Újszövetségben Máté könyve lejegyez egy
nyilvánosság előtt folytatott beszélgetést a tudós tanár, a názáreti Jézus és
egy beteg ember között, aki megkéri, hogy gyógyítsa meg. A 8. fejezet 2. és
3. versében az evangélium leírja, ahogy Jézus használja az 1. erőkódot – az
Akarom mondatot – amit a szándékolt esemény megnevezése követ. A
beszámoló azzal kezdődik, hogy a fér odamegy Jézushoz, és azt mondja
neki:
Uram, ha akarod, megtisztíthatsz.
Ebből a mondatból két esemény bekövetkeztét várhatjuk:

Létrejönnek a gyógyulást segítő körülmények feltételei.

A fér meggyógyul.

Azzal, hogy a fér segítséget kér, esélyt ad magának arra, hogy személyes
gyógyításban részesüljön. Más szavakkal, hajlandó elfogadni a lehetséges
változást, és kijelenti, hogy elfogadja az univerzumot.
A beszámoló ezután leírja Jézus zikai cselekedetét és az azt követő
szavakat:
Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá:
„Akarom, tisztulj meg!” Erre az nyomban megtisztult leprájától.
Ebből a történelmi beszámolóból megismerjük a személyes akarat vagy
akaraterő teljesen eltérő használatát. Azt látjuk, hogy az akarat használata
felváltja a Mező kifejezést. Hogy teljesen világos legyen, ez más, mint a
szándék aktusa. Jézus nem azt mondja, hogy meg akarja könnyíteni a beteg
ember gyógyulását majd valamikor máskor, ahogy ezt a hagyományos
szóhasználatban láttuk, amely során az akar szó a jövő időre utal, „Meg
akarlak gyógyítani”. Az akar szó egy már megvalósult eredmény kifejezésére
szolgál.
Az „Akarom” egy kinyilatkoztatás.
A „tisztulj meg” az eredmény.
Az akar szó használatával Jézus a következőket ismeri el:

A Mező, amelyet a modern tudomány is megerősít, mindannak

tartálya, ami a világban történik.
Élő és aktív kapcsolatban áll a Mezővel.
Tudata szerepet játszik abban, hogy a Mező megváltozzon az akarat
 hatására.

Ugyanígy kinyilváníthatjuk a megerősítést közvetlenül az eredmény felől is;

Jézus megnevezi az eredményt – a Mezővel való kapcsolatát. Ezzel a
kinyilatkoztatással azok az állítások, amelyek az akarom után következnek,
valóságossá, igazzá és megvalósulttá válnak.
 2. ERŐKÓD

Vagyok
. : Vagyok.
F : Ez az ősi kód megragadja az igazság pillanatát.
F : Biblia, Kivonulás könyve, 3. fejezet 14. vers.
A második erőkód bibliai idézet, Mózes történetéhez kapcsolódik, amelyet a
Sínai-hegyen élt át. Ahogy a Jézus által használt kifejezés, a korábban 2.
erőkódként bemutatott akarom is nemes egyszerűséggel egyetlen szóból áll,
most is hasonlóval találkozunk – ez az egy szó a vagyok. Ennek a két szónak
a rejtélyes jelentéséről már két évezrede folyik a vita, és folyik napjainkban
is.
Mind az ősi héber, mind a keresztény hagyomány két olyan esetet tart
számon, amikor Isten állítólag elárulta saját nevét a föld népének. Mindkét
esetről a Kivonulás könyve számol be. Bár a Szent Koránban is olvashatunk
a két megnevezés ősi motívumáról, köztük az egyik, amikor Mózes átveszi
Isten törvényeit a Sínai-hegyen, de az iszlám szövegek sem fedik fel a világ
számára Isten valódi nevét.
A Kivonulás könyvének harmadik fejezetében Isten kinyilatkozza, hogy ő
ugyanaz az Isten, aki Mózes őseinek Istene volt a múltban: Ábrahám Istene,
Izsák Istene és Jákob Istene, csakúgy, mint Amrámnak, Mózes apjának
Istene. Az Istennel folytatott kivételes és közvetlen párbeszéd során Mózes
szeretné pontosan megtudni, hogy kivel beszélt a Sínai-hegyen, hogy majd
válaszolni tudjon a hozzá intézett kérdésekre, amelyeket követői fognak
feltenni az Istennel való találkozás után.
Ha majd elmegyek Izráel aihoz, és azt mondom nekik:
atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik
tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik?
Ezzel veszi kezdetét Isten válaszának misztériuma, és tárul fel ennek az
erőkódnak a titka.
A Kivonulás 3. fejezet 14. versében Isten először három héber szóval
válaszol Mózesnek: ehje aser ehje. Ennek a három szónak a fordítása
általában: „Vagyok, aki vagyok.” A több mint 3200 éve fennálló rejtély és
vita forrását ennek az egyszerű mondatnak a fordítása jelenti.

ELVESZVE A FORDÍTÁSBAN?
Bár az egyik tudós iskola hagyományosan úgy értelmezi, hogy a Mózessel
folytatott beszélgetés elején Isten kinyilatkoztatta a nevét, a héber nyelv
közelebbi vizsgálata ennek a titokzatos mondatnak mélyebb megértéséhez
vezet. Amint arról a Bölcsességkódok Második fejezetében már esett szó, a
héber Biblia 6 800 esetben használ Isten neve helyett más elnevezéseket.
Lényeges, hogy bár ezek a helyettesítő szavak mind Isten egy-egy
tulajdonságára utalnak, egyik sem az ő neve. Isten személyes neve a
Kivonulás 3:15-ben kerül kinyilatkoztatásra Mózes előtt:
Így szólj Izráel aihoz:
Az ÚR, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene
és Jákób Istene küldött engem hozzátok.
És bár a tudósok rendszerint itt be is fejezik a név megfejtését, a folytatás
nem hagy kétséget afelől, hogy Isten mit fed fel Mózesnek. Isten a
következőkkel zárja:
Ez az én nevem mindörökre,
így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre!
A név, amelyre Isten hivatkozik, az Úr szót rejtő kódnév. Az eredeti héber
szövegekben a helyettesített név Isten közvetlen és személyes neve, amely
négy titokzatos héber betűből – jod, hé, váv és hé – áll. Ez a négy betű az
úgynevezett tetragammaton (jelentése: négybetűs szó), a fordításokban
Jahve (kiejtése „jáhve”). Ez az az a név, amely annyira áldott, annyira szent,
hogy a zsidó hívek ki sem mondják, ezért helyettesíteni kell a héber
Bibliában.
Tehát a fordítás ezen apró, mégis döntő eltéréséből láthatjuk, hogy az ehje
áser ehje valójában nem Isten neve. Ugyanakkor mégis kifejezi azt a
meggyőződést, hogy Isten mindenben jelen van. A héber nyelv jellegéből
adódóan ezt a mondatot többféleképpen is le lehet fordítani: „Vagyok, aki
vagyok”, „Az vagyok, ami vagyok”, „Vagyok, ami vagyok”, illetve „leszek ami
lenni akarok”. A tudósok általában egyetértenek abban, hogy ez utóbbi a
legjobb fordítás: Leszek, ami lenni akarok.
Tekintettel erre a fordításra, azt láthatjuk, hogy a „vagyok” erőkód
valójában az előbb ismertetett „lenni akarok” erőkód rejtett formája. Mivel
a „vagyok, aki vagyok” „leszek, aki lenni akarok” jelentéssel is bír, láthatjuk,
hogy az „akarom” a „vagyok”-ban van kódolva. A „vagyok” kifejezéssel
Isten egyértelművé teszi a Mezőhöz fűződő közvetlen és tartós kapcsolatát.

Kód Jelentés
 Kijelentem az Univerzum Mezőjében,
Vagyok
hogy a jelen kijelentést követő cselekvés megvalósult állapotba kerül.
ami A létezés állapota jelenlegi és fennmaradó.
Kijelentem az Univerzum Mezőjében,
Vagyok
hogy a jelen kijelentést követő cselekvés megvalósult állapotba kerül.
A Vagyok, ami vagyok szavak kulcsot adnak Mózesnek, hogy megértse Isten
kapcsolódását a Mezőhöz, és azt, hogy hogyan kell a saját erőt
megváltoztatni ahhoz, hogy az is megváltozzon, ami a Mezőben létezik.
Ahhoz is felhatalmazást kap, hogy a kódot saját életében is alkalmazza.
Jézus ezeket a kódokat használta, és megmutatta, hogy aki őt követi, annak
ma is rendelkezésére állnak ezek a kódok. Ha szándékosan összehangolt
szív-agy állapotban mondjuk ki a vagyok szót, a változáshoz vezető ajtóhoz
kapunk kódolt nyelvet. Isten kinyilatkoztatta. Jézus megmutatta. És ma az a
feladatunk, hogy használjuk ezt az erős kódot, segítségével meghaladjuk
azokat a korlátozó hiedelmeket, amelyek megakadályozzák létünk
legmélyebb igazságának megtapasztalását.

AZ ERŐKÓDOK SIKERES HASZNÁLATÁNAK KULCSA

Mind az Akarom, mind a Vagyok kód sikeres használata két dolgon múlik:

1. Nagyon világosan kell megfogalmazni, hogy mit akarsz létezővé

tenni.
2. Az eredmény szempontjából ne befolyásoljanak vélemények,
kötődések.

Ha gyelembe vesszük a modern tudomány álláspontját a Mező

természetével és a hozzá való kötődésünkkel kapcsolatban, akkor a fenti két
tanács tökéletesen helyénvaló. Az Univerzális Mező nem ítéli meg annak
megfelelőségét, amit tükröztetünk vele. Nem tudja, hogy amit
belétáplálunk, az jó vagy rossz, helyes vagy helytelen. Ő csak egy tükör.
Ahogy a fürdőszobatükör hűen tükrözi képmásunkat, amikor reggel
belenézünk, úgy tükrözi a Mező is nézeteinket és hiedelmeinket, amelyeket
a világban létező kapcsolatainkon, egészségünk minőségén és sikereinken
keresztül tartunk fenn.
 Következzen még egy idézet a Jézus történelmi tanításaiból, amelyet a
Tamás-evangélium őrzött meg. Az idézet felfedi, hogy milyen kapcsolat van
a kvantumtükrök használata és sikereink között. „Ha a kettőt eggyé teszitek
– mondja –, ember ai lesztek. És ha azt mondjátok: ’Hegy, menj odébb!’ –
odébb fog menni.” Ebben a kijelentésben a mester emlékeztet minket a
Mező szó szerinti természetére. Amikor sor kerül a kapcsolatok, az egészség,
a bőség és a siker megváltoztatására, amelyeket a mező tükröz nekünk, a
siker érdekében tisztában kell lennünk a kívánt eredménnyel, ugyanakkor
szabadnak kell maradnunk az eredményhez való ragaszkodásunk
tekintetében. Első pillantásra ez talán ellentmondásosan hangzik, de ha
szétbontjuk az állításokat, egyértelművé válik, hogy miért kell
meghatároznunk a vágyunkat, és miért kell leválni róla.
A konkrét eredményhez való ragaszkodás a valami mással való
összehasonlítás révén valósul meg. Az összehasonlítás miatt esünk az
ítélkezés ősi csapdájába. Hajlamosak vagyunk arra, hogy tapasztalatainkat a
mások által megélt tapasztalatok fényében ítéljük meg, és az összehasonlítás
alapján tartsunk valamit sikernek vagy kudarcnak.
Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy kit vagy mit tekintünk
referenciának. És ha más választ kapunk, mint a közvetlen tapasztalatunk,
már meg is találtuk az ítélkezés forrását. Ha nem hasonlítgatjuk az életben
elért eredményeinket más személyekhez, eseményekhez – ha a kettőt eggyé
tesszük –, már csak akarnunk kell. És ha valóban megtettünk minden
tőlünk telhetőt az adott pillanatban, biztos, hogy sikeresek leszünk. Ezt
jelentik Jézus szavai, a „kettőt eggyé” tenni.

AZ ERŐKÓDOK HASZNÁLATA
Az univerzális energiamezővel, amely összekapcsol minden dolgot, akkor
tudunk sikeresen kommunikálni, ha konkrétan és tömören fogalmazunk.
Ha készen állsz arra, hogy akaratod kifejezésére akár az 1. erőkódot, a
„Vagyok”-ot, vagy a 2. erőkódot, az „Akarom”-ot használd, kövesd a
következő útmutatást a siker optimalizálása érdekében.
A bölcsességkódok használata című részben (19. oldal) leírt lépések
alapján hozd összhangba egymással a szívedet és az agyadat. Az a lényeg,
hogy a gyelem, a légzés és az érzések fókusza a szívben legyen, ne az
elmében. Ezután a szív-agy harmónia által létrehozott objektív,
ragaszkodástól mentes helyről, világosan és tömören, halkan vagy hangosan
mondd ki először azt, hogy „Akarom”/„Vagyok”, majd röviden, tömören
nevezd meg a vágyott eredményt.

Akarom
Vagyok

Ezt követően, amennyire csak képes vagy, érezd a kimondott eredmény

szülte érzést, használj minél több érzetet: érezz hálát és boldogságot az
eredmény megvalósulása miatt, halld saját hangodat, ahogy üdvözlöd az
eredményt, tisztán jelenítsd meg gondolatban az eredményt, és így tovább.
Az „Akarom”/„Vagyok” kód alkalmazását zárd hálával, halkan vagy
hangosan mondd ki azt a szót közvetlenül a Mezőnek, hogy köszönöm; ne
azt mondd, hogy „köszönetet mondok”, mert ez egy lépéssel eltávolít a
hálától, amit valójában szeretnél kifejezni.
 HETEDIK RÉSZ

PARABOLÁK

Az emberek nem úgy vannak összerakva,

hogy tökéletesen értsék a logikát;
úgy vannak összerakva,
hogy tökéletesen értsék a történeteket.
–R C. S
A könyvünkben található bölcsességkódok célja, hogy olyan szavak
gyűjteményeként szolgáljon, amelyeket az imákban, mantrákban és
dalokban csiszoltak és egységesítettek korokon át, hogy segítsenek másképp
érezni életünkkel és világunkkal kapcsolatban. A múltban általánosan
használt tömör kifejezések és mondatok mellett a nagy tudású mesterek és
a nagyszerű tanítók egyszerű történeteket, úgynevezett parabolákat is
használtak. Igaz, hogy a hosszúságuk miatt a parabolákat nehéz lenne úgy
használni, mint a dalokat vagy az imákat, de az általuk közvetített üzenet
kétségtelenül képes megváltoztatni az élet- és világszemléletünket. A
parabola hatására megváltozunk. Éppen ezért két parabolát is
beválasztottam a bölcsességkódok gyűjteményébe. Remélem, hogy
számodra is annyira értékesnek bizonyulnak majd, mint számomra.

A PARABOLA EREJE
A történetek faja vagyunk. Egyszerű oka van annak, hogy történeteket
mesélünk magunknak – a történetek ugyanis működnek. A regényíró Scott
Turow szépen összefoglalta, amikor azt kérdezte: „Kik vagyunk mi… de
mik a magunkról mesélt történetek, különösen, ha igaznak tartjuk őket?” A
történeteink révén kap értelmet a világ és minden benne zajló dolog.
Segítenek megtanulni fontos életleckéket, begyógyítani életsebeket.
Történeteken keresztül tudjuk úgy megőrizni a tanultakat, hogy egyszerűen
adhassuk át őket gyermekeinknek és a következő generációnak.
Történeteinket azóta osztjuk meg és rögzítjük, amióta csak fajunk legelső
tagjai elkezdtek kommunikálni egymással. Az ausztrál őslakosok például a
világ egyik legrégebbi folyamatos kulturális hagyományával
büszkélkedhetnek. Tudományos elemzések igazolják, hogy egyes
barlangfestményeik 28 000 évvel ezelőtt készültek. Vannak olyan,
légmentes körülmények között fennmaradt festmények, amelyeket még
idősebbnek tartanak; a becslések szerint ezek akár 32 000 évesek is
lehetnek! Ezektől az ősi példáktól kezdve a tudomány modern, az
emberiség eredetét magyarázó elméleteiig, történetek, metaforák és
tanmesék segítségével keresünk magyarázatot a kozmoszra és a benne
elfoglalt helyünkre. És bár mindannyian szívesen elmerülünk egy jó könyv
vagy lm történetében, valószínűleg vonzódásunkat nem lehet pusztán a
szórakozás vágyával magyarázni.
Az új pszichológiai és viselkedéstudományi kutatások szerint az agyunk
szó szerint be van „huzalozva” a történetekbe és a történetmesélésbe, mert
ezek létfontosságú információk felidézésének eszközei. A kapcsolódásokat
ösztönösen felismerjük, hiszen általában könnyebb visszaemlékezni a
holdfázisok és a termékenység közötti kapcsolat történeteire – valamire, ami
a túléléshez kötődik –, mint a száraz tényekre, számokra, statisztikákra.
Robert Schank kognitív tudós így ad magyarázatot erre az egyszerű
igazságra: „Az emberek nem úgy vannak összerakva, hogy tökéletesen
értsék a logikát; úgy vannak összerakva, hogy tökéletesen értsék a
történeteket.” Úgy tűnik, hogy idegsejtjeink genetikailag a történetekben
leírt kapcsolatokra, nem pedig az elszigetelt adatokra és tényekre
hajlamosak „huzalozás és tüzelés” üzemmódban reagálni.
Ahogy Jonathan Gottschall írja a e Storytelling Animal (A mesemondó
állat) című könyvében, ha ugyanaz a történet újra és újra elhangzik,
„ nomodnak azok az idegpályák, amelyek az életben való ügyes
navigáláshoz szükségesek”. Más szavakkal, egy gondolat, amely lehet etikai,
erkölcsi, kozmológiai vagy egy egyszerű életkészség, akkor marad élő és
meghatározó a közösségünkben, ha egy elmesélhető tapasztalat leírása
révén többször is elhangzik. Az a fontos, hogy a történet oly módon
illusztráljon egy élethelyzetet, hogy segítsen tanulni mások tapasztalatából,
segítsen felállni egy helyzetből vagy elkerülni egy nehéz helyzet
következményeit.

A TAMÁS-EVANGÉLIUM
A Nag Hammadiban felfedezett kéziratok közül talán a legismertebb a 15.
bölcsességkódként korábban bemutatott Tamás-evangélium. A Tamás kopt
evangéliumaként, illetve hivatalos nevén II. kódexként is ismert mű, a Nag
Hammadi-i lelet Tamás-evangéliuma ennek az ellentmondásos kéziratnak
az egyetlen teljes leirata. A 114 mondást és parabolát tartalmazó könyv
ezzel a kijelentéssel kezdődik: „Ezek azok a rejtett szavak, amelyeket az élő
Jézus mondott, és amelyeket Didymos Júdás Tamás írt le.”
Igaz, hogy a modern tudósok nem értenek egyet azzal, hogy Didymos
Júdás Tamás – a bibliai apostol – lenne valóban a mű szerzője, a kézirat
szavai azonban magukért beszélnek. A mesterien használt parabolákon
keresztül tanulságos betekintést nyújt az emberi állapotokba. Olyan
helyzeteket ábrázol, amelyek mai életünkben is felismerhetők.
 1. PARABOLA

Példabeszéd az asszonyról és a korsóról

. : Példabeszéd az asszonyról és a korsóról.
F : A történet arra emlékeztet minket, hogy az a képességünk,
hogy szeressünk egy másik embert, közvetlenül összefügg azzal, hogy
képesek vagyunk-e önmagunkat szeretni.
F : Tamás-evangélium, amelyet épen találtak meg 1945-ben az
egyiptomi Nag Hammadi-i könyvtárban.
Gyermekkorunkban megtanulunk kompromisszumokat kötni, hogy
túléljük az élet kihívásait. Lehet ez a kompromisszum olyan egyszerű is,
hogy egy lány azért, hogy megfeleljen apja és vérei elvárásának, nem az
általa kiválasztott szerelmes lmet nézi, hanem háborús lmet, hiszen a
családban túlerőben vannak a fér ak. A családban tartósan megtapasztalt
feleslegességérzés az élet későbbi szakaszaiban odáig vezethet, hogy az illető
úgy érzi, hogy nem hallathatja a hangját a munkahelyén, a barátságokban
és a párkapcsolatokban.
Előfordul, hogy sokkal súlyosabb kompromisszumot kötünk,
„belemegyünk” egy olyan helyzetbe, részt veszünk egy olyan cselekedetben,
amely ellen legmélyebb ösztöneink tiltakoznak. Minden alkalommal,
amikor engedünk a nyomásnak vagy a kísértésnek, valami elvész belőlünk –
az önérzetünk, önbecsülésünk és az az érzés, hogy nyugodtan kifejezhetjük
véleményünket és érzéseinket. És bár veszteségeink társadalmilag elfogadott
módon következnek be, mégis fájdalmasak.
Egy gyereket arra kényszerítenek, hogy felnőtt szerepet vállaljon, például
a család szétesése után; a faji identitás elvesztése asszimiláció és a kulturális
együttélés erőltetése miatt; gyermekkori traumák túlélése érzelmek, így a
félelem, a harag és a veszteségérzés elnyomásával, nos, ez néhány példa
arra, hogyan veszíthetünk el értékes darabokat önmagunkból. A Tamás-
evangélium 97. verse, a Példabeszéd az asszonyról és a korsóról, az egyik
legközvetlenebb és legmegdöbbentőbb módon gyelmeztet a hosszú ideig
halmozódó veszteségek következményeire. Következzen a példabeszéd
teljes szövege:
Az Atya királysága hasonlít egy asszonyhoz, aki midőn egy hosszú úton megy,
egy liszttel teli korsót visz. A korsó füle letörött, a liszt kiömlött mögötte az
útra. Nem vette észre, nem tudott a csapásról. Amikor elérte a házát, letette a
korsót a földre, üresen találta azt.

MIT JELENT A PÉLDABESZÉD?

Ha közelebbről megvizsgáljuk az 1. parabola állításait, óriási igazságot
fedezhetünk fel önmagunkról és a szeretettel való kapcsolatunkról.
Mondatról mondatra haladva tárhatjuk fel az igazságot.
1. mondat: Az Atya királysága hasonlít egy asszonyhoz, aki midőn egy
hosszú úton megy, egy liszttel teli korsót visz.
Az emberi testet, bibliai értelemben, gyakran nevezik edénynek vagy
korsónak, mint például a Timóteusnak írt második levélben olvashatjuk:
„Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény
lesz…” (Timóteusnak írt 2. levél, 2:21).
Az 1. parabolában mi vagyunk a korsó, amelyet az asszony visz. Mi
vagyunk az edény, amely egy nagy értéket hordoz. És ahogy az asszony
elveszít valami fontosat, amit magával visz – ételt a családjának –, arra
gyelmeztet a parabola, hogy mi is sokszor úgy veszítünk el valamit az
edényből, hogy nem is vagyunk tudatában a veszteségnek – ami a szeretet
elfogadásának és adásának képessége.
Az edényben lévő étel a szeretet, valamint a szeretet sokféle kifejezése,
többek között az együttérzés és a gondoskodás képessége. Ahogy a bibliai
példában láthatjuk, csakúgy, mint a korinthusiaknak írt második levélben,
testünk edényében őrizzük a szeretet földi kincsét: „Ez a kincsünk pedig
cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk,
és ne magunknak” (Korinthusiaknak írt 2. levél, 4:7). Egész életünkben a
szeretet különböző minőségei által nyújtunk vigaszt, táplálékot és
támogatást másoknak és magunknak az élet viharaiban. Amikor elveszítünk
számunkra kedves embereket, helyeket, állatokat és tárgyakat, pontosan
ezek a megnyilvánulások adnak erőt a veszteség túléléséhez, a kihívás
legyőzéséhez.
2. mondat: A korsó füle letörött, a liszt kiömlött mögötte az útra.
Mivel megosztjuk szeretetünket, együttérzésünket és a gondoskodást, ezek
egyben azok a részek, amelyeket leginkább érint annak a veszélye, hogy
elvesznek, óvatlanul eladományozzuk vagy erővel elveszi tőlünk egy másik
ember. Minden eset, amikor annyira bízunk valakiben, hogy szeretjük és
tápláljuk, de a bizalom megsérül, olyan, mint amikor letörik a korsó füle, és
tápláló szeretetünk kiürül. Egy kevés elvész belőlünk az átéltek hatására.
Sokszor csak úgy tanuljuk meg túlélni a legmélyebb fájdalmakat és a
legnagyobb árulásokat, ha hajlandóak vagyunk ismét megnyílni az
ilyenfajta sebezhetőségnek. Ez a védekező mechanizmusunk. Minden
alkalommal, amikor csökkentjük a szeretet iránti hajlandóságot úgy, hogy
lezárjuk az együttérzést és a gondoskodást jelentő valódi természetünkhöz
való hozzáférést, olyanokká válunk, mint az étel, amely lassan kifolyik az
asszony korsójából.
3. mondat: Nem vette észre, nem tudott a csapásról.
Apránként elveszítjük a képességünket, sőt hajlandóságunkat is, hogy
szeressünk. Sokszor a veszteség úgy következik be, hogy észre sem vesszük.
A veszteség okait egy olyan spektrumon lehet elhelyezni, amely ott
kezdődik, hogy a család felől érkező neheztelés elkerülése érdekében
kompromisszumot kötünk, „engedünk” egy indokolatlan elvárásnak, és ott
végződik, hogy annak érdekében, hogy biztonságban érezzük magunkat egy
kapcsolatban, egészségtelen, akár törvénytelen helyzetekbe is belemegyünk.
Előfordulhat, hogy ezek a megoldások olyan rutinná válnak az életünkben,
hogy fel sem tűnik, micsoda veszteséggel járnak. Ahogy a példabeszédben,
észre sem vesszük, hogy mi történik. Nem vesszük észre, egészen addig,
amíg egy nap belenyúlunk az edényünkbe, és rájövünk, hogy nehezünkre
esik szeretni egy másik embert, mert elvesztettük a szeretet alapját, ami
egyszer már birtokunkban volt.
4. mondat: Amikor elérte a házát, letette a korsót a földre, üresen találta
azt.
Amikor az élet azon pontján találjuk magunkat, hogy találtunk valakit, akit
igazán akarunk szeretni, valakit, akinek tényleg szeretnénk megnyílni, és
megosztani magunkat vele, belenyúlunk az edénybe a szeretetért, de azt
vesszük észre, hogy eltűnt. Azt reméltük, hogy találunk még szeretet, de
csak egy üres edényünk maradt. Ennek oka, hogy az idő múlásával
lassacskán elveszítettük magunkat, ahogy egyre kevésbé volt annyi
bizalmunk, hogy megnyíljunk másoknak.

JÓ HÍREK AZ ASSZONYRÓL ÉS A KORSÓRÓL

Ennek a példabeszédnek az a célja, hogy arra emlékeztessen, hogy a másik
ember iránti szeretet képessége az önmagunk iránti szeretet képességében
gyökerezik. A jó hír, amit Jézus mester később elmagyaráz a Tamás-
evangélium tanításai által, hogy a hiányzónak tűnő részünk, és a látszólag
eltűnt szeretet valójában soha nem tűnik el. Nem tudnak örökre elveszni.
Ahogy a lélek sem semmisülhet meg, úgy igaz természetünk sem veszhet el
soha. Amikor a világ nem bizonyul biztonságosnak, egyszerűen elfedjük
önmagunk ezen részeit, elrejtjük őket, hogy megőrizzük. Amikor sikerül
felismernünk az élet mély sebeit elfedő döntéseinket, rálépünk a gyors
gyógyuláshoz vezető személyes útra. A döntések helyrehozatalának kulcsa
az asszony és a korsója történetében található.
A Tamás-evangélium 106. versében Jézus így szól: „Ha a kettőt eggyé
teszitek, (az Atya) ember ai lesztek. És ha azt mondjátok: ’Hegy, menj
odébb!’ – odébb fog menni.” Más szavakkal, amikor átlépünk a jó és a rossz,
a siker és a kudarc polaritásán, akkor megtaláljuk önmagunk elveszett
részeit, köztük a szeretetre való képességünket (vagyis a korsóban lévő
táplálékot), még mielőtt végleg kicsúszna a kezeink közül.

FELISMERNI MÁSOKBAN, AMIT ELVESZÍTETTÜNK

MAGUNKBÓL
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy olykor eláruljuk a hitünket, a
szeretetünket, bizalmunkat, együttérzésünket. Ez pedig a túlélés.
Valószínűleg már gyerekként rájöttünk arra, hogy egyszerűbb csendben
maradni, mint kimondani a véleményünket azt kockáztatva, hogy
nevetségessé és komolytalanná válunk a szüleink, a testvéreink és mások
előtt. A családi bántalmazás tárgyaként sokkal biztonságosabb „engedni” és
felejteni, mint szembeszállni azokkal, akiknek hatalmuk van felettünk.
Társadalmilag például elfogadott a háborúban való gyilkolás, mert az élet
megtartásának egy speciális feltételeként tekintenek rá.
Bizonyos fokig mind arra vagyunk kondicionálva, hogy megszabaduljunk
a kon iktusoktól, a betegségektől és a megterhelő érzelmektől. Miközben
olykor tudatosan feláldozzuk magunkat, többször igen, mint nem, úgy
teszünk, mintha csak most kezdenénk megérteni. Minden példában adódik
egy-egy hathatós lehetőség, ezt kell meglátnunk, és nem ítélkezni arról,
hogy mi jó, és mi rossz. Minden darab után, amit magunkból odaadtunk,
hogy odajussunk az életünkben, ahol most vagyunk, csak az üresség marad.
Az üresség, amely arra vár, hogy feltöltsék. Folyamatosan arra törekszünk,
hogy bármivel is, bárhogyan is, de feltöltsük saját ürességünket.

HA ÜRES A KORSÓ
Eksztatikus érzés lesz úrrá rajtunk, amikor olyan emberrel találkozunk,
akiben megvannak azok az adottságok, amelyeket mi elveszítettünk,
odaadtunk vagy a felettünk hatalommal rendelkezők elvettek tőlünk. Az
illető minket kiegészítő lényege kitölti belső ürességünket, mire azt
mondjuk, hogy „teljesnek”, „egésznek” érezzük magunkat. Bármit
megteszünk, hogy életben tartsuk a teljességérzést. Ez a kulcsmotívum kell
annak megértéséhez, hogy mi történik, amikor titokzatos és mágneses
módon vonzódunk egy másik emberhez, látszólag különösebb ok nélkül.
Amikor másokban megtaláljuk „hiányzó” darabjainkat, erőteljesen és
ellenállhatatlanul vonzódni kezdünk hozzájuk. Még arra is gondolunk
talán, hogy „szükség” van rájuk az életünkben, mindaddig, amíg eszünkbe
nem jut, hogy az, ami annyira vonzó bennük, valaha bennünk is megvolt.
Csak most egyszerűen alszik. Ha észrevesszük, hogy még mindig birtokoljuk
ezeket a sajátosságokat és tulajdonságokat, felfedhetjük és visszavezethetjük
őket az életünkbe. Ha ez sikerül, hirtelen rájövünk, hogy már nem
vonzódunk olyan erősen, mágnesesen és ellenállhatatlanul a személyhez,
aki ezeket a vonásainkat visszatükrözte. A másik emberhez való titokzatos
vonzódás kulcsa, hogy felismerjük, hogy önmaga miatt érzünk iránta
vonzódást, és nem azért, amit kiváltottunk belőle. A megmagyarázhatatlan
érzés, ami akkor tölt el minket, amikor vele vagyunk – a mágnesesség és a
tűz, amelytől annyira feldobottnak érezzük magunkat – ez tényleg mi
vagyunk! Ezek énünk elveszett részei, és ez annak felismerése, hogy vissza
akarjuk őket szerezni.

FELISMERNI, AMI ELVESZETT MÁSOKBAN: EGY GYAKORLAT

Mindannyian mesterien váltunk meg azon részeinktől, amelyektől,
érzésünk szerint, meg kell szabadulnunk a zikai vagy érzelmi túlélés
érdekében. Megesik, hogy ilyenkor úgy tekintünk magunkra, mint aki
„kevesebb” lett, és megmaradt részünk foglyává válik. Néhány ember
esetében a kompromisszum létrejön, még mielőtt megismernénk és
felfognánk, mi is történt. Mások esetében tudatos döntés születik.
Amikor megismerkedsz valakivel, aki fellobbantja benned az ismerősség
érzését, kérlek, merülj el a pillanatban. Valami ritka és értékes történik
mindkettőtökkel. Találtál valakit, aki azokat a darabokat őrzi, amelyeket
keresel. Sokszor ez az élmény kétirányú, hiszen a másik személy ugyanilyen
okból vonzódik hozzád!
A tisztánlátás erejével, ha úgy érzed, hogy tudod használni,
kezdeményezz beszélgetést. Kezdjetek el beszélgetni, beszélgessetek
bármiről, csak hogy a szemkontaktus fennmaradjon. Beszélgetés közben
tedd fel magadban ezt az egyszerű kérdést: Mit látok benne, ami belőlem
elveszett, odaadtam, elvettek tőlem azok, akiknek hatalmuk volt felettem?
Szinte rögtön meg is kapod a választ. Lehet, hogy valami nagyon egyszerű
lesz, mondjuk, egy felismerést érzel, vagy olyan tiszta dolog, mint egy belső
hang, amelyre ráismersz, mert gyerekkorod óta veled van. A válasz gyakran
csak egyetlen szó vagy egy rövid mondat. A tested tudja, hogy mi hordoz
jelentést számodra. Lehet, hogy egyszerűen felismersz valami szépséget
benne, amelyről úgy tartod, hogy pillanatnyilag hiányzik belőled. Lehet,
hogy az ártatlansága ragad meg, ahogy kecsesen lépked az áruházi polcok
között, a magabiztossága, ahogy végzi a feladatait, vagy egyszerűen a belőle
áradó vitalitás.
A találkozáshoz elég néhány másodperc, legfeljebb néhány perc. Ezek a
rövid másodpercek lehetőséget teremtenek arra, hogy megérezd a pillanat
boldogságát és izgalmát. Ez vagy te, amit megtalálsz egy másik emberben,
valamit, ami már a tied – úgy érzed, mintha felébredtél volna.
Azok, akik fel merik ismerni az ismerősség érzését ezekben a pillanatnyi
találkozásokban, valószínűleg nap mint nap belenéznek a veszteség tükrébe.
Megtaláljuk magunkban a teljességet, amint mások visszatükrözik igaz
természetünket. Együtt keressük a teljességet. Egyénileg teremtjük meg a
helyzeteket, amelyek a megtalálásához vezetnek. A papoktól és a tanároktól
kezdve a atalokat gyelő idős emberekig, akárcsak a gyermekeikre vigyázó
szülők, mind az érzés katalizátorai. Ezekben az érzésekben megtaláljuk
azokat a dolgokat, amelyeket magunkénak szeretnénk tudni, pedig ezek
velünk vannak, igaz, maszkkal elfedve, azzal a maszkkal, aminek hisszük
magunkat. Ez természetes. Ez emberi. Ha megérted, hogy a mások iránti
érzéseid valójában mit árulnak el rólad, tied a leghatékonyabb eszköz,
amellyel felfedezheted legnagyszerűbb erődet.

AZ 1. PARABOLA HASZNÁLATA
Olvasd el a parabolát magadban vagy hangosan. Minden egyes mondat
elolvasásakor gondold végig, hogy az ősi tanmese miként értelmezhető jelen
életed metaforájaként. Csendben tedd fel magadnak a következő
kérdéseket:
 Látok-e párhuzamot az úton korsójában ételt vivő asszony és magam
között, aki emberi tartóedényként egész életemben viszem a
szeretetet, a bizalmat és a hitet?
Ahogy az asszony nem vette észre, hogy az étel lassan eltűnt a
korsóból, veszítettem már én is el darabokat magamból, adtam oda,
vettek el tőlem olyanok, akiknek hatalmuk volt felettem, vagy merült
már ki az energiakészletem a család vagy az ügyfelek igényeinek
kielégítése miatt, fokozatosan, az idő múlásával, úgy, hogy észre sem
vettem a veszteséget?
Amikor a nő a korsóba nyúlt az ételért, a korsó üres volt. Vajon
olyan sokat adtam magamból az életem során – leeresztettem az
érzelmi tartályomat –, hogy amikor valakit igazán, teljességgel
szeretni akarok, már az is nehéznek bizonyul?
Hogyan tudom visszaszerezni önmagam azon részeit, amelyeket
elveszítettem vagy elvették tőlem azok, akiknek hatalmuk volt vagy
még most is van felettem?

Határozd el, hogy tudatos leszel, amikor olyan személlyel találkozol, akinek
társaságában szívesen időzöl.
 2. PARABOLA

A mérgezett nyíl
. : A mérgezett nyíl parabolája.
F : Ez a bölcsességkód arra gyelmeztet minket, hogy azonnal
ragadjuk meg az élet kínálta lehetőségeket, ne várjunk arra, hogy
bizonyos előfeltételek megvalósulnak, mert talán sosem fognak.
F : A mérgezett nyíl parabolája, tanmese a buddhista Szutta-
pitakából.
A mérgezett nyíl története egy képzeletbeli helyzetről szól, egy közismert
buddhista tanmese. A hagyomány szerint Buddha ezt a példázatot azoknak
az újra és újra felmerülő kérdéseknek a megválaszolására ajánlotta,
amelyeket ő feleslegesnek tartott feltenni, és amelyeken szerinte felesleges
töprengeni. Egyszer egy szerzetes egy sor lozo kus kérdést tett fel neki az
élet természetével, a kozmosszal, a valósággal és az emberi léttel
kapcsolatban. A beszélgetésben Buddha visszautasítja, hogy egyesével
foglalkozzon ezekkel a témákkal, mivel a válaszok tudhatatlan
természetűek. A Szabbászava-szuttaként (vagy szútra) ismert szövegben
található a szerzetes 16 kérdése:
Mi vagyok? Hogyan vagyok? Létezem én? Vagy nem létezem? Léteztem én a
múltban? Nem léteztem a múltban? Mi voltam a múltban? Hogyan léteztem
a múltban? Abból, ami voltam, mivé lettem a múltban? Létezni fogok a
jövőben? Nem fogok létezni a jövőben? Abból, ami voltam, mivé leszek a
jövőben? Honnan jött e lény? És hová tart? (Fórizs László fordítása)
Amikor Buddhát egyre csak sürgették, hogy feleljen a szerzetes kérdéseire,
azt válaszolta, hogy időpazarlás ezeken az ezoterikus kérdéseken
gondolkodni. A mérgezett nyíl parabolája Buddha módszerével illusztrálja,
hogy mit érez Buddha, amikor ezt mondja, és milyen ok húzódik válasza
mögött.
ich Nhat Hanh buddhista tanító a Zen Keys (Zen megoldások) című
könyvében osztja meg A mérgezett nyíl következő változatát:
Tegyük fel, hogy egy embert eltalál egy mérgezett nyíl, és az orvos azonnal ki
akarja venni a nyilat. Tegyük fel, hogy az ember nem akarja, hogy kivegyék
belőle a nyilat, amíg meg nem tudja, hogy ki lőtte meg, hány éves, kik a szülei,
és miért lőtte meg. Mi fog történni? Ha megvárják, amíg az összes kérdésre
választ kapnak, az ember meghal.

MIT JELENT EZ A PARABOLA?

Ez a tömör tanmese emlékeztet minket három tényezőre, amelyek közénk,
valamint álmaink, vágyaink és lehetőségeink megvalósítása közé állnak:

Néha elterelődnek gondolataink, és nem fordítunk gyelmet a

 fontos döntések meghozatalára, arra, hogy időben és értelmes
cselekedetekkel foglalkozzunk.
Egy döntés elhalasztásával akár olyan körülmények is
kialakulhatnak, amelyek rosszabbak az eredeti helyzetnél, amit el
akartunk kerülni.
Egy nehéz döntés késleltetésének az a következménye, hogy
kevesebb választási lehetőséget hagyunk magunknak.

Nézzük meg lépésről lépésre a tanmesét. Buddha ezzel a hipotetikus

történettel illusztrálja gondolkodásmódját. Arra gondol, hogy egy, az úton
haladó emberbe hirtelen belefúródik egy mérgezett nyíl, amelyet egy
ismeretlen íjász lőtt ki, akit senki nem látott. A sérülés komoly. Az ember
súlyosan vérzik, és elviszik egy orvoshoz, hogy vegye ki a nyilat, és állítsa
meg a vérzést.
Terelés
Az orvosnál azonban az ember késlelteti a kezelést azzal, hogy bizonyos
tényezőket akar tisztázni – a terelés kérdések formájában valósul meg –
még a nyíl kivétele előtt. A feltett kérdésekre azonban nem lehet gyorsan
választ kapni. Az ember először azt akarja megtudni, hogy ki lőtte ki a
nyilat. Azután meg akarja tudni az íjász korát, családi hátterét, végül azt is,
hogy miért egyedül őt vette célba.
Halogatás
Igaz, hogy az ember által feltett kérdések észszerűek, a válaszok
informatívak, sőt érdekesek lehetnek, de ezek a kérdések mégsem
szükségesek. Az orvosnak nem kellenek ezek a válaszok ahhoz, hogy
megszüntesse a közvetlen életveszélyt, és eltávolítsa az ember testébe
fúródott nyilat. A kérdezősködés arra jó, hogy az ember megússza az
egyértelműen fájdalmas beavatkozást – halogatja a nyíl kivételét.
Következmény
Mivel a válaszokat az adott pillanatban nem lehet megkapni, az íjász
rejtélye megoldatlan, a kezelés halogatásának következményeként az ember
egyre válságosabb állapotba kerülhet. A legkörültekintőbb megoldás,
amellyel a veszély elhárítható, hogy azonnal el kell távolítani a nyilat, hogy
megkezdődhessen a gyógyulás. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a vérzés nem
csillapodik, és az ember meghal. Ahogy más parabolák, ez a tanmese is
rámutat egy helyzetre, de nem mondja el, hogy hogyan végződik a történet.
Nem tudjuk meg, hogy kivették-e a nyilat, vagy az ember túlélte, hogy
először meg akarta kapni a válaszokat.
Kérdésünk
Milyen gyakran kapjuk magunkat terelésen, azaz késleltetjük egy nehéz
döntés meghozatalát? Milyen gyakran indokoljuk egy döntés késleltetését
azzal, hogy több adatra van szükségünk ahhoz, hogy úgy döntsünk, ahogy
egyébként már ösztöneink alapján döntöttünk? Milyen gyakran derül ki
számunkra, hogy a halogatás miatt kapcsolataink, egészségünk, munkánk
egyre nehezebbé és bonyolultabbá válik?
Az intimitás személyes kérdésétől kezdve a globális problémákig, mint
például a klímaváltozás, számos olyan tereléssel találkozunk, amelyek
gyakorlatilag napi szinten akadályozzák döntéseinket. Például mennyi
információra van szükség ahhoz, hogy megmondják nekünk, hogy
egészségtelen kapcsolatban élünk, mielőtt úgy döntünk, hogy teszünk
magunkért valami egészségeset, és kilépünk a kapcsolatból? Hány
jégmagvizsgálatot és tengerszintmérést kell még végezni ahhoz, hogy
elfogadjuk a klímaváltozás tényét, és hogy alkalmazkodni kell a
változásokhoz, nincs mire várni? Ezekben a helyzetekben olyanok vagyunk,
mint a nyíllal meglőtt ember. Nem kell tudnunk a háttér részleteit, nem kell
megértenünk az életünkben stresszt okozó tényezők teljes történetét.
Ahhoz, hogy egy adott pillanatban történő eseményről eldöntsük, hogy jó-e
nekünk, nem kell ismernünk a bántalmazó partner gyerekkorát, korábbi
kapcsolatait vagy egészségi problémáit. És bár az éghajlatváltozás okairól
talán még vagy negyed évszázad múlva is vitatkozni fognak, nem kell
tisztában lennünk az egész történettel ahhoz, hogy tudjuk, most
alkalmazkodnunk kell.
És ahogy a nyíllal meglőtt ember, ha halogatjuk a „méreg” eltávolítását a
rossz kapcsolatból, vagy nem cselekszünk a klímaváltozással kapcsolatban,
még az előtt győzedelmeskedhet rajtunk a méreg, hogy értelmet nyerne a
halogatás. És mint a mérgezett nyíllal meglőtt ember, mi is, minél hamarabb
eltávolítjuk a mérget az életünkből, annál hamarabb kezdődik a gyógyulás.

A 2. PARABOLA HASZNÁLATA
Olvasd el a parabolát magadban vagy hangosan. Miután a fókuszt a
szívedbe vitted (lásd A bölcsességkódok használata, 19. oldal), halkan tedd
fel magadnak a következő kérdéseket:

Találok párhuzamot a nyíllal meglőtt ember és közöttem, aközött,

ahogy ő tereléssel késleltetni akarja a fájdalmat, amely a nyíl
kivételével jár, és ahogy én kezelem életem nehéz helyzeteit?
Életem mely problémája/problémái/személyei mérgezik a
tanmesében szereplő nyíl módjára egészségemet, álmaimat,
vágyaimat?
Milyen következményekkel jár, ha halogatom a döntést?
Melyek a legjobb választási lehetőségeim, ha felelősen akarom
kezelni a helyzetemet és a ma rám váró döntéseket?

Hozz egy döntést, hogy tudatosan gyelsz a válaszokra, amelyekre akkor

érkeznek válaszok, ha a kérdéseket az egytudatú szívből, nem pedig az elme
polaritásából teszed fel.
 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A Hay House szerzőjeként A bölcsesség kódjai a kilencedik könyvem. A

könyvírás azonban csak a kezdete az együttműködési folyamatnak, amely
lehetővé teszi, hogy megosszam veled könyvemet. Egy olyan munkamenet
révén, amelyet a legtöbb olvasó soha nem lát, szerkesztők, korrektorok,
gra kusok, a közösségi média, a marketing és a média stratégiai tervezői,
rendezvényszervezők, üzletkötők, könyvforgalmazók, könyvesboltok lelkes
csapatának kellett a menetredjét ígéretemhez igazítani, hogy a
Bölcsességkódok megjelenhessen az ígért időpontban. Bár soha nem fogok
személyesen találkozni a csapat összes tagjával, tudom, hogy ott vannak, és
nagy megtiszteltetés számomra, hogy közös úton járunk. Örökké hálás
leszek mindazért, amit nap mint nap megtesznek azért, hogy megosszák az
információkat, a megérzéseket, a technikákat és az emberi történeteket,
amelyek jobb hellyé teszik ezt a világot. Szeretném megragadni a
lehetőséget, hogy kifejezzem hálámat azoknak, akiknek erőfeszítései
közvetlenül hozzájárultak a könyv megvalósulásához. Külön szeretnék
köszöntet mondani:
Louise Haynek, amiért rendíthetetlenül hisz gyógyulási képességünkben
és abban, hogy a gyógyulás útja önmagunk szeretete, valamint azért, hogy
megálmodta azt a rendkívüli családot, amivé lett a Hay House. Bár Louise
elhagyta a világot, mielőtt a könyv elkészült, intuitív lozó ája
megteremtette A bölcsesség kódjai megírásának alapjait.
Reid Tracynek, az elképzeléseidért, a személyes elkötelezettségedért,
amilyen rendkívüli módon intézed az üzleti feladatokat, az a Hay House
sikerének védjegyévé vált, és főleg a támogatásodért, a sziklaszilárd
véleményedért, azért, hogy 16 éve bízol bennem és a munkámban – várom,
hogy megpillanthassam, hová vezet a következő 16 esztendő!
Margarete Nielsen ügyvezető igazgatónak, az elképzeléseidért, az
elkötelezettségedért és a vezetői munkáért. Különösen hálás vagyok a bölcs
tanácsért, amely kitárta az ablakot új-mexikói íróasztalom felett a média és
a könyvkiadás hatalmas és örökké változó világára, hálás vagyok, amiért
bízol bennem és a döntéseimben, és hogy barátságod, támogatásod minden
pillanatban elérhető.
Patty Gi alelnöknek és kiadónak. Ki tudhatta, hová vezet utunk, amikor
1999-ben bemutattál a Harmony Booksnál? Köszönöm bizalmadat,
tanácsaidat, bölcsességedet és a támogatást, amellyel az elmúlt két
évtizedben, az életfordulatok és a világ változásai alatt megtiszteltél.
Legfőképpen rendíthetetlen barátságodat köszönöm.
Anne Barthelnek, a Hay House amerikai szerkesztőségi igazgatójának.
Megtiszteltetés és áldás, hogy megismerhettelek téged, az én
legcsodálatosabb és legtehetségesebb irodalmi gurumat, a legnagyszerűbb
szerkesztőt, a legmegbízhatóbb lelki szemetest, és most már drága barátot.
A legnagyszerűbb csapatnak, amit csak elképzelhettem a közös
munkához, minden egyes tagjának, a Hay House nagycsalád számos
tagjának, közöttük:
Sergio Graciának és webcsoportja minden tagjának; Alexandra Israel
vezető publicistának, az én nagy formátumú publicistámnak; Linsday
McGinty kiadói és könyvkereskedelmi igazgatóhelyettesnek, az én
nagytotál-a-világról reklámmenedzseremnek; Tricia Breidenthal művészeti
igazgatónak, valamint az ő türelmes és tehetséges tervező- és
művészcsapatának; Rocky George-nak, a tökéletes hangmérnöknek, akinek
füle van a jó hangzáshoz; Melissa Brinkerho ügyfélszolgálati igazgatónak,
aki mindig kész arra, hogy támogasson engem és az irodámat, amikor új
modelleket próbálunk ki a könyvemben szereplő ötletek megosztására,
valamint a konferenciák tökéletesen elrendezett könyvesasztalaiért –
abszolút a legjobbak vagytok! Kívánni sem lehetne csodálatosabb csoportot
vagy elkötelezettebb csapatot munkám támogatásához. Tettrekészségetek és
professzionalizmusotok felülmúlhatatlan, és én büszke vagyok arra, hogy
részese lehetek mindannak a sok csodának, amit a Hay House-család ad a
világnak.
Hálás vagyok Ned Leavittnek, az én páratlan és egyetlen irodalmi
ügynökömnek – nagyon köszönöm a közösen elért mérföldkövekhez vezető
bölcsességedet, tisztességedet és az emberséget. Segítségeddel könyveink a
folyamatosan változó kiadói világban számtalan emberhez jutottak el, hat
kontinens több mint 70 országába vitték el az erőt adó üzenetet a
reményről és a lehetőségről. Nagyra értékelem tévedhetetlen
útmutatásaidat, emellett rendkívül hálás vagyok a bizalomért és a
barátságodért.
Szívből jövő köszönet és mély elismerés Stephanie Gunningnek, aki 16
éve az egyes számú szerkesztőm, és ennek ellenére még mindig kedves
barátom. Mély tisztelettel tekintek tudásodra, kifogástalan nyelvi
készségeidre, valamint arra a képességedre, hogy minden egyes
könyvünkhöz úgy nyúlsz hozzá, mintha az első lenne, hálás vagyok
nagylelkű adományaidért, amelyekkel közös munkánkat gazdagítod.
Büszke vagyok arra, hogy része vagyok annak a virtuális csapatnak és
családnak, amely az évek során összeállt a munkám támogatására. A
csapattagok közé tartozik Lauri Willmot, kedves barátom és bizalmasom
1996 óta, aki mostanra társaságunk, a Wisdom Traditions
(Bölcsességhagyományok) ügyvezető igazgatója lett. Csodálom az erődet,
bölcsességedet és tiszta gondolkodásodat, mélyen tisztellek, és nagyra
becsülöm, hogy számtalan módon, mindenhol és mindig segítesz, főleg,
amikor kell. Várom az új, közös utunkat, és a titkot, amelyhez elvezet majd.
Amíg én nem, addig te sem vonulhatsz vissza!
Köszönöm Rita Curtisnek, nagyszerű kereskedelmi menedzseremnek,
most már barátomnak: nagyra értékelem elképzeléseidet,
egyértelműségedet, és a képességet, hogy ide-oda terelgetsz minket minden
hónapban. Mindenekelőtt a bizalmat értékelem, az új ötletek iránti
nyitottságodat, és főleg elmélyülő barátságunkat.
Elan Cohennek, a legcsodálatosabb rendezvényszervezőnek, élőesemény-
igazgatónak, és most már kedves barátomnak. Köszönöm a vizuális
tehetségedet, az irántam tanúsított bizalmat, az ötleteimre való nyitottságot,
és az örömöt, hogy még mindig „igen!”-t mondasz az utazásra, amely több
mint 15 évvel ezelőtt kezdődött.
Anyámnak, Sylviának, aki még akkor is támogatta a tudomány, a
művészet és a zene iránti szenvedélyemet, amikor nem értette őket;
valamint öcsémnek, Ericnek a kiapadhatatlan szeretetért, és mert mindig
hitt bennem. Bár a vér szerinti családunk kicsi, együtt azt éljük át, hogy a
szeretet kibővített családja nagyobb, mint ahogy valaha is el tudtuk volna
képzelni. Köszönet mindazért, amint nap mint nap az életemhez adtok.
Marthának, gyönyörű feleségemnek köszönöm a hosszú barátságot, a
gyengéd bölcsességet és mindent átölelő szeretetét, amely életem minden
napján velem van. „Mackó” Woody, az új kis Willow és a nemrég távozott
Nemo, a bundás teremtmények mellett, akikkel megosztjuk életünket, te
vagy a család, ahová van miért hazatérni egy-egy rendezvény után.
Köszönöm mindazt, amit az életembe hozol.
Külön köszönet mindenkinek, aki az évek során támogatta a könyveimet,
a felvételeket és az élő előadásaimat. Megtiszteltetés számomra a
bizalmatok, csodálom a jobb világról szóló víziótokat, és mélyen becsülöm a
szenvedélyt, amellyel ezt a világot igyekeztek megteremteni.
Társaságotokban megtanultam jobb szemlélővé válni, és meghallottam
azokat a szavakat, amelyek segítségével megoszthatom erőt adó
üzenetünket a reményről és a lehetőségről. Mindenkinek, mindenért
örökké hálás leszek.
 HIVATKOZÁSOK

Mottók
Egyetlen szó is képes befolyásolni a zikai és érzelmi stresszt szabályozó gének működését. – Andrew
Newberg, M.D., and Mark Robert Waldman, Words Can Change Your Brain: 12 Conversation
Strategies to Build Trust, Resolve Con icts, and Increase Intimacy (New York: Hudson Street Press,
2012), 3.
Nem ismerek a világon semmit, mi erősebb lenne a szónál. Emily Dickinson, Letters
Bevezetés
Benjamin Lee Whorf, “Science and Linguistics,” első publikálása: MIT Technology Review 42, no. 6
(April 1940): 229–231; reprinted: Language, ought, and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee
Whorf, ed. John B. Carroll (Cambridge, MA: e MIT Press, Massachusetts Institute of Technology,
1956), 212–214. Benjamin Lee Whorf 1941-ben rákban hunyt el, még az előtt, hogy lehetősége lett
volna elméleteit teljesen kidolgozva közzétenni. Habár halála előtt még sikerült publikálnia egy
sorozatot, köztük a fent említett cikket, munkásságának végleges formáját posztumusz publikálták a
kollégái, köztük G. L. Trager, aki kiadta a e Systematization of Whorf Hypotesis (A Whorf-hipotézis
rendszerezése) című végleges tanulmányt. Ez a dolgozat azon tanulmányok sorába tartozik,
amelyekre napjainkban rendszeresen hivatkoznak Whorf elképzelései kapcsán.
Roberto Cazzolla Gatti, “A Conceptual Model of New Hypothesis on the Evolution of Biodiversity,”
Biologia 71, no. 3 (March 2016): 343, https://doi.org/10.1515/biolog-2016-0032. A 21. század
legnagyszerűbb tudományága leváltotta azt a 150 esztendős elméletet, amely Charles Darwin
természetes rendszereket leíró elvén alapult. A természet alapját valójában az együttműködés, és
nem a versengés biztosítja.
„Egyetlen szó is képes befolyásolni a zikai és érzelmi stresszt szabályozó gének működését.”
– Andrew Newberg, M.D., and Mark Robert Waldman, Words Can Change Your Brain: 12
Conversation Strategies to Build Trust, Resolve Con icts, and Increase Intimacy (New York: Hudson
Street Press, 2012), 3. Ez a mérföldkőnek számító könyv alátámasztja azokat a gondolatokat,
amelyeket Benjamin Lee Whorf a 20. század elején fogalmazott meg, és a szó-ember kapcsolatot a
neuronok szintjéről mélyebbre, a genetikai kifejeződés szintjére viszi.
„A talamusz szerkezete idővel megváltozik…” Andrew Newberg, M.D., and Mark Robert Waldman, in
“Words Can Change Your Brain,” erese J. Borchard, PsychCentral.com, May 27, 2019,
https://psychcentral.com/blog/words-can-change-your-brain-2.
A bölcsességkódok használata
A Gyors Koherencia® technikát az 1991-ben alapított HeartMath Intézet dolgozta ki. A módszer
három évtizednyi korszakos jelentőségű neurobiológai kutatásokon nyugszik. A kutatások új
felfedezésekhez vezettek azzal kapcsolatban, ahogy az idegsejtek jelen vannak szívben, a szív-agy
koherenciában, valamint az emberi szív és a föld mágneses mezői közötti összekapcsolódásban.
A szív-agy koherencia tudományos részleteiről olvasd el a Resilience from the Heart: e Power to
rive in Life’s Extremes (Szívből eredő reziliencia: A boldogulás képessége az élet nehézségeivel
 szemben) (Carlsbad, CA: Hay House, 2015) című könyvem első két fejezetét. A könyv eredetileg a e
Turning Point: Creating Resilience in a Time of Extremes (2014) (A fordulópont: a reziliencia
megteremtése és az élet kihívásai) jelent meg. Azért kapott a könyv új címet, hogy hangsúlyossá
váljon a szívfókusz és a szívalapú koherencia a személyes rezilienciában.
A szavak: kódok
„A szavak képesek tüzet gyújtani az emberek fejében…” Patrick Rothfuss, e Name of the Wind (New
York: DAW Books, 2007).
„Bármit kértek az Atyától a nevemben…” János 16:23 (Jakab király Bibliája). 1604-ben Anglia királya, I.
Jakab megbízást adott a Biblia újbóli lefordítására. 1611-es megjelenése óta ez a fordítás lett számos
angol nyelvű protestáns közösség standardja.
„Kérdezz hátsó szándék nélkül, és körülvesz a válasz…” Neil Douglas-Klotz, fordító, Prayers of the
Cosmos: Meditations on the Aramaic Words of Jesus (San Francisco, CA: HarperSanFrancisco, 1994),
86–87.
„Hegy, menj odébb…” e Gospel of omas (2:2), Helmut Koester and omas O. Lambdin, in e
Nag Hammadi Library, ed. James M. Robinson (New York: HarperCollins, 1990), 137. A Nag
Hammadi-i könyvtárként ismert tekercseket – az Újszövetség szövegeinek legrégebbi és legteljesebb
lejegyzései – 1945-ben fedezték fel Egyiptomban, csupán egy évvel azelőtt, hogy a Kumrán-
barlangban megtalálták a holt-tengeri tekercseket. A felfedezés amilyen fontos, annyira
ellentmondásos volt, mivel a lelet arról tanúskodott, hogy sok szöveget, köztük ezt az evangéliumot
is, eltávolítottak a katolikus egyház által a 4. században használt bibliai kánonból.
Első rész: Védelem
Mottó: “Craig D. Lounsbrough Quotes,” Goodreads.com, megtekintve August 12, 2019.
1. bölcsességkód: 91. zsoltár
A 91. zsoltár különböző fordításai közül azt az angol fordítást választottam, amelyik a nem tudós
olvasók számára a legelfogadottabb és a legérthetőbb, és ez a Jakab király Bibliája.
„Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten előtt…” Szent Biblia: Az ókori keleti szövegből George M.
Lamsa pesitta arámiról való fordításából (Philadelphia: A. J. Holman Company, 1933). A szír
nyelvben a pesitta szó jelentése: „közönséges”, és ezt az elnevezést viseli a 3. század körül keletkezett
bibliafordítás.
2. bölcsességkód: Menedékima
Lobsang Wangdu, “How to Say the Refuge Prayer in Tibetan,” YoWangdu.com, megtekintve August 19,
2019, https://www.yowangdu.com/tibetan-buddhism/refuge-prayer. html. A tibeti menedékima
(kamdro) egy hagyományos buddhista ima. Bár minden általam olvasott fordításban a motívum
ugyanaz, az egyes fordítások azonban az értelmezés különféle árnyalatait tükrözik. Az érthetőség és
a pontosság kedvéért a 2. bölcsességkódhoz Lobsang Wangdu fordítását választottam. Az Egyesült
Államokban élő tibeti tanító korábban buddhista szerzetes volt, és mesterfokozatot szerzett a
Madhyamika Buddhista Dialektikai Intézetben, az indiai Dharamszalában. Wangdu blogján látható
egy kamdro-felvétel, ahol a tibeti menedékimát Wangdu tibeti nyelven mondja el.
3. bölcsességkód: az Úr imája
„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved…” Szent Biblia: Az ókori keleti
szövegből George M. Lamsa pesitta arámiról való fordításából (Philadelphia: A. J. Holman
Company, 1933). Ahogyan oly sok bölcsességkód esetében, az Úr imájának szavait is sokféleképpen
fordították már le, és ezek a fordítások különböző értelmezéseket tükröznek. A Biblia pesitta verziója
a 3. század körül használt eredeti arámi szír dialektus keresztény Biblia fordításának elnevezését
őrzi. Azért választottam George M. Lamsa fordítását, mert ő anyanyelvi szinten beszélt arámiul.
 Úgy tűnik, hogy ez a fordítás áll legközelebb ahhoz a nyelvhez, amelyet Jézus valószínűleg használt
volna saját korában az imádság elmondásához.
Burton L. Mack, e Lost Gospel: e Book of Q and Christian Origins (San Francisco: HarperOne,
2013).
„Az arámi nyelvnek ez a formája nagyon hasonlít ahhoz…” Stephen Andrew Missick, “ e Lord’s Prayer
in the Original Aramaic,” Aramaic Herald, March 18, 2011,
http://aramaicherald.blogspot.com/2011/03/lords-prayer-in-original-aramaic-by.html. Az idézet a
blog azon részéből származik, amely a e Language of Jesus: Introducing Aramaic (Amazon Digital
Services, LLC, 2010) című könyvének meglátásait és kutatásait foglalja össze.
A Biblia felülvizsgált standard verzióját (Revized Standard Version, RSV) 1952-ben adták ki, és ez nem
tartalmazza a bizánci doxológiát, a 3. bölcsességkódban leírt okok miatt. Az RSV Jakab király
Bibliáját és az Amerikai Standard verziót használja elsődleges forrásként. Az RSV célja az volt, hogy
a Biblia könnyebben olvashatóvá váljon a kortársak számára azáltal, hogy nem használja az elavult
szóalakokat, például a thoo (te), thee (téged) speaketh (szólt) formákat, mindeközben tiszteletben
tartja a szöveg eredeti szándékát és témáját.
„A doxológia… később jelent meg, először a Didakhéban…” A doxológia hiányzik Lukács könyvéből és
az Úr imádságának felülvizsgált standard változatából, Máté 6:9–13. Először a Didakhé szövegben
(kb. i. sz. 1. sz.) jelenik meg, a második generációs keresztény írások részeként.
„Abwoon d’bwashmaya…” Neil Douglas-Klotz, fordító, Prayers of the Cosmos: Meditations on the
Aramaic Words of Jesus (San Francisco: HarperSanFrancisco, 1994).
Noha sok lehetséges fordítás és jelentésréteg kapcsolódik az arámi nyelvhez, én szívesebben
használom ezt a fordítást, és gyakran támaszkodtam rá, mióta 1990-ben először kiadták. Többek
között erre a fordításra hivatkozom az Úr imája, valamint más fontos munkák, például a
boldogságmondások arámi fordítása kapcsán.
4. bölcsességkód: Gajátri mantra
„Brahma, a szellemi energia megnyilvánulása…” Swami Vivekananda, e Complete Works of the
Swami Vivekananda, Volume One (Advaita Ashram, 2016). A kilenckötetes mű első része Szvámi
Vivékánanda 1863-os születésének 150. évfordulóját ünnepli, és a hagyományos hindu mantrák,
köztük a Gajátri mélyebb felfedezésére kínál lehetőséget.
„Ó, Te abszolút létezés, a három dimenzió Megteremtője…” Shri Gyan Rajhans “ e Gayatri Mantra,”
Learn Religions, June 12, 2019, https://www.learnreligions.com/the-gayatri-mantra-1770541.
A Védák keletkezésének ideje bizonytalan. A tudósok általános véleménye szerint a Rigvéda, a
legrégibb véda keletkezése nagyjából i. e. 1700–1100 közé tehető. Más tudósok szerint a szövegek
akár 7000 évvel korábbról is származhatnak. Ahogy sok régi szöveg esetében, ennek is sok fordítása
van, amelyek az eredeti szöveg értelmezését követik. Igaz, hogy én Kumud Ajmani PhD csodálatos és
pontos fordítását választottam a 4. bölcsességkódhoz, de más fordítások is készültek, amelyeknek
mások lehetnek a specialitásaik.
„Aum bhur bhuvah Swah…” Kumud Ajmani, “Gayatri Mantra Word by Word Meaning,” Glimpses of
Divinity: e EagleSpace Blog, January 25, 2018, https://blog.eaglespace.com/gayatri-mantra-words.
Ez a Gajátri mantra egyik legjobb, legtömörebb és legpontosabb elemzése, amivel a kutatásaim
során találkoztam.
2. rész: Félelem
Mottó. Pema Chödrön, When ings Fall Apart: Heart Advice for Di cult Times (Boston: Shambhala
Publications, 1997), 22.
Candace Pert, Molecules of Emotion: e Science Behind Mind-Body Medicine (New York: Simon and
Schuster, 1999). Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy találkoztam és megismerkedtem
Perttel, mielőtt 2013-ban meghalt. Mindketten a Hay House-on keresztül jelentettük meg és
 forgalmaztuk a könyveinket, és az akkoriban rendezett I Can Do It (Meg tudom tenni) konferencia
nagyszerű lehetőséget teremtett ahhoz, hogy az előadók találkozzanak egymással, és támogassák
egymás munkásságát. Rendkívül nagyra tartom az ő paradigmaváltó szemléletét, amelynek lényege,
hogy a szervezet kémiai anyagokat (neuropeptideket) állít elő érzelmi élmények hatására, és a
szervezet kémiai anyagokat lebontó képessége gátolttá válik feldolgozatlan érzelmek és traumák
hatására.
Karl Albrecht, “ e (Only) 5 Fears We All Share,” Psychology Today blog, March 22, 2012.
A megsemmisüléstől való félelem az első az öt félelem sorában, amelyben osztozik az emberiség.
Albrecht pszichológusként lényegre törően beazonosítja és bemutatja ezeket a félelmeket és az
életünkben játszott szerepüket.
Az energiamegmaradás törvénye a termodinamika alapelve. Ennek a zikai törvénynek a felismerése
nem egyetlen pillanat alatt született meg, hanem fokozatosan fejlődött az évszázadok során,
gyökerei pedig Galileo, a csillagász és zikus által végzett meg gyelésekig nyúlnak vissza. 1842-ben
Julius Robert von Mayer fogalmazta meg az elvet, kijelentve, hogy „az energiát nem lehet sem
létrehozni, sem elpusztítani”. Ez kulcsfontosságú tétel, amikor az ember halhatatlanságáról és a lélek
energiájának végső sorsáról van szó.
5. bölcsességkód: Katha-upanisad
„Nem hal meg a tudó, sohasem szülték…” Swami Mukundananda, “Bhagavad Gita: Chapter 2, Verse
20,” Bhagavad Gita: e Song of God, megtekintve August 9, 2019, https:// www.holy-bhagavad-
gita.org/chapter/2/verse/20.
Igaz, hogy az 5. bölcsességkód szavai az upanisadokból származnak, ahogy ez a szövegből is kiderül,
ám egy ezzel szinte teljesen megegyező változat megtalálható a Bhagavad-gíta 2. fejezetének 20.
versében: „Nem születik, és nem hal sohasem meg; ha létrejött, nem válhat nem-létezővé; ezt a
születetlen, örök, állandó, ősit nem ölik meg, ha megölik a testet.”
6. bölcsességkód: Piramisszöveg
R. O. Faulkner, e Ancient Egyptian Pyramid Texts (Stilwell, KS.: Digireads.com, 2007), 42. A
fejezetben használt elsődleges forrás a piramisszövegek 1969-es fordítása. A sokféle változat közül,
amelyek a piramisszövegekhez jelenleg rendelkezésre állnak, a brit egyiptológus, Faulkner fordítását
találtam a legpontosabbnak, legtömörebbnek, és ez állt a legközelebb ahhoz a fordításhoz, amelyet
az egyiptomi vezetőktől kaptam, amikor először szállhattam alá az Unasz-piramis kamráiba 1986-
ban. Faulkner közreműködött a piramisszövegek fordításában, amelyek a
https://www.pyramidtextsonline.com/ translation.html oldalon található, a hieroglifákat kamráról
kamrára bemutató képek kísérőszövegei.
7. bölcsességkód: Bhagavad-gíta
Swami Mukundananda, trans. and commentary, Bhagavad Gita: e Song of God (Dallas: Jagadguru
Kripaluji Yog, 2017). Ez a mű a fejezet elsődleges forrása.
„(A lélek) nem születik, és nem hal sohasem meg…” Mukundananda, “Bhagavad Gita: Chapter 2, Verse
20,” megtekintve August 9, 2019, https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/2/verse/20.
„Mindenkinek a testében ez a soha meg nem ölhető lélek lakozik…” Mukundananda, “Bhagavad Gita:
Chapter 2, Verse 17,” megtekintve August 9, 2019, https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/2/
verse/17.
„Ezt kard nem vághatja…” Mukundananda, “Bhagavad Gita: Chapter 2, Verse 23,” https://www.holy-
bhagavad-gita.org/chapter/2/verse./23.
„Nem vágható, nem égethető…” Mukundananda, “Bhagavad Gita: Chapter 2, Verse 24,”
https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/2/verse/24.
8. bölcsességkód: Béke-evangélium
„Egy nap testetek visszatér Földanyához…” Edmond Bordeaux Székely, e Essene Gospel of Peace: Book
One (Baja California: International Biogenic Society, 1981). Fiatalkorában Székelyt Rómába küldték,
hogy kutatásokat végezzen a Vatikánban. 1923-ban engedélyt kapott arra, hogy belépjen a magán
Vatikán Könyvtárba, ahol rátalált Jézus tanításainak arámi evangéliumára. Azt ugyan nem engedték
meg neki, hogy a könyvet kivigye a könyvtárból, ahhoz azonban hozzájárultak, hogy lemásolja. Az
Egyes könyv az első a négyből, amelyeket Bordeaux lefordított.
„Földanyánk” és „Mennyei Atyánk…” Székely, 56–57.
„Válj eggyé a fény szent áradatával…” Székely, 58.
Harmadik rész: Veszteség
Mottó. “Norman Cousins Quotes,” BrainyQuote.com, BrainyMedia Inc., megtekintve August 12, 2019,
https://www.brainyquote.com/quotes /norman_cousins_121747.
„A természet irtózik az űrtől.” Aristotle, Physics, Book IV, chapters 6–9 (circa 350 b.c.e.).
Gregg Braden, Secrets of the Lost Mode of Prayer: e Hidden Power of Beauty, Blessing, Wisdom and
Hurt (Carlsbad, CA: Hay House, 2006), 173–177.
9. bölcsességkód: Ótagaki Rengecu
Otagaki Rengetsu, trans. John Stevens, Rengetsu: Life and Poetry of Lotus Moon (Brattleboro, VT:
Echo Point Books and Media, 2014), 32. A mulandóság buddhista elvét, amely a 9. bölcsességkód
lényege, költőien fogalmazza meg a 19. századi buddhista szerzetesnő, Ótagaki Rengecu.
Munkásságának bemutatásához ebből a könyvből merítettem.
A lét három ismérvének alapos végiggondolásához a vietnámi buddhista szerzetes, ich Nhat Hanh
munkásságát ajánlom, elsősorban a e Heart of the Buddha’s Teaching: Transforming Su ering into
Peace, Joy, and Liberation (New York: Harmony, 1999), 141. című könyvét. A buddhista tanítások
fokozatosan mélyülő és nomabb jelentésrétegűek.
10. bölcsességkód: Buddha
Ahogy a 9. bölcsességkód esetében, most is a vietnámi buddhista szerzetes, ich Nhat Hanh
munkájára, a e Heart of the Buddha’s Teaching: Transforming Su ering into Peace, Joy, and
Liberation (New York: Harmony, 1999) című könyvre hivatkozom.
„… az egyensúly a harmónia átmeneti megvalósulása…” Gregg Braden, e Divine Matrix: Bridging
Time, Space, Miracles, and Belief (Carlsbad CA.: Hay House, 2007), 187–189. Arról, hogy ez az elv
miként szokott szerepelni az életünkbe, lásd a III. fejezetet.
11. bölcsességkód: Pavamána mantra
Swami Prabhavananda and Fredrick Manchester, e Upanishads: Breath of the Eternal, 2nd ed.
(Hollywood, CA: Vedanta Press, 1975), 80. A Pavamána mantra körülbelül 2700 évvel ezelőtt
keletkezett a Brihadáranyaka upanisad részeként. A hinduizmus legfontosabb upanisadjaként a
Brihadáranyaka kifejezetten az emberi lélek (átman) feltárásáról és meta zikájáról szól. Noha a
szanszkrit szöveg állandó maradt, sok és sokféle angol fordítás született. Könyvünk céljait szem előtt
tartva, a Pavamána mantra ezen fordítását választottam.
A szó további értelmezésével kapcsolatban tekintsd meg az Om Asato Maa Sad-Gamayát; a
https://en.wikipedia.org/wiki/Pavamana_Mantra oldalon.
„Az egyén és környezetének átalakulása…” John Campbell idézve innen: Shira Atkins, “A Beginner’s
Guide to Essential Sanskrit Mantras,” Sonima, August 21, 2015,
https://www.sonima.com/yoga/sanskrit-mantras.
Negyedik rész: Erő
Mottó. “Katherine Dunham Quotes,” Goodreads.com, megtekintve August 11, 2019,
https://www.goodreads.com/quotes /592751-go-within-every-day-and- nd-the-inner-strength-so.
George Gurdjie egy könyvsorozatot, tulajdonképpen egy krónikát írt misztikus útjáról, amelynek
során rátalált az élete középpontjába kerülő titkos tanításokra. 1960-ban megjelentette a Meetings
with Remarkable Men: All and Everything (Találkozások rendkívüli emberekkel (Sophiris Kiadó, Bp.,
2001) A mindenségről és mindenről (Sophiris Kiadó, Bp., 2003) francia kiadását. Ezt 1963-ban
fordították angolra, majd Peter Brook rendezésében lm készült belőle azonos címmel 1979-ben.
Gurdjie ezt a könyvet tekintette „második írói szériájának” első darabjának.
Alfredo Metere, “Does Free Will Exist in the Universe? ( at Would Be a No.),” Cosmos, July 18, 2018,
https://cosmosmagazine.com/physics /does-free-will-exist-in-the-universe-that-would-be-a-no. A
választásról és a szabad akaratról szóló beszélgetések gyakran lozo kus szövegekre korlátozódnak,
a Negyedik rész közvetlenül szól a témáról, ezért olyan hathatós. Ennek a hatalmas koncepciónak
gyönyörűen és átgondoltan megírt, könnyen olvasható bemutatását a Nemzetközi
Számítástechnikai Kutatóintézet vezető kutatója írta meg.
12. bölcsességkód: Szépség-ima
Shonto Begay, „Shonto Begay”, Indian Artist 3, no. 1 (winter 1997), 52. A Szépség-ima nem hivatalos
változata, amelyet a fejezet bevezetőjének választottam, az őslakos művész, Shonto Begay szövege, és
az Indian Artist című új-mexikói kötődésű magazinban volt olvasható. Bár a magazin már nem
jelenik meg, az egyértelműség kedvéért írtam le a rá való hivatkozást.
„Ez a nagy erejű kód a záróimája az Áldott út szertartásnak…” A navahó szertartások lebonyolításának
részleteihez tekintsd meg a következő oldalt: Navajo Song Ceremonial Complex:
https://en.wikipedia.org/wiki/Navajo_song_ceremonial_complex.
„A szépség, mellyel élsz…” Mark Sublette, “Shonto Begay, Native American Painter,” Canyon Road
Arts: e Complete Visitors Guide to Arts, Dining and the Santa Fe Lifestyle, March 10, 2013.
A Szépség-ima angol nyelvű teljes változatát Robert S. Drake készítette Tom Holmnak, az Arizonai
Egyetem Indián Mesterképzés, Indián vallások és spiritualitás képzés PhD-hallgatója számára.
Olvasd el és hallgasd meg online, ahogy Wayne Wilson eredeti navahó nyelven felolvassa az imát:
“Walk in Beauty: Prayer from the Navajo People,” Talking Feather: Lesson Plans about Native
American Indians, megtekintve August 19, 2019, https:// talking-feather.com/home/walk-in-beauty-
prayer-from-navajo-blessing.
13. bölcsességkód: Védikus mantra
A fejezet megírásához elsősorban a következő három cikkre támaszkodtam:
Michael Ireland, “Meditation and Psychological Health and Functioning: A Descriptive and Critical
Review,” Scienti c Review of Mental Health Practice 9, no. 1 (May 2012), 4–19. A cikk a különböző
meditációs technikák tudományos értékelését, valamint jótékony hatásait mutatja be.
Jai Paul Dudeja, “Scienti c Analysis of Mantra-Based Meditation and Its Bene cial E ects: An
Overview,” International Journal of Advanced Scienti c Technologies in Engineering and Management
Sciences 3, no. 6 (June 2017), 21–26. A modern tudomány komolyan veszi az ősi mantrák mind
zikai, mint pszichológiai tudását, mert jól dokumentáltak. Az idézett újság egy ilyen tanulmányt
mutat be.
Ramesh, “Om Namah Shivaya–Meaning and Its Signi cance,” Vedicfeed, June 24, 2018,
https://vedicfeed.com/om-namah-shivaya-meaning. A védikus mantra, az Om namah shivaya egy
ősi mantra és egy hagyományos ének. A szerző szótagokra bontja a mantrákat, és megmutatja, hogy
hogyan kapcsolódnak a természet elemeihez és a hét csakrához.
„A mantrák nagyon speciálisan hatnak mentális, érzelmi, zikai és szellemi állapotunkra.”
MartinSchmidtInAsia, „Enchanted Chanting: Experiencing Peace and Purity in the High School
Classroom”, Social Conscience and Inner Awakening blog, September 12, 2018,
https://martinschmidtinasia.wordpress.com/2018/09/12/enchanted-chanting-experiencing-peace-
and-purity-in-the-high-school-classroom/.
„Én vagyok a halál, világok pusztítója…” Swami Mukundananda, Bhagavad Gita: e Song of God,
chapter 11, verses 31–33, https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/11/verse/32.
14. bölcsességkód: 23. zsoltár
„Az Úr az én pásztorom…” Ebben a fejezetben a szövegben említett okok miatt választottam a 23.
zsoltár bibliai hivatkozásaként az Új nemzetközi változatot (New International Version, NIV). A 23.
zsoltár NIV és az Angol standard változat (English Standard Version) összehasonlításához
javaslom a www.biblegateway.com/passage/?search=Psalm+23&version=ESV;Niv. oldal
elolvasását.
„Én vagyok a pásztor, aki jólétet…” Stan Rummel, “ e Hammurabi Stele: Partially Retold in English,”
K. C. Hanson’s Home Page, megtekintve August 27, 2019,
http://www.kchanson.com/ANCDOCS/meso/hammurabi.html. Ez az angol fordítás az ősi
Hammurapi sztéléjének egy könnyen olvasható fordítása. A sztélé egy 282 törvényt tartalmazó
kőoszlop, amelyet Babilon királya emeltetett i. e. 1754-ben.
Ötödik rész: Szeretet
Mottó. Kate McGahan, Only Gone from Your Sight: Jack McAfghan’s Little Guide to Pet Loss and Grief
(Kate McGahan: 2018).
„Ne a szeretetet keresd…” Goodreads.com, megtekintve August 13, 2019,
https://www.goodreads.com/quotes /1268078-your-task-is-not-to-seek-for-love-but-merely.
„A megbocsátás nem azt bocsátja meg, amit egy másik ember tett…” Andrea Brandt PhD, M.F.T., “How
Do You Forgive Even When It Feels Impossible? (Part 1),” Psychology Today, September 2, 2014.
„Boldog az ember, aki fáradozott. Az megtalálta az életét.” Helmut Koester and omas O. Lambdin,
“ e Gospel of omas (II, 2),” in e Nag Hammadi Library, rev. ed., James M. Robinson, ed. (New
York: HarperCollins, 1990), 132.
„Ha magatokban azt hozzátok létre, amitek van, meg fog menteni titeket.” Koester and Lambdin, “ e
Gospel of omas (II, 2),” 134.
„A szeretet erejével elengedjük a múlt történetét, és újrakezdhetjük.” Ernest Holmes Quotes, AZ Quotes
(megtekintve August 13, 2019), https://www.azquotes.com/author/6840-Ernest_Holmes.
„A megbocsátással elfogadod, hogy ami megtörtént, az a valóság…” Brandt, “How Do You Forgive Even
When It Feels Impossible? (Part 1).”
15. bölcsességkód: Tamás-evangélium
„Megbocsátom nekik szüleim meggyilkolását…” Ofer Aderet. “Holocaust Survivor Known for
Forgiving Nazis Dies at 85 on Trip to Auschwitz,” Haaretz, July 4, 2019.
„Ha magatokban azt hozzátok létre, amitek van, meg fog menteni titeket.” Koester and Lambdin, “ e
Gospel of omas (II, 2),” 134.
Hatodik rész: Erőkódok
Mottó. Yehuda Berg. “ e Power of Words,” Hu Post, November 27, 2011,
https://www.hu post.com/entry/the-power-of-words_b_716183.
1. erőkód: Akarom.
„Ami a földön történik…” Michael Wise; Martin Abegg, Jr.; and Edward Cook, trans. and commentary,
“ e Songs of the Sabbath Sacri ce,” in e Dead Sea Scrolls: A New Translation (New York:
HarperSanFrancisco, 1996), 365.
„Odakint, ott ez a hatalmas világ…” Alice Calaprice, ed. e Expanded Quotable Einstein (Princeton, N.
J.: Princeton University Press, 2000), 220.
„Volt egy régi elképzelésünk…” F. David Peat, Synchronicity: e Bridge Between Matter and Mind (New
York: Bantam Books, 1987), 4.
„Mint hatalmas űr, semmi sem hiányzik belőle…” Richard B. Clarke. Hsin-Hsin Ming: Seng-ts’an, ird
Zen Patriarch (Bu alo, NY: White Pine Press, 2011), 11. A hagyomány szerint a Hszin-hszin Minget
Csien-cse Szeng-ca, a harmadik zen pátriárka alkotta meg a 6. században.
„Uram, ha akarod, megtisztíthatsz.” Biblia, Máté 8:2–3.
2. erőkód: Vagyok
„Vagyok, ami vagyok.” Biblia, Kivonulás könyve 3:14. Ezekkel a szavakkal válaszol Isten Mózesnek a
kilétét rtató kérdésre.
„Ha majd elmegyek Izráel aihoz, és azt mondom nekik…” Kivonulás könyve 3:15.
„Az Univerzális Mező nem ítéli meg…” Braden, e Divine Matrix, 161–164. Bővebb ismeretekért a
tudományosan elismert, a mindent mindennel összekötő energiamezővel kapcsolatban, egy korábbi
munkámra hivatkozom.
„Hegy, menj odébb! – odébb fog menni.” Koester and Lambdin, “ e Gospel of omas (II, 2),” 137.
Hetedik rész: Parabolák
Mottó. Roger C. Schank. Tell Me a Story: Narrative and Intelligence (Evanston, IL: Northwestern
University Press, 1995).
„További sziklafestményeket is találtak, amelyek Dél-Franciaország barlangjaiban maradtak fenn.” 1994-
ben a kutatók egy korábban lezárt barlangot fedeztek fel Dél-Franciaországban, 425 képpel a
barlang falain, 14 különböző állatfajt ábrázolva. A szénizotópos kormegállapítás szerint a rajzok
legalább 32000 évesek, így a mai napig ezek számítanak a legrégebbi dokumentált barlangképeknek.
Werner Herzog rendező mutatta be a Chauvet-barlangot Az elfelejtett álmok barlangja című
lmben.
1. parabola: Az asszony és a korsó
„Kik vagyunk mi… de mik a magunkról mesélt történetek…” Scott Turow, Ordinary Heroes (New York:
Grand Central Publishing, 2011), 6.
Werner Herzog lmrendező képeket rögzített a világ legrégibb ismert barlangfestményeiről híres,
2010-ben készült, Az elfelejtett álmok barlangja című dokumentum lmben, https://en.wikipe-
dia.org/wiki/Cave_of_Forgotten_Dreams.
„Az emberek nem úgy vannak összerakva, hogy tökéletesen értsék a logikát…” Schank, Tell Me a Story.
„Finomodnak azok az idegpályák, amelyek az életben való ügyes navigáláshoz kellenek.” Jonathan
Gottschall, e Storytelling Animal: How Stories Make Us Human (New York: Mariner Books, 2012),
67.
„Ezek azok a rejtett szavak, amelyeket az élő Jézus mondott…” Koester and Lambdin, “ e Gospel of
omas (II, 2),” 126.
„Az Atya királysága hasonlít egy asszonyhoz, aki midőn egy hosszú úton megy, egy liszttel teli korsót
visz.” Koester and Lambdin, “ e Gospel of omas (II, 2),” 126.
„És ha azt mondjátok: ’Hegy, menj odébb!’ – odébb fog menni.” Koester and Lambdin, “ e Gospel of
omas (II, 2),” 137.
2. parabola: A mérgezett nyíl
„Tegyük fel, hogy egy embert eltalál egy mérgezett nyíl…” ich Nhat Hanh, Zen Keys: A Guide to Zen
Practice (New York: Harmony, 1994), 42.
 FORRÁSMUNKÁK

A bölcsességkódok használata
Az emberi szívvel kapcsolatos új felfedezésekről, a szív-agy koherencia
részleteiről kérlek, olvasd el a 2014-ben megjelent, a Resilience from the
Heart című művemet. (Gregg Braden, Resilience from the Heart: e Power
to rive in Life’s Extremes (Hay House, Inc., 2014). pp. 1–80.)
A kutatások, webináriumok, a személyes és a globális koherenciát támogató
technológiák megismeréséhez, kérjük, keresd fel a HertMath hivatalos
oldalát: www.heartmath.org http:/www.heartmath.org.
2. bölcsességkód
Lobsang Wangdu több mint 20 évig tanult szerzetesként buddhista
lozó át, majd mesterfokozatot szerzett a Madhyamika Buddhista
Dialektikai Intézetben, az indiai Dharamszalában. Csodálatosan szólaltatja meg a tibeti
menedékimát, ezért ajánlom weboldalának viedóját: https://www.yowangdu.com/tibetan-
buddhism/refuge-prayer.html.
A nagy jógi, Atísa Dípamkara Srídzsnyána megszerkesztette Buddha 84000 tanítását, és egyetlen,
korszakalkotó szövegbe rendezte őket. Geshe Sonam Rinchen, Atisha’s Lamp for the Path to Enlight-
enment (A megvilágosodás ösvényének lámpása) tr. Ruth Sonam (Snowlion Publications, January 1,
1997).
3. bölcsességkód
Ha szeretnéd elmondani az Úr imáját az eredeti arámi szavakkal és kiejtéssel, egy online elérhető
oktató hanganyag lehet a segítségedre a https://abwoon.org/library/learn-aramaic-prayer/ oldalon.
 A SZERZŐRŐL

GREGG BRADEN ötszörös New York Times bestseller-író, tudós és előadó,

nemzetközileg elismert úttörő, aki hidat épít a modern tudomány, az ősi
bölcsességek és az emberi képességek közé. 1979 és 1990 között Gregg
problémamegoldó munkatársként dolgozott Fortune 500-as cégeknél,
köztük volt a Cisco Systems (vezető műszaki műveleti menedzser), a
Phillips Petroleum (számítógépes geológus az 1979–1980 közötti első
olajembargó idején), valamint a Martin Marietta Defense System a
hidegháború idején (összekötő az Egyesült Államok Űrparancsnoksága és a
Star Wars stratégiai védelmi kezdeményezés között). Ma is problémákat old
meg, amikor egyesíti a modern tudományt és a múlt bölcsességét, hogy
valós megoldásokat találjon az életünkben felmerülő kérdésekre.
Kutatómunkája 12 olyan díjnyertes könyvhöz vezetett, amelyek mostanra
több mint 40 nyelven jelentek meg.
Gregg tagja jövőkutató és szakmai műhelyeknek, így az American
Association for the Advancement of Science-nek (Amerikai Tudományos
Fejlesztési Szövetség), a Steering Committee for the Global Coherence
Initiative-nek (Globális Koherenciakezdeményezés Elnöksége), valamint az
Evolutionary Leadership Organization-nek (Evolúciós Vezetői Szervezet).
Felfedezéseit hat kontinens több mint 30 országban mutatta be, 16
lmkredittel rendelkezik, beszédeket tartott az Egyesült Nemzetek
Szervezete, Fortune 500-as cégek és az amerikai hadsereg hallgatósága
előtt. Az Egyesült Királyságban a Watkins Mind Body Spirit folyóirat 2019-
ben, akkor már a hatodik egymást követő évben a „világ spirituálisan
legbefolyásosabb élő emberének” 100-as listáján nevezte meg Gregget.
Számos díjat kapott, köztük a 2019. évi Illuminate Film Festival díját és a
2019. évi New ought Walden díjat, valamint a rangos Templeton-díj
jelöltje 2020-ban, amelyet azon „kiemelkedő személyek tiszteletére hoztak
létre, akik tehetségükkel az emberiség céljáról és a végső valóságról alkotott
elképzelésünket gazdagítják”.
KÖNYVAJÁNLÓ
www.bioenergetic.hu
Az isteni mátrix
Híd idő, tér, csodák és hiedelmek között
Gregg Braden

Az isteni mátrix a mi világunk. Ugyanakkor

minden a világunkban. Egyszerre vagyunk saját
magunk és minden, amit szeretünk, gyűlölünk,
alkotunk és átélünk. Az isteni mátrixban mi
vagyunk a tároló, amelyben minden más létezik, a
híd belső és külső világunk alkotásai között,
valamint a tükör, amely megmutatja azt, amit
létrehoztunk.
1944-ben Max Planck, a kvantumelmélet atyja
mélyen megdöbbentette a világot kijelentésével,
miszerint létezik egy mátrix, ahonnan minden
ered, ahol a csillagok születnek, ahonnan az élet
DNS-e és minden más származik. A közelmúlt
felfedezései drámai bizonyítékkal szolgálnak arra,
hogy Planck mátrixa – az isteni mátrix – valóságos
és létező. Ez a tudásunkból mostanáig hiányzó láncszem az univerzum bölcsője, a
képzeletünket és a valóságot összekötő híd.
Ez a könyv azok számára íródott, akik arra vágynak, hogy felébresszék legnagyobb
szenvedélyeik és legmélyebb vágyaik erejét. Az isteni mátrixban mi vagyunk a csoda
magja, ugyanakkor maga a csoda is. Ahhoz, hogy használni tudjuk a mátrix erejét az
életünkben, meg kell értenünk a működését, és beszélnünk kell azt a nyelvet,
amelyet felismer.
A tudatos teremtés 20 kulcsán keresztül megtudhatjuk, milyen módon
változtathatjuk át képzeletünk csodáit életünk valóságává. A világhírű szerző 30 évi
kutatómunkájának eredményét megosztva, könnyen érthető tudományos
kísérletekkel, valamint a való életből származó történetekkel mutatja meg, hogy
csupán a hiedelmeink jelentik személyes korlátainkat, és amit egykor hittünk, az
hamarosan teljesen megváltozik!
Gregg Braden bestselleríró a tudomány, a spiritualitás és a való világ közötti
kapcsolat nemzetközileg elismert kutatója. A korábban geológus és űrtechnológiai
programtervező szakember hegyi falvakat, távoli kolostorokat és elfeledett iratokat
kutatott át, hogy időtlen titkaikat ötvözze a modern tudomány felfedezéseivel.

Tovább a könyvhöz
Olvasson bele: Gregg Braden - Az isteni mátrix
Válj természetfelettivé!
Hétköznapi emberek nem hétköznapi csodái
Dr. Joe Dispenza

„Dr. Joe Dispenza orvos, tudós és modern

misztikus. Egyszerű, lényegre törő és könnyen
érthető stílusban ötvözte egyetlen kötetbe a
kvantummechanika paradigmaváltó felfedezéseit
és azokat a mély bölcsességeket, amelyeket a
régmúlt mesterei egy életen át tanulmányoztak.”
Gregg Braden
Mi lenne, ha képes volnál ráhangolódni az anyagi
világon túli frekvenciákra, megváltoztathatnád
agyad kémiáját, és a tudat transzcendens szintjeire
emelkedve új jövőt teremtenél? Ha képes volnál
átalakítani tested biológiáját, hogy mélyreható
gyógyulás vehesse kezdetét? Vajon milyen lenne
természetfelettivé válni?
Dr. Joe Dispenza forradalmi könyve egy olyan tudást és eszköztárat nyújt át, amellyel
a hozzád hasonló hétköznapi emberek is rendkívüli létállapotokra juthatnak el. Az
első olyan gyakorlati útmutató, amelynek célja, hogy lépésről lépésre segítsen elérni
lehetőségeink maximumát testi síkon, egészségi állapotunkban, kapcsolatainkban és
életcéljainkban, miközben végig a saját tempónkban haladhatunk.
Ez a könyv megváltoztatja az életed. Megmutatja, hogyan tudod elfogadni a jövőre
vonatkozó álmaidat úgy, mintha már be is teljesedtek volna, mégpedig oly módon,
hogy a tested is elhiggye, máris a valóra vált álmot éli, beindítva ezzel egy sor
érzelmi és ziológiai folyamatot, amelyekben új valóságod tükröződik vissza. Ebben
rejlik a könyv ereje.
„Ez az egyedülálló és gyakorlatias útmutató, amelyet egy tehetséges tudós, egyben
szenvedélyes tanító írt, lépésről lépésre magyarázza el, hogyan lépjünk túl az ismert
határain, és hogyan lépjünk be fantasztikus, új életünkbe.”
Tony Robbins
Dr. Joe Dispenza nemzetközileg ismert előadó, kutató, vállalati tanácsadó, író és
tanító, akit öt kontinens több mint 32 országába hívtak már meg előadást tartani.
Előadói és tanítói tevékenységét az a meggyőződés vezérli, hogy mindannyiunkban
megvan a korlátlan képességek kifejlesztésének lehetősége. Könnyen érthető,
bátorító és együttérző stílusával ezreknek adta már át tanításait.
Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: Dr. Joe Dispenza - Válj természetfelettivé!

A placebo te magad légy!
Az elme hatalma az anyag fölött
Dr. Joe Dispenza

Elképzelhető a gyógyulás pusztán a gondolat által

– gyógyszer vagy műtéti beavatkozás nélkül?
Valójában sokkal gyakrabban történik ilyesmi,
mint gondolnánk. Ebben a könyvben dr. Joe
Dispenza számos olyan, dokumentált esetet oszt
meg az olvasókkal, amelyek során betegek
depresszióból, ízületi gyulladásból,
szívbetegségekből, sőt, akár Parkinson-kórból
gyógyultak meg annak köszönhetően, hogy
placebóban hittek.
„Vajon lehetséges-e megtanítani a placebo
működési elvét, és bármiféle külső anyag nélkül
ugyanolyan belső változásokat elérni az egyén
egészségében, végső soron pedig az egész életében?”
– teszi fel a logikus kérdést dr. Joe.
A szerző az idegtudomány, a biológia, a pszichológia, a hipnózis, a kondicionálás és
a kvantum zika legújabb eredményeit ötvözve oszlatja szét a placebo-hatással
kapcsolatos tévképzeteket, és rávilágít, hogyan válhat a látszólag lehetetlen is
lehetségessé. Tudományos bizonyítékokat (többek között színes agyi CT-felvételeket)
tár elénk, amelyeket a személyes átalakulás modelljét elsajátító és jelentős
gyógyuláson átesett hallgatói szolgáltattak.
A könyv egy irányított meditáció szövegével zárul, amely segít megváltoztatni a
gyógyulás első lépésének megtételét akadályozó hiedelmeinket. A meditáció szövege
Szalay Ádám előadásában a könyvben található kóddal MP3 formátumban
weboldalunkról (www.bioenergetic.hu) letölthető.
Dr. Joe Dispenza szenvedélyesen tanít másokat arra, hogyan használják az
idegtudomány és a kvantum zika legújabb felfedezéseit arra, hogy átprogramozzák
agyukat, kigyógyuljanak betegségeikből, és teljesebb életet éljenek. Dr, Joe, a What
the Bleep Do We Know!? (Mi a csudát tudunk a világról?) című lmben is megszólal,
emellett világszerte tart workshopokat és előadásokat. Saját fejlesztésű vállalati
programja az üzleti világban segít kamatoztatni a szerző transzformációs modelljét.

Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: Dr. Joe Dispenza - A placebo te magad légy!

Emotion Code
Kutasd fel és engedd szabadon bennragadt érzelmeidet, lépj
tovább az életedben!
Dr. Bradley Nelson

„Meggyőződésem, hogy ez a könyv segít annak

megértésében, hogyan tároljuk magunkban érzelmi
tapasztalatainkat, ezáltal megváltoztatja az
életünket. Az Emotion Code már eddig is nagyon
sok ember életét újította meg a világon, és
reményeim szerint a jövőben több millióan lesznek,
akik alkalmazni fogják ezt az egyszerű eszközt
önmaguk és szeretteik gyógyítására.”
Tony Robbins
Mindannyian átéltünk már hosszabb-rövidebb
ideig tartó szomorúságot, csalódottságot,
önbizalomhiányt, reménytelenséget, de
aggodalmat, haragot és félelmet is. Annak
azonban nem mindig vagyunk tudatában, hogy az
átélt negatív érzelmeink, bármilyen régen is érzékeltük ezeket, a mai napig
problémát okozhatnak számunkra.
Az Emotion Code megmutatja, hogy a múltunk negatív töltésű érzelmei „bennragadt
érzelmek” formájában kísérthetnek. Felgyűlnek a testünkben és az életünkben, és
fájdalmat, működési rendellenességeket, idővel betegségeket okozhatnak.
Ugyanakkor súlyos mentális és érzelmi teherként nehezedhetnek ránk,
befolyásolhatják a gondolkodásunkat, a döntéseinket, a siker és a jóllét felé vezető
úton. Traumatikus emlékeinket akár utódaink is örökölhetik. Mivel az Emotion Code
információ terén a tudat alatti elmére hagyatkozik, segítségével generációkon
keresztül továbbadott érzelmek is beazonosíthatók és eltávolíthatók.
„Meggyőződésem, hogy az Emotion Code arra hivatott, hogy az új évezred
gyógyulásának sarokköve legyen.”
Gregg Braden
Dr. Bradley Nelson holisztikus orvos és előadó módszerével beazonosíthatjuk és
eltávolíthatjuk „érzelmi terheinket”. A klinikai gyakorlaton alapuló, való életből
származó példákkal szolgáló könyv egy pontosan érthető és hiteles munka, amely
mostanra az öngyógyítás egyik klasszikusává vált.

Tovább a könyvhöz
Olvasson bele: Dr. Bradley Nelson - Emotion Code
A szív intelligenciája
Halld meg a szív intuitív hangját!
Deborah Rozman, Doc Childre, Howard Martin és Rollin McCraty

„Ez a könyv maradéktalanul képviseli mindazt,

amit lelkünk mélyén mindannyian igaznak
hiszünk. Lehet, hogy az agy gondolkodik, de a szív
tudja az igazat.”
Dr. Joe Dispenza
Tudományos kutatások igazolták, hogy a szív
szerepe messze nem korlátozódik arra, hogy vért
pumpáljon a testünkben. Egyfajta
információfeldolgozó központként is funkcionál,
amely fontos üzeneteket küld szét és komoly
hatást gyakorol az agyra. Kiemelkedő szerepe van
többek között az érzelmi és a mentális egyensúly
kialakításában, a hatékony döntéshozatalban, a
kommunikációban, valamint az életvezetésben.
A HeartMath ® Intézet tudósai azt tapasztalták, hogy a szívritmus elemzése
egyedülálló betekintést nyújt a szív, az agy és az érzelmek között zajló
kommunikációs folyamatokba. Az általuk kialakított technikák javítják a szív-agy
kommunikációt, és lehetővé teszik egy rendkívül kedvező zikális és érzelmi állapot
kialakítását, amelyet szívkoherenciának hívunk. Tapasztalatuk azt mutatta, hogy az
olyan pozitív érzelmek, mint a szeretet, a törődés és a megbecsülés, vagyis az olyan
érzelmi tulajdonságok, amelyeket mindig is a szív fogalmához társítottunk,
aktiválják ezt a koherens állapotot. A szív érzelmi és intuitív jeleire gyelve a
stresszt és más káros érzelmeket jótékony, gyógyító érzelmekké alakíthatjuk át. A
könyvben bemutatott, könnyedén elsajátítható technikák bizonyítottan csökkentik a
stresszt, javítják az egészséget, alkalmazásukkal sikeresebben fenntarthatók a
pozitív érzelmi állapotok. A megnövekedett szívkoherencia egyben elmélyíti az
emberek közötti kapcsolatot.
A HeartMath® Intézet alapkönyve a szívkoherenciáról!
Ma már nem kell választanunk az agyunk és a szívünk hangja között. A HeartMath ®
Intézet megmutatja elménknek a legújabb tudományos kutatási eredményeket,
miközben visszavezet minket a szív erejéhez, ezáltal kapcsolva össze a tudományt és
az önismeretet. Munkánk során magánemberekkel és sikeres cégekkel egyaránt
együttműködünk a stresszmentesebb, kiegyensúlyozottabb élet érdekében.
Nagy Szilvia
HeartMath ® Certi ed Trainer

Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: Deborah Rozman Doc Childre Howard Martin Rollin McCraty - A szív
intelligenciája
A meditáció titkai
Gyakorlati útmutató a belső békéhez és a személyes
átalakuláshoz
davidji

„davidji inspiráló és tudatra ébresztő történetei

gyengéden vezetik végig az olvasót a meditáció
misztikus világában, gyakorlatias és érthető
útmutatót nyújtva a tudatos jelenlétre vágyóknak.”
– Deepak Chopra
Amikor a fejünkben zakatoló gondolatok
elcsendesednek, képesek vagyunk eljutni a
tudatosság mélyebb szintjeire. A meditáció olyan,
mint egy fürdő az elmének; tiszta és friss lesz tőle
az agyunk, és ugyanazt a tapasztalatot kissé más
szempontból látjuk. Ez a váltás tágabb teret ad
boldogságunknak, egészségünknek,
szeretetünknek és kreativitásunknak.
Ebben a csodálatos könyvben davidji különféle
technikákkal ismertet meg minket, amelyekkel az elménkben uralkodó káoszt lelki
békére cserélhetjük. Megosztja velünk a felébredéshez vezető saját meditációs útját,
és feltárja, milyen jótékony hatást gyakorol a meditáció a zikai egészségre,
kapcsolatainkra, érzelmi állapotunkra és szellemi életünkre.
A mindennapos meditálás megtanította arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk
minden egyes pillanatunkért. A jelen pillanat megélésének nagyszerű képessége
bárki számára elérhető, aki el akar merülni a belső csendben és békében. Az út
során ráébredsz a nyugalom mélyebb szintjeire, és könnyen kialakítod a rendszeres
gyakorlást.
Tanításai kezdőknek és mestereknek egyaránt követendőek. Lazít a merev
parancsolatokon, felfedi a meditáció öt legnagyobb tévhitét, valamint megvilágítja a
napi rutinba illeszkedő leghatékonyabb rituálékat. Meggyőző gondolatai meditálásra
késztetnek bennünket, hogy boldogabb, könnyedebb és teljesebb életet éljünk.
davidji nemzetközileg elismert meditációs mester, stresszkezelési szakértő, a
közösségtudatos jelenlét trénere; meditáció-, jóga- és ájurvéda-oktató, a Chopra
Központi Egyetem vezető oktatója, első dékánja.
A meditációkban létrejött tudati változások hatására saját élményként
tapasztalhatjuk meg, hogy isteni lények vagyunk. Eljött az idő, hogy magunk
döntsünk, milyen minőségű életet választunk. Ébredjünk együtt a meditációk
segítségével!

Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: davidji - A meditáció titkai

stresszmentesítés
Útmutató a személyes felemelkedéshez, a tartós
elégedettséghez és az elme nyugalmához a való világban
davidji

Veszedelmes … ördögi … életünk minden

pillanatába bekúszik. Kihat a kapcsolatainkra,
befolyásolja a testünket, belemászik a
beszélgetéseinkbe, ártalmas viselkedésformákat
szül, és olyan tettekre kényszerít bennünket,
melyeket soha nem akartunk megtenni. Ragályos;
könyörtelen… ez a stressz!
Életed minőségét az határozza meg, hogyan
reagálsz a külvilágra. A stresszmentesítő életterv
elsajátításával minden megváltozik – a legkisebb
gondolattól, mely tudatosságodba kúszik, az
érzelmeidet irányító kémiai és hormonális
impulzusokon keresztül a szavaiddal és tetteiddel
megvalósuló lépéseidig.
A stresszmentesítés érthető nyelven megfogalmazott, újszerű gondolkodásmódot
közvetít, hogy átmozdítson onnan, ahol most vagy, oda, ahol lenni szeretnél –
érzelmileg, zikailag, mentálisan, materiálisan, kapcsolati síkon és a mélyebb
elégedettség felé vezető utadon egyaránt.
A szerző megmutatja, hogyan kezelhetsz bármilyen jellegű stresszt, melyet az élet
eléd állít. Könnyen érthető, szórakoztató stílusában alakítja át a stresszről alkotott
elképzeléseidet időtálló technikák, a legújabb tudományos eredmények, a való életre
szabott, gyakorlatias alkalmazások és azonnali stressz űző gyakorlatok segítségével.
A stresszmentesítéssel a munkahelyi, az otthoni és a napi váratlan helyzetekben
tanúsított teljesítményed is javulni fog. Lehetővé teszi, hogy te határozd meg életed
történéseinek sebességét, irányát, és egy elégedettebb, békés élet felé terel.
davidji a stressz kezelés nemzetközileg elismert szakértője, a Chopra Központi
Egyetem vezető oktatója, első dékánja. Több évtizedes pályafutása alatt sikeresen
dolgozott többek között vezető üzletemberekkel, világhírű sportolókkal, a hadsereg
és a Különleges Erők tagjaival. A közösségtudatos jelenlét trénere; meditáció-, jóga-
és ájurvéda-oktató.

Tovább a könyvhöz
Olvasson bele: davidji - Stresszmentesítés
Bontsd le a korlátaidat!
Fokozd agyad teljesítményét, tanulj gyorsabban, és
szabadítsd fel képességeidet
Jim Kwik

Agyunk a világ leghatékonyabb szerkezete, de

használati utasítást még soha nem kaptunk hozzá.
Egészen mostanáig. Nincsenek korlátaid. Bármit
mondtak is mások, a lehetőségeid végtelenek –
persze, ha tudod, hogyan használd az agyadat.
JIM KWIK a memória javításának világszerte
elismert szakértője. Miután egy gyermekkori
agysérülésből adódóan tanulási nehézségekkel
küzdött, stratégiákat dolgozott ki, amelyek
segítségével hatalmas mértékben tudta növelni
szellemi teljesítményét.
Több mint 25 éve dolgozik közismert színészekkel,
sportolókkal, vállalati vezetőkkel és az élet
minden területét képviselő kiemelkedő
szakemberekkel, hogy segítsen felszabadítani valódi képességeiket. Sikerkönyve
nem elméleti ismereteket, hanem gyakorlati, könnyen érthető és bevált módszereket
tartalmaz, amelyek pontosan megmutatják, mit kell tenned, hogy szabadjára engedd
saját korlátlan képességeidet.
Készülj fel:
• szokásaid irányítására – tanuld meg, hogyan törheted meg negatív mintáidat és
miként alakíthatsz ki könnyedén új pozitív szokásokat;
• produktivitásod felszabadítására – győzd le az idegpályáidat bitorló négy
„főbűnöst”; • a határtalan motivációra – kapcsolódj rá egy olyan korlátlan
hajtóerőforrásra, amelynek segítségével elérheted céljaid;
• fókuszod élesítésére – légy összeszedett és megállíthatatlan gyelemzavaró
tényezőktől és túlterheléstől szenvedő világunkban;
• bármilyen tudás elsajátítására – életkortól függetlenül olvass gyorsabban, hozz jobb
döntéseket, és emlékezz magabiztosan mindenre, legyen szó nevekről vagy idegen
nyelvekről.
A könyv középpontjában egy sorsdöntő titok rejlik: ha megtanulod, hogyan tanulj,
megszabadulhatsz a korlátozó meggyőződésektől, új sikereket érhetsz el és valóban
kivételes életet élhetsz.
Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: Jim Kwik - Bontsd le a korlátaidat!

Lélekcsemegék
Mindennapi kísérőid a teljesség és a boldogság felé vezető
úton - 365 gyönyörű üzenet az év minden napjára
Arató Mónika

Szeretnél megérkezni a Teljességbe? Szeretnél

boldogabb perceket, órákat, napokat, heteket? A
Lélekcsemegék támogatnak, hogy ne hagyd
magad! Ne hagyd magad befolyásolni a negatív
események, emberek, hatások által.
Ha tartósan magasan tartod a rezgésszintedet, az
életed is átalakul úgy, ahogy szeretnéd. Ha
mindennap rendszeresen elolvasod őket, segít,
hogy az észlelésedet átalakítsd, és a gyelmed
fókusza a sok hatás közül, ami egy nap alatt ér,
olyan dolgokon legyen, amelyek támogatnak a
boldogabb és teljesebb élet megteremtésében.
Abban támogatnak, hogy az legyél, aki valójában
VAGY.
A Lélekcsemegék magukban rejtik az Évkör energiamintázatát. Hangolódj rá az
Évkörre, mert azzal a saját jól-létedet segíted elő, és jobban megérted a vágyaid és
kihívásaid mögött rejlő okokat. Segítségével visszatalálsz a Természetanyához és
saját valódi természetedhez is. Töltsenek fel a Lélekcsemegék erővel, hittel és
bizalommal az év minden egyes napján!
„A Lélekcsemegék az első olyan csemegéspult, ahol a csemegék fogyasztása nem
testsúlygyarapodáshoz, hanem a szívedben élő Szeretet és Bölcsesség növekedéséhez
vezet.”
Balogh Béla

Tovább a könyvhöz

Olvasson bele: Arató Mónika - Lélekcsemegék