Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Bevezetés:
1885-ben született Szabadkán. 1933-ban jelentkezett rákja, 1936-ban halt meg.
Kötetei:
 Négy fal között
 A szegény kisgyermek panaszai /1910/
 Kenyér és bor/1920/
 A bús férfi panaszai/1924/

Az 1908-ban induló Nyugat első nemzedékének tagja, aki a lírában és az epikában is

kimagasló eredményeket ért el /költő, novella-és regényíró, műfordító/. Kortársa Babits
Mihálynak, Juhász Gyulának, Ady Endrének, Tóth Árpádnak, Móricz Zsigmondnak.
Kisepikai művei közül az Esti Kornél- novellák a legismertebbek. Műveivel az alkotás
függetlenségét hirdette, nem igazságokat mondott ki, hanem hangulatokat, érzéseket fejez ki.
A l’art pour l’art elvet vallja, melynek jelentése: művészet a művészetért. Lényege a
művészek öncélúsága, a forma elszakítása a tartalomtól. Hívei tagadták, hogy a műalkotásnak
társadalmilag hasznosnak kell lennie, hogy politikai, pedagógiai, erkölcsi vagy más
küldetésnek kell megfelelnie. „A művészet számunkra nem eszköz, hanem cél.” A l’art pour
l’art is megteremtette a maga remekeit, mint más irányzatok. Magyarországon elsősorban a
Nyugathoz tartozó írók művein érezhető hatása. Kosztolányi költővé érését A szegény
kisgyermek panaszai című kötet jelenti, költészetének csúcsa pedig az Összegyűjtött
költemények utolsó ciklusa, a Számadás (1935).
A regényíró Kosztolányi:
Kosztolányi regényíró munkássága a 20-as évek közepén teljesedett ki, 1924-ben írta a
Pacsirtát, 1925-ben az Aranysárkányt, majd 1926-ban született meg az Édes Anna.
Regényeiben a lélek mélységeit, a cselekvések indítékait igyekszik feltárni. Ismerte Sigmund
Freudnak, a pszichoanalízis megteremtőjének tanításait. A lélekelemző módszer híve volt
Kosztolányi unokatestvére is, Brenner József ideggyógyász, aki Csáth Géza néven ismert az
irodalomban.
A regény változása:
A XIX. század realista regényei a valóságra épülnek. Objektív bemutatása a társadalomnak, a
benne élő személyek életmódjának és kapcsolatrendszerének.
A XX. századi regény középpontjában a lelki folyamatok bemutatása állt. Ekkor született meg
a lélektani regény. Freud hatása az irodalomban is érzékelhető (a tudatalatti fogalmának
megismerése), miszerint a tettek nem mindig magyarázhatók a hagyományos logika
működése alapján. A külső események helyett fontosabb lesz a belső történés: az író a
szereplők tudati és tudatalatti folyamatait mutatja be. A modern regény előfutára
Dosztojevszkij (Bűn és bűnhődés), mert a lélekábrázoláson van nála is a hangsúly.

Keletkezés:
A mű megírásához az ötletet az író felesége adja. Először novellának szánta, de az események
szétfeszítik ezt a szűkebb epikus keretet, s regény lett belőle. A Nyugatban jelent meg
folytatásokban 1926 júliusától.

Cím:
Beszélőnevet használ a címben az író, azaz magával a nevével jellemzi hősét. Ez a cím
kedves, kellemes, könnyed szerelmes történetet ígér, de ezzel szemben a mottó felfüggeszti

2
várakozásunkat. A mottó szomorú hangulatot idéz, egy halottakért könyörgő ima, amit
temetéseken, gyászmiséken adtak elő.
Hatások:
Freud: pszihoanalízis tudattalan vizsgálata
Brenner József  elme problémáival foglalkozott
Témája: Egy kettős gyilkosság, amelyet egy cselédlány, Édes Anna követ el a Vizy házaspár
ellen, azaz az egyéniségétől megfosztott ember ösztönös lázadása zsarnokai ellen. A regény
Budapesten játszódik az 1920-as években a vörös forradalom és a tanácsköztársaság bukása
után.
A regény tárgya:
Egy gyilkossághoz vezető helyzet bemutatása. Anna nem tudatosan, hanem ösztönösen
cselekedett. Maga sem tudta megmagyarázni a gyilkosság okát.
Keret:
Az első fejezet (Kun Béla elrepül) azt sugallja, hogy történelmi regénybe kezd a szerző, de
ennek a regény címe teljesen ellentmond. Ez a rész aránytalanul rövid a többihez képest. A
regény utolsó fejezetében, ami szintén független a cselekménytől, döbben rá az olvasó, hogy a
korhangulatot felidéző keretről van szó.
Cselekmény:
A cselekmény első napját az író pontosan megjelöli. 1919. július. 31. a proletárdiktatúra, a
Tanácsköztársaság a végnapjait éli, bukása egyértelmű, s néhány nap múlva a román királyi
hadsereg elfoglalja Budapestet. A történelem csak háttérként jelenik meg a regényben, inkább
az emberi sorsok érdeklik Kosztolányit. A történet nagyobb része a Vizy Kornél miniszteri
tanácsos házában játszódik. Rideg világ ez, az író nem leplezi, hogy taszítja az a
gondolkodásmód, amit Vizy és felesége képvisel. A vörösök bukása azt jelenti számunkra,
hogy újra élhetik korábbi életüket: a nő ugyanúgy megalázhatja cselédjét, mint korábban, az
úr pedig kalandokba bonyolódhat. Kislányuk 6 éves korában meghalt, ezért elidegenedtek
egymástól. Vizyné minden dühét a cselédeken tölti ki, mindegyikre haragszik, mert pontosan
tudja, hogy férjének minden lánnyal viszonya van. Ezért egy idő után minden lányt elzavar a
háztól. Ficsor, a házmester ajánl egy lányt az asszonynak, aki elmondja, hogy néz ki és hány
éves. Ficsor a szolgalelkűséget testesíti meg, Anna rokona. A kis cselédlényt, aki jól érezte
magát az előző munkahelyén, azért kényszeríti ide Ficsor, hogy visszaszerezze a Vizy család
bizalmát. A lány augusztus 14-én megérkezik és Vizyné érzi, hogy ő az, akit évekig keresett.
Anna finom, érzékeny, sebezhető és egyre jobban irtózott valamitől, de maga sem tudta, hogy
mitől. A kámforszag egyre jobban elriasztotta, ami az érzékenységre utal. A nyolc hónap,
amit Anna itt töltött csak szenvedés volt neki. Vizyné folyamatosan megalázta a lányt, amit ő
természetes magatartásnak tekint. Ez egy úr-szolga viszony. Anna mintacseléd, engedelmes,
türelmes, dolgos, ellenállás nélkül tűr. Nem embernek tekintik, hanem robotoló gépnek. Az itt
eltöltött idő alatt teljesen megváltozik, megfáradt, lelkileg teljesen kikészült, elzsibbadt benne
valami. Nem érez haragot, ellenszenvet, sőt inkább sajnálatot, részvétet. A megalázáshoz
hozzájárul Vizyné unokaöccse, Patikárius Jancsi, aki elcsábítja, és teherbe ejti. Jancsi
megalázza, számára Anna csak játékszer, így a lány lelke teljesen megtörik, a gyermek
elvesztése csak tetézi a lelkének a megtörését. A szeretetre, normális életre vágyó Annát egy
özvegy kéményseprő kimenekítené ebből az embertelen világból, de Vizyné
megakadályozza.1920. május 28-án Vizyék ünnepséget szerveznek, amin megünneplik
Kornél államtitkári kinevezését. Jancsi az öreg Moviszter dokor fiatal feleségével táncol.
Annának ez a jelenet adta az utolsó lökést tudatlan, ösztönös támadáshoz. Anna lelkében
lejátszódó bonyolultságát bizonyítja az a tény is, hogy Jancsi tettei miatt mégis a gazdáit öli
meg és nem az őt csúnyán kihasználó fiatalembert. Akkor öli meg a házaspárt, mikor már
elalszanak, itt jelenik meg Sigmon Freud hatása, aki megteremtette a pszihoanalízist (a
tudattalan működésével foglalkozik) a tárgyaláson mindenki Anna ellen vallott, mert

2
mindenkinek fontosabb volt a saját érdeke, mint a cselédé. Egyedül az öreg Moviszter, mint
szócső játszik szerepet a mű egészében, ő fejezi ki Kosztolányi gondolatait, amelyeket
legfontosabbnak tart emberről, világról, kommunizmusról. Tehát Moviszter, aki a tárgyaláson
rá tud mutatni a gyilkosság valódi okára: ,, Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem
mint egy géppel. Gépet csináltak belőle.” Annát a tárgyaláson 15 év fegyházra ítélték.

A regény szerkezete: A cselekmény spirálisan halad előre, de a külső történésekből csak

azokra tér ki az elbeszélés, amelyek Anna belső alakulására hatással vannak.
1. rész (1-6. fejezet) a kezdő szituáció: a kommün megbukott, Vizyné elégedetlen
cselédjével, Ficsor, a házmester megígéri, hogy új lányt szerez
2. rész: (7-14. fejezet): Anna beilleszkedését és Jancsival való viszonyát meséli el
3. rész (15-16. fejezet): Anna menekülni szeretne, de akarata meghiúsul, és bekövetkezik
a gyilkosság, megöli Vizyéket
4. rész (utolsó fejezetek): az ítélethozatalt és a történet lezárását tartalmazza

A szereplők jellemzése:
 Édes Anna: tökéletes cseléd, külső megjelenésében sem hasonlít az addig Vizyéknél
szolgáló parasztlányokhoz, törékeny, vékony, érzékeny lelkű fiatal lány, aki minden
durvaságtól visszariad. Érzéseit tanulatlansága miatt nem tudja kifejezni, csak ösztönei révén
tudhatjuk meg (pl. nem bírta a kámfor szagát) Anna ép és egészséges lelkű volt, mielőtt
Vizyékhez került, de a nyolc hónapig tartó folyamatos megaláztatások a lélek torzulásához
vezettek. Mintacseléd lett, de ezért nagy árat kellett fizetnie: fel kellett adnia egyéniségét,
akaratát. Családjától messze került, korábbi gazdáinak gyermeke
Hogy mi játszódik le Annában? Az író nem mondja ki. Nem beszél arról, hogyan dolgozza fel
a lány magában az egyre szaporodó sérelmeket; nem beszél arról sem, milyen érzelmeket vált
ki belőle a bántások sorozata. A jelentéktelennek tűnő, kisebb sérelmeken keresztül sejteti
meg a lélek öntudatlan robbanását. A megalázó szerelmi kaland Jancsival is beépül a lány
tudatalattijába, így fokozatosan megy végbe a lelki torzulás. A kettős gyilkosság valódi okára
a bíróság is fényt akar deríteni, de nem sikerül.
 Vizyék: Vizyt a politika érdekli, feleségét pedig a cselédek. Állandó, hisztérikus
cselédkomplexusa szinte betölti egész életét. Akarva-akaratlanul nap mint nap megalázza a
lányt.
 Patikárius Jancsi: személyisége üres, Anna emberi lényéhez nincs köze, csak élvezeti
tárgynak tekinti.
 Rezonőr: Moviszter doktor
Az író gondolatát és a józan észt képviseli, nem foglal állást. Moviszter doktor emberként
tekint Annára, az igazság okát tárja fel a bíróságon: Annát nem tekintették embernek, gépet
csináltak belőle. „Ridegen bántak vele…Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül.”

A mű üzenete:
A kiszolgáltatottságra, a megaláztatásra, a lelki bajokra csak a szeretet lehet megoldás. A
közömbösség, a szeretet és a részvét hiánya a legnagyobb bűn. Az egyéniségétől megfosztott
ember ebben az elidegenedett világban embertelenné válik.

Kosztolányi kívülállását a politikai irányzatoktól tükrözi a regény első és utolsó fejezete is,
amelyben az író ironikusan értékeli mind a tanácsköztársaságot, mind az utána következő
időszakot.