20.

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés

SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS (5): A szavakat aszerint csoportosíthatjuk, hogy a jelölő (hangalak) és
a jelölt között van-e összefüggés.
- A motivált szavak: csoportját a jelölő és a jelölt hasonlósága hozza létre, a hangalak és jelentés
kapcsolatának reális alapja van.
 Hangutánzó szavak
állathangok utánzása: cincog, csiripel, mekeg
természeti jelenségek: dörög, süvít, reccsen, dörren
tárgyak hangjának utánzása: kattog, zakatol
emberi hangok utánzása: dörmög, füttyent
 Hangulatfestő szavak: cselekvések, tulajdonságok hangulata (cammog, baktat, tutyimutyi)
 Magas-mély hangrendű alakpárok (itt-ott, gyűr-gyúr, ez-az, tömpe-tompa)
- A motiválatlan szavak: a hangalak és a jelentés kapcsolata hagyományon, megszokáson alapul, nem
pedig valamilyen reális összefüggésen. Ugyanannak a dolognak a megnevezésére a különböző nyelvek
más-más hangalakot használnak (apa – father)
A hangalak és jelentés összefüggései:
Egyjelentésű szavak (5)
 A nyelvi jel hangsora csak egy jelentést idéz fel
 Elsősorban összetett szavak, szakszavak: esőcsatorna, vármegyerendszer
Többjelentésű szavak: poliszémák (5)
 Egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik.
 A jelentések között kapcsolat van
 A szavak többsége többjelentésű (tő, körte, levél)

Azonos alakú szavak (homonímák) (5)

 Azonos hangalakhoz különböző jelentés kapcsolódik.
 A jelentésben nincs közöttük kapcsolat
 Csoportjai:
Szótári homonímiák: dob, ég, vár, csap
Nyelvtani homonímiák (toldalékok): sírt (főnév – ige), merek (levest – úszni)
Vegyes típusú homonímiák (szótári és toldalékos alakok egyezése): szemét, hasad
Rokon értelmű szavak (szinonimák) (5)
 A hangalak eltérő, de azonos valóságelemre utal (év-esztendő, tanuló-diák)
 A jelentések között eltérés, fokozati különbség, ill. érzelmi, szemléletbeli
különbség van. (anya-édesanya-muter)

Hasonló alakú szópárok (paronímák) (5)

 Tagjai közös tőből származnak, de más-más képzővel kapcsolódnak össze. A
hasonló hangzás miatt jelentésük gyakran – helytelenül – egybemosódik.
 A jelentésben nincs közöttük kapcsolat
 Csoportjai:
 Alakváltozatok: jelentés megegyezik, de hangalakban eltérés van (vödör – veder,
mienk – miénk)
 Alakpárok: tagjai közös tőből származó szavak, de jelentésük különböző
(egyenlőre – egyelőre, fáradtság – fáradság, helység-helyiség)

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák) (5)

 Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antonímáknak nevezzük
 pl.: érdekes – unalmas
1