30.

tétel: Magna Carta Libertatum és a parlament

- Az angol alkotmánytörténetben meghatározó jellege van a hagyománynak
- A hagyományokon alapuló jogrenden nem keletkezett olyan törés, hogy szükség lett volna a
hatalom forrásának, a kormányzati rendnek írásbeli rögzítésére, ezért nem jött létre írott, kartális
alkotmány
- Anglia alkotmányát a parlamenti törvények, a bírói vélemények, a szokásjog és konvenciók
összességeként jellemzik
- Az angol alkotmány első alapvető forrásaként tartják számon a Magna Carta Libertatumot,
Földnélküli János király 1215-ben kiadott kiváltságlevelét, melyet „az angol alkotmány Bibliája”
elnevezéssel is illettek
- Európában a 12-13. században számos alapvető jogi dokumentum került kiadásra, melyre korábbi
rendi privilégiumok megerősítésére, a királyság önkorlátozására került sor – ide sorolható a Magna
Carta és az Aranybulla is
- A Magna Carta Libertatum előzményeként tartható számon I. Henrik király privilégiumlevele 1100-
ból
- Ebben a dokumentumban a király ígéretet tett a korábbi nemesi kiváltságok tiszteletben tartására
- Ennek ellenére a királyi hatalmat centralizált, erős kormányzás jellemezte
- A Magna Carta kiadását az országban általános elégedetlenség előzte meg (Normandia elvesztése)
- A háborúskodással járó válságot a király jórészt a nemesek mértéktelen adóztatásával kívánta
megszüntetni
- Ilyen külön adónem volt a pajzspénz
- János király uralkodása során korlátozta a nemesi jogok gyakorlását, s megszegte a korábbi
privilégiumokban elismert jogokat
- A hatalom egy szűk bárói csoport kezében egyesült
- Ehhez járult az egyházzal való viszály
- III. Ince pápa Angliát interdictum alá vetette, a királyt pedig kiközösítette, 1213-ban a trónjától is
megfosztotta
- Az általános elégedetlenség oda vezetett, hogy 1213-ban lovagok és polgárok által támogatott
bárók szövetsége, Stephan Langton canterburyi érsek vezetésével a király ellen fordult
- 1215 júniusában átnyújtották a királynak a rendi követeléseket, a „bárók cikkelyeit”
- A király a Windsor melletti Runymede mezején megegyezésre kényszerült, s királyi pecséttel
megerősítve kiadta a Magna Carta Libertatumként ismert kiváltságlevelet
- A Magna Carta latin nyelven íródott, első személyben fogalmazza meg a király által nyújtott
garanciákat, egy preambulumból és 63 cikkelyből áll
- Rendelkezéseit tekintve átfogó jelentőségű alkotmányos dokumentum
- A feudális államszervezet alapvető kormányzati elveit rögzíti, a főnemesek és az egyház jogainak
garanciája, a királyi önkorlátozás dokumentuma
- Az angol, illetve amerikai alkotmányfejlődésben az emberi szabadságjogok dokumentumaként
tisztelték, az angol szabadságok nagy kiváltságleveleként tartották számon évszázadokon át
- A király garantálta az angol egyház jogainak tiszteletben tartását, s elismerte a püspökválasztás
jogát
- A szabad emberek személyes szabadságát és vagyoni biztonságát garantálta
- A polgárság jogait az uralkodó városok hagyományos jogainak megerősítése és vámmentesség
által garantálta. Egységes súly- és mértékrendszert vezetett be.
- Egyik legfontosabb rendelkezése az ellenállási jog záradéka
- 25 választott báró, az „alkotmány védői” ügyelik a privilégiumlevél rendelkezéseinek megtartását
- A rendi gyűlés létrejötte a korona növekvő pénzigényére vezethető vissza, melynek során a király a
lovagokat és a városokat újabb adónemekkel terhelte
- A királyi hivatalnokok és jelentősebb hűbéresek tanácsát a grófságokból lovagok és városok által
választott képviselőkkel egészítették ki
- Ez a gyűlés nem vált rendszeressé, csak a 14. századra lettek a lovagok és polgárok képviselői a
parlament szerves részévé
- A kétkamarás szervezet alapján működő rendi gyűlés egyik kamarája, a Lordok háza az egykori
bárói tanácsból alakult ki
- Tagjai voltak a főpapok, Anglia két érseke, a püspökök, valamint a világi lordok, az earlök, a bárók
és a királyi tanács tagjai
- A másik kamarát, a Közösségek házát a grófságok és városok küldöttei alkották
- Tanácskozásaikat is a speaker vezetésével, megosztva tartották és itt adták elő panaszaikat is
- A rendi gyűlés hatásköre fokozatosan bővült
- Egyik legfontosabb jogosítványa volt az adó-megajánlási jog
- A parlament hozzájárulása nélkül a király a szokásos hűbéri járadékon kívül nem szedhet adót
- A parlament volt a politikai akaratképzés fóruma, mely a törvényhozás folyamatában jutott
kifejezésre