I. N . B r o n s te ju , K . A .

S z e in e u g y a je v

D . M iis io l, H . M ü h lig

MATEMATIKAI
KÉZIKÖNY\^

u íjm i
Budapest 2000
 _V

Az ececfeti tud TaHclwutiitrit dcr MtahefnAtik. A fonlllát a 4. ál.Holeoisott kúd&i AUqjjAn Ic&uQll..

© Verlag Hurry FVankfuH md Maiu. 'llnm 1999.

Es'rtpnútjmkönjrv'

E könyv brtedik ki>wl«M hü ilíet*Jee» Iniriilúriiiiii döntése alkján a* Okutári Miwtttóriutn UmoBa' Előszó a ja v íto tt, nyolcadik kiad ásho z
Ue&nt * FdWofctattB PAlyiuaok IkkUj* «tiil IcbouTOlftott taolm^támoEiJAá pragram
jokntmrjr.

A JtOíüítein’- lrg&i»bb kiadása mÍMegy 5ÜMr kéMkÖnyx-»í

A> daő kiadás, adM-jy 1953-ban jdeut rarg M«ttkvibau. n

© Hunsatian tTHmitíUm 'lVpo1fe?í. 2000

BochTvAn 5. b^«xM
Bognár JáD« i,. 2.. 3.. H.. ÍZ . 15. feje
O s « ^ Tibor 5.9. «ak a«. 18., 21.
Gyfl»% Judit IC,. 19., 30, fejért
Kov&cs Simfet tO. &jn«t
Stubnya G « » U « * 4.. 13. f c j « «
Saép Jenaní &. 7„ 8.. U. fejact
_ í Ennek
TóthJitws 17. fejezet bianqrittíál miir ma«»a »• tjúsyaljik a d h ^
Kodaockiit. s Eámftó^alg^farát, és iM^taUlbatAk a (usxy logika.« IniiidHiiatoríJw
UktoriltÁk-.
BaiabfeBéJa 19,. 20, fej«rt
CsQgöíy'nbor 4.. 12. fejeiét
Fogaras Diniéi 5. fcjraet
K«vi=» SáwiM 2., a , 7.. 8.. 14. fcjoel
MimDiiflM 3.fqewt
RtasAndrfs 1..9..10..11..13..M.. s bAriten néroot kiadia •uAomx liÜnyuwácM ö> paoli>tiaii»i^ akehílt kijoi^
MiUunint 2., IZ . 20. fejősetek imtAdten lanunK. btinen > moni&baa kíenielk«chS«2e»p<' V«lt Se6p GsbrieUáiuk.« könyv wgol nyehrfl fonüt^
IG.. la. ltjáét ján«űtí»Hác* Andrásnak.
17. hímet A jden. i>]nlc»dik kiadásban igyekenünk gpodoMD kyavttani azokat s hibákat, amelyek az kia­
&.9.R»ün« dás fisKs batárideje miatt sajnAlahw Uládondfifoninltak. Rcmtijiik. b>

A ina«yair WbUogrtfiAt Sdiarnítíky Viktor AlUtoUa 5. itt .-mUtjilkni^, hogy a mmtam kiadáabiu) már intemut-bonlalMlot ii. feltfinlettöiik az itodaknujegy-
.sékbco, « UsóMÁ kiiulámkban egyre b«vfteni foKjnk az i|yim cfpusö hivatkoicfcnk azámát. Eniatt
ISBN 963-9326-63-4 arra kérjük a kedve. OlvaiiAt. hogy «x újAbb ki«lAi>okr» gondnim hivja fel« Kiadó figyrbnét az áltaJa

Mindenjog fenntartva, bdeértvc aiiokiiseorooltáM, a miTbővített, ilfctvc rövidíteU vmt(K3í,nkiiuiÚBAnttk

jogát is. A Kiad* frteb«U hoziAjínil/™. nÉlkül «m a t é ^ mŰ, annak réHWwmmiftk formábnii
(fotokőpia, mikrofilin vagy mi* ndntlioi’duzó) upib Hokszoroeíthato.
 Tnríaíntajegyír.k V II

T artalo m jegyzék

I, Arttmetíka
1-1- EfemraámolíteiiaabAiyíA ......................
1.1.1. Stnmnfc ................................................. . .
l.l.l-l. Ttriirártts.i>géKzmndoinM»«dlnofc . . .
Ll.1.2. ItmámiálB&tnuiiiBccodcMMánK*. , . . .
U.1J). VnlÓKnitutdc.............................
1. Ü Bannritásinddkmirk.........................................
1- l. il. Üútüct hÍKHiyítós..................................
lJtJ.2. Indin^{a>!iiUm>wlMtört^)bizcuivltw
UJ.3. X^ioiúidtiltciA............ .. ..........
1.1^4. KonstiukUv hinanylt^...........................
l lJU. NanlauBAniktfvMEnuyltH , _________ _ .
1- ü
O.I.3.I. ÓswrgEk
I-IÜ
,.
Sau«iutJ[.................
..............
ÖsntpgekteiaiKxauk.........................................

,
1.1.4. Btívitvpk. synkak. bRBiittmwk . ........................
U.4J. lUtvAorok........................... ...........
LI.4-2- Gyökök............ ......... ........................
IJ Ü LogBRt)mM&.......................................
IJ.4.4. Sp<3ÜiU*)0((MÍtiiitBiidc.................
1.1.5. AJf!ebr5U kifcjra*K*k ...........................
l.J.5.1. Dwfinifiök............... ..................

l.IX.
M
.SJÍ. AxoltTjiruM
fcáiacíM
éónM
lvo^__
Racboáiteestetki&gotek ..................................
I J Í . ! . EÍÍAWfatapoUnomaWAw ^____
1.1.62. Puiinom feUxntáMttétqMeOkNi.................
Ll.e.3. Sp«:i«fis képlptt* ............................. . .
l.I,6,4. BinomiAliiitítí.-).......... ..

1.1.7. Raciinnálintőrtkifcjraések .................... ................

1.1.T.1. VtssxavRzrtésAksKQ'iMri^ . .. ,
I.I.7.2. A rncioitáiis egéi« uiugfaftUíRM^ 4--j'. .
M.7.3. P(in:iAU» tilrttikn: i>out«ít
1.1.r.4. ArAnytíBÚKokéUlakftíKft
1.1.5. Irríu;iotiAliiikiftíjiaíslök ... . . , .
1.2. VístBSOTok _______... . _________ . ............... . . . i . .
1.2vl, A víges (ior dofitiiciójn....................... , . j . .
1.2.2. SaámtímiRorok................................ ....... ...........
1.2.3. MÉrtmÚKír . . . .,................. .....................
1.2.4. SiKídÁUiivéEraíomk , . .................. ..
1.2.3. K5»ÉpírtóIcfik . ........................................
V tn ’ibrtniowjewiitH- TMalemjtgijiék IX

í ; í i í i É ‘. ír . íS t f e f e f c f t f e 1s S íg S S 8 íiífé S íé S iy S í
1.2.5.1. Ssiáaiumkósíp.......... .................................................... It)
12.5.2. Míitiin) kiraép............... ......................................... .. IS) I.5.3.4. A négy atopaflKclrtní votunkoKÁ áltiüiiwnsMbályok -
1.2.5.a. Hwmoaikiwkörfp . . . ................................................... 1.5J.5. KompkacMán tutvAiqiiRKAiv.. . . . ......................

s i g g s g g í s s í S f E S i S fg ö ö í á í s ö ö ö í s 'í í s S i í g ö s g s e s t ó i ü s s e K S í S i s f ö s t s t s t í g g g g g
U.5.4 NíKjF«'‘«k ö ^ P - • - ........................................................ 1.5J.6. Komptnc nAm ü-mIUeQrfiMmk iMRiMtAnniAM i . . .
1.2.5.5. A km«p£itdKk két pozitív a < i tnctinykfgmeM-u
1J. PÉttzflgyi awitcmatlbi.................................... - - -............ ■................... 1,6.1. .41gehiaiei5yraiirtekm
l.ai. SíHiwücltsaimítíí............................................ ^ ............................
1.3.2. KuutatltaiinA-sáinSás.................................................................. lí.1.3. naíirofiid^bnüi-orfnlwMIAltóroiibwiOTk
IJIJ. T3tb»tté>«á>iift«»......................................................................... l.ü.1.3 Hwii^gyökfik..................... ..............
U.3.1. T ö r t « « t ís ...................................................................... 1,6.2. l.-4.fokííesa™l«*pk- ......... .................
IJ.3.2. EgywüőtSrfesJíWrMetck........................... ..................... 1.6.2.1, EiaSfokil (luwátw) imrviik-it-k....................
1XJ.3. Esyrotó«inimtS«*.......................................................... Í.BJ.2. Máe«lMrii(kvwir»tilnw)eianM»etek..........
1.3.4. .lAraildneAmltUu....................................... .. , . . ......................... 1.6Í3. H«HMrifokfti«l»>».le«ek..................... .. .
1.3.4.1. Járadtíi............ ........................................................... 1.6Í4. NtSjwlfoküneraik'H'k............
1.3.4.2. UtákismkaiBUiiBiániaék............... ................................. 1.6JL3. Otóa-éi.Hag»»dtrt*kúrsy™W.tA . : ------
13.4.3. .. 1.S3. tw!dfokúegyi!nJrtek , . . . ...................................
IJ3^ L ririM A ..................................................................................... IJ6.3.1. Algeí*r« ísym W k títJünm tuUjdniet&sri -
1.4. E&aaaúeuOffk..................................................................................... 1.Ü.3.X V«li)ef|i><Kth»t^flcsy«iÍcH*k . . . i . . - . .
1.4.1. TiwUegrPnl*teu«ls(*......................................... ........................ 1.6,4. T i«s M «« lia »r K y « ilr t d í¥ « «» y « ^ ^
14.1.1. DrfinídíJt....................................................................... 1Ü.4J. llc& iidó........................ .....................
t.4.1.2. Aí l. » ti. Ü p u »ú «K ,= a l«fe M ^ to h jd ^ ^ .................... 1.6.4JÍ. Exp<»niei&foee!*n>lrtek.......... ..
l.«.4.3. U g iiritio aM ««B >«d «A........................
W.4.4. T>i«i>linmrtrikl»nOf«"il^....................
1.4.2.2. EgycnJ&fcn«st-kkasíimkaíSnl»ég^Jc»^ . . l A iS . e«y<ol<tdibpabolik.i*fii(ir'4»9ddi^ . . .
i .4.13. A wámtMÚ im* juirtam k«ípre maxkcoA egyeiil»tlci>.él«------
1.4-2.4 AnámiJUiiéiaiii^K^aeiisfcőzépmniiaMÉiiri . ..

a g S S S S K S g S íő S É S S ÍE ÍE fe Ü ± iii* V Íií5 ‘ '* *

14.2.5. V«ÍA.i(dúiiokkülöiif«leka»éiiértg|gaR>mM^ n.

1;:í ?: S r S £ 5 » ; ; ; ; : : : : : : ; : : ; : : : ; ; ; : : 2.U .I. F ü K «m .....................................................

1.4J.S. Cwáiy Stbw v»4 tpam aB ét ....................................... 2-l.l.Z X ^assyrBV .......................................... .. .
1.4.2.9. Cnbiirv-t:fffaüsaeafes................ .. . . . ....................... 2.1.1.3. Tölllwatotó.fiÍBi!V«iy................................
1.4.2.10. Altiil>iimritMtCwbw!VH!g]!eaimi^^....... ........................ 2.1.L4. K o m p l n c & s ^ ......................................
1.4.2.H. Höidcr-«ií¥™itóttfaB.éR....................................................... 2.1.1.5. Tovébbi liijqpféiivvk.......... ......... ................... ,
1.4.2.1Z Miiavnnau^GrGnláijEBiKs................................................. 2.1.1.6. ruukciouaok................................................
1.4.3. El«e.fc.miSiwtfokf.CBycnl«tIi™íT!Ai«^^^ .................................. 2.1.1.7. Ftiggv^öiIrkAtirítAt ..................................
W3.1. A lt jd * íi«n í« ......... .......... ............................................. 2.1.2. Mó(lHaci«k vsIöb rüeRVRiiyirk íitclnusfaitre......................
Í.4JJ. ElsfiiakúeRypnlftlanrfsclE ................................................. 11.2.1. Fihwvíiiy miütwUwt............................
1.4.3J3. MámdMcüc^yenlfitleosl^ .............................................. 2.I.2.2. V«lú« fTiffiváiy An«litikii» dAUUtáM...................
1.4J.4. A mámdfokú ^jeBUUra^Káltaláws « K t c ........................... 2.1.3. NRhOTvfTiggvínvfiijtJi................................ ................
1.5. Komplex « é in o k ..................................................................................... 2.1.3.1. Mraiotffli fílggvínypk ---------------------- -- . . ,
1.5.1. KÍPSSMCHÍ* komplex oám ak ....... ................................... ........... 2.1.3.2. KotlMoí.HieBví-ü«tk ............................ ..
IJ.1.1. K j^ rn rtn ie x^ ............................................................... 2.0.3. FíiBgvfiqrraífihMttíW....................................
I.5.1A Koropipxíwimttk.......... ....................... .......................... 2.1.3.4. P«t™fii8sv#.l,y»k.................... ........ . . . .
I.5A ŰBoid«trimiB»wléllcté*............................................................ ZJ.X5. Párrtl«nfr«5vÍByek......................................
I.6.Z1. ElOálUU* v e k t o r a id é ......... ...................................... Z1.3.C. E>MUft«>>pte»éiip«raUiinföKSv6nyiwi({ .
1.5.2.2. Kompl<!X«AniakeB;i!DMi«ee.............................................. Z1J.7. P«rii>diku»fflgB»éiiyck....................................
1.5.2.3. Kninpk(x.«tatok tnswraswtrikoa iJalga................................ Z1.3.K. luvenRijffiW-jqF .. ..................... .. ............ .....
1.5.2.4. KompI«xioAm«xponetiáál»aU^..................................... 2.1.4. Füffiv&iyiutórtrtHtc............. ...................................
1.3.2.5. kMn|)ln iB&iDok................................................ il.4.1. Fügftvétty luitJÍrírtÉfcéiii* «kBulriAj»....................
U.3. Sz<inioU« kompba ««Aa>okkal............ .............................................. £1.4.2. VÍMCiive(ctóHMinmithnUr£rt«c*ri>....................
1.5.3.1. <WiKl&an>kivuiiAs........................................................ £1.4.3. ACBudv-CMpkotmi«imnakrit«rinm.................
1.5.3.2. S*onsá«........................................................................... 2.14.4. V£f(Mc»mintfrssi(v«ny-lijd«rtitfl(................
 2.1.4.3. Frjstívcuy 1m 1til<Ui utóOi ........................ .....33
2.I.4.Ü. FfifíBViVttvlmUiíatófo-iiVnBtdciúiQi..........................................VI
11.4.7, FilgxvfT.vrkhitfAniníb'iwí-wuMlBWA.tét*!^..............................i l
a.1,4,8. HiiUirtTtplcnJtkkKámUám -----... * ..................... .....15
X1.4.Í). F>lR(w^yrkn(^ö>^•IM^j*‘ fe»IJU«i»>l-ÍÍU■!aimll6h^fflI* , . . . 'M
2.1.3. Ffiggv^wíolytoiuiMtMsn............. . .............. .................................. .....űit
A fol>tait<H»i«^nnrAkMl&4My fognia ...................... ......... 58
2.1.5.2. AfolvtmioMWgílcfkmcióiK........................................................ .3«
21.5.3. Gy»l^ft>llni.1eixakiulát<iaiták................................................. 38
2.1.:í.4. E>4mms!V«nv«kfolyttHiu»^»»«:i^[»Usi.b^ ............ ..........5U
2,1,5.5. F.iyt«iioíia«(cröiy«kt.il«jikni!i4g»i.......... ......................... .....00
2.2. Elrtitii fügjíví.ü)fi.k......................- ..................................................... .....61
£2.1. Alge)««ifBBK»rtiírk...................................................................... .....0)
22.1.1. IWk>oAlUrs*«f5KEvánfrk(polmom«*).................................. G)
2.2.1.2. lőrtílíeKVTOyBk................. .............................. .....fi2
2J12.
2.2.1.3. [rr»doiiAlt.f«»Kvrii,"Jí..................................................... .....C2
fÜRfivHííri............................................................... .....C2
ÍZ2.1. ExjKmrufiiftlwfuíocvánTjt. .............................................. ....... h'Z
V l:U . Uwnritmiwfiiiwvínyrk.................................................... .....VI
123.x lViit.J4K«uftnku»fr(Rí!vrti>’H ! ................................................... Ö2
22J1.Í. Iu\-er< urismMiuH'ttikiu rrittRn'nnTk..... .. .......... ............... .
Í2.2.5. Hip<Thí4iktii,íüggv.wk ..................... ...................................(>3
2.2.2.Ü. Iiivrt»hitK!iÍK>likn»ÍŰsB¥áiHr)i...................... * ........................63
2.3. Pulinumuli....................................... ................................. ......................... 03
2.a.l. UnFAh»fnttsvriir..............................................................................63
a.:i.2 .\u«.ift.küi'^*«Hii .............................- ■. ------------- -- -------- « »
2.3.3. H«ni»líokúp.JuíW ii..................................................... ...................W
Z3.4. u-nlfiéii i>oli»<>ui........................................................................ ....... 64
X0.5. n«linultS |«tntlH>k................................................................. ......... 65
2.4. B*ri.«wUi*«ittfrifisv«,j*ik .................................................................... .........<a
2.4.1. F.«clíi,.l1 .triiuynMÁii...................................................................... .....65
£4.2. H«iuiidnu«laR6r}M?.I.ti|>ii».......................................................... .....tSti
2.4A MAtmiHln-iulaK^tM.I!.UiiiiK............................................................... 66
2.4.4. tUuH-ln'niW p.riir.m .tinu*........................ .............................. .....«7
£4.5. REciprokWvAuy.................................. .. .................................. .....« )
£3. Irr«ÍMi.Uii.fŰ)»v«iwJt . . , ........................... ........................................... .....70
2.3.1. Lmnim hitmm ttís.VW*By®l«............................. ................................7«
£.-,.£ MiiiintlfukúpiiliiKiiutiíiQneMtJiftW!.......... ....................... ........................70
£5J. H«vAí^vfíigsvÍB>- ........................................................................ .....TI
3.C. £xiimuwiiUi><tNliií>iu-ituiu«fíleBv«iiv<ik .................................. .....TI
£0.1. Ex|»iicarj»ai»fiÍRKvruyd< .......... .. ...................... ...............................TJ
2.0.2. LtfljaiiiuiiwfiwnvMivuk............ ........................................................... 72
2.6.3. Gnuiw-ffli-iuuMiiwíirli. 1 .......................................................................72
£6.4. £;x|)uii4-iiciAlii>rMue«tit . ........................................................ .................73
2.6.5. AJtiUiUHWtoU Űiuim-Mb tu m u i^rlw ...................................................74
£ü.(>. Hniviutyffl|Uprímy/tefl*i>oneu<íUlliiifŰBBvéiiyswiBfflí«................................74
£7. TriKououirtrik.mffiRgvíaiyBk . .................................................................... .....75
2.7.1. tlmii i.iKÍniv«lók ........................................................................... .....75
2.7.1.1. DíjfiliídA <•» Alifteolm ........ .......................... ..................... .....75
2,T.U . Ért*ikJ(fe.íJ,.tok íMn fö«ft¥í'uvek iu«jex«.................................. .....7tl
2.7.£ aVig«n.iuimikuKKÍKKv«iyi?kr«vountl^to*AUMriiuti»fo^ ...............m
Z 7 .il. Trig.mümrtrik.,Rffl«gvráyRkkö«6tti5=*eföKs*«.k . . . . . . . . «í
2.7.Z2. 'rrisoü(.r«l!ttik«» fiiBBvf.iiv.'k Ul fc(ilöül»«Baii«
tiu W iM ík r i.................................. .............. ............ . S«
Z7.2.3. Trii!oiK)mfnTÍk«sKggvpiiyrk wőgfik többsmVriÍBe>ai™tjirtflw. értékei 81
2-7.2.4- InBiíUiitlMilfikilii fiiggvífüypk »*ii« friclir/! turtotó árU>ki3 (ftkirígti'-
2.7.Z5. 'life.uwÍírtriki» fÜB^víiíA' k.M^tíkí-üHk'ü«rse, ía krjűdí»rg.í
(ftrfrfjrwBtítplfík).......................................................... S2
2.7.2 6- Trisowiimirikiw fTiggvítiyck fttau-üipk tHuinuiUt...................
S g g 2 g 8 g s a í8 íía S g S 3 S S S ifig a g £ K ÍS Ö Í5 í5
X7JL7. Trigmj«wirtriki»ffi*gwtiyíJtlij>iváiiy>ú................................
2.7.Í Rp7.s^k Irirtaa...........................................................................
£7.3,1. Ai>m hl(^ii»>«{i««Jaaiiini..........^ .
£7.3.2, ................. ..........
£7.3.3. R«.e&w!kvrirt<inH<ig>»m><i................................................
£». CiklomrtrikusrtggvcuvHitArkiMmsKvéiiyrk)..................................... ....
£73.4. R<3gÉ«Íaili»pítiLw..................................................... ..
£».£ VKían^írtraaSSirtítaikit-................................ .. ............
£a,l. ArikloiiH'UiJttí»frtegvüiytkdi*finÉr»>i..............................................
£ 8J. OssírfQíí^.fiSíílíbíkkiW itt . ...................... ............................
3.8.4. Képletek cllmirtt iinrin>nittmi}>Amknk............... ...............................
£8.5. jnsux»wtS)D)|öjiMM-(tP»kiilQtdM^.......... .................................
£ 8iL ............ . ...........................
£8.7. « Birtg j, Ó-w-eií« kflkinti^ . . .........................................
2.S.8. Speriáli^i össu^rq^twk la ursui x. lurt'iii x. afiig J- fiú
£9. Hii«TÍKJani..füsprf^k......................................................
£9.1. Aliiiwfh<dikii<ifiq«vtamkd«&űr»ja............................
2-9J2- A liip g r iw ^ rfaJUtAw ............
Í0.2Z. Kiü«iiiii«biiirri*)iikuw! ” ! ! ! ! ! ! ! * . ! !
19J£3. T™«ni»hjiwl«likii™ ................................
X9.Z4- K<.tiuigriu<l,ipcriH.!JfaB«...................... ..
2.9JL Hiptrb«Iiku»taggvíoyrkíi-™iuakffl«*lÍJiil«=kíplrti.k . . .
£9.3,1. EstTO AtEmnrotiiiuú lni»rtl>.Jiki» tTiRgv^iyHt
2.9J.2. ............. ......................
2.9.3.3.
£9.3.4. Hiparb«»lÜni» fi'nwvhiyi-k ki _
gíJirz t4irt«f6#itékri l«d<lidái>UHri.‘k )..................................
3
2.9Í1.5. HipcTlxOitowfíiaiW-nynktM^kMirrBdrti lu^imionUimiicitiizeieriái fi*.
wAlcrtókrt ..................................... ..............................
ÍS'á
£ 9.1.6. Moivt^k.>(d.-lUi|icriiollltittfM««vfay<*n‘ - - - ......................
2.9.3.T. ffipcrlH.ljkiii.%8\+iiyriqickw«wlpti wsRiiinmnn frlíit felwtt ír-
t> J í«..............................................................................
S
£9.3.». Hiperboiikíw fiTfiKvéiiy lt*l fclwtt fníkráek ösKsegp rá kű-
U"niI»HÍgciili-vd im/vtifff cii-vjü kifrjvKve................................
S
£9,3,9. ÖasMíluRRÍTi n hipTbolikuKt » n triRonoinetiitaM ffiojví-iiyek között
komplex t wrKiimeiitliii. «<-tAn --------- i .......... ...................
S É e SSSSS
£ 10. Ánafiiggvénvnk , ................. ...................................................................
2.10.1. Díí&iícLók. . ; . ...................... .. i . . . i . . . . . . ......................
2.10,1.1. ArmRraiiniizhipiwtiolikiiHít ............... . . . : ......................
£ 10.1.2. Ai-mkraaitiiuahii.tuboUkiua............................. .. .............
2.10.1.3. AiTOil.iUijíriii«liip*Tb<>iiknra ..................................... , . . .
2.10.1.4. ÁT<!5ikft».MiBP.nBliipvrlK>liknM! ...................... .....................
£IÜ.£ Az iteJaBgvciwdk(.lóAiUUwi.« tcnníwwtmaIk|»í lfl|utrítauii«ü............
 X III

2.11Í.3. '_____ ^ _____________ . ___________ 2.17.2.2. loitluitmikiu. Itlijgvftiypupir.................

2.1Ü.J. Arr«nitt|tvÍ9Vttk tói .-fTt^Wk fe kfilónbségp............................. .... 1»5 2-J7.2.3, Függví,iyi»irfrtmt*wkKkiUml......................
2.10.5. KípIrtrkitlIimUFtlíitBWUMitiimpMokra............ ................................. ....ilú 2-17.2.4. M.?ghíyi!fti ................................................
2.JI. HxmutdfuidilEinrWk............................................................. - ................ ....% 2.18, Tübhváltntós függvények ........................................................
2.11.1. Npíl-pniftholH.* . ...................................... .................................. ....90 2.18,1, ...................................- ,
2.11.2. /Ww-fi'Jc kiirt ivrndoro) . ................. ........ ............... .................. ....% 2.18.1.1. Töhb*álí<aő*fa«ívrty*k»l«411ítái«.............. .
2.11.3. Dwairtís-tcvél ............................. ........................................... ....96 2.18.1.2. TöMniUlaitefflHp^íiiyrkgrMivtríw&liráwiU^
111.4. CwBwi. . , : I . - ................. .............. ...................................... ....97 2.1».2. KűI6nlSI<^éi^JiiiraMtWtiiiiiöDyokii<<d(hBn.................
2.11.4. Sttmíiúd....................................... ............................................ ....97 2.18.2.1. FuHgv^£rtcb)ES«öátartaiiiáBSM , .................
2.12. NeftyiHlíwuWsőrtptk ....................................... ...............................9ít 2.18.2.2. KétdiimiátetBnainAnyak .
2.12.1. Nikwne<l<*-IBkküiichoid............................................................... ...... * í Z18.a.3. HAnHii.*»tóht.................
2.12.2 ÁJUlA«»k««dj<Hd. .................................... ...................................... 9!) Z18-2-4. FfiggíiiiyÉrteli
2.12-a P »a il-frU -r»t*»....................... .................... ............................... ....W 2.18.2.5. FűgKvéay^ai
2.12.4. KAMtklHl . ................................ ................................................. ....IW 2-1 0 .6. FügRWIiiyckai
Í12.3. CM áni-«*«BrM k......................................................................... ....m 2.18.3. ü s t á i ö t ^ - . .................................................
2.12.C. Leou in káu................................................. .. - ........................ ....102 2,18-3.1. I>fin(ci6..............................................
2.13. Cütiow*................................................................................. .............. ....102 2.18J.2, Egzakt ine«fnc>iliiuú...........................
2.13.1. K fl«ö u .^ B *«k W ........................................................................ ....102 2-18.3J. .ÚtaláMritwtühhváltoiAnt...................
Z13.X Hiirkril i* nyiijLrtt dkJ.««fc, (dAk itfnmutiedwi**:.............................. ....103 2.1S.3.4. T öb fa iM Iu riá iM k c k ................. ..
M3.3. Eiiirikkri*....................... ......................................................... ...... IIM Z18.4. F « Iy t ffl» » «g .....................................................
Í13.4, , i ...................................................... .......... lOD 2.18,5. Fdyloi»»fa«*v*iij«kt«iUjdoiu*g»i.......................
2.13.3. Httrkolt uy^tott ctxdkW te ll^MdkMi. . . . . ...... ...................... ... 10» 2.1&5.1, Bob-noüénBlirhr-títrfp.........................
2.14. S p ir ik *........................... ......................................................................... 107 2.18.5.2. KgzMWéftMt.«iMÍ..............................
2.14.1. AtdutnMtuispirat............... ......................................................... 107 2.18.3.3. FBesvity ItPrtWiMigiinl irrtW U i d .........
2 14.2. Hip«hotikn»*pi*ál............................. ............................. . w ... . 1U7 2.18.3.4. W a e n tt»ta d c > lc 0 ii«yat>bálq^á«M
2.14.3. Log«it«iiÜti»»iíW *l...................................................................... ....108
2.14.4, .A köreimlwiiM........................................... .................................. ....108
2.14.5, K U oK t.................................. ................................................... ....Itt)
2.1Ó. Kilk-ffllWriw-rl.RöriWi............................................................................. ... 109
2.13.1. UnRsnrhi>.................................................................................. ... 109 3.L1.
2.15.2. TyJnri* ........................ ......... .................. .................................. n o ai.L l.
2_16. EnipirikiwKÓrWkmeithrtfaw**.................................................................. IW 3 J .Ü
2.16.1, A inadMM-r tfiíUui .................... ; . , . .................... ........................ 110 3J.1J, Kétm
2.16.1.1. FilRgvfavnnrli*k lilíffllWWwlMwi . .................................... ... 110 3.U.4. Párhu
2.16.1.2. RHrtifikááfi....................................................................... 110 il, l^ -
2.16.1.3. A p«r«mflííck m ^h atiraáM ................................ ........... ... lH 3.1.2- A kOríTMigTOiyi* «■ « bipBfaaiiku>iB««aa>efc gwwwttui «vaiit
2.10.2. Alimv*üinvU1>»whi«ttai«)lrmiJtnkiB.képk4ck.......... ....................... .....111 3.1.2.1. Akör.v»fftri|(üo«»*iiki»f8||prf«)ídtdefi^
2.16,2.1, HHtvftnyfQ||gv*uyi*k . ............... ............................................111 3.12,2. AhÍp«rlwlik««fiiaipíények*^omntri.úHe^^ . .
ZI6,2.2. ExpciwnríAlw RgRvínyek............ .. ............................ 112 3.1.3. SfkfaámmiMaffifc......................................................
2.10.2.3. Miwvtfokfl poHiwini....... .............. .. ; .............................. 113 3.1.3.1. SOcl*™*!fi*i!bi.-w«i»tki»AftlÜtA«k . ..............
2.16.2.4. Ltn«Ar»«wt,Mg8v «iy . 3,1J,2, Szimmrtm ...................................................
2.10.2.5. MAw«lft»ki\ p. “ 3.1.4. SítaHSKystíBpk.......................................................... ..
2.10.2.6. AhuWnOBltot __ 3.1.4.1- Paialrioínuomii...........................................
2.15.2.7. H»nn»«lreiK!ílRÍir!)c.Il.t.ípii«. . . . ------ . . . 3.1.4.2. TégW-pífltjífflwt......................................
2.16.2.S. HamwlwaKlflRÖrlie. 111. típus.......... ................................. ...U4 3.1.4.3. Rombusz................ .................
2.10.2.9. HMm«ílr«KÍfl RÖrbr. 1. UptB.............................................. ...115 3.1.4.4. Trapfti......... .......................................... ..
2.16.2, lü. H«fv*íi.vfiiisgvnny A* «xponra»:iáli» fiiggvíny Haorentit. ................115 3.1.4.5. Altnl4nu«liÍByit*íig -------------------- ------------
2.16.2.11. Expoiiüumli* üssiífls...............* .......................................116 3.1.5. SíkbcUínkBeÖB<^k......... .............................. .............
2.17. SkAlAk Au fiisttví-tiyiMipirok.......... .............................................................. ...118 3.1.6. Síkbeli kötaiük^tok................................... .............
2.17.1. Skittók ............................................ .................. ......... . . . . IIB 3.1.6.1. Kör..........................................................
2.17.2. FílgKvrnypnpírok................. . j . IIU 3.1.6.2. KöiiBoMA.kai'cíkk . ............................. .. . .
a. 17.2.1. E®«wo» li>s»rítinikiw ffisprénypapír........................................1KJ 3.1.6.3. Köígyflrfl........... .....................................
 JkrtalamjtgsiA XV
XI\' r»ftijrwi;erosft

3X SIkWi trigonometria.................................. ........................................ Ul

X II. lUtnan^4.Utmi»kki»s«mltiu . . v . . , ................................ Ul 3.6J.
3.2.1.1. Dm*ii»Bg«dkh»nww»pkwTOii«d^ .............. 141 3.6.I.I. L d i r t a d ^ - n i ^ r t * i i r f « * f a í » ..................................
3.2.12. Sikh6rom«68ekirvu=..tfa™ó«MiiUMi*........................... 142 a tU . GfirWkWwfadfcDMriPinoi. . . . . . ..................................
3L2.2. G«d«i>iiUb4mzAMfc........................... .......................... .. . ♦ 143 3L6.LÍ CöriiAtóaiilrti4llHmtjiú.*«ami«nUk.................................
3.2A1. Cí-wirtiitó iM tű o ltík . . . ........................................... 143 1 6 i4 . GarbAiÜtiiláiii»M a«Al»U«»wUr^....................... ............
3.2.2A S«% <>ki»er«lnd^.................. ................................. 14& lt l . 5 . E vohit»k*iewihw»dt............... ......................................
3J2.X3. M*t<«»«-hi.rkM dfahnMüRok ........................................... 147 a£-l-6- GÍE*«iM«gi-kh.irfc«itoi................................................. ..
3.3. TiiffwniiAtU.................................................... ...............................
3J.1. E0 n»wk»>Ikuk«iÉr(>ai....................... ................................
130
130
3 J Íi
26LZJ.
16JZL2.
...........
Kísítatri#a« .................................................................
3JL2. ÉWt.oA»t*.i#ii«S(p* . ................ ......................................... 151
3JJ. Poliedfxrk................ ........................................................... 132 3&ZJ3. CfittHÍfet<ai«*iA........................... .................................
3X4. Görbült MölrtdÜn!! liotin^ ............................................... 134 3,fc3.
3.4. Göad>UianMa«(na {«Kiikii«.trig«»MMetm) . . ^ .................................. 138 3.6JJ. B ^ i Á í i á l M r l i ^ l Ü i i u ^ k Á A Á ^ .............................
3.4.1. Ag6inbfel«et«R»ifithj^Aiu>kah^^ .................................... 138 3J6J.2. É doK Ő »& áleliibÚ in fi»l».......... ........... .............. ..
J.4.M. G0 lwk.fvH(é««(aediasán^..... ................................ 138 3L«A3l FdfilrtlwniilKbta.............................................................
3.4.1.2. S{M<dÁlwk>k>r<Ui]«tai(!iidt8n d t ........................................ 1«0 3Aa4. FUfiirtRÖrliökte .............................................................
3.4.1.3. GőmhkrtsíDg............................................................ 161 3AJSÁ. VaMiM aelHtéirfritbrtőMairtdc.....................................
3.4.1.4. G4mhb*nnMa|[........................... ............................ 162 X6J.6. KJüktenKirtiliiK « « » > • • .................................................
3.4.1^ Piüártfiuihhfawuaan.................. . ............................. 162
3.4.1.6. E.Jrí.íaL>6ii«iiBifct-íaf-l»tw BSí^ . , . . .............. . . 163 4. LíneArís algebra
3.4.1.7 Trií<fcr........................... .......................................... 163 4.1. MÁtmeok................................... ...........................................................
3.4.2. A smut>tUuotu«rá(^ Í5 tiiUjdanit60U ............................................. 163 4.1.1. A m a t m i b e ^ ...................................... ........................ ...
3.4,21. ÁlUiU«»*mt«si>k ...................................................... 103 i l . 2 K™dratikBS«n*tii«ik............................................ - ...............
3.4,22 AMi#írirt«*í»«IWiiUB*att........................................ IM U A Vektorok.....................................................................................
3.4JJ. 'l'wAlitii k^UeUrk----------- - ; ...................................... Iü7 4.1.4. U ittu m O n th tA .................................................................. .. > - •
3.4J. Gömhhúm>sc^mq«c)kUM...................................................... 108 4.1.3. MáinxmawJetckioMltAlyiM.................................................. ..
3.4.3.1, Ak(*Ud«lok,ponti»wgiinegftwíolásoJí.......................... 16S Vdoor-6i mátdxitcnan..................................................................
3.4.3.1 .............................. 16S 4.1.6.1. Vcktunimiik..................................................................
3.4.13. Frrtltwiflirf götnhh4rom.=®0g........................................... 17D 11.6Í MAtnwwrmik.................................................................
3.4.14. GömWyairtiKfirbíit ................................................... 172 4-2 DrtennináiMt*..................................................................- : ................
3.5. V«ktt.i»jgebraí^iuuűiúkt»tí«aii.^a.................. .. ......................... .. ISO 4.2.1. Definíciók.....................................................................................
3.5.1. VckU«*le<^n»......... ................................................. ..........
3.5.1.1, Awkt<ir(lffinfriój»,iBikmolái>iszi>l>ilyok...........................
ItW
ISO
4.2.11. 0««riiimán*0k ...................................... .................. - . r
4XISL AUctwoilBAmH*...............................................
^ ,22 Drt4MiúnáD«kí2Ímftásiic»lUlyiú..................................................
.
3.5.1.2, Sk»tóíW!w«>«twv«ktorUijs*»ta^............................... 183
3.5.1.3, ............. .................... I8Q 4.23. DiíUauimÁuítiikkifiaáiiíhás*.............................. .................... .........
3.5.1.-t, VHrtonwralct^...................... ............. ; . . ............. 187 4.3. 'feiEianik .................................................................................................
3.5.1.3, V«ktoíküvwihüi.A.k™rtmv«riáíBkooeifiiiSttó...................... 187 4.3.1. KooidliiátanaiilBzenik tnunwíbriiiAciáj*........................ ................ .. .
3.5.1.6. AvíktM«tatl*»8«iü«U>iÚHÜaJmBS!*iw........................... 180 4.3.2. TVnmitimi^UwcliiTíkwiógaktiOídinttAkW . , . . .........................
3.5.2. A«íkwaiitík)lii»™iuc!lriAj»i............ ............................................ 18U 4.3.3. Speciátis tuUjdon*A«n traü.iwk.................................... ....................
3.5.2.1, A^ivrtífo«(amiJ(éiiképktck,«4bpJiko«tUttfefi^^ ... 18U 4.3.3-1. ......................... .
3.5.23. ERyniK*.................................................................... lí)3 4-3-32, liiVBriAun tiítiímok. ..........................................................
3.5.2.3, K8r ................. ........................................................ 196 4.3.4. TfinMiTtk göi-itwwiiUíi k(«MtHtinbgvti<l(wi«kb.ni..................................
3.5.2.4, KllitwMN.................................................................... 197 4.3.4.1. Kovflriáiu te kojitrnVHjríAiw Ijínswwfctorok . ...........................
3.5.2.5, HÍrH'i-boJ«......................... . ; ............................. 20(1 4.3.4.2. EL-iőteiidű U'iaorok kiívmiáiui fo koatiitvoritoi kwrdmát.iü . . . ,
3,5.2.ü, PfuabuU..................................^ ................... 2U3 4.3.4.3. Kuvutiáiui, koutíuvíiriiuBi ímviimim kimtdiiiitlái h lüBHodruinKt trü-
3.5.2.7. MiNodtvudűgSrbékíkúpffliPleW).................................... 2Ü4 zurokunk . . .. >i. , ..........................................................
3.5.3. A tÍT w»Oitiku« K(<uiU(!tri4i«.................... .. . ....................... . 207 4-3.4.4. SKAmJUii.i««ibilyok................................ .............
3.5.3.1. Alujw«t6 tu(lmv(il6k, tficbüEWdiBétíweajdszerefc................ 2Ü7 4.3.5. Pazeudoteiuíorük................................... - ................................
3.5.3.2. TAH>i>llL<y>uuniA«K(k............. ............. ........................ 214 4.3-5.1. Pattttükr&stettkí.«rdiüAt«ímte»rkwtó^ .................
3.5.3.3, MA*íJiirtm(iaW«lrtítk,M(WöJctBkooriníl^^............... 22ü 4.3.5.2. PsMudotaí'/Jt foKidniAuJÜi h IwVBMttíW!............ ...................
3.3.3.4, MAwkIwuUű felületik, títftíániw (tlmélet ............................. 223
XVI Tmiakxnjmtfk

4AA. LiníArta rmdswrrk, cl«™rsere^j4t^.................. .......................... 271) S.3,5.1. Dpfimciók................

4.4.1.1. Lii»>irisrPTnl*üi*r-k.......................................................... 270 Ő.3.3.2. EUstgyűrűk. ictr-Atok , .
4.4.1.2, Ekuitw(nH(ljAiA&........................................................ 270 5.3-5.3. [iaiatn]ujrfis>mumk,t«0ni
4.4. l,a, Lineirólüiíg&éB ......................... .. . ......................... 271 5.3.6. Vektort<!rak...........................
4.4,1.4., Mátrix iavextótáBa......................... ................... .......... 271 5.3.&1. D«fiiiia6 ...................
4.4.2. “ «»>*'•«=• - - . .................................... 272 5JA2. LineArwfilgg&itK . . .
4.4.2.1. D.!fiiiíaó#»a«:ejuhatíi!íg............................................. 272 5J.6A Un««n»lek«t>e«*JE. .
4.4.^2. A>i4tliTOc«TC-djájte«aaIii]>i>d«. .................................... 273 5.S.&4. AHeiek. dimeiixiötftei
4.4Í3. Cr«ni«M í««H r............* ............................................ 274
4.4.2.4. CiuHH-fdenlgontmus.................................................... 275 53.6.6. Liiiejiri»opcrita«idcwfct)>rt«^a» .
4.4.3. TűBwiiAiwolt W.ár»eareakHOTid»^ ....................................... 27$ 5.4. EJoDioánidm^
4.4J.l. J (Ü h «t««o tte n rá h «iio «ilB ta ^ ^ 5.4J. OnstlMt^
«p|Hobir»Ak................. ................................................ 276 3.4J.1.
4.4J.2. .Ab 8kiiichbiiég}mtck&J»ÍBlá)iád^ --------- 277 5.4.1.Z
4.5. MAi™»ki8i.j*lMík.frl«fato................................................................. 277 5.4.U. OsthüMráKÍ kritériumok .
4A1. .4!t«teno.«iíá«rtí)t-pttibléTO .................................................. . 277 5.4.1.4. U|p>>Byobbköx»aHtA.I«^i»M>km .
4JÍ.2- Spi'riáli»s*játérttít-pwWéi»........................ .............................. 277
4.5.2.1. K ^ u ^ tík n a p á B a ó m . ................ ............................ 277 5.4J.
4.5.2.2. ViUto«iroiwtrikffiaiátri™k.basool&M»tia^^ ------- 27D 5.4J.
4.3.2.1 KviidcatibiiiKEAkukfdtEneplytraRS^^ ........................ 280 5.4.4. Femmt. Eufer «• Wbon t£ldr.
4-5.24. Ülmuwt^*s»jitértíteki»iiiiaiku»«iir*li^^ .......... 281 5-4-5. K A d ok ....................
4.5.3. SMapUári* örtókek «eri«U feUnotái......... ................... ............... 2tU 5.5. Krilftoláeia.......................
5.5.1. AknptoiógwMadaU .
5. Algebra te dinkrétnwt^wrtika 283 5.5.2. THltnötún nndüBenik .
5.1. 233
................................................................................................... S.53. kbtnnatíkÚMsIbed.
5.U, ItflMkrfkílltt*.................................................................. .............. 283 5.5.4. Titk«itá8i taKbzadc tí
2W 3-5.4.1. AUMákuski
5.2. BatniazdnéU. . . ................................................................................... 287
S.X1. A b iJ in B ifo i;iiliii«,b llő iik ««b i^ ^ ............................................ 287 SS
S.Z2. MflwlrtekbalfflMofclol............................................................. VX 5.Ö.4.4. Mátrix h^yettedtCMdt........................................... - - -
3.Z3. R«Uciók6 <lek^praié«ek ........................................................... - 291 Akbu«zik»kripu>M»lfúinödnn«i.................................................
5.2.4. Ekviwikad*MfTOd«&i«ládac...................................................... 293 5.5.5.1. SUti«tani>>«iiidiá»..........................................................
5.2.5. HalBUumk sgt«nioHii«».................................................................... 295 5 . 5 ^ A K M »k ^K ia lin a ii-pi^ ....................................... - -
5J. KWikiL««]B«br«i«tmkti-|iA . . . .......... .................................................. 295 5.5.«. One-Tune-Tapc............................................................................
3.3.1. Műwfctak........................................... .................................... 293 5.5.7. Nyüváiu» kulorá djárAmk............................................... ..........
5.3.2. Frtísoportok.......................................................................... 2M 5.5.7J. Difiié »HdIiti«iikoD«|>óAÍ>..............................................
5.3.3. O ijw t o k ......................................................................... , . . . 296 515.7.2. Egyirftiiyúfajtitvrnyolt . . * ..........................................
5.3.3.1. Df«nid64>al)q>vet(l tulajdonolok . . ............................. 29G 5-5.73. nSAííjíráB...............................................................
2ÍI7 5.5J. DBS alsDntmuK (D»t* Encriptloti StunrfanJ)......... ..........................
5.3.3.2, {Us^ctujuirtok M dúekt saonsatok........................ .............
5.5.9. ÍDEA «lgoritmiiii (Intpnwtionnl DkU EucTyption Algoritbm).................
3J,3,3, CwpnrtokkíwiWlék%»«6rii . .................................... . 2M
5.3.3.4. Ü(N«o|>ortok............................................................ 303 5.6. üuiverzA&tüícbra............................................................... ...................
m 5.e.l. Definíció ................................ .................................................
3.3.3.5. Uo-A]K«brák.............................. .................................
308 5,0.2. K»)gniei»a.n!UciAk,Mt«riil««br«k .............................................
5.3.3.C, F«lesy*)iccflUtf-Oi^OTt(&)á[^>q^ .......... .................... 5.6.3. Homoniorfiainniwk . . ................................................ ...................
6.3.4. CHO|.ortnkiU(tiiljtuuiáwí ...................... ........................................... 3U 5.6.4. üoniomotfitt tőtel......................................................................
5.3.4..t. SúimucAríA niflvel«t«ik, ssámn^trketemdt........... ............... 311 5-6-5. Variétások............................................................................
5.a.4.a. Sáramotri* csoportok.................................... ................... 312 5.G.C. Kijeient««MJj!cbi«k,ü»ibiid.iUBehrAk...............................................
S.3.4.3. MoI«k«tók»wnimetriain.lvdfitei............................. ........... 312
5.7. Borfe-algebrák é. kapaiolia dgebrAk ....................................... ...................
ű.3.4.4. A krtoltnUoKTAflaMiimrafttriacsoportiBi . .............................. 313 5.7.1. Etefinició.................................. ...................... .....................
5.3.4.5. A kv»ntumuKKh»mk»BZÍnimetriacsoportjiii ; , ...................... 31ü 5.7.3. AdntűittóRW . . .........................................................................
5.3.4.O. lUiMKíJccflzikiiiiiUcAliiwz&iok ............................................ SÍD 5.7.3. VégCBBoolcsalffíbrák........................... .. . ----------------------------- 347
S.3.4.7. Tovttiblfl«ikiUfl]fca)nttt«W|tfl4ik . . . . . . .....................- • 319 5.7.4. Booic-«lgeb™imat rctiílczó............................ .. . ........................... 348
5.3.5. Gytlrilk íctisitük............ ............................ ................................. 320

XVm TortoJuntfFgtfti-'t
0.7.5. Bool.^m«!v*ryek.Bo<.l«-kifcj^k . . .,................. - .....................
5.7.Ü. ..................................................................................................
5.7.7. K#pc*oU«>kiUgel)rAÍj.............. .......................................................
5.8. ŰtifcimélrtialKoriüimHok .........................................................................
5.8.1. Alapfogakw>ká.jrfaí*Ek...............................................................
5AZ2. Eilleiwuüik.......................................................................
5.8.2J. IUauIt«i>kStők...............................................................
5.8.3. Ftóí*favítaü[........................................................................
5.83.1. F*k.................................................. .................... .........
5.Í3^ F«tWifa . . ........................... ...............................
5.8.4. PátwillMuk.......... ........................................................................
3.5.5. SdtgrAfok........................... ........... ....................... ................ .
5.8.6. PÜyAk irtnyított gráfokbon . ................. ........................................
5AT. g.*tlítihii .......................................................................
5.9. Fnaiy Loipka............................................. ........................................
3.9.1. A fux^y !osik.«U pj«........................... - - - ------------ --------------
5J.1.1, AfiijB>hjiliii™kÉtMliii«ÉBÉ.............................................
5.9.1J. Tapóo K w *íiii«*.......................................................
55.13. n aO T haW ü k ............................. ............................
5.9.2.1. - ................ .................
5.9.2.2. AgysfcorUtlNwhiuwiiiífuByiíalmama^^..................
5Ü.23. A«sn«^áeii3M?kum(HiBá]ó o p e r á t ^ ........................
5.9.2.4. KiteriimtM ii»űiá)y ................. ......................................
5.9.2.5. tWykmnplemeufaesváfr........... ..............................
5,93. PiittyreUdók ............. ............... ........................- .....................
fl.9.3.1. F«aíy»*!*rüftfoI»lii» ..................................................
3,9.12. Puatym«*treláci6 / l< .S ........................... .................
5.9.4. RiíaykSvrtkneietíiwiarawft* ........................................................
5.9.5. Ki#Tt*l»HW (drfu»ayfik*cW»l módaMmk....... .. .............................
5.9.e. Ttldtadl/iprt fuHy nmdwirník , . . v . . ............................. ..............
5,9,ftl. A Miund«ni.in6ds3* r ............ .. - ................ .................
5.9.6.2. A SuBcno-tnódKeer.................. - .................................
5.9.6.3. AUnLnuatei vOÁik . .............................................. .........
5.9.6.4. l\).liwiilBpitiitoipolAci6BraidsWT.................................. .. .
7. Végtelen »r o k
6. DiffereacUinAniftte
6.1. EgyvAlloiímfÜgKvíuí^kdafelwicttWsa............ - ......................................
ü.1.1. Diff«endíUii*ny«k.----------- -------------- ------------ ---------------- -
6.1.2. EgyvAjto*6» mggvínyrkn- vm«rtk«tó diflfer«dál&i szabályok. ...............
8.1.2.1. Etetni függvénypkHwivátí™ . . ^r - .................... ...........
6.1.2.2. A diffcwnóíÜte aliiiwwihayíú..........................................
C.1.3.2. Egyrara-ilHhragBvtoyckűMigíniitóíeiidűdBÍ ...............
(i.1.33. A Uitmi/^formnla. . ; . .................................. ............
(i.13.4. Pftnunétnrmi alakban adotl Riggvénydt magasabb reodű dcrivAltjn
ü.l .3.5, Invi*™fiígpríiíyek uiBRiMiibb rendű deriváltjai ......................
«.1.4. Adiir«rcnciiÜiBEAii]ltAi>lcf(fontaabbia«}í!Í......................................
«.1.4.l. Monotoiütfeifcltótelok . ...................... ................ ..........
TartaiimyegszéJí X IX
6.1.43. FemattWalc.............................................................
6.1.43. R o lk títiü r........................................................... . . .
6.1.4.4. AdifléreQ«iÜa*taiitA.ki«épéttéktócfe..................................
6.1.43 Aa«lcrrtÜtoG«<tefÜBBvráydmwn*lkntóTayl^^ .............
6.I.4.6. .AJiffierenriAh®üiiití*kairfpírtéltt*te«tii*atJáuo«ft*Bi------
6.1.5. A saébaötckck «s inflexió )x»tib>k itiéghatán»4«t. . . . . ..................
6.1.5.1. Majömiim *» mintniiim.......... ...........................................
a i 3 .2- U *iU »M é b # rU *l««ír t u e k «O b .í»«W t a ^ ..................
6.133. DüfcmidíIllMé. V = m explicit sbál«n «lntt fiigevfey bkáli>
SISSHSSSSSISIlif^SS
6.13.4. Abííolút (glo U & )'«!Íé b«rt«M in ^
6.133. Impliát alakban wlntt függrtay mAMHrtCttrilMk
fii T5M»ihfl»6ií(aöP*iqr*diBen«riÍ^....................................................
6.2.1. P«rci*lÍ6dcriv*lt»k ...................................... .. . . ------------------
6.2.I-1- FaegvíoypwciáÜ.d«iviltj«...........................................
6A I i G«oii>rtri«Íjd«ott»k«v*ltMi*«»í>n................................
63.13. Adi&renciálfosidni*. .....................................................
6J.1.4. AdificreiidAiBbbtiiUJdoBiigri......................................
6.2.13. Paniifo diOncndti......................................................
6J i TííjwdifiniTOiál&iiuifpimbb rendű ...........................
6.2.2.1. TöWnriltoíú. i> jj«d a f a w d l ^ ^ fa g J p » ------ -- .
6.2.3. Többvilt^á» mggvéuyt-kdiBcit« Q*li« « p»U l y i .......................I ! ^
6AS.1. < W t»ttft8gvéiiydtdi« g Mriil*«i ..........................................
6.232. ImpScil fSsr>«i»rkdi8Bn»dillM......... .......................
63.4. V a f»é t lri3Wtterttee«Bftwnd*adH »ihrt1<w>f. kowtfattitwwBfawt.
d óknál................................................... ....................................
SStfiiSSíSS
62.4.1. ^-viltaiimiffiggWíiqí ........................................................
6-2.42. KttvÜtooásfBiwvHmk.....................................................
63.5. 1Sfabv&lt<nfi.fBcBi«9di«ití«6«tt^....... ...................... - ...........
02.5.1. DffinlriA.........................................................................
ft2.i2. Geomrtriiijdínléi . ....................................................
0233. Köt«áltnteíanv«oymd»aMŰMte^ ............
6.2.5.4.
023.5. FíU<btokkS*dMiwitoldá».............................................
023.6. FcltetriwsxdiMttékíMglhttái^..................................
i£ £ slS S § Íl
7.1. Számininntnlt.............................................. .......... ..............................
7.1.1. Saína»itB«K>ktiiIajdoiw*ít»i..........................................................
r i . l .l. SíáiB»<iraa»K*.*l»íifo8«IliJ»k......................................... ..
7-1.1.2. Monoton m4ln*ircw«tok ................ ............. ........ .........
7.1.13. KorlAtmwMMtak . ...................................................
7.13. ST«ii*.iraatl»t*rfrtéhB.............................................................
7.2. Konrtaii® tagú sorok ................................................................... .............
7.2.1. Általános l»nwiB«nei*-WWek........................................................
7.2.1.1, Végtelen sorok konv«)p!n«i*.J«é»divor«ondAji» . ................. . 411
7.2.1.2. Bonok konv«gflnd4j*n»von»tka*6t6t..lok............................. ...411
7,2.2. Pozitív ta«^ sorokra voB*tk«w4 kanvorgenaa-krittriuinak.........................412
7.2.2.I. 0«MGhi»iwnUt6krl«WHm................. ................................. ...412
T.2.2.2. d’Almb«?rt-»l»hAny«do»kritéii»iB . .................................. ...412
T.2.2.3. A G«tn:hy-»l«i gyftkkiittífani............ ............. .................. ...413
XX rartalomjeígíék

7.2.2.-1. Caiichy-fílf integriUtaWHíiiB............................................. 414 8.1.5. TVigoiiomnnkiiiifaRKvteyvkiiitqcrHltoH.................... 444

7.2.a AUíolűt i » rritótolo. fconvnsPüid................................. ................... 414 8.1j . l . HiáwttBdlfa............................................ 444
7.2.3.1. Defioicü......................................................................... 414 8.1.32. EgyncrűritcM módsendt........................ .. 445
7.23.2. Juiiivüip-uiiswok tiiiijiknHieai • - ...................... 414 « . 1J6. Tci»a,láUJ«i««»iidcw(Oiapr&vdltIrt^fci*............ 44fi
7.2.3.A Alt«n»l6 *orok............................. ............................ 415 8.I.6.I..............................................................................E]qHm oifW ÍÍ9<riKg
446
7.14. Níhitoysp«iAli*Mr . . .................................................................. 415 SAJ&3. HiperiKilUmmagvéttyrkiirtnBláíjft.............. 446
7.2.4.1. Nih«nrk»niBym.ít4Hjú*«Si««g^....................................... 415 8.1.&1 Ap»di.bbK «piU tea|k«linM á«............... 446
7.2.-Í.2. DcnicwUi. te Eiifcf-iap o im ok .............- ............................ 417 8J.&4. - ih u w n id »m 8gv«iyrk iategrtii».......... 447
7.2.5. AiawiitókUgbeaJtep............................................................... 419 447
72.5.1. lfc«lí*ini.j«riw »»*it»égíwl.............................................. 418 8i l . AUpfnsBliMJf ■«abáhwk te t « c ld c ..................................... 447
7.Í,5A AlternáJé tonvrTgPMaoiok......................... .................... 419 8.2.1.1, Ab«Un>«>«ii>t<i{tAl(a«arM......................... 447
7.2.5J. SpeáJUwiwok.............................................. ................... 419 8.2.1.2. AfaiO«m)»MiM«snUicn«iinli............ .. .............. 448
7 .Í Fr.«gv#í,y»»k......................... ........................................................ 419 &2.1-3. Aziid««rá i^h M «R A r»«<»M b a»la««W . . 43Ű
7.3-1. DrfknfcWk..................................................................................... 419 62.1.4. AliatteaaaMiW «|cr«lki«iiliit«i........................ 451
7.3.2. EgywilwwImuwgBir i * .................................................................. 419 8.2.2. A l-tá n e o ttitih e itia lid e e iw ................. ....................... 454
7.3.2.1. Definíd*. W oo^w ^fiae kriltóum............................. .. 419 5.2.2.1. A hliPMntt üifaiirtl iWwlwirtliliA lltriinni rfve . 451
7J.2.2. EgyBDliit»»ca hwwagai»»«alt i iili jtluitetew . . ................. 420 &2.Z2. GednetÓMalkafaMiteiik..................................... 455
421 &2.Z3. MetfaMdai te tifihn ......................... 458
7.3.3.I. Dfflinlcift.luaiiwi gwiüii . . . 421 8-2.X intfgrilok. Stiehio^ te Lrf»tig»»-whiyiWr -------- 100
7.3J.2, MdwktdtlwivtiBwwiiW. 421 8.2.3.1. Azinlqtitifc^lomáltolÉfwItítoi....................... 460
7.3.3J. T *ylor-«rf«iU itM «LM *h 422 8.2JLZ Vé(itriM Í«rC>teiteb«Uiokk»lmid<^ 4Cl
7,14. KíiwliWfwtimUk...................... . 424 8.3.13. ^bTOkDriátolnn««llyint#«r«)j»........................... 464
423 83-4. Pkmnft«<»inlf«rtl...................................................... 466
7J.5.1. A«WBíitatilw« rsy«3)tóWí............................. ..................... 423 8.Z4.1. Apanm cM m iiiiic^defiidcij^........................ 466
7.3.S.2. JummjMtHaa hM» l ny » o k . . . - ............................. .. - 426 8.2-4.Z Diii^n»ciálfe«iu t«t^u>ŐKÖ(t.................. ..
427
7.4.......................................................................... FbotWtnWtDk................* . ....................... 8.2.43. Iiil«Kralte
............................ ............................ «x tiiti«iA]jdPB brifil............ ................
............................ 467
7.4.1. IVifgDaaEidnkaöHMit te Fouiwihwt ................................................. 427 8.2.5. Ii,tcB.ál»«faii&gtte»l«pori«iiftneiDdi^fu^^ ------ 4G7
7.4.1.1. A U p f o f f i ^ ................................................................. 427 8.3. Vatia]inU«tíU.................................................................... 47Q
7.4.1.2. AFoimFT-»nA VonlüBiibhtiilaidoBBS^......................... 428 8J.1. 1. típipij wmafiiAgrtl ................................................... .. 47D
7.4.2. Siiaimgtrikitf ffiggWTtyrk agyüt<hj>MÜn>t ...................... 428 8.3.1.1. Definici.* . .................................................... 4TD
7.4.2.1. Külfiiüröiöí«iiiiiw*ri*k. . . . . . . * .................................. 428 471
T.4.2.Z. A Fbnrór^wtfcjtte fcinnutói. . . . . . ................. . - .......... 43Ü 8.3.13. 1 ...... .........BiitrifilnklTMrtnitttei.................... 471
7.4.3. Ai együtthatók meghtótoaiifctmmniikiBniédBae*^...................... 43D 63.1.4. Ax 1. tfpuai'i VDüiUintagiál «lkiiliTiwteii................. .. 472
472
7.4.4. Foutkr-ítorteRitttkt-inMsrtl............ .. - ............................. - ■ ■ . 431
7.4.5. OtmuUtó(iFourU!r.«iffcjtte«(kttMi«»tAíi«.......... ............................ 431 S3X .1h«láno9t^i«iilvoD(dinteRríilok . . ...............
5.3.2. 2.Hpuíí.w*«űinteg^................................................. ..

8J.4. A VQUalurtcgráíniik aj; iirtPurádAt i'ittói wOó fTujBotlanfiS* . . .

475
476
S. lnt«grftlaiániftáa 433 8.4. Többsaorősintegrálok. ............................................................. 479
S.l. int,«>grAJ.............................................................................. 433 8.4.1. Ksttás integrál.............................................................. 479
8.1.1. Pfiimt^ fügíviny wgy miEpráJ {iiuiideriv^ .................................... 433 8.4.1.1. A ketta iuUtgrál fogtJiud.................................. . 479
a,1,1.1. H»tAnW4t3M ŰjtflRral (M iiiterivat)..................................... 434 8.4.1.2. A krttÖB inUijtrál kiíaíunlláiw ........................... .. 480
8.1.1.2.... Ek'ítú függvények intcgri^jH .............................................. 434 8.4.1.3. KcttáfiiűtciínUokíilkalmaaáBa............. - .......... 483
434 8.4.2. Bánníis integrál .......................................................... 483
8.1.2, Intfisr*)Asi«!*hilyok......................................................................
437 5.4.2.1. A hárnn* integrál foR«lmii--------------------------- 483
tt.1.3. (Uion»UÜ. riigBv<^Ji,wktategrAlAw..................................................... 4S5
8.1.11, lUrionAlifl iqcAHXfaggvénywk (poUnotüok) integrálja , ................ 437 5.4.2.2. A hármas integrál kinxámitte . . . . ..................
8.1.3.2. RwionftUstartfögKviuyekmtegrálásB.................................. 437 8 4.2.3. A b«rm».s inteRrAlok nikalmilSáM.......................... 488
438 5.5. rdtUptiintegrál.......................................................... .. 488
8.1.3.3. A [JWt-UiiR tórtelcre wiló bonfcta níigy ............................. 488
441 8.5.1. 1. tfpiiBii Waieti íntBgrál.................................................
8.1.4. IrrucioiijUií filsgvínynk inwgríÜAw , . . , .................... ......... 488
8.5.1.1. 1. tfpiBrfi feWlflti iutfiSTAl fogiJro*.........................
8.1.4.1. kw;ionalwf(l«»vény integrálásáravjssme»6Bfee)yet^^ . • • 441 4ÍK)
8.5.1.2. Az 1. tlpusö felfllnti intígíAI ki«%áiuitjÍH»...............
8.1.4.2. Ak intíiBTAI (iUiltikítftMi triSonomctrikuHéa aperbottkus füiUfvúiiy^k 491
441 8 5.1.3. Az 1. típusú fclfUrti inh>BTAl alkiűina»áKiii.......... ..
rnuioiiAliii kilujestaninc^ íalográljÁvá.................................... 492
441 8.5.2. 2. tfpuiíii fisliapti integrál................. ............................ ..
Ö.l,4.a. Binomiális iutBgrimdiismtugrálfcia.................................... S.5.2.1. A 2. típnwi fcialcti intcKTál rognlmn.................... 492
Ö.I.4.4. ElíiptiitUB iiitiígríU...................................... .. - ............... 443
XXn Tartahnyefgjxk
S.h.2.2. 2.UpiWJÍfelüteüilil«iírtloklciszáipItása.................................
8.5.2.3. Ardűküú>U'Krtl(«y«UBilin«ám......................................
9. DifferaaciAtegyudetek
9.1.1. £l»6rcaaű ................................................
91.1.1. Mqtdditok irányianA.........................................
9.M.2. E km iüu>nu)tcK r»U »tódiir«>n»k^^ ......................
9.1.1.3. Im i4 k it«ld iw ««á k g y «l«e k ............................ ..
9 .L U . S«iiM(ulAn*integTiUofc#»<Qái)siiiArá ..........................
9.1.!.5. EbÓT^'tidfldiffemmAfegjraJrtekköiíJiiőiiteBpWésli^^
9.1.3. Maewhl)nrúdú>Ma<w3iacR>«ii]cuj(,fi>&re(icdt^^
9.1.2.1. AlttpwW fogalmait ..........................................................
9.1X2. Atw dBÍiiitaóW w suse....................................................
9.1.Z3. QHütrRwia lin«wia diSveocföfasmiMdc..............................
9.1.14. AülM dórfym hM Ui& ÜetÉgmeMbanáBegyt^^
9.1.19. .AUwdAi^yattliMAjúJiiieAthdianciiaá^^
9,1.16. M «i<^ra>daUnc4risdiHem Kakgy«ú^..........................
9.1J. remiW«i4-fcliul«tok................. ................................. ......... : . .
9.1.ai. ApwhtfíiwmegfopihMBtoa....................................
9.1J.2. A í» jiU ^ k t íi éí »iitSsgvéiot*«*tiiUi<kHísfig« . . . . . . .
9.U.3. Aimi*tlüiKv4tqftücieichiiUflw&jiés................... ................
9JL P «d A li*.< iiffm a c »lrg yr«li!l(i..................... ... ............. .............................. -
9.2.1. E b ^ r l ű pKroAtia d iB tn ü á é lftjrtíiH ^ ...........................................
9.2.1.1. EWt™<tfllÍlwlrópMriAtadife«i«átíeEM*^^...................
U.a.1.2. E W m i d f li i M í li u ^ l» t d í ^ d Í i f c ^ ^ ............
9.12.
9.2J.1. Két füsgrtioi vAlMtójú másodrendfi diflncndjkomthftdc <w»A-
lyoxámtetulüjdDiMAgBi.....................................................
9.2.1 2 . Töl>kím»tkafögEetfcuv4tooa<i«t«iUtaiiűaBita^^
9.12.3. M *iw d«M dűíw c*t»i»«Ó JŰi»diffe«iidálqD^^
.............
mAdnwnii........................... - .......................................
A t«rtnw»t- w tMdományak dificrewjálcgwailciri...................
9.13.
9-2.3.1. AiH«bKni»MveU»é*i*peiwjfciiéteUi:.............................
a.2.3.a. A bHUánwgywJM , . ....................................................
9.2J.3. Ilöwíntí* q5y..ntrtc £« > diff<bdteOKventet homogfn kSw^bísi . .
9.13.4. A P o is »n M ^ j> lc t................................................ .........
9.2J.5. A SfiifíidingorHíOiaikiéB» ln«iituBiiiMciiiuiik»lüapjw............
9.14. NpEuliDoiris ívireWi* dHf«wnriMeBy*«i««*k- sw^Ülonok........................
9 2.4,1. A pitiUtoHclnitícüfisákainiBsífSMiítósc.............................
9.2.4.2. A Kort.í-i«!|idi'Vriis»-cgyenl<5t. .................................. ..
y.2.4.3. NmlinP*r»tíiriirödiJtgCT.«fiy«ikt........ ..............................
9.2 4.4. Anwtiitttt Gopdon-«©on!et . ..............................................
9.2.4.5. TowUilii woBttmiwgtihttwJ reodclJíBíő oemlin«ito evnlúnöi!
c K y R R k ^ ................................................................. ..
10. Variftciószámiti*
XO.l. A íhlMUl kitflssíw..................................................................- ................
1Ü.2. Klaiwiiktui ffllMUtak ............................................. ....................................................
10.2.1. laopmimrtrUnwproWém* . * . ......... ........................... ........... .. • ♦
10.2.2. A briK-,tiiwít«chron-prohtófflH...................... ......................................
SS
10.3. EgyrfinwBáós variációs problímAk..............................................................
10.3.1. A variáciáMiáiDltÁ* lpgny»>«nii>t) f«lAd»ttfpuM,ft9an!in«U)!dt.................
10.3.1 Avwitó6«B4m í«tEi»W -W ídilIfwiirW i^ ...............................
10.3.3. V*riárlí«pfob)émAkmpltókf(*lt«pl»kk<a, ............ ..............................
§ § g q g g g s é S S s S s r g S S II'g S S S S Ii
10.3.4 Magasi>bbreiidűvanAriá.pr>>bl«ni«k............................................ .
10,3.5. TőbbfüggvínyTewawtkotóviiriWAitpTobl^ ................. ..............
la ie . PM «atctw.v»ti«:ií*p»oblíroik................... .. , . ........................
10.4. TÓhbdimeMki»variitócS#prnbHTOAk............................................................
lü.4.1. A If^egwiinm^-viAdtepmblím. .................................... ..
10.41. AlUUnoaabbwjActóíprobtéwftk....................................................
. 10.5. VMÍáctó»pnJ^Émáktiim«!riktistü^tó.<»i..................................................
. . 10-ű. Kieecsités.......................................................................................
io.e. 1. E b 6 i»m W ik v a n á ö ó .................................................................
1D.Ü3. FlzSraj aifcjJmaaisok.............................................................. ..
XI, Lmeárisiiitegrllegreiilrtek
. . U.l. BcvczrtísÉaíWtóJynás...........................................................................
U .1 UásodtjúFhrdhoUn-ftieintegráJígyrafcwk..............................................
11.11. EifajulpinaK«Íirt*gr«i®tl>k4^.....................................................
Ú J A Aaonra»t«megJic^lllrt(«uknaBriv«ppiwim áciÓ )módíw Ne^
1111 Fmihtamfek-mntoliltóimóJiBít.FKdhotuitíiefei............ ................
] 1.23.1- Ft«lhcdii.-HkmcgMlitó«n»!«kK!t.........................................
l l l J l Fiwiholmiitde...............................................................
........................... ..............
1L14. N«mm knsnód«aei«k«Fi<dlipliii-fllei»b»dbj6ii^^
§ § g i§ § i§ § iü S S g g S § § ü !lt S S ü lS S
113.4.1. .A£Íntcctil«ppnsóiii*ciAi»................................................
1 Ü 4 J . Mae.«n>raám«ci&.........................................................
U 0 .4J Í IMUkéáimaMm/n.............................................. ......................
lU . 1
U J .1- I
11J.2. 1
U J J . Azin „
llJ-4. AzdsAajübMiK«éainU<siAlfcymteliiin!ridin
11J.5. Mi*adottin«Bbo«k«*p«á*Ü»mtoí -
11J.6L lUriófi-módiBPt...................
11.4. ...............
11.4.1. E3mÉk*i alapok.........................
11.4.1 MegcUfatfiSétctidáteMd .
11.4.3. V<áteta-KU:ü»BSodfojfttnlíL
11.4.4, KoiiTOlüciótIpUíüVolU-rrtt.*S1«ímt««tAte8y<*ntrtek -
11.4.5, Voltcciii^tclrmámilfajiiinlet^JiléiDrmlPteknimimkuiitáisy^ . ,
11-5. SángnUmintegrAlegyenlrtek..........................................................
11.5.1. Abel-féin bite.pAl*«y«»ll«t.....................................................
11.5.1 Szmgidíti»iflU>grft|p»wnl«takCa«flhy-«puBÚJiwgokte^.............
I
11.5.11. AffiW atmcBÍogHtottíw.................................... ■
11.5.2.2. AiuetiukJAt«lC*t«ií£»c................................................
11.5.2.3. ACaudiy-»Wmtcgrtíu»Uj«loiii«ígfti..........................
S S Iil
11.5.14. Hilb«rt-faepew>mirtík.Waá«t........................... .. .
11.53.5. AHUbert-RleiKsrnmftrttk-fcWalinesolHáaa .
11.5.2.6. ......................................................
X X IV Tnrttthmjqtgu>.l!
12. FtankdontiutaifiBa OOfi
12.1. Vektortemk........................................ ......... .......................................... UUf^
12.1.1. A vckwwtérrodiüiiiii...................................................................... (iüti
12.1.2. UncirwteHffiniiltfffJí ......................................... ....................... 607
111.3, Unciriadnfi-UBrttrnílniwJí............................................................ Ű09
13.1.4. Ktmwx tfeBthnlmwaJi fa kuuvw liim A .............................................. blO
12.1.4.1. Ktww* ...................... , . ................................ 610
111.4Í Küpok .................... ......... .. ........... ............*______ 610
12.1^. liucírisopw átotiAfcfW td iW ^................................................... 610
12.t.S.l. Ltíhép«í»<!k.................................................................... 610
1Z1.5JI. HimeewiÍMra»*«idM«M&6nm»............... ....................... 611
111.5J. I»niotfvd(tarti.«k........................................................... 611
111.6. VakkvdrtMttwkkptnpIrolikál i w i............... ................. .. 611
111.r. RetMtam wktomtek.................................................................... 612
111.7.1. K ú i»k ^ í< «J w »«n *»*i .................... ............................ 612
613
i i i T j . P b B tivo p w ítíio*....................i ^ 1 i ’ M ! ^ ' 613
12.1.7.4. VektarhAlAk ......................... . ........................... .. 613
12.1 Metríkin tenk.......................................................................................... 61»
112.1. Anwtiiktt»t«rfa«iűiu».................................................................. 613
12.11.1. Cfi«nb5k6.kQai)Wrtiüt,................................ ................... 61fi
1111.3. S u rií»ic *k e «rt B i!ö id ^ q «e to «t*íw .............................
12.1 U . ZártUbiaiokmkaAiAs...................................................
12.11.4. Sflrt rfa^hnliiiMrtk^ »aywiMBi iw*H1h» haA .................... 618
617
617
I12J2. T d j« uictiikií* Uíftik............................. .. .................................. .. 618
12.12.J. Csadty^M m tíA............................................................. 618
12,2.11 Tíljesmíítrikusiér ........................................................... 619
12.2.1 J NaLáI■ynll^^laIal<^|)«mrtnkIlBtI3ekl)clI...................... 6W
12.2.H . Aka«ti«kci*<ívnél«nyíüfaűni«í».................................... cao
12.2.2.3. Metribi*tértHtti<«étíte3r ...................................... .......... 634
12 2.3. Fojytonoín^rttoíiík........................ ......................................... 623
12.3, NíirmAh t o « k ..................................... .................................................... 626
12J.1. A nűnnilt tí* fbfpOina.................................. ............................ .. . 626
12J.1.1. AnMinAlttáraxióniái ..................................................... 62C
12.3.1.1 AiwnniUtttOTknfhánytuUidonáEa.................................. 628
113.2. Bw wrii-tw *............................................................. .................. 62y
12.3.2.1. Sortik uwmAlticj^klwn...............; ................................... G29
12.3.2.1 ArunU««l»bB«i«di.icrc!i................................................. 620
113.2.3. S»ul»«yi.'*-t««ílí................. - • ....................................... 63U
13.3.3, uonuAlt uaük..................................................... .. . , . . fi31
12.3.4, NormAlt idtíchrAk ...................... ............................... . . ............ 631
I2.i. Hmicrt-twk............................................................................................ CI32
12.4.1. A Hilhí-rt.-tír fhgBltmi............................. ...................................... {133
12.4.1.1. Skaláiswtaat................................................................. (i32
12.4.1.1 Uiiítín-tmTkftsüMiáuyiiJajdoTisásnk - . ............................. g:w
12.4.1.3. HilbRrt-tfir.......................................................... ........... U33
114.2. OrtogonnlitAs........................... ................................................... C34
12.4.2.1. A-/,urtc)goi«Jit4itt,uMnn.sAgai............ . ............................. C34
12.4.2.2. Oitogoíuilli) ii-adiwiyíek..................................................... iJ34
12.4.3. FMit1».r-K.njkttHill.í!(t-tÉíb.ut., ...................................................... Q35
12.4.3.1. U-Kjot)), itwgkŐMillUts , . . . ............................................... S34
12.4.3.2. ?nrmrvnl-rRycniMK. ................................ 6;«!
12.4.4. I
12.Ö- I
I2.5.U LineáriHOi____ ________
12.3.1.1. Lineám opeinUirok k»riáta)H««»te notiniija.
113.1.1 Afolyt<moBliiicAriiio|»erito«»kh!H! i ------
113.1.J. Operttím»pwi.ttikkt»uwrswjiciAj»............
12.5.1 Folytoiw.liiicámopa*»»kB«>W*-t^^ ------
IZ5.1 Alianiiiioticril ' ......... ■ • ■ ■
116.3.1. Of>ai
12.63.1 Op««t»ri>iM<ktniitu
12.3.4. Folytom»liiiarófiliiki<mÉWl......................................................
12.3.4.1. Defitiúiö.........................................................................
12.5.4X PoIrtiMaalmtiriKtailKteálakaWIlMMtn^
I2A4J. B 4 ytm w *lw sb i.h iiü rti]«lo klA li«................................
12.3.3. Ijir t iB fa A rioiÉilA a tw y w M * ........................ .. ....................
113.6. Koovnc lukimaeokclvéiaatáMt (<xMvAl««ttÍM )..................................
113.7. BauálbtírwnAadv U frk .................................. ................ .. -
12.fi. Aifanj>aho|.n*lu «A w «m ^to*iA ............................. .......... ...............
116.1 N«nkiiHát»apprát(iriMtjiui«Mtja'...................................................
12:63. ÖiuidjniigiltciiiMAtarak .
12.63^
12.7. K«iip«ktlBJiii»H*fekDnq*kt«|«t*t^.............................
............
12.7.1. !<Mii>titt«d(komi»kiTáib»iiiiM^ . ....................... -
12.7A Kompakt opcriUorak...................................................
12.7J2.1. AkooitNÜctotierátoríoRalmft...........................
1Z7ÍL2. Kompiikt lineári* opcritofok t«toi<faw< g d -------
1 1 7 Ü £Ínn^|»<uiBeb>nvnB»á^ . ......................
117.3. Fiedlnhii.e]i>a)tenutim............ .. ...........................
117.4. Kon>i»tolÍD.^<>porAtnmkaHilh«*t.UtÍMl............
117.3. Kooipiiktöiuidjiinc«tto{i«ritondctiHUlMit4árM............
118.1. Példák DBBdiiM«iw(>iKt«i(>rni. . ................................ ..
IZSJL NmBi«aMÍ»opM*t<>nA difltwid lBlrtartg*....................
12.8.3. ."ímrtoo-inádiiaer........ ...........................................
12S.4. SdM,uder-ft!i!H*liont.Elv....................................... .. . .
118.3. Lerav-Sd«««fcr.diii*k!t........................................ - - -
118.6. Poaitív.iMiüiiiBÍífci^áWirok--------------------------------
118.7. MoiiBt™opi3átorakB«Miirfi.tl>n»im ...........................
J2.9. Mérték fa LphraEiHí-tattWil......................... . . . ..............
12.9.1. <7-»l«eh7ákfemírtélB.k ......................
12.1)2. HírhrtflffiggvíwM ......................................... .. - ■ .
12,tí.a.l. MérhflW függvény................................ .........
12.a.a,l AmtobiítöíÜBBVÉiiyíikowtMyAaaktulttjdoBsáffM •'
12.U.3. ................................................................................
12.9.3.1, Aa íultBróI <k-EiiI.iiiyi«.....................................
12.9.3.2, Aa ÍDtiiKrAl [ifihány UUjd«u*á(pi......................
12.9.3.3, Kon¥wg<mci«lít,<.lf>k................. ....................
12.a,4. Lí-tuttJt...................... .............................................
12.9.5. Üí«it,ribiki6k . ............................... ...........................
12.D.5.1. AiwdAliumttgiíű^kfiplrtP ...........................
XXVI lartohmjegyiík IbrtdwgqBia-* X X V II

§
12.9.3.2. AltjütooriUitt draivált . . * . .......... .. .................... tiffl 112.7. A térbcU diflcreiiciálsxAinltáBAttckiotéw...........................................
12.9.5.3. Disüribúció..................................................................... 662 13JL7.1. Vckt«i»ualttíkttíláfri.«i^»diínaar^ ö««Siiiliikí»rfi-
12-9.5.4. Dw*trib4d4tlíri»*Itj» ............................. ........................ 6B2

SSSSISSSSSSISSI
112.7.2. A <«
13. Vektoranallzis és 664 112.7.1 Diff«iwi«ldpa*torokwimititai^ .............................
13-1. Atówlmrl«iű«pfo*nliii*i........................................................................... B64 111 Vi-ktonniaökíiilegiíl***................................................... .......................
13.1.J. E«vpi>Wtfraim]rtar.iMiUrig«gVÚ^............................................... 064 113a. VoiiiiliirtíBrÜöpoümii^ .......................................
13.1.1.1 IVIinldók...................................................................... 664 133.1.1. VonalimcTFál vckU»mcx2ben . . .........................................
13.IJ.2. VcktoHiiggvíiqrdiflaináAIbáoyadiira ............................. 664 1111.2. Av®naBntegnUn»rdiiuiikaijcfcait^.....................................
13.1.1.3. VdnorffiggvípyekdiaOTraiáJ™ ........................... .. 66* 1111.1 A voiuliittegrtl tukjdoiaáeM ...........................................
13.1.14. Vekwdn«vít>KkT«yltii^wrfcitó»!..................................... 665 133.1.4. A»imaJiiiU*rtl.inintitiáwdtaJÚ«Uteioe .
111.2. S ln tá m n ^ ................................................. ...............................
13.J.2.1. Sk»liUiW5«S™gy.*a«pooüÍleK«ény . . . ...........................
13.1J2.2. F«»«ii»bl.skalirim-»ak................. ..................................
665
665
665
l l l l A Kmisimi«vvacy|»b»ciáiaii ' ' *! ............
133.2. Felületi in »*g rtl...........................................................................
lXl-2.3. S b a » r i i i c a a m t i p i a « « ............... 666 113.2.1. Síkbeli IcRUiftilBnbvdctcin------ -- , . . .......... .. ...............
13.1.2.4. &müfclÜktek*«sráitTOiuihk.......... .................................... 666 1335.2. FcUilMiiutiválkkEáiiiltáaii^ - ................. - . * . . . . ------
111.1 Vckbimicaek.................................................. ............................. 66Ü 11333. FrlSkiiintasrtlé.Bi«xa8uxus«..........................................
111-11. VdOann<!St<v»ey«^ktoríáfe.<a>£vtitoiédaapoii^^ .. 666 13.3.2.4. IL t4 ifm & 4 ö ir titiiti^ k »«m ItiM d «< k »ö g d lt»]i^ ^
13-U.2. F<mi«whl.wkt<Kmeia. .................................................... 667 saeibni.................................. ........................................

iS llliS § § iͧ § § S IIS

111J .1 Aw fctan ni^ o»g^ H lá»> b > W > aaáfcj^ ^ ............ 668 1133. iDte^áhétdek.................................................................... .........
111.3.4 Attórte qsyik térbdi imonKntonaidBzeirfi egy m á ! ^ 13,111. GiiuMÍnt«gt41t«MeéRiiiUs>«lfetmaUja...............................
vpktoniMseSttiegHléábaa.......... ......................................... 6C9 133.33. StokisiuUgtahMBle.........................................................
111J.5 Erffwoniilíik.................................................................... 671 13333. .......... .............................................
112. TM*eli4iferonil*tiiníU«......................................................................... 671 114. Mraflaámítámfc.......................................................................................
112.1. Inlnyntnirti *> iéríqg»ti diffi»«d*lhámwk. (dmváU). ........................ 671 114.1. T
I12.M. SWátiwaöiitaynicnüdifereiBSáibS^^ ; . . . ............... 671 114i 1
112.1.2. V c k t o r iD i»d i™ y i«> .a d ife « o d Ílh ^ ^ ......................... 672 1143. PmitB«rfÉonÍ9i»k«*u>nM«4
13.2.1.J, Tfrfo6«tíá™ g¥léAcUdiffiaradállíál^^........................... 673 1143.1. P<nittat*iCc»ik*alnin«áis, . . .
13.2.2. Sk)dÁnnntfisr«di«w.................................................................... 673 1143.x Pontwert tön<v srcvitAcite ten .
13J.2.1, Gradiíö* definíciója....... ................ ................ ................ 673 114.1. Mc!»ksttpcn»BÍá«ij«- - .................... ..
112.2.2. C3radi«»ésii«tymeritítÜfféiwiahái^^........................... 673
11^2.1 Gr»aiewé*tWoí»tidifft«aa1áOiito)»d«............................. C74 1 Í4 Í4 Í Fdytoua ConáwlQuUlt ” “ ’ I
13J.2.4. A ipwUwiK lüvAhbi lul«j.iuii«áeai......................................... Ö74 13.4.43. <W&jg!alás
112.2.3. SkalártiLiariSBraJu:»)tp kötáaböaS toonfeiátaiuuJnwinM>t9i . . . . <>74
112.2.6, MawkAiés«s!ámítái3BEal>iiyíik ................................ . . - . 674 115.1. Laplaowfiftn
113.1 Vflirtorgwtoi*................. ........................................................... ÍÍ75 13.53. PtJÍai>ii.difia«Káélt8ywih* .........................................
112.4. V(*tírtit.iWfi<iÍWlg«wAia............................................................... G75
13.2.4.1. AdívprKfliifiadrfnírióia . . .................................. ...... C75 14. Komplex függvénytan

112.4.2. Divn(Bwiam«|?>dM«kűíönb5iákDCffdmáte^^ ... 67(i
13.3.43. A tiiwsrsfitma mflvplrti iwabiüyai .......................................... G7C
13.3.4.4. CetitrAlis mraí .üvmrgPndéjs.............................................. 67<i
13.2.Ö. V<íkt(irm(«a rotAciftja ................................ .................................. Ci76
13.2.5.1. RotActAdnfinídÓja...................... .................................... 67C
112.5.2. IU>tAcióakQlflnbwifikooitiii»At«reiid«^^...................... G77
112.5.1 AroUdókÍ!./iialtáfli*«ihály(a ............. . . ......................... G78
13.2.5.4. PoloimiAlcis mozö rotációja...................... .......................... 078
112.Ü, NabL«)pt;rAtor,Lni»l«í>e-üp«r*ti>r..................................................... 678
112.0.1. Nftblaojicrátor . . . .............................................. ............ G78
112,Ü,2. AcmWmipiii&toiTnvoaatkoííraám^.Síatiftfeok------ --------- 679
13.2.G.3. Vt'lctorgradinwi............................................................... 079
13.2.ü,4, Aiwblmii>crátorkfitHV«!rB..JkfllmazáBíi ................................ GTO
13.2.0.5, Ul*líuxM)(H!rtóor ....... .................................................... GSO
iS IIS iiiillllll
U l . Egyváltoa*komplexföasvíny.................................................
14.1.1. Fo)ytOQ«MÍg.diireKt]dAlbatóiiÍK....................... ..........
14.1.1.1. A komplex változás fllsKV^nydnfilifrMija..........
14.1.13. Komplex v«t<íMi«fö(|gv*nyhat*rérttícB..........
14.M.1 Komplex víUtjHsÖHfüisKviiiiyfolytotMwáea . . . .
14-1.1.4. Kompk« váJt<»tAB rű«Kv6iiy dificit’ticiáUiAtéaAga
14.1-2. AnaUtíkuafiigRvíaiyck................................. .............
U.1.2.1. Aíanalilikijsfü«gvíaiydcfintdíija . . . . . . . .
14-1-2-2. PAldAk analitiku* fÜKKví-nyiikre . , ..................
14-1.2.3. AnalitikiM m«evCiiyck lulajduiuá«M...............
14.1.2.4. Ssángulármpontok
14.1.3. Koufom iekípe/^Mck.............................................. ..
U-1.3.1. A kanform Ickípcxfai fcigiüiuHt» tulajduuwgu ■ .
14.1.12. AlpgegyweHIbbbniifbniilnh^pexJlfiek.......... ..
XXV lU Tartolornjc^jfift: X XIX

U.IJ.3. ASi bwiir^liUGtűlaöiAmclv .............................................. 707 15.2- I

14.1.3.4- Komplexp.rt«nri«.......... . - .V ....................................... 707 15.2.1. i
U.1.3,3. A raui^rpoífciA d w .......................................................... 70» 15.2.Í.1. I
M.1.3.6. .\fc»ropt<ncs2án»lku:ti7>nf%aleképei^............................. 711 15.2.1JL 1
14.2- lnt«8;niliyi«)compU-»xiWi...................................................... .................. 711 15.2.1.3. Spo;iálismBBy«ydtJd]iÍBB8«<a)«
14.2-1. Hat«taailU« hnUnrMtUui iiilt<ernl............ ............................ 711 15-2.1-4. .4 Diiat-ftle í filBBVÍuy éi n é M M ö A .
14.2.1.1. Ak0nipl<nciiitC|iráiaR&ifc»i».......... ................................. 711 15.2.x VbBzatrai ■ ■
14.3.1-2. KiuiIldtxiiiUxniiiktiilKjdonsáKÚÉBk^^ ............ 712 13-2X1.
14.2.2. CAueby-ftk alaimplrafagpréttytsmalap*^ . ................. 714 15.X2.X 1
14.2.2.1 Cnw±yfiyrÍmegráttftrlqs^Brn»3t£a»!lu6eÓtar^^ . 714 15.2.2J. Saifcjtfack . . .
U.1.3.3. CAi«divüiU«rjatMe|Piiibh!»r6gmcBBcfüsg«it^^ . . 714 15.2-2.4. Invcntiitct?Al .
U-Xa A C W iyfek: o t t f M SonmMk ......................... ...................... - . 715 15.X3. DifiWFnáiÜcgynitpt«k nwg'
14.2.Í1- .Al«aÍtUt»msgvíny(^t«to*aáiiybrJiifija>en ...................... 715 1S.2JÍ.1. ÁU«i.ttí8y.1ti
14.2.3.2. .AiMlHiktMfö lé n y rgy Utianüiyiai k irő l........................... 715 15.2J.X Váitotó«sfÜtth»tój4kd««í«í»wdiH
143. Aiialrtikisfnígí^wkhatvAnysofbaTOtöírjtóíe............................................ 716 15.2.3A Ru^iá&difimndAInsyrail^ . . .
14-3.1- Kompb*.x soTfji kanvFigPnriájA. . , , ......................................... 7IG I5.X Fottrier tniiMfiiDnAdA.......................................
14.3.1.1. KwnpW Higú ............................. 71C 15.3.1. A FbmjcF-tiMnfannidfrtnkJdDHi^------
710 15.3^1.1. F o m iM -m tí^ .........................
Komiilra tnpl twíványsOTwk.............................................. T16 13.3.1-X F«trín^^tcui«fcniáö&faii>««nQM
14-3.X Tnvbr-wrok................................................................................ 717 15J.1J1. A K
14.3.3.AnwnbtifcwfaÉyltóÉerlvc . ................. . . ..................................... 718 13J.1.4. SpedaibfÜEKvöiyi!kk«tiln|BV&Q« -
14J.4. Uwíwt-wirfcjt*. ................. .. ................................................ .. 718 15J.X £Xflni»á«li«vonlBUiki]ic8DÍdiM R n^^
14.3.5.lisoliüt wimpUiró punmt A» a. njgktmUMÉWi....................................... 719 15.3.2-1.
14JA1. büWtBingiiIá™ portok........................................ ............ 719 15-3.XX I

I4.X5J. Elliptik™fii«gvftiyck .............. . .....-....,

14.3.5.2. M<üwmorffa)wvhjyri(................................... ....................

14J.5.4, Rirsktuum.......................................................................
719
719
720
15.4. Z-tmaa
15.4.1.
15-4-1.1- Diszkre füflr^qiclr........................ ..
14J,5.5. Rwkhiiimtad............................................. ..................... 730 15,4.1^ AZ-twnMrihw»*nift<|plwfcMi « ..................................
14.4. Valá*itit«griU<Amcelua«n«rá»»kc<i>pb^in^^ . .................................. 721 15.4.1J. S zá m n M »«M )«k .................................................
14.4.1. AOuuiiy-fcfcitil(TtrAl/onn[itók»dk»to««i».................................. . - 721 15.4.1.4. K«po»l*tHL«|d«se-t™i«ribniiÉdó^......................
14-4,2. A roodmwi«té*ri«ltaaw»>»áw .......................................................... 721 15.4.1.5. AZ-liwaífaniiiidórovertálto...................................
14.4.3. A Jowiw>.hiMM»t ■Hwlm tiwi. . . -------- ...... ................................. 722 15.4J. A Z -ti* w * m á á ir ik r fi«i«ÍM l...................... .....................
14.4J.l. Jotéa^oiuiui............................................................ .. . 722 1S.4J.1. Lijif!*ii*diffm Tid««Bifctdt«Üt^ --. .
U.4.3.2. PfcHAk Joni«>*cm»dbÚn»»áe6i » . . ............................. 722 15.4-2.2. M »o d n M la d ia en a id «w «rirt«k (k w *^ ^ .
14.5- AJaobrai fa cfemi lawwmidpw ÍÜBsvfai-dt............ . .................................. 724 15.4.2.3. lUMdnSidfl ilffioeDcuqarmkldi .
14.5.1. .AlBchnii filsgvíuypk................................- .............................. .. . 724 15,3. T
14.5.2. FJf-joi ttiinsaicpuHr-iui rritwvrJiy'*............ ...................................... 725 15.5.1. Jelek...............
14.5.3. Görbék <!(Ovnlcit*kompkw(iWtb«íi....................................... 727 15.5.2. ...
1-LG- Elliptikidifüggvtüiyck................. ................................. ................ ............ 73Ü 1Ö.5J. WiTOÍettnMUBfon
14.6.1. A/eUn>Liku><mlPtcr£űi)kk»lviUóris»:fÜBf^ . , ^ . . . . ......................... 730 15.5.4. Dkskr« wüvdct-t
14,0.2. J«cübi-f.;ir(utaíwnypk , . ................................................................ 731 15.5.4.1. Gyontw
14-6.3. 'llií.tamiwvínyck............................. . ....................................... m 15.5.4.2. DL^JtrítHw-wíiwlrtt*
14.6.4. W.;ifwtf,w^ftlí-fíi(«vft>y^k................................... ................. 733 15.5.5. Gábar-trwfflrfbmídA........................
15.fi, WalstfüggvÉnyuk............ .. . . ....................
15. lntegráJtrao8sformAcl6k 735 15.6.1. Lépcaösfngprénynk.............................
15.1. AaintpgtilUMB«fonnád6foB.iliii»i........................ ...................................... 735 15.0.2. W«li*-rend»zcrpk..........................
15.1.1. Aa btogiAtt^ w Jbnnáw .................................. 735
735 16. ValónzfnűségszáiDitás és matanatikfl] statisztika
735 1Ű.1. Kíimbinatorika ................. ................... .
Is iu ! ^''ini^^l^^fe^wtóékUnPíiritAss'................. ! ! . ! ! ! ! ' Í ! ! ! 735 16.1.1- Pennittáctók....................................
15.1.5. TBbbvÍltoi.i«mggW>ny**int«grAltrnniwfí>nnádóL............................... 737 1C.1J2. KombinteiAk ....................................
AzmtcwíUtrRn«7.fQrm»áókiUkalm*aésEÚ * . . . ............. .................... 737 16.1.3. VwiAridk................. .......................

XXXU Tart«U,ftt}m^<‘k
17.3.2.3. GlobAli*h«m>klimkusbif.irkáció);.................. ............... ..
17.3.J.1 AtönuaídhomUs*......................................................
18. Optinwlk&Ii«
ia.1. Liniári»i>rogr»lní»*«...........................................
18.1.1, PmbWni<üelvrtísÉS|i(«mrtnaiábrá».tó. , - . ..................................
18.1.U. AUi«rtri»pr.w«WJ»WfrI»d»taWQa,* ..............................
1Ö.1.J.Í EgyiWit<l«*fi|paakiianKgo!dé».......................................
ia,l,Z Aliiie4™pn^{i»a«Wás«lapfo(5^hiMi.iinai^^................................
18.1.2.1. C*ím iÉ*bto»....... .. ................................. ..
W.1.2.X Alinc*ri»pi<«nHD«i*á«ato .......................
18.1A Ssiinptex inótUwt............................. .............................. ..........
18.1.3.1. SjsiiujAatUbU-............... ................ ...............................
18.1.3.X
18.1.3J. Egyk«*Wi®mptexUWiiii«ishí.tánBáfla...........................
18.1.X4. M^doatntttniinplcxoiádraer.................................... .. -
18.1.3.S. DiuUUA»*lintóri8oi>Um*ii*Stód^ ..................................
18.1.4. SpeeMw üiiotré.optiii«li»aljtoi frlnrfrtofc............... . ................. - , .
W.l.4.1. SzAlUUn feladat........... ................................................. ..
1S4.4.2- H«atóímMWíMfptad«t....... ..............................................
18.1.4.3 ElosztáwfclwUt....................................................
15.1.4.4. UtMAilsyiwItproliUimja......... .....................................
18.1.4.5. SütW w lw AáÍPUd*!.................................................
18.i NomUneAmprognuiwíA*...................... ..................... .. - ......................
18il. Piwl.lémafyvrt*<i.rlmélrti.Upok...............................................
18.M.1. ProUtómaídvetó................ .......................................
18.2.Ü Optinuűitári ...............................................................
18.2.1.3. Dn*JitAi«toptiiiia!iwlid>ad...........................................
18X2. Sp««*la iMTOliitrAriiinptimitlti^Mi fejadatok..................................
18.X2.I. Kühvpx ftpw*n«üi^ • - .................................... ..............
18.2.2.2. K™l™tiki»optÍjn«a*álá» .........................
I8Í3. M(íplrf»anió.fawrPj<k™lrat(kusoptimalís!aMfr^ ................
18.2.3.1, W J tcljárw ............................ ........................... ...........
18.X3.2. Hitórclh-d’EwiKHíljárá.................................. .............
18.2.4. Niim«riki»km«iísiflliárft«)k ........... ..........................................
18.2.4.1, Egydim«uáó*ki!«»és........................................................
18.2.4.2, Mmiiumiikfii!>i^n.dm«iuTOsnukUdDrav(!ktArtiit^...........
18.2.5. Elján'iitfdtrtf^lTiHWilifrJwUtokra.....................................................
18.X5.1. Al«gmBWlctehb<:sókkenöir4iiy«rijárts(gr«ÍÍCTatnr>d.«^^ . .
18.2.5.2, ANr-wton-w6HwwMkhlin«?«»ft ......................... .........
18.2.3.3, A konjUKáll Biwlwwiek mödassettí......................................
18.2.5.4, D«yi(Íou.FktdieraHP<wreUm&isieíe(DFP) . > ....................
18.2.Ű. G r«!i«i« mikkm <.wml3Ltedsfcltótcl«, fbMau>b» . .......... .............
18.X6.1. Mt^eiiRctlfU ÍTAoyok teüflisacii!
18.2.6.2. A vnHUrtt grtKÜPTOwlí luódBwn; .........................................
18.2.7. lirmtatB-te korUtrBic-nnA<L-wc.rrk ....................... ..........................
18.2.r.l. ..............................................................................
18.2.7.2. KorUtOíAíidjAfáK........................ ....................................
18.2.8. M<rteösll«>k inótliMre .......... .............................................. .. . .
18.a. Db^WdmMmkiwoptiiwJisu'ÜAs........................................ .................
18.3.1. DiwkrfttiUutuiiikiisoptimnUs^ . - . * ■ ..............................- . <
18,3,1.1. ri.lftprhA. .iöulÉíii foiyaítiatok................. - - ....................
TartaUim}m^ék XXXUl
18.3,1,2- DmomikmoptimülwAlítfiifBlHílaiok........................................901
18.3.x Példák ftííffikrétdant&ánujddkkrP................................................... ...801
W.3.2.1. Bcvásirtólri feladat.......................................................... ...901
18.3.XZ HátizsAk-frladat............... ............................................ ...902
s | | ÍiiílliiS ig 8 s s S g 8 ÍS S I? -S S S B IÍS IIII3 S S a ia S S 3 3 3 !!5
18J.3. Bdliiwim-réfcfuiikdimálíBJWib^^................................................... ...902
18.3.3.1. A költü ^i8ev«DytnUjdonm«M............................................902
18.a3i A Ainkrioaátqnmüetck rafgfogalniaz&A....... .. .......................903
I8J.4. Bdlmaiin-SIeoptinialiUtoi kritérium ................................................. ...903
183 3. Bcllii»m^Gycfii]ikáoná]fsy«iüct.tD^........................... .............. ...903
18J.á.l. Animimálé)kötliié«tiiitlhAtAiatta» ...................................903
18J.5Í A z< ^ á l»«L ta tc R Ía im ^ tÍn »A M i.....................................901
18J.6. Pddákfuiiki±>náh«yriilrt^niÓd>!wr.d^^ ...................................904
18^^61. Oplánális vi«rU!<> otíabH^i.................................. ........... ...904
18.3.6J- mtűBik-fcladíil ............... .......... ................................... ...905
..
19. NunerikiE inádsenk 907
19.1. EgytfiUHrctlo«.iiendm<»mqsp^ ............................. ...90T
19.1.1. ItcTáó»eijáiá«>ÍE................................................. ..................... ...907
19.1.1.1. S2id«>r»aafVHiii«mnMi^................................................... ...907
I9-M.X N«!wton.dj»ri«............................................................... ...908
19.1.1.3. R<«u]at>bi.................................................................... ...909
19.1.x Pdinranegyatlrtrk nw8«>l(láN>....................................... .. . . _______910
l a i Xl. BmiKr.di«Klra*.......................................... ................... ...910
19.1.XX AgyaiEaltclbrlyeillMlín^......................................... ......... ...911
19.1.X3. N u in ö 4 n s rij«ri«k ........................................................ ... 912
19J2. EgpaileunubwdtiiümrrikiBiiK^ ............... ...................................... ...913
19.2.1. LúieánsegycajFtríudia^vk....................................... ....... ............. ...913
19-2.1.1. Hátdxbánm »»e-fidrtiröád^.............................................913
19.2.1.Z C%ol«Í7-«l}«rtHBÍinnirtri]cm>nibn^^............................. ... 915
19J.1.3. OrtoEömiizílfeicliAróok ....................................................916
19.2.1.4. Itöádótdies. és cgytiukörtilépísAfel............................. .....918
19.2.x KcmBneáriseEy™trti«ídB*Frdt........................................................... 919
19.XX1. AltdSnOBifaíárMseiíárá*. . . . . . ........................................ 919
19.2,2.2. Nnwwn-djáii................................................................ ... 920
19.X2.3. Gaii» Neirtaa.«lJ&ráKdjff(miHd&lia»«Ik(U.............................. 920
19.3. Numerikus útkBTáláa ............................................ .................................. ... 921
13.3.1. Áltiüiüoi kvadiartw&nmiU.......................................................... ... 923
19J.X lEtepotiraislcvadMvtűrat............................. ................................. ... 92!
19.3.2.1. TfreláayöaKw* . . ........................... .................................... 922
10.3.2.2. TrnpéKfonniiU................................................................. ... 922
19.35.3. eennit.^fclt.-lr»péatonnul>.................................................... 922
19.3.X4. Shnpflon-fomiulA....................-........................................... 323
13.3.3. Oauss^típiBiO kvndrnti-irAformulAk ................................................... . 923
13.3.3.1. Gaiu»-kv*dmtúmfonnulAk............................................ . . 923
13.3.3.2. Lo)»tto~(%!RkvednttámfiHttiilUk......................................... ... 924
l‘J.3.^. Romberg-eljári* - ............................................................................ 924
19.3.4.1. ARombei^j&rAialBoritimUl. ............................................. 924
19.3.Í.X EsrtT«pol^órlvP................. ; . ......................................... Q23
19.4. KfiiMn™ecsiiíffsrenx;íAlBRyTOkt«kktVM.lfWmoRoWátó....................................... ... 926
19.4.1. K..zJ(.tiérték-fcladat(ik....................................................................... 026
19.4.1.1, Etdcr-fEtepolisouvnii«l-íyill*i - .. . . .......... ........................... 920
ID.4.1.2. 4-wtetldŰ Rtingí^ K.itUH-íiArAH...................... ■......................927
X XX IV •ÍVirtal0T>.jcro»«jt
W.4.1,3. Tc-.hbWpiwweijáwiwk ^ - .............................
W.4.1.4. Pn-<liktor kürrektor-módwwrek..........................................
19.4.1.3. Konvrr)^Ti™,Jm»«rtwHiví*»b^^ ................................
19.4.2. Percmcrtik-frUdnlok ......................... .. ........................................
19.4.2.1. DiffwiM-Umfirfsaerek........................................................
19.4.2.1 Prthirfügsviaqr-múds!« ....................- . ..........................
19.4.2.3. Cíljwid«»refc............ ..........................................- . .
19.5. pMciili»<li»TelKáéIi«ywJrUÍiifi^^ ............... ..........................
19.3.1. DiífeiniáwuíJshír.......................................................................
19.5.2. PrtlttűÜBKvraiy-iiiődinBf.................................................................
19.5.3. Ví8Md.Tii-iiióda«i (F É M )..................................................... ..
19.6. AppMxioiádö.kk-gy«iktó«ániítí».h.-wiiKjmkim .......... .......................
19.6.J. Polinom-úttttpntórió......................................................................
19.6.1.1. UltOTpiiIndqs fciranda.................... ...................
19.6.1.2. Ufcnuiet^rdi^inb^Adö . . . .........................................
19.6.1.3. Aitkm Nmlh>-urtaiMilMHó. . . ......................... .............
19.Ü5. Ka»^b«. vrtt »ppwwnulriA..........................................................
19.02.1, Folyt.im«frU,Uv,iKnmAkiowJ«-td( .....................................
19.6.2.Z D«.zfcrtt frWto. ------
19.6.2.3. lÖl.bdiiu«iaifcfcL«l«u>k..............................................
19.6.2.4. NritJiiit-áróniNo'wtwJtöJíp-íy^ ..................................
19.6.3. (iH.b«Tr-»fq)it«imád6 ....................................................................
19.6J.1. AfoUdnikilű««.és«*h*-ni«lám téíd................................
19.6.3.2. A Csrtisw-polinaiwiraUjiioliságst....................................
19.Ö.3J. Rrowft-Jűsorilínw............................................................
19.6.3.4. DbdiiftC»bi»v-4q^>racm)A4^ési^i^^ ------------- . .
i9.t.u .‘ ^ 20.2.5. Vdtíorok és niátmnk mini listák.............................
19.6.4.2. GyotBFouriw-BwwfijrTOÍrióíFFT).....................................
19.7. Görbík«fctólriok*brtoc»tófflsptin^»gít»^^J .......................................
10.7.1. HMmnriftikiUpliWM*....................................................................
19.7.1.1, lutoiwlAdússpUoM*....... ..............................................
19.7.1.2, K»íR>Taltt3BpiÍiwM>k ................................ .......................
19.7.2. Kírt^ariiáfehuitiíílíokiiíipnmMjk------ : . ...................................
19.T5.1. A krtdinifinzBhshamuwiitírtfqJine^ittalajífai^^............ ..
19.7.2.2, Kpnlitniiiiiürt* himnadtoká iittopoláctósspliiie^........ . . . . .
19.7.2.3, Kétaúu<3ijá*«UH«u«Uoküfcfesyöilftó ........................
19.7.3. Görl«kAiWQlrUÍ&!rartcm-Bé»isr-»ÍKáaiífea.................................
19.7.3.1. A Q- B-|!ürt>i-áliriiwU»dve .................................................
19.7.3.2, Ű-lí fdíUrtjitiíiisóUU . , . ...................... ....................
19.8. S*Am(tógipek hiu-tnálAU . . ............. .........................................................
19.8.1, I3«l«i i«tUl)rju»lw......... .........................................................
19.3.1.1, SxíinirCTKiffflWok. >................ .............................................
19.8.1.2, BoWíDMmáhrAwláií ----------------------------- ---------------
19.5.2. Ü(Vi*wln,ftíter>knAlfrl!ftpí!mim<rrikiis hibák . > . ................................
19.0,2.1, Brv™.tÉ«. liilHíUpusok............ .. i , ....................
19.8.2.2. Nc»riiiiJí-^t tijnrai^tfirtuk fai kcickítós................. ................
19.8.2.;j, Nillm!riku«»«AiiiítáíiokiK»t™ság3 ------ ------- ------------- -- ,
lS.íl.3, Nnmfiriktwmí^«m>kplUrtoJmraftproRiamkönyvtítt^ . ............ .. . .
l'J.8.3,1, NAG-kötiyvt.teiűt..........................................■.................
]f).íi.,T2, IMSI^kftfiyvtiU-........................................... ...................
W.S.3.3. FOHTllANSSLII ......... ................. ...............................
3Wo.Hjrgyzejl XXXV
19.8.3.4. AacboiikÖnyvtAr................. ..................
19.5.4. Szániitó^algehnűreuitaKrekttlkataBrfsii------ . . .
l O A i i Mnjjp 1 !!!!!! 1.!!!' —
20. \UtematilcaipraeraiiKSOina»*
20.1. Bcrcart®.................... ..................................................
20.1.1. AmtCTiuitikiBí>itigianicwiiii«okiwMjíílk-ii^ . . .
20.1-2. Bcvraitó példák» MoiitoíwhbaJkíaiiMiíAsi wrUrtekríl,
20.15.1. KéjilctlBaefe.........................................
2 0 -ia i Nmnrrikusíwimiuwk.............................
20.15.3. Gra&kuKábritoUeok................................
20.15.4. Pio|^iuuinteaiuáiDllds«|>Mkörny«xetbeti . .
20.1 AiiMl«inaíikaiprogra»0O «tB «R o k W *p ltó ««h »s ^ ^
30.1J.l. Al*p»ütóai»rke»tiriaitek........................
2B5. MAtbenutica.......... .......................................................
2UL2-I- AJ^^lvetós»lRrl^i!*ftielnnpk........................... ..
20 25- SziumbrtaolfeaMaíbnnfttiefrhw...........................
».25.1 A «ámak«li4tijpiiMaA MnUtiamtii^-lNn - . .
20.2.2.Í Speciális MMinok .................................. .
aoj.2.3. SútiKikAluáioUttéBkDnvTrtálán...............
30.2.3. Afoiitt»ap<!ráMrak............................. .................
20.2.4- Listák............................. ....................................
2D.2. Í 1- Fo6iJoDiniji4eaUls..................................
».2.45. Töl*«m tü fo tó k .....................................
205-4,3. Möwkrtcklirfákbd..................................
20.54.4. Sp«;iáli»l»tÁk.........................................
20-lS.l. Máliiíliírtáklétn-hsaásn...........................
205.Ó.Z MfivrJetrJt mátrixokkal íswktankkíJ --------
20.2.6. F5j®véiiwk..........................................................
20.Z6.1. AUpf5g*rtiny«*.......................................
20.56.2. SperiáliifriHSvéayek............................... .
20.2.6J. TiMsurnggWayek................. ................ ..
20.2.7. Miniázal. .............................................................
205.8. Függvényműv«fctoÍ.................... ..........................
20.2.9. Pwgnww tís........................................................
20.2.10. KiegéOTtéwk a »áiit«tsh«»,infwroáci6k.»lwiictBk . . .
20.2.10.1. Knntcxtiiiiok,HttriWt«mok........................
205.10.2. Informádék......................................... -
205.10.3. Oücnctck.............................................. ..
20.3. M aple...........................................................................
20.3.1. AUpvctőSfflükcintiricmok .....................................
205.U. TípiaokéRobjektumok...................... ..
20.3.1.2. Bevitel is kivitel.......................................
20.3.2. SzámábrázolásaMiiploben....................................
20.35.1. A smtnok «i*pt.(pti«ú « Mnplr-lwn...............
20.3.2.2. Speciális s7.áiiiok . . ................................
20.3.2.3. S=«Sinok Abrámlés.! 6. konvwWlíiw --------- -
20.3.3. Fontos operátorok oMsplf--bon...............................
20.3.4. AlscbttúkifejraÍBek................ .............................
»).3.S. Sűiosíatokéslwták .................................................
XXXVT Tartaiom}tffít:^k Tart4ih>j,j^4yzA X X X V II

2Ü.3.fi. TAliUiM»l-ó»töiuli«tniktilrii!i. vektorok és iriáíTixok................... ........... lOOf) 21.3.1.5. Aüa‘* +kifcjt-KÍ-)it tartAltniwóint^Alok........................... 1056
20.3,0.1. i»i>lAíttt-í*tömi)iilmktarák ...................... ........................VXXi 21.5.1.6. .^ a ‘ - i ’ kifbii,w».ttttrt»liiuaómwgrAIok . - ........... .......... 1056
20.XŐ.2. EpUimenziÓBtránhftk..........................................................1001 21.5.1.7. Níbáíiy tárt [HireiAiw türtckre bont*™.................................. 1056
20.3.B.3. KítdimPfwiiVi tómba*..........................................................1001 21.3.2. IÍT*rionSÍi*fíÍggvéi>wkmt.rgrAtj«i-................................................... 1057
20-a,0-4, Vclttarukra fa mátrixokra vnnatk«»»sp«iáljsiitjisitáflak..........lOOi 21.5.2.1. A v^»o*±Í*rkífrjc*í«krtt«rtjilmw!Aiiil*^ffálok............... 1057
20.3.7. Fűggv<-iiyckó».>pCT«nrok.................................. ......... . . . . . . . . 1W12 21.5.3.2. Egyph.» ^ kifry'W.it iMtalnuMŐ inlgyálok......................... 1057
20J,7.1. Függv*nypk................................................................... ..IWH 21.5.2.3. A y/STTi kifcj«rf< Urtnlumzá intfi!táh.k........................... 1058
iU .i.7.2. Operttotok................. - ................................................ ..1003 21.5.2.4. A y/ITTT, fa ,/TTT^ kif.ri««s.-tat tartnlmaaómtrgrálok - . . . 1059
20.3.7.3. DiffwncÜÜopCTiUir,* ......................... - ......................... lOO-l lOGO
21JÍ.2-5. A ...........................
20,37.4. A OHtpHloaílü* .................. .............................. .. . 1004
20.3.8. Prosr«i>ra4»ftM«pl.-ben ............................................................... 1(XW 21.5.2.6. A kifej tjitiilniMá intgitái.A........................... 1061
2U.3.U. Kii-p*ui™ k«sánt«áa»)^m 6» w á ^ ............................. ..HXB 21.5.2.7. A bfrjncíitt tutalmaráintrKrák*........................... 1063
20.3.9.1. AMaptiskSnwtáfhirenilUta..............................................iOtÜ 21.5.2.8. A A ^ T S T T Í kirrje»h.t tniUilinioA ---------------- 1065
20.3 9.2. Kümvwti vAttiisak.......................................................... ..lOOö 21.5.2.9. EgyÉb irrnrianálii. kifrjorfsrfert tAiUtmaü inWgiAiok . ............ 1067
20.19.3. Infonii»dáki**rgitsrs..............................................
20.4. A tiutciiHtUaü iwogrBrocsoraaeok aUsdnuufcia.............................................. ..1006
20.4.1 Algrbnii k ife jle k k w í « r ...................................... - ................. ..! « »
. 1005
XésAhm......... .........................
2I.5J;-10. Rriransív fnnnubk « biliniuülü diO!ivlKitíU)UgrfitÍ&MiÍl kisEám^

21.5J. l>ienflDiiwtríktiafÖJBlvte)«kmtq^ ..............................................

1067
1068
2U.4.1.1. MíitWsticn ................... ................................... ......... 1006 21.5JÍ.1. SnoiHziriggvíiiyt tiirtiünwxA íntcisi^fc........................... 1068
20 4.1.2. ........................................................................... ..1(WS 21-.>;J-2- Ak™ »iW a«vén ytt«íln »!iA in tí:B rilok ........................... lOTD
20.4J. E(tyrnk"ií>k » tfgymilrtrml!«wri( iuegoM*a....................................... 1012 21-5J.3. Araúiiu« rákaqüiii»dü«p^fl>rjMlJatJ>liDMwji]M^^ . . . . 1072
20.4.2.1. MaUwnwtlk*................................................................. ..1012 21-Í3.4. A tJuigritííaBsv^^tartjJmiMúiiilns^............................. 1076
20 4.2,2. M apfc............ .............................................................. 10M 21.5.3.5. Ak»tjiiHb:i»dri^-i4vttArtalniiunintrg^^........................ 1076
20.4.3. A linoón* alffpbnt etemPÍ .................................................................. 1010 21.5.4. Egyéb lr«H»D™^cns^H!vmyrfciIl»*jp^ ................................... 1077
20.4.3.1 ..................... 1016 21.5.4.1. AhitK!rbnÍiWf^vAnyekÍDti!«(Aljai.................................. 1077
■Sa.i2.Z ............ ......... .. ...................... .......................... ..10I» 21.5.4.2. Exponfinriáln (u**»ényrii ÍDtcKrAtjiu..................................... 107S
20.4.4. Mfmtirití-íta ....... ..................................................1Ü20 21.5.4J. [xii^lmurfüjwvniyt* in ti^ A lj«i..................................... 1079
20.4.4.1. MrtlKMUHK*............................................................... ....lOaO 21.5.4.4. Atrisi»«irtrikn*riggv#iiypkinwneii»kitit«siálj^............... 1081
20.4.4.2. M a íílr............................. ............................................. 1023 21.5.4.3. A biperbdikiw föes^-aiypk invcneüwk »itesri(jiü.................... 1082
20.5. SsAmítAB*pnoíTnfik<i.............................. .................................................10» 216, Hatórroottintígrtl......................................... ................ . . - ............... 1083
20.3 1. üríifitoi*M»thniut|dk-w«.............................................................I « » 21.6.1. TrigpnonirttÜ!!* f5»p-fiij*k intq!riUi«i................................ 1083
20 5.1.1. Asr»Bk»«l»pi»i............................................................... ..1026 216.2. EsjwueiidiliíKigpíínrri[h»tAt™nttfa)t4^ .................................. 1085
20.3.1.2. GnűikKuclrmck............................. - ............................... 1027 21.6.3. lx«aritlmklLsffiggvtaypkh«tjto™«rttintegllUjM................. 1086
aO.3.1.3. t!t»Hta«iopcir*....... ........................................ .......... i02» 21.6.4. .AlKpb™f5MíV^«.kh»t*n»»«int«TSíAlj*......................................... 1087
20.51.4. A F iifik iistó ré»ifc«tm t«d »........................................... 1028 21.7. EUiptikisüilí^^..................................................................................... 1088
30.5.1.5. KcUÜmimiássiirWk.................................... .................. 1031 21.7.1. EM&ji'. eiliptíkiMi int*grti f t ) . t = s in o ..................................... 1088
20.3.1.e, GŐrWkpíinun6tíiwM>róaf)U«t ..........................................1032 21-7.2. Másodfajú dliptikiis iiiUTsriU E (v). * ). t = án o .................................. 1088
20.3,1.7. F-trIflli-ipJt«t6rRÓrbc.kábrtiada8a ......................................... .1033 21-7,3- Telje. cmpukusiiil«grat= M im ................................................... 1089
20,5.2, Grafika «.M apk'-vd.......................................................................1035 21.8. Gammarfiigsvíiiy....................................... , - . ..................................... 1090
20.5.2.1. K«.lim«iaAi ur*fik»........................................................ .103.1 21.9. B™l-^nggví«yek(h™gcrfíig8vái,yek)........................................................ 1091
20.5.2.2. Hftromtümw/áApstiifiki - ................................................ 103# 21.10. Legwidn^^poliiKiiDok (gÖmbPaesvényt*]............................. .......................... 1033
21.11. Lsplare-tramzfomiikiö...................... ................................................... 1094
21. TébUűatok 1041) 21.12. F»iirÍer-trW i)n o4á6................................................... ..................... . . 1100
21,1. Gy«kr.uidflroiaulúÁll««lók....................- - ■ ............................................WtJ 21.12.1. Foülicr-koariaiBí-laOTRífomA^ ...................................................... 1100
212 FLzikiü AÍ]iiu<lók . ...................... .................................... .......................... H)W 21.12.2. FotiríBr.*-.!mu!ffi-trajw«fonii*díV........................................................ 1100
21.3, Níhíiíivfíifwv*nylinf.vAnys«rn . . ........................... ................................... .1Ü42 21.12.3. Expoofiiiríáltt FouHar-trJiiiliafoiftitftrIfl................................................. 1112
21.4. FoimnrW ejtís................................................................................ • . • lüíT 21.13. Z-tr«isaforni/ickj..................................................... ............................... 1113
21.Ó, HrttAi-iMMitlHii liituBiíÜ . .............................................................................. .ItlSÜ 21.14. Poiraon^ltwzlés................................................................................... .. . 1116
21.5.1. fiÍgKVénynk int<!«ré)Awi. ...................... .. . ...................... .11150 21.15. Standard norouUmcloszláfi......................................................................... 1118
21.5.1.1. Ay.<lT + )ikifrjryísttjvrtalmaKÓint(:giíilok................... .......... lüSO 21.15.1, Standard uonnálÍB filoEwlftH, «h.il 0.00 < i < ] ,99 ............................. .. 1118
21.5.1.2. A k íu N íiT + r tófcjcíKfort tartalmazó intpfiriilok................... .10Q2 21.13.2. Standiuxl normálb, nhnl 2.00 < t < 3,a« ................................ ma
21.5.1.3. Aítt“ ±/^kifcjtíí!Mt«rt«ltniuámt«grálofc................... ........lO-W ai.ib.\“-riu9-iláa , , ...................................................................... ............. 1120
21.5.1.4. Aí’,a“ ±r'kiffijp?sí5rttnrtnlma7.óm tegr»W t.............. .. . . . . 1055 21.17.Fisher-H3ef-(íloBietita................................................................................ 1121
xxxvm _1

21.18. Stud«it-Wr ........................... .................................................... 1123 1. A ritm e tik a

21.19. VtítUcüraámok i i , i ............... 1124

Táigymutató 1125 1,1* Elemi számolási szabályok

1.1.1. Számok
Irodalomjegyxék 1181
1.1.1.1. Term észetes, egész és racionáüs szám ok
1. Értelmezés; tartományok és jeiatisek
Uüukn(%ó9s» törtacámot, k ^ük a [HXÚtfvdaO, ancfptUvoknt d^uuulUt, mrumófü j;^áinoak ih!W-
í5ak. E íid kapinoUtlxui A kövfni[rxAÍ<>ii5Ww.krt hoíQnAtjiűc (Umí Halmiuílmékt. 2»7. uM.}:
• iitcTiiiéKFtesstzámok h»lmaa&i Íí = ( 0, t.2.3,
• azeg^soámokbalmauu Z = {...,-3.-1 .0 .1 .3 ,...).
• a radonaUssajxook halmaza: Q = ^í\s =■ - abiij pE2, ff
A t«xiDÍKzrtr5S£áma)at a íBcániUite. ÜL iTJuk^ faübé^etc boKtHi^re. A tcnn^sizptes nriH-
n e^ ir r ^ z .«im«t»ak fctmamijuk.
2. Aradimáfiss2ánKAhahna2&nBktubjdoiis4KBÍ
• A rarioTrilis aaijnok halmMn véglgkn,
• A tialmai mufrarff, vagyiit bArmdy kfUőiJtőíttf r«f«Miáli>s:táiii. a fa 6 krarill mfg Ifitft mondani,
busyinclyüt kónbb. mim a m á ^ (lÖBd 2. ohL).
■ A b a W ömoagábnn vKsyi* b&rmrly kft kúIoiihÓKA a rá fr (a c b) racionális a»m köz6tt
létezik iegalAbb egy e (n < e < t) racion&lií Mcám. Ebbfii kövrtkcdk. két kűlŐDhDZQnuitmálte
nűmknzettvígtclcundcUirábbj rarámálin ^sám f ^ u l clfi.
3. ATTbneiíkBiinŰvdetek
ttti trürffcgei mfiiniális i^ámmnl Kt ArituiKik^ mSwIrtrk {fltraeadáik. kinaián, tocnss is oetás)
minflig rivígcAFtök. és enedminyrd mr^iit rw-KinMúi MAmol adüak. Kivarf 3 mi//áraJ mló osztói
aintJy IrAWftíoi: Azo : Ukifejcefiröc^ tútHSértriine. tn<^ UÚKs olynu mcKl^otÁriniDtt raáaaális sízám.
aiocl^ n jt 0 cBitén tc^csülnc a b ‘ 0 = a rgyfnlMg; b« p«lig <1= 0, akkor 6 larioD^
srám Iriift. Az a ^ 0 isrtbcti {tyaknui Alkalmazutl a . U = 3C IvóguHcn) írásmód oem jelimti azt.
bogy e^a^ocKtAsléhctsúgcB; D£(xo|iHna küvíftkriidnllttK) röwdltött;; ha» nfiwHŐnnilÁhoa kŐEdedik.«
tijinyiufc* alwaJát ratdtinbcü vivt raindoi határon túl uövekiKtk.
4. HKedes tőrt és lánctört
Mindra rarónálifi sUm etáÜlfliwMi végra vagy i^gtdcn «uüouo<i»tútcdEs tőrt, valamint lánrtörtalal-
jnlinu [lásd 2. idd.).
5. Geotnetríai álirá«)Us
öiicgyt-gyüiiHsen :^^'tvevao ( I.l. ábra) «gy 0 (piuíJf»MlJ,Kgy )KtsútÍvirány
sítiságcgyHcg (lépték. Üsd skálft.118. old.), nkkor miDdno a rnriuuál»NKimuak nw^M aaei3'i>
Qöi egy megímtarowitt pnntja. Elmek a koordioÁtAja o, Öt>c/ a ÜgyucwfKrtt rvrúmélis ponL Az
qtycniwt t^ámrgyrru'stiA ncvcxxük. Mivnl A racinnAUx RíAíüuk btUmiuut raindcníitt jtSril, hárrnely két
rarjonália pont között vC-gtelcn »<>k tnvAbbi rocioiiAJtepunt vutt.

I.I.I.2 . Irracionális és transzcendens számok

AKKmUiaiscfiljniraaniciüiiáliiiBKáraokhalmaTíinwn (íleeMtiiTű, BArsjízAmegyoaffimiiKÍRmittsüríí, art
nem tölti ki. Ha például iiz cüyHÉgnijtywrt AB Htltijái A körül dforgatjiik íiKy. hagy B a BzámtjRycncs
3 1. .4ritrHcbfa U . ElrmtsídmMsiisamaok 3

A' pantjAiHi nwtúen At { 1 .2. ábra), nkkor K-nÁk ninra nuánoílis koon&ÚUJa. Csak « : írmoi«.ní»
laámiik hwinnUxe trnii leJwtA*, hngy »niJiiiu!g;cn«> minden pontjálica sBÍmot tiiiíiimk r»'.ndeliii.

k «Bl. AMSonlétel bd-n«z/j>í« mrgnlUprU)»aL hogy « tmicioiúlis azámak -»>kM

a pantjül Ibeli>ljik d, luiielytfk » MÖaaiÜisaémak kőxátt héziigbé-nt jelisrtfa^k.« hogy mindm
mdonálb SLbntít Dcmt « k » « w véKtcIoi tórajm törttel [<-h<4dőAIlftani
Ai LmuiimAlk iraámok kóx^ tHrtaxnak töhbík kráStt « : i “ + + . .. + a,r + o<, = 0 aWrt
alp:bnu osymkt-k egfe* gyök*™, ahol n > U í , « í & « qsyÖttJuitök i* .-g^ asümok. Egy
pada axj^ ~Q t + -i = a cttyí^íl. Ajt Llyen gyökökéi algebnu tmicmialitiiBakialL oenzxük. .Algebrai t: a lt é t e l biitodtja. hogy u alolrtl (blfeU- toit«n6fgymrfibb alakm hoúniálfiJlépó
iiraciímalitisra a t^grgyioi-rűbh példák a* x" - o = 0 cgyEnlrfck valóé Eyökci. wigyis >i alakú - ‘ >0. hi«7^D nrfR M ittoböetölü ix iMHitiv. A lánctöit <%yH«HŰ.]»mé«
számok, ha acmradünAlisak.
« -Te, X,...... I , számok f ^ ^ k .
■ = J ^ = ^i54.,.alsíbraiir»««iaUti*)k. ps«syni!td lánrtöit egy racionális iBámot ilUl diS. Meefotdina, mimlcn
.\£okat B3 irradonálé Rxámokat. aiwlyek iinu alerbnü inadcraaUtásDk, tnm«nnidbi.íiick Dcvnaök.
■ A: T = 3,141592..., e = 2.71328) .-. traiucKradessszámit
■ B: Az Ígfett Sámok Ctei alapú k)g»rítm«sai. f a ™ a 10* alakúak iQgaritnroBBit, traWHXtufelM
aiadk.

I.I.I.3 . Valós számok .Általában, ha b^ u, tgysEmWtrtt ahdtban friírt ndonáli* ncAm - trbát » « « • . « relatív pcmuüi
továbbá u,.el piMsitivnak v i W v » «e e.tklid«ai al^rítmiisml (c!«k annyi a kfiiSnbs^ hiigy ba iio
u c ^ [«. iücktír tiancseréljOk ki aídl«trttj#i*.h«sarn w « t *ki-trtk«6 hányadosokiannazöksígaiik)
mok Wn.flah. amAyn R-rcijciőtunk. « l kiríjuk:
0, = U,a(,+ lÍ7. 0 <<f,<H,
1 . Alaptulajdonságok
u, = Hja, -* n,, 0 < n., < uj
u: = «ja3 + m. D < u j< iia
• A ’tiüAi iiiAmok hatnuan végtrlcn.
. A^íBAm okh»hn«iairnáe«et(Usdl.old.),
• A vakK núiDok halmiuui őmna^ialt n ír i (iw l L old.).

valönsxftui. A R
•miba lálauk. hogy ^/u, lánrtört-kifiílí* títtylpg ***«« **

Valós szamokkal ári tnwlikaj mlvrlftdi mmJig rfv^raOirtík fe mindig ™Jó8Ksániot kapiuik cmlsiŐ-
wrál; krvítd a O-val wdö ««tA* (Iá««J 1 rfd.). A ImtvAnyotós srintfii kJiets^ra. Ami» mcBforclft««it
üirti. mindciLpozitív vnlós Mx&mbAl voulmtó UrtiqsSlcgCBgyStés van títíssacgDi txniiUv (jfc 1) Iog^-
titmilBa. Aa analfú^ KMbnfngnlmAnak tov^bi 4Ít«lWfU Fa a Jl<>mplcrji=,l»»kh<n wnH. (IM 34.old.}.
VaJds sminK^kiMk egy a, b vf^aUikknt if^OldRA mrtcHleg6 halmaaáu iilti]l a < b 6* a kbrl -oo. !■ +-
(wdig lehet +OE. (II o, 6 n ^ n íií micnM/íumnak nevraKÍk. Iltícrmilliunol XLa.b ví*poirt«kklü Ifi'
Ha Ofl,#,....,.!..... végt*!™. rgí®rkbffl áJl & pozitívak, akfa» «
loo, ai......a«,. - Végtdcu egyw!crö lánrtörl írtíkíu a lini.,..,* [ao, « t , --■, n.] számot értjfik. .Az ittciu
r, = (oö,o,„„,ű.| í^iouAli* laüm a láotürt n-«lik txdeir. BcltóhalA. hogy n>< ra < r« < - <
tntrrvaOumokat is [a, i] iitrt mtemJlKmokat. Nyflt iirtCTTOBnmokraiaíDÍiáaoB *) hclyrtt az )o. 6[,
rj, < ....... rjij+i < rj,--, < - - < rj < r> < r „ tovAbtó lim*{rt - r*_)) = 0.
HRyanigy (o, b) helyett oi Io.t[ jelöli*. Crafikui. ihrfeoliSsiiáJ * nyílt intervalliunok v^to^ntjalt nyflhií-
gyckk«l, a zárt intcnnüinmak vAg]>ontJait kitöltött pántlikkal jelöljük. Emiatt (ro, r,), (r^. rj), (n. r*).... ABymásbnukirtulyfaott interrollumok vígtden sorraata, amelyeknek
té tle n kősm demc van, t«bát a fenti r. Uinyleg I^t^^ik.
■ A; 52 £> 273 <«it«b<^n 273 = 5 ■52 + 13 majd 62 = 4 -13 tehát a )egiiagyt>bb kőz«. ontó n 13. E*ek süerint bnimely v^plen egywseríl lAnctört meghatArnj: rgy toIAbiwárooln « wAm mindig inad-
■ B: pétck orm. hoKy viünmniyik ItptsiHia a ncgadv mariulitk h kisebb absxolút crtékd 6<ra«rt axxal onáli*. Megfordftm. bárrady iiradoniliit fwáni qjyiírtetmllrai feKrbntA végtelen egywswiJ lánctörtkfcnt.
folytatjuk tovább •>:<eljáráüt.. A kiiiidul™i wiámi.ílr 595 fa 721: 721 = 1 •595+12G; 595 = S • 126 - 35;
■ B: v/? = 1.4142135... = [1.2.a,2,...
138 = 4 -35 - 14; 38 = 2 • 14 + 7; 14 = 2 - 7, tohftt» fcsnagyabb kfiisös oasstó« 7.
■ Ci V5 = 2,236.,. = [2.4,4,4,..,].
3. LAnctertek
■ D: i - ^ ~ = 1.61fflJ..„ = [l,l.l,....l,...I.
4 J. .4nír»i'htc 1.1. ElrmixiámBiiistszabálgiik 5

4. össseiDérhetSség ■ BfctnoyfUtiiJá, hngr V2 nwn nuHonáliit b*Ajt>. 'rdjcyűk fej iuiÜtvJrt, hogy \/2radonilis. Ekkur ^
Aztmmirijuk, tu^k4>tKUVni.a^biÍM:ntiifrAcM;)ui Irtmikrfy hjirtniulik r imitn,awicly»f<c
alwl II. 6 CUÍB» mámok fe 4 Ü. FeltchrtVi^ hogy itt i « rt.6 ttttániok prímrí, VHgyis nincs kSwis
rgéaz sxáuiú liilibiatöiráin. Eikkor n = mct b = ne (m, n E Z) mütt
owtójnk. Aüt kapjuk, hogy (v^)^ = 2 = aww = 2t=. uUUt n’ páros *tóm votea. ami tsak akkor
-= i fc.i'Tíiriottilw. ^ (J.2)
tchrts^jci. ha u = 2n páms szám. Ekkur o’ = Ari* = 21^ niialt ^wk éi pán» SKánmak kelíeme ksinir.
EUciikniő Kurihcn a ^ b önnírmiHlftrÜi^ Ea nyilvánvalóan ellimtmiinil lamak a fpkr\'fen»pt. hogy <t íw 6rcbtiv jirirnrk.
■ A: Amal>á]yo!tntKM((b«i**íiÜúkÍKn3:oldiiW(ÖBH*emcrhrtetleDsroikwzok,«raayiikAfciiti I.I.2.3. Teljes indukció
egyiittaJ fu anutymrt»E«<i udiQrn. Mn ú©' tiiHjiik. hogy a mrt^xHitinni HlTrASZOSZ (Kr. c. 430) esten EkwI a WfflMiyftáfii TO&tamel olyan lítrlekrt vugy kípkrtrkrt I»h « bflhiwmyitani,at
A pétdán Cnlrxtr fd m nmrHmáKs !%ntlH^rat. KKiinnktöl függnek. A indukció c4ve a küwMicPXÍ:
RapgyálütásigaXGgv-na számra, és az Allftánnak bánnply n >
■ B: A u£gy»rt AtlAjúiak^^nUlAlóiiakbuifEnuág^iwaxemcrhctGtlpn.nifTt háuva<lamiknzÚTadi(mÁlb> írvíuyp»grwa tóvrttaaik ax Ailítáí érvÉnroe^ a* « + l számra, aHtor az állítás minden n > no
v'Jstótn. tRrm^Bcetniocámia igax. Exrk nsciinL a liizunyítán a k&VFtkraA l^i^»rkbni történik:
1.1.2. Bizonyítási módszerek 1. A i indukció kezdete: Megmutníjtik ax álKtót írvíu)**ÉBa n« n = n* mrtb«L Többnyir* v t
Uwztiiatóno
2. Indukciós feteevfe: n-re wt állítáK i(ptó {;» frluwéd).
• <lÍirJit lüznayitAc.
. indúdct Uwaayiti., 3. lodukciÓB állítás; (n + 1 > « u áUíiia ipaz (9 állitá*).
• trijra íudukriAi. 4. .A* impükáció bóanyftása: p ^ 9 .
Ezmkfvfll kanstrukUv 6>ucsiiluinstruktiv IrágonyitÁMtál» besijini, hna butu^tláí cé||a nditmi- .A3, is 4. lípést qiEyött miíuitciát im^tíxztetéíafk mgy n-tfll (n +l^w való iíerttciírtánEk iiFvcjKSk.
hfEHmstcmatikni <4»jektiuu tptrKÓÉiM^ IwIátiiUL
■ B.z«.yrtaado az - — - — ^ ^ képlet.
1.1.2.1. Direkt bizonyítás
.\x indukciói btzoriyitá» lépési a kömrtJtPzA:
Egy mű hdynnirk lenyúlt tMelbnl {p Iclttnin] iitdiilimk M. és cbbA vnictjük Iií b bininylUiult? tHd
(g iülti*) ignx voltát. A iogtkiii knvrtketmAi wnán fBitrát ay, implikádót vagy ai ckviv^Dcwt nlknl- 1 .„ = i : , , = jA ^ = T^nyüvánval6» i g a .
numciÜL.
a) Direkt búeooyitás impUkácÍ6 M«{taégévek A p ^ ? m^itiibinc) caitwi a Mtmn igaz vcitAhAI 2. » , = — +— + — 4 --"+ ^.7 ) = „ + I ií!lj*»íUi<Kin> 1 BSrtén.
követktncik az áUtás igu vdU (Uwi ax Uuplikár>6igaeságtáhlteaU 4. xwéí, 2S3. dd.).
3. A 2. alatti feltevés mrfktt meg kt41mutottii, bfigy 1=
■ BÍ7;onyfUuKlói«íí-^ > V^tíycdötkii»ce,íd)da > 0, i > 0.Atdt<ívé6abt'ly™t«!kplí()gB(Ioti J 1 I t t 1
(o +t)* = o* + 3ttt + l? hin(tttüA]b,kí^plrt.ümrn.taik^™,*áv»l«d«iikC(i+6)*--loí. = {<.-í.)^>0. 4. Bizonyítás; = — +A +
" 2 . 3 " 3 - 4 ’" "'n[n + l ) ’ ^ Í T . * l)(n f 2 )“ " ^ (r. 4-l)(n + 2)
ehtól Sí «®mitóÜn«BÍ*(>öl p«Ug ti I t ö t ^ kifiTtísfe clUugyása, 4íifrátvitclf., is -t-gyrl vaJÓ(wrtw utiii .1 1 n^ + 2n + l _ (n + lj* _ " +!
körvrtknrtlatáUItAst kapjuk, lM«gyűkvnuá«mla > OmiattApomtfvdSjflrensarítktncunk.
n+ I (n + I)(n + 2) “ (ti + l)(n + 2) “ (n + l)(n4-2) n+ 2 ‘
b) Direkt bizonyítás ekvivalencia segítségével; hisonyitást neitfilaii^'iíaL va^yL-i a liclyoiwn
iKawjiáíiáial véj{(^‘ik. IlvcntKír « q rjlftnis beJyissfgíSa inrfulauk M, fet me!Rmutatjiik a p állftin In- 1.1.2.4. Konstruktív bizonyítás
lyrasí\grt, ami awiulwui i^Htik n p « » v dtritut^nna fenunllawi a^lén Idittségra. E* pl. ftgy arif.UMTtikíü Egy cgiiasrtí^ciabTOiiyításrnl akkijr nioiiiljAk, lH>fCyitn»uírufa>n, hadjárást isad akerraett malcmiitikfU
állításnál azt. jvlenii. bofcy minden kö!:hrtbifl ncámoUsi tÉpánndc. amdy a p áliítánt a g álUtáiiU vínzí ál,
perértetro-ilen inf®foitlÍtli«l(iiuik ktOl Innnie. ■ Koiwtniktiv tnzntQltáKTa példa ttx <>nklidt«íi algraHlmim, nmdy aKálud ttiioayitja ktt tgéaz f®áin
■ BiznnyítanHó w, 1 + o + a* -f- •■■+ a" < egyfinlíftlensíg, aliul U< o < 1. lí^u^íyobb kŐKŐs ossttójáriak léterését. hogy 'W "d »* ténylegrairííAllítáiirn-

Süortütva (1 - u}-vftl kAjijiik (mivel 1 - n > 0, itó cgycnlötlenflésjel váltoíntlanul tívÉnvís. Ihk] 1.1.2.5. Nem konstmktfv bizonyítás
- a + f l- « » + « ! ' - fl*+ 0'*+'= 1 - o"^' < 1 , Nytnjtoniitruktfv i^iásztcncmliiMmyítáíirftijéldn sz Erdös PAl Ütal keüdemfnyKim ím. valósKfmiségi
Mivel ü < a"*' < I, az (gy nyert cgyimlSÜennéEhelyem ésroinHw^ a vígrehajtott számoláiri raűvdotpk niAdíizcr, ameUycl úgy bÍKunyítjuk ;>HdAiil mlutt titlajdunoátiA gráf 1ét(K!^t. hogy UKtámláljuk a ke*
eeyórtciműun tnt^ordlt.hatAk, n»t:Tt a küailuláiii (igynoUJtlcnscg is hcrlycB. reaptt huiajdoDSággnl netn rnndeiktWÍS gráfokat te a knlxiH feWí birislÍB hogy i^Kck nem lehetuek
annyian, mint fa ősskob sxótjajfivfl gráf.
1.1.2.2. Indirekt (ellentmondással történő) bizonyítás
A q álKtis IjiaonyltAsaréljAbrtl (i y tfujafULim iufluluuk ki, Í8 utóbbiból egy hatnia r állfttem kiivetkw-
tctünk, vagyis^ ^ r [lástl niéBlKiS. uíd.). Ekkor o»onbim 5 is liamis kell hogy iKgyüii. njfirt impiilrtcift
útján <atak biunbt &»IU!vésb61jill:hatmtkliftnu» áültárca (láwlaü impJikáiió ignaaátftábULtatáwJt 1. íorát,
2^. old.). Dt) ha j hamb, akkor q igtui keil iiogy it^gypn.
 1.1. ElumiiíiámoUsjsaibályok 7

MtTáegjTMinde. hogy mmikTKck aí íeüiM-fiiBBésck Jwkilt-jíibhni" és „jobbról-balra" is hnsznáUtosak.

1.1.3.2. Szorzatok
L l.3 .1 . ö sszegek
1. Definíció
1* Defiaició Sjjuraaíok rövifi felírására a f j prahiklumjrttt l>B«tnátjiilc:
rörkl felfrAKAriia ^ mnniruui^c hAnxnAliuk;
B,ai-.. n« = ^ a* .kiejtve pioduktuiii k ceycuB l-tfll fl-lg a inde* t (1.5)

|>1 + 0í + ... 4 u» = .kiejlvpinumiiiafc(ig)N.>iii51-tőln-iga indexJt (1.3) Ek « rövirfftfa n (iíuab a* ipnvrafi (fc = 1. 2,...,n ) aíonaUH jdöli. A t ssánuJt yiilmniiEnKkTOiy a
pmíiiiftun raáaráfk Devraüük. lH sx ilr» prod>iktumi-rxckr drOnfdó kkiüH 1.
E* a TOi^tfe n darob Ug {it = I.2 .„ ..n ) ÖHaM«él jdali. A Jt soámot futétiHÍritirk, « ™ n ™ 2. Siáinolási szabályok
buírréiíek v»ey .numndcHk Ha a smmma fin*. EILl "i ^ 1. Egyenlő tényezők szorzata , vngyú 0* = n, ha = 1.2... .,ru
« < i. «kkwdcfinidós*íiÍM «atunun»Jrtáte
2. S^^raotási s»d»lyolc n o t= o -. (».Ga)
1. EgyeolBt»eok6»iegc.Viigyi*n* = a,lio*;^ L,2,...,ic

n i™ ‘ i = ^ r í “ *

3. F^bontás réaxsMumtokra

g « 4= c g < l^ . n “‘ = n ® * n “* (i< n > < « )

3. Összeg felbonti^a 4. EeyenUita^zAniússonatakauirzaia

(XZf-gy^óség két oldala lelcscrÉllieUI).

4. Egyenlő tagsxámá ösui

g ( o * + fc* + qt + ...) = ^ o * - í - ^ l ' * • Z ^ + — i i “* = n 0 “* = íi

(« í cgycnlMg k6l old«U fcWrttb.tí!}, 6. Szorzat sorrendjének m^^fordttAsa
5. Átszámoz&s
n «*= n «—
....... = 7. AwwtrfBokfycserÉlésekettassawrwrtban
^ hmm *=í
6. Ösazegzé^k»om n4Í^ ii» > g f ^ i ^ ft i b » n f l ‘^ = n n “ -*’
lAwl eiflaS Ispánt (I.I.3.I.) T. R^abályn ttttlul mtiíUCgyzAtit.
k^l lt»l Ulhatii, hogy a saananiára öt a ptodiikt imita vonntkow^ (ssnlrfilyok pAronkcnt mtsgfcídtrthetA és tcr-
més^iemü ca utóbbiak is raindkít IrAnyban h>u«snAlt>i«<ah.
7. Az 6«se«g2éMk sorrendjének felcser6lé$e k etf^ 5ss»egbeu
1.1.4. Hatványok, gyökök, logariímusok
É r “^ = í : í ; “- 1.1.4.1. Hatványok
A hat«dnymátt, mmt tnűvelíítrt m n* IrAamóddal jolöljiik. Ak o WiSm urvc iiinp, j: neve tií^rí, vftgSl
nnvp hatvAny. A hatváDy duSuldújáinz 1.1. táblázat nrijn mt%. HatványotcrB, Bgyeltmmid na alaij
>s a kitcvS ÍTtFlmezéBÍ tartomAnyAra, n s^AmatABl szabályok érv^oyráck:
®____ > Antmetíkn 1. /. Elrmi tsStaeUg, oiAiaifok 9

■ A »*» = - a egyenlet bárom gySkexi = 1+iV5. jm= -2 *t*a = l - lV5.

1.1. A twtvtoydefinldÓJa
ia .4 .3 . Logaritmusok
hUvSe h^ány^
^ Ű I
1. Definíci* A2 X > 0iHám 6 > 0. ft j£ 1 <d^ra weitthonV (oyontninxdii.képlrtl.m: u = k ftr. «al
n tiicvfit értjsk, anidvn-« 6 krfl. huny » i "t*iimt fcapjiik. -ftWl a
II = L2.3.,.. 6-= a : (1-Í3») cgyenidM tówcthmk lo ftx ^ u , (1.13b)
“ R ténw^ á Mi.'SÍ.irvKtvKAmííodikígjenletból kínetlmtík «* «W . Spwiálwui
lo& l = 0. I . ^ i = l (lJ3r)
II = -1 ,-2 ,-3 ,... A InsttitmiB w?.mi™ttnra*ra valA kitoi)«itM>b<>x a hooiplrx K7Í«]|iokia vnn iwitefg.
Eey «dott mnmyisq; hipiritimBának mdtAltitpItáflAt logtintiniutrTnHtoiiek ívvnguik. így hMiatjuk
míg rw logaritnra* t « t > iW it j>x (I.H*, 1.14b) Iripletric «m n ti áliíUkítását ^

poBttíVWito l«^«dik gyük a iiKdikm ]

= i,
lünEL lta «» 2, E&kám^^űfíprnv^iaiíé bigarKimiMAma kövirtlaatfseAaiaM

0 p<«.tív 0
to e (^ ) = bKx + ksff- lo g (í)* t o g í- k «y . fl.1*.)
U 0 1

k>s^ = ™bex. .p-tílfa™ k , ^ = l l o * r . (IJ *)

Ahlw t. bogr (1 14b, LUb) logvitDiittftt meg bidjqk kaam. «i5-

a'o* = a ^ , = {U n * ?iO), II T)
= « ': i * = ( 2 ) * (hai^^O), [IS) lo * ^ = fc * (3 x * ^ - le g (2 « » ) =

{« • )' = = (1.91 = log3 + 3h>gi + 5 k « tf- k = E 2 - b g :- 3 k * a .

= (fl>Ü) (1.10) Gvakron von israkü^ > fonfatott átAlakltAsira. vngyú krO&idímgAmranyúígek kftarítnmsMi tartiUnuaA
kifejed d m llftá w a e g y ^ kíft-jexés togArítmiiiMk^

■ k>g3 + 2 k « j-+ i lóg » - lóg 2 - k « í - 3 k « « = bg .■

3. A kfiI5nb£«e akpú k>s»ritn««»ok iwAny™iUt eg^nAíSAl. Yígybogy ax o rnntókotó lognritnwwit
isy KMJnithatók ki b fdaprt k^AritmUMik «ígitBágfvt-l;
Ne üeicjtEak d. liogy t? = 1. k)g.r = M lo& i, aliol A/ = liw „ii= —1— . (1.13)
iOfaű
1.1.4.2. Gyökök Ax M íOÁxafíl tranBzfoouAciúGmuduliutiutk in lifvjók.
Az 1.1. tábiá*Bttai6fw.bftngb«i M I.I.4.4. Spedális logaritmusok
^ (a > t), n > 0, ctiM (I-12a)
pOKÍttr Hxámot HX o ncAm n^nlik ^QvkAiKik incHuljuk. KútKÚnftáaáttül i)ir^faioriá«rál I»sz6jfink, ^ Hit
a Ksómot ^őkjel ataUt mcrtni/UHiirnttk. n-<rt iinlifj ^H^jbjbiteiuTnok blTjuk. A 2. éti a 3. gynköl niígyiet- b g l,i= lg j- , éHÍc.imAU 1b { í 10“ ) = £. + 1s .t , (1.16)
gyök^t^k, m. kiíhgiiSkn^k íknfrvri»:flk. 2. A/ c aJapszáaini vomitJui«ó liigariímiBiokiií temwtríin* vagy Naí'1ER-/iíÍ(' laganimngokn^ nevén-
Ae *iik. JdaaésÜk:
» " - a (íivfcld»vaBykümi)k-x, f t > 0 , tigfemi) ( 1.12b) 10&.Í =In;í. (1.17)
A tcrmítasfrtB* lc^;«rttimiBoknt tízes alnpítaklm Auivű moduli w
Cgyeaíft mceoiaí«At gyftkrwi f « » = nlskbwi Ítjiík; b* ássassilítás n saAmií fstAkst Itftpvtaol,
funplyekrt nPR«Mv v«gy )«i(Dpl™n 6tUk esotíjs (l.»33b) w wtó (litoá 38, oH.) kell kwifcnftíuil. - = 0,4342944ífia...,
10 l. ATitmetilía U . Eírmt*aimfifii»iaaiiáfyot 11

a tízes (dapÚAloil A termíltttrtfwJilw Atvivii pirrtig „latósokat. Máiikor olyan átalakitawa vaii n*öksígiuik. aiiwlvwk végemlmöiyr kűlönösm alkalmas
egyFnletmegoklíata. fogaritroiiskcioicftrc, áiffctWMáái&tra, mti«réWsr»»tl>.
J/, = 1 = iQ 10 = 2,3035850930. . .
1.1.5.2. A z algebrai kifejezések osztályozása
1. Fdmennyiségdt FSmftm^iiégtkar^ ncvraiük azokat ax átuJáM»«áii!okat (betűszimbólumo-
í«t}. anirjyck aeciiiit ju! algrhiai kifejw*w>k muilálywtáw tártínik; «»<4i;t miuilen pgyes eartbcu külöu
!<«,/ = Wj- (níjw k<«j» = Ibr). ( 1.20J kel! megáUapiüim. FüggwnyrkcwtéaafSggpttoi MtMÓk»fifmnutyi»ée^k. A ta^i.ssáiiwkfalniégbe
4. A tíi*>!<AUtM^^ u logaritmusukról losanínnLítáblá^k állnAk irodctkczáire. Ezrb^ ka- tKTn hílyrttesitctt incnnviségfk a kifcjrtséii fioiinnéttm. Egyi-s kÍfeje««Kkbcn a pataaiétiTPfat egí/űll-
nlhlNui dűsMítrtrtlFl ütluUmAztAlt liAtvánvuk ihííAnuiU,^ %-Bgy scurzáajt is uKZt^k dvrgz^nrJt katdkaakacx^
mE^)Uiiyités^. Li-|ttÜbbcieor a t i « » olii|)ú lueitattmiw^ hasmáhákcm- & Mára a xsebswmo- m Együtthatók iLTDdt Mpl. políoamokUui. fouiilER-norokbaii ^ iiw»rís diffci«idákg¥«ilrtekh««.
lágípck út>axíQtélyi «uuiiíLt'ifir{H>k n iogarítraueLábUisatoknt D»gy món^bt-n kÜRoHtatták n tuuínnoli^ Egy kifcjoMs attól függően tartostik az no ik TOgy másik ^aslályhoí. hogy fSiiKiiijjfiirBeiii milyMi mii-
cEiköKi kinül. Vf!rt«-fcrt kcU vígrehajtani. A ÍSronmvi-^i-küt tüHatvtic aii AbM utoltó bütavrb r. 9. j. .1. a
Minden poaitlv t£rt, v ^ a minden való! r ) ^ (ebben az rétszefíiee^bcu ntiinrnunAk mmood- IMiamétaricct hz dsö hftnkM: <1. 6. r, ... jelMjiik. A* n. p .... b«i1krt poHÍtiv egész p4«r»iiiM«w-
i«k) fR>- ír CBWí kitifvfijii 10* tiw , UtvAny kkmdáw^ clfiülíthatí.« tékc-kre, pl. össfgzéüi é» itcnóöa iiutraccktv bwsnAljuk lüi^nkább.
^ = ^10*, Ahol t < i < )(] (1.2U) 2. Racionális egész kifejezések aituk. auH^wklHni a föuiriuiyH^gdi kivonásáé. 5»r-
(rüí toRanluiikus iilakbiui. Itl b« f mi>nnyÍW{!Ft i sátnjegymiKlc soiozata hnlAmxz» mrg. Itt* unlig j- zAsa. belrártvc a noiuiegativi^ni7 kÜn-őjA hntvényocáít. Kiniul oak el6-
nanfságreuJjít öolgálwtjn. Azl bqijuk, hagy 3. Raciooílk törtkifejesesek a radoitálin kilrjnéwkMÍlfaiiUim miiwletpkcu kívQla fiSuKOv-
lRj = fr + leÍ. ali-J 0 < l g í < l . TOgyis lg i = 0,.... (1.2lhl uvis^ckkEl való oszLSst itttaitalroamah. brlW^ w a tirgatív irgücc kit«vőja hat-rónytaásl és esetenk^
a fAseniqwgdc ladnnális rgffyi kifej«ZM«\vi val6 owtüt.
A t «im o ( tmulaenxMbin»k. tg i tn «d c «w «» irtáo áUó aáuiegf»-,wzatil p«lig .rutníi^írinAk
4. Inaoonális kifejezések jellran£jra|Qröki«náa. v»gyi»atwtkihrv«i«hat^«nyiizá!^ponto«.l>ban
^■razrík Utóbbit n loiMuitraHíUhIfealból lehet k n h i ^
■ lg 324 = 2,5105, UiíAt B biraktíTisjUb. 2, a mantisa 51H. A ir - w l vnló awntoal x-agy o«t-
táaaJ kdnkwtö <«áinoL pL 3240; 324000i 3,24; Ü,«324. logaritm! ‘ '

nullákat (U-k«itve> a tiW n>n«9c2 d&ti milUt) r»™ kcH &syeí 1.1.6. Racionális egész kifejezések
löeranhctt tart<BÖ k laiakuráxtika rafsátlapjtásAnil játszanak szeret. 1.1.6.1. Előállítás poUnomakikban
A bgaritm.««d kivüi ieni font« síAuwlW «*«iíszkóí a lagariAr. A lugarlír alapja Miiidra lacioBáiis egfes kifrjraéat plrnú átalukitá.wík. vagyi* <-íjrocmfÍ tagok öwarwHiása, fgrtagú ki-
ai (1.14a| k^l«t, amirly Ic-ltrtíivv tnsu. hogy monsáaokat is oKOÁBokat ö r3cw1» » kivtitíáí> fitján vp- p<diiiiimok össi-adáM. kivonaiin é. swnUwa rtvén p,.liiBnnkí>mIdict tlöaJlitani.
j^ ü iik el. ExM a lo ^k ivti a Ksakastuk kjgaritinikiis Icpt^b^n \TUjn»k fHtÜDtf^w (Uid SkAla- ■ ^ 2a=r -í^X4(i=' + 8a^) + + 2» V - W * ) - ^ - 4cu^) =
CQggvÉiiypKtrfnik. 118. ubL), itgyboKv w említett Kúmal^ műtétetek szokaKsuk .,n«t<>«lái)^'‘ fs, Jii- = -4n* -t-Sa-'x -4o»í^ -8 a<j + lOtfV - Sor* + f l V + 2 a V - W _ «» _ 4o*j^ + W =
vonAwa*' vrisctbct^ viia^SR. = -5fl* + - 2ci*i* -
1.1.5. Algebrai kifejezések 1.1.6.2. Poimom felbontása tényezőkre
A jxjinomok sok esetben ckSállíihatók enytagú kifij<»é>«k fa Hinomok störalakÉnt. Ehhes segíd-
l.l.S.1. Definíciók i^KkcbiflI a kirmdr:., ^ ainporteníMi, ¥rpl<^k. további .z nltaídnos i»latíoni,d^
1. Algebrai kifeje2tei<]< URV«ritikrgy vi®-tőbUalBebraimenm-isítSCt, pl. loAmoi ^-agy bft'iwiin- «w)lgáinfJt.
bólumot, amolyrÍH?t mlSvuli'tí jplck. pl, +, 1. ^/~(rtb„ \'abunint au nigi'brw tnflwintiík ví'grfíhajtAii ■ A: KiPnielfs: 8n j ^ - 6íitHi(*+ 4ra-'= + acjJ).
Nurrtwljfnck nici;luit4l'oKáHATa smlftáJi'i kűjüttfélf zárójelek kapc^^^lnak ■ B: Csoi»rt«sftfci; í- - jr" - lOrí - Sj; = 61^ + 3xj _ jjj, - - KJíi - 5jís =
2. Aíonosság híí olyan (iiíyiíiaiiisfgi kapcsolat Wt algnbred kifeií!aé#köMÍtt.iiuii>ly wrtiybw tnarart. = 3t(2x + a) - v ( ^ + </}- + a) = (2^ 4. í,)(3j- - V - 5i)-
ha a htauK! Hüpwrplfl lwti1m!Ítul>ú)iitu<ik»t tctsKtÜuRes saámérttóekfcl iu^lyrttraitjiik. ■ C: E6veniettTi!ajdomiásokaUüiüiíHisá.w(IA«imi^R42.«tó.|:P(x) = í « _ 2 i * + tr^+2i»-5 ^>.
3. Egyenlet>ii-k ftevraüiik eg>’ pgynílilW'gi kaixisolatot kit aJgerÍjrai kifrjí>«íii köíWtt, )m a kajjiaajlut a) J* kiEUieíése. b) annak mcgállttpítüsa. Iiogj’ n, = 1í«t uj = - l « P (i) = 0 cgyenlt-üieli gyökei.
[«a tizoíioKsílR w«ítí't.ttl (íltíriVn) rwik nsypjs speriftlis órtrkok behelypttoftcBC (»qt,fu tnnriui írvniyc*. flosnva az xi(j- - l)(j- + 1) = kiíejraiwwl az í* - Í r + 5 hAnyadost kapjuk. Ezt
Például M. (igyaznn vólt<r/.i> kit fiiímví’uyc köiiőttí
már nem luhct tovAbbi vaíijs tfTiyp/ókrr rcll>o[ilMii. min't p = -2. </ = 5, ^ - 9 < 0. tpbát axlódik:
FU } = / (i) ( 1.22)
.F^- ar’ + - l ) ( i + l)(x=' - 2j- + 5).
csytTiilSsíígi kapcsolatot akkoi nmiidink mi«mtretknr.,i essCTt/eínek. hu «í«k n vAitonó iiifBliatiirfiwtt
írtftluti iiuíllptt tí'ljfsíil. Hu JWHiiyeiilöflíRi bipijtoiftt aa j váltwííi tptAKflleges írt.íikit mollott i|;iut mariiri, 1.1.6.3. Speciális képletek
ukkiji- íüi()iiua‘>Agfitik n<!vi,'zviitk. vagy twt moucjjllk, hoRy ux. egyenlnt aKonosan f.ctiiwill.
4. Azonos átalakttis ;ilKt’bjai kifojcTést másik, vpJc iusonosan figyniüö Irifrjcziitbi; ví*K fit, Aü ilvrn (T ± y )* = í* é i.r w i(,^ (123)
átiJakíU*ok n küwiptt. i:fltíil fiiggöoii kiUiiubözíli Ichdtuek, Póltlád Kt-gíb^gfikkel rovirirhlt kifrjö'i-
«ík.'t nycrhfitiuik, így kíitwyrl.buii UrlyultwifthBr.üiik be ssámiíki.l vagy vftRCíihntiiiik l.iiválibi tri*. ( i + 1, + *-)* = í* + jtf“ 4- + Zrj, + 2x! 4. 2j(i, (1.2.1)
la i. Aritmrtűla
I./. gfami«dmrfibt»aii«ilynt 18

i*+y

(x ± vl* - 3^„ + 3 ^ ' ; ^ ^ " ■*-"' + ^ “ (1-29)

(I.2C)
M U ± v)“ \ á ír j^ AhiaomúÜy trt-ÜPl Whet
(líirffl.3t«)-{1.3M)).
( x + f ) (x - v ) = r * -y * ,
(1.27)
C zjL
x -y (1.28)
C l£ ..
f +v (o=*pá«Uan „.«). (1.29)
ílz ^ ,
(1.30)

1.1.6.4. Binomiális tétel

1. EbSbinotniAlü képlet A*

(a + *)* = «» + ™ ,-‘v+ ! ? í ! ^ a - v ^ 2Í1 z ÜÍ!Lz 21

lL33b)
G )-- 0 - (:)-■
denn = 1.2.,..m Íiv ^ tv ^ x s . Ari
(i;t3c)
üiumúétií rgsüiíhatáktí (IM (1 .3 »):

llJ3d)
■ .(;)r iu ,b ,
C:‘) ™ a ) -
(lJ3e)
(l.31e)

2. Második bmomiáli*képlet Hfl«2(J.31a)-ll,3ic)képirtAbei*fr*BAmola. b<qUumiuilbd)vt- (3-

teatjük. kapjuk n .*«£w«üt háumiáíU tí^rtrt; Me&Segy*és; Tetsaffleg«> való* o HWlmraa InnawiAÜ* pgyűtthrtí láVrj®
. » t n - l)..,. , o { a - l } ( a - 2 ) - ■ ( n - t + 1)
(fr>0. ^ ) ,
- I ) . . . ( n - m + l) (3 ^
‘r + . - + (-l)'4-vasy

16'
3. Binomiális együtthatók H« ri íb í; ncmimgativ cgisa, scsám, az 4. A bmaroiJUis együtthatók tulajdonságai , ^ .
• A binotniálii. (Ígyiittb»tók Ml [ 1.3Ift) liíniJinidll* képlet krasepíig nSvcJt-Ktaick. onnftn kendvB pnlig
(1.32ft)
( “)'5 r 4 ü H i » í * £ " )'
r ’^Slí'tagok hinoiniáUsegyiitthatftjB, ftiiiitlyek n hinomi/UUkftplnt cieiétffl. iU. rtgétSiígyraiiötávol-
kifejpzfist ftmomid/i* csBÜWiaWnftk nefvezzük. Itt n! a pozátivoBésíi számok Bíomtíi 1--tői n-ig, wuiOyiít
MtrtriáÍMnakhlviuik: • Az ti kltüvöhöíi tartozó bmortiiAlis fcÉ])lotbfn ft binomiAlU cgyatlhatók összege 2" i
nl = 1 .2 .3 -...*n ( n = l , 2, ,. 0 . (I,m ) . A pátatlaű sotíAámú hfllyeti Mló IjmouiiAli* együtthatók w ícgc egyenlő « piSiOBmifoámá helyen
IMnWókÉnt Állók öasüegévd.
01 = 1 . (1.32r) 5. Bipomiális sor A bincMaiAli* Wtel (1,31«) kípírtét n«eaUv ts törtkitcvókro i* ki lehet terjeratani.
A bmumiálií) i^ütthíitdk Ért*k« iw i‘(gyui!Wr«!tt. PASCJiL-hánittBiőgm tehrt A tM< a (0 +&)* értÉkét (1.31í> niintójárnegy kouwrscii* vígtdonair. a ifnorairfliíior (lásd
l i ____ J. AHtmriAa l.l. Eknúi»r«jnoUias^yok 15

1,1^1042. old.) príinek, inrrl « t JTí Ibb a iR-vezöb™ is 9Xcri:p«L

(a + b y = .Y = » ' + í « - ‘i + + . - .(1.35) 1.1.7.2. A rációnál is egész rész megbatározása

Kit r fDniGDiiyjscggelmidRtknifi jioliiumi )iAnyH(l<»At tialódi törtnek tinnvzüJt. liaa xiátiilAlóbaa
»Ia™.;Tabb fokú. míirt * n«vi-/au-i. AIIA. Elk-«k™i bearfönk MinA-«
1.1.6.5. Két polinom legnagyobb közös osztójának m ^faatározása illört felbontható égi’ ™lí«li tőri éi-gy juáltal. ho|LV«s*MnlAtópolira.iiwtdGEtiuk
. nrTOtőpolmoiiiiiia).ifi«ö^l.-*-*Wjnk a r a d o i^ rfs*. tidiM «kilKIJIrfg(^h^ratart feirniiatt
« osiiapuftikns kSTiJKÉs Moámptot*

P W = r w Q u ) fa e k w ~ = rw (1.3G) . n i. ) ^
w r
Ha a P (x ) polituimoatlutö « Ql J * U o w nHmdjuk. hngy íJ(jr)« />(x)-nek wihOn. fe* (ir*-10ü^+-2a.V-2*.=*í +10a’ ) . {> > - 3ttx + 3o») = 4-5«* .
hogy P {^ i» 0(x)-iick Z l* - 9.^:^_________
2. l ^ g y o b b k in ő .o «t6 Miwlrn poli»an»it.«iriy a ^ - r )fe a fflx ) p c t í n a n , k ö t ó . í »
amrly ugyaj»ldu>f c kft poUnoni miiul™ luSs kng»»»atAj>ituk t£bb«5[6». a P [ t ) « a <?(j^) íjaliann.
lrg„„9sM tEsS, msUjwidc w w O nkís LNKOfP Q>-va] jdSIimk.
■ P(j-) = ( í - 1)*(j- - 2 )(x- 4t. 0(1^) = ( x - t)* (í - 2)(z - 3 ) => LNKOlP,Q) = { í - 1 ) V - 2 ) .

lU P f»^ o A is (?(j:)-uri muci. kőan |>olinaniUii;eiöj<-..kbir Tríaifrpránrtuck nj.>tHljitkfikrt, lljwi - 2 ^ . - 5«‘ lí<x) = 3x* - fex -
kuc a kgnnpfnhh kÜíÜP oattA htinady
Egy JIU) racionálisahört fiigeváfy pirioniilwpgfettn o H RU) <uzttnplolJna tó:e»«*>ek i» mondjnk-
3. Euklkleu: algoritmus A* ais^rttmw. ÍM polinoDi. P ú ) fs Q {,) h-sn<>R>»ht> k5a« pjöt ij-j nagy éTtékiáreJÍ(4:Jögy vispUrdik. mint e* it imtinomíÁU* rtet.
.«tóiát»k iw g h a tW ^ n . in«fa*rr. P {x) Ifsp-a rwJfukú, Q {i) pedig r,-«dfckú. í . t^gyök
W. bo*y n > m > a a b5vrt)<raff óra 1.1.7.3. Parciális törtekre bontás
a) A /’ ( t ) poiÍMmot ckwrtmi. Q( J-) polinom»t>J egy r , ( i ) liitiyiídosl & egy fi,(r) mMMiekrf ka|»uik; Mindni
P(r) = í?(.r)r,(í) + fl,U). (1.37«)
b) A Q (i) pn(iinJnií)tek6ztv»<Bt Jl|(,r) iKJinomnwd egy r j(r } hányadost is i^- tiMnwlnluit bi-
piiok:
rarionálÍR^ 6di töttluggv«ny cgy«tt4^ « ! » MlHiedMlA
Q{r) = y?,(í)rrii) + ;í,U ), (i.m )
.4 . Cr + D
c) \2 iKjIjnntiKrt Hosttva « i H ,{r) (•oliuomnui) egy eg>- Í í j ( j ) f t kapituk. rth. Ekktr
a két poGootn lTRiwEy<>hbkün» txr.tAj» lu uUibó. 0-tól kíUöiib^ /;«(t) niaitulÉk. A ui^W r ii t«Tiu^ jr - u ‘ ** (jS + p n - í ) "
aátnok antmetilíájából (I£«l J2S. uid)- ftiakú p«rciálís törtek ÖB.-5«!géiF. ahol o. }i, ? « A.C. D v»M»sütaiuik. fiat a kővctkoöktppeaérjök d:
A kö^ős (w/t6 lueKbnUnwmii pl. <?gymlntck juegoJdáaa Aorán haszuáOitttú, tirwsu4nH>u a 1. A n < w i^ líi»iii ^in h atójM 1-re viltoictMjuk n^iUul. hogy (1.38) nr^KiSjíA cs >nánilák:>i>U
^ b b a z ^ gy5kök iFVáktuUxáuál ^ « STtiRM-mdilurr aikBinuüÁsánál (lásd 44. uM.). ckrotjuk i „ etedrti átékévri,
2. A (I.ietI) k£p!rt (Üsd 43. old.) sarrinl IWlrjttk a Q{x) iit^poUuwn győktájywi* tíísalftását:
1.1,7. Racionális törtkifejezések
1 .1 .7.1. Visszavezetés a legegyszerűbb alakra
V + P.^ + <l.r(-r=' + Píí + V í)* * - (í= + f-.í + í.)*^- 0-4Ü)
Miiideo ladounliti tűrtkifrjiviw frlírhutt^ kM relatív prími [MliiKim háiryiulcEakcnt. EhhPK <wik (‘iitn) lU ü „o ,......o, a pohi.0111 í dHTHlj vnJÓHgyökr, E«.te. kivüi g{^)-u«k vimr já. koiyugslt komp.
átakkllíWokr,. wui raükBÍ«, ti('v«rart«w!H polmomcjk te tőrtrft ffis7Ra<íásá^^ kivonásira. Míor*í«ArH 1« ( üéiuBhiJyc ií. uiücJypk »K 4-íi,f + y, (( = 1,2......r) misodíokú lénypüök gyökei ként adótinak.
A ™mok ™W«ak, ép ímaiU. ( | ) * - , ; < { ! .
3. A poTf^iöiií, törtf-kn bimULt i>i'6lMkifejCKÚ!i(.- a k^ivtftkexűl

Q{x) ( í - A ( ) ' ‘i(í-Ojí)»fl...{T''* +ffiT + íi}'"i(jr"+pji:-‘

(3 ií + 2i + ííl 4- j: + 1 azr* + 2xí* + + í;)(-í(“- + j + í)
~ ( p ; i T í h ~ + ------ i------------------------------ ------------------------------=
ar.^ + ^ V -- + + X£ ^ ^ ^ ^ ^
16 I. Aritmetika ;.a 17

C ti + Dy C jZ ^ D j C„,j-r£>„, u, +a24-.--i-a. ^ Oj^

+ (x^ + piJ + vi)* ( j ’ + p ii + 9 i)"' fcl + ^ + ‘ - + fc . fcl

í* + pji-+<i» (í^ + p jx + v i)* ( j ’ +P 2* + * r > 1.1.8. Irrackniálk kifejezések

. . .. k o n ^ ^ n>egbd«raÚHicéy«b61 (1.41) pi A2 i™d«»ál«kaqorf»±iat*]Al><m ^8y » « 9iSUb«Wtr» haüw»6k. mígp«lis *) <:gys»™=it™P*
.... 1. ai»ja (imdiawiiUtjuk 6i i>:n»iBt kapott Z( j ) { « ___ wJ. b) a gyökjel détörtraö kieiLH-Í«»e) *a 0 « iK wrf gyűktelfnitréÉvrl.
Z (i) = A Z {r) poliuuiiuil z Jurtvnnyjw *»rint (endaaait, műid Z [s ) éa P (r) m_________
1. Akitev5<«ya>erűsft«w A faínwi Ó«y h-hrt ItogyagyíftjeliiIitttálKRiauqrúíip:!
D T ^ rgyütth-tóit i^eitMv^ towük tmeOkató.&«izclutao,Jad» ™gy a hatdmiathn rgyOithatA
tcnyraacre bratjuk. inajda gyökkitwSt tesBrAkjcl alatt áU6 iiieimytiiéKliÚnilentóijyii*«jénefc küevőjct

_ .4 (f»- l)- )- B T (x - »- l)- > -C j(j- l)

■ y4= . x * > {x - i)» =
" I*-* X i - 1^ , + 1- í< x > - l)
2. A nevező gyöktel«iítúe A nri>r:cpjn^rirnit/Vn- knianbonAmódsHui^kvmn>k. ametydtbm
.Az esycnlet b>l é>jobb o\átiÍa»k sAnÜUóiábw x liatváiiTaiiuk .^•iitth.táU tiwv
HZakniű. bogy bővítjük « tSitet.
»^ = A -> ~ B + C , - \ = B - C , l ^ - A .fn y n á m r u is M ^ Í«k ,,a i«iy ,^ m ,v J M ,^ A = ~ 1,
S = 3.C = 4.
=v f = ^ =
° t f Í ^ . d ! jí f í Í . ^ £ ^ ^ ^ m«gba«™«W »kkBl m^>röháyiik a D F V ^ ii««.ii>uiiiyÍMÍik bM>«ny» itinii. idiiayxlik gyököt kdl vf

■ C: ^ ___ 4 P ,x + g. f t r + £b , ■ C: lv 5 ___
LÖ,,£,.í3i.£i*ariitthM«k
n»«ÍMtámAM II hi>Un»*tli>ii cgyiittluttéJi tnódomfve] tfirtPmk.
Megjegysé*: a g (^ ) ■M-VTaApolUtomuak ^ « ú„ a,.... . a . ^
afckorai: (1.41) pfóhiJáffjnfy nlakj*
fctckrt felWaáhn bövüüidc.
P j^ )_ _ .4, A, A„ 3. A hatványok és gyökök leg^gysaerilbb .lakja a batv«iqpdo» & 8?^öki!t s a
0 ( 1} x-a t »- o ,’
é* « esyStthMók » kövrtkma«pprli htóW alóJt meg: ,/ _ S ü f_ _ / _ 3^^ _3 .

.... ‘ V(^/2 ^v?r■

■ B; ( V í + í ? - l - t f ? +
V ^ -/ T
íí^ ) + +
(1.43)aeveieabena^<lcrívnlt j: = r tf* = “ i ......J = o«, bdynkeii felvett értÉkri álltuik. J.1/S^ J.I/Í _ ^/UJ ^ j. ^ j,T/í ^ + ,W H _ ^ _ j.li/13 _ ,H/Ű + jl/4 ^11/TÍ + _f +
= + y p i _ \y?3_ =
^/4(i _ ^1/* _ ^1/, + jl/lj = ^ . ( I - “ í ^ + s/í) .

1.2, V é g e s sorok
Ugyniinz a lucRoldfe <«l6<ük. niiul <« A i»íldAb«i.
1.2.1, A véges sor definíciója
I.I.7.4. Arányosságok átalakítása Vég™ soron az
Az
^, = «o + <., + tt, + ...4<,„ = £ o , (1.46)
1= 5 {3,44«)arimyo«^tóiköv<.tkr*ik ad^bc, i = (1,-Mb)

ü±fc e ± d a ± b c ± rf a±c b±d ^ .. ^ a4 Í c+ d „ ,

- p = — . _ _ = _ _ ,
lüvenwtctt nrAtiyuwiáecik. A'«
S = S ------- í
_ = _ ís ü y !í,.r ^ d e «!tc i— =— (l.Mf) 1 .2.2. Számtani sorok
1. ElBffrendu SKámtani sor
fi/olyaa (1.45) sor, amfilyuél két egymAst kövrtfi ösKKificiftndAkiilivnbségekoiistnnB, vagyis
«rtoy™.*vBc,kh6Ifr, + f.. + -.- + i,íéU<«..(^nkfiv«tk™k
Aq, = a,+, - 0, = d = ™mrt, o,=*tt„ + iii. (1.47a)
18_
1.2.4. Speciális véges sorok
s, = + K + <0 + (a» + 2J) + ••- + (oa + ruí), (1,471.)

-«» = + l) - ^ ( a i í + m l). n-47í)

2. k-adrendfl «zAmUuii Kor '

olymtHJT. an«l>i.£lia<i«. ...... a, A-<dikdifereiidáib61.a A V «DaAbAIÜIi»wir<«»l I+ 3+ 5+ — + (2 »i- 3 )- r (2 n - l) = n*,
inuauai^ A nuif f MA k ttiiM.Mfera»dAk»t idciimv mádon.« 2 + 4 + 6 + — + (2 i.-2 ) + 2t, = n(n + l ) , [l-Sií
A-o. = - 2 T \ (V = 2.3 ...,,*) (1.48a) ,^ ^ í .+ 3 > + ... + , „ _ i ,> + „^ = 2 Í ! L ± B Í 1 Í Ü
elö6ís «lapjiii kípo^lk. E «k kö<i.9 « . tq«d«tak « tóvrtfaan d i{M w » « id > ú t 0 i í n > « « ^ ^ -
_ n V + t)^ ■
_ n(4n^-0
l=+a?4.S* + ... + (2n - l ) * =
1^ + .1* + S*+ . - -K 2n - 1)^ = n*(2n» - i ) , d öfi)
A*a, A*o, (1.57)

(1.58)
lí, ■-. (1.481.1
1* 2,* nz-‘ = i^í!^-Uí:í2í:“
(l- jjT - - —-
,
( r ^ l),
= • i A'í^,
: :
1.2.5. Középértekek
(ÍA«d még 794. old. & *11. oJd.)
Ao,-i I.2.5.I. SzámtanikSzÉp
«...
A* n H7JUHÜ113. na......n, memiyisÍB HSAmtuii kömtWDck i «
EkW a t«j!pkni«> m foiiiAU

« = 1. 2,.-^.«>, ( 1.48c) " t=i (1.6IU)

K A a a s n y i^ o te é e«t«n bipjtik:

■•■("I ')'*(” c+i)^‘“ <'■*“' Az a. X4, b nMsmyiaágfkíróintaiii aoroiuitot

(L.«)b}

1 .2 .3 . M é r ta n i so r
I.2.5.2. Mértani közép
Ax (1.46) ö»ü!«0?t mfrlaai wriiok ttt!Vrxzü]c, lia két Kgymist kővető tag hálqnd«ak>tib1«iifi, vneyÍK

í ! ^ = , = c<MWt. tebüt

tatkor

fl« = oo + aBÍ + «(,<í* + - + «o ? "= fi< .^ ^ ^ ^ W í/ l, (1.49h) kifcjraÉHt tievraKfik- Kst n

e„ = (ri + l)«fl llH 9 = 1- n.-tS)f) ®e = ( 1.0

HiiiKor végtelfio xnk te*5bft!*U, akkor vegttJr-n mértan, >i,rt kspimk, amelyuek [7I < 1 wurtfn tó Kíwikosí*
a .j;a ,Í mfinuyiiiégek mírtiuii soiowttot JtJkotnftk, Hfi u is 6 k#t mr(ítwlntt tmakaaz, akkor egy x,
i/öb hoasjrfisági'i asaknait nx. 1.3.a torv a/, 1.3.b flbrép foltímtetPtt msraktw.tíism!! Ictd mEglmtáro
20 I. /tntTOüliJba l.S. Pénz3S!fi matemotúla 21

Egy BuiiDiiraniik a* lUfMtymrtsicAi luAriyivW tfirténá felcwításB tlásd 192. ol<L) tt mémni kfttóp apmáti* 2. Felár Ha/í-hoap% felárat süimjtimk, a rncjpiijveli. értek

1.2.5.3. Harmonikus közép K = K (l + ^ ) , (1.66)

A i n Ksániii puiiUv U), uj,..., a. n«Tíi>yi»íg burauimkijs knuppénfik m
Ha. a Marat ax Új Á' értékljra viiwonyjtjiik. nkkui a K R = p : 100 aiÁnynsság alapján »
K-Yam 6% IaJtf^

kifqraést un-crailk. Kct Ettcunyis^. n feí b enetM kapjuk:

síáiaM-
■ Ha (?ey ániértÉkf 200,- Ft ó> a Eictár 15?(, akkor » vqpkS ár 230. Ft Ex az ár a Ai^aaai'i sisupuitt-
13,04BXáailfkrdAtal tartalutax.
3. Areoeedmény Ha » /T értékből pW, l^ttituiA, a oökkwrtt ^
Á- = f c ( l - 4 ). . 1-68)

b nwtpn kapjuk Ha a engedméiiyt ax új ÁT ^tékhis viawnyltjuk, akkor a nvAjlctt en^edmén}-

- P-IQO (1,69)
ll.G3h)
^ lOO-p
A nfgfzttex Wírpurk a mrgfiKypyiti hihik rlmf (etcbvD v»n jcfcntós^. Huiiiaiík.
1.2.5.5. A kozépérték^ összehasonlítása két pozitív a < b mennyiség esetén ■ Lcsyrnaxáraérl^300,- Ft. Ha az rugrdinény 10%, akkor a &srtcnd« 271).-Ft. A virvő
K«rai»a(itjáb6lö a z á rp = í ^ ^ = 11.11 (oAmOíkongrdinényt tartalmaz,
= í ( f = V ÍÍ, .fii Jg = jelöléssel
1. o < bcsictóit 1.3.2. Kamatosknmat-számftás
a < iB(a.i) <;io{a.fc) < J-^{ű,fc) < ír<,(o,ít) < 4. (l.M i) 1. Karnat
ÍB ugyanra » íorrend tőbh tfvg okmíu U. tui vwi körtük legalább két küKubraEfl.
2. a = b éneién
a = j 'j = í c = í/l = j^ = fc, (1.64b)
(l-TO)
1.3. Pénzügyi matematika
rt mondjuk, hogy « K ti5kére
Apíniügyimateiiuaiknn»tómlanÍí*toWwii»wk.v«gyfflBz(1.47n)-{1.47c)fe.il.4í>H) {l.+*J.])k6plfi-
tck alkalmiizittMÚi uvugnüdk, dr vsnk íw aUailiunzAMika lumkügybcaoilyanttoikictaekte . hogy
egy üflgyraémú »pc6áli» foe»k)ramal dolgwA kQÍ5n disüápltoa jött létre, a pétm^yi matomirtikn
nemcstik « tekének kumnttw kninAt te jAmd^kfizptée réven törtcnő vúlluzását vúaé&ija, baiuim
ben f^l5]eli a buiiatiauVinlt&i, törltmtísRTáinfUtH, ri«d«t6Mst&. 6s járadéJDaámUfct. IcírAiok. Arfolyatn-
éKTEálkntnat-HzAjiiltáM, valAiuúiln bcfnktriéHelninssés teríUetél. AköveÜusiőkljcaiix alapvető kénIMel-
tcvésctert megúldán képli;tck«t úuucrtctjük. A pén^lgyi mntematLkfi tdjes i^ektrtuuát itlelAon be Ha a töke kamtóoa kuttattal változik, tühli (íwtn kell rn(!i[kiIlriül)i«i(Ttiii.
keli ^ünk az irodalomra való liivjitkmxáiwal (láfd |t.2|, |M1]). 1. Egyszeri befizetés Éves t<Sk*alés> ra^téii a A'takr n 6v után a véBértckici uövf-kasák íd. Ais
A hatnsiUwi viatematAa és ti korkáznivlmilFt, amelyek a valánziaOBéeszámítáit és a matematikai st;i- n-e(ük év végéu fcmiáU
tirotika módszorcirv qiűlíiuk, önálló disuríplfnAkat kéjiranek, és itt aeni kcrnilnek megtÁrgytJásra (lAsrf
|I.3l, [1.4|),
1.3.1. Százalékszámítás
Rüvitbig kedvéért bevfizetjilk íw 1 + = q jnlülÉst, és a fj értékfrt itomníiíánvewínEk nevezzük.
1. Százalék Afi-memiy»«ííp«iüa/rAokifrje/A.»^/v'ÉrtékDtjelenti.fihol apÉtwügyialkalnui.
Évtanái gyakoribb töké^üént^ iH^mélilttk, ha lut 6v rn darab rgyentfl hucszÚRágű kamatperíádiiüi'a von
zAsok BorAn A' egy tökcüwne^. A wiAwilék jrie %, vagyis fennájl friosztva, és a kamatot m&r nunden ilyno knmatp<!ri6riiin v ^ n hnKxáIrják az aktu&lÍR, kezdetben A'
= ill, l% = n,()l. {1,65) t^kébcx. Ekkor a kmnatpertódtuinnkénti katnnt ^ . és n év utAn, amelyek mindegyike m
22 J- ArrttndMii 1.3. 23

• /Vaxrvck (kainatpftriódusok) swámsní! ndőfamB véglinün törksítésö*.

írekre nÜwiwzikfeL
iÉ r '’-ra ' 7* = ; : ^ » * ® > ^ ‘ ótí»slrt(állíUKlöí.
Ejtekte-I a jelöIíspVkpf az adósnak a törlesrtfitésslrtfic fmrtótén kíviH n követtew} bunatlciUd vamiak;
a) Z„ kamat az fi-edik kamatperiódusra: ' ' ......................
■ TjOUU. F i tfibc, Iimdy «vi 7.29£^lta] fcutmtu-üik, ö óv lUait») pvps tr%éKft»£!wCéu
As = 50()U(l+tí.U72)* = 75SS,2Ü-ra,h)h»rifia«í«ÍU»Bsetán f{^ ^ 50Ű0ílH-Ü.tt72/12)^ = 7691,74Ft-
raDÓv^kszikW.
2. Reodsuns befizetés és tSkteftés
tP!}e«t™i. Ai iítJkikők mr« fa-11hogy PgyManutt-ka fcamatpmA(h»«l. Ha a bp&!rtfemindig » kwnfittH-
rtóíhís fiíejáu iU. vííiái tórténík. (pr«uumrrjuido). Ül. utólagos (postni.™PiWfk>| l«'&«íU*r51
ÍNSBÉlüiik. A* m^lík kBmaCprtifHÍu» v^K^n EiÁaila«gymlcgr A ',, mínpeiiig
a) elözptes befUetísnél: b) utólagD^ be&tetéim»(; ■ Egy 60 000,- rt-a> arfósBág éves kamata 8%. ülAUgu- tíkrl«t-
téswleOh&uiponátmiDdiglíWO. FtKiltörlesílilnk.Mrkkor«( ,
a* es^Tsévrkv^feliípó kamatuk? ^ ^
t«tw!(1.76*}fcéidetbÖI.‘«iámíil«ajiiIiki.AL-)lS = 6D(Klö.p = a, pZ
I;;
ÍT
“
3. Évesnél gyakoribb beRietés H éviutkéati Uíkésítés Ax m t, ilL a lam»tt>rri(WliLit m >Unl)
egyi^nKSb.«<7.ú»kK>'. iwmtjtÜEfd. ill végén .mmne E ísongPt fizf-timlt
AtHj«lBmíilBt{I.76b **itségwli*ki«4mItlia»tukYoIiia:Z= ^
ni HZax év. UL n iMuitpvhAditii v()|óig klilarÁnTOiHui kain&tOKik.llvcn módon R^^-p|ti>ltévt;liiA'i

a) elD»tes b«a8et»n«Ii b) utólagos befis«táM.eli

A*. = £ [ r n 4 Í 2 ^ j ^ ] , (1.74a) A', = £ [m + (l.T4bi 1.3.3.3 . Egyenlő annnitások

A második évbfitt K, trij*-. <«éM^hen bnuiUfreik, chbcEjSimek még a? elm ^ ú k i luixoiiló JwIbwMsrit VattoxalUnnl maiwtú T ^ ~
Éakamauik, ilgyliogy ii ív utia. motOFj |[yah»nbb bc&ictcs ís«ves tőkésitéKtwUai. a A', i^gjmiag knuck (Irád ax pIŐiidpéldát). É
•Iőzetcsb.!fixet£si)Él: b) ntóUgos befizetésoíl: kor üssasítwaBBUis 4 araniitást. vagyi<i axnnaa kamat - I ö llw » « ÍMSren kuUfcwtnL % az a<l»
ti^rheK^azegte töricszt^ id&>zahbaQélkmdö.
LílO'™
. Sitt adásáé (taiiiatp«i6du»nWntp%kMni»ttal),
■ Eg>' lK!téU9>p —5,2rv<wkiuiiiilJálf mrilrti hjtvnnkéiit utólag lOUO.- Ft-ulfixrt br. IlJuiy cvalatt M
rfa*500000.-Ft-«rgy™ H!«? A*(1.75b) kíplrt aiapjáii 500OCO= 1000 [l2 + . ■ta tüiüscliSrésdet. ba launatpmádusaiikéiit in tőiWtrá történik (álkudá).

tehát n = 2- i « év.
Ezekkel a jriaésekkel az S. »dá«Hl«;mnri>dvány n kfuuatpmftdu* illán
1.3.3. Törlesztésszám ítás
t.3.3.1. T örlesztés
Törk«tá«n a bit«] vbaxafixrtAvl értjük. U» iu!m írjuk «I6 múdcént. Mtcsszűk a kövctkcxdb^.: IU la Sq’ tag as S adá»ság éttdcét adja DicR kaiiiatw knntatta] n kamAtiK^iódus után {lásd (1.71)).
1. jLe 5 atiúa«K nu^ttWArad.) (J«3Sé/jn ik« adöHtúl minden kamatjipríódus vég^Jip% kunutol kövKHm>l<. a máM>dik tag (l.TTVbco pclifi a ,«TÍÓciu«o Iwlüii a tflrlwmtfirtralrtdf öo^U ^tt értékét ftja Ir amk
2. Az «dó»>ág N kamntpm<'Ktu..nyi futwnicIA alatt tdj<» tödeat&uv havi. lauuau* kamatozása mdlrtt (láad a:s (1.75b) képirtW « £ = a vülasztAsMl). Az anmiit4»r» fetináU
Ax ad«« IcHiiuitpcríiiiiluKottkéitií tfltát bunatoki>6l és törlmtörisilcibSl t<^ilili Sfnxv. Ilik n bt-
matpcriöduii 1 {^.•, ja mlAn ndnH évi péiusMi r6fmiUtftnát aimiiifaúiiHk urvr«z9k. (1.78)
A<IöH«dj^k törle!«!tí9érp kOIönböxA WwiflíM'jíc'k vmmak. I’l. a visB»»fiz(!tí8tJt lörtfinlirtnck n tőkésítési
Itt A a^ m-m-erj a (kaBurtoüó) i-É*-ik.ltiaMÍ'»üsa».',rt«cr, (1.78) alnpjAn > ítw . Mivel ípltevfe szerint A?
idöjiontoktma vagy ajHik kiteiitt, >i viiuBsafliM'tiíti SwKcgpk Ji*hrtnek különböiíSk vap" rí: i*géw; fiitaniiriiJ
kwnntperiódiBután a tőríesztéa végot ér, uz (1.77) kép!.-tnt 5^ = (1mellett alkn]m«zva és felhas«iáha
alatt áUiuidóalt.
(1.78Ut kapjuk:
1.3.3.2. E gyenlő tör les ztArész letek
A törlcsitt-.ís fivnéi (kíimAt,])rrifttJuiitiítl) riivicinhli ifiükíiüSktíOti törtúiiik, de évküiri tölcésftís kamaton
kamat n mi'KáilapodAft sMriiit mrtt.i. LcdVüi PÉtwügyi m«t«matikaÍfdarfatok megold&M. téljAbí:! (J,79)-ut m«BoldlmHiuk«! A. S, q, N memiyiaégÉ*
• Sa^. iHÍÍ»iBá6, (kamat,perióílunmiki^ut p% fauuatot kdl Ovsctmtmegyes törleaistfei fdÖiioatDkbaii fwiu- t>Arme!yií:ére, haatóbbiek értéke ismert.
áUó a(lói»>áKok átlaga ntAn).
• ni n tŐrlcMKtjh^riralctck MZftnw kAtiiat)iL>nOtiiUi»ukt.'nt. ■ A; Egy fi()tXKJ-Pt^t5rlHffitMa.mtó«HA8W)(a»nat»8%,é»5ÍVRlnttkBlltörlfsjrtem, Mekkoraalt
24____ t. Animatihi l.3i Ptnzögj/i mateinatika 25

ódiw, VHgyis n jAradyddfizetés után

éves A töritiratfe ía n hAvi a torl<!sztíSríralrt? ( LTQ)-böl ilL (I.TS)-bűl kapjuk: .4= fíO000 -
A', = A V - f í „ = K 9* - r ^ ! ^ . ahol í = l - » - í 55. 0-82»)

KávethsTOénydc:

r= (1.82b) Azt kapjuk, hogy = K , vagyis a tőke nem viltozik. Ez az

■ B: S = lüO U00.~ Ft hitejt n>wlsz««i tötEoatfasel 7,b% tvj kam«t mcUrtt .V = 8
év üldtt fciíll viwiz«Lfizi!tiú. Mimim rv végén raég üüOü, Ft-«t kieil pótlóUe tórlöwUm. Mennyi n W i
törksrtifrÍTOkt? Aí év™ .4 tórinwtí»U.79) .4 = tOOOOO = 17072,70 Ft. Mivd .4évi '* > A eg«!)ZébeQ íelhastoálAsra keiüL mégpedig iV
™ járadékfi*etí6 után. (1.82a) -hói a A'.v = 0 híiyettöálésaJ

(1.78) adórlik: v4 = « |^12+ ^ J + 5000 = 1ip72.7I>. Ttbnt * havi lehtr a = <>72,02.

Haévfcnn(fcamatp«nódii»nbcltm)töfcréftÍB#sijAr«Wtfií4^tiÍTtéiiik.RkkDraz!lJM) {lJf2a)kép-
Ft.
Iptpkben n helj'éiw mn, q = 1 + helyéin" pedig ij = I ^ Ü^ín *“*0 a* enricti
1.3.4. JáradékszámiUK kamalpenódist m dwab c^yimU honxAsigú Aj kunatprnódLura oetottuk.
1.3.4.1. Járadék ■ Mekkima ÖBsa;^ ki41 20 éwai át h*vnnkét>t ittőlag h<!fiíptni, hogy a* iitAoa követkm 20 évben
Jérudékotí aevex^ a &scUwkrt. lunelyeic s z ^ y t s ídfiköiökiMai esedékeseit radt tehetnek bavcjuk^nt 2000.- Ft járadékit Irbraarn (Mvmni? Legyen a ieuuatoxáH havi 0.á%.
szoooK vafQF ettóó lutgyoáRi-iitk. elAiu-tmlc vngy iitÁUgoMk. Két <»etet kűlönböitrttmk mq;. (l-82d>-bffln = 20 - 12 = 24U «etóo a krövetimiU timtlakaíó jiwdékfizetési átószaklntt amkaéges
a) Befizetések .\járMléJcíV«E>r«f>k(4 fblytet&mláni Szelik be. és aaJc bunBtoHui kaoutnnuiLk. Ax 13.2 fi imam&r a kövctkciM kapjtlki K = ^ = 279 I61.W Ft. Az ehhez megkíváBt
pow kainatoBbunat-sxámitúu képlcti-i kjÍ0Llm*zhMók.
b) Viaasafizetések A jAnulíkfizi^ ItMuOwao kamalozó tőkéből tmicnik. Ax 1.3.3. pont tSt- 1 005"® - 1
havonkénti R liefizeté. (1.80) senint az Amd = 279 IGl M = R ’ — őaacfueE«I>«l adódik,
lesztéssómitási kfpW i ülkiilniw.hiitAk. de túileszté!' bel VTitt jándékot értünk. Ha mindts M^líebh «
lo'Mknfikamiitnt fixetik ki jAmdékkM. ÁröitfareJétTúl beai^ünk. tehát fl = 604.19 FtL
A JÁrwIékfneetéü (U- vag>' vimciifiMléftt tórtrtOirt a kiunatauuá &rdiil6na{»kEsi, Stamnto;^ for
dtJönsp ^ jMndékfiU!t«9 fonjukiuM>- n fy a hanuüpcüiádDHm bdfd idridebb icb%SuVkbrA. 1.3.5, Leírások

1.3.4.2. Utólagos konstans járadék 1. LelráaEkjták

Ebben ait eiwtbpii a bunat»zi mítA» is a j&nul£kGxeléti fotrfnteiapja kell hogy (^ex»-n. L^yeu Ároknál a javaknál, amdvck értéke pL kDpáüiiigy avtiUa miatt oökktTi. évenkénti fcmiit szukáHalkal­
n bmeiKwéf. p% buniüne kamjvtxi és legjTu a jArndéfcŐBWPg njiadig azon™ R nagy*ágú. Ekkor m fi, mazni A feíriskövet beztéb™ a pénzügyi tv fdvaniin az évofejí mdut«rJt^J: a* éwégi raaroííwíníCTÍéfcre
játndék-tégö»!iu:g megadjü, hogy n kamatperiódus alatt a randszerra jáiwjékkifizelötek mekkora ét- CHÓkken. Jelótések;
tíiienüi’ekedtdl fct; . ^abesarosiérték,
• .V a használat időtartama (éviiben),
R, = R ^ ~ . 11.80) • ft,amaradvá»yértékncv utAn (n < fi),
• Un (n = 1, 2,.,., JV) az fí-cdikévben Ir^ö«a»*g.
Aü flo }émái<k-induLSÖitíiry oHax érték, amelyet lUi első tamalpcriódus kezdetekor (i^yetlen fllkfdoTO-
A Irii-áafajtakelBÍSsurban a leirt ÓMítg meghatámzáiulhiia téruék el egyniáalól:
njíd) bé kell fizetni ahbfla. lii^ n kauinlperiódnB iitáu kauifttos kamattal aa Jl„ jéi«lék-v#sÖ!WM!)(<^
kapjuk: • i^ineoru /cíniniál az évenként (eírt ™wasei|t viUuKtatUu.
• flegn-.'stijV íríriínál az évenként leírt össarg CKÖkkcnű.
= aliol 7 = 1+ ^ . (1.81)
2, Lineáris leírás
■ Egy <^Űl valakinek 10 éron At mind™ év végén 5000,- Ft-ot keU kapnia. Az első kifiztíf* dűtt a
társasíifi csSdöt jdeut. A twidiiotidnoknAl kíivfitcléskénl esak az /ío jíu-adék-indiilóSfWzegnt. lüliel érvé­ Az évi leírás konstans, vagyis az a, ítírt ÜBítzugrc és nz ü„ maradványórtékl'e n év utáníemiáll
nyesíteni. Évi 4% kaiunt tad,ón fennél
= = (1.ÍŰ) (r, = l,2......iV). (1,84)
= O U O ü i : : ^ = 40 554.4S Ft .
9" 5 -1 í-1 0.04 Hn = 0, to: azt jűlenti. hotty N év elteltével ar. eredeti írtéket l,eljes™ leírjuk.
1.3.4.3. Számlaegyenleg n-szeri járadékfizetés után ■ Legyen egy gép be!f:ierzéai Ara .4 = 50 000,- Ft. A gépet 5 év alatt az /í^ =10 000,- Ft luarudvá-
ijtóldgos jAradékfitiptéiirílJAból tUljon trndptke7.é»ilnkT(! K Sswegű tSke, amely p%-hú kamatozik. Min­ nyértékre keÜ leírni.
den karatttünási fordulónapon r jAradököasKei; koriil)ön kifizetésre. A K„ BzAmlnegyeulttg n knni»ttp(4-i-
 i.3. Prfni%yt maícmaíHa 27
26 J. jjntmttUa

Év LiJulóért.»k lyrfráfaz Év Indnló- Leirnn Manulváiiy. Lrírừz A bal oki«li IrírAw terv, amely­
Lincftris liitríisuAl (1.83) #* ráték éittk nek ta. wlatiiit s TOPgaílott kriH
(1,84) alatijÁii n hal oldítB Irtekkel azAmítmtiik ki. azt mu­
1 3ODÜ0 tjüOO 42000 1G.0 1 50 000 a i= 5 íí = 13 335 30 6G5 2(i,7
/eírrifi terv íutó.Ük- tatja, hogy a asBzaléiofi Irtrás
2 42000 iíOOD 34 000 19,0 LáthntíV, hi«y n luuukukutl 2 3titie5 B3 = 4ií=lüeti8 25997 39,1 Itjiltita* kiegyenlített. (A* el-
i .■MOOO 8ÜÜU 2CÜ00 23,5 mdulWrtíltrr vmittÜioiiU- 3 ■2^m „3 = 3rf= 8001 irfttfi 30,8 mfkti d értékhffl legkSMlebhi
tott k'frnii crA>ea 4 ÍT 9Í» 04 = 2rf= 5334 12662 29.0 i<Kteztr k « lácitett d-t tüntettük
4 2GOOO SÜOO 1SOOO 30.8
eturlltttlik. 5 12« i 2 tt3= <í= 2067 9Í»5 21,1 fcL)
0 18000 »oou 10 (XW 44,-t
\Iértani sorozat szerint csökkenő leírás
3. SzámtAni ftorozat ucertnt cs5kkenö leirás A inírtammaxat síerint rsökkcnö leirAMkAl umufen #iíb«i m «15aS*vÍ marachr&nyértékp?E-át írják (e.
K J ÖHSüSggf'i, « ífmlfi mrmítWygpl Az n ^ utAm nuuadvátwértf'krc fentit
{r,= l , 2 . . . ) (1,90)
a, = a , - ( n - i y (n = 2,3,....jV; a, í í <í adott) (1.ÍÖ1 Általában-4 adva™. Ha a fntamklő .V öv. »kior (1.W) Wetmébra m R ft.p .N a
tiánna^ kctlú daóbatá, a harnwlik t>«li8 kiuAmiÜuOá.
Ebl)6l «x pgycnlptlíöl ikí A - il> = a.
■ A: E^30IX)0.-FtbcaHriíaiértíkű»fi)rt4-vwil(öitl<m-k»lk«4i[>]
mútkai kúni Uánv ér után kETÜl a tUAnulvAuyértHt 10000. Ft xli? (1.90) alapj&n
y ^ lnilH00Q/5000ü)_
tud - oa)
knpjuk. A J > 0 fsipthen (1,86) iniotl ■ B; .^rAzoljukaz/t.mBradványírtí!«/( = lOOft Ft b w »r r «Ó B t s r ié n a*n = L2 ,...,lü
cvn; a) lineáris, b) nátatani sorozat Kuxint csökkpuü, c) mf^n^uúwrnzat sxehiü rBokkenű leáHffielWtt.
Ax e ro in i^ ai 1.4. ib t in láUutú.

alnJonlinriráHr**leírtömngc, VrKcir<lmínyhrao*' > 0 miattsseámtAniwwtutaMarái csfiklu'u.'i

icirjii*ai dsií Wrt fwswgtaipk ki krü elégitemP » köwFtkerfcauMdnllnLiií^T B. U irá« külőiibőzö leírán^jtákkBl
Mivül a mértani somuit üxmtit csökkmiö leirásnáj
nulla inaradvíuyÉrtrt*! n-re lícm lehet dénű.
W mcfihatáioMU klSiKKttíJ kTHlvc. püdkai m év
ütáu. áttOTDi a ménaiú gorozal szmnt caSk-
■ Eg>' 50 000,- Fi iMMüserzésj értíkil grjiri 5 ív alatt feáiiiLani Komsat s»ráti csökltcmTtiuxloii lü üOü.-
k.-u6 k tr«ití a liwiris kárásta. Az m értéket úgy vA-
Ft^ra krfl leírni. Etau-k mümi m eba^ben 15 000,- Ft-ot teU Irinü. liuatjuk mrg, hogy cUől a* ictópanlta kradve a mér­
Év In dulóik Lriráft Lefláoax tani Bonmit raccrínl cs6kkrt>5 bírás kirí öasícRri ki-
indnlóérttk%-tó)Bn A ImJ oWali Irirfcti t*rv. timely- BcbUJt kíByeui-it.nunt a lineáris k£rás6L Eaenkövetel-
ndc az adatait a aw^nickin mínj' írtplmílien
1 5ÜÜÜÜ 15Ü0Ü 35000 30.0
ti'tukkt'lioAmftnttiikki.iiH mn- 0 2 4 6 8 10
2 35000 n 500 23 500 32.9 wtja, bftgy R loÁxtdélux. luft*, (1.51)
3 23500 8000 15 300 34.0 az utolsó trtKÍ kivrtíüíwi kje-
4 IS 500 4.'')Ü0 11 (HU ■ 29.0 gycnlltmopk tirkinllietf!.
5 IlOOC 1000 1(1000 9.1
■ EgySOOOÜ, Ftl>esíerréKjÍ!rtíkfIg6]jetl3*v«lftttnuUArnfceUteinii.mégpeílieméveníímértBni
1. Dtj;ttáIÍB Icfrás Hui-uzat Hzeriut t;sökkeiiö leíráftsnl mindig » uinrmlványírU'Jt 14%-Awl. azutáu iiiieArimn. (1.^1) írtel-
A rfijtfrtíí* liiítAa a wAmtwi »oK«!»t níKfrint csőkkfiniS iBfráHnak az n spedAli* encte. imiclyutí mi'nkfivc- méhenin 7> 15— ^ = 7,76, vagyinfn = Sévntáncélíiz/mlamírtaniiioroMt amriat csökktmáieíráBról
teljük. ho!gy«* üMnloWl Wrt fwíB!e!gm«RnKy«a!eun(ílcüásinacdtk»Éggpl. Axhn —ti ümaitíiitfKÍvlifíl
a lijjeArism ftttónu.
2( A ^ ^ Hl =JVd, [iV - l)(í, . (l.KUh)
(I.tt9a)
A'{jV + 1)
■ Legyet! rgy fttp l>oiisa-íé*i Ara .4 = SO000,- Ft. Ezt a 5 tv íüntt disitAUiian ok fii = lU UUU. Ft
maraílvAnyírW‘kr.-k«ll k-triii.
28 I. AntinelJíit 1.1 EjWfcnto-tWffrt 29

1.4. Egyenlőtlenségek bJt U < b és c < d , akkor + (1.95b)

1.4.1. TisztaegyeiUőllenségek KH azDtm iráiqrti egyoiUHii^w^ oUfalnit ö e ^ lehet wdm.
1.4.1.1. Definíciók 5. EgyeDlŐtlenségek kivonása
Ha és e < d , «kkOT o - r > f r - « | - (1.96»l
1. :
Eg9trJöarnj.ég jön tótfp, lui \ú* Jíebr«i kifcj«»í»t» kfivcthisedjciek egyikí™! lopaoluuk nofmfebflií ha o < » & c> d . akkoi a - e < b - d . (1.96bJ
> (j»wnhhT U.tfp,» ^ (Jó«,bbl
UL típus fi (>Tlöiilrá«S.i»«nq5yw>lir) Illa. típus <> {j , ; ^ b h v»or kisebbn
IV. 1^11* > (,4»Kyobbv>igy«tD>enir) IV «.t^ ^ k»eW>T cgyrnUttlciisések vissHit uciu vraihntúk ki fig}tnáiibúl
V.lfpu. < {JÓ*bbw,o'ngwnir) V«.Upds (ji«iio«ofot.b l. 6. Egy«nlStI«BégnekíBÍiiJii.dv»ló szorzása é .o » * t á «
m & niíL. IV. U IVa., raiamint V. h, V*. jrfpArok kH «za o « jrtPntónl. tehát crjtihAm tól-
csanwra hrf.wtt«fth«ik. A Illa. h*olyoii ineiinyiséeekre vonaiLnrik, aroílj^kre«_B«Btuhb~é- Ha a > b cs f > 0 , akkor o r > » r és - > - . (1.97a)

ba a < b cs r>Q . akkoi iic<ÍF «» (1.97b)

2. Azonos, egyező irányú, eUvntét<>s irfinyii és elnrinaleiiB i^gyGBiötletDéeGlt
Asonos egyvnWtleiuégdc laok. laorlyA > Wn.lk faetfi!QÍmböIuii>»ki>iiiidtji ónfkCir ha a > h é c<0. akkw or < fc í» (l-97cj
2. Egyező irinyú egypnlA|«»és<>knSI iKMÍlünk. li» két rg«ildtin»eK miiHfesyite « I. Up.»b».
•vagy m hidkf^« n. Mputba turtaxik. ha < i< » » ^ < 0, akkw s r > 6r ö> i > ‘ . (LüTd)
3. Elfentétei irányú «gyetilfitleiu«gefcríil beoílniik. U a> csrik egy<«lSÜcii»s«t I. tlpisOo.» Ka egy egjrenifitlRi^g mindkíH. oidaUt egy p<nit(v náimoal mcgiaatiiaiik vagy doBtjtik. akkor >z
tuátik n IL ttpuüba tatiaak. «gye^]fiucsiiáiiva mcgoianil; ba VBZMit • «9Enni iKSBtiv, akkor az 4>gyad6Üeit9égjel irányát meg
4. Ek%wdeiw egyenMth»U«gekkel van d o l ^ . faH. ugyaiia^D ÍnDWth»i^.> kdihrditani.
M nfkn^k ugywutíokra « crtatrin- ti-ljraüi.
3. EgyenlÓlteiuégek mesoldá^a
Aí eByi;nIí!tWi#«i*Ít>Mi. iigyimflio’ mint kí n^Rlrtckfacn. ismerrtlcn mcnaviBÍEck wsilcrBpfni«m*k: Ha 0 < « < i vagy « < l , < 0 . akb>r - > ^ (1.96)
™-l»t t««teBPrim M AWrf iitoisí. brtűiwl j^tóljOk. Eo- BWfnWfcBí.?g vagy
Ha k^t aárnaO-tol ugyaiiabbaaz irú ^ ts O i. iikkor rrapixdoúkiaakwlükíaiaálUcKyailfi^^
mcjrnUiMa arf jpJrattL hogy nMEghaiÁn97.tik: milym luUArak k£o^ maznghatiuk nz iraurirtb-n inare-
fllcntrt™ iiAnyn i^^Uitkniiiég AU fran.
ovisp^ nhboK, hogy « rgyenlAtk^nCi^ vagy « remJíncr nütidni cgywilöllensíge ítvíü)!* manxJjon.
Mind *7 öt egyent«U».a*Égtlp»tt. nwgrÍ(ÍB«m vMm»k bcutiaiukvis möéSuitfki lifegyskoribbak nx 1. »i 1.4.2. Speciális egyenlőtlenségek
n. lipuBÚ, ú©-UPvctrtt (lidB tgyaü^emégrL
I.4.2.3. H árom azög-eeyeDÍ«tleD9ég
1.4.1.2. A z I. és II. típusú e gy e n lö tleu sé g e k tiU a jd o n sÉ ^
Bánnely a.i.m.u®......o„ C R valávazimokinfniiiái]
1. Az egyenlőtleaségjel irányAnak meg\'áltozái» |o+ fc|<H + |fr|.................. + — + o,|<|ai|+|oj|+ ■+ (1.9feJ
Ha a > í . akkor b < a , (l.32n) K « vTigy több valós i»=7ís^flek «b«™lút írtíke kbwbUvagy ro-rató mint av egyes ÓssaB«bmdók
ha o <t., akfajr t > a . abraoiút értékének ftasB^e Az egyenl&égjel ouik akkor érvény«i, ba núndm n»«e)vdandó awuos elő-
jfJú; itt a ÍVt tekinthetjak iH^tfv vagy poüitfv eJfijclfflnfk is.
2. TrsníHivitfe
HaBnnlóan. barmety Z],rji'• ■.^ € C komplex sxáitiokra
Ha a > b ég b > c . JŰtkcit u > r ; {1,‘ja.l)
jíi + ^ f •••+ < |»il + lu! + ■■■+ [inl. [l-99b)
lm <i< 6 ni (K O , akkor fl< c . ÍI.IOI.) nini n C C miatt magáhaa foglidja ajs riöxS egyenlStlMwégflt út. Itt. az ngytsilfiségmák akkor érróiyea.
3. Az egyenlőtlenség milidkét oldnlának n5v«lfee/csQkkentése ugyanazon értékkel ha kö*iilnk bármely keOSre U)ljc»rd. hogy egyik a májsiknak n«nn<«iíaU» valÓHiffiániszorastt; ez pedig
mi^ábaa foglalja a vaJ6$izszámokra vonatkozó haMinki feltételt. A knrAbhan( 1.1.3.1. alpont) bevezetiftt.
Hn a > 6, Bitkor o ± f t > l i ± t ‘; (1.94ft)
E ;- ü «ilE := i*fc l< i:L , l‘ *l-
ha a < ít, akkor « ± r < ! i ± r , íl.SMh)
1.4.2.2. Egyenlőtleinségek két szám különbségének abszolút é rték ére
Tehát mindkít oldalon iigy/uiHUt a mennyisi'igcl boü^AíMlva vagy kivonva ua cgyunlötiendííí tovíiljbra is Kí't (I, (i e R valós száiiini fennáll
fennáll ÉHirAnyti iirni vAlto>iik.
ki - IM< la - i| < hl + |il. l|a| + IMI < |a - M< t«l + 1&I■
Kí-t való. kaKnlwégáuiik abs^liít írtíkfi kii«blt vagy .‘Byimia nmit e loániak abazolüt értéktack
Ha a > h (a o r f , akkoi' ü + r > 6 + */; (LQÓa) ö»a<ígB. iUrtve nagyobb vagy rgycnlö mint« wsAiuok «b«ulút Éttíikíint-k kűl5a)j«égc,«5t emiokab««>lüt
30 I. ^riUrnrttfa U. 31

crttkE. iség komplex számokra 'fotfwaicBre *t. Ja......*»,

Hamnlóait in kiteiin«tw ka s,. sj e C ftaui)di!xnálam fcunil] MI], Ili*...., w, e C koniplpx swniokrii ffuiiAll
l| íii- M < | * i- s ,| < | í,| + |ca|. (U M b l {íj irt + -i— I- 2t,w«( < v ^ íi +Tjís -I- -.•+'!:rii.\Apiwii-'-*niu» + *’ -+ tí'in .=

1.4.2.3. A szám tani és a m értaiü kfitóprís vonatltozó egyenlőtlenség

a ,+ a a ^ ... + a , ^ ^ b» « .> U . (1.101)
1
iimibö) tótssik. hogy ^ U kitajesrtéw vtJóTiByrnWtlrsíHÍsufk. Ut iT.^. ■■- ,^ .lp r-^ -
i,, .......... «>.. ......*»Amok komplex km*i.«!AUj«il jriöltk (ltol 30. oUi.). Aí egyenl&íg fcltf-
»

telc: j, :i?r = ii;ffií = — = i . ; 1EÍ. (H»'«JA>iK‘lv'<-níií(B',)-=0. akkor «'.(2i} faO.)

n sámri wituKKatív ncAm(otámUití k<i*PtK' nagyobb vs*gy egmtln mint p míftjmi köwiic. A* 3. Cattdlv-Sclrirara-egy«ilatlaiségkoBverieii«v«gteleasorokT»é»integtÍ!WcraAa(dábÍH.
cKTFDkii^lcitiüíHkicorírvcnjnw. Ha mtiutjwnrfarahsúui egyenlő. bmvoB^végtdr»HKokra.ill.liAiÁr(Mnttuih>grAl<>kravt>ruitka9úCAUCIiY SCHWAnz-ef^fitkiiH^
1.4.2.4. A számtani és a négyzetes középre vonatkozó ^ y c n lö t lc iK ^

1.4.2.5. Valós számok különféle középértékeire vonatkozó egyenlőtlenségek [ j r / ( í ) f ’ (x)<ir] II.IÍW)

Két a is 6 pozitív vitlAo s*Aia, o < 6. MMtutwú. luéítnui. lisniKioiki» é» kforprt ta aUbhi
egy«&iatnw«ek kötik (Uid 2U. <U.);
a < íHfű.fc) < AjÍo.6) < J-4Í0. t) < T^ia.b) < b íl.KÖit) I.4.2.9.
Itt Kkövcikezd jerkSIáwto bMsn&HtŰr ......□ . > „ * , ...... \ i »

-v ^ ? .
" W 0| < i i » < . . . < « , <» » i < 6» < — < * -
1.4.2.6. B em m i]]i-e g y e n l«tleiiii«g
vagy « i > a í > - > « . *•
Mnnc^B > -Ív»la!tii»iinni«nn > t (xnK<txsinni
bwÁlibn
( l + o r > l + na. (I.)ö4) + ... ^ ^ + - + d.6.
AxcgjrciiIMsjdn » 1vagy a = D óvnijin.
1.4.2.7. B in o m iális«gyen lű tleiifiég alioi B, < « > < , . . < 0, é» fr, >ft.v»ayfotdit%«.
Bánnriy a. E R val6f>KiüiiirA Két MáuMorosatra. Mnely®k n H-nü. p««tiv M»nd.úl flUiuik, c »jfin»itak fc=i»!p«ndc
sjKirratakisiíbbvBgy egyenK. ilL nasyobb Wígj-itOí»3ilö. B ■
(1103) &!ttí!viphoRy egysHüiinm............ .

1.4.2.8. C a ncby-ScIiw arz-egyeiilŐ tleiiség

1 -4-2.10. Á lta lá n o s íto tt CB ebisev-«gyen l8tlenség
1. Caudiy-Sdiw an-egyenU tleniiéBViüten*^^ TctB*5l<®*a,,<»a.. . fl,fafci.4í ......i , C
R vR]ừáraolemfimi>A]l » Cauchy ScliWAtiZ..^idÓUena% H i . f c „ 6,......b„ i«:uuR-8«tfv ™ l ó » « k k o r

Io,fc,+«,fc, + .-. + « A I < \ / « i* + <i;S + — + a . * A = ' + W‘ + — + C ( 1-1Ü6.»)

vitgyi*
(a,4, + + . .. + < («,* + + ... + O l i i * + ti* + :•••+ fr.*). (l.lOebJ ídiül o , < a j S . . . < t t , b^ < l> ,< ...< b n
Két végcs(«Am»oiT)Mt.T«. •nwlyelcnck minHfljoikon sámbftl tíl, ap4«infc6iiÜS!tJia»tok aw««g6wk ttb- wigj* u i > u í 2 ,,.> u „ fel 6i > f c í > „ . > í i «
«!otót értíke kisebb vngy og)*nJiSmint r ü-/jimok néRyaetŐHSiiejpiibalvoiit két néRjraetnyük NíK)nH\tn. Ax
*gyínlö"ígjel “ wk i'bknr írvAnym. huai; fci = ji» i 6j = ••• = . {íír valtantily t-w n, (vnny ti)
= 0.akkor6, ( « . ) i * 0.)
H» r» = 3, és « i «üAnihftnnasük,.t vckUrok .!(,rfikHSiíi«rt k..w.Íi-
üAtwntlk foajuk fel, (Oíkül- « CaUCKY SCHWAnZ-egyPöiftlcuK^ Mt inondjfl. Logy két w-kK.r «kiUArii.
miorüatftnfik Bbwnlflt értéke kifwlihvagy rsyonlfi ramt» vcktwokabezolüt firtékének (asorüftts, Aü n > 3
«etb «i eít állftást ki It^hMt<^rje«tí.ni nKÜraBnsáós c^LÜdiílfszi tcr voktoimrft: Éppfii, (l.l(Mi(0.
1.4.2.11. Hölder-egyenlötleiM iég
ar*-í-fcr+c> 0 (1.116a)
1 . H SI<ler^]m Í0tlei0 «g sKtrokra H« p > 1 £»9 > 1 két VHlúsazám.aoteiyükic «hkrahw.I»tok.
.... r, É* Pl, id,. , ií, 2n komplex Süiro. akteir I.4.3.2. Jő tle o s « g e k
Azi-tüő&M

X > ^ h a tt> 0 11-117*) *» .r < ^ b a a < 0 . (lU T b )

■ « r + 3 < 8 r 4 'l. & r - a r < l - 3 , -3 x < -2 . ;r > | . (U kI més a IS. fcjcwti-L)

S i» r .
I H * I.4.3.3. Másfid£E>kdegyeDl«th»ui£g^k
ithol s jobb oldal viigy v«([leWii (£■ nkkor m Allftáütriviális}, vngy ha véges, akkor « }»)>>>oldntiHi
all6 ka « » koovetgcocíA^ából köwtkeuk b*a oJdakin áUé (i.iiait) (1.118b)
2. HiydeM«3re a tia/(7)£s^x)kétn)éThetAfriegvÉi7iiat(X.A/0n>ér-
téktéfui (lásd £34. úid.). Akkot
í a )í* > m : Ham > 0 amcgoklás x > (| r | > v ^ , {1.119a)
j |/(i)ff(x)|d^ < / i/ w r -íp
ba ni < 0 akkor ax dQr-niliStbiirig aihmmibbo uJjnüL {Lllflb)

1.4.2.12. Minkowalű- b) **< m : H am > (l amesoltlAs - v ^ < « < (l.íMa)

H«í»>í,tovsiihií*.ifc€Cki t.ídtfair ba m < 0 . tl.l20bj

ar*+fa- + o O (1.121a) vagy o.r* + *r + e < 0 . {L12Ib)

» és ehba köxrtkexik » h»l oldat Ak qsjcnlMeniCsEt o W ju k o-v»l, miálbd « o < 0 setbMi ax eHjH n»g™Jt™ik. ügyhoRy a»
bkm HA/(T)éss(x)kÉtinéHKtófflggv*ay«*{X.Aíi)
w in éM tta , (lihd 10&. old.), nkkor i* + j>r + í < 0 (l.lM c) wiHf *3 + pr + q > 0 (1J21d)

í i abdEcnkapjuk, ni%y9»tté val6 k«>g«ntté>w>l «lM ik

/ l/ t^ ) + ff(»)P«ip <
s j
/ i/wrd^<

1 .4 ,3 . E ls ő -é s m á so d fo k ú eg yel í: + 1 bHjrtt a I, - f bdvrtt n» m jcBtóm tievcairtvir kapjuk a

I.4.3.I. Általános réaz z><m (1.122a) vagy t* > m. (I.l22b)

E«yaUiitl«n<.égM ilgy áldunk iiKqt, hogy lé iftjukekvjv«fc!»egjmaa^^ A*
U «gyik old^Á«É í^riqjdtÍk ogyi-
ddaiÁt n«*™w4,atjnk wigy rlnrathM- ■ A: -2 *^ + 14r-20 > 0. l ^ - 7 í + lÜ < U. ~ +
aJótlatógjel iiAi^o uu.«in«™<i )i« «/.»
- +-
X w ^ o tííe 2 < x < h .
(1.114) ■ B: + Cl + IS > 0, {r + 3)* > -0 . Az C8y«iümkn»éB ««onow«i toijesül.

■ C: -2x* + 1 4 i- 2 0 < 0 ,
i* > » n (1.1ISa) (i.n5b)
alakra, aa áhalAnes isctben p«dig eit A m(^ol(lAíáttirtomÁiiyoki> 5 c » t < 2.
 l.S. Komplex Jiiámok 35

pi által ijifghatároaott vÉgcs. Byüt intcrvallmn 1.5.2.2. Komplex számok egyenlősége

v»gy a két \+gtElca nyílt üittrvidliiiii iiuíóíb « mpeoldái. Dcfmictóswráitkít )mniplrXíi!!Aiit<;gycnia.lHi noiifarí'juínk w. rtu<dk iit i-gyiitiliik. Gt-onirtri-
nilng n « w két komplex swim akkor «gyKnKÍ, U nz fiket Abt^ib vektorok i*Kymlök. EUüuknzóo«ll>Gti
a kompiéit soáinok krilmböímk. A juiRVultb’’ íü Jiispbh" foRnlttui komplex ssimokta nem öldniczlictő.
1.5. K o m p le x s z á m o k

1.5.1. Képzetes és komplex számok I.5.2.3. Kom plexszámok trigonometrikus alakja

1.5.1.1, Képzetes egység

KÉi»!Ptes(-gy><ígteut)MW3i.-16iickcríilf^iiiEAiii.am<r]ywkiiucgy»;t£^ r . .^idekti idOillitiflnl nlgKbcai ninkiuik nrvnccűk. Ha
krtt lígiSbbstör « i M ttl iiMKtnnlii ■ tuttk (1.7. ábra), kapjuk, tt kampta tngonon trikus (lídlbMt valÁ fJSáUitásnt:
ifilB vnsei. a imnpírz számcűaa^ :uiiniyFÍ( «E ojphl
(1.124b)
afizikálnii )EümoBItmiltTct interpm-

1*1 = P (0 < p < o c ) (1.12^ )

I.5.I.2. Komplex számok
xúiuul a : koDiplex ™ni abiaolúl ifrtiSléudc vagy uujtíuluiAtiak, oa
\ kampta ,tá«u>k .ügrkni olaíja n l«>v.-Ou«&
JMgi = iT+ 2ihr (— it j=0. ± 1,^ 2....} (i-124d)
i = a + i 6. {i.l23itj
tdiíniuk bánocíjTkét p«Eg z oi^imum/unuiiMk urvrccük. A saSgrt a z W p ír r «
Ha a ól b miudett vnbSnfrtHEm v^gigfiit. nkkor dfiÁD a ú a ^ Icbt^taígo z kuniplcx raáin. Ax /S,?rídA^hívjnk{1.124h)_
0 szBüKit z BoUít TKíihiKk. B bKtiuiuTt 1 trpiH a rráténf^ DTvczzük:
= b=Im(^). tll23b)
U ai = O.Akkcir : = a.ü«:ybufCravn]ó*)iiáinnkalDi]mi>tPXfixánii>kr^»edi^raetei. Hno = U, tüűuir ;
= U 4isct» )®Ani", (lJ3őb) p ^ '/ ö ^ + V ,
A koffipka: szán»ktlnt Í1.Ú1 W « knuuOc* Kuuook h a W a . amcíyrt C-vpÍ jriaíiok.
u d i; - h au >a.

1.5.2. Geometriai szemléltetés h»o = 0, 6 < 0.

—arccos — bft fr < 0.
i.5.2.1. EifiáUitásvektoralakbaii h a o < 0, fc> 0,
bíitsnsatlau ba = ö
A vnlte seámok raÁiutittynKWii vnli’i i^iribul/Mii'nl lUutlqRluódon n komplex BKaaiokat pgy itik, ni
nrvtartt GAVSS-fiíe Jiian«ű [wratjnikfnt lílict nl>ra»<%i. Ekkm a = a + i 6*jánt «x a. «h*wi!»siljü fe. arnR----w hau<fl.
b onliuáUjíi puut (l.S. ábra) A nUAo ttEAmok ta
trogclyuck is Livnalt, n kípKrtra futAnii>k p«lig «z ordinAtat nás s^-al * kípT*^ tmsiílyiai. (I.125e)
Ax így mceadoti slklmn mindrai pontot cgy^lműcn meRhatáTOiegy hd<r«Jaor (lAwl ]81. old.). íiRy- A I = 0 knmplex saam ahsaaltit énéltp nuila. wg 0 bat&rnzaliui.
hogy aündira kompW imlmnnk mrgfelíil egy nw^intárowitt vi*ior, amely Bhhtma sfthnn frk«ik í »
a. kDordiiiAtftnmdíoser kfírfiliiuntjábiil ax lUftí |M«itha mutjw (1.6. ábra), A fcomplí* foAnii>kRl tdiAt 1.5.2.4. Kom plex szám exponenciális alakja
pontokkal is. vckttirokfaü ís Abrtóolöt Ichft. Kcmtplcr laám ajvmrrMiilL<; alalíjdarik ucvinuirik a

képzetes tengely k^zetes clőnlllUat. abol p az ail^ltií értik ^ (U »r(;imu.-utuiu. FejuiÁll ta Eui^~Ji\te ö.u^r/iríjr^:
y| képzetes tengely
i= a + b i e'^'i^costp + ism^;* {1.126b)
■ Egy kompié* szsin elö»lUtá«ft hArnmfíle alakban;
a) 2 = 1 + i {atgehrai «lak). b) J = 2 ^cos ^ + í fitn (trig(im)mf!ti-ik«»iil(ik).

0 valós a c ) = 2f(exponenciális aluk), a I5ártókrt^ MofCtloMVK.

0 valós tengely : tengely Hn jicnj íBOritfcrauiik a fóértékre, a kiivetkraí! piSAllttAnokat knjijuk;
d ) í = lH^/3 = 2 ^ p [i g + 2tir)] = 2 g ^ 2frTr) + i sin ( í + 2fc>r)] {k = (),± 1. ± 2,*..).
l.e. íJ>r*. l.T.AbrfL
 i.g. Xintyleinadmat 37

I.5.3.3. Osztás
KótkampkgE!«wn<wrt«
»köv«ka«tk-pink(zaítO>;
Rr(5) = , lm(í) = - M i ) . (1.127.0
GpraoRtriailitg kilcji'zvec» hmjiifiSil bimplex ik avaUs ten«FÍyn nfevo ioim- -» - , i"A - "A
3a o»-t-i62 Oi» + fc.i’ n,i + 6,^
dig rsfüc ítSjoJbon kfltSnbőam>k:
j: = a + i i = + i fiiinp) = pr'^. (L im )
2, _ (008^1 + i s a ^ } _ Pl.
(L130b)
(I.127r)
«il,ahái]]nt~
k<^«
ExpoonidAlBiil
I.5.3.I. Ösí
Két vasf tőbh icrmipbri »yün ö«H»dámt ^ kiv
i* fli
A seoowtw aa^tetéiIiCT a ;i/II hJ tt 6nr in|ijnk, hfiKT a S|száBmak HM
= (<ii + a , - a , + - 0 - i ( f r . + 6i- f c i + ” -) (i.m ) rl <^UofR«ljilk. majd a j:,! crtckk.1 vi
ü. A pnnciríw mtoprtUdúhMí w ftsEní^. íll fanp- ioúíjúta
ötKyw6^Am>ítí^ te MID CbMi mm

1,5.3.4, Anégj a detre von atk ozó általá n

a imAiiitikk»liiga»ágyM>rtiBEM]Miliii. mintái
^ «ami. I« « y P = - 1. Kcoiplisiaáiiiii.k km
vidó « t i ó i iA I dfioSc ki kdl kSKröbŐlm a ii«vaA k^tnHe. timH A«y. Ingy > s z á l l t
iui<Bia<iinwikaneveBDkatDplQ( kcnjuc^tjAuiL Ez leh«lji«i;M, m<9t ax
( « + i « ( o - t i ) = « * + tf Í1.131)
BámraUR.
_ (3 -4 iK -I + 5i)^ ^ Í04 7Í f3 -4 iM l- !<*■ -2B) . (10 +n)i -3{3^4ÍJÍ12+Si) .
l+ 3 i 5i 1+ 31 * 5ii l + 3i

I.5.3.2. Szorzás
Két kmnplrac iffiAtn, ii «s .tniraíwAt niKcbrai iránnödlMn n
, ,z , = («.. + fi,Ma, + iW - ( « .« ,- +i(<4Í* + 6,0,). (I.12a»)
kJ^hafd^'jLAtiigonotiu^ktwlríbitti^ . 1.5.3.5. Kom plex szápjiatványozása
1,2a = 1;., ( « » V', + 1 + ■díi vsa)] + i»i)+ i sin(Vi + ^ ) ] , {M 201») Kani{iliaca!e«mn-edík katv^lyracmcIóM' n MoiVüE-J^iJeí xe-
ragyát. wor>«t abawIiH ftrtfta* * WmyPjtítk atwicnUit árt^tadt norBalÁval.» bbmiüU. iu«üii]ciitnni» glWifévcltörténai:
1p(w» p + i sinV*)]" = í>"(C0Éiii>: + i Mü n^í), {1.132a)
vngyis ití absaolíSt írtéket n-etlik h»tv4nyi» rtnpljilk, m argii-
(i.iatte) meütmnot p«dig n-iiel saoroEsilk. Vog^lk figyíiktnlw, hogy
A genniBt.riíii intdrprcitAciíib* _• íi éHÍJ HnarmU
_ «brtao!ó vektort úgy kapjui meg, hiigy *i _ vftktorát
__
wi üi'amutotö járésAval dUTílí-tc*i'U u z, MSiioinmumánAk rm^ldS s/ígge! dfoígatjuk, i« « kupon Í* = - l , i^ = - i . i« = + l (1.132h)
vektort ft ]ij [ *üAmm«l vaWi«uiKfci rtvén roegnyíjtjxik. A í i í j wsowalot hwíKtld bAromsüiígíiwrkfínitfr te
savcl is megkaphatjuk (1,9. ábr«). Ibt Bgyelomhe kefl vrűiü. twgy aa komplex aaáml-vcl vnlrt »ior*Ajwi
vcktoriimk ir/2 Risöggcl valú clforgaUait id^nü. [öüÖMhíín (Wfiteiíolfit crtírk válthatIno mürml { 1,10.
L.5.3.6. K om p le x száin n-eciik gyökének m e ^ ^ tá ro z á s a AuurmáUUlct. *»2*-i/ = 0 . 2, - Ír + L- jT*!+ 2í,;: - í = »
Bnrmtrlyik rt-tulik gyük mrt^halÁiaidün a üatvto>ozá« ígyik fordított nmvdrtc. H» i 1.6.1.3, H am isgyökŐ k
+Íán^'),«kkora Algcliwi t^uiktnpk na (1.135) uotmiWnkm vutó áwl«kítá« iiLöu .
egyrajrtnckvttwiakoíyw (W-lpiidAHm. «iH-lyrk »v/(1.134) fcümliiU«i m ramPgnlftásiü. E:£^
«bol t > 0. »!g#!W, (l.I33hl
píAbám van aiükBégí P (í) = (I KJÖkeit tw krJ! holyrttíKÍttmi B külHlulj iMí.ísmrgteUvns-
íráiaijD(l ax ii (tunt> gáJiu. hogy raek (I.134)-iiakÍRmrgitIíU*»i-e vn^y »nii.
( f r - 0. 1,3, ■ A: ^ = ^ .E n n P k n m n i* U L - > k ia í^ - T ^ - i + l = O.Aw»r
érték lövklitwiiriaiftsc. ^ J t, íte . kümhdási co^lrtuf-k nrm. inm ul^W M T = h trmuisí-rtflllttBSW.
Míg ax SeSEcMtáci, kivtjnia. ■ Bt v 7 ^ + I = 2 í v a g r i» v < r r 7 = 2í-l.N*fry™.U..«t •Usplbtpjukn^jB 4 > »-5 l-6 = 0imnu6-
az rí-cdik gySk m.rsh»l«n üt itct kin>vi! a z = n i. imiiknr líilBkot,«neIynrfcjöraffii J-] = 2é»;ri'= -3/4. A i i j s3K>'5k
WJ^gyttkamqbaaacin.
igM-^putiUíkrsyul a inwwtii-
a. A k 1.1í . ábra ^ fi é r t ^ trmU<U&I. t.6.2. 1 . ^ . fokú egyenletek
1-6.2.1. Elsőfokú (lin eá ris) egyenletek
1.6. Algebrai és transzcendens cg>^cnietek
<«^ + 6 = 0.
1.6,1. A lgebrai egyenletek norm álalakra hozása
2. Am ^oldásol
L.6.1.1. Definíció

I.6.2.2. Másodfokú (kvadratikus) egyi;nlctek

1. Nomrilalak:
a>* + bx + r = 0 .
mef n-ml vnln imxtáa ntán:
(1.139h)
x* + pr + fl = 0 .
2. AvalósgySkSksiAtiui: A

0 = 4111— 1? vae> D = < i - ^

JraJönfrfli(»í*ikafi«¥rlmrt

Aa n kitPVfit <u r g ^ c t f o k ^ lU^venOk. . D < 0 csel«ii 2 ™l..s iH^lJás van (2 vaJúi. Ryők).
. D = 0 « « tín 1 vulte nwgpifliú. vnn (2 (*yh«*6 gyök),
■ = 1+ ^ X. TóbbUiJÍsefi AtaUtftAiwil: - i ? > 0 <^tóinii«s.^tóKBirfipldfa(2 kompfcxKydk). m .igW m*-
3. A másodfokú egyenlet gyökeinek tu1«jdon>áx» H« x, ft. I , « {l.!39»l V«gr fi
* ( r - ] - r v ^ = f i )= 3 f (i - 2 )+ 3 ( í - 2 ) (4 - - 3 ) . í * _ 6 r+ 3i^ - 15r+ MJdfokúcgyraiM g>'ökpi. Bktair
18, j-v'rT::c = 5í»-2üx+18. A T » - 6) = 25i<-2U0i--'fS80í^^72ür+324. 24r^-20()r»4 6 c (1.341)
- 720r + 324 = 0. A/ cmdroíny tinnn«»Í<*il negycdínkú ve^ v í. í 1+ í:i = - - = -P , =
1.6.1.2. n számú algebrai egyenletből álló rendszerek 4. MásHUbka egyenkUik megoldása;
1. tnódiizer: Ha rnüg tudjuk hntJimzui, iix
a í* + fa + r = o í a : - « ) { * - ^ ) {l.U 2«) + , = ( * - a ) ( í ' 'í)*
A P: (i = 1,2,..., n) Kggví^ny'^It *» t . jí, t ,. •. váltoKÚk polinomjHi.
*1 = 0 . = 3
■ Kmnniik A kíiv«tkc*a íBynnlfltekWn AHA immrálidnkját:
3. í « = i. ffo k o ta .^ ^ ^ 0^ ^ + j;_ 6 = (i. + 3)(a-- 2) . X, = - 3, = 2.
40 AritmHika 1.6. Ab/fAmi tniTOMenilgu cgyadttdí 41

■dakhanirjitk. okkor » két emerctkii tnmnyix^ n«w« St ta, nKmntái in immsóait. ügyímgy n
a) KZ( 1.!»9)i) a]«k wl«i> iw VlETA-Kk^ ETÖktétel alapján (Uad 43. old.) fKlfoghiaiiik ókrt a
IP* - {t," + »»)«..+ « » t » = «.^ + 2 q «- p * = 0 (l.láOil)

= u-s = i/‘ = - , - V ? + 7 . (l.iaOr)

ügyluMOraz (M46b) .^yirolet 9 s H ^ ld W a a
b )«(l-1 3 0 h )«k k (X rt«i«
B= b+ lU5Uf)
C/aatASo-f/k képbEtet kapjuk. Miwl miadn. kŐb«rökttdt bAnitn M íb f van [tfisd ( M m ). 38. oliL),
ItOetKfsi’tEtbfartiiciiiec^cfilönböiitctiiLacckMWMiliaiiaztit' = -f>nram<fng^iiüattak5n:tlBs(5hiniiii
nicgoldánan^dukiUniliiak:
I.6.2.3. Harmadfokú egyenletek
„ = a, + *1 (», é* >i azok a «üfc kShgyÖkük (btaMlyik ilyn. p*r). amelyékit^ u,«f, = - p ) . (1.150^)
1. Nonnálalak:
a r*-^ ií*+ C f+ </*0 (lU ft.)
%-.aC3rii-«al valóiMxtiii fa az 9 = X + — lidyett
« . = « » . ( - 5 - 5 ) V 5 + ^ , ( ^ + | jv5 . Í1.J31BÍ
#* + 3 » + 2, = 0 (i.uta.)
alnl ■ í ’ + 6í+-2 = 0.1tlp = 2, » = 1.V' + P* = 9 # ««' = '</^TT3= I.2S90.
26* 6c rf ^ , 3 «c -6 »
-----3^5- (1.146c) 1- = ^ = -1.5«74. A valÓRgyők », = m+ if = -0.3275. a kompié* gyökök ku =

- i ( » + tr) ± i ^ { a - r) = 04638 ± i 2.4fiffl.

Ű = í* + p’ (1.147)
3. m6d s»r: As 1.2. táblásatban MttlnU^t AnBiinnutfaa. OewaKjrik az
diiglmi ntnAns dnjriWől fü g^n ndódik
• D > O o M «tio .^ »«y v ft| 6«m («old& (ii7 i«teáBkétb>mpeesgyök), r = ± y fi (u a )
D < 0 esrtín hAtnmV.IM (bimn) kfűfinhö»ÖTO]» gy^). íf-mst, abot pax (1.14ebJ c^ymkthSl val6. « r dűjeiét <^yntfti*!k váW juk. Ezotán p£«
D = Q nBitn egy t«tús mc^ldÓE (rRy h = )h .p . D = g>H.^d6}etétálfüeK«tiatAbláxatbóÍ im«lmUU<MKuk a ^ <»#dn)nii?wésnt ^ ciukJi^
inesoldfe (i-sy cxriin>T»> v»l*i gyök ia Kgy ktXsaats vbÍús e-ök) ha p" = - ^ 0. IA«ávaJa*yi.a,feiöE™i^
3. A faannadfokú (tarenlet syőkeíiielctiibjdonsiigai; H»az (I.146«)liamiM
ktí r,. Ti raJi, akkor ■ 9 *-9 y + 4 = 0.p = -3 , í = a, 0 , r = v ^ , cosv" = = Ü,3«9, p = f i 7 ^ .
* . ' , 1 », = ~ 2^/Scos2F 2r = -3.201. » 2v^«»t60* - 22*27) = 2.747. a, = 2^/Scoa(«»* + 22^ ) =
0.4K. Próba: yt+sh + y» = 0,tiai. ami a kmiklt^ hibAk miatt 0 liclydt clfogabatA.
4. Aharm 4. móikzer; Köcditő mq^aldAu. Und 91Ü. old.
1. múdsMir: Ha mc« tudjuk bntnitKeni. ax .-snailct M oldiOáiudf
1.6.2.4. N e g j« a fo k ü egyenletek
« i » + fer* + or + lí = «<# - o ) {» - ÍJ)(*- 7) (lUlh.)

i:, = ft, ÍT2 = &. Xí = T (l.I49b) oa’ + &r* + cr* 4-á r + p = 0, (1.1ÍS2Í
gyökeit. Ha a* cgyenhS nünáen együtthatója toIós. akk»t (I, v«®r 2. vagy 4 v, n.
■ x* + * ^ - 6j: = 0 . /* + »^ - 0 * = i (* + 3)(;r-2 ); Xi = 0, í j = -3 , »a = 2. 2. Speciális alakok: Ba fr= d = 0. «kk«r a*
2. mödaxer: CAIU3AN0 kéijlctínck lUktUiiMíMiHi. A» » = n + » helyothaft&swl (1.14Ci») b* OT‘ + eT* + c = 0 (Í.153a)
u* + + Cu+ + 3p) + 2fl = 0 (MSÖft) egy«?nkt gyökeit« !
Bgyeiiletbo. Ez tc^emll <ückw. lmfctiiuat ^ j- —r-± </r^ —ÁttC.
*(,*a,4 = ±V!), ií = ----------------- [1.153b)
+ !,■* 3 - 2v fm uv a - p . { 1,lüflb)
Ha M (l.lSOh) fiwssrföggéwkrt » i
+ = t iV = V - (W^+.Ípa^ + t3^ + 6i + o = U (1.153<;)
 Itt f t .j(í)c g y n - l-edfokiipotinonk,U«P4í)Q8Stth«tii«>ilir-a}‘'.dei«!«n
kifcji3éasd.akter Mt aicmdjuk. li.igy a <i ?,(x) = (1osjmilrtnck it-wor™ jrjw*
p<0 P ,(i) p-jliaoinuaké»l^jcbb (Jfc- l)-edwn.M dwivAltjwiuüt k öw gyöke.
p >a
^ + I»»> 0 bai laálnak. n daiab imlút viiey knDi]ik!S gy^- van. b* a lr-«iaiu>'KyÜDkPt k-mar sxáinnljiik. Ha P (z)
■ö. 3. T(.... és cXEknek n multiplidtáMi (Mukaannmiága) remiriT t, I, m,.. ^ aíkm öv^iqfis a
— J P{xl = (T - Q )‘ {jr - 3 )'{x
naíeíá«flad^APtxJ = 0 ^
ifi = -2rch^ kiiwi<ii*»rs;nikuü.tk moA már 1
k « t*i^neíre bontjuk »
KJ= r d» j + iV^rdi^ » = f d i | + ÍN/5rd»Í
P(x) = « i ) r ( x ) . El-157b)
» . * 2r „ ( « r . £ ) »» = r d i ^ - i v ^ r s l i | T(x) = (X - o r v - g ií) = - a)U - . (l.i57r)
i.r (x M * P W

d
4» dtwtója. P ( » ) lesMiavbb köniKa
'íía*
■ »r ö g y Q t e in x )-i« k i»8yeko.Ez«i.
polinomot ügy kapjiik meg, Iwgy P{x)-rttrl«atjttk « T(x) püliiHHniDa!: Q(r) tónirtdjw ü,
mint P(x)4i, de moltipbtiláMtk 1,
3. A Vieta-eiegrnktétd(K|i6li5kteegrfiuhatőkkőzdttÍ88n»i9gBé9ek) Aa(].]S6a;«tgrra>-
k« n ifanbxi. Z3. . . X, győki-ni ni«yúuIuitAk loinött ftmirtHiwka kövrtkraSöaszeri«8Ésefc
3. A2 álUÜátiosn«g>«dfokú«i
1. módszer; A UIoUaIm X ,-*-X i+...+X , = £ —
ttí'+ía ^ + cr* + ( t x + í - 0 = « t , - o ) ( í - í ) ( í - 7 ) ( í - í ) (Í,1M«1

*ixa + ... + x ^ jx , = ^ t a , = O—*.

í, = o, r j = ií, x, = *í. ri = í (l.lMli)
■S-;
S f t l . - #» + 2r = « . - l ) ( i - 2) = líx - X)ti + 1)(x - 2);
jr, =.0, í* = I, í » = - I , J^=2. + x jx jn + . . . + x ,- ^ ..,x . = X,X,*» = -<W
2. m M s »n Aa (1.13*i) eejrolrt s>«kd u = 1 wrtén «*

(1.155») -fi-ra..-í. = ( - i r « « -

rRjíinlrt fi3i>kn«T!l. aliol ,-4 = ±\/8y + i? - 4r í* j » kövcÜuzS haimadi I.6.3.2. Valósegyiltthatójú egyenletek
gjökp;
8jí> _ + (2M - 8^)61 + r(4r- fc») - rf» = 0. (1155b)
liao = a+Ítngyeyők.Rj(kcir;) = 4i-iii«az,iuégbozzáii^Aiuumal
3. m6dsMr: KímcIíUSniq.™WiSs. Ux.1910. old. ■n*p = -(f. + ;í) = - 2« « . , = o3 u* + #» jdSfearf fcjmftU

I.6.2.5. Ö töd-és m agi ;ű egyenletek

jUtiOAluui iit-mohUwták ioP« gy<>» kkol üs a t£bbi B]ecbiúmfiwlnU<-l. (x ^ a )(íT - ű ) = x^ + px + ?. (1.159)
1.6.3. n-edfok i'i egyenletek
Ha m (U57a) ÓKSErfTt^beu ■mndtm tt .
( I lő<» KMTtnti kifcjüiECiével hdyEt-

I.6.3.I. Algebrai egyenletek általános tulajdonságai P ( t) = {x (i - ■--

1. Gyökök Az •■. (x "+ p ,x + + V^r + a ,r> ... (x» + ,v í + - Ir r . (1.160)
í ’‘ + o „-,í(* -'+ ... + (ío=0 (1.15Ü*} Itt oi. Oí,>..,, Q, * P(x) poliimni í dMnb vjdÓHsyökr. P{x) m\l vwi tovAlM r pár konjiigáJt iroraplrac
cgyctüft bal oldalit n-odfokú P ^ x) polinomnak. (l.lSfe) megpldásaita P.(r) iwÜiiuiii gjökriiwk ii<- Eyiikc. amelyeket a* + p*x + « (i = 1 . 2 . . t ) másodlbkd lény«!Űk íéniflhrfyeiként nyerünk, M
vcsDtŰk. Hu o « jMjimmi C(íy gyükc. nkkot P«(®) osatUató a=t { í - a) kifc.-i.aé»»cl. Az Alfjdiiio.. oictlmn
fcjmill öj (j = 1.2.., ,,í), pi & Ci = 1.2, . ,. ,0 ««iitiok v«I&mk. Öí fcnnM - fl, < 0. A gyakök
P.(x) = (* - o)P,_,{x) + P ,(i»). (1.156b) luultipiicitÍKii rendre ki, k^,..., A|fa wii, nJ»,.,., m,.
 1.6.4. Tranazcendens egyenletek visszavezetése algebrai
aimb vtOÓHstánt köxnn, ahol <i< t , Liay vrIA; eyT>ki; egyenletekre
lU (1-Í56a) ••gymUttfíIt k « tf
I.6.4.I. Definíció
e;yükSk levájMitása: EJmsör 1 Aü Fiz) = f{z ) egyEiJpt traiusEcPndm*, lm la P{j:), /(j1 fuBsvÉiiypk kSafü tc«alÁbb ta egyik ii«u
'Oktet kapiiitk. lUKcIyurk rnindni Kyökp nipgviui. <lc mür csiüc t tn
■ A: 3* = 4=-*-2'. ■ B: 2fag, (Ír - l) - lofoüíx-h l) - (í ■ C: 3rl. j = s h j + ö.
■ n-: ->*“ 1-_ , ■ F-: a■n j - r 1
^ ■ F-. j-cübj- - sauT.
STUnwyrir trinr U STViOl-fim«r
Egyrsflsítddwnatrans!M.iidciisc8yL'iilrtrkiuP«t)ldA*át,pLal
« gyöltri. <te újr» meg ki-UUtn* trtíii ...................
oKiü ü STUB*t-ftlí iAnctit.
b} A Sttw

P{j-(, P'(J'). ......P . = rua*t.

5, ;=jÍ4-) ■ PUJ i*oi—

(dkjiiEnső eiőjelk'l vcU auuiulík stl>.^ P , :: ■ 3 ^ = 4 - .> - :,lo .„ 3 = (x - í)lo g 4 - x k ,6 2 ;, = j ; ^ ^ - ^ ^ ^ .
jumstaus ^ 0 az utabó. iÍP kuu>Ut» lu
2.a a o .ft ,c .....S y a a « ii« a = **. 6 = Jf*. c = t*.
c) Stui a. ilL rmdítvntort^ iyckk a!«l«*i, = *»p
átmeottek stjaan f = a .4 é« r b ustIpti Bő,P{a)hs ^(b} ^ 0. nkfair Mc A - B kiUmMs
egjTOik! a P{x) = 0 i^Tnirt (o. 6) mtrrvtüliunlwui tiUálható v-alAs gyíkrincit a szskmÁval. Ha » foniiiiw -nmcgld>cthatánnni.
TOMlb«i nullAW qtyrtilfik, iikkor *koLul » jdvAltisot nx^imlálibniAl b itdJ h«B> Iií-
■ HaUnn=niktiH:g«i'-5/^+&r-S - ürsyriJrtsaEÚ«isáHiátaía.3liatermaiuiiiW s >--4
függvények kwíAmitjisftVHl» liOTTtkrafit kapjuk: P (i) = i - * - S i ^ ^ S j :- S i P(jt) = 4r’ - lOí + 6: - ' ^ “ GÍ IC a - as *-3
- 2 s = 0 ™s, = 8.
P ,(t) = S j^ -1 2 t-^I6 ;P í{i) = -3 t-2 8 4 ;P ,= - l . A 2 j = 0helTCtUsilfea-8.+8.+IC, +284.-1 ft = - 4 . » = 0;2" = 8 7 2 ^ - - 4 .2 « = 0.ú«yl»gyí,=3.TÖbbviU»By«t
s<iinjuituliidiakHjHvá]tiWBal.*it.r = 2lM>Iy<<R«iIté>p<!<i>ga +4.+2Ú,^12,+27S,-l»raMtnl r(;;jrl- 1.6.4.3. Logaritm ik u s egyenletek
TOÍtóa»l, úgyhogy ^ - B = a - l = I . v»gyis 0 í» 2köíött egy gyök UlAlJiató. £<9/>n'linifau egfrtdrífkt^. ha aa x isiupirtfcai vagy egy P(x) (wlinora mák a
d) Dcacartcs-féb^ eldjelnabály: A P {r ) -= 0 rgyrukt (jtnitfv gyüheiw-k nániA (nioHt niultipUei- tÜ. a kS»vtk«a« két esetben t-hrt al«.;lirai rgywilí-üf vt«o»vrartni;
• ■ ■ H -m n«,t,kh.niiirt«P(r)t«...................... ..................................
a) Ha sa t-Rvmlrt csak egy bijajirow kifrjwsró logaríltDUiiit tj
. M dlmgyjuk a Ü-W tgyr.tüitttók
■ Mit Ifihct m<M»ljitu m i * + 2 i* - jt^ + i i - l = a <-Kycul£t Ax egj<^tiloi csyúttbiuó-
■iialt clóji;lc műire , va|;yi» liüurn jelváltás van. A^c t^igrtailctiick a DESCARTEÜ-r^lr
jeliamhály üsterint vagy egy. vnjjy hóiuat jiiiejUv syökf van. Mivel x hrjyÉhc - t iW-kct írva ax i!*yi>n1rt ■ fnpflg.P(x)l* ^n = flv lk & P M p r S A* í, = jog.P(X) hrljviusítfe,a, V °V ^ T t
KyökrmPk H«jHe nirgvftlKwik. lnv*bbA x bclyílx: az x írtékrt írva a ijyökfik fc-v.d ™)kk.-uiiifk. a i?Sy<^nl<!ticvract. Ax y mtmnyisÍR mi-ghalániJtAfia iHAii x-te a P(x) = u« t-gyiüdnlcl kapjuk.
Draraita-íf^le jpteuibAJy » acffUív K>*kök s*^At. vsUmint. a A-nál nagyotb gyíikök stó-
mát is biraniai Wirt. A jrifin pí-ldáliaii j liclyétw a - t Ártóket frva az jr« - 2r=' - .r^ - 5i - 1 = « UniíArií kombinA-idjn, amt-Iyrk x-n.*k jwlimjmjui, pl. aa rgycali-t
<>gypnlrt»t kapjuk. Mi4t m <>(?y«<iilrtiifk •'ja' niTsaM* gynio’ «>»■ Ha t helvplwaK j- + 1 trUífcri írjuk, mbg.P,(x) + n !o e „ft(x )+ . 0 alakfi. akkor m ngypnlí-t hal oidalAt is, ji.bb oldalát is egyetlen
akkor + 6x* + Ili* + 13x + « = II ««i6.1ik - aminek nyilvAuvaléaiiiiíhö pu/itiv gyöke . whát az
egyeuIcH luiiiclru poatiliv CTÖkc lo^y vagy hAroin díirab) l-uél kisebb. ;3x -D *
■ 2log, (a. - 1) - lofo(I2x 4 1) = ü. lofo = lo*, 1, = 1; x. = 0. = 2.
12X+1
Tl = 0 «H'tbpu a kiindulAsi ogyciüctlu* valA htrliclyclt^MÍltVinél cuy nrgatlv «záu loBjuitniUBa, va;
kompira mcmiyÍEíg líji fel. figyluigy *1 = Uii«ui límgi'H*"'
1a Brodetskv- SMEAL-fSlc niódsíet (lásd 11.9]. |I9.3a|). 1.6.4.4, Trigonometrikus egyenletek
1 kijniinmirírifaHr.gyfnletrJcKt. a!
rgyüttbatniű ni -t- « kifejaté. .*«k a
BAlKsrow-írfccIjAríla lu»i/.n«Uhat/. (lfc.1 (H>.22|). al aí. riíyi-iilftj'l M Irbpt ainkitaiii úgy, hogy j-nek csak egypt.ifin
függv/9i^ tnrtnlnuunui, cxt v-nnJ Umxűk cgycnlSeé. A> {g;f,]aipoU cg^pcnlnt mi^ltiátin uUu mLi;hit 2. F ü ggvén y ek és e lőállításu k
tániü^tk x-<^. OgypEni kall n mcgolfUnok tübhíitt!liiiŰ!iíg6ic.
■ sin::r = tu ^x —i vngy»súii = 1 - Ax jf = kíiji beíyrttrattfaBel jt + J/—^ = 0 í» 2.1. A függvény fogalma
» = ^,te = -|-Aavam.rB,jWásiikÍüiautóMígy«iartn^tao-f| < 1 b U « »rn. «i™lás mcKotótet; 2.1.1. A r a ^ é n y definíciója
2.1.1.1. Függ^-éuy
a*íi = T mrgoklés* 1 1 = ^ r 2ínrí*x = ~ + 2i » nröImkirTBícl, uhui k — L2.3,

I.6.4.5. Egyenletek hipi boUkus

ffiprriníthu/űggn'niirJtct t«t*Ii £k vissm nteplinü pgymlrtr^. h« « í 3 = /W
tán«rtlMi c »k A htprrlxitikuü ft Thil Pia. Ehh« a yppAolikuo fiiggv^ y íütsvény >íj?rtím roKoiőpínak vagy <n5«míní«™í-
, i t t a vw b ois á n ^ v r, «z /W D
azukaz ir —e* és i = e*’ hcíytrttmi ! new/űjjKf rrfítoid;» Ő8«ks y Éttókdc aBaJtjákjut /(íJ
utAn már cmk ai r = tujr í r t ^ t krlS füSKVÓ^ \V érta^ísjfctíL
téat, tníAha) S-t» ai^brai í?
2-1.1.2. Valós Riggvény
. H -C -' Ft CEukt»la» suümJAl UirtAlnwz, art jnoiuljiik. hosr g
^ + 9;c* + 2 f - - 9 = 0 ;v + - - « = I1,v*-9s + 2 = 1»:
fix ) ~tó. t^Jiggvéng.
; JT, = In ~ 2.1716, i j = In— a -1,4784. ■ A: s = JT^ . utó ű ; - « < í < oo. t f : 0 < j < w .
■ B: í= V S .< d «l D : 0 < r < o c . H ' : 0 < ir < c » .
2.1.1.3. TöhbváttQKÓs függvény
HA«tyTO hoiácsytirli^xt.za,...,.r. fTiger>ilini vnlU>Kút<'il

jrlolÉüt h»«DáljiikcstÖkbviiU>^fíi^nyiV;i liemílüuk (látd 121. oki).

2.1.1.4. Konqilex függvény
Hft n Sggrtlfn váltaná pgy i himpía naSm, íifckot a W = /(s) kíptrt tompfci r^oiójú hompUiíüsg-
H^ytű-KainidvFt ft kompba fnffitvft^tau (Üld CÍM nW.) >*rgy*I. A korojihatnEEVc díközptartTO-
’ " -
~
in fíiggvrnTCfc '». (urHjnrk
. . .vjiIAb
. z i>n!'™ . vMutak
ofcré 1 írtpliulüm!,
.. 1 p, tic
tfc bi
kEimfJcx f { i ) íBgg-

2.1.1.5. További függvények

KüJünbömiilkalraasAM leröletckcti, |d, n vekUHrtiialilisbai
Jiiuriviíkní! fw BTgiimcntnmis a fTifiKVPLyírtéfcek píldAu) a
a) A* argiimpntiun vbIób - a függi^y vtrklor nrtcktt.
■ A: Vtklutfiifigvény (lásd 664. öld.),
■ B: S&b<dÍéKtÍTbd)^Uikr»unmúU:n»idrúllíU»a(UuN
b).\:iurK(imciittimvukt«r értékű a fű^vAity valón.
■ SkiUAtmrad {lásd 665. old.).
c) A. vektor írtöl [ii a Riggvíny vektor Artfikíl.
■ V e k to rm c^ (^ 6GG.ald.).
2.1.1.6. Funkcionálok
H« moghatAi'ozolt fiiggvénycwKtály müwlöll dgyoít x = ít^í ) fiii^Kvényéhez hoK^A van rendelve ogy
viUíii (wAm, buiwélímk.
■ A: Hd p(í) adott, aa [n, 6] (utj^irvalliunoii mtcgr/UhatÖtÜKgvftny, akkor /(í> = ^ ifKO^(*) “í* üneíirfB
funkrtaitál, nnjely m ceeif^ íiz [ü, fr] iíitervftlhimon fiilytonos x = r (í) füg^ényekrc óruűmezett (lásd
 48 2. Füsgwn^fk fs fieálUtániik t i . A !Ü 9 S ^ H «b «n 49

I B; Av> » (lásd 56^1. óid).

2.I.I.7. Függvény és leképezés y^ign(x)

L^gjfpn Bítrokft finii üírtt haíuin*, A’ «i V . Lfkfpaé/ifTi. anidjet sa
f X^Y Á
roodtinjüISltinli, olwut díSirtirt Pttfiuk, tiuit<ly X mÍTulcn j- <4tnnéhia K-uak fjy ujj
rfüKtft g flemét rrmlrJi. Aj( Vtdiinrt tűt X rlrnt b'jH'nrt nfvpzsük. is Li . llt lU ir = /{x) írfauiAtlnl
l 2 3 4 5 6x
». KA n»>i>djiik, tiofor n/ ruilinuM / ;b^itrtm»nv« vugf M á t ^ Er, a* X Iiatmimi » f l « / M ft-
«Kién iBrioniínjra.

f = O C R ín V = H 'C B .»fc b > rj«í2J )k íí,!ftifi£xw d fc«Ü tíw «ak (^ y = /(x)

2.I.2.2. Valös függvény anaUtíkus előállítási
■ B: R a/esyA = (a.,) (■ = 1,2, = 1.2....,n) mátrix. Un-ábtó .V = R" rs Í' = H "
akkor « (2;!) k6i»kt R*-mk
liw«rófgyciürtlta iUó ítí«iii*Prt
R"-b* v»16 te-
Iqi* A (2.3) <4i5frfs rJtkor « WWvtb^, w
1, ExpHciteJááÜftás: j = /(*)- (2-4)
m it = v ' T ^ t - I < X < J, 0 < ( < i . Itt» km*
.^Sy^kör tan 136.
í = Ax.
2. Implicit dőaiiaita
S, = lU i'i +
vagyis Axiiií A ■ r*T-S^-l = 0 . -I< x < + 1 , B<ü f< l.IttisKi
M«gjegr»éMdt:
1. A I p- - 3. Pünmiétotscifiilli

« m 203. ddabdnni
3. Aa olyim warly qjy X siMrtnkI tír m ■ » = i5<0. » = ^<0 «holi.'{l)=»'w lfe<^(f) = sa<, 0 < * < » l« ia
k»d«pai«jakört mjaJt csT^kSr frlrf Wíodc iJeAUítMiAl «ui .•«**.
rtnvttret íitöiik, mert ta.
AhmtraktteidipcklMilal
“ «iü k r ■ í = t 2™ .í- ^ í ) , 9 = t - « » < = tKO.

2 . 1.2. 1. Fü ggvén y m egadása
= £ (r) =I.r] = n, h»n < í < n +
M í'.S íiS :—
2. 1.3. N éh án y m gg vé n yfiú ta
2.I.3.I. Monoton függvények
Ha «gy fw é n r «rteln»9»d taxtoiuáuy lyx, >
li. pL írtékJAblótaltal. RTufik.iBábr«*o-
ifi iievrzii^k. vaey (p^kUill KM- (iT»)
feltéb>K.«kkarnuHHrt. nck iM-waíik (2.2.S ábra). Hn
(2.7b)
Imik (2.2.b ábra). a itiuiioloiiitásif«lt6tel u«n t«!j<sril
-l,h «J < 0 ,
- { 0,lla x = 0 .

Itt híj{d( t ), njtiiiJ; ^ie»iini bk jp]öH. A* £ {*), ilL lij fügj^av. ftjtsH: „* cjtfciKrísw"
..........
.................. ............................nytjriöH.A*£W l«inmljt.A3.1.ibrfui.mrefcW«
,iIL.............
ít a I<í(iui)tyobli saAijiot adj* mog, *rorly kiuebti ragy i*yciU«inml jt. A
gráfok Ütluitók; ii iiyllhc;gyck nrni ntnlunk, hogy vígpraitjuka^ twtnák a riigKV^-tiyKŐrWbtiK.
50 s. é,dgm
a&
mk 2.1. A függvényfogabun 51

k. A 2.2j ábrán csy laiBBríuui uiouuUjii aÖKkedS Rig«-

tan f^itrtntrtvr, > a.2.b ábrán p«lij; i>gy s, álW»lá. azon kfrá] siiuoráai. fnonnt<tti
fsÁkcnótngsv^-
■ í^f-'mpniwBDWnott>nuüUu«dR-<<ti. jr = k x p«tig>cdg<HÚnn n»Hint<ni lü v rit^
fiteugety«ü.
2.I.3.2. Korlátos függvények
Eff lá» értFJcűfü g g v ^ fdiSrSI ki ■ A i « —sm2 ,
(/fMJborUt), á ahiMfa>rí«.
A fejflliŐl •>, dukól MknrUta 2.I.3.6. ElőáUftás páros és páratUn függvény liegits^ével
■ A; B= I -^ friü lr6lkoiUUw(y< U- ■ B: y = ^ tdulc^kodAtw(9 > 0 ). H ».^/ _ , .01u d fflJ ji.j € Do*tcu - i e i r fcltétd.akioji
/ P B á U fth a tó «g > -s p á ra ,«
■ C: s = s m íto rléW .{-l < » < + n . « D : s = — ^ fa r iS t«.(0 < í,< 4 ).
/ (i) = ^ r )^ « (x 5 «bol s(r) = i t f W + / (-r )I, » M = i[/ íx )- / (- x )). (1111
2.I.3.3. Függvény a
A f l értdinrxémWrtomitflrú í ) fr i /(X) = ^ = i (e* + « - ') + i K - e - ') = d .z + A * (L 2.9.1.).
hft mhHfeo r e fl íttfinr t«mtl]
(2 »») 2.1.3.7. Periodikns függvények
A*/(x) Í2.8a) (®MiMtlrairfg cHok a A frrudéka^fiíggiét^ « > W ly h^tjnftik «
í < i < u + í,i > 0,x € D / ( r + r > = / (!) . r = k««^«». T j íü . (112)
»rW.po.
Aj ab »fií( vafy gtöiáh, n nwo <k«uidöji> « Titfv r «»aKrt. •>feltrtr] trijnml. |«ri<«rfiMnak blvjiik (3.4. ábra)
2.1.3.8. Inverz függvény
(2.«b)
A OírtdinH«taitom«iiyŰí» » írtékkrarirölV = / (») fÖeRvíliy tmixlisux 6 Dfetékboisgy J e M'
n ir € »• # « A b « li..TOíéttrfitiflrt> banAmHÍRUietői!gy X e D
r, /ags.«t,.ip<( k»„j.*. E^t« V»fiy « / 'I jrlld jdöIjiSk. Ebben
n, kóni n^-wi tsAeénék íiis»ln» ™m tBtÓdik a fÖRi^^y dilfa»oá«lb»
A* s = /(x) SggvÉnyról ftgy tÉrSnkát hx iiívcni fiiggvínyre. hogy x.<!l As»-t frJratai&ljGkésjizi = J(y)
k. Tipikit. poklák crw btainyo. gSctók « ai (láál B6.10.b, c ábrákat. 3%. eirf.); rgycnJrtnt nnwJdjnk miSltnl tu y = ,>(t) wwlinényír julunk. Ax y ~ f { t ) As ®£ r = y)(l()
úiárassols&ló mödmüctek« 6.1.3. rcjffitrt.. » )cötrtk«>7Jt kM fa
hpti. a m oMdtál iMHiMfcn mlAUutti^.
/(V(»)) = lf » V U U ))^ S . (2.13)
2.1.3.4. P áros függvények ■ A* » = /(x) = e» (D í -o c < X <30. tr ; í > 0) ÍJisgvíajy <i|Ofi.oiut a cGlödiöt fcjfiró ki, mint
A pdn,^fii9g<’^«iidi (2.3.a ábra) Mji«llik i « X = -f{s) =lnff. Ff^iállc*"" = ^.1111^ = x .
/ ( - - ) = /(«■). (2.0«) Aa 9 = ,j(x) inwpns SüEvfiiy fijürfiíic y = /<*) söi''>Ai^el« n* j/ = x BKyaodBt' w*16 trikröiiísí^'el öli elő
Mteicit. Hu / Arwlm«íA«i tMtornánya D. nkkor telj™fiinie teíl, hogv (2.5. ábra).
( i e D ) = » ( - í € 0 ). (2.ah) IV-Wé
■ A:r/ = c < »í, ■ B: = ■ .A: » = / ( » ) = * * , iiholŰ: * > 0. H': » > 0 ;
«liu lO :r > 0,
2.1.3.5, Páratlan függvények ■ B; » = / {x )= e ', abolOr - ! » < i H': í,>0;
A pomtfc.™fSss«énsek (2.3.b ábra) taljcsíük » y = ¥<*) = InJ-.
/ (-* ) = -/(*> (2.HI*) ■ C: í = /(x} = ánz. nbol D. -ir/2 < » 5 ir/2. W: - l 5 » < 1;
íchttfilt. H« / *rtclnu«(*i t«rtranAny« D. /Octa.r me*8mt y =v>{x) = onaiiix, ahol />: - l < J; < 1. JV; -ir/2 < .»< ir / 2.
(2.101.)
52 S. FŰgg«énvcJc i» Í.Í. Afí^^sfogíd m a 53

2.1.4.3. A C a u ch y-féleko n verg en ciak ritériu ra

Ahbo«, iiagvA?. / (j) fE^gvfnytick [ u i = u lielyeii líiUítHin hntni
ca u-bm clAg kőziÉl 6;kv5 X|,

, _________ „ «/ W f a s
7 r seükspgis & tilé^óges. bogy mcpulvii ífff tctiwrtlcBi (II kirfÁ pumtiT e ndmot, tatáUtstó fcgyra cBr
/ i mÁsik poihiv f( Btám ligy, hogy k « nx Ót Initatm t«rtawA!(ybia tnitotA j, , xg (*i^ ^ n)
írtékre. *m«fyíkre tdjBriil m
1 j-i-«J < ii és l*2-«| < i|

1/(X,)-/(I,)1<E
.igyenlötfcnrfg.
Megjegyzásek;
1.H)*«//fiÍeEVÍBy«í/CD 2.1.4.4. V é g td .t függve
tft™iftoQkax/-*mvra:*fit|[í A ^ | / (l)t= 3 C
2. Eniatt, ha rgy twn
9t bŰl»n-knlÖD léloök tn tuvrr^ tűssoiay. kiplct axt ü jm kt hogy amikor x «z <1lie^hm köwMik. /(j:) lOraohit ^ttélr a

Egzakté k A(2.J7)«
2 .1 ,4 . F ű ^ é n y b at& ré rté k e
ot. tdáUmtó c«y poáUv qmAiu Onr. fao»r M
2 .I .4 .I . F ü g g v é n y h a tA r tr té k é n c k d e f in íc ió ja (2,18»)
a - i l < x < a + tl
W * ™ « í = / ( ') É» « betj egy körtmartíbcai, nu«át a* o hfb*<
A ÍTi«g>'^iv AdUrértétr vnfg-Jimex^p nx z = u lict>i'n.4.>^bra iiitaryattBml««ía™«lrtstí!feB-»í ^ « «Wkckn> j/W(im^gfrl<*J*tí
Ii « / W = .4 / U ) - ^ h» x - r t , (2.14) |/{i)t>A'. (ilS b)
H» níLundy l^v«l Syeukoi «z
hl tmkröbpn inii»k^ buátxm túl lunrialik o lii«.^/(T}iÍ«eváiJ aöoA^ luodttmti
hoc. N«m azükHcgiM. bc^ (u f ix ) függve^ ax.r =s a bcJfnjBK.Aratíln^ vt%vcfel.!iDt.t! d -l)< í < o + í (Xl«r)
b<^ ■ ' ‘ iiiurndhimbMi fix ) vánOen írtrJo- pontiv. Jikkor «
{2.1W)
■náin úiQ), bu«r
li-B Í< »í < í. úteuiAdM. Iia pediB iiee»tiv.«
idvcvc «K X = u rit/ixt (2.6. ábra).
irtflnddcit tunmáljiib ísaait moncljiik, Imjjv n ffiKRvcny « t Jidntt lidycti« 4-oc>lii!. ilfclvc a - 00-be tort.

2.1.4.5, Függvény b a l oldali és jo b b oldali határértéke

VI* = ^ / ( i ) = / ( o - 0). (2-líte)

EUk-* h»i«MÜö«uJ aa /(X) ffigKvényíMti aa í = a lu-lyai a jobb i^daU /wWrvírtűbr X*, lui aí « loAmiiaz
nb»l«n h»tArm tél jobbról k&scl«lö í írttkek ciict«ii a füja-víuyíiiÉk mwdraihatórou kúl kSadrdik a«
Ha a egy nsaltnHK hntArjmiit.jn. nkkoi ük ji' - d| < 7 6g«Kcgyir/rafl o -J í< a :,ifl.T < o + ») értíkh®:
egyenlőtNswfíg kü/ül az nRyiktf> rrdulcAlí'iílik.
A * = / (« + » ) . (2.Wb)
2.I.4.2. Visszavezetés sorozat ha e (lásd 410. o ld .)
Ak /(r) fíiggv^iy hatArírtíJn- n* = a hotyafl /t, lumsí J: írtékek munlcn olyan xt.Jij...... A í(x ) = .4 írásmód fc!t«.d«á. Iw ^ » l« l f « « ol'lali híitArfrtík ItUeíik « i meaegyeaik:
(*. ji ü) wtü*tilA«;, Wíicly Hütrt.-liiitvA.L twtominytwm fcks»Ué 6. «^h<w konTCCHÍU, n m«BfcWrt ffig*-
vínyírtekeJt /(Xilr/la:!), .*•, /(/«),. i . fuitunnU kujavingü. A^^A~=A. {ilStc)
 g.I. Afűsn^Vfogoh,^^ 55

■ Ax /{j:) = ------ - j- filjKWiny Jr - 1 aietóu haJróí í* jnW,r«íl két fcftlönlWteS hMtóiírtíklíi^ t«rt: frjtmrr hogy flfaitáriTlékGk külöu-kíltón létwiuek. ví^wh is liw vKí) ^ U.
1+ f I ^ 5. KSzrefogás (raid5n!lv)Haaii/(jimegvínyftrtíkdtBKU[)outvdiimelyk«i!Fart^krtroJHÍk
/(J 0} - 1. /(I + g) = U (2.7. ábro).
fiiggvíny, p(j-S és ií{r) órtíiffii kőomJuKjAlt. nana tnintlen Uym r-tu vhgy vr(j-) < /(t) < v^(j->, vajcf
2.I.4.Ö. Függvény határértéke a végtelenben (Mx) < /{x) < íH-rí, t » tfw^hA = .4 í* i^(x) = A ( í « .4 ±ec is Wirt), M ot
Tesrák fel, bo(t>- nssjf = /(*) fTqtgv^ D <ii ilröi BiJvRgy »l,ÜróJ iteiii lutrtótus. üm/(»■) = .4. (125)
et) Aít mondjnlí, hogy x —' f se nurt^ wi / fi) fOggvíny hutáiért^ íbs
.4= lim f(T ) (2.20») Megjegyzés; A fenti lacJcktwn a ±oc »

Joáíii. Imi It4rgadw egy w simol található olyan A' > 0 hnfy IrtMsr.- 2.I.4.8. H atárértékek kiszám ítása
_ J- > jV, í e Dírtíknf nmP8frlclő/(*) frttít aa HMirórtíbi bszámftásán. a fefc»rah Öt t«rf. .nlMnim «*n K » *í«W at«. (jA gjfiktdoifté) is tn&í-
í EMb^ ba»wlAwi r - -ac fsrtíu n /|i) fÜRsví
,4= tta /(rt t2 m i 1. Alkalmas átalakítás A f5sKv*"yt" h»t*rfrtík k i«i
siáro. tm HH!!puh)i egy trts*afcgBS«t lítrainy pontív í <«áuu>t taláihutö láván -A' < 0 Húu. I»sy ■ A: t o ^ ^ = B m ( j * + T + l ) = 3.
tPtaróleges* < -,V .^ 6 £)CTtíkrr o meRfcHS/(jr) é rrtÉ
W / (jr)é t É kkA«íA~~e e<
< /í ÍT
í j ’íÍ<< A + í
hriypiJwdatd.
« B' lim = lim + + _
- = 1, ■ B: lm). l: ± l = 1, ■ C: lim c- = 0 ■ í /tVTT

3Pesetén o fiigEVcny ah«»Ilil éitrtwr m ■ C;

haUrcm tiU itövrtcBÚk, o2t >
^ l^ l/ (r)| = ac. illMvt lim l/(TÍ| = oc; C - 3C. U". 3 C M * -1
)df<Of^k Uimek frl. akkor a Bl ll; L’HoSWTAL-«HiI)«yt) rir
h* i«dig vulMDirly .V-dp1 t > S r*rtíu / (í) > ü, ÍU ««. /(r) < 0. »kknr lim ,-* /(*) = knWzok.
K m ,-. f { t ) = - « « biKiukMi j < .V .Brtrá oc hdyrtt - «:-w L
a e *t) J 2 alakú batiiTMatbm ktf«jeité»k: H» /(x) = ^

1. t o = Ufa «>(í) = 0 (g M iii WitraMilMi kirrjra^-). »»s>-

vK^) = «= W(jr) « « alakü b iO ^ ü iu i k ifejeli.
2.I.4.7. Fűgg>'ényck határértékeire vonatJcozó tételek 2. a /üggvrówi «jgy. « í a ixtuUit wirtaW A iutervRlliimbMi írt*
«^W
SMo paxtt)»ma luffiVÉnyck t«ail kcUhogy értrliu.-xvr «idt)*dilfrr™
If^yfüiek) riilh«tik,t«iribtó
í* diffwmdál ^ ü.
1. Albndö függvény bat&rértéke AlUoilá nissv^y baUiéttéJu- c-gyenia magával nosH » it»ny- iikkor
nyáésíd:
to .4 = .4, (2.21) = (256)

2. össMg vagy különbség hntJMrUhe Vígts DukfOggvn^ liáinitljFcii előjrltikltRt vntt fcJtóvc hogy O! utóbbi llBtArtrtik lrt«íik (Beiwouui L’H(JítPrrAt-*íotó/v). Hk. ti Um^ képlet
liAtvértékp («yt!nlA v mgg^’i'ii.wk lmtAtJiru''J(dm.>kmc^dcUS üISfIű fehMrc bogy a h»Úrnr-
lipkek kütötckiiltni lécnUHtk vpgiw'k:
meEint ^ vngy — aiakú haláttssaLlau kifciwtiwl i^cduifaiyvií. mt pUirfet akárbiuiysror nwgístiiÉtdhct-
] ^ m r ) + vKj) - 0(*}1 = Um/{T) + lim ^ r) - iijn (i{x ). I7.2t)
3. Síorstal határfirtéhe Vfig™ »ok fi írtíkií
értékeinvii iBorantAvíd. fcltívn hoRy a twiWri^rtíkek kiUön-külöutóUsínck és vcg<«dt;
= [lini/(T}] [m «p {r)] . «n:r ^Wiá;
b eoet) 0 • oo alakú határo»atl«fl kifejeifoek: Hn nsl a) o
4. Hányados határértéke Kín ííiggvruy liAuyí«J.«AuitJc liaíárértéJte egyeuM e frigs
tókcim-k luuívmloKAviil; tfrtniok míllett feDiiáU. /(r) = ^ac) vlfí). ynlamhxt lliü vj(t) = t) i» lim (&(*) = op, sktat « iiln /(i)

vívgy üm nlAkrn htwKiik, «stw»l n h»itA(W,«i kfaxteiítósát v^fiswwwet*

UWÍJ(J-)’ í (í) ^
 g. Fr,gg,>fngrkílMrMílít,bmk g./. A fngnJirm 57

jüka-vagy — «rtrc. 2. Aa f U ) faggvény niní5a««hl> temlb** *ólik vígtól™ kirainny^, RSoiy. mn^asabb rnndbp.
/ (í)
rf. mint a jfx) ÍBggvény. ha ay. ar — n IwtArAtinnirt HOtiin c ITm|jvíta>«k ahioolát ittéke is h

3. K«H EevéBy./(x)«j(»)aJ
/ (») * tf(í) - WUI. «l»*iiiirt . »# » = 30,»kiar. b>tá.«itA lünbiii ■nbittt-luael^kán!)
tárán B külöal«éf!i<t n ^ nney irripinkni Átt^rw — lOakia iinzzak. £x kál5a|p]F mAdntom tÁrt«nbM.
K ím fa A/ CKhÁtmnt^hbÍMic]
""te
triiiiáA.Ai[iari

tr* v»übil£sH idaJiínt a LAMDAU^fefc O {.j»gy Ul. o (Jd» ontó”) whnh^ kaibiakka
kowrkm^aKpiiai; X — a «K tdjHvii hiinmióMi / — d - 0 viigy T — d-1-0Rütén

KH. (2.2I«)

d eset) 0®, 3c M “ alakú faatárontlm kilqes«»lt: Ha o ^ tórnyratílH™ > 0. / (,) =

^lOamint lim v i í ) = « « linitKí) = I), »kkordáa»r« ta/<x) = kiü-jexAi^ /(*) = jeíení***':
.“Í25ÜÍ-
hatái^Jwt raimltjÜ ki, amíly 0 ' » iMkü (b) eartj. « lu> ez Jcteák ( ± t » is lebrt). akkui uUiiw Dt a = dr:x is ^TinniRnhT 6» mnptil incrfíwrtcljak. hogy a o
pedig végFB-dmniykritt ./* míkft. K» if(*) > ü. de o báimih^ k» tímfOEtiba, wn í. Iiugy íkgycnb 9 nr tűnjön d.
= U, íJtkurcwn > ÜIriiet ta«k, é>dckor •bOáiártAcsak 0" = 1 vagy 0^*) = 0 leltet ■ A: a n i = 0 (T ), b « f — 0, luwl a*/(J’) = iijiiJ-. jrfr) = x iwTFpiHxtás JnicgAtühhctnidiidá
ax^jínt. hogy uiiuilraru x-<'krr v(x) = 0. vagy a>ÍKHcüér közel már ^(z) > 0; mmtlkiHmctlicf] sinx
rs a k A ttO ^ ÍJ ^ (.bd^jr)>0)k<^«eMtet«&;nUdiáni«aieMfiiitcai.bc>Kyf«duv»l.ii^ lim — = l bfcfuálL v»gyi!> 0 kÖnurririíUni sinx ügy viscJkKtik. mint
ahatártrtík- ■ B: Ha / W = 1-cos/: fcjrti) = siní. «kkui / (r) UMipoabk (ra.»>«
A í c M * e*!ttíkb«ii (ubiIAr niAílnn lohrt di«rm. jucgüu. figyel™)* véro hogy * » " . kiu-v6
^ i ) > 0 felírt oak. = tim}^ • - i i » / = o(sinT).li»r — 0 .

■ = .V. Inr* = / k I . = 0 . . 4 = to J = 0. C: Ife /(J-) = I - n»J- w j{* ) = í». akknr /[x) fn j{r ) amiKMi«eyrfgi™HImi tili

t«hít A’ = I. ÉS fa? = I . u-tól n frntick fpNd*U határtrtekn-» érrf-nyrark. miwly «k«n

Végül lIK«jl^o«a«kS. hogy
m áRr^ hÓTttKltjAin 9. nii'gkivtuit fdiM<>lükrt. >nviuuuik<lcfiiiiilv>i.
poi arra 112esetteifi. amika _ _
3. 'Ihytor-wwfejtfal Hmároiítttkn fcTfrjrj-éspi )toU&rrrtékéii«k kl<záiniUMln> a L Ho5l‘ITAI.-«J.b«. 5. Ptriinomok Radonális fnj|KV<;iiv tuiKyi^irndjM a (wlimmi fokAvsU Icbcrl k ifejik Így «x
Ivnn kfvftl A TAYLOR-»or)»i törtfnfi ínnlkitlniiurJutá. 1 » « nvigiuHÜihívjidlM’iikiaii mmovÍMV- /W = í Ingpriíny nagy!ág«,»lr 1, &<!gy {«+ 1 } ^ k « poHn. ...................................
iÍFt tiKljuk c ^ t t kissflm (IA«i 3U5. oíd.). rsf r.-«iridráÉ- E>! a bcsmoláJ. uamban tűm minden (akArtdrm
9. Exponenciális mggvÉiiy Aa «qimn«ciál» fiiggvény « rt vígtckaJjíiz,
mint a hármilym nagy kitPViTjit i■' hatvány (n rnffdt«!tt t«*ntih
■1^-
{2.22a)
2.1.4 9. Függvények nagyságrent^e és a Landau-fcle s; .líh "
A L'HospiTAi^seabály abtpjin Hgyaiüs
ai líiimrt kőrnyezet^fbeu. aliol a ±oo i« lehrt. Erwl (2J 2b|

1. Aií /W fnggvíny mH«a»„W. « n d W vftlik véRtdm naggyá, mint a »{í-) mgBvfny, h «. « r - .. t oo-heti iBsaalihwi tttit vögUjcnhKi. mint a Hir-
initym kíeaiay pozitív kitrvőjn r''hntvAny (c > 0):

m |!¥I=».
58 S. FásgwnyiftiíHfmiihÚHá &L AfüíSV,h,yfngidma 59

de őst is. U<<gy mindkettötö! külgnhüxik ( -J l>«ni.).

■ A: f i t ) = ----L ^ . /(1 - 0) = 1. /(I + 0) = Ü (2.7. ábra).
2.1.5.1. A folytonosság és a szakadási hely fogalm a l+ í~
■ B: /(t ) = F(x) (2.l.a ábra) /(n - 0) = n - 1. /(n) = /(n + 0) = » {n
ir a fTiggrfny Írtókí- iri krTi-wTt Aü
ictíjfrsi. Ha plJmbtfCLü h^lyt'kf'u
nicBseakiHi nkltot a*t mwuiljiili, huRVa,mcgfripUJlujígvróy!
i 3. Megsauntethető szakadás A lim /íx) bujiríj tik Irtraik. mjus f(a - ü) = /{o + ü), de a
li -wluuiá.-* (rUrji. iotíadAíi Afíjfiack nt-vEiriík. A 2.8. ábráit pgr vtoUisim- fijjKvény ajt jr = u helyen viigy uiuts örtí'lBtMíVp. %-ngy /(af / ^ / (j J(« 2.8. ábrán a D pont). Eit a
füRgv^nri^li^ vnu fdtuntptvc. .A »uikf«lns hrlvri ík ,4. B, C. D, E, !■’, G A
s a -.Ml írjmjk fa, bog>- ví^jiouijiik nnn Urtoaut * görbéhez. s«ütaa«a moii<ijuk, his^™/(a) írt/.k« a ) ImtAiírtíkb^^
fTiggviiiiy foJytoiinafA válik au J- = u hrfyr®, \ fügKv^ygarl^Jtra ily módot] hoiEsáüwíüiiít pgr pnntot.
2.1.5.2. A folytonrtsság definíciója ilWvt- qjy .Jnigtott' ptmtot vissiavaisriiik a BÖrhftt- Mc^uüuMbct^ suüodisra pckUk » kiíl&fctp
Asrt moodjtüt. tmer «k B = Í U \fűggvíny «* » = a [m’Jvpii/nfgton™. batáro»tUn kifejezeti, fátg ameJvdt a L fJoSPtTAI.-aMbát]yal vnfy má* isujertrtrtt tnödazctdtkci
viz^áaialók é. A velíik ífefiroáit fÜ-jp-fliyuck vÍRffi liatArírtikr ttm.
l./ W ~ WWfs
■ fU) =^ v T T T ^ ^ ^ otriyRn S IwláHraatlíinkifrie^iwlófiik,He /( j-) = ^ ; ÍSí
akkor trijenU l » bAnticly e > Cl iosAmbost t>lÁ!bat6 ^ He) > 0
svon úg>-. hogy -r ^ -x
|/(í) - /(□)! < e niiulci, oly«i r-f*. wudyn. \ r-a \ < i. (2 34)
(W- v»sy /t>ííí<«,A»^l b«=É)™k. ha
t o y ix ) = /(«) Ld>tít ™Ut a = /(a - 0) vagy «
tím /t J) = JW -t 01 hutÁtrrt^k lctc.dk és pgyraM /(a)-VBL 2.1.5.4. Elemi függvények folytonossága és szakadási helyei
Azrlemi J^Sgvá^^ntdmtx^ tmtdmánytikbMi folytooMak; n-kadwi WJwik o
Han fnggvfuvogy (idnlt,«-tí
hugr /í>í)X««« ejm ,orm i«dy fc-hrt nyŰt. féCB-nyill vagy ^ (Iwd 2. .Jd.), H« « mftií-
vényuCT. . , i1rIinraw<^«!^ytoiis.iikknr<«tiuuii.ljtiLliUK3rflH«<ien»lf
fní^tiitK. f ii Mrinmtfei birtinnány fapltKjóhnt imgy hdtÁníDcUMiyeEkBdös=-a crt£kji ffi«gv^iu k k fí£ i Jh.1 P U ) Í , (?(*) pulinom) niiad«,ött folytouo-
hrlyf, h« egy UJniynu^t/Üx^i« fneKVÍny Értdmmrtt. ár ott Qcui, v>fS f{a] drfimöll. iI.t ik<U1
f^c3£ik siB%A limf(i^) UotÁrRit^klGi‘1, vAgy A büUuÉTtí'k QCün léteKík. AZAZ. liMa-lmti A ít^v^uy nait 1J Értéb>k«. «niriyi*r^gU) = 0. Aw*oii la T = o hdji^fa^n, «bo! Q {t) = 0, de
.................................... n iMvtAríHík.-. tt*zak«l4Wi helyet pií«,s.
rnlvtoufXt. Bot m-vraSk. ha P -l á>Q-t kitcijeratjflk a kompira ídkra. Ha « o rník
.V«a«;t»ij.ik.h«Ky«/(,)rae6vruyírteli - ■ - ........................................... .
» akkoj cs^ alibim >*» üínttUolyköit a
ni «ik kivétfltíl e[t(>kjiilvc minden poatjAh>«a fulytoiKM-
2.1.5.3. Gyakran fellép ő s z a k a d á s ijtá k
1. FÜggvénykifiltisavC^ptenbí* A
karii^jtfi (í. 2.ÍÍ. ábrán ^ Ü .C f^ E i.tiut); h,«JAhh az egyik oidaÜ liítt,Vtírt,'‘k +0ü v<H[y lUI, amclypk mindpgyik h»táiinititját aí. hatAruzsui tw í. hiisj' oU *®wkicl alatti poíinom jKizitiv éi
■ Ai / (í) = lgJ-, / ( i - l l ) = +30, / ( ! + ( ! ) = -30.AB5rtiEn77.niafd«nK2.33.ébráiilAÜuili,. krirfli urgativHkra vált át. Tmtfiiggvóayck (pl- ha n s,vükkitov« iwfiatlv) Kyükri if. eWic a mggvfinyB
rwk Ki. Rsnlfu kfWil min ivíokrH tw t írtíkiíkríf win folytonoialc, aimdyc
ti2.8.A b rat:i» gyÓkjfl ídar,tj ÍQíTgvéDy iffiakadisi he!)-.!!.
■ B- f W = ^ T T i j j ' H í - (J) = +30, ;(1 -í- Ü) hríy o)ynii, mint n 2.8, ábra 4. TrigoiionietrikuB függvények Aídtij- fttgr&ai
J3 [xintja (+ 0C liiílyclit -oo-tirl). RigfiVínyudt.Bzí ^ ^^^-Í-^lieIypÍLeiivtgtrl(!nt)griWv(uiiiict(iíéita{KMWj:fuBEvcnyn(!kaaa = nir
■ C-. / W = p T ^ , / n + (l) = 11. / ( l - l l ) = *,Aflz»W ín«iM yoly«n,im iitR2.8.ábMÍ:-pomjfv. |ft moht ÍNRgés)i) IjidycIiRn vftti vígíttlon iigrAMH.
H2zn\ HkillÖtibw^KKf'l. hftjjy jik /(J-) fíiRjtvöny tiii x =■ 1 poutbfiii uiiira nrtelmravc. 5. Inverz trigűnometrikus fügKVények A Ig í rs n fl'ÍRgvíinyck i>iiii<)ffgyilt Awa mv«rtál-
3. Véges ugrás Aü J = a v^liSAt.liftJii(láak<iritó/[j;) Íiiaívóny «iiy víBOiírlí’kről W miWik
végen í'iií'im- tií-rik, trhAt, ttloldftli ImtArértíkri Iftezaek is kÜlönhöíSrk (n 2.8. íibrán hu A. F. G
pontok). Az J(x) fÜBüVíny rrtíikr it» .r = » hplveD uetii kell, hogy lieiiiiinlvn If-RVmi. <« » Imlyíict fi C kciirk. niáHN^ÚYiilföágának (is) m ■II iuvcriirk i* fii
ponttal;aa is hoRy rlf>|jiiiim.»at Hl(!gejcy«iik *2 /(a - 0) vagy íu /(u f 0) firtfikkiil ( f jwit), pnntjtihiu.
 í Fiiggvftiyrk é* MMUtíLiitk

6. Az e* áltüiáhan u-*, h > n expnaenciális függyény Miudcnütl folytanm.

7. Tetszőleges pozitív alapú (az 1-et kivéve) lóg x Ipgaritmusniggvétiy A függvény uiiiukii
poíitK'J-értékrefolytouiw.ínitó = Old'lycn liw lüg J = -^emiatt nnn nHignjriintíthplíi-*i&tkwJAfm

vfTiVPimél “bchtJríl Irifrií'' minden r Artfítrr a fpirt is

ílwil még Kitavrtrtt Riggvényfik. M. oW.)*

2.3. (lUro.
htjym Vr^trlm VMUtJ = 2-rffT^-npk is vígtrifTi ugrtua van; = 3C,
Ai f fÜRgtínytick tix r = 2 iirlyim vónrs m>vpxifip w KtT —2 Ldymotymi típttin'i 6. Fq1>^oos függvény kartátoiságárúl szóló tétel Hn « J{t ) függvény ai [a, i| zárt bitmial-
VFgbrlFti Upfel. minin 2.8. úbrán mC' pontbjin (IStT-lraldfoTgatva).
Ay j: — 0 hcht^n n npvrafi niitlAvá vntik. hiiHinl6(ui taoTsSKa az x hcEyi-klu.-/. HUM'lyrkni síu ~x
egjwiK! EmQáviiL Az ittóbbiak a v^l —I = n«, iwus azr — l ~ n V írtík ft siioJ n tctSKŐipjeni rRÓix
m
,
lumhan éjtelmeivT: viin is ott folytonos, akkor ííbbeo az mUsvoUumhoe koriát<» azaz találhatókét
M
™</(^)<A/- ha a < T < b .
saáiu. A raíiutóln PTMI értíkni rgyikétr seoi uuUn. ligyliuEy a fiigEvényuck az j-= 0. = i, / = 1± ír’ , trtt imezvcvau és foiytíHKi*.
7. Weaerstrasstétele Ha«/(j)frigpénjazIn.t}zártmtervalliiin
z - 1 ± SH, i = l ± 37 ___bdyfkni uuwikét uklaluu ugyiuiuiyiui tfpiuíü Kíakívi^ vívmuik. mint
akkfjT a tflKKVüi>-tH!k (At létezik egy i í abraulút maaiinimia 61 ejty W „
amüytna 2.8. ábrán az E ptmt jutiliotilitUküniycíEt^lMttL
intíTVaUumismtalálható legaláíA .^y r í;, Irjalibb-iff íí I^raí iiy. l»«y “ < -r < i fisrtín
2.I.5.5. Folytonos függvények tulajdonságai «* = / {*n < / (x )< / (c ) = Af. (2.29)
1. Fblytanos függvények OHSzegének. kül5nba£e£ra(át, scorzatáitak és hinyadosának fbty- Érv folytutiOí fÜ^vniy legnagyolit) és li-gkisebb WAkr könítti kSlŐnbsPErt a füsKvcny mjrniíozósának
nevrxzük a mígadutí iutCTvaDumon. Függvény adott intMrvallumaii vett ingadorAátiak fegattoa b-
tonos&ága tia J( t ) fe g (ij faivt^UKMoí [rt. Ij iutcrraUwnua, Jikkui ott J {T )± g (x ), í(x )s {x ) t» teÓExztbcie tilyau íuegvényefcrp is. auielyeknek Ott nims k>gnagyt>hh \i>gy li^i?ebfa é r t^ k jainelyrft
JIl'J
is fhlytonnd függyírq^ a hAnvMÍo«i rsrtíitm még fd fa-ll tnuú. tiogy az mtrrralhnnluin 3(1) ^ 0. Híísupét tóvesii ale^dwbbfyofiktfflfit, ujiUZTOiprétmiln Jsup). iltetvp a legnagyotb alsó fcwlát. azas:
2. \ t. j/ = /(u (x )) kSzvetett függvény fdlytoiuwiiága Ba/(B)az uftiÍytoiiosfíig^n>ii)Tráu(j'] mfimtim iinfj) (lásd [22.IG|. X kstrt).
az r íolytfliirei fügKVényr, toválibil/(ii1Prtrlmwtéá Lwtománya. tártál mama u(jJ citíkki'íizli’lí't, akkor
BZ 1/ = /(u(l-}) kÖBVptett függvíny í-re díjvc folvtouiK, fe tnraiáll u{jr) értrJmrafsi tarlmnánvának 2.2. Elemi függvények
bármdy o p«irti»r» A vfgponUikhat, ™ k a megíWriö olcUM — hogy A* tktni /ujíjrényeitei <ay«it kf rJtben végc^ía^. a függetlst váttinóvalés kon»-
tansokkai elvpgzMidö müvelrt iizi-repel. Milvefcleu itt a ürgy al _
= / (im «{x )) = /(<.(«)). ÍMértendő; fElhnsziiálható lovAbbá ax eXi>onrnriAli». a logariüniwfilggvéiiy, \wl»unint a
X fütsv^w Kziutéii folytoniw.
3. Bolzanu létele Hii lus f(x ) fÜBKvfuy oí [«,t] zArl iiUrTrolliirabim ért/"imravií íw folytmiriii, liimmi. abol “belülról kifelé" bnlfwivna kapott fűgEvferyek miodegyike defirüAlt, Az cípmi fiiggvények
éa tff. trrtirrvnlliinn vígpijntjAilMUi fcJvrlt /(o), /(6) fiiggvÉnyértéi^ külötiböstő cJ^ldtik, akk(jr IWjvík algekrai — eaen bdQl racii>uális és inaciuiwJbi in (miuiiíCTvl™ fiigg:vényekrí owAhatt* füL
li^nhb pgy i-frtíik. juiiriyn? /(x) cgyciilö niUláva!: Eli'mi függvéitvekpn kfvül nrrn rlrint függprnitrkvt in letiet definiálni pl. az analízis lamert esakőzrivcl
{lii«ipL4G7.old.).
/(c) = n. ílhol a < r < í . . ( 2.2ti)
G«>inettiíiitHg « ! ajtt. fpjra ki, hngy folytonan ffi^vény görbéje a:: jr-taigdy egyik ol(latói61 a tmttúh 2.2.1. .\lgebrai függvények
oldalára való átmenrt során Ifftalílbb egysKnr rartíwi az j-,teDgelyt. A i nlgebraifüggi^^nsctpt aa jellemzi, hogy az J argtimtmtumot- az ij fiiggvénnycl eg>-
4. Köaépértéktétel Eíoserint, Imaji / (i) füguvény Pj^y iuteTvallmuViaiiírrteimczVfl wm ísíblytotiDs,
továbbá az intervallum krt n, 6poiiljilimi (l*;Ry™ I’l- ci < t) küJöntiSisá A B értékeket ynm fül. azaz +Pi(^5y + Ps(^)íf= + -.. = 0 [2-^)
alakII lügebrat rgy^nlet kapi^lja Ökhzc, ahol pn, pi,.,,, ;p„ az x vnlt,«!mj^olinomjni-
/{íi) = /l, m = B, A ^ Í J , (2.27a)
akkor aK jíía Bkrmölti iiúiiiltMiCMiátuhuí talAUmtóa feikSzŐttlegidábbKgy c |>out.,ajiirlyrc tcijraiil ■ a V - i r j i + j J - l = a,nzaapo(í) = - 1. pi(a) = -4j-, pj(.f) = Ü,pj(í) = 3i.
/(c) = C [ « < c < ti. A < C < D vagy ^ > C > B), (2.271))
Má-iképptin kiftymvt;; A (iilytono* /(i-) fiij;avíuy tmiiílai AüitB kö/Őtti értéket iL^galAbbegyranr fel vraw.
frffyiitt. Tficitmálls fugg\'í-iiy(?knpk hívjuk):
5. Invfir* fiiggvény lét(*/éae Hu ak /(tr) fitfafvíiuy au 1mtiírvallvmiou értclm«!v<'vtui, rolyt.ouon ísh
süigfiríian iiüvekszik v)if(y raöltketi (1/Uitl a két iUituKtrívdót), akkora fiit^vóüyníTk viui fíilytotiiw, mtiilfiii 2.2,1.1, Racionális egész függvények (polintiinok)
szigorúan navríkpdó, ill. rRökkend[^(í) invcir/, füsEvényt; (l»^ míg51. tiid.), amely az /(a) íii(tevi>iiy A)t«l
ft'lvprt. értékek miüctÍKitJtnrviUlitiiiot miólJ tíu-tomiDyAlian VHuértplmaíVf(2.9. ábra), ésAltfUftbattiH Az I! argumentummal csak őíwzcadíiKt. kivoiiilsl én (tKi)i-,s('mt kell véE(v,m,
függvény rs inverMOgratiktiiiju egyuiásbót tüíy ^ x eRyonssre való tükrözésnél kupható ioej(. = 4-n„-ií*^’ + ...+ a,|.
03 i. FSssvéaytk ct rMrfJfrtifaut

2.2.2.5. Hiperbolikus Giggvények

(LfodW. üld)
2.2.I.2. Racionális törtfüggvények 2.2.2.6. Inverz hiperbolikus függvények
Radon^is törtfüggv^y <und|rik ElA&lUtbitó 1i (Láut >);t. old.)
a»j~+ni-f"^' + ... -m, Mír cRyBacr iiangsúlyraiuk. hogy ax cirant fnggvtuytrk ludmitaa a MmiroltíiktHy kiindulva aji cralftett
inavptrtEk vígra scJafflori alk»lmaj»«ával ndú<lú KÍBBVÍtiyck üsaeasígp.
Speri»li*«Il HZ hl j + Vanxinj
■ A; B =InKmi, ■ B: y = ---- ^ ^ ^
ar + i

■ fannirú ISrtfüggtim^L 2 .3. P o iin o m o k

2.2.1.3. Irracionális rüggvcnyok 2.3.1. Lineáris függvény

üphrt, másl*pp«. s^ölvk« függvtoyt Lfradí

lÍnBirisnieRvéuvgcafiknsÁhrá)[oUanfyyriif,<t ad (a.lO jábra)
■ A: í = v '^ T 3 . M B ; lf= H* a > ü. a riggvénj- roonotou lióvpbaik. b* pedig ű < U, nkk<*r nwuoiuu tsökkiai; ü = 0 csrtín
« fítegvnv fcoiBtanft. A tmgriVpU^l víJú mtriu^pouKiit .4(-t/a.O) £s fl(0,6) ([^axldariOKüi láni
2.2.2. liTinszcendeíis függvények m.oia-l.Afc=OaiethroM
A lrroi»imu(fn* mm trIuUókle (2JO) Upwft alerbrai ef
tiajuk a Icgt^vKarűbh uiuu»«ndiUB rimü fíigKvcujnikct. telpjük, omriyndí abr&ja egy. a KI átmcuú egyenes ( 2.10.b ábra).

■d72. Ilid.) az i aijnuiientiuii v«gy Aimak al

kiU:i;v6bcn íunlut elfl.
A: B = e*, ■ B: J = 0* . (o > 0 ) ■ C: » =
2.2.2.2. LogarttmusrOggvények
A keiuit)iiitKftiggvAl><>kTK^ (U«d 72. űJiLJ®t jarEmUörttmivi^aimakrgyjilgphrAi fitggvpmTnkigB-
ríttimiócI iUaMfbtrfu] rl6,
■ A : jf = ln j. = ■ C: ji = lofe(5í^ - i r ) .
2.2.2.3. IVigonometrikus függvények
A trígnncimet.Hkiw f^gv^uyiJutAl (lósil 75, tiUL} nx r i ai ya^ juumJt iTjjy nlgehrtú (Hggvhtyp

■ A;y^K iu;r, ■ B: ir = <tw(2x + 3).

Vt^^ük figyelembe, hogy &trigonomftrítciiii füegvénytk sígumentnmát nem kezvetlenOl sMÍglM;ii mér­ 2.10.
jük, mint a {{romFinai drHnfc:iAiiA], hAiinu ludiÉmhan, ami bármilyen vtüös üszAui lehrt. A trijtonomct-
rikun fügRvíiityi'k gcorortriiii KwmWlrt oílkfll, tisztán analttiknj: módon is de&uRlb«tók. Mtfgtíhuijnk 2.3.2. Másodfokú polinom
p[.. hogy c Kggvínyr'krt HcirfrjtftKwl *liltjiik cifl, VKgj' itipgotdjnk » ;jjí + ^ diffnrraríftlitKyCTilomtnj,

j: = n heJyre vouatkouíi y = 0, ^ = 1 k<nidrti Wtapirk meürtt, onunck asmJ:« ( pgytilüli liintpiltUHR. Heionálisegfes! Blggvfetiy |j‘aíikw9&brft/oli»i olymi jtarniöWí wt, wui
Ha tit^ jttlöljtik máiiltínt, trigonnmntríhiis függvétiyi^ atgmncürtimuiiKám.'nierfltni rnHiAnjáva). ' I - - 6/2u hülyiin mrtmsi mi r-Uiigolyt ( 2.1 !• ábra). Hn a
mBsképi) mníríftiiévcl ojiyn/ik itinjt. a~<»'bali?idtilvacl6*iSrr.Biiitkí>n, nlft-t^m....... .... ..... ,
fuggvtoy Mc*erÉIt értékhatArakkiJ el&KW n3veliBidt(, nlftr «gy m AK J’
2.2.2.4. In verz trigonom etriku gfflj^gván yát
Ax I viltaxő vugy aminkn^y olgnbrai fílggvén)^ ni klbdtí^||fQe^8iEStRMtz ttigDnomctrikimfiíggv^nyi^k teuKd!yr!lviJó /4,,.4jmf!tB5rfspotitíik . ássir-t«n(!L‘Uyd való fl met* rrt(0,í:).
(U»(i 86. old.) nrgummtmiiAliűu lép ftil.
■ A: ít = ati:ánx. ■ B; if = iirtí!íisv'l - í - A KisrlnSÉnék-poiit C (b pwiubulAtól rÍM/letaiübhra tósd 2tW. old.).
64 a- Faisvénsdcfj,,-IMlaw,i,k

2.3.3. Harmadfokú poünoni

-npáiatU n
a = ajJ + i ^ + cr + íi (2.38) n páros
Eörbéjergv /uirTiiiH//aittí}nniiola ( 2.12.8, b, c ábrák).

i r

„ , ----------------------- -- ----------- ----------------- (2-12.3, bábrtk),

akkor n Biggrény a > Oiwtrá mombMi nőv^mb. a < U tsöUlen. Ha A < 0, akkot s ndű parabola
fngei^nyiu4 c^’ mwytTimnwia nÜuimuuHi vau (2.13x Ábra): Ebhen az lma > 0, Kkkor
» fügsvítiy -ao-rSl a mMimwnr* oómkEuk. wajil a mimmwnra csökitcn. iiígől +«}-is néivritiGiik; fut A* 11= 01' (5L»j
0 < Q,i>kkw -rto-iáajtiiBtoamracwikhta^irtáaaiinBUiiurmwjuCTefaBák.majd-rjoiytaatkrii..•iix- fQggvfny Tt-^aimidBpinihilB (n > 0 <!((éKit s »ra ) (2.14. ábra).
laigpUydvaliB, l.A s á = Is p e d á lb es a t:A z^ -r*jtö ‘l>rntiiH't{yA(a.()).(l,l]paalokDt).6>ériiitívae!rnia!lsnAz
iitílhat^kj.AíditeoaöisB«imiehrtrKj'.krttŐ(f*b)rPorB-5kkét«se«sftal)l»tiiij»iilh«iifTintlíf- r-timfíplyt A b w rlinátimaiifaBPr ÍK3i(lS|i>]|itjáb«i. F*«>» n Kt y^lcng^jtc Miinii>etnku» gpri»t
í é van) vajD? himiu .4^ yta fa .4,1. A* .E-toijrUyct Tató metasfeqKnrt B(0, d). * C, I ) MÉiiŰBrtüt-potitok lapuuk.ararinidciib •- • ■■ .
J + 2Í= -!)u b r± l6a r - a F > )v ^ \ . B,Cscaapoulc^lxs jiuui w- .Aüampuxanincs.
- *±>okírtíkEii™ni*kíll, begy !í®wn — 2 .A * o jtOáJtaUnos*
-----3 ^ ' --------------^ --------------j
iiifinciéo [íoul. amdy » *ör>» gántn

2.4. Racionális törtfüggvények

2.4.1. Fordított arányosság
2.3.4. D^dfokúpolinom
Az v = m.i" + M ,_,j"'‘ -í-... + o ,í + a« (2JÍ7) A* y = ". «?íO

i»dfbkámdanlÜM<«é»fün^-«iivábMi«,>an>k^ t^ n -a ^ (2.13. ábra; I M 193. nld.].

1. eset: n páratlan Ha a, > 0. M m g íhlyUnumti tmind -90Íd«n+ac rd£.lm < 0. nkki>r ábra). Áx x ~ tJlüjjrrn j/ = ±oo upiifní s»nÍBulin< vnii. H« okkor a fiiggvíny 0-tiöl -co-re é»
-hsc fclöl -oo feWi. A» T.toiigrtyt n g^]E!{(bljL-bb rt-«wr n.rtaihrti. ill. JWntlwti (iw^fokií f®«nlripk +30-fOI U-ra csökken (rotvtonuwa lajsolt vonni nk I . fH3. üfl _ Hwii). Ha a < 0, akkor « függvény
án)llibd«426<a
...................................«4k™í v»!«ró.t a a910.dda!t).A(2J7)
910. dd»!t). A (2J7) aggvénynrk vngjr «-rtl +. 2. fa t. aíkjnis>^»íbt!u). M A, ö, nkívf .4'.
lű is, {n - l)-uél nflni több 87>fl«5ertékp vim,; f f ( ± x/R , + x/h ) fa* (± v/ I^ , -vTm ) n sSthe m Agátisk •ámínt'trift-köíémwntia. aliol mindkét
lyláSTi-2k5íí(m
fsrttwn « aánijdbdi visaiaö krt olUnJAuo > ü (»tntíji mí «gytsA, 6 < 0 awléu i«tdÍB ae ellmtétfis ttójtJí-k
wnndSk. Süébw^kek nmrsenok (« hi[wrholAi-Al rÉsii!«(lwolítM.n Wkí «W. old.).
3. eset; n páros Hn n,, > (), nk)mi- y
IC ft'lf-. A gíirhfi M r-tongflyt , 1. LineAría törtfüggvény
v/ütalm>!vhforrfiilnAk eifi, iwk vm helSlfik, és
, timi-ly most i» 1 í* « - 2 kiiit6<^ik Aí<íiiinptoták és sz
Oif + bt
(Aur hwftjwilm a görbít iltwu ía-intffit, vÉgíll i>«lig mindwn a«5t())mgKv/w»örb
il. Az aUbhiskban ií,_i = . ■- = a, == 0 sper!Ali» twUd rf(2.16.ábra).A6Srbe
 lUxáonáiiitörtfagíivényiri
2. PSggvéoyrkM M m a ^

k
A T
érték fcH n K »

6 »± v ^ n + v H ij
. A hipcr)ioUk«t «cte«k .4. Bot

s, í i j V Ü í j . ^ nüidkMartiiaiavnBBöUtddBiáii A > 0 octöi m <-Kyci».

A<UBricnMd)rntanriőjvkkn»i]d3fc.Aicu]a<U«ibeiyx:=— . < 0, afng|;v«tny — fAI

nj Ot
- a o « «E -^30-rtÜ ísokk,^ (ffi óbm m W «rtH. mu«»li«). Ha A > 0. a fTiggsény “^ iS l -Kx-ir
a, “*
és -oo.fffl aftvckKtiit. S«6fcőát.-b-Jc ninc«»A.
a Ai A - - 1? dÖjdÉtói függ.
M *t néhAtv olyma nvkmAlk ffigsvftmH fo(í«a»n™ík. abof s »»mUk> fe » i«w »ö IrgiJAhb rRyito
iBÁKKtfokú. rá rsyikúk irtn mHgwuilih fblcil.
2.4.2. H arm adrendű görbe, I. típus
* IwoiUv íw folyu«ii«t: t = -oc-hffl mdaba. (N *l a in»-
/ b 4a\
xúnumnt nóvdosók. ituijd lucgiut 0-m (nölűmi. Ajs A iluuámiiiPlwiit ( , * B. C mflmas
mggv^y (2.17. ábra. a > 0 f»rm»Hrr»diI göríiM a 1 ^ ) E o»k kft «siiu|rt.ri4jii vno.
T = 0 (r riaj..l6U!l Ks&ieu n* vtcngniy poritfv. ül. r> es^y fch-) fe j = . , « kA »shól «« . .rarly-rk
íSjüttt mmrtén y motioUíu<i is +oo. iU. -=o írtftkhntirukJtíwött. niigamáigk ág báitim ixiu-

K - í- 9 - ábra).
b) eset, A = 0: A Íü«ívíny raindrai x-re l«witfv, r = i»*ilwí n-jrt| +oc-n> imwiswk. az
fe tt e ■“ “ ^ ) ^ hrfjirtf 6 és r rfajdélűl tQ|S80eii uÍRj-ra.- Idirt r = ~ ~ helytti! hutai í » jobbra ftJytoin*, iU miiulk^L iiánybá) i) = +oo lípmiű sKafavtójai van, fx
iniiaikirixivfiiicsiiil O-wcsőkki-u (2.18.b ábra).
(2.17. ábra). A* a-twjsíllyel wW D. E w i.O |; Riámiih Mtrt k«tl5. e) eset, A < 0: A föfgsvéay x - -oo-Wl mthtlva 0-r6l +oo-ig nőrokinik. a tmiiaApiá helyen átugrik
-oo-re, uinoi «sy maximiiniou krmatiU öjin -ac ft-lf- meRy. »bonnnii +QCTB ilgrik, vfgiil +iX!-bcB
ty nulla wiwírint, iimint ií' - 4or > » , = 0 vugy < 0.
11. Az A n
A (2,411 mggvÍMiy b = I) (*rtÍD w .y = o + ~ fÜKSvÉnybo (lísil» toápttik h«tvi«iiy 2.20. ábráját.
««3n IdviO Wytott*. (2.18.Cábra).
a = 0 MHt), (Í = 0 iiHKtíu ptsdig (I nuir tirgyajt J = - e. [2.40} »l>H:Ínlii.
2.4.4. H arm adrendű görbe, III. típus
esetébe laiiíyAt.
2.4.3. Hartiuulrendű görbe, II. típus

(2.42) H (m. tfpiwl Ír Ii.. luníly átm<!Ky «

68 g.

kB|M>«ü[ váMw «nintt 6 # I) fe íkkor r > Ü):

• í>> 0; A fHggvtity 0-röl -qo-r! raökkMi. «m fgy "wJcwiwn hirlye, ampli^ntAii -oc-rS! n m
nSwücaák. n»i(l 0-ra csadrai (2-19,b, ábra). A wi

. & < f>:A£ÜEgvéiiy0.rtlftmraitmmit»ctóttei.majU«m.f®r*io . ____

re uSvefeaik, van egy «t«k«Usi hdyr, +a^rOÍ U-t» ttókken (2.19.bs ibra), A n

A ioiJwUá bciy mmdkét esrtbcc J-

uiA^n^ poo^ft VHH.
íitíj« Hí j'-tntgriy (2.19. ábni) A fSggvrá.v menete függ a rá A ^ 4oc-if* > c) eset, A < 0; A fSggviényBpk kit bdy<! \í a iisr~ 3im fiiegvéivm
m]«nbt A < nMrt^MOjr^-i-^+r = Ongyeulrt - Oartcn
• a á a etSjek kfilöolM^i A Riggvit^ 0-ról - x - n oAkkrn. Atogrík +oo-ic. -K o ^l t n c ^ -oc-
ina.-Az o > 0 w o < 0rtert l&m e«k M rlrihrifi,^aűtu«imk. mrtt a máaodikje ff =
ie tsSkk^ B tórfjöi áthalad a kE«löponl«tt. oubtMW » -«c-n« iigrik. tiwjd nnoiiu 0-ra ™5ktan
(iigjtsért®itprb^íAnek « i-twisriyw v»ln t.Uiöw5^T.l «t)dik. (2.19.C1 ábra). SjíÉkSirrtéki-k nem teptKk M.
• u (s^elfijelriKga^ Afügg«éiqrO't«t -oc-igemkkcn.ata|nk 4«e>-iv, iuiMnegy nunimuiiMii hs«v>
tOl újr» 4-w ítíé baliwL iiugiik -vüc-re. egy írnixiiaiiiníglum-fcnik. vr^iilBiiaatiHolikiiiiMi 0-t» ornkkm
(2.1».cábra).
.Az A, B HzrköéTtahelj^k iigywi»]»kt>»t n teíJMükkc) laáinltlMtök U. mint <« a) <^h «i.
. ú £sjjd5i(Jt>pc«b'v: Afri8gWnvO.,A| j.nii»iitnmii>f»lcl>ri..majd 40C ÍKuö«danik.^i«ák-^fc.
áthalad nundmimion» Qjn> twt.átugfiik r<»-re.««gül f> c ^ U^l«»bút (2.19.ci ábra)
Ax/i B ««iaŰ0 tátíidyFk iiC3Muaald(>t a ki^lcU-kkH
MÜHllún») iitAbbi estben « E Ö ib ^ rgy in&«M> |K>atj« «ui. A » '
ó.l»sy«wi,fchfli«k0.k.

1 L i

-y = h
-y -~ h
4<0, «p<0 AO, otés p negatív 4eO,aé9Ppoijtív 2.20. Ábra. 2.21. Abrn,
fi)
2.10, Ábra. 2.4.5. Reciprok hatvány

Mytdiws, T = -ao-bcfl indulva wgallv írtákcktn a Im- Az = ^ = Í2.«)

twi - O-tÓI Jobbw pwáttv rrtíkeken ftt - n atwdmiimw
AiA,Sm*lsöérték-p(»itok^±y^. j^-i^^;tfseakívíUhárarawtiea^
b) eset, A = 0. A (}&íb<í mctirtr i ..löjdlítö) fi1í« [ha 6 = 0, ükkor c is (í és a nw tái-syftlt hiiwbolAt
fiiggvény hiptrrioli^ típu-iú görbét ir Ip, lutielynuk a kootdinAtatnngelyfik vagy ffilteugelyek IriietTifik
aie, snüimptotái. A síKikníl™ hely i «(1 (2.20. ábra).
a) eset Híi a > 0, «kkw páros n rartdn n füge^Miy t ~ -oc-bfil indillvti baUtrtrtékhea O-rtÜ+ i»-
ig GÖvcJtifiíík. majd 0-r» raökken, éü kőiben mindÍR pozitfv marad. PAratlíUt n esetín a függvény ÍKíél
-oo-ig RHőkkca, 0-tnin feltigrik +í»-re, majd f>-rnniikki(n.
 a<0.«kto)rpAm»«iwW(n*ffiggvínyÜ-r*l c-ü(»elké^én«afa«dvt>prdift(lInU:iHrt. anwiyck egyniás tükörkéixsi U
imlcfbílHai mmdig negatív murtul. P A r«l«i » e»rtÉn fü« uy 0-)M •ft^j&AáydcKxtk, jitugrik -OG-m,
mnjdO-iiinővdaúh. 2.5.3. H atvá n yfü ggv é
A fügi5viitiyuftknmraoDPk í«ö wtí.Wií iofl«iá. pontjaL A görbe amtál g y m ^ U ti kSudrdUc
A* if = «J* = Hl. n poiátív rcluilv iiriia siAmok.
:róiiyfiiggmjyt 8 J t > 0 é s B Í < 0 <stóbcn kfllön-kiltóa to-II tÍj^D^jüni (2.23. ábra). Fdtíhrtjük.
[y o = l,mcrt a I esetén a = -^ íörfwjrt rlíÍR «z jflrufcclv irílnyáhnn |nf-KraTPsre mrRnyüjtani És
d stíéD » .r-teupájir tüki5ziü; tat b> » 2.23.M « 2.24.b ábra.
2.5. Irracionálisfíiggvények
2.5.1. LtQcáris bínom négyzetgyöke

A kit g= ±Vo7^, a^O (2.4TÍÍ

füepwinv
'gmtv (syirtt
cevTitt ray
rgy jnmiufiit
umtioliU ír
ii k. juuKtrark rr«;r-tragfjy. Az .4 oeats|I,^o^ In-
^ (-i„ ««l>oU p««n ft™ n rk , frir p = I . A* crtrfc

. [ 4 .4 . h««y«<OTOSy a > 0 (2 .2 1 . ábra) (• p«

3. old.).

2.5.2. Másodfokú p

Akit í^ ±í/ öa * + fcr + c, o?to (2.46)

i-gríStt 4 < 0 rlí^iizút (t > U«rtco h,iKTÍuUt ír L> (2.22. ábra). A kft tmgiiy kiirfil
«£ egyikcgyl»voi)k«r-t«fi9t>l]jw),aiiMeiknT= r^tufs.

A * .4 .C í»0 .í? í* ahülA=^

w a)eset.* > 0 , y = i " / " ; AKŐrbcmt-nriftnzm« » n

|«.litbao, ff-tcnfidyl (2.23.»,b,c Abr«k). PiVr.» n evUn krt. na r-

« « (2.23.a,d ábrák), páros fi. ««t#ü pwJift kH. •« i^tcngíslyi* azmuwtnkttstalytoimtAevati [2.a:8.c
« b n ). rirntbm tn ís n esrt&i« görbe ccuttSliwu ndDimclnkoK « fcooidinátai«ids*er kfiadSpraitjira
(2JS.b,2.24.
’ í ’ npArc*. Hkkorox^r
k«n». HZrecBz R; auelsSeantími minden Agm»li)«*rtAk« f»-iuxfyp. af iiK "
h« m pAix». cgycbkrnt ninrs.
b) eset, I: < 0. y' = i - " / " : A 2.24. ábrán « eörh* ininiülwnz m
Lrn^V)aiwtn.-B uifiŰrtt van fcltüntntví. A gí‘
üuíiná.................. ■■
aiíiiWáfii Myp T = 0. A aőrbe ftK*-tnnK<!lyh«! niinAl® !«^ tÍiB ÍyÍrbcapoKsanDálltts^f,-
A fiitqtvéüyiik íirtultoísiísi tartt>niAny» í« menou « és A fi (S ( 2.22. Ábra}. Kt> a e U &>
_________
rir tt fiiggvíny(iknek i ,__________________ „ „ tyí)iikor«eÓrUMiHiilÚtpKtU([iLt
rí-Ktírtrarlibcn InwliO? és 200. oJii.). Ha A = IK»kkor kM H g^w t Jtnpuuk,
tatiIp^rtiolAr.'.lrí-KtJ vagy S ü ^ rló k mn™.
 g. F«^»inydií»elö<aiilá>ak

2.6. Exponenciális és logaritn: is fü g g v é j^ k tó (0.1). * fl.C ínflrxiA.pontok ‘

2.6.1. Exponenciális függvcnyok
Ax !, = «* = «* • A = lüa) tg j5 = T O V ^ -
fOggvpny gmflfcn* kÁp* iw opmehrKifa, gSrk (2-25. ábra). H« a = «, ki^yiik*
lenraiiiriwaírtpueíiwmrondÍMíötiíí; !f = e '. (U S )
A fS «e v^ mmtitm iHJÜtfv; Kn a > I ktm b > 0. a függvétivinoiicitoiiinv
* á f ot>.(g.
...................................... mAlify«T<ijAl^tmv%aipk^-,gy«bba^
: o,akb
nagywbh . IH. !B~ miiííl k».Tt>b « <1«ftm. A ísörl*. álmrgr a (0,1) paiton. fe. «
tpngfty iw s > t, a»wc t > 0 esrthcai; m u < 1. azaz 6 < ü csrtbfii a ptaitiv ft
2.6.4. E xpon en dálbösszeg

A» , = «*• + « * I2 it)
falybHKHfüggvínyt jidk^iiptesdőj.Tlvi a2.28.Íbni<mteti(bLAs< BÚKytw-

b,d>0
. y

i M Ú

2.25. Abr«. signa + signc sigoa^-ngnc

signb=signd rsignb^signd
- ágnb-signd signb*ágnd
2.6.2. Logarítmus^ggv^ (a,c,bKl>0) (a.c>0,b ~ (a>0, e<0, b, d>0) (a<í, c>0, b<0. d>fl)
B = li>g,í ( « > 0 , « # 1 ) b)
rVt Irji. U>(2.28. ábra);« « Bfirbc
■X•''Dük lóg, -r ax ittvenc- Az o —c BsUinii i
tinik, hogy az s, = ae**. m = f**/.
Híáimkesvikesoniiullmagörbc okkjéi«
lyiktrngiílyre vett tflkSrkíiM'«dj»mf8. A h - -1. rf - -rf hi
Avolái.Bcá«]f>lo:»ibdühi]oi; j: > 0 esetén wmétteliireíw. Hao > 1, Jikkw w r - r -c«iíl,lHrnprtKBi« J-

mincl kkehh » » |liiaj kíAiii. A RÍwh« Átméri as (1.0) pontonM^ ^ 0-1- Ueseten w
zdcdtk M iti««i>nlie A > 1 «Mitén K iM , a < 1 csetéu h {ebS RZt ú luimnkS Az ff-tcng«llycl.iU. x-ten*dlyol vh.16.4 Énű n>etKt«f<|>ui3l (I).o + c). iU. Ín ( - ^ ) ,0^ , aC wél-
>bw IIn(■f ar.Am. M«i&. l«g. i «s 1i%a x tüJiíirMpdcgyuiifai-
««ei-rtkh*ly i-koordmAtáj* In . a D in««x5.ta j,antép«di« h , feltéve hogy
racís a, pontok léteiajflc. wax n
a)e»etAattíiic,iU.6 « filRgvány nmnvftlt rföjelet;

7Ör6etfij»]iT (2.27. ábra). E «KT-tengd,{2.2«Jlábra,<,.A

b)esetAzo&ic]
 g. FüKt^í^k^rlSnliaAi^k

k kö-íh™qty raiiüiauinon m^D’ it. iUrfw -oo-rfi -í>o-ig rtl-

to*ik #9 kraílxai egy mJOliii Ki tt. pont üiiics (2.28.b átam. a. r > 0, 6 < 0, d > 0 löBt. fa Dcsak a 0-bwi [ehet (2.30. Sbra).
tart).
0. b á d pralie "WMios előjciü«ki » íil«Bvény IwtfaMíklwn «-

áliialwl .sjy C M»W5*rt4k.p«mt«i n O úilkxiös pouto... Asáuiptntn az í*U-u«riy wjiunriyik frk- isrtrai wt j-tcmjelv. 6 = 1 esetín az c!hö »íkj«!gy«l y = J _____„ _
(2.28.cábra,o>0.c<0.fc.ii>0oirt). tehát a jobboldali * r iv « t j« 0-h«i rriidre 0. «. 00. Ha 6 < 0, akkor az y-tengely poritív feK-
d) « « » A» <1 *. c i-muuM^rek kiUöutórf rWjdflPk. I, fe d ó«p«mtéii: a lüggvíny moiwtao v nazimptotit Ha c > 0. w X anpiniiailimiiuitl együtt a fTiggvíny w minHen határon tű nőwksjnk: ba
____ _ 0. ilirtvr + ...
« í»- -OC kfiíitt.
- »_í. r*_.Illi
.SwJ*«#ltéta -------- m n m l v X M ^ f < D. a FiBBvJaiy+^-ÍK a batárfrtékW B-ra wkken. Ha é» cdffjeje kTiiaoböző. a Begvéiiyiu!fc «
poatj.(2.2«-d4bra.« < 0. c > 0,4 < 0, J > Ocs«). Wio. A görbék v»Bf nioís infUoná*pontja, vagy ejy, UL \cH

C&D ™ (x = j ., gr a k#I*t «it»bn»H>, és ekknr hánypnótív

ír»fa- wn (2.30^, c, f. g ábrik).

I L V V ’.
b)
2JS,íbra.

2.6.5. Általánosított Gauss-féteharanggörbe

A* o * 0, r / ^ a (2.55)
fofytonoBmggríjiyt * {2.52) G AKSS./iOr Aaninsgö/ie áltfltóuosításéiuik Irbrt Wf<«ni;> íjfllVswtówrt-
A
riktmK* 1 fuBS^Hs** •Wí-ansre. m.-mmctstj ke i-tengetyt, M jfUmgdlyfl való D
perfiíCO.ű) (2.».a,bébrAk),
___ _ U! II fe c filöjfilMal függ-Csak nz ti > 0 ES tuca < Ü nwthia
tnrtowö göthH la riöliliibfiJ« « x-tnHgeíjTP wW ti^Öefesiel I
(■) esel, c > 0: A ffl«s + 0C-Í6 unrok- 2.7. Trigonometrikus függvények
ik. K^íWin minaig posútív luuríKi. .\ü A loiiúmumpoirt : infii-idA«pont Mmsiijiptotu 2.7.1. Elemi tudnivalók
Uiiics (2.29.* ábra). 2.7.1.1, Deflmció és ábrázolás
b) eset, c < 0: Av,x-tniBRly iwzimptotn. A-z A roaximinnpoirt ^ - A ,a c "5 ^ ,n ö,CInflexií*ponlnl X. Defioíció

. » fiÍBttvíny mcBint mWrahol jiorjUv (2.29.b ábra).

2.6.6. Hatványfüggvény és exponenciális függvény szorzata

Aa tf = a*‘ e " , o-fc-rjíl) {2.56
folytano* tÜRgvciWt CHttk «k o > 0 tweíbsn viangifliiik. mért aa a < Dcactlw-n nörlWtjí hx «'lfihhiW5l w
jr-t*nirly«* wilö Wkrí5**«.d .Miódik. tovább* w Mt>Mno» ImtvAnyfaEgvéiiy jdnriK-t.- mwU b MftkMí!
76 S. F m ’éT,9'íké»^lim-td>iuk

í rfyoaoifk (2.33. ábra). Ha t a - -

WsKh'*&zts>i, má> ahim

[0 hHjrtt A,; gStbíjc * 2.31.b ábrán Eáthatő
Rgnrí>*vpl iocsibrn M ált^OAtu^ (2.31.b ábra) » \A\ t é n y t ő l « j, = « B í = - tg ( t + 0
ífitnuyhtóí Dfújtvn, nx — tAiiyraAn:! ki j~-UAaybiiu ö s 2e viui Byranvn, rá a — nwlouieaiil «
n i-tcngdy« lOkráiKitt 4» I s ■
ttU. toív» t-ioi. A perkWlH* r = - ; x-Ui,geü,tí triiát« is T sprint pcrioffikn*. At Itt í = * » Ha f 0 & r köjött fáltaák. it
^ Az x-lai«eU>d vnl6 .4i. X -i, Aj, Á^2, ■sortszés.

D *A .afajtii-énatckkcL

A* » = c « T = * m (x + ; ) (2.®)

k S ,S n ^ » k esa«»^fia!,v^V gftrWk « í-toig.lyt a B,„ f l „ B _„ B....... = [ ( t + ir.o]

(t = 0. ± 1,± 2,.. 0 poötokbw tDf^: <OTfcc^h™ «z iaJkxfe poolok is. heimük M érinti irtay*^^^

Szai*«Tt«klH>l.v«k: C # .C „C -„a ,..... Ct :

(fcir.(-i)‘).

A b. , - . ^
B j -2it N ^ . ^ U
í = As m (^ i + iü, + í ) ^ c.
«lakli«ii*fcr ‘ • ■
muaf.TBBvéiiyv = !)Oná
0 90
[ 4180
* 1270 ii.
360
 eit á

crtétei {dtac á T3c fibildAli luitHcdiJwt ptkvit}

AbkiUism Sai« £U1 cin >« ct« sec ixxüxr

VF 0 0 1 0 TOO I T30
.....did & = (2J6.ábra) 1 y/Z 2^/3
3«" 2
e' 3 T T 3
Megjegyzés; Kiumdai
>/2 v'2
2.7.L.2. Értékkés: és a luggvéiiyek menete ■15“ I 1 V5 y/2
4*^ 2 T
1. 0 < x < 1 y/3 1 ^3 2y/3
trUnsiOgevéii. -----------
ap 2
3^ 2 2 3 3
Ki, ta©’Ls(f 0#»2irkn«attÍ<aÖei*re. 1
A 2.1.l.táUáaat 90* l ti ±oc n ±130 l
fiíBjíYiVtív-eifijrtót, imu-ly a m 2^
« 2.2. táblázat muUtim.

IiÍegi>ói;«rtÉk n^shidünnásAt UKRkemiyRik • kSmkaC mbOyrík ( n fvanb^kn- nJú

-triviáfis}.
ÉnAkAatM ÉrtdoMifá tartomány Éndikteirt
A ii« nentimi > 360": ll> « raŐRnagyobb, mint 3MP (Ül. n»eyM>. aúm. 180»), «kkür a trigp.
-1 < 6(n x < 1 ^ # ( 2l + X )f —oc < tg J < ac n^tnfcu. (üsráiypfcértéWt. kmrtJnnU; «id>«lM «sft«:ní-™I W*t voetní o
- 3C < / < OC ^ eBKrf.9irtck.itt-, ™ c!yrk« 0 < .. < 3C0* (iU. < 18W) (n cr6«):
- 1 < «S T < 1 < ctg* < 30
(í - = 0. ± l , ± 2....) sm (3«r.n + <.) = íino. (2-«i) «»f360" ■n + o ) = « * a , (167)

líl(lS »'-*'^ o ) = tgo. (2.68) ctg(lBO‘ .F, + n) = rteo- (2.60)

A i * argtunentuin < 0: Hitw! argumentum nrKntiv ( i = -o ), akkor n G^vínjértacket» ítSvrt-
SÓkr-pirtPkkflHH-tíM
SŰuiegJwJ Síög nüCfBíg* COS ifi «D (-a ) = -sm ö , {Z70) cob{ - « ) = tos« .
{sfMaArokBinnabí-lcArtw}
I O'-tól 9«°-ig ^ 1 t s (- « )- - t g Q . (2.72) ctg(-a) = - a g a . (2.73)
II «r-tól 18ft"-ie — _ _ « atgumentamira 90“ < z < 360“: Un SKT < x < 300*, ükkor 4 füsgmwöté 4 a 2.4. táb-
UJ ISÍT-ló! 270°-i« _ — _ p I egy o Ih
IV 2T(T>.tól 300°-Í£ - - - - - á\ W-kaL 18tr-bU
v«gy '271P-J»1cítérö. ilktvu .^márt lSO“-rx va8.v27U‘-r« kii^ésíítti srögskhis tarttKuak, faxiif-
niíMfiiurtíitnak nevL^EiOk. [Itt ú triviíiliii az fvincrtíkre VfiiA AtitAs.)

Függvény í = 30" ± a a = lS ff'éff JT= 270» ± n j = 360» - a

«UT + «»rt 7 HÍI1U -tirtstt -Bino
CQSJ =Fsitin -««o ± sin » + w«ra
Iga- =F«:Lg« ±tgu -tR »
ctgi Ttgrtr =Ft«u -ctgo
A 2.4. táblázftt l.ís2.<»
tanért, hogy 90* - o n* o **aR prfíwíjrr {Üsd 131. oU.), estért hívjidi«
«(ea =BÍn(«)“ - « . ) . (2.74»í = c™(90* - a) (2.74b)
s^ffieevráy SÚID tgo rtgo
Ltábl«»than wjeplfi többi amefTisg^xt pdUj^UtrlrkiKk.
rieooumetriku. RÍ|K«An>«k KHt^tfiigcdReklws (Und 131. oIiL) b>rta»6rté]m kőggötti, tso 1
sina -
T*mo = s ii ,(l« r - « ). ' (2.73*) - e « a = < « { ia )* - o ) {ZKb) \/l + »g*»i
ktöbbi MtüntcIrttönwfSnM |iedÍR hwmilAaii A rjjjdi'k mea 1 ctgo
-
v/t+tg^'o y/l + c ira
A zx a is m
tga 1
(Ma Ctg«
■ s m (-l«x r) = -iró lO m r*-»iijj3 6 0 ".2 + 2aO‘ ) = -siu28«“ = +™sIO'^-t4).!W4S.
a/ i -sn^f* U*tt 1
Ctgtt
4. lvniért«kb«aDMswlottn6Bek áma v/l - cm,* n tsft
wpmtettumírtélpkrt • (12) képlft
lókra átm&mftMii (IM IXt. <M.),
2 .7 .2 . T rigo t trikusfügKV^ 2.7.2.S. IVigonooMitríkitsfaggvéayekszög^többszÖrŐGeiheztartaacÓértékei
formulák s o 2q = 2sáiacíBo. (2.90) (192)
M«aa .= C06*a -H n *o ,
1raggvéiQ-ck köxötti összefögBések sm3a = 3 ^ a - 4 á u * Q . (2.1»1) cw3o = 4cn ^ a -3 c m o , (2JO)

a»4 it = 8i» ^ a - Scos'a + 1. (2351

lán^o + c (»ío -= 1. (2.Í6) áno-coeecQ ^l, (2.7SI
«C > n .^ n = U (2.77) cosa ' 9CCO S 1, (1801 (2.0C) (2.10}
«»e c *a -c ig *Q = 1, ig a .« f i Q = 1 (2-31) 2ctsa
(a.wi
. 3 tg o -l^ Q
(2.37) (2.100)
(2-83) 3 r tg * o - l
(2.82)
. r t g * n - 6r t ^ o + l
(2.98) (2.101)
EformulAkhau
AtuUAuus CBrtbíjt « gjfflgd él« MBrrint kiJl píKiitiv ragy nBgaöP PliSjeld tettui, lnujB' ii ssng rarlyik
í^fltmísytdbcn (fvmirték.mtwwlhuulMui) bd.v™k«íik eU nicslutAiindi<ára« Moivre-M- kíphoM
2 .7 .2 .2 . IVigononielrikus függvények szögek Összegéhez, ill. kÜlaal In .■sylllltiitA (Uirf 12. oUL) íu»ai*l«Wwl i» i* = - I
ta rto zó értékei u=lívrlkapjuk:

«isiw» + ifá o = (onsfi + íbího)' = fos*o + «*in a - cne*"^nfdu^o

siu(<»±3) =«ii<»rt*/J±c«.aBÜiö, 12.84) owficfcí) = cosocua^ísinasmA (2.85)
- i ( ” ) « » - % sto> « + ( " ) « • " ' * « áll" « + .... (2.102)

iniMmpadiBaTOlöíéski

ninto+^ + -y) - gúníCM/í«>tí7 + c;«soKÜií(oa*7 «w n o = ÉOK-o - c o * - ' Q - ca*"-".!siu^o + .

+ania tm«)3KÍn7 - «inQ*iajíslii7. (2.88)
(2.ioa)
c<»(oi +jj+ íjf) =eoHocun/3c(*7-Hnoiilnj5<«iiT
- sinorcöB/Jsin7 - coBa sia ífHinT (2.80) sinnn = now*"' osiliűi - tDH'“ ®ftsin’ o + COK*"®ü sin*n - . [2.104)
82 & FSsgtiénydL rftHfMcwut

2.T.2.4. IVigonometrikus függvények szög felétiez tartozó értékei

tOBOCT*JÍC0B7 = Í|«I b( « + — T) + + 7 - O)
(féiszögtétetek)
+ «»M7 + « - ^ ) + «»< < »+ á + 7 )),
A kö^rtbaö kfplrtcfclKiti n gyiikj*-) été dswxmt kfü p<«átiv vagy aegütfv cjffjelrt tami, hosy * tóöe
2.7,2.7. IVigonometrikus függvények batv,&aiyBÍ

+ (2.106)
án’ a - i t l - c r e f e l . (2.I2Í) = i ( l + ais2n), (2.125)
, o /1-ciBíi 1 -C 08ft aillo
(2.107)
2 V l+ o o s o ” »ino l + cosa'
™ *o = i(3áao-!ffli!lrt). (2.136) ian»o = Í{iw 3o + 3.«.i»), (Z127)
a /Í + « “ ~ 1-^— -
(2.109)
“• l-V n j; MDa l-e t»a sÍn*o = 5(«s»-to-4 «Js3 o+3 ). (2.12Í ) cos’ fl =* ^ « » 4 « + 4 «» 2 a + 3 )- ( ilM )
k két értékének összege, Ul. különbsége
(addlciós tételek) m n a á s D a ,^ 2 a ...... wanoSl-o)

ft + í o -a 2.7.3. Rezgések leírása

Kína-» Etii4= Sión
2.7.3.I. A prói
aKQ + M a 5 « 2 c m ^ ^ c w ^ ^ , ( 2 . 1 U ) o o s a - 2sm (2.112 ) huikáW és afiakábiui eyíJmui ibfduhuJc <« II tvci jdslt
« = .4«Bn(-.-í + ^ ). A>a (2.J3DJ
I2.n4)

(2.110)

2.7.2.6. Trigonometrikus fOggvénydcöiékeiitdtsKotzBta

sműBiii Él = - íí) - co»(a + d)|. (2.117)

cüSQcoK/J = - ^) + coe(o + f l ] . (2.118)

Ia|
= I M í . - /Í) + + fíll. (a.nii)
2.39. /Ihra. 2.4U. ftbm.

WijíWl n kfivrtW^rtkbCT különhödiot;

inoaillffiim-V = -ji«in(a + /J- 7) +«n(íí + 7 - a )
+ ain(7 + o - /í) - an(tt + ^ + 7)J. 12.120)
üt itt AntfdmAoAimJtk liiviink (itt ui
7 = j[sÍJt(o + - 7 ) -sm (íl+ 7 «) níLk),
,bo8yta.2»)-te
+ siu(7 + o “ /í) + *in(ö + /í + 7)l. (2.121)
A* I* = tt(«) BiTiiayiM-g a kíii wt + kcusw* (2.131)
BiaOBin^ c« 7 = - [ - c«i(o + - 7). + c«i(íl + 7 - a)
+ o<*(7 + « - í í ) - e « ( a + í + 7)I, (2.122) 5. Itt t = 0 *. i = i H(Ü.i. Losy A = tgv> = amiWl 11&
84 S.Függtién^kiaf.lr.iííl/Ul^iik
h ísy.Vrtrbifl<-n mígliHiér«th«lú, A* b. 6, A « y- mttmyiséssk ji 2.39. ábra Bícmui <Ky
bümiiiN^ nuísUtároíú <uÍAUÚn>ik tpkbthrtint. (Ha tíu)° + ti Alakú, nkkar brlyctU* ISO* - r>,
90* + J aliifcti. ívkkur chi-lyrlt 9ÍT - d vwuí W. boiiy vrgűl bcgyeBtóRCt kítpjiitik. uiiílynnk UuigriíjH*
M-'
.A. xuegAdatt í iíkSpoirtluK t&rU»6 u igrwn ű (.Tktornhál a 3.41. ábra r»
tffiui; ESAaSc a. ktMrüúwltJUEiiikia O kci«löi«ifltiAn Atfrktrtjilk ax O P(t) úiStoigelyt,
amnly O kSrüi ai órannitató jAtAsával egymiRirAnybiui, üUiuuiö szögseb«o^p| forog. A í = 0 bsihAi
' ' 1 1 Mimfldy qíybrönik. EniitAn ttármuly ( idiíponthan u-nak «k itttítnn-

2.7.S.4. Rezgések csíUapítása

A/ í - -■íí'" 9ilí{i*n- + ia) (2.114)

fneBV«^X>OcsirtéU(!TO»á/apítüli reijéi-jOTWjít (3,42. Abn) íijalc- A rragés az j-tpaccly fcüriil
toc^ végbe. Ét jtöeb«a a gMtb« múiu|>tutikiniui kÜBrlérlik x-tmtprlyhrK, A sirini(ait!^ l>c luirfcatraax
y = ±.4f oipmcndáiBi gi^iék its éhutM ptuitdt

^ ^ ^ —

D,. a,.,.sjflíDÍitadMJyickaiJ = -

■ poMok X= iikhaxtarUiEi^^.aliol tgo = —,

2.T.3.2. Rezgések szuperpozíciója v'agy összetétele
IUi^i^itj«yfTTWiíri<)>ii»ai(fi«totrtíl*4öB*)m^Triíflkk>8n3nac^ OKUmfrrkrenetájú ntmiitn* <{rilrrmrBjinnánni[
r r ^ íüiHtiiÓMit El iűtó hwiKomku* nrjiRÍrt ad, ro ííax ^ ugvaímzíal a fekvcnriilval: Iwnnrjy tót tsommeikiii a^imioitumú JwrtWSír
.4isiD{ijl + ^t) + j438m(-,'í + ^ ) = + [2.132*)
ahol » toribhi bely«lt™ítA<rkfa-l 2.8. Ciklometrikiis függvények (árkuszfüggvények)
A dkioiurtrikus függvénypk * tr^DnommikiB fil(igvíiiy»>k invm függrótyci.
{2.1J2C)
vjtgy (Whisi,í5jgpói3írJtTHÍ is hfvjiik iíkct. EgyírtHmrt íMiiíAIfctuk ríljnbiU » t
nyrk ftrtrlnnwfai tartninátiyit momitmiiUa intfírvalliuDijkrti bontjuk td, így tt
Zr
(Híi Ki. Acusv?-’^ eiffniiki nkkm Y-* = j 'j'’ a* Aán V^vel egyenUíwAin- tprvallinnra Bíiödik egy inrort fíigg^+ny. Eswki-t a hoKKAjnk tATtnKÚ moDotomli
frlriő k indeiawl látjuk eL
láló poátív vjigy nngatív; nttwil k gyök AÍAtti kifpjíssís > 0, •fbbcu á ax AltnlAauiKrarttipn in ^ > 11í»
^ egysrtdműra mpghiitBtTiwilt). Eirt pgyr>’ tfibb öwawwljmdöra ittkalmiutvakirtt6tii'-l töhh, nwitins firlt-
mvrinjü Aft«l«nos MtimiKKfugg^'íny hnnim tomtifnirííijo is álLaiáucs BZmiíszfTiggvÍTiiyl (iinnuiioikiis
cPxgM) prcdtn^ynt, ug;y)inAKuU a fn^kvcndAvfü:

^r,j4,fánM 4-V>() = + í). (2.133)

fhalit (2,132t>)-brli Afnn. (a.iaaiJ-lwU<piijwinyirf^t egy vr Lil (2.4D. ábra) khrt mq[-

2.7.3.3. RczgÉsek vektordiagranya

A (2.130) fe t» v«lu i-jjyraJí, [2.131) til íüs aztnuazfüggvény célsierűeri rtTpnr/j;iitiiüiató ii^y kö-
7^ rfklwn np = /l,¥! potótknoriIinftblfckiUí«»!í/ = u,j( = &DEsCAKrts-Wr kóorriinAtAkkfil [lAíii
191. (jIcI). tncrt a knirAbhifik mintt aa (í = (ti.h) jmtit poíáriioordiiiAtBi Kft ilywi ttirmiyúiíg
(“jsszpge ekkor ft kftt. [üi.tt) i 8 vofctor 6ssBeip;tot odótlik (2.40. ábra). Ugyíuiigy tS)))i ilyi-n
vektor öaSMgc több filtalnwM símiltfAfflRitvíny Impdm konAinácuijnt ndja. Ezt »K Ahráín)B»t Hcitnti*-
ik ticwíüifik.
 ii. fÚ3ill<4‘a!,,-kf>. íIóúihíUMifc

2.8.1. A dklometrikiis füsgvények dcaniciója

le.tAldiaiil.AcüŰDn
Hjárfet ra ártiw* Káuwa ffiKBvtay mntBtjuk t.c (2.43. ábra), Aa s = sm.r fiissví-iiy E!i»lKi
«u4u«*£«t«rtqa.toy*t.tTr-í < x < + í iw«w«omUtai b«rtj,ű< fd^
i = 0. ±1. ±2..... .Az V - sinT ffltisvriiy (SwWjAt« j = x H*5gfetra«<.-g¥üi™p tükriw«, Icnpjnk a* f^sgvrár
j = a«*rinx (2.135«) JbkosicdousK \ ~ Í < X< 1 x = sinf
invcrt (Tiggvfaiyckct. nmolyi-Wkm fttebnotási tanoniáiiyacsátAfcfiRlete
-l< í< + l. ÜL k r - ~ < g < h t + ~ . aliol t = 0.±tít2...... (2.135b)
} * * < »< (fc + n r
Ai 9 ^ Act^ián « «s jr = «inv liihonód rJnrraüoH. Aiwlóe
tények, luiM-lypfcrt • 2-44.-3.-ia. ábrák faeniMltetiidi (oittíos, amg, aircig). A*
»wHűkdcvi»ilc»tii|{< < *»+ ! * = »«»

.4ifc«Bzki>Uii«n») - * < *<30 f c » < » < (k + l)ir

lr = 0CkCt«r /

2.8.2. Visszavezetés a RSértéíwkrt iinieljM iadmxnélkfl] inmk (pt. éiaini = <icohii>|.

tósrói« i = ü ^ ____
■'igyorvcRitt fiSértík. hinrijM a k rUuieyásávnl iniitk.

a r e c lg i- r (í< 0 )
> < c : S
nl%«.^,AfÓértókrrv»kivttrtM«w(í»*IA^ ■ BOrtgl (x > 0 )
>0 ' (JT = 0) « (jr-O )
™t»símj = jhr + ( - i ) ‘ «aánT, {2.136} '

— {Sitíí^r-' lísií?’ Í.4T,íb».

T r a -

mrtg- + » (x < 0 ) 1

= (kW+Bingx. (2,138) a »c *.««í a ta x gj. ütrtg- ( x > 0 )-

(x > 0 ).
“ 7 í ^
■ A; mnto0 = 0. =
■ B: a « « e l = í . = ^ + 2.8.4. K é] ipárokra
mC: = M V *«»5 = - 5 + (fc + i b h .* p fa » i Mcaiiit-jr) = -M osini, (ilM ) oK)eas(-ir) = w—Mocosj, (2.148)
Hictg(—r) = —arcig r . (2.147) •iTrtgt-*) = (2.149)
2.8.3. Összeföggések a föérlékek kő*őtt
2.8.5. arc sin s ésarcsin}/ Összege 6a különbsége

.r ^ V^l - (-1 S T < 0). f2 140) BTcáiax + arcsintf = a«riü (i^ / l ~u> + (íl/ T T ? ) (xi, < n j U jf’ < l ), {2.15Ü»)
------ ííC «»£
= JT- aroán ( i i/Í - j/vTITÍí] (r > O.í, > U. j ’ + if“ > 1). (2.1Mb)
(~ l< x < 0 ).
( 0 < a :< l), = -T - MBriu ( i V l - v ’ 4 tf\ / r r ;í] (* < O. ^ < O. a »+ > l ) . (2.15qc)

»ramj--ttttstey = arcéin ( r V T ^ - y V r r ? ) (oTí >OmKy i » +H* < 1). (2 W1»)

 í. FSggfényeltAfbmtldoui:

= » - M«ij> (x - y r n ? - s v T ^ ) > 0, * < 0, > u . (2.1S1J.)

= _T - anain ( t i / T ^ - (r < 0, y > 0, í =*+ > l) .{M51c) (2.138c)

2.8.6. arccosx ésarcco sy összege és különbsége coa{nMcwBx)=T4 Jí) ( n > l ) , (2.159)

arrauBJ + MtMus# = urani ( í + a > 0 ), {tI52») lUtd n tötK»Ai» r.(x>.«t«

= 2 T - * r c e o .(«- v T :r í5 v T ^ íx + jf< ü ). (115210 (2.160)

képfc*hBtániÉamcs. Ha r.(x) az í rtltatónal ra (CSEBHEV-
*rctt»j-MCTio*f 5* - H r c n » ( j « - v'I - V). (2.1!i3i*) polnum.}. A C^£BSEV.{Kttm«nAtt>UjdMlitát^ Uk I »W.<diL

= »r < «e (jy + V T ^ v T ^ ) [x < g ). (I153h) 2.9. HiperboUtoisföggvények

2.8.7. a r c tg x é s a r c tg y összege cs különbsége 2.9.1. A hiperiKdíkiisfüggvéiiyek definíciója
•rrtgj + arctgj( = » i t t | i - i ^ (2,154a)
(2-161)
= r + »r tlÍT ^ ^ {x > Ü É . jjr > i, azu f f > O Í * i s > l ) (i)5*h)
1- Jjf
*MS), (2.162)
= -r + «fr t g ^ ^ fj <:0,#<0,íf>0, Í2.154C) = ~ r “

(2.163)
= ~ (* » = l). Í2.15«)
Iá mq; ( l » l 133. oicL), aiBlág > trigMio-
arctgx-»rrtgi( = a m g - ^ ^ (ilaw i)
b|WfMüb»2 uelftiSfaiiinm
= x+ «T rtg ^ ^ ( x > 0, » < 0. x , < - l ) , iai53b)
(2.IG4)
= -ir+ M tt g Í^ (* < 0 .i,> 0 .;rí< -l). (3.155c)
(2.105)
= J (*S» = - 0 - (2-15M)
(2-iea)
2.8.8. S p e c i ^ t o * e íB ® é s e k az arcslo ®, arccos * , arctg *
R tt2.48.-2.62. Abrik iniiUrtjAk.
2 Hi™n;r = w«in (|t| < - ^ ) • {2-lS(*) 2.9.2. A biperfaoliktis függvények grafikus elfiáUltása
2.9.2.1. Szinosz hiperboliktisz
= ir - nKsin (2r>/r=? ) < a: < 1j . (2.1S6bJ V« «lix (U»d 2.161} pfimtíjin, -oote +űo Uráöt
jaAt ina<9ÜA» i»i]tja i» » gőrbteck, a I»«k«
= -JT - ansiin ( 2y V T ^ ) . (ilűCc)

2aiccmx = W»;i«l2»‘ - 1) (H < J < 11. (2.15T») 2.9.2.2. Koszinusz hiperbolikusz

y «= ehX (Ifcid 2.1Ű2) páros fílgíjvfaiy, juiifly -00 < x.< 0.tmu tuonotoii csökkiai -Hx>>t61t-re. ö < ar <
= 2>r - uc<M2x* - 1) t- 1 < í < 0). (2.157b) +QO-bcu {lecUe monoton iiftvd<»iik l^i«l (2.50. ábra). A minimumpont >1(0,1); » '
2« « g T = f t W t g y ^ ( W < 1). (ilSíta) ninra. A görbeKiároinetriknsaz ff-tenfgüym, 6aasf:y=t + ~ jMwabota(«aábritia«
90 8. .Fügiriifnifft r-miHájtttk

2.9.3. Hiperboliko ü ire v o n atko zó fo n to s k é p le te k

ik 6^képletekMiatógUtm tatnak atri-
ietiiknskrp-
Irlckfa61Icto ei utóbbiakat tcvcnmú A 12.194) (2.201) ii»«W3|Q;<<wk c ogifa i^l.
2.9.3.1. Eg)-ező argumentumú hiperbolikus fO f^én ye k
ch*j--sh*T = l , (1167) rth^r-onach’ í = K (2.1B9)
Md»*í + th*j- = 1. (2.168) t h j| H ix = l. (2-lTO)

(2.171) = tí h x . (2-172)

2.9.S.2. Hiperbolikus függvény előállítása azonofi argw isOJcil

ÁtU^tíntbet/bfe^jAbál « mcgfeldDkcpirtdirt» 2.7. tábUntlMm fnslol

rthT
v íh * í + T

~ lh T -

2.Ö2. ábnv.
2.9.3.3. EUentetta irofcra vonatkozó képletek

(nlött míirnd (* miwxU'íjWil fi-ifplp nyitott pi iák k^.ül ez fíúnÚ n f,«rbét a U-Imk a 2. (ImivAltis sh(-T) = - d i i , 12.173) di(-j-) = c b r. (2.173)
h«>ár6lHg). A mttgv£ii> fr li? (UmI 109. old.)- th{-^) = - t h r . (2.174) i;lh(-jr) = -r t h i. (2.17B)

2.9.2.3. T^ngens hiperboUkusz 2.9.S.4. Hiperbolikus függvények két a

y = th:r(lA8a Í.IŰ3) pArtólmi fíiRKVÍuy. Bmcly r-nek 4oo fclf való luilwUsalior muiwton z tartozó értékei (addíciós tételek)
twjvckwik (luilAiírtíkUnii -í-rül +1-ÍR (2.51. ábra). A koorrfiaátumitlasífit krwlopontjti n görWlirt aU (íisr)=shrdilí±dijrBhM , (2.177)
t*gy««^>w msitiuuettin-kösiíppontiftís infltgdíiít.poutja is, n hozm turttr^ ftriutfi irfaiys*ö('c‘ yj = - , Ak ch{T±lf) = tliicL.V±«hr»hK, (2.178)
íí = ±1 i;gycii*»«k (uwiniittotAk,
[2.17Ö)
2.9.2.4. Kotangens hiperbollkusz
a = ctUí (léwl 2.1Ü4J pAr(Ul«n függvény, aniHlviiek az i = 0 pont »«JwdA«ii lieiy« (2>Sa- A (2.180)
-00 < * < O-tHUi mmwtitu fflükktiti - l-r5] -ooig, a ü < x < -t-xi-licü pedig (ItHtfirírtíkbeti) +oo*iűl
+1-ÍR. S-rf-lBATt/‘ki'i!iufÍMÍ*spoBt. tiintb. Aü* = öraazy = ± l cgytufSickHariiiiptíítók.
 2.Í0. Árrajüggtit-Ttgfk 93

2.9.3.5. Hiperbolikus •Xeredeti argumeotuni kétszereséD ■ A: 1.

bhir = 2ühjchj,
di2i = ei^j+cL*x
2.9.3.6. Moivre-képlet tópert>oUkus ffiggvényekre
(rilJ- ± »b í)* = rii njr ± Khrtx.
sh| = ± ^ ^ e h í - l ) ,
2lhx ■ B : s b 2 i- 2 íiliíc h :.
tiiir = 7 (2.183)
f ilS ll
{Ü82Í
2 .10, Áreafüggvények
cth2r - í2.ífW)
2.10.1. D efiníciók
•i. iragyi, .tism ft.;irriWÜ>ií függtíAisfL Aiilix,
legyikopk pottUKiUi {iiAirvaUiimtiu definiált)
................................ jsértékkésalctfl
nfüggvítiyr vim,ésit rtl>j^>sud,anielyiKk A ^ á ^ d x a k n ^
idcMültnnm tHittiniAnyHkM (lüccjuukt iutcrvnllnntból All. Ai ána (trtü'
EirlM^ikk trrül<4rjt^í tört^ttö. groiuftnai (UfinkiójáTOl fiigg öastc (tásd
(^1861

{ZlS6^bai»»»fB!r»t|öf«l(tJíjolM
.nfBP J- >0«»"tííip(KÍtf™»k.T<OBsrténnPgatfvniikkp|l venni,
ÍJt. AZ ntyiMiixxvrttsvit rncimBsai ifuloiuAiíyJt» r.
j c
chi
h i-- l síix CÍII-+1
"5 rr ‘^ 2 = d n r r r = Eiwirti
AtcaSúígréssy tJirUmiiny £ tt^ rtzlrt
é« {2.18’J )' W miiidkH tratid6^ezé^H9 j
2.9.3.S. Hiperbolikus függvény két helyen felvett értékének összege és
í = aisltJ - íic < -r < o c -CC < B < 30 r = slip
ktUŐnbsége sh-val és/vagy ch-val kifejezve

(2.190) 0<«<3O
ff = ^«n±x i < J <30 -O C < v < 0 T = chi,
(2.iai)
íí = rtrth-r W<1 -o c < V < oo T = thy
(2-m) 1 1. 1- i
V — WTtílJ- W >i - ja < y < 0 X = cÜij
sh(j ± y)
tb j-± lh|i - Í2.J03) n<y<x
d iífiv

2.9.3.9. Összefüggés a hiperbolikus és atrigonoi isffiggvények

között komplex z argum entum esetén 2.10.1.1. Area szinusz biperbolUcusi

siui = -igh l;. (2.1W) s h z = - l^ \ z , (2.HJ8) Aí í(= M ^ x (2.2(12)

(2.195) d ii= c ü s U . (2.HK)| fíiKgvíuy (2.53. ábra) pátatUn,aüigöril»mmonoton nöwküák. íiclelmracsi tartoaiáuyAl feártcUSasiii-
tg í = - ith it . (2.196) tfi2 = - i t g i :, (2,2tW) lét [ioHiga2.8. táblásat t2,202)íaij = Ml tfngyfuiwuiaJtníöxBücfüggésnpiki'itírásuiótljii.
ctge = icthU, (2,lí)71 c 4 z = ic t«;;. (2.201) A fiiggí-snyijek a koordinátiuwidasm: ketdöpoutjAltan ínfiexi.'w pontja >nn, és itt «* érintő iíánysmge

Minden kÍTplct, tuucly a (kíiiubí, IcinKViuujfí bipflriioliloiBK fíiggs>Én^Í ír vagy áltttl^sosnUbui (wr (de niíHi
iLt + b) atsiinipntumhüi! Urt^jisóí-riékcUcgymflflsttl Sseíekaprimíja, tewsírtbntB nwíkum, koazirufw t ri- 2.10,1.2. Áreá koszinusz híperbolikusz
hofff sin II hplyíbc ai i »Ii «w ft helyibe pedig a rh j kif^joíést (rjult. A?,
■ Ai -hsin^fj = 1, + = ) Vfigyis rh“ T - = 1. y = aírJ)T (2,2ü3fi) te y = -(irchr (2J(Bt>)
■ B; Sill2íl = 2sillfteoso, i«h2j^ Vfigyia Mh2i = 2sh J:th J . fiiggvíaynk (2.54. ábra) ay.j^ihfj ík.-wnfilRgémKík fdplnnk meg. lilrtomá^}^Ik és úrték-
Az E(l(ii(5(ínilildtL'koii kívül iii iiiiodni )ilgnlir«i. gyíikmpntfts. trÍRonomBtrikusfei hiptsrku kfeíii'fiikft2.a. táblázatból ulvHshtttil le, C«ik í £ 1.»(ítén rautiiik ÍTl4;liin»vr. A fiiRgvÍ!nygőr1>atíuík
krt Ijutttllnjaí aaoiiiwság* komplex íi'iggvínytanc|íyftrteliiiűít6iy tétele kövctkratíhen i»z 4(1,0) ponlbaa függőlngm érinUijiik vnn, i-ttöi jobbrn nurgyik ajiigortiui wouutou nő, amáKik mi-
Inic tireimiCTitiinirH íh. hií ft ffiM'repWkifi>jcs*w4t íj-UilnuíH-'k. EIUkse I. még 14.B,2.4,-pt. gofi'tan munoton raökkcn.
 g. FÍ39«^yfkAieUfimaii»«k

2.1 0 .3 . Ö ssa eliig g é sek a kSlÖ nbSiíö á r c a fu g g v é o y e k közötl.

•rahj' = (íágiii)iminíi^ + í = MtJi ^ f ^ = Mtth -

w rfij = ( ^ j ) o r d i = (aigiir>iirth^!^^-^

aith T = (signJ-) m » h - = ^ = («gi*r) -irth j

= (s ig B x )« d . - ^ = ^ (W < l).

a m b f = aith— = i-;;- ^

= (s ^ ^ )« tc h -;Í ^ (k t> l).

2 .1 0 .4 . A re a fö g g v é n y e k k é t é r té k é n e k ö ssze ge é s k ü lö n b sé ge
«»ilJ±arabS = iu s li(jv ''rT ^ ± j('> / rr? ^ . (2.2WJ

« d i í ± M t i s =axth ( x » ± v ^ (H - 0 ( í » - D ) , (2.215)

mthj- ± arthj = artli . (2.216)

« #» írttkkfasüctct« 2.8. tí 1 ±411
USirAnyszag.-ittv, = - _ A * r = ± l
2 .1 0 .5 . K é p le te k eO en te tt a rg u m e n tu tn p á ro k ra
2.10.1.4. A r e a kotangens biperboU kim í
Msh(-J-> = - a s lix , (2.217)
Ak If=imi*ha (2.2UÚ)
iJcidd meg. páratlan, fe fsak |r| > I iwptóti .irth(-x) = -H rth i, (2.218) « fth (-i-) = - aicth#.
fBBEVíiiy (2.56. ábra). *uidy « í - rth »
» 2.8. táblásai tartalmioszJi. -o c < »■< - 1 Mír arah. arüi an*h pírat!a» fTiggvíaiy. midig Wtdl (tó«l 2.207) ncRatfv t JURm
Hwtín h«tárírtóthm 0-ról -oo-ij!. 1 < * < +oo «»t™ pslifi -Hx)-rÖl U-racsökken tBíÍRonmu loonotoii
módon. HAroiii BKsiiopmtAja v»n. ínígi»«lÍB n* jf = 0 í* j•= ±lpgj«iK»ek.
2.11. Harmadrendű görbék
2.10.2. A z áreaffiggvén yek el«á llítá s a a term észetes alapú EgyHfkgörtót n-edieiidii algehiM eÖrbcnck tiwczniik. h» («y kAtvAltomta. n
logaritmussal lő le. vagy mqpiiíokott íJnkja («gy il;
A hipfirboUkiu.fíÍBRV«iyck((2.101) {2.JÜÜ)d«fi»ícÍöjAtó!(tósl89.old.)naárt-«ni«5véijyekkifrj<5thrtrtk ■ A teitrfioid. omBlynck rgyHiürto (.T* 4 jí^)(,i3 + jf* - 2or) - n > = 0. (a > Ü) nefiywlreudű RÖrhn
(tóad!». óid.). A jól ismert kúpifiwiBUtk (l/«l 204. oW.) másoíimidű gölliík.
a™lií = Ín(» + V ? ^ ) , (2.2n0)

« c h t = ln (í+ (2.aü7)
(Jí>ü) cKy<-«!rt
 t Fagg«énytké»i^mm<i*«k

= t\ „= D SKoo-
immjX taia « raiicspoiit .4 Q n |.Ahi >lc(n < » < t» ) ItiriUeU. S, = i . A e ^ i* ft. ni! »smnp-
»1UU»(« JÍ U) ftNEIL-i*in.i..iíí {2.57.41>ni)irjjiK A fax
U4-tó»5tü^teüfcKMSy»nrtA„r».
(l.3.ü.l.3.2.):w»ii^.h.t«iiÍijHúx > ü-aiiK =
2,11.4. Cisszoid
méit/ilnrtMviMZ AJkk
A* = { a > B . O < x < « ). ígjwnlrt.nveU'divivaliBliik (2.223*)
«gi5rfM. Fvh^tnfMea + 9o*x)*^ - 8)..

t - íc < f < cc. «hoI 0 / 1 = tR Í .VOí,.w = J,)) (Z323b)

l-t=> 1+1=
y
(2.223c)

í a S = -pQ (2JÍ24)
Itt P US^ sívpnú kör tetaitőlc^ |MHtja, Q pnlig • M l tfyviít» éa tets
■ \ \ >LA görbe «s w laőnitrtnu lÜKÖtU tertUrt 5 = .
2.37. ábni. 2.58. *hf«.

2.1X.2. A g n e s i-ftle k ü rt(v e rz te ra )

A*

Hrtflt ^wrtúrat; ÍQa k 3 t»n fclcuu^]^

\n. M .t-lcagRlj, Tnnxitnntiipciiitja A(ü, a), u cliltes UuUmú
gwbfllrti Kitgár (1. 3.6. l J.4.) r ^ A B. C it

= . A Börbr fc. «y, nsránptota k&öttJ Umilrt S = )T«*, A (2.223n)

2.60. ábr».

' &>+ { í - r p 2.11.5. SztTofoid

LÜRE.STZ- vngy mAitkí)^iPt) Qreit WlCiNER-fílpgörbf iqwidálbESrtc (a ;= 6 := a*.r = 0).
■ Egy spí«AÍÍ* « - — ' ................ . - - - S íi: ^(bbgwmditenmclyckn:
Lob£ntz - i-agy UnEiT W[0 7 W i= 7 W a = 0P, {2.225}
2.11.3. Itt P Hftl(«ycu«t ÉHaz Intett tiJrtpdeíékBíftisaltíwr-
A» »^ + jí*sSojrv (o > (l) I2,222»i
fígy«nlt;thfflí VMgy a wln y = íjr-Wi ndfuWwi nkvimJen*
3üf 3uí^ t2.22fc)
= a h d í = tsí:A;Ox. A-/ = ti.y), - o ^ < í< o c . (2.2n\>)
pufnmftn-M rlMltt,A(<Jw/i tartíVíift BftrSna DesCAHTES-^ícuíÍ (X.S9. ábra), A kfinrdinAtíu-üii.lwn'i koü-
rlííiJtmtja n rajttv AtliaÍNtfA Itít jföriwAg miatt kettönpoiit. (1. a.6.1.U.2.), i&niJylwn múidkft fetttmliitAU*- (2.22öb)
«»¥>
tenjícly ttgörhénfk Arintfijp, A knordlnAtumKWer krütlíIpoMtjábwi mmdfct't eörbií% B&'bfilrti Mugnm
rt ültet. kOTÍÖfls. humkimk « i oi ^ ff = '"fJ t I - «ho) -oo < t < oe / jí ±J-r^ í = tg * A/ Uí. Af = (z, fíU2.m c)
98 t Figpmnyci ( » rJ.TtjJiaifcttiJ; 2. IS. JVqjgwfmaJújártéi 99

A koordinftlaifudnKCi krarlíJ]K)t(tj* d gflrbíwft kottíSspontja. jwnpiybpo esi érinWík i-gyciik-li’ jf = ±7 . a) eset Ha í < ű. akkor U < n - í < j: í=. így iwlAll ])o«H(ü ____ (2.62.aábra). Ilyenkora
A* iiszimptDla cgyriJ»!ttt x = d. Aí iirigAtcil legtAvqtjiblii hiirokpont telint n rafttspoui. >l(-o, II) . A fclsűfaahióefeíB5rbí-^i-kv«,,:BJ-*WtnvAbbiii)fl«d&pimtjrt,Bf*_ í í r. i .
- 3»’ / 4- 2o(<i’ - P") = 0 roFuültt uiiMHtjk tcgtiHRjíobb gyökwkínt wkklik.
himJt teriilcteí, * 2ii* - iir«=*, neűrbcí*a*««injptoUküiiöíti teriilrt i«íi«5 b = 2o» +
b) eset Hu í > «, »kkor Ít ko™,lii«t«n-n.te*irÍt™itópmilj(^-t«*p<>nt ( 2.62.b ábra). A rüHxí ícWi. ill.
2.12. Negyedrendű görbék ftkdkhfi rfeíÉQok msKVÍiiykínt» 0 > o- hriy^UK
2121
. . . NtkomedeK-rélekonchoid
(katatobn»k) (2,63. ábra) nevBcifik aiwi A/ pontok tiífcrtjwii MyM.
ítH ai=a,akknrO<ió»*lttH
5S7 = öP±/ (í> 0 ) (2.22T)
2.12.2. Általános konchoid
MtiVst.ittpAüA/„ilLOÁ/if. _ _ —u > Ü.uumlkít Afiliixt
A «IAH-1« kfikA. iUi ábmn jobbuldidi. B - <1 A 7ÍKO\SeDeS-ff!f tanduAd Itt álulntw kulidiMd «prriAl» .AcUt Rorbe (2 n^brbSI «Hö) knu-
SŰfbrBHalfkfitliAlJit. A .'4lKOMSI)BS-/«'Jr bmr/imd q^yroktc dct£k:« ehödüx ligy k»|>juk. t»gr mindPft p<mtjiüuk rftiljtaavdu«rst ±1 iiOgtAttf Íio o z ú ^
a Í^ tb w é (t> iiiW n «(> ríg A t)^ k (U h »I.................. P = /<rf. / (ri > I.
U - « ) V + » > ) - í V = 0, (2-228«)
<>= /(«,) ± í .
jr ^ a ± t t n »^ . fa(ii|vr±/ án ^ t (2.228t>) = o {> 0) effou-* kmrkotdin.

fí< « X <T» < T .í > 0 íííí>hhF* járni iuíK«n-± - p«maéb-rt«rtoiaáto-.

KgBtívíMjdrJckpl d«finül( fomwlAk árvínj«ck).
= -l_-4-í (2.228r)

í< krttój > d(-»>t^háR»8Öri»d(«iifci<^kBpjuk.*)iiUni^

hcfutj«« knrt,« t«vA A/ M |x>nt|H>r kirn|»u]J«ae6rt>ét

2.12.3. Pascal-féle csiga

PASCAL-/«te « ^ n«k (2.63. ábra) qcviTOrik n Mr », « (2.227), potórkoort

, (« > 0, f> 0 ; lásd míg 107. o

(^ + ,/ > -a x )» = /"(x“ + / ) (2.230H)

1. Jobboldali á|;; Ay. tiDVimirtotív x = u. A « >1tsúfinjíout k (ü + /,0),nOfeaCmfl,')dAF (így figy, A^taattóaUag (intiniftltiiAl Mwhti, *Art gÖrhAt k>ll>ilJlk, mert IIIÉIÍ a {0,±0 » liustzíitHrtrtíik,
punt (wM'Jt <wí-teu««ly fckttl, 111. alfttti « ‘w)S(i'ür|jíUuii,juUit ...türlty/^tutk) f-kuonlioftU^n tus tctvíihA ti (Ü,U),.Éi), t,) (Srttwii iaiIAlt iwcitnt), illflt™
a^-3u:^i + 2a(u^-í“) = IlcRyr-ftlrt IfífcmtKynbbgyőkp, AjobWtWiágés (2-2aUl.)
A fcüti 3 txint <'ltkot ticiii líirttíxik n ftSrliílira. o««k wí őrig* Ás tswk n n™ ábrfetilt —
a = l Ksitlwn, mnitni' vkítint imiat ti jubb fíWkltti hiiroSt; „-"-flanl ic*lO"k » biJ féísikbcli RÖrWt
100 í. F6s9>in,yekéM»<ÍaáUaú>,tűt 3.ja JVqry«rfn;n.ftfy?rWt

> l twtlHs jobb ftlMkbtJi bi/hnt). aietm p > UmUtt a J ><i nctixa oafc nor!«»'/«.
2. Az rpiotíouaiak (L 2.13.3) n* » usrtr. nnúknt riSprftetl ó< n >«í«h6 fc6t átmíriSc axoiK*
i = o a » V * í< * » íp . W= «c i»^ s m ^ ^ ± (M in ? ,-j< i? < j : (2.230r) u uaionáeű, a JÖgrftrtt köt ax ábrán Ulhuiö nuidnii Atinnty la oriRÓii. abraumu it rooigö kL-rnlcti pont
íihIiiL E!gynili!ti! nwitani brivki-tit
A iMtttofc bnwAUrtmiiiktti^tbAoK,! a a n ^ a a k tn a ^ íortban. itlcM«lőj«llei (*»+!/»)* - 2oi(=r‘ + > ) = « V - I2 ^ i
< ^ n m Ahdtaolt tíat göilx' <w«kM m-(tlnpjt>k; iU i» « (x. v) v<-Jctor h
I»ntnk ttuonimütiU (a ± /. 0). A AUkjn m a. I tncjmráéHct^ fSgg. iit m a 2.63. á 3.64.
ábrákböl Utfantá. A« HUb!>Mk A (2 230»Vv«I |pEMivFhbe6rl<é» Mi5). ff= «sitn.-(l KMH:) (- ir < v !< » ), (2.232b)
a) Sl«lB«ért£kek &i tnflexite pontok: Ma« > (. nnyfh (EleöthékiH-kc>fi^lbiHntrantr (itt 106> KO a origókn^kOI)
ív d ni iH .4 pont <*Ihii«rAs« utaii) ik®; C, D. E. F «iéli>őátÉkpantÍR w*n. h* |iaUg « < I, «kkoi a >i = a (l+ c K ^ ) (- »< ^ < ir ) <i23ac)
B pont. U1.W a m lB ifK D Ivek i-Uugrjbo utón fcnttil, C « D; « iw«H eK viilorok W }I»m »rH «
±1 + v^TTiCT
01*1?= ^ -------Wpirt oicR rintiKl«ii ««rtba> ■* 1 HÉJ<nBraiÍMi kii-*b «lwa>lBt íitíkrt
« [ 6 ,* 5<+fa«i.híiUiíwJ>. Ha o < l < 2«. »Ho«^ v»iik£l, C & tf in fl«d » ]WBt s Ií£r fSnprfny

» é m rt^ A x I < 2(1 ortbon ((h) «n c) I iU

,kŰm. bqsbAtA.
(-Í
c<a<c-E a«c

it.AbntAKHintAiFán

IríiktifaoRÁ'fi = -\/o^ —P , Aiu = í iwtiMTt vi rApmtiál nm e A: rkknr A

A ™ig» brOlrtf S = ^ + ** » kijilrt «x u > i Birtbm {3.«a.c ál»B ) a b.^k>tnUca] hutAmh

A tenilrt S ~ ;rini^. wen*J» a <

**gA£ = a<..
2.12,5. CassÍDÍ-féle görbék
Cassiki/ék ^öWbéudc (2.S5.a, b, c ábrák) nm«»eak «mm M pniiioh méiiMii Ih>J««»v >iine)yi!h k«t
ififiritettf,fttFiponttól:..(c,0).ilL (-c.O)pontoktól (c > 0) u.<-rt lAv.d™Ráuiiki«ar«ta^k«»istiaB
t ^ [a > 0) Értik:
= Í2-233)
< 3 ;
(t* + s*)" -2cí|x* - » » ) = « < - c‘ .M íifc w d iü ^ b w u (2.2afa.)
(2.234b)
2.W. *bi«.
/ öi A‘ jflfütAw iigyfttura,
iiimU.2.63.bfsc ábrán
uemáJIWacgatfv wJlm;’iK!!ál?vnMwIteítojuktni2?k«awtbmilutnrigifttóttávolabW raszgörbét)..
2.12.4. K a rd io íd A gjirW » a, f m«nnyi«^kt«l fiigg:
A knrdúiití (2.64. Ábra) k«tr<'lirkft>i>'*-o drfiniáJható. mlut: 1 > c\/2 eset: A* « > cV2 oMüi bcn « «3ftig i-ny Hliiwa b (2.65.a ábra). Av. x-
1. A PASCAí.-/(?if aiga ló A C' nn-tm ik ( ± /n* + r» , II) , oX »-tMJgBlbnl vkI/i B, D XE
Ő F = ü ? ± a (a > 0 ). (0 ,± V Í? ^ ).
loa U. Fűs9i>énvck ff* ASmiUi^uk

2. o - cVa esel: Ak m- íV2 <»rtb«ii vAltmitku Ifpiwi göíb^ kapuiik. wt .4. C i* ahoiaak&:(ng«Bést«-);AíCiJ i. B •nmek wtn)pt« u
dniátíu C± r%/5, Ü), -i if, D iMidÍR (0, ±c). tovüibán ű, Ü iwW.Ahai.n sörtiUot Cl, trliAt. <w> ^.tenHdy«--W p«lift<.l««izAtnrta
= ±íri«yi-wa«k ítintiik. tót Ui IuJmuu Kgp-ényki'ait ulűiUítva m%* 2. ticöváli is n.
X4 V t i(5 r ^ = Q M c c u s ;
3. C < Q < C^/S « í (V5 ennüim n görbe egy iipnyoniott ovAíis (3.65.b ábm)
« B > rv^ BwthPií.» fcb«, m. aü akó tftbfk!«u filötvítry-níík anxos « ItiTtt < T < (*■+ ll»n ftlAp.u n IJhr. {* + 1)4
tcfcÍDtvp0réiiO ■A E. C. K. í lofaUitt taptAWkpon- n]ÖÍ?l »2ru.Av««uaétfipoUColEU.O„
Ch..... 0*-(2Jhra.U).fíi »jK>nt<.fc^ = [(»+ jK < ..a .],

Ai OM iv _______-
8<t*án3(t/4i (0 < 1 < 2*r), fgy
4. a = c eset: Ax a = f ívtbm a IrmmnMta wlMik. huBffio-isásp. Ut,o, = So. a TiTln
5. o < ceset: A íu < rnirtbpii krH»rólwt Icsinink (2.65.C ábra). Az r.tra»ecll>'Bl viitó ví. C, a /», H la luttároit idom
trrük-tr5-3iT<r Ag^nleÜMieM
Q mrtazfaptinhA ( ± v^PTTI. nj. jjl, ( ± 0). az £. <? maxnamn- 6. K . 1 niimmumpontok r = -4 flá nl(. • rsücspíMiJokbaii
^ ^ r= - = —Lt. \ (iklotH rwlfrtAj*
“ h T^TTv - (Ital 236, aki.) sgy. «
HHoa (1 ^ ft 2.67 ábrán
2.12.6. Lcmniszkáta
t™m«iatóu*k (2.66 ábr») n s««ü k a Ca SSIKI-/* a = tspedális rtpiof wljBriil M

= (2.as 2.13.2. Hurkolt és n y it o t t cÍkloÍ«.k, n

Hürfflft.ilL •.mtott inita név™ tmhfMnt írlrcnyr,
d(«er itkönokivűLUL Maifpk^poiitjH

Hiia]cör«iiswnméH ^
P = «V 2 Ö »v ( ~ < líf < ^. iii. (2jaeb) a»TSy a ifip-Jietf ixhiKiii
A bioRfinAtivcncbxcr hcxtiűpontjn nVKum' krttAipom is int bdjw^ÉlHau
JuadÖEpont. ainslyben ax chntfik m y = i . t cf^fataftk.
j- = u(f-Asint}. (Z238a)
A* T-tea*fiÍl>d vaió A. C w-**«BttHJiit4jk ( ± <1A o ) . Jtt F, G V= o(I~AegsO. (2.2381>J

± í j . Ewn pontokbnn. lmjl>'u«»<>8 fo ir ± A gwfcfikti«ug«^ « v» h»ÍÜ^Jiefi Mivel Ao = P Í R * A = 1sRetbn, k5-

a A > 1 i5M-thf3t hurkolt, a
portt«B «W<» htMTkok l.n-m.-U‘ 5 = «». A < l cwrtbro jurfijg imqtott ciklul-
M v w m i.
A síii-liík i*aií«l™«.BÖi = 2k« tU^
2.13. Cikloisok Mt Üy«Bbo«öiftHÜeú i-izazintes ftÜíL-rii
YuktmTHJ ultulvM ümu«(>tikl>H luünncJi
át), n r;«j3(:t4.üutok Au .. .. .4* -
[(2fc + t)7r«,(I + A)«l, minimum-
Ciiíowiiiik nPVCTsailk ni olyim RÖrhíit. atni'lyet PKy ps
poBtjfifr Ifl (2.67 Ábra). Ay. oriltAn
wtnifI^M
iH
>r<lnla körnek egy
kuiflfetí poatű. tóa5wejr-f píWom pfivcrnlrto fMr.iiiirtrrrí. ic r y r ""* ..=
r= v = a (l-* c ^ t) (-00 < (< 0 0 ). (2.237H)
IM $, FÜggaínyi'k rn rí Í.ÍS. CtUniKfk 165

A hurköll .;Íkloismik kruai|wnti» vmx n D,>. D,, D-j.....D* fc |2tírd,a(l - p

millv KjraEe. Fuggvítgrlrárt « nyójum tUdoisnnh ill
poutjnvttniaJÍ,.^..,,,£. = [ ü ( w f o » A - A y n T I ) ,a(l^A^í]

íciMmllttKtiivhnwin'uiáftBÍ = J v'l + - 2 A o »( d/ A 2.6Sábrán inim)-

SÍ.löHtchUrtir = x«3í2 + A n . “
^ ..imni

a -A )*
1— ZTMibn^
2.13.3. Epidkloia
fyifMnuOMk nrvratfifc <« atui-tyri 1, 5' itor klllsS otiaián tsi'iw*. ntíkűi 2.«set.m rackii^t^;UarnnirmiAlútnrtettAau>tJücnrn«|i^ÍmVwnnMátAdikra^
kömrfe r g f kcnürti pimtjA Ír Ip {2.0S fibni). H« jt * WRiftrtt és a a gwdOk! kftf »i a tnc«^ SJ pont T*ges ™t n^gfittóa nUn vMtxnUr knuMi bcly*rt#U- ( 2,«9b ábra)
a. e « t . jn ÍT T^oáSs: Híí m brariiuiáik. «kÍKB » s/Ama vígtrlro, ts «t M p™t w
V = M + a )á n í.-< .á n - (XZW)
ftbol V? = iC O i, -3c < V* < oe;* vw ,LA«.V!>r
« bcfatoU td)B BSrbc (ö < ^ < 3t) = & {A + a ). Mindm luc
aLütiaa*m - i h«*y™V«tíl| fögR.
.4,S,.%4, «i»ktw tfTfifcíe • rfgjrflotl lúnodctoK- nílkül S = «a* • A e5d.iíl«i «ugflr
Ax m = 1n r t W a InrrftWtit I^njitl

1. eset, m egész: Ki, w hbíhí: szAm, fikkor a sBrbfi b t e t e t i kört iörÖlvcvS rn tlnmli BrU'l»a\Kli*l AU
(2.69a ábra). A* >li. Aj. vwwaWi-ö pontok origóMa vrtt távoUi« ,, = .4. saötpU >p =

^ (* = 0.1......... - 1) ) . « 5,. Bj......csúoqxiiiKdt -4+2fl, *-^tsíik V, = ^ + I) ] .

106 g. S.I4. Vrd fot 107

2,13.4. H ipocikloUésasztroid rtntl««binfaibMiKyiiydjtMt.ho|f7

iit.TOW.flk 1.Zuiyxu sörlHrt. wn<-lm egy kör bei»ö td<I«lán nrttaWl# üélkül gfirdfilfi m^ik
Wini--k ^ kiJÜktti pontja ír le {2.70 6br«) A hijwcikteis A ia a jeiítrt***. a erácsiKintok Ha A = 2o és A ^ L, «gyébkéoL akknr a»
&> s-i.sB«itW5 pontok kootíIinÁUi, n* ivhíws^ságok, » fa^kUyrU-rÜn éh a gSrhillrti sitRoríüi krplrtri x = o a + A ) « » ^ . » = « U - A )s n v í (2.24Jb)
ti„+o- hríytíw^-o’- Inwd6. A vi fg ^ e t n hip»tindioÍdindójál»sdi>p«cifi. amclytiok f^ltoigclyá <t(l + A) 6>»( I - A). Ha A = o. akkor
mí*rtéu{mÉ»tm> lIcbrtoMikíwri a PASUAL-jEfe rj^gát (Iá«I méR 9Q. otó.) kapjiűc ax cpitn>du»dhá):
1.esel, m = 2: Ham = 2, akkoragödHíJirögiítrttk&átméiöjív^ftijulpL f ^a(2aitt^-Acaí2v7). » = <i(2mi^-A«üi V ) - (X241c)
2. esít, m = 3: Ha m = 3. M o t « bi[wdkí™D»k hArom ága vmi (2.70a ábra). í* |wr«Drtor.x Megjegyzés: A 99. oldalát, a Pa SCAí^M k tAt^yalAdiaíl o^val nu-miyiaée oiost a 2Aa ér­
téknek fpfel ni«g. i p«üg » 2a «tmét«ud. E^nkivOl a bxailináUreiidua i«
.t = ü(2n*9 + cn6aír), j, = u(2ani---»m2^),0 < ^ < 2s-. (2-2«te)
FramáU = l&i. « iMWmArt b W a S g terüké, = 250>. 2.14. Spirálok
3. eset, m = 4: H« m = 4 (2.70b ábra). »kkt» «.hq»<dklQÍ*i»k Ag<. vw,. 6. . ii«f-Kiírod
(iBrtrois). Ee>cnlrtf .twrkK«>«(í k.»>nli.iAtAth«s« alakban; 2.14.1. Archimédeszi spirál
= (Í2401>1 x= .W ^ . í = A= VJ < 2 * <2.; Uct SSZt qnnihak < <4yu garb«t <3.73 *bra>^^
korái áttandó.
FramáU L u ^ = 24*i = M , a köínaárt tóülcc 5 ; ^ =
p = a^, a= - , (2.2421
0 < v < oc,»> > 0. tehát a > Oés amáiiik AgpnO > > -OC.W < 0. l«hí» .-kkoti* ^ A B 5 r b ™ k

két aga van. anwljrii t^yniásnakaz y-

«) h) olyan 0. .4,. Aj----- A...... p t*l niért Uvobága ,4i>li+j = 2srtt-

2.72 ábra. M Ű I lvh«*»ú«ÍBaL = I + M»hv») . » » i kiisan, tdiát ifi —> ±Qo^n) egymlő

2.13.5. Hurkolt és nyújtott epiciklois és hip >S = .A«5rbüfcü,üBár r =

^ {2Tt1-2?72 áb rU ) ír le < i^ ^ r tó ^ {ti> W iT id K ^ .v r*b ^ ^

iikiiüán rsúmAii iiAlkül görcinlA minák körhüK inrjevcii rögieíU-tt. a kör ltSu6i>p(mtjM»il kuutltlki fi^lcKyo 2.14.2. HiperbolStus spirál
sk«Ry* “ köröukfvül vagy bdiU ídtvtS jiontjo.

í = (A + o)ixüt^í - A a . !, = (4 + a)smv» - Aasin . (2.2ÍU1

BhoJ A a rögüítrtt, a j.«li« r. KÖraíílí! kör « i ^ a , 0 < ¥> < 2ir, jelentt*^ iTOrima*. mint korAbUWi.
0 < ip < 30, ™ a másikáfiOiiU > tp > - 00, tohát «kkor/>~ - - .
A hipotr™*oiaiw.'tílKtü - nlmny a hip™tk](nraiia = ^ képletében,-” belyctt»+ '. mnj.1 uiindkírt
 Íf.l5.líülün/élci^ÉbgSrlH
-k 1Q9

A lú|K-rl>uüki»iq>urAt RÜrtóin (2.74 ábraj i»kó( iwWtAll, a 2.14.5. Kiotoid

tukŐikípcL Az y - ít t-sy^ius aiúulkí't ákiuUi i«eiiúinpl(itája,« ki ltj»pwÍÍK jt söítrf-l (2.77 ábra), híitó r Börtnllcti mipu-a foTttftqttaii arányod az tirigítól
Itt pont. Ak ,UtOA/;i iwktor tíiriilfitp S ■= ~ -----. ügytiopty liui S =
(Z24&1)
H'ie* lUiUhnn iMwl piuniuvtorczv«

2.14.3. Logaritmikus spirál t = itv^ jí - o s ^ 4 t . j l á n ^ d t . hIkJ f = - ^ , s - ÖjU. Af = (í^,*). [i246b)

w oly»n görbrt (2.75 ábra), anwlsr»1
t tutamw o hFE]rt»aü|i; ulatt mFtm. A u Ickrt drmi fSgRvrtiy«kk«t lófr)«(tü; vífoont bAmu-ly I i>»™uacr-óti!kn. ki tebrt
• • ».i321,«fcl.).ü|ffboo'»U.«wbtpont«tÜ£to
(9= ae*^ (0 > Ü, t = eigű. -oc < if c

joUni> nnrán
noiniptatik™. p nn ^ Az fc L -
A t&táiő
. .
».M«.lyeKyú*tel(bkaiaaíiigB-
lóiyiK^ tckiotnr) mScxkv poot i». A í mfli'xim pontUu « érinlii *t j-tcup-ly. Aí -4. 8 pnmok s pirJM-
«Íg6 » g^lW^Kk a - -3C*ha tartutó
- P,), ^ \ y (tf, - -oc, » > , - * ) í , = Aa orisóWl p ,= p
tr ^ v T T 1 P p = ioJt. A HntfAinr pí. ítAnttfeníl nlbdtnKrrfk. flhnl xx i s i s r ő l « tórívre v M öttW* klotoidiv tósbrikt*-
dwwíí«tíinik(Usd|a.l^J.
= «kb)i Jt = n. s a gn-béból k5r
2.15. Különféle egyéb görbék
2.15.1. Láncgörbe
uolyui «nrí>H |a 2.78 ábrán a vtnuIU mjwb). uuriyctcKrBo.
iJ •liw. A towsőrtc *s,w *lF

B = a d .- = . (Í247)
AzoiwnuiiétermRÖ A «i,dy.M.k b»n!>n&tA' (0,«). A fijirbrr azs-t«»8dyir
ücEdikd. iDéspedip magiuwlilnut. mini» » y = o + ~ pamhoU í » 2.78 ábr&i»

™H gwbn). Az L (V t ^Áki hcMVtibásn I m* í = ^

lerilfct UJigysáfia S = o i = . A/ ,W = (i.jf) poirtbí-It görbüHiotigár r = ^ ^ a d i* - -

2,14.4. A kör evoivense

A kör ííwjíiwiMf'nflk nítwsnrűt nz olyw RorWt (2,76 ábrt). atmclyui pgj- mi;gí(Kertptt, trhftt wuitlcii
[Kint.ban ííintairányii fenni viigponljii ír tií, iiraikar la j^iBscreacu íeJtekert fonalM a kürrí) Iftffijljük.
tchút AD = B i l I iíli' íiWiliiínsínftk egyuiilpte jwu'iuuétflresaUűcbnD
r = rtcoí¥> + '<^su>‘?i y = (iHÍi!^.—ovjíosiíi, (3.W3J m/ .
aÍiulü«kíirstisol'ii6»^ = tö O í.O < ^ < 2jt. A görbéjieJi k «, a* r-tdnjsiílyrew.itHínöíilfllS A|UVtui
(ívmíaiit Agflt « i e!lentéti!»h«]Ar/»í«wiHnt] kapjTÚt; 0 > £ -2*-). A viasítfitftrf poiii 4(it, 0).

= . A gürl>il3.»ti migdr r = ni^ = V ^ i a S gorliÜHi kfteftppotit n körfiii ---

2.7S iiljra.
 S, Fngjtufny* i lC.Em
pirihí*dorbíkm
e^haídroiása 111

.■\imnkridontésCTP, hi)gy hiisony™(’iupirikiisntlattikniUíljesíU-e egy >' = 4A' + ü liuuárií ötisaefuggés,

a tinairM rajrtsííírií és twrriirwfí (l^ t 803. oki) Wi.-l fuUuBSmilni. FiiggvéuykapaKjJiOmik lineárw
k»pc5»UtravHláviasiavcKeté*ct reW(/ibíí(í»nak m'ifauük. Példák csy«>kípirtekrPÍtifiká!ó»ánia2,Í6.2.
2-15.2. T rak trix pontban (ISsd 111. n)ri.) talállintók. egy teljesen w^niipisAmolt pélrfs p«)jg a J16. oldaloji síeiFpel.
TntMrcraak (n 2.79 ábrán n rolytouuw vouuM miioU fiörbej Díverarik ai otyim tukirfooságni pont.,k
2.16.1.3. A p aram éterek m eghatároaása
mértani hfilyét, amclypkrp íu .V/P cnuWdíirah. nmrly aa A/ íríntési punttót az •'■liatőtifk viiétív
gyenipswl. itt la j-tíogpllyel \iritS P mrtasíspoiitjáig tetjcd. kanslaas a hiMíúsnpi. Tlrtiklnxijt ii A pw»iiíéteiCTtékritna^lóiw™át««lRátó legfonWMbh rfiári* a Írjbíeii n/gyzftrk .nmísirr^ (lásd
«tv a > 0 hnw/iináirri nvúith*Uitlnii fonal rcvik vrgrhra röfpntrtl M punt, nnirlyct wntaiott puii/uak S«5.nkl.),nwsncTPHaWban«gyTí!t-íiuiaHLci-íuml mindkít tiMfnn több.máafcjcWítiKn tárgJ-jJimk. Sok
oevraimk. b »« másik. P végpont v« i,ittAXx-cpi^)ynieiiLRnmcHa]^.A fmiínjígymirlír fSrtben aHmbaa (^HM^nllíb roódsBpn^k iit sikiTrel alkalituixtuitnic. pt a kőirpérték-módazer,
I- A kóiépéncí mádi^nH n jvkti&kált" ,Y, Y váltwaik Jtüsötti lintjárö
j- = ^ f a » i d . - - v '' í n r ^ l Imptísolatot. 1,-agj'is ai 1' = .A.V + B imaefoffg^l a knvetktnAéppen baszailjuk kt A mcgatkitt r„
A^értékpánAraTOuatku^öy; = .Í,Y, * ö Wíí-wli enymíru-ket kél (lárallac siámt'i órtékpái esetén l
kíilönbséi^lj egyenlő nagy™giii™qjnrtía«Htj>ik, miiitóu ici V; va^ a^ A', értekeket nagyság iSLerint
Az i--tc!ngrJy a görlK! its/iinjiUíUja. Az .4(0. a) pont viíssiitÉiÓ pont. A görbe scijiiinrtri!tit» íu icntíeztük. í^ ntetetei sa egyik raopurtban i». a lunMkbiUJ i» üwaeadva két egyenletet kapunk.
gptyn-. M = (í. p ) pontig Ki ív hrswi'wAga í. =nln “ Ha«r ifrtoTOráá«a»3C-b<*Urt,«ziKi tuiuilyckbSl a két. -4 és B tsmnrt^ tneghatAnaható. Hn most nsr. X, Y váltowkat úji» a kiindulási T.
y v^LnúUal fejezzük ki. I
S - 0. M I - X fcül5n[*g « o(l - iL 2) =: 0.a(17uértcklHíz k5«fcáik. íJhíU M .W iwml .A Ha manwluJt míg UM:ghalAr.i^l*njpaT
grarbübtiiu^r = uetg- . Ai.WC pirbülrljsagircsaí .Uí" = bocroülkikrabi.'igntmiesaltnntitiirl.tKii de rzúttal a nJ:ti£kálást X V in .-1keJl elvégemi (Ü «l [A 116. M .).
la dyanlur ttlLOuiaxziüt. auukor a kösrtitp képletbe)
aiiiqfos: rh = a^. vmíxtooléptH-k ícl, űuijt pL a (2.262b, i2C2c) képletekbcn.
\ tmktiixcMoiútíiB (UhÍ 23C, oW.). vi«syü>» tmktnx C gOTbűkti lröq»pontjainiik mfetjuii hí-lyr (a 2. Hibanégyzet-módsaer A fciianifjjtirf-iitriiinwT. vn«y rnódiSícr u
2.79 ábrán siagB»lo't '■otuUliil rajíolt gíirlx-) a )2.2<I71 láDcsfiriit kifgyrniítáa fflűdatr.kra 'rezet, ba a kőzrlft^ kifrplirtben biKonyn parainétcrek mttilinearis módon lép­
nek fel. UesóUásukBDk sEámolást » j6 IüíikíuIAm kütditfHHnH igéuycl. Utóbbiak rektifikálással és a
2.16. Empirikus görbék meghatározása
2.16.1. A módszer vázlata
2.16.2. A teggyakrabbaD használt cmpiriku.s képletek
2.16.1.1. Függvtráygorbék asszehasoiditása Efiiimi a süakaaibiui oéhiiny, i-mpkikui írigBVCuykj4»3uUlÍma i-»ki iUtialísii- swlgáló i^n egyisMirű
K5*dílő kpplrt mcgliBtáiucún rgy y = f{x ) függvítiybra, ninrlrTa csak cmpiiikus ndjOaiuk viumiüt. ki'plftíit ÉsbcBasájuk tartozó córba isneitelűuk. Mindrn áliinn több— az illrtő képletben siereplöpa-
kí+kpésd»ntórtínlirt.EJ6«»rűucsv4lBmtjiikaköariitíképl«&jtjLjít,ainí)yii}tjilál«iíi#Uá(iy»ui1ina ranittensk kütönbömí éTtókEiiidt mcRfrlcÜS - görlitl tiíuti?ttrink fet -Aparamétt-rértékeknei a görbék
paraméteri t^artaima* ^utáu kőmke/ik h pitramrterértpkek niunprikus iEic(rfiatirsHHSft, Ha n Ictplrl alakjára RyakoioH faaláHál a követkri^ rniknmtAbim Ibftjnk vunigAlni.
mEgválaazUKAbaii iJmtkü lm-K(uDtuUM>k ninramek s-ptaéitünkiE. akln>r a scóU jBvÖ li'^ersyswínTbli .Axal ítlíP (teli íTnni. hogy ax er
ffil^vinyek kötótt kelesünk kőxflítá képktft úgy, ho©- gőrbéjükFt résrcbssnniitjnk aurtnpirikus ada- buKa füeEviuygörbének többnyire rsftk egy rtfraéif\TUi «7 pl úgy ^un k , bogj-
tdLRÖrbéjév-cL A RwUk luwraili vitának rMömésÉbcn » ki»jdíi5 fTíff-. A fug^-llcu v^toBÓt egj' bÍKnnyofi intervidiiinjra kcníntosxnk — iwgjf eltfve raak e^y icsimicrVBiiumooi
mrgynlnHTtiim után (* a parmurKrólékrit megbatározáaa előtt rcktHikáíáfflal mcR keli via»KÍiiiii, ssárnuiinak ai aíbtíok. Így pl, t^eijéa volna astt eondolni, hogy az jf = + 6i-i-f képkt csak akkor
hoer a váÍHBjttoll kíplrt tiaJHigyiui altoilmw7.liBl6.<-- mejifclitó. ha B* empirikua adatok görbéjének » vnn egy (fensakegy) nuutinnima vagy roinimuma.
2-16-1.2. Rektifikálás 2-16.2-1. H atv ájjyfu^vto yek
Fflle»zrik, hogy J- í. y kfiwitt mpghatónantt fÜKfifiNÍ-í; Öl Imm. majd a ™!así:tntt kfi™l(t6 kf.pW srfilt-
1. Ax y = ox*’ típus: \r.
Bésí-vel bcvnrtűak kM, X = vJÍT.Jl) V' = filfiRvéuyt úgy. liDgy fanoAlljoii kmst.iik egy
y = ai* {2,2oOa)
Y^AX + B (2-24Í))
alaki'i linpArU kap<»ilBt, aliol A éü 0 v»ltw SiAm. Ha a mpgadoM xÉsy értékpkhf?. kisífimítjuk a ha^Á- ffi^véirt' göriiÉíjtaiek tipikíus ituíuute külőníéle ti kitevókif a 2.80 ábrán Utliató, Lásd még a 2.14,.
2.20.. 2,23., 2.24. és 2.25. ábrát, A (2,38) Ml)let,tfll jolleiiwMtt fíiggvÉHytrkrt n^rdmulüparabnia
juk iivtarA X is >' ía'tókokct <ni ran’kct t;raíikiwwi ihrázoljiik. köimyrji megáUnpItllíitjnk, Iiogj- a knjiott
ven, a (2,39) képlettel jelleiiiaettcket fantitMt nninyaaniig óéven, a (2,44) képlettel jeJleniíetteket pedig
pontok kSsníHtőiPKténylcft egyenesen ÍEkíiaeiwií'R. EniH.’k íilapjáa el kel! döhtpni, hngj' a vA]iuwt<iH
traiprok hatváuyfügsvény néven a 65 és 71, oldnlfdton tjirgyiiljiik. A rektifikáJBs íogaritijiualíépsséBHeJ
képlet megfplp!-p vafty sem. történik;
■ A: Ha a kiaelítfi kíplflt y ~ , akkor latiul .Y = j:, V' = ^ is asit. kapjuk, hogy Y = /i.V 4 h. .Y = lo gi, l'' = logt(: >' = loKn + tA', (2,250b)
2. Az H = aa:‘ -Hí: típus; Az
Li;iH!tBÍ-{rt» vului* íi;i Jf = i , y = - hclyertenltés in. Ekkor ax ailódiui, Logy >' = (i + bX .
!/= -I- c. (2,251a)
■ B: LástlaitEByitóCTOíeiiUtBarittnikiisfthrAnoláBdmümakasít, 119. old. képiét, iigymiaiíokiit a görbéket ndjti, rniut {2.25Üo), rsak a/ y irAiiylian C-vel eltolva (2.82 ábra). Ha íi
■ C: Lanti n Kítaíeri.-Jit'n luguriltnllciis AbrA/olA-i rlniil WAkaEKt, 120, dd. adott, akkor a niaradó két ismerctltti megiLUtArtíKAnAra ii ri-kt,ifikálán módja:
.V = / . Y = y: K = uJ:+c, (2,251b)
 S.1S. Bmpira«^gSr6AT>»gluU^zd^ U3

nJ(rM«k«t.iiMÍ<l«s 2. A n í = a o ^ + cti>u3: Ax
X ^ io g T . V = lüK<í-r): = !üSa^».V I2.233a)
kípití ogynaunkat* ^l>tíuA wlK tuim (2.2mK ff*km y iriwyimu ovel Rttolm(2 ^ á lira). Mqs-
fe Jj teUaöleges, = ''XIXJ. onKnaUik pedig . »J *» IH. *« na rwrkkpl h«b\tuGU>kc é r t ^ Ai lugmitmiiiihéiwwrl iifkli&k»luiik lut
r = lDglB-c). X = r : r = k iK «-i-H o «f .V (2.353b»
Mok. Miirtitim ff ^ ^m^hfttArniáinj
k^plrtxkKXisiiit. A rixték in<!8Mái<ná^fetv«-<aiiiik bAroni pontot.iinitfaAAhBprw^ hftriil j , és r,
rírtéWt h>mKAlBÍ lehrt úgy. hoRf bk v - «y» n
=í i^ ,o i * «i i 4 i k p «K * f,. »í»l(íhí.to**(1253.H»««áörf6m r =
Éntaf»*»iicBfcntáii3<w»fccpcwUi«IAABáteiitA»iiga»y-af*'inmiiyi»gAát|j^»kfnt

2.16.2.3. Másodfokú poUnoDi

Ax
ff = iti® í-c. (2 .^ )
0tLA(2.35)
ikfe sötU|i«>Kk (2.11. ábra) tá>«yalá»it Itel» £3. okklm. A> <>, 6fe

•V = T. r = (S *a r ,) + aJf
«iiliw a »iiitgito tT a rté k d iA »^ A h f

r = A ff, A- = r = (tó oíi*) * 2oJ.A' (2.251c)

(2.25M)
.^jmiktbdsimltjiik ki, nfaol II. twvici<rtt J- éttíkdc
2.16.2.4. Lineáris tőrtíuggvéiiy

yi «2.4. fcjmrtbtn tnrKj™lj««k» (2.4(

(láMi Oö. ..1^?*^

r = ír = * : v - . 4 + b ;c (J55St,)

kí-plcldt sisraiiit vÍKraraitk Aj! A. fl íWikek m<« « k«|H

. .tt. kc^b^tct. kctckiléai iiibák
caökkcutMica (2.255c} jt3»khnn hfunillálhntjtik ftl. H« tuillmtA. fai^y a = 1. 6 = ü v«ta u ^ 0,6 => 1,
2.16.2.2. Exponenciális niRgvények akkor elee«uitf »itK«&)elS (2.2J>5a) lUnk úc
1. A *H = :a e ‘-típua: A*
S= (2.252ft)
(aegvéiqn<k jiőrbÉjAiick tiíliAjiy tipikiiA lofiitAHAt. {)«7.itrv * - » és «-ra a 3.81 ábra imgtiitjA. A (2.4Í5) -nX = i f t , y = i , v.RyX =
aponenci^JvggvényuiA. bi KÖi Mjc moiiftUnvk (3.25. ábra} tárgyAlásii n 72. olilnlim taliUlwUi. A
rektifikáláo k.eMÍtni.i*kíj«í«Hcl tBrtéuik;
^ p o U g .Y = ;r (^ V '= i.
.V = T . y = Io«tf: y =^10J!U (-fcltjgfí.A', (3.a52h)
114 g. lii MdlUtdittik

2.16.2.5. Másodfokú poLi

Ax
= ax^ + kx + c
w Ipfiitfca pozitív j-re (f-r«

OBctÖT wíirthírtö < 0 (tirtAj) ugyivniví —if-ra, |o|-™l vfigrajmk fI.

2.16.2.9. Harm adrendű görbe, 1. típus

y= ö ÍÍ2SU)
ii gSd* üéhiiíy Hictséges lefulósi t>^itfv x tr **■ Jhw « 2.89 ábrán Mtüntptvív VÉ^áUtok
185AbnL iSüáliriL H66. oldaiai) található.
A feladat ai Űj X = - ^-áhow bcvrzrtí«ÍTCl a uutMidfokri ixJiiwra 2.16.2J. j«nll»an tArgpdt
2.16.2.6. Általánosított Gauss-féte h a r a n ^ o r b e vatAhi^ viasza
Aí ilyeo IfpiBÜ
^ = 0 ^ * ^ (ű > 0 ) U.gi, = logo + fcrk>ef+rHk.ge {2.2571
inggvútivek görWjínek jEUmned Wutisiit pwáUv x-t* « 2.80 ábrán -vsiuiaIefytfmtrtw, TAigyniüijE
a74.okUkinU]iUutó.
A vtHi»tk(«ü üdaiUl «i£ í^j y = k)(t (f vhIios® bcvcwsíötvri a másodfokú putinum 2.1G.2.3. jKiiittiiuj
tüigysll (sctcn: vcxtrüiriő VBWta. u < 0 nwlcu ugmnral -y-ra, [ű[-viil vÍKnuíSk cL
2.16.2.7, Harmadrendű görbe, II. típus
Az ilyon Hpmni
(2.258)
+i«- + c'
re ái Ji-taa2.87 ábrán vunnak MiimU‘ivp. Vizs­
gálatuk A 6G. oltUlnii tAl/dliKtó.
A feladat ux tij Y = - vAltoiió IjcwOTtAifwil n uiástKlfokú fMilmom 2,IG.2,3. pont.bimtáraiult (srtítp 2^ábrfi. 2.90jiltrH.

VMrtlRtÖ vLatttai. 2.16.2.10. Hatványfüggvény és exponenciális függvény szorzata

2.16.2.8. Harm adrendű görbe, 111. típus Aa ilyen típnEi'i. tehát egy
S= (ű > (1) (2.2C1«)
kftplrttel adott fü^vények eörljójtüpk oíhiny lobfítfiíjífw píizittv *i 2.9Ö ábráa vau ful-
tűnt.iítvr, VizsgMatuk a 74. oldalcia tjilíiltiAtA.
ichfitííBges
nfiiggvfinygfirtip níhAny ich (> InfiitAsA pomtív és y-va. a 2.88 ábrán vMt felt.öntetve;. Viv^gA- Ha cmpiríkiui X értékek h küInnhiiégCI MKAmtant unKtr/utot nlkutmik, akkor nz
latuk a C7. oldaiüu tíitóUlató. y^ A log j/ , A '^ ü lo g i: Y ^ hrlosr. ^ bX (2.261h)
A rdutliit ni; ly y = —vAltíVdó IwvnMitÉdfvtíl (ú pptinom 2.1C.2.3. ixiiitban ti'irgyBlt, t.weU-i'P
k«plftpk s!»rint rektifikálnnlt. Itt (2.254ií)-hra biwoalWi A lúg y, tll. A !ag t a bg y, iU. k)g r mmuyt-
mg, kit egymást kővptí) értékRCiík killőnbsígftt jclimti, Hu vismnt nz :r ért.íkck q hAnyadoHÜ mfrttaai
116 g, Fűg$véji.y<^k rMHIUtAiuk

íjt nlkntnhk. akkor »i rcktifitólArt «* Táblázat: KiÍT!(htlnBÍ lulntuk <-t

X
X u J- Iliv J !e .t Jlüíf ^ .ts y Bcrr
y V
»uikíd. Ü,1 1.78 0.CÜO 0.007 -1,000 (i^ai Ü.30I 0.K2 0.S2 1,78
QJÍ 348 0.0G3 Ü.03I -O.IKH) 0.502 0.17C ^0.003 -0.1B7 3,15
ItttnaUBi winZBtot, Jr kivilMBlilAtó tíS^ t 0^ 3ja 0,0»t U,U63 —0/i23 ü,504 U.123 -OÍÖÍl -0.447 346
rrtókpárögy.h ‘ *q O -ko «U ».,.V tít,ak fc»r» 0.4 2M 0.157 0J2S -ujsm 0,4tó U.Ü07 -0,147 -0303 2,52
nátít andBír i mbtaui «o «u a «l nllmtaak, íd t«^ hogy « t K ^ A, ]«eir hrfjrttölt^t «1- 0.Á 1.7T ojzsa DJ44 -tlJOl 0.24Jt O.OT9 ^.191 -1.134 1.76
1 1 « A, t « y . loK, k^-t .Jy«i i^ -h tu ck iS S S „b ,^ i^ i. «n«dyrMira 0.6 1,14 0.526 0v488 -OJ22 0J157 0.067 -1.4S5 U4
n. 4 ^ riíM a 0.7 OJ09 1JQ14 ü.a8ft -0.15* -0.161 0.00S -0,297 — 0.7D
OJÍ 0.40 2JJOO 1JÍ13 -0.0117 -0.398 0.031 -0.240 0.41
0J9 0J3 3.SI3 3.7B -o.w e -0.63Ö 0.W6 -n.24« 0.23
1.0 0.13 7JB9 S.02 O.OCIO -U.886 0.041 -0.2*?J o.ia
1.1 0.07 15,71 14J9 0.041 -1.133 0.038 - o;M3 OiTT
U 0.0* 30.0 - 0,079 -1JS8 - ~ - 0.M

A kSreatőfüggvéoy m e g v ila s itto A*•d»tak«l«pi*nb^mn KPrimKfc (2.92áb n ) «2«ldigiek-

bm Urgyak eprbpjHK:! való Ü R oW uliUin <«t Durtiitjfc hngy « 2 ^ « 2-90 áfatáa láUiatóEíkbAet
leirt 122S9) ™gy (Z2fiU) lÉpfet uin(fi4«K WIrt

A ig y

2.16.2.11. Exponenciális ö

rjpmrnruÜH sSrbéjfctui tillikiw(rfiUAh-ü jK s d Ü v tf-r= .é s a , c > (I. t. (í < 0ísrtírrn2.9J

ábrán vaaíiak frttúntrtw, A (Üggvrtiy viw«ftl«U 75. olílolon
Hiiitójrrrtíkcll A kíilfinh«í(!Űí«AniUuiiR«)tx>K»lí)t tüküUmk. luváhlwr,. jj, jíi iwiwlntt (ngBV^lMjraS-
b/irotu ctíymAwt kővrtí ftrííHtP, hkfcor n mindnsyik ilvrji h
a: Hu tt j 2.25Ö) kí'iilirtrt ww»mc. MÍl«>r tíA~é»axir mramyii^it kt-U
Y^m , X = ^i Y = (2.262h)
H'ktiliktUiií. A siiámolíLí szoutxui azt niiilhtjd, hofiy i A» A - ltő*őt.tí knpcsoljit tAvoira swii liucArifi.

dUkÖvptkTKaképpcíi:
a uuiTtuki u
\ {2 M
. .. ............. ........... ...... .............,.jkiUíwb*<-sniP - -................... ,
t alkttlíías6%u»ijt TnoBviKsgAliisd í fljfllMÍl megnijüoljnlt ft Alogj; éa ilu g j( kiwőtti
7 = uJ + c. íja tiü nciott Aj: =t ÍI = 0.1 Bdtiliria (2.93 ábra}, v^iuiint, u Aj logj/ és j kfVrfittiít
n V = 2 (!Bí!t])«i (2.94 ábra). Minrifcít, iwctlKíu kidÉgfUi piinUwKAggd cgyejsiist kapimk, íigyttogy tó
■ Felarfaf; oiuiíúiktw kí[>ttU'U kijvi.-tJt™ „= kípirt ník^u« a
vkwMtl Az a. t, r kcm»t«iH,k mrglmtBrwjisi rftljAl>^ linoAr* awxrfítgftAfrt, kflrfflrilnk ,r fa » A ÍWéitévol lukrtt
A, lDgiík6adttiik&'/,*pértík:-m6dKítrfülli««i..tí^ k « jf = hloBa+o-togPfrltítcUrgyEulrtck
118 & FSiaf>ény^k^i»rl

-0J92 = Ü,«)3i + 0,2606c, ^3^92 = 0,903i + 0,6514c,

ahonnan b = 1.‘J6B ™ p = -7,932. Az a írtük mpghiiíArozása céljába ÍMSeádjiik ax öst»je» iog y =
Ic^n + frlügj + í‘ li^r-jr U|»i<riicgy<-iiIrt«!kBt:íjor -2,670= 121oga-C.529 - 26,87 adiWíit. «míMl
loga = 2,561 [nUtl u = 30-1. írt#to-tk<.I kitoAw«ljiA » A~nak mcgfelrlS ^ uisja
HitHi egymámitAni írt^ki-i lióuyndcwál t = 0.1, ......Ü,3-n:. akkor már fTtjfik, hogy » megírlclíi
tóhlMatmtíkip miért bm»nlR rgyn- johhan egy ki.- 2 hAoyadosfkincttani iwraíatni (siAfflUui IwJyi't t) -
A j j( = 364JÍ^"í-' te^Urttri kKt*niíto« y íttó b i « köoJiíö rjSálHtáwa sínlgáló ftnti tAbláut
‘ " ’ '* ■ e, A hDi«lirg;rartek (WíPge 0,0ü2t.
L'l müjt küudulnn e k e k e t ha^zDáljuk a
■ C: T ^fbgtíakila kcp
Alakú máS,Kibáit.n: Egy

» = 3D6í0198ei.6= 1.998U9t!,í= -8.ÜÜÜÖ916. és a

kdl felvijud. Legyeik «
tíiicsfa mírttó; BUgHS)^
Ság H = 15 tm, átmÍTfi
2.17. Skálák és függvénypapírok D = 10cm. A 2.97 ábra »•
2.17.1. Skálák

Ir; Tétfoe«t V' = VxA.

Trlwl A Fkitót ögy thrt Wfcgni miitt a ffiggvö^ •JMö a = VS^^.

(2.263)
ü.AxMu iiru^vp]«
«ágálj™
™* = 3r,í = r ^ , V = ^ ^ , Ú B y lM « y i« ^ = « 2 .I6 Í^ *I
V = Hin«í - lg I] = Hllgr (oi. >zl = l. « (K ) = 2.16Í1?. Aittl atö)i3áen»«faninm nti

Vnn^-hai 10 [ 511 I IIW I 150 I 2Ü0 I 25U I 3011 1 350

frtókUtJifcíHtiiO*. 2.95 ábrán » U snn-hw, I 0 I 7,96 I 10,03 j 11,48 | 12,03 | 13,öl |U,4fi | 15,22

3 4 5 6 7 8 9 10
2.17.2. F iig g v f
Alre8jata»bb«,]« ik úgy áUiuik ctó. liogy cny d>

■ B: Logarléc; A lóg üAabjaT^fcvolt. ^ = Íil/M - , y = íal/(«) - / M Í3-2W}

skáI«:ByBnlntŰsfc»lák. Itt í, m h léptíkténye*fik; lín A* if,, « skAlAk tedílpoatjiú.
skAU segílHftBévcl l«h«t itlvíg(«iii.
A 2.MibraiiMrint; k, = í/i + » i. MiHaIgi;* = Irx , -* Ig í, = =n *ai mAdrfs/t 2.17,2.1. Egyszer logaritmikus függvénypapír
Bi = S* - » t , KW* l« = la »;i - 1bJCa= 1« ^ . tflhát *1 = ^ . Hft « ! T-ttmgRly bTOMtisaCRypnkftüfl (ekvidwrtíini*), ws jf-tecgelyJ^nMUtbiinloBRritmikiM, nkkQCegyíiwr
logwitmikiiatüggvénypBpínói vagy ío lerrfil (W iac k .
120 g.

ációegy
íb^toukusiikAk) (2.2íi.í) bda.« km.ptte*Ó firtíkirlErt múitíi;
I M 5L
e-l[r^(iüDl/l) I 15,Kl| Il.a il 7.27] 4.25 '
2.98 ábrán Ut-
JüiifAt iTvn vngyi«
10^ rUmej AHáimt):

nntt£rwi>xtkn{»-
jHk. h»s5-i = i H , v*gyB » H S « «v
ftiunÉHt eg>- ^^-Píjes irjii ti;, fcltów lit>gy m
KgEWnyt«i>toai« tf-teugdy toopntk Im^
(srtáísal. az x-tííiiBi!?y vÍ5Kint lúinvis l*-
.wttigBjranrJlálwv
Aí jt-trasplyír Touatknu^ sk»biRg>-njlrt
pékiitü II iűv«lbprai fehpt; g = lü • - cm
A ( í i . í l ) ** íít('*. V:) !««*'■* Iftjiwsmmiia(.juk,l«er U«=D,« = I).
A» «W«3 2.99 áhraból láüuitö.

ami « í. )

2.17.2.2- K étsM 'logaritm ikus fi^gvényps^ir

tt,^,te,íi«,aagtU.!í .kftpoctj.
UvasirtMfrtnffanN
1. Sk«l»!Ky«i1etcdi ti ~ía ■ l- W r (í) * 1 -0.n05 -H) -w
A skáUGsy<^lrt<^ nblgA 2.17.2.4,
:r^ í,[le u -lg «0 Í. Í= ííile «f-lj!-to l. r« » k .igycb ia tttr « mn*« mÍKt^ iá-
*bDÍ / ,.(,»léjrtAlrtAiy«a.« . í* ÍV.« k™Mp.mu.lc
Itroxisbno gyaknn
2. BAtványfSggy«Qyek(IAfHl71.t>ld.)Ahi:4«a ÍUgItvpnyfcaprBolBtrR vi
Ijrkrfi niwrerikijH ri}árns
(2.2W) imot kiúiduínmért^lcEkre vnn Kxükíiég.

2,18. Többváltozós függvények

2.18.1. DeBníció és előállítás
2.17.2.3. Fűggvéi
2.18.1.1. T ö
Kí!S vUt«/Á .. füSíTtí’^n Mtaz,i Rtevf.iyín.4: monAiuk, hn «
dtniVn m<^ghntAr<»«)ní'rt«k<^t vn<x fpJ. A.-wrint. hngy
íIlviinra'AskövfitkraíífríuiwiWu'.................
» = Hx,u) , u = /(-í,p.3), lí. - x„) (3.270)
Hii az n ístáulú fiiggiTi.Ieu víilfiu/fi liclyílie icnakr^t mAnmknt liirlyttttmChíUik, liíiliitr n váltuijnk ngy írtí'k-
ir = (,[3: - Jfl]. ya í - _J (« komitNim), rcodsaerpt kapjuk, jinttrlyiit itiiut íis ri-íí)fH('fisiítfl Mr ríjjf potitjrff !<íhrt iuteurjH'rtAlili. Az egyra
viilloisúkat <u'sit>T>i»i/íu»t»iuik is muu<i]Ak: u^lin ^.tifoKUliMui iw üíkusch váHrníó espiuoíét.
Iilio! ij, I a !óptakttny(f«^, r.a n kií>i<W[>i)iiU wvitaik A függvény orgumtntiinüitüiln.
122 2. >'» >:lódlbUmk

Példáit .....
■ A: Aíl u = /(í. v) = -Til^ fítggvf'nymík « : i = 2, j = 3 értíkMtnl»aer twll uírti'ltt- /(2,3) =
2-3^ = 18.
■ B: A* u = /(*■,!/,0 = j: b (y - it) függvény « x = S. y = 4.3 = 3. ( = í-kRmdfBtcr mrltrtt
isi/(3.4,3,l) = 3tn(4-3- 1) = DéftÉkct wsá frl.
2.18.1.2. T öb b vá lto zó s fűggvéoycík geom et riai ábrázolása
1. A váltatók ért*krend*»reinek ábrw«.lása Egy
tt pOQtJA

pcHd fcid nx*. Nítty vanjr több k«wtliii*tábólAItóre

Mfsts. (I hárutmiímenziás tér anatöei&jÁnt n s»m n n , J-j,,,., válb)-

7Áhól álló «TwfcBm>k«l fc ai n-dimctaiáíi j, . r,.. . .x,
A . b«r.linátAkkaijelfcmwttp™tjJti pcmtját^ hm^tímk. A fniU B t)«ia&i»ui
/ p ;^
/ y íiiíW b ^ * w g y d ím ™ a ó s r i
lá ÍT ^ 3 .s = 4 . i = 3 f a í = l.
■ *pami».iimdyní*klK>uncííiitt-
HL. s Urtniuáiiy korúi ^rUMusaanj.
Vj ? — - N r ----- ^ 3. A kétv4lt(»6» « = /(:£, y) (üggvény ábrázolisa
X U ^ a)KftfrsErtl«,vált«6f«ggvén
X —„ V * uyrk «kbcli mg5vá.>görfaéjótái
^ ' Abrtteíni (2.100 ibra. lásd még 243. DkLJ.E
luAi.y,tcbát.»ik(x.ff'— ™
= f{*,3 .......

Példák fiigg^cnyt 4brt*ol6 felületre;

■ A: H AknpotirriritrtMk(3.101aábra,iá!dm£g2U.uld.).

■ B: « = j + ^ : A fciüirt clUpÜkiB p*rab<Wd l2.101bábra. Üsd iw g221. old.).

■ C: u a A fclüfct r = 4 Uigj^h (2.101cábra)

. hájnmilini

2.102 Abnv.
2.18.2.1. Függvény értelmezési tartománya

2.18.2.3. Három - és többdimenziós tartományok

a, hogy » Utár hoiafttnrtoKÍk vagy *bw. ssArt vány nyílt. Öwstcfüíutö nyfit. TArítyRlftBilk a kíulimGUKiÖu mctt.p! tllltilÓK. E'/. voiiíitko-zik oayNírivsc'U fs t,r)[ilwi5Őr5sen fw.ef%|íö
£t tuTtonuini/nakiinveKfiTik. Hh egy ti tfu-tom^jyok iiiüífkülünhÍMtet.VTtr ». tfit.b vAJtnüímffiggvíjiyclt fe,«ntrtriwintrrnretA)Aí>i.t
ficncélülik, bn iH'tlii; iiciii, ítnrwt ki «_,!------ tÍTbeu tórt/‘uik.
2.18.2.2. Kétdimenziós tartományok 2.18.2.4. Függvényértelmezési módszerek
A* 2.102 Ábrán « k*tvátKM6« ns«(flfiTRi;fl i»nthiiim I. Értelmezés táblázat útján A tölihvAItíríC* füsKVPti
fiiHHotlnn víÜtnj..ójCi füf^gví.ny.'k (ixaí-ll íí.-l.i« .w .-Uitíükii* i
124 g. Füssvényeki<jifmiítáAiá &
.i8.TlAiviÍÍlo!íí.ifSgg,!fiiyrk 125

L-k. A ItPTCBott fiíggvínyíímVk «

'k vsg)' több) képlettel úi ctclLaiiUluittik.

i +Sh «a r > 0 .v > 0 .
u= V : r-U h n r > IM r < « ,
o = i ln ((r - r f ); - i + {t
b a í- < 0 ,v > U ,
—X —y
h a r < 0 , ji< (l.
3. K ép ktU ln ^ailo ttm gg ví Icgtóltb-

_
saar nlyiui fÜRKTtiqrelErt vnnKAtunk. lunrlvTk kcplrtteJ vcmoAk éneluM^zve. Ilvaikar wi
ubcWTtjakufiiigti-tküivj
kifejranp írtrhnr^ migyw«m ‘ly»‘kri‘ * 1
a fügi^vény aunlitikuH
L, vcgni, niUn Mrkrt m a

■ B: H= ■■ .. ■=: / pJc.alkutjnk. njiu'lydnp

teljesül ül j^Tjr^ < IGegym

tey t e beleit
■ C; a = arcaiulJ -í- y); A* intilDL'£há UirtuaiAo^-t naoii
tdjnsa ■* -1 S -í + V < +1 ntyeniatlcron-. aunáy rgy =
r,rynta,kráBiüúv AluiUR»Tii».-tvrl (3.103bábn).

»rból ü 2.104 ábra

Sterifrt ki»nmk. «ikw kéUien^n ü

2.10Cnbrs.

3. Implicit előállítás
ímiillrit rlőállltáft rsrtnn na arstmitrtrtutnoli Ai it fiiggvíny ft követkraő tlittiBÖ i^ywileltpl {vngy nmv
■ D: u = nrcfiin(2j--l) + v 'l ^ + Aa*rteliníí»fsdtiirtumáayseuemny t'tfftwrih'iiiíslultiUiiitnvsl) vjmiKÜt ö!OKf*k!HKi«>lv«:
taxm criékrtíiidaictcltWSl áll. (mwlyokn' teijfiHribdt a O < i < l , Ü < v < l, i > 0 « ^
\ngyis iiMiii potitokbíil, tuiMíIyck sxajsDriuiu az (j-, j()-Hatbeli. 7Áct figyscgntgy-ict fSlStt: = (2.2T3)
3. Par^éteres etőállltás
Pwiiuiúteras dűídlitás iswtüi j« rí fi] vAltrxw (iiarnmMpj-)
2.18.2.5. Függvények analitikus előállítási módjai m(Wliiicit niíiduti kifcjtsívt;, tfhnt kílviilUsióii fíÍíigvf>nYníl
A többvnltaisóii fílggvAtiy(>kut.> uiiut juí (tgyviUtuv/swik^L, tgbhf^lu oi6<inu l(>li(>t í = . U= , II = V(-Mí) = T (r,«).
1. Explicit hAmnivAlto^ tKgI5Vf!iiynfí
Explicit (ílöAllitMi CHCtÉii « ri'igBvétiy fíl«B£jU«u vAltdwiiviJ ki van frje*ve;
 i.is. röU,^«i»sagg^.éns,k 127

4, Homogén függvény -u,«slyv«Umrty. ly U = Itt,. u») kíp<H .iMg&bM) fngWrt „yilt

k. iia A nHTUrtl «- tgy értw Mfiig6etlcai!és,.i.
•■kvH-Hlnus HjMit.il Krl = /{!F.! ( ) « « = fTwRvfuy r*clínn
/ (X í,. A í. ) = A -/ {x „X a .......x^) (2.274)
frltéUiL Aa tn számot a harruigtntttiji/obinak wwttftJí.

■ A: -3 r f l + !í® + r ^ r y +■ ^ . ni
II
$-f
' „ iSviiUtw
b%
nltnUtH» (ssdbou i» — Ji
n «áiuü n-»ato»í(si«, =

2.16.2.6. Függvények összefüggése 9h

1. Speciális eset: két fü g gv ^ y

S í) di±
A xa
íilk. b i HUn v i k a Iitiiokbj CKP n = ^trtU<l. Ekkor i » A £Á 5?Á
» piintjdnafTvftqlm iw n = F (r), tehát « z ar, őrj
/ (x .lí) = fí^ ’ tí.lf)l v»Ry = » (2.275) lUa* a,, u,......« . fÜBgWi'Jiyckni UittniifrHrtirnril ai
FI^I füiwwit)* vagy #t/,s?) = O tmiilidt ietó«6 tU'Ui Mtiaik, akkttr /Hjfv-
d ., de,
fíi\

s E ■
ÖT,
^ ‘
S: (2.277c)
UgyituÚEXi u>int kit ra8gvéuy*a *eU '*»iea ,*«»> aa iiiiű ^ l,jrj,,.,j-,ijB h o*óm ísg«ii4 M t,fiÍK H ;
oL aU
egy h&ü» értdnmerw tjirtaluAaynn rjarajíiiwil n8Mst£iee<^. L » vjdiunefvikrik. |i. ii^ lo&JndjrUí «
fősv^Dyckenl, nwtx biv iw tMt^anánjwörvniyní <^cxi>ürit .ax, 0: : )
jACt®Iniáinrn:T«ngia r íJJwm* » ratrii*iiili«i. iKígy vwi íxy rö«/.ltrtt r-rdw-ndij lUditeinniáiBa, <uiip-
(ÍU7&0 It-ík n tartnnwnyr.ii utm aautüíuui ü c»i r a Iqitmsyiilili llyiu syAin. ikkQt miniien Uyim»!drt.cxiiu~
aáumn - ax iJSKinprtibovt tJuKizn u,,. tt*,......u,, fü^e'^V** fSggrt li-nrk. i* liAniwlyik IcüiaKjoU föeg-
v^y cwn r fTiSKVÉuy hUaI nzoKwsckta Kgs, Eswml b* m > n, aitor a nwR»doll»«
««m ű Kss*rtty kiaül fcsfeljc-iib h «iAuiá Ji-Jirt frujRrtlco.
...... . (2.2701.)
vngy títiüiawHahluui rgy
2.18.3. H atárérték ek
#(>»,. 11, . s ü. (a.27(k)

2.18.3.1. Defiiiíció
# (tt,ía'i.*3....,T„).«-j<*t.j:3(...... J!«).......= (( (2.2Ttkl)
típiufü üjiiíücit «B(.nowAft, J5 iM'ui 1p3«‘I triviiVIin. í«mi hi.
■'
1
ti« fBtjKvAiy«*Wnt wtuiiúlynu
lu leíipt tuiutioHiui 0, H« a íi« » Uym n»»Mírtggí», fö(®«tl<jn ÍQj(a*vfinydttvsi twH/^üuk,
AkítvftlU)üó».« = /{^ .s)f „
IjitKm .-USa váltAXáasJi b~bey. v>
A-hw.. SifX «- k(iwt,l!,.to1kf!)ípcTi jplőljflfc
or«y. fi i.v ) fiÍ*8ví,,vtrtíBei«g<*«n kM«)jk

■ Asíw = j : i + í i + - -•+!:«, V ~ ri*+ a )9 H ‘ --+ir„*6«w*iri»í+j;(ás)+---+j;,ir,-|-»aj:j+. .......

liw/í*,f/) =-4 (2.27a)
ííigKVíaiyck tét pb^íki E''-ou öiwwjIüjatiJJi, jUítí. f = u* - 2«?,

3. Analitikus Teltétől a fUKgettens^rtt Dyt’ttkor Mí |«. I>) iroatlum« fűggvínywk nciu WtÉUüuiU kell iw A íüléki-l fdvemiU.%wít &
k<^Üli=mÚo.
4
M i»t t^gyfik M , tMWty « tckiiit-'tt fiisB^'ínypk, nSt ttiÉR f>U.5rcnda píiteÜUis <terivAltjmJi b» Myum»=xk
'Ky kasnál nyílt linlttu«as»ii /ín {2.27Cí») ("rttiiai^lira aJyoa # lítczi'sp vogy oem iéUxeí^'. ftrtfckcl mínk(*t.
 S.t8. TöttiBfltoai>/aro»=..vet 129

2.16.3.2. 2.18.5. Folytonos függve

A UAvÜm M u = /(*.*) filBEvíuytldtJetG»k>» v» » gss f(T. V) l» 2.18.5.1. Boteanoaérushefy-tétele
értáke. h» nwcadva tetss^oca Üisánv pudtiv e imumt U “ '
olyjiii fomtíM II s*im (3.1D7 Sbnt), iu ^
kctkűlÖ!*öeS{í,,w)ís(^.JftH«
nmiqwűclHeók (í,.
. ^ _____
Ha « / {f, ») fiiggré^ Értülm^ wm i , lhlyt,iiiii« eer öíwítfriBBO tartü

«Íiol /[x, » in
k,«kk«»torto-

/tís,ft] = D. h» / (ii.if.)/ {í,.»,)< n , {2.2852}

(2.2Wb) 2.18.5.2. K&büIsSérték.tétel
Altaléni-iaibw. ha = «/ (»,,) fi

{ ( » , jri 1 v ^ fí- a )* - ^ (9 - A j* < q } t2.27Dt) «kkw a *^fe5ki

A<C<B a<C<A. Ö.283)
2.18.5.3. Függvénvkorlátosságftr&lszálö tétel
lU 9) fnsr<£i9^ «árt toth»iÉ^^ », vaj^vis
2.18.3.3. AltalAiKsiLás több változóra
la «ik u^an m caAf a rW hugr atartoiidiv miiitkai Cz, tr) pon
a) Tnbhwatiwft» fOsKV^ iofAimH a 1 imalöeinőfiiio H<>hmAljnk. {2.2W}
b } T ü b b M Ü ta ^ fu s ^ büUi^rtartw fc ,
3.18.5.4. Weierstrass tétde a legnagyobb és tegki.sebb fü g g v é t^ é rt^
iétexéséről

2.18.3.4. Többszörös határértékek

Ha » f ( r , B) fÜBEWiqnidt rAísaBr t - m/ (*,»)
# -6
ía.«kboti*ki^>
(2MCta)
uk.
C =to [to /(T .V )) (X280I.I

i> jí C . ni<tliu> é núiidkahiiXái^rt^

ICí - 0. s 0 eaetÉnjr a -1 é» r =+1.
Ha «í«mbm kurták iw/<». p) fngip’njy ^ = Bm/(x. í ) hrtílfaiaB. Jcter B = C = A MAwöat tn#S

« B = C (syciiIflHÍKbSt wm k5v.-tk<*ik nx .4 Utórértók

2.18.4. Folytonosság
Art mnndM, hagy «W

lÉtmkAi

ElkukcKŰ wietitnín a fü(ígvíu indAwt vnü ft* jT = «, 1) = 6 helyűn. Hu függvfiny i»j5y ayíH
wm As folytinmos, «rt moniíjitk, i»gy » fitavi''ny Juíytouoít n linl-

KfittMl tat^ vMtuKáA fUggvÉ

130____ g-

3. Geometria ■íl. tóbtwnit. E>ki)ktw» ff (vtm'-rtíkÍH-ft mnniuUitl .•hww'^w

N«ív-tóft NjHOwid Nney^
3.1. Síkgeometria p(jjrv™ÍKr UJklMmli lvlu.'.Ut''klH'(l ffkokUii
3.1.1. Alapfogalm ak
>**;<« Í t /S
3.1.1.1. Pont, egyenes, félegyenes, szakasz
s'/'a < (1 < iT
1. Pont és egyenes
A poBtotÓo d niixliTU lUAtrmaükáluui unu ilcfiuiáljiik. a. kTnuiUilk fcjmi'tUi'i kntirwjU.

Alni. ítmdy egy Aíktwui tunnik pfiutot ísnirkütri ln;jöviitrh)i iHtmckiih];;, uúlüihint trri 0 -
viUtüztíttjN tatn-
Prnitaa kfi (^tum mc*Kelv\ örtjűk, hegyesszög derékszög tompaszóg esywwssjwg
2. Féleeyenes és szaluul

«h°erau .t fítíyr»tftAr íi^ fl Julxraitww iitAn. ^mlüt «l nem tíritit. k, kűlTnJHwű, í-f.il kÜnJuki We©™.-
\í .AB pgyí PK>*tHtk fuum pudjAiiiAk tuUuMM, sx ^ ű [Mintja k
ty i^ te rlíd . •1, ö jwMrtiibrt & tHWrtvr. \ *«»ksiQ alegiÁíÍLÍcbh(Watií'J(Dttnsji»{k .-l An fí • A3.3.AbráüUy™rk«í(«.^).(>l.7>,(TÍ)í^(rt.í)
.4dnör 2. A csúcssrögek krt mrtwiS r^w w^r! <Tetiw»w«l kkctuIwu fcBíii.'. <<«yniK uhk
ivi-kntkk Ö H » u Ú M t b - > » . . . n á n i k . M Ü M ) ^ k < 4 t ű c u a e r > ^
WÍ^ÍSOTtiJd.
■ A 3.3. ábrán (a. 7) M fiúnxnisrklwfl állunk.
3. Két sróg egymásnak PÓISÍÓRC. t«. ,-Kyiiiárt <)tl» r« .w^itík tó.
4. Két aögegriiiáiuuik kiegészíts sxfige. lio vgynuut q ^itik ki.
■ A 3.3. ábrán «y. (n. .1). 0). « {y.6) ki.i*í«ító wlRrktól áU,
n krt og}viK» ksiraiknfi* bdyxrtét kifojnű ralÁcü.
3.1.1.2. Stóg 3.1.1.4. Párfauzamosc S7.ŐCI rellépő szögpárok
H ««p,.«(párl«B «n H »-Tí^ ,
1. A szSg fognlniA ábru). A kSBwSciárrsBilirwMkneSmlKrkkötStl«f,™HOTw-k»-'lfe4urUckwí5B.4«.«k018t,lKffl»ai,W
IHmtií tín in ^^l/<anefknt. <wAU&,n ««ÍRrtal ™ Uí»«öerkrt kiUcwilimtrtiliikinrg.
Sw^ct nJkol kél. kő/^5 pontl>6IkiÍ!>(t.iIÓ./ot^tÜR«tlrKVUi/»U»ivibr-l.1 1. A váltAf^ek ogyi-uU;ivugw>V<ii. Jtlurbiul t-ejH^nn. 11 |i4rhim«ni«i(>kknlönlnmolilnkUii fckvn
a í* *1fí'lnsywii* (3.1. ábra). Hii *s o CKj-rURü-nki vauJrfölw <!R>’ -4 in
■ 4 L
nb t-gj' B aklsur » saajgjfKilíüic n 3.1. Ábrán MlfiuU-tcit
■ A 3.4. ábrán ( o , - - a ) . ( A . í , ) . .(ij) « (í,. «®Bl«imk vnlUW/.g.-k.
CmgA^Any nsTtMi vngy (n, t), vagy ^ ASB, %-iiRy A* S
jH>iitot II ozny cAíkmínnk. lu; a. Afélet^nscknl aiüvír sninnnnk in^4iaük. 2. Ax cgyállásÚ szögek rgy.-i,lí5 imgy-Aj{ú, » mrtjmrt & .1 J.áilui»iui.«* -■«<.»<« ohlalAu
&kvt1 Kzfi|;i-k. Ax .-"ViűlrLsii W iú párnnki-irt n^yilwÚAk:
■ A 3.4. ábrán nz (oi-oi), (A . ífeí. (-fi. Tit h> (íi. íjJ c©-iilá*ú wwKrk,
i-ilck'inlM-ii ill. <usAiiimuW^ jwAMiiml nH-g(^<Tm írtpJonbcit törU-uik. Trlmt m ÍA S D 3. A társszőgek » uirfszö j; t-RyiMif* nximti!. oliUihiu. iK* u (wiUiUBinitacik fllciikraifi oldalán fckvö
m ^ 8SA *ing k&w.Mrtkpwiá külfm)»ÍH 'Wi- FiimAlJ. U<«y f ÁSD = - Í:B S A . «MÍgck, Hi.H-ly.-krg>-mfirt .•Rfemtik ki. A raiiitk kíVíiU « « <,gyik pár í^ aT. írányfUtaó. n m/irfk
Megjegyzés: A s«fHÍ<<Kml»ui n%rn<uimtnló jni Aw'iviJ fon^-slrúiiyú swignt tipkiiitik (xiűtiv-
■ A 3.4. ábrán (.l-«* (-ij.íiJ, (/í,.li),(7t,;íll í» (í..«a ) wSw.Ar<.k
3.1.1.5. S7.ög kifejezéise fokokban és ívmértékben
rtnwwtnkal.Ad < « <3en»iti
» 3.>. tfthlAzat. tmtalmn*7« OAbcI uiür« 3.2. ábrát). A Síögfjtnek KEBontptTlAUu wsokiuwM. rukokimii vtitó umWw* lusoii nlni»tKÍk. hogy a .■•a.Wi fcímwöwrt
;«iü iisypiiííSTÉSJÍTK, nyjia .ÍÍM)"-1n (fokrnl iwHt)uk. E*»»(rtn. « ‘ji fntí - ■ A* továWá
- -• ....................
fciosztáBfFyBkfiUj
3.1.1.3. Két. ntetflző egycntssnél fcllépfi szögek ■ ■ ..............................................r = ö(l'(p (pi-rrl. = Gfl" (inásiMlpi-jTj. Ey,t hat-
A sík kW ügyctMSH-, «. ej ii«W sö ié l b*kv külöulVwa HWieknlotbaik: o. 3. T ® í (3.3. ábra). M.-«. nak U Jinvroik. A/ fij foklimiwtjisról Uiful a 145. oUInlt.
kfiÍíiohw.trtfijík miülék«»Vk.:l ™ <i.,»»ir«i««k«t. t..i™Wió [JÓbMÓgBkct í* kirs/w-ÍW ^ÖÍRfikít. SMÖiíri kvautitiitiv iuftía.lA™t« a f«ki>koi> ktvíil na fvil«!ltí!k«* is hl
 (3.S^ ábrn) n>tKv««»t ifTmkor n iDÖRhin tartoaa I tncivnpk te.. kik r >u«nhiiii>k
faA.iy«k»v»IM .Jem ^

1 ™l = 57- i r 41^ = 573«58*,

r = 0 ,lll7 m «d .
a » mrftói. (™Í). v»eyn . « . kS^ r =ü,ttwaairda,
W8. amrfyhrar M t«tó (v rtgnridA.Mmw-L r = ' '

Bn B rnkokbati ni <1« i>mwókm talá

Sj»r«]i*«i3ÍStI'=2ir, 18ir= T. « r = */a, 27r = 3T/2stti,A(3J|3lEíplrtrkkrl<au

í AOC kwrinxnü nac. H»«vill>»ti^k
" 'iH*jukuint.atam>tbnAp(^táktiwnsBiiil]Bátwtáii)fiiúnuUprrrt<kMui»
voltM<■drfiuiciáluw> 3.6. fibtán wiuilkÁ-
x*(MdKlöhCŰKk£iakkj^teniliA«ti>^tU
« 2n krársiponti raagot wéíjSk.
52" 3T a r = 52 - U.II17453 + 37 - U.tl««91 + 23 n,0«xn& « 0^IS447 ™ i,;
R = t l otrti^n cvprti art kapjuk, hogy x =
l/pii* = o . tgy (3.3). 1 1 4 )« Í3.3J alap-
5 ,« 5 » ii = 323 •Ü,U!74Sa + 20 •0,(HWi31 + 5 ■(l,00(KW5 = 323= 26'»5". ito a rin j = 0 S .tg jr= '5 ró
El: » követ kRwtóp|x»jótt ki;
3.e.«ir». 3.7.íB>r», drfiwnns i^Tintetdt wUduiik.
5.045; 0JIITJ53 = 323 ■Ü.WTOI 1
0.D07G11: 0.000201 ^ 2(^>Ü.UÜUU2ő 3.1.2.2. A hiperbolU(us Riggvények geometriai definíciója
0,l)0«Ö5; 0,0UÜ00r. 5. Ann«k minloeiéjíi*. «hoKy«« * S^gyh^’krt n (3J)-(3.5) rtvén kSr-
H«** ÍWfflpfíÍR8f«l.iÍl víIAk-tw. liojö' Ivrafrtckrröl vím sa6. s r « ! jrfrt ra dkk tenlii>b! a^itaisÉint crtduicntrik, u i«i m V -»■ - 1visyeiilnd kör cikkÉnrktmlIütc bcijfctt az
s:Ag™ JtW.E7.«*ún. ájM - ^~y^ = 1«sr°>lrtfí hi|>al»lH (n 3.7. ábf&n njal>l>dd<Ui««) lt»gf(>l<>l6ákkénrktPtüktÉt trÜntjűk.
teíjírfis. A ilnrftbtóiR (>kk<w 1ŰU«niJ. A líout 1000 inKoiKr*.öKttját tovnl.b, " •
Eiuicka3.7.ábráo vouaMí™r«ijTOtlCOA>Mn.i« tőrükig x-*wlÍHSIw«lúpwl«liki»fiieE^^
Zs«b«útm>li^)cai n DKG j<ri (hlwt {rt^ f.JwtJ, a GRAD jd s^ í (Aj fohrt). »i RÁD jrl pHlg n»- uy«k di!fiiii<-4ú»cg)>cul<«id a töv<?tk<!zfik:
rt (IviuértAtet) jr-lcut. A killmihftwS ti.iWkt^HÍI(!«k kB-ífttÜ AüzAmitA-ról lásd a M5. nltWm. Mk. ! * x = 52?, (3.0) = cí7I, (3.10) Ú ix ^ J D , (3.11)
A« » teriiletnt Strt«fQ^«««l küc 1u e . ÜB öl SD loiikniwokJBtl id f^ w w ^
3.1.2. A Jiörfüggvétiyek és a hipcrboUkus fOggvéuyek geometriai to.pjnk.hogy
definíciója
I = iii(BC + ^ B c f + 1) =1 in(o3í + OB^ —í) = ih i .
3.1.2.1, A kör- vanty trigonometrikus függvőnyek defitifr.iöja
duflnfció Érv » mgy

fekv.3 h h-/wj.l * .«c lii.lt *rflni*íiii. A ^ ^ X k ^ - «*+ c -

hea(itaögmerAs egy 1 rö íp du tt^ egy m a i » ^ 6ratuaitii6i&i-n»Mj
A hiprt-boHkm. fnsgvrnjflk ewii.[.

3.1.3. Síkhá
3.I.3.I. Sfkhároinszőgckre vonatkozó állítások
1. Kétoldal&scegeasdcbáram>>B^ben *Liirjn.n!*koUt»l(3.8. ábrn):
(3.ÍÍÍ
2. A s »ge k B ««g «a s n ch A n »n «6 g b e ii 12- Dér I i»Tvox<U lut hIvuu háioDiMOTett. mjirlyiids cgyils saagt
rt + fí-KT = 18tf' (3.12. *b™)
3.I.3.2. Szí
wkr
1. C«ttlálÍBi
. l(«okW ««tiH JiikU .aért«sög.ilL
. *e^ídtUlí^in»iUfrkvűkrt>«ÍR.
Rn kft otdnl» « c^ikkH ««n,nt>cn ni
z^tipmu könll iai=-fala«kbi«,
AHJuisdwiiúcükiAIazAMcxiitokiuQmH^
«HTO.Irti iU<ilcxiitnt
.............. .
fa
nütM lieraífniik. E tnutnr^tnnAnA mrta « xOt)
ábra). .47JunnoRkniiajáiá^ iráiy iiiMtt <ixalidD
.JUalcut

5. A Imramssög síögfelez«in«d<. utnWüc sMkat » rgycy

i)tM KMgf kÖKftl m f)(yiki’l. m .w^ilS róntrr natjftk.
6. Beirt kömiík

7. Körillírt körnek prvrawU «

TI (Jrtkcsnl íiiMtnibnn frki'ó otda!r/i. A

E^y üiklidi ülakz»U>). tnu/dyeHru M
mímank mnf>fdclö p«atj« .-sy g htlríiU lW-<w l/rlx-li <^UhiGnUn»a M fih r hoKiiAtók (3.14.
ábra). Axt-gytu^vz rcudolt txmUiktiitk n i«iiimittiruii.itQei!lytű], vakstíha g egyctusta mórt uicrfilrgcH
f!» saB^lm'í'i fiayliwwilt. KM; kiv<Uíiij/,«it.t. utd,i| ■ ■' ..........adkiTOlj*fm iriuiynit 9 egyiaBW'w*Ió t0kriis!»ti«>ríu

riiyiwaUs ft Luüí-IsftfiTKjtit i-jjyl

Iwrommii^ fa‘t olUidAnak köti .'wín; n kii.
IX í. imnnftrlik M a M í» fclr oiym bosfwi.
 A i. Síkgctmictna 137

Az á t l^ a «8 ddnlttkia. valou rtiHcmletTCfcnuAll:

»)E g y b e v 4 g *riffS M »lid 13. lü)
i, ilL iwJc komliiiijIdájiMl ótvüictők qgr-

]tőrőlJ.-Uá8Í iránr (Uw! 13S. <A

\ z^ m-
tükra>^i>,«ük>éK».

a trtclri
3.I.4.2. Téglalap és négyzet
i»tégfcü»p{3.16.ibra),lu,
< itáfotn <^<Lüuk (OOO). vnor
két oM^lk Ai >a ^ <UtJÜbcMlrt (NtbiAiQ^üfc (QSzO). voRT
pgr oMiüuk rá n » j u fekvA miMbM bob.6.-«ÖRÜk (&cOS«). Tn
r = o i.
kMoldKiuk és« nM«UK>hUkM M vÍ; bdl^
L ia = b (3.17. áfan). akkor a.

rf=«>/4a:l,41-to. (3.19) as«<~a)O.T(ITi{. f3.20)

3.1.4.3- R o m b u sz
A mnbics (3.18.4!
POTuáEsiJ.
a)AIakzatc u(«ra<»s25^rgyczÉ!A. ^-agy( « n ő gritu áU ák M .^
lÍBAgWnnwuik ^bSl kSvrt krok « mAák kmlA FruniJ!:
b) TerQletek aiakzattti irrTUrU uttf J, = 3o*íii|, (3.23) dí + 4 = 4 o ^ . (3JÍ4J
Iftk. UM( Klh. Aríuiyoo.
r = oi (3.25)

3.1.4-4. TVapéz
Trapráijak uevexmk az ol •kkrf.1
. krtoidfdukwAuyíi&wrv I) oldnlHk aUá iNSsAtt lldw SEÖgllk,
. kift oldaluk vAnvn^n Dűl
j í i köti «««= , m-mci jd51«: k«wufc
Mivdiihii>«>nI«««ÍA]«nkoI<
(3.27)
gAaitpU^lclrk.
3.1.4. SfknéRyszőgek
r = (tt - c«lB-r)f:ián7 = (‘ + cfslHTKMftlr. (3J»)
3.1.4.1. Paralelogram m a
iíi{3.15.ábr«).juod5mt!k»

»xátlAkMea!Íl((^uuUl.;

k kÍTt sarmix^n l^kvS oldnln

m ____ y. C-ofnHr^ .

3.1.4.5. Általános nég>’szög toraiét T = in ar = nr*tg j = ^n^sino = ina^*ctR | .

Miiulrli knnvrx (3.20. ábra) ii tidiul raSgck ü »«B r 3GU’ :
lŰKil ü akötőlirt. r p«.lÍ8 « beírt kár sitpm.
rj.2!)i
3 .1 .6 . Síkbeli k ö ra la k z a to k
=1
3 .I .6 .I . K ör
TnvAbtó
a* + i^ + .J + <í = rff + r f í - W , ta,3ui A kwíyut r atgiiniklDa. d MmÉiűjükkrl. v n b ^ t külŰufíU* xwKdckül [cjuk amdHwt a
akbiia mírt fetékíwt mínmli.
1
A íít TiH Kerületi saőg (3.24. ábra) o = 1 ítC = . (3.4a»)
r - lj, apm á& .«hThalésztwi'fc.íui-dd.) v ? - I 80*™r«öia = 0ü‘ . (H2b)
Egy «k)a« nkhn t-tirt kört hríná. I »
r = 6+rf 1^32í Hár.«riiit«8>ög /» = j i c . (143)
UvniiBV A™iA.íwa5}rtn limrflünk (3.21 .a ábra). É rt n f^ ir ^ kórf M o x fc*nuA akfaw Wirt kün
ű^.b<. húrszög (3.25. ábra) > = ~{CB r ED) . (3.44)
o + -, = (j4-í = Hítr (133)
ft.;««így.í^.ai»w «rm k (3.21.bábra) Hö™ÍEP«ÓB.r frmiAIl s «t ó »5 g (3.26. ábra) Q= i { Ó £ - f l C ) . (3.45)
« r * W - «/,</,. Í3U«)
sídS^rártSsaög 3 = l(r £ - fB > . (3 -«)
Hb » ^ + 6 + r + d) ■ i*K>>aiőft ií-IkPiíkte. iikkor « trrnírt

t3 -») (3.47)
al»]i7 ᣠ.h al,i]l.jc)b bol

3.1.5. Síkbeli fioksTŐgek 3.24. ábra. 3.2S.Abr«. 3.26. áhr«.

H«riLV*olo«Ö8 .>M«lititi«k «wra«n (3.22. ábra), .-ifcior »
Egymást metaröhúrok (3.25. ábr«) AC ,AD = AD AE = i ^ . (148)
sírfők (3.26. ábra) A B ■AE = AC AD = AT^ = m»- r » , (3.49)
kerűlEt A =2irrai6,283r. A '= nrf <s 3,142rf. K = 2 V»T as 3.MS\/T. (3.5Ü)
■t jptlraiwi. bügy miiwfm olttriiik miudru «í6(;ilk rK.Vn.l6. Sstja.jU.víw »
• -gckn: (3.23. ábra) fcnoAíl: teraiet T= « 3,142r^, T = ^ « 0 .7 8 5 d » . T = : ^ = 0.25Krf, (3.51)

sugár r = ^fs().153A', (3.52) itniérö </= 2 ^ ^ re 1,128v ^ . (3.53)

bebőszög 7 = ia f -iJ . (3.3Ü)

otdolhoMxá-Ag >• = av 'ffn rri = aflau ^ - 2 r t g ^ , (3.W) 3.141592663580 793.

 3.2. Síkbeli trigonometria
3.I.6.2. Kőrszcict 6a körcikk
Mkidzű «i»tok M r TOgár #« az o kfitópponti . zör (3*2». ábra). Kiszámítás 3.2.1. Háromszögek adatainak kiszámítása
húr (i = 2v'2/.r-/iJ = 2 r«ii| . (3.3S) 3.2.1.1. Derékszögű sflcháromszSgekre vonatkozó számolások
1. Alapképtetek
köiéppontt a = !aT«úi|;, tofcákbxi mérw. (3.3C1 FrilloorawUjd£lc»dc (3.30. ábra);
áífegó.. M«.ilLfcoUWW*»™il«ufckvfi«űg..

k ö r » e le t m » g a ^ = r- = r ( , - ™ | ) = = tg^ , (3.5T)

ívhossiiüsAg í= ^ w 0.ül745r(,. (3.58«i

ískó«IMiKiotíw«gg»J + (assi*)

3JÜ.ábra.

o + ff + 7 = l s r al«,lt = ar. (3.67)

oldal kiszámítása a = ramt. = c » « a = *t*o = ict*;!. (3.G8)
Pitagotas* tétele «*+tí* = £». (!«»
TbalÉn tétele
Ocrcfa«5gű b á ia n s m ^ a dodcaSg .nioM luc m mjnlt BlkArcin brhrzkHÜk d. ragya»
eíkfirt™mhidmfarólrtiiizns (li»d 3.30. ábra « (3.42h) kí^lrtl.
Eukteidéwtótdri fc*= p5. o* = pr. 4* = ^ “. (3.30)
a"
k5rc!kk területe T =^ R. 0,«»73t^o . (3.39) tcrfifct r = y = tn 3 = ^ ^ 2 3 . (3.71
2
• t -
kSrsielet területe r, = ^ - * m o ) = i f f r - e í r - A)], (3.«te)
a. J>.<7Dldahk) közül CK^90>h»
(3.60b) a 3.30. ábrán ^ , rögzitw «U1. 3.2.Ublá»it,l>

3.I.6.3. K örgyű rű Umxst in«s. exek axonbali nem ir­ UH'HMlm

A köiErilri! jcUatmí niUliú a J? kfiM migSi.» r brM n ij^ & « ») kÍHÉpi*mtt (w g (3.29. éhr«). u
H = a ir - a b s a c ig a
KahŐ&tinér« D = 2R. (3-<5l) tot. 134. oltL). így o«k két tnváhW ' " ida o
(3.02) h "
belső átmérd rf = 2r, ndntot lehrt előírni. A aáftík hAvotn pl. 6, ÍJ ^ = !XÍ»-(» « = fctgo
«dal a 3.2. táblázat képlrrírí. wi-
á t ia « « . u ^ r , = (3.ÍÍ3)
2 Hüániitlwtóki.
(3.W) p\.a.b í( = 9Ü“ - a
í = '^“ 506

^ szöghöz tartozó gyilrflrés/ [a 3.29. ábrán vonalkfiKéssal jcrdlw)

142 3. Gearnttria 3.H. S&bch tn^>u>mctna 143

3.2.I.2. Síkháromszőgekre vonatkozó számolások = V i * + í? + afcrft*™.

A kővetk«s5 jeialéwkrt fuBjui law 4Í; B, fc. c - olünjAk; o. íí, 7 ■a whilt ssiíiinS™ fekvő sKöjítk: T - 2tt’C í»-
toülct; A - a körütirt kőrsugam;r-abrfrt fcör miganii A* a stőg szögfelezője = ■ (3.ÍÍ2)
j = a ah«^iiuwögftiki!rülrtp{3.31.áb™).

o
AkörQlírtkör^gara ^ = jSTjJ = öijJTÍ (3J0)

A b«irt kör sugara r = ^ l^ H H ííE y E H H = , , , 2 tg | tg 2 (3.84)

3Jl.ibriL
o Teriilel T = ^ « ü m = 2Jí'sin osili^ siti ■> = r , =
A (3.86) kíp!et« Hk i o n fcriaafa^lrfufk DcwwSk
- o )(, - » ) { , - c ).
Í3-8S)

(1«6)

MiVrlatmksoagűldmmnaebni muwtrnoMAl « UOiui«y uütHkiisu«is

Írtba, améy aegiuainaottnklMcTa /a ^ f k x f v a a b , ...................
hauoklalakat^ * ‘ » 3.32.
»t H «agdtrt ‘ tb■r * «crii,l aUiku™ fcfa«Ü ]5 t

(3.72)
^ci mnd siu7
Vetítési tétel (lásd 3.33. ábra) c = onwiJ 4-icoso (XT3)
3.2.2.I. Geodéziai koordináták
Pawokin
Moltireide-féle egyenletek ábra) &.:«J s7^\«-n « B5»<KzUb«i« hil.Wr
1. GeodénaiderékaiÖgfilmordiiiáták
(a + í)sin2 = c « * . Í3.7S*} (o - 6 ) « * J = <.rin . (3.73b) I.3S. ábra) az T-trngply a felfdp roiitA
y. a* if-tengely II,

tcihlMÍEÖra SoLDNEIl-ftic vngy a GAl’SS KRÜGült-fi ” ***” ”’**** ^ ’ ltó^ieo.or

H í “ Féla*5g-tétel tg| = (3.77, a poKÍtiv i'-tcnf>cly a hálózati ás-/aJs. a jobbra irányul
uisa. a gMinictiiáhaii »:nkA*n< gyaJcarUtta
törtcnik (3.S5., 3.36. ábrák).
Ha a]»julak n1[l)0Íirtliclyr/k«déHAn kfvíil maeniinAgn
, , űsin;? nsiji-y a i-tísngcly a iont fclé mutat (3.34.
*'* c-a c os í l)-o .c w i

teagply és aa s sBuikaszkö/.ötti I. iráuyszöa. vnliimiut. k iioiit_________________

1 Í ------' lyul iKihisnak hivuiik) közötti s tftyolnáj; liatAiwMia niPS- GflodftáAlMm a s-íöb a

Sí vagy a mngasjuigt ttög, iU. m

Az a oldalhoz tar íla = iisiűl' = cfán^. ■nvaiö Abrázoláíi (3.34. ábra) azt mutatja
144 3. Crofurtria

•01ál IBÚS«ÜÚ mjzl>iui iW n

K^trbrkstübbi^tokkú
vábbáaz.V.itl
7 = 1 8 0 "-o -3 . 6- — i!.m.« tirtói.re utfj. lUtkot
,V/ = I : m = 3, 13.#7«)
Kit. kfil6nb5íőmi.iiiiiiw4
*Ki rs jQ = m i:'n i. (3 ^ )
2. KHoMiU«^ik
knxbneArt = «,r>K.fw =
avfcv kípiptócsíniDt tórtótrik.nklOT
(3.S&)
Két, JmlönböeGm,. mi F,. F» u
{3JS8b)
3. K.t.,l<J»l#,
«rR>U«lkkr>l 3.2.2.2. Szögek a gec
KKPmben/ükvö
1. Újfc>k.beaatá5
« ö g {« . t ű )
1. fr*m o<iirer^áH »kkfrtírtéÍK viin(A = lSl‘ - á i ) ; ddtor 4UUeoD Íöj6A). A Ibkdi újfokck kn>»iü
2. táttít=aai(trá4^»kpootifiaiiegyértó)«'ViMí(90*); bÉ!d&

T = I8Q--(o + á), r = í ^ , T =io6siíi-,. = 360" =2=^™l = 4UUrod

Idc^bane = « r » inogoa

lü jh k sIMOmpw
- á -

s fgy /* [muihnii utrgndja ír MP jxHiton ótincuS is «z i

mtórUník (3.35., 3.36. ábrlk).«

UM li»(3,4.tóblá»*).A

OT.oiiL),iHigy « MOitsiíng inAirár n : vjoiittm- derÉkszÖKŰ koonUnáUkból Egy d

eB4 = tyi«±a00aott.

A yssiagsJkncBwdQA j,^ fs Ar^j, clójelítai függ. Hdvsn

etejdhílAB-niJfeAí-site! vjs«eiikl«?, jOtteraJíiiictB v«ay tg-' ( pottii, fBfighőz.-«W®r«JM)
ypy
fUeKam kíMzá kd] wk) n 3.4. UbUmtban Mtilntctult fíjfok-firtóket.
2. Derékazögű koordináták kümámftásu poiftrkaoidlnátákböl egy pont poiárís faggÉse
' ...................... ........................................ ttegydetfk - ......................
 (3.92eí (3.92*1)

13.92..) (3.920

- - +
jp = jf,4 - ^ j á c v - ir jí^ « » y '. ( s.íBk) lö = J-x í <W-(9ÍU¥í~!fr4C»^i (3-32ll)
1 n in IV
- r-^)+ , « » v K » í . - i í í ) -
tg >0 te< o tg > o tfi<0
XC = ^A + ffűKrí*'--- -^.) - iítUÍ' - Ú ) • (3.S2Í)
tirtnysKig t»e«a f , * 200g™. ío + 200gOD tt + JOURon
> (e g je ö ^ = A kövrtterá kit IcÉpkA ptóbn v i s z i k
= + (3.9a) »c = + Ú jci ■ 13.921)
y, .^srafcas az y tumgrJyni frboik.» krtilrU>k • l[»wU«'«£krr rHjiikUnduak:

(3JÖ.) (3.93b)

(3.93c) * c = A » + K - - íÍ:- f3.93d)

(3.93f) /^ = A x . , c * y Í ! , ^ (3.93Í)

aaibwi meffaatArozandök» frJvwaxMC pont lioordíaAtiU (3.38. ábra)

Megad%i>: M é rv « a.^oc- Katwendöí jt-Ar-

(3.90»t (3,i»b)

St = 98 + » 0 f « 0 t » r . (a «V ) Xc = XB+ÍOi-tl»(Bt-- (3.!KW)
Haaju; is méroar fceriiJt. «lckor « twlybrii mfit na HCis Hkoonjill^llúl ülúnftott !<3!
külötii»qict 0 V Wirt figyelanJu-

' tticrtm

» : = !tH + »«c9#in(ar. (asil.) iTp = Xtf + SKcqCOSf ur .

Sció leéld Mui gyíAntn feUépa aifrérteduiikftj fcUclftt. rgy fdvwimW .V pi
t Hn IwilytMMí tiiiTí-
batároMtt imntoltut aJoinink ('gy t^^rkíptL' fclvrjmi, iix y',i! líiuft trdiiB/formíiliii
tfKn(3.39. ábr«), A ki/', t' ic ,IcÉjHiSt ipHKÖSftci ul fí?«ílir2M és' ífífaM^lltíS. Az UtVíllhi kit! itt IM
ui forgatva fi* íut ja, »9 múl van tolva. A/,y,i;' tt
ménRgy C [xiut kooHÜíiátAi lu’. y. í'
1. Elömetsíés két félegyenessel, vagya hf _____ i, fSfeMatií: E((y fclvnjüdö JVpoui mcg-
, ________________
IwtáiQüteíi kél mcgarintt /l, B íjoulbfíl M AŰN linroiiiKüöe M!(iíUít!f'vd (3.40. ábra).
s.^c = (3.‘J3u) Megadva: i,b.xg. Mérve! a,H. lnhütfllftg-f is, vnRy 7 = 2(J(JRüü-t» - ,0.
Kejrsendö: Jfjv,X(e.
 f3.94ivj l. A
wfctt.4.B.Cpen*-o—-=----
Meentlva:
Six2.'íSiss,TJSs32r“í ^
Xj; va,xj»igc- Xf Mérve: f i .it m S VS.^S-

»»»' '•“ " " S " “s s S f « '

,3.0fct
, Avat- _ 3^
(3.94e> ÍKv = ts^ + ^ = t^t + fl ± aOÜRoii. (3.W0 sintjic coafM- * " stofsi' sm íw '

’í= * c A - f e n = <-«•- í|»r. (3.9&I)

(3.8HBI
^Kjí + ítfWiáníWf*
(lIH lll tX%í)

= tg ^ A ), (3.IXÍI)

■Tjy = J-J +íjtJ» CJOSÍHS = *•» + i» s o » t j » ) » . {3.361J

F# ÍJ + »ji* s n l ^ = *áí + <«At<iiul|iK . (ajoem)

Nfegadva: Mérve: f,.Íi m .V twutbaii. Kereacndfi: tUt.ftt-

Enuét ««sim<>]Á« >ainhená] kft P. Q«c«<tpontot b««iáliu>k fcl. anirlM kráülrgytt * tA .C .P
3.42. Abn niiniijErttfi cgrM
&»ik*B ,C .Q i>o«it.*nn Atinenfi anWkarSn hrhralmlifc rj. é» mBuflirttfie ^ ja. .V poa-
Ja :íÜ, ili. W feloűüi^
il. A7 i)oirth«n mht í i ,^ sröRc-k
il Hn«Bpánttá4 pontbóln m l«i«tó .a U ^ 6
ük« P, ifl. Q jMrUluiub. OtRríiirti nAgp}t).

B .JaílW .íffiífi.'í' M érv e ;íj«/ ) jHinthaiu tiiJípivrthfUí, lifhetJníSlii, SP = -(-(JV -T^)«K Í| ■ (3.97a) rj- = + tw- - Pa ) rtg fi -

^ lA i «a 1. rilf<-lwljvtm, ifií.,fl kisKámltásB (3.94») itkpj&i fis » k&wtiay,/, kr,,irtrk Wtt-Bu + {rB ~ J f] ctR *1, (3.97c) » « * #B + ((ffl - ítol ctg (3-97<>)

tgfjta = r (3-ító*) (3.351<Í tüff^ + rtgín,

tM = + (3.05=) í « « = tflí+ í^ (3.£tW) ff,v = íf#>+ (í/í-jr/>)tgí«í (tí5/r<í < t'teíf^ ). {3^^7g)

« = »4ÍÍ-Í^,v, (3.950 = Bt- - - *c í rt« f « ) (rt« íf«í < t« f ,^ ), (3.971i)

í = í/íír-ííí.(.
VesaftlywWit: A pántok kiv«»«5UBáiiAl gpi»l.*k(Klni knUwrfll. hogy « tddiit.it n«syp<tóB«facail-
(3.93r) (3,sah; jan ^ köc&n. mmt tikkor tiinci< nH>soldrá; Uymikor Jb«ri-<il l>i»i^Mnk. Miní-1 köuJcbli « uuí;ű<
* pontok .ihh<M, hügy vnwrly™ kíiriin fckfldj-wk. miit&l pont«t)«n»hh kk rijArfe.
3. tvmetszet
(3.»r.j) A felw-endö .V pont az ismert koordüiAUjiH A in Ű pam köriU ft mírt é^if, is naíf ■ ‘aif^rrai nvjw*ll.
(v<.>Jc mct(tt«ap(uitjHk£iit <utú<nk (3.44. Ábra). KimAnifcJiik la ifnu-ntf>n »,iff ho»MÍv»Kot f» hu ABA'
m ____ J. C«pnytn«

‘ r

3.45. áhra.

3.3 .2 . É lek, csú c so k , té rs z ö g e k

t. Élnek tH»T»mk%VHl»kcBl(>t.AiivlyptkM.

ífl4 *r to + atügou.
r ;«c »h »k őkrt. m « t « 3.49. Ábrán MtönMm, k 6 lr «m ^ amuBrtrikra aódaa
•Í*AK>AH

3. B&romotdalü csúcsok ffs>

Sfí = V j + »^»aní*A',

y A = l(« + J«.vsmÍH,v,

3.3. Térgeometria
4. TéniTOg A t í i W figy c&- kimUutó «<B«wor t é t j e i jJkot {3.50. ábra). Ezt fl-vaJ
3 ,3 .1 . E g y en e sek ^ sfko k a té r b e n >Iőljfik«IK
1. Két egyvaes KH cjoüirnnt KíktNui fpkví rgypnrsnpk w y kÖKŐnptujtjo VMi, vn(tv niWB kfwfiH
líontja. M utrthWWKrtbffti »r. r^n íw íc ;irfríii)ínino*ítt Ha ka <^newn At tiem irhoFt sfltnt n= J, (3.99HI
Bitkor kitérő fHKMÍlíiiik, AV# tiíf=rtí rjjifcnöi »3Ö^én két. \
~ a Wjflk (3.49. ábra). K«1 kitirtn ngycues Uvoís^n iitíjii körilÜ. r HUgHrí gömbből kirortsírtt
Wüiet/íiirab, A tétasőg egysége .

:x ^ r ;
í^iynjTPft. Htíiplypk fjAfíjukfint jn _ , _ Iw"' Í3.m>)
3. Egyenes gs sík Eay Hayeiin" vngy tnljea Pg#j»Ahen flg^ mogfwintt. s[kb(m liclytaktidik .i, viitvy n.
vaíyisszl Hr nt^srsngi'i tritszög ftz (r = 1 m) fii ibhilt 1 Wfwfnű dniabcit mfítsa ki.
alkkiil i'g.V(íUí;u köKíta puiitjn vjiti, viij^y n síkkal nia™ köímn pantjn. Ak iitrtbbi (wtlirn tmcgywiííi |)JU--
liiuismüH tt HÜtluJ, i*ll< leKifiét tw nujnnniw « níkra vrtctt ineríitegist whllute tómfttt mírjilk ■ A: Atoliegtársíőgíl-4irrVt^ 3 4)t.
(3.46. ábra). H» egy cgycntai iiiciölpfírfi ray sík két irmául. raot«ziD fiRvenraíH!, akimc n (Uk inítHt<ni I B: A í a = m"uyüíu»i:ögflküiUV'nrwgflil = 2TrT^üOH(«/2)/r» = ir,«lmlfeÍh«raáIti»kiigöm!í-
t^VPnedín! mcröli’ges, hőik mrrrfleifcji n Klkrii. . (3.148) képletet.
 J.y. Téisramptna 153

iick «* «8yű»mw luwmónk; u » fc= e,

<í» = 3ű*. (3.108) = 0*. (3.tiWÍ F ^ 9 a *.
6. Gúlának (3.55. ábra) »^yHup<iíiéáBA.ti,máyn>^
prdieqffpon' rk. A gi'UÁt ryginutsnrk inuiidjtik. ha aonlc:*-
{Kintiwil 09! .4

(3.111)

3.3.3. Poliéderek
(1112)
m A Irawütcna jdfiVfrkrt foKjok hi«*iiálni T -tírfpgat. f H5«*Wwöt.. « p«r
■Ob í j » « rfapUpfcriifct^ É» ft. « ..fcWl«Hi
1. PutMcxnek H^v>ünIc^l«itrUl»>i{ 7. CaonkagÚlának nr™»iik-z ulyw sútóMuiiHyt.
2. íksábuiik (3.51. ábra) «ly«ipoIirt >dh-wváe^n (3.55. és 3.57. ibra). l U ^ . g i i b i
U|ijú p>t>Mc«r>»nmAk. A i r ^ n r . lutMki - »bos3Íis.Í6ii.aW™
iW ioí p«ii8 « , b.«- c W| [3.1I3J
V=^ . (XltlU) Af=p/. (3.101) F ^ .W ^ 2 A . a «t í)
jnlműhtftst<ix<iktamekbi
.tflTDgftBWlk* ^ (— y (1114)
(a + 4 + ^jg
!U a te A ^ A. ii csoli
= ------3------■ h>váUt&(í«»C sí »U)iUix)Í(i«]rtL
frdí5Uj>j»unuai«]
V =/g.

(3.116)

a hAn.ttH.UWú gíúAt (3.58. *bra). -A« ÜS = «. ÖB i. D e = r.

Ca = í í . ^ = péa.4ií >Jnitadüa;l/cmüU
0 r^T*o>I
f^O 1
é 1
r*^c*0 1
1113 0
9. ObelUsknek (gúlás
tmpfe, A»ittt*iántrtt,!!prt
BncmljiMriJtvflQiaíitólefci
£ (3.B3.4bra) nézzük M lk d ,4 &
Ki (I rȎ(ty rgy poutUu ni(!lw.i & friLJ cgyinfeit.
:^ük, ^olypJoHik uíi KlnjilHpjni tA|(- 10. Az ék .)lyaíipoÜédfir.ímiriynBknlapUp>Ltó«W«pfaoÍ
»t (3^54. Al W ngyforma bosszűíOi. Hftij.i, catíglíitcut í'Uio»BV,(WÍBni6t.tí KSraÁrii hámmsíSg. m. tapfiT; (3.fl0. ábra). TfirfofinUt;

V = itbr, (3.1«() J^ = 2(at + ta: + tti), (3.IÜ7)

154 3. gfow fn«

3.5,t«blA».t.A/<.rJho.
Haláiolü tap*»lc Élek Csíí.í«.k Tfljesfrlmifn Tfrfugst
MofiUÍ^TÍ^
Bxáttuite nlókpi !o:áiua wiAiua F/a^ 17a*
Tetraéder 4bkrwnswf. C 4 = i.m i ^^0.1179
Koda Gné^wt 12 8 6 = 6.0 1=1,0
Oktaédsr ShámuBzöp 12 ti 2^/2 = 3.4&41 2^Ü.4714
1 2 ö t^ 30 20 3^5(5 + 3 -v^) = 20,6457
Ik«*uárieT aOMnmu^ög 3t) 12 5s^ = 8.6603 3 # l 2,1817

V ^ A h , = (?í. (3.121) .\i=píi = íJ, 13.122)

V = r/Í='ft. (3.123) .W = 2rfíft. 24) F = 2»R(JÍ + h). (3.125)

4. lev£go» körhenger (3.9S. ábra)

V' = Trfl* (3.1M) + (3-127)

(3.138)

ldi<t«g^szaháiyrtsp<ílid(lflr « 3.61. ib rfn tóthstó;

it mtígí"!"!^ adutok <i 3.5. táblásatbai
12. Eiiler-fcle poliédei^tétel Hu c b ís « r « * síAmh, t a Wuk kmuuíi rs e m . ^|nl( »uiu». akkot
c -r + f= 2 (3.130)
m at^furm^i'ivtU kottv<!x pcli/^arilx' 5. Hengersíelet A 3.G0. ábra jdmí»wrivrl fan* n = í-/2 fr^^figy«^ben) vaasrtásfa) fenniili
vihfWát. Péliláit ftS.6, UbláitatlNm uiAlhíttófc. V = ^ [ a iiff - + 3HHh - /?}»] = ^ (búk. - íílí^ - o« « « ) . t3.12!l)
3.3.4. Görbült feliiletckltól határolt testek
EUKi-n IViwnluuííUn « kövrtkwsö Jeiafwkrt ftigjuk haaaifütiú V - térfiiRttt,. F A/ rw>- A/= ^ [ ( 6 - « ) « + «]. (3.13Ü)
lAttftiW,ín. /i - lu(vgti«t&K. A (iliiptflriUtfl.
1. Hengerfeltttetnok novtv/íinji egy frötbrilt fclületct, iímcly <ifty iiByMimiwk (nn fiíírttóuuk) egy
gtirhí (« ™í«frsi*^) nimitín türtftuS cltolfcával jön (3.62. ábra), 6- Üreges henger Hb a ítííWí sugár fí, n liriní AUgír r, b síi ! í = A —T ésn kőKwptm
2. KenB«rnek ticVM:íink iikJ trstot, uindyGt egy *árt. v<™rg5théji1 lwu«PrfinmU;(,, valiuuint kí>l_i»4t- sugár e = (3.BT. ábra), iikkor
xíkMl H AltíiJ két párhü! ilArol, Ha (.'iiy
K= - r*) = Trh6(2H-6) = ?rftí(2r + ÍJ = 2ir/tJg, (3.131)
i‘t, kwükttT AfH teriilHte Q,
 AA rAy»»Man,i 15T

(3.71-ábrii)

(3.13Ü) .W = TTÍlfl + r)i (3 ,m )

(3-139)

12. Gömb (3.72. ábra) «ag«t» II. átmíi«i- O = í A « « iib luiwfc® ks,, a sninh
krá/'iHHntjto átmenő aOuiwtswt n™-/atör (lá«1 IM. oUi). oindi B. eömlifeitiki bAnnely
k«, S m á td la i« iMiitiáo kmuBiül .« k rgy fitUírt IHirt fcktrtiii A BŰmMrtiart kft pontját« gSoii;
- ■ - ■ --• ...................... Kll58.olrf.)-
Gi«iWH«ti»-l»=eM*»ÉrfoB»e.kípJrtpfc
(3.140«) f = ,r0»^3.H 20». (X14W.)
7. Kúpfeiaiet lwli4lBrák.amiÍBV<t;yTi>8lilutt
F = '^ 3 6 ^ V ^ « iS 3 6 Í^ (3-140f) V = |»i?'aU iia /í'.^ (3.14in)

V = f^ «0 .5 2 3 G t f. (3.141b) l3Ll41f)

Í3.142H) t3-142b)
13. CSmbcikk (3.73. ábra)

í ' = TR {ai+ «i), (3.143> V . - fi.

(3.1M)
14. G ö n b s M ^ (3.74. Ábra)

«" = J i(2íí-hK {3H31 V = yrf. (3a» + A>) - |ir*=(3Jl - h) . (3.146J

M = feJ Ii = » (fi^ t /r) , (3.W7) f = » {2Rh + 0*) - T (A* + 2tt») .
13.148}

m n>) V = l»h (3«='+34»+ft^ . (3.150)

(3.1S1) S = )f(2iW, + « n i . * ) . (3.153)

V - V , = gíW *.
(3-X3i3)

9. A í egyenes körkúpokat « jdk-lW kür köaiiiiiiiiitju

ffilött [,<-lyr>:ki-,llk i'l (3.70. Ábra). H» t tus ™ /í akplap «kk«i-

V = Í7rJÍ’ft, (3.133) M = frfl/ = w/íi/ií> + , (3.134) F = !r/í(/í + 0■ (3.135)

 F = 4it^flria30,4S/Ir, (3.154iv) F = -^Dd=! 9.870D d, (3.1Wbf

y = 23^/ír= s: 13,74/lr^ . (3.155a) y = « 2.467ŰJ= . (3.15ah(

.. 3________ ______ átellenes. iKun i^gyMuu AlluWS végpontjait képnű A ix B ponljin lit
3.77. álmi. 3.7». Áhni. végtrlcn » k kis BÖmhi kört [rfirl Ihktrtiü, ilr o«»k qjy Í5kűrt {ftőr-sfkjftbnn). FfJctcasfink az A B
|>oiuoterkerasrt3IkÉt ki.kskisísömbiltiirt.niforgiwiwkbffflirt naA ffpontokuDÓtninifi^c&sikjálu
<3.78. ábra) rgy mcgfehlC gMbüktű aUb>1óftusatási )Hr;; tar. (3.80. ábra). A fSkŐTnek ™n a |pgjiag>Dhh tehü * Icgkiwbb g^iilrte; raért ^ és 3 kómtt a
blgrávkiebb össielmtSTOnaJ a kit ptKitan álludadö lökSr kún-bbik ive. Ez *z ív az 4 ra B jxml köaötti
kgfrnnAíl
V w 0.262/1 {2D!‘ + </*) 3. Goodtiíkns TOnaJak
= 0.0S73A(2Ű - á f : {3.1ÓCI*)
’li^szők^ fcJükteji ynxírJulTo romtlattuik nrvceiük MíAat a gnrbék^, ainc4ypk hárojdy két potitjuk
kö(xött a legrövidebb utat alkotják a fplriktrii (lw^{ 2!M. old.).
V= ^ + Dd + si 0.0523Ch (Ö£>* ^ 4Dd + 3rf*) . {3.157) ■ .Aii&bAOazesfcDesck. agötdÍHliafSikÖtőkd ect>drtikU)>Tut] Jí {IW IDég IbO. oM.).
4. A gömbi távolság mérése

3.4. GömbháromszögtaD (szférikus trigonometria) 1. A sz5gia^téld>ei] kifejezett gSmbi távolság luc 7Tí OB RiigAr kmxitti » ffráih O
«tl>i’ ken vcani, hogy a Föld gömb jUiücii. kaxepjxMtjában mén'p. A gümbi tÁvnlünghoxf^ a soiögfgy^rtdműoi van b<nxáirndElvc: a tuv-ábbtiüibau
n viui raükség. S Uuia t^HTtülttel jplnljr[k. .Ajejpt a gnttih kör^ppontjábnn vagy a ^nrfven lehrt feltüntrtm.
naa^ck kiioÁinítníáríi nikalnus kípletpfcie. Ezt m«r lu GüríSgnnsáefmi fclis- 2. A hnsazmértékben kifejezett gömbi tnvohúig sí A ™ B köitötti fökör-fv hoKBÚsnga. JpIöIh*
mmtk. [gy uslWicIi trimiuometria mcIMt kialakult, a gőmbhámmaa5gtiui in; utóbt»
Hn-PARCBOS (Kr. e. 150knriU) icJúntbrtó. a tűvábtóakban AB (ejtsd: AB fv).
rtékre 6a íordilva a kövrikeKö képlitíifcel tfirtráik;
3.4.1. A gömbfelület geometriájának alapfogalmai
3.4.1.1. G örb ék , ívek és szögek a göm bön AB~ Rarce = /(-, (3.15‘Ja) (3.159b)
1. Gömbfelület] görbék, fökör és kÍHgömbi kör
A gSmhfnlfllrU-n Hhcljwtkwlfi fflfhéVfX gfiinhfdŰItU gorbékafí ticvtazök. Font™ gíinibfrlOIpti bői Itík a foknkbaiiía arire a radíÁnlHUi (líbitl Jvuit^t^k. 131. olil.) uiú-t
« ÍBkörök VRgy ortodmtnlUf fh a kis gömí)! körök. &ícJi» nőmből álvágá nífeofc {íui- vtulniő niknk] tnpt- fennAI!
sEfekörRÍként Állunk rifi {3.70. ábra). g = Irad = - (3.159c)
Hr egy R Hugnrű gömböt eimítaKüiik ügy. a (;<>mb O Jtöiíppontjától h távoMgtn Il'vd A' síkktJ, ukkor
it metRxéskőr r HUgarácn fpiuiAll A hossz-. Ül. Bzógmcrtéitbeti való tnCRad/ut'fö'iuiírt/üta, il Bjrömbi lávolsá-
gokat i-mds7íírint swiguiértéktxiu tuljuk mug.
V IP -tt^ (a < h < R ) . (3.15S1
■ A: AFöld felüIctRTfívoii«tki>Kógüiuliiif.!ÁiiiuhiwjkiiAli , )böl iüduUtok ki, auielyuei
_
A ft = l) Mietbeii n tiik íitliftliid ii gömb kiWppontján, és r fdvraüi Icignagyühlj értíkét. A T HÍkiMui
gntft rt KHASSowsKi-fíle kétteinjulyíl icferL'uiíia-iíllipszuidfviil iisyutJij. Eü n Föld-BUfiár ^ = 6371,ilü
[gy kfilfltk#»Ő g tiialsjtfeikör típve fSkiir. Miíidiiu mfts mctK?^kört, atuulyre tehÁt í) < h < fi. Itii gömbi
iőrnek UPVE^ünk: iljwn pl, n 3.79. ábrán a fckör. Ha Ji = ií, a ísTsík a^mbőt pgyntjnn poiit.lmii érinti, km. lawmiao r 4 ni^2 km. 1' = 1853^ tu 1 cé^ tnujnn niÉrfiild. Ma i tcuiíorimÉrfóld-- 1852 ni.
vagyis ún. írmíísűÜtd vAlik.
■ B; A gömbi távols^ Drmria és SwíntpMfirvAr köísött AB= 143.1 km vfigyis e = -^— 7— 57,3* =
■ A Földgömböti KT, rgtirrJiti^, vnlfiniiut ii mrrKltnruik cgyeaítvccUcnmrritÜánjukkal (n Föld li:iigclyí>rf 63í Ikm
TOnatkazó tükörkípükkpl) fökörök, A szél««ígi kötök kis gömbi körök (lásd loég ItiO. old.). = 12^9^ = 12°53',
 lyrraük (3.S4.a ábra). Érv F pont s ordiniitAja m i- nbwicifraájál « rrntraléi. imntíin ^nww fiíi^
rtdüúira, ilL a centraliis pouMm áemnofi K wdíltnw'ju küni' hacsáwttt iiöraU merőte^ t^ppantjátní »i
imjtráiis: poirtig mért istákmo: «ílj» mOR (3.84.b ábra). AmihtK a j;üinl)i nbazcisszaküt És ordinatáksU:
átvúexiík a síkbeli lajanImátiirTOtfcBSnrIw, n Aj- Míikiwmk lurKuyúbnlí» w

5. Metszésazög, útírátiysxög és o|

sMgpt a -9Ü" < rt < 9(li° utLcTVAltiimui kutUUnsmk. Tí-hiií >u. úUiányawig trúiviton. oxkx rKjflW
eflított stiig. A í .'itiran,¥!ai4! ffifiKTttmi • gGrlic innfüntúi, ^>gyis bdijtísi irtajÁtőL
A KprtiriKk a 3.82.C ábra sírtint P ,-ia P. frjí vkÍö iiányiUisit A í íijs ír: o: a Báriiék R
luetKtá^tjűi ütartA hmA m umUtA iwndtáii fs a. P, tíH P, m luiUló kózAtti
Ax uldatimÍK Ri^tUfA A tr < < 300* UtirWhiDiat ^tgrdjfik lori;.
Megjeeyséa; A tmvi«A^Ium « b
r^Fiitni. VKizont a gamW tAvuWgt

3.4.I.2. Speciális k
1. Foldr^JcoamliiiA

le P poQtjcii íaklrnjin Ji Hogy a PöM g^ fU t fcisdotei i) tndjuk « sikha (pképEmi

« Gauss- KROcEH-TrrM/sícr ra
)m1: a rá d sugaimíal. « A ^ 4 n ja hn^ibiág^ fe n ^ lí-íT.O’ , 1 2'i»Í5*k, U. (3.8:
A b Q « » i « i fokot «
Foki fcbüiKt ns G azü á rM ^ n üüli-snrkiK Ii>'uíA<!6 fiU
fíikrjtíikre. a mmiítmnJm omtjuk ifi. A ntlUAiuwKtwi-
tcVl, wuely a GrrmíBfcirA-i rsiI!í«g\'titfS<'Jöu A!. ki;lft
( » uyHgni fctó lSO-130, íttóniniai uw-riHiAttt Ax alxgadwouksnyü a nyújtása Uiiynxő (3.(i5.h Abrn) luüiT aSuu>NER-r«ifl»K!niM.(3.16Q)
küBnbóütrirmk meg; ezrk nkckti (k. L.), üL Mivül a [eképraés nwígiáiirtá) kx iJi<U«Atók*t ii iin-ííli'g.iwBk lalpfHiutjAiban egy 6 írték hmirtBii'
bn»ffiúi<i%ul(uy. h.jiulJAk tiK^ AajminMAijiMtii/i-
mk t^rnlit^n ifrl UvabuVí^ 111 kni. A Icolirti ImwniúsH'
gok poíitív, íi nytipiti hossakAguk negatív tJííjrtrt knp-
oiik. Eszerint. -180° < y < 18(1“ -
3.4.1.3, Gömbkétszog
A fwÍP!<9égi fukok xxAmoláxAticn: n Föld fclHüíiií't. a* (!fiyen!ft.Üvi-l páifurefimt^h Jmr gSmbi köriiktr. n swfr- Fektessünk n yömh vMlimicly ál;mfitfiji''Tn>k AfnO ví-KpontjAn kpnímtt-ill *>gy T| egy Tj .nlait, amdytk
lisiscgi kiMkn> twfrtjiik fel, AícgynilItMl, nmriy [í5köt, feíí'Jikés(lÉlrul6í)0- DÜ. PuisüiwAtiitiinl jclKntt, ejíymnKtwU a (taÖErt íAmnk bi.' (3.8$. ábra). í« aiimlvi'k <'nv Ki Pgy 82 W^ÖTt hatánií.no)( niHg.
asHacHséfíi kSrl kiiiötrliőütiít.nnk mt!BI raek ny. íinzí^ sucleasesct (ö, la.]. Ül déli (ti. w.) níljAk .............. rt két fél fiíkfir /Llt,<il hfitnrolt ríw/t. nmwwfik. A ftí ‘ ' -- ■ -
meg. A* Í»aíki ira6)«sBíg(ik iwwittv, ndí’ll jtJiAIcíijií-gcknKe^iv cJfijolat, kíiptmk. "H'liiit. -180“ < r^; < 1Btl‘ . műk 8K j1 és ö költött, n rekürökilli tii/nt rííhíIh lÁvoUáKot,. EnnÁlfiig-
2. Soldner-koordinátik S\. ffit fÖkfirSk B iKJutoklmn vntt írinMineksímgét Híífiiiiílljiik; E/ek
A (IrtíkuK^ SOLONER'Jbrt(tTiÜii(í«íí*tmk í* CAUSB-KROGBR^feoimítníitfítiuikiiflíy I.PrilU'l.rc kiU-rji’iti'i
tnÉr&iflkn^i VBíi jnhíjiUWRÍik Hojjy n FflW «örlHilt fülszlaínckcgy-íJgy rrámt orrtinftíflirAiiyttnii hneH/iV
 y y -!í“ r
^ ) Í * irányú nyújbís

~50km-J

3.4.I.6. Euler-fcle és nem Euler-féle bárouiszSgek

ig ^ .A C a «lc s «i*k «< i n két. áitMlábAünrai egyrailö
n>ostjik. Ezáltal tŐlAkfikiidiöia; ip*iiiM>ái»tu»«« jŰDIftrr, pl. . 3.90ji ábrán
iat.mri^6.rokfahkkiUrendelkraÖe«w»*<ron«w*.Eto ^
íritBUarriigy «í*oyÜk*Bwiil) frUiráiíhet, mint natánrtik«3C0*-tor. EM.íak»WTlk*sák. - - _____ J t««k olyrn raiör-Iwkrt v«»«tm ik. •u.PÍyrk » « • '- » « k»*bl.d£. Ezmísfrld «.-

'^ = 2JÍ‘ ^ o .
nak «.ie&iiciófuik.hogy 112.JÜAlaks

hájoillKRÖBPW.« t ö b b i t
kö«r«ti
i* aÜ
B
In wm.l<ui
II.-OI EULER>e<k Iwrot
c
tÁvnl><á«ok. Ebtitm» ~ ~ '
I80".nikl kbcbb. Eüleh ftlr
k. A 3.9a.b ábrán
EULEI?-fék>í* egyneoi EOLER-W«* háioiin»« ÜtlurfA.
am szög

fSkfirnJ kötünk &wsr (3,87. ábra), ni

lutjn. luudyiík arni fnksisRnek ejQ
i
főkörön. Rn két-kcl iHmtot
3.4.1.7. TViéder

í l í k g j « L M ^ l - « ^ ) . » Mrom'íl''Sj^t. A Í ^ i X ^ W r f t ó « á l t a l
krl<k>fiiiiáljiik. Akrtclkötőit .tUidy«'^Hl»t«rtotnAny(>bit«triM(^o1d«lbpjMn«^nevL-zxiik. A lÓMet
[k. Jelük 0. fo. I* Hiwúf. WakUü siöeni Hka-k£t oldjOlap áital berkit a,jj » * ékai^<>k. A tríMrr ax O Rüirapont káiiíli sömljőMiöl
KKÖ^mcrt^klMn (uljttk mq{ (1íkt!t
s z^ ú il vnsv A
nitiU. \
Irv^ felkar-ivki^ut viu
vág ki (3.91.fa
ipSEnek. EzPít. n.triáiürn* l™ w * «t tM*lek a 111
főkör síkja kö^tti KT^pk. JcliU o. d -r lt»7. A RÍ
[i«-klcíRíilá!.(*«!r.ayik old.0.1
;ekf6 tulajdonságai
3.4.2.1, Általános állítások
3.4.I.5. PolárgümbháromBzög
1. Pólusok éB poláris A jw)Wn;.ünl( ii. tt 3 fököt Ktkjáni m<.riSlm<» söinWtaíífi P„ P,
pontjtó (3.88. ábra) prilii^akní^k a ^ r’AWÜ 1. oldalak összeee Ay. olihiitik ii«ífí«Kr ( f íh :««)» kö*filt. v.ui;
0' <n -i-fr+c< 360" (3.164)
csőt j M oMai, prftonnk
2. PolárgSmbhárenn*!iaK ÜKwf ot t A ,B,C fiimtiUronuaiigri 2. Két oldal összege oldíil nagynbh, mini h )iiirtii«dik. i>l.
a t íiX :, (3.165)
 sÍdhcie ;} =c<i«ésnic-iilu6cwiC«i»o. (aiTa.)
smacw-T =cos(-ásib-iáuraj»6owo. (3.1T2bl
CikfitiB. r r k « i í ^ 4 b>v«I>hi ursr cgyomUHK ln]niiik (3.32. *bra)
'udirrIrlnii«.Mivringc

ttKo=-F<K i}ciii‘)4 íSaStánívma, ÍA173a)

3. Két otdal kütÖnbségf- Krt uMnl kiarbb. mmt ccKit = - « * i « * o + d i,-»«iion«fc. (3.173111
\a~h\<c. (3.1Ű6) o * .7 = - a n a m a - r íiita m S o M í. (3.173.:)
4. Aslögdtaewege A ^ w i.W ff- lW 'ís .W irk Ö M U w
I8 ír < í. + ;j + ' í < l i « -
5. Gombi felesleg ÍU t = i ^ l i kOIÍkdK^ct lucTDiuIik^ÜK » 15ir.«i HCÜffHMirglWSl
tív A
diáinniaaíH^ faánmi nu^piriott iBÚeh^
6. K é t s íiH !a « « ^ K a*»ea«r(p lú w ^ A .im i«t*iar-W ii«® .5vd lbm n n d ^
(• + ^ < 7 + 180". (3.108)
T. SicmbcnfekvdoldaUké»3i5gFk Niq^^hnlcbdLdianihm sinttOiBfc= o * ffáu 7 + rin 3t«B-t «w (3.174«>
8. Felaiii) Agűmlil>Ajranuw«>'frl!aiaetuf 8Öa^Hfdadr^»aKŰiibfí»igwAbölaz sincí ttíse = et» TSin3 + iim taa;J t-o Í3J74J.)

k^wttd tííA káMmiUni, Kbd e * (3.15£k) áöaámflwi tó íieamb fekanr Fr , «kbvtiuuitO

riss
». nimAl ttibUtb u.v.Utbi k^b4rk fcwoKtaW.
tpuJe szériát 6. FélsKlg-tóteJ
(llií3b)
A .Ab.*!) tiH*nn.w«tn«1ÍHs»5e.t*wI^,
Ha i» « i »gMnlri rdnin;. biu»in « »M»Uk »n.rit«-k. .ItiMr nuER-&k(3.iW) fc*pkt*gitrfeL^l
SBtaiitbnWiki.
3.4.2.2. Alapképtetckés

sf^t ki kt'JI »«uuit«ú, brfviwfihh kibct n kimrt-

-f-S 3 Í= I)- «■ *'

(3.170«)

/< = í■(lHbeosp^ hiiuÍJKmr<iosrt, p.lTlaJ rmíb = eogccoaQ 4 .Ánfíaíinictw/í, (3.1TH))

í: = fM«üf:<»i + sui«*mA<!i*7. rS-lTlr)
 = siuv,án9» + «»v > ,c u «v ^ t^ X ,-A .). (3.180)
•fchfea»r = 0.53498 + 0^1567 = 0,74065,e = 42,213*.A P ,P i Mkör-fv bam)!A»á«a (XlSífeiJ sa-iint
4«!Ukm.
■ B: Egy hajAaBumbny (A, = T2*48*, = 19‘ Otl') D«r »S *1««D (A, = 39” 28'. « i = -6*4^)
'- - 1 k ö^ ti uut a ^kÖT nHatói to «i n»g. KífidknűUiKtA* *i indiilM » <. étfaaíai (itúwiyízög. vsUuniiit
* oióriBMI™ kifejlett t&™feá«.
Megotdfci: A ÍA.,f ,).(A i í í i ) KHmjaii koanliiiiták Mt«l nief;b«tiu«H.tl P . A f gönibliiumiiL-ang
{3.177d) (3.93. ábra) kítoMjiíaa = 90" - p, = 71W .6 = 90* - ^ = 3C49'.™ íhaiidt |Ky
>Uf! = Ai - Ai^33°20'. A ÍS-inc) cwc = w e = m aa»b+ön a«itibu it-j kKmmieítAElaliipjiiu
f>, p, = , = 41.777', Í5 mimi t' « 1 am ( t r n ^ mMSM). imfat P ,ft ss 2507 «n.
A » o ld ^ v o n > lto 6 k a «m ,« » té tr i.w a « ^ .« ,c » ” =
(3-!78») Cts;r = - :^ , (3.mw
*2
á n lX r * * ' = ^ = 234.982*í»^ = ISIT-h. = 231.Í»».
KOldBMBtésaEÓepkrtsnninxtMHM kisiámiUmaiak akkui van (ttelnic.hii«£djHÍiitból
J3.Í78I:)

y = ^ ,37 i s^, .í± | ± 2 , B .,a ., 3.4.2.3. További képletek

l«0 '<2 ir<M a* WDU 9tf'<ff<270'. (3.179)

ú©^lOgya■^^ < ekeJJlii4KrÍeRJ«t Torthh*«2EüLEB-ÍNcí«ioinBxös4m™iwíjKW^]njitWaici6i^
miíBksrik («farci,iíó Dégj^jleWik ™ i». két DelaUBBE adta ui^.
0 -3 . a^ b
(3.HÍU) Í3.iíab)

H U ͱ^ «»—
— f—= — (3.181c) ------ ^ = ( 3 . 1 8 J d ;
m- « 5 ««5

Mívd rikükus Klisei3é»d mindegyik «eycukl)iűl m tovAbMt kapunk. SMBomi 12 DBLAMBiis-fiÜr

>k és tang^nstétel

» + rf 7
.tok i«EfM>«Avc) jil tivolitokul A. oWaJsssBgehrt. ilL itká
FöldfiumcgíiAUroKni.
m ju Kmflmltimdó a Drasdiv (A, = W4(>'. v, = 51*10') & Alma Alá {A* = 76*55'. v>j = «*18')

Megoldás: A (A,, vt) rüWmjri W liuAtAkfc™ ÉÉ®»ki-^sark (3.92. ábra) n,«gh»tJWAk

* P, ft£h*»m«ttóg k «, lucridiAnokon felcvfl ii = 00" - v , és * = 30” - p, oId«l4t. valwnint m Általuk
7 = Ai - A, iKÖgirt. A c = e v&kmMiwa » (3.17U) kra/imTOrtótdbÖlJapjiik; “" “ 2-
e w f = {wMotwii + MiiaMlnftciM7), Bitt’kift aDCgyetOetüket NAPiBR-iui«tősi^i«k » hfvjAk. BnKSlítk lcvo»,tbpt/Sk
« « e = «»(90* - »>,)a»(00* - v ,) + »lt»(90* - v>, )«t,(90" - ™(Aa - A,)
 . t l l
^ 2 . O ’
2. NapfermabA^
A NJUTCH-Bzaliály a {3.1«5ftf (llíClj) «o™fc<.rk SwurfbfdaU**. H« • <)«Té)tswigil pknbháwmsw^ öt
3. L-Uuilier-formiiU tuct;lMUlu£áiiiiittát ta<fetrtee5|{rt ucm««i'rtiwlw?lvp| itr* tör ittiíitiiiu rendrsiuk el ugyonahban a sor-
f itőmhi frkslBg *Sitaíi i. Éji h/ ifittkrrt mjiÜK-ji. mim nhúgjan Ji bAjiraunögb™ frlU’iw * . í» lun-um-kjwrtn la (I W '- a éa 9tr-6
0.(1.- KCÚei^kb^ a (IKüta) k^plr^teU-ag}'. lm m d.^<-okialiifc Itx a !oaK«>1p4: a (XITGn) pniioí^kkH h(4}>m«itiiU (3.»5. ábra), nkktír:
(llTGe) lorrajiík. A L'HvatEn-ínoWíU aW w n JrW!vé twti f-oaít M oW»t«kWt vM l.B^inWyme^wtároiiÖBilftt ImszininrKi-i^f^nliia ka virk iwuMink»iiii«b<itA(ii>w ndat kntangra-
iöíyrŰctííifiíaiilíAaAL-. MiKZtttávnL

3.6. táblnoU. Dai

ALq>. M<«adart
föladat Mntgáhi k^plf^k sorsxáitui
3.4.3.1, Alapfeladatok, potitossági n 1. /t (Xltó»). 3 {3.1S5rJ. h (3.1S5C)
brffiBŰ r. (1

:*(3.)70«} f3.174li)ia ■«(3.17iih(ll?4] krplrti 2. KHI h^ « ^ u.6 a (3.lSÍb|, d (3.l«Rt, c (llS i:)
□Ht így Já W> MinlAl knnniií.

sEehfuttmlitAíi, AtnDeor « MionarfTiggvínybífl t 3. At&gö«fi atJ.)8á»í,i(3.11Gf).4t3.18S.I)

knríili luii^ot Ksiniltuuk ki EzrukívtU EULI rgys*^r,0
wlaltdcniilc kft ^t^kük vnn. ujO'iuüa tt \. E ^ I h í^ I k a c(;i.l»5r).fcf3.18Si).o(3.»S5i)
1rgyertirbnii tutnlijuit knjiimk. m(>!krttr fnkvS ntng <1. ii
3.4.3.2. Derékszögű g Egyt>rJ.jgí.á-«vrlc 6{3.t8ShJ.*’ (3.1S5<i),á(3a8&i)
HKcuilx-u feácvGsxötc a, ii
fk lósögi*OfP-oit. Az nttWnl: feasögckjdalfisrhawjnlníin törtfinik, mint 6. «(3.185U.b(3.1S5j).c(3.Jíí5d)

mwa = Mn««nf^. (3,1»5«) ^tdu;7smc, (3.1S3b) n -rtg (9 0 '-í)r tB , (W*.t 13.1854).

tKC
COKC= ŰÜKllCtHif^, (3,i85r) n » r = ctK0ctg/í, (3.185r|) ■ B: («y(90“ - « ) = smrsÍnn = Kma(iAfidai850K
■ C: ARŐnitifeikhaóMitííolywiliPiisHrrHkfill lt*Í!i>t>ííiÍ.íMnt;ly ngíiintiSl <-gy inn-lrfíAii mentctuTÍiiti.
tso = wmíftme. (3,]ií5t-) tfitp = e05Oig<=, (3-lS5n .■Ucciol^ rofiridiflfl ía la cgyfiüítrt ngy Gai>S» KnCcstt-f^^lr kor.niinát,«rCTi(lm:nr tougníyfii nlkotjAk
(3.d6.a,b ábrák)
(3.1f»R) tg(i = fánitgft. (3.1N5li) M^otdéa: A gninbfciillot P potit.jnivHtk F jnngy üt. A F jimitun átiiAku!6. tu; frítitAA! nmri-
iiiAi»t»inMfi|i>gEfiy ffíkiir kíinitgy Bíir-titnsplyrf nirrAI(*Rt>ti i‘syiíu™.» F jinnton Atíltalmiíi, ássfi'httíffi
wwíi^Kmi-JroKű, (3.1S5Í) aw ű = fán c( ™«íi, (3,185j) mcriítiiiniittl [>Briiiiíi«iinw k kis pimhi kőtA jimlig ttgy nn .r.tttngnllyrl ]iíU’hitwunon (■' rgyonns, A iMin-
toü Átmenő m roeiitliáu kniiti iiciit iittyifiuw, lititKííii csjfy rri‘ Kíirtjo. w*’ gíiílH! P-ltt^UÍriatfijíiaplí fnllclí'
miltfttii irwiyd n /Síiiraju ísmfai/, í-' oiiiUilú iriUiyii ptnlin ti ymih'tiaí tusaitól mljtt UH^, A két
iráR3Tka(»>ttl y KeÜRirt iii»r^>.ÍT(.>Wit;tii»rfúllfik lifvjiik.
hn-t nlnpfüladHt iut6dik: l<M>kh 3.6. U A í;íPéderéte™^ túuú <■= ^ iw fi = (f 7 rwi|t w (t - WT - kíi>U'tl)Öl
 f/észak

l8fl*<., + ií + T<540*.
+ /J< t80»+i;o + 7 < 180* + a.

3.%. Abn. 3.97.6 . 1 - ^

a + <»+-»
«Íódik. A NAPlOl-siíaWly nlípiiii (*»o = ^itgyiscw<9(r - 7) = » “ ■» = « V « , » W a A c-
MiVírl 7 fa ÍJ« hí»a>l>"*rttjí.u kicsi.* sm-í b 7, tgij as „ kípletak■araint iuivn -J = ijlg v ^ ^ / g n t^ - o )á n (j-t )á ii(ii-c ) -a )o w (g -g )c a i< g ~ 7 )
i-áíiM ^ linmAoraláMi kis n Uvtitságok nwtón ki™, így alfailnuwhatiuk >“ T = -| helyrtte »li»i
n ^ “ I _ í _ ' - * i-' T "
11» Pinbb uUoli trtílu-. A « kapjiJt. husy -r = ^ tB íí;.a a a 7 aangrt íVniMíktfl feikoki* rvAtnitjak ‘ *^2 á n (* - «)- s in {.i-i)- "*5 = ; = ( ^ ' ^ 5 = Í 5 ^ -
»t. »kitw a V' = sor, V = JOtI km frtí-bikd« 7 = UJ)1S706, azai 7 = Í“0 4 'ir mWÍdiAii-B»r«^«tá»
- « 5 = 5 S {^
wl6dik.
S .4 .3 .3 . F e r d c s z ^ götn PrthAk; + + =
Hírom luegadotthtíkrarlái, mini nd«TÉks70Kíie5mhh „ lél is. hal (Jntift'Uílníot jnilüntiTOilc-
tnsÁ meg. A Mögfk jrtSíór « . A 7 í « * wliik smubco fckví! oWniaká a. 4c (3.97, ábr«)
A 3.7., 3.8.. 3.9. fe 3.10. Ubláratban ikrarfof^tiüu n»4y kéiOptckkcl mdyik mcjíiMAn.ró «l.vu>
lat lelirt » l» t atipfrli»a»l kr/rtíbm IriiJ™t.5w fflcgoWA.-=i atajaio át mrghníám^i.
A 3., 4.. 5 í* 0. aí*i*l«íinl HKjuldAíAt üqy is dő állftani. hogy oz «Jutt frrtitKÖg'l
............................ ■ E«Ibóla3.fe4.ai«pfrU<UtiittI(S.98.és3.99. tek nw&b«tWA«iA-i ni/^rffljuUumkíydnii^ A 3.7. táblá-
:>iiJUlp{>outig,as3.»(i.aÍM|)rd*datná](3.100. « i t socnim megoi«a« lUKiumazvii: a = J Uö' Mf. íT
1U8*M'. n’ —
- rt
<* = ;£irí>ir,
2ÍC59-, < .7r - J - M ’ li'. ít - 7 = iSMO’.
y != U46983.(.tg| = I,42S514. rtg^ = I.51&44Ü, cIk ^ = 1.773328
A 3.7., 3.8.. 3.9. és 3.10. Uhláaat ÍpjlícM**. M ilfetóajApfriadat sírtii iüí8«!ott oktaUk aíÖRfk
O. iU. Sz iKTtövrl wtitiHk >lölw. tsy pl, OSkQjdeotfee: «h a ™ i k « oidalfa M Mteliik Ixr^Art. hwig.
■ A: Egy h«romnltUIügtU«AU(.Ui)ift4J3C.c»áe«S (3.102 ábra), Aí,.4i)5í*SCS*J.UllüprBy. ■ BlUdiáirfnyiDérés: /*,(Aa,í=í), rádí6iiáo>métés*í^^^^
m.irt 74°1S’, BCS H CAS 63“^)'. vírüI C.4S éh /Ífl5 eRymAst örOU' íiktt iiirtrai. TA- hsljümtA h«ió áJtel kÍ!«i,*At.At ríiaióli.i]|Am<.k í, í* otd*i»7Ügrt (3.102. ábra). Kcx«í<si<IíSk
riiükíujt tiipkkftrív.'ütíis (űiüL mi-lnid ngymást un j4S. OS és CS éi? « hHjó Po hriv-zetéiiek Gihiraizi koowlinAtAi, A íiajrf£A.lvu. ffílAi mínyHi** néven israwt fcUdat ufm
ni«.. mint (ijímMn. MtK;iy n síkbeli rlflnirtdKÍxih^* (tó«i 147. old,) Unsoulóanoldható tuce.
1. Síámoláa a P, P^£ háromsüögben; A P,F^É hAttiUíK^RlKUi 11 P, í = 90' - , P i í = 9n" - ,pi
rj!«Ukkfan = Aj - A, = iA«tT.g«tbtL A;c^tf,. E, «s5gek ré n P , = e » 3.
''litlifclftrfiit. h'icriot szániithiitAk ki.
2. Számolás a P^P,Pa hámmsíagbent Miv^l í. = fl, - r,. í , = 3fl0» - (í, + e ,), azért « P,P„P,
luuc.tus>.flRti™HZfi .ildíj ÉBn how.A rantlakoiíi í, íw íi (Wiiií ÍHniert. A/ et ás »w ffi oirfftl kisütiliiItA™»
4 aUi.fdrt.kt, 3. nicKoldásKierint. A P, puut kwrdiűAtAil P, Wfiy P, nld«l(möeéí«5l ts távols«gát,íil.
tehAt k*lfíílf?kfippKii leiict kiüKámjtari.
3. Számolás az £P,PU hároms;i5gben: Ay. ÉP, A hto.3m/ü(;b™ uü jÖP, = 9U' - tpt. P.fl, = ^
m m fe ay íUtaInk bí^íArt í| ««>(! Aj. ÉP„ = ŰD^- ^ oldalt fe, a M , w«Eot a3. alapfel«iftt, J.
i»11«ldássi«TÍnt ™aiiiftj,tk ki. E!li!uamVkti.[.,>u íi:í háromíwiiglieü i* ItiislíAuiItbHtjuk az Éfí, =
Megolda«; A kúIb S fs plIjöU triétÍPí (3.101. ábra) tiRy <i.i, r oliinU't güittldin- 5Mí" — okÍAlt, továbbá &AAg ff?rfígí^. EwUtftl mpghatArfwriiik /íj iiont: Ay ^ Aj + íiAi = —AA>
ronisKÖ(p-t vAg ki. Az oWiUl»pnk kAmtti H/Ágrk h giimi gBWg?Í. «$’. kÖ!>.6titi kttrívM’U .i^tögck hoHWiittósát fc v:,, s7.^1e»sífi6t.
 3^. tólUáxat. A ft! 3.9. tálitówit. A fenlraniÖBfl (tStubbáruuwwBrk *, itkpíd
' ° 4. AUpfdtulnl
Advii vall kit okfad ÍH nx Jtaiiik hrasrt SBÖg. pl.: a, b. [OSzCO Adva nm egy ofeliJ f« n huníÁ ttsnUnkutüú krt s»~n. pl: a. Ü. í
FcttPtel; nines

l. megnCdáii; Kpnm>nd21', tU. c n .

tx» c = tns itms h n n a írá bcos 7. 2 . ^ - b '^ ’ 2

frküdlíPt JW L íagy > U. stkueRyiiJ-

(- «)" < < « ) ') ' ^ 2 ' 2
üfckfidbrt«íl.va8)rall. tien. Dönt™ a kövrtfcisn títcl K(dt«K^ ■nKijűtdfe Kerrsetítlű U. i, 7,
ríkntgywflieit. Oöm^ a követkioA trtfl a= J, ■ret Nagjnbb síöeKrl sututicii tiafiytjftli
•cpt^Bíwli Síifiynbh aliiiUlxi Kwa«t)*!u ntdnl fricEaik. Vagy rfkíuÖTiő heóiÚJAk:
nagyabb kk^ ínkRÜk. ,,, r t « l . í(kt«^.
Vagy cUmffnia si*molᣠ+ rosíícos7^U— oftU.altncR}-.
. , u ax L ^knrgy. ZmcgoldD:^ Kensr&ddo^LILaía').
o<ILȒkurRy ^ 2 ii+fc . 7 .V

tg «= lg «c »7
lg-¥üüiii
a . . 7 y O (v«gy) i ,

Í-W < ^ < 90*)

a jo e g o l^ KciirartKtó o » (v*gy) ^ , a= — .
o+á 1 c Z c Z'
2 2 Pn‘^ ^ tí'Vmn kaa

tcDEkMojetöjclÉiicktii ■Utóvcl.« NAPIER -twlíAly ™ a 3.103. ábra alkján a kóvctkfzík:

3.4.3.4. G5mbfel01«ti görbék
A eomhbáromíetSgtiin cjjik fn BhujözAs. Emtfk egyik olynu tUirAny- V^S ^ aitctEÍján In^lco* r (3.187a) CH Ax = Aj, + M g a M . (J.l«7h)
awgek Bna-lvt* luellrtl a megU-tl út tipUraálw test T
odéaifi (lásd pl. Iw d 13.121, rrogrMíiük í» «iAmpíJdAk). víJamiul n tolKiU>kJiu>i^^stojyA>i>»Uu
l. Ortodrtwa
atáro*ás AgíimhtBÍületBwidrtikiw.vooftIíiit vT«ywiMSokB±*j{orbtítít,iiniri>it-)i
kit A. Ö pontot n Itífpríividrhb úton kötnek ŐsKse i«k /ntSrötttck tifiVKrJíiik (IAhcI Ártó = 2arctg (3.1S8)
159. old.J. H ) '
2. Az ortodrúma isgyenletp OrtixirftniAn vnlö mo/gflí — Idvévu *«y»!nltt6 Elil.t.0 37! ösKicfíigEfslícD B.atógnck lULírnünii-'iíiü üutflitiAnybn vni6 mmsahdíaé/i(-i& besKsriímk,
csrtftt — síüksógkfíppüKiit' Metajséspontök oa egyenlítővel; Aa ortmliíiniAnuk na rnyrultHíwl toW Pp, (Ae, ,0") #s /^{Ae,. (I*)
111loirhntók ÉftwJdBftrk-kÖ7.cli P\(Ak,v!}í) P mrtffisÉHpantja » (3.]íítj) és a tg y.'Kco«(Ae, - A„) = 0 = 1,2) flww.-fÜMÍs UupjAn;
»bol ^ > 0". Ax iWkinnrk-köwli [mirtlMui hs
hozKÚkífwHt tetsiífiJoBia tidyKftíi futó ponton fttmi Ae. = Ax t 90'* (í/ = l,2). (3.1S9)
& a 3.104. ábra akpj&rj: Ml^egyzéa: Bw^nyos kördlm6nyek kfizíitt »wilk«ftg vau a s'/.ögfk [3.1S8) s-íprinti vissyjiliGlyE'/fisírP.
tg¥>N«w(A-A[,) = tg^. (a.lSG)
Éazakisark-kSaell pont: Au AI.}^a, va ) {>fiA / 90°) [Wutoíi fttmowí és ott ri^ (íí^ jí 0“) íitirÁuywragfl
3. tvhosszüBág Haöa ■ii-todrtuu, Atjiiegy n*
U ) ót a fl(A/j. (pnj poutuu, akkut ws oidaUkra
vtinatkoKó kuíMmuE)rtF(ti!l üMiriiit« kí;t [icmt közötti Bfínihi tftvoWin vagy (vlio»»i;ii»«e
ortodróm«ÉKtakiiMiik-köüt!UíV(A((iW() poiitjúiuik kooitiinátái. az j4 jiont fVi-liRz visKonyítolt tii-lyiíf (i = Breros^V=.iáii^ij c.™ií « « ) ií(Ah - A^)|. (3.1i»a)
 3.10. UWfeat. A feitlnatősil eöm

[ö ö ^ G.<t)o|>foli»Uc ISzSzOl
Atlvii nm két oldal h az egyikkel .Advn v«n két <WKÖi axeByikkd.
fek^sBaE..pl.:a.t,u W ^ n fe k ^ ö o ld .J .p t:^ a .g

. . W*&j.6,értikldjetségfs.
sbs = lM “ - f t

- > 1 . Ortwabmrgoldís. — > 1 OdaiabmepiíaiB.

- = l. 1 darab ÍÍ^ÍWtnfSoWta, = I l.L™ b t = 90rnicRiJdás.

*il)ű
iutáiia
- < 1; - < I:
3,1. 2A. '% %
3X1. i < » r , liU tn b ftii 3.U. ^ < « r IJarabfr,
3.1.2. b >9ir, IdmífAoBTíoictós- 3.U2. tf > !W Idarabis
3.2- rin o<án 6: 3 A «iiio<wi»;J
3 - , « < 9 0 '.o < 8 0 " 2duti>
o>90P.a>90" ft.Aim-lpAKi..
fl< 3 0 '.o > 9 0 " «<ÍW.a>9
fl> 9 0 »,a < 9 0 " „ > < «* ,„ <9

l g « =tg6rasn,
4. Útiránysa^ H« „ tgr ^tgacosd,
^ és cxsa^ úrtt'krL. tiujcl «7 c>i«lmciiyf!knt Rkaztjuk ngymásRaEéa kifcjrazuk lu
hipiuk: CtgV’ = « » í ’tg'>.
Ct«tÍF=TOSÍltg£l.
* «nv;»-f.m¥)^cosrf 1 =<f + Í'-
M ^egyzéa: A (3.190n). (3.191). (3.1»7») A. (3.187b) Icéplrttel kiazAimthfttók mí A. B imiitok Ali«]
MMm«£mftkb«k-M»»U/Vp. kítirarri
6. Sxá k Ortü ai P = vjjr sKéhaségi köirrf vbJó ^CitA*,, v x )

intiinwa gJx vaUmót* nézve oct-

= *K T«rcco!*“ (v = l. 2 ). {3.ID2J ifiuáJii. kejl hflKy Irgym. A/, adótlik, hogy sin gyÍBHí; egyealltövel való aretszúH-
A NAPlER-szabüly (oicrtiit az a;(, As miíturAii Bzogrp, arady alatt a i^(As,^s) Éssaikisurk-kőistili
(Xinltal runtldlkraa ort.odróina ft = PA' (wílessé^ kört mrtRzi, teljesül; (3.194)
1. megjegyssés: A {3,ltö) kí'pirt « »t, ha \ifix\ < <PS■
|oi.l = * r c r i n ^ ^ C*'=l,2). [3.1U3) :3,188) fwerinti vií8?A}wly™ésér.í.
6. Mmdtánaa! való metsséKponl OrtiirfrótnAi; tiUiiifUog:va az A iiontimu n kingümhi kiír k im ^t n
pontjára (3.186) nUlíjílii fciiruill «4 = (Ktk|-!W )síga(o«.h)-
iJV =Mrt)!Íigv>sa»(A>' - A n)].
2. Kis gömbi kör
A gAmtift'iOktkttgi a m . ntiUJan wtnttnÁ)

Azt tmuidjak. M n samb/rlöltí, kAxppanU ö irn tv kör gÜmhJ^iUcti sngaiu.

A Iris gSrabi km aikjin® ft nuignwiAttii gSinlBwlrt d íj^ ^ ja (Jial 157. okl.J. Aa .U gümbfrlrilrti kö-
* ki* gmnhi k5ntrk « sajAt (lAtjAtutn tAlAituuA köz^^ntja S ött iielyKzk*ilikd. .■bi fmlitrtt
síkKan a. ktx gönitt Wr aŰdrli tngatn i> (3.100. Ábra). A spccuiiti kiü fgamlii költik,
flmetwk«.v^ = ± 9 r.
■ Ha r - 90*. AkW « kLHB.anU kŐr windrtmAb*. mitgy to. 3.108. ábra.

5. Szélességi körrel valón pontok Kis jiőmbi kör f = f'.v biocl irai6Xt(Ax,. f x )
Itttjá hínMtfeiAíAnia (3.19G*) őaucíÜRgídiöl a kóvL-tkezöt ayrr-
jüfc
í„ I <ií fji inni

(3.188) swrintiviasialichnrá™.
6. Érintési pontok A kis (;5mfc>i kört két tneidi«n, a> pniitonirrtiíuinot Ti(At-,,^) fc*
frdnéni pant\aT, írörtik f3.108.) ábra). AWWli n kőretrlinráyUíL \mfy osckn-« iritiisE bwújmsi m-
gitHKntiimái»k a (3J90) össKft^cMiFti n vtitdröfnytvtiiyitert rrinmiAliaiak kell timip, kfivirt-
ktü gumbi kör sftja

3.lUő.At>>A. IIOG. nIjru Í1- = a n s r á ^ ^ . {120feJ Ar. = Ay T*rc (v = 1.2). (.X200b)

Canrxtí*v?M
2. Kis gombi kör egyenletei Ji vagy M éir, iikite^tú kür fccwJtisnrk- Megjegyiés: Bizot.y.* köriibucíiyck köíöll müIIüwe vi oswgpk {3.1881a
köieii (As. ».-n ) í* r «lknl. ».IbAk»R5lI :íí kw p ). akkor «r,íAWiU(rii
.................. 7. Mpridiáimal ^-aló inetiii£spantok A kis eTmitH kör A = A, m=rKMmi«l >iJó K,[Ak..íy ,) és
TOiiatkotókoíeitujílt^'I^a 3.105. Abrn ^lll^)iáu » Jt» j;ümlii könrr a. kövrtkp*3 rgycnlpt atJödik: laíAv. niütsürapojrtja neftlnwAjtrt (3.I90)|) tdnpjána
co»r = iiuiv-áii^-M t (3.tUtM) - 4 C ± 8V5ÍT+STTf7I
Innen = ^ - r ft. Am = ix muiti kniijnkT (*' = 1,2),
---------
toKr = Muv:fiin(vfs-'-) + EratV^t'wí^ - • ' ) « b( A - A s). (3.IÍHÜ0
■ A: Ha VJif = 90°. « 13.l!K«) üatttcfü|;«i'»«W»■ = slttV? =^ fiiu(9ü" - r ) = sinis => ^ = IohMahh .■I = aiii V’M, B = coBVií ros(Av “ Aj/). t’ = - « (3.2Ülb)
miatt K7^]Btgé^ kÜTÜkrlLnd. . síitl funnban ax rgyik t!k!iik,
H« A= + > C*. akkTtr MUtáhan kW
■ B: Har — W)°,ii (3.19Gb) ÜKScnigKránrlDdiámákntvli!- tia valfiinelyik pöiiis n kw gömbi kőrb(!n fckraik.
3. Ivh nsM A *■kis gömbi ktir A(A4,^>i)ft<ö(A/f,i^fl)|iumjji köjsötti s fvh(™ji a3.106. ábrafffit'nnt Híi —C^, ts egyik ijóIib «em ffkszik n ktKgömlii k<irb«i, akkor n inradián a kis gwnbi kürt
egy rriatési pnntbati érinti, nuiplynek föidl tíjíi Hvsftirsfiíge ifiy-j — ^Pvj = VV •
íiy, —= 3ÖÖ"’ = + MÍu^r n»tt7te ra = fisinr ŐssjsrffijíKcsből njiTlictá:
(x«ní — i.xy>?T TTÜ ____ 1. Fogalor s Etíysi k, bá miadcu mnidüüt
í = amrnici!OR-----j-j------ — . (3.1ttí)
■mritiriiaysíiÖR alnt.t metsz. Á körök (a = 9(l“) í» n müridünok (tt = 0") telwt s(iccinlií(
■ Uar - W , nkkur a kh) gömtii kOrbíIl ortottrűmn W , És »(3.197), (3.1!)0b) aHftzrfi'l!t5Í«<’íiMl kövo^- Inxudrúinák.
k<’üik. liogy s = fi. 2. A loxodráma egyenlete A 3.1ÜU. AbrAn i^gy rt iHirAnyiwnti;il. n Q(A, >fi) ponton És n hozzá.
4. Otiránys^sög A 3.1U7. ábra ifiMtiiit iw (juntuu úliuctidiiitudrtWuMfu:t- i.vígtelHnül kózeü'’ P(A -r ííA, \?+ d^) ponton átmunfi loxodrrtmti láthat*. A ÁQCP detékínsíigíl güml>
kingnttibi kiirt. nu^rfili^gnMin AviortiKltómaanrih útiráu^yúiügÉiv (3.191Í nln[rj&t[ f*nu;AII: hSromaaögcl. .vdifftireuciAliti trifcnrtei" miíitt, slkhArotnimnipnok tnkiiitbntjiik, E^rt fennáll:
UBV>^ao«V>Mi>in(Aj) - I fícasifidX
(3.1<hiní
Rini(jji/-MinvJ.^í'osí'
Figyeitíuih« vfv«, liogjr« ImtmlrúmAnat át koJl munnie m A
xtidróuiftcgyculpm kapjuk: '‘ l n t g ( 4 V . a ) ISI.

l kf. IKlUtOtí aiUWíufi. U

u*fl " f = •-;* «* femrci \idó nwnsWJijKintja {3.202b) abipjáu:

Ha A spcóálÍHin a luxodrütnúuiA MH)gyCTilít«vrl v»Jó » «g(« * + ^ ) t.¥U“

A* = A^ + tg o-ln — ) ------ wn.
A'-Afi = tgolalg[45* + | ) ~ («»# £ »•}.
MpRjegyaés; Ag kktimftáiui (3.20T) turténltPt A (3.2«i) (würfaegá^ -ip«iAj»in a* ngymlitóv,.! való ft(Ae, IT) o ir t r a íj^ n IriRíáailtlMÓ:

ik köriHí srfikrf* van a < i^ k (3.1SS) SMtimi vi

Ui — kK>^ a srfiewép kOT«Ert fe a mrrict^
EKilnt — iqniáHKUi is!cimi>totikii» mAflim a pAltmik kSíf oumutHtnnh (3.110. ábra). Aa
pmitíHi átmenő, a ötáánysi«%il biKocfrAmáiiAk a A = At- inCTirfiáimal wJó wgtcknsiok l',(Ar,vSí J
(í, e Z) mrtH&pontjá™ (3.202h)

„ e l,. (M S . I

fU A » taijdrAuának « i cgr^tóvrf vaI6 ft;(AB.ir) ni<>tarf>|)«lllia, aUnr « kíplrt egys»-ríi»dik:

i ^ ) - "
4. G«pd>felBletí görbék metMéspontjal
1. Két ortodróma metaéspontjai U«jmick « t4>kimmnnmIiAniA
^ m' f WtodnkoaggT,-

(3.203b) (3.20aa) t«V’s ,~ .(A s -A s ,) = te * » . (3.2S9»i)

cno lai*
kibl«»höl»évEl éiaK n ko«jiui«ÍŰBev<tovJcit> vnteaftaliiu ^ kapjuk:
Bn4«tÍndt)tMUaa»(.6il] (3J03h) Í.I
kL<Miinith»M fia. (32«2I.) ^ilnpjÁn A„. (x a o ,
Krötelftó képlet: A 3.109. ábra iwmnt n <? = A P = 5 aBJdrajiiimH««éKPkiala- tgv-x. .ÜDAr, - tg vs.au As,
goUs»««I* (3.204JI) jnóMcifojntAiikupjuk, omcUyd«£ l Ivhiasí (3.2Wb) tó*eJítökí-pktó«-jwUldi:
tóüelítö 1 A (3.210) rgyralrt. földnyáliowattaíMipk -ISO* < A < IIWPírto-lmr*™ tárton . ink«A5,.A5,
a (3J2U9a} (nmcfiigeí^ből adódnak:
= -KtgitgíX, - As.)] {•'=1.2 ). {3^11)
A. S „ % ttw ^ p o ito k átdloia iwntok. v«ey« rgymástel a valA tn k «*é«d

2, Két tejcpdrómainetsa&ponUni LotvonitlckiiiU-M.kjxodrftm«kríy™lftöwl

ÍV:.(Ab..0*).m. /^(Ae,,0*).ésútiránywösüktt,.UI. o, (o, ^ qj). A*S(A.,.¥>j) m

4. Űtirinyariig A* A { X ^ , #« B(Xn,<fitt) l««u.u,iü.aa A(A^, punton fa«/ egy.‘iiUu5™I wló As-AB,=tEQt -lBtg(45'’ + y ) ( aijÉflfl' ), (3.212a)
nietHafapontciii Atniwirt l<woc!rtm« o út;ú-6uyi.*5gB (3.2Ű21.) & (3.202c) «t«pjAu:
As - Ae, = tgoi latg (45" + y ) • ^ {aa / SW'). (3.212b)

tg(45- + ! ^ l
_isn»- A*-« kiküswbölvo fey»ir«*. kifcjcívfi Rgy végtftfcn «nk m

t«(.
 Aj, laldrujzi bawKiteAfiile vx.-nri( (3.212*^biiv>dAhehelj«th»Wvcli«lödii.>k;
k, a" = c iicvtaiznk k í olywi wktwt, luuclynek I»
-'j^ = A E , + t E a . l u t * ( - i 5 * + ! ^ ) ~ (v e i). (3.214) rf jut a vchturt egy i-Kyit#(p«»kt<*t fst <tt nhinolnt ír
IJM'kkAlítt m SIuAs vui as^ÖBi-k (3.188) Si (3.216)
=.Bnyi«l-
3.5. Vektoráig® bra és analitikus geometria
3.5.1. Vektoralgebra
rlisiilkotsuik. itvrt
3.5.1.1. A vektor definíciója, számolási szabályok (3.2171
éiq = ^ é í = (5^ = 0.
1. Skalárok és vektorok awil fmnin
(3.218)
ölUírfI84..2]Íá*269.rfil.).
!d lutuknt * wmny WPjtPkrt. Jtmehrrknck a jíUnaiífeéhMí egy nt£tniátn. itiiqr nWm
“ rorilk: Ppkiáhr wtfi.

ik cxybp (3.112. Ábra), llwnknr a

bivj»fc.AaJlfp
2. Poláris és (událúiwktorok d) A kolliiwáii ikígy kn«*HT5y™**»<'L
A i»Mni nebon.^ tuMnAuiUMlte l< e) A komptiinJ

luiísaúlimk (3.111. Abrs). MMtrauitikai táisv’atw Azamisift^

3. Ahsaolíit érték térbeli irin>-
AíSv«gyawktor,iniiitt-sifJÍl»a«tó|“ i i i » 'T y f l ' „
Itt |S! «4*Í«í.í( írtá. >aaAy »
>0®
k W t .v!j» ««* . n■ a i^ S a , a 3 S = ía S , (a + S )i = tig + 9 h. o l S + b ] = a S + ith . (asida)
Ak ». b. c......d wktornk (dod««kk>i) V)üó liiuAiUbnibiíMcióia it
k = o a 4 á h + - + íd (3.219b)
i-ckiot.
8. Vektorok lineáiú kombinációi _
a) Tiibb i , b , S vektor ö s s ^ c fus«i f - .ÍF v r k t w .^ ly a*«*írtt vdoai«káltaialkotott
tSröttvoniíUt kítóíjíi (3.113^ ábra). K « wiklor. .40 = SimÁD = h (3 .ll3.h ábra) « »
AC = e Vftktoi, üDH-b' a> ABCD pnnO«-k>et»iim>aAl)6ját k6p««ti. KH vektor

á' + b = b4.á. {at-fa) + c = á + (G + Cj, |»---bl<|á|+|b|. (3J B»)

Axci
b) Kél vektor a - b kai6ilbség« frifogliatö tnitii aa 5 íü n -b vektor ömíiípRt!. űgyhogy-
S - b = a+í - f i ) = d (3.220b)
K3,113.b ábrán Uthiitft Atió. Két v«kt.Ol haI<UlMt(^t>l^k It^futilcxwvlili tiJnjOnUHnetÜ:

6. Szabad, kötött és eisyenea aientén ctltulhiitó vektorok

S -S = Ö (miUvukUítl. |á-b| 2 [á i- (b l, (3.a20c)
Saniad vaktor it tukidiiliítABnit, vnityíwnlmadiU írtíJtftt fa irányát m-m vúltiKitfltjji tintR, l)ii ftnitutisllvn] ik felbontássá
[járluüuuiiowmügy toljuk c l biigy k<!Kilflpqutj«» tír tttjafiaesöiioBtjábu konll. Ha ngy vrktiw t.uliyiimt- Bimiely a vektor egy'írtelJuSf'ii ColbotitlinlA liAioíii iilyíin vt'ktor i>w?-osíiTO..wm!!lTk píidnu ikliA-
üágaiegjr ni<-gh«tAr(Wntt kf^ídíijioiitliM külfíilnfik, iötóU wdtíorról iKSwrlriuk. Egífcnra mmUtti rÜníkttlá ttim mf^Adott, nem komptaiiárifsü. V, W vnlcturrnl (3.114.0,b ábrák):
vekWr T!)»k niuin nii.'iitíu UiltlnlA (<1. aia«1ybcti ftkiedk. a = ua + 35 + -r«.
182 3. Cwmriirin é* niiafifitiBi gmuietna 183

Est aa IríianiW axéit danyŰR. meri uis a 'y . o * skHliimk ejsy vektor kontnwnrwjM kwidi
W . oW.]. Ha e, = r, ^ = j , ^ = k.« (3-227«.l.) Inn>[.-t(rk n (3.223«.r) kípb^kÍH- m™n
borok (3-2191.) Alakú liiwári» komÍ*ínári6jirii, v»t«mint kit w kw (3.225A.b) « ki
érvínyHek a (3.224) 5f»arfiie8Í*kkd niialAK fcuinpüUfiiwrgyHjlrtík:
Jfc' = no‘ + d t* + -.- + íJ '.
** = aa"+fl4* + - -^ t f< í.

Ai o Ű , 3 V í» t w «
„elyrkp* kegy sí [Lkollí«rÍrij.lLvYckU»
segíteéBCwI«i,
á ^o u- f /f v
ab^relxnhntdk (3.11-t.c^d ábrák).
10. Vektor kaonttnáUti
1, Dei^ksiögű koordináták (ZM 1) sa-iuü hirmdy ÁB ^
űt>'«n vrktcxok ŰKsarjtfit*. nniflynk [Mrlutumiueik a koanliiiÁtArig
laivak
S= = « ,^ + * uA, (3-22S«.)
J» o,, o, & a, »lmUtok « lí ll+tor dt'ríh,:^ ioonÜndtái a* éí, £ fe ^ BK>*«vnkt«ok ^tiü
OuOáintoll kDonimáUcTntkwtbMj. E *t. kűvriirOTfenjpmis í®r4rtiA írni:
S=!ű,.a,.«=t (3J2m) A »i*»*to rá ''
fantAjáiuiki E£ vpktoi á" = éKektorra wwtt vrtükítM^.
avt*torVi4ía«tóiiÍK
« . = i á “ = | S J «»í,
dstUlV RKU«al<iUahol VT>z £ á” Imötti
«(3-2191.)*. Az átidctaniakeii? b vektv inentáii ven iiáiiytán;
u r k W n ii^
fc,= «a ,-r< í4 , + ... + íil, .
t, = o « , + rfíV + ••• + <(<(,, «o = a V , rfiol ö ' ^ l j (b í. (Sjaoh)
*. = o o , + rfí., f ... + írf,.
n aí ií w jf., i-tcnseljBk meutóii vi*t
SpfldiUCH1Ilk«tV)>kb)I
£= á ±b
3.5.1.2. Skaláris szorzat és vektoriális szorzat
£«Rxegciirkö>kOlön^iirfKAiirk koor.1iiiátáija fcnuiU]:
c, = o, ± 4 ,. cj, = rt, ± 6 ,, e , * a , ±(i=. (3.220h) 1. SkalárU szorzás KM v«jrt«r. a A. b iilaililrM sxorsatát m
A* poirt fWyvrktor/uuik dc^teSgil ko.»di á - £ ^ a b « ( a b ) = (S.6) = |á| |6|co#v>, (3.231)
nátói™l:
képlet defiiiiáJja, ahol jj aa áfa b által braárt raÖR,« kö*ö» k«!.lfipontr.i v«natk. Htva (3.116. ábra).
rt = r , r, = if, r, = *; r = x Í '+ » i + iC , (3.226) A skniArfe szorzat értéke skftlAr.
2. A2 affin koordináták » (lcrék)«!nf^ kooráinAIAk áltaUuosft&aii «»>• liárotn Iíi.««íínmii iriK8.it- 2. A vektoriális szorzás Kt a mflvclct, timoly két vektor, ff Ai 6 nritornííti . Ere<I-
Icn. nem kompIiUiAriM. nmr twin HxtikN^gkAfip agyiná«lr» metOIegcH ei,^,e:i alAPVPktnrböl All.) raiid- menye egy ft-rafa b-r«*mcrölfíKrai c vektor, amrlyn; a>! ff. 6. ? vektorok jnbbiend scrt alkotnak (3.117.
n»rn>hámm« > . » > . (.gyfltthnlAvnl, ,did » {<Mindraekef.« világért mwüSEnhndí kiti!vfikn.-k TplHitt. ábra). FeHéve. hogy a három vektor kiiz<lapoiilját efy kcwiw po»t>Mv hdycxtak, ' r&llfetm.htiHZ
A (3.223a,b) ÍM«s«fji|(Bé»>kki^t <utnl%uUkloti «<)A(iik;
£ fa b Által kifeszitBtt aikia fa egyfittül c itóiiyAlm ufeíve *« S vektort« b vektor irányába átvivő legjö-
í = « ' g , + « » % + «* ii, (3.227*) vagy á = {o ‘ , o*.<í’ } . (3.227b) viclnhb forgatás az Anumitató járáH&val me|[R|ty('/AMoltoa. El>l»ili ai oKtbca az a. b. c Viktorok irá-
 3.5. VKkUrmIsfhrt m n»afit.h» 1S5

DyftiiMtotyMi. tniiitajubltk^ lifivtilyk-, ni ré koiíptó ujj^. Iraiciitóámmíik A 1. vng>'w « V u f T S P ^ m

njuitóíítíkí>.
sxb=sab!=c 13.232*1)
= |o>|.mert¥> = 0.

|í| = lg|]b[*mí7. 3.5.1.3. Tőb b s sorzási kapcsolatok

(3.23210
1. KéUacTBs mraat
T.(úiol ^ B iáó.6 /UuJ braáníMÖg. A é w
Azaxi bxel J iwíirf CTtókri-gy i\j, b-vd í» f-
S x ( b x c ) = b ( a c )- e ia 6 ). (3.241)
3. VegTesseanat
t3.233) Ax (á X b )c vegyes sdtiiiX éttéite otyim nkulór, luuely a három ynktoi »í-
« (^ p < x d t iv .t « á . b íi. C F
mpedig Mgatív. A wgjM *w>reataál .1 rttójíil & « kOTTOt clhaKytiató:
5 x b = -(b x 5 ), (3.2W)
c) Ariatórralvaíóewír (Sx b )c = S b c = 6 c a = cá6 = -á c b = - b í c = - £ b a .
ííí«fi) = (í,S)b. (J.23S»)
al Sx6) = (« « )x S . (3-2331.) is hit a qor « b js f ál'
« krtsüOTW0«IArfe witofüfc
á{bc)? !(fibig. (3W<») á(b x e ) = 0. (3.zai
axlbx6)^(»xb)xc. (3.236b)
3. TSbfasSi&iaao
e) A dbztributfv tulajdonság fn
( i « 6)te X 3) - (fi«) (fid) - (be) (a d ). ÍS.2U)
á(b + e ) = áb + « c . (3.237«)
ae á f á£
a x ( g + f ) = g x £ + axe. (123710 b) ab c c f g . £c b f bg (3.245)
f) Két%«ktororto| a (f±b l> ik k «A lle M .I« ce e f e í
»b==0. lub uFin •?g)t3iUía nulhnpjEtarF
4. Szorzatokra vanatkoirii képletek derÍ!k.is5gű koordinitSkbaii
Ilit az a . b . c VEkun^ koonkiiáUii
(3.239) Í = b = {!.,. 6,.‘. h f (3.2«í)
<iezoncatoka >kövctki:x5 bipku-JiU!! «tílntíü«^iiik ki:
áá = ií‘ = «*. Jc á x n = Ó. (3.M0)
ab = « ^ , + o A + “ A . (3.247)
i) Vektorok lineárá ioniiblnAciáit
2. Vektoriáliasao™t:fix S = ( f l ^ . - « A ) » + ( « A - » A ) j + ( « A - « » M £
■ A: (3 í+ 5 b - 2 e )(í - 2 fi - 4 € ) = 3«=-*-!>b«-2cS-(«b-ll)b=" + 4c6-12áe-2Űbe+8c» Tiki
Í3.248)
= 3i® - lllb’ + S e*- áh - ic fe
S:St:r
■ B: (3í + S b - 2 e )x ( a - 2 b - 4 t l = 3 » x á + 5 f i j í a - 3 E x á - 6 5 x 6 - l 0 f i x b
II, 0,4,
+ 4 cx fi-t3 fix c -a 0 b x é ‘+ 8 c x e *n -5 B x fi+ 2 ffx c -6 a x S + l)-4 S x e -1 2 S x € -2 (lb x é + 0 3. Vegyes szorzat: S b S = K h, b, . (3.249)
= -n íx C -1 0 a x c > 2 4 fíx g * u 6 x a + lU c x » + 2 «x b . c. c, c.
j)Skal Ik KHolynn nMiirt, ARWlynok é c t ^ » kpm 5. Ssonatokra vonatkosA képb>t«k affin koQ
.r«om v*)t«tlk.K«vt 1. Metrikus együtthatók és redprok alapve] t H<i«í e,. 6 , wwbwOTben ÍMneijilkk^
Efar a ss { bj.iij,« ,} wktor fcnnipojw'nmi ii< vektor, a b afün koordinMAit, yng]rj» m
brai.i«kbenkrifönbiHijl «rt«k>>knt vah«tnck fel. (3.350)
 . Vi:l!torttlgr.lint i í nnaiitihu gwmetrin 187

fclIxHtUKdnt. ,.kk»r ohhm. horar kinsáuiftluiionilc

áb = o‘4 'é ,«, + isMintíiia
r k
gtcsJáriii sxnnatot v»fyla
+ (<.>i ’ + f ) é-, ^ + ( « ’ fr-*+ í?) ^ ^ + ( « ’ k’ + « ’ i^)« , e. m )

« I
j
0 0 r j
HWHVÖk
k
á X b = ( «’ éj X g. + X e. + («>4* - <t*k‘ ) é, K ^ , (3.252«)
j 0 1 0 í ű k -j
k 0 0 1 -k 0 r
f, * § , = ^ * e , = te K ^ = Ö (3.2531.) j

«t).a k j -r n
U*ldM»b
91, = é lé ). t e = % ^ . Jín = Ö l^-
9a =Ci«fi = Ő**! • 9*1 = = «ii= ^ e != í| ft (3.2Wt

é ' = / 7 (^ x é ,). - f?{e, X e,) . =í7(e, X ? :). (12rrfaí

D.FrksfflKfi koordiintík cwtóii (3J5«) • (3.247) képktiM tnrgy il.
TCktor. meWMXe, . éj. írndnwniKvoiMUawóhároni mr^wí*» A (3.256) « »d 5 g g ís miacHJik
I (láxl 261. oW.). Ax Utóbbi (htanM hoRy« t » lj« « * « 8 h d j^ «ak
[3,2Mb) qSyüpiloBtiH^iniid le. CRSeescnerzni koÜ imtllim. « Uchati ki-üart (egyKUV altd és ccvsgei 6jt1l)
^jixpUiiKkzaniiit.
;ttkMS>>hi m fcibB kv^, Ti-hikl
fcJ^>l<l«k róvklelib íráituirUjÁLiSSoleAlj^ >ix ai = *,a »6 - + + s ,^ ' t}
+ 3to o V +fl»a*i* + íto«**".
4. A KcktoriáUs sroraat koonliiiSUa d fiilU U n A (3.252a) öszriuggés
e ' c*
á x 6 = c ,^ ^ a * «»
y Í» ^
S:
=5i[ía-t* - + (a*6' - «■ t« }e “ + {« ' fr=- „»6‘)é*I ■
é-“ DwpJoftóBŰ k™nlmtóák rsrtMj (3.25«)« (3;>48) kfplrtlw m«gy *1.
él 0
« ~1}
c' é' áUselUlUttoa A (3.252a) ümsefü^ lOApjánkapjuk:
(1
“ ö fi « ' a" 0^
aSc = é ,^ e j M i-* b»
e' f'
% 0
SÍ -1 }
^ (3,259) tt (3.249) képlcl-l^i- ra«gy ftt.
3.5.1.4, itoregyenletel
iKaffiti kiifl
riálÍBes-tei. A 3.13., 3.14. téblájtatokból A 3.IS. táblázat az egyícKirfl vt Ma Mi ö« U' £, b, c ismert vpktoKjkat
jelent, Xaker««tt vdrtür, iKmwt «!uilAmk/b.í ,y,~z ft'kerpwtt skálák.’ '
S, = f . é s = j, ü. = k «N.v. torok. H (3.2Wn)
3.5.1.5. Vektor kovariáns és kontravaríáne koordinátái
ffii = fto = HM = U öfi = Í«1 = = 0. SÍ - i = 1 mrírrikuBegyütt,hatók, v»lwniii(. hk {;í.2riSb)
1, Definíciók Ak e ,. g j, ^ (ünpvfktorok Által ln{^|Ehfttlir(>i!Ott íejxdireprheii ngy a voktorBiOi au
(:í .2,W<:) - í'e i + u“ ^i + ű>ej = a'‘ e „, [3.2GO)
gl _ g'í ^ j ,
n
= k »ít:lj)ít)k rtUpvfiktürok,
TtíhAt tt rwiwtk rtl(il»vf!ku>ri)k ilMJneayiiWtn’k kourdinátareiKt
kifHjiw,vp, dPK'ksKiiKil krtf.i'truiAtók Hst'tén qk niiipvektor-mn.lHzcr
vn^ si Alt, n viiktur ioníraiiunrfrw jbonJtnáWitiak Ls navtazíik, Ek-
I R*é' .S*, é'* Blnpv«kt,un)k nwiinti, vímots ay g ,, g_j, ^
 tuutíliiíkui jfüOTnrtriu

ahol 3"“ = ^ e - ut nirtrikiH* pgyüttltírtók. Utói

if totiwrrtSmt vektor, a , b , P, d ifnm'rt wkfejmlt i^vütthstökkiüa
t . y . z istarrftlpfl sloUAít>k. Q, ^ , 7 Mmert Kkulámk
gu gi3 Siti
gxisusu
1. X t a = b >í = b - á 93i9Ti9a
2. (ix = á i =- krpírt kaiirsoliíiőaie. *huí -4“ » tK-vmiítK-n AllA drUTmúiiiísiuik
ríBD Hitátutk és. nsikipáiiAk C6r l« !^ l Mt eU.
A l egjwilM tiaiáríoatiftn; ttnniiiKin] í vpktort. wiwlyn- ta egyw>- H» M a wktOT kWFtm™íiáusfcu<.rcliüHtAkkal, .-Vb vcktui V»!wal kiíVJi
1« tcIjemU tjgj-aiíjiWiól a pontból mériink fcL «kkor a vCgíKmiok Akkor dralódBHmrziauk
r fy ta .ivektc«TA nwratBetakiMihriytskwlndí d. A (3)
a b = a ‘ ti + a*i(3-t-tt*ii. = o"t„,(3,2<>7) i* b*«atökqí| fc", (3.268)
A
. íxásfi (6 la ) 3.5. L.6. A vektoralgebra ge»iiietriai alkalmazásai
A aae. tábIáa»tbMi a w^tDralRrii - ■ p_ Tnrólthi, «
. pl. * íJk is Jií egy»w» vrictnrtsyenletét.»

{ifx a = b (ͱ B )

(.IrtAsrfsíJ b«(iti«4lAkbaii)

altot 5. b. fax a. b. c wlctunú rifed 1»G. oki.), ,\3t a vpktiw h(KKals%>

dbc _ a'dc ábd
7, d = ra + j(rb+ IC
c ^^5bc Ai á » b lektorok áJuUkjíe-
8. d = jf fi X g) da : de 5={£xb|
-y {ex iT ) + .-(ax b) riSIrtf 1 1 =\/lSS:|
á b f* abc ab c
Az á. b. c vditon>k Al-
K = ]fflbc[ V - hl I I I ]
ütliuiöhuikfeff^n^Duií |líÍHllnj<l don tprfo^tíi
{ZZiaJ. 11. kötí^). .A*á wlrtoro,, oj.u, 1
(3.3611 Ax a és b vcktfinik kráintti áb u,t,+ a,A,+ 0.6.
á = « ,é '+ r t ií^ + «a «=* = <•« ö‘‘ .
Dprftowflgn kno«iiii*t Hm n vrfttornk fcuwiriiim koordmátái űn!Rcsyí^“ ':í‘ kMtlTHVMriAiw ^ + llj + (I; + ítjf -t- 6

2. KoordííiátikelaftUftfaa skaláris-izoniato
nrdmátijB Kifft-ulö n vdrttimiik í » n koordinAtnuírj uetriája
űi = á é ,, o ii= a ^ . Oí = áea- ‘ (3.20Z) 3.5.2.I. Alapvető fogalmak és képletek, síkbeli koordinátarendszerek
Ai á vpkt£>r hAmiffly koiiü-JivBrito* küi.nibiUájn t*KyriiIŐ a vektor fe a mcefelclö rwiprok alj^jvcktf,!
1. Síkbeli koordináták és irikbelt koordinátarendnzer^
skniin« lennuitAvit]:
A sík tiArmfilj’ P pouljtumk iielvwrtAt trtie(fllfg«t faiítriUliAtJU‘(>fitkfier-«gltjié(iévf(l |p!fh « ílnü. A pont
d>=ac ' , a ^ ^ á o ^ o» = « ő '. (3.2KI) h«ly!H.‘tót meghaiánKÓ ssa'uiailmt ktíoitlliiAtAknitk ncvntKÜk. Lcgtíibíiraör ívderékiKÖgi'i farordiníitákftt
Dtiíknzögfl knorriinittíi mem n (3.2H2) f » « (3.2G3) képlet mceegyraik egymAssal;
« . = á í, «„ = á j, « , = ák. ía,aw) 1. Derék5;:ögfi koorditiáták Ejo' P pont <l(TAk«tí)g(l koi pontunk két t*gyműsr« nj
d Két vi;ktj)rakHl»rt8S7ín™tnnnk kontra- rasegtíti n kooj-^hmitatrngdyi-k^M mért. mnghfttArraDtt előjdJlerrílAtott; én
3. SkalárísazorzatclBállítAnokoordinétíikw
varitoikDürtlmAliikwigítftftBí^wJ Vfllfi nlSAUlt.íisát n (:1256) képlet taitahmmii. Kovt míjíitarAnyb!uimpgaUt)ttUivo1iiAgiii(3.11S.fihra). AknoniinA ' ‘
iimcRÍek-lŰkí‘[í!üt: /id(OTr«íísjí!í'fc:zií(í;w7iíjifii;tknpvpwíik. A vfííwmtnikiMn’diuAOi' „ , , , . ,
KtokfetisJMi níiíiiEiisűtÍFiijrljfiKrk niívwriik. n tragclyt pmüg, nmoly töhlinyirc hk ff-tmiiptij,
ab = v-‘ ^u,.6a. imtindiatmgrlyjUík. Esiekena Ictii'íl.vrkrn rö(r/.ttjfik n pozitív irányt, még]jwÜk nmíkM-riot úgy, lioKV hv:
19Q 3, a«mttna
í-tengelypH johbrm a* [f-tmgi'lyrai pertig faifclé routaawn. Ekkor « P poai koonlinátAi a««irint tM«siU-
vokvngynogatfvftk, vntúktnmnlyikrÉitcujTÜyTccsák (3.119. ábra). A^j;.ilLv)ceoniiiMtái
aPp
aípoat nfcszraua^níík, ill. OírfmÁtó^iuikneveaiiik, A/"(u,*) írásmód Egy a
iráaiDDdcEy at __________
aabsadsiaájiiraitordinA-
tájúpvtitut jelöl, négy í í b i m ^ . az I., n„ in. & IV. riktwíy«ln-
txmtják fel (3.119.a,b ábr«k)

P()(,vl
- D + X
I n in IV
in
» «) b)
AB. A (3.2TOa,b) naidanliez twtorii

“-(S í'»;) •^'e)-KÍ)“ ö = ‘’"0-

h p^nson iUMFnfi, irtayftott»
n:D<k»T v B««brtj.lk. A poUna^pautív, b. m b í* a pol
jáiáBával cOentétM iiAnyhM töntaifc;
k; d bn-
dlnikniA mctbcn n i S ^ .
3. Görb«vDDalúlu>ordii>iUimt luUAn»nwg<ialkka

= a, s ír = &]. A EÖHicTOiudú Jraordiiúliikt^

tőrűiiViimitrikiK körök « piAvMl kiMŰ6 Z . . í k '

3. Á t t ^ derékszögű kx>oriliii«tákr61potárkf)ordiiiÍtáki'a és viaiont a kőtelke kcp-

fetíkstBÍbifg^J tebet »égrebiijUiii, b* H t«roU. hogy « b>.>nlmÁUrPi«te!rr tead^«rtiacsHpcli».
á s poiártciMiely cgylieetik (3.124. ábra):
z : i = r((í:)aKv: ff = r(v>) ninV3 ( - 3 r < í< ir . />>0), (3.271«)

«rctg- + )T.
imagí, hiiJ'>0.
p = V ^ + 3fí, (3.271b) \MX = t)rss> Q , (3J71C)
it7/C!rínt vAltnxtuLk luog;
1. AkoordlDitatefigelyekpArbu fal 6uttünAtasaaÍDWsaiU {3.122, Jiu* = Oísjr<Oi
ábra).
- ' nynnkor
“ ■ wi ciltoll# élítti *, y koordinAtAlo-B, az eltolás uttoi x\ ^
iuitilto!íi»el(5tti*,vt«
koordinátíxrendötírO'ke'^apoctjíii»k«rftgil» . . . . II, 6k™rrfÍtiAtAiriif('.i.n- , Ua» = y = 0.

(3.3eüii) jr '= s - - a , ií' = V“ 6. (a.2ei)t>] 3. Két pont közőttj távolság

^B74iSS0!(3,m.ábra>.Ily«iik.r Had«rfkszagűko<,ixlmAt4kl«w.niüg»,lwi«k*t,x,i.lP, (3.125. ábra),.Jd«,r
(3.2TOn)
c' = xco«v> + y'>t«^, lí' = -JMnv! + í(t08V’ . (3.27U1)) d = \ / (x ,- i,)" + (9 s -y ,)*. Í3-2™)
192 .<■ nnimeína AJ, Vt^iíonűgtlím ét analitikia ga>mi;ln« 193

hi. pedig o (ín, VS|) <i* <«»'r t) H rt (3.136. ábra), Hkkm * inértani kiraqjo. is f(mnÁll:

coe ( A r-vii).
C TSntegJcSrfppont .. t) koonÜDAUi
A* mi ( í = 1.2......n) tfimeBa A/.

a frW w w, amely ssBrint egy

(3.Z76.t> okUUrány.^ Ugtali^trA) k keU m
bfjsy » n«-smnm.k. tíífUUp™ ki trlj«,Hiiiu (3J7&:).
^ P pont (3,127jí ábra) koQiiIiuilUUt 3.129. ábra.

fi. Itirfiletek
B» ^^uuuik « P, ft (xj.jb) fe ft (ji.*,) «ú » i k (3.U8.
ik ki. A / r lr » ^ já n i A = t miatt Í>pi«k: ábra), akkor a tcnilel

, =íl± ^ . 1 9i 1
T = i U » l = ^[>^1 ( » - » ) + »• »(» - ít l) ^ x,(jr, - 9t)\

*ü-e^;^-pvrl »vtigy M9U. nkkír a (3J!73)i^.iutl] képinek srig^wgén'l A < 0 tvetni ulyaii (KUUai Im- - sH'i let) + Uj - .ísXitt + » ) + líi - »i)Uö + sn)i -
7 ^ «x otótrt wá^yban tóvfiJrfl «= tj« Aí™='*i*l, v»gyi* «
7 ^ wabSEon kfvűl Myccb-dik «L K. P a 7 ^ suübvíw» bd»l UlálhMá. I>c1m>
lS .k .M c eü l^ u n k .b w
a )A = 0 .1ui
u ií jíiíj ] (3.278)
P = A. ■
b )* = o c , !i« P = P íf a Uiifa]
c).A = - t , ha P M e «t;ynia v^eltü lAwJi puttlja. v^yi* ha P e Ha « K » vam«k » P, (í. ,y . ). f i . P- (*«!--) «kk<.r
táfnloá^
' ........................
fiái^úk. A X fiMk
* DtüirtM n 3.137.b
-'37.bábran,
ábra nmUija.
T" = 5 - i i ) (FI + Sí) + (ri - Tj) (ja + Ihl + — + (x. “ í i ) III. +Jft)l ._ t3.27Ül
■ AxT»«P[Kiatr«.nindTtt)Pí n PiPiwJ
H«. a caltawítBzáinoMaa* ór*mut*tijSrt^ rUrntítw rorsMránrnJi fetel jber. )ií3Jí77í is (3.279)
kC'pká poCTv tcröfelrt ad. GUmfcr^JÍ üsrtHpn a iPrTltrt npgfltfv,
k 7. Gfirbe^jBDlete
A* í, S( korudiuátákra vonatkozó nmá^b P(r. jrJ = 0 -^gyraUrtnPk nwgfrlí!) pgy görlK. amPlyi.uk
a g5ihP Itónmíy p pontjAuak koorrllnát^rn aa Bgyenlrt w)j«stü, ra ' '
A 1 wiinim Ilont, Minc!l}-n<^ koordinátAira M qDwlrt tdjftrill, a görWa Itplypífcwük el. B iNjntok b
i«rrlflni Arísnek ia n«veraűk. Ha aí P(j-, p) = 0 rgyi-nlrt a stk v al« pontjára anro IdjcsÜl.
akkor nem tarUjak bosszáwwmilym wtói görbr: ilynukor kéysctr» jprWrfl besaélfluk.
; P, M
■ A AlgebraigSrbfB r*. + i^ + l =0 .
■ Bl>aas»randEOs^;a^ B = b (1 - r » - e b /) ,

V Ha F{T,y)rmÜnom, iutt.niondjok, hogy F (i,y ) = 0 (líjfcfcrai jnrMt a<l :npg, ré apolioomítAsstAmála

jírte raiMijtfiitík upTOsKuk (lásd M. old.). Ha ninrat olynii F{:r.s) poliiiom, amrflyel a görbe egycnkte
F(j:. If) = 0 ttUkm kuidiató, ijfírbfy/í\ b£«tó!fitik.
i») más konrdlnátanmilHuirnkbrxi k azialAg mt'xioD klii!t tAi^yolni. A b
3.127, Ahra. RKOiibna, bi msRl. acni uioudiink, cnnk
3.5.2.2. Egyenes
ik nPWKítik Hswikníín két. x é» fl - 1

ietr tdHÖfokú tineáns «gy<:idct.

184 3. Gtumeirut

A x*B y + C ^ » . {3.28Ü)
A ^ ti oictén (3.130. ábra) «z i<gy<*nc uc x-taigüllyel. 5 = 0 ffirtén «s jm-jigellyd.
C = 0 rartín p«digfl» qjyeaw Mnicof tt á. AptítWP2Ítetójrlí-tCd

7. Az egyenes polár ! (3 .l3 « .ib ra) HnajkiliiMiakazegyrnistáJloórt

(X281I távubáBpitajMMuEitölin ■vábU » p(4»(tctM!:d.y #9 a poliBtbM ra
»k««ÖRark rgyHiKSie bnonfaitt WK] liskraiAt)aű«a.<ikk.)r
ypoKÍtívirii^TOlaárbe(3.131.áto»).Ak*tékii*«|!yf- (3 ^ )
■áj* mi«. Es, akmcssk » tangcnii. ox • 'X ^ a Wytrtrtia
(Segp>^ kilnahÖtAeHHe kbet.
3. Adott pontoD étiD 2. P o n t á e a n ^ t
ínieíe Az adott P, ponton Atm™. «tmt iriliiy*
ffi (3.132. ábra) ««yni]rt« . HESSEnonnálaUkbol ügy
hagy (3-2)fö) btd oldalába tiehrlyotbsRjak aa adón pon'i
9 - y , = t ( * - : r , ) , >Aol k = tg i (3-382)
<f=3r|OEci + in ffiiia-p. [3JS8)
Ha és a k^oidiiiátaraidiiiH-r b^lópontja a»<«yrDn kSlönlmid ohb »ril>U,cOai-

Bv4 C ^

Xiaz.

poulja adott (3.133. ábra), akhmr a* tgycant r^vnlete

!>- gi J- - J-i

e ^ ralete Hb « i^aíores a to ^ ^ k b S I ■* a. ül 6 njtakasít t.moekpUotdaniazcsyrt

metBKi ki, ídiul ax w Urliiiit4!ll>j* ki‘11wimi, (vkfcnr sít cgypolrt (3.134. ábra): jÍiJ- + fliy + Ci = 0 , .4ir+ fliy + Cj = 0
(3.284) ^vannak Tn^gpáv^ akkor
r - ^ T = i-
B, C. Cl .4i
B j<h C tA ,
y í »
X,
\ P ,K .y .)
'Pitxi-yo ^2 ő l

ras Uj
k . 3. Sugársor H»kÉt Lnt!(ty Imruuidik.
.i^x+B^y + C i - 0 (3.29(Js)
3.133. Ábra. 3.134. Abnu 3.13.x átirív (Jgyfinlrtű pgj-íínes halmi 6.t (3.137. ábra), akkor tnütmiil a k0votkw.iI
6. A i egyensB egyenletének normál alakja (vngy HBSSE-/rit; normAíatok) Hív au itgyíínöi tóvol* Ai Si Cl
■ - =0. (3.290h)
ságft a kootdi»Síar(ín<ii!»«il' ktwlöiJotitjatölp, iuvfil>lui aa j-teugely ra » koordinátatmdüMít kcsulCiJorit-
jShW HZ bomAtott normáliíi AltaJ he*Art a (3.135. ábra), ahol B > 0 «. 0 < « < 3*-.
akkor a msSSE-Kkrnürmi-Oalftk a kövrtk<»d: A*
jrixBu + jm in o-ji = 0. (3.2851 (A )í + iíijí + í7t) + A ( j4ij*+ flay -i- Cj) = 0 (-oo < A < -t-oo) {3.29ÜC)
 3.5. Vritlpm^i.^tmfaaFMtobwflMMrfnM 197

aliikw baíhaUS. Ekkor n hör « n Un

A (3.29(k} (iKjnnhrt .«T AÍJn, lto) Urtójú MUgáisirt .fclimál. H» «s etó kit ogyrtin, fí = v''T>*+"’ - 9 . (;1.2ÍM«Í
xiimiilHliikbiHi v u riioíWivn, ükkor » A = ±1 v»l»izUsBal» két rgyenwiiltd SríArt iwörcíí
w j[fg^cu-itk»{ijuk (3.138. ábra)

3.133. ábTA.

4. Két egj-enes ezöse

Aí={ H3.139. Ábrán táüunök. linw
jtix + 1),V + Cl = 0 f* J3iif-f-Ci- 0 (3.29U)
áhaláow übiUuu van iiktwr fcmuUl
t3.2-Jíl))
x = J(i + J ío K t, y = »i + R « n f ,
:« « puáuv Í-Wigely kfiíSUi < » e (3.142. ábra).

A t, ## t, tr
(3.2D1-)

^ - í- t (3.29Ig>

EütJtníl a kíptPtiíkti/H «it ogyilt mÍBUŰR traiwlS ^ roípfisr « (mmiitAió jAriwvtJ ed-
Iratíte? irAnjftan tfirtbilk.
P árhu^mm »WCTM»rbr (3.140^ ábra) fmiMl ~ = t, =*^í.
(3. i « . b ábra) uVnH -Íi-íj + S.Bs = 0, «ww = -1/Jt,. - 2/íAi«e((í - W iK / í = ^ (3J9C»)
3.S.2.3. Kor RII Vhii /»n ItOTÁtmegy Hki>nT(}inAi:nrnKWhnK»pia)tjáii (3.144.
1. A körei ábra), okkor Aücgyptilrttt kswtkrás <>gj«:wr1I alakot lilti:
i Hn « kfii küaí‘t^ ítíjíi n
mrstk (3.141.a A1 A köt p = 2Rfxm<p- (3.25Wh)
+ (3.292a) ■i. Köt érintője fi (a-asfii) egyimlírtH k«r AÍ(/(hW,) íjontbcli WaUíjít (Iwu! 3.t45. ábra) aa
HB»Jc6«ípp(int ftC(í(i,iío) iwtillmn holyt-vJasltk i:l 3.141.b ábra), akkor Mdgyetilot = (SJMD
( i ~ n f i - ( p - y o f = fí'^. (3.3ÍI21.) pgyt*nli*t frjA le.
3.5.2.4. Ellipszis
iíx= + 2i^y + Lj,” + 2jir + 2iiu + / = 0 1. Aj5 empezis alkotóelemeii A 3.146, ébrftn XS *= 2a (i nnnytmaoly, Í?P = 26 » kb^r»g<il,j,
1, hfl 6 = Ute u =. t!. Ebben .'íctbeíi A. B, C, D h cms^mraté. Fu Fi <^íAhmf<k « k0AApi.tmttrtI miwikít olrialoti r = Wvífaágrii,
<>1= r/« < I a rtKwrribwRírrMtrtíTii* Hp = tt/iííp.mr.wif!í«r. wtgyÍB<® ftWoíBxmát;akL^gdly^
(3.233b) |iárbiuíam(»^i mjzok hik fíti
 S.S. VtHortügElmmaniiiititusgtonwtrv,

3.150-Abi».

(SaiSttf I = a «»í, s - is in í, (3.2981,) 0 M t*i.»)írá itó ip «d

étu^u m odikiou.
ik tulajdooságu, eUipszis deftníciója Ax « (3J05)

A i4 ,e.ilL C .D «»ÍQ q m(3.14®. ábra) = Jífl = ^ = í». ill. A - = /ífl = y -

ct«nilete(3.1S0.ábr«)

r= *o *. {3.30Ga)
b) B Ő M C) M B N elHpsítefflefct:
üHick (3.14T, ábra). A* rüij, V) pcxftjíÍRi famál] « d ü p ^
Jmrfsra (lásd 20Ü. ol.L): T«»í,. = « i « n * » ' - x s . (UOfc)
n rj
5T=Í='- 9. EUipszis >éskeraiete AxrJtipioak«ti4.i?
cHakqsf Elk,v) iui«>d&i4 n«mdj«eUiptikiM inícgrál (lásd
5. EUipszű átmérffinek t u ^ ü k fiwlmt nliűn^.am dyrl átmennek M 456. old.) segitsé^^iri,
Í8Hmdynkrt»kö*íiTpontW™(3.148.*hra).Az.....................................
Emiélfueva >z riJipszis kenlleM* (Ifed míg 4TO. old.) a« E(«) = E (e. | ) mÁsodfejü teljes dliptiki*.
iölt'irtnytínywiöiÍTP
int.cerállida»aiíth>itiidtki.aholc = v/S^^/a aniunMikiwWHwitriciUBÍs^ (aterifletiMgywl-
= (3.3UI) rtszÉr^):
Fitt két koujiigált Almíií hotwv.fiBáfta2nj fei 2t,, tovAbbá «z átmórfík fisn nagytetifjcly kwsötli hngymoiö-
girk ti (a ff, íüio! k = - tg o ftt ít* = tg jí, íikkor írvíjjycs AFOlXöíilcm töeíe h ki3vrtkiriíAnJakt»ai: t = 4aí:{e)=2jw
(«iii sin (ot + ^) = o i, tij 4 hí = n’ + 6*, (3.302)
6. Ellipezis érintője A?. ■•IlipHKÍB A f t t i ) pontboa tnrtozó énntüiját ax

+ = (3.303)
Bgyenlrt íiia lo. Az dliiM!tÍK luirinftJiKit f« ÉrmMíjo (3.149. ibra) a fókutsokM «k M érintó»i iiontU
VBíetö vu-zénrtiBtmk bclBŰ, iU. kűU iiitÖ8ta«k s*osfel«ss5je. Aa A t -\-3a+C = 0 ^ n * s ™ cUip«iüni«k özeUtdl^
Hlckor éiiiiUSJc, lui tnljiMÜl ux
j4 V + f f V - C » = « (3.304) i *s ir [l,S (ii+ i) - >/S] ; L SS '
 S.S. V<ktoml!jrh«A,o»«litikwi9'^

■ fU Cl ^ 1.5 fe, 6 = 1. akkui (3.307c) n 7iÜ. viiumt n mMud^jií telja. Fllintit egyenlet iija le. A hipeiboU. » n i^ríiltöjii (3.163. ábra) n il«z,W *rÍBi»ápratl«
(Iá*d 444. dd.) tnrtÍQÖ toiUixtUw « 7.SWértékel «di«. m. kfiha HXÜHÓickwögfelwffK- A »At + ^ 9 - C = 0rgyeiw*akkorérintó.
knteljis3]i«
3.5.2.S. Hiperbola
. 4 V - t f> 4 » - C " = 0.
1. Atap«a-boUaIkot6*l«nei A 3 .I51 .áb rfn < lfi= 3a v ^
n valót lontptly; A, B ^ 0 a l(ő»íiiit«it; F\ffF^H V V n
/dtiHSfi. amdjTlt n valá* teagtSgm a kiarppoot Tnindkét otda-
Un e > a ttoídsAgtn lH.ly«(k«liick eU CD =
a ortn trn^% p =* 4 ? / u .........................
^ rúkurami át A mfaW

_. -----------------AhipnlK>l«nsyrnb-lrtti.Fm<í.
htakhau, aso* egyliraé X-traiRely bt ntite ttstfiplj ifCihi, Wi-

5 = t, {:i.3Ü)(«) í = a d i l K = fc (3.30W.)

------------------------- ,J „206.
nMUilkasdniiN-litl
3. f fip < ^ la &kttt«iiiak tuUjd(m»ásai. « hiperbola definici6> A hipcrfcd* i«üt«k j e i = ± t g í = ± 6 / -.A * »
aod^k két r í^ U it poKttól (föknsatól) orfrt lávobágátiat kilISnlMége így kututUni.
■la értek. Az r, - r, * 3o iiibO<kiuMgi'i pontok «ü efiXik (• 3.151. ábrán « U l oJanlUun), (1313)
r, - r, = 2fl tul»)({oiMágiW(» mAüitkiitn (« 3.151. ábrán a jobl. oMbIíIhb) tjutrtuuik. E l A « d ^ .
-Ai aadniptotáli nliiiirHwla «»• A/ poinUin wtt ííiiiUSjívd rgy ötl - Aipwfc
r, = ± ( w - « ) , r, = ± {rj- + « ) , n - r , = ±2n, (3,309) . 1 T , ™l™=á (3.1M. ábta). As .V friiitÁi (Kmt« Mntöd<«ab<i
k*pH*k'*öl «ámíU«rt6k Ír, aImI « frW rjőjd « oUali. «L» fífijel » jof>l. ukUi ágra As £dnl5& « kit »BÍai]rtoU közötti TÓT, hírnnwwSg tw«l.-tí' mioHrai M *iti»
_____ Í3J14)
tiOFJfCi»nt-

7. K o iq U ^ hiperbolák (3.155. ábra) cgjmktc

fetiri lütM^bolii B3.155. á

^m>k, lovábbÁ oxiisyik lüt>ci-bobi vnlóft famjiL-lyea loáMknnk k£i>wt.<» t«]srly«. m

eiliplyiakwlS rHjNcnoMík (luM^bVal^AW^^ (i.ff) ponljiu frnnáll » hii.rabcíi«

J, </,
6. Hiperbola érintaje A Lliwi
xst m ,
 3.3.

It (3.isa.ábra) nbipctb«Ukaái^k«Hkti«»»i>hnf«*«ttvvi^^^^ 3.5.2.6. Parabola

amrlyok Uawnnpk i to l f9 a kÓsi:-|n>««t öiei. A hiperbnln k irö]iyU»)n»3Íil ó .« kcii A 3.159. ábrán w
-■- *tw -írty«
' - .uvnws ■• ......... nHJiiik.lu.JtJt'=»>MAk 1. Apafi
hipwbuii* k' irtn>téi.y^jn FíipambJafóhuot, Himty a kooi
famjugiitt öímérti niiiuküyik* m nijotl hippfhohi imgy a vrle b
•ábra). Kft k A» A W n
nldafcnp/atávobáRW
Tv ]k\ < o/tt-
Í/0- A*
A í igjr
to- K t'ipLKPTOoun. a™lt
ket-tfe^hüit. minur » ?w !wm»fc-uwf:iw»'«iivni-'» u*
Ihír » I hf«w!ÖHÍ^™| íb. a puniAo/o
l.imntjA (ríni. Ha két konjuj^t átioéró luMwa 2<tt «<•26t. t»vnblMmátin^%
fa «™tó. tengely kő«dtiií hro«ii«öeRk
„ _ a 0 < a akkoc friuúil
(3.317)
9. Hiperbola g3rbaieti kSrének sugara A ») tae9rbnfc<ikür>t>«ar- IfléMkiutTmálalakja
(3J2I)
<3.3Itbi) H lásd . 20C. oklakn. iL^^yű paialmla (3.160.
&bra) egyenktc:
flluil H« fiiiit/M Iioot rarónewa kfi<í5»ti raög. ^
(3.151. ábra) í = oj* + tir+ e. (3J22a)

= « i, = P = ^ (X318b) (3322>)

IQ. Területek a (3,157. ábra) Haa > O.aUawa pMabdafdüllrt. h «« < 0, «kk»t alulrtl uyiMt. A
* ) AAfJV
b
XíMA- = - “i In (^ + I ) = J T f ^
b) O A M G ktom:
lu ^ . auieijfek egj- TDgzítrtt
rö^'trtt pouttóL a GsJnitat^ön^ löfsalfaitlt-gyvucaiUn. a t-eaínctamitóLegyniiS
(3.159. ábra). Itt. ^ a (W ^ue^l bKsttiuütákbw Hirt tnvábin képletokW a
ToMac = — + - ^ ^ — ■
K íJIÜ m bág,ráií= 0<S.
J7r = . UA= j - + £.
11. Hiperbolaív A hiperbola kH .4, # ponlía kojrótti ítAasjuat nroi li------- --- ---- ----------
mint a p*mbolAaía. baiwm raak «gy E{k, rofamlfajü nctn tcljrs dlijítikiis ÍHtíKrAl (Uwl « Ü (Jd-I flbol57Fap«
s c g íW e ^ biuniiJöiui lU «Ui}iMjs ívboBQiihoz (^ad liO. okl.^ 4. A parabola átínérőmek
12. A « egyeaísoldató hfperboUkat *zomb a = t hnssráKágú tengdydi í?Ifemiik. wJiAt ábra). Mmdm ŰmAtf felisá a v^a>o«rtj(J«w twtíwó Mt it (3.161. ábra).
lla a biuok iráiTténycsÚjf! k. akkor at 4tmái« egycjikt^
(3.320a)
(3.324)
M M . tora), akkor «x ..gyciifet akövelteő:

2 (Xo.yo) fl. Parabola érintője (3,162. ábra) A [mfnholti jW{io , Jh) pni íü tw-toííl érintő egycidete
3.159,41)01. 3.160. fthm. yWi=?(T + ía ). (3,325)
 i.C™U«i«görbfkJjÉ(|-i>
J ^ tt t Btögpk A pu
ÍAtAírtíkc A Bftrh,. alakja
A#ü EiltpwiK aj A •S < f l • « l ö i mtí».
TO=?JP=*T(i; 7 ^ = p, 13.326)
Egy s = Jtj 4- 4 ifgyciilctű iftfpiiw h panthnlAiuk a í> 0
CeutiálisgSrhAi jtö A = 0 'Kf* kíjiWftoi** «»•'“ ponttal
p = 2Wr. (3.327)
Aj * ü HiprrboU
6. A]Minibofaigart>ai«tikarém!ksusBra«J í <0
A= 0
í, (a.162. ábra), álUlábnn

(3.32811)
w O rtó c^ tl-u il^ J iK
/Í = J>. (3.328Ü)
7. i:WrŰfctek a parabolában (3.163, ábra)
a) Af 0;V porabolaaielM;

Ib«AF = | r « , v « (ft?:VAf*p»na«I«-p« (3JÍ2fln)

b) D M A parabolűdoin:

13.329b)
8. Apa.

13.330H)

{3.33U>*} A. j «■ 5 a (3.331b) alatt d

*fftfclWíg
Ki™ny - ÉrtAdtn- kf»dlt5lffii fiaiijáll
2. M A sodi«»dfieP^m ''«riA m tti n

(3.331b)
3.S.2.7. Másodrendű görbék (kúpszeletek)
mranyiséRek. A koordinátiireíidswT forRut«a« mitii 1.TOck Birgiunnidnak, vagyi* ha «gy koaniioAta-
1. A máaodrendil görbék iStalános c^gyenlele A iíúixmí trmisüfumiááé után a görtw cjsycol^e
itt* + 26r» + <3,» + 2«1* 4 2f!, + / = 0 «V * + W + + fc'i,' 4 r = 0 (3.331c)
lÜAkd. nkkor a A. j, S niimnyiaéspkct hx Aj kotiHtAni

MeKjegyséB: A (3.331a) rigntnH ogyiitthatAi ih>ui AzouoHak az egym f>pecin]iitkíit»zHnti!k pAnuiiMts
Me&je^séB! H» kí-l wQUhatA (o fcványiéi, .•) = 0,«kkoraszmBiéB09kooKÜii*l«lraö«*íbrmA<:i6k
A V + 2di + 2«í + / = I) egyenlet t a l y - yaf ® 2p(a- - x »). »z ax* + 2rf*+ 2ei,* + / = 0 t^ymíct
»* (* - Tof = 2p ( » - wo) alakot v «« i M,
elliliszis kelutkraik attól frifgSiai, hogy a Rik a kúpnak kS, (így w\|íy nulla jtlkolőjAviil páriiiciamua. Ha
a mctKs««k fttcegy a kúp <s.Atsá,u nkkor « « ( » í *úp«BÍ«ícjt áUtmk tíS, wi«:ly.;kii: A = ü. Hengerré
v^ajidá híj>. smdynek .^if.tsa a víat<Jwit.c!ii vnn, kit j.íuUujHUtKWugycMtrs uUódüt. A
ki'HJSWilrtpk BlakjAt, n 3.17. és 3.18. tftblfiísat tiinl.rti tó,
 S.S. Vr.tU,nd!ifhmf*m

3.18. U t jW . Mftsodrendfl gőrWik ígyetilctci. P«rabnlihiH görbék (í = 0) Btli fe.süíolp» ftlpararo^w w e ««c.!n trk ití«. Ilonkor &jióliw ai
el. a iKiláttcnfiely pedig » fókusjitól a kÖWTfcbbi nnStspoiit fel* irtayiil. A hi|«arlxij*ii41«
A^bc&l»itja
ffmk«s egyik ág3lb)afc.
iyíO
3.5.3. A tér analitikus geometriája
E«ycDcspár: párbiunmofl <^«ii«ck bn - a/ > 0. 3.5.3.I. Alapvető tudnivalók, térbeli koordinAtarendszerek
krttóaegyeawhíi íí»-a / ^ 0 .
___________kcpg.fit«-a eo-enesek - n/ < 0.

amelyitek fa S»f IcmmlmAtAjAt *z 5tetUL<^iiiáfii.iii(:gkülöiit>6><fa<ttlnk>^ b. k

líodrásA tonntinotoriuliirTKbrt. AUjon tgy irmliara' pL iu
■“ » + ^ =ö « “ e ,.^ Ez a rajd^akim r iobbieiHÍ<s
ac-W
m H3.32. áibra irjcá ki; vz oMalak ottani a,i.c jelölését a>

nuisxSkvg.
Q s íS g gcl.^ I g a -----
sműrfajelearlfijíJdTOl
pilcntTtes kell hogy lrg>vti

Aí + / = 0 egyért
szöggd.ahd tga = - T i

eiloitéta kvil liogy legyen.

nck kc[Mt'Us ttŐrlKt reM mPR.

mirUni hulyr (3.104. ábra), amelynlraÉl ogy rögzített F podtlól.« fóhuatAl. í«

cililiw.iíi. («! e = 1fisrthnn purabnU. az p > 1 cactbMi pedig hipra-Holíi MÍ6dik.
5. A görbe meghatárojíása öt poptjából Öt dőirt ivoutou i!gy itt ouik i-kv
iuá»c>drt!jiíHi s6rt«! hiil»d ál. Ha a. pontok Jtmül bámm egy Pgyeiieneu fckiiilik.
» * {i- j - ^ t ^ t - j,*- i - j - *-)»ftiiA««k mi!«fcWfciitörtciiik.B!ib
« vektorok felcserélése «z óniiuutató jAríWiVBl incRCicywani. vagyiit «* (i — ifc— j - i. fc - > - i -
fc,J i t ^ j ) sémioBk m..-BfcM6on vitetheti d.
lutioíhatAfodfebe.
mdíípontjárn tnkrmv^ hdremiswrt kapiiiik {lásd 209. old.).
íf, í Wlnátfttc>getyrkkdJobbrend«^-r (3.165.aábra).
et JWJf, t, 0 koOTdiniffttfingelyokkcl balreudaacr (3.165.b ábra).
 i. Vgte.raljBfc.n gartTtctna

■ D: CftUkia W o«rí].W l m > ImM ét. II; ly pnnt Myiatiít a iKintou nlmrai(3 iutrom bonrrfinátafe-
S^.Ü,«,jühbwad«wrrt topjuk.
l»«ngCT- á a grö>Í>kuoKtn»iák.
5. Hen^icooidiii&tfik (3A67.ábr«):

. jv P pont 2-kiMinliiiátÁjs.

(tuKkooniiaátaslkti>I vdó^nu^haUratoltclájrlldcUátuU
:«k»t>nlu»b.wwd«k.
■k« a iki^kmmgü kmiHínAtük kóiütti ÜUnciK-Ur a kiiv
(LM a 3.ai. láhláaatotj:
X= te »(f, í = ii (3J31a)
irtemöd Ml jrfcnri. boer P b>
s = r.A l(«mliiiátíkrlfijrf<.an« . téno<ilc»lt<U(3-186. ha J>0. (3..T31b)
ábra) ragg. Amdyh™ a P twot tnHlható (3.1B. t*b|4-
3.I66. 1URM. M ltel (3J171rt>Un.

3.iy. UltUut KnotiUttÁtákd^s:

Tituyokad r n ín w V VT \T1 \TII
T * _ _
-
+ + _ _ +
y + + - + + - -
: + + + ■i- - - - -

á , x 4 = s., s , ^ s , = é , ,
érvttuvffi > f>khká-<uah^ ( IAmI 183. old.). A yanm kóplA vgymAsh

B«Lsodi^dcrtk»w.SflkouKlin*U«Tmrf^^ (S.lOS.bábra) ftimáU

e. Gönibkw>nl»iátákv>igyt£i-b«lipolArkoordÍDáták;
S ,x c, = - e t. é , x é i = - é ., é t * « c = -e ,. I3.3SJI.) . lUifhdyvckwrrhttsiaúiHÍsa,
lyvSai^ .^ ^
d Em-s^x^pIrrMiraésöWSI böv<^th«»k.
Sl {3.l65.b ftbra).
• 112
- a:-WDgply ésF hH yw ktorköxntti «»«. tmlmniirt
jr-UíngpIy és «z f hclywjrtor x. y-oikm vett. vrtfilete kíwitti ^ oigőg.
MeHcgyaarik, hogy miiiHkrt rartbni
I. i^flíkr* vett vrtfflcle felé
é i x ^ = ? ,x e , = & x & = o. roiitni. A 0 < r < oó, O < í> < ír. ~ r < ^ < ir/n 6sé™J-.ttr«riíidci, pontja

lUr = koDiilMWolie«n-< gümbíik.

dinitateiiBply tílnJ kifciaftrtt üflcknl. A liArom i = (1. j, = 0, í = 0 WrdinátafrliÜrt AUáí<.uidiiiurl«i<^H tengelye a i-tcnEcly. vatemiut
teret nyolc t£my»l™(U« bontja (3.166. ábra), A kooirfinSUvonalak oÍy«n görbék, wnclyuk iiBaitíu . ft í-tengelyM kiindtlW y) = kotatiUu. fcl»Ikok,
C9JÜCS*egyik ko.>rd«Mlt., váliu/ik. pt. dcrífe«6Ra knordiimtBrtndíBcrtmi« k™r<UiiAtHt«i8.Vkkdp»r- A k(KiTdi))átAV«inia»k c fdülRtek utcil»ií6<vou«l»L
hllMRiM^nmik. A kouEdlu&UifciaietckflRyinfet» koonibiA1«vo<»U«kh»nDictmik. A pímttkmdúiáták És » dotékxzÖsiT koordináta kö»ítü Atni«ii«itt> a köv«tk<«d képletek a^lgálnak
10koordináták .'Jinakdü, h»háram.t«tnn<H«g<iiif<>IÜi<4ekljGlim [lÁwimég« 3.20. táblázatot);
(wrHRlígy v«n mffgmlvn, liogy it tír niUidru pimljiUl n búi j- = rsinifc<»v». y = r8iniíáiiíp, r = rf<»i>, (3.335a)
aiO S. Geometfia S.S. VfMoT«lg^imé,M^itiku.a^f»ctna 211

akkor
(3.3»».)
í :j ' + a, j = j,' + k. i = i' + c; ^ = * - a . #' = » - * , *' = í - c - (3-»7)
vwl kiitKMÜltbaii t^tattvOaiaXé^ J™d ( 3 ^ e ) alatt. A n ^ hrfjw.1 AU i-na lí-vid • Ifo ^ tá s a H* « öj U ^ j « k irá n y b *m .««ít» 3.21. táblázat
2. A l
3.20. tAblá»t (W/!mge«>>« fWAwHstl. i^asa-b> (^mhbioriliiiátiik m
£At otjclsijilk {3,171. ibra), «kkar frnnAU
X = I , * '+ W + Í32'. y = ii,X + ra,9 + !»»*,
»E4k«6ei1 koordinAtÁk G«iibkim>HiiwtiUt j/' = f,r + m3l, + n ii,
# = m iy + W + m ji'-
X p n»v i = » , y + n,!,'+ 13.33&.) i' = l*r + »i3S + »*J (3.33S.)
e«in^ A(3.33& )«
S a dctfOTunánsát .TkSvetfcraöképWJt ndj&k tucg:
I rexBi)
r/ hh b It h Is i
f rsiní D = ( ra, mx m, I , (3.338c) . (3J38d)
ATctg^ V i»l fij na / Bi nj n »l
V
* : rtn rf 3.21.tábiá»tA2Ír>
V^r^ + y» + í* r Ojtiugriy
í Icngdy
i? i’
v»
t. 1* la
» IM| m. lUl
>»*

3.170. áh™.
2. Térbeli irtoy
Térbeli irányt egy f » ej :i«sdi9i.oM.).ji
íníngbunnieizok, vnsylH a jcllmncBcVI iiAiqr bi a poKÍtív bMnlniát«tigis.Rlyi>k közö
.s»a (3.169. «bra):
1= COBO. msscosia, n = ai»T, í + n » * + « * = l .
Két,aa /i. fW|, n, «#/j, ma, Tij irtovkoirainiiBiKikliiü niegadöUirány kSsiötHsfilaög ki
kfiíökíplcttBl törtóolirt;
coser a l,íj + m)T7ii + tutij . (3.33ŰH)
Km irány i^m/uirti akkor iiiorAirgüti, hn
i|Í3 + mim3 + Hi«j = 0. (3.33(ic)
3. Del hArom; BuLERíŰtal be\-«a*!trtt ™ög«-sitBÍK<-!vcl (3.171. Ábra),
1. Párhuísmos eltolás ik ÉS y, 1/*, í* ftz újak. tovAbl.A a,h.CM a) A (3 r.H(dctóí s^g a í-tatsgBly ébb í'-toagcly irány» kÜKÜtUsssfiffi drtékt it ü < tf < ír tartó-
úi kootdinAí^entksw kewtópot,tj<«i ti koordiniltatendsíwliwn (3.170. ébr«), mAnyha«.ik.
ai2 S. Om,»e*ru ■T.i. Vria»refa^tn»rf»«n

» ítns A iKiüiUv j--trnErJy. viOnmirt nz ji',$'-ítaL OA ffi N í«y pontból álló rendsier
A d Mtfig pwútfv írtíjyAi íitty vAlwtxtjiik n«?8, hogy » i-teiep!y. a í'-t«agdy #» OA Alul alkoUitt ül P { i. K. i ) . Pl (J-,,s,. ta (tj.ib. ts) TORTU
i™ yh*nn« (Ktal. líű. ol.l.) iiányílA^. ujsyHuoly*., mint« koonlmáUtengdyctó. A ,■ ft/ (3.173. Ábra), rogy ^ aild»Mi fekhcdk. A
I» iJcwitív ^-iráDy rá « í Ü/l 0 < > í< 2 í. ■ - I 1»-JK] í - t (
■Ti Jíl ii 1
í « -3 1
™ rt=C|. (W*-=C!,i - i j y-lf> í - í a
Sü^ 1
ánd - *1,. MOlí = #1, (3.330a)
kí-ptettel khA kMEámíiwü. aliontwn rwik jikkor itaiiiinh praitiv V' «tUUb4. Iw ■ P P t, P P 3, P P j w*-
t.^ n i«»ir tn y it«m iw w -g ^ 4 W n l m * ^ (liiwl ISa.oW-j. ElkuhríSwrtl-®
I] = 1 ^ - ct«rti, mi = * j n + r,rj»j, n, ü.^Vértpk adódik.
(3J39b) A pcHrt A l d o H ' a k k i > t r<!kBÚkCKT>ikl«n. u^i}«<r>I n
j 1, I Ij
Rpvnnwk rgy idniArt. Muety n ke f i =0 M tíu L (X34Ű1

■ B: A x a - {«i,a 3,ai( vrktor Ui

■ C; V
S = # = iál^o » VJ= |a*l, TO«t V = 0 .
4. Két pont távoLsAga
KA pont, P, ftt Pj ( r t . ij) ( 3 .m . tóra) távofcáen

(3.34(tal /
lí = - -Ti)* + (íí - líi)* + (i* - *ll* ■

(3.340h)

Aaou P(T,ii.r)poiitln iy • Pf (-*1. Ifi, *1) 21) tó

.feilllrixn Iinlyndsütlik d. A (3.347) egty<3ilcU'l a MQlct if
^ m Hang^rfelnlet egyenlete OLyiin hr «i 154. old.), laiifllyiick alkotói i»«-
(3J41)
lniTamMHk 3X J--tm{p>UyH. nem taitalnuccr-brardiiUUikt:
taitnlnuii F();. i) » fl. UiCPanigy az.ui hais<^i1t.v
or&l^bw Vsttjo. a kövutWzd képtctdc luOA. nji 4- m ji J| -t- Aja wk egjTOli^é. arorlyufaif'k aílatíA na lil. i-U:ii(pdly«l
..................................................................
|iArluiMmamk, liwu tartataasamfc s- Ul..**
traznk meg: (3.342»)
n+m t+ A ’ kooTdinAtót: = 0. ill. P(x.v) = 0. A» F (í. í) = 0 Egymikft a hengcrfelfilrt & aa x , s ^
+ írLiaj Sj *■Aia -Étiijaic.
iija le. IHn luKa vannak a ha«KViMi)I<-t MJk»tAÍiMk ir«iiyknraÍDiis!»i y«gf valiuuSym
(3.342Í,) {3 .m o vdilkardiQnw í, m, ri.itirjuiyi»cgjt.‘k, okkor mt rigruulrt. aliJcja
n+ m I-fA ■
A krwr<imái«i FítiT - - dk) = 0, 13.348)
ii+aj m +yt ^ _ 2. egyénlete, v ^ m olyan feliUHit. nmdy «Ey Híradóit, nx£-M(kI>au &-Jcv5, x =
= «» = — . (3.343) /(T) «8yBaIctaSÖrWforHaliUval jön IMtü (3.174. Ábra), Altalia««%bau
Egy n MtátDÚm. tfiimiífl JuiysRl (Kintitól AU6 fe (3.349)

Rfit OK I-f^l n-ig tcrjRdff i <<rí.»k(!kri? i:krByt!iii.-W.i. murfyek wlott göriiÉw* így oiá*ik kt

(3.3«) Olyan ikdltori

1S6. okL), F(:r._ ff. í) = 0 aWcú, ahol P a ktxiiribi^
8, Térgörbe egyenl«t« 4. Három ponton 4tmen6 aik egs'eiüete Hm « hiUruin pont P, (xi.tfi.í)). (xa.ya.2í) és
Tér^rtót hámra ft(3;i,lti,^).akkBr
x ~ í , ir-jri r - í j
í = íi(0 . í^ r t íO , (3.3501
i. A ( iraraoiétcr minden értékének, «mciyui-Jc cgyJ-Urát I
Ift-S i S S -51 =l>. (3-33e»)
mtí«t tiiUíjdfluitjini. a g^btt egy DM?({luaür«sott
pontja. JM -»i * » - « !
A tÉTBÖriifikji*Kím>*<íwk «sy mA»ik luötiwetr kft b) vektoros írásmódban: (r - n ) (f j - P,) - F.) = 0* {3.356b)
f i(í,tf,r) = 0, F i(í,v ,t) = 0 {3.331) 5.
A P,Két ponton
{t „ !h ,2.J, fttniend.zt)
egypontokonítraeoí
egyenessel párhuzamos sík )egyenlete
6 . « R(i-m.« in
ü. Aw>k a pontok, amviyoi luluillcn i<gy(ii-
lcU!t b d^tik. U ^ h M AlkatDiOc, n plnW meUífe™nAÍa. 'i>b<isül.«a. A nwllrtt
uiinAai a)kDor (3J57a)
F ,+ A f, = 0
alakú egymlrt iiiyiUl ftjülrteL m1, tuudy Atmi-gy n b) ™ktw™ fr^anódban; ( r - f,) (fj - F,) R = 0. (3J571.)
aí bdyett«ntetjiat.
6. Adott ponton átmenő, két egyenesael párhioamos sik egyenlete
3.S.3.2. T é rb e li egyenes és sík ilcRi (li,mi,m) fa ftiyi.ro*.
j - - r i !f- # i : - i i
fi m, «, (3.338a)
ti mi ni
1. Asíká] ( f - f , ) R i R i = 0- (13581.)
>)kDordii>d A r ^ B u - h C í* D ^ O , {3.353a) 7. Adott ponton átmeaő, adott egyel
rN + D = 0. (3J&3b) Haapírat (ii.ifi.ii), azefijraíra úAnyvi
a) koordinátás írásmódban: .4{í -r ,)-.- B ( » - y , ) + C ( s - s,) = 0. (3.339«)
aI«J«íSM.Ö.C7)v. ik.’ EwkU<irwy-
b) vektorosírásmádbaD: ( f - F , ) I Í = 0. (3J30h)
8. Ponttávolsá^LsiktAI Bdie!yett«sftw« M{a.b.c)poulmottlmAtáitiii i*(3J54 a )
■ íú
J-COGO + VCOsá+IOOBT—p = 0

Q ^ C ^ 0. a Ktk twhiuuűutix MX í^hiL^T^ « S=acix.a + b a »0 + C «s ,S -p . (3.360b)

2. A »fk egyenletűnek Ues>i«-»leiioriiii]a]a]qa Ha A/ és • kooHiiüt«en<W kwdfiprartj* * kÖBnlKafi oldakin frkmák. Akai í > 0. cUct>kt»ű
a) Iroordinátáa IriatnAdban: t a » a + yooi,CI + i a »7 - ji = 0, (3.354a)
b) vektoros friomAdbaa: f l í " - p = 0. (3.35lh) 6 sík egyenl«te Egy m A it + Bty + Ctz + Di = 0, úi.
A ír-¥ B jy + CjZ + D i^ O i«yailctlcl jcllcnizítt KÍkok m
ahol a .Ik nomiálh o«yrfg«*U» i «• p II mk távotaApi a
HESSE^ftfc nonn^ak it (3.353») OU
i: Aiz + B,# + C ,í + D, + A{Ajx + öíjf + C jí + D,) = 0. (3.36U)
[3.354c) b) vfiktoros irásmAdban; ¥JÍ, + D, + A(FrÍ, -i- Di) » 0. (3.361l>)
nommló tcnycxSvi'l vnló Rxorxnn fitJAn &I1cl6; (mt>A Miráu >i előjelét D fi IPkkril vn- Itt A val« panunéter. tehát a (3.361a) 6> (3.3611i) <<(tyeti)etek Rgy üikaerriget (rnek le. A 3.176.
ábra aaíkscrcgesetÁt hálomsíkkal micmtMtftu Ha « (3.361a) (3.361b) egyeulrtheuA végigfut minden
9 Ha<i,t.ca8{kátulii -00 és +0Cközötti értéken, akkor aMroghtó ömim *(kot mBRkapjuk. A A = ±1 választá.«a! a
két eredeti sík közötti szÖKcket friwiíS «ftcok ngycnictít iiyurjűk, fdtéve h.«y «s «reileti rfkok egyenlete
k. w íiii. ta«BPlyini-t.íiw»tek (3.1 T5. ábra), akkor fennáU
normiltdakban volt inegmlva.'
 (Iö«t 31fj. ukL). Ebben bke«rtbn) (J in » ) « nirKyndik rfcwnbit n iiweikJ
Kc)gr dknak niduirócsiik nkiun' vui kMf^ pontjn, ha

A ^ B iC ^ Ih
*- A^B^<hIh

5. Két páriünamrasik távolsága Hnt«y<rölap6ibiM»iiww<iíii d(U«121C.<)U.).to«sM>á

«sikDk<!Ky<>i>!etá
Ar + J3* + C i + Dj = 0 í» .4jt + Ba + C * + Z>í = 0, {3.3M)
akkoratávolsáK
3.m . Aiw*. ÍA - Dli

2. Két és több sík <1térben 3. Tért

1. Tér
t: Ai-4|J-+fl,i-+C|r+0, =: P ^ *

«s ^ = - (3.3Gb)

nj)iifúkabiiifSt + Dl = Ü. f N j ~ Di = Ovt

«i».í iV, = irí,) i , = iKíi .■ (W 6 »f

" * " '= i v r v r '
2. Három rfkm ltja: =
,4»r + fl3tf + C il + í^ = íl( BtjiiuikküütdinAtAlia

í - ^ -
^>k>ujcki>l k'Ud kéwimiltilí, atxit
A, B, r ,
i r = .4íBaC^
.^sftCí,
iű , B,C,| .4i Ift Ct A, Bj D,
A ilh C i M J h Ih
|Di fljC il A tD »C ,
Báron, rik rRv p<nAfa«> tiiftwi h* Ar ji 0. Hft Ar = 0 fe 1^
imujií»?É 0. ükkor « idk.>k iMlrh,K«un.».»k.«y i^gyrawHrl; h* mind™ a
twkAt.

AP,(x,.y,
(3.3M) kW.
«)l« » r d ii
3. M «r ^ e s ^ é g i feltétel: Két hOc ba
(3.3fl8a} (r - r,) X H = ff. [3.368b)
^ i4 j + i?,B, + 0,C, = ll v*gy N iN j= 0 . (3.3C5)
4. NéEV Bík mBtsiáflpontla Hn liéCíi taA\S■>rB^^ + C ji + D»'=d, ^ax + fljií + CjJ f Dí = ti.
A,t+B-M/ + Caz+£)* - 0. A,x + J74»+C<í+1?. = « ™
 S.S. Viitűmlgebm .U atuditŰo^ gt

b )pa in megadva A:«Ar + iIjr + C i + £) = Degynnletii

, = = r ,+ t t. 9 = jh +tn l, i = ít + rt; (3.368c) f - f , + fo . (3.36&Í)
A (3.368«) «16áUítii» * (3.3«>a) r|grcii]«trkbal»)ódik. ha (3.373)

(3.369») Ha .4 + B Jt + Ch = 0. akkor a* .■gy«»-» pArhinauiK* « sŰttaa. Ha íwnkfvöl fl« + CT + B = D. aklmt

. « .-gy™™ han» fcScHák a sikhan.
torwÍrA*mödW R = N ,x N j, (3.369b) intja Azff = t i i + «i, í = A,t + 6i «s
a*!, = ís x + ^ . £ a k a v e tk e s ő k ^ ^ rl
fe h» M x„ th. i. tóiaiokíft tr!j™a (3JG6«).
4. K « ponton átmcnfl egyenes egyenlete A Pt ( t i , j t , íj J, (ía, ft. ^a) iwotnkon 4tmni£qQw-
^ M i- M l
« s (3.179. ábr«) figytnlrtr koordiiu&Us és veJctwaa frásmódbaiu (3 ^ )
" - 'T T t r
a) = (=*J70a) b) ( f - t , ) x ( f - r , ) = Ö. (3.370h) B»--kaM pl«t^eak«
(3J76b)
(Vdrtotök «»>naUrt( U«11S3. oki.).
5. Adott ponton Atinetiö, adott rik«ioer«legEseíEyeneseg>eDleteLegyiai*po»)tPi(.t,,ft,:,). EUenkexfio>Fth(!n BZ«eycncwJc neia luctsxikegymást.
« tKjprai » ^^ = Q^ - f N + O = ÜaWtú (3.180. ábra). £3lkt>r a* 7. Síkok és egyenesek által bexártn6gek
1. Kéte,

a) = *>) f f - ? , ) * N = Ö. (3,í71b) £ r f » = »Z i2 =
Íl mi B, J, m,
4. Pont távokigakootdtBátásabkbaii megadott egyenestől (F - r,) x Rí = 0 í . ( f - 1>) « Ro = Ő rgytai
^M(a,fr.c}rwolrftAvobig^»(3JG^te)llUk^»u! misadott rg¥ewstffl»köwlke*«k#idrtUílií^tb^ ■orfffüfi képlet

^ t t t i- x ilw - í f c - i r O l f + {( > - » , ) n ~ ( g - ; , ) n . f + ; [ r - s i ) ( - ( B - y i ) n f
- = s -

A (3J6&} üliikhwi mrswUt rgyw«wk távoüAga

Ji -.T] ai - » ii - « l
± 1) m,
íi t»i. "i 1 iflj + m,nu + mns = 0 Tm©- R|FÍ| = Q, (3.37»)
/111 ™ , r m, »n 1 J- - r, _ S -ifi _
í + i " ’ ‘ *i* 2. Egyenes és sik«Halbeiárt szög a) Egyenletek;

H» « Kutml&lftbm AilA <t<lermináii« will*. Hld«>r tdjesill annak r fehétrfc, hogy a k « tírrbrü rgyrno.
nusspi^o-niAM.
A t + fl j f + C r + C = 0 .w
6. Sfk M egyenes metaiteponljű megadva, akkor a szSga
1. A* egyene* egyenlete koordinátás alakú fct A x B y + C t + D = 0 ngymlrtil Ktké» » .
A/ + B.n + Cn
(3.380)

= * = í, - n p {3.374al
i» É* «lk j»Arlms!wn.>««^AnHk felustolfi:
«tol
. _ Ari + fl»i t Ct) + D A/ + iím + Cn = 0 v»g árQ = o, (3.381)
(3.374b) c) Merölegeaségi feltétel; EgycL
.4l + i3m + Cn ‘
HaAÍ + Űm + Cn = Ü,ftkkíirn?. egym<» jtórhuíMU a síkkal. Ka <™>nkivül Ar I + Bíf,+ Cl, + D = 0 , A B C
akkor ub ngycnwi hititift fckwiik ii HÍkhati. T = - = - ™gy (3.38a)
3.S.3.3. M ásodrenda felületek, az egyenletek p lakja
1. Centrálw felületek A köw.ikf*a»«m
« njásodttmdií fcWÍ«!H-k íltatew* ísy^í'-tóMl
223. I>1tl.) «dódtii»k nbhiui la «irtbcn. «i
« g y U ^ A küerppunt fi-lrú• r«jtoáUuW óbiinkat. A knordmátati>Dgd>Kk»frjalct
teneplyetfaenfekszraek, Ö^ytoBy • koonliuátuióiBikcKyhcusriraroetriasíkokio.
2. ElUpszoididc A:ta.fr.rf«ib««f<ly«k (3.181. ábra) hi^oiáUtáViaiucrKyFia^

A l5vrtta=>ösp«*Ui« «wfa-krt kOkkiböStetjük iiK s:a)o = 6> *:& H

«i«iíiib) (3.182. ib r»).
b) a = i < e r^unraUt] (3.183. ábn).
c> a = 6 = c gömb. lutM-jyuck tfijctiktc + y' + = o*.
-Jt,í-Rfl(bPÜ. a te c (ateueul^',! dl
ik M^ykönllv»lófbisMjiraBal»Uelá.E^^

jp CRV níyBn a «t íi réJtPTlf

rt. Ennf-l <i>rUUllltiMijÜ » kúp ax
3. Hiperboloidok
1. Egyköpenyű hip
hiperboloid (3.1S4. ábra) A?, o m 6 valós. vaUiniut n e
;ó fcl. «uip)ym^k alkotója « vígtelcuben imiuUwt bipci-
Ü (3.187. ábra) Ha u = 6, nkkoi körkfi|>ut kapunk (líad
^ g - ^ = 1. (A« ^totókról lásd ‘122. old.)
lö6. tJÜ.).
2. Kétkfipeayd hiperboloid (3.1SS. ábra) A r vnlúa öia.b kéiiwta j 5. Parabc
(a.38ű)
Í 4 -Í - ^
. Aí egykiipcuyíl lii|»cri>o- 1. Elliptikus paraboloid (3.188. ábra):

figy <1U c^tftngriyil lUpfirbíilftoak á 2r tfi (3.38Ü)

saArmazUtni, E* utóbbi t^nsfly M <>B
toIób. ly a 2 = x^/a^ paifthnlfliink
4. Kúpok {3.186. ábra) HntioitirKö kt
<!KyctJct: /I m.4íflaKAEh.m™Bk,
^ ^ ,, (3.390)
 ati«(kDM:t)BeU>k iieHLg hipnboiÁk ésegy Ü TTTZ^

6. Felület alkotói » trljso, * WOlctbcoi ffckv«

1. EgyköpenyŰ hiperbobíd (S.IBO. ábra

üt IcMsikoUbM^r^ van; <3

(lasKta)

(3.333b)
- ( í - a — í-
Ahol u Is ■;> Mék.
2. Hiperbolikus p«r>botoid (3.191. Ábra); 3.l9 i.íba .

(3.394) 3 .5 .S .4 . M á so d re n d ű f d a le t e k , á lta lá n o s elm ó le t

se™s; ezek egycnlrtíí » kőwth«i6k:
a ídükt mindoi pontján kW. eRyrr
-y St. d.-» 3,190., 3.191. áhriUKm » kma kősűUrnindeBÜtt ™ k az rgyik VM
1. M áaodn»d€feliiletáU 4dám »f«y«d«t«
Hl + «22B* + oaa*^ + 2o ,2TS + TonüS + 2űj, IJ- + 2a„x + iauS + 2o3,í + a,, = 0 . (3.399)
2. Mi»«|rend»felfitetalaJqéiiakm««éllapít*««fdfilet egyenletéből Másodraidü ftaúlct
• •■ ■ • «3.22. és 3.33. táb­

1. Elliptikus heuger (3.192. Ábra); {3.3!»)

5'^é=*‘ lai A* 1,1 = jdolfeBd lrn«-n
2. Hiperholiku* henger (3.193. ábra)l (3.3D7)
S -^ > ■ lUii a,3
3. Parabolikus henger (3.194. Ábra): i^ = 2p,. (a.398) [3.400^) í= a„

C3.400r)
(3.4«lil)
 vuUAUnniutk. pl. a feln it^ gfiH ciís voluUl'llínioi, tin-n ffjftjuk kfllÖDli&ítetni axuku'>l n tnlajdonsi-
:t.22. tóbtAiüit. A í ?£ 0 tiü»jdotwAgü m&»drmrfrt felQfrtek aWíjft (ceutrAli. feliilntck) pjkt6l, amcjyck tvgórhat« frifiUt-k t^inwrvpl kiqKKoltvtowik. luiulyruck Jil. il
s j> u . r > t )* “ S -i és r [IL'UI Jjimdkcttő > 1) zárt hus»»iságA.
3.6.1. Stkgorbek
A<ü EUipwiiia KétkügxsqKl l^iprbott^
3.6.1.1. Lehetőségek síkgörbék deHniálására
!, Kooniinálás egyenletek SíkfiSitó wuiUtikHBMi « knv
mim.
A>0 Rnrertm <>llyxKio!d
1. Derékszögű koordlnitákbaii:
a) implicit egyenlettel: 0= (3.401)
Í 4 - Í - '
t>) expiicit egyenieUel: y = / ('). Í3.M2)
A= 0 Képxrtn kil|> (vnló«<3iücrin])
c) paisméteres alakban: r = .ríí). S = l»(0- (3.403)
„I ^ fci + ^ " 2. Poi&rina (3.4W)

. n IHBÓUv. A íJnk rrctíboi « í tong

4 (r = s = / {v ? )á n t r b il apocútfv irüiv p iKíipcít«lf!>#iirfi frld

A<0 (elclmr T > Ü)**' A r> 0 (ekknrr<0) ' C:p = ai.-

wnükjnkiUi K r > 0 füíFlni vnlÖHvanjf

fcppiPlBs rUijiükiw, r < 0 rarti ÜkuKé» 7" = 0 esrtín jmuh-
i íiJű]i< nem (sák saét két ■hbIűíí. kcjisM.'Uit
vagy pgyboraí Flkra, A szítfsfe frlUtfIp n kávtrtktaC;
0|I OjJ Oh »tl “ i*
OJI a22 “
“41 “ ö “

“I A A ,r m
3.6.I.2. Görbék lokális alkotóelemei
3.6. Differenciálgeometria .\ltól ^ggőcEn. hngy a görlWin vájtox^i M jtont ji (3.402), (3.403) vngy (3.404) HUklion »iti uu^iuím.
A (UScn-nriAli^mHriAbnnit H<k- ^ t^rgni tiéket. vnUmiut fclülrtckp.t n brly:i<.'tM X, f vagy <p batáromui mi-f;. Lrf^ynn i\’ lUt Ai-lvsr. trttiü^lq’CMeti kdxd fckv^ putit. Éa logyiHi h
íve) UoutmáiiytKasuk. Bn^rt n g£ítrhAk, ill. ftililltOok f^ u lc tn l^ n 6 ^ ő
busuí tartozó paiaméterért^ x dx, t. + rÜ VKgy ifi + dip,
1. ívelem
(!eikc/ni.'k. A görltínc-k viigy fo)íll(!tnt*k csak o( g, iií^-raftfrltfitci H« « ii EÖrhímuktgy rö{trftntt, A pontt/iÍ ni, hl pnntig mÉrt h^>l^sü^^I^Aga. akkor n As =A/JV InfinitraimAlin
növekményt köyipjitSleg aa Ivkosij; dx tltffrnrnciiljAviJ, nr, tNí'irnim*;! Irhnt kifejezni:
íMolyíui
= ^I + ítr ,1 (3.4(j2) lúakin., (3.405)
lamiat aa olymi Lnvtirmnn tulnjflíindftgok kOT^tt.. aaiely«k koordiuAtAtiaiuizIjumjMviótúlfiiggrtliniyk. pl. = n/x-' + í/’ i/í n (3.403) iiUkm, (3.4IXÍ)
iiifltaúóii pontok. <»fltMpoiitok, ftörbiiifltrk.
= «[3,404)tUjikni.
TovábtmBtokálifi tulnjtJonRÍgnkst, aini'lyek » gwbÉkuek vagy ftJülutekntikcsak nRgyon kirsirty rfttiMÚrt'
■ A: ff = «iiij;, dj, = y/l + é S ^ d x, ■ G: A* r = r ',j = I» gprbéba «t W(4, -8).t = -2 i»titbwi:
■ B: j = t*. j = í», 4f = »^/TT9Pitt. ---------- =
■ C: p = <Í» = aVTT?rfv-. focgyenlete: a {Jf - (V - 1*) = ü.« ! « . 2Jf + 3ty = (2 + 3í>); M A/pontbnn;
r - -
3- Poiithrirányagörb«faint5jénfe. 1 H» « aSrbr n (3.402), (3.408) (3.4M)
«Utb«> ™ lű to « íliBtSn ra « IKWitiv iriny mcs wlatáiaETO. Az érintAi
etVhíndc inaUri pouthau mn p««itív iríaifí^ , . immálison iwdig

4. AirariotSi
a )«M tiU a A <
>.iUctiir
««%. illeti
b )h » 8 <
2. Érintfiéstwrm&tú tív inigia tömtti fi 3>«g (S.198. Ábra) Ax a ^ M«
X. M.p Bí M S «p]fi .V — U «etén M wtt batádiHjirta. notmó- =.{3.JI15H3.«)7)«
iúi»kpcdÍB«t.tf|>otrth«l.«( D =*ffw i@=m st (3.196. ábra). _4s
2. AzérintőésanaraiAIÚ (1404.)
tJmiLBu. A* Jlf r>BM W lm A tÜ i v y , « ériirtC#** nonnito ^ p o n lji
ésKA^mSlUkMÉWtiwA/potti' ■ ............ t6/* = (X408b)

fíp
3.24. tábUisiit. A« ^rint^«s • w
■ A: » = *in4:.
Azegsmikt
AxÍTinUcgyfitletP A Donuáüscgycnkic
■ B: 1 = 1*, 9 = 1^.
X -x Y -s
(3.4011 ■ C: p = ov>.
s ^ ^ s r -
9t 99
(3.402) y -í= - ^ fA - x ) a )D « 1. [3.M2) VHgy (3.403) wsfrínti mcKwIiUisrtái:

y -ff A '- í
(3.4fl3) ^ (X - :r )+ v '(y - y ) = 0
«* :r-
S í^ = | s )/ l + »'"j
HatánMznk nwg »z Ariiitö ftt a noniUUiji ügyrai!rt« a kövrthezö görliashflj!:
■ A: M + j* = 25 harfaíra o/ Jlf(3, i ) pnnttwn: w .| j| (3.409c) ^ = | W ('I í« I. (3.40!ki)
a) Aíériijtóegyrailrtfl:2x(A^-x)+2»(y'-s} = 0. A k f i r i ^ n l r t é n e k X^+Yy = 25.
A2jtfpontbMi:3;f + 4 r = 25. b) Palárkoordisátakban, (3.404) RMiinti

h) AnortoAllsqsycnlrtc: ««« V = ; m Af pontban: Í7 r = I (potór«i»W-á*m4) . (3.41(te)

m B; Ax V = tüizHzúnuKSBÖrMlur/.a0(0.(1) írnnt-bnn;
a) Aa érintő ogyoukte: y - «iii i = (:<w.r(A' - j),n a íi* y = A'<»sr + s in j:-# a iB i;«U jrantUii: Í7 ÍP = (3.410b)
y=x. “ | v ^ l
b) A nonnAlisö n te te ; K -sin i = ----Í- (A ' -a:]. az«y,y = -X scc r+ á n * + i-soc í ; « 0 iwiitUii; (3.410*^) Ö^r = |,/| (3.410d)
Y ^ -X .
 3.G. Diffrrcuriálgt^onuitnn 229

■ A: J( = chiT, ]/ = chx; M T —'|ch:rcthrl, KÍN — 1^ —

|ctiij|, rjv =|siijcnjr|*
|Mtijr|,'RÍ^=|Blii-chi;|. 1. Görbe görbülete ERygÖtbcA'gnrhfilrU^ M pofithnnfl* A/fe JVp,
USrAnyok kfitótö S (3.202. ábra) te « M N fvh .«« uránytoik h «t«, Aí iV—• 0esetb™.'
■ B: p ^ ^ . í í ^ a , \ / ^ T ^ = o V T + ^ : I í r = | « ^ V ^ T ^ ,I7jV^ = | a v T T ^ | . n r =
la ^ l,ö F = ». A’ = üm ^ (3.«2)
£ ;f-«Af-v
A frábülct cKjete raeBadja, hogy » götlw kontóv iJiUU » görbr minniUwAiwk [kkíiÍv (A' > 0) v»gy
wSBiiv {K < 0) ahlal» frlí irfr. (UmI 227. oki.). M*Jiíp|>í>n kifrjraro: a A' > 0 i=srtbcii a eörbüírti k5-
i^mont a mbc nniin£Üi<AnHfepozitiv okUIAn. tíK < 0 lírtlicu vittom n tipgatfv ohlalán fek:<sik. Níhii
a K ijöibfiletrt eíevp poKjavmcun^Biígnpk fnKjiilt frl. Ilyciikor miadig a hatArfrtrk nbsoilíit kdl

3. Görbe BÖrböktí sugara Éigy |(örb*> ií ((örbiiicuwlgwa itt-W Jiontbaii a ^bilist abssoíiít crté-
liÉwk tmiimb:
fl = tl/A'|. f3.4l3)
A K götbökt «R M pímtban aiinál un(an>l>b. minH kisebli ta. fí gDrbűIPti KUKár-
■ A: Egy <t tnigarú Irönea K = l/a (;6rfaűkt émnxR^a (töríxDcti hir*J- kntwtaiBértrt
■ B: Aj BgwnesE A' = Oc».H = oo.
3. Képletek a görbületre és a BÖrbüteti sugárra A S ^ di. h, A?)v= dí viW á ísa l (3.202.
ábra) a k6«nJiixö áhalános révóiyfi k^rtí-kri k^jJÜc;

(3.414)
fe = tgí>, = ^ ^ j (3.41tb)
(tási 225. nld.) mnm K -n íx R -te külöuIHr
»• *IkJ j = /i(^) és y = /3( j ) T) m. Tj görbe rgyiw- kif<>j<aúsek adódnak.
Jl pedig m M'\xmih>ia wta«íák.
ló «s K = \/í l*««lioU ÍBJUK = 3^ paralwU tEtóm szög ÍZ Jlf( 1.1) piíollian:
tgpa-t& ai 3
' I r - « t í - Tl + tgn,tgn2 4 “ ? r
3. Görbe koavexéskonkáv oldala
Ha (!gy B»riN‘ iu: jf = f{j-) rx;iUrit Miakhnri vaii w t^lvn, nkkor rgy kis dnialijnrA. hihl'Iv LnrUltiuucxA
au M potttnt, mt-g Wict moiHliuii, luigy » Bőrtw iwttJcAv oWíil* fclfelf t«r_v IcfrJí' af%. Kiviül «* nxtwl,
«iiü}tt>r M inflraiÍK intgy wáiig(ilArú( iKmt (lA»d Z:)l. <tkL). Bü a má&oilik tfeiiviUt /"(j-) > fi, nkkor n :i/a
gSriwkftnkAvoldaUfolfrtó, vngyijiajKraitívíf-triuiyt«ii*fet(» 3.201. ábrán az A/l tK>nt).H*/"(?) < 0 (3.403) swrúiti ra^adáíinál: K=
(A/, pont). akkciragfiiltPiüiilrül kuiikAv. A* / "(í) = (twiftiwn niffoblémál az infliíxióH ^-ccíirAIrU
révim flUp<K»í.i««i ki-U.rlrawaui,
■ S= {2,14.b ábra); / = ftr; BgörlH- Wíllrt!) ionkévliB i > ü. í« alulról kimknv W j- < (I.
■ A: if = ehJ , K = K= 3.6.I.3. G ö rb é k kita
d T .' Itt csak olyan pontokat VHB*
*
1. Inflexiós pontok és a megtaUlásu
3. Görbi1l«ti kdr fej kSsépponUa pontDftk n ™ ;íz 5 ^ ^ 1 ic k ii^ ena eörlrálrt p|gjgkt ^ ^ { 3^205-

1. Görbületi kör A sSrl* ,W i«OtjákK Urtn*<t jörfrűlrf. Jtőnwk tie«rcsük w fel a görbe tét ittcriDtőa i^bét átnHHs^. hi&xiáspontban K = O á R = ^ .
hoGcá kráipU A* ^ P i«üljAn áüitniö kor futtárhelyw-iít, A’ - .V p - ,V (3.203. ábra),
" '■ .. . . f»ottiigy4iittíiBíl.fe2.ckrÍYáltja,raint*gÉirbáiu!k, tehát 1. Görbe y = / (z ) expUcit megadása (3.402) n
a) Szükséges feltétet m inflrxk» pont lacxMir. bogy a pontban « múmlík denvált. ha iian ilvro.
nitUalcfflm:
3. GörfoaktikBoéppont Aip m = 0 (3.425)
A konkáv ul<l«liui. ax Jtf-bmt«tio«ó ,v (&W!Ol léteuS miwKlik d «ó *h «rté t Uh) b) alatt). 11a™n mfciodik derivált, az inflexiói pontok m«K
3. A görbületi kSüppaDtkomUa&Ui A sdrh trt (íc.K,)komdintóáit*«örb«CKy™- hn(ánná«álKBiiMKfcpnker»DÍast/*(z> = 0 (wrnlrt «wss«sj,.r,,-..i. rargoldásait.és rom
« m6diatA\ fÜKitSni (lúd 225. oU.) wtaUbbi képletekHKÍt»eR^T>J IcI.Pt ki»«liiit«u. >nb« kell hdye««ítPiii a nwgiwihbratílű ilTtváltakfaa. M a po.it akkor infira™
poat.haazi^.ea-------- ----------------------------- ----------------------------------- ^--------------------
pont. mert az dsá, el nem tSnŐderíWŰt k rnidjr pánw mám. akkor ai;wfar > 0 ceetrii fdSli^.
* (á )1 )<0 aluliul nézw konkáv.
b) Elégségo feltételű inSeximpoat b<«y w A ' ) mtaKÜkderivált ai x, pont bal oktafi
a Jobb oMaU köiT9« K t ^ nüA ii
W H-. a náwdikdmvilt delének.
(3.403) SBeiinliiiKBí«Í«iil: Xí - = J--
a!«u>.M«ui>k.Esa>djá.*...

3. m = -2 -
“" (T T T íp ’

(3421)
■ B :B = T^ r ( í ) = l2r». r.= 0 , /-<x> = 2ir, n ^ l) = « . /'‘'W = 24; inifcri&.
poiit nincs.
(3.422)
■ C ; y = T3, = / = h ai = 0. akkor#“ = 00.
Ncgativ x-értéfcekröl pozitivokra áttírw a máHodikderivAlt üUSjOe niiuiiKcról phiszra változik. tebAt a
eárbóipk az z 0 hHy«u inflenm pontja vnu.
Ewk«képlrt«k»
McB^«pié>: A ö ^ W b i m .j i^ r l» ^ í i i r t ó h a k ^ ^ k . bí>gy kell
TC = I - ftión«i, llt = ff + jlcosn vngy (3.423)

= »•• = » + (3.424) R»«fl«»ek (3.425) SKÜkrfges feltételt, amdy a «5tbe

A. tnio nK^uUoi mödok mrtén a fcltítrf kövctk«0
akk1»)i» iiluiMk (3.204.), nticl» » R M k rt. (3.415) (3.418) nl»pjáu lelicl.

| Íjl| = O i (3.426)

2. (3.404) K»rÍntj.polár8gyfnli:t<»ui 13.427)

Í ’(AS) = Ü =t). (3.428)

Ezen csiCtrklHüi a megoldásreiulszci'» 19infinxlAft pontok knordinUAit

 3.C. DiS<^rr.m-Mgtmm

a) Kett&poQtok: Keaősjmiiíokhtai a eári>e 5tinuig&t nu^xi (3.207.a ábra).

■ A; j- = 0 - iíuo/^ , tf = « - i(n »í^ (nyíijtírtlrdlilois, (2.68b ábrn). HM. nld.):
b) Izolált pontok: Au ixuiáltjtnnfml Iciciígítik ngörlx; cgypnlrtít. tlpniíicsrarekrajta tigörbíti (3.207.b
ábra).
= ■■ *5- = í* = ± | + 2l-ir.A85rMnpktnintl«)íi
c), d) Visszatérési pontok: A ntv.;otórp>.í /irttttolion tiM-gvillKwUt » IwíiitAM irány; iw érinteni* «
pamnr^-vrt^kiiél. trhát vOgipIcn•xik bc^tyrii, vnii ioSexiűs poutju- k(-•WSDítjíl í » IDáKodfajfl VisDBltírési í„
gikbfiigakbu* vjsiQnvItöit litJyzrtcsaerint trnij^ülí
■ B :p = - ^ , + = = ^ ( V - 1)-A*in8iUciAstM3itA*> = 1/2 tokát (3.207.c,dábrák).^
e} Önériotési pontok: Ö a cn n téa ip , A tíí-rl-* fitmiaffit í^tE (3.207.e ábra)
2 0 2í n Tőré!q>onl€ik: TSrápotUoiUin a gSrtK- ti£TWM/^iikn cu^váltMOtAt] « iránvnt.de a'
M Cz ^ - ^ (ImmrUiln). 0 -2 -2s tóieltíadcnakítgörbci
2 r-2 y 0 g) Megszűnési poutok: .VcjFi^ün&si pt » görtíc ™-mf(dyt«t.'«iik {3.207.g ábra)
8 (r^-l^) = 0r«y.tJ.-l.UrMw„(Kl. loji: kőcűl II Borbt' vr(;tek;u sok tsavaindást végpz. ini-

iKfimÉpbet (3.20T.ijáb-

T 2. önérintési pontok, tÖrápcHittdc, megszűnési pontok és asúroptotikus pontok meelu-

tározása Dyt-n sineuIaritiKi tranraíratkns fngevfnyek gírbíuipi lépnek W (U«i 133. oki,),
Atjir^sqientíAiuk&^drTtváhv^^tigt^ fe)p| tHíB.
■\(Of^üiiíá [M>mok I«s: y = /(*) fügpiíny olyHti swOtfietwi helyeinek frk-lnek nwg, abol iigrtf

k öfemfl pumjiU. JUUiíyrkliTO « fiÓrtnUrtnpfc maximumA lovgy n ui IML PL Olt rüipwiis- onlinAtiis fi — /(v?) t'ffiwilrttH vAmuik uurgiuivsi. H» ^ — v»gy ^ — —3C ntrtcn a hatáiCTlék
y .4. B, C, D c»>(oiKiut>» vnn, a kipuiüimiigartK! rj «í£ {V V ^ .-lű 2 / 2 ) Uinp = 0. Jikkor a póhis asriraptotikiis pnnt.
pont {3.206. i b » ) . A » »t K v»i5f. ba ez rg3r»xerín>b. R se
= — ^ görliétivk (6.2.C ábra) tűéKpontjn.
3. SEÚiguIáris pontok 1+ c l
A asmgvUris páni AltAlánm fngalntn lOá kíU ■ Bt A2(l,0)é8(l,l)lHtl1 í mgRWiiiynrk (2.7. ábra) ^akajáa

■ C: Ap = íie‘ ^lopmtniiki spjráiimk (2.75 ábra) van rsy »joíiinptotikns jiontia.

3. TBbhss k ( a)-e), valamint i)~j) epetek) megfaatározÁsa A k

*1 pontokat rtb. n ^töblixtörSf jmOok" iiévsu r<iKla!iuk ösbímp. Mrghntánmásnfclioii; a görbi'
F(j-,ff) = 0al»kúpgyenlrtpb0litid«hmkki. Egy .4 pont,ninplyiiek (i,.ju ) kinwUiitótíuaháromf = H.
f ; = 0, f ' = 0 pgyenlet mindi-Ryikrt kicl%Itik. nkk.ir krttS^nt, Iih a tiAiran í* má-
Bodnfndíl tieriváít kőüfll legfűAbh lut t^ik ncfli niillii. Ellciikraö mtítlurn A háromsMwoB vnfy jumái is
mugiumbb ranltipiidtíuíij pont.
KrtiAipopt tulajdonságai iw alAlihi m «5vínyflBt<tri«iniiiw cMjeliHtSl fŰBBuck;

A A=
k f a í - i
(3.429)
m ____ .í-

c) Ha il(í.) i.. i(t.) w tart. akkor kíppírii kell

J-(()1 batírfrtÉlirt. Ha cmcí mindki-tK’c létranok, akkípr tnORadják «
tRO sOTrqiWkoDBtatisdkat:

..... ....... ,______ , _aigAUt*hOTcrtecrű»koflTiiniAtamittaírrt(ra,4|>oii(bnheiypsmÍ*ii'ig>'

(■Iforgatni, hogy Kt i-tengt;ly l<!«ya» i‘ gwíic printójcaz A ptmtban. Eíináii a/ Pgymlrt ttbUijAtWil fclis-
mcrhrtrt, hi«y rtnÖ-. Ül, má*.>dfBjú vjsBUtféréá iwntinl, vag>- pedig 6nírmtÍM poiiró! vjui iwö.
J^(íO=í<í|) = ^ . *;= lim “ (w n / -(c «it)= r— .
■ A: f{í-,JfJ = (í^ ^ í*)--2 a»(^ -J ^ ») = 0(kalaúsakáfal.2.66ábra);/:=lr(rí+l^-o»). F, =
-ry^ + u* ) ; « « í ; = 0 ./ ;= 0 egycnfctmtdsw «[0.0), (±a, 0) uipgol<Li«.luit íuijA. AnKÜyek tötül i = ^ li^ [r «tg t- f)-
.W t« ílíő frki uu-s r = 0 Wt.-.U.lück. A 10. Dt pnntcak aiuásodik íkrivAlUkt« viiif. iK^lidjrrttwítí- rdlDslJ (^<w( 3
ft nr
íéwl f ; , = ÍT, = U, C - < 0. A másexlLk stb.
^^1' = : ; : ^ - ^
a gBriie 5nm»D^t mrtwg; M émit^ ir»ayléuyc«}já ii te a - ±1 ndnKk.nziimiUlkvgyr^fetin 9 = ±J-.
ai j( = / (* ) explidt aiakhan van megadva A fnegók-s
■ B; f (T . íi)= x » + ^ - T " - í r * = 0 ; f : = r ( 3 f - 2 ) . f ; = jf(3ff-2);tt{Q.«). (o. ( ? , o ) fc,

{I I) ™k « ^ talAlhirtfi «i görbém tavi)AA fenuáll = -2. f i ; = 0, /]; = -2. fr = Ka, Z l£ l. (.=

A = 4 > ü, viigyi* HkoOTamAUrrodíBei krarffipontja bscJáll pont,
■ C: F {í. st) = ti - = 0. Aí f : = 0, /; = OegyoJeüia* egyrtlíii (0,0) iwgol.Urt ~ljük.
uiidyn- UJjBriil «; F = 0.ígycekt U. Ezeikivül feniiáU A = 0ést8f» = 0. trlM HknorrtÍMUutruUsírt ut .1. y vátbKÓk FiT.y) poliiianiMból
ktad^Koitin tniíi«>d£ajíi vwnaitéréM i»nt. .uni hí esn-nirt g = x’ íl ± explidt alakjAliól » PkHeff kiiWn *[x. y) = Orgwailrt»*ii
Uqiitluitó. Ha J < 0. aWuw j mura értelroezw. 1» 0 < J < 1, akkor y miudkiH írtíkti |nsátiv; a
k(wtiiiiiiuw«i>d>i>«r kPid^%x»ljiitnii« hmtS
#(í,ff) = 0 ^ i i n í = ^sr). (3.-U4)
4, * 0(/*(*, (i)poliiipni ar-benésif-ban) típusú algebrai görbék Hahktxvi-okt sem
fccHistjitts, WTO rWfiikiS tagokat nem
tn Urtidm*!,
UrtaT nkkiff
...........................................
a ■ ■ * Ha / — se tsrtcn jn = a. akhur iay = a vlxioüutis hk Li.! » p«»ig üf — -3CMetén r , = 6. akkor
» i T = bföggötwsaainiptot^ lapillk.
mOUW t««nlk
s bBlváiiyiii Kscrint (roflrrarik;
■ Al<mnboJciitArn(2.e6ébrfl)»ü!í=-{f‘ = 0<®íöilediía!f = ir » <
UffcAM Min tvultuax, ükkor a komriinátarraHtffler kratópontja hin F(x.kT b) = /,(t.4)x- + /,(k. 6 )í* -’ + .. (A435)
A * *i a írparaioétert. MIpvit tt^nüéaükrt. iw
/,(A-.b) = 0. A (t.6) = 0 <3.4361
1. Delinfció A « h.
■ y 4- ír' - 3«ii, = 0 (Dcs.art<^k-v«, 2.59. *brn), Aü f (x. Hs + i) = ( l + 3(i^i - +
rülwft gofbrt mintfrai lutánn túl itiegkíwtlíti (3.208. , 1 + A-‘ = 0 a t»6 _ ta = (1«gyi-«fctU>l« t = -1, 6 = -u mrguhiAn «ló,lik. U Ü l
ábra).
A mCRköíSfiliUs türtíiihrt a* egyik oiaaWi (3.208.a
Sy agörb
Abrn), vnsy a görbe kí ««y(-n™t üjr* és líjra timtsíkfti 3.6.I.4. G örb ék általános vizsgálata cgyiínlfttök alapján
(3.208.bábra). A (3.JÓI) (3.404) cgyciilctck vslamc-lyikíVfl njt^iuloll (jílrlHirt, If^.íil.WAr azért tamilmányozíuk.
Liisy lucíiiEraerjfik vbsclknicBtUtrt, ayj« tOakjilkul,
Nntn niinani. a I. A7.j, = f{ x } explicit megadA.sú függvény görbéjének megBserkeart«»e
Jutnak) Víui »™í: . . __ l«y pi. tarioníilií tőrtfÜEgvényaknÉ! « rB<;ioníJis c-gísa rí'í.üt nw.imiitot-iktis
kíV/.<>lit6ut['k iK>v<w/.íik (Inwl 15. oltl.].
a) Az értelmezési tartomány mcgáiUpftÍM
b) A görbe sí
47. iilJ.).
triójának megillapltÉ«, a
2. A föggvény a » x = i ( í ) , y = y (t) u van megadva Au m ...... ......pftr;tlím vBRy pAr<» w.lU alnpj/Lii { old!).
WPg kftll állapítani iiüofcat ni; prt.ókrkdL íuin*lyi!kr« í — tt pscti^l ft.'íiii-
c) A függvény végteleubeli viselkedéBének megálkpltAaa a ™ a ^ ti^ / (í] hnUiÉi-
A kiivctkc-íflfsi’tpkt't. kfll Lí-k kiszámítása úljim (lá.sd 54. iil*].}.
a )jr(í,)-*oo. Af y(t,) = a jtoi UAa fiHKÍTnptota L’j; vf-íwzmtBíi ínsyRriíw. I3.4m) fltároíésa (lA»íl 58. .>1<1.).
b )íK M - o o . '!»' í ( f . ) = « ? í ^ II Aífuraímptotiiegy fi (a,4321.) e) Ax y-teogetlyel, ill. x-tengelly^t valű metszéspontok ii
 S.fí. i)i;£fenrnc«ííe(ífjieíria 237

/ (l) = (t megolíiíisB révéit,

f ) A maxtmumok és mini

g) Ax tnaexiá* pontok nuehaOKttisa a Wx&jiik UrtozóénntŰk egyeuktóvelcftyTitt |

Az így meghatánHiDtt ndutcJikiil ti gürtK‘ frivArolhatő. és szükség fsetén ogyts pontok ki

ívráy BÖrhcj<r
a) A függvény x = 0 kivfttíéwJ mmdfm r-re értritmíavp vhil
b) Semnúfele mimimtrúi nttn All frnii.
c )H a i 3C. akkori — 2, ti>!iAty = 2 - 0 l*í«LliUrólval6 kÜEjező Iró^mOd}, visuMtt lm
I — oc, akkor y ~ 2 mcllrtl k = 2 + 0 [köwirdfaírfaUa).
d) X = Uolyan szakaitára hply, hogy a g^be balrt^ is, jiMiint b -oc felé kin f-^rtékokn* v
negatív.
e) Mtwrí/(0) = sc.axénagörbíftZ)H«Re<dyioc[umcts[i. ugnunkkDraz/(x} = 2J^ + 3 x - CC, WhosaaegYCidŐJBtrvUt^eSrlmkAiMígM^uűwiiDfaíyíirtt
így^^nlrt az X-tmgcllyci aűt Xj ss 0,85 é» Xj =: -235 mgtwhyootnkat adja.
f) i-*!. az X = 8/3 s. 2.M, í a 2,56 bKirJmátájfi (HtL CC, - 3 7 ic ,-3 7 c (3.4^)
g) Azx = 4. y = 2,5 pont inflcxiÚBpciiil.í* ott tgo = -I/IG. ’ Eidc» UiIajdpoBágDÍi iudokoJjii hogy ni pvolvmrt « /"j gSrbe Ir/^fAri s*i«f}éndt ocxírazuk, ugyanis
b) Miután Kfuggvét^ a n>i7tAHatj>k«lapjánHváEoltuk (3.209. ábra). kiszáisfUia^ a gőf fi-bSi na cmlvav egy tucgfeszilrtt fonal Irfcjtésrwl All cM. Adott rvolutáboz e^vauirfc egy scn:Ec
ja aaúmptotánü valú X = 4/3 « 1,33. y =r 2. taftotik. AiUFlyndc pJenvit n megfesuHrtt fbtial bumaa'
2. A z F ( « , v ) = 0impUcitmegadásúíÜKEvéiv^8Drb^íéii^iDBSacckesKtte; Ai ewtrfuta es^’enletét az nnliitA egymktét diUUftA (Üffrtew
juk. A k5r enjfsnénck ('gymktét tásd a 103. oldaloD.
■ Akat«uúilatiaktiixfrvaltitája,ati^rúíakatmi»d(!vinlv
a) A 2 ÖS5M5 metí 3.6.I.6. Görbeseregek burkoló!
b) Ag5rbes: r, hogy X helyibe {-x )-rt is g lírljébr { - v)-t ínmk. 1. KaFaűctertKtlkus pontok Lcf^*cn egy ngT|»ianiMnt«
OAmaxteMi e T-tcaeeJytp vntt»tkwifl«n. majf) Tbsf) frlrw- í'(x,H .o)= 0 (3.438)
DPgath'jL A sereg két. egj máíiboe vígti-k:a kí a parainétEr a és a + An
d) A:e inflexióa pontoknak, valamint azérintAkhiŰÍiaBx6g§iiekaiiieghatán>iisa(td.231.o]d.). fertókého! tartoKÓ görbéjéndt vannak leg}t>Í>ban ioictW K pontja .í(o)és
e) A szioKulárá pontok mesbatárosása ([áeH332. dd.). « i (o + i a ) Rrábének. vHgy «ly«u pontok az (o) götbéu, nmpjyfinck a* (o + An) görbül a norrnátisok
mtmtín mért távobágs Aa-uál űiae«salil> raKÍlx-B infinitczimWi* raniuiyiség {3.212.a,b ábrák). Ha
f ) A csúcspontidc nusghatárasáaa (lásd 232. uld_) és a bozzájnk tartaná görbületi kÖEÖLnK'gAllu' Aíi — 0, akkor az {a + Aq) götbo tjirt nx (q) görbéhra. fei ennek során egyes esetekben a K pont egy
pftása (IömI 230. oltl.j. A görbék ivdarafajoit gynkiTui m xnnylag nAg>‘ R/^nScaszouis uehéx a liulárhelipríiíPZ, a luttátponlbiM köwlrdhnt.
gSrbŰiRti kOTIvdambjútól nx^kül^böztetni.
g) A j aszunptoták egy«nkMnek nt^hatAioKása (1 d 234. old.) is a görtwsgfik ai
2. A (3.438) egyenlettel rendelkező gorbesereg
karakteriaitikus pontjainak mértani helye lehet
3.6.I.5. Evoluták és evolvftnftek pgyrtlco görbe vagy tJibti gőtbc. Ezek vagy » sereg
Irgjobban közclftiJ j.ontjaib/)!, iU. hfOáipoii^bol Ali­
_______________________ ................. „ ............. , Í8(lflíidiiií«237,üld.). nak (3.213.a) ábra), vagy a serag biirkolóját alkotják,
A:í cvoliita paramttcrci. (igycmW.p HBÖrhulcti központok (3.121) kcpletélrill adödik, hs ük Xr és ni luHtt olyiut BŐrhét. amely n sereg minden görbéjét érinti
yr mennyiségpt fuló koordtnátáu»)i t,okiiilj(ik. Ha sikerül vrieii egyenl etekből a íJummfrlOTt (i. t vagy (3.213.b ábra), A két típusnak komhinAdéi is lehetsé-
V>) kiküiffiöbiiltú, akkoi- jm evoluto i-Kyi'dctt; duiíkiüiíiEil kootdinÁtákbíiu is Mirhatú. gtíKk (3.213.c,d ábrák).
■ MegiiAtároztindö y >= pu-uliola cvolulája (3.210. ábra). Mivi.-!

. . . - ? í ! i ^ . A V - ^ 1 : ^ . « X . „ V . i . 3( I ) ”
Evoluta fiitó koordinátái-
2. Evolvens Egy olytiu T, görbét, jumilyiick A «/. pvnlntája a Tj gfirhr rvolvctiíif'iifk iii'ww/ílk.
EnnélfoRva ai; cvoivtiM tiírmcly M C nonniliiiB (w cvolntának érintője (3.210. ábfa), én nsi fvnltitn
 1. A i érintő azAÍÍTsíelÖbitArhriywtr.hii.V-A/(3.2ie.ábra),
2. A normálsík az í«nt6ff mcriHpge»stk. M iiidoiJ. az M ponton átmenő és e «íkhan fckro egycarst
Bgörbe M pontho* tarto/É ooEmálináuak neveafink.
' js ,W. JV, P pontján áta«?t^ «ik határbdyzetét.
í i a j V - M í « P - A / . A stmolíáikl töanTirix' faiiirtöi*'.
4. Fönoitnálisnak nmrswfik a notmábtík te n

5. BioormáUfioak on«=HÜk«*i

íyek mentén ctúonttk (3.314^ ábra) A Karí»-

F = XCOBO + i^rdun - liimnnwn = ® =

'fönormális
- í ön o + s ttjsn - í ooí* (j + í an'o = 0. Az rt
viUlító kifcöaSbSlfar «* + 1 ^ = í » « rgj-Pi,. ériii ö -nonnilsik
Ictrt adja. tcbál s burkptá qcy HKEtroiü (3^14.b
ábra. té«J míg 105. oW.).

3.6-2. Térgörbék
3-6.2.1. Térgörbék deBDÜtAsí raalkalma-s lehetőségek
1. KoordinAtásegycaktek Tirg^bi; a k5vcti a) Az írint&La görbe pozitiv iránya amdypt A f hinUI rgyefgrrirtor hatén™ meg.
1 FXT.y.z)=0, ^J.tt.7] = <>- (3.440) b) A fiSnammE™ a gSrKr görbalrtének irSnjfa. MtwJyrt « t fi nonaíhtártor luitánK ineg.
c) A bi™náli«.na
2 Panirntteraalak: x = r(t), y = fÍO , * = (3.441)
b= fx ii (3.445)
lüuit t Mnebg«pu)unM«r,itpMdAli»uib!hct ( = .(,# vngyi.
3. PttnuDÉtuntŰBk: j: = jr(a), » = » ( ') . i = ^í#) csyBégVpJrt«r állal mtsbntároKitt írAi^. abot a t, n é* 6 wktnK>k jobbiodrású konnüaátiucndaEett
idkotEiak, ameJyet a tó^örbc kúérő inédrrHtrk oevmsünk.
aliot 4 u fvhoBSSfgy rügíített A pont é* » firtó Aí pont kőíőtt:
2. A görbe kísérő triéderbez viszonyított helyzete
Köíwwt^görbppMit esetén a térgótlwMi Af [xiiit kiii uyw.rtíben a rckúflkáWisíklí^ik ukbJánfeteaik,
a (Ritjuábiíkot és a Hiuulúsikol pedig iXtsuAKÚ (3.217.a ábra), üytuikur egy M kSrűÜ tioány emUwm-
kaejiuik a hárem síkra való vrtűlftci kSiwUtfflt^ az alábbi alakot miiUtják;
2. Vektoregyentetek Híi(ig6rbetetBB<!lli^prttitjáimkt i f flásd 181. nld.),nkkui' (3.441) 1. aránulinkon egy mfaodfokti paraboláit (3.217.b ábra);
n kővFtkrzú nlnklimi Crltstó: 2. n rPktifikálósíkon i-gy barmaíifokr! [wralKílátt (3.217.C ábra):
F=r(í). ahol f(() = 40Í'+tí(ílJ + :(í)£ (3.443) 3. unomiikíkonegy«zemi-kTibüus(bÁromkelted-f(ikii] partiboUít (3.217.d ábra),
(3,442tt) pedig a kűvt^lkczA tUtlkb*u: a M jKiatban a görbe gorbOlf^ turíiójti nulla, va(ty lia A/ mángrilnrifi pont, tehát baj''{l) =
f = fÍ3 ), tthül f(8) = í(s lí+ tf(s)j + i(*)k. (3.444) »'(0 = i'(í) = 0, akkor a gorbo (Jakja mátm..................................
■11i* Idict (lásd Imrt. |22.2.........
|, 2. kStrt. “7. rész).
A kísérő triéder alkotóelemeinek egyenletei
3. A pozitív irány ngörbn (3.441) ím (3.443) alakü megadása esetén a tparamölur iiöveiiKdíHÍnck
iráoyn, II (3.442a) fn (3.444) incgatiúíi isHotüu jiiHlig M az irány, amelyben m ívhossz mpröw történik. 1. A görbe a (3.440) alakban van megadva
, y~v
3.6.2.2. Kfsérötriéder dF Ö F dF ÖF ** OF dF
1. Definíciók dy dz 32 dx dx dy
TÉrg6rbeUrmelyA'/imntjáh«i,kivíwawúngiiUrÍ!>poninkBt,definiaímlEbEthta)meeyeiif«tÍBbArom s# 04’ di- d4> d#
síkot. anHilyek egymást ító A/ popitbari metBzik AsmerfJcgEsefceKyraáíuK (3.215. ábr«). dtj dz Öx Öy
dz ar
 3.2ö.Ublá»t.Téq »6ik>at<]jjlátáiieKyenletei

T
X-x y-y Z-z
R = f +A^

(R - r )f = 0 A X - r ) + S'O" - y) + / (2 - í ) = 0

X~zY-»Z-zl
y rf í' Uo
dF őF ap
á? ^ &
a* a* a* X-t V - i, Z-z
& öí &

« M pontjAjiak kn üfaX ,y,^ a zériB ía .i!l.a

Rf>ktü
\ x -tY -a Z -* \
2. A görbe a (3.441. 3.443) aUktwn van megadv-H A 3.25. táblásakban x.|r.£. Q). f « Al lí í ; h
p.wt kwrfinátái, ÜL hdyvdtlonL A triídciricroA fitíó kawlioittái, m. bal i = jí’i '- K - í ',
í purainátiT sjennti denváluk oí M puiOra vwwtköaaak. m = / i* - i'i ',
3. A gwbe a (3.442a, 3.444) aU kW i van megadva Ha u n = y , r - x 's '
odt,id±c,riWÍtililírefc.U; ................................- - .
k. mint »2. wrtbcn, «ak í Wyébc ■ irawU. A
azmlbbéviliiBJt (3.26. lábUiat).
fi
3.6.2.3. Görbület és torzió
f - a térgorhe belyvektont. R > tcrgSíhihia U
X. GSrbe görbfilete
A jnr6f Aí-pontheli jrörfrnfrh^nek urve Jt Ftty ssAtool. MOUiiy (uegul> a görbénpk nz cgyRorst^ vní6

Azegíakt dpfiníriú a kövftkraő (3.218. Ábra): b) a görbe * (3.441) mödün van

At rit
íf = Jim
í/}v <L,
1. Görbületi sugár A görUUrtiinigára görSiilst recipiok értéke:
(S)
+ ^ )(r ^ + + ; « ) - ( g y + i^y» + V ^
-lil
inakat itti t sztTint kell végeitii.

k '= | g | = v ^ ? íT ? íT 7 J . T = OOQSlt,. íí=USllií, í = fcí

 l. K ép tetekT ésrk i
a) Haagürhf; (3.442ii) azcj^uit vao mrgiulvii;
IViídn-
Vcktorf®«!iik!t
eiiau
X -í Y -y Z~z
FűtwmAIi*
j? ^ jT
KATTgAUnnlnit s HZFrínt kt^Uvígczui.
RcktifikAlii Jí'(Jf - í ) + / ( y - y) + Í*(Z - a) = 0 b) H»»g6riH- {3-441} aj tnegiwlvTi;
, í - r g =.
íft X- y 1-
IT
.ílü ^

(3.319. Ábra) mint 7»Uaanrrt úi»k b>. Ho < :( f ) |

ly b Uígjdfnl iiányAtm ma, akkor a €sar
rnó ininylmti eMmitodii. Aí olyna osaviinnnjil fvá. nrsoUvia. A T > 0«»
w <11. Art IM K bo«y > gürbe oamutMlte
(saKiniAk ftM meg. a r < 0 <wtbi^ podix hogy )«
» iuamnt, h«gy Jíjo lJ ««»„r ó l v»Ky i b «l«»-
v «ia v«is a ó ,»lo i«ó íite h e
-a«hH o c » ( U
^ c u r -aKint ol
/a>+í*\* asiat -4cw fO t o= + 4^ _ »
" l . J + b ' «^ + tí‘
3. Ftieket-Ii
A. t. a b ^^kbmikdiTiivahJAt a pHENET-kípli
^ fi ^ t_ b
líí. p ' dt fi r ' íi
iLt/) HgwUükti és n
3.220. ihm.
3.6.3. Felületek
3.S.3.I. FelQlet deflniáláfiára alkal
hdyrtt«ítjiik.teLpjuk:í 1. Felüld egyenlete Fdüb^ck't )ia]Qnfeli>)ccppnil^h«l iMniAtni;
a) Implicit alak: = 0, (3.438)
o^ + í^
A A'ínAkis.spértíkis b) Explicit alak: í- / (x ,í, }. {3.439)
iiÉlkal# Í3.4S1) M if M nlMitunni;C7 c) Paraméteres alak: i ^ j ( u , i ') , í = y(«.iO- í = :(tt,v). (3.460)
2. GSrbetowiój* d)Vektc.raiak: ? = ? («,»), «bol t - * ( i í , » p ) r + + ííu.flk. (3.401)
AflöréíM-p k ..g>' iBÁmot, amfliy megadja ^<£kBŐrl.(H/!t vnjí, H »azv,
uimW^jáiLakk»nrdmál^téflbclyvaktorátractHiuijn.A(3.4Ga)|)íuaiiinti!n»»Uti[h6]uési'kíkÜ!ss5-
>iköv<<t](ini« (3.220. ábra); IwlfewvrJ* (3.45B) ImpUrit Hjsküt lutpjiik. A (3.400) mpÜrit nlnk a iiMRinétores baknak aü a spraátis
B, íitnÜturu
A6 .íb (3.4S3) I ABarabegymil(!t«di*rík9zöplk(n>ttlii in Í9 vf.ktorakkb»n (3.222. ábra):
r= Km
* (3.4ö2a)
MN
(3.ÍM) T = acusuátil'. y —asinuióliD, (3.462tt)
244 S. Geometria y.ff. Diffen

3.27. táblázat. Aa •Vintűdk í« a fclülrti nonnABsej

Az«riitfdrikteafeHik>tii»
6.<fcrögzftrtt r = tFt.v = ......p = »,
£?ai!:-4K
Ik (3.221. ábra) .W ű k módon. i » vilUa«i\aa u = koiwtnni.
érUkmpllctt«t!|
ft tapimk, *mdyuck doncil t-.K,naíain«k DF«a™k. Így * t3.«S8)
m hiUáiMot KWtbctfink. amelyben a* ,W Mfilctj pontot k£l
lőgdteH u a u, és « = ti s»4nt. .\t gm '.AVSS /éle koof^mátái jcHciiiKilt.
Ha <1Iblükt n (3.43) aUkhiin vnn:
sikokieiil vwló ttwtmwtpi. FHtilMtfLörliíketaK" toordwáíik körátü f (u.» ) = 0 (3.459) z - z = r iX - * )+ ,(r - »)
«Wrii imiAcit <«N3ikttri vsfiy u = •>(*). t- = >;(í) p«amíte X -T V -y Z -.
■ A gSrab (14e2tM:) twnuuílCTW. ísymkMbra a az ,U p fe ö» »s
tór<^«íini ™gy föMnJri wrte!*6gp. A r-vnoaUfc m A U B ™ u u-v««lak a C M D (3.4W) di 9i
(3.322, ibra). = -ír z 5 " = -j5 -s r
Or dv 01 s:*í —
5í * s;
t r
Oí « r
d^á;
H = F + A (r Í« ÍÍ)
™gr ( R - f l S = a ««0 R = f+ »»

^ R >z .V imitbra tuUoA «ri^»ik felaktí

Ifad 185.<d<L)

2. Az érintőik és a felületi normális pgymletei

|I««d a 3.27. táblázatot)
3.6.3.2. Erintfisfk és felü leti norinátis ■ A: A(3.462*}egj™fetflpkmh
1. OeftnfciAk l.Érárt&iki*:
M A ' - i ) + 2 » ( r - r i + 2 : ( 7 - * ) = 0 v. í.Y + irK + iZ -< .* = 0. (3.46*»)
1. Érmtűsík .\)iJl/{*.#. í)frKÍlrti poi IPibc Jl/liEK tiulnxAIhintili AltnU-
hatmA. Knftirlt in. (3.464b)

2. FriületinormAlU AeMih
■ B: A (3.462b) <^eiJctű ftötub
l.éiintdsatia; JtTcoBtislnti 4-r«inusUif Z «»« = (3.464c)
3. Normálwktor Ak criiitMkul. kct VEhtar fandti ki, w; útvonal n t;-v<»tiiü
Z
2.fcMctitiomA]Í3ft: (3.4íi4d)
(3.4e3«l
ii.Akafirmtí!vcktwf, x ri v. oMiiMnoraiftUs 3. TOi
írányAbfi mutat. E vektor llacgy (3.4Ö8) egyenletűfejfdct * = *ii W= »i. < = *i kooitlitifttAjú pontjáracjsyw
ŐF dF OF , „
(3.4(13h)
In x fll
k.H(^«s«fdŰk-tCKyikv< ik oldala fpit tríliiynl. m W őaBKofTiBBÍsck, Mnz ha mcWrpndfl dcrtvAJtak cMtmi*. nkkor <is Af(ii. Vi.*i) P"’
támaBoiiiKg. hogy aragy if«3tiil*«viigya m*í néven Hpptmt A fftjta Atro™6 Arintak ninn feksaptjek egy stklínn. tamcm mái
kntnnk; Minik vgyniJctc
(3.472«) dS = V É G ^ d u d v . (3.472b)
-f- -v )* + + 2 ^ ^ X - i)(y - y )
dSnü^fidSlettUra.
+ 2 ^ ( > ' - »){ 2 - =) + 2 ^ ( 7 - i) ( A - :r) = 0,
idiul n (kdvAlá» Ik£ A/ p«tntKt(n t^rttuik. Hn tu jmtcK mAsodrot B oJtiTnik, akkor bonyulul- «üku»*l*pfonnaa/=/art -nrtrifaíjíif dcöniáljn.
Ubb tiiiiBii sxioKiűátU pontról v>ui aü. UyL<ukar liArma(tn>udi1 ^ ■-b>pAllek5.
3.6.3.3. Felületi V

M,frmict • (a.4GU) v w (1461) aliUcbM) ourgadfa. Ug?m M(u. f ) « Miict p«ntjA.

és A'( u+ iiu. r -Hír) » fciairt egy Sl fekvd ntásk pontja. E ihw « fclüirti .\7\ ív
kfi^iftófcg n n>rf(fli!frnrifíí>íwü. m** nívtai ./e/arti i»tta/dprnitu4 a
dí“ = Eií«* + 2f*ír*ií»- + Gtfr*

esyüttludúk** A/ pnolrn vonAtk«a»k. A (3 4G7>t képkt jobb o l ^ t ^ obp

/nnMjdnak
■ A: A t3.462r) móóan ^tnbcr
£ = a>™’ ^, /' = 0. G = tí^, =4.W « í » " (3-4W) 3.6.3.4. Felület görbHlete
1. Felületi görbéke^Slete
(3.409} Ha rsy iblükl M potApai át kSlSubŐzfi. i felülrtri. ludadA r RSrhckrt bibunik (3.22S. ibra). «kkor

2. Pelflletin
unely a fdrilctiick a T görlx! M p n! v»]ó (3.22S^átea).
1- Ivhoss* A* ü = u(»). « = »{() fdiUrtisörix< f« < t < I, «
er tétele FfitölM bátmrly C sikiiirltzri^k (3.224.b ábra) görbületi sag/aídLA

liK ké|ik«ld ]d»:t kiüzAmltani. (3.470) /»= Jícos{a,N) (3-473)

képlrtlfl] fehet IriajAmftanL Itt R axaa Cnotni uunnAlmrtiiwt U!»tbiUrti MiBa™, lunetynck aftja tArt^
a PQ ítmtffi. mim C rikj», viJíuniiit <u-. N Willrti in t; (n .N )
2. Görbék kasötti scdg KH. i!«yiiukiit mi M |x mrta^«cpcnillimiiidf(<ia,ffo).<r ( f « . Sv)
u érirtakáít«l WArt msSg (3.224, Ábra), k a C grörbit ii fSnarmlUii g. A (3.473)
tópfclben/íclBjde pozitív, ha ^ *C„onii HSrbí-knnkAv oldnUu fckwák, ft. aeEi.tíva*clfcnkez« wrtliCTi.
U fii fi
let FcIűlrtA/pm ■
cos?úr Sin^fi
Edu Su + F idv Sv + dv Su) + C>ivSv (3.474)
= T ^ “ rT
° ^ÉJui i- 2PJ.. A. + 2 f jt-4
6
tAM. Ax S, f \ G I^í)ttliftt k»t HX M pontra b-U m
lálój# niJk akkor a kíl görbe nwríSlop* tigymii™. A ín = 0 *88then kapott« = kDiurtans (ma f,i = 0
Cnomi üsC\ tnetraef. si&jakmatti
d. ahol R, fe. rta « f^JürMlcH myamk (ltod (3.476a)). tmrAbbn « »
(3.226.C ábra).
««<thon knpott u = konntadK koordinntavouaUk mtirSlcgnai^nek feltanl« F = 0. 2. FSgőrbfileti sugarak
3. Ftelfilütdarab felszíne 'iUwr^«|p» {rJulnti sprbe Által batüiolt S Hülntdonil. foWtKH k.AtA< A / í f f í r t í i r í i a Wiilrt minimAlii.«RiDAxiiiiáliiRÖrhairtlmigum. Mrglmtáru^aibt aC, é*C,
/ij'™rnníímet«rtí* (3.226.C ébra) HBgftnígfvcl lehet. C, imC, lOkja cnynjínratorrakgi*. irfinjiikat az
« £ érték h»UcDKZ> imn, «n dy .
1. ElUptikiuiéskörpoiit H»-WíiklA/iK«rtj*t« tó Ji„ fti fÓBÖibafcUsos«nk«í„u«.
M m M köniTiraMéheii mindríi ídSIrti ponl m érilJ - ' »ciiaBUiifckstik;ajreiik»c
[( „ - ,(1 + ^)1 ( g y + [|( 1+ - r(l + ^11J + M I + ,^ ) - = 0 dliptih^ pontra W l i b A (3.226.« ábra) Eít u «
■n»»dfokú rgyrairthAt mAmlclutiá kL tA '-A / ’ > 0 . (3.478«)
H« » k i m «(3.439) rxpikit hJiücUii vnu nirKa<1«>. «kkoT JZ, és JI, ax 2. Körpoot AfeInIrtJ/p«itj*tkaípouUuikii.wra k. tui *hbm ü p.,nth™ I. ífiBÖrbnlrti »»«Hrakr»
(rt - ^)fl> + *12p7* _ (I + p*)t _ {1 + , V t f t + h*^Q, (3.47&1) V jje «l«z
ÍÍ.=JÍ1 (3.47í(h)
MUteL A> ihED piHiÜHtt Urta
3. Blp«rtoKkiispont Raa: Rt. Ri Iőe5rbÚkti«UB«r*k kűlönböiEAdAjeiflpk.akkorfő
'‘ ' é - " “ fe - ' = ^ ' *= S “ + (3-*™**! -lu-,*.-. Ai frint&ik iEwnkw ir—
A* A fli. fli Tn«uiyi»égpii dfljtJét .lE^nnazMl a <oah«Uyid Uict megbaláromi mint (3.473) meiAra.
Hall (bl.lk« . (3.461) W!kto™l»kb«D ™ tiKipidv*. akkor (3.475) é (3.476.) I»{yéb<- tcodw*

(G.y - + {CL - E f O ^ + { F I - = 0. (3.477*)

(LA' - - (£A' - 2F.V ^ GL)R + ÍE C ~ F * ) = H (3.477b)

«fad L, M, y K mÓMoJJt k radnú^ ahpjtmna e-

í / = fu R =

■éhj^^ u. P
I.V -A # »= 0 .
^ Ő>y I f t d>x a*í, 3»z A
düű iö ^ á S i
az dl, dz di dv 9t ŐT da dz
á: dT, K -á: ö: ^ dü K
d l ay a:: Of dy 9t dl 3g dz
5T á í ö? á; * 9Í ^ a; ^ 4. Fdfitet görbülete
Fdmrt e ^ b f ilc t ^ mímchktiKjt-UoD^ir két inrniiyH<<«^ basznéljnki
W + 2 ,W d .«íf. + A<íi'»
1. afelOletk prbfilat««s A/pcnthfli]; (3.479a)
kifrjrafetixn-oank.
CTmiáí^ RoWüAk hfvjiik w»ÍM » rdiUcti evbébTt, amdyek ir (3.479b)
2. afeI5I«tGaus»-garbül«tei«Jl/poiith«n: A '= 1/A,i?i.
il. E^ycuktOk (3.475) \'ag)' (3.477«) in t^ g i^ w ^ jxlödik.
■ A: A2n>mesr&kör]»n«an!.ff = l/2a6. A' = 0.
■ B: ElÜptaais pontokra í f > 0. hip«rholiki» |wnU»km K < 0. parabotikiw i»ntokrjupedÍB A'
3. t í és K ]d«i&mftása, h,i a 6>hll«t a í = /(x.s) nlnkbiui v«a íorKwlvu;
r { l + < !*)-2p?.» + 1 (]+/!*) rt-^
^ = (T T 7 T ? F - ‘ ’
A J»,í,r.« , í meimyitógBfcicfcattéBét lásd (3.478b) nlntt.
4. Felületek osztályozása gSrbflletak alapján
1. A minimálfeliUetek o1y«u Wületok, wiielyek H köiíí'pgfirbiUrtPmiurtpiipmithiui nnlla. vngyi
IyBkn.ü, = -fis.
2. Az állandó gSrbűietfi felületeket oujdlcmüi. hogy CAUSS-gUrbaMk K = kom^anü
■ A: a : > 0 . pl.» gömb.
 » (3.227. áhra), rf®rjs n traktri* (2.79 ábra) far)iwifcJíiMc. Iw
amuiptoUjn kűr-U fuisatjtüc. 4. Lineáris algebra
3.6.3.S. Vonalfelületek éa!efejtbete felőletek
1. VonalielÜletMlc ii«r*űakqff frlíUrtet.hACEyejustfTbdiTOi^ 4.1. Mátrixok
2. Lefejth«UIfeliUfltiwk ncv«üiik<« vooiitfcmictrt.,basite
IcfcJÜwtA. felfilctR- p^íknaó. h(«y 4.1.1. .A m átrix fogalma
• .GAoss-gwbOlrtiiiiBmá
b) ha»MtÜet. s = / {».«) cxpÜQt ni.OíW v«i, akkor trfj«51« Wcjlh.-tíWs fcllíUte i . í m * « ) Upusú A witríxaak (röviden
») A = 0 , h) rt-4i* = 0. iKveizük«i aliU ii». nriwil f » « aaihpbái m láí.l**a»ot:
A a r.tM ti»nny»^<^kjelentőiéi Uad (3.4761.) nfatt. Olt «U — Ob,
■ A: A Wp (8.186. *b r»)w »h r«gp . (3.192. áhni)lrfcjthrtó felület.
■ B; Aa««>'te|miyflh^b<*iÍ'l (3.190. á l » * > «
tfilet nisjriiB. ífc wm Jeo^ftn. ,<«-i o««.
3.6.3.6. Felület geodetikus vonalai
1. As«i>d«tífcusvoDBlfiealmi> (láadliK|iI39.ald.).Esritf(u.

............................ - ■
k. E» ugyanazt ASnaepet j&tiszn * firlűtcteii. qual m cgynH* »
A iiHUiUdnnákbradí tráiiok (v«Ite vagy kamplra). (S8b««
» fiu/nr liw n ú ^ ra széio»ísoí
^ í* « kóvrtl«.fl luUjaoiwABík jciknwik;
1. A gwdrtíktis y«uJ * WüW krt I» ia > k w A t« l£«kisE^
Előirt rdülrttítt vnlti taitAgEkmUirt U^fOPríM t aujnigi pont luí, ugSWtseoD« u lö ]^
lyttfá pdut votuiáHltwk bMMm, rAo kűfaideTd luÁnváb^ gcndr
3. EiSrt Hofetn- rug.ilniM faiMl egy gi (4.2*)
X DeBnlci6 A gcndrtiktx) vonni <Jynu fdCilrtí e WpIüxdmiKUiű <UI, két «üó« A «» B u,
feti ummÁlif* irAnyil*** ™<k- A i^ iB (i2h)
e H» a feHiirt » j = /{x, y) OLpliót alnklxui wn luegOíív*. nkkor a Efcy A komplia mMiix « It A* tűnpu/ilil irnnp/a mdtnx cliüun kösíötl) ü«izcJüef;cs
(4-&J
ItA^m
lüi I. wr,trt«i{3.400) |Nir)OT««rcsíUaktj«n«m ro.«Bdvn,ak^ A* (mán) t ^ ' i Am AtórfíAJ»«
liUUbb Uiniirt. A p. fl.r, * *í f mwwyWiSPk jcknt&ét lAd (3.476M alall. Hí) #Ascpifüöpkifi íjT'éfijwc
(« ^ r = {«^ )-
4. A d j
EgyAfa «í>»njriiA mcKmot úgy. h«jK.v n h<MaLtarl«í6Í(HÍÍii^
9. »W-}:
A " = (A * f . Í4.4)
5, NuJJmAtrároak (0)
.mátrixot, amelynek nx Smmi cicmc uutlimil ajgrunlfi:
/O 0 - - 0 \
00— 0

^Ót).-Ó/
4.1.2. Kvadratikus mátrixok

(4-141
ul qsybeeaik. Hcrmitifais mátrix

9. F ^ é n hennitikus mátrix
\«-i “ űw./ « í a fc™liaüku» mátrix. *mdy (□<*
A = (4.13a)
rikaii.on..... úc deitKrti«crv£iiyQ>
a. Dbm
(4.15b)
wokakv
Miodcn bnutratiktis A mátrix elóUlttluitó egy bmuitÜcin A^ roitrót Ai egy &
o„ 0 0 V /ou O \
= U h «,i5 t^ : (
iTíi)-( :■
■
■J A » = ^ A + A « ). A ^ = i ( A - A " ) .

ümAtrixS
n Bgv ™lűa kumphs < ÁlUndávKi

o , = 0 ,h « 0^ = (Í-Sl
4. M átrixn w ja (nyoma)
kvsdistikioniiitriK « fSáU

Sp(A) = a + om + . .. + <i„ = 5^<Ví..

Ix R ( ^ I b m Ujdöli.anicb «u]ipcriiEA<jrflK t4)e)«8yiD átríx.
amdybeü a fSátló alatti Shsxcs ck^mmillával tK mM:
R = ( r ^ ) abri r^ = 0 ha (417)
A = A^ (Í.10) 3. Abó háromssögmátríx L (aiigpthut L jnlöli. lundy a mb obR hetüjc) cgr olyan mátrix,
ararlybfii, a íöátló fclrttí ÖEszfficicmmiltával t^yraB:
Azokrü Bi eknodtrr, niudydi fSAitlóra tülcrnüi) bdms)niiiek.<4, érv'én(feK
L = {f^ ) ahol /^ = 0 ha ( t < „ . (4.181
(■t.il)
4.1.3. V ektorok
6. NonnAlttAtrixc*
ükf » kickuflik az aUbbi egyvnietrt. Az (n,l)tipuRÚ mátrixa
A'^A = A A ‘f. (4.12)
T. Ferdén »im m «trikiu mátrixok
r;-"" = («,.<!,......« . ) . (4.19b)
A = -A ^
E!gy ferd^ Btiiamcirikue mAtrix plRincirn iu
(4.13b) ndmienzióswr.,
= a^ = 0, lUrtv« of«Jopv«kf.or egy pontot _triiat le ics n dimouxkS* «mklia>mi R » tfibcD.
érért City ferdén »aiminetrikw mitrix npurja élt A auüwktort 2, ÜJrtveflT jelöli.
S p (A )= 0 . (4.13Í-.)
4.1.4. Mátrixműveletek
Aiok M dflmck, ftuidy«k » fűAtWrft tiikrfl»cn h»
Mind™ kvadraUkus A niátrix fclbnnthntóc® » .nkusA„ 1. Mátrixok egyenlősége
mátrix össüHKÍren: Két mátrix A = (a^) és B = (t^ ) egycnIS. ba Baonos tIpiiKÚak £« <ue aíouüB ii«}y<a, áU6 elemek

A=A. +A„ *h«l A. = Í ( A + A ''í, A „ = Í ( A - A T ) . (4.l3d) he minden /i = t , r o ; v = 1 ,n-re. (4.20)

254 4' Irncdru aJfffi/im 4.J. Aíóírtrojt 255

2. Összeadás és kivunás
mátrixok küzött akkor If (. h» szoníw tipusúak. Aa ŐHiEcaíJflst és a kiVDOÜsl l-1 'tlt V»*CK- -5 1 B
Mlhrfyfti Altó eknwket öaiTmuljHk, ilirtvp kiTOnjuk; 0 _ 0 „i
1^ ,1 3 7_ -12 26
A ± B = ( 0 ± ( U ) = C“^ ± M - H.2Ut
A A B n 5H A B
A | $ ?
* 0 1 S )-(Í 1 5 )
jv í » usxnrUtfv miivBlrt;
kommoUrtivitáai szabály: A 4- B = B -
asszociatívitásiszabály; (A + Bi -r C = ÍB *C > . (421r) 6. Kél vektor skaláris ée diadiinis szorzata
.A ia é *b vdrt<»T>kiBik.mnidydt«Ky«dopá. Uietw
M itrix sjcorzása számmal nonása alapján kítfelt seuizfttAi kíprabrtjnfc
Eg3r(m.n)UpuBÚAmátriwit«znvaiú6va(íykDmptexaiámmaiügyszoroi!uk.hQgyjiKAniáirixmhHUiii F faa ia(L n )t^ U 5 Ü lsa b (n ,l) tipUHt. akkor « öoraal (l,U tiputó, wajs fgy raánj. Ekkor a köt
vfrktor 3ín/iiranirsa(iíitd bcsaélunk. Ha azonban Hza(rt, 1) tipiwú éa « b (l.m ) típurá, akkor aszmat
o (11^) = (o o ^ ). (n. m) típusú, azaz ifgy mátri*- Ebben itt cmtiim » két wjttur JtaJtkux sznrtatácid bcszciünk.
/ I 37\ /3 92I\ l. Két vckloirdtalámoraata E « n fktnfi
^ ^ 0 -1 4 ^ ~ VO -3 12^' ^ = («,.ü,.....a.)Borvpktoni«kí-s>-nrl«n(ib = ......owJonvpktOTal képirtt dalái*
A (4Ji2») azt o állítja. bc«y i^ey AUjumVí tCTtyraő. amelyrt * mátriiiniiiKkiitJriiirtarta
4. Mátrix oesttamánunal

« inahálya áhalábaii tM-inérvényo It l ax 3^ b K

(4.221.) \r. ba^ r p diadikuii sa
asraocÍAtivitán szabály: olJA) = (o5)A: (4.22c) 2. Két >-cktor diadikus U Kp-n
dUztríbutivttisi szabály: (n ± ^)A = nA ± J A ; o ( A ± B ) = nA ± riB. (4.22tl) ■veklorrnt vi
(n.m) tipuEÚmálrixot értjük

1, AzABsXOrzat « A fe B mátrixok Mtorart*, jJaJdrtii miÉriroorrirtTiak » nrvtiik. oaik akloir

kcpc£bcld,luinzAh«lol
s soiáitúTiil. H » » í A mitri*(T7t,n) tiptisü, akkum B mátrixusk (n.jj) U tkketl ImntP.HiiuAB
st qty (m,p) típuffl') C = (c^ l mátrii. Itt ii{c ^ ) rgycnMaz A bd ol<lttli tényra5íj-^«ük sorAiuűt 1
és « B jobb ültUÜ tínyrert A-mük oroilopájuik » »bdátsu>naitn: lUa tivitási szalinlyit Hziiitéu ttemH
Útmutatás két vektor vektorsmrzatának a fogalmához A multivEktorok \’Bgy t«fjes altci-
AB = ^ '^ n ^ J ,) = ^ c ^ )^ C ÍM = 1.2,...,m :X = l,2 .....p ). (4.23) üáló tcxmHök tíTÖlptén. itt rat nrin iiidjuk Itcmutnliii, mn ais itgyntvoMítt proRirjsctJv ftlter^át6vI^■
kiÜs6sTOTTOt. amely akIssHzikíjflhAroiniiimfnziÓBílsrtbíTi aj61 ÍKUKTt i>r*fí™íTraif (UímI 183.öld.).
2. A n yeal^tlcnsé^e AmiKIkui en, AmtkDT aii AB te a BA murM- 7. Mátrix rangja
tokiét™nek,Alt«lAbttnM AB ^ BA,a; , kDimnuUttivitáa B!isbáÍ>- áítalébau muu érvi'iayns. Hn 1, Defim'ció Egj' A mábrixiiíin a linfiAriiHUi fiig|;ellrji owdo|witorok maximális r szájria mindie
a^übim aí AB = B A , altkor fű A rá B umlrixukat íetcscrtlheKSknek nevcsnjk, mpgc®íeKÍk a lincárisac fiigfirtlca sorvcktorok maxii tiíliii BitáaiáviJ. E/t az r ozámot iiPreBErik a mdlrúc
3. Falk-séma A iiíAtriJumoi-/»(t gyaíi......... „ AB = C cgyeulWgnpk tt rtiitajnnak, amelyuck a jclöléa: rang (A) = r.
jobb áttekiuthetöségmiatt ajkalpwaiikftFALK-Jinndt (4.1. ábra). ACsaormtmálrixc^
>ra). A C BKorzatmáti Elemi-poii-
2. Mátrix rangjára vonatkozó tételek
tosan az A /i-edik sorAiiuk és n B A-Ik oszlupimik déscbcujelirllik meg. a) A7. m ílimciiiriós vektortérben m*uél lŐbti sorwktor vagy ofwlopvektor linEárisan ffiEtZirfTigB (láml
■ Aü Ap ■„ ts Bia,í) mAtrixok (Btorr^rttív a 4.2. ábra látható a FALK-^ma frihas/Jiátósával. 509. old.], eey (rn.n) tfpiisii A mátrix r iJitnüa Icgftíljirbh az m é« n szAniok niiiiiuran>ávíü egjKnló;
4. A K, és K i komplex elemű mátrixok szorzása A komplux eiRtnií ruAtrixiik unurzAsánítl bam- rang(A,^„l) = r < imn(m.» ). (4.26a)
náihatjiik « valós is VéipWtFJi rAsKoitret vtUö ÍKlboutáíit a (4,2b) írtelni^büti:
K, = A, + iB i, Ka = A ,+ iB j. Itt a?. A,, A í.B i.B j mátrixok vulÖHak. Amítbontib utAn amor- b) Egy reguláris A(„,„i kvadratikus mStrix rangjára, a/fiz (ifit A jí 0, írvpnye«
aat egy összeg, Htnnlyixin a tttRok valós dumű mSttixok szorzstaként EKamfÜiatúk. ritng{A(„,„)) = r = n. (4,2tib)
■ {A + i B )(A - i B) = A^ B“ + i(B A - AB ), Afel)>ontQtt inátrixDkMorááöáuálid tskintptbc' Egy (rti n) típiisá kvndratikiis tnátlixot rfyiiíiím miíirtriuik nevezzük, hua rangja n, Ekpontosan akknr
vpsszűk. bofOf a Wfxírzádrtt Általiban DCfli érvényes a kominutat ivitáiti aztibály, (ww, aü A és B notii van. araikor a detfrminánaa tirt A (lásd 260. old.} nullától knlonhíizik. Egypb (setékben sstn/íTJrffi’
fseréthi’tA fnl. rnrfínrnak niívcixiik.
 l LifMlrúa^tn 4./. Mátrixok 257

™ * g(A i«.,i)= r < n (4J6C)

AmiUmAtrixnuigj* 4.1.3. MátrűanOvetetek szabályai
r«ig(O) = r = 0 . (4.acd)
3. Araagmegbaíir a uoibályai Elniú átobJcftíH>hiál 3 nűtrix rangfii nem vmttoiciJc.
a ™ , átoUbOóxoi i5««.-foRl.aA«tt: ufentifcw is wvtraríik:
a) Km inrviigy kM<m)Dp«gynWb««l v«]ö frten ei^. AE = EA = A.
b) Egy sor vagy aahp innnrtfui niilUMl külnnbőaS *
2. Az .-i mátrix szorzása aa í> aki
c) Egy aorhM2ftadám<1Sr mánk MTb«Avi>t{ycKyaBlo{>
AS = SA = cA ahol S ötrfiKMÍ»f4a). (4JM«)
e . W > a , « d ik « r b « . (^ = 2,3......n,)yt?ákiA>m mnulUialrB^iő {a G aVSS al«o-
±m)É elw. lá>d 373. old.). A oiUlvi^torHlfcnianhfiaS Eánniiz Átjiliütitott mátrixhíui AE = E A = A. (i34b)
FgfniJtfn mütix r langjAra).
8. Inven vagy ractpral
EgyA = (a^)regnlíristn
A0 = 0 és OA =0
Ennrk . szabályiiak .nftgfonUtjM. ^t«lálu
A A -‘ = A -* A = E
kövDtkcök. bosyA = 0 tsikTB = 0.
A * A -‘ = (flU )d «* r i
-L Két mátrix szorzatának eltűnése
A.. Un Sün Bz A SEma B nem imllmBtiiz. II twi
^ - “ Ö írA ' A B ^O ésB A^O , bár A;
ahol HZA„v AZA niitríx«n cbrm^bezu ísd2S9.M.). A gyakotUul>»ivi
A -' I «259. o1 (2,2}U p»űk««k-aJc».mitn* S. Három mátrix sw n ata
(A B )C - A (B C ).
HM)
Megjegyxte Am^rt n mAuíMoAmltÁKlMB a mAtrixalc a LéitrlmiadKtö, bánén at úwm
niáltixssu] számutimk. ötswíug;; u n L hoOf ■* asUs m- ibd»tó fsréttclmneii. Ax oláUii
( A V = (A - * f. (4J8b)
BX, = A X, = B '*A
(BKK.Ű&rí»).w H.29) 7. KétmátrÍK»an»t«l>akazÍDverae
X,B = A X, = AB-> (A B )-‘ = B -"A -*. (4.30)
ák.
9. Ortogonális mátrixok 8. Mátrixok hatványai
A '= {4-4fl«)

XM, bAraudy két uolop vagy rtr d a) A* = E (<tetAfSO). (4.40U)

vett idotónaorantaesy, »Jc!wr 11m
b) A -'* = (A -’ ) ' 0.>O.«8ftw;<lrtA5ÍO), (4.40c)
l.EgyAottogonilffiinAtríx Utja&aitmvtarwii c) AP*« = A'-A^ (p,íq!Ö «). (4.40d}
dct A = ± ! . (4.31)
9. Kronecker.szor2at
A* A = (a^) ésB= ( V ) inAtrixok KaoNBCKER-ir/or/jitót ax ol&bhi «»ib»lly«ldefiniáljuk
ttD M ik tiss(denicl IB Ai teli- A « B = (tt^B).
gdyiifinyok irAuyk«BÍmiirajii (IM 210, oW.J, «rtu|p,aAl»m&t
10. Unit«r mátrix
( A ® B)'^ = A'^® B"^, (4.42)
Ha egy A koin]>l<-xolmiű tnAtriXTit
{A * )^ = A * ‘ vngy AtA')"^ = ( A ^ A = E, Sp(A e B )- S p (A ).S p (B ). (4.43)
258 4-Lm^<dgrbtn 4-n. űrtíTr™dn..™t 2S9

4.1.6. Vektor-és mátríxnorm a 4.2. Determinánsok

Egy Kvrklarhintnrgy A mócrú B, |tí)|{XnflrTim;n),illrtve [|A[| (A 4.2.1. D efiníciók
noTTndja). Ezeknek Kaubnoiuuk ki kell dígltoiiak a (lásd 636. old.). Eídt «ii HXiÚuiÁk
a* 5 e fi" nünnmkm; 4 .2 -l.i. Etetermináasok
L Iís H>Oinmtlrjis*re; (Jali = () i>ont4»an«kteir. b »x = 0. (-I.W) wűíPTíBBy komjtecsHimpk. amtlyr*^
nt ín, n) típwú A = (a^) m4uixll«( rnnddiml! baisá.
3- 11-^1 = |A|llsll uiimti-ti X vditor w tninrfpn vniös Aes«én. H.tó) 0!l OJI ” •«i.
a,, a » ” • ai»
3. ||2+ yfl < ||X|| + ||y|| müuin. x f^ y v^kto.r»(b«OBB«ig-,5y«üafen«s) (líW 181, nW.). (4.46) D - d rtA = d rt(a ^ 1 =
Lkbc.Oct»™,b.fflrnBrMv. a.j «.S •'
itV«ydeBni*liuk.k«y«
A lAFlACE-ISr l ^ j U « tör/ »!gfWÍ*Éwl rckuTtiv toMao (irfiBiajitfc
UAj^l<l|A|||^ (4.471
aiMtlnix^ teljrafjjan. Ei ax rKjrrnlAtleniiég lutgynn faaraiK» a tí BVfíktor- Ai (k fA = ^ a ^ A ^ [p,UlaiM ló.«p-«likiwdM»H«witó (4.55.)
■’ t.aiwlyckn - .................. ’ k-H«
drtA = ^ ^ A ^ {v íltii«l6 .*i- lAMht

IH líb A ^ b íű ^ rkttilicz tartó

.\y. A^ -t Mel^nnááai
4.2.I.2. AId<
= a ^ = - , 5 :'? E^n-varraA&á
« ;i-rdik HŰI ó » «ük «slo|> törl«<évp1 kapunk.
b )ir

nu «B «i*
c) abszolút Dssxeg Dornu: 02,099031 021«a oa
0«I n « a « 0«| flcOo
Bsll = Bilit : = É W -
4.2.2. Determ ináiuok számítási szabályai
RalUazSvektariÜMBotAtétt^ítjdőlL A vcktoc<d»»>1út A LAPLAC&fifc tíícjtóá Uilel jni*ti *w w *r* kimondott t
«rték e« Ij’I = llsllí « » 5 v«ku.r liMwAl.
4.1.6.2. M átrixiiom iák SIJA Icifrjtj-t.«.rAiink«]dviUwetA>iU^il.
I

l|A|| = i|A|l» := \ / W (A T A ), (4.21)

lí í a A ^ ( A U ) a iegnitgyobh wjAtórtíkrt {M«d 277. oW.) jdöii a/. A^A ínAtriroak.
^ =0 (/<. A MaiiHöi (4-36)

Ehwa í» kiléjtán trteiWJ totpink

A «iiA = AArf, = (dotA)E . (4.57)
Ebbfit fU! inverz mátrixra «z «l&hhi foriniiln wIMÍk
(4.S8)
IIaíI = IIA|M=-« e w - * ‘‘ = 5 Ía^ ^ ’
*bol iUt A mátrá A «5 n«íj»ns<at ináfcitAt »w A rí.wJnek n* rl Íllépeízfik és
muutjn. hogy ■>(4.51) mitrbcnomiAt a (4.4S) vpku.morm ik hwraá. UeyAjicn ö-vAnviw vÍRiUiaitftmiídxDt tHmiapoiiíUjnk. EkImi A « t mAtrixirt ruaniw
a. (4.32)-tc te n (4.49)-» valmtiiiit ii (4.53}~r>6( (4.30)-te n. A** adjiuigAit m*«i™áv»l (4.4).
260 4- Itnriítu aigtim
y.3. Jhnz^m
k 201

tfctemínáns írtóki* nuJU, hn

aits.aiax<«iílí«ii^«ií
a) (snnrtmtpADuUtíiáiAllvngy ““ ® + “ imjaoji + duOiittK
b) tét,n*t(.gymíflRiillnq;i®Mísikvi*gy o « a » osaTfíai « «
e) iWí«rm»Wti*Uui-Arákoiiibin»c»j». -(iijjuau,, + ojartMKll + OMOaiöij)-
A* cl!» ka oBaiopflt a drtiimiiMiBtrJ i,

a) « fonil <ixunlotwivnl fclr«.rfljfik. Ekicnr a /(SftWm «0ó táJWi^rSl UsidíJmik.

ama,árvfoyis
wírtiük n <Uiab (n - l).«I(«ndií deter-
drtA^tktA'f, r>ivoT>MWA!aáinftáis>«Bt)>£^^^figy
b) VHlBiDclyikwrlitMrgy móiútcM>rt (lOHÁAdunk. iUrtw kivonunk. ÁUjakitaiií, bogv tcbrtAeg sok nnlU
c) «iU i«J y it«irt««g rn u ta k w tö W w & í 9 9 2 5 0
d) vnJamriyík*wb<MmA«Ul!«ngkcOrlbri™ / 24 a
a-^3 12 2 - 7 12 2 -7 4
-5 4 I - 5 - ;
5. Sorok csertjénél fdlépöelaijelváhí. S 3 -5 4 0 3 -5 4 0 1 -5
Kft » r Wis«3éfe*iél« dMrrmiiiiis 2 6 I 0 6 1 02
[e-nabMy) =0 (3.*»bá ly)
(t itfidimuO 4|ff nsorxiuilc, hogy i^yctlra w rimrit inmoEnik taerl a sxámituJ
Ax (n, n) típuMi A uiAlnx o

drtlQA)=o'drtA.

Két drtíTininíits awastót iwiüixiiV u! azok iw «4Mnrft. mdüM i ax «i, .oj,,

(<fetA)(d»tB)=d«(AB). it36 alntt v«m aí. nulUvat csjK^nUft A d
Mivpl drt A ^ «tet A^" (lAíd (^.59)^, írvriTyra liVttl6jiU»ii<iU&<HciiKk ««.n»Und.
ftfet A)(drt B) = A t (AB) = lirt (AB"^) = ' ! « fA^B) =«lf!» (A^B*^, 4.3, Tenzorok
4.3.1. Koardinátarendsz k traiuzform iciója
1. Liii«&ristraiiszlbrioftcÍ6

ligy kiipM. IwKy ttúutlie m * = auiCi + 0,2^4 + OM*,

i-A x ia = + aaí^ + a»Xji
ÜjiiBíí drtrrininAniira kapjuk: Ti = OjlTi + a jjíj + a » Jg

a„ 0,1 Kíez A mngj%3. Itt eus rá Kz (fi - 1,2,3) egy

0(1ű]í öis »í, Oju « a
01) a*i uw fuK koD[düiitanni(lflBerFevnnatkii»6an.
Jií) a,-B, 03,1 Hal Oiií 2. Eiratein-féíe konvenció
4.2.3. DeterminAnMkkisaám ftto» A (4.64J helyfirt

1 Má9odrendadeterm3njin« értéke

ifl, vagy röviden EINSTEIN s®

(4.65b)
lyffl*kí.MW.d»»fl‘Íűd« ca érvényos, a ItKtAmitAM t» alAhbi íchntjtik, fu , Mstcw-n (liíífotduW í/ Indrxrr SM(«rip;nuk í» n* ntwlmíliyt ;i = 1,2, S-.-e felfrjuk.
A konvmció AltBlAnoK Hu egy kifejmííjibon q{y bitejt kítmur fofdill i;tö, nkkur ft kifejűifoit esen ind«c
 4* L íiii^ tía 4.3. Tunznmk 263

rfiideKhctűk. A tnuísriciniiHdíis ittnbály 14.CS) ekkm;

V = 1.2.3).

Amifcot a K dnrí-kstóBtl iMWtdiiifttwPn.lsícr ■ K-h/A foripitással kefcttezik, akkír (4.M)-bwnitniiiia- Ehbfll k ö w tt ^ . Logy minden iní»odn-ndfl t^nur mi xként AluáSMJÜuuA.
fatmiáá tnAtmAr« A = D énimym. Itt a D - nrtngnnAlB forgaliiimátríi. A» D nrtucuuAlét a, iímcly áliwlad az odgón
mii = a’*', Ahrtíolluaóo
(4.GG«) (4.T0«)
ú, A □ ftii^s-
/ e, -e ^ ^e„ \
t D^D = E , B = ( ö « ) = -e * . e » - e -
V - e « - e ^ ö. /
IBWietttefcítrfíaM.^
u ÚffiriBWiett Uhetttiauiííi tnaar. Itt a 0 ,, 0 , é.aÖ. » ll
(ép nyumstéki* és «
um »ték<*és«e^.e . e „ és a Ö,, a kotmÜiiAl««iBri
■ B: Egy elaíatikiis
datiztikis defonnátt
deterr ts t taitclöB kllapotAt a
A {í.6fcj nxt ícjraik ki, hogy« D m iu i*w t f e «
lAtrix rf* drinpi ax EtrLEti-fi»lc xwig fUsd 211- qW.) segitt
n U »l 130 otó*I.«t*rbpjairílÍsd211 oWbL -e s H ) tafe. A<r.t (i.í; = ^2,3)iJranckiii«fflr»rtwaJi; .^eiasztikiístest egr/*poi
4.3.2. Tenzorok megadása derékszögű koordinátákkal
‘ anormAlíiitttínfi^..................
1. Definíció ;piyítick H2 irwiyábu miitat. Ew^ a frJíiktca ax eáftimin Wüfcm jutó fOgBÖ
ElKrnistmuiliJBUv«^&xitsu7'meiiiiyúié|;ctRgy A'<lnrÉkiiaögűkiM>nlmBlaTri 1, (Tu éj <7j3 koontinátAjú vektor Rasnnl^ mngyaráíwJt a íemunanutó kö tragelyn' ti>-
ládömvwián* dcmatp) írunk fc. lu Ic K ^ (K í, j , ..., r
óxirxeiitt naKlmük és mindm milcxax 1 ,2 « vixzile 5. Stáinítám szabályok
Hu A t.lmii>krí a K kuuiiIuiálAn-ndimüiiok « K-b* wstó tr s (4.64) Elmében U Elemi algebrm műveiéi

t A2 A dlctw) B \aaottik lu « tllrtvc br^, B [cudjükfn, ilfetven.

3. ElseSrenda tenzor
Egj elíőtmdű (miornnk 3 kt
Í,.= L V .
(4.67) Akfajr képcoáifc a 3~*-.-aáinii
= (4-72al
riaTtcn- síodárt,«*m +n-cdn2HlaC UauKií kümpoücuseit. A C = >4B trnwwt aa Áré B tmivr^airíatinak
iUTíemlk, Érvényes aa nnsociativ- fci diükribuUv laabily:
(A B )C = A {B C ), A í B ^ C ) = A B ■ AC (4.72h)
3. Diadíkus swirwt A>; ^ = (a,.a,,a,) »• B = {N,6i.ls,) nbiőrraídfl twtíwnJt as
wKlrtiidiI teimir. nmelym'k ai cltamá
c^ = a,t, ( i , i = 1,2,3), (4.73a)
iníiasKtí!»l)&ty Í4.67Í íiUpjAii wuuí,» timacirszut^atat az
/aiti a,frj
íi‘ = 1,2,3). (4.68) n»6i Oí^ oifrj (4.73b)

EaBMnbttna vr-kUirott trftnR/forméíiiAsswiljályo, awtó.flgy v ek to r^ elsíírendil tcmrar. reprPiPiitáija. Ezt nfiverofik ftü A «i £ wktomk (íiadifeiw (worsníAíWŰí.
4. Másodreodíl ten*or 4. Redukció Tegyünk egy m-<vdtotiíitl (m > 3) teiiaortMi két helyre aswntw indexet fai fo
Az íl = 2 aietbt'n a T leiuüdrnnJt 9 t;j kompotjcítiw! vau, íintdynk mátrix (Jakba Pírt! Hí indexre, így egy m - 2-reiidfl t.nnv.ort knlinnk í* ra tenssor rwíiiAirírfjn,
dűCtitiiMir (4,73a), amelynek aielenwif.ij = oí6^,bkA =
rsKoraitát batámü/n mcB, nit i is j indexekre vtinntkuHi nidiíkaó íuí
vi'ktoiok tenzorsKoraitát
" “"“(iiiiiíE) a,6i = 0,t( + űati + ujti (4.74)
264 4- rci«on>t 365

.tB.tás«ikora(4,60c)fi-
4,3.3. SpG
(4.77b)
4.3.3.I. Másodrendű tenzorok

* e;. ÍJ á
tonik, ckkc
r = i(T + n +i(r - T ^ . (-(.TSr) f 1, hai.j.fcdUSkuítjobhkíMwhily).
Egy r = ietaan utFnnwírifaMtuJt lu w = § (ej X ^ -1, h. í. j. fc -nlkiklikí^
= mindm i-rrés (4.75h)
érviOfa. Ha
« nabálrból (4.67) kővetkhc^. hogy
í« = - íji mindm í-»< * j-re. (4.73c)
akbír . tfnzort fardAi «»ini»rtnÍH<iuik w > d,, íí,, j;,
km,

Eer smmnrtrikwiT tni*orÍK», «wi* (^ = , miodie latraik tgv D «

üiaiagonálfbnn&lblHuik:

t = (4.76*)
m I A: A T = (í^) temor nsomin, urnikor « forBnUskor a «*nj«>r • f = («(,) tenzorha nwi? 4».
A í n , % éj) ^ L A snjátötÉki* egyrolift A,. Aa fai A*
-m»Í, amHvpk n Sp(T) = t„ + í a + t e = t|i + í « + ín .
íi i 'A lu í„ A r taaiari^iSDiia^jálciUkcfc [Uad 252. old.) ötaege.
íJi tn - A (ío ■ B: A r = {ti,)t™ ™ rdetaim iiJÜBriü»í^^
ÍM f*,-A
tii tjf to
egjKnlft gyökrí. A
tii f » tu
mitutk QcvrsBŰk #s kirlíigftik a
ivdtbm^wJt
te ín fji
T Í= A .4 (1- = 1.2,3)

4.S.3.2. Invariáns tenzorok 4.3.4.I. Kovariáns és koutravariáiu bá

1. Definíció 1. Kovariáns bázis
Egy (ierékíKiögütaiairt intra A válUraó
»Thmi<jK>aa»ik. Ekkor aflzi)
r= r(u .v . w) = xCa. w, + «((*, ti. w)í ; + *(«.«, w)?.

tíűíctdict úgy kapjak wog, h« M r'fii.«. « f. b. ií. w filBuntlai váltoaók egyikét mindig
tMtjak. A «íóbaiöv6 tínínsí minden pontjAn liAroiu koordinAtiiíelület megy it, bármely
3. Deltatetizor ÜniUaimnoIbau motosd ogyuiAat, lunrlyak a kisW-'Welt. ponton mennek kenaratfil. A három
Haegyui w í« riinijiii u KnoUBCKm-mmhóluia, azaa
ap ar w
- { í Í^=*L..
266 I tiWáfw .iJyffcn. i.3. XtsmmfA 267

f = iu,ii9)ei + jri(u,. nj. u*)^ + lítm . uí, Us)ea (4.89)

vplrtonBlb(rv^lj!lkH7. u,,n,,U0 85rbFV(imüükcKKrfin*tAkjit, Akíij bAwHt n s t . í i í » a 3fi vefcttvrtAlod
>[a)jEik.Eiifct,rfevínyisa
\ (OF dr\ 1 /(ír ÖT\ 1 {&? dT\
s U 'a í J '
H* e = S*., »kfeor a á és a 9 ‘ Utóatiwtók kWiuriAiu Itöwrawwiáro

' h i í s Egy AlUiwt6 fcKwfináten-ndsarrÍKii a T U l»(4.88)írtriBiébca

Bkf>mdmái»fciartritísyi!t&í « l« U )
<B= T v .
bm CTwek «ll«rtiilk A gBrhíVDöa
)khd
Mesiegyxés: Ortoi^ttálii
e = H í ‘- = V^A. w = H ig ‘ * » • * « , (iSlb)
A- ÖT „ 9F d f dr 9r
BgBEt wl im «« y fa B'vrirtím* kneetl. Eaírt a ( 4 - 9 <W «
K a :* 3 ír = öT - á ; =
ImtAoii
3. Vei

A* ElNmiN-fclr Ittwwnritó *
14JÖ»)
it.E k k o raresttf ki

(*:!«>)

(4J92C)
f = V ' ‘J,+ + = Üírt™ í = V í r + t4fl* + VÍ9''- {4.Sá)
a IW ináUirúl i>««climk, II fc
AV*kn«
hDardÚMlakn>^RS»lk(mk. A ró i # vddcrak koalpatiaiHrinrdcJnrfnrénjwsa
AfawdmAlAkköífiltio.
v * = ^ v ;, iürt™ v; = 3uv'' tt'* = .
(4.8B«)
H**3*hmn«ito.bfekrtpá.«lj.Aaí* koDUn«»iáD.fa« r« (4.92)>) rá a (4j92c)^liiHÍiiiHni]&»i
J»pjuk«
= iUrtvr s“ = ff“ = 3 * .f f '. Í4.8C!.)
■IWibUérvftnyw » KRONECKEB-aátnbótwnmal & (4.93»)
&■#• = <*** (4,87>)
fea(4,93d) álmcgj'a
«<.bhaikőwU«*4k*
« i , = f r ; ‘ví (4-33b)
A V*-ból it Vi-boK. ilktvr a V f)M N wilö Atiiienetrt n (4.36b) alupjáu indti (c-. iüKvr frirmt- BHSMÍÜggft.hfi. A r^' és » Tfl wgyts tewrdíiíAlJik kótöt
l*nfikwFV«!*ük. (4.93c)
MegjeRyzés: DmíksüöfiT k<>or(HtiAla«aidfwrhm» kmariánsís » knniravBitóns koordmAtÜk egybasa-
nők. i . T iu ta kovariáns és k
4.3.4.S. Kovariáns, kontravariáns & vegyes koordinátái a másodrendű A(4.«Íb)-ívniV;hetyÉi * *1 = f)BH*rííig8Í»t, <» ox oláblíit (ítcdinüiym
te nzor oknak ivi = r * v v ' " ‘ = ri„v™ .
fwobbSla
irokkaj CKV T luAw.drciKlíI U-umv (4.94b)
arfódik. A Tign-t fl T tPDKor tiaatji k M indrá kororiájjs
f tu t« t w \ liítywi AU. AiialÓg módon toqiji.k »1
= íai í » í*. 14.88)
\t.ii tiűíw/ 7 -" - = i r ‘n .
 4- Ltnt'ána ni^i-hru 4.S, 269

ExpUdtcItSálUUrak:

4.3.4.4. Számítási szabályok

A 2G4. oidnlou mAr aiKt;iMÍ(jtL r « kővetkező saaimltáHi sfcibAlynk:
1. össieadás. kivonás Ax ugyanoly#

>kR íooizása egy m-cdrenthl traMural rniodÍR ej}'

3. Redukció T f^m k n-wirewjiJ (n > ajtcn^otbrtrgykiivBrmnsésegyktinUavarü'uiBbc!

dcxbc cRjTnáBsal Bzrmowt is össjirgerarmk ** ElNSTEL\-ÍMe kimrenrióiiak megfrli-líS™i'tiM

suxnzxuk. is v q ^ ta « w ln . ^ miukriójAt o(ym6dM

mhücilimlt, küÜÍDbö*ö énal.
2, Gmnwítrái magyarázat
5. Szunsietria Eg>’ U‘tiznrt!tEÍmmetríku«n^lievezünkttkFtt&kDVariáii!‘ XT^krttöekiHitravatiáofi
indottr vmuitknzAiui. hu rwk tirin válttKÓk. e, amit i í t íépésbtai nuilatunk !«• (4.3. ábra):
6. Ferde aiinunetria ttmxort fendcn isuminetrí: [máwsikra. padául« .r. v«Jö tültiwsísiiél ni r, y, ;-k<«rdÜB
■&xéiarraósiiibe. £e.v johlMKlrAiH'i (láwl 207. old.) egy hi

•k ai ir-toigcly körüli lífO*-0« fotSatAui ax x.y

4.3.5. PszeudotenWJrok pontjára vilin tüJcmaéíH-] jrö Irttr. Az chfí lipísbra basoulJtvA nwgtMtjft » h«ÜH>aiáBi^ol_
a iükiöíóá vüclkni^. A k Eredmény: Tmnviüziönál egf poláris vtJctor a* ininjrBt a tcrbcn ISU* -kai váltoBt«tja, eg>- axiAJis
lözéiü vimllCKj^k mi&tt külüuliaíeFt tfiWÜuk putánn ét axtáli> ndcUimk Irazütt (laiwl ISO. dtl.). bnr
iDAtnuAiikailMg idősen ukuuw mótluii kcxdlit'tiík. A ]eirásukb»u külöal»2Dt:k n pulAhs fs. nx axjAlU 4.3.5.2. Psz«udotenzor fogaltnának a bevezetne
vektorok wúttjJ. hogy »z nxiólw vekUirnk a Ituaeuüikte iráuyuk ineBett egy furgápiráuy nílnl nbfúzalhn-
I, Vektoriális szorzat a téríttverziftoál T í^ vrra to il k « vektw a « b átmegya-a. il-
tök. Az oiiális wktorokat fun-iulpntJltonutuak i> wrvrxzük. A veJoorokiit, mini teuxurukal
lotvpa - b vdrtortJcba. ttaas:. altotnpoiwnsrikn’.tíljoifil nacL‘ifin?Jidíi t€tuotnkraérvén>'cs (4,90h) tranaí-
jük a (>«!FU<Jot«uzur fognluuuMk áltnláaue L rvrxrtá ^ .
farmádó. formiiU Ha aTonhan a c = a X
4.3.5.I. Ponttükrözés a koordinátareadszer kezdőpontjára ,C = C-tknpiwJi,a!taitaífli

maiotÚiWíííf'takt ■ A z f x tT .f x / ^ V x P ^ r o tF v p
yrkrlójekuickaii,
ft tftrinWTMÓ fiik/JmjiKásníjö' |x
m/ltvisiPgyhRU tára. A RkalAiKZorzat i^niéiiyK ckV«k*tár í« rí
uyat mAs koo E.kövftkp/öt kftpjtik:
(^.•m ir arm r.?adeíkraik.
I köwttük lévő sfflog válwiMitlMi. Au Sí ■ A poláris f (helyvektor) vektor, illrtvr a tr(i«?l
i/idó kö-ívotfti. tor) nxiáHs vektomil ai F- Ű Ésaz ü- J eknlárokal. .‘r
X EgyUucAi kióA = [Q^^,)tr»n9zformáeiöiuátiixBah»r(iiii- nnitatuttk, pszfiudoskiüíu-ok.
dimenziöB térbflti a (4.W) értoitníbsti a \kcwQtke?^ tnilAjdonsá^í: 3. Vegyes .at a térinve Sat(axlí).s(Uí«l
Xa j ■£ Iwfld m
lao.. Old. j, nmeiy i>enaa a , d gh
cpolArifl invektorok
vrAL«,;njArta [2.) <érteim. •is Xb)(!fiV JUciáiÍEVfiktoi. A vpgyraaisui-zat
ü^ = - í^ , dptA = - l .
fliőjt’le itiegvÁltonik a icnnvFrzionoi.
níiií !í tár:
n (4.tl7)-S*l kovet.keKÍk
íktor és másodrendű ferdén Bzimmetrikiw tenzor Aü a = {oj,«i, oa)"^ és b =
'■----1-*-—i- *...............'.i (4,72a) írtclmftbPH sgy má«idrf-n(irt tenJüort -----
 t,{4.79)raUttérrá««

+ <•,^) + - (a.b, - «,6,) ( i j = 1.2.3). ,^« iLJ - '

9) oii nia ' o,i - >* OI. a,
(4.100)É p p í n a z l a ^ «t^tónyra«k.- » 021 ■«!n ... aji .. ■ aj» «a
Véieiévrf. úgy hogy »£ = (ax ^axúUü kn
y. 0.1 aa - S - -- a» a* '
0 eii eia\ qq = <HÍa - í(iii = ci
( - í l i 0 (to . H-IOU)
-cu -ÍS3 0 /
«hol íSi =<(jfrT-uiÍ!»=ííí.
m = - U5&, = (ü
{4,lülb)
"íT Oil »i2 ■ í*u~ - Q« a.
.*Tn«hbJ !>». ftfaol a Inl oldali
ia á , fotmiUóint kk^

td C tai»r. anictrreéTvráyíSi; A h»l <*Wi 9« iia »n kieraeh oa («;>■ ?í t>) /rfe/onoii (fiWi«y6 clemntk) aeveszük: ez jb riran
, Skfcm /íwtuüi a ka**t.5A«Brbra áU-Ai ftj ^
/ 0 Cl -t!i\ Op. » Op demrít» k&retlwrf <Jrmr«Tr-*iakar>«»l luitároauk m«g:
C = c = ( - n 0 ÍJ 1
\ -Cl 0 / L — . H-Hlö**) 2. U<=1...... »»;íi7 t0 . (41Kb)
Őrt
3. = ......«:*'?* fc).

4. o^ = a ^ - a ^ ~ = o ^ . (tnindwi ;■ ;£ í-te és p i-m). (4.10Sd)

4 .4 . Lineáris egyenletrendszerek A s*irooife k n w g*é«lw (4. sB*sly) M « úrfotó »rói4h<w (m ^ IHfilik
v«wrök.EiPtaipkaídiaBeaenM«íri^ ' ...................................................ikfcL
....
4.4.1. Lineárbreadnerek^elanfBere-e^járds
4.4.I.3. Lineáris függőség
4.4. M . Lineáris rcnd«aen!k A (4.103a) rmtáróf
V, HZI , iággptlrai VJ
iaORÍának»«ígJwte « iÜggewp rcbHÚÓa ránótwUki

Hünm) H«no»ri! útin

iUetve y ^ A x ^ a
1- I o 0 a
Hm = 0«.i*i + a-űí'j + ■■■ + o-«-r. + a„ ] & 2 0 0 3-1. Ifi -* íj ) l«H»-
0 2 D 1 0
Az 1*32 = 0 miatt sius tovalibt t-Jiai = 2v, - 3 9 , + ia függöd relüriA
’a,i a « -■■ ai«
í&srilíJw DiiiTHtinaegy nem kicacróliietö párja a

4.4.I.4. M átrix invertálása

- ( ! )
Az(n.n)tí,
Az {m. n] tipiisú A mfttrix aiu, demei nz a »r «„ (,i = 1.2,... ,w.] IcomponcaMá illmidök.
yefím, »* y «wtnpwktor 9. (í< = 1,2......« i)

= - IS - ;>s 2 0 0
jlj 2 2 I I 1 -2 -2
/ 2 S-21\
Hn HZ (4.103«)-b«n M 41,t fim műlAtól kntönbijzilt. nkkor ra ögynevezeU rJefn«<'rotó?i&b*a» Ar. Pimiek reótleü^HR után: A-> = -1 -5 13 ) .
loz* fügEPtlon ín «s i » viltíiWi föegű váltMÓ i«BX. Aü rieairaere-lépÍM e!em(sern-eljB«i» >kt
V 0 1 -2/
4.4.2. Lineáris egyei ■ D:
r, + 2ij - I , + j:i = 1 Aí c^tQncnklefc snima mcRtiO'tsiik az ismerpttcnnk számával,
4.4.2.I. Definíció és megoldhB 'ii, - Ja + 2j:s + 2i< = a naoubana rangíA) = 2,raOí (A .a ) = 3 miatt a rendsscr
3a-, -r + 13 + 3tj = 3 1MTOni(*[)ltlhatA.
l. Lineáris egy - ir , + 3 ij + xi = 0
2. A homogén rendszer triviáliB wn’gnMÉM és alaprendn
a) Aa Ax s 0 iiomosfin cgyeah»treiiifaacrnp}tpnit)tlig vitn tm.’eulilto
o iiíi -f tltiii + • " + at.T, = ai
Xí = í a = - . = i . = ' ) ‘ í4J08af
b) H« az X = a = (o i.o j......<W r>aittriviAi»uifi5t)ltW«, h ^ akkor ia x = ka. ahol Jt
vaa ( sFtntnviAlin. iineárissa fiig-
“ * i ' i +aH^-ca + -” + o ».* « = o » SPtimmiBaWá s a i . g j ..... nkkciT ewk •nttWTt (Uxd 509, oki) alkotnak.

S = tiS i ‘ k ^ - t -'- '- r k íS i (fcj.ti......fcjlt »»6ÍP8««űéBt. (4.1081.)

/“» » « ■■ / “ lA /-riA Ra a hoiiK>sÉuegjBiIetinirlBit.T A egyOtlhtíöaiAUixáei t a tKDgjúa r < n íivróyca. aJni n az isnis
nrUiaieksáms, akkoiJ^Rsk a homn^ cgjnilclrcutisM mf«okiáMÍnak «gy alapremia»n!.tiar = n.

■ (•;::)■ - t ) ' ■■(■)- ki dűm am

e li« HíriietA. Ha p^daol

h. ha iRtnók kgntábh x = o v i^ r , amelyn- a (4.1(Nm)

uonaoAggá vAlik. EgyélikM n miilHtnrt nmi megokibalA IV ^ x^(x^i,x^x---- X,í
iz (A.a) kibűvltrtt mAtríx nt&K)At^ függ. A kihfivitAt u
(n + D-cilik oeikqikáit hoaáwwűk «z a vrJrtor lampnon

oidhatóiufifcba
íitn g(A )=rw i«(A ,a ). (4.107*)
r = nagf A ) csct^ a
a) r = n esetéo n m<!gnl<li (4.107h) Az A tnáUü nuigja 2. Az cBfHileiBsidsMd. Jr, cs za-re.
T, - r, + Szi - J-, = 0 ■negiikijuk f» kapjuk; z, = - z«, r, = ^z, -
b) r < n csrtíu « I « ^ n I, + rj - ir j + 3i4 = 0
3j, - rj + 8ij + T, = 0
KBuhftdon vAlBsithotiink. 2x, (Z4.I. UiUfflötcsp*). .Al«iimfp>kliiwkai =
*, + 3i3 ^ 9ja + T ii = 0

- 2x) + 3rs - Z4 + 2is = 2 A niálrbi tjui&ja 2, ta (A, aj í^íftAoMraiUnj!

- ij + Sis - 3j, - Xi= S rmiRjti 3, laaz a retidaanidc ninís mpgoldAsa.
+ ití + 2rj - 3í) - tos = 8 1. Llneárííití
t: A[4.106« ) ii.cí? *aJ»«»fcíiüka« y = A^ - a lini^
t, - xj + 2xa = 1 Aü Ac9(A,al mKtrÍKokrfui&jfi3.r = ») = 3m^aUIlmcBol- Kt (lá«l 270. old.):
ri - 2ij - Ja = 2
'■} — JEj + 5rs = 3 d»!^ crgyértuUDŰ, A meguldw*- í"! = — , *3 = — = ——- Ax = a (4.110M jr = A s - a - 0 ,
Fj 4- 2ía + 3ar.i = -4 Az A (m,Ti) tiptisü mátrix, !U! a m a ftgypnlptek m
kell megPgy^mi^ M ismcrcüííUik r, HíAmAvftl. Az (íleinranre-tiljAríííi vfigén y = 0. Ak Ax = a mfigoW-
II - Ja - jt4 = t
II - ÍJ - íj + *4 = U 2. Lineáris
Xi - 14 - 3*a + 2*4 = - ^ pí'lJAul Jfi = LTi --T. I3 = ^4 + 5 (^1.^1 tetHiíiJk'st'tt). A (4.
T4^bfTkővttkeiiö két (»ot egyike fényes;
1. Eset: MiiKk'u (fi = 1.2,. ..,m> kiíw» 1. Eü azt ipicuti. hiWf *

2. Eset; WaWbb » . b<w >únr^olyan ElucrvÉnyiw

uma.EMrtAlfcün™-
ífc. = *ií(l + > i » + - " + A«íÍT, +A».
í* Ao- 0 - £2-ít jdiaiü, « linwtó* fiiggi s íJ T
3. N«miM «(ridlutólineárii
4.4-2.4. GaHss-fS&Ie algoritm us
li. bi ji írat! 2. Bíctbcn Aö ?í 0. Ekkor » mids«<T «)t*ntnion-
e A*A x = it(4,li
'd..EaahhíaáB.
I xi - 2xj + 4ij - = a Ikiköaröbaűiik).
-Sr, + 3í, - 3x, + = 3
2it - Í r j A St) - 3t , = -1
.Mjnuarini t^etrrm bzrrjöntÉU r, ancirbfil akkor
__ t i i t I 3 eíraws«*> tiiAn (píhlútl pt ^
9, 1 -2 4 - 1 - 2 » - **) lapjuk;
15-3 3 -3 4 -3
itt 2 -3 S -3 t
Ltkvhi fl„ jt 0, amikor pz hphi akkor » mrKlnlrMrg,™lrti.-krt fd.=«iliük. Aí aUbhí OMiúl-

= rlrt Amtn

(4.112h)

D, D, D.
* -D-
« U hfil iVgy biKtkraik.hogy »D <!<
jt w a„ nJUuidú Ugokkitl hf>I;eRe>ftjfik. például
Olt « i au ••• ai«
Ö2J « ] 02, ... oj„
D ,= (4.l]2d)
; ■ } 1 :
0.1 o« a.^1 ••• 0«»
Ha D - 0 ífl iwra mindm D, * 0. iJckor * {4.Ua») re n tW » IImegpidhrfó.Hj.aD = OísD, - 0
I A (ÍAUS9-fík lépések nlenií M.«lddtáBt)k. Ksckkel M
.................. mválto'íat.A(4.n4)-
1 2*1 + í , + 3 ia = 9
- 2í, + *3 = -2 ,
3 x ,+211 + 2*3= T ...... <í£'''tW«ntnkp^kriitjl!At61kíiröiiböalc,
9 13 12 93 [2 1 9 = =,... = = íl. ’lbvábbA megkülöaböztotjiik;
- 2 - 2 1 = -13, D ,= 1 -2 1 = 26. Ds= 1 - 2 - 2 = 33.
7 22 Is 72 3 2 7
 27"6 4- Lfu-Jirvi tíJgi-im

b) r < «; A mcgcíliliút rumi ogyértcJmiT; n - r aiui-jL-llun ni Hniu A niAtrá cangia n ( ín > ti tuúiLI.eltbt>n la cHi*l)ipu IrIjM ranjtiAl bcsKÖUáilil.iikküí kí A^A inAt-
a utobó cö-eulrttíil icrí.lvT a (4.114)-hcs! mt iKMÓtfv drfnit és regninris, nuu, ntimiAleKyi’ukítuk r«Bilfwoirámk Icljtsi riuigú A esrtcn t'gyértübofí
wcE»l'lAMV»n.
■ A: Ti -f- 2r* + 3j-, + 4j-4 = -2 ' ] 2 3 41 -2 \ 4.4.3.2. A legkisebb uégyzetek feladatának numerikus megoldása
Hitoin CAUSS-típéí) iitáji a
2ri + i r j + 4r, + x, = 2 0 -1 - 2 - 7 0
3r, + Í í j + j-,1 + 2r, = 2 0 0 J -4
4x1 + ÍJ + Zr» + 3X1 = -2 lilfajgyfiiiumiátegyra-
.0 0 0 -Hj|-<0/
A tnepiWís ‘
= O.Xs= =
B : - J , - 3 r t - I2j-» = -5 -1 -3 - 1;
-j:, + 23-1 -h 5í, = 2 CAU^lépcs ntán ^ U 5 17 7
Suim-J^ikusao jó rijáras . ------------.................................. ...............^ -------------------
i r t + i7 í, = 7 IriMvitíAt együttliaióinAtri: D 0 «a A = QR faktoriz«3Óu*l«l*«ik. Alb Jrn .«l«ljllk «H 0 »;S E H 0 LD E R -rI^t,^lí.Q tsy<m ,m )
Irt - ÍJ + 2t4 = • alakj* 0 0 tipusii wtrgnBáhs mAxrix is R og,, (m, n) típugCt liiiotnxücwAlcu (l«rt 253. oW.)-
7í, - -Lrj - X, = 0
in okU]Al/> m«8 esi^isiűcii » «x o;
( - X < t < ooj.í* kapjuk: = 5“ ■-^Í = g - y * ■T:i = í- rt. Ekkoi • (4. IJTl itm tfy «c ÖRyw

4.4.3. Túlh atározott lineáris (ígyenletrcndszemk 14.119)

4.4.3.1. Tiilhatározott lineáris egyenletrendszerek és lineáris négyzete:
közép problém ák (A - A ^ o E lx = A ^ b . (4.12D)
> l^^a (Mjutív fkfiuit fa n^iláiis.
1. Túlhalárowtt egyeotetreiKfaaerek « -gy nrh*» pml>lcuw tUW (4-81).
-Az
A s^ k (4.1IÍ) 4.5. Mátrixok sajátérték-feladata

m > „. Az A mátrix/^, jnbbojrl-íi b = ......fc.r«-kt«ri«n«t, *3. - . x . f

.1
4.5 . Általános sajátérték-probléma
U-GyiTu.xcA ^ B két kvMfratikns (n. n) Upt». tnütiix. valte kiimpkx nzánu^ iriirtock.
vHctwt. Azm > n miatt ÍKxetíüak hH/mtím^oU rrmUstTTSi. A nif^ldártiuik b vteraJo^fev «s üdwtt
(Strthcu a mL-^kUst inf^hittArrabalA jirltlánl • » dcniciicnvüljáráeal. A ErJudat.« A liSMiMk é* « t X ^ 0 hdtoAUttoiú vt-ktarok nwsíwiAtnw*.
Ax = ABx. (4.121)
H» (4.115) egy e-aSwrlsti pidd. tikfti mo<]«]ljét Mlja toi-g (A. b •» £ v ^ ] , qkkuc » Wjeti ki ax áttttínon KajdtMfk-pnMhuA. A \ nátnol >«,iáüW.kntk. kc x vrkirat .<ij«itiTJ:io>'iuik » -
hitHÍk vBgy mAfl hji>«k nIa|>jAii ki (4.113] m n pontiban ujjcsthrtók, így kup.iiik rgy veziSk. Egy íajátvektort cmpAn egy tf'a>i!x£t^ HlM^kintwluttánMiuik ince- »* X vektorral cgyiitt
B (X [C Iwa-AADS) is A A-lun larbaú snjiUwkUii. A B = E KperiAlúi (srI.. E egy n-edrendii vfSÍ-
r = (fi. ^ ...... Iiuiriulntnrrl
m£niÁtríx.iHsra
r = A J S -b . ÍJ ÍO
A x = Ax, iűrtw (A ^ A E )x = ^ 0 . (4.122)
Ehl^ji a:e cMtbrtl WCx vektort ilgj' h«tÁi
>f«jéiáták-pnMcmái hatánix a«s. S«k iJl<aln>«íte»«n fkSí.inliü. liiMaiyitc wi5ninipttiku» A
málriMSSttl. Ezt a kdwwisiwüklM'n ras/JeKiseu tAigyiJjuk. A* A]l«lAn«* ünjátírtai-prohlriüíiraTOiialko-
r? “ = í A * - b r (A x - y = min
íüna ap-riáltó irodalomrakri) titalnuiik (tjii«l |411).

Árvitnyes legyen, oxtui. liofflf n ii iá t n^nP* jr oüiiimjílís Iqycn. Esi na d v G AÜSStól »<w4j-tiw)dk. 4.5.2. Speciális sajátérték-probléma
A (4.1J7J-t írjt*,rM /Matdtud ixuk. Az llril = y/r^ T normM. « t r iiwrwtókwkwr 4.5.2.I. Karakterisztikus polinom
(rraidiinm) fnaradékintjc mtgy u megiMíf i A (4.122) sajátérték egypulcl egy hoiiioKAu lincArinBfiycjilctmwlw.i'rl iMilánwinee. amcíyuekpontfflwn
rtkkor wn D«ratriwiáü«i x / 0 mcguldími. nwikor
Az í£ wiJítof poütowta akkor nu:g(,Wi«a «(4 ,1 17)-imk, h« aí r a r iG t (A -A E )= 0 . (4.123tt)
«BÍopAríi. Ea aai jdwjü. ho«yt A det (A - AE) = 0 kifüjt^aéUIl a kővctkisuS i.gyi>nk<tct kapjitk
A ^ I = A ^ (A j[ - b) = 0 wtgy A ^ A x = A ^ b .. (i,1 - A It|3
Az f4. t tS) cgyiítilft egy liai'ftri» ejorudolreijíiíja-t hntóroK meg, nmejyjick kva rtM - A ívja nj,.
{| ri(A -A E ) =
i. omclvnek a dimenáójíi n. A (4.115).IkVJ 1.7 i ; 1
átniEtictet a (4.1.18)-hw. GAlisa-if««* L Az A"^ A mátrix iBsiiui»ítrik»w. «*n -A
278 4- LmnSrúi nii/rtm AfiítriioJtJiqjiStéritíi-fiiiulata 379

= /*„(A} = ( - 1)-A- + + . .. + u,A + letrikus mátrixok, ha tninsifonnáció

A snjtórték-fettÉKíl polinrmpgypuieuiiik fctd mpg. Ért az egye A spi-ciáH* sdjÁtórték-ptnblt^mÁra (4.122). nmrtybcn «* A iti
a />,( A) polinomot kanktfrúittkai potáwniwA. nrvKBilk, A polino terotétdek^vényesék:
tikéi. Érwnyrs fcvBdiittíkíWA mAtmo.;
1. eset; Ax A ( „ , rnntríxtuik {nintcHiui n íjjirab A|, Aj___, A. sajál ti, flwk egy lí-rjfokű poti- n ™klB wjAtírtpkp A, (t = 1.2...,. n) van,
iK^ n rtnaiiri™, b. fcrt* m.dÜpÜíitís«fcfei) ígpitt «s
a Akni«nbfMA,^A,ii»jití*rtrki^kJiEi!tartoisüXjfe3Cj saját
bP [ n datmb) akk>r tetézik
ir. nBHíiyi-k « A = A. -w (4.122) cf (4.124)
& % =Q .
^ í* M A,„„, - A,E mátm tBUsja r,, nkknr * Vbra t*rti«ó = A, = Aj =-... = A, Mjátérték-
W0RyTuló«*^Ti«v«»ttrm^í5Wt™,sHiBMn-r, aafTi£Bi;tk!nHaiát(t^rXL.Xj. .2 ,> A (4.13‘i)Twittt nek tu
ja a A-hm tarluiá
Iá snjátvpktor-
snjátvrktor- EzcklW n G
EzcklWSl rAM SCHMIDT-ií
GrAM Sc HMTOT-ÍHc ortoeooaliíáiáá
- ÖWírfosUlva: Az A wAtrixiuJí poiitoMO n
2 -3 l\ 12 - A -3 I
(J 54)
iIr t {A - A E )=
1 -5
3 1 -A 3 = _AS_A í + 2A=.0.
2 -4 - A
4. Gram-Schmldt.Mie ortogonaiieilAsi eljárís Lq;yai K r® t.
L ID ^ i wktunÉr, Ar. £t-£j......£,,£ v; wktnnik IrgyetM* liwáriswi (
A, = 0 .A ,= I.A,=-2-AhaÍáhT*torok»t»b<MájDkta: ......vektor«kn.krgyort.^isn-i«b«.n-.««K>Jy»krt«ki
A, = 0: 2r, - 3j í + í , = Ü .
3x, + xi + 3r, = n
-Sr, + 2ií - 4jt) = 0 » ,= £ ,.2 ,= Z i- g ^ í. {* = 2-3......» ).
». akkor it hövetítcaSl kapjuk: í j = — j,. = - Ír , +

3ri = W .w “ r, = 10. Pfcfcor » Htjátv^Rur^ = Cj ^ 3^ . tilw! Cj egy tcnwoairgwfams- ..... E . " ’

bfü<zö]rgc>. J* = 0.^1 = .....

Eukudeszí DarmAja jdgli.
a r j - í i s - i,.L r o K > m ,= l , ckkíir « ahol Cj cjcy t<^Ke/i|c|!«« Iwii*-
■ íl
= (D - (l)- (i )—
• Aj = -2; A hMoAUirtoxó hdUHJgín imdtixrT mi^liteiUiiiii í j tHüEŐli!)^ ti = -x j. j-.i = —4xi -t

3ii = , Lfgycii =. 3 . rkktír * swjátvektorXj = Cj ^ 31 , aliot Cj egy trtsü^egfls koiutniift.

3 -A 0 -1 l í í * ' ■ l í ; * ' ■ (. ? l ) ^ ( - 1) ■
<lct(A-AE) = 1 4 -A I = -A* + lOA* - 32A + 32 = « .
^ ű ri) ■1 0 3 -A ík i*By U nrt.o#onA]iíi raMtix is egy D di
A«*iátértítekA.=2.Aj = A, = 4. anu-Uyi-l
A = UDU'*'. Í4.12G)
• At = 2: AzX3 tctaS!fll«gBS.ij =r -T j.*i - í^&lPByom, - l .EjsMÍaBajátTOktorXi_
Itt a D dwBODálctcmri ax A xajátértí^ki^i. «!> lu V tvttlopiú » lurasiAjnktni1.(ixö noimAlt aajÁtvektorok.
A (4.121Í)-b«lkÖ2vetlEiieikŐvctk«tik
ahol a
Ai = A, = 4:A/í',.i ». :r, = ~X3 . Kit fiissctlen Hajátvuktor tétralik Jjíl.lAtiJ D = U'^AU. (4.127]
ÍZA inátrimt dlusonálforiiiilmviw.iifcát {ifisd 2S2. nH.).
■
1 - 1, = t)-iH /» f j = 0, i j = 1-rn; = — C j^ 0^, bJioI C3, Cj w Hn »reKu)Arl«Gku.
G -'A G = ^ Á (4.128)
 j.S. MátriCfik Nnját^rték-frlatlaüi 281

lKfia!^Su][. Az A «• Á 111 ni tJüKts nígywtok tttüok Öoiwegflie. ni

tíkcküouínltWJlak.
>r A i« <aliiuiiruikn». h G oitosoiúlis: Ifhrt itröinj, ahol i,. t , , ... X tMiwarBW <tkkr liw«»d««t p.»itfv írti-ki*.
3. AnonnálalakcISalítáaa
A = gTag < G^G =E A (4.133) lnu«ifon»feió gvaknrhti nM-gvalóriliW. a 14.12T) B f^dytr«is
A{4.J29)«
A (4.127) iwl jclemi. hofűTrgy ss! » A mátrix ortogptinll« biMtiu-

í? = í ^l x = 5 : ^ í *.
firt fA - AE) = -A* + 3A-I-2 = 0. Asajiíírtpkek A, = - 1 é« A» = Z .=1
AlAbA kapjuk. amelyW Bz L bz A n
. A, = Aj = -1: A h<KjcAt«rt«tó homoRéii c®nil
* i — - * ( —ÍJ - A a it = l, J-j = 0#» j , = = I VI ftlinriirisaii mgSFtkn Nijátwkturt
- f .
tap,(nk.(aXj=C, I = ijv

Q = x ^ A i = fU m i^A íL'D xi = x^(D^U^AUD)5

• Ai —£ .\z J-i j-j = ii, = = l¥í = x^D^LDx = x^Kx
< ú -
BlicdCi«syt«
4.5.2.4. Űtm atatás a sajátértékek autaerikus meghatározásálKn
1. A*ajáídrtA»kMj«án»Biirtók«bBidttem«.Ün»cw«ürt(4.I23b)Kíötó
4.S.2.3. Kvadratikus alakok ft
Eld«=*aiAmátr5xfcoíürtcrisrtikiBpoJiiMnijáiíidc*to,(i ^ - 1) qsjnHtUtóit mcR faJl
1. Valós kvKlratikusaUk, definíció h»tán=ni. Eaík a )a>etft««-k a2»nbaa mao WiMk ki nnr., hoRy rendkíva instabUiJeDritDinst m»-
A í J,, t » ..... i-, válta*^ egy vnlte kvw!™tik>« Q a kö^Ttfazö jUafcú

= (4.130) lárí&i eljárta*, pélftóil) Ja CÖÍ

Itt AZ X = ( í j . i í ..... »,)■'■ n váltíwAk vektora, te nx A ^ (íí.j) 'IS valós arimrirtrikuM mátrá. b) ItCTAíjfts cJjárasok. péMád vekt*ritc™ci6, Ra VLEICH- ÍÜrZ-alfinriMaus. inven ítotóó. LASCZOS^
A Q slftkot poatíf Jríniítwrk wigy ntjpiíí.. Jr^,í™k n^ízük. ha esik ptmtív va^v iK*aUv Írtfkít rijárt*, felízési eljárás.
vnsoifd.ésBDuIlaírW-kttramkMi-, = * j = ,.. = j:, = 0 értíkrcudiasrin! v ™ fcL
4.5.3. Szinguláris értékek szerinti fdbontás
f t r ^ MonUii tőlií^filöXwfi U ^ mrvaiMikaii ri i Jílek. « uuUa
I. Szinguláris értékek és szinguláris vektorok Htiru: A egy (m.n) U)msú vnUii mátrix, amcly-
w A uiátrisot, it poaitív vagy ncgiuifv
uek a nitifijH r, aUojr az A ’*'A mAttix A, KiíjAtírtíikoúB'k n i»núUv tit'-gyw-teyökcil, a <t = -/C (i' =
1,2,.,. .t-ÍB-íámokataü A mátrix saBffti/(ín» (ftWíriurk uevoaiüt. Au .4TAm»irixiaknhoa!Ajntt«--
2. Valós pMitívdeflnit kvadratikus

r darab mülától külcinhft*íí A, i«jAtértftkt. van, mint híí A'^A ír

A'^Aü, = . A A '^ X .'A .Y ,
a,. >U (i = l,2..... w). (-1.131)
Ezenkívül a jobb-és bal ddal) nüineilli
^ (4,iai) Ktlikwjtísi fpWtfile.
A u ,= (i„X ,, A^2„ = íÍ^u„,
2. Egy Q vftlúf IcvHfirattktiK nlnk iionti)Nui nkkor (xwitív definit, Lu a hoznAtíirttmó A máltix owiaKM
Híjátíi-t.ékfípin'jtív. Érvényes: EgymuaRÚ (m ,«) típiwú Alti
>rmaltiLjohh oldali writigitlArl* vektor & r orUiiiormált v. halolfWÍHát.e.ilAm
3. Efsy Q = js'^Ax viüÓNkv.«irrttikTin alakot, wiidyUeo tt bí»s»At«rtffis6 A mAtrix r.uia« r. »w vrlrtar. Ejtrokíviil léte.ik a nulla fflingulAriH ftrt.ékoklira n - r ortonormöt h, ( j/ = r + 1 ....,n) jobb
x = Cx (4.132) oidali süinsuUris vektor és m - r ortonormált ^ (»■ = r + 1......m) W okUi szbgulA™ vektor.
282 I Ltneiirv, aíjfi-Mu

5. A lg e b r a és diszkrét m atem atik a

= ......U„). V = ( ^ , ; ^ ...... v ^ .
5.1. Logika
2. Sainguláris értékek raerinti Wboatás A»iüábbiíj5ülit»t
5.X.I. Ítéletkalkulus
1. Ítélet
E:^^'Uact bbcai^ bfJyui^ vis9iuitíiluni<

r. amtdyrt T tnir [v«gy I ( iUetvr F (v«gy ü) brtilvrl jflolüiik. A*

A = VÁU\(4.130»J «J»j1 Á = 2. Összetett ítéletek

At ftartfcalkuhíH aa <“ Wn* ttplrt'lt ig»*
vizsgílj*. Ax ftclrtlaíkulds kiiArtíng «t«wkmÁU» ítiktckkd fc

tt r<4«irU( nevrt f» jekilÍHÍt;

_S E M ^ -(-vl), 0.1) ,.4ÉS0“ M A f l). (S.2Í

it. Az Á mAtm )». mini n/, A mAtrix .AVAGY í r (A V B ). (SJ) J1A .4. AKKOR JS' iA=>^B) (3.4)
m a„ = ll , (v = 1. 2......r) tdvn] (Sltlt miSAt UirLalmjg Itt
AKKOR ÉS CSAKIS .\KKOR. H.\ B" (A 0). (3.5)
12 (m,n) t^asú A luÁtrix
lu * VAGY nündis rakhmv VAGY jdnitéBa. Ai unpiatfaT* «rt«>fin u u alábbi

i!A u - ^ * + n||>CŰ* = 5I ,4 rrftötdc í í -bcL

íl<a mcgoltUaibuE, iiljol u > 0 qgy rpgiilariascióBpaíaiiiílcr.
II mint i|*«aNagfügKvi.'jiyi!krl h
Aöb™ váltorök. ajnrljnk raak T te F ritíkrt whrtnck íel (ítartváltotók);

5.1. táKtnsut. A/ it^lptkidkuluü ÍKBai

Implikárió
A B A => B

A. A2 ttétetkalkuius kifejezései
Aü ejtyvfütozúi. (űGgárií) és kítvíLittíxAn [koiijiinlfciú, dl<«iiitikriii, imiílikíiíiú / »(ikviiraaimda) rplAciók
íJnpjáu bonyobilt ösCT.ctett, itclntrk, kifrjraístk ífpttliuWok föl, Éíekct n kifojraísflket, iníiiiktív lít^

1. Minden áliandó és változó kifijjraé*. [5.6)

284 5. Atgr.bra éx duskrét matetnaiiía

2-Hn4ísökifej«^.Bk)wrftluivp1Ju;zök»:[-A), (AA Ö ). (A v B), { A ^ S ) , A T és F logikai értékekre i anatkiMÓ szabályok

(5.15a) {5.1öb)

{S.15c) A V T = T. {5-15d)

Gyakran mz bfilyett _,4" -t Iriilik, Ufetve az A operátort elhagyjuk. PfWául » {(jl V {-'£()) ^ (5.13t‘) r= T . (5.15f)
{(A A ű) V C )) kU c)e^ ogysMrilallw tgy írhatjuk;
9. A kettős tagadás szabálya
l^ A . (5.W)
Ax implifcáóö s si ekvivaliülcta igpi a x a l^

(BooLE-fj^’^ l ) n^iraoiUL (Und 3.7.. I A 4 v B = > A 0 V C = ií V C CKVcnkt « Í: .4 V Í Í = > A B V C =

5.TJ.)
A V T ÍV A B V C ^ A B V Á B ^ / C = 1 B V A B V C -(J \ ^ A )B V C = T B V C = B V C .
■ Min<iai ösioetptt ítélet dymódon egy n-
vittoTOs igazságfuggvényt ad mos, vaRvn.
BZ. i;;Bzságéitékcfc mitwWii n-*söíi3 «gy 10. TmábbiátaUdt^aob
igazsáséttébit tcikIrL l|Qr w n-vátUixÚB , 4 (7 v a )= .4 a . {S.18it) A v K B ^ A v B. {5.18b)
igitsá ^ l(;K w í^ szánul 3^, iiéidAiil kM
vákozófa ez a szán] 16. {A V C )(ií V C)(.4 V B ) = (A V C )iB V , (5.18c) AC v B C v A B ^ A C v B C . (5.18d)
6. ft^ ln lk tü tu a]
11. A NAND és NO n függvények Mindm ií rfirraeiitáUiatA tg/ össaetett Ité-
nria elkrrtJfeéwL Tddntettd a
sáeUU*HaofcútjAn dlen*iíbrt«. PéMAul A v 'B ^ A B v C ^ B v C , vag>Ts m .4 V^D =?
____ , . _ ilüli'Jcgcmlöralaincni^fi
P tp li^ nemfijgeat A vAltoi^t. amint az a fftn.1 igMaBÍgtAhliiw>tb61niáf kidmüt. Ax ítrictl a. Ez a SHEFFER-RitBvróy vagj- NAfíD-fÜggvény (jele | és a
PlEJtCE-fÜegvény v ^y NOR-fiigEVcny
1. Aaraodattntáa {jeie 1 ), amdyckrt a nnJlÉkdt ÍRaa-
{> lA 0 )A C = j4 A {B A tr), fS.8B) {.4 V B) V C = .4 V {B V C ). (5.8b) NOR-fügRVtay **gtóWÍMtok defUuáluak. A Lujunk-
A B A\B .4 B A l B cióra iltelvr a disíjnnlcdöira vonalkiiBÓ
2. KamnmtattvtUa ígaKüAgUfiUKatok CB ecea táblázutok
(5.0a) AVB=BVA. (5.91)) F F T F F T
F T T F r F
T F T T F F
(A V B )C = A C V B C , A B V C = {A V C ){B V C ). (S.IOh) ■r T F T T F
(5.l0íi)

(S.IU) (5.1 Ih) Egy ösaKfitctt Ítélet ükkor általánon rrvényfl más meóval Iftutolígia, ha a T értíkií igazságfvigjtv™nycl
lugikoilag ckvivfilecs. A mntfimatikai v%nr»1méiiyck az lU^letlcnlkuiitK inutbAlywt követik. így pélHául
az Altaláno* érvényű
AA = A, (5.I2H) A V A = A. (E.12b) A ^B ^B ^Á . (5.19a)
kifíijezéat fclcsprélhctüségi swibájynak nBVmük. Eo.1
A harmadik kizáráisa
A = *i? = :S = > A (5.19b)
^ = F, (5.13(1) A VA = T. (D.13H)
furmíilííui felírt tizabályt a koVHtke7:ökfpen m«gyará/,u»-j,«v. ™.l
Azt a tínyt, hogy a» A-ból következik ^B
A de Morgan-awjnosní i^fíy !Hmepmitathntjiik, hogy ^-bal következik^ t*ayt i^azoíjnk. At indiickt hizonyítfa azon alapszik.
boRv B állítást Uaraisn^ feltétel rstve !ii A igiKtrlIctiitnmudáBrajutunk. Fcirmáliaanra
aS = avS . (5.14«) A V B = A'B. (S.14b) ..................t-v. szabályai t'l kíl1< ■ tó le;
286 5. Algebtn i » <ji

vngy (S.20h)
n küvXkp^^í tnuU)IÚH(tickiairluttó ie;
vagy (5.20c) -V j P ( i ) = 3 í - P ( í ) ill. - a r P (T ) = V j-,P (x ).
Ezek segitsCHcvrJ a tf és 3 kvimtomk (igymAmud kifcjrabirtflek:
5.1.2, A predikátumkalkulus kifejezései V *-P(i) = ^ J - P ( i ) ilL a í P I j J ^ - V j - P U ) . (5.24)

Jt és » k5»ttük leró tciációinc lojrl>f»ii!c A V£VyP{T.fl) = Vy'ÍTp{jt,y). (5.25)

3x3 s P [i, [t) = 3a P (í.í) . 15.26)
1. PredlkMumok
V t P(x) A ¥ J Q(J-) = V j- (P U ) A (?(jr)). [5J71
ul .n primraárn^ és két elön llősíötú ki 3 J P{x) V 3 í Q{s) = 3 J (P (,) V Q ix )). iöJS)
ívwaök. Aa X b. EiOü kival én,-ényisei « alábht id
pgy P: A*" — {F,T) ípkípez^, imtdy ax cpisit ekinek miiKÍeii n-eséhei eg>- igaasAgértíket rrud«j. A VT P( t ) VVr<ffj:) ^ Vr (P (í) v Q (í)), (5.291
tCTinésírtí* aAamhn fent brvcuiAtt k « pmtikátmn prv-, iüetve kétviUtiBáe.
3x (P fi) A (?(x)) =» 3^ Píx) A3xQ (x). (5J0)
VT (P(x) ^ Q (x » ^ ívj : P (t) = tfxQ W ). Í5JI)
cÍ4Ih3 kvsuWrLígycoPM ______ „
hogy jnioA-n A’.brii * finnre LgM P (x )" löridíiw-« V í
______ __
£ « m ^ . mígsJrteUe ofyiiti .Y-bcS
V I tP (x )« . 0(x)) =» (V r P(x) V x Q (x )). (5.32)
3 x V y P (x ,ff)^ V j3 í-P (x .r t (5-33)
T, NDelyre igai P (*) " * 3 f P (r ) fanuAlian írhiuó le. .K innmtífikám útján ar. tgpiiilta '
wokbéí ftétptck l f^ «k . Ue>tti V a t«n u «s rt» seirouk hatm^a prínisáxi AzimpIibid^mEgbnlftán általülwi Dnu ie«x. KQÜiia<wti vra falt Úi
pEcdikBtiim. <düu3T)t V n P(n) luuui»<fe 1.3 n P(n) ie»: iL^táiL tonA i>rm frj (Iii»l m utobö implik»ó6l}
3. A predtkitnmkalkolm kifejtései 6. KorlátosottlraiirtifikádA
G_vabmci]cs)eT& [ » akvMitifikAnfitegy iKkttt Mmitx Hnorim k. E ctín » Um-tbsŐ levi-
Ált^űáDOoá^ « pmJikMumkiilkLilitHkifejezet kniH ituluktiv módon dcfiniAljuk.
1. Legyenek I ,..... r, demi váltaWik é* T így .» V x íx t- V = i.P (r )) Wyrtt V x e X P iT ) (5 ^ )
P (ii, _.. ,1,) kifcjrtóA (elemi fhnnuUl) ritot. 15-21) e x « b ix (x e X A P U )) hdwtt 3 * € X P (x ). (5.35)
J í . II kiTcjiacóvk. itkkur kifcjcrát aftotodt aaalibtóak is
Í-.J4). M A B ). (A V f l), M S ) . W ** B ) . (V x/4) fe (3 í .4). (5.22) 5.2. Halmazelmélet
5.2.1. A h
bf^ szereplő r ORywli \»1-
it GEORG CANTOR (IMS 1918) ÍD
■kfeL A b n W cb iék tn m
uliriUt™.A*értfe a, iUrtvecgyAltjJAlMii k-hrt** u ^ . mTmÜsíi. Mostoimij. ma­
ik meg nem kcHyi>.*tn«wkn»h,+ vált.

ii^Itüalo]iv<!USfogalma nx ••lemé reláció. Egy A halmaz

hntátozntt. jó! megkiUöiiböztctfartAfl nbjektiimak ntcmUlrtünklMii tngy g<iivlolntiiDkl«uegy esésazé
történő össiserogáisa. Ezeket au ul>j«klnmok»t n luilttuix olcineinek [levexsnik. Ax „<i idciue vt'iutk*' it-
letvc „o nem eleme A-mik’' relácinknt ta. „a € illetve _« Ö A" mAdon jelSlhetjak- Egy halmaz leír­
a t ó elemeinek kapros «tójdek kÖKÍitti frl^omlMivnl. péidAi.1 Af = {a.b.c} v«gy ü = {1,2.3,. .}.
■ Legrn P <1 i«Aiiiok N halnuu&i) <l < nJAciól Icbó
. Ekkor P[x,y) lUíüknak «* (í,ff) tcrnjráírte. KSámpárokiBOi a halmíusa. ainelyíe a < {kftvAlt.™*. t U ImlmiBo WiUtó lUí dáhbiak szerint; U = {x \
N-bnli reláció) ígiUE; itt x «« y hxuWI vfijtosiúk. AiM«iAbbijciöiéfK>kr •• ■
• V s, P {I, y) (fgyvftlto^ reláriö] K.»ek .«ít ^ rí«rfi.iW iít «<3[ja. iuiidy Cbak a 0 számból üli; itt i N = {0 ,1 .2 ....} i«rm,
szahnd és y kötött viÜtojrá. Z = {U ,l,- l,2 ,- 2 ....} cKfe/.«»imükh«lw*Ka.
. 3 » V 3, P(x, y) Ilílet Mtrint .Jétmik legkÍBebb U^nnÉsaetai azám' .
A prcdíkátumkalk.iliu.cBy kifrjraÍHí rjtv .ulott interpretáclö owtén igaz. h« n* « Q = | í U .e e Z A s jiu } radonAlÍRK/,toi.>kh.ilm
288 S. Algehra <f<rdwjtrfl m S.t Hídmazrtmi^iet 289

ikelvE Azj4ét; ŐhaimaEokpoiitcEuinAkkorcgyKiibSk.lumgyiUt- 2. U nió, metszet, komplement

nzuknl az elnuckdt Uirtiiliiuvzx&k. ta rárWt, melyek lawllnéttyc egy halmjBS,
1. Unifi (egyesítés) Az -4ékű h a lm a i uiiiöja ta /lUfl-vol (pjud; A wúó Zí) jelölt lialmaz. melyic
■ A {3,1,3,7,2} É. {1.2.3.7} haJjiiazok rKjrraiA. y t u B = { i | j : e ^ V T e f lJ . (5-3S)
2. Réazhalmazak AmennyibíTi AésBiaE^ illetvela Et lulttjdonságjukfcJ mrsiiíitározott,akkor n A U B ctemfiire lég*-
1. k Aa ^ liAlnMit B hAlnuu rt fc. hs érvény™ na alöliii) öww Ubb a* egyik tnlajctonsáf; igaz. vagy» a két halmM kÖKÜl IcgaUbb aí t^yikoek elemei. Az nmóbalinuKl
ÍSggfe: az 5.2. ihfra ámvékolt tartománya tünteti fel,
V x {x ^ A = ^ x e B ). (S.37) ■ U .2.3}u {M ,5 .6 } = {1.2.3.5,S}.
Más eaavakkiil. ti& A c^sKhnlma;» n B hnJrtiAziuJc. akkor valiuunuiyi eíemc pgyi'itu] B hnlnimhin in 2. Metszet Az -4 és B bataazok rartsosctc ai ^4n ű-vel (ejtsd: .4 mrtazrt S) jelöh habuaz, melyiv
tartcuik. AmcmtyiboD A C B (tt B lialmo/ tort«linaz még «nrábbi olyan (jemeltEt, amejvFk az .4 biU- A n B = {x | j'E A A i e B ) . (5.40)
mckrnd.Jtkkor^vi .Adludl Lk,és«(t<i2 lűi féj<«hetjük Amennyiben A esi; az £i illetve tiiUjtionsáKokkn] mqjluitáiinútt.akkar az ,4n5 haintazaaakot
k i A c D. aKcImt^t tanalntXEza.siDelypki«mnidkét tulaj<loii»ág helytálló. Az 5.3. ábra árnyékolt része alkotja
■ U g y «ifi = {1.2.3. aoKtsxetet-
■ Az a éí 6 számok osztóiból tópaett r{o ) ö> 7(6) lialmazok metSMt<> abq>}án meshatámzhatjuk
a két raán. iegnagjDbb kSröE bitóját (jdc lnko(fl. M)- W jw a = 12 és fc = IS. Ekk« r ( « ) =
2. Aa Qres halmaa O M egyrtlsi ekTOPt sem UrtjUnuutó üte* holnua bevp (1.2.3,4,6,12) és r(6l = {1.2.3.6,0,18}, vagyi. 7(12)07(18) legnagyobb elPrae az lnkD(iZ 18) = 6
TPVése. A kixJUÓlBKOMAgi elv nlnpj^ ouih rgyrUnt biiliuBX lÉteuk. í^'WÍTTlPTiy-
■ A: Az{xtr€liAx^ + 2r-t-2 = 0}):uilnu»ümfaatiiu2. 3. Dis^imlrt halmazok Ax .4 és S halm«7.obit dirajunktnak mnidjuk. ha niiKs közös pfejnök- Aa
■ B: Miinkn Jf }ii>lmHira iput. hogy fl C A/, vagyia ai üitb balmai mi ilyw halmazofcra
3. Halmazok azonossága Két tuJmnz pontowin Akknr nzonns. ba q Jtn a = 0, (^41)
A = B *> A C B / ^ B C A . i^atsyis metsaetrik az üres halmaz.
Ért 3 tínyt gyakran fribuetniljuk kíi ludraiu aíuuoKigáuak báwwitá* ■ A pára#iflrtw pátailaiuffiAuiok halmaasának mrtKUítf (öl Qw» halmaz:
4. Hatványhaltnaz Eg>' A/ tv a hslniax hatványhalmaxiU. {p^ailansiániok}nÍpár»sninwA} = «.
Jelölje P(:U) aí A/ balma:c liatványhíJnuutát. aklmr P(.W) = H 1 ^ ^W} 4- Kamplemens Amemiyibra egy elfre mcgaidatt M alajibalnuu .4 C Af ré
■ Az Af = {o,(i.c} lulmaK h^váoyhahoaza akkor az .4 hfJiníu: Af h jy k «i»ild n .a «íie te C i,{A ))
m demeaa A bAlnuiznnk. azaz
C^{A) = { x ] x E M f ^ i Í A } . (5.42)
Igazak «x alábbi illtláwk: Ha az M ^phahnaz az össraFfüfrgéítekbS! p( az j4 nzimböliim is baaználható. Az S.4.
a)Ha ax M vAgcs halmnx rlrtndimk Hxnma nt, akkui' a P(A/) ha az rkusfiuek nzáma 2~. a árnyékolt t<>rülf>t mtitalja.
b) Aa 0 e V (M ). kifcjwiés wiinkui M liaimazra igfa. vagyis au » halmaz bármely A/ hnliiuiz hat'
vAiiylialmaiáiiak plcinc.
5. StómossAg Érv A/ v^ra liaimaz pirandaek iwimÁl a

5.2.2. M űveletek halmazokkal

dS Z ) C I £ D
HalmBííok, köztük tóvö rt-lációk í-aiiaUuassmflveleiek ábrázolására a VetuMbagrumukat liíiszuAljtik. A
halmazoknl Vcm)-<liagr(uiiokuii HÍkljuÜálirikkal írjuk k. Pildául sa A C B rísíhalmawi reláció a/. 5.1.
A fent bevezetett halmazműveletek az ftéltrtk óg tulajdonsággal bírnak. A
ábrán látbat,n.
balraa^algebra alai>saibályai a következő táblázatban tjilAlbatók, ahol .W'azaIanbaImaztésBa*rn«s
hHituHzt jelöli.
1. Asszociatívitás
{A r \ B )n c = A n {B r [C ), (5.43) (X U i?) U C = >l U (B U C ). (5.44)
< 3 0 G X D 2. Ifommutatívitáa
= (5.45) AtJB = B u A . (.=>.46)
Z90 5. Alqxbmé^H,

Ar ((!.&) (Hmckct rendraitt pAroknak mondjuk #« <u

(;4uB)nC = ( ^ n f ju íB n r ) ,ÍS.47) (A n B ^ U C - {y tu C )ri{B u r).(5 ,4 8 ) uraeu
(o,6} = ( c ,r f)«.l rAfc = J.
HftttzAésShaW ok^
A n (,lu S ) = 4. (5.4U) 4u(-4n£i) = ^, (5.30)
caid {A x B )^ {a u ú .4)(íatd B ) . (5.65c)
.4n .4*>i. ■ A: A* A = Í1,Z3} É. Ű = {2.3} baluiazok DeSCAKTES^orato ^ x 0 = {<1.2),(I,3),(2,2).
(0.31) AU.4 = .4 í5.aa) ti3 M 3 . 2 M 3 ,3 ^ J X A = {(2 ,1),(2,2).(2.3).(3. l ) , (3.2).(3.3)) Mivd =itd.4 = 3. canifl = 2.

■ B: AUlxRDESCAirrES-a®i»itUl(iUwtKn^'>dfe»3án«)khaImaa*)azT,ssiki,aUiBC^^
(5.53) A u B ^ A n lS . (5.34) Wrhotiuk. A kDíBdnáUk (ö. 6) halni«ál «a F x fi halmn* «olEáIt«*ja,-
További subályok = R XR = 1f e R .» € R ) .
A f \ l = 9, (5.55) AUÁ = M M. (5-.'j6)
A r«Twad röp tfté^ l n rirniba *fflf n-«t k*|»ink. n»»iyi>«k jrlőló.^
AnM ^A, (Ü.57) .4U6:=M. (5.38) n -» i-a<!femrtí-Ikkijmpoii™Mi*»iirvesKeak.Azn Azn = ’3.4. SeurtW hánmia. ocsnaésőtősehinisiis
3.4.S«rth«rii
A^-uti jdnh n-num DESCAldlS-swciit «x ö m s (a,.oi.... .a.)
A n « = f l. (5.59) AuM = M. r r a d ™ «n - «k h i* u «».»h o la .€ A (. = l,2,....i»í-

ir = 0 , (5.61í B= « . (3.621
X */l.^{(«, «,)K ^ =l....n)}
...... € (i (5.66.)
AiininipiMm valamenim A l» h t » i v4«o. akkor a r W k náoiAt az aUbhi k^lpt adja:
canl(.4, X ^2 X X .4,) » canl.4, carcMi •> n u d ;l.. (5.6Gb)
l^ A . (5,63)
« w tt£kU«lknh» » locgkapiuk. ba «
5.2.3. Relációk és lí
n , a V bclyirtt U. T bíl»«U Jf és F hdírtí Í . Ejie a nnu W 1.

A ,..... .4. baimiBok ks>»tti ti-váiu«w idiriArwn haliwiwk Descartes

niGyM A ^ .4i X i4z X ... X .4,. A
tfipMIriát «B«y i7C4*,é9>z.4l>a]m«i
1. Kéthalnu 2. Bináris relációk
M ^óíZ? Lalin A \ ű-vcl jolöit kü]üiibiéB6t. axKX
j4\fi = { i l i e . l A r < Ü J (5.<i4n) a Í ! * . BitiánJ'rriáciök »U.bro as (o. 4) é Jl W y iíi a» .^jciölrámód i»n
.4 lM k»zt I « £, c» a 0 luUii»n |« £2 tidajdoiisfie jc d, akkor w>l\i?l(91áDlH ■ PéWak^pcii « s ^ = (1.2.3.4) halituut«>«üi>axwij|í lüUóMt tórgyaljiik.
ele,Bei « t £, . de iw-m i. A«5.S.«bréniix r = {(a.6) I a,Í € >l A a t-m *} . (5.67)
irm é M t ris üjutaliaa külSiilisáeluiimaj!!.
■
2. {K
t.2é.3
th,4a}lm
\a(3it.4.5}m
nim =e{trilc
1.2).asdifieKadAiB A%.4feifi 2. Nyfldiapmook Egy A halma* vígw Mniri* rdióAii nyfWiagramokkal vagy rrláció* mátrixokkal
AbrAmllwtjiik. A i A ekmríX rikhdi ptmtokkín^tOrltel,jük W. ta wt a t pániba rfdtor&Oiak
akkor v™ t nyíl. lm o i»i»B í. A/. 5.T. ábr« a T
diflerfudájának Rlann a két halmae köe(U nmk c| " ~
A A ÍÍ = i i | ( * € - l A T Í S ) V { í e i Í A x í > l ) } . (5.64b)
Arfdiiiídúbólkavrtfcraft:
.4AŰ = (> 4 \ií)U {;j\/l), (5.e4e)
vagyis a wmmrtrikimdiffcrendaclrmrire. ez A halmnz fit illetve a B halmai B, tiU«jaoiumK« ttöüul
pontosan Bgy iga*.
Ad 5.6, ábr« Árnyékolt rtsna iinttnijn n iwimmnt.riku* differeudnt. 'rAbtó!..nt. nfrlíU'iós mAtrix
■ {l,2.3,4}A{a,4,5} = íl,2 ,5},
3. Két haimaa DeacarteB-ízoraata fe fl httkuíiMk .4 K B-v«l jdöli DEsCAKrBS-^iwiU
flZ » halziiíij;, lüclyti;
A X B = l(u, i) I u e /I A t e ö }. (5.tí5«) (■ayfibkíTJl firtéke 0. A fenti táblisíat a T kíIócíó rcii-«:tA, uiAtrixAt mutatja.
292 S. AiseiméJ>Judcrrlm ,í.g. Hat,nozdmékí 2M

1 2 3 4 S
A icUcúVk a})i>ciAli« luilnnHuk. Így n A rajtuk. hogy A/, A/» M A/* mátrixokat ..•kiufoként disajimktiv mó-
ívládók Gürtébena rBlóriúk ozontAUu <].>I) ÍWndjuk. Minthogy M n»R»sal>bIii«™y™ n«n hoznak
áS C dxC két i>i flímrt a in*trixhi», tx Inw (íjtyüwiil R tninzilfv lezártjához
U 1 1 1 1 tartom níládé. iiitóm A rcUdí* máttbwk ré re líó *
fto S = í(a.O I 361* € B A oJte A hSc)} .

fűi R tcUció > binAris idiciá. mi^lyn^

Véws bináris xdációk isrtélwn«Dekct» lulnjdoíBAgpkírt töI<buyÍK-« nyfldúigTnmragy rclarias mármi
(S.m obpjwi frlismcthrtjük. PéUAul a wflMtíviWrt a nyildiaeriunJnukai” iUrtw * n-ládte málrii
Eis A h-lm « Wním r^Ifctóir*. «« r fr ,flíf« k í™ z.y«d^ fSáUAjibaii álló egyesek alapján állapitliiuiak iuq{. Szímniftria nictcn a uyíIiBagnun valanieimyi Tiyi-
(líU Í)< .T = (ft< .r> U {5 o T l, (5.70) {Í í n S ) o T C ( J í o r ) n ( S o D . {5.711 ax létaik egy vde eOratéte) irtjiyd tiyfl. iltri™ a retórito mátrix atni^rikus. A uyflrfiin^bdl
«.gy a rriád^ m i t n ^ kiolVH^tA, ho|Qr A
CJíuS)-' = J r 'u S - '. (5,72) (H n s}-* = i r ' n s r i . (s.73) 5. lek
y ^ f .A - Blrkíprt«(w^yKKKWHOTl»«l2-1.1.il.iaO k ap cw -
(/íoS)-‘ = i r 'o i r í , (5.74) e A riemhe*gfmtehnöpn^ /(«) e Bclanct reiKkl.
(xtúgyist ------- ------------ ■ láddt(/C J x B ).
4. Bináris relációk tulajdomigw A i / C _4 X B nJiriöt i>KA
Egy .4 luüinaun i7 bitOrio idáóó
V « € ; l 3 t e J Í ((« ,* )£ / ) ^ (S4Q)
nzflexiv.
i » V o e AoAl, V« e G B ((«.* ,).(-.*,) e / = k, = i i ) . (5.83)
(5.75J
im&Cddv. iui Va € .A (5-re) Az / fSggwiyt injektfvnck Dcviaxiik. lm raen tAlmraSen
^
h «V a ,*€ ^ (o ílfc= .tA j), (5.77) V «,.o, 6 A V i e f l « . „ 4 ) , e / =» a, = o i). (5JW)
tiki)!*.
hjiVa.l>€A{aJlbAiJbt=>a=i), (3.78) Altafábui a leképezésnél csak azt köwtdjnk nt<«. liogy milidni noieti drauKk {wtitoNUi egy k ^
Jv.
L »¥ o ,t,re^ (afibA ÍiIr= > fliíí-), (5.7B) l.-Ry°u ■£ wa jelFuti, botor miud<^ k^nck o A rm)rtjj« trhK.
«Vo.t6> t{o/ í6v6 ;ía ). (á.80) A* / függvÉ^ a* A baW tiAk a B halisazra való KZiujcktiv bJtépofeiíílKkoewnnk. ha
Eh* a tuljijdöniBgok a n?ÍAciók (Boravttwü » ldrb*tó*k. Padáni prt Hnárifi reiádé (Jdnr tramitfv, V fce B 3 a e -4 (t4 .ft)e/ ). (5.SS)
huRoRCR. k .A l«ick t(v/:A -
Az fí r ^ i á imiiíiHv ^ ( H ) « » Inuifi. wUóö, asH^yik tninritiv. U «.iíídArtót** ii-k íp ^ e«*ra az invcTE n>tád» szinlöu qjy lckr]»iéi. indy Cnrdfbitt irányii
mífiimilis nkauMuunű. Ehiwy knwtkoúk. huny jcfc
ti rdádfa * fckí|w>*rk í^yitutó köwtó víe íd w jti^
l»eO«* f : A - ^ B h > g : B ~ C fcképoswi. rjttair M / o j « A li. ctaCLaln>«2b»kíf>«á
ahol ,1=1/Tiuifln- «AviJ wtt ii.aM!res rflnrió# saoraiitit jcíoIL
(5-M)
■ A?. {1,2,3,4.3} R liinArút n>lAci6ját n« hIAUIh M idááÓB mátm adj». m(a*itwdalomb.w ésicrlSKittlu)’)
Fí*Ihívjuk a figyüímrt az / és g Riggví.
M 1 2 3 4 5 if i 1 2 J A i 1 2 3
5.2.4. E kvivalen cia és rendezési relációk
1 1 u 0 1 0 1 1 1 0 11 I 1 1 0 ifi él rendraéffl relációk oszlik
Egy luUiw. binárá rdáciái kŐzÜl kiemrlkHÍ^ i<^ln)faMs(tck «
2 0 0 Ü 1 ü 3 U 1 ü 0 1 2 0 1 u
3 Ü ly«i.
u 1 0 1 3 0 1 1 0 1 3 1 1
4 (1 1 u 0 1 A u 1 ü 1 0 4 0 1 0 1. Ekvivalencia rslációk
5 0 1 u u 5 ü U ü 1 0 Ó 0 1 0 Egy A hnlmiraonÉrtcimRsett R relációt ekvivaJfiwiH rrlAriónak tnondimk. hu az rcfleriv, sninmetiiltus
és iTíuutitív. Az (Lfit jelüSés helyett ilyenkor »!iö ~fiivB K yö *a~ti IrfciitMl*! w )uiBsnw)at<». a* utóbbi
ik, Ahol a EzoraÍB lielyctt konjunkda, «k ÜsszcjhíAh hrlyptt
fthban aí Rsctbtm, bá ai; Jí t’kvivalBiKrid rcláriú la MwnK’fTigBÍasckbőI iürnert. Ejtíid; „a az ií rfiládóra
>1) mint iRfuBáBrrtékfikcn. A í Így nysrt au Ifi rpláciúlira
títrtoae relAdiis inAtrix Itwü. H rt ne IP, Btlj. roláriáR mátrixokat » clöíUlitftni. vonatknjióan rkvivalcn* 6-wr ,
■ Pélílák ekvivalencia relációkra
A; Lf-gytíU A = Z ésm e K \ {ü} egysiAm. Axu ipfiiiUwwiKkkor igasi,haazocaiRKámokat nü
tn Mtáimnal 0Bxtv» iigymuiKt a tiiíU'atlÉkni klipjük (tiintlillom kungninnria).
m B: A^iOU gikapiísolfttíriilcinl)*; ittlmiiKoktxui. PíldAul nQraoiuiiáliíisBftinokraÍe»t! ^
9! 9!
Pt<fS = M i , ahol aa cím CKyeí a Q hnliiirttlwii, mfg a ináN.«iik a balmwiban határoz
 294 J. Afynitniíi r/u!trrt rn

5.2.5. H alraaaok sa
Az5Jí.l.fcjcísthenegyví k. Eat» fogRlmat ter-
D : ÖsKw-tctt ítólrt«>k fogíkoi ftvimimiíútja. (lásd 5.1.1., 6.). ^ jO k k iy fg t e k n h ^ fl
2. E y ^ v »i«„c i« osztályok. felaatiBok l. Számosság, kardiní
1. Ekvivafencía osztályok Ekj i«>ííuUm«s»nírteW®clte Az ,4 » ií halroaaokiitBac
ik
^ k,baSít«ütkhaöltfikt.ii»tóíykr _
kanlinaH«i*t ücte: v*my rjutlAl olymödon. hogy aa
ságií halmnaok aaoaos liartfiiinlitáfliWt legyiwlc. Miwl c»dí luJjHn* sobflücm tehet ümhkkí awimOHBágíi

y. Aa fJtviralciici* ds

r± v iv ,J a ^ r«^ U fy r^ M flikoíott tuJmai: jrJr: ,4/A

A / R ^ lía]„ l^ € A }
ik ^ Z C F A in ill^utindenimu
Efiy wstrfrai halmaz megst
»0 Z . . v , K e ^ A A v r ^ A 'n r = » (J ,y = .4 ,k <í b«W«at« megjafimláüiító.
■ A: .Vspg^s*fllB «kZcsaradou
■ B: A vaiÓK7.áinokB^a WtikrxinúmukChAl
fldm™í«KÍiretórió<.ii biÍBuacj
t\Ti, Pgy ,4 tiainM* roiiwten trkmíása rgj- a* k 5.3. Klasszikus algebrai struktúrák
AvivaicmM mlAciót htitAfm atf^.
ű -„ie»3,VeZía€.VAÍeA') 5.3.1. M ű v e le t e k
E ^A 1. n-viH w te műveletek
fei. Ehdtmtiink «z W n « « d «i«iiirk JA öl, és aafkfest ax cfcmHtrt ntnrJyFk q^f
JmtörUtómckri EmúoHztálylHi w»olj»k. rtra pgy futliDBzbál ra anm mfiv^rtíkb m crteliiKairtt n^vtiUsrán mű-
3. Rea da téti reUciók vcjetegy o t™ iiF -* A Wütmcs, atacJy m A d Afl»n nH%b« 02 A Lnlnuxc^
rfwiát rendeli.
M hn/auLXon firU'lmawtt fí binAris mlA'íót aüur tj™=Eimk rende8H»i rtilAciómik. ha R rrfirxiv,
antiszíninirtnJríw w tnuixitlv Hu tvj>n HUoK*a*iu /?lineáris is. aktor J?tcljw ti!aH«sc5 vagy Uíw, Ax 2. Bináris mOvelEtek t a ta jd o n 5 «^
3/ hMiwnxt az R wgitrfgC-\rí ttnulairtt nrk. wigy trj>3»7ü mak^rttnek mtHiíIjiik. E^y U-tjewn rrmliVAitt Különösen fonií* x í n = 2 » p t . ekkor biuAm nií5wWrfil twiwiiink. Uym ü sjwiu>k v»gy máiráíJt
fwimazhaD hánuclykíif-Jmirtswa>ljai«alíUwtó. .UaiMjrJStrámeflettüyvnlajiax« <n 6, wvgy «k<< < t (WBiCMláitt és sacrrassa. ilfeUe bAÜuawik egytsitéw f* wtiwU:. Egy limíoiíi müvelpt »
0
íríwód is baira>íUMl !i,M utóbbi/ákoT.hnmJfreUriöiadsszmgB^Jí alapjár ismt-n. A X .4 - .4 A «
Aü j4 liainiRZ *
A jftöW* IwJytlt A lU lA W i« »t hesználjuk-
A rendeztél ki&ijatht iKlyett a i^be>a mukxtftt, ivgy parriáüsaat«HJcartt wwíwisínftlni» tilkiUtiiiU!-
butá. \h.n)
m PíW/dt n;nd«(íffl tvÍAáí>ktn: i » kttuuuuLnUv, ha
A t M I ^ ,Z .Q , R k liuaok Ji KmkásoH < rrléöóval tcljcsm feadespttcíc, lő.na)
B : Efíyhnlmwn w kű^öt-t * rteiuiimaxs rrjidó oem teljes xiendexirá. B B, t, c e A elemek eartíliMi.
C ; A német saainlt Jcxikogrttfilnw mtdegéíiú Jnatsot aJkui. Az ff € A fiinniíít. a * mflwlctrc tózw muilrtíw flfliiiiník ha

4. B u m -d ia gra m a »c = e »a = o mindiín <i G A . (á.04)

3. K filsa m űveletek
A külső míivdetítk ulytüi n A' x .4 IwdmazrAI »w A UaltiifiiíTA tJjrtf-nrt It-kí'prTrsck, ahol K egj kutó.
4. Vi^gmmiüfXi'HlmltaniMkití HAsSS-fiiagrtmionHbrtzoIhfttjiik. Ailott t-gy v/^RrfibA]-
többnyire ssrintéu strukturMt liainiaK-
í nuLífin a < iT-ndíaóíi rdóció. Az j4 húmaz elcmRÍt sűcbcíi poatokkíiii. /tliniaoljiik,
I móg^pwiigolymúihti. hoay ő € .4 pont a za € A fdfiít UiJyexfcHjíJt d.niiií’nnyi^íi'n 5.3 .2 . F é lc s o p o r t o k
,3 « < li tmlyfMió. TavAhM im iiiiirara (ilyan r ^ A, aiiiclyrp. /i < r < ít jjpwt, tikkor
A struktii! in íiHtdlnjfbnsAftiú túupjím ciwiioittwíljuk. Efjy H hnlíafi?. egy Vft3t.ii
a fia lt pontíjJoit fígy vtinalÍAl ösíraftkötjijk, is Ílyt-íikor « } ( rrlciurktt s/Mtiny/i-
tiilmPWJtt railv<iÍGttel fülűwportnt sdkol, liii * uíiiaüt’uitlv; jcUiltne (/í, •)
drutmúírnttmljiik. Egy HASS£-íiJ»Kríü:i tehát egy,Jfíranpasüítcítt** nyíltlingrftm. Ahol
mlndm Ltu-ak, uiitidim nyíIÍH!gy fe miuíJcn alyno nyjj. ame!y a tiiujaitivitníí ktiv«t- PéSdáic rélcsoportra
k^mfiayv iitw mv-n^pd. Ak 6 .«. ábráo iiz - (1 ,2,3,4) hwlmíu! T osí!lbHt^wif{i
5.S. áhm. rríáfidjftll tfÚJKrUíiJt fel. nmeSyet n Hasse diagramioal íVbtiáaiűltUűJt. I B : E gyi. tványhalniaza. fw PRypflít/s tuiúó) vHgy nicVrafft ni<SwlH;övrA.
396 S.Alsfhm
^iid, 5.J. Klwiodhu, idgrbmi «tn>fe!«rát 297

III uígyKctw mArtixok iw m S Pl Pi Pl P4Pi • A tAblAwttWíl kitauik. hugy « fidentikinspennutAnAa

■ D; Egy ^ J íBC" fclwti j«<.wOt" A* Iw W n . hkegym lu fn’u (lainkatmiAidó) Ui ŰvpIcUv csoport nwitniUw denii!.
5 Pl PJ Pt P4
Pl í P4 Pa Rí
Pi P4 c Pr, pl Pl (5.37) cicmraAktf
PSP&P4E «P 1 Egyd
5.3.3. Csoportok PA P7 PHPl PS^~
P s P iP iP ie pt
5.3.3.I. D efin íció és alapvető túl
1. Definíció
A. G luilm«rt tt nijt* éruiBserti MnwUw ttcl {G, •} csopoTtol aUojt, ha m olvasható le a táblAuUlml.
S.3.3.2. Részcsoportok és direkt szorzatok

mtiirfeu a e C nbmhni tvtosik oÍtmi a

•a (i;. •) is taoportot alkui, akkor [U, *) ütiukuicéá

Minden esop^rt frUs.,p<ttt ía. hol {/ non 5 i « l«sdudii»>a G iidt), lia

E ^^pdt^neim iln rfcme rgyíírttiniiL EM-tt ti'ilinrnfim a csoport mindcü dnnöick (-gyrtlMi in : t S : • iésa-'ssí>iitáiia(;i»l
1. C ik ilkl»l«9 »»> p ortok Mae— (C .«) « « « < ) . • )
a rkin Által pneiáJt rfesnaopaliiit
PátdáknMportakm:
■ A: A Q .D á C ib < a > = {. . .. o’ *, o'*. e. o, a'. ---).
■ B ; Q \ {0 }. R \ (0 )t e C \ {0 }« Ekkor < a > csoport Gkgkisel*oly«ii t f »
■ C: 5jtr := {/ : .V ^ .V/ A } bíjdoiv) Ábrák dáfi.«kkoraza* ráVMÜU* bdyett a onmag^ntl vett t^-joans ősz­
it h, lövklitjok. ip t> ^ mint « t a öotnaefttíal ««tt t-n«DS ÖOr

n At. Hn (fjdob n »ik«zög 2r/n üzöggri való d < □ > = { . . . ,<-2ya.^.0,«. 2a....}. (5.99)
tiik>tÚkhn««. akkor « D , utcxotik vcKtdcD dklikua <ao|Kirtok mmt Z lu J, á viÉBPs dklikitt csoportok mint a Z„ a
D, = {f.A J * J^^,a,da. ‘ ■■■|d5.4.3.,3.).
« C <s>port «^-.mcm.-k » n n » prím, akkor G ciklikus.
»Mt. hojty rf" = »* = e *• = «T-V, 2. Alfcdánoritá. AdkSki»e»t>artokfogaliii«a
a vnlta VHfor knm|>]exmsninokfciftti n^ilárís n- ixiiaxonwmawIiH^ >r < M > a G
M fK. A% M
Megjegyzés; Az >lknbnnxjl«.k1vui. kükinc»kép|>en lin e ^ tr isál»n« mAlrixokiuJc halmaza. Ha M egyctlo, pferoból áH, akkor < M > dklikiM..
3. Csoportok rendje, bal- és jobb oldali mellikoatAlyok
A caowKtelmélíiíbtdi «tv véges G csoport cleuimick siániAt ordG jdöU. AmennyibeD a csoport egy a
a onport demá »»lgfttt«ljAk a tAbl&oit i«n it > dklUtUi, tói/.c«o|>ort WígB., <ikkor ••cuick triuljíi ax a dcra naiiijniek mond­
IS cnGsIopiút. Ax a r]cin Eorftiutk fei « <*1 juk. ». is or<l< Cl > -uirla. LiCgycn (P, •) n {C, •) a a. ÓI a £ C. Ekkor ax aUbhi
• - . 4 el«m All. Ugyra
M ^ {1.2.3}, «kk»i'«zSu ir/.iinn»itrik Dl Si is jclöíheti. Ekkor * « í {1,2,3} h »t (C ,. } csoport [U, *) risacMoportho* lartoíc. bal M «li mríw jobl. otclíJl mpilékosztá-
iil(ici6kból) áil, óért 3! = 6 eleme van. A jwmiu- Iyatnak ni
t«ci6kat többnyire kM wrr«I Írjuk le, ohnt <uskIí« «>rba Jtf i>l«acit. a m»»dikbaazok képeit. (íjuk. így « (/ := {o * « lu e l/ } ai. í/o :={u .o |tt6 tí}.
A jobb- £» bal oldaU mdlékosetályok i>. pattlriouAlják a C h.
Egy U léaacsoport w

ik LACaANGEtfitole.

» Sa ™oportr« az atóhbi táblázatot nywjök: a f™ o p ^ « li. Végo. eaoportok eocítébeii L aghaSŐE tétek
302 S. Atgdm, rfwdlTét mab-.matika

ra»trtxok(lirBlrt,Viigy (hebö) KroiMícJter-fMeiraoEiHrtftt kí-praz^íik: >t CLEBSCM GoHOAN'XOrlwk iwvrazük:

D(G1 = D<‘ '(G) 0 D«i(C;}, (D{£Í)U^ = £><;>(<*) - .
“*><•1 i,t = 1.2..... n , ; j . : = i,2...... B,. {5,m(
Két Ifképejís KronmdtfT-raorzaláimlt » líiiyisÖk jellpgének sa>r«.tai
[tt m„ az II rauhipncftás, amcUycl a D""*(C) irmludbilis lekftpraís a CLEBSCn GüRIMN-aotbaii je-
.V'” “ (aí = x“ ’( « )-S ‘*’(«)- (5.124) IpRtkczik
A báÉEtranstfomiíidójának mítrixriiwtt, wwiyek* KRONECKER^níoríat íimlnciMiiití-
k és tmxlttdbUÚ teképes黫k Kaái* to16 rrdukrióiát cradmftnyeíik. Clebsch Ck)RDAN-«syütthJiUimU( Uvjiik.
»V.fclrtpraéiijtíni..k« íkV_ (m < n j invaháits 11, Ax S m Kommetrikus csoport irreducifanis leképezései
> V . térfa«ii • Iricép.^ m«tm 42 «láiibi
sUmLbnható: 1. Ax Sm laniiiiietríkus cnoport Sni xr.
k. vagyis .WMkc»ek«gésc
(5.125) S S S i5 «“
[A1 = [ A , A , ^ A , + -.-^Aju = ,W. A , > A í > . . . > A « > ö . {5.1291
A D.(«)faD í(a)„eCm »gnki»in A bÜMztú eiafikuit iE]>n!z«ntAnój»dalMnfcSUBl twUnliet. aiudyvkrt YoVNG-kctetckbEX n
n V. tfrbm uína M k»áe» invnriáu réiotlír. akhír > iX C) M *peiát iimiucihUiiitick ■ A*S. .
tuti Yoonc-Ik W - [41 (34) IM] IXU] Il*I
olyi^r bA<isuaiMfoniiAdA,>>iiwly« V.toMia«irai»
.Az (A1 d
Útja: ™ ffl 0
akfcorsD(n} Irkép^TM mátrix miiKlf^nii € C ntrlfbcn egy megf^íjőrhi n ÍA ,- A ,+ j- 0
„W = An" ^ ^ _
D*'»(a) 0 \
( {5.I27Í A konjogÜh |Í1 VoUNG-korttk A ttUpjiu a » i« k é* « i b i » k frksrrffeéWn adüdnak. Ax
dlKÍWte!ítópr7™áttalálBíil»dl«.iliíli*íkkí^i!oak,haS„_i,SM_ ............
ine-
’
0
M e g ie g y ^ A t«rmte ál ax üliipvrtó fejiukt Mm> All.
hqgy egy csf^MjTtiüik tíKfiUlAljuk viJaaii: i«k fdraerélfef' «rti«rinmirtrÍkiB. Gyakran a b.dláit
■ Aa ^ samiurtrikus rwiport |5.]17)-h köd iOl dS. Ha obbni a« a hciyfiÍgBv£-uyl a H

lyakoniugá]t[Á]k>krp« ^ crdritíben. hogy a két rfeíCdúa- ei«lö

S.3.3.4. Lie-csoportok

Egy folytöHDB G O!ot>art u deiuét v*l<iíi

és teljianai jdicjnrahetjük, niiköülKüi legalább pgyii
A....................................
piiTiuiiéterok ti sKÍimát n folytouus
uBi-soporUditr
tnoport. d (ljuk, Egy folylonoB csapott rradjc

Mind™ a(í.)«*oj>ortAumt.kmeBfclrl egy/*(“ ) = í " l ......o -)

tírbeo. Atuitúti rt_
rögüítésévcl, bo(iy n cJíoport e. tiBiitrílUB ckioíiuA a íjaruméti-r tíirben a n-
Legyen C egy olyjoi operitw. auielyik egy csoport D ic
va(5yise((»i,....(>„)
C8 Edd meg. vagyis e(nti,____ _ = e(l).....
___ 0). Aü /í, tírUiucfty
_______ . .. . veürtfmk be.
Iidyt«fl6«lC.O(a)] = C.B(a)-B(a).C' = 0. a e C íM f„. leképtsíéai
. . tórC tirinviiriAiis E«y £/(o) poot raindeü í'íft) k5my«Mtie nx fi,, tfriMJu uit!er<!lcl a raoptjrtfian Bgy H^{ü) kSr ,
altcrc, akkor C WSegy*égopciAU)r T.őhb8*örÖM>, vngyis glyan ((Cü) ) raAtfixamcly irirducibilwi lukúpi^H Ugyeueko = { £ i | , q„} éa ö = {«t. nnti dum Üli'tve w, o"' invCTTielera paiamÉttrá, nkkur
vaLunjonnyi inátrixivfti koiiiiiiutatív, így nz E cgységmitríx többiizSm-w. azaa; C = A •E , A 6 C. íw a • 6 = c: szonsatra igaíi
10. Cfebsch-Gordan-sorok ,i(o )»ÍW ) = c(7), ».'*((!).,i(o) = e{0), u M fí(l))= io (w ), <-(()). i(^) = . C5.131]
lnk^p<!Zéfi ÁltalábHii rcducibilis. A szorzattÉr (^gy nlkntniaM HAüitt- ■ A BŰt egy rofprff.ett. pántja kőríili k^tditnriuííáti íor^ntiifiok agy egydiraeííüió# folytonoK csoportot itl-
\a« D f»{C ) ® D<*>(C) iri»dudba» (a = 1.2......n) rts».kre )jontb«tó ftti !it»v> (0 < <37r)Latátii-ií.nnie}!, fi((p+2TT). A ratoport neutrális
eleme R{^ = 0). Egy elran in vfw ff'* = egy nuacort aröggel dlentétn irAuybw, tmthiA el-
ftwgntAitt jelíut; flíift) • = /?{^i + El A cajport ABEL-csoport, incrt = Drw«.k»orl»íejtÉ« D . { ^ ^ P = l + 0 { ^ ) .á n f + 0 ( ^ »
= Ü(^l).R(vSi). a tt>itiiQjvniuició«xy lini-jiróálásst:
A ^ pjforgatÁM ^ iM-vrv^tráH tutn nx ^gyt^Irn Icbfttős^ (snporteleiUEk pMiAmrtríMlníukrn. Bi'uwly
mnnnton fTtgRVÚny iig>’iuiri){y rtiíbwixnálhAtiLi Irimc a cgopntriemdcjcUumzAscrp.
2. A Lie-cwportok def)nfc>6> ot jriSl.. i « O mátrix «lrn«i p«JÍK k-gfdjebb 0(v>) oidAjiiak.
fíáytOTos G ratipoiKit LlE-rjii^rtnak iw^vraönk, U ÍRazukaK alábbiak: lEyf«a)Abhiroálmnfc:
1. A csűponatonói laövf-lrt folytonat. vagyis u a . b omufen » ' 1 I tartónk pgyüít Ittir- /OO «\ / o o i\ / 0 -l0 \
E H'. A^szorut c = (t •&
= "= (; ss)
! < = * { “ .......( í = l ............................n). (3.132) bs^cDck se SO(3) LiE-<»opnfrt ínfinitíaimMiü gtitmáiominak ugy k
^ (5SK>«ny tuUj.fa>U!<áRAt. unriyfk « C-bdj «»nz> LiE-csopmt üiciaEi azok a

9. (t>i......o.; 0. - .0) = a .. * ( 0 ...... 0; .........A.) = , D . = E - a X,, v'. - O ,

P. ......ö .) = 0, fila i...... o ;; d ,. ,„ , ö J = 0 ,

2. A * fü e tv ^ k wUmemtyi .......... n .;A .....a .í panuMtasaion

(ijffriTOciühatóiik.
A v\ fiiggvínyck ckltor jö íi = á = 0 ^-agyéi a neiHtAfo dón kranyeifitéb A« a,. íí, paiMiétcn* b i ^ t a i>fotgaljfan « 5 * fe a taK
A oeutrAlis WU.
ctcin u
infiiiit»TÍinA)i« IcOTnyrxrtAAl i4t«kiiit«p. éka v* *Uggv»'Jir Tvtjsuíitgauuu. yiMl
uuM>r4U4wunAMiu;t.M-H-ujiritnuik*T.u»qy,
£g^|GmN>v^{^Uc(7) Ba(o)«|<^)*Q(orzaiHpmé»nxájminTzc^7jjMrnm£Ui^(t=
köwt^rdjpt bqijiÜE;

4 - - ,,.t • !!»/ »- 1^'“ '

3. Infinttérim&llB generátorok
» ( « . ......®.) = «(0...... 0) +
D im = (5.WI)
2. Eoter^lHe ^ Egy dPrí.faB»Rfl (í.b. :) k<xin]inA-
tarendsBT « EULEH-féJi* , tf, <• küröli mfm fcfc*r-
lélhiftö faijpiLáasal (láad 5.9. ábra ói 311. oM.) az alábbi
ni6daii -ribetó át egy (^ . j^i’) koordini>tatn»lrai-r>>r.
^ a.AT,. o. - 0. (5.13&.) l. F«?atá8tcn«dy körtU s?**ÖS8.A
Í új a ta«cly kőrtl ^ P«i«rj»níó> «öggd.
n-Aí.V,p-r<iUU « üj z tdiKcly körfd a Ó niitáciá.KnwI.

következőké!^ kqxsfaetd ht.

Aí 5.4. táblázat Atwkin^ M a tímmákm UB-«oportDkrö!.amdycfaiiiai

4. Infinitesdtnália forgatások
1. A mátrixok SO{3) csoportja Ííi.n .íj) il./ = / {*), akkor«íkoc
*taa/i-«y
i'Ity Uncwiii tnuiweforaiácíöja adja:
/I1 00 a \ / cmv>» 0 töixvi\ /CŰBPJ-Sinvifi\
( Ocosp,
Osiiivi cmv, }
1. Dl = f 0 X 0 ) . Da = Siin^ a » « . « (5.33«i)
V -s in w O co «v ^ ; \ Q ü ij
(D./)(x) = /(Or^í) = / (í) - « ( i j ) ( * ) + 0(a>),
k a z Oi7 K ^ ény ;MÍp<inthiui
a ^ 0.
asi éi^kcl visoii
(5.143)
** / függvény a £>f‘/ hclyrai,
izf « = 1.2.3) tengely kőrfUiií,

EM44)
Mt: a fore»té8ok « ! .50(2) «< £0(3)
298 5. Algrim, v* Ji

5.S.3.3. Csoportok közötti leképezések

n aU AluUbnn Icülönliöiik x í Va meOékl .t M 'l - \l’a[ tiptt). X. BcHiwimnAtiinQokéaizomDr&auinHik
fa vaUur»iinyi« 6 C cirmrc. iákkor iiz t? n
1. OwportliamamarfiznMK Algobriu >iLnikt.irtŰt kö».« ^niktúratartó’ Ickppi^^
!ur£szQap<Kt unuálaBtó. íosmtk vizsgálni; lígrciirit (G ,.. } « (Cj.o) .^portok. Egy fc: C, - Gt b-kppetót csoportlMnomar-
ikmuiBiitk oirwzfmk. ha tiiiuik-n o, t í C, clntitiltm i«in. bop « >«oft5iit kép*- a képek ssoroita. ajaiz
■ A: lí \ {0 (. q \ JO} . Hta-JJu,niflvekrtóvcl nC \ {0 ) r Mo. 4) = fcW »*(&)-
■ (1A«J *X Z , 7.)Pfld«k*ppcíi iiiiwTuJitjrik • d^umuiiAiiM*
« Cl Az S, « u p .« (tocw.portj« I.AGHAMGE tó a e dcinbS AlU £, tMipurtiuik (• (d rt4 )(drtB )= d ct{A »l (5.103)
------ .fll«iíaarUaurltwán*2vaKir3.V*. Itt » hml oUaton mláií (sSniatál külÖDbögiA) sraúiiok. míg jobb nhiainn regiiláns loAtmmk siwat*.
k:E = ífí.P , smepd.
= {r.ftí.t^4 = {£.pi-pi).5,.
...... w iirm nUiicns. A bivUfk «Hiiiál«iztúkoB kíviil « i
U-SVm G, - Gj «ey aofwrtlunuHilortxnan. ekkor G. olyM> hutaum kcr/. ikand).
AiB«i]TCt * h Íckep«£s B Gj DrnthUisdclnMK> vin i t t h lckj<}i«sfs iiugját aUnnjA. A h magja G| nor'
wtUijiL Ahalálwn ejy G fsofiortiiak uüiMku olvnii U ri
«. A stttmmrtrifcu* Sm rajprtnt is lismiotMirtjiübit p « i
L» G, feC , ónmaiMk (jd öl«r G, ^ C,). U j^ ^ r. ierft = {«■>. A*
■ D; Ai n K n
p «t i^
SL(n) m M
Alríxokcsnpnttjn^ 2. Cayley tétele
li*n«tri«*a,Dpc!rtja. tétateszt Iwgy luindn) c»]K
Aí 5Í(n) i».ruiálwrtój« « G ítn ). míg m SO(n) nűnnAkwrtójAa* 0 {n> rs^Tuik. 5.3.12.. 2-J.
■ E: A lmmplrxTT:giiUri)imAtii]uJir!i(iiI»rtjAiutkr^/?«pf!rt}Rk^nn]lrtMlktii«gM! (lÁwU.1.4.):
;H>rttsIiziiD]iirf.«inrÍrsznklml«7,(5e G) praninOrinWniljjkt
U{n) VHÍwtiMmyi xuütór mátrix is
5 (í(«) M 1 (irtmciniiuai iinitér ti.Ainxuk «op«rtjAL A boHátortoíü /: C - P Komorfiziuiirt n í{g ) = L«U ro »«

3. Direlrt sM>ri8tt>k
1. DeAnfció LcK)Tiwk M. >4) fe(B.*A)rwi>nrtflk. A> A x BDEsr^Ar££«^a».tWHairiiAliiá o-Vq 6\ = 9Í.V
flfíf * tuflvHttrt, mdyn’
nrövclrttfí egy cnniKirtm alkut, juiirlypt G a
(ai.6i)*C'>*.>i) = <‘'t •4»j.fr! •tiki).. (3.1UU) jAwJt-ürvPiirmb, jrffilfc* GAV.
U y {A x D , •) Oiiiiwrt, mrlytt Kkrt caoport <ÜEekt si ni ^
(o,&) Hmti iitwry^ V í^ « és 0 csojwrUik
Er>’ h: G, - C, hm ju « n luüinívz. mHyn! kivb = (ii € G)|A(<i) = e ). A
ord>lxŰ = ord.1 ortlB. IS kwh m ^u Ű, (soport m • fL A G./bw/i feklor raoport itomoíf H MG i ) =
Ay. A' := {(u,e)|o e A} Ulrtvír f f ;= {(f, fr))í e í l } «z .4 ill (/i{ű)]u € Gi} homüinorf kép)wl. Futüílvn » G, (Mitport iiiiodfii í\ n
,4 X ií raotwwu'Jt*

■ Minthog3’ adcUa.Biiűáu!(I<!képe7.#«(lut: GÍ.{«1 — Ií \ {0] rsojxjrtliomouioiiiziBiis, amelynek magja

U A: h Zj = {e,u} ín Z3 = {«,&,!*} (^portoktól képüott Zi x Z3 = [(c,e)tU'.*'}(l«ií^)-(«■«). iX(T.), így S íin ) a G i(n) ™.pörl ucruiíUí«atí'.j,v. ü. (n «Miport,ok lK.iuau».jfcimifi tptejc alapján)
(u,i), {a, í?)) tt 2o cMQjninitjil iíoniurf cmp«n., lunfílyrt, (o,ii) RraiLTÜl. GL{T0/Si(Ti)iiM)morftiv4Jí'>e!ntkmok (niílli[jlik»Uvf«oiH>TtjAviil, (Jelölésekig tósd 5.3.3.Z..2.).
■ B: Uüyaimkkür tv Zj x Zj = {( c.p). (r»,(a ,c ), (u,&)} nem fiklikriB. EzI. « 4 itíwlű
KlElN-/t3t f.j<ojwr(iMvk iitívwjtilk. rarly a tiígyraög tranrafonnníáóit (rja le.
1. Definíció Egy Gcwpwt, D{G) MitftiwUíWftG<-*iport(i.om«morf)lcképcí«He a (valós Ví«y komp-
2. Abel-aroportok alaptételu Miuf.lu)|*y m. rtirt-kt Rw>™tok kípKéspolyaji ío^kflíWtÉs, tiui<t!y \<TK]n IMV„ vífctmér D nem wsLuBulAri* ltri.-A™ t.mnMfoi'inMAilm:
........... ... ■■ ‘ ' ljH.(!BytuH!yC<»“>i)"iioi,
1. mikíír :<»* a ÜHvft ^ X /? D [C ):o - D (u ), a e C . (5.105)
íKomorf? Az AaEKsopcirttik itiaptfttifllo kimoncfja;
Mmdeii ABEL-cnopHft rlflíUlitlwitrt prímrPTKiti riklili Irtok (lirekt sworafttjíkfint.
306____ 5. Átgi^hai^dudinntiMtrtnatika M gjffrfcmi .ftrukhlnik 30T

MeiÜegyzés: Ai I, ti=1.2.3)o| 5.4. tAblűuikt. A LlE-csoptitnik én L ie-iű

; Hfl/i flidtintvp K*tfoiKt JrlSteiíkT C LiB-isopcirt, d n iSMport dlmmmöja. C{G) Lre-alttnlicii A. B négywtes mátrixok. E„
nenseitipk fcldnrk meg.: n-dimen»Q(iogységmótrix, a"'' tnuuBsponAll uintrá. A* knrjj«g*lt komph>x raitrioc. A ” = (A')'''
mijiHigáit niátm, K a -raJós (R) vagy koniiilirx (C) wtAiuok Uutc.
r = ( i ; . v M = y (L ,.i^ ,i,). • LiE-csoport
'HiUjdotu^ok Diracoiüó
. LlE-alficlMra
6. Kompakt és ösazefiiggöL
• AltalAti'^ liueám i=<n)Kirt • tniníWi íT^itAiÍM n x n-uiAtrbt A íí = n *liiiA '=R
Egy LlBi*^>tirtot kotnp«kiimk woiKliuík, iia. ^tricxárt és korlátos. £|or LlE-raoportol űi K-M\ Wífa*kJtri,f(' = B.C <í ■=2n*h»/f = C
G = GL{n.K)
, IiAApnrMniHtTtü két • miutfeanxn mAtrút AA'-bi£Mékek-
,C {C ] = glÍn,K)
■ Akla«eÍki)iL'(n),5&'(n).C>(n).5CHn)LlE<K)poitűk££azSf)42n}LiE-c!>oport jcQmpttktjtk.ue}iin- kd
akkw Cí(n, fr) aau kompiikt. Öwstefuggö Ll&onportok ptíJául a* SQ(n) és St'(n) raoiKirtok. • Sf>cdAhs ÜBBáns cs(qx>ct ■ iuiuat.uA e Ci{n.Jf),«htídfrtA = d —ii^ —IhaÍL = B
5.3.3.5. Lie-aigebrák. -1-1
C = SL(n,íO rf = 2(n*-l)lui/v = C
1. A Lie-alg^ra deliniciója • £ «7 J - íí(n ,ff) * mÍMirn B e K) jAtü SfKB) = 0
Ejsy LlE-csoport a ; (i = 1,-. .n)^IfiI^tfwm*foRBIJe^itom^s^^Hii^Mncli&.UllFA^»tÍTb«*»öt«i■ • Uuitüris • A £ ÜL{n.C]
kotját C iO LlE-«lfirb»Avt «U »i. h» «rt a* Jf = e,A', + cjX, + - c .X .. íí e A' ^ B. C fo C = V{n) .abolAA<‘ = A "A = E,
ax [Ai, A^j = X,Xk —A't A', kommntAtoi kr{ixÉsa>i lezáijuk. Kfl t^enerxtar kmiimiitátiips cHUtítboU'* ■ minrfm B € 9<(n.C).AholB'< = - B
(mirHim fnnlcai hrrmitikiüi ti x n-evmÁ-
trútre)
[X.. ;í.1 ^ A'íJr» -XiX, = Y i ^^-^7' (S.146Í • dpecutte mútáns cH^KTt • raimfwi A € l/(ní .jihöl<lrtA = + I
Ű = SU{tt)
A C i tpnyeaSk mi CtG) LiE-»terl.t»«inikhirtfi* fUUmtó, Ai £ [0) a • mÚKloiiBe u(>i).abol^B) =0
, n (n - l)
■ OilagaaáGs csc^wit .mÍiHfciiA€Cí;(r..Bj.«hoi
2
G -0 (n ) AA^ = A"^A = E.
. A í ? ) = fl(n) . miiKkuB e 9Í(n.B) B^ = -B
(.V.X*] = -iA V X ,l. (5.147) {jnmrfpü ímlt-u honuitikivi « x n -» roá-
2. Unewritftt: trÍKiBl
• miuckiiA eO fn ) jtbuIdmA = +1 d = rt' - 1
ie,A'. + oX,. .V»l = ciIA*,.Xt j + A »j. {5.14K) G = SO{n)
. C{G] = «K «)
i-V*, i.Y,. A'*I] + |Xk IX. X,]\ + lA-j. \X,,X.]] = (1. (3.149) ■ tntnitrrnA € Cií.(rt.C) ,Ahol íí = n < n -l)
Ew* t<áÍci6kk«[>rtilBt<n twanU-iick *rtnikt.ir*& álLmtJók k5*Stt G = 0{n,C) AA'f = A"^A = E„
.£ (G } = rH".C) .mim!(ni»G9Í(n.C),)iholB'^= -B
= J T íc j^ c t + c -^ c t j^ c - ^ c ^ j^ o . (5.1M) • imniliaiA e GH2n, U) .hIidI d = 2n(2n + I)
• atimptoktíkjus tsupun

3. Ab«1-»)e Lio-stgebra G^Sp{2r,.C) %■)

Egy Á bel -EÉirUB-iJef'jráhiuivaliuiKíiinyigntierttiirrKyinássnJfrlreia 5,aiWK[X,.Xi]=ü,Ci=.« • £ {G )- ^ 2 r .,C ) • mtiidi-iiB € 9J(2n.C),iUi»IB'^J ^
Ta(ide4í).ha (A'^Xí,] e T -JB

Egy cfiyMiKTrfl LiB-iJgobrimíJi niurwMi ne IriviAlisúmvriánKTésn^JgíílimjB. E® féli'gj’twpTil LlE-BÍ|ítH>-

riiiuik tiincson Abel-Mc inviiriAn* r#»wil biAln. A kompakt LlE-csopartak cgynM^ríldc. d 3 K3-na tuiUrixliúl áU. A p
4. Caaünir-operátor
A C CA31MiB'Oiiei'áU)rolv»n(i[)prAtnt,«Btttj’ drisfcngpneríttömdtelgy nilE-ftlgphrfimiiKliiii fkmí^ [X ;,X ,j= X ,. [X „ X s l= X ,, [X3.X,I = X „
vei kommittftl, E?- a gciicrátorokbwi egy kvndraliitm lUak.

C= [C,X,\ = 0 miattea*. (5.151) (^íhként. Aa SO{3) C CASlMtR-oparAtoríi tuurly n

C = X? f X= + í q (Binrf™ = 1). (valrmuimyi 0) kifejwi««.l wlbaö meg.
■ A/. írO{3) csoport X. (i = 1,2.3] gcnerótin-tti [Üsd 5.138) háaist aUtotniJt a* i'Ü(3) cfmimi-l 50{3) Mogjegyaés! A LlE-nlgebrurlwiiuigcuiiittrmiliigoGnuutrAlibC ptcm6iiáttmU{i6o[Q(f)}(f ) n(a(t))
™lí» LlE-íilgehrÁjAríi k (i = jíiX, + + íhX i . «, £ H elfiniekkd. Minthitgy XT = -X^ m : ™(.>(í))M-3(í))M{t})# = [Ű,^w -jii.vjk«mumitAtor«t(',(t)) = a(tt(í))*i(;í(0)*n(nWr‘*M ^ (í)r
300 S. w d,

ui *(a) kiinJrtere egy Ű(G) kíké|»«aí««- TOnatko-

mátrix uyntnii { » Kiáltó pt<^iu«k
i = í€ V .. (5.106}
«(a) = Sp(D) = £ D a W -
A D(o), d e C batifaia u I vpkl«rra ngy oi«y7<!t>»mitdx (i,*r = 1.2..... n) rfHiwilji., V(í) = n « U-kpp™^ .limtíiuiiójii, Mú«l»i>gy lu gLtrufizlui luariók
-™ ly a tiW o m ú Ii vektor fa)ordin«tiüt «c,lgat*qa« c. bázisba (i, t = l.2.....n) (■HopurtiíSeineksivnifaak'' “*
aiknim&vnl it mátrix Djiaiui in^Biióiet.
■ A ^ íj k. Ai atom- vagy mag;6zikii
y = D(o)* = . r; = D * (« W . (S.I07) jéöck li.>gyetir-k « kuonlinAtAi rendre x ,.i2,xi éü két rí
.(o*Jkou%urtóó).AlobFLségHielomiÍi!iJtv'.(JCj)W.(í!i)í4Í-cj) =
Ezt n tni«&tináciút btó* ttaoKttemAnAkétit (e.} ^ f^ } is jyfoghatjut = <h,r-(ii)tiítTjV.(-ra) =«í'ir'íit*0y5»t-'íV-(jjt = ea« Vjsnnm tt^iw a
vefctratmbo. egy {e,. ej.«5i} hfcurt alkotwüt. A Ickn»i6ii tnAtraok cfemn ».
^ = e,D{fl) = ^ . (5.108) lásujak ú^án eiTOpfc i«síeJi4íW™i MljAk mrg M bizBira vOMíboM koocdiaáÜ^
/iiei =ftifti(íi}9-(ri)y'í(í'3) = = Au(Pi)«a.
E k k ««io Pttí = = ŰtlÍPtVt.
D (C ); a - (D *(o)) ( i . t = 1.2.....b).o € C (3.1G9) pi«!» = )V -Í^) = )*> í
A t^é{>e^ mAtrix fiigg a hicás
2. HŰ leképezés Hű Irképrará G - D(C) tenw :a cst^rlelcmci í » a li^kcjK^ / io o \ / »io \ / " “ *A

ú ERyfckíp««tuUjdo™*g«i»kö«tkroSt u s ; ) ' “'" ’ (fi;)-

ű ( a . Í ) = D (a).D (t), Dí«“') = D{f) = /.
>hol a, b € / ia kkntkiU* opnMor.
5. SpecÜUnlekípeaAMk
X(e) = 3, xíjii) = t { » ) = x(j>*) = l . *(í»t) = XÍJH) = 0-
tikiK hkípnés). > (sopoit 1
lu ú w kn a eŐ .
2. A4jungálllckép«é. A £ (C) adjaocált lek«p««A >i fl(C )
tóiba úgy kapjuk, hoer.líkíp. Ijoeáltjtí kcpczdik » > míímot tnuuB- * Wrtpoía mátria* diiekt «weg.. M alíbbiiüi ra«rm

D {«) = D “ '( a ) » D « '(a ) = .

D^{C) = D-(C). {5.U1)
A k-k«pc»csi mátiix bbkkdMeoiúlidiikj« orm oul. bi«y a V „. V „ lek<^[
V „ (m < n) <Utér diriíkt »«wg(> «]1 fU:
D (C ).D (C ) = E. (5.112)
V. = V . ,® V „ , n = n ,+ i.j. (5.U9)
üJiolEaacgysígmAtri*.
Eisy V . idteiüt akkor mondunk iiwwíAni. «ltériiek. Iiiv a D(«). u € Í7 ti láciA MIMI minden
4. lacvivaleiui hdcAp««Mik Két £>(C) «• i^tG] k fe* akkor moad«nk ck*iv»la»mBk. U »
X e V „ wktor kkép«2ése ianrt V „ nktne kwt. lom
RÍ triunefonnádóvKl cláUlttuuá»k: X>^D{a)x esrtín í- e V ^ . (5.12U)
A lek6p«E& knrakteic s:: cgyni li:kép»',£>ick kniidltmwk öfwgr:
mo)=T-* ■D (« ). T , =E ■íí*■ (5.113)
K(«»)=X“ ' ( « ) + *'*>(«). (S121)
7. Leképezések dlrekt sjnrzata
ttmcnot megfdnl A V, )«>k«p(as«i>i tér bJ Lt!Ey(ii«>k e, (i = 1,2i. ...m ) é* (* = 1,2..... nj) ii V«, is « lf>k6pra.é9Í terak \Áásd. ekkor a

í' = e r . i< = ^ r * ,e * ,2
(i = l ........n). (5.122)
htewAt alkotja. A D' ‘>(0) É« Í)<*'(G}« V„, ületw térhim
11fgy n, ■íií dimmíiWjü D{G) leb'.p«™t kapnak, lia « lekftpraí*i
308 S. Aigtim én >ii»zkn<l malímiUika

tgy *D „,D -^ k - kiil«Juim «s Viktortól «. diirtva a legnagyobb m

iaéwi nO' gtab&tÍH Ll&UK>t»^ vizsRálaU Amnitrálisdein hí vektorig «o»oi»többi>fiílyhoz»mrgwrtkaotlirtjilk«
D„x» = 0
D .»* ,= x , r ó lv B .- f„
S.3.3.6. F éléi ortok leképezése
D-..Í, = « , «űlym -2r,. (5.161)
1. Cattan-Weyl-bAus
CAtmut i-gv dniÉScti cr.'d io ^ <<»TÚit «gy n-dimeit^fifeGyaaÚ iJEHdsRbi^ D ^ Í.= í.+ , = 0

{X i} ( i = l ......- ) - {/ / . (i = l ...... Í),E . {o = i , . . . . n - 0 ) 3. A xSO (3)§ar^Xéaia .

ik ÚtjáB níF olyaa !ipwáü> { tf„E o} t « » s {C*irrAK-WBYt-bA«i». stjil M (5.145) SPtint 1, = - i { # ^ * ^ ~
W. operttw
< « « ,. » « i™ ..l»»™ «AlrH«kkifi*it.k™ SOÍ.-1) for>atá»i m <3) LiE-ids-brtját. ( » « - tcngi-ly
kariiU,-* n CKf *^-r- lí- í) KfflVÍny ax »lábl>i»k szcrini

a Hi hásmi Haiiiii-kM nrm {5J621

[/í..£„] = r„£ „ (Q - 1 ....../). (5.155) (5.163)

íU i= i4 - M J = a»
Aa r„ való. xuicK>k)it w i-rtimpirai*. (ír *«y f„ vrktorti* igj
r- = (r|í»..... n.) (5-106}
A gytUtvekkmA raultunrc Mbwsawiható n LiE-ali /f, = t . £ ,= ÍT * = i, + i^. f3 = E _ = í , - t t , (5.UM)
aigE^irák Ic k q ™ í^ k l»egUWá»J a.h*aLlE^= * {L U l -*
{ff,. E^.k\ ) kÖv««m ifiaz! » / . « új i.áá» domdre:
2. Súlyig «$ létrMveritorok
(áI65*)
1,..., í) é> D. (o = 1......n - 0 m X m -« mAtrixr (£^-E,j = 2H.. {5.165bJ
kommuUl ^ t«yy. j.'u!t] <lú«n[iAI fOokrA lv>7Íwt« r. n fügBrtlei) ü. e K. körá. mjAlwk-
toruk vau
D .i. = < > í . {i = l..... í; ^ = (5.137)
Ay a tér. amolvtR-n az so(3) LtB-algehra gySk«mt f »
(5.165«) *Hráit a eyiMiérwktorol
5-lO.ábrttj.
1
** r, = ( ). fi = ( - ) ^ - r , »1 a Í6 » (/ = l).A z
>kbálM(]á«laz

Az alábbi vektort

fi.
-I -M - 2 - 1 0 1 2 1-1 I
5.10.nln-a.

M 80(3) («R «SDieI együtt ax £0(3)) irrcdudbÜiii ucui tikvivaleuii khépisífwitiek júlyai «««sx értékddc,
«> egymi.«tól 1 értékkel ktUöutózuck. Az »o(3) irrwiucibilU l<>kípOT*iíin-.k k^agyobb súlya Icjjjrai
m = i (i = 0.1,2....). a h<raát«iWtü «yátvrkt/.r jelöli* p«iÍR A tehcbiégcs további «fi-
Jyakhm(aTtozóaajátvcktorokia lU E . K-trMipiirAtnmnk n wktoirn valúUni«tclt alkalmiixÚHával
Egy LlE-iilRttirK r„ gyökei. ík ctff Icképra’^* A súl>-ai aronos dimenriójú vektortcrbeií VHiiuakiy««ii.lvn. «6ini[thatjid£, amJg a* m = -/ értékbm tartO(«6 wijAtwktort. * ü) d Bem cqük. Mindrai
A nem L-líajulü »filyok«t cnyBisni (lurk mondjuk. Ay. tfl' mílyt «& síiiynál nagyobbnak momljuk. ba « » lÉpéund a súly (5.161) alapján « ! m ArtÉkr«l a* m - n = m -1 értekre redukálódik. A í SO(3) egy itre-
m' - m = - .. ......m; - rn,) vektor cW5 üéntirtól kiilónbö^ö isndezőjfl pozitív. A k*ípcüíw k*- diidbili.-. D' leképezésének - aliol a tcignagynbb *fily i. í € Z - . tólydiagraniiiija a szAmegyrauiscii az
iiiio-obb súlyát k'jmiwvobb súlvimk íh tjpvfwik. Eev LiB-alisebra viJameunyi iiK«l.idbiJw i, í- 1 ,.... l , 0, - 1 ,...,- i +1, - í pontokba.ill (Irtsd 6.10. ábra). Aletópraésígy 2Í +1 dimenziós. A
>7.hrtfl.Ewijk(vtilkimu-
tatható, hogy bü hk Í vektor sillyn * , rtkkor« D „ Í inUy» iB -t- r..i
D,{D„)í) = (f».+ rto)D,.3f. (5.1Ű0) í ' í = 'nV't.™ (m = /......0------ I ) .
31D S. Algrlnníhid, 5,3. Kh»sakw, algebnii ,tnát«rák 3U

Így jizSO{3)Íir>ri>idbi]J»l<!Up«MWa.nkm xAlyni l»>b>Íii«asrib[Kal^iimpiikiii.akvimtA)ót»ng«lyR- iS m ,

u tongpáy) ™tt votüktónek IplwtsfBW mörtsB írtótót iMljii )ÍEányk™ntáláii. MinthoRV a CasIXIIR-
opcTttnr C = í^ + t j4 - lV '^ viOaitieiiayi RcnrriUorral kommuiál,

[í,.í:+ í+ íi= í* i= [/ .. e + í+ ? = í* i= [/ . .? + ? ^ í;= P i= a . (s-ie?)

a fiifflSVÍoyík » íx gfO M , u i s n r i i u d i is síjAtffiggvényei. Aa i(í + 1) »tjAt«nrki:k:

1V■.=■í(í-^ I K , (5.168)
A . S0(3) trmlHdbilá lckeprxA«itq>«dtikáU f stÁm• lbig«táai imputo^ |Í) = V/fiTT) iuigy>^t m -Ito T

EVLER-HwekmfiU A(v>. 5.12. áhrn.

{5.173)

m<’

«hd in<" » íeefagyM,rály i5.12. ábra) A Iwt Q^krávekUKfnakövcfbaóiidádik:

f, = (i.oi = -r<. ?i-i(i.»/5) = -n . f;, = |(-i.v1) =-fí.

>b k « wktar *

OÍÍ.1 0 =V ® . |i, - Ííl < i < f, + /,. (5.170)

■képQÖd lií dhooMiójáni; (2(, + 1)[3Í, + 1) = E (2 i + 1). m = A Í + /iy (A.p = 0,1.2.3....). (5.17B)
«ámok aabjik t» r ;« 0 { A, ;x) inrrf.u^hífe N.k#p«^ d í m ^ ü l :
i»niattérhtaÍMi(i't,»,(í(p,^. Áz ll|in,íímjtiA/} Clebsch GoHDAN-eByOlüuiióksi^ítsfiBfwlv^.
»jtott üwtwfmmáriA rat a tubóiit, Biuelynrk pJeiuíí ax {í-miíams} cgytísmöikiíAlliiprtt rutgáiii im- n (i,fi) = (l + A )(l + í<)(i-i-|{A + ,í)^ . (5.177)
.................................. .............. ivariiais altereki«K iga»wió vi-
szí At. (uiMílytK>J( cfcmm im L tw !ó fc
A/.hí^-L.. wtumszániá*al cb a kuTuitálíi t«igriyn* vrtt
5 .3 .4 . C s o p o rto k a lk a lm a z á s a i
íbI:' Ifírá.
t'Ln = Yi . (3.17])
Ik a von .NEUMAN>f-í'lv «l«pjtó: Hft it
■ ^ 1, = l. í, = 3 írtAklíirtB n CLEBSCH-CÍOIlDAN-sorokbein ílrcdudh as T&owiti!. funetypk it*
1|,1] rnrgAHi ímpitlxtuiolauütlue urccISíi —2,3,4 fni^n^i impulsusiKViüd v
adódik 5.3.4.I. Szimmetria möveletek, szimmetria elemek
Egy tÉrboÜ objektura süimm^triB művrlatéu h, t^je* tór tó
5. Az 5[/(3) itpectáiM unilér csoport
A2Stí'(tt=3) KpctiÁliBunMrrs jn íf = n* - 1 = 8. A hoz2Átttrtm«VA’0{3) Lffi^fJfipbriVt.

úíja^
at
így 8 itiRmlfeimftlií gmütitor fcSKiti
fo
hmhnHá ainguliiU nlnkrn:
ki, (uuelyiik kőmll b CAirTAN WEVL-IiMsth Vfdíi átté(í-skiir «Kyt-

/J () f) 1. Fixpont néUdili szimmetria műveletek ny<ni művolrtflk ti

(5.173) téhf-n ntro ki!lütkrahFt-npk,«!írrt e/cket itt nmi tArByaljuk rfw/lptra
mrtvdrt például» pardifl eltoiís..
Ax SO(3) LiE-«l«pbr* rHugjo i = 2. (ny a RyakÉnii^ftmj *1 5.11. ábra). {% az 5t/(3) khvAk
312 5. Atgrbmixd,

a) Egy tengely körüli ift MŐgtCel történő elforgatáimk 4 = 2ir/n szögn! niiuil a fitrKHtAq trii-
gplyt múlt) lung^t n fatgntáiii T , jcBli. A forgniáiii tengElyt Ujenkor n-fcgimak mondjuk.
b) Sfkban történő tükrözés Mind .ttükrmíábflsnt. mind naH?»t atiiliiö«fc« <fjd5)i. Hn ™«n kívül
Win« (5 forgáiii tFDKelyönk iü. ttkluu' rat itionllrji^ rujxoijuk nicg. Ax erps a tenflclyTr niriiSrgis tOklö-
aai síknknt oi, (A mint horáunUUií) f » a rniíjííti t«jg<4yea átjucoö síkokat <r. {tr oiint vnrtikAlis). vagy
T
- c i lf * OC,H.
)------ C ltf- C

I-
íd luint .ÜWrAltK oimkoi «nnrk t í « ^ a Ü K a baimjoi ^ k feiezMndc) jelöli.

nuni<kiiMn<Íji]k.idfelH4.<u
n = 3 tüipUii« forgatÜM tfiklöi^l ]> i^moodjuk rUM 1.3.5. r.).
5.S.4.2. Szimmetria csoportok partwgtekn.
ik egy inven S~* niűvipfet, aindyik a: ■ A: A k6» N a ^ l tipuHÚ ■ookkulája («cten ni

SS“ ‘ = s - 's = (5.17X) ■ B: AxOim 7 Vízpniltc, tSkröab*- v«i. Az dllirz U

Iti t idmtidtáú m -t rtöU. vasyb. Mi«-lyü « cgÉ* trirt v. il iMQfj"- Effif *Arb«li t u b á i é a tt
b>A SwjpstöisrJy “ foRö- r = C , . lüncs laanlittt 2n n
aílmt. «nely AluJáiuw esrtlirn ol>>*]ciuíu » « n b üDck irtaésc oetfn G q y »/b raűggrl tünénfi d rirots^Uis útján a C. rnid^
6srarf5gE™pkí^y«rk: nnrbc nKgy át, i^^yis C = < d > a Z . . Í3.h«»
íaihooax
ax wrtlwtiGjcIfilésrC.-
wrtlwti G jcIfilésrC.-
a) Mhuka furgjOJbi kit tű k rő l MUlrtMa. A krt tfij, Híi Irtaik wrtaáfc í . tSkiö>£> b. akkff C = < > S D. [iMd 5.13.1.).## CjdÓlá«.C^
b) Krt <T#, o- tÜkiöíÍMc jwmow, nkkiir itpw KnaxoDWaat, tökröscsborizontnlis.akkui
G = <íí,(r. Cjpjfllí*HtkorC*ixtaitlm,niwtrárikiiki»(lásd3.3J.2.J.
■ A: Hidiugéu-hipetnxidcwt^bai (lásd 5.15. ábra) rr. a három <wi a fmt mffiadnttwireiidbcn l£p
H; 0 < i < »/2,í = 0 ilktvx!* = *-/ÍÍB*tWn,
■ B: AH jQrik-

d) Két nxonoci vfigy kfl egymAxn HKTta*^** t«nerly köriití forgatásra ignz portWiawwíf (U«l 5.13.2., 3.).
Cyr, = <r^=. (5.180) c>AfoTE&ía^yn. syúttni ^'nn 2ii -wndll forgísi-tükrürisi teugdy Irt köt w«i?t teli iwg-
A «onml Kzint/ii forgwá*, Elrf c»rtbpii a IxmAlaitusó íorgástpngpjy la AiJott tt-ngfly, n luAsCMlik
(setbtío a forsfetenaely ma-tSliTtm k#+ ndiutl tísuflciyiP. o ) Nincs további vcrtikáliF ilmikarG ^ Z t^ .i^ C jplöUwS^.
5.3-4.3. Molekulák szimmetria műveletet
m Em- píiidit a CjIOH)^ k^lrtü (lásd 5.10. ábrát) tetrahidmxy-allrá mnlckula.
0) Van mrrtikáíis tükrözés, pkkor G caű[>ort 4n -rvndfl. amrfyw. D^it j»l6l.
Nngvtj
m Az rt = 2 ew-lrc G ^ D t , va^is a ontMWt 8-t<!udri dicdimmirart. Enr pí-ldaaz aUca-mfitejmlH(lásd
n«>nkapm.lif (5.17. ábra).
_ bfltjuk;ACfrlBttíjel(lá«l5.13.ábrtt)jp1rnU'*r, 3. Több forgástengely Tfihb forBáaUaigdy
tt hü oh raojmrV n taJíi KÍkjii írlftt tAlAJbnU'i, a C jobli aldAláii lév^ je! p(nli|>, Lugy OCiHft Haspcc 3 tcndri forsétitciigiílyriiik
- ■ ■ vannak, akkor a kövrtki.a«,-soix>rtok adódnak jár,aÉk<w
nuiport lUfil.Ui LHycíűiwiik ni.
Jt kriwtkcm rljárnssaJ történlict: a) A Td tetraéder csoport Laamorí tu c*>i>ortt«l. ord = 24i
b) Aa Oh oktaéder c™port I/.oniorf«/. 5< X Z, .».]K>rttal. ord í>* = « ;
ö = 1* }. n™* iw ( tdwmláatiü kivüJ a-tnoltüculu aan luliuKlvÉ c) A i /k ikoaaédcr csoport iírd U = 12t).
Bank a csoport,ok a 154. oldalon tárgyalt (lA«d 3.81. ábra) repilárii. poUéd««l
■ A fÉUcfltjUntnl(>ku!ft nttiíi HÍkbiUi, *. nfigy kiilüobiw.'. nt«nH«>i«jrtct tartnlmaii, ■ A mrtBD molekula (lía.15.18. ábra) szimnirtria .MKipottJa a Ti tL-tt*tófcw
b) Amemiyibnti a így tiüiríiíifw iUptvc t «fj,y mvt'Mú, iikkor G = {e. tjJ =; C, illiítvii G — {í, if =: Cj. 5.3.4,4. A krisztallográfla szinimetria csoportjai
(s Így ítimdíjtiwtmoi'f Zi-vííl.
■ A az.íl<5«w molüktilftjfi 5.14. ábrái a P kiísteiipont könil tökr&licts (ú,vm.Í6).
A í.t, lotja a T trannüJwiö cwjportot. A it rácsvcktorok a*
2. PantoBan egy C forgástengely
a) TRtHZŐleKKSsKoggfll türtónhct« fnrKiitiui, vagyin C - C „ , a tuolckiiU lineAriü, í » n Kiimnii'trin cső- A öiopuft inüvelctr n kövntkí!*6: tT (t,) * H V ) “
 5. Álsrimétdisikrétmatmuailui S.3. KltMKakmoiiinbTmidnktiirák 315

hiMsyiisa meUrtt» sík^ vagy U^ráttók mrtsisftn>out,jwlwi tovAl

lüqbröttetímk csy oldaton sikkiwpnnlö, hcbO kfts^iutíi, énin
3. SrinmwtriB műveleteit krÍBtályTScsstruklűr4kb«l
-\aofc kőxött A sziniTnctriii míívplrtí^E küscQtt, Mn*>ly<>!( » ti
it fonifttások. forRiW tűkmífeek fe ík lákia vBíff (mntofci*.
n nem miiulea pmrt-tsoport nlkot n ta
tiügjr R rsoportrfuucfcnpk f®r t\ i*

p ^ lR - .fíC ^ L } . ü e t .
IttH íg y «t ó t íK »(fl G S O ( 3 ) ) i > r m v^kM^oofl = //T G0(3). BT e SO(3)./ : i
/f faclyvdaot) foisia»9 operátor. IVidául » f á < M U k t ú i i m k i;U.4 v
fof<gásb!ii(^)r £e)d nKg. Qss»»icf;Ébc» 32 krMrtaüogrtSai ^ poEttonport

« ( m = 1,2.- í

rt V( A) nfüo priffliUv trMaaUdáknak nra-x^nk. omitliflKy a .mcKtüT ti» » J á d

A cstetútfikinWB •wKin A tükröxAi. mis « ommáEiút R nílóraipii fc u ^ ^
A G tíraoport ozan eleműi, aniHynkct »gy krixttiyrto vá}tn«itÍMml hagy nmtíii a PknetallioeFöfiM
pumcnpdit.. r t C ) priraitfv, i » \^(A) D«n piimiov tnttwUriík idapjiitiMlMaiik:
C = l[fiiV (J i) + t ; ; R e P , W e i}}. (3.1ÍM)
A tcnsoiKin tieuaáliseií>nn> {e|D}, akii e n f neiittAlU íkiinét jdüi. Ax (ejt;} pcimitiv UiuimUci&t.
»f. {illO} pedig fucgatáA VRgy tnkrröfist jda. Aa (AIÜ) <aoportrtímn<* n> i Myvcktotia való aUal-
tríklin “ IJÍ aa # Oj
OKinoklin íí aj ií « i ű = ',= 9 0 f^ fl
wwliiituí OHÍ 02 JÍ Os a - / l - 7 = 90*
trisonálw B, = aa = oj o - ^ = T<12Q '(^M »)
LrxíiKtínAlis Cl, = 03 ií Uj a = 3 = 90*,^ =120' Tn - teUaédercsoport,
Ít X £ t)g ü b r s á »^ t fik r & í^ s flt k < d
01 = Oj 03 o = íí = 7 = 90'
lUíStíp,,* KnstAlyn*t)íÍBM!r K r » t * ly « ^ y
(i, = ÜJ = ÍÍJ 0 = 3 = 7 = 90'’ (Hüloedria)
trileím c. c ,.c,
■í« ); 'tsy r (t „ ) (smpnrtcirm invfsnie Ji - T { - t , ) elem. Egy T ífJ t monokiin c ,. Ca,C*,Cí*
lomíííkuíi D íh Csh..B,.Ü2y.
tctragotiAliíi . Sí, Cu,, ű í,C,,,. j3w, Z?4í,
D ki C« Cin Cní. iJn C», Wv. Db).

[kiU.)nat«;uii9üfail2a!»t trigunáliii D.«

tfptmi prímitfv d m i rcUn lulAdib 113nTvai»rác»Dk, \AsAaz 5.19. ábrát «8 lat 6.S. tiblizatot). Ez t> kocka o. r.7i,.r.,o,o^
rends7^ tcwAbhi 7 mm iwiuiittv rA<sri> fojlcEzthetö tovább, ahol pIpuu ccUAk m.'#-
316 S. Á(sthméHdv<sir^tm

l. Az SU{2) speciális unitér csoport

KimiiUtiiató. hügy a 14 Barvút-rtci^, a 32 P = {A } krmxteBoKráfiai pcul
dett tf (fi) nem pcimitív tnu>«]>riAld>AI mnoieti 230 C = ^C) W
panbaopMbikiuik 32 kmtálynnUly UM me%. A 32 paatcaaponbö] 7 a<opoí

ika7BAHVAI5-rtes
i. ói Klölásoüttjult S.6.
tábtázatban \t
Megjegyzés: A G Urcsoport AZ.i k ^ yú a rA ItfK .h osr
mrghatóroaítt aiomnk va«y ionok miiit krístiUy épftölgömi si
elaBO&aikegy ii&jU«iiraiMtR«t iniilja. Éppen (3ért a Gblaiiii
«lmJi.tC(CDG*J.
5.3.4.S. A k ^ tria csoportjai alibbikifcjcwM^aaják:
AinkalmrAmkDW erffUAlflLTUN' l= í, = iA, Ü=^L2,3) (5.193II)
a H opc-

\g,Hl = g H -H s ^ Q . je C . (5.1«i
í/,.^] = ií=.- [Í,.íj = iíi. fiVt,J = ii,. (5-1S31.)
A g fe g fi^erfih tAiÉy Annyit jdcnt. bo^g^é* Ö d Itt V' áliaJMtlinnAntuluuuott
Az A, iirfii«ü™ n iá& E P »rf»«A« (3. m ) « hz!Hi (2) LlE-aIe<^ra

í KA v! ) = Í ( í v ). ial = 1 (ff. =

>51kön^tknnk.
Eljből bngylui
kö«ptkrmk, bngybn (<• = 1.2...., n) u f it iícjyrtlm ífflám * = — =
AíSÜ(2)iii«iod!áIisWÉÉ]
jáiJilIapoWk,va([yi»;
JIapoU,k,va([yi»;
d«[mh-i*küI5iihsÉg<-l;a ja2s - l.tólyai
^ yíe. = £Vb. ( u = 1,2,.. .n). Megj«gyws: Ax sn(21 LiE-algehnt A, U = ‘ Z-3) hüÚM>Wí közAtti (5.192) feb W U s tdióók
k ugyanithhax tu -- - nii(2)
(2) U E ^ a lf^ BEi»rMorai kötntti (5.1S1} f r l o o i ^ ieUÓI«nak, így a két algebra
UE~a
jsáJkmiók
rW o m a t Állapotok a «
jxibiiisként icteipniálni. Minden fí € £0(3) forgatjMtcn: ax (2)-bm pontusaukét M,. M 2 = -M ,
ss^a. = 5^ ■ WWiiit tartdik. Elért 5ü(2)^t az SO(3) IcfrdÖ ooportiánMt út niwr/jk; 51/(2) küjaeresen fetU le aa
diri SO(3)-t.
Ewk saeriitl a ^e« sajAtÜtápotok m n-<Ü elffeépraía tér h&iigát alkotJSk. A H HamiltüN-
a tekíiHaéá m ^rixB ^ tHrténíS 0(C ) l^k6poí(*«
L A legüBgyohb sftJy m. = > = +1/2. Eiw^k n.
k, így az í rímemke spinnek a kvaotáJó teu-
gelyír isak két tíCáíIási feheWHégp ™n, ». = ±|a. A *pin nagy«AgAt <u i«(2 ) l-JE-alíSfbla CaSIMIR-
opQitorínaksajittÉitÉk^Wabiameg-. |i] = ,/;(7+T)fi = v ^ * -
Ax.- l/2«pin««Etrj,kétTÍ«n-r»kf»pinffÍBgv^nyKa/>(>/>> «zar4atteképe'^H2e(ÍDttranRzfbnn«.

|5.13|.l5.2al. 15.22!. |5.23|. Egy spintripleti í = L Aís = 0, ±1 fe «gy apin™tiiBl«U, S = 0. Mj, = 0 (wlAdik.

5.3.4.6. Részecskefiz A uuklmim«k ( = X/2 i^pinje vau. tültÍKi Atlnpotbiui [Misák, ax iisaspin kctt&i == +1/2
A rtasseofkékmk behS tnántaietríájuk vnn. iiin«l:i«!k » ti^n- és a (prot™)csÍ3 = -l/2(n8.jtj™)aiudJ«™okÍM»piiiíü«Bvráj«,i)i8y8n«»k«*4rt/(2}i>'‘™irredudbUi*
 A(5.IM|siííírintí®rkétm Egy a A- í* értekkel jdlemwtt imtlucibílU lek*pra6» e^tí-n «vtórolkioö T Íw«piii és Y hipertöítés érté-
vagy r = 1 (triplett r, = 0, ± 1) VJHD-r = Ü (tsÚKBlrtt Ta = 0} léplicl fcL kfiklípiwkfcb
4. Barionok é« mezonok OMtályiaiu
0 < r < Í { A + ;i). - r < 7 , < r ; | (A - ít )- A < r < Í (A - ^ )- ;i. (5.199)
1. Kvark-52ínáilapotok Haa>it5.173)-hejiM*u(2}LtE-aJgebTáí«iaCARTAN Wirix-W
A* (3.198) saéteife wmn kcliftk«a mtilUpkttPkre n k6vi tkc*akct nyrijűk:
(5.1MÍ = ,81:7^ = 4 0 , y = : .0 .- l. (5 ^ )
a r, ÁS V wjStértíWa:!. utol Ti » T ixMipüt W n».bk kompoDOEét. Y pedig a hipwtóltóst (vitliWW» A* 5.21. ábrán tizes nraltiplettje 2 spin tawtíie w i feJtünlMve. A Teumnnciaa legnagynbh
töltés Y;2) jcknti. ttkkw A síÜyoki* (5.175) <u 5^ (3) ^ lritép<»b.H kapjtüt;

— (y )- -«»H )
iiod-lom » D(0.1) k k íp «# «r » |3|jdölírt i* h«ffiuA«a. ra qjy St;(3> Wnm htó-
atbfiAmuhii^tcircpnaf^tá). midében, hogy »h»di™K*r»(n]raotKikí>» Imrionok)
a buom kv«r&~»EÍa áUaponiil <usaDudtjitk 4 = II. •

* - 5- -r ~ %

5.22. Ü

>kccy kvwkból ^ «Sy antikjaikból épOlnek fel

írben A [SJ» vagj- (1.0) ® {0,1)
SKanMtiekfINXtnsíeniit UanssInnniUMiUik. uroHyek » ClíBSCM GORDAK-aor Kwdnl
[313 í^ = [s1®(M í5-a)i)
(vnar (1,0) ® (0,1) = (1,1) ® (0,0)) tmnk w « A* invwííit* egy oktettrf is egy sdnelrttcl
Alkotiuk- Ax oktetlbcD kapott ájjapotokm T 1'- Oés «z q^w/nm dUlnpotoit r=V=Ocfgrctlcn sóly-
diftgramnihan foghiitjnk nerae, antejv na. St7(3) mulUpkll álUpoUúuak a tcnnísictbcn mcg«alómil6
A í = fi,i5 « kevert íUapotai. gy « * álUpotók twtwttjft kapjttk.
ik dS. Erek M áll»p<.t*A í«aftifc ki •»
it « « y [3| (TOgy (A.í«) = {0, l) duálL, le k é p e z i w. «tebbi MÜypktoit: Az 5.22. ábra ta l= -l apioÉrtí-khex birtoa&vi-btonseioiuik noncUjit nmtntjn. A p*-wsaoa (T 1Js -
l) A IcgnnaTObb sülyú állapotot raptmumtayji. Amink «S btoipiu muilipluttnck ranc, aimdylieí még »
p'-tnc«in(r=l,Ta^ -1} éua j/*-mraoii (7'=l,r,-0) turtowk. A fcák»»í>“ • <»a>. mtaioiiokoB(ui)oktett
""■■= ( 4 - 1 ) - " “’- a - ; ) - H AZ (tíiO) H7.inglett 5C>'(3)- {T^Y=0) nllapobviii«k iatup«rp<>sdci6i.
aholmW legiuigyolíl) wíly (l*sH 5.20.b Abrtt}. (A D{R,),D{E^) 5.3.4.7. További Öztkm aUcalmazásí példák
f(épew9eit»D(//,)-*D(íft)'‘ . D ÍJR ,)- -D (£ ;)'r átmenet auútján
jí^ ^ iú t- t A í<p<tL>Uíefolytonos csopuitok fiubu .-UkiiliniixAsArAitt. rönk ^
k St/(3) multlplettjei A k v a rk m m J c J Ia barioook htom kvarkból áUíuiAk.
15.111.15-151.
A barion éJlapotok (qqq) lehAt a kv» '
U ( í ):.\-a M
SÍ/(3) export «l»p i fkf i nraat* 13] 0 (3] ® 13] (vagy (1, D) 8 (1, ü) ® (l, U))
13 -3 -3 = 27. Egy redukció a ClESSCH GORDAN-sürhun: S[/(3):Ama
(lásd 302. üld.) S0(4):Alüd
[31®[3]®i3] = [lüi®[81®18]®[l! (5.1S)8) St;(4):A..af.
(vagy (3 ,l))e(l,l)® (].l)© ((l,0)),ivh ü l [1] (vagy ( 0 , 1 ) ) } Menti: „tr3 = y = nírtíkknl
jdcuti. A lt<k£[i<:i'>jri tér tnhAt »'^te«ík inidie 10,8,3 éh 1 dimenziós
Ezzel megkapjuk ^ ( 3 ) rafn míiltiplettjoit. egy di-kaplettet, k(t
 5. diitkTét m

3. Föideál A Z minden itleÁlja {öi<ÍeAl. nn-k ««tk nat nlenlok. nmelyric ecrrtlen gyúnídeimnel gene-
SU(n].SO(ny.Am>^Ü ráUmUiiik- EsftkFt a* mZ = {m j |y fi Z) tiUkhaii írjuk, ás (m)-ini-l Höljnk.
Stf(2)®tr(l};Agynie«vi 5.3.5.3- dl, homomoHia tétel
Sü(S) D Str(3) ® sy(2) a í;(l): A í «li.i.v<-iÓ cgységesOése. i. Gyto
_______jrfiHniiS= eyflrök kS*«« o*y fc R, - B, Icképesés gyff-
5.3.5. Gyűrűk és testek liA az alábbiak éninyf^M-.
EMkd a fr)ezrtb«i két biuárÍH mfivekttpl hírö &]gi>bnustniktáiákat táisyahialt. hii, + b )= k la )^ .h {b ) (5-204)
Mag: A ftlckÉpcaÉs magját a a .k « fl, -l»di elemek aUmtjiÜt. aaidyrknek i.ikryfafae« [Jla, ^) nentriüi^
5.3.5.I. DeÖnkiök
elen«-(0}.Jd5l«ek®A:
1. Gyűrta (5J0S)
A - fa • biiiáráművrfettd Wrft hiUliwrt gyűrtotiwYraünfc (jeKarap; (i?. + . h» A kral. ideáljaaz « , gyürfinek.
. {/í.+)AB£L-«n»rt. G ya is, akkor h mmv. iromoifiz-
mus, is az fli is Jía g>-arfk egymáwwl
RdEto^rürűk: / cg)- (A .+ .•) gyíInl idinijk,ekkor w R gylUÜ (JI.4^] MldltivrsiiHrijáfaBil
(i + r) = (a.fr) + {B T ). (6 + f ) . o = (4.o) + {í-.a). az {a + r I e il} tnrUéWtáh-aiiMk lialmaza (UmI 9.3.3., I.) oi alábU wS^
alkotó
(R ..) kwwnuutív ilktvr «w n ro trtlb ^ w akkor aí {R. +. .) km
séga]aB«>gyűriL (í. + /)+,{fc+7) = (« + 4)+-/ é. (o + / ) ..( l + í) = (a.fc)+/. Í5jzne)
2. Testek az R -a A lia ro M i tnani^ak.teIL 1-«J jd5(]íik.
A Z (fn) Rfideáijai min - ‘ z“ . = ;" ■ - k ílá rfa
így olyw, gyflrih. iundyl*u (/I \ {0 )..) A
tel

.k (A '...+ )6 .{£ ..,+ )t* m R- C E, afcknr (£ ,..+ } a (A-.-, + } tort ?,««y ideálját l»lár«zaiii siakerfc = {a € I A(a) = 0}
PÖdAk jyüriikre® wsu-krc; n rfazM fli) = {M«í I « € fi,} t
I A; AZ,<J.R í p C** 31Ai idráljacEynot/; A| -
ilkotnak; A Q , R í* C rtmtóiatl wwtHc» A pitoctazárntdc hall
gálut pi'-liiBl. A C Uwi a* n t<wt bflvftÍK!. 5.3.6. Vektorterek*
■ B: Avalóss«mokfckrtüviilamen»yin-(slMn»dűiiBirixi«
5.3.6.1, D efiníció
kp(j;) = a./ " + o .- ij" - ' + .-. + a ,i + ^ A' t « t feletti Kcktoitét (A'-vcktortír) „vektorok". tekintett. V = (K + ) ABE^csoport-
jáhAI. a jkaláror K - . ) t « t í l ^ valmnitrt e^y kilbia skottM O Í h í t V - V S n , «iiely utóbbi
aKyilnlt. /í|j-] pobBOiB^Trüt atk°tj«. minden imdewtt (t, r) párhoz (t € A' fe, r € V) egy tr e vektort íiiudd. h l a k5wtta«ff™lwajnk
SrŰrŰÍid.¥«ttl)íu:mdyi ■ ' ‘ V gyfiril feletti pe
■ D: VcfiTs syilnTkrf píMft « Z „ modulu m (V I ) ' ( « + « ) + b; = « + { f + «.) minden u. «,«> € V (5.207)
(V2) Létoikcgy wktor 0 e V' . auiirí v-^a = v mind™ t- € l" (3-208)
K^űriibroa® é*Qgyflram (V3) Minden » «.ktori,mvaii .,ly«n - r ™kl«r. amiw P = 0. (5.209)
N . e i i ] « = i« + frU ^ W «0 [i.]« = [»-i.W. (V4) f + u; = ti- + tr múld™ w, w e K . (5.210)
m te in 6 «rt» »*«ai prím. akkor ( Z „ . ® , ®) t«rt ».
(V5) Ív = « minden t, £ V'. 1 ipl51i« t™t cgyaífstJrnitl. (5.211)
5.3.5 2. Részgyűrűk, ideálok {V6> r{.™) = ( « ) f minden r. jr e A' ímminden r e V . (5.212)
1. Részgyűrű Legyen (R. +, •) egy Ryilril. énU C H n i ix * roűveletflkrp.szintfti pgy gyilní. Ekkor (V7) (r + ji)» = r» + aw mind™ r.í € A' is miiulcu v ^ V . (5.213)
(t/, +, *) az n Byűnl rfttzgyörűjc. Ak {rt.+. •) gyftrt egy nem nrís ré9zJi*ltniiaAiikkcir i«i/í!yfli-%!
Jí-uck, hamindBn a .b€U ««t*n « + (-(i) é* o • fcfosijitéii U elemei (rtszgyflrflkritÉiiuui), (V8) r(if -mi) = rv + rw minden r e A' ín mindnn v .w iV . (5.214)
2. Ideál Bor I rtiBgyflriT iikteir Icicftl, ha vaianiennyi r 6 ft ÍR u € / rartébcn tninrf r ♦ a is n • r Amennyiben A‘ = K altkor ™1™ vekt.(.rtérrfil besjiWíink.
ukmci i-nck. Ewk « HtwnIAliMrí«tKyflríft kfipwik «* alapját, fiürtorgyűnlk kialnkíOiaáiwk (Ibikí 5.3.4.,
5.3.S.3.).
A^i {ü} «» /? himálv, rf^sgyüntk «,inUVn R idcAljw. Testeknek csak tiiviáliB idráliai létKaK-Jc. ‘ EMh-h k [c-jnciboia <
322 5. 5,.í. algehrai ntnMúrát

Példák vektorterekre: k. A mntrix által meifiliAtáruwitt liuHárüt Irkép

■ A: A*(n,I)ülctvc(l,n)niérrtnmAtr«o!(innáüi*ö«wtwlá»fleegjfTOÍó«iaiAniinjJv»l6kil)»6!wi)r-
zással CS' való* II" vpJttortírrrt aUíiAiuik (at »* e»ilopiT?ttwökiUelwsorviiUnnik vektortete, W. 4.1^.).
d = i» - r,
fi (m, n) mirctű v»I«i m&tnx valós wktortcrel alkot.
almi d II mátris drfrktitia.
___________
Lciyeii V altáiB V_____________ ,tekiiitKÍki/íi«*«»(külüiihíiwT)rltoltjamak,tehátíii'+t; = {e+u
(/+ffKx) = / (* H -j(r ) /(J) (5.215) e l/>
V ) a&i*okíLsásDl
affiöíokíLsásDknnk fa F balmatót. Definiáljuk f-eii« €>5«aw™tó*t e« ji ©Kwraíst ígr-
ifbIóbVEktortetet alkoUmk. k fu ^ 'rá y to ^ » íiwkdaüAl analödsben fontonsat^pcl játiotiuwk. (tr,+ tOS^(iít+tO = K + ‘’3) + t/ 6) A S { t + t ') = A t'*y,
S.3.6.2. Lineáris függőség ky F vefctortcné vülik t^yannam test íiAi-t, niiW V: F nuUeleme U. EvJin F-<^ V vcktüttér U altcre
LpgjPD V' egy /f-vektnrtír. A Vi, € V vrktnmkat Uucsnsaa fi^grtlcnnpk tiwndjtik. htt ucm faktorterének nevrajtfik í* V'|t.’-v(d ieiriijOk. Elemet egyberfftnek a^vtRi^ ~ v j - v i ^ U dcvi-
t a l á l h « t ö » k d y a n e A'nnutuinduiillAvalaTODoeeieiiiEk-Ix^D = --- Mr„r„ ekvi«daKÍ»«®tJi}yatvíJ. A t’ ~ v + U homomorfiímii* V tól I11'’-lia. ext to '
tuimonKttWEiíak hívjuk. A dímetmótrtd crtelmébei. diiu V = (Bmy + -JimíV-ltí).

5,3.6.5. Euklideszi vektorterek, etiklideszi norma

n tiuTÁrisui fSgertlm vrftu^ uűálhaxó, akkor 1
X3«i tér. Ez u n taJan a dunraotió, éü F^lclm dnt mfghatáradialá. BámiEly n linBAriMui fOgp^ku Amiak érdekében, bogy ab(=trakt vrkturtcnkbni a» dynn fogalmHÍoi miut busát, kidr, urt/^mahtáí
vektor a V tnbm bAtóí Alkot Ajucnnyibm ilyra mAximAlü bkíiei ocm talátható. nkkiir n vektíJrtÍT ártctmezm tudjuk bevexEtiük a* eukUrkso vckturU'tdu4.
K^elcn dímnniójri. A frnt meipulutl vrktoTtFrH^ midre n. m - n & végtckn dmiciixtAjÚAk. 1. EnkUdeiiá VEktorterek Legyeu l ' egy vakie mrktortér. Atuw m jiW ^ V x V’ — R ívKe. «’)
A i » ' vektortér n mkustn csskl* nkkut tincáriMn fngeö, ha. ta. vektorokat oKlfqiak non:* Iktnná- helyett o ■v ítiiató) fcképeaiét eleget tís* a kóvetkexA feltrtclekrtek uiiniku u. e, it- é V' é* r £ E
jiban tartalmimé mAtrix detmumniuiit 0. esetében:
LcS cd axri-ditnnui&tA'-wJrtart^ni^ egy bázisainkkor minden r e V vektor tíf^ycr- (5.220)
(51) t r . ^ = ^ . r ,
tctmíknelABllftluiláO = ÍTtt‘i ----h*.ti, fonuÁbatt, almi ki.Jli e K.
Egy vektortír Imrárisiin fiigg^lííii vektiiraiiiak hnlniaM (52) (ü + ü) <e = u.ü- + l. *•, (5.221)
kKgénclthetd e*cn vektort^ hAiinává.
(53) r(n-».) = («> )-ti. = ü (n r ). (5.222)
5.3.6.3. Lineáris leképezések
■peíBitíuMík wvaraük. A* /; (S4> t - P > t) íkkor é» osak akkor, ha i: ^ (5.223)
V( — Vj IpWpraéi lincÁriii, ti» vi n, I! € Vi t A'
Acncténigaa
<3
akkor ^ leképezés a V t'eklortérlH.u üknlárí!) szorzat.
/(u+ ..) = / («) 4 - és f{ku) = k . f M . (5J16) Amnmyilien a V térlien érteJmexett a Hknláh.i stwrml. okkur V ruklkkieú vektwtér-
.\2 R* tárbó) ™ n " téri* tortrákS/ lek^wifeiekw egy mXn mérető A mátrii segítségívpl ax / (i>) = Av
forwáb»jilrhitíiuklt‘. 2. EokKdEsnnorma A H»H = v^?^ktfrjezí» »pvektweitkliilt*« (tonnáját (hosszát) jeJöi. A V'
5.3.6.4. Alterek, diiiienziótétcl t^ r és II' vektísrai közötti a szöftct a
1. Altér Lr^ycn l' egy vektorlór 6( L' » V' tér rcszhalmaHi. AinennyitK'Ji U a V tnrpn Íjtclmfíírtt
művKlctcktP nráve irmea i» vckuirterrt iükoi. akkra- íí a tér aHiüc. W I-IH I
A V pgy nem üre* U rráabitluuuui ükkor altér, tu tiArmely e ésir € A' cspt^ m + ua és /tu) (ununlíi asotgálts^a_ Ha e - n? = n akkor t M ur vektoniknt ortopiiiálisuak u
U elme (altér kriténiun). Altam>u;íviil<ikhiui:nmK(mui.U] E U iski.ki€. K esrtrti tjui + itiuj € U.
■ TVigonometríaifügsvéiíyekortoRoiialitAsa A Fourieh sorokkal
2. Magtér, képtér Lcgyruck Vím Vj vi-ktort^reJt iigyaBassoa test fclrtt. LcKypn továhliA /: V'j — Víi
tey üncárút !eképts«és, ekkor a mn«t/'r üelfilf™- Kér/) és képtér (ictólÉsc lm/] altCTfkct az alAt.bUk
Nzco-itit dcfmiAljitk:
Kér/ = {tp e V, I /(v) = Ov^}, (5.217a) f-g ^ f^ n T .)g {T )d s .
lm/ = {/(V) I « € V,} = ( ^ e m 3n e v., fM = . (S.2i7b)
A’/.aMlthiok következtében:
PélHAiil egy !ioiuü(^ Liinárin egyínletrf'a<isi«fr Ajf ■ 0 mci^Dldásaitink halnitusB az A-vjJ rlcfiuiAlt
lineáris leképeüés tnftglore.
j * s iik x 'á n ij:d x = (l (tf^ í). (Ü.22G) jT H*ifc4:-aMífi(ÍJ-=íU ( * # Í ) , (5.2

rfimKerZ + ilimlm/ = dimV'5, [5,21») J sinfti •eosíríit = ti (5.2

amelyet (fimmíioírlr/nek hfvTink, Kor / = {U} ekvivalnnfl mrafll. hogy fu'. / ticeirÍB leképewéH-injBktlv.
Hs V; = Vj = V f» V' vöKiM(timeii/iiSB, akkor lm / = V’ <=^ Kér / = {0}. Szokú-** dim lm /-et / rang-
jénnk Í8 hívni. Ha / kvmlratíkiw niAtrix. nkkor nmikiájnáoak és ranRjánttk killünbséjsfit a métrin ntd-
324 5. AigcHni it

7.4.1J.) ki (TRIÓ ) A í u|fcés cW ipK voltAhól kövrtkmik odM ■ (Ő.242)

5.3.6.S. Lineáris operátorok v ek to rterd beii (T R l 1) Ha o|6fe o|r ieaai. ükkor <il( St6 + hAnnilycu í ,. ij € Z .
1. Két lineáris operAtorfiffinGog^ (TR12) H.1a|6és al(i + e) is ». ukkof o|r. (S.24t)
Az o és t linrArio operátor anrariip egy r opwAtor 5.4.1.2, Prfmszánwk
1. Definíció és aprfmsaám^ tul^idDnMgai E(tfP>

{a + fc),& = í * = « í + 6 f
a ás 6 iKtmiliV™. oIüiot « a + 6 ŐBwg u>li«™iliki(s.
2. Két KneárU operátor ntoru iU ,feIcw «Ih etS »^
Au a á h lineáris upcráuat* jatorait* « kővetki'aí;
ab = c.
Egye-
(Bi)e- = c«^ = ii(6 é).
Két oproUw sitor»toiít*IAhiui nem kn ,a 2 Bíimm. ra « 2 sMintó) k««lTC btounk b miwii-n máModik srániot.
f li- f r « = [<i,iÍ5Í0. c)Hipaíe!sÓnemkihúioltí»ii(miJKsjRtól***Atn.iJtí«*J<ftóljaku»^iipfi*AiDOtísA/*sMralá!b
Az («.,íí = a i - Ja kifcjraóit kommutAt bioKiink ki adnckii p-ík -sámnt.
réJhetÓck. akkor f^v fiigtív*iiyrc vr1í>filk d) A c) tepést v«gi;EESkcí valamranyip < ^ taAmrnfenai’i fetncxük hr m aJ
if nem kihftwiftt íq
A £fkmtílHiiWg .ikknr tíl fenn. b«

k olyan (niiiKniii (imdytwk 4AvoÍMÍ|ta* 3 ik

5.4. Eiemi számelmélet I '3.5).(5,7),(U , 13).(17.19).(29.31),(4J.-Ö),(50.61),(71.73).(101. IÜ3J

5.4.1. OsrtbatÓság
■ (5,7. II). (7.11,13). (U . 13.17), (13.17.19). {17.19.23). (37,41.43) prim»»Dihánffi»íik.
5.4.1.1. Oszthatöság és alapvető QsztI
5. PrlniBsáninégyiac^ ö t ci^iiiwii kön4«( piriitliui wAni prfniináiiinPfQNSit ad. ba az <ji<6kettő «s
1. Osztó Es' b e Zt%ésaíaiua nkkuf uh^oiuttú súiniiud nuTMlpk uéikfi]. lm vm olyui 9 lu utoW kettS is ikünwinuaaini.
cRfea asáoi, swiyt« *2 aJAlilii &lUtei tc^isili;
■ {5.7, lU 13), (U. 13,17.19). (lOI, 103,107.109). (Wl, 193.197.199) primstámnrRycsek.
90 = fc. (5.232) Efiy bebi»inyltott«.jt«,. hogy végtől™ wk ifc-n^riWn,. t^«iAmh*nna.s«. prtaaiimí^
m fitíuuak 2 IwdmAzilmn au n owtój« 6s 4
szötüsc. Aa ,u uatújn tt 6üsAniiuik" titűvi'g lit-Iyilt az u|i jelölést k alkuhnaíhiiljnk. A * ,« urauotatAjn m dfiálUUi^ó prfttESáiiink
«. 6
1 MLAtnank" •• ' Aí.
' i/fr-vrl, o.
*................J1kBptSülat a Z tuűnuzmi egy bináriü l*Urió. HiumuiIiV .i.ŰByrof««ÍÍiik.lwgyaaLn
2. Alapw
■ 36a = 2 2-2 3 3.5 = 2* 3* 5.
( T R l) Mintini a € Z wAnni 1|8. aiuBinlO. (5.233)
M e g je g y ^ H»»idó nióduu lehet (»-1,0 és 1 ki
(TR2) Ha tilfc ÍK«i!.íikk«r (5.234)
(TR3J As! fl|t 6|n ig«s w.lláWil kiivírtkMík « = 6 viigy a = -6. (5.2M)
(TR4) Hb atl igwi. íikkoi- a = 1 vntsy « = - i, (5.23(il Kt n a bit<^vűl rMkdeljak. akkor mindeo
(TRS) Ha o|i C8i ^ 0, «kk«r |ii| < [*1- (S.2Ü7J tnnnésüKtcs szám a
(TR6) Az <»|i igíw voltából köviilktüik a|ífr xuiudim í € Z . (fl.23S) I Aí 1533312 = 2' ■3^. U'‘ snÁiiiüuz n (7,2,0,0,3,0. (1.,.,) kitcvi «iro*ai. tai-l.iwik.
(TR7) u|bi«ay, voltAltcl köv^tkmik a:\bi núuám í £ Z , Eiíy Ti t«nn«™tes fiámnak [íAroukf'iit krjlü«f>ftiííl t.rimiwütfti pi.Pi.-.-P^ «wúmik. fe jiM jí «p,
(5.2391 plimioAin kitevőjét itx n pdmtóuyaiőn flŰWlítAtAtjJui, Ekkoi' nx « *i!ám oit iJíiJjbisk szermt írható fcl;
(THB) Híi az\ht igRKéa i JÍ t). nkkur «|fí utluiirn j e Z . (S.24Ü)
(TR9) A!ia|6é*fc]c iHiwvultétólküvíitkraik «lc. (5.2J1)
326 g. 5.4. Berni »tdmdmael 327

A kpwtteató lEáauód u Kjmkori: Q, = 789 + 456+ 133= 1368&<fi = 788 - 436+ 123 = 45«.
(fl.245b) 2. Osrtbatósüpkrttéritmiok A kBv«tk™ű íwnttwiAgle kril

ahol VBlamennyi ? prtmwíMn tAonwtnt faiU kíprani, t» . . . p«iiga;> T K -l: 31»^3|í3.{n). (5.248«) TK-2: 7|n*»7|(?,(n). (S.248b)
„ . i n íxttójAialt több.
HWWBÉBtt jrimtL E* vÍRt* «wr»«l. mililbt«y nmk v véges » k i>(«) kitevő
é E »»k kite írtikckíilönhö^ üiíUAtól.
TK-3: 9 i„*>9|g,(«), (5,248r) TK-4: n in «U [í3 ;(n ), [5.248d)
PoriUv « a t ^ i Hil rgy n > l lcnK»í* t«i fwiiiu «
n .miKirn poíhív t o««A j» nz alAbhi fmmAUlK«iutfó; TK-Sí (3.248=) TK-6: 37in«37|«,(n). (5J248ÍJ

TK-7: (5.248b) TK-8; 2ln*>21o.. (5J4Sh)

Ai n posiátív iMclöjáiiiik a sx&umt(ii). nwtyre TK-9: 5 1 «^ 5 [o „ (3.24S) TK-IO i J^Ib ^ 2*1(0*-,itt-,.. (SJ48S)

T(n) = n K + l). T K - ll: 5 V ** a ,a ,)„. (5.248k)

tol wMQM =V
■ A: r(5(MO) = r(2*.3>.S.T) = (4 + l)(2 + l K l + l ) ( l + X) = fiO.- jrí?i(-) = ÍS6é, 7/456.
■ B: rOF!ft-- fr)= y » h A p i,p ií.......i«mni^krűönböróprbnoáinak. ■ B; »l«19i>sihatóllg^).i»prt(?',(9]6]9) = 22«cll|23.
Az n 8»iu a « « < i«whfv aotűjráftk P{n) saotzatát alAhlri U&jesÉsadja m««: ■ C; 99 994 096 osÜ»tn 2* nd. HEtt ^|4Me.
/>{«) = nH -t. 5.4.I.4. L e g n a ^ o b b köz5s osztó, legkisebb kő:
■ A: P(20) = 2tP = 8ÜOO. ■ B; Píp') = (/“ .iapprinBnám.
■ C; « ^ Js 9 kM kQlötd«^ prfnisüm. ramindOfetókStt,,-,........B,e,
Ax n sEámotKCCS prariUv OMeUjbiitka(n) amaeffr.

■ A: 0(120) = <r(í‘ .3 -5) « 15-4-6 = 300. ■ B: (rO>) = P +

5 .4 .I .3 . O sz th ató sá g ! k rité riu m o k

1. Jel51í«4c Lngy,-nn
+ fljlÖ» + «,10 + q«. (5.24r»)
■ A»o, = 15400 = 2= 5^ 7 ll,oa = 78T5 = 3»-5» 7.a» = 3850 = 2 5 *-7 .U s
Q l(") = (5.247b) = 5?. 7 = 175.

«W = (5.247c)
tény<^fblbooLá«níJkmh)itiitod»iÍukmog. EaticbÉnitíkíbeniu
>6akk0rlcKyc!ii0aSiiiiUj =l>,ó<ii
f t { » ) = (a,d«)j(, + (as<ia}iii + («* * .)« + ’ •- (S.247d)
= + “3 , 0 < Ű2 < Ot ,
<?j(n) = (ui«s)w - Ma)iD + (nsoOifl “ + " ' {5.247fl) = W ij+oa, n < 03 < «a .
Továbbá n iioniuulfnM ^zAnyiígyöMizdg Uktv« liMW
Qá(n) = («sni(lo)w + (ttrnuaa)io + (o«aK<«)l<i + • ■ (5.a47f) >^-a = + o « . 0 < a„ < a ,_ i.
LUof.vc o«~t = ?*o*.
^a("} = {aaoií>o)iti - (ona4«3)m+ (üsaí«e)il> - + " (5,24?s) n H« aa, «a,.. . mXinuA temöfisctM
: s lő A IcisnugyobbssénwtAt kÜlönböüS nwrtulék o„ lesz «z 04és a,
■ Am45GTWs»lílimakoki)v<rt!(B7ff«;!Amjfi(ff5söinsmvamiak: 01=9+8+7+6+5+4+3+2+1 = 4B.
Qí = S -8 + 7 -6 + 5 -4 + 3 -2 + ] = 6,í?a = 8D+67+46+23+1 = 225, (?, = 89- 67+45-23+1 = 45. K<inuik keiwByobb kraÖBosztója.
328 5. AJr^bméndiJahrtm

m A liikD(38.103) = lhílytjUWvli»*«ilU5 = 2-38+29; 38 = 12a+9;29 = 3-9+2; 9 = 4-2+.; 2 = 2-1. ipiwgfts^vel Asnániok pi

A* i?iikKtl(B» dgoritmiwt ámrtdt AJk»lmfuiáHAvitl n > 2 tcnnísíPtfs sEímm ts meghnlátwiiiíitó » h(- 5.4.1.5. Fibonacci-számok
w ^ b h kráÖBosilA, » kővotkraa rticliikcirá; swibály aUailtuicíásával:
X. Fibonacci-sorozat Ai(F,)rfK»>rowvtot.Bliol
llüío{fl,.«i.. = ......(3.230h)
í i = F. = 1 = F, ^ F „ , (3.2SS)
■ lnko(130.105.3G) = )nkn(bk<>(i;». lUO),» ) = Ii Űb)(15, 5C) = I. FreoNACCt^««oai«*w^Wik.Awro^t«aW,hirU>í.«-kkrlkradAiik: 1.1.2.3,5,8.13,21.31,54,
■ Két stArn HiuieyiOab kÖKÖK (nxlAjAonk UfaáitutáKÚn az tmk&dF- 55=^1 34-^21
m lOBOfitmUK kiUmÜH>u lek joulii.IiAá igéuycL i « a sAnak a 34 = 1 21 * 13 ra ns! iaH-i>eii FiBOtíACa Által fehnitett kradé* vrarthrtő-íj
FlBONACa-»na«tU.iü smmn-Alw ckau*. Egy ]>é!dAt mrilpfa-Ifink. 21 = 1 13 + 8 Háiiy IQ-Úlpái BKtrtiíMzilt nz év uyi'tlpAn^ bn mhnten [>Ar mindm bán^ wgró egy
13 = 1 8 *5 ójabbl,4rtb - T, és raek
rt bőst létO ■ az iitódpánik
...................................................
ílptük uióiiodik hónn{iiát^ kwilvc iua}>un>diiak? . -
A ifálasai
S sl 5+ 3 Fi4 = 377,
S= l 3+ 2
d A(a. fr) » nüdKteszi algoritmiBUa 3.
2. AFibtHiaeeHssámc&exirikitkifejeiéM
A APlBUNACCl- n-kiinívdrfmidón kívül
sntkwges mwwlÉkuci iKttniink stÁmA. K{b) |> 2 *1
2 = 1 1+ 1 l««sdkesphdtclSÍllitásiK
1 = 1 1. l + \^ “ [l-v / S l
(5.256)
2 2

numteai m. n e K saámra igiw:

ü j= o «-9 i< ., =(V>o + <Í(.«!. í l ) F ^ = F ._ ,f.+ F »F ^ : ím > l). (5.257a) (2 )F ,| F _. (5.257b)

0í = 0i-9*ns = C(0» + J|ű|. (3) Hainfco{m,n)=iíakkorlnko(F.,F.) = Fí. (5.357c) (4)Uifco(F.,F..,)=». (5-257d)

Ofl = o^a - 9«-ní,-i = , (5) F„|F. dtkor & csak akkor, ba ralit. (5.257*) = (5-257Í)
^ «ámük W * b W o í,o .) eksumh*tó « <Més fl, ül

inko(<i«, a,) = . (3452h) (7) Ka takn(m.H) = 1 akfar F„F,\F^ . (5-257g) (8) ^ F . = F . + í - l , (5.25Th)
A lnko(a,,d,......a.) i> eUUUítlurtó ikca,.«2 ...... a. sTámok linrárá kDmbiii«dój«k£t)t:
í*Ao(a, .a,......a.) = 1nMtnka{«,. ...... = e- InfaKa,, ....................« ,- , ) + <&.- (5.253c) (5.2S7Í) (10)FÍ + f:;,. = fi»+.. (5.257Í)
■ toko(150.105. 56) lnko(liiko(ISO. lOS). X ) = lnho(15. 5C) =1, iibo! 15 ^ (-2)-I5(l + 3 1Ö5 6.
I ^l&-15 + (-4)-56,[diát lukn(150,105.M) = (-30) - 15Ü-r-ló'X05+(^)-Sfi. (5.257k)

4. Legkisebb közős tSbbsj^rSa

5.4.2. Lineáris Dia ltoszi egyenletek

y ......I , ) = 1 q ri cgymlctupk hívunk, lia / (jr,.ij,...,i„) egy

ím « | v ,M |
...o,)=nP‘ ‘ • (5-2531
■ A í a, = 15400 = 2^ 5».7. n.o j = 7875 = 3» •5*• T.ű,, = 3850 = 2 -5*• 7-11 sssámokittip«i. hoor
lkkt(ii,,a,.fl») = 2 ». 3* . 5* •7 • 11 = 693000. Magasabb fbkű Diopha»tosz-í cgyct re csak «p«:UÜúi cMtrkbcn vim iiuucrt raceoldás.
2. n.váitoEÓs Uneáris Diophantossi egyenletei
a legnagyobb köttd^ osató és a legkisebb közös többszörös között f a n-víItoBÓs lineárá Diophantosz-Í CKyciifcl foritu
aiT, + ű^ij + ---ű™!™ = h (u, € Z. fc€ Z ),
nliol az egész értékíi mc^Idósokut kcrrmitk.
331) S. Alirbra d,

3. Megoldási feltétel «(2.4.3)t«!tíja3.tuik.

Felt^tclnsvt!, ucm uiiuttcu u, L>)ryüttbató Wfus a DiophantosZ-i q Ai J- « Sf váitotóba VW!B
akkor vnti tnugoldáíik. b« Hinlm(ui, «i, ossstójai ifoáranflk. 2t + = 3 —3í (5.261b)
■ I14r+ 3l5p = 3mogolfihiitó, miután lnkn{n4,315) = 3. _____________ ____„___
rsiiktt akkor oUliató ,
mc*, b» lnfaj{2.4) n 3 - 3í w * otatöja. A h.Bf/átartoió Diophantosz-í
Ha egy n vAltostiAii (n > 1) DlUt'HArrTOSK’ i rgytmletnek %-an r cgatalet 2a' + 3s = 3meRDldfei bilmjiai {(-3 +3í,3- 2í)|» C 1) ■Ebból kövrtküíik. bony- z = 3- 2í.
nkkor lut rgyrtllMnpJt nx^nMÁtvi vMt. A te most niár a2i +4ii = 3- 3(3 - 2f) lUf-tvr
pttramrtfY laMlltatn. A Z r^^MdmAXnvra HsnnbKn ra nem helyi , + 2,j =^3*.3/ (5W1<-1
= 2 esetén raiöifcn<e Z eseténmegoltliwt« DiophaNTOSZ-í ífffwilrt hh^Uiií twImitTffttkrfi nwi^oínsnihi. A
.•amfetn>Fne.ldi,ató.L«witlnko(I.2) = ll(-3-r3f). W I (-1 )+ Ü 1 » l wdamirt t-(3-aí)+2-{-3+
2
Uií, + a jjj = íp {o,,oa)ft(0,0) t5.25to) :U) = -3+3Í .Ami*plciáah«tw«sí({3-3l)-i-2».l-3+3í)-i)l* €Z) .EW.Ölvis»artx = (3-3í>+a,&
ff = (-J+3í)-a,»^kaír8y™Srt roH!oki4«luJii«at5.a61aí {(3-3t+a*.-3+3i-í.3-2i)kí 6 Z\-
ttcguidbaU. UnBim DlOPHAjrrí Ü3)ít. Az pgyrnkt rgy sp«TAIiií im*-
I d <« PKy™ktrt ínk,(a,.üj) értékfird. Ekkor «s mtiiuíuy ai/í + 5.4.3. K angraenriák és maradékosztAlyok

« l fertőket egy ö'ifeíiiUi

+ uici = 1- ta™.jcBiÉ*e<. = lnwd™,v»Rr
A küaduUM cgyenlrttK. nüA b«*hrlyMt«í»ís Útj4n meggyőtódlirtűnk MiAI. lAgy a> < r ^ iwAukJi
(c',fc’,í4tf) rciMlcwftt BiluU DjophANTOSZ-í egyeotet uh^oWAsb- ■ s ^ is m o a s , 38 = 13 műd3. 3 = -2mwl3.
■ 1141 -i- 31Sg = 6. MÍQtlM>nr 3 li^iutgyobh köms cstó 3 ^ InM tl4,31&) tmuuk 3-Bui. Bbb^ M<«jegy>és N^váuniló. hogy a S Jkmód m akkor
3&r + 105b = 2 #» 38 . 17 - 1Q5 . (-17) = 1 (Üsd 5.4.L, 3.). TcbAt a(47 - a,(-17) ■2) = (94. -34) Jmnsmens nu>d m" ax számok bahtuizMi vgr m. relioD (Uh! 3.2.4.. 1.). agyane az
rewiwtt pAt hsat A DlOPHANTOSZ-i egyroíet egy ^leciális megDldása. aláiifai állításimii>d«iia.b.c€ Z»etculielytÁllAak-
Az nveuk-t UHftokUüiiiimk SesusBég,ti a ldivipUa3£1tó)tt>enlBqtJuk-. ) viOAinUymfporUlK Iü.2C2a!
mc^oUös. anM.<lypLakAt pröiMl^tAiicJcW 'a mcgulálhaUmk. akkor a incst^dAwik WiiiAxn: (5.262b>
= bniodra=i. b = a ia o d ,,i.
{(I í + Í d ; . i í - Í . i . ; ) t f e z i . (3,2ő«,)
= fcraodmAi = i:liwdm =» o scn io dm . (5.262t)
■ A tUJ- + 315» = 6 .•örulctiiwgDldjif«inakhdmaíiL{(94 + 31SL-34-114l)|f e z } .
5. RedukcÍtecUárá>n>2e»etébei]
Ailtitt «gy nuTeuldliatA ImrÁrix DIOPBAKTU5Z-í cgyi^utet; u = i mód ni A c = d moH m =* u-í-r = fc W niod m {5.2G3«)
0|j-, + oiXi + — + a,3f, = b (5.2CÍŰA) a = iro o d n i A c = lí nioflm = h im := t-rftiMut ni. (5.2C3l»
»t o l(" t ,« j..... <.,)/(0.0....,0)™ lnto(fl„íi*...... o„) = l.Ai«tinyilK-iiliik<>(<...oj...... a,) ,t l ,
nkkor « egywi)*^ **t kr-ll omUnttnk lnko(oj,oa......« . } értdtrvd. A* .ilAbbi átnkkílá* után it T = jiTinfidii)A Iidm{iM7i) = l =» iisüuiodii (5.263c)
oin + Djij + " * + = 6 -0 ,1 . (y,2Cül>) a T = t-c in a d m A 0 {5.363d)
«í váltoiíút q!í«! a k, ós így egy n - 1 V luko(c,m)

6.«areláci6«Zhalmiia!l
(5.2üOr) .w^tUUyokrabontja. wJvSk moduk, m mar
ftkknr teijmíil, olynnr-iíi, c-gész TOArotdt, (uuclytiií' \aU = Íi|j: e Z a I = o mml Hl). (S.264)
inkc»(0i,(ii..... 0, - 1) •£ + f^C. = f’ ■ (5,20(W) Rtaz «xAin«knt btnnluuuasA, ai
igaa, Eítsy kílviltossón UiiBálw DlOPKANTOSZ-icgyenictamelynt 5.4.2., 4. nlnpjAti ttidimk ol- a Biíjuuak. Aí [»U = t*U akkar
rjnni. Hn ra A mpRohtós imuHívt™, iikkor inát (aaikuay n-1 váltftKá«liiicftri» Dwi'HANTüSZ-i
.Hkfc^bb

[0L41L...... (5.2G5)
A kiMbun nR'güklnit, k6tvAJtoií*fi liueAris DlopHAOTOS’i-i egyenletek mcígnldáíii liiilnnusiltól krl) niPR-
lifttíVuMimiik ft kÜndiitAHÍ ttgyfnlnt megoldíiiii hnlmajwt. A modiilci ni maiadékosutályok Z„. halmaxAhaii lus tUAl>W
■ öltljiik Uiirg IWíüAbhi DlOPHANTOSZ-i egyenletflt; í«L©ffti„:=[« + í>L. (5.26Ü)
2r + 4if + 3í = 3. (S,261n) N „ e [6 L - [« • » !„ (5.267)
 í. Ah^im ód,

■ U4x = 6mad31ánicgaldb»tJ ko(114.31J1) oKOójií ü-uak, *• mcMlulo 315 éppen 3 mcgöl-

» la U = K ] » [ * ) . =
k r ^ ‘iiMKi 105 «g,írtrliiiifcji nieRoWható; i = 94 mód 105 (lA«i 5.4.2-. 4.). E «k BMfiiit 94.199 &
k L ® W - = K L e !6 'l , 6 . 304 lesznek a 114r = 3 mód 315 fa.i«rucoci» Bi.*B«l.ÍA««j.
W « o M , = [<.1.0(ííL.
Adott véges sok kmigmciiria
(5.271)
31 test io. (láHl 5.4.3.. 1.). k. A wegükiltó hütaiazróUklnai maradik

^ • W «i „.m ,. .,™, liiioiikíiil relatív

benjt ■
£ ......<., = ^ Í5.272»)
jevKmXahot »>«« ECLEH-fiRp.-wiy. (IM W»I IHj l»i
5.4.4.. 1.). bc-hel^taaátásatáii vtUffiRiiiik la i , ckroekrt dymádoo. hogy a* = 6j(m,> j = 1.2..... í kongni-
■ A: II].. Pl,. [51,, (7], «ind moduk. 8 prim n ian d éV o^ok. mriákaíktófigíterk. ekkor
■ B: [Ijs, [2U. Pl».« ] , mo<f,dp 5 prim nu««iéto«nályok. j ' = diT, -•- o jij -J----- m,x, l5.2T2b)
■ C :tE y^ 8 ) = vK5) = 4. a lUpgoMAii jtiodiiío rwínyöfi
Ksigyis j* mdlrtt >)-
h. Primitív maradékoOTt&lyok
■ i(>eyvo a ilíBCT T £ :(2), r = 2(3), I s =í(5). Itt 2.3,5 fán>iiiéiit rdalÍT
[o]« prim mBrvUkuiimlyt ptünitlv maraackatstAlynak tíFVFznnit, ba a tntKhib m prím nwndt^
W AIyonporttradje^m ). pdmcli. I«y m = 30 = 15,aj ^ lO.a, = 6 A ISí, ^ 1(2). lüí, = 2(3), fiís = 4(5)
dális megoldású :r, = 1, I , = 2. í j = J . A*<«btt reud(«W modufo 30 egyértelmű mcgöktósa
■ A: [2!,f»n»dulo5prim iŰviiiM adi^t% ,aii™ l([2]i)= = Í4js, = í S l S 1 + 10 2 + 6 -4{30),%>igyi<.js29(30).
hctü Iét«ik. raintboBT (Ij* muljr 1, én [3],, [S]*. |7), icndj^it
w.lkot;»ik<»
Megjegyzés; POntMUi .kkor lítiaúk modiib n. píjmitiv manuié]a»ztá]y. lmin » 2,fn = 4 n> = / vánv«.{iáHÍ5.4.1,9.).
wigym = V .»l»> lp «W [*í«tl*a prfiii«rfm.lr p e d ig ^ • '

1. Definíria Logyraeko II cgÉst BzAmok. cJckor az OÍ® + frí + c = 0(m) Í* {aoT + fc)* = 6^- 4ac<m) . (5-373)
d í = «m ) EUwzöf akwidratikiiK ni,m.lpfeobii nwdiilo ni tcxKüűk vix>«Uia tArgyÁvái Legyni »i £ > 1 ra
k ifé ja M (u « « e Z. Wai(Q. m) = 1. Aíü «E4nKrt kWratiktis marxid m«itiíom-nPÍi nnriwnlk. La van olyan í e Z.
2. Megoldások Az olyiuix* iy »7. ox- = 6{ni) megjí5t«t kút HmriytiiL.llcttTÍ=a{m).
abougnicnciiiiiak----- Ha adott mprímtéiiyraaHfelbüutáíia. vagyiit
tm n ttkorjiik «dni, akkor deecudő azokat a p&
maJt. wiiriyük eat n kongniendít kielégítik.
mPK, hnlnko(a. m) fr-nekosztója. A mcspli
r s ; (a.m).
a.in) = 1, akkor arkkonKnieudn modulo rri-crbC
«u:u^juu*«juutu it. ieiamSHrCyCniGII|]uf*|l tTlrjtfT4fftmH>i
3. M^oldáai mödnflrek LinclriR te>nKrucnciamegoldésAratöhbftlcinód*icr lítasik. AinkkfthRt.-
jiA példa,it ta a x s 6(m) knnerilKnrlAt Agy a* + mjí = i nlakú lineáris DiophaNTOSZ-í ngyMilntbe. Kcriut, akkor rat rfividpn ^=
majd íi'it + m'j = tf DiOPIIANTOS7-i i-Byenlot. alwl a' = a/Ínko(a. «•). in' = m/Inkofa.-«).(/ =
V In k o K m ).w » P «i« '• -1 íoimábwi trliatjuk (LECtWOI
Az a'x o (ű', r«') = 1 iisudulo m' c) 0-
* = xV O (5.270«)
= fc(: fik íppeti Inkoía. m) uiodiüo
+ m. + 2lt(......y" + fliiko(ii, 7«) - l)m . (E l) Ha,./«6és « s fc(p). (^ ) = ( ; ) -
(5.270b)
334 S. Mg»Ín,i»<b

(1.27SJ,) A ti = (*, + pí* idfcjatísl I =i-| + pt, -(m-t v a i a ÍJ + p»f* -t tapjnk. HntArarauk nuwt jnog a

^ ^ D U . ) t5.278b)
(E3) t5^5c)
to«*n»nria inodulo / <s¥ÍrtPlm.1fji mcBJu.tii.vMi 4 m «k W f, = íJ + pl, kajáért
fra X = i j + pí'f* áll fenn. Ajt cljiiráii fulyt«li»AwiiJ nwgiiapjiik az /(x) = ü (p“)

-> m m -
(5.275d)
H Okijukn»ga»/(i) = s (1(27)hongnicnáít. A«/{x) = í^+7x+4SÜL. _
X s í (3 ). X = l + 3í.. MintboRy r U ) = + 7 is ^ A D / (I)/ 3 + / ' ( « -í. =
(E » g ) - (- l ) 'í r . (3.27Sr) 4+ tUlSOíaikpiiginaidaiMCíJfttrfífcmswiafcli = l(3 ).ia a íl, =1 f 3 (iis * = 4 + 9í,.
A toy*bh»ki>™ Utotjflk • /(4)/9 + /-(4) . (, = 0(3) honsruencUl, «nmi, aa-eoIdiAéul topjuk;
f, = 2(3). »2 a z íi= 2 + 3 t,*.j- = 22 + 27ti. Trtw* 22 a nuxtulo 27 eK?í«oJm.1ra iiKKhatárarott
inq?A lis.*r‘ + T r+ 4 = 0(2T) koiiRrnnirÜíiiiiIc.

(5 ^ 5.4.4. Fermat, Enler és Wilson tétele

1. A iE
- ( S ) - ( 5 Í ? ) ( i ) = ( ¥ ) ( f ) ^ ( l ) ( é ) = < - . ^ ( § ) ' -(é )= 0 «t m soAinlioe idatív prfqí r-fk n
k. A «®vrny*Tt#k »prim «i
- ( - 1 ) ^ = 1. nodnloHt számál adja (l»«d á-4J.. 4.).
Ezekítítfa- P(l) = 1. ^21 = 1, ^ 3 ) = 2. ^ i ) = 2. ^5 ) = 4. f{6) = 2. ^7 ) = 6. ^ 8 ) = 4 stb.
AhalAimsM i p « Etv s a(2*í. b to(«. 2} * 1 *klw oldható meg. h» « = 1(4) <tt ű M iu d « p p í í i n * á m « ^ ) = p - l,& ^ ( ,r ) = ,í -- j» * - ‘ iiiiiidm,^ ' ’ ------- ---------- --
é a = 1(8) ott a > 3 ert)>». Amouiribcti <9(>!ca meslmtőK mtonrisKtassEim exüéboi vK»") <*köwliriaípptai BÍmitlinUi;
(setán mis o > 3 w rt^ uégy mfHoklAs wui modiilo 2“ .
Az áltiOáDwtiliüui (5.2ía»)
í í = «(m),T,. = 2-,íí'/í>™/í“ , laM «.m ) = l
a nH^ridtotósSsDjik « aiWAiid wflkrfs™ vaW n nvi p príaa«ít6)ian M l k^pnnii.
o = l(4)hAO = 2. a= {5^GM ■ VÍ360) = ^2*-3" ■5) =360 - (1 - i ) -(1 - I) •{! - { ) = 96-

= 2«kh.r
2'+‘,vÉgfdo>3«W *D
9. PoUoo a « InMm. n) = 1, afckir v=(»m) = •
■ vrtafiO) = v=(2* -3’ -5) = vKa-’ ) -^(3*) •V'ÍS) = 4.6 ■4 s 90.
/ (i) £ 0,1* + + - ■- +00 =0(ra,mí— m,) (5JT7«)
2. Fermat és EuJer tételv
dtvitakms kővvlfaatő kcti«ni<q]cii. nnd>i»^):
A FERMAT-EuL£n-t^i la demi 8zitnc]m£lrt .-gyik Moattumbh
/(*) 3 /(*) s Otm,), /(x) = 0(w.). {5.277bí tennóizptcs wiáraak. ekkor
Jntöíje fcj xz fix ) = 0(m,) n i « ^ o l d i * i i ™ k j = 1.2......t,eü at fc.fc,•- í i M (5.2S0)
/ (*) = 0(mim,•••m,)m«gnld«MiÍDji][loánuit iwija. A tóvrtkewiloii^ciiáák
■ HlltATtHSy.uk mCR A 9>* d nkjAiink ulubú tiÁrom ioAiiiicgynt. Ez«k x
P u n ......ft prirn.*. » ™ ««v«o ib «tö « /(x) = 0(,^) kongnimrtói a.mdyre í s 9^ (ItHK)) é .0 < x < 999, Mi«-l v7(1000) = 400. é »«.Fermat -Euler^
ezdi vimotit az /(í ) s (>(p)« p primiMsáro raudiU>u<wdlett: líU'lböl iidód6ftu9*" = 1 (1000). Ie«z tovAbliá. hogy 9» = (80+1)*-9 S ((J)80“ • l'' + ({)80‘ • I^) -9 =
a) Az m = Oü,-) Í.egoMía«i tídlnsftiT, /(*) s Olp) ke (1 +4- 80) -9 = -79 -9 = 89(400).
b) Aje/(*) = 0(p) vaUnwnnyi x = iifp) m » feltéteM. hogy /'(*,) ücdi oBatImtóap EUUSIkövetkoKilc.l«.gy 3" s 9“ = (1 0 -1)*“ = Q ■(-D "" + Cf)«>’ ’ (-1 )“ + (“ D " =
- l + 89• 10-3 9 ie -100 3 -1 -110 + 400 = 289(11X10). A 9’ “ dncimAJUnlakja tehát aSÜ-re véffiSdik.
Ugym í ^ = 0(p). ^lyrtti“ íniik ThriÍéhrKi x « a:, +jrt, klfejc*éirt. & h; Megjegyzés; A fenti títel m ~ p ÉrvÉtiyr* forniiija, viigyis .^(p) = p -1 FerMAT ttcdményc,
modulo p egyéiu-tmű mügnldÜMAt nz olAbbi lin«ÍrÍB]cDiit;niiil)dáiisk ,u., Alt»lSn<xs alak BuLERt.fil ered. En n títel képmú ofly k<SdolM nljArSs íi)í«>jftt (láad 5.4.5,). A tfitel
iiTJünszetes mám prím voltárd nfoivi^ Bziiknígew rdlfHttlt jelent; Ha p prtmiKflm, akkor a = l(p)
iitlndfln olyim u Rxámra amelyre fi jfci.
 í.

3. Wilaod tétele A W «lkalmttzá.sa lielyFtt a aflm mimfrikim X jelel i» hiucttiálj&k dl«u5raö fa'idkért (lásd 5.4.5,.4-). így
Egy másik j.riiatöAm fcltft.'U SKolgAltHt WlLSON titelc: raiodCTi me^tüldütt iSBN-szánwt sllreőriiiú lehet. Iiugy a ai«nörsö kód a maradék i-íAra-
Mimiénppiúw^ün i ^ ( p - I)> = - l(p ) . kmnbiiiÁríóval flfiállJtott ellenőröd kúddal tRügiigyi^-t.'. Egy osctlrges eltűrés biaonvosan hiba kö-
rtrtte*mÉny«. M ISBN eOfiuötzS szJimoljAráíi * kftvrtk«»6 lübAkat uiodie fcir«iiai’
Egyffíániirsytí
Krt síámjígy fcloeiclé* (Jofj'rf'í**'•'*«■)■
la hibák több mint M%*al
1. RSA-kód Sa1% alatt van. Ax ewtek töhhségfilxa. kit ^ tí.Ts írasál. ilfctve
Az Eu1£R-FermaT ^ i«l«pjAn R. Rjvest. a . SHAMJtlés L. .-Vdleman (U»1 ír. 15.2»[1 kí<loleirat»k í a kiirt kíWolám djáríe kidrlti.
3. KŐEponti gyógyszersaám
nál™ RSA-titkosítáw tljiráHnol! ticvrawfc. EewI ö A [wtikákLtm a gjiigyxierí'k íLeotMuiUisira egy tu
tfcrgy r^K^ByiivánoiiauköznsuüiatóanéikuJ. hogy nx fuvrirt ti masiak. Minden gyóenszfr így hi-ljcgyfl kölpalH
lécáefp. (5.283*)
Aji RSA-dj«r<WMiá! s B fogad.* krt im^y pá>q priUKiáiDot vÁlaszt. kfpoíi ai m = pg sb.tokoi ^ kríis Ai ulúböfBám a p dknfiní kód i IcgkiwUb iwm iWK»tiv SEám. amely az alábbi koDgrmaiáát kidé-
eg¥o[yiuirreámt>t.mciy roUtív prtra M vKm) = (j) - 1)(<í - 1) (artíkÉhra « 1< r < . Aa m ó. r
Siámokm B nytlvim«rigui baoui, miviJ t^ k tsnmiiHín; a kódolásnál ariikség van.
2a + 3 t - V - 5 d 4 Cc + 7/ = p (Il) (5.283l»)
Haa»A kuldéaD Eugacl^iaki^ titkán üzpoc*t(4 kívú tov^báaiii, akkcK az űxnnetisüVT^^ i’K>'fcírn»»
hoeson-j, sújnutl kt^vniebb jCRyrt tartalmazó .V bUAká ftUkJlja át. Éiiitán A közámltja ax .V* Latvüny Ezzri az rüroíira kód ejjáiássd ogy nátujcKy dlriwi H k H m m f e lo a ^ b ő l adódó Ei>re^twi Mba
mindig frlinociódik.
(5.281a ) 4. Egységes számlaazám rendszer (EKONS)
Ai EKONS az sz»nl<«ci>m icndNMT tmtdítőic, amclrrt bankok « takaiékpémOrak alkál­
Uokkm. A fbgHló k ^ « ff rcKnrtrt dckódolm. ha » ik fcRHFbS lOjesyildt (a» iltirti hrKak»m nagj»B**« S g B ^ ). daü 5zám j<^
'j. = 1 1ii,<4rá< (fcgfcljfbb4)ai k-At0bb.6jeKy.ijaa
............................. ...... ' -djaat.dajdoi.............................
incgoUÜi^. At S pg)T4ita I f u ni KMUUDal a
ff* s (ATr s = A' ■ = ,V(m). ÍÓ.MHil
U EVLER- FERMAT-t^ll tlRMOUatuk M. MDcly szed al = l(m| igaz. Vrgfil Bajaáinsoro-

■ A fogwit'i fus A küia^t^ litkoK intrnrtM vAr. Lap = 2 9 fe , = 37prin»®iinok»i (gy,-

kwlati felbatuiáttuiiiÁl etek túl kion fosánwdi). a s7x.nH»ot m = 29 37 - 1073 {iHiil 2 .+ A + 2 ,* y ^ + d + 2e*l. + 2a + psO(IO).
VHIIW) = p(29) ■y'(37) = 1008) « rtpiJ riísdti = SÍTtckrt (lnko(5.|(V») = li). A BftK b) A*a)djáiá5ban«l ma«sni»itok. hanem - fdtéve, hogy a.
e»lök«stiiUíAkülilővpl.linKym« l(I7 3 «r = 5. nypkítjegyü-aszor
Az A W, .V = 6 titko» üaurtct k iM D-nek. aindyrt ib .V' = 8* = 578(1073) «]iq>jAii kó<l«l. Az a) wiáns esBtcbcn kél sí n. egy számjegy cliii-
ií = 578. is elküldi B-w-k « t fl = 578 iWw-trt. A U rorgoldjaa* 5 -* = 1(ItHW) koiignwuiritó. f*í pHigmajd mindi>iieRPtb<ni feldcHijfik.
fe s = 6US birt«.káW inr«lmt««*zi» aa fi" = 578**^ s 8 = .V (1073) fttcni^t A b ) wifaisesetébra vjsrontiwfwáiii rifráírt
Megjegy*é*i Az RSA-kód binloiiWBn nXM az időtől függ. ampiy alatt «gy jflg«niL.!:lan w. m aAm
primínlboütását mcK t^djii találni. A mai »*ámítóeip .»b«a»™pk mellrtt ax RSA-ké.1 nlfaUmatójíeak Irtvr két számjegy cUhirából emlS hibákat gyakran iicm tudjuk friifimemi.
kéllcg!Jií)lí lOOjejorap*" , jminaitáiDravan »3!r.k»8P. hogy ajogpsiilatlaiiiwkmiiití^ 74cvír tartó rir- em mat<!matikBÍ okai vniiaak annak, hogy tiotn alkalmaznak a 11 toodulum
bSilulnH idOmronlilAKt oknx//>n. Ax nlknlnutxAiiok ugyanakkor iraámftást.edinn(»iLiK lÉnvoKi^ii kíwibli 1. Így (a \Q^ kA.1 hrlyu (lá«l 5.4.5.. 2.)) npm m
rAfordltá«t jt‘lrat r^y a vr(«f) = (p - 1)(? - 1) wümho* relatív prim atámot találiúa. iqjé*zit««t igfnyli. Unraivikkor a
valótcmoadásaz
2. Nemzptkazi KönyvusámozAsi Szabvány (ISBN)
int^ roafcti SÍ
A HZámkoujirni-ncia egyik e(oriMtcn1 alknlmreíííiaaNraiixetkirai KönyvsüánjojaÍHi Snaiivány, ISBN cllni-

Az EAN axEurópai Anicikk.sKámo'/.áiiit)VÍditÚK'.iutieIyot nagyon Kok

I S D N a -M -tífg h i-p (5.282a)
Lt^gytíii a a i5to[)orlí(/Ani (jV'ldAul « = 3 lust jriirtítj, h t^ a könyv N^Rtori)',r.Ag il, AiiautríAliól vii«y
Svájcból >«Ariu]u:ik), M n kiniJó wcAma. v^^küI nfsiti a s^eólumforeó kiadó egy m
jdüli, EUciiöiiő kórfkóliL II pxiuunut bovCKctvc rQli«mcrb<?t.jüka ttvra könyvrcndc
kaficsoUtos tíiljlilrtkiad/MMíkHt miiúmnliaáliii tudjuk. A j) t-lleiiörsi«kó<i az a leekiw
anieJy aa alAhl.i k.mgrtiíotiAt ki«Mg(ti:
10a + 3Í. 4. Se + 7J + Of + 5/ + -Ifl + 3/. + 2j + p = 0(11).
illetve Sjegyfl számjegy soroKat formájában találunk. Eny szkfBnerw
a vounlkódat be tudják ulvnstii.
A 13jegyi! saám ssetébra ax első ktt jegy na nWiIlItiifl utW(ág;ot aílja meg. píWáid 40. -ti, 42,43 is 44
Németorazágot jelenti. A kövrtkraC 5 miámjtxv «z At'i Blfiállítóját adja m«g. én egy további, szintén 3
síámjcgyet tarlalmnaö csoport határosoia meg n lOSÓban forgó t«roiiket- Az irtolaö jegy n p ellcnöreö
338 S. Algrhiil é» rfi

k. )w a í Idkójirais mellett a ki
ki. Így az ni Uikma p krtik«t« a p elleitöwS ködfkl f c ^ :
o + 3fc+ c + M + r + 3/ + 3 + 3/i + t + 3t + rn + 3n -f-j, = 0(10). (5.280)
E™1 »z: rllmŰnA kú<( « [ EAN rpn<l«wr!.™ *gy jegy elirfeiból sz»ni].-HA hiUt nimdi*. tíi r. = {í , - J - - . 4 " h é . 5 ) (i-2«6)
üt iwtlig (IXcsttek t£bfa«^^n fElKtnetjak. A Ui Esy A" frJrtti Ts titfcofiitíiM rfiicbBint í. folytDiitt. k'Mliiniik mondimk. im n = l: dlimkcsó cürtHrn t.
blokk kó(fa1«5ii.
a c<3ids26Teyaknui non inmcn fcL Egy A’ feJi-ttitillBíátási irmfcwT tjtknrft&ti SiggWíiiypi trtiraffltgp*™lioHasörW ftí aiafivpgpkknliiUfiát
5.5. Kriptotógia rfvígiik. Ehbó! a c a W U s * 5 « ^ n hlnkknkfalKmljuk W. ^ a ITiggvényt minden blokkra
eg5„fil.* alkalmazzuk. MÍn.b«(.iiAft«J a raöv^gh™ nff pAllíkot keB h«!Jáf.Tnrimk annak ínfckÉbcn,
5.5.1. A kriptotógia fcladai lujgy a swwrgpt n-nd ufirtludá bo«zm kk«^taüfc. Eí a pöttfk a* sinwg Értelmet nem zannr-
Iwti*.
kiiptatÓRÍ« niim öniUIÓ MegkiUfflaiártrtSiikkatiiyB«te«setkiií* kikny hMtolái4- Az « kMlaU smvtk
___ oak a megfejelő eB^irtilitofck™ a k.- '
hlukkja am*iodikt-*ítU 3»akn«fc*B™B«KaaB-
nrt mái, Wokkj«t«l is SigE- IdoUia «rtíw n a kóAJt mindm Iwtiijr ffigg « sHÍregé. a
kuk» miiid«i betűjétőL nwnknr n «lrti « ö v s i™ey a ktd«* ki* vátuwtatásai oasswTtékbeii meg-
váltortatjika f c M o h [ h v i t i a k a t ^ i
pf-ld*b4ii említjilk m ntjin l£-tndU« Atvit^i bbit..i™pii»k’« 5.5.4. Titkosításireadszerek biztonsága
I itíttrfíWipiW (böinr f»mkinel í» « EC kírttSk P K fc.*lj«it.
a kódolt azáwsből a kuk*
.«Ut1 múuUcrt r^W«üfelrUii.kiiptopáfiiitéskiiItoii«Uíwrt^ŰM«^ «iaw te nélkül az emlcti «ftve«rtl Iliink lAW. iiibiniiifa-iót ti; k..A.Kl
rnk»itá»i imtbwr böt«>H«ea fcmlül a kuk» a•
mgg- A hizton.ságiicii> alajHiihat masának a ifiitbot

a one-time-tajK rendarar. Eit ii d SHANNON líizijiiyftott* he.

Egy m e Af i W t r t **y E e E « i S A' koJctsnl egy r e C kódúit «««T K r kArfoIjtik, 6<
fS- mfonníiriés ™t«raAii kf-mralíil Atv-ifrarik. A fue«fó aaaöra^rfl teprodiiÜllii ludj» M .it üh-ji^
tét amcmiyilm, trodplk-^A ű € D Mcrtxs;áb<«k»p«riórtót' e A" ki
K étí^ titkiMjtjm rmdxmt kü1niit>öztrtiiiűi eih<;^: iurrntnlyanaJgoríti
ii<»bP4iM tudja te
Ut«jl'kulQ»tAl)»ljlU.^ukK!

;ÍÍ£ L " rí ( a ÍK-tak wigy SEinndc gyakunsági^

iHmznw). A l»ljf»kPt«i»«>*Prth»-íi-H il« MwlKwrn
tUFtiio anatizUf i» (<^R lrt n»d«cM«k niegold«Ka}.
) litlíoBal) ía egy nyüKtaos kiihsol. A nyil- ; <-eyn> Jtynkorí titknsftáxi hibák kih»»!uá]ása. Uy.-

)vk«<lattt«EAv<-g1rií]Ki;«r 5.5.4.I. A k la ^ z lk u s kriptológia módszerei

5.5.3. Matematika A tiikt»AAm fn^cnwk aikHlraa7.ái«n kjvül l«lu<triK^ wui ax crnlrti ^mveg titkoaiUsl k«<lokk»l vhIö
Egy .4 = {a«. ........... i) (tlfiibíUrgy TCgffl, iiiíiii üras, teijcscurendracttiiitlinM.amPlyiidcíi, H«ta«it titk<H(tj>.sára(kódiiláa).Ez alatt fi» A >ilf»li«tn fiMti )Wivak A’ r«s/.halnuixáiiakegy a i7 feletti sravtik f f
hetrtkíick ucvmíik. Az iilíftbílu Í1<W«H. ]A\. Egy ..Iy>ui Jt t M li(«s2Ű!á£Ú w = . .o'„ jrl«fmi,tat, risKÜalmnzíirftvaló tójftktiv lckítJO*<*t #rtjiik. A* rrwWi-kfp pírok ImlmarAt ködköiiyvuek uereaííik.
amely oz A .ilíaWtn lirtiliMl áll. «v. .1 nlfabf-t,a MctH n U<«ffl.'»iágü szó. JdSIje .4" az .4 fck-lti n lioiw.0- matste (WIS
sneú Kflivitk balmnait. Logytii n, m € IV imlnmwt .4 te B alüibéták végűi S egy vtK«» luilnia*. ■ hübapestc U13
Egy titlomW fiiggvéuy .®r í; X S - J3™ l..krp«^. ahol a í,i .4“ ^ B"' rniuduu J. € S értókn. Euurk előnye, hogy hoRszii CTwlcti fiwiveip-kpt rövid iiwuwu-kkel liflyi-u«iíiiiuk,«!i«
iujektlv. Ekkor n (. illrtvc t ; ' l..ióp«!Í«t.« kódoló Uktve drkódoló függvíiiynek unvra/.Qk. Uií» «> 6 >í"
illétve £ fl"' a* i'rnloti illi'tvi' o kíVlnit S7
Egy tilk«,íií«i fiÍRKVÍnyt u-kinlvr a {í. ) ^ , «gy iraEf^yT* tilki»luw rcndnwa-t
340 S, Atgebru í» dÍ3jkrfl malcmaiika

j&nilékos clflnynlL hogy a kirMtríleatlfl itumutek tartJÜmM iljetően niutíi íEtüfcséR Bwnmifelp wlífect™ R. ErodmínyflnkS' (7,4,17)~ = (181. Uü,46)^ te S • (1,18,19)"^
im^ilIaiKKiAica. (215,136. A modulo 2t>sznnnt rivóg^tt tmliikdó irtAn kapott íodEMtutuMituk (2ö,(i.20) ö. (7,6,(S),
Klwiezik iw krititomflwlptrk a hHyirttprftís é» n ira$isíp(wírió, A tranazjwmfciók n kripto!6ginKíin *p«^ £ey a nekik rae^dclö bctfLsoroiwtok ZG U illetve HOC Ewk fBtmnt az pmlnti fosSvirg HERBST siaVB-
aeomrtriai ábnUonn firftniált. ppnuüUciíi. A tnráhbiaklMui a heljctte níik kódolt s^ívbZGUHGG.
^lióükiu 'cttcsitÉaRkrt HBHnint, hogy pgy
5.5.5. A klasszikus kriptoanalízls módszerei
tfeaűl Iwstaélüuk abb&n oa: iwctbcn ifi, ha e«Üi egy aifabétát basm a cmlcti !Bnv(^ jet^infk A fcriptoanalttik^ vizsgálatok rtl> abbwj All. hogy a ködolt isún^l>fil a kuk* iüiieítíti: nclka ai ert-
küdoIáfMBjílück a jaöraglííni pi«kiöjától Lti függ.
Ezen kívül» píKatcri! a nuniojJEiJjítikimét puliálfidiéükijs hdyettfs
cgyntcgynlijclckrt hclyi-ttesitruik. a múwxlikhiui TÖgzitPtt gyíkéi ungyobb bo«íizil‘á^) jcUorasatttknl.
d.5 .4 .2 . C se r é v e l v é g z e tt titk o s ítá s 5.5.5.I. St:atisztíkus analízis
Lfíyrii/í = {a,,a,.....«.*,}l>rtílk fe*lct«ír..€ {0,1..... n-l}ahollnkíí(t.n) = 1-(AkorMt a(í Mmrfn, tmnészrtes nyrfvTB
pOTDuticiM amdy tmndm «. hrttűMa a (í (a.) = o*, „ Icki^peBést ranifeli csm titlnjsftówiak r«YTO5Ílk Uxa. PMdAul a nén»t nyelvben a:
At a frlftt n v>(n) kftlöiAraía r«mtitkn«iftú lft«úk.
Brtilk GyakortsáetJc
A itliifMCe is ca iTtitkoitftAa k =■ 1«rt/rr. Az < = 3 Piriéip trviayts sfaiftcl&rt mAr JuUtlS CAESAR
E.N 27.1S56
{Le. 100-td 4+-ig) B alknlmaM*. Ktht CAESAB-kW* iwnp-
1. S, R. A. T 34,« %
5 .5 .4 .3 . A V ig eijere -k ó d D. H. U. L. C. 0. M, O. B, W, F. K. Z 36,52%
r,V ,J,V.X.(J 1JÍ2%
A BC D E F
KdUcu l - ^ ' . kűdi^t »>vre alapján a gyakorÍMgj ctoaLite kihARxnálásávK] mód «
ABC D E F mnnngnJiln« bcljMUü^t^ f>jtÜ«télr.
BCD E F G .
S .5 .5 .2 . A K a á s k i^ V ie d m a n -p r ó b a
C DE FC H. .
luBsaiál. .^mrnnyibcn ta, mtlrtj faüwg jrli* sk í-ik sorhnn.a kó- DE F GH J .. Kasisiq » FR1EDUA.V komliiunll mAdra^r^ Irti EKa ViCENRtlE'kM Muwéai’- Itt azt a k6inl-
doláüi ici» j-ik «oJo,.baii .Ul, M u x Akó<l..lt>-fct a ttbtóialhan E FG H í J ...
rack kfTOiZtei/Sdftrfbeii <jlvn»lintjiik ki, A dckiMoUs pJjMrtíles F OH I J K „.
Bomaidb«i történik. dcbc froditonak. Ai Uypti awji

■ Vá3a»nik ktitnuink » J]t>r Któt; hosiMBköatükl^ távol»Ae(Jiiutkl>‘gDagyobbkö!tn(iO!tttúja, Etí n cnpgfiintídAst KASISKHm

t-mlrtiostüvcK: E S W A R £ [ N M A L ncvraik. Fígyelembp kell szonlian wnni n/X a lírhrfíisígei i*. hngy ilyro az(iDOf«ágnk vpIpÜpiis
kulcs H U T H U T H U T H U rlffiOlbatnak. ami az c^máiiyt m-ghamú>Itj>L
kMt^ttoÜv<^ L M P H L X r U F H F Míg a K ASISKI-ssíiiTOga kiileüffióhuMirt (TUikrjo' Ofwtft tÁblwmVöHPkínt SOTljtáJtntpi. a Fbieo MA
FormáUiiiina VlGENERE-kúikit aküví’lkciiíkpppm írhnl^tiklí.-LrgyiEua, ax cinkti fsüvp^ jde, (tj |>crllí; miamija a kiűc8szóbí»K uagyaágn-ndirt is. Egy Vicenr
a kódolás jri, dOtor a kódoU h cíi itt. nJial > j = ib lui) kMíilt xiűvpg alapjAu
5.5.4.4. Mátrix helyettesttések
+ 0.07Ö2
Lcgypn ,4 = {on.ui u*_i} egy alfnl>rtji, S = s,^ e { 0 . 1 , - 1}, olyjin m x m-c*
nem s/Jn^iláiii tnMrix. (uiH'lyn^ luku(i:kl5, n]= l . Az a titkonitÁRt amrly nx rrD^ti BZ«vi*g mindfrti in indrotc, amplyrt ft kói-iult KBŰvt’Kltcmj* íii (» e (0. l , --- 25}) Sríd
“im, <<<(3)1' >at(M) bIokkjnÍKix (u rüAbbi index sorrenddel bírO kóduK szövegblukkot niudrli (n KzAmf- nek r)j üKátnából butánizhaliuik m
ti-rt moduk) n keli elv^<30ii) ÜILL-luxlníik nevezzilk;
i; n , ( r » . - l)
(ő.288b)
«(«- l) ■
A kuli-utffló kinyoniuaására az n hotwzÚHÍigú kÍKlolt imiívííhpI í iiiMjoplin [íjuk. Elcgi'itcíö lin osílöiHinkiTiit
V iiiffgtjJáljuk (M Iwíű mcgft'lcKíjírt, níLvul u ViGENERE-kúilhím a/ uwlt^jok Bliiftrlte útján vamuik
kódolva, Licgyen píitlául „V" a Ipggytikoribb tirt.d vtdfttnfly oüzloiibnu, akkor a VlGEXERE-tábiázutbau
Ex tiüajdonkíppsn t’gy iiioinMiífiiWtikuB innt.rix ht
/1483\
[S,2SSc]
R...V
sKiVvegnflkft HEUBST műt. nkk.irn HER h> BST bítiTeoiozaiokhiKa (7.4,17) iUetvp (21.18.1U) iodi-x- lueguJáltiik a kulcsFsiö R bntrtji>t.
342 5. r* .totifa-Kí 5.&. Kript,>lós,ii 343

■nnVlŰENtiBe-kö<l Uiittyon
.. ------------------------™ ----tiűeseil ktJcsoii---------
-------------- (i (JZorisieüszöwehBWÁvaliMMicjuírltP- Aa fizcaetbíil B íeüsroEri, Kogy h knkltl 4 volt, h< rwík iibbi n D mtirveRBt A nyifvnnw kukaámil rtnkn-
Ü3l),iikkor ft Iflírt luódíKOTpk ÍK'íu vciMititPit oretluKTiyre, Alit **uu1kui fel tiuljllkiaiirrni, hfljtv lutntt dolh.itja; £^{J) = E^D^lTn)) = m ,
titW tás iDonunlfnbrtikiiM. ki* prrió.liai'i polúJHi)>i^ln» ^rtley nagy pcriwinhá poÜnlfiJ>«ikii».
5.S.7.2. Egyirányú függvények
5.5.6. Onp-Time-Tape
A ooe-tam^UjH.- lU Ogyetlfji íOmclrtilrs )>i»W» kóijolwt A tUkuritá.*; irt « VlGBIEIU^kWiml ,ilkidm»-
zott elvek nJnpiáii tfirttnik. -uouhim kiilotótU twtök oiy»a vékAlrai sorouilát aUaiim»zínik, lunriynrk ^ b jd r t iv / : A' -* V íüggvíayLrnjiÁajtávnlclUt^rtt no'iriinyi'i fnggvráynric Eitondiuik. teiaki>v«t-
Í«»TO « ftií<kü híAw* uM'g!..í>eaúk. kraök tcliesülnek;
CBtáljík: flz írcdrti jsotvouÍ* l.[> te tik »í/ fa «t/ -» k
li*s*áraokkí'iit« i.™tnodulo2«acB«k« pgígybrtitÍe.U)«nMt#n.M 2. Aü r > bstímftáámsHJiíilő hatíknnv í^jArtKt ie / ftiggvrtyUfl íküuU-brt tit)u» t6bblrtinír.nnáö.-.
r, i-fó. rrflkfiÍEdkal
nt 0 is i áUapotot fri™ni ormAtiarín-

.5.7. Nyilvános kulcsú eljArüsok S.5.7.3. R S A eljárás

etben Icúi (ián! 336. old.) tLS.Vi-ijAiw ti Ir
J( c^jrtWi kuícs s n i^ in . *SJ-« cljáris.
1. aa atétetek : ViUaíi5nrakk«tuieyp**9tn
• .\titknritÁKhi^UH»Kf^(<syniri!akiikstii.k»i WtÁujniíia. })V > A pisi; prinK-k mint d(
• Akii!oii^*)ti>ramumlcácM<>liítt kdlö4^ butuuwf^ rsala iu ki kell (aertliú; sp*»itÁt) knmmii- tua p « , kfizstti fcülfinhséK M Jr«y™ t lUlUHur. IlMLbA p - í fa í - 1 tart
' ' 3Tp - 1/n i; — I h<);iu|gral>li fca«w o«tA j« Iriictőlrg kksi k ^ V S -
oikiKwn nincs
_____ ikeO'<>l.va»t > 1 aáiw«.am i.iy-(;.-l»(4i-I)niiBlio*«lM jvpriin.é.wáinlteim fckirKy
• TováhhA>«;lu •nnrai k-h« kirautaUu. hogy cey átlőtt knliíS ürjt adott Qzrut’tirt ./ffláwo*. »OKÍyn-íí ■e = 1 modnfe i p - l)í, - I). Ekkur n * . « l«»nrk . oyUváow kukaafc. ciÍRrf»
(Jküldö«-r ni)5y ee privát kuks.
5.5.7.I. DifneésH ellinai) koncepciója 2. Kódolást művelet:
A n^U-ánu^i^i xljárwk kunn-pctójÁI tyT^luui D iftie rá HEU.MAK dotgoKtH ki. MiuJtu ri £: {0 .1....,w - I) - {0. l ......» - 11 E (i) Í*luoduk. ii. f5.289aj
ikt!gy nyitviuu»kuU:isa).iuDdyi!t.<^ Ái 3. DeUkMási művelet;
boiwik. iTgy prívftt kiihxMd (KxiüorAiui űtku«), amdy
reT£íL Ki ilyL’n r{fórái>ukat nxzininiRtnkui^ UUuieiUst djAfáiMjkiuii D;(0.1......D(ir)-=í^(nod.ik.B. (5.28ai>)
\x i ik meg « £. Utknsítáá lé p ^ «x i-fli rtsrtvrvfl KSi priiAl t«ÍK^D(E(n,n = E(fi(.7.)) = m
kiilc» .xxnbjii turg a Dt •! 1. Itt . küvrtiraő b-U teljadteak - P í > I0»" kiUididáKim a B «^ «a itW ellátott
1 .A D .O & I* íjsyiranyfi A jAnilfko^ infoniíidÖ ra n

d . í = ln *M h J Ó (p -l)(,-l)k o i
tó id« »]«tt n ayLliwiiw KP, feltételi*
Ax RSA-eliáris gyakorkUHae t n «
i'Hság, fl» az a konllminy.
4.MiaUmf3' E^oD. iJciitihiw v»uau^UvAnmknks^-U^vdcgy linb’ »* RSA ösa«irt™aDES ii.6d»aTtrl k5rütUJm“ « H w T S «« S “
rteii. A ságiinitirooljái^ii/ Űí^ui-L kiUIJlj^iK^k lt-liL-t£v^t««i, hogy aet egy iicm h«DÍsÍt.l»t6ttlÁlrAii«<U
5.5.8. D £ S algoritmus (D a ta Encriptíon Standard)
T r t o l< ^ íd. kogy >1így »i .W r trt nfawkóJuliü.« 0-nek <-Dtüld.;iii. Ekkor A i>li»tA1.6I kikmtKÍ
a B réRrtvcvfl KPu uyilvAn.* knlinAt. raoirl rögjcíü ax Eb titkosftiUi fiiggványt «k kódaljn w. riaenrti'!.: A DES .‘Jjiiiírt. amerikai Nflmzrti SaibvAiiytigyi HivaUÜ l976-b«n «z Egyesült .^araok hivatal.*
£»(in )=c. ütkoritáM taabtónySiiak nyilvánított*. Az bIbotíUuuii Mítuuiicüikw Ütkosttóá djárá. (tSsd 33». old.)
JSk i í Ci . Ugyanakkor nora
» kriptolÓRiai djárfsok kitaört míft nmi* m<-BkíU8üliÖJ!tL.lrtl jiflait&cjtfl. nem »lkalwa«
alkalnuw
EJnrtAn .4 * ködolt r twővpjjrt « nyitvAnoN hAlrtasaton ö.npk eUcfüdi. amil B uK Sn pritrtit kii)<«n w|{ft-
síirctc! (wncly a Dg .IskóHotó ItlRRVfaiyt rfifptítl) w il«;nrt íwdeti szevcsgét. mrslmtnnwjui: D„{e) * rir niló Induiikai IcbctÓKcgnk n Va­
ö «(eo (m ))=»m . iutönrnntAmndAfitniAri; ut <s4rb«vtjAk ki.
A hiuiict ilmictek mpgKkncMyoitAKjt cMjAbAl .4 rgy aMgnatiirHdjÁráNatJ a nyilv&uOBkiiks H!g(t>W^tSf-vcl
a B-tmk »ÍZ6|Am ilzciwti't n kövctkraőkíppra «si|!nftllialj*: A as. eredeti m szövnget aajAt privAt kiilcíí- m a kidcs 64 lútctk de ebből
val k6dolj» DAm) =.J,n «%5vo|sli«s UoxfÁKn imjAt „A" nláirnaát. és iix aláirt d sxöwkH li uvUvAdok a mnrndík 8 bit a (lArntüwi pMitAsíl 7 hite. j».l<tk«l egészíti kL
kuksáwÜ kódolja; EniD^m ),., /«") = £«(</... ^"1 = c . .Aa dürt szöveget A olkiUdi fl-u.-k. ’
ASrí«tvrva««'^8.!tpri«,ttk.ilctóv«ldekód«liu.^c«lnrfuiy«.£)0(e)= Ofl(EB(rf...4'’)) = {rf, ..A '').
344 5. AIgfhm H ihidíTft niulnriuUika 5.fi. UnivuTíáha aigrim 345

Az Fre<lrti blokkokat rM«efir egy tH-mclirti iJCTmiitáriönaJc ve^iík ftlá, amclv lö kill 5.6,2. Kongruencia relációk, faktorali
ttt.knnit. EhMl Hcclllól A tM kill<vbÍttWU lU
A't. A i , r í i o 'J i t i k n n t k^praüok,amriyrkpt nhtben nsorreudbeaaüuilnuunmk Mint au a csoportok és gyűrűk esPtíbfin tfirtíöt, n lutivrriiálút algebrábfin in faktorstruktúrák kialar
kitÁsáiA vau szükség, melyltra ((DgfL'tÓRct nyújt ingniPiicia n*lAci6 fogntiiiii, A kongniencia rejádó
■ift relAdfti Ufvwi (.4, e í l}) «gy íl-4gehra és fi egy
hli>khhiE! tnrttwú ki><luit blokkot. Bx A balmaíon írteimpjoett ckvivajenria reUdó. Asi /í a* jt líi
(Oj.fti € .4; i = l....,n)(srtíiimindCTm; e íl„ {n € fJ) inilvi-letiK
aŰk«it5rtíiuk,iB»üa
A'ts.......A'i fonlítntt üorrrnfltH-n kidt nllMlinmiii
Euuek HtitkiKÍtáEi cljárÁsnak w ni: rgyn iti A halmranak egy kongnicncia reifiaüra votiAlkutó ekvivnku^ o«stáiyai (faktor^
n-alsrí.tnt alkotnak: Lcgym A = € n ]) egy ít-
alj^bra és il egy s2 .4 Li tt retAci6. .Az A/fí tiktorhalmaiok (U «l 5.2.4.) aí alábbi
X (^ .4/fi H-«lgebrAt tdkatnak:
aroply a kAdntóf. fytŐrr».'t iiUíUiH-iinyi 2“ kíjfs vreÍR iirohálása nélkül mcgoliiimA,
.. .............OI*.
IXR síeduli iaktarnlgctiráját.
5,5,9. ID E A -A lg oritm u s
(Intemattonal D a ta Encryption AJgorithm) Cw^rtok és gyűnlk kongruiaM^iit ic
Ax COIlA atemntinuiii 1991-hni nuÜM(LUmit£tAttiLLAl« Ma SSAV. A DES a^gcKitiiiiihhiK basnolten itt laljtik le. Altalánoi rwtbcn, például félcmiKinok esctriicii a
ts thku<ítái«i djáríKtAl vau kííi; Ax IDEA pot4!nciáljs irtödja h DES rljiiáwuik. Az algu- r»4«-iAt Qym ImáBa ui
ntmUEaze-nuülpk titkcBÍtÁitárnKxntgMörCr iTirtly Góc 5.6.3. Homoniorezmiis(d(
ismortoL Swnnlwu a DES cl)árá»(ftl itt nmiomk u íJeuriumis, ha.
íi«*.ÍBra bnlltric, A t*í rgyxrnii míiwlrtck a]kalm«Aw Mint a ktaaixikns algehrai ítniktüráknál n bnmnmnrfia IMri tttírint őuSEeiflggfs áUfpTui n homorfixniu-
ösacailáE. mnduk) iut>iiá»). sok fa konfinicncia rrláóót kázött.
L(?Eyn)Ek A fs B Q-idgpbrák. E^y ft: ,4 — B !efc#p«í!it htiotonmiftemitKiuik nevraSnk, ha mindni
Ai IDEA (Jjiriiwü 04 Intivrmlrti ItbUcnkat tiUixfthiitiink. és a TÉszkulcsok íbnlitott •nttrndbeo tnr-
u.' € (ía CBminden ii|,--- a, 6 .4 tswlében belyt*Jt6:
tíTiS 'cálAsztAKftviú .icködnOuitiink. Ti tlKn>ÍLá>J(ai' imodni &4 tátet eredeti blokk cgynikriM lÜ hiu<ü
rp^MfdcklM wiu ídoKctVH. Az IDEA 128 liitisí kuksot iUkalina^ amriyba 32 ii^ycnkíot lü bii«i i#se- = ......(S.2S2}
t. AS k^Hluiwti [uriuHticii mindig C rrázktik» siüka^is: a fÉntEroArJuM4 rnokuliMit Ha A még bijEktiv akimrAiaitiuirfiaimi. urdU,híAf» 0 rgymimal iuxnnrf algebrák. Eg>- íl-algehra
(•gy kimciu-ti t^u»x(nnti n egy G1 tHt» kóHoh hinltká rt^tűc /i(j4) honiDtnoif kcpca i) íl,tnsalgE>bh^a loRt. A f) homonMidhüiiiut enrt^n m A «7,ihk» képet AdöMe-
tűfténő fetas:lá»i egy konitnictiaarclAciót jntrat. nindyet h maijának ne\>!xüiik:
kerh = íía.6) S A x ,4|h(a) = h(&)}. (5.23J)
5.6.4. Uomomorfia tétel
5.6. Univerzális algebra Az A és B n-algebrak kékzött íi: .4 -* Zí egy liomomorf Irkípei nus az felett eg>-
Egy
„ nlgetini
„ prj nlnphii!tji«aWI
. fel rajta
, <?rteli a álL Egys7^í pílHAk a S,3.2.. két A kut^nimda nJádól hMároí meg. Ar, A/kér fi íiikLornigelira
ktornigi ÜwawífB ft(ji) bomomtitfk^pcL
5.3,3. fel 5,3.5, fcjcjírti'khcTt) tárgytüt fílunopartíik. isoportok. gyünlk fei t*aíj.'k. Fordítva minden fí kongrueucia relAtiú cg>- natR: j4 — A/JÍ U UatánHUKg, aitol
A i imivcríális (lübluiyirc tíibbrlemíl %-í«RyB' tübb alaphalroazjal birö) algnbrákal kíUönötifii tir. cjinf^ - |o]«~ 5.23. ábra a homümurfin léttel s/ ; „ S

5.6.1. Definíció 5.6.5. Varictások

Lcgy^ n ot>rTBtnrislíttibúlum»k olynn lialntiua, Ain^ly ]iAn]uké[U dkisjutikt n. (n € K) rrá^.halma' Az íl-alKcbrAk osztálya akkor V varjttáB. tiM
zokru (MÜk ETfit. k% Ito lifüiiiftKlNui II kotwtaufiuk. n > 0 cfwtén az liAlniazbmi az t>-oi>or:uiilnüii itárt a l'ésaaljipbrAk kí'pzésóire, hoiuomurf lefcépe-
rátoiBzituljóliimokíiiíerpiiL'Iufk- Aü maJáticrt tipuflcak v f ^ aziguatúriunk ntrvrswnk. Hn A (így zénrcés direkt (worisáHra, vagyia laiciiinGvi-lctek nem
lialiuítzÍM uiiudeii »-0[>nTnwJi>»fx w 6 Ón uiHTátunKÍrobAliratboí tartozik egy ü* A hnlmiutím Wj-Iiihv vrarttw^t ki ft V osKtAlyMl. Itt a <lirekt !izor7Jtt de-
Kftt Ti-opraaudiwíi ai^ ujílvirli't, akkoi (.4, € II}) egy íl-JÜgebra (II tiiíitnü vagy iwignatúrájrt \ D D D Hnldftjiifi kowtkfl?.(í:
algttbrn). Az ÍJ-nlset)rák rtiaphalinnyjUtiíikdirekt Bzo:v.Htátmz
Amftimyibüu ti vOgi^N(Í1 = [uJi, -- • ), Jikkoraü ,,,, írásmódiü hasunálhntíí. AmMtiiyi- □ □ □ rjtyíw n-algeliráknak mngfelelíi műveleteket kompo-
iwii egy gyílrűt (lá«l Ő.3.5.) O-HlgebiÁtiak liikíntiittk, akkor II azétcsik fin = {u i ) , (li = iin neuHciikéul 1injtjük vígre, ekkor egy [J-algebrát kn-
íla = rfezckin.nJiolnKüí, . oij, íJ;uuía f5|ictátoniKÍmbóluniokrfiudroHÍJkuiuitiuiBtink,(uinií(Íi-
tív inVRTínpk illrtve m iwsKi'Julíuiiitik ói n szorzásnuk felelusk mcR.
□ □ □ JJUlik, iiielyt!l IIKalgebrák lürekt szorzatiínak nnve-
Zílnk. BiRKKOFF [lásd 5.G., 5.6.6.) olyan íl-algehra
Lt-gyrurk A B íl-algnbrák. Ekkor B «x A 12-rfer.ialaei)ráij^ hsa B ^ A éa as. li« mflvt‘!fii.i-k «« uj'' oíertálykínt jeliemé nváltozatokat, amelyek cgym-
(u; e íi) műviürtrknek a B n-s/hiJnuwra fTvi'uym korlátozottjai. Idtrkki't df^fiiúWtHtóak.
346 S. Algekru ét di«ikrét matfínuitika S.7.

5.6.6. KÜel brák, szabad algebfák

tónak ncTCZÖnk. Ha C2CJ •uQiés
_ dfantríbulivibbi nsAbály , w_
Lügyra pgy <í 2. X feu«j r „ t y ) hJ- IteraéKnk- Ea-t szerint a DoüLE^alRcbra egf .HpmAlLi <Kmitributív lml6.
iinaxaUM>Mk«nrrint»uiin
fiicletnkii^ & BOOLB-ol ™»zom*iíriik«Kkppp«.
1 .x u n o c r „ t J } .
2. Amflniiyihcii ti,.... f, e To(A') -» 6 I l „ . akioir -■(,. -. í , e TpíA').
5.7.2. A dualitás; elv
Aa így definiált r„(A') luiWw .-gy n-«lgrb™ atipíwImiBa, A' Mrtti 11Hpii»ü r„(A') kijefcuííMl-
1. Duális képzés: Egy BooLEnlrhts fmti ^iAmÁilMn* n kövei
gt-limKt al&bbt mawhrtcklcel: Hu t,___ t, £ rn(.¥ >és ^ € O. . okloii ’ M<>)inp»«c a kÖMükctd; - nroim>Ji!tiidrtiíU >!h-l«itOAllMMJAtial a
-^*‘“ ‘ •^‘(*1......= 15.2WJ it favM. Art n»n4i»k. hoitr «K>- >«. «xi«i»ü q_
ValiUiinniVT n-nler)v.<«ulv kn«rd ivMmidgrbnÜc » k>}rtntt^Kr(>rtttMli k(tw/m«k nrmzxük. A ctuáfo k^incs Alján a B00Lit«4^a
jtan'nict' >inn«cvcuy». Az Uyen«lgrbrá]«iH»had nte>briki»k tievnanic. <Ky á]liU«búl rnoA k»pl»t;.ik mnt
E^Q tgyaifct M I , ......X. vÁJtQxókbui ok íl-teuiB* tar ( jI h ...... x . ) , t{x,.... El5y A
[2-tilgrbni kirté]gll *gy jjyín t^enktrt, Iia miodni U|..... a. C -4ísrtéii Innáll: v»gyi»l»niidy ADfiás húony,-tJ»«l»r«syíitUl «ii™k dui
í V t , -•••«.) = » V l ..... « ,). (5.295) 3. TumdooMgok: Az üxiómákhól pi>!dáii]« Boole-«]
M n-nl«i>br«k <-gyi>iilrX>kfcrí rfcfiiüilt ccttálynrgy olyan IVoisrlnaflRztábr, Mndy t-gymlrti-Jcqjy JiAitt (Ellldeaipotaicü
o n a = a. [5,310)
Birkhoff tétete: A J^prn i«rö ™ b td 4 rid fE iú a t«rtá ^
(E2) A de

in nklikiu* rtwport tastek din^kt si

portok U«t«k W!m nUcolnak váUtoBtal, is ura, drfiiiiálhiitóaki®
3 = «. (5.314)
5.7. B o o le - a lg e b r á k és k a p c s o lá s i a l g e b r á k R » HesenU u cgymi»inFlIett «UA (dniUbt) AIUMm IcceyikH igioalmink. mig.luumndík áiliUis ön-
Aíi^2.,3.ft'ic
lyAi) kó«&iti«nlitrtt ««<aási»iuARiiitó4WtitaiobicktiumAiíJ végw ttniíh«.W *!k»^ 5.7.3. Véges Boole-algebrák
tórütt» Wlé).. Ax Uycn sWWÍtAsi fíabÜytík ™ ^ t a a RooLE-atRc-brii fowiimáhu«.
5.7.1. Definíció B(WLe-aigd»>k.«s /: Bi - tniektiv lekciMSsfat. Az / k
A bmárú n (Jwnjiinkrió") «s U (.JÚBtjuükcin-) vaUmiut az cgyváli«*« (Jícgáció-’ ) ranwJrtwl ó. k «
kitüutPtrtlOÍK 1rJcmmrl hirt B luUroMt fl BouLE-alp-hránakncvoank (ff ,n , L~ " ” ------ ^ /(on6) = y w n / (t ). /(a u i) = /(o)u/{*) te m = m -
boa CTvíityníii>k a köwtkraia nrAluUirtik; Miiidm vÉBi* Boole slgebr* iMUioTf egy v.
(1) AMMKiatiritá*
ía n t )n r = «n ffcn r). (a U Í)U r = uU(6ü(;),
(2)KommuUitiviU.
(5.298)
(3) Abfworpci&s azonosságok
n n (<,U « = a, (i,3()ü) u u (o n i) = o. (Ü.301)

(4) Disítributivit*.
(üuíi)nc = (anr)u(í/nc), (s,ao2) [a n 6 )U c -(ű U e )n (»U r ). (5.303)

(5) « n i = l, (5,304) uuü = a. (5.:Wfj)

<ino = u. 15,306) «U1 = 1, (5.307)

ítníT = g, (5.308) «U It = l. £5.3tK))

348 5. Atuthrtt é» dt.'Mkriít m 5,7. Bnfíte'lttgrhrák fji tapcsníóM algflirák 349

5.7.4. B oole-algebra in int readezés

5-7. táblázat. Nchány kttvAltiKiAB BoüLE-füUBVíny
Minden ií BoOLE-algpbrálKwegy rendraésirtUcMtTenddhrtQuk; Akkor tfkint-
15 jiik «x(i < t rctUdöt igaznak, hu un 6 = a (v!igyiKzclpgyí'Mrtí'kíE(TiűU& = 6). ÉrtéktóWáaal
Uymódoti minrlini BOOLE-fjp-hrit pgy HASSE-rfiagnunmnl álnÁxnlhfiUS (lAml A fnggvény Különbrört KrüÖniiűiű
5.2.4., 4.). frámióíiok
( ^ O - O 'O 'G )
■ flbuínuusaMraámoaatóitUrtalmflzza; B = {),2,3.5.6.1ü. 15.30} A Itrt-
nrgUtiKiHuniií mii Vfti^ka tcgnagynbb keBÖsoGitó iüetve a legkisebb k£txwtőhb- SCHEFFER, VTT,
SKÍrö* CMíű cgyiurgiiiiH!ntiitnÚjnB™let akomplemtiiíáíá*- A kJtüntrtrtt U illetvr ilE. a 1b 1. 1. 1, 0
I (^leoiekui^k(K! 1én3Uíiiám felet mrg. A liiXBátortiMSDHASSE-diogtiiiiiot ax 5.24. NAND N.AND{u,6)
5.24. ábra. nmtotj*. P eirce, íT S
Ul. « 1b I, ö, 0, 0
Boole-kifeiezésdt NOR NOR 0.6
1. BtMjfe-fíigBvéiiyek Jdölj'e B ÍKinípt mint az 5.7 , 5.7.3. fejíairtbni a kM ílemtl HoOLE-nlgpbiBl. fffc + at
^ / n-vlIl(n6B BoOLE-füisvény egy B"-ríA B ír való WiÉpraÉs. Píiirtosan 2^ n-vft)tOie^ BOOLE- AíjtívaleiiciftT
flXon6 0, 1, l, (1
függvény iétcLk. V«Inmmayi n-válu»iós F, BoOLE-függvény B hahnjiKi az alábbi mAvckdekkei BOOLE- ÜL
a # fr
lügEbrát alki>t: XOR

(/n9)(6) = / w n s íM . (/Us)(6) = /(fc)Us<6). S5.3I7) á l + ah

Ekvivakuria a= b 1. 0. 0. 1
7w =7(M, (3.318) a ^ b
BÍK)lfc«íí= fo.l) luJm»itdemPi.«.kn tk iobh flldalán álló művtJfitrkrt * Imi- a^b
k. A kiianUrtrtt ü itktvp 1ejcmdrack az/(, ÍUetvc/, fdcInrJc m InttiÜlánú l, l, Ü, I
a - b
/oW = 0. /,(6) = 1 minden i e ií" (5.319)

QOOLE-Üfcjcsesck átaiakitáBakiir két Bzempunt körül fiötírhe:

ld «rtit« m = b, N’rgáöó /{fr) = í ,
TíuikikS^ m = l. KontradLkóó /(6> = 0 . vaW Átalakitáí IU»I 5,7.. 5.7.7,),
■ JjormáHnrmárá' vr]ó átaiakftás.
■ B: Axn = 2«>4hen,amiki)rkcta^bBoOLE-vilt<izójifc-nu]6kiaöiib5zőI}OOLE'fÜgKVÍuytanák.
amelytJt kí^^H a fonUistűibnknAk kütön Devük ónkütmi Kzimbalumuk van. E/^kft az 5.7. tAhl*MtK»n 5.7.6. N orm á lform ák
fogbdtiiköasM*.
2. Boot«-ki^íeKé9ek A BooiX-kifciczíwtet índiütUv út™ d*!&iÍ3ljiik;LfiKyun Jf = {x.®,*....}
BtXlUE-vAitraókm iü£csak A 0 és 1 értéket wbrtikfcl); mindea változó ii-agy annak mcgiltjn lcsfdji;l>b rgyKíirr tnrdd dfl (nz r| ,-s -á ltíra ó k közül) nlcmi
1- Akoneuinsok (0#s 1) valttiuint ttü A'BOGLE-váltarói BoOLE-kifejctfsrk. (5.321) konjunköó illptöl^ elinni diaijtinkció.
2. Hei S is r BoOLE-kifcjfssnipk. ükkor BooLB-kÜcJezések a kövclkt^ók is: Hh tgy BoOLE-kifcie»íf<, fűikor az pkmi koiyunkriók egy 0 diszjnnkcióját, ahd /> = T
T ,(S r [T )é > (S U T ). (5.322) a T kannniíms diffíjimktiv uormálfonnAjánnk (KDNF) tK-vüKŰnk. Az eiemi diftzjimkdök K koajiinkd-
óját. ahol K —T a. T kaiiomkuB konjiwktív normálforniAja (KKNF).
Ha fgy BoOL£-fctfcÍ«!Éh tortalmjuuMi m váltorókat, akkor ax egy it-vá!t(»«. fy BüOLB-
füagvéiiyt rrpre?.entAl. ■ 1. Rész: Minden / BooLE-fTiggvfiny etóálIíthatA BoOLE-kifrjflSÍsiwl. Enofk bizonyítására a tnel-
Irfrgytn &hü ........ BoOLE-vAltnwik ügy behelvcttraftéíie. vagyis 6 = (fc),..., íi„) 6 B" . Itkcit táblázatban njegadott /függvényre mr^jrrkraratjük annak KDNF formáját. Az / BooUE-fÜKB-
Az induktív definfriót fieycipmbc víve » T kifBjezé*..kÍMas ra alábbiak sacriut rcudtüiink BüüLE-filgg- vény KDNF formája a kSvi*tkP7/! elemi konjt)tlkri6kb61 A liiF n jF n í.in g n r .r n iín z .
Ezek az clc-ini konjunkciók a 6 váltiwónak ntíhiw a kiértatcSésÖiez Urtoz-
nak, wnelypk M f függvény ntM.ében az 1 értéket vcsstik íe!. Ha ii-beii u
1. Har = 0, akkor/r = /o; H « r = l, iikko,/T = /i. (5.323a) 0 0 0 váltói*értéke 1, akkori; (íllcnkozörsptbi'ii P vétetik fif;yck'inb(; oí elemoi
2. = Hkkor/rW = fr.; iddíor'/r(6)- 7 ^ . (5.323b) 0 0 1 konjilnkriúkbaii.
3. H.I r = fi n S , akkor /t(íi) = /«(t) n fsí^b). (5,323r} 0 1 0 ■ 2. RésK; A fiinti [>éld)L [1M I.Tb^w.) KDNF alakja:
4. HaT = fiu 5 . akkor/t(6} = /«(6)u/s(6)- (5.323<i) (7 n ? n í) u (r n 5 n I) u (»• n íí n T ), (5.324)
Fíitditva minden / BOÜLE-tüggvíariy cIflWjltható bk T BoOLE-kifejeaéaítíl [láfiH 5.7., 5.7.6.). A KDNF diiáüaa KKNF: naifilemi dbíjimkriák a váltcy/ók olyan li a beliL-
3. Értékazonns Boule-kifejezések Az S és 7 Do<lLEhkifejí‘ZÍ!«;krt éitékaM>iio*riak mondjuk, lm lyettfsItéBéheütart,o«nak,idiol /(6) = U. Amennyibeni-bcntrgy rváltozó
iiyytuiait a SoOLE-függvíityt rtijjiranntálj^. BoOLE-kifcjozésiek raakiHakkor lutonosak, baa BtJtn.E- (1Értékű. akkor í»«írc])i‘l ny. oltiiiii konjiiktieiókban, tUenkezö esetben V sac-
350 5. Algáim A, di S.S. Gráfelmtluít alyantmiíwk 351

EwksMrintftKKNFnUk: nyitott kjpcsolii soros k^jcsolás

{ i U t f U j)n (iu y u i}n ( i u 5 u T ) n f y u v u i ) n ( T u 5 u i > . (5 ^ ) (jdei ---- --------- ) (fel*?;
Egy J föfigvtny KDIÍF hi KKM' «iakjn áttekintve i. váhn*ftk és a kitrt^ésdr wrren4iÉt^ rgjrfÍTtfl.
műcnmcehatAmíotl.Poklául a ktírtAkpiíseket tettes atapii számoknak tckiiithetjűk ranii|{y«4g iwwint
rawkalirtjük.
2. Kanonikus ooimAlfomák Egy T B00LE^kiftáet« kuntnükus mrniAjforraAjs alMl n hintwltw
tfoíi Jt ÜOOLE-fi'iggvítiykmiumkusnnmAlfotmájAicrtjflk-
Két B00LE-fü|gtv*ny fgyeuím-kSuégém* •llenftücK't Ryakruu» piobifana átaü
A kaaoiükue aormóifatmAk dűtur ua(? ücgítM^ jc b két BooLE-kifcjQét akkor «
PTtéknzouw. lin a hifxxájitk Uirtm^ rgytrtcfniűeti meetutánmitt kauomkiiHmHiaálfnrniAk bctilrdl bo
rtremegTKyrairk.
■ 3. Rém: A már táisjmlt ptídAban (UhJ1. í » 2. ríra) a (s n z )u (jrnsfn?) í»it
( iu ({ y L ii)n t5 u t)n { jy i)))n ( T u ( ( v u O n ( jF U ;) )] k ift.............................................................
tmiKikrttőjúkn(4( u ív (ilktTO konjunktív) ntinnátftiTTnájuk.

egyszerOsítés a
Bool^s^btíiban

mmggvá? tmtoák. A BcX>L&.Dl«eÍ>r» fttnlakitán Mubályni mavst adódik:

- (t n {ű u {a n f)n u (ffn (6 u p ))
= ( fc n (á u í))u (« n { iu r ))
= (ffnfc]Li(tin7)LiOfn(í)
5.7.7. Kapcfiolásak algebrája
= (a n in c )u (ö n in i= )u (& n i^ u («n tn ii!)u (!ín c )u (a n & n r)
;^OOLE-algehra egy tipiknn alknlnuuMU tcrűktc » Boroa-páthüMroos kapcsolások i ^ ’szoíű«W*r = {irn c)u (iin c). (5.327)
(SPK). Ebből a ctítól t-gy soc«n-pArlniutDii» kapcBcJiahna egy BoQL&4dfejoié^t imdrlrmk (ixauím-
foniiAció). Eit a kifriejést n BooLE-alffebra AtaL>kÍtáBÍ fBah^yai szerint ,£gyaHTŰHÍtjűfc" , Végezirtül taffnckifcjcíí!sa(ön5nc)u(!inc)u(ünEnc)-Ua*in7pMligB(Bnin?)u(tnE)u(unin2)-ljei
ehhez ttkiícjoíéahraegy auros-pirhnxamnskaiHjiuUiít rradrfOnk{ visatranioifurmAíióí. Vígpntdnituy- All elö. 1^ kapjuk meg ay. 5.28. ábrán bnmntatott rfff
ben «gy olyaii t^gyiBSfTŰflftott MurtM-)>ArhiiramDfi kapujolást kapunk. lunElynck a künduíwí kn[HwiI4>iiHil El n p^lda ‘ -■ -- ■ iLE-ktfi mmindig
axonoft kapouJüsi tnlnjilotuágai vnnnak ( 5. 25. ábra). küunyü megtalálnL .\x irodalnm eljA^^ik?
A HnroN-pArbtusamnü knpc^láitok aUpotpnu>k))^ vm: eálliiva (munka és nytifrviWrmtkra^bal),
' ' 4 kit AllapoU wm (nyitott fmzán). A k it tencicacn a tówtkcssiskÉiJiicw kiül írtd 5.8. Gráfelméleti algoritmusok
mezni; H« a verfrolt kapcKilö biwidíssÓHpJwt beka^xaoljuk, a niunkaérintkiaíők üártiak, a nyugvóprinl- A diHzkrrt matematika r6e:t,ertilctei kiixfll a Kráfrlniólet k
kc7,ők nyitnnk. A v(«íiT;lt kaprsoló bfjiíuítraí)ipk ítiuikEaSihez BooLE-vAlUi/ikat tpndeíiiiik. A kap- t, példá
e»olóbc«!utlraé» Jd" ilíi^.vti.Jic'' álUpotaÍplíJ meg hBoöle-változók Űílietwi 1nrtékmpk.Eicv’ tHírandr- wzetéseknéj formáÜs nyelvekben gtb. Ezen kivC
zÉst kapcsol* íriulkraiíknHk a flOOLE-változújn lesj! aszimbólmuii. Egy swnS-pi'irhtiKíwnoH .n fs praldiulógióbiui. '1
kaptsoiás kapcKoláM <Wk«-0 illet vt 1, juoiprint hogy u kaprajolás vlllamusaa vpzptö ill«tvniirm vewrtö opcráúó kntatáíinál és
állapotÍ«U1vtm. A kapraolAiii Értük iík (^rintkeaök íLllásának S függvénye (kapiaolHai fiiRgiiny). 3 (rgy
BOOLB-Íüesvfiny, tiirly fsak a kajjoiolA burendiízéstikhev; rendeit váltóinktól tílgg. M 5.26. Ü>rán az 5.8.1. Alapfogalm ak jelölések
írintkiwÁk. akajícnolások, ns7.iml)ó!iujic)kfifinnitkik meKfclelSBooLE-kiícjeKésRk Iftlliiitóak. t . Irányítatlan és irányított grAfok
A Íinri»-I>ftrhiizjunf>fi k«pi:W)lA«)k knpiíwilAiti fílggví‘nyi:it reprezentáló BoOLE-kifejezínt-knfik aí a snjA- Egy G etiíf a csúcsok V (vertex) habna^AhóI /» az íl<-k E (■«!(■■!) linlrnaTáhól áll. Aa £ egy inei4r.neia
toadftgdk, hogy a ntígArió cnak vAlltraókra (én nstn réHzkifejraéaekn;) íirtehaeühctö. /ligffifínjiirek nevezett lekípmife.anmly B iniudeu plenithra V rendezett vagy nem rendraett (jjemszfik-
B Ak 5-27* ábra EtDrns~i>}\rhtis(iAmcwkapcHoíanAt kell egyH^ter^ítenűiik. Ehhez a kapciHolAMhoz a2 Hégképpen különbÖKfl) clemeúiek íjArját ti’niJeU. Ha £ mindflu elrnní^hnj; nem rendejsett párt rentíehink,
S = (ön t) Li (o n 6n P) u (írn (ít u c)) (5.:i2tí) ftkkorG tnin^íoíJnn gráf (5,29, ábra). Hmviszont miiideü &bcli írlnmbmi egy rmriezett pártartfKÍk,
akkor irtnyítoU gráfról bwíílniik (5.S0. ábra), éa E elemoit ívekuckvngy innijűnlí etJtnfik m>vfw,rjk,
Miadfin mi* gráf ncw Vf^jy™ giúí-
A gn^ki* AbrtaiUHhan n grAf on^raai mint pwulak, w. irráyitott élek mint nyüak. « i Lriuiyitatlan élek

9"
J : 6V.ígr^
Grá fok»tábÖ
r&
g«fi.k RVosH
2 láT
s>
cKltítlM^ilnk.hq
ppQMtt pákákkor kSlöi>kö«n-.!gytrtii; _
tabtmaa. Az S.34.-5.3T. fibi^ <>m>mninttMk p6kUkat. At 5.37. ábra .<>PKrERSCN-Brábt mutatja,
anwly anúi npvnictcs, bogy sok tj^firagri
/|{«|) = {«f|.Oí). M « t ) = /tte) = (* !.»»), /ií«4) /líei) = .
= (e4.«í). /iW ) =
■ B: A GgrAfntn S.30. ábrAn ip *: T = n.r<. ís } . F =
/i(ei) = /í(eS) = (Bf.'^j. M«^i) = (wi.oi), / i(< ) ^ (i^.vs)
■ C: = íÍ . í J ).
A(íT) = ít í , t í} , /,{^) = 1n„v,}, A K ) = K M . />íO = {«%.ts}.
/ íb
2. niemkedés
R »(tr,w)e£akkor*io«k»ÜI.«d«^U (ragyÍB™ inraédo««ii*a*<»BLAo(»to«(t'.*-}í!ki^
IKffltja. a ti/ a célpautjit, tovAbhA v ff végpontja « étndL Ennek megfrhrlSnii d<*ri*ljilk « i
iriíiiylUtku i^Afnkbau. 6> n v^pontokat úAttyfLatlan éiekopL 7. Gráfok izomorfl^a
3. Egyaaerű gráfok Efe C, = (K ,£ i) grif izonwrf Cj = [V^, E,) grAfW, ha Irtcdk pgy a V,-rSl a é, egy
a nmcleKTtt vngy jwni nüxlfscett tsúcs pár tarteHÜ:. «kkor ülibneiirnü ií> HZ £j-iől az Ej-tk történő illcKükrdúitartó bt|nkt!v Irk^rpcxái. Ek annyit jelent, hogy iia u cs c egj*
pk‘kr£l IxnxtHűiik. Azt ax rit mgy Ivrt, oi Él végpotrtjai UkrtSleg u ^ iv kradí(|x«rti* is .■<*)p*HHja. akkor ^ u ) « ^t>) végpontjai egy élnek
i l l r t ^ y-(«)« kradö é» rflpontja egy fvuck. A v> W (íp«fe a b o ^ l) = » . vK2) = 6. ¥=(3) =
c, ^ 4 ) = rfizoiiK.rfia, T^iUj<k.nkfppcn minden aa{l,2.3,4}-r«n a* (a.6.r^<í>-ret«tówbü<itiv
tekípraéB izomorfia, miwl a grtíok
Az 5.38. é« 5.39. ábrák két eg/mi itafRrAíoltrwlrtndtfcl.
.0. akkor uoíÜtcíÚTJiiBkL EgyLrányítattC^
í«S-<e(i0í*t»raonó4^tv)
(5.328«1 <í5(p} = jM («>.i.)CE}|. (5.328b)

A véges gráfoknak vége» Nokniú(»ii í » vpgewsok élt v* LEllcnkerá esetben végtc^kri gráfokról IxMS<>JiU)k.
Pa T fokfoükmii (i-^iiAris gráf miutteii oníreAtwk foka
Egy (!gyi«(!ril irányíUtlaii ^Afot y n ÍJM ffrWuak momluiik, lia V hilrtörly kit KsÚvsn
e. Egy n-t.>«lMiú tdj(!K grAf jeligése; h\,
ra X fa K csztáJybaÜRj-ttidjtlk fcliwítimi, litwy
G mindM álf X-tJrli fts Kgy^b^li csú^t ki 8. Részgráfok, faktorok
Egy [járcwgrAfot Ícíjt* paro* gráfnnk iieveziiiüt,' ______ Lrgy»^n G = [V, B) egy gráf, ekkor C' = {V", E') gráf G rtregrftfja, h» V" C V fei F C E.
Ha X hfdmiw n-olumfl, Y pwiig m-rienifl. akkor n telje* páros gráf jdöléHe: Amennyiben F pontosan azokat ai E-hcli éleket tartalm«a*a. amelyek V esúcsíút kötik Öe
■ Aví 6.32. Ábra egy i<wVnpontú t.cljn>giáíot mutat. G' a G gráfnak a V atal feszített rÍKígiáfift.
■ A í 5.33. ábra egy lelje. pArw gráfot milUt. alinl X cmicshajnuiz 2 cl™fl Y pi><Jíg 3 dtimO. Egj G gráf F faktora alatt G olyan legulárií ríoügrAfjAt értjük, amoly C vsJaujennyi csöc
354

■ Az 5.42. ábrán F, = « L 2 } , {i3 ).{3 .5 }, {S.2}. {2.4}J qaf 5 ivcmm>-

V «g « BrATokal u nUbbiidl Mcríut mátrixotinl b> lefThaUjiik: Lcsjm G ^ ( V . E ) ^ gtií. üAeii tiyitutt pjaorozat.
{ m. Wa. í*£= ....e „ }. Jcl^cfn(Ki.Oj)* HcsúcsbAIaVj rsíicslmLYna,tfié)eksi«uAt. F, = Ul.2}a2,3},l3.4},{42},í2,l})eRy ShWwAiplíAjtóliwnwi.t.
Ir«iyít.thiisráfoki.M. hurkokHt diiplúi. i™ »y Ito ttg r»fo fa «J p ^ ^ -i™ w tjuk.A*iixn-«
; f i = {{2,3}.{3.5},{5.2},í2.J))tsyéhnroiMt,mli. A = ({1.2),R 3 ) .
{3 . 4 » e g y « U f t = ((1.2).{2.5}.í5.1})qörH™,i kör.
.......... la«rixiU*kji»: 2. összeffiggS gráfok, kWBpWUMri.
A C gnifrt *«^j»tfBdtin™ «li.ik.ba*Chsm rty k«t ,H,iitji.fcráStt létezik
(5.329) út, «ndy • kit ponujt öassdötL G oem öw^függíS, akkor G bmiiionim-
adcK?esik szel, vagjia maröiáli»tai>iiiá|iuillM*imii^ Wi* ÖNnefiiiBSitesrtr
ungyis az A mitrix é-ik m ia tk j-tk wali arán 1. hBB #11aüahíA tn«*y » « bkia.

I A: A i S.40. 6br> nirlk-tt« C, itteyŰMt g itf A(G,} Ül __ _____ ir.ii)tfao W «)i»efeB ro ___
■ B: A C, ÍnityiUll«t>f«-)Wfi] grAf mdirti A(Cj) ill -o ihr<s út Bem Mtnik. akkot 4(ii. v> = a

r € £ -n /(e) > 0<«y idhnnnttcgywhi gtiL A GkétküloD-

O t O lO l ■" atkctrMák.««e>-UiatH ' - '
lU lO lO
O lü lO i
lO lO IO
0 101 n I
10 10 10 J>U«obÍ«iiinmx:
i ) = {d.i) abol * , = < ( * ■ . . ti,> = 1.2....,n). (5.332)
,\blwta«peáá]B ta «tí«i. Mníknf jBtrtpk .úlya 1, «>eyi» • « « . « . kőintti t*TOfcág t*y™!5 mxn,
wuúbíviiI, amelyekH be krfi jíimiiik, ho^ n gi^fbiui« t> nBtaApaiiUdi a v omoiójwiiUw kcrüliinik.
.kknt kct actoöpoot távolsáRilt nx íJkHAkcdibi mAtrixM kwAmitlwtjttk: Icsurnrk G c
fgy í n e,.p»,..., «u- Jelölje twábhá C illK«krdí»i uiAU-ÜUIt A = ( « , ) -w iikriedÉ- niániinal
(lisd 4.1.4.. S.) «Mllitntx batvAi^l prdie A” ^ . n> £ K .
f 0, r, ttincn Au. a a»,(i,£j)oo»öpow U n kk«>r, ügy * In .bntb.1
m StvTf^ - » ) tion buTDkd,
o*# 0 é a*=0 ( í = 1 .2 ,. . .. t - l). (5J33)
12, ttjuwsf in fi*vp(f, -vp! fj Rgv hiun^p].
biayaiMet*SAi9ettíiima£WíádímríauMtiix)^ki
0, t*,ui»c»fi»H>kSlM!r^-«el.
■ Ai! 5.43. ábrán Eritüii.
/ = (M = trtettrtlyiwuttütAfmctlptt 0 2 3 5 0 t»\
-1, ViaííCj végpontjaísfj nwu buroké, lAthaiAatávobágítuAtrixn. 2 ü 1 3 4 00
-0, i(,nMEu> vao kötwflj-wiési^jfigy hiir<Aél, 3 1 (J 2 3 »
■ AzS.44.ábra{^Aiucl-
11. SúlyoMtt gráfok Ifltt ninFpel 31* ilW,b-dá.i 5 3 2 Ü 1 00
znijyibm Miott. n C * (r, E) grAűitw tw olyiui / IrJ c ^ ^ , sinely mimfen Ílhflí rgy v»l«, jBimot. iiiAtrixa. éa m = 2, iUctvc 6 4 3 1 Ü»
Iri. okkor » (1^. £,/) í«y Sfllyowitt fs /(ti) m; J ftl súlya \»gy bossaa. m = 3 esrtfe az fe oc oa í » OC 8C W,
Sokai Altut#kki»' 4irtá-
]] vngy bat
5.8.2. Ir&nyttatlao gráfok bejárása Kotta hossKÚEAgi'i legi^dcbb utak k^ik annu; mt Uw 3, n/. l rá 4, h£ 1^ 0, n 2 és (i. a3 Irt 4, a;3 S
vaiiimiat » 4 rá amnmnpoiltc^t. Ugyaniikkor liároiii U'(p«vi(lebb itt vnn ak I és6, a3és6
5.8.2.1. Élsorozatok
1. Élsormatok
IráuyíUitlmi Brftfokmíl tiiiiidtiít nss E (!lrm.*ihfil Allfi F = ({wt.u*}.{wí.tn},, {u,.u,^,}) soroKfttot, ji
hntmíüinlgá áC>frn)»itiuik ncvusnűnk. Hn iij = u^j akknr zftrt Alcutossatr^ kfirríll ttUtnjEKRj liM'tbnii
nyitott éloorMMtrAl bc*,i,ílűnk. Egy F elwromt irt h« i-t,p,. .;.. v. peronként kíilönhöri! raomópontok.
356 5. 5.S. Crfifebnéleli lUnnntunisfik 357

/() t OUOIi> / 1 1 1 1 1 u^ / 1 5 1 11 n
1 I 1 1 10 15 1111 59 &56 !
0 1 It UÜ0 11 I l 1Ü 15 1111
0 1 ÜOüO l 11 11 0
. =
1S1 1 11
D t oun 1 111120 16 1112
V o ü o o io ; ,01UUÖ 1> ^111120/

5.8.2.2. Euler-utak

Azoly<ukdűt.iu vi ^ tHTtatuKCui a C giáf nyibatt xArt EuLen-Atja. 0. Aniegoklfeaiái két esrtrt krll ni
Az olyan ÖBizpfneBfigr^niiifiy íiAtT F.ULECt-tiUI (EULEa kört) tortalmnz EvLER ^rAf. 1. G EuLER-gráf, ckkm mindéit EüLER-km nptbnális.
■ Az 5.45. ábra C, gi^Oúutk oiiiovn EuLER-aLja. Az 5.46. ábrs GjgráQátiakTBiittKvniK^ BULES- 2. G gtá&ak nincs EULER kStr^ eiiuek ax esetitek a megoWiWra Edmonds és Johnson fkilgiwfltt ki
ú^a, tlc DMn EULER-enf. Ai 5.46. Ábra C.i t^iiSáDiüc vnn Hijnui egy zAtt ElTLefL-t^itjn (£uL£R-kö(«), halítotty aígDritanW (tfcd [5371).
mÉgBemEULER-Ri»f. Aí 5.48. ibra. C, KiáOa EULEft^gráf. 5.S.2.3. HamfltoDrkőrők
1. HamiUon-k*^
Egy C gráf olyan eIcidí köró at teni, HAWILTON-fajrnpk nmaök.
■ Ai5.51.ábránamistaKtt(rttWHinlaki-g.vHAMILTOí(-körtiJk(»üu»k.
Egy ntynn jáiék goiuloliita. bo^y tífy |>eutii^D dodrkaiMrrt ábrAxtil6 Rróflmu HAmLTON-kaiöktt ta­
lajunk ár W HAMICTONhta fflzódik,
MeSjeXí'^és: Gráfok HAMtLTOS-k£irökkd «üö jdJraiaí»énd( kWísf a/ ogyik klsuKŐkns NP-ti-ljtat
p[rJ)lémáraTOet-Ezárt HAMILTON-kSröksiíCTkcwítÍB^Rfrltrfirt^itemlrtcrikhat^oi^-algorilimis.
2. Dirac tétele
Ha leplább hiram oam^>nutü G pg>-s*rri! gnif mimfcn csunióiKJUtíira iftaí, hogy d cíf) > |V j/2,
2. Euter-Hierholxer-tétel akkor a G (páf tjurtalma ÖAMILTOK tórt Eü a HAMlLTON-köi Irtraiirór vooatkoatVetf^enHá Wtétd
uyxrolKui tiem ssiükséfiei. Az (OiUibi ájtajánoitított (pliaekkct inullta is raak fiJtítch
Egy gnif akkor is tíWik akkm EHLER-gráf, tia ÖRszrfTtggS is miudcD csnmópoutjinflk fokaeámn pmáUv adunk a HAMiLTorí-kör téieiésiéiF.

■ Az 5.52. ábra olvan gráfot tnut OltE alábbi

Legym G rgy EULER-gráí. VéJniaaiink * G grtfban egy íjrtsíDlegcs in ™n»pontot, f»jKctkrasíimk* G telének fcltéteb?it.
S?^áíbíinegy f i élutat mintjaddtg. imtínnxt már npmtudjuk foiytatnL Aiíiennyíbrn f i unn UrtatmaWUi
3- Őre tétele
G vnlaturarnyi « ít . iíkfair kípcuziiuk n* F, AltM írtlwi ejtett, de au Fi-bcn lam HJs(TiT>lfi rJle) a ériatkiS(6 X, hu){y liác-
ifj csotnáporaltól egy f j ílutat miudmldig, antfg fizt f o l y t é már nem tudjuk. A két f , ős élntat Hargy ie
együirtílúthiívcitijuköfssiBolymódou. tioRy ri-h<SI kimdulvajű f i útját követjdk pfjésznii majd meíy két II ésicegymáBa
hefiitjiik HZ f j iit*t, v*gill Itt F| út min fcl Iii’m hjutj.nált rrazén Átjutunk cl (t f, <»oiuópmitbH, Ennek jr|, akkor a C gráftiak
az djárásiuik folytntáM Wl><« «tAli í-gy EULEH-kört eredménye. 4. Pösa tétele
4. Nyitott Euler-utok Lügyen G = (V,£) pgy Injfalábh liárom CKOiníitKiuttal bíró fffywenl grAf.
ÜH aí idÁbbi feltételek teljefriilrtek a gráf tnrtAlmtur, HaMILTON-kört: 5.52. ábra,
Efef G grAflMUKÜtküT vrni nyitott EULER-fit, lui pönf.cíaímkMolyan (somópont van, tuadynpkfoktóAniB
páratlíui. Az 5.49. ábra olyíin grdfot miitHt, itnuilynek ninra EuLER-köre, de vau nyitott EüLER-iítja, i6j(ontok laáuia amelyek foksaáma 1^-
Az /üekdl qcy EULKH-flt mciiWü iinlwivn foiíunmitiik. Az 5.50. ábrán (íjlv EuusR-kört tüntettünk ft-1. fcljcbb k a
5. A ktnal postán prublémí^a 2. Ha |V[ párallan. akkor nzou csomíVpoUt.nk sy )k foksTváuia icgfcljtibb (jV| —l)/2 nem
Azt ft problfimit, hogy egy postás kéKbenltáKkör koT7flt,ének utcáit legalálib cgysíer bejárjtt, kiindvilAsi iehüt nagyobb mint (|V^|-i)/2.
helyire vLs8>mtÉrjt>n, íw nkflKli(rti a )ctn!t(! IctgrSvidnbh utat fussn be, Eráfcluiplíttilng a küvtttkejsrtkíppen
to^mnzhntjiik tntig: Lfigyon C = (V ,E ,f) úgy m'ilyoKdtt grif aliol/[(.') > Uvnlamennyí e 6 E ílrt;.
Egy n]ynn az öt»z(w l^lt tiirtnlinitzó ^lHorry/.at(it kcre»ünk, amnlyrp
^= (3.334)
358 S. A igtim í»ih

5.8.3. Fák és favázak

A poEztonfcr bejáiáKkor «UWö fráun64k>t ,««jtyír jrtó/íjiidt vofiV
5.8.3.I. Fák
ko/« prefct jelötet. ^ kngyd tioUi-iót.
1. Fik Fák imjtlpmaitáliSsáiiál ki hníonáihiilAjBt a liny. Iiogy a ptpfiv fc porat-
Azol fix fcifi-'ie»ö«t a fit egjértelmfíi™ DHsfaaUnMaák.
kct, /áiiük ncmafllt. Miiubm legaUbb ]Ot «
■ A* 5.56. ábrán az n ( t - c)+rf kifci«*it tÚnteU fcl a grff. A* inoT-
triábuik vnu IcgHUbUM-i 1EokaAmú txm&p
(ter hcjániaiál».(t-c) +rf. a pi«.nÍCTn« + -a -M y e g ^ a iwsíUiribr
tál tdióHkiuk ponUMuui n - I ima.
■ \ í 5.53. á S.54. ábrák ka upmiigmnorf 14a
» fát timtecn^ fel Eark u illrtvc raihiitiui tí^ouá stniktií- 5.8.S.2. Feszitő fo
táját i53.il.ni. 5.34. áhni.
1. Feaít6fák
2. Gyökeres fák Ha a C ÓeR^Sggő fpáí ta c ta W költ. .kkm a C gráf-
bál dUirdftjuk a körnek esy Ax (gy dúálló G, jpáí
saintéo ÖBic{ngB& ő> C, Itütrárk. Mtéw b(*gy it><mk'
bllóÜt jj«-*rrr./««k iraók. CEJélÉiiek<átávolitfeá«al e|^ naorfag]^ Gj efiSM
Egy áUitbatiiiik dB. Végs sok lépői után C <sy
tvjuk.
ftjAt V . 'K - .
■ Az 3.58. ábra la 5.57. ábrán beomtaiou G ^ c e y
bsa^&jáitüidetifel.
Az olyan anwiy egy ir
a C Sraf tartíJmairey H f<w!ilö fát a» alábbiak alapjáiK

2. Cqy1i7t«tade
Minden n > l aaaápoath t d j» giáfiiak |K.trt.imi faoM fája « « .
3. Mátrix-b-Uilel
7 = (v ;£ ) egy «iáf. ali«5 V = {t.,. ti......r . ) {n > 1 ) « £ = {«,,<,...... í . } . A D = K j]
Hargy fntuikcuk BÍ ddhuálnnk egy n x n-cs mátrám. anietyrt iwirnci« vagy ftJaaám mátrunak ikTvenönk:
o tn £ á lR 9 ^
. _ í O h aijÉ i. ,5 335,,
'^ ^ -| d c U )b a i = j .
5 K ....... ítjf a csomópont gyfik^rtíSÍ xÁyH-
sitgíL A IrpiHgyotili ílöfelídiiJó íSíjntM » fn m t A K^idáris biaArts fákiuik A iakmcüiiiátdxc» a:c ttkszk »> niátrix kiUdniMáSr a C r á f ^ MbiiitiMida tn
külröbÍBfi flitaltnnaáiú vwiimk. (« L = D -A .
WnárU fák Ax L mátrixból az (.iksot cs a ; i.ik oszlop córb^rl kapjuk wt mátríxiit. Eiw
•fa. ttkíiAl Pgy 3 (iikxíüwii (tflut sySkÉTt^ tftvoL.bb ™ ftözött, m^Kkfilrm- adjaaCgrtffiwitQeiüiiakaí
------------------------- . . . . ..
■ Aa5.57.á
21 I0 \ /4ÜÜ0\ / 2 -1
(1 020 1 n 0300 1 /- I 3 -2 U

1201
MiiJÜiogy dolts =■ 5 a e>á&u>k 3 fája «ui.0Í14Ü • -1 -2 4 -1 )
íi gyíikÍT tml .iltiali résíifájának (inordpr) bejáiBim. 00 10/feszítő fák
4. Minimálb Voooi/ V 0 0-1 1/
sKyJikírbpjáróia.
lx-]^i!u G = (V,£, /) egy öi«ie
n gyíikrr jnbl) nldiOi i^fájának Iwmdei) bejárám.
ngyfikéTb.-járá«., ba«7./{í/)«w-,b««»inimmí
» ®r.-.két üldiUí (prooidor) bnjáráníi.
gyÖkírjobboWiJi / w = E / í'J -
(praordcr) bcjárísn.
FmíUrréi! hjmm-. a gyfik/^r b«l
(po*rtOKler)híjAr*«,
 Atgrhraisiiifűa-i't matrmalikn

a) VAlasniimkciiy mminuUÚMiUyt^ílL. ^J __________ _____ ,_________ rtt Irirt cwrtlfei Pljáriiaegy Af' [wrcKftáahcMvezet, amelyn-
b) CaatlakoztJifflnmk a ttwr kivnlmutnU ílrkbra tffiy ulyiui kínná legidscHi síilyú íll, nuH-iya aiár kivA- |A/'l > [Af'l. Anunuq'iben ilyen út niuomi, akkut lávulitunkdaC süfliúl a veauiü^xintotésahoíBA
InírtíJtt nlRkkfi ncui allnit knrt. isatlakozó öekrt. és ísmeteljfik niefi a h) lépíst.
EDMONPS irt )e a maximaispáiarft^ mi^ftláláHAraKHilgAló bouj-nlull alfiontmiifit. (lásd |5Jü]).
'ti d kiválwntáfiAi ne alÁlifai jeiöléá aIgudumiMi»skfiniiyltb(.4L
iit ki1lönt>ö7iA^a jrtüljük. 5.8.5. Síkgráfok
Ebbettafej«a!rt benaz irányitatliui gráfokrakijHAloaiűcvbsNlJa«t*iii!H>t, mivel csTttányíujttgiáf éppen
akkor sabrü. ha a nt*i iw^fckJö irtnyftatUn a*.
Egy hooáíaaí* után a wigyohh iWkkcl jflKSt v^gpuotot a kit jriaiRs kiwlibiki^ Aljt-Bljilk. 1. Síkbeli gráfok, BÍksráfbk
5.8.4. Párosítások E®r gráf olymódon rajzuihatú fd cg>- slklMW. bngy au ílek (sakis a caontópontokhan metKíik cjnraoást.
l. PároritAsok grafel izörocrf gtáfijt n V iif nak mmidimk. A» 5.60, ábra qty Gj síkbeli gráte rontat,
tiifg az 5.61. ábra egy Gj gráffal iziHuotf Gj (;rAfot tüntrt fd, Atnely »cm síkbeli, (te a Gi gráfinK ™16
A G Krnf éirnif-k M luituiazót pam^Oiúuak luundjuk. ha M sem taitahusi luukift, (n. az M bAmely
fcít Héw* nm® hüoö, véRiHintjn.
A t«F A/* i^iroritóíAt frUrfíück monrfjnk. b » G gráfeak híihs olynn .W pAnisíUí. Mudyr,-
2. Nemsíkgr*fok
A C ^ n t y M - pár«vtU« maxuuila, haa C grtfcnk nincs olpmM (xiíusitós^ MBrlyrr |A/) > |A/“ i A telji* ii^ráfráa teljís párna gráf w

Aiu£un>-íl>m n C grAÍ .W pi raig«.bngYG™lao Efff G giáí fclaatoHjál úgy kapbatjuk, liogy egyes ékfcmkrtt.1
fhbvÁmi'i cmmApoiitoknl lét™itiink. .Minden grAÍ runnaga fel-
osMottjiuak tekinibrtil. Az 5.62. is 5.63. ábrákon a A'j és
Km gráíuk fcluKrtottiait tüütrttük fcl.

2. l\ttt« tétele
G = (V, £ ) giifitak "kJcor win tdjre pfaosítAsii, b» |V) páros éi a csomói A ^____ -
S tíra-
híUmazÁnt ^(C - S) < )S|. Itt G —S loa a grtfol jdruti, mnely b C gráfból ax S raotní^pnutíik is a
hracüijuk o»ttiikri*A ífck rltATOUtAsAbAl kflrtköik. . \ ^ (C ~ S )n G - S aam kamponramiKík atAmAt
jdcDti, aiwlyp-kűtl a oKunópontok naAwii i»ujitUn,
Tdjra pnirorftásnal Iriraak aziik a trijra grAftik. amelyeknekcsomópotrtsiámft iiároK, ii /f, , telje*
í»ár™ (cráfbk, tnvihli* «w>k n nt^iIárÍN jiátod gráfok, ttJw)! a regubiritás foka r > Ű.
3. Alternáló utak 4. Kuratowski tétele
lí'gyrai arfntt egy £7grAf M pAnmíUksa. A C gráf Pgy W ötját alírmiiíóiuik mwízilk, lia A W iltíMi Egy gráf pontosan akkor nem srikgiAf, hu a A'^ teljra liiros gráf vagy a A's tdje* gráf fekHütöttját
niiíKlen r e Jl/ (iUcWIrg r í Aí) *lt vgy r '^ M (illcrtfileg í e Af) a kövrt. tartalmazza,
Egy nyitott altcm/U* üt javító üt. ha tígyik vígjKínijft aemérintkezik az AJ jjámsít^hflB t»itiira> íllel. 5,8.6. Pályák irányított gráfokban
4. Bcrge tétele
A C giáf jU [tAroeftAmakkui [luuciniálin. ha tmiciii a G alternáló jiwftó üt. 1. Ivsorozatak
Legyen vr a £7 gráflKui rgy alt(!riiáló javító rtt. és a* iltalii bfíiitiiti élek hfJmnsMi £?(tV). Ekkol tui Egy irányiwtt gráfban az (vek = (cj,e»,,,., sorozalAl a htKszihái/il iiinaiak uovczzíjk, hit F egy
A r = (M \ £ ( » ') ) U(£(VV)\ A/) a Ct^Afulyaüp.WtAHale*í, amelyre lA/'l = |A/| + l.Eraírl fvet sem tartalmai kctr/er, és na Cj (vekre i = 2,3......» —1 iijsji. fi, hogy egyik vnjgjout az íwul
ÖS8»;függ6)bntt <aorf!éiii tiIJAríuirúl hcjioéHink. a másik pedig az ívvel küzös.
■ Au 5.59. ábra grAfjáliaii ({1,2), {2,3|,{3,4)) út ax Aí, pAroerft&tra VDuatkwttíitvnjavító altnrn/iló Egy lánr okkor pálya, lia valamennyi ív usctíuuz i = 1,2,, . ,, íi —1 ív t-Olpontja az e^j ív kEzdíjioiit-
írt. A isetéifei otjAituit alkaltna/va nyerjük ebMl wr, Afj pArosltást. jával egybeesik.
A gráf VTŰamnnnyi raomópiiutját legalább tigyírairr bífiltó láneok illetve pályák az elemi láneok illfit.ve
!(tés szerkeaztéas.
Legyen mlott egy G (fiáf én A/ jiilrosítftsa.
a) KéKZÍtafmk ta, hí pArtKtltAaiioK njor Í,Í' pArtMÍtáMt, ninlyiB A/ C A/'.
b) VAlawaunk » Ű gvAfbati ..'gy t.lyan i- esoiiiíipontot, amelyik A/* élrivel Mm írintkeaik, kwHw.tÍiik
362 5. Alsrhm él, ití

■ Az S.64. fibrn pftliUkfart kü- 5.8.7. Szállítási hálózatok

1. S/áüitási hálózat
F|iv irányftott szdltfíibn hiüóiatnnk iu,>v>writtk, hü vj 1twimo kit kitiintfltrtt o
pont a i? forró ™ rá S ayeK. tf
Egy itAuyítoli grAfoí n*4ií-
a) Létctik olyan m ir, imu'ly 5-txVl n Q-hn mutat. ^ ítx .•gyptirn oiymi ív mwUy K tS c
kél
m.H»luok. UnG tűmidy
CKKUÓpOUtjlt Uiicexl
ve. EiAicn í
X < < indul ki, és PSFrtlcn amclyiH>k b Q oiomópfitrt ft (TitKinljii.
b) Wiwlen <a u, ívta különteflui ÍvIhh vdós stAm íl'u,) > 0 ío (V bipachiía «ui hr
■ gr«f, «iuely « C giAT tiArmiay lánc vonal elemi ciomi míg AZ u, ív ksíMcitáfa 3C. Art a y? Riggvíuvt, worly n Ű ptif imudfn iv*híw oRy valói se uotmwfcl,
™»n6pontj«t pUya kSii lánc vmul
Y , v iu .«')= Y. I3.337fi)
3. Dantxig algorttmim
LogyrtiC = cfty nsy-
Kwril Bíilíraujtt irányított
«hoI /{<>) > Ú tnitxleii e fvur.
A T.
(5J37b)
-------- - ■ tim .»AC grÁf
a folyam ems^c. Egy ^ frjyatn :> k»|>»‘)t«K.lk]»I. baa C gráf miixko
í MtUiucmivi tt. ívtaí i«wu boRy U< “.)<«(■«.■) ■
■ Siállítw bátóiBtokUid 3(i3. oM.
2. FonlésFnIkaT>a<>m>xintiiIííf<
a) A f| raotfiAiKint f(r,) = 0 jtbiírt kap. Ügyen Si = í n } -
b) Legj'ni A turnKlöIt rwmópoirtok Ulmnwi S » - L n o m C « g y n á I I i t á « h a l ö i y t . ^ V , fotyam..AzalgiiA
c) Am*TO«yihp»y. = (ek = (tí.r,) € £. r. € 5 ., Pj í«S ^ } = e.frjrz^nikbe^-igpntnmrt.
l)Egya.kí»itvM™«.mkrgy F* = (í^s■)iwl,4^^p^yret(»-)4-/(^lmmit^tólbL Jriajriki>i«g«!*‘--m

a) Jrjajük meg a Q csomópoiitAt. ^ lígyra s{Q) s * .

b) í. = (X.*) Iv. Jml X inw inciudai.& « még negnpmjdSh.ismnójraqt,
ktn.*<uxa«aw|K»«.t,í«*UlUuk üc»«f(jt) =
;» b) i « « h k ^ folytjuk • c) kiwwd.
( a »> í». «hnl f ntiinwn p«iili« már iu«tt *«i> VJÖtvc. j. ^ b j) > 0 és
akkor jcJöljfik míg _______
....................................................
cnckEt. majd ha IchctaígcK luvjt«uk végn> a b)
EsyibkíM fejezők be a^ Jgonünitst.

folyan» j«víÜi*Ui. Ha M 5

■ StóiUtási hálífeat: Egy vállalat p t^nnfkírkrt

viihblipályfiklu Aliit d& A f.flsy»».t6k «.Ana ip
v ,v i: 2 .í, ; VuVi......X',. Megadott idS alatt az F.
v tv ti 3
17Ju# : 3 tij iiu :
e, t«j r 4 t, 1%:
«i i’io I 5 i'i líji : temwlíitől a Vj fogyasítólm*. K
Hl 1)4: 0 oi Ujj : alatt áss Ídö alatt a^s igí-iiyvk? Az om«k uwgfeW'l
«, líu; B. grtfot mutatja ai 5.66. ábra.
Megjegyzés: Arra nx (» r>-*mikorC = (V.£:./)
b tflrtnlnitó « k-grövl- ■ Maxíinaifl foiyaui; az 5.67. ábrán Agt W#1ek súlyai aa tWk fcqjacitátót jelölik.

mufisisöleíJ (1S«1 [3.391).

364 5. Jtytrn fji áudir*! mUniuUika S.9. Piaíyhgika 365

[T2)^ .4 fiway ^ 'líinekMláU, mely®

*«pp(^) = { í e J f k i W > 0 1 .
(T3) Az X alaplialinaj’. felett íatelniraclt A i » B ftnay h»lm«s! nmium. li» a ta
csyvziick:
>1- B. ha = Í I « w teljéiül >uiiid«!i í € A’
(T4) Disakiít ábrásmlto vagv értékpir ábrüoUic V#®» elmatóniii X aU{>Ími

A = { i i . i í , . . X.} «sot'-Ji etíwcrfl » f

Ibniúhui az S.8. táblázat mutatja.

5.67. Abnu
dtrét firoy balnuaobit az alábbi abkbait» irliMjiüC
5.9. Fuzzy logika
A M n ) M + -•• -r í*á{í-,)/-rí
5.9.1. A hizzy logika alapja
rrt.-liiiadt:» rMblii az adott tíem és értapár&sHs
5.9.1.1. A fuzzy halmazok értelmezése 5jr K pinrfe ő a n c n ^ hatAdnata infg az -4 ííizct hal­
Aogol Jiizxr~ nú wkmtéM- raitm. mMsaMs. böiHií
(T5) Ultra hinyh^ kat. uirlyek taptlgi «ttékr nuie» iü<«y f'OiY ímIiibz,
A fuizilag^ bAK kH típinAt kül6id>eMMjük meg;
ZADEIIIitáD tl&niKI
ibra két rimélM áDca^ mögött; a fa

mófkserek é» <Jm«letck. a
iL Ekknr d>Í4ví kifi-jnti«t a
>cdiga néUn:^, ntrlyra a
1. A klass2Ík i» halmaz és a (umy balmaz mi^batáiuoitt tartójn gi»fik»nnal (5.9.I.3.). A fttoy habivuiok ttíaoA (j«l«n három) fcladat-
A klM«úku«halBia>dberikKn A k]iu»zik)l» BOQ[£«lgcb»tiaW><ila>i>clrin>>i>c«f
ítéirtkíJkdui**!. B»rm.-!y X al»Hihftím«-. Mrtti Á halmaiüioz megadhatü hz 5.9.1J.-hena^hiváfto7.«j:jel5K. PíUl*i,l r jelwithrt hAni*»*kl<«i4. nyomást. haagprBt.frekwndát.
(5.338*)
stb.raltazáis.'
alakú kaxnitcraOikwí függváis, amely mindta x e .V elemre ureBaaja. hogy az -4 halmazlKu Uuloxik-o
vagyinTti:
W í ) = l « x e > t fa U M = a < ^ r Í A . (.■i.338b)
A fuzíty hatnia»ik ajoo w rl!iép)U>l«eo akpol. bon- vabundv tihm «bt»lia]iiinz1>c)i tjuawüAI a hAm^raiklet viltozóját» Icgy^ a egy kőnk-
olyan íUftfcnak tekintjük, mellek i«-í«Sgát rgy jO, l| in
B7. olyan rüjgpN?nyiv vnn SKÜkség, moiy a ff). 1} balnuis lielyrtt a (0. Ij
5.9.1.2. Tagsági fű ^vények
A gyakoiUtban a tagsáp raggvényefcet 0 »s I közötti értéket fclvevfi íügBvényekkd modeBezák (hár el-
/i^iX-10,1]. (5.339J
ui£leti]egmi;gadbatómá8.b«vckbírt(:-kkn«il«-tű ln|-iwKÍ rr.|{KvÉtqríh). S««ftf.£giUdo.-l]rJietrey halmaiiLoz
Tch&tmúitlimx e XtA iíiXx)«1í-k,mdy azt mutatja, valA tartwsái* mértékét ébtéaobii.
hogy AZ Xelein miiwti i ,e(09.sdjj/fiíH„*„s{,t,fc.„óvrn 1. TVapéí alakú tagsági fiiggvényck
). Az X helyen felvett Uá M i^ k nem tagsági é rí^ Mivel a tagsÁ{{i lüegvkny A gyakorlatban a trapcü aUkii taRsáRj fG«(, ’kaIcKdtcrjfldtíhhc!i.Gy»Í
!K íu áltaiii tlcfliiiált hlx%y halmazt, ealnt bnmiely fuxzy li»iuitiz in tiiigÚKÍ
fúgevtw köxütt InjekUv iclAú^i vnn [foíxi aJniaJMiikre faasssnÁlt ;;sdmliAIuiuak feliM^rélIu-tfik).
Av. X feÍBttifiravty hntmassokatw. X alaplwltllaztozy réíqduJmaíamakis ncvcsBÜk. Av, X hal “

■ A: TYapéaaUkii fSgiívíijy (5,69. Abr«) (5.343) aUpjAu. Amwmyihrai uj = oj = o és aj < o < n.,.
akkor a hidiiiiur. Rinfikouja hAronwxöí alakú. Az Oi........ M*kek uiCBvAliUBStása alapján kaphatunk
ik 0 «> 1 t.ogmgi értékű furny halmazokként.
866 5. AlDrbra éi di

- 0,1 = 1.1 - a| »i«ut»triku* lüiFomHKÖe; <., = = « ««

báromsíög). (6.T2. ábra) kaJönbőró swleasípi sxiniiiM-li k. Ewdt kráa A t = 10értékhej!
■ B: V nkki’i fü «g v ^ (8.70. ábra) (5.W4) d«pj*n: tart.iúk a Jcgazélewbb.« i = 0J írtíkbt* ft
0 í< o ,

/W = e - '« * '
0 í> 6
(5 ^ )
1(1 (5.73. ábm) ™l*atpk
iKy kapimk esr
M
0 a.“«. a,l a. mimdikp<diiK>m{x-4^ Otc

■ C; MtEÍiaa^UM Utpét alnkú lü g g v ^ k (S.Tl. ábra) (5J13)

«> < *< «*,. (6.M4)

n “ ■ *1 *. a,
5 .n á!

5.»,*hra.

j T / (* {«))* -

ine^adva.
^TiUllOion díkm / lyiben t sunasi^ mellett mfq^cöw!-
fra = b, = l 0 4 < j< u 4 . teljük, hogy nSvekvö vugy oökknsfi iikkoi n [6 tehrtSv* 1™í a tagsági ffiBBvény
(5.34S) gviltoztaiiséLAgyat ' ' ................BjoanádÓJí6nt.Aí
a IcpütPtHt-bbpuliiuHu idmtitA. í(x) =
Oft -Ü4 i ü
a. a . a , a, a, X
[<.. fel = 10,1] io

M s íl iií
er* + (l - | K ahoi e e í~fl.3] Alkmló. A majtinWUbeíirbttlrtxJ q (j) = 4^* - 6i» + 3 í
5.71. ábra.
a c =t -6 érték TfMaratósávftl kapjuk. Liígyuis Vn «f. kimtitA* fílfigvíinyt, tehát 9#(í) = i . Ekkör ij bc-
gítsíigével rekuriiv módon tf, = ^ e {[,. i, ( e .V tovAtíhi [lolíuomoloit raániítlmtimk ki.
Ti„ L_ ............................ ^ trauiisíforraArift hplyébe, akkor a
16.74. ábra) Hiiua fíiggWinywírcgi
■ A: A licWSk. Ekkra F,. egy egyoUEshcz tart. ERy trapfa______„
trapfa alakú laKaARi f' , zí'„,illBtveatŰÍiíSrkép«,
valaminl egy vizsíiiitM cgyKnw scgftnÉHÍvel tohiet kö*c!Itpm (5.76.
Összefoglalás: Pontatlan infonufetótan fimy
kel k-b-t megaáiü- Nydvi alilA«okat HA .\KKOR raubftlyok #egtt*ÉgévBl értékelheti ki.
 S. Algrhrti (fjí rfúiJT(*( m

ik c» stiepni n-vága-
tAWak ÍJÍ“ }.e(B.íi réi ‘Wádjfi, Az o-vAgfitök fs a roigohi
mnuDlumhntraaiicsalnifat alkotnak, lujiz
a < 3 ^ A" fe ,4^ 3 . (5.35ía)
tclk-ifl!. Ruditva. fm az -V halnittx felrtt adottak m {y„Wn<n|. ilktvi- (V.) kbólátló
t,.lnr.T,-«nlájl.ilc akkur raek egyiirtrlmflm mí^tímtiniíaAk az A' frfrtii P, ilL V fimsy
0^ 0^ 0,75 1) THikat (így. h i^ Í7“ = t/„ és - l'. teijesai], tAv^liá:
w Hj') = ™p{o e 10, i)tx e £4}. = s^PÍ" e (o. i)k t i-;i. (5JSib)
5.73. át^a.
1. A ÍÍ.VPB ; X iO.II t « g ^ függvfnytkkel mog«k.tt A, B ftway bJmiwük fii
5.9.1.3. Fuzzy halmazok haflodí^ ba mindenbe (0,1 |-re létEják Oj, amriv kiAíj^lj a* o < o; < l(i = L2)e(
1. Üresé: univeneálisfu2iy tuüjniu
sipp(oi/ijí« £ 5npp<iJA}a, B«pp(aj>ífl)„ C wjpp(^4];> ■ (5.352)
a) Üres fuazy balmaz; Efff X frlrtti .-1luUmAK örrs, ha fi^(r} = 0 V i E X-ue idjfsűL 2.Téte!:Aííj.#t(f: A* - [OJ)taesígifü«RVTÍny«*kdtDqpidott ABfinaiybamMokfiinyértrfeiiACTi
b) Univ^zália fiiazy halimu: Erj' hnlnuz BniMr^iOH. lia —1 € -V-rr haaonlfiak. ha [naejuk copeRtÉyezik:
2. : supiKíi^), = a w O íB ).. (5 -3^)
í(.r)<f*4(í-) VieA'.«kkor4SM>íii«k/KiJí,rí s: B C A). mivdaiiuietD«8egyczik a fuzzy halmai 1 iungtt»ágií o-niittjévH:
3. Fuzzy halmaz mag>a = U e A > , ( r ) = 1} (5J53b)
Legym konvex fimy bulmM A' frfett, ekkor
3. A ítj.fí* r .V — [Ü, 1| ta^tági fuggv«ay«kkri nx^aitntt A, B fii»y halmaink fuziy értelembai
coreM) = iü.tí = (x € X líí^W U («. fck«Dstans. a < b ) (5.WS)
szigarüiui haaiHilá^ bk Inasuk ^ tartunk axonoic
iDtfTVBUumjciöUiiKjt fuz^hnlnuut (Ka 4 nemkraivoc, Akknraiuagnrnm
fÜBBÖ) «ippOi^)(= suppípb)!, (5.354n) mpptp,,)# = suppOifl)#, (áJ54b)
■ A: Ax 5.69. ábrán Amng
■ B: d] =<■:) = n (5.69. ábra) rgy (i hánximög aJaki'i tngwgj Rísíwíi, (.A bn*-
záLaitarA fojoy tmlnuanmli nmg)« egy Ha aj = a = a^, akkm- e^yrünt kntiki^ írrtíkrt bipiuik
(m(!ly kbt»QÍkiu> hAhnnrJcént w fe1f(>g}uitó^. mcEyrt .sanpíetnnnak anvncünk. Efo’ loün^lrtjiii sak. SzáuXKli^KrtősFR ^-hh a hagyományos tinió (pgy««[t^), DKtieet te Ak(
ftjz*y hfUm«t n u ^ í* tarüljn íigyjirtnt
4. Folytonos éadiszkj-élfuiíylialmaHikegymisba való átalakítása 5.9.2.I. Á lta lá n o s fu 2zy h alm szm aveietek
LiPgiyvi] advKegy folytaDOnfiis^y baltnAZ ntngitAgi fuggvráy^veL Ha dia:kirtí%átjiik. akkor axínglcUi- A bagromáijyns traióés metsiiel íc(
nok bolnuizát kspjiik. FnrdftVM, «gy dtfi7,kTMhalmw.bA] intcrpaindóval jutluilunk ^lytnnn) tuiluiauiliira. totKmlcf^s ;r e A tflgsági citi-kf RUÜt az yl í » S tü7.xy
5. Normáliü éa nubnonnálu fuiiy halmaxuk fűggvÉnyétől függjön. .\2
Az A' Wrtti A fuMy b»ln»w .liajmx^dsíui {5.M5)
H(.4) :=8ui,{í.HW|ír€Al. (5.349) kit ftiJtsty habnaz HnWjiU *« mrtK*rt«:
kifrjwtftrt, írtjült. Sormáiu, finn^y luűtmwrtl linraélimk, ha H (^) = 1, kQlBiibrn 5 (fí^ír). fi-Bix)) . (5.35G) := f (í<^ÍT),f(í,(T)) . (5.357)
A bemutatott foRiüinak i* mMiKwnik. mnlypk iKWxnAüsfuray halmazokmvouatkoíSiuik. könnyi-ti ktt4ír-
jcaítiictöck atuljnormAli* fhzzy halmiuiokrAis. A 1 és fl függvények dnevpíséiií! t-uotmn hi Ukonorma, az utóbbit R-nonnájtak is hívják, (A t-nntnia
eUievraéoarra utal, függvADyrk axinttiatUois tijnjdooságalkat iUetŐl^ jnegegyeniek a való-
G. Fuzzy halmazok szint halmazai fWÍnűségi mértékek egy Mnkes gfiranetriai intnrpretAriflja alapjAa nyerbetíl művrfetekkel, meVkrt a
Egy >líua£Ky halniaao-uAl ticiu kÍHftili, itlctvii eosigiiniati nagyobb tagBági értckil eletoPÜlí-k össwasi'gét
u-tragníuak vtigy a-»Jiníiiek (jtJőtó*; -4"). iU*-tvi- nojonín-txígnínak vagy B^'joni« -Krinítifk tjnHilía:
hívjuk. EzKufogalmftkiiU,
>1" = { í e X|íí „ ( í:} > « } , >1^ = {J € .Vlíi^íx) > o } , a e ÍÜ, 1), (5.350)
A t-norma definíciója; A t-nuniia cjor hitiArÍB lekítpraés jO. Ij-íw:
formulák tifrfljuálják.
í;[0 ,l]x [Ű ,l]^ [ü ,l]. (5.35S)
1. Tulajdonságok
a) A fiiiízy bilniiuitjk (BÍuÜjaiiimWii klitB«dkua crtdembon vett halmaaok. A t-norma kétváltcraAi, sziimuptrikiw, aníizoinatív. monottm iiüvö oporAtor, ttulluleniu h0, L-gyBÓ^itijnE
piaiig au 1. x,y.z,v,iv e [0, ll érteitekrp t(ilj«(iilnek # kíivotkeüí mlajiltimtágok:
b) A inipp(>l) Urtú (!gy Nput-iáJid n-vinat, lUsiceaBiipptvl) =.4^^.
c) Az 1-Kdcthalmajr. nxoiiOHii rnn^^jial: .4' — { r £ X\(Ia M = !}• (Tl)KommutatÍvítá8! í{i,y ) = t(v,y). (5.359a)
370 5. AlQfJm, á. üúzkr^t 5.S. íVuíj ífijitu 371

(T2)
(T3)
í{ír.l)=a fti{Tl)u iiiü t: d (l.j)i= r; í(í,Ű) = í(0,x) = Q- (3.35!k:)
(T4) MonatooHá*; Hr » < t- i* v £ a-, akkor í{ r, j ) < ((i-.» ) . (5.35ÍM1
A»«-iiom >» d«fiaicíója; s-nonna egy biuiró IdiépcTéi |0,1H„:
*:t0 ,ll«i0 .1 1 -[0.1).
«ncly a küvrtkosö tul»jdüii*Agokhnl imMterik:
(S Í) KommuUtivitte »[,, j,) = .(y, í ) . (SJ6U)
(SS) Ass»ocirtivÍtt« í )) = »(«(í.B ).i)^ (5.3611*)
(53) PeromfehétcJek (kapa»U t u t«yB«cek>mnuJ és a ouIMat)
s(j-.O) = *(U.J-) = X, l) = = l- (á.361r)
(54) Monotoiiítás: Iin J < e fe. j, < ttMikfenr >(j,9) < w), t3,3GW)
A feaU tukjtkmsáenfcnt kM^UIÍ tminuák. Ukitvr n-tw r-Yri, Ulctw J-ed jciölvc ta-Jtjo
sOhKkiikÜvMkciőAllitámk:
ia it tír .v > > K x .y )¥ (e r .V í.a e [o .ii ** t5.3üJp)
a * x {í,B }< «(J r ,v )V i€ S . V j. y e [0,1]. (5J6in

S.9.2.2. A gyakorlatban h
1. K«tíuzzyhaljilU iiwtH8te
A |<4{i) es függvín; 0 ítazy hahnarolt ,4 D S mrtixrlit a initi
C := A -B ^ p c < r):= P 4 M -M J ,M mindwi*€ A'.
C ; = . » n i í í * « : . ( r ) : = mm(|í4W.(iBtx)) V ieJ C , «bol (0J62*) rábtüi^i>«nnákaJiismataiiliikae5.9.táblásatjobbot<Mo
S.9-2.3, Aggrqg&dásvagsr kompenzáló o]
a-tjotniák kö(<: etŐ in
A nii!ia»t U»«fdcl a k^t Uie«e> líi^ v ^ y beikai ÉS inűvpWl ^ ŐBiwjMlH^kftHáDJlk
[S.76. fib «). A ÍTtíbik mmimuma. ÜtjükTJSS^
2. KéL fuzy lialinaz uniója (egyesítése) 1. L
Afj.<(x)<S| = A + (1 - Á) W (;r) + Mt>(r) - UaM mM *)} . A € (0. l ] . (5.366)
opcr&tmnü axaláhbi inMoii tl«fii>i«liuk: A = 0 i-ii-t; (5.366) ax algebrai ö«i»«grt a.lja (5.9. Wblázal. s-nonuAk). •
C : ^ ^ U B í« w : W : = V t e X . ahol (3.363b) A = 1 eset: A* (5-366) .,5yaii*ÉBaialffrbrai«»«atoJ adja {5,». táblázat, t^nraroák).
2. Ganuna^etAtor
15.3C3Í.)
11 - (1 - <1 - 7 e IM I. (5.3CT)
At. cgyndtfa op«t«rió ntre&ld » kH tagHáw füeKvéiiy kigOsai VAGY inilvrjrttal valA Ó«!t-k)ii><iMlAHA- 7 = 1 eset; az algebrai öaiBcgrt adja.
vnk. A* 5.TT. ábrán |Ath«<i. liogy ^ . ( í ) a ™ ÉrtÉk«=kmaximuma,
■y = 0 eset; az aSguhrai iiw.n»tot, aitja.
■ A Kii.y) * miii{í-,s(} t-iior«i# kőt fuiay liaJauu! roctraotét (5.78. íbra). m » ( í , » ) = 9}
R-narmaaüok iiniójM (5.70. £bro} jVlcnti.
3. Ibvábbi lebetOi«e^ a inetsEet u:

metszetek. UJatvo fiiziy untók mntat pMdát (lásd 5.9. t&blázat). » ugyianü! Si siilyoü«.ss«l:
tVídAnl as nl^bini (ta&itcUJa:
C := .4 + fl #HM * ) := íía M + - Pa M • f-üW wndtí. í e Jf. (5.3(M»)
f*w - ‘ - r i(‘ ' "Iwl J-e A'. É * = I- Tf ^ to.1]- C5.369)
TWühbi t-u<>miÜBÜ i«i>«rt(rt(tiik ax £.9. tAbiA«at kawV|MA,mhpá.b«a.
372 J. Algrtm é, duikríí m 5.9. FiizisUitpht 373

S.9.2.4. K itajesztési szabály

A tovAbhiaklmnitzt vásgAljuk. hojtvnii IrJirt kitCTjcsüU'ui hkla«nifcnB luJmaOTltn^kti alaproűvílewtet
5.3. tÁhtówvt. t- s-tioniiAi, p € R fuizT lialraaisokrB. A 4 ; - V' IpJtí-petói. mfly Rgy (it......-^n) € X ' ponthoz » * ( í t ......
(ÖggvinyÉrtéto-t lendeÜ annlóg w íú m ntül«!th<Hö fiwzy hiilmarokrii. EWrmt i. ♦ : ^ (X )" - J^IY)
Icképpwsa e Í^{A'}‘ tagHHBi friBp'^tltiKsi (*,......x„) Udyckoi fidvett *(jit...... fi.)

kDrUt(whümt]W«
5.9.2.5. F u zzy k ^ény
A r:(ü ,lJ ^ IO ,U M a.x.fe|Oa]™t£a
kiítésitt
lK I)P »o n le it*le l. «(0)=1 « « ( ! ) = 0. f5.3JCh)
•liaiEttikw m«ts(rt (IrasatikiiB nnió (K2)M <H»U»ftás; (5.37W,)
(K3) C «X ))= X - (5.3TOc)
W * .í)= »«©■# = l
eÍT )fo ly««m *.«i«d «jj€ 10.11- Í5.370d)
Hamacber KBésiuvalutiv;
(5.371)

" » » exW = Í1 - -r)(i + Aí)->. «lwl A e (-1 .oo),

« r^x) := (i - .rj'fr. «h.J j. 6 (0. oo>.

Frank 5.10. téblnnt. A DooLE- rá a fu2*y

í/Utí) = a/(^.v) = 1-
tp > 0. p ^ 1) opemtor finay lo^kn í P*. 1])
es C = .4AŰ ^ aáa(MAr^Je)
Yageb W í.í) = l-
vag y C = AVB li^ o = aualM4./ía)
l»»it .(l.((l-r )> '-f(l-y V ')'^ )
NEM C = ^.4
SCHWŰZBR * .ír ,s )-U
(p>01
5.9.3. Fuzzy relációk
DOMBI
5.9.3.1. Puzzy relációk folaima
(p > 0 )
Fiizzy reiáciák. mint például a jiaijjrjttböl ti>^!l(Uiikb«n « torólibüikbuu J7,). ^
t,{í.V ) = tiuix(0,{l+p) *-í i:, a) = mini 1. / + If+ p-j-y) Syobh" ( « , ) JénwgnHcn kw-W «b .. jrient*. jA f^ iak « Ky«i»rUi rftoümazaMíUwi.
A í fit] trlitó* mndpUríisciiiíe iiMluljnnk ki mt ,= " (•gyailíW-g hnttyoraányo. (nem fiuntyj rdiSao » kö-
. (l + y - D - p S
vptkraHÍilcfiiiidőiMiAl:
Dubois W ^ .» } = ^ = {(^ ,t f)e R V = B} (S.372)
x + y -x y Ríni a viilfjssviáuiüikon KíX = y psyfttirat. bnlAroisíín mng.
(n < p < i) ■ •- ‘ ■ ■
(jclniiesEtheníwR , áítalánoaságbanpraiij;twR"cfEyMitwAfolnnuicíKv«]) ngyAtmfintftili«liD2uet,nhol
Megjegyzés: A tábliFjítbftn rdsotolt t- fis d-oorniák értékei a kö% fOíigvény aü elfiírt luótbii (tinpAriwui vugy kvnrlmt,iki»ftii) O-liujs ttict.. A Uijoáris átmenet kc
< í. < í. £ Íí, < f < « £ ah < s. < », < ít < aJAhbiak HKP.rint Wwrfthnf6 meg:
í»fl,(*,S)= n ia x {ü .l-ü ]x -í(l}, lúml a e R , a > ( }, (5,373)
Ar. Ri tftláció modeU«Dráíhra a < mlnci6t)ól i:tilnti>ri1 kiindulni. A hi
{{».9 )€ R ^ !x < y ) (5.374}
 Aígelmi i» itiid-rrt niatrmiítika 5.3. fu^atlagiia 375

OX.X = y egycjirsfclirtti frbiikot frjfi le. A Jt'iiTOgéboa" icnaésietesnyelvimódosílóiBuHn kifej*«üibcn Araládömátrixértc e; A rplártómátrix (^iKnait uk ni
íigy mo(Ípll(a2iÍk. liuKV A fóUík tiktti keskeny Uiriitft tufjB líjvKmyos mfftékhcn a relátjí'ihcw tATtozxou ..HA fi gyruoötds zöld. AKKOR (rretien"; JIA a Kyiitnölo nárRH, AKKOR félíxiiir; JiA a gyömölca pi-
Aí! (nortelljc cittk ftlaitján. AKKüR érett" A zfildhöa t^Ryínehnileii aa én?tlpu, a nAjgáhrot a fíl^ tt. a pimahOT az pnrtt van
m egy bisouuyoHsiáwilokkal 11*101lwtŐWlér«tni?k, a táhltaat a kSvctke-
h Aa>T/- [5,373) jgők^ptm m^danii:
PN M d , firtlrai) =1.0, (tóki, ftletwt) =0.5. An!lAftómátrix,abol(ííteÍO,l)
tt (sgyik vált..»m ír t íte típítjük, ptídául jf ^ , lüümr (5.375) ,h fij a mA-
5«k Vttltutóm vnnatlwal bumytnhn haíárkhA int«[nrtAlható. A tótonr^an halj'imfc font. ;íh (wad, ÍTFtt) =0,0, Mn isiíis*. =0^. akőwtkcüö:
*IB (bAi^ fetfrettj =1,0, ;ifí(sársH,éiiflkn) =U,25, ( i f i >*-5 0,0 \
játKCatudt nuitpiiuailoii kiraelftá c^órnmk optWHVtbaUáHábfni, rainőséRÍ sdatricmMslwn w n mintafrlB- #iji,(pin»,.étrtkiií =0.D. /i* (pime, Éílérett) =U.5. R = 055 1,0 0 ^ . (5,379)
mcránci is -omUiyoiMKnAt.
„,(^ .é o ir tt l =1.0, VO.O 0.5 1.0 )
A fcoti példa Bit inutatjn, bneX » f«»!y níUctók tohb objektum kőtótti bümnytalan katH-síjlaMrt Iro»k
Ic. A tovnbbútkUiUk K liinArui ^uxy n>Ui'iúknt tÁrgynlJuk. tiüiát olyan icládóliai. nkdwik aiaphfJniaía
kí( liallma DesCARTES-íoomuIa . Hnézxűk pnldakrát a külön ■X
2. Direkt szorzat V - to-1\bahna!tt.k min uperátotraj lÜrtííiÖ ÉS öwwtoipcwlÍBií;
Lpgyíuck X m y funiy ataphjdnuwok, A' x 1' jelölis G A n * jsoraituícM m alaphnlmastóiu fjji{i,If) = hiíd(/>,(A í*i (?Í) '•“gy Íí*i X = nimtPi(x).f*í(jl)) alnJ (5.3S0a)
C = -V X y = ((j, i,))^ e A' Aí. jf 6 > '}, (3J380b)
x m í: C -[0 ,1 I.« C = A k 1-
A kJfl.-Biiki« íuUmiLtclmAtrtin'k iiUT>frlfkVu wilamPÍ>- C-n óitohnraítt fiaaiy batmax rgy rrilfcw
10K£. mivr! aj- alapluJmaz i-lrwpAijail tartalttuttia. A í fí fiiiiy lüláriö G-ben, ha annak ftnuiy ribwhJÜ- 3f R taay rrlAcifi a G Uirtkt n
•xortattuOmaxm éndnmett fumy hamnyluiluuK- Ü-íí pgy A' Bt y vcgcs disEkict hahaazok. n cxálta! p (i
, amdy roimkn (i,y ) e C plemiiKi hoonárendcl jO. l\ hlH rgy /íi xWí = Jíí‘> íí«í< li'*(*.J í);= P «{V ,^ ) V {i. )()e C .
p»(í.Sf)CTtékct.
A » ö*iiiíinjic.íoíaH apódat tnema sttAARw mÁtrixsaorutii brlyrtt AU. Ut a sEnrxatkqKcést i
3. F o ííy relációk talajdonságd rárióvaL ai öfrairadást a. max lycráriéval Wigexcük.
( T I ) Mivrl a (Tttty páiöűk ■qwrWis tuwy Ualmaiok, A í i í “ ' luvazrKlá™ ti^ságjcrtílirfí. [FÍ-™ nii(«i*|ö»«ik a* fl tagsÁfii értékíwl
raekn- u írvínyrapk.
A ebj y nrUriók o«wu>kuíH>oU6Aravrauitkotó sMaiitAsi staháljDk a
(T2) Minden fiuzy Imlnuui^okni dr.£iuált müveiét alkalmnzi Aciókis ÍE. te ax íTPilmöiy kövrtktaö módiai(idliatOíikiurg! fl,. fl'j: A' x V — [0.11kí l bmAns fia ^ roláciö és (i. 9) € G tgyrndc
aziutcn fW y iclódn too;.
adottak. A^ ES összeknp<7olB!>t a mm DpcrádóscgiLi^cM W ‘juk
(T3) Az fi-vAgat ít>galnva fiaay nríAcWtra b AiülirthPtö
Pn,í'jn,{xff)= (5,382)
(T4) R e ^{O ) fejsty n4ició twtAja (waz O-váRiiía) G ídrtti (l
A VAGV ^E2ckap<sc^ a max apníuttóval valánflhntA rm^:
(X5) /(r(J. v) jelüli a* (r, (í) inir tn*tAgÍ írtíkpt. ti*Át annak a fokát. ln ^ e pfeta aü H n-tádió mityni
mfrtf'ktwn igaz, im «{^B .{x.i,),,í^{f.ír)), (5.383)
(T6) Ugypn R e J^(0 <>Ky fiojy n-Urjft. jikkor R a nirx. S — It~K a kdírtkrai)k(tJI>™ cirfimnUialü; 5.9.3.2. Fiizzy szorzatreláció R o S
f s ír .j ) = (iHÍa.-r) tuiuilra (j,ff) € G-re. (5.377)
1. Fuzzy relációk kompozfdöja
■ Ar R^' ÚÍVCTÍ njiri* j^ötÍBp: ,>kTiUj«ai kinebti" (lásd 5.9J.1,, i,); Ii* JÍí-íI törtáiiíi rgynult™.
Amemiyiben R € J ‘(A' x >') ps 5 € f ( Y x Z ). akkor (wn fiií*y rpJAriök A' X Z sKorjHithalTOHWin
uHi'’,»,jd(uit*i(Ttkű«hl) vixgy níisyjMWllcgycoIö^jnlcntótBel
EVníigyjMWll cgycolö" julcnt bír. ölelraiirtt R ots S iompojfrúfját az al^bi inó^ii ndhiitjiik niflg;
BSdlrekt szorxat
/-«o^(x.r);= S^,-{T(í.«(^.í).f‘.'>ÍS-))í V(^,*'l e A- X Z. (5.3W)
tt DBSCARTES-dwrTní a fraltvel tt EKŐcn T) fuz^ balm^iK líirfkt it:
tebAt pgy fj-Ariíi ftiíMty n^lácií. ahol S, illetve T. tetszölpges s-normAt, illrtvp t-nonnAt jiclíil. Végi^ti alnplialmazokon, (5.379)-htra ha-
wnlőon málrbcábiá^olást alkalmazva, /}o^5 kompnrjciíin követkcxAk^pcti lulbatú mc^: legyen udott
:íi fvmy nitádíak. nx. tU-iui aiuJüit'^ A' = {*,,...., í , l , V = Íiíi......X = í ; , , . , . . Í* fi e J^(A' X y ) , S e « Z)- «
iJ figy binárÍB fiisHiy rcíáció a t? n) í» 5 mátriaalakjaaí. R = (ry) 6 1S = (»jt) fonuAbiui. nliol i — 1,...,n; j = 1 ,,,.,m ;i = 1 , , , i,
iti írtplmrahptfi fiaiy illetve
f-ij =ÍÍB(:ri.!íj) ÉB íjl= fís(ííj,,íl). (5,385)
■ Síífn pjptWigi fok rrlikiö: A jíiUttriMM-t imRiptTigaÉnt a kVIUdöIoi ssíne (x) c's ja írtrtlitóei foka (y) kö- A r = HoSmátrixalakjÍLrawiódik:
zütt flgy biiiAii* r(‘lnciÓTnAtm»-id (Witnilíltetiük. abul X = {zöld. sArgii. piros] ős K = {írctl™, fWi(t
PTPtt, érnt.t} fuKzy tíalnwjík miol.tiik, A rplArióuiMriicot nx (3:3'^] tóblázat alsjíjíji luljitk mt!g: t,*=S,TK,s^k). (.^..386)
______ ffiléj-utt i^mtt. I Az éfl ,■*,(:jelöléssel, illetve az (5.31U) üByL'iiluttt^I lüí /i' CrlAcíútuAtrixalakjAt mcgki^iliatj iik
iz (rjj) transzponáitjakfiii-t /í“ ' = (1*^)"^,
interpretáció: Legyen R egy reiAí-jft Jf-WS! V-tm í* S <!|íy relAriA K-brtl Z-hn. tvkkor a többek közt a
87» S. Atgnlmi matrmaíiim 5.3. Fian^iostka 377

a) H a «* flí* 5 iíe iS , m«c »-nnnnát, a mm t- AitakiiiAlisx',,^..... y , érték «rtÉn i; e A', (t = 1,2,.. .tO y e 1^-ia a {ei>ü az
/í o S t«ÍAnát max'iihn komjtoiícúíuitk iH^Viaraílli fTcdméByi K _
= ......^.,a) = min(ííi{í'i).íia{4l...... í*o(lf)) ■
Ba ucmiMmilc a miudnituii, akkor lielyinti- nmip i>peritatt Mugjegyiés: A tnjn{/ít{yi), « ( ^ í ) t — í ' - « ) ) » laabAly ííw J ií M é tfi ís a
it fílreértfat. »kkor ' ^t^.{l4)} metmywéRdíidBntikafiuBíybj^iwíjcfaírtékEkrt.
uknmpoxfr^ in(twbt indexít cUiB^juk. a )«BPlter)«dti ridÓBgyaitorifttW.
b) H.t*iK»inak«i.ta-«>oatotaUcito«*.Lk{ri^rh««ar a iBoi-íraoncI* Lmipodnát
jiik.
c) A max-itlajt ömdcnpaulócUislkál n jranr^áiit" kraépArtttMimiti™! brfípttesltjük.
2. MOwlettasabályok
Az /t. 5, r € ^(Cn f<mzv nÜMTiók kaiut>ozfck'>>áni a kBEetkezSs»ibÁl>uk óvÉoytsek:
( T I ) A«atociatÍvitás;
(f l o S ) o r = « o ( S o D .
Th& S stíd et
(T2) DwrtrílwtívHis unió esetín;
/íi>(SuD = {/ ío 5 )u (ílo D
(T3) DÍ>rtrlbuthrátáBgyntee«UÜ>>»tEzetképK^ esetén:
R a (S n T )Q if ía S )r n f í^ T ). (0.3Wt
(T 4 )Ín »i> k A p ««c
(RoS1-* = S -»o ft-‘ . (« u S ) - '= fl - * u S * ^ É* ( J l n S ) - '= ^ ' n S - ‘ . (5,391)
(TS) KnMBpkmmut- éa invenk^ittfe;
( i r r * = fl. = (5.3»)
C r e )M «w to B Ít «
R C S^R oTQ SaT A .r o / Ic r o S , {5.3a3f
■ Aiuniú-,mirtif*»rt-í*knnyilciiiti»kíp*í»kapaiotataMo-váeBUddal;{.4uBí*^ = A" U D“ .
(jín B}" = A‘ n B ", (^^)- = ^4-=*'- = { í € Jí!f.4( j ) < I - a } .Ha»ntó i*i«zigonl n-váe»lokr»

3. Követkat<!tte«fiuntyk^k&lmD

ííj(y) = raw (mm{/it{j-), í*«{ k-.w))).

ahol y e . /J,; A-- [0. í ] . /i*; K - [0,1]. il; c - [0, Ij és C = .¥ y r .
5.9.4. FVizzy következtető rendszerek
■e fuiay reíáriok ft
urftprfefo reniísíereiw [I
a poDtAtlAti infnr[uii.ió unn liizoni
1. FuzzyiMb&Jyok
A/ií«(í íiiítiiíijfirfíMHA'AKKOR stofirfliiotM áU, A saaljály HA résut; a premiraza (vaRy onímrdmít)
és a feltételt fofpdmfwwi mi'g. Az AKKOR rra* aiövctkmetös [más néven famídUrri*). A kitrtíki'tí*
/<! = /íi a /i és (5.334) «egit(iígí.v(íl tfirlÉaik,
I A Jc5zopes"nyomáaésa,a;
2. FuzzyttMbályokkiértíküléHe uÖáhrázoláMi(5,80.ábra): fi,{p,T) = ^ ,[p )'iT í Xa,aholííi: Jfi - [0,1] a.iazppt!*nyomás” fuzíy
A HA A, ÉS Áj és A-i...ÉS A„ AKKOR B sMivüyt,ahol A,i ft: — [0,1) (f = 1,2.....n), í*i> imJínimwk (5.M.aábra) íiimffcn!»tít<!r)í!»ító»e(5^x*lM«).Híumntóím^aCp.71 = th{T) Vp e Xi,
konzekviiim tufiHÓgi füj(gvéitiyr B: (t\ >' —* [0.1] a* (n + 1) v«lt«z6« rjeládó Írja 1f: ahol )ii: X í [«, 1] amagíu* höméraéklot fiisagr balmM (5.80.b ábra) hcngor* kitcTjeartés- (5.80.d
R: J f,x A :a X ...J C .x y '- [ö .l], (3.3(lGa) ábra).al.olAi,íia:C = A^j x X a - [0 , ll,
376 5. Alg^hm diiúréi ntgte.not.fai itesfogifa. 379

mfw y A süahálybázb «Tjit*fg*v«l tócrtí-kcüak.» ki2aiibíw« s » b á lM

«, in (S.Sl.b ábra) iniitstja » VAGV h ki)okl*t ciwliucnyt k»inmk.

rátorra) = iuHs(;i|(|í).ítj(r)).
5.9.6.I. A M s m d a m -i
5.9.5. Kiértékelési (defiwzyfikációs) n Eey baxy iráq-ftá».i ibljai>uitr»ii kövrlimA tovrawi Urji*«k.=l nlbJiliMMuk:
ít ad rminiínyiU. Egy kunkrft 1. Sz«bálybá>k U^yoi i-edik subAly pétddUil:
R‘ ; H A e = F f ö í = A Í ‘ AKKt>Ru (5.«B)
hIioI « a hib«. é aMbarálttKáHt ía uia cn«bii^nv viltinAm |nnni fiiayátddl). Exenmeiqr-
Vklí»ai.nk ki e«y tetszfikgps , £ V írtíirt «l.bAI » I>yi»^lc« ÍMsúj>ik Ufíntó iirtrbtics^ tHitomáuyxHi (E. SkE h U) odottiik. A t. ‘
máidból, uidyt-m « ‘
itU g módszer (MAM > A k im ^niétirt a m
htttAnciAmeff
tt lubálybúds HA-AKKORkíb-
igw-teitfl függ. hogy jijt (eyw nwr
U e y|^„.^,(F ) > Vs* 6 VI . (5.396t JSíW»lH**Sr*í.)* báhx*k müven «fflyai ™s/qck riaat « ví
= —7--------------
üzaIhUv^ oftnrvHgy
Aí r Wmaz rgy íntwwJliin., Awriv itomilm » (5.3ÜÜ)
üi« b. JWÜhAl (3.39T) kövrtktaák.

3. Súlypont módswr (S) akiéttfMóáCd.^

/*(?)»J#. íimyfiWási)*tearítniiist.
A Kúlyptint mAdforr a fuzxy luilmiuüuiJt mint gmiuftrini
akkutOAk M .VftUpbihoMm vruti^l. iwnnilt rályi>«ut- Hziikiri«niik.£xiM
jAt hAtáttaíiinKS.
njwTiofc. Es s ammyisee «*» fejezi ki. bogy • leiubiCMt mily™ «rtrki»* lad! áUiliUii, hogy a tubályoktAI
VKlö«]tfns cschély k s }»i.
4. Pwuníteres súlyponti ír(P S ) A firay iráayftiSí. «zt jetemi. b.>gy I.-tíl 4.-ig »nWit<-{Di krit it «uie a k i ^ I . b e aolBlyrf-
Az flA.td mútkuüt A -r € R t^irát »aliliak á p i t Á ^ rl iieoiájtŰi.
íííw S 'T a aw jaj^ p jiin , ^ 7 “ u iv r d t ,'
= Akkor n^ = n ,;h «l S.9.6.2. A Sugeno-módszcr
A SOCBNO-móckiaT .'sint^ Fgy fitxxv irnuytUbú (ulvnuwt liMKt<vv«s«wn' «aol6&l- A MAMDANVfelfo-
5. Altaliaoíított aíilyponl módszer (AS) ............................. ‘ m én» kiiurtirlt «it£k itW|^tá(taá»AliiJ( mAdjálian hlliáilMÖk. A móó-
k&wtkeaőlÉpöirkbíná
AniMinyibrai a [wiamrtfTe* díüyjioitt mndatci
AsaabilybáWíikövrtkíafifo
V mgs^'fi.iy™rk uAintifUi. c.gy\^ «iM ik " '
iuódswr « I*S möd*s«-r AJt«lím*ÍUif«. Ak
Ln íl(l(^nftk egy B-tó! füffifi milyt lüuuimk
H S --=Q Jptófe
í?; HAx, = A‘, ÉS ÉSj-* = 4Í AKKOR «. = r t +■p^J■^+Psíl + ••• + ptx^.

’ L
D. j.cruwueieniBe9

fTiRpróny fUfttti teriilrt iigy«wS(korn Icgyfu,

r i-djk!s«iI)ályho7.tart(ffiákiniCTH.'tiúrtík (« = l , 2 ___ f>),
öqrfíkálási algoritmiwt Mindmi i? awhAlyhw. m k<Tiyít,e[0.1)*rték.(t.
T (P T F ) j '"í.^ííP <ty ,iy.{5
tó /ii-vcl milymntt ii,-k Atlngn Inmn nem fuzisy értékű iáine^

HKi-ilypoHt-(S)v!tByatE
Saií*’
5.9.6. Tudásalapú fuzzy rendszerek A MAMDANI-m«tefT kicrtéiel&i <íljíírá«. itt nrw h
A tfihhJirtfitóWiB wKltRÍgftvcl a |U. l\ v.!gPKhfitiük gépi tíumlási (JjáráíwJ (p^kiátil pgy n
rojt nifiKátiiui m'inti tnílfonki, mittii uind nifciiltaazá»i tiírületiKkfin. Aü alapelv az, htipy .i birnicntíti (.rtfkc- (■j*n paramétni'Bfe értéka), ami iónyimwcu egyíswtfl
380 5. Algebmétdi 5.9. Faz^ topka 381

példák
kintmlk a farditott inga MAMDANI-múdiewrrPi USr-
téBŰ (5.82. ábra) u&nylUrát. Az irAnylUsoÉljacgy rögzitm rúd ÍTlKXffl«X»hrK- ü<sr<i.
Brtboi való U r W DtKlyrt« teagdyt tart* kaai vteántre irányú inmg^táMinO ériiiik d ( « » 0 » % • 1<9<4.
gölegCKtöl való c* a aügnheiisJ^ kÖKieUtiSai ránis Jegy™). A raodent egy rmbm «u>Mna
hatánrahatink m*R, A (roUtfrtí! a tuiUsát nyeívi nzabályokban fogniinazza tnM. A mwtvi

^ X ,.X i......JC. alaphalmaz«méBa> Y ki

Ebg»lii>ak]iakm«gfé]eb;ny«:tviki k;pLjJ«yjábólaí™-.
iKKitív' «b . Ifflr a .oagyjáMl » ara á s jffc íitó c ld irt-i.n 5 »-l 2 .5 < » < 4 .
■ mnl^rR'vonatkHAM R2: Ha Spcótiv kö«:p» (pk) áx# nag3rjál>ól xé-
nis (nx). akkor F pozitÍY kői«p« (j>k). 0,5 4 <y<6.
A oaabály tüzdési ftrtékp: o = o«,«iMl, , _
1. A fordított inga p é ld ^ 2 )
= = ntmí0.6:0.8} = 0.6, “ 3 -| lr C < s < 7 i .
íu (5.407) kimeneteli h a W Rl-hct h«»oló«n
adódik (S.B4.f ábra).
aegy ftjzzy halmaaA s A>R1«
imn opericiónil hatán»x<ik nws- Ax R2 ioaliál} «»z5.84-d-fábra
kira^tilalmaíM {5.84.g ábra) egy t«
• Síögf«ékek;?(-9W’ < e < a o ') ; Jf,:=[-9ff*,9(r!. értéket.
• S *S p *d »w í*^ k ek ;S {-4 S *s-'< fl< 4 5 V »); a) A kapntt fiKzy liahiiaB* kiértík«l*» {Uki.1 m
X i-.= H S *s -.4 5 *»-].
■ ErSÉftéb* F-. t-lON < F < ION): Y := I-ION, ION].
.*iz X i fe X j hf-moMi mwinyiofgPk é » Y h
a (i.$ 3 . ábra)iu
mért értékek, pödiiil 9 = 36“ J = -2.25°s ' b) A kiiiHoirti fbzzy iialmaaok iWiaohr a na.
TDm<indtéine» után (5.409) adódik.
c) A többi 17 Hubály tünjéri crtéb- nnlla. tn- 0.4. ba ! < y < 3 .5 .
bát nemjitsuitiak racTfTprt a végsfi kSvrthrar.
trtfeitkiaUkltisában. I.ba 3,5 < » <4.
pS-'S .t*) =
nem konki^t értéket sEolgftltat. hanem (%v ha 4 < » < 6 .
W y hatnuet. Ez ast jcfenb. hogy a mAditu^
minden (x,......i . ) € A', x .Sa x - ■x ,Y. ér- 3 - | ».h a 6 <!,<7 .5 .

0. ha krilönbeii.
A kiötébdré egy konkrét kimeneti értéket ad mcR.
ABÖlypont&a 1* F = 3,95. iU. F = 5.0 értékeket adják.
S.9.6.4. Tűt terpolációs rendszer
1. Interpolücióaii
2. Az aktív szobályok kJvilasxtása A kövctiuaidtáblázat alapján a Ichcti^Ln 49 aisabAly (7 x 7) AftuayloRÍkasBBÍtséj líthütfik (w intírTíol&ciíw mwtliAnjxiniiflok, A fii7j
közü219a gyakorlntbim íb érvAnym. Ewk köiiOl iví lU és R2 sg»háIyokat vkEgöljiik.
Rl:HaOptwiUvpici (pp) ««9 nagyjábAlaéruH (tuí),akkor Fpozitívpid [ppl. A«*abály tiiwifeti ftrtíkn: a. A legegyiranni fn7J!y rcíndímir mctíhfrn ( r SucbNü swihályozó) itu^iiuígálták «
Q = min = niiiiíO,4;0,8} =* (1,4. Aü (5,406} tónrenptPli halmazt Agy knjíjiik. liosy a jcrllpiiií-^rt. E rendTOTi-iiek n sstámfi hEnK^nil ví'ihoiíöju viui íi, , , és niegliatározza az R,..... R,,
szabályuk alaiiján az y kimnjirti víilttí'/.fl firtíkét, A otohólyok alfiHjtt:
poeitlv piri (pp) kimenrti fiiíay hnJiiiiiKö-vAgntAt képenzüko = Ü,4 magasHágbad 5.84.C ábra.
H,- H Aí, ... íwí„ >!!;>.AKKOR íí-/ ,((,. ,,,í„) (» = 1,2......n ). (5.410)
 9.3. Fm^íngOo 383

Oaik egy * = íi iHancBiftti-l rBiidi'llwző fnízy rtMMkEcrek öbíIöi gjfikkliuj luussaiáliiakháromstÖK alakii
baxv halmassokal. amdyiüffit úgy hclyusuiekH. hogy Jutogynró metleti iMlmamk inrtiraeténckumgas-
a*g«0.5 (ilyen partíciók tóih»t6k 5.83. ibrAn te). A» Uy«n fiiasy hiiifl»»»aUdokkid«eítik az »Kbbi

1. Minden R.süabélyhaí vanolyniin homrnct.uielynaakegy wabAly tefiaria E m n X j bancnetív

küzAmftiiik u /. kímnirteL így « íuzzy rnuiszcr künciurUr ,V raxtöponbin ( i | , . , j-,v) van TSprit™.
Eit úgy mmradkatjiik. i»gy » híay nmitaxi inb!qnUtÍjt«z í , ......osztapaotite- A i a 6>Ítétrl.

<»,( “r^oJt^^bJlTwSirf
bjefenti.
2. K « egymást k5>«tÓ<EztóiK>iit Iráratt kgfc|iobb2 laDibUy letart aktfv. Hft r, két ilynostóponl
Ű R ,ó iR ,»

6.abo> /i./j.ai feoa r-tól fiigg, továbbá jr := ^ .

A»iw * . _ Iictas.t,. b ^2
. kiiaött a ,j|fnggvíny adja inq(. amit
...................... k.Cnk
f bdycD iéivc!tt <^kB. aj
ftj = á 02 = . ■*»gy röviden a, = át o j = p jíx), A gfirbemeiiet csak «
m88vén«:kMl//., kajMsolatától függ.
^ A togrági fügE««ni]>ck podtíink. igyoz/, koiikli^k knnvrx komhinációjn az a ümenet. Elért td.

nró>(/..A)<S<ni»x(/l./l). (ő.«3)
iUctw aEiltaUnos eactboi
(5.414)
Kon»t«» koukltmák ™tón n f , a h kifrjw/»pk o«k HtolAdtfiu &. aynjtteliéiit batnak « g görbe-
luautrr- Amrainyibcti a konklózíAk « bminv^i vAllűaAhtóLakkor a g^hnnenet a knlÖDbŐKS
n.b»7«kon kűKobörf aUkú i«sz. W <«y nriteik kinenHi függvényt kaph«»nk-

wlúintHpolídűsd
Attiilánn«8Hgbai,akuiikliizi&kn.nl fa ■n+l-i-dlbküíiil^Urifc

inMipolAliink (pélátol .^ílinoot),« fi.**y «

..
generált/ ,«.......í . ) koi
,k »*X ,h
k,ludjckfugghctnéka& .. .. ,í„ bcmotirti vAltníióktól.
6. Differenciálszámítás bAn <Q
halArértítk. nkkot wrktt hal. ilIrtviRjobb ol
6.1. E g y v á lt o z ó s f ü g g v é i ^ e k d iffe r e n c iá lá s a Kük. A f^nrbc mpgfnl<4fi pontjAbox óiak két oldalról búzható áititő,
6.1.1. Differeaciálhányadofi fte mugAhoí mct (o. /(a)) poothtw nem.
1. Diffwri iváltja At Jf = /(r) fOggwéuy dciiváltjáiiak jclöfec; (r', r ( - - o ) = t g o , . r (o + o } = t g «í (6.3)
G«mirtriailag vimgátva. a t« két derivált jcfcú azt. hngy a görbének
V váltcsé&át Aj'üzel. illetve A imihI. A dcri^-áltAt az I = a hHym tőrt*r van (6.2.C ábru, 6.3. ábra).
uiegkapjnk, bA a ^ bAnywkwiuik viwQitlk k bnltAs t£ka,«m ikiH-Aí-0: ■ C i /{j-) = - ^ J u i í í í 0 , / { 0 ) = 0 : Azx = 0bdym(6.1)
szcnnt nincs dCTivíítja,<k van hal-ídjoMítádalibaíárátÉfa!
A i) = (6.1)
2. A dürivált Figgvínvt n
[ben ábrnziaijiik ^ nx X- ls> ^
/*(-0) = 1 É» /'{+□) = 0, így a göriíc az I = 0 helyen mrftt5rik (0.2.C ábra)
Uaigciyrc u«>-aiiakkoFa«syscgrt :rtnkfrl(6.1. ábm}.Akki)i 6.1.2. Egyváltozós függvényekre vooatkozó differenciálási
/'U) = »eO' (6.2)
szabályok
Az J'-t/!Uf^<]yacfc n a g^be adott puntjálm. In'ixutt MntAirk
hajU»«5RrbBtánOT»n»*McrmWrmW-'Jb«^(lásd22T^ 6 .I.2.I. Elemi függvráyekderiválása
A asing pgrativ, ba a pnzitív i tmgdyt au ónuuntatójárteáml #1-
ImtHea triuyba cUarj^tva jutunk az étint^böic. Az u ai
ftrúitő infai^zögcniükuTvtTsriik. 15poot(A alkotnak kiírtplt, mt láthatjuk la 6.2. ábr&n BU
3. [KfferaiciátbatAsig Ax / (i) fnggvíny deriváltja i vái-

Ha egy J ponihan ami IftaKik <liHcinu!ÍáUiány:tdcK. ukkcn- miiek kH ofai khH. vagy Kt adott pnnthiui anvpnnyire e* lebetségts. ŐSKU« fomiájáhnn 6'lími. Eaiurk ^
nEQihűzhalártintó.vii^axíríutőuu^lq^axx-tcnedyTP. Ebben az iit^bi esetiKiinkrttlciit^ (6.2)
hatArtrtck \'égtd«i. Itt ax / {x ) = +<». iU. J\x) = -oc’jeJöiÉst baiasnáljuk.
2 -3 y ^ + 4 ^ + J ^

I B: , . to - i ta(^ + 1) - iln (.- - 1£ = I ~\( ^ ) * ■

(1W39S. okL). A difftrenriAJás szabályait la alábbiakban ismPrtrtjűk. a sznhnlyokat áttekint­

heti; formábaa a 6.2. táblázat tjirtjtlnmmn n J<K], oldnJun.
A továbbiakban ícltesorfik. hogy la u, tr, itr, y fiisKWiuyfk vokmennyitín dlffereniúAlhatökott, abd hivat-
kraimk rájiik.
1. Konstans deriváltja
A: J(x) = J/jf: f { x ) = , /(O) = oc, Az t = 0 ht'lycE » deriváll a végtelenheit tan. tcli4t a A í! konstaos deriváltja nulla.
)fiBÍU tiPiii Íi'tclriuvílu.'tűinnmltttfvik. Aíinrintőperfigmeröliígraíinic-tcnKi.'lyrii (6.2.n (6.4)
ábra).
2. Konstanssal saorzott függvény deriváltja
■ B; /(í :) = i^ ii i . /(O) = n. Aí! í = 0 Unlym /(*) A c konstans szorzót kivüietjük a differeneiálssMmhAltirtl fllé:
k^i-déscit bitir6rt^k nnm6rt>'lniR!lirt^ (6.2.b ábra). {rK )'= cu ', J{f:u)=í:rfll. (6.5)
 6.1. E|ff.»tftoai«ygjjBifayttAgrreB«rffá.,a 387

3. ÖasMsdnivftKja 4. SüonaldariváHja
Több ÍSeBvé&v ösnaiKfniRk rtmv/iltjii RgyciiiS u u fSa[Vfaiy<.k deriváltjainak fi«wegív,.J_ (Köl&ib«éB FiiggvíuyekbÖl áJtókét. bümni. ilL n tí
esetén tddndurtjak úgy, hogy * kiv»l«uid6ÍGgB»
(u + »- u - )' =
{G.7a)

(6.7h)
<Ll.tábUs«l.Eln)tilÜ ii.ahid]tt«urk«s«liol»

■ A; sf = T*coBj. ]/" =3*^MKi —j^iónj-.

■ B: í =i^e'oasx, |^= 3 r * r * « » i + J ^ r 'a » í- x * í's h

(W < 1 )

(W < J )

6. 0«eet«ttfflgsvéiiyderiváh}a()áiu»abály}
(aC R . fjjtO. í > 0 ) A* p = ka«rtrtt fiiggvétiy (ttod 60. oW.) <fcriv41tj«;
w ^ -1
e* ^ = oV ) pV ) = ^ ^ . (6 5 )
ül «a ü = u(tr) és a p = b( í ) di8em«tiíill,
(66 R) diz
Rvggvfe^ kübö.» r (í) fiiggvöiyt beW fü
a- (a > 0 ) a*lua idix
l g»Wtó>Ü9Sn*.»*rt»da(7<..
a*» <fc€lí. « >0 )
d ?7 ikel,b*aj*n€:-t5bb,ci i» írt fitRgvény»rfi! iJl. így pí!dául aa » = u(r(tw(T)))
1
Inr
"5 ?7
(6.1D1
I
log.T (0 > 0 .0 ^ 1 , JT>0)
TTT^
1
lg/ (t > ö) a rtix (r > 1)

BrthT (H < 1)
, 1_____1_
1 cos’ v ^ 2 v^'
axcth^ ( H > 1 )
“ :í? rT
btf(j:)RigBv«oyhfi!.AlAn<*«i-
tg * (x ^ (2 * + l)- , fr€Z) [/(*)!" ( « 6 R )

rtgx (* jí kit, k e Z) lu/W í/ W > 0 ) (é.n)

iü i: M .
3»8 6. DiffottmeuSl^dmüdí

Ebből nronnid következik:

(C.12)
fix. Sí) = ^ + ^ - 1 = 0 alakban. Aa slUps/j* (x,«) pontjAhra h)>w>tt énutó a:
1. Megjegyíés: A Ios«ritmiku» diHrreii.-iáli. aíKÍtrfRcvPl » k frladstot Mayt^i^en eRyw
t-gypM’kpt raak 1^ tuilimk inegnlrlnni. E?; ^jv^nvm n liiívTTtkraöalafcá fn^j^yrüiyKltTr:
S= «hol tt(jr) > ü (6.131 .■ = -5 / l-4 r
Emek « függvénynek a lognritmiktu diffpnntdíUitsa a kóvütkniA^pfWB tőrt£mk [6.13)7 s alakban adott függvény deriváltja
t, akkor ai y' dcmáitat a
(6.14)

(6-17)
■ lf = (2 r + l)* * , b v = li:M2*^ + l ) . ^ = 5i«ta*- + l ) + ~ ^ :
sfanlííO = = -^ - tp a ía lil^ w {dlétduzTik M* is, bogy
ir'= 3 (2 , + i,»* (M 2 r + n + ^ ) .
í< 0 / a
^ M €^iqD ^ í diffirt^nriáUst nkhor » ejnkran basináljiik. h» fuegv^o-ck «wi«itAt ■ PoIárk«»dinitAkkal adott filggvény denváltja Ha m Riftpény r = r{vj) H
alakban adott (lásd 131- okL). akkot parauiM.^ alakja
■ A: y = VP?TtiE7. I l i = i(3InJ + t r + ln ^ .r ). I = r(p) OS >7. y = r( V?) ^ ^
Itt a swg a paraníto. A görbe írint * sf m r r «lr fa ^ (Ibd 227. (üd. vagy 381. okL) (6.17)

„ h o ir = ‘
■ = In* = k a + li>u. ^ = Jtt'+ Íp'.E»bak5*rtkEÓk: sf'= ( « ) ) '= tM*+ . így »■«•¥>-rs n iP ^
is djutluhmk « !<n»z«t drrív&láíáiuk mK<^«bo(tl&7»}.
L ife Ía 4 i« a e 5 A c (x (t ),í{í))p .
■ C :s = í , ii,í = ln « - liit- . ^ = Í « '- V ,E j^ k S » « U i= d k : ií- = ( ^ ) ' = ^ - ^ = 2.Gywkamá
í<t) + iMO = *W. i < 0 + i « 0 = i ( 0 . - • (0-20)
- Így bi mqskaptuk <. llAn«<k» dmvAlW«s«báljíát (6.8).
B (r = « n « ), i(í) = + Aí írinJöviitar*

Ha S = <p(r) u cnidcti y = f{x) m|y(V«ny invnw. akkor ipu aí, hogj- m jr = /(x) és az * = yKv)
aUkok ^Dértékjfek. Ha frtU^k-mmk. hogy ^(y) ^ 0 & /(x) diffimidiilhiitA. akkur » / (tiggvAiiy
ja köütt« alábbi kapudat áll fenn: ló fSljfflvíny r görbéjét a DESCAKTES-fiElf

<ikkor höiedití luódsaaid

I A {-1 < X < 1) li » = / (») = Mcsini fiiegvíiiy cs a ~ r/ Í < y < »/2

X = v>í») = <on» függví-ny dwivalcns. (6.15)-bólkSveth^ik, hogy
■ ^ 1 1 1 ,
■ (siny)' “ cw*» _______ __________ ,_________________in úgy biteimk meg két loclat.
lnmonco8j,5ÍO. ™ 3?ÍV,. hogy «mk a görtó k«t köüL-li |«,utb»n menék. A ®icia
" ■ '■ ikaPfl egyenest, la a görbét az j4 pont-
9. Implicit fÜggviiiyderívillja
A* y = f[x ) fiiggvíuyt tKljn iiii>g implirit ajakban az F (* ,») = 0 egyeiM. A többvAlU
differendálSMiiisMibnlyainak (lAAd398. old.) tUíHjfcletócn,x werint áeriválvanycqilk: ram adott MÁT IrAiiy. A pontcxxAgolúgy clknStizhetjilk.
hogy as «hő két sxRlőm w a rgy hannndik RZclSt hti2ttnk. A rajz pontos, ha. a PQ
cffycueeel
b) Derivj
raiirainyibrai az F, parRÍAlÍHderivált n«m nulla. 1. ImnBjrtai néhány irány: raek na J = /{*) görh* ittcrvaUumAbanae érintek
 ;k meg (6.S. ábra). ImtiinrjDkn liuouViiik tartorá A ,,A i, ..... A . mntrái paatokat. Ak
6.2. lihUxM. DifturadSJfei szabályok
2. .\ ncpitív T-t«ieplyen válniatnnk egy aíappmicA. n P jioiitol. ngy. hogy a PO = a S7jtkai« annÁj
lUM^bh fcg>«., minél a gSrHc.

3. lUiiutJuk nicR Itt irnnynl^

fiigs^-ény rt A fii, Si---- - ilL B, poD-

FfigKVííiyrit
a BiC,. ... .B.C . viZBZiutcic
K « fiiggvíiiy

Ci.C^..... C, r i ' nyprt eöttc

n»g. Ha ax a

"fctvrtt 1__
íhaartrtt fü«s»<'u>’ c A kcrnsí?tt ilcrivajt-figgvenr gpiliéip.
S= «W -»: m UCIUo <a »«:t. skkix » C,.C^......C„ pontok
oHinAUit i-TOl kdl jwwnanink. Aa ig«
i7t. (6.5. ábra) • nwrt^<-k

6.1.3, M agasabb rendű deriváltak

fi.l.3 .l. A m agasabb rendű derivált definíciója

A í y = / '(i) Kggvíny doívftlljil, tahit nz (s*)' vn©-« ^

« / Í«)«víny iiivwKevf. "k k S = /(*) «=► x = ^|r) ;
ikfs a kdvPikcxAt«tiii]>öluinokcgyiUwJjclöljüJr. y''.». /*(j)
dy ™«y •A ' Hniváltobit ú m&hw drfiiiAljiit. A* í = /(J-) fnggvróy

f (x .y ) = 0: f ; + F,s' = 0 vBgy .iHxiik dmváitján^ jelöbMÍ:

s‘*‘ = 0 = {n = 0. i ,...: »<«'(*) = = /(*)) -

6.1.3.2, Egyszerűbb függvények magnsahb rcndfl deriváltjai

A «.3. táblázatban találjuk »z qa^-rűtib fügRVÍwyok rwlik dcrivAJtjftit,

6.1.3.3. A Leibn iz-form u la

PoiArkoürdimitrtkkftl Két ffiggvftoy Büoraattmik H-dik drriváltjél n LEIBNIZ-formula wtRltHfigfivfll batArozíi
adóit fiiggvíiiy
D-(uv) - u W r + 2 d u D *-' v + i iÍ 2 j _ l Í D * u D ^ + —
 Ennek a*afeltétele. hogy i(t) ít «.
6.1.3.5. inverz fűggvényoki iváltjai
Függvétiy n-edik derivált n! faiy^«nye, oMiar í*»e hűl. hogy nz if = / (j) «s az
X" Itrkaiük. hogy 9'{»> * 0 “Wwf “ / függvéiiy « » v?
mwnének adniviltj«iká»ntt feonáll. (6J5) a «.fOeK^. M>«anbb «».IiI<l«iv»lUkr» (jT, y-rtb.)

Inx
S=-á^- ...
lofi.* 6 .1 .4 . A d if f e r e n c iá is z á m f tis lc g f i
e** 6 -1 .4.1. M o n o to n itá s i fe lté te je k
0* (k o r a -
(Unara*-
»é s fettétel.-
r (T )> 0 : moootoattövidWfViiwíny. (6.36«)
ccat rW < 0 : OHHH,t<m<»kk<3>5ni|S««<iy. {6J6hl
H» »zt kí^jnk, hogy affiggróoy sdgwii-n nwoot,
áakT fe*sm(tx + ^ ) tcnnankan afelteteit, bogv lu /*(') HonAlt* ísoti inicm
luoutfliilb. Exs&ltctcliumIdjeMla6.6.bi b n W i«
ftmkT
A moDotomtáin feRét<>] gmmetríaOaeiiZt hogy * ID
th l jobbfelé hal«h»— leholsemsűllmL lam «>ev eDwlkrdj)
shí. hun ptaw, d i i han páraüaa
nekneKfeleUaae&the egyes p<
á tl dtx, h« n, púot, shx ba n. páiatfou

mint például a 6.6.a ábra A pontjümi. de nem egy rí

£ni«i(l*8dl2.okL):

(C.23)

■ A: A V = x ".« = « » « --------- ik-------------__________________

uW = o‘ « » {o r + A-f) . f ' = 2r,
- 2,
t*" = í, lí"
r = — ,;l^
1^''> =
A ... S U. AX
= 0. 01W
Ax cW S» tiArom
UATom tag
lag KívCTWvei
tívMelével ik
a loWJi
tóbbi oaisseiidatido
w »«d a t»]6 ertvJc^' nti
értí-Ji,- nalli.. (gy
(Utf“ l = ^ bS"c« ( o^ + 50f} + y . 2 í- fl««* («x + 4 9 Í) + (<u- ^48^) =
= a'“ [(2450- a V ) « * n í - »KW-«in«w}. 6.6. «bm.
6.I.4.2. Fermat tétele
Ha cGy ösHHifiiggü halmazon (ftxnx inter

6.1.3.4. Paraméteres alakban adott függvények m agasabb rendű deriváltjai ábra), a »«, ha <301
Hf, «2 V = J M Rs*v#ny J- = x (í}, y = j,(f) p»ru»Étei«. .{alqát. ismerjük, ddwr ni»|V««W< midrt He) > fix ) (G.27») VHgy /(c)</í*),
< l m m w i(í" , ir « h . )« .l» k M I «ii. « l«i. ik | .jíi. b . t 4 r a J »lji. k ii»g , . W Í (I) - i (« ) - is a függvény u c hclj I, akkor itt n derivált értíki- csnk liulk lehet;
/ 'W = 0 .
FEBMiO-lítelái.ok.u ____ t«tel feltételeit kielégíti, akkor «

g.a js, ... görb£j«t»J[» kíriiÉs™ pontban a ^ l T T T á

Sa-i g. Diffrrrm
:iábitám
itm
De Éhből méj{ nm knVTtkt'/ik)I trtrl inirRfordJtáwL Ax, hogy a f2g[íV(íiiytu;kPgy ndíitl imutluui ví/MtinUí* 2. Alkalinaiáaok A rfiffironciAbiámitáit krösnpí-rtíktíUílí-
érittt^jrviui, isakorritittJU.lio)^ illlcbcit KXRkőértékG, dccz ticmbkíoG. A6.6.aábrán !nttuitjtik.hiij(y nt:k siwios gyakcitkti nlkaínmzámi ismeretot.
IB A prnithftti /'(J) = II. « í írintó virao-iiitfis. még maca szfikŐrrtck. MAsiítatt. KRy ÍTissví-iiyiick lrh<tt ■ A: A hibák n^yságát mesbctsülLetink a kűvikraíl Ősiray
siílsíért^ki-íttywu lM*lyfn is. «J«il npmrfiffprCTiriáthatí. A 6.8.d ábra E pontjÁíiijK nrm liúKliittáírmtíS, fiigsÉ* alapján;
itt n föggvíny nm (krivtílmtó, mígis nwodmiim van, | / (6 )-/ (o )| < A > -«| . (fl.30)
6.I.4.3. Rolle tétele ttt A'-val ipjöhfik az [a. Wlutervalluin ümswkr hfilyíhra fvÁmi-
tfltt \f{x)\ fet» W á i^ .
Hjkwjí = /(r) fiiggvi^«iy«*árt [0,6] mÍPnr:U!iin*i«n foljrtiOTíiaís tf-galAhft ik (u,fc) nyílt iijtiríjüliimon ■ B: Lt^ icb b mekkora pontrtságBal fuílmtjuk mng /{»■) =
(k^ivélluitJ^. valnmint nx intcrvaliiim hatánún n nuUnértniEet nszi fi>l. axa/. [cuuóU
/(a) = ü. /(fr) = 0 (o<W . (ö.2Sn}
ükkor Itt a fe 4 kÜKÍltl bhttoain vnn kK»láhb rgv dyan e hciy, hogj' (jr-í-l < D,Ü53-0,Ü016 =
liinkT \ÍW - /(»)| =
f W = 0 (u < c < fc ). (6.2S1.)
0jD00 085.így
RoLLE tcldítirk gnuueUúu jolculíar síBíriitt, Ila cgr K — f { i ) fiiggvíuy gcttltéji* nz j--ti*uj^lyt kit
potrtltiui.ai.4 ÍHxiípraitljiujmPtNdái hitiK általuk ine^iatBEiKott iutm'AlluiitlHiu^ilytuaoKÓí tmndrn OÍI«>t«4 - 0,00<XB5 < 5 < U.092Ü84 - 0.000085. (6.31)
hcbő ptrnlbdn toraik OPtn fíigfi6li!(>i»rruilíjir. akktJrai.Acsaiípnitit küiwtt van ki^iiláMi ulynnC
poni.iuiíely hflywt*görttrÁrii«Wjpp6rlmianK»azT-tPugrilyri- (6.8jáb ra ). Axmurvai[iiminui több
6.I.4.5. .A2 e gyv álto zós függvényekre vonatkozó T^ylor-tétel
Ha « ff - }{x) fÜEEv^ BZla, a + ftl inUtrvall.inKHi Wytotw. h>ebbcu a íárt intmT

/(o + í.) - /(a) + ^ / (a ) ^ r<o) + ” •

ífi-1 )!-
abidO < 6 < 1. A?i ntcb; ícÍKt poidtirvaf(y tH'galiv. A dilfciirwiálszÁlnttHKköciípértÉktétele (fi.29a)
a i'AYLOn-fiHüinila spraáÜs estté, bit n = t .
C.1.4.6. A differenciálszámítás kSzépértéktételének általáoiKÍtása
HakM fiiggvétiy V = / (íjé s j = ip[x) tij!yBiiiw.oii a/ [a, Mrárt ínttTTOÍbimonfolytonosés az intwrvaüum
Liyeu [«>at t» khrt, * C, P is m £ (Kmt jt 6^.b ábrán. Lpnyi^fs feltétel ai, íiorv a fiigfvrny ■ in sehol sem tűnik el, akkor létezik
nz intmitUum minden p4>ntjái>an foljtniiof; és dif^rairiálluitó legyen. 1^ lAthstóafi.S.c ábrán, itt a/ nr, intervallumnak legaUbli olymi Iküíiűc gioiktía i'tgy, liugy lu
X = d lidj-rai u fü^^nyiu'k szakadásn vaii. rs lüncH is vizüziottsi érintő. A 6.8.d ábrán a^i lAthatjiik,

Az áitalAnos koz^rtéktétej geornntriai jelentése niiigfpjel a kítüöluií'eiai kiwÉjjértéktétc! gcMnrfnaiic-

6 . 1 A difTerenciálszámftás kőzépértélctétete lentésénjek. Induljunk ki példAul a követkcsükbítt. Ha a 6.9. ábrán lév6 görbét a* r = v=(*) ■ H= /ÍO
jí = /(j-) fíLja^uy JWjn,íi] aárt uitiírvaUiimou foJytonoa « psraQCttv<s alakban adjuk hk-«, alinl «z A B JMUtok a t = u. tll. t = b értékeknek EéleJnekmeg,
lii'rivAjhíitA, akkftr UKa ÍB () kömtt van It^ftltlhb nl>-^ <-bolj. W y " kiiwí kt'KÍ üK!«.íííkbí»<: tikkor a C pontra igaz, hogy
/ (t)- / (a ) /'(.-)
= ((1 < c < 6). (Ü.Zlte) tgű = - (6.34)
V-Íi^-Vfa)
H« i?!ví;g(K-iiik tíhm a + h Ix'Wuttesittet és ö.val jelölünk egy Üés l kÖKÖtt Jftvó iwnniM, dkkoi a títdit Ajucnsyibcn = z, úgy az állulnnus köxéji^'rtéktétnl a knz(inn%t> küicép^rtéktétclbe megy át,
uiáMkíiit is fi;Uthalj«k;
6.1.5. A szélsőértékek és inflexiós pontok meghatározása
/(a + íi) = J[a) + h ■f ia + BA) (il< 6> < 1). (tí,2Ub)
6.Í.5.I. Maxim um és mitiimun)
1. Geometriai jele[ítéa A t/itel groiui't.riiülnKazt jeltiuü. hogy ii:eolyím,v = f{x) fí]Bgvfiiyl;Öi lK!Jn;k,
auiulyik kí A Én B poutiik kö/iil.t folytimoH (6.9. ábra) & miudeii jjiintjAhoil IiiikIibíí iicnifdííBÍilHgwi EgyfÜKffvíínylokáli}t(he!vi)mfucimum&tvn(ty lokális (hrfyi)mimmiímJitnevowsükköaÖB néven íoiíUis
c-rinlö, vmi k’p;iilftbh i?By olytui C jjontju. huh'IvIikk iiiizntt érmf.fi [>iibiiüívmoft iw AB húrral. AttíWhM. vagy Aeíjfi HiííUőérttíLwk. Az /(x) függvény ttzou/(3-|,) értíikcit npviaaük IoLUm irtaairnumnak (M), iU.
több Dveíi pont is (ö.S.b ábra). Hogy a fnlytontiBság ás a deriválbBtánátt felWitnln tn<;niiyitr foiitofl, mmimiunnak (m) ^Lmelyekra az alábbi *>jíy««).ttlet«.égfk teljesülnek:
lAthatjiik B6.B.c,d Abrdii. f(^o + / t ) < f (^ ) (maxiimímvHn), ((i,35a)
 /(ía + h )> /(Jo) (muiimititi van) (ti.35h)
Itt h valiunilyEnkUobaolút értékfl poidtív vngy n^Ativszám lehet, de ügy. hogy az xh4-h hf^ly » a filgg-
víny értfilraeMstt tartoniáiiyAbaii legjteu, Lnkális miudmun

u: ttUott intcrvalliu:

6.I.5.2. Lokális &zélsűérték léle:

FolytíMios függvínywk owik ol Mték, ahöl adcriTáh ™gy ettönik, vagy cf|yái-

_. _. , . _. 12 íf-trngply^j(6.10.b
ábra), vagy cgj^talin DMn lélEiik (6.10^ áhra) Ejk* » feitétckk tsupán ssüksógesck. nrm elíg.
ségpüek, ifflint rxt M 6.11 tíwán W ,4, B, C píUBotaiát rögtön éSOTVchctjük. Ezckníl a pontoknál tt Amcnnyitiei f { i^ ) < 0. akkior xr. X. hclyra [okáin maximum van. ha /"(í.) > 0, akknr itt loká-
fenti felt«dek t*ü«ühwk. még « n « «6l»5értík. lic .nimmum wm, ha /"(Ji) = 0. akkor í.-t M haimwirfindű deriváltba belvcttestjük. Ra itt
/ 0. ad«üfc. akkoT ai í = bcJyi’ii nincs miébaérték, hanem inflraiáR pont van.
4, SxébSÉrtékektE és inflexiós pootoitra vonatkoiá feltételek Ha az J- = r,- he^^ax elsóet
ocm tűnő dmváh ttiHlje páarosszAm. akkor a* f { r ) fTiggvényoíík raen a bdyrai lokális széböértéke vjul
aoiennytboi ts az énék negatív, akkor lokális maximum, ha fMsHfv. akkor kikáiis mimmum. Amikor az
p ebióel nem tÜDÖderivált rendje fiátatUn-«átO, akkor ezen a helyen ninc* s!''

4 ^ ' ” ”
1 i>) c) nt az a S,10.b,c és a 6,1.5.2. ábrákon tátható.
6.10. ábra-
6.I.5.4. Abszolút (globális) szélsőértékdc megh^.ározása
A függetkn változó 1^
mist WJtJák úgy. hogy hét tx eí és a rÉjsdntervaUuniak hit-
tArpontjain felvett függvényértíkek kőtciil kel! kiv
Differenciálható, y = f { x ) expli­ Példák a sz»s6értékek m^hat&rosAsAra;
cit alakban adott függvény loká­ ■ A: y = e“^.iijtervalhmi[-l,+l],majcimiiír a j- = 0 hdyen. (6.13.aábra).
lis szélsőértékei ■ B: íi = J^-J^.únervalltim[-1,+2|, maxin tnag í = +2 helyen, (6.13.b ábra, az intérvailura
jobb batárpantján).
■ C: V = -j— intervallum [-3. 4-3], maxin X — 0 helyen, megállapodás órtelai^icn it
S = l{6.13.cábta).
■ D: j = 2 — , ínterva!lam|-l,+lj. mmtinii = Uhdyra (6.13,d ábra).
6.11. Abm. aUpjíin vizBRájuk meg.

2, Az előjelvizsgálat módszere Ha h derivíUt fnlytonos, mmilra Tí -iiél valiumvel kinebb i . hnly- 6.1.5.5. Im p licit alakban adót t függvény szélsőértékeinek m eghatározása
bra. illftvc Bciála v»lainivi;l nagyobb hrlyhez meghatározzuk az f'(x ) derivált ulöjclft.
TennfezcieBeűRZ /'(í)-nek iiciti lf:hrt tix i. fai ill. közfitt tmwbbi zínisfidye. Híiaz / '(í_) lip]vr61 Amennyiben a fTjggvény y )~ Ü implicit alakját ÍRinerjíik, és maga w, F Ciiggviny is és f , . F, par­
az /'(i+) helyre való AtmcaictnÉl az (-löjfile -tói „-"-ra változik, akkor az f(x ) riiRRVÍtiynek ciális deriváltjai is folytonosuk, a JffiílMŰériekckct a küvrtke»í!ké])pcii határozhatjuk mea:
az r = ij hplycu lokAlLn mttxittmnia vnn, { 6.12.a ébra). Hn tt változás eUenkesiüirAiiyíl, azH/ n dnrivált 1. Megoldjuk az egyenletrendBíort: F{^,y) =■ l), ií) = 0. Au így nyert ■■■1
negatívról pcHitfvravált, akkor itt lokAiin minimum vau (6,12,b ábra). Amennyiben adrrivált elfijnle (ív íí.),... gyököket asi -baéf. Fi,-be hclyrtii*ltjiik,
nem változik (6.12,c,d ábra), tikkor » görbánfik az i = ív helyen ninra azélüőértí-ke. haucm íqHí'jiiós 2. ElSjelvizagálat az {Kí .K í ) pontban felvett és értékekre Külüiibözö előjelek esetén az
pontja van. Az ehhm a pontlioü hÚKOtt érinti )>árhiizamosaa ^tengellyel. jí = /(/) függvénynek az helyen minimnma van. ha a* F„ éa f „ dSjete moRcgyezik, akkor a figg-
3. Magasabb rendű derivAltak módsssere Ha a függvényndc az i helyen uiagaHahb i-raidfl vénynekazíj helyen maximuma vati. Amennyiben vagy F „ oí. bebelyettefiitésekor eltűnik,
dcriyáltjiú is léteznek, akkor minden 1 . gyököt az /"(r) másodrendű derivált.tia ts belielyetttísltillik. akkor a további vizsgálat bonyolultabb.
 y
y=2-x"^
y = — ^77
l+e ,M

-3 0i 3 * -rn ó
c)
6.13. áhr*.

6.2. Többváltozós függvények d

6.2.1. Parciális deriváltak )idAljáiiaknev«9aakax.r
6.2.I.I. Függvény parci ix ~ A r . lfi.38at
Itt ArtebnaDÍittiátdtílldHit.
2. A .e s y v é lt«»«ii, = /<x)K ott Xá t ik i s f ^ adott dx
| ü = li„, í í f L ^ .fi»T«3áálrrtéfciiKJfcti HZalábbi s
ftr, A*.-t iiT, rfy = r ( * ) d t . (G.38b)
Az B n váhoc6jN kn^l p^bUnklMU at *i-t váUs
koi»Ui»uk tdmitjüli: üer Ünmk ri. mimb* . fiisEvíny r,viltíK>iKggv«.>rl«i«-. Ap.tr- 3. A 1 seomelria! jeiaitfeie Ábrtoiliuk a fngEv^ )si»ri>éjét a Oescaktes-^
és húznik meg as X ataocingsAjű pont érátAjét. Ha x nieipiiltiniiia Jx. akhnr dg
r iA ii* d m r t !t iik jr iö « « g .;;.E s y «-

... 6.2.I.4. A d if f e r e n c iá l ISbb t u la jd o n s á g a i

1- InvaÁmciB Függetlmöl attól, ]*>©■ a fnisitira vAluafr^ vngy t*y t<ivábhi t valttoA fngpiéoye,
sz»bftlynk «mint törUmk. mint nmrlyckct u fSggv^-b
_ du 2ry du ^ dtt J^y dy = rÍT )d ^ . (6.39)
5? = — - 5? = T ’ =
ly mamyiséK. akkor rfj íb és
6,2.1.2. Geometriai jelentés két változó esetén Ay = y (i + ir )- iK x )ii.tc
a
Az ti = /(t. v] (üeevÉiiyt tnint Malütc.t übrázdiuk Dbscarees-IE
). A idkáiH Maist köiw ponii«i n.mwtífcr.dyégAr Wivtm.hAdy = ö). Akövetkrafi
egy mctsBctgörbínbcljrailaidnek«L Húzjninkériut6teblus KGÖrbélifaaP pontbiin. Ax o snig miwít i
fdntSacka pozitív j--tcn|{<;!yírAnyával bnsárt nöge. Ezt aaxüeictaxx-tcnj^Iyt^ lueönunutntAj&rnnAviJ
(6.-M))
dlnntara irátyhaii an«rÍi]tAg mérjük. Így a tekinlrt a paiátfv *-t«aiBely felé irAnyid, Ekkor feutiUl
£y «sy fölQSVÍmy kin véOtazíUát itiffcicnóá^aaci^UcgM jcUcmct-
^ = tgo. (G.37*| :rnn egt w. eljújiKt kjiv<4jük (lAsri 395. old. 6a 819. old.).
Ax a >«5k anaUgi&iáraddiiiiálfantjttk a 0 loSSRt. Ekkor fennél 6.2.1.5, Parciáüs differenciál
= /(a;,S.~.) tsbhw t szerinti paröális
^ = tg;1, (6.37b)

^).m. egy térfogai: »Miúitii«l [Ifrfngah HerivíSt) (6.41)

6.2.I.3. A differenciál fogalma

Miiwfcn I , , * 1,,,. víltoíAhoz .éxi..... ilx, diffcremi&lt. A do&Dfdóii tcün-
rintkölöabM. hogy egy Biw
6.2.2. Teljes dÜferenci&l és m agasabb rendű dUferenciálok 5. AlkalffisöásahibasaámitésnAI
6.2.2.I. Többváltozós függvény teljes dUTerenciátjáiiak Togalnia A (íu tf'Ija diflerpndál seg)tsé|;^cl a iln hi b«,ülhetjttk (IáKi pl. 816. ol±). A
XAVLOa-fornwIiból (lásd 424. old.) kövrtkraík, hogy
1. OiffennciáUwtMK |Au|=lAí+ft,l<lJu| + |/i,lsíl<íu(, (6.45)
Aa lí = /(X|, i j ..... Jt,.......I ,) lülibvíilttffiÚB fuggvray az J/o(x,a, ..... x^) p«>tb«n dif-
hit egy szunuasédm A/(j|a + á st,t»-h < U i......x^a + dr,) potitiia voJó |Au|abszolút hihát ds6 kŐ2ditísb«m Mt«|.val bílyW leitjrŰE. f^y da Uiicáris kőeelitése Au-nak.
6.2.2.2. M agasabb rendű deriváltak és differenciálok
Au = /(x,o + ir,. + <£rj......j;« + «í*,...... + rfi.)
1. Másodratdil parciális d ^ v á h
A2U = /(i j .T i , „ . a ...... xOfii
Fftckndc <tvHlwnRniqii |utrdélú (USnündÁfböl ktopzen ösia^tal. ?

31^ ^
értéktől vslö cttcrtsc luftysj ftriÖJTí ' ÖJjÖTa ' ajjÖri ’ ■
: ^ = ^<£i? + árÍ + ..- + *ií!. i2 változnia vmatkaBóan ' ***** kit Tíg;ris(ksivilt értéke fü^etkii ftdeiíváUs
liwbáK. Msnasdiétffl, ba a yvgns d m va ?« kérdé*ra'ptícuhíin folytono* (SCHWA*Z-/tít Jdaenléíi tétdi- A
Egy foiytoooB tŐbbriUtoxöi függvhty í«y

X EgyvAlto^IÜ KsvinymáMdKiKladifimiicUUB
Ax , = /(x) «By™lt«™ függvény m i^ ö A ^ a diürRodAlját (jelölte d«y. «í»/(r)) úgy kép«»ük
Tetíes diffennciál
mbt <ü» diSaoHiil diff«™daj4l. A = J(Jv) = r M d t^ ■E*ck a j«]őlé«k mindat^EUe oak
tó fflggví^y. Kkkor . (6.42b) *

(«.«»)
akW dkafanaikoák. b> X fuggrtksi «Altort. » nem klict ■UodmaanL h> X péUánJ X = i(r )
iiUcb<uiidoa.M>E^bi«ndüdi&iaid&Iok»thmiil6iiiádoade&>iAluiik. Ainamjnbeni^ .
xi.._. .x, válbjgtökau«tik is fnegv«nyck. okkorbonyoliiJtJ.bbnnulük«dódi»k (iá«l 403. old.).
...
Ha fd&jiikiziiUbbí k « vdcton: 3. Másodrendű teljes d iffen »iiU
. /au a . a i\ ^ = /(X, 9) f3Rgvény«- teljeriü, hogy
(6 .«h ) „ íft. ,
^ ' ‘ = (d ^ W ,' - á r J ' (6-46.)
......«fa-r. (0.43c)
akkor a te(je> difiérenciÜt» kit vrktor «k«lftTÍ» b feBrbatjnlr
(6.46b)
du = p itd u J r (G.43.J)
A (6.«b)-bai s 673. old«km lívö >i ® («ttlai változó ewtén; dcfiiüált gnidicnBról v«
3. GMuetriaiielentte
= IU ,y ) kftwUtoisód függvényt a DescAirrES-Iiíle b mint fcltilrtM A)>- (6.47)
a eiinlümli [it kt-cdó«>i pontrn
tó felület] ow-gf«.I<<löpuntjAiink u •l,h&ifxöi(Í9«Er«s«zvii<
(A TAVtiOB-fonnuIi. (Ií« l 424. oW.) a kSvetkraő:
(6.48)
f { i, 9) - J{io, ya) + ^ ( í a , JtoXa- - *o) + - Sto) + ■
>z Ji, m«r«<lékt«fp,t rfh*gyj.ik. akkor 6.2.3. Többváltozós függvények difTerenciálási szabályai

« = /Íío.w) + |j(a-ii, »o)(í- - Xo) + — {a;#. a,]{y - jm) 6.2.3.1. Összetett függvények dÜferenciálása
1. Egy független váltói
= /(*. V) fiÍ8gvAnyD«k meeMeW fcUÜd. fb(i«, «») ponijAhra énnl<S,H
= / (x i,ie j,...,I,), Xi=V>(í), Xl = V<{Or--'. *- = X(0 (6.49a)
4. A telj«i differenciál legfőbb tiilajdoiisAgB
ött dudXi audx}
(6.49b)
k.Amngfelc-lavnltoKÓkriivc
2. Több msgetleit vAltoxó kőevateu függvénye A í/ «ie " in ló [UÓHon twitAi'Oxhatjtik meg (G.Ktb) diffr[Qu;iálá»^vaI, fígy<-
icmbc V.-W é« I* prtrJwkrt.
4. U g y a íia z o n ^ ff ie t le i^ v ^ ^ ^ ^ ■■■.!». = » ( í )
“ = /U l.Jl......í « ) ,

= ......9-) = “ . = (6-5<ii)
Ou da dit du öli du dx, B«.k rfafc«mááli«iiJg^ [6,-lffl.) *W«jA«* tórttuik;

f;+ í;s í+ í^ ié + "- + ^ í;= o

s ; - E : á r * f c ; 3 i í * '- ‘ s r 5 í +#'^si = o
(6.54b)
: = : + • + : + • : + : = fl
3u _ a . ftti Ou ftri du
=0
dr Ö X id r^ » r , flr « í . Öt
j * « s í . í é ......! i Értóbirt.H*»nlBn»d™t^
6.2.3.2. ImplkiCESegvétq^kdiffereaciálása BDUieijiiK a nweasHbii noiaii oemMunit.
5. Akétváhfwósu = / { i , v ) . » = v » í» . » ) függvényeket MnlUibiqcyaiklraidKKf 1iM«iod»
Egy- fe többváhogta ÍW *n yT t Implidt mídcm h kcnT-tkeö fonnahm fonh.Ih«tiiak r » :
wes
1. Haaaegyválteaóav = A * ) fÜBBvény F(x. b. u,» ) = 0 í » «(x.p.u.v) = 0 (6.5311)
r (r . y )- D (6.SI.) EiKhM • (6.S0bt fiirmnU idxpjAn ü^rrint diffciewnAlvitnwnnb
implfcit «U)qAt nnetjfUc. tkkts • (6JU) %|tvfnyt (6.49H) aiapjú t s*rint aMfenn»r«lvin,ye»ja:
aF ö F a . 3Fd^ „ «F áFgu 3F£p
r = 6.
((LSlh) 1^= - ^ (6.51c) a T + a r ^ '^ a i r a í ^ ® *
d *»d u ^ d *9 t „ i» » i „
At6.őlb)fíigsví,0tb TidátroiV^ak: a i'* ‘ auax d«-ar '
(6,51.1) du A-
»(6.55cJ„
A (6.51b) ÖHeefüggést fij^lnDbc i « i kapjuk, bog^ eAlUtjtó u paKUK»der^Uk»t. A
infg-
(C.51í)
'ab m-váltoste fSggvényt n ^yenlctb^l álló rendszer határoz me^ A:í első- cü m
EHaobti icndű palcÍHliv dmvAhAk tarRÍutáii»^ iigynttsiíoi) n^nui OMTÍnt történik, mini nliogytui a
»1njt^rjOk &kövnki^ formuíAí; a« cl5«£ csTtL-kbeii mngimitatttik.
K . + 3 ^ ,1 ^ + 3 f ^ w f + + zr„iT + 3 í ^ s '/ + í ; s r = 0 . (6.S1Í)
6.2.4. Változók helyettesítése diffcrenciálkifcjezésekben és
Ea au cgyttnkUit iT-w renAsthctjük.
2. TÖbbviltíMÓs függvény Hh k* u = /(n-J'j............. . w koordiaátatranszfortn&ciökná]
f(n ,J a ,...,r í,....,i„u ) = 0. (0.52*) 6.2.4.I. E ^ 'á lt ía ó s ffig g v é n y
iiqplJdt a]AÍc)»n titmfintUc. Akkor « ponriiOiit denválukat az dözíMklinz h»sDn)6 ir »,<!*■ »(li.SObí AmtamyiUai adón egy fOBe>'«ny *a ogy ol
Ü! ilcriváUjiú kü«iti Ml fc-iui;
&H P (h, Ft dü fi
(ti,521.) I, = / (!), {e.ö6aí
^ = " 7 f ' ^ = - ^ ......^ ‘ ~ n -
A mfigBfiBbh tBíidŰ pju-ciAlií derivAlULkat bt dyen mótl&u állítjuk elS. IVvíütofíók hi;lyi?tl(wtUW!V(*l n (tfiveíkrart nljArAw>k■wsriirt b
3. Ha ugyanazon x mKgellen váltuzáaak két mggvéoyét, az y = f { x ) éa = v>(i) fíies- l.aeset: Azrváitoafit a ív j k. tinakösstfiklfivfikiipiaubt;
véayekrt ta
(ü.57a)
n ^ .y ,í)^ n is = oiflkii. Ekfcnr famAll:
«i meg, ftl « (Ü.49l>) fonwilftiUapján vígwhPtíiel; dy _ 1 éy I f ,,,,A
K + F^v' + F ^ í'^ fí, í/ + f(i;y + í;5 '^ ü , (e.57b)
(6,53li)

(6,53r) (e.57c)
“ " Fí^, - F ;# ;' * * F;*-. - ' ?■ WW- {'•'“"“S - ’ *'"> -'''’S + ISI/IOI" - • ' « ] } •
 fi.fi. nbimoi^fSggvéj,ydcdi3>^r,<ad.,a 405

1.b eaet: Ha&váttogsóh k&Klikaprsolíit nnu cxpUdt, h»JiPm» „ Aj ö“u \

[6.62h)
#(jr.t) = Ű (6.58) Ííi ■^ ^ J
Hív* « Bváltcxcejoit a* új u fe (- váltóikkal belyctUMitjük. ahol
impládt fttfűchnn wniert, aJtknr * ^ ^ ^
i = V5(«tC). 9 = etu.i"), (6.63a)
ifc a v^(í),s?"(0. ^ t » ) dwivAjUibil »7. imptidl fiV|_ vngatkfMúaaaháfyok saerint kuli Akkut ai clflörraidH parciAILt tferivÜtaJait milíhittAtüiiluitíuk a
váltcxKö » iocicpel Eatt ■SS)
au _ dijd>f ^
(6.63b)
2. eset: Az {r függvényt as u Rimcvíimyp| helyrttc d ^ ~ a rd u ^ di/du' ö t-“ atöt- ös&i-
egyenlPtoeodaaErba íw bcvraetjat aa fij ii» o víltoaA függvisyc:
(6.5fc)
Iá A detivilukid « kőv«,<]Kaő fonnuUk i«a (6.63c)

(ftóSt.) l ugyanczvl a ft
« — <»a — dl
Ít59r)
£ - é (£ )
et: Ax X c* y vUtoguSkta « ( is u v&ltax6kksl bfay<;tt<aftjük,köi5ttük az atábtá bipn<iUt vau;
(0.«0.í

0V if
lA tSrofoiim (]i»d seo. old.) poJálkuoRlilMtáfckBl (Itel ISO. oU.) való kifejeiéiic:
2 - ^ (6.«fl>)
=g +^ . (6.65a) x = p«»v>. Ií = />sini=. (6.65b)

tnf <waw
I6.«kj

öi; ^ s in y aj ^ cati^^aéf
atr /> a v ’ p
(6.«W)
^ 3 f jimvía-\
^ j - Rinv' Ö /■ _ _mafA^\
_ J .
(s m (6.eof)
= a + á íd T -
Amdóg niödan hatánaaik m«s ^ t . *. így

a»w t ÍJPü, la j
■ A OESCARTES-fölo hoorriitiitAkiuüc potárkoonimáUkkAI való átalakftásBliDr
l = />cos¥>, í = piát>iifi (6-OU) M ejgegyz^ Ha fiiggvraiyokBt több vAltoiöval k«ll helyettenltniruik. bimonlAhdyctl
alapján m t y n » mAwxtik <t«rívilut a követtoSképpen blMtjukfel:
Jy p^ + 2 p « - p / 6.2.5. Többváltozós függvények szélsMrtékei
da:* (p'cosv>-psm,p)3- (6.61c;)
6.2.5.I. DeGníció
Ab u = / (t,.*2,... , í i ......í „ ) fösKvínyiiek * f t ( i » , i » ...... ..........í ^ ) porjtbaii lofcAlú s/
6.2.4.2. Kétv4ltozÖB függvények tékp wn. ha megadható ^ posdtlv t úgy, hogy az.
-n-gyűk fel, adott, RiggvAny £mc«y alym Rü 1,0 - 1 < í i < Tío + e.:rjii - í < í 2 < í-20 + f ......- í < a-,,
váltóik .. Rigg- «s ezen tartomílny bármely pontjAra (a Po pont

(6.B2*) / {i,. i j , .... X,) < /(iio. ......... irti)

 C. OifftrtrHodbahnihU e.í. Többt^UotmíSggMmyrkd^ermfiáláita 407

te pl. */(*». . »»i). A ni

/{i|, jr»...., > /(Jie. í » . .... Xrf) (6.Wb) at kóizitüiik. A mátrix rlcitw: a.j = «
rnUStl.diM8nUrnnii.A tláiid 122. obL) « lokAlw m«ci- dditótodtbeaael
üc n*gy»bb, minimiim •js-tro. kisebb, mint a poiu c-díÜ nM-RlutAnwntt >iét. A kövrtkrxőrantck felvftiifgetdu
!. AinUrtc:
ekkor itt m
2..Azafefetc

t d w O ^ k R i kRlI tnc9vi»«^iiiik!^
6.2.5.5. Feladatok közelítő megoldása

M ^Idandó feladatok;

Egr loMTáltc™ fiisií'^yl * DESCABTES-ft
tünk (Ifed 122- okL I, A mfisvérn- iotoilB «w
koonlmáUja (6.16. ábra)
» fclüktnek n bkáJÍM P pontban é rín l^ j> vwt. « U »r
" ■iJ (Bao,».b ábra). Eií * fdtrtr) Mfük«éB5.. dP
mtígyra. A (6.16.C fibráa) « frffi]
6.2.5.3. Kétváltozós függvcuys:
Adcstt u = /{*,») r»rt*1) « = 0. /; = « ct;>cUKunHwxen »
( t*. H,)..., fitíkpAttikat hclyptwrfljak ox <ü»bbi
■ndsawbtai mint egy fi-Iti|pM «br<i»>IhA-
«x A pontban vwi. itinrfywk nu oly«i
lö»bb), müit n .4-Íbm taitaxö P ]>oi]| m
...............
tározása
Aj: Tgy nyrat (xi.yi).
>kinogliaUbaliiHi (U«d <H2. ohL);
odfU>t»«>1.U«tU«dgi&old.).
. AhTíki-«bbnísffirtckmó<l5*or,
. K&íp-appioBinédA (W y t « « . h, dü«krtt){pl. 1M2. oki.).
« llksetéá feladatok {l«rf »42- old.) m resiwwtió (litad SOS. dd).
6.2.S.6. Feltételes szélsöérték meghatározása
'Ifegyük fel. Iiogy az u = /(it. H. •. •. J.) n.v*ll4WÓ«i függwny andníí k.deíttavá]tagg»k

- a . - S ol* < n). HaofcltítdicgyenlrtliSl t is

EzotAn M atebbi vi»«AlnM ad fdvijAKadtást as k) tadjuk fqomi k töfabivri,» e
s*ÓJ«3értík-pí«bIómAt kapuidt. A má«k mód a Lai
(Ö.68) -rt. «sok Intycnek: A. /i...., <c. FfeHrjuk a L
nt [xt.xt..... JCn.K fí......'() UuWibbíA # fiiggvínyt:
1. Ha na ( i , . 9i) írtíkliArra A > 0 nkkof cirai n hiílyro «/. f { i . g) fuggvényiipk B*élí«őértíke vnji,
(Íi8, hft < 0. akkor miixiimtmA. b.t /;^ > 0 akkor (c(é8ü«g«.
.. k)
= ..................................X,) + )I«fr(il,íl...... .T.)+-
2. Ha A < 0 akkor raea a b«ly»n nz /(j-, 9) nigev«iQriii:k ninrs széhőértéhc.
......* -).
3. Ain«lniyihen A = Dl.ov«bl> kell fulytatni a vtüsKAlatat. de es iiu>elcbotő«>u boiiyolnlt w lal^t. A # rúegv£ay BzelisAért«k«iwk iank«^Bf« mi r,.X i,.,., íC.. A. fi.
e.2.5.4. Szélsöérték meghatározása n-változós függvény esetén iníwó (n + k) egyenlclből állft c-gyimltttrcndiocr (6.69) «ol«áliatjH:
= o,e- = 0, . . . . X = 0 , #', = 0. = (I...... C . = 0 • (6.70c)
Amiiik, hogy ogy u = /{a'i.íj......t„ ) mgsvfeynch tgy ailutt (a-i.Jíj..... ,* ,) h
gyen (dcrivíilUt* filggvAnyük «ctíi.), »ailk*c)!t». de nem ulÉfüiáeei feltéídis.
feltéídü, hogy
hog «ü«ii » hflyoii vak- Az / függvénynr-k akkor leh«t wsíWfertékn (s/-«k«ÍB.s feltíld). l ím. ....... Ao, í<o,....
lOTMiyl paiwiSktferivAll vllűujön: crtf*r<Mid8zer a fenti i«y«nletrendranrt kíelÍBlti.
/ ; . = ü - / : . = o ......./ ;.= n fö.ca) ■ M u = /(x, s) fiiggvényireka v(*.») = » •“‘'“‘■‘'i »**böértíka «a alábbi bta>megyenMbőI
408 C. DifftTairuűízdmitdx

7. V é g te le n sorok
W i,s ) = 0. ^ [/ (i, !í) + A¥><r.!,)l=t). ^f/ [i,J () + Ap(T,i,}] = 0
Az így kapott t . y, X mén, hojjy hol leb* H2 u megvfeiymtszÉlsSÉrtí 7.1. S zám soro za tok

7.1-1. Számsorozatok tulajdonságai

7.1.1.1. Számsorozatok, alapfogalm ak

A végídín itt MiFTtaiilbF reodnsptt, vágtektmcriiKzáiiihólölL
...... .. vi«yrö«d í^ {a*í<.lK.t k = l,2 ,....
A «tAm stámson>í«t togoL A tngok köütt fehetw^ egyenlA bí
rcai^íkIaWtddiitfiniadoMiüik,luiisii>«itUl<itiÍpi«i*i<iiaf|)t,«mdyia«iirtftsoroaattet£ií(fesa
tagját fel tudjuk tniL ftcnckicnnt az o. MtoUiuH tAg alakjAl adjuk mqt-
Pödák a számsariKatofcrai
■ A; o. = fi;1.2.3.+.5....... ■ Bi ü. = 4 + 3(n-1):4,7,10,13.16,...

■ C: a. = 3 3, ^ ....... ■ D: « . = ( - í r V l . 1. -1, 1. .

■ = (2^ = ^ )

■ F; a. = 3 Í - Í - 1 0 '* ^ , iia n piratlíui.c»<t, = 3^ + | - lO'S'^'. piro*.

rc 3.4,3 A 3.4; 3,33; 334; 3J33; 3 ;ö t;.. .
_ „ 1 1 1I l H; o .= (- l)" * 'n : 1 ,- 2 .3 , - ^ 5 . -
■ G; “. = - - 1 . 2 '3 V 5 .......
■ I; fl, = -^-^liai»pántfUn.éínt,=0,lijiN(*áro8:-l,0,-2.0.-3.0.-4,0,.

■ J: q, = 3---- h«npAmthui,fso, = 13----U n pAi*: ). I I . 2, 32, 2|. 12^, 2 12~.

25

7.1.1.2. Monoton mámsorozatok

Az Hl, Oi ft.,,.. prózai mtmtiUn nöttdceá/S. hn

A floromat monoton csöUenJ, nmeQiiyibrti

(7.3)
A sorozat ságoniint monoton nSm’JatdJ! noronat, ill. JiijofTiaJi inoiwrton csöttcnn sommt, ha j zEgfiai-
ISaég ség (7.2)-boi, ilL (7^)-han nincs nxítscngedvc.
Példák monotcm a«ám»orozatokra:
■ A-i Ai A-J sorosatok krasül A, B, E szÍRorú»n monuton iifivekndfi,
■ B: A G sorozat fudgurúau luDUUtuu cASkketiő.

7.1.1.3. Korlátos sorozatok

Efff soroisat korbttos, ha mindfili tjiaArafciinAIl
K t< K ,
ahol i f > 0. Ha nem létesák ilyen K *zim [tnitóí), akkor a Rormwt »ictn korídioa eorazat.
410 7. 7.& 411

■ Az A . J *jn:w«lok kiiaill fcorliV* a C soroMit (/í = 4), a D surroat [if = 2), ftz E ( /l' = 3 ). 7.2. Konstans tagú sorok
u F kDtUtjd ierhct K = 5. tt G sutoiwtA A' = 2 ö J sorazaté A' = 13.
7.2.1, Általános konvergenciartéteíek
7.1.2. Számsorozat határéartéke 7.2.1.1. V égtelen sorok konvergenciája és divereenciája

Eityví^.
« (t. - triünit»^
ithatAr«rt«!tc
,.
pit(7.l)fcri
v^stB\eg^ (wainy lebet PoaHsdjban roMlnui3v>w bn)>Antiilypn
_ l. Végtelen sor és össz«g^
M K > «9 td r » (l««J 4ÜU. old.) a* U ^ b lA

ki<Táüv pcwtfv £ nültnlioü U íáIIm M rg>' no(fJ>Qd«c ii«y. hngy mioda, n > n, fifiinA}]. r-12)
!o ,-.4 1 < í. (7.3}
fonoáfo ÖRsscETt képcslwtjűk. 6 > «t íVsfrint .omlik nrymvk. fa
a. SsánuaroutkonverEeRci^
A* {u. } « á « e i r ^ b,n.TTTf«. bft »(7.5) rgyeulölfcníégrtkidígilu & Iwlirtrtdu. .4. t)& h. m«ul. S, = oi, ^ = a, f o-.......5, = ^ o * (7.13)
AAim k o n v ^ . A-hm
a, = >t, iU. 0 ,- / 1 , (7A) ÍEinsBiyrindc mondjuk. Ea.-k n rén'.ktnMsz«Krk i» wiwittiA (dkntnok.
2. KoavEisoisésdi
A - J «mB.Tlok k«ria fen k; & . 4 ^ 0; E hAdhWfcp S.AX
,4 = 3: í* F. itt ^ = 3|. vnlnmini G. itt A = 0.
3. Számsorout dirergendája
1. A dtvCTBenssoratatok tmptt nwg |gUkiilfMiljftiletrouilt »a>-
knck A tafuú bizonyoi n-töl kezdve akánuilyni lu »sorA«i.5™ck.iűfl*-t
f «é«l«lnk (iU. mÍBUKí ni]étnák(7.U).aklcn.Mr

(7.7)
ntorlIáwilS.aid.)

í . - . U -

■ A: .\ideU«^l(W<ít, w rtn ^ A J swíauüok kSeüI a* A fo B

l 1
■ B: A*>t««tukkatra»D,H,I.JdiVT‘teeüs!»ros«toki«ki®'i
^2'*'a'^ (7.17)

a lUábbi taeiek 1_] +

------ (7.18)
m (u. + 6J = lim a. + túu 6, . (7.8) (W divcrgms. A (7.16) é* a (7.171 »tt>ktiál Lm S, = oo, n (7.18) ror-dtcmitó w .
J ^ K M = (ÜiQ0.)(jíw4w). {7.9)
3. Sor maradektagia

Az í = ^ Ui konwrgens sor maniiirhx\figy manutéktagiA jelenti iuí S öso^géneli

b)Ha fcJiiíálléslpgsJAhhnssniindextőlkir-«1vriaii(itfiÍKJiK,honyu„< <4„, 58«op«‘k^a’kű]önhíéeét

akkor f«iiiftllaüíi,íro(íy fí, = S - £ ; = g +

Iimo„ = /l. (7.11)
d^áravonatkozótételek
c) Mnuuton koi-utcw «)riw»i,njik romdia vaji véges ]i»tártrtíke. Hu az a, < Oi < tti < .,. )noaot/i)j
ufivtikmlfi Ní)rnünt Iiiltlhíil kcirliíttw, ftww. mindmi n-rt* ffimiAll, Logy «„ < A'i, lllrtve. 1ih rgy nionot^on l. Sor konvei^nciáji ÉteleEgysorkonvM^
hogy usor tagjainak a soroíttttt Ü-hoz tnítson:
»ksKíikségra feltételt! ai,
raőkkrnő Sorowit fJulrft) korlfit^íM, (uummirakn n-i-e > /i* úgy « sortyint olywi hatArírtíikln:/ ttui,
íinii ntítn tíf^lih , mint a Ií , JrUö knrídt, illctw nem kisfibb. miiit a A* ii/.sótorírff. Monoton iiövckwifi [7.30)
kiirtátaiiwrnvíiahAt6r^t^k(‘ alr!|;ki<u’l>bfi!l^korlát,nuiaotoncK)kkp6ituR)Xiitkat&r^irt/'ki^idrt{uneyobb
aIhA kúriát. Ez .■.lütsésss, dü uem /rWidi
412 7. íomk_____________________________________________________________ 7.1. Kimúlana ta gúink 413

■ Ab«n«)niki.sHornái (7.16) n Jta o, = U, deméijp U»n5,=oo. snrban pgy biswiiyns n - k z d v r mind™ bíUiyadoB kioebb múlt egy í < 1 akk™ » “ t
2. Véges számú tag elhagyása, hoxzáírása vagy eseréje Ha (jgy sorból vége# esámi'i tneot el- konvCTgPKíc
--------(, ------- ^------wilwmut ba vpgps számú tagot (^gymáüwd fclcwírtliltik
n '^ h n ^ tih n eg Mt. hogy a *or konvctgcmn! ?sigy wan. (Tennáwetesen az áioKíg maga (7.25bí

3. Az összes tag saarsáM H» pgy konwrgEniftKír nÚDdi
roreuk- akkor *SM kanvcTgríBrtAj* uicgm*ra<f, *z ŰHH.-g[>a
4. 1 ^
iuituak. Aí
Qt + aí + * - + o, + -” = 5^o* = S i(7 J W
gyaiuus»l Kr ssAmniAl tnpfjnuy
6i + fr,-!- — + b ,+ -.. = £^4i = Sb (7.2lt>)
Bft laíek a haovadosok CKVbbsonvw n-tűi kr* k, mint egy í > 1 Síim. akkora smr diror-
gen». Ebba kÓretkErik. hoRy «neniiyibeii
(7.25c)
jüduir aí»r p < 1 esrtén kouvcTgoifi, p > l csrtrá pírfi* dimrjtcm.

» » k kmi»«rtirÍ4j4W kfi«^k«uk i »
(ai±fc«) + fa *± i*) + - - + í « . ± í O + - = 5 t± S i.
(7.aeb)
7.2.2. Pozith-tagú sorokra vonatkozó luKtver^

7.2.2.I. Összehasonlitó kritérium B; Baa 2 ^ ^ -i S + — + " (7J27«)

ö| + «J + — + a - + — = X ( U (7.22«) cBat, + 6í + - ..4 .ít + .- . = ^ i u (7 ^ )

csat (Mótív t«eok»t t*rt*lm*i (a, > 0. 6. > 0). és ha n-tSl kodvc a. > 6.. aUsor ■ (7.22») akkor RiuKkali^•jáI.^™ danthrtjfdid. l>ogy aaor koQvergnis ««gy üivag<a».
» r kmmECDdAjál>ól kövi^fcnik a (7.22b) s « Itonveiaaidáj-. F<Hja™. a (7.22b) *.r diw.geita^iáb6!
kOTrtkezik a (7.22a) nr diwreEnoi>». T .2.2.3. A C aucfay-f£ le g y ö k k r íté r iu m
■ A: H» a Ha egy

>+ + -■- + ;^ + ' " (7-23«) o, + 0í + - + o. + — = ^ 0. (7.28a)

sor Ugfait ösnrtiamnlftjtik a (7.1^) RoninrtrUi K>r tagfaívd. Bx«álUpitlu>tjuk. hogy a (7.23)t) kon-
^^^ge^s, Ugyanis, lia ti > 2 a (7.23a) tagjai tó-bbek, mini a (7.15) bmwigeiu «>r tagiiú; sóira fennül. hogy ügy bi))i)iiyagn*tia kiaidw roilKten otaira trIjosQl as, bogy
fl«7 < 7 < l, t7-28b)
^ < 2 ^ ("^ 2 ). (7.23h)
akkor a «or knívcig^. PonUtva. bi. «gy bizonyos n^tSI kttdw mindm ^ «&inr« fennáll, hogy iia>
■ B; Bb « gyt>bb. mint f«y QHtáin, ahol Q > 1, akkora sor di a. Vewwnlk bea knvntkraő jelötést:

(7.2fa) Um ^ = p.

Ma tagjait a (7.16) barnioiiikiid sor tágjaivá] ncisEf^baMiiiiftjtik. megáJlapitliatjuk, hogy a (7.24a) «or p > l , Akkar divnrgenfi. Ha p = 1, akkor ni
divergens. Ugyanis, tia n > 1 akhor a (7.24a) sor tagjai nagyobbak mint a (r.l(>] divcrgena mr tngjni.

■ ^ > i (i»> l). (7.24b)

T .2.2.2. d ’A le m b a r t-fé le liA n y a d o s k r ité r iu n i

414 7. VégU>lmM>mk

7.2.2A. Cauchy-féleintegrálkrítériam
1. Konvencencia Az ii. s /(n) AIm IAuch tngA mr I
vény él al ,4,^ iHuét mint SOI írható bL pL:
(«, + a i + -** + n ,+ — )(* !+ *í + -‘ - + fc«+ •••)
^ a A 4 - aj(>. ^ u,6, + nal»i + natj + + • (7J5a)

^ 0.11 -F a^ita -r — + aifc. + — .

2. DiverBencM A z ii,= haM ^ ) tnlcgril<li la .««o k = ftrtíkrkrt »n».jak.-kkor Wfrhtójuki
Nfltta«r<^[iitcsi4cimlu

5 = S.J4. (7J5hf
Hakct«ar.azai+<i}4—
ÁkÁiilük ee

7.2.3. Abszolút és feltételes konvergencia 7.2.3.S. Alternáló sorok

7.2.3.I. Definíció l. Leibniz-]^ h»in«eBB<á>krit«riuni(LeÍb»i>-t«tde}
A (7.12) ug)«i kQlüobÖte eU jd M lehModc. mint i>éldáiü ^ alternáló «>n>k U«i>> V b ^ ]u t} »k Ax
az 0 , - « * + iij----- ± « . T — . C7J6.)
mraltcniálóaot. ha a, poontívaslm. A« alternáló mt kouvcq^cus bikétbdtétdtdjesfit
WI + H + ''* + l “*l + ” ' = f ; k * l (742)
1. Iima. = ü és 2. «, >04 > o , > - - (7.36b)
(OToktó e, íwtaf-Jt tügjJÚt ft (7.12) •(» UKjúoak ahradöt értékeaJkotja. Tt cnnA a két feltébrbiokdrKPt t«a.
Hí a (7 ^ ) w kDiivngrAí, akkor » (7.12) sor n konvwgae. E.bai az »rtl>«n » (7.12) wr oAuu/úi 2. A * alternáló sor n
i«.n<T]rcm. Hs »(7.32) tor divEíKmii, akkor • (712} nr lehet úivctsca ^ hinwis«n». Az utóbbi üff*i ta^Ot veanSk figyelembeakkor a* fl. maradíktagdő-
wrtbB, mmuíjukMt, hagy > (7.12) Jhmrciyw. ta« d«j«Uv«l. 6>a> A, lOwilút éitékc ki»bh, mint
■ A: Tddut»ük&köwtke>5>ort +^ ^ +— +. . . . (7.33.) sigiiH.=sienía.+0 atot il. = S - S ; . (7J7a)

tag»kb6) á06 <>« inkonwr-

ds. Etrfí nujKyűsEÖdhetünk. ha a (7.15) gmioAiüá «
2 3 4 n'^
(7.33b) « v mimdéktaejáia ftamiül. hogy
1 ^ 1 -é -
(7.34)

» (7.36b). de owkfcltó 7.2.4. Néhány speciális sor

T.2.3.2. Abszolút konvergens sorok tulajdonsásai 7.2.4.I. Néhány konstans tagú s<

1. TVtgok felcserélése (7.39)

* ) M »b.«,tot ko„v«n!«™ »or UgW swítiiit felcseri
^+ + "■
változik. (7.40)
b)H(ie8yi IMtolcwnkonvargcuRnor taKÍBÍiukkfelamrélésRt iigy végezzük cl, hogy obbc az átlu)l>v;x<^bc
1iiok tagot vonunk b«, akkor (r/Áltnl a sor ösRKfigf! megváltozliat. RlEMANN trMr n/Rrint
. ± Í T " ' = ln2. (7.41)
- H - i -
2. öss>eadá>ÉBkivDiiáü
Absíohítkonver8«»wrotaitt, ■+ l + ... = 2. (7.43)
 7.g. Korífttauita^iiorak 417

t ] 1 i 7.2.4.2. Bernoulli- és Euler-féle számok

(7.43)
1. A BöTKHiUi-féle számok első deflnfciója A Bk BerNO«(.LI-»Jc (oiámok bizonyos függYéiiyck
, 1 1 1 1 t T (wtváiiyBiíiba.feitéHekoí fordiiluak etó. Ilyw) filettwuyck fd, a tg *, ctg j-,»«: i trigonumctrikus ffiggvé-
+ r - ^ + : í - ” '± T r - r T - " = - , (7.44)
nyek. s Uíi, cthx és coeedi J: lüperbolUtiW ffiggrónyck. A B* BfinKOULU-ÍÉlc iBáiuofcil íz alábbiak
atjuki
1-2 2-3 3--1 ^ n (n + : ) ' = 1. (7.45)
(7,61)
1 1 1 l 1
{? .«}
r 3 + 3:5 ^ 577 + ••' + ^ T T i M a r T l ) = 2-
cg. Ai [Rv nyert értekeket » 7.1.1
J_ J_ _1_ 1 _3
{7.47)
í ‘ 3 '* '2 4 '^ 3 . 5 '^ '” '^ (r ,- 0 (n + l)'^ 4’
7-1. tibliíM. Eka BOThwiii-ítíf .írJimok
+ + i . _1 {7,4fl) It Dk k Bi
3-5 7-9 11-13 k Bt k e*
1 1 7 174611
l 4 10
(7.49) 6 3n ' S 33Ü
1 2 -3 2-3.1
1 5 3617 8S4513
2 S 8 11
(7.50) G6 sut m
l- 2 .„ í 2-3...{i-i- l) n ...(n+ /
1 091 43867
3 G 9
(7.51) 43 T9S

(7.52) HHnnrJIk it BEHNOUUi(-{ékBZBiiiokBt az

(7.53)
Í + Í + é - * - '" + ( a r T í ) i '" " ' = T - (ix| < 21-). (7.62)

(7.54)
{7.G3)
1
(7.53) Itt » binomiális teteit (lásd 12. old.) nlkalmuKWi. mindraütt a T f kifejoíéBt -val kedl
azaz a kilcvőböl mdesc lesi. Az első fusátnnk a kövrtkraeífli:
1 1 1 1 ir<
(7.56)
i í + 3 Í '^ 5 Í '^ " ‘ + (2 ; r T i j í ^ ‘ " = 96’
, 1 1 1 1 jr*2” -' „ 7T- ^ R --^ -R -- 7 1 --^
(7.57)
1+ ^ 3S + 4 ÍÍ+ •

(7.58) Fi-tmáUaz aiábhi ÖBSzefüa^;

0>. = { - í ) ‘^ ' ^ {* = 1,2,3....). {7.65)
(7.55) 3. Az Euler-figle számok első dl Au £t-vft] j(TÍölt EULER'ftle tsaámok bizonyos speciáiU
1+ ii +^ + 4i-+ •‘■+ (áirhpr +' ‘ ’
1 1 1 1 T !^ ’‘
1 ^ +^ - tS+T + - ± (2„ _ ^ - 2»^=(2t))^‘ - (7.G0)
(7.66)

Aü X hatványaira vonat.ko'^ó i^üttliatúk össKcbisonlttA batók-Aüígy

nypTt ért/skck a 7.2. táblázatban talAUintík,
 418 7. VigUíkn nomk

A z Euter-f ó ^ ájnofc m&mdik de/IníciójB Aa EvLBR-fiSe «

« tímok lawoMt ftrtólu, müuotou tart « mllláho*.
(í+ i/ + ír -j)* = o (*•= (7.67J » (lásd 413. old):
triatniái formiibi «lspjAn w e(;nuiiKnnji. w a ninomiJU
|í?,| = l S - S . l < K + i l -
^ -vrf fali M yrttaítaú. Ax <ihi3mimok » köwtkexák:
7.2.5.3. Speciális sorok
E T = -1 . 27 = 5. Z T » - f i I . 2^=1385,
Néhány sjcciilis snrnál. roint pl. « TAYLOR-MiKtknAl. nwghatAiiwott I
^ ^ - S ö S a i , 2^^2702785. I7 r= -ÍÍW 3 a »8 l. (7.6S) túlijuk uu^ a muwiékU9>t 422. ol<l.].
55^ = ISB91S121-fö. Z7 = Z7 = S = —
ö«ccfi>8g<c 7.3. Függvénysorok
£i^ = í - l ) * Z Í (* = 1.2.3....). 7.3.1. Definíciók
1. Ffiggvéiqrsar nsk mnvranUsE oljnitMtft. m<!(yiu-k Utgiai c^y «• >ij riaUt»záii>k«mgg~
7.2. táhitou. Ebö Eiiler-I^ «
/•W + /^x) + - - + / .W + - • = £ /.(^) (7.74)

2. ndc i^nnSk « (7.74) iur eb-f n MgjAiudc ŐMEccét. Jc-)Őfe«

(7.73)
Í . W = /i(r) + A M + - + / »W .
3. K<»vwgeneÍatertiniAiv .A {7.74J lüggvétíjMor knuvagnibiOjLrtomAiiyát ^

5. A í Eufer-ftic- BemottíB-Kfc aiámok kőrőtti 5 Nnetw & a i n i ^ s iciM>Á«ni«

/ .(« )+ A í« í+ - + / .f- j+ - • = f;/ .í«) <7.^)

HIT kmmDiEiK. 007. amcbektra 5 »(« ) ft^ulrtöntn^rit V^tiwk:

7.2.5. A maradéktag becslése
7.2.5.1. Becslés majoráns segítségével £ m S , { a )= ^ lim ^ A M = .SW-

4. A sor ő&szege (7.74) nw)^ ox S(x) fíiggvíi^?. Asit maarljiik. htigy « sor wt 5(x) Kggífénjfliia
tewvrrgAI.
5. JMaradéktag (/t,(r)) jntrirti vnkm<-ty bmwsiíini fit K V P i^ 5(í') ««zegíin* #» S .W »*«-
iriősBTcgéiiek a különheéspt:
= 5Í*) - S ,(i) = /,+,(í) + + *•' -I- / ,+ ,(* ) + — •
Jí. íw gPrttnrtriai soiral majoráíiiiJt. MajurAláitnt U
7.3.2- Egyenletes konvei^gpencia
m«B oivan sat w y,
7.3.2.I. Definíció, Weieratrass-féle kritérium
■ Azc = ^ ~ M A aaSmsorowit hAtárírtítóiwk AjfiuldójAvíU (tówl 41Ö. fe. 411. oW.) Í»síl«m gl>«)«(7-74) #(ir ci^ adott
«». E? fl,WT konwgens, m m foiHcgynjAsrn kövrtknxí t/ig
lartoiDányon konvergens, ha tctuzéí Kecriiiti kicsúiy f > 0 wAmbiw talühavő ogy Aí
a. Jw m > í> + I, ti’iuiáll: h f)g y U « > A ’,ddíorlS(í)~Ji.{j)|<e.AfÜBgvÉ . __ a*ám ügy,
^ ítm;
1. EgyenletescD Iwuvergeiu sor TaláHmtó f«y olyait JVí«tai, « ^ y » (7.74) jwr értduíezéni tar-
wajrtmonfijiik, liogyavi
^ = d r ^ ,772 “ ^ ^ ^ = (n+2)! (n -1-3)1
njiTJuléktiigot. roajorAJfwíjuJt fií!?al BgiKwnfifdai sorra) (T.15), n 2. Nem egyEnlctesea konvergens sor N^>m tfüilbaló oíymi N »>Jm. «mclyik «a taí-
toniAny űiiiidpii i-értékéíu érvényes loütic. Aíft* « sor ktniv(írRPji(:i«-f,ív)fíi«íAuyftbhii vwi It^áb h egy
olyíUíí 8i£óm,«melyikrea|S(j:)-5,(jf)| > fwijwül.rűfíK'íttóUrtüitJBvAlaíwtAtótúLEtibfiTi az cetben
420 7. V^gtdr.,
7.3.3. Hatványsorok
7.3.3.I. Definíció, konvergencU
1. Definíció AfesfonttK»bl,lüegvény»rok««l*bbÍ,il

00 + a, j + itií* + " - + + ... = £ ]

T~\gl függcllcnftl k>»bh, mint f . Aa cbíw si

o, + 01(1 - lo) + nj(r - + ■■■+ a .(i - Jfo)" + ■ .

Itt a kifejtés W yít jelíM xo fa aí a, (igyfitüi

r + *(l - x ) + j ( i - j)* + ---- h í(l - í ) ‘ + ■■ (7-ífa.v)
i(Usd411oM.)s»n ns« Ix- Jflt > pwrtíu iUv«i|teiia <T.l. ábra)
:|1 -JÍ<1 . h * 0 < í £l(tmJ: = Ojú:korS = 0). 17.«>b)
ÍT.84J

5(x) - $ .{,) = r(ll - X)-*' + (]- ,)- * ■ » V -..] = {1 - (7.80c)

Bptáttató. hügy itt bimtily™ n«gy n « t t a á. Ittinciíg uUUuUá olyan kkánr r, atwlytr (1 - u <3>ek « határéit^lt ]é-
akánai)^ kAtfl ItÍkI 1-Ik!*, írv m-m kM.b, mint e. EBWÜFteai kconigetis a mr. Iiii n a < x < 1
intiT^uiiBaí tckúrtjükttí»ü afchrteM hogy 0 < a < I. (Iá8d|7,10|) A
*
/ iW + / *(»)+ - + / . W + * - (7.81«) vFigraii ifi lFÍi«t &nek «
»M,SÍ1 7-l.tíira.
e,+t5 (7.8Ih)
fconwrgGiisBar. bo^y ranrk « tű Irar-éftékmaz
l/.(i)l<<-,
U Ü ^ . Ekkor (7.81c) «ort« Í7J!U) » r mondjak.
(7.81c)
. .. ....
r.3.2.2. Egyeoleteses konvergens sorok tulajdonságai Így a sor -1 < T < +1 «!wtén iihraoHW kmívcígctia. lu» !■ = - I akkw feltéteks*n kramigens (UmI
(7.34) mr a 414. oldafou) í « ha jr = l. akkor dt«a*«iii (Uwl« (7.J6) hannouiknasor a 411. otdafao}.
1. F o }y to a «»«g H* /, W , h M . • " . / .W .-- fo ABELtítdcszerint <s.sormiiKfenolym [-ft, +p.) tnl«r«UImiiatt,aW p, t.;l8riJlqp*0és 1 kürf™
n08.csha0ieniitji
cssenatarto
».h o g y 5 W « ^•atartol lülLclyciniiPTnrnIytanon. 7.3.3.2. Műveletek hatvá
■ A; A (7.»0a] wr «w «^ r ii^ii 6,lytono« m t = OhAyw. S (l) = 0. ha i = 0 fe S(x) = I. lmj > 0.
■ B: A (7.7Ba) sor ömwgt* fnlytonoe (iiggv£iiy. A sor ocnj i^gymilctcscn konvcrgt^iut. de c* iimi <*®r
véges tjirtonitayrm hiuiem■ Mlj™ saimegycacBte vooitkiataatmi igaz.
2. Egyenletesen konvergens sorok integrálása fa deriválása A* [a, ij zárt intcrvnUumnnogym-
ietescn koiivraj-msHort tnf[onkAnt intCBiiUmtunk. Ugyyiuií^ deri^iá!h«tótagonk<iin*y konvemeiisiwr j t,x "j = 000# + {oi)6i + «ién)í + (0061 + műt + tti6o)j*
». h» a* Így k«!tetkt5«-tt Hor cgymlrtnn nkoavirtw^iu.. Ennek H
+(«m6,4 Olt,+0,6, + o,A)í* + - . (7.86)
y f:/ ,w r f(= f:/ / n (o * íí
S = tt + hx + i:x‘ + dj^ + ex* + fx^ + ••• (7.87)
áf» = 1,* + 2ate + (í.* + 2oc)i* + 2(<«í + f a V + + 2«e + m )x *
(íjA w ) = i : r » ha^eK fcj.
+2(o/ + ÍP + ai)*“ + ” - . (7.88)
428 1. Viftdn,

1. Egyví
M (iywi folvtonos / (í) füffltvíuy. íUMlyik a xxs a teljwn vfgiekn j«i nrdiffBfciwWluitftft TAYLOB-
(bmula {lá»d 395. old.) s egh ^ v t! gynkrw h iUvói.y«.rö«^khit „ . « «
« ) A felírás első alakja;

/ W - /(a) + ^ / ( a ) + + "• (7.95a)

A (T.95*) sorb»fej«Bt aaokra az j-M ík(*n! vígcsdurtjük cL iiwelyskre M ft, = / (j) - miir«.IékUig
“ ■ I* t»rt_ Itt Agyebünk kdl Arw. hogy a m »n A Íki^ f.^alm» » 419. cídalfm
trtt fogslonuoJ ™»k «kkor «zo«<i». ha a (7,9ób) fannuU itt » a ü a l^ ^

ikfei:

*» )... .

(7J6.)

(7.96b)

J - ; ; ' S 1+Ax t S > t ■■' - J ' + i " . * (■« — ^ + A * - %>*■

(7.96c)
+(o , - < ^ - a , A - 4, - A * + o ,A » + - -J.

AMacLauiun u TAYIXM « /W fiw rfn yt» , a = ü bdyen fejtjők

Hiriiii.Igy
4. Hatvftnyaor tnvene Ad»U nx
j,= / (r ) = oa: + tj^ + ci* + <íx:' + e3:*+/j' + ... (a^íO) (T.W
«) / W = /(O) + ~ m + | m + - •+ + ■••
Mur- Az invctaíii m alilibi Min Értjük:
* - VK») = + V + Cií» + O ffU Es* + . » -+ ‘
(7.Mb) f/ **‘ >(ftr) (0 < e < l), (7.97b)
"M l)í
i-syiltthiitAk » t aWibüdt ncriiit ud/Nlnnk;

A =2' ^ = -? ' = ű = ^ (S ate-a »rf-S Í^ ), (7.97r)

E = ^(Öa’ W + + 14i* - o^e - 21ai*o), A T avlor^ és Mac Laurin-sdt kou\ « ii.n

F = - “ V - 28íi*6’ íi - Z S aV - 426*). «, de eniipk S(x) ífesssegR e|

3. KétvMtosSsiügevények Taylor-sora
r.3.3.3. Tfeylor-sorfejtés, MacLaurin-gor a) Az dOálUtáselsS Kialva;
A ioniasthh elemi füg|{V«tl)«k bAtvÁn) » 21.3. tibláSBt (Üsd 1042. old.) tartd-
mazzn. Ea»kct« TAYLUR-xrtrhn vniú fe.
424 1. VVjUtrW »omk

(J9J.)fcje»rtriü«al«w™.

(7.98^)
73. tHt-liial. NíhAuy gyiJtnui luwuáll függvény kőa-lM alakja
Itt (a. b) « i « Wy, iibfil A *>rb»frjtí»t6rtcnik, ft. »mMwiélrt«fi. BSfoniuL hogy pl. mnyibraahitM
Köadités KöflEthraő 0,1% 1% 10%
bdyrtia g l , . . » ) r t . a d * i d a t a ö * « b Mtni^juk. A (T ^ )-b «t!n g «»p iő ■n»s»«].b uoulú
■tiCA -tát •i« -tó» -ig
álé d <?i««tab t tiutaltiuuA Ugnk fiílírM t opoibnok tdet^ik Atti^ithetővi^
í* -0.077 0JÍ77 -0.24S 0545 -O J j» 0,7«6
é t íJ ^ Z
/ (».J ) = /(•■*) + i { ( » - - 1 ^ * Ö 6 -4,4* 4.4* -14.0* 14.0* -45,0" 45.0'
-o .s w 0,583 -1.005 1,005 -1,682 1.632
-3 3 ^ 33,2* -S7.6* 57.e« -0X5‘ 03^
-0,045 0.043 -0,141 0,141 -0.415 0.115
cwjrasl
T -2,6* -8,1* 8.1» -23.8- 25^
-0.386 0.386 -0.662 0.G62 -1.036 lfl30
E> > sdiDboUka. j« l» M mM ^ jdcnti. h«)7 « ~ m. a ^ “ — 7 -22.1- 22.1* '375* 37 -59J‘
M ia f { t . 9)íöggmiyTe ----- O.OM -0,172 0.172 -0.511 0,517
y>M ÍaM >btm (a.6)bri^U l líx = s x
tekintjak. A -3 .P 3.1* -9JS» 9.8* -29,6* 29.6*
b )A z 2 t -0 ^ (ÍJ293 -0.519 0.S19 -0.895 0.895
lgXSBJ + ^
-16.9" 16.8* -29.7» 29.7* -51J> 51J"
.r^
-O.OSSc* 0,093a* -05i:a> 0,328o^ -Q.G07ű* l.S45<^
"s?

ai*
-o .«su ^ 0,062o* -0.157a* 0.1C&I* -0,4830^ 0,530fl»
'^ * 5 r n i T ( é * + /(X + öft, V + m ÍO < e < 1). (7.UM)
I*
4. m -víltoiós függvény Tiylor-iorii ir-wm -0.031o O.U31<i -0.099« (I.OSftj OJÖlfl
A difirtrodiUopnráton^ fdlrt talón cUiáUít«« A a kovetknfi;
f {x + h . g + k . . . , J + l ) = fix.y ...... í)
i^ .v...... c 's í l + j r -Ü.W5 0,045 -0,134 0,148 -0,37S 0.502

5Z ^ ------^ ■.,i)-*-Rn (7.99n) -0.WI2 0.002 -0.020 0,020 -0,17fi 0,230

~2
Amaradéktiigiut

^ i y * ' f ( . t + e h , y + e k ...... t + 9i)

^ = ő rh j!(é ikuiUaeaioKaklelietnedr.Akö-
(fl< e < i) vtftkczfikbenfre vonat! Mtasnuk meg ntóAny fflgg^y
nagy jil -hra tarttraó he}
7,3.5.1. A szim pU 1egyenlőség
7.3.4. K ö ze lítő form ulák As£ / (í) és J7(r) föggvéi „ < * < < » . Akkor mondjuk, hogy x — bo.
tswttai a«tmpíoííitt«an t WetUők, ItA fetisál)
Skt.l«.N«lifttiyfii(íRv<kny-
/W [T.lOOnJ ilt, / W = íf(í} + 0(ff(i)) amikor x - oo (7.100b)
h«5 tjutosíö ilyen fomiMlo oJ*í t m « i a 7-3. táblázatban t«)álb«tók. A p
& niHrwlRlrtim h «5,lA«. rtlfttijAu htitAHwluitök rnc*. FiTffivéuyek kíizciltó fomiiílAliiiik iB«sb»láto*6M
A26 7. nintk 7.4. Fnnrisr-svrDk 42?

r« 0 {ff<í» t«K fclít*»ikw O LA[OAü^s*i«b61ia rt jiftgy ordn-t hwomáltnk (1&-Í 57. old.). H« 7.4. F o u r ie r -s o r o k
(7.100b) teljesül, akkor Mt így jejöljílk; /(*) ^
7.4.1. Trigonometrikus összeg és Fourier-sor
7.4.1.1. Alapfogalmak
7.3.S.2. Aszimptotikus hatványsoroi aytesaktvagy
s. vag>- flűnyös aí. líogy (JRywiuU T jirriiirlufíii f(s^) p
kwciftü módon tri dí:
1. As Mcimptotikiis sor fogalma
síi-x-p oicos2«.'j-+ ••• + (»,coeTti'j
Ungym az /(jJ fü|^vnn’ rrtHmmrati tartomnnva x > jjj. ^ ^ sonóf akkor iiuuuljuk, hofQ' k - fcíssída^'i + ••■+fr,sinnuir (7-103)
En MLcljátáKt FoinuER~WF^j<«i)L’k nrvi.'ZZiik. Itt a keifr«%mKM ^ ^ = 2f, akfcnr;..' = 1.
Ax /(t) kgíob^ a42S. iAátim k»róltck«»ndiuM>«iol)tan ».(.r) kSM!Íit&fwÉqFEEgii»EÍ^
vpj^ükriabaiaxa^cstit (it = 0.1,2......n) cgyűtthntókid <ucadott f9— “*— ----
E«-k l>«ik» íttfktt az EULeR-/<^ fm^„üilífé

= 0. l.Z,... « ^ n SnwiaL Ul fWC > ( ^ ) a LAlTOAO-MÜiitKilműot ju ® ’ otdö’--l

tuHXuáUuk. Ha« (7.101} n«w!{ÜRK«s butáli, akkor J (x) » ^ p - alakban i* frlírliatA.

= 1/ l/ W + / (-x )l«»fc / x d r,
Uctu hatványsorok tul«J4úa!
te
a) EgyérteitnOaíg; Ha vsy /(») függróiynek IfUaikiisriiiiiil
A:s atoim]rtotiku» Wvú)iyM>[ axouban nembaUroaut mEg cf ifc= j/ / (x )s in fc ^ < ir = | j /(r)smfcwr<£r
b) Konvergencia: A» »>»i«|itotiku» liatviq,y»n>ak non ke

= f jlf { T )~ f i - ^ ) ]^ k ^ d s . . (7.104b)

Köidit£ mcgolddst taláHuitmüc« AomuinitiM mui&in roöib. •JtflfedSMaokD-gítsíBéwi.

Ka hűiDti^J^ értékekre n —>oo caetén az « ,( t ) fAggvétiy ot>y m Bítait.

£ crtckckit- JbiRocí^rn* PoURIER-iora vw. Ez fellt)»tá «

Irh.ljuk M. -I.0I R ,{r) = ( - 1) - ^ j J " Mivel <1* = ' W = ^ + » i « » « ' + “í —

+6,sin-;r + fesin2i.-T+"- + k,aiai>u-í+- |7.105a)
alnJcbim. De felírható
*{*) = y + >1. s N w í + Vf|) + >»í «u(2u/* + v>») + •••+ ^,«u(nwx + y . ) + - (7.|(Bh)
alakbmis. Ebben az lüAbbí ogctbeu:
Ay = = (7.105T)
=. UgyaitB m ( » + l)-«lik te n-«lik tag lm-
nyad«wii Míüifrfiít fi lüvflrRens wirt ff 6ny hely^ttaátí«i^k«hi«k hp^htafthR*-jAt 3. A Fourier-SQr komplex alakja
Sok Hfctbeu clönyŐBa komplex alak;
bwan«lii»tjuk. tisy iil. x = 10 « S^ÍIO) és SiílO) líwtlrf&azpjíok w«íttóBé™l felírhatjuk
alfthbi bícslArt: 0,0914 < <*<0,09104. <f(a)= 2 ’ (7.106a)
fm
42S 7. Vígtetrn iorok 7.4. Fovrirr-sarjik 429

iMk = a,
f{x )c-*^ d x = Uk>a,

1 T
1. Kvadratikus köiéphiba 2
Ua m / {j) függvényt nx
7.2.ibra, 7J.ábra. 7.4. ábra.
= y * 2 “* ^ fri sül fcjx
metria Ha /(x) pfawtlan függvfny. mai ha /(*) = - f ( - T ) (7 J . ábra), akkor M egyfttt-
tn^raometríkuioeexcKgrl. mAs n#wn FouBIER-öwn^gel kötclttfök. ógy as

F = ~ li/ ÍT )-s ,ÍT )^ d T « . = 0, b y ^ i j f(x )á n k ^ d j (t =0,1.2.,..). (7.nO)

^ (U«rf 942. <Jd.« » 0 . okL) iüűow* WgkwU., haa* űt í* 4» értíkckrt sdnimctria Ha /(r + T/2) = - / ( i ) (T.4. ébra). akkor ai ígyűtüiatók

= <.^ = 0,
A PotnUERiar itösépírtíklKM turt to

r/3
| [/ (i)- * , (x )]» ir - 0 ha n - o c , (7.10fa)
{7.nib)
!b « 0 < z < rtntPTVAjhmiiHiIcsa s. A kaecpcníi-
t)«i «üó komwgrad* egyik kövElkmnínyi! &PARSEVAL-/(í£f egftnlő^ 1 Ha ax /(z) fniyo'^y pAmtlan Ai Rccnkfvíil elegFt trsi a 3. s Dák (7.5.a
álH^). akkor az c^yőtthaták
f j [/{!)}* íír = ^ + ^ ( a » * + 6i*). (7.108U) r/4
= = fc^, = |y/(;r)siii{2it + n ^ < i r {* = 0,1,2,...). (7.112)
3. Dtri<dilet-f;»le féltételek
Ha BZ /(x) függvény hh^pW ^ DiRJCHLET-fcte frltítelekiiick. ha Ha az /(íT) függvinv páros í* racukívül » 3. .'oiuirartriAiuik (7.5,b ábra), akkor aj; figTÜttha-
a) a kítdCsrai teterwUliiro végow nők olyan rtrasutenmllumra bajithatú. amdyefcbco ax /(x) függvcny
folytonos öl nkHmtíin, <r

akkor a PouRlEH-iKír konvergtí ebhez a :,«h o]/ (x)folyto™ .,^ n ]a ^ = «M = 0. = ~ j f i r )a m (2 k + l) ~ d r {Jt = 0,1,2....). (7.113)
/ (i) -azri, a a HKakiidAíi liiílyckcii a
4. A Fburter-együtthatAk aszimptotikus viw

7.4.2. Szimmetrikus függvények együtthatóinak meghatározása

LA
7.4.2.I. Különböző szimmetriák
1. szimmetria Hu / [j) pAron fiígiívfejy, aüas! ha /(/) = /(—i ) (7.2. ábra), nkkoT a* együtthatűk;

bk=n ( k - 0,1,2,...).
Tfíh'
430 7. VigtHcn »e 7.4. Founer-mmk 431

értékét tudjuk « m.
Bysiiküt« m
7.4.4. Fourier-sorésFourk

H » w / (j) függvíüiy egy trtfflfleps vígp, intnniidliimlinn cIcrM tm A Dirichlet -«! p fcltrtddmck

{lited 428. oW.), é> raodriviU J |/{*)|ájr taproprin* inteeril kon»«R«w (Üsd 461. old.), akkor

T.6.ifani. d£iHftb>t6 > FöüKlEH-iute*™) »!(^tiiéKÍvcI:

7.4.2.2. A Fourier-sorfejtés fon iiu lái
Míih1™/U) fÜggvény.ifflwlyikMO < * < a DmiCHLET-iac (tü l / (*) = ^ / * “ <^ / = í / ‘^' / í í 'í
42S. oUO tea, .a iid4^«Uui>«m WC.lál> smM koinnS°»«n>ic>»
Bfadydo^i:

J lx f 2t t m = 5Í/(-f- « ) + fi^-rO )] (7.113b)

A* /.(I) füffirtny períMtM r = l. *0 < X < I intevBÜmi™ /,(x) az f{x ) Oggyirny^l (7,6.
áhra) A iOalüMltó h.üy.k™/(X) = 0) + / {x + 0)1-A « B , ö t t h a t 6 1 « M EULEa-fcfc
«i:jtöd.rpmMiL-rii p«Ío<lik>i»msp«tiybi.=ny(aholR=1,3, .)
f{t)
fntmiUk (7.104».b) ^ tnéktf kell meshaUiosm.
nncUjil«« «np1itád6iAbannniüktiKmg^k
A. illitlmtA datllftite^ Jitzkril
2 /iW = ^ + B i e u » y + f lj c » í 2 y + ..- + o , a » n " + — . (r.JMb)
Rn»FoURlE]l-nit)^]a/(T) w
Az M i ) fiiffivéoy p «iö d u » r = a ; M 0 < í < í m „ . j»eW. így»Foi’JUí»-im*grW«z/{i)figgróiynck
fo (7.7. «bra). Az h W fflSKVÖW cxy /s(jftaiuu^ciiwiifi<Mp«brutnfaa 'vnkifejtéHA ItfgiÉ>fcekwBncia»q)«tanim»<ha»jeÍ!Hdtfetd
h«UTOZzultm<-g.drr = a. nwR:
3. / , ( r ) = i , « i n " + 6 ,M i,2 " + . . . + fc,*mti” +
Aa /a{í) p«iAH.aA r = 2 / ; * 0 < í < /interrallumbiu
/(i:)-siiel (7.«. ábra). A Kirfcjt/n Agyfitthatákú tt 2.« A FoURlER-intcgrál t^rysjerűhli aUníriL1mf{x ) vsto a) )MÍro>, vngy b) jMnitlnii függvény:
vére, hogy i u r = 2í.
a) n^) = \Jcos^iiL>Jf{.t)<^^Ult, (7.ll&t)
«x) fíxL--
y

1 r
0
^ , r ,
b> /(r) = ^ J ánuíííL/J m ú n ^ td l. (7.116b)

N í i - ■ Ar. /(x) = páros füfígvf.ny <5«t,-n tdíilmljiik a frckvcnciaspektTiun íiirŰBÉBÍt » a fuggvóuy

7.8. átirn. 7.0. Ábra.

7.4.3. A z együtthatók meghatároa&sa numerikus módszerekkel 7.4.5. Útm utató a Fourier-sorfejtések táblázatához
A 21.4. táblásat bán náiiúiy csymtcril fiiegv«iiy roUllIER.w>r>v»;«irp<>l. EkpJc >!gy oi
Hft az /(*) pwiodikitB függvény bonyolult, vagy * 0 < T < T hrtervBllmnüa a« íjt =! ^ («liol k =
U, 1.2..... H - í ) .linAtít Myrh’.n VM írtiiUöwvi:. íikkor a FouHiER-cgyÜttbatói
432 7. VégttUn ítmvk

8. In tegrálszám ítás
ikvBgy«!odg6l dtoijuk. 1 integrálszáiiiitásÉsfaatáioMthu)integri) Azmti?gTft)A8a<liffcTvnci&lá!íküvetkeziSéTtel«itbc!n
■ \í. fi,x) = J { -x ) fii^Kvíuyt iix aJühbi fpltétvlck hulározzák meg! wtt mcgfoTtÜtását jdoiti, míg a differpnciálA* sorAn ax aflott f{ji) ÍTtggvényhfss a deiiváitját, « i r (x )
(id é n y t kcU me^atAroraimJi. la knU-grttásnAl az adott f ( j ) dcriválihat kdl m^keresnank olyro
3 b * 0 < j< -,

1
függvényt. Muclvnek a ikriváltjn au ailott /*(*). Az oljArts <>redinényp niim cgyértelrofl, eüírt nevezik
0 h .i< .4
{véayt n 21.4. táblásat 5. alakjárnhu; lc,hanxA = 1 belyrtteuitórtclvége*- nunk Hl ff = f(x ) görbe alatti teriUetrt. El történhet pL ü«y. hogy mcgfeleföen kis al

lült.vmLunmtaxV' = ir-lMaotA' = továttoiaBtlwvesrtjűk.MjwÍ!Ín(2»+l) ^ =

3. A határozatlaD és h. tt integrál kapcsolata A két im«gral'tf|
{- !)■ ti»(2n + 1 } ^ . a. válUwíJc hciyrttoritóíívd ot 5. Borhim. az rifiUMtandó (T.iiSa) függvényre n a diffftFnctál- és itütgráUz ,Vh fiSiOrlt: 448. old.) kaphatjuk nx^.
knvrtkEisfi kÜFjoúst in{ij»)c:
8.1. HatározatlaD integrál
8.1.1. Prim itív fn ^ v é o y vagj* integrál (aatíderívált)
ik előnye 1. Definíció Az ia,íj zárt intwajlnmon éru-Jmramj, = /(*) ly ptimitív függvteyc a;
F C x )fiw * az mtirvallttmom tUKrcndátható. és ame)yiH.k d criv^a / (r);
lítfaatá. El a UUtAxAl a Kgsv«ii>d( tr (8.1)
■ Fejtsük liAtvitiyMotba nx iilibbt ItMtlpkx Riggvényi: Mivel dedváláakor akt ndandá dtitoík. Egy egy adott / (j) függvinyheí végtefen sok pö-
miüvfuffivóiytartttzi] . . . „ . _ Igyegy
_ _
(7.110) adott fSggvróyhra tartató F , [ j ) . ,F .(t) primiUv Bggvények görbéi elöállfthatók ^ pai-
Mivd óJculáró primitív fuggvó^ görbéjének az <niünüa t«ig*)y tnentrá való párhuzama; citt^ásával (8.2.
(7.120)
a valn éBkqi>wtM riMdí KxMviUuxtAm iiUn azt k^juk,

r
aan^ + <t^*iti2ie + ----ha"íánr<v +
■ i- a

Y=Hx) ÁJ
s
_ a Ha ai:j/(x)
----- i- ; ■Filggvény egy adott Inter
-.oo .Ti-íi.,--------- ------------- ilytonodpakkarczeuiKsintcrvallüinoti
lÉtoák primitüv ffiggvéuyu. Amentiyibeti (r/a!t(MÍési hnlyek vwiniik, díí iiitcrvnUmnot olyan rfiszmtnrval-
ItWKikrB boutjuk, «jnelyt‘keu az fix ) függvény folytonos. (8.3. ábra). Az adott y = / (i) függvcoy t«
ábra felsS résacn, fra y = F (r) primitív füip^veny az oltó rÉ«t*D található.
434 8. /f.iegnto.-wȒUr

8 .1 .1 .1 . H a tá r o z a tla n in te g r á l ( a n tid e r iv á lt)

Egy adott / (í) fÜBBvény h«Urw«tl<ui inH^Alja (wtWeriváltja};

f M + (C = jn ^ )A x .

Ai j intagriljd xrtía AII*/(*^)fiiggv^y X ta iníegniaáii vaüűió, C püdig ax mlrf-

mríM <tU«uU. S « é á »i jTlöt^i. töhhnyii* n bogy a dr ( Ika^rtktóU^intnírAiiri
m aeé.»«a«í/{ir)dék4yf*ik.

8 .1 .1 .2 , E lem i fü g g v én y ek in te g r á lja
1. Akq>lnt«gráliik
luEitckFt

frigg.^ylurtAnM «l»m t*srM }««FU)prim ithfiÍBg«^

A B.I. tábláMtlMn tMráUltatt intrgntoh » ^knü
I na / (t)

timíi 6.1. tAblánt.

,
banfizeníM&mtaMidigimaciáUám^yokmi^bnUtáaihtíidúdnaíACintí^riáilmALiuulnk

2. Általános eset
Az ictFgrálMfutjitok mcRjtiscrpIjük s lulott feladatot algebnii é» trÍRrmonwtrUi Ata-
tiűdtisak. ilL útl»gtAIW mubAjyok ■Ibamiu^vid lOi^HoUsraktkrR vaasnartni. Ax JnUtriUx
rína (MkI AM. oM.) »!>>tt mtrgiiláá ioá<kzack K gftté tM » ríntii prími-
^ rig^vteivH nwii«n<; filgr*fiq«k mU^KrAlún kwmnn rJvciiRzlirtŐ. Az
B21.9. tibUaat (HuÁroMtUa inlc,irá)ok) fhf^ja őn c. A táblánál ; » kövrticrafi ti»g.

iDdyck kniÓDÍMzA
>g^állSludá|[dS.
ül «K b fix ) kifrjc:<c» ibnlul rJ5 «ld«ir C7
e) l i i K primitív fagpi^nyt batvbtyMU- íűlltjn eW, *kloir a (nggwtay denii módon ncui inttitfilliiitó.
t^UUwittidi nu»ek«kfaika.yv-K>i«»tBak jS.!) b, |8Jj tAl>láuit»lii.t

2. Összeg, ill.kóiaabségiirtegráláiía
( W g , iU. kiUönbiÉg integiAlibát i-iW-grabf-tjük t«|iOii IX int«gráiokal kúlön-
8 .1 .2 . I n te g r á lá s i s z a b á ly o k
kiitön ÍRin«ni1k (összi? integviiliaU

J (n + v - w ) d x ^ j u d T + J v d x - j w d r . (»•<)

A«U.U.U)VHltOS9f>kiU

■ J {x + a)\ if^ + l)d s = + 101^ + 63- +9) dr = ^ + |x^ + ~3:* + 3;e*+0i + C.

Az integrandus konstnna szorzAt tartalmi!

J o n r )d r = ^ J m d T .
 m2xuwrilj'
■/“ ratcgráljn nem inindis nltmi fíisgvíny. Iljfu Luie^AJfiloit tühh^af ii kőyptb™
4. Li
Lmeárb trani s^'ts^évwl oldunk Itt a jirimiüv fiigcvinyt ndntt prtntíwBágEiil krateütvelitttátoiauk

l£a j /(r) ár = F (t) iraicn-tm, pl. e(Ey üiHiKriltábláMtból. £s oí atBinnwrttnn r liueiiri* fiiegvínye, Ért«ktAbIázatok At olyaa inurRTálnlt, mnly^ík i-linrletileg vngy svak
akkor fÜRfflÍByrkktl a^m fejcsüicta ki. írtíktábláwt segftsÍHÍvul bttáímbitók mt-g. Itt as: rotpsnil alsA h»*
tnranz. Mni a* iTfayrAHA. konstjimt uK-ekntAftiitjw. Tcrmínwlo*n a tAblóíiabim partiknlitffi függ­
J /(ní)íír = if(< tr) +C, (S ^ ) j f{z-i-b)<Lr = F[s + b) + C , {8.5h) vény értékei n v^ tppidálú fTiggví^kot kOlün uAvm] jc M Útnak d PéldáuL-

|/{ax + (,)ds = + 6) + C . (8.5r)

■ A: JútiaTdj = ~tx»,«:f + C . ■ B; j =
■ B: Elbptdni^ .nlígrot fUdJajú (Ifcd 443, oW.>:

/” y / il-

tön. altul A >aünlA(ó a nmncő (ferívál^ tikkor autpJi intt^Falja fgyioilö n

M-wnS kiBíiritiDusáníik jOjsiolút órtttíwlr

(8-6) 2, Intefp-álBs sorfejtéssel Aí iiilegnuídiW KWIt# fcitjük. Aiumnyihru cs a mr

6. Belyettarftéii módiur
B » í = ií(i) inwrrípM J- = fi
vrwigiui.b(iRy
f f { ^ } d x = I J \ ^ t)]^ {t)d t
VET^SIS, tagaokéllt integralhatpik.
3. Grafikus Integrálás Ez ogy harmaáik kropIM tnódswr. »»rfsrt » 453. qHii1«
8.1.3. R acion ális f ö v é n y e k integrálása
tUdomlá. függiény^k nündiR kifejrahrtjük dmu fiigK»én>»-kkíi.
8.I.3.I. Racionális e g é M fö s v é n y e k (polinomok) integrálja
™«y y ‘ /(r)rfr = y | (B-7)
RadonUis fgéra Eggvóiyrkrt. taetwkbit inlcgrilluitnnk.

rfaim wiW J (n .r- + íi^,i*-^ + — + B(J' + a»)<ÍJ- = ^ ^ - r " '' + + + y í * + Oi

rtk»pjiik.hö(|yt
is t ö r t f ü s ^ í
= / (íli-í) . fP { ^ ) ttr akkü. Itt P (r) pi
'*yö(íi :ak>íhat*k. A követ­
,A
.TD
f^n](lá^mtW
kmódjnpL: n, UI. n. E«?k az á
kraű pJjáráBajánlott
1 r 2x(íj 1 1. A tört Bgyazerüsítése mmdatWigniiifg a P iri i » Q M píOitKunnknak tnár ni ül köoiŐensítdiuk.
2j f8.8) 2. Az egész Tési JeválMZtáso. ha m > rt, iiyrnknr« P {í) iraÜuomot, elnratjuk g(j-) p-
7. Parciális inlef{rálás iiitfigráláKra így maradt egy polintini és egy vnWdi tört,
3. A Ö(x) nevező felbontása Imeáris fe kvíulrotikiw tíuyeiifik iraoTOvtánt (Wsd 43. old.):
j ü(i)tf'(j) lííT = ii(i)v {i) - J ii'(i)w(t) é r , (8,8)
g ( i ) = o„(.r ^ o f{ x - ÍJ)' -.. íx* -f PT + g Y [^ 4 p'x + í ‘)‘ ■•• (S-i4a)
Itt BZÜksígüs, liogy ÜKh( í -) tí(i) függvények dcivál^ai folytonosak legyenek.
(«.14b)
■ M J x e ‘ di iiitcjírAli pardMin ititfBrAlftssal batArostbitjiik meg, hn ftgy VRBwtIk, hogy u = t É*

t/= e^. ohböl u = I ti ■=c*. c« így: j x t^ é t^ T ^ ~ j ^ di = [x ^ l ) ^ + C , 5. Parciális törtekre T«tö bontás: M így nyurt vntódi t,ö
 integráÍT&vontttbxrt b?[tos Mtnbnlyok c)A*mtPgráláB

/ ^ = A h .b -o | . (Ö.15d)

iÚKpiántőnéBÍk,
[ t2 x + 3 )d x . 2i-(-3 » , t _ m _ / 2i- + 3 N ^
í *- s- ^ - 2 Í Í ( 7 - Í K * + 2 ) " í- *-1 »+ 2 ' Q'W +

- I -
J o/Cí) dr = n j f{x)dj: (t, álLuídö)

ÍWginlruTáyB
- -Eset: A-
2. - ...........................
„ 'kSíöttaktahhBiöife gyökök is.

y '« ( í y U ) d x = u (x > í(i)-

* ) A fríbontfe alakja:
= u(f) Ij*w. í= p (j:)i
P(^) _
Q (t) [ i - a ) '"
M . . A,
(i-a Y
j j[T )d s ^ j m.
(ÍU6b)
^ ^ ( 7 ^ ^ ■
b)Az ....4..
A ,.A , B,,B 2
til02aikllKSÍl«9ai6-<*L).
... ImnidiU^nh^t. |utb(M
J}, HIt
^ d r = Inl/W l-.C
c) Az as idOda iBaliiUyak lonim tön#^^
2, j n ^ \ f { x ) 4 x = \ n ^ ) ^ c
(&16c)

/= / ^ ! ± L d , . - i l ± l _ _ A a Bi Bi
j u(x) ér = « ( r ) - F («(t]) + Cr -tol
y tíx- d* r * íx --4i ‘^(7rTjí'*(7riji‘
U “ ir '
F (il = j r(x) dí + C* (C,, Ci bmrtl = l- -3 4-2 B , + B, = 0.
ís J lS a » = -1 . a, = 2. fli = l. A = 2.Azintrstáiá«iiicnet,-»

8.I.3.3. A parciális törtekre való bontás négy esete

3. Eset: A aevezö néhány gyöke egy
1. Esrt: A nev«eO mindég gySkn egysuercs éi valós
í í(i) = ( * - n K í - í ) - - t i “ A) (8.1&1) (8.17a)
a) A felixuitáEr tUukiiu

[8.15l>) (8.17b)

n r («.J5c)
- X . -
ry ....^ = ő w - , S-n
■“ ‘ + ( 1 3 ^
h) AxA,B.C,...,LmimokatA inukbaámlthntjnk tU«l
16. old.). (8.17c)
 H.J. Matároiatlar, mtiyrá! 441

A + C ,= 0 . -2C, + Z ),=0 , 2yl + C i - 2 f li + C j = 2. -2C, + 0, -2 C i + i?, = 2,

A - 2D1- 2 D j= 13,FbbfflWÍTCt]»íiík.4 = l. C, = - t , D t = - 2 , C a = -3 . I»4 = -4 .

f { C í + D)<h C, . , ^■*'3
A / ü 5 ^ = 2(iírn ■" í / tS t =2 ( ^ 5

^jántörtráik. — ■
_ f tdj:
- y ? n
8. 1.4. I r r a d o o á lis fü g g v é n y e k in te g r á lá s a
»rtliiH>j<ik.hoBy;.4 + C = (t. D = 0, 4/1= 4. /t = l. C = - l . D = 0. 8.Í.4.I. Racionális függvény integrálására visszavezess helyettesítés
Irrad«»lK luegvénrf^k mbgrilja m k biioD>w «M>u4hra etmii Ína(V«iiy. A 21.5. tábUzat b>ital-

maliogyuiat it 8.1.4.1- táblázat n jaia.Oypim»

P W = ( » - ö)*{x - 3 )*...(Í* /w + V p'x + í T . . . . Az íR {i.,/ u j^ + bx + c)dTm

a) A felbantwalukj*:
batünlakmbaaii;
J. , yl, . . ií, . B, B,
g ü ) = 7 T ; í ^ ( 7 3 T Ö I 7 T I + í T Z ^ *-■ - (T T j j í j R (x. <ir. («.19») j «(* . (ir.
^ Cijr-(-£l| ^ Ctx + D j C »j + g ,
í^ + p í + í ( ^ + p r + ,)* "■ (x^ + p r + , r
^ g|f + f| J ^ + Fj E ^ + F,
Ugyant« oi* + fcr
b) A koi külSi^iséee.
4- D ,
c>A ■ A! 4^^ + 167+ 17 = 4(x> + 4x + 4 + i ) = 4 [ ( x + 2 P t ( i ) ] = 4 [ r í + ( Í )

1 + 2.
C ^ + Ű » = i^ (2 x + />) + (8.18c)
( - ¥ ) B::r= + 3 .+ I = .r- + 3 . . 5 - J = ( x + | ) - ' (t )
0) A k M m LuksrAll kM W íg ín - htintjiiJt. &sck közül az ekőt;
f C „ (2l + p)d j G« 1 ■ C: - / ' + 2i = l - í * + 2 í - - l = l » - ( x - n * = l * - x ! , nhoU, = j r - l ,
(S.IM)
y 8.1.4.2- Az integrál átalakítása trígonometrikiis és hiperbolikus fQggi ények
7 ) A Ivódik Ös^ödandót. k«UHti«u, ogyfitüuitó u racionális kifejezéseinek integri^ává
Ai 8.4. Ublázatbaa *doU belyettwIWKtkktl olyan tftCÍotiAU» kifi-jeisíserk integrÜjábQ« jutun^ aho!

is integrandus integrálása

ahol » ÉS tetszés szerinti vídó« szAfu w fiit ttm'iuH pOiíítW VBgy negatív incionálÍH ta

f Ír* + 2T+13 , 2;(^ + 2j-+13 Á C,x + Di + j x”'[a + bx''fdT

- j U - 2 ) { x ^ + t)^^^ (.- 2 )(x > + l)» = 7 3 2 + ^ ? T r + ( r a j T '
mteBTÓl csak » k««ríkEKÖ hArom e«tl«-n fejrabíti! ki elemi fiig«ví
442 S. /ntfgrrtfawmaá*

8.3. tóhíAwvt IlTftröwi BA: = = = = i íí^ = 2 ,(2 .««t)=

Myrttcdl&: i = y r r j T . ^ = (t^- D\ dr = t2t*(í*- !)*<«; j Ír = 1 2 * =

= ?í*(4í»-7) + C.
-m -
- - --i. ^=1 - ^ - - S -
Mivel s báiora fehétei egyikfi hiú tdienU, M iwegril ncoi Wict ri«mt ffigBvráy.
8.I.4.4. Elliptikus Uitegrá]
1. Hatánaatlan eUiptikus integrál
jR , v ü P T tirT c J <ir A túrom EULER fíif hfJ^rrtr^ú i^ikc: EmtitikDS mtegráick aa *t»kn
t- H« 0 > 0 ' V a ? T í7 T r = í - ^
jB{jt,y/ax^ + b^ + er + e)é r, j R{i,y/ia* f (wf* + ci* + ex + /)d r. (8.22)
> / I? T é íT 7 = JÍ+ >/?
AltaiAban rarit nem fqwhrtA ki ekti
XHn«SU^ + tT-«-ri»UucWI ^ j^i^in ta ^ak birtn iit
kűlöithöíí! iwuuJ r js z í^ S -t s
aP + fcj-+r = « ( x - í .) ( x - fJ ) v'<u^ + tr + e = l { i - o ) [tílhalák.
íiildcgr^
• R mmliólum a aártjrfbm Wvfi kifcinfe** m í^ n ^ /Sjst™^. Ai n. ni... .
rainoki^ésMk.
•SJÜfcIMPU|.plJ|.pií|);
'H iia<0*.ii*aí*-t-6tr*c
(M3a)
így M V Í í = l T í + r II* r miittk^ ™b*
j-rtékéw! IttíMMTte* lem. így-^nra órtoimc jg mfagálnA,
(8.23bl
•—
(8J3c)
Integrál Bcdytíttedtés

y ’/ ? (íV r= + a ^ ) dr i = Qiilií vagy i = utg( A t = sm^ (u < i? < | )b e íy r t t« ít^ a (H.23a) {8.23c) inUiRtÁluk > LBCENDIt£-ir:lr alakTn ba^

y ’/ í{* .v 'r ‘ - o J ) d r I = achf viigy r = a»cc t bitók;

r <1^ (eUAfíljá elliptikun íntegr&l); (8.34>}
| íí(íV n = - .r í)r fi J v ^ í - íi - í ^ V
j (másodfajú elliptiku* integrál); Í8.24b)

l.eset: Hapf*Í!ra«tATO.fJtkc>r<i*{tt+Aí^)<'tófeÍeaást«bm<«iüAlistí,tdíiwrmtkifcjljuk.l(0'rty./Lr.%kk f _______ (hannadfajú elliptikus integrál) [8.24r]

frlbontAwi Uüiji >U! íntngTfűitiuKcj* aísltií Ugok iwszeíge lesa, ós így körinyt'u imej{tíUbiu6. J (l+ T iiá a V )v ^ l-fc ’ siii=^
2. Határozott elliptikus integrál
2 . ( « t : H« — .rgíra iwíün. « (8.21) UitcRrált liuiionáliB fiigsrvtoy intPKryifiüraVfsiíihfFtjilk víbrwí; A fenti határowitlnn integrÁJf)khn7 twtf mwtt iutoicráiok «SfAhnUm nuUa. jelölcBTik n követ
B/= Vü'nür" lyf!tt.rai(t*rt (jihnl r Bfi tfirt nRvranjB) keil eivÁgejuiiíuk, kB/Ű;

3. eset: Hu +prgÍ!s/,ííMlm. íikkür b (8.21) Intcgrálaí = hnJyrtttínltÍBsnl.fthol r np (Ü < fc < l); {8.2V)
tört ncvttsajr, Cttcionélw miwvÉny mtc«ráli^ voirtii6t6 ™as».
 8.1.5.2. Egyszerűsített módszerek
n. jy /r :
1.eset:
j R{áiLx)a3Sí<Li. He1íí»»«>Í«» t = «tiT . {X »j<ií = (tt. (8.29)

2. eset:
j R (o )^ j-.)s iix d T . Reiyrttraftré: í= o >sx , sin í íir = -<í(. t»^ )

oyibo. ^ úgy M I fa Q iuU«rAl teíf« rlhphtu m / ^ jdoíése a köwtkraS:

J m n -T d i. (831»)

a)n = 2™ ^ L p «»tiiw :
'• '‘■ -"(‘• D ' / T r a T r já a -z d ^ = J { l~ C O ^ s )~ ö n x it x = - J i l- P r ^ lt . «lioJ t = « « í . (lUlh)

b)ft = 2m.pto»:
U. (8J6b) j ú a 'T d t ^ *1101 t = 2r.

így alutvá&ykitnO. A frloMjhiii uUii t ü i ^ M íolqpAUurtiiiik.

™ (F .£ ,«l«aih ii
J a m rid x . {8.32«)
centridUB függvéiqúhta vrart (Üsd 4Ó6. dd.), Ha o = 1^; 6 = 1, Akkore = 074. Mivel e = Jt = 0.74 ü) n = 2m + 1. pánalaii;
a 21.7.3 lAbUsstbÓ) kolvB^ló; siaa = 0.74. « « . o = * r és = £{0,74) = 1,33. Ehtól
jo cerxd T = j l í - ú n ^ z r o » x á r = j { \ - ^ r d t . abol l = á n i. (8.32b)
k5«tk«ik. hogy If = 4o£(0,74) = 4aE(n = 47") = 4 ■ = 738. A (1307cJ köiscUtn ftirtniiU
)»Ii^j4n*kíiK.w érték 7,93. b)n=2m,iMros;
8.1.5. THgoi triltufi fO ggvén yck in t ^ i ^ i á s a + e o »trd i, afad t = 2x. {8J2c)
S.1.5.1. Helyettesítés A batványkitevSt így mcgfehstfik. A xártjcfck &k>ItU)» iitfai Uüpnkéiit Ichrt inli^táliiL
tfhdyetttmüir. 5. eset:
ya n -x ra s-z á r. (S.3S.)
= tR§.
= T T T »'
» ) Amranyibcn az m és lU n Ezámok ejQTkr pArfltlan, ilRy n EeUlat viHcuivFxiTtKctő ar. 1. vagi' a 2.

j R [sn z.c ■ A: |idtt**r™^j-<ír = yB Ín »í-(l-«ii«^í)® «)exiir = y ’ t * ( l - ( * ) ’ rfí. ahol í = fáax.

wcionAlU fO«(fvéuy inn^AljArii vpznhető vissza. Itt R racionális i

úlismsBvényfx
is télt faJictünk. H« R (8JÍ8) intpgT)
t . r í = tgr- ■
b) Am«iwib«ii mind n?. m éa uiind n Bxftin uArotc vimiuivtwethetaa 3. vngy 4. esetre a b^ánykitevő
fcJaíÉsévdcsa
= = (8.33b)

t + t» I + fJ J

= i ymü‘*Z É C o s 2 x tir + i| (I-c o s 4 i)d í = l m a ’ 2i + - Í i - i s Í J í t £ + C.

 8.1.6.4. Tranracem s függvények iní
J = j l).ír = A 21.5. tábláMt stómua t™.-wrnufci» fiiegvé

8.2. Határozott integrál

Ext 32 djüntet wmétirtw csőkktnitjíik k kttrn'St ö> vügűl ]hjik, itL páratlsiL n cHztcn 8.2.1. Alapfogalm ak, szabályok és tételek
8-2.1.1. A határozott integrál fogalm a
jd x ^ x . ilL J i s i d t = ^ ]a i ^ s «J£dik--

7-eaet: ■M ”
Itlakír • < t (A « r t ) VIHQ, o > i ;B «
J rts-rár. « * i^lorti. h<w « mt«TV»a.iiiiH-k
A D»BDldiS»e. ortiira iMuiiló máiW löttóiik.
ly pL KSt vagr ficfig B>i-
S. Megjeej-zés: A 21.5. táblázat tri^nouurtrikiiEfnggvrájre^kiiilce^jáiiiikp^H]
8.1.6. További transzcendens függve fi. A7.Uy«i~tipiiBÜiiit«graliikaz imp-

8.1.6.1. Exponenciális függvényt tartalmazó integrálok

is rugguh^ek iuuvnit-

1. lépés; Az {o,tj iot™nmnot n - 1 laaioÚ í,.x i..... |walUj n dam MirraUmna

J R{tT‘ .e'“ ,....t r )d x
bontjuk. A iKw.iofc.1ügf váL«ztjok .Ubbí « - » k Ígyife, tdj«ü(jao:
Alakúak, ahoi m. n, p,... radnnAls MÚmok. Ebhez k « = i,< r , < r . = í> (Aimrt) Vügír (S.STa)
1. A I = e> bcl>-cttnMt«8 a kövrtknd iub-srálhc» vei a = i » > *i > l í > -*- > J. > ••• > J .-i > T, = * (B « » « ) . (8J7b)
(&36b) 2. lépés: Amint m a 8.4. ábrán [álbntá. miiukii ckmi ioteivaniini bclsrjébni vagy a iutárau
válantnnkcsy 6 számot:
2. A * = y t belypUei i. Itt . az m. n,... ,p tiirtrk ( A ™ t t «f ) x . _ , > e > * . IB estben). (8.37c)
Bd, lEski*bbkö*SstííMwtóiÖK.
8.I.6.2. Hiperbolikus függvények integrálja
A hiperbo1ikt(» fTiggv^oyek íutrgrAlift na intrgnuKlinihjuj s lii,d ij- ,d ir í» Ltbi fiiig
mia. Eíiekpt üg>' ÍKtegrAÍjuJi, bo^ n biporbolikn.- Rigs'-^krt hlű ^ ld a o
bdyrtt«»ítjük. A Ii^evakoril • a J » V s d j, J d r x d ^ , J íú i'T t 3 r x iÍ T rwdu!oJÖ. Ez«kiic.<k
„véuydrfhc hasonló mMszmtí történik (Íá«d 444. oM.).
8.1.6.3. A parciális integrálás a
_ rtikua íUg^cuyck^ (amjs fu^vcuyi^krt j. invrrTí
ly i “ ÉH .sinar vagy eosoi SMiríatát, tartalmar/fi, íüífwr
a potd&lií) hitt^áJAR ngy . .
Egyes i»pt«k(>ím f«t ismítclt. pftfciAIiíL iutcgtAUo ÍHHiít az eredrtí integráJbcBr. vcwit. Ekkur nz mtcgrült 3. lépés: Aí / (r) fTigRVftnvnek ™kbo, n kiválnSKtoW pontokban vett / {fi) hdypMKsítésg értékét
iként liatArcrahatjiik mpc- ley ass/Lmlthatjuk tó kíts7, t ^ prariíilis iutcgri- muffffiorozziJta hmmáíartoaó A i,-i = i, - í , . i kül5nt»i(-i»s(.-l, hzhií h résimtíTVídlum hostsávfű. Ak A
iással í>I. a köv<;t)«r.flJiat«KrAJofe.t: J c ^ Ü T é r , J ^ ‘^sinbxdí. Az tt üsetben ezt pozitív, a Ű csrtbfln nngntiv eMífillfll knll VBnnfliik. Így uí A okíiIUíü h. 8.1. ábrán lévó kép

ügyatiazon típusú íiígsv6nyt koll wAlasztMiunk, aü exponsncÜlis vagy a 4. lépés: Aü így nyert«
5. lépés: A kRl(;tk(rz(;tt U
j P(x)e'^ é l, j P{x)AakttLt:, j P ( r ) « » ferdr, nht>] P (r ) e(sy poiiuom. Ha » trnymíímik íi poit-
nomot válnKstjuk. akkor ennek a fokKiAiniiftz üjabh parriális mtegrölsü soráti mindig i‘ggyi;l «;iik]o;n.
hntárért^kM kcatsvmk mi>g atth a í ESKtrc, ha toúi()4>n A r^ i cinni inttsvuUimi tuHiKa nul)nb(ra tnrt, ^
* ■ " took ffitAniA 30 -brí un. Ez™ az alapon mondlintjuk. bogy Aj:,_ . inflt.it«imAÜ-
SBOfcica,
Hü OStthHtnhht^it lentik b »r«2tiikírto«f0 «K .
tt integráljának OFVemiik. Jcifilftr;

t8.a9)

37 mUgrártőf mtenvHumol. Aa u
m «JegnÍi oW. a fr « micgríí fri>^ k n l ^ r «a
3. A hatüroiott int«grAi egziiit«B cifj«

batórtrtek núudig lítíák föa rtl® ~ e* - r ÖBxdx (iriv. uttrgrAl X = a = 2w).i«= -c w g - = -cce2» + ™ D = 0.
ható aíyta korlátm ffiggvény «ctB i i*. uurlyik « [a, 6j űrt ú
m íutytocoB. Axt a fTtgg\f!Qyt. anidyiJuidc tuiott iitbT«»iluiiia
«ivallumon intefniluiMfSgarényaí'k urvnoTik- 3. Integrál változó febőhatárraJ
8.2.I.2. A határt grálJeUenuUIi ál IdaAluitAniwin msiitcU. luraemváftoió (8.6. ábm. ÁBCD
Shatáiámdc« í5«Bvró5*. V*!totó l«íikti^it«ta-k miatt teriifcti.
8.S. táblásat tjitialKBa.
1. A^mtegrálssámltási
Í. d ,'ÍEVtTOW LOBMZ-ííW: Ha u / (i) k
m«t fidytfflw ir tigf primitiv az F { ij fugg<#ii;, akkor SW
0 == // / ( Í ) * = Í ’W - F Í « J (a < t í» / (*)> 0 .

J f { t ) d j = j F '( i } d t = F { t ) t = F tb )-F { n ). ;>«taz»t í-wl jdölifik. IlOOf iic le ni az httegráriáB határt JeloU t

A határaurtt hitnghU k^ám ftm vwetLVcuftlictS a nKsfetd 2- IntegrÜfebfi határ sierintiderivAltja Vili
in. ex l««ák . akk« a ^ ctiích ó liatániJik folytono. Jüggvénye: f ( i ) , « a* in
Í8.41) wnyc. W . i » f i x ) &lytoD«iaz |a.lij iiiU^rv^umou.éax C (a.t).akkor

iknincs piimitn- Siggv^nySk. Dt- látni fnnnk.

tfl egy fügi^ny folytonos, nkkoir \i»n primitív filggmjyií. rW = /(:r) «^5y Aí / «)* = / (,).
2. GMtnetriai interpríFtAct* és eUSjelwabáJy
1. Görbe alatti terület Ax [a,6] ui rji/ (x )> O .E k k »r«(8 .3 »)«
Ennpk a tételnek a gporortri*
tcríilctfeck fiaai^it jelenti. *mivd
ábra)E;s^iuljan.i.<>kAziii«u>gt.ük«: __ _
Miiiak a tcriilrtnek. mely« « ? = / {* ) eörbp, nx jr-toignly. is a:
zártnrdinátával (8.9. ábra), ‘. í s s s :
d^jelkl kdldlátnj (8.S. ábra).
tDa t«rillru-l itt i« aíeWjdazaMlyiiak mcgfrldö

X = begyRiKüt-icHikiiiizok hjitAniliuik; 4. Az integrációük

/W<tr = F ( 6 ) - f ( o } (a < t «. / ( í) > 0 . h» a < r < 6 ) . A^KfclinU-grádŐpirt

- /
2. Elöjel-azabály Atticunyibra tay = f(x ) filggvény ax inteEiáciÓMii
vagy iieBBtfv (8.5, ábra). nkkor» rteintegrAlnk íuncgfcJeUSrészintervall

helye vau, akkor aa mtcrvallumot oly«

<Lr (olv. iutogrÜ * = O-tűl j = ir-ig) = - c »x iJ = -o ™ «■+■co«0 = 2. folytoiiDBlegyen. A i egész integrált a rí
8.2.1.3. A 2 integrációs határokra vonatkozó további tétetek
1. Az integiéciÓB határokra vonatkozó függetlenség

| / ( x )i r = y /(«)cí» = J m d t . JM<U=F(s)\\=F(b)~FW
, ahnl
Píewtou Lcibniz-fonimlB)
2. .Azonos íntegrAciÓs határok f /u )d x + c , ÜL n * ) = / w
A határtoott integiBl íTtékr EtitlU, ha azmtagrAááKbAtátakiunuuBak:

J n x )d x = o (8.47)

ja Aüintxgral értekénk az ddji^lít (MrjttwrtfKh na- / / (*)< íí = 0

(8.48) A*iirter™Uim.íalxdití« | / ( x ) d x = y / (,)< (,+

4. K5>«péTttíctétel A«iiitegF>áő«v^taxöiAl
1. K5*épértékt«*I Hn az /(x) Kggvíny ni ».Akka:um v«lö frigffttensÍK I J{x)dx = j f M é u = j í ( x )i j:
fjében v «, Iqpűibb ctiy d y « i í hely,
y, hogy
h (^ «amemipben a < f < h, aktüT

ff{x )d t = íb -a )m ha a < i < h .

J f {s )d i = {b -o :

5. A batArazottintegrfil becslése
Jd8liein(iB.M) = uf»/{T)fQggvífly«[a,í}rat»
. ^ Az /W KgEvéiiyDck emr az ta t^ iiT O f* vo>
m(fr - a), fe iKmiussyobb. mim A/(l. - n). Itt (b-») «>

títiílnflk a gtmnrtríAi jripmíw' m. hogy a* a és é pont kürótt kpll lainÍF tAyim C poniaidi.
atDclypti XABCD aJak7.at tmlftc* (>g)«nkS m A B'C D téglalap traiiktével (8.7. áfara)
Enm* . tótclnfik« geonirtráű jelcntAw «>. 8.8. ábráról egy«tCTŰ,

Í8.S0) 8.2.I.4. A határossott integrál kiszámítása

\ kfi>«pértÉkt«tel általAnosttísa Amemiyibcoax /(x) és vs’íx) folyt»uL<mk nvt [a, b] >«árt iutRrvd-
ahnn és a ^íi(t) Rlgevíiiy nuiti vAlt ulöjelpt Elibea («s mtervaUumban, a l ^ igna it kftvrtkt-/^ tW,(il: (Iftud 44^ old.), pl. n 21:5. Wbliíttt MKÍteÉgéTOl. Itt

j / ( íM x )ir = /{£) Jifiix)dg (a < í C i ) . 18.ŰI) Mb már ált*iáno8«n comiJirtendgehíiú MwkftKÖkot tmiranAlnak a
kiwAmításahoz (1S«1 2Ü.1.
 8.S. ffaUhvzcfUintffT^ 453

= hxt.sríúés: FW = H>1(< + O t “ ü.(t+ 1). Emüné..yi / = ^(1) = tn2.

4. IntegrSIássorfcjtés™!
H« » /(T) mtasr«idiB»» K ü ratorvüDuulüii •.^yenlntoTO. kaim-e
/ (*) = W + ipa{í) + ' -- + v».(*) + ••* (8.54)
fUckoraa integrális

j = j *si{®)<ír + j V5*(j)iír + --- + J + (5.55)

olaklian jjfastó td. Iljmi móikni a bAtAtouitt iiil«grAlt konv)‘rg(<iiii«

«jf/ (

j>arailBÍitf<<|iriUá»niA^
■ A*/^y^'^e-^íirin legriih krilO.OOOI poi

^ •« r A W tilde (te«l 421. <Jd)/5

J = ^ 0 = ü íin í. I = v(-f) = ■wsin-, mo) = a. «>(a) = | . A ii

fapjiik.bogy:

í = 'Jtt^ -x ^ d x = j “™ o ® V l- á ö ’ lCTwIiii = u^ co^ tdt = ~{l + ca>-2t)dt.

2.AválU«óhc - í = ^ (í) = 5 - * = t>(0=2í. ^(0) = ü.. <J(5) = t .

LmMZ-U
' » nöK>^u ' ■ * ^
/ !« i ( l - 0.08333 + 0aW25 - 0.00037) = i -0,92255 = 0,46127, j f e ~ ^ rfr = 0.4613.
■ B: At»tdAl»mt.r|trAlAKmódttw.. «E-(£r = c - ( e - I ) = l .
S. Grafikus Intesrálás
in mnltoKtöKs djilrfiii, ntriyDrJc mgíto^igévi!! ax AB gqdiém>[
A gnrfUws intrgrúl® (8.10. ábra) olymi

isttiegiphfit Imtáittani rulotl V = f{x) KffiVény ÍBtí«rikljiU, na«ü i f /{i-)<trinlesrAlt. -iuiÚMiAÍ,AB.Vtcrili

imesr*! Idt. tertranaíc a Immptrx vAltiWÓiii fnBpftnyck iirtegrfljai (Im H* 721. oWftIon
« i j « - Bwfik.B«n tiKijuk Bbráa^iíü.
a T2]-724. oldnlon lí-vA p^IrfAkut). ide ttirtMŰk úgy inUiernltiAkegj' [Hraméters^ut! dL-rivnliun (IW
4W. old.}: 1. A / M o .V s za W t«

pontokká) 2n egyenlő rfezte uraljuk. Avi fit h, míaÉl több nz osztópoirtok ba

± J (8.53)
2. Aü

■ /= R t pwwnétRrti /'[í) = " "■ °

tok»lkj«.tItiOk«!W w. Így kel«tk»snnk nx {At.Ai......j4,) pontok.
3. A negatív *-teuí tk eg? P pontot. Ak O P rwliuKi migrsüga tetaaéo szerinti. Majd a
 S,2. üntómmttmtrsrái 455

4. Az Ma p<mtnn Át PAi nznkftwiMa iiArbiünmost liiaunk aa xi r

fe® tn A/, pont. EbMít npontix'j a P.4j-vrl húzunk pArbuaamost aa (jasaAgú. ca amelynek az aü4ít(rrülric a
Ebbel az M i pontból (blyrjttiitk lu eljAráftt «nig at ulolíó oa a M . punlig cl nem írünk. 6>gatuk kiilöuhs^p magasabb rendben kinn. mint t;,.
A ki-nartt iirtKgnUírttkf «gyt-nl« »u OP w xxaWok hawEának aKjcíatávaL
c) Az £>{ tMognux öl = S,AAi alakba Intik át. aholJi, jelMj
//{/)«ir = OP JVA/,. a Enlühuiiuik a KúU<súcsát6l való tAralságit (S .ll.c) ábr».
Cr^
Mrwl A' : S = h í; ff",Írhatjuk c, * ^ AJ^.
n rajz mémcit. Minél kbebh » r«jx n; d) Ekkm- laÚvzeg boL&ntt«fcr:
mciT!to, amiAt wigyohbm kell « O P oguikiisit vólniortani, R« OP = 1. akkar rf/ = A’.W.. é# lu
Ma, Ml, AI2, . M, poligoitvíMial nu«kn£dlti«c/(i) «gyik priimtfv (üggronyiróck ngúrbéj^ Koa m

6. PlBnÍinét«r«k és íntegrAfok
A ptmtmömi lárt sŰtgÖTIdi Uíilkrtíiidi tr l. Síkidaiiwkterfifcte
álul fldűU ff = /(x) függvény hl rs is. SpnHslk pknmi^bTTík 1. A B És a C pontok közötti gSrbevonalL________1t trapéz . terfliete (8.13^ábra).
, , ExpÜcil
.
alakban üt = / (í) fe <> < -r < 6}. üL i>M«mrtcr«. alakban = i(í), V = b(0. <i < t < ía)
íDoakHi j ^dr ú

A* aürfráfok u )' = j f i i ) lU pnnutlv fii

W d = //(x)<ír = I »{t)y ít)d t.
HZwkrtt y = /(ty mjgfv^y tpVW>j wtnnrlw (tft«Í |19J61).
Numeríkiu integrálás
Ha batátoMitl int«srnl integrandi ibilt, ha non lehet pkini tnádtni htU>grA{m, v?tgy 2. A C És a f f pontdic közötti görbe vonallal határolt tTapéx területe (8.13.b ábra) Explicit
ha csak tiifstkrfi fugKvínyéníirk Áli E. nüat pi- i»y nrtiitáblÁuH. nkbír iix alakh™{j' = iK l()n i.d í.< s < J ),ill.p «a ín «e r««U k h «n (i= x (t). « = »(/). ti < < < ^ ) «Íott
vcartl kvHÍnUún»-fi>nuáklKW vagy * görbe
ML oki.).
(8Jilb)
8.2.2. A határozott iotegrál alkalin
8.2.2.I. A határozott integrál aUutlni
3. Garbcszektor területe (S.13.c6bra) A* a raHrtortrrQlrt.amit a A' é * i j« iok körött a (p =
iJolirkoordiiiitókkal aikrtl füsp-éiqr gőrbíjí* haUrol s kSvrtkr

{S.Clc)

<M»k keví«i^ tér cL de luninck a ni*>ftlintAni« rt fíifiniiia fixciinl IcbrtscgfK. Itt tn^ nz KKÍtks^gis, üd470. old.) vagy krttanin ik(táHl479.okL)
hogy a/ a, = Oí —öí bilMi <t,~hp7! á.-hmi k'
3. Aí ö, rnpimyihiurt ogy jól nw^gviU T változó, és egy / (i) Eiegvéiiy 'V»' kcU
olfinlUtani, hogy d, feílrhati Ipgypii, niint /(i;) Ar,, tai'wAg (I) Az .4 As £f punt köíöM,cxplidtalafcbmt(ö = /(i),
l. Gőrl>e két pontja közdtti fvt
4. .A kprRsrtt, mpnuyiség kiiríAniftlifttí), mint az aUhbi összeg határértékp: 111 x = sW ) vagy paran,tt««. alá a (a; = i(í)* lí = fOggyíijy göcbéjwiák ívhoi«B3
(8.13.aábra):
É = j /W ^ . (M.60)
(8.62a)
shiil miudt^u í'it! ignntitik kell lüntim, hngy A/, > U. A;: :r határát u és 6joloU^
■ S fllapU-i OlrtíI rá H mngnmiAgrt gilln tÉifiieHMuuili; kúsiAraftása {8.11 ,a-c ábra);
a) A uicghatAioíitiii<i61/ tőrfogntotslkmntsiwtckkel Uposabh™inka^ií4kt,ítfo)5(tt»únttko«s'«:Bértí
l = jd l ahol rfí*=rfi> + íiy*. (S-CZb)
juk (S.ll.a ábra): V = tij + + •■•+ u„.
456 S. Intj^gníLsulmüil, á.2. Határozott mtKgriU 457

8.12 Ábra.

X = /(f) = oánl. i, = jrft) = ico

patstjáoiüc fehzfne (lásd még GuMm «bÖ tételét, 460. old.)
Ai j = J{x) fÜHCföiy eürbéjenck az i t«igcly ItSmli foig»t*sskOT kukükeirtt pnIsEt tcrűictr
£- = = u j f ‘ V r ^ i= ^ «Í.a lM Íe = P/« .

Aa oIhó iwgy*<ii« vouittioaó inli^Áööi hntirdűc^: Í2 = 0 azT = 0, j( = 6, ULt = ii, J = 0 S = 2 ,/ y i t ^ 2 . | y (r )y ^ l + ( g y - í r (8.63a)

ö1fti>iLr<Aiiak mnífclrlficn i - = 4a £ x/l - sin* í rff = a £ ( t í ) . ahol t = e. A í m U ^
tc(8.14.b
F{Jt,|) ártétrt a 21,7. Ubláxatból o)v«iwtj<ülki (Inad a 444. ühLüoo Ifivfi pélíUt J.

2. Carbe két pontja közötti lvbo«a« (ti) A C öm D [Mot ki

tákfaJ iKiott KgKvíny görWjAiyi ívLawa* (a.l3.bábra):

4. Tér&Batok (lásd a 2. Culdin t « * jt U, 4S0. old.)

1, Ftggáwnnmmf-trikns tust tórfogBt.n M /-(wigBly körfíli fnrgáekior (S.14.a ábra):

dl *bol = fl‘d ^ + dp*.

V ^ i^ J ^ d T . (8.64»)

2, FotBássriinnirtrikus test tírfneiiU ax y-tcngely kfinlli foruAiOitír (8,14.b Abm):

-ÍSWb)

3, OlyautesttérfogatíL, uielyitt!kRzl-tejiBelyríMD«flií5e*k(mas(tijirU!M!tónckftt(!rülrtctegyS = /(*)

fUegvíuyadja (8.15. ábra):

j f{x)dx. (8.65)

zatban. a 489. oldfilaiiLtalálhatjuk.

 a.S. Hatáma>tt intBsrM 459

és fizikai alkaltnazások

1. Egy pont által megtett üt

EgyjKWt *IUi*to«k^>«rtfc61«rid6|»utig ül az időtől fügRö P = f{t) sfbfaníiK mrUrtt:
T
= yr*. (8.6C)

Erőtérig i»»KÚ o^inkájn n kcpinl>n. A d im sb ItfÜeRittirtnytéiHaMírti

« etmcffiduU* iiáayn ilUixjó irányuk « T-U
íniayÁlMit. Ü A iu fn íí wigynAgu vtíttaÓ. aaa* |F| = /(x), a)
r-ttaiRdy mpntíii *» I = o poirlMi <B J-= 6 potóba ™lö rftalii

H- = f i i

Ált^iMnc* fWtiMiu, tttnikor M etfl rá Mt et m fifát nkbor « mniikAt mindra f

punthnn «x ndott út imitUat we erfi «* din mdátiiik vooj»liiitrgriIj» lutvinxiik ira*
[li^ 477. old. (8.132) fomwU).

nlívó folyndékbimkétféle ujomfa lép íct a hJfMantibu

nynmdi. Az utóbbit jt folyiidtk H fejti ki. MmdkMnyouiib

1. HidrosiUtiloű nyoniá* A bidrowtótikiii nyomás h milyirfgbmi:

PH=eph, (8.68)
olioI g n gr>tvitAi;iAHKyorRulftA.
2. Oldalnyomás A p. oklakyomAo. pl. rgy Iblyadél[birt6-cd£iiy oldalAn kifolyA xArAlapj&TA 5. Salypont,GuMin-tételek
iintA nymnAf>. A) - kt mMyn^BkülSiibeégewtt^ii (8.16. ábra): 1. tvKsakaBz súlypontja A* y = /(.
pontja [o, ft] iutervaUiiüiban (8.- *

í». = 89 j x\s3{ít)- gi(w)] í i i , (8.(10)

jr ^ / r + ^ d x j y / r r p »d x
h|
M ffi(í) fa lta(*) fiiKBVÉuyfk * tórótai. b»l, Ul. johh (Bétet üják fe. -------L------ ------------------------------Z-------- ■
 mtja A *y = /{*)»6rt*prbe! (S.18.bábra). :a,dcí» RjBMANN-ftle InwJfUSŐanitg (8.38) lidyrti ajábbi«
Aí y, = /,(x) «z idrt. Hföbű Rőrl^rf™ eeypnkte. az i^ k r .

+ J ^ y ,v 'T T W + «l^ / T T W ^ )d ^
nt ohra tensdy kfiria. nmrfyik » pirbe idkjnlMU
* . tétnekS„ fefatínél m.-gl»pjiik. hn
........... Taten*dytóliK.t«votei*ni
(8.74)
^ (8.18.C
hoK tart, (5i!gEtlHiul aai z< ü (, pontok vAlaii
ú t f^ y ^ n e v ^ ü k (Üsd [8.16j. 18.J8|). A Sí
■ Mi üti) = akÍB>'^» STtBLTJES.ált««l!ril 1
M t«Abbikitcrjc9>M«ra tncrtékdn^ (lá«d 656. okL) ka{)aolai»..i>b»i bcv<v
m át egy hiJmaz mértíkc. a niÉrh«rt6 iTi«Kvéiiydi focOma. A fiinkrionáljmíitttísboi
• LEBE^UE-ÍDí^ált {K »l 658. oW.) mkwk a fo«atluakt>ak a liifiúálink (lásd 18.12|).
E ö iltaliteiwató jd™t pL a RlEMATil^irt«gr»MsíoBb« ai, hogy «m«grtci^

8.2.3,2. Végtelen ia t e g r á d t e b a t á i - o i c k a lt ^ n ő integrái

Amikor • tiapét trrülelc S, «z AB i^bMnntb egyt-njelc » = /{z). 1. Definíciók
5. Tetszés SKrínti sfkidom súlypoatja Az 5 felsána tetsscs érinti sftiifam (S.18.d ábra) C ■) Ba aa imegiádáe taitomfiny ax [tt. +3C) fthrnitdy. é» ha a]
n, akkin^adeBuIdé értelnipb«)
tólyponiö n .«fa»tiru ^i,.k « írtül É. ^ul h^oAndó g^bék = /,(x). ÜL » = /.u)

j JtíJ - » íá)-fr
k k -

b«56röi iawgrtJW vtJó sfámftArit fonnidSi a 8,8. tiblájtat-

A old.} fe 8.10. tiblázat bán (Hájnw integrílok«UudmaxAiwi.
489. old.) UláUuitAlc.
6. GttkUBUttexUk j /(:r)dr = j / (i)d r. (8.80«í J /(x)<ix = J /(x)<b.
^^idom Kiyyportj«

v ^ = s .2 m :~ (8.T7) c) A (a.SQb) estben az .4 é» £ «íAn)úk 1

(S .m ) szerint, aeai létesúk. áe létezik a
8.2.3. I m p ro p riu s i n t ^ & l o k , S ticU jes- és L e b e s g u e -in t^ r á lo k
8.2.3.I. A z i i Q grálfogalotn á lta lá n o s ít á s a i
A hntAnmott ii _ ú fogalmát (lásd 447. old.) mint mEMANN-iirtegrólt {lAsd 447. old) vpiuttfik hí,
«; C(5y korl/itos / (i) f|-iggvfiiyt és ngy [a,i] intervallimjot. Ea » két MtÉtel lelt n kiindii- et JIKimproritui iiiítyrrfi/íiírteWnck iifivesaük.
i RiEMANN-ftlc ititpgrAlfogíiloni Altalánusít&sAwik, A k^wetke-íSkben Ltmertetiluk iitliAiiyíit.
1. Itnpraprtus integrálok
Kitcrjosutjiik aí. intngrAlfognhiii n tRTÜlHtót Hctják, mnelyekct az S.19-
kovUtOBfüsgvcoyckreéa ncmkorlátios integiáclóB iutcrvollimiok-
ra. EssckriSl a kövPtkc/ií Ictí saó: Végielen int^ációs katdrokíol renrfeítMÍ tn tí^ ok ,

2. Egyváltoióí függvények Stieltjes-intsgráUa

Két véges függvényből, kí / {i) és fl(x) fiTgffvéiiíSFekhöl indulunk ki, melyek (iz [u, 6J ví'g?^ intervallu­
mon c ím ezve vaunok. AlioRvmi azl a IllEWANN-integrálnál, itt is feimffitjuk M iiitervíülumtrt elemi
 iaü^Al létoák, altkor léteák a (8.70) latcgriil i>s. A (8.79) intcgrti □rMrtm™djuthDgy«Í-
toiKcrgeiu «e / (i) friggvény tt&taJút ,ntrgrálh«iA [a. +
2. kritérium; Ha /(í ) és v>(*) füSgvÉnyckn. frntitíl:
/ {x )> 0 , íp (i)> 0 fe / (r)S v>k) hfta<J^<+<»,

mt^knxnsepciBjábóI l(BvrtkBttcü«tÜiik«

/ m dr ISJUc)

ikM(8-ft4h)itíígrál

3- kritfcriiHn: Ha a (8.S4a) ímegrAlba ^ (wlyfbr

Vir) = ~ (S ^ )
értékrt imákbc.éEfisricmbc ^-caaOk, l»ng>- a ((L»bJ in t< ^ o > l cstói aduw b*lírtrt«kli«*tem-

mig h«.o < 1 «rtén diTCis™, akkor «2. kw

■ ^== C r ^ = i ^ r i í ? = 5 ^ > - « « ^ - « « « '^ ]- f - H ) = nmkk
mUiunnn
Ha- « /(x]luggráiy« o < i< o c h to v »n i, i>oeiUv. é» lia vau olyauo > 1oám. hogy elég naer
ncia elégséges feltételei
Amennyiből«(8.79). {8 «
/ W í- < A - < « (8.8ÓC)
pén «z érdek,.! hmamAel. baey qpr iii „ -e ragy di»diT?pns. akkor hattEiuÜ-
*. Itt mOBt csak a (8.79) intCEtátt vÓEgnljuk. A (8.80») {bsnAU. akkor »(8,79) jn t«ri] «. Aiornnylbcij /(*) pqwMvö. létrák olynB a < 1atim. bogy
itk*t,l!*i«T M yél*- hizoaywbdyiötkculn
/ (T )x " > c > n
/ n -x )d x . (8.81) fimnall, skkor az inhjgrftl divergcm {8.79).

A («.80b) tIpuBÚintíKrilt két inugrál jkurRcként frhatjuk fel, egy (8.79) típuai 6i egy Í8.80«) ttpuxú ■ r
4. A2Í» •álok és a végtelen sorok k6»atti kapcsolat
■tT^Í......
j í{T)dx= j í{j)ii.+ *j í(x]ér, (8.82)
ImícnMll.hogy
« < T ] < *3 < < (8.86a)
nho!Icegy
cegy tetszés íztiiintisnAm. é» Ila M / (í) fíiggvóny ]jcr/ithr ia ,a<r. n,«ái4a»k
1. kritérium!
ritériumi H
Hu
< «z }{■£) tOggvíny majdnem mmdenutí folytonos, és m köcdéoe (8,79) viasKivezeÜiGtö bV.alAhbi se

/(:í)«fa + - + / m d x + -‘
/ l/W|d=
Ha a (8.86h) SÓT konVCTBOis. akkor a (8.79) integrtl is konve^ens és a (8.»6b) se
Ha a {8.86b) ttivprKem. idtkor « (8.7!>) iulrgról b>d i w i ^ . Így « sorokra ranalli

8.2.3.3. r^emkorlátos függvény integrálja

1. Defiaicióh
1. Adefiniciójobbról nyitott, vagy íá rtii c *,/{r)fiÍKKvtoy[o.4)
b )U (a «)
iártin
létben: 8.30.«I>ru.

j f [ T ) d T = ^ j fi I
■ B: / Ig íiíi; «(8.8r)€srt.i«íiiigul*rispiinl;i = - .

Ha s ft létezik, nkkni létnnk. iU. k< i»aí(8 .7 9 )iateg»lb B tc jf^ tg ii£ r = to jr ^ tgj-ilr = jim [t o e « i(J - liic « » (^ - e )] =oo frfimE«as).
•nlqrmfidl beM^mk, (U s hAtárfrtfk nran Ki
«siiitegiáL黫kk»<íi
2. DefiBícÍóbalr6lnyit«tt,vtgtyxirtltit«9rvaUimu'a Az/<T]figgró
ugyMiua, b a « («. 6; m t ^ h .n ™ vr^tkaák. i » k ^ it&f
or. ha KZ« pontluui liai,_7(x) = oc. A (8.8T) ni

|/{í)<ir = Iim j / ( j)i ,. ■D : a ( 8 . 8 f c )« * l^ ü é r ö p o l« :x = ± l.

3. A definíció két, ei / , S = £ s£
w)évei(q <*T< = l t a M ^ - I C i - " + - - = Umpnn + 2= + - 1) - M + ••• = <
/ [ í ) = s&.akSrethraö;
3. A
l.Flg>^
jÍU ) / / ( i ) ‘í ' + ^ / í«.8a«)

tó £ éHí cgymnstól íw tl.*n. Ha a (8.8fl») hfttnrértÁk non iétezik. de nz alábbi igni JfMds:=lFlx)t ahol n r ) = /W

(8.8»b) fnramla (lásd 447. old.) m

kBt figyt-lnKmkívül Í»fcri<^ <lu^ lúlNiknt okoatiai.
■ E: I«y ran OSa D példúnÁl. ba la. alaplctelt cmk fo
akkor n (8,8«b) luttAríTtíto tu T CAUCBY-/.flí főrrlíkwk twvw-
iák.
2. G«ometria! jelentés
sgráljAnttk (mint pl. (8.87], (8.S8) Ás^8.89^1 aíJíBí Míg » vairá&gban ez az integrál divcrRC-us.
h^gy VFiftkolyan aíatewt^k tpíiletít inmeg' lltáf. alal>t«t*!lét (8.89») rwik akkor üzabad h w .
a vígtelenbft nyninak (8.20. ábra) nAbi. ha ta f{x) primitív függvényét«
1 F: A D példában az ln{x> - 1 ), filfiK' . ±lhply»niwak«l*siivmi,rBy«featife
■ A:
tcíiwül. Ezzd fficinben » C rrfW*b«i W! y = | fÍl«B«-iiy. JUni« [u, 0) «s (0, intervaUai.
■“ í i j
primitív füsprénye Kt i = i) hdym folytonoBft tohctő czÉrt » C
 S.S. HatáTOKitt 467

Pr^a: ^ Jr = aictg U i ,/In ^ ^ (»TctK i + i j la ^ ) = i 11

, -
Haif = 0,atknra müdjraiil, így itt ninc* (teríváh.
2. Általánosítás paramÉtertdt Íutegráci6e határok osetén A (8.94) íotmuUt áhnlAno-
íótbiitjiik. ba ík o(y) és a ft(tf) fíÍB«'^yfk iigj-ana^ frltrtclirJt ihiíUpM. niml luneiyefcrt (83l}-»cl
[jKTíkivántunk a* [c, tj ratirvaÚtiinbau dcfimálvn vannak. folytonuMik ék diíEctL-ndáíluHöb. és lia az
Improprius integrál ki X = o{lr), J ^ l * k » t u < * £ 6 , r < a < < r tígUlapot imu Irneyiik et

1. Ha lui |/(x)|i(f inlcgril UHcküi, nkkor l^tcndkaz J * f{z ) dz intcgrs! út. ELIn^uax esetben ± J /(r,y)<ír= j ^ í ^ < í r + íí'{y )/ (íí{y ),í,)-Q '{s )/ (a (y ),ií).

u iBbigriiítíi berofciimk, ia fis ) mi íuti<rv>ilhtmaii.

2. Ha BI f { i ] ín^ftay az [o, fr) inUm'alIiui V. és ha létodk ujyan a < I szám. tiogv a 6-bcn 8,2.4.3. Integrálás az in teg rá^lc n belül
eke<nddni k ^ li j-étUkckit^ fonnáU. bogj’ Ha a (8.92) fÜsgvfny a fc.e] intemdliimon óru-lmocvo vnn 6i al f{x,s) fBggrény ata < x < b, c <
u < e téeUlapon ft^ytontXs akkor frnuAil:
Akkor az intt (8.89*}. Hí. p«Ug /{X) fSgRv™ a^ la.fc) ü
tét*^ csy u > t Síim «gy, hogy a frbOTdt«aiaóm tójKÜ x-Arta^ j j f(x.9)dr dn = j j
/ ( x ) {f c - x r > f > 0 ,
akkor az intőin^ divergnui (8,8!l»).
»* = -í* tüep*nyt aO < t < l. a < y < b trglidapoiu Ai %(tíöíy
$.2.4. Paraméteres integrál
helyűi nincs értpfroRW, ba ii > 0 akkíw íotyt«Df». «z intírgrAlás somaKlK
8.2.4.I. A paraméteres integrál deSníciöja
üj : = J

y * _ Í ! L = In1 ^ , jobbra; j
J* iii- rrtcImílH-a £i:kH?i«lbet£. A bal oldnloo atí k^jnk, hogy;

<£i; A batJüfn»ttim iH^n k-iiEtrlom6jggví«ydtkcl

I Hr.y] iS M )
kif(ó«nii A hatánozott iutrgrAI isumt. Így axisniiD^: J
sx y változó fuggvtnyic. muil tbbcn ta. Ö»!atefiigg6)heu paraméternek L Sok uMrlbro Hit f(^ )
fösvény nwr uem dcnii fOggvi>uy. A (8.92) isti^ál íebrt közönségt _
f(x. jr) itrtegnujdtw fcWl korUtoft, nrau teirlátot, PajWDétertŐl fSggö improprimi mtceráki kon- m B: Iirt.«iéljnka*/(1, , ) = - J ^ ^ ^ fílggiV^yt * U < í < l , ü < s < l tiglalsjjon, A fTiggrény
vragcndAjéi-a vooBllKitó (tlmíjtrti mpggonrfnWsok találhatók iá. lS.4]-bcn. a (0,0)pOTtban nincs értelmezve, í(ty a (8.96) fiimmlanmi alkalmaKhntí. A pröfjaram!

■ Gammefüggvény vagy EULEH-flIe másodfajú integrál {láad 4G9. <dd.);

Hit) = J X»"‘í '* dt (kuuvRrgmn, hu b > 0) - (8-S3)

8.2.5. In tegrálás sorfejtéssel,

S.2.4.2. Difierenciálás az intcgráljeJ mögött ____________________ „
Nran mintiig lehet . . laÍTtakkiirM-m, UaMint-ogrJmdiiBíJcmi
1. Tétel Ha n (8.92) fflBgW’iiy írí.(;liiw«;vtr mn c < jí < e mtervaUumün fs /(i.íf) folyluiKW iw Sok eietben ax Üycu nrin eit;nii vttf.grtUok sorfrjt/nmcl ntUuitúk iopb. Ha az. IctegrandiiB Bit
a < X < b, e < si < c t^yliüttpon óh vtui vszcritití parcülm dcdváltja, iikkor a [c. tfj mtm'nlliitnbnu ■valhnabsD i^mltttnuíti kouvergonx sorba fcjthuW, akkur cbbűl la^ojikcnti int^rálá.<sal ha-
teterAt MSfTitrti y «»tín fcnnAIl; Bonlókcppcn a hatánjaott ínK^álok egyen!i*ttwt;n koiivcrt'raw Hural nyeljük aa / /(f) Jf hatAroztrtt in-
tcRráh-a.
(».M) 1. IntegrálazimiM (tacl < oo), (lásd T23. old. ú.)

úgy mondjuk; diffrrcnciáliU oj Í7ttrgrdl)t>t ittSgltU.

s iW = =
 íT a r ^ s T s i^ ■ (2 n 4 l).{2 n -M )!
I ^ m d t = x crf(r) + ^ (e-** - l ) . (8.I02J)
ninuM (0 < * < oo)
6. Gamm»ía|®vényé»riiktoriáli»
6 sd>Mtodális
ClC*)= j ^ d t = C^rl,,X~ anff^tíref^iBátnuk

[8.98«} r{x \ ^ (x > D K

C = - J e - ' In í * = 0Í7T2156M (EULER-fi-fc k<«istans). (s m ) (8.103b]

» ( 0 < x < l , b a l < * < O o , akkor Cauchy-ffitafSÉrtók)

r(x + i)= x r (^ ). (8.KM-)

r (i»- n )= »! {8-lWb)

ríx )r (i- .r )= ^ ^ («.l04r)

y i —ac < * < 0 , h a 0 < i < oo, akkor

r ) s í ^ í , = C + loW + ^ + ^ + ... + ^ (8,10<fc.)

(8.1001.)
5. Gauss-rélehEt
A G aüSs^ hibim
toi».deiicBupl«iaiuurBesak
= c~T dt, (ilO U t ifi) = l , 3. Aiaktoriális
(Ü-lOll.)
Mtóndfa fogftlniát (U «i 12. óid.) az
íí = r (i- + 0
(8.101c) m sev^«& [teág^ ki lebct tcq(
-*< *> -5 -. Bútók:
P(KÍtfy<igí®;*s!ámokia: d = l - 2 . 3 - . .í, (8.105b)
?r(lásd788.ukl.).A21.15.
Í 2[118. old.)
« itAliUwtjuk
” n im-g&hd0«itéktAbU»>tflt.
hax = 0: t)! = r(i) = i. (8.105c)
jr, amit eirot-föffiyó.y„<;k is nc™-.i,ek (Ifed
m old .ia l.i ofriRgAiben Ilii a G AUSS-tÖL- íübiüntesréllal; d=±00. [8.1íí5d)
hninpgativffgfSBSzAm:

« f(í) = dt = 2*«(jrv^). (8.102«) Mf (íJ = J, (8.102b) t8.l05e)

(8.10&Í)
(8.10&)
—4 (8.1056)

>k( > 10} f>kUw»li«ál, tőrt R sninakít ia.fcöteliUii kSTtRLING-

(8.103h)

N " } ) s» ( " + 0 In n - n + In v/5í (8.I05Í)

A r ( j ) fe i ( r ) fnggMuyrfc ewliíit M 8.21. Abr> A 21.8. tábláaatban a cu^imntrkrk «»s

lepdodt.
7. EiaptikttS integrálok

8.22.JÜira.

3. A ^álasitotl poptlm felvett figgvfnyíiWfcrt ic Buk B ixnitfvnik vett .4í _,j4í=

4. A * » J « n d«rab/(«...fcJA*.., soruMtő«»«ljiilL
B jüabbi «nK 8 l»tA K rt^*

(8.1«

BŐS ax cBrtii^ ha minden pgym Ax,. I doni lviLuai> fauMoa ui in un, £■ Dtart a oc-bo.
8.3. V o n a li n t e g r á l
Az mtegiáiruK»k»n kuiönhőxA if
is
Ha (S ioga) baiáréftéke létezik főggctin)« A, és •> J/, p km«gvilBSKtnátől. akkor a neve J.

. , _ ciú» Urtominyn sflib<ai v»ey egy térga ^ egy darabja. Eít iwt jefcnli. ho|or oly*n
□ fw ^ k haXJirPrtikí-t kcmoiúk. A m «»»»di>iidói Ewbótffl. <« intagnidó» úttól füopv
acfc. Ha.eűt^, ni jmrt.iJiimrswmiilmtcsrant^tóriiiiqMt MegkulÖBlrátUtank
1. tipinú, 2. tliiiDca f» iUt«lán(xt vtmnlíi)t:<>Ertlt.
8.3.1. 1. típusú vonaUntegrál jraztiuandiak.hn«yAK«
;• bátoinviUtaii&i t( = /(*. ff,») ffiffivrny 1. U
8.3.1.1. De&ofdök d&úlcgytétKptbcivda«*j«:

t. Ahol tt = vgy S>

8.3.1.2. E g z i^ e n c ia té te l

íjr c ií
követlttaömödoi
k. 1» «a /(I. K). ai. a7. /(*, j , . ) töggviH^ « A'
- töíriirtÖjeviw.M&kéntfogaliBflzv*:
LakÍj:<láH»}mtil^kckkiloiiiekb tfiiggetl«.|i«kM A. «*a M, p
^ényrSI ilyrnkuriuct uondjuk. hugy RK görbo munUtn mti-.Rrál
in Kx ut4)bA B = A„ iioutig.
8-3.1.3. 1. típusú V tegrálokkisiíániftása
fewteriiiti A/, püittot.
enuck koonliiiAtái; « n t|,. Az 1. tipiHÚ TonulmteerA]
 :eres alakban ismert
r(t)fe i, = :

A K görbnlaiab bostiKa
I /{x.í)<£5 = J mt).y{t)W{mv+\m\^<H' (s-ntta) -h ‘
Trrbdi iutcf^rÁdűti öt Eiajr = ^ jf(t) éaz^ nkkor
T
I /(x.y.x)is = J /[xCt}.iKí)..-(í)lv/F(OP + y (í)P + [^(OpJf. ta.1101 .)
(k) (• Sűlypoot-knonfinálák t= | - / r íi». u c = ijl/ e ^ , z c ^ jjz g d í
tiliol toj < ^ i a t pnrjunítmírtrtM u A poulban,« fttpamnéta^ínékÉl ntíJci^ ft B pontbwi.
Aa A 6» « i7 pojitolüit flgy tafl n«*viU»«KUni. bogy )i <4 < r ítítíld tcIjcBÖijBij.
2. Az integrációs út ef^ycnlete explicit alakban ismert (8-110*) wkcK- i. = j /, = J ^e<u

T ^ r b r trfH!tFtlfesé»
(8.nia)
oyomsT^ ft kootrfinátjtt

cE(8.n0b) tM>«li Mrtboi

J /(r,y.i)dls = j f]x. fix ),: { i ) l ^1 + Ijf'(x)F * [^ {i)]’ d r. (S.Illbf

IícnsDEÍaigDrWiesptéiia:íént) fimiiulöktHi p = 1CTtíkrt kell bdyrtt*sft«ii.
aW a is i nx A és ff poatak nbtccrÍHEU. Itt is teiiesülnie keD ax n < b fdtőtfinck. Eíen kívill fpjtítitv
kazfik sKt » , hogy M K !v-WíiW vctítraritor mindra pontnak az x-teneclyai pontosac egv pont tfJri
mq;, axax ^ ah«Knniuipntit i®fírt*Jniűrai nu^^támsa agörbe pontjit. Ammujibctt M nmn Wíl- 8.7,tAbláíat tw kw k
jesül. ax fv<Íwahot lőbh rfsmilcrWhíiii™ kell bontani úgy. h<^ raei m
^ekkaregranlSlesi nr&EÜnlervíJluinokrn Sík«5riicai d>=^y/:+~];fí7^dT
X, Vakban
8.3.I.4. A z l .t íp u ilafka] PolarkoOTdinátók p =/)(V?)
A 8.7. tát PatamM«rts (döallítis (IrrékKKfigfl
iiáta-rendioictTibcii. * = V ^M «P + lí'(Ofy£

8.3.2. 2. tfptisú vonalinte^ál

T&görbe <í» = V'lí'íí)]’ + [ir'(Ol“ + fi-ÍOP*
1. Deaniciók
i. tipiísü mmaiinttgnU vngy twiftíípji %nttgnU (ats x~, y- vagy s-tcn^yní} az i Kt alAbbi htttA-
rozott iutcgrálokiink
1. Vetítés az x-tengelyre:
f {8.112a) vtigy j / (í,if,í)dr, (8.112b)
Pr, A-i>4í= I, - A-i. = Atj-i (8.113)

aíiol/(í,v)i Ül. Ifi sJt^ösTOofilggöLartomftnyouértBlmESsctt két.,ÍU

integrÁlAs az cforcnlctttol ndott fifk- vngy t^rgíirbe K ^A-B J j{ x . y )d x ^ Jia,^ g/(& ,7h) , (8.114a]
val6 vetiUntéii l.öitémk. Az íiittTgr/LciAd iH ugyanabbim n türtomáaytHm vi
az 1. tipUfliUu>z haiioiilúaii kapjuk, azzal a külcinbs^d, iiogy a ImrniMdik nt, /((i, ifi), LÍÍ. n
J Ux,v,i)dr = ^ y ( í , .T*,c.) 1 t8.114b)
 S.3. V»ndinu^ú! 47fi

2. VetttteMV-tcngeijrra: Ucít alakban adott

ei sík-, ilL térgői'tx; csetóni
I n t ,» )d y = Bm («.I15») y = sít). S = ]){r), x = z{x)
,í, - A2 Jlí»a B poDtaWa-scái <. £» b. Itt a < i kőwlduíiiy nan fr A {8.n4»)
- ■ » (&116) IbnimlfiJjí « í p*inuiiít<Th.Tly«te «z
y /(*.». i) <Í9 = É /ti*’ -»C ) A#.-, - (aii3h)

3- VetIté*«i-teiigelyr«T
Bakai összeget. Ha hkadott A'
(8.110) lutaoln . « ! . 9 ,:)«. i?(x. sr,f) hA. >dc&ÜJU«>,baiti«sfeiel«2. tipusd
vtioalinlcgtákA IHcmek. akbír qff i)L nlAbbt hnuidák i
1. Sft80ri>e:
A (&.1I4*), (8.U4b). (S.U5h) í» f8J16) 1 ti f l P é r + Q d y )= f p d . + j Q d y .
i«r> («') m
3. J-tfpuBÚvoorfmtegrilkiBrfiiiítáwi 2. Térgörbe:

1. A2 integrációs út «gy«n)etéiiek[wnniét«Tes slakja ismét jiPdx +Qds^Rdi)^ J Pdi+ jQét* J Itih.

Ax itrtíítridöi út piknimM^^rtvcgynilrtd: W (íff (M (K)
t = ríf). í = ir(0 »(«tílB5rh& c) í = i (í) (Ji,n7) pasö w«ia!ütí<srAl wktotti* hemubOMm. witMnintcgralfca
fit aUbbi farnttUk Mdádnak. » is ténlmélet' rünS fej««i>ni (Umí £82. <44.) k vil «or.

(8.1I4.)««én: j f { T .t ) d x ^ (8.1 Uí«) 1. A e

1K1 ífl g&tiérea*j4B ábra) Exitcl iw int*)yiUt kít ír
r j { F é r + Qdy)i= j { P 4 x + Qdy) + J [ P d i + Q d í ) :
{8.U5«) ewtén; ^ /(ít, s) = j /[i(í). irtOlsí*)*- (8 -n a )

2. Az int«9 ^dÓB út v. int«grá) rlAj^tafJc negvUtosiá«Uior.^»cwt

j l P é r + Q d y ) ^ - J i P t U + Qd^)/ (8.122)
(8.1Nb)««t&: |/(*,tf,:)<b = í /[i[í).ir(í). W ( t ) * (S.llSc)
(íf) to ÁB a~A
r 3. AsúttölvalófiiiggSrtg ÁltidAban » mi<diiitesiM Make <i|(yHnagy ragg a k«dfi^ v «s p «i^
i». miat a* iiitcgi^.S. úttól (8.25. ibra):

I {P d i + Qdn)^ j (Pdx + Q d i , ) (#.123)

(8.116) coetAn;
■ A: 1 = í{3 ^ d x+ y id y + n :d z), ahol K ncanviirvomj i*y incMctn, t = oCOBÍ, y = t,z -b t

luto,m .TBÍi»rwni
mAlt fenn « ío < 7 ’kö»® (I«»l moW.), to-tdir-ig = 2r: / = + «í«r á íO »t + aí»fw6í)<fi =
Asi intt-grádú» Itt mEgfotdIl*iwkor. aa A és ff p
 írvénybeii If^yEii. annak szíifoíp* ía til^sést* frjtrtí>le, hogy létecKn rgy d

p dr + Qd9 = dU. (8.128IV)

T. Aí ÍÜgg.™- u-iwt»(8.128*) K!lj« diffwBneW pr

Tüitív í^ g iö ^ t mint egy vckUinnetfl potenciálja írtehn
2. A primitív függvény létezése
k. KPdx + Qdv kiííjtaí! ESÉS elégséges
- - S ^ k le g y m k :

(8,129)
EzükWS kEtmvánui azt ». hagyfi>h*t(inoB»k lrg;>’e[M.'k.
■ B: / = j i ^ d x + - **)</*f|. utol K « sr* = 9x parsbnEa he «s ,4(ü.O) ré » i5

AimakaMtáteie.bDsra
y'lP{^.í.*)<ír + g(T.S.»>d94
3. Körintegrál
vfnriBtaEnIfüeptkBfeKvrai a« inl««rtriA« AttAl (8.3T. ábra) lummlá. mint.
1. A kÖrintegríl fogalma A iónnlísniít^ A’ * Szakiig KU üRy^í/(f, y. s) {irimiUv föguvriijr kintibe. lUMlyrP CmiuUl:
A knsdSpotit is a S végpont í>gytje«ísik. Jelölése:
P «t * Q d j, + iíJ2 = <fP,
j { P d i + Qds) vagy j,iP á x + Q d i)-> -R d í.
dU
(8.131b)
ÁlulábMt»lMrimegr»lTOlUtalkaiönbÖ8C.EniipJtrllpiinBfateiiiiIUU.lia»4Tr.olil«l^
tetjcs&l, vagy ha inu-^ríUAa knOMmUv u>e«6tioi (fást G84. old.: A köríiitcgriU cltOnrár. .paicíAfoiJe-
684. (tó.).
3. Eg; slkMi aiakut torSletének a kiiiriiiiftibw tipikus pékh « köniitcgrid alki>]maiáiián«x
•lábbialitkbaa; 2 9y' 9i 9z' dn dx
S = 5 / M í- »r fr ).

M(x,y)

íhúttól a IdjeH m izfM -

tntradganivenisRnlttik.

8.26. ábra.

■ Defiíiidó szí^rint a W muuka (li« l 458. old.) tó f (f) crít fa «ií 6 üt skaJArw aüorzata. Konzervatív
aemtSkfst fimzekdUi Uit.e«i-&(;ián roraÓbeBBjnunkaCHak aa f t-liiiOHluláBtólfüeií. nemfagH■ í «clj«iségtal. H<i f = P&^+QS. + JÍS, =
l, asun toteEbi HHirmti >1«> fi U-lMsöleBt* ACB, ül. A DB {8.25. ábra) eRstói gndV & (is = líie,+dyS„+diá„ akkor esael ii K (^ poUTicitíiu tcljwiU (8.l31n), (8.1311>), (S.131c)
W l l . Fiiegetleuül a P, é« P, kS»ti lUtól Hüt kapjuk, hogy;
J Ífidx +Q dy)= J (Pér-^-Qdy) (8.127)
ír = J ^ f { t ) . d S = [Pdx + Qdy + Rdz] = V[Pt) - VíPi). (8.132)
 8.4- Tfihbii^int^álok 479

4. A primitív fi 8.4. T ö b b s z ö r ö s in t e g r á lo k
1. Kétdimenzií t Am«myitM!U a (8.129) intfigrilhaWeA^ fdtótcl tpijisiil. «kkt>t a (8.129) &-
■ tlűl PjQr utmhí fizmnti int^Aciós úton (amelyik cgjf trtszíílesiTOi rSgxftrtt
/t(jojfc) pontó^vÜtttií A/(3, [,) ponttaJ ÖMEritöt (8.26. ábra)), primitív (ÍÍRKvfayrtt)w»lfi

U = j i P d i^ Q d y ). (8.133)
8.4.1. Kettős in t í ^ á l
8.4.1.1. A k e ttö s in tegrál fogalm a
HIltatvA-
Ü d ít ü n k , > I A 'A Í vagy a T w ut»k vgy\két. Í « ra nem” feriil a Definfciá
kívűltc. így ut U[x, ff) primiüv fOftt^aiy iaa^P4x + Qdy teljes diffi w kél kíplüt ,4i II = /(ir.s) ktti<at«™ffli!Rvfayiiekii* SH0t«triw»n w « ki

(8.134«)
». Stíméttik. amit a köv«kra5 niMün IwitífodíMiiBk mcK (8-2«. Ábra):
I.A iS fe Btjukndc4niltí>fe
2. Minikiidnitt fi4Ők«ln vagy a baUrán vá pontot,
(S.134I.) 3- Az raeii a ponton felvrtí « = BfgfHtyMi a demt
ASiH»8y«ei'-»l-
4. K, ísf »üízatofat««™.adjuk. /(r„ njAS;
2. HAramdimeiutiÓa eset (B.27.ál a (8-iaic) feltétet w)j«ült,,
vényt Bz AKLhl iirtcRrádás úton a

í/ = y(*í, ».*#)+ I + f +

Ub«« tarts™. Azt » R«eft«ni Wl. hogy m rfmü t« a l« t ií« kél. .®at»ah<» legUvtJabbi pontiának
■ ■ « efeni toriifclnÍK uiíjlához UitumJJ^atú. W
,ba egyik oldala nult». dl
fbmnil&val hatáitsJuajitk mng. Olyan
t<>rábM5t lebirtóséB van w mu«twnte úLnt.« liiötjbmuiLil^síthptn.

B ,3,c|« « . , „ B » - * ^ . S . ^ ,
Aikalm«3iik a (S.H4h) ferroiilát é» = 0, st, = l hetyrtt«aést (au i „ = Ü, = ü bdyrtt«(-
t&it a<nn vilaarthHtjiik, mivé! n P in Q Ri^gvéuydt a (0,0) pontban npm folytonoHalt). fgy luit kn[>jiik:

■ B, P i + + BJ. - . ( ; ! ; ^ - 4 ) ■fc. A 1.1.

Intelek ttijtMfilupJt, A (8.I3S) (wlkaJtnuTáKfi éajo = l,í# i = I| íii = l helypttraiftíüit; iiUn nycrjrtk:

Hu P* B hfttáiÉi+.ék lírteüik in fiigRiitlou n» S tcn11(ttrÉwji..k plmni tnriilctrÍMHikre vnlö feiosííisAtól vb-

S. A kSrintegrál eltdnéu bitami fiKM (íi, íh] pontok mtffváluBKtásától, ftkkur ex n LatArírtík fw « = f(x. y) ffiggvénynak ag S
A kŐriatcgrál sgy zA« gőrbo mflntétl. xciHíSíPih-hQdy vonalintegrálja ni illával egyuuiŰ. im (8.12!)) teriü(!trA«re, az iní^cgráiiós Urtomáiiyt«. vomitkowi kuLt* intenrAljB;
UiljatÜl. fel h» » zArt eQrbín belül a i>, Q, ^ és ^ filggvínyek mindcü püntban ftrtKlmw.vo VKrinnk
480 8. InhgfjU^maAt a-4- TöhbuSr&,inb^>k 481

Di'rikaziigil kooidinátákkal a » i8idv«g<>zbetjük (9.30.h ábra):

A (8.137b) kdtet integrAl IrtretíJc. b* aa /(x. y) f ^ é u y .
haUrtt a. folytóiu*. Ex « fcltótH HAgiJégffi, de nran laiUc.
p ( i . jr) ^ = /{'■ S) drdy (8.138c)
3. Geometriai jelentés
AkrttCB
B, hogy leUctiJví i » ú tw öi)™i tnd, ti im^«atá£<Má«l, aiurlyct w r,|MÍkl»D ■ -i = /ij»«ÍS .aÍM JS azy = parahol* fti« « j, = 2i egyenai kÖBti t«fik t (8.31. ábra) A =
iwvo j ttnuetratt. egy Dirugerírmict, oKtyne* awnKB » j-tengellyri piihuzammak. ói nx a /(x,»)
fetólrt egy b»t«oli«i (8.29. ábra) A (8.137b)« « « « mindenegy» /U.,Sfc)A5; bHg»c«y oiy«.
rfemi h»«I)«era t « l fdci mqj, MnetviKk »z aM «ülcte AS. & « n>.8>«áB> /(x„ >,).
Az óasztnfeg&t cKíiele pcnillv, ÜL ui*g&tív as»>rim, b ( ^ u u = f{x,a ) feiüktaek a krIitifMKitew «i
X, tr«ik (ÖlStt vagy ^Utt brJj«»kMÜk-« d. Ha utctira« akkor a tá&eat a Nst«rfD«»t<,k Algebrai
Sbhcbb.
S.4.1.2. A kettes integrál ktszámitása
ttegráluak t^inía iitáni kiiafaiiitfeára w » f iik viw**. «mk az ni-
It kafönbö^Aaliikúak. slwtAtolja (8.32. ábra)

* ílű infinitiamUi* t^takp^kia (g.M.a ábra), Erutíto kówaoik aa á

t A* aoaUtiku alak a kÖvPtkerf ( « « FüBWl-tftel Ugi^ysierilbb **te):

f / (p ,^ )d 5 - J J
t. vsí*l
f n^ ,a)ds= j j f(z ,v U y ■i' = / / /(*.*)
í • «W • -.!•)

Itt V = ton3Md>i«lMtMmé>>liillydAn))&(A^uaé(.4fiU,BÍirhrfvrkw^
az egyenlete. Az a. a 4 knnstanmk >J»k a baira, ül. jobbra legt&volitbbKil pootukltiKH^ját. A mA abol S «eik 5 i terOliie.p = (B-33. ibra):
tcrűklcbnt deifknösfl fcoonliti&tük cwtín:

ÍÍ« W f.

tcldiituitiM. A (8.138a} aÜBkhanlÉW>«Öi;tetraiitAt6i(>|pki*l rcodnio

lint ellutByinfc- McgAllnpoiláHirawítit» bol»4SintrgrAlt« belső íoteeiíáíisviltocAhoK nindcajűk,« kftlnfit
a második hdyon AU6 tntegrücida vAltoieóbixt. (8.138«)-beo ndx És liy <liffercDciáljta«k «z inu^rAiidiu
y í^ illoÁ k . Homnlák^iipra <w>M» mekct njdiikrt UkcwtlaníUiUE ínt«Br&ljvl mögé.« fnggv«ny kK' br-
ly«zni.
 4
S. . mfaair&i 483

3. S^ámltáa tetsKfilesM u é« (^yréart tckiutjük aí első BÍkneafcilbc taö, li .nigt •Ukőriapot., autclytk része /(/í) intcjttádös
A kuordiimláknt u2 tanoménjAniüC, tcliát aji ebsó#^-gypdl>rlÍ, O-ra ti tó R oldalrt nfsyMinek; mástésat tekintjük
» (póldául) 2/í sugarú iwgjn!dÍód»pot. luneiyík tóin SSvtibh,
j: = t <«i . ií), K = v[«,t>) (8.140)
Ewkoi
incg(lAMl24-t. ol(tO-A tnrükrtráizt nzu^kouRt.^i- kouKt icouidiullUcgyc-
cmii tcrükuítesekív cKztjtik (8.34. ábia) éssk mt<«ia»dust ués v vfI frjt^Ok
ti. Először aorfk mcutűu űtiKugcximk, pl. a v ^ ccHist meistrá, ninjd mÍDdRti cstkm:
FpJluisznál™
J H<^.ü)ds- 7 7 V .., (8.H1) f f /(r)ff(a)d>rfB=
(*.Vl.|U,VVi

í
miRtt
*7
lar s5rt*«wlft koorKnAUklal fd iu4juk feni» ÍElüírtrJön tetfflrtít:
í [ í ’- r
{8.14211)
.A(&13^)&nimU(peciáli»a>rtn<i(«.l<t1)fi)rTnul&Dak.p<^áriK>ordiiiátákn.x = pi»»V^. 9 = p á íif.
j^itt D = p.
lUiUfaa í|gv vAUsitiuk, boES-H(8.141) mtfgral értÉkét (^ísieifiai tc h «»ii mne-
luiUnxfm. uuilifl Ji — so-w ^
■ A: A2A = //(r,y)di>MmrKrAttarTiiazi»pLn-koUm(«tuaára] nLumkat 5 lu »atr<u« fdKtÜK (IámI
10&diL).iibo|j^ = aDCK’ l, y = aW t(S.35.ábra).B A rörbe fzf^ükazj' = uca^v. y ■= u«m'‘ e
e6ri)crotuJúkoorrfinAíAkat,«a*w i t. = Ci koofdiuAUTOWŰiH« J = ricos*(éiir = C) ) e^yniiírttl
bawnW«rtro«)k egite »rrgM áUftják cliS. A l- = fi koordin^ voDalak p = itx rgycnlritű wignnik.
abol t = t([* fK. tgy lUtt kn;ijiik. hogyi Mlúdlk.
_ _ |co(t*li-3uct»“ rgiiir| _ , ».4.1.3. K e ttő s i n b « r á lo k alkalm azása
Krtttó. iDtrBriÜnk néhány aUalmaxám s 8.8. Ubtásothan UláJhatA,
itjnk a terSIpti hití^trtUst.
A snibéscis tcTüieteiüinekrt drriik K ^ is, ptdArkourditi&Ukkal n 8.9. tAbléasat tartnlmaiEza.
I ^ tLr =1 Legwn / («) = /o" e"** e « “ r / = U m «^ I{R ), luett im|>roprlu* mtqsrAl
8.4.2. Hármas integrál
A fcdrmttíi mtegrál az tntegrAlfngalnmtiAk qty híimmrtuiK'iuúÍB blCgrtrifiB tartWnSnyra m!ó kitcrjűK!-
lÉtósik(ÉBV^);e-** < (h« i > xo) f s ^ végB* (M. (8.8(ib)).
tése. Mondja térfogati intí^ó/mik is.
El&wör foi^Jwwuak 8.4.2. l. A hárm as integrál fogalm a
1. Definíció
A liAromvátttíós f { i, y .i) fííggvényaftlt egy hAromdimonj^ tortomAíiyon, pl. <!sy V térrÉKsenvstt hár­
mas ítitj.'grAljAt httjottlok^pen dcfiniAljiik. mtiil n kÉlvUtcxc^ filggvAny kottiAfi integrálját. Jelöld:
Mwrt, íilkaJmaríiik a fwlArJttMjriiinAt.As ii : = rt^^a, y = rwnv’i nkltor
f f f f{x,y .t)d id vd t. (8.143)
fl = | s7.. Ar. új intfígtAíifts tíirtomAny ny,
(r,(f!)-iiíkoii ucni tgyíusnril. «i a intKgraadiis ,prasitivilÚBftt. A V térfogatot (8.36. ábra) rlemi tírfugntrftwickn-, térfoKttUilwni'kie Iwtitjuk, cíckkHl az
^ azt, Itogy vnlújébun tiem/(/i)-i akatjuJt kÍMiAmoIni, haocm tsttk a limaizít. Ezétt bIhItÍí) í » fplülrAt bt /(íPf.íh.íiíAV; HjíDTKatnkat kípMwiik. A* Mi{-^i,y„!n) íJoiit el(!tiú tórfogatréHK helBPjéhen vngy a
beoriiltii fonjuk ilgy, llíJgy mitirikírt lierslí-a R — 00 osetíu iigyaumia tartBoii (rtawlíirBlv). A hw»léRlu!z hfttiróa lehet, A hárrnss int^rál iw aasxf* Ilyen mwrznt iws/^^íinek a határértéke akkor, Iia mindrn
 f. /ntogotttaíiiiflitfa 84
. , TökbKsSrös mtegrnlnk iS&

8,9, tAblAjtnt, Sík tCTÍtlrtplMiwk

8.8. UbtAzia. Kíttfioiti
Koordináták 'I^letefentek

dS^dxdy
1. síkidom területe:
PoiArkoordmétók/>,^ dS = pdpd^
S = jd S = / / .^ = Jfpdpd^’
2. Felszín:
domtésztrafi^ataiiuIláhaítart.éisiRytuAmukiiío-hra, i » is, miut a ratTgrakái ügji-lm kcÜ
wt«, bogy az rirmi töííjgfttrói álmériSjc mdWhoi tartüim. u cm i^ es íffirik kitcrjctJíap.

j zdS = jjzp d p d ^ Ahánnasimcsratnivc

1 .= j ^ d S

k = j^ d S = fj^dpd~^

M = je d S = j J gpdpd^
dy
M iA ‘A V £4^ 8.37. Alitfl.
«.36.ábra.

j j xilyiix jj f ? ^ < f d p A f

h / / * í, j j pdpdip
8.4.2.2. A hárm as integrál kiszámítása

jj v d y d j j j /ösi^dpéf 1. Számítás d. áklcBl

I itV 'tirf
ndkvn OBK
benftíPactbeQEŰiok,infitjittr_____ ,______^-r— ............ -tjtik fn) (8.3T. ábra). , It.t ugyaroigy,
_ .~- ie
! í ‘* jjpo^ n IcnttÖs íotKgrábml ilgyelniink kcU (irrn, hügj’ A líatArAt.mmotné! aü dünü rokeszek ntinéiöjR milltihoss
tartson. A fdosztáH után küvotkezik «a i)rfV’ (iKorattt i>i«ar-*itáRn, kciMive núiicim para-
liílujiipwlonnál esy fŰKgiSlrKCB UHzlüp mcutén, iissw. fw 5f»ra>gra&tt t *nt végezve, Eüután folytatjuk aa
 Ü.j. mtMOTW inflyníinü 487

»Bgiwwrmt y~To,éa végüj i-ji

• n n r ^ ]
nek^iymlc^eiaC iCgfirhítffl kiindulva.
h íS^T.ábm ).)
mdsdydi. Azy = jüi{x) és jr = ^ ( r ) fitiígTínyck n C

— i y
A <!íi{x, í) é. IP,{*. if) fifippínyek tityöidt a o < j < t.

!?rt,sf£rsí?sr^
«< í- < 6 . íP iW < ií< ¥ > ,íx), (ti(»,*>< J < « * ( i , s ) (8.1i«>)
QKstára«iiltiwic«/ = y(s*-hr}*n'int<ipAtnt^úlyHng|-ilAre.amd><:tab)or^

3. ^ámítás gőroUcDOttBnAtAUal
inyt n r » loniA.. ^ = küma.. ■>^ kütut. bxintniAUjH3kt<^itiUU3Íin%
ik (8.40. ábra) A b>>/a9iildrm ydriiidbMOTfiuiUiiaii:

« / ( r , y .í ) i n

J fir,v..O)dV^m

lá ta l = f int«>j5nílt olynn kópia, nuwlytiek » esújra* *

nríj^jában wm ™ a in o ly i^ k r Unedy n loimmütri A o í « « « 5 b 2 « , « köp in*6«M»áe» fc

(8.41. ábra). Továbbá; r, = O.r, = , = 0 .i»í= o ; y»l = «■<Pj = 2ir,

SmUíomAii>'t« p = kwurt,. = kpairt, W ^ ts *J > a r te H «íl iufimtmnuliit

tílKMrtjiilt (Í.S8. ábra).Aí<
iV = í>rfi4priv>
Ai fi/>,ip, ») intíigríindmt kü in)w i n t ^ n kSwlkejö <JakÚ: A knanfinittkat gz aUbbi önaemggAKk hnUroradlk idor;
z= tf = »(n. ».«•). i = * (« . v . » ) (8-148)
(14<ia344-otó.J. AzHrtegrfei&tMtamAliyt b k u = fconirt., t. = kiHWt., »> = tarart, toordfaátófiáüfetekkel
I f{p.V>.^)dV = H l ÍÍp.^,z)pdzipAp. (8.146b)
infimte»in)Uti>, koo$rlittdt<Skkal adott UríoffotíhmrJao oBztjiik fcl;
1
ik ki lut / = J r/V' intP^grAlt olym. li»trr (8.39. Sira), indynek UrfoR^t na *.».*&. lu
tlV = \D\dudvdii>, oliot •
1,1-aík,a*i*+y* = i«liBü8trr#»>Mjr* + */>+** = « » gömbbatmobak',*, = 0 . ^ = v'u" - í » - j ^ =
 U.S. Fríűkh BitrgTfil 489

áltItal f(>jcxza)cki. nkknr <aintr>grn]

Általános alak I DereUzögS I

koordináták 1
1. Test térfogata

8.149b) farmiila sprcíális <xrto

nMákiU. nKlyvkrmz mtcgtál (8.149li) crtékétii kn

8.4.2.3. A hármas intc^&lok alkalmazása

l, = j l ^ v = j j jr * ^ ^ d é r d ó é f
A bÁnute mtCKcálok lúhAny Aikadmiawdtt ü 8.10. táblázat fogUttj^ ooize.
A szökn^es Mülrt4>kiiickct k&l«n(mos6 kofH-diiUtákkal kiíbjczvr a 8.9. tAtiUaat Urtnlnuu^.
3. Test tömege.
!WÍic*5r» »érf(>B»ldrnirJB4hllönbÍaífa>.>rtlmitákkalkiírjra:wa8.n. Ublájeat Uu-
.W = J J jw d zd ^ ^ - J j j or^íöa^drdsfd'f

8.5. F e lü le t i in t e g r á l
AhÁromktU iki..2.ásáitnUínis 4. H a o H «fe t«
t^nisüfclülKi mtegtáft.
; J J jT d z d y d t jjjt^ p fn a ^ ű t^ ^ d rd ^ é f
8.3.1. 1. típusú felületi integrál
A fdöleh inífgnii v»gf rjfjr trrirh /r/űlr-trújrn nalö mt*tgrúl n kcltös intpgrái pjjy ál *<- ' V ■ jjjt^ ^ ű d r d é é p
/ / / ...
iuLsoolAiut mint lUE1. \ iteKráJ[t«id 470. oM.)* = hat tt intigTá) Kgy 6 lti^

jy d V J j j t^táa^ilöafdrdődip
8-5.1.1. 1. típusú felületi integrál fogalma
1. Definició j j j . ^ j j j éJ éf
Egy ősfctpfílffiű UirtomAnynn írwjnwiMt, hÁroraválictiát . = /{í.ir. : ) fS g g v ^ t. t^w,áfrUiUU m- ///
trgrűlja ax ajahhi intí^rál
j.d V
I fj pidpd^dz j j j T^áiiú(íx4drdúdif
J f (r ,y .:) d S , (8.150) J
j j j . . . j j j pd(.d<fdz j j j dOd^-
V' “
amit a f ^ i tArtoiuAuj<uu <!gy S fdülctróaxrn iSKÁmltunSt ■Ai 1. ftflálEti íjrtfigrál sj^ rá tíbi n

Iwitunkrsy pontot. 8.11. tAhliíat. Tfcrfoftutnk'iucik

3. Aü (iwm n helyen frlvmt fuggvéiiyértékpit. jiipeizorozauk « iucsíp-
Inlfi nlimii ri-líÍlcLrÉi»:bG>i Urtoy>« A£,^vel.
4. AHjiik iwHw H/ Siwwi* (gy nyjirt ^)áSi afsorzatot.
5. SíAtiiftsiik ki <w DcrékBz3gű koordiuátAk x,y.i

HíascfkDorJmáták ft,ip,z

G5raMtDordináták»‘ ,i9.¥> /IV = r“ RÍJ) t'/dr (M dip

Trls^ők-gcs göcbcvonalú kiKirdináták u, v, w dV = \D\dudi,d7i) {P ;E

 ».S. 491

aától áppcu lügy. mitil ws A/.í*i.Jl.s,) p

= /(-r.B. I) frtgfTvíttjF
■ S rrHUi-tiíí«M) w-tl 1. típiwíl fdilfeö mtegriUjiiiwat. Ért így frt'ik:
----------

/ (I,tf. í ) «Ü = jim f ; A S ,.
/ J * { i,,v )á S ^ J I *{u .fW E G -F ^d rd >i,

Az 1. tipiwi WflJrti ínt«*gnUlrt«jk. Iw i) ♦ = íaJ5M)

J( kösm H lcEkü]»a(. aiiKlyrit

8.5.I.2. A z 1. típusú r<ilOI«ti in tegrál k ü z i m t t t e

Ai 1. Upim feliUcti mlrgrti v«»»v«.4liElpik > lettfr tnb-etáliiak egy <dk u
^ kboitnítMin. (UKd 47D. oM.).
M ea*«y»é»:A(8J53a)
1. A fe ia te t«t«p U d t függvény trja k Aira3ii<;aHQ«> 5
s = í{j:,lt) (#.132)
cx)ilirit fÜRKViuy jtrlínnzi, iiR? 3. GSrbefc
J n w )d s = / y /{*.,. * (r .í)]v ^ r r7 T ? d r < ^ ,
tLia. tAWAsa. G6rt>e Mülwflk fdükldcinri
nbid S" int S vctűlrtr we x.iwtíkrji p iw ; paiöáliit dmvál = Itt Koordináták
tat, hoKT u S fíiülrt tnindm powjAluJt ax j-judkon kfiicsöo alfddinqtiafiwitakti
Syafrlalrtipc-rtntafe
•y kisebb fetüktiten- ilgy. b<«r <3 • fdtét<>l

wtt intrgnUoli *dgcbr«i A (8.153>i) ikhnowfelfriwtjnk: dS^fíd ^iU

K<»rciiniitáfcv.*
J /(j.p.*)<tS = jj (8.IS3b)
GömUasictil (k»i>!A«ii>!nig«r}. 4S =lPá néd Ű il;i

Uftyimiii a (8.1S2) rntfiloti nDnnAlÍHánnk az cgyuJcte = ^ f l»» d 2 4 5 .o ld .).l(!y ii W díiiátik u. ti

P i . dS = y/EG-F>dudv
(£ .F .G m n cÜlfi^iáljM (UmI 240. aM.]>
EKitmilb íxAnya6tt a i-tcngely átul lx!XÁTt fconAli: aB-i = 4-^ + yt' ^
intc^&l luámftiuuilcor n t n7 tnöftct mindig bcgycaszö^ck vtSKZÚk, Így miudix: cos 7 > 0,
.ax S imciLidh' (burkolt alnkhAn) «x
g.5.1.3. A z 1. típusú felületi integrál alkalmazásai
í = v = V(«.»’ ). * = *{•*,«)
(!gy«nl«tpk Altn! pvamíUm alnhbu) ulntt (8.43. ábra), akkur l. Görbe felfiletrésa területe

/ / ( í .M.í ) í£S S = / .S .

= 11 ~ F^dudv, u S görbe áftal hotároU feltlletráíB tfimege

A koordinátájrtöl RigeS e = W,*) sflrlWiggdi
Miialiii/. E,F tsG füg)^í<iiyck musUtáriKsAiia a 2iG. oldalou talAUutó. A f>
ftdül«lcl»,r.
Mi- = J sdS.
•^EG-F^dadt< = dS,
 S.5. Fdfitoi integrül 493

8.5.2. 2. ttpusúfelületiintegrál acxaf-*(kon™]6™tfÜi!t6n

A & t^wm féiUeti mtegrúí. más ttómi vctűlrUn éHdm^U míq,™í. íppeti úgy. mint «uí L ttpu»ú
fclfllrti integrál a kettős iute»(ál fogulmámút áltíÜáiiwtttáaii. a banwük lApíat, anükot M /(*,.», i») Bugví-nyMíket ixmi« A5. fciaetelmind, hiaian omck
8.5.2.1. A 2. tfpuEÚ felületi integrál fogalma j,(^«ikTn vett vetületűi. />r^AS. vei kpjl notmui. líy icst lopjuk, hogy
1. irányftott felület fogalraa
Efty fetiilíftnek ált«lábMii kit oldalji vnn, c a i c^yikít 8nteüy«aui tfilsfl oldsluakjcKliKk. H» már » kQl»d f f{x,y.z)d^dg = ^ É - (*•>»>*)
«ddah kiváiMllottuk, I>(inyit»»/r/ű(rtr61 bisgélunk. Itt mn fogUlkozuuk olyan fdiUrtrkkel,
ütí ocm fetet két<^d>lrtl baaöni. [Ibd |8.14||. Ehhi^xluaonlóuisiáimtiiik ki egy {üggirtnyat* a 2. Up.iwi fdfifcti int«srtlj&i a« iráiyllott S Wöfet.
2. Irányitott fplaletrt** ki V.Z- és zj--skQki« vai6 vctüktán;
81 z,jhs[kni. «kkm Bhhw.
j í{^- »• í) <ÍS<t = ^ ^ ii\Pr^£kSi.

j /(x, j, z) ^ ^ A5< [8-153r)

A X típusú felületi integrálr. v.

8.5.2.2. 2. típusú felületi integrálok kiszámítása

A kgü«y(wt.b mbásmr a krttót >nu«»lra Wö viwa.v«»tHL

Haa*Sfelüfctrta
(8.160)
opUrit «Wt4 mesvöiy iUftjaeK. akkor a (8.139c) i n t ^ t az

f f f[T,v,v( ^,9) ] dS^ (S.I6I.)

s pr»5
fannniRfBeriiit saainoijuk. aiiol; A« / (*.».«) íü®vtBy»iek » máa
vrin vrtQleteíii való 2. tfp«»ű ídölcti inícsrAljait is andóe móAm Ktámitjtlk ki;
8.44. Ahia.
/ H r -»T?) dydz= j f[v {t. t), V, í] dS„ . (8.161b)
Ha B tekintet a i tptígíly praútív oldalArtl bz j-,jhsík felt iráit^ cs kmibcn aa S fclületrísa t«»!ir.ív ul*
tialát tótja. »kfe>r &P r ^ vrtutet poritív elíj^let kap. eUimlsBÖRsetben negatírat (8 .44ji>ébr»).
b) Ha a felűletdarab úgy fckigik^ rtetwn a bíkS s rcaxDcn
&
Kiufio
rfa/ben a kíiba twiaiA
otdalaU^üt,
majd a knl^ oldiUí^
rr„ö
akkor P r^ S al-
lamzuCi oiuior
(8.44.C
ahoi X = 0(sr.íí az S felüli! egyenlítének *>re rttndrautt alakja, ík « ! S„i — Pr^jS hdycttísítéflt is el

ábm). (3.161c)
A 8.4í.d ábra mutatja az S fcliUctréra S „ és votüfcta., mdyefc köziU az cgyikot, iictpit.ivnak, <
luáidkftt pozitfvnak kell veimüuk. -t Pr..$
Pris
Egy zárt irányított friüict vctülcKr ulilla. itijí = Síi 2, ^). Ez aiíi' {ejiHet ügyeüleléiii-kj/-rarfin(ÍPwtt alakja, Í!sS„ = P t„S . Amennyiben afeiülpt
3. 2. típusú felrileti Integrál koordináta#tkra való vetületének deaalciöja kinyitása WEgváltoíik, aaaz. ha ^ kÜlsíS te a l»e!rt5 oldal megcserilfidik. akkrvr az integrál a wtüieten
CWfügga tartományon értalmszrtt iiAiomvAlto^s /(i, y, e) riiggvény 3. típu,^ftlűUíti mí,í,rdíja .v; nl«ja|flt vált.
3. A felSIet egyenlete paramMeres alakban adott
HaazSfriiUctEtw,
;r = a(u,«), s = y (u .r). í = í (« , ií) (8.1G2)
 S.$. íiíűírf. mtegrdl 495

llkltor a (8.153a,b.c) mteKrAbkat M nJábbi fonnuláíi »iiol fe S- egy & ugyAna™ felülrt^-Jc a idől&«, o «k «lh>iik>^ i *

X ÁltaíáUm a friüfcti intiíRnil fppúgy fiigg aa S felillcti t< «t lia.

I /(r, y, 2) didi, = I / [,{«, 0 ,í(u . v ) ) § ^ du dv. (8.163ÍI) lAroló görbétől, mint magától. íeWletta. EaÉrt nt 5, te % retületen
- mCbstátelAgnrbreaKUynuKUtiitában

(8.163h) j(P,fydz+QdzdT4^ Rdtdy)

^ JlP dsdz+ Q d^dx^R d xda ),

j /(i,ír.*}iííítr = /[*-(*.,tf),ír(u,p).í(ii,« (8.1C3C)

I n .ni..
P ^ B L £ í ’ írtí..
íifite le z,ir. 2-imk
8.5.2.3. A fi
Eey Tirt S Jblfikti«ib.it«iolt (ot l'tPrfegatiUimiitfdüfeti lutcgráit hi
3. ÁJuüános típusú fétületi ÍDt«erá]
Si^átKürfüggStiirtotiiiiqwiW ílroewvM bárom danű>h3TiaiiÍ!aiiBretfcii _ _ r P.í^ .g .:h V= I + »<fc d l + » dxdí).
Qii.S. i), B. I) í. flgy S trAnyttott WüIrttáK, skkm álbJWtjp.isii feKUrti iutc^ÜiuikiMnvnSk
Itt f bAJvSottnfiaoljai. 1 »^ > MÓkt kÜkfi (jMkl&t vcsoU ponUvn

J{Pd9dz + Qdsdr + R á íd 9 )^ J p d 9 < b + jQ d 2 d ^ + J Rdrds (8.164)

án«9 tórdroart" dmü frjwrtben mn uó (Üsd 685. cM.).

4. A féiairti integrál tuíajdonságai
1. Hb az intctcrtcióa Urtom&nyt.sutz ax S fcliUctt^ VHlwnilyeumödau az 5) és 5^ HwzckrnoBKtjuk,

j{ P d y d i + Qái<Lr + R d id y )= J{Pdydz + Qd;^dx + Rd^di,)

+ j[P d y d z + QdidT + BdTdy).

2. A felalet kOlBCfe bebfl old»lAru»k fclcserélfaivd. aj

sivHl mtTrválUjziktó intí-'gril elöjdc:

jtP d y d z + Qdídx + Rdjdy) = ~ J{Pdydz + Qdzdz + Rd^dy).

496 9. Dtffrrt

9. Differenciálegyenletek felivel. íikkor í9.2)-uek egy »

1. OiffawncUkgyenletiiek . ..
tozo, ^nD&k(vB|gyfsukiick) isnwrptjeD nigswnye {v&gjir:
3. IráuymezS
s a s
ponton, akkor a görfic A/(i, s) p®

qtdisgprheérintőjénrkirAii^. E mÍ
B.
ciuirk » fiiggctlcn wUtnaA m t^ b . ún. közöiisci^ . l^pockfeLakkorii
önifc ez a függvénj' kft vsgy töhhvái- A pontot a bozaánaidrh irá m ^ q It- így gPomctiiailaB cf
öa.ráruuckafu ilÉpnnkfcL akkiff » ilif&tuíciAIi^rrnlrtrt
Lenti, oty módao. hogy la inlrgrAtgöthr tn
acauupootbeü vrktoia iráuyÁvat.
■ A: ( g ) ■ B: i<Pydr-dsidsf = é^íávf. ■ C: ^

9.1. Közönséges difFerenciálegyenletek

1. ÁJudános alakú r«ndfl k&s5n«éges differenctálegyenb^
Anpbnt oto/tüimk l u ^ ő k » kŐvrlb'^
F [í.p (x )V (x )..... =0 .
Ha rbhA a> )T*'>(x) kifrjiAlirUl, iMax apíu^ obte n-ed iFHf}<t kósniü^cs

2. DiOermciáiegyenlrt megotfláM (iat<%ritia)

1 9.2.ábia.
a véges WICT végtelen a < J- < * íirtmidliiiiBin íj

tcgcáiiudc) a«TCt9mk -zt HmospMitet. «a rly ,nnhH>>ti n

^ p iS c.C i......i:.aiaa<lúkü«kiiWT5-
batáramtt «tl*ki>hnt adimk. akkor pur a IÜSB6és a tüggetkai váltoiú
■ A - s '« l i j + s « * r = 1 ti
f=0«irténns »aiaíil—aiax ffiggwny.

9.1.1. Els
9.L1.1. N ^ 7 ír 7 r

1. M^oldáaok létexé<»
A Cau CHY-Wp ej WdlT.'hoiff iw » = '<^1) Wtttrft kidé^tóy = ^ r )
pa^.UiÍHhn^-g,^t;i(aGi
(9.2) Jto-^3(li,,C)=0. (9.5)
IXX(rt tiirUluw^ fcuti in tn mügnldAna. ajiírly x = io flgyraJctMmi^kdlhatáíw ikaCAllatidór,.
helyen az $n £rtdcrt vcbkí fal. \ uj a tartiinjnnybBa, Rmelybep A (9.2Í \-agy tv (9.4) difii- 9.I.I.2. Elemi úton integrálható dilTerenclálegyenletek
iletrc fen .z .!BKÍrat«i«»-tétel fcltítclfli. mimien í/ {io .»,) ponton knraratiil halwl
Átuitcgrálgürbe(9.2.ábra). I. Saétválasítható változójúdifFerancláiegyenletek
2. Lipachitt-feltUel Hh egy diflcTRiidálcgyenlet ws
M t mondjuk, bascf C-hcn ttjjranl a LlPSCHírZ^^Jíifífías! N Lipsrfíitz-állandAvat. h« minrim C-beilÍ M(i)JV(s)di + PMO(j,)di, = 0
(x, Si) 6» K » ] pont™ t<-lj)!*ül nx alnkrahozható, akkor fcilrhat6 az
l/ (i.y.)-/(*.!te)l<JV líí-W íl Í9-3) R{j:)ér+ S{y)ds= 0
 9. D^mnndttgy^nkldi f. KBxSw.éae»diffam>:^r^a>trUk 499

alüklnii b. Ez könnimi tMtAtbnUi. bna cgyni]<-ti« P(7)iV(si>-iu)i osztjuk: ox UlcA.i ntétt ctrmyJM.
inist Bs X. iUrtvc <ix v viUtorá c»fc cgyrtl«« tARhaii Az iUtaUiH» ínt<!ei«l idalQii a I ti{x.y) fultgvinyt. Iw h (3.9ft). b>hAt ox
Mdx + Ndu = 0
cfOrcnlrtct ji(jt.» >-n«l swim™ cffEakt ti <>«Orcillirtct liaputik. M intograld tényinS kielégíti tu
...... ben#kilcjeslictó.Haraljniidyx=T™af ff = ? * = » ^
Bullttcttókiet vr*t H akW í = * vajy « í enüititó raltwócswéíel j = 5 míntíini ainp ain;. _ BM 9N
(OJOb}
üfcgp-jifct ii.lqsrtljü, ««> ! nwgotdáw.

■ s' = : ^ , - z « xd ,-fs»d .= 0 . + = tatol + ln H = C '= In H ; W = r, a U k ú I^ X ÍÍi). p S ) . ilL t t i r + 1 ^ "

0 / reR ; , = £ (1 ,1 0 ). áfa;*
■ OMjiik im« •* <i> + 9)dr - í á j = 0 dtffpmtd*Ji«(«>a]ítet A* mtaerflá tínyriS a
dx
{ ^ + y } ^ = 2., = -2
d ia .o iiL ).a j = i»A<y

M (r.í)a r + Mx.ir)<í> = 0, w ix . » )+ .V (i, ,y = o (9 «)

«kl«< « a tagjuk. hosF ( l + •í' - = ö Ip Í9 « ) ^ ) * n M X, = l. » = u-oak imsfclclí

iltítón<»i,rt^!gTéi>k5 »rtk «»«!«k «:í(x.jr)s^'(l + ^ ) á £ - j ^ < h l * C « v ff

BihrnsvftltocökatMváliMnAiiáVBlAxtk^jitkhpgy = -y^ ^ .Igjfaim k iIk tw ju
nfct«!k«íilUlÁoo!iintr|(rátjtttalT| + to)>i|-ii = C = lnc, u
tiidjok fcUnniW. Mim » h ^ « « l.-hSI » kitfinik (s váHmnE (9.1U)
cgyöKs iP itrtogrtigörlWy ascirÁtiynifl*&H*Jc.
nlctií cgypiKs
[:kn«k ds6 dmviltjftl Mnalmio/a. tovihfaá & K'-bcs k
3. Égwkt

lt = cx p (^ J P d j^ ;

sap«lig

riadüűaiaisán, lunit bí. raplicit ftlakböl adódó N ^ 0 ^■agy .W ,í 0, d.^ aktor J = x(ff) » fcwsrtl
ÍSggvéwy) WtótH batArm mrg. Hn n^y iW ÜK eS UrtománybM. «z í í ( x . í ) és N{r.y)
imuduialyMi— n_ í - almi P(*gírUlíticKliclí;h
A/(í, tfjífc + if)rfir = p) 0.91)1 kísdibÍBiftbcnis.
pgyííiirtet kiplfgfW <P{T, ír) függvény. nw« h» (9,9») bal ddaU #(a.if) fiiegvcny t«lj«
(láKl m cJd ). {9,9») «UjAn™ tnt^dljAt n teJliak,akkDiT!,(ig) = C (Utad448.ciUl.|. lU vi «
Miikor nz álUlánoa mc;;ol(lúi>t az
# (i.b) = C, (0.!fc)
íí = íf, +CEqi (a n d )
■ ( 7 H -
foniiulából kapjuk. A linpArisan fnggrtlmi vi (í) sj(j^) pttrtökulitú! a A (lásd 50a. old.) úane-
0.M)
rrtíbw, az SlfeJán™megoIdAi. LntpgrtlSí. trtlkíil ii*
K = ffi + C ( íf í- y ,) . (3.11e)
mtcgrálk! vagy, ha «z {*„. lAi) - (^o, v) - (j, s) törött;vo.«ű mncs benne » t^tumAnyUím. «kfeot ni.,
■ 01dj„k mcg« köv«íW^ ke7detiírtfk-ptol,l6mfit; jí* - í/tg* = c I) ba Xo = 0. MiwJ
(:í„.iíO ^ (j:.í) pontokat <jH)w<!kütö bArroelj- más, a rjírtományUn hakdó egyszoril, i-cktifik/iUitttí.
gürbén veit vonjJmtügiállíil AlUtUató pIö, aliol ao fs yo tfltsuóleges™ vAlaíi':!tliató (ra fold [u<!|í C tet- exp ( - jT tg l itr^ = cosí, (9.1k) altiiJjAti a insgoWAs:
to^egis válasitBBánivk). Sok (Wrt.linn íp »* pgünktflAp feltítel alapján cgyvtíltojiűH primitív fflggvfinyík
500 9. D iffi^ c w l.^ M r k 9.1. rf.ffeiw>

■ OUjnk «* g «z K ' + sr* + ] : » - ; J = 0 differen.'WíKSTTil^trtl L < ^ y = ~ + m *). ekkor <1ete

ff' + = Q(-r)ff" (i» 3Í 0, (I ^ 1) balvtoyánat ígyfitthatójára 2^ + l/ i -ulódik, Btmiy fi{xi = -l/2x wrtín dtiSiiik. fer a köwtfcarö
^ n l « « kapjak: a' - ^ = 0. A pwtikuUris ™^™l,li®ka. » = +J +
dakfam iBuessüt. J- - oc vizqsáiatAbAlqo-bal lüUiMA. ht«y « = 0.
. = _.*S
fr, 3 = —^ ,a»«totp«t.iraw
1 ,
™ i™ g»«iH« K -a p i i M 2. « a^ - _ A a. „

pI í ' = — = 1. A I

x * C ^ -íá l

9.I.I.3. Implicit differenciálegyenletek

F {x,9.g) = 0 (9-H)
ládát. h a « alábbi két
Mttoltdjaill:
it- Ma Kumhan ismerFUs «g]r er, pi a) A* F(x«,»i,|i) = 0 cgjcnktiK-Jc i» gjröke wn; f»i
b) A* F(r. y.p) fiiesWnjrialaiiiiiit ck6 doiv«tej« folytonoíak a* Af pojitokban & ezekben
.j»mokha»af/c!p#0,
Hsai adott (SfdiJrtbál 9^— n-értÉka - fiiffiVínykínt ktfejrohetd. akkor i» «im n expfirh <Hffi:rdid-
it-Haift.egymáMkpMtitai- y = t-(x.s') alak.-., akk« az ff- = p p-
Uhs iiicsuMi* ú umm. akkar
siy'kivaofejetve.Mee-
1 <dcUstika kuiida]» fgyaúH (9.14)
íi = - t9.I3c)
ffa-Vi ■ Oldjuk = m = j., dtkBT I = H, + 1?. S-saeráiti
„Tnkl t-gy iwrtikutóriii rocfSQtdáaa, ami f„
Ul megoklwár M M Unrtdy 4 krtUbráwnyb»i van. ezért h> bi
mi^ifiAii. ifj, tn ^ io htnml, akkor a RlCCATl-f<^ di&ieiiciálegyenlet áUjOániM n r -f anxmji
rftmadAciOc: Enii«k. a* !(-ban tÍDeáii. csyriifetjwk a ni
ÍL 2 » :I S J J Í = C-bfl. O.I3d) e^enlcthcn y bcíyébc írjuk, akkor paranrftetw
ff-Jíl lö-l/l ■■ - iry-ti* ki tudjuk frieseni.
Haot n iw«olilá»t, aliol P ^ 0 és P* ifterik, akknr *
u QP + P l..<\GHANGE-/dr dtffrtcnctdfqwenletnck nirntniük u
(9.13c)
^ = W )'~ 2 F r - (9.14*)
« ( S V + « » ' ) » + ‘< 9 ')-0
iSycnlclífl. Ei! mt ígyoilet a fest tsmiírtütrtt módon ij Ü.H*p = p,
O.J3f)
«{p ) + fc(p)í- = ll. 0-Ub) aktaw «(B.)i- + Ö(«,)lí + cü).) = (t (9.14c)
= I£i>ohfibaivA~
nya itiér tKm «*repd. MA* úton, <u
3. Clat
(9.iajű CUJRAUT/ŰÍ dtffeinruárfííOTcnií'-tiiok Mreíauk* L agrangb-SbIc- .|jfleri.iidilegyeii1ctk6vBtfceíSi^
-P i ^ >
el (9.13»)-t)öl a «{p) + t(p)p = 0, (9.15a)
P ir"-(/ > '+ P g )f'-t P»flt» = 0. (9.1311) amely a.
»Kfa«nd(l hotBAgAn (lA«i (».3l>)) JiíwA Jf=íí'x+/(aí') (9.15b)
 J.J. KStűn^é9*sdiffru:nadU3S^«I«tek 503

»Ukrn b<rahat(>. Eum-k AttHlAiUM. » fiuiti mtrle]i>i>rn parainAa:«H:U (í> = ff')Hoa2(gynyiirti

p ^ C x + fíC ). (9.15c) ’ ' Íjiti<gtAl. Ax illtiígráh:
Irtrt dÖB^Ö, dyao aLJirakrö W.nL «
Az AJtdAnos mfguldíítmrllrtí van tní« a Clairaut-Kíc diffieiTOaSt*«ywIrtwkqor KtinRiŰHrá mtofr
[álja <s, amdyct A C ilUndótuJt lókat, ahol kDmpkx fTii^v^ycrvckeb^t X:
a = C i + /(C) CJ.lSd) «saCaxerinüdorivíaáa 0 = 1 4 / (O M (lúd &1. old.). Ha ism^ m
!Aa«ime^ja.akkOT»s^-
tőitftiJwt. (I*id237.al<l.).
237. d d).
OUjokmesaz X - s - ^ jr + ^ = trtl A h aa í Uo Lm A (9.1Cd) eQWolet
■ Oldjuk = +
int«gr*lj«t (■.& kapjuk mtrft, lioor M , + 2C = 0 riOTOtetből kiküstóböfjiU “c áíüadót; ? + í i = Ő. thogy = 0. pkikÜBSÓbülfaívi!] (gyt«szta) x - y = 0 ra
Erts»mfÉl(etÍJ.9.3. ábra
b) X - ff= ahol *) iiem ninspUás. b) iKJigaöuedáti. megoWfe;a iitóWri a* { * -C-)* = (X - C)*
e. A í « ) te b) RÖriMfcet N9.4. Ábra aznuléltrti.

■ B; VÍ7»*áJjnk«!^-lnW = ''
ít ^zúiguláriH pontjai

m pontinak n™=zük = t » t»nU*;aiiidyb«i • johb. ;i-ltilmirk. Ez «tuUjdoBnBÍál

V(t) = iuíO + M íl
í-W ^ a íO + e s t í)
9.1.1.4. Szinguláj-is integrálok és szinguláris pontok

.Ai {r„, Bt,, ié) twjdaw!« biniMwt a

a hdyzei B CT-t-ey - 0 *(
■uazffltígrtigíirMkjílliTSra

figy™teteti.kirlfs«i. SrcrJWgyökm
2. SzinguUrM iategr&l
SyinpilArií eifon^k t-tíi kit kiKirrfioAtAiWl, mittl ixintokból iJlö ÍntegEAlg5rWl sunjafárM mffyníí.
ffírWnekopvreílnk. b* így <-gy olyan düfmüioiAliiHló jf fTifiKiráiyt kapunk. aniehTC (r. Í{t). j'í* )) min- nxititi-xrAljtörliékacka színsu
den jr-M; mingulAriii olc.m. Érv «iiiiR(i)Áris iiilC(}r»lgörtK flU-KTiUs&rbeÜMlu] kL
V=(i.9t = 0 (9,16r)
«: A* - 3A + 2 = 0, melynek KySkci:
cs>-enlrtPt i«Hlis .rinjiJrirw intfsrri/iuik ucVKailk. A* ÜJteetákörbék hurfalíri »di«t.ilAns intííL-rAltór. dl I
bőit (9.3. ábra); ««,!( » winaublris .-U-mírkkcl c: V = Í9.5. ibra). Ax i = 0ligypne* — a'fcí'&c érintő
Efry ,ímR„lAri., in t^ fiö r l* ,^ ik pwrjábwi gDftk, amHy a» = C,9 nltikl>61 is lAth«t6.
^istencintiitelt; 4»ti. old).
■rukUuiiatikus (>Kypnliita: -2A 4 1~ U. >ufÍvnek
A, =5Aj = I . j\aiutcgrálgSrbÉkcgyMlipte; tf = x\a\x] + Cx (9.6. Abrií), ARzingiitws jjoutot cgomii-
ponlhuüt nüvEKSük,
■ C: A J ^ diff«™i.iAleEy,3.1rt lwi-aku-rlratik«. .ity^nte A^ - 2A + 1 = 0, mdynok gyökei:
ŐF
A, = Aj = 1, A^inteuríJearbék eRyiailetr: y = C r {9.7. ábra). A iraniEiiláris pont ismét caomóppnt
 9.Í. KÖMm^e»J^tnuetálegstti[rtrk 505

2. Az
S*(t) = Pí«:{t).lrtt)) (9.17*)
í'(t ) = í?(T(t),#{0)

/»{*■») = <?{=r.J,)-0. (9.17b)

aUKlynek fegycn (nh»>) <«y n
síi Í8 folytonnsüs. akkor (9J7a)«

10.17c)

aHupÜhea UrtanBk imUálua. mint

Eien&itítdcktiidktt aXMlotl. ;er(ki««i«asiriábbi
kát esetet) ng>aiuií.iiiiiil ■> cb£lw2diu* tgtctJetéat =tP ,=Q ,«lliaeyt
«A««1 kapuuk «s anidv már u előbb Uiis>iJt »U>k>L

A kivétdesfsrtííte » ) Ha HZeb« köwKtco i^oIrtÍB.

c = 0.01.0 = t = 0 .«k k «B ffi

A*-l = O^jelyDdigyaui: >, = +1. A, = -1 . AiinU^ilxSHi^k
= C (9^. ábra). C = O oetAi* t e partikoUin
i»rt*«iAlí = 0 . í = 9 .I.I.5. Elsőrendű diJferaiidálegyenletekközeUtfin
».Mrt.Hft«i!y6kaEfa L APkaid-ftlefdtaimtaskŐaelilM iiiAdina-
/ófauiDak ncmzTlk. Az illtcg-
tÜ ^ b ék a sün^iláis [Kiiil.k5dU » k Ibrdui>t4>t teoiiek.
» ' = Hx,3). (9.ia.)
v( t« ) ^ w kRBieti&rték plobVhiM loiiulk^t olilaUnnk iiit«^áiiAva] u t kapjuk, hogy

(9.18b)

Ha (9.18b) jobb oldaliul « teiyíbe «gy n

qar olywi fc(x) föígráyt knpunk. amely ikkor különbank wni. tow>Hís*
(9.1&)-iidE. Ha (9.1tib} jobb oldalán y helyébe w («)-t hdyetteRltQnk. iiUwr «> ib(r) faesvéiiyiHa: jti-
tiiiik. Ha teljesöiidt ta. cf

«1907.oiíL).
■ Oldjuk mce a kSvctknső küKtctíí-rtek.ídMiatot: ^ = 0. Jh » 0! Intcgrtíjiik miiidllÉt
oldalt, majd alkalmazzuk a azuk«x<mly a{>praKÍmteió mádMeiA »z g« = » kradfifm'VÍmiyeL Ekkor
*kcíwett fnggvénysotatatcliia kél tag)*; gi = J é ’ár ^ - l, ^~
0.9, 4br».
4. eset. BuHAyÖkÖktii ranfromimk (örwflnj-
Pím(nak) ncvircíük. Az int«gr41gürbíkulyiui üárt «Srhék, wndyBk-JmrtUfbgja 2. Integrálás BoFok segítségével
Egy digmnciAlesycnlet m.goldá.^ak (l««d 423. old.) TAYIflR-í«a >i:c
■ F: A ^ (UffonmciálejQmntiit Ioiiiikt«->wtikuH«gv«itfet«: A *+ l = 0, i
Aj = - i . Aa inte*rt!8»rb«k e«yc-nlot« x® + s®= C (9.10. ábra). 1/= 1*. + ( * - W + Í Í ^ » " + ... + + ... (9-19]
a U ü t K a f r h a t A , y , \ ..... í*,!"'.... d (lifÍRixíDciálegyBjiIrt-rraidwernekMi jh(»o) = 1,2, kewlwtj Mtéteb-kmelktt van. mégpe-
, A kradeti fdtétpJí-k ImjjhBtJukro^, djgpöntoaanegy, 9 3 j!o-A < j-< 7 D + A ralnrvnJtumtNi foiytouat ftiggv^nyekba AUó
ra
TCUcmliiHi sokszor clvÍKe^ctő. »tÍKit iw IRV BVim sor V(( ntY '>i- tt = ifitx) {,- = 1.2......r.). {9.211>)
B.haa*/i(3r,lfi,w..... í J (üggví 11 alábbi LiPSCHrra-
in tcriwrt-ik. fihol^iPeyötthn- feltételL
S. Lit»chiU4éhétd A* f, fiigRványíkiick egy kfwí* K AUnnttó™! dfgBt keU törniük az
m A: Krt«nlk«(raitisf' = (^-jr*.jfl = n.jh=0 wgoWiast w. íf = rtíjr+fi4J^+
u^^r* 4-... + o,r* + . . . < « aWijáhJUi. flclyiíttesitst |/i(i.jh+Ayi,vj + AM..... sf. + iy « ) -
).{7.86hrt: < + \^9i] + - + IAsi.1) (9 ^ )
egy«ilStlaHégekMk, ahol t. S. + Ay. » kridpti ért*k«k fgy bizonya, k ö t i^ ^ b ó l ™16k (tésd
fl, + a<i^ + W + - - + [tt,V + 2o,asT* + ((ii* + 2aiaj)j-^+..] = l + x + y - r j + 496. okL).Ebb6I(9.2(taHa az k5vrtkmk.howb»M/(í, -.ffí--'>)fuggvráy foWtoDosfetdje-
«al rá a LlPSCBrra-feltrtiíl {9.2ta). akkor az
InfiraaiíariittbAtókfgyrnlfivptAti-MwlTnj = 1. 2í(s = 1 ,3<i3+ ot^ = i 40. + 2 a ,a - = g rtU, Igya
v‘" = / ( x,!,Y ..... » < - '’) (9.22b)
5 ,
olyan megoldás van. «w,Iy X = X, » « í n kielígíti « t j = 86. B* =
“ *' = ' ^ T - Ö - 2 Í " ' ' ■ - (n - l)-rfik rendi* b ^ U g Hoi^áltakfcd
■ B: UgyniH* » lu^lrtidrtílt-frUitat
>t» kövrtkon módoit is iiwgojdl»t.K W>TtWt«tmk í - (Wt »
,t bH.juk, hogy *,' = 1 ^ - 2W'. » ' = 1. jT =
-2 / * - 2mr,íb- = -1 , = e- - 6 ^ ^ - 2nr, » * ’ ' = - 5 . *th. tgj-* TAVUJR-formnUJupjiu
1. A{9.22!ijdi
#= ..... C .).
3. DiffcrsucUlegyealetek Kniftkus itrtegr«U «
DiÜi-mirÁákgrnik-ti^k gtaüku* itiUipMnBa u úúiyoisiS fugaluwti oJapui (lúd 497 old.). M iulceiál- ‘) **?
górbét nx^krácUti u rUSfrt b^pantbAl kiindidó táröttranal (9.11. ábra). L í lovid Kzalnwcltbd)
ált. mitüW cukaiK krrzfltípnntjáhiui. ami p]grhi>n az Rzakaaí végNnitja, luiutlrgyikük iráiijrii fent inqradott kirakti fehétrirfaH, < d ^ « Cj.Cj......C, MÁdttt* k£
cgyU«nk u ttánynicxdvRL. Htineg:
......C,) = » , .

AltalAb*!. «kknr wu, »m. sdikrfg. b.«y « V = /t^, j )

toüikIModáig emlftrtt tfpiiMiii imlnmelyiUibE «•«> ba /{x.») »l«kú. EzkSl0ti0.nl .....
ttkkoi fordul pW. lm/(i.
.................. iv lú»«ris:y-h«j.
-(x.f)u«n ■
9.1.2. Magas «ndálegyenletek, .. ‘y ]

9.1.2.1. Alapvető fogalmak bMtaraánybaaáltaJinns negoIdáBrá), azaz a lrtira«l«*rai állandAk nemadhatók meg cgyináBtól Eiggct-

1. A megoldAs létexöie és egytrtel 3. A (i).21a) imdflsar megoldiaa » n független «iland«t uutalmaz. Ez m állaUnw megoldáakétftle
1. .\zátviteUelv Mindon módon kapható meg. Vagy kifejezünk az winerctlcii függvényeket;
(9.20ii) », = F,(x.C,......C.). » = f 2(r.C i.. -- ,C »),-... í . = F,(*. Cl...... C„) (9.24a)
vagy pedig kifcÍB«ük a trts*6kg™ áilandóbit:
m = « '. » = / ......= (S.art.) Vlí:-:,Sl..-,»«) = C,, ws(2r.í,......Ifc) = ( 7 * , . . . , - . » , ) = C.. (9.24b)
n oMondil (9.34b) esetíVbenminden
(a.20r) WÍi ,Bi .-. m 9 -)= C í (9.24cJ
alakú Sefizefűggée a (9.21a) rendujjw eWiníi^d/ja. A* integrAlt az tít«líinmiűtGRráltólfaffictl<nifil
a (0.24e) típusú öízefriggé!. dofiniáU* I « “ l>h*l indulunk ki. hogy im j f t . s » helyébe egy adott
e Aa O.20c)-nfl általiínosahb n egyrolrtMI All6 rrndKtcr valamely partikultós m<íKold/i..At hriyftte«Itjűk a boKKAtartozóCi ftjland6kkal. akkor (9.24c)

^ = /líí.ffi.to..... w,) (í = 1.2......n) Ha valamely (9.24c) alakú elnfi integriU isi t. nkkot a (piíar, B,,..., j/,) filggwíny kielégíti a kővetkező
508 9. Diff

^ ......+ - + /.(i.Bl.................S , ) ^ = 0. 0.34d)

Fordítva <« i ^ : « (U.24d) <iifiiiTOriAlegyeT(lrt miu<te>i sí,,...,«.) megoldá«t n (9.21«> ra.ds7*T EkkM effiyeJ =»ökkai » (ÜffpreiiciákRy^lnt rcniU«. Ebből art kfkpjiik, bosST
egr ^ ii/esrátilt «dj« (a.2Jt) lUiikW. A (<J.21») midsícr áltajános inttgrálját » (3.2In) (i-ü(b»ir n = C,x + Ci ™o' ií = Ce^“ kowtknák, nhtJ In C = f t .
^ i f l t. ^ ÜÍA^[l^hAtji^.niifj (j = 1,2......n) “
4- ...... kifeje*hetaegyedül*

9.I.2.2. ArendssámcsSkkentése
Aa Aí AkatAnosnregoidAHt r^sHri mtcsiífftflMl knjijuk;

taátéte, Moelynde rfvhi egyincnlbb diB< ahol

lü kmSnböztetrmli meg:
1- / = / (| r,lf'.......
......> " ’) = ö t9.2ü«l
"jüC *
tebít íec rj-sMns íntíEPálás kifejíabrW rgyrtlen integtAUMsI.

<ir ár*

el caökkro tt nnd m yjr' - = 0 di

Vpdp/iis - P* = 0 és - p = 0 nujd P . „ »«-J + + . . . + o._,s + « ^ = f
ank. Ap-
A ^ v íl ™16 csysfTÜsrtfeMl d« ü vártunk TOgoWásl . iigyjuii* p = 0 djnui
tt y = C, iluJiUH* tnegoW*. C = 0 > 2
■lidíú egvenietet. Aa F { ü f f i W ^ te m o, *«yŰtUmlAki«) fcltaxoiik. bogy a vi
M X fügBitlcD válhnA (blytniiai fOggvtimn. Anunii^brai oi, aj..... a. kanstai
áltands tyjüahaíójti tl^erawwltsyeaíetiál bcszaünic- f í * F = 0. JdttiT homofé,
2, / = y nem lép fej BxpIkH módon;
/ {^ S ' . J^ScnlebfiL ha F 0, akkor » W o 9rá
2. AJ^tendaia-

s '= p (9.27h) S -& Í,

k-rtSl tB- 1)-r<^«aüo!nthrtjük. Ha o kimdtiláá i iai«elaaitd«rímltiituit4tl‘ « ü i C, = Ci = . . . = C. = 0 «w *n tltoik d a,
maaó tag hi&nynk, nUtor o küvc^krzfi iKUyettaftárt kpU al nsdiflenociáksniütl VI .».•••. M.
= (9.27c)
■ A ^v"-V ^+C r)^ = Odiff««u«aeBy=llHr™<^iétaíy"

WRONSKl.<ÍEtcmiÍTia« mlUAtöl különbá^fi. Egy hi

;> = C ,i - Cl*. Ebből **t kapjuk, b«w tf = + Ci* +<^, A CLAIRAUT-íéJe diflateudile. dAsreudszeién! igaa a. LlOUVIlAE./onBKÍa;
gypniet p = sainguláiU meaoldáaiból az wodGti differenriáiegyenlet y = + C i* + Ca
lV(:t) = K^{zo)eicp a ,{* )íiíj . (9.32)

3. / (x. V, j,'...... homogén ffiggvény (lásd 126. old.) y, y\ y "............... y(")-ben: (a.32)-böl kővetkerák, l ií^ a WBONSKl-datenoin jaOcwwkúiíy lehrt, ha a; B. EiakB-
vetkezői jeleüti; egy homogéti lindiiri* difffinmdíUi y«nH líi.jfí,.
......y‘'> )= » . (B.2(te)
!in«á>ris>mÖKSzefügBÖk, ]ia az ftdott mtcrvailuiri cr
i/l, yj... -. lín megoldások nlaprewtfwert ftJkntluik, n
noa megoldási (9.30):
* = ÍÍ:.
 a;F{r) = C,<- + C,X.AziI.
3. A reddazáiti ci6kkentéw
Ha Binfirt pgy b(
9 = 5.W uW
> rmdjc te minden további megplilást. egy az u'(x>-fa<>ti n - 1-

H a 9 ,í»9 a «(9 .3 0 M k aliol » jobb ol<L>lak F^.iSL F i. akkor a.

n*8<.Ui«.»l»J»jobboW-lF =

y(r) = -{1 + x U Cif* + (Cs - x )t = -(1 + X*) + C,*f* + C,*T.

S. A feUxvUn tétel
2. C * u d v « A t o « e A {9 .W )-h «t « tfltó h m itt^ e g y ^
H» « (9JO) i>iho<M>e«o ígyfiüit «gyütth>tái v »l« számok é sajo b b rfd alf= F , + iíii aliikú. nhol
Fi fel Fi v(itó« friggvény. fikkor «a v = jfi + nw^Wás is köroplm ffiesv^- Eíeknpk » kompira sr = C,!h + C ^ + — + C a
a a »to)ftkpek« vakofat k í p ^ i á a c kM. F, H fijobbohkln. (9J0)iidgnnoi!faaflaBHáAlepcnfcrt Kt anabadtHi v)ÜMKtbKt6 paraniítcitfi függ6 t^üttbal^al úgy hatámzsiik
«» » ( « ) = 0, lí-la) = 0,..., í < - " ía ) = 0. í < - ” (q) = F {a ) Ha
o) a hönogén egyrolpt így b
Ha ism^ s iiKgfelelÓ boamerá diScn!t>dAltcwn1rt (ji,) ai
cSUibA DM^üldásán n kövrtkotf kM mMstrr áU ir{x) = J píx,o)dí. (9.36b)
írjuk H n b
F = C n n + C ,» + - - + C ^
í =X 0-hM L(»-l>«fik
aUkbnn. A C j.C i......C, < t oetn üzánwkniik. hanem r fBa v ényáiMJí tckiutjűk. Ezután
Cifögs-..................... rijukdd:
■ Az 1. pontban az a „ _______ ____ .„
C,'y,+(^'V1 + - + C .'í. = 0, S, = CiC' + <V .-™ í abból adódik, bogy^o) = C,<^ + = 0 . J-to) = C,e-+ C, = o - 1 é * a « l
Ci'jfi' + C^'sa' + -- ‘ + C, V = 0. vK*.<») = - :r, td át r.(o) = oe"", t^ a ) = -1 , t«hAt« inbomc«éi> diffaenriAkgyoifet9(t)
•• « * ( » « ) = s'{*í) = ofc ‘ •
C i's,'-*' + Ci'ih '-*’ + ... + = ü
!rfx) = £ ( « ^ í* - :r ) r f o =
+ - + C . 'v . " - " = f . (DJScí
<umt ügy k*ptiwk, l»gy j ^gynfBittei Aró*!tj«t ki k, ík* fsak mért, hogy t^-«gy niotK*. = C ?V + C ,-í - {I* + l) áttaUno. nK«oldá»t i.
01 0 Icgyca, ^ a (9.:i5a)>iMk
9.1.2.4. Állandó együttbatójó lineáris differ

«ldílAn«k y,.y,..... if.ii helyibe törlik l«l«dyrttarité»™l adbdó értéknvd, «zaz 0-va], Így (9.3Sb) A (9.30) di0P4«]ciáÍ<«y«ilM«ft«aiii^^
........ ........=
W{x] (0,0.......................F) alakban is fcdírható. amelyből (C |.q...... C-J =
W -’ ........... - ------------- --------------------- - ■ " xotjcliai), H a «t = ( í r + a i i r -' + ojO--* + - ■■+ D + o,) If = F (9.37«)
dakha Írhatjuk, ahol D egy difierniriAlotMrttor:
függvények.
t9.3Th)
Htt az 0^együtthatók foiámoíc. akkor /'„(O) a 0 operátor egy n-fldrendí
A z j > l,ill.a a i< 1intcTVttllumote >kfolytoiiDbak. Elifezör az íT +
2. A homogén egyenlet
= Ühomogóa ogyoiiletct oldjuk huík. A üegyik partikulAris megoldás: pi = e*. A = e 'u (i) helyet- A z F - Q johh oUlali'i (9.3Ta) homoRéti diffiíreiiciAlrgycnlrt, kmiz
teslt£«c! (tehát nio«t rfuuUíiul a mAw>drcnd<3 ügyödet kétdimenziós megoIdá»halffiEU!ti máiúk hAa>»- P.{D)y = 0
megoldáD&t it>«ui u«> tncBaUáWETGg AlUüdújAoak varííUáKival határozzuk.meg) u'(ir) = v («) e»t«ti k

+ 1 ^ ) • - “ < i « » « l ‘ l-0 »«k w l»P Í«k - E - k ■ ..«d d .„ r P,(r) = r" + air"-‘ + as,r"-* + ■.. + n„.,r + u„ = 0. (9.38b)
kw^toriBstikusegyenlet (lásd 278. old.) rj.rj......r„ gyökeincti mcghatároüAiiára. Minden r. gySkesfr
v(z) = {1 - jr)e-' és így u(x) = j v(x) dx = j[ X ~ íje "* <tr = w " * . Ekkor a második mcgoldáK: tÉB e'-' a;> P„(D)y = 0 egyenÍPt egy megoldAtto. Hd egy n gyök imiitipliritása k, akkor .re'*',
 I. D i j ^

, _!*-V** tóntón mcgoIdA*^. Ew-kiirk a m^lrfá«jknak a fiueám kotnbúüóóÍA » homogífl diffe- ■ A: + = ^rfia.™dAlegy.3Uct«rtíb«iaioperttor-poiinomakövetkra®:F{D ) =
- 6D + 8,P{2) = 0, ennek dtiívAllja: F {D ) = 2D - 6, P(2) = 2 - 2 - 6 = -2 , £gy a ineB<ílttí«;
y = C ,e'- + C^'^ ' + ... + e-- (C, + C,+,r + - - + +-*. (9 ^ )
li ugyanígy tovibb bövüL ha 3 többi gyök miiltiplicitÍBa » .^yoíl *»■
■ B: Aíj^^.jf- + y = (^smT,mer«w41.«y«ikrtm;U^«;íDperft«»T«y^
komplex gyöáte van. nArnkbót
UKiaLban e'^’ i a t ^ helyébe í " « » di-t és «wi bOl ímL Ekkor C, ™»/Jr + Cj sin da- «Ukíi
kUcjeeíwkct kapunk. »mely*-k A « » ( Í J + v>) *lakb* » itb «6k. ab<d fe kuBtaiaok.
kapjukadiflm»dák*yentrtff, = 5 ( 2 » i i r - 3 « » x ) p«tikuUmtmw>ldá«át:it
■ A» lí"''+ lí*** - / - V = 0 diffi^WKÍAkgy.-JÜrt b»akteris«til™. - i = 0.
melynek gyökri; r, = 1, rí = - 1 , r,.* = i, r*4 = - i . A í áltelálwemegütdM két alakban i» fcUrbató: 2. alak: F ( i ) = Q „ (* )e “ , Q„(x> n-edfokú poUnom. (9*1}
S = Cie* + Cje-* + (Ci + C4j ) eos I + (Ci + <Vi) smI , Uncdfokúpolinom, akkor
í = C,e* + Í V " + « » < í + ,í>,) 4-Xi4s«»(a + ¥>,).
3. Hurwits tétele
Gvak>rUti b *F W = '?,W t<» = 0)&
tójá' X vagy ha f W = Q .(x)í"»ln J í (o = ± i^), Ekbi
hogy a megoldás í-,+!»«iPténíb™ a«wkarivFi«ál^ Ez utóbbi akfe>r La a* + .V.(í)ián<^í«lakt«n b ^ - ik .
o« + a,j: + Oíí* + - - + f l ^ = 0 (O|>0) (9.39a) ■ A .s< «+ 2 jr+ ir = X
0. It, = ;k« = - I _A SEiipefpailrÍDidv<>iiiiaU (Uad^IO. old.) a
kataktiTWEiiku* egyenlrt niifHlcn gyókíneji való* Ei viíOTirt a Htrjwrra-WiWiwTOil Urö ügy tnplutjnk nn*. hogy irtidiv a joU>old<
ö n k i ü l 26-4-tiú fir jobbal

eljjinicalMj!í = (ci:-t-rf)»in-r + (/-* + 9)«*J - fii«!wtnyh«aijutimlí. ,A2 egynttbMöMöHraevctwwt

lapjak.Iwíff {2ff + 2/- 6 r + 2 / * í« i * - (2c+2rf + 6/+ 2 a ) 008X = 2 i« » * . tehát c = a í = - 3 .
/ = l . j = -l.ísya*íftaliua.m.wJdá.:# = c ,+ «ir-6 j^ + r*+ (c *z+ c i)e "-3 s in x + (x -l)< ™ ».
3. A2 E
ű,=
űiii-É Ojii-í öfti-s ..
^ a * (c r + < í)V » ’ = F W (9.42a)
4. A iá l
Euum-rnle düfengidáleeynilet a
(9L42h)
oldalft spcciáli* alakú, akkor (in. prAbafiiegv
nwása.
l.aiak: F t * ) = A e " P «(t») ^ 0. (9.40a) ■ A 2 jV - W + 8j) = j^ diffitrwttiálrgyciiH lus EüLEK-fólc .Uft:rei>iáál<®«mlct tg
«ete (n = 2). AJ! I = «• hdyctloiíltewi az A {iddábu (513- tJd.) vi*«(iAlt ^ - 6^ n
jíe“
O .m ) llrtw vrarthrtfi viíWM. tgy m Általának luügaWJSit; g -
'K R -
«.H aa C .*» + C V « - ^ = - - tox.

í ’« ( ö )= 'í ’-'(a) = - - = í’n*"‘ ‘*(o )=0, rfp P,‘” '(a )^ 0 ,

a.1.2.5. Á llandó együtthatójú Üneáriü d
skfcor if - partikíilArÍH uR'«ol(lás. EsMikrt a formulákat a fcíbt 1. NormAlalak
nálliatjulit, ha JVonnói niofaínak nev«!zitk a kővetkező ctórcmlfl. Allniidó .nsytttthatójú line«i* diferencíAlegyenlet-
rcmkKcrt:
F {*) = Afi“ ecsswr vívgy Av'“ i\üuix. (Ü.40d)
]n' = flnffi +
A mcEfplclö purtikuláriit mügoldAsok Ugynjia*utl íMeraiuálcgyDnlcimí ilt. kAp'iiCtC’H
» ' = “ Mffl + [9.43a)
ró!^-iból u-vfidnnk öeime, ahol a jobb uldal tu^ máK, imat
F{x) = Ae"‘ («»> jT + iíánui) = = o»jífi
 (9-«h) + (í = 1.2......n).
i=j
s, Ai egyenlet minclra, 1 n ir.Kyötóluwpw- ^eiminütisuoni tűnik
ÜkuliriíiwíoídáMjtígy t3.44b)
(9.Í3c) . (9.43») nomiAI alakr* hntkíXá; d et(ia ) = 0 kűlüi vönKáUii^ viin
acg(U«i[9.
Ktubam tanusdk, «hot m /U (it ^ 1.2......n) együtt
(öl, - n)jt, + o ii^ + •- + fl„A . = 0 ,
0,43d) «iet(o*r + i^ ) = 0. (9.44c)
0,1^ + a^Ai + ... + ( « . - r,)^ “ = 0 A(9.43c}m«SQ]<ládnnbD« 5.«r,|orSVakndti»n5fch.tóM.q
lK«iweén b n ^ . 0 d.>t«Timti
M ItM triviáli* mogpiáKi alftprcDfkwr 273. uULt, eaírt mi Ö *** O + S * ) ^ = 0 (í = » . 2 ......" ) p.44d)
H fi esetén egy pvamétert tAitalmasiutk. Ha n latakuriiati-
Srit. aUor esek a partikuiárís nx^dAwk n puimiítcrt tATbtl-
m-íiBkúgy.bogycas AiKxnuUIbniu tÁiKyafáukoc.
■ A , Sff.'^ íff, - 2ste'- = 0. » . '+ 8». - 3te = 0
(9.«e) egyralete;
^ i ( ') ......l*sfci)«bb m - Ewkrt az inta«rtl«i |5r + 4 - 2 r - l
= 2r^ + 2 r -4 = 0. r, = 1, r, = -2.
cgyfittl»tójafagBvÉn«kcla
cct a difl«wii)pg3«tikt~[<mdan4w bi tdowrtunkc'-*-***!.. I r+ 8
Az.A ié*»*-4i.í n = 1ar tín » M , - 3.4i = 0 ,M , - 3i4, = l,iIL «z J j = 3.4,=3C,
ígjraifctdc nKgofcUstaJ határaEhatjQit nwg. r, = -2 a>etót, b« t = 2X. = 2 C ,.ia r a «
sesft«égev«l fojabfrt^ki. E s it l i fu satudon váW rtT p ■lta]áiH»n»!ep>Id>E: 9, = C,e* + ( V ' * * . » = 3C,e» + aC ^ '**.
Hu példAul» Í9.Í3*) rmdfwr íilmmrtrikus, ha a* = o*,, akkor dég. hit

m A*vi' = 2i(i +2«1- » . » ' = -2vi + .»iö->-i(i.ys' = -3ifi +8aa + 2jbte É t * = ^-2......"3
cgyunkfte;
2 -r 2 -1
-2 4 - r 1 = - ( r - 6 ) ( r - U " = 0. * k o r s , = a '« + yímO =
-3 8 2-1 k. ahol« jobb olda]«kn. F.(í) = +Fi|*'W wljesöl. E^irt
tn mt kapjuk, hogy -4 Á i + 2.4j - = 0, - l A , -
2Aj + A-, = Ü. -3A, + SMj - 4A:t = 0, Ebbe) Ai = Q , A t = ~Ai = Ci. 2. A2 állandök variálása t
V! = 0. Ki = Cie®*, ífí = 2Ci<*. Aa r, = 1 többitóros nniltipöchásü gyök a « l»j)juk. hotsy Wyctt«Utflni.A C „C ,......*ll«KtóÍ»t C , ( x ) , ,0,(x)
iíi = {P l* + gt>e*, » = ( f t r + « j ) e ' . Jö = (ftx + Q j)r*, Heiyptteribriink he m arivai«k«t t«1.«lm«A tagokban a G*(t) fiiggvÉnwk deriváltjai i.
Pix + {Pt + Q i) = (2P, + 2Fk- P ,)i + {2Qi+2Qt - Q ,). Shelynttni(t«i«<<l «nk nuik a tagok inaTadnnk meg. ni<^ » többiek
lifi A Út6t«lRk DKRiint Vi, ■ ■■Vn honwgéti rendüzer megolctásai.
+ (Pj + Qi) = (~2Pi + + Pa):r + (-2Q, + 4«a + Q, ) , tsyaC.'(i)-k ■ ■ ■ ■ it meg keD oldani, n-wa-rcs in-
tBgríJSH után a kövEtkpzŐ fTiggvftnyeket kspjillf; C i(i), C i(r)..... C„(a:). Ha raekct a függvétiycket ti
+ (Pa + « » } = (-3P, + 8ft + 2ÍÍ,)* + (-3 g, + SQi + 2Qs) , homogRu rcndssior nuíjL^nlilAsatban. a kcinntiiuinok hetyíhc hRiyettffiiftjiÚc, akkor hz i '
kcnsRtt piutikuláris megaldAiiAt kapjuk.
;y Pl = 5Cj,/^ = C,,/^ = TCs.^i = SC^-GCi.ga = C „ <3;i = ■ AB5jí,' + 4yi-2íf,'-í|ij = e - ', í« iiíi 9i' + 8si - 3 » j = 5c-*cgy<!nlrtbfilAUóin
dinos raeguldte y, = (5Cs* + 5Ca - 6Cj)«", te = + {Cj í + C,)e*. 515. old.); V, =C|e* + Cje-»*,
+ (7C,x + 7 C ,- U C iK ,
Jft = 3Cif* + 2Cae''. fin iMliclycttcattiluk ax adott egyenletbe, majd C^-rt CVt r függírényínek ti*-
kmtfflk. akkor azt luipjiik. Iiogy 5Ci V + 5CiV'** - AT, V -4Cb'e‘ ^ = c“* . C ,V -t-CVr'* = 5 e-
TOgy Cíi'r'^ - C,'e-* = . C, V + C^'e'=^ = Se"'. Ebből kftvrtkraik, hogy 2C,V = J?'* , rti{x-3ro) hatványaid
Cl = - e ' “ + konBtJuw. 2CjV'** = 6p“* , = 3e* + konstans. Mivel píirtikuIAris luegciItLiitl kt*-
rcsűnk, mindm knnstans nuU» Iokk. araibal azt kapjuk, hogy yi = 2e“ * , yi — 3e“^. (jjy ju altatánoH
mnffddá*; y, = 3 t-' + Cif* + Cjc' ^ . Dj = 3 f ' + 3Cie* + , jí = 00 + ui(jr - *o) + o i{f - ío)^ + • " (9.48b)
3, A K&tiLrciMtLftn egyuttbAtók módszere (prnhafjig^ériy-ti^nfíftyjTpj Iriiloilöscii akkor alkahnftjE^ IC helytittRdtjilk és
hatványsor ala^ában fcrcSBÜk, majd ezt a* alakot a (D,48a) d
(ar —To) BHMH» hat™
diffen!ndál<;Ky<3t]cteM.'tÁben Krtitkbai luw>nt&iui iecUefiimi (lásd 3tX oJd,), Ha a tnc«(ikU-rt nem tirt
alakban, hanem függWnysor olAkjAbon kapjiik iwg. íikkor elószfir azt kril eHenönzni, hogy kotímgál-r ■ Oldjuk meg az + xy = 0 diffeminKlFgyniletet! L^onni jí = Oo + o.J- t + air’ +
az ■dattititrrvűlumou torv m adott puat vnbinjeiy kSriiyiaetaictuás irtana tennísa!taMti **t» . bogy / = Q, + 2níx + + - • í í iT = a»j + Sojí + Ekkor aat kapjuk, hogy 2űi = 0,
Go^ + Og = 0.__ KH-fcnA jul qjyenJetritwjt a ro^iddAisü; U] = 0, tt;) = ~2~3' ~ ~ 3 ^ ’ *** ~

Miltvibcta.

= 0 (i = l,2......n) (9.46) l - 4 ’ ^ 3.4.6.7

3. Az
mwlsícr j, ^ nlnlti'i [HtTtikuUiis njcguUáink is IIK^a^Illat^. Ehhra as (9.49a)
d c t f o ^ i ^ = 0 kaiakteruinikuii ctgiiEiiIetbA r,~i, msjd aitM^rfekÍDGiiráTÉtegrailrtrntdner- egyeniftrt — miitt (9.4«a) iqierUbi rsetét isíjiJi roefi.
UQ .4, t M l tDT^iatároim. !ia » g(j)-et x Ikatváuyiú «n inti kiinverpmE tutvjuiyson)* wik-i a megohasíDK
9.I.2.6. Másodrendű lineáris differenciálegyealetek y - i^(o« + ajj- + o>r^ + “-■), (9.49b)
A diffcrt!»f3Ak®wk>lduiek rfihra wt ouaíályihiK sok. a gyakodalbaii is basnűlataií fa cbficii a fpj«(rt- alakúak (ami r-től függÓFn batványsra^ vaey füfflfvínyiior), ahol Ke r cL<t6mm fcttélknül eltfimó kitevőt
bcn tánp-jüt spwTiÁli* alaki) difTemK-Ülcionmiet tartozik. Réstktcscn lásd |0-2£^,
rtr - J) + JK0K + 9Í0) = » (» 49^)
Ha«uiekíizrgyüiilrtnekkét különbÖBiígyöfei! van öi a gyökök fcűlöidM^ nem egész saáni.aikörcEeji
gyök5khd(9.49a)kétlii - ............................ - .................................................

at kapunk. Ejm'ii b( t ) = yi(jt)111? t alakban

If = C(jf, + püö, Í9.47b) c [ ^ l uiAr pláálUtbaW qff mAindik inciDkUa. Ha pedig ax indao
abolid és jft ramíikaí egyiaiktnrk kit. I tflRi®etleu|HirtiknláiisTnegriidABBtlHsd509.uk!.). Ha gyi-uletnck nincs \-alns gyöke, akkor (9.49a)-uakmiiia (9.49b) lUakü muguldása.
■ A — (9.49a) speciális cBrtrkfrnt adódó - (9.50a) DESSEl^ifclc diftraTOWáJceycnlcl esrtíiícii a hatá-

ríísatlan cgyíitthatac njódszcrévci a követkiaiiS nlakit lUtTftultláitt kjijijidt; Ji t**® ^ •

ngjpenlrtlWS]. ahol A tflM!<Slc.eKM.n váiaralluit*; a 2 iolagtációs fit alsó bvtAra (W)W®y trtuKÍJlestni jiont, amely egy konstans sí
a&Ihű hatAmtk tTgyi'.nliJk.
további mcgotdáiia az i^yculetuok a (9.47c) fuimiila alajijáii feltrt fíiggvÉDy:
2. Aa inhwnasén i’gyttiUrt qjy iMirtikiüíirie mL-goldását a*

f ( í ) oKp PÍO íií^ llfj(J)líl(í) - !íi(i)w(Cí! («-47d)

Itt [nár nem könnyű a cj É» d* (Együtthatókat nz u* együtthatók nfig(t»íeÉvel meghatárrtzni. Az utóbbi
formilla scgitsígível kaphatjuk nwg, ahol y, £n aincgfdelfí bomogcu cíiBcttticiAiegyetiict kit pnili- ................ ' el azoabíin mégis letifitőség van arra, híjgyBliatArozatlaopgyírttí...................
killáíia mcBolíiíüiH. megkajijiik a megoldást. Nyllv uluís, mint ln{®) hatváiiysora (D.&lc).
3. M mhomoséndiiloruinri/Uiígyíiiilol jHinákiilAris megoldását az állandók variáiáBÍizittk m&lMKortWul is 2. A BeBsel-féledifferenciAlegyenlet
lai^tárnKhatjuk {]And 510. old,), í V + V + (:<-^-«“)lí = « (9.50a)
2. Aa 1. A » Indexegyenlet ebben az uset.beti a kftvetkraö;
+ p íxV + ?(JT)Í, = (í).48a) r ' ( r - i ) + r-n ^ = r^-ti=* = 0. (9.5Db)
Itmcti aií kftvptkMik, boRy r - ± n . Ha 3. K «pH tavU tos6jöB aK)-fD ggv«ny«k Egye. nJWm»3*«kh«ii*ti™
i( = í ’‘ (ü, + (i,ar+ •..)-( (g.Mfc) BESSEL-faggvö^ fanhOnak ctó. Jnlölje / . { * ) « i- J ,(U ) k i f e j d , dikot
a fenti flgywilrtho hi-Jyttttsítjük. »kkor j"+ » tsriUthttteiára i tó
(9,S0dJ
k = 1 n*0én (2n + 1)«| = 0 (o -„ a ., érték- Irgym 0). Ektor
EKBKgKYÖiynenjni
O í«^ i- 0 (m = l,2 ,...), o ,= í»tf' + V - ( x ' + n^)S = ü (9.Kh)
~2(2n + 2 )’
o<3iöáleK;aih4meec>ldán. Eiiiidt« e o«ilc ti»k egy niásOc m«eaUito MACDcH<AU>-^i»«c>qc

'2 .4 -(2 n + 2)(2,i + l ) ”

hengerffiggvények A (9.30a)
gzsnüios koumrg^. «kk»r A '.(f )>«d[ vmi h»táiénéb>.
Az í . W ^ ^ A '. W I üSB' - -
fii h é t é i t foggiri^ gnifikonjaM;9 .U ..ih
9.U rá ^.> K,
tfvAn, A , «í*« *« K, figgrony^^pcáig-z9.15-il
A Jtíx). J ,(x). y .(x ). r . M . W * ). /i(^). A-.í^). A'.W

2 T (n + l ) ( * “ 2(2n+2) ^ 2 -4 .{2n+2)(2n + 4> " ’)

A J o «J t smfifamjn » 9.12. ibrío ÜtíMá

Ha r, unn >kkM . BB!BEEl.fékr diflb«iu:iAksye»kA á l t i ^
tf = C ,J .< i)+ C í/ _(í-). (9.31b)
»bo) J _ (r ) -nrit J.(r) lorAbA) Agy k»pj.)k. bagf n M j í f * -rn * inmk {« farnmlaa E '™ ! kifcjrKrtt
« l« k W * k to «.érU-Jnx», U n wm n «rtén pedig: J ^ ix ) = (-1 )-J ,(*). Miv^I <-W«i
« ! esetUn J, J _ ImcAriaui ösaKfOtH, itUláoas njj^dwibaii brlj-rttcax

Y ,{r) - , (9.51c)

[9.S3h)

(9.53.)

Hsn = 0,1,2,...,akkor

= /cosíz.
 9.1. KSiömégf^ibffamáálcgyrnklrk

(X) = - y ™(Tsmv>)*iü(2n + l)v< h

v»gv ka»» képktbd, inmplcx idükbMi;

J.íí) = ^
A fiw^nyek ki/<*j^hrtA dcmi függvények «g(tígévrf, já.: (9.ó7h)
(w + l)P .^ iW = (2« + J)ríí,(x) - n lU , (í) (n > 0 .

(9.Mb) ^ 1) í í ^ = „(xP.(x) - . (9.57c)

A* (0 ^)H 3.5; Ittfésg n e*tón J»+,/,{í)-rK wm«t-
ik M. Naw í írtéWtn- a kdv.
} rO h *m íín ,
iw .y i(< - (,- = - 5 * o (i)].B L s ., « . „ ^ [ . * o ( i ) ] . (,«W

d) 2fewbrfy.t P.(.r^«A n gyöke « n . ™ k núlrf

y .w = ^ [* (,- = - i)* o (i)],(» « c , * . w - y ^ - [ i + o ( i ) ) . (.^ 1
e) A2 ebO>Jii LECKKORB-prfmomoba úgy ír »o«^Bphi»tj.ik, h<

r« O ^ j • LAitDAii.ffliiiih6!tnn, U-d 57. old.

ó. Iáid |21J|-b«i.

Al ebőfcjú LEGENDBB-pe lációtAlálbatÁlMMl [21.1|.

>CeninegntfVR«ten éavnlÓKj; isetrá HLeC£MDIU-Slr dtffisi^Háál^taikdalaklit akűVFtk^
3. Legeiidt«>fnggvéay
í l - í ^ ) í ’ - 2 * y - fN n + lh- = 0 v,,!, ( ( l - r * ) j T + ™(i. + I ) » = a (9.56«)
1. J^dre-poMnomokwgyelsőfajúgBtnMBBí-ények i. =0,1,2,.,.«*tín*LEOSM)RE- Irt egr Réidk. P , ( í ) ^ ÜseíAma ni«e«tk», n.

c | < l« c lf a g ,íi) pedig:

Q m = - W - L - (»* ., 6 l± i)(!í± = Í ,- < » « .
' /1í» + I ) ! [ ^ 2(2n-l-3)
(n+l)(«H-2)(w->-3)(l»+4) . 1 . y
j«lSB {líirf 522. dH.J. Aa eW nyol^poliiiatDot vi«ótiyhgköiuv1I fclínii * 2.4-(2n + 3)(2n + 8) ' + J’
Ax cIbŐ^ és m
302.oid.is).
fl,(x) = I , (9.5M) P ,W = *. (9.36«) /^(^) ^ i( 3 ^ ^ J), (9.561) ft(x ) = l(5 í* - 3*). (9.50*)

P*(i) = |(36j!* - 30í^ + 3), (9.S6h) Fí{x) = i(63x* - 70i“ + 15i), (9.56Í)
*(1 _ + h - ta + íf + 1W f - o/Jí = Ü. (9-50»)
egyBnlrtct. Aa a . /J6.7 iUMKÜktól függőn a kSwtfcwa KpeeiAÍÍBaKtehet kÜlőnhŐBtítjűk w^.
a ) H a o = « + 1 . 0 = -7».7 = l é » í = ’ i tikkor » LBGENDRB-ftk- iM «.
 9.

b) Ha-r ^ 0semnciinnegnttv(>gé«Kitzöm, nldmr a bmti diakaidAlq!yt!iikt egy pi

n hijx^rjti-omntríkiuiwr;: lUak «ctcji a máscHÜk al^k « « lín Í f , ( í )).
a) H«nut«-polmomok az első alak esetén;

q(o + 1).. .(a + u)mi3 + 1 ) ■■. t.g + »i) ^

l - a - í n + D ^ t l + D - f T + n)
lunely |xi < I isrtín ahtoulut krwvaEW. j: = ±1 Botöi a hipergHHDrtriJnn. w i konmptiriAja fOgK »
J= = lw t^ k im vi> n ^ U J > D ,d iffitsetis.tu J < ü .r = -l«FtáttnhtWDÍút
tedvcrgm*. h» í > U. b.o™rg«is, ha -1 < í < 0 á div«p:it^ h. í < - 1,
c)Ha2-7,É0scmii«an nc«iiHv <rgéwstám. «kinr a fenti differradAÍPgypnlrt parttkulÁrü nwgoidtea

m«gyíiiy,
d) üíh*ny^|«rtb«i a hipm*™
ik a mAaodik alak esetén:

(9.6Qa) F (- n .tf,í.^ í) = ( l + r r . (9.60bJ

Akétfek-HEHUire-p
Í9.C0C) P ( i . 54* H r . ( í ) = 2 r - '= f f . ( ^ ) In e M

{9.6te) 9.1.3. Pciemérték-feLidatolt

9.1.3.1. A probléma megfogalmaa

NpmnitpiUv c|t^ n m valte r (fietcn « La < -kö«ctict>$;

ik enctbtai, pL a m
ílT + ía + l - x y + nV^O. (9.6U)
H olyan DM8oldȇt kdl ki k loa d i ^ egy adott iutorvallum

a.AkSvr.tkc7.fikb«icaklil
tini«ríi; fe liucáiú pcicmMt^la diffmuriiUiiQvnWkb>l foglidkaziiiik.
IGUBIlHE-jHífainmot i> > I a követted nünimd. ftimuLL 2. ö n a ^ ju iq ^ t d ifi^ c iá t q ^ k t e fc
{» + = ( - , + 2« + a + Dtír’W - {n + o)lL-', w . (9.6H
lpj(T-9!í + A® = / . (D.63a)
c w = i. ir ’ = i+ “ -*. (9.61d) U-Kv^-Iiekadoibdc« kÖv<^k«z» homo^n lineáró i»n«tnlrJUib)](.k:
> - J«wt«n m í - V iHllyfilgsv^nnyrJ (0, ooH=n feniMU a kÓvrttetiS őrt* >i«»{a) + Bor/la) = 0. A , m + B.y'lb) = 0. (3.63b)
A p (í)., '( ! ) , , ( i ) , e (i) é. az J{x) faggW9.y.,k foíytotiauik «a « < r < i intctv,
UmmtAnrHUuliiaetécLiényegaKa iniiieieduényelwt k>4>iilik {Itad (9.61). Escenkivűl müBlövcteljÜk még
olyan p, ég a, létraérft. amelyekre tcljeafll, hogy p {í) > po > 0, p(x) > <?o > 0. A A érték a diffe-
wuci&kgycnlet egy kotuttaus paramétere. Ha / = 0. akkor ** adott inhomogin jirramcrtet /cíadofhois
A í Hermita-Kh dUFflrenciálegyenlet ■Aliomng^ pcmnMrk-frhuUUM )m
*znkir„dHloiiil«ui nmick kí egyenletnek két aJakja taiólhatA m myiben [a, S-n A ^ 0. akkor mindül
Ay" + By' + Cy + XRs = F
»" - * y '+ tij; = 0 (n = 0.1.2.,..). {íl.62a) mdr»;odtI diffie«n,dAiegyenlet p/A-vd valA to»r.<A««tl (9.63a) .«kkú 5u»djtmj{tít diftcni
2. alak;
/-2*s(' + n»*0 {n = 0,1.2,...). (9.62b)
 2. Fourier-sorfejtés
Mind^n.«KiI-nértdn.
.4osíC«) + = C„, .4,11(6) + = Ox
infaomng^ín
SnWtételuluít kü>e
kü-íígiw uiit^diUt ügy kupUaliiik weg. ha a jobb uicWon M i«

rétien ÍQ]{Kvhiy> Binrly a tu ?k tíB zrl^ (q , = e, =0).

FOLTUER-»rit,ai
Rúgzitrtt A RwUn A kúvrtknri Mt 3. A «

ülchitnímeptldBiuú. Ek-
Ha A bal okUlQO lév6 akkoc igu Hkövetkor cgyoilaii^
ttí míndw Jobb otóal eaeí«i oJdhitíAme-ha pedig mígohtóa,« iH

(9.65c)

A s (j) (Bggröav FOUBIER-Sora ncgjnwtnt kötíplicii j(i)-lio t konvcigil, x z igu a kövctkraó rgycn-
vs^.
9.I.3.2. A sajátértékek és saj&tfaggvények fi
1. ApereinírWk-ft4adjüsajAlért*kdrsr
A * < A ,< * , < . . .

3. n »r(í)í«i(x ík ít.u gyaiiM on y.akfatt^ik.misikkon*-

4. (U »* v ,(r )* A L É .»W a A ,M Mtott rendna ne „ S. Az ilrn Wi«*fck jitiwik n

(Uad 346. old.) s z e r ^ . » » <^lafontnlluit. h i^ n
etkeÜ kidégítoii. aimJyck «
jv M 9 i{ T ) e lí ]< U = Q, A- £Mk » feltétrlfik 6v«kr«m «
kővctkoAnlíJciiak:
S(«) = y(k). píaV<«í = í< W W .
5. U> (9,C3i.ht»ui « ,(x) egyűtUwtói hríyén;« ^ r ) > p(x) és » > ,(r ) Rlggví.t>y.k.-t Mndjwkpío) =p{f>)<s
bclyrttdsftjük, skknr n <»iúU-rt«k(>k nem t^kkennek. ^ » i endcti, vaUmint a oiódodtott tüntet meddietettki ve a 9.1.3.2.3. á
A. és Á, wjAtórtófa^rfi A. > A, r, = 0, 1.2..... Ha azonban ae<x) Myéhe Pgy é(^) > hclyotU- ba |9.6]-ni Llvjuk fel ax. Olvnw) 6|arekii«t.
síirmk, akktír « sftjAtértíkek nian iKÍnrk, (uiní: Á« < A„ . Miiirien ri-re sa n-«iik Ma líjtyinift 9.2. Parciális differenciálegyenletek
csyüttbiiMt»k fdytouo. filfíKvínye. ilebí ax <^uiü»tók d^wíöeD kic» m e g fü tía is ^ n~»lik
B&jstéiték is QwJt kicsil változik roi^. 9.2.1. Elsőrendű parciális dUferenciálegy«nletek
6. Easei swmbün <ií . K, 6] rntt-rvnllucn «i.Ikftés*hffl nm következik a aijátírtíkek t»ökk(íní«*. 9,2.1.1. Elsőrendű lineáris parcÍálÍ6 differenciálegye
9.I.3.3. A sajátfOggvétiyek Bxerinti sorfejtés 1. Lineáris és kvásilineáris parr.iális d)(i«rencÍálegyBnl«tek

tiktiovraiKÍik. Itt axiamerfitlen Jíi

viUtiwök X u ...,X „ .Y pt-í^ ttxcn xrk mlott fiieBvtoyci. Eu X i,..., 1' még í-tölis

y = 0. [9.6Tt>)
526 9. DigmmöáUsíimlntek

akkor homogén. egainrtKnrisrtótel feltétctei nicUcIrt a tór mmdcn (xmtjáo a karaki

risKtikus irodHWT egy in Mjp hiiUul, b>hAt AXÍnt<%rAl&lakt<>k knrnkt«úirtikákbMáU«ak.
.iAleg]^let ia te g rá l^
5. A Cauchs^-feladat
Lfigyrai «ÍDtt a ti, íj, ... .í^ , n - 1 mggrtlcB vAltOüft n Riggvínypí
íÜTi íÍJj ir ,
(D.tüUi) = ......t«- i). = . X, = (9.Tla}
x = T r = " '= z -
A (9.67a) diffisMieiáteBjTOlrtn- vmmtkoai CAUCHV-feUílfti értdmíb«i B(BWiritíegyenlet olyan
1. HaXt jíO,«kkOTti:kintoükx»-t(íifflctlravilKoBÓnak;eklaKafo oköv^kc^oGolakrilea: a = p ( i , , j j ......I . } (9.71b)
jWBtédátót krressfik, aine^bc (9.7la) Egg^rm^t bolK!ty«tt«tftvcrgy (tóir mcgadMt
(9-Ö8b)
é =é = ‘.... '*>• V = [r,(í(.íj.-..t^ ,). ...... ..................t.-,)} = ...... t ^ l). (9-Tlc)
tt egy új ( váltOBÓt viartfmk bp.nbol Két nltozó esetén a Madat olyaa intcsráHUfilct kirrraffite «gyincrilsőaik. amdy widtt
knlik. Ha euDck a gw fo^k folytonoe frintAjc vnii ói unn ttiaí tiemmUycQ karakterisztikái srmini-
(ftMícl
lyctt ponthaa, akkut a CAUCHy-fcbirfatiuik csko Iwonjna köniytBetiben pantoBan egy
A I9.68a) reiHkíw mújdíín cbS üitof[rétj«« (9.G7b) bi>nK]gÉti liiKáijspaiáalndtflirauáAbtD'r^ rm^-
oádáM. Ennek > mq^rditAm b igu: (9.67b} núntíni me«oklá» (9.68a) ttó inlígrtJjB (lásl SOT. oki.).

..... * - ) = 0 (i = 1.2...... « - I ) 0.68d) ti - + {tLt - I r ) ^ = lg - m

n - t intesiAl [ugectlrn (IM 509. oki.}. M á t
Ha ds
*= {9.68cl
,ye, umU; (9.67b) á lu !á »» iwgoldwa.
!mdL az intepáljai:[1tr + fli,+ n z = C, . * » + / í-í* = q,. A t
n lineáris «>kváii

■ B: HatAiomik
r = 0, I = 8«btt. A b » ^
(9.C0*)
T - J t + iib. j =
ia X* = ü, í# = vKiU) iMÜwlycttoBtíseiitnn: s = * + y»,
______é ís = í i (9.fl9b) I =e*islsb). 3*) ka™®öba«évdkapjuk, hogy i = e’viv ~ *) ■
.Y, A', ,V, Y
ikterúctílau a (9.G7*) 9.2.I.2. E bőrendűnem li

......
ünpHdlt*yEnfct.
két Scgptlftn — = * í * * s = v - vjdtOTÖjí
adifferenciáleBjenirt Íntísnü/r/űrténnk.
t. A (9.70a) wt jdeirti. hogy a i = /(i, . ............ . (9.72b)
r* a .^ből kiípaett lüggyíny dict«a:nii-
áflt. ahol (lásd 126. üld.) a.azi
i (9.09b) m tűnik cl:
al(öv<>tlcpz8«liü(i): .. #0r
rfj________ (f» _ itt 3 («i......f .)
(9.70b)
/’ (*.».*) Q[x,v,*) R {x,«,e)' 2. Akarakterisztikiusiv
Ebből ui kimtkcnk, hogy (lá«i 071. old.) a A(0.72a)diffm^dilegy™lrti
(tiátnak is iicveeüuk, Aimfinock a >í^l <ÍT„ dl -dpi -dp„
= /(x, y) mcgoldéiifdOtMtül Ieg;Klább egy közöo pontja wui, tdjcB cg^sziibeu a m p , / \ “ x :t ^ = ■' ‘ “ Z T m
528 g. 9 -t PamaüdiffemKuSmaJad: 529

díAhm:
(9.72e) fix aV d^i, ÖV
V z= + p '
P (*i......í.p i,.,.,p ,) = 0. (D.T2f) A(9.73a)reudwer»

{9.75h>

n-Uen fügpteyl explkál itió<lun. A* effaju 1

Brtlm v&ltxaöt fa e®- V'(»i...... x*n ) is (9.75c)
lU x.xi......* ,V t»

(9.73a)
" öp- <ű a , ’ <0 ■

Ext knwtaiuiaÍ9.7Z>)
A mesédé f ííg g i^ váltotM a mor»16k v á ito ^ IM
(9.72i>) eeymW a >U«k(i toa: 0.75e)

.......................^ ) = 0 . P = ^ . 6«l»(9.73c|q
W .«u d y n e k «ío .Í,c p «

“ár

dp
(9.73*1)

*m íw *t.l9.73c)tsy2«kí *Uoi;/ =
.......p,) q
ik p (í- * H ? ('í- !r )= í- ^
:Ü&»h>wkicLttW A (9.73h) cgyeuK-l EisilU az CAUOfY-fdBdM, iuiid!y}>«ii«
dz 8z\
(9.76)

a g y ^ » g = ^ , ^ = f t ( í = 1 , 2 , egyénietek (aiiol O; és 2ri U fSymlrt adott gwbét tartajmazó mcgoldííAlfilrttt kt Atwni, • kSvctküKŰfcLulatcs v<a>ethetfi
viasui; bűsimk a küídpti gÖrlK iiontUm kcm=rtii] olj
s (9.73e} Qormális <-gy 2ti-p w F(,t , ff. I. p,g) = 0éspdx+qds =
több megoldásuk V*
Hfta Hogy«CAUCHY-fcI
dz p é ,,m ■■ ly kÍGl^ti iiiiiidk^t fHt/tnli.
í = í , P t + í* p , + " - + XnPn + / (Pl.«i..... Ph) , P í = - ^ {* = 1...... n) (a.7ín)
rtMidB-fcltfrk'! iiK ^ lh a t.* A kovrtkraű könyvbeo: [9.261.
alfikra hozhíitó, Kkkor CLAlftAUT-(íii. diffijrondAlRgypnlrtrÓi beszélünk. Ebbun az esetlxal» telje* in­ SmtilL-tM Hí! jf = r * , ; <=2j^ kesleti gfirbct axiUben legyenp =
tegrál meBhfrtArozáiMi lf((!n njO'Sí.crfi, iigy/iJiis
í = (itJi +oaa:í+ ••■ + o„x„ + / ( « ! . [3.74b)
tdja,mtogrt],ah<iU„na..... a,, s,
A í = l)-ho7, tartozó íTo. jío, r, fis kratltiti írt.ékekk
í = ío + ?öí,!f = W .+ n ,í.í^ W + Sö.P = Píi,7 =' !t.po = *o.9o = I/io<»
knmhtiaitntUnw návhoz U t1»xú, n kradcti gnrbo (xg,sb-%) poatján átmoű görbe ^gyptiletf: abol aa ,4, B. C. a. K c p^yíitüialúk és / ai x í« at y iítiwrt tfiggvénypí.
A diffen-uoiálegyoilFt mrgoldnMuak tlpicut trgy adott tartomAnyban a
j = ^ C -e " (9.78b)
Az lö ts a í pamméten-lt kikwirábAIM'Vrl nxt le^jjuk. hogy ^ - 4ry. A kt-wíi'tigmbrinriitín incgn- ífttitnminiÍFu tilójoíétát fTiRR. A kövctkcíi'i tíIBWokat kiUönbratrtjfik nii^:
ikrtl p-nek és í- uivk nuu>Énrkeirs tnn* mrgoItlÁsAttóUott volna. 1. í < ft hipwb<diku» típus;
Eg)- f®fp«raiiiétctT» tnrgolclásfrlül»!t-sííH!g hmkojója sjúntrá megoldárfeliilet. Ezeu köriilluítiy figyt*- 2. (S= (h paFahoLikiis tfptui;
Ltmbcvrti-lívpt a CAUCHy-frUdat a tníjes integrál spgíte^évpl, Elibra ügy olyau t-gyim- 3. J > ü: dliptikiEi t^us:
' a sfluilcítt érinti. a hi^drti görlK- poiiljAi 4. i váltakozó elí^cJŰ: tfpitB.
ik Ekimr míg rmu^k « n biirkotójüt m
A í diíBkrirainán* t^Tt fnntoi tnlnjdntwAga ax, hogy iű^án * a fi^rtlnn válluwk tftazőkgrstnuuS'
■ B; A z ~ itr -< u / + pq =■ 0 CLAIRAUT-fiFlf itÍfiim;iKÍálcgyaitf4 FSFtFbpi! baUrmziik nurg azt A fonnáriójÁ’VBl szentben (pL hn ax x, y-«fklntn Aj koonÜnátákitt veHrtfink brj. így a diffenntdateg^mlet
mcgokiáiftíriii^, Mocly UirtjilmjOKt»fut y = J-,; = X* gStba. A dífltrennálegytíiJrt U-ijw btntraJjiv típusa » invaiianaa fug^leu vAltnz6k tnegvAUntAsával saerohm,
: = ax + tp —ot. Mivel a krTwirti köcIm^ incntciip = q = x, ar. a = b felti'i<rl w*ftscgevtrl hatáni«-
Euk meg a szükséged t!gyji&nuurtci» mcKoUlá>fEl(Üe<-Hcn;gFt. Mhitán a hiir1»)lút mrghntArOKtuk. azt 2. ICuaktaiartikák
ris pardáltadjflemidálrgyrnlrt karaktmsxtikÁinak ttpveziük aa
kopj'tk, hi«y í = + (f)*,
éy D ± ^
5. ’Tü^diffmaciálokatUrtaliiiuó elsőrendű lineáris pairiáUs M ^ -2 B d id y + Cdr^ = <i v»gy» ^
űLr
i^nmo^egymiet intif;rál!^rbftt. Aji tljtuHok esrtWiai
íSalakúak:
1. lüpcHxáifaHtiput»aláBka«ktrIKrtÍk*kkílíCTlírlrt«ik,
.. 2.
3.
[larabolikns tjpiK a Viklöf; karakiiTÍmtikákiiak r»ak tg}' wrcgtr létcsik.
cUi)>Ultiist^tu:mléteziu:kvnló<<kataktnwxlikák.
4. A (0.78*1 differerifíá!t'sy«iib<bólkoonÜtiAta-traraifcirináoóvBl«tlódöii
vau: i =
íidoiM íb értírkrt vt a M. Ekkm n = 2. = -i. -tj = g esptén a tér mindra pontja pontUNUi eg;y mcy-
.^jdÁsJelükthabid 5, Ha a karaktcriBatikákaEtry t^lnngik a
A (9.77a) difinen ismCTrtlenfiiggvÉiiTOdtairH^lnlfifflggrtirn vAl
t^ . ParaboBnw dáraninaj.®^nletnfl mÍR a «

ISalakra való lit>xniár» a kövrlkíx£lr

1. N€>raiálaJnkra-ralóhoiásA(9.78B).liffiwnfiále>gymlMa
í = és a = £9.8«a)
Fta n diffcrcnaálrgycnlrt sximnuftríkus alakú: iy mBRTtle.1váltorók bevetésével a (9.TBb) di>«krinm.>m* elahüé. a követkaső luinim
/,<ír,+-.. + /„di. = 0. (9.77r)
akkor » trfjfs iutcgrAlhnt,*tó« frltMí1pm av,, hogy az i. j, k iiiciracpJ: umidm bnabiaAriftjára faiiiáltimi: (9.801.)
f < 0, tüperbolikiiN tipu«;

—^ + ■■■= 0, á = I), iwrabolikiw tlpiB; (9.80c)

Ha tdjpfriii a trljcB intcgrálimtüwlft fiJtétele, akkor * (9.77a) diSprendáli dT*
m düromnciAlcgycnlrt intrgrftJAsftrn vrartbrtfi víhshi. 3^k Shi
' ^>0. eUiptikustíims.
9,2.2. Másodrendű lineáris parciális differenciálegyenletek
9.2.2.1. Két független változójú másodrendű differenciálegy itt „.-tál jclültiLk azokat a tuRokat, aiii.rlyck az isrniTrtl.iU füj«-vény rfty.-tlcu raWrcmlü parcúilis
ikliváltját sem tartalmajmák.
osztályozása és tulajdonságíii
1. Általános alak
tilvéfíetóíük a ip(x,y) — áÜaudó.
iii{x,y} ^ állanclf) helyettodtést, akkor {í).78u) a kövt;tk(i»d tü<üiú Ickk:
A3..
(ÍI.80I-)
533 9. DiBtrtsietáíts^fiúrJfM

ag i>lsnrFndfi deriváStukc m. A*on rtóSreniIil drrivi

hriwttBtftéaid kiküatóböíbrtök. Ehhra l.!Ky.'ii
í = 4 i+*)i. V = í l - ' í l
mtBritéSMi n (!I.BÜb) üormáWakrivjutunk.

ffigghrtí.«a.
•te"
4. A(9.80d) 1 fUM ^{T ,ít).Ö (x.B ),C (j.ff)ai
vÉtiwk(ln«lGa5.atd.).Akkoia ........................... :likrtkomplr*l»njue«lt. (9,83d}
^J,B) = Alla«rfó.,i(r.íí = *l
az (TgyptiW A (
(íl.Sac)
4. AtUUlHMftáS

, éh

9.2.2.3. M ásodrendű lineáris p

vcHeileutétbeam itív m a tk Imrármaulépnek fd.
9.2.2.2. Több, mint két független változót t;
etek osztályozása és tulajdonságai n. mindi* tiHljiik»pcriáfe tehrt-
■RWnmnH<««k«ly«n*
1. Az általános aUk
rtakOT-rtlKaaslJci « kővrtktaó beiyettcKitár
i^;r„ ... v».(x.)

«bo)a^»tuBBPtk.nW
mait, amcK-^bpii sz ü k. Sok «irth «i « « • & « « * * :
ai Etemfonliiknk de. rt n »^obU »t« (9.83} Mkhun km ^ ik. Ha Ut«

<ikknre]«e«>dfi- ba « . « ( '» ) • •■m Rkoskk c>|^rísK tcsx{>l«>ert asétválasZ'

iHHflásdjü.Ci). lásbAt adódá <q pensnfeltétck-kllek.
2. Állandó együllh«t*j(i A *ÍK y iii..................................
Ha « (9.B2«)-b«li aa fígyiltdu tlcn ifáltaxi^ egy homc^^n lineáris transs- kapii^. ^ i g Agy k»ti mrg^^lwonjuii. hogy n iiiiawi/-k kezdeti-« pcremMtMiürk >;<
telj«iiaii3wk pSldák). Vígül iixt ír fiprlimbr krlt vcnm, hogy neai........................
a mödszwrel OTOrt
nMgokŰs. If ^ n m rAl, /orradli* mrqMá». E/. azt jdcnli. hogy eDcnSriioii
krlLbogyai H-fiákiú jdMitAw.ftiuu!pl. hoBT* ForkoliVW^KW^!,lioior üzeredEti
.........kifllWti-*'. boRT i««raikít.t .Uffni-nctólható-rái hogy »t«rtomáiiy
ahol K, ±1 w O lch«t. Az al&bbicsett-ket kül5al»-/totjük inrK; az közclitve a lÉtezik-e ön«««R.
d.-i) K, «KyüUh«tó niili&tól knidciMMd 6* «£unas cKjdH. El>-
kM iIyEHfdtad pl. a fulylouuK^.
2. Hiperbolikiwts ultrahlperbolikiu diffenuiciAlegyenlet Minden k, q
tó-ifi. de ügynek bk dfijrlr m Mingra többifWl külSnbösiő. Ebhen a» esrthen k ■ A: A resgó búr egyenlete A rexR^ húr
ff!,r«ÍFtrffl IjfSüÉlíink. H» v<mIngiJAbl. kcttó pozilfv «s !«g«16bb kettSiicRiiUv t
(9.84a)
Őí= “ dx>
többi niiljitólkiimobífeaíf. ;a»egtbwgívi.|
Juaáeti- és peremfdtAnltJi teli m
Kcreaflk a ratgö búr ítjjydnlfttówk Iiii-snl kpi^
u =x(ím o
A difioreurjAK-gyctitobeii
T X’ ^kp
(9Jt4d) (3.S5k)
ö í f 'T -
a W ti e ss r^ t bal oldak nem függ r-töl, i-hru & lW ó. Ax tneguMását a ^ ^ r + w k. Itt ir» aUhbi homogén dUfereiK-jáÍ<>~
:a jcM okW MlAlUodó kfU h«R$r h gynletet valamim a kezdeti- és iteranl etel^tikj:
(MalU/dUitd&.e;itMabd»njobhoM<ükan^-A>AI
•WarosM b( í , 0 = 0 trivíAlih DK^obtá* « i rEyrtk» n LiKSiitív Ifiv » knvi4 hH

^ ' + Jk*Jf = ü. (a.We) it'ptdig ax inhoDKiecn di%n!iH:iAk«yEiik^ vidamint a h(miag6n krxdt!t^ te jicicnifRttEtckkEt e tc ^
T + i^X^T^O. (9Alf)
A percmfrltrtrWtM kövrtkrsák. hogy X(0) = A^[í> = ö- Látható, hogr X {l ) • STUKM LiOI^VILLE- kL &Btt tr = . Ha a dife«iciák»fPnWbe a
tae ponofirtík-felflaia egy sajAiruffivtoji*' í* A* a haoAtvUttó ajátárt^ (láád 524. otd.) A (9.84*)
rfiffl«aid*l»8y«ilrttick a rrfi^ritítelcket figyrk-mbc «rvö mrRoWása: r = JCWríl) (9 ^
swnatot bchd5«tt.=fliük. akkor ai A példiho ba«mláaci (533. old.). •
Jf(x) = C«inAí »hol rinxi = n, ^ A = " (n = l,2 ,...); {a.ÉMg) *5wég= d iffi^ iák gy^fetA el kapunk
Minden A «*jiU«*kn- u>lrsr»l«t a {9.WÍ1 ígycakrtet a (a.84a) <3
X ,PT
HaiiitegráIiukah«l<dd«L«gyaiktrt.iiiajdíá5ycfcm^

H» megkSvch^jŰk. liűgy f = 0 actótl

0.«5k)
a n««teUA ujU crtürl

V =^ (-* = 0.1,2....). (9iBl)

nwRPgvíiztk / (í)-«ri fe. ^ l : : ! . « , i5(r)-*wl, akkor a
sftaégível (lAsH 427. M .) «rt kapjuk, hegy Ugyan az a mAdaomcL miia >z A pőd&bau (S33. old.) vígul «rt kapjidc. hogy

■ B: A KZgff rúd ■A [ragfl nld cgyculrrl

i»Jiltn» parciáli* — ahol a„nsi„{n = 0.1,2,...)«j: / (i) - *» as BigKv*nj*k FouRlEH-sortDak együtthaUji
E7íJ: « reigftek m .^yik vígftii ioaIuuI rü(Ít«ui éb«*tek, «nelvn<.-k iSg^ftett tíg ír' » ídapout- a {0,0 intcrvaliumon (tásd 427. old.).
bán Aliantló p «r<5)i«t. L'ísyiuiaitt a diSwcncUlcgyEuleírt kel) misoltlaiü, miirt az A íJéldilmn (533. (Jd.).
■ C: A ^ g 6 membrán egyenlete Egy kör alakú, a peremín kif«BÍtrtt membrán rragfacit^-
eyníiuk.
S = (0.85«1 Aü adott rfiffeioK-iAi^ypulet linrfrio, IMuriAIÚií* lúp«!rholÍki>*, dcrtkraöBfl Utetvc poJátkoordmAtákliaii
{lásd 209. old.)a fcSsrrtkraí! alakú:
tFu a*u 1 oPu . a » u ^ ia u ^ 13>ü _ 1Ö=«
g|^=0 (fffiabadvég), (3.85T)
A keadeti- is a i>creinfelt&t«!ek a köv«lk(afik:

(a.B3d) =41= /0>,¥=). (O.S6cl ^|^^ = F(í.,v>), (9.8&1) uU b = 0. (9.86e)

a küvfftkiütd homogén feltétclokki-J:

I L = I L - '
 I. Ihffn*

*ra»lWj>lk.hoey
V w ^ 4f i r ■ D: A Dirichlet-feladat (láMle92. oU.) «» 0 £ z < a. 0 < » < 6 t««iikUH>ta (9.17. ábra). Az
í9 . m plliptünui
Éhből, lui A (533. oM.) fc. a B j» Au = 0 (9-STa)
tapjdc L*PLAC&«isswil«t mcgpldMát kpKwük MS
•(0.Í) = ,.i(,), -(- , V) - « ( * ) . í . « ü(*,DÍ = . u{T,b) = * ,( ,) (9.87h)
r ’ +o*A*r=o.
Afeladrtrtdanráa p ií») = Ps(») = » Ii«
(9.S7C)
t » követkor:
A #(0) = # í2 i). m = *^{211} poiodiritM tddifaa] «x ki
(91874)
«llDÍ«A ^fe MonkWui A MtjöUrUk (S33. oM.) ({i35. oM.). Mivd A'(0) =
ír-tfo A-t a ]pUJ - —lí = U{R) = X(«)=0..ter
e (p y » £9.S7e)
bp,utlw«y
s *tr'+ rtr + (i * _ « * ) ü = 0. ü W = J.(.’ ) = J - ( f J ) . (9.861)
(9.871)
aboí * J.-«k « BSSSEHÜSBVröj^k [Ifad 5tS. okL). A = ^ é« = 0. H« » J,{*) figgvény
it^tuUlí pozitív térwMyf. <«kW n
(9.tfTB)
t7^(p) = J, (#<*^) (if = 1.2,...} (O.S6m)

ciek « .A iáim ggW ^ jiánitikéiit ortogcmóliso

A6>lHÍ>tm<Tddá>nU« (9.87k)
A bMtnadUt lÉpéBben w áh>UAn« megri(U»t n

-E " . (9Jí7i)

+ (r^ o »fiv í + *U w i M f i í u 2 f^ j (/*^^) (a.8en) wr al«kÍ&lMui kcnsRŰk ngy, bogy y = 0 is v ^ b okUh

ItEtt™mr oUkjAhw, keit«trik. A fdtétdcfcb^ t = Ucsrtíu a* köve « = E (íi, fiU^(6 - if) + s h ^ s ) *úi (9.8TÍ)

/{P.¥>) “ + i^iánnví)J, , {».«») «ltd a sor «syütthatmt a kcivntkeMSmódon tizámitjuk ki; ✓

(9Jf7k)

fÍP< ’P) = n»Wí(S + <U Kin"IPy. fl) ' (9-8G|.)

HawnlóAn oldható meg a fclailnt a (t ) = ^ ( r ) - ü pcii^mfbltÉtEílckkpl in, amdv megoldádokhól
lltAl vígfi! is mHgkapjuk (9.87a)-(9.87h)
.......................... a,
.... ' -"Thjw^októwit.

(9.86q) ■ E: A b< 6, a máiúk végín

0‘-* S ilíaadö höméreékleteii tiirtott riidhan lejAts^Mó WvewtWiii fuly«iimtot pgy

pRraboUku9 másoctrc!nd(í IíhbAtíh (janiiálÍH iMcrcndtUegypnlot ir le, nmdy n 0 < ;r < +oo. i > ti
Hl KWÍ 2 holyfbp l-rt keU írni Hogy b és a d„* csy>ltt.hnt^)»t, mr^hnUr
*-m vonHtkoüö foi-umUklxw /(p, v>) Myém F ( p , V»)-t írimk. m«jd ^ - « U (9.8Sh)
 0.89»)

;<Bt» r (i.,:< .,) KwvÉnyt..hol í 6..) p « éstundy

oH«o]dán>(9.S9<-.!«lAbbi
&^v
(9J9b)

ErttoBsa

e<x,inC.ií) = op l) = <ap «íí.»)<í»j (9-89C)

Újteleknek. .Áhaiábaa a
rt. LcKTCDBTégtdadMnabAonaHd^

u = A 'u m o ,
IWtitrivüto. iBsftvfiUnaott nwgoWiw. Brtó>c«aálve (9 ^ f-b e «

(9.sad)
^ te mnelv ac adott T
íwreefriggért knpjnk, «bol « A r»i™m«Br jeUíBtáiG iigyanaz. mint az A -D (533 7. o)d.) píWákhw. «lqí>’B«(Í^226.ddO
Htknt r(t).««ttepj»llt.hnCT « ]o tt« r t é b ^ n s ild ;
r (í} = (9.8fc)
> «1 | - i < T ) p + - / [ • « ' 5 ( - K - ■ £ ) ] *
A'(r)-re «,Y(0) = OpwmfrWtel raeUrtt«t kapjuk, hogy
Jf(j:) = CíiiiXr (íl.88f) 6sief iía = C*F'-‘"*^*»nAr, (9.88g)
<ü>ol Jl *eWu51og« viüáKKónj. Ezírt > furmális megoMfe r U ^ a küvrtJt™;

u{x,t] = j ^ C(A)c-*^*'BnXriíX (9.88b)

Axiliiargprb ck(9.18.á
.TrínÜiet knrakt^^tíkákat. A fcnU fomiid
vraqrnek és a j^rbdv mfoitrn vrtt ncmiriu
taasi) pomílúdctitáftóctgke.
/ {,) = jf"c(A)siiiAxrfA.
A CAUCqy-fcUiatbaii eyakrao « sürbc m íli^UdrnTáJtltflyotla
f^nlMsköwtkroik.iüiol egyik paróálHi dOTvUtjának írtékei vnnni
C W = ^ J " M ,á a \ »á » (9.it8jj alakját h«fiznBljdc:
(l/W 427. oki.). Heln>l>rtj||ptftVB(9,S8i)-l)cnrt kapjuk, hogy
«(f. V) = M / . - I (buv (««« + rfw+ J J jv d ^ d a . (9.898)
« ( a O = 2 j T /(.) ( j T i í » , (9.iSk]

felmaí rik((2,I]7).82.oW).
Akkor * 1Ü8D. oW. (21.2T) foMnubmlípjta vígfü azt kapjuk, hogy

lup«rboliki« 'trl.nhoU > a.66arAlU»dók,ésamdy»zelekt^

romos átajn torjedcsét ítjale vraaitíbim. Ez oz pgyínlet a wagí bürc|
H« AZ u{r, () bmirmtleu füötvényrc «■. u = hriy^ t) h köwít-
tetíSaUkŰ:

(a90b)

Bt >a cgyc-ilct« mggotíttn v&lU>iU)k 2. AG(»,y;í,ij)függvényfrlirhAtóftk.Wkri«nf(ü<f«ui

e = ^ (m t + x). , = (9.90c)
ir in i + V (9.91r)

h it ú a W E z r ^ i . y ^ r i pontbu. 1 frttí l.továbbáait/áiaV'fan

t9.9W)

lUed 531. otd.). Enoek a diftveanAkgyvDieauk mcsoldása n ^ íjb) RlSMAKN-fügBvAv.

f = & fe h»otü6M I, = « c líi . « 1Wíkrt w » i H H» í. = /(.rVbo,« bely«»
■-•= (í - flbí-t (9.W1;)
k. akkor
aliúk5«afÍattDt.
A 3. tulBidausáemi ígaaMiottfrLidatrasgví^ HapLasM
>itAny« dmvAhjii, itkkar ni«);tuit» ki keUkötni, hogy »

^ - ( o í « o + 6 «« 3 )C = 0 (9JUI)
(9J»b)
U-Ij«iaj5n,«holoes3.™ rt o ö g ^ ielSii-Ekkor s
miUMlteutfi riiffwwiriálrgyenlrt Iroi (tásd 517. o ^ ), «fert 1 nakövrtksőaUM: következő «i«kiL

Í9.90h)
A (9.90*) a«drt> dH£mKÍIl«a«íilet
4. A háram függőién viltoiöjúpcraaérttt-MadaUAniQcddáiiinak
=L-«'>- sL-<'>
(9.92»)

adott értéket kEÜ fetvrtmic.

n :Í.U Ö .CA z
4/ a(aG)
akSvrtkratifJakú:
a(6G) d(öG)
+ eC = 0. (9.92b)
3. AkétmagetlenváltoiöjAellipti
Green-féle mödsxere az «K>tb<>n A követk<^ RkvivAlfnwalAhol jdciití:

«hol r = v / {- * - 0 ’ + ( l f - '! ) ’ + U— 0 " Í9-Md)

Ha 11feladat olyan u(;r, ji) fü
.kSvcUít-^:

(9.92e)
ifi iinoArú pardfiiu cüfforínciileByenletnek &tartomány hatórAn nwígtulptt ftrtíkr-
íJtkor a tiwrtomitiy C {*.«, í, í,) G»EBN-/»af,«?nífét km«*nlk *».•« ( í te ;ftköíias.h(.gyelfiKKÍra(
In. p e r ^ t ft e lt M «g ft«
döéllith»tó. A ItlEMAS'N- fa a GREEN-fiiggvény kütótü líRyik kiliönheég aa, hogy nmíg i>;i olöw'5 owk sjt isDi(imtl*ii fíiggvényt kratrlftÖanalilikus kifeji
adifitreiKiák^iktbfaolrfiUAtilfijKB, amáfrikmégazíidott tartománytiiiiií. A GnEEN-tügKvírnyt iát teffiik lehetővé.
még Alitjtiu aü cwTtbon » vwiouyV! ufljía megtuUáiDKm, amikor liteiéBc tiztarftott. cafrt « Ghekn- 2. A numerikus n íerck a független wiltasök aetoMAttákeire a megfelelő fii
módsacrt általáhiui ebníjeti probl^ák tnegoldisáia használják. u-lftó értéJcekct laolgáltatnak. Ezi-k a kóvetkj^^k (láwl 933. old.):
■ A: KoniitniÁljiiknu-EiiGREEN-fiiggvfnyiH a) A véges difierendák módszere, riivideü di
Au = 0 (9.y3a) Btvizsgáhink úgy, hogy a kosduti- 6t p<
a UPLACE-egycületrc vonAtkoísft DmiCHLBT-fctadal ísrtén [lásd ^2. «ÍK>i a!í aJoit tammiáiiv Így A liiffiáris keadeti-. üL p<
kör (9.19. ábra). b) A végeselem^ódszer (\^M). a
Ekknr n GttEEK-fugKV^ny A köv«ru-kiTznsiakú: I«Uthoz eg>' variációé pl ÍL, A ker«*tt megoldást egr»I
sÉüével köwáítjök, nuulÁn a peremérték-feUdiit éiiebactísi Uutoraii^ iKAl«iyoB léstArtcanÁnyokiA
G (j,íf;í,i)) = In^ + l n ^ , OiWb) asCtuUiiklEl. A spling-t^^ptiinnini drt együtthatóit egy wébwírtík-feladAt uwgildáDilrtnt kapjuktn ^
c) Peremüitepákiiifidsser^ üpeci^ü perrmérték-^tadaliikesetén; a peieoi^ték-feiailalat egy vr^lc
abol r - A/P. g = OM , ri = Í í j í ’ R tix lukktt kör sugara {9.19. ábra). .-Ka M és M, poutok n íivivaJens, a tartomány pcmnén értrimrartt integrileRypniettí alakitjuk. Ehhei a rektoramiHms in-
fcöciiEDÍzvE tgytuáií invma. azaz jk AitC ösüwkölá rfOPros körbe érf résw a könKk aIiu^ííl-, íai tegiaHFt(!leit.pl.AGREEN-fomiutákatbA.i^jiik (rl. A megmaradúpFnxuimesnUtihBtaUtatcub kW -
O XI-O M i = {fi. CJ93c;|
.ADmicai£r-fEUil>tntire^klá»&nMknt (9..9Ie) fOTnaiaaJapjáuaGHEEN-függvény nurmálbiirái^
ijfTÍvnltjáuak hirhrlyi>ttMltásívd öt néhány AtAtakttaasai ax titaffihatjuk^Ittaüta
1 r
(O.ltíd)
2í i , ff* + í? - 2Rú<Mv - >J)"^ téjont kapjuk. Mirel cxckt^ a
n, hu$y a fügitrtlen váltotok i^ru nagy Is

■ B: Konstrialjtilí mvg &GREeN-fugKvéqyt a 9.2.3. A természet- és műszaki tudományok dUTerei

Au = 0, 9.2.3.I. A probléma felvetése és a peremfeltételek
LArLACEHrgynikMtr vonatkwtrt DlIUCHUT-fciadat esetén (lásd S92. okL), ahol «
egy A sugarú g5mb. Ekior a GHBEN-fuggvétiy A kovitk(!zS alakú:
A kliwszikiis elméleti fiafcálvui. kiiiöi
(9.WL) hiliával Icirbato krö^et, (jéttüiil tt ftilyjKtékok valamint siílárií-
tnctek (i-ogy A kbv^zikiut fiákéi1 .1
11a
alttJ e = v '? T ? T ^ « { f . ^ . O pontnak a „ , a, origőtől mírt távoj-
íAga. r aitx, s, x) fa M (í, if. C) pont UtoIbAsü, r, az (r, j, j ) és ( í , <) ff
m ibj RK\
(f? ? ) Uvni).á«)i. Az A P^lfinbrli jelölrápkkiH [533. <ild.) a PotSSaN-iste^ n kövKkcxfi: kmnnk. \ kvantiui a SCHRÖDINGER-esyeult-l. KriBníi™ gyal
ekucka TnntiraTi Tniurmki- cs a ter-

■nkét doluK ttljfisiilése

lUűiáluiOíPtilutck asptén, a parciális di
mtiuik a fjiffpTfnrjálegyetilt'tct kell ki mmég keidcti- és iwrem-
ín úkcrrcl aUtalit)H»hntiS m opAtátormódrocr. (lásd TSJ. üld.). A tuódsxcr lényege itz, hu)^ a krmH'tt frltéteieket Íh. Itt dfifon ik ulyan feladatok, ahol oiak kísídcli fdtéUíltdt vagy oaik iw
fTiggvmytűl áttérünk Anuuk tnuutzíormáltjAra (lásd 73S. old.). A ken^U függvényt a/ rgyik
Ktnrk az adíit.t kezdet.i-
v&Jtoaó fiÍRKvétiytinRk tekintjük, ni n twbbi változót paiainítorként kezeljük. A knnsett fitggvéuy kíV
pének ínt-ghatárossásáraígy egy olyan tüffrii>neÍáleEy<ítilí!tíit nyerőnk, nmely eggyel kcvmíbl) fiiggetli'ti
2. Au
rt kapiuik. Ha az így ii] feltétele . „ , ,
ttidjnk hfttáíoKDi a kerKHcitt függvény képét, akkor niagti a fiigKVcny a transzformáltak táblázatából me(,nrtiltozá!iánát B7Jil>adclflidéKtiin. EQklcor ayt mondjuk, Iiogy a folíwlnt kurcekt kittljsÉstl.
kikpteHbetö, vBfíy au invnr/.íós forrmilu itlapj/tn kapluitó mtíg. Cnak okkor állíthatjuk, hogy nmatenintikai modell m adott viilúujelenükig lefráMra alkuimhk, baeíiek
a feltételek teljesüLuck,
6. Közelítő módszerek \ CAUCHY-feladatpl. korrekt kitűzésfl aaou hiiWtrlwlíkuHdifferem’jiilegyenlrtek esetében, amelyek foly-
Parciális ditíerenriálirgyeiiliilrevcMttö konkrét feladatok megíJtíáHakor gy»krfui alkttlnuvzunk külííiifélr tanoü közegekben lejátszódó ni^gétri fnlyAmatokat Itttak le. E:( a^t jek’nti. lu’jO' kezdeti Kokaságun.
küiűolitö módsKerekct. Kiilöiib«!|íet k«‘ll trnni analitikus én □umerüii.s módsnercik köuött. Koa egy görbén vagy felületen az inmeretlen füg(i;Witiy vnlninint nemériotS, Knkszni normális irányú dtv
 lejAtssódÖítatíkas, iil. Cl a )n = 3 (Kirchhoff-fimnula):

őspwciníslt^
o(*t. *4.13.0 = ^

------- küt5d-Égai«lott im«nn«K«i {.^UMdkct (tíclÍKfti.

ahaiii2.j;,ú Bwyegy Sömbfrlűtet, wieijM («*l + (ft, x,J» = i**!®
a t ^ . hogy wfatl intow.^ pm-mfettétdek meJleU mtttckm
1iii&Mwiékfyente mcgDWéMtóriíató ai
b) n = 2 ( f t *

«(*^i,aa,í)

■ L -». Í9.93IJ)
eöcnkttp VDoaUmö CAUCm'-
cár körkp, «ndyct (o, - x,)* + (o, -
c ) t t = l (d'A
(assc)

««k.)tt^i£.í;r)* (9.98c)

(9.95J)
diS»,;tidAlcs3feaktiy^az feladat H «g(x,0 ?íO.«JÜcm*(»^b^)fonnuIákjol>boWaléh«aa«iíbI«

■L-»- (3.9fc)
ÍA /í urtooiéivt r = v 't e - , .> * + f e - x j l < -rf

jdfil,«ndj.nemu
9.2.S.2. A hi^

{«■)

I Q[X. e)iohbolíWi»i»,;Bttwtf' IwtástjdölL A A La

1 f f/ ” <?(€i,&r)áe,í&rfT
epu e^u ff^u
(9.<JGb)
A hullAtucgycnlnt....... »«« k. A (9.96a) d
Ukwtfpuflú. •hol ^ *ít.6 tT hánundinicmsidBUritgyalya]
(íi - xi)* + (ÍJ - < fl*(t - r)> teljesül.
1. AhomagéDfekidat Afonti.
c )n = h

k ^ i Enltttdfl homogto prebl«m« {Q{áf.t) = 0) megoldását egy. Itótfi. ÜL hAron. <&iwiizií&fa«u »

(D
 U.S. Pamálüáiffr.mtctá

ahoircKydyHnhArom«wi*.riuiPÍyrr[) < r < t. |í - xi| < a|t - r| ttJ}oriiL A fenü formuUkt«m ti pntimdti cn tó&G93. nkialon.
(».!»B)-beU a ü g biUátn t^rjedM mbexoctt^ jdtüitL Ha ^ = 0. fUckor a ka{ijtik (lAsd tí03. old.):
9.2.3.3. A hővezetés egyenlete és a diíTúzíós egyenlet homogén k ö z i b e n Aü=0.
A (a.l02«) é« » (9.102bl diffwwtciAHofünlrtrkr^^
1. A hűveaetés egyenlete három dimenziúban
A böbü^niént luiDUgén kői£rgl>nii n 9.2.3.5. A Schrödinger-egyenlet és a kvantummechanika alapjai

1. .Schi
1. Az egy^nlM {elátlftása A Sc HRÖD1NCER-p)

sem nyptfii tiinr9cack,*kkit>r p (jí.í) - 0 miatt s}t*t»í(íalekanik,

A Cauchv feladat a kővPtkraÁciípiKni fcgaltnaxhntó mpg; CHvmi. t > 0 ectni kodáloi mFgol- dcrivAltjál tji
dwt bnoűnk. nmciynr h( x ,0) = u|to« = /(£} te)jonU A kotUtanág m(^(an!ttá£sE cgyhen * mesnlfUo
' • üsígrt i* hiütorftj*. i f i ^ = - ^ A t ' + i;(x,,T,.j-a,t)(í = W

l.oií*
_ / (x, - « . ) " + (^3 - ‘>2)^ +
n ------------------- 5SÍT—
(SJOOb) jobh o)d>láÍKN[ Kkövrtkcz^ mtognlt
ahnt A a LAPLACE-aprrátor, ^ ^ * ttdiikUt pLA.SCK-iUatiiló. i A képzrtc^ r g ; ^ és V a naUno-
,. (aioQh) nnstnr. Egy m t5njegií szabad tvmnnkc fi impukusn f* (anyagi bnUáiokÉut) X huilámha»za kögött a
j JmTítkraQSsHief^KéFálIfcnn; A = íi/p.
2. Speriális jeUemzók
■twgDí* »®y operAtor frW nu*. A kUsKnkna m
le HA\tn.Tt)N-fiiggWjiyíwO( iWTTT>ét Atvrvfi. a (9.103a)-hiui is a (9.103b}-hBii frl-
lépő H Ufínj, lúni^ HAlOLTOK-oprr^jt (Und ö2tL nld.) jrÍRnt«p a nmliDíCTÖffiznDGi^ja, anwiy
itendAlúrnRrgjaöEizifp. H íidüifcidjWjimiut fW tag* jnozgásá öieieaoptTátoia,

----------------- ---------------------------
) rfn,dna<í(i3 d r. (0.100c) • A kppwtís egfs% a ScKRÖDlNGER-nDnsilrtlM'Ji cxplkit módonjdratk nu®. Ezért ahnllámfüggic-
njíík knmpttsrértíka fSggvétqiüí. A tung^yclhctú u»nuiytfi£)t‘’fcttideölíck kiiosAmítáBábotta t**
H« 0) ftduti, akkor ( < 0 fsrtítr {». 100*) £gyacm .jliUmió: a Ca CCHY- beli minrftót függvéi^i^sriil^ van. Tm*bbi fi-lt«pk^k voiuitknnuűta tmnAjnffisRWny |íP nÉRyzetöi-,
feUdai arm bwrefa kit*(í«S. t tartoniAny lítBafllegf* Jl' tírfoBatel«néh«i ™lft dv<tartöjjtodáiá való-
KCvd a hSmáratkJrt 0Kywn»4W ar^iyoí a hflu>rtmybíígcl. aa u = T(r,() (a bfimcisWtIft hflyi írtfikél
*rinűség« Erja le,
•íiö)í.ü> = D«. (I egyíittható) ötítiefiigBfecfc wgltHégévi'l azt kapiiik. lK>gy
• Minden spcdÜÍBnict^dAn a jujtcuciálon kívül míg tügg aí adott iiroblémakezijm és peiemfeltcK-
^ - DwAT ^ QwiF.t). ('J.IÜUd) let közötti kőlairJintá Í&. AltalAbau imtmdn-udCliiKiání pin«mí'rtacfcla<latnil vaussn, aniEŰyuck
roiígotdásai (sfJt a sajátérlékck t»rttíwu bfniali fizikai jpleDtíwwl. A lelietségCK tüutfti
2. A háMimdimeiiiiöi diffűsiós egy«t)et ki, bögy absKolút értekük üégywtc miudcnfitt ugyérU'luiű. n^ularidukúaa ví^i-leaiiearitünnek.
A höwíctódicK hüHOolófiH B C kflíncentrAdA iwjedését homogén közcgliea Hfij'ana* » (íI.IOOb), ÍU. a A hulldm-TÉízecskc I üZnli^mi ttHXíctikíkufJt
(a.100(1) lineáris pardAlui dif[rrwidil(jgyi*ti!c.'l írja k, ahuí ZJh- helyibe a De hámmdimaíaó^ diffúziót üilajdoaságaik i£. cüfrt uScHKÖDtNCER'nLveilIct (lAwI iil(L)a De Br
esgútthntóx, koli (mi. Ekkur a difftíiián lyj/eniet a kövptkEivfi:
ra való korlAtwAdAn azt jnií^i. liDgy ti
^ -D c A C ^ Q A tt ). kiMbb, mint a c fénysebesség (f
i«Bo)dA«t ugyanúgy kapjuk, luint o. (Q.lOOi,) és n (9.100c) A SCHHöDlNGEB-egytnlrttöl tovAlibi twuJptt* tittinivalík talAlbntúk dluacü fiiíilaü tankönyvekljeu
(lAsd pl, |9.el, |9.8l, 19.161, [22.17|). Ebben » fojeaíbon tiíhAiiy alaj>v<rtö példával íogbükozimk.
9.2.3.4. A Poisson-egyenlet
2. A nemstKclonáirius, IdSfOggfi Schröditiger-egyenlet
P0i3S0N'f!f(f«rWi!ttii!k Wigy poirnciííÍBSiíKTtírtnnk (lAml G93. oW.) ncvczzüli n
Ak m tömegű nPrarfilativiflítiíniBSpininrajli!* rfeiMiwkft tílapgt.át tér- éti itiSfŰKRÖí/(x,, í) potnn-
Au = -4)re (0.102») ciíil Rsietén nz időfüggő SCHRÖDINGER-tígymilpt írja In (9. lü^a), Ai l.-bon “ btiUám-
mA»odr<>ndil linnárii! purrláliti clifTeirFnriAlegycnletot^aniulyDek tnegúMúui a vaIúhárt^kű u(]£) {KitRuci- ■ ' l ó Kpei’i^ s feltételek a kcSvPtkraÖk:
álfiÍBSVÉny; A megint a LAPLACE-opwAtor. A JUCHoldúH, azaa a* M{Xi, arj) pontbríi Hju(j-,, tj, Xj,) a) A (^függvény folytonos fs korlátíiB
 9.g. ParrtiSUii iliffiTmnálaiymleiKk 549

2. A n

Ekkor (9.107a)-be hdyrttísítvp azt kspjiik. hogy

J II 1 J*#-. , 1 tftP, , 1 _ „
(9,108h)
A nannAUmHt^-kyn»k m«Rfcl«bSrn 1«iu»>ks valá»{i>il
«aii. Ehlira ci(«R]dfi {O.lOiA). mrrt <ix integiAl ttUIif « A b «l vAJtotótAÍ !ügB. Eurán »x .3 r w ;
tehető. e«téB a«K gfikc«k akkor fchrt * - B ál
A> kUfüeg^ S C H IköO IKC ER lU ^ipiU iiina kővMll tcenksíÉt;

jj.O = ’f * (9.1Mb) I9.1tl8c)

ír álhpatit « o - . « i.Wrtlt«íób.w w = E/h it potodikua fnt!KVViny (rj« k.
A -fc.^ <B«P»r*ri<» »il«Hl6k kö^tt« kövrtb^

fc/ + V + fc'* = ®.(3.10Ml «

</.. = kPrfV* = ,í^.*<<V.
akwtot moodiuk. hogv rmKri le A {9.10SI:} rtísnátuA ii»!]$»bUmi» köwtbofi függvráyek:
3. A 9tadoDáriu>, kUfSggel = = #, = ^.au*,3
abol A., V '4c álkuKlők. # kicUgfti n k6«>tka6 pemnfehétokkM;
......... fa ■ z = 0. Hog> í ' = 0 1 = «. s = 4 « 1 = «■nrtöi i* ti-ljotóíjóii. krü bg©
ScHHÓOIKCSa-eRmJrtbfil (O llBii) • (9.mhliiqrf|,«gív«4
siiit,a=srai^ft = !ia t .r = 0 (9.109b)
A * + ^ { £ - t > = 0. Mjpröijön.™*
(9.10flr)
ahol n., nv és ^ « 7 aánmk.

« n w^ j « . A diffwrndAJrgymJrtrt kielégítő # LiJ1

™ k hiwayoti £ rnrniM-prtiliilcjt iwtM trt«iiek, íwndjrt na ai = ±1.±2. -),
mnfrh#teWtSal«tódnjJc.A/«K - --
I-Ígcs mpjységrt poUariAhfijty. huipív i

tte«íw.trr.d
... LÓ(k«i6i!l.,.Iri.í»i8.n(.rfil}.Hii«;adntt
eümb vngy h>^8CT. nkkt>r M pW ix-wtuért^-WnHai lehet pl. a*, hogy í = 0.
Az íí{3f) = 0 spedSlii. w tbm n HELMHOUra-ZfÍP rftffornnóíqnfoifctet kapjui (9.10íte)

ibüls-wíAtmíJc A = í ^ . FŰcahatom
Ebbi-n w, Esetbeu n ]Hír«n)j n m. hogy IP = 0 a powiMai. K«tl
(9.106a) adott térbeli l«,rtAl {9.1090
4. Dobozba zárt résxece
jaWaknn
e Tegyük W.hosyqwmrt kívül fai ifla*. ha;
ImtatUin &Uü. u, b, e 6](I, tÍRktcHt oi
íuRVa.amely « térin................ ^
.«cr8k<-tartA»1aMláatitv)il<> .0 kívül üílŰnilt-Bkkotn n »' n , ' ' " ’ n,
SCHRODlNG£n-(!gyRnl«t (» „= K r íj* ,
í#»lí^ a^ip n, n.
0, (9J071.) !f = 0 ha | » = o! » = fr* (alQTh) ín =~l)c
U = u. Í = c.
Ikv TI, -1, n, -1, Ül. n , - 1Í1ZX-, íf-. ill. ái van. MndyekmilP eltűnik. Eí»kBl

4. Egy speciális ( e lf ú lt ) eact: a kocka A2 <t = A = c, axaz kodiK eieiéa a iteeakc At

cl áll feim. hua* n,*+ + n/ ős

jlr__ ___ II iMSí^ünk;
elfaj^ áUapoíiAM I___tl.-i-l.. lui
I.. i^(lantit
.1. ns
VAudolgimk.
Ax R,. R, «> r»i kva !Q(!KGSEé n ^ t ídvcilctuek. Hu n otíllit ért^jiet

k kell, hogy b-gfoi nnosiÁja u íiIjihdIAI niiUa fok

T. Ennek a !^naponU frofuu/rfc«is . nrTjKÍwüt aíEírtéfcf » kíxia esetén:
ít"

(lislG65.oUL)
A le g y ^ adódit Ha ttfent cmlitrtt üflandó í (l + 1). «kVor*sy oak r ta * . V(r)-ia Gegá ún. n«(.dk«
1. A problénu i**. T«gyük W. twgy egy ^ m
put4w:iiU hoUm KlAtt n»»ng. ~

gömbi kooidináUkrtiílítnSnk (B .» . Abra); O-md)

r = v'-r* + y * - i®, x s r«in(>vt«v!, Anűetdm

y;-(í,s») = 0(iíW v-), (a llle )
Í- M ü c «ii, y=rduiíaúj^:, (g.jHl
Un (9.nir)-t boW jrttasf^ (9.1IIe)-h*.,akknr « t lapjnt hogy
v: = iin !tgí, ; = rTOBí),
(9.mi)
tf a [íoláKtM^ £8 ^ a vdülcl 6* nx i-t*amdy »iw>gc. E3(kuc a LAPLACEKipetótw " *>} = * Í 0 *
ííS# 2/W o » (t i # 1 A roegfeklöálUndót t í b * ^ m**»rk vl

polárimttfdinálúi alaV)» kűvütkratélicD a Htackm&hiiBScHRÖDinGER-cgyenlet a kóvetkezA ntnkú;

azután,

a. A o
íír.ö ,^ ) = /í,{r)>;-(lí,^} Mindkét .^gycnkt G ij^ k n a poteiH^UL
(9.11U)
»filnek.
«lakhw,ahotft<sakr-tfllfiigg,6iy;'*()),v7Í«ink««!6RektSlffieBÖl .(9.nia)-t{9.n0r)- A t9.111a) nuzgoldáflokkaJ loipcsolatbau bA n«w; r - » oo csrtcu tartsaiiok 0-h«w,
bcMyrtterftvP««,kai,j,.k, iutreráiluiták.
A (9.11W) mÜAlil. .-gyeaíi-l a V(r) potcmdsl mellett riícg a:
«tn(r) ra«5víuy uégywrtíni írA>r+drBÖml>b«j«k
kö=iíttiMr)prfr = JJÍ,{r
(9.U2a)
valft (MütAüsnl, majti r*-tnl tP,orozwi végül n. kövAtkeaS (igyenlfltef kapjuk: E*í«UhetyBttraitéasela:
, 2m
0.112b)
i í “ -> f { í i b i ‘
A* egyraíJfltbea megMAIbató a ktt réiatól Altó
A (<).lllr] ^ctilitiMnn vállir^kn 3 oMnlritiiiiniiiráÍtak,ti;b6t csakakkor oMbntAiDRg.baa](«tal(tM]
ilgyaiuuson AlUndóvni ««>i>stik nii>g. Ekl»r a paiciMii) liiffeioiciálegyealctbfil kit köünafigcs düü-jcnd- V ^ = V (r ) + M(0. (9.112c)
 9. D ^ n g.g. PianiitüHiSennaáíegsmdetek 553

(tfpktív potenciál. A Av! fÜggvRnyííkaí ligynevmctt gmnhfŰggtii^vrM.

m « f tádiuamektart tökröraiik »i* ürigw» ( f - - f ) . «kVnc lí-tól ir - ÍPé8 ^ ból p + jr U
(aii2d) etójclíl mcevÜtortaÜuajK
> r ^ - > í.P + = r ) = M )'y,-(íí,vs).
JlektaHOdklIM 5>höl m c^ jn k > tekinMn hullá>nfögK««ny
(ajj)* r* /-* P = (-!/■ (9.116a)
= - = ^ = 2e = w {9 -n » 7. paritás A poHtá, » « tulnjd«n»R. «nHy it lu>]lámf3gKW^vwlk «r --fíA -
foreáM ««»giAJ*i»k núittAján JulAdik. «hoí 0 = Idirtettew o a lík é if = GJ (SiTOiwkorlIárfm oId.^E«»P invmto, iná»iiíwB»iwit<i«^t< jrik:P#(f.t) =
Jd^űkdinek aa opo^taniAk ki»j«t«rték(t akkor P
P P»(f.í)-™ l arf kapjuk, Jajgy PP*<F.t) = ♦(?, t).« » » ~ «»«•«» tall
f * = /(/+!))?. |f*| = »v / ííí+ Í ). (9-1120 hadthogy
P* = l . P = ± l .
Attir.
^ m r g b « lá n « » L V íg r s .q s y r tt o ü i.«| b ly t «ia .n c e d d A A i(i -r U = 0.2,6,12,... tfuüfu. IMtótűkrö«9IÉldDÍdrt vih.

' = « . l - 2 ..... M < í . (9.113«)

lg>- m (2Í + 1) írtékrt vrLtt (rk F = - t j *Ukú(HooKE-t^éity). A nagí»frsk*
-i, ( - Í + l). + a )....,0,... (í - 2
), {/ - 1). l. (9.1i3
b) igazak a kö^tkírf SBsaJBggfeek:
A larsfrtóő L«iB*im6.pöliiwn)okM m ^ 0 a«tón fapjuk. és . kövrtkt*Skípp«. deSm i^uk^:
=í ^ ( l ,9.,I3,j
{9.l06tt)-be ™16 bchrfyrtl**aö»Bl« SCI

“ / ^ ^(Í + mj'
m)!l ' “ -V íT M í). Í9.113d)
5. A *ai---- sske V(r) potcoctói áibJ meghaiáimott moí-
gSflaükkor » fUfisnicii ne nBiniiiuHui HWEioi, n* « HT flgvrbiarnyoB
DonnyoB iránya
(TBiiyaK
IdJvan ttuiíMvr,
tílntrtvr. pl. h)i (Ü.Uu » .(a ilM « g y n
Jűirtnybw mágiuíKs tíre* haW At. reArt A # = o e'-*'+ /fe-’"*'ataiánw megoWító *
= (9,114*) ^ + (A-V=)sf^ = 0. (aiisd)
alflkW kendik, liogy f#,p filgíectlTO U%ym ^iSI. Az ogyértaűségtói sdódö
*»('#’ + 2)r) = #™(#í) (fl.IUb)
miiitt m ™ k B 0. ±1, ±2,.,. írtíkt^kct vnhcU fel.
Az (3.1I9»)
aldfhiui. D>%n^cUIá<B>a u t ltapj>lk. hogy
J = í= j f " <í¥. = (9.1HC)
(9.119b)
iioi-nifttóHi y tétól (lÚBtt:
H« bdwlyrttontank A (9.1 IM ) SCHHO li-tbcr. Akiinr azt kapjuk, bogy
^ 7b '* " " ' (ö.n-W)
^ - 2 «^ + {A - l)F - 0 . [9.n9cl

^ A szögűi niKgŰ megoldlMk (ftllla ) értolniAbnü n pojár- & áss a: Kermük /í-t Jmtvinyaor iű«kb.U]:
dH
Y T í^ .v )= m ti)< n v)= ^ j v r / r « » s ' » ) e ”^ .
554 S.

OJ 19c)-b,. hrlynttraílv.. mt lo»pj‘>k. »»gy ,áa™kca (x ,x + d i) interwill.ijn1»i. tHrtóikodik. E» « vnM«diiiIícg weta-n * pontokon kfviil is kfiKn-

m - iK » - > - f ; + £ < ( * - do.s*= o binök loiUitól. így pL » = J, müí £ = (3/2)Aw «etcii dw^ = de. roelyack marónumlttlye:

Ü + 2 )Ü -^ lK + i = p J -(^ -0 1 < ^
nra. lótüvfiu'k a, rgyfitüaU
3. F u U a Í ._ „
tokt»ti.Ew*rt«t----------
*)tóagRVftnyí»rgyrrt^
A (0.11!te)-Wi«p{~y3,., ------- ------ -
h* m v ) W poIiDOm. Erfrt a (9.12ün)-l*B aj
laax. bü j > n. nktait o, ^ 0. o „ , = o.+j = o
i * kö«Ptteiői<Htiii7Úá> IbniiiitK
Ü = 0,1,2,...).
(9.123el
,« ktu »ik i» kÖKcpértékbe. kS«-
» h.iaámffiggv™y*git.-W^óvol írj.* le.
uy biztoAjn. liogy b — oc <»tAn # (y) uuJlálmz Uit.
OrStlIiMdkeev bimnjrai n iiukxUÜ lu »iw riiűmuk. áris parctáUs differenciálegye
j = ... = 0 . j =n«rtóiitoort«(9120r)n-k«n!ifc 9.2.4.I. A problém a elméleti fizikai megközelítése

(9.12U) A « « b t o « k - v iig y jRoUtcrboUÚDok-fisbüb^

+ 2 )(n * ir a.Ez»>íl«i»g<4ÓfoTdiil:
EunpJt« , ?! 0. 0.+1 = 0 OtAkfa.r« ::T . Ett.ü«s-.i]LkvádH!«ydi>

2 n - ( A - l ) = 0. A= ^ = 2 n + 1 . (0.121b) MydékiJttna gJükti vn«y »pit>faulUu»kk6tit.

Ig>’ m«!gíelrÍS A ísrlOti rJtŰmK* lut a,+,, , rg™tthat^ Ho5>-ik a ^ j, u.*j.... (ígyittthiitók is
dtűnjciB4.i<!li<»UmrltdI<iw-i =0-i«dt
o. = 2*. 0.-1 = 0 «irtóu Herí OTE-püÍuiíi >kal kapunk |l»d 522. obL). Ax cbri k»t piJinran »
kö^Tlkca* ji pMrt. »lwl a kuUároot kdűUizáhák. ó«y mozog.
n * ü : Ht = U n = l : H i = ^ 2: Hi = -2 + 4s\ b Idiet. A RsmÜlon mint tnilUm pani>iKrii> Ú M a l reaitíkaik: >
„ = 3 : Hj = -12íi + 8ff*, = 4; íí, = i2-48í(* + l(^ '; (9.121c) 15«»rmefgt> slnpjte nm vAltogititt)« bmiijüt 6aaebcMiégéiL
js ucmlincSm |>arrí*iiii rfifflrawwiíleiDnaifctck nn^oUwwi. amelyek
= 5: ffi = 120B-lG0ff’ + 32s," u>fa nlkuQMott nuLteitudikában keríUoiA dA. KSlönlegisé^
A*n .lKíí)i«eBoldá».k5vrífaaő: n»te«zMÍa.bogy<. il uiüu khrt pstnH>irj&
if. =

abd.V.nonnAlANAUBiKlú,Mur]yrl«( j í,*d y = 1 norinálitó fdtételWi kaphat,ii.it mtR; a) a Kortewííg de VrieB-(KdV)-eByWok>t «, + 6«u, + « „ = 0. (9.123)
b) a Demli^árfa Schi6dinger-(NLS>.^gy«ilet i u, + « „ ± 2\ufu = 0, [9.124)
c) a szmusji-Gordon'(SG )-eg)retilet uu - u „ + sin u = 0. (9.1Z3)
K>i mint, jh-nníóíAd'Mfiínfciii követkE^^: X, Ul. í .Hint index mart patóális derivAltnltrt jelöl. pl. u „ = ,
Ewkhrji az ^'pn]<!tpkh[!ii az cgydimcuziÚK mrttül foginlknntiinki luuut u
e„ = ftu(^n + i ^ (n = ü,l,2.., ^ná-tA és í Rí idókoordaiáta, Aa cgycnletpkrt ílintpnmftttnnftottuk. )USiU
pyiségck, AgyakDriatbatitzektt megkell [»(ir(y/ni ai
ilkcünck. A ü4i6jf.Jb*n n +l/2-«l triR «/t Xo ^ mennyÍB«eckkd. HajMalö igaz n ' n* 'is mint iBiármaiSlatott mfiimyLiésre.
1a klassrakus esswillAtorral, m^a a Itigalíimoiiyabl) 2. SzolitonokkölcsSabatása
ta rutirgiájtv, n ífíntíjinnti rnrrTin. Hft kpl; kíilünböffia BcbesHfsű nwiliton talilkíKiik, ükkor it kőUhönhntftR irtAn iifö- v
A8.21,ábra Hüfikviaifa « tiiiLtn;Uálln))ot(ikBt, a uicgfclcifl SÍq, (lüwtriltrtk vobm^ymáson. íuiaa mindegyik swiUtoti formftjaínw'hrawÉp! iiwsimptol
I TOfirgUt fwnmléltetí! piiratioln pont- frUí-p vis-íont egy fóziskcsés. Két Mwjlitoii nnílkül Íb kölfjönhat.Asbíi lílíp tó Cí
BWgw-i,i„usitetók. Ekkor clu«ítikus kölcsönUfttfisról Begy iV-Bzoliton-
B»figölfií-.ssal. tOiol N a B^lítoDok szAmft. A kradtitiírifk-frli &, hogy egy adott
iinpiikus szolitünokTA homlik. amrly.'k ucin
£ = A dw,„ = mx)!^,Lr formulh adja«naftk kvfml Vfliwffliuílwgí't,. hogy pRy Kiég.
 A (9 ,1 29 )^
Eixiiunó.1 rjvrii/rttKtk nwviswük az olyiui rjtyflnJiitut, anirfy vakrody mi-iiiivisni itKtwti nWcii- Dj = tdiesri!; egy ki
líimt írjn le. EvoltíriAi rgytíiilpt ptídiitl a buliáuKigsnitet (lásd 544. oW.). « lii5vtMÍ:tí« pgymlrt (Ifod
i46 d d ) A SCHIlÖDlNGER-ogynnict (lA«i 547, old.). Az cvnliiriós cgyeiitrtck mngoidiswt síoká*
nMNiífrti>5 jrJcwk i» ncvrani, a., + 6(^V)* + «J«, = 0
.\liiieárism»IMfi«egyMUiHrJüHr]Irtilctbrn«(a.l23), [Íl.l24)raa (9,125) nrtnlincirispTrtiliick»«t¥rai-
kAUrtalmniiaaWwAkoí uciuÜnMriKUgakatrnÖu/ar. fu|V ülsuiu.

9.2A.2. A K o rt e w ^ de Vrtes-€gyeiilet a) F{x,l) = l + ^ , o=

1. EUtfbrduUs
fBntctt dgy motitaHiniep iiiHitii
A Ktf\'-cK¥WtIettd a ItSvrtknMÍ pi
sfli váMfUítei fplulrti hiUlAmok, (9.130T)
' wtragíxei. b> = l+
U«)-bíq » (9,136) cgysnlptet
kapjuk. A (9-129) cgymlEtöift (9.130r}-bín u'
2. A i eg}'enlet és a or(ií.:27)joM.ofcW«±n»Kkrf!K»
tu (9.126Vh«n a t*Rot “ * « * , bri
{-l)-sy<i Ebben az «rth ™ «nfa»»bl»iukiA]

b S d l^ e d in e e l^ e g y a lle t

E W k ioolitan-iiM-ffildáM 1. ViötoráMB

E*™ KilV-awliUKit cgy^letmücn n » ^ - a«maii»eéri»<íitüiáhaiÍ,amik«rairtt5rt«aitrt6RiBJtt

0) panuoítor é* A (9.22. ábrán) tr = I. Egy tipí- KESJH=aiU»,ahd n(É) = ric + nI|Éi^^t».n, = Állandók is
kiis uemlmcóté (ÁHctuMsoí nltunk sac^nbm, Mnikor a. v
szuliLnQwtMwqKcl*ri a Kioüton impÜUiílúját ia wfie»é- 2. Az egyenlet és fi
gét; DaeJvbbiimplit^jiiö>ktti)t<!uyct>bK(lV'iauUtacK^
Mu
kraöalAki'iak:

i«, + u,.±2|upií = 0, (9.131) « (í,í) =

'ch[2./(3- + 4 íí- íJ )r
A 9,23. ábra (9.132} valái swmWItítí, rfurf »>= ~4Í, l/2&.£=2/5-

Itt w{r,f) teroplcit fatókű fiiggv^y. A ocDilinAri*

Sthrödingcr-KKjlitQiit a kövirtkraő nígy, ditntmKtó
In tuiDrfrn í) mPDÜidáí o d„ sctiesscg ré A láziíi jelleme. A kőlöüuluitás clÖtU nílkCüi jjanuoétfit jcUenm; íf» A Imllftm-
keadeUíáíáiiök külM>Sínck « kÓlrsöiüiulAs utóni ip* vcgf^iisoktól, míg a b, . d,......if^ «:l«auÉ®nk num iMfimag bia-külója a - 4 í KcbwffléggpJ mowie, a biir-
vAltnxnak, azttz ulmnttkui; kölmőnhetáiiról Van OKn. kfiló hilUira íráiHiebras^
A' = 2 « « « ^ (fl.] aüj.itdt van kít-SKuUtonnegoldiaa.
toninegoldiaiL N
Nemr® ,asjiiptotikns esetben nem ítUtó fel i!löl>bi síit’ - í ^Ví .
A KdV-eaoUtomial (9.127) isllentít.bMi nz (»)) aniji- -(
alftklífui, B uififioItlA H = = 1^ { i _ ~v~.) [ « = 1,2) jptfilíspkkc!« köwtktaíi litúi16 és a (^) HAbesn^ egymántAl RiggctU'n.
alakú: ^ N kŐlfj«aiiliat6 ra-ioliton esetiben ciiekRt 4A^
iltnt váiasEtotl paraniíter jellemri: J/n. ín. 'Pik
+ (fci - |2 + (ti = 1,2, . ,iV ). Amennyiben a süoliliUiick kíJ*
lönbőnS sfihpswgílek, az A'-MKolituiunenuldás a ( -•
±!X naiúmptutiktiKGsctckbcniV (^.132) nlakó incti-
^ — (feíÉ)’- vidiiAlÍHtciolitoura bomlik.
 g.fc PanaiifaJtfOTmMttjaeniddfc 589

9.2A A. A szinu sz-G oi 7. Térbmpetiodikinildiik-ráca

1. GlőfoKlul&i
19.14U)

A A bulUmhaoB és a Jt ráoiálL>iid6 között a köveik*** ö «*rf««íó . >U fcim:

A = 4 jf(fc )W r ^ , (W 4lb)
Jt = l fwtéD.ii»K.haA~<ao,ani£)|pldit»akSwtb9Őalak&:
ASG-«w-- -
Ieaü.Eorp«rtk«
u (x .»)= 4MCtg (9.141c)
. a nun»éttékt6l rgy állandói! azaz ismét (9.134) és (9-13fi) kmk-antíkiiiküiii)it«w. ah.>l * , = 0.
ó r t ^ . AxMgDt Jünk-MÉi ayoniAii M 5(?-<Mfitonok>ttőhbig aaíitomil^ M^wik. Mfgfw M « » e g y > t e n '« e r JACOBi-1»<^eyipük»fas«<»y.«bol amod.ü.»itaap«iód>»&-(kL rJLold.):
ditm, ii> M eMlúcite függvény Allimdó c é n i M
^aiútonokrái beoélőnlt. Az Uynt mcsoldáuk ocRjttcsévrl tan mr = anvK».*). !•«**>
2. Az egjreitlet ia megoldás

U u - ii» 4 - á ]l«= 0 .
EniMHc« idábliMk II Mnlíhmi
A (9Ll42b) cgyofetet (14.97b)^h61.731. old. a «üi = , Irfyrtt«il*»rl k«ph«tjok bkk - A telj»dlip-
tiki.. intválm cfrjtér a (8.106). 4TD. old.) így«ifcttd vwnB ^
(9.134) 9.2.4.S. TV
egyenletek

A 9.24. AhrAn a r = 1/2 Mtkhrx UrtosA (9.134)

b, ± 6 u*», + » ^ = 0. (9.143)
•r.cibij, b A még *it«tó«sd,b a kövrtk«fi;
tnfÜgKK .M id S ^ M yn e -
(9.144)

(9.135)

^H(p 4-DÍP 4 2)

3. Khik-antUdnk^üton tr » 0
leUieúk:
^ r ,0 = 4M «6e*<-">, (9.137)
(9.133) további mct^lctAMÚ: u u - u „ + rflt. = 0.
4. Ktnk-k«üc.kolU«iÓ

(B.138) u« - U u + ( h* ) « + « « w =U. (9.147)

Mrtlcontl-

(9,139)
t U, + Í3ulu|®u, + 0u„ + iou ^ + í|«|*u = 0, = <rí.

(9.HÜ) [a.U9)
A (9.I4C) iDctEdldáMezy utadoii&tiuK h III frefcvenciAvikl ma mo- Éntl jAUMik (OiMrepet, A HOPF CoL& Sévcldif-
dulAlva. iffemiolAIreycdrtbcmrB.«.
 10. Variációszámítás
(Ut + 5u«, + = (1„
10.1. A feladat kitűzése

(9.150b)
ssogton. A (9.IŐUH) esi^lM píkU t^bv^taxoiKsoli re (tót tínriiUiaó ttp fel iKimc).
R. Trliát » variAnáKtámJláalmti olyatt if(x) fiiggyráiyt keresünk.

l U ^ f F (T ,jr ti),y W ,....í“ *(r))dí

iu»fciimil iBíW fetart HB2 fid, «bfJ y{r) e(OF teíwyo^ <!. Ekifordtil-
t«l. iwgy a* s(i) fÜggíény tm(kdv^tjú lués további fcttítókkrt, pfm»- á
Utet ISkelL bne}' tdjesÜHnick.
2. RinVriuftátnlt {10.1)-b«i lU r filgp^Wl vAlUjtó lidjfrtl tőbh vütozó » ctófoíduHwt- Ekkor a
u«^Wci6dmvsh*tpwtÍÜi»fc,é.* (1 0 J ^ b d iilr t^ lűhh«6ró.intígr«l Avaritóónámftés

í [í l= J F(^.jA*\lfM)dT,

= / F(;r.i,*(x)............................!4(r))dT,

/[y| = j F [ z , y [ ^ U [ ^ ) ......it">(T))ÍT.

/M = j f

jüid tt = «(r,B) aa ismtaretlfD függvény. Í1 prdig wlibcU inteisíáciáe t*rtmnány;

^Qia = n(x.ír,3; irény, fi pctiÍR lírbdi intcgrftriftRtnrtomány.

A vnríáriÓK prablÉma mc^ldásiuval KapraoiattMui tavfttiiii i>mmuoii
wuiílyídt au Kgydimetiíiúti (WL’ttjen lpgtÖbbs//or bk iiitcgrAcics inttirviil
iUetvi; kít<ümem!iós laictbtii x t íl intcgrtaós tnrtomdny hittóiAn kt>U ,
löafélo meliftkfeltaeleket lehnt diStrni a megotttóflrd vomitkostdim, jil. ÍjitBgril'kifcit'üí* vagy diffinrend-
lUugynultít formájábcui.
Azt tuontü'ik, hogy egy variAciÓBprublÉmii. rUő, illfttvtí ntagasabh rrnriíT, b »» fimkcioníil ititegraiiduBá-
bw)lÉvőFSiggvéayazíímggVRijynekowkaa<'lB3tlnrívíi]tjAt,y'-t,ll!,mafía»abbren(lflif<“>-tdPi-iv«íij«Ít
(n > IJ is taítaWaa.
3. Paraméteres -roriációs probiémn Eiöfotrfiilbat. hogy íxiramÉlfrus variációs problémát kcU
tufiíoltUwú, I ^ k o i pl. o* í = V = m { » < t < 0 ) pnrBiuÉtwftíésMj riö^lított d‘ " ' ‘
 idcui^jmbUmák 563

bevcMUte «(10.2} (<u;kt:kmájt» W t k » S abJcúváW

2. ábra). A
etkrafi:Kcr tó j = Jí(jc) függvényt, amelyw
/[!.»] = f P W (). j(0 .í ( í ) . » ( 0 ) * - (ia7 )
(las)
tFdíosiuttjuk Agy b. miDt (10^) ip«ciá)i» esetét, ahol f ikods z n ^ a ftiggrUcii
váhraA: tovihhAsmkáiiui pcretufeltétel a« (x(o), is ai (i (í O.I(^)) pontok mc^aiknL) (abolír mstilás).mut!«íy kirl%'ti skOviítkn»|>emiifcliaelrkrt:
íf(0) = 0, y{íB) = » , (10.10)
10.2. Klasszikus feladatok
hogy |t0.9)-bm.r = <tziu|ritliiritRfi V'p fel, AKoxrkxinteBraodniíJa-banDem
10.2.1. Izoperimetríkiis probléma fcorUí™.

•a áiíabhu^ aeftnmetnhu pro«É»u. abban áU, h o o adott heniktü dkidotink kÓtO) • fc*- 10.3. Egydimenziós variációs problémák
nagjiDbbtmlktflt tn«8li»Um«nd(. A prohihiwtitcgddáM («dDtt iiB^etfikör) DlOOkirÜynílílfflsAr.
tdaak. dáiimaitda«ailit Karthiw^aliHmáinaw^aá akkora 10.3.1. A variácMszámitás legegyszerűbb feladatt
biU bM w l b« twkAt kriiMli. CMknknv«|^ » bOrt, ^ osdsbfi > ODkokbó) egy kürvwilitt nkntt kL
Az áltaUnoi bnpetúnrtrikiwprotdóim«pedáiÍB a« a feiadM. atnikijrdetéknőgAkmwiliivUareiid-
1«x i4(a,D) i . koordíniUjú |>onb>fcat öaadtütS, adott /bo«úaáeú v « »(jr> {^ b «t kdl . hüvrtkn^ jnobtemic otrau krfaoa folyton
mqiibaiánimi dar. baicy A ttStbe i > w « d t a « kBwtó teSfct a WírtS k « » . .1 g(.) = A. 9(t) = B kirlísftS ,K*)
-„.ío(I0.1.
ikoHttoljnit
tójrfí) > 0 fiiajv&nrt. an«iyn

J 'l í l ^ y Ií(i)<ir = nuui.

(lOJtoJ
BzM-Ax s A >1, A «rU4u.-hMvalanút az F U
é .««ly k * Í(t ia »<dt l ^ i i i ^ A (10.11) ptídn ftmkrioBáln. b « mbídm. b i»

Kii p^mL a (lü.lI}-beH f im k i^ ^ ^ Ogtyf^V^ w n i M m

CW = / v ^ T T ^ ir = ( (lasb) /W>/Í*l.
m rllék fett^ t. iiJ«nít.( az -l,0ívrf™»kft»
( 10.8c)

B(x) = SB{r) + i;.Ki:)

^énv. a* /IbÍ helyébe a* t-tM

0 A(a,o) B(b,o)x

10.1. Ábra. W.2.«bra, = j Fi.^:W + tn,VÍx + ^^)dx,

10.2.2, A brachisztochron-probléma nt, Bíi /[jfl fiinkioiiil s(ir)-on

kavr-tkwö Mtétd váitja fd; w, í-tól függik /(f) ft =k( = Q-hftn Bíséteörtékc van. így Vftiióciós
probiémáhól olyan «EébaSrték-prol))Ém« vAlik, ajiR'lynek birnjt-ly / mcgüIulSíáTa a
^ p í í '™ '' “ « « « * • '''"
-íorigöbaegy wy-líi^ntW lM éH .^O^ö'l. c«d, A L h S f ^ Í l . « £ l £ t j . « « S L
 Jg-X 565

ieM). tl0.21b)-baí F = f (V) v / í ^ octóu kói»tkraák. bnnr

Í A » W . si(x)) fciiriUi TAYLOR-«orfcjtA«*I ( M 422, oU.) fapjnk- ho©-

Ift. sí} + 1*>■J^ÓJ*>i + »». sj)í f/ ■(“ 0(e*)j (£r. ichnt y = 0, nzaz a pucldcat n»cwkötif IcBTŐvMfíhh giirU nit «g>au».
■ B: Ka « /"[(o. A) és » Pj{6. B ) pmitol 6«wköUÍ iKí) e«Aitiív>!i nHígfoi^itjiik =* J-lmgety körül,

(10.24«)

feliBiiiű 6»gS«faületet kapjuk. Mdy » ( i ) RÖrWw k « « • frbodi. > liíbeis Iegk»>bb? F = FXy. #') =
2*S>/l + 9"™ té n (10.22chböl»«ki*pjuk.ho«yy = ^V^1 +/>»aor!^ =■
E« A (tiSer«>dAlcEyEiúrt mrg<iblfa«tó • vÁlturók >o^tválni«tá>4wik (Usri 533.
í (O F d innfDWás i«an rai^ miirt « n gw v ae n
<ií = « (10.1S)
y " U " s (10.24b)
s = f l í t ( ^ + ts) (Cit <íi=ilIflDd<i),
küvrltezik. Kx Í, ^>n»iúu>k fhlyMM««K<U>6l fe »l,tól b WiqrbS, hogy « (10.t«)-be)i miiKku
smh« jÓTŐ»){r) fi^pfínyn' cltanik, W knpjiiV. hagy [«,*J-ii e i a (val^itm u ctjctratoóliienl >kílimált) E» » ra áU«d6 « ii{«} - ^ É* ■« iKr) = B pemnfclti
- ri>.eg^IrtmKbacii(lá«l913.oja.}kpllm A sK^guldhlitúá^HietoviUih)
dF d fd F \
10.3.3. V ariációs p ro blén
E».k lPny,=Béb™i™|«ÍB«tóku»prohlita^ (lA-i 562. oW). A *i
fi^léid. m K » mrwuhzémiUL. L A (10.19)-bfji üpuránü (Jásd563- okLJ. ktpoKdrtbw torábbi nH>IMfcltctett t
diffeiviHáAkfyRiIft «c ÖMtrt«tt fus)tvra
dF Sf‘F 3‘F , fl“F ,
^ - 5 5 7 - 5 5 í?‘' - í í 5 '
(10.20) j C(t.5(
BWctoifbirtó. /y^ ^ a otMái
Az EULER-fi^lt-diflen
1. F {x.y.if) = F ( r f ) , H ^ F ^ -tál ^ y-tól nü^ilNui nemffigg. Ekfcor « (10.19) bdy^U
n kŰ«Mltei6kM Mtftdt Inpjiik; 3 » (10.11)^b«> Kzcn^U f-fel
d (d F \ ií i ) = F(x. ff(í),irW ) + AC(i. í ( i ) V ( x » .
(1Ü.3U) ni éhből
*hol A«gy pajmnéter,« oldjuk mi* «t
nu»t X tifm váltoíiókíiit. Ttütintsíik a kövctkoaí«»MmBRAiti
/ iríí,í((í),!í'(i).A ) = <írtiííitw«l, (10.27)

tikkor (lÜ.19)mÍ«ttíikiú«luU«t EiíWatot;, ffiiui mellí3rfytírtclt niár nmn t«lídm(wA*iiílrfÉrtík-pr í.Ami^fnliiiSEULER-fiMedif-

fcnmáákKyeidrt » kövrtk«s^ ttlidcü;
^ ( ^ ', (í'^ )= U . (10221)) «««, F -i/ '^ = íJ la m ló , (I0.22«) &H rf /3F\ (10.28)
Wtf[.u«ArR vonatkoKi szüksége feltét,,! F = F{},,i/)
A fcüti cgyenfet j/ = A) megülílÍM míg « > pMamífcnink is függvénye, amelynek értftkét y —
■ A: Altr.!^«Ikbeli P,(<i.>1] H ft(6, D) pontoké fi«ffld(Ö »^^b t>B Ö rtóreig««, l.«isy = yiíT. A)‘ Mk a (10:25) mcÜékfeltfttcllKí valíi IwtyotlesftÍH.'iwsl kit]
■ A (10.2.1.} ÍMperÍBMtrikui.i>rohlíinawclén wtt kapjuk, hoRy
/ [ f f l- jí v 'l+ / '< í» = inm. (10.23a)
íW . s 'w . A )= tf+
566 10. Vanácúhaámad>

10.3.5. T ö bb fü ggvényre vonatkozó variációs prt

Mivel H ttcm füsK í-tifl. (10.23<:Mifik nH.-gfctlaen » UÜ-3S) £ULEtt-féle diffijnmeiíUegyfaJrt híűyirtt,
■ftgyük fel. bogy az Hilolt variAci6. probtÉmtt » k6vrtk«ö jUnkú:

{1UJ4)
/(yi,».... ».! = j

ahiA wmw<kn/i*gv#^v>^k f = “ ^ ^ ;
( * - r i ) * + [y-c O * = A" (Í„ÍS.A AUimdák) (lÜ.29r) (10.35)
#i(x) = !tot*) + *.Tk(x) (i = l,2 ..... n).
k ^ . c-ct, ív t r« A.C «s y[u) = 0, v{«) = D MUtdekbfl é jüwiTu flLf^r) függvtodLa hiUárpmtttotekin eltűiuiük.
a J3 punt krácnttigörhHbiriihhaiMui^ A-t» ugy ftrmlinfátis cg rt kapunk, lunelyrt mAdou {10J5) figydemb^tclévd (lüJ+) í( « „ « , ...... u ) U «. { ^
(0.0..... 0] iwbS pontja cs « tÓbWAtUl**. figgrónyrk MÍWSWéhpirr
dl (io.3e)
= 0 (í = l,2.....n )
a itfrf
- =
Krtít.fc fpUdatttpiBBal ídtrtelA a tówtbaO «Wwt iat^^
1. F = í ’(^B ,1 í'.V - ): A v»r
^ - é ( S = ”' ...... £ - i ( © = -
F ít.y,yW )<U^ irt. nmriyrit tí(r), bi( t ). ,, - mPgpkiAsai m«{- «z MÍott
uŰifchátfHckct is ki kelL bogy eU«ft>fk.
10.3,6. Param éteres variációs problé
Kémelv m á iÖ te | m tiltea «fc U ^ (p L b llg^ » t í = 9W
if(a )= ^ . f {k )= B . m = A \
^ a , k ,A ,B .A 'f * B ' Miatt AUand(^ wUiniat F adrtt fnggvfey' A 10J A fe j«rth « bo- (10.38)
“ ? í '} = fiiggrtnj*ket. .Ad = ^ Í « ) = ^(fc) = 0. x = ^ W , it = Jí(‘)
« fey a UO-SOa) vnnáriAí. proMtei* i n o g ^ ^ I, .4) tű
ni t] c> tj az (a, » (b, JI) ponuamm
p nw*reic«i
» (lári 563. oJd.) »]HÍ»rt)BS« «l»kot
SF d /&F\ d> / 0 F\ „
Jkirl = J FW t).H <0 .iítV s(t))* (10J3.)
EULER-Zél* <^ota«.cíqwr«i*lrt l»pj,űc- (1D.31) cgg

(10.39b)
^ t O = a . 4 í») = *, y (h )= B
i<*j,nmit«»SIUW . ............. iiM|,fij«gvéiiyiiek«ti»
ílíl = j í ‘ü r * - » B “ -ÍÍB *)^ = «*rtmwn!. tI0.32») ----------------- -------------------- tjátidSÜ.
A (10.39a) variárife proWéniáoiik tsak akkw van Ártdwc. fa« az int«Kr»l értÉke ra -.jannmuu™ ,~ »-
mÖ«*zÉ9Ít íl asn (Seb, Ahh«a. hogy a (10..í9a)-lx-U inlegriU értíte aak a* (a. A) U (6, podlokat
ahol tehM F = F<»,V ,^) = iT® - - í»V*. EHbffl»7. köwtkiaik, hogy F, ^ -20V. F^ = -a o tf.
ŐMtckátfifiörbétA íaggJÖB, de* víbaxtou pammétenai elfláJUttstól nem. F-nek pmótiv daöifindfl *o-
n « = V , ^ {F ^ ) = ^ (F ^ ) = 2»“ '. fan* EoleR-í Hc di8mii«iJ«gy«üct « köv,:tke*ii ni09Ó>/iijjpá>iriid[ kdl UsdiicaJ. és «4. «Ait<»6i&ban, «si«teljnOliiickeUa»
akkui F (x .y ,íii,w ) = MF(T,i,,±.») (M > 0 ) (10.«)
S<** + 0Sr-í3» = ö. (10.32b) M1anltu^k.
Miydjt(t0.3Sa)in ™ protiléma (10.34). ;anic«fciel«EOLER-felf:
Ez egy állandA ngyattlMtajfi mgyvtlteiulft
ittiMtajfi n«g)W<lten<lft ünairis diffeiniicuUüi
diffeiniicuUügjrt-iilet {Msd 300. old.]. ikSvrtkiafi alakot Öltik:
2. F = F(®,tf,w'...... » ( " ))! Ebhpj,«áhriAno-«rtl»o,aB.il»ravimádó»fd«l*ltói/W fiink- SF d/aF\_ (10.41)
rionál az imnö'etlcti y fuBBTiftny iiía«íuiiilíh«'atlit dctivMtjMtdl { « Tt-eáik (n > l ) rWMiifi besAróldg)
függ, a üKigfrlriö EUI.En-/ör: i^cn^ndOteavtnU t. kővetkező «bkú ícttWElIER-
E wi aKígyenJel^tii^ függ«tl«nek. haticmaz EULBR-ftl« cU

(10.40ft)
wnc!y megoldiaAnak (10.3Ub)-lii!:i hiuoiilAnii n - I m«U£kfeh«teh kell kídégftenJe.
 ■ Tegyük fel hogy azf. »-irftbmu«tott aG twtonutay.&i /' pnwnÉn-fci vw
IS>F l SPF le P F uioabráD. Ekknr a mcnibráu Által Irfrdrtt teriiict cgyb««k <? tcrülclíwl:
(10.42b)
(10.49a)
il225.oW.l{lD.4&H
figwtembrví^.. t lR = « ( 0 fariilrti « t lapjak. Iwgy
.tj«i»k í - W ^ Idtérf* n = u(x, ir),

M'-Sl = jT*
{lfl.26)-iMliiirxlÍTtd£rnK
U0.49b)
(lO ^ tA l I0.8c-ie) (tá»d 362.oM.) köw!tlDan»UkiÍ:
ICt
fonnula » i 5ft«fiscwd fflimítj.* kt Ha a {10.49b).|, M TAVLOB-«rbafciti«k « dsöieildű
- » « x . (W>B«1 >M G(í.sJ = jT ’ v ^ í ) + > ( t ) d » = I . (10.43b)
tagüe hraáióJag, akkor azt kapjuk, bofor
(10.49r)

H = Íf(í.y , r, i ) = 9 * * A v ^ + j * (10.43e)
A drfoniúlt mendHÚ ( ' potcDidiiia*^^
hogy « . » lelj«nU > (ja40) TeliÉteL «>2 H p«áti» «l«iSn!<HÍiI Lpmpffat föö-
íw iyTw ibM . Iliivel
t ; = « K / . - / t ) = | / / K + « í }- í ^ < í » .

E4rtl»>£ fea ü k t»^ jrlfili Ebl>dl aitödikaz iicyn

atbt (l(L42^)-l>ai » grébrilMi -tUíAtr* «rt loníjdt. hogy ií = |A|. Mivel A sEaDdő. a EÖd>ükti »> uk DicKazI az u = ti(x, *) fiiggvínyl. laaximi n
wt, iotn ax nctmnAU«<dt kStfvtHí.
I f { 4 + ^)<lrdy (ia43e)
10,4. Többdimenziós variációs problémák
10.4.1. A legegyszerűbb variációs probléma y T pcmnéu
Aifígeg dt ilmk. A Tnesfotdö EulER-ÉHc aiftwurii
d 110.44) ao« . (10.430

1 « aa kmcrotlm u = fiifflvíny AG«nctarU>mány rpenroéninesLiitóiowtt íWHtrt Ez a krtvsitoBÓs fügKvényiJo ^ Laplace -cbp^ ípI (tó«l C «. dri,).
frlvTByrai. 10.3.2. hfi* hüMiiiám (363. oU.) «r. «».«dWn/flá/Ss5rt^íFek a köwtktaí »W »t jatikj
•»(*-») = » ) + njíí . »), (10.4$) ID.4.2. Általánosabb variációs problémák
* í« l «ü(*. í ) « (10-44) wiáóa# iirobléni* HKBt3i(Hrttii.cgoldÍBB, tehát amely a peietncii dfilrt tnf>
keket TOw H míg iK*.» )- « » iwus. hotty
1.' í ' = F {* ,» , u ( * , y ) . u „ M „ . « « , u * , , t í w )
if(jr.») = 0 « r p « (10.« ) =n«(r.W«M!ví
A»Mí.« á. f pedig pMMnfto. Ak II = v{x, y) függ­ jainak föggCénye. Ebben <u>esetben, amiknr mAKKlwndiliiál iimBaKablirRniln pardálif. Oot^tak ima
ős. (10.45) miatt /|«] /(O aLdcú lm . a a « fordulnak dA. as EuLER-f6l« diff«Knci&l«ffin.til<<t a k«v«tk(«a alakol ölti;
vAlik. HniRlyiu-ka 0-Mi «»•]«',«rUkbclycn-
dF 0 (d F \ d (d F \ ^ & ^ ( d F \ d!‘ /& F\ í^ / d F ^ „

[1Ü.47)
öj-s 13í )-515í J+0(5í ;)-"s3í;(5í ;J''5'(íí ;)’ '’-
Ehböl VCKCtllOtŰlí na 2. F = F (a i ,i a ,. .. ,» „ , t i(a fi, .. . ,!r „ ), M „ .......u*.)
BF d f$ F \ a / d r\ A*olyiiiiTOÍádÓBpit)blÍjtiflesetftl«in,ttíiiJíaiatcgríiiiilu..r>mBget,lenj,.*a........ véhtwa tartalma,
(10.48) KMEULER-féle (iiffeiöidálügyfihlrt A kSyctteüJ üUkot ŐJti;

S - S é O - “-
 J0.6. Kiegéizité> 571
5Z9____ JO.

10.5. Variációs problémák] srikus megoldása

Vtkriücite probbímák n»YnMA»Ani» lorokml d««ál»n mindenek pJőtt.
k. Ott • di*Traiáál«KTOnlrtek H a wiá-
k pl. (19.143»,b>>ndt míBfddöen
h u v»IA Ul«i2téf» ■y bÜini*riR formák iO«kj*b««i fennek meg.
.l8tak4iál(iW8M.obl.)U

Iára. [iáai 933. old., itl 976.

2. A variácMaAntiUsdirektniódasaei 10.6. Kiegészítés
k, és i»k létben nz EULBR- 10.6.1. E k ö é s n
AíEDUK-frle ü( (Iáid 563. flld.)a«ftsé~
oak » Iweári# l«e>« vísratiifc d, ahol
Oálrgyenlrtrit lon»tftíSa r p M h A n faiMmátiák (lá«J 931.M . .fll. 935.old.) Vm«á]jtilLnt• niMom
tWpíltUn.
■ Ai = f F{^.!K + ^ . A + a f)J x. (10.53)

jT »*U)<ír = <«tr<anuinl (IU.5&) »hol f^i/>(x)áT = ^ « y(0) = iril) = 0 U0.32h) Ha a niásndiei»tű tagokat i» figjTlnnbc viTMEük. akkor wct kapjuk, tno-
BU) 103.3. »hpjáa» onmáló inU«táUrltM«l o^I-
/(*) - J(0) = t j siw + #»•fcíV'j

Aká^UbSmcKnldMiH
irfx) = rt,T(T - 1 ) + ojy*(j - l) {lU.5Zd)
aUkhíU) krtwült. Az x (í - 1) #9. - I) S k.fakirJíSllik«p««ifd.
tíu-tftkrt. (10.3M) múat (10.32c) ni ál á/ekó variációja

/{a,.o,) = ia* + + la ,„ , _ A + ()0.52<!)

t Ölti, í . • ^ ^ = 0 «üksÍKi» fcUéteieket a

bomoKÍti lii ■tatja. Etm«k a reodsaenipk S£

üjknz (igyíit
A’ -32A+420 = 0, wuw a , = tÜ ,A j = 42. (lO.Si^) / ( E }- / (0 )«íí/ + y í^ J . (10.57)
A= A] = lüowtfci f)0.520n)'’goWAtóiakfivc!tkEí^'. ai = 0,oi tctnzfih?Be9.ígj’ n At = 10-lira tnrtötó
norüiiUt mcgddin: Eüfknck a variációknak a wRiteÉ;
.orliirniUtárifeltéte!pk(lásd jlO.e]).
y = 5 .4 8 «(* -l). (lü.52b)
10.G.2. Fizikai alkalmazások
ÍWchajwnlítAnkfíppín írjuk fel még a [ 10,52c) variátiófi pinblÉmához t,art,oí!Ó EULER-ÍElfi (liftcrciK^iA-
Ingypdctflt, Ekkor a pommírtók-felsdat a küveüttaö; A VrtriAciówfaníláBnakdÓntSMieiepe vmt a feikábwi.A RiMthaniknNEWTüN-féic együnlrtci a JACOBI-
HAMlLTON-alméiRt; egyik v*rÍBCióí. elvÉbfll vnwlhetők Ib, de M »tom- é* kvnutumfizikíban is Bagy «s»-
íí" + Am = 0 fthol y(Ü) = i,0) = U; (10.S2Í) reiic van a variációsKámltAsnak. Nviivánvalóv* vált, hogy TOfűwéBKKtrűa kl«»aku» mateimatikai fc^ai-
rnnkáltaUnOGitáíHést «. Erfirt kuliolt a variArififoániftáiit mudcmmatematiksü rfisüdpli-

(IU.52j)
ii(ik.Rmitpl.fiinkdotii
alíipjáhiuivívecsiütbf
li-Aü
“S|Si
ik a (1 a S2h) kőzeltü uicgaldáHáunk mrn&kunjátál.
110.61).
572 Jl. Lm
aírit tnhynfl J1.2. Másodfajú Fitdkoh^!éIrmt^<ikgy,r,ltíek 573

11. Lineáris integrálegyenletek 11.2. Másodfajú Fredholin-féle integrálegyenletek

11.2.1. Elfajuló magú integrálegyenletek
Hft ag iaUgriIegyiíntetK(x, jr) tna^a vígé* sofc. kit fügKV^y flssofaatiból áUátag össsegB, almi az ígyik
11.1. Bevezetés és osztályozás niggvény mindig csak j-tSl, a máaik pedig rsak j(-tól fagg. akkor rifajuld másról besffiörmk.
1. Dpntiteiók 1. Prtbakif^eíés elfajuló mag esetén
Intí?7*legyMiJrtni ojjnu egymlttPt értünk, aindybra egy mcghaUrt Ali elfajuló roae& mésodfajú. F^HOLM-bb> int<-giáic«yetikt lincárá alg(>hrai nicecildáaa végts lino
íScífAr*i.AtucsoHé.tuUj-
ilctapvriáliK Alakjától
Ha a keresett fíiggrtnyimiKii___________________________ ^ í) = m + x jK ix .ff)ip is )d v (11.4*)
A liiwúú inl<!grálegyni(H fttulAmw alakja;

í{r)vK i) = / (i) + A j A'(a B)^K) , c < i< d .

K {I, y) = o .W A tv l + ‘»*(»)Aíir) + • [11.4b)

iÍ.«A'{*.F}fUeEvt«yta=
vÍBOrtÍKdii Üvi«ik. Ü dí’; tüggvényck kompit íii
függvény > tckmtolt \,.Jl dtfiDÍk, / (i) = 0. akkor « integniksymlrtrt I W (11.3)

A {lM )c g m ü r tk ít»p «iA l»« van. Haaz mugisiú haUrai »«ti rixgrirk k.esak Cl = ej = . „ = c. = 0 aeténteljoHU m fen[«.6}-
X tói. tehAt koiisuiu árM^ek. n i»a (») s oÍ9 i(í> = 6, akkor FredhöL hcU i-te. (Ha o a fátífíá « m IdjesU akkor (n .4b)-b« új függvfi
(11.2a41Jb)v«i.«ó. faggctlBiek.)
Ha pedig a(í) 3 0 és *(*) = j , akkor VoLTERR A (U.4«) » (ILtt)
uIdó.«3*íKT) S O.akkor
xíí^s™ i«*fct (ll-2l..I1.2d)« ■ - VK*) = /(x) + f BtixivipUv + . . . + te .U ) j a , (íM í)r fí. (11.6a)

A feUépű iuti^iálúk mlÍT Dnit Sggnck « X válunóiAI, t«hát komtaos tnO ai. amelwkrt jdö-
* M v )<Í9. (H.2a) vK*) = / íií + A|ÉrU,ir)¥<lf)dy. (11.2b) IBnk:

(11.6b)
>1* = / & í í M í ) * i í .

a = IM + x jK i,,v M tt)d y , (IIA ) v i ^ ) ^ Í M + x f K[^.íVPia)<iy- (ii.2d) triiAtfa«(lI-4a) Ó.afckur»v9(í)in y alakban iaWirhaté. Hát
«/(*) az6n««^
(W.Gr)
2. Kapcsolat a differanciábiKyiiiiletekkid
2. A , ________ „
VUaonylas kev*, Súkai vagy mcdianikai feladat vejíct k&^tlmíU integrtiiíyerJrtic. Gyatorihl. az A« A ,^ .. c g ^ f a a t ^ a 1»v«tk<9S<^^IchA iD ^ t«n »iii. A (U.6c) ej
Üyeii probl6tnik diffficndtíesjwaiLitckkd v M Iflírtaa. M hrteari
adja, hogy ffiátnORtüffoTOCÍáfcKyrqtrt, »»lcértw a ho®sÍ taitozfi

■ A2 » '( ! ) = /(a.s), = ita keuloti*rt«k-íe)adathAl í-ig történő mwgráUaaal kapjuk: j A (r )w (x )* r = J 0 ^ [x )f{t)d r ^ XA, j öt{i)o.,{ir)dr + ... +

y{T) = m + £ n i,m ) d ^ - [n.3) Ennek az egyenfetnek a W oldala (11.6b) miatt A*-v«l cgyralfi. A

Itt a keresi s((i) fiiggvtny az BgyonJiit hal otdal&n ö. aa mt«graiiduiíb™ i» fellép. A (11,3> integríU-
fr* = |a(i)/ (^ )< te É* c ^ = j A M a A i ) < í r (11.71,)
^
Megjegyzés: A jelen 11 fejwsctbm FnSDHOLM- & V O t p ^ - f é k cImS- fa mAiiodfiyfl iiitegrAlr. rSvidItéaekWt = 1,.... n ««ntÉa kapjuk:
= 6.: + Acj„j4, + Xc^Ai + ... + A.*.i4„. (11.7c)
 U.S. MdMdjojúFndhoim-féJf iia iy rá k ^ ^ 575

A ( n.7c) Uneáiis i^gycnjettwidiaer az i4i....../l, iomrartJenekrc vonatkozó n cgywdrtböj £11:

(» - A ía M . -XcüA j-... Meg keli Húg vizseálm. hogy a D{A) = 0 «aetb«n fcltételnve (ll.?d) meftaldbalAságát« » isi
tekintve álUláb«n is esir bom uf^intqirát.^trt nwKolcbtabaltowtAt milyim fellMeldc mdktt van
InhoiiHigáiiiiteerálFgymdrtnck ii.. E céUxii b«v«»njük » (U.4») iniiyni/cgiicolct

-A a .M i + Íl- A í»).4 ,= ii.,

tlctxrte^. tiUKFM mWgrtíiik nem H»lraltJiAták ki egubtuL Ebb«i u esetbeo kö»^Ift«híp)«tet (Um{ « ( x) = / ( x) + * Í k (í . x) í W . íj,.
“ L Í k’ miMt
tortbhidíJdJni núöi Így (11.6c) lineáris rfsacBsárt a
rt niiitatni. Imgy A a tramspo-
» M l. huRy « a,(x>, A(X)....... a .( i ) SgKrógdnrt* redu-
3. A megoldás vÍ»Kálat«, s ^ t«rté k ek és u ......................................... ...... " ikmega

ttA t......A, me«oJdú».Iuiu(^

(1 - A r „ ) -A«^lí .. -Ac,.
-A<^. (1 - x ^ ) .. -A<^
D(A) = /o. (11.8)

-Acwi - V ^ ..
NyilviimaA, bogy D(x) Dcni laoamv, miiU D(0) = 1, E*enkirtl Díj) fdyl T O H 6 » .!llw lH «.t i»,l«y (ii»iiiiií- ir ) « » ) . *
dyro fl > Oato. aiwlyír D(t ) # 0 h« kt < il-A U«ábbi visgáltttíihMírt SBctrt
« kril ttiFfffcü-
lMlbö»(trtllL = ü üzűkKges.fiAtVMtöjáb)uiclcKB

<Wbfd>lv»: A (11.4a) rt » A .íajátírtííc mclklt poutosan nkkor oWható

. . „ JkJ « « . meg. ha a*/(í)
egj-iittluttókat]!.?. _______ ____ Hft a (1 L4a) hrtügtihart
gól. « iK / ( i ) = 0 , Jtlior 6, = Ítí = ... = ^ = 0. Aa Uyenka
o^k^ttniO kA j = > (, = ... = 4, ^OmegDldAMvaiuAb ^ / )= 0 ib auigiti
tsrtén teljeröl. (Homogto (IM )-i»k vKi) = 0 raindig
2. D(A} = 0;
■' ar tehát (H.7<l)-i«kfe W!lp (11.4ft)-n«k búi m At If{x) = X + ~ry)<fitf)dy, o ,(*) = = * , a , { i ) = -x,í3,(y) = jr,
D (í)
l^djobb n-rdfokú pdiiioin í » íp, miul isnieretes, legfeljebb n - áltaUhra komplex - gyöke vs.
íhW = ^ . Atff) = V- Az otfo-) fnsRvfnyrk lineárisan üwttrfTíggnrk. Ejtírl ita iutegrálpgyrnlrtct áta*
l>'>ínog*“ íígywilrtmidswniok (i, = fr, = ... = 6, = 0)
. ik d nem ttaö mrgoldásai is, ÜgyhoBy
.................... a
ff a homogén átf ■
lakftjiifc: v=C^) = í + £ \ ^ V + ^(S^ - if)Mv) <ÍIí-1
bí.A^ =y4s = ... = ;4„-b6!«d<Wtósff(í) = ütr S M =
UÁy) = y.
S AtSl) = !(*-!/ .ísuztyt^-k már Ríggetlcnok. Ho lf1«ók egy ííK*) *ftttor tudjuk.
y A^?
hogy :ííilakbju) állítható
XiJ- + A ,s>................ ■■ el«.
"
^(x) = A tatir) + Aiaiíx) + ... +
íilakú ^ o l ^ i is: mivel iw «,{.r),,..,, a .(i) fliggv^yBk lineárisan függetlenek, ^(j-) iwui M.mowin II = i^(ÍT=0 fia = y x ^At =^, 6i = y ^ i ’ (Ít = |,
müla. A D(A) drtenmnAn»»taiahclyíí.t w .ajátíríckemA ne«wrfík. A homcgín iutrg.
raiegyenlet hojszájuk UrtOKÓ, llcra wtouowin niilin rof^DldÁBait a X fajíiíértókhei; tartrafi amtUfÚomí.
njfeicok liívjiik. Egy tójálírtíkhiTit tiaili, UnflAriimn független aajátfű g^y is tertoíüiat. A lt«lA n ^ b
maeii mtegtéiflgjrnnlrtBkjiM üjtoknt a A síiAmokat Tievramik sajátértékfíkuek, amclyukri; u lmni(ie*n lu- (áratizölgAli')egy(!nlptrendH«!r»kövctkfi7fl: j4i - = ^,
tegrál(^aletut.k létezik rom triviális megoldAsa, Egyes mflVRkbm a D(A) = Dfeltótelt kinlÍRftií A
BKáuidküt karakterúiistikiiií írtAkeknfik hívják, fa a yj = i fizámokftt hívják saját.fei tíkekuck. Éji a ksA-

it flü intepAlcgy^Hlc-t X-vnl el«wt<)t,t ii<fiíx) = £ K (z .y M y ] ds akkjábül irrrd. ■ B: v>W = í + A j í sÍn[H-jf)^o(!()(íj;,wMui:/f(».lí)=Mn(T + j() = iiin3r(MBif+í-t»T3Ínjf,íiinieh-
576 11. im edm .«

inI, Oj(x) = odB(j-) msBPtkoeki»(*) = x+X £ ^xamy<p(v)4- .-gyenlrtbíl. tckitnívcl^ ŰC«|» . (*). »^{*). ■-- Bggvínydtból áUí,«,roí«tat. Első
,U-riItT»kaw,(i) = /(x} Uamtiuk. Mttulcii twAhbi a köwtkceieKirasalapjaii
képofink:

*^* = / ‘* ^ ' * = 1 ' »i = j r ^ « » x < t r = - 2 .

V,{^) = n x ) + y j K (x .y )^ ,{y )d v <n = l,2....l 9 »W = m ) -
íi =jT*to*T<ír = |, ca = £ a » i w i x J T = 0. 6, = j^ r s in id x ^
Alétrií
cra tüvctbad alaitat őhi y|, - = -2. -X ^ A , + A ,^ ir.E tu ^ k
Vx(x) = m + X j K ír,y)na)dy (U Jlb)
w misdcD olyjm A-ra. •inelyii: D(A) = = l- A "^ ÍÍO ,E k k o r
)taádte«lfi.ásfficmU « t a k i f ^ t (11.10) jobb oklaUn V lo^Il hdjcttoiKiii y(y)
lyébc. T^n;d«^e!kerülé»c«Ijáfa6l» (I1.Ub)«igailAb<n « v » é > y oit<«rtdá«%41t<n6jddl«i^
tehát |A| jí A n«n wjátírtíte mtfgr k. Kapjak:

WiW = / W + * J A 'íx .* ) /(») + A J x i s . m M * I dy (ll-Ue)

A-k» sx imegrátcsTOlrt rnttfiUítn v ( f ) =

t,s)K(s,Vl)md»A,
= /tx) + a | A'(x,9)/{,)á» + A* I I K (x., (U.1W)
t«Srtfcs3miürt*4ÍAttoétóA, = í A, = - Í .

&méifos«(fc = 1.2) » iK») = A* »ál(T-^9KKí )«í í böfflogfcio

A',(x.») = JCÍi.,)faK,tx.#) = jT
= y(,fiinr + i4i<x*í «W rt,o cm trw á li«roeB ^ ^ = | síjátórtA ™lírtt = jíj.tahÁt H{Foi
■■ ' ....... »hdyrtt€-t.i,hel,rtti«n,étai^ths

WrtiBaega A konsUti»M] knpjiú; ar & ««e incgrfdást; ( i ) = ^ ( s b t + cos* ) . H«sonk«,. A, = - -

^ A > = -.4, í« cmiAtt fl f«máU ^ ( x ) = fi(shi i - a » *). Mq, kdt »(:r ) = / W + x j K iis .v )m d s + A* | /f,(x.*)/{») dy.
vBs^ftltU ax ortogociaJttAfl T ................ ..............
t:fC ÍA t} = fClv,z)ir
egyenlet <s5y(>f4sik ^ ni «ű i i* Iigyaiuzoli. Euiiutt Ai eaetén j T J(*iiii + « B i ) i r c 0 « AaMgwódoa,^

feltétel.ami nőmU)jBÍll:AaeMte / í^*n*-eo *»)ifc = OaMtéld&iaí í«ni tcij«űl. IcliAt« A'.tx,9) = j K ít M K .^ > ÍÍ.») « ( » = 2.3.- ••)
6i i» látbouí voH, hogy s
sr<«cuA-lcrarJ]cutinoniKi. i«tóte»d kapjiika itcrilt dCélUtA»*t:

W.(T)=/t*) + A j K i{x,»)f(v)d u + ... + V' j K„(r,v)f{y)dy^

detógjóltt
11.2.2. A sorozatos megközelítés (szukcesszív approximáció) A K,{T,y) kifcjesést y) n-cdA UtT<íU mugjáatik Mvweük.
re, Nei 2. ANeumann-sorkonvBrgenci^a
A v W m^WásineghalAwtótóho. viz^gAlui krll« A vtítowVjft
1. Iterációs eljárás
rn KKolgáló PlCAlU)->fe tteníníí* eíjdnfahoí UaK>nl6«i
/ W + £ a“ »)/(!,) rfs. (11.12)
“=' i
h«tváijyw.r,aa üa. NEOMANN-Mr konvoiwrndáját.llaa K{x, y) A. »/ (i) föggvéuy fcorUtoa. am fenn­
áll
= /(*) + A
|/f(*,i,)l<AÍ (a < í < f t , a < t f < i ) É" !/{*)!< N ( o < * 5 6), Ul.l3a)
578 H. l íl.e. MMfajáFn-iUu>lm~fékin

nkkorox 11.2.3. Fredhobn-féle megoldási módszer, Fredholni tételei

11.2.3.1. Fredholm-féle megoldási módszer
1. Kőa»lit«iiiegDldásdiazkr«tisál^l
A
sor«(IM2)h«tvSii3n»ni«lti
# < r )= / {i) + >/A'(x.»)vKlt)<^
|A|

EniülfoKt>«NEUMA]«N-a(ir» FH
a (11.13c). A \ d«nL Tcgrlkfd. hogy » K (x ,»)é .«i / í Hggvtay o < / < 6 . f l < s < 6o»lén folytonos.
A (IM S) .^syaiktbeii szereptS nit<«ríih » UJ oklali tEsklmvfernnlá^ (U »l 323. old.) lÜBujijk mrg-
«^ h «n . intwriilÜ. <l»d 921. M . ) hAnnriv mis képirtM ilL

+ (t-:)A (*= 1 .2 .— .n:h = — J (U.lfa)

íis m s ,s )p d s H v
V Í/
dti« ptídAul A' falyU.n«Báít.i * W x fa, í| n«e*zrtaL A A pa»in«tan»k ex p(x) « /(x) + M í , M » , J+ . . . + tn.l6b)
wt, bo6> [A|nagjfohb értüoiire álulábu w léttzní nx^nlilte. c»«k wt, bogy áStéB* lopjak. H d y«tt»t»ik iu v K *)^ *W ?<*) fiiMv^yt.1. «n*!y rgoktul kidégiti . (11.16b)
Ültttfnydi koxőU nnu ld»a a .'ÍEUMAKN-somJ megaani A

Ha>(11.16t)cf An *iví*ra*ak ■» * = xj, i = u ^

n nümá konrtt l?{Zk) iüggvá^cttdtm A
= A'(t„ » ) . . A = /(!*) (11.17«)
wnMwMM:
U -A W fn )y i - A A A u w - .* -
(11.14Í.)
-AWÍji v>i +(1 - «i/fí2)Wí -

=bkh«i Ichrt dfiátUUui. ■ A = * + A/ ti FREDÜOLM-iar -AAK.Í p. -Ah K ^ - ... +(1 - AAA«)v>, = /..

int«grtfeEy«J«b«íf,{*.,) = x». fc-,(x.y) = j [ ‘ -í*)f« = í) = ..... h\(T,y) = í l- A U f i [) -AhA'w ... -AAJT,.

-AAA'j, (l-A A J f„) ... -AAJf^
= ^ j .A (11.13c) Wláliav!Üőtekintrtt<;la™rl)i)tt(is«nkonvM*Al. -AíiA',1 -AhA'^ ... (1-AAA-„1

í«'|írí*.S )l< A í = l-A / '{*.y:A ) = -

>it*-enLU»., anidyre fennfiÜ D»(A) ji ü. B* n nic«üldiw a k<!reiiptt <f (t ) függvény
fclvrttértékriiH!kköa«iitáscibőimAD„(A)=üfrltrtritkU'légitűA««nio^
ly még |A) < 3 iwrtín ia ta>nv«tgél, T^bAt {11.14b) alapján kapjiA: tí.fc.-iM5t tóOTÜtésci. A (11.17b) «*y«3ilrtn!iKk»r mflgold&w bAiíyHd.«tónt állít (IfodCRAMER-
«!»b«y. 274. old);
_ D ^
k = l ..... n
D„{A)
Megjegy*és! Ha A '(i,,/) fnlytonoH uu^rt (!gy konkrét A -« a (11.13d) feltítd nem tcÜiwíil, nkkor « Itt DS(A) ügy áUdfi,hogy Ü„(A) fc-íwUk (wv.lopRflwndt iw /i, /*..... /„ írtót«kk«lbolyettísitjük.
magaür(i:,i,) = KH*,y) + KHx,y) képlet «sorint két folytonos magta bontliAW y , «hol
2. Arezotven»ineBhatArozása
d£kju!6 mag, '
d£kju!6n,ae v) podig oiy«i ki»i, buísy r* mér tdjemll (U.13d), ky tqxidálisin mindeti
ta, amely
A-ta ia, ame nrni .BjAWrték. .ígyírtstaiiT tneaoldáNi van (láad a nedtolm 3. léteiét 11.2.3.2.
581. oW.).
 ll.í. M th odfa jú l^t^-fíflrm

» r(r,y;A ) rrasolvEO* níigot (léwi a 11.2.2. s*

JCiíí-lf) = = »-+ - 2 A - 5 r »- Í íjr .iij = i j f ^ ,
/ ■ C .ir .A ).£ ^
K jU.v) = ^ (4 íV - J * )- jfV (x , O A 'it t ,v )< " = O.EimétfoRVH*. fa minden tmAbhi
aiakiwi líbrt ekS&iUteni, lOwl D(A) *Érashdyei í^ipen r (i.» :A ) pólusaL 1
................... « (11.15) integrtfBgy ■ ............................ 31as RSettwu A lio-
[DnuUft I iL fel KkU,u) mennyÍBég mülAviiI fgyenlö; rfí.ifiA ) = -------------^---------- rs--------------- ’ A
A r(z. V. A) lecolvras ha D ( A ) 0 , hOi«t£w t«z i n n>

^ » ) = / (i) + A yrU .S.X )fís)d y = m + -^ jD { x .tn X )m d j,. D(A) = 1- A ^ - - = 0 egí«ilrtbal*két A ,i = 9±3Vr. H. A wm rajAiírta^B

iBpjüfc vKt) = * + A j í »:> )/ (») <iy = '

nKKbUAramáhoa MhMonUjiik a D(i, jr, A) é* D(A) füg*v«^k A sMiutj brtwqr
Xl.2.3.2. rted h o lm tételei
A

^ ^ ) = í{ T ) ^ x j K ( . . 3 M v ) d „

* {x ) = g ix ) + \ j K (s,^i^y)Jv.

Ern-.Mtintcgrfkgya

■ A: vK^) ==ráx + Ajf^siii]:a»vvKy)<4' &«niot<8cáki;;i!iilrtegzal » a>k v<«|»»)c ob>n AsojAUrták

vm aa ó,a m a y i^ W <R -
vK*) = :;-^^siiir. Az ti =3aetlM!D «* » i = 0, 15 = = T »‘ 2. H« A iwm sajitértíkp a (11.21*) efflwnlítiM*, akkor nümlkit inbainoehi hrtc^^k^yenltt
6 3 6 h«B /(X), iSL g(x) zav»rtBi«B»éDy mdlrtl qjyÉrtdmitai oldható m«*. & « faonöM taitotó hom c^

Xv %/5*» A«-
-l2 ^ - ~ 2 T ~2i téke. Ekkor nüiulkét ii
>/3\r 3Air , ^ ^ lr
“i r ~ ü
ííttfk A A ^ 2 <íg3£ftkt Knjátért^k
................kőxclítte. A {11.17b) m u W dm egycnlrtphől /, = 0 miiLtt =
míwidik fis turnntKÜk cjanmlrt k krwci kcxA alsfaot,
0 = a/ . (11.22a)

StKíciAlÚHui A = 1 EsetÉnvi - 0, ^ = 0,915, ^ = l,5flS, A Í«t^(grákgyt3alEt.jiiii«Írai tnegDldáitita fnnníiU (íl. 2 at>)

EaekhíSl b tétddtbö) követkenik a FredholM-fék olUtrtMtínamd: Vagy «e inhotuoKÉnmtPgTákgywilet

= »=(“ ) = V ( ^ ) = l , v ^ ( | ) = 1.732, megoidliFvtíí tcl’JtsÉölegmf ( f ) íiAVAföfrtggvátiy nwíUclt* vngy n mcgfűHö h<3mog™ e^ytjuletnek létomiik
lÍHgyobt) pontoa!iÍ45(>lÍTÍ#éhuíi nővoJni kell «k alappoctak loAmát. ijcwtriviáÜHmegaldáwj.

■ B: sp(ar)=if+ Aj^ (4itlí - j ’ )p(u)dw; íio = 1, Ko(i:,v) = 4xi,-x*. dt = j \ t ^ i í r = l.

 » (tL35c) nsHhar « következet alakot vooi fd:
Iszerek a Fredholm-féte másodfajú
(l-AhKiOfPi -AWCjav^- ... -XftA'„v=- = A ,
Gyaknui ei^ordul, hogy egy - A A A 'ü V M +d-W iA 'a rt}- V.. -XhK i,ip. = h .
EU.26C)

. . . H l ~ AAJC„)v. = A
»ttükfeaFRiniBaU4-{UeiuqspMMn.6d^ in(U»l5í9.(>tiL).
grAleor™l««, 11.2.1.. I I X Z fe 11.Í3. s a k «a h «, «tj«r«w>k v»-
in. W«y c*«k ™«y ráfordft™«J leh^ígzaktnlmcsddiMÚ. H m •*!>>«• ÉtCBil
n kell feEyanioijniink. A lűvctiKaScbciia (11.23) tipwn) iiitq(;rBl<-8Vm-

11 .2 .4 . 1. A z integráJ approxim ád óija

1. Ssemidúzkrét prohtéRia . hasm^íuk fei.&.pk wfcinteüka»

AJjtkillk*

srtTDfp(x)poJ »1.amely sx /(a-) *í I é

I* l%goÜ^) módin törtémk. A (11-23) egyenlrt (11.27b)

s> /(J-) + A Í ^ {A '(x , M )) = / W + *X ^ ^ A '{i.!tt)v < ») (11.2511) (11.27c)

A gi.j,(ür(T.-MO) k«dnit.ln*,™»ü* mí« K „ «TváJt«.>ótóL A fSfg^inyrí, * Az te- dumáltp(T) pol™,mi.fcnn«l

poBt.it jd á. boRy « kndnUöiafonmiUt Mnt itttrilnk n
p (ii) = /(*0- * = 1......"■
= /{x| + A Sft (11.25h) A*/(r)ta

n3nck mntKtjiik, m«t rz $ vií lírtfink át,« , vAltossóvüaonl lu^

J / (»)* « j p(T)d^^j^fMJ U [x }d r. (11.27d) - h o lt a t M »=| U (r }d i. lll.27e)

H» tgjr 9 (í) füsgvínyrr « (11.25b) cR^^rt miiidoui € K i| Pótban trfjmU « ] a » W n <

teljiísnl nz J = zt alajipoiitakbaii bt;

= /(i») + . k = 1,2,. dőfráii (cecrint történik. A. t| tir,ánKikn

Eí n <®íwiirtbfil AIló liuoirá (igynnlrtrpnriiiwr M « Esámü ^ r * ) iKuumtlmi e. A ui^MAsf írtíknkei [11.2Sh)

a (U.25h) ,^«mletbn bcliclyrttiSHlt.vr mpgbipiuk niWRinifiiwkrét pi»yémaw KgoidABÍt. Eímck (Uídjá.
ráanakapontosíAgntfiiaAmoléwsniiyríi kviuli'fttÚT»foim\il»jflságátnlfrigg. H ^Jsöfejú LEGENDBE-polinfini (UmJ520. old.) ti r/íi»hfilyrí. E it*r»uihclyi-k minda
fomiilát ÉS HZ y* = = a + h ( k - l ) , h = (4 -a)/n, {Jt = 1,... ,n} cl travmuajbaa hnljEzkediiek d. Az egyitttlmlók aí Jr - *k = - ^ ( í - Ifc) ü
tw-szaáljtűt, tíhit

I K{^. ym iíVs «* g hKis, i * m » ) . (U.2fe)

akkori
A = /{r»). v»*=9(x*) (n.2Gl>)
 U.S. Má«>éf,^F>*Jholm./ét,^metgrálügs<^,drtrí 585

ijakü tauomionat-apprüTim^, ahol a* o«( j ) ......ö , ( í ). iU. A (jf)...... íJ.lsl függvények Imeárissii
mggrtlenek. E fnggvényeket .rWfrják, a d,* <i(EyiHth«tókívt p«Ug meg lehpt iintártKuű úgy, hogy a krttfe
Baumm«iiii»gpt bizraiyoe értelembenjól appracimA^ja. A {11.31a) HMjiiIÓ mag átalakftfcávalkapj.jfc
ll.l, tóblAatí. ElHdfftjí-i LECENDRE-polmoroofcíénislielya
n 1 .4 n y) = j ^ dj»A(if) , í jíí) = f ; d j*A (y ), JT(^, v) =
í A
1 <1=0 j4í = 1 5 t, = -0.9062 4. =0.1185 EiuiFlfogTO alkalmadiató a 11.2,1, ti^akitBibati bcjnutatűtt. dfajntó magii
2 Ct = -0,5774 At =0.5 ti = -0.53S4 = 0.2393
I. = 0.5774 /l,=rO.S <s= 0 A, = 0,2844
3 Ii = -0,7740 W í) = / {!) + AJ
A, =0.2778 t, = 0,5384 .4í = 0.2393
t,= 0 A, = 0,4444 ís = 0,9062 ,4i = 0,1185
>ám*«J8Ílód,ár«. Aao»(x),.. ,Q.(í-), ÜL d,(s).-
h = 0,7746 A( =0,2778 6 í, = -0,9324 Ai ~ 0,0857 kSJÍjt SKámoto k5qnyü íi;gyeii
4 (, = -0,8612 .4i =0,1739 t, = -0.6612 -4í = 0.1804
tj = -03400 Ai = 03261 (3 = -0,2386 Á3 = 0.2340
t j = 03400 Ai = U.32E1 (^= 0.2386 =0.2340 =[Oalmti!grAcióiiin
f , = 0,8612 ,4i =0,1739 Í í = 0,6612 Ai = 0.18(M
ti = 0,9324 .4, = 0.Ü857 Q i(i) = A (x ) = í-h^l -
10 ricr^bktet

■ KoERlhőtipg nKS<rf<liu]cló n ^ z ) — c l*t«Biiiássaldönk.AíQt(T)mgEványctoka

X\'STIlÓM-mó(liismrl n = 3 ísrtói. külmibröik nulláid (11.1. Ábra).
n = 3: x i -0.1127, i i = 0 i. 13 = 0,S8T3,
Ai = 0.2778, A, = U.4444, Aj = Ü.2778. Hogy* (11,31a) 5 .3 együtthatókat
/i = OW214, /, = 0.13087, f i = -0,65251, a^x) ik *K '(i,lf) fii8gvéit>'t aij- =
A 'ii= 1.01278, K „ = I.2»4a3. A'n =2.197«, 1/n. y = t/n (I.. = 0. i , .... n] béydtax. Ekkor fenntíl
h'ii = K ii = 1,05797. = = L105I7, A'm = = 1,SS83S.
A vn -^ ¥>) miijsátó (n.25c) cgyatlrtm id^
trhftt X(i/n,í/n) = du. Ennek alapján Icgyoi rft, =
0.718C4ii;i - O.47O IV1 - CI.30702VJS = 0.9G214.
-0.293M9J + f).42038v^ - 0.43292,7) = Ű.130S7, ^ (n ’ 0 ^ ^ ( ^ ’ n ) ■ *gya>lrt alaki*
-0.3Ü702P, - 0,69254* + 0.38955^ = -0,65251. aknJI>tkL«;
AFeniW'rmeeoldüM^V’ l = 0,93(i51. ip2 = -0,00144, ^ = -0,93950. Ö»b«*
meguttláiíMckEiuiabi] - a: ^ (íl)
^ = 0,93797, y<^) = 0, 4(^X3) =-0.33797 , 11.1. ábra. S 't'.ií) = í l í l f < ( ^ * í )
11.2.4.2. M ag-a >n»ümáciá
A A '(r.í) helj erílsOk pgy ’Klx.y) amelyre W{x.y) K c : ,31r) megoldása, miiit iamcrcüa^ liöállitiiatóa
a<s<6t«rtom áíiyr n. E/.t a tnuBOt ügy miasztjuk kice, Iwsy a Imlrtkigifl (11.35)
^ i ) = fix ) + JloOQÍx) + ,. - + >l.a„{/)
= fc/«
= / fÍ} + A jT ? (T ,vP [s)d B ÍZ i>!iárast olbtliTiaKííuk, ai
!y(rt SKElfcjiüó magoknál iámértülik meg, akkor a* ,4#..... (nsámokm lineárb; rgyci
kapunk:
1. Téjazorszarsat-approxímáciA
A mag Byiibiui dk>xlmw.ntt k&mlíWaw: n - A c i o ^ + a - A c i i A i ) - ... -A n «A , = 6i.

K(x, y] RJ ^ ^ O í(í)A(lí)
- A í^ ^ -Ac„iA, - , ., + (l- A íw ). 4 „ = fc«,
 HubcwatíiűkíK

«,» = yí,(x)o*(i)<tr = IIP U ) ttiwj ttt(x)í£i;

.y)viiy)dsínJSi<’)
mttmfllcunax
= A ' ( Í . Í ) ja »íx )a ^ t:)d x + ... + K ( Í A ' j
=K.. «.r. b=!/(,.,,... (UJlTn
•eklotofcii. akknr az «t. • . a. szAmok----- Tmátm»bkbu>»
Az im c {p «k ^ » köv«tkc»e «dAdik: ttfd»»t.V mcewLMoww

^ ha j = 0.*r = 0 í s j = l i , t = (A - A B | a = b.

■ i« W = ^ + j r v^ív=(»)<lí.l y ;^ i ) =«,i*+aaJ+«„idi*t»lÍM5é
I^ = Ío , [x )o * W d i =
iW = i
— j = k+ U i= k -l, AUiipoatofc ot, = O.IS = O.B.Í, = I.

/ 0 0 1\ ' 0 0 Q \ / 0 \
rRyíhkrát.
A (11J6«) abat {rOfpí ^ scAmobtt . 1 1 v5 v5 1
.A = . b-
5 2 ^ — T ^
2 2 2 1
(ll.36d) V• ‘ í >
[ l l í l V 2 /

képirt adja isfg. H« «(11 .36a) «Utt Cj» ndmokat így C mátráha, a A'Ü/n, i/n> itttíuiut
ess B mátrixUi. <tt /,» írrtkpirt pedigegy A mtoúl»fogJalM h«toriblm «4,......
m AiM egy b vdrton. k kcnwrtt A.^.... -oiiiiokból pedig egy auktort ktpiimk, okkor* (11.3fc)
tnMríxoc fritamódbui wt = 2 ;? -
(/ - A C )a = (/ - A B A ) 4 = b [lIJKe)
íiUkotvewfy. Ki>iiz(/-ABA) mátrix icguUm, akkorennek
......ií.) i« T oWA«i- ,Eipih(hw nwipJdi* o, = -0,8137. o, = ljS092.«, = 0. t.;ÍjAt fcunill
^ í ) = -a.8137i= + 1.80921. ahol 9{0) = 0. ?(0.5) = 0.6997. ?t{I) = 0.9895. < W l
11.2.4.3. KoUokáciAs m ódszer ■ - -rt ™ g o M í« ^i-) - V r . ahol vKO) = 0. iKO.5) = 0,7071. ^ 1 ) =
Dcvradvn' !t.ci.cldShul*p
ivíWn.
#i{í) « ^ar) = o ,^ i(r) + o,íü,(í) + .„ + im ^(x) . «H(r.^-<»l>bfdrápo
aaznnként UnoA™?(x) = <i,sp,(íl+iiw*i(i)+.. .+a.^,(j;)pK.bi.fiige-
.. Egy i l ^ utódán d e ^ t yí(í) Oggi
(11.23) mtPBr*tegy«»lrt ^j(i) * ? (*) ví^ ,»b A < p ^ it) = “ nj ~1 T - ^ - “7T“ ' a U.2.í :í iwcmlíU-tt RgKVÖiyek.
mcsoldiiiiAt. Ezért az integrteiás ^.... tgycbköirt.
piuKtAn aüt ptábáljuk«l«nu. hogy a [1].37.) cU't IcgnlAbb czckhen a ■na* « r tU ‘u egy 9 W tőröttttmallaJ töiWoik.
A^T)mngí>Wfate

». hogy egy t#
ehbcii az mtervftUiimhaitaz al ,r,kcUelh«ly«ini.
= /(X*) + A I A'(i*.s) [«iPi(K) + í - + o .v ,(s )] dg ( t = 1.... ,n ).
11.3. F r e d h o lm -fé le e ls ő fa jú iiit e g r á le g y e n le t e k
mini «t»lnfcltáH ut«ji m ta e{ o kővetkező aJakot Siti: 11,3.1. E lfa ju ló m agú intcgrS]egyenletck
1. A feladat megfoEalinai&ia M clfajnIA niiiKÚ

^ (a i(i)íi(lf) + *-.+ö"WÖi.íí())¥J(»)‘íí/ (c < í< íí!. ía < H < b ) (11,39*)

 l U . Fhsdhoim-fiHii BWajTl mtegntfqBen/rtefc 589

in u, bt'vesírtjalt «z egy

lünk ki.vi«yisaiQCE0ldásn>»
( j ^ l . 2 ......n) (11^ b )

* [ II.3B*) egyenlet« ^ » ) = £ • = * * (»)

/{r) = .4i<iiW + ,.. + A ,a ,(r), (11.3Dn)
atakbiui Wwtft. VíigywM úilür*htymtrtni* nak akkor vwt megddaaa. h» oz ^kjU /(a*) »* o ,(r )...... klli»sftik.éshoKy
----- -ay^k IÍD «^ towbmidói*. H» ez a feltétel tcii«üi. akkor tmnésatocn «* j4,,. , 4 .
Az tttddi]ii»t&égénkteb«i *2 >láhbi megfantolnolnt c«k vslte értm fugg^jiji^krp et,
de mtiHlegrík áUítá. átvüictS kompla iit«k<1 íüggvtnyckre ». A tAinrah nwepldM nAdazenk meg*.
lHK»isálK«. m»«fSBEvtoyiebt*o«wkik6tó^ fc«ll tömi ( I « i l í l J l . (11.101). Mindig úgy
(n.40k)
{ogjukwkmteiiL hogy C8ÜCa kikSItek teUoiölDek. EUixm Dohány
S A«numdjiik.boora^v) fietytísí■ »(o.^ imcmlhimai luSntW'

A = c t j AlrtAílt) rflf + .*. + C.JM s)íl.{y )d y (i = L 2 ....,n ). (ll.Wh)

(11.44)

= / Am w éy
* A (jr).ft(í).í e [«.»i

A V . + . - - + A ' uc, = vI,,

/ ft(»W * )r f»= o . (11.45.)

« ^-rtthtó-OíAuii irgidiró. bs frhfSEÜk, k>gy i A , (jr)......dL(í) ffiggv^rit A * t * M t 6 * o t a r t « i ö (A

!ti (Uad 12,1.3. ouüuuK). Az így raeghatátnartt (U.40tt) mrgcii<tó« •aonKnn nran
magú niásoíífejfi integr«l.
í^ *)íih t
rt bSnndy .kkir
«a(n .3 9 a} tísyfmlrtnek.
> (11.3ik) egjcnku-t aa
/ (í) = 0 c ^ 'S . Feltíw M a,
JJttW tcljeröl. hu
k iÜggvéayHa ai, is raek w. l V , &} térben Maút .Okgtuak. A S_____________ „

= J SÁv)viy}<iv = o ü = l,2..... « ) ,

y ™ > Í 0 . A y ) fiiggvÉj,y. «n dy ortofcaniüi,^. n « « i ÍI,(b) ffigsvé

J=-i
11.3.2. Fogalmak, analtzísbel! segédeszközök
1. Próbakíf^Més a megoldásra Aa
T. feiegysn,(.((,) 6) ^Elekor"

= / k (.; {c< x < d )

5W n . ImeéTM mír^naf^ytinleUk

tí>PouiUEB-sorAdfüt. ÜL Fowríeb- A [U.43b) ortcmarnuúitAstalajcÍon>fiftaia{iJáii M)álikHx

í = £ a> . (i = l,2..,.)

i )-* í i-ígUdmsokeKfpnfetbajUtóWirisfSfBnkrttrnrfiMPraq.ei,.,. FoüIUEB-iíi

B* (AClfl) tcfjai. akkor érví-uyai a PaRSEVj záwni. Ax c^ücthAtók

Kh Kű fia
Kn A-» Jfj, -
K = K z tK ^ K ^ -

roAtrócát roignwtfrrówkacvciatiik-k i Jjin (é,y =1.2,...)s

Ólján tiiKárá q;ycufeKnKb)n^ hevünk feMlíUm. dm^höl Tt^aámjdafa&fc a vHv) mcgDltbbíügK- n* ottnonnnáh rcm&zcr mpgváloanásálül.
v^iqntc'kcKy'irtoooniúlt mKiinrmr viiaiakiHn FoURtGa-f^gyüttlMtM. Ehbcz knilnatlitltkcO ' (^Cv))>
9 € [n. ^ tcijtsorionormólt n^ndamt. HJuoulálÉppcüi Hítoi (o,(j')) tdjcs QituiQnn^ miibztT h [c, tf 0 <T <T .IttW Ím p. igrfl CAlfCKif Kfc laértAít
intervaQunMttl. Ax }(z ] fugt^y (o.(r)) iroiiNMTni- vnnstkozA FÖCHIEII-sOTd kdlmm.AxiiIkalinazá>^kcTal6tdj«>uttoaatmáh mtdmiwRk^

/W=£/i0.fr) «hol /, = J {11.47») l, <W4T) = ^ , = 2. í J í (* ) = y í « n jy O = 1-2-0^

f 11.47d) nUpján > maemAMixbiui aüWppM•^ütthiu^ n kAvnkr»1h:
MeKftumizvti a (11.42) Í«t«!grAJí>RyimÍptrt az n,(x) függvránypL jniiid x sxmnt inttsrilva r-tíl <*-ÍR,
kapjuk (nnTpnt tnf®f»ertlvc a U^^Ulapoa k i int<^;iilÁMA aaniaHíjct);

/. = j j Kix.sMy)^{^)dydT
AfwMintegráli

j - (11.48)
= |A>.íK(i)<ir|s.-ííí)<ílí (> = 1,2,...).

piSQs ;iAr6jclbp]i álki kiípjosís y fhfgpttnyc: mndt FoiiiüE«-í

Í rasy-co si sinj!

Tniipn K.j ^ — jf ^ jy á n ig d s = | t=j

jK ( x . s ) a M d x ^ K iv ) = f ; h\,ÍÍ,ís)
(11.47») siffirím/(J) FoIIRlEB-*!|^)^^tthtttói; /, = J /{j)n,(jr) <ir (t = 0.1,2,. -.} ■Ai ^pmlrttcnd-

0 01)-.
atol K o = Jj K{f.y)a.{x)Mtl)<i^dy. -1 (10-
, Aj: clitÖogyedrt nrtrbníbcu u
swü n fciivrtkrail: U -1 0 -.■

^{n) = f^ ek M v)
(=
ftkkoi VM m e i í J d S B a , < Í í = - ^ /(i)<tr = 0. Ekkwí^ ^ - f ^ ( j = 1.2,..
de líbfaöl UCIDna követk<-ák. Iw^cy í? = ~ f, Jiwrt n C;(-kAsn« /j-k kiUünhftíit trottesawJt swwinti

Hnk ttgyüttbotói. Vifratuit. így (11.47Í) -btil Ct = ^ (• =“ 1.2,..,) tuliAt vÍBffiíaköv«)ceztetve

f /W <tr=U
= £ £ / M v W u ) rfy (< = 1.2 „ , 0.
/n = 0) ÍK külöiibro níncí megpldífl.
 11.3. elíófajú p.

11.3.4. A z elsőfajú homogén integrálegyra

(í = 1.2,...). A (Á'.(y)) n -m W már ortonorroAlt. A Htly) = fügíEVíny aX a rendíizert teljeaií

m = J K[x. yM y) dy. (11.4£ta) tlL D= jK (x.v)<í^{t,) dy. {] 1.49b)
wsa. A b om o^ egynilrt egyedüli nM^ldiiuú ichál ¥T*(lf) = = c, tcbAt ^(jr) = állandá.

11.3.5, M egadott maghoz két speciálifl ortoD orm ált rendszer

homogén cgynürt ctor n ^ E^rt elÚBXör mvs kcU batáiozni a homogói int«gTálrgymkt öt
t.E^íifeUfUt umnota

(11.50)
daui, miot az efedcti probléniit. A* {o ,(x )) ^ (A .(í)) oftwionuAlt rrodsor lúkBtaasjiiegíéWá-
■ávol JutBtban a K magm^rixatdyMt ritkftvá tehet Uümi, hoiff a»^^gyeIÜrt^CTHt60^TicSra^Tsi mepildlia^
El ezl txtliii uJthi tértTiáljon. A* alibtí djáráBat definiálhatuiik kit oiyjin ortononnáll íruikíert. hogy a acgflségnkkEl
nyert msgmátrixbanaA'áPB'üíUiatócíiíiki = J é *t= > + 1e»rtcniicmrgyoJómiflá™!.
Ha «an (a^íí)) tdjc* orton
ir m<«iutániBuk a homngín úrtígriUíKycnlrt, ilL a tnusxixMiátt

íí.ílf) = I K{T.g)^{x)d^ (i = i.a....) ÜLaÍ(í)fii

nite|}«eic. Akövctkoiű^
a j(y )Ü = l.l...)fÜ g g vé
függvényiíktt. H* a bomogta egynikt tctsKóJci

j K {t.9 )^ i],)éa = Q. r« ortogcm^ Uj(x) nannáll. függrcnvt.

U U n a»j = 1,2,.--« ^IgeaEÜk A káwtknt; k « léptet, amelyfic
bs lrpöirib«x (az algDdtinuseal
jikkorniepaoratvamt iui^yi!]U*tMua;i(;r) Függvé

= J K{x,y)a,ÍT)dsds= J ^>(,)A\(s)<is (í = l.
„ = / Íf(jr,s)a,(*)A r, ill
ínfkuA'.ívjfiieB-
v^yrc. Ha a {/fH(st)) rendíusert aSCHMIt)T'djárÍHBal(!gy ortoniHiiiált i i^TKJsiwrel hcJypttcslt-
jük, akkor a (ll.áltt) frltíMl a köwtktaff nliUsot ölti;

egymiletfaa Jdszáinítjitk a d,(jí) függvónvl És a Kj bíAiikH i'igy. hogy Vj mindie kütSttböníi tniiláliál,
pontosabhaai úgy FálaszlBiidú, hogy 4l^(y) nonnilt legyen. Eklinr ff,{y) ortogonáliH u
té egS^íjük ki, akkoi ff‘[y) éld kell, hc^ ......füiffivfüyok mmdf^kére.
■■ it Haa (ííJJCíf)) urtonormAtt reti<l«(wir 2. A
s,akknrcRakav^(uj = ü triviálw mi^ldáK léh'zik.
Tcljesien hasonló módon Ichíit ra(rjtb»tnrtMni « ' “ troEsípQiiáltliomoecii intcgrAIegyeakt long- (U,52c)

cgypnlctbót tneghatórozzuk « nürmilt nj 11{*) fiiggvónyt éunfljHí A. Aweriut, hogy a inhbdflal ^ 0

J K {x,vW x)dx = Q^ (11.51c)
vagy = 0, két eset lehetsdgí»:
a) /tj 7< ü: Az Qj+i{x) raggvény tirtogonAlüi la. ({a;(r)), a i(i).......aj(*)) fOggvények mindegyikÉre.
b) fij = 0: A* függvény tiiiirs sgyértelműcn mogliatártwva. Mcf^t Itét psetet killonbŐKtetiink
' = 0, 0 < í < ír. Ortonormális renAiier: a^(í)
meg:
g « (í-l)x -c o « {t + l)j bi)Az((oi(T)).a,(j:),...,í^(K))rendaz(‘-rUtljes. Ekkora (03jJ{y)).ft(y)... rcDclKsefiateljt*.
és a* djörés végcFtért.
 11.4- r«ttcT™-/i<ti! mtegrrf£BaapnJ.;lgt 595

lau valaactimk tigy t^tBSífitpg^, níHli fOggv^ «k iw a:u »)»

Ai e!>árú>t ndflig ÍHuac|jiaL. ftmfft ^ nrtotuimü RTtelim »QQ k » . ElőfonltUW, br«y m «t- Jí;ti,) = X ^ ^ Í,íff) { » = í.2 „..) m-53e)
BoritmiiBsmin hL«>nyü* lí|)6rt« kciwfwt h, te gKámláBiatÓui v^tdcn »>k túléli uUn tstnii
kövHkczÜt b« « b) Hii a> {gy linpott. tues«« ttWtbtó Alífthatöetó, Wost IbltcaM&k. hogy « ( H .55*} rgymbn v:(y) mesnldAsa {rfS(ií)) wníiBÜttjtrtt
mxiit uttti tc ^ a . akktír mutdnW) frigsvt^yvsi o á lí^ M végidűt sortén* írható fei-

Ví(lfí = f ] ‘= ^ íí}*
/« 0 0 V|-» 0 0 - m w a i i (gySttiwtA™ (U-SSd) m «tt fawáll
til£<‘ ' U G
0 0 K ‘» ’ K '- ' ’
0
r, = | ^ lfía :(s)d ^ = ^ ^ y v -íí)A (tf>rfir=Í;iw / /(.Jo^.íxírfr, {U .3 ^

A Kf"* (TK = 1,2,.„) m&tiizok vésrwk. tw w

U].aa)<iUkú mfgükifaiétwfartr^t^ abéeciAfa cMp<gaick>tew!tbrófcte«!hfc
a = 0 b* »tówt'rfetdcusok J t ^ » É s » 7 « 0, A K-
»»W b n .«n r p lC
l. j t/ / ( ^ K W 'í 'f < ( “ »• > ^ É ( ‘■-I* < «
flHnawil <—t áU B>g, hB«K'~* mátnxiA osik egp:llni v{'^ = v „

A ll ^ X __
tfei/^ = 0,.k&írtkraa;
LrJcn cK9cnkU<»d<a» n g o k i ^ ít íti^ hoer >€ (oK^)}
1 1 .4 . V o lte r » ie fé le m te g r á le g y « iile te k

L U.4.1. E bnétetiaiapok
9 = A VoLTEMiA-lpJfi núwdikjti j>ileisndnsrnil.>t * kővrttotA

11.3.6. Iterái f K ix . y ) (U.57J

kő««tkaó iUft*-. % f í T ) f ü g s ^ /-O, • A > , sr) flUtKvfny |wii« » » * e i . » c K ^ l htaxuqSe-

tiotoináojoiiihlytiSMt, .-ikkmtuüttortlrgjmnktiutk pmtanm egy. mqsoWáaainiiL

l. Atal 1 H« Ml^MlOk. hogy ^ (x ), K (x. g) ^ K { t . v} folytonos, akk w

:t. nhnt = / {i) te n = 1.2.....Hu « (U-S /•imvidliiiM&az

I{t )= jK (x ,i,M v )d « (I1.58»)

dfidtajú intsgrSIegyeaI«t«t na jr p <•( djflnvucUUAaaii] w

111.5M) / ( l ) = K{^,x)<»(*):+ j tíM v ) dv. (11.38b)

Aín -5 5M »J
orüntonnÁlt nmdranrt (^iinic. H»» errTn s SCBUlBT-fltk
 11.4. V«lUrm-fíle m

FbltÉw, bogi <p(xl K { t . s ) é. MytM k«m«ea<«bb i-tatvtay fi>te «. íÜikor x oaerint (n +1 Vsax diffcwndáJva etsSfejii integráfegyíaJrt
lén n.«ltendt másodfajú integrikgyeiilrt (swtín (n+1 V«diWKÍŰ diffwpndAIegjiFiitrtrt kapunk. Emuik
(U.^Un) ^yen]Kl>cii sicictild int<>gprA]t [mriAlis inttyfLlAiaiMLtehet IrigMniftani. Az soriu febcwíük, hogy ^ x ) és / (i) megfcicUen aoksKor difftrrcudálhBtó.

■ j f i2(i - n f + llíp{9)íitf = (1'). Hámmszfii diffem>rUlv» J: »<criot kbpjuk:

J^9)<ií> = m brJyrtt«íté«d topjuk; (n.59«)
jT(^-S)¥ K í) # = Sí* fíí’M. ^(x í+ 4 vív) (01*}. = ö [U'c).

/W = «^í)dy = K {í , í > ^ x ) - J { ^ IC ix .t)^ E difittcncbikgyaikt fittoUsm TW«Qld«s> ,»(jr) = .4nn 2j; ^ 5 ccb2t + 1 . A (D a), la (Ilit] egym-
fethen I brfjFébeimnát hdyrtUsftw: ^ 0 ) = 0, í^ín) = Oé« t([y ^ = 0. í) = -1,5. Emjtlfogva ib fT)
Ha X € / e»Héa A > . X) ^ 0. .ückor a A'(jr,7] fÜggvÉaioid való osztás a

Xl.4.3. Volteira^féle másodfajú integrálegyeoletek megoldása

NemnanD- sorral
ináfiofi&ji) ™ »«- lunrijTK* !&{») ni » ( 1 1 ^ ) « a « ik * ^jr) tW^nWírtt A VoiTEBHA-Afcmtoadfcjá btcgrtkKycnkt mrstOiU^&t N eUMANH-kwibI ( vö. UJJ. stakosí) Itátrt
diftnüiriálásTOl khrt diUlUtBiü. lü^ycnsz egyoiipt
11.4.2. M ^ o ld á sd iS ere n d á lássa l
^ r ) = / (r f + A j K[x.t)<fiÍM)<l<i
A VoLTEttftA-SHr íntígrAIeKytüitEtck egj-cs oratjUyai J « (« y e n k t x
Uaá;viil » inteftrn) kUnksnbdUicUS. ilL aUoiIiiuis módi 5. Ha fckesraük. hogy A'(x, g ),
í :( t ) fhlyunun. továUiA n mánxtbijü i íSy Vfx) diffcreuciAl-
batÓ,iüüiOTK h »y > T

/ír) = J A '(i,p M í)dg, ÜL 111 .öte) vKx) = / {r) + i K ( í , v M v )és ( II.«Jb)

¥>(^) = / W + A 'ír.sM í) dy. {n.SJÍi)
pg>T3ilrt J psramftCT síCTintí diSenaidiUsivjil kapjiik:
FREDHOLU-eic inh^rakgyeikttd. ab<d i = ao i» mcgtaigolrU. A nu^gobtóa a
f [ x ) = h 'ÍT .rM x ] + J ~ K [ x . s ) ‘fi{9)dy, iU. {11.6Ö<:}
m = /(*) + £ A- y K^{x,y)í{y) éy (H-6&J

^(:r) = / 'W + A '(* , íM i) + kkktmníllíthíitőelő. A K^, K i..,, iterrfit mnjotat > k6vrtk«»flcgyenktokdaniAijik:

Kt(x, b) = lí{ r , y ). K^{x,v) = /7T(r, r,)-K(j}. tt)dn = J A'(x, s) <Í>I, - •• (H «2d)

■ Kmsmde í; e [o ,í J rartAn *a raJi(r - 2ií)^(y)<ílí = | is m r (I) cgymlcl ip{t) nii-goldA«».
6i^talAbBn:
Kétszer difí<TeiidálvB x nstcrmt itdMíit ^ ~ 2íf)v»(íf) <iy ~ + i ct» j ) {Ik).
K .{ t , i,) = J KÍT,n)}<„^i{V,V)dJt.
iíj'ti)« “ cos{iC - 2v)^(lí) dií = <TOiJ- - iiMD I (nbj. Az utóbbi integríil mcsngyraik M (I) in*

= cosa: é», mivel r e esetén coht / 0, k): A«itGrfillmBgt*raÍHÍramyl,hügy A,[ í :,i/} = 0 h« b > i (j = 1,2,,..). Ha a (11.61) egyenletnek
létezik megoldisa, akkor « NEUMANK-sor (elktltétbwi * FR«DHOLM-ffik lntrgrAlcgytailEt esetével) tet-
^ { i ) = l,tfi,A tv jW = í + C. BBSlcges A pBrajmiter rosllett a mepjldAshoa konvergál.
A C koiiBtami muiihatártwííiArii a (lift) egyenletben í helyébe millát helyettesftilnfc: i^O) = D. Ithái
fennAl) C = 0, én így (I) incHoItláBB ^a:) = x. ■ <p(x) = í + ^ £ dit. ATt(i.s) = A'(*, if) = e '-», Kt{T,y) = ^ dt) =
Megje^zés; Hu a VOLTERRA-ftlo integt&kjgjWület mag;a polinom, okkor a diffcr^clátáe m^(W,e-
r^vel miudig atkritl uz intcgrAlr^gyenletct Uiréteii ctiffivendilegy^inktbc! ntviiuii. Ha u magban = K), . . K^{t , p ) = ^ { r - ti)"'* •
 A iw ivm * roegUUrtwÁsi. /'(r.ff; AJ = _ „j- = ^(--vK*+n, \(i„t ámcrrtrs. » A
numerikus tárgyalása
luiiitlni cTtíkért* bm-ttriíCTtfi.
t b ^ lk i
A í tulftdit Iwsy ^( t ) “ t + Ajj[ = J+ A = -1
í K*1 = /(t ) + IfMs)*ÍSr
7
«wtén * 1- í. A jí-í-«rtA n p « i l R ^ (1 + JUJ^Í-'V*).

1 1 .4 .4 . Kúnvol:úcd6 típ u s ú V < iltr a T a 4 iy e m t< « i^ k g y e tile te k

U. egy VOLTtHBA-ftlr inlr^ráirgyMikit ransjtt

í: S líf ::
aktcú.<d[kurai Az integráld int<>TvaIhuiui.és a (ŰBBX-tSL Ezt »lw riU iD ^ a Q i„,(. ■-) m«iy-
........................ A kÖETiítóidiikjakítil kapjuk:
jk{l-tí)Av)<ll) = n*)-in.itíh] ÜL v s (i)- / ír í + / i í í - s M » ) * Í K 3 - ) = / W + eK^(ÍT(i,-í7í)).
A ^ j-)fíÍB ró iv a (n .6 ö )c i
.smiiet LAHJiCE-tmwotafmfci.^ tuUjilou««Nt fe luk snAina és bAyTFtp Sigg j-tő). « ! PtVimi kiKÍátJwao
w (A '(i.í)i5 ífj)
te! (lásd 741.
A » « (p )= f{p ), # < f)= fW + A W {P f. (llC ib )
luM^AzoiuuiiUivKkvik.hügy
i ^ l kiMdntiuitJbniiuJAkKt mz .........í , «]«|ipaiitolcknL Azali>]ip<aifaJdniirclvcn
( t = ö.I.a. ..) itWk«trttjriaifex™ijfikW Av^ÉrtttH-fapíok
(11.64r} (»«. U.3.I.):
kIrt ptoWto* ííí-')'"w A ö s a . A ; V. = /(x.) = /í«J, (U jOíítÍ ^ «y r. = /í*l) + <?kn){A'(»,.•)?(.».
Itt .)q>pqnlj^x. « T , . tatol «klú*
111.64c) <?l«,tíAVi, - ^ O = «bA'(i,.m>0%+ itfiA'í*,, *,)vi
abol •!« teiTt alkalina!i««]nittjMA. Aa rfjáritai folytaivit. «s {L>f)ii>aui«l%na
nWkluii ittalabtv. te frJtfvr. bogy « W = /(*i,)+ < ít„d (A '(A . -)?(•)). it = 1,2.3....
cgjnuAí uUoi Jiw^tinahotjuk » ^ A Q|^
tM í " " ''
kiíHi^egyh(i) fögKvífiy lBUi-af.wiiJÍiltj«,

»K x )= / {*)+ / * (■ '
Tn{iM(n.66f)}gyicbAtó:
ei&aiítíWt. A /.(j; - í ) Si(«v.«>y -* 7
= /(jfO + ^ “ íí»A'(ífc-*/)v>,(.
■ *{}>)- í’íP)
« hai pMoÜ tígM a p-f^té, (Mm) 9M. oH,). Enné)
ta.j<fr ÍH iuH = lí.
HymAdona ndswsrttepjidt:
^ = /W .
V>1*= /(*0 + í*t -
W* = /(í^) + t*i - í‘»)K'{ira.Jí|i)Wi + (*a - »i)A'(*ii,x, )w
 U.S. 5aits»terfeélfa»r4tTOrrJetEt 601

Ajnuegí pont M>bnaíigt>a gorh

siltalábiui
tr = - = v'2ff(sh-j,).
qSridtaaU megkapjuk cO^i M t ito (üserí,

r (»)

H .^ 1 ,
iikknrakövrtkc>3Mk<bk':

rt*.) =
(11.67d)

(11.67e)
Márawrt v ö ^ fcirt a « a hdw mí^*Artt »Éri idő mdkti mUy«. k = . göAc S*
Eggvé.^éb«,.A
ló EtMnuijrtsíg a jobb (Mdtra » fajlépv Az adottban könnyen
V ^ 'T (,fc ) = F ( » ) » r ( í ) = vKB) (11.3)
Ai b M y<!Uiaftá»el. ha toég az 9b vsltosöt átuevezzük 7-nri(. M
Ebbai n eaetben. ha > C T T ^ met
ntatúmeám i-gycnklK kell luqtoMfloi- ^ "Sy dkcmbtl, bog; a trapésfonmilAt oak ox (o. ij

bon. fÜLkorrskkmimtAraiúlHi neia IU^;yIaI b^lyAsaljaaiiKgeidÁL

ITBBBA-ffiledsőfiiii
« K e « * n t ó a ^ * ) = 2 + jr (x - í,M lf)«ílt in t« B r ifc « y ^ iö íd ft ím .« » k tó » * b J < J d a b t^ ^
osabb
■ ...................................................... 5U n »T i = fc-0,Íértckck.U !hát
= «hol 0 < a < l
r íS »kt tíj^ fo m m la
»ÍB =2.
0.2 2.Ö40J Í0S02 2.0401 cgy»lkt(ft vesszük alléul. Ennek nzcgymktDek* magja jr = t netán iwni birlátcK. A (11.7D) i;gyai-
= 2 + 0.1- 0.1.2 = 2,02. 0,-t i i e z i 2,2030 2.1620 IctbcdM vatMÓt fbm>álÍE>nf-iMi, ax j: váitoaót y-nak ncr»«BÜk i í . Easdelérjük, Jicgy a megaUá.a
=/(^)+íi(K (r,,*()v>B + A ( íí, f i)v !i) [i(i 2,3709
0,ü 2,4342 2,3706
= 2+O,l(05.2 + O.I.2.O2) = 2,O6O2 ' V, = ^ » ) Jakban adódit A (11.70) egy«Jrt mindka oldaUt mqjw«ro*w fu g g v ^ ^
stb. Ü.8
“■ <* 2,0749 2.7Ö29 2,C7«
1.0 :3,0862 3,2025 3.U852 majd y szerint integráld* a-tól i-iga kóvrtkeíÖ4«yenlrtet bipjuk:
A tAkI»z>th<m «B«rhaKH>lftA)> r«iji}>AI &1 v«inRk tSntclvc cfpuikl mi^oldAs. a W oldali t « ^ p -

h ^ 0,1 lÉpéilKMMl
11.5. S z in g u lá r is in t e g r á le g y e n le t e k Az egyenlet hal oídalán felWpö integrtlisQk sonendjének felcanrtlfaifrrel;
Aa integrÜEgycnlctcl <ar.?«Wr«nftk mondjuk, bi. M cgyml
tomitiyn nem korlito*. vagy hn « niagnuk ast intcgrAciós ti
tesBKiik, hogy Mfelli' k VHgy CAVlCHY-f6!(’ fWrtókeJt /■<« {/(?^ A - l i --}
[láBdmoldO.AH!
»eii lnil5iib«ziidc nJránSiuiéKM'’ tnt«grá]«gyenktckUH. A kdvBt^s^}<a«Dkbau cnnkní-tiányiqtifldAlú Abelaőintegriítazi( = f + ( í- íJ u
Mvd& viwgAlunk iiifg. Átfogóbb tAnonüitet lA«d írod.
11.5.1. AbeUféie integrátegyenlet f dy f d u ____ ^
A í integrilegyenletek egyik olmSalkalinnzAiui« Gzikik prubiéináúa ABELtől szArnuBik. Messogjon *gy J [x- -£)" 7 a"(i - «in(«ir) ‘
töracRpont cmy HÜcbiui vaJiuniJyen gfirhe mentén, kiairólag a ncIiéiB^ ortJ h»t.rii« nJntt, A
fl,{r,,lfc} pmrtMt >i P,(0,0) pcmtig (11.2. ábra).
 yanÍRVtólí’ l
= Uliouiogí*! fgjfjih rt ruitidi-n ^j(x) lE

jg [T M T )á x = » .
r
li.5.2.3. ACanchy^féleintegr 1tulajdonságai

11.5.2. Szinguláris tutcgrálegyenietck Caachy-tipusú magokkal

11.5.2.1. A feladat megfogalm azása k .H a :« r.Mibrtq^K«c«üiLalüi>»<i»8B

Adv‘»i vnn HZ
fK i^ a) .
tJí«>)(:r) = A / ^ < Í V íC r .
tnteBiikweufcl.hi
Mnphp(!yiWBwf«gi CAüCHY-fae íöértékrt crt»ök. A # (*) CAÜCHY-iuttgrtl S+-rtt, ilL S- tAt f
A « ptmtoak az T € r iKMairaz nibVkasclcdfarcsetén a IwtArört^ b«ye i#*(x).UL#-(x). Ekkor
l»kb^AU6tclultsrirkrSI lÁsd Inxl 111.2] E£t n(i:) f r ^ ^ T » T ^öritrteorlKsnn) HÁLDER /ntyCmuu.
h&*ít*aík»(»j-i, ÍJ 6 /‘ párraírtujÁU
= |v-<í) + (K ^-)M , ♦*W = + («V*)(.r)- (ll.TBc)
M ít )-* U í)| < A > ,-í,)^ . lt < IÍ< l, K > a . (ll-TJ)
FAXn^íik. bngy a ( , ) . /(x) A. H(Hj3ER-6>lybK»B 3, k i b ^ l . ÍÍ(x .í) p«Üg vA^ rLH«QJ SZOHOdQJ-faekBplrtíi,
mmjtoi maw HöLOEIi-fnljtoiu* • A > A kitevövpL \ K (j,s)ts - j:}"' m*sn«k x - y «rtró 11.5.2.4. HUbert-féleperemérték-rriadat
(T«>nEmgiiUnUM\'U). Ax mint CAUCBY-f^ A K {r ,i) = b(x)
J) = (A'(x. v) - A (x. - jr) >i51é8«.J (11.T2) a iá^-ctko^ «iakh»a «tócük;
A H ilbí a kKakttröítilttw
„ „ ;<>r01.76tt)bdorot. „
(A=)t'í := ^ ^ “'K ^ ^ ‘'V = /(^) • " továbbáfmnáU í(a o ) == 0. A (n,76r) PLEMELJ SEOHOCKU-fík- kfj.lpU* sw>rint
0.A(n,76r
= = le T . (J1.77a)
AídVKJ-llt irt hal otdalái IríRlr tÖTkUtm »U k W . Az £ opm^Uor MÚiiRuUhs-
A Jr(í.y) n sBineulirií- Kössük ki ikWöW « c(rí» - ^ 0. r e T
UIÍ föltételt. Ax (ll.TTh)
iC,i;)(f)=ü(x)if(x) + ^ j . ^ U v = f ( i r ] . xer (H.74h) jriöiéwl» k«»ktots^Ík<M) integrilegywilrt n Scöwtteírtr
« n ^ ) = c ( x ) # - ( í )+ 9 ( i }. ^er. (11.77c)
cgycailw « (1J,74») öt«s«^B8ft»iliní it^uddt larnitírrinítthis fsgmJiU. A* Cn opcrSt.íji iu C iipnrAtor kn- 2. mibeit-í&le peran&rták-feladat
niklnriiiitiltii*rtssw. A (M.74«l uitetsWpgj'nnlrttriui.'Bpcmáltja KcrfisendScjry S+-otiésS“ -onholonicitf. ft vpgtfl«nbfrnclti]ní!#(T) fiíggv^, amíjyie T nwntcn teljem
«1I A(11.77cj ptMcaifeltÉ^el. A H lLBE lET-fcli>4>(i) iiui$uldát<H) a ( ll.Tfin) atakb«D AlUtJuUúkelŐ.
{£V)(w) = 8 (i r M u J - ^ (U.77a) elsfi Bgyeulete raerint tark iuc(0u«ArOM^ a kíir<üitciú«liJ(Uí intTgrál^srcalrt v’ír) rocsoldA-
swt.
11.5.2.5. A H ilbert-féle peremérték*f€ladat megoldása

(11.78)
Av. = /(±) flföf.--ul«liivk poiiLmn nkW líliBik 9^j:) mfiRpWAwi. 1» w. (£‘'« ) ( s ) = H .« 2ir ÍA, ÍTtékkcl változik meg. ahol
poiiált ltomogíii
............. CBycuIpt mindon m
KyKulptnündnní................... " ri brjftríHn r*rt,ín lóg G (r) írtíkváltozása

5Í;2jriA( =2 )t ík .
A K = I X o A, sxiunot n Hwzftr-Jiíte/<daé>a. inneninek DovrozOk. K é p e ik » V é gü la [U .^ ) kifejeúndartaUl.35a) üaKzcfü(»f»brbah<^ttMltvetefisHnnbevé*ea(11.76b^
f t t i ) = [X -a ,)- 'n (í)í7 (i) (i!,79h) aff(r) = /
/i......................-
(i)/ W i) + fc(í))a« -
függvínyl, nlml X^tx) + X -{x )
n{x) = (í - ■(X - «,)*■ (11.79P) 2(o{r) + fr(^))X+(i)

*e r. {11.86) '

ik keDakewdasuietridni.^

(11.87)
b * j*
» ™n «a ttsíK^) + ^ ^ rfj = / (, ) InwrileriiBtikMBtiitegiifc^

< 'g ™ tti» iá .L ^ jö > r.w a w r i*á r t*5 rb c,u !tttr = r , { n = o) A ( i i m ) 5 i _ _____
krok, Iwgy (7 = ^ is 9(1 } = Mivei G kmwWn. axrtt k = 0. Em>é]fae>» D (i) = 1 fa

* («> *
[l. í€ S -. » +
Miv)ci K = 0. a HiLBERT-fi^ bomosni pprem M ik liefaHlat
♦ *(í)= 0- A ------........................................... ....................

HnJEm--Miulstii]««oMá8»#k(x). (U.77a) &«ac«eefa>b« kSvot-

b sik .)x> gy«l
= * : ( * ) - ♦ * (* ). í € r (ii.8ta)
IdákbaniUíttMtóelő. Ha «c < 0.akkorowk« v>>.{x} = 0 1rÍviálÍBini«^tetffiúk. Ma k :> 0. akkorra
lUtaUaatnBgDldis
M x ) = lX+(*> - (Il-S+H)
ahol Pm~i legfeljobb k — 1-edfokö iraUumn.
2. Inbcmagén ktirakteriftatikus lategrálegyeiüet
Ha aa iniiomosén HlLBEKT-fcliMlnt AlUlimns nií-goldáwi #(?). akkor aa mhotnogín mtflgrAlfígjníntrt
megolditót (11.77a) ftlapján Irlwt tiifightttArraiii:
vKx) = ♦ * ( » ) - # - ( * ) (U,85a)
= X+(!r)Jí+{*} - A - ( r ) ^ [ r ) + ®e r . [11.85t»)
A(n.7ficj PLEMEU S80H0CKIJ-képletek valá altojttift?AAvEj kapjuk:
 1S.1. VdítaTlrjr.k 607

12. Funkcionálanalízis (V l)-{V 4 .) eeyüu kiTejrahetS úgy » . hoRy V n* T-w™

vbUiA. hogy aokamr nem kfiiönhSsrttALk iihi> n t « t « i n ;r milWptnít, luwt nttainlwa ft

két Ipgfontosahb isrt)™ « V tcwt vnlCs, iü. kitmi,li-jt vijrtortínwk nemiank «ttAl iTi^gíoi, hogy K
a viil™ tüiátuci R. ai. B kranplc* nxáuiuk C tartr. K vígw trtit i» n kunihiimtíirikábaii újubtian
íkkifaállaláMBfrví^nyflrlvn-
v-gyre foutosabbakaz Uyen, víg™ dimfmKiáa [W. IZ.1.3.) vrktorterek. Miiidr4i tört vektortér.saját niJig,!
frlrtt a testbcli iiefizeadássHl és sn«ra««J mint vcktoritlűvHpWkkel. ín o lest (HAvnl mint » wkuwtír

„ fiwkdnnábmaÜíisbeii nz f vagy £ dU-kínÜtttfiid« Miéikrtl. hogy ra

áttckinthrt&óg kirArii I™i»_
A V vrktwtí-rhtai ( V4) értelméhín mindm x E V denihes t«UIh«tA q?yÉrtBlmÍU.n njíshiUitwotl
-X e V rJkntdl elemet tgyiitta) - r = ( - l)x kíptl b nwglKÍj«. EsaUlal a V térai ijáiuaíly két
x.y £ VwktOTT-skrd™hBéReÍBÍ4t^>«l«t<iiKWMUaw»x-y = x + (-v).EbbÖlkö*rtfcraik
Aróop^torok rt7 J- + ji = I rgrcnirt cgyéitdnifl nH^oldhntósác^íi bónudy y fc :i «M!téii. A inc^ld«£ J = :: —y . .A
(V I) (V8)™ - - ..............
lüéávléock fcjl6iló6t rf
át egyre inkább b ncmíiarárt#Fkt«^rk nn; vau hAtAKntvn.
• 0-1 = 0 miodpn t € V-jc,
á™ o)KTBto(n]c . batur = i(íísi-?f0.akkoro = 3.
is stb., Bim a míTOÖfcat.» uüx lObJ- • hüUi = O B é»o?í0.ak k«x = 5i.
• -{Q í) = a ( - r ) .
iancrctó. 12.1.2. Lineáris és affin alterek
4. Alaprtruktütik EbW-fcjesHTtbaicHÜt®
__ tótsraekopiröUmúnftk tiéháiiv watilyAL Ax AlicBttnüct fo-
enlumvilAgot dynu píkUkbil bgtiik mcsvilágiUiu. luiM-ly^jiet más g^tekticaiu (t^rahcn önálkwui)
incf^tárgyiühiak. dr atnHjvknck A laegoldh&táúgát vji£>' lUL-gaklásuk ott nsik kijclec' mety k « r . j € V ídem iíí^ binarfy fcM o./S S K *WArt»«itOJ ^ Üuc
t«rtorifc. tehát Vo Ján a mílvdctckie. Vo niagit vrkt<wtér. t»>hAt kíeiígítj a (V 1 )-(V 8) axióinákat.
ti4tíik vagy pgjwdi ciMtfícbrti Ki>rrÍHln>ujAtkectckkcl igazuk. Lá±m fegjuk, bog^ il.Vf!nrá nüs kMw-
A V* jütö áUbat ígyrda a milln-ktart>6l !»;«£•/ egyik tnvUiiít all^r. a r o i^ az c j ^ V tér. Ez t« -
cgintAti n fÍUik<lu4lAlAli#JÍiEti>, Absztrakt uÉSwSpcmtjácal íc
mé<«ct»ei] azt is;jelenti, hogy aO öpniagáhaii i> vektortér h W l y t«<t Mett.
:a :
12.1, V ek torterek
Í T 4 - # t s e l 'M = * . ® V , (12.9)
12.1.1. A vektortér fogalma alakii líwiahBazát. nb«í x« e V riigritrtt elem. V„ pfdig lineárí). alléi, elhrfl írfíírnek. oHémA.
vagy « # » ^«»díniak ncvraaük, .ímelv (xo 0 rsrti-n) egy nz orig« Alt«lil«n nem tartatauizó -
fdctl. he értdmntw vmi k « tuívplrt— dmwi ösatearffeR is tí fí? vagy R-'-bi-Ji egyoics vagy R^-WJi «Sk Alt^AitoNltJteátuk tekinthető.
rokk.1) - « kövrtkMfikíi^™: 3. lineárisbumk
1. Bámirfy ktt J ,» € V cleiurcértdnmKiii. t = jr+ j e V d Vt(!t!<zö!eg;n!3Utmú liiiraróaltriénPknirtKn^- íniiH tiueórÍHdttt. Ennélfogva mindciLiirmüres R c V

storrxa
€tti egyai£ tr. iw
.
2. hánnRly V rlroirp *i liiriiM-ly o e K sknláira ratdinraEit inixluűiiiHzhoz létezik egy A, tnrtAlnuizó tÍTi(£) vn^y j£] k^gwükrbb Uni'^'i altér V -bcu. ucvezctencu
a sbüár (w«|5 t V dcui; x dpm «k
y lwlye»pbb«i: az rtem ^^rnHn). úgy. bogy u kővetkező Deiítitf/r-nmómál:
« X,J. Í € V elpjiiite #9(I. fl e K niwUrokni; olyan
■ r<-kn.i;ts»wte.AM£1bíJmazt£íi««i-wWtdii-tkhiv3i^^

a,T, + QSXj + ...+ o „j:„

(V I) t + (f f + ií = (j; + l/) + 2 ( 12.1)
(V2) x + v -^ s y .^ 2 (ia- ) .... ft„ € K sfejflxokból kó]«‘zhctűk. H« ít.i(£) = V, aWwr £-t V g.
IC. tebAt v«noly<ui 0 e V rfem, auuüclcm. .így U mondji*, h«gy E Beiirríljit V-l.
(V3) (12.3)
vBgy iiiillvíiktor, luuríyre j + 0 = *,
4. Példák sorazatokböl álló vektorterekre
(V4) Mimi™.. 6 V-hiw Wtwiik egy -t^w i jelölt eleme V-nek. hogy i-+ (- c ) = 0. (12.4) ■ A: K “ vektortér; Lcgyeji ri valiinidy rögzikrtt t.erraí«wt(» mtA
(V5) » (ff i) = (»/í)x. (12.3) í ( í i ......ÍJ l í i E K , í = 1...... 7.}
(V6) l - r = x. (12.6) hi. :r = ( í , „ .. ,í„) ft.» = (m......>)») V tér kit ■elpmn és o £ K
( v r) a{j: + i/) = a í + £.tf. (12.7) hítHitmeges Akalár, akkor I«gy™
{VS) {a + 0)x = ax +ffx. (12.S) n - B = ( í t + ’íi.— . í . + W . (la iW .. ........... a í»). (Í2-llb)
 m 0 = (O.O... . . U) «f>roinaim kfaabW pélilábiui is pt >nu!l- vígtplpn. vajgrjf^alálili egyik tfígpontjn tnrtfWik * t intcrvnUumHu*. “Sy
vektor.
ny mödoa íaipi<tk « K " WEktortcrot. tehAt «p<>c.-iá]i«iian = 1«spt™ a K = B va& s K = C Üttpánnten>t. Ír ? / c (T )* -mstólep** nigrftrtt € T i ^ i n « e
Ez a p61d» kMffJP »»;in[iouthál i» «lUUn<MÍtl»tó (Id.« B- C példákat): ÜueáTWallÍF HEÍ Í T ) térben «s T = lo.li VBgy («.») v»gy la.6) »«ey (o.l»I baunelyik fenti
■ B ; A2 öasxes aaAnutoroM tok * v e k to rte r« : A t x = . í , € K vnitplüc xninxiitak n i^ktnrtáfacn. bn ammk di>SDld6jfil k ie ^ t j C ik » x(to) = 0 feltMdk).
(12.11<>). (I Z tlb ) .»T m t tiHSonktat « n d u » « t t niihdetektaH U a » s a » l a k > vcktorU»M «]-
b uják. 12.1.3. Lineárisan független elemek
m C :\ z a (v a g y ^ H
d m cm ek h
B. 4IÚS khrt. Az Így keJrtfeaö- uicemt k bAmwlyvcE^{:r,......x ,} rí
Pl vngy CM-1^ idöijüJc és az «Aii»iraM- úwíig küvrtkmik. hogy « , = - = o . = 0. (12.15)
0 (ij +--- + a . i , = 0
1Ii>!ixluilnuu bntánsan AuvfTum^. lU ft; = •• = o . = 0. é»
■ D: A i ŐKsz«s korl&tos M n u u ik m vektortan: A z í = { í , } ” j snmut praitomu nkjemt Uir- , akkor * vdítortír «»m iB inoto 0 ,x, + ■- + O.X, tiivJá&
>0,jitndyirtf.|<C’, . Vn = 1,Z . . EiicavtitortémgyakiMj haanAljiUtiur. l«. A í r ,......I , vektorok linrffi* fTlggrtlCToqp a*t jelenti, ht»r • mifl-
claUlft*aiaujEiitriviíIi»oi = ■• = a . = 0 w“ " ■ *
^= e cp o í >a]gieb[AbAI}ői ÍMtinjrik (M. 322. d d . ) , » m ' ' "
s. iuuK latraik B& € K ssám. Ametyrp miuden Klen r > (Vm Iptezik egy rifl = n,(f) inJex fa{M.Ó09.nti).
ligy. bocy tninden n > n«-m tdjisiől |£. - £,| < e (Id. 410. old.).
■ Ha et-vaí jdajükart Melynek Ijigjaia * .«d ik k iv r t i^ l»ÍJldfr«l
■ F : A t Össixs niilh w roM to lt co v cld o rta re : Az öwzi^ nullwt co n ek faittaeitc t^i>k(uc .. ^ térben, tdiát minden fent
Maftm.amHyiizö(sz«imIUb(sstwtö ({a = 0] KBoiatDkb^ áU. függetku. A C(ÍO. írj) téH^n pl. «
rri) (n = 1.2.3...-)
A2 thviálifC^ a n hnliiuu »násunal vsbsanáiratéiiyk^záit :«ri£au fugBrtkn. vi-n>nt« I .lU) 2l.co^ t ftk
isti^ l'^bdi ■inrniM. vagyn n hinntiniifiTilifiiti ömutgek ahmilút S S
2. Vdctortér bázisa és dimeamája
V-ra* fSF Bwíázisiui fSsBrtlai B ríaíhíiliinu*t. amely ax vgfst V twpl vagyis amrivre
spk a töKtkeíS UrtalauKftn rt>UríiSk: lin(O) = V, a V vdttöitCT (tJprbna} « ú »ó i»k vagy ha B vrgldwi HAMEL-itóíHniiik tKvecsűk (Id.
^ c rcrcc o cc cm o , *hol l< p < ,< » m idd.). Trbát B - {j£ I e e /) ponuwm akkor háÚM. V-ii«k. ha mind™ j- e V wkiwelSáDftható
Jt = 'Lett “ ff£ alaki*®.-hol w .^n itth n tA k cRyöt«liuiJ«i mee vannak határoCTafe kőriUük«ak
S. PékUk niggvésyekbSI állá vektort«rek»
■ A: Aa í^(r)velctortén L ^ a i V vfg™ tJ-tölfaggD] mámúkfilőnbödk nuIUtól. Minden.« uullvcktortuUbfivehbV vpiioiténipkviui leg­
ktM-iiUw fuggvéitynk bilmnaa, uhui n alább « » 'a l , ^ b á n a . , » V bámwly iinfAri«y, Eri»«h«lm a» kibavíthrt3 V-aekidgebnu
.VI
J- = í ( í ) cs s = Íf(0 <1V ka trtsBoh » « q € K tetsz5leeesd(aUr,)Jcküi'aiiz + v «» liAziMvá.
o . r olcjnrt a kövrtW^bípiH-Q JefiniAljiik: A V ^-Ektomrrt ni-.fe»auw(i>aknnadjuk. iui vau m ioAroá veku>r)>ál m 1»í>í«l & azt jrJcnti. bog;'
V-bentamiutfómfa!áiníi!inc m fűgBrtlcn vektor, f* bármely ni + t vdttorijél «lö rcndastír
............................. ‘ ”linrá-
(x + i,)(0 = r(() + v(() V t e T . (12.13*)
hsán ŐMielugE. Minden t«rt ef
{QiKO = ..-:r ( t) V f e r , (12.13b) A wdönrlCTEl négttJm ddneiai
Ay. ífiy kapott vpktortírnt J^(r)-vd idSIjillt. ba mindEti m töwazrtes s*áti V-ii«k rn iwAniü linoAnisui fi]8Sp:«kb vektora.
Megfeleld T «irtíu í vebtortít nJu-tt-i töhíteJi fcir/^ ax ni A K “ tö k i
■ B: A S (D VBgy J^H(rí) vektortért A e {T ] t é r «
>nU h&rmdy kM liáziuuik
i(V)-v<;i jdöljiik. A dlmetuíA U^tiát a
■ C: A C(Ifl,61) vektortér: C([o.t)) .w Sssws., » í totennühunon ft>lyt.>uüH ffifigvínyck (ki. ex algebrai bHasia konJoct megvMmtistAfwtAl. axax iiivnríAiin ux egyik b&siarúl a máflikJB való áttj:réwiel
Bwmhen. A K fdettiK* tetméBzrtos bfeiaa a* {e.}~ , lialnuus. ahole. = (0.0.... , 0, I .0......0).Tet-
■ D: A CMa,61) vektortér: Ügyien k e K. Ar. S«í>h», az [a.li] interv«Ui>moii k-taor FalytMwwui sxőlaRCH. akti]-véges testro is tehAt «7. jF-b«!lt n hoHtníitnűgií sorozatok halniajut a műviiletekkooidi-
ilMncndilhatA fiiis{vAny<-k (Id. 384-38>). »ld ) C^([a.&]) liiUmaza vektortér. Ha n v»gy (>v£g<». »kkor nátánkénti értrJnueiEéitév(<l vckt(Ht6r, ainelyuck a fonti {('i) j*.| )iiiliii»% bá:i!ÍBa, amit ekkor is terméswles
[a,ij mterv»lluin o bvtgpoutj»b»n » dcriv/Utok johb^. ill. baIolda.li dmiviültnak Értendők. bázisnak hívunk; 1itt cgyérUJma multipllkatív, 0 pedig <usa<ldiUv cgyMÍ-Bclerac. Ha n végtelen saó.
Megieg^és: A jelen üjudouz A D p«ldÁib»i] frbarolt ^ktortcrekre «.T = \a, bj, <t. b vtgm n mcHBág, akkor is vektorternt kapunk (msvl« knmitrukdfVvitl. M!t k<!ttöl aiactiot. hogy megkoveteljük-e,
boRya tekintett sonraatok csak vÉtp* sok belynn tartiJniiiauuiak l)-t61kiaSnböíí elemet, vagy az. öaroe.
C*{[o.6))cC*{[«.tI)CC{|«,6ncS(K 61)cJ^([<.,t]), ahol / > * : (12.14) tekintjük. As el6bb) Ginthcu m fgyetleii bclyrti 1-et. a ŰSbbi bc(yen (l-t tartahnazó sorosatok báxist
610 lÉ. P„«JccionHlnualti»^ 12.1. V^rtoortrrrt 611

nlfartnuk, ju «itóbbi tstptbim tinik egy líutHiriwin frigf^etjHn balmuzi.

y
12.1.4. Konvex részhalmazok és konvex burok E=|(x,y)|y-«*,x>0| co(E)
12.1.4.1. Konvex iialraazok
.AzE C Kfeletti V vcklorttrCrísíhtiUiuuwi tontiuDckmondjuk,hatetsTŐlcgEftj-.a £ C vpktotiinirn V __
aí oeHMs Aí + (1 - A)ff, ü < A < 1 alakú vpJrton* w r - b « twtozuak. atm'aj« C h)Um«a
ha iíáHDciy k« X, g «lctitívrj együtt x í* tf * c) *
a)
{Aj--»-(1-A)b| 0 < A < I f ,
5«™lártíi suUmraU lc)j«m urtaliiuww bwvret balmaara pékl» a 12.5. ábrán lÁthnt/. A H
ByMhalnucLl
T««<neBrí ssáuif. ba.vn ballDM IsmM kmivrx i u t W { a fchrt az ürrs h - iW b. df « dcfi- . igtiüs, ha r*sy»aan- inj«*Uvö, «firjrktív. A D lua»iMit« T Iritípaíí. w«ey mAssinvrf aixxálar
nírsö érU-Iffic!>rtt la n kftttvi-x). EnaálfiagvB raiodco £ C V cGstbalnuKbix UWlwlö egy £-t tAitnlnuini tart«nui^yá^ flCVBíZÜk í » í^ v r l D (D -«!Í jelö«ak. « * V halmaz {s C Y |3r €
tetseeűki-Irbb>mnrxhjilwui*. [írvractnm V ÖKKes kr>uvrxót & t EartalniwiAtié!ahiiimiiiíiiiii,ik a mítiowi- Dt rCí) = íf> léBhaloKBÁt « r oi»rtí.tt MétíéAjrtéaek hivjnk É* B ír)-w l ™gy
Ért a* £ iudmai farmra kariüuJc hívjuk í » jd5)(j«k. A ro(£) kravei Hun.k iüfe.l!yfsiik ml /mirvWijröiök.
£ <iW ib^ áMo. im r a [ini-flTWkowbmdiiftlBWárai. vagyis co{£) i A,i, + --- + A.Í,
ntakÚDkiBi^bdl AU, .......í»«£h «tm M W rtf«Ö lcgc5 ck m ri«aA .ei0 .1 ;«in K .k kk ^
A, + .....h A, = I nOTioletí-t. A linrárín í* as Jiffio nlterek huihÍír konvexek. X & V ka n-kuirtnttj
12.1.4.2. Kúpok .x .v e o «
A V vektortér iwtu K (loiwrx) nevraxak. h » irfjo C űn íi t i » kfiw tb «A vokiafetuifl]]
r (o x - r * )= i.r (i- )+ ^ (j). (12.211
1. A' konwx hjklmnz.
2. H aT € A'ísA >0.«kk orAi-eA-. Ex a kisal»lMnmár l ^ a l t a a unsrflígw K tőit Erirtti (n. ni}-fs mAtri* a
3. H iix € A 'ó .-í€ A '.a k fe )r í = 0. K - «rict4»tnh6l a K ” wkiortWie lintd liiirtró oiiwáiw «
A kúpok » 3. f d t ^ és oí ai&bbi frlt«U>l egjilttesévri i» jidkmodietőlc:
x y e A ' i » A ,p >0 AKt^t - U + í i y e l í (12.171
A 0 minden kúpb«nW MW ,. { x e X | r í = O) = T'*(0 v)h«to afe K c rT -
■ A: A í iis™, nriimeimliv konn^nmsii .r = {{ , , — . ( « ) viiuimk R ; kitp R"-hm. wl mmyKcrí r J-raljeBljnk. Ax X%t
■ B: A í tKtatirsnUv rrtékfi. [o-fc] intwmüluiiwo t<úyUm^ fiig g v ^ k C* haitn«z» klip « k. Ma T injcktiv liiKáiis lok<ip«zö<. akkor w; R (D l>ain»i».n w
C (k il) tírb«n. «h o ir r = , , i , e 1 « D (12.22)
i C r Aíö. p s-boi. kúfwk «tód- fcrplrttcl .Jcfiniált T - ’ : 7Z(T) — X l.ító|>fzft. ia liw A w « t a h-kÉjwjifet T .m»íi?iidt U»jiik. Ha Y
nak a C G HdAk wkti>rt«TÍh«Ti i * K wktortCT. akkor a* /: X — K liucAriü lekiV«vA«krt hoiwtw yimJkrionáiirfnak vagy &n«>rv /or-
■ D: A C C l*- (] < p < w j tmlnuuí. Hindy v n W ly fo a > 0-a.xtSasas. >«ti:iiak nevBZStOk. Ha D = Y, akkor « t X - V liwAri* i,prrtt«n*k )ialm «»t Honi(.K. V)-iial jcKaiÚk.
Et magit is vcktartór K fdirtl a Idcfiinödc pulituiikt-Uti íiwKteiuiMwmt is !^ka]Aiial imiiieásAvs].
«minpk az fumiwsao 0 kkápeari* a tmUwktora.
É lí.r < " (12.18)
12.1.5.3. Izom orf vektorterek
tiiUj<)oiiNáeú mtmntokm All nútit qjy lulott itoraui (kL {12.94d)) ascríutl gömb - komr<^ luüinw A bijekUv T: X — V lineáris fcWTpiaíídttrt « X w Y a*«ii™ t-sl frlrtti vrktortrrdt
l'-beti. de a 2. Ak3. nxiáma nem tirljoiQtW miatt nyUvájivalóiu] nem kiip. «(ttu*kilrw3ízGit Azt iauiidjuk. hiigy két tír laimni/, ha vnn iimmorfÍ7.miimik. Ek pkvival««» azzal, hogy

12.1.6. Valós vektorterek komplexifikálása

12.1.5. Lineáris operátorok és fiinki
12.1.5.1. Leképezések
Ast mondjuk, hoay a D C X Mmwuhk i « V b
r íjr ) = r ( s ) = > j - = .v,
V yeV (wrt»nlét«»tk.>lyHii í 6 D,
Mindiin udóa V velrtortaret ki Huit bflvltimi Í/ katn|)lcx vcktort<’Tr& Ennek elemei bcuriiatikusan az
in v a ló T ^ D ^ Ylok^ftriw- nbbOl öK)>/3idáBuk ^ kntnplrx nicftmokka] valA morxJiiiiik definíciója kütmycu wtiódik. FutmáUsau a V
halmw, HZ (x, j() pírokból áll. ahol x. j, 6 V . V-bc(ii « k íl«wiciwi.ist is a + i* e C homplw számmal való
f^l.Bi) + (^a.w) = (*t + J-í.ffl + Ifcí). (12J23a)
hogy r ( » ) = ir. ( 12.20) (<. + ii){x.i,} = (i«x -6 »,6 í + «tf). (12.23b)
 IS. IS.I. Vrkínrt^k 613

EUeniíriíbrtfi, hogyn ( V l H ^ S ) nxiámAk V-retateljesOlncli. Ax bt látható, hogy nppciíUt* ■ B; 0 (T ), Ctr) . C"->(|a,6t)vi . ■kb<!U(Id. 008. old.) afrntiskíira hamn-
(srtkmt V = B-b51 tgy V = C-l kapjuk. lóan a tpjmraraetEB rendczíst Ügy didiniáljuk, li(H{y kín füssvíny, xitiy krémtt nkkor áll fenn t > jf. ha
Mivel sjM^iáJisiui frtinAlI *ít) 3; !í(0 V t € T, ilL ¥ í e [u, 6): n rfndwíw Nswritit r > 0 ptuiitíAu azt jdemi, h c^ j a T halmaion
(j-.jí) = (j:,0)+ (0,y) í-t i(y.O) = (0+il)(if,01 = (0-v - 1 O.Iy + 0 0) = t0.y) (12,24) uuudcuütt aemnegatív. A megfeleli kiípnk jfllölÉfií tniíkA-nm móilon btmpl stb. Tciiftt
píIdAiil f.ni..Jill C+ = C+[T) = í + ( r ) n C (D . Általában » e«y V vekf irtör poititív cleincilick Lallnazit
AZ ( í . s) pfki lírfvctt (t, 0) í íoonfwitAwWjJ J-+ ijí b (rimtó. fc- a V halnutó komplrt vektort*i. « V
a Vu = ((J-. 0) I j' ^ V} V-lwJi Imtárú altérrri aitotiúíytható. x mmt [ i. 0) vngy n fxnti ÁtfrflAt>«u
J- + ÍOfbghM6fclM0v = (0v,0v). 12.1.7.2. Readezésre nézve korlátos halmazok
Ax iüinFrL?tFtt ptjAi^ a V vHítortír JuTmpJcji/itöliitimak orVTzztik. Ha bntmaz tiiH>»rí»an függHten Lcgytn E a V temleieeti vektOTtö- t«8*ííl(?([rs. nem iiiw hiüinA»t- Mindrn í € V elrmpt, anielyip
V-bcn, akkor a frcli mcjiiitHtrt/wrl neki luJnuur. liunárisao fiiggptipn V-bnn, Hn«nilö AlUUn x < ; . V r E f . axE li»lmM^ frítÁ bniiUyíaak npwsűnk. .As E halmai atíé toHiííJa minden cdyaD
írvéuvra V RtíimitíirtmrfMijn'trp, siK"ríáliiiau h«7Ísairii.aimb5lk5v«]£eük.iioKydiin(V) =flim(V). u€ Vrtnn,aiM!lyTrü < í , V j C f . Krt J.y 6 V rimttte, aM r < S-^
r^.sí = - { r e v | T < r < ? } íii- íi)
12.1.7, Rendezett vektorterek halmait mufeain nOfjTiiümntiak vagy (OJ-»níírF;a/ft(iPniak Mirooik.
12.1.7.1. Kúpok és részbenrenidezés Nyilvánvató, k>ey r, ÍH. a az [x, v] liBliiUKtnak aW. ill. frWi knriátja. w tx-Ie U lartoanak a halroazba.
Az E C V halmazt a rrndnéxtr- nésnr kortótoíonk ffy<iaTÍitT\ (0)- ttfriaíoínafc moiKijnk. ha E
H&a votás V TT-ktottéfbm röjj^ivp műi PitV ^ Icfip. Akkor beaitiíiis V-bcfi vrjrtorpáiokra rrrufcie*( rr- rfndezRsiinti
Uriőt kliet Í»íW!W*ttii ligy, tu> x, j( e V j- - jr e K. jJduir cgysazrücit ajc J- > j vagy S < t
iiáHiió<l£ílaIbilm»*W(k.#si«!t taniHljuk. hogy j- rujjftiWrojnr mini j,iU-j(kiapbbí:ogyraícol5
műit I. Ityrnkof n V trrrt.. jionlosabban tacÁIvii a (V, A') (*árt a A' kúppal rrnJrjrtt rrmirfi nm-
tUirU iKla/trirraeí niWKiíik- Az j cU'itirt poiitó^oak moniijiik. ha r > 0 vngy, nmi J € K. 12.X.7.3. Pozitív operátorok
MAiazKÍRb6s(ki>Fsynkkl iiüui /^kűii|ulmxl(nrtt R^vekUMftér pokláján tslÁlhAtóu a rmdcartt mundjuk, hogy aí X = (X .X f; iraAíufrt wktortía'nekra V = (V. V+) n-jidracii viJttortárfK-hatö
•vtkU4tendtl*pn tipiktií jrlrttsés. amfivn! n ^jörahen” jdzfi U utal, Ijogy ti. két trtariílrgai volctomak T X~yiii«áiÍ!top«4tata(W .I12.2l.)i2.20jlp.aiit'.Uii
□1^ fehaWjjal krJ! wrarhttwnüjlWouAk kamr, .Az J- = (L - 1 ) is v = (U-2) Trktorból k^paTtt kú>
lőmbsrsck. laKVisaz r —jf = (1, —3) « « y - t = ( —1,3) wktor egyikp aiut* henoít A'-bnn, Agyhogy r(X_,./CV^-, vagyis t > O x T j '> 0| (12.32)
^ ^ <‘<'>111 < y IH1Utd jc ^ . A vcktxt:t^)H>n kúp AIui] brvcxirtctt rrtKlosFii trbAt <ítak patriAlűi 12.1.7.4. Vektorhálók
l. Vektorbáló
(M (12.25) \ s/imcA R ‘ vektnrtorrba:! s iu-uiucK»Uv laíunok ki'ipjival drfníAlt rendraés nxnutí (0)-kor-
látos^ fc a (hno-ományw* éndpmlieii vrtl) korUtosdAg fngiőmA rgyfweák. hifC!Pn a ki'ippal dpfimáll
(0 2 1 B<i j > y ói íf > I, akkiir j > ; (UauMiIi-itáe) (12.26)
(0 3) Ha r > y rá u > 0 , ntkia a jr>a y. jlÍ2 7) , ib TCktorU>rekben a felső és alsó határ
Irtraréét Általában még m omn tobrt Itohüzonyftam, hanem sxiáma fiHinájábaii Jcdi
(04) Hív n > vi rj > vj, (üíknr Ji + 12 > yi - » . (12.28) iL A midnzrtt V vckttfrtCTCt wiíorAíiítfiwk vtigy lintdm íiiiíiínak nrvpziuk angcJnydvű
irodulomban a tÜESZ-ífir, az otoíh nyEtvűbr.u a A'-((nr-/íl cJní^rate is haaíuAIalas), Jjabirmeiy krt x. í 6
\' elraihra található egy s e V etem. amolyDck n kftvtrlkiaó tiiUjdoaságai 1,-íiunnk;
1. í < í & i, < r ,
2. baegyue Vclemretdjeriil j-< tt.jtkküi ; <u .
V^. = { j € V I j > □} (12.29) Ezl a í amely 2. miatt egyértelmflen mvg, van liHtárox^iv, naxyy jeiln! jelöljük, ésxci.y eJraw^k,
jrlölért, meg li’liPt uiuwiuii, » V* ludiua^ kúp (fuoi áiUial esütLcg t-mk az íires halma/.liól) . A pi>DÍ(is«blMUi: «z j--bra és if-hó) áJtóhalmait írghurbh fűinSkiiríiUjiiuuk uewsízuk. Vckturhálóbimbármely
V-bot mnnt r^Vf>n l)cV(nictlii>L(! > lünili^rá) hxouib a küoduláid > miilc7«srl; ouiÉlftigva a kt^ két s. yel«n legnaggabkoLui koHát}n U léteaik, a± az iAff jeU.djrtóljiik, íshÉrtéki' - ( ( - i ) V ( - j ) ). Ebl>61
rattlft.pft mtid«w'r, luiicllycl vcktortór)n’a niuiir/ixt lehet ln-vcstctni, rkvivaícnB. már indukdővaJ kSi-rtkezik, hogy vrkUirhálóWi bármely vÍ-rck ludmazuak » vhu tcgkísebh frtó és leg-
A A' C X kfipot jmeHÜtiiink mondjuk, hn mrndpn i € X rltrni clűillíthtttó r = u - v alakban, (Jn.l
ti, c e K. E/t. ti könllwií-uyt. >v í X = K -K Ij-ásuiótJ.lal ia fcifcjralictjiik.
■ A: Ai a tCrt>iat (Id. GOÍi. old.) rendraíírt píldAul a mnHik korlát létezése és ugyik « : létezik uiindrii i?wrtÍ>c[i,
Ha X is V vcktorháJók és T: X --- V pozitív oprTAtor, akkor
A' = t i = { í , } ^ , l í u > ü Vn} (12.M)
r(j-, Vx Ti) = T j', Vy Tj'a is. r ( f , ^i) = T t , Ay Ta-j. (12.33)
kütipíil (Id, 12.1.4. »7jikn(i7„ C píJd«J VBatfUiutiiuk bo. A többi snrozattérben [Itl. 12.12 süAknit/,) a t,er-
méswtRB, kpordinfltAiikítit.i loiiiUüaftitt U;kiiitjük, tcíliAt > jf, ha ez femiáll múidL'ii koonlitiAtAbiui. E-/ Vtíktoi'IiáJók ptizitlv operátcnninak alkalniazáníiii-ól Inwi trgynbek k«;íőtt; |12.3|.
annak a kúpnak a sngítsígívcrl iidúJik, uWfly K (Id. (12.30)) fe; az ÜlBtö tf'r (ki'ip oh lütór 1 A: Aü J^íT) vtJóH víiktort.tr a iiciiimegallv fiigifví^tiyek kíipjAvtil ilpfiniíiit i-cndezéBael vektorháló,
njctíjKctp ktip), így tnindcv.en i-endwictt vpktortarcktH!n a uEmnegativ tagií sorozatok k-sKíick n pozitív tvliol (Id. (iüS. old.) kél fÜKKvén>', j: és jí l(#if«'bb Wbö korliVtjAt pontonkí^iit, w
délnek. Mimdtói 6rtPtrt<lik. hogy rawkbeti a turekben niAs kúpokat, ghfKáltal a tormísKrt™ ríszbotirra- (aV j,)(í) = maxWO,v(t)} (12.34)
diaéstöleltórfl rt-iidi'v;i^‘k<!ti* lphct tnkitrtRnI (Id. |12,20), [12.22|).
 JS.S. Metrikw, tenA 815

12.2. M e t r i k u s te r e k
r = |ü. i:. í { ( ) = 1 - fe ato = (12-2- ibr»). nkkut
12.2.1. A metrikus tér fogalm a
A* X halmaKra minden J. Jf € X ckmpárti. lani^. liofar
trtíoffl^ f ,K. í € X dcajckrr teljiSfiliiuiA
■ B: A h. a Sfla,*)) tót (W. 6Ü8, uid.) szintím vektor-
báM, vúonnl -fenti vríttör)^^ mcii (M l) és/i(i.yí = 0 piii «i«k k ttf.b »r = g (n«n«r5»tivitfe). (1Z39)

(M3) p{^,j,)=fKK.í) 1, (12.40)

.krU.b^(o.fc]miü-
. , ígyen. «mil jól mirt«í I- (1^41]
(M3) p í^ ,it)< (K ^ .^ )^ Á *.y i
Hfeuú k(4 mggv^v. tüdőnek « minmninui. w imirimima. t<4Mt
<Wik líoitoi* «■ diBbrndiDwtó ^hen {« föloW.a derirtlUtk E ö - r S X X ^ n i fnegvniyt. íüorfy r « azXhalmiooii
t«y«!utóck). ............................... Bk.atX = AzJC = (X .p)
Ak X vt4cWhAUiwtic «i V wktorbálába Miló T. \ - Y Ibnim [BítrikítSitCTbáinKiyl'_______________________ ógy.
oprrthwít «ri£™A»tó-A<«n™jrízmi«i«k wvcarfik. t » £ hogy » X tót p m rtrik ^ lu Y hahniar*-WHitiiik rn-Tt ««k « Y XV
XöirtiTifcimülíriJSJJ. (Y,ri »* X HKtrikní tít oi^'a rk nievnEziik.
■ A; A z R " « a e
2. Pcnitiv és oeRativ rést, ekmck abiizotút értéke (taodulns)
A V vektorháló títMÓÍrgw , íJranm-»< />(*.») = £ ia -»p (12.42)
r+ = (x V Ű . r . = (- j- )V O *s ]t |= ji+ + í _ (12J0)
dnnnt reiKire x pnnftV r/j.u'nnk. nfyufiV r/jízénrkm éríékritA hfviiiL DÁctnrly z € V esrtlfa ^ = (C i ...... = ................. » h ) k « P
ram ki • po«tIv»k. £. f«miUii»k « kővrthncfi «irfÜ B S e^ : ■ B; H a a iB ’ ragyC* <«y r m«kha (axu ndctarim) i«iideOn»N>re áU <«j kradftS
J-<-r+<k|. Jr<k i. X
x = J+ - 4 * + A r _ = 0. (Í2JJWJ illik. te....... L ) w iw . M m IWntt* Irhrt n. Ntéié. j ^ g y ^ ^ ~W
(^ + f)+ < x ^ + K., ( í + » ) - < í - + íl-, li + í i < k l + t(ri. ílZ37h)
ha r í s . Bkfcw öi J . > í _ , {12J7r)
AbbA- hAHWrtli««.ktortrt trtwialrt5USíí>0atómni nwtrilM. l£iid> (12.42), miiii{«(U.|3) m « |x-,| «bw*itÉrtÉfcrt«ij»»™to..
ilLfaoiiipltt szálnak R ' éíChíllni
(ö j- K = q í ^ , ((. í ) . = f l x . , (c.ít = oW.

■ C; A vÍB«& 1Mmontnbd - Mnihrnipl. mOftkOlOllü- ftkW<.1í»lmélrtl>™«mMÍiakMvj»k-

Hh n>P8»7ám«tjuk « hejynb«. nindy.<l«9> ka cgyfom. hmuíi (n t]«aiteAsúJ « ó külSubőnk.
w M t* = tíi......6.). V = (>Jt...... <?J. £». % € {0,1}, g(x.u) = « « » * 6 {1...... n) írtéb
0 x,(t) b ’ 0 aiudypkti! 6 # i|i.. aUraraz öfwwMn hoa!a:iM«a lauivak balnuxáueCF metrikát kapunk.« H
távüMept; pL e{(iiio),(oioo)) = 2.
■ D: Asinl»IiDa20BÍse]mokc»Cot«S!ha)m»«n(M.(1^12})n
krpkfttcl:
p) = sup |&- %1. í 12-44)
J^(ta,íi|) As a C(to. b]) wktorhilóbwi pgy rtí) fllBBVÉny poátív és no8B.tíviró3!ít, valniuitit Abiwlút >kP (1 < P <30) hidin!«án ndcfiaiciúból (dódüaii
■ B: A fcnnvEigeiiB
é r t^ t a knvrtkezfi képletek tuljAk meg (12.3. ftbra):
kövt:tk«Hfim<trikAt;

(12.3&Í)

(12.mj |í|(i) = |i(t)| 1-Vt € [fl.4]. (12.38«r.) ik * (12.44) nltatinostttoakéw «: nláhbi mrf,TÍkát:
 l í X Metrikmtetvk ftl7

■ G: A fr)) hniniiiMJa f 12.46) látóij««etí*k™trfdmiálm iiirt a fcdwtb^mctríMt: KÍkuMk«3Rnfeta (12.41) miiai

j.,nljáaak BCTCízök. ha x» *. .*y U
h«gy J-. € í; C .4. .4bdrfpoiiljaiiij h A hi-l*»jém-k hivjuk í. I»t(>l).v«lielaijiik. Ví^ll
raetriknatór valamdy tnehidnuizAt Midjuk. b« mimlin hcbfiponija.
nt) nyílt RŐmbjci. KpcnálLainR ötezes nyflt
i. Bármely nMthkiw Uil>en a nyOi U
k fcomplrx íttíkű LEBESGCE-mátlirtó. p ^ ik lurtrányoii tt s metrikus tfa általánoMtásá-
ÜMKEtilyaibiíáU (W. IZ9 (1Í45) iUUlAiwftik. n«k, JOlOi. topolagdcw! tóradt (a wk ekvivalens kösüt Wsflorik) axiöiWDTOlíSMOT:
saként mcirilúi Éru-tmrr a kÚvriluxS tóplrt; . Ha aitottcgy J inrirahaliiiaafea C„ halinMok V<» £ I xr nyŰtak. akkor oí U e , C* luJBiazisnyŰt.
. Ha Cl, Cj......C . végfs sok. UlKíŐlffiw nyflt Wnui*. akkor » Ci hatawa n nyílt.
P i^ -s )= p (I2 .« ) A » ű i » halmaz <kfimciá»

Ekmrk p - ac * (12 46) rartrikn E* fonmila k beáltali ______________ .ílosaiia) é faaanyw fl > 0 MEámnt ta A ludmaz a ö(xe:ií) p™l>h«i briycíkií-
t«x í- (D
ffi tnrtriK [a. hrlyrtt u T dlupbalmazíJ í » ü n™ míitdii flik M. m » aéral ha < Jí (V í 6 .4). T«m<síetflii!n. ha « v a W Iy x,rra fcimáa akkw
az iiiN^riilUl d.*niAlt (12--HÍ! ‘rtrlmítfem^ é váUk, mrrt T-^i n i l ! « « uiiiideo in á .ó oiáa A-r I. Tov«bt>i rainfi«8y. hogy enn düGniaóbaii i ^ t vagy űrt
Vc^ ük ísnv. hogy w eömböt aa^páutíak. Egy (X.d) m.-lrtkt» U^ibra kAt tfnhalnuB. A 4 »B távobágát a ^
inf b ]\ a S A .b s B ) képlettri definiáljuk.
itért£kwUnfiÍBB.lgyu
/Hx.v) = ^ e ,D ).h «« _ _ _ 12.2.1.2. S o n » a to k lcon verg«nrÍája niet rikus térb co
U-gyro X = (X./») BictiitaB l « . x , € X wWarly pont.f* {x . ) » i . € X . » X tér dpmriiirii egy
mai:peis|)(|t].0)m
nieuuBi esj-nPfry ikkhmii ic«iiiik o « a ii« m . A le tg M t f ^ A liaJnwgwi értelím aptt p,tnpi luntrÜE&klal
n mondjuk, hogy a* {* . > * , «rtiM l fartIfamorr^áí) aux, pontboz, 1«
WriniBtMlHí.j,) = M ^ .y ) + ptir,y) ÍŰfigvény » [Ufldia. Az ......mcUi-
ulálhatóolsiuino ^ fi*(17), h«gy Vn > n« iwfcstw fctináU x. € tf. Ért «
' " ra «U «X ,> fX ax-‘ -i<X-id»pb*lm»íAM(ii.ís...... í.),(S i.«i......» . ) ) =
X, —’ Xfl (n — ao) vagy Bm f , = x (1131)
J. E n «* í^KdAli.™™ (1-Í42) az Xj = X» = ... = X, = R ^-agy C é s* jrÚHiMddal frjrariik ki. í=. a* Xo pontút Ms { x , ) i , » k.S<nxnathatál«t-
». Aa X* pont t.
fj(*.n.) = Pí(x.ií) = ■■■= Í<,(/.JSP) = k - y( vAUktUssJ, (X[,p,J és (H heíyett pIi^, ba te
ha)«CTik<7{y — XimÜHlkrtirtoyhMUvíáaágUrtóbijckiáó, arait ri ± Ve > 0 (itt
12.2.1.1. Gömbök és környe! no = F,*{e), hogy V n > .!„ indcuf Uájoáa a ‘ esywüftU-nK*. Tcliát (X2UÍII ponuwmaxt
jeliaiti,híi^íi(i„,X(ií — -U.
Az X = (X.pJ mpttíkitu t*rbfti. (invclynck olíímMt pontoknak i-s im'ezzfik. tptaüStpefis r > Ü x’alte
szAmra fe rögarítjílt Jo [mntni fl « UsBÍk. hotv ÍB>akrHH^rikitt ^ i l « n mcKadM két pont távnlságát

/Í(ítt; r) = { t € X|Mx, Í» í < r] , (12.49) éa a r) = ( z e XÍp(x..ro) < r> (12.30) ILiAjánA} {W. pL 9 ^ d . > « I > L t f i -
lialmassdknt r angnift. í# kfteíiiiiont.ft ntrA. ill. zdrf gömbnek tirjiik-
A (12.42}, m. (12.43) mrtríkAvaldUtott H"' wktorttrbcura lo = 0 « . r = 1 vál««rtáslK-itórtoaó i«rt Az H" fe a C" tórben a mrsadott tuntrikák hinue)yik*vrf definiált konvergendától bdáthati
bánacly hssúsesetén azonos a kenttiinAtAnk&iti ktmvfJKCuctjívsI. ^
A Sílo, 61) fe a C fk tí) tfirbfrn a (12.4S) metrikával dcfinüit k on v r^ a a éppen a fngKVcnyi
■WoOítcskoüvergenciájaio [a,b] intmalliimon (1<1. T.3.2.).
Aí i>(£)) tctbua a (négy«tes) k&sépb™ valö konvwgcndi. «Í6Uik, vagyíji - x« ekvivalca
|(.,y)|max|x,y|Sl)

(íö p "
é
12.2.1.3. Zárt halmazok és lezárás
l. Zárt halmaz
Azt mondjuk, hogy la X metrikus tír F % hn X \ F oyílt liftiraaz. Metrikus tér miiidoo
k. híi lo rgy fíRÍiÉiii uylli IB íiúiitlen [a, il, t<»vílbU [a, oo) é* (-oo, a] típitwii iuterviJIiiniftis swt faaimaü.
« 3r > 0 , ametyrp C (/. Az r (>onl U k [üM'axlAmákkiil dtiálin nUSdnn, axnxwxükbAj knvetknü^ii e-gy nirnnrikus téi tsúrt
 12.Í Metrihíí ínxk 619

• Hii nx hAliiuiv.tik V« e I iwtín /áriak. flJtknr xr. n,,eí bfUranz in itArt. olyan no = no(f) index, hogy V n, m > no-inaexw tcljntiil a
• Hii F\. . f„ vígps Mik, üArt. tmlmnz, nkkor a [J^, f i liAlmaz ínzárt. (12.54)
• A0i"ir<»luJiiiíLtrárt.
tgycnJatlCTisPg- Minden CAUCHY-sorozat korlAton tialmaz. Tovübbá igaz aj
A 0 ^ JiKX ItHlmjK rjorooni- nyHt is wirt Aí X meiríktis tér in pouljit la .4 C X btUmiui (?rintt/-iíítt
soroaat CAtlCTín -soTOzat. A jnrgfotditás által&tMUi nrra iga:*, amiül a* alábbi példa imrtaíja.
pfin^öuiik uevi-rafik, fin miíidm köniyraptTf' frnriAIl
• 'IVtóntrök aa 1' terrt az m tér (12.44) mrtrikAjíval, valamint a raindcu n = 1,2,... értékre nyü-
f(^ )n ,4 ^ a (12.53)
Hit t'ZcíJdűl a Uiftsael Mimiuüyi’n t/(T*)-re «'m üiiik az egyptlen re pontW 411, rtkkot ok Xn pontot sxt viuvalóan 0-hez lartozói*"' = elfmeket. ekkor az sonnsat ebben a
A halma:! tariiiibUi ponljántik nrvronlk. Ax itlyau^uitkezéií poutot. niudy ut!m uirlódáM punt (tcJiát tÉrhen CAUCHYTSMiüEai. Ha az {x*"’ } untomat kunvcrBcn* volna, akkor koordinátánként ÍBkmtwagálnia
hn mpgici vna ilym U{in) knrnynert). uniátl pontnAk tuvjiik.
¥m \ KXrnnt .4 tnrlódAKi pont^nnk lu-iu íFh^cieuül kflt üirur/iutik. KUiin' pt^lila ax u |>imt itx bllcDt.'. mégpedig az !<“> = ......^ ' ^ ■ ■ ■) <J«nhí^. Ez az el«ii axochan ^ ^ - +=c
A - (u. £p| luilmw* vtiiuiüuwüíui. vii«aut az ümlált pcmtak fsulkst^teliiim hf»antnrt«r.twii ox A luil-
n«üh<i*. niKrt Alt«Uiwuj rtí ínntkc=»ÍKÍi>ouUik haizátflnöíaiak, bisiíTi j € t^(T) miiwliru kütnyrírüT. miau (Vf. 411. old., liarmonikiu wr) nem tartónk T-brz.
lo ponUMiU) «kkni #ttűtkraísi paatjii /l-aak. ha tíOáUiAtó olyan, m A halmaz X. plí-mpilwaAiló ( r ,)
Kimiai, tuDRly ío -Ííoa tjvri; ooláil pont cüptén a/ j , = Jo. {lehet lauikl ilwn wiiuHt. 12.2.2.2, T eljes metriktifi tér
2. Leiárás Ek>- metnkiis tOTt t íz n e k mondunk, ha benne mindra CAUCHV-Kitmaa konvprgenB. A tíiljta metri­
.AjiXniCtrikuít^ tiArmrly ^részhAlm&xanyilvÁuvniúaabmiiev&iiaxXxárt halnuiatuui. Mtndg* IMrxtk kus terek tehát ^pen aznk. ameiyeklien érvrnyra a vaíA* süiniokuAI me^smert CaUCHY-^ tomw-
trLnl cg>- If^dkdfli zárt btlnuu. anu'ly t^utalmazEAaz .4 baím&ít. Dcvecrtnmi X ÖHarx, la .4lulmiixt genciadr : Eg\- íoraxxt pontosan akkor kwiragWW, ha C AL'CHY«ru«at, Teljes metrikia tér zárt allen>
tAnalmnxó bAlniHXnmak itutra^. Ezt a halmazt j4 ^árí htriniiak vngy jr.:aráaiituik urvtrzvntk ^ (Őoáll6 nirtiikiis témdi felfogva) » tcljra. Di^n™ áltríkmli™ igaz a HHtíroidlláfi; Ha egy [nesn siük-
ilUdáW ..4-&líltvoná>»al''. axax A-ati jdoljilk. .4 nem iuá& mint .4 Ssw» ^ t k c / ^ pcittjoiiuik « Bégképp tcljcEÍX metrikus tér V ahcre trljrs, akkor aa V halma/, lárt X-beu.
■ TcJjrsmrtriknBtcidLpctifáuL m, i'’ (l<p <3c),c, B(T). C([«,^). C**^>(lo, 6l), I/(a.b) (l< p < ix:).
a: A pnntíKíui akknr Tárt, Im A-SpIí rfpni<4iif4 egy Irtiaők-gír •
Hnielytiz X t^iriK^- (£ X) pípiiiIks tart. rstni ^ határérték is A-hoz tartoxik. 12.2.2.3, Néhány alapvető tétel teljes metrikus terekben
A td>R- metrikus te j^ ftmtasEáf^ tölilick köiőtl Ahhól ered, htjgy étvésves bennük egy t^éai si* je-
12.2.1.4. Sürü részhalmazok és sz^parábilis metrikus terek avégtekn
fent* tétej é* elv, amely a vi
Axt mondjuk. b<^ a/ X mrthkiu* .4 lézhalmaza mindenmfá^ ha Á = X. mw>iwtVvnl ha umuien
.r e X jMMit Ki A halmamHk érintkcnni pontja. Ez azt jelenti, hogy minden j- € X rlntilim található i Legyen X teJi»< tiurtTikimtér. Ha
A-bdi ekTDtitiHt (r , J stKojBUa. unclyre T, -—• i , máiikÉpiicii mimlm j-rc miiutiai '-liaü létraik
r, g A. mHyrr < r. :5(xi;n) D rj) U — D D■ ■■ (12.55)
■ A WElEnSTTLASS-f^lt! appttixiniánÚHtAtrl xímut miiKlrn. a kodátcHésxárt |<t. 6] intrmillcmtm ^ly- olvau cijyináEba akatulvazott 'íárt gömbök fiarazata. MuelyckiR r, — > 0, akkor e gömbök metaiete
Uims fíigp*tiyt a C{ftt, fc)) Un tuftrikAjfibttU. .naicRymfctíHiJi. trtHrolfgw pmitnwággal mr« fchrt k5- n^i ÜHBés (jetién pótból AlL Megfordítva, ha egy metrikus títtjen ez a tétel érvénjEs, akkor a tér
“-1'“^—- --1—“mokkái. Elit a t^dt mert ir^- - ------------' -------- »_ r_ lt:Az
i.i in,i(iirtcr- tdjra.
vaünmim t(tkiDtrt.i t 2. Baire-f^e kate^riatétel Legyt-n X telje* inetrikuB t*r, (* legyen az X tér nyűt, min-
■ Az n lértiMí nundi’arni cilril bdmiwni lií'lda az össsra rariüaiflliH .<Rámok Q halűiium. valamint nsí <íenöTt silrí hnlmarjiiTiak egy megsiámiAlhalö hahnaza, Ekkor f|^j C, ncmüira, sőt mindojiitt sűnl
r)SB7«i imu'ioiiálid íiWtaiok Lnlmiizji. X-ben. Enoek kövelkczménve, hogy a t^rl akkor ú. igot, ha a G„-ck maguk nem fatétlemll nyíltak, ha-
.Az X iiii^rikuHtRTc^ ntí-jKiTnlniutoait müiiilink. hn X-hea léWzik mf^.ónilMhatú. mindf^niit t niUil lim- ■ilhatí sok nyíl t balmay. metszeteként előálló.
liMlmM. Pc^ilÁiil R'’-Ih'u ÜNKutr rnriouáUü kuiupJiumsü v(?ktorok linlmaKU(tgy nu^stn'jiniliilhnl/'i, niin-
cieniitt«ilnlnsfi£híilimu!. Az 1 = 1’ tír. tchíit hüalM««>lút konvpi-gpns wir5ssji<>gn valós winxwtDk tctf n Misik, gj’nJtranhasznált követkiaménvc: Legyen X trljis metrikus tér. í* legyen X tér tón
{12.tí) nicltikával i>i HW'iMirábUbi, Ixmn- nsy wrgiííitii]ÁUiatJiÍMmina<‘nQtt íriirfl r*«bíUui;iy. jií'UlAu! a/ Iv.lr—i.lti.V ^ TTiPg^AmUlhi.fa-1halmaza, amelyre L £ , Ft = X. Ekkor van olyan amelynek
(ih^í..... Tni, [ ) , ( ) , . . iiiakiítíiptnok halmaza, ahol r; raáoniUÍH auimok ÍMA' Irtsü^lfgrji tormé- létezik belső pontja.
3. B«iiacb-fíé]e, rnásképpein Banach-Cncciopoli-féle, néha Bnnach-CacciopoU-Tyíhonov-
féle flxponttétel Legyenek (Xi,pi) é«(Xi,í)a) metrikit* tcwk. T X — • Xj, amelyre
í>í(Tx.rj,) <aí),(i,a), ahol ^<1 . (12.56)
Ekkni T-l toiiÍTHiííu vagy tnntnJiiíló ojmTOtornak vagy íi;*(íjicít!<tick vagy tmnx^fnrmáaóaak, cgyeao
rűbben toníraiicjdnak hívjuk.
12.2.2. Teljes metrikus terek Spetiális esetként legyen F «u [X,p) teljen metrikiiB tír zárt. iiemüres réazhalmnKa. [ÁIIjiUImui F-et
12.2.2.1. Cauchy-sorozatok X-nek választjuk.) Legyen T: X — • X kontrakció, azaz amelyte lí < L Ekkor;
Lcfjypn X = (X./J) mstrlknH téri'. Az 1. 'IfitazűJegtít 1(1kcziitti érték esetién hz
:= rí-„ (71= 0,1,2,...) (12-57)
 uttiutegyí- jxjBtbw!.
2. Fennáll
T r - = i - , v»gy» j-»ropeT*tarm ka
3.í-«rns>rtk.nfixp(.ntin.
4. i) < 9*/Hío , xi) é»dumtt érv*nyi» a

TbeíjTH r"-Mlia igBzafispoirtUitíH, Eiin^k itüuubana

egy h—«w -A s6 ** (U. 12.2.2.43 ): ha a 6stü-
™ és pontosiui 1 fixpoDljtt.
M t«.i} X fo,í}-iifolyt«io« íf (r .» ) maesal^61-d folyton» / (,) jobboWallal rradelkeíá
12.2.2.4. A kenttrakciódv néliány a

Ugyoi «kAt • K = R v>cr C-b«li te « v=(x) - f Jf{r.|r)v(s)d!, = /(*), X € Ía.éj (12.64)

“ 11*1 +«ijía + ... + «biX. = S ,

Oj,j, + o » í i + . . . + O m X, = 4,, ,gtjL / (i) S O.akkwhwiMgfai) Fül <^9ÍT)
™ ^ l d í « t (W. U i ) úgy fchrt

ImcáríscgynilotrendiiRT. Etvivaleajm ’ H í-, a^Tk+i, = 0, j = L 2,. --. n. Mivd elkülónitw tün»s (TíjHx) := jK (z .v )v ill)< h l + /{*) V í € C(I«,6] ) ,Vx € ]a,íi
akaijuk jdpoítciiiM n.í-a, ....r « wnwrptItTtekít. raért mii; cit é á^jok a x - E t-i =
íjalakniü = 1.2...., n). Most niAr j (tátható,
Ir if,l S ' hogjF
’----------
raen - ---------
így --------------
aa cmkTti -
képli«tcldefiiDáltr:
mctiikui tábca (13.46). B
h a j^ J ÍiA -{x ,s )!á s < 1. n fcW h«crií* a fKrtfi.ríft) ^

ktplrtüJ definiált T: K" - K" oporAtor ,*, c"CíkÜ). W jí ^ ) . tehtt ekkor T kDntnd«<i4. A i n
e g y a á ^ Btnaaét kapjuk mre. a bxposttMel 1. itetádói egy
r = Tx (12.62)
W,(i) 6 C((«i,í.j) fügítvíimyd kwdw. Mcsnymtik. hogy ha a* i n t i ^ rfótt míg « n
fixpontjai«5«uklW«od(12.tí),aí>(T.y) = K - v * l ™gy a(l2.43)metribtajatdj*.K'tfrbnt
12.2.1. vÉge niapj*!, T katíxnktm niíti^ vtwsAiatóho*™ * - y = . = . ,^ y t ha,«iüiij,,k
«ey fii A iooreó, akkor a, iotes^paátor. tctAí « ^ - T^í. (r^fXx) := A f K (r.aM v)<is ^ / W
ü tts te a T i-rií = ......wktorral
i í « ig y tct8*őlr|;ena.-val a (r*iao)“^ itw&dteta
aK"-«ndefimállVBlBmclyik rninctiikBiBWTÜit, m(fz.O)-v»l, anwly fí-bfin <ifci-kln4t
:a |A| < ( jT K{x, V) ds) feltétel biztositj*. Továbbá
IIIXII Ki lri.1l l» ll -il
■.tS mtí.O) 12.7.3.-tiiiDálialáncnabbköniy<»ctbcn ú rá«KAIjuk« PrEDHQU
MAaatówU-mivelaVk'^l t t f már lineáris - em
kflll megiMxaliliiüiik (Id. 12.5.1.1.). Itt T ti fnn^E^Ao> avandpfiniAlwi,(üiol£ii3i Hí. az riíbbi feladattál dtérfen az Inti^grAIia felső halftri. U váJtowk, akkur a A = {(*. j ) |« < i, <
rix. >l jjcdig D7. a^ cisyüUliaWkból álL 12.5.1, l.-b31 tudjuk, hogy f j i o n t ^ akl«>i; konl- x < h ] lií,:MB®«ög5n folytonoe K { i,» ) maggal« |n. il-ii tolytonos /{*) jobboldallal renddkcaa
raktfv. ha - K " (pld. vnktudy m
12adott stotmÁvid Itiduk&lt) - normilja 1-néJ kl*abb. Tehftt te «viuiaa«mUt<ttt«pcdáli>>
.!fW»)<íw = / W , *e[a .íil
 lá .í. iJeinkwi terek 623

-n (ha J(x) S 0, nklcw homoBéti) VOLTERBA-fae ínUísrálcgytiíJclrt {Jd. {V51 H3folyttm™. Dí<fi) = [tto - A, /„ + öf, C r), - -ío } ln»W st. amiáyáss i^ycnlrK*
11.4.)b*pjnk.A bmTCrgenciáí mrtiÉíál* := maxíHseiíí) - ^pj(í)(| | í ( , - £ i < í < t o + a } io«rik»v»l teljes

mrtrikiBitér.TdriDtsükA/-eii*(ri5)(e) := *o+ J ' /(j.*p{j))d*etóírái8aidcfíiiiáltíckípczéBt.fa-Q <

V ^ eC (ía,Íl),V x€ K 4| (12.67)

Í < /o+ Q. ,V zárt r-re. aw « »r e A/ — Tyj € A/, aicrt (T iíjff) és

jGlölÓMj moxt« m^ldAHboa ekvivwJoscn. ílZ65}-hiw hj>»iiIóiBi definiál! T r C((ii,i)) — C{(«,^).
Tv* = /+ V'P VoWERlW-ffilr int4Ki4loí«ratw Ty' = ip fixpontjait kms«iik (mart miohrtn# míg e(íy A
fix snanh fw eWtt). Mert viatoni minden feltéwJ nélkfiligaz, bogy van megoldás is egyértelmű, I/ íí. ^ íí* ))d í| < I d í | < j_^‘ w dí| = m|í - íoj < mn < - r.
•femost Mlamoly Q-fc« mioriTO^^rJiIíiB!aés£sybees6e8yEnfc^»lin»aac«lÍ«a2
mm a < A azM iíCr^J C őíxo;r), t«.bAt «m ál inkáhb « ( T ^ ) C ^ (x o ;r), «z int€gEálf5«vény
rtfcgy«ilrt l o c x o l d M l t . i « g y n - « « 7 * ™«- W r^krió(bim ár ~ < i, ^ .v
foiytoiHxsá^ miatt Tifi is fetytoncx. *» triviálimui (ri^Kto) = x> ( « bradóf acn » r nfemtút i r t í i
a f < í , a rt miatt kEÜrtt).
Itt Mhasmáituk. hogy áttal&bao
n »«dik UgjAt whrtjűk figyrkjnt--. v»g¥ - ami nagyon ^„JöaínStkn barilKtAalakm
= r - e t é» ea»l btpcnük > ( T * ) : . , fwtoatat. A Fredholm á » VocmWA-raetlHT,

if ÍTvétijf».(l2-3d)
S jfl*

4. APkard-LÍiiddöl^Utelel>£iaidűexplk)tdiff«<«ciák
j T < fim V A ^ s ( r . ) = 6-
értelmű megolclhat^á(áiöl (M. még 9.1.1.5.)
Ugwn / H " ‘ víkmcly Urtományta értfllinezrtt Il'-be haló folj »t<-ldnt«rikw
i- n i,* ) (12.fi8)
cU&inuldapUritdi rl, ahol 1 E R. X E R* » a pulttal jeSIt dcfi«»lá> | j£ A ^ (T i)| | < ^ A ^ .ill,(r.)fl. ami jT ltffW lia r
- gjskran ida«k tekimrtl - t «-«int (íVmÜi. Legyen 6 D{/) és itt fcgy«j f x fiisjtvfr
•mk«Dt lokálimn LiPSCHm-fclytiiiioi (W. 12.2A). ERsenm tehát tétonck az o,, r poHiÜv ólktidAk kÓKlil«»««%c.Td]átaa<
á ■»> i, iwoitlv- UPSCHm-álüuidó.
Lipsa ■ hegy “ = (............................................
( í , i ) ||í - í*l < "» . - »oll < r>' c D</)
fa mindoi itteniDi (t.í,).{*,!,)
(r ' poiitiHkmi U/(í.*d - /«.i,)|| < L1|t. - jj I Itt II ■II » 12.3.I.-t.«, í — £ tlír(r)||dr.
«ní» u.H>ly « (12.42J-W1 <tefinish p «iklidcBÍ metnkkni « y) = ||r - j||.
5V » dimenzió nÜHtí • gfiiobi Továbbá rkontrakciö.
k. {gr «gy R"^‘-heIi pontmnden eiiklid.^,
tarUduutt valamUwn a «\»l is
pikiu esete a LlPSCI BiBrinti düriváítja (axax aa i.-k sminti pordAlis
di3Ívihak)Ifte!<>Be«skf * « * « » (Íc.ífl) «ey ■ytaetében. A ké»Óhbkk énldcf1»n> RW«'<!gyvMi(lN
^ .o -5 s u > l £ ‘**1 í
«l..&t6röklódik”,o!
w-is.hosfaLlPSCHtTZ-feltrtc;,............... . 1triviáiisan farnál! (t#. xo^n kívfil \m(F„ r) t
K.rltmjid.'t,
tnás pontjíTB M. termíaiíetaiea aoásr belyrtt más — ki«bb - w rOi,) = j-p
követebnéimycl me(^iatiro«>tt (12.68) kcaJrttérték-feladatnaklokÜisaii agyéi
MSü valamUycu a > Ü-v&l létraik » D M = {(, - o,ífl + n>-p definiált folytonos ^(t), an
fi(k) = xo & Dl^yn m = /(t.^í(O). tovAbU Uyen feltttefek mdlrn p egyftrt«-!mrt. U «y«
mm. hogy yj punfaíttt akkor megoldtea a nyűt (to ' a, <« + a)-ra vonatkozó feladfttaak. ha vsí*) = - IX*^ ~ ^
I ^ - « . * » + “ ) bánnely zárt rÉssántcrvalluiuátí. laérl. ckvivulisraiBn át­
térhetünk ezen iitibbi integrUegycnlct egyértcmű ineRoldhutógágáiMk vizsgálatára a folytonos tüg«-
i,V>a)dí = Lttd{ipi,^)
véoyck körfben. M/ukíppfiU fogUmaíVü a * * " + _£/(*■ íu - ft < í á <o + « iii-
................ ... ....... ..................... ■ ‘ ............... ik elég kis a-iii. L«gyfi« m«it m :=s tehát ií(Tv?,. Tvíi) < iorfípi, <í>s) és o < i mitttt i o < 1. nzast. T ténylég kontrakció. Itt felhassuiáituk
it tctoSlGgea. Tekiütsflk »y. M := a LlPSCHITZ-feltételt. amilicz keltett hogy (s.íS|(»» 4* (í. ^saU)} e F^y, ezért rafirepBit az >i(p) C
 IS.2. Mt±ntfatatk 82»

(bitjei M defintRtAjjUmn. V«gtU M teljen uu-trikus tó. mert definiáló felt^lci át6rnklSdn<4i l. X u W(W. 12.2.3.. ??. ??. old.) V altcíBt.
xt egymletaícti konvergeno ¥>, soroziiUöl a liiuMfí^e. Ejtek leticmt a fíxpoottítcl fcltótclct tcljantltick.
tebAt M-bütj Ty? = t>n«rk Így ti kÜndillM kojdcÜénék-fclBdatnakeeyFiirJniil ncgDlHAmvnn miudm 3. XmmdeDÍittaflrfiX-haii.
C raiij{íio, —, j }- r « (to - 0 ,í(( + or)-n. 3. XteljraiuctiíkiislÉr.
4. BAnndy két Uycu X, £s Xj az eredeti X-rt olemenkíiit fixán h;
Itt. tehát witójAbwi / ^ í< ,-m in {a «,^ ,j},t„ + miii{Qo,^,i}^H£m.Ej:taro.^l(lAítMA/ A i UjDi módon Cíometria <a»iög ^rteljnfien megbatárorott

IrtnopJy <Aeméh& kiiiKliUó ^ T<p - T><^ - «áim.k mctiiktis terének ^ r , . r,) = |r» - r,|) WArtja a v » l « <««.i»k ataliban Q" = R».
kapliBijak hh^, ssaksíóvíd xznkcfSBzfv np i. Téaj
x-t péWául aiCX-beB CABCHY-koovwHcní íorMalok dtvivafenriaoBrtáJyaiköit küpbaijDk meg: (* i)
k^nstan. I r t váUsítjiik teadaórtíknek.
«ai (jfc.) ekvivalens, h a - 0. Ha r € Xh< ajrnioritjuk a boMíom (x .r............ soiroattaL
Miiukn Qiius » » A/hü) klvílii i» rRvbnsk ^ R k itím t ^ d kis komyezrtébai.
inért folytmwsságft miatt mám B(xu.T)-bc fgy ha / egéEémnemetoe egybt, íÜiW VUÜ joW>r« akkor ezek ekróalondaoBitályiii alkotjuk a títcllim Míilltrtt V alterrt. A /» : X X .X — Bl. fSgg-
i := {««p =) max{t I (o < (, ^ í ) = ^ 0 ) . illrtw i ■= (inf = ) min{í 11„ > í, vKO = fci*« e, a p : X X X - n^. amivd (X.p) t « lj« nwHrikua tő
ba általában ÍCtOH b I jeBliük « (r .) « tgyadJutóm
“ fs y ^ í)(= ^ 0 ) e BÍJr9;r),(iatM{í.i?<í)) e tehát eanekaponmak is ltm«;*LlPSCHrra- S, MZA2 a
= lim ,_ /H*,.»,). Eí a d.
feltPtclnf* e í f ^ tpWS köniyexete. de «kkur a keideliérták-feladatr* B fcniuUlitii, hogy liáí-
mely két megoldiS»í .-lÍR kio kŐtiiw«etéb«> ígybepsil, amit ^ és ^ nyüvánvalóan w™ tdjcsit. tphitt «
Kup = niM és v»(0' az iof = iiun f v á ra tja Wirt r»ak, itzu a fixponitétdld talált im-goldfe ucmK:<<tk 12.2.3. Folytonos operátorok
Aí-boi, hatuMti mimfen kort&toMto uHm » « rgyrfüli megoldás** (ío. i.)-i»raméteríl fecMfetiÉrték-
kladatnak. E> aict jdeiiti, bogy a m<tgnki» unidtáM nnn csak abban a értelemben iSl r«m, 1. FtíytonoB operátorok
lK ^bÍn n d yka in <ígU d á»tocl^ ídsk «n y....................... ........................ USVKU r- X ^ Y AZ X = (X,|>) metTÍku.1 t ^ k as V = (Y.e) nwtrík-jR térbe való kkcpesEae, A
IftTOÍk eg>- körá
Wíós intcrvaUuiii
iirtCTV«Uuiii — fcnti;/ —, bosy azou báinriy t ó niRgaldá. rgyboesik.
- »* íeiiti r lekípaÉ* 37. € X pofMan M ^ » » n a k inowljuk. ha ax » « T ( t^) poil mindoi V = r {* ,)
.*»<*> = / (* . r s ‘ ".v'*'......» « - " ) -Hnsdii expikh diS(3tmciák«ynilrtiF a S.1^1.. kűnimKtrba talállBitá U = fc'U j knmyf«rt. aroelyn-
náth»tó.h»/ = /(X.ÍF) ( i € R s e R*)folyt«K«
é az (j#,*,) € R"^' kauWÜ felvótri ec^ ki . ■ben v-ban LiPscHrTz-folytonoí (kL (9,22a), nbul
art'a). Ekkor az álUtis » lianulö: dég kis íi > 0-m ncytr- X Wriuu<»i.hnraiJJK
u-hnifed iptwák a* p(t) € c- ((Xfl - A. + ft)), at«s{yn: t. Ax X Vhra «>ló f.
tuiajdoifiágok:
í<í«) a )H «T eX u -ts “* “ í^-íí^i C X icturiik^í* -nmuu. arodyiip x, — i, akkor r (x .) ■— .
-- - s'->(x) = /(x.p{x).y‘"(^ )..... s ,< -»W ). T(r) .tehát p t J , . <1* * 1^11fK r(x .),rU )) - 0:e««si>ktoitvítdirivna kbivnL
b) Teteiíöleges G C V nyílt tÉahalnwtwa r - ’(C) ilwera kép X-nek
c) Trt®ase» F C Y li . a r-'(/ 0 inwrakép X-m-k *árt
- í . < a < x í * h í * Kti) a - péld&d « mfüagvéiQ’bStinduU. d ) ’IfeBBaeges^C Xré t«áiir(:i)crM ).

V
yi C{A;B) fontos részhalmaza » LipSCHITZ-folytoni L T LiPSCHrrz-/oíj*iB<M «k £ Ln*-
T SCHrrZ-«ÍI(m(í(fval,ha
■
\ y »-u i (ízTo)
képlettel defininit iMtiktttw.í' uficifi limesíwkuirtOTat. waa lim r"wrnnk ebő kootílit^AlÁjn. Nyilván L nem í^yértplmil, raak n(Búbajfiva t-ek minimiima « , T a* ro potithati hkáiisan LiPSCHrrz-
/íii^tmíjs. ha vaSíunely kömytáetét , tt-hát lia (12.70) * ,,r , £ V{ía) «set«i
Vígiil viiwsatíirve (12.ÖS).ra [iflldáuirt = uüu{ao,^,i}/2. Éltkor áss M mutriktw tíifuu luil*i t«IjwQL A (lokális) LtPSCHITZ-folytonOBRág fognlmAviJ mát
jáca]2.2.2.4.4.-beu.Hasíi ...... .......... lyL < l-iD’di»ldje<.üU(3a.™)feltétel,akkorviwaiümpiiik
T leltípeüís kontrskciAs PgyiitthAtója 7 < ^ fixponttPt^! hibíibocslrad ainpjAn < 4 kontriJa-ió fogakoát (Id, 12.2.2..1.3.),
Legyen / = [X.p) - (Y,p) folytüaoi. li'kép.ríöi,_í» K^Ük fd, hugy a»{X .fi) m t^u s tö nem tdjes.
BStaKío-hól intlitlva adott r > 0 asetér [^Igj itesrádós lépía utAn h kapott fíiggvíny Ugyta ennek a teljts bővítése [X,^. U'gycu (V. é) (V,p) ttiljiss bövítéiiu; illrlve La ez már teljes.
aa egész {ío —í», t# + ti)-u e-tiál köütrlubb ItíüZn keüdiitiénÉk-feladat egííakt mögoldftóíiiioís. «kkorönmfi6a. Ekkor/-uckcRyértEhnű™ lítraik ogy/ : (X. 1— (V.é) folytonos Viterjesjrtése [amely
maga is LlPSCHírZ-folytucos ngyamuoiíil a LlPSCHlTZ-itllmidóvnl. mint /, ha / m volt), Sok psetben
12.2.2.5. Metrikus tér tejessé tétele
f milvRleti tiilajdonBágai átöröklódriek /-ra. I
-ftts/iSlnfira. tehAt AltftlAhfm nflm tpljrai {X.p) mrtrik.is tér telj««é tehrtó; pnntosablmn sirtiva iMmnk En-B j,/dda normált tér k
dgy JcgsKŰkebb" X miítrikiw tér a köwtkirea tulajdonságokkal: faiY = F Í. (Id. 12.3.2.).
 Ji.3. Normáit trrck 627

12.3. N o r m á it terek A Slnonnábóliigyanflgy aiánnózUthatunl. it(amiattjeletUÍ,hogy(12.33)-b61raBkp(.r,s) >

0-t követeljük meg), mint ahogy a ommából metrikát. Ha a Irmnrniaii veamrwt rami immiimius
12.3.1. A normált tér Togalma teljes, akkor a normált faktortér a nonniboJ íoArmfurf. mctrikival íántán teJicB metrikus tó leső.
(VógűidmKinwá* B” is C" W. még4.1.6.) 1, Páldák nmanáh terekre K"*ben
12.3.1.1. A normált tér axiómái
Legyen X vektortér » K = K ™gy C tüst felett. Egy |j- 1|: X x X — ■R i függvényt ax X vektort^n
értclmetrtt flűrnufnuk, íw X = (X-ü l|) pirc poÜg K fckjtti nor™fr trnw-k nevrazük.Í» tetsMiSlqgo.
z, ír e X dernrkrc és brtstsSkgM a £ K HMlnni IcunAUiiAk & l^nrtkexá talajdaniAgrrk, a tiormiOt ifr
ttxiámáii R-beu rím. norma egywgBSmjc a (- l. 1] inteníalliim. R*-btu « 0 köícpa egys^piéíaííEt ií^-bil dfor-
gatva v^^sspream íülaagyítva. R'-ben egy oktaWer.
(N I) llT||>0 é, M =u (12.71)
2. g^nbnoriBa, vagy euküdessi ocKma:
(N2) M = W -H (12.72)
(N3) |[T + ff|t<W + W (12-73)

Enaa oaima egyenlő a'(cktot luHUival és egységgömbjébe n-dimrntiiw egységgömb.

nnaegjrcniöaiíckt
| i-»il>III4 -|í1 l|. (12.74)
Ha (N I) belyclt r » k > 0 igaj. tdi^ létcúk i ^ a . amhc ||j-|| ^ 0, akkor >^rrn<ift ili
fiínormáifA bcs^lünk. Dymkc^ {x | |jr| = 0} altrae X-oek. ami pontcaan a« iRy \ — y[| = 0 l< p o c . 112.831
^yrnlradMnJició 0-t tortalnmzó cnztátya. .Az ekvráalenctKiartáljnJuni a (cliionua &Uandr>. X-<rt n K | - )“
(a és a Ekktotcr Euuck az döző krttS spedáKse»Bte p = 1, ilktiT p = 2*veJ.
aoMtály,«twehrft ah^.dm)niid( köw. febormAját h rt knpimk. A 4. kDdmmwnia,másDÉwninaxinm««wrma,\'Bgyvégldcn norma;
P(í.if) = llx-íl|. r . y e X (12.73)
w egy mrtnkius teiFt úgy. faosT a küiutulási |) - Dnarma:
R*-bea egys^ünjc ax iMÜmenziút egjmé^kudot. Továbltü

(12-76.)
Mindegyik fenti norma esetén H -> i pontosan akkor, ha limt_* Ha* - ufl = Q, továbbá ponuson
(12.T6bj akkor, ha minden koordiDáláta (i» ) —• (í)*. TovAhbá mindrark K" hónneíy más normájára, is
/)(iii.oif) = lotí>(í.v). oeK
nyesek, hiaaen véges dinjcnziós vcktortírbwi bármely két norma ekvivala^s.
Igr a nortiilt t « ^ b « i tuind k vdctoricrr-k, mim! nm iú'-[uégfa(xtM(i:t.76ftj
IXspeciális nairinák K "
CG(I2.76h) érteimében <-eytD^>^luuni

m i ) = { r € X ) | | í | l < l } é» m i ) = { r e X | w < n (12.77) 1. .W(yl) = r.m^|<^[ (1Z85)

féggrimi eltotÓMiavűTiáiu, ami lurt jelenti hogy
2. AT(.l) = V ^R T íM) (12.86)
B (i;r) = {y e XlUtf-xlt < r } = T + rfl(0 ;l) = X + S(0;r) V a -e A :é "V r> 0 (12.78)
jksonlóaii7f(i; r) = ;r+3(0; r), másrészt pedig a kiindulási vektortér míWdctci a normával (kíniítlt ami nem más mint a K^’ -cn definiált tndilidiatzi uonwi, w

X. — X, - If. - n rawtén Hn fidott egy ||■|I n

ín + í í „ - r + y . | !r J | - W . (12-79)
(Pontosabban I + j, : X ^ X (X,/>). ahol X x X az (X,p) naítrikus tér önmagAva) vett .iirtikt
íTKiraiita é» (thb«( hnnnnlöan ftj a K és (X,j») metrikuii terek dúnkt asot-zatán frtelinuaet.t é* (X.p)-bH ^/(.4) kompatibiiÍB ft kodta^, oktnédur- ás gömbnormával, N(A) pmlig a sümbiKjrmávid.
hatA leképezésként folytouod.) Normált térben minden B(*;r) r) gíimb konvex. II ‘ II vektűmormával komjjatiliilift mAtrbuiormftk kÜüíitt van egy kitíictntet.t, r vektornormáhoK
Normált is félnormAlt tnrekben .(n -* xn kouvtirgous xunuMtokra (12.51) helyett » vele ekvivaleiu Uüz^íAreudelt terrnéüzetea mÁtrixnarmn, ni/l» néven a vektomornuiáltnl íiirlnkált mátrixnonntt:
(n - o c ) (12-8Ü)
11-411= = ,t;í.
Jráflmódot i» BKikáí luttTiitíJni.
 A i Ahaláua. tannlság tebit egyiísrt oa, Imgy «8y vcktoriír Iphrt .73 norniiivid üdjai. egy raáákkal
pedig Dcmtdjes, és uiásrfeet. hogy k « iljcn uamm IWW lelict ckvivnfcMi.
MflurésBt kit tdjes nonna sran miniliit i-kvimJt-mi. Errp jX^ldn la l)- vektortér a® A’)(/)
*> ■* iV*{/) = «9» S«P / nofwAwd {W. 12.3,4.: vük vnkVjíhan íílnonnAk. áe UBy*nammaz altéren 0-
k. « í r t bktorfeíiv. UEy«i«o„ , fiJrtortteai I.*uu.k nonnAk). !gy kapjuka^ (£'(A),8/|l. =
,V,(/)) és « (£ "(A ). Il/ll* = -V„(/)) BASACH-tcrrkcl (iittKÍJtt M. 12-9.4.)- U rj™,

0. h ü l< í< l-i

obd Ak{J3) A B mátrix mjAtértékei. miveJ.4“,Hhi AlO =
v «, h a .l-i< í< r
Ekkor - 0. - 00, Irfiát • k it w j j r * - no niuin o n «
Vfcn dimeazicjá vi-ktartércn miniini nornui ckvivalrnii. Mivel • K ti t frlrtts V wktwtír izorowí
tc h it a K-hcB vkmckhSi álló. dim V b»«i:ú«&KA mmtMciáí («sv«glpiendi
. _
M & b m Mnb^ t»c ^ hwnK-Jv ii«miii». » lOtt). B K = B vagy C fd r tli Ví«0» diiw m ««* V w k U iittr lík lM ly n o n n á ^ tdjps. niBrt cgyiéH t
a láro^ybánssJ definiált ctiklkkaáni»niAvid a*. m á M Í«l*to ^ ........................
12.3.1.2. A n orm áit terek néhán bűér ha X. — X valanaslyik DanuAban. aklmr x. — r bánndytk inásikhaa.
Nonaált Ur <űterM süt ilneáríiiailort «rtiDik.
*mrtrikit gmrriUü — rk . m F t r ik á ja k k ) ^ » ( 127Ga) £h
B<t2.?G)>}MtM«h. 12.3.2. B anacb-terdt
A zX ^V i^ th íV B iid ja iir X--ybM«*tivlil«;Ari.tík^ a n orm án i«Uc*. lowt n jj« t nam iátt tíipkut BAKACa-teniit-
p™.hosf|tTxBv = W * : d k,Lf^gymm oek Uíink. E* a tiilajdi«i5ÍBak«iW»iak értelmiben td iil «»t jcfcnti.h«ey haaz (x.)s
aüX VEktortíwm <ty í Ji ésísy l-flmoniui. Am iTKmdj«Jt.!wsy a M l <» wirf*eM*|.|,iionuána). r-raléte^ii(£}.b<i«yn.in > n{e)act«i||x»-i*| < c.iikknrlAQÍk£.ln>8yx, x.ia
hfl nui olyiin 7 > (I t«Aiii. bogy Uigj < lUiUi V r € X, Ebboijut esetben egy { t * } * , wirutat H-Bl
0. Binaely X o»ra»h l«rrt b«í«y»dl»tailk qff l^ a k rb b X BAKACH-tírbc ögy. bog
-t-!mhí. — ti map. mán TOijii,hí«y* sorosat ttll S,
í-h*i, vt^öfö í i . - * h — ’ 0 ■
EsyB.JnicByi|).[|| «5 if í W j'ik R*-t.
d ,n ^ k h « C - t .v iw « * k ii* n ------- - ■
am dyrrVxe Xfiw :rarth. (HwAlf T, H < IIItII < -ftH . ■ t e lja m rtrikiiii lé t egy
roiniieti 0 ^ x-re mj < < nij, cW.aimakmidlllásit<

Kü (<ht ii^isnin^ Mk&rhÁnr) kőxw leil CÉkiti wüttiiitői

ll(x.)ll:=űa|í.l. 1(^)1+ !(».)) =iu.+y.)l &
vdctnitérnifl«eiet<>it. Uh (C,.[| ■||i) 6t
áiuoek,axaüfiigg<>tln»'k« nqKimaUilissoTaEHtn

;«*yiWrn»-k. Mísríszt C((0. l)]-«a(feh«»iiló«iir((a,i)j-ii) 12.3.2.1. Sorok norm ált terekben

n Mua,í,*,ij t/(t)t nuaciiiuuimaiumn«n do-iwdcnack. Eniirk okn. hogy Noonnlt térben Tisgáiiu !chM téibeU cUüuckti^ k«|>it«tt
*1 +X3 + -. I12.ÍB)
atáiiVrtílB::

1!™
1. h »i+ i< t< l, ikoT W ik é> « =1: ZZlJ^n ír**
rt ofcsaj/ia IkonucisciMuck mundjnk. h« a 1)“ , ||x,|| ttiwiPrikiB sor konvnrgpns. Dj
(i.O) -t fe. (1 + 1 1) -Btiissackötelmciiri*, ha i < r < | + ^ & ...............koiiVP*er,««>r konv.írBc™, ™a». ő««..gr,.fennáll ||.,||< E “ . IWI-

TerméfflifUwcii (/.) CAUCttV-konTOrgwi*, de » linjcsssr a» integr/iínonnábBii [o, Í)-cti 0, ( i , o|-mi l. 12.3.2.2. A fontosabb Banacfa'terek
Mini nem fclict, folytoww, H« uuwt n kfit uünim ckviralmis lenac, íüthot /» a m«ximuini«>niiAt»ui w
CAUCHV.knnwrg™» lemie (küzvittltaiüi íb liitusíik, hogy ez nem AU fenn), do akknr Iciiut lúnt*wtc. d«
okkor ugy««st lenn^ n ok ekvivafciu. iutegrálnornjában. holott láttuk, hogy chheu « liorniAbun K" ahol llxtl, = ií t r y . ha I < fi< 00. üíbát <1korábbi (i2.S3)i
 631

Hr|U = mw lítl, ^ ríividttrtt írásmódot alkalmiiatuk. A iwmwtt tír nrni trija.. Teljes hurkát M"^(n)-TOl«
’ <®»et»W.e^iclűíj5Í;(gy. p = 2 fisrtben H^’ÍÍD-val jetSijfiké* SZOBOUEV-Wrncrk hívjuk.
Az cgyaiMju K “ vcktortéifn ily uió«k)ti kctotkeső nomiAli terekre gyakran az I>'(n) (1 < p < oe) jf- 12,3.3. R en d ezett n orm ált terek
KKsl. liu«íűAijuk. éH ha 1 < fi < ^ , i^ t K j^ R U rfkm í,K = C (srtén 1. Kúpoka Dormált térben
tmitór tCT,f*[«ík hívjtik fikrt. Tovfthbi pcldák » K"-en i. \köt JUtnIáhMi
Legyen X valóé lUHmíUt tér a II II norrnATa], Egy X* C X kúpot moiiduok. ha X+tarta
K" btomly aomiAml. mf!éntü«il!
vakKÜ gÖJBböt. aasi IntfX^). tetót a bekejp (i«n fm*.
szegy — akárv^elendimen2iÓB“ ŰANACH-téj
t^hAt [0. 3=). a mmn^gati-v. illH ^ a ,
■ B: m «ht.l lixi| = íup|íil (i2.Wb}
, S w "í
k. ha a n « n » X-ai a kúppal .k&üáU n
■ C: caiCgBxmtAr (12.94c) vagyis ba létezik oiyanAf> a konstass. hesv
0 < r < y = * M < .W M . (1197)
Ha X egy X+ köp ipgft.í%évpl BANACH'tér, akimr pontcsan abban ax. (xcibcn hsi mhiiíf^
■ D: l' 1*0) B í j = ^ | ; K . r y (l< p < * ). (]2.Wdl ■ ■ - s. haaaX, fcüprwfrafli*, Al»ni>«lh*»ésraBDnkTÍV3ferHÍa^
r a ^ á u M d u f.
f* kúpja a* K", m. c. c». C, l' és
(la-iM*-) térben nonnáfis.

< ^ < - <1

■ F - ií- ((« ,i} )(I < p < o . )« lw í | l x 8 - / w o r*
Jtat CAUCHY^soKogat X-ben. B>
■ Ax R*. P £> i / (1 < |*< 3c) tcnkben s kúpok RSiiUnuk. a c ai m térben vi
pddáiilazX. = ( 1.1..... 1 .0.0....) vvktdtokmrazata nfin CAUCHY.In>inci«aisK

hril<inaknevezzük ( u 'i l l l ^ . 11Z221. |I2.M!. |12.2C|). h*»nonniSratdj«Mlaí

íüíső hataiaz. amnlynrk Ott hiilíra rlí«
M<|íl «iéB W<I»I! Vi,»ex {annnMnKWKrtomtásn)
oriuí n Urtaináiiy «*y (o. 6) üiu-müliun. rdtétfL A (noniiára d ízk ) teljes oramált hüákat BANACH-AiMittiwk hívjuk.
sy nyíh kör vagy gömb, «ItaUlMui egy nyüt konvex halmu. ■ AC([o,^), £ ' P. B<Ia,b]) t«tdtBAKACM.hÍl«t.
Art nKKHljuk. lw*y « /: n — R m ?
ható, ha / az n (uyfit) UTtnmin.v«iii k-iaor fnlvtni miiidcpnkJr 12.3.4. N orm ált algebrák
Fíiwja paRÓ&liD dmviUtjiiuk v«u í i ......... ■» tartmik Q t>d«cjéb«l
!jéb«l n M n
pontjáhoss: istl búitiMftja » tutór xinuuiágii, vagy ►raákal^d, 12.M.) kic xiUacSlegeii két t , j e X demra ratoW ve van cyck
KlásszAvaJ uiiudegytk, legfeljebb roHUl p ,a dm deri^ S .............. t* úgy. ÍM«y M't«!ÍjegeB X.(í.i e X És Ű e K raetén
ii IrssAiifisfira. Eblicu a wítortfrbeu bf-visictjűk lus :a k ^
( A l) l í s í ) = ( i 9 )i, ichit agaoniaaiMWH-iRt (12.100)

B/ll*, = ([/» = J \ m rd X i J li r f V d X (12.Ö5J (A2) x{y + i ) = xs + xzi ( 12.101)

(A3) ( t + b}z = xz + !,i. (12.102)
iiomát (aini a fenti A, D, F » G ejorfejta k í»í» títaJáiKMftáaa), nbol p € [1, oo) & A a Lebescub- tcliAt — (12.101 )-veI figyűtt — asMjrafis <u( öiuacadftai
iBÍrték H"-h™ (W. 058. old.). A/, Ib- kapott iiormAlt tiut-t a W"''‘(íi> W jelöljük. It.t c muUimdeT. (A4) n {í» ) = (oí)!, = x{üi,J.
ezaii nem MUtlenül különlx»ú iu!uiii.>«aMv «gé<H ükökből álló (a,,... ,a„) (mdnsett n-n.. amolyro
I|QTaa ^zeuilÓB és a szorzás cfQfűtt gyfirÜt doGniál.
]<Wcn |a| = ft, + + •.. 4- a,. Aa /(*) = . ,ÍJ — ahol a = (f,... . ,í») e H - fíisgvtonycl Ax atg«bra tammutatru, ha. múuicn iíkmpArra fcnuAll;
kaptsoUthan (12.()5)'bcu A T : X — >V lineáris opix&toit (Id. 12.21) algi:bm-him
tetfficStegto xi.ia e XílompárrafennAil
(12.90)
a £ r'--^ S ’
 tS.4 . mibeTt-ti^rek Ö33

n» is. X éf> t' izomoil lm vau köstűJc muncitfiKniiuL i e V pltmukrr £s tvt«6«tKi!» « C K »*imra tcljoiiiliick a. kűvetktaő (e it^ek. n stai.
Az X algebrát n It .J^ebmnnk. ilJ. BANACH-a^fíirflH^ oenaiik, \m X uormált vtrfctortér. ilL
BANACH-tcl, ó> > norzu. (H l) (x,x) valós. (J ,j:)> n , (12.108)
llíif íl< M - M . f 12.105) |H2) (ar,y) = Q<j^.v). (12.109)
NnnnAJt «ÍEBbrAhiiJi tninilefffUi míívi-kt. tchíit a (12.73) Őswefiiggésekeiíkfviil a samuis. mint X x X -
X intívBlrt is felytODcw. mxiu ( í „ jí.) — . (j. y). tohAt i . — r fe 4;, — - j nethi i.jt, — • j y » rH3) (x ^ -s,r)= t-c.;) + (y ,í). (12.110)
trf>*.)I{W. 112.23)). (H4) (r. 9) = 1^:7). (12-111)
.Mintlen noroiAlt «jgpí>rti trij™* tadMBAM>w:«-^űgiiiává W h* bávftoü úgy- l««.v mí«»s»írjatóot»
kiterÍ««rtiiU» tlonnAvBÍ ItépOTtt rartriktw tói 1 2 i a biin Itírlak foainl, A wktortér-
mit volt sA k «n lM w xp = ((r.)I((».>] := ífx.y.)]. «bo! (tjs .) Cauchy-
aznnoal adóiinsk a kőw
kim«!rp!nciéj*t (1ZJ05Í biatosítjn é» « defiaidö nwpnt fiiggeüen [(x,)J és ((*,)) nprinniUeidjáBiik
(x,í»j,) = ö<x.9) é» {x .í,+ .*) = (x .») + í í , i ) . tl2. m )
^ M t comiAjtV Ha ja cEmdhrtfi kL Tehát
m X BANACM-*J»f_____ ___________ _ . . _______ lAroonat mindtö váJtcODjában ad<liüv in írbA
ncmua. XcsvuÉjjckui® DANACH-^lggÍM3»ffani>éatMnartt , „ ris,X
, = Risrtcn
R eseten sititiUii hotnogéu linefaiíu
iktjomiegyKfseleiiirmXBASÁat-ttlgténhoarU" Ha arfott tgy Imzis fe a wcktaokat tta i Uíis íMeriiiti
» B.ANACH-«IpíbnUM»: AfapMmw. X XK, K=R E :.! x,s.. K 2 R értein E :,, x.g, skn Ha X = K ^h* ÍP ^
«gí«>d5cl, {x ,a )(»,,V := (rff + « s + ífr + Oí3). |(j,a)P ;= Ü-^
m A : Cí{«,4i) a íl2-ÍMc) normával és k W . akkor j T

BAÍiACH-«í*cht».4ttI[/ff = ill. kompkx átéfcá ffisgvrnwk rsctóa j T /(r)9(x)iij

algrb™. mclyw* td j^ bAfító»T«a UaNACK-. *Öt HtLBQir t«^.
12.4.1,2. U n ité r terek és néhány tuUjdi
■ B: Ax Abwolüt koDVTTgcníi FotUllERnorh* frjÜKítö. kompl«c értékű, a [0.2ij intert
iont*. JÍO) = betíjtító * (») ftleíP’öiydc, Uihát az

x (/ j= f ; {..é c ). mi rnitamál eenctá]. A H ^ (H J • |) uottnÁlt to*>t tinU^mHí mondjuk, ha be

lehet beraetm. a ncmná%TŰ a ( l2.113) kspcwUilba*. *Jl xiAa, a 9Í
^ a 0 2-113) aUpjáti fömuJbak a köv<4k(^, figyekmn-fflchó
RlakbAU fclírhalúk H-((0,2»|) ydriortw iii |Ii|| = |(i| lu
I C : AxXm m iAttUm tknrliitailiju^opaAbm fcZ^X) CHom(X.X)u^<uopc3»tnnmrtiiAt»l l|T+pl|<||rJ+flt,B. (12.114)
és a .^ k á ™ 11^ 1.™ niilT«]ctdÜ«l (W. IZ3.1.2.), Iibol két ejpCTátor T •S szaraOáa 117, f^miw utáni
3. Cauchy-Schwara- vagj g (íd. (1.107)-rt
w««yis* 7-.?í^) = T tS M ). ^ e X képJrttd -ií:afliiiít opnátort értjükL U X ) íwmiAít tér, lm
X Dotranlt tér, í » Bakach t#í, bo X » »*. Sőt, tkkuf cgyaÉsdcaiei BAiíACli-aiBrbrB, ludymrk cgyw- nílüt i-ícmi változiiíÁt):
gdeme a T f = r i<b^tíkus liaúriii op<r«t<ir. tndyndt apcTátuauQijijii í.
■ D: A tí-jifirlytm mfrhftí «h«w.ir,t intesrAUmtó v»Já» vtirv komjtlf, MfJe.1 frtggWWÍt (í n, lifil a*. iHÜiÉt tctd«!t iellpmra a. nor-
vagyrPpírttiZ.’ (-oo,oo)t(Tc{)d. 12.9,)! uc máit terek csztálj-áhan.

M = (12,107)
4. A skalár^orcat folytaaiM aá^

nonnávíU. ha két fiifigvíay jfisontfllAt (K ( * • v ){() = j a:(l - »)y(a) di konv<JücióyaJ dflfiníAljuk.

^ *, íf» -* V ewítón (

12.4.1.3. H ilb ert-té r

ift.) -< t*, y) -

1 2 .4 , H ilb e r t - te r e k A tfiljea imitér tereket illLBERT-tetdtnek ui'Viozük. A HlLHBHT-toit*k ev/ekw.erwtt egybea Ba NACH-
tcrek ÍB.tphAt rendelkeznek íLwk tu]i,jdon»%úwa (W. ft 12.3.1., 12.3.1.2., 12,3.2, saftkaaiiokat), E U«‘ií
12.4.1. A H ilb ert-té r fogalm a jönnek még A7. wnitór terek tiikjd(msAgAÍ (12,4.1,2. «tnte«x), HlLSEirr^téi- JÜtatn Kárt Uneádn »lt<>ret
értünk: ha x, - . r, (ir„) C íjtíit, akkor a: ie (« ftltti'liwi Vtui,
12.4.1.1. SJcaJárszorzat ■ A: l=(n.}, l= é s a zi“([tt>l)al2.4.1.1,-bcniirfiiiiA]lk6nktw
A K C C, K koiyiigAlAnrn zárt fntt frlfttti V vfiktortraRt (iegtöbhször a K = C esntpt tekintjük) nkn-
[(trstonaHal rllátoU térnek, bek^Htfmtatémfik, tíukliilejiii lének vaf^í pirJtithtH-tént^ iiovezztifc, fm
níindtü 2, j e V oli'aipárlwi: howtá v w rendBjw (t. jí) £ K faáin. j*és {f niatártíorMia ÖRy, hngy
 Jg.j. UObert-tet^k 635

■ B; AH \0)t«ri»', AUhat. Emiért a továbbitűibAnmiiidie/ = »

[f.s ) = [ J {T)g(^ds^ Y , f i r f M D ^ d T , i< k .

(12.125)
n 's w íií
» Í8, hogy !>kiilAn!7^i7»tn)[ n«7»gí » nk riitidsBT a VBÍ« L*(í-ir, r]) térben ét M
:ö bi poátiv Íü^vítiy. A k«npkt Xh,
(n = 0 .± l.± 2 ..,.) (12.126)

(12.120) Uvjuk (askalársüocíat a oottM in t«^ jn , ahogy * p^UUbu i>).

■ B: A
12.4.2. Ortogonaiitás
A H HlLBEfrr-Ur (<• s»k>H« EngAkmú prebilbrrt térbeo. OL műtér trrhcu » i^ h o a c í) x.y fie- P,(í) = J ^ [ t í * - l)* I (n = 0,l....)
uiét Fgytnten mtrüUgaiímk vngy oTtagméUfaak moBdjiik art x X ^tul jElÖljük), tm (jE.y] = 0. riaghj^EGEN ^ - p t^ ^ (ld. 521. old.) «z i » ( h l . I I ) títhaionot
letMdkea /t C H ré»bAÍtnw u A mmden wktoTáratTtc^siibi vnktnrok
A '- = li€ H )lJ :, y ) = 0 V tf€ A } (12.131)
halmua H-wüt (*írt) »ltm . mnHwt A oH«sonáhs twnpfanmftmdnak Mwzímk. Az A ± B jeiaí* á (o = \ / ^ j 2 ~ í '. w .
«r tf(j«ú k i,b u i[y (i,í)= 0 V T e > (# 9 ¥ je B . Hft^(saka*i*írolhaiU. *kkor Mtn ( r ) ^ i itimk.
Az HeRMITE-®
12.4.2.1. Az ortogonalítái Sat
h.w = ^ £ »- (12.129)

b)H«rJ.jfc,é»jt-V.akk»rxJ.if.
a ) l l A í i y í » j ^ l i . «tkur i 1 (<*y + $z) .
_ i{ld.522.554.dd.)<M
■ D: Az £^(t0.oc)) térben a L agueRRE
térben.
(Id.522.dd.).
c) A feulieklWS ndAdáM pcmbMO iUlu>r Irsz t 1 /t. ha r 1 lin(A),>itu,\ IM A ) lu b Mimfcn !*(<<».«) térben, sőt «* ’ * rianfOg-
1ÍHCŰÍ8 hurka, tehM n l^ o k rb b UrtAimAZÚ táií iineáiÍE ahér, ami atdi itictKZCtc. ertkn. n»Mt ft Diillvdctoft clew!kB*rtukí*E:L,J M Xj-vd dmUnooram A,l|*^| =
d) Ha z J. A. atnl ,4 tdrt tuttáíier, aztkz mícdműtt fnlrii H -bau. akliDr * Aj = Ondódik- M í^rditva.bax,.i,.. ..x .,... iiDcárisufilgE^
’ " ■’ * '*>aáJ!óT)^pswi6yvíKtdi!a
e) PtTAGORASZtMete- HniU r , ......x, islniuJc páionkáut X4 X hslr l.aldcar nmdszer így <oiUidi!szi tírben. akkor • GRAH-SCHMIDT-Cíle ___________________ „ ______
e,,ca. vektorok, nuiriyek artononnih «s cmiMt függrtkn twidaacrt alkatnak, és amd^k
{ 12.122) egy 1 al»«iUit &tekű soixötóiyaMn dtdráitvc rB^tdnnlen vmmalc baUnnva. azzal» felté-
lisHÍ wlki, boey minden n-te /ín ({xi.ii,. .. , í „ } ) = lit*((c,.ea.. . . ,í, }). wigy ekvivalenarn, mimlQ) n-re
f) Praj«kct6tét«l: Ho a H tAr alhü^, nkk>r műiden :r € H wktor qorfrtolmflm d.SálllUuUAM! .r. e íínííei.e,......e ,}) fee, € .,x .í).

í = #' + j “, y € H „. í " X Hu. 8741?. € Hj {12.1231 12.4.3. Fourier-sorok a H ilbert-térben

12.4.3.1. Legjobb megközelítés
s)A p p «t;Tov*hbAfcn«ámi*'I| - ffUKúgyhogy/-«*
U-gyca
Ik -y ll-m f v e lL {12.124)
li, mw «tAviJ {e , (n = 1.2,...} (12.130)
Appmumálm é« ii lt«jnb!>an ki»rUt£, azax. lesjobbAn v^Mor Mi tnbb. nscu BTH-bán.Tet>izAlc«.»x e H-raatv, = (x ,»x án io k at rztkIcoi (12.130)
Cgyértelniű li^yobb mc^fwrlitbtitS^ sacmpoiitjából Ho beiyrttesítlicWH b«nneiy teinvwt. tAi U nem fj, FouiUEIl-iíij.ií/A«tdinnk ncv«j-.*ük. A

Az y filctnrt ftü í (ílt!tii Hn-rn v»Uó /irojeJtciojának nfvraziik. mert jr'-nck vnii Kt a-tíSI (Ho-iu) nlért
It^ktwhb tAviiUíAKn. A (13. ] 23)'Hui] kifojmtt tuUjdonságtjt iigy ia mondjuk. u H Mr Hg-ljU otto*
StmAlimui MbuDtható, foruiáltwa kifrjezvei H = Ho © F í . (fiimtiUis) «art BZz elem (12.130) rendfiMtn> vo
dciu FoDBiBRHur&iak n-udik iraraletöi«ns«g(- a legjcM n u^ictítf* tiilnjd
12.4.2.2. Ortogonális rendszerek
mind™ n-reH, = lin{{e^,..., e*)) ímw.b vektorai kaíiil n FouiUEB-«ir n-
H-heli Viktorok {^ (| í6 / }lii
R li(Uinfwhoü rá fennáll /( X haf ?í 7. A* t>i
i|Tf[| = ] i* trijatíiJ minden í-ic. 'IbrnífeiMtfseti i definíció firtelroes minHoi prrhilbcrt-tÉrr.' i».
Szeparftbílü! HlLBEHT-tírbru liártüfly ortofsoní
 12.5. FotiiUfnoílinairUoi

elninen vhot fel a* ()x - ií}| (jí 6 Hn), niwa aa [|r — lófejEíÉa a fegkijebh értíWt, whát tui 12.5. F o ly t o n o s lin e á r is o p e r á t o r o k és fu n k c io n á lo k
O* = vSlaaitAfiaal, kzx vr-ktor ortugnnlfe H,-ic,ésfevíuytaa BESSEL-fgymWtteitmég;
12.5.1. Lineáris operátorok korlátossága, normájaós
f;|<^.|*<t)J[|^ £^ = (x,e,) = (12,m) folytonossága
12.5.1.1. Liaeáris operátorok korlátossága és normája
12.4.3.2. P arseval-^y eiü & ég , Riesz-Fischer-tétd (A dim(X) és dlm(Y) végessége esetén víkc* mátruot/jJ reprcxentálbatö opeiáUirok esetében Id. még
4.1.e,-h«n máirinmtmakÉiil).
TttaiSkges J e H «lítn FotiBlEB-Bora mioOig luaívctgáL mÉs»dig az r éten H, = me«ttnorma|l-||:r jelébSlatfr
altfaiF való pmiefceiójAho*-Ha egy T e ti ekm daAllithatA az J = kmSWrgöB vígteku wHigeésbd ligyis kúkrűl. hogy a
soricött, akkor az S3tAmokTroiriUEn-együtthBtbi,aisa2a,^ = (jr,e .).T b {o .}^ ; Xf-tszSte^^siÁiíi- normát melyik tőiben bekint}ük. ik mondjuk, ha van oiyan A > (I
soníiiít, amdiyn! |o,p < oo, akkor K-ban lÉtraik pontosan pgy x dein, M™*!yin4i FOUBJEH- v»lí*süBra, amelrn?
ERvatthatój a* o , íttimok: Jr = E.“ , a.e.. Ekvivalrsnaen: í* « Jiklor a wfc iiomclrÜnuHui 0TW!i<A||ry {V x e X ). (i2.i36)
r*f■i *'......................itr.anRmsz-F\
» tolj«mítriku»iír.c E-FBCHER-tétd- Ezen x-re érrtnyia a
& ekvivalens awal. hogy fol7t(HK>s, é* ozzaL hogy LlPSCtnTZ-rolytoaoa.
Egy A koi»taimsalkoiiáfa»(9 enu>rminden vektort Iq^JiehhA-SEOnnára^yi^tmeg^.toráUiáminden
f;i(T ,e .)p = £ !o .i^ = H * X-bell fajrlátohaímazt Y-brfi knrláloshalmaiU visz it. Bpedálisan az X-beii egységgamb képe V-ban
kurlfttOE. Az utóbbi tulajdoutággal a hut^árb operátor kndátomágát jellememi is kdiet. Eg)- lineáris
lártsö ^ rrideuS vagy pAKSEVAL-t^rnldKg. aUKiy a BES^L-cgycaJStlenség éle alakja. <-gyúU*l a operátor potóosan akkor folytonoF {12.3.3. üMkj«t), ha korJátai
PirAGORASZ-tÉtül általáomftiaa in. SifpatAhUü HlLBEirr t«cn a PABSeVAl.-c!ftycatái^ éa a RlESZ A ie^üsebb A konstanst, amellyel (12.136) ^-éni-efi. a T nptrrútor tiormdjdmk tafnaodikra a HTH
FlSCBE3^t^tcl rkvivalctBwk. módim jeiajrik, azaz ha r korlátos, akkor
A H-bíli { f , } ortoncmnAit ri^nilíBFft mondjuk, ha a miU’vcktania kívül nincs atyán jt vektor,
amdy müiilFne,-rr ortogonális; a Píndazert geometriai nagy Schaüder-Waínaknf-wacíük, ha mifulni srg := inf{A > 0 1Ijrilt < AJiH. r e XJ = min{A > 0 11)1x1 < Agxfl. x e X) =
j- € H wktor ^lAállfthalá « x = O.*, alakhan, tehát cgyirázt a, = (x.e,) ^ r
FoURlERntini konvargá t*. mAtír^ t <^iüd » FomUER-sorának aí öíszck«vt>L Ha « taak hFtxonyc*
i-íkre tdjpsüL akkor s*okAí art ís mondani. rgy ilyen x FouiUER-tiwba fejtheti}. K kövptkexfi
^ S W ^ w <i
ígyoilÓEéRek.-1-alamim a követkeaS H«slé<c
állfl&xikckvtvakmDk;
a) {e,V*árt rtaídMín- H-han. S r x B í f l T l - í i l CVx€X). Í1Z138)
b) U ÍtrJí«H -b an . r pontosan akterkwitrakdó. ha normája < 1.
c) {e.} SCHAUDeH-bázw H-bán. ■ A (12.94d) normával ellátott C(|a,lj) térben ax {d < «, t < 6} négyxeten fotytonoft. knnplex
d) ¥ T, # e H rartén a tnegfeietó él íi, (n = 1,2,...) FoDWER-egyiUthatökía framáll: /(■(-, 0 fügp'ény «»tséBéveidrfimáh

(r.x){í) = y{s) = A-(i, t)x(l )dí (.1 € [o. Í|) (12.139)

e) Minden I e ft vektonii crvfnj'ot n (12.134) PAKSEVAl,.egycnl&ég. lineiifc(Verátar korlátos, amely aC([o.*)) t « « a C{[o.i]) Wrhe Wl«ai k. Az operátwr BonDija
■ A: A(I2.123)trifpiiomrtritat»rendiijKrbáziaaíL^(Í-T,*i)lcrhen.
■ B: A (12.128) normált LBGENDBE-poUuownk P„(í) (n = 0,1,..,) rcndHzere tcljBS.Ínntín liásaitt s / i'
« l í » t « z t “(Í - l, l]) (élben. 12.5.1.2. A folytonos lineáris operátorok tere
12.4.4. Bázis létezése. IzoniorfHUbert-terek Két S, T: X — • Vlineáris operátor S + T öwzcgc btaT t£bhsíörösc pontonkénl van Értelnuzvc:
Minden iwc5iarAh(li» Hll^BERT-térnek viui ScHATOER-házisa. Eblml következik, hf^y rnindpü ottonor- y ( í ) = 5(x) + r ( i ) , (o r ){r ) = a ■r ( í ) . V x e X V a e K . (12.141)
mált rcndsú^ hó^EOi^!i*h(rt kirg^ftoni. Az összes, X-et V-ba leképező T folytonus Íinoárin operátorok i(X . V) —^V = X caitén £-(X) — vagy,
A Hl és a H} HlLBüHT-tijret (igymássiű ií(jiiu>T/nak mondjuk, ha létraik olyan Ti H| — • H j Ibeáry egy tnnwk gyakori jclölésHel, B (X ,Y ) ludniaza Így vrJctartín^ válik, amdycn a (12.137) |jr|{ norma-
bijcktív Ickí]jrafiü, amnlyit! (ri,ry )n , = (j:.£()«,. vagyis » skdársaorzatot mcgturtja. Igua ivkowtkWHÍí EsAJtal Í:(X, V)-ból normált tér. sőt lia V DANACH-tír, akkor BANACH-térlíaK.Speriálisiin teljesülnek
Bármely k6t vfgtclcn dimcnxiójú, mscpitrálillúi HlLB&tTT'tcr Í7.aiiiorf, tehát t^cdállüui minden tlyi’ti tCr tehát a (V í ) (V 7) és ( N I) (N3) axiómák.
izomorfaí P t&rcl. H» Y = X, akkoi két tetszSIeges 5,T € L(X) = fl(X) elemszonuitit ax
{STK^) = S{Tx) ( V r € \ ) (12.142)
képlettel defimáljiik, iunely kielégíti a 12.3.4. saakiwKban felaorolt ( A l ) - ( A4) aiióraíliat. valamint a
Ilonná fenti, pl. (12.136) definji;iójáva) a normával való komimtibiiitáa (12.1Ü5) feltételét, én így i[X )
(általában nem kommutatív) normált algebrává is, ha X DANACH-tér, BAKACH-algebrává is válik.
Ilyenkor minden T e L(X) operátornak őrteilmozve vannak a
r = / , r " = r " - 'r {n = i,2,..o ( 12. 143)
 JS.5. ttnurfrmitpKTÚterok m^fimixionáiot 639

batvAnyni.dhol / (w WentiltusnporAtor iranrfeii r-re/r = i {tmiiéffletea«iez*<iefinírió. íppúgy mint Ekkor yo-nak létezik — általában megint nem egyírtclmiS — kitOTjoBtíw? X-rc. Itbát egy / funkcionál,
az ÖBDSetuiáeét-a a Bzorsáeé, a korlAtoflság nélkül is, tehát az összes X -* X lineéds opeiMor kűrcl>eü is amelyre /(a) = /o(i)i ha i É Xo, és
értelmes). FennAll [/(r)l < p(r) esi™ X-ra. (12.155)
i i m < i i r i r (n = o ,i,...). (12.144) komplex tincádstéregy alterén defitiiált, fa nbeaoh'it értékben fétuianiáwil tnajotáit Imeárg funk-
továbbá rnindii; Ic ti^ az ckmál kiiEijözthctS az egéKz t ^ e a ItnFarítáft én a tnajoiáláii mcgtartáEávnL A fi*ntiiipk megfelelő kö-
iZ X komplex vektortéren adott p féizKirmábcH létezik olyan / j X —^ C lineáris
r ( r ) = Üm y ií7 ^ = i i i f { y i í 7 ^ } , (12.145)
fankcioniL hogy minden t e X-rt
(végB!) batArfttík, MiMílyrt a T opíTáíor j p lii ittiujaráiuk levraimk, és amrfyrp teljewUlick ta. l/ W I< P (i).
rcn <i|ra, r(T ') = [r (D r , r(í»D = |nlrín r(T) = r { r ) [12.UUÍ ami megint csak az analitikus alak npeciáliit eaetK
KefS(*ésrJt; Üt T * T operAtof níljniigAlti* (W, 12.t szakasz és (12.101). Ha i(X ) BaNACH-Mt,
a teljes, akkor s (A/ - í^ “ ' opcrátnr JAj > rCT) eseten etÖéHfthati6a BaxaCH-Iíiikse, aza/ olvan I lineária funtciiniAl, amely poutlv, tehát ha minden r»-re j . > 0 és x =
e í*, akkor L (i) > 0. ehctoíÉavBrián*, tehát .......) = és
(A/ - D * ‘ = >-■; + A-^r + . . . + A-’T " ' ' + , .. , 112.147)
(például lg>) Donnáit! £{1,1,,,., 1,...) = 1 A B ana CH H AH í^t^ úu. analitikus, tehát oíKmált
ly [A1 > r( n íMtén i(X ) fc™vnEc tl(A J-D *> terekre vwwwt o p. é? a genmetriai alak^ ^ t lw wrtghan 12.5,3.-ben. illetve 12.S.S.-ban tái^yaljuk.
ktsláto^ ) Atételegy faiytomwlmfAmope-
ri(a íegy en lrt«
12.5.1.3. Opej kkon d íia &táll6» i egy fii
icia Defaiíciö®!ennt»r.; X — V fbivton™ üneiré opatóon* (* vrtkezó két feltételiéi ek^ivalenscu jellemzi:
a Ti X ---‘ Y opcrátoiboE, tiA V-ban fennáll a) Egy mindenütt fütű D C X tfsthalmaz műiden eleraéie a (T .x) aocozaAnak l é t ^ halálértéke
V-han.cs
(V i€ X ) . (12.148)
b )egy íT k «»it«»»a f™ n á lia r,ll< C , Vr..
t í » E z a { r . } “ ,.^ in vak) kotmTgcnri- 3. A nyílt leképezés tétele A azt mondja ki. hogy ka X és V BANACü-terek. akkor mindexi.
ájaai Í,(X,V) ttrbcncgy Topcriinrbor, »»cris
X-et V-ni leképező folvtonos tineáris operátíir nyűt, aiaz X bárnwly nyfli G hahnwánalc T(C) képe
B 7 ;-7 T != . u p | r . ^ - r i i — 0 («-«= ) r ^ t halmaz V-ban.

ff Xo € i?r és íb = Tx,. Ehhra KZÜkwgns én eíéptéges, hogy ar. X x V metrikus

atOOettérbBi a T operátor gráfia, vagyis a
máciÓE £s limiUciós el [12.157)
r r = { ( T . r x ) | x e í? r } c X : < v
12.5.2. Folytonos lineáris operátorok B
balmas xárt legyen. Ha D (T] zárt« T ffJ; s, akkw T Ián is. Fennáll: Ha X és V BA«ACH-toík.
Mf»t kitnontljilk a lineáris /umlíiái uÉhiny foutos tételét, melyek kfiriU az első háratn ax i'm. Ktí'lclck. akkor s T zárt operátor folytonos,
1. BaBAcfa-Hahn-tétel, algebnú alak Lcgycu X egy \-b1ós vektörtír is p : X — R szulMnkÍiliv, 5. Hellinger és Toeplitz tétele Lcgym T liiwáriii operátor a H HU3EET-tárl)cn. Ha minden
pozitív homngfn függvény X-ro. tehát uiindeftJ-.Jf £ X-re és minden o > 0-m e E (.'lempárrft (i.T y ) = (Tx,!!). (azM Snadjnngált, Id, 12.6,3.) akkor T folytonos (elég, ha
P(.r + v><p{^) + p(if) p(«x) = t.p(i). (12.15Ü) uundoiX'rc (i,T r ) = ( r x , x )).
Továbbá Ifgyen /» az X« (Jtím) d<^iniált linenrw ímjkcwnál, amelyre 6. Kr^nésLozanowHikypűzitívIineárisoperátorokfolyttaiowigfaólszólőtétele tlnX =
/o(j-)<p(j-) mitidM, T € Xo-ra. (12.151) (X. X+, II • II) és V = (V, V+, i|- II) ka rendezotl noimált lér, ahol X., generáló küp, akkor az 5ss/.cs
Ekior/o-naklí-teaik/ - AltJiliŰMinnemcKyÍTU-lma-lineÁriBkiteriesztéscX-it:.tcLáti.‘g>-y fiinkdonáE, folytonos. linr.áris és paáűv (tehát T(3U) C V .,) T oiKrátorok L^,(X, V) halmaza kúp I(X , V) -bán.
Ekkor M. G. Krejn mG. J. Lozanovszkli trixte (!d. |12.20j) a kővetkezőket mondja: Ha az X. iU. V
amelyre / (í) = /(íTo), h* J € Xo, is
n-ndractt SAffACH-térben X+, ill. V+ zárt kilp és X., generáló, akkor minden pozitív linoáiis operátor
m < p ( ^ ) MORfaüX-«n, I12.ir.2) folytonos
Azai valíis litieAris tir altrrfn definiált és szubadditlv, pozitív homogén fiigvímiyd majorált lintíAri* T. Invera operátor Legyen X és V két tetnisíÜeges noítnáit tér, és legyet) T: X — • V lineáris, nem
fimkcionál kit.eije»zthetfi nz égisz tém> a linearitú* és u. auijotáláfl megtartásával. süiiksé^képp folytonos operátor. A T opiii átomak akkor létezik folytonos 7^*: V — > X inverze, ha
EkI Xn = {0 }. /e(0) = 0-ra alkalmazva kapjuk: X vtJók vektortér, p : X —* R íWiihaddiUv. TX = V ÉBegy ra > 0 konHtatissftl minden x £ X elemre igaz a ||7x|| > m|[3||becslés. Ilyenkor továbbá
(Mjzitlv homogín függvény X-fm. Ekknr létezik olyan pnzitfv IráeáriE fimkciouál. hogy miiidcti i e X-rc
-P Í-^ )< fM < P W - (12-153) femiáU 117^*11 < ^ -
Ebt>01 pedig honwgín p-rti |/(i}| < |p(r)|, és ha p félnoima, spedáiisan nortnü, akkor |/(.t )| < p(i:) Ha X is, V Is BANACH-tér, akkor érvényt*
következik, nmi ui^' az (tn. ana!itikiu< njak nperiálix eoete. 8. BanachtételeazinverzoperátorfolytonossAgArAI HaTfolytonoslineárÍBbijekt.ivo[>etátur
A Banack HAKN-tétni K = C-rc tgy »z6l: LtiKyeu X komplex vdrtortér és p félnormn X-en, tfwábhá X-riSÍ V-ra, akkor a r ’ ' inverz operátor folytotnw.
legyen /g az Xjv altérpu definiált, lini'áriü funkeiottál. melyre minden x £ Xo-r« Ebből fontos alkalmazásként adíílik például (A/ - T )"' folyttmodaága Injeküv és azürjektiv XI —T
IM x )l< p {i). (12.1M) eafítén. aminek opertiorokspektnimátiak vi:ugálutAkür (Id, 12.5.3.2. »-iaks«t) van jelentősége, valamint
9. A megoldás folytonos függéw (ijobb«Ídaitate a k<vdcúérté)»!kU;l UwámdiffrrendAksycii- >n(Id. 11 fejcMt H |12.9|) tázRyalliaták a
1 ^ lsuletiért«k-&]«liiUmiáL Ezt ax Alábbi bsdetiénék-problÉn,áainatatjuk he. FHEOHOLM-fpJadatál
■ Az x ~ p T l = y, BÍteniatfvaWchaii X l - T x = g, ^ .A e K .
i (x )(í) = ií t ) + p,ít)i(f) + f t (f W í) = í(f), t€|a.ij, x(ící = f, i(<o) = í, í« e[« .if (I2.15íbt)
12.3.3. A UncárU operátorok spektrálelmék ének elemei
faolp,[0.ftW6C([«.61),mm<ko,(í}eírCla,Í5)jc>bWdAÍr«fa.mimkní, {
számpána poal«Hm egy C^(\a. &j) -heü x ni «fa 88 «ÍÍM ölí.lölé*£.tói« 12.5.3.1. Operátor rezolveashalmaza és rczo
n. H- 4.(0 € C(ía. i.)), h* y n-re {x „ tl),í..í.) n««old.-i^ Eeyei « m L5f«ka3Ütik, hoey a felwlatut a
(12-163)
Í-ÍI) + P i(t)i.(t) + ft(í)*- (0 = 9-(t). = €.. i-to) = L . (12. J58b)
alakra bramifc, ahnl a T opranUr imnnAja kbetdlrg kinn. (12.146) fa (12.H7) miatt alak
akkor
kül5n5wn«lkainiasafiiiika ' ' ' ‘ .................. toByimi
f c (t ) - íi ( í ) * C{[«.ü) Qf értíb-ft is kEicItii tudjuk. .K X komplex B anach-1 n««ye|
Í.-Í: I e9rtmfe»»áUx,^íaC*{[<t.^) tArfc™. (12.1ő8r) [A / - T > = y ( i € X ) . (A e C ) (12.164)
í. — í J
Ebb«i Mísrtbcii T: Í?(1<I,4) - C([o,íí) X H* r(3r) = r wtóliaMi Milriektfv * 0««e fcM*U {A/ - D - ' € B(X) = i(X ), n
t«telmiaU,j:€C«(ja.ii)-r« inak. üugy T n^fdánii értchnáek te *9 A-kraa* fix = Rx(T] = (A/ - T ) '' o p «á *«t
IneámoperiUoraz X banptex BA.-íACltt£ri>cn.
Ekknr igaxi^ a köretkisű
| iíi). = m « | i(x)(t)l + k í« l) + | i( - )l. 1, Ap(J^balmaioyŰt(dc n ,h a A o € e (r )í»»A e C s «

ét o ut^btt nyavia MülhU b e ^

.afck»r A], biéusik.éofiniti^

tehát
jrfl < 3 + tpi(t)l+ ^ I f t í O ! < = /r.^. + (A - + (A - A o )* < + . . . = £ ( A - (12.1G6)

auz T Mytoncn á. tehilt n 8. tMiJ nehlit ai mvein> is (bSvtoa», ami cp{»ii m áUitalt (12.1S8r). t« i.t fA e C é r té k le ,« lid y F e lA | > |1TT|,az opaitOT
ID. Aiaiikcem fv •ppratímidA módszere «
x -T x = v (Í2.1S9J l T
aWtüegyraktekui<^kl*»árii.abo!Tldytooo»Utt!nrisope»Atűr«zXBAMACItléciai.pi»«iignK!gBdoU
wektoi X-beo. A múdsEcr nbb«i ftU, btigy írlsisSIef^ tg badcti knwilltériiffl Idindnha fei n» mfaes vtút Ilii* - fl^n ^ 0. ha A - A. (A. Ao € e(D ).és ||fl*a- 0,ha A ^ «
= y+ {n = 0.1,.„) {12.ieO> (ekkOT2-nJÍ»«Aes(r))-
dOlrást &lk&lmBZvakfiK>«xüka kőa>lft£ meeoIdABokbólálló {:r,} stmuabA, amdy uut a (12.1S9) cgcrtüi-
oí íB X tírbm. A m6d)rapr ke lja.™ g yis»íT .^ r- Sansrfttggfe. (12.1471
5. TeUBfifegta A, p £ ^ r ) , A / ji esetén

Lígyen lirK < í < 1. Ekkor r(T) < \\n miatt r(T) < 1. tehát 1 = A > r(T). a (12.147) = = (HlLBEBT-faniKil*).EWi«: (12.168)
NEüMANN-íior 1-bcn konvorRm* «* i(X ) BASACH-tiriMn. így é rv é l^ k b követhraíS fiHítA«k:
6. T V b a Ö l^ / e X* fuukdim ilni * . tcluífiU^CT i e X deniw F(A) = /(J?i{*)) A-nak hoiomorf
a) Az / - r operitoniiüt Utcük fdytmK*. ííivaM, ette fcimM |j(/ - T)-'|| < * » « (12.139) rasEvínye a fi{T) íuűmnmn.
egyenletnek tetizfile^ s nwllctt poutoisad m 12.5.3.2. Operátor spektruma
b) A (12.147) sor koitvomflOB, Ai ómraegR«* (/ - r)~ ' opetAtor. 1. A spektrum definlciöja
c) A (12.1G0) eljiríx tctc»!<n«K»i i , kündulán érték esetén a (12.159) egypjüet egyértelmil tnegol- A <7(T) = C \ e{T) halmazt a T oj k. TebAt A e íT(r). ha XI - T-nek
dátóhw tart. Továbbá)&é
érvAnyüü k kövatkezd becslés:
r ............................... nincs inwrw, vagy van inveíw. de a* nnm folytoiioa, de oxen utóbbi eset BA«AC«-t,ér enetén n<
diiihat eló a fenti 8. tétel értolméhen. Miwl iiyilvAiivnló. lioRy ^ - T npeiAtoraak pontosan aklHír
Ik. - a'll < “ *oll (n = 2. . . l«eák folytojioB inveníe (fa enn*Hbj[Va a (12,163) cnyenletnek a jobboldaltól folytonosan föggő meg­
oldása). ha 1 e 5(r). --tóütóe van a r operátor <r{T) spektrumának lohetá legalaposabb ismeretére.
hiszen axx - * T x + y litkéixwÍH LlPSCHlT^koortjuisa < [[r|t < 5 < 1. tehilt a le A komploaenternaolvciishaliiia/. tukjdonHAgaibAI rügtön kövctbaik, hagy a it(3^ apektruin C x&rt
 tffujikciojiáíok 643

nkiH Ml» vi«*ony (lF|t«: j j ^ F(e>,|j kőz6u? ut^>hi ^ 11FII n«EÍtatőr(»A

és fennAU
r(T) = ( m a x = )^ [A | .
X-b«"naVA,e.-t, aminek J a normája, ha ^ lA^f = I F A,e,j = ^ AiF(e.) és ennek absjíj-
Sok j^nkniu bsraDAtt opErAtoroKitAIy Ixetí’bcu a >>;>cktrunirúl la is lehet mtuidalii.
Ha r egy vép» dimcnziöjü X tír upcrttom, í» • (A/ - T^t = 0 egyiFnlptneJc rsak triviíljs mpgnltinsA
van. azaz a; - r iujelrtJv. akkor mái káx tk«n t. Uogy A e ű{r), azaí A/ - T snujefctfv, whAt van - 1,-rtértíkr < ^ É 1^1“ ^ É É ^
nyilván folyWMKiBmvcnc. Ajt implikádá mejtfoidíUM áUaUnoeabb: ba pnnek az pgyenktnek valntwly
BASACH-térbcn lííczik ntün (liviális mqpjWása. laar. n\J - T operátor nem mjektfv, akkor MnÍAtt mástiszt tiwljuk, hogy au, egj-rülösís ütehetí (A = rF(e,). j = 1.2,--- n. olyan c tel h<^
(A/-r)-'u cm l«czik ,
A A e C számot a T Imciiá. opcrátot si^toírtefcári bivjuk. ha a Ai = T i egyenJetok létesák wan = 1). Tehát BFH = ||^F(c.)r|,trlwitF - X norm»t«rtó is, azaz non
toviális mcgoldáisB. Mi)kí*ii üyen nw^eJdást « T opetálíw A-hoz lartozó MiwtidUomaiik i-nRy, ha X
fG^*fmytiir (ami au wllBJmMÉiwfcpál gyakran etöftwdul), sajd^gg^gáisk uevtzfiuk. Az áluJiik kifp' X K füitóoBÍWt és X kÓzStt, tí-hát XAíX-n.
A-bemtarunó MjőtalUmdc hívjuk. A T opaüat 5hs»3 mjhátlákauek a,lT) haliiuuAt
■ B: Legjfwkíj.ta......f, rőgtítctt pontok la,6] irt
T funbf iÁb Iiiíiitiwlr Devtsatük. Nyilván A € (^f{T) aetta XI —T-aek tiincE tnvctzc. ami más úgV »
dSfantaU» t . hogy XI —T injrktív. de nciu siürjekUv. Emiatt a^iT) c a(Tf. számot Ai

2. Öiaxehasoobtás a lineáris algebrával, miduális spektrum

Fontos kűlőnbtég a tenvcgébcii a Imcárís aigchráhau tekintett véfies dimcnziójú eset és n ftink-
ckmátanaliiébett L&igyalt v^ « I ri diiuetisiüiá eset kötött a teleti wnniitkiwiilMii ax. liuKV ax téűlibi
CMtbra mindig trijcHll a: a spektrum általában olyan jmotiikat is k ^ az I i'Uátou C(ío.frl) trtwi egy fc .
melyiBi. notm^ «/]| = ]r»|. (12.171) *i«TÍáli. rwldtíW Wjnk a

i.(i) = T{f) (x eC Í[“ -ÍÍ»-

a %y, excft sakkal ilifetoiri*lfM»nn kell djAmL í-fanfcdooált,»lirif e lo,6]TOpaettpíit^ Errfil Mk»u«ciiictő.itE^ ezegyúttal tigySTffirTJlS-ji^ig^
AzDti A € a(Tl sízámuk úiíT) ftmrl>Tkre XI — T injektív cs ím{A/ —T) mindraütt *ilrii i* (Id. 8Í3.1-Z), fe Ísy logikus, Iwgy Cíío.ti]) folytonos linríriit ftmfcrionA|iait általában is jdlmiri
X-bcn — XI - T Kzüijtitív ntt tTidjiik,
, hogy
„ akim- A ^ . .a(T)
. — a T opctáUir Riesz Frigyes alábbi títplc, amely egy StIELTJES-integrállal AlllijaeW ífct:
ijii I fiiiiiiitiiiik tMxa A nzámok a,(7*) halmazát pedig, amrtn^n! XI —T injfJctív £s
sSrí!. T mamlŰcapJiti u iíáBí^ vag>' rrzuittdhit jpdUnmMróak-nrnzzűk. Ha^;{t) koilátoaválttraásq függvény [a,&]-u, akkor az r (í) € C([o.*t)'heihm*áreBildl j i(íldí|3(t)
Az X kompiét BANACH-t^ r korULto# ÜDBAris op«rálörániQiri szerint famill
liueárjs íunfcdmiál, melynek normája teljen változása ]o. i]-n. fa im-gfordítro, ha adott C{[<1,fcj)-n
ff(T) = íT ^ riu a ^ r] u a .rn , (12.170) egy kotlátíB lineárá fiinkriotlál. akkor létBÜk egy koiIAuw változáaii fTiggi-ény [o, M-n. amellyFl a
ahol a jobboldali halmazok di»ó<mktsk.
fimkiáonálértékPC([o,bl)mindctij(f)clemÉrejrj-(t)d(^O^n-fmikdon»l(indukált)normáiav'telíes
L2.5.4. Folytoöos lineáris funkdanált^
változáíia- (Egy/fSggvéjo'nnkaziiutcrwilltimon vett teljrai váltiízásJi— más utvec totális vaiiádöja
12.5.4.1. Deflnició
Ha V = K, akkor a lineárw lekéi»ríért. ím«f™ A ^ vagy Üneóriji/urmáiutk ibevtíKzük. A t( a - f(ik)\ ÍTtáte* { v ^ vagy v
vábhiakbaji HíLBEirr-tirrel kaiJeaolatljau n komplex, majdnem minden esetben ii valíis esetf;t tjíuuk
tekintem. Az öbkmsi folylonoit lineAriit ftmkáouAlok.inár korábbaa bevehetett L{ X, K ) BANAOi-tí’rrt mikmben{xi,.ji,..-,i„) bellitja az/őiwsesvf^f-iri------------it.. Eny
. . . fiTfiUVÍny korlátos változá.-i«, ha
X í/uuJisiJiuik. duöiiii lőrének vagy hinjugiSlt írrifnek uuvezzük és az X* (néha az X') jpllfll jelfiljíik. Ak U-ljcs viltoBása végps. Mindca.kDdAti« váltuzáKÍi irig(!:vÍ!ny kM monoton kiilimbíége. Ha jr(t) Tolytoiios
/ € X' folytonos íineárÍB funkciiwvAl i £ X eletuen Tflvett (K-beli) crtekH ax. / (i) jellcJ, gyakran aaon-
ban hogy X is X* !iiUn<íArtB laptsoíatániik a dnalitáselmélstbRn alapvető gondülatát kiemeljük is ^(t) korlátos yáitozású, akkor az 4-(f)d(íf(í) STIELTJKÍ-integrál üiuidig létezik.)
az (t, /) jelk-I. tííhAt ka kütönbimíj ImituiU .üewpárjain definiált áhalánofritott skolátaor»ttaI is jelöl­
jük (vő. még lÜESZ FRlGYESiick a HiLBEBT-tíf folytonos lineáris funkcionáljftLról sü6Iíi tét.elívpl, Id. a így píldául a (;2.171)-hta tartozú írtíkn í-tfll í>alrn 0,1-töl jobbia 1. f-ben ppdig tetszőlciRtíi,
kuvetkc/ÖHíLakaiKt), hiBíiCii (i,/ ) mindkát v(Ut-ozóját)an additív. HasoioBjdiemzést'(így iiürmAlt tírua HjESZ tétele akkor ia Érvtuyen, lm a SZerepIfi ftiggvínypk komiilioc *tlftkűek, tehát K = C; a nuruiu
adott fimkdüntí fojytooowrtgának, hogy az pkvivHÍena magterének nárt.ságívval. C([ű, i])-u — d valóé értókű résahalmaz normájának kitcrjL-xvitáiieW-ut - formáliaan ugyanaz: ||/|| =
■ A: Minden vígtn dimenzió# X normált tftr nonnaizomorf fa így aíoncjBÍtható a tliiálítiáviJ: Legyen miix |/|, a toljes változás 6na korláton váltoíiiifü fiiggvÉny definíeiója is formálisan ugyaoaK, megint az
[ei,C2,--Mén} ortotiomiált bázis ÍK F e X*. Ekkor F-flt meghatároTEti nx F(ei),P[C‘i ) ..... abHzolűt értéket híCKnáiú dcfiaídó miatt. A STIEL’rJBS-itjlfgrál létíizíiMH komplex cactb™ Lsbiai;™ítja
Síámwrojwt., azaz íi ^ F(r,)<!, e X vrktar. Ez az F - X hojró ílváti ImpArin fa* szülj ektlv. az emlitett (eltéteJ és az / /(í)dg(í) definiriíija is iigyanau: hk integrál létiriik és értéke / (£ C). La a
644 IS. Fun. Í!.S. rol}ftrinox lineána oprritűwi á fimkciOTíáloh 645

(rasBupM dcfiniciójÁt Id. (12.21S) alatt, 660. old.). Miiidi*u. «a U'(\a.b\) tíren folytonus limsári* /
X^/(4t)(fftí*)-!r(í^ít-i)J (u = JCu < < •■■ < J = t, ifc-i < & < JT*) kÖMdltó im funkcionilhoí található Bgy (ritrivaJenriíuWEtályiierejéig) cgyírt*ilm(ípn mpgbatárcwott jí £ L’ ([a. fi])
el(*ni, azaz vektor, aaiaa függvény, más sEcVval ejtyértrimöeu Icteíik tígy ííkvivaJcDriaiMattály, amslyurJc
tailauAlc, amikor ■tuuc(j'4 — — 0 [td. (S.78))- hánnrfy í( pIpidöp

t) = í^,s) = j ^t)y{t)dt. se V h> II/II = Hall, = ^ J Is ío r'ö j ■ {12-177)

^ t ) i{ t ) d l (RlEMANN-ví.gyLBBESCUB-iiit«Ri*l) (12.173)
Így t ^ a i«irmai«»n«Ba «l*íiiA» l < P < oc-i
is folytram. lineáii# ftmkriattál C(la, 6|)-n (süt w [o.i}-o BlEMANN- vagy nkái a küiUuca:, LEBESGUE- táKl|12.1S|.
tntrgiAlbatAfliggvíiiydívcktortnöiiii, ugyaiuuxalA Hornjával ),imílyiM!knonnáj(i^^^()d( 12.5.5. Lineáris ftinkcionAlok kiteijea

á A &UÜ tctd smictágnterAVi. kurUiut válLuxási függirráyE! g(x} = £ ^ t)dt -i- C, aki) Cegy )toxa^ aránt alapvető fonUwtágü: Esy X, C X lineári# ahímn imgatlntt ÜEKÁrís
a égisz tírrc, m£'smlie - a triviáli* és érdrku^ cBitck ktúiáísa <^}ál>ől
Uns. tehát ^ f(í)dít(t) = j T é» j tílj™ v i l l a n = M ()!d f. n»^ttatu»v»l. E probl^a *sy&jU sití «
ven X Dormáll vi-ktortá: K Ir^
Vcgül ucgits^rRexük, hogy ha bt}<!kt{v baxzBictttkiáit JÜEnnink, akkorazc»Ttkixchst.iuik pcJdáiil n ^ a ) = lett, /(ifirfytötKifilinráisfimkciuiiálM Xoaltími. Ekkur / ko
. . , . , _ r { ^ + 0)->-y<x~0],______ unáNnat kitoiisithctő X — K litipárá fttukrioiiálU (iltal
!k el^Rt tevő fthcTTT a lairUtos viHncibni fu|^- nyitásho®rlcgap(x) = HANxt * n BANACB-ilAHN-títd 12,5,2-beli
vróHt VT*tort«*beii. te rA tTkuUhrtiük Ct K *1 A ai^iiraialalóál "
b é y ^ a bővebb duálist 12,3.4.3.-b«o táigyaJjuk. _ _ fantOBkSvrtkiKroröyp a noímált Itirrk duAlwwnak JtartalmassáRü": Mindi® j ^ 0 olran-
h at^ títa tó / g X-hinkóiaiá], ainelyrt/{x) = 1|t ( i* 5/1 = M Itt Xo » { I A e KJ egydimcnriós
12.5.4.2. Folytonos lineáris funkcionátak a Hilbert-téren. Ricsz Frigyes altér, arorfycn /o(Ai) = A^jjlO Egy atái^ fontos luWctkoa^y: Mindm ^ c X lio™is altóhra
tétele ^ ? Xu rlcmhra, aniclyopk mrtril ............. ' " *' ' ^
n ( a 6lV. otL) Xg-tél val6 lAvobAga <í = gx - is|| > 0. t*lá!ható / É X* ü
A U BtLBERr-tcrbca nutxlen v £ K elrui *dwUnBMra»a>i az /{x) = {x. y) képkn«l roiytouui Inukra
fimkrifmált definiál, am^lyuek ttormája ||/|| = ||jriJ- Másrészt ba / ibiytimni lineáris fViiikdouál«
itTfti. akkor l^Ksik pontman rgy y € H lUröiu amplyrF
/ (i) = 0 (V ;r e X ,). /(r*) = l ** 8/B = j
/(2-) = ( r , í) ÍV i € H }. (12.1741
(lttakündiiUKalEétJ)n(7<,,X(i),MndytKHteKyAx„ + vdcutéa(y G Xo) /ártatE A.) TováLbá,hara X
Etétdíizeriní « H í» r t H* tércRymABWüiwimorf, rtgyhngy-azonoiaiakldiPt akei tckiiit*iiiL
normált tér E^xclcmrn; /(t ) = Ümiriditn / £ X‘ -ni,akkora- = l>ttrivíAiiitaD« i 1. liDVTrticíméiiybía).
Riesz Frigyes (™n lAtetr utaUst taruilauu arra. iiue>«i tei*ít az ortogonaülám vdtturtír™ fuDltcio-
ha az X nnrmált tér Xi.Tj ükineirp /(i|) = f(x i) tuindm f £ X’ -ra. Jikkiwjti = Xj (xi - u-n-
náJiai cWinpáíjnin beviíwftni, nhu^ trw mát ccWtunk JZ5.4.1- bcveeetŐjéixoi, ahol (i. /) /(j:) sknr olkatn>azvaaiitóia).Eíl iigy isíb8aÍtn«diatjiüt,hiaB>- X’ r/iwía»£tó/u9fft.AiB«(.ííiJXfriett: áitalábiui
lárBMitzatot iii(lefíwáltukaiiátukuu.S|H.i:iá)ÍNkatcLKzőlc!Ecsii(]iinálttÉri>ciilGgyraij4 C X in B ' C X* .
pjty T hfllm»7j>n definiált F (T ) fO£evéiQ>nialáil kIvAUkikV. b* T mindfii y sí » filcmdlims van / € f ( r ) ,
Ekkurnz
n«iyie/(r)^/(5).
V = ( / e X * l / ( T ) = 0 V íe .4 ) B*^ = {;r e X | / (x )= 0 V/ÉÍÍ-1 (12.175Í
12.5.6. Konvex halmazok elválasztása (szétválasztása)
iialmiiKt A, ill. Ű‘ ni^(mrfJMWv><em«ntiuwtluikvHgy<innuf:<£tamiiid[TUErVR:xük.
1. Hipersíkok A (™1ób) X wJttortér X-től kiitönbÖKÜ L tdlrríl hipfr-nítémrft vngy (a 0 ponton
12.5.4.3. Folytonos lineáris fnnkcioDálok ZZ-ben liLmtnfi) hipCTsiknaíi neiTnciük, ba vnn olyan Xü E X. hogy X — ítn(ri,,i) (azax dmumu6ja „rsak 1-
gy.^1 kirvraebb% mint a 6Étí). A:i x + L wliikíi hnhniuiok aífin iiokiw)W)k (Ul a 12.1J, szakasííj. Ha L
LrKycn p ^ l . Aüt twindjujt, hogy g nfi kanfiigiili kitevSjr.. lui- + - = l;íip = 1 (oo) űsu’tlicfl y = oc (1) hiiwr'altér, akkor e soira.ságo)c>)t Aipmtíl'ü^iiak lilvjuk.
értcFudS. umládú tramíicnptoMni flüimmptrikiw. tehát mondh&tjuk.hogrpfeq koujtij^ilt kiltrv/nc. A bipcrHÍkok cs a lineáds fimkriouAlok sujttw kai>CMlAtbat) áilnak KgyuiAanía; EjjyrésKt ax X-^:n étIkI-
loezett U ^ / lineáris fimkcionál (Ü) = { i e X |/(íi) = U} iímgtitru bip<aiilk X-ben. és raindrn
■ Ax inttrgráJdkrd viiniitko/^ HÚLDBH-<^yenlfitk'HHeg ti]aj>j4n (Id. 32. old.J n (12.173) fiinkcionMt
X e R soíimlira taláCiatö € X ckiu i'ijöf, liosy /(i^) = A ró /"'(A) = ía + / ' *{ü), t.ehBt; egy hiper-
i^([<l.í']) (1 < P < oo) tcrrkim in tckiirthptjfiJt (Id, 12.9.4. nzajtaex), h» ip e Í ’ (lu,ij) ahol 1+ 1= 1. slk. Mádrfejí. tfltoüólegBs L C X hiper-nltírhcK. j'o ^ h i'lcirüim! in U A € B «iámh(w talnlhatíi
egyírtelraiTen meghatámoU / liacAm ftuikciotUl X-itti, nmtílyrtt (0) = i Éa /(*o) = A. Normált X
Ekkor a fimltdott4l tiümiSjü tér pBttÉü /“ ‘ (U) zái-tségft pkvivjdenH a/, f funkcionál fblytoníxttógivjiJ,
2. Haltnazok elválasztása és erdSa elválasztása Ant mondjuk, lioRy na X valós normált tér két
A, B résKbalmaía elvdloíi^aió. bti vwi ftlynti / É X" fiinkdoiiAl, üiigy
Büp/(r)<m f/(v) (v«Ky s^p/{/)>á.f/(í,)J, (12.17Í))
Ekkor clváiaioUV bí|>«n<fk pfldÁul /'>(a). nhol n = «ip/<x);« azt jdoiU, hogy tulmazok « ka ma. ha X = X'. .dcldurr teflraív; bap«l)« X és Vcgariaás dnállKai.

1ilimcmüÚH BANACH-t«r rcfiexiv (12.S.4.I.) éa minden HlLBERT-tcr reSenv

(x e X | / W < a ) {íe x | / W > « i 7. í/ (1 < p < oc) terek {12.5.4J.), viwoDt C({o,JÍ}). £'([0,1]) « c» nem reftn
ttalm^dífimiUtnkaftWrfowü.

atóifa «q p5 in f.™ 0 '*«PS m í.

lu aup 4 iaí, akknr « « montijuk. Imgy / rr ia.4-t Uáxl^pen: vwiolyaac, # c*,
S. A. 12.5^ábrád két b a h oa ^ E i^ B nu feltQi>-
.... . . .
i[« .H -n k » r U t « v á lt a íitú a (x > - 3« ^ p o n -
12,5-4-1- SrrimiCda,!.])' üfesnirih** a vígw = W * + “> " “ “ »• ^
1^1 (a wgpontokbaa a Jrfvüiwö" határérték ax ottani fSggróiyérték; a kifcjesÉs korlátw.
függvénwk ott említett Mbontám t ^ e miatt éttdmo.). Ez limöró fuiJB:ionál a trfjes ™I-
miiit Donnával eUátott £([<i.Í|)' i^ n , é> koríiXm ■«. a»tt a kifejemabsxdúl értékÉt
Mölml 1™U o td jö ™ft«™«a (trhil a t»m.ája < I, vaífijáh«i 1). Ha C([o,H)** = C(I«.l!) fcnn-

aitea, ddor toeaie <*j- /(x) € C tk ll). amdlwl f /(xHo(x) = (o(x + 0) - « (x -0 )). E.

™a,hM.khrtrtfcn.mert«i«W = {J ; ™ W á «™ l h <«y/(í*) = 1. & mi«J

jo e ttíífflűfcgra. a é r t / = I t « k . de akkor j f /{r)do{x) = j T = a ( i ) - o (« ).

T, haj- <: j
{
|. haJr = jeet«j2-t«i.hDJott<4W Y , (o {x + 0 ) - o { i - 0 » = - |í 2.
2r, h a x > -tíM
T<-hát Üí^a/ e C([a.40iiiiM*n. ™ í C([o, í 1) £ íT (K Í)r .
■ B: Arai i ‘ (i0.il>«t, vagy áHaiáhan iH«i. • « m*r Uidjuk. hogy duálisa =
indukÜt ec9ip|9|, 9 E De az •it4VbhÍnak a duáiina bfii^fah L'-aéL tefaál van

olyan eleme, amdy nem fejeJthetiS ki jT / (x )j(*)d x alakhiw vaUinely J<x) € t'([«,H>-veL Enndi
3. A Banaeh-Hahn-tétíl geomelriw. másképpen elválasztási alakja, amíl 3 váltoxatb*n
mondunk ki; Ha A olyim kauvcjc hiUuiaí, m X nonnnlt tnbea. ameivurk Lii(.4) iMibrjv ítmi ütw, lidátásáh™ legyen € (a.4), x« fix ^ defciüljiwk c«y F funfcrioiiáll egjd&c csak • Ci[»,fc]) «l-
továbU Ő C X (ilynn kmwx, tHití ün» batnwul, Int{i4) n B - fi, akkor Aim B <-lváLKrth*tó, téwn »T. f / = / U ) el^üással. Miwl 1/(*,)1 < 1 • <»supl/l = 1 • {f\<aéna koriáio.
Ha ptxl« iw X nanntít térUti A tiiB lírmüm. <tM®junitt. konvex halmazok, egyikfik lárt, j, másikuk (iiODDája 1). A BawaCM HAttf»-t«rlW {ki. 1.) twiiamŰk ki F-et a* cgbt a km I«o«»g
knmpukt (H. 117.1.). oiÚM L-hküB dválwrttiBíWt. VégTiL X norniAlt tér, r„ £ X. ** L ai X mqsflEtíh^l liDgy megkapjuk ORy eJranrt. a C((a.^) rfwhalmwaro lexu dlBiat fenn
tómek Bgy lincárú ídletc. £kki>r trtiaflfsrfi avm Qk», küuvcx, nyílt, aa {x„ + i } *ffin *síík^trttM
metsífi K bntmwdwn UlAlhMó H aárt liippref......................... . . . - t if
- = » . t«l jT / (x )j(x )4 r = /(X.) (/ e C(td,^)). mWT. akkor \J[x^)\ < »sup|j7|• l/(*)ldx = Af J^t/(x)|dx
/eX-.galdvAl««tluaAk. viamety fa M-mel. ami tehrtetkai. ha / x, kÖM-lfhon eUg WKg. inidiol p«dieeJéitkÖM-l van a 0-hoz,
Azt Énontijuk. bugy « (v»tó.) / € X' fiiukcionia «« A h*ln«M Hi ^ e dA h«lAr- t e h á li» ([a ,lí)£ i‘{la.fc|r.
iwnt!«i,. bi v «i nly«. A 6 n «Am, fmMyrr fcmuiU /(lo) = A és ^ C {x € X | / {,) < A (v«gy
/(:r) > A)}, lly^kíir m /"'{A) hip«rikot. m A /o-po«tbdi U m w ,thii^ik}.»r^ hfvTiik. ■ C: t^,tt*áta0.aoro»tokvcktoit««(iK.rm»aii<wwtatdiwidcabsiíolútértákéiwkmaKÍinimia}c*etó^
Bánnely kouvcx A h ............................................. ' ' ben elAwr megbatájw^.k 4 .0I. Legyai F € <í. c. € a,, e< = (0.0......
fuiikdüDáija. Kompi™ tar w tft, a fr: «t / hdyptl Hc/-ía vagy 1di /-fcl ikrmiálj,*. ioFíe.) = X.-.Í = 1.2..... Hax = ( x , . a k k n r ............... x „ 0 ,0 ,„.,0 ....) -* x
iseftftsígível bizonyíthatók « K umn •J'ucKER-fdtí- a tekintett ahtaolátírtík-nonnában. <arf« F fc*1yton<wri«8 miatt F (* j. X*..;.. 0,0.; ,0,. i;) =
ra(W.|I2.5|). F nifighatárOTw Fhí. de c, + éj +
12.5.7. Biciuálb tér és reflexív terek
Mái tudjuk, hofiv az X noririAlt tiir X' cIuAUmHite na ||/[| = sup|ii<i |/(3-}| noraiAvai iwnút uormAlt. —+ e ín « ||é( + ég + ... + g.|l = 1. tfiliAt F (ii + « i + ••• + í» ) = E l-^'l
tér, úgyhojff képcaiii Ichrlmt X tír (X*)* - X " tiA.ri/«áí vagy máodA ton>ff«tí,rií. A
J : X - ^ X " aJinl Jx = .midyrt- /■,(/) = /(*} (V / e X ') (12.181) Maradnak (itt és csak abban kölSnbfizik «rtöl, ln>«y w egyrtlen nőm0 kuorditótája I ahiTOlút értékű,
btággazA. níirniatawiwrfia (M, » 12.3.1, auifcasjtt). tehát X naonodthat/i a J(X) C X“ a], «KyhoíorAi-velszoi^a |A,| legyen). Így f ] |A,| < 00&.m.-KÍor.lítva,haE*. A<ab«aol.itkonvergeiw.
tém-l. Egy 3ANACH-t«n-t v«ay rcgMrumk mondunk, ha frmiáll J{X) = X ", v«gyi» h# n
 IS. fyinfcuoiirfJuttnJfaA íiC . Ailjunsálloptr-átoToknorméttemklKn 649

amrlyi;tazi<'(iii,íi])(l<p < oo] U-rbíu tfkinttink. A ropcrAtoradjiingWtjaaiintíu inttíEtálaporátiJr.

ttkkut J; e (b ractíii F (r) = ^ x,A, konvtít^ut. mrirt alwzülút ktroviirgiíns, hiiBm bAnndy n > nti-rii
0 'g )U ) = K'{t,a)y/s)<U (12.18&)
HfaJmas ntrliil) < (Ar|. TVhAl íJ L-toiHá az Bhawtúl kanveigraií MMfaawIt is « a hoMsArrorf*-
amelynek magja Ü:‘ (á,t) = K {t,s).in iUlo) y, iZ L" térnek nx aa clcnic. amely (12.177) saraiirt »
Ié.liiiíArwö.«wiekUv.Hayí|| = l.«kkorlFW| = < ]^ A . tcbií ||F|| < £ W ' g e { L ')’ binkcionáltKins tartcoik.
■ B: A T P ^ itímamújú kumplox téibrn ni .4 = (a.j) nütnx Által etóállított adjungáltját
llill = 1, f {x ) = ^ [A.I. tehát Uini > V |A<I, «zaz ||FU > f ; \Ki, irfiát ar. la. ,-1* inálriji definjAlja, mnelyrr = 2^.
12.6.2. Nem korlátos operátor u^ung&ltja
l|f’H = ^ l-^l- Ti'hái <i « alBzohít konwrg™ sort* wktartrn- rx ai»a,lütö»aíg-w>rmival. Líigycn X és Y valós nnrmált lír. fa legyen T Imi-iris [nem raiikwgkc^ korláms) amelynek
(tincórn) értclmraési tartom4ny» D (T) C: X. is amdynek «-tpkri V-htra lartutnak. Hckor lögzftrft
4« amelynek
arse 1‘. X heÍKicsfs hnsoiiló az f!Ax%6i: lurt kell eldönteni, bogy a valameiy É e»-W ikfiui- jt 6 V‘ funkoonálra aiKT*) tlf*. ival6. ho(ty ÜUPAriwui fiigg; .r-tól, értpluHK. Trliát
(rl lehet teoniakérdést: Iét«idk-« egy jól m tt / € X' fimtaátmál, amelyre
áhí* - K. ( t , ) ^ e í'-bra^^jTt-t Imrasremidöínnkdonákifamki^^ vau-c nií* mis L.- / (j-)= íK ri) V ie O < r ). (12.187)
Lrs>rá £>* C V azm g € V funktinoA B / e X* mellrtt érvFWWs
SJUTI F e (/’ )*, F ({í«)“ ,i = Afc (tuinnájtt i). Tegyük fel, hogi- létraik (x .)^ , e iiui
a (I2.]S7)clS4Uítis, Ha DIT) = X.akkoi [Urpidott j « « í n / rgyíttclmfi™ mes ™ i Lalátorva.
J. = 0- Mnegyd ^ j.A. = A»,.bay;;^, |A,| < =c. Tpkmtsük™k kSrálraiik wnelyt* 1 tehát eKáU egy / = r*g lineárii oprtátot, amelynek Meimahá Urtománya DCT) = IT. Ihraikor
tctsaőie^ X e D{T) elemre fe ff € V funkcionálra fcnnikU
iü 1 ^ . a többiben 0-k. Ewd k»pjtik. X g(Trl = ( r 3) ( i ) (V x e X V jfe D (n > -
azt jplmtÜKigy V =ü, márp«üs(n«bAmiclvi A T* operatort, amelv lándasnl iárt ia, T adjtmgiSlljáMk nrvcEiŰk. E* a* áhaJá
n^adik koonlinátáj. ^ U, így trhftt (í‘ l‘ ^ r», q, £ (í^)“ . •’ ' B D ( r í = V\h«rkMUtüBa£HD EbhoiM

12.6. A d ju n g á lt o p e r á t o r o k n o r m á lt t e r e k b e n
12.6.1. Korlátos operátor adjungáltja 12.6.3. Ö aadjím gált operátorok
Ha 7: X — * Vfol>'UinwüucAhso(icrÁtoi {X.V nomúlt terek), idüuxmmilci; o e Y* fuuitáoiiÜbtB- A r € fl{H ) Dp<rót<»t Jnfflíf^njiiltiiak loonitjuk. ha 7* = T . El>bcu ói, esetben V i E H ckmie a
“ /{*■) = 9{Tx) (V j- € X) kfípirttp) boöáieutleütPtimk egy / e .X* ftinfe-ionAh Hy tnódoii í-gv (Tx.x) KzAmés tuniatt T minden *ajátérttí» is Valit Fennáll
r*: V* — X*. (r g ) { r ) = 9(T r) (V j € V , V r € X ). (12.182) BTÍ = ^ J ( T x , x )( (12J89)
folytoDoa Imciris op<!rHk>r áll i-ls, amelyri o T oj ■k, amrjynrk 4 követ-
köŐ tulaJcioitsá^Aj vjuutok: tOTábbá a i m = m(D = in f^ ^ itrí^ í) is M = .\fiT) = s u p ,^ i(r x ,i) jtISIÉébcI
( r + s)* = r + 5-. {ST)- = r 5 * , ur*|i = firii.a h o ia r; x - y * . S : v - ZMyto. m (D ltxf < (T i,x )< A / (r )| | i'f é* |]r||=t(r)=max{|ín|,A/}. (12.190)
ji(» lincári* oitefáUuukra (X. Y.Z uonnAlt terek) jiz ST: X — 2 c^ierátur a urmöatrlcs tnddoti, (w
5T(x) = 5 (r (i)) ki'pirttel wa dcEniálva, A 12.1.5.«<> 12.5.Í.2. awksaíluu. b*rvrsPictt j^iaAsekb'! önadjongált (korlátos) operátor spektrmna aí Ifn,,W) intcrvaUiunhan bclyezknlik ri, fa frmifill
tRtfFzAl^cai T € £(X, V) útMTaurni érvénwiMik a küvrtkinű iraonoaságok: m,A/e<r(D.
= h 'f^CT)^. Im lT ') = K ^ (T )^ . (12.183) 12.6.3.1. Pozitív definit operátorok
fthoL /m(D iAit»figii uuigH utAn vniúa Ari(7'‘ ) wlrtságAt. A B(H)-ht« tartozó össze* Önadjímgált operátorok halniarJin a
A r -b 6 1 n (r)* k^pltulny«rt r*‘ cpcrAtor « kővrífcraatulajdűQ«ígö: H« F, 6 X“ , akkor r - f , = T > 0 pontosít, akkor. b. (r r , x )> 0 ( V f e H ) , H^l^l)
= Ft, e V ". Tehát» r - ; X " - V " operátor a T operátor kitwjaatcsr. niegfakpodással rénzlegra n-mhsswt Idu-t lieveüwttii; Ti > T,, h a T , - T t > II. Hii T > 0. akkor azt
.A II UlLSIÍItr-lírlMH KieSZ Frigyes tóteieíuwinl a/.-tdiunRáltat a (T i.j;) = {í.r*lí), e Ij mondjuk, htgy a T operátor pnrihV( rfc>íri(/). TeWílr«rai T Simi^un^t opeíÁtorra ({H l) értelmében.
skaiáraaotxatiwgltségévpl Idlnit fKivewtni, ttivábhft H és H " azonosítása miatt a (AT)* = í r At /* = / Id. a 12.4.1.1. szakaszt) fennáll (T'-'i,!) = (Tx. T i) > 0, tehát F ixwitiv definit, McRfardítva, minde.0
öa™megö«u kívíll r - = r ih frnnáll. Ha T bijcktív. akkor T* is az, és t«lje«nl ( r )‘ * = (r-*)'. A T pozitív definit T operátonuik lítcák iiÉgyaitgyőke, ayjw vaii piiniofian egy pozitív definit VVoi>atitor,
..... " ........’■ ■ • - firaelyreM'^ = T, ETrafeiillastönadjímgídt ujH-TátorcA vnktottca‘ o(!yl)«M vektjurhálóis (hl, a 12.1.7.4.
Rzakatcit). és a
(12.1»4)
öaszefiiggÉs, ahonnan la aíijimsáltoptíritor Kpoktruniára ír(r‘ ) = {X |A e ítÍT)} adódik. |n = x/5^, T + = i(lT | + T ). T - = i(m - r ) (12,192)
I A: Lrftym T

lT^)(s) [12.13), (12.1&I, il-2.18), 112.211),

 ÍS.f- KnmjKiít hülni<tzi)k és kompakt úperátoTok 651

12.6.3.2. Projektorok a H ilbcrt-térben
Legyen Hu a H HlLBERT-tór TOiamely aitcic. Eldür a projekctótctnl síerint (Id. A 12.4.2, sía(cniat|
értclniKZw vhd tí'tSíisóldBtii i € H elem ílu-rs vjitó jf projekciója réi tgy jtt a P upcráLnr Ík, amelyet
a. Px = / kíplcl (IrfiniAl. amely u H teret a Ho aJtétic képezi !p, A P opcrAtnrt Hu -boa turtmm
projcÁfomsk V»üy pmjcktíótak, vney ortuganiüüpm]eiáónak neveizük. NyilvAnnJA, hogy P liwjiri.t,
folytonos. Il«-on a* íílptititÁB, cs íennAIl = I . A H t*rt)«i folytonos lineirts P opctíUor poirtotuui
akkor (pgy megírtelö aWtIk* tarttosA) projpktw. ha:
P = P'.xf.Kt P riiiadjiiUK^t. én.
b) - P ,axxr.P ídrmpaifnx. Hft Pprojektor.akkora Uj ídtér P képlcrt!, májiképiHii/-/> magletv.
2, Schauder tétele Ha T folytonoB hni r, iddior T és T ' tigyswrre kompakt (vagy Q'
kompakt).
3. Kompakt T operátor spektrális tulajdonságát a (végtelen dimenzíAjü) X BaNACH-térben
{uiíwt X = Y); A niillvcktor a apcktruinhoz tartozik. A í7(3*) fl[»J(trnm minden, nullától különböző
egy véges diromztójú X:» = { t € X | (A/ - 7^r = Ű) sajátalténel rendejkozó aajátörték,
továbbá V' r > 0 számra a { jA| < í } körön kívül T-uek ísak végrai mik (wjAtértéke van, végűi pedig a
fiAjátértékefe halmazának cgyetk'n torlódási pontja a nntla lehet. í* emiatt mc^BKájnlálható srfc saját-
írtéke tehet. Ha A = 0 uc™ sajátírtíkc T-nck, altki/c Wteiik. tie nem korlátoa.
4, \ képtér vagy véges dimenziós ís emiatt Jtárt, vagy végKrlen dimíiniias és akbw nem aárt, viszont

12,7. K o m p a k t h a lm a z o k és k o m p a k t o p e r á t o r o k a korábban tárgyalt FrEBHOLM* Í » VoLTEnRA-féle integrálig

12.7.1. Norm ált terek kompakt részhalmazai rok aC([o.t!)íai'’ K 6 ){1 < J > < ^ ) terekben.
Axt mondjuk, hogy ax X normált t<7 r^y ^ i^halmiuui 12.7.2.3. Elemekgj-enge konvergenciája
• tomp^. ha .4 Rk'meinck hAmtrly sorozata tArtAlmaz aíyao knnvergpn.« Frá»nnnMtnt, amHyueii .Azt moüdjuk.hogyiw Xnomiált tér elemeinek noroaatagyettgfn tart M lo^íemhra, haminden
liutcDÚk. / e X* funkrionáíra fEnnáü az /(t .) -> /[i#) űraxFniggéft {jriölÉs: m). NyilvinvEÍó. hog>-
rrLihur jUin/mJtf vngy rtlatip kompakt viigy fi r, — T<, esetén iw -* .n,. Ha V i* normált tér. *t Tr X — • V Wytíinoíi lineáris operátor, akkOT:
trhAt j (kL a 12.2,1.3, wjdoiazt Jhumjjakt, ami aictjeknü, hogy .-1ptemrinckbAnjwiy wirozJOntAitjilnwii a) ^ esetén T j* ,
konwJBTtui r^i^mxntut [amely mán safikíígk^jpen Abeli. de mjwÍTOképpta S-brfi etemhw tArt)» . b) ha rkumpakt. akkor x, esetén méj Tx^ — Ti,, i* tdjesüL
Aí analiiisbeií «t tppcn a B0l.ZAf(O-WElERSniASS-tctvi ezért jurt motMljiik, bogy a* ilyrn li^lnm Egy operátor tégei rendű, másképpen végtt ntnjrtL bs képtere véges dimenziós-
mKWkraik a aOLTA.SO W'EIEHSTRASS-fiiíaíJoníajffai-
MíwImi ktimiuürt halmaz üTCparahilis (mint metrikus tér alterej. tíwáhh* zÁrt rá korUtod. Megfordítva, ■ A: MiiKlf!nvéEtsrendűopct»tOTfcomi>«kt. Ebli«l»követkpiik.bogyvégtelendÍJiieiiidójútériden-
haai X té ' ” ..................... - . . . . . . . . . türa*op(T3tiHas[Aascmlehin kompakt lld, 12.7.2.1.),
pontoMU ■ B: lígjen X = és tegyen T a
ter(!kl>en (Hftt „ r-báló létezéséTía), wilamint«
--------------------------- terekben (ARZEUA ASCOLI- /fii Í12Í13 -
tételJésaiL' [I <j»<oo)trrekbrald-)12.1^.
12.7.2. Kompakt operátorok
líl Isi Í2J -
hl Tj= .. (12.193)
12.7.2.1. A kompakt operátor fogalma
Az X niwiuilt leírt m V normált t^t>e Iricqiezö tetKiŐleges T X — • "k' operátort tínf^nifcínak mond- opetátor az P téteti. Ha ^*^=1 tf-ki’ - M okkor T » í I* t w t az P térbe leképező knmpakt
jnk, ba bAmiely C X korlátoíi halmai r (jl) képe rclatÍTO kompakt babiuu: V-Uui. Ha s 7" ojieráUw
folytoum i*, akkor azt mondjuk, hogy T íeJjesín folytűnoi. Mtnilen komiuJit íineáris operátor operátor, amelyie ||T1( < M .
kotiátON i» ennek kövirtkm^ben teljesen felytonos. Ha a knmpakteágat nem Irantűk fpl, akkui már n 12.7.3. n-edholm-féle alteniatíva
korlAtuwi'igbiy !j?m kövrtJtwik a lejjesen folytonosság, anjh mutat az idínliktis nptarátor (.\ = V ), (uni
UrmísrartraTO folytjjuoii, de nnn kompakt, mert egy birlátos hahuaz nem feltétlenül relatíve koniprtkt: (jegyen T kompakt lineáris operátor az X BANACH-t^wn. Tekintsük az alAbbi, tetazóleg™ A 5Í 0 para­
liaíi. J-j,..,, j , , . .. ví((teien nrtonormáll.tehát korlátos sorozat egy végtelen dinienaiíBeuklitiescti tír- métert tartalmazó, másodfajú egv(;nletcki-l, aliol í, illetve f az ianieretlrai;
Ixm(bármely vt-gtelCTi.fiiggPtlntiíioi-oíatbólkaphBiimk ilyet aGKAM -SCHMIDT-cljáráaBnl), akkor nem J - A r j- = K, J--Ar;r = 0 {* FREDHOUM-fíle iiit«grále«yeulet általámMltása), (12.194a)
lehet konvergeiut rfarammaala, mert nem CxuCHV-konvergens: = ll*«ll’ + lk«|[* = 2, lajíz / - A r / = fl, / - A r ; = o. (i2.i94b}
e < v^-vel már uem K^ljfwiil a CAUCHY*kouvni5}eöáa kritériuma. Ltncáru ojiraátor kotnj«ilttMfiáh(J7
elég megküvt^lni. bogy X cgyB^ümbja Y-nak egy relatíve kompakt hahniiüália vigye át. Iga7.ak a következfik:
1. dim (ft'fr(/-Ar)} = dim(/íer(/-AT*)) .vagyis a homogén sgyenletekrwknnndiB azonos véges
12.7.2.2. Kompakt lineáris operátorok tulajdonságai siáaiú lineárisan független megoldásuk van,
Egy Ű(X, V)-liosi tartowí ojieriltor koropaktíágát sorozatokkal a követkRí5képi>«n lehet jpUemcüüi: Aü 3. ím(A/ T) = Ker[Xl ~ és * Im (M - D = /írr(A/ - .
X tér bármely kotlátos { í , } “ , soro^jitAra « {r T „ } ^ i sorozatnak létezik konvfirgeim rí«wuriia<ita. 3. /in(A/ - T) = X pontosan aJtkor, ha A'er(A/ - r ) = 0.
KojupíJst operátoruk lineikiB komhinárirtja is kompakt. Ha aí. T € B(X, V), S € ZI(Y, Z) operátorok
egyike kointwikt. akkor ST komjtnkt, Ha V BaNacK-tér. íikkor érvényesek n kovelktízó fontos Allftiiüok. 4. FREDHOLM-/RÍe aJUmatím (hívják RlESZ SCHAUDKR-tííífiínek is). Alt mondja ki, hogy csak
két eset lehetséges:
1. Konvergencia Hjui kompakt oi {^n}ÍILi sorozni konvHrgPimHí; operAtornormá- a) A homogén egyenletnek osttk trivíAlis mi^guldáaa van. Ebhnö az nsflthen Fennáll IK € ö ír ), n
w Ű(X, Y)-biui, akkor ft hntAi'ért,ék is kompakt operátor.
(A/ - T ) '' operátor korlátos, és aí, inhomogén egyenWm'k trtm.ílefies y e X mellett, pontosan egy
út bogy X (v j = (A/ —T}~'^ megoldása van.
íM!stiUcíás()‘l[fct.rafe
;«Wlíu(pik«n), >Il.t BA.SACU-tbbcUVI aa(kl.
652____ S2. Funk.n„aa^L^

^mérték-fcWatok vaQr intasrtlagycnktek UigynUM mrAn syaknui fellépnek a kővetkezó. ik

». h» n* B jobb old^J » P / = A/ fldiuagált egy^nirt minden / n

7: n X R — R egy factválloKútt / (j.*) függvíny. anicly «gyt6wt x € Íl-Uu fbíyto>ni» majdimn
x = So + h ^ b u i nywhdtfi, ^ jr* HújhIpb *-re. m^rísiit *-bcn nmrbetg min i t ^ -m (C^^THtoDOW-fetUMclek). A* .^(0) téren, tehit

(A r»)(i) = / [ i. ti(i)l {z e 11) ( 1Z 195)

képlettel Értd»ma!Ett.«!ijifiiieArÍBA'opwJttott NvBMICKIJ-^nií«Ti«k hívjuk. Ez fblyt«H»És kadá-
12.7.4. Kompakt üneiria operátorok a Habert^térben tos. ha t>-(n)-bál L*(ft)~ba kcpcs le.ahall + l = I.Eza betyár p«tdánl akknr, ba
Legyen T :H ^ H kamp«ki UmArö operator, uhát T € £ (H). Ekk»r T ^ yí ^ ccuda
| / lx .* )j< «(x ) + ij * t í. rfW - ( J - I € f ( n ) (fc> 0) (12-196)
cokbá} áU5 w tw a bMAtprl^Iu.- (5(H)-btin)- A v ^ n n«da eaEfboí vaíó Ujcn rrtelmS tsbtx-k
2
toö-Jbi/: n x R — Riblytoi«w.A A'operator cnkkivéldi»««tdíbcp kompakt.
31n aat R" kompakt r á h a lm n a . / a CAltAT
v it á a J ^ la ra w i f L . hogy e B (H ). tétdrkrt kkUsitfi. K ( t . V) p«iig fS«v*ny az Q x 0 b ».Aií^{Q>téraia
Ba C lwnif«kt Piwritw.*kkw r = / - C -»
1. r - ‘ iéU-ziktefolytono>. (7<»Hr) = J íf (x. jp)/|s. •(»)! Jj {X € ni (12.197)
2. rjffa.H U uriiyck tfv.
3. r(H ) = H «UB r irkkt T mjíktiv ^ r szüijektiv - létsík í* fulyioiM... íJiogy »tn »g illái p -
nenUt. tt-hiui lineálUX: ÍDtcgiál
12.7.5. Kom pa crátorok a Hilbert-tc (« :« ) ( i ) = ^ A {x .j, M * )d y (x e O ) (12.198)
I . SajÉ t . , ^ Itr Oop<ráix>n»k^ksal^bq^(nitUt£lkülönbM)
Bajátcrtclfr. PontoM^HMn. T--atk. inindig «ui ohiuj \ K»játértéke. anwJ^ |A) = jrB - *^R«géwJ W a W = r A- alakban ÉrtattA. .Mdrniart ha a íf {». j ) maR kidégfti az
2. AHObert-SdimWt-títol r«kiUUtiitíó*r = AUJd»n,ahdA»arap«iltmfcri)ön^
• - ■ ii-Ertnél,a.igyfcj«afikki.lK.fiy / lR-(x,,)|«dxrfi,<* (12-199)
v T x = Y. í mmdcn i É H d*TOnr. nli^i
ih iMKteiCT; itt arochmi ni3t ejtr adoít Pi e*,, . 0-cO
!s í L fehéteh. as / függvény p«di« a (12.196) St(ltít*lt. akkor H fblvtínw* és kompakt opoátof az V { n )
.BEUr-ttri™, aUnrU-tiak wui IM
raibíilíJlfttwsiifc. Eím fr »1» <iaiÁtctték£k amenMbm egyrai
adhaU (i2.1iMb} m H ancR"m 6 rh «l6 )«liii«zt««dottaír(i,p .,): R xQ x R _ Rfiggvény,
akkor «íJ^(Ö} téren

[U u)[ t ) ^ jK\x,-gMy)\<lu (* € 0 )
[ K\x,-gMy)\<lu (* (12.200)
1 2 .8. N e m li n e á r is o p e r á t o r o k
képlettel óK^lnwsett, nemlineAiis U operátort URISZON-Ofienftamak ntnnsaiük. Ha a A
«ib»>ka m«gfeldőiéItételek.akla>rUfolytODtt<é« k<>inp«Jrtop<^átoraC(ft), ill. Lfitt) U
1. KfWtrakttv leképex^ elv«, a«nz a Banncb-fgle fixponaÉtel (Id. a 1Z.2.Z3. a. 12.2.2.4. »»■
' ^t. Az dv tov^bi iiiódo«aUMÚiál ÉHv«Jt<i»itAÍiál M. (12.91, [1Z12], I12.15|. (12.21]]. Srb operátorok differeociáUiatöaága
.1.1.2. seakwnt) általáiusitáiia » v^gtelni düw n-
«-(ld. a 18.2.6.2.ésa 19.1.1 LegyrndtX VBANACR-letek.D c X nyílt balniunöar^ D — >Y . Azt mondjuk, hogy a Toperátorax
* € O pontban FBÉCHET-diJrn-iuííiittaírf. máRké|>pen FnÉCHET-íenudl&iltó.ha wmolviui fataJaban
ch»uder>f61e fixpont-elv. a* í Iwlytöl riiggő, folytonoB liaeárá) Z, € J3(X. Y) operAtot. bogy
L« iiKiKoldnxról &t&8)^mfoiiiiÁcía adnak, pl. létessÉii, <•( r ( i + /.) - T (*) = LA + ahol ||w{h)|| = <K!|h|!). (12.201)
konstntáliwtABágBtb.. yimeont a 3. 4. al nifnni
dáa tóteaísAre vonatta.** kviJitntfv kyelcntfei..kci.
■wftta lutonluin lAml«12.8.6. i » 12.S.7. Hiuikiwxt.. (12.202)
12.8.1. P é ld ik nemlineáris operátorra Ve > 0 3Í > 0.amelyre ||h(( < &««ttn |[r(x + /i)- r(jr) - Li.lt < c||ft|i. Az L operátort.amelyet
Ncmlini^áriH opeiátorokrit ii 12.Ü.1. s'.e»1aimbMi n liiuA . . . ^j ^ -
ia korlAtoMiAK kössöu AlUlAlwi in&r mm érv«nyn.. N drri«dltján^ h iv ji*. A íCTÍ*;*) = r (* )A értékM a T opwWor x pontban ™tt (a A oJ
 IS. Funkíümáianalt^

tartfMÍi) FRÉCHET-áií^Bnrfljrfniüt iwvrazűk. Mindegyik jelntósbfil Iftthotóta opűMonuik m T hely- 12.8.5. Leray-Schauder-elinélet
töl vató fiigRÍSf!, n 2.-H«n ** n a,-b»n pwlig » wliójoibeli pnnt Jtijelöli sa nrgunM-ntinn helya". <uaclyii> .^7 í = r(j-) vagy az általánosabb (/ + D (t ) = v alakú rgyünfctck mfgoJdAsainak lítraísíre vonatko-
Mop«éíorta)l»)mittnilí.h«. *6an. ahol T tcljtsm folytnncH operátor, a kkfijirxés litkának mélytn fekvií tulajdonságai alapján e©-
Ha egy oixrálor vakaiely pouLlxui üiflWeuciáUuitá. itkkor ott folvtoitos Ú L H i> r e B (X V ),a ^ továbhí dvet f«iratek fej. amely sikerrel alkalmazhat*) |.l. wmllDeáris pcremérték-.feUdntíA megoldi-
Bzoperitoc liiurAris és blytoaoo, okkor T mituiea x £ A' iMutban <liffcrennálh>iió, ÉK<knváltj<i Állüiidó,
6ppcn T-vri cgy<üklÖ. ig fig}' válasKtottiik meg. bufiv «t emlit(!tt lekípeHésfok m*
12.8.3. Newton-módszer 1. Urar-Schandravtétcl I>xy™ D aa: X vakie. BANACJt-t*r nyOt, korlátos halmaza, és h-
U ^ ^ . V, rfeD o h f«t. m n
i tnta
t wtíeuS
e ^ nakBshan. Felt^. hogy T u D bntnuiz miadnx poRtjáliMi T : 7Í :— ■ X leljtsen fotytonos opcirátor Lcgym v € £> olyau punt. hogy r ^ Ar{x> ft j/ tel
miiiü™xeaZ)batárp™tiaésAelű,l|«áiDra.Efckor«»(/ + r)(/ ) = ypgypnlrtnek!#tiBÍklegí
B{X. VJ elemet ttauldi. Lcgytto a T apmíu^D BfX V ) - « dF&úllt opo-átmTwmihM nD
hahmaon {tchit (r,t C fl(X. V). T e BIX, V) ™rtín T. - T, h» Sr. - T I ^ 0. abot M ! « í X-Ui. letétdküvíFtki^^tonuitan gyakran elStq^ön: Leg**Ti T tHjísen fi>tyt<mosop?.
non™ &lt«i indukátt optrátomommljcknü cs » fcltétd raerint, ha ( i . ) C ű. i e D é. - j*. nkkor rátör az X BA-VACO-térEn. Ha aj
^ r (x )); cbtKru <«tbm *jl mamijuk, hogy T Mytonos*n tligen!uciálhirt.> * Ű hiűiiww*.) j = A r {») (A e 10, lÜ (12J06)
Tegyük f ii bo©‘ i3 tartalmMma t^ölftsereg m^ldásaira egywlelffi a prjori hcaiét adhaUi, tudható, hogy 3r > 0 ho«y
r (í) = ü (12.2081 V Á ü V r srtén. amelyre leijesöl ( 12.2UC). fcnnáll a* jlx) < c egy^tkm ég. akknr aí j = r (r )
eg>-«ilrt vuLunrly inpgolUAsAt TqDrOk fc|továl.bá, hogy Vjt € D j»ntlan a r ( x ) opcriilor folytoíK^ CK««ul(!tlKkUte£Ü£luegotdásA(rz lényegiben a fenti y = Ooci).
ttn invcrtühalö. auu ír f * )]- ' € B(Y. X). 'Íicüsííkgra e D octöi (12J01) aJapiáii u a scjtósúnk, 12.8.6. Pozitív, nemlineáris operátorok
bogy . r(x «) = r ( í , ) - is * rííoK*#--*-*) ™ cgymiÜH« .« így » W « r „ rgymH
DW«DÍdA«. f>grá (a tett fcltcvnsek tncUrtt)
í í = í í - í r { J i r ’ní<.). {12.aM)
ja* kcmurtt í " vttktori. Ily n BÚiLMEWTOK-ÍÖr iilíp <»itfv{í
rrirJ«. a ^ oljiüi T opef«tolok
nem Ieliet»ü. «2 ilyen
i „ , = x . - i r { x , r ' r u o ( « = o .i,...). átivilásbol nemkövetkezik az Í2_______________
d iiri. h™AlhüiA.ág4t. a» í ; (* .) (12.3)3) egy i Ugyrn m ««lX = (X .X ..| }| | )«*y X .a á rt kúppal ieiKl»ett BA«ACH-to, fe kgyen ío,»! valamely
Lt felt^ésa^ áhalanoseági fokában v i ^ sp«!Í m X-bea (U. 12.1.7.2.). Ka X+ nonuáli* (Id. (12.97)). éa a leljoenfolytonos (nem
«n j0CK«Épp ™too) r opchitor™fennáll Tda.fcj) C (a, tj. akkor T-uek tót«»ik fcgalábbegy fi^ irtja
Jtkor fa.pj.lk.ba a (12.203) képletbe^o ir (x .}] hdj^tmi mnsxtrádúl^ a* X = lt B.rtben. b*hát amikor o is fc 6 H. M. * I2.6.b ábrát, aini t.^1
tehát minden iteráció# tépí.b.„ ugyanazt a „pcráton A fcov..*c« a I2A4. beraetajében ranlitett e»et egy újabb állaUDndtfea
>7. r. kiinctuláá poDttiSl való (áluüáhan érwkcny) (<i«g£Eér6l Id
il2.7Ml2.13). 112.151. Íl272ir

12.8.4. Schauder.féle fi
Legyen T nenUineAríHoperAtor.
pezi le. Kíniés. hogy v»n.« ai x = T{x) egj
fixpontja; M X = B A. » = K i i sppciáli
aindy a D linlmozt a D balmiixU Ir. Ifteztk fixpontja £>-ben. Ha X tf
líjú normált tér (dimX > 2). akkor írvínyra « BnouwER-féle fixpoottétuL
le flxponttétel Ltigjn^ D mán űrrai, zárt, kadátOR, konvex halmai v4^m dimcn-
fflójfl normált ti^rhnn. ífa T folvtonoH oporAtor, ajudy n D iial
létestik (Ipgaláhb«gy) SxpotitjaD-böa. T c t .....................
a ScHAUDBR-félr bpontt/^tnl Bdjs niL'|(. A roildezctt tcrekbeuvégzett i
2. Schauder-föte flxponttétel L«>gycu D neui üres. zárt, korlátos, konw* halmaü egy Banach- Xt*r(«.61([))-mi»rvaaümAn.------------- w <1.6 végpontokat (a, {tj-bc képezi le
tétbcn. H)v a r 1 D — X operátor folytonm é» komimkt (tehát teljesei! folytono«í, továbtm a Ű kielÉgiti a T{o) > o és a r(fc) < i Mtftelt.« ;.u.ftlirí|a,i])C[o,fc].E-Acnfdü]az
hiürnaat Sma»gAb« kípcá k, akkor T m’k van (legalább egy) fixpontja D-ben. JTo = 0 í* í*4.i = T (xJ (n > 0), ill. Wí = !i É» IA.+I = n?/n) (n > 0)
EtétclícgItséKÉvcl meg khtrt. [W-ldánl mutatni, hogy a (12.68) kezdctiérték-frladatnak t > (leltén még képlettel jól definiált («x«z x „ y„ E [a. 4]. n = 0,1,...) «w Jitok kítaill nyilván aa első monoton nö-
akkor i* van lokálio UKigolUáüii, Iw a johboldalrúl a LlPSCHITZ-Mtétel helyett csak annyit tó**illik fcl. viík«d«. a uiáDodik peig monotoíi enökkenö. vagyiito = ato < í i < ... < i „ < ... ős 4 = » i > Vi >
Végia a 7-operit.n- x., iö. fixpontját m,nj»irfí«ijak, ÜL F«a*im<Ü«nJc mondjnk, ha T
6se____ jg-

bánnply* l. ff-algpbra
, >k » áUttáiHik (13.6.a ábra): Legj^ji X egy sürt kúptól n Lpgyim Xt«lsz5k
BANACH>t«r. D C X. továbtn U ^ n T : D — X, folytonos is izoton liövckcdc: otatAtor. LnON^
a) ^€>1 esetén X \ .4£ jI «. (izaofe}

b )X * ^ !^ » (fc L (J 2 .!W )l.'

b) A i.A t......-4».. -. e .4 ewtén Q .4, € .A. (12.209b)
Ekkor a 112.207) ^ t í f c f i n W i { r . } ^ í « s«a*ar X-bw t-rt • ropTÜtoi |o. 6)-bcB mini*
a,ULnj
irtnydt«iiü«,»íik » M » »X b a l
HXHét. TOlamint faalmaxtal Cj
I2,8.r. Monoton operátorok Banach-terekben Jdajr wváfabuklHa R s R hidnuuiMk • {- o » } *• (to c ) «bIó bóvitóct (k ttc ^ tc U
1. Speciális tulajdonsAgiA .'üet tnomtjok. Iwfiy * tetsrfíleges T : D C X — Y {X V nof- * (» mMÍc*É» R na R n» »dó fevilrie • twmwHte
mAil tcndc) operAtor w € D poittbiut bn núiukti (X nniiájálMti) Arhox Uvtó u^finAdiu'k. E iim *«w An «(±<x) 4- (to c ) fe b — kiféj«ió>
( r , ) - , C O s w w ^ « r t # B * {r (i,)}“ ,«ix »»iía V tó rh «n gya .fié iit«rtr{x .)-l«. ATopcrtlort
• Dluamo)«m,harjiDm ut 0 - ( + < » ) « 0. ( - * ) . 0 ^ k e t luvio-
2. Mérték
f c t w , D c X » r : ű - •X -cff Ai^n-alflcbra aetXíi: jt — E . = RU(4-3c| fOffivfiijrl
b .V i,y e D d rm p iiT »
(H r) - r ií). X - í ) > 0 Hu X = H BiLBEni'-t«.«kÍBrítt ( ..) » ) i ‘ÍA)>0 (V -4 ejt). ri2.210a)
tept 12.5.4.1. nt utahmk. Ar«>iM>r«u>ri tayonian
olyan c > 0 bmstans. hogy V x.y C D cieni)iAmt rmnáll b) ,!(•) = 0, (li210bí
*. , (r(x ).x) ,
(Tíx) - - y) > t|, - pH*, A Tr X — X- br. halim ,.*-*— Ij^^j— = oc {ot
:) A J t O A - í (* jíiJ /<.j = ^ í * { A . ) . (12.210c]
ba 0 * € Z) te T(Ox)(y) = Ov minifcn y 6 Y-m).
mk ».-ma>lk. Ha í< món^ as A (r-altfbrin ó ,A ,B e A ,
.4C 5.«kknrM(j4) < l* (f l)íw ). H« .4. e >í (n = 1,2....) és .4, c .4, C akknr
{* (U ^ , .4,) = l i n w p (> l.) f«ÍR W
lí>Kycii A ta XreadmlmstaiiMik egy cr-ulgrfjri k l«g3^ M Ax X = ( X. A (1)
r RüKoríiMi monoton it, akkor n maíesctH«iiléto.ik«r-‘

Ha A li mLSE]Tr-Uri>rti a T : H — H apniíar
T) = H , UrhAt X Tj- = p minden 9 € “ is ( i + T1-‘ folytonos. H* r-rfl laijjorii ■ A: Ugyrai X ax {X|,X3,. . -,X(*) vép* luliiuu. y4 i«c X ösbüh résílialmasMiinak (i-nlgchrfja.é le*
ilc fri. Akkor m««AT bijfiktiv és T” * gyni niindm xt'hoz {k = ., A') h«c»imiH0Sv<>egy pt iwjiuíci^lv annt. Ekkor ■ mindra >l £ ^ .
A mLBE3HT-tírfln tnmwton T opflrAtotwl fcUrt T {i) = 0 pgysüm mcgaldüisü:a nDoigáliS konsirukth A = { r „ ,2^ ,... ,x,^} hallWttraa p(<4) = p,, +p„, + ■••+ p „ képlrtn-lértelnira« fiiggvísiy mérték.
köíditódjáróíwk a GAUirnKIN-mM«wötletén alapulnak ( l i 19,4JJÍ. vagy [U.ll|. |12.21|). EuscIm « (f<(X) = Pl + ‘ + pjv < oo mi»tt] cmk v tp * értAkdcrt fdvrv6 im. Kx&toláiAtu^k.
ciméirttcl táígyntai tehet töKbértíkfl T: X — í ' ' operátorokat is, amclyekte. owootuiútiih fogalmi ■ B: Dirac-mérték; Lrgyeu A m X haliniut WmÍMlinn»iinak egy ff-nlKrbrA.j>. «k legym a tctmAle-
gnuM) lőgzftett pont X~b«n. A
, ha o C il,

1 2.9. M é r t é k és L e b c s g u e - i n t e g r á l képlet m^it^krt H«6níAl az A ff-algi^biAn. Ext (a-ro kum-^ntr&tt) «*/ng!ri)é»vii«k hívjuk. Nyihrünvaló,
Utigy5.(/l) = í.{X4) = X j(«) {M .« 12.5.4. m»k«imt|,flhí)lx;ji Itt >lli.il ................. - '
12.9.1. íT-algebrák és mértékek
rték: L«sy«ii X metriku^t^. f» l«gy<^iiB(X) ox Xt6r r«whi>
.k kiinriiüApontjn ft/ R-belí ir ......................».B (XHtn.int*r,................
nyüs f« R^-bcli Italnwiwk tcrnlfl^. ill. W ff-iUgebrik metazetí-t kapjuk meg. é» X k, 8(X) dcnicit Bobel -
tfiara luÉrt van szűkníg, hogy niiníl töhb halmajjt és minél töbh függvényt IcIkw*.! Aaír»nj»*aakliívjuk (Id. |12.e|).
JntegrAlbfttóvátKiiiir. PöldAul« LpKycnraoírt X = R " (n > 1). Egy ri
g = {x = {í , ,í j..... i „ ) e n " K < x * < 6 * (t = i .2...... n)} ( 12.208) adni egy <r-algp.bt»f.«» mjta egy niértékrt.nindy na R'‘-bi*li tc|^ák halnuKíán it térfogattal egyraik meg.
Pofihwabljan: Létejiik B” r««b*lmiwwbóí áI16. (•gy/Mtcluiftcu unsgliatitoísott A <7-aIgobra és csíen
n-dÍBHmziÓa téfiU tírf0R«t» n ^ i » (Ipfinicki le»z » kiindulópontunk.
 iiH . \fM/késL<‘bcsgue i,Utgrüi »S9

UAmértólt* 1. U-gyen / egyszerű Rggvény; / = É Enm-k m üitiwAlja legyen

a) R " raindün qytit bnluuusaA -hm tAitcnik, mAit KuCtval S (R'') C A .
b) Ha ^ ^ , A(^) = 0 í* ű C 4. ükkor fl € ^ & A(ií) = 0. tehát a mírték trnnjrfeít j (12.211)
c) Ha Q tóíU. tikkor íJ € ^ , fe EetmáUA(g) = ní=.(f^ ~ “O ■
d) AdtoláainvariánB,aaiiniirKtraxe R" vdrtorraÉsmindei] Ac^halmaznifetiuAliT-t-jí = (j+st | 2. Ha/: X ^ R (/ > 0). »kknr (egyen
! í e ^ ) € ^ » A ( j c + ^) = \(/í).
A elemeit R" LEBBSCVE-m**.-M tfeKWinawOwik urvrazük. A (ri^imenzife) LKBESGUE-mAiA y/á^=SDp||3<íí<| ff.w»*eHI függvény, amelyik U< j(xJ < / ( A £ x j .(1Í212)
H"-bcn.
M e g je g y z i A méník- ée iiitq!nUKlnié]«tb«n on nxHidjuJt, bogy egy elütés (tulsjdoosáe. M t ^ ) ax 3. Ha /; X — R. íováiAá A , ilL /. «* / pawtfv. ÜL negatív iVsm . akfcir
X tudma^ a fi naéiXikiK néxm nutjénem mituienúU vagy ít majdnem móuUniUl U^ljacTiI. ha ium»k
a baltniaiutk. amelyen tttnn U-ljwfil. h mfiftfkr anüa. Ezt íijnk. hogy m. m.. ÜL li-m. m.' Trhftt f}dt^ =f Í*A»~f /-díi Í12-2Í3)
pdtiáQlhaA»LEBESGrB-ln«rtAR-<vM^£k£td»jIIDklhalIRaz.AIm^v^^t = A u D .ü t fa x
afiÍSSvbiyIl-ca.ati«t>T(-/fx) = ] Vx € vl rá/(x) = 0 Vx £ 5,&kkor / = 1 A-m.ni. pontiKsui feltéve, bof; a (ildakB k!galál>b ^ üitrgiU v««E« így a oc - 00 határozaUan idfejeús iMik
akÍM .l»A (B) = 0. lép fel
4. Komplnt értékfi / = s + íA fiig K '-í^ . h« « g,h fuwvinyri (12.213} ««rim defimih integtáJia
12.9.2. M é rh eti függvények védjegyen
12.9.2.1. Mérhető függvény
„ -------- ------------------------------ik pgy (F-algebrája. Alt miaicijnk. hngy a* /: X — K fnggvfaiv
imHleW hfi tetaaScgo. a € B nwtói Mt /-'((q.+oo)) = { j ) r e X, fix ) > n} hnlnuz Aritm 5. HaamérbetS.4hahna;aabaz/f&ggvétvrrw/v.<:
tartónk. Eizül vkvtviüriig. ha o’ hflwtt .,> iT-t. v*e>-,< Q”-t ras) ,< a"-t köwtídSnlí toet^ b* értelmeBÚ lebet, akki^
/re viüamdyik t^umi egyrtilWfcrHíggH (írfíniAlt m. nlvdbaWrft X h ^ tatiomak. akiw a
3-mala. j fd^=j fXAdi,.
A kompkat fat«kű g + ih f ű a ^ ^ niMx^fíiKtk mondjuk, ha a j|. h függvénvr^ mindkrtü-n ni^hrt^.
Uaw4axR'térLEBESGi;E-mcTUfihabiua«iiiakiT-algebráia«./: R" ~
akkwM/-'((a,+oel) = r ‘{(a .+ M )) halmaz MfrhetőmeK<éiwmti^j>ált«Iáh.tiK-beU«ám. A>/: X --- 1) ffiggvényt az X halmazon M-i»
mérhető faggvéoyii. iDotidjijk. ha/ mérhctAb fetináU / 1/| < oc.
12,9.2.2. A mérhető függvények osztályának tulajdonsá
„ ._ ™rsakff-aJgebrw»>TiiisBŰteés.Leg>'CTi>ía*X
hahna* rfeaJialnwiwüiak nty tf-alKctírtja. ig legyenek /, 5. /, r X — ■B mérbrtS függvéowi. EkJow»
12.9.3.2. A z mtegrál néhány tulajdonsága
Ugyra(X.Aii)mertatiir.le8íBaek/.s:X — E mérheti Kggvé«i>ekí*o.(í e R.
kSvrtkraSföegvÉoyek (ki. 12.1.7.4.) n luwbrták- 1. Ha / intígráaiaiA, akhnr / ra. m. rtígr*. »un ^ {j € X| |/(*)| = +«s) = 0.
a)o/,hao€B ^ /-ff;
b )/+,/-. [/l. /Vflds/Aff; 2. Ha/ integiálhalá. aUurfismAtl (/ / <Íí*| < / 1/|<í#*.
c )/ + í,h a X . • m]épfá {±=0) + (^.oo}aWrö kifejik; 3. Ha/integrálható f » / > 0 . akkor
d)sap/„, inr/„, limBup/„{=li...™Kup^^„y*). !immf/„(mi»d.^kp. 4. Ha 0 < s(:r) < /(r) az X hahn«H>n á. / im«wAUmt*, aU»r 9 Ín»«griUh*tófe fennáU
ej a poulooicutj Jiin/„ íiatáfwték. Jw tótasík. J g d p < íf é f . .
Ai/: X — R függvényt i^pjiímliickrootiUjiik.lwIítííiik végessuk.pÁranbl
6. Ha/ íssi.tteBrahHtó.akhoro/+^i) i»mle8r61hat*í» feuiAll /W+/3ír}dfí ^ í fd ^ + f fj gd^.
A Wmaa és t T ] a . valúd miAtu úny, hogy / = ElUt Xt a* A
fíggvóiyp. tebAl / az Pgy<» htaiiiazokon koastan*. /Út = “ fc- N>'ilvimmló. 6. Ha / és s int«grálha*A - í .4 € ^ halmaim é. » ( í ) < /(*) aa .4 bahuaíon, t;c««bbá/^ / =
serit figgróiy ia. mérhető. H<uni]«<. hogy miii- X, S . akkor / = 9 a^-^ haltBa««i íi-m. m.
fi5ggvtay«kl«il: Mii.di-1. / > 0 Ha X = R" fa A a LBBísOTJK-mfettk. akkor tn-dimenxiöii) LEe üt(ld.még
4C1. old.}. Ua n = 1 fa J akkor núiidün Ms (a.»j in
at/-hratjirt.
/(jr) (te RlEMANN-integrál Li (Id. 447. nW.).áa / dA LEBESGUE-ilUí^tAlúartelmezve van. A két
12,9.3. Integrálás
érték vég® fe. tuEgegypaik. Mi több, ha / nx [a, l>] iiitcnnUlmnon nőm feltétleaŰI folytooo*, de korláté*
12.9.3.1. Az integrál definíciója í » RlEMANN-rategrálhfttó faggvény, akkor LeBlssOüB-integr*!h*tá in (intcKrálhat* a LEBESOUE-íéle
értelemben). í » a két integnU értéke megegyraík (« LEBESOUB-ilitcBtAl a RlEMANN-úitegrélkiterjeiw-
^ k"^^túak6 egyszerűen // d(.) rategrSljAt több
_ . . . . . . . . . .
éf • (nv*bbwktnui m. m. itiisnii blOrüUuHr. hagy .tuajibifm lainámmr. middkezik. ami kmHoOKa wcintegWUjel alatt el
 rl9 . M íríikt‘tlíeUjigvi:-integria Ö61

12.9.3.3. Konvergenciatétclek íHaíEktíirtcrtni. A»trtl a nwgA iy / < 9 «k to r .h ft/ (i)< í{í)p -

B., £<• pg>-bpn vektOThÁió is. Két /, i; € í?(p ) lüígvényl muudimk (vngy egymlSiiii
1. Beppo L«vi tétple n i koüvergenciárAl TVHntsilk az R-bcJi éncka, u«umi‘jpitfv, í,ít.(tiitili},iia/ = gaz Xbalmazoop-tn. m.(lH'kTrtví>Ait is, tioRv oWiMsiit jj-ib. ni.defiuíAltak},
inlcRniUiHtó függvítm^Ml Álló, m, oi. mcmolon ndvckcdít {/ . }* , smaatot. FrmiáU lim//,//(* = ^ ■ ■ -k fi-m. m. ni.-KotO't-wu’k, laonoeftjuk ígyuiánaaL EzÜtul (sa:
tiy mód™ anökat a BKgvÉD;
-
1?-(X) halmazt aiA;-‘ (Ü) = {/|t/) = Üf,.m.m.}iinrA™«JuT«
2. Fatou tétele TfkinUriili m lí-írtckil. ncmnc-gatlv, mérbrtfi fuggvétiyekbA ütő {/ „} sDniMtat. tHitAlyokbol állá hulmiat kai>uiik. (uwlyTP a* nlsi’f'nú tnítvrírtek is a tettdrar* tmníimetismi AtTÍhet(3c
FeanáD / IM inf/. Jp < lim mf //. <í^. ax mztálytdibal YPtt rcpranátiiundt tetiwSl^esi vAL-uxtáiúniJ i'igy, bugy ütmét vcktorhálö kfüetk«!3ék.
amelyrt mtwt L^fX, p}-vcl vagy t^(p)-vip| [va(jy a riwíkttwühhjclölíBsel) jelölünt Erawk eJ<v
3, LebesguetMete a majorált lomvwgractáírál Legym{/,}iti£iluTtá5iggv&0t!kbaáUó»aiti»tt,
amely X-f;üm. m. kaiivrrgnn5^/-lKrztAit. Hh vJinutymi intfrgiálhntó 0 < ffffiggvTQy. nmclyre iniiirlíTi
it-n; j/,| < g tn. m.,nkluir / t s i u i í g r ö l l m t ó Jf^dn = J(Itm/ .}dfi. >:=//(p) t « ™ ll/í, = normát d.*m»l (itt / / E
t. BaikiD-NiiaKlyiii-tétel íartSckvivalcnciaoaztály. nowlwt a ■nM / y-m foRimkjnlöím). és ( í/’íp). ||/Ílp)
•ap-K. l < p < BÁHACtt-hál6 Irai » uwiua fe a wndotfci köíikü sok iC
1. Fieltevések Lcf^im {X, j4, /í) u>b«Alrees ír-végts mötéktír. ami azt identi, bogy tétcdk egy
{.4.J. sonKHit, A, e . (UiMrlyn'fninAll X = A . tepíA.) < Vn- A mÍTtíkFt rs^íiiek nioiul- = 2 esrtbm pedig mis HiLHEKT lér is « ; (/.9) = / / 5 ^ *1
jnk. ha p(X) C 3C, ÉMBoliíjcíniliirj/i nufrtftnpk. bn fífX) = 1. A ít Enocdjuk. hogy la A ír-»^hrili |12.15|).
ótplmraüii ^ valón balmailiiggv^ /i -rf nfav* itítsolűí joíntonos, ba .4 E .A « - 0 (lírtAi CjTtkraD cISorduL hogy egy mérbetü II C R " i
drfnülisa, tekintcttEi at imcKTÓl tievwt^
■t oJwBt,
«](üUv rá » fi menékír níiiT nyth-nu ahsKoiüi folytonos- Egy A íl A7 £'(0. A) t m i aa n C E “ hnhnaaon fblvImKw r fiigp'énysk Ij-J, = CfW '<í^)’ 0 < í < =»)
integnUnoimAviil dlátott, nem trl|»í:(n) tiurmált tértnek trl)a bftttóeként adódnak {Id a 12.2.2.5.
' ff.fladitív. lm (4 .) * , C A .-t € .4. 4. n .4j - a (i / j), U ^ = A ^ = íK-4).
« a I13J2- jaakasEL jl2.2H).
abfanti ai rrtelmihcEi. hogy- bn -aJckor a baloidnl) sor nbsziolút knuvtianus. h» pndig W^tív Ügyen X mértékn liaWs. xaa pfX) < +ac . é« lí^)™” I < Pl < Pl < - Ekfa)'’
ifm. a!Ha>r a tMÜnldnkm luc dltnttrtm <46i(!h1 tagok öeczrgp vcges. S<^ dmékti rizs);álat ^ f^ynloiFrbitt £rt(X.p)C t«ÍX .p).é^egyí-tál nemfilffifií7 = r(p,.p,.;.(xn > « koDst*D»«I mindoa r e Í «
alkafmaxústt^pratli&ból nkpvriS>i>li<iitja^. bugy tat sx áDItÓEt mrg is k to fTBiÜtAni; rfemn-érvén™ flxj, < C\lsh a* Í^(X.p)-hd. twrmaffc = t,2).
2. Itafkm-NUuxlyTa’tétel brgyifn ax A ff-algebtAn ^ ir-additiv ^ hahusíffigE'''!a¥ és
ménék, amelydur^ ■<ü -Ekkorlí-unikpgy/i-integriltotó/Eiggvpm* ügy.hogy tniiukn A e -4
hahnaai* toljewi]« 12.9.5. D isztribú ciók

12.9.5.1. A parciális integrálás képlete

és v=ixwittuui rtkkor ticmiiqQaiv. h* / > 0 p-m. m. TdiBíSlegts n C II" (nyŰt) tartomány Q"(Il)-via jí-lnljük Moknak ai Q-liatt akúliinyszor dif-
EumciálhMÓ ^ fSggTéQyeknefc a hnlmajAt, amülyék t*rtAj» )mmp«kt. n®Tíi aimüyt'kiF a wipp(i?) ^
12.9.4. LP*terek = ( t e i) I ^ r ) i= nj Ualmaí.BM«-nkütuiMAléírf«WÍ 1-nak. Í.’.{nVvalp«ÜeaaIl--hcii LEBESCtJE-
Lrgycn (X, (i) míirttíttííi én p mUls saAm, I < p < 30. Ha / mcrlirtőfüggi’ímy. tikloir |/| cs f/j'' ih mértékri? néKve lokaú^an intrgTjilhatá fiigfcviiuyi'k balmaxat. vagj'ísaxíl tjutomáuyuu niérbntű üuia«í>
n«ThRMS,i'igyhogyna olyan / fuSKvényekét (ekvivalms fiiggvtny<4 iilkoita iwitíilyokét(. annilyckn: tctsa3t*t**'C íl korlá­
tos Ut1*)niánT isetén |/| < + * .
Mimikét tininiftj. ucktortéT {a tcrmésTfitis tJgrljnu müvcintckip né*vp),
Min.W p-K, 1 < p < 30. fcntiAU i ’-tíl) C iL (íl)- k«láti» fi pwtí'n = I'tfl) ifi uJjcsöl.
111(de érlíki! Irhct + no is), A í /: X --- R mériietö lüejfvíiiyt p-wiik ftn/rinnjnjti Ha bármHly fc^raés p-rcC*(íí) oltiDint mint bí áltaJiik Lí'ÍIIj-lmn sraotill «fíláiyi>kBt ft^Jítk fet, .ikfcnr
mtrgrníhatótiak motttijuk, íio A^,,(/) < +0C vn(ty. arai (bsieI rkvjvnl«aiB. ha |/j' iiilrgrilliflt6. koriAto8nrartéuÍg»/.ae*(IÍ)C Í/(I1) t»irtaima2A«.»ÖtC*‘(íí)(iílnli(iL'(IÍJ>ban, Ha ü item korlátos,
n. £f‘(X. A/i>-vd jelöijiik nK akkor (ugyanebben az értR]emb<Ti) aCTíHl lialmaz rfrŰ ír(n)'han.
át; Éip = I (ííintbcii A parciAlifi integrálÍLs kéjjltíto tlölfl r á t e t t / £ C‘'(n) rá ti’lwílrgw ^ € £„*([)) ffíggvfitiy eastéh a LT
di^rPHc.iálcipfii'B.tor D^ip |«i = 0 tulajdntinágn miatt a/.

(12.219)
A^*=(/) = tw mip/ = M {ü e n [ l/(:e}| < « /i-m. ro. }. (12.218)
A niérhotö fiigj^véiiyfikDÍ'l (fí«kiiw*i tnilvolotukkel m iategrálokra voaatkcwó MlNKDWSfü-ogyutilűt- ttUkírt ati minden |ü] < k tiilftj<ionRái(ú n miiltiiuilíxi'i:, (umt kiitiiinlópontnak tskinthctütik / e
Iims^ (Id, 32. oid.) figytrliíitit>p vítflév«l lUit kítpjitk, Lojjy oiiuckín p-ra. 1 < p < oo. C {tí) vt^klorlír, I4JU ) fiisBVények ÜtalAniwított rirrivAltiíitiak .U-ftaiAttaAhwt.
12.9.5.2. Általánosított derivált úeyh(^ / fidiogható (&sctnbi^i:tútuJí i ete>AreudŰ kluieukiiii dmvált m D^J la ck&^dil
ypji / e L/„(íl). Hn wuoly«u9 e ribúcife (fctiviat. Ekter fennáll
reVyJÉ C f(ni
^ía isíU i (12JKí»í
( 12.220)

akkora.? fÜKvéjiyt nz / függvény t. k, S«lBOUEV-/t'fc rffriwiítjrfiuüc ( ö ‘ /,v) = = -(/>/!■ t’ 2.225b)

k.6>iB«kti«nikiise! is tn t^ a ^ = £)"/jcBtért luuo-
Ha ff reguláris diattribűcíú. abd / € okktH n

(ü"í/)(v>) = C -l)'^M B ‘ ^‘ ) = í - 0 ’^ (12.2261

a-M.fr.CT” >"»“ n / rüegvráy íÜtíJiUiosdtotl drrivilt>Ét k^jtik a SlOBOUKV-fffc értriemlrai (Jd.

A z« «1 filátott C5"(n) W i nliipteiadt Wíjnk. P(n> TOl jctó^tik. ÍR flcnw^ (12.227)

'~ \ 0 . b a r< 0
gy«J ]>dtro»uk» n»i.
-dnotóbÚDÓdcávi&jskraitwló-
12.9.5.3. D isrtríbúciö
EgyaI>(n)tírM.«rt<tenrttfnudLiÍKfuuknoi)jUt.HiDdyMyta»»ail62S.oU.)>ibW*irátc^^ rtgyíJc™ lépwk fel (biannyOKttkintrt-
iKgy
ha Sít, e PÍQ) fa *kkor (12.2221
^ ragy <luutniitr«tnak oeveMllk.
I A: Hft/e£i^n),^k<w»2 + = FK, alairti A i x(0) = 1(0) = 0 kradrti fchítElEk metfett * megrfdfa
í/ M = C / .^ )= / / {r V (r )i^ . v -e P ín ) T(I) = -Shl(*-(t - i*))S (l - M .

kíiJrt diartritrikiút Wdnwt. A* Üyra — k yei « (12.223) kiviét üíyAa

lúdó pontoMii iikknr <T5ycn-
“ Í/(V=Í = M p ) e P(n). b. / = í m. m. A-r»-teve.

[12.2t^), ífc péJdfl nnn reguUris disílrjMdórn.

A dwttribüriök öwwsaéert P-Cn) -v«l jelöljük. Egy «(12.5.4.) iiUtt jekrttnél éhalánosalib .liwlítáael-
inartM kideriil, bogy tTííl) ft P (íl) d.íAUi. to«, SagDríiwi vívl- tóifit a ©*(0) jetólÉst knlictií h**í-
oáloi. A ©"(íl) tír clianc-m, iU. eam f>l(>n]ekés C“ {(l)-bií» fügBVÍoycfciáizött. sok möveletct Ichrt dcfini-
Alni, pílttóiil diwtribüdók drrivftItJAt vagy k « (íwztribüdókMivoíiraöJAt. «mi ntrrrt ncniumk clmWrti

ikí^-Hwrú pél
Sjfvéay dfsivAlljén^ fogalmát iáigyaJjuk,
I2.9.S.4. Difixtribúció deriváltja
MeeiiHtrtt í díKrtiihúció csctAn »
(ű"í)(v') = (-l)W í(Ű -V ), (¥> e £)([!)), (12.224)
keletté! érteliDTOPtt D“f ilmutrihrtriót a/, f dbirtribftcíó fi-ditnidű dhztribúáái rffuiijaíydinik nevra-

Lcgym) / fnlytenoMAn illfr«T!ticiiÁlható filgKv^ny, moiuljtik R-«i (ez&ltid / InkAJLum inlegrálhnt^ R-cn,
664 lí. rdianmnntftw >v. lrfr/.nfVrt

13. Vektorarialízis és térelmélet

13.1. A t é r e lm é le t a l a p f o g a lm a i
13.1.1. Egypara
13.1.1.1. Definíciók
1. A (sí
a = fi(t) = . (A i«T«pló á, b. c tem,6«xá«en rtvM jcKlí*: ««(t)-ück, « (» )• « * . iltetv-^ctD-nck-l
Ajsáít) füjKvÉay IttOréiUkr. roÍyhn»»ágp6>< Ha iA1t)[ = áll«iidá.i.*»aií*(t) = S(<) -álO = ál!«»tó. akkora (U3r)-hdl kö«^kc2Ík.U«By S - J =
a a . í* Wljn, wtt

V AQa. Ha as á(<) wlttorfoegvénytegy iimi^ ó .U pont bdy- w«gy ráJi-

f = r(f) vfkturkrm Fogjuk fcl. atíiai cbA ib á{l} wittonik a t válttMáxival tfy ■ A: KSttí
m«c (15.1. ábra). E» a . « í( t ) ,-«faariíl8gvéiw hodoBrtQ.v ■ B: GSrobre ilfeaAalŐ e «lic hdy~ fe írótSwIrtoni. A boA
13.1.1.4. Vektorfüggvények’r á y lo i^ «»r f'g W «

VBkta«fua,^yT

13.1.1.2. VdttorfÜggvénydiffenaicU
A (13.1) í amnii díff»«DdálUD™i«aeey «
13.1.2.
Um ^ (0 A.,(0
13.1.2.1. y skalár pontKggvény
Baegjf térrész imltdeii Af poatjál a bairjcátvnddiiukfsy U nx&míttto (siEatórtl.akkncazi ÍEÍ«k.lM>ey
A helyvektor — rfiffmiKnálhAnyarftt* ulyan vnktor, amdy jn í^ ja a térgörbe Aí pnntjábau » Érinti
y = í7 (w ) (13,6a)
irányit (13.2. ibra). HcKMúsAgn *s irtijy* tebAt a í paranwtet é r t e i d fiigg. Ha a I Wa jdnrt. akkor
{ 13.fia)-t (ta&frmemnRk nPvczxOk.
w.f(Oi.'PÍrtor«aiA/ f><mtm<aBB«áf.[rjAliíat«UM,inJg«^*BtHKáBBEbreíé^iickintay*tfat^ ■ PpldáulrinOáiTncií«gyU*ih«mÉtBÍklrtc,»aril»ígn.p<rt^^^
adja msg. Ha « títgőrbe. fvkawxra parTuníWsetl, tntót #= » a tógw tc nrhtxBM {(így m «*h «tiW U Aa U = t/{Af) dtBláimraö Iritható «í
U = P (f)
götbcpottttöimérve ), akktír j ^ j = 1.
idjatór-vektorfiigBvÉmiyel ifi. ahol « t r wktor lu M pont lidyvdttara (IA«1181. uW.).
13.1.1.3. VektorfíiggvönyekdifiereaciáUsi szabályai 13.1.2.2. Fontosabb skalármezők
1. Síkbeliiíjcifl aaamczd.amr'lycBakfttírvaUtniilyitíkjAnakaportjBiniűrtflmeüctl.
| (S ± b ± c - ) = ^ ± (13,3^) 3. Centrális uteTíR Hu i-gy fO«gvíny minden M pontbim, futKsly «
vnn, i>gjrforinii értéket vtaa fel. nkkw egy cCTiirrlfanmmetrifaw tncíírfl v»fl ínifis. Ül. g,
hísnséliújk, (•'klrnr az (/ laggvény cnipáa aCJv = jfj t&vtMgtól függ;
Jt iittyanBKon t paramÉter dcaUr ffiggváioíe), ( 13.3tj)
(13-7a)
í) a inozflje, i>ÉÍriAul a fényerifeség a
S

i(á x G ) = ^ x 6 + a x ^ U ténye** sorrendje n«m CdcsErÓíhetiS): ( 13.3d)

 13. Vtttí>niniíli:i:í tr.ívlmiiU't

3. A x íiliim n A HimBiggTOnvttgyegjreiwMtíftfC!
k't voszi fd. Rkkor ArnjfT*jwnmrirúh«, Ui. tengdy^ triha mciíIriSl, vaity rövi<ím oiiníú ntetütiA
txReélQuk.
13.1.2.3. SkaJármezŐk megadása a koordináták ffiggvényeként
Ha egy pontitut knortÜnAUivsl adjuk mtg hengEr-vagy gömbi texiKÜnátAk), nk-
if íi» hraitAUirtotó nknlAnnraak (13,6a) áltaUBoeságban egy háimnváita«« függvíuiiyd Irhutók Ir:
tf = t/ = í(p .^ ,i) v»gy U ^ X {r ,ű .v ). {13.8»)
Sfkbcü mc*í tartól «gy kítvAItoí*j (üggröiy, amcjmck hu«kk j« dec^luxngfl. UI. poUrkooi»lmít-
tikkÁL
U = * U ,S ), UI. U = <Hp.ifi). (13.8bl
Fcluwwnk. bo(!y a (13,8*) ö> ( i m ) fiiggvíi^ khr™ aéhány síokaaási poauit, görhM
■vj^y feliUrtrt. A függví^yek
a) centrália mezőre: U ^ = U {^ / P T P ) = V {r),
b)axülisiii«s0r«: ü = t/( = tí(p) = [r (r á n í),

Ctmlralú mix6k vútgAUtÁra &srimhi koordtDátí

13.1.2.4. SzintfelSlMekésszintvon^ak
1. SíintreWIetnek w^iriariik » t&brn awio pontok össaas^ 4(13.foíf«BKvóiyv».
iNiu-Jy U = ilkoftó ^ k r t « « fcl. Kül6obö>ű í/o. ül, C^,.. R külráhráS x^tfduktek
Uitoiiuik. Mindm pontom krnswtiapanU»Bn egy í*mlfdűIrtiuiIadíi,kjv*rraíoksi a ponuJoa.ium--
lydtbíD « ÍQggvíí^ mára legrór^ini''**™) A Láiotn eddig hasaiwtt knorrfÍn*i*nTK!iaetbai«

tf = *{j',y,5} = Al»»i«Ü. P = #(>).ví,í) = ^ a ii* i, ír = jr (r .í,v ) = »IUiidó (13.10)

■ PcldAk külöoböxó me7iSk wántfhiakb!Ü«:
A: V ■=cf=r^T + c,s-¥C,f. párhiEEnnmsíönk.
B: r = r> + V + ‘‘ -* = ll»®U'')ill«n<16i híu«tii6 É9ígybeeső toigplyiSrUipEH>idok,
C: tx:ntiáli» mvs6i kimoBOtrikiis ^mbak. terek.
D: axiáliii mcxő: kcwd&lis, azax axoum lesgdyíl beiignrk. A V = V(Jtfl írirt
2. SzintvoiuJak A síkbeli míwfincJc Bsintfelülctek htdyrtt (aintvonaku vannok. Egywiifti
(13.11) V = V (r ) (13.12b)
c; = á]ituidú.
)tt. (^gyenlőknzn L'-értrkckii: ábrázolJiik, £s ax ^rték6t a lunC' ?^?iWrtor-TOktarfiÍBgvíiiiiycl,íiliolf nzA/ punt origíra vtMiatkixMi bdyvcktoia. Síkbeli vektonnenörSlbe-
aátartíiaö t/'voniilni ráírjuk (13.3. ábra). ■zélüuk. ha tniiukii f-értck éh mindt^ ^-^rták v fí fllkban vvi (lAad 189. tild.).
■ lamcrt píMAk xf. jdfiJArAK iiHíl>ár voiiijai fe » foldraja térképek ma6»™Ae™ti»lw.
SpcciiUis ottlcktícn a wiintfelíUfitok pontúkká vagy egymespkké, a szitUvonalnk íloiAll pontokkA fiijul- 13.1.3.2. Fontosabb vektormezők
liatnAk cl j X. Centrális v^tormezff Minden V vektor sperülis PRyímcscknn vivn, attielyck egy raegbatárciíDtt
■ Ast b) í/ = Jjf , b) y = , c) ti = r*, ti) í/ = - inEKÍSk szintvonfdait a 13,4. fibra uiutntja. JjöBtíiii, a rmfrumtjn mcunelc íiX (13.5.a ábra). Hn n kooitiinitarítüdsKur kradőptintját a ceutrumbH
ÜyeíKÜk. akkír amc^t a
13.1.3. Vektormezők
V = / (f).f (13.13a)
13.1.3.1. Vektormező vagy vektoriális, azaz vektorértékű pontfügg vény
fbnnulíi határom® meg, mintJen í(? ) vektor nz f helyvektorra] páthiizatncm és /(f) > 0 Esetén f irá-
Ha Ggy téryÉsí minden M pontjáhoK litreaáj-Gntidüuk ugy relrtort, akktír a»t írjuk, hogy oyAba mutat.
V = (n.l2n) GyiUtrnn hasznos ezelmt n meKŐktit n
£a i;eil;tcii-me;^DRk nFViwziili.
■ Ilyt-iJ veklorm«5fik píltUul Aiamló folyadékíés^skék f^p i(, valamint n/ erfl- *« V = ^ (f)?
 13.1. Atérthnííeliil

formulávnl lefrtii, ahíil fi
r = fft.
/ V =
» V vektor púiéira hosszát sdja cs - au Firányú Pgysőgvektor, U!hW 2. VeJttonnező benger- és gömbi (térbeli polár-) koordinátára
gömbi kootdinátarcutiszer f^ységvekturm ucui állandóak (é, kivítolÉvcl);
e ,(= í) S*, S^, Í13.17a)
naiütyek a/ r p = állawtó. ^ = állandó, í = állandó, ilL r. ti.
j = (Uland6(13.fi., 13,7. ábra) Ebben as(irTendb«i mindigegy ortoDonnaítieibbrendwert alkatnak.
Az rsTÜtthalókat ekfcnr a tuegklelf koordináták Mggyéiiyiák^t icril megadsr
+ + (13.17b)
V = V;(r.v7.í)^ + K^(rtf.tf)^ + Vi(r.^,tí)é». (13a7c)
Bar az cgys^vektoFok iránya áHatábau pontról pontra vAttwk. aj ononafmáhs^ miatt miiulis mo-
rükgrsek egymása.

S A Kfhikii^'wktormneőacc
. V 1 K « » « « k « |P1Uvafcrtgtólfíiffi. ubAt /(f) = /()?|) í> v^f) = ^!f|) (I3.5.b ábra),
■ PéU&ul vgy poütstciH sotou^, illrtw pgy ^'jEktnanae pantlSftés NEWTt>íí-/(3c éa COVU>MB-/At

A síkbcÜ stíériku* vt^twmtrxS (speciális »eU t feömiKz^nirk lu^vcramk.

3. Hengeres vektormexfi, vagy beogecmasfi

«zf^ycüoft,te
a) Mindpn V wkttnr dynD «gyeti«»dcmi vnu, otndíyck m^ibBtánnot
13.1.3.4. Áttérés egj ik térbeli k Et egy másikra egy V { f )
b) minden V vpktat a teogclyUil rgyenlfi LivolBágra Irvn p< vek torm ező megadásában
Méviigf pil«iltrzű iránybnnuiUt (13.5.C ábra). Has kocH Und n 13.1. táblázatot
müghatározatt teiigelyni von, akkor rz n nusuSa

ahd r = c x { f x c )

formulával írliBtúle. A a f vcJrtor Bit'vektor vetflletfl amiBsflim. ameiy atengElyrc mert!ks«i, JJ= lf|.
Ekch mmöknck a tcM»gelym mprtslpge» bkokra vató me^wltáBai haHmló IcSnné*^
13.1.3.3, A vektormezők megadása a koordináták függvényeként

(la.iCf.)
>kirányába mutató i ,j cs k ugVüégvnktnrDk, {tsjmziü.

V = VAx.y. *)i + v,[z, V. l y + z)k .

Tehát a vaktormraS m<^hJttáro;tbató U&rant bánimv
 I, licngcr^ és R5nibi kwTdinÁtiűköcűtt
oaRÜflátBicndsnüt az r, ffníkbiiffl ^ kapjuk
o » # = 0, sin = 0 ;» hcngcduHjt-
{'.V .z) (r.í.^i) díji«á k«»»«boi K = j = 0.i«gnl r = /K«
fg éppen a polárkoonlmátákat botjuk. Ennek tn
>?(f) = v ; ^ * v , é , + V A k, és tar mcgk^juk ax x. i/-»IkoDét
y^~ + V'«a»0oc6v^ hiuKHilA13.2. táfatántot:

K = y,sinv> + V^axf! K sin rfsin^ + Vi cflSí án ^

derék«öga la> o n lln át«k (x. p)
V = K ^ ^ V fy = V'A + V A -
V,
K= K owv’ - K - sjiv;
V;cas^+V;stn^- = i; = r,ánd + V,ca>d
K= i ; « n v - + v;.a»'?
-K a a ^ - + y,ca,^ = v; = y. V.OT^'+V.sá.^ = »;
v; = K^ V ;c «tí - Viánrf
= v;
v; m if« » iP+ v; au tt án + v; cos í V^smJ + l'o K d = v;
V,coíŰ ~V,sma = r*
K =K
A C gö tb étaV {r) (13.9. i
n l k J » « í ( f ) ™ k t o r ________ _______ _____
1. S iftriku5vekiorTn Btólű frjeM se<teM k«5gí!kű ordi^^
limtda poidjáii egy cidvotial hakd ál. As advona^ i»!m
V = vK V 5 ^ T 7 T ? )( xí + uV .k) {13.18) farmás*- kiróíe az<Jnt a pontokat, fljnelyekbcn a V faggvíiiy nincs
nriebwxw iiagy dtiinik. DtsíküDÖgil knordittáOkkiil adott V wk-
V -v is / P T i^ X H '+ y j). (13.19)
Ahogy tnAr railltrtluk. ftömbterckl>eD — i? = V(r)e. — dó:
bengerterek - V = V'(sp)é;, - p«t)g a bengerit «-SŰíb^liroraíki«
(13.8. ábra)
a n iif c ie r i ki, hogy « (i(t).lriO.*(0 ) gf«
V = v.{*.3,)S +v,{T.vU = + v ; (i. y )^ . (13.20) V i . K w) maívdctotraL E*cn difl^. »>U«d43T.,iJ1.32fi-Qld.

V = v,( v ; ^ ) ( r f + vjl = ^ (r)^ , (13.21)

(anmu céIsmtŰ hcn^CT- gömbi koorfinítAk «ikbdi k ■ B ;A V = c x fv i a £ vcktoim müralt^ atkbiiii vonnak.
haszuúlm.
Itt t«li^ nem iirról wui iraft. hogy Kgy f veki
ni (Id. 3.20. Ubl&satot » tÉrMi iiM^tbcn ( » n 13.2. T é r b e li d ifferen ci
[a.271a). (3.271b). (3.27]r) kíplrtcket n megfelelőBÍkbi-UcactbEn), hanem V (f) adott koordillAtAiból
— miityck « h«^nger- én gömbi koordmáták enctíben ax r-rd egyiiu mltom,,Jiclyi" egységveklotokkal 13.2.1. Iránymenti és térfa
tcirt«afif«](r&uegyi)tthntA{ oordui»tAit.Eli. 13.2.1.1. SkaIármezŐirán>
iu^ feihi«niáljiik f knordinátáit» . bizonyoa <»«tekbfii] áré Egyes’ kifrjezíot
kapva az újakat,, KBJUirint. hogy melyik ad figyaajnlbb kép w adott f pont­ AxU Akal&nnegiő iránymirni It ax f hfllyvektoni Af pojithaR a £ vrJctoT
irány&ban {13.10. ábra) a
= rmF«feW«k<K>rdln*- W £ / (r + r f )- y (f)
tája. tehát k<K>rdinAta= Állandó f-n> A( (13.23)
ae S í e
672 'IS. VektaTtniaiisú ifn térriméirt iS.2. Térbeli diffi^rrnrtáhznmaá^ 673

határtrl*kkeldefimA!iiit, c ™ktor Lrónyába muUU't c* nj el definiAíjut (á -grad )V-t. A

(agrad) V = |(n)t X á) + etad + Sdiv V - \í(!iv S - á X rőt V - V X to ia ).

(rot definídóját lásd 13.2.5. b«ii. div-át tásd 13.2.4.-ben).

13.2.1.3. Térfogati vagy térbeli differendálhí

M V = U i^ sfeai^caő a V = V (f) TOktonitctó r pw

l.Körűlfogiuka sarpontiiiiiiE zártfelüktiet. Eirta?Artfehiktet(»f =

A i ű és egy tetstíaiqga iiAnybiiii »rtt 3i-«k>Urfí>eKvímtyri{rbMjuk K Agy hogy a h<Rzátart«aá

(13.25)

dVt?)
tk U * kmrtknS három mtc«i«h;

7 (7 ) r 7 '^
/

V amiaka tfiT&izDejc a térfogatát, amriy az f po«

13.10. Abm. 13.11. ábnu
<s aindr^ a £ Xút felülcl hatániL
13.2.1.2. Vektormező íránymenti differendálliányadosa A jl3 .29c)hatjrtrtéheJta
xki»v»»ir«iQ.-n]«iiU<lif-
h iiiy «< W A V = V ( f ) « Hát (13.11. ábra) Itt f 13.2.2, Skalármező gradiense
BTÜ.W pontban « i a TOktor
3^ 13.2.2.1. Gradiens definíciója
(13.26)
ŐS t üt i*y vektort. a* V = V
hatírtrtékkd d«&iU4juk. H.i * í = V (r) V, U 02 r potitbwi nz (a kft. biftrmk ÜdSl&c gradí7). 6» amely akwctkraS tiiUjdom^kkal raideUnaák:
1. erud&' a» 17= álLuidó isdntfciakt iK>riuálMáv»l egynnlfi ftlbini.
nyáha mutató) á® Egyní-grektur iitoyáhon | 2. sraáüatü mggw.qy iiövckodeMnck mqKfdda iráuyitárii,
3. iBradO] = g , a«.2 a grad t/ boxizii tiHurgy^ik m (/ fij«gví«y nomiAlis ir
A küvetkfizS szakaaiban két Rtadimolua kaiioiofódá dcflnfctól tirgyalmik.
13.2.2.2. Gradiens és Íránymenti diflerenciálbányados
a V-hcK a. gnulV-t iciiricUIt, tnUt a srnd-ot — :agrfldPvDkt«
Mt w. Így (« grad defiufcmAt ISad 13.2,2,-W is 33.2.3.-l.iin)
« V = + Vio, + r A ; á = + (1,0, + ÍIÁ = e".Eríatr. (13.30)

^ = (-Krad V.\e. + (agr«l V,)S, + (agrad K)S, .

 JJ. VfJciammUüuéiiénémálei

13.2.2.3. Gradiens és térfogati differenciálhányados

A tt; = C/(tO«MAra^tnmdefif{K>atjábAari£yi<m^^

2. AzD^függvéi^di
(13.31) áu du<h d(/dy audn
fti mnelypt a E rirt

13.2.2.4. A gradiens további

1. A gradtem AhMSolút ÍTtike g™ d t'(r) = P '( r ) í (13.42»)
g^h .
2. A ertiliciöritamk (gr*dV = Ö) «wkban « (1X42H)
vagy űunimtnM van. i> k b «, k, iil- B•ntSdŰletefc fontU fai<űuiúi cl.
13.2.2.5. mse különbözfi koordioálarei
13.2.3. Vdctargradiein
1. Gradiens A dl
A(112aa)5w7pffiH^h«t;

G r«lie w ataeng^u>ofdÍBát«i«fMlsattbeti (x = p a í ^ , y = pshjvj, x = t ) ^ = (á gn«ÍKV^. + VAJ = ( í -*™ l)9

gtBdr = grtd, US, + gnid, Ue^ + g «d , US,. Bhcd (13J3.)
agad V-t MHwBfrTTrfritMui)(aaxsoSk. A (13.-»a) .hogyaw
= f = *T < r = f . (13.33h)
a n m-. r3v, öv; av,

z = r c o stf)
(£ .g «d )V . g r«lV = .(13.43c)
g «d tf = e r«i,t'é , + p-d,í/é; + erM^us,, abd
dK ÖK sv. öK av; öv;
en<t- = ^ . gr»d*r = - ^ , = (13.34b) á jT áT - ^ 9^-97
4. Gra I« foiü It»g (263. oM.)» n>g»lii».-^

F(e, f. 0 = í íí, 9. o r + v(í.tf, í u'+ í(í,ií, Ok í«

grad t/ = padf + grad, U^, + grad, . ahd: ri3,35<i)

(13.35b) 13.2.4.1. A divergpncia definíciója

w EgyÁ^(f)v. t. AafponlW i
átavdctormczStörbi
13.2.2.6. Műveleti és számítási szabályok
A tovftbbiaktnn tccyiik fel, Iwgy « ^ vdlrtor <» a r íÜIftwJó. K<?-<ÍS
graxle = ü, grad(C^i + l/j) = gradt/i + eradt/j, Eriid(cV) = cgradü. (13.36)
d iv V = li^ ií (13.44)
grad (U,Ui) = t/,grad í/j + í;«rad t/,. grsd p (P) = ^gra di/. (13.37) áú,abl>oDiuíe»!ttM!u,lia
junBunDCüStir le; ekkor nregadjnM t» imriiiarauiiisniiyiiMB"!. aniiny a, V mia5il]i!t5piiaij«(»ii
v raoíiJ u « « j (jumjaonii
gfttíl (V ,V ,) = {\^,. Kriul )V , + (\?,. grad )\í, + V, x io t\f,+ x rőt \) (13.38)
rs megyaée n!«tt krietktstik. d]v V > 0 esH*n Jmrdu, div V < 0 cactéti nse/inéteaésétól
g « d (F . Í )= e . (13.39)
0Z6_ IS.S. lékeli difftirmciaittámiléi 677

13.2.4.2. Divergencia megadása különböző kooi 2. Definíció Egy V (f) w

1. Diverge»cUder«k«s5gtilKK>rdtiiAtareDds2erbeD kúvrtkraö eljárássá);

= ^ +^ +^ {13.45a) hit V ( t , j,,;) = V,í + V 'J + vX (13.451>)

Ábra) K f pontuu »t- Ez * feKtrtfUrab le
ív V i4»lármcs£ m^^tAroshnid a luihla ag>erUür fa , V ™ttor fonnálé skafám ««w ,t»k íi.l a fti S vektorral, maoty az n nonnátis&áiw^iiui-
rtiv^? = V V (13.4«) Uit fe » ni^tyiwípi a Waletdwab frbarát A
lrtdw»b p«rFnv!ecbíi« jcl^ük A'-raL
Wtel t i lithatA iimpn, hogy eitulfU- í* fbrgánmnuiánii, W át skatánnranátisü {U «i 2W. oU.).
b)ftám oljukkiaiy V-rfTte.

V ( A v - , * ) = v ; é ,- t ;e ,+ v'£,.(i3.46b) kbUriO) K p cm n ^ W r nw>tón.

e) Meghal
V-vff.
lö ír ^ v ;). I íKá&úv,) , 1 av^

úgy. bogy a Müktd«>d> iMáyttí^

«hol V(r.rf.v) = V A + V A + lt-^.. (13.47h)

axiiiiálUértítSfcKyen. A

«Lol flí.*í.O = í<í,ft.<)i + »(í.n.<lJ + í{í.»).C)k. (I3.4«t) e) A lOt V vdrtw ax f poatbouiaza MiuayiHdi ax atMolút ólélB:« Udáb iiuuimÁteéitckés ax

V .r f
V ( í . , . 0 - t i % + v í^ + v<i5:- (13.4B<1) (13.54.)
ttt A D «s Bm.'lhik hárnm hwianln tuvniiyú^ A aJACöSl./,9eAIíj.^r*íer-
A t « V wdrtor vrtöfctea* n vdilor (ae ««Jrtt S fc aaatntV
13.2.4.3. A divergenria műveleti szabályai vektor komponenEe az fi = f tcuaHSFgHi vektor iriiiij
d iv f= 0 , d iv(V ,+ 9 ,)= d ív V ,+ < íiv V ,, d iv (rV )^ c d iv V . (13.49) j«lT

dK-(t/V) = t íd iv í + íg r«.Ií; (si«,-ciíai«odi^-(iE) = í ) . (13,50)

. t '
<liv(\í, X V j) = íjrM i?, - \í.rot (13.51)
13.3.4.4. Ceatrálism ezS divergenciája A .^ V u * »S « 6 v « i» l.it » V »= t o ™
divf = 3, div^(r)r = 3v^r) + np'(r), (13.52) 13.2.5.2. Rotáció a kü]
13.2.5. Vektormeza rotációja
13.2.5.1. Rotáció definíciója í J e
1. Deftnfc)6 Egy \^(f) vtiktormráShAs hwwAnmdelhRÉjűlt a vektomu»5 uc^f(f előjelű térfogati díf- d d s
miül 11ni(!üí( rottóújüt (jtilölöir: rőt 1?., curl^ vHgy a n.*blí»par6U>r to ö ífli
V, v; V,
V x V);

.......
. = - lu j. ----- ----------Um------ -------.
ctNÍ
 _ I*

(13.63b)
«>l V = rotpV^e, + roiy + rotiVei ahol {13.5&1) {13.63c)
div V ^ V - V IV' divBrgnnciAj* (Iá>d 675. old.)).
(13.50b) m = V XV (t^ rotActója {Iáid 670. oW.)). (I3.63d)

3. RotitíógSnibikDonliDátveiKbaerben
tót V = rot,\?é. + rot, Vá# + (13.S31.)
(13.57a)
a

riUisdffiaoiáSIhánjiidorticb^ ki«<teuUHAníU«Ltőbhi inltozóJVttídiiHlőeútiök. A tértdi

{I3.57b)

13.2.6.2. A erátonra vtmatkozA számítási szabályok

1. Hm»V
X.-kiHMitlüa
V (^ a .X ) = ^ «,V X .. (13.64)
r «^ V =
d |^
1 lÖF

•i. -
V (A TZ) = Ví XYZ)+ YZ)+'V{XYZ)
V (X
k. Euiidí aLi4>ita A kopott lasw
> i t . bogí^ a V (.[HTtóor i i i i d t t É ^ b n n riuüt • i jd k l in r e d a t lé n y o fe -w
?(í,íí,C} = ííí.'í,or4-if{í,.),C lj + * (í,i.o E ; ° = | í| ‘ | 3 | ^ | - kúaúk. A aiám ftás btfcicBÉBe urán a je lr t cQmigrjuk.

13.2.5.3. A rotáció kifa !zabályai ■ A: dívt£n^) = W ' ^ = V (P S f) + V (I '9 ) = 'PVf.' + fc'W = Vgnidí^ + £ídivV.
roH ^,+ í j ) = r o t í , + ronfl3. 1ct(cV) = rrotV. (13.39)
r«(tr\?) = t fio iV + g r w l[/ x ^ , (13.CÜ) ■ B: gcad ( V , í i ) = V(VjVa) = V{ V ,) + VC9, ? , ) . A b(íc) = (S )c + a x {b x c)^y<ailÓ9é6
tót (V, X V,) = (V,grad)V, - (V,gr»h)V, + V,div V , - V,div V ,. írteJmébct. lapjuk: gmi = f V * , + Va « (V x ^ , ) + (^ tV )V , + V, x (V « =
(13.GI)
= [V ígrari )V , + V j X rol V , + (V.grad ) í , + '? , x tót V , .
13.2.5.4. PotencíálM mező rotációja
A STOKES-mUn{niltrtt.Íha (l«w<lC8S. old.) tóvrtkwuk, bogy p< 13.2.6.3. V e f c t o r g r a d ie n s
rőt V U) = ü, A gntd V ■vdctoiErttdkin a nnblK>)Mnitui segítaÉgfmi a
Ez kövRtkratka (13.55a)-l)Ai ÍKH ^ => gtndU wJctonnesfire. gn«lV = V V
béíd fdtítelei tejjmillnak (UM 401. old. J. g. A wtaotsradiens korthbi {áV)\í ki
kéiplettpl batároü^tú
■ A*P = í i + j(( + jC vnktorríi, eutitOynck n liAgyságn r = lf| = + jí* +” * : rőt r = fl
ttrt (v=(r)P) = 5. (U.cj1vKf) « r diffíirwiiiiWliatö függvényt!. 2(aV)V = lot tv X á) + gnui(áV) + «divV - V d ivg- S x itV -V x r o tá . (13.66b)
13.2.6. Ntólaoperátor, Laplace-operátor Bnonkívíll az f = jd + Jíj+ ik vektorra éi-vftny™;
13.2.6.1. Nablaoperátor {á V )f = S. (13.06c)
13.2.6.4. A nablaoperátor kétszeres alkalmazása
Minden V mcüöte érvínyes:
graii i; = V (/ (cr grmUt'jMK (UM 073. old.)), 1. V ['7 x V )= d iv r o t V = 0,
 1S.Í l'érbth djffenmcicaazámttóíi 681

2. 7 x (V t í) = nrtgriidíf = Ö. (13.6SJ
3. VfVt/) = div grudt' = Aí; , (13.69) 13.2.7.1. Vektoranalitikos kifej«zé; k derékszögű, henger- és gömbi
13.2.6.5. Laplace-operátor koordinátarendszerbea
1. Definíció
A nnhlnopeiátor anmaitávia wtt nlotlAr toniali lurvezEÜlc: 13.3 ifpjrafark <U’n-lnriM>Ba, liPJigrT- f» )(6mhi
A = 7 ■V = , 11X70)
:friggvfayie. Ha ^alArártól™ fű
gSmbi koordia&tak
A LAPlJiCE-oticrátoriUkttlmiutluitütmi
s , m= d f

roöiy ví*tor. A LAPWCe-oiwAtor otiotíi dv

grady
é. vngy eiíat^aJmix-^ lUfm viltoák-
2. A U|riace-<^;»r«tor alakja kOlöfib
di,V
aa ereJmény rgy áaiit. H. » V(f) vi Gurrdmíiiy ft i V

ÍS iS l
aPtr e»tf i a / «/> i a *t'
(r .í.íl - p l ( r - ^ ) + (a »íg ) + h ím
1
a D 9LI ^ 9 D au , fl D ÖP I w
ái "5 c
l i " 'i [m \ lllf4
13.2.r.2. A. differenciáloperátorokra vonatkozó fő öaszeíűggések és eredmények

3. SpmállgSBasefüggések 13.4. tAblizat. A rfiffwRnciilopnrftti.rok fő 4«wfíijsfeei

Operátor Snímbölum Ei-odmi^ny Jelentés

V (V V ) = gríddlvi?, (13,73)
gr«iioa- gcaiU 7tí nknlÁr viiktor
V x (V y í)= r o tr o t Á ^ , (13.70) graJ V vfktor
V { ^ ) - V x ( V x \ f ) = AA^. (13.77)
ahol (iivFigencia divV vitktor sk»tár források, ilí. ayelök
lolAció rotV Vx V vt'klor vptktor fttvény
a V , (VV)SÍ = AV-,r+ AV J + A K k = ^ ^ i- pQt«tidáIo!t mez5-
Laplacb- At; (VV)Í/ HkfdAr skRiAr
operátor aV (V V )V wktnr vektor forrbok
13.2.7.3. Differ«ncÍAloperAtorok számítási szabályai 13.5. tábüzat. Vonal-, feltürt- fe tirfogftt.
(íTiid + =pB(ll/i + gt«iirí (P. t/i, O3. F skaláiértékö függvények). (IS-TU) gömbi kDordináták
de^kszőgű koordhiáták
grwlteí/)=.gr«dl/ (cálkuidó). (13.80)
áf éjLz + ^dy + e.dz s^+&,pd>p*s,d'^ Srdr + e^ríid + e^rsin í
Smi (í/ití,) = Vi gr«l Vt + Vi gr«i ü t. 03.81)
ú§ e,dgdz + S^iiixáz -t- é,dj-íív S ^ z + é^dpái^S,pdfiAf ert^snŰHádf
g T iú F W )= F m ís m iU . (13,82)
^ r á jié d r d f
div(V, + V,) = d iv í, + divV, rV, V,, V i vcktorfrtíkfl fuBBvfaydi). (13.83)
+€,rdrdű
Hiv(rV)=ccÜvV. (13.W1
<íf' d^dydz pdpíMí T^ünúdrdűdif
div (tT f)= V -g f«d tf+ (/ d iv V . (13.85) é ,= é ;, x s . & = & xe,
e, = e, K é.
nrt(\^l + V í) = K K V ,+ ro tV ,. (13.W)
rőt {c\?) = erőt V. (13,87) é,. = c . x ^
Tot ( f V ) i= t/ r o tí-V x frs rfí/ . (13.88) í - - í “
^ ^=n :;í i= j líj
fÜT m tV sO. {13.«)J Az >«s i mdexck aa r, jf, i, íIL a f>,A t, ill ax r, ^ bdyctt Jlilnak.
roteradCT SÖ. (13.90)
’)
diveitdU =/U.>. (13.9M
roitotV = p ía d i v V - A V (1192)
div(\f, X \fa) = í a •rw V, - í , -rot V*- (13.03) H&AfafltáiCndaz .4^és pcnt4ik válaratioMöl fil(ginl«uilUtóik.>ld(orezt m
13.3. V e k t o r m e z ő k i n t e g r á lá s a
%'i.ktisniittíSkrt lígtóhU«Sr dertk®5ftíLte«er- ™g? gSi
RU] görlw. ieiülrt mrtitéu vagy egy tctrésaeu. Az ebhez 8ZÖk»8f»vaiuU-. M üIm -
13.5. táblásat adja itKK.

13.3.1. Vonalintegrál és potenciál a vektormezőben A (13.94»,b) vQDalhilcKiál létezik, ha a V (f) vdiUaértAŰ fOegvétíy AB-né^iu AB gprfae folyto«»£s
> SWl» » folytonoiui váltaaak. A V (f) vckfaK«rtélcfl fuggráay felytano*. ha a m«s»UaálKn
13.3.1.1. Vonalintegrál vektormezőben

1. D«finíci6 A vekMi-vtkioHöfgviayÁB görh« (13.13. ábra) a

P= .ífridüírt.

U kúzámltási lépései (13.13. ábra)

1. Aa AB ívet (13.13. ábra) frk*ütjiik n k d»búb64,(fi)M í(íi)......A ,.,(K ,.,) {A s A u .B = ;!.)
.......................................
ni rt kin rf«RÖr>iÉi«. laiid jitó t.«*« f. - F^, = A f^ l wJrtorokkal köwlítnnk.
tk egy Mi puutot, omclysHik a h<
f..
3. A kivál««tatt puiithai
4.Aailyiiiö(luiik»poUn

6. KiíBámltj-ik « - eo n kapiitt ^ V (fJ . Arj., öaBíeg határértókit. h» miodrai Af._, - 0.

13.3.1.2. A vonalintegrál mechanikai jelentése
HuB ^ (f) VFktmiWíJtfl fiiegvi^nj- egy efiít*m iM ixm meg, Ví?) = P ( f) , okkor a {1J.94n) m n
tmmka, AtnelvM lUt F inrAvígra, amikor egy t^ ys^ yi tömeget az AB úton .4-ból B-br viiw. 113.104a)
13.3.1..^. A vonalinte^grál tolajdoDságai
-/ a fix k«dApoat« a vnltmó ^(r) vü|3»itit közStti vonaÜn-
y y V (f).J f+ (I3.l4.ábra). (13.93)
(lllfM h)
íS c AB BC
| V ( f ) - < i f = - y V í f ) rfr. (13.DG)

^ BA bŐKikaxEláiSekba..
/ [ V í f ) + * ( ? ) ] ■ * - = j 'Q ( r ] d i+ (13JÍ7)

^ is Íb
J cV(F) J F = e J (I3 i» )
UéspoteacUÜ k5>3tti gmefüggÉ> Ra V (r) =£n>d(/(f).aUmr
[ '( f ) a V {f ) roraSi*>t™ülja,éííbrfItvaaí^[?)egylw
a (13.103) értütmébcüi a ix^aliv t i S r ^ ba»mVjuk.
teBTál,n & jú U ta lá so s tfpoj Haa^ífJKffivény
4. Kod
rf^daarrbra «k *t. V = V^f+ Vy + V.k. akkor a |m
= J iV .d x ^ l\ d v + V,dz).
^a /=K 4 r + V.rfv + V .Í2 . (ia.l06a)
iu 4A
bee a V;. V;. V, esTÜtthaUSkta a (I3.1U3) feh^indc tdjaőlui kdt.
13.3.1.5. Vektormező k S rin te g rá ^
VAtaraetó körmtegMÜjiniik mwüüli cun n»»S i BCT)
M iiibtrfh P is a 3 ^ görbét A>)SU, akkor
A (r,)
- ha ra mogtdirtá - * koídí-6. vé
tx. törött vntMlhlkÜtiriká
13.3.1.6. Konzervatív vagy potenciálos mező
1. Oefinkió Kmiervatív meiSilR vagy palrnciálos, míOTriSi beszélünk, ha ^ vtűtUmnraö vtinalin-
U= yV = £/(*»,j« „ .i, )+ jfV ,{í, a , .

^ V (f l- - íf = o , +j ^i(í. If. ao) <iv + ^ V,{*, B. i ) (Íí.

Kcmcrvatív múuÜg orv^t^inciitcx:

n .l^ = 5. (13.102) 13.3.2. Felületi integrál
SSt. (K(BŐS9a-függé»BZ<ikBÍge»ÍBolííni<%™ 'affltsőkűiiacrvatfvlcgycu, hntn^ nxl 13.3.2.1. SíkbeU felületdarab vektora
b feltesraűk, liogy » veklor^vcktorfŰKKVÉdV: .a parci/to deriviltjai folytünowk V írtH. A másodfajú ált^ÜAnos tlpitrá Nfd«ti integrál mitghatAm^ (I*m) 494. old.) « ......
miffiési líittomiiiyán, arai cgyro OfiimiBtérre ea a terEHítie t«(t ;«»n:t(ííii*nt vektor hoEKárendelcsCl egf sÚcbeÜ S felíiletdu-abhot, amilly iner^SegeR itrre a Mületra éa amelynek
^ (lisd 477. ol, zögű koortlinátákkal kifojrave h köwtkíBÍ ax absíialfrt értéke egyenlő M S fcWfitM. Bgy «d(bell fdnlotdarab nwtcbon ezt matatja ax 13.16.a
(13.103) ábra. A értKimébcrn ei bitámlA /Art K görbe könlljárAú ir&nys olyan, hogy az S vektor
fljí flí- ■ a* “ ö j í ' ÖT dz' csAesának ax irányÁból néscvea határM görbe poaUv irányilánA, taay. az óramutatój&rte&val elleiitétrai.
 13.3. V.itoofWJÖtb.fagnafaa B87

13.3.2.3. Felöleti integrál és mezAk fluxiLsa

külső dikLt, ^ old<U. Iiiiua>ba a vcktui kiiiiJuL Ez «
határolt gprbfilt felütctre áh>tínodth«W) (13.16.b,c A h«). 1. Slolinaeifi&ixtisa

P = ^ j^ F (F .)A á . = j m < B

<3 = ^ ^ v { fi) = y V (f) dS.

3. V e k to w »»5 »d c to i*«u «a

R= ^ £ Íí(r.) X ^ . = I V (f) X áS

13.3.2.2. Felületi iotegrál 13.3.2.4. n . típusú felületi in U ^ r il kii derékszögű

aí S ^ íárt RÖrWvcl haWroit ftlQkt v ,® a

J o d S = jjp d í,J ií+ j j u d i J í i * J ju é td v i (13.111)
L O « n ik f E j« S f<itCart4Ui>bol,MMÍyi»k«küi«űoJ^
nma meg (13.17. Aht»).\HmS^ n síitaü &S, ri tSí is^i <*..> (S«)

egy AS. vektort. Zárt fctülct dtnin &AS. Wület. J í - d S = J fv ^ d a d .^ f f v . á ^ d x ^ I J v . d s J , . (I3.112J

3 -K é p «a ak »[r(f,)A S ,« J \ x d á = J J (V 4 -v J L )d ^ é z ^ J j(v .k ~ v .i)< h 4 ^ + J J { v ,i^ v s d s d s .[i3 .im

E^ekic íntegnkfcn a 493. o]

5. Kíposrfik a htóártrtí-krt. Műikor ASi - 0 fe n - itt nrd&sőr ktpwíflk m S vrtübWt <ifa
kiiBiinrittrtnM nuffsxlott é r tr im ^ (íted 479. <M) MlaulWhw y vRgy I váltíöDk köjtal aüttdia egyel két v< £ Műiét eeeokrtéből ki k ^
fejrani (13.18. ábra).
Megjeeyzéa; A 2i i t «íi!rte » vett IntEgciMBi * k5vettawSk#ppCTi jclajük:

^VdS = ^U d S , JSo^V tíá. j - Q x J é = ^ 'Q x d S , (13.114]

■ A: SzAmoljuk ki * \? = ^ x y id S úit«KiAlt, ohol * Wűlrt a* i + » + t = I «íkn»k a íármn koordt-

(*)
uátoHlk H M bstárott Tbm. A fiiL^ oldnl. p<wit(v:
/ J ( l - B - 2)w*«^<iir+ J j{ l- :f~ z ) x x d ! t d t S i- J j a - ! c - y ) x y é r d y Í - ,

/ / (I - » - rfydí = j í ‘ / " ' ( l - y - z)yi dy • Ebhc^ s*toíth»tj,ik ki <»

midk ka integrált is. Az eredmény: í = -J^(r+J + <*) ■


■ B : SíAmotjitk k in Q = J f ' d S =
TttniirtMA fíUíUtbiui;
)K»aitIv legyen ta görbe iráuylláia a feliÜrti non fnitii [ciidiswit alkot) (lásd 685. okL).
J J xdy<U+ J J ydzdx-i- J J jd x d y ii|
Ha a V vrirtoT-vpktnrfOggvétty fe az pj8er««W p
{13.I13b)
.1 1
» A'jArt RÓrbc Utol hatArolt S frlülrtoi egyenlő a V TOktormtssferft
o5fcliUelJChatáig6ib^iií in vm körmtográljiv*!.

■ C: Számoljuk ki u R = J f x dS = j [ l i + ^ {dt)<í:í +dzdxj + didyk) inlty^X

^ (v v < ü - rv ;js + K ifc j =
{St (S)
ngyananaasŰuUnbrammt ** A feladatban. Aazámflásdvígífee ucátnuínnliiKi^; R = Ö.
13.3.3. Integráltételek “' ^ / / [ ( t - S ) - t ) -*]■
13.3.3.1. Gauss integráltétete és tj
A STOKES^ntcgtatad sab á « t r Uícyantigy. m i« a CAUSS-irtcgrtltttelé (11116) a GATJSS-idlcg-
1. Gauss integráltétele rálforrnnlám vetA.
AGAÜSS-mtí5p*lia<Jöa«ia:ffiggftst*diiiC8*ti térfngatraw
tilrf<>SMt<>tk^ülfoK6>ártf frtOletiTvraijUlbn^ 13.3.3.3. Green L n t^ ^ h ételel
(lásd-492. old. ),lK>gy«&űüktt normális a tórtWöWMlkifrjÉnnrtat. Ha »V fvt A GREEJt^iiiMsratadp-kinioclen csrtbcn ** fW felületi i n » ^ köBött adnakmeg ösro-
í.. ax panriáiy dmvAhj« Rggést. Ha a GACSS-tétph alltalmazzuk a V = t^i gradl/i Riggvéiiyre. ahol s x U iá l/ t sialérfrtíkn
~ rvÉnyEk és a tr az 5 felűk< áhal boárt tnxfsx. akkor
(13.U5.)
jjj(U,AÜ2 + p»dí/í -gradt^)<te = gradt;, . JS. 113.U9)

trJiáta VvrktonnexiiiikatArtluxumkzárt 5fel01(4Fnb;iesKtü]^3^á VfGrnitnoi ik wSálul

[•Rtárt P t*n*ete vnnatkmá cérft^nti int<^eráljAvHl. DeréksaogS kocrdinátAkhiui:
- UtJÜ/yi dv = ^ { V , ^aíli/, - lh sf«d U i] dS. (13.120)
fv ,d ,d ..V ,d .d ..V .d .d y , = J j j { ^ . ^ ^ . ^ ) d . d y d .
SpeoálisaaM D — 1fSgEtényrar
j j j MJ<h = ^ B d l / d S .
Azi,jh*ík«irt«i«»aGAi

Dnvkszögí] koonlmiiákW cnm 3. CREEN-Utd a kdvrtkeisfl aUkú:

j[ P [ i . s ]d j . + Q(x,y)d!,\. (13.110)

Itt B egy (itkbíli Wíllptpt jelól, Mipiypt a K gőrbt* Imiiről. A P és Q ffigEvÉiiyek vdanűnt a* rlnűrmiflfi
ahc4a/£'gwb,^azj* + ir*::=«^
SS-inttgrÜfonaukegy spftdálwi wtfíttt, amRlyuek a.íesftsÉgftvfrl HÍk-
liuullmtó. A Q J , i° = - if fnggvényiífcic alkalniii/.vii tui IL A ST0KES-títel1>fil kapjuk:

F = I J d x d y = '^ j[x d v -y d x \ , (J3.117)

j v di = jjmt^-dS = - jj3ii^V^dj:dy= ~z j j r^cai^ípíáa^^drd~p-ahol
(Sl (>T)
rőt ^ , dá = £ dl £Íj( fei oz S* körtmtominy; 4- jf* < .
13.3.3.2. Stolces integráltétele ,5 :
■ B; KeressükmegíB! ! = Í \f'iiáfi»ixiiítní = ir»r+tf*J+i=*£ánitulAt
A STOKES-integráltítel ö«<KeRlg((fet ad niug a ^ vcktonncsö értclmcnésí tartomAnyába rsff gíirbült,
iiAnyJtott S (dillct monlíii vott fctfllrti mtegtAI és aa S felülstet határoló K-u vett gőrbMíienti Iw-
riot^Al kSíStt, A K köriHjAráw írAnyAt ÜRy vWaaítiuk meg, bogy a felületi iwrtnálin iriuijrtWJ nfevr a»ét.ACAUSS-taplbtfl:
m ___ J3. V d J ^ a lí^ é .té ^ lm é k l

t = -dS = jjj liivifiiv = t^)<Ud!,dz = 3 J j j T^maűdráÚdip =

12 s
\ /
■ C: h
léabeu ra ailótiik: — = j I <í*-' {<■f»jhá. g n V-h«i lévő
/ ..... X \
UEy»i>ekliDrc«»>d5bciJvftll niMtiatámlóSfclrűi^ jj Agradr-dS (Aha-
üi-
fHOlcti mtesrAlkl it^jcxbetŐki. AUodnwmk a GAUSS-tétdt a felülrti i n t q ^ .
ffr 1119. átaa. 13-20. ibra.
'///['
MtA(?) fonnálisBn krelígmftrolsSOfMÜffcíewaAkjyeiifetet. (^p iifflf. mint a V,
MaeUn (e, e, A MUmtök) ^ = o^Ar aUkot Ölt, tsKsjSD putóiid&Qaés eiéit celiiirjMitcKciöfiuik u-veartUi

(1 3.1^)
13.4. M ra d sz á m itá s o k

13.4.1. Tiszta foTF&BiiiezS A* f jrloitéw Ugyanauniitt a (13.124b}-bMi; aí titU'sráUW « t egéas térre vtSgraafik
T>BtafoT^ 13.4.3. Pontszerű farráaokvektom ieEá
E,é9í<?). okkor
13.4.3.1. Ponttoltés Coulotnb-mezeje
divV, = g(n, »iV j= Ö . (13.123)
Ebben u Gmlbcn k mcxűnck vau U potnKÍAjja, anK!Í^ mi A CociX>MB-TOeíÖ fontofi pclda ax örváwmCTrtrs nwíöw. (unfily mindcüibal, kivéve & pon
(d LaUrtnc m(!|g bdyéí. tehát a fbiráiOKlyrt, raolcuoiü w, aiuiz furrAflncnteo (1$.2Q. Ábra). A COVLOUB^ ve
kütónbözí rfiqeíű 91. <S tíhóKfart éE>Uszítja ja rW^löetei, A mrOT- ^ pote»iákey«ik
S^i^gradt', divgrad&'= = 9(f).
E = ^ f, (lí
(AfiMkéhaailt«teUn*V, = -gtadU oiokoi hiwniiljak.) .Az [/
A nkaiár fluxus 4te, ÜL 0. aswrint, hogy lut S frlilirt a: ! EonAxt kötülritiíi vagy nem:
I f f f d iv S fiD M n
t/(f)
i^ jjj If-fl Á t-d S ^ Í
10.
Az mttgtálátit az Rgíitx vágFsiük (13. IS. ábra). A V ttivergDOd^iiink tÜgiamidAihnténnk kdl Az e nagys^t a
Itaunc hl nAgynn nngy tAvolnij^ riig gyomn knll rHökkFnnit^.
13.4.3.2. Pontszerű tömeg gravitációs tere
13.4.2. Tiszta vagy forránnentes örvénymezd
Ponl3)!ier4 tőtncg gravitációs tere egy mAnik píirtn a jíontKí'^rű tdiH'
Tiiata — nfltu aifAntoút — nntiínytnuitnnk ncvos^k a vefetonnezSt, ha a (üvncssodlua iuin(i('.uliul mentái szolenoid in^ re. Esit NEWTON-tínirit tn oovnusdk. Mluden mcgpondnla*, am i« C oulomb*
mtlU; m n mmfl fnrr&tmEmtes in. Ha az w (ő t rorasSrc fxvínyís, hfwonló módon alkalniazluUA a NEWTOht-tómc i».
dtvVi = 0, 13.4.4. M ezők szuperpozfciója

13.4.4.1. Diszltrét forráseloszláa

V i(f) = rotÁ (f) fm HivÁ = 0, azaz rol (13.125b) A fiíiikai terek szupetpozídójához hasonlílJin sstnporpciníUúdiiak o lufttuminüa vektonnezei is. A .-ííu-
a (13.92) értelmében perpo^ctó e/t«: Ha a 'Qy vektoitne/.flknek witi potoiidAljtik. tikkar a ^ = EVv vektormezőnk is

griuldivA~AÁ = « , nzax A A = - « . (13.12ÍK;)

 I3.S. A trrrhncM tüffttmitcidlegfiKnktci 693

mező ax (T, potenciálok lUíctiriú őfsneadáK&vnl megb^Unii

Aftrtadat a V| = groilt/ forrásúikat Cart/Llmiiiz6 vektarmi^í^ potiuictáljAniik a nicgluűüroxáHa. Ex a
(13.123) értelntébcn a í ( f ) / •> « kíWtrÜwaaw^ vwet
Itt nst P a visB«6h pont hrfyroktata, mis iu F, wditotuk 11í divV, = dhrgrsdtí = = í(F ) í^O, (13.12!Íb)
liii * V, qrvtaymMitís m * V , (üirnMiiraitw morfOt 1^ azaz a PoiSSOMníiffemKinfcgsPrtírfri;. Derttowögü koonUtiátAUetJ:
ePu af'L' (13.123b)

A UkPlJlC&íliflCTcnriálceyriilrt (13.128h) spmAIis (Mtc a Pol i (11120b).

A megoldás « NEWTON-potöidíI (ponUnctiJ timecre) v»Ky a CoüLOMB-p
b .,.V fr )a «,íyórt«im a, ha a V (f) díg gynm«,
thűüikr = | rl-3 C «rtíii.
13.4.4.2. Folytonosról
ncly abHudüt értékbm iwrf f-tc ctógoiAtcn t«rt niiDAbai (Ifad |111|),
Ha > roEráukiit vtmalolHHi. Mű actjukKcct, okkiB^a vig/a
z. Az cWSf » a hanniutik peremÉrtí
Mebdimre.ésaxa»a«lidyrát!it{caiásUttamiiiyfcltftiiil^^állép. A
alnttiodikesiptébBiiijŰHxmfgsperiáliaftítítelckFt kÁUmctsadni (Ual | 9 . ^
Itei a riKtMiriW^ 9(f) = «üv V
BMnl6érvíiqrtii az örvctqrt^Által cbiálllt^itt iDBxápotmciAtiini i&.
(sctrá ax örWng/liutiuíh&tf^ a # {f) = ml tulármxn im^.
13.4.4.3. Összefoglalás
ik te az örVKUyeüiii a njcsadáiiKaz egész terbm teljesen éf. c{
a, ha ewk * ÍMrtsok #» WTfétlM < « 'koiUí^

13.5. A t é r e lm é le t d i ff e r e n c iá le g y e n le t e i

13.5.1. L ^ la c e -d i^ r a ic iá k ^ y c id e t
H aaV, =en«ll^ v íaTÖsokisOa
fchdiU, akkM a a 113.123) írtriiiHÍbcit v(f) = (V™1 B
div í , - íüv gMd ü = iC' - 0. {13.128«)
aiiB! a LAPLACB-iíiffrrm«ilí(9vm£cfr**. DwíkfliŐEtl teordinAtákkaL
ffU ö*í/ dJ*lf
= = n3.128b)
Minden, a* pI*«- ét mAnodrí'ndű pardAli* UfrivAItjaival egyTitr fnljrtanoB fSggvényt, «mcly nit a diSc-
rpadálf!g>'EnJ«trt kWégiti. LaPIj^CB- wigy fcnnnnnitiM/ajji«íiijínek ncvczufik.
A pcremöték-fdudaí liArodt

Z.PeremÉrtík-vagy NEUNANN'/ríiwííií; í<rreHrinkegydy«níí(r,Ktí) Bigsvfitiyt,wi«lyegyaílott tw-

tomány bebejéUoji haniiuuikvM (s a iiuttuAli>i iráuyú difii^muá&Iitáhyaduia, n. tartom&ny hntArAo
ön
rlfire mftgadott ftrtÉkrt vera fel,
3. pEriímftiftk-frlíuint; Kermilnk Rgy olyan tí(r,y, i) fiiggvfenyt, amely egy tartomAny Ix^Isejíhon har-
motnkiifi, As ft tartoaiAny hatArAn áss «lAl>t>i kÚejetés:
aU + i í ^ (q,/3= AUiuídó, n“+ ^ jí 0) előjcm ^ott értéket vess fcl.
 14 . 1 . Egsváltaeói) komplexfűggerriy 695

14. K o m p le x fü gg v é n y tan lÁhra. Elit a határértKknt jia f [z ) fűfsgvtuy aorivAltjiumk hívjuk, iclölást;: f i : ) .
■ Az f ( 2) = Re I = í fiiggrótiy Híhol mii (UffiTcnriAibati. mert h» a twertboz az x-tensülyrl píii.
14.1. E g y v á lt o z ó s k o m p le x fü g g v é n y huaato „ w t-hra tart, ha pedig « k y-tengrllypl
pűfauxamoi [DPirtén, akkor nuUáhoit.
14.1.1. Folytonosság, differenciálhatóság
14.1.1.1. A komplex változós függvény deíini 14.1.2. Analitikus függvények
14.1.2.1. A z a
1u>m{drxértékrlcpt,«lkal u — u(l,{r) ^ Az/ {I ) füSRvény a G tartíHnán} makkor anaiihtiui. vBfuhStií vagy hohmorf, haa C tartom;
u>= / (;) ftiggv^ n kdnipicx i-sűrát n k
pantiáhao diSracndalható. Ha a iietD tidjeriÜ, <^b>t G-nrit vannak .outguláTU pmrfjai, a
A Ei. = fiz ) fügRvíny
/•(íjneinlftaik.
Aji /(i ) = ít(i.Jí) + W(x,í) függvtay pojrtoeiui akkor lÜRmmriilható a G
G-boi fotytimw j cs y nímiiti piuufclbi dmváhj*, 6»« « ia Cauchv Rjemann-
Aü f{z} fügftWnjr iMtAr^rt^ke a Sp brlypti & kumplrx azám. ha fizmiáU. b c^ hn í. tart akltnr ki-lÍKltik:
* 1 * a u ___ ^
& “ aj ■ dy~ 9 r'
Fgy mggrfny valwi ra kfpaftei rfaa-i etrgrt iwandc « La FLAí
Mánk lii^nfctú: az / (i) fTiggvfny hAtAi^rt^b* a qi helyid a ub kcanplex <scáni. h» akármilyru poűliv c
számluH talAihotó olysn j, bofi>- h&niKly : ^ lg l»mpkx raámra. h»
| í,-í| < 4 . a k k «K - / (i)| < í 04-Ic)
ú,mÍntamrgfcMöv»K*

■ = /'t;) = 3 í^ ■ B :/ U l = «n i, r U )= «
14.1.2.2. Fétrták analitikus függvényekre

wmwsaiiRiitAris i»onl) kivrtdéwJ nxegész ;-

den n-Sulána pontban
A«L' = I^ rnggvíivmm(tenfittanalilik.tt {« = - Sf>, 1-= Iry).
■ B: A tt.' = u + iu fiiggvényf-gytítlcnponttwi)srananalitikiu. h *« = 2r +1), v = s + 2y,
■ C: Az / (i) = r* Segvtuy analitikiBi, í* /'(*) = 3=^*
« D : A z/ (0 = sasamili1ikiw.fa/'(z) = rtK.í.
2. Aaw,Uletveoinegvénydtme«lwtáraiása egymásból H« «* u fe t;
eleget tíSKa LAPLACE-fe!p íÜffrírentáilcgyailiítnrk. iikkur Aijnnoniiiij,/rij}(F<?njífi [láed füG, old.). Ha
Hkettő közül az egyik harmonÜaw fiigsvfsiy tsturn. pl. u, akkor b raiki^ additív konstaasto!
eltekintve, mint n konjugált harnKmikus fflggvényrt, a C'AUCHV RlEMANN-iüffcrendSlogyiemctckse-
(ptH^ével vonnUirtcgiúllal hatámíbdtjiik meg:
14.1.1.3. Komplex változós függvény folytonossága {14.6)
,\r. 1Í.I = /(r) frtsff^ny " ^ hclym folytonos, h« itt vivn lifllyett™ftési értüké, vwi batáWrtpkc is m
f» kettő egymiW, Es! m, jclmti, Iwgy a tii-ftŰc u<t, = /{lo) pootjánftk tónnplyik kőrnviaptíLra a iutegrfttófl iw it és ü fiiggvííiyEk köi^ WcflmeíJiísi tartominy&lwn, a G ti arögsrf-
tartcKÍk Ji j^sifk Jo pontjAníik oiyau kinnytKoctf, hogy ebijöl taw = / (i) AJt«l meghatftn»!ott tntt (jTo.vo) poíitíit rá a változó (í,if) pontot ŐMOekotíS hármiili’ cgyiwril rektifil
képpontok K2 t/({uin) kürny«K!tb(’ koríUnok. clvígrahfitS. EgyróltoKós iutPgrálAfiHál is cucgkaphatrt u:
/(;) = vtifíy JÍÍ“ / (^ + J) >= /(so) (itt í komplex Kxárol), [W.2)

14.1.1.4. Komplex változós függvény differenciálhatósága

iböl
A uí = J[z) fTifigvény ii í k-lyttti ilifrcri'nfiiíihtit.ú. La a

(14.3)
 Í4. Ktnnjáex fSggi’fnyt/m in komplex fü^rény 697

14.1.2.4. Szinguláris pontok

a meg fcl uan hafounAlt ^ ^ sfsgfwégi&w] U’bAt
Ra ax / (j) fftgEVény egy ; = u pont kBrnytwrt#!>rai rtitalitikus. aziui otA, t«tíra«i aswrinti
kút kSr belsőben analitikus, kiv™ legfclicbti ta, a [Miatot, akkor a irainguliuitAit szempontjából a k5-
virtkrafi raetfik IfihEtaégtack;
1. Ha /(n) = ^ / ( ^ ) . “kkor az / {;} függvény »ü o iwjntbnn bt analitikus.
omibfl végtU pjíy luicittiy ki tó(0lí»JBU tnfrtrj
2- Ha tim/(2) = n.y, létraik. de a* /(u) értíJt ttt^l krilőnbft»5, vnny túnw is élteimtől., akkor ax u
jiont snn^Ur»lKay. Dpjtt nu^zMnlttAílJ-íiiiiguIiintóJíról bca*phmk, uieft lia az o poutbon/(s) cr-
14.1.2.3. Analitikus függvények tuiajdonságBl um a / {i) érlénmk df*aiAljiik, akkor nz / (í) ftlpgvrajy a-hau a atmlitiku* fess. fBasonlóoii ax
sa) Egy Koaiitikie fögK'''^ Aiwrailíit i^rt^ pn-^-áhiiaDBmgg\-ények mf^üntctht-t^ i«aki«UM bclyptW. U»i 39. okLJ
a Eiggvfeiyírtíít mint kfimiilc* absüolút Artífa: 3. Ha»t/(r){ügBvényai = aptnitt^kőniyrartíb«i*iu
l“-i = = v 1 il(7 r iF T ]H ílF = (14.10) knrlalcs, úgy az a KÚngulánE pont. Ennrk k^ nlntL-t? vbo;
H« , \w\ = <fit. s) mo<lulurfii«Rv™yt Rromrtriaaiie &li letjiek teldiitjak, akkoj- b. II' fuggvíny dambor- ?«■I/{:)I — 3C. akkDt *>; a pont n,
limkrúl Usl.T19.okWt.
5. Ha a* |/{r)t föggTényiKk ni tirértíkpaiü hdycn,mivd luAiíí mAa(j») - o
■ A; Aidii ; - = ^ jchjr+ UtBJ'sby fÜKgv^y t^iuolúi értéke;} eídíÍ =
axa f-VFlel(bt]E^vaA U.2.aábrán UUuitó.
4- sh jt - A dombot-
.. ik má. ÍB mi# h»Uirírtékr Ví
bnt».Ebbn>«:i esrtbcn Icbct i-vclo-luw <ucyköwUlcni. liOKy/(i> hal
■ B: A V = t*'''* foggv^ity iiomboTKatMft 14.2.bábra amtatia.
analitikus dantlxiraaU UtbuA |U. tO|-bm.

14.1.3. Konfonn leképezések

14,1.3.1. A könform leképezés fogalm a és tulajdonságai
1. Definíció Egy/{J) lek

2. 2érushf)lyek MívpI <!|jy fiiggvíny ahraolút frtékf nemuegfttiv, a domhoizst mindip; n i-isfk fiilStt
hcdyrak<xlik fi, lULon pnntnk kiv^t«>I«vld. tUtcil |/(;)| ^ 0, »hol t4ihát/(a) = 0. A^kat r t értékftkrt,
niüdvrlm: J [i) = (1, ais /{*) fúi/gvfny tértisíídyriaál nrvcaiísac.
3. Korlátosság Adoii. tinKjmiVnvon filggvétiy akjmr ktrlátos. ha van olyttuN piviitív szAm, hogy
|/(í)l < N a tnftottiniiy iniiidtui pmitjiibiin. Ellirikraöcín,'t.ben, hn ilync N számnmn«cn, íikknr
a függvény nmn korlAt^,
4. MaKlmumatv Hm (w = f{x) Bfjy korlátos, zárt, oiBaiifi^gíi hainiaKon onalttiktiíi ucm komiUuiH
fiiggvfiry, nJckijr alionulilt írt6kíiiEk ninxiraumftt it tartomány Lfitáráti veheti utak fel.
5. LiouvUle tétele Hn M / (i) fiiggvíiiy aí síkon anaEtikus Ás korlAtos, akkor u fílggví'Jiy
állfludó.
MátiúyolöléMi
rf«- = Ai£*. niiol

téoyeiA(ÍMIÍ)l.(>fai};

IH.I2»)

u, = =<TOWO. (14.12b)

t = V d 5A = » = trt:)t = / Í + ^ = V I ! r ^ . (14.12c)
kniil. A Mtetkn jdxcU lerúlrtdi a
-u , = l». = <T™ia, (14.12d) « = .r g r (* ) = « 8 ( » . + w j . (U.12e) mumxk i l (14.7. ábm).

M aökges g5rb«reregek A í -sOcí = «Uw ló és y =

Ü.MegfortKlv»,n,

swk, mii* nírai lw<inJi»it«wai«liik m a ű ! ^ hitójáb* a) anOcelAH^Ht^a = aiso swggpi: (14.l3h|

(14.13T)
■ A: A b b iu n a ««b «l.h «a = 2r + sf. tt = í + 2j(. t r f^ / {i) = / (# + ijf) = 2* + í + t (tr - 2#),
(14,5. ibra) II mCT<3rgB»í* non AUf«m. Hwrt = c) pÁrbuzaausckalasb-Td: s* = (14.13d)

O^ecsiC^ba is/ miiukn aUkxAt tiBMmli'i ttlnkanthn migjr = = ---- (» ^ 1) pcmtuk

Smn-s’Jítv* nicandt*^ ( V ■* / 1: t « a = l - i # 0 ewtón EMk it feponi. fr = U
otrtrá miiKlen pást fixpont). A 14.8. ábra mutAtjfi» («nt emUtcii lommuiny (moKt fclsík). múik
tM t«m ú ]y (B »le s is & »E ^ )«s g ('-

■ B; A u> = x’ cHrtbcn ms sdott * pontba

kivéve n t = 0 pontot, mivftl o tt«/ = 0, A ' kiví^lívofki
koufok&lis (= (0.0)) i>Mi.boÍMflreBbBttMa«, M (14.6. ábra), n t-íák uIhOcR-gyedc a w-ttlk
képsAlikle. 2. Redprok faggvény (a íineáría törtfüggvény speciílin esete)
14.1.3.2. A legegyszerűbb konform lel
Ebben s (cjHictbon a trantatomftdAk £« losok legfoQ
lóltrtiiik BMii görhíkrt. lundyck « t«iig^yt>teh>»a
 U.IO. ábru lu
hoKyoxorifCÓ köwppautú, Asugiimiaimu kívül MvÓr, sbMSulilt trUka
OM, v>iu. KK Ű

képrt Mái kiwíKMtjfik «

3C-iiek, ^-t frank definiAljiik. A kitmjesnctt nviprok ííiggwny 0-h«n és oo-ben is fblytonti*. sA dr-
Tivátbnló (lui lét42ik a lim ,^ /(*) batirtétték, nkkot /(oc>*iifi ctcn örtéket aihn ikfiiiidű lewriul
/ a íKKbco folytoiKiK ha /(oc) nkkot Fgj-Birríi ítfinidó sucrinl / diEsroodáUietó oo-bcn, bn
5(1) = /(X) <UÍ&m>n«l)MtA 0-h«>. khol t*hat j(0) = lin i™ /(;))-
Ezenkwiftmn- -

(14.16a)
i-«R deKWiisA kBonflnátílÚBÜ Wirt alakisfaimis napáim;
(H .löi) «. = u + ÍP = i^ -B * + aJi,. (14.16c)
igaliüiból ]áiliató. hogy • ZHdk rd^oek a iwf» i<x
kfpc lí DvsSmt kftaxenmt feili le.
hogy. tt-sík « = iUUndóés «r = állandó
, , _________ „ ckakÉpd (14.13, ábra).
.fixpontjai i = 0 í » í = l , d c « í = 0 hdrnali-képewsjirjn lamfonn, n

5. Négy«<!teyök
Az rÍöxó lck«[H»és inv«i3e a
(14.17)
füa5vrny,Bgyol: m akkor kojlfomi.haa

c) lineAris függvény: „ ,= 2 + !S -J iíw
Ha a köröket ia cgyLtiiaokP^t .-gyau ,Jtör»)
nestartókása « ( - - ) = oo. «j(oo) = - ki
M^JTkcrí9,a
nak. Ezeknek nparahotóknakagyüjtípotitjaiij-rik ori*6jm tongplyflkpedig « 2-aík poátiv.iJL líegaífv
valdstengeiye (14.14. ábra),
A liíkip™* fixpontjai í = Oésí = 1 .A * = 0 pmilbw,« loképo/^ r«m konform, hiazen 0-ban még a
VH.lcw sem iferivAlható.
6. Lineáris fflggvény és lineáris törtfüggvény ösazcgt!
Hkifafivftett sikou k konfonnok. k = vulóíi.Ul(uuift>0. íji(J
kíplrt definiAljn. r = n «0ó« í* kcjKrta. síétválasztóso .itán ®

w = L a í. 1^0 (t 4.19a)
kifcjeaísekbes jotimJt. A i-sík p = í)o = illiimíó. a , j4 1 kötd (14.1S.a ébra) a uHtft fiigjtyw oisphraiaLdóii * pdárfanardiuiitáiVBl fcllnm;
cUij*úsribc m«iti*k At (U .lS .b Ábra):
« = liip. r - y + 2Jh7. azjKC Ln = ln|:| + ÍM gi (Ir = 0 . ± l . i2 ,. ..)■ (M.WhJ
EbUS láthiUÖ. hogy az u = álbudórá v € (c,c+3ri, cUbiiKlá kc«r<liiút«wi»ld[» ^-sűcoiigdjak&fűi
' lu tülök, ilktve « ^-sík ongvján áinMuJSftiqomKsek k«p«t <14. l« . ábra).
1víJAs tíingfly ± t iK>iaj«j, A z-nA p„ = l X í La^ luggvaiy vígu-len sok » w
«gy-«xy konform <eit «» r" rgy-*»-
rgy-tff vianntx* í uui«a£séeú
vízanntra 2tr
valós ua4sdyen. As egyBÍgk^di niitHl & imvrw (U-d ÍU.& k)).
mmáakfiW'jea[-*.4 rt kÉp^ntik fc; az ümizFiggvén; ivtinuM«i>it<iplfi A -T < ^ < + r UMgaaniUsMl kapjiik jtz In : CSngAt; rawl trbAt m vgha :-«lc a, tt-sflcauolyso !>&vb»
Df^f^yxctgxök miatl kit megy M. lunidwtii V= ±ir pi
fa^K^-öiy (lásd rib . old. b )

As-fiík^ = ^eKyttMMn(U.15.cábra) «
n' = e*
^ - ^ = 1. (o »ic o »i3 | . S^kiúUiio) {14.18P) függvény a
n- = pp* ÍMZOh)
l™fok-li*lüperbol*kl«*»ek.*y«jtó|H«j«fci*(14a5.dálmi) A = ^ ^ koor- poíArkoordÍpá±ásfonrái«B* í = X J-iv «U»^brw .Uakböb
p = ^ fe p = a. i«.a fc )
----------- ------------------ -------------- ---- ’ ■
Ha r a -3C és +OC köpött váiUoik. akte p twlliitAl v^strlcnic
válboik; b>9 Hvast a -ir « r í kötStú értékekei. «kkor ■>
^ kűrátticrtckckctibii v ^ . Így « :-idkiiak o«y-e(r.
«£ ^-Mtisdlyri júrhicMtuus 2t <i»«b»í«ú |ierióiitii.-Bvj« li»
k k ^ w a telja tü-akm (14.17. ábra).

9. Sdi»far*-ChiistoBa-fi>niiola
4 RlEMAKNtól szánnasmalaptétele azt mondja ki. hogy ha. adott a akona £»,
1,-bdi *Art gőrlir
IniDi-bdiiíAr ' ' ‘UcHc » Drlrni ™ ; pl. «gy kfir-
------------
gyilril iwra iljrai). tmuly m

m Őa Kradienoe). akkora tíUpeté^

Mivel ity.;nkor a kok«önai rgyírteliiiŰjiAe miatt a

iiiorfizin™. crört ta, fgyik hAtíigőrbít wláinelyik i
ennek is annak két lohetJKg^. uUvntitlai

a llatAm t6hh ili«gunkt görbéhfit

All; ii™Ví.bA akkor is, ha péidíiil tórtlinRAri* IckíposlÍNt kof<*üiik (ilyenkor a

AJmmpIcmmümuQ.H
nt ifi. A Riemann tétele által «itriui-

mD^ határa adott írAnyú

704 H. iíttmpffJT/lisjrur'nifhHi 14 . 1 . FgiftMÜUmíiltampli'xfiiggr^y 705

SiwriálÍH raetp a ffUuliítnAk. ha « uMtíkMi D, nyílt fclaö ítköait íikaijiik rgy r-s(kbeli D, sokran«tj(r- EüeJt után a SchWABZ-CHRISTOFFEL /(rrmula:
tiintónyra í«-kÉp<wni; nkkor n^uiU;Ui«ránuikrr AU »x lUálilii i'xpüdt Schwarz CBmsxoFFEl^furttJtűj.
(néha bt-invrir^ bívjíUt (gy, iií’híi n, frltdk *7^i>ét Aivrad M egységkorUp). Tekintsük n sík i-gy nyílt. Ha «; / UJ,. akkoi ;:(t«) + C„ 3(U..Í=ÍÍ, (14,21)
- “ - 16<ii rfíwhAlníiwát: a ' ' ' ................... ' ' ■
hfl n hatAni (wnelyhM: n nwnkoriAtJKi líurttwn hrooa :>>(súcsiuik trkinirtt oc pontot is) fMAII
Wrgw sok, kurlAtoB vsigy uí-m knrUUw i . T c iát a őefiniritt lu inyiííi álínJán™. A furmulábauszereplő Ci kooiplejc s ^ m a l való Brarxiu. (brgatvti nyújt, Cbliozzáadfeia eltol; eTSEmmi^g-
KPOi HknnvcxitáA, fs oniiat pL egy Ti^iíknt vn^ Imtáiuzandó állandók nem fög^neji asnki>XDgalakjától, hanem c}»k mLerüictL't^ a, ^-slkhanelfoglalt
-'3, bclyíetitöL A nevezőben sffiereptfi a-, wlrta számok az «<tott sokawig í. csúrsaidflk inverzei; sem ezek.
nemCj j raegbatáriKására uíecb általám* roódiir<sr emUtett kiqícslítfs érteimében tetse6-
ssögrt vagy íígy ftírTSyi»n«w! bímrt»qortt vígtcloii sivul vajof tnciut eimtk h»íir Irgraicn uje^idlmlunk három :.Tik« raámot éü elófrhatJilk.TÓgy ntelyikükutík melyik z-(siiis iegyen a
flhng^'HfA után nu^gnuinuló tx!nictiEn^ akot is sokssöetAitomAuyuAl képe. Ez "inr cgyéitcJmliiai mcghatár<iB» a tölibi u’,-t én a Ci^ állAndókat és b^. bofO' miJyik iL<i~nck
egy rajraal owk a kíTŰlrt van mrgadvit és w. nem knrUtos, akkor t-IőfoiJulfcflt. hogy a raatlaitotó tui- melyik a lípc, amivel tehát megokkrttíik a* eredrtitt^ kitŰJÖt feladatot, sít t5bb«t; nicgadtuk a
Lánetalouadí uniója Altii) haiArolt mmítkít foksTÖgtartiHnány ^arsuTisuni ™«££ÍFigBÖ, lt;hnl tliatfani zárt febf $tb^hranEamiuf kkéiw^eéséinxárt wkazögtwT^nnányni, amin belacjeikkösött kmiform. Aa
niff alakban írjnk fct a fmitjEk sEcrint ai
keD. ím^ nwlyiket tíkintiük Df-tiek.
a-k össccgF Z ti%a zárt íelíő fékik miudegyik h'mö, egyébként t^íUüőkges pontja, de ba
Meg ainxjnk ffrimi a JjtíWMáints" snkraógck ;uob tuUjtínBsá^. hugy L^anotmyi nui, mmt
iTiiamcly n^-ira taitotó negatív, akkut vála n eti,-oek is, t komptci (!) in
oklaliik, mert ekknr a* #• v*lt«í*tUiiul igm Ik i , hogy i-sy rmldalfi wkssög (l>r]fn} ««ícgc ttaó. ijitegrációsűt (láíct hámn!Íy, a ítvl aiíárt fiplsí fébikbano ii*-v»noBMejEiHoegys«riireKiin*ai
{n —2)» fe aniatt kűJsci KtniíCtiipJi öseci^ 2it és an: sciUtBégtink Ezt íigy Tc^itk trátnaftani, iKigy
görbe, amejyiknnra r a fiá t oöikit\-nhrm,Ilinir > 0 CTetía píWául a «ív, w végmutű siakast.
Diiixten Cfa‘K3>kit oldaioD Iraa rajta öt miottcn ojdatun kit isíirs iesi. Emiatt egy poot jnkartliPt t^ li
cíúcsDt b: pada a fmt ttuUlrtt, Jtouvrx wkswjgVVoűTOtsokHrög" ahol ^ipcn a közöt csút* lea a
■ Égkétiam^rm'Kajt A acwfehMtöbbsaöröscsócKlátw fotótik, iKfgyiiL rgy
Tcgtdraaávnak a
d^fotihilkat okUltal b, ae axl uuiulig ciiak keDs
pHtia a határra ti ............................ n Exakast kítiucrH oldalai ■
]t fijcgyoieae pedig péMa a alkct^

A körvetlim kara>Tirt<! a soksStSgtwtománybra tartoodk. Ezrbitán így pwit akár %-íroh,

akár a oc — atujykxoTOH<»ün>. abáuy kOIünbőitöolílalpár lcS*aii prartja.
V^rfil a. ■súctnk t»>ntí» ilefiaiiláíálm M oldaUk rsatkkamsat dt-fiuiálni kell: CRy kftWíT w,Aiitt>lt
ssakaat kH oldala a „nramKalad' r*úc«biui (akár v#s«, ükár a mm találkuíik: ktpr^-ljük ügy, lingy
a két űWah rfvilaio-tja rgy láthaUtlíUi scüetannm&oy. ami n ^líBÜjad" csüiMból indu) és mti tartolik
a soküüSgbíii c/Altal li-s* n niás-Ut csöís töbhcráös). Ha a= uyaUk krtaitt így.Ttf«-k » A képlrt tellát a Latárokra is érvényes- az egyik határ a 30-nel ktegészftrtt i.'akw. tengely, ennek a képlet
vannak [kSnnycn Iáth*t4S. iu;*)' Irgfetiisbb k < ^ lehet), attor tctazÓlegesen kiválaratfltt [wtitjtikkal át- HZerrmi képea sokszőgtartoinány Latára. azaz keriilrtí. Ha az egyik csfirsinveTZ » végtejen táir-nü pont,
inenrtiliTÍ ononilc.................
iSlart k<H frík-Rycncf^: « ' mnyival növeltük ai oldalak is a <Trilt*ok ratámAt tehát (wűóami kifejemre) valamely tiíi = ±oc (es! most. egyrtlen pont! ésesüc egy pont lehet ilym. mert
fc kiiktattuk ai oldiUak kÖJiill a)t f®y*Wírlcet. 1 aBk-knem<shttüiieeybL0,íikkurancve/.Öli61auiegíelctó(í-t«,)öi tínyaUS egyswrüen elhagyandó.
korik a 3C-ben, haiuuuJt oldlrmf’lyik kímyeüetí---------------
létezik .V. hogy a kpt fék>Ryeii« l^uiety, .V-néJ rutgyobh iibszolüt éitékú pontjának őssaelmtrt
része a soksí,őgtwtjiTnAinn<ik íw i:ia;u saakaw minden poutja az origótól legalább távokágrft van;
■ ■■ " ' ■ 30, uiiut mtini egy-egy íij»lthptídnnySt hal&íimii meg. Eí.ut/ui a felvrti
icgfeljcbb két wgWpontn'a
képczéti a zárt féUtk a zárt Bokiwög, nzaM a fólsík határa és a sokszög h«tái» kSjtfitt rsak fijiy kiét
iia egy íiatáriionf, több jvíldáuyát tímylegesen kfil5abi//ÜUfk és wmtmomwMVlommk
tcikint-jilk.
^ ^ insokszíig helml és kí)ls(i MKÜfitkiek definiciöjftra. Ha adott egy véges ™(irs te vnli'
■la^ befutö két (ildaJ akkor n belníS tmfig fi)t;alniH ismert, [Például az egyaicst‘kre l ett itleigIpTtns
Oiürrokbítn ef[ nyilván ir.| Ek mindig POKÍIÍV <» Ir^fiJjeíib 2jt (pl, emlyi ngy bettietsiní (riakusü wftbwl
csi'itSíáuAl). H« m (1. akkor aí ottftni kíÜnfi miig deínició szerint w~ n , tehát a nttmkouveít Mtetbrti ef.
lehet negatív is. Hakétiildala végtelenben tJiláÍk(>zik, akkor párhn*anioBfiintlirai»z ottani belsíi szög ti,
hanem párhiizamounk,akkor nvígmbeti vcLltmlBÍSíMÖgiik (gWMiiPtriaicrteliinibcukirttt'ivttn.clrcjinknz
egyik HüögtartoraAny tnrtmiik a sokH^-íighönl ellentettje, Ek i'jgy adódik, hogy egy yeRtr.kíiiben koiifnr ■ A: A Koks7/ig a 14,19. ábrán látható; egy nlkncigyed fci egy félig végtelen sáv imiója^ a határ sae-
függvénnyel, pld. « leciprokftiJ btfvii«/uk rtket a (l-ba és *z ottani hajlá»o!6gíÍket, Mindkét gélyraéfu? a tartiományból kifelé mutat. Két iiidajn az J- és az if-t<tng«ly ()07,itlv fele, n harmadik határ-
esctijcn aÍBUtikiili)nljtiiggelérti*ltnezziikn külsfi B/őg«knt. ami tehát pArhuzamosok cnntébtan tt, Ezmi egyenes d távolaággal vftn ra .r-tcngely alatt. Egyetlen végett csitaii Viui, n Öés a oo kétszeres Gmcsn.
érttdmfstísíikkcl mintiirii ti*oldali! .wikswig heM si.ögdnck ŐHtHcge (n —2)jr és erniatt kíüw5 szügeié 2jt, Ibliát a oincsok a oc a 0 éna 3C; íegysnek ta. inveraíik *n ii hoüíájuk tartoisó ni-k cbbtni a »orreinH>cn A '
 dúl komplexfigíptény 707

-1, ü. oc, LlUítvi! 1. -1/2 Ée3/2. Ak o-k írtAki' adírtt volt, míTí az AbrArtl leoJviisható. dr a sorrciMljíik títkürkípe, faért a i = LR' pout fiw » ht = üc jKinl.
ucm: nuMt viiauul niAi Hiüható, lunjy & -1 Wpe » ^jtibb nEéitő" oc éa ranintt a oo kt^w n„(nJ fclstf" oo.
F^H^Mükcvévc. hogy a Ük^iw it 0, <ut knp-jiUt, hogy ba w : - o o ----^oc, akkor * fc^[Knrt unokmü^
poíiUv iránybanjAtjn be. A fonnuU eat arfjft; z( «u) = C( j í ^ íriejt-'o'ik el. hogy n knrAb- = sitiií, af = aniD) F{^,ir) eWíajH elUptíbwintegrál (1*«1440J. okL).

Hao mondotteJtsxerínt n ao-hní.Urto^yl tagot ki IffiU hn^nl rovábbá mért kbH 0. tn<!rt I khrvSjr 14.1.3.3. A S e tűkrözési elv
tKgativ í» Cl = 0, tDWt * Mr = 0-bo* « r = 0 otiiot tartmúfc. 1, ÁlUtás Legyru/ifigulAriftaCUr ü( h*t*r» tartnlmni crv g .■atatasírt vagr kör-
ívrt iigy. hogy wtnA tgyik oldiUáa egy kú kötuywrt (tí,tUl»p mgf korgyüra^ikk) G-bm vnn. Ha /
C jT jj- - ^ p ^ = 2 C (v ^ - « r tg v ^ (i*-d ( ;4.S0b)), folytOTQsan kiicijiaarthctí g^nám. kitrrj«»zt«i ff-t v i^ ««k>««Wa v«||ty kÖrivte tópcaá k, akkor / rr-
gniárwui tótnjcsitlintő C-nek l^tt■ vonatkiiafi tfikörkí-p*tc éi ai Egy jnegchiptÓHitr tart<Hnái(yon3-IP
:n egy kksit mindkét cMlakHilriiBitva rá R b ^ t nyílt Imlnuw- pootíi /-képri Bit /(ff) imÜaoora wtgy kfitfvre aumm.trikii«ik l.sniui (14.21. ábra)
aO-t ^ a —l-«t küuifonm n nxrgmarnjt iivOt bAlmHwxi BjoUxjj
<z iitu>gnin<ln)auik (C-t hpvjttük) 6rt«kM 0-bwi Ónak á ' ' forrás
twan fsiytannt (*«t, a n

a bejárawél momloiutk
ypn Wfrlí* BKMO*. trfutt 2 í f e
= —) ± t , e —*0 + 0 ortAn a körömi ax
ptraitív fülRn: (+ i) esik, A kűIőo!»í>
Srt nuHi muuk hAUrfrtcktt kMt • á J ó W írfírt).............
ik akár a príiuitlv íiegvéiiybeviiJőfaa
t= -1 hrfyrttoiítówi'l a -1 ki ü,; 04-0mg>n.iebfifél](öiröo<!h^;nvruiitii<7;ráliBt (■
(!/>
— iirtegnmdíw «* íbrin * hArombcrajrolt görbével hatinít hahnamál kinH tiö¥rftl>urtutnánymi
é reg^Uri^ triia*íöí«»íföw*ÖkW kl^xItt *árt (prbéc »rtt KtegráljaOV A hatirÉrtík C<r. ami idlAt
ÜKEtaképwrtw mAsriart r* <i)vau liíim, anüt « í «J«i ^vfwwri lÉrt kampJei íoámhcntadTOta X*t«ip íy
ponljil kapjuk. Tehát a feletti! lí-vö pontot kophat] ukaa"i. ■meúí-i adtak hocai. VígfilKi C i = ui.
k E(ini*«arWk«*íUkalltiAitA#atr»«ysiwrf*&ia*<*yTO«»*Wbfllírallérte^
rfá tartomáiiyö sókbíli tncxók áhrAmtAsát ™ a vriök vaió _ _
áianivonal (ehaiaaztö a 14.23. ábrán], akkor minden forTá)>l. mtut forr^. Tniodoi i^flől. mint
nyptót ánniudm rotáöőt, mmt elJrttkríí itáuvfi rotáriót keU lOktóíjii, Ha az egyenes határaíakasz ek-
vijmtcmdáljs wmal. (erösno húwitt határ 14.23. ábrán), akknr a forri^xkal. mint mimien
n)Usi, nujit forrást, és minden mtáciőt. mint anontw inuiytá roflidAt ksU tilkröem.
14.1.3.4. K om plex poten ciál
s A*j,y^.íklanviw.g*lj.lkaV = í(r,B)for™ ^& rt
A V vrirtor » V;{x,i/) b .
érleUmizési tAitnm&ayaftgyRnTiaieci öaneíTiKgö.

■ B; TégUlnp l(ü(íipe*és<-. A téglni«p oíúntptrotjjú Ingyenek = ±K , = ± K + iA". A íj rá s a mezd. lia div V = 0 , asuű +
íi pontok invcnei IrKywiek a valús t^ijigoly uri = 1 c* ufj = l/t (0 < fc < 1) iionljni. Mivel a fel y../kifrj<!Kve:
11 lantok a í, ól » jxjoltíkiiftk a kípartm tengtlyre voiiatkcsfi tükÖriÉpri,# SCHWAflZ-felc ifikröiíiw
olv Ksmnt (IW 707, old.) WKltaek li = —1 és uíj = ~ l f i poutok a* ÍEVci?íclk (14.30^,b ábra). rftf' = -V;itr + t';£Íií = 0, {14,22íi) ÍK így remiiill V.=
Ti-g!nkpHietía;Qi = aj = a;i = 04 = 1/2, t.chAt, a formuln;
z& m P i,P í iwntjáift a ti (P2) - iPÍPt) kftlönhuéi!» inéníke a P, ™ pontniat összekötő
- " f i 6 AramUiiniifc. frítüvtt, lin M lí gfiríw trljcmtn a vektüriufiö írt-riineiiíM tartományAIittti

pont b^)e,«sért megintem = 0; ha a?; 0 —• l.nJtkore: 0 —• jT,teháti wtlóBfeiilyeiikiu-azintt^űiiHiui b) RoUclömentes ameifl, ha rőt Á? = 0, iwua i = 0. Au lntsítr«hfit6»ágfehítt;lca
> 0,tohátC > 0. Mivciftiíiu -t 0Ű-* it<,»cuilcMstkíipe(itj — ^E^kaas,ezért wiimnrttikumtí-pontQk
kepei Bwiwnetrikiis pontok a tükr(k*»i elv íwerijtt *. oak a =3 é* azÜÍ* pírotBak niurt Wtc kiilöabwííi di^renriátegyeok-treAÍKií.íl) prtírartdtfffjrjo^miwJ
 u.t.

(H.23h)

■rendifegyenfet-roidsíwiick (U. 035. old.)

rt í = 0, J # = 0). A í fel i* ffiggví^

(14.24)
«tikn» fnwvínyt. Eet a. fOgKvráiyt lu
ut B V vektoniKWpotiaidíJio: - * íx . f )

nifcikV vcktwTKH2nlábhia

(1425)
Og-
2. Homogén meifl ki
5. Dipólus komplex poteadilja A =» puotbjw lóvö. » való# trageHíri o *>*=^ dipöltt.
» - = a í (aviaá!.!aAni) (14.2Ü) kMt>plex [Kittmálja (Af > 0] (14.28. ábra):
(14J0)
»’= T
méuyoi (14,2a. ábr»). ~ 2 r (e - z o l*
-. «..ény(rotád6) kompiét potencüya H »« Örirmy mt«zitós»(aóAu»c»Írtélwjí|r]&
6. ör^
r i^vaí«mittD5rréiiyeCTitnnii»(ii,poatb*nvTin.(üűu«t:
W '= ^ l í i l í - = i . ) . (14 31)
A 14.26. & 9idiilii> wjcalftk üMirepc fckserélmiik.
K oraijai' esetén (14.311 m 5rrt * « « . faekvipotendíto '8J-

<t>4llandú

14.34. Abn>. 14J5.al.r«^

Forrás és n; i. j = li, pontban levő forrAs Altul

léticl
ir = ^ N - * - í b ) . (14.27]
Egy \TSUamtí»Ű. uycU; uM-Urn:
(14.28}
Ak crfivonttliOí sue«ri»«i ilululntth ki« í = Jn partból, míg fia {iwipotobd/Ü» voufUak a so íjont körilli
kontcutriltiw körök (14.26, ábra).
a 71 püiiltiiui ía egy nynlA
a ti poathan, és ngynolö intemsíOíiúak. akkor a komplex pomiciüt n kctl 14.1.3.5. A szaperpozíy^ elve

Több forróból, nyelőből és Ürv£.üybrtl álló uxatí punmciAlja (» A)

.LÓNIüSZ-íóriőfcet; alkotnak a *i é» » prititokra vnnnl. luk lütrebcmilt egyes niPíSűk kompine potciici^tú, itt. Ar(miftlfg;v<
* a potiuikou ib m j^ körök (14.37. ábra). 0 fe 4(P = 0 UPLACE-fílt-cli
 I4.a.iHUsrritw
iabm
pkxaihm 711

14 .1 .3 .6 . A k o m p le x s z á m a ik te ts z ő le g e s lek é p ez ése
IX iij mezA clauutfaa Akkor monajuk definiáltinkii
(14.33al
■ Lf-grcn adott «c I gűrUn n kompleic iuggvényt, ha » vaUa miitoz6< u = n(r. v) á> r ^ l-(x, p} fSlsgvii^ ik&ianntek
CAOCHV-tfpiiBÚ int«gr«lt (U«l 7] qjy kÖEwérteliiwxÍMUuioirónyiJn. Az /(i) fügr<*nyn«k » « » IwU«uüiukiin»«* l*Bwc. luml nfang^nui

*1™ 2xiJ 2«y a,-<w A u- fíi«ívéiiy »gy íy koiiiplni nAmidkol hHUümmr*. Aat timidjuk, hoor« í-sik« kkÁped a u >^a .
«£i>z tnmden s paiitlias egy wki u-iMi^^
a) Kooidmábmmalak tn]inii>rfoAci6> Kocntlúiáu>vfiiuO«k»t w AUblú«k szerint ti«Dnfoni»>
CCí) «x í Bürb,. pwwnrteiw cm Utí««,. w tvbt
2. MaxweU-ftfeUUaeUiráa E g y * t h > ^ * , f = ií(j-,e).
_ _ wib^iiciáhiinialCúIaiiuKiikiga patnnriitl
náwtediék.® ÚRTöterifauk « v™«l*ka. » f = iKet.ff). 9 i « t«tn.m«CT. (UJ3b}
^ P tu Z k m i i K l r n k m ^ i c ^ . b )G « « nfonnádAja A sfomctríai iU<ik»<tai Mmmiiek . iir-sík rto-
ú >W<io>aÖg« aiémi UtÉl^crielmí^btn puiJebigTon
I matS:W! efcviiwtcDdölwloiudsiiuk a kqifl adják, « i . , . X = x (t). s = s(t) - u = «M í>.»(0), I- = - t i « jM-ssaiUr. (14.33c)
ILb>» paialdfiKrammaiWuqritott aldaUH. mim ■ H»tt = 2T+if.B = x 2|rokkor nx $r = rixr'mariEáUnraw-kit ti = 2r-f r. r = x4-2c. tehát a
( U.30^ ábra).« Ü*, - #,H k*p«rt pedig akkor. li» mint v,
Skrt (1 4 ^ .b ábm). Aí
* ...íaííirtt
' ------- Ix»liaid«rrtpkeii5y«v™^ 0 = 1 + ^ , rgyeoisekbe. A af = Ct « w ™ * * « = 2u- 3ci ejoraioüiijt (14.5-ábra). A
14.5.S ábra voiuikteitt tá«UiH>jAiu>k « k«pr . 14.5.b 4Um %niMlká>áfMJjriirtt ponűdoeramniáj.
Icffi.
c) Rjenaini-MSlet H» a ir = /(í) ínggvto nrm q s y ^ a tekfjKafei. Iuii«n több küldött it-
értckhn uutozfaat . 2 énfk. «kknr » tnkqMiri* löfab i«ymá» SKitt fekvő si
(fiyótifteen.As»iffis<]«Bikiii>kvrakö«ö.««^ '

ftó U n r ^ f Riemann/rifletráek DiMSüűk ÍUmI |14.tG)).

Miközbn. )i > = rí*' bcfut.j.uígfeo'. «-
flflnt, a n a « - x < >; < ir tBTtooiBDjn. a meg-
frldö K> = jf**' = r^r^ kítíoer be *
ÜitylotiBfdbrtjrik, hogy kit tt-KÍki>tlipJy«ünk
rftymötirn- A kft sút tartszrtc » vtiIqs tcugclv nfígatív
(14.32. ábra) Hu rim^k mciaéi] b^iEtiaihik.
m*|H). y i ^ mwrtíu« két síkot
■ Íotaiíi is Egy nyriScf6. é» r« (14.31.a,b) ábráo láUuttA (nt iKy krli-lkrartt (sprUcu tdülrtít» H, = fü

14.2. Integrálás a komplex síkon

14.2.1. Határozott és határozatlan integrál
14.2.1.1. A komplex integrál dcSnfcíója
1. Határozott komplex iotegr&l Az /(;) fil)ígvftiiy lngy<!ji folytontifi a G tHrttunáuyou. ameiyBn
j» K rektífikálhatö göi-hc a* A És D [WUtukBt köti (ísbiíc, AxAImB liniit kö«ött halíuiú görttít tetswés
Kiseriuti Zi nartíipontokkaj n fUiámú fvrísüsrwinatjuk f(?l (14.33. ábra). Minden kis ívrészcii válnsztimk
PRy íi pontot. És képeíosük tusftlAbbi kftwlitfi ÖSBUCKet:

(14.a4«)
712 U . Kompit függve ;j.& liúe^TÚtónakotn^situm 713

3. Paraméteres =»t=»fcK»n adoH komplex mtegrUok számítása Hn K =AB iirtegrádós út ta.

Amtnwyiheíi J í, — ü&n — ac raxrrtn »
aUbbí parfunécues alakban iüiorrt:
i =x(í). !f=Si(t).
és adott nkradő- é» víígpouthoK UlUrUt ( Mi'k: í6 it f b, tehíl j4 = {
ltok m»gvAlwwtA«Lt^ fogRrttaiíit _________ ^____itcgrálkétvi
Rt ^^llmís képKCtis lÍHíní bontjuk, f* aat kapjTik, iwgy;

tdjjt^tt komptex tnfegntíjáí. Jrlölt«>:

W j{ u ih - t , d i, ) + ij ív d x + udy]

f = J m d z = (K )J n = )d x .

(14^41)
2. Hátira p-ál Hb » bMáTnr.(itt inti-gral az int^árirá) ftttöt fTiggctlin (Imhí
714_oW.).jd tt WtrtíWt mdlcti (14.12.1.) líterik fJií.lKiKr A (A ')jí /(i)4fcírtsi»dj<!Ui.tiogy« [ifc* intcgrtlt * K görbe mrníöi Jtt vl ra .B pon­

FU) = J + P ( í ) = / (*). tok kömtt ié i w^iírtiwam. Cmknn hnantíjuk iljtai o * l l « i a J f l t ) d z .m .J f{t)d l lösnóckrt k.

iŰK>ICb)mptcxiiit.<^tAd^AUiuwió. Ax F(0 (űggvényn

■ i = e#sj;j. AKgörbei.soP«rtkönTlirí,iBq|5«rtkw^
Aí»íffvihwú(í|tDmi4Mrfcmifa|*vráy(*h«Aro!(*tUaií

í = rocost, y = a> + t «1k>1(U < í £ 2jt) . Ekkor a A' görbe pontimi páráira
A= / . 2* = - « + C. e^d2 = e’ + C. = r + i 5 = 3ú+ri((cast+ifi«ií). ííi = firf-ání + *'«'0'<r-Ej*kníÍJWPrtíkokni:kabi
éx a MoiVBS-fvinuls iWTiitti AtAlakitiM utAn kapjuk, hogy:
= rí+*j^^(cosrrf + iánníH-mnt + ieDSÍ)iff = TÍ+‘ jf % « » s (« 4 - l)í- á n (n + l ) í ] * =
lent (NEWTOK-LEISKiZ-lanxmbi):
_ f n h a n ? t - l,
'\ 2 íirS + ' La n = - l .
j J (i) dz = j fiz ) dl = F{B ) - F [A )
4. A z ii
A ItÉt fix A is ií pontot ösfwsköWt cgysaíera göirbcn vrtt inicsrátja b is o i^ «»etpk-
bcn (uERctlon rzen intfigrAcifa Útt«, Enudt «ükB*gi» ö rJegK-gn fclt«tcle a fSggv^' «en
14.2.1.2. Ke n tnrtományíHi anatiLiktu< azaz í'lopít Vegy«*n * C AUCHY-ItiBMANfí-diffiutaioalegyailElcknrk
Uok tiilajdonsí^ai és kiszámítási m ó^ja (14.4) és a TOÍÖs fe képoA^ nHttíinett parííálúi dcrivtítjai Icgymfk folytotjoeak. Ekkor (14-37) örvt-
1 . AJ.típui
íUtmtlrlkncík. tmtit n 2. ti í. ha muulrti bwitat lívfi Jtárt görbe beUqp ú>a taitn
’n hmtor lÉvd Kárt g(
b) Ha na iiitíisrnciós iit*t tőbli riMurc (isütjuk, «kkor aa íigész úton sEimftött mt«grál {^ycnlö tct esve*
5. Zárt iton vett komplex tutegrAi Hn a* ftgyttKPrciicuűwat'függft tnitíiniittyüB analitíktat f{z)
függvényt a tartotnAuybaii fiitó, K Kárt görbn mcotfin int.CKráljuk, akkor ennek Kamt^áliuűt aü érteke
c) í')K8K^im:(!grál](iiu!Íijt.q;ttüi>kö(w((eee, konstiuwaí iatcKrfífllöIkiemi-llieta.
(I CAUCHY-féle mt.!gi^tétí:i ftrtfilmélHiu tidla (Üsd 714. ol.l,);

j/ { i)d s = 0 .
Hn Oít A tartomány szingulária (>ontot tartaimftK, ftkkor ut mtegrAlt a atétel segitBégévd hátá-
rvAbatjuk meg [lá»d 72Ü. old.).
ahol l/{i)t < Jtf, fa a* AB g6rbe howsw < ». (U.38)
■ .'U / (;) = ffigEVÍuiyuck egy stinBuliris pontja van, a i = H híilyen. A k mtegrál é r t ^ w
714 11 Kmrtpírxfnggti^yUm S4-Í. Intr^áiás a kompla: síkon 715

tétekre való bontáseal alakra honhatjuk. így nyerjük o: liBpjiik, bugy:

íVmimitntfiivnl íí!mita«. köni)jiir4in-i. 5 ^ . o-t inn^TÍi!ií K ú
2f Í.(A3!ÍU
,A-) (ífU (*■.) (K.t ÍA.J
14.2.2. Cauchy-féle integráltétel, nkom plexfüggvénytaa a 713. oldaloa lévő p^itUval.}
alaptétele
14.2.3. A Cauchy-íéle mtegrálformulák
14.2.2.1. Cauchy-féle integráltétel egyszeresen Összefüggő tartományokra
14.2.3.1. Analitikus függvény egy tartomány belsejében
Hit nx /(z) fiijjKvriiy r^yroiTfiarn neasdiiggn tortonUnyon fuuiIitikiKi, nkkur igni « kövrtki'afi krt
Ha az /(t) függvöiy egy egyiOPnT üArt A" eoibin éi e görbr ihal bot&rt eRysíettsen Össaefiiggö tar
mAoynn aoalitünis. akkor ennek a tartoniíinyiiak aiilHkn i b*!sa pont}ára (14.37. ábra) famáll:
a) Miudru xnrt K RÓrtx'üi vi : nulln
1 f f i i ) dí (C a UCHY /ííÍt m
//(*}<(,* = 0. 04.36) /(I) 2xi 7 i ~ z

ja he. khtrt egy anslítikiLs fuggvraqr-

b ) A í j í f i ;) (f: intf^rái fítgi^lni iict .4 B p< leiŰ ^jcbf lunyvAlHíffitn-
n vFtt betyrttorit/« <Tt^t a ta
sótól.
Eí ax illltAs a C*l)cm’-/Wr uitejnítofieí, vagy mát it&vai a tampiis^Jmggrí^ttan aiapMtIr.
Ittcu'sétr te aUkjáia, mert az ínu^si^iA’incM lehet a x i pi Ajtaá újraderiváliü;
14,2,2.2. Caucby ínt^ráltétele többszörösen ö^íEefüggö tartományokra
Lrfjmrk K. Ki, Ki, . A, i^ sbtö zirt eörbá Tigy, bc^ a K göriip la önm Kr{>*~ t, 2,... ,n) (14.39)
főrbtt luaKálmii fiMtUI;a. dr n töbhi K, kőÉil] luár nem tartalnux^ (igyik a luá&ibvt a hi^EiH?jff>pntv
tKiu ie niFtacik o|Qrm^. továiihá tn;y<3i au Ifi) ft^ggrény analhnlruB azon a C tartomáuyon. amdyik ől eltétfirn a valós föggvé-
r^K^ ^ a A' nűainint a A' ts Á,-klW8ÖtUtaituiiriUiyl.(Et<Majd«uiti. hogy Efey analitikuE Sjg^rröny eaek
n 14.35. &bMa látható h< KjEUuirfr nydt kfircbco. ha egy faggwráy rgyiGEfir íÜflcreiidAlbata, abbát Általában inée a

f / U i< h = j Í{^ )d z ^ j j f(z)d z. (14.37) A (14.38) á (14J9) (-gywilrtcket ChVCHV-féU ttiUgrjJfomtíIáb)Bk neveiriik.

ab W a i (srtbra, lmOxik w A, Ai, -- A', garhcugymügr i-aa iránTÍtra, pi. i 1óranintató}M ^ val

14.37. Jibra. 14.38. áhra.

14.2.3.2. Analitikus függvény egy tartományon kívül

Ai7»!miytb«i az /(z) függvíny a aárt K inU-ftráciád i'itflti kívül ax pgratüsíkon aíuJitikus, aJütor tamek a
(kfilsC) tartomáii.yn8k a pontjaiban ia tucgkíiphatjnk f *<t minden deriváltja értéka n (U .^ ), (14.39)
CAUCHY-fóle ftiriiiulákkal, de a K zárt iiitcgráí-iAt út BÖrbéjét ta óramutató járásáviU t^ycífi iráuyl-
ik kell vennünk (14.38. Sbra),
wrttmtegriÜftrtákeiiikiía atótlásd
■ HntAíDMilk iut« nx Ürtíjtít, ha Íi K görln- a* origöt is a r = - l puiittit

is. mint hebó ])oiilcit iimKí>'>au f“ lWjn (14.30. ábra). A CAUCHV*féln intcgráltótí!! írtíílnií'bfn a A"
görbén vett «ití?grAlt a A') A'j gcirlxm vett iiui^íUok öaszL-gévcl hdyirtwsiítljrtjiik, almi A| kí origíi
k5füli rt = 1/2 migan'i kör í* A j a : -1 kftíí*[>EHmtiit rj = i/2 miganí kflr. Ax intttgriuitliuit pamnliH
716 U- KompUj: füifgM itrrba valéfiytéaf 717

14,3. A n a l it i k u s fü g g v é n y e k h a t v á n y s o r b a v a ló fe jté s e
14-3.1. Komplex tagú sorok konvergenciája
14.3.1.1. Komplex tagú sorozatok konvergenciája
A __ komplex üxAmok v^íf^lcn annraatánalt határértéke z {z = lim Ib) • bn muidcii r= ^ KI = Um l ^ j , ha i-mi utóbbi Imtárártékiótaik. {14.43)

£ > 0-hoibÉto[iyoen = nffj-tól k-»d™ « |i - < f jeifnü. hogy a

I., . «ámokn»k mqsMcB mincin, pont a i iiaéppoAÖ, = snganí kör hd^jíbeo wul
■ lm { ;/ö} = I ininclpu o jí 0 kompira siÁmrR ns. .^z { Idf^jezéjm a Itígkifiebb nrmtwgaifv ben kiUöu ksU viz^álni.
.ugutDeatumÜn-ettikórákéi éltjük (14.39. ábra). ■ A P (i) — hatváiiyscK (i ttdwrtneh (tupitB r = 1) dtveigetja, ha i = 1 (haonamkiiF
sor] ts konvTügens. ha i = -1 {LEiBNra altomálö (üttJtr* vonaUwfisó ktitófiununaetint). A |í 1 = 1

3. A hatvásysor^ derív&Itjai és a

itegrálása ás a koovergeoct^tv A j ( i ) = J fi() i f integraJ batvtoy-

- ö l -------- 1
14.40. ábra.
14.3 .2 . T aylo r-stH »k
14.3.1.2. Komplex tagú végtelen Mindra ojyao f{x) függvón. Mnely egy G taitominy hebejében auaUúkm, a C lartomAny faánnetyík
AlOi -r <li+ ■ + SOTttWrttAn pootja kÖTÍUegyértebnOen a köwtkwó ajakil hjitvAnywb* fejthrtö:
» - Ián (o ,+ a i + - " + i(,).
/íz) = - z»)- {TAVl.O»-«*rí, (14.44»)

nhol a konvCTgendakör » le P«nt kSmb itwxÍroUÍ» tttigart (ami ao b lebet) kw. ami még 4 G tarto-
luányban van (14.41. ábra). A hatrtjiyfior ű, együtthatói;
i* _ „ i''
+ _ + _ 4 _ + ....
tfc.nno5™ ^ b c s a é iö u k ,l« B),h*«tí.eokíJ>«d
■ A).tu A T aYLOH ^ tehát ttkőveltesö alakban irfwt* fel;
alknlntt mr Htvfirgmui.
fiSe)
Hu (így m = n ^ ] + ^ u - ^ ) +. A í í ) , ( i - io)= + •• ■+ - ^ )‘ (14.4-
/,W + /í(.-) + ... + / . { í K - (n «) A konvrsEendatörén b.;lQl minden hatványsor az SwaegfügEVti^ínck a TAlíLtMl-«öra.
MOTtnaai (LE/.(í}fűggvíiiiyek,»kkor*aRröeBM6(tegy/(:)RigBvéiiy, amelynekértdm<aísi tartoni%'At
olyan i síimok iilkoljAk. mmilyekre az /í(j) be!yrtt«iítréi íjiékekből áUó sor kaovtrgpníi éi Ssfraígr ■ A TAVXOR-sotokravaílalkíraóptIdák a 14,5.2. fejraetbravauiuik (e*, sin 2. «)s í, kb i éa chi).
f[z ) [nL-gfoletócrtík*-.
14.3.1.3. Komplex tagú hatványsorok
1. Konvergencia A komplex hatvAnytwAlnkia:
P (í - ti) = 00 + Sí (í - ín) + <ií{i - -£»)“ + ” ■+ íin{r - ín)' + ■- . ( U.42»)
ahol Zb a kiJinplnx sík egy rögSíftetl poutjft, sk a„ L-gyiitthatúk komplex számok, Auicíitiyibwi ío = 0, a
hatvAn)fBDr aúkja a követkcwö:
P(z) = a^ + 0,1 + UJJ* + ■■■+ a„í" + - ■. ( I4.42b)
Ha o P (í - íoí hAtvAnysor konvarg«ns ii-ben, akkor abszoiút konvergens minden olyan ninf-
lyik a koícppontú, r = |íi - ml sugan'i koron belül van és a réazletössüegek sorouata egycnlotewt!
köOvorgrtiBa körön bdüti mindun ján luüiniuson.
ns u- f

14.3.3. A z anaiitikus folytatás elve 14.3.5. Izolált szinguláris pontok és a n

Aít wee8etet viisgitjuk. araikor kit hntvAnywr ig pont körüli A'o kaavprKEW
14.3.5.1. Izolált szinguláris pontok
A'i IronwgenciiücSrfnek van köiÖB r w í (14.42. ábra). A két függróny:
Ha a* /(*) függviny egy it, pont kömynMébca luu ». dr iiMKnbiui a st poirthan nem. nkkor a
/ufr) = ^ *0) ' = ^ pont M fugK»-ínyn.-k áoláit p<mí> V«laTM«i). ft.«:(/(r)fiiggvény» ito P«a*

Akn JklráEMbl
(14.tóbt / (* )= ^ 0.(3-a s )‘ (14.47]
/»(*) =
a io c» j, pontok köhUi T aYLOR-
LAl'RENT-irar tipijHi sxennt o«-.-
/eí *) fiigBVÍ^
l. HattUtlHEKT-sorm____________ __________________________ sit, (vag]rá^han<OcMtéa
■ Mt) = jr-mM*ni»r (»K„koovetpsKÚkorh
Az (í, = U), akkor a Laühent-w TA¥W«l-«»l>a nwsy
muláksegítaégs^lkitpjnk:
A* csyattbiaúkBt aCAVCnv-eiEaitcg

^>W = r ^ £ ( l T Í ) ii r, = v/5. k&rft*. (14.4S)

1 ^ 1); URywuoL., / (») = 1/(1 - í) «niUi 1^han ö /(a») = de. akkor ax /(*) (ÜRgvény a i* jx
/o{2>-nck ■ A'g-bót a K, bc (és fiitditm). m. akk»r DMff<zrmlcü»t4 aimpiUria pontj*.
14.3.4. LaurenA-aorfejtés
(han < m <Oneténii„ m in d e n = 0)«kb7raSt
MmJrn uly«i> /(*) fnggvíny, wwtyik waliUka* kM k^Ki^rikra kfir k 5 ^ a U -J ,)-tfm ««™ l(ra-liélk i»b b h atvto yw *. ‘
™g«»k: r, < r,) egy álUUnúsitott hatványmrhH, LAURENT-wriMi fejthető:

z = 0 helyn. .-bfirradd pólim vi

JL lU a UiraEOT-iiitt vígtdcawk uq^iv kitcvAjO (s - Jo) t«*ot tartatoai. akkor az /(s) fn®-
+ + “<*+ “1(* - *») + «s(* - *“)* + ” • + «»{* - + - ^pólashoz aló l5 a ü it í* S (^ )l :)faúaUiibaljuoutáioi
m
lyen kömy<s!<>tébraf { t ) értéUDeaűctíMi Icx&ljebb ff? rrtA loanidiiat

(n = 0,±l.±2....). ■ A* /(*) = e>f‘ fiigRvöiy UGRENT-mra /(i) = ^ Emuk a

=SÍ

A' w l olymi Miit íntegtAnte uUt jrlöiriok. ami a köi^yürűtartoaiányaD (r, < |:;| < r,) l>dül feksxik.
mcgiKraJi ír t é* Wirt*á irfa y »d lM rtíl«« ioMiut-tó j4rásá™l {14.43. ábra). I U » /{t) fÜBBvöiy 14.3.5.2. M erom orfföggvények
AkörsrOiűnél Mrobb D V tartománybiui aiuJitikiis, akkor > LAunEKT^wrki>itvcis<!nrwt«rtamtiijnt D
- ' a a»kdriUil«gbűv»bb körgyűrű. Ka egy egyébként batomarr fSggvéiiy viga, nűngii ni cuk pólusok, akteir a függvény in
mmf. A mfimmorf fnggvíxiy mindje léUrbató k«t»
r taggvény M 1 < |i| < 2 83
“t X
LAURENT-mrtt. Az /{t) fligKVínyt pftrciAŰs törtekreíratóbontással /{z) = wlidtra
14.3.5.3. Elliptikus függvények
hozzuk. EgysKCTflitaUcftAiiiudisttaka tn«ot, mintg«oini!triiii«>r«BB»<«ét tudjuk feUrai. mrlyck killőn-
ta-tón « U\ > 1. ülctvc » jz| < 2, egyfltt w 1 < |il < 2 gyűrűtartománybaa konvereeiimk. így Mt k, AZAZ mcromorf fSggvé-
k»pj«k.hogy: (lAsd m uld.)^ Ez n»l JdiíUti, hogy iiii ak£t pcd6duHu;i

/ (* )-
/ ( * + nti^, + n.^) = f {z ) (m,« = 0. ±1, ±2,..,, lm ( ^ ) ^ (J).

Az /{*) fOggvÉny minden értékét fclvc»vd, pl. ummi u tMuraJlílHgrammán, ai

0,W,*u>,+Wí,i^.
14.3.5.4. R ezidu um 1 4.4 . V a l ó s in t e g r á l o k m e g h a t á r o z á s a k o m p le x i ^ e g r á l o k k a l
A* /U) tüggvíny LAUBENT-sortíMin » ( s - ío)- ' btóviiiy o_i
14.4.1. A Cauchy-fele mtegráUbr
A CAWMV-ÍÖe integriJfomiulikJoil ki tehet i
■ Az/(2) = «» „ . aDaUtiktts. A (14.38) CAUCBY^ÍDt««i«lfani»i»t ha.<rauU-
juk. a XTúiteertdös út 6i r «i*aiii kdr. A k « *gyrakt« í = I + re*', 0 < ^ < 2s.
{14.38} írtetacb™ » t kapjuk, hogy:

«_, = Jtei/ ( * ) ! « . = t o - íb rl- (H »*•)

t »« faggvíny /(*) = hinawdoiiafakW ÍTható fel. ahol a p W én t<i) « i = Hi pomfaiui

. űgybogy * = 0-ra -
oaBtilraMÜtfcjipont» («t) = Ofgy«wl*t*sjwn*győte.azazí-íz.) = 0, d e í í Oí»vKj«)
kfaw a í = ^ pont d>6t«lid<l |iólu» /(*) fíteívÍBywi. (14.SBbM.al adúdik
0- - r -
= jf ^ - ^ ) ] dv- + 11 «™ n*to(r«i»^ - A . mt«*»lakétta« v a W
(14.5fc)
«akifeie7ÍBq(:yiidfiBsxámitul<ig^«.l«li«l.képm<»

... = = 0. ^ Ű ,d L k « .i = J b l « m « / (i> w ± p6im ^

14.3.5.5. RfiaMuumtétel
A ir2jdiimDok »gft9&(s^l kniámftluaA ta iiulólt »óii«iiÍiimiMrat<iba]cörnlvrvSzBit úloo vett iulCKrál 14.4.2. A rezidaumtétel alkalmazása
Mák* (14.44. ábra).
rfnyhal
H aM /{O f»ssvj^>K Fgyn nü , Mit által b »tániH <«f& uEnsr»öii^^ uiU>u,ÍBymt
*a i/ (i)ía (k űrt fdaS {NaiMil awainhbí, kiww ayaláa tciigdy rasu
végBíotiinn ........ .. P«rt kivítriftve) amditikiiR. aklwr aiArt K ^ li ié a ax Anunntatójárámml dfadyrdKdS ;,.x,........ sángttUrá pooUJoa (14.4S. é b r » ). í . ha a i = w k^aléU> másödreiuiű
dlrntéte» iMiivb«n wU Integiáj éd/Jüt b» a szíiikiiUtís pcmtoklua toruoiá tcxiduumcilt «6naMye/-iick,tehátliaa*/(l/í) = 0i!gyn>Wqoík|5yfikÉ«ii!kaii«UliidkáiáMra > 2(láid43.a^^^
QBKtq^fÉ»raauk2«.wl;
akkor iea>.l»>sr

■ A* /(t) = f*/(^ + 1) fíiggvölyiwk • = ± i bdyeken eisömidű pálu» ™n. A horaáU

n^doiunoköíKsegBíinl.lcf. h«K w, oriRD k&iíppoBtü, r > 1 sugari tór, akknr ^
^ (0 - ■ = (? W =

_ _ f,,ggv*njmoi,« íci»0 [ÉWJuu.,

Bt (I + **)’ = ü egyenirtwk kit k

A r< = .id ,m m rt(U .5 0 b)a«ints^tva:tíc«^^-^^ = 1 ^ j ^ . A pMoélis <feri-

vAlArt a v í^ v e ^ “ = ^ i z + i)-' = 12(. + ir»; «.t kaj-jnk, hogy R™ =

- + n -U = ^ = - ^ i . ^ (14.53) .^rint ÍM d x - (-li) =

jobbeitdalaabasolút konvorgGOB. Ibv&bttá valAjittuu) ax a fttltMidl, hof^ 1

mda, hagy meg^^^&nüálhatóausok ÚMUlt fKinsiilArix pont cmtAn » igMta» iUItáa. umeunvilM
olyan R,MésS posütív
ff > 0, |í| > fi |/(í)l < 1 ^ . A wiíiduumlÉtfi jialfaüma™aaitlá«ipl.
14.4.3. A Jordan-lemma alkalmazásai A i utoW intf!grál ni ^ <<- knmplcx iiitcgril a ff görtio a fítnt definiált Kn frUtorfv fa
14.4.3.1. Jordan-Iemma

/ j
(rcik:

/ /(-)**“ {14.53«)
tchát/ = /, + / i= f
ahol « i-aÜt feW fcteí dl»lye«fc«iS. utiRÖköaéppomíi fl suearú KDc& (14.46. ábra). A JORDAS- (Km)
f jKmox j T .
a ) a > (kBa)i| oe>aevra f ( t ) nídiiSttisSktmis a («> o , 0 ;
2'
akkor X arttn
(14.S3b)
2. Intc^ifezinoBS
b) Q = 0:
c) <:> < 0: A
tí| - oc eoctcD ;/ (í) egjvnlrt™™ iwt nuUibo*. »kliDr &&nü áUlU
Amtw moá » bi a CUkü > »!£<. taigely al>lt belycü
Aat^nOianiis^iiak hhiuk ki ^ mlcgiih

d) áUiU> ba.!cy trijaffikor bdfctt < »kcg; k5rivi3 vb&bzú.

e) A iiKg&ífeUt ámtás a IcÖvetlomSalakiul iirt^^ráln B = J — d2 kompkinílrpilt vizígáliok. iiliol a íl RÖtb* a 14.47. AbrAn Uthatö. A kompira m U ^

(14.53c) n, iKy « t r KiigBTÚköröu a már nKS^afcatt

lictycrttcsitésHri:
ha &bal f^tdkoD (i^cvö frlkört viHOr körivrt >001éf U. ba ajobb f&laíkQD^ <ísa < D. ; = =23tí, trtiát / =2i J Í? ^ < íí + ) J j y it : = 2 ii.H »

ArtérankaiJí-*oo,r — Ohatártrtékctor. akkor raOTvrfirtfi, hogy a njá«xJ(k mtegráí iatcgrandum

r ^ QBBptónegycnktesrai tart 1-h.a, tehAt «a r 0 hatiWrttíOT való ittérte « ! imBgrtíjcieti bdül is
dwgeiheiő (pttuloBan úgy, ^ogy 14.1.3.2. fl. A píkUjihao * ftdrf KJkarfiu vr« e ^ 0 (sctbcn) is így
fijydcmbc véve JOEIDAN lommiját:

2i J ^ < i r + » i = 2« , t^hAt = (H-54)

ipiupriiaa ittU í^ konvcní™cüiM>' (Uu-raísíseteíifinra; valóit tnőckzcn-kkel w

Níilm valónfÜKgvtQVBkct k«mpi<!X tHiiite^AloVkíd í* a JoRDAN-!ranroAvnl.(«ánifthatiuik ki.

A* «grá)>függtmíy píiWa rm-:
I r ^ rl í >U ,
ha (>
^(0 = T ^ / — <íí = U /2 ( = 11, (U.5S)
J ^ lo ha t< U .
A---szhiiMlwniekiaíiintegrárií»iit«tavató9t('U(!dyuiLutf-u(|/iH co),az origót az abótS&íkbao
Rgy CátkÖrjattén mogkm'aive (14.47. ábra).
Ha t a* időt jelenti, akkor a sf(t) = ,’F(f - tn) ffigífvíaiy csy olyan mentiyinígrt ír le, a í = í#
Időpillanatban 0-rtlc/2-«n át c-rc ugrik. Esst u«ráHfílBKvénym*k, vagy HEAVlSIDB-/«jiPNínírEKÍ6iicvtaÍk
= 0 . mivel M iutígraadus pAratlan fiiggvény
é « i dektíutccbniUbui h hirtckn CnUApO&r»n- vnsr fairiih
iinBiris türtfüggvény: =

M.S.2. Elemi transsceodens

h« K u isi > 6,
a ű < l< S , vagy [21.101 mavÁben bUiU-
U1/2
/2 1“ í = » =

A Mr a td i« --ífcoffl iBWxsens.
« ) rwrtán kíp*rtiiB kiteví: ijf. \ t Evi^x-formitta (Üsd 35. vMl) éiuimii*
<*= ci»B + isi!ií. tgypéWiül íí'* = - l .
y a m (x *)ir = J (14.57) b)ÁlUüám»»rt;3 = ;f + i y
e*=e^=e*€»=e*(a»s+i«n*). aua {14.66a)
mcghalAnxtásahina :tl= J e"**dz inti^gráh vizagáljiik, a 14.48. ábrán jefaettzárt integtáciÓBötön. IU4e‘ ) = e*oos9 . Im{e*) = c^an9. |e*|=«*. « » ( « • ) = >. ii4.Wb)
c) Kom ila sámaponainiUá aU á» (U «l 35. did.):
CAUCaYintegrth*i^weri(rt(e-**iBreí«»ikran!Ru!arisí:/ = i|+/ii + /m = 0 ®/i = « + ü = eA-. (I4.67.J
«e>fSCBVcivpal6du»2rÍi = (M.67h)
" íA jT . /ra =
SiKdáliHUilleiiiiáll *^ = e ^ ' = l . = (14J67c)
( i = re"* bdyettudtáwJ}.
ff fi| = = l (r ™k»} é. {W .38}^ h. d ) J lomirfer^zamoJba iwiHilLnn EULEB-/oni
í^ = í« * i+ is m í, (I4.«(«) amiből
ií,i < ií <h=~r -KI <^r +
h>m.tfa!iikaUr{U.G8a)kétald>Ji.hnti nna-wtM4)<».<düv
Dt* HtrcEol&risiügKKtaiyCmi IXr* a ow I + tmx) a tiutoiiúi^ ngr poatjihox
< # -"• ■ ^ (“ < " < í ) - «
■setén O-boc! tnrt, trhát ^ 1 /p = 0. Ha Atténmk a Hm flwtáintékie, akkor IdaKáinDJWjiik/balár-
3. Tér a.)
értóktt is: /j = ^ v í (U»a 8.4.1.2 B pddAja) és a valós feképsett, rtsek «atvA]H»«A.^ ulAn ^. = Ld i . ha j = (ll-eSii)
jtittmk a (H.57) .írwhntayhw- Mivd I = ge>^. fetfrWiufc ee*' = e ' = ,«'«+''■’' = »') + tehát ^
Rüttí = lufi és ¥>+2fcx = lm B). atnitel W= hl ft-t-i(v + a » ) , w»«e
14.5. A lg e b ra i és elemi transzcendens fü ^ v é n y e k ,t = U i i= ln e + í(v + 2Jbr) te (14.69b)
14.5.1. A lgebrai függvények R « ( U í ) = l n e . Im íU i) = ^ + 2tff (* = 0,±1. ±2....). 114.69c)
1. DeSnfci6 A;, a fuioo^ny, amdyikatit defiuidój&bw a i vÁltcs&val k ^ ^ t vége* wk idgt^itrw Mivd Lns tohhértékű fiígKvűny (tií Értekek kÖKti krddnljnég 2fcjri), üstakóa swaárt cs»k a logarilmta
legfeljebb ví(p* Bok MUnd6 sM!repel, oijcira./iüsjtMÍns. E ^ i ...............................
auí(e) kíimplwt /*5rtéÍé/(bí)adjtikiocg:
iHalgrhrai In I = iDí» + i p ( “ ír < ví <-*-»). [14.eSii)
(14.68) Az liDzfüggvétiy múuloukiuupiexMSÁmntárttilauscvavMi. kivAvn nnullái. tÜRmme’ csttkRztss; értéket
Kern tffiuki)£gi»orű, liogy rackct a fagR^ ra tudjuk büZDi. nflro v«EÍ fel.
2. Példák algebrai fSggvényekre

Imoáriií fíÍRtivény; ti( = uí + ii, (14.59) máprok függvény: tn= ^ . (14.00) a jí 0) periodiku.-* fö lé n y , faértítkt;:
űiáHodfokúfiiasVBny; UP= a®, (14.01) n^wstgyök ffiggvrajy: jp = Víi* - o> . (U.G2) a * = e '‘** ős emiek peri6dus«
 ttecosz = - i In(jí + V z * - 1), (U.83») «r;ht = la(* + V i’ - H. (14.83b)

(M.Tlal 1, 1+ li (14.84h)
(14.84«) utbz = i l n r
1 I
{14.71b) (14-85-.)
-2 !^ «TctK. = - ^ l l = 2^ j:r í-
Í2 -1 ’
j3

u>«» biperboiikiB fuj(gv«»yi>k v»U b «> képarte; ifend

(14.721.)
F3*g»ter
lye-demi K é p w t».te = Im M
(U.71Jsli)”aegvéiiKÍ poiódiawar, * {M.72«.h) E , i ™ ^ 2 x i . » - / ( í + ií)
Nflhiny «HefiÍgg«>. kTi]aiibŰ»5 hclym vrtt MÜsák kőűtt:
S i»(j± il,) á a x th y i:o»j<d>ir
sm ix^isbi. (U.73«) a » U = di:>, (U.T3b) e os(i±iy) a m rA a Tánxshv
^ i z = itiax, (UTtel d )iz = c w i. (I4.74b) áa2f *Ii2»
tg (^ ± w )
f, bip«TMib» frigKVÓ5«*«t*lakítiá fa lulAiaxrmiftFnqoréi cw2r-Kdi2$ *oo«2í +^dí2jf
sh {^ ± ií) s h »a * * ítb T d a y
jak ini« a sn :, m , (h 3és dt; filAivráyvk vate ts lei
í»ch(a+6)wIdiriá«>tej4rtrf.v>«y-»EUU ' « k (x ± ií) d .. r c «, ±«hjrá>#
di2z ^ *,2 9
■ oi8(a^-i-i>) = f « - í o » í j - á o j c á a i it = c t»i^ d ij-itiiird iif. 04-75) ± im
tli(r J. I|rjA
d i2 x ^ c «2 y d i2 r-^ c »;^
Ebha^vettedJt:
(14.76a)
(14.TBb)
A I , rtg ;, th 2 é» « h J fiiegvéiiyritrt
ast ha a tmgMcle valá* füi^vf m>«> UpCTbolilciw fORGivíiiyrk íJamMt Jetiiké &>ai

Föggvénr
ctg« = (I4.77«J c th *= ~ . AfaRjnlűlíiiA H
síhí • «' = / (» + <?)
U-k:«it)t-iidt«iiuws-Q(i kfvill,é<cb2- » j ( w
V d lT T T ih ^ ±«Ctg(rtfií thjf)
.sh i'ORk n tffi MMDiokn gyükri.

trilou « s (x ± i » ) v ^ r r ii? í :f*iwg(lg* tllír)

*k í» ■ logatitaiiui föegvéi
V'Bin’ ar + sh^ai,
«resmi = - Í U ( i í + v ^ r= ? ), (ItT fo ) aish i = Ln (í + V ? T T ) , (14.78t>) «(x ± it f)
“ - ( ü )
arcco**= - íL d (í+ i/ í * - ! } . {U.TSh) arrh3 = Ln{i4- %/**-!), (H.79b) sh(r±l!,) /sh'x + stn’ j ±««e{cth i-tgri

^ ^ < (J't-íWh] di{x±iif) V^ah*í+CJW*!; ± « i« g {U ir tgs)

B .r r t g 3 = - ÍL (li^ i (14.8U} «t:th l = Í L n ^ , (RSlh) v/sh^2i+riit^

th(í±iíf) ±*rclg
|ch2T+n.2„|
mindi^k üiiethRncmJt olyan í-km, mo)yc>Jcb<!nar: Ln-hen szempíS argumentuniaká, (urak iwveKfii Hcm
0-k.
FSáriéktik Aatnveratt%.tiorartriku»é«lii|w UformiiiAkteJ 14.5.3. Görbék egyenlete komph
fcjcffliik kt s tognritimin fMrtíkínek (!» *} w
EgyvalflBf’
arcsiu z = - i lu(i í + , (I4.a2 arshz = in(í + V i^ T T ), (M.82bJ i = í ( 0 + W = *(t).
 KjTáa.^(t) RŐrhAt futják he. A k< ohalcfnckonjiis&lt
IStpirft) qEycnktiiit é« iff»£kw AhráwlAát unitetjiik be
1.

Lóg); Ciásd U.49.a ábra')T vagy (álbOánmalak.

H *-j,l-| a-ia | | =
i = n + ie^. fl4,87»}
b) Két ponton (si, ta) átmepa egyenes (lásd 14.49.b ábra);
e = io + Kr" + tte"*. t,tu!=rH (14.890
t = a ,+ ( ( » , - 2,} t e R ; nita-Wthíinisa + rt, (Hicn.)
ahol a é» b ü kumplexloAmok, rá arg i ax döbbi ^
c) Kom pl« vat<«6val kifeje,™, mértei helyként
* * 11*
53 + 3 t + c = 6, a) EUipaus, valós norrnáUlak: ^ ^ = 1 (Ifisd 14.5241 áh™):

sh.0 5 k o M « . e ™tó* Az « í + ht+ c = 0-MI wlódik« í I = (14J9fc)

2. Kör
Kör. sugár: r, köeéppont ax orÍKÓban (l&gd 14.50.a ábra): (b»M = 4 ,^ k ő r ).™ R y
i = ao(sl-í-ibátiI (14.90b)
i= r e “ 0 < (< 2 * . (U.8S») vagy
b) Kör. sugár: n középpont a E| pontban (lásd 14.S0.b ábra); (14J«c)
I = cr“ + dr^, 0 < i < 2»
r= n 0 £ í < 2í. {14.8tib) ahol
e) Kör, mértani helyként: c = n ^ h , d= a - i - . (I4.9üdí
| :- :,l = r (14J»cl a fa frax dUpnds ^tcniidyeinck hfimni.
d) Kör, mértani helyktot, más alakban; b) ElUpszis, áludánna alak (Üsd 14.52.b ábra); t, «* si a kíH f&kuB,» > |z, -
(i i H - Í s + 3 t + c = 0, a OéiCva]éMk.dkoniptez; (I4.8M)
(14.88a^bdtadódik»dibfilii!bN!ttaatéM»Ukfirva]Űaqg^>3^^ Éti
köeöscsyrnl^ j» (a = 0-is b^>jiik az fgyamekrt). «wysküiét>p«ilaz, pi>«bwim]>.«t«nrlyd<(14.89b)<beilia«>nl6aaqgrsrá|!sridlhrrtu^
t = í, + <fc-“ 0 < l < 2t, (U a ib )
Itt cfarfteteawiaBinti komplex szAmnk. axcIUpaáa tcii«eJyeÍBek a b i» > l« s dfaidulástt lutánrazák
tors.

z . .ifi 0
b) b)
14,49. ábriL D. ábra.

(lásd 14.51. ábra): » fenti hi

(14.89«)
USspirál (lásd U.fi3. ábra);
(I4.89b) * = ae"“,-o ö < t < o o , (14.92)
ahol a íe t tetmifileges kooiptex Kzáinok, deRci^OcHii^O.
(14J}f>c)
730 ti U.e. EtHptikmfiÍ9!r.<nycí 731

14.6. Elliptikus függvények ^ (21.7. táblibiat). r>tlöli«teíifíí*iAft.«!azak«»ztt«Wyzet

14.6.1. A z elliptikus integrálokkal való összefüggés ■t ~ = 0 joilenic*. Kír kttArf«kür dní sn) ótraért T = 2 n ^ .

Aiíoí az (A23I alnkú úrtegrAW

t. lüiiil« inteparalint i?(j, .ésP(r)harjund- wi|{y n<-(pf«tfrikil
nrx&rtnLikbiwiiaiitotrgrt)-
^ k .E M we9(Umm3.oU.}.
Az.r)liptt)ciii<intnp«lnk invnwi n;; cUq>tai0f^ p ^ g e i A2ellipl>ku»fiig8««a>-ck luu>oai<Uk> Uigono-
mctnlne füfQnéim-kbez. AwJc iUtaUiK»fUsámik tdŐD thetjük^. Egy va^gOjak

h i- ^ )- id t = x ( W < 1), (UJB)

x«»x^=iuctdat(
14.6.2. Jacobi-féle függvények
i. Definíció
S í i s , WCdlipükii^ ÍDtigrálakti&l Í». A (8 ^ M é E (8 .^ )té td ck a n m t« tF (i> ,t)d ^ ja H H jn a n ifin tee m In O < i < I <^én frimáU,
;egy tÓtPBi^Ikiili. nfro Bsynjthiitő. t homrigágú fonalra fSgjjBi-
Uii m tönu«ű i<»t. (14.54. ábra) A w dF
>0.

í«Dií=ü.mfa*Wíh<ui- ^{coaí){«í(Ű)=í),, tf(0)=0). (1495«)

ÍnvW
7friggvteye; p=nm(k.h)=vKu)(1457b)
Al ( t> M = M .fgy i = M - h
é s i = ti. A tönwgír ható F = m j erö {j i enititáciáB gyoisuláa) krt ÖMtrtíiVfiri' bcmtliJc, nx Fni
Ígatn|NniRts!i mItSriv normnlúAiuüt irányÁha, kcFthi érintő irúiyába mittíit (14.54. ábra). A* F\ =

irányAta, így úlxs --------

8tia^si&v;^smam(i,a} ( (14.98*}
/V = = mii = -n*íl «n >í. A* Fr a nyugiJmi b«lyw!t fcl^ ra cutt = a » v ’ = « * * “ (*>“ ) ( (14.98b)

dn« = v'l-A -’ fiii^« (J4.98C)

; y^2(<msö
{14.95b) 2A.JA M CeO roIB
m
.íaoi;rfEé]gsgkvéétsz
iyd!e(lísd
ankse
omnppleexrio dik
;.ld
«ík usitn
nita fü]ítik
ggviu
éni
nfolytethaUUi. Ax snz. 0 12 raidús fiíggvcnyek
Jgymrt«mi»f{úep,*iiyek
Eii^feikluívjÜ 71 9 . o .). « pö
Jtn»?l>BÍJH
tüuai *nklvűl mAsszingulárispont^.
kléttetiBíésffitcriitíknmplfatsKÍm
Itt tojdöH <uetnz idfit, amikor « » illg»cl&BÖt ment it alegn>ály«.bb pontou, N í(íoJ=«.Aitati<sr4-
p»ruMu.,ak ^ Hz) (SgftV^y
citWviltiMétejdöii.NíJiányHt«lnkiU»»Miiasia | = jfcsiniíf, It = ain hí m i,luirlwknekí
w nem nUA« sdm. Emiatt
apjuk,hogy:
nzt kapjuk, hogy: /(í + f?hi;,+n«<s) = /(*),
nhnlinisnti-tazésszerinticRÓaszámok.Amraomol
(1.1.93.:) /.7jff.rf»V«*.A7.dábhi
{lo + oiix;, + Qyj*; 0 < oi.oa < l)
IttF[k.<fi] flgyíWfRjil<>li.tikuBiutígrAl(tóad(8.25a),443.oW
«5gBvíi»y2r*z....................
.). AkitA*.« lí * !>(<). E* » M2ö€ Cmetet.
korlátos, nkkur LlOUVIUí: tétek-

■
vénA
yn(1e4m
.9e8llip
a)étik
su(1s4fü
.9g8gbv)éjA
nyC
. oBl-f6kfngitW
lny«kcUiptikiU.Rggvényuk.A(I4.97lj)ampüt&lfrfügg-
 14». SBvtihuJSgg„éagdt 733

3. AJacobUíiUefaggvte3«ktuli^}<k>>»iS>>i Í* (s .g )= l + 2 f;(-l)"9 ^ < «í2 n ^ . (U.10M)

A 14.3. UbUxatbanik JACOBl-féift függvények tuUjdoiissgúmc
otrkkEl
(14.101) a « H < l (,k<»npfex)-^M U 105a} (14.105d) * ,»k »|m*u tomptec ^
geitsek. Amennyiben q konrtaiw, gyakran baszniljuk a* alabbi rwwditíst;
afaoJ ni fan ttiticseii mriiiti pgísK itt&mnk. A iH i:,m zé s r fn :fi a 14.55. ábrán
Ökl*) := 4> t* = 1-2.3,4). Í14.106)
a jACOn.aieiiíesvt*9ek a követkoff aiakitah:
14.a.UbUut.AJACOB

ZéniHhdyck Póhsak

í k . iu c 2mK^2iúiC

CDI 4 K ,2 (K ^ ilC ) (2m + ])K ^ 2 m K ' l 2miir + {2n + l)iA-

dnz TK .iilC {2n i + l ) j í '+ f 2n + l ) i j r 2ff)

(M.1011aWjin^
UÜi«tjuk.Ap *t kívül » a fcövnknö ötnriügBÍKk é» addfeiúi 14.6.4. Weknstrass-fiHe függvények
képkftek ínnak fenn^ WeiebsuussvezettebenxaUbbiR^|(v«iyelteb
sn=í + <ai^* = l, *^8n’ í+<hi’ í = l . {14.102) p(í) = p(í.Wí.i^). (14.108a) (14.108b)
ai(i. + ») =
( a o )(« t-)(do t) + ( a v)(cn uK<ta .}
(14.103a)
abri uf» és wi mepnt két awtiliU kcmpkx stámot jdöl. melyek tiá
(14.108c)
(ai«)tcsii')-ísiii)(dni< )(»ni)(dBB ) Elvéi^ökaz dábbibelyettesitést
(14.103)0
“ f" ------------- r r w B T ) ----------’ (14.109a)
aliot m te n faW s nehstí száilink d<£iiiAf)uk ax altbbi
_________ ( d n * ){d n - fc*(snu]{cn f )(« - )
(14.103c)
^ ---------------- ----------------------------------- ’ = »-* + £ ' - < -i]. (uaoab)
3. ( » * ) ' = (oLt)fdní) = (14.t04a)
Itta Jiakiöi
lévS v«aí«artjderti.hogy«am=n=0írtíkpirtkizirtiűc.Ap(j, függ.
(air)' = -(m íX ánil = ;/(! - cn* í)(*'* + (14.104b)
ú:u>,íiK^.
(doí)' = -ltí{sr,j)(íní) = (14.104c)
A jACoal-fíilc EgywJeteli 6» mte riiiptibw ^enlcock Ujvábhi inü&jdcm»iea>r«ll>bd 114.121. !14.18).
3.Ap( .w,.i.; )függvény tozucaiAbbi<liffmndAlesyeiletni!k:
2 3

14.6.3. ThétafGggvények p'* = 4p»-jbp-jt, (14.no») ahol ® = = {i4.noi,j

A jACOBt-fae fiiggvéuyuk kús&mitái
A Sí *» ÍJ értékeket a p<i.üt,. u*) fűggvíny m™fiá(ij(ain»k hívjuk.
= iq i f ; ( - l ) V ' " ^ ’ ’ BÍn(2ft + 1)1 . (14.105H)
4, Az » = p(«. wi, i-^i) fiiggyény inven függvénye a* aí*bbi intcgriÜnak:

tí,(í.í) = 2íi^ q "t"+ 'tctw {2n + l ) í í . [14.105b) (14.111)

íí,(í,í) = I + 2 f ; í " ' o » 2;ri, íi4.J£Bc) 5. p(u + «) = -

(14.112)
7S4 H. K o m p ItífS g p ié ^

15. In teg rá ltra aszfo rm á ció k

c (i) = 2-‘ + ^ ' [{t , (14.113«)
15.1. A z ín tegráltranszfoniiáció fogalm a
- .-«p ( j f ' [<U) - r *) * ) = = 0 ' ( í - «p (;£ ;+ 15.1.1. Azintegi^tr«tórfam m ád6káhatóno9drfhiíci6ja
JtitiyrdítTmu^arrmiruín la qgyváhcMte Betbai i» n.kgWwhh rredcti Urtorainy e bikÉtfSsvéqy.
/{() m F(p) kö®ötti.

C'(i) = -p (*). CW = { W { í » . (14.114) f(p) = f ííip.t)m<tí (15.I.)

a - i ) = - < (= ), ( í ( - í í = - f f( í ) , (14.115)

4. 'f n +i Lr)l
C(« r M i+f f t - l i (14 117) [ Vákosóról w
n = g-^ LiknnqtlmríltiTTA.
5- Mmden(!ll)ptiktí*fii(!gvfeyrw3aoálísRBB*ínyc»p(iíő*«£) W ®»sm *sa-lelchiegwoy«-
Dek. f (p ) = X Í/ (t)}. (15Jb)

iá,« LAPUCE'CABSON-U«(HSfc7IIMd&

15.1.3. I n v ^ transzfórmádök

sé^Fvan. UjniikDlral
is besKélínk. A e eiÉvda (15.1a) ú áánm Srövetkc-
xfikÉpiicQ írhatjuk;
/(t) = T-'{FCp)}. (IS ii)
A T “ ‘ opcTÍtort T inoen appTdlorAiiAk Df'WCíük; fiimiAll
T - '{T {/ (í )})= / (í )
Az InwjT; tranaafonDÍci6 lUt-gfaBtároíAsfi iwt iíJmli, hogy líeressük a nipgolcíását a (15.1a) intügrále-
Eyenletnek, ahtJ f (p ) ai adott é* /(í) a teirractt fii«svítty, Ha l#te*ik megoltlAg. akkor sz az

idakbau írható. Aa inéért epcráUtr cKplieit nnigliatilrcKAitti küIön!)ői5Í itttBgráttransrionjációk, as»z

kiilőnbőrö /fíp, t) inag^ rartcn az mt<!gríiltr«Mafbr»náci6k nltuíliilÉuck al^>vctö problémái kősíé tar-
toviik. Aa alkahoaró, amikor feladatot. u)d meg, üWiRorbftn m öswsnUutfflíó kápHggvények és cndeti
Riggvéiiyek között a vonatkozó táblázatoklHiii foltüntetntt, tTuyfr.lc.Uxfiki^t hnKKciljalcl [2 1.1 1 ., 21.12.
és 21.13. táblázat).
15.1.4. A a int^ráltranszform ációk linearitisa
Ha /i(f) « M t) ttót tiattaífonnáUHitö fflggvi-ny. akkor
T{fc|/,(t)+ k iM t)) = k iT Í M l)) + fc>r{/a(()}, (15.3)
 Bjok. El Süt jelenti, hngy miiitirii in láció lineáry openttnr

[Q h » e < o
[ e '" h« f > 0 £ {/ (()) = /

£n{/(í>ííí)} = W M A kéts^cns LAFl.ACE-tiaiBBfiirtnááÓt ik£mAlL'i r^;yrnSrt a

afant
fo h iií< n Fíp.?} = = jí^ jT
= 1 1 ha I > 0
'0 h .í< 0 15.1.6. A z integráltrai
r - " b A O < l< t
t I. Elvíji kmk U»gy cIiníIrti^lmtífeÉgük ^Tin a m

bn t< n
C|/(01= / p e-^ / íí)* ciónat B ™ tóftkWi í*
>0 véges váltGaati
ff-^ U ih o iíF = o; tolAgw smmját« IS. 1. ábra miitőlj<u Emtíí « iiiftilM -nrft a pFoUéni
norokl )mi«tlen inegoliláiBkútjin. Imikiu intggriUlwwMtiimii iitJwi
iluUw eswinfet inegoMiiaaa tiTMi »rfiii iiiAlt egpatlrt nwgnhliiiimli VÍM

5“STT
haK O
^ ím ] = / L aplacx -
-b »f> 0

h *í <0
■* h* 0 < < < mert s Lapi
í . í / í O }= h ' ^ i m tiNxbniiádáfad)
hA ( > II

M fW )
ro h «f< o
\Oe|í“ ]b * í > 0 /(Occsufdí

w ím = hAroralÉpteMláU;
fO b af< 0
f /(O áiw tA
. qjyollíiUi FonBira-
andbrm«r.i6 kéj.
a T~' mvm operátor wgítségcvcl as

t . =<r+iw, »liolu» = 0
iBaacrcdetilí.’gkcrewMtlii

fonnáltr/í toIö áttérfoben 6 )«

m« fÖggvényrai a tranüa-

fU ha t c 0
\ a {ffí)b * t> 0 w.{/(0} = /a(<rt)/w* d«a£aj.lBES3KL-
fiiegvfay ________

í\ /M df
/p+í
738

15.2. Laplace-transzfcm náció

15.2.1. A Laplace-transzformáció tulajdonságai + /(» + “))■ lui t > 0,
15.2.1.1. Laplace-tranazfbrm ált, e red eti tartom án y és képtartom&ny 1/(0+0). hiií = 0
1. A Laplace-tranatforiaégié deBnfciája As
hA t<Ü.

« » v » s . Spediti«ui.ha / b t > IKbmi» folytoura, akkor (pl = Ht).

I vk(ós vAItoaf. (-3C.0J-B dtOoi, kmnpki citikű /(í) frigid 15.2.1.2. Laidace-ttanszfomiácrióval kapcsolatos számoU i szabályok
/SíyriíníwkWviuJ(.*/ikoropk*váttoi!Ónakegymwik.. fflplfaíp/iw
Ipl Í^fi93rénr'
ff •*/ (() ciT'drtiía
umAftmUmlHekkÖKtiö

'» teswmk, tí«AhhA í - oc fsetío m

oöwhbcn sc-hcz, mint ÍTc^, v»limj<'ly A' > 0*v»Ié»íi > 0*val. Az f (ji) képfüggvÉny értelrowési Uí-
aúS. a kiMDitaiüi tóorisö-
Ax itoadflwhn » LATLACE-t I»iwiln i iimHiit gyaknut a wigy Lapi.aCE CAHSOK-faE krt pHig ki Wwt emelni n I
iC{Ai/,(t) + A^7Ít) + - + -*- + ; (1S3)
C w ím i = pJ •^-*‘ m d i= p F íp ) (I5.6) a Laplac

alakbuKl<«mAljik(U«lIn>d. 115.17]). si /(aí) (a > ö) LAPLACtö

2. K tm a s e w ü AR ep>a(«W U a-kraw úniui»)jobb(rfd)di{éÍAl»n vwwfik /(() UPLACB-tai a p/a hdmn Ai aadoiúi o-w«l:
int>pá] ...... iii iw|Jwi|WHiáfc gr»l (15.2. ibraj.itt « f(p ) fc^föggvé
Cl/(oi)}(p) = Í F 0 . (1540a)

^■alaineiy függvény LaPLACT-U (h»/(t)-nA™nLAl u m/ahwA i* h* f dcEmüi > p helyen. Mso,

2. Hn léiEzik r í* r LAPLACE-traiwícitiBálijiin, lütkarliiiy ■«pF[p) = /(O + 0). Iinii ImI nMali ni]efimáit.)A15.3.ábr>ii fiiiegwBr p^ianjAii muutjabc . ka ctnklLfiiesvény
h»t4rtrt(‘k laczik; hn iih« p f (p) a jobH -------
3. GltolAsi tétdek
1. Eltolás jobbra E gy« > av d jc
kapjuk UH*. hoKV n kündiilíai eredeti PE

(15.UB)
Eltoláü balra Efiy<i>0-V» t í úgy kapjuk
meg, hogy a knnduMBt (xediüti fliggvcny La J>U ,k dl inte^
lAJt. majd a kfllönbaégcl mcBM!or<«zuk«z e " tó

c tfít+ ö)}(p)= [f(p) m <U] (15.11b)

A15.4.ésal5.5.Abraigyk< Iill. egy ,>ey.wc« l.alra wü* filtolátót saeinlÖtrti.

4. Csillapftási tétel (a képfügKvény eltoUba)
Egy e-** tényraavel cntLipitott cmlni füffivfny LAPLACZ-trww&nnAl ítöo-taipjMk meg. hogy B5
ra-«]eti(Itggvrny LAPLACE-trimHZfuEtli&lt.jU n.p + k helytn vracmfik t.e m):
bői az itrodeti Biggvínyt, vnjgy [lí^dilhbiiicgy olyní. muBlynek Ifitedk Laplac £{*^^/(01 = í ’(p + t). (15.12)
 9. Osztási tétel

-3 0 '

Ahhta, hogy » bal oldali integrál léteBSeil. Irtemip kel] ■ vcges lurtáiértíkiwk énn fcnt emlí­
tett-BÖgfchéteinek is teij«fanie kcU.
10. Paraméter szerinti aiaWrendáJáaé* integrálás
Hst >Q«rtín«zmr(().... Araikor / « fey Fia egy a e (a. b) vaU* partunéterUH i« fiigg. í» frnnállnakro rgen ropmtptekrfVKgra-
bctibé^Ére TOnatiraó iámért feltétetek;

£í/'{()l = p f (p ) - / ( 0 + 0). £ W t ))= £ | = jF (t ,a )d a . {15.19b)

c i r w ) ^ P ^ F íp )- n o + o)p - f { o + 0),
E kípletdt oéha Ichetőtí tcsai LAPLACE-mUígiiikikiiiAr amnt integrálokba való ktswirotását.
= ^ f ( p ) - / ( 0 + 0); r - ' _ / ’(0 + 0) p - * - -
U . KoovolDció
-/<->*l0 + 0) p - / í — 1(0 +^0).
l. Kanvotóciöai eredeti tartojninybwi K « fiiggvíny./,(i) w/,(x)
A (1Ü.13) ntnlHí) «gymktébAt adódik a L a p l a c e - k ö v e t k e z ő e
lílSkáMi ......................
(/. . /*)Í0 = / M r ) ■h it - T ) é r (li2tt)

inuvált OCT-xuSk (t < 0-ra 0-niik drdSniáljiik), A (15.20) rgyrnktct egjiaUali (U ia a z ^ } iontolú-
cunak is nevezzük a (0, í) intenntUmnluui. Kaddali kimTOlúdú {a ( - K , ao) intCTVnBimáuui) a Fot;-

7. IntegrálAaai eredetin
Az preHpti fiiggvíny ngy ir H ÚS' tapjuk mpg, hoEf az ci«fcti 1^
xmxak ax 1/p" {n > 0} títiyeifivelt
a) KomtDntittiv tőrifény:
/t •/* = / ) « / ! . (i5.21»)
b) Amzoriatfv türvény;
A1spwiAlis csrtPÍíra. tcljAt g(t) = /(r) Jt cBCtímkapjiik; (/] • h ) ’ A = /) • {/a • /*) - (15-21h)
c) DiMtnbtitfv törvány;
í/t + /j) •/* = /( * ^ + A ‘ /Í15-210
l í ( r ) d T ^ = ^ flp ).
A k6ptnrtományban a konwnlüciftnak b köísönHÍ!-
gmitxon^ fclü) ue^
Nyiiviovatóim /{O) = 0ewtOn ■* er«!rti Urto £{/. • M = Í'.( p) - Í 5 ( p)- (15.22)
8. IntegrAf&Eaképtarta A 1S.6. ábrái! ka függvény konvűiúqióia van

£ { 4 t } = / /■■■ / = (i5.i7»)

Ea Hképlet csak f^kor irvényex, ha tui /(í)/í" fflsgvÉuytiek is létezik LAPLACE-traa«db(mAltjíi. EIiIick
dzOks^fa, hogy t -• Ü + 0 esntín f{x ) dÉg ej-asen tartBon niiltóhoz. TovábU « p, — oű, kompira 1. A magadott képtü^véay F{p) = fi(p ) alkuitnt» síow
síkbeli görbíknek ínintin ktrll Intiniük £ {/ (()} koüverHeacia és egyúttal F regularitfuai ffiWkjátjiin fv 2. F,[p) 6s F^(p) képffiggvény A(í), Ül. /,{(} f^rMicti Rigfjvftnyto
rajtuk Re CPí) — oo-nek ticljMtiilnickell; tubát píldáiit integrfc)6stitakn»k tetwftírpai. I>i-híl kütiduló, 3. A megadott F(p) képfiiggvényheü tartóz* eredeti függvény k. in /)(() és/aít) knnvolúciójakíiit
líi/íí) = /i(0 */2(<) képlet eaeriiit Rí erwleti tBíUi
 I. Ib+T I «* «b+T I

15.10. Abm
inlcgríilM egy. ■ tójKKtei tr
Srtltj<lcol.Ha«*-b6 b t ^ tüt.íikknrr, Éspért^csBkotywifchrt, hosy I,+it = :
» £{/,} kwiv«B«í^.fíjKÍkiAUn.p - i i K ^ » a £ { A ) konv«gpíiri»-fébíkiáb«, beIj,vJ<rdi™ =L H*- wM0f58g*&>y>'
Mmlá (ara«'KP=fe»Jt VtHKttlunniJi n UMwwtai inlt-grika isu
15.2.1.3. Speciális msgvtoyek képfüggvéayei
L ^ U gtofaggvéay A l = ^Iwlybwt^rtatóqofségugrtwj

(KTiM «a«*t.hügy S(t - 1.) í íí <T»«n ». •s-'xx* !>««« I»»«y int«Brtljaroí^ 1.) A

ugrtrfQgprény (15.r. i a 4b™. lA«i nrée 723. c4<L) adj« meg, Í(í- I,j = í í ? í í ^ . £ i i ( í - í , J l = « í - ‘^ ( t . > 0) Í1529J
■uJtf + pstau-io
■ A: F(p ) =
Í2Síi62.old.).
(1S.9. ábra>.
rtdafcnmdilh»«óíija!véi.yek tepföavényriltSmnw oicc>dliatAk.i^^

t«t )u « (k = 1.2..... n) lM>tyen0. Ii«r»m nwi, al

UM d*5 denviltja (ÍS.29) tóplrtét fixyp|«m)iev«ve.
jjííiL

^ = r.W + « .ííí - f,) + « íí(í - 1,) + •• • + «.<(! - 1. ) (15.30)

al van dcfiiiiálm. tihol i»okh»ii» JÍW^

^ H akkor cnk dmvájtjiűni tájáén hu-

sxemiatcta ábra) Wt, ugrfefüesvíny kfHönhwgrként jött léíte. >k(w » i!t IqjtöhlidBÖr ilyen cgyraenl
0 h »t< to , ŰItDcghü<rtndmClii

{
1 híi tta<t<ío + r ,
0
(15.25)
h a l> to + T ;
■ A: / « ) = { “* + ‘ ^ é b k é t ó t’ ’
a /ÍO+0). r (0 + 0),. ..íitíkpfatai

^ ~ *•>=
£ íu r ít - t,)} = ^ ,- (15.20)
= ^(1 ~ «'•'"') + b~[ato + b)e'-*"'; £ {/ («)} = 1 + b- e~^ + af<, + 6^j.
3. ImpubusfOggvéiiy (Ditac-ftie í-függvény) mAg663. cJd.) A Í(í - („) impiltaisfi-tgg-
vrnyt (amfily_valojAhiui nem fiiWfVÉtiyJwiUom f^ a li^ u a , éppúgy, mint a vt' ■• • •
SS m i-ííí
- 1. ^ t, ^ jg
fi. h «0 < *< to ,
= J -1, ta t, < t < a£„, (15.14. ábra):
(1S.11. ábra);
hftt>2Í8, Iw, ha
í(t - to) = ^lim i m i - to) - «(t - ÍB- r ) 1. (15.27)
r í ' ) = * ( * M f ‘ - f4 M {t -t« )+ í(í_ 2 (o ); £ {/ «(()} = I -a(.-‘«i'+p-*^p; £ {/ ([)} =
 E A r p«i/>du»ú. <« /(t) iBggvíny pwwdikw folytat™ft™iel6iUó/-{t)
t«t) m ényét ó«y Impjuk owg. iingy /{() |.APLACI!.tnuwfoniüttj^ nKgEiona.

(15.31)

■ A: A Saai B péida /(t) fnggvft^ÉnekT = 2fi>

to 2^
t. ‘ r r ^ = ? (n ^ -
15.13.4bnt. ■ B: AfetóÍCl>a«la/(Ofite«Ény«™*rp*
0 < t< < o .

i '" " lí í í H ’ír:

■ c; m 15.2.1.4. A Dirac-féle ^-függvény és a disztribúciók
>«nsdiffei«id«itgyn)V«4ÜBJklr&duiilg^^iknui •(() » ^ ( 1) Kp
■min- v3«Ry bem
mfehadánmi trfj«Sh»fc .(1) « m Hrtouo., í(») p«di« . ki
í r £ íB tíí;
álat). melyek luaépLat Bomrt lbhrtin>os wtto füegvényck «s J(J) b>bt

%7umiüí. Ai ^ikiF^oiintt-bbaL. SctnvARnAhjüb.<w«rii«.wiauafq|ytoH» (bnká-

aaUkfint TaSódÓáUit» (lásd 661. old. 6. b«l. (12. Hf).
tévrí MMlúg módonp«™>dikiui
• ■ ..........................................a a p, dwrtnTíftdókhro
így FoUBIEiUMit kiirt ~ egy^ltndíit — hői ü (UmI 427. oíd.l

fi yírg yí > 0

(i5.3a»)

i baratigsörhík (lAui 72. t^,) 6i b LoRENTS'iriggvcayek (lásd

15.I&
‘Ji >í,
IS.lS.*hrn. (ió.áb)
í l « - 18-tóra}:

/<»■*)= t ^ (15J2t)
|o, ' ^ 2 ( l- e " ')
; - {í} « - 2*,(J + ÍP ) + , jC{/(í)} ^ ^ ^ Mmd<»«kiifi3egv£i^ki«
£ {m = -------------— ■
1. j f{t.E)dt = l. (15.33a)

2. /í“ t,e) = /{t,^). Pto»faggvÉttyck. (15.33b)

L í= ü ,
“a x 15.18. ábm.
ha í jíO, (15.33c)

15.17. Abr*-
2. AÍ-fSggvénytul 15,2.2.2. Résztörtekre bontás
AÍ-íafflEVÍr,yii.k»zrik 1. Az elv Az aJ fclF(p) = ff(;»)/C(p)iU«kük*pfÖgpr«i^^i^ol
poiiaom p-b«D. Ha i»«taiáltnk H{p) «* \/G{p) rrniet. függvényét, akkcr
/(t)J(x - 0 (Íí = /(*) U foljtowa. o > OJ. tartoíó cHxlcti függvényt — lűiogy aaieiiíbW |i

i H« ™ Í/G{p) k<p!ri8gvtay»-k o«k dsónmdfi p. pohisiu

3. = <*i»l9(x.) = 0®!/(j-|)^0 (i = L2..... n). (15JW)

» . h o n i UrtotdcmlFti fiiggv^ny . kÖHTtkoő:
I « s (í) ífeusbdyít t^ tctb^ teU wnai.
4. A S-tüggvéay n-nlik dcrívjUtja: n-suri pitraátisÍBt«8nil«sial a (lő^)-Un MUd6
{B 5 5 }-S s= b ^
/ í- '(í)= J p'^l)Hr-t)dt le kifejtési tétel Ha asúmUlólNUi ÜÍÓ i/(p) fT^««ráy >átit£tipa]iii<nij
ibb fotó. nkknr az F(p)~bat Uirt<só eredeti a HEAVlsiDE-ifilcI
)céplrtb61 lu iM M ÖOKXcHiggM bH>juk A i-függv

{ - i r r ‘W = j mfi-Ur~t)dí. k^plrttdbipMines.
EXgyökök fordldliak dS, okkor a
5. A í-függvéay Fburíer-trwwsferniáJtja; A knajtigAlt komplex t«

m O Í = ;^ . B mcgfddi^ tÁblizatának »

akkjAlwn; ■ F(P) = l.C (p ) = ü» + e)(^ + -<í*).C'Ö>) = 3^ + V + <^-

A Pl = -c, ft = íuí, píJiBok mimUirnyUtt diflrendflek. A HEWisiDK-tcteLéttelinélwii
' W - 5 / • “ ■*-• v»gy téMStőrtekn- b<jntás fe meetJdéá táfa-
2A>^ + k f

15.2.2. VisBíatranszforniálás az eredeti tartományba -^ -rt-0 0 6 W í].A 2

/(l)-rek«j)Ott két kilbjcraésüajuoe.

Zftt hafi/JíAUU (Ifcid 2i . l l . 15.2.2.3. Sorfejtések

Lü(Iáid 15.2,2.2^747. ol<l. 13.2,2.3.. 747, old,). f Cf)-M1 Iliim 4ey » mpgk^ihatjuk na /(t) mttRVÓiyt. Iwgy megprAbAljtik w, F(p) füffivényl Ffp) =
4 15.2.2.4., 749. old.).
15-2.2.1. VissMiíranszformálás táblázatok segítségével
f F„ÍP) alakúsorbaf^Pni.*ho)W
. tagükíwuMtkíl.füsgvínyP.k.
F,{j,) F,U>) = -
AI I»|y H21.11. táhiAiurtboL 11)94. oM.. v)stti>éldAn oiiitoMiAbc. 'HivAbhi rótií- 1. F (p )-sb s2olútkonvergeti8Sorra)állfthatóeW HnFlp)a-
l i ^ lAlilAv^tok tfOAlUtólt fi|lS.4| mtibfl].

■ ™ íllnkúsorMndy.lpl > /I csctír

£ - ‘ {F,ü.)} = -C“ ‘ 1 ^ } = = f M . A (15.22) konvíílfidótítftl Hlkrtlm.^A«Avnl kapjuk; /(() = A, < ... < A, < ... < ----- s : : ? ; ftkkor hiüoiiyoa további fnltafiíck teljfsiUéw
lisrtín lelistségca fi tagonkénti v

f* fáJíiiíT . l
Í /.ír) . M l-r)4 r^ l = ^ .
 15.S. UifUux-traat^ormöciÓ 749

sl .169- oW.) jdc, Sp«áAli«m a A, = n +1, rasa. F\p) - cantbKn 15.2.2.4. Inverz integrál
Az
“ /(O = XI ** kapjuk, MiMtly rointten kompira t - « is
1/(01 < becalfa, dbol C *» c k « vnláKfamstwia.

inveráóB fammláhjui egy. h>Í7rmy<w tartu iklMu MuUiiikiut Fuggvróy komplex i'ííkbcli űt
_____ ,_____ ................ a komplex inlegtitós nlyan módscarci. mint a rcadu-
is vagy tx integrádnii At CAUCHY-tMrInck mq^trlrB defOTm&Usa.
■ F(p) = - rc^v^, lt-ís a > 0
fíÍgR»^). líMjtunk intesiáciáB útnak, atndyik magfchan ft^Ulja f (p) két
2. F{p) merotuorf fOggvény Ha F{p) n folytanaHn tudjuk íiieimcani is ^ te
azaz mmdenQtt kouvwjijiMt tuítvAuvnorl , __ . _ mkErűlimrtfgaO-t;emiatt
hát fCf) is anaütikas a görbén és a ±iir Üw rt tarttunánynn. Emiatt (p) -
uéUb^va feiboDthatA fuggvróy é#víi^tdpusík réaitört öeEíCEcir, akkor a nxklituiDtéU^ miatt
arvinjKSft ke — f Ffp) dp (a görbe felbontását és a kitOntrtrtt bdybex tartos6 argp CTtéirtrt JA a 15,20.

± j r»fCp)rff> = É 6 ^ ' - ^ f e^F(fi)dp. ábrán, illetve sk integiáljeiek alatt), teh&t

- h I ^í ^ í I
pL Klkörok a 1&.19. ábráa frltűitt(!tctt múdan. Ai J(t) niegc^dáBt az í® . A -I--
j + j 0 i47 )
/
alakW k^juk tnrg, ha ifc, - ot cselcii ^ J e'^F(p)dp - 0; c
Har — 0 + 0t=n — oc, tehát y, —* oe, akkor a JoRDiAN-lenana (lásd 722. *^.) fraerint a AB-a
DÓD tniüdig könnyű ígaBolni.
és CD-n réasntcgnili^ w )a l^ O-ijm tartjuMik. de ugyanéi törtínik az E F fcöiiv adaléto™! is,
mert az integrandus korlátoe marad, o> iirtegrAtifiB űt hwtcca pfdig 0-bo« tart. Végül a i] X) + 1éc a);
j T + í utak adaléka is triviíUiían berBÜlve O-ho* tart. Marad a HE ts ia T V vfemiirtűí szaJtBSMra
vett iutegra vissq^Jata, ahol e“"v«.bai a negattv valí* b^ngcty féW (p = re") majd 2>r-nyí fsőgngr&t
után alsó [p = re~*^) partja az integrációs út hntárbclyzete:
l'~ F { p y ^ d p = f

tjjy végül a kövclktasai kapjuk:

.„rsnov/F .
15.2.3. Dííferenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformáció
segítségévei

mirrt a difereuciálás v í ^ Bz int(^AlAs, n képtartoniAuylifui <!(tyni5crfl n^brai műveltridtke

Egyen (jwtGkben, píldAul amikot ttz F{p) muvuuiorf függvény tacionftlis rníow axonosdn miila, n niunt sítbetdk. Ehheü azonban, példAul a díBenmciálAsnál, kesrfetj feltételeket ú>tekintetbe keíl v<
kapott eredmény a HEAVISlDE-ftflfl kifej tísi tútd nieromorf függvényekre vaió {nrmÁlÍBÁtvitelit jnlimti. körülményt a. difiereneíÁIegyeiüeteknHigoWáíánAl kibíuutnáljuk.
15.2.3.1. A llandóegyü
1. A* elv A f, *1
Ajobbolilalmáaxíikfa............................ ....................................................
j< "(í) + + - + e, m + ' í Jf(t) = m (6. = 1) (1S.4&I)
n - « W 1 difi«™náfcsy=nfct m KO + 0) = sí-fO + 0)
JímVO.) (pí + 3p + 1 0 )^ (p > % )^ tp ’ + 9 r
= l4..... í'- 'tO + 0) = irrfeti WtrtriricmdHt l^UTJ«:E-t™«!fcnntóöv*l.
HÜ (fed «njcfifcWé*Tk tábU»t*t. 1034. old.) * * j(í) =
(15.48b) *3l-6sm 3t)e-^+cos3(+6*in 3t + e-‘ megoldást.
yeotet tm^ik fel, hogy a difit^i^cgyaih^ 6'(p) ^ fl tme
felig iilgcbt«i tgyenlethe megy ét, ahol Glp) = E OiJ** = 0 a diff«Ti3M m ai.fti......q, gyoM vamtak, ^ kötülíUc rgyik imn oiitU.
:ijt<»rtct tekintünk.
*S,™kto{tó«!278.<»W.).
3. Elsőrendű diSemidilegyelM Az uedMi rgyenbt é a k ^ i « ^
»'{0 + £».Ifíí) = /(f). s{0 + 0} = ífe. (15.49«» (j» + q,)V(F)-Jto = F{j.). (15.49b)
Azy(p)fO»gv#nyrtl«pj,ik:
2.AltnlAiK»/(t) EVÍny (lS.53b) samnt M 0(0 in«BoMA.t « DtrHAMEL-fernmláv«l
kapj.*:

Speciális eret: Ha /U) = Ae^ (A, ,j tílaurfók) akkor (1Ö.50IL)

(l5.3Jh)
15.2.3.2. Változó együtthatójú közönséges differendAlegyenietek
(15,5(fc) KiUÖDÖiwii hatpkrnivHi} Mirt alkniiimxiű n LAPLACE-transzfoníMciót amkrnAdifferractálei

t Aí er«dpti rgymlrt £» & *»k ó m W í;

/ ( 0 + 2«K'tt)^i#íí) = /(t). »(0 + Ü) = fc, y'{0 + 0) = i i . SpcciAiisati U ttí

+ 2op + 6) r W - 2a » - ( » » + JÍ) = ^(P) - (15Jlb)

* kö«rtka& ^ + í/ = 0 (feirf (9,.50») M
EkkurV‘0»)-r« adódik:

a) 6< o* : G(p) = (p -a O ÍP -O j) (<»i * <»» v«14e, aj ^ o j), (15,52*) ikk>ítf(p)| = - y ^ = - b g v V + l+toeC .

(15.33b) fCintpgrfdÖí konntAm), /(() = C * (t ) (Imd 748. old., píWx).

b) í«a »; C{p) = {p ^ o )*, (15.53*) =

15.2.3.3. ParciáUs, snlet
c) i > a " i 0{p) (15,54a)
1. .iltaláncsejjáráa
(15J41.) Egy ,«rdáli, differenciáiig .btótví u = .t(x.().MivdaLAP-
LAC8-tranw.fhmi8Cióegye Ikoaó int«;gtá)áat tartaloua, n mAflik váltmiöt« tramafor-

i fa a jobb okUl khetőleg kőzvctkaiOI trAimbmUnt.

■ A í S"(0 + V ( í ) + *Ov(t) = 37C0B 3t + 9c-' difibnnclélpsytnilet iÉpcgyrullíte, b« = I & í i = 0.
£{u(i. 0} = J 1) -* = V(f,p) (15.57)
 UIM X töijtíltolt murwi
£ 0 ) - « ( ' . 0 + Q)P - M r .o + 0)
ól fri kril Umní, hogy a. Laplace4ii
15.3. Fourier-transzfonnáció
15.3.1. A Foarier-tranazformáció tulajdonságai
15.3.1.1. Fourier-in tegrál
1. A Fwirier-iiitegiál kmnptex elfiállftása A FOUBIER-tnmKSÍonnáöú alapja a FoURJBR-tnt*í-
... Tái. má« néven Föl (i; Hft « n«n p«>rio<iikiBí /(I) fi
ftí a DiRJCHLer.ffrtr frltétp^krt (iáwl 428. old.). toválitó

(15.50) J u m d tilb J S Í^ ] koB»rrem«,akkorfcnnAU /W = ^ / (15.63b)

k, A perem- ré krzdf^i frlttti-Jeket bt

aí /(I) Kggvény ftrfytouM, f»
2. Ahol
/ (T )a » u .[l- r )J r
1, A fel

a Ksuikadán iH^tydceii.
u = 'O -^ », = « „ - a ,=>0 (15-60.)
2. ötvivHlenselöámtások A(l5.63b)
iraetóá p^ynnlrUrl a 0 < t < <» . 0 < X < /«l
ü (i.0 + 0) = «o(x). B(0 + 0,t) = «,(t ). „ {Í - O , 0 = « , ( f } /{T)a»I«(<-»-)|<ÍJdT. U5 -«)
bnlrtÍfalviláHlAm*ni«kb^pn«!mMUtrJrÍdtEl(»>ab5v<^^
Jr= o^t hel>^ttadUrt atk>hn<«tulE. liRyiuiúgr. mint a (9.2.3.3.) bánnKÜmenzke hSviartéxi egyvnkFt«
___
546. okUfan. (I5-«k) is paraboBkuítipuim.
2. I^pbce-tniinferm«ci6 Akí]M^Ji]et«Ukja 2. /(t) = + aliolas<xyütt)»tÓk

g = p l/ - í/ * (p ), {15.«1«)

swnfeitótriekppBdig «(-•) = í / /(t)c«wt áf. (15.65h) Küí) = i I /(()á a w t*. (15.G5e)

E7(0+ 0.p) = ^ (p ). t/(f-0.p) = A,(p) ( 1Í.C1L)
IDTa képegymlet megoJtUiia a hoim^gén (« riW { u«[^) ===D)
3- /(*) = j + ií{í.;l jdLr. (13.66)
U{x,p) = c,e’ ^ + c t c - '^ .
CélíBCTfl eWsrör két £/t, Üj piutiktiláns mL-goldAsl eJőAUílani, (unelrekn-
u,{0.p) = l. t/,(I.p) = 0. (1562^) l^í(ö.p) = 0. Ü1ÍM = 1. (li.62b)
4. f í i ) = A ( u > )á a i^ ^ ^ ^ )\ d u > . 115.67)
_ c '''- 'v ¥ e '* * - e-* vS
(15.62<])
f iA t ■ (15-62C)
sk$vetkrafiö«»<fiitgi;twk:
ípcgyoitet ket«w!tt megnMAM<>kknr a követkpz^ nlakú: (15.68h)
j1<w) = , (I5.B8*) SPÍW} = +1,
0{x,p) = A^(p) Ui{x,p) + Atíp) l/*(x.p). (15.63)
: J < 00 (végtfil™ k&Sfig) Bsetbco kiitönfi«nn (15.68c) = (is.osd)
^ysMrfl. mart ekkor “ *<“ > = í g .
^ y ( * . p ) = /(e(p)e-^ (J5.M) (15,68e) Kia^(w) = ^ . (15.6Sf)
üttiibal (15.22) miatt

/0 9(<-t) / Jt- (15.65)

15.3.1.2. Egyfriál s (13.74*) Fo\
1. AFoiirii
F iu )^ n m ) ~ i f A m - / { -t )i (15.75,)

f,(w ) = /(Kí>iígiií ) j (is.75bl F.(^) = i í - { m } . (15.75c)

f e -^ n r )d r (!& « »
P «m . iU. piiattan /(t) f<iegv«iQ«kre > kfivetkrii^ MhÜltA^ wlAdik;
i; a tcUt > d«&ila6 (w € A). Iicr a indúc/(O o « U i lagKVter s Itt AltaUbiu) h»/(0 P J-{/(0 } = 2í ; { / (*)}. (li.7őd)
véw iRHDpWx M4ka F{w) k«p(Ti«Rvf,qr
........ .... kŐKÖtt a küvrtknED.
■ ------ (15.73c)

(15.70)

RSviditjdcéiil a x j e l r t hi«zn«Intk;

/■(-.) “ ^ í / ( 0 } s | r - ^ '/ (í)d í. (15.711

F M = 2F ,{-^ ).
Ai /(O eredeti ÍQggvtovt FouniER-uaimfii (15.t»)inti^álti.li4l«8y«/
|Mraiiiét«rfi improiKiiv ioti«ráL
Dmi«eái.iikkofCAUCHV-fÉlcISírt«teit ifc (UM 46*. < *l). A» F w .) Wp%K««
. „ , Egyik fchct&égköJi. a (15.7wtbx) kíplrtHt írtrfmfbrt..» FoURlEH-ÍÉfc «á jn «- í . fcosiiiiisstTwae-
lyet FouRiER-lnnu^ormiiíbuk » lurvexiiiik, birlátoa. fi^ytonoo. és (ui[ — oo «aetéii DUlláliaX tart; IbniúaVihiK nino s'fiks^ <4iraálÍ!< nwg(etel«*i tit>láxatn> v»gy. máak k'lici&éGk^-« FoURIER-fele
^ f(w )= 0 (15. «ráuw-fck»iWíu*ateu»duiii.ifci6t«>l«iat«l^(15.75J».b^)«^^ F(w) fiigs-
vénvt, A 21-12-1. UbUzatbMi (UhI 1lOÜ. .*i.) *• » 31.12.2. MbUsatban (1*«1 WQ6. old.) « T .
F (« ) Wteíé* Hbxtíiumi^kötveORttOI kövrttedk a nyüviav»16 függvényt lb F (-)U ■xfonnáitoklAI íb ulániHtö táblfoat (21.12.3.
tiblá»»l. nIU.<dd.).
iZ d
■ Aszimim*rfl™wgrs»Psbin~l*u»A^^
ábra)
»/ (()= O h ii(tl> ío (A.l) Bggráiw (15.21.
B ForaiEft-iategtÜ <lefiidáój&iudL MlMddl (15,63«). Az fgyfitthal«í (15.6Sh^) akp-
..
egypiiiötknsígiya. A FoURIEB-lriui«*ftirmAJl)«U«6»e F(^) roIytonoságMiak# « f (*<) 0
iá»: a(w) = coé u>tdi = — án «% ) = " h ii u f(* = 0 (A.2), iiKyi««.v (13-G&*)
tuJajdoiírteiidí eífv*gf» fchÓtckr. PootoBihhMi: iu>« t /(í) fii^vény • ( - * , « ) mtervaUumlam«b-
■■ ■ ■*• ó. *khor FüURIER-tnuiiiitformAltja létesúk.w vittozá folytonos füsgvény«. é» fcim-
áll{lS.72). brlHt figyt.liin)ir vftrfé^-d { I&.C3.:) rrtolmében
Aköwrtkeaí vtnvek ü«ül FOURnai-tnuusífomiáUiatók: konstana ffiggrÉnyrit, tctKsólns,* pnrimli-
gvÉnyric, polmomok, asp^áúSbt f%ev6uy<J[ (pt. .

Foumöl-»lp«dwura-. ill.kc

í: (w )= í i í f w } = I m MII (w<) dt .
*3* -2k 0 2n 3x lut^
 2. Hasonlósági tétel (tept£kvfi]toKtaU(
Ha o ;«Oí);«Uős.«Umr
tígraijftoakLovwii^yíiw «/(l)lSgBvéi.yneklétedkFoi
akküi:{15.66)És (15.67)
3. EltoUaittyí:
iítw)«n[u>í + v*(w)]. (15.78U) lU a ^ n vdős& 0«]ás. aUtor
Az .4(w) kif<-jcBé» az egyesÖRn «k T «n p - .T {/ {o »+ a )} = (l/a)c«*-/-F(w/o); [I5.85a)
y-(*r) és « S 1 m ^ »4 Í« o»S- Á U5.85b)
«»»ttesik: A* m f5esv<iny - - ‘ *1 f i « « . R« (13J»b)-beo a £, crtíket a -t , énékhd helycttaftjüli. >Akar.
(is.ra)
4. CsUlapftási tétel
ö » .e a » á t is ^ í'(u ,)h « . Ma a > 0 és ^ is isiás. aUcoi
(15.86a)
»j..S»]uúten>ibinkiid- UőJiiib)

= iU. (15-aű.)

tJ Ö ^ )
/ ((}- /ÍO/*í-
nmrjafik. Ai Ffij} íjH-ktnmi M n ( 13.65b.e) eKjmtthaUk IbSmtt femdU ax ö .«sr~r± o c esetén
(15.81) » t » i . to«ábháaz m . r i t h . . . , p ^ w 41

/(í> )= i u , H m } ......J^í /*■’ («) í = m ) (15.88)

Eadi>:tadiBéi«]dBlá«sz<dWU><ito(li&(eodilf8y«lil«td^ ,(ld.7B0.ofci.).
H. ha pedig/(t) vnlóe<spMiubui. al
ú.«kk»r-í/(()friH5véiwFoir
d755.oW.)«(J5JH)í*»-
kípfüffivéiom feí w |F{ Úikkpdarutura<,tbH>jali nvUtjiliiak létradkaz első n folyton« dmváltja, ö. a

^ [* - - / ( 0 ] -ü = t - l ) ‘ / <-“ t*/(Odt
= J^r/(0] = «(W ) = 2 ^ ^ {A.3J. = 2|^^| (A.4J. M |FÍU)| «

*píkUi«nwik i. ~ hilwholAvíi] v»ló ÍTÍntítctiÉM pcmijniní kövrtkroS adódik: w í. = ± {2n + l ) j ktpiet KgltBée^ Idiet mceluitámmi (t = 1.2,.. .,n), 6. íriuiAl]

(n = 0, l , 2.....).
15.3.1.3. AFV>uríer-t
Alwgyun a LAPLACB-tnuMo 1. Integrálási tétel HatetjoiUae

milvRletaire tőrtíníi lekípraísít értjük. Ha fcltesKÜk. hogy n« f ( t ) fo a íi(t) függvÉoy a { - » , cc)

mterveJlumbnn ,Ll««.lút, intiígtárnhtó. í* kÍT>mm Ifihpt a* jf [l)d l = a (15.90«) fcWtd, akkor ^ (15.90b)

Í 'M = J^{/(Í)} íxu O íw )=J^{5(t)} (15.82)

a Hft áss/(í) füssvúHy 4" a b iSilható,ak-
1. Addfciói (UneaiitáEt) tétel
Bánnelyo. ^-v«)
!»/(() ií3 a {t)J = «F (w )+ ÍC (u í).
 /i(0 - / it l)= Í / ,(r )/ , (í- r > r f T (15.02)

. (-00.80) ÍD
O.Oo)iIltiT "o^-Ste/ioS/ííu

13.2. UU>lán>t. A FOSSIER- é» a LAfu«

h» í< 0 .
)A(Uk. Enu^ogMi ez • kcfaildtb
k lomniliuásak eey
RTigH.tr»n«gfi . kaoUUli.Hj%*LAPL [f»rn»dó<« .^ Ida U bnmlúctót haazBiU
Ak«(*falÍkunvo)úáö FoüRlER- APLA<:S-t™íwrfi«nuirÍta.TOiu>tW
Időtótriyrgsrtóm - frnnáD ^™ k».B*ik«toe«tX«=hctó.pL
/.(í) • ft (0 1 = f i /t(()) ' .F{ M t ) ) .
fríteVfhogyM EgyritolaátaelYan.
,\z emfeti (üggvéay érti

^a55í3giS5aaü
rakftfA W ift
■Mfvinl teteák. V»®i* * krt fiiBBVí'B,v i» aígyxrte in ac:)-bcji.
cJí (Uad755.(^) ötinuiKihnl wtt
í< 0 = / (0 ■ /{() = J */(r)/(í-r)<ír(A.l)kétoUWik<mvoiúd6j». ______
lw*t.
akcafctíÖtMBV

A LAPLACB-iuti^ k<
Mivpi V(0 = j T /(( - T) rfr = /(T) d r (AJl, ^ í < -»<, fe t > Sí, nietíti ^uí) = 0.

tmáhbA -2tq < í < (1 <«rt«n i>{t) = j * * ‘' d r ^ t + 2h. (A-3)

1 5 .3 .1 .4 . Spi
Ez!diioaléRm *A>n(I<(<2(,r«w*i>i.(í)= rfr = - t + a®. (A.4) ÖfflsadbRWvH. erre • Ituovo-
■ A: B «/ (!> = Ba?Figyid<aiib.'
ladóni a kövctkotAadódik (15-23. ábra);
Í + 2ÍO liH - 2I b < ( < 0 , víw. tegy |t| = - t b» f < 0 fa Í<| = t ha t > 0. (15.71) «w1(WKé«-l kapjuk; J *
{
- t + 2f« lm 0 < t < 2 í„ . (A.S)

0 !«. |t|>ao. >!xó16pf-tdn (A.I) k^pliv w+o ' '■

J í / í t ) - / (í)} = (F(üi)P = Mivd |d—»| < fe. f e a > Q.«!t i4 - lítrtiika CAUCHY^ftl# Kérték latárértéte, ngy^
lóveríTw. üiiMS-a™ éb™“ ^tW?.Ji.'hIní>- m i
b«fiy F{u.) - n *--^1} = (A.3).
(A.6), /(() fítjiKvíai,T «n,.Utüai»,«ktr,m.4rn jwdig a t, hugy
■ B: Melyik képfüggvénv tartoüik ax /(() = c“ “*. B «« > 0 npdpti függWaiyhw? A fTiggvány Dem
|f{w)[ = 2 |5lli^I & If (w)|» = 4 Ü Í ! ^ . (.4.7) FOURJEn-tranarforraálliai;*. mrrt A — oo BwWal iiinot lialAtírtíik.
■ C: KerPSBndfla
1 ha - 2to < í < 0 ,
10.FouRIER-
A A Fouríer>ésaLi
6t A LAPLACE-tronHsefonnitció köxött Mzoros kapcsolat . arai abból adódik. Lopy a
FouaiBR-tnuuraforniticló a UPLACE-triiniafoniuMóiuik « f> = w b rDtterité»wl ■•IMlö .p«á.Uis {n
-1 b a 0 < t < 2 í» . (C.1)
h«|í|>2ío
esete. EltM kSv«tk«zik. liogy luiudeu FoVRIER-tiatMtformAUiató füici
ható ú). viw»nt n Di<!Kroril(tw«» /(() függvé iikoak egy Uíebbkörére igaz. A 16.2. Ublázatban bipDlfiriH uégyHKÖgimpulziut (16.24. ábra) rourtlEIt-Liiui
 T55. ntíWon wreptó píltiájábm, (A.1) al »vwrftó,óg3rfiOBjr VM = 2
*v = /(l + M - / ( f - M (C.2).
frjrw<uiöki.F.-nftiUliJlí) - "Foumeb-i
oiihIEB 'íITí.Kb.i: -i(u + Li)
í^Jméb«r adódik V7(t) } = ‘ ‘ ’f íw ).(C' J ) fthoniwn(AÍ)sOTrintköwt.
bvik = fC.4).
■ D; C»ilMtott roieí* kcptTusgiiéiiyc: A 15.25.» ábrán Htüntrtett <u
S í > f l ' R e s v * n y Ir j,fc .A «W á * .g ™ »itó ^ =
0 hu -00 < í < -to ,
>1 l«» - í » < I S + ( o .
= jT = jT irtt)
t,< K a
«•> I -
A (15.9W) 15.26. á b » «
(15.26.bábra) I.OtlöfTZ-fltk™gyBREn- WiGWEE-Se E5tbc(Iásdn]^97. oW.). Uthntjiik.hogy
‘ ............... ...................... rafcWlHPg.
15.3.2.2. Parciális differenciAI(
1 . .ÜtalánoseUwás
ndák«3«ifart megoldás kgnkbb lt« vöítotófijggwény*: ii = « (r . í). Miwl a F<Hí-
Ae«3r^t«>teint«vnUáA U it a W . »iiú «k A tra m d b tt^ ^
nak tekiiiteiiL Hapél<W« tin

y(i)
F{ u(i. t ) i = J r ^ ^ T . r)rfr = (1S.97)

IS>2cgnk vAiunA. AfcitücKtbeD x, röipBctt uutnul. tehit asricdeti

(li»l
-^1 0

15.2E. nlint.
(15.99)
15.3.2. Differenci izfonnáció
segítségével k. .A krasdrti is pooufeltételckct «án-

tt m'k u egycjüeUüc az cmlíUit tr

A (a.2.3.2.) hAromilimclMAH hullámcgyenlrtl.™ [544. ol«L) liMonlóan. (15.100») Uhlp«h«!ikn»tipu«í,

piirct41i»<iiíIereQdAIegypnfet. Tegyük ffll. hí«y »
. 1.01 /!.) = ( ; J J J I 'J ;; (ia.ÜÖíL)
«(j:,0) = /(ir) ' ( - í ö < i < o o ) . = g(T) (0<t<ooj (IS-lOOh)
feadeíti feltételek mellr.tt a fcnli CAUCHV-problftnw ktimríkt. kitxlüí«a, ichAt nwsBdliató cgy.«gy fögg-
(liffötiuciálcEytinletet,iuiuJyl><ui f [t ) ti 15.21. fibr«n feltüntetett függvény,«: vínyofiirtály, timelybmi il feladatnak vmi, illetve «m tundoldfea, tovübbA «kmeenWás v»-
lan^yen konvergenciiL C'rtdniébtnt fuLytunívMn ffieft a ktiiidtil/uú juktoktnl.
(15,96b)
2. Fburior-traiwafoniiáciö MefsolfiA* rJtljAból FüUfUEH-lr«iíi!ífont)Ari6t vígüunli x szeriirt, tehát
FoURlER-tranfiüformAeíA íis!
ft* idékoordinátát tekintjük k.wtnnsnak;
(15.9íi<-) J^{ u (i, í)} = I/ÍW>f}.
 ,a,d (15-IOlb)
T { u{^,ű)} = r(w.O) = n f(T ) } = F(m/) , (15.101r) 15.4.1. A ^transzform áció tulajdi
r { u.íx,0) ) = Cf'(«),0) = ^ l g ( í ) } - O V ) . (15.1U1(I)
15.4.1.1. Diszkrét függvények
u *ír+y » = u. (ISlüIc)
liKcgy f(t) (ü < í < : » ) fuggvtoyértíkttowl Ht, = nr/(ii = 0.1.3:....; r > 0>
Aí crrdminy k nio«t újra vAJtnrtltutk tíriüntímiii! t USI « WpíügKvrny ^ wUtn-
ártjuk «*/ (n D = /.
E »-n » iülöléotőtkíprariiki a - . Ilyen fariyMt ál] d6
egy/WÍSesvényfetékM-
{15.1ü2a)
.........
gyeknm tóí«>*yÍ9sfw««y^
A^ábt&nUR
történa (U.27. &b ^
If (uí. U) * C, + Cj = F íJ i, y'(u:. U) = L.’ Cl - k.-Ci = Gti*.) (15.102b)
«c „ r,k . T ZT3T — üMBUtl/lnr) füatwtey.amdyct duíinit/iiweráínck mou-

c, = F(u.‘) + Í C ( - ; ) !. c. = (w) - , (1&.102C) 15J27. ábra.

15.4.1.2, A Z-transzformáció definíciója

tr{^. t) = I j F<^) + I c f ^ ) + i [ f (^’) - (I5.1«2ri) 1. Eredeti aoíOMt é» képfügg^-ény A* (/ .}» » « * •
ViBS»»t«iisifcniiáiá» A írati taeiíT^ fíiSB^

/ ■ { / ( « 6 1 J = l/« ■ 0^103a)
AM tMHt fbUiaKcuAIni. aliomiaa (a ^ 1 b = ± ( bdfrtt«ftésd
(15.106)
= / (í + í). (I5.103bJ Hn iS 3 tor Knlmnrfy i-tc kmívciipaia. >U nz-bcn2^
«í/ -í
djuk. {/ . }- « ■ « *mtei F(í)-rr
Itt I karopkat viitOBÓ, F {:) pwíe komplex 6itckű fiiegvíny.
/ yw *ír ■ /. = 1 (n = O.I.2,.. 0 .AnK 8fcfclörfgtPb>t,«ir

»U>AiynlkBl r16 »« T + 1 = I hftlyrfrteiitóssset F (I ): (15.107)

• m -
= j r - ' í G M ^ ‘ l * - = J S ir + t)d r = (15.103.1) a 1A Ilin ™»r.am*dy N < 1 «

i| > 1, akkor diveigpwu Tchít lu {1 } 9. klwi«|t| = I.ÍLV8Ígk5r5a

2. ’nilajdcmsáüok Mivel ™ F{zi tópfilggv™, (15.105) w^iint »b 1/í kon;

a komplex váltass Utviiiysurok tiilujdatsAfiniból (M») 71S. old.) kapjuk:
•fthíit .u! crwirti twtomAiiyhnn a véenS nwgoldáí.
a)Ha«7.{/.lsorc Ey*(15.105)*orH>l/R
asctéa «bwsolút k
“( í , 0 = + ') + 5/(* - t ) + J g (z )d z . (13.J04)
g.^d»iiigiira. Ha a «or minden |i| > U~r» k»nv«
^n>at mondjuk, hogy/{ = ú.
15.4 . Z - t r a n s z f o r m á c i ó b) Ha«* {/ „} sorozat \z\ > l/R HWtín Z-traiMüforinAlhat*. akkor o bo*s:A tartoKÓ F (í) fcépKKgvtiiy
A t.<-.rmAíBM,kt,cii t » « t(^htiiluU.«.n«n5kaiönhörtetimfc folytoBoa «s dirofcrét, Wyiinwtolmt. Mi* » folyto-
t,r» fi>1y«imt.ok kMmtait diffmeuriargsPiilettelleluit leírni,addig#dbakrtt folyiunntokBy««kr»n dif- i^ u lt o f^ t a y fta Ü Ü in t ö
fereticrnyurntetK vraRtnck. DiffBrraciiacgyraÍDl.rkiiicgold*iár/ikiil5n6«!n a FoVuieu- fmh Lapwce- jjf {/ „} oredrti sorozat. Itt FCí) * ■ l. hogy F(s) (1SJ05)
lünkii h*tv*nyaotb« fejthetőfa fcauiUl F{oo) =
 Hntárérték-tótelekALAPLACE-tr>Lmgfnnn*ri6kfyf»gEVBnyénafchfttÁrárt^lt.t.i1«.jH.n«*p.iti<T^
((lö.n.), 738. ftld),nZ.ttiu3*afc»rtnícióroakövctjtüwhatárérttít-tétdekérvéiofE«ek:
a )H »F (* ) = ^{/„}tétaük,«fckor
= (1S.108)
Itt í ttkár A valte Umgclycn, ukitr tüimtőingps módfw tartiiot oo-hea. Mívd a. 2 { a V .} =
Z i r U ) - A } = /, + / ,i + / , ! + ... . (13.109) 4. CáUapítás
HaA^O wtsKa^ atsaáinésli) > íikkor
(IS.110)
2 {A V .)= F 0 -

(15.119)
így az F (j) ktpíTiggvényba » fenti norreuttrt kówtve meg tudjuk haUiouú u {/ ,} credrti sutoutot.
b)Ha lim/. tetetik.akkor |A| > l/R, toirAbbá«Z{A,> = GU) Z^traesfer-
máh Ictadk li| > I/.R1 eetéo. akter
= JÍÍ5,(* - tl5.U2> (15.120)
azDubui ónk okkor kiirt a3 U 2)-bfl megfudánsni, tui tudjuk, hogy » l» a i « r i 6k értckrkre.A{15.m )«««faggí«k«Z. úciA bmuMciÓtadéoA is
Afcldmrg.

7. A k é p fi^ é n y integrálási
tak uűJört ttUamSdn«k v w » A i/ , = OfcltÉtíUdfciiiiáil

l. Eltolás (ti^nnUcid)
McgkülÓiib&ctctaiik d&re- te liAtratnlÖRt.
l. Ebffeltol«>it«tel; Z I J ,^ } ^ r " F { : ) ( i = 0,1,2....}, (13.113) *0-hólküiBliil6,a
alul mq^po<Ui<BSK!rint /,_» = 0 h« B - 1 < 0.
15.4.1.4. Kapcsolat a Laplace-traiif
Haa« f{t) diHzkát íöegvtayt (láHd 763. old.) lípcHM{i«ev«iiyiiekMkli)tiiÍk<»
2. Második eltolást tétel: = i* ( t = 1.2,...). (15.1M)
/(t) = /(nT) = /, ha f ir < t < (n + l ) r (n = 0. 1 , 2 . . ! T > 0 ) (15.123)
deaukiónd. nkkor erre a s9SaWúnk«nt haiiMtaiifi fü|C8V«uyre aUialiiiAzfaatóa LATLACS-tnuissfoniidáó
2. öaszegeii«a (láfld 738. old.) & r = 1eortíii

Ha \s\ > mcvx( l , i ) . »ktor ^ | l Í /v| = ^ f { z ) . (16.115) C í m ) = j^(p)= £ / /,«-»• d t = ' £ = iz p £ v --. (is -m )

3. DlfferencUkéi»é8 A (15.124) alatti vÉgtcien sort dwíJWt L*PLAOE*(n.Wi^ácirfiiak i« hívjuk is a D jend jrföljiUc
A
2>l/(t)} = » { / - } = £ . (15.125)
A/„ = A "/ , = A ( A " - ‘ /.) (m = I,2 ....; A"/, = / ,) (15.U «)
766 15. htegnlitmnítform

{I5.1S)-bmnise' mt!miyÍBtÍK<!t. t-vei Ireli

1 _ 2, (1 - í p 1-:

p fW =
Z-tnumfwm&ltjn között:

f ’(t). U5.12(«) Ul (13.12(Sb)

:r “
itz ( l - 2i )2 (l- i)» ii~ .r
^ (SW 31.13. táblázat. 1113. old.| Iépc35
[F([ÁKÍ 21.11.táblázat. 1094.old.)mátnithAtAk " ( 1 )1 le 12i 12
dí* ( I - 2. P
15.4.1.5. A Z -tra i láció in v a r t á lá s a 1 « 48^ 48
= 48 b ü - = Q,
f l - 2r)'‘ i l - z 'f ’

4. A botárérték tóeiek (Uwi 704. oW.)«. a L'KoSPtTAL'»»Wfv (f*«l 35.04) •!

w F (r )fn g g ^ a /o = FU ) = = 0.

2. F(a}LAi.TiE.'rr-»ora A(15.105)<fcfiiifcw^iía»vias
dik,hfl*a/'(i)függróiy I/ínemiili »utfcjté9t ismert i-agy II
/i = 3" ( f ( í ) - a - / , i ) = Um = 2.

■ -^*1 " ( ' s r r ü n r s T ^ - ; ? ) = ®■•

tgy BX ^/,} mdctisoimstot fópísrffi líjtóirí- m(T[ WmíI balŐToemi.
(15.128)
15.4.2. A Z-transscibriiiáciö alkalmazásai
4. HatArtrtat-tÉtelwllnilmiitáwt A(15.10S).(I5,lll)hai d«zF(r)k^/ü*g-
vÉDTbfiiix(/,} tiTwlctibutomU ItÖEvrtleaü] mBgb«tnn»hiaá. 15.4.2.1. Lineáris differemciaegyetiletek általános megoldása
A t-ndTBnda, Imeáris, áUatiJó együttluitójCi iliffMmici«*gsnmlct aíokja a köwkwö:
a fimü aí«y mödfBer.
aty„+*+o*-iIf„+*-i -t-űítf»+3 + űiltnvt + “«Sn = S« (n = (t, 1. 2 ...). (15.130)
1. Az F{i)Jz ff Im&wU (Uncl 15. (d(L) uLyan függvényeket kajiunk. ainriynh Aí a, (i = 0,1..... it) együttliotók inegntlott valós vngy kraipluK síimok, fundwk tcbíit aPui ffiggjiek
a 21.13. táblázatban. Ti'tííL Lefíycn oo ?í 0 fa ot / 0. A {g„ } ínmeat adott; kmacaUd az {y ,} ftturowa.
flogy (15.130) meghatáíittotl tnrgoidósát kapjuk, ría k«ll Imi a:t líi.J,,. . . , St-i CT-tckckieX. EwitAn
Iiuieu (l.i.l30^ből n = 0 mcUctl ki lehet (nAmítiini a kövrtW . yt Mékut, Az jí,, .............
2í b31.a{15.130)5saí5ef5gi5fstii = 1 mellett ^kjJlwimmkapiiik írtiyiíl, Wrekun^iJiWonminden
{/ „} = 2(2- - n - D iiaT .> 0.

2. Oszt^Bsual F (i) (ikővt'lktsiö. ;(:sükkt!UÖkjlcvfiií[hBtvAny«j SBeriut haltui6 Bortmmegy At;

------- i/^,.--<^-'1]+... + o i,(r (i)- ö o l+ a o V (í) = G íi),(15.131)
„I =I
aíiol Y (í] = Z(y„] ér C(z) = . H« még bsvwiptjüka* + •••+ fl,í + oo = pU)
I il Icolvuílmtö, liogy /o = /i = 0, h = 2. /a = 8, /, = 22,
Imiei, kÜCTctlnm = 52. /» = 114..... do a* jnlöitet. is, akkor (15.131), ni lin. kí^icKyoiilrt niogcildAsii
y„ nltolAnoH tagra
M üáit kifejeltet nem kapunk,
3. Az fF f r%BVíiiy öl a (15. ia8}-h«n megkívánt Ucriváltak ktpzíséhez tóliEícríl, ha F (i) frniti rísK-
r%gvíuyísa(15.ia8}-h«>i
 154- Z-tfma^ormáciá T69

Aí Qi = űi esetben aoai^ módon (vagy oa — tti-MI) kapjuk:

ar is megVBll hü M etónyünk, hogy a teMirti értíkekpt q
ú 6kc!t. {13.132]-l>!a a. kiscxrtt {ih ) = y. = É í ' - ' í * ' - i )« r * - » > » o {n - i K " ’ + -

15.4.2.2. Másodrendű differenciaegyenletek (JceEdetíérték-feladat) omkiii ii dv^alirtiük. ha megfriíWsekrt. pl.

(15.13T)
K-+J + = 9m - (15.133)
Kixdcü írtddctet ítMS nui Mim u ^ A uiáKHlik cIldUkí tétel atspjáa &(15.133^bÖ£ tarbsA 1. H«a, > 0. « U « - « d , - - 2<tdíi,fltf =
eycnlet

s* + a ,i[l '( i ) - j h ! + a * y '( í ) = G (i). (15.134) 1)4- iw'tó(r> - l)ft 4. jna'-' shni' (15.138)

A s* + a,t + «o = P(*) hily«*to*éwd * k c p i ^ ^ ba aa fa at jaomplexsrfiiL

p«Hxe pkkor sh i-t árdemts n cíp s-tc tóírt ftlukiibál nK&nwtnL
|i5.ias)
15.4.2.3. MásodrendSdifferenciaegyenteteltÍperemérték-lbUdat)
Tegyük fel, bogif » p{i) potiDom Sént&bdyd Oi « 02 nem nullák, mert bllönben a, = 0 Imrw *i K Aj «lk»lm «ás* sut™ gynktBU áöfordul. hogy » diffirrrodwgyrakt Métót cnJc víg» « *
0 < n < .V indeiB^ kcresBÜk. A (15.133) mieodrendil dÍflf.rmfUí®<!nlrt esrtébai fly«ailK) ■•‘ —
a két pnrmFTtík, Hahsus vaa m^itdviL E )iwran#rt*k.feUd*t nu^olOBaiboxa aiegfddfi ke
^ Í T é f . -T h ; )- — • fcladnt (15.136g) megntóásBból indiilunk ki. ahol « üm«ctfca y, bdyébe most g„-fi kdl bewzrttd.
E cHbtú a (15.136a). fflrt™ (tS,136h) áí^íggírfxji n hc]y«ic {nnk. ö kiasSniBink brffifc a
S í)'
T TT TÜ - tűB,-*t mint» «s iis fijggvfatjrct;

W.OÍ*?-* - « ? - * ) + yK(a> - <i,)- £ ;(n í ' - a5*‘ )9/í-.

(15.136h)

Mivd p, ^ D.« raAMdik <4tdá«i tftci leoriiit

- 1 )o r »
(IÖ.136C)

tétel <amnt Ért «(15.13^, illetve 115

(15.136d)

ff
+ ( » . « « ( « . * ' - ' - öí'-M + - ^»>) - E ( « r ‘ - o r ' t e N - ) j . (15.141)
Jf. = 5 ^ P^lSo-y + + “ íPO + BON. • II5.13&.-)
ilfctvc
Innm, nüvdp_, = p, = 0. (15.l36b) írtclmibo.
» « = E » — <" - i ) “ r " - a>«o(" - i ) «í ’ " + - 1) +

A* a, = -{Qi 4- Qa), oo = miatt (IW ViETA-fölc gyökkíplctak) <» m£g tovAhb + • ^15.142)
seywwi^lthctfl:
A j l M « ) mcBoIdá»^cj«di í^ o r írteim™. ha a " - a ? ^ E ll™ k « !«
(15.13« b)
mjátértékdc te fel bisonyoí.'j^'pA™kri. lm vbaoii
fti = esetben nyÜváu nincs ityna karlAtoma. l. AwnTClrt-dOTfaiiiiáÜ.li08y

15.5. W avelet-transzform áció (,JhuIlániocska”-traiiszfoniiáció) J ^ t ) d t = 0.

15.5.1. Jelek 3. A«>wiiveli4ib.adikliiaiiieiitim

Haegy Saihattendm i> indul ki, oindy
J.iüÜcorjriia lieotiOtik.

ly*jdtipiku.t, EEÜk.Aki^dsebbntcnaésnUsattoiat.junclyTTft. ^0.ati>wHvdct tatájétiekhfviak.

^•Syniufoniii ■
3.A
H(1.^Ó
.14O
= 4)im
Hi»k
aarnffk»a*
Jb.^.ddrirt-ic
iDr^dRe=
fin1fa
.»(15.1m
^«> 4n
6)tW
m^rxJcikn^rakid
abdp.M
ritn »ln
ÍiM2.ikDrMbsta^^
A jeUoalíá* «■ jeteölitái tóaFoi
pHd&)in:}dkmeoűku. ura (15.143*) 4, Bánni!lrnH9]icmIfi«iweb!l.bánm4y !rsfrl)cbb(n-1)-M
l..(15-I43b) k é p lr ti«d is «jd .«ir t í^
15.5.3. W a v ^t-traiiszfiirm áciű
A*(0ínodrt-bfilegT. vattapa«™to
í.(í> = (15.150)

15.5.2. Wavetet-ck A »H > 1« ».H.o^0.«kk*™™kíviUtiih«á

A FoimiER-tríUJstfonnArión B töitcnik. A2 1/v lö i* léptékt&QTnő.
E«y D»»clik 6 p m n ítn et el i> tolm. IMor a következő
nttg kiitrlnc tatáim, M ok «b)wi i^bk. bogy « FuuRtE»- transzkHinádóaie^
S'sFuuittEB- tianszk^mádó « .<
>
B. Ejudtrt fü«gvfnydt Si)Ut le. nmrlyi-k » végtdoisé^ áUimdA
(15.151)
Péidiui a HAAH-ftíí wívclrt (15.28.«áhra) ««_moükó,kaIiH>' (15.2».bábra)^
jedéiH adja meg. A
ETaziáSpotsUA (ill.)irl]wt)
fitavCny a
wc<
i,n
■ A A Uaai^féle wav«let: ¥<t) ¥ {«'
1 h »0 £ i<
~-i iu 1-
0 esyél>k£ut.
(15.1M)1 0 ■t
■ B Mexikói kalap; 1
-1- m = c j f c^ n m ^ D ^ d a J b .
= (IS,144) a)

= ( I - i V * ’^. (I5.14ti)
■ A (15.14S] HAAR-föle vHvelfit {piluiazu&UsAvnl mtódik
Általában érvény™; wavnlrt-Wnt, inindaKon i ' függvények szóbnjönnek, BmclyeJt négyroitR
hid;6k,é* amelyek (15,143«) Hwnint Mpwtt »(uj) FoutilEn-transifoniiáltjával (15.147) f i ----- ) = í -1 ha 6+ rt/2 <í<t + tt,
V “ / \ü egyébkéíit
Ssigy
772 15. Jrdeg,iiltnmi,^ormáriók IS.Í. WaUt-függvcnyFj! 773

15.5.5. Gábor-transzfórmáció (G á b o r Déneii nevéből)

A [15.153) sHaUiti£,/((i,6) ínók egy mulüj>likíaiv kousMuiíiiól elwkiiiivL-lű /(t) füfigvÉuy kél sjsom-
h 4 a/2 kőnUt, ^ liüHS/.i'uhei'i intcrvnlItuiHiti vt:ll kdzq’crtrkctKk » kilt^lHCRi’.
MeRÍegy»é«k:
Unntutfijr sicrqx- wmn rftoJtlnu (nwe/rí-ínnii^DnjHÍrionat. Eni
!dS frckrencitt onoííasnek ni-vraTÍik a jrlckupk (i VwTtnük fofíldlt frtílvinciAk A* c frekvenciák mng-
^clcnáai időpontja szerinti jpJIi^DrófiPt. EUbra « jclirt idÍKpakaiaokra (,.nl)liikokni") oazljnk fel, majd
íJkulmítzziík rájuk n FoUlUEn-tTBiiBaíotnuötüíil. Uy«ikot 4*eahl<dt(wt>tt FouRlER-tTanszfonnádórór
{W FT) is bcKÉÜink. Au nblakfiiggvfnyt úgy fe-U im-gvAUMUmi, iio©’ au * jrliít i.-gy ablakon kivűl ki*
ottHiL Gábor Dénes b küvtttkrasfl ahlakfÜRev^yt luisüiiáttn (15.29. tóra):
(15.157)

t = Upunt. körül ktmcpirtrálódik, is. az ahbikiC^

u wourJrí-uck lurvcmük, ha.» (15.134) raerint képzett aUpfiigp-énydt Az /(() tiigp'tuy GABOR-tnujmJüitmAltjínüor

e / (w .í)= J / (t)fft(-*)e— áf.

ZártpWíaiitá6ukmu»(l«.l Imd. |15.111).

&t azt H^ja aifj. bosy Í12 |ii - ff.
15.5.4. Diszkrét wavelet-transzforniáció
15.5.4.1. Gyors wavelet-transzformáció
lnduí>utikklBbb6l.bnsyA(t3.152Mintegrát-4-{Aámtá»tuij L‘í.és fgy&kenA im^-
...
a]taimwá»únAl iiíbrt fi«y.rkiubc venni ELW NtOksígat
a wKvetet-uanscfíanímciú lumkrK

X.atnuuwfannáófilutU'kuiy kiiaAmltóía, anii a íítóstaíifs anaítiw ft^Jinára w 15.6. W alsh-függvények

2. aa inVET* trwjsKfiirmácjú iiiitíkm(y kitaömfUsa. vagyis a. jctk balckimy rekiaBttníáíáso wavclct-
tr*nfaEormflhiiikhót,iuni» trrri (frumt) fognlmára vcart. 15.6.1. Lépcsösfüggvények
Mindkít fu([aloinmfű kNpctntattnn Iw krll ^ü n k «z irodaliiu iitaJásEa! (Üsd írod, [IS.11|, [13.2[J. FAggvfnrok appnmmácinjánAl a^ urto)^
Megjegyzés: A wavplot-irk nn^y tdkim a kntönbmS alkBlnut^eisi tPTÜlctckcii, pl.
:a matouatikni tárgynUnAma
_ , tíek. A WALSH-fSggvtnyek nagyim egyazml Jíp-
k. csak a +1 és —I értíkct vrszik fd. Eí a kit fii(tf(víiiy<'rtck két állapotnak fr-lc! meg.
yció. Üsd 950. oU.) wuJó^játn
(igyhosy a WAi^H-Rggvéiiyek kai.

15.5,4.2. Diszkrét Haíir-wavelet transzformáció 15.6.2. W alsb-readszerek

.Adiszkrét wnwlrt-traiiRTifonnAción^ldáiiikítit A HAAR-wawkt tnu A trigononurtriktis függvények analóf ■nraoHt jjirnodikii* líiKíiöfifi lyriurt tekintfijik. A/ / =
Áriöt tjnruTtRtjűk: Ailvn vn
[0.11 intíTValimiot v áW jiik pPriMu«nt«^u,uimK.
vaUunira. Legyen aü 1 periódiisíi, rí«úntj!rvnllmuu ó IfptMÓsnigEvény^k
. „ . halmnaa. Az
Sn-hea tartozó Ifipcs^üggvéayeket egy vi'gps diraciusiújú vrktiirtÉr vektorainak lehet felírni, iigyaitis
twrmely g € S„ függvény a résKintra-valinmoktum fiílvrtl ju, ffi, 3j......ífí--i ítti;fcá áít<il meg van hn-
tározva és eiíért vpictamak tekint hetA:
A di írtítekTt lAroljuk. «it a, íi lík«kni i«!ttigtilkiUiiiH!iKiikn (15-155) plmráirtr.-rogyis n (1^.155) kí-pl«t- g'^ = (ío.gi,9a,--.ffT*-!}- (15.159)
ten HZ/, értákekrt ta, s, írtV-kt^kkfll licijf-ttasltittk. Folytutjiik (iz djArást, is ta Az Sn-hez tartozó WALSH-fijggvftnyek a sBsorwí.int.EgrAlrtv mint EtkaliírÍKtízor/.atrn [lézvH ortonfinailt
wljpH remi-iKert alkotnak nz í,'[0, Ij Dúrtjmi (tffhát ha / e Í-[Ü. 1) = L*[Ü.l) fs / mindf^ik WaLSH-
= {4 ? ii+ 4 " ' } . ^ ( c . - 4 :’} ■■ “ ír / w L [ 0,Ilmil!vt<ktoraj,'nTOiítKc1,«n,'iiU ....................... “
kép|pt;f;kb<ll víigiil n íí,*'^ ktirniionPiim'kkfil ttíndiiíkfstö rtwlrtvdstotok sormatát nyuijiik. rita-
iRtiviíktor vtiiauiilyfln informftciót tartnlina/, a jel tiiUjduiiBÍÍBairóI.
a WaLSH KACZMARZ-fuBBVÍayek í* n WALSH-PALEY-függvÉnyBk.
Megjegyzés: Nagy N t-rlóktikrc íi <ii»zkrf1, wiivtílot lriuiiizfonnádú tart a(15,152») iiitegi'álus Wíivylttt- A FOtnUEH-tranEzfbrmAdó JuiftlógiájAiatlefiiiiíüui lelwjt a Wa LSH'ífonní/oiTn/íridt, amclynÉLatrigDOtt-
mclrikiö függvények szerepét a WAMH-fIijigvíiiy<*k vtwítk üt. Ily módon adódnak pl. a WALSH-Stirok.
WAL5H-poimomok,» WAi5H-«aiim»i- fewalsb ko«ii»i*í-tra«8rfonnáció. bWAtsii^iirt«R.Ak.k.«v 16. V a lószín ű ségszám ítás 65 m atem atik ai
t™ imA6yoreFMURIBR-lrau»zfomiidöanal6giá;ArRjLgyataWALSH-uaiisatortijAcÍ6.EByl>.TvrartA.» . . -i
WAI^ÍT,ggvíuy«k<:lmÉkt6l».teAlkiiÍmftzá8áb«aaIr«l.ll5.7]hivatí^ StatlSZtlKa
:nkkrlfogÍAlkt>zit«
lyck egy álUlánoE értelemhcn vett kiHÉrkftbra tJirtooAnt

mdy a véIeUeii tötoegjrfensi^ek statíextikiú törv^nyssíTfiiií*

16.1. K om bm atorika
Egy Habuaz dcmaböl gyakran tudónk Hboutoi niAdaa tlj twlniBB
Atlítáaa íESct a pmnatono {súrmid, cbendQi(?). a tomiíiuídd [k
A VMiárió fogalliiában<syesal a (wwwí *s ktválaBa^A^ mtrt iw ri

it ail vbsBíUjii. hogy™ /* luinyfÖeknipMl Wwt fgy w

scámá de&M^ kiválsazUmí vagy ciirjtdcaú.

16.1.1 ■ P en n n táció k
1. Definidió

2. IsniéUÉ-né&Sfiperiiiatációk száma

{16.n
a. I6 diAkaektvabel)id[ic 16! kül^ih&sSix^neiuftNü] tód

3. InoétlÉsespenniiUkiókssAiiia
Ha » i n elem kósiött )t p^yfonna ckm van (fc < tt). akkor Wirtségw 90TI« kW[ stároa;

■ A tatrtoaiibai a 16 ülíhdyrt a 10 iliák 4 tískiiémj tu(a»ltA k>, de a 16 táska kŐBÖtt A t^yfornw.

Ekiorakibetaée^HirrQidckiiKánui: 16I/41.
4. AitaUnosft&i
Ha aü n etem kÜEÍil (t,, fc;,,. . IL-«) rJ«u t-gyfotnia (t, + + .., + t . = n), akkor aa « öaafis
k’betsi^ns tH)nT!D<ljcnek a íer.&mn:
p (16.3)

N Adott5sEámj^:4.4,5,5.5.Eiwkb<;ioB«wwenPs'*'’ ' = ^ = lOkíUönbdíÖölíeB^siámképea-

hfltS.
16.1.2. K om bin ációk
1. Definíció
n külmiba™ (ilcmbal Jt eifim egy IcbitKÍ'gret kivAlrtiu'.tfcwt komifmidöimk ucvezzOk. ha a kiválasztáB
sorrcncljíní uem vagyunk tckintnttel.
Ext fc-atloBEtáiyukinibltiAciónak tinvisatiik, anicly Icilüt iiimfiUés tiÉlkÜli ismétláira.
776 16. ValónamltégMiitiitaiii, én mainnatilná

ikai képletek összefoglalása

mindegyik plflmet csuk PgysOTr vnhetjtlk Iá. 16.1. tábláit. A kom

Akíválaíartáa.aiai A lehetfiséReksiáma
(16.4)
Mn^léR ntJkul ifunétlésscl
(i <n)
■ EgygyíHísSO ■ha 4 UMíi'l wartöséfícl váUotunk. Ekt í ^ J = 274(t5-íaekÉpi>«i tí-hrtjök
nwg, b» tt veirtA PlíVOv íuukdúk dubxlii>&moem vagyunk tckintiTttcl. Pemnitáriö Í>, = tt!t* = n> Pí‘ ‘ = -^ ti< n )

n kfűödböafielcmbfl k elrmt^ vi ^1v&Usít Link ki (axazi^ dcmct többsLÖr » kiváUatliuuitik) KomteDárió

l>Qg;y n Mitmiil IMnn xaAmft. A lc'hrt»£n>kÍvs]juiUáaok száma: = C)
Variá™ . «(;) V.**^ = n* t>nislpfart
= t> n i.k h rt. (1«.5)

■H>itdanbkidUtMrlotMutk.akkor^^külöobűxfiriciIn)áiylrlKteég».{Ha^
16.2. Valószínűscgszám ítás
<i íaűlií fccriih síámokití tóntjük.) PékÍá.a2 kock» rsetóuGi**'' = Q = 21.
16.2.1. E s e m ^ e k , gyakoriságok és valössüiaségek
IS.1.3. Variációk 16.2.1.1. Események
1. Definíció 1. Definíciók
n külmböeS clrmbS Jt rkni rfQT ] It, ba InUőnÍMfflS»rwnd A ■r^3inmitj.--biinvijrtlra k&érict«i dyan kfcWrt^t írtSiik. inrlytidt tórometdti ai általunk
külöiböcA k r ....................... Trhát n varíidó atynu kcmlúiüriö. abol a mrsidet ■> fi| Bgyekinlie vpitető &hétcb^ nem haiÁmuAk n»^ A kWrlrt kimeartdra a Téjetlcn ™nmydt,
TRaonlk. E í^ itt )iitni^titőnbltlt(>l^rtkaz tf<in«Ué» DéjküUésazismétlÉsBitviinációt. mrfyclt aa A ™ n ó ^ bi.lmait aDurtják. Al A linlnuus eíemei trfiát a wlrtlen «™ ó is e t %ii!íimin(t a
2. Ismétiés nélküli variációk swUna bütaí estrtaűig és a Idirtetlen anrmétts.
A bizti* esemény ra adott kfafelct mimfcn i*8rfhajt4*ánál hdtövrUtaik. a IcbeUítleii esranéiir esfÜL
nrlraubölfrdfiuct kivAldsittuik üjsyjujuy « sorrendet isfigycícinbcvcEBiEÜk, Elkkor n ckm t-»do«ítAlyii
v^rehajtásnéJ semkSretkEsdk be, a wlrtkai WEniény va*y bclaW-ftUteíilt. vHgy aewi. A kísérkí ŐKzes fc-
yannööÍDakas2Aina; hrtsrósvcgymáitt páronként ki*ái6 kimcurteJriaJ!rir>niM«nAii(t!t lU az A dsejnráyhalmai el™d ai
= = Í . ( « - I > ( n - 2) . + 1) {i< n )- (16.Ü) csemé^Ek. valamint aa / birtoi.és a O Irshrtítlm atranény. akkor a 16.2. táblázat tartal-
jns2Za a ifc-fimáh kspc9oUtf>kat.
■ Hányf&Ir kiváU«t** lrh<t*r«c», ha w d«bbi eeVűléama 30 ríaitvcvöböl a 4 ^ kjváLtóalvHmíg közü­
lük az ctriöknt, a hcdwttffit, a tit kárt ^ njegj'zöt ts kfilőnböinjE^^wnjdSbetjűk? A mcgoldtw: *
4' = 657720. JrlölíV
3. Ismétléses variációk nzáioa A pontomul akkor kfivrtkndk he. Ija u*m k6vptkmtk he.
n d(;mtx!i vtomdt kivnW.tiink fij^. hogv n i cH plcinct tShhcMr is A + B i»nt(iMin lÜEkor k<’iVT^tke»k l>e. ha .4 is O k%ft!
“ ■ ■ k. Ekkor nrl(nBJt-/iH(ífsrtJliyi't is lenalább ajt pgyik bckövctkrak.
(ie.7) AB pontoMin nkkur követkraik be, h« mind A. minc! B
■ A: EgyTOméW5lvíüye!il3iátíkrttakhciB%i!stippekszámft: 3” - U-kövctkraik.
i . A í a B cHnnÉnyck kUlÖd> A - B [KjntoBwiakkor kftvrttewik bft,ha AIxátöwtkeak,
■ B: A wüAtiuWiBíli (li«itólis u«y»t;f(c; 1 B bit, ExÉit tehát 1 byte összcsfn 2" = 256 kiilöiibÖKf* ric B liem.
jelet tud ábráaíiilii, melyek (Ki iüaiert ASCII tátitó^tatlm vottóak leírva. A C B Hzt jdlfinti, hogy bpkf)wtkranscíi.B hekovetkt^
üíaá 'ititi vmy*.
fím,‘inírhat,* fel /4+ flöwiüi^ként.ha£ / A ía £ ^ B1
7. ömutetl Neiu elemi meméiiy.
8. E;gymást kmátó nseményok A( m B nem követ kmíietnek he egysííen'e.
 ■ VaUxanibtfgnxiijmtíi én m J&g. VabMiiibégiadma4» 779

2. A va]6s>&)58éj definíciója
(A BoOLE-tilgpljrn HíKOiuwRAgiú); As5raranények hatmmftn éitf^aunxl , P(A) wO&f fiiggvcnyt valí«!Ínű«gndl mondjuk, ha eleget tese az
l.a ) .4+ £?= fl + A, (16.8J l.b ) AB = DA. alábbi feltételdmek:
(16.9)
1. Minden A € A iscményw;
2. «) >l + .4 = .4. (16.10) 2.b) AA = A. (16.11) 0 < h « < l . 0 < P (.4 )< 1 . tl6J 8)
3.*) -4 + (B + Cí = (.4 + I!) + C. (16.12) 3.b) .4{1ÍC) = (.4B)C. 06.13) 2. AO tó
*0 = 0. * , = í . Í> (O )- 0, P(/) = l. (16.29)
4. a) (16.14) 4.b) .43 = 0 .. . (16.15) 3. IU > le A é s B 6 A*gymáiitte«i*ca..iiiéii;
5. a) A(B + 0 = AB + AC, (ItlG) 5.b) A + B C = {A + 0 1 (A + C). (16.17) h^B = + fc«, P (A + B ] = + P {B ), (16J0)
3. A w
B ..) T T B ^ T i'B . (1C.18) 6.b) (16.19)

7. a) 1. H* ff C .4 akkor P iB ) < PIA ). (16.31)

B -. 4 = B 3, (I6J20) 7.b> A ^ l - A . (16.21)
2. P(A) + P (3 ) = 1. (16.321
8.») A (C - C ) = .4 B -A C . (16J2) 8.b) A B ~C = iA -C H B -a . (16.23)
3. Vfgmsnk.páimkíiakááz6 yt,n n uéiqn c(í-1......n; * O. i 7Éi ) :
9. a) OCA. (16J4J 9. b) AC J. (16.25)
P (^, + — + A .) = P( i 4, ) +— (10.33)
H iiA Cfl Msat A = AB é»et(bnlitvabigax. 4a. TrteőfcB»/l,(í = l,...,n )««n # «y !«:
10. ÍB B^A+BA (1M6)
P(.4, + * - + A .Í = P (A,) + ... + P(A,) - P(A,A,) - - • - P(X;A.)
- P(A,A5) ------- P(.4 ,A ,)-------- P (A ,-iA .)
11. A ,A t= 0 (ijífc) «s A ,+ ^ 3 + * - + ^ + - - = / (10.27) + P(A,A»A*) + — 4 P(A,A,A,) + — + P(4._aj4 ^,A ) -
■ A: Ka^ttnMciobiinkH.
K« M érmékét kütőn dobjak H >1^ R.j í
m d l^ lt Uhláut muUtj« 1- £rtnc All ■4lj + ( - l ) - ’ P(A,A, ...A .) 11634*)
Ail.írmefclí 2. Énnr Aj, -4a PIA, + .4,) = P(A.) + P(Aa) - P (A ,A ,). (l6,Mb)
1. Fri v»fiy Irt. v«. Wa: A^i *y tdjw««inteyi«Dd«»:riw»v»|Miwmyi A. (.-=1, 2,.. .,n)
2. EgyKtmr frj fa írtif frlOli = O.
Hii« krt énirft egywJW dobM W. alüwt Mgy diani «pmtey wn:
A|aj4a- P (A ,)= i. (KJ3S)
ÖitntMini cwuil^ny [j.: l. Aic l.énnín bj van; AuAií + Ai,Axi. 2. Vau legnlábli c©í fiq. Au.4n +
.•4i]j4a + AnA^y. H» ra Aeffimfny fiíídwtó, nint *n diunh A, tsemSny ŐMseB" (” * < « ) ( < = 1.2......n},«kknr
P (A) = ^ . (1€J6)
^ rtemi CKomény: a t tírtüuuan kieUüiti i « (n - l)A l < t < nAi (n = 1, 2,...), tj
aLoI Al > U idfcenéK)- , (Aat « “"^>k. A ^ ^ ^ k fiv r t k o é r fh o s JBÜkflígre knciverf kimenetelek Bsáma. míg n
A öfuBtrtcll owroíny; az cletuirtiimlegfeljebb ttM . azaz A = ^^Av-
4. Példák a laűgkisgtí
16.2.1.2. Gyakoriságok és V ■ A: Egy^aü kAval dobva aaimk YiOötótoflNÍg^ hogy dobimk: P(A) = i .

1. Gyak ■ B: Mi a v;d d, liogy a “G » 43-böI" LOTfÓ jitíkban egy K«lvtoyt kitöltve 4 tali
Legyen A rgy cxuraíny m A icrismétiTltrii ifégríhajtvaiiasA w
»ic, Jikicot fM-t n®A gy»toriaí®éinBk, m n-Jn - /14 snAmot pétiig m A reluMv Az5s
r o - e( « ) rowBwl vélawtott s7Jim tsxtmik.
Tehát a 4 találat volórasfaiilfiéfpt:
>Unul:pmU.bmt8«.iB iliil: proUbility.) A rdntív gyako-
ik meg a P(A) vnliSwínflriiB « '» • P(AO = = 0.(100968 = o,t»e«%.
mntikilsdefinlriAjAt.
 ikmrgnGUlAIat P(A^)

lyk&wttvsukrttő.^
ik (• Müietési »vwic uon bdl iQ
wk3a%>átiads5ii.

36S 365- 1 34S5-2 et Egy bclyra tárol™ és kífefiiűk egyet

365 364 363-■.■•(365-*+ 1)

PW ) = 1 -Í> (A Í = 1 - Haaználjiik aU«etkaó jeloléHtet:
• Ae Az Midik eq> tiTOwta! (í = 1.2,3) ahol P(A i) = 05. P(Ai) = OJ. P{-4j) = 0^ Twibbá
igKí.liiiSr;
• AiAj = 0 . .4i + ,42+ .4i = 7i
Lálhiitó. hogy mAr23 swmciy eacténat a • .4:itcnBék*fci»
- P(.4{A,) = 0,05ai inF(A1A«) = 0 . 0 4 P(A14,) = ».«2-
16.2.1.3. Feltételes valósziDŰsé , B aycs té te le
tey«
M) P{A ] = P<A,)P(^iA,) + PÍA,)P[A\A^) + P (^ )P M M ,Í
Aiu = O í •0,05 + 0,3-0,04 + 0.5 O.OZ= 0.032.
q A felUtd mciktti «»fiy P^(ií) Ir

P (ÍÍ| .4 )= ;^ . P { A )^ 0 .
16.2.2. V al i s ^ változók, closzl ^vény
kípIettítdífitiiáJjtüt. .k£Bez«rtsiÜBiísDidc«yia
Kkor igB2, bogy:
1. Ha P{it) / 0 ÉSP{B ) jí 0. ftltkor 16.2.2.1. ValószínŰaégi Változó
p im p m Aí. demíaeményiiegy adcitt habna**t td ^ ju lc úgy. iKisr m
- p m ^ - U ayro, ¥cfctknía_raffl6

Ti-hSt Psy vöíüen Híérbt núndéa lctet«ég« csy Xn t ó fe a megfe^^

P(AB ) = P(X1C)P(Í7) = P{B\A)P{A).
m ».k értéket (a tortódüai ponU*

P(A iA i ...A ,) = PiAi )P{Ai/A^)... P(A JA iA 3.. . A , . t ). (10.381,)

rl (Mytoot* & diszkrét) «
váU<«ÓÍB.« A: 778,oSdnl.Apí.lda.Bnid<!!jüktiroaíAnaAi,.^,j.A„fa<A: Ki, 2.3,
Az Ab.B »T(ttfinypk fTiggnkitük, liu >t. egy disikrft VJ ■
P{A\B) = P(A) P(B|yl) = />{0) (iü,3a..) ■ B: Egy gyArhni] AlRgyflrtntt );^trtt)5) vAlctlcniucrűeDkiv&laaslo .Ml acttartaraa fojyto
UOSvaláiBfnűségi változn, jejnljük T-vei. Egy t (tdúlt vairái ntáin oKtbu T = t o«t jt^tmtí.lLogy ez <ramÁ
pontosan tidÓ alatt ég ki.
P(AB ) = P(A]P{B). (lG,3öh)
16.2.2.2. Eloszlásfüggvény
í: ligy, hogy P{Bi) > Ü 1. Eloszlásfűgwéiiy deflnlriója ka tutajdoiisigai
(* = l,2,..,,n), ttkkorosy títszöleges jÍ 6 A n«!mft«yr<í igfw: A/ X valószímTsúgi válttraft elossslKsét nz cltuBKláufTiggvÉna’
1. A teljes valóazfnffség tétele F(:r} = P (X < ^ ) -o c < x < = c .

P(A) = £p (X lfl,> P íB ,}. (16.40)

782 16. V«fd«iihtw^gCT(lmŐAiAini

2. F i t ) i^.i-ticknmnoákhm6 függvén)^.
3. f (*) roiodím pflmhftn johhrtl folytonod, m21.14.-t6l 21.18. táblázatokban taUUiatáic.
M e gje gy^ : Az inxUlwDbmj w dowlisfüggv^uy definlciója^ikaEor a kömfeífl: F (r) = P{Jf < x). 16.2.2.3. V árható érték, szórás, Csebísev-^yefiIötienBég
Ekknr a frnti tniiijdowAeott kőwil * 3. vAlUnik; ‘IwUrtr folytonos.
Egy <>lafiűú kft IcgfontíBahh jelírmaö t“ nmiítcre; a n várb*tó írtpk (kawpcrt6k) te » saótáa. Eaek
3. DmkT^ésrolytoi>o«vatósifiiiL>égiv&itozóeUHzIásfBgevéiQ« ÍHnctrt«ben kaphatunk «3íeIoBiláMn> egy d»4. d«rv»ikí*wlltftit, A várható érték fagatroa mcgfefel a. mr-
Diszkrét vaJó^fnOség) vUtogó-. Ha»z A' ml^«zioú»égi^ ri ( i = 1.2,.v0 ért#l«kBlP(A'= duuiikAbiit ismert síJypnirt fiigalmánflk, űxwií pékUui folytoww «w tíj«i iit a f { x ) J u ^ ^ y alatti Ur-
iO = f^ (i = l, 2.,..)wifi«üüa.Éggdv«*iH »kl®r tomány sülypcniti»nak abBráa&]ii. A •oórm pedig as -V v*W«zIniI«ési «^tosóoak » íi vádiató értáktÖl
f (^ ) = E p ­ (ie.43)
I. Várható érték
H ^ g (X ía *X «
g»tív flT ] függvény, mrlyír o P lX ^ S ) kiíejahtUI mitit: P (X é S )= Ea /(j-> fSíBfvtoy £rt»knidt<k&iídöja:
l.DÍBíkrétesct: E{íí( X » = £ íí<í ^)p >,
................. >l.boK yA*írtító.»-»í«w [«.«
adjuk meg:
Heset; E(ff(.V))= JgMf{z)dx.
P i^ < X < l , ) = J n * ) d l , Ahol / (l)> 0 .

E .tobatö értekek létízndt, h» « J^

tteaidt, ha v«gtd«tl
v<* W . ilWve > j T j mtcgiil k»a-

f{*) = J>(X<rJ = J / (!)* ráltoiá'rárliMA

zb n i»9 töltai6 vsrliiiM >= X

AntuJr« mláittinflaégp, hogy u = E (X) = X ; / */ W < íi.

ál (Ifi.47jwbVba k5«ctkQ«i»iga2, hogy

E («tA '+ Í)= n ;i* + i (a.bv«te3e«Dok).

» P IX < T) = F M dűSzUid5ggváiy értíteitt J hdwii (ö « il5 2. iMidiawM immiirtttmofc

0 < t < X iutcrvaUumfelett (16.1 ibni}. Aduú o Wóioi- M JT 0Blö«fnű»Í8j ««lt(»ö monMnttimK
1. Ti-rdreiHiűmomentum*: £ (X -), (ie.4a«)
2. -n^™la«iilrá]i«n»mo.tuma: E ( { X - mx Y")- {](i.49b)

T
7 -

mmténlatax íí*f JT) = ,T» = E{X^) - . D*(nJf + 4) = n“i3»fX).

F [X > x )^ a ,
tBlJisilI. Ekkor n /{t) ftlfttti tmllnt i„-tól jobbra épp«n a (16.1.b ábra). 4. Súlyo^tt kSüép, számtani k5>6p
Megjegy.«.:A*irt Diwkrít raetben a X valftwinSségi viiltcwft vArbatA írtÉke az .......... értékek súlyoíott ki
ai »totii«ttkAban a kinirttíaá oetta (pl. a = 0,05 = 5% vagy o = 0,01 = |%) hibiivaif.-
784 16. VaUsíit3»égiuémaüüm JS.Í. 78S

» R .ikiUpv (OBpwiiik, hogy aa TIdemfl mLtnábaa pon^

tosan k pirw golyá Tan.
iDipjukdb^gK
ͻe.i3)
16.2,3.1. Binomiális eloszlás
Ti-kintsSnk ^ íélrtlcn kftrifctct, melynek ouik
Hdott: P M ) = P & í > ( a )- l- P - L r g y e n « J r .'
/ t x )= (r b n végrehsjtássorrá k A bekövrtkdssrtt. Ekkor:
U tgyébkénl.
f lX . = t) = ( I - p}*-* {k - 0.1.2... .,n ).

Uikmcftfeklűnn az alábbi stiOistikiúgKikniúgnt le|[yr^ nx ox j4 exeiu^y. bo|gr vi

P{.4) = ^ = p , P(.4) =
MaaxXn róii v»rh*tó é r t ^ « ff íBÓráaft ktoik, júJot trtio5fcíg» A > 0^r»ló»

/ > íP C - ,il> A t f)< i (16^í (1&62)

TcJiiU lUKíQO lúc« A v«id>ziit4tocs<>aimiüi;. ía^íáriatócrtÉkt^
•itaác»tői>t>b<«5ráéiiej (JkD*sy
J<úLAz dnzlie )»nuiiCt««i n cs|>.
16.2.2.4. Többdimenziós valószindségtv 1. Várbatóótékéssa
A »x = íx „ jr ,..... X.)W B (X .)^ H = n-p , 116.63a)
Á x i......;r,#rtéfcrt fl*(X .) = a» = n p íl- p )- (16-fi3h)
2. H«.V.I>hiffiDÍÁJiscWJ^iütJ«>r
........... .. .. ..... ............. A -. < i. ). (16.57)
ek>«ifafi8BVtoy íblyt^K*. h. líteák ^ /(t.......1.) I Ílt63c)

.............. / - - / / í t . ......1-) (16.58) •fchitdÍBJi-onoirtte-

pJiKBlám] közdfüxnjak. Ez iUtidábno Akkor pI ^ pontm köxdiUis. ha np > 4 á •>(! - p) > 4.
3. Rdcnnáilis képlet Gy»li«rí*tjnAR.ftái»kban«idaiM aUbhi idiunŐtekiptM
d:Ew^vizs«AlaUl
»poM A ]at^in^fe |16^ WliUt^ P (X . = t + l ) = ^ 2 -P {X , = * ). (itcaaj
Az X,,.... A', viOterfiifb«gi vAltoicóky«g<r<-t/rnet ha:
4. B« X . és X . hinoiiliálHelo«UsA viüfiMfDiWsi vAlUizAk n, p, ilk kkel akkor
..... *-) = ... F . (i .). /{(...... t,) = /i(f il.. .y»íí.). (16.M1 X = x, + Váltoráb biiM^welwxUffl n m, p
B = 5, p = 0,5; 0.25, illet™ 0.1 poiam^
16.2.3. Diszkrét eloszlások ti<rckkcL {^líutő. hogy p = f = 0.5 csctÉu ax idioss wtrikiui. .Ahogy p lávöiodik »a>tfil, úgy
X. KMállapi>tú«liipaola«iiS«snz»riuu>HMÍ«S csökkaiaaúiimiKlria.
A kéUU»p«tú RtotiiatitMi Roluwe N flm r kft ooitálybii mroUuitá: ns egyik o«táiybon mn M Mou 16.2.3.2. Hipergeometrikas eloszlás
ÍH!íouyoe A- tiMjaoDtaBokkiu,
..................AhinAnkUti
i N - M «Jeto. melyi-k je A t»uii rcorii<UHn.
Abin
aek.APlA) = l> i»P (A ) = l - p wlteln(lM«gek iidotUtk. Ebből a aoknságból n nlcinct kMfélfiképpen a többi N - M elein pedig «z A tuUjdon*««pil n> k.Akfllönhs^abban
ikki: vb , illetve vini»»tcvMi nélkül. A kihúzott n demot, lunniuiyibcn minden

zük.Afeaticki.>tazui
iknnsíeinitiNfM
cnmtnl4na^ucvcit- Annak vd6!mn&ég«, hogy nr. n kihúmtt t!»lyi:>kíixűtt k pltut w

2. Unu
Esydolw snssfik Aiwakavalö«iiii(W8Í5t. hogy

utáB a ralnét feljegy««ak.«. kfivrtkeia hikán eWtt ú]m vi ikadob<»bA,akkorvl

786 16. Vaíáami»f^!dnmJi (h

2, H«X,ó>X3fügErtim.P0IS30N---
(AáPOlSSOÍI-etfuwUíÖíniwiunirtWW: A = Ai -t-Ai.
0< i < « k < A f, n -k£ M -M .
ArtiwAvaláití

1. Várható értéké*
A PoBSON-ekwjilás a hi

np - A > Oál
^ > l5 0 0 p ^
m rfí^y»Sós!Ía&
A 16.4. ábra 3 POKSOK-ckfidfe ttó öt írtílta nniUljn. A ro.-gfrt l.^ pmamÉteríi; X = n p ^ Z 5 ,
és Q.S; ran± az ártíiek frletnck meg n 16.2. í» 16^. ábráknak

K
2. Rekuríiós képlet
{n -k K M -k ]
P(J£- = t + l) = » 3i„ (J t + l ) =
(J t+ lK .V - A i'- n + t + l )
P iX ^ k ) . (16.e5c) l l l h . , L

A16.3^,b,cábráii3hipCT n .V = 100, M = 50,25 ín 10; rt = Srartbm,

mpjy^k « 16.2. ábrán «x p ^ 0.5; 0J5 te 0.1 ceteknek fefcbek meg. Eb)>en » Hílmm píldábiin mno
SKignifikAw. ktiíöniWíg k bincmiálií & » hipwgeometrikDs elnsdás közStt.
16.2.3.3. Polsson-eloszlás
Ha tó X dtsíkiít valóralnfliiíBi v41t,(w*ríi 16.2.4. Folytonos eloszlások
16.2.4.1. Norm ális eloszlás
P (X = fc) = i (16.061
1. Eloszlás és sűrOségfüggvény Egy X v;
akkor X PolS&QH-tUmdáiú. Aa el ifi, bado^tlítoftiiísvúnyc:
1. Várható érték és szÓrásné]
 tt^ üit«8Tálioit az

(10.740)

(16.7*)

16.2.4.3. Logaritmikns normális eloszlás

l. E3os«Iás-éssfiHl!tégmgeréiv
1,T»©( töVMÍra ktgimnnáa- eWáBAiuik iMfWísflk. |it. is p

^fce te t vehet fcL

2. Vfa'batóéttfkéa
f < 0.
m t > 0.

to ^S O ,
D*(A*) = £ l ( X - ^ n = (16.7W>)
ar>0 .
H a « A, fe Xt yMioíafbé^ itiUnAk fTiggrtlpi»;lc f« narmálisrinadásóakit, .01, í»Mw|í2 . írnrani^
torrktel.altta.f».v =fe,A.+*aJT;, (t-,.Ib ,v»la^W m bí)vdg«m .Trfg«iW i»iionnálw
ft = t,i(i + = >/t,V,» + ti*ír,> iMmnétodtküL
A P (« < J: < t) vHl6sidi)iMe^ »«ij.«lMdium>á!i.ckMdAselaaUaiSeg»ói^ Inplintjuk 2. Várhatóértékés»
(16.71)

16.2.4.2. Staudardii is eloszlás, Gai a) Ah

u u ^ oKtéa » 18.8. ábm aaeniléiteti.
1. Elöszlá*. és íflrflségfilgsvéiiy ( 16.(i8)-b6l ,j = 0 fa = 1 esetén kapjuk n dwalítaffiggvfiiyt: bl Fwtícdi: pi é» « í y = lóg X v»]A(aúiiM«i «Alh«A vírUtA fitíki- ra «w,
^ (16.78) szerint az X viJósidnrwígi viltotó vráhntóírtaké «• sWiríúmAgy’i'-t'.
P{X£^)=^(r)=~ j r-ldt=j v(t)dl (16,?fc) c) A lognomiálís doüJffi F{.r) elonaftsfnjQtWiiy.- MirlMt.6 n <Hx) Mnadaitl non

a mpgfelfitó sftnWgfilggvény « G AKS-S-ftle hftranegnrbc:

. . - ‘i

A HtMuilard euuuí (0, D-tiuiinAlultxutánMbl U (21.15. tibUbat) a í ( l ) írtékeit Urta

í-«kro, murt nrgiitrv t írtékckrc cbbö):
# (-.r )= l-# ÍT )
 16.S. Vhl^^műségszámaás 791

nx) = t» í > 0. (1C.86)

(I6«^bBn a-t idakpanunétnndc. líp Ek» hivják (Üsd 16.8. i » 16.9.ábra).

16.2.4.4. E xponeadáUs eloszlás

1. SarOség-áehiBxtAafaggvéay EeyfalytaiuüftJC^^Üáizíc
(Jk> U), h» faHiH^gfaegvéRyr (lá»d IB.7. ihra):

(1G.80)
/<■'-{--* £ :>!•
i.it y > A .ű u a ,r ^
a)o = l a ■EBülx^toaeW* A = - pnmmétcrf ei
tiatíi)
b)V«n 3p a WEBULH^kíitUii» , * -r -l»clywip« tér- dttJá mértíkét « !ja meg:
2. Várható értéLésscArtei^gyset
(ISÍtr)
f-T , ^ = 4- (jo .a )

Icállá. tówtt, alkwrésa-k *irttnrt«tn 16.2.4.6. x^-eloszlás

I. SűrŰg^-éseIo»U«(Üg
16.2.4.S. WeibuU-eloBílás
1. Sűrűség- és eloMláEfíiggvéDy x" = X,* + Xa* + - 4 X „ “ (1 6^)
g tmtamítt^nkkol; (f» > 0 , /» > 0), Ittt i
. « megtóelösűríL-wgföggvAny;

lA t ) = (16.89)
ggvény; 0 lm í< 0
H Iw T < 0,
{ l- «p (- | )* h« ^>0 F A ^ ) = i’ íx* < ^) = / *^ ■ > 0)• (IG.flO)

tárhat* érték és sz6ritaii£sriet

2. Várható értek és szórás
£{x*) = n, (I6.<Jln) W ) = 2n. (Í6.9Ib)
 16.31. Vüló»zmű^.^,ómitn!> 7B3

-3V
. =H
Jf,a+Jf, v»ló«!fnitaW
ígi.vn«to
,iUMwmm
«»lii«b
übgáfo kúkú.clacaJol»»ú«Ú
B.lái liiibégtvilbssAic.iJcInir«
Xt ia X i 2 raa > 3 ni, > 6
*An+ nubw ftfo wJáH 3. Kwwtillsek Az F kvw«ili«i (l6.1I.ibra) n21.17.t*bíáaatbmi (Id. 1121.old.)
4. HjvJf,. , -V. filggfiUa ( 0 . « ). n « n r f t e k « t ó r i r f h o r t k , a k k o r

A m = ± f^ (± y (16.92) 16.2.4.8.
l. SűrűséB-fe. Ha A' vgy {ü.l)-n<«riüAli-dt«lá8Ü. Y pedigegy X-tö! fTiggetl™.
X = i E.1 , A ? *flrrf«(nH!vta^ /(») = , (16.93)
iMégiváltoü.akkwa

/(O = - (IC.1M)

5. Ax m ttabwbásfdiú v>-.Jo»lá> a-ailreiidű k««itíiwia> a xL .

(lúd 16.10. ábra). A v^-^kaalib kmntitimt külöubö>5a Ói m átrkdcn< a 21.16. tábUiat UrtaJ-

■ i—
2. Várható érték és n

E (D = 1 ), (16.103.*) = U6.10QJ,)

3. KvBíitiasri£AíH!tD®iáBí^..Üb:tvf-t./;.„kvMüü»da»okasri«w*.««ílydOT(l*.M^bM«»):
16.2.4.T . F is h e r ^ o s z lá s P { T > i ^ . ) = t. {16.HMa) w»gy P{ ]n > Í./^J = Q. {16-lWb)
1. Síirüség- és do»>tá8fIÍggv«ny H» A'i í* Xí Bisgrtlm. valóuúifigÉgi vált<MAkmi.
illeivr Tni !Bs»badmK((>kl[al. okkor az A SrUDENT-pkszlást (mekM Co^GT v«>S!M4^ fx> Stl’DEMt .iln^ alatt) a staüsstikábai] n sokanág
■ ■■ ■ ■ ' ■■ .............................. nUkiselomBsánififeAstAíisSeszó.
t, «rt fa a mintAhó! b^rftljölT ‘
'■ - = S / S
;ü nsHEB-elüöaást vagy F-íto-Wárt követ. Ekkor.

M t] = (t ) (t ) 00.97)
b » t< 0 .

iV<;n = PCf’„ .„,í,) = y \ \ í^ j / \ .,

-------------5 V '’i

2. Várható érték é«sa 16.2.5. A nagy számok törvényei, batárértéktételek

A nagy sBámok tórvényei egy véletlen /I eHr.míny n^/n mUtlv KyitkurwAKa fa í ’í/l) vaWsaiiiűfiiSge kő-
■^tn ösBsotÜBEÉBciict vi2<«&lj6k, hu a véktlmi kitórbt kmAtflt vós5rchí.jtisamal< n aaAm^ elng nagy.
794 16. JRJ. 785

e >O hni> Ü oietb:t

< «)> !-> > . (M-I05al lui « >

Al m k»Uj«n a atAxuÁg niiiMlene^is rkmü nn^izs-
További iwvrnwk « » IlC.a|, tl6.20| gátei.ki,«*™jkGKyn
Jt ki. nkkof ^ rtim mmlnröl Ih-
ua»gpt95* ■ ™«y p U ráíííet,
Ekkn í = 0.01. II = 0,05; whAi 4r*i, =
& igia n w M iit A h«iilí*i fcinmfUm,
L<ünrri«k(UKri|>6.10|). 3. Vétetlenki
2. Lin<tebeiK-Utry-l»itirtrtélrtét«l E«y^
«iK?Wirtrfl™. Ekkor *lk aW íu k « 21.19. tibláMtot.
ik p váiliatA M^kkrl és M
QÍn«rU«L akkora. A (0,1) hil«T™l!iinK.n, »i*i 0.00.. .0& 0.99 .
l^ s iá n iító | n iü i^ ^ ^ ™ o rR A N D O M r i j ^ ^ . wcly m

váluwó f.ts) oldSzlAsRötvÉuye- r. - oc ért™ e {0.1)-|>

■73?y
A ----------------------
©aSwrlntlwn « --------------------------------------------------------- a (0.1)-noni;ftlis t-iwüíAsrtlf)
<.k»al»függv^-6vel. TovÁhbi IwtAr^rtdrt^k: inxkkin |I6J|, ii&sj. |tC.10|. jlG.Slj.
a Egy óíRubcn foly«>imto»aeyártatl rU cn álW közQl 100-clanŰ mintát vettfink l\uljuk, hogy
egyis cdknliUnk ^ k r i fTif^lra, nasatiut crioaláirá valásziiiűsc^ váh«x6k. kt M »m a toóiAMiégyxc^:
^ = 150((^), A mint* alwpjáu » lOÜ Pllruállás ™iníam tÖOTpc X ^ 1050Í1. Miíynn U(ton>faiyb«ii
.....
Tudjuk, hogy p((i't < A) = P h x < r < A) = n r < A) - P (y -A ). vnlimuDt, hogy tó
ftttntíciótfcM>m róluk. „ , ..............................
siAmfi minlái viasgálinik. Ekkor tcnuínzctcwn « vílrtlwi minta ogyca tojiíáaöi küKkiböaSek, pL az
1. tninUiI.ckaKkölüiböuka 3. niinta 1. inintA 1. ElentE vaUtoftuSs^ t^ okö: A'i.
(toíSiv, Ewrt P ( r < -A) = 1 - P(.y < >)
Hasoulóan a. 2 ..3 ..., n Bántackjm* az Xt. X3, ... Jf, v*l6(ainű»Égi \iUtowk, melyeket mintatálto-
aíkrwk » nevBíaijk. Öaasefo^va tchAt kapjuk az
i/ «drtt ÍW %. Tcbál 2ó{A} - I = 0 ^ , iuHB <KA) = 0,995. A ítnndnrH nontuUis x = (:s r..x ,..... x^)
rIobzíA* 21.15. tAbláwtából kupjuk: A ^ 2.58. Mivd ff/vlÖÖ = 1,225, t^ért n 90 % w Víletlen vektort. Mimién kunkrtt
tartoitó intrrvaJlum; |in.Sll - fi\ < 2,58 • 1,'225, aitaz IfttG^ÍÍ < m < 10W.2 íl.

16.3. M atem atikai statisztika íi-rjmű Mimii. amittónlB k, «£ X véletlen vektor egyes rediüáá-
úliuüt tpJcinLtmk.
NvrtlÖM7.ÍníteÉgKzAiuítBi! alkalmwáíiit konkrf-t vtíntUi t6mrg)rinii*6(iekrt!. ^
iokuKílfitttlajdonságdiaak valósrájfiaégeitklaéi Ifitek vng/ ni*!gfígyel*'siek crwi 16.3.1.2. M in t a fű ^ é n y e k , jeliemzíSk
okokból cébwirii, hogy » körletek, illetvi. mRjífifsycítówl
Mivni Hit egy tilít]}SubiEágbúl vntt vkIciIou minták ngymAxiA) kaiünhíwi&^k, tsctií a mictaelemekhdl kó~
axúma m'mtí kisebb Ingyen. ............ ......... .. “ ' ■" ' pírtékckfeíToglmtók. mint egy TO-
16.3.1. Mintafiiggvények ^nmdy a véletlen A'a, .ÍJ......
minUvftltoüókföggvéoyo.
16.3.1.1. A lapsokaság, minta, véletlen vektor 1.míntft: x„, i,*. ... jr„ kfirfpértftkBT,
2.mipte; X22. kö^t,nrttí«,J2.

ikn]A.Tch»w w típiuni elrtock efff M»kí«»8«. pl. <igy m. mintB: r „ „ ... í„, köü*pírtík«. .
 I6.S. AfaUiajOiiaiatidiíatih, 787

.. JfJ W-fetlen wkiur bArwely függvénye újw va u c X i-m {1 =1.2...n).

Adott (x i.li..... i„ )n
IXj, . ininz, ( t = l ,2......n).

liAn^iideijriit ai: j fe értffatot.

i -V. í X, ■ -V.
mliúl ISM^loufl miilUt vcttimk. A
TOlösrinöí^ váltotó. Egy wi«t ..... í . ) tE 1 í,01 0 1.00 11 1.00 e.
2 1.02 7 0,99 12 1.00 mltoltMdrk:
3 X.00 8 1,01 13 1.02 T = 1.0027, ilL T = 1,0027 h* m = 1.00;
4 0.38 9 1.01 14 t.00 *^ = 1JSÍI95 10 *. a. ** = 1^76• 10-* har. = IJOO;
3 0.99 10 1.00 13 I.Ol f = 1.00; ií = 0,04.
16.3.2. Leíró statisztika
16.3.2.1. Adott tnéiésien
(16.1U9C) V aJi-n d yh aW ^t,.U jd «B ági « ügy vi*««juk. hogy ew.tnUjdon-

si adMank viui &. adcbSI k««tknttetimk .V HoBÜsíia.

(lG.i09d)
bői wtt «k tkn niiníábd. ha . JdsítfeM, ÜL
ImiÜiflIlétejjQk.

wui. Így kdetkoik «sy apaion*^ «r .

laiínűségi vAlloEÓ trja k, Eföf sdutt (r,, i * , ..., i . ) m 3. Gyakoriságok és gy
lydc az t-«dik, Ar, bmixá
fiyakorirtg h,/n {%-bnn is nl.B»ai«(Al. H« a A,/n n-l
fríJŐtt mcsfdelö léptékkel mint t^n|iakat Abrá»i)jiik
Az becsült ártók Mu«auAlí»áv«]: (iea3.aábra) A V>> /(•*->««
foKbatókfcL
4. Kumulált gyakoriaAgpk Az n)M«olüt. iU. rcUtfv
—-------- — ------
Chgtály h. h,/n[%) Fií%)
Ha 7 = ío akitorf = t>és IRVI ^ i. = 0• SO 70 I 0.8 0,8 Ha nx F. értéket a
TI - 90 I 0,8 1.C
3. Medián (mintakö»6p) 91 -110 2 1.6 3.2
Hft a vÉkslleu mitiU n elcuitt níigy*4f( aaerUlt reiidezzűi. akkor sz X m«Uftn értüki! egy olyun iraíiiii. lU 130 9 7.2 10.4 juk. Ica|>iiik « Upniizt<ünti pW/lisfrigKVÍnyt, mely ™ íh^
aműiyuc! az BtioU tnintAbíin iigyannnnyi Hem kinebh, mint * ” " ■ -- - ■ 131 ■ 150 15 12,0 22.4 uuvctlon fnggvíny kiv/plfté«> (16.13.b ábra).
151 -170 22 17.6 40.0
171 lÜÜ 24,0 64.0 ■ Egy kWrlctiiél n = 125 inér&t vÉRBjrtek. A rofrAri
30
85,8 t-n-dtnényck SOte 270 knxé est^k, t» jj;y Jb= 11 iiw.tÁ]yba
lül 210 27 21.6
7.2 92,8 twrolvn H»iknt m <»n(tály nrálüniéec /i = 3D. Az itt látható
211 230 9
4,8 97.6 16.3. lábláaat taitiUnumaa mcgídcliTadatokat.
231 250 G
251 -270 3 2.4 too.o
 16. VMminOM^tilmaiUfym

4. Iferjedelem

5. M6dus*
Az ü mért éitfk. mely » mctísek mtia a Icgtőbhieűr clfifardul. Jele: D.
16.3.3. Statisztikai próbák
A mBtemntÜQÚ íó céli» követkcactcmk liivoniUi h víirtlm mintákbál nz >9

1. Egy etaeiást ebfi Sri

öért a. vÍ7!« íU ö » l ka i d a t ^
110 150 1^ ' 230 270 * B) Vnfóbw Donnáfc c lo «t B «« » mcBfcWÖ nwdcU?
t.)
16.l3.AbnL 16.3.3.1. Norm ális elósalásniv

crkőcűitt cxyik ctQrstafikuiiiiófbM'r. m^IyrtMÖJi. C a u s s i«í*

Mmtín n inftrt í^fe-krt « fiStő part Merint febWgDöa egy BunKriku*

1. MintaátUg
Ha^abunamiDM w«cük:

* = ♦ (2 )

H» . j . omUly tíma^ uolt 7, AiUrAviJ hrfyrttwjtjűk:

^ hegy (l™d 788. dd.í

(l«.lia t)

(I6.119b)
« !gy r és ^ kÖEŐtt litietirii knp«»lM. v B kk UbláSBtbM
( 10.llUb) leírt hoüzácendeUsek.
Ha a /. (wzUly deuidt sn>k7, &t[agávtj twiyettesftjflk: 2. A G a.
X^-próba
{IC-IISI,) Azt viisgáljuk, hogy egy BUturfÍiá«jkB«A({ot Idrű A' vaIósüÍdű*^ vi-------------- -
a* X fTtíkkéaletél k oeítsiyíjíiwmtjuk íwnj-otlik otótily fckí híOárit jcUHiGkQ = h Í,.i.,k ).
Aniwk “eltnéletr vdowinűs^, Iwgy X a j-txiik o«.tAlyh»erik:
3. Medián
Esrt Hpuriiiiictot a P, = P { Ís }-F l^ ~ l), (16-12fa)
ahol F (i) «s X elosalíafOggiröttyű, (j = 1,2..... fc; és <» m 1, <wüt&ly iUbő luvUtA, F(íb) = 0). Mivel X
P (A '< i ) = Í (i6.ne<i)
GtgnailSíiéii dcfiuiáljs, is ititrakr^i imnt&k tiieUii; (16.120h}
!« + ). b«n = 2m + l,
(lo-neb) (li«i 788. c
old). A ;j éB íT* p,
{ hn« = 27n, isnu-rtflk. uüekct egy vtíctteii miirtib*] S fel órttíB^kkelIköwlftjük.
 t t 16.4. táblázat, |>ráU
VcEjTÜnk Pgy mintAt Z IKO
SÚ sokwiBbói. «Ani£ttuk ki rt
n-iativ gyiüíDriB^lait, ndytikct oiiiiuálakcnt í# P> "Pí npj
felmfinmk a megfblcU inbtryniittmak fckA tuttÁr- 2 97,72
ához. múlt iiiAxcúts^uu {16.113) képlet. Ekknr 70 -2.90 0.0010 0.0DI9 0.2375 \
1 84,13
czdc a pcctok kb vélctlnncltcT^JtUq eltt>kiatm 90 -2.3S 0.0094 0,0075
0,0351 0.0257 ojmoa>
UO -1,81
egy egyraomi Íratnék. (lA»d 16.14. ábra),
A 16.14. ábrából Utható. hogy Apéldából !«>-
rrplő Bokaságni a. normAtÍK oioenUíit rlfogndhat- -2 2; a
130
150 15
11- -1.28
-0.72
0,1038
0J3.^
0,0687
0.1320 16.6500 0.1635
M fi = ITG. <1 = 37.S pw«nM*r-írtfkpkkrl. 170 22 -0.17 0.4325 0.1%7 24,3875 0J723
-3 Ü,14
190 30 0.37 0.6443 05118 26.4750 0.4693
Megjegyzés: Aa F, k ai769 22.1125
210 27 0.92 0.8212 1,0803
GAirss-papírír 230 0.9279 0.1067 13,3375 1.4106
70 tlO 150 190 230 270 1.40
« lf-t«jgriyiai.
dedOcDT-skál^lM tí-tí |1 (1+0 250 2,01 0,3778 0.0499
0.0520
270 2,55 0^6 0.01G8
S* =3.4486

ív dOie adott f > 0 M^Hcro igaz. ho«y:

t-i
, köwt. Ehbra BsflksPgr*, bogy
16JÍ. táblázat.
1-Q tázWDíági (m^hiübatÓAági v»gy konfidc&cia) sántet vagy ^
L W rdöw w íw -iim krKy
q jhAnUószinúsw (loiöiifikiindíi
A minlaköKpstatisztikiii
aáirtrt.ía A 21.1S. tábUaatbö) kíkpmmk a \Ü, ■ L f^ f = Iff. <<kkor 116.121 J-ha =
Ha BminUböt cejmitult rrtiktkre n
- 1. «* n Wüi6iiJ.atí érlikrin: a uiegfelelö értéketek a
xl < . 1 38.29 %
nkkar plfogAíJjuk «rt. a» MUtM. h.)gy > minU iwrmA&cIdKilÁsú sokBság A 6SJ75S
■ Aa ií M á \^-i»rtbhl A 797. oU. pÉldAjünak adataira véjjcrtak. Van = 125 plemfl vflnlrn IG 95.45%
mintánk, iunflybíltiiái Hl.. ■ i k « T = 176,32 ö i í í = 3C.7ÜÓ 25 98.76% t»i»Aegal legfeljebb ±iff-t kfilőnböök ^-ua.
A x i firték kÍHzáinitn^ 16.4. tábUsat 49 99,96%

A^ uta!«ó osíbp 5«eesc; x l = 3,4466. Ay, np, > 5 ki miatt w (wtályok atiiBA * = 1 l-rffi
It* = Jt - 4 = r.re cHÜkkrot. Mivtíl //fed hriyrtt a náuuRUWUi azoK ikcrui cnenci unKuiiuLu*, muw
bot^sléses iUesikoiteiviüsgAlfit tőrtíiit, w>rt a s/.ahaaí^k 2-vel «aÖkken: Í f * - l - 2 = 7 - 3 = 4. A k X valAesiíiiűiiíip váltuzö j
a = 0,05TOÍgnifikftnd«®!Ínt «wtín x L - ., . , = ,vU * = ^-5. (lásd 21.18. táblázat), A raAinítotl
é r t' ^ tehát;
■ 3,448«
.............
< 0,5.
" rafrt a 1. normális
:sí/:,r
16.3.3.3. Megbízhatósági (koufideDCia-) intervallum a sokaság várható
16.3.3.2....A mintakozepek eloszlása
értékére
Legyen X oföf folytunonvulAtreítiíinági váltoaA. A magft
' ■ ....... rtíkek egy
..................... flj, Krintfin folytonos X vi
syflj.B ma vérható értékre iámért <r
a követkrafl állltá«t)k igtuuik, Líigyiín X p®y o(
1. A mintaJcAxepek statbztlkiaj megbCiebatösága folyton«i,canná /í 6a cP^jn pi
Ha X nümáluloozlású fi te (T> paramíterekkel, akkor X Ls nnrmáJeoBztóm', ^ ós a^/n pai-amí
azaz aa X valöíwlnfl^gí váltfMtÓ7 (» ) «lrf»ÓgfiiSítv6iíy« ^ í* körül cr&abbeii koucentrAit, mint,
 iBégi váktw^ kapjuk, mflyrp fx‘W ‘
X* = ( n - 1 ) ^ (16.129)
(16-123) vatewtfnflw^ viltoaó m = n - I s/jibflrf(t.T((fi)kft x’ -
eloajAirii. ahcJn a vÉtethrnrourtaplm.-inrk«w iiia tat
•0 & í> a mútoiBÓtásn^yíftí., A 16.15. ib™. cmitati»
í4 az as E = e(a) ^ruk. mclyte a l^-«los»Us gfiriSségfÜEBvényél.
J’{t7 |<í) = ] - o . P(X^<XÍJ = Í’U ’ > x 5 í = f (16.130)
és«4k«f(16.l22)-Wa
n 31.16. tábUsatbÓI H rioaiUs

tnegWftókTOitiUsri:
A2 r ± Mékdcrt npvrazük « p váriirtó Bitíte
xi = ' *» = .
oak t$DKit cwléii aiiott I - (I6129)-JapÍta*í»fc™gÍ!TOETPtia,<r>«
kapjuk:

■ A 802. ddiüoD lé^e pékk a ICo = S% ewtén • 21.16. tábUl^iial = 0.S31 k

lilTW = 12.S. Idát 0 ^ - » < < 2.4S3.*,<ibol. = 0.0U3W.
Ba « MfMigni nem bmnt, aktor <e n-éfmű v&tílai miidábal Wott ^ te
pAtoljok.é»(16.122)bclyrtta
16.3.3.5. Hipo
Egy •*üa*tikw hip<
Íituwót kapjuk, mely r-doBlá«ü {1A.->1793, o3d) éttvbadM 1 . FeláMunkeEyffMpottórf.hQgyví
s;ániuLdk,{^
; A soÍBw%t«)Mnál» «4«®IA»Q/I é* pi
H rgy fin kn»a(M (Tt^kkrl bonUjuk. melytn pL az 7 mintaátlag
í* (m < 0 = y / ,(* )< ii- = p (í^ ;^ v / í< e Í = 1 - 0

0)ba3 £ = e(a,ti) = (i6 .m ), ahol 82

fű n - 1 siabfulságfokü í-eio li» o/2 értékbra
Urtotó kvanlUi* {31.18. UbUiat). A [71 = Í„ a ,_, .«ycaia«ó^k5vcüuaik:
» mit>t«mBK^-^y te a tábMiribdi 6itckL‘k frlhitBunáitoárol adett mignifi-
)l™Bya=0.Ü5)fcifrjukniík<
3. A biputczütt az adott flzititc.R ctvptjnk, ba a fdtcteia«rtt 6rUkueiua j? interrollnnihiin
(16.128) ■ Tea.tdjük a várhat* értékre von«tko/A H:^ = ,ia hijHJtéiwt adoí t a wienifih»ii«w.irrt.iDelirtt.
16J.3.3. Bierim a r = vAl n - 1 wudiadBABbkA t-<^lacOási kővet.
As 7 ± Írtíduüu:t ncvoEzüka p vArhatá értékre! vt!tt mi^bbiuitósB^ vaic koaiidGtK'ut ba£&-
Ebből köveiket, hogy a hipölfeúBt ti taiiileii d ki-ll vntnűnk. ha h«lyébí! ^ t hcijcttÉsitve;
roknnk wnieretlcn cwitíii atlfitt 1 - n imtgb&haMsA^ i a a/ienífikMidaBiánt eBe4i£a.
Egy G tilcmű v^Jntjca mittU Miken 0 ^ : U,84ti; Ü,335; 0.839; 0 ^ ; 0,838. Ehbül J = 0,840S ^

Adjuk im«ax3%Ílletvel%» aiiútiik. Aüt mondjuk, hogy a niintfl. alapján Hüij{niflknii» cllÉr™ van. 'l'ovilibi pííldákat a kfllönSröS
= 0,05: A 21.18. téblá*atbdltömi = 2,S7tehit |X-/í1 < 2^7-Ü.t)U394/\/6 = 0,ÜÜ42, vtigyiH tessstebe, prűbütra a |IG.23| irodalum tiutülmait.
a H virhatí irttít aí T = 0,8405 értéktöí 0,95 ralósüínÖBÉggel legfeljebb ±0,0Ü4a.Ul kiilönLáaák.
2. a ^ 0,01; ta m = 4,03; [X-^| < 4,03.0,00394/%/! = 0,0065, az i-tÖlO.aíl valtei{DlIa£g([(j| 16.3.4. Korreláció és regresszió
legfeljebb ±0,006S-tel különbözik.
IS kiilönbats^ mmi-Tvrí k<
16.3.3.4. Megbízhatósági intervallum a sokaság szórásnégyzetáre
Legyen ax X wtówlnítoígi vtítoWi normtliilorolfaá íí és paramáterekkel. Ekkor a
 _!S X

rt ehetjük. h»|t|>l.,.~. A r , f t

16.3.4.2. Kétváltozós lineáris regresszió

f(A jr) = P ( . v < x . r < í ) = |16.I34b)
l. AregresHiAsegyeiMsmegfaatárcnása
ffaxA'fal'isnémkkiBÖUkap^
f ,(x ) = m £ r,V' < W ). f j ír t = P(X < « . y < J,). (16.1341i) »-Alq!cgy«crfl*e9rt.
Az X í . Y ™ló«ma*ÍRÍ váll«»)k fiflwrtk-npk. h« ha ü koneiára^egyűttliatökéttéjir k lü 1 Wfflf-1 . vaw I>«1« h* M (X. n «
(16.135] EUcorbánoebr tSeátett
£ { n = « + fa
bOBitirtlai a é( li i»nuiiétriTkótck« • v«ktlra minU^
^x =EiX\= J y r/ {r.,)rfrd ,. (16.13f»)
£ ! s , - { . + fcri)p = om.

H y ^ E {Y )^ j j B/{z,v)<£i-rfí. rtdstéio'SKiiitf kapjnk Ext. a lqifaj>rA&n<^z«(ft mfMbwniet

(ie.l36b)

£ t a - ? )(S i- S )
-------------- , á= 5-B .
(16.137b)

(10.139)
------p U n w e »n ltth a td M A '£ »y k ^ tiffim d Q E e é«t^ i.k ö «rt^ ^
= 1. nkkot »a tJf, V) wüfliefnflii^ vAluwámtkmágfáclS gjkbdi pcutuk l valómniiii6ggri «gy
fígj^esien vMUUik. (U .¥ rá V' fü^lrack, akkor p*y = 0, FofdftvB: iuexi- = 0. ebbfil A' te 1' fögRct' ” 1=1 '* i»l B.1
A> a 6i í cgyütdutokAi^enaBaite (^tdlBtdk. M v(.r) = ö + i i q^nüns a n^rnooiAi tg^encs.

Miutin az a «s>frértílCGt a tnmU alniijáu mcgbatAroctuk, fiüioenil a h

a ]taxstíi. a és 6 qs^fitthat^mak. Az alábbi ntAmftjuk ki:

Í* = t í - i

Ezek m = i>-2«»badrágfokát-c](]m)á«i valAi^nlb6gi T«bit.«gy <^ISreadott a-«a«nifikaada

Irvaiitilkt n 21.18. e-táblAzfttMl, ahol ndnt meÜ^ a 21.18. UblaMtb«lkiki^r«»flk « kvautíli»M«k«t. MmA P ( |t|< (.;„) =
1 - o, cüÉrt í = t,. ilL t = t* awtén:

- iar
nií.MU) uhui r , ,= (16.1411)]
Az itt nwghatííoiHrtt konfidenda-intcrwJhtiniik wgitrfgtwl mogadluktjuk a* » = a + fa- nignaraifis
B06 /C, VűIA,tínw,ígx,á,mtdmé»tn

16.3.4.3. Tőbbdimetiziós regresszió

1. FÜKKvénykapcaalat 1 5 0.5'
•IcRjTÜi &l. hogy fl» Xi, X j...., A'. ÜBuírrvnk « y ismérv köisőtt iapoioUt i3\ fenn. tMly m 1 3 0,6
1 S 0,3
\1 3 0.3,
y = /(x,,ia......= (tC.U7)

4ÜQ+ 16ö,+ L6 öl = 14.4. a«= 7.0 .

is tsriittboUk. i-aht üsoktAk est 16ŐD+ <Bá, + M ö l =5a.fi. «I<«0.2S,
1.650 + 6.42,+ 0,6801=5,32. a ,= -ii.
Az /(*[, Jj) = t»o + Oiíi + HtTi 4 «jX| ítjii= + atriJ-s. másodfokii poiÚKmttii * = 1. ff, = x i .
9í = T í.!ö = l 1^ *S Si = * 1* 1 . rarfrt rat felfi^hiitjuk. mint ngv chnélcti tinpArisi rf^rmoó-
fiÍEP**«ert. = /. ti = 1 .2 .-...^)o
feltíta-lckfadlis
2. Vektor fr&sniód
G á = f.
Hh * < .V.
19M.old.)k»}>i«kiiwR A**Un™H«(lC I>Í)-hól,™L(16.154)®
lát C '-vd GAI,-SS-tn ™ i»n cv.aailk .H «G ........................ “ ' '
* G mátrixíiuiai» = * + l.*klHirii(16.130ir) u
y = / íx ) = Í^*»,9j(s). R-Klr kŐseUiA ro«8o««í*»»L
ltok ( 16.146ii.li) aiw U^jAi» • i
Fdtélelesett kapcsolat« » « n<
Í6.U7) rJm«rtí fcspíwUtót n s^'tsésnvl (Üsd T!I2. oM.) tffiKtdbrtjak A
. (lG.15ai>) képlrttd adott núr krvrarbl. esetéa » jAl köo4Ít» az
Ü£*VO- ( .- 1 . 2 . ....N) (IG.lSOo)
;li«1116.9i).
m tudjuk, LtenL E*W fehöriorimk isy filfiB-
vcnyt: 16.3.5. M onte-Cark) n
16.3.5.1. Szim nláoő
í = / ( s ) = É “>s>t*)

é a k^kisct* »ÉKyxrt«k mórloWf (ltod 806. akU) swrint

k. mdvdt )tknrc«At
folvamatoi
,ramnládöröl b<»£imdc. Hn » mí-
[ir<l)KÍUUis|

£ [ / . - / { í ‘" ) r = «iü (10,150*)

16.3.5.2. Véletlen számok
i az eimételi o, bmriilt 6rték(!i. A*
^ í^ T i^ k S w í* " A vdrtk»sis4mok<sgy m(«hatAmsott (

/ s -t s " ’) is eloszlású vélrtlBn

5, - )ú v^ietiisn.■ctAmoknniMk m X v>
, G =
■« í i ( í ) d
\/N> hi i < t ) ,
Wiukám ra Mi ft.n. nonnAl-ísywüntreadaíeirt; Iw 0 < » < 1 , (16.1.55)
/ .w - {S w - { ;
G’^GB = G'*‘f fl6,150e) x> i .
A G^G mátrix íwinuwtrikri*, wsért » CHüLE!Sícy-dj4iá««a (16.15tfe} kömiyi-'í. mflgoldhntó. ó iJsS cgyaa-TŰ algoritinus
__ ______ ___________________ ............. ________ - ___ _>isy3jiiegyí'ííPgfisí;s!ifeiiból
■ HntárűiBuk meg m iridiiliimk ki. Kópeníiik u szAmol;. és fgy egy 4n jcgyfl cgnw wáinot, kíipuak. Ebből eJhíigyjuk rü bIbó
y{íri,-íj} = ít(i + oiJC, +OJTJ (IU.151) ■ w utolsó n ffisátaicgyst, és fgy mrgitit tigy 2ti>-jfigyfl BwSmot kftiitiink. E?it íw eljárást ÍBraótoljiik.
I, 5 3 3 3 Ha n kapott cg&z süánjok pIé írjuk n nkknr 2n-jtigyi1 tíwdns törtíkitt
' rt k
kftptiajk,
s nnjlyckot vMclr-
l2 0.5 0,5 0,3 o,a kn 6/iraüJtB*k takintbetimk. A ín *«lm vála«ítJi«i lut nlk»liiu>»>tt kompator s
it.tinnvPlrtlBTi minUnk
Ueyon pl 2n = 10, Ebbou «
1.5 3,5 ö,2 3,2
8Q8 16. Vaióatínűí^iitiámüdi, i!a m

A rnkK/^gEsoH több kicHÍi^ EZámvsa. Essáit más móaram-bit kf^rrtt

ies egéaítKU i*Kyi(Égt;ÍKy»^bfin fck .^ ■
kotwnuuicUmócbwr igüi, ctterjrait; A í* (i = 0,1,2....) i«Amok
to ewk hÍ twntjainak ko-
(16.130 ordiniitói Iisjtnrk. tsf wtía«to«tinfc n darab P. (i = 1.2... .,nj wjrtlm
tám- tés m szintén pozitív fsfea saAiiíok, pontod aa £ fgysígnégyacteu. Jelölje mawiii pontokBámAl, amelyek w. A
trfltyJtPí lUkulmMsm váliwctunk. int tuiudifi « Icttldsebh m n iH ^ lv S2ám, Mücty aü (1<Í.1Ő6) Icotig- UitMtiánron bdfil VILID' aiuuik tuitirAra «mdt, ekkw a gvskoiíság
raetídát kWégitL A í,/ni lainiek 0 b> 1 tóajtt v^rnimk és i fögalminak felbaHKnAU»áv»l a nt^gfrlflWtcriUrt:

3. Megjegyzések J g {z ]d r ^ ^ . (16.159)
m =. komputer-wn bitjnnri a azáuia, {d- r =40. Acsxátiucit TÍlRAsnik

b) Ewkrt « vétPtln, sAu)«k»i, tnclyctet tíj- Mlott kénlrthöl mwtünk feegy A'
fiugAF!t!íÖír<S16#S^ at déqünk. n-et igeti nagy■
oak kell válasataoi Ezért a kövtakoú m6d>i^. ilkt«> egyéb
múdasaek«z|16.18|
J. A
a kövelie:eAct.pu> áilítWtmk A (16-ia) iWegBl k i^ íiá s á lic « ouigint aií A', jO. |)h» egyeii)
’ iüi£,,&..... e.teaasáriéjáhÓimdtilüiikki;Ekkwr*s, = f f
»zin aség.váW i«K *éd *i.iiielytH *»«h a tó É i^ -
F -U )(í= 1 .2 ...-)«

EUAX)) = J 9ÍT)A<T}dr = ^Z » Í16-1S0}

p(v, < r ) = < X )= í>(& < f ( í ) ) = y A
általáw»
a2az«It,.q!t.. . . víifltkinmtáltM^rlüert tniuidtjuí f(x)cl<s
f i x ) ÍÜKgv^y trgyn) fhlyttinoti^ rnnm^tiin növdwiU!.
16.3.5.4. A M onte-Carlo módszerek a
3. Véletlen minők UbláMUi «s anuOinsaása
1. A tá b lá M tH «llltt a £ i!y ^
fomid güJytoíi rüijuk a 0.1,2..... 9 «í 1. TSbbes intesHUok kissámftáM
ziink egy gotytS* is n kfii*ott miinot Minuk. A golyöt m
Syci) iuú<kiti vMkIcii ' ' ' '

A fcotí eljárás ikmind A négy hfly™ « 0,1.2,.... 9 »zA- r^ fh {x y b

2Süvi«Mg^tUrgy)i«ln .2Udj.rabat.vél(>Llcl uiuik. A Urgynknt meg. intct^iil kjEzAmítását ax

19. t«bl«siitb>n kivAI»>ztimk«gy«!
000-tftl 240-ig. A 2I.M
! = jg{s)dx 0 < s (r )< l (10.162)
HÍJ«lniA**iik.*tDBlyiTk 250-nél kisebbek.
iü * 16.3.5.3. Monte-Carlo móílmcrt. A
16.3.5.3. Példa M( rloszim uUciöra
A2 (16.163)

/ = Jg(=r)d^ (16.158) jgy a (16.161) képlet a következő kípictbr nii-«y *t:

™IjApíWa
Ar».AkS™tla-/iSkbimkétfc
 if materniUiJiaT statis^ika « hibák fJmrlcte. 811

STgr. bogy KWk k5:ífil viijttiiirlyikl)*'jítt ] /4

= ídu) integrawinseJpgrt teraaO < g {« ) < 1 Htítrbpk. 2. Rn d rtswsske cpy fij ImtArpontKRjut.
■ A töbtxa im^rAJok Münt«-GfuIo mfti-werrd törtÉoá lűídílá ki« 1tÓGoctske bAmiply P bílnö püiUból wk iq»ái után iírv R, luitárpontbajut.
- 1-----1 p (i, y) ponttmi] kmlCdíitt tKiljttitgAs itz fí, IiatárjKatllmv^z&ük. jeiajs-:
jl)ttrdy ahol íi{r,s) > 0 (I6.17«}
-Ih -
Fkkfw
itctt*SswlcgrAli)íia»jAti niiiUljiik lui-fi. Itt S ju p\R,.R,) = l . p (A . «, ) = 0 hA t t i (16-m)
^í-r) íjsrfnlstlcnwifrlt bitóiwuiak m«e. Ekkoi V J«mak a A' lu:iíRi'oa«íi li'sUni ft tírft>);iaH, amely
,A!»-Hntnitncrt5)«!5(*imáJlísO< ; < ft(i.p), e/. a test ísr ohmD Q tíglnUnt róctc, amely la
y < * Í . O < i < e (a.b.c,J.rkaBstaasok)csyail6clcIl!jÓKiWlÚktt^lc. A(lG.ltí3). p({i, jí). Jí.) = Í 1p((x - 1. y). /í.) + í.{{j + t. tf), /l.) + p((l. V - 1). /í.) + p{(*. S + 1). fl.)! - (lC-1^ )
(16.165)-h»si hiisoulótr ™l dyao kifrFSSÉst kapunk, mrfy a
A (16.172) tphát <m-ra rt v?J p, H;i a P[i.. ff) pontból n darab
V = J J gíu,f)á,idr vdctkn bolyong** iiiiini ki, s n.jxttH ft-tír(m .<n).«ikbit
(lC-173)
iutintrált Uirt*UnMMi. iibrJ V* pgy A * üst ampjy test ni pgysé^todcán Miil van.
A {Í6.IÜG) iaUT^AI kíwrlIWI Wflort Montr-CArlo móriízmi-l íaAmfijiik ki; * fOa] üit*rv*Uinnon vA- A(16.m)qgyTOfeta{16.168a)«aiffcTeíndál»gyTOlrtiudifi|!ykő«dftStnfSol(l*sát«Ijaa(Ili-ie9tfytctcl
Unztot I vcteUmrasmuknt lu'uniawtal öasujbgjuk. %j- n diuah Fi (i = 1. 2...., n) iwuUit u\i!TTlaknz twJkti. A (16.168b) pctrmfcltrtdl intlig i'igy vessjük figyiilrmUvbuíQf tesai-
pgys^odiálHm. Hii Abfit m p*jut n A"‘ ttstUst tartixdk. jikkot (16.159) MmtágiAjAra
V*‘ s i — (1C.167Í r(P ) = r(x,í,> = Y .J H tM Í^ -y ). ft.)

«(egjobb*l9,ifpjra«-
>kfírtén a MöhuMTm I o ra mn-ú (16.172) miatt iga*, bogy tKiíj) = « .) = /(R|) -
Ai-(x,y)kÍ!<Jáimtásam(16.173}*«tmcsounMiut/(AVv.*l««íi>w»c)pé*uláiia^^
2. OM^yiuktct kapjuk c(j-, g)-re;
1, A \‘éle<t)eii bolyongás ni
fix. !T) = |íp(^ - 1-ü) + 1-S) + f ( í 'y - 1) + t(T.J + l)]. (16.175)
ilaa/*(x.y) pontit n srómii bolyausáFl uzílftiuik ísriekbffl vég^MÜ s inegfrfeíS fí, baláiptmlíJi-
tmn (t = l ,2..... .V).akfc«
^“ = £ ■ "0 =“ *“ Í^.W )-G .
«(x,y) = /k.ír) (x .s r)e r (le.iGBb) p(»,lí)=i^Vm ,/(/í,) (16.176)
ÍLtí?»[i,if-íiikppytToriascniitan»a!cfüg8Suutomftnyst,raGtHrtoinány liatátát jflöB (10.17. ábra).
adja a í*( J-, y) potithiin a (Iti.lCSa,! t#kf(!UdtU mcRcddárttaakegy köaclitöértíJrét.

ACu 16.3.5.5. A M onte-Carlo módszerek további alkalmazásai

négyüEtráCTBal. Aa A
inil feJtehrtjSk, hogy a típéskiw h = l.
Qy mMon liebS P(j:. jf) rÁcspontokat fl, luitár-
pontabit kapunk. Aí; R, határpontokrál. melyek
A, MontG-Carki módiOTrekpt. mint Wdrtlrn nmiKilAciáii uiíWiiiierektrt (vagy fitat)witikai kíséri
• Awmterfimkii: Nfrirtronok áthatoJíMi «ityo(!rM*!gek«l (biológiai x-édekraís kidolgoüása);
■ liifuniiLtikrna jel rá a kbvbtA.1sssítvAJaHattAda;
. 0 )JOTációkiitBtás; sorbanáUási és tófOiilfláiíÍH! íjruljlctüAk, táinlifu ía lefutási tcrwsiásek.
Uycn í» luKHilü problémák megoldÁsni a ]Í6.18i. 116.221 irmUiombiui toláUmták.

ü(R.) = /(fl.) (J = l,2..... N) (iG.ieyj

16.4. A mérési hibák elmélete
MiuiliTii tiidrauányos njÉrts esetén — frigj;eU<?tnll attól, milynn gondosan hajtjuk axt v^re — a
e KÉpMiljíik cil. tiojty itgy gytílt, illetve mert trtftkekfrt mínési hiWk Itirlielik. A DIN swirint a mírísi hibákat, axar, valamely adat.
mérísR sorím fellépő hibWmt rJtércucknKk npv«w,iik. Kkw'1 süombpn a mW’*! raodroí’ayck mcgadAsáiiAl
a bfinnük foglaltMbáról mint hKonytalatvidgnit{hiliah»t<irTril] iMjsKÍlüiik. h kút fogalorntníil a mé-
i-M hibák filmHeténfik re)ját a követkpviflkípii.'ii fuKiamtudmtJuk m«g;
1. Au eltéríaeket miniroaliíiAliiL kell, jotu! ti iníTl isiuftrv ini’ülwtítfiwAiAía n lebetó lígjubb köaeiHí el-
tuit jRiciiti, liofty jái Aüt kell kidolgo; le. Erti' SKolgál a kírgycnlAí! sírfmrtd* elmítlete, melyet GaUSS óta itimertink. Ei
1. A rfcrtmikfe P (í. y) [íoutiiíil vfletUiniffierűenft4BM>mss!fidoiipoiit pgyikílK* nirgy, Antuik vdliitKliií!* iHuycgébon a tegkisM négyietrk miídnzKn'..
 Í6.j. .4 nu^róii Aitdt r/nié/etif 813

inflad.19 pontok a ±tr. a kél íi »k. A iaggvRjiy

j- = 0 pODtliau vmi,» írtíb-l/{ff ,/2?). NövrknIS ff Artók <a >tcnafíiggrónjr
16.4.1. Mérési hibák és azok eloszlása ■ rie az
gprbtác nzrlesedik. «z alattit lév, t<-rn]M iuíikIík .-Ryaígnyi. Ex « c l o ^ tcbAt . £t jelenti, bogy
alatU lévS
.én»ki.s hibák K
16.4.1.1. A mérési hibák osztályozása kvaÜlatív ismérvek alapján
4, Ahiba-naiTnálisetoBzttsjellemj^pariiniftaT^^
lU » míiíst MhAlBt a;; ok.)ft weriw oeztáiyoMuk. akkor a kövrtb^ liárani tipuKt kü- Ahiha.
iMiböWrtifikmcg: kivüj a h iwnusság. 1 á tb «w U I»«s »7 vrfó«li,a tOm.»
1. Ditr™ mhi>á bihAk íJbi A bibA* lco)v»»á> vaö" fclewélÓL

i- ipJIemezbrtjOk. Mincl kai^úbb « GAt!^«órh<>. amwi nagyobb .

‘1. akkor a sOrfsígíriffivíiiy páros függvén}-: / (-r ) = (16.19. áhra). Ha a wlrtfcn minu aW J^ ® é t t ó k e k k f l hdyctteitj
[s^efilgevény A iróíná bibák kt
k, ckkut /(x) X > 0 estfU nuiuutnti onkloitiő 2. EgTBzerC átiagps faiba A hiba aWlúteiUk&iclc q vArhiOö óUlic:
Véges várható ért^k A hiba ti
V = E(\X\) = 2j x n x ) d x .
£(IA*|) = 2 / r/{r)<fr<í*
3. Vatóaztoű hiba A híU abB»löt írtíkétii-k ^ kortajAt hívjuk vatóarini

3. Nonoálelaszlásű hiba P (W < 7 ) = ^.

a legtöbb E«tb<m kündtm»t<mk abt>6). hogy A Ebbőt következik, hogj'
ID<^Í hiba nontiAliK fi = 0 vArhatá «rUkkül És valamdy
hibíL/(i) Bűröséfi-. ilfctw Fi^) d(».zlA<üi-ii« -

4. Előre adott hibahatár Ha egy a > 0 hibahatArt amit i»

ÍC((ic.72a). 21.15. tiblizat) (16.178«.b) ewMfai
p (|.Yi<«) = a o 0 -i
iíUh íOrflitíflifügevényéti a sálypoutokai. iUütwr inÜcxiót-poutokut
HŰrílHAgfliggváiiyt ti&rom kül5iibőiö a fartík cngUtii ábrüsoUn. Ait « adja meít. ha©’ * biba a [-o, aj it
 Jftf A mérási kiidt efmafag 815

5. t Ahilw-

1 R ■>
(16.18.U)

7 = f = P V ^ = f V ii). (Í8 9É.

4. Vslószfnű hiba ax n 7 srám. ant<4yn^

P d e j< 7 ) = 3 - (16,191)
#(e^/5) = i
&<zermt >umak a vakemuségc. bogy a hÜ»^ te m U nmi iiaKyubh. 50 %■ A dn értékek a
16.4.1.3. A mérési hibák (K ztáiyO Táaa k v a n tita tív ism é rv e k
u^(dcÍk.(J
I. A valódi értékéi a tó,«|it« érték
E & m é r b e tá m »w y »é g «^ fr t é k fh ^
vádMÉáértékét hiiMKiiál]u]c.tudjvt nntísrt ----- Í- 0 Í7 4 5 S «
i . k ö ^ értékét u ttteLU kotópÉrtétek *djik: “ 3\
1. Egyen
5. A t l ^ b i b a ««>t,»in^m pJf«hiUiaMnto«rtéké^
{18.18S*) í = (16.185b)
í} = £ ((s i)=2 /x/(:r)<ÍT.
wohdí ^ *hM0lüi gjriHrááeBrié.®^ Ü - «
pckkd » h ib a «e t& 1,-0.798. A
2. SúlyoxoU kőzépérték U6.134)
S^^tSOggbi alapján tiJiAt jumflfc » buo • hitu. alm
.'•T.G?t A da, értékDk » nonnáBs-űlAdigBBírtiiy «l«tÜ jol*^
Itt m <®TH X( mÉrt ötékcfcrt ;, (^ > 0) ri (16.18. ábra).
3. A.
1- A a hibája imért értékeknek .iTOlráli Wéktffl i} = J ± ^ = 0,797Sá«: 0. « í =
wtt cjtctéae. Mivv) a múmwiük, az i-adik mért tetókvni«Ii túMj«:
e i= x „ - i.. (IC.187*)

|a sínért r,«tt&Bduaűrni Az?niÍBfawth.g hibájának (Mnloói ax n>M»k fmt ikfiniilt hibftt aJapján:
vult eltérísc:
(IC.I871.)
3. A véletlen mii teéssrárása MivelaviüMí Sr =
ft ktilönbSsid miatt nem jcUctniú ok Alli«<».
dtértet, ezért nhibídíti^ i: 2. Valószínű hiba

= (16.188b)

cl a. V, értékek x márfiuckalupjóti nteishatáltiitfmtiik.

Átlagos faiba
 ú l\ mattmatikm statuzlika I6.i. /4roifr4ii/u'iiitcíniflrtr 817

Az el 2. Tetszó|pgeskonlHetlc»-lMttárokmegndá.«i M = - — íiimTinyiségAf(/i,<r)niini>álÍBckjse-
ménsckMbájávi^fHforctítnttAiinrAnyoftn nésniptgyökévcl.ez^ ncnjéni«tMBAUtér««ckKí’^ iátti'i!
OBgyrii vnlsKKtiuil. A hibAjpb^nUIii rsnkki'nU^ i?«k aoiírÉfii Oiófiiizcrh piuitasiágöimk (16.179) jnví- lásúalap«kaiiág eseten / = n - 1 fKttbiuLiáfti lukú (-cLuatáíi (16.103) követ. Előrr megadott o szigni-
támeredinínycii, íibmdaKÜot. vagy 1 —tt kimfidrDciasKint ran-lr-it na inmeretlFii *« = íí vatódi rttíkre a í-kvantilis
4. Abezolút é9 relatív Uba
= (tfi.203)
1. Abszolút bizonytalansáe, «bazolút hiba E^méiÉseintiiiÉnybiznnytAlnnfin^mrlyFtiW
Ti vagy rn; ilirtw M 1 vngy if ts7AmrJ[lnl jetién a-határ.jki.1 k«í>juk. Vagyií lu x. valódi Érték 1 - a
*a íalutt intcrvidliimtMUi foboik.
A statisitikáhaa legtíiblKznr ta aí, M If kütik. bugy lUt n mintanafivnág a. fchctfi Irgkiiiebb tegyro. A
n mért Azcrt hívjuk ab«iilút hiliának. bogy [ii liosswisági'i intprvallmn nnuAI kisebb, mui^l ki.ei>bb ! - o is niinfl nagynbb w. Mii'el ^ a
b'^fertíik 6«ccc m alAbhúkbiui n>UUv MIiAval. Jel^cse általában Ár. mgf Ar. Aü ‘‘nbint- iiöví!fcedÉaévBl csaketi. vaíamiiit a Í„J kvantíKs, ahol / = n - 1, miutén rsőkken (n = 5 és ti = 10
li'it^ izó itt mást j i ^ t . tmat ax Hhngolittcrt^ fÓKabnÁban. luneív a mért mcunvw^Knrk n Dne^xAf^t. kűotött ^nelarányrean (lásd 21,18. táblázat), a konBdettda-intíTVFiItiim l/n-tielegyoieíaiámlMii
<yőjcha fngsrtloiml jrlniti.
iság, relatív hiba A rcUcív hitiAai
16.4.1.5. Azonos pontosságú direkt mérések hibaszámítása
) fz utóbbit sem ismojüL > niintiiáikegnl pátdjuk. Ha mind ta. n mciróie ugyanaz n faárán matizálhAtó, akkor axiuiw pontoaágú mórcsekF^ bcsnlimk:
A-rotist.Ebb«ia2r¥rilKtiak>elütt>b1iti«g>-^kuMicl!Gtcrea(16.1t{9).(lS192)»(16.m)-baiiadQtt

ik mBg fel jcaatfábiM Aítrödt is hívjuk. A kdvirtltiL'^ táblásait n ^ lŰ sa a álló mrinii üorcraat ei
4xi/% = ír. lOO*. (ItlOOI.)
],5!Í2 1 3 1 1,374 1.36G 1,603 ' 1.580 1.391 1.583 1.571 1^
5- Abszolút és relatív im 11^ - 12 -1 -t- ü + 14 -2 3 0 -11 +9 t 21
Ért nK!niiy»cf^ fn^*nyr. akkor 0 9 81 Ml
1-H 1 3G 196 53!l 121
« kpkrtkctÖ meudmáliit Uiliát o fÜKKVíiiiy lOiipjnn kcU nun Ex. vagy a hibntnjnKii törrónytri
scgIKígrvd tMt^xük, unikut a nWtV^ egy kii^íyraiítéa =ínk, Biiíd a IcfikiMíbl. ttósyírtí-k
mócki™vvJ»i:(^.-r)^mii.im.i.iUilkr«»iik; vagy lop............................
„ .... ■ ■ bíUt<f 7 = 1.580. ÍTj = y ^ ]^ D iV (n -l) = 0.0131. í^,if = á, = 0,041.
fcJsS küTliljÁl kprewük: hitmoid Dcv™sk » írtókct. H« n iim b i, fiiggrttii vállraö
VrBOTdmíuy;T = x ± í r = l.58ö±0.041.
IG.4.1.6. KülönbOTÖ p o n to ss ^ ^ rlirekt mérések bibaszámitása
1. Egy mérés súlya

2. Relatív maximális tiiba liKt iif(y kapjuk, hogy m jihszolnt marónáBs MbAt cküWjuk n miit
2 crtákMrci (álUiáiian aT núniaáOoKKiJ): karöp kisAmitására a sülyoíotl átldRi
, fUiítlll

16.4.1.4. A mért eredmények mcgadíusa hibahatárokkal

Amért MPdmínynk rrálb> bwaJíwi.- un»k ülty khmségfís, ha a feUípS hibát is meg tudjuk b™illni; n nt^rt.
cTí*ÜDf;Qw:k tncsaHíwi li'hoUitltín n híluuxintuk megadása nélkül Earibíl az adatokbíM frlisnu^rhotű Si = ^ . (16.205)
kell. hogy Icgynn. m^-lyik tíjnuiíi Iliim tnilytui adott KzignifikBitáiuaduten miUy mieglif!<hatósAgi ímtArok- e szArásnígyxrtek hArtyjalosa. ff helyire <!gy trtíwííkges, de Irgtíiblifatöra Irgtóscbh űi Értfimt hnlyette-
kal rGDdclW.ik. Nitjilk. Ex lenz a stúlyozásd egyn^g Któcása: ha rf, = ^ nkknr >h — 1, (16.2(li3)'ból következik: egy méráii
1. A definiált hlb« megadása A nifrt ertKlményt ex pgycK wérésBkrt! «(Üya annAl nagyobb, minftl Irisehb volt a rfj Hiba.
i = j:,± A x = í j ± f f , (lÜ.2Ü2a] 2. Szórások
alakbttu. HmintiíkftKÍpre A siiIyoKáni egység íiüúribiHa
r = 7 é i í , = T±Öy. (Ie.202t,)
alakban adjuk mtig. Itt A i legtöbbször a luintábAl kapott hmriat szórnál jclnnti. Lehet loontuui ^ t (10.200)
vagyat is al!t»lnnwiii.
beotóírték«lja:ít*l < í l«íU.h0By!nö*«.ltülSabmff**‘ > í esetén^jstti kŐvrtkKtC kifejtést kapjuk:
Az (rgyn tti£n>nk dckur: ...70. Íl6.209n)

ti6.20Síb)
abol #(*•'< í..
A riÜyauíUátke hibája:

=
<r/ = + •■•+

Mint 16.4.1.4.-btsi Uttuk. et vtigy a liirfialÁh hl)>a, ax J 3. .A<7/*s»6rfaíégyw

tonimk.
(itiB í^ {í= 1,2, ....ru) mert
■ Adott n a S KDrotat kalönbeiiST, ( i ^ 1.2. .^.,5) ti ínÉkckWbccmysk:

?, 4 # I. ftS. I.*
ura U.OIÜ IfllO -* (tói - UI U* -9,7-lfl-> L44-10~* l.lfrlO -'
1.380 0.0M 1,610-* 5.06 -5,010-^ -Z510-* ZŐO-HT^ 1.26-10-'
ÍM 2 0.005 2,5-10-* 3.24 -3,0.10-^ -9,7-Xír^ 9.öHr= 23110'* Eb>4űn-J az íit r k ^ J kSíelftáe:
tf.OUU 8.M 0-* I.OÜ +4.0-10-^ 4JD-10-* 1.610^ i,6 i(r^
1.591 0.011 i^ io - « Ü.ÜÖ +ÍIÜ10-^ 3.6-10-^ 2J7-Itr=
J='
tr .). ff P t* *.
p" Eü a (16.2U) képlet a GAVSS-Jéír Ma
4. Specüli* esetek
1.5»3 =«.UÜ3 -10,7 3,6-10-^ -4.1 ir ^
1. U n i x e s t Agy»fcal»tt»n *
A táUAntlxd = 1,5S3Ut,-á = U.Ü09. chhpx vi ikBxTo = 1.585*rtrtrt.H«A

ft = aklmrT = -0,(W36 ™ T = íB + T = 1.582. A mirt rf, = x/í,*+rii> + - - + ^ .

= y í ^ » " ' V ‘" ‘ ‘ í =
Ü.Ü08S < ff te ff, = Sr = 0.0027 A vígru-dinÉtiy z = T ± (f, = 1,585± 0,0027
okwdfts., n,dyrt ffsu jrn«n«z; 1 st K 5ü„; iB ^fetom iipuI-
16.4.2. Hibaterjedés és hiba

"/== v/í T + ^ l T ^ - (16.214)

kicsik, (Jtkoi a %evéoyt. &IkíbAk !>7.r!rínt TAYLOR-i>u[b» á a
vtMüükisycItiJiibc. Ekkor bnoi^hlnk bibsU -rW ^-
16.4.2.1. Gauss hibaterjedési törvénye = /(*!, J^íi... Tfc) = «* )* '• íl** ... I t ‘‘ (1G.215)
1. A feladat kitűíéw alkBpjilk:
Meg ke!) __ „ , í«lin gyB^feh ibAjA t,h»rB í»j
loíiök X = /(jTj, afj,... ,í*) fÜRgvrávi’. Ilt jw értekeket, melyek egy val»izíiiili(égi váJtoxA reali/Aá6í, / ii xa X*
(16.210)
ögy hfttárOMuk mng, tnuit rtj nnKyangt'i midtáíi Ty mintakÖKBprít. SisóráiiiifiiiMctnk ff,*. A>^ ki!Íl vius- (unibői a hibBteijedftHLtnnr&iy ssmnt IVKátlaifwi wilntlv liibv;
gülnunk, bogy ax egyea vAltosiúk liiliAi hoRytmbofolyAsoljilk az /(xi.aij,..., jjb) ÍOegvéuyírtík hiWiAt,
L<;gyen a* /(zi. ..... a*) PÜRIíVÍny diffumidAlhfttö, változni fiiggetlea valöszínflBtgi vAUmhV, mclytik
külÖDb&!e«to!AsÚAk is Ic-hcttitrk k{Ufitibfí^<7,’ ói-tékekkel. (16.217)
2. ■Rylor-wrfejtís
Mivel a hihAjc a ffi]|5Rrllrn wAltíjf/^k viiwouylue ki* vftllw.át, eawt 112/(j j , í^, ..., fiiggvúny 7, i>ontok I Lényén mlott BS!/(ai,jj,Sfí) fiiggvf.uy H kövrtkrartftlfikbiui; + »a* + »S*i “
köríUi TAYLOH-nur&nokIm^árior<^tsAvi<l kRwUtűnk,metyuek egyvitthritóit jcl51j« Oj. Így n á f hihArnn misíelpJfí stóráHot , <r„ és <7^ i
 16. Vntó»iA,<Ücg»,ámitA,黫,

Ekkor itccluLfv hiba: 17. Dinamikai rendszerek és káosz

17.1. Közönséges differenciálegyenletek és leképezések
5. Eltérés a nmximália bibát6h 17.1.1. Dinamikai rendszerek

g. Exl HZctJÁiásmódot tGAI.-l. lijit In.

A dmomiiai rrniLrarr fizibú. Motógiai ** in«< tsüo lUtrtA iraufauridt loinisfea *ao)eáI6 matonatífaii
16.4.2.2. Hibaan&lfzis id>ipi[tuiii. Ezt az fáast^ amrlys tovAbhUklnui gyiiknui R", minak i’róyhalin w i vagy Tubunrly
Hiliaannlfaiipn f®f fiÍSf*ráy kéwAmftSaáuAI íyiépő hibatciitilÉs YizsgálnlAt öíjük. lm A nin*B- twtríkustó- lese & lckíp.Méfck iiiűamely ohan^: H - A/ h*tiu™» Wrg, a W a í (ni .tb")
“ ‘ ' ............................. M tchit í*r aigfmímüf. «^t*BÍ-vicI Ax, (jMiMD«er fnlstaaaa i d ^ rKodionek wrW* B, rfwíirél tdeji tmifbncrpJt eseten pedig Z- líletvp 2+
bcm=t»hibAmik«v-í^.}fiiW^ it vtegáljti. Ef.b™ « üwM^Üfigíííícn üif-
a) /(■!) = J és
is mAtcmaiiknluui liüwutnUxúraaictánután-.lcsddtéa-ésbrmciió-hibAiniAlcnnnlaiAiy h) ItclL W >' trliwnlljSn miliílcit I, s uuíUrtt. A if' Irkrpraí^ róiiifcii joUai.
mg^rakotolt linUisit vimgÁljuk (inHUlomjl9JZ7],|19.31]). A továbhiakbanaz tdöpontokhnIrtugAt Aval jdöbii, ahol tehát P = H .T - R^.F = Z vagy
r = Z, Wirt. Ha r = R akkor adinainifaú twidwCTt/oív™ii^ » Wvjufc; ha r = Z va^ T =
akkor Jüzbi^di ft. Ha r = R vagy T = Z akluw a) ős b) mmtt mindFn
imrx lpkípt»» ÍRlétrank, ilyraiknr mníríálhaíö dinaroíktí

Ha a (itnaimiaü re........ ......II..........................

im-rrtálható, akkut t»ítJSíía(^
_ .„ /I_C .AÍ n
airtrá f-'tJÍ) u A balmax áíud = (r € W : *?■(»;) £ jt} GAépH jetelL Ha
mindni l e f caelöi * ^ : A/ — -U Ictóípt-KÓt UÁyUmce^ Ülrtvr íhbot Wylouosaíi <üB(™«:i^1irUÍ
[Uraikor M C K ' I. akkpt aáitiiiimiDtt tEu.kait fal^Umomtik, iUrtwC*-ri™itMikMVejOTik;Jw
a akarfaátivs£ar (ÜScfeuriAthnb). iikkui C~- nmMutk hlviuk.
TctBBÓlf^ rögdtítl X e Jl/ mrilrtt a I ^ (x). í € F fcskqxoíx a iliuamikai reudsair 0 idópoirthan
X pootbőJ inrfnló moj^dsát .kífinüÜja, A 0 WöiK.titUui x p-in! hó) twiitlö moígád -)(»■) ktpe. -=
li^(-r)}i£r<eí pontonáthídadópd/iw (vagy iTBjriiíiTuil.llwojüiaiiítWfÜlMaKÜkJUtJ^IKartcmáiiíaladA
7+ (í) ;= b* ^ jt R , vaRy/' Z,, M pnntnn AÜialailó 7~(J-) :=
luyatívfüpdlyáí.
A 7(j-) P*3y» "s ra s ^ l'díss-í (vagy .torwwínu,-. fwtil). ha 7(j:) = x. A i ( i ) ^ v a T prrióda«ú, (vasj T
.lertnl penaiikas) ha IrtcEik olyanT e F, atirellyrf miiufcit í e F esftM yH+Mí) = ^(x ). A kslrérhl.
Üyra tnlajdanaáRÚT ^ F pozitív ez™ ax atapimindiiH.
2. DiSénmcUlegyenlet áltaí indiikált folyam
TckintinikBx
i = Ü7-1)
diffpti!udáU.-Byetilrtet. alirf jw /: Af — R" nrktormrí/S r-swr folytouaiau aifltrrairiáliialö leképczfe
és Af = R" vagy R " uyílt réiwilntatíUW. A UjvilihlakbAn R"-ln;n iuíik% im EüKUOésa ||- K ucrmáí
trtJKÍtU'graiJ e R ", x = Ikll := V n ^ ^ .H a to / If*íp u z('S t
___ ,...... _... jt. tekuitjüki f - ( / i , , akkor (17.1Jaa n nkalAriB diffrrfstaatgyenteMI íl!o
±( = f , o í = 1,2......71 rtmítraor.
A lnl.*thH.n nwyiUt^Amgrii wniLtliiiir/i PlfiARn UNDEL^F-félr tttrl «!i a
uerin^ vttnntk<MÖ I.Étnl (lAiul ]17.G|) gnrimtáljs. hogy minden :r<i € M
poirtboiíirteaikolyaae >0 a, J3í(*tti := { J- 6 M: l|í- - Tof| < í } sömhé»v: — M
fekép<!*éft, anuilyt'JLre;
l-Víf-.-)(r + l)-^ foIyt*> ....... tó -
, flTKilninntiima [a/ irlc!) szerint és r- sr fofy-
tnooiuui (Úfforeociélható a raástxlik nrgumctitvtmii (n bülyj nuirínl.
2. Miinipn rögzjtrtt x e twMín a <p(-. j) füiösvíiiy ti (I IdilpünttjBn x [Hinthól indutó íoMwíot
.^jtírtcímu mcfföWiísa a (17.1) cgyöiilfltiink n ( - í, £) id<iml<!rvKjlmnt>ii. minden ( E (-£,e) esetén
 = í . fe ■nwik a 0 i r t É ^ b ^ í j«rttól ind,ti* m^goUlfe ■ B: Mivd a r«i<W«r «rt*n D ^ s , ^ j ^ j , ley !<íet D<p{^.ji)] = h. taért (17.6)
' T I )
1'trBrwíöfiH irtraiiiy RkSt#r(4mt.ltr» iiiegcgyraik y3(-. r)-said.
dL«rii»tív. Iw lif < 1 .és toaMitaitív, hu |6|= 1 .
Tegyük Int, L<«r (17.1) minden lokálü. mnpU™. egjFértdtntfec kftetjaatbclö at cftíía R «(A«iP(cy<^
EUSic. Ekkor lanák ol?«n ^ : R x A/ ^ ,W IrképcsM (isniÍPnicdübu, fúggt^y]. ~
.-te HÉHOK-fekápcaH! Lánim lekétinrfslWil lelMtá ö
«si'=x,v' =!f+l-ox*te »<17.1.ábra):Aki
S r-lelök i i» (te m < 1) és vígulm jc" = V". í " =
p ű jre,u «iptM v!((),í)=ij, tíL é S ^ ^
ni » € ít ía miiifku f € \t
«r fo ly
y y‘ y"
4. mindm togtóctl j 6 M tsriéa ^H - f) a* eüPw R ssáraegyencseu ártclnuwtt megoliit
í^ypulrtiKi. A07.1)
A (17J í qortaiirthra tanmú C'-djam folyató cwk iitAo • v?*: = v<í, •) ÖBBowföggftwl deft
[17.11 éiul UHillknlt Mynm ,); R - V nitHsását hívjuk. ^ / í
M

T = <r|j,-x) í( = rj - j f - x s i ^ x y - 6 : (17.2J
rendsutxa t(»n*rMtnt«ir4uin n<W(lásdae32,&a83J.«»WJtis). 1«<J > 0. r > 0 ») b)
é^b>Ut»nmct^.ALoa£^ nHt M A/ = IwinwKim egy C*-folyiun Idei im«.
17.1. Áfant.
3. Disirkrét dinamilBŰ m
TrkintsúkM
x,+i=vKi<).
4liBRientÍM^railrlrl,nnH^ly M ir>— - í:(t) hra
(ir.3)
nes. Itt i»; iU — .W fn^ytniinc wigj' 1. o-és;.;-határIi
■; w n t^ W esetben tTgycn Jf C R" Ha ír Ubjöií-^}ieVr(.^_____________ ajA
) =4cjimfasi«€r »*tón.&o{i?'}fci^{í?rr*
*lWI. CMh

C Amindcat € r .f > 0 « « ^ .
(17.4) » X e Sf e»ptén az x-a. áthalvUi jiálya
-t-#WT.
*yH ói(i):=íveAí:a(,Er, i, —-h». /‘(x)-*. !»« —
+«)). (17.7)
<aa6.akkm
Aí o,(x) hnhn« el™ i > püy* H« invwtAIluuA .BuMiúfaü wnc
lak A°/tS ípra «iina tú «L i£ & | l^ ^ 293. old.
iniiKknieAÍ esőtől a*
■ A: As (17.8)
o ( x ) : ^ { í € A í:3 t .e r, í . ---- 3=, — ». iu in - .+ !» }
f,+t = í i i , ( l - í , ) , í = tl.l.,.. (17j )
= jO, 1] c» rÜKjííictt a aiBgyolyiui
fánualiiMíi vfigtolrn suksait kodto«halniftz. ™piybc az idö múlAi^vJ minfírii |>tíyi. eljut. ntt i. marad. A r.
5. A (17.5) rgynifet n. n to v .^ rw ^ s ű k a z o Íy «ik o rlá t™ .n y ílt,««rfn g g fly C M h a ln w a t . a n ie ly n : -------
d<«iuál. í e r mrllett C í ; tdljcsfil. (Itt F a* y lialimui l.aArtjAt, jc-IÖÜ.i
■ B; Ax ■ Tekintsük « síkon aa
r,+i = tf( + 1- <Lrf. lí(tl = í’í'i. í = ü ,±i,.,., (17,6) x = - s + x ( l - x ^ - i ^ ) , if = í + t f ( l - * * - l f ’ ). UT-Sítj
diffcnwíáaqíycnVtnzo > Oésfc jí OjJíinimírtciTrlttit HÉNON-íeiqjcjÉi-. A(17.C)tigyrnlrtlickmiigfrk'Jö diffrnmdátcByealet-rendwítt.Aí jasrtosií, K = rsiaOjxitirkíxirrimSíAkbcvwrtÍJiftvfi! {17.3s) mrg-
í v K - ^ ' ti) -= (if + 1 ~ ^ Iit ) lekítKníín végtelen Htjcszor diffcnniriálhatn fe invertilthAtí, oldns,i (r(0).i?{O)) = (ro, fit,) kcüJcti fcltítci xadUí
4. Térrogatcsakkcnta és térfogatmegöraS « r(í,r«) = [I + (rD ='-l)E -»'pl« (í(t.t)6) = f + iJd (17.9b)
.‘Vz M C R" h«lrna»oii dcfiniáJi iuvrrtMÍMi
napativ^ íUmvc íét/ojj
........ n i vagy Iwneruíiíiu, lm minden olyan A C. M hálinait iswtíu, wnntynck
«Bt(v Éftmiudííu í > Q(í € r ) meillrttfennáll ttVol(^‘(/4)) < vo!(^),
nlRkbim adhiitó mce- A megoWAs ilym ülSAlIítísAbfll kiivftkc'^ik, liugy a (17.9a) által Indukált folyam­
nak VUD2jt ptriódusü p%Aja, amely 7{ ( 1, ())) “ {(cosf.sio í) r | S [0,27rt] dakbiui AllíÜiató dá. A p
illetve a vo1(vj*(j4)) =vnl(j4) rfilArió.
■ A: II ( 17.3)-l»ui rwi«]iI5 ifi fjl(i;gvótiy C-iliffneit (Ö,U) ||p||<l,
« M C R"uyí!t,v>;
iiivBrtil^tó, C'-riiM )ckípw!í»} ét luítyi-n D<pM
0. IIP1>1
Mwílraolyjui S. ;= {( jt. jí): Jt®+ íí* < H } gönlb, floiítlyre r > 1, nlnypíökalmítón (17.Ü»^nak.
 n j. Kais«sf^^ áiffmwui
824 n . DimmikairrnátMrkégkAou

2. Azmvari&nsbJÜnuumkstabiUtéiM traikcKy (17.1) .Utal iudukáll folyam.

Li^gTCU.4 ax (.W.p) mntrikii!* U^ndi-fiiiinll {ví'lie/- d 2. Fázisportré
A hnlniMt ítttManiik nt^vcsafiJt. ka A inin<fei> V köni !nwui.í-iijtkoly»ny, C ^ k .
a)Ha^-m.«ddá«afí7.11=, akkor h>tiadl<<Ka.-ál]aiidávai I - vi' + r) «IMBoUtoi«iii»k.
b)A(I7.1)*H™Tnlrtkiatí irájóiuüc mgy nincKköxöbpontja vagy csybeBUUik. .Az cgycnkt
Gúdstetv tohát db^unkt pfiljákia bomlik. A »j„„kt iWUyakra >,J6 rclJ*>atitól , ^ S k Ja-

3t ■
3. LiouviUe tétele
Legypn (M. p) mrtriki» « r . Ax njÜt hahiwzokböl álló Legj^n a (17-11 q ;,a J « ilwl iiHlukált folyam. D C M C R- t,
pontjactant I.T5« W . b ^ P. Iw W niJi. A« (.W.,.) >i « V; : = ^ D , ) a ft baln»> «-Cinai«íta títb Jk (17.2.a áhra). Akkcn
{UtU, tefedMIldl k.vAlj«th«tA olyraí/^,,
A A' C S f b«lmn kpmiHŰct, hn A' mint -lUr h»mi»<kt
_. i2.b o ^ .V = C;V,u■- -uVu-

u muk»T B* (A/,p) Birtrlki» ténai, ts IcRVni .4 invaiiáin hnlmia

“ a H -te := { í 6 A/ : -,{t ) C .4}
b»üiiH2 n M-vu •limuu4km

O
tiak viui olyBu V ayŰt kfimjn.'zrtr, amirtyn! (a
mdlrtt w(j) = A KHjfinlL
■ AA = 7(U.0))i»Üy««(17.!)atf!gy^áluaia tti»kwr«.IttH'(A) = F "\{(0,0)}.
ra VHHKiük^GÜnk. \fí például wu-
CBvau rfyaa i*!tw>diki» pálya, (UDP-
[yrt A Dím ^vnz (prtdiinl a FkcenbaI'M-ftttraktor,) Az »t
(m fcsriwr ki. A A b
UlLSon félr éiulnitbeti « K aífrafctoráuiik l^ívjiüt, ha A ni tctffi5 t^ f6 R m elk tti5 n iiá lÍa lv; = J dív/(x)<íí .Az n = 3 cwtbcn L iouville
n™tart«lnbHíK«itlv LEBESCUE-nrfrtékfi balm«>;L
títefe így fBál:
17.1.2. A közönséges d k k va litatív e lm élete
17.1.2.1. A folyam léte

a j«1>t>nlcUk txitlhjto friBBm klAtfL é» « KSvetkeímény; Ha a (17.1) cEyTnlftw ttli«ül. hogy iniwfcn r G M div/(r) < U, akkor a
(17.1) által indiikAIt ftilj-am tíirfogatoiőkkrMa. Ha miidra í 6 Jlí div/(f) = 0, akimt a (17.1)
{17.11) = -(a + i + b] Mivel i7 > 0 ia 1. > 0, «ért
Itt legyen /: E « M ~ M (M C H") C'-Ípkfp«&, Ak r ^ j : = f üj« w l (_____
I-ll)
div/(i,sr.z) < 0, LlOUVJlXB trtrJr Bícrin rwés mérheti! i5 C E* halmaira
miirt M í = / o {j:,-!, J}, x,ti = 1"Utottóm aiffciroriSlrgyenlet intPipretálliató. A (17,11) P(tyeiilrt
k ídfipontbM, indnló v’ (-. i.„ i , ) fogja>4ölni. ^ v : = j j j ~ { e + l + b )á í\d x jé > ,^ -(<7 t- 1+6)V,.A Í; = -(o + l+ftHílinflárisdiffcreQci-
Ha m<>« nkaijuk iiiiitntDi. Iiogy a (ÍT.l) ^>gyeul<!ti)d( a megoldása eloháUsau létoúk (vi«yin írtnlnunn^i
tartoniAnyH kiWTjatzthptó nx P saAiurEynniisrel és ezáltal a« iodilkáll ítilyiuii ís Ifttmsik.
■ ' ■' nlnakakö ' " lauink.
a köwlkiaeü ' ‘ Alegyoiüc.t iriegoWá-w V; = Vi kövolkwí^íiipfa VI - fi. haí +oo-
1. Wintiier és Cünti ki » H« [ Sí = E" is léUr/ik olyan uí; [0. +ao) - |1, +oo)
t
fulyt,(,Do* Fi'iegvény. am«Uy<J mind™ >■e H" m.tol. ||/(x)[| < u.'
(íi = a (í.v ) (i = 1.2......r») diffm-cnciálPtö^nlctrt HAMILTON-f*l« liíJrreTicíri/HW.enífíüí-k
nnferaiik. Á H ffigBvÓoy a rcnditor HAMII,TOK-/ÍI(/ffiiA(Vf. Hufjiiid
■ WlNtNBn is CONTI krilí^iíiimAitftk alktttmftKAsAlK a kflvPtkezS fviKgvéuyrk vAlawsthatólt;
u{r) = Cr + l fs w(r) = C7t |!it r[ + 1i ahol C X ) t„ dalát / jelöü, akkor nyilvinvnló, hogy V(í, y )^ V div /(r, w) = Z
2. A folytatás! elv Ha (17.1) w
mpíwitiv idtire (így nn«gÁ« luduiawin) írtelmrahRtÖ. A HAMILTON-íéie OlffeteiioiálegyrtitGteli tií-llftt, t/rftigtittiicftöraak.
 17. Diniiiiutrif rt rufajftyt fa káoni

17.1,2.2. Lineáris differeDciálegyenletek b )K 'l| < c S ^ ' ( í > 0);

1. Alaptételek ■=)^{^^) = í O ( í € R).
Lf-gyi-a t “ -4(t) = [a,j(f)lr^i máirLririgBvráy.abol ast öíwicsa„ H — R knnipüiwnii
Íolvtonoíi,f«Ipgynd lí —‘ F " folytiiuíwvcktorírtfkílfaggvpny. Akfoom/ d )p f+ - w = í'^ f^ {í , f e B ) ;
i{í) = .^(íWf) + MO e) roindai f £ K esetín n!gntttrii! is = i*"",
pgytTftlrtíí fSsónndű irtAnnitijrTi Íinídm digennciáitgycnktaeJt iunnoirdt, tu
f) ha/iésö(n,n)-tipiBÜfrlt»réU>rtótuá>rüiok,iwBí AJ9 = ff.4, akkor J3c"* - - e*
i(t) = ^(Éfítl) (17-Wl>) g) ha-4éiB{ii,ní-típiiwiinátm<*c*BregtűAii».iikknrr"^'''' = JSe''C“‘.
rgy-pnletrt ü Ixmúinrtoüó tUőrnuiű himuigén íinfÖTM
3. PraiodíkiBí^yütthatójú lineáris difieneiiciálegyentetek
1. A homogéD lineáris differenciálegycntetekTEviaiatkiizó alaptétel IT.lIUilpgyrnlFt tnin-
ÜSHZ egéwt R hiilmiumi. (17.13b) tocpíklásamak L„ hAlmttwi nz R-rn 'rekiut»ik A (17.13b) botiKJEíii liaeAró difcn-neiilníy™!” ^ - “1»1 * " ■■*(() = Í“.j(OÍ;|f=i ^
ósaitmiahom/igtnlmrtinMÍiffrTrnnnl^- iz W e R. i,jp = 1. ,.n <H,(0 = (f + r). Dil>cn»]£c5etbea(17.13b|
U7.13l>) nüttd«i*nl»fmiAtriia#<í) =
1 A {17.13i>)1:evoi- I»m állíthitö ÍÍÖ. aho) C íánui, rtguíAra. T pertódosú milráKggvéuy. R pedig (n, n>-tfiKiEÓ áüatvdó
____ ^________ __ JC R-íítt defiaiiit C*-sima v<*torfSggTPiiyri £., = .^ -r L d (tlitlni nf- luitni fFLoqüET tíídr). Lc^íjt:!! * í ) * [17-I3b) T ;>vnmtiuit'i diffctnKÍáfcgy«>iilöiKkaO id^ntban
fm iltrtrt olkotjAk, ttliul A «í egywürt trtsizfflipges nwgoWáaa (<1í aihmuugn íiiurf™ AJrjrnruiir- UDouilt (#(0) = £ .) aiopnuitrixa (t. Ictrai mnek <Ht) = £T(í )e"' «sy » Fu>QUET-té«J swrinti éá-
yfmírtfJar mnatíazd ataplfifjf. Ltgy™ í?i. ■■- » (l'.131>) *syrolpt trlKÖkíKO. mqso!if»jJt éa - AUíiási. Akkor a___ _ = _ ______________
#(7^ mÁtrixot (17.13b) m , iajátértéiri
........................................ ......... .(17.13b)
i ^ . a hí»ai Unoeú inejoWmmítnt AUior n # fiíggííny R-™ kii:té«lli a Z[t) = A[t)Zit) A p € C Siiáin poirtíJBiin akkui oiulüplikitorA A (17.13b) cgycnfctmJt, ha eiüiíi van
,iuí/TO-(íi^fiw:«líí5»mÍPtrt, fthol Z(0 e R"’ *. Hji j:,,... .y-„ m Li, íír vaUiorly Itiziiui, »lűtur ♦ ^ rrviI + r ) = M t ) Cíelíltrlj«m l.
f; (IT.lJh) alaptmiíraíí. Ha # B(17, »3b) rgjTadct L-gyHM'g'JdáCTnAtriXA, íjtknr » ‘(l) '.=
drt#(íj«\VlU>KSKI-<íflt L ETrpfrjmáUaLlOU\:[LL&-/artniila! 17,1.2.3. Stabilitéseh n élet
H’{1)= Sp>l(l)U'{() {( e RÍ (1T.13C} 1. LJapanDv^^^bilitásésorbítálUslabilítis
Vagy tiiiiidcn t 6 H «irt£u H'tO = 0. vagy irandrai t £ R esEt^ W'Ii) ^ 0, A ......rpBíboepr TdontsOka (17.U) Denuojtönöm djffemidÁlcgímilrteí Erawk mi-goldáHi UAPENOV-/íír
pontttHUi akkor tüzixa £w n«k-b« mlíuuilypní-rip (ésígyraiiHÍEgnkn-) dLt(v?j{t)..... sr.(()] ^ 0

, '( ( ) = # { í W r r ‘ p + j * í t m > r ' (le R )

Ví, >1« 3A = A(í,)
nkkbni! áUILbntóHü (iií Mtandiii: fwruíir£«iru nonaUbOT í«rf).
2. Autonóm lineáris diaeronclitegyenfetei (IT^lCb)
Tckintmilt A* X : R — R ’^iípiisHfílggv^yiíiorTOnaŰiözö
A(17,l)ftUUmómdiflí™idiUi?syenktreJiLjAPUNOV-tif|pÍTtrlpmlvfiiivrttstjihilitÍ!iueUettvizssaliat-
Í = As. (17.14)
jiik a pivamcuti (\'agy orbitAlte) stabUitfal í*. A* (17.1) c(Cy™l<^ V"( **) megoldAsn tnintJiSumutabOis
ílifiErelii'iátpgyrtilrtí^., nhol A rgy («, i»)Üpu»ü áUamin mátrix. A tnfttris apfrdtomormáiií (lúsd {a»ampÍotitw)aa otiitáliian stahiíis). lma 7(1,,) = tvK<. í«) : f e R} Jíifdyastabilig (nariniptotikusiui
Btí37üt(tíi]lÍ*)iKydefiniÁljiik; ||.4|t := ni®i{l|.43-l|, i e R", ||i|| < ll.nhol R" veklorwituiktmrniAjiui stidiilis) mint invnriánn halmM. A (17.1) egyonlpt uyufpilint hrlywti^l rfpiKctntAló msgoldása (slsci-
ismít «z mklidisw.i-unnnAt knll érUrtii. OBáriiW pontja) póntofian akkor Etahilis LJAPUNOV-fÉlu írHílfuibcO, ha orhitaüwui sta})ilií. A (17.1)
AlxBki-\ IrUsJaPBtw(n, n}-ttpuKii mtoix. ,\kkun c^yuídcl periodikiK megoldásai körében BMinlian már különljÖKhet a kítfple stahtlttáíifoga!oin.
a) 11^ -í- SÍI < II41I + H011, b( IIA^jl = lAt IMII {A e R), ■ Legyen adott E^-ban egy olyan falyíim, amnlytirk a 7^ tdniiB! invarijiuii liaünaza. Tsgyiik fel, Uogy
t) M^ll < 11/11111^11Í í e R"). d) llAiJIl < MlllliJll, dreÉkKsÉgiSkooniiiiátákbMia folyamot é , = 0, = /aOÖj írja le, ahol/i: R R olyan 2jt sprint
[wriociikiui sima ffiggvény, aiufiyre:
e) MII = vXiZr, Ip[fnJi(Eyoli1)BiijAtiiftéke.4^.4-nak.
A ( 17.M) cgycuíet 0 iailpoutUti £■„ kmsdflti övéket frivírvő tiliipmátcixB M V e .e R aUe, (tí,kön,y.«,-t.)

U7.1.) A töi{U), Si{Ü)) kczdnti feltételt kiílígttfi m<tKolH/iH« tóniraon fgy adható mpg;
0 , ( í ) - 0 i(o), = + ( t eR) .
mdl.iii-ejjmnr.nrüÜiiifiÍ!/ijiiflty. luiiely <i követkrM! tulfijdonBágokkai rornlclki?KÍk;
a) A / >— fQftgvíay llHtvAiiyfmrB hfltsz/ilogRB kompakt idűintr-rvidiiimoii i'gycnliíLiswti fs UY, Ebijöi aa clSállrtSsböl láthatfi, liORy mintU^n iiii-RokiáHorliitAlisan stahiiifi. de L japunov-Kíc Éttelcni-
fKAjnpRyi-iuiwíii atisKiIút. kotívcrgeiui; ben üem stebiüs (I7.2.b ábra).
828 17 D,nam ^in ij« iekcpezKüek 829

.9í,rF0rífijalE.Mivdt ^ .4(t) := i?y{^t.x«)) (T..n).típusü T

A sknliitÍTlfka V ÍUftRví-uyt a p e A/ C R‘ punt U ki tiJtfiiggvény, Bifert FLOqUET tétdíba kövitkrúk, liu©- a wmAi-iw cKycnlci I = 0-nál normált # „(í)
1. V-. Ü C M ^ R fülvtonn*, fa Japmátrixa = G (í)f" nlnkfiM 4lUtlwtó elő. »1k>1 C olyiui T poriódiMÚ rt^gidárifl sima mátrá-
2. uúná^n r 6 £/\ {p} «*tAn ) > 0, tovfthbá V{p) = 0.
hegyen V c M nyfít iuilrnnx faV :í/ — « fnlytonon fTiggwny. A V fTiggvFuy LJAPU,NOv->Í53rt-ífnj>í a
(lT .l)car..íJrtnckir-W ,haVo^tieitin5................... t Ha A l (r » ) pAlyát egy másik ^(..T.) megoldá.
V ': í / - - R LiAPUNOV-%i5Vúuyi!ii
‘ *“ (17.1)
------ rti>«iili.-itiekés legyeuV pozitív dfifiiüt p mlwiwly fcíir-
Ekiu)rpiAft)>Ui*. H»<snikfvtUAiCM feimáU. hegy (17.1) vaUmrly(tv.i».r) € [/ (t > U) ra (m AniwonOV WitT-MícÍ íírrmí) miíHlig l.
ft-kMcIsdt rlcn^ teve ui K(tf<t.íB)} = iU « u tó (í> 0) „ ’i Pl..... = 1 a fi
hoK>-ir(t..r,,í = p(l > 0) (vnsybt ha a Uap mátrixa #^(r)..\kkor
Uf a coljn tinjcktárís laink a '^ 7 .1
$: = s p í^ (D « n = riT sp D /w t,..))áí
■ A (0,0) pont staiiotiAríitK[>cmtiaiu! i = y, g = —j - j^[r*íkMidifferPiKÍil(!gypnlí!ttM'lt, l'fjf.y) ;=
Btíisninflyiwktlfiriváll.
^ ^ d iv / (v (í.x « ))*
iAmtcUaöl,n5«meBoW^ni«jlíi> ^V(jc(/).s(f)) = ~ 2 r ( 0 W < Ü. h*:r(f)B(t) ^ <1t«fj™ll. A (0.0)
pont tehAt iMttmpUrtifcttHUl >t«bilts. Ha míg n = 2 is tdjffiül. akter ^ = |fe p, = rfiv/fvKl.i*))* .
3. AatadoiiáríuspontokosxtálytniáaaésgUtiUitfisa « ^ - ,{l,0 )) = (co»l.söí}.A
Lpgren í . a {1T.l) (gwnlrt sUrionárius pattija. E « « ± kSajébcit &pMyik tckSlis vi
Wtétek4nK‘lfcttMB = f / ( ------ „
mAtnx« ne poar\«m. Ha D f (íaj-nak nincsB. ^ A,
tő fc. aha! D J Ín ,) u / liltKWiiy JaCOBI-
■ r^RrA, = U.akknriu
tip ,«ú .l«D / („)-ií«k
pootwBOi m (njátírtífec htbüUv nüiW rteKŰ é t t :- Í.A *(m ,tV A í = 0-oál nOTmáH #(u,(0 aiapniátrix
= n, fórrá*, ba i - n, ét agrny, hti m 0 ái i fi 0
(17 J . Abr*). A nyelő asziinptöükusro )ít«baw;» fwr*s & » nymg instahilis (as d»őkSaUáa^ nrtí
tíettlil4imi mmxtíia^ Utcl). A JüpciriitJíkus stadunátius pontcJmn (nwlő, foiTís te n>Tín>sp<mt) bdfil
tOTábbi algebrw különbeddel »K>k» tenni. {Ey a nyelő (fonás) tUtiilü <^<nruf (írutiltiÜi tatnno), ba alid as utabó agar/nt a » ( i ,,(() mátrix PLoQtlET-cjaáUitÖML ToviUiháp, = e~^ és At = 1. A mujüp-
a JACOBMnitrá minden fajátíírtíjB' « jí.iiiiií fölwa (instaiilLifíííiisí), ha v-aaiak iirm dtűw3 likát(K»fcat a FLOQUBT-«iaállaás nélkül is lucs leÍM-t hntáraziii. A (17.9n) hümW tsrtcu dív/(.r. ff) =
k ^ K » [éscű sajAt#n*kpk. A* n = 3 nrihca rfjtól«lódik a nyeregpontok Maatása nyrn-RQiomi’ikt.i
2 - ir^ - V . EUhól div/(a»f.úiil) = -2 (( 6 R). A finttt képMatom i/>, = e í f - » =
5. Periodikos pályák osatályoaiM
lU a (17.1) vgyoürt periodikw pályájának p, = 1-eu Uvfü további multiplíkálontiiiiira a komplex
A stairionáfítiB <«ywgköi6iu akkor ^ A hip«rlH>)ibt» ptriodikiix pálya (m. t)-tipwm, t » m sámi) multíp-
pont tipiuui nydö forrás UWTflgpOTlt likátont az cgyy«gkSieu beliU. := n - ] multipliliátam|>ntÍKax rg>-»«Rk5mii kivfü fekszik. Ili
71 > n « » t > 0. akkor a peiiodikiis pálya (m. i )-llpmiú
A JAConi- • .ANDRONOV és WlTT egy íHpIpüW'riiit n (17.1) egytailrt (n - l,0)-«t«wií hijiCTboIikus peiiodiknspá­
• 1 • lyája affidmptatikiu»n stabilijt. Az (m. Jb)-Upiuni hi[Hrh«likiu>pRriodikiwpályák 1- > 0 esKtcn instabili-
mátrix m -
jatértí^kpi • • * I A: A 7 = M 0 : » e [ 0. r i H i»Rkra«ltÍptikátorai/>,óift = l
«. ha lí.,1 < 1 , a*™. l,a dt < 0.
■ B: Hft a p„ = i Biultiplikátoroii klWil egy Uwábbi i» a
Fá^portré

#
Andronov-Witt-tétel nem alkalmaziiató. A jKiréHlikmi jMlyák stabilitáHÍ analiíiiséhez a miiltipliká-
torokiíi vonatkoüó infonnliió nemdcgcndiS.
■ C: Póldakéiit tRkintsük a z i = - v + x/ o(x^ + v^), j = i + s/ o ( i ’ + ];*) síkbeH rendisícrt az
00 0 5 0
/: (0.+ ) ^nsimatŰggvéniiytfl.«m«lyU-Ü™ilÍirléB«s/(l) = /'(!) = ,ésinij.d™ r í l , r > .e»v
ténha/(r ) ( r - l ) < Ofp1tflHilck«tB«.NyiWKnv«tóttii( ^ ,^>(1] := (eoBí.smt)avÍJBfsíUtr™iW-r25rrae-

4. Periodikus pályák stabilitása nlapmáCrix FLOQOET-clőáUltá»B.

U-gyeii a (17.1) eKyi'iüyt, T p«ÍAi ^éa 7(3:0) = {¥)((, í<i), t € [O.ri} uiiimkapA- Innm látmik. hogy p, = ^ = i. P.ilArkrtonlinAtókra ftttíírvp a riaidu/cr alakja í
lyája. Bissonyoft ftítítiftiík nieJlell aföiusportrít 7(ru) kőwlébcn az >j{i] - D f{ifi{Uía)) y{t) mridcúfn
EI,hfila*«löállítA«W,l km'rtk<**ik. lin^y « 7ffl,U)) t.Prio<Íik,ispály»»®mp
 830^ ?};útetépr^é>dí 831
17.1.2.4. Invariáns sokaságok
A lT.1-1-3. altKiBtbamfcfijiiÁli n- ín .■-Jwtárhalnijíz.aa! A/ C R ' halmazon cwgn/jf>tt (17,1) tjjfiictmid- I. Definíciót. s»t«fa trK fe lű le t«A
áJeKpínJrt My/unAm nfcvr a tóvirtkeail tiilujdonaágokkal rendclkeÉk- l e t«a»Mogn* pont.
Akkor:
a) Az fs K u‘(r) hnhvu: rJirt.
S ^ ( - Í 7 ) r f « i * f c » o í W ^ f Í r - ( 7)m*toAai , .
wpctójaw^haímáaa,#!
Iveken aítik a pály^ áthaladiuik. aou'lyi^ic / — + 0C (/ -• -o e) 7-fra! tartaoafc
b) Ha 7 *(r). Uktw t ' ( í ) korlAw,. Akkor u^jr) # 0. iUrtvr a(jr) ^ 0. Ez-rtiiívü) cbbcu na cwtíx-j.
u/ í),ÍiJrtW Q (x)»a7J)egyniH fol)raniái»nnW ÍaviiriibH .tm ^há5«fficíÍ^ t m ) := e if : = y> » ' “(?) ( í € ■»/: = 7) . { ] 7-18)
A stahili*. ai^-^ msUbilí!. « í
m Hí péidAuÍ7-^(x)DnuküfUt«i.«kJwf-/(í)i»nifcltéttnu11áfiszefíiggő(17.4.aábra). A flT.lJíA-
■ Tckint-iikaakfauias!
X --X . +

(ir .m )
; Oietv.. ÚM J»lús^b,>ág!Íri^b^jiik:
^ t , ^ , » , } = ( 0, 0>} = { ( A m i b í : ^ = 0) ,
I1-({0.0)J = ((*<,.»>; = (fl,0)} = .r, = 0. £ It>
Í17,5ji ábra). Lwsvpd .t/ ^ JV Á n » foliiirt i r b«i. Űlrivr i^ V « j-

wWIpgvmJrtír f«w *. ÍZ C R*) ínrftiyea a *

bdiai
te); UgysTí ss<-, p) a fir.I) tRjöifct rfyw
rt +WlmrUt<»,Haj(j») UrtJÜin«n»(17,1)rt
7
<fíki^ pályája
A, akfa)r;*;{pJiMfg«w»lrtpciio-

Síkbrii autonóm tlifl&^reiiclAlígyíTJrtfik f»rtcn U-hM m A

Ónnáriiis poot vngy n pcnodikus p&lyA.
7tt(x)
A (IT.I) ísypjilct pwmdikus r*Aiyij»‘
1Cuííx)vngj7C Ahattmldu*rtaSd I » van oly&il IriirnWW P
hogymilidciif e V = a ir). éa mflaéiíu Aal in olynD T kőrníTOrt^ 7-mtk, hog>-
inrodm r € Í/ nctére y ^ ur(s). 17.S. ibrn.
J(7 = {(c w .t,sájí),fe(ö,2T) ,V-faot húswtt írim&iík. A í A/ é» « iV m k t rgyntásr. ttnn^ímnölu • a rs A fO N
{0.0) esBtÓD tc(i<»ül a 7 = wf(p) ti 4t*í/ = B ^ ÍU ,ö ] j>á3yn70Íy®likftli>-<wto,«m<dlypl eset™ íennAH a kSvrtkeaö csaaefiiggVw;
I ábra). dim L ,M + diin £,;V - « = dán A/ n jV).
ii7 = {{«Kí,aní),/ e Í0.2rj) ■ A 17.5.b ábrán hRnitrtaurtt xiixnL^M = 2, diroi,A' = I <Ss r\L^AT) = 0,
m rl az A/máz.V felSfet egyniAsn tfansf.vtntíÍK.

Etófo«lu!hftt.liogy(i(17.1) ;Anaa*. Ay, W c í r

ftsűiitírtic fas9íOwK 7^ m-iiímrn«flii Unui olyan p : R'" — R " {Ö i,..,, 0 * ) i— 3(í?i,.,,, fí„ ) a) A i r '( t ) fea AltflJAnoírftott nmí.Jyrk /oMwrn ÍT^m a ítenii fejüfctokiíck
HHkmdmiitó hkfptxM *rt*kJtí»;JüU!, wnejy windm 0/ koordinátájának 2>r ssserúit pflriodiktw ffi®-- látaxaaak. A (17-lí qEynaicl mhirirti atyna pAlyijií, nnwiy < - +ao VBgy / — -00 esetftj neni T-tu»
v^nye. IJ^ , 7 wUfljnely cJegEndóm tócsiny kojnyisífítét vngy í — +ao, vngy t — —00 esetén elbírja.
6) ön 7 = lo ím, i)-típ(«iö íitöfiionáriiíS pont, akkor a H'*ÍjroJ. iUetvt! a fcJ
. i .. ..........---------- -- -
ERy-KsiTfl esetfikben «(17.1) re.itWr mmgiínx a tór
u*i (í = i 2, ; Bi) , h. A r^ndszM- (öiíO),.. -,Ö „(0)) kmdntí p«:ií«»
Stmenö mpgoidfcw ÍS,(Í) = >*'tt + Si tO) (í = 1,2...., m; < € R3.
lUfitw A-. A W'-(ío). ilJetw B M'“(xoJ írinti m y = cjo-íadct
JE“ = {j/ e Jí": +0C}
Aa /: lí — lí" fnlytoiií* ffl((Bvéliy ir/tútpena^ihíí. hit /-ack vaii /(t) = ftiftki’i utaMix aiterH, illotv* az y = D}(xn)v (íjtyptiínf;
ulOáilltAsa, Ahnl J, npjKíU útíy. mint fent, olyim diffort-událhatö függvény, aaidy mindeu komponaon^
bca 2ir tcicrint rMírimlikuii. íw ínhol n* u, Arkvcudák Ö3gz<-.m&/ietetfen<!Í, azaz mmwciick nlynu n, agfKX F ' = {if e R": - 0, !i» í - - « } (17.20b)
instahüU aficrét.
sKÓmok. mnelyíkn* ^ «? > ®«* = »• c) ^)-tipusúbiparboIik,^p,^ri«üaiUi H "f7) í » » H'»{7 j frlíílet dinw^zinja nj+I.
 díé*tp.k^zá>ek 833

Ulcrtve fc-r 1. te cmrk pfOrniAiit 7 m

« { IT-janí diíkivwMk&mkL (0,0) irt
sUtHtis fcItcNudik. hogy IV^((0.0}) » kűvi-tlurzÓHUkó:
H"i,((0,0)) = {(í.ir); 1, = A(t),M-| < A, A; ( -A . A) - R diflctew=
L Í S k AtÍ/^ÍÍ
raédo* ■ idfipuDtokis inv»rúuwU üUpjái. bt).jiik. h<W jf(í) = *{z (*)). DmvH]iú»Hl á az 1 w
V fiiggvráynwk a (17.1!taí roiiaswn-WÜ vtJA -löMlitósáwJ «c kanetetlen hfüeptinya- « ft'(x) {-iJ =
h(í) + jr^,/i(0) » 0 kicK
tthf4 figyekialw vmhU. hogy ft'(0>= 0 - b
Se«riu»tditABÍh«} C»>*rfbben «* fgyseerf i>ékW»n a 1
adódik ö j = - | í» o , = 0 ,b » J t > 3 .
■ B: Az et > a {MFamítm^ tatt*lm«ító
r = - y + i { l - i * - y * ) , í = X + i í ( l - i * - j ( * ) . i = íi3 (17.21) Paramíter- A Akar.|MKjium
* -r = ((c«l,stnr.O) : t e [-™>dik™ pályája a tartoniánr pontUp.1** nuUalelyd
j> U , f > 0 ,r > 0 a<o rtahifo I«.A ,=0 rfhn»* = a.rfi«,Jn = o
HraePTkooniiDAtákbiWII ( 17.2Ucowilrtncka 0id8ii«itb«i u (tj^, öo, So) krajcti |>«rtoná ooniA Aj <0 .> = 1.2.3
»W*«» t “ (r(í,í^), tfíí, tf«), <- *»). iO»l rí-, r*} í. a(tí.1 » (17.9a) .^yrofct mcgnhíán ( A >0
lútMAiAkhm. Igyuhái Mkn« A,<0
H ''W = líx .f,O :* = 0}\ í ( n , 0,0)1 í* » '{7 ) = í t » ,i , ,, ) ;: r ^ + ,^ = l } (b.
Bil7.&b ábrán

M 7
Afa.r.p..li.»>m
p.)ití Upaa* oullahclyti Hánenztója
a < 0 ;r < ü ,? > 0 A<0 awahifo— lmA, = 0 dÍm B "=0.din.B - = 3
cxmiö Aj > 0 .j = 1.2.3
A>0 iasuMa R#!A,J > «
fókun Aa>a
17.6. *1

3. Lokális fázuportrék rt = 3 eseten a Ktocianárívs pont kdeiében

Tpkintsqlka (17.1) diffwreui-iAlrgy.'drtrt * 0 bijKílxíUkxB fit(»oonáriuí pfiuttni n = Sraetín. Lt-Ryim
A := 0/(0) És *ÍBl[A£ - 41 ■= + pA* + + r a* .4 mátriat kiirnkttmitUíiui [(oíiiiuuija. A
í := pq - r és i := + 4/r + V - l»P^r + 27r>“ jpiöiéssel {rack -i kaHÜcteriíKtikiui twlinfun A AW.paliu™. n -n m ^ w '
dúzkriumiáiiiM) a sUduiAríiui poiituk kulöulniU! Üpuüutl az 17.1. tábiázattnn wnroljuk fül. tartnmftny
7 > 0; r < 0 , ? < 0 A<D
I«ml tipiuiR
nycreg- ' ' ImA,=0
dimraziójft
a i«lP * = 2, d im t r '= i
«. pályák
Logyrai 7) ^ 71 a (17.1) diffnrpndfU így p<^'iudiktin pAlyAjn. VBK yr<0,9>() tsoniÓ a , , » < o. a, > o
H «aW "(7,)faalV*(7,)»Míp«rAtri: t pnonnwit. akktír■amctBürt'ifstei
an )>ályAktól All. Stj«io- A>U nyetBg- RcA),9 < 0
uáriuHpontokvngypcricxliktwnMy/............Sna'rClV‘
,_ f7iinlV“('>j)p __________ Miim Aa>0
íi TI,is homoktmthiMimkliivjuk, = 7* (17.7.aábra). A.-itacionAriuspont
pályAját, ^tcpimUrühnrokaiik Ut liivjnk. (17.7.bábra).
#
■ A (17.2} LORENZ-re[i<ÍífKPrt tvíT = 1U, ii = - tíisKftutt ós a változór panonttertltékek nwllrtt tpkitit-
jük. Ennek (0,0,0) stfH'i<ni/lriuBptmtjn 1 < r < 13,020 ,,, esetén nydreg, aoielyM egy tt'* kéhliuunixi^
(Chilis ROknxág és .^gy egyaiincvu’.iáii W'‘ in/iUhUiii sakaHÁg
834 /7. 835

-A- ■ Akar- pofinaoi H'*,ŰlrtvrlV'-

UrtufaAny itiniGiixiiSiii rrnanlctvi-ulot. .uudvnck / johU »M«ln idah™ T iKriödi-
í < 0 ; r > 0 , v < fl A<0 nyi^rcR- ImAj =0 dim ir* = l.dim H -- = 3 kiB. «*«!. imiElyii! /(f + T. í). = /{í.f.x) (Ví e R. Vx 6 Aí) tcljtwU úgy ii
mgyr > 0 .9 > 0 ammá A ,^ > 0 .Í3 < 0 i = / o («.z). i = 1 »..ioD«ni dUfnw M M X {/. iihhÍ r> ciUwinkiafü
A >0 nyrarcg- fc A u > 0 6 nio,i r> tct»aSkíw. Akknr ^ = A/ * {»«> «dk (17.8.b ábra). A P - Z ^ Z
fökiiw A t< o ->>(•« + r .í«.x.) i-ihau) oii!s. lüiai » (ir n j

17.1.2.6. D ifferen ciálegye IS ckvh-alenciája

I. Definíció
TcKSÜkfcLhuO-* (17.1) qsjrnlrtc:! MywiUBU .«yútt adott niÉgcsyta^ábbi
-jir í = JOX, (17.22)
Ha r = 1 3 ^ . . . . nkii* « (ü. 0.0) jKtuilMU t ó <a , _______________________________ >niM», ahol ff. .V - í r rgy ,Vc R* o>ül im^adntt C-k
krt ^ I — too oFtóo n ítahtÜHsofcaBág iütóU vi-araMér w. origóha (lásd 117-4]. Il7.14|), Tegyük H hogj > (17.22) di0wiidiÜrgy.-n]rl kH«jk.
17.1.2.5. Poiacaré-leképezés A (17.1) Cl a (17J22) iliAticiidAlraFeiiIetlllIrtw nrk Myviiu) topnía/ihuum ekátiJeK^ lia vna olyvui
k :U ~ ^ iV k>nuofnorfbin»i. k iApMv. A ^ f|-' lUyOXio*). oaitly (17.1) )»Uyáit (17.22) püJyji-
1. Paincnré-leképezés autoaóm differeaciálcg>calcFteki>éÍ
= M í .^ ) , f € [0.71}a(17 n.ro™lrtrpaiódutóiáiyáj^fetcffi«ai5:o iyiU iln -l}-
' ....... ly»7pálrAtJv,-b»«trajB™n^i™íDctHii(17.8.aáb™) . . , . . € Af mellmsaiBpnWiiioiioton
liDwbslő.R-et R'fp le, nmclyn* miudm r e M tuclktt = 0. í* ainc^nc mitiüen T € -V
« í e B cwícn « Mv-'W) = rrliöó
U 117.1) stadonAriiw pouljni (17.22) Kt«d«iiödi» paAj»0». (17.1] pcA>~
.likiis pályái (17.22] pnÚMlíku^ pjUyáilH. icnmck át. mikrábm « pm<Mi«>k u.
a(17j)te« Wftzisteriikpayíkiandú
.\1I7.J)Í»» (17.22) II
"S T Í..

h) S X ív ,
Ha ,i£Uá<U (17.1) «J! b\ c M í » (17.22Í a. akkor (17.1) «= (17.22]
ly 117-1) pályái-
l7A«hnL Oiiklíi^jyd vett (17-22) pAlyüiMktVvp) wtt tt.rt*«rtWir vímí «l M iiAnyitásm<T.t«rt*«™J.
jj (jlymi U kőniyr-«tp ré. o!y»u r : T R ároa r(j<,) = T . *» ■ A; A (17J) & (17.22) köwitti hmi.i>>iiior&uii<IMk olywnIdrfjK'ZÍflrk. «miayrJuiélpéIdá.U pA-
nuiMlai l e U csrtto v f r ( í 1. X) e £;. A : 1/n 5: - X; P {x) := r Í j ) , x) ^ piÚyn ly«k nyiijtásacsősacnyoinása u« ^ ™ . rrl<li«»hol*i«kí* ontJakrmMtaik aamlMui iKun. A
PoiNCARÉ-/cJt.<p«i5« í«-l«n. HH»{17.l)n‘By'^l./jof>ht>IdRUr-a*arfülytoi«tt
. ,_ . . ^
fülytoacwn <li£fE^riálhirt<i. -- - ---------- - >>rirf-jáb<wt«ti>tóWvam<At..|Hdü©ki«aidm%TJfii!rfc;«
■difia«itt:táUuit6,AZ>P(j:o) J*COBI-málrix saját«r1íkci a jwnorfdbw
fnRi> ■k“ ’Jtt attól, hD^Mi Tálatsstjuk meg 7-iiiKtíulxintot. sm
írttól. lio®rm váW jnk ttipg Rtr«*
=
A POinCARÉ^lekép«A*»; w M t/-n (iröniált (17,3)
uiálTOv«n. nniíg ft kípp^tok U-hnn rnnTJuin^. Ea-a dia*l
rt
I A [17.ytt) r(‘U(lKiiiT™ctÍ!u ÍV
(5 )
11) M c)
■ B: T együkhu gy adott m ± ^ Ar hi * = Hr nlkbctiIíiiuAtíh tMcrcncÍAlegytililet (Inad Í17.1Ü|).
VTilóíin r(í-) = 27t (Vr > 0), ecÉit ahol ;i := ( i j i j ) é» fl := ( ^ j ) . E»-kíwk « r..n.l™««.kn.tk« f™i«porttójft« (0.0) pont k&^lS
/>(r) = [t + (r - * - l)e - ^ ’'|-'/í, bon a I7.9.d, iUctve <i I7.9.e ábrán lAtUtó.
ahol hne-ííiáJtilk B(17.9a) rTOíterriiwígo) U.)iosvP (E )= E / T D =
1 fs p-íl) = P-**-< 1 . A /, r R- - R". h(x) := Hr- aliul /í = ^ ó . « r : B x R=* ^ R.
 J7.Í. KSzXu»f9r,m^^^neidbta><nlrUMA,k^ 837

J HADAMAHD éa PEftRON títül« A/ C R"*)>e!i

Suitüjalff.
Ha ^0-1(17.3) «kter IV'(ia) át I V - M nljMj

r - ....... A
Uk«- K ^(^) áükt í*-b»a tónti.« = Öv»í.to)» cK.vcu!rt £ ' = (jr € K' : [D ^ ^ )Y » - ^
* - -30} rtwéÜH iJlCTÍt. iilrtw £“ = la e It" : h» i - -Tc) mrfaínfc. íJtrrét.
■ T.-kiiitsük HÉNOK-fckcjxafcck ra»Udi*hól« kövrt(K*őUi*kiT^t .BiiBnuTtw rer«fc*rrt:
"(f j) ^ í függvrny iLt clwirrmiraiT p4ly*jl amiiiodikrejubzKpáJjíAíha vteri At, figy.liogy a (opo- Jtfi = »? + a, - 2. Jtn = X,. t e Z . (17.23)
togiln»etviv«l.-nr»í«miU. (17.23) kőt bipíTb<ÍíkK*rt».’ianári™ paBtJ* P, = ( fa /^ = (-v^. - v^l.
2. Crobman te Harlman tétele A f\ pont lokális KtafaUta és irert»büb Hok»sB«Mi«ik iiK-ghatáro^ Aij-^ = 6 + sí = i* +
p « (17.1) diffrtriM-tólrTOr,.ulBt tíiicr!«ük!is st«Íoiiárius jKralja. AWb» a (17.1) di ™lí*wóti»iwiifoniiáű6wl(17.23)a€,+i =£ f+ 2 v ^ + i^ .a »i =í,nwtesfri»rroegy»l,iiiiiijyiick(0.0)
gywürtí.kí írt«iinAí™po«itj».AD/((D.0))JACom-iiátiixA,3 = = (v^+v^. 1),
aktvpaza, = (w ^ - s/5, I)s»jAivriK«ok t»rti™inik.<WPit E" = {tuj . í e n ) fe. £* = (to,: I € R».
17.1.3. Diszkrét dinamikai rcn A HTÍdt.O)) = { « . - » ) ^V = m . t£l < A,,3: (-A .Ü ) ^ II diífa«wilIiM *} Wh^fe«*l
17.1.3.1. Stacionáríuspautok,períodikiis pályák és batá rb • ötO = (v 'S - v^U-»-*fí* + - - hatvtüivurr .JiikjAlmn la>n-«<nk !U ({,.q.) C IV2.({0.0)). akfcor

1. StacMMsárius ponUdc tfpuaai lúiobiwe rlvi kfiitwn UihsOóa 17.ÍD.a

^ A ( I7^J iteráóg UáÜK vi«PU«Usét ábrán Oásd |17.6|).

dákeymletrkcs'tébr3 bonmlAaii) kip.TÍ»liku^ Ax tíf -..E-

D f tí«}-aak pmrtosM ni » b '
feMBiilcí . s y a í ^ n Wva fcbeák. Aj: (m, *}-tfp«aft hii*
/nmi^ lui t = n. é. n ^ , Iw n, > 0 t > 0. A ayrB ' V
iustátnliii {<<Mi/br(>t rtnánifnitrU SkSttH tfíAm wft rfniil;

wíi^'ÍSÍín" u,•-. r - 1}r p. .ip6l3«M(r>2)A.^

mát
m»íva*í»»nű-
R« 1 ( « ) nm.<l™ mult.r-lik*tor» l-öfel lü».-t,t> crtí
totik»aui<rt«bili«. 3. -n-muzveizális
3. A«uj.luUtrfaalimii A (17.3)
A (17.9) cgyenJct - nbol M = R ' miDdoii u>(x] uj-ha ■áw"(xi,)n vmcáli*. iikkor n p a r t j a i tt
fclpályit tcuriátoi.nkknru{ií ^ Bfaw{jr) iawurúiiw^
Ekinhcn friinüll. b^gy ha j traiM«wTíJUmli< ..«kkoi»{v=‘(ff)}
I7.l0.bibra).
íi+i = -í-í. f = 0,±1, — , (teiiiit v í* ) = - r ) diifrwnditt-Ky«nl«.
y w {l) = n . - l } . w(p(lH = .^(-t) = w<l) #- kíM m = w(l). 17.1.3.3, Tbpologikusan konj ugált diszkre l rendszerek
Mcgjcgjrxcntlő, hogy w(1), HtéiVicn, » diif<-lvariAIisyMÜ<ííkesrtEtfil. j^emS^MesS.
1. Deünfciö
17.1.3.2. Invariáns sokaságok Tcsyiik fel. hogy a (17.3) ngyrailettcl tjgyiitt adott még nx
* „ .= V í(r ,) (17.24)
Lejcvrai jTo a (17.3) ti]5y«"nlft HtacionAtiUH jKintjn. Akkftr lV'(a:o) = {s e Aí: íi^íí) -• *», h« í -* +< »} rcAd»zer is. «h(>l N N. mtfcÖKben N C fí" t«tffi!filrg«> hnliw. te ^ fe)vtonc» (Af ts N
M i„ noiii *loW« .ofaudía 6. »'•(*«) = íff € A/: V ÍV i - ha i - -« > } M jr, ........... lUtidAbwi tetetnek mrtrikusternkir.). A (17.3)»(17.24) dwKkíít rendsznr (illotvo* f » » tf-k>kép<afa.)
Uipolosikmim hmíugáU, )ui léte«ik tilywi h: M ^ N hmucomorfiziniii. (» konjugáU homro,noiiínn,i:t].
amellyel *> = * p o h. H« (17.3) is (17.24) topologikiiMui 1 b) A (17.1) eewnlct ásom u;(x) (j- e F) -í-lml
morfaraiB (17.3) pélyül (17,211 pAlynilM viwii át. irályAkbőliUL
2. Grobnuui és Hartiiian tétele
Ma »(17-3) (^Jiirtbcti ooMeiiU R " ^ R’ (ÜXRvény diSéoii
171
Androaov ésPootrjagín tétele: A ( . ) bŰíWH *flit^c«ŰrBWjtot. aliol / e XÍftO,
akkor ntniktur&Usaastabilis, ba:
.rtadoBánna iMntji,, lUcknr » (17.3) ci;yci)let j:« köbében topói a) iwöanns F-beü st*«áoi»riii» pont is periodikia [WUyahip«bnliku», é>
b) iiina olyan laciiaratrix (aüax iiclcmklimku*™ faum>klimict» iriUya). auidy uyewRbőt <zn
regbetorknlÜt
17.1.4. Strukturális stabilitás (rabusztusság) Q stabilis diszkről rendszerek
17.1.4. 1. Stm ktorálisan stabilis d iff e r e n c iá lj
J. Lrtom D ir(C ) « J/^íkfiiüilt
1. Deflnfció
LÁUjou* Difit (I/)C
All7.1)di
DiflUÜ) hahna»««*MI SBBoamBztttttoAbál, aiurly II.hr«y¥^) CP.A^7E
k k ifJ ^ (fa eapl együtt a (17.3) dmauiibú midKM) Mt, > T £
it kfttnttí tAvnbáRfb^nükn
ai,«nptí'.-kfaÍM«í/cA/el- a »k a «> € D ü t(Pl k-kíp «á«i. «ía:lyíkre p(v..tó) < é, Wpülcgikt«>ui ku^j»gMuk
izCri,;
17.1.4.3. Tipikus tu la jd o n s á g é
htp.rWük-^ « . legyük írU iKigy ™ rifiAliiUultó ai; = {í€ R " : A (. r ) = 0 ) aliüthwi. ahol A : R* - Ft
oK™ C ’-fSsfvc^. luittiyii- at' nJ«nrty tem yra«íb«i grati A(íJ # 0. Legyen u ö n i » ^-en I. Definíció
* vckujtiuntó mrtrikiu t w * C'-nwíriidmil A* (W.p) metnkostcrckaniáiiiHt nUmdy tal»j<km«««s (4piÍKx(«agy jinunbu). bA Af ayn)tiiL>i<Vin-
Pí/. 9) = wp n/(r) - srfJrJŰ ^ BD/M - . (17J5) üágúdamáoABöiszifBigr raá««í*BAIBE-tol<9« f i ^ W in «. JJ= « - a««kbaiL
aliol minden Jí„ InlmaznyŰt» sűril .W-ben.
l.\ jübi. uldtil pWí tütQnlwui UH MS EUKLÍDÉSZÍ vdru*i»«nu ií j^ ■ A: Az R á az 1 C R (ioraonáb oxámok) halinajt m«<Mv)ik BaíBE b »<-s^jn liabno. Q C R
! ö ü .).^ k «/ s , • - - - mmrt«uk.(u
Riad A (íl7 íx) # ü, {X € «/ ) í. / ( í ) e € « ; . ( > 0). alkotják u XL(tO C X>(tf) ■ B: AsfeTMgmaeii.inintaaipik.1*^' jelhiuffF n c t u « Q C R fe w 1 C R biüfiuB
hahnnxt Ai / € .X'. (ÍJ") rdriaciDFxff idrutAtndluan xbtfrt/u. lii van (iv-aa í i- fl.juupjyi*. ttrljmül, bogy
aiindmí í XiííO Wyn^ri/.ff) < í U,j«fcedm5«n^_tvt™fcos/-fel. ■ C: ^«dáKaámliafaiiazAL£aSSCl’E'iD£rtéke(litadl»7.<>M.)feaiu>laiazBAm£-li^kiijU«úháJa
■ LPRypn 4Wn i«vr«nít<rrt - «1«J |a[ < 1 - tw ta W ó aikbdi
kötóttnÜH^i^JSegfa.Isr (U-1117.71)• ö := J 1 B* W.»a,ah..llí. ;= IJ ~ ÍF ' +í t ) ’
í = -a + - r* - sí^). jf = x + si(a-r^ ~ !i^ ) (17.2G}
iUXUir)-h.Bt«rtíwk,Uir = « Q = K } ^ a raáonáüs naiAinok fflnnatU, raüÍmlik katrfitVriAjú. Máatet. iiüvd Bi D öt
{( A 9 ): í* + tf* < 2 Í C n .ll.«áb ra ). NyilvAttvivtó.hugy p(j(-.0).ií(--al) = + A s(..0} A{i?0 < -cc.«.ítt A(J?) = Ura A(0*) < fim I = 0.
■' . rai™l tt JJÍ',0) vrJrtoojiiaíóbŐB trtiBaE«ratai küzpj írti-isik ulywi
turkYÍv«Ji3i» ff<.,0).vd (17.11.b,c ábra). Eü v i í ^ ha At-
lÉTÜak M f = - r » + n r J = 1 polArku. iAlokriL tjn a > ü. nkkw ugyniüK mindig IHccik im Sík1»-Ji rfiftit=t.ááhg«iletdtocifai aa XUí/)-bíli -íruklurilkHn oUihilh. balmana nyAl fa
r = ^ st«bilB hatArcikltw, íiWi Xi.{l/)-bTO. Tehát astnikt.irili*aii*l«bffisn™dBZ*3*ka sflwn tipihwnk. Az iatipikuatulajdiiliság.
y .V|(t-)-hQl vrtt ííkbeli iTOíWí nitndeit |i&1v6jh .w kW nó«*i.dlívd végis » k st '

I, di(I<>T<!a<i)JUrBymU<!t kv«jdpcriodiki» pályAj ki-

bsaTck li-iiAt n«m tipikux naidíB«cii*k.
■ TckUitj<rik R^-hcn a
ií = ü. ia = 0, öl =

Hah rl(aha( «í>k legy«iiík x-AÖfiük). almi a U t J t ) - J*) HAMn-TON-függ-

íkiiyilvAnJ,(t)
vAjiyHOJíijt.iJcus.Érmek» re-- -------------------,,, , = í,,^ (í) = n
qn^goldá-saa C!|,,.., q filkndíival, mikrizhnii i.,'i uíj fíleght't f i-t,ffl *» tn-töl. A (jt,ia) = (ci,<?») lutóciö
i.-ey inwUnH tótuaat dfifmiál. 'rekinteük ukmI Hn liplyptt«
2, Strukturálisan atnbilis rendszerek a síkban
Tesyfikfd, lioRy 1 (ir .f) •‘Ikbcli rfiffrnmcUIrsyBnlpt (ahol / e XÍ(I^)) ®lri:
a) A (IT.l) r^!ulrtncJ( tMtk # k«« i«>k flturionATiiis pontjn te pftrítidikua p: pcrtuibat HAMHiTOK-faBKVÍ-uyt. ahol íl, tiimjitiktis. S > 11i)«lis IPKycn kU poíillv (v
 n . Dmannhti rvtuíhzmí én kiiom ! 7.A Az lOtTuktorok k«anttt^v JHráiia 841

A Kolm ogorov ArnüLD- Moser MíW (KAM-tÖí-Jf ebben ta esetben sít. ki. hoíff hu H„ |0.1) íffiáni I = ^ a. -2'*'' {n„ = 0 vngy 1) kctloi siAmicnilw'.prhph aUkja aennositható ciaci:
npnirtf^jierólt.dzBídcl ^ 0, (ikk«rtic^4Bl5mkicBje > flazániotvívuajicrtuíhAlt Hamil- X - . iiiajűj___A 2r(mod 1) niiíveirt üirdtnAnyi' ügy írhatú, mint. ahol aj = Oj+i, axnz
mindtüi foiámjegy egy hellyel batrn filtolórfik, ím b* etó nzAinjegyct elhagyjuk.
TOK.n!ntt«!Erbpu nz invBrmns onmnaooAa. tóruffiui tötilwégp nem tűnik el, t » k kiiM^ rtefnrmAlódik,
A tSblu^g olywi írtckmlHüi vinttló. h«gy n tónmita vett koropJeTOPiibThalmiui LBBESGUK-ni^rt^ke
nuiUlKwtart. JiaítjirtO-lua. Egyft............... [ 2». C IA
* (s )~
h:ivnn(^yiitir> OÁlUtuki.LuKy mindrD i>oztti'vt'e6t(jpcaoiszsnunalsz — —-
leképezés a kd^etS-Mcépe^öí. és a L»BB.SCUB-mérték ennek iMwiAns mértrte. A fc [0,1) - » [0.1),
IrljariiL ' := 2 ,,rciihi v^hBmeomorfizm.»»{17,5)-hftn.s*rKT)kS,pleképe*fata(í7.a)>-bniacerepKhevÍKá
íí (j:)
3. Ncmvándorló pontok, M otm át.baa = 4.!g> t^iAi(17.3)-böi[a = 4 ractío van dy»n invnriAn* mnrték, amely absuihit folyt™™-A
Lcerro (t^)icr dmiuiubú muiiarT n A p € il/ !>uut U7.29)leképe2fep,{tf)= l5flnlséRÍrefeatl7.3)lckéi>eíéh(> = 4parMiiítriértékniclictti/>sfiníséBén:
{vj*}-re urttw. íittp trth
famAlt hogy ft(y] = |{fe-7(»)l • Ö-Wl »*«.twd <»Wdik. hoR>- p(í) = ^ '
3(. fi)>r^ (17.27)
riils t>ouink f* » pcrindikus páiy^ cssk w ■ C: Ha 3 {sí'J mvertilLaló diákiét dinamikai reníbncr rtalrifo pcnorfikos potója, akkor
«u.MK.{/í-n: I
4B|iá(yBt. továbbá .Um iniik»-li»tArh«U- ;í .= ~ Y ^ invanÁiB valósalnŰüéip mértékr' {vJ"}-™*. alid í „ ni J*-ra kanrentrált DiRaC-

Ai A/^mdBfiniáJt.íi aiTenibzCT MOnsE SUALE-rTnrf-

1. A rmikxcrack v ^ « sok dVbcíuU^iib pontja ^ pminÜkuK jú ly ^ ’nm és mioil hiprrlKiliktu.

2. A rtMÜnúniEfKíiUnk. illetve a prriuilikw pÁtyik nacm^sUbilisájitEtaliüis»>]tii3^ tiAQKvnváliü
fgjuiásni.
uváudocifl pontok luiluutxti csak xt ói CBpciioditus pAJyákbA! AlL
PaliséaSinale tétele; A MünSE SMALE-n^bu^rvkitt
Pa u S ís Sma LE títfj^-k mrgfnntftÁKv nrm míuj'es; n > 3 isetrn lítraadi dy*n stmikturáliiiaii
IW i(T .A . i « ) ai citeh T > (I ifKindt «* » rfrae, amennyit a lv>‘ (-í«)h^ pilyaszakasi a* /4hiit-
' TjtttPkvígtolm mk jn maüban lölt. Ha A-m. m. (majdnemmindpö) Xfl € eseten még ft(.4:ro) = (j i* teljemli.aklinr legyen
A i II > 3 cBrtlwu » jttiiikturAli
it{A) r= f<(vl;2D). Mivel m. tn. e H' tealaponttjóí Lmfutó i>*lya í — +oc csetrá A-hw, tart. ™ért fi
17.2. A z attraktorok kvantitatív leírása
17.2.1. Valóüzíndségi mértékek ax at traktorokon 17.2,1.2. A z c rgo d elm élet elemei
17.2.1.1. Invariáns mérték 1. Ergodikus dinamikai reBds«.rek
l. Definfciá, Az attrnktorra koncentrált mérték Az {Af, p) téren definiált {^),t/-ílin«nikaj rcnilKaír ap iuviu-tőus míTtékkel lt ^ ííií* (a/t is mnnflják.
Legycu (i7'}ter diiinmiktii trtt(tw,er M {M .p ) tíira. Ugyira B na M halmaz BoitEL-hfJmfLKÜniik <T- bog>-ttniértékeigpdikiis),hanmidpjj(ilyiui>lHOREL-h«lmaar«.Bmitlytví-*(j*) = A (Vt > 0 ).’vafcy
algphrájBÍs fi: 5 — jO, +ooI inírtík E n. FrltwisíilJt, ho^y mindrn ^ kicpezés /i-mórhrtí A ji mírt^k M.4) = Ü 'aeyM M \A) = ü. „ , ,
Hn { ^ í (17.3}aliűiúdÍsKkiét dinnmiJtairraidKzer. vj: M - A/ iKiiueumorfÍKmus. A/ pcdi(j kompakt
mnnrKÍfu {/}«í--rt' ufaivn. lm mtmjcn ,4 E B is ( > Qtart/in = tt(A). Hjm (litiii-
metríkui; tér. akkor minili[i fólüzik invaiiátKi ergodikiui mérték.
niikni iuv<>rtAlluitA, nkknr a ni^Ttrh oxun ItilHjtluuKága, hof^y iuvad/LiiNn clituuniiüii muimnrrf'
nfevc, figy in kifcjrahrtö, hogy = /t(,4) {A € B j > ü). Azt mondjuk, h c^ a p mpttík ta. ■ A: Teiints^jkazS^ kSrrJfoTgalJiJiÁt:
.4 C M BoREt^Ao/maíTYJ iíoo Jt<tnfyiií»*iíi>n, \ <4) = 0. Ha trhát A a dmatnikni rciMlíuwr íi^-] = ri + í (mod2ff), ( = 0,1__ _ (17.31)
altraktorn fet /i ínvariArot [Uírtík nf-/vc, akkor a mfrték A-ra vnn koncFntrilva. hn )i{B ) = 0 ahol Ifi [0,2?r) -h. [0,2jr), vK^^) := í" + í (mód 2t ) , A LEBESCVE-mérték invariiUB v^re íifevc. Ha
minden iilyan B BoiUSL-hniumí, ö«'tíu. aiiiclyn- A O 0 = 0.
A fi: fl — [ft, +<»] tnért^ík ínríífjAt wipp ;í-wí jiílíiük; w M Icgiraflkcbb olyan ?A:t rtfizhídmMa, ninclyní ~ irracionális, akkor (17.31) ergotlikuB; lm ~ raeionAli*. tvkkfir (I7.:)l) tífm ergodikus.
a fi mÍTtík konrwitrálvtt vnii.
■ B: llaadinajtiikivireiHlsSicral iritu i>ont vagy !rt.abiliii periodikus pAlyít, nk-
■ A: T(!kinl!»(ik«í: A/ ;= [0,1] iiitcrvall»inj«n« kor a dinamikai rends!*!r a tcrmlátíMites lűürtékre nteve ergodlkns.
vt+i=2j-, (iiiüd l). (17.2S) BlrkhoffergodikustételeiTegyilkH luigy a {v^},gr<lin'mikai reii<ÍBiter ergodikuKa;iÍnv«rÍíui3 va-
lúsKlOflségi mértékre nézve. Akkor tnii»lt!ii iiite((rAIhat6 h e t*(AÍ, ű, /i) függvéi^' caetón a {i^(X(i)}J^
Ehb^ ví: [(Kl] (0, 1], W*) = {! ; ■ _ 1, í/l
[lOzitfv félpályák mentéu az idiíátiaj', awiii 7i(i(j) = j (folyamra) és h(ío) =
A doöiíldó nlnpjfm lAtiuitA, luigy a LEBüSüUS-urirték invKriáa* a mwJtiló-l(íít(ípcísí«í<; nftfvn. Ak i €
 i'i.i. Atiü

lUKUtéii Br > 0 idfipontKaa a folyam auíotomlöriái /újpjtiínj(p

n, x n ^ M pont esetíii ni(^pgy<Ktik ** _/ tír-

C*(r) ;= j
AttJiged.
2. FÍzíKbí vagy SBR-mértékek dixikrét [endsMiresftén pnlig
Ai RTgotliítitstítíl »HftAsiics<ikiiJt(o)r hfifffiuilLiitA, L»u/i lufrtck taitójnnlrfirtölrBiuigyolíh. Lojyi’n
^ [ M — M folytimo* li<Wpí«ÍB. : iS — Eí ínii-ariáns mértík. A » nwüdjiik (Ifeil |i7.Ul), ho©' np Ck{T) [17.-Mh]
DiMf^kSBR-mrrti'jtrSlNAI. QoWENás RüELLEuevPittAn).hHiniiult;u A: A/ — H fulyUmo* Rggvi^v
(sctíu aicukoalt i>xJt, € A/ i>onU)knak a halmaza, aioelypkre
idÖB függvényt nsgitffv idöjHHitii^a bt ili is Cfc(0-t Tnint B-fn. iltftve
Z-u ilefiniált fiiggrényt Ionjuk frL
^ Í V a ( ^ ( x „ , ) = jh d ^ (1 7 ^ ) [‘Fciodikiisvagy kváziiKnodikns pílyik ™rttn C* perkMliktm, Uktvc kviiivcnoditiM. 8a o ö v c ^ r
tTtsuScecs h pr^MÍüggvíiiy r»etrá C|,tr) gycmau cjwkkiíii. ** k»otilr» YiscJknÜsr utaL Ha r*«4ftsul
QŐinikvfi r esrtén C»(r) c^nencUfe jwljíspfrggiíl caukkwi. akkor ra i krwró viselk«lés )dp-.
udjtaiU, powtlv LEBESCüE-mW^ Ehbra plpgravdö, l*Dgy a.

A C » fi y FODRiER-tl oAitjAt r<

Pl,-V(J jpJÓBk- Az idsb™ fi^oBos nííth<Tn a ICiÍTj^ír < oc írtocvA. nu-Uptt
I € A/ fsrtérx gyt!ng^ koDnTsájjcm ^*höa. szwt núiKlru fttlytmuH fc ft
vfaytr / íitím —‘ / hd)!, bA n — hjc trijesüliöo. f t (->) - j Jr = 2 J C»tr) cos<jr) rfr

Aí iiiőbrai diüikrél rartlicu. tiii ^ íUtkor

gi mírtóhc Immí, ba tel- l\ M =C i{0)

Ak {M. f>) tinin (tf-eniált diiiíuiiijoii readraer/j mTOrián* «
fcrfipgis JÍ. if C M Bt»REL-h«lröKtra«én^lrai /j(An^-*(Ő)) = Kpvnfitmitfcwwki-wtéti
iam> pnaitük hAlnuusáuak • nrfrt^r. nmt.4vrk 1 — 0 esKén A-hiui ^ nagy t-n 0-}tm vntuutk, otnk n
)>iA)(í(Bi Rgg,
KcvmS rriMkírr i3j;odikiis ú: Lreycn Jkrvmő rctidszet és lísjra .4 olywi BoREl-luJiiua. amclyrtr mfuysjií-ktriunliaji alyan im}>ubHtw>klépttPk &•!, nntclyek a kvA
^■*M) ~ A \ t> 0(. A k k m n ^ ) = ígyM-A) vagy 0 vagy 1. cftfisEsiAmfi lineáris bombináeiwkcut wlódtwk. ^Iraaávü itiw
rt folyfimri p<íműesin akfeöc krw!tó, ha tirtOTÍlf^ts g. h e L^iAÍ,B.it) n kaotikus vinctkedRsindikátcjrSiiak síAmít.
m'rgyzi'tcwi) iutncr»!h»tó füimmiytrk csctóii » ■ A: Legypn ^ » (1^-1) *l£ffcrMi ^ T .pTriAdium ,pilyújn.
. ha
( ^ /i( vKé» időátlaga nulla, és legyen ft(vKO) FüURIER-pkSáUfUiui íi(v;{0) = S Í T ^ a1
m>1
_lira^ I (ff(v^(r)) - 5]|h(i> - Sí íifí = (J (I7.,T3) = ^.AkÍHffC*[r) ** ntw) = 2)rj;^^jatpí{í.'-^wii).HholJa
tf-diwslribúciöt idSli.
■ B: LegyCTv^»(17A)diffOT4idAb®™krtkvBKÍtKTÍuUiku*l>á]y*j'^''"t]™'pnil>»íaKVPny.iiim.-!y!rí
ÖBwfíggíw. Itt 5 ÍB h It jflöli, wnciyrt a?, iflőátlagEíJ helyrttiwítiittfiuk,
« í tdaátU« p metitte milk, bs legyen fc(vKO) sltíftlÜtAsa (krttös FüUIUBR-«a- ainkjAban)
■ A (17.ÍS) mocliilú-!(*kíp<v/ii fa^rö. A (17^1) í-Jíargatés a — mí6faüiű«í-BÍ mírtíkrp n6?.w iim = E ;.= - » ■Akküi
2ir
kcvtrá.
4. Az autokorreláciás függvény - ''i'*'! - ■
Legypii ua A/'fln diíniált {vJ*írer diwwmfcw n-jidtrapr » /i invaríAuíi mnrtpkknl flrgiviikiin. UrRy<iii h : 17.2.2. Entrópiák
M — lí trtmiíílpiíPHfolytonoHfiigf5víny, trtKzőbgra tílpAlyAfB hnlyd-.t^iitKfikaí tírAt.lttSot
17.2.2.1. Topologikiis entrópia
HKÍ(ic5íitlNggfll.i«nKH^lÍHl Y fi(/ W )íít kifcjpzésseUfolytuaosiiiejŰBM'tlKMiésa Legyen (Aí,p) kompakt mrtrikíts tír te dirakn'-t, idfljiT fdlyt.onos dinamikai tKodeMr Aí-(in.
DffiiúAljuk tctKiSlcgfis It € N (SSí'tíu a ft, tílvoltóf-fiidgvÍDyt W-en a kövptkc»őfcr])pc[i:
Jir^ - ^ ft « difCíkrét. idejű (ísetben, A h fiiggyónyre uííívc n {^(í;)}ts(i fóljiAIyíi ;= (I7.3C)
Lcssrms tüMlibA N(e. iHokn»k nz .U-bcb poutokiuik a
Ggymistól logalább e tA«nb<A«raVMinak. A (17.3) diskirt ®r, illetve « if la-

liiHó«ái>iikmM(-k<>.Ixo«n{A/,,/i,}.«ymMiik(mipiŰRsirldk«i5tcr^ A/. - A/, fi>|j>toiu»)rh^

m ^ n m«Urái^M. TeteaSlc^ n € M <s>cUÍi aT(v3*) = ■

-- t*|A(v)iniiidiMijl; € Z aetcn. A kgutúl>bi tnki<iati-
ifc »* .U C B "-«i dritnUh (J7.1) di
mtiópiát II /i(9‘ ) ;= A kíplrtte!.
17.2.2.2. Metrikü
(feflnWt di rat és a A-ia koDCEtitrUt fi invR- U>VKOV-l»(c»St. bfigy - In » i(r x ) - A..
> ü £s«pn Qiie:)..... olyan {(t ,................ * ,) í.‘-brii éltdnnbeii. OSEIEOEC UHü^íSwim tóterit R* idtemni*
M < í*. + I)f {í = 1.2... ..ni), (abáit k, € Z) hoc^ bk k -^ > 0, KnvHHíík trt*afi-
lege. i e Q. turilrtt » {/(!>},% feljrtlyil »«dtv6 t mriktt. r > 0 (t = .......................... (17J8)
B- = £^:.D£^D - 0 £ i., = { 0).
ul&öi5kbcoiV.«rrpKynii« iitáii nwKÍrgyRzmkaaoknakftkiKkákiukBa ■>,
ben a fHpátys tanóikoclik. £, , minrlazon A-h(Kt közeli Josiiidér ŰCT. h.^fi i n . m . : r h . | | 1 V U ) « > I
kiindtüníapAlyaíit. = ír {í = l. 2, ..., .V> fd . .Q „ k»di«]Hiti vau. ál Iqyitm v e t i . .....
= (.(£ ,,.^,)Miwk«v>J*wiíii.li*ge.h<«yrKy{tipÍku*)keídrti érték Et-ksák.
3. ALjiq«ino»-ldtev5kkÍs>*mottaa
A x*(x) = Ita s»p 1 In képfet. ahol bmrit « r kőx^pontú .g y s é e s S M a i V ( x ) - « i
nt intifnietáUialó, • LjAPEMOV-kitevök
Hk = - ^ p (íf ->iw) In;* (»i. (17.37) t. Az irfí. Jr.ii) := Oi9*{i)c íü«^ráy a {<^] r«
iii.-jjii
ahol aKSseiWs oE.vjmN hiWBKtisApi ) jehomxnj a feirt leírt módon

A (v^) ipndrew A nttnkktor&nak h„ míínJht* ^tröptá a k«detí állapot sz

121.o !«L )-« Z(t) = D f{iflT ))Z it) mtorá-díBerendál^ryaikit
mvuiÍDü mértékre u^zw a A, c; lim Jint . meiuiyÍHfg. (Diszkrét i tB «r — 3C tUBÖctti Z(0) = B. teateti feltételt kkMÉgitOmcguldAsa.
hüUtirtck cltdnik.) A A « A Wk«^'^/l(V’) t«pah«ikusmtiApüi í.twey ft, < A(v>). A x(i. V) = s«p 1 h iU íV lí)"!!«íto i«íz + o .k «d a p o n lii7(1 +£V)(0 < £ « l) pálya vi«Jk«Ié»
Sok octboi h M = «ip i^ ; M-Ím»ríij» v^UníaOi^ loérték A-aJ.
■ A: T««yiik fcl. hogy * (17.1) Amrmötíffyada*. A = {j:,} suhilis stscűnAnux pomjnatlmktoi sét írjafe a 7Íí) kíiaduliM pály«b» tí<p^. v ff*nyhan. Ha < 0. « t azt iclrnli. Ingy v irfnybon
kgyim fi BSXf-ta. kntuwoliíAlt tf>nnC«iiiitni mttték. Az iljnai attmfcliinikn h„=Ű. t Irövckrdtcvd a pályák kSzdnlnok cgyuiásboz. ha «saliban xí*.» ) > 0. akkor a pályák dtávriodnak
<symisiól(17,12.hábr*)
■ B: A (17.28) dtalás-lükípcwiin* A(«;) » = In 2. abol fi a(x iuvimüisl LEBESaL-&mitt«k. W w n a ív=^}ier dinamikai rendszer nttiaktora A. fi p«fig a* ern> koncrntjAll invai
valúiziaűiiq? niírték. Akkor k i ösücs LjArUNOV-kitevö öaKCfgpfi-m. m. r € A eseten
17.2.3. Ljapunov-kitevÖk

Ugym L tfltioflIcgeR ín,n)-«pin«\ Aa L raát.m a , > (Xa S ••• > «

posdtsv sjHmiidcfimt l/"/. mátrix » , > • • • > ( > . > 0 sajátirtékciiiek nemne
» (1T.3) djiskrtt midaüer enetén pnlig
tAriAjiik írvnn. Ha A< a Uköí6ppoatA. £ > Ü gömb.
a i(A ',} kíp oiyan cUipsz fi»k fSltengeijrri a <7,e (i = U2,... ,n) H/Juiiok (17.12.a A.- = i ^ I n Ide.. 0 9 (^'(í))I.
ábra).
2. A Lja]iunov-kitevfflt deflniriója tt C . , A- < 11 • '’"8y folyamok . s
Ugy<!ti ax M C R" iinlitii«<ni dc&ú&lt d rcndioscr, amdynt'k A Httntktoin, /< kitcvőjnnnlia, haaz attiaktor n<
T«?tíKÓlrRes t > 0 cs 1 e A (Bctcrc (M[17-16|)-
Itjgyciickj ■ A= Lcsy™x,a(17.1)<i
<T„(f.x). mok aí Jr, P«atban vett JACOBJ-inétri* mjAtértéteu. A í koncontrált in&tókkcl a Uapunov-
846 17. Dmamiím tvaiixítirrJí kdant

Sntevákwfennáll, hogy A* = IÍi-h, (i = 1,2,,. ..n). é«e>Onidfettkiípc«zük»

■ B; T{io) = {/ (r o ). í € [D. ri} íi ( 17.1) diffi^dá3csyünlrt T p«ri6d»rf p4Jy*j«, é» fegy.-
nek a oámok 7(10) multiplildltord. A -rí^roj-ni koncentrüt mötákbü fraoAa. hogy A. = ^tajpul
(.-=l,2..,,n).
mcnnyiségBt. a}iot B* C M totKiÖl«g<!» olyan íVjsxhnlini
4, Metrikus eirtrópi* és Ljapunov-kltevaJc
Eiu (v^)ier dm«mifaü « í Sf C lí" [uOujaKou. a M A hniniax d dmtmiö* küM BAUSDOftFF-m^riéte
t^íA) = s^íi^(.4). (17.40b)
LjAFüNOV-kil^Ow nmltiplirrtMnklnJ Mi v«aii.
A ft* = r \ •.Tö'oilöiií^ (a pE31s-krp(rt) ílwJAh«u nemáll fcmi. Ifa Fjckhet iréffswgy Vígld™. A* .4 utia A Hau ^ urft-

BbsKJűt folytooos iaa LEBESGUB-niír«*krP nftrrc is v?: A/ — itf C*h#

aPeSlW^iépJrt.

17.2.4,1. M etriku sd in
(H D l)rf„(# ) = 0,
1. ftafctilok (HD2) Ha^ C B*. akfair0 < daíA) < n.
HD3) A C B-hSlfcömbaikrf«(.4> < rfH(ű).
sikk ű Ipfartiwk. niint n pnnt M ngyiww vagy a tánuoL A ^niJUáfok. dinmiiiiAtot fiigKrtlFnill. HD4) H »;» = U£, akterd«(A) = «ip.
hahniixcA. aljirly^c rgy v»gy löbb j(íU«»a*öjÖkbiíl kitümiEk, mint amilyen a '' ' HD5) Ha .4víg® mr^todAilmtó, aUot d«(.4) = 0.
HD6) Ha p : .1/ - M LíPSCSmrfohrt™™ ( « » « Irt^di alván L > 0 áStendá. wnrlhd Vz.y E
te h»milják. frtikWi^ ni P(«K*).sKí)) < /.«x,»)).aklwr rf„(í>(.4)) < 4*1.4). Ha Ütőik a v~‘ l«kí
Í9U f« . *kkDr méed|,(/l) = b Udj«iU.
■ (W iik fel <1Cg = (0.1] intm«UiinM tutm (I A C CANTOR.halmaiEj» rfn(C) =

^ nym harmadol, fgy aC, = [ o .i] U [|, l halmazt kapjuiL Azután G, md

máhó] rigyaiíjfQ- tAvolfteiik cl a harniMlot. Ekkor

halnuu adódik. FúlytA«tk
_ . rat m_ejjirAiit a Ci L.™e!jrt lígyki^iwtk,hogy í ;*_, luiiKirorf-
sBirtWlumáWl dlíwÜtM a kütópsSnymhiUTiisdot.EwiUl oly™ C , d G, D Ű, D • -
balnviB»tnMithmjittiink, ahol mindm G. haSniiu; 7T ^ tKssAsága iitovi>ll»tnt>f.[ ViU.
A C CANTOR-Ao/rrNUl úgy (kfiuiáljuit, miut «»uti puuluk Lnluutzát, nmelypi: m nmini G. iialtuHK-
mik dcmci, azaasC ;a Q G- - A C Ijalmaí kompiikl, nermmogiotoiiahRtó, LE8ESCÜ&mírtcltt! niilU dclA) = h W
fe ^ e k t [loait C z«rt“ í* tiimd(íii pontja toriódAüi pont)- A CANTOR-halmaz példaként oKnlgálliat n
ttlíJUiywÉgrt pedig obd bipnriíA,d<,n,rrKrdján«k hfvjnk. Hft^-(.4) = := dtíW . »
A hftlmaz h,f»í:ÜA,dimena.i]^ lí"^ben a kapactt^iiwm!;iAI olyan korlátos tmimazob
2. a^usdorff-dineiui6 jiik, amnlyek nfsmzsrtjik-
Ebhc»adi mdimraaiw LESESGUB-raérték .-wolgAigtíitia. Lígyöi Ak a C E" korlátos halmazTH » fenti d«fin(riíihftn fwnrírplfi N
W, A C B'’ kurUto ifttó tiok, r, < e sugarú Br, gömbbe!, tehát ügy, liogy hatíi Lefüdjíik R"-rt rt-iÜmenzlAí.. í oldaüicwsíirt kotkAklifll A!
Ui 3 /I tBljftsiiljíiu. Akkor A „nyfin r" flzt kapjuk; |)rrf. Kqiemük most A ÖBízra mofi- ríics azon koflcáinat a assáraftt,, fti
A kapacitásdimeniijó alaiivet
számlfilhatft wk, r, < e fi«s(ir):i KÖmbbfil való lflfi*d*séri'« UtiA) := inf{]^ sKiimot, ía tnrtsiiiik (KDX) Mindig t*y«.ül, hogy ún[A) < d^(.4),
(K D2) A* m.dimM7.ÍÓR/'CÜ" MiUrtn^<i„(F) = = m.
s-t«J tmUáhoís, akkor <usA luiitnftzIt-4) kfilsí LEBESGUB-mértékéhíWjutunk, aninly mírhrtfi lifttni«»>k
(setíu mogegyiaik a vuH^) tfírfo«»ttnl. (KD3) Az A haliu«z A IraArtjérn; íic(A) = d r{S ), uűg (tynkran iIh [A) < dn(^).
Legyen Xí nz K ' EUKLIDESZI tér, vagy in lOifpiirAljili. mctríki» tér A ^ mcrtrikAval, ^ (K D 4)H »^ = UAB,akkotftkíií«icitA«iitnfin*iAr«*lt«látHuilioraÉrvíny«i,hogy(ii.‘(>l) =snpíip[/i„).
■ Lpgyeu ^ - {0.1.5. . Akkor d„[A) = ü és dc{A) = ^ .
Ha.4a[D,Ij it(>rvHlhunnirÍ(mAlÍBpoiiijiúiuJibalinnxa,Ak][C)rKD2^KD3miatt (17.42b)

Bíít. Ha = 3,(x) := <í,(t) , akkor lí^(r) u It mertfJt lUmmztája ax. x

4. önhasonláság
{wDthnn.
SzámoedyaneCTMnctriiialakzíitkípíÉsébra.iLiudyrt ffn^onláiwkDevezQek.Bköv(.tki3^cIjőrAstfisat-
Rál ftlnpul; Viilíuiiil}mi Itímdultei alyu nj aUkzstUil lielyrtteMÍtünk. smtiy a. kimduliiBt aUk- Voung I. tétele: Hb ^-ta. m. i € A eertín fcnnnU • d^W = a SssMmggís, lütkor o = d^iji) 1=
q > lU tt iiiá«>liitábálBU.Azá »t-«Íiklépnih<!urtaiUll inf {rfn( A')} . A ií«{p) mcimyBiégíl » fi m M A HAUSDORrF-fÜmmiBíjának npraeBk.
inskilA«itt kiiiiduliiú nkkxatot «nitán »m « ligy keadi5k,inint a* eW (ppfaJmn.
■ Legyen A/ = R ", fe ícgyttu A C R" olyan kompakt fsSnib, wnrfyuek A{A) LEBESGTJ&™értike
■ A: CAHTOR.l»Im«(:)l = 2 . , = 3 .
■ B: KocH-fíkgOTfacíp=4.í = 3.A*eb.33JépÉai.l7a3.ábráD látható. poátí*. A li mMék A-ra vett lesulkítisr ;i.
■ C: SlERPltisKl-sárkiDy;p = 3 .f = 2..\zelKÍ3teprát n 17.14. ábra (A Fi*b^ ti
mrJláVDUtjuk.)
I D:S Lpsyen (^ }itr attraktora. A ügy lefwive e ú Q.{e>..... kodökfeaL n
g: /I = 8 . y = 3. Azelaű 3 leprát a 17.15. ábra imibitpi. (A néjorMcó-
gHtEt tánilftjtŰC üL) 17.ZZ2.beiL Leeywi#* inrariins valóstíiífisegi
hip A (?,(£)......nüTí^uija

:I f^ k , akkpTnsuklte&k a dimenzió tuUj<

Young n. tétele: Ha/í-m. m. r e A esrtcii fcnnAll» J,(i) = o twwfüígfa

■ A; TígyÜkfcL hogyan mérték {/)v»Wíy*tiuníHi*rTORpontját3V.
flsrtén = - I In 1 = Uis lomáll. tiért dttjt) =0 .
■ B: Tegyük fel. hoff a ;j mérték valamely bstAmklinftra vnn knt
= ~ hií, ezért íÍjOí) = I .

{ » } £ , » ÍV!^}i£r naidsia A C lí" iütr»ktor*tuikpontj«ib«AIk.t»((a»t,/i invaiiáiisiTÜÓsEÍtiű-

wirték A-n,és legyoi m e K trt«tií!l(»ESL DcfiniAliHkaü J. ;= .......e vektorokra
a tiT O l*^ a d is tU i.i,) ;= lly^ - w+,U képlrttd, ahol ||• !|a*cukUdéarii^ktomoi™. Ha 0

irl6U»HKAVmDB-fügeyényt-.©tJ-);= u

C rU ) = lir a ^ ^ ö m U t íi.r j); di»t(i..í;j) < eJ

= lim8up“ ^ e(e-tli*t{xi,xjl)

kifejezést fa.mJádJ/ntí!jríiíuak üevraíak. A

17.2.4.2. Invariáns mértékkel definiált dimenziók

1 . Mérték ditnenziúja
Legyen ; j« A linimnai'n ko;
B í(í)a z í középpontá. í I
3p(í) ;=limnup
Ine
tk as (M, p) té«u. Ha í e A tutmüJIossno pont.
:figömb.«kkor 4. AhalánosKottdintetiMÖ
Fedjük le « ! .íí-ec dcfloÜlt {/ )ie f rcntiialer A attifiktorAt — ;* invariiiui v
ügy. mint 17.2.2.2.-ben, £ oldaUioteraúsíigvi koíkikluJ. A </ e H. ? 5Í 1 p
850 17. Dinmiííim fr-ntfa-rm* Ai fatw?

er a/. M C

p .(í )= K « - u » . Rf^eaftS'Ink U^Uíölrgo, > (t iH3pontat és le-

RyBU#:=
Dotudy éa Oesterlé tét«le;
A ^ Í w a n S S - 'r f f ''* ' lefedésrenfetve. L«iöi'«t>k a i{j] > ■■■ > <f.{r) a Dí(a)
(rkÍTHWW stingiilftriR MÖíri ás irgicu a e
(O.nj iBám döiUitAsa d = db + 5, ahol
^ .-Ml iQÍ ’ ‘ € {0.1..... n - 1} í» j e p ,l], H»
ai«luiUrtrtj>k lítralk. «tp [ff,(r]
Z ^ w < d.
1. , = 0: 4 =4 -{™ p p,0 - (17.40.)
2. 9 = lr rfjr=liinrf, = </,0(), (17.4Ct.) W y-n ív''ítéB " (17.1) d
3. , = 2: ii = rf*. Qi(x) > -.. > c t í ) D/lí)l«
.nrtrUdtí jACMBi-mití™ saj&tiltékd a tWszöfc-
5. Iú»F gmi € ApantlMiiLHaade (0.n]»ámil = ^ j p
aUdt*. ahot 4> € {0..... n - l}. • € jUll-
t) A. ht Icgypu ^ A ra iwuraitnUt k t .Iti.A , > A* > + i»* W < 0 , ak-
> Aa«xá)iK>)cA LJAPUNOV-kitiműk fi'tei a ri™ | ;A ,>O Í* fa ír f«(A )< d A

tinyáésapmöletLjAPUl 17.2.4.3. LokáUsHaosdorff-ditnenzíó Douady és Ocstcrlé nyomán

Ha E A, > 0. nkkw rfiíp) := «: li* A, < ö.«kkar r f t ö * ) 0. j i “ >! » » » (* ) < 0-
- \ ™pid: 0 < d < t , . + (d- lrf|)aM*i(í) > «}. qffAkírt
í: L q i ^ {vs»} » (ITJ) .ünkt^'t i^ndner « M C R* haJDUuxn., nlinl C*.
ii. fv^l TOlitinirJyA«ttnüttot*»knn«qitmlt inv»riíiia<!^^ alial j' e A teua«>eg«i, M pwíig </qtfeiai riv ttl jttóli.« DOUADY OesTEW-É^/ía- di
ns
___pmttlnn.
. D---~
n- D _ ^ 1....—•»
ouADY és OBSTEItU frnt^----1--- i. ---n_.. . 1.1---- 1
dálrgyuülettkre fenn»IL hogy da<A) < «ip ).

■ A (17.2) tóm = 28 ractén túym A atUaktór* wui (a LoHENa-

aj cr.ie £« a if. Ha a Mcdfeit a js o t) as 2,fl6 (17.16. ábra. amit Mathe-
sKokböl vesBzül. okkM A',„ 5s .V,— - A* .W ^ ' =s & mstirfvaí áUítottimk ctó), Douadv én Oestehlé tótefc.lUpjAu tetiniScaw t > l.ff > 0 fe r > 0

lérpfakpj.*ad«(A> < 3 - iHHalfcfl.

' Ki
niáló képiül ei«üct£TK.
17.2.4.4. Példák attraktorokra
■ B: 'Cegyítk fel, hogy aHntt n (17.C) HfiKON-rRndtaHEr nz n = 1,4 és 6 = patantétcrml. A ( 17.G
ieiidas!.^ek««)kn«lapvi«liiét.«r^H^k«kn«) bonYoIultozorkezetlí AaUraktorn van: «x HeNON-ottinittur >n)é[>6 UuD«lydta»tabi-
^ ic k m«gh«U i w »tt kapanit«^iiH»n:iiöjn tíc-(A) hogy »
SBR-mírtítt. A Aj és Aj LjAPUMOV-kitevókn* fiain&ll, Imgy Aj + Aj =
= ln|drt£V(»)| = Inft' I ■ ■— =; -1.204.
ln(W — A- - ^ raegMlapftott Ai « 0.42 erttkbffl «z«nyomjiik. V £ ^ a kapott téglalapot a imxepÉn lucKlmiUtJuk (17.17. ábra). Ha « t az djái&it fo-

Aí =í -1.62 adódik. így tcbAt. =r 1 t ^ lyamatouia imnételifik. halmazuk olyan Af D D - ■ h-imnatit ka^uk. amelyre A ;= Q
852 n . nm<MiÜtmTviuÍK^TTrkr^káa*z

tpíMi
t7.17.«br»k
■
■ B: Lítívfu a e (0,4) paramítíf 6t tcRTOi hf [0,1] x [0,1] az egyarsncgyzcL. A ^ : A/ — M
IckrpexÍK, afaúl üitniktar baanaDti ünnybAU kDntiintiuii ünk óU, oiudyHí n
miiittpgjikp mBtzhUs. A-uitk KErzen g5rhrbv tnuirawrzálii.. toets^ CASTOH-tipiiHÜ hahnax.
AUAGSDORFF<<{iinei[náta63málJ. bogyiípffA) = 1- — A A liaUii»uuiJt minkvauulyKnteljes kön^-<raptp.
^ \ (2r- I,ns + 1/2). h* 1/2< í < 1. ff e [ü,l]
A 17.18. ábra &péUpkr|K!nni Itrt itiróriáját mirtatj*. F(4Í!)iDPrliHUí» létre- a A idttaktuf irtiuktiir«ií«iii •wbiüii.
kmlitaliv tukjdc )kV C'-kksi meKsivarámmál tu
■ D: Asrokon«lpéU«í.9.^*tJÜ3««lftntó«rTa.
17.2.5. Különös attral^tnrok és káosz
1. Kaotikus attraktor
litf ‘fe"™ ‘k"i iMMlsurt tjl/. p) uirtrikus lírai Eiiwi a n‘mL-ffionu.-kn A Bttraktora ktia-
(ibtí. ha A-n bdfil {rmwU a ir í* ü éUapoUMÓl vnlí A w & q.
* A>™ktíál!íipotokt^TnJúéríckinnvfQKg™íí"'rt m6<W ptraUwabháfcEjuk tenni. El fennáll
padinL ha aí alábbi kM Wtíícl vaíamclyik.; iHjrsut
a )íi^ )m ■
17.18. áUia.
líktiTnrávc imntfv.
■ Az a) irtíjemben vrtt áratimiy KlgigSi^ áll íwiu afwjifrnnidnál. A b ) tuiajUutwóe péklánl az HÉNON-
AA n <^(.U) hiilituw invnrMitít i^ir nézw, és A az A/ halmaz mind^ i>ODtját v attraktomál fonlnl elő.
2. F^^ktálak és különös attrAktorC^
j.A l^ í d i aircndsEerhia t&teaik A/-ei> HLeBESGUE-
A {iT‘}ier diníunikM rendsMa- valauidy A attraktűtAt ^rattíiínnk uimastük, ha nrm véges sok punthól
mÉrtí.ktÓl különhratf fi iuTOrüuwuKrtfk "Aaaktuma n.ahot adcrív4ttaklHi7Xni>k, A JaCOBI- VMgy aaakaszoniKEt tfiffcrmniAUmtó g5rböl«íl vngy Mülrtbfil All. v»gy upíii ulyvmlíalnww. amuly vala­
mely Jíárt, szakatKonkcnt HHfm-nr.ijiJhiitt^ Irli"ikt,tel van ImtAnilva. A* nttnürtor kSldnÓs, lia kaotikxts.
m6tm: D<^{Íx,y)) = y . Et.WlndíMltuik (*,sí)) = 2^,£rj{;r,(j.i,)) = winttiilArw fraktál «igy mindterttG. A buitikiiH, fraktál <» külöiiÜBfoijttlmiit aneJÖg módon liaaználjuk olyankom­
átáfcek, eimfk kovrtkaiu'W ( » íi UivuriAn* uiirtóktp uúBvc) » LjAPUNOv-kiUwíík: A) = lu2,Aj = pakt invariáns halmazokra is, amelyek nPtii ntirakl«n>k. A ililiamikal rrnidfoirr haotíkan, ha van konipiJil
invariáns kaoLitua liaimBza.
Ina. Ezöt a LJAPUVüV-tliwcQKiú: d M = 1 + = dH(A).ltl írvényra niiirtriktiis pntrtVpiAru ■ Tekintiriik az i^síguÉgyzctpn 07,
vtinBtk(«íiPES!N-ftíFkíp!fi, «a<uA„= ^ \ =ln2. .r,+, =2r.-t-!,. (tnodl), = í , + íí„ (tw>.U} (17-49)
Inkípeíiíst {aü f^OSZOV-diffamwfiímMi). A naidt/^'tiifk vtvlújátxin a 7^ lóruazn me^letóffeistnre.
A lT.1.9.a ábrán Uthst6. a Imnisnrvatív. n LEBESCUE-ni/irtík UívjuiáuM iní-rtdky. ti „ Jl végtelen sok
periodikus pályája vau, amel^k t^'esftísK üiTrií. Ujvábhá a iii■wkí.er kiívcjö.
Máwéaat A = r “ cg)'2 (vagyiHegí'Bí,)dlmi;nziújúiiivHi'iAnMlií INlialinax.
«— •■(::;)=5as)-(;) 3. Devaney-féle kaotikus rendaíierek
Av3{T)kÍ!pa^r)nD(»)#B^(7in£)(S)metiKeUeles)fiiUal7.19.bésl7.19.cAbrán JAthntó. Ai Ugypn {HJ‘ )ier dinamikfü rt-ink/pr asi iM,p) mcl.rikiw tten a A kninpakt invariáns lialmíunKj. A
tcnd«®r (Ulctviía A habtiwí:) Devaney-/«í<^ t'i-ífJriftfcrn knatikm. ha:
üí'íAcLÓ t:ti!(itiiétiy(tkfipp(!(i n A := H halnwa felítkezili, amelyet aíoíínoiífniik iurvranifk. A A a) {^ }i£ r topatogikwnín tnmátív A.n, okoz van olyan pttnitlv fclpálya, mni^ly A-bati sflríi.
 I7.S. IhfttThírióebitéMéiiaklítiftJkniw’írtíiátmrrirtííL 850

^>) V }itr iieritKÜkuii pAjyAi A-liwi nűrűck. Jt é inturpttitAUiiaó. Pica )u>

c){¥^}*erCHlCKENHEIMKn-/f!(r " ' ' cnékeai/ a krnlr.ti fcitétrlrJar uA hn/iniunH. iisuK « LiIVDELÖF t^ipbí!) fs A inülripti 1
V t é A VÍ>ü, S21. oW.) kov«fa.zík, hogy » (1T.52) <•,
3 i,eA nt/,(r)^ít:M A O <í).
.iá»í,«!egÉS5!RE3 íT van. xavihhxA t = ü ím'I™ » 0 i>ont«
■ THsinbiük HÜ-l^nnMtok
V = {a =. jftíiaj... ;^ C {íl. I) {i= 0 , t.,,)l lanljii. aiaz /(0,0} - 0. A„
t«pt, Li^rniucf (Bitó y = távnísás* Aiudyi-kiPÍfeA, = 0. Ügyenes^Tfil D,/(0.0)-iick ntís IKWtowi m^Amil n*Tgatfvá

riitl a (17.52) dieerciKÍ4legyBnk!l pln(fínd6ro kksiuy nonuAjft £ wlfctt 0 ki

Az így fetjMU ( (tAr b;!jra tnctriktiB tél, luody uiír kompakt». eJcrnsknsBi
A (t: í . . . --- <»(,) : = / = .,, lekfp«rs . Be8NOUt4J->l* dWí*4riW>tife
Aí dtoUs-któpt^ DEVANeV-ftteÍTtelembelt bwrtifais. X= f'(T,£) := Ar * 9<T.f), Í = -s , i= í

17.2.6. Káosz egyd dmél

3
rcaiktMrrei, ahol AD e R‘ . B(í) e n " fa s (tU R ‘ . ^ .
téfai At..... A., fe 'O- oly»n C^-fiiisBvróy. ninrtyf»s<0.0) = 0. D,j(ü.O)
A (1 -S3) dSálUUsból kóvrtkrak. (17.^2) hiftukidóit (I
tikos RnaríÁl» iuJiutu llAittm M l mE^emUtmünk.
zúAli^ai
SritMÓtétele; 1xr.wu bimpata / ima^^Uum Ipítlául l = 10. Il) SomngSlw vnk. fclyton®.
I*4ép«tíse: Akknr ii ( / ) mJttíWT /-n pontuBm nkkut faotíkus OEVAffETt-Eae írtfkíabeu. bn ^ topo- f=f(z .£ ) fl7.541
A (17.54) cgyrailrt (I7.Ő3) d^ímncúitgirnUie » U^, = {(x,V.<) :
SarkoVBXk^ tétrle; ItriKksiriík n piaitív fsfsc mámokal a kövelkfürUEPi^n: if-0.= n. A (17.54) nHiiikáh-diffo^
. )- 2 - '3 v 2 “ - 5 i- .......117.51J “i i S t Ittjobb oMalAral IpIh^í hoini oiyimnaoliinniispi
l^íSyras 1 — 1 ül } ItomjKjkt íntnvnlhim öuuMHEába vkIó fojjtonoe k^épraése. és kgyrii I-u
kor Ií:* l-n«k f i ) - m vjitt M pa
BJock,G ir és MúiuríewKZ títefe: Lrgyra / - / a / kpmpakt iiUfTwJluni ™*
k-ltől«a^ %y. hogy (^-‘ J-nak 2*m-pntwdil )Kpálrtin (m > 1 pAralka
íBám). A k k w . , 2)pgywilrtrtií = l fndk-tt: _ ./!*•,
lEgyfikf^ hogj- D^na.O) cRyiknjátcni-kr A, = ^u w*n
Ofe. —1 *w«niu .ihijbwtwwvcivaj vmi4w-im./%
w-1
17.3. Bifurkációelm élet és a káoszhoz vezető átmenetek locriut Mten HXMKlicn (17.52) mincim bUWkiiriőjAi Olcössclchrti
17.3.1. B ifiirk á d á k ^ írj*k . NyiívAiivató, l««y F{0.0) = g(O .O ) = 0.
W ih t r ^ ^ f C n * buliiui^m v«fSf ibir<tre«:ták!EyQilet xuty Iddnxs^k lUta] B..UCHUI .linn.
tnlkii tru<la«’r, amfly mí-g «j í €
..................... . . . .
C H' j«uríimétcrt6Í b<Rigg. BiJurkA:iótú\ jíJckot bwrfiünk, li« «
................... e panuaíte kis nicgváhostotösji esrtc'u
Hft míg art » eitoBíák, hogy ^ f ( 0 , 0 ) 5
{»•«) ^ 0. (J7.54| joW. ohiaUt Taí-loi

fejtjük.akkot (17.51) (17.131K»rínt kowtiinAíatranMÍoiulíciíwaI0{O-O) > 0e«-t6iia>

k. hogy (v'í) ö.A {v-4} <iLn«n,ik««iicfaz^j-.AÍ.«
ekiivalfüK, illclvu nem líoiijiigált,. Annok a pnrjunétertéruek a x = a+J * + -
molytól bifiirkfciíi mí(t mtísfiíiyBÜwtíi, a bífurkinó koáimt^üf)^
M^gkÜiöu)>ö>!Mutikfuiy(<<ihmirhju-».l«t.«i]«Iy<>kadmiumkjüti:niJs»rr<%y«p«Jyi\>n^^ ~ (Í Í .O ) < (l) HKtéD podij? aa ,m W/Jj»tó, ahol £ ^ ft(f) olym diffi-
link véglif, is glnlMÜin liifiirkAriAkat, Amclyrk t^gysssKtreu fAziütér tugynbii rrszH ^ntik. lú függvény, amelyre o(0) = 0. A ponlnk a mtifiHaahhrfliMWtt.RC.knt jelölik. Ha q < (í, akkor
17.3.1.1. Lokális bífurkációk Btacionárius pontok közelében a (17.35) í^yEnictnek
„ i = 0 köasrléhcii kíl «t«iniiiiAriimpontja van. ajnelyek közül az egyik stabilia.
a máMik mBtJibilii,. Ha o = 0. akkor i-zek «t * = 0
1. A központi BokiuAfrrit vonatkozó tétel o > Ü. akkor a (17.55) CKyniiktu.* in0 kiM beit (17.20.b ábra).
Tokmtxtúik uy}' [iiu’nitWitifrt.^1
A többdimeoziús esetre viCÓ Attércn 0 kf«i'l*b«t (17.52) i.
i = / ( í , í ) , m«m- f ( = /,{í,................... t.) = (17.52}
dia-rradAlfigyptilf^/^t, lúitA M C l l " ^ V C R' nyÜt halmaz. 112
/: ,V/ x V - R" filggví-nyröl
pitliií fdt-^KOk, lioRy r-nwt folyt.mofuw rfidf-reudiUiató. A [17.32} egyenlít ta M X V fkfXMtm, nü
 i7.3. BijfLrkdriffbnélrl é» u biMíboi t-rjM dhnfitrteil-

) ( 17.S») Iciirja (17.37) hifmkáciáit h st»-

'i ' ciotiiriiiiilxinlkfiarfÉljraj
A* tt'(O) > 0 feltevés mdlrtt I. (17.58) rnycnlrtn-» kftwethnlíaetók Mtódiwk;
(17.22-aábra). 2 «(0 )> Ö (IT ^ .b á b ra )
{a)£>Or Staíiílt liAtAKikluif® ( » ) e < 0:

(6)e = 0: Ciklnséírt (6)f = 0: Ciklusé»:

( t ) e < 0: f — +OCI t O í > 0: SpirtW iB

(Ü,0)k5iflíl*ns|wa««i.wrt« KUdouAriiffi pont. inhit (fa)-b<!ii.
üt^dfluüiiis pontlBiz. niint (b)*b«l.

Afcütiesrt<-kpt,(J7.52)kÍ k.l»]«ybaátdkhBjáiilétn-.
ál (in. ;mHoPF-li/i.rfá«rfi»k(vi
(vagy

űt (fchíw, hogy o'(0) > ü). A* « = 3. A, = Sí = i. A, < 0,o'(0) > 0«sa(0) < 0
«etBlT.23. ábréo láüiató.

3. Hopf-bifürkádA
U r a ^ » > 2, ( = 1és r > 4. U-kmUék h (17.32) figyonlrtrt. Tegyfik fel. hogy b« k| < e« (ía > 0
etegoidftíH ki«iuy), Hkkoi /(0,e) = ü. D,/(0,d) JACOBt-mitrix sajAtírtékei A, = Sí = W A HOPff-Wfwkiciök tipikusak És w 1 kodimcmúA. bihirWiriftk fcfwí tartoamk. A bomitatott
{w íí 0) és it-gym n - 2wAmü Aj (Mjitírtakre lUA, fi U, A kSapoirti nokasAgra voWit)«i*A tít^l wseriat, Ki^tvÁlixctAs iUusctr^ja kA n t^yt. bos>' " nup«rlcritikiui HOPP-kiftukáció a fent m^gfugalirmcitt
ü Uifurküciól»(17.51) miukáll JiflbnriK^iAlL-sypalot írjn le, amely tnost; nwUrtt » i örvíaypottt stflhiüMiw «WíjAu iwjwrhrtí frl;
i = 0!{e)r-u;(e)v + gi(r,j,e), í = u{e)* + nt(e)B + ai(i,Sf.É}, (IT.öti) lVfQrÚkfeÍ,bagy(17.S2)ji)bl>ul<ÍeJa0ponttM!lijAC0Bl-tuAtrÍxánidcA,(e)^A}{e]íiHjAtértáÍ3F!Í«'=0-uá]
4Úioln.«;.s,é8fl,<llfefcwáálhirt6 ffi|0ívényt!k.í«fcntián,hottyij(ü) = « , « ( 0) *0. A {17,56) egyenlői tÍBütakép!srtesB7Anwk,st5hbiAj luijAtírtókrr ix-tÜb RcAj # U, Ldgy*" tiivÁbtó ^ RcA,(e)}í=ti > 0
luifflliwád* lwiD{)lcxl(0(>rilkútiiUwimfani]iUúúvidÍ8 (r. lí) polátlmoriliiútáJt brvnwitétiéVRt ws
(a lt;gyea 0 K(17.52) egyenlet «raimptotikiui»u dUbilU örvéuypoulid, iimikuré = 0. Akknr e = O^n&l a
f = «[£)r + «(0*^ + ■••. í = M e) + H£)r* + ( 1 7 . 5 7 ) (17.52) cgycíüetbeu szupeíkritikus HOPF-bifitrkiifiiA rnnsy v6fit«r,
.ft^iOialnpontok fii k. (17.57) egyiil i6 i + f (* = '- líÍ + í = 0VAN deh P ol-K
iiK?kTAYLOH-Borhtt ít^Viat; mt
T s «'{0)er + <.{0)r\ Ű = ^;(()) + ,/(0)e + i(0)r* i = », » =
 Mdmétet ét a kdonzbox wcieto átmenele.k 859
S58 n . Dinamthn rm<Lisi,rek híoai

íkbílidiffnrPOcWi'gyiínlrtt*, Itie = D. iikknr raa*flgye;^íiiijínutniiku*airadUAtíirei£yi!nliítíln!mej(j' ft 17.24.d ábrán láíhatS (lásd [17.131),

1. nmiüytK'k pgy stjiltilU, fk ü»!mHftwmptiitiinwnu atabtUs sUtiintirifB íjontján kivitt tsiik periottikii!- Araikor az íai,«a) = (0.0) poaUm keresítfll ta. 1 »ifcrt«t Iwkcjí-fjí jiitiiiii {lT.24.b ábra),
nngolftó^ vamutk. í > ü inetíii végj-phAjtvana u — v'ex, i’ = ^ jf tmniwfonnÁciftt (IT.űíi) ny. (17.52) öíMsetctt CHOmötipiiaí iiciu lúperbnlikti* *U«ii>nAriu»i (KUrtjn, I), nzÉthasaii bárom lüpcrbulikiis
ú^v. i!= (17.00) stadiitiirius pontra (két stahUis taomóra « egy nvi-nfgre) tcuper*rt* «* milabiftuhirul).
KrtiUmenains ferisu-ríi (17.52) iraáscKr Mctín:» tfcsispurtrá au 17J4.c,e ábrán látható. Amiken az
S V f(0,0)l (i = 1.2 habniwból vrtt ponimflcrpár *lb*W I MI 2-br. egy krtsíEresai asswtrtt,
IHpontjnban vett JACOBI-Ul nvriTOnomó-típuEŰ stadiMiáriibi pont keletkivik. ampiy iitáiui nmematad. Égy stabUis hipcrbolikiB

2. Bogdanov-TWteos-btfiirkiciö Ugycu a (17.521 rendiaei o*tén n > 2, I =

l.l,l.íkfáj4bM.mf-gmntMtuk.(0.0)a(lT.60)*®«^letKszimi.totik>ism.st«bilts*t»- Wyro D,/(0,0) mátróc fcH stijátírtikc
kgyro a D,/10.0) sttjátírtífc A, = Aa = 0, is n - 2 ,««mu
.-aámú AjXj
= 0-nál. e = 0 iKuanirttTPrtéfctiéiMiipcrkiitikiB fíOPF-bifiirkáidwlép W, és (0,0) ^ ÍJ. Tcsük fel, hoEjr a (17,54) mltikill kítdiraciiiiói diffierennálcgyoolrt

S = B) + QjX -í- . (17.62)

4. BUürkádAk ki dklKÜi rraiíítsöiPl- Atknr az S, = { { 01. 017)='
1 . Cs&cs-bifurkAcló Lr(5'i?tm(17^2) (iiflt-teutiiálcgycr > 4 » í = 2. Lt^ytu tt D,/(0,0) Miköi:bpnazSi=^{(oi.Qj):tti =0 .i», <0)(toibHiiii£<H < 0ííktwaWU nljutuul--- ^ ---- wkrcszbc. ----
jACUB>.inAtnxPS>ikwjátrTt«kcA] = O.áitügyilkM. b ^ n - 1 mii \j wjaérték^ic: RrXj ^ 0. Ha HoPF-bifinkáció léién stabilis haiirrikliB kcletki’Wk, »x Si - {(ni,í»j): 0| = + ■■■) [k > 0.
Ö’ F állandó)fí5rljéapedÍBflkiiiidiilAíáremis£cnttíksi«T>aratKxliii/k»van (17.35. ábrn),3nwiya3ákií3zlip
» (17.54) THlftkjÜt dtffrivunáltTtynűrtiP f (0. (I) = ^ 0 , 0 ) = ^ ( ft .O ) = ü ^ ( 0.0) Jí (I - batáraUufflá
jirtro stabÜB - ' ■ „i i^ork^ tUut ItT It 117 1711.
(1A«1117.ltJl7.171).
ár öH
tetirsiÜ, akkor ax f Fri|gi;v^uy (0,0) k&üli TAVUiR-swa az E l» báfiirkád^ ^obális lomi moödjuk, hog>- egy nyfJvg AamoHínitifi pdíjra-
fcTOgybnjo'i: ,p„nanAuwkfö&ombk.
r = íii -rtiT + ÁKnfix’ (I7.ŰI)
rt(lásd |17.1j).abalot6

J l -

3. ÁlUdánoHtott Hoptbiftirkádó T«’jíyfik fd. hogy a (17.52) icndfBwnf td>sSb*ek o Hopf-

17.24. ébta.
íi tovAbUiaJthíin/j < 0. A (17,61) rrafiscwrinimliiperboíikiwstíuíouáriiui pontjnjt.íw O) +
= (1, ff;j - Ír* n 0 tí(;yt'(íl(!ÜiítirlKK(!r ileflniAlja. A statiouárius pontok aa S| is Sj görbín vmiimk,
aiuuly )!ürl)íknt w! {(fit,(i-) ' 27iii{ - = 0} halmiMi liatártniHfl ntüB, f-ít cKyiittoiwn (>gy ('nrícsot
(trtiMp) nlkohiíik (I7.24.b áhra). Hu (»i,fi-j) = (O.ü), nfekur a. (17.S1 j egyralrt 0 irtarionArtiiii pontja
sttvtiilid. (17.521 fAmtipf>it.iV'jii IJ koOTlíbcn, pílttóul, hu n = 2, < Ü™ Ai = ((. ükkor Aj < t)
r^íOiWíí] n 17*24,c ábrán, ™ > ü tísrt6íi (Aí£rí'JTTíj!íjftfr>j^űíi öfiMstitpit riyrrr^)
biftirkáció feltételei r > 6 mellett is a kÉtdimeDxiíi* ntluUlt tiiíTpiTnciáltígyailEt nonnálabikja pohir-
kminíiiíAtis ajakban r = f ir+£3r' - r* + ■■■, Ó= 1+ Ennek a, a-udsseniRka biíutiádódiagramja
{17.26. ábra) tartabuama tii ifi = { ( f i . f j ) : íi = ^*.^1 ^ « } gürbí't, ajnelynck pontjai HöPF-
bifiiikAciúkat n ^ rea^ n ak (tó»d 117,1]), A 3 síkrítócii k*t prriodikus pálya van, köüül sk (igyik
M.ahili'i, a mAsik in.stabilis. A i Sj = {(£i ,£a): «? + j > 0. < 0} (leijén ezek a nem hiperbolikus
‘ ■ jssi njvarfnak Sobm!. (unp)y a 2 ntkrÍHacn ultílník.
Sí* (17,52) alttkű difffj«nriálcgyL4aet *rimmrtníitulajdoiwAggfll rradelfor/lk a kövctkezó értelemben;
iíttsúk olyan T linefiriBtranazformAiriíi (w!t oMctluKtnwwtíformikiók egy tíwjpurtja), liogy romd™ j £ AJ
ése€ Vesetén/(Fjr.f) = T / (i,e }, A (17.52) iPn(ifmflr7 pAlyája«mtmf:íntitór-iicTié3nw,liar7 = 7 ,
M l mondjuk, hogy £ = 0 Bsetén sííininctTiíwi'rtiTbifurkttriú !6p fel irfl<Unl (17.52)-ben (í = 1-tiél), hn
í < {> moJlett Btabili# st.aeionAiiuii ]xmh vngy Htábilis hatirciklmt léteaik. amely mindig saunmetrikim
jT-rct néave, £ = t^nál pedig két további utivbiiiif irtwionáriiw pont vagy határciklne keletkraik, amclyt.‘l£
mfa nem Bzimmotrikiisak 7*'re nftíve.
 n.3.

■ Ha a (17,52) /(t,e) = « - r>, tikkor T : x ^ ^ wmtactrUt .ipfii

/ ( -í .í ) = (i e R .f e B I.H jií < 0, akkor í, = ÜstahUisataíicmériiiKiwui. í
akkor fi ^ 0 mclktt mMk k/t rtMÍmiríil»[XMit Ju = ±V^.ainel}Fck egyike semlaimiucir
17.3.1.2. Lokális bifurk&ciók periodikus pálya közelében
1. A lekéiiex«aek kÖZDOntí stA^sáaim vcHiatkisó tétel
Ll-kj™ (17.53) egy (»ti Jyija luuiki = 0. És tegyenek ennpk n miiltiplikAtornj pi,----
/^.,.p, = l.A-ípAly*l akkor jöbrtlÉ ZlAUbállálBlllllbipItUUl-
rr* kíwiil legtOább e® érinti« kompira rgy»sfcftrt, H;» fgy t - »
■■ ■ « Ju h*<« < 0, íJtkor tétotikcsy Ti suhifo pcricMfikis p
t^ P {T ,€ ) (17.63) Jk u =U-iiAl<^-»fr£ftiitobiiÍR pályává «h«diu>kö
> 0 eneirti'fclhorolik\l7.M.a,b ibm ).
_ -ah olE C B " - ’
fe V 'c B'nylh - **yC - •fit a P: £ X V' - X R '. P (i, f ) := {P{i, f ) ,í ) Irkí-
ppBtertfegwniDégC' • "

_____ . re ÍA l> ltfljisa I. Akkor tőj-

í/{U*l!l7.12l)kiiuond,a.lioRj »Pfckóp™ s(0.0)€ £ x V'kö»>Wx..i < s)
ttqjoineunwisui íonjugui az
(t.y.-*.£) — (f(r.e).AVM*.-,e) (17.64) a>0
1»)
iekéiKaÍMdí<),0) € R *-' X K' krórltbrtt.és f(j:,e ) = .Vx+s<*,e). Ekikbm g olywiC'-dilfweucüU-
17.28. Alira.
bató íeképraiAs. Jirar)y IfljesíU « ff( 0.0) = 0 í* » D ,g (0,0) = 0 ft-ftítelL A/ A' . A \ Ülrtro m A* luítrix
(a,j.).(m.m). üirtve(fc.t) típusú.
A (17.64) alakból kövrtköiik, hogy (17,03) bifilri^dói (0.0) köwlébaj a - Ul-B.*)! y = 0. i =
0} tnbUvi Jtn>űnti iohu^oa M Uis^m > (17.a) teudíeer «wtón n > 2.r > 4 fe. í = 1. ltkint»Mk (17.521 ^ i*ri«dik™. pílyAjüt
(17.65) t = U^wtéti «p , = -1 . |,^| / I (t = 2......M^ 1) ín ft. = I inuJlipUkMfliokM. A POBtCAtlÉ-

2. KétBserMnüssKetell félig stabUia periodikus pályák bifiirkádAja

lxWfma(I7.5a) reni«i-r a^tí-u n > 2,r > 3 & i = 1. Ifcgyük fcl. liogy e = f) fflí-llrtt, a (17.52) j: F(í:. « ) = ( - ! + a )r + í*
rentlfl7íTtipkippri<NÍlkiutjiAlyiyaftíí| = + 1, 1/>J ^ l(j = 2,3..... n -l)é s ft ,= 1 miiitiplüiAtítFoltkal. iionnAlaJnkotketifollátclojaiüiik. A (17,ü7) itnicisürrJ =
‘ ‘‘‘ - ■ . . . . - trtfi iHseriat II (17.63) PoiwcAfiÉ-loképtósíwbpn f» < 0 fsrtén íiustnliiliB. Ar, n:
hiftirkAdftk«ta(]7.K)(®' ai A'' = l-gycl. H« c;kózÍH>n mírg szt mfs kit olyan irtahilLs fixpontja van: j-t.j a ± , / ^ + o| .1). fuiiriyek F-iM* tirai 6xpoutjá. Eiuí«k
kövHkmt^lwnraerkiU-k a (17.(17} tnk^pc^^2 pf'ríiWliiHf) [» ■ ikkfiUknnirik.
i» feltHBiük, hogy ~ (O.ü) ^ ^ CÜ. U) l), akkor ! ^ ( 0,0) > 0 esetén
A-ltJŰAluinBKÓiva, pgy (17.W) alajtt'i C*-I<'kt;i«!*(w (wíitfui 2].iRritWimi'r lu'ilyii kr)
Z ^ f (T .< 0 = « + i '+ A (17.ÜŰ) íwitfii, ba tíiíiwiilnsk a kfiwtkRíífi ftiltót.'l.ík [!A.h.1117.2|):

^ ( 0 , 0 ) < 0 íBítím portig azj -i — BtHTOái *kli(Kjtjtiiiik. A 17.27.a ábrán iJlttvií » nO,n) = (), ^ ( ( ) , 0} = - l , ^ ( ( 1,(1) = 0 ,

g g (M Í ^ O , ^ ( i . , « ) = (l. ^ ( 0.n)^,>.
862 11. Ptnoniibii tirn<fajOTTÍ é* tiHMj

Mí™1 (0.0) = - 1 miAtt — (0.0) = + 1, P

Neimarkés Sacker tétele (l««l |I7.I8|. |I7.3|) ldiiioBdj».hn®r (17.71) hiíiwkÍdí»v»dk*dí*eliBi»nIÓ
f-^bro mriülik {-«i.pCT*rififc« BoPF-t.7«rt*-«í Wr,»«*pkiifi).

C)
A (17.67) Iclt«pesiéi tulnj<lniiingsi« (17.52) diflCTenriálegyniletreiiézvie azt vonják iriaeuk tttöu, hogy
a= 0 rbAI W kfiritlbelrü kMM»rn» [Mvióduxii swbüi. paiadikoB pálya iumd le (prriMnskrU
.luk&iiMn -t elvewíti »t«l.aitáait (17 .».c ábra).
■ A tO. 1|- (0. IJ. v>.(x) « t (1 - x ) t«iwijku* fckóp™ »0 < <. < 4«rtrn « V ^ \ -r + (l+ c )j + j * - W
{17.68J által iro«M]ott (17.70) ]oképeE&>tidf = 0 «

Hi.0 < o < 1. akJnr (I7.fl9)-ndí Ont_____________..

2
Az a tény. hogy a (17.7Q) IckéjiowaDEk »tezik Art itimnáni. görbéje, • (17^2) <H
wmatkottatva art jd«aitj, boey a(0) < 0 .-ictéu a perio<tíki» pálya inatabUis fa
akkor(17.69)-ndc0 iottabilüiit«ciaiu>riw>txmtjnt á l - i n t qsy (l7.52)-re néixe invariáns.tahlik tteiinkeletkaík (17.29.bábr»)
vtBiziiátst4>mái>ya(a.l} Hu a, = 3. ükkor « 1~ ^ stacku «t instabiiiii ««sr d*hUií> 3

A ioj = l-^v^*rtík n «*2 p. t>Al}s » ÜM-Iiilni váiac,« stabilis 2^

GMTÍKdik. A p<riód«i«krtt&í* «idik-fartahaw2»pOT«li,aipályfUtkp|f^ = o,«wlén.
a ,-.o „ »3 .S 7 0 ....

17.3.1.3. Globális bifiirkáciők

.Amdlm. hogy pm aSk^ pálya krl«tkrafa<t n
o Wig további glo b ^ bifnrlririók '» Műlbnlnlbiitnak. Ezek kOtül krttih pÉkUval rÜá^tuDk meg

f
k)K4t«Wní. H«hárn!»kMn, &l««fpl)«p.'akútÖnbOTÓ (láiid|I7.l3t).
(^yoo'.rsá hÜtép«««M>kn^] kft)önb«iA«h, « kmv(!Tr3>d8»b«Fég, stn dM a páramét.^ « nin- I. Periodikiis pálya keletk esten ycK ^m A eltű n ése révén
deokod tAtUtmfc. wtnnaw: Cé~*, abol ^ 4.6692... a FEtGB)(BAUM-&U(ui(iá ■ .At
(C függ a kookril kképcssóitSI), Az F attraktorok HAUSlX)ltFF-dÍmfnzüi« is azdiks a = <1k cnctéu: i = JÍ1 - 1®- 9*) + iK1 + 1 + a ). = - J( 1 + * + n) + » ( I - - y*)
0,538 ... aÉUxfÜg^ rcndssei aa i = rcosJ, ® = r sitnJ pu!áfkiJO«idinátákh(«ii
4. Stabilis tAriwa keirtkesése (17.72)
r = r(l - = - ( I +£i + rcosí).
Tekinteűk * (17,32) nwtwert n > 3,r > G« i = 1 mcUdtt. Tegyük fel. Iwgy minden f «rtín a. a p«r«niai'(*rtíkliÉl a* r = I kör invarián* (1
(lT.52}-«kvMp«rkKliktap4lyáia0kwífllÉbcn:T,.U^co.i-h,mdtipiikito™,>,j = e*>*. M.ol d íiiH y »(k * '^ «'‘ (0.0)Bta.:ionáriti»iK«jtat) r - +oo ™et^ ehhez a körbfe tart. Ha a < Ü, ak­
IP f {0, f f .ír). (j = 3 ..... n - lz.il / 1 tep, = 1. kut iiywi^ fe egy stahills taomö hclypíkrdik ni a körön, aitifílypk o = 0 ewtén őssisiit
A központi sokasÁgrn voantkoí.6 tét«l Foerint n íosnban fmüó hdyzctben olyíui nym^cmmió-UpDsö 5as«ctrtt utadünáriim pciutlá. Ha a > 0. akkut mnraatadonárius pont.
i^ F (í.e ) (17.7D) ly akterperiodikus pálya (17.30. ábra).
kftdimcBziót. rodukAlt C*-l«képeüÉ« «ió<lik. amelyw F[Q,í ) = 0. ha e k&zrJ van ü-h«t.
Ik a D,F([).e) jACOBl-u;Atríximk mmda. 0-h«s k«*H í ísttén Me) fe?{í) konj,.«Alt komplex
iAtért«k«i vnnnak, fthol (p(0)| = 1. «kkor d ■.= -
l,2,3,4),idtkurtl7.7ü)»i»>*e.tcUmggSl
ajakrft hoíiható {itt O a LANDAU-féUi ül
n/KOk + aWr^N
l,d + ^W + b(e)r»;’
> 0 fe p(0) nL-m,-«dik es^ísayftk (, =

D O O a=0
17.3Ű. Alifii,
Itt a,ur éa b (liffarenctAlhMiíV ftiggvínynV
miiiclflii £ < 0 esetén wffiimptotSiwwmsti > 0 esK^én inBtabiiíE. Bzetikívill f > 0 tncllRti Í£t(.'icik
■ Tc!kint!)iikaz
ú (17.29.8
i ^ a + 2Jv,S/ = i + - ^ - v ‘ .
 nkdo.iziui^ ocjpíí ótnicneíci 865
864 /7. .Pmiitnttni rentfaim't )*it fainw

pamtiirterfriggi:: «íktM!li dift-j(.-iiciiUpgyoiiIeWt, Ha a = 0, iikkor (17.7-J^-nek (0.1) te (U, -1 ) iiyiTi-g. 17.3.2.2. Interm ittenda
jKintjft. és tó iüvnrúuwWninz*. Educk ai A egy réfSK'nlírtPrukliNiku# |«i- Trimtíük (17.52) ts>-olyan stabiiw pcriodiViut |wly/LjAt,ttnu!lj C= 0 esetén elvcsaílistidjmtAs^.a
liuí ra figysfígtOTÖn bdOl lévő ír ' ‘ ‘ knanl iiontomu cbJ' frilvmd' a 4-1 ' .. 1...* A
' lírtélcet, > 1kaqionti
wíkflW^ft vonatktKrá tHt-Laierint n PoiNCARÉ-Ipk#t»«í« nK-gfolclS U]
jH - fii.™ ) =n+í:+J^-^ -o{t-)riyanliigBVíny.

t
aim.-Iyrefemtáll, hogy q(0) = 0. .\z 17.32.b ábrán iMbatii í'(-, o) }ü ^ «

$ n a hhn.
Aiuint Bit al7.32.bálwa mirta^a, tt ^ ÜLsnrtén F[',rt) it
OTOáhan. A (17.52) cgj-i.’íJctre néz%T ra a/.t jck-nti, hogy s tt
a kiiixiiilási peréMlikus uálya könjypzfitútjiMi. Dibi'o a
a vö»*Alt pAiya dmmdcül, bi
ring w)káig ifiiTUu-k xr. alsgűt-

a touAikus Im Wí rvrőkli tw*. A Tküci6csUc cfiyikra tipikiui bkália tnfudciciákiiak.

17.3.2. Káoszhoz vezető átmcDetek Mnflyrksatarprt jáíraanak ai üilmuitt* t^öny vbru. KW towáiihi íljirjiaptrriútliidtEttflzötiés
01 a tónisi 5.*1Iiíis«Usíl
KüIÖDÖiiittraktunikgyHkinli utm lurtflru kplrttraitck. Jmuemalviiti bifurkáritítBtmKsaiÁnakm^mö-
nyiifppai. twwtyck k&íúl a tipikiuaifail a (17-3.1,) fBakasibiui benwtalliit. A külftnö* attraktrenk. 17.3.2.3. Globális horaoklinittis bifiirkációk
UlrtTC a küKtirat (mwAn* linüiuw>lt kciüMHlrííhrai T>p»rtf! Icgfbntttabb rogjiik Itáriíi *i kü-
1. Smale télele
li-gyuk É?!, hogy az hefi (17.52) HiffrmHdálrBjvnlrt PoWCAtlÉ-kiípraéBÖirii hn-ariáns sokasága
17.3.2.1. FerióduskettŐz0dések kaszkádja 4 -I ptTkxlikiw pát^ tóiaclílten olvan. murt a 17.10.b ábrán A P>(ro) traaswverzáiis homokünikuí
A (17.e9) logUitiku»cfi>Ptilcilia( luHtnlóaii a MytutKMide: ponuA megfrlpJní* (17.52) 1-ni néWP h<Mi«ikliniki» [áj.wtjáoak. Ha lítaük egy kraKiklmibüi p«-
t. Tegyük fiihn íy a (17.52) tt (17.52)-bCTi. akkor ai a kratlrti értAüktfit való .'•nckt'jfy friBgCThPí viOTt. A viaagált POIKCARÉ-
kk.iJ«é!BPl SsswfSggésben b^ík a Sím LE álul l« w e w « patkokJÉiKaésdt, Ea a k5-
klfeidcnik amriyiiri n v*tkp*6á!litjÍHbMvtaM:
t. L * « « ) iH-Ielr Cfy
SmaU tétele: A (17,KÍ Po)KCARÉ-ldti>pn!<'-!. iMlHUirly tnuw!tvifr»Uis butóoklimkns pontjának min­
oimtrgv kHMztrr nkkotx |)enó(liscü-fi, pt'rioiükiKpálya, Anúkor c = >i
den knrnvnct^Kii van ennrk » l#k^pmí»tK* jrakKÜkii! pont]*, EnnÉjfo*;wi UaasivKTiftil'i homoklliu-
ptüiödu.^ki’tUSK&lfst. miküxhm vnczfti el ‘rtnhilitáüát. kdctkeeik rgy 7^* .itAbilts gtAlynkömllx'lül kiis port'minden kSmycirtóhTO a p-(m € K) !rkn«ai'!!>wk win olyan A im-anáns hahnáza. aniely
kétsKTakkam tM*nódui*iiiI. (17.^2) nlakú ntudtscifk loutaei 0íiztAl}’nirii ez a pctí&tluskcttdii6<lwíblyta- CATiTOR-íipiun'i. A P " lckfi«iéí .\-ra vptt Uw^^kítisc topoiogjktuwn knnju|^t rgy BerSOULLH-W
lámnl, xaa Rgy ktFWió rratlfaCTn'L
A (17.52) tÜHETnneiáleo'cnkt invariáiw halnwzív a homokliliikiB páha köwlfiícö oiyiin. mint a C an-
lyra a L0HEMZ-r«-tKÍs»3- v t
TOR-halnuu és ar. f®r»^kijT tiM>nSBta. Ha « t « : invaríAuii luUmM voníó, akkur krilönne attrakto™
liiu ^ = # íwtArtrUiJi. n)ii>l í whm4: a FEK3ENBAU3*-AUaiidó. (ir..52)-ni-k.
J—+* *'í+3- E»+l
Aí£. = lim íjCriíikuírliivftBiclraijwri*.limMíiklittdvt»iuHist«büitáaét,é5«irknrii)iikrtlöu<»»ttríiktür 2. SilnyUtfJv tétele
TpJdutsfikJW (17.52) .liffiTniidAlegyí-nlr^i az e nktJAns [arKuHenvi. 'l'nffük fri. hogya {17.32}
kííreöiiíscnr. midsOTnipk r = n rsplén 0 nytTPgrsomó Hpiiwí hipprlioÜíms.itacwnírius pontja, oniply Ids (r) inellrtt
A 17.32.a ábrán Utható nuiuik n niwut'tráii )wtUrrc, bogy nükcut k(-;Kíö(tiktrt n külítuÖHnttruktor a jaeRiuKiíul. Legy*3ia Di/(U,0) jACOBt-mítrixiinjStrrtfkrnEyrfícrt Aa > 0, mAiqróal Icsvenck A[^ =
(17.52) rrmiKarrlM-n piiríMiwkMtflzfxIíiH* loiwtódjáii kcrw«ttU A PotNCARÉ-mPtKwt pkÖKlufii Uüa- u±ii*.- (ü > 0) konjtig^tkompl<;xitnjAr.írtík«k.TtiíyiÍkfdio¥Íbl>A,bogy n(17,52)■■KycJilrtní*= = 0-
L’iUi, h Ur ti CAKTOK-tmlnwztioz haminlíVsawrkRifi kcict- nál a > pálva íacparatmfeirkn. ji/jíz «lyuii liotnuklinikuii pályija. imifly ( ^ -ao is / -> -t-í30flsctén
Q.lu«lart(17.33.B ábra).
Akkor (17.52) fáíijiporlriya a sH-ptu-Ktrixhiirok ktatlí'ben a kfiviptkrafl:
a) Usyen A3 f u < Ü. Hu a uüírparatrixliiirok £ ^ ii ewtíii R* >l-¥nl jnlőit vartáüiiuak nieEfriplöeii
(17.33.8 ábra) twiBad (-.‘U(ikkor í = Hmellet t frllíí) [17.02) iKiiitoRan egy ppriódikiis imlyAja. Ha »
SKBpariwrixliiirokf ^ Owietín A £í-vtl jtilOIt vuriAusnok tiiPiffplnlrtpn (17.33.b ábra) hasad fel. akkor
nem kpletkczik periotUkuM[jAlya.
b) Letíyejj As ■(■íi > i(. Akkor e = II wctftii (lili^tvp kiejti le] :nelÍPtt) A "(í KtEpariitrixhm^k fcözplében
(iílctve a BKÉtcső 7n Kíalay Itfiiiolíln'ii) niPi;mfunUlliAtímii véatfllsn Bok nyerPJ!HM!(fl periodikilF pálya
léteüik. A valamely 70-ra tranHüVcj-zíUis síkra vonatkotó l*OJNCAHÉ.|ekn[>íy,ris e — í) rat'lvéü patkálrké-
n lialitiíuiút sciieiAljii. tuiiiílyck kfwül kie»i |e| 0 csít^n v.
866 17. Chr^ 17.3. BtfitrhUiáelmÜft (&i a tdondlaz vacíSát.'

1. Alónjsztólalcáosaig
1. A turbulencia Hopf-Laadau in(><lellj(> . ,
hogyan mi.-gy át irregotóris (turbuloK.} viínakedfebo, külSiiÖKii i»
)t1Enuikfe. Ebből a n ^ p ^ b ó l a

71 ts ló-lim ia ajsabálytaliui.

a kcl«fa«t, >un«íy ca =
TrkmtfiükM It. A HofK LASDAÜ-nwJcU atalaban w
i (0 = / W 0 ) + ^3«.*(0}. ín .T i) niktutboz. amelyet a ioi^
sikbetj rfiferwidiacgynilrtrt. ahol £ kbs p«nimét«. legyük * 1, hogy 0 CSClöl (17.74} flAMILTOrí- 2. AHu^Ite-likeiia *U7j2)taMÍ«crbcnH > 4fc,í = 1 .

laulsxGi, a»ii « / = {/i./j) fuggvTfrnyre áJt^ fenn, hogy fi = és /j =

Ln^na) «T^-on mega*
£f . t' C F ' - H füg!íVf«y C<»-bc!i. \ g R x (J ^ fí^ Mötő! Í5sgp wfctonwzórf] ttoük H
iiogy krtszCT folytotw ^" “ - is' rfrf
' ' ^ihíffiójában T szcnnt penocUkiis. .Lpgym tovAbbA
.........- /
fej, l.lwgy£=(lcsrtín(ir.7
»T«K>^Urelbo®£ , _______________ _ _
=öcs*tn(ir.74)-Bak^-»nhüni<*liiiiku.|«lyAjtt 3. Afraíniö™=ésSüi.yUa>v tétele asi
aO nyeiTa>uiitt»üii£vr fcbogjf tIT.74j PuiNC “■* ' t í'i- r j.t )} fiiwtcrteu I = lo- E>pn n > 3 / = 2. á Iqotai (17.52) rfí: i^dAro Kimit rrtídmt. T«?gyiflc W. iiogy az f , paramftte-
aá] olyan, mml n lT.33,b Ábrán. A P,,^ — E i, PoiNCAilÉ-lek^wacaick kusány jfj s r t t n p, (írbirknél a (17j2) naidattnick vw. ó flnia ticiwuk. amrlypt a •», staWBs pciiodikus ptíya. a
nyFP^Dtja van x = Ü krörJíb«i * á> o »'*(;.*) invariáns »)cinggal- Ha « i H ' ( l - í m n ah d a oikwága fcstít ki ín tiM u ntaaiih iui].
n>ndra« boiíKMmku* jiAlyáját í ^ ^ - í*) «ijn mcp. akkor a i és a I f (ft) sokaság iá«.ls8Ra \ l7.34.aábranlpmfe|5ktcBWtt rolSCAT
awra <%yFiis tnrntín mérro. amely Átmegy a ^ 0) ponUmra mcróJi5 FB/(,^0))-ra. a gi>tra..taI,a«irfyMfdrtar
UkB(ors,auidyiű<*ís*sk™-hWi .
>) = ^ n^ ( l7-75fi| unaofik’Bcs folvKjoos görtw a paramrtrrtírlicii. MUirlynr ^{0) - s iniwlyri' n (17.52) lEüdsienick
^ = £{1} nimsin^-aciáiis n^iunutajOáriina.. .\kkoi biuiAl
,\CÍU-Í sátDotható lei. Itl Sf A Meln; V-/rfr/íiíw.™sr,a™ly«
a) Létezik olisui J. e (Ü, 1) értik, ainelyn*! T*<£(*.)) clviwíti :Oiiu)Nti;At. Ekirahrai líagy a p(*.) ™“1-
tipliknUirkDniplci, ^ugy a » '" ( 7.) iüRtahilÍKitoka^ ph-cnrfti lóiunsáRál köa-lplwn.
M M ;= (17.75b) b) Van még így ob-»n t«w41*U € (»..l) paíamÉt^Éitík. luifi,- « (17.52) rejufeamBk J. £ (J.-..1]
tönisKa. A túriixs Rkö/.h(>na
a ) A 1. pa f..)-bJU riwwiti »b.l.ilitáaAx UtwjÜn lokálÍH hifmkádfi, fanílym pOI-
dcfinUl. (Ha a = (u.,uj)» 6 = {t„ b,), ftklnr a A 6 = o,í^ - ojt,.) Ha m ,W MEL»IK0V-n«cvMyi.dt
Vhan ígyí^rii ndkhdyc van. ( « « * í/(to) = 0 éü ATIfo) # íl), akkor « IV-{p,) fe * igy esy U>r<H» kiTtptkczésr.
Ság Pjegendöeii kicai í > U.■sniro irMU«v«!reáii™ egymást. Ha -U-nek nincs miüabdy. Akkor • » € ( * . . ) « » ............... ............ ..............
-r) A 7, pálraat^hilisés instabilis W)keM«isae(í..) mmi tranwvcraaisaa nn-trai pRyni*rt. (UíüI a
Megjesy«éat T^Ok fel. lioRy a (17.74) pírturtók____________________________ üi/iEriaiciíi.1rfiojinOTiot la 17.34.C ábrán. Az S, csötwnleörhén lív« pontok 7, 6* 7. össwwIvwíühAimIc
f i i - U ) , ninoly a »i ny»-iv«lMa a Oj nywgbi* »iu'Ey. U-gyrap] p?a Ptjí, PoiNCAR&fcfc . ... feU-Jufk njíg (iqra»>gc«rajó-biltirkáki*). A cfir C, «út*a «gy olyan 5„ *örbcu van, amely q s tónisE
I»ntja k M ki mrlírtt. Ha a fenti móAHi bíAuioIi M-nuk i„-ban uuliahclvpvan. akkor »'•(;.>) felbasadáBáuakfeldmeg.
H-’*(pí) kici E > 0 mdlett traímvei'^áliaait inclH*ikegymást. Ay. Si gürbéu vsainak »wik a paramrtcrpüiilok. antelyckníl a wnMwAgvesütÁs fcltóp, mle az tevő
liontokuT=“.................................... ■ --------------------------- - ■----------
■ Tckúitimk nie inga ngytinlct^ni^k x + sinx = «smwt ]>erí<xlikiis pertnHiAltját. axtus nx x ± p, ijwtHbiliüsokasága egyraént nrm tnuw*wir»4lUan rortazi. lií-gyim Pn tr
9 = - siuX+ í niuijjt rcmlHsifirt. ahol e kis i>ftr*iintt«r ésu;ejjv további pai ainéter. A zi = j , j = _BÍnx tjBO, i'igy hogy rainél a paramírtCífrtf'kJiM a T* m(i»nanriatArtuw jplrojen im-K. A P^-t^ Pi-hez vivS
‘ ■■ ■ ■ " .... ‘ ft W(r.y) := iy’ -cosTHAMlLToK-fíiggvt Almcnít a t«tfll« ) esetének frlol mc«. H» eközben S m a fi multIpliWtor - l-gy* Imiik, akkorperiódiiB-
vall (töWick között) t-gy 0)-u ( » (>r,0)-n ól ja(a7.5 > xRriliiKlnkus k<-tU»»i1és lép fel. További cgym&aliüZ csatlnki»ö pcTÍn<l>««ki!ttá!efi<{««<k luiaxkőctja kEUötiös attraktor
h«t. Ha az Sifn val6 AthaladA^kor 11 j koniii«áll komplex milltipllkj
fAasmtérbeneaík homoklüiikiu. pAlyAk),mi»lynkpt ^*(t) := (±2Bictg(shf), i 2 ^ ) ((! € R) "d mpg.
y^'tljet, aittflyrc aatitánA fraimovics
éfl 5IU4Y1KOV tétele iijból tiikoluuulmtó.
A MELKlKOV-föBtvcuy kB-«.itlcn ki««Amo|ása adja= M{U>] = ¥ ■Mivel t„ = ti .srtÍD i: A ttkiffiS! elveszíti aimasáRát. rá az 5,-
A Pn-től Fj-iiSz vhIó átmcuet « tílri 0 ) a
M-ndt i>KyHxmfl nílllahelyi' vnn. n pertiirbált rcutkoa PoiNCARg-lekcpcKÓiénfik kiiai £ > 0 mellfttt ip fel. A tóriBBi s**lmk. atui fellép: ál
8S8 i7. &*mnÍ9Í n.n4*trrrtAtltiU3!a n.S. a/wrtafi,Mwdri é» a faiw^oj vartő át

H«(17.7?)-ben/:5^-5*ir A fnrgAtáHi a i^vditaB ttiUf

«i [17.121):
4
a) Ha (1 7 .7 7 )-M k p™.Uu.ü pélyAjn. nkknr ktoik„lyanp c«í*»«A«n. h .^ p(/) = ^.
b) öap</) = 0. íl7JThock van pomja. ’
c) H»p(/) = ?, aholp / 0 reé«í A.í tem. m(p *i, K-bUtv primckj. akt* (J7.77)-«± vau
9 |H!ii«Íi]BÜptíy^
d) f>(/) pc«t<Kim akkor ÍRMaouáiÍR. b» (I7.rr}-ii<-ic w
V^-a A PIrtíi fi, W V7^ frU mit- A* S,H?u v«ló
AthaIíidfekö*bM,Hv*sinrim«4g „ „ _______
............A rt*W&
ríkiití BH’gEunrMl, #» iitynu bipcftnitüítis batuuii ki'lrtkHuk, iureiy a k««hbH>kbfi] nrin votosA. Hb , 7 Deiuay tétele Ha / : S' — S> iríuiyiXAáiuiAC^ dtffi
dímiyji.. aWcor / topotóRUilae konju^^

2. A i egyaé^ör leképezései és a forgatást nám

k.Ha*Poi

á b » ) iturntmaUSk. n. •n(n.34.bábra)TÍ ö , í » S j a r * = S 'x

= fíö .) (IT.TS} qsyndrtDdcai
rt ipwrtl,-* F :IÍ - II, F (e + 1 ) = F {0 ) 1(ö € R). IckíjKaíst «;tmonhiíiuaiiIc
i»T«^lk. Mimtea \iy^ az <%y»^öc ^xilundy f . S ' ^ S ' Irk ip a ^ .
iO u > )S '^ R ')Z »{»tT M < ll.e € It). Efcmhnt /(r) := F|0). ha a ie! ekviviJrttriwiatAlyra fciuMll
iíe: =7üérö^
a* j- = [í#j íiss*rfüggís. F-rt J fitbmtH IfképrMfaA fai^'juk. Ez a iioxxiiieadclís uvilvnn^óau rniii ^ jclöléMrl a (17.S1) i:gyrolct Atírluitá «2
Bgyírwtmfl. I^gjwi
(17.77) r(í) = /(t,x(0 ) Í17JO)
■u f-b a turtoíó diuiuiiília) remtecr.
Lqcsi« a (17JÍ2) egywiht 0 idő|NjQlbiui irbúl iialuló tU^gcMáa. Ehlwt U<a»fiía*fca«!l« egy
■ H « A ' k « twnnftn'.iűclcnrlramiaz ;-v A') h*íp™snUndmr € B tsctín F(<f; m,. A') ;s V?'C) = y*<l-•) Idiíixa**. onidy™Jam.4y /: 5' - 5‘ Ickqicsia Wrn«1tjéiiekt«kiiiihrfJS.
<r+ u í- A '« i^ 91. A7 fhha
■ Ldr™ € E tÜlftDdö «. Ó, = uii, é l = Wí olynlj diffmvncMrgyeiilrt a tówRSOn, nmrly

,=
+ *■ - A’ sinff,
tn»n»«6ÍnrBi4ciilv>J m
(17.78)
0 «7
<d] ^ cacicn ckvivaleus j = — BkalAru dijÍnv!nciÁU>g]^ilptti!l. Ekknr v{l, J’o) = + í « í»

sin2jr«, (17.79)
4. A karlek a kan. ..alaly.
nb<d n := A* F(0; a A ' ) Ö + f l - 2«e, IckíprrA. ekviv»- A (17.73)^ban Bwrnitfi Flck*|«sift.O < A' < 1

2. fbrK^táat szám A (17.70) níyrailrt l ( » ) = ( F "(0 )} pály*j« pontotaii «kkor (17.77) y pmAbutí
1
jB2r t > 0. H
femia,. nÜToJ ^ = - A' <™2rt Haaífi fá
- i,
1, akknr F-
m ÍE baA'>l.a )Rkcpf»é>. többé mftf non) i>
p-íMj«S>-l«m.h«(17.7C}-iiekp/9-CTÍ:l.i.™.«™a. h«™olyanpégé®sriioi.l.o«yÖ-H, = ö »+ f, (« € A O < h ’ < l,wrau ,F(.,fi. A-)-raaforsatAni **Ainot p(n. K) :=p(F{-,a,K)) defi-
Z) tWjwriU. Aa /; S’ - 5* lekípeeís inbiuOdstmM. Jia hozzá monotoi. nflwWa F felmirft üiíUK Legyen K e (0.!) rT ^ M t. Akkm p(.. A') |0,ll.«.
Wkl^zf«. Ha » (17.~e)-b«i Miwplö F fíiRgvíiiy monoton mvS bi™n>iiiorftíiniii*. M ó r tnindra r C R
a) A p(-. A') függvény nem c«őkke»i«, folyiűww, d<» n<>tn diífcronciAlható.
fltntánUAditika Uiii - kfiiga,!U.Mij--«iL E * í i l p ( F ) ;= b) Mindnu —€ [0.1) nu^ionAlb rxAuiIiuk látc%ikolyan lutcrvulluin. «iB«lyiiek a bcliwjr nem fitoi,

kifcjraiés. Hu /; S> - S' boa », F É» í a* / filjSBvény kit, felraiiKlIj,-. .Utlcor éBian«lyreminden 0 € /,/, moJlrtt fcuiiAll. h..«y <»(«. A') = -•
p(F) = p(F) + fc. «bol *: o«*»* mkm. A-1* iritnuüg alapján dHWilluitú /V S' ^ 6 *> c) MúkJto o € (0, 1) irrarinnnliBKi&uluKe lítrwk puiiluann egy olyan li. anwllycl p{ÍÍ, A') = Q.
 ítirirk kOtutz

2. Az öird6g léptéje és az ídenA' e (0.1) eset™ K ) a CaíT 18. Optimalizálás

p(.., A') grá)]ii.
, Mait« 17.3S.b
5.b ábrán mutálunk W, uiöniÖ!fI(7>c»í5e(ifcp>/’j*£aíTtttscl, A (17.79) Tenii-
o- t^irkáóúB üiugnuujik k 17.35.a ábrán UUuitíV Ax O-tcngEly minikn mcioQáUs puutjAhóI taiAr
alakú, iKüo üics bcbusjűnfltrtiwindul ki (»x ARKOUKnffrÍp}, nniBljrai bdül a {oargotáKtszán ftlUtKtó, fa 18.1. Lineáris program ozás
mcgegyrai nx mlotl mdonAJút saáimual.
18.1.1. Problémafelvetés és geometriai ib riz o lá s
18-1.1.1. A lineáris prt^ramozási feladat alalyai

Un
KÍY'X
1 . Tárgya Ali .it(CF}«ninima-
. trí (F) mellett, I Mg. in. egyenlőt-
UzÁtanavngymiuc
Sí l«Lsíg;Jiai»nad
A Unwis iRDgrai
Q
5 i lelriu^áakétamcgp
Ahalánosalak Eg>’ U
CF: /(£) = + -- + + c«.,JV+i + — + «i.*- = m**!
F; «i4 »t + - • + + •i.r+tír*! +••■+ S ti

0.,tri H----- r o ^ , +
BaU < &' < 1. akkor nukasdu^Hi^uuufnlik ót («yi
iából 6Jyt<»«. gfiriie fwíul Id. « n d j mindig déri » A' =
p = 0. a (17,73) dinamikai *t«dan*ritB po> ia vaiL Ha löezitjfik K-t » H«. akk« M
ABKOLD-nydv pcifrofj) ew4 kfi«iU KsUaoniriiw p JeköSEÜl kettíi ö«Bcolvad,« íisy egyitJrjrt- jv + = *-
tee nKsaömk. Egy il; ín S'-oi sSrf pijya ki
'rakrfrtktíik.
H»oiiló}elniKedi 6g)*lb«ítíB( megt t^bi ARHOU>.ByBh- dbag; X.*...... X.
A A' > 1 esrtír a farK»tátu tíJm ck flmíJew már naa a B a W l
és íéaép a biowiim v*ló UmcMi. E3c&tben - a FElGefBAUM-áH
/ { x ) = c * V + S ^ V = nu«! {W.2«l
áUaadók lepnek fcL amrlyek Ick^pesteek iuqO>alirasrtt osrtáhroi
i») csyeniSti. közül a» ajábbiaklian Irfnjnk.
i;í:iá í í
x ’ > 0. x í etójdkötrtjai.-
, , ___ _ ______. ■ . ,

v í-i
hívják. « a kűi-rtlu™ agys*erfl Itortöfl-eWAUJlisa v A láiKtört ta-
^— 2 ~ - |. 5* =

♦I •* • «l.r+fl
M M *

„ = alaktHin AlllthiOrtk dfi, aiiul F. olyan FlBOHACCI-íKámoít, awRlytJt «it =

O,.,*l 0,,r+» — Oi.» /
(ri = 'í ! 2,-.-)it«rtrió«RUArAi«aih*tiru^ STO Fo = 0 É* F, = 1 krwteti Értíikí^k
</5-1 ^ ^ 1.1 oh-U —
Í «.+!,«•? «*+V+J ••• “•+l,n\
«*+3.r4-l 0*+l.f+3 ■" "»+*.« I
mdlutt. Liiíya. mont a íl* egyi-nirt (17,70) ti. rtÉkR,»mrfyn)^tl«.l} = ^ — . *• 0^ 1,1 ört-í4 ■“
Aii, =
icgyen [1„ mindig rtz ÍJ„-5icw legkőncluUlH oly. i érték, nmelyre p{n,, 1) = r„, Numnrikiw elflmiés n.
Um = -2,8336... liiitár«rt«)(i>t aOja. V«Í»,S
3. í^ltételek AüOüfeltót«lÉk«t, uUoI • „>Vi*ri* tó). (m
f«l. BgyO
0«,,4.| - 1,r+a
)-«i■HSoraivai/afenti aínkf« traiwt-
formAljuk.
4. MinimuBi feladat A / («) = fcWatot«- ekvivalens niaxiitwm fdfwlRtra vrasütjük viaawi:
- / (x ) = mad (ia.3)
 IV. 1. LÍMán» progmmozá.s 873

a.llycUFgóDUit- 12
CF: /(jc) = 2(tei + « t + »• » í + 0• x.i + (»• h + 0 x« = max!

6 . Előjelkotatt ás k
frUdatot rífewrfl olyw. ohol» Mlítel.*n^ndsscnr (X8.1b). ( m h ) rf
«■ Hiftt M
F- 1 2 íi+ & it+
8j-, + 1Zt2
i3
+
= 63«
=63)
lOí, + X* =350
riőjdkntóttv^timAkkAl.
-x t + Jfi = -10
C F ; /ÖÖ = Ci^i + ••- + r,x , = ciJui! (18.4a)
2. A IÍDeáris<qrtiiBsIűAUsi feladat tttlajdonságaj Ap«iaaw>- ^
aijxt + - - - + 01J.X.
Minden pj6ip]tó»rtipn j* váhoíót MycttcMiOulc ; ; ; Inai felw tetok^ ^ tn bjd oiiii^^- EM n Rth-kiulOiik
kMoPimirf^ivvnlMxákatwtw^lt^lr* = F- n__,3-t H---- + n-j.í. = t«. {i8.4b)
Ai flByrnWfümságpkrt <%y nntmrKniIí
(X|, Jj)puiiliik.inctyckkkli^ikaa,T|-j-4iaXj < frígyciilfttanDíaBi, -
afpoUiiUkntölti rxBi as f^ o e s e a . ilL a fcL>iki>kegyikta helyWEknltmkd. A pontiul-
Mrow^'^Ei.h. "n* jd öilíw (IS A jh ) slnkbmltíp«it mr«viUt>iRÍk.
Itt n » kwgftedUl in ÖMX» tnUtOBAnróiilii jdpíili A tóraőr «ÍA:

CF: /l*) = (J85.J F: Ax = h , 5>0. (I8.5b) Bt(18.í.ábra)k»pi.Jt.

A p^klátxui wi Af H>k»5K)«p. E^irduliut. hoKf M nt
c«y oiúndn iúbb, irát c S t s » liiJad At. álM?) bewlönk.
meJjH-ktniiidiv feltét
knlísít.wk. .Ikutják U A/ n,sjr»5«Jrrt I
A/ = { i e R ’ ; x > 0 . Ax = b}. (18.C*) - X .
Eey S- e ^ p«Wrt, «orly rrmlHÍkrsdk •
(18.6».) ^ \
18.1.1.2. Egy példa és grafikus megoldása . T
\
\
^
t
*1
1. PéWa; K él urrniék gyArtásn A kH E, és l< IK/?,. Í?J fe* Rí luijrnKHk
síúksíjeiwk. A 18.1. tábládat mutAtin «» £, fa £i tennéksk .tarabjáhTO (<ft) ™ 18.2. Abnu
.iHsiuyWert («.■}
b> Minden olyan pont lut n . Ji sUtliMi, nwlwk Jtirfígftik ax /(x) = 30j-, + etlTj = q, cgycuIcU-t.
cfcyKaoirc. «a űn. tu füffiv<ÍDy£rbydiin Urtinó (aÍDtvwiudr« naick. A ti vAltoítaiámvnl i*ar (ládiiiziuiios
2 «1
Aí; íT O-^yi £ i. ai. U-ntiék d-
ü. iU. ]WiiB«íö'rf»h«c
(fí)jvaunk.
Rim^'áh fljmc.dl, fíi IIK-.db
u Ő^m 20i :,T
12 8
Olytui tmuflft.! pwwrainot ko lü a2Űíi + QO^í = 200tW* it m
E, e 12
a 18.3. ábra mutatja, aliol * nyiluk . á
t.i/.t,»ít. bo«o> E j- m I.!R- G30 620 350 Hft Ki M tuitomány nran aws éb korlAtnn biilmius. nkkoi IflRnlAhb rgy cmiralMUi» célfiiggvény értíks
aÍAhhlOcBy.*B-.tKy«rt.mk. mwiioáli!.. EUiüda^in-, arankorl«;<» M mi'gcoípA'M tartwnAny ffirtói rlk^iiiíelhctő. bofiy a .ilfÜBB-
BPW»^tW M T,. 111. jt, j«lölí*i «7, £,, ilL Ej ví-jiyÍTtók a víeleleiiliat Init.
frlwUor.knpjllk:
18,1.2, A lineáris programozás alapfogalmai, normálalak
CF: /(*) = 20*. + OOíi, = mnxí
T«kiut*nk tt (I8.5«,b) fdfldatírt «* M ii>«gí-ng«!rtt t«t,inuii»nyAl.
F: 12x, + Oj:, < G30
18.1.2.1. Csúcs és bázis
&ir, + 12x, <
lüj;,<
03Ö
350 13 2 5.6
. A csúcs definíciója Egy > M irontol i.(.ul.<wui »kkí.t Ijfvjnk M curapontjának. ha minden
í . . £,€itf.«liol & jíx^tdicBa:
> 10
X Ax, + (1 - Alsi, VQ < A < 1. (18.7)
Ase ara, Xt, rt, a-* ki
874 ift OptirníUúm> J8.1. Lmeána prograiuoiá^ 875

4. Maxiniális Cfilf5ggvényértékfl csúcs Aü Aí men«nee<tett Urt<

kntÓBÍgét a trfivrtlto^ tétel vüágftjn mtTg.
Ha .V »m űr® és az /(jc) = c^i A/-*n fetólriil korlAlos. nkkor a» A/ le

^kulapiánegy oMani. hogy naúcuok iácSÍ I d v i W

juk.kguíigyobbrafaBp
■aáiija tiiigyoii nagy khct. orfrt swüksíg w .. . iwly butamn iucetal^j« opti-
máik oniooL Ilyeii módieer a *ant)rf« nwiil*jer vngw m*«i*v«OT a
tx egy olynn HbAiát i(^yU. mulyba csy cnicwt <«yb4l fc lehet oivasiiL
18.1.2.2. A lineáris p ro gra

aEnw)«vd.1IyBi aliücn haúatí,.

CF: /(X) =
F: «M*t + ---+

mfrboífc-w'rtlm.Wbw.b
2. TételacsúcspontrÓJ E p x e.W | »n tp Í^AÍnfk.haiuAtűiUixs
p«itlv b ^ n i U i h » urtort<Mk>i»> l i i u ^ Aa (ii.x,..... ' . — .i
A»nn mdktt. bojr? A nng}tt m, A liueátiígui (tífgtrtltfii omlop* a. akkor (I8.«a.b>-t d Immru
k-ÍM. EasArt rgf «út»|xiuuu.fc m puúi s e * « aÍBijiíwiJthívjak. EW«t>a* «ntb«i x > Ul *
Hiar-íi... ■ ‘

k. Ezt« liBwrínii föggrtkn vektor- 1 U »«A / c t7 onh»>v>infn.akW>kő«!tk<^)a^

mxfamt • c««o húuAnnk hfvjiik. NonnJU cnctbaj
hMM. Egy <ÍPj;Ria^t cn'mhnz vésnnt t^ h tiáxis is
a I. VAliMatmk u A wJofnibAI rg> dih^ a.csücslraz
urtoióliásist. A bi ■ « X*. vektorba fcKjnk«B«:. A bá-
zialuB taifaMA o e z k ^ aftntják az A s bninauitíMqt.» numul^k osslopokbál kéjnttt inálrix aai A » -
%y a kqiöoböMSbAzisok. iU. csiiísok nsAttui EklcorfmoAn

kgfeljrbb Ka U itrai üroi. M u a kHáhfa^ oncs)

Ax = A vXj^ Ab3So = ■ fc
A» Ab inátiK reguláriüés invwai-1 tAá‘.(l#.9)feAá‘
■ atrgy
CF: /ÜE) = 2x1 + 3irj + 4 íi = uia*! (Í8.10a}
CF- /fe)=cíSA'+Oi.
F: Jtt + -Ti + > 1 (18.10h)
Ti <2 F: AS'A*x,v + xo = A j ‘b . ah«l Xj, > 0, > 0.
-j, + 2í i < 2 ■ A fenti példában X = (0.1.0. (1.1.2.5) egy «aíi<*. így:
2í, - 3íj + 2ra < 2
1 0 u 0\
8 6
A fclu-lnlrjc AlM t(HíliAt*n»otl M nicgci
Alt £t, i», * . *T kÍR ft<tftt>váluntók Upvn
rtitl8.4. ábra ojuttiljn.
( 1 1 a n
(1 0 1 t) ’ ;
1 ti 0 Ü'

Ft x i + J!j + :r, - Zi
fi + Ti
-3 )) Ü 1/
J-J Í5 .Tfl i:r ■ m - ( iil
-* l + 2;c., +
2», - 3*v +
A jíoUftrfRr Pi, = (0,1,0)
(0,1,1 iioiitjAimk n kiítgépzllrtt MwkínrlMíB íw a = =
= {0,l,n,(t,t.2,S} pont fí'lH mpg. Aü A 2, 5, 6 ó* 7 oszlopai fObtják « li<«!zAl;ut<»!6 bAttirt. P, dp- . í-’ -i
etínorAJt cm'ira koonJiiiHtdi (l,ft, 0.0,2,3.ÍJ). Ez™ csúcs egy tóísn nz 1, 5, ti én « 2. -1vurv 7 orelopok
cí(íyiké!>ffl AU.
*=■*"= Í 1 U"j'
876 18. OptimtditMM

Ebbfilnilódík A* Un elemet pitmt eirmaek. vaRTgrnrrdló ekmnek « p-€Íiksort jnimt tanúik biti aodopot pmot
i-1 + í, + *a - cahpuaí hfyM A pivot sor «s « pvot otdop kivíWáaánál kH dolgot kell figydenibe vcunr
-í, - *, + *4 +
-í, + 2r, ?) á*.?j »»« b > e*írt >0
b) TpljesüljSn aq, > n,.^nlőtle
5ri + 5*a - Sí*
Ekkor »*{ijv ,*fl) = (a .b )*ö ii. ukwUb íílfaggvényírtíkű / (*) = Fo otim- Ezd, a fcUOdek a
/(3Ö=ar.+3ií + 4.
a) Egy olyanét Ti
/(í) = -J» + Jj + ÍTí + 3. b )L
18.1.3. Szimplex módszer
i . .
I8.L.3.1. Szimplex tábla Lfé}
A íiinififer BHÍiÍBO-itegítségíivrl
„ ------ „ „ wiány tsúcspcmtjaiiiaki® uövriví céHSiwvíny-
rtjuk tiK& Az c^yik ixúcsr^ a nisókn áttéiiésoly Diódoii tőctKiuk. Íiog7 M
hm elddotött tábláanal (a) «>
M-bbét^icU!i>
{Í 8.8». b)cgy Ul>Uha(18.2.a, lS.2.b táblázat) fogjuk: ■ A18.].2.baitaláhiuniiáJlbnii
lS.2jt táUá»t- 18.4.a táblázat 18.4_h tÁblázat
í| tn S.N iv -tj Ji
-T -T T 0 fi 1
J i, S b A.v b As b
£ -5. - i -1 i - 1-i l
i i
««.i "'OiPu»-» L
E -c »
-I 2 0 -i a 2 2 :2
Cl ” ■ íi.- . - C S 5 -3 2 2 3 8;2
-I 1 2 4 -3
A táblázat k-^iík aofit ^ «lva<euk:
x.-«+* + <í*.iXi + ■‘ - + _ A táblázat itemoptiiiiáliB. mert az iitoiBA sárban nrfg a c«Uiiggv«nyiKk]>
‘ “ 'ik c iB lo ^ t ^ ^ ju k piv^ontopnak (ami«odik c«do|>»

tpljnöl. A ninpkx UbUb^ n (Sa.Ss) (fi, b) csücs olva^tA le. Emi csfia cHfOggví^uy.VUíkF
/(it) =£6-

a) Cj- < 0, j = 1
6
Uiutlcn táblául ax alábbi báitim cwl t«yik l is cü>k egjrikél clÉgíti ki;
n - m; A tábláit optimálfa. A í = (0 ,^ m
Ri.«kapj«fc a 18.4b táblát. Ez a táblázat >i (0.2.o!T. D. 2.8) a
felrJio,a*I8.4-ábrán.Mi»iJazi« ...........
3. táblázat « n « a a 18.4. ábra P , pontjának felel írnsg, A kövrtkir/íí (wrénéi núr optimális táblázatot
(18-4-d táblázat) kapunk, a inaximuiiipom X* = (2.2.2,6,0,0.0).ami Pj po«t J(jC ) = 18célfügg-

c) MindEOj-re, wniTtytf rj > Q. lítmk hogy o,, >Q: AaxanicdiAlegy «>áákÍ»»íic3iJm

át lehet menni úgy, hogy /(i) > /(j)- Egy tiTOidttgpiwrált x csíicsta mindig a n rt n #1 •
ft 0 1 XI 0 0 1 2- tfi «i.i •” “ ijt
18.1.3.2. Átmenet egy másik szimplex táblára
1 &
1. Nemdegenerált es«t H» tábiásat m£g uem cklöathebS (c) eset. akkor nkkor egy mámk 0 5
tfibUaatot(18.3. táblázat) kdl»ie^mUrawú,mdyb*n így i-bámváJtotót egy i,nomhnJiÍKV<Űt«»!ATO 2 2 y-x «»,i • L
cserélünk ki rigyclcmbcvévc » Vi\vit)ir£S s»i)>ályokiit: I I t CF Ci ••- c. 0
Xi 2
6 2
«) «w = (18.15a) 3 -i 3 1 1 CF- Z h í • E 6. = - j ( 0 . y
*1 1 2
3 *3
b) % = = (18.15b)
4 2
c) = í?í)>. í, = -c,-«,^; (I8.15f) -7 -18
3 ~3
d) aij = a,, + a^,-á^. i^ p .
h = b, + b,-á^. ijtp , e^ = c^+ a^ .f,. j?íí,Á, = (18.15.1)
tötih csi'ks cByhcRüÉM! egy iwttt biui. Ilyet) oiiinibcw több bwdE lartaüik. így döftttilulLai. tiogy néhány
bMÍBtBTíB iitíui nmii jutunk flj csúísll*. Sót. konrtHíálhatö olyaa példa, inelylicu uriiAuy iép6mi beiül •Ti J-4 í yt ■‘■j J* f 1
ik egy kortbhi tAlilnmitíicKífl ra végtelen cifcUwbosEveaetbfiL
»l 1 i i- i 1 » t 1 I I 1 -1 «
Degenvcélti'm'ininwtéi) teltet egy c>0
r»gy raadüsiuni. hogy est ég tnindcn i ‘ ” Ti 0 X ö 0 2 2:1 is - I- I- l 1 ' 1

a wódadti* « Hompirx Ubi» törUnik, tu

í* -1 0 2 0 2 X« -J 0 2 0 2
Í7 2 - 3 2 0 2 XT 5 3 5-3 5
n (Pgtóbb Ry-akfirbiti pi-UlAtun ókl«a hrrpi&tcsc ZF 2 3 4 0 0 ZF - J -3 I 3 -3
1 1 1 -1 1 ZF' 0 - 1 0 0 0
18.1.3.3. Eg>- k ezd ő s zim p lex tá b la m e g b a tá ro zá sa
I. SegMfrbdatfe. 18.1.3.4. M ódo sított szim plex m ó d sz er
is lUSablyti urtoüA üxitiipli*x uíilál mcswini. dástör w U M ó do »ltfltt«iiio »te*«bl. L«gyp<ialii»Án,up
rainirti felniiat qjy w ' jtétta:(Ax = b « » b >
CFt / fe > ^ c ix ,+ — + c ^ . x » „ + q, = iiu«! (iai8a)
0 egywilrtrcntfesrr miixtf'n mrAh<w f*y íté > ü (Jr = 1.2.*..,™) ra
F: u n + — + « i — X ,., + = A J

CF*.- ?íí-£) = - J i -------- ÍU = aa*-' + X. = Á , / ÍI».I8bJ

F’ : + ri = ii
> 0 ,..í.> 0 . I
(18.17b) H ü » €sy má»a BoniwWábit« aízal egyöM HiapjuakeJ^a {liLJg b } egjwifct-
• r t a i ^ W Ő Í * ................. ■ W .b a g y n ™
n <süi in ív bMMtlvetaK batár
> 0; ...... . >ü.
Aa yi...., Jh, Iwráviltdeftkbd Fp! tudjuk imi u induló; táblát (18.S. táblásat). A tiblB2»t «iM ey(A>3m ).aiduiram
utolsó eoni s C F ' *^-féW igKvíny ■ ■ - 'Hókat u '
U>Sii. £) < 1 Hft * teffniMedat cRy m r«ífíS*.y') = 0.«kkür
y- = flfcfc ■aíJcéiíjíois* íupsoldtaa « Ax = b egyenk Kfilímben « A s * b A móAw-tatt sámplre tibU áttalib>« alakját * 18.7. táblámt miitatia.
rk 9ÜC-.^ ) <; () c«tói wucs twsoW««u IS.7. tábUsat
hogy »
^*bfeisból. ••• r .
ki mcRfdekicwíbp kitóröIbM«*Ubt«s=tfháI. Sy {»'•>'* >iniwiíniiinpon- -f ■■ aij> bt ri
1. 3(í-,Z‘ ) < A. A x = b nincs mPgr,Wá».
r*
frfftdal löfflílÖtAbUjft van d kraönklx-n. EByt>*tut adtlie válftsrtirafe a Sí változók soriíMl
■■ 1 »V
^ 0 elemet é« végzünk wlc hAzindOTÍt, lufg nüiukn toestenwger vAIto
láljiiMlbóIis. A tAbSáíBtbaii szett-plöjeídiések;
t diuiriuúója aagyon nagym nűlu't,. Ncrm sxükHi^fíf J - f : Aktiiáli* Mzisiréltozák.
a. Hü a rdtrtekk nndsscn- a kiti^éMutA vÁlu>x<’>k b<v : fíonbázón'dltozókrB/.iHzámítíitt.-tlfíJap-íüy t«yüttb«tdL
Azaktuá&non7iáUlakjobl.oldak.
kit réaüiwn vnu Hxükciég iu™t*!rs*(S«( vAltosiókni. A bt ; A (.tf,..., j " ) = (6l,..., A„) csúcsban « rfJ/Öggvíny Míícc.

■ A tÜ.1.2. rím (léldijilbAti mnk nz <?!»>ngy<!nlRthcx k:ll a », aboJ ai£ A* usaJopai la

CF-: g{7S.l)= ~tfl
P*; Jt) + xa+ xa - J-, + líi £ = ín 1' ?■1 '.Aktuális pivíit, fxtxlnp,
ía + Is 2. MödDeítutt szimplex lépés
-ít + + íd a) A tAbíázat nem optimális, amíg lí-gaJAbb Pgy Cj > 0 Ü = 1.2......«).
Zrí - 3aa + 2íj Esy í pivot rjKsIop kivál«sztá*fi egy r, > ()-m.
AkÍBíAmoU Ubláwit <18.S.b táblá*al) g(s*,í*) = (tmegc iB. A mAiwdik .Mülop kitör- b) Az r-dik pívot oszlop Bzániitnsa jd (l«.l«b ) t'syüttllHttoléf.rix f-ílik cwniupiiiiiik és A* KsonaitaJcént
iésévBl íLkiindiiUst frlndat (sy kcaáő lá líW A t knpjiijt. fea kftjwll vcktur bevitelt- a tóhk utoltó
 d) Ax X € M í s g e iU- wktorok pontowiii akkor uptimtíi.megoldísü «
(l#.l5inl) «Upj*o.ahd t*lj«8fiíiickaz
» k a n -m + l< j< « t a
_ _ i:lj =
--------- --------------------ik b e .A c = (^ -„ .i ..
+ o jc t. nbol Oj « (18.tSb) egyfittUUViimth-
I!TíA..iXi + A ,;ú & -b ,) = 0 A> SÍ(A|;,U3 + AX,Jb-c,) = 0
Mtétclek. Aziitokókf^ üawMiíÜBtf^alupj*n aduAl felwlat«Bi a umiilnymiii*!
xám>kj-<lik<ttilop«tjdöU. apriniitrdJKJutegySoi................ ..............................
■ AlS.I.2.pé|(b »(18 .8.«U b . A tiS i+ A u S s -b j = 0 , (18.2fa)
Ub»t)táb]áh«b«kdtn luiu, >D. (lS.22b)
ISw&btá b*(Aí;,ji, + A3:,ib-£,),#o. (18.22c)
JTl *J Xí Xl JTs Jí« Xt ÍJ X* *a ü t í x t
10 01-1fi
**
110 02 ü 3. A doál feladat alkalmasb>tóság> A di
i foifnplrx müdKtCT.

0 1 01
01010 2 fi 1 1
fi s i íi ü a) Ha a liiíilHrf----k5nn>Tl>b a paiaOiliknt f< aprímAiUadatnUttíniiadit.
i =<
->•» 1 02 2 2:2 -i

ír 0001 5 3
fi fi
8 2 8:2
0 3 0 1
b) H« » primél fchdBthm « fe te ttto laiuM » W «y..ückDrarfuálf<á^lB6é<»j.

-1 l 3 0000 -3 r í |“21 0 -6
Q -3 0 0i ■ A 18-l.Z. péhtelárgüirtH Witimr* nfelkül:
j = 1.3,Vwk^j,üt:Cj=r,-3o^: (o,<a,c) = (Z4.0). PrimálfdüJal O«oí/íí«<fat
A i a p ^ S = (0,2,0,1.0,2.2) Ó lk én t « 18.4. *bra Pt pontjának fcíp] Tneg. A k5vptkp«s pcvd «if
a j -3100. Azx-tft2. U ik(lB.8.btiUázBt): CF: /(x) = &5 + a i, + 4xs = tUM* CF-: !Kll) = --,+2B ,-.-2«, + 2«* = (n>«!
F: - i,_ x ,< -l F-: - »3 + 2im> 2
X, < 2 -3 u «> 3
E = (»-i,..*.r.) = A*aa = -J i + 2ii < 2 + 2« , + 2 «,> 4
2», - 3ij + 2t3 < 2
»l,«a.n3.«4 > 0
rt • 18.0.Z páld.lŰMpjin (lúd877. old.) végezzO; 1-i.ií.xs > 0

18.1.3.5. Dualitás a lineáris optimalizálásban Atitfim fr

, ta* = («,,u,.tt^o«) = (0.7,2A4/3)
la Ebhal» primél fcUdiacgys- optímAli«n»g<>hU«k«imítl.ató«
(A j- b )^ = 0,alB>l«, ...................... «*xi = -2, -JTi + 2- n = 2 ,2 r ,- 3 * i + Zr, = 2,
t e - ^ X* = (2,2,2). d «l/Ö J * 18.
finmdifdadat D^fdüdat
CF: /(a) = £|fc+sJao = n i«! (18.líta) CF-: a(u) = bfu, + ÍÍ!b = mini (18.20») 18.1.4. Speciális lineáris optim ltok
18.1.4.L. Szállítási feladat
F: + A i^ < b ,. A í,it + A í , a , > £ , .
1. Ataadéü
Aj.út, + A jjd tj^ lij. Aíaüi +A |jU, = c,, EgywByértóí:,,^..... ^«tijai,Ba..,.,a,nianigirt^>eitsi(ÉrtatttCTinékrtkd
£ ,> 0 . (18.19b) a , > 0. UjdSjclkStrtfei. (18.20b] fogyi«rtób<K V^i, V.. «kik 6,.íí,..... K ■nauvtaÉsa istnydnck. ry jdőli «»**
liUsáiwk költoáeél az £i gyártó és « K ^tyMoAlfr kÖDtt. A» £;-tói V,~h^ Anrt
EkjolibnlilAlÁt. Min- k r n ^ . nuJyiiekÖaszk5ltíét|^mimmáli*. FcJlrtí-lmök, lu.gy a gyártók 5*
vAltoaóhcmrgypnlüeíg és minden d reyt!uk HgBFcgáit kereslettel, aau
2. Dualitástltekk
a) Ha mind « két ícliukta&k Ittazik nwgcíifiedrtt mqíoidáisa. a»t* M jí 0. M* ^ í. akkor P = P .-
/(S)<fl(u) mindon a e Af, yeA/*, (18.21«) Kapunk egy C ItíiUg^ttaátiixot is rgy X i4aeií£áai mátríMit;
É9 mind a két feUdtttcisk liít«üik optiuiAlia niciíddásn. S
- í
b) Az X € Af te u E M ' vckturok {luutaiuui okkur uptiraólis megoldásai a ocgfelnlS folulntuok. ha /e,,t c,,„\ £) /*i,i ■’ ■ *i.«\ “I
tcijiniij: ; • ■ (18-24«) X= : í | (18.24b)
/(X)='ff(a).
c ) lU / { x } m M halmazon FítiniríS), HL sr(u) « i A/- baliaaw>n «JiiÍtól DfimjwrWtos. skknr AJ' = 0. ill.
Hh a (18.23) feltétel nemteljoml, okkor k « ™et«t kfllftohöítiTtűükmeg:
882 JS. PphmafiiiUrfit

“) > £ a, > E b, uwléiifgy V»+, fiktiv vrvöt w>*hliik be6^-1 = E “<- Eíi) Í8*iwyeth» =ü Hxnlábbi feltételü l
ÁJ = U nündFti (• >bol BS«ktuAllJi hAxwvAlt(»á. (ISJTb)
b) A £ «. < E frj gyártót lí**" Efahra a C-bai s básE»v&]tc»6kb>» tart™* kfilts^küt uipwdöljilk ta p, = M retjük. A további r
í* (, mramyi..q!ckrt —, u>ctyekBt ®oká* poutndAlnnk. ilL wimpkx KzutTtúiuik Wvui - iigy =i^tjiik
ku hügy a megjelöh kShsígdűlw t«rt<«i p., ^ a k.ilt^írg nullAt «ijan:
CF; /<X) = X :i:<^*U =m in l (1S.25«) (5) (3) 2 7 \ ;>,=0
c = 8 (2) (1) (1) 1 Pa = I

F: é » ^ « = a .(t = í ......m). = fc, ( j = l. .. .. n )f 1.3 0

> )-
2 G
9l = -5 <6 -3 « ! = -2
(3) ,
* -2
e:
{18J7.1)
Uü f - > 0. okkor ax adott X 0| knBnboi x„-t váLmtjuk dj vült.«úii>k. A p^kUlmii
2. Egyi* 2.
As„é«ab>i c ) A C 4m >^te.báú»«lt«>{>hlii»ta .Ce,
uTQtAMtvieyaodoixit
a)Li!K^ iii = mm(«t,6,).
aiöaa addig Wyutjuk azdjAnat. inig tŐbb kihikM. oOt uon h-heteígai,
b)H> a, <»,.bhdm>k«X«]üS«or&t.
a, > 6,.kih>‘uzukXclmn>aik>)>^.
fU a, =fr,.kifa(k«RlkXet>aK>rtt
‘ ‘ ( H É )
d) A mf^wa«ál mcsHSlt domckhc* tartraA 7,,-k <<sv dklmt alkotAak. Lrg««i = « > 0.
ih ri,-hot taitOKÓi,j-t úgy l l ^ s .t »K r.6>h£tdck

i = x„ = imuU,^r
egjwikH^arámijuk, alwl A . ki«*P» hia»W!. A pítdAtau< = niÍBÍ1.3} - 1 .

4 5

1~J 5 4 +é
l I
a ^ 3 - í/
5: 4 6 5 T
Ezután ay. eljárást az 1. lépfistöl kmétcljak X = X vi
(S) (3) 2 7 1 Pl =U (ifJWIr?) 3
8 2 (1) U) ^ .= 3 ^ e = 2 (0) (0)
, a (2) G (3) i pi = i (ü) 3 (Ü)
íRlyftkAMiAllftABt kőltiiégckrt is fi|. (pl. VoCEL-ffilv niiproxiuiA-
fli = - s ® = - 3 9S= -'í ÍH = -4
ssrJd. 118.15)),,jnhb kflitdilmíígülHAfltMioleÜtAtiiak.
4 5 - í - í
3. A s2&mtáBÍ feladat imgoldáia potenciálokkal
ókraiigy.hWnij^*"™ 4 S _ í^ 6 + J
A. A «7Junftó» menetét egy iwidasflgttwgNci •4Í"*' m«-g.
l+é —. 2 + í,
a) A Cm HteWSi;
I ni«tiatAnx»uidú C mátrix n« t*rtíilm«Kopgativ elemei. Ezért X egy optimálUssuiUi«B.
 18.1.4.5. SorbarcDdezési feladat
Az mniM+rtte pgy píldn törtímk.
■ n BíáUítóE, n,.^bteArt krU kvuioi n s M _________..................... 1iiifik, melynek obi. bpgy s gíp
—, mdjwn or kerül &(*[>••-“ foglalt, d» vArlmtiudc a fiéprk is.
Olyan rt kdl találni, mriy a gépi-Jtci. nirKniimkált rfainhok öswátfiitási kfcFt, az össos vára-
Egy bozzán:u<ki£>ú IcUtUt «pcciAlÍBtaáUiUxi feladni ntuJ n, = 1 mintk-DtJ-rE.
koüási klót F»gy a góplcáUáíi icMt AsOTgít minimaliattia. A gnMUnáei ttíoktöl KggDen. E®' tmAbÍM
rfl íphrt, ha elffitjok. hosy nem tehetnrkvárakozási- h> tAUitó iH5k6 >enHklt miniíDaliaáljuka ldj«.
CF: /(x) = ^ f ; r ^ j - , , = mw! (18.38*) átfiitámidAt.

18.2. N em lineáris program ozás

18.2.1. Problémafelvetés és elméleti alapok
18.2.1.1. Problémafelvetés
l. NeniUitráris aptimununámltfa Neuilit»Art» [»*>srMDt«ási frlMÍ»ton «z
a xUnítáH atemtmuffiaL T
n-lh ml egyenlő. E i ^ n dkltnofc ílkmlkM- /[5 ) = iiűn!. ahol x e H* (y^Tí* (18.3la*
ImlöoSKírrtmkpU. gt{2Ü<0. t e ; = {i,-..,m }, h,(s) = 0. j e J = 0 . *-.'■} (IS^lb)
alakú pmWémftt értjük, ha Icgalál>b egy /, ft, h, íflegv*ny nem linmrin. A m^engedett pontok M
18.1.4.3. Elosztási feladat
halouEsa:
A fpUitíitcrt egy pMdAn kFrmxtCi niiit^^iik bt!. .1/ = i* € R" : ft(s) < 0, i e /, ftjts) = 0. j e -/)■ tI8.32)
■ Azmszámú .... £ » tinu^uTt eti.oi. m teU pWaUftjiuL Miudro trrmík«
w n dAiob M f U i ..... A/, i$6t>L&nndy i gyártani. Ai Mj gép hí E, tenn^ pjy íígj>it#g#n»!k
d*»nításáh(wii,j ........... „ -étcij kőlta^^ jár. Axüj gÉpmmitidltn^n! Álló 2. ítEgys*&.W« :eA/-n
bj. Az A/j Kcpcu £, Unu^khJ! UnocU .r^ mrnoyisé;;ekrt úg>- kiál mcgvÁlBiiztAiii. hogy nz ei 5 mit!raK«im pontjaini teljoiiii.
AítfojrtimalítááMtílíki.
Jix eioezXÁÁ tlmlfttra ez >iláU>i mukU adMik: N(i™(aíij(5) = 0 eETPll •k két ppmliStleiwígrR
- h ,ís )< 0 , N C í)< ü
CF: /(s) = £ ;^ c ^ T „ = mint tbatah. ezért a továÍjb«ikb)ui fehehrtjük. hogy J(J = 0) halma* firct
18.2.1.2. Optimalitási fehételek
F- 53T,, = a . ( i = l ..... m). ^ V .j< ííi = r,i>Ommdraii.>. (18.m) 1, Spt^ci&lis irányok
1, A megengedett irányok kúpját egy x e A/ jxintbnn a
Ay. doHEtási frbulnt KinAllitAfti fvlndnl egy Ál a éa megoidliató s wimpirot niAdsKcnrl. H« 2 ( i ) = í á 6 R " : 3ft > 0 : x + ftde A/. 0 < n < ö } . x e A f, (18.34)
mioiküi íi^j = 1, JÜckcit nty £i.>t fiktjv t/rnntk ttcvcvctísc után (!ásd S82. edd-) lui eS^ktiv touUlttáid definiálja, ahol as! irtiűvofait d yrl icIÓltilk. Ha d G 2Üi). akkor az J + ad snigár mmdfii pontja megfi-
algoiitnnwt (|A»(1882. «ld.) hnwnAlhAijuk a mts«Uá*Ahui. lelöen kies a cttí'kre M-heii.
18.1.4.4. Utazó ügynök pro blém ^a 2. Egy csökkenési Ir&iíy oj; x pontban egy dyadd 6 K" vrktor, mdyrclrteziki® Ö > Q.hogy
Ad™vimn váronOi.Oi..... 0 «. Hufiy 0|-t>SOj^t*j«*i«Jn*i£iigynöfenekcij távolsAgnlkellmiíjjttn- /(S + ndJ</(x) Voe(U ,íi). (J8-35)
uie, Cij ^ Cjí Egy minimumpontban nem létezik Llyi-n megnngtsdrtt m6kkertí*i irány.
Künssük * legrövidebb utat ügy, liujjy au. flgyuük miudim vánwi osik cjgysztt láiogai meg í* vi^ül Ha / dificíeucialhHtó, dkkor V/(x)'^d < 0 cgyenltílUm*égWi kövrtkezik. hogy
vinizatÉr u kiindulwi Iwlyiv. a uablaoperátort jelöljük, aliol V/ÖS) « « / függvíciy S liílyen fejvfltt gradienstt jelöli.
Mbt a. hoKKárcndíléfii ffflailntbwt, itt ia b C tóvnUiAgmáírix jnimien eorábim éa tiindeu UHíloiíábftu uicy 2. Szükséges optimalitási feltétel
rlnniül kfrl) kiváltu«tiuii lígy, hogy a kiv&lwíjídtt eiemek wsaege minimális legj^. Az iit»z6 ügynök Ha f diffeionciálbatóésx* lokális minimumpont, akkor
feladat itiegoldásAnnk nnmdrikii* azámftánAt jfilsnlAwn megnebfiziti, hogy a mt-gjpíSlr. clcitnrknt'k ki
kell fiiégttptii M fttóhhl fftlt^telt: V/(s*)'^d>0 minden d e ^(jt-)meííeit, {I8.36a)
Továbbá igaz
. . . . I. 'liit’I ^ í, t ÍÍ í ál ín+, = it. (18.3Ü)
Aíi iitjwó tigynfík protílíma ElAgwtAít ín mtítvAlafratAft tipiwCi elj«rA«okkal (brauti and boniid) oldható V/C3E*) = 0 , (18.3tib)
ha X* aKM b«t«jéh0n fekszik.
3. Lagrange>rQggvény És nyeregpont M‘ = { ( i u ) e R" X R7 : £,(3,11) = ttí,!i)l. (IS-'Htj)
lovHhhi fdum-jia(«rk niüllett n optiiiuüieáiíi fdtétdt egjr h nlkalmiutásmik UWK-
feleln alakici buU houiL Ebh«s u L’^yculOKKtlpusú 6*Itát«lL Urtaljoaxá Hwisű^bn^'UAhnn hua- 2. Dualitási tételek Haj, € St is (x,-!!:) € í/*, (Oűtctr
nnUlcB LACRANCE-Zeie multijUMtcr .»Aí«rnwk ([Á«l 407. üld) mfigíéÍPlöen képwoük a Lacrakce a) i(S 2,& ) < / ( & ) .
függvényt: b)H»L{Sj.&)=/CXj),afckorX|míminiimp<Kitjn(18.31íi.b}^nftkfe{3t^U3)nwXÍraum[™ilja(18.41a)-

i(í,ii)= / (jO + £ “,9.üt) = /ÜD + u''s{a}, seB . u e ic . (laa?)

18.2.2. S] i r ű optimalizálást feladatok
Egr (X-.U-) E R" X R ; iKiutot I. Oirfrn^iíKmtjánAkbírank, ba 18.2.2.1.
ils M ll< IC x M i- í < i (* .ü ’) miudrn X E R", u £ R » . (18^) 1. Konvex feladat sok A
A. Globális Kuhn-Tucker-feltétetek
& ;y x-e R" Ilont kx'lÉRÍtirti(bhAlMKi;HS-Tuci(i«-fatét(icfci*,balét*aikuiy»iiu- e RT vrtlur,
/üt) = min! 95<0
Ibiiévé .( ) {i = I....,in )

A K chn-T ucker-Íi
2
prablímit hívjuk. i » / & a függvíny^k koo«rwk. / fa * fi
f c U a ^ tdjoffil; a) A / iniiiifcn Ai frh^i Wcáitt m i ^
b) Ha A/ n™ ü »« « bidál««. ^.kkw (18.42)-i» *-------- '
5, ElégséeesoptünaUtfai feltétel c) tía y bHivn. akkor (l».42)-iKk lciifi4j<4>i>rgy m«g«
Ha (x-.y-) € B* X R : wf i njCTístotil, 2. OptiimtHAsi feltételek
H a / Í ,» R fit is tr Irhüt vtaeim. a)Ha/folytooci™i»idiUBai.dÍlfcnm.T*lh»lA^ € A/p,
e. Lokálif Kuhn-Tuc b*H.ij«,at
rt.b»letE «*o)y«i»,>O .Í €/„(*•) ES-x-)^V/(x-) > 8 niteda, x e .
b)ASLATCB-/l
- ’='/tS*)= E ah<J í ^ x e Af,ÍM® g,(s) < 0 mjiHfniariniiffinimv«ri!>9,
iíí»í»'j clHaaSLATERMtétrftrijeoUakkorJS* ................ ,(l«.42)-ii«k.b*tfteziku- > 0.
begy (X*,|T) » LujGHAÍtCE-ííijggyÖiy nyfrr|a>oiiij*. Ha én kívül az /, 9. fG^svÉnyek diBaaináS-
Jit3Ü = í » e { l ..... m\ »C5) = 0} hatiit» . akkor x* aklmr 118.42)-ik lia £- kidégíti a W ófc KüHN-l-üClffiR-
uukxlxltiua u S')»^ aktív Idtru-lcM i>taii fcltéuJeirt.
Azx" iMTuUrt KUHN TrCKEH-piTnmiik wjgy tíaá d) 0 / 6. 9, fnegv^nyrk diffrmidá]baL6ak.a (18.4Kb)
GownrtríaiUíiPgya- e M i«nt ku-JígítU h.káU* duálfel.
Kuhn TüCKER-feJlítcldcrt, 1,» a -W (S * ) wv
L U -U J^ W ( x ,u ) e A r aliol (18.44a)
pitív patiUww S'-Wd ftktlv fHtrtcW Vjnts*).
i € 4 U ‘ ) pwiieMri iihíJ fcjfnaitrti kiíjdmu »«, \ r = {(í,u ) € R" X RT ; 7t£(x.u) = 0). (18.44b)
(18.5. ábra), Gyíkran h»o™U|ák «Ul.bi rk- Ax L gradiensét csak x-re wmatkowiaii k<ltMsműk.
íormM (i8,30*.b) m j - e R" b) a konve* ojiümalizáléai ft^latlatokmfrvíiiymaz rrő* iw dUMfifí
fciricsíti« InlMlú KUHN-ruCKEB-fpitételdtrt, U Híi AJ kidÍEÍli a Slater feltételt is x‘ € -Wa ( 18.-Q) («y luiyoldAin. akkor lAusdkegy u‘ e B ; , bogy
l&teKÜi egy a* e R " nitilyrc tx*.ii‘ ) a {18.44a.b) íJuál frisdatnak rntwildísaís U-ljoHÜ:
ll(2£*)<0, /(S‘ ) = mra/ÜO = i(S.ffl) = itJE'.!!*) • Ulí.45)
< = 1..... m, (18.4011)
18.2.2.2. Kvadratikus optimalizáíás
tlS.íOr)
s A kvaiiraHfcin Blál>l>i aUkú ffJadAtokkal fagiiia^zik;
/Cs) = a’ ^Cx + p^x = min!. xeA / C R " « J (I8.46a)
r. Szükséges optima)Hi«i feltétel És a Kuhn Tuckei-feltételek A /=W j: M = {x e R " : A í < ] 2 . s > 0 ) . (18.4«b)
(lS.31^b) lokíJis Múmroumpurtja ™ a mt-guíigGdctt tfirtíiRiAnV J£'-km kiíJígfti /i A C egy szmimetrikiis (i>, n) roátrix. p e E“. A egy (m.n) niAtri* fa b £ R".
k t M m^>gengeaett tartomány taváblu ultcriutUv alakjai:
A/ = AÍ„: -W = {x : A x = b. x > 2 } . Í18.47»)
18.2.1.3. Dualitás az optimaliKáUsI M = Mur. M = {2 ; A x < 1i ). (X8.471.}
2. A Lagrange~raggy«)iy fa a Kuhn TUcker-feltételek

fiíMvií (a,u)eA/' ,nUoi £(x,ü) = x^C* + e"^x + u’^'lAs - bl.

888 ja. 0]itm<iíitiiUi,

2 C ^ -v + A ^ u = - g , (18.56b)
K>0. v>O i (18.30c)
v = ^ = e -r 2 & + A 'fi l éM j r = ^ = -A x + b (18.49)
= 0. (18.57)
jílotesfl &KuHN-'I'ucKKR-feítítrieki
A (J8.56a,b.c) tópletek egy m + n egyenWtkniBéfíhfil AUó \mrJak r^nlítkosí« rrmbaert alkotnak
l eset: II. eset: OI. eset: 2n^-m váiUízivaL A (18.57) Mtétri miatt. v«fflr í. = 0 vagy V. = U (» = 1 , 2 , n). Eam (IÍL5e«.b,c),
{18.57) miiKtettmegoldása ksWjehb m + n o «w *n « knnpoi>m.bdl AUte így a (J8.56a.b.c) bázBHi»y
») Ajt + y = b a) A a -Ö a) A i^ y = b (ISJfa)
b) 3 C x -y ^ A ^ u = - p b) aC jS-v + A ^ u = - p b) 2 C í+ A ^ u = -p (18.50b) irai Ax = bremisKr(^x

•:) i > a v > £ . £ > 0 . u > S r) S > 0 .v > o c) u > f l . y > 0 (18.5te) az Ja iiufezhalmsat. Hogy a (18.5fia.b,4-) tmtttGorr t*y oÍ ty (18-5T)-et ií
-------- ktjl oldani az ulábbisn^Mfrlodatot.-
d) s^v+^^H^O (ij i*Y = n d) y»u = 0. (18.50d)
= rnitt!, (a<6 » ) ; (18S8)
3. KoovexiUs Aí /£*) fügiívfny pontonu aU ot (frősoj) kanvci. ha a C (poiitiv dcfiott) ponttv

A a SLATOTtoétd mindig tríjrsül, oírt rgy *■ pont opti- A s = fe. (lasaa)

t w » létírom^ (í*, y. ^ v ) mrly bclfglti Bk*Al» 2C ^ _ v . A - u - ^ = - E .bol 3 = 2 0 s^e- (lSJ2)b)
x > g , ▼ >0, p >Ü ; (18.5&)
Dua feiadit Hj, C pflwtjv dffinit, ükkor (ia4G») duálii feíadat&t ( 18.4U) íijávdtm « aUbbi
5^v = 0.
l.(s,ii) = ii«x!, (K .y )e A r , EiWrk a Fcl^lamak (X-v.jt;,) o»,p.Iri a. mriy kidixIU (l$.50a.h^H *• (I&57V«t, le
kpU ^ 0 bátóu^k.
A/' = ííiH ) e R- XBT : a = - i c - ’(A^a ^£)}. (18.őlb)
T\Kljuk. hog> « (X, V. 9. ^) = {* ,0 ,0 .1) n, bfa»M«BPldí«aa(18.58a.b.c)
l%ítí (1S.«0) feltítdl. Egy ehln a báiümiri
H* a -| c -V A ^ a + p} » : X briyrtt briijuk >a! cafüggninybe. ddcui a friadat dnrí- >dő;
vslcox

^ = -ia ^ A C -'A ^ U - ( | a C - ‘2 - b ) u - jE^C“‘p = ma»! . u> 0. (18.32) (í :

2 C -lA »-q )

alakju faipjuk. iDctyre: H« £* € M iucgoklé» (l8-46»- b^-nd^. akkor ™n (18.52).iidi qjy a ' > fi
tncgoldáRaés Lotiesüi:
/(X*) = v»(u*).
A {18.52) klaám hcIjrtWthrtffiBt
^'>(a) = uTEu + h''u-inh.I,
E = Í a C 'A ’ ‘ Ai
ekvivaIn»id»kl(Nl.
(18.61).benaalaa egységmátrixot,
_ _ 0
a
a) moEzlop. oiclyek az z.-liex tartoomiik. alul t € /g.
b) n —tn ooiti^. melyek a Ni-hez tarbranak. itt i ^ la.
(18,53)
ta utolsóoalijp, de raé« egy üHigMeld b} w
q = 0 , akkor a d)-t oe^ Ichrt kkwn^lnt: de
u > 0 . ahot (18.54a) a tábUt. A dVlRixiv^iiy iiiiniiiiali»UitonMmptexdjaraaaltiiitíuik
h = Í A C - 'e + b (l«.34b)
Ha .scHjcá l&péapél f, <t ^ 1.2,....ti) bki»«lt«eá, akknc », nem U
(iftim. I oESKtvamnK

18.2.3. Megoldási ti
feladatokra
k kvadratikus optimalizáJási
™BWh»jtam anélkül, hogy . pluaa fcltrt«lt
0
{18.50a,b.«:). (18.60) fdadat cr? P = 0-t kicMgftA uegaldáaát a4)a. Podtfv
tén a wdBoritott pivotdcinviUamtá. mi«'Itt elűíoiduUiat, hogy »i > dim tm
mcf. t» iiértciiilik. Bi»«iylthati,
U<lt it>e« Búsonyftbatd, hogy ebben ex esetlM
cgyAltalin nemisökkenthetü.
18.2.3.1. W o lfM ijá rá s
8
1. Feladatmegadás és m«Kotdá Í elv WoLPK mödszere az aíAbbi alakö kvadratikim fcliulatok
■ /(X) = *?+ 4 x | -10X1 -3 fc , = mini ahol ÍJ + 2 x j+ ** = 7, 2* 1 +IJ + Í 4 = 8.
1 0 0 t) \ - 10\

2 3
/Í t) =a*'C t + g * x = miaI, A í= fc , x>0. (18.55) ;)• (I l i i ) p= -^ 1

Az itt li*t váltinatiMn C ponáUv dcfiait. A í abipStlet, hogy ®áwítsok U a (18.55) feladat KüKl*
lUcatER fcltétn)ri.nd«s«rfnPk^ (a*, uM*)«i<Hol«UsAt: Ebbm as oetlMai a C csak p«tiMv «aemide6ttlt. A* A s =. fe i®r mrt
A x = í». (18.56a) (0,0,7 ,8f, q = 2Cx + p = { - 10, -32, ü. O)"*’. BAawwktonuik v4W n
 18.2.4. Numerikus keresési eljárások
a)A(2c)3.ís4.(*ailopAt. b) a ^ l.és2.í»ünpát, c)a molopiut
Keieafeá rijárásokssáaios optimnlizáláKÍ feUrfatban
(Mlopiitik^ 1. UKiiojHt btrlyrtt.
18 .2 .4 .1. E g y d im e n a ió s k e re s és

EH-Jcből « i oalopnkbúl lUlltjiik A Mráimátrisyt et K. híLi e ta.M-Gyafa'Wfipgjgr* mininiutnpon

wiixnnittjiikkiMcinvptTiM ( I ^ 18.1.). B<9Bortn\->ta 3 0 Q 0 7 1. A feUdal Bffigfogataaz^ L e ^
1
0 0 S MeghaUiociwlócgy [f,(í] C [a,6I intwvalhim öo. líogy í* £ le.ífl *. í - f < £, ahol - > 0. Az
há£Wüvm)»U (18.61) tuAlrijwt í* » ( ) «ttart. 2 1 0
/(*). r € K függvóiyt egy módu^iÚDAk hívitnk « {«, b| ba / miiHicn J C [a. 6] zArt
[64] 12
lopjuk a kmMUuunpkx tAhUt (18.9w táblázat). - 8 B 0
lü 10 Tő 2. Egyenletes k e ^ vrt (n ^ < f fc<máilian é*
A ^UIB tambály miatt n tÁhtíitnÜMi ri-rt istJL es-K b- m
htí kkartílm. NV>hAi>y inámiáex tÚpi'» utód 0 0 0 - 1 0 0
kKEámoljiik « ! /(i*) értélGkel J* ^ d + ítí. k = l . ,... n-ra. Hn cí.™ (ü|;s*«n!irírtÉkek iStSa f{x ) »
kéntx* ={2.5;2.*).3^'2f ndódUi.2Cx - V - A*'u - Ü 0 D D - 1 0
ifgkisgbb, akfair az j* minmiinni»opt «a [r - <. * + f) ii»t*fir»apmbiui vim. A m g^vrtdt poptmaá|^
pq = ~£ ntobó kit ^gytnkWsP: ti* = írj = 2
u 1
Lúrt ti surutiolAí plrj^ o fclrtd»t niCTrtrt lehrt csiik- KI ~Tő lő é
Icratcni u, (s t>i \-áItoxák iókömBbátcwvri. 2 i 1 2
(1 -1
10 iO lU 10 3t^uéeivel bpcsuDniijúk meg..
3. ^ és a F ibo .S'ACCIhbÜ ^ A* j«. 1| = f«,.*,J ín ttÚgyaök&jSklépi-
18.2.3.2. H ild r e t h ^ 'E s í >t.Mía,.b,rmtenid-

1. Elv AS! A ,= « , + { l - r ) { 4 , - « , ) . íi| = »i + r(k,-<i,) (18.67*)

/ (x )= x 'C x f p*x = aimL Ax<b ^ = 5 ( V S - 0 ==0.618 (18.67b)

úiMÜznlwt frUdnt diiilí« (W«J ISJ.ZZ) pontjaitai
HM «rtPt hdltae^HmböUHm;
f(!l.l=!i^Eí!^h^u = min! u> 0 (18.G3«)
■)/(Ai)</(#*i): h«y™ = ™ üi = Ai. (18.68a)
E = ÍA C -'A ^ , h = Í A C - ’p ^ b . (IS.fiSb) b)/(A,)>/Oi,):lcgy«, = A,. = «« A, = ^j. (18.68b)

Aí E w«ri* txaíUv (iíífintt «k bk át >0, (f = l.2,...,in Hpojátjvdi. Aas

H »6,-<ií>e.«k!BraaPaj.
•*t). ilL /(Ml) (b) Mrt)
..... _ ----
ik«zlo,.fc]b
li^USl i»nMrt. Egy i--ot U
Bl«*«íikérték/(A2)(a)
á ü változói kinűíi «>kíi^tikcaa V»,™íb.t áUIpdn: xálutt a«a»Rn n fuesvényért^k kiiiMmttwára von <«ükx««. Az

X = - Í C ’(A’ a + P ) *>»•«) ŐMsotirigs^bSI kaphatunk b«s[^. »i«ilk.vKa> n I#]>6i(izAiiira.

2. Iterációs megoM&s A dnAl inri)Tick cgyiítírai «* u > 0 .» Iwwtinssfi iCX^I-djárAssal. Az űitermlliiniWowtiíl nntn na aranym
i-ByNwnl itcrídÓH i^ljánixHUaldlutá djck: 3*29. fa 870. old.) s(>gfM«^vi!l v^mmiik.
a)Lcgyr„ u’ > 0 (pl. n> = 0), »• = l.
b) Számijuk ki uí+‘-rt j = 1.2...., ra-re a* AlAbbialcxacriiii: is n .d im en ziö s e u k lid e s z i v e k t o r té r b e n
Az /(s) ^ min!, x e R’ íclotini x* oiiiiinmmpaDtjAaAkken»öip vú»7aw^th<!tő egydhniMUíiás kensé-
{18.GSi>)
Lpgyoi
a) s = x’, *■= 1, ahol s, egy alkaln,™kesd« köwUt*.ij'-w. (I8.70a)
(a.,«?*'}. (W.Ö5b)
b) Mí!goldjnk r = 1,2 ,... ,n-it? ta figydimíniiöti fcluítewikat
c) Hh n im*állíSiii irilftriilin. pl, - (Í-(h'’)1 < £. e > 0 ti m teljKBiU ftkkor vígiPhtijtjiik k := ¥.(q,) = ..,í í í } ,í i + Q , . ..... **} = miii!, a, e n . (18.70b)

R-ltévn, hogy s. m«'lyr<» Ax < b, b {VjOa*)} aorotsat kom ni tng » V-n,» ni Hft oV miaiiDálpoiltjii. iÜ. kSarlítíaa a* r^ik Wadntnak. akkor legyen í*+‘ = + ö,.
fc.« f 18-64) nlupjAn kípiwtt 1x* } wiroat « t x* olptÜBéJia potith c) Amennyihen kit cgyinimt kövota kSwíIílÉií t/ivokftKHkdlficii kicni. tOKf. k norűiÁjukra igaz
«1 u ‘ )
!K)rmAt ne>mtnindie knitvori;^. fe‘+’ - 3C*||<É, vagy /(S*'"'í-/tS^J < ej, (IS.rOc)
akkor M 5 * *sy kö»lltte«*. Kfilönbm k-.= k + l vtíaKiti al a b íépéire tétünk. Aa («ydmiawit» Itt H{s^) a Hessb mátrix, twa;: ax /-nek (k jiotithan vett n>
feUdstnkntB b léiiéíilien töhib«k köxött a 18.2.4.l.-bRii leírt ki Ha H(S^) poattv .lefinit, dkkor v(2£>-nck bk a*'*' hciwn aló « V M V , (* ^ ') = Hésa
Nb^vtok-h^císzo' itctáciúii lépé^a kapjuk:
18.2.5. E ljárás feltétel uéikaii feladatokra
(18.78a)
d‘ = - H - V ) V / { ^ ) fa ot = l. {18.78b)
/{S) = min! nhol j e B *
.JVNewtí
2
áttoláncE optimalbáldiit Ebladiitot. •bol /
lebt djirts c«y SltaUban végMl«n { ^} € R* pontsoioMtat \ami*i
atadoDAiiw pMtok lí«W!k. A pontii*Jiiuizt «gy s’ € R* l“ nH^ »
ni jó braxUíit^k rairt«ii IwavctxáL

(1172) d )A m «t ^ o ö k ^ iiinyti cljáráii.

suJiAly íJjipján nAnoljuk. us«c« « s ‘ -h«i crt ___á‘_ € R* n , ik adott at e n e)
3
ja « « C‘ *'- I»k » ^ -U M «tt távoláéit
tsötkeuő a m fn tljdnimmk ilcviaűnk. ha
Uányb«i. E«y üyiw fetópílÓMl
» - 1 .2 ,,..). (W.79)
f* = 1.2,...). (18.73) Ax dt tompító téiqfczSt többek kó^Btt tnieármiiiinuSziUMal IdtM acántoiBi (láMi 18.2.5.1.).
1
A V/(s) = öfpItítoJ. liboi V II ar (lásd 678. oM.),jdknió><<tackii
fi^tTtetkÍDt haionáUutió ax ÍUsiAchImdjáriboktiiL 18.2.5.3. A koDjugált gradiensek módszere
K M d '.d ^ G R 'w k
18.2.5.1. A legmeredekebb csökkcDÖ irányú eljárás (( er)
U
M aktuAHs** poolból kiindul™ > d‘ -iuüt d -^ c a " = o (laao)
í 18.74.) R n d '.d- d* pár«ikíMk«ii.M!ált-kqnr c u iilru o v , a, akkor • íteJ = x^Cx .r p^x.
Tehil X E R ' konvex, kv^dretiku» ft-Jadm mcs»ldliatA n Íia trt«áh«ni jc’-faS k É p a ^ a
S‘- ' = x ‘ -a*V/(a*). (J8.74b) -i- «irt»atot. ahol Ok wi ciiAimálii) l^p^skoKa caakkand irányba. Ha fdtesizük. hogf
A*/(5 ) = /{íe) ■egyviílirtak^
/(X) ai X- mimmiimpnot kÍMPlíbni kS«>^Ut£n>kv^lratikus . atat C s, 1h(x'} - akkor a kradiati-
ki» otífuBEVényckn- küalátt djárás kitírjoattln^ «lt«IAw» / (j) fiiggvóiyekrt aűÉtkül, hogs a H(x*)

ssmaialálihi líiWsckböláU;
a) x‘ e E \ d‘ = -V / {* ‘), (18.81)
/(3í ‘ -v-od*)=mii.!, Q >0,(18.75) ahol x’ « X* egy alkalmax kisdő kSsediUK'.
z használhBtjiüt 18.2.4. rijAriwit, A
gti«iiena módszer (I8-74b) vküoayUg Us-
b) X^'=3C‘ + nidS (Jb=l......n) aholot>Udyan.boey/{a* + Qd'')niiminálw!célíii!i ") 2
SBDkuuveteÜ Az { 3^ } tnimleli X* d*’ ‘ = - 7 / (i ^ * ) + ^td‘ , í r = l ..... n - 1 ahol (18.8^)
torlódás pootjAra V / (í*) = 0. KwdnAi-
ku8 célfriggvciiy — sznz / (i) = a^Cx +
~ fwtén eljárás alábbi «bikot
« } A b ) lípíaÍBmíllísiX'‘'"‘ *sá"*' vrktomkkal5'i,i' b**!yett.

18.2.5.4. Dávidon, Fletcher és Powell módszere {D F P )

3*^+' = JE^ + "iKil (18.76a) A DFP-cljárás«J az jc' 6B" poctbfil kiindulvn egy jKintsfiroswtot. m követkcrómúdcm:

d*' = -(2 C s' + g) í* (IS.TŰh)

3E'+'=3(‘ -o tM *V / (s ") 2
(fc = l , .,..). (18.83)
Au M i mátrix szimmetrikus fel porátlv definit. A üeljárta ötlete, aa. boey kvndral /(x) fiiggvényrc
íiz Ml, mátrixokkal lépésenként approsdinAijuk invw, Hesse máuixot. Egy___________,_____
18.2.5.2. A N ew ton -m ó d szer alkslntazáBa M, mátrixból kiindiilva, pl. M , = I (I n* (így**gijiAtiw), az M ui-M l Mt-t egy fcettöraíigií
Ai f filBgvényt Jiü^ aktuAliü köüdM pontban ngy h
(18.84)
9(S) = /(i^) + ÜS “ +^U - - £*)•
 18. Opti

ahol V* = - JC»-‘ é» «^ = V/ta") - ). (t = 2.3....). Aa Ok lÉp&kört ■ gi(x )=0

/ü í - = mini, a>a. (18.85)
BaeMminimiJiiüHatel Jcpjuh. Ha egy IrviidratikBii függvéiiy. ddtot« DFB tijhiím M M, = I g)te)=-e
TOllctt a 1»nJ«g«)t adj.L
feCxJ^-E
18.2.6. G ra s feladatokra
fcí*H)
18.7. A1

S *^ '= 3 Í+ «ril‘ . (k = 1.2.,.) (18.87) ^d<0. .€ / ,(^ ). iU. (I8.9te)

ofakú ittiSám ctiirtMd ofctjilk IMS. akkor a (iSM b)
t í t dőbjlctdt IkU fisnletnli* wnni:
«iu>k Idill = r n ^ m < 1. UL ||!i|[ ^ < i hat«ft .
lS.8j>,bábiamut»ljii.
2. Azot Miinka« Agy k»ll n gyS*-^i»wAÍ-b.
Kfilöiibű5 «|jAt»ak H(1S.«7) d£ttá» •a^inti Sl‘ ttá«yH«Sad« * d .A * {a * j c . » / «
U M al-U a n;-t a> ttítíbi mödoD vülmtjnk:
<Étttkrt/(** + ,.d*)=iiiin!, «> 0 ; OL o Í = h im {i.€ B íx * - 6 A f }. (W WI 'Vííx^

= 08.89)
»a . k^ik ]«pí»b(s uiiK^ ™5kkEn«áiái?.akkn^ 8fa»oii«ri<spest.
18.2.6.1. Megengedett irányok módszere
1. IrA n yk e r«^ feUdat E p á* a
feUdattnI nyPThrtfink:
«j^p™tbai.»kfivrtk«zfioplí.

iTsmitii (tó.90) • lail * lisLb = W ÍrfByk««™ ÍHadalliJ « t .

^ irtnyt találídki«*, ainrlyik . - r / (z »). « 0 » tegktebh ncógrt zAij. bo. EW»n
V s,(s *rá < ff, ie/oís*), (18.ÍIU) feladat nemlinrf«..fo,Biie»bh igÉ,,,,-. EJfeaU*. Ilst|j = HdlU = »-* {K | l < 1
viiasOÁBUii - I < < < I, (i = 1......n) linrárá feltMrirkct kapunk, isf ns itiiiyb!i»éa fi-Jadat meg-
v/ü í'/d < . (18.91b) oldlMtópL Hszimplex módsmívl.
Iislll<^ (18-Ole) = S ^ C s + p T j = m »! j y t < bal
vngMett irányok mödiaoip mk lépédMüi ^jou nx iriuykmsKN 6*buk>tot kkgésodtjük
akkor. (18.9Í»)»d‘ “ l kműugált WtÉtdlel: H» egy IrpniIwD 0»-i = wuix x* egy J>rJ«ő|wnt''. aklcor nz iiánykeraőii
(líí.91b) a ___.................jdtja. A ( 18.91c) nonnáláfd kHiui K irüiiyba<»M
iJWtoi.AiiyA^ kwiAtcisRi^. Ha » = a, ívkk™^ stadcMiáriu* pont. mert jj*-
inumom d‘ - ‘^Ca = 0 (18.95)
Eey (18.Slft,b.r).hen dofiniüll irtnyfawsfeii n balátos x* son««íl»ii*gy dkk^^kk vi*«ik«lí«t M t ^ . AtaWibbiakbali »WAt>hj )fp«»>kb4]l tn«!Rt«rt}nk nnitigfelcK |cttnt<!)dnA. A (18.95) f<^HM«lck>
válthat ki. Ez elkeTÜihrtfl. ha az in.l.íxholmaTt w tsak aklo>r tdiintünkcl, ha ú|, = af Upést t«>aüiik.
= {' € {1..... ffl} : -El < ftí**') < 0). ri > 0 (1S.A2J ■/ ÍS )= j:? + 4*t-Í(b-i-32r3=iniii1 9,{x} = -x , < I). ía(s) = - * s < “.
9a(ÍÖ = *i + 2aít-7^0. SíÍJt) = 2ar, + i j - 8 < 0.
úu. ^^bía Ck-akUv fcit«t«ld( indcxhalEiuuáraoiréljük. Ezáltalkúánuikmbidcuolymi lokálwaúkke-
nési irányt,, melyfkm indit]v« w M f*-nktfv fdtí-tefei éltal alkotott h»tárálioü k5M,l«bti tatnllünk K lípfe: Lcsyon x' = (3 ,o f, 7/üs‘ ) = í~4. -32)’ ', /o(a’ ) = (2}-
(18.7. ábra). r -4 í,^ 3 M ..«w l ,
Ha a raórioitftíisútin tr =. 0 • ( mPRo
/oCx*) = teljaiül. ElieoteürtBBCtbnii >1 l - * < ». lU II-S U “ ' ’

»z aíS) = a ^S *ktwr egy pgy- 3 )-

(18.931
 18,2. ffemlmeárupi

{ 2
<í + d J o . l ö l U S i } ^ - ( 2' ) M ' “*“ 3 “

3.IípfeV/(£>} = {-*.-l6 )\ /, = (^ ) = {3,4).

ICtxt A -rektort fJőksót

zankHágrm mrlyheu )|* v«u. )rkíl>«iiak. fU d* = 0. akkoi - V/(S^) meiö-
H« u > fi am trijmil, düu» ^ *ktiv fejtétől eü«syK4™l t=Skk«,tiQk »
at<r = ()-taiLEKMs*s nnek kö«Ftke>rtéb«i) dŰfofdullMt, bogy d* ^ fi (l&lO.fa ábra) {oidaIl<Hira
*rtít4»). Miwi A* az At'_,-böl T boKsiodÁKával, ÍU. dtörlia^t krietkrnk.
elért a> (A*A*’ )"‘ »
( A * - .A t - J r ' mátrirnt.
■ A korábbi példa (bbd 893. oM.) nK8vld«M^
txn 4 ^x<*., (I8.96Í J.líp & S > -(3 .0 f,
1......m. Aa 1: V/(x«) = {- 4 , - 3 2 f . -V/teM n»sengrd<«. d' = (4.32)^.
4mqs«zs* e
irányt; Ha -V/Ü£*) egy rorgro- ni: A lirékÖKt a koi^bi pctda oi *■ J /w
(E«fctt ihkny, >kh>t fcgyoi
5id‘
d‘ = -V/(a*).K
- V/(a*). KöKah™
ö]«.h™5‘
jj" «=“ ‘ = áő-*^ = ( T ' 5 j •
aa A/ lutária viui is -V / 0 ^) « AMiöl kifet- m«ui.
Lris fcteprz&wJ fcvrtftjSk - V/fa*J-t«
0 -- . . ........... t W (* * ) = ( ~ , - f (nem /oü^) = {4 }, A j = (21).

vrtttért « 18.10-a Sbra. 18.10.b ábra mntst. A n - . = K i í )- ^ ’- ( 4 S r - «

S£S, _ 6*R" mictemw a., i € /í{3t)
kövrtkcrfWplrttd: ni:«., = | . x ’ = (3,2)’
3-lépís:
= -P^v/ÖE*) = - (i - A j{ A ,A jy 'x ,) v/(aí).
I V / (^ ) = (-4,-16)^ (o a« megoi^wfctt). /.(í») = {3.4}, A, * ( ‘ . It P , = ( “ g) .
Az A* az d»ss») cdyMi&^-bAi AU, mHyekock megfelelő feltctckk azt a li
tnclya- u -7/ÜEní-t l«‘U wllteni.
2. Algoritmus A vetített grmti_______________ d=’ = ( 0 . 0 f . M = ( Y , - | ) » 2 < 0 : A , = (12).
Legyen 3£' e Aí A< t = I. KöwwniJi nz «l<U>bÍ Iíp««kBt:
I: Ho -v/ís^) megengedrtt irAny, akkor Jpgyond‘ = -V / (x *) rá roaaj.mk « Hl. l*pfe.r.-. Egyíbtónt
..........................................
yUt«uk elí Ml A* mAtrixnt nx a,’ ' i .........
ól í— ............................
€/*(**) fe*menjfinkn-re.
XI-. Legymi d*' = - (l - Ai * ■ ( At'f)■' At) V/(3£^). Ha d‘> a. folytassuk Ul-niftl. =0
é* u = - [ A i A / ) '‘AiV/ta*') > 0, iJíkor mini A-V/(JC^)= E u & = A i''u lo - 4.1épfa:
■eíi-ía*)
kálU K uhk T uckeh- HfiHÍ fi. skkorvAliiaztiink egy i-t, iiiulym I: V/ÍS*) = ( - 6,-12)^ (n.mmc8cug«drtt). = {3}. A^ = A».
< 0. kihflKíuk w, At <-<iik KorAt í* Il-t meBistUÉldJük. ü: P« = Pa, d" = (0,0)^ tt = 6 > U.
Ili: KisíAmoljiikoit-t &(tK!2S*’*^' = 5 * +n*d* új pouttit, mBjtH = fc+ 1-gypl I-ru oiegyímk. Kövwkraísképeen X* minimumpont.
 ;S.«. í/(ím W ™ pi

18.2.7. Büntetff. és korlátozó n

Ezen cljárásoREUiy Japelw. hiigy egy f«ll ■ / l* ) = *? + * j = min! a M iTi -t-*a > 1, W(s.#»k) = # í + *3 + pi,m«X*{(í.l-*i - *a} .
A«»kd>«esai>tiii»]iláBÍ
- >sai>tiii»]itáBÍfeltétel:
feltétel: ^ ^
rtrtokból. mdynck tortádon poati»i «n ™ k ti fel»d«t optimAlk i» «»ld á »i.
18.2.7.1. Büntető eUárás
-»'-»>-(&;arííí!:í;:í!)-(S)-
A J/piuin»éBefc M X katdmAtáinrii praxiUu A kél egyenlet kOlnnbsí^bdl
A *1 22 2 0 2
lik = A I| - pnniix{ . l - r ,} =
/(S) = «nin! Bhot ft(JÜ<Q {i = I , 2 ......ni) (18.W)
aH^olüün. A
feUdatot feltétet nélküli ininiitmmfttolrtoli
= / (* )+ = mini •hol X R*. 6 0
> (i = 18.2.7.2. Korlátozási éli
«c o a t« « d lid,rtU»ftiŰk. A p, *«y pozitív p ««n ít«r- 5(a)-reldi««n: - óniwk*
_ =
« (*.< ») = /Os) + ftfl<xl fl* > 0
po««>«aB>< « « » » « . A ^ B {a ) t«g«k «d«, «»hagy»(18-U
Tf d W y H »t rgy |„S(*) teggJ ímw«|iík. A (18.89) frUtUbrt i.4 « itf mígragBártt l«tmriByt. m«ri í/ l»U
TeljüsaljSn « ngubrítiái jd trbi
M* = { x €.W ; *ü íJ <0 (• = l,2. ...F«i)}9tí fa W* = .W (18.103}
Hs a bÜDMA MwIm fflqpiUisx dUcor Af bcber w k « y « i . U « t i n IntrkiiInctru M.
A B í ^ függvény Mvtoiianui ikattijajtik. A> A/ lutiuüii ocm ■>«. A (tS-UH) p
tfíS^.Pi) > tíü r '.p i-i). /CS*) > /(S^M. ilS .im
88
« « { * * } » n »> t miiHfen x' tortórftó portja ( l .Ű )-i«i ^Ha^e.W.íikkora*
mUlAtuR tanó painiiétrm!Ut»wat«lddiak lucR. A feliirftf
(1&106)

S(x) = m«'{0.j,(jO,...,SU.Űtíl {r = l,2..,0 (18.t<I3n) A 18.12.

OÜL)
J(£) = Í:«»x 'í0 .f t (s )í (r= i.2 ,...). (18.Í03I))
BÜS) = - Í ; - 1 ii(-9 íÜÜ), s e .V * V»gy U8.107.)
H« az/(Jü és ft(xmgftvtiijiek diirpr(WMU>«tiok, aWwr r > 1 ™ ■nft A/hntinta » diffitOTDciállmtó i^i
. bSiMA HgRvtay. (RT • (18.M) ^rRcdMiuUt
igénybe «heíüak. A 1R.11. ábra iwanléhcti» l.unurtá ffiegvénj, ®“ " § r a i r <’-'•»■■■■»■
l/ (í) = 4 +í| = “ún!«hc.l4:,+íí>l, H(K,5;t) = í í + r?+<it{-ta(-*i+^í-í))'

V^(S.gk} =
' l — - Í T T ^ ;
-(;)■ *i + ri > I.

A ff„grndiPBréock
.. csak M 2 kmriinftWmak nirRfclcM réwírt béiK«*uk. A két ej
wlMik;
likrii =Tj,
ir.

;rí = j:* = i + y i T X h , fc_00, 9 * - 0 :- ■ x; = *í

'i — it;s '
^ 2"
A (18.9!)) (18.104) Maílfttok tíWBoldilwú n, fc-ftHik léix'íRbcmiwm mjtKfnck » kor^t>\
lUi ILJLIMKUrJUflOl'UUlV*
ptrtt mflgoldAsoktúl, Gyakran lépnek fWkow____bünutű-.iU.
tRrak esetén (18.99) és (18.104) (IS.2.4.) eljAt itt, buAZ<mtirauintó! tAvol
InriHliiBk. G ,* + J-«íik feladat kc«ie.
poirtjaiéBt,
 Jít.Jf. Dífldb-f'f (ítnmnitiL! cj

18.2.8. Metszösíkok módszere 18.3.1.1. n-tépcs5sd ú fbly a

1. A feladat ünMTtetéM é9 a megoldá ‘ti *í£y = £o l*'^^W*"t*'al feí 1 .2 ..... n —1 léprérjt
n«tal V(Wrt aa i , = £, e -V, C H " végállapothni. Az úíía-
/C^=c'^x = niin!. c 6 H" (18.10S) K.V; C R"‘ áJlflpottartoroánylxVl valóak. Aí,i^_,-bíít az áilapotbaegy i'itjáu
£i Wíutort «wu « korUto* .\f c H " h. akanimcft(23 (i = 1,2,....m) jutunk. Aa íj_i áUapotbao iehetséges u, <tón(/jmriíífrotf*Ry C H‘ dontéshalniazt alkotnak.
mggvénypk9,(;[) < OÜt*llu»Uroaiu>kiiH*.EKyiJmlineáris,tjekonvra/(5Ücí
feladnlol iljTO aiakia bmhKliink. hn A2£^i'b^ m x y i ea alábln tratutzfcinnáciúwa] (18.14. ábra) kapjuk:
/ (5 )- * -+ i < 0 . í-»*teR (IS. 109) > = I(lln. Í18-U6J
üjfritétdt VCK»mklH Í » «
/ ® = J-ii = min! frladAtnt miiiHen R = (S- 08110)
9iíx) = g.(3t) < 0 mrlHt mt^obljuk.
ítÉvmódon kfiKelítsfdt uii% A/-« la jí'm
pont kamypkr^ Így n kiinluUiá Mndiitot UiiPáh» [cL &. wirozBiára.
E&xörmq.bnU«»unkrgy
P, = |x € R * , = 1...... 4} (18.111)

poEicdiat. Az
ahol x e P i {18-112)
18.3.1.2. Dinamik
tintim. pragiamból lapjuk P,-nck egy
füeee optimáfe i* csúr»t. Ha x‘ e M, akkor A *^ tegyolyarííi,.. íí
megtalültik az tOTdpÜ frtadal optimAlis minimji-
róU Elknke^á esrthen egy tf, = {x I a.^/a = liaál- Ai /,(£ j-i.i) íi^ iv r k t t ifpfytáíUégmJ^ bírjuk. &«el a ditumükia .^.ümalÉsáUaá feladatot
b^,. hippfrfkot dffimAJimk, tudy aiaiábtóal^íliatjuk;
civ&lamtiai*-ct & Af-rf. Az áj poliéder CF: f{ftU ^ !u )..... /.U ^ ..ü ,)) — im»! (18.ll7a)
Pí = { s e Pl ; (18.113) F: I , = 3j(±^i,«£í), J = l(l)n.'
A 18.13. ábra sirmléjtc^ a mPtiaAriltnt mílÖKa- i . = £ .,£ . = i € v'í.. í. € e II". j = l(t)n. (18.117b)

A z^ Wt(Aidckifeuim»ha«tfeM£fl.tt, Wtétclek.'taöJw/riW(fidlr. A(18.117a) belyrtt raegttigalmaz-

2. Kelley.elfárái A kÚlMibÓKd eljii^k a Ht clválasctó hiiMTtEÍk mt-gválMCEtánáhati r). A
KELLETí'-féle eljAráslwii ft-t ax alábbi módon haínromuk mpg; Úgy váliiwttjiik ji-t, hogy ható maiimalitólD Hadat ». Egy minden feJtétdt kidíglUS («J..... u„). stratégiát migengeikfljick
hlvimk. Hogy a dinamikiis optimali*álá» mód'tzrreit aikaltnaxni tudjuk A 18.3.3 rímben a köllBcgfügg-
ir,,(3£‘ ) = max{ft(jí‘) (i = 1....,m )}. {18.114} víny alakjára kik&tíackct tcwiank-
legyiin. A 3j»(x) fiiggv^y 5 = 5^ pontbeli érintiVIk)a
18.3.2. Példák diszkrét dömési modellekre
r(a ) = Sj, (a*) + (K - s*)’ ’Vg,. iis. 115)
18.3.2.1. Bevásárlási feladat
AWt = { x e i r ; r (s ) = Üj bÍpenifkelváIiBiI!tj«a3S2C‘ pnirtnt aBSj,(*) < OfcltÉteit kiejígítáx
IKintoktóL Bmek racgfelcWen a fc + 1-dik lincAri* fdn.latban jraerepel a Tflü < 0 további frUítel. As!
{ ^ } sorozat uiitideti x' CurlódáKÍ jKiatja a kiindulási Madnt miuimumpontja. egyliizonyDstennéldiia. A j-dikpMÍóduiie1njíiii-bl)6!atcmiékWil J-j*i meanyiitég vau raktárán, speci­
A gyakorUtljBU a itiódfWer koaverBeiidasrbeascget mutat. További UitTáöy, hogy a feltételek álisan Ju = Xa adott. Arról kclJdönteniink. hogy a Cj áion iiwkkom itifmnyiaégrt vegyünk. A válaHUtáí*
számH mindwi egye# iteráciíibaii nö. során riem léphetjük túl a K rnktárkaporitáitt, Kr.ia. 1 + u, < K . Oiyati ( Uj,..., u„) vásárlásil stra-
tígiát kctotütik, mely mininaOizáljaaj! ÖBsíiköltfléget. Ek k í utóbbi diuíunikus feladatra vezet:
18.3. Diszkrét dinam ikus optim alizálás
CF: í(u%..... u«) = ^ / í ( « i ) = ^ r i ii j — mini [18.118a)
18.3.1. Diszkrét dinainikua optimalizálás

tentiészeteserk vagy tonnAlisím füjgifl folynmníokiiak fogjuk fel, melyeket iriSfüggö düutcsírk irányíta­ io=í^., 0 < r ,< K , J = l(l)n, l [18.1I8b)
nak. Hii a folyaciatot vi^gra nők lehet, huntaui, akkor diaíkrét dinamikiu) optmalUáitúirf>] bnw6-
lünk. e^bként folytnno» dinumittw aptimaUsdiástAt Ebben a részban osak n-léprwStf din/krí't feladb- (18.118b) tekintetbe vesüi. hogy itx igényt minden idöpillíinatban ki tudjuk elégíteni fei a raktárkapaci-
tokát vizBgÜtmk. táat Hoba nem lépjíik túl. Ha vnii ratíáro/.Atii költgfg, rgyw'tgrnként f. akkur az átlngos raktárkőlt^ a
 /(r#. tt,,... a.) * + (*>_, + U j - Vj/2) • i).

18.3.2.2. Hátizsák-feladat .X A U - ,.a * ) } .

18.3.3.2. A fi
feladat nemlQ«ga> utautt. A pi Oe&iiáIjiik«aalál
A, MigmA. a döntcst ax jdktui. a. = 1. lia királastfji r® lépfa
riejéii middbactecÁU6i«lyk»imdli>^^ r,.,-0 fdidőljiik. akkor «

CF; /(«i......"« ) = X <j“» ---- n »»l (18.120a) <»,»it£.)=0- {i* .m

F: arj =
í»l
- »jl^ . j = 1(1)n.'
R» n«ii létoűk oljraa (m,— atnitcwa. mdy « J,_, ABapntMl w £, 6
.K. vígiÜIap«tha w*rt.
akktiT legym = oc. A «sq»afAibfttURoi ^ a iumimttmkinvifib<^^ & « dmiuuikns frhé-
xo = IV. 0 < i j < t K J = I Í 1K
u^eíO .lj.hax^, > * , . 1
u^=0, ba

18.3.3.1. A k ö lts ég fÖ gg vé ivtu ta jd o D s á g a i

^^ /Jj í/ jí^ l.J !> ).« ,.l(a ,(í,-,.!!,») -
A QElXMANW-í^tf ftmkri<H)álpg>'rak!tdtrrláUlUsáboa k^ kikötőt tcimi a kóltH«füeKTfnyi«:
1. SaepariUiatúság A /(/,(£«,a, >..... / .Íí,-i.i0 ) ^xtímáOuaá, h» a ffi..... tí»., krt- (18.138) cgyc^td (Ttyfiít alkotjáka BEU
arsniDPTrtiinn'i fnggvínyekkrl 6i nt Fi..... F, (ü|;Kvexyekk?j az alsbbí alakra liiK^tő;
..... / .íi-i.ll-)) = W í(£s.*t,)...... kritérium

mmcfifpkl egy olyan (i^*..... jÍ ) o[

mdyboí az áUí^MtUJ imiijA Pj rt P teljéi fnlywnnt ntobó n - j + 1b-pé«étó]
= / .(* ,-!, iU)-
6
MinimunifdeMrtlhetfiiiég A W (/í£),f( )J mmmutnfdcst^%>^. ha tó!j«ül; .. —tnW
katségfiiggvénysKolgá) alapd. kewWAJUpofc.i P,
(18.131)

(/(a),/(M) = jün H ( / ( a j . ^ F í i ) ) . o tó j- 1 lépésében howjtt .......... - ‘ :at!£j,t iUapotlMtvcTUítlck. A ó j(i^ , ) ki-

IX nwtbíw taljwrill, ha H minden a e A cstrtpn n
máhan mooowii nővfl, (uhw [uiiiHün A rdrtín fronAU:
H (/ta). ) ) < n (/(a). fCis)) , lm
feroindeu íf„ j = l(l)n - 1 fii
Ha Üi;......‘HitimAlisfltratígbB Pj, MynnuitUua, akkor
üyiivánvalóannz(^^j,...,jí;)cgy optiniállíi BtmtÍKÚiit!i£ = 3j(i^..,, u!) keKfifiaHapotfl P^i réssrfo-
IvtunftUa. Eüt a mej^ílnpitáiit áUtalAiiemftin a BELLMANH-/i!ie ojítwnuííídsi kniáiunu
Belliuaim-elv:H«(>it,...,tí;)aPfolywnfit..ptimAlb.*tra«*;iAjaíí.iíia.«-(Btíi,...,í;)áI]ai>otsoro-
) < FtÉ,). lat tartóik, altkor minden Pj, (j = 1( 1 )ii) rÍKwf<ilyamiitrii {mdyoi'k k«dflá)lapotair*_,) au (fij,..., I Í )
stratégia optimnJia.
^g(tű(ty«k- 18.3.5. Bellmann-féle fiinkcionálegyenlet-módszer
18.3.5,1, A mimmáUs költség mcgbat&rozáBa
(18.124) A 118.128.18.129) funkcióuilPRycnlotrk wgltitíigMfr! ft n (r„) = 0 nityonlaiií'Khal kündiilva a j index
o^entÉtóvd meglmtéro/^uk a KiKKvftnyí^krt, aiiol € X,-i. Ehhe* mindon
í j., € A‘,_, értékre egy optinMlixábU írlntttttrt M\ megoldiuii st ) megon«Pdctt Eyailct-m<liteer2. válfawtón sicimt cmÜ( a értékek ba^ c k «
tóblizat utolsó sorahik. Például ^4(0) mpghatAtwtóaa:
( vagy nagyon niioiok. dkkw « ♦ , érté-
taltraEtfcg«HÜt£j.,€ :ki, <r^k«gft»Kfvcl« Itmtoi hclyrkrn
= niin(28.27,26.25,24,25,26,27,30) = 24.
EfcyteT ... -íOoi ii.,ilL*KyIi«™««rt«tóíi£..... 3Í)áJ
tcfactM^Mvaa. j = l
is stratégia meghatározása 59
€ X,., nilaimtnikiffiAmf-

«, = «:-ből kiíffiámoljuk a kfi»rtkeí« Tj = Jhííj,!.;) AlLtpotot. A«

2. Második vAltíMcat: € AT^-iáUaptrtnikiilflra tároljuk a A,(i^.iycttéitFt. Mivet m

<fen*jtí*-Jt«u«t.prtrtioAiiKJh«imk«iiHkx*UpjSnijaídreííormidboi.j = lésiIkCTdűírtckdt *C2) =T5 = ^ ^ ( 4 « , + ♦ ,(« , - 4)).
mdietl
u !_ dykcutésío rj = iS + i» ;- e i s a f e f w H
(18.132) « » jd n. A:c optimAln stmigiB:
= 10.1.6.0.3).

18.3.6.2. H átásák-feladat

2
3. AkétváboMtfisDehasonUUkMAxl.vAlb>»tb«uiisKáinftááig^k>wbb,BHrttiüti(snrtk9^
» . vÁltaMlhM dvígírtt nfitimalÉeAláara. EUcsiicn mindesii;., íltapothropgy dőaUst keUtiíriiii.
1. A feladat megfosabiiatAsa Lcgyrai ndvn 18.3.2.2. téa feliulalA

n*»ú*t'jU;,.,>d&itó«flr(*aél - * 2. rfhD>»tí»z™ Bra«yil»./ihűlcM jt,H

CF; A “i..... « .) = 51 — “« “ í
« 2. viluoM kA ^ ^ b b ,
18.3.6. Példák funkciouáleg} ’i i u r m u w . j:!ílS ;
iS.3.6.1, Optimális vásárlási stratégia
1. A feUcbt megfogaluMOáu A 18.3.11. fc>joctb aBELUUN!
Mivel m
« « - l( í- ) = 0.
/í“ i......= — mini . j = U i)"•

A döntó* v«gy 0 -<®«y 1. <!»&* ajinlatw tó ftmkdon*leBrenfct-m6d»a

r t ,n -l..... 1-re adódik:
:r. = x ..O < í,< K -. í = I(l)n. *, / 1 - / <íi + - híj) . «hol íj-l > wj fe* c, + (íj*i(ici-l - Wj) > t
I i) kiUanb«3),
£0(*/-i) = { “j : nww(0, e , j =
fiuikcianilegyraitetí'fcnr vfrEct = {ü ^ - i *- '

<í*í(^1- 1) = + «í+i (^í-1 + «í -»'>)) ■ J = l( l}n-

2. Számpélda
01 10
ÍJ C { , ,.,., }. j =. l(l}n, xo = 10. A tóbltaatmindenlépősrcés
„_6 ’
fc' -i n ^ =-j f>j = 3. f!, = 5. Cí = 3. <51= 4, ti =2.
» , = 6. v t ^ l . x„ = 4. wh=2. c* = 4. m=3.
süM {QgKvAnyMAhet« « i » Aktuáli* Uj(zj-i) dóntért. Például
határozik raeg^kővotkc^ értíketó'í^(xs). ^ ( 2),"ifa(6), «s <hW
1 . VUBwifelé szAmoláss A fila^ényírtfitek,* i « i*., = 0,1. -... W owrtApo,
faatármtsnik. Elég n laaj^kiwtóttk. = { ^ = 6. k^SabíiiT ^ “ { o! kÜlLLn
i = 8: U ^ ) = _^min <',u. = 0 , nua{0, - * 4 = 2 niax{0.3 - *s}.,.. * (2 ); ía = 2 < t í, = 3 : ^ (2 ) = í<(2) =3, u,(2) = 0.
906 J8. O f O m a i ú ö l é * ________________________________________

ía>ttí, = = = H*. “afö) = <>■

19. Numerikus módszerek
* t S ); > uis íí, cs, + 4s(jtj « ips) = e + 9 > (^4t í ] - W- *tf8) = 15. ujfB) = 1. EíiWn « fejííMtbctt a n'
gípimt£nénőii«soMáaáhne« atkeltinii«mnak«f>iil k.Ncbáiqf ilyen pro­
gTanKsonuigot a 19.8J. pnnt tattaltnaü. Ax oi li; a MatliÉniaticaá

-T “ 4 ff
4
19; ö iniíDmkDsiiáinltáBQkDilmiiiaiKfriM
it A 20.J. fejwet ré a 198-4. sBabass lij« fc. A
Wfely«Mt{»kr<K)étét a 19^.2.
O-.fl 3;0 4,1 T;1 3;0 10-. 1 13; 1 13:1 15; 0 1G;0 19; 1
6;1 9:1 9:0 10; 0 1X 1 IS:1 16; 1 16; 0
19.1. Egyismeretlenes nemlineáris egyenlet numerikus
3 0:0 10 3;0
4 OiO 3:1 3;l 3;1 6:0 9:1 10:1 10:1 10:1 13; 0 16; 1
3 0;0 (hO 0:0 0;0 0:0 7;1 7;1 7;1 7;i 13:1 U :1
Ü Ckü 0:0 fkO 0:0 6:1 &3 6; ! fi;l &1 6;1 (ki
ZfarMhety-egyentet: /(*) = « . [19.1)
Fhtpont-egywOet: x = ^ x ).
Tfgyűi W, hogy a (19J) 6b (M J) i^yenkldaK^ W A nu!Si>ldí«d«»± jda je í*. A i
gy^egyebököirfftésítúgyprt prfMlpik megadni. l« g y » „
cgywitBtet ^ ^ f = H * ) alakra
hoízuk. ahol M íf = f i ix ) és j = /,{x)
r,{xlg6rh
sörbék kaimyMi
‘“ ilhrtoolhiit<Hí te Áttekinti
■ /{.r3 = x * - í i n x = 0 ..Az J*ÍSíf = lt.lwgyii = 0 “ ^ = ' “^
(19.1.ábra).

19.1.1. Iterációs eljárások

Ak (-gyenletflkközeÜto mf^olttósAnál aUtalmiuwtt tlwádÖM m6d»*crek áJt^Anoe el™ ihhaa áU, hogj* is­
mert {fc = 0,1,,..., n.),tósBdÍtíi irtílcelc fclbüinmAlliiiAvii] tovMibi tówíUtö Artékdc soroaátót kBpPsnmk,
melyek lÉpáarSl-tepfentt, t^Ftnlng gyoffiMl « vaJódi győkírtíikhrai Uirt»a»k.
19.1.1.1. Szukcesszív ^ r o x i m á d ó
Ha ei. egycnlcít a = i,í»(ir) fetponrt-oIakKan adott, íJtknr n kdaenfekvö iterádó* djSrás;
í„+i = V’(» J (n = 0,l,2,...;j:o "rfntt), (13.3]
mályct ranikcesMilv approximádÓniOt (iiotoiwtos tóiwlitíwnek) n^vroiínk. Aa iwro*at «s x ’ mBgoldás-
UoK koawrgAl, h« en ar'-iuik vau oly«i környw^tn ábra), nbcA

(19.4)
 w níTHÍinftílrú fgycntrt numcrifau tti

ksídő Artík Rbhm a knntyp^Kttxv fdtszik. diSerenrUlliAtá, nkkorn mog&Md MtHcl:

lv ^ w i< K < i- no,5)
A kaitwrBttraB«b»»égcamuy lu^robb. tnitiilkwtbb K.
m ^ ^ á a x .ia a j. _

U ü,7li»ü Ü.7B8C
1
M ^jegfxés : Kotnpkx q^Icc^ wirtÉn i = i 4- in. A i.tJós és kápírtes rés* s ;é tv jj«ttö » uUj3 <i
megddandóf^gypnlrttVU rgy kMtiinmotbiiMrs tilpC>nMfe:gert kiipmA u u é« r valte WDcmÜctK-kkrl.
19J. ábra. 19.4. álua.
19.1.1.2. Newton-eljárás
k AN&WTOK-dibtekomtilexváltaaásili&nn-
1. A N«wtoo-^)ár&s képlete Aa J[x) - UUposú rgyiaüetn: az itemtfv NEWTOK-vt^fiiánt a köret-

19.1.1.3. R egu la faisi

, - , in = 0.1.2,... ;je adfitt). (ia.(i)
1. A regula folá, azaz húrmóds^r képlete Ax /{x) = 0 cgycnkt rragilitáiiáia a köratkiafi x
t^hár az JT,^i köMtitű gyíSíéirtík kinuunítAKáh»z bn ik keQaz /(r) füsvénywkfe. winak f ( x ) zatot ^ t jiik «ló:
eisSdedváhjáiuk értéke ax x. helyen.
2.ANentrton-elÍ*rt»iomv«rgencíi^ A Newton X ^. = x .^ , / tr ,l a d o tt), {19-

r w iío U léowco. külötibrtg abban *11, hogy it(

u /(x) (üggvteynrk ai x. é* egy O0s6 1 „ fni < « ) pont

a 19.4. ábrán látható.

A niódaírr Íái)i^ tehát mcBt ax, hogy y = fix) jpirbéjtt tokáUsau egy tw^SdeJö hünal kooeiftíak.
A (13.Ta.b) WtííriekiK-kaii'í^oiynnköriijiTOtébci solniak. anielr az oesze^r . [Mmtiit tAr- XKonv^genda A (19.10) m o iM biatown a gyökbA* IwnwBáJ. ha J (x.) / U «) kül£«b&.fi
Ha a N'EWTON-eUárii* k n n ro ^ akkui a k cia olyaii gyois. hogy mimJpn itrrAniös rtójelűek. Ha az iteráció a g>íköt már elég j6l megköíeübrtte. akkor az eMjel-feltarfta fHjjgPtfcma
k. Ebben az esetben négyxptM koltror- I * = X,_i választásai a konvcnínH^ gyo»fth»tÍuk.
gendáiúl besx^tünk.
■ / (x )= a J -íin i = 0.
■ Aa/(f) = / » - o = Oegyenle tz j-= ^/ÍT(tt > 0) érték köKelftfi Um
NBwrON-GBle itcridte képlet: Ax,
" Ax, = x . - i , _ l /(*«) Aff.
Xn*t 0 0,9 0,Ü267
1 -Q3 ö:b7 -0.0074 -0,0341 0,8798
n 10 I 1 1 2 3 2 0,00K 0,8765 -0.0002S2 0,007148 0,9093
ű =: 2 eíotén:
X, 11,5 1 M160G6Ö 1 1..1142157 1,4142130 3 0,000229 5Ííi7g72S) 0,000003 0,00025Ii 0,8980
4 -0.000003 5^70^
a 19.3. ábra mutatja^ Aü
djirá* tehW, hogy í y = J(x) függvény görbéjét lakálinaa az érintővel köaelftjűk. a A3t„/A!í„ órtficek roár csak iiagyon kioit változóak, aaok iainétcít kkjámltáíiál.
4. Módosított Nowta a iterációint&na:s /'(r„) értékek «tiakjelent
arm ftlUndónuk hngyjiik, éti a; rON*eiJárA«ial wAdinliink
tov&bh: Ha a r<^;ula faliú-t, azaz a brimiórfffiicrt tíz /(x) = x —(p(j) = 0 egyenletre x„ = Xn-i váksütásgal
alkalniazzuk, akkor a konvcnjcntia lényegesen ft>!gyor»ul. Eü (Weljáriü STEFFENSEN-e^íIrós névca vált
/M iainertté.
(m rögdtett. m < n).. (13.9)
■ A/J-*-íráii = OtKyctilrllK!lyet;t;aaSTEFFENSEN-cliiiíáwta!ast/(a) = i - v s i ^ = Üegyenletet
A konvergenciajínágAt t» ni, cgyiraerŰBÍtöi ni
 ■ p* H = j" + 2í »-3 4 ^ -7 . 1 2 -3 0 -7 A táhl&iatti&I kiolvasiiató-
2 8 10 ao M 2 ) =J3.
0,014042 1 4 5 l Ol W Pi(2) =44.
-0.004259 PÍÍ2) =66.
-0.000046 pT(2) -6 0.
0.000001 pÍ‘»(2)=24.

19.1.2. Polinomegyenletek niegoldása

Tűi

/{r) =pwW = + ... + oii ^ a, = 0. (19.11)

ai>kü i!gi«nktcL.n, mdyt^k iml ddsU X-ben wionálú egexi k ife jd . Az egvcolrt jA Lntüiibkú uet;- Meuegyste: A HonWQi-diTOl«« Iminpla a«^ ü ltW A k mrtrá » «U
otdásábcn KÜkBégűnk v»u oly«ji rtjArÁmkra. melypk egsrrésrt a. jii,{jr) fügKvfiny fs daiv&ltju boji raii>c»en«sy«(®füllhatór«ís)r víJdtafc ««y képactai cMxIopot ktpeKÚnk.
skitt hnh«> kkoímftjftJt. s g y m k dhélyedtBéÍBÉnd, bsdcti is&sáittsH iíMgbrtáoinAk. 3. lÚMvfcirártéfcSmggeaeiiváitooid
Ha (19.U)-b™ sií a* egpítth«tók mlAMk. «kkor « bOy^tarttAii űr
19.1.2.1. HM-oer-etrendeiée
bdrni twténő kKánBánboe o»k

Az r«dfckú polinora i = xg ^ (r ) = ^------^ «iJr + a*

- - ■ ;h«niUiukfcl: = (»* - pr - 9 )«_ ,jr*-* + ■-‘ + ai) + r , i + r, (18.18*)
P.ÍX) = tt.í- + + «,x -t-o, = ( í - i s K - i U ) + P-(*o) (19.12) ■hol
»bo) ) egy B - l-«líi*ü potown; x " - p r - , = ( r - j , ) ( x - T , ) . ™ « p = 2»,. , = - ( « , » + «,»). (IS.lSb)
Ekk«
PW-lW = “L i * " ' + C í* "'-* + - + » > + «Í- (19 KJ = r,x + m = {riB# + r*) + ir,i%. (laifc)
{19.12y.bax* esrüUluUiliidl u aláUnRfatnitellípkt aaAciik: A (19 18b) dimdcnat tana. ax. ün. COLLATl'fl^ hhmtm HOiWEHHdnad
aí^^ = + «* (fr = 0
- 1...... , < = 0, «L, ^ (19,14) «, <W-7 -r-«J “1 “1 ««
így 4
pdinom u* egsrüttlwdóibál mq;Jartátac»ikjWi(i] egyntthaíat te kisxámftjuk a p,(xo)
fügsvínyirtikrt. Ezt m e(j*rt«t »ro«riiük.» » » kSvctInd IépM>eii a p._»(x) poW uot b .tá i« uk 2
«8 P..i(í)-böl: «i-, - U -U - -í. j n _
(19.15)
fcrpoiin(wwk«sy»oto*»UttoH.ii(k:ruti).fr-,(i),.... ,» W - ■ p » W = í * + 2**-3^-7.Si*mít*iikki it e l^ «!a z p = 4 * s

Jt#
a, 0,-1 ««_ » . ..a* 02 ai 4 )
, = -S.
1 2 -3 0 -7
jX -i -S -30 -flO _ 34^, _ 87 = _ i9 _ S4i.
..a i aí «{, k ( T , )
Xl ...oaJ^TxoaX' 16 161 34 -87
<-4 . ,.«J aj |p..|(xo)
19.1.2.2. A gyökök elhelyezkedése

Zd .oo i"-’
dAnör«]dönt}ttk. viuihi viüte gyöfc« ax ndott polhioiii-
- i- 'llh f * . )
sa 1, A pwútív gyökök szára* v«gy<®reiila«it
<»». « « - l..... “1- »*• (lű.l9a)
«r= M *o )
egyfittbucáiioiima elfijdlváJtásBÚiakia&máviü, v»gy aimá] egy pánw. íeebb.
(19.1ű).hAIp„(*.)ki «,hogy:

K(*») = »íp.-i(*«) • = 2!p-i(íí.).. <., pÍ.">(to) = "ÍJiD(rü)- (19-igh)

 KyüttluOÓBonMBt ctóiriváJtájiiOaíüt míAmáviil vugy fituiálflKy pá™ saáimnai kúielih. 19.2. Egyenletrendszerek numerikus m egoldása
I = 10r»+I3jJ-15i:-lÖp<>aiiDmn«klvBey3po!Ít(v,0™ey2ti*^.aívgyt*kr AKVnkurUth«iiim«Sdd-od6frUd«tokigm«Juí^«bi«wiUB*k,hí^ ..... «)

r,(í„í,„._.3r.) =0,
«« E)^k szám&t.
Az V = p,{r) füsBVráy BÖrtwjérfl) itwkintóíl laphAtunb, ha > ..... = “■ (19.23)
■' ' n ÍA = io + .-í.(í. = - ■ ' - -
ír ttk p « T = oé«x = bM yetea WlBiü)öíé«üöjrfa.akhit4kétbrfykössöftbBtoaMVMl^i^^ ..... I .) =0
VBÍósgynk. Aí WBWrtfcn A-krt úgy ta-ll n.cgb«lAr«tü, lK.gy « « k A (19.23) ee-™lrl«nd™r *»■ mcguUtiát
2. Komplex gyökük ,«Bsák. Az ÍHi™ifcnA SMUM és az «5-cnlfirk wAm. rwfcwritrt tüPRCgyraik, « iM m - n .A * r a > n
Azon kompfejt^bcli Urtom ^ b«hMúaUMhi>i. amdyboi« ^^ós. ilL fcomjilex gyökök ld«rtD«k, a

.. + |a,|r+|o.!>K K (I9.2Ü)
^ prAbUknsE^ m^gluUiiAIuk • p«düv gySkik cgr n> ^ kurUtjit. FJtbnr « t » « » » íJ (m 4)
i t = l,2 .......n) gyökreÍK«x,faoer
|r:l<r,. (19.21) t & t o * (19-23)
■ = P^(i) = I* + 4. 4jJ - 20J)lí* - 50.121 +29,45 = 0, /*(*) = 4,4r* + 20,011^ + S0.12r +
it. hogy b«niink«z iaiiicn:tkiiek
r = 6: /*(6} = 2000.93 > 1296 =
t = 7: r(71 = 2869:98 >24Ül=H,
r = 8: /•(8) = 3963.85 <4«W = H. 19.2.1. Lii
Adottra aj
a,,II + aari -t- --- + ot,*w = * i ,
OílTl -t-ojjj; + -*• + = i* .

« .ll, -r OrfTj + — J- a^Tn «

19.1.2.3. NiunerikusetjárAsok A (19.25) cgj'ctiletmKbzrT uiátraoi iiUkbiiit frUn*;
A x = b.
l. Áltslánoa eljárások
VliW iiiiyi. a ll>.l.l.-b«|] .-IjJkhte nlkidiii«d»lA a potmom-egyind^ vsb. syökPiurk mq(lui- /un au — <«i.>
tánandn. A NEWTOS-fij*!** kiUőmiwn j*. miwl gyoi™ fcraivwBál«. íb /(*,) b, / '(r j tttHuk i> ai, 023 *-• aa. ftj. ' 1.
A= . b= x= (I9Jíih)
■ ‘ ■ ■ ■ JLH««zyW=OHinoro-«Ryr„ktr-Ky.-.kíiick
r. közeiltö-értíkAbSl indulunk ki. «kkor a í = í* - í , jelölést ti.
Ha az A = (oa) (i. *■= 1,2,,.. ,i») ...»----- - ~
* = "T íb ■" + uieSoMható (lísd 272. dd,). (J9.25) w«goW«*Ar»ílvikg k«ftít- ii
1. Direkt cUarág, amely
Ük68 köiwy«n kimtAinnhiitAk. l<k- tartozik n
2. Speciálúetjáráa
(láBd 27ö. Did.) te a 19.2.1.1.3.-lw» Idrt cjjáríaok.
A BAUiSTOW-eljArn»győ sypl. konjiisÁlt komplcKgyükfik— tiH!gb>tibn«sAste Ab- 2. IteróciÓB eUáráfl, iunely «dott kradcti kiitclítff írtékekbAI kiittctidvHn kőnclftdoi
«>ro»iUlt adja. roáy (19.25) n,«goMteAh<» konvwgA).
(19. 18m-c1). A ceU p «• VitgyfittliAtúl r„ ÉBr, vmmitk együtthatóknlülők
legyenok (|la.37|, llS.l]), H‘J.3«1). 19.2.1.1. M átrix háromBzög-faktorizációja
keressük, nkkoríoekotn Bernoul-
LMnád«iwi»lr(EyM»rt«n nwgkiipbfttjiik (Il9.37|), 1. AGauss-eiBelimlnáciöae^járiselvc
MindfinekBlmtiitS......................................
kdl iiiée anlltenűnkii GRAEFrE-eöo««t. mely cgyU
dejűlegazSHiizaivAlAHJiflkoRl ■ si munkát igftnyol (il9.nl,
I19.WJJ). 2. «Ry sor azoratea nnUitÚj knionhÖTfi iraibniiitü.
914 19. 13.g. Essrnhh

c!m> 1, a tüíibi itiind 0. P bja le ra A niAtrix sorra^mt. mdyelffit az

(UiminAciweljáiásbima pl

■ OUi»kn«gaGAUíiS-a
Ox = e lihol U =
A váxlatwidölraheiLiiz e|
■ 0 ; !)(■ )■ (’)■
cit«s a jobb oldsli vektort egfütt, ax íh

Mivel itt e
a,(19.27)-M!luH)jnk:
R x » césaz A x = bet
f i m ] 7
) ^ í a i l ^ - l [liT /s 'j =,
VI 1 i 1 I */ 1/3 | f 2 ^ - l | |l0/3 V 2 / 3 I/ 2 |-1 2] 4 )

hd]rea<s&£BDcfcU fafrhatjuk, n
(l 0 0\
0 0 1 1 =í- P A =
/3 l
I I
&\ / 1
1 , L = I 1/3
ü
l
0\ /3 1
0 .U = ( 0 2/3
6 \
-I
0 10/ \2 l 3/ \2/3 1/2
rt A-ból R-bí n - I d ■ lka* A. A ) á A,mÁtmakBt&BpivDt-d£mdEiL
a « ( A roAtrixo* »2 A , vi
3 lépésből idiatjuk le
/Oll “ lí ■
a»i u» ot. 0
ajj aa . Ai = 0

v<m ■.■ a™/

oiV — aHÍ ,
A«e!jiM«»kdvrtkiaS
1. V&l^tmlt egy 0,1 jí 0 eerntthatót. Ha Dinai ilyen, akkw stop: A eainguUré Bs n

2. FekatPl^jíiksX A mittix 1. ^r>nük«c>rAl. Az öj mátrizDt jdotjc A.

1
a. Ax A mátrix t-nliiíi - 2 ,3 ,.,.,nM>r*bál ktvotijiikia . sor í,i<!B«n ^ .
Aí ™!in*ny m A, mAtrix í» a n.fgfeletó új ^ j<*b ok)^ w nUhbi etemeítW;
9 ajinkrtt:
a kÖMStkoA krt s tin t^

Díagonál-stTatc^a _ Pivnt t miudis * 6»llób»ii tev« köwtk«^ cJcnirt választjuk. Ez

Akkin^jú válaíiztás. ha s fiiátJAbiui áUódfim ta. «iott aorbaUJtUsiuieyabbjibmoíáUtttúcS::
ÍÍ” = í . - A . 6i (t.it = 2.3..... n). (19.301 2. Osxk>p-)Hvotiz«láB
(19.2ö)-b«i a» A,-hm h«Émb«ett rtwmAtrá (n - 1. n - 1) (d A ctinúoáciÓBt£p&i Végndujtám ei&t iigy v/LUra;tiink r wnindeXEt. bogy:
feüölé ..................................... ...... (19.33)
i a i r " i = m « i » r ’i.
legyun. Ha r ^ fc, akkor na r-ffrfik fe) a i-íiHik #ort {<: y (gy a kctekitóij
frbató ]e; mímlai nguUrú mát-
.e ljé r á a s i letrikiis mátrixokra
(19.31)
SukcNctbm (19.26a)-)iaiifiz A et métgpozitív dffinit in,
/ri] r„ ri.i ... ri«\ / '
r» rw ... fi. íj: 1 0
0 - ris^ , L = tl( ÍM 1 í?(k) =x'^A&= > 0 (19.3Í)
Ü j ; í
r„„> VÚl ín.n-1 1 / minden S £ R " , x ?í fle«rtén. Mivt:l mindiui Miinuiettikiw, poíiítív cic-Dml A wAtrixr» a liáromazÖE-
faktorÍ7áciú cgycrt,cl[aű:
ahol U hAriitiLiissoe iiiiitrix (iipi>Rr
, ______L &b<6 hi
tiiAnp^tiKr mntm), ÍRmAtrix (líwwr trinngiiUir
roatrix), P pmliíí lífíynfvrafrtt p(<rmtitAn<^ mátrix. P olyrni ncgTseteg mátrix, mdynck minfltm *>rA- A = L L ’^ (19.35)
 !k M. ha az A~^A mátrix fa
/In dÓ6s&m« (U>d 119.27]) nagy. E3cka( w s ra tjaimen nagy tehet, üóórt m
hi
L= í*. Iz, Í33

Vilii laj loaJ

{19.aGM
'* = 4 r .......**>-

{liUerJ
A a = bUíi (la43)
kapjuk:
1. A = L t T : CHOLESKY-íakUíráárió. 2. MiiMÍeiiolyiHi(m ,n)t^Ainátiá« n. mdynA ramáan ( « < oi) Ivtoöknor Q (ui^m) lí^
2. Lc = Ji.AEÖijoW.o[J-lmwh»Un pi»a«rt(ilipiiü& mátröc Agy. ho^
3.1^ít = c : A * í r „ r » ... r „
n r it ó i» CHOLSSKYHdjánb. munka Dl feii» (1» I ) LU-<4)«t«todc.
19.2.1.3. OrtogooaJiz&lási eUárások A = QR (19.44) al»ol Q^Q = E fa R = =
1 . Liiffiim fetadatok
Adútt egy túUi^Atinott Üwáhii cgymlrtmidiiKr

ti= l,2 ,....in ;f7 i> o ). In R «gy (n,n) tq K. Ai. A mátrix iivini &k-
toróáciöjátQiíbi k.l«y*a9.3í

A s = b. (19,38) r ii*i + <-Qíi + ... + r„x, - í , = fi.

Aí(m ,n ) mmtí I = j n (rfíet. az o^ütojNU linráríwi ffigBeÜiv r n i a + ~ + r » . f , - 6, = h,
tx^. Mix-nlAtúth ■rt tw«(4d«sa, ^ áttíriiuk
•- • =?
—in ín I
(19.39) -6.+1 = í^n ,

-K ’- K
= F (T ,.ií.,...x ,) = inm! (19.40) lulílkia. bugyit «. ( 19.4G)-Wl kSvrtkpKiL hogy ea a iógy*rt&a-
Sícg r, = f j = » tuimn.™> *r«ke f,+rW l lévő ^
A (19.40) fplndiiuit linráru,
(láBd mé^ 407. (iW.). Annak fcilLlra, togy
R£ = fe .

(ia.41) cgyEalrtrendascrbffl v iW e t í hdyrttwdtíaael ny^rjOk. Itl ^ a (:9.4(>)-bAn lévíS í,-, 6, . . . . , í , érté­

^ = « {* = 1-2..... ") kek veIrtwAt jríöll A (19.39)-h(fl {Í9.46).b« vnló átmeiiH. algortilmiwAra Ifggyakriü)h8n w alábbi kél
Ezekből M pgy«nk!tdclwa kapjuk <»
A'^Ai = A’^t. {19.43)
ImeÍTÍ.fl8ywii«trend««irt. A (13.38)-W1 (19.42)-hf v»tóátropiictet WvjnkGAüS8-(tmB«A'fT«dc«rfti«k, aá<a A Biáttüt QR-traiiíiBfolin/ÜtjBt.
mivel»(19.42) «s>«nlctcPiKli«ctt (19.38)-Mt a GAOSS-»fe hilwnegyMt-iitódiiWf ikD(»liii<U««AVKÍ iiyor- a |19.Í6| ir«latoui tnrtalmassm
tSk. A-tA1fcltoKizük, hogy nuiKja imodmiliii. tehát A'>'A [n. n) ttpsan, pomtlv iMmil inAtrix. nz úgy-
' >k pcclig tiiuntirikiuuiii mcgahlhatók a CHOL£SXV-máiá« ulkalmMteAvaL A t.igypfiWA«!H»laBniátrix
wtgy ritiw mitri* raeiin. 3. HeUxidte eljárások
19.2.1,4. Iteráció teljes- és egyenkénti lépésekkel

Ipgyn a (19.25) lilurfttúi^gycalctrciulox? qsyfitthnt

é>m niüUtól ktilráböafi. Ekkor u i-«dik Miibau .r, tamoctkat ki^PíbE^.é* tgym nUbhi itnAÓA*
kapjuk, melyben ^ u itcrádóe + = 0.1,2,...) tW-52)
Egy id«ici»|Ha«m£te[ vA1h « íii&«iJ (19.52) « aUMn k«pl>tbe aMgr át:
(19.48)
x « + ^ ' (i = l,2,....n;p = 0.1.2..,.) (19.53)
Oí = 0.1,2,...; ..... TÍ*> kEzdctiót^).
te fiff egye Kpé»k k»nv«Be»^tul»ida«i<áMÍt javíthatjuk. 8
l-W l» i i » « «icia

Ert«i>liAt*rt Jacobi^ 0 < iJ < 2 (19.54)

d[!tt wirtor flfWtrn *kkor konvtifpU. h&s:

hxtöiiiátró fSitíúbpJi <>>niei ahnolút Mikben a többi (i / i )

fpItíMuÜwiL

Ha »s pWI kntopttümtrt . jACOBMjiribHd lE

sárnOUiaáliDácm ttxfrt^alkalmusiik- llnsii
)ütmk<J, akkora kopott iUriáim 19.2.2.1. Általános iterációs eljárás
Az ÖtoJános itaiá& otjártf, abból indul ki. hogy a [19.M) Pgyenlotek
*í = /í(».,íí..... T.) (1 = 1,2......n) (19.36)
fixpoulos slaba hoahatók. Ekkor a becsült j!?> kfstdcti kfedJW ftn^kbffl kündulv*. a
(í = l. 2...., n; xí**..... «k)tt
A (19.51) k^lclcl Gauss SEIDEL-rffiinisoBkí 1. Teljeslépésfi iteració
(Jj&rMáltaUluui a JACOBt-clj&rAsná] sy»r»bhi9
Julib. = 0. 1,2....) (19.57)
■ lOij - 3 x j - 4 rj+ 2x1= M.
-3í, + 26^3+ 5 t , - j , = 22.
-* rt + Síj + I6i , + fijTí = 17.
21, + 3 r , - * r j - 12®, = -20. .......(*= l,2 ,...,n ;M = (1.1,2,.,.). (13Ü8)
A (19.51)-iidc mcgfelcUI itcrteiá* líjifeKk: sokaak koüvcigmiriAía anaiU gyoiMbb. min*! k«v<»he K«imek au li fiiggvényÉrtíkek aa
Ex a Ublázatnábfiny kÖniKtM <» « kta ameggldíteegy kamyeüeUben.a**!!. h*«* /(-k aiffcTetloAlbatti^, akkor ott aparri/lli.
x r ' = i ( l 4 + 3.i'' + 4 .i-> -2 ,W ). Omváitak abffi»l6t-«Ttékben minél kinebbek. A k(
*t1. x<*l S
- r ’ = ^ ( a 2 + 3 . ' r » - 5 . r + - í * ’) . ií< l ahol A' = ihjkI (19.58)
0
0
1,4
1,0077
1,505a
0,99tó
1,5012
0.9989
1.5
1
< S”
0 1,0975 0,3059 0.5014 0,5
0 l,78öl 1,9!)76 1,9995 2
( a>+ ■ (19.(50)
 Í9.3. JVwueniiu mta/rriiás 921
19. jywnttifatfwj

Itt K
iI. Értífcpk it kcrmirtt lmuUjB mPB“ l‘ln». rtK m Értékek pedig n ^jdilt, iil. + 1)-wílk Bhni 7 (ti > 0) a csillapitáKi tmyn^
Hn a 2. és a 3. lÉpést líj^” lielyéin: íjf’-cl írva i«Dhe{j<Ík. kapjuk a GAUSS-NEWTOlí-filjÍLrást. Us
a kwlitö értékckotk dyau Hunnatát nyprjilk, inciyupli ItwivcrefnriAja « * l'u (ügg s ki-ssdpti értékek
19.2.2.2, Newton-eUárás válíBBitAsátöl. A 1 csillapítHíi iHimuiétcTHrgitfiíg^l dAihct« a
A NEWTON-flUinb.*(19.55)síiiwlMdy^íEvrnlrtbaiTMJulki. A z . . . , brrsűlt kMtfWmíkrk .. fjiMi — (.■ =
_ 1 ij m- I. =
= 1 ’i
1.2..... «t tuuríAlii. fWivAStjiíi kiüzátnítfea tíil kőritl-
nfpnmAIL*.*
mPKoliliiíin lírán lu F, fTiggv^iiyckft nx ^i. ..... Xa Riggetlra váltasd sxoint TAYLOR-MirliM frjtjrkk.
(táMi 423. oki). Ha a TAV1.0R.<»fl«ii «o k a lineáríF tagokat v ^ ü k Uiu^Arís ogymlrtrcticl' nwoyes, ridcor eaelwt Lp:n Fgy«ZCTTl a niei|rf<>leWilificreíidaliíll(j«idt*dck
mert kapunk, ntflynrk !>rgíta^vri a knctrlitó) itrraÜT jttvünsai a küwrlkmiStfppra TiTPrVtjfk:
.. ................ ................
....... ^ ’) ] (t = 1.2.................m; t = l,2...... n;í. = U,l,2,...). (19.68)

« iteridó* lépííita tea vAlt€HÓklőí ffiggőra fipBciálisaij

rnck. mniyrt mimka itraáoúB Upésboi me% ktll okLiniin
« GaI.>SS Newton-rljáris folyamin rsak az F, függ-

nAvu fÜKS a kiaulett étt/’luik júnágiitál. Ha (19.61hltai —x'^' = d^’ hct}K^tC8ftM

19.3. N um erikus in tegrálás
alkalroaiimk. nkkot »NEwTON.<-iján(it la aUlitú kon cán- (lűbajantó) alakba Iriiatjuk;
19.3.1. Általános kvadratúrafonnula
rÍ‘^ " = .ílr ’ + <í!r' (* = 1.2..... = 0,1.2....) U9.G3)
Hogy a kradrti énékdct^ \i:tt rrApt függfwt oqytutsük. a iclaxácidadjáiáEhiD hnsonlánti hmn^tiuk

ííf*'* = xj^4 ><'* ( f = l ,2..... a;,i = l),l,Z ,..;7 > 0). /(/) = / / !
mcíbatAiorfiAnAk Irirf*. a [19.27] inxIalnmW, található.
makkor van ‘onllo^. lia ax /(Jt) iulegranJus primitiv Kkkv^
Dyc dntú úton nem irháin fel, túl Umyoluh vagy i» [a. fr| inl mák tsak «gyts kiválasEtatt x,
pontjailjan az ún. al^poulokluiu isairat, (19.tí9) töwjitV! kisi r» ax ún. kvadiatrua&Bmiűákat
k. Ezekáltalánw alakja:
1. ^ «’ kradrtikíiMlít#»pWWUkiindulv»Mifi(i,,j:i,...,jt,)(i = i ,2.....
liiHárií fFigg^Tiij^t a (la.tíl)) NEWTON-«UáráM»ftk taegfdöeu az jj..... r .) Üd« í™ küxdit#- <?(/)=^ cb-it,+ X ) + " ■+51

ahol sír’ = (/í = 1.2..... P. 1' = 1,2......«). ffv

f.í't ..... ^-) = f, ......íi*') + é ^ - r?’) (19.65) i(/) = <?(/) +
R jelöli A kvadratüraíonnula hiWLjM. A k
íí= l,2 ,,..,» n :n = 0 ,1.2....) /(r) iutcfrranduaiiak és dprivfthjának tiummkxtít értíItM az ali^jpouttili
k^ljlrttcliuAmituiik. s k^lcteto. melypk csrai fiiggvÉnyórtélrekki-l i«ámnlnak. t/i^értík-fo!
2. (l'J.G5}-l'i«ü ttlk»liuiu;l,,ik « 4'*' = - rl"* hí-lyrttesftíst fe a í^*-’ értékek iti-rtdós javitAtót & dfirivált írtíkrit i» felhaBzuáiljált, HEttMlTE-ídii; kvadcaiiíra fomiiűAkiiak
GAUSS-fÜile liitHuiís>-Krt-niAH(WTn>l v^gejwíik. «n i fiz al4hbi legIdfieWvilígsrwít feladat
19.3.2. Interpolációs kvndtatúrák
^ f f i n ......= min (19.6ti) Az alAbbi képletfik a: _____ ... iratürtítat írjAk Ifi. Ekkor a//(ít) iötegiEiiidiwt H
mAtluüadö, (itRgffit'lÖ foksíAiniii f»(^} intPriiolár.iÖB pnlinunmiid tieiycttealt-
mciítikiáHiia iiunníiI-t’KyonIcrtflk (lAsd S143, old.) Vtmy a HOíISI ranazfurmádíi sL-gitsíijii^I. nríBziiitcrvalluniokraapíi') jmlinoiiiot intPEráljiik. A tnljc* intnr\iillutuliiaziiit(?grá] értékét
iscj kapjuk. AtövAhbiíikbimvnlKnwnnyikípletbpnrdtcwi/.ílk.Uuí!yai ' ’
3. A kPrenclt un,’goldftw»i»K íilíibtii köMÜtfawkrt kapjuk;
4 '“' ” = .^r + 4''’. iU- (lö.Q7ft}
xí,'‘'"‘>= r^' + 7rfi'‘' (* = 1,2..... n). (19.e7h) V = ío + t'A (v = 0.1,2..... n), ío = a
933 i9. NmurAw>mód»)eTTÍ 19.3. JVwnentiumtojrdfd. 923

ik egy IA| azám, anicty » hiba sb*zolúténck£ilok nt)' A HEnWITE-tiapcscÖB.

i^hibAia tehene

19.3.2.1. Tégl&n:
M ji., 1. + h} iiib^nnxm / U H - » * = » = /(xo) W
/(j-)-rt la alappoDllMii. oxk « rénmtrrvaUum bal akliOí in r, =X í4-Aé»ji = Jo + 2A»i
lAli«. így Impjuk > M f h
(I9.W1

j /(j-)<ira. + 4#i + 2jb + l!o + *•• + 2» ,- j + 4»^i + |h). (19.80)

//(x)<fa « h(», + V, f „ + .- + v ^ ,). IJII < Í ^ Í ^ A / , .

I " '- I«m ■‘“ *-

n«irW|ía»ök<atojátjdSIL
Anaks módcuí fapink » jcW »/A.Í.

(19-74)

19.3.2.2. Tta]

f A í ) d r s ,5 ((b + »,). |/íl<^.W,. (19.75)

a G ai
t/»krt»a*wk.dpiehhraMa! inkcliwilnncUiú.
Ö»0(!t;xnw>l arlMik we Aubtípíí tr^f^farmaia ngy (nq^áásssis;
19.3.3.1. Gauss-kvadratúra formulák
Ha {19.ei>-bcí. intefftó«.int«rviJ).imot úgy vÜRKEtjuk. hogy = I-l. l]
j H T ) d t Sí h ( I ^ + tó + - + +^) . )ül < (19.70) jKviig n Lbgekd8£-poliuuinuk gyökra (lásd 33D., 1093. oldalak), nklmr k c, cgyiltUiaMJat figf Idwt
---- - i™ni, hogy , (19^1) kóiiUt a kgWjebb 2n + l^fckö poiioowok intceriUját pontosan adja.
A/a w aluppoutok U-ljö. twtorainyit. «> |/'[^)|fefcfi korlátját jrtóli, A trapfaá™* híbij« arti. ^ - igí.ra8átumrtriku**Bhrlycid«Bd>idt«LAzn = 1.2&3B*tekI^i.
iiy™, Ktr*p&,5»«rR hihnrendjr 2. -IVbit, bn í. -* 0 (vagyis n ^ oc), akkor s impfeí
xo = -It, Qi»* 1.
19.3.2.3. Hermite-féletrapézform ula Cl =1-
Az iro.ía + /.] úitwv*Umnon egy poliüommai helyett«,ftjnk. nmdy /(í).«t ö, S
/*(ar)-«!t M. jr# í* í, = io + >>alappoutukbati intorpolüja; 3:0= -xs. <. = 5 ,
8
I /(í)<ira.í(ift + y,í + g ( S Í - y ; ) , |/f| < . (19,77) 1 1 = 0, n = 5,.

o-* = , ^ = 0.7T4SÍ)66eQ...,1 C3 = lí).

:eo = ~*a, «, = 0,347854854.
c, = tl.G52145JM-
iÍ = 0,MSI981043..., c, = c,,
ia = 0,861130311,.., ra = Ctt,
McKjegyaéc A f = -
feleltetimcs. A fcati {-l.l]-b eii& v«tiyn f. «»c , ínAlcdia intcgnlkííKjftŐértéla:: r ( W = 21n
T ( A , )= r « r «
T (h ,)= rM r « r »
09.S,, T(hj)=T„ Ta Ta Ts,

19.3.3.2. Lobatto-félekvadfatúraform ulák AíkHg fblyttójnklda黫iliift4«i»t, amíg v*l«ii»-ly «w k « «1

Egjw fwidtbiai Qélaml« interviüluiii vispattisii á alu pwitltétrt t í Lm
OcűKdupTu (i = 1.2... QMftoafdeloA mtg <•SlUPSOHnnbályUttl siijiáUM^kaA.
p «» a i«le V.D. EiekM hogy « h s l ^ 19.3.4.2- ExtrapoláüAetvc
A BoussiuMiátás m nnmpoUciáa «tv dlmliiiiiiiirtiiik tekintMfi. E:ít &{19JS71 fc = 1
Pl = 2: »«tb «V (!n lewKtáén!! iüttvt^ink. Jolöljc I n kmwtt intcsrilt. Tth) pnlig « bossátartosiö (».76]
..................... “ ■■ “ ímmI-
l»iA. »kk»r m«g lefaf* Diiimm. b<>er a tr nt A.«Deniití aammp'
•» = é - totíkiKiwfdt^ adható meg:
4 n9.»4«J
x ^ -0 . c, = -T J , iííA) = í - m = «i A’ + -íA" + •- + + 0 (A»-*») (WJift.)
'3 - *» = ! • (I9JKI.)
^3 = 1 , rj vagy
x , = ^ =0,447213595..
T (i) - f - -ifc* - - a * '------- a - * "" + 0 (íl>«»> (isjah )
Ax a, 8
ji_ e yüttlutti!>k A-t«l inigtrtkat
Az n = 2 est mripgyeBk k
Kcpozők (19.89b) T{hyi r » Idúrtnk « >lát>tii Ütíam hombbieiflt:
19.3.4. R o t n b a «-«U
ARoi r,(fc) = a,T(fc) + o , r Q ) = (o, + o,)/ - a, (ft, + ÍJ ) ft* - a, (o , + S ) . (19.90)

H» a, + 01 ^ I « ni 4- ^ ^ 0 nMmr r|(A) hiht«muli<r 4. intKr(h) £bT(A/3) hibarendje2. Teint

19.3.4.1. ARom berg-eUáráfiiügorítim isa
Axdjáiáa a köveUieaG MpímHcMI Alt:
IIS.91)
1. Atropéíös8zegiiiegb«táT«*M Aí j T / ( í ) d í i i í ^ f e 5 » a ^
& « (19.87) kéidrt * = 1 a t íí n . A i itt V ia 11S.S7)
hi = ^ (í = 0.1.2..... m) saeróit
r*. = / + 0 ( h r * ). (19.92)
pget-ArdainitekÉplrt:
ódik.
T{h.) = r = ^ [i/ ta ) + / (« + % ^) + + / ( « + 5V . ) H»tSroa!ilkrae6 « í/ = J ^da z. lásd 467. old.) kö»-líl:JS&-

+ / ( a 2^,.,) + ... + / (ü + . ) + 1 /(6)] (lö.sq) k= tí Jt = l fc = 2 *■ = 3

Ü.aM73549
l. Roiaberg-eUAr*.: 0.93979328 Ü.94C1458Ö
0.94451352 0.0460«6U3 0.94(i083a0
A (19.8Ö) rckuraiós képiül **íTÍtit n rfA,)-nBk « T (\.t)- h ő í mlöea 0.945Ü9086 0,94fi08331 0,94008307 11,04608307.
bevrtt alftiipütitoklwui kuli HfQggvínyért*ttrt klszAmítad, k = 3 eaetéti a kóarfitö írték: 0,94Ű083U7. n 10 jc 4. A hiba O ((1/8)*)
s Lfigym To, = T(ft,) (« = 0,i,3,...)éKrfkurzlvmó<ion«5fanlísiik kin jes*6 . I 0^.
k-apéz éa Simpscm-formtila: A RoMB&ftG-(.-lj6rJi« fmtioiiwnri«iMb«lkÍolviiriaüi>.hog^ = 1/8
Tkt = 7V-1., + (k = í = * ,t + 1....), {I9.S7) fal A bapén-bmuiia m m S irUkv 0.04^C9(KHi. a SiMPSON-fonuuia kÓ7.«lft« é r t ^ 0,94608331.
 J9.4. 927

MDPjyüt p^nitánax Euuki

»iA(IÖ.83)tiéplrt n^rint: ir^, = jd + !h) (i = 0,1,2.. = j*,).
eomrtriiü s^léhetóít a 19.5. ábra imiutj*. H&(19.96)^1 w
« ,/ (l« * i)* .-,/ (ix .4 )l

-, = 2: ;« i
G** ( í'’ í ) * “ ■' í)l ■
-3 . I . i ■ ^ (5 »+ j)- - + .w (5 n tj)] =0j»s<»307.
/
a S<j,) toIMÍ éftíkrf Í,í

teeíémi.
{y.
1-Apt
» nnwiá Atatt taUtjük: (lásd W9. «ü
gyára Fül A: FFT (Fart FoURJEH-lYaB

ky ^ Z

19.4.1.2. 4.edi«i]dflRiiiiee-Kutta.eU &ids

3. A tőbba mt«(pr«lak mímcriku* ki i ( U « l 119.301}. 1. Siáinlt^i vázlat A(19.33)k>sdrtiM^k f<-l*d>tkön!lMiiw«nld4i^
19.4. Közönséges d ífferenciái^yenletek közelítő m egoldása
Efey kdz£>ns^» diffeníadAlígyiniíet roegoWáfli V
frlítn^ Míjíly íiiak t*m«t rfpfm -r« SH>
mimeiÜtiB rfjiriUokkJ kril ' *b + ft/2
.r. + fc/2 #. + *4/2
*•
j:, = fi, + ii Jh = » + i{Jt, + 2*i + 2*,4k4)
19.4.1. Kezdetiérték-feladatok 11 blyutjuk. A RuNGE-KvTXA-ioú(kBer bib&j* C19.99)
Aí. * inqEfddf wU«Btá»i«a i0 .|>m«r pontwiág ériirtfi d.
Jí' = /(r,y). y(ií) = ib (19.03!
■ !í' = i (i " + y“)é*íf(o) = o.Aíi,{n,6)W É k rth «««»- * fc = 5(í* +!/*)
a kcraHFtl ^(í-) fiiejvíny th kűW“
UtöfetífcátíBáinítjuk ki vnÍMított *, ti
ttuauuk el6rr adott h [öpttiiois^i o,oorei2so
2. Mogjegy*ések
i , = í o + íA {í = ü.l,2...0 . 0,00781411
l* reialia
= / (j) sjM^iália diffcrraidAlpgymlrtníl n RüNGE- 0,03125763
U ljá i a SiMPSON-foroniJáha Bicgy fit (Ls«l
A (19.93) frlwifttot inttigril-HlakbwifcUiMi kapjuk!
icril, rit MfikwBni Ifhrt a líp™
líW = « + Í/ (í,if(* ))d *. ' úgy iiytTilnk, hogy a wAnidáHt
diipk, 2k lépéfltuiffiziJ. Ha [;ítdáui uz y(xo + 2A) értékre «a ííj(Íi] (egyszeri lépésbossyi'i számftía) «a

6
E?. ]h» ft kündul pontjtt nx nl^bhi kdzeUtianck:
Jfi,(2íi) (dupla lépéak«azú laáitiJtéB) firték«kc.t nHtgliaí.Arwimk, akkor ay. Hj{í(} = j(ío + 2h)~ yi(h]
Iliim bwjdésére kapjuk:
rn+h
iíj('0 = :rTÍte(í>)-*(aí.)).
If(^.) = », + / /(«. tff*)) + » ) = (,,,
 19.4. Köiőnn/sa diJfeTT

*re»lkalffl(raott RuNGB-KUTTA-mórisícr {li«d (1 3 ^ ). A lu

Híg ittirbíijuk^nnidn tiiftíTüidÁloEyraUcVre^
szfTCltké (lAi«d 506. old.). Estkor Ikívífi^. . . . 1. Sl^, = !fc + ^ (5 / ^ , - 18/^, + 23/.). (W-lOTa)
sokból Ail. mclycln^t.« rgyiw diffcicmuAkgyenietekkupcstdiuik ősnzti.
19.4.1.3. T öbblépéses eljárá.<u>k í í : r “ = í^- + + 8/. + 5/;:j) {;. = O. t, . . ; {19.1071.)
A (13.97) EULEB-fílc poUíouvonAl-mAdBiwrísa (19.98) RUKGE-KtnTA^™
mívpl tt*, kúMmlUi&Da! e\ót5 lípésekbót raak az », értékrt h«™ná)j*k fcl. ErarJ 2. v Z = Jfc-7 + 9!^-. - 9ih + 6A(/*_, + /,). (lO.lOSa)
xífmUmi sz Aluláww tübiUpésr^ djárŰMk az aMbbí alakban ailbat^ meg:
yi** + on-itf,+*_i + o*-aai+*-J + ' ” + "iS.+l +'>B» «::r” = 4/ . + ( # . = 0, 1,. ..>. (i9.iU8b)
= íi(A/.+* + Ő t-tí.^ x + •••+ SxÍM + */<) (13-íOl) ^SlMFSON fonmiia mint nimRiikiuinli íuMaKIL te \tHt\Átúla aU1>H kifcjcxcssrl
trt«i:i9eg«ca aj 6. íí, (j = 0.1..... k.a^ = l).ko*BUn«Jtksl (19.101}^ Jf-i.'pí™ rjjd-
mitiak ncwíMik. hn K ( + |A! ?í ü ^Vjuk, h» í5t = 0, mert düUHr * (19, lül) joW> oldata
/ít^ = /{Xj+^,8i+i)frtrftt!ibnic»»kAiiMÍri«ncrtír,, ii w ir r t ó k d i í o r d u i u i i k p W (Uíí^ ^ 0. íK ” = ^ + C.7/i_, + 30.7/. + 8.1/^ií- (19-lCB)
■kkemrlíAráitt tm]><tntnrlc tnondjitk, raivrl• kc-roiptt l!lt^(13.101}lIIinIUcct(lldnláIl^>XPrcpel.
Egy fc-Ippéán HjArAíi itUnlituutAsn rwtrá k kn7.dpti örtcküt bdl jsmgrniTnk: ......jn-r E x f^ pti- 19.4.1.5. K oavei^ konziszteocia, stabiliUs
dáni(ty«| ikciAáUltuú.
l. GkibálúdigttkietűáaáalúbaÉs
A (19.93) k«drti#rt*k-W»d«.í nwgoWfeár* ftgjr k . . . Ubosy
\ x <>gyl^>R»s eijáiásdk álbiláb«o:
(19.93}-haa « ^ixi) dmválut diffwmdnWrlrtAkri ftásd a(H. okL) hrfjrtteftjfik (19.95)-b«i lu
miPpAk. kv»dmt.taifnmjulAvíi! (liM 921 oW.) fc&jKlttjőt Si^í =s.^hí'(x,.sr..f.) (<=^0,L2. .;» a d o tt ) (19.IH
P A iA k i^ alakban írhatAk B-L
Itlaí'tJ.y.ft) függsiÉim*z*gyiépé9rsrij*rift n5iTÍ»iwrns-/BS|jt™jfcnck vaO'imbaüiüáityAiiak m
y (I9.93)-h<ui«x^(x,4.,)dehváJl>t<ixx,é»f,^2 al vraáik. A (19.U0)-W)liiyw köa-litó » *>l^pwiööatía és lí( j, fc>-val krlljrfairiml
Ellóróc a pcWUH B(j) «dj« jr(x. A) RkAife (fe<lkrrti**dÍB hibát (lásd (19.111)) is n
tt+j-ü. =2h/.+,
2. Milire módszere (19.95í-h«ii« iuU^iiíl sttóm. mpiyír
jr(*./.) = - «{x ) =0().<') (19.111
íh+í-ft = ^ .- 4 / .+ i + A+j) A (19.111) képkí art áHitjn. hogy a kfodTtiM^k-friMlat írUümciráá tartoroányáiiBn mindísi j-ie
rth-módszer (19.95)*l«ui az intcgnuidiist k darab r, - tépÉsközKci Du^(hatátti«DU h) kűxcllt^ ÍTlck a fdiwzLAü liánudy GDomitáiH Htfllett
pOQlnkbo* tartíWÓ LAGRANGE-frfc inlrtrpoliidte pi
h~*n fsetéa az y(x)m
t^táhra kapjuk;
íiria n!ndj«: p = 1. A RUNGE-KUTIX möd-
(19,104)
taés kon:
A (19.111) snírint a konvpi^enria raidj^ iwptdjn, mmnyin*jAl kSailIti ax g{x. A) kücditÓ mFf^ldí* ax
A (19.104) rljArfct K+*-n; níaw cJtplkit. A eg>-űtthntók kiszáoiaásihoz lásd [19.ll- y(r) (H>ntos megoldást. EsTTikiviíi Wimriil a kfrdfti; tn*'nn>irpjiii kowUti nz F [r , y, h) nörekniráiyfiígg-
vi'iny az ^ = f { x , jf) dcrlviUtat. Eiilu^ b^vMetjük az í(í, íi) ligyncveüí-tt Uikális Jiízhríim tw íi fciíót ™
19.4.1.4. Prediktor-koirektor-m ódszerek aít luoudjuk; A (19.119) PBylÍ1)é(i«irljAM»p-twdlwn komwzlmii, hajta iiígnagytibbulyautennésHrtíis
A gyakorlalbau az iinliliiit tnbblApésm mAdttm^rek clSnyiiaEbbck az c:xpUdt cnódiiKcnJui^. lotni wlUk szim. mi^lyrp
' ........... ÜKSieJ érbető el. Eí=!cÍ aaombrt] vwwnt CKV iiuiíUt'it ((I, k) = + _ f = OÍA-) (19.112)
tóbblípéses cijáíífinál oz j/,+k köwiUtő-crt^k kiszámltánáhtw egy áltaJtóan m
mqgoldoui. Ex (19.1Ql)'búl kövtitkczik^ u. kavetkn:ó nkkii; (19.it2)*bó(fciiiíwtleiiű) «tódil!, hogy
= (19.113)
VM = h j2 S iU i - 52 “íW+J = f (W+») ■
■ Az EuLBB-ític [ioUgQnvotiiil-miíriNaerkoti/,iwct«tKiiarMidje;a = 1aRuNGE-KUTTA-iu6diai(TÍ!p = 4.
A (19,105) megoldása itericióval történik a Q-. Egy nxplidt tŐbblfipéses pljArAssíd miig- 3. Stabilitás a keKdeli-értékek íavai-ásávnl .tzemhen
Az egylqrfnea eljárííitik gynkorlnti ftlkiiLunzáítAiiAl ta 0{h>>) disíkrBtiiáriditi htWiltBZ még 0 {Í/h )
határMunk sgy kradöértclmt, au úgync t. majd ezt az
kpriikltóai liiba ia boziaiíulóilik. Ezért tehit ej^ nem tftl kitíú, VÍROS /t > 0 Iftpéskíwzfil kfrll -■wámolnimlt.
s j;r = f ( s f ! :i ) (í.= u ,i.2..i.), (t9.1W) Itt {bntuB iBiarcpít játraík az, hogy híigyao vjwlk«ük az ujjyléixíBöt üljárAíi yt mimerikiis megoldása a
 rnrúIíeínfen^^iStetaSmtyúídtíia 93]

1, J't — 00 esetben ja. A dificíEodídegyraüetckíwjítírt^ 324. olcí.ytuumióleÉppeiíJcaietjfik- Ekknr»íl9.1 WJ

A ka, _ »k<ilraW rtM imi(ifftl9.03)kradrticrta-fia«Utoirt«W niútmood ben ÉS (la . I20a,b)-ben ]«rt diilwfincwmódszw mátrixuk «A>íUáí«kjjit)blén>*j«iafc misoidáKéra ve*Rt.
a teíáíti írt<=J«fc íöwní»4w Jí«o fll«.. 1« : ■ A»v'+A*ip = 0 haii«,gfndifferaidjaíiO'enlrtinc^ldá««ií|/(Ü) = ií(ij = í)p«witJaUítrf^mdIí^tt
iblcoia nM,-goU»tóTO v«wt. A diÉeTTOriíimódMW a dífiririwáÁl»*gjTx>H(.'t ití - 2^',, +
ljí W - y ((x )l< l5 o - t h l . ( 1» I » )
Itt y ( í ) (10.93) iiH>goUtó«L. hft yti brfyrttíKjro] = ^ nzAvart tessdrtiftítctd. A ( ia .lI 4 ) bu»tói mutmjiv
r ,^ = 0 di&teiKMiegyenlrtbe vjazi át. Háfoiű helsö |K)iiU)t lÁlfwitvn. nziiz A = 1/4, tsct^n
hogy a n»goklá* bKiutcutoft »bmtútArt«kÍKm v m h«l*di> iBcg a hadcti ótÉk ii»g«lfflíá«At. a* » ( = ir(0) = 0 . 5i = ff(l) - 0 figyt’Jcmbi; vMv]«njtiít tó i>gjwiM«!iKÍ!i*prt:
(19.1 U)-oi álbilAban «Umi«rmú. E > ^ b » « ^ j ü k %kdvrtki>x£ lin ^ U »itld «u l*a o t; = 0.
S '^ A y ^ lrttc) = Sb ( i konjil. A < 0) (19.U5)
luixdy stabU bf ruKk > it(»!dAli» kcwJcrti«rt«k>IiniUíniáBak«eylépéi^ nttgokljai mAcb(»oH< vizsfiAljn. » * 0.
Azt tuojdjuk; «or kn>SMtet>A«sylppneielj^w /t > 0 ItpéskoEie aí>ooiúi A>bil a Mck »«-
vsitáaíralaönbcav, h» m(19.1151 lintwi* ííanUtípfctljMi« azaal aámíUitt valamenayi j . tea Jitó itr
a \ ^ l^ a í.
treodaienick akkur vjui n
(19.116) juk; A,^ = 9 ^ ,
Eímnmáiuitt D -^ cgycDld. Eblkg a fdtMWb^ a >iftiáArtékrkn- lopjuk; 33 ^
brcslö.
V = S4.S3, mdí«^ kv)^ a ki;kii>rbb kím «tU VHladi 9.87 Mrkrt-
■ (l9 .n S )-r»«E C I
611
hogy (W .U ) + Ahl < l íse*^ i«w , *• ígT a -2 0
9,^1 = (1 + AA)fe (t = 0. l . . . .) «t6dUt, Utbtóó.
« -2 < M < DJépcsköi^kQdÁtaiừ<lödtk.
JépcskÖ!i-kQdátaii««JödÍk.
Megjegyzés: A
1. A/l
2
. iUgasaWiitüidfi kÖB-JeÓ differenriflkiit «Ik »li»«uiik (* (19.12Ua,l>J k ö * e líl^ hiharajdjc
CKA"».
3. A tŐbhlqiómimádaBgt <itb>fnt«TJik (lü»i 929. <M.y
BZ^btNpéM&hAn
lKx) = C ,«*'*+C V ;‘ ' ’ (C,.C,.X,.A,hon l) 6 (19.117)
A aönliwím p««í>íttdí^fel«laiakí, >lk»tm»(on d
rtfcrUu ik (lósif 19XZ).
-hűl \ i < 0, A, < 0 » 1A,| < (Aal, Ivi píWAnt A, = -1 . A, ^ -1000, «kfair a V b ö í t*rto»ó non
beWyáflDlj»*Bie8pkifaftrtíktt.<fc«rf ................... - ................. - ....................
ti. Ekkor fehél!™a qjj, uasfcWfi köwlítíi
kivÍj»s:táii«(U*d|19.2C)).

Eia ffí^yet « (19.US) «ftftrmid*Jígywiírtbebftóye«nift «kko

Jí*l^) + p(l-)s'(í) + <ítítlrt*) = / (í) (a < í< * ) lihol y(a) = < . , í ( i )= ^ . (19.U«) tfx: « 1, ......a. >= ff"(JíJ + PÍ^ )s'M 7l í )»{■<■) - /í-f) ■
liibs, 3K lígyíwrvctctt iWefct. A fdtí4eJcM!tt mcguJiJáM■»* ígywItluHi;
utóbbiakban ismcrtetjfjfc.
a, n* ögy7K*vraíirtl koUakáriií» helyekpn a cíefctt
tűnjön «L Ekkor az esyü)
19.4.2.1. Differenciamödsserek
Aa {«,b] int«rv»llumul ekvitUmtws = t* + ‘'í* t*' = 0. L 2,..., n; *„ = a. = t) «Ui)p.inL.ik!üit >« e(í„;a,,a7..... « J = Ü (*'=>.2 ...... t»), a C t i < xj < ... < < b (10.123)
r(s«n! oactjuk és « belsS nUppoiitokiitui ft>Jlrt linaáris cglyenletrendszpii njvrjiiít.
+ = ((^ = 1.2..... n - 1 ) (19.110) 2. HibsnéE7^'°>AdsKer Az » rílnnk. hogy au
dillFietiri&ltig3f(!nlct>>itin(ierivft]U>3»t, Kt, idfthht.ligynevBWitt véges líi^renírníifciJhetycttrettjíik:
_ Bi'+t ~ gv-i (19.12üa) .) = / £*(r;oi
f(oi,«3,.-.,<2„)= £*(r;Oi.ua-----
*>«: =

(19.l20b) B, egyiittbatóktóIBegÖ intí^Al érlík« miuiuiülií. )<ígym.. A «ííik«í«m feJtrtelek:

S®'« [ « , * ). , (W n — 1 MjAmft SS tówelítdSértőkm n — 1 laámú lineátin

eaMMjletrt teipimk, liA figyplpmhe vmwr,ük, hogy Ht, = QÍ»jfc, = i3.Hft« ]wn>inftdt*tdckh«u iipriv41tíüt
« ™mals. «k3(.>r (seket is -víkbi rlif&n^'uciAkkal hdyetieriliűk. melyek la oj cgynttbatókiu linfárid **yi!n]i.tjfUíl«M!n achwí.
932 19.

(19.1361

4. RlU.tttódss«r Sok p«i:mértíi-frUI(itttáJ nz |,(r) mcs»I<iá!; ügp'rttal egy úgyw-vwírtl wnrfrí*,

friaiíatBük Lo[QOgollUíoi. y(i-) miniiiutUiA]j&isc t A* t*l>tK*J-m6J«í«<>kné] i « ii

/ÍV! = JH(x,lr,v')<ír (19.1S7)

djbftst (ibőwdHU
ínte^írtókrt (láal (10.4)). Híi temm * /f(j;,y,ff') föggvTOy. akkor (19.121) sanrím * sí*) 119.12).
............. Bvínnyrl bclyrti«^tjük « /l,} = / ( , „ » , ......« , ) Riggv^yt A , =hb«
19.5. Parciális dií Lciálegyenletek közelítő integrálása
0/
^ = 0 (1 = 1.2..... ») {19.1381
d*«.E*.pacUiegym «k«f5KKptl«.vSIto™™l,iDq;-
fcltrttirk u «. corfttth»fcí*i* n w«mú corulrtct adnak. frleWiwnan- fa; vagy 3a
■ A ;r. (. / is j függvíBjídtre trti húonjnw kikniivk mdlett
-<MWr ^ = M . ff(«) = o . s(i) = d (W.iaOj

í[»! = jrW ^ )B *W + flU))í*W-2/í»)p{^)l<í»-<nin s{*) = /» {13.131)) X, = Xa+iA. g, = »i + i'I tií.if ^ l.2 ....).
Ütóíy^lBt dmvMlrw, crfTt 119 129) «Wni pmtniértA-jaadrtíti.j,,!^ ITiavJ^ft {19.1301-

A (19.121) próh<J&tsv«iiy bdyrrtt Kyakmn a

{mdAlisdrnráft vv|^ diffimwnA hihniinHl
(19.131)
*»8y -« * -»* ) 0(h) »«gy 0 (ft^)
fnetvínjft Mtíti>k!ö!íik ű®-, biHi> sh(^) a peranibttil
y ( « W + ' “W Ofí) vagy 0 (1*)
9,(o) = ft li)= 0 (i = l,2......n) (19.132)
fidlítríkkitck. !gy (19,118) p«cui6rtÉk-Í.Jn 0 (M)

[»-<•) (13.13.'í) ^ (T ,.S .) - 2u,^ + ti,_ Ij<)

pröbamggvfilyt vftliualhaljtik.
V»+i - 2itp^ + u ^ _)) m p)
rt kapunk. N
(19.l37)-b«j i>lúba rendjÉt > Landao-ÍÍU- O «<tnib6lumntal írjuk frf.
ikc't lHi[uink. ludypJtrt a 19.2,2,-1:
N£háay (Wetheji knívGxfibb, ha a
19.4.2.3. Célmódszerek
kftütei^ék-feUdiitok mrsoldáflAm vrartjiik
vktoui. A luótlmKTciWit nx rtRynrvümt.t
oj a rfigaftett paratnte (0 < rt < 1). A ( J'J.13«) képlrt tót .,
1. Egj'cÉt-módasttrelc A (19.nS)p< lyct»(19.137) képlolbűl ff = », é»!, = , ftrtékiíkamttn haptimk.
1í"+K^}ií'4 í(i)lf = /{?) ™ íí(o)=í»,jf'(a) = (lÜ.134) A{19,137)W^t!tckkelB;
k(»Kl(>ti«n^-fi>liuUtnt. így Aftgy pnr^rai^t wnttlytiHfiw {19.13J) kcstfeti-Arték- lotbe megy At, mnelyiiél Agyfilembc kell vonnŰnk » pJfrwn- *i k> *.tEr«a«^„kfi*eíft5Ér-
HHWi( = í ). A* ti(x, *) mggvíny ( Ia. 134) «am t y{a, s) = ebfi l. A^ létekre Pgy olyaa pgyenltitMiKlKscrt kell iterntfv TTOWÍN*tn-(*)(kd
934 19. JfumerihumiMtitmi tO.S. P.m-iátKdiffrrmrtúi

k » é« 1írtite*netíii ijtett luigy Irhrt (Und 19.2.X.4-).

(:r,v) t»ntl»n. «lial \x\ < l, te |k| < ,

« = 01.-k l = l í " l » l = 2-Eiin«k»diff«>»
2
■ A: A í »(jr, ff) Rl|ffiv*-ny ri«!gü-t tewt « iu =. u „ +

„ _________ _
B »lAbbi prtlMjruíRvÍByí biiA feh

(13.13U1
4
h Icpéik«!flBÍ8sr"‘lí&*»‘‘» ‘*"»>wvptkra«:4u^^ =
(19.0. ábra) a n h , b ij<ik « nbtf d«n-«
^
> hAima h«-tó riiw|iontUti:
liio i =0-h0 + 0+ Uöjii f l. 4u«;t = ü+ 1^,, -f 0 + iio._, + 1. 4iio.-i = 0 + in,* + 0 + 0+ I .
1
EkJkDTutidául
. th(x,í)-Mk«!»JottBi r.(i.s) (i = 1.2..-..u) ptóbafuBs-
■ w)kiW[HlégÍt™ic.™i«y
írt. utóbbi ».(r.B )(i = 1.2......n>prf
■ B; A {MrriiíljixiiSen
B a Av{T,y) t í i i é m fSgg««iivt f 19.139) «rrmt <r|«R>ar k |>ci«]iHt^I<!kbc,nu
rendáks^eiilctdchi- h p jp ^ tjfik . okkor miluilvt felkíp c«y faíK úf
11=0
u .
mány if^yeu a. G i-Kysp^iégvirt; 0 < i < t , 0 < s ( < l Knwijnk
t p olyw ttíí.a) Riffivéi^ nBÜyrc aÉgywt hd^jélMíU ie«. hüRy
Au = « „ + « „ = fix ,s ) Ghatórfopedig, rrfr.í) = JiX.yU }
e = f:ix.s:e,.ai..... o,>.
Jí»irnB*ém- □. .gyűtÜMtóit H
U . j^ i* y fiillKwnypk adutUik. h = í = l/» eseten a mcgfeíetó diffirunoa-

- 4u„ = —/(i,. a,) iánib htifckt-Ji ft-md tcsimk ti

12
. , . . . , « - n Hft n ^ 3,akkDT€W!ndi«w
rU lo U «U * 4 X i l^isö poatt™ fc&íplíWiórtíitrbTra
(19.141)
iimodUc nrtfafl] s inli«ndAK
B piacmBa a fiia!i*oyMík(4 isjiirí-

-4 1 a 0 10 0 0
1 -4 l U 0 l n U
0 J -4 1 0 0 10
0 ü 1-4 0 0 0 1 » p « ^ I t í u > i « « í í , : „ ) = (1:0,5). = (0.5:21
rüjfln. Aü aUMii biu^i»figyenktnindnpii kapjuk:
J 0 0 0 -4 1 0 11 f i 0 0 ol -0J125 + « i +0,73ű*- 0.-l373m, = 0.
ü 1 a 0 0 1 0 u -0,8125 -m, -1 .2 Sa i- 7.-l375«i = 0,
0 0 1 L) i - í - 1 ; 0 fJ i 0 -1.0625 1- ni -3.75oi + 10,0625oj = 0
0 0 0 1 1LJ) Cl 1 -4 jIj t) 0 U 11 nidjrudc m esfidés-ío, = 0.4S«2, n, - -0.3(100. a, = -0.0143. A köwKtó Biggyiiiy wgjtséRfvd m
1 U t) u|P tiilcBrilciű» t«rtoam af tobiaSUw» p «ilj«il«n kwiáinftbatjiik * iw-ltuldi. feSü-Jítö átíieit, A k»iH»tt
1 0 ül 1 0 1) 0 p(Ö;'Í) = 0.39W«,í(0;0) = 0,-1502ÉrtÁrkrt 11.RTBd-
0 1 ü 0 1-4 1 U ü 1 Cl 0
0 () 1 (1 luény^kkPl.
0 1 -4 1 0 ü 1 0
(1 (1 u I U fi 1 - i 1 0 0 0 1 2. HÍb«iégyset-iiiödn>«r
Asarml. W «(19-139) priih<iírigEVéiiyck»i apcmnfcliftfildwtcléRilik ki.
1 ü 0 T I -4 1 0 fl|
□ ] U 0 1 - 4 1 0
(J
0 0 10 0 1-41
(1 0 Ü l| 0 0 1 - 4 j
lu és ritkft. M Uywi fikkú mátrixot bhMrtndiagomÜu,
mfttriwwknHVwviflk, Aüfíg ' ro fTiggattól, hogy müyi’a utinyUn mentünk
vípg n Tikspoiitokoii. jÜ ÉrtÉko (itt j: = í (í ). í/= v(<) « C h,
íkt tartíJmaz^ kfllönl 2. AGtartoináayfeUtí
Aa pUtptikUH. purabúlikmi í» hijMi ndAlwTOfetPkr. sokféle tv!
' ' ' ki,mdyuk«thi:BbaitJtoía AKSBlóroddoiüieciiiíBit- / = j j é\x,ir, 11,— ,Un) dxdii
<kfi, nz alupvetfi nifiwk |1!J.251, ll!).27|.
 19.5. 987

k^«&,mteRrtlWi*nmlmm«blrwrt.. - 0 (i = l,2 ......n) fcltóu-lrkböt h* baláiott Urtouányt (19.7. ábm).

Megjegyxís; A tmomikuEiiebeúesFk pBotriilftaí vcrcH. i
fli. « j , ű« piu-fimítertíitns n i-isjcdlrtot kuputik. «ö p t o .
19.5.3. Végeselem-mÓdszer (F É M ) ■ AxrgjRi^iiÉsyacttiániiiiszDeMIitiiltáátvli^niIuajűj
«! t« = M = i/fc 0*-" = Ö. .JV; ft = V-V) ri ik ki.fe(A'-l)*w
A m tí^ nnKVtrljnritmhiyn iffiAmítí^ípokkrl rtwtdk^mk. a FEM-möíW trtt a heböpontot fopunt A i«ibdS«gv*ur vfih^^Érdckil
íUqtTOilrtrk lrgfnnt«t«bh niunnUcua nuMETiltlnn módsstpiK. Eitaek aüulmazin m k frHuuan.UA.ii tHÜ-
fgy p^ldAul» inecUnikAhnc A kcnactt filggv*
A Véga tUmnA nevneünk. Ewk a
A sbkfÉle aDaJuiaza. minit n FEM-rt váitmök paJiiHjinjai. Sak isrtbeu elég «z
»(x .»)-a ,-i^ a *r + <isir
(lásd K i. rfd.).
í»«idábW Upí«ibíaül; mcgoldáíi folrtmwa kgjuni.
1. Eto v^ációs febdat fdálUtáM Aí ________ __________ mcRkcilfii i^i^éBiijegyStthalAkMtfgy^lliii „ _
™ riáó« Aí >tábbi péUáa tMsmuUtiuk,« ltogyao tónúiik: Dl. m s 09 fSeKmmjiíit^krL Enri A folvMii«iitina»t b hbctorftm vui. A (I9.14C)
L*w«i ------- - . .------- « ----tartaIn«B». A tcli<sCTUito^
Au = ti„ + a„as / a<j UrtomAny h ^ jéb ou n = 0 a G pmsncn (19.143) uiányna a kcicsett v^x,y) im^biáB köscUtSírtíífip u
SaiTOtíok ^ » (19.1«í ai

r,irrfir= Jv d rd y. (19.144)

A GAtrsS4nuwA!fovra.ilAli«n (U «l G(« <«.). (13.U6)-bwi» = n,é>Q(x.v) = »«, hcEyrt- tegjK«dc« kóntkioa fehftidcknck:
t4»tórt alkalniKV»{mj44}-böl«X
|iai4Sa)
{19.145»)
2. «^ (*,*) = 0 hJL(*.s)íC ^. 119.148b)
(I9.145b)
A 19.9. Ábra B^(x. g)-t uiuUtjn a taitmufli^felrtt.

1
kMAmlUiiít C^-ic. MZJu> 19.8. ábra l.-G. iűtomiRii-
eé(« itt cwk «x . )i
(WM9)

(19.150)

6
b )kSvrtk«ZÍ
1. lu4fotiiMiő(
»3 = l/í..

(19.151)

1»,7. «>™.

2. Háromaiög-fotboDUs AGinl^
ttZar^jüklíe:_
kfr/ÖH. így jAl tudunk]
93B 19.

AliiOóg ütóniítAwnl uy»,rhrt«:

rúdll egy egység^háiomazfijtre ttmiflaftirraálfantó.
í . ( 5- 0 . . .
3. Ha a kS^jÖtS faggvíny pontoesöfiRt i«vitom vagy diÍIfrn.DrjiUuitA>««&t b i^ t a n i akaquk, akknr
tartcnnibiyoDkéal oÉKyxcbs vi«y kSbw próbafüggvnydox fcrfl áttérnünk (lásd |19.25|1-
4. Gvakodati prohlémák megddibAiiál igen in«iw átoBmUmitui (eiatlatok k-ktfaezlK-niek-
»-U,ír)= »ok npeciélia inpáasat dalK<Htak U pl. egy antunintikuK h/uomMag-felhootÁsn ró « <^indE <-lfioyö.
. . . átieüiioaámn. {ettől függ a nieff>1<Lu»lórK^tiktt«>iMJneni<üi KtnJctArfja). A (émMu táigyaUiit lásd
119.131, |19.!)1« 119.25).

19.6. Approximáció, kiegyenlítő számítás, harmoniktis analízis

ninpjá/lMi^iKU^mng.
u « (19.1
fi 1IÜ.U7) a ( 1'J.14őa1 VKrúciói
tt( /. tfl Itrlvrtt ú{í. #)-t, c(í, tf) lKÍ>rtt
auDfhMi amlto kíi^'toi-.
y)-t ínmk. nyiüódcu « |>iúUftÍ KV«ay 8 19.6.1. PoUnotiHmterpoláciö
í. hosr alkhdi p«nlok adott (x.,jiu) {.- = 0.1.,... n) snrraats™ qgr
= (t,f = l.2..... A '- U . (19.153) foiytoaa. íU™ ifiktiMD lat uM^dírtjük »gy görbe-vomtlMSviil. immerikniaai egy 9<x^)
Í Í , .OafponuM«n « « y, Y em M .«u a g {i) irfjesfti
liwAnfi egyr^írtíTW^H^^'rt loH.j»ik, íÜK.1
9(x.) = lfc (*^= 0.1.2..... n)
„3.54)
k Azi»Abbi<»rtW(r 6lbezéÍüllk(li>d95Q.aid.]
2
A A
Himknr n
iiM) *nHiA ki(BAnutil«b)A) vigyÁDÚ kdl, hogy az énpfcc moh raH«ibc>ii advrkrd-
favt«>inAn}it>k mrUaetf nem üres. Ezekéi a tutotnányidM a 19.1. tibláMt
n-«Hmnla ÍDt4^ládMil bnnéliiok » ebben az cetben az inlcr^

lirBÍTOvají>löíi.
Ax mitrg^Ugt mindig wűtKS bAtoniEsdgre qgy. bogy az j-ai^chnti iwrinln ikrivM-
takbAt-dAdik: 19.6.1.1. Newton-féle inteipol&ciós formula
I t.t
(4iiw - 2ai.if - 2f>4-u) Y . {i9.155ii| A (19.JW) inlapolAoós frJadat megoldABira Írjunk fel rgy n.
AnMóg mftíton«$6<iikm v-sra-rinti parriáJis (JravaJUikba: S(í) = (j ) = 00+ «i(J - Jto) + «í{x - x*)(i - x i ) + •■•+ o»IJ - Jö)(i- Ji>. . . { » - i „ i ) (19.139)
t, Mji. (i = 0.1.....n)
(!9.IS5b)
(13.15a)-l»m » 6( « k ) job!i oltW kÍH»ámitaii&l»t aOódik:
« fl = 2 cstói (19.15S)-b6i aí itt meJ- . ^ ^ ^
bí>iH) = J j f{x,yMr.y)dTdy!^íuVp, (IS.IMia)
ItóáT^teU d^yötolm öa. = o» + Oi(ai - T*) + oa{ií - - íi) = »
*lwl V> aC*, fSlött u «(i,if) ainlbírt 1 iwm««s%ügűk tórfo(5»t« (19-9- ábra). MlviO 7«tt. A mggvényótéfek ki«iároítáH.*.gy«!eri!<.n a HORNÍM-clreiidoAwd tSrtónte. (tíxd 910. oM.),

wArt (19.1Mit.) 19.6.1.2. Lagrange-féle interpoláció

M n + 1 síAmü . y,) ((^ = 0, l ..... n) iiontm fi-ra ot úgy iliHBrtfmk, hogy az alabbi
W » l>rc‘)linmgKVíujf tfKyrit,iiw,(KtuikjuLtslmtSr (19.153) vaiiHci^HRgyulutck la iiltihlti iinoáru
ií(CyMilf-t,fi.'ntlreM;rl wlják;
■lí.M - í>i+u - = AV u (írJ = J:2......jV - 1) {1Ü.157)
Megjegyaések!
sW = Pn(i) = ^y^M “)-
1.
. H ..fL apr(ihafilg(fv(.ny
, „ , wlitthatóil
„ {ia,15
a, 15T) szerint batámoiukmog. akkor (19. H7}-hói ony
iilytHi t^xnlldt
(ilynii pxplldt köíM kÖM'lltfl
ílltfi m nKiildAs. n
mflífiildíís. ita.viuíkér
nuayimk értékei C tetszőleges (i, y) [lontjíiitMiii kie/Aíuitlmtúk. Itt asi Í„{l-)-cí( (p = 0,1..... n) a LAGRANGE-felc «l
ükkor te]j«MÜl, ha
2, Ha n* int..;grfe>.'*t tartim^yt rgy tetaíűlcgt* «zabálytükii Láropaw>g-Iiíil6™l fc<ltük le, nkkor
Mcnl atf. i'iRyticvra«t iiárm(w/iiRk(ior(tÍJifltáknt. (tinricemtrikus koortlinátAkftt) bevraíiim: EüóJtjJ ejty
[Xintnak hArtmiM-ÖRhAKiho/. vtoiiyitirtt !ifl]yz.‘tf köimyeo megálUiiItlmt,> te a (lü.lőíl-itttl aimlítR
t. NmneriiníM yiöituzerrk 19.6. Appmxtmdrtii, kii^ymtítg Immumitw, maiiás 941

ttt a KBONECKER-Bzimbóliuii. A (19.161) tfWtel miatt mivel a Lai

19.1. tábltóat. FÉM mámitásí táttázat j, _ k - - JQ " • _ fr (19.162)

m biu^rpoiáljuk^ ^ I ” I ^ t a LACRAKGE-fibinlapolictósképtettd!
Ekter.
(I-l x -3 )
i= ^ i-l)t x -3 ).
r;
i;;s!
pj(x) = l . £*(x) + 3. i.(x ) + 2 . Ltis) = + -X + 1

m« l aíktt it„ fflggv*fl(yíníÍB>Jc oqilkit, lincári* f5

invanjefcirt&ésí'fUBdADAMS BASHPOirrM-möffeuEr.ai

19.6.1.3. A itk en -N ei
intcipoütiú* potinomniik nemlicUmUHÜBa
csak ai intc^ádÚE tartamáiiy egy adott i hdyén a palinom fi
la AJTXEK-NEVnXB-mótlroTiiícniit n-kum6viatörténiÉ.EhhCTcpL‘m:rii
lu alábbi jcl5)£st.
P,(J^Í = ’ (19.163)
tiuUyben ira indexek iw aOcnl nt A. KKyfittjJ*KjBlcnwlAdíe poÜnomítAszAmát adiák
Legym
( i - Jn)pi^_.(x) - tr - .r,)piM;[^i[x)

fiiegráiy*tték ft P,(j-) í« lígfríjebb (n - 1)-«

kftjöttj linóim int«arpoláciöval«diyük, (19.104) altaamaaáiiok v*riiiti

Vl = Pl ital
= (iai65
ta = W í ö PlU* pDCU
y^~PiP3i ftai Plin i»DI33< =
(19.165) <!lcCTQtos;;lopa»!rllits/*mítjuk. A rcntí clrcndcxÉabcn Értéket mindig u tfile balra áílö éfi
közvi-tlciiril níSíött álló Ért^Jíbfi] oytn-imk, pl.

(19.166a)
X 3 -H Ü J -íí

= Paa + (19.166b)
^3 - I|

- =P'íVi + [rtM-Plp). (19.166.;)

 19.6. Aiiprníimdció, b i». ííorTíitmUau (tnafeis 943

eramot írunk, akkw mindÖSMie egy £. ^ + 1-

krfg(W«dlJ9.3Í).« ymfeutáafelvesri a {19.165} e(ty«.«»I<.,«ií»k (19,174)
értíkcit.Ittfifltaaa!Ük.lwgya j (t (finnen gvEktort-MÜk Cft.a*) = { 1 M = o ,i,.,v ..).
!k fcW meg, Uy (19465) osrioptJt Wmrm lefidésáinítjük, hogy m«gl«pj.»k » iflbht
s. étWkrt. Ax kitpjritnuut M iO»bW tépÉ»kbfil iU: a. = (/,ft) (1= 0.1,, (19.175)
L * = 0.1..... « laetíu tegyen p, = j . . (19.107*)
2. * = l , 2 , - . , « b í = n ,n - l.....,t + (19.167h)
A (19.167b) huPn ertíJtr A;^,(x) füegvbiyÉTtA ai adott Xhdyoi.
19.6.2. K öm itt approximáció
[«.6i LohU
sk» wiraűk, WBV (Kdie a t« , h l.t j 1 320. okL
19.6.2.1. Folytonos feladat, n 1 (19.176)
{ - 1.11 CSBBwev-polinom r.(x) W6.0U.
7 r ^
522. oW.
HER»OTE-poüll«nlí.{l) S22.old.
F = J < A x )U M -g í* )? d *

Uitutmaí. * ( i ) egy adou silyRggrtnyt jdöl, »x «(

ifi(»it)trr«llain. pékUul idAfilggy; {lohtíinik.

(19.169) = «M "

m>3b W , í i ( i ) , - - . íh W fii«Ev™i^kkd.-kkoT«(19.168) nfatív

bdyetbaitcaKt itvÜKtó . j - 1, 1) iutm«nili>iba. luiit ««*prfhJ5sgWb,yidefiiiiálti*.
= 0 (Í = 0,1..... n) (19.170) 19.6.2.2. Diszkrét feladat, n o n u A l«gy «
fe!ta«ldiMl adódik u ügynrvosrtt üdnnAl-egyc U r ^ «k>tt .V «ín ,n faUkpir. p«d*..t t-gy
mdynck jr(x.) iuegvéDyéTtckti az adott v, ért«)n>k<!t jfil kösdltik obbiui« Irtdanben. Iwer W
= (/ .») (* = 0,i,..„n)

mdyM a, íígyűtlhitókíit me*hatW-:uk. Itt röviditrtt

( * . * ) = fy>\
{f,9i.) = f u l[x )m s i(T )é r
S(*) KggrtVny iw«inM.-rcim* füap*fvv., miiiiniiUá ksyCT. A (19J78) 1^^^
feltétPtoet alkümaiélávJ ffcjti'rftft C. U9.Mifl)-hőIaid»tfvniini-
OF
0 0
mirni — = (i = , L . .. ,n) s z flk «^ MtÉtdriv jjrthiifíiggvényegyüttl»t6ii»
(i,A = 0, l ..... n), (19.1721))

melykifojraiŰBekctaWt = W {fc = n,l,..,.r.). {19.1W)

áttettük íijj(*).i„t^),.„,j,„(í)prí,.
t. A (19.in) r{ Itt a GAUSS-fcle áBBíi^-síiinhoiikttdftiíjAn íW
Solátihi rfWiriftÍH«knt híWínídjuk;
így az egyenlntct n CHOLESKY-mAdBMirTel iis tn k. Az
[s*9.] = ES'tí.)!Í^Cí-)- (19.180^) !m l= É v ..flt(í-) ..... -*}. (W-180b)
( * . » ) = 0 Iw i^fc. (19.173)
 r Hjt (19.1SIb)-vid«i*!fla képBuiük nG mátrixot. mctybcÍM-
■ A 9(í)=-ao + o,i + ... + a,í"(» p*'"’ (í'= 1.2..... AflaliMJvrittoinkrtlrimk.íikbwmtnnáUBJT^
+ (fc = 0.1..... n), aliol[a>I=5: ^ , r A [i'-y] = Jik
G^Ga = G "f (19.185)
------------------------------------ -- ■ ■■ ■■ fti«kh«iíth»tó.™gyp«üe*
tö péltiAul A CBOLE^-ttlM>amt>l.
A (I9.í7!l)w.rtnáÍHWwUetwKfcMré»(k(l9.178) hib*-n «azalAbU«t. Ga = f (13-180)

GTGa = G‘^y, f' = (£ -G a )'^ (y -G a ) abol (W.18UJ ■ Többdimenziós icKttssziün pddA: (Uh) íWti. cM.).
19.6.2.4. Neinliiieárifinégyzeteskötóp-reladatí
- 9 .^ i )N /Ifi N /■oo\
. .. n ai Arnií;ötóáámód®£TdvrtFsydodb«.**yaimímai6*péW^
i.. fc r i) (19.1811.) íaiitiak riy«, u»Jyrkta oeni
y= , a=
■ A-. sKí) = ooc‘ ‘' + »ie*»^- Ebb™a»«pomaiciiÜi.ÖMt.
!h (r„) \Ss‘ Va./
■ B-. 5(^) = <w^**<
AíKj-Jibí
- I Birtén.-
3 = g(r,a) = g(i;a#,a, (13.W7)
Gs = y. (19.1ÍŰ)
«fSegö>mUg,TO.Vi=Am«{í„tt,) (i.= l,2,...,iV)írtÉicpii.A
töUuUánnoM lin«árá f^yeaktrcadncer taa, ». GT-vrJ Ulről
»«t (19,l82í-b6l > (19.179J. iÜ. (ID lSln) ■» (19.188)
- írt*,; 00,i«i..... 0. )P = f lo®, ....... 1^.)

1. KfegyenüliS feladat ■i 92a old.)

íi It rljiMi. bocr » (19.24) nemlinráns nÉeortcs-

- '* r s-NEWTOK-mé**«t(lái»J[920. oW.) hai«iiÜjttiik. E « . mórt mcsoMandó
í* I I : : :
« Oí-k-Krimi TAyioB-wnü lidr«ií*ljuk. Ehh«-.
ycJrtorat^lŐlfat Lfdmiat IPlréM átlekintliotól.b én ■=.
/ /t h .. . /.V
9(:r.ii) =. s(í-.ü) = 9(x.a‘*’) + ^ g ( * . !!<•>){«. - . (19.189)
i ..... r
..
X<'* = ( * r . x r 2. Mrsoldjuk.
t i
: C í 3 f . - 9 M P = -»in! (19.1901
Aa = /ÜS) függvíu
liljeárá fci«syDJít5 feUdntot a
i=* n'^KAa = G^Ajr (19.191)
JUHgtixi.xi..... * ,) = ft(2E) EifOívéiqr « tya H0USEH0LDEH-m6<lHMirrel. (19.191)-hcn^ és^ vek-

...... I ,) = oo + “1*1 + +> •• + o„a-„, a ü i = a , -a l“> (i = 0. 1,2,..„n ) ta (19.l92a)

»-nAgy=!etpr*l.»íttgevéiiy: (19.192b)
S(^i.í:3,ía) = <Xi + 01*1 -Kíaas + (i*** + oíTi ’ + űsij* + “«*3*+ “ í®’i*a + “»*i®a +
A G mátrixot n (I9.181b}-bi!U G mátrixtiox liHnaiiltSiUi jr Imlyftre
A próbrfa«BVé.^k együtthatóit rtgy hatAi^^iü. meg, hogy a E l . \f. ~ S ..... 4*'’) ] * =
(i = (t.l..... n: i,= l,2,..v,jV)fa:rül.
 ÍS.e. Ay^i>TÍmiSciá,h

3. Az dj kŐwUtte kksAmfttau
flí'>=aj” + Att„ m. «[‘’ =a;"'+-íAo. (i = 0,1,2,
Abd T >Oee;y lépískös-pMajnMpr.
A 2. Éí a 3. iimadjak: oí" hdyire aí*"^ít tti
nciájBÍgrncí crtéfckjö^iUíoU-

19.6.3. Csebisev-approximáció
19.6.3.1. A feladat kitd 2ése és az alternálási tétel

^».k»t>Ptkr^M<>daU>tárV
w/W egyjt i) = S (t ;'i, O i , I c c a d i U i függvény.

icpBgyobh h ít».rf«olft«rtrt <B a. (i = 0, l......n) p

ksmj- (U /(* )-b « Ktöúk i l « « tówJ(W.faBK.éqr, »kbir « d t é ^ « ül
IimmJt k*»JAhh n-r 2 MáMÜ X. poDtjiihiin. « -
(19.10. O n ) vént fel Eli (I Uityegr » CSSBiSi

«) b)
x, = c o » ^ =
19.10. it a .

m H»b [-1,1]intcrvaUiinionM/ (») = i - mnp^nytcgyhg&ljriib(n-l^aablriipolmmiiiallnndft- 4. Rokuctiteklpki

jOk. okkor ba a MhurfTiggvíityt úgy öorroSIjiiJi. hogy mnximnnwl fcgyai,«r.(í) CSESfSEV.poliuotnot
kfipjuk. Az lűtcm&ló potrtoV, rapljek « ImtAipontok fa n - 1 port »z intovadlum hdwjíhcu. h r.(*) r.t, = 2iT.(*) - T^,(±) Cn = 1 , 2 , ; 7i(;<r) = 1, r.(x) = i ) .
!<zé!H6Úrti^y«mrií fcldnck mog (1». 1 1.a -f Ábrák).
19.6.3.2. A Csebisev-po .tulajdo.
r ,(i)= 2 T Í -l, rs{*l = 4 i » -3 í . (19.105a)
1. AbrásoliMk
r4W = « ^ - « ^ + l. Tí(i) = iar*-30r* + &P, (lft.l99b)
T^[x] = co»{nnK3«»jr), (ig.l-JSa)
T tíj) = 32í‘ -481^ + 18íJ - l , (W.199C)
r ,( .) = i [ { r + ^ ^ y + (. - , (lO.tDSh) 2V(x) = 64í’’ - H2í “ + S6i^ - Ti. (19.199d)
= Í2Sa:« - 256i* + I6(te' - 32i" + l , (19.199c)
(ia.l95e)
T,{3i) ^ 2S&r’* - S76x' + 43'ir® - 120j'‘ + 9±, [19.1Wf)
2. r„(*)gy5kei r,o(í-) - 512^* - 1^8ü=r« + 11203;“ - 4Üüi-‘ + 5U;t^ - 1. (19.199b)

= = U ..... n),
94S I-J. Sumrnhu^m

19.6.3.3. R em es-algoritm us
1 . As altemáláBi tétel kővetkamiityei
Az dternJŰW tttíl » fnhrtotw CSRBISBV-féle*

= (I9.3ÜÜ)

fuggvínyt ViiWxtjitk n + 1 lineArúiAO f^gg>!tl(!n. smeit ^f-') InnhAfügg^-J^ntoirl, nkknr a^*

(i = 0.1,-...n) idÖU A CSEBISEV-frlo iippiú»mÁCN» ftOadid niegolcUm^ És (lO.KM)
KKrint e = #(ooVo|'..... a/ ) jpltiU A hasz&UrtaBÓmÍDÍmátis ehöést. Abban M Htbm. hmia / r* bctjoltcrit^ alkahnu^ kapjuk;
ft ( i = 0,l,,..,n)raBgvte!«k.Mm«ri*lh*tAL«i«ltcniíl«sá«tribakÖvc^^
/(*.) - É “^<'->1 (•' = 1-2..... A’í •
+ = ( v = M ,.,. .n + 2) (I9.MJ)
ii9.a
Az T . pontok u ahmiiU pontok. nM^lyHcn- qonlttbatókraÚKy, buR)- (19.2a»).bAl« u>p^>MS Kmráis opliii>ixiU»«i febubit (bad ÜH. oM.)
o < x i< - r í < ..- < * * ií < f c . (I9J02)
- T + É o j.( í ,) > /(r,).
A (19.201) cgymUujc 3n 4 «xAniü fdtacK jclenloiEk s Ci
42
- .JUauAIÖ i»ntr» i s » e niiniiiMli* ellírtsre. ^ ( • '* 1.2
......f i ) . fi9.
AiixiMjaí w iJlwttáW pcHitbos Urtamak. t - E » a W S -/ (* »).
tc^liúnk.
A ll9.aU8í^sö>b^wÍT > 0 anmlig wu. n ^ U » . H« X «hpponft>k A' asánu
3. Animittu ■■ w fdtétík-k owlktt »<ÍH8ÍtrK
brtjük.
*>(*- = 1,2,...,n + 2) .h«iiál>p«it lrö«iít«<( (19.202) .-Bmitt. tncljrk
j ^ i i l rivklÍM í«» pontok w*y B r „ , W MflífiírtAlH-lmi (Íród OK. <dd.).
» « ( » ) = É«.9i(-rJ bawnui fSBgyhty hriyrti rgy olyaii í{ x ) = 9 (x;o«.a,......o.) S3gg-
«. akkor az elözőeUt^]

eerint nemkraivrot. E* hi
rtékit. (búul 887. dd.l.
&igymegknpiukM8,<"' (i = 0.1....,n)#»a>kő»riftc«!tet. 19.6.4. Harmonikiis analízis
3. Meg^limk kövrtfaaá J'.t" {|/ = 1,2,....n + 2) a!toi»átó-pont kmieUtést. p^UAnl mint w Egy foonélú*. ««>■ top»«t»I«tIhgH«ií«lott
f{r ) - É híbrfaggvöiy wílsWütík-lidy.*,. Itt «Kg. b« « saébSértAhpIjwkw köwUte«>kcl
s (i) = ^ + ^(otcosJa- + Jusntor). (19.2Ü9)

nrr.<" fc. o<l** hdyOT V “>^ ‘®’ kci-öL «»«at Silytrtwira

mouikiisiuiiilnís tAigy. » piúbalneKváiiy egyű
4
k,«bol< ,. a^ésbt «»k » számok- A bar-
unt altelnuiiA j S ^ t t ó n l ngy hí»myaN ,<
19.6.4.1. A trigonometrikus interpoláció képletei

/ír) (19.203)
J (10.m)-h6I a prtbafÖRRVény
m«r<!lÍKpoiitOBKáB«tW*»«'ít.
19.6.3.4. Diszkrét Cse &ciÓésoptlmizálás
«* = i y ‘ / {í).«íir.ráT, }{x)fm k x ét (fc = 0. t.2 ....,«) • (19.210)

“ mini káplctoket kapjiik. A (19.210) fetplrt mtínxA kktílwltott at, ói ik ie / (i)p «'i*
odikiixfösgmiV FoURIER-«eyiitthAUVituk (IAkI 4'27. nU.).
Hn a (13.210)-W fhllApd ií)U>*rt]okat nem Iflhct, vagy nagyon bonyolult dcnü úton kim&tuitwii, vnm
iffi !(x ) fÜKRVitty ertífcri CMik Pgym pontokban uHuttak. (űcioir a FoVmiER-<!g>'ütthiitAbit kramlftíkig Hogy aa FFl' dvét,» lehető iügfRvsienlbtHTn l.'trt»«uk, átalkítjiüt» (19.203) FouaiEa.5aS!egrt a
ImtArttsoitiknipg mmicriVilit íntegrtíAíKial.
A tT=qifeformi.lH (lAiwl 922. »W.) nJteJjTMiMsAr* .V + 1aiAnifi ™ t r = i ( e ““ + e - ^ ) . (19-218)
(*. = 0, 1....,^ ), h= ~ képletek 5 Tg»«sm i a i aUbbi konplex képlettt:
« «M »» teMBWSfonuuJíI k«pjBfc jKí )= ^ + ^ ( o t « s t i + it áu fct) = ia , + • (19-213Í

. (I9J!2a») dda>r (19.210) tniutt

Ez<4)bRi«)
2. l>{gpii (19.219) i a a ^ a Foubieh komplex «UÜ&>>k
E g y «> ^ ú
9Ít) = ^ ^ mit c^*=Ái.
1. Intenwt«<HA U k^ .V = 2n - A
Ihaci, koiiiplaf-grmtluUlBl nwgktpiak. ükkor ockMI b i
S»W = ^ + y.ta* t t » l i + imüifcr) + iö . m {la a m
0 ,^ 2 ^ . fl* = 2B<-(<4). i» = -21ti»(.4) (t = l,Z ...,n ). (19J22)
3. Aki
(ISJM) A Ck (győtthaiAk niuumkin kimimltisAlKn (l9.22aiiVn «B»tllu»uk a < U (19.211)
im apotíöi, M tiUit. /(r) pmodkitáM m«tt / (^ } = f(T ^ ) .
6
2. Középbed VBtt «ppranm«ci Ugym A* = 2n, A
(19.213)-t]<RBiialáEmódon«aigradnzkrM komplexn PotmiER-«gyüttii

= (fr = 0.1.1....») «hnl (19.223*)

« { * í = j 4 . + f ; ( Í * « » * , + Í,«n *x ) (19.215)

KpwiSli* tngflinomrtrikiw{w^tnomm < « a (19,212) ígySt :knl M f { r ) fiíggvfnjrt tflmicréi /, = ;^ / K ). x, = ^ (., = 0.1.2..... A’ - l ) . a . v = e 'X . (»j223h)

A (19.223a) kaq«í«.(19.223h) figyrf«iib i^ «*líw l« /. (i/ = (». 1,2,...,\ - 1) Rigpéuyértckek jV

M u í = í (i
h.Wi.ÍRyzrtü««ni mi..inW«U. A (10.212) k^h^tdc sdják a b5 •V^ik.*yrfB_
hatók cffííküv kózümltáKftn n«lx<UA krűánt>ö» rtjárimb.. = ...... (19.224)
19.6.4.2. Gyára Foarier-traiisífonnáció (F F T ) A (19.223a) öesMgefiartívs [¥ (gy JV = 2n hittxziisáeii djakrtt komplex
^ k é t , A '/2 = n
1. A Fourier együtthat

a) A páro»öidexfi CfcegyOtthrtaki* * =2/;

jV iwgj- Ithrt, Mfirt « igen rarionAlixas kcUszámitAnimk, tniwl F-oulu&it-
(1B.212) köM,Ht«értíJi kiBOTmít™ fP Senteadist te sumrM igtoyd. A* 6. = z = 2 = g l/ . + (13.223)
?r = ^ siwiiAJís értben Monhw. hx ún. wor* FoURIER^Ínm.«- p .V> pM
Jormdciá FFT (F««t FouMER Triuisforin«tj«nl segitségÉvcl * Itt figynlemhe VBttük, hogy = íjjv'w ^ = Hft az
sffiu ^ k = 2^ seAtuát pN = p2«’-re orökfaüiüírtjük, A md- 10 -lő® ~in^ lí. = /. + /„+. (v = 0.1,2.......n -1 ) (19.226)
lÉkdl muutja mn<* « ™dukci6««k » u«Ky*áBnmdjít. M ~ 10>^ - 10^ hejyettfsft^n; elvégratiilí, és figyElembc ve»wii!t, hogy *= uí„, akkor
Ezáltal a ffliiíi/tAKik tí^rjcddiro. éhígy « saAmftósi idő ojyw, eriSscn iccBÖkkm. W (!gy«» fonta, AlkaJ.
(19.227)
kzFFT t^ggySkök.« »» = i egyenlet gyökrinekn túl
logy (lí).2l2)-bMiiwwB!i<!BdA«ikíitwiikpowiif\ o«a.. (1^= 0,1.2,.,.,T i-l)6rt6kekdi«!krétkompl«xFoUIUBBn = JV/2ho«! onnádüjtt.
 19.e. Appmrimériő.ldiy!iKnIMsí

b) A pírattan Indexű ci, egyfiU)wt«kra. fc = 2Í + l. ía dSbbkkkd imáiig nií«lon: 3. tibláMt; Inilex IJípÉ* íU-pt^ 3.l6pé. Index
OUO (» (KW
= '£ ^ K/»- (19J228)
oaL é* c« uw
;
i, OLu íl OLO
- (A - A*-W (V = 0.1.2.... n- 1) (19-aB) DLL öl Íí LLO
Ey^=-«.akk ,t
c. LUO c, Pl OOL
(»-= «• 1.2..... (19.230J LOL & h LöL

*1 KW*, (ir = ŐJ.2..... » - I) át£falcdiazkTft FocniER n =.V/2lwi í* LLO á íi. Si ÜLL

A s ^ tú n A k » a) n b), imntnklMD Wrt cniiilüUiM. saz egy áisáaH kompk^ FoUHlER-taui®- c, LLL í» íi LLL
fcrroíöí vismwxpUiw Itbl. b>|phoKei^Agfi d»*krft bm|dnrtnucsfaEitiáei6m fcMathiitó. ha « JV
m 2 ^ v é n ,» k é iit ír ^ W: ,y = y J p w iu ÍK w ^ A «dukii«íi.a™^'iBn.alí^ FFT. ■ H*jt»ikvÍK«-adiiBki«FO
m (19.Z39) uiüai iV/2 biniplQC8>onrtK«m. <»£tt ux FP I’ mflwlrti
twgysHraiKlic: ,i,\ _ / 2« ^ l» J = 0 ,
y .V, t^ b »6 < T < 2 r .
(I3.23IJ
4, A íF F T v á ila u
A7A- = 8 = 2»^>cd*ti» 1(J».2a6) h, (19.229) acrÍDt u FFT faáion raluköw Jépáét ax aUbbi
^ = f ' T = 0,711T107{1-if. -á = -», -á = -a,7Ü71W7(l +i)ísazaUbU 4. ti

i.tep« 4. táblázat l ló.é* 2-lípí. 3-IípÉ.

2. 1épfe Xlépés
A = 2.167401 », = 3.7oao2 lto = 6.7*5353 tb = 134K2281 = «.
u Bb ;= + to =4
fi ».= / .+ A /, =0.077106 S,=2.0IM763 »,=«,.170028 V,= 03M25 = c,
Bi ;= Bi + Itt S l-C ft -S lM = r^
fi » = /**/, »:= ( » - » K SS := » + »I = ra /j = 0,3ü84M i(i=3.l»e51 Sb = 0.C16«51 »= 0,616851+ 2,4í7402i = Í4
fi /t ífti;=C(h - i ü K Si--=ÍS2-V3)JÍ = í» /a = 0.693957 = 4.472165 n = 2.4C7402i g ,= 0.616851 - 2.467402i = í%
h w = (/ .-/ .K !h - Sf<■»■íh »| -!M + SS = í. A = U3370I !h = 1.2337D0 lí, = 1,233700 M = 2.106038 + 5.956833Í = «,
h 0a = ( / . - A W ífii := iís + V! lfe := (lh -t e K = íi +2,4574011
h » = C A -/ .W !te :=!te + íf A = 1.927657 ft = -l,3ü8537{l-i} in = U,872358 y,= 0,301342-I,Ce3031» = q»
h Vr = (/s-/7M ifT-:= (üa-SírM 9 r -(w -»íM +3.4894321
ÍV = 8.m:= 4,u;ta = e -^ JV := 4, H 2. íf:= 2 ,n := l,u > 2 = u^. u =2,775820 ils = 2.4674011 tto = 1,233700 » , = 0^1342+ 1.0220311 = ib
-2,4074U1 í
; t = 3,7782US ffr = 2,18089-5(1+.Í) If, = -0,»72358 ,jr= 2aO0ü58-5,MO833Í = Sr
+3,48£M32i

= 2Í),G24 562
01= 4,212110 tt= -11,913 666
Uí= 1^33 702 6, = - 4,934 804
n,= 0,T220»4 bí = - 2,044062
«^=a.(ÍlQ8Sü ftj= 0
Sff-i, = h (19.233)
Itt It = I,2,3csetÉiilÁt,ható, hogy ÖT= Cl, f» = ^ . & =
 l'J.7. G<iMki»írlűíríe.kábrúíolú»«^ne-í>k»

j = 0,1,. .-,m) ráapontöktail, b io 6i* alkalmán. A íh(t) {. = U, l, — , « ) é* Aj(s) (j =

u= = 6. e = ito<si < - - < ! í « = (í (10,2.13) fnggwHiypi kit UnnárÍBau fügEeÜen függyéttyw
fÜKEvtiivek numerikns sHüupontból azzaJ a* cl ■
THffitartományolcriitiiKtjijk, nhol /!,, naon (i.it) [Kanoial tartalmazni, melypkr? ii < J- < .
ÍDtMiKiUóís feladat mígolrtása viat
Bj<ff (i = a , l , . . . , n - l ; j = 0,L...,oi-l).Arác»paiitofcbaiil^i«-kari<rtUka*/{x.í()

(í = 0, t.- ; j = 0,1... .,m) (1U.2M) ládÓBfeladatok « ío, ..... í . *l>M>oiiU*n»k megfrfelií ff,(j) probafüi*.
Keresőn <!gy lrb<!t(SlegegyR»irű.aina felüld, amdy a (19.244} pontokat ^ipfaxittiAyti.
19.7.2.2. KétdimensriÓ6 barm adfokű interpolációs spline-ok ládáa feladatok ............. . ali«x«iUJajakn»E|5Wtda
1. Tűk fbntoetEDzar-sEETzairptntiofi^Kvéiiy a bannadfokA B'«pline-oUe^:
AzS(x.y] óctumuullbkú epiiiHMa
1. k i d ^ ox intcipuUciÓMfchctdeket:
(I9JÍ50)
S(i..ir,) = A, (1 = 0.1..... »; J = 0,1......m). 119.2Í3)
2. Aa A téglalap-tartoinAny intndnH^;>n rfüjttartoroányáa Síj-.y) <mgtowan pgy X'bni is Itt JV^4(x) és A[|;j(]r) ffiggvióivT^k nonnalixAlt nr^^tnnidű B-qilÍDe-<dí. r jáoíi az j irinyú. p pedig
^baabMTOMlfotkúpoünominal.aiiaz igBX. bágy ax 9 béiiyú A numApomak íoahadcm vAUs^baták. de az intopoLkks feladat
mt^oldhatásA^iaak Érdekén túzonyDs kiknt£trkrt kdl a anutópomtok^ az iutcrpoiádÖEa l ^
5{r,i() = j) = - .r,l*(í - it,)'. (10.246)

Irt « i ÍSj(t,9) prthiJi^Bvéuybwi IC cgyütüintó vw és [gr S(z,y) frJíFásáhoa 16 m ■n egyntUuűdt

19.7.2.3. Kétdimenziós faannadfokú kiegjenlítő spUne

^ ^ SPS Axc^yilioKiiziÓBbamuidfbkú kÍeKy«nlft6jipluM>-( n (l».241)nÉbd£it£k-fcltételiellana. A ki
{19.2471
&x 9y jsa«t^-feltftf4t ftUtthalDtok fel. de rack köoül csak k i ^ biito-
ik fgy bi j«k.fc a keresett fcififet miotí awáhh kgy™.
4.5(1. i,) kielÉiífti« .lAíibi ^ Ü Ű i» peramÍphMeWprt: fokú B-Et>IiiM^^ikialásd [19.21), [19.2IÍ4.
19.7.3. Görbék és felőletek Bemsteiit~Bézier-&bT^olása
^ {i..y í) = P.j lu* i = 0,f»: J =0.l,.-.,m ,

g ( A . y , ) = fl„ h» » = Ü.l......n;J = 0.m, n B B-ábrteolAa) A B™teia-fae alap-

polinomol liBSZnÁlja:
0‘ S
■(í,.a,) = r,j tm i = 0,n; j = 0 (19.231)
Itt fii,, q.j í» fjj clárp aiiotl Mimérttio^. él az alábbi failaidüwáeokat baaaiAlja ki:
Aj, OijM RgTiltthatók m .................. " 1. 0 < B ^ { í ) < l ha Ü < Í < 1 , (19.K2}

2. ^ líi^ (í) = l. (19.253)

ixn iridiagonAlw.
2. A Wimr^ycdctrenddKPifik léiny«géb«?)i ránk ajobb oldalbati kiUöi^iöuiek.
A (19,253) képlet kSzvettRuÜl a binoralAliit Itódböl köwtkwúk,
Aítalábiu azt moötthatjnk, hogy a ItWdimciutiös liarmadfbkiS Interpol&d^ splint-ok nKÓmíínsi ittó ni ■ A: Bii(í) = 1 - í . B,a(t) = t (19.12. ábra),
pontoaság Bzempontjiból kcdw^'nödi &i így a gyafcorluti íeiodatokban eoksíat jöl Jilkiünuiahat6k.
hfttArmtAtónakiaAmflfeledmilcaikivitelézéfrtl^^^ |lfl.6|, Í19.28). ■ B; fi^,(t) = (1 -í)3 . Bi.s(i) = 3((1 - í}", Ba,,(í) = 3l“(l - í) £iij(t) = (19.13. 4bra),
2, VektorébráaoláBok
2. Ten! £>rxat'próbaf&sgvény«k
A köVGtkMÖkbeuBgytérgörbét,melyonkpttnunMtwmoaoldfenjt = j :[ (),y = y {t ).z = i{t ), vektor
ly (Így példa volt az úgynevezett teiiKonmonHit-próbft- alaktwD inmk fci:
r = f(() = *(t) e* + y[t) iy t *(0 5. (19,254)
(19.249) Itt ( a görbe paramétere. Felület esrttii s mrRfnfeliS vuktotw alak:
F= ?(ti,«,) = j:(u, «) S , + v(“. «) ^ + *{«, t í)í, . (19.255)
958 19. Kmnrriku»möd»zcrvk 19.S. 959

k^plrttel.AU9.K7)^^cl

19.8. Számítógépek használata

19.8.1. Belső jelábráíotás

főezili és irányítja. A kOliri jdek. betCk és «

v'amiiik áMculvA. Eq' U (bmuy d i^ ) a legfc»>lib ábr&xuUiatA e g y ^ nety a 0 v»gy 1 éitÉlcct
beti fa. 8 tót alfaítja s kiVvrtkízö cgy«grt. ■Egy l»yt<M>n Ichit bittemWoádó éhtá»li»tó.
a cEF brti^boe 256 küBobörf jfkt horaWfclíiL ^ il’

19.7.3.1. A B -B -e örbe & b rá z olá se iv e

Aduit egy tótbeii poligon n + I /» (sürapuntia (t = 0,1......n)ahi
1 . Képzési szabály
^ t^bb. egymáKt köv^ byUM>D AbrAanljok. A sáttJJbtíaAé^ alapja a

uladtÁüsil laai pontdcliaz hozzAroiddCmk tórgörbrt, az úg B-B-gwbóL (10.253) miMt

{19.256M « -rfotí (Motok ^Aható bwvi-*Jwwbii»rió->áB«!t A (19 2%) t í ^ h f (oaU»
=^ ííB* (la > 0. n > 0, m,ncg«n) (1 9 ^ )

a laimjcRjrá (0 < *, < B ). A sámjcgyck

2. A P.P, & P,.,P . vdchnok > rlf) óüiM ™ktaiai P«-
hM,iH.P,-bcn.
« B-B-görb« k&ötti kajKsolmot ,

nálják. mai itt . poligoMsüc^ vi AUp jaimjegyi-k

2 0,1
k.AniügblelŐlérKÖl'liAkrt 8 0,1.2.3,4.5.G.7
ihaB-B-e6rl>ékn]akjáTO). d« wokkni «i 16 0,1.2,3,4.5.0.7,8,9. A,B.G.D.E.F
(Az A F bviűk ft 10 15Mibda-t jelölik.)
1.Aiáaw to 0.1,2.3,4,6^6.7.8.9
2. Ápolj, ni B B-«pliut>görbe eaak lokálwao váltoeik.
a.Agörb
>k*.tftrf«ckktpeal«il6k. 2. KonvertáUa
19.7.3.2. B - B felületábrázolás
rt haszuálirok. akkor a tévedések elkéri
Attottak « P^ijii = 0.1. - = Ö. J. ■- ■"tJ
ikcl, A (19.25(í) B B-görMkium- .cnaílott 139,8125 Kitor* t.**i: 139,8135„ = lüOOlOll.llOlí = 213.84, =
« hái&snli poutokho* boü**rMid<;l!mk.így feHUetet ™ = 8B,D„.
1. Áttérés a k< rböl a nyolca*, 111. tizenhatos ssámrendsserre Ez igen egy-
(19.257) ionríl. a. ponttól kiiniiului lutira és
k. E««k 07, loundc« nyoiriM-, illetve ti
960 19. Namfrikiamtidiitrn'k ÍS.a. Stáműógépekhasmáiata 9C1

2. Áttérés a tfzegn B kettes-, nyolcas- vagy tize kélMCtcs pontdssáRU sTám (t bit)
tiztsroídmerbölt^ mAirikmidBWT'be vnJúl(onvertÁtóBraazegéa»-És*tört-tbst>d akraazalAlitii
ftigoritnjusokknl swAmoluiik.
tiü fclvrJjctő Értekek tartoniánys az
a) Egtox rém: Ha C sxtoi a tiXRHfiX&Uui'ndsseibca. aklmra^ ÍHztBÚaiámn a (19.258) ndott parainétcEckkEL-
kcpücHi íiüabátysteriiit:
0 < | a | < 2 '- l . (19,2(i3)
A mrll^lt ábra mutatja a Expootn fixpontos szám u elíijcie
G = '^ z ,B ' í « > 0 ).
19.15. AhrtL
OHZuk ef G-l 5 -vei, így kapuiik egy esím rírot (ox w ieg} és tgy manutéknt:

advi(eskétWírt*^v.
m In» 0, L .... f l - ) értikrfart whrti W #* ra ha* • leglósehb értékű stómjeity aa
Ért ax djáiwít lo. ÖMiu^ fntOMUMU) Muétdve kapjuk a tóUn számjcRvct E kitevő M mantissza 1. Nomulikátt SSUogarttmikus
(pbit) (Ibit) alak Eim^ « tárolás feoná^
b) Törtrfei: H. g valüdi Ibicdístórt, nkkoi a B-hfa u aláhbwk szerint ktravmá^ tiAl az a «ám £ á M

jufc
gB = 1-1+ ^ . a= ±h W ^ (19.3M)
Ekkw a* E látevtit (euKHKnt) ligy
A keietkiactt áKKgckir au djárAKt innHehi: kapjuka r _ ,, j - j , - - értékekrtL akitE^-öu^ a mantissza u \TllaiDrtjnk. hogy a* .íí Tnantisma tel-
■ A: Alakll3nk&talJ9tixni«(Bán ■ B: AÍakíteukát»0,8125tíiRdeitfirtrt rfűjele előjele Jetdupaz t/0 < >fijtétdt. Ek­
faűiárw.ixAttiiQá. kor heraélttnk noniuUízált Eík^arit-
139:2-63 marad 1 (1 = i»)
69:2 = 3^ marad 1 (1
= ii) 0,62a -2 = 1 ^ =
mikimalakrtl (19.16. ábra).

8
34:2=17 manul 0 (0 = *,)
17:2= ouumI 1
8:2^ 4 manul 0
023 -3 = 0^
0^ -2 = 1,0
0,0 ■2 = 0J3
ÍO= í- »)
=
2 '^ < t T I < (1 - 2-<) ■ . (19.365)
22 1
4 :2 - 2 maind 0
: = marwl
1:2= 0 mararf 1 (I = ft)
0 0^125„ =0.1101, 2. IEEE-»taiidaixl A k>bf^SpcHití«itKám^faul»(mBi«oU«B)aUk;ilaal985-l»«ikibocsájtírtt
lEEE-standarti (InstitiitpoTElcrtrirjiland ElmíT7iiioiEii|tiu«ra) sdjolmíg. Ei Rsüámftí^épiaritme-
tika (Babványosftásával fo^aikmik is clflíránukal lartalmíia * üunnálutntdita, a kt^ekitési asabáljnikm.
139,p = lOOOlOlli
3. Bináris, oktálU ÉShexadecimális SKár
n adott fsAmokat Rkaijuk tiwdes a^fimkánt fclimi. A mrgrdfM rán bónutatott alakot iqacki.

ikát lu: £ bKjvö- C karakler»7tika

b51 i'igy bipjuk. hogy i®r alkalmn*
K konst»B.<it hűsrasadmik. Ext i'if^
váUftxtjiik. hogy a C kíLraktmaKtibi
*0 után k»U kitenni. A stóniitést oafraerű s HoRnER-módsKerrcl vé([Kuii.
«wk iioritfv értékű fehrt. A* ábrAiiiI-
I l i ü l batóraSm ekkor:
■ n 101 = l •2*-t-1 •2* + 1. 2* + 0 .2 '-Hl ■2“ = 29. 2 6 14 2ft a ld>egöpnntos <í7.átnv cl^ele
A megfeleld HORNsn-iílrendezést lAsd a imílniltás meilen. 13 7Ü ahol £ = C - a : (19.266)
la. 17, ihra.
19.8 .1 .2 . B e lső szá m A b rá zo lás
Ekkor isBK. hogy C,n,„ = 1, = 25+: (7 = 0 és C = 255 tartiilík-értéknk.
A NtBüdArti-ábrSííOiáabBdkét alapfonnAtomwm [e®í»Kcíru« pontossAgfi é#dupla pi
U » Bt^ámok), de tov&bbi fonDAtiunok is léteicnnk. A 1S.4. tábl&icat a
 ParanrfíCT CBVÉ«fIW poBtíissáe dupla porn«tóR (19.273.)
xzábottx bitiekben 32
+ 127 + IIJÍÖ (19.273b)
mimmáü*krt™£,„ -tae -1022
A'krautans -127 1023
A kitwö bitjeinek 8 11 V»«r f f - 1 h» i > l (<=l,2 ). (WJT-Jc)
A maatiaszA bitjeinek HXáoui 24 M
s t t t f , >^,«kkOT£:|lc«nk™ö«kitevő.mivflBTW
Italra vihctjak. A n
19.S .2. Gépi számításoknál fel numerikus hibák Ha (19.274a) é, |m , 1, (19.27lb)

19.8.2.1. Bevezetés, hibatípusok Qt €!([>■hellyel bftlm tolMik is ij{

_____ _,,d™ldsitáíiio)áa™ei._.,.^______ nszempiaitok írvéiiy<!ssk, mint h kíwi«: ■ <í,í)eU4 ■10* + 0,5873 ■11)^ = U,a«M. KJí' + Ü.USS73- itf* = 1,1(1913■llí' = 0.1019 -10*.
fonto<«á«At fcler&itika kövutkraflk; *i 2. Kivonás Usyiuiúgy történik, iiúnt ta ohs/pjuMs, a mantinxákai kivonjuk. Ha
zókritü tm, - |< 1- Ö-‘ (13.2T5«) & 1mi - mjÖ-"''-®*' |< f i '* . (19.275b)
at maxiiniiin t hellyel jobbra viaastfikés * kitevőt wcKÍetolöea csökkmtjük.
E/^rt kéKiísrkfit kdl megvaifl a svAniítAiti hibák lofdyáisát Is meBttéléfiít, ft mMen ■ I1.KKI4 - 1D» - Ö.9988 -10“ = Ü.Utl)4 ■Ifr* - 0,09988 - l(l» - 0,0I)()52 ■10» = 0.5200 ■lO*. Ez a jipld*
i-SywiÉrtákfl cijArások kőssü] a a kritikiiB ract, amikor n vrarWS tmllák kitörkMntk. A iidyfk aHott luAtua tiua« (itt 4) jobbról nullAtc
jöttek t«. fe Így ai owbnéuy .*alAk*n -I jegyn: pontonnak lAtioúk.
:<!8yi>ant™ineiiy- 3. Szoraás A kitevőkrt cwMriidj.tk. A mantiaankat összBWcmsoMk. Ha
Icti, t p<!dig pgy r-ro vett kozclitű ártík; m,m2 < l r \ (19.2TC)
«bs»Iúthib«; |Ar| = | r - íj , {Í9.2e81

Gynknn *z *láhhi idStóste é hasoaljiüi: ■ 0.3IT6• 10* 0.2504 10* = O.OTSJaW - 10» = 0,7953 10»,
4. Osztás A k i b ő l kivonjuk, a inantiaaáhA^sij^
t{T) = T - Í és e ^ ( í ) = Í ^ .

19.S.2.2. Normaljxált tkefkatdrtek és kerekítés akkntati

■ 0.3176.10*/0^504 10^ = 1,2883706... 10 * = 0,1268- Iff-*
1. NomulizáH tizedes törtek
Bániicly i j í 0 Y»te sájD felirhstü tranJa. toit nUkjábiui: ik a k ^ ^ ^ M B^b an^UUv bthalmrUtja:
x = ±ű,t,t,....Hí« (10.270)
m 0. t ,i,. . . * nanl»K«, ainelyet« i. € (0.1.2.....9) ik. Az £ nsérauÁtii a 10«s
dapnnk mcgfcMS kitevő. Mii*l í i thi ¥
jt0(I9.270)-rt
----------- n. e. A atillák kitarlémnek eUcerüMae Littuk. hoRya
A Kzáinit^^xai oiak wf^ni: - ---- ---------------------JHvan A uuuitiiBza náiaji> H*lehet,at iigyboaVökcl^hoG
eycinrk t ttiAinn«nai £ kite iay w I adiiam (19.270) saaml b-jt>kjt^l úgy. ahogy
ügynl
19.8.2.3. ]
. / ±0, i,4a - i, -10^ U ft,*i < 6 (Irftwckítfe).
■"-\±(U .d,tj--.t, + 10'')10® h« V i > S (f51knt:klt&). (19.2T1)
» kwfkftéHáltal okcKott «l»»olűt lúU.: ik,fory.i>klxntevődik Ö«»e
ly knmuMt hibiija.« teljoi hilM (19.18. ábra):
tAí| = |J- -i | < 0,5 - (19.272) ti hiba
2. Anum«ríkaB*)!£)i)ftftM>ka]api] 1. A bemunetibibo fogalma Aw
se. AptubléniAk InginkAhbabböl adód> k.Abcmcotibiluiukn
is rHnk WÍRrai nők helyünk v: k. Eiuiük iiicttffil<*Minvcrx feladat sa. amikor
 lUL-guUtósa.
Hogya^itoA <i kSvctknaj UnáíaokHi id l Biegfo-
gHdoiink.
a) Bogy a. .jfÍRtclfli" itoáíírtt eJkcriiliak. fiftrijük A* ilítradö. I í l * » * «=ámái fe «
feitótílekbe. (Az iterációt akkur inn«día»kftj.üi egy bimnyw dkl.»-m.:J
Akívánt portosEágot orra ítrtnk d.)
IH siafiku^ kijcrla^^i k<in».rűt« argnl<tá6 mrnrtM a Isi
C5jól iMncri:iiUitdon«gBÍt,pAWAiil inmwtamc

d) Vizájuk nwg a ™]totók í» fi]

t, mrKwak(tÁ« fcltMclck. k i^ ti íirtckck. rtb. küKobötó
tktors * ndntaknáLba aií isvdinmy bcntciMli bitnAja
Mmrti kii» iMjtslése öasm*ít feladsloiuiÁl igoi heoyoiiűt 6i

lúbák brfntyíiRdiák oiit. h ü fí * » ntinwtiku. módaer e.<*.

58. Qfctw sUhüit ir t l heaflfink. h» • t d j« h » «
«vr wm vÁhi»ákJUpt«cii<WFÍDqák InsUbüitw«M<«^ kHra

>). Est oÁmitAán^kUoxakkor és»GE«ií

» Tayu>r-*»-(tósd422, (dd.) Uaárk,réoH (iUoilm«-
wk. hl íi, íi......6. * kosthüM hdynJtrt, i, , j . ...... X. « j u í i ...... í , értekék köa!lil«ít jcjsak. In « egyik Mrttnttin t « p ^ a loMkra való attöéH]^
» fcmselitöéní'kckoi a hibába] Mrtteit (xmmíS wUtokM értjük. Ebbea a:tösscfnffiMxn kri]
VTOiO.« GAUSS-fHe liib *U i> ^ törvényt ts (lásd 818, oW.).

«. (19.267) is (I9.2G9) jetÖ)éekf!t a

<(x±y) = »(í)±,(p >, .{xrf = » .( x )+ « ( s ) + t(;rMrí. (19.281}
«i* + fcr+c = 0 0.4, « « • w«M» rgyfrtthntók í» D = 6? - Jnr > 0 («Já» Kyökök). Kritikus Kt
<í^) “ - ^ iy ) + {192821 [ppnck M. faaa) 14oc |< 6^é»b) 4or « «> . A inrefebiUSHjMmt

a> ^1 = ^ (ViETAgySktrtok).
b) A direkt megpMáat módsMiní D ki
«. A (» + signít) »/B) ömwdbrai A hihiijc
= W W - ««.(#) + <-lm» m«e»»bl««odii t ^ k . (ia.285J ■ B: Keskeny gömbhéj térfogata ba A < r
E képletek miitnlj^, iiogy a W i i « uiMak kic ir sah ta oulürai&l HZ Ar=^4n-^'^ ^ f ~ - kí,.lrt{r + A )a
k. Kaxrí ieiPinbnn m iw»Rg fs kSlönbx^ relatív hibája ^ fi»«nA. lin
ja: ± Vl « ki + liri- E ^ r üli fmn n My-kiiör)ö< vcsi^lyc.
3. EljArásbiba
1. A* eliárésbiba fognlmn Aa djAfánhibAk «bbél» sciikwBsictií^Rbá ■ C: Az S = £ e««r8 kfea*inítéi« 3 »l(5 = 1,07607...) ít-jegyfl
sáRcrt fel hatértrtíkrt niUiKTÍkti.wi kt-ll *iiiin.»iniamiuk. Ebből aitódit a m
itetnciá) djivAiiokilál) «s folvtomw problémák v«g(» dÍB%kr«t r<uulfizciTct 1 1
Aiki (p<kM«ul’« isiániflbinUlWItcflcga
I-1 ~ F IP(k^ + 1)
bákől füMor-lRnnl l^tmn<>i(; «s«rt anA ta «1 ÁtRlakltmutáa kapjuk:
ikmeRfelelSkoxdése Hna
«kkor tuíkuuk k.^11. hogy dvUeg !«•' ki ,. a hdyes megpldá*. ílleiw egy liiunüi nnn-
•11infumiihct. hoKy wim kaptiiok megpMást. pedig* f«l(ut»tDitkl«t.<.-zikEgy csupAa 6 tagot figjfelpmlwvrami.
 _J ÍU

■ D: AO/Oahú.mes=flittcté*,péH4.üa2 = (l- v T + í^ )d ^ E g g v é n y n # lT ^ y = a
srtói. A törtrt bóvjtiük (1 + v r r P T iF i-t d . h " 12 SJ
•aAísw+i = aií,+tsw -i (n = 1.2..,.)aWráiiÍBoritim»ok A* fc = II, Ii*étd tójesa™; líhAt á < R, oÉrt ha ft - 0. nkknr A » iwotw mrEnldáshrn.«

akkor »UbUBk. ha ^ < 1 fdWM t^lj»üt. Például« . w . = -3y, + S,., (n = 4 c) Bemeneti hiba b) alatt fHtcttiik, hosy a poots és a kmdUd ke/Jrti Mikiik mcs<«;f3nek. Mn^t
viiagiljuk art «t rartet. amikíw ifc fi Í»i, ilí tgM, hogy I - (h t< f#-
lutwk 7í. -25e. líÖc. - « » E . 163fe.......Ti-hát e* » snáimtási módaacr ii = -3 te 6 = 4 p«r*m£tmi
( Í W . - í t . . ) < | ^ ( » - V . ) B Í » t t [ á » , - í t , , ) < ( § ^ ) " lib-1*,) (19-283»)
■ F: Difi taAa T eto s „ , i^ytó^nfüe legfeljebb íjtkota. mint co na^ytógn-uOievolt. És Így o djáiúa
V' = /Kö)*lwl /(T,í) = air
riüffn-nrifl kntöiuóge. diflttQ»ááleg)™]etre, w j(Jí) = j»„ kradrti feltftrl rartíu FclhíviiJtazoabaníifigyehnct, !.ogy bnftfrntidiffiriraidiÜesyenlrtniinirjik.u.mrBPldAtóraaSaiPTON-
«AnAl frUépfi problémákat f b ^ itt rt«*l(,tc*o n«T«mirt«tni. mndKsm atkttlmazziik. Akkor tnsUbUiCást hozunk Intrc. tftr [létdAul nbtwn (us caotlicu
a) TerraétMtes Instabahás Az y (j) iujBtw mi-jíddío mi*Urtt tegyt-o „ ü{í).
, , iiioR()l(lAH,am!>lytiem ~ 0 fontén általánál megnidAK
t-gy hibSvnl lírrhfllt IteztJrti fritíldliL^ tortoaik. EtW a B* = C,e-'* + C,(-1}V'/* (15.289h)
J’JiVftrt” .ti swnMkiílfntirhíitMa*
Eímck tix az oka, hoRy a üuUMirikiw mt-Roldtoi módfaer raagasabbrendÖ dilfen^riákat hassuiAI. mint
« (j) = y(/) + £T,(í)

7
prtbHfilBKVíuyt, íihol e egy paraaiöter U < í < 1 í» ))(x) egy
«'(* ) = /(a, u)iií >rt az
:t tartalmazó programkSny vtárak
o'ía-) = /(r. v(í) + e-7(i» = í{r . y} -I- e r?(ir) //i, sr)
+ tluigamt)1>rmtl<1 iagak rtAlfilgRotlniala
TAYtOR-MrfcjUnttl kapjuk au irkre vanAtkozó fuggvényekbíi és d Uraint boxlak iétK. Kifejleszl&akiiM

.Kx) = >»ie“<'-»l.aholT, = rK^J. ll!í^7d)

Ma o > 0. akkDt kis k»letí uvandn] kariAtlmid nnvricvA »

1. akkor
dókat kenSMiranie.

í<í) = ahol » = 9(x«) (19.288a) 19.8.3.1. NAG-kön yvtánik

LADA. ALGOL 68AiR

2. PoBwin»kEy5i*cl3«i

4. Sorok
= vagy ft+. = ÜL 18. UneArisalgfbrn
e. KSssöiiséfficsdifferenciálcgyonlctck

a! Nntiwrikiisd^^^iirílL 21. V£l«tIcastáli)-e«n<rrAtomk

9. Int«eiál*Kyenletck
Mivi.1 li =>Zt
I, + íiJ)6)P
A *. éhből i = (x, - io)/A, 0 < ft< 2 10. Itjten»ltóó
11. Görbék fs fehlletek ndatainnk opptc
V(*.-«)/» 12. Füj^nydmimmiunA/inJixiniiiiim 25. Sl«ri«i»fiigKVf„yck
= «l.ol 13. Mtórix-niűvel«ti*.inwm6
( l í í ) “-
19.8.3.2. IM SL-konyvtár 3. Nemline»ns együnictrunckzcrck
■L Mátrixok aajátórtÉkiá rá K&jótrektotiú
Az [MSl^kSnyvtár (Iittrnuvtmiutt LÍckI nml Stntistical Libmry) h
5. Uneáris nemiineArbi appttaimAció
6. poUnoimÜÉt is radonáh* iirtetpoláció, viUiumrtt [toKnoin- splinr-ok
7. NumnikiísdiffmnriAlás
8. Nummkiisiiiteeralás

paremMék probl^tái.

19.8.4. Számítógép-algebrai P
19.8.4.1. Mathematica
3. Interiwtóciúísttppctradmirió
4. iBtegrálfoísaiffrranriálB* wht ninncrikns mceoklássra, Ek6zb<^ n Mathetrutk* djArAamAdjft rjttre mis, a súnAoEDtiB MAmi-
5. Düfen!itriAkg)«;uli7(clc Utsok csctélum. A Matheinatica báaay<». cKSfr mi^i&Uraxaít Síprinl a vLosgih mggrfnypJtrol
STAT/UBRARY értékü^táí ad ngyiinngy. miirt grafikuD eljArádoknáJ, tn rzfkbűl w ÍTtékekb® haLátucza meg » min-
1. Al»|ni7W IcuakMTBattikák dakori megoldást- MivuJ a fclbjwinAh pwrtok niáiiu. v#g»,, ! « « - proHénUk
léphetni M . A Mathomtica ugynn itt vi « t « rargoWAía, hogy n imhleniatikus fadyel™
DÖv^ ox AUppont£^ sBímát, (fe bizoriyoKiiurtoináuyi»kl»Au frl kell a. fo)ytaac»i8ágot. Itt
3. Kootító*
15. SiíriS*ég-.bi«ráHésiidfcfi{riggv#iijr tnbrta* eredményb™ hil" k«i»ni Mindm wrtbraíidíitt™ a vÉseAít objektiimrÖmiiia
4. Vari»ori*««di*i»
5- Cftcipnrtos bt <lix£ki< br>ocbise. többkvBlttmiir infomiáidót b
16. Swnyonjtató^rafifa
7. nirsilKti^ Us9!trJ[ A 19.5. táblásat muUitiaB

19.5. tAhUxa:. Niimisiku* inüvrlrt^

11. amrt«-aiuüí!(» ntitegrzts
SFUN/lEBRARY ÜSUB
1. Eíemi ffifigvínyrk BíwJ'füjgíTKn)!^ HPnxluct szonuiVjkiit Hjuuiiol
2. 'IVígcQoiDtrtrikus rá hip<trht>) Keivin-füi5grtnydc HSolvs
fü g g '^ k IDSolve
3. ExpcjonidáUs 9. Wdri»Uaa»-fyc cüíptikns fügjfvfnyck
10. KűlőnbíKŐ {üggrráyck
A Mathmiatka (MándiL™ TttÁn nu^ülraük a J*romt" /ftll] := vagyis a rrndH»r kéaam áll a
19.8 .3 .3 . P O R T R A N S S L I I tx^tJ-lre- Az ebiő bevitel után n mrgfi’Wfi cmímítiy jvfc; Out[l). Általánosan: a szövegrt az Injuj r=
A í SSL U-kőnyvtár (Scwittifir Sii(imiitiw> Lihrniy H) FORTRAN 77 nj-rimui irt alprogrsmutmt Ur- ifiUel kradSdő .sorokba íquk be. A vAlaswkat a Mjtheln»tie* itt Oiit|ltI Jeiíl Hirokíuui adja A kiíí-
talmíiz. A v^jiUw tíirtalíttn: jezfsekben MtÉpÖ -> ayil példAuI azt jelimti; bciyrtUstfUűk T-be a* a énéfcet.
1. LinrJiri.n!!<rI,rH 6. 'J'raus^önnáctók 1. GOTbeiBesEtésésÍnt«i»olácí6sniódsMr
2. SajAtírtékck.hdjAlvoktui-ok 1. 1. GörbeUIesztés: A Ipgkiwbb nígr-xt*'*' mMsu-rívpl [lAsd 4Ö5. old.) öi dteífciét fi-Uáutokra a
k5wVbcnvcttapprwidmfeiflnál()á.-(da43.üld.)aMathemitK:avéKrrhajtjankiválflsztottfösBvtayi:knpk
nz adatbUniaim illesztését. Az AlfjiJáruw iitn»íwíi«:
Fit[{si,^,...},/unAMl. ay.21>U)
19.8.3.4, Aacheni könyvtár Itt !h-lt IBI adtóüata, /imJtí nzon kiválnsütott függvények lirtAja, meh-ekct a pnutokra afammk ill«i*t.cmi
k'í Aacheni kSnyvt&r nUpjH u uiimvriku» ti: le. G, Engeln MGll «ES lAjM'Jieni njink- fia J a függvéíiyek független változóinak taH^mánya. Ha pl. /txn*rt-l>a azt Jtjuk: Tábla [:r^í, {i,0, n » ,
líiv) é# F. IÍeutter [Ríjujim-Wi’Htialid Műajsaki Fóiskoln, Aachen), tít.nl Jidott káji- akkor n-cdfokú poiinom iDeurtfetít hajtja végre.
letgyi'ijCeűiéiii-G. Ek a kSiiyvtíVi a BASIC, TURBO BASIC, FORTRAN 77, PL/1. APL, C, MODULA 2 A* ■ Lcgyca adott az alábbi íulaülsta:
TURBO PASCAL nyplvnkcn lít.wik. A vAkUu* ttirbaom: In[l) := ( = {1.70045,1,2523.0,e3SS(l3,0.423479.0,2490S)M).16ü321.0.«S83432,Ü.D570776,
1. Nemliticárí* is BpnciAlis íilf{i*brai
níkt éa iteraüv módszerei 0,0302744. {1.02127ÖÍ}
 Í3.S. StAmOAg^kiuuiiináíala &T1

In|2] :=/! = Fit[í, {l.x .í^ ,r ^ 3 ,r n ) ,í I gá!.E/«tinU^rfIandöfi

» súmlx^ikus móás^í. TíEdAki^ álljon itt két ii
.,(«atá. aat jeWtüit. Iw® í rlíTOíit í 4= 1.2,, -. JO értékiúdK* b=ll Luatámiddtiünk
mtrgráJ (láMl 4«0. oid-l
a iiFg)«dfnfeű appiaxhoArióit polbiűtii:
■ A: Injll := H n tí*ra t.íE *p ;-J ^ j.{í.-Iiifin íry .Iiififlity )] OutUI = 1 77245.
Chttj2|= 248918 - (I.8534S7j + 0,(»9S996i^ - O.OtöTiagar^ - 0,0n(M21922ij*
■ B; tn|21 i= ltIiitegraE«Il/j^2, ( í , - ! . 1)1
Ai
exp^n i
Iu[3| := P lotíLi«?lM [í. { í . 10)1. /l. {t. 1.10},aesOrÍEÍn-> {Q, 0}]
sity eihA numenrjüat{x) = { 0}.
ax adalokn^ »ppniKÍmiciúi gőrli^k egy ábt^ját kM>j><k (19.19^ ibra). At »k>tt
ABpíWAbwiaM ;i. tiogy n függrcny sx .r = 0 twlyni nrm folytraioí ÍB vi

Itiháx váJawt kapuiik. A Mathematicí a n.iniprikus urtcgráíLiiíl bbony* opdókat clűre i«-állít, mely
l».A!MUi«ík lígycs spcdális wrtrkn- w.-m nj^efclrifink. így példAul a HlaRacunion te HaxBecuraion
IMM-amétCTnk, azaz a tekiirüóB Krtiásck mmúnAiiB, ill maximális stüAma, mi"lyt>kkt>l s Mathematica piult-
l<!tiiatikilí. tartmnáoyukun saámol -ulotuJc, firtéJíŰk mindig 0™ 6. Ha «ck(>t mt^cmcljük, akkor a Mst-
hemítica lassahhai, ugyan, dr stukbUjobb rrTixlmányetet SToIgaltat.
■ lti|3| :=mntegratBlExpl-r-'2l.{T.-10üU,10UO}]
A Mathematks nem kép(w tui í = (1 iKinthan a hcíQWi majdimimot ÉMumvcniii. mivel w, integríciÜB
■lytüluagy.ésavíUnKKft:

H) NumcricAÍ intf^ftünn nloppiug dw to lai» oí proc»ioii. Arhii-vn) nrithcr thi* n^pieated

3'9.1<J.ilbr«. Pnx»ianGaal nor Arc.>n«:yC<>a];»u>.ii«-t .idc- of Ű»- follinniis^biglily OMciUatoiy integrand
ot tbc tcur yalxK oí tbe integrál» 0.
)K«iliíki»onigőrl>eldjc«:Bldc.|éKfta. A l«uU*ní<r'-"
iidódUik. Oiil|3l= 1.3494610*
2 . AMaÜtetiiatÍcaiiiten>oUciA$p«ii
■vactitm djAi^k^iwlypkUpOTa-H valódi (ileB- la|4| - mnt*«rM«|Exp|-x"2!. {#. -1000.1000},!
wnqKrkluThnsonlóim twtfoik. Ax. útmiitMiKt n ID.Ü. tübléziit tn
■ tn)3j := PlotlIatarpolaticütíjM. (*. 1.10))adja* I9.19-bábrit U t l i a K i . «
w wUÜÍKtái> UleskriU m|gp>«U]rt iidatt. Ontl4| = 177245
UKy»nait az cTüdmráyt, miitl w utűliiAp^kÜUiaakaphatjuk a kib«vftrtt utmltiMÜ:
nmesiata.;/!!!). { i , jr„*|.Xj-----r,)\ (19 291)
19.G. LábUzat. InK-rpaUdÓHqtasftAook Itt 02 iuteghU jüaó » határán kívül as üst«giááós bdavailumoti további i, pontakat adhatunk
In t«n > o l«Í«ilf5 i,a .-. -H » t Skírtíkdtkrf *sr kwílíM fösgvíny kéjift a
*í = icEé«i értékekre
lnt«ri>ol«tian[{{ji,ft}. {x j.ja).. .}] wt (í..® ) pnato^kauJlUSfiiggv^nvt kíjim
Int«zp«latii>gFa^aBw4já^6aba«zii^viU i^^^ lel^

a I9.T. táblázat nmtatja.

1yegy ucbés tat mmigMt írja le így olyan kSzegbcn.
A MATHEMATICAa poliuomokgynkritnnm tudja batánmni (Um) 1U12. old.). Eiie szolgál nhnl afirlódta ia van. Kadimcnj;iíi.«»tbro a m
.a KSolvfliplii = O.x.nj utasitte. ahol n «sáRát ndja nicf*. H» n ótókct d- i = + j> i. if= -s -iV a ^ T ^ -j.
luVffjuk. akkor gépi ponto»«e8«l urAmal. M . haliu»»At knpjtik. aznz m^Mfokn
IKilmoni m gyököt. A si.ilódárt itt a ecba«éee«l arínyoHtiak tételeazük fel. Legyen 9 = I0.<y = O.Hgy aa r[0) = s(ö) = ü
is í{0) = :00, j(0) = 300 kezdeti írtíkrJtkcl n kővetkező bevit.elt írjuk fel * moaigáseByenletnk mcKol-
■ Iu(ll ;= HSolv«[r^6 + 3í*2 - 5 = 0]
Oiit|i; = { x -> -1.07432), {x -> -U.807262- 1.152921). {x~> -0.WÍ7262+ M5292I1, Inllj := dg = mSolvaKZ-lfj = -ü.lB<,rt[i'ííf2 +Boltra) t'W ./W = -10
{j--> 0.S67262 - 1.I5292I), { x -> U.867262 + 1.152921), {x -> 1.07432}) . -0.1SqrtU'[íf2 + !,'lír2] #'|ll.íl0] # ! ==0.x'10] = = 100.»'(0] = 2 0 0 j.
 J9.S. StdmOógépiHuuiaíáialt

Iat«T»l»tiaíPtoctÍ<»[(íífí)ljr] X pontbeli me^ldást lulja

n « ! E « l» » » ( y W / . m».n. a

U.jrl,{t.isn
A MathcniMni aimigMrM mbT}mUriA» m e s ^
0«lHl = { { ! - > I»t «p * l.t «g F t o «l«Í{0 .,l5 .},< > í,
9-> l K « i» l« lj« F t e e t i « i i (0 . . 1 5 . } , o [ }>

ia|2| := P ar««triePlet[{z{í).,i»|}/.d,.{í.0.2}.Plotaai.jpi-> AU;

(19.20^ íbra).
B í = / W = ^ + lnj-ítt«víoyÍTtéWt.
Elftaör defiiiiíliuk a f ö e K v ^ . v O h . ^ ^
> / : = j - > «p1r(z) + ta(i);— / : = ! - > ,/I+in :
tok Márnát- Ex risumt a ntngu
Rwn QCtdíbcB Lrbrt&Mis vui « Etután « a i i l » 0s fa isvéiqi«it£ l«kn «valf(/tx )); «t»d
vígtcknn;» be Uiirt ailítwú. nimtaikttséftacdcetiidjcUiadtíAbe^
AkSvct]era£in ■ipéU ^ bi)Artimk. niffivénytrt^imqD't^UUáutm 1 é>4 k ö ^
■ AFot;CAtn,T>Íi»emga<li
Í (() + -f'í<t) = 2Illí(í), j(t) + i ^ ( i ) = - 2nr(t]L
0
H*w = l, n = 0,025te * VfTáeü (pltMrf** x(0) = . b{0) = 10x(0) = 10. ifO) = y(0) = 0. akkora
bemenet is UScmltBiiQ':
> f or j- froB 1by 0.2 lo i do prúít{/iij =
Ebben a példUMo 13wbnnigyd törtÍDt
Uí)) od;
A Mairfelu cnidii]^^
bán adja, atoí például /pji = Í9520051M8I.
1d|3| := d93 = + « W [ t l , /[íJ = -»W ^ O.üSx'ft), 3. evalhf opeiétor: Ax evalf nidtetl tétetikaa avalhl operUor. Haanitlőiiii j]
*10] = 0,í[0] == l O . m = m = 0},{^.lf}.{í,U,40}]
viannt a ponlaeaöe é n r ö ^ raindm MtAmitM,-ztel tiSrtfaík *» végül «7. credmca, a Miple
Out|31= U » - > I««iK ,U tia s P m c tl«[{0 ..«.},< > l. SS
B-> lMBrpolatUi*nmrtion|{0..40.},<>l}} Aljdentfis idflt Dynünk. vi-oont vigyilaii keU. mert a 962. d
a lábákjefcnt&ti, megnőnek.
In|4] :=P««.tricPlotH *[(j,ffií]}/.dí3.{í,0,4ü}., 2. Egy®
k.aMaplc5gensokffl«
akkor )»pitAíl9.20.báhrát,
19.8.4.2. Maplí!
A Map)e Bzámftági!p-a)B«brai retulsíer igf-n latót tud meeoHaDi a bBqriU>u
Erit! a (!^ai!»>}g^ az fsolve paratusiL Ss!i .akövetkestA:
a Digití ginhftli.-
Vftitffliqval AUlÜiatjiik be te . visjSDzil mindig 5gycim fe;U, hngy n-el n* i^xli-tí bcAJlI- fa*lva(9Ín,t.®-,op(Kin) (10.293)
tósnAi nagyobbra váUattCrttuk. akkur ea fwAwfUui sttbcssce rov^'isára tŐrtÉuik. Ek a iMi-aacs általános egyenletekre rcndwicriiit tigyetlcn győkfit hatiroz meg. A poÜnonnsgyEnletre
1. Kifejezések És függvények numeriktus kiszámítása uKonban las. imaes valós gySkSt elfiálUtja. Ax nlábhi UbUzatbao a rendelkezésre álló opciákat adtuk
A Maptc ioiiitiíia után mBfydlonik » J^mmpt" > , ami azt mutatja, hogy a rends^r hevitekií vAr. A meg; ■ A: Hatiraotuk míg astí* + 3*’ - 5 = 0 cgycnJot ötiiocii gyökéi. Ha
brvilcl £« BX mtidmfiny kilri'uta Rynktiui Dgy Korban jfllraiik meg, raetleg Kgy — * nyflopírttoirul rivft- > eg := + 3 ♦ 3-''2- 5 = 0 : .ikkor kapjuk
luMtva.
1. «valf operátor OlvtuJ kiítfjuisiaiitk mdydc egészenáltalAnaa beépített vngy n Mhaax- .x);- -1.074323739.1.07432373B
Qáló áJUl (bfiuiíüt. f[ieKvényc.4«t t«irtnliuH»tiJ(. m A Mipte csak a két valós gyököt adta meg. A eoaplex opd6y«l kafj.* meg » komplex gjSköhrt is:
9valí(ii/e,x.n) (19,2921 > ÍBoi»e(eí,a:,conplo*);
 ID.S. uibUMt, Ax t «o ln pi
cnqiltx egyetlen komplex gyököt (vagycgy potmoinneaxeskdinplexsynlc^lhAtAmztti n poUtoiu&Knt vnnalkiHinadat, tu
tíWíR S iS í
pjjárwbt
fin o ls = n IcKüláhb n gyököt míiRluitárra (csak rxáinomcgyenleUJtre) 4. Dtff«KndálegyeilMekkaKlft«ttt«go)dáM
A*1023.okiatantBrgyaltitkakr: ■ .•kim.t;ulilá))át a daolva M^etjáiáasaL
fulldigiti nu.%Bbulály(xu n röBowáraitKikbiuj a p™toaaág adntt érték »U rsSkkenniM
utervBll M ailottint«m

- 1,(Í7«23739. -0.S67262O2M - i.1529220121.-0.8672620244+1.152922)121.

0.86726»244-1.1539220121,0.86726a02«+1.15219220121,1J074323739
■ Bi tiMíg M « - * * - = 0 mindkét megoldésit.

> e «“ « p ( - j ^ 3 ) - 4 . r ^ = 0 auíjdoííd
> f*oi»*(e9,x);— -^4740023572
altja a poxitív m^otdAA. ■ A 927.<4dalc>Qa RUNGE-Ktrrn-Eiiódiateradtitt pítdában a M*pla-i .1
> lw lT *(e9 .í.x = -2..0):— -0.MI2W8SM > r r= d «o l«f{d iö < 9 (x ),x ) = (IM ) • + rt»r2).lK0) = 0).|l<*l.ni
adia a második (aesaUv) gyükát. r ' éMÍMm/mmmr±c/tMlt2' (;r. 1S92392,(l))«id
3. Nanwríkus int«grál&i
Ha
A hstánnDtt btrgrAkik kÍKtáinltáu <mk»« oak mmmikasím k-hrtségm. M Mrt iUl fnin. ba M
> r<ÜJi):— = .5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ,= JttMl8fi«M721
inte^nndttf) egy tül booyotnlt fuggv^ vngy ha a jmmitív fösvényt nem Wiet ekíni fflggvínyekhfl
feUml A Ma)dc ahAUmzott integrál kiraaniltására az evali int£siá(mi>aniir!«athaszu«]ja: akbv pf^Idáia > n»«»UiacitjaEa <n» = D.S|»mtba^^
OTalf (lnt(/U}. í = 0..6). n). {19.294)
Ekkor a Miple ai inteertlt kStacUU! mödiiKick s«ft«égÉvcl a nic^vánt potitoaiáffiBl meghaiiimaa.
Etasciiiri ............ ... •

ím y ’’ e'**drtBt*^*rtéfcH! Mivd aprimhwffiBBrim-nBmá t,dAnör bébink:

> in t(«p (-x "3 ),í = -2..2); —

> w a lf(iffl(«p (-í"3 ),* = -2..2),16);

akkor predmínyfil a 277.746841695583értíjwt kapjuk.
Itt a Maple « buépflett kÖMÜMeljiráa blbatBUÍlừval 13jegy pontc»dgefa üsámoiii.
Bizonyos esetekben (a a roóílsKcr csSrIöt mond. Bkfg akkor, amikta nagyoa nagy íntorvallitmok fölött
kell integriijíL Ekfcnr a
raadllbC evall/lnt') ;
könyvtArí paraacsot luuusiiilva egy üj kiiMlítff mödszm hívimk be, amely egy nwgfelfllfi NEWTON-
eljárd ullőilniiu!.
M Ka a b<rvitcl
> avalí(iot(á*p(-j:'‘2},:r = -lütK)..l(KJ«));

> raadllbCavalf/int*)!
> ■«vaif/int'(e*p(-ít^2),J: = -1OO0..IOO0.10,_WCnil8j;
 Brvezetáí 9TT

20. Matematikai programcsomagok vábbi kfBielíjire aíkalma* alakra bracásAt értjük. így [H
atbui iuCf^Álok meghatArozás
ónotok kciwííiét. stb.
20.1. Bevezetés
■ Oldíuk meg az alábbi mfcodfokii <«yenl.
20.1.1. A matematikai programcsomagok rövid jellemzése (20.2a)
4- ar -i-b = 0, ahol a,li t R .
1, AnuitematikaiprogruncaoiiLagokáltalánoscÉDcitőzései AmalematiknÍRyiütoiriathttiioorr
adtkel, mdnt peldftnl a Matsyma, Reduce. Oe-
Solvejx^S ^ a j: + 6 = 0. í j . (20.2b)
itka.SPSS. BMDPvisiffliyifiekiakaí
il píidául bonyoluh kifcjraísek egywc A mesfolcIS beviteli utasíU.- (SHIFT •EN l’IiR) bcatfe>c ulíoi a Míthematica Pit a sort ai
In|ll := FolveÍJ: '2 + u J + 6= 0; x] (2ü.2c)
MJtTalbelyrttcaititselkRwiifeidoIgniiii. Röviil iiVi iitáa ngy ^ Kl^iúk
msaerínt áíBlakttluitjuk is <T{y<Ba.Tt!«l-
o.n|l| . i í i
................... „
Itica az FgyiaiIpLct SÍ „ Mkrtgj-íikölt^alyauíiíídra/aduimig.
FFnckzcr tcópnt kükó niUtokknl ^oc atüdy kit réazlist»l»! ál), s rapk niind«(tyiki-i'gy-cgy gyököt Lartalmax. Itt SíjTt tcnnésiettEena n ^ -
írtgyrijele.
15bcefmiw proftraincsKtttuieulua A Maple-ben a bevitel a köwlkmü alakban lűrténik;
yvtir u bctőIUtrtiS (lásd írod. l2D.4j).
> solveír'a * a . r - 6 = 0.1 ) ; (20.3a|
Svct«Biúlt.hog) in
ii aawbim a m saabad túDiRwUiii H* «!gy li Itt fontos ai Irtobójd után a pontoHvncfz^. Ha ebflVFlt: síCTtrpdnt*. axxjitm^ptkadáljxxuiánka kiírást.
Uzgrál nan rcjrabetö ki xárt nÍAkbiui. okkor ilyent ex n craá/neí semtud A bevitelt asMraftógépáltal kiírt >)diitAnikanik1<TTrlkra(1jrikÍB»7,ENTEB hnllíüévd fpjeisükhe.
A fclkpó bibábit iU(<őc^ utAlunk • NunHTiktwprobt^mák ssEámitógé|«ic. 6-jrartTF (Id. *Jb2. n]d.). cziitán a Mapíe b^blo^nEzna bt^U képletet. és a köwtkrafi «wt íija ki:
3. Kortátoeódái a MathemBtica és Maple reoda*«rekie Az «k % ismert nMidsxi.'nJc tovAlib + 1/2Í-Í ^ (u''- 4t-)'^) (20.3b)
Mimlnt knnkrM IHiis uroDhiui otak lat aktiiálú állapotot tűkiőzhrtL A U Ax u«bi>niyt két kifejraés. azaz a két megoldáa .•»»)»<•■ a^ja.
az ilyra rcDdiraciipk aUpvct/! Mípit is a fentos matcnurtibd tcriUrfí-knn tarlraxf alka =ukh«
nyújtunk >>^miuitJUR. MoaiiMlivalónkat a Maple viszonylae új válto7,atárEL. a Maple 7-n- ataiwxziik. Az egyrs írndsBerdt sq>«:iáfa jelfilrsritól eltekintvt> az utjBSítások alapvinA felépftése igen oaRv basoa-
ffc néhAtiy fontos kivitelt^ rllrJuntW i>ak aaokat a« riemeit tsmcrtí-^. «inrfyi:k mir bz c1»6üssf'J™ tmitat. Az elején mindig egy ízimWuft
körben Uaple V lUJraw Aváluieatbas » uu-gvoltak. Hnsiaiüóiu) a MatSemstica Vmúun 4 azou kövrtí. aáiójdben álló egy tóbb opmm<íi rakcUal
résuát tekiMjük At, fundyck már a Vcrajcíi 2.2-bfüi is «zetvpeltek- Mindíirt iraicbaei raPtAlnii cü'k — H Wigy sorozata íadgáitatja. A képlet kraicUw'i rj
kmiyviiímrt.(Ili?tw. jrJcn ma^yiir kiadáBának itkjcu— a leffüjabb váíto®atok. A Matíicmíticaí«a Mapit 20.1.2.2. Nmneriktis számítások
khálflsrtAsa önkfnyw, jtdnnlrR laoahntt n a kíl rrodszer tűnik a tegsüélcscbb köHien clU:ri<-dtjKík, A
Mathemitici lOÁmoiám crodmüiyfit át klnH kicmwrtálüi a Aa ebbra ssnkwgra progiuiuuk A fffiáraftí>gépesmat
raeKtaláUiiitók rgy CD-ROM-on W ö kteikön>-vben (Id. [aO.S[).
4- Bí- és kivHel a Mathem«tlca és Maple remtsEerekben
Ebben ax iwDCrtítraibcn ucm tárgyiiijuk, htigy hogyan vaui a sKÓtiau forgö prtignunrsouiftg a v/.áiuí- ik én még fink ntáa.
tópép saját operáció? rcndsMrébí boilkartw, Ahb<y induimik ki, hogy oz opctAdós rcmck/írba ur>' ■ Oldjuk meg az nláhíii egyenletet
iitBHttáKial PÜndltjuk a n!n*l«M!rt. lundytt níiitán egy iitasítássoiral vaiíy egy. « Windows-boK hanoidó j-« _ 2í* ^ 30í‘ + 36x^ + imr^ - M i - 150 = 0, (20,4al
nmnkafdijlrttí!l Irányítani tiitiitnk. E;: egy hatadfokil eg-enlet. am^lytjek a gyök-i z&rt nUkliau uum (uüintik meg. pedig Gvalóa g>'i3ui van.
A be- é» kivitel« kéjinrivfin a MathematieVtiau (Id. 9C9. old.) ré a Maple-brai (Id, ÜT2. dd.) mlmUf- míHyekpí így numerikiuí útou kell uu,-|^iaLározm.
ki"il6u sorban jelenik hogy a többi s/iivf'grtisrtSI jól tükrd5niiljenek, ppldftiil
A Mathentatícá-!>nii a bnrilol:
Inll j ;= Solv«[3 i - 5 — 11.í] a MatKematicé-ban, ,,
> a o lv « (3 . i- 5 = Ü.:f) (I Maplt-bfin, ' ' ‘ bji3l ;= HSolvelr-'ö ^ 2r^5 - + 3Gj^ 3 + l!)()/*2 - 36i - 150 = = 0.x] f2ü.4b)
cikbói íu; (fRyiivítortiraó be* 6s kiviltJeket gyíJírfvn egy Horhan Itwctli'g — > AválasK;
jellel elválassitvft) foglaljuk ÖMtüd. Qut|2] = -4.42228) . {a -> -2.l42fi5}. { j - > -0.937397}, 0.972231},
k, Btlj.) a Bzővi^bRti [rógfip bntdUpiuNnl
{r - > 3.35S02} , {J—> S.172JT}} (20.4c)
emeljük ki.
20.1.2. Bevezető példák a legfontosabb alkalmazási területekről
20.1.2.1. Képletkezelés tuláUüa alakja: NSolva[balolfial == jobiíoldal. viitOGt<i| niiut a fctiti Is —, aliol a bal- és jobbolfiai
A'^ípritöofiífwji itt a Itgtágnbli írtricinbnn a niateiiiatikdi kifrjreKspk egyazfiriisitfuí-t vHgy fgy. a egy-egy polinoni. USolvefegyridet; váltoüíi. fij n gyiikokft n jojo ptuitwHággal adja meg.
 0.1. Beve^é> 979

AMaple-K-nabfviUd; litjiik. A rt'ndKH’-rek általAKan din- mc^Ulro-

> fso lv «{j^6 - 2 . 1^5 - 30 . 4- 30 • í^3 + 190 . - 3G* X - 150 = 0.x); (2Ü.4cl) jrntt poutoBBággal dóiéinak, amely foűkiiig «w)ríut aiiott h»Uti(í mrsváltoztaíható.
Itt a végén « ! .= Cr hiányolhat. é» «z utAna irt váltasónév la clhagybató ax cgyértolmiTséB aiifttt. A A rradszerrfc isinerik a miitematifcsi (Bí
U^ple Ki Aítntt kiffjcaíHt AutoKMttkiHniu rmUávjű tcKá ogyenlóvíi. A kürt tccdmény n 6 gyök soTOiwla. inint pekiaale. és ac _Éneket sómboliJ nsJtáinokat tet-Stőleg
Az f solvt titiufUtt jelenti, hogy rz nntinti-nyt le iváiiuk.

20.1.2.3. Grafikus ábrázolások 3. Változók és értékadá operátorok

A legtöbb S íi ti. Y»gyi* rnidsarrinl egy. a
aaukat- Sem cüsiEní azoulMin (fa meR is ™n nchTOftve) n
poUr^k Víirt adni. Amíg a vtílíKÓnak nem adtimk értfket. a mii
nt t ^ ^ li írJuletdEcL ál A s-áltoKokiuikÉrtatrt JMlbatiDdt sp«dai5 Wria4d L A viUtoíákötÜei leLetiiek
mbiéet AbdUidui. A kül&ibötó n
aámok. más változók, miül p*W*alobirkti ’
vünk. Aa Értékadöataafti«* kiértd(rií*h>« a örtriadáB LörtÉubet
indicndrUDzik. OHd>-ck& ÁbrnMJiM^l
akár az értékadás btdáHáaál. akár a
a kípgfenití pxfikuB elrmfk. p^tilÁul .itaícüratozáaigóí BiiiicifHÍ|> teijníncit-
A )é4nfaax>ngriifU(AkTvwlní::niit a PostKript.
Post! , Ristef vagy_ Pbtto ca^mftáUiatók, ís így
más prograiaokba beípithtoák, illrtvc kravptlcnril a nyumtat&a vagy arajzolöis kúMbct^.
tvel leadclkraik Ide tartoicitak a
20.1.2.4. Programozás a számítógépes környcs éí reltóák: • •), >- <■= . ""^tyeJc fddr ..
űirtáiík. Ha ax opaáU»<A az operandu-A kőaött állnak, akkoí wi/ir jelölésről (alaból. t r é ^ u ^ ,
S»*gvan arra. begy ^>edáliaÍElKUtokimgiJd*^'»J*t progrwnokat ír-
jimk. vgyitet lu olyan i-gyszenl. ü .................... ■ ’ j.minl »ciklt»-éakoöl- beKtéíÜnk.
ilcidtMiAlüi, BZ objdttum- A jirr^típiiHÚopeiátnmk — mdy«rtlíeni>inp™*‘« r * « “ l*«»«^ ’“ '* * ‘'* * * »U ~ mindegyik/ead-
t, sok proiilónára <4esnn)i sserbenjdcutőnraéroban vannak. Ide tartóinak i«íiWráit«»t>«3áiiii0bjektmn-«iiftályi>kfcU - mint
............................................k. mátruBA, esymfctiTOdsierrk- daJgoaSnpcrátore* és n
ló által frt programnk a k. mint ptídául adifimmiáláe. ÍinfgT)Uá&*lb. Eiraúdvöl UynM-k
rok í» egyéh, a rendsunr által luisziiált ohjelÁu-
. pl. » Mattenaiica mcgeiipsii t^>erátomk
20.1.3. An ikaiprogramcsom igok felépítése és használatj^ ». ok mügiftt álL Az ojierátnrok gyakrau t^KÍnuális
K-ciálii>belyzM/^ket knsdndi.
20.1.3.1. Alapvető szerkezeti elemek
1. ObjektumtJpusok
b. Kifejezések és függvények
atikíú mffvi^tf^kkel w nak

tSríJjaakifr akltása, például rgyi-nleK-k ni

mFgfddfenrfdiniMhatik, ■ Kifejezés példáid az alábbi:
Az objektumok wwtólyíiit. mint píittáiil« sBámok vagy a listák fajtáit nt^rrazOk f^tunak.
A legtöbb objckturant a nevével ajmnoaltjuk, melyet iw objektumosztály smnböiiimáiink tíJtintiink.
A felhBSWiáJó a beviteli Korbou objdtmmok egy horozatát adja meg, íoaz ftzok ihívM a KÜntaxiímfJt
iBfígfelciöen, majd n bfvitclt Icaárja egy erre n ctíra definiáll jclk-1 és/ vagy egv spctiáliH rcuiktcrutaní-
tással. mely mscrint a rnntWer kt. adtitok WcloUuKáiiflt meske-wli. és az er«dm<myt, a tovfil)bi sutnkKtui
ábráíxílja. (A btrvitc! több »otbíVl i* állhat.)
A kfivBtkraűkben tárgyalt objektumok. il). objektiimtipiiRok is -osztályok mimlcgyik rentteiTbRn ren­
del keíésfinkrr Mbdk. Most rÁftaletcsec bpmiitatjiik hz egyes rendszerfk eílM hpedftlitásait.
2. Számok
vizBKáibaljuk adott számok ti tt például nemnegntív.
í '‘4 - 5 - t'3 + 2 .2 ^2 -8
fitiol I egy változó.
ii«ika
Ezekarci— ^ — -------------------- ----- - .... -ut »a exponenriáliii. a logaritmus fiiggvény.
a triBQnoiaettik«sfuggvéii}'ekés iiiverdpik. valBinijit ogy (wr speriáib Rlggvényt. Emkct a niggvejiyeKn
Iwftbfttjiik változítk belyéro. Így új. Iwnyolnltabb fattKv£.uj,'pket k»iiimk.
6. Listák és halmazok
Mindegyik reudsKer ismeri a Listn obji'ktiiiíiüNZtályt; lihtán az ohjekt.miiok rjyr (drendezését értjük.
A lista Plemeihez sptxiális operátotokkiJ Idhet bmniAWrni. Rrnilszerlnt WEj^-u^dettek n listákból ill6
listák is. így egymásbaskatulyázott lÍKtAkat kapunk, aielyrkpt sppciálisobjektTraitípuiiok.mint pl. mát­
rixok éa tenzoiok kép^eésére használhfttmik; t'rre n rélrn mindegyik reodKzer speciáiis objektmuosztá-
lynkkal reudelkesúk. Ebből adódik vrktorti-rck vektorai éti lineAriJi lekípezÉsei (ten'wrai) szimbolikus
 ÍÜ,)}. Mathcnuihra 981

A Tmág^k n fugnliuiU b. mmmk.» tuűnutzelmélet műveleíá implcmcctájvt. vam»k.

20.2. Mathematica
A Mathematica iCTwfawnrt ■ Wnlftran Rfwíirrh, Inc. oíg S^fcsatettB tő. A Matíiematíca * v^tnutt rftn- 20,2.2. Szám ábrázolásaM athem aticá-ban
lru« társvaiRHi !30.3f-bra uUIfantó. 20.2.2.1. A számok alaptípusai a Mathematicá-baii
■AMatbematka a sárnak négy imiKri, mriycket a 20,1. Ütbtázat larwlmrensa.
20.2.1. Alapvető szerkezeti elemek
A M^ttiemttiu píkftMtr nininnf iw r W t í MpmHt <!gy»^>ecsai <b7^ié»dtnrit hívjuk. EMt >»t>t«xÍM;
ao.l. tábláMi. S*4mát)rt*olAsa Mathematici-t«u>
(20.6)
SaámtipiBsa Fej Jellemzés Bevitel
Itt ofaj« .(sAi bftjk ifn j^ feje
|Uea<t), nryixtú
a nutlufik «stutistluma..mit HcadíJbiHI hAUxáro
letslőb!e<s huKú pootű* <>eáBnsám
kapimk mpg. A7 «b], (• « Q....,r>)aldK-jr»s r r « r i a m«sfctd6 Partlfa^). >]<vd vn^V ¥sgba Integer
*«Í7fÍí}j-»W tes«»k n»1!: 1» í índlllöw. Rackmálé lUiional
Vab^ Reál
Kampteí CU5,l« cóni ^ «<<>n •! alakú kumpla atám
■ BBad;/[íf| - /; H»d|tt + 6j - Pl«»; H«dU! - Intregar; Headírj - S jrt»l
« frj. miwl it rfawt fcfertwi Idfejeafeck. A sw^rtes tóiójftfk HM 1. HK«fQrnnncRcaz&!
................................. Lwtv»,«irt<Bakrf>brijaz5sarf56BÍ.l»u
A Beadíxt nicsilUpitja « x síim tipiaiAt. tgy |W-Uiiü lu|I| itoad‘SI] isrfa'n* válasc 0«t|l| ^
■ Aí i-'2 - 2 . r f 1ki Intapff, de Intíl := Headlál.] cartíii Oirtl:^ = Haal • váJiuB. Egy komplez sám v»l&. fmkéfaeta
kr»i-t k(3^ m iF a n lltjuftAMiJ kAJÜMtűtoc^ k (djes alakja, ami a ki lőoc t«tn<S(8»tiiiiisá«W Iiibet. Az 5 731 ->^0 1 kmihLűi a MaHwmitia alteal tfpagt írudrlL <k-
ax 5.731+0. / már Campla típusú, DKsrt « 0.-t kbtufipoBÉimtstámkóA értékdi. jwlynck wtékr csúi
aíet«ktívi-I:FullFoi»lí^2 + 2. jr + ll.uniteaeáp vábKia;
köMlftáleeO. tdiái. a sóm ttsar iicm tiimkd
Plus[Í.Tia«aI2. *], Powr[j-, 2]] Vannak további mih^ktcfc, nid%t:kkrl s «!Ínuittrtl MvUáeiwftiat b>pli«tiwk; h r pddául
Inl31:-llurf>er«iT] ™ Oulpl ==Tni., hax qij,-«™i. (20.7.)
egyébként Oot[3| = Fali* Itt aTme £■ Falat > BoOLE-fí.k' -iga** A< ‘hmnii.- bgifaü érttkdtsánAó-
liiiiiai.
wtet beWi. prefix olnkW » líHnák. *i hogy Hkípirnyfe meBjelenőbtfvitrfi itlak csuk ígynWT*ilté*, Az IntagariJírl asst tesst«li, vajon r tfgb* nsAm6» a t í t . h*
Mát ™ilitrt(ük. bofy a kiftipzíwk egj^ rtawi kicBK-UirtSk a Partifa/íj, íl v»«y fc^g[[íj| ut.«fti«»al.
ÍBl4l:=Int«e.ifl(2.i. iikkur 0Ml4| = FalB«. (J0.7b)
Hwranló, nyiWátnniójelmt&ca tnntck az EvcnO. OddQH Pr iaeQ ffe}ekki!] Adhatok mcR, Ie>*pékláuL
Ii,|5I:=Pri-<>qil075W3l — Out|5l=TW*. Í2ü.rc]
JuUFullFoniiJt
(k> (ajpgySHEOTg — ÍB így umeBa!<xáiD b>— 3 többese)
I KívnMitl kaHIx'vitel: (20.7d)
In|6j,= m»BQll0756«l --- Outl6l = FaJaa
btl|;=/’'3 + 2.J- + l >kmiiül Q-val ví-gsűdnekis mindig aTm«
fíhol» . jFlrt AkAr ol íhlinsytmtjiik. nkbír a;i SHITl* • ENTER-t IcSlve k MatítematJt* váliuaa.- y,vsy FaXse logika érttífrt állják vAIafflW-nt.
Oirtlll = l+2í- + j-® 20,2.2,2. Speciális számok
*.HaalievitdU<suktuk t. ninlypktit KyAki*u< vau KsriikséBró amelyeket tet(ia6~
A Mathcmatica tartalmúmnéhát^ apcuiAlÍHH[
>wi. akkor a kiírAhumi iSrtéoL vuitut meg; e í ábatáttm EsobAly.
Hti uuhI (7i!t írjtik.bc: iLíjfst [HintíBsággal (ncghivtiatiink- Ilvpii a ff msáin, infllyniíkjnlo Pi, « k« s»ára az Ejellel, a — a D*gree
Injai ;=F«llForwl'íí.j jeUd(«íaögmértékhfilfmértékt)cvftIA át,B)iAnifUsf(ikt<ir»).IftfiBíty aoo jele, amit tóiKyaktópiFtfi.'í
dkkoravAW; (TíysÍBÍipcdisI-
CH1Í2 = Pluall, Tla«#[2, x], PouarlT, 2]] 20.2.2.3. Számok ábrázolása és konvertálása
A asíiBliitut ffl'iröjollii' irt ít jel azt köKŐltn a Mathínwtlci-vnl, hogy az elözS kivitfil» montnni iitnültím A (tiáBok a Fona-vÉgil iitasftáHokkBl kíllfitih&íifi filulchfm fthrAaolhatdk. nuilyukut i-gyniAsba Iphet kon-
iU-Eiüuc.«tiiitm(ii!iutoW)«ilöttl<^imínyíre%%-kal,fwOut[n) kivitelre ?tn-itel láVBtköíhaluiik). EbbÖl Vfirtiliii. így példáid minden x vaKwiwániot íwIIÍj-, n) b<i]sfi fifggvrny egy r-jqgytc iwutoBlRbegnpotitos
»kiítjraB»ból(>éidátütiliiimitidik(!li>ui<it.ftmiijBÍct^n(>gy kifejER^ fcierorihstjük; száinha koovertAl,
In|a|;=Pait[%,3i. — 0..t(3) = Pow«l*,2!. Ín[7| := 19) — Oiit|7| = 2.7Í8281828459045235 Í20.8a)
 SO.S. tíatheiaaUca 983

A diri fiiSgvíuy la ^ la c

Inls) := lo'' - Sj
H.1 Upuulctiséeat A(iunl( tűikor n Ma Vao viaioüt két ahcmatfvoperAtQi, melyek kóJdUrtrtt batAsúak:
ízimM AUitj« és. fiovlwiU* vív,.« ttuimj u r (FallFoTB^abOija = S«tDelay«d[u. tt])
k-ABa6eFon>[x, í.]iwTkifcj«-
riaaJ mcgndirtt a<>riii)Atái wAulut n6f <
Kai > 10. .iklmr » 9-ticl murv<>hb<aám> r!kj« l « wrhiUi az a. b, c.. _ tiptűk; ttz új Alap aÍBÖimlcxkpm u :> D vag>’ ü f ti (FullFo: = RuleD>Uy*d[u,Pl) (2ü.lOb)
meg^femk n laáw ví^ón. c({ÍJa isAin (üirtín, lui vau dSfirt pcHitosaág, azt »e új nlillt örökli. Itt is érvényes az ntasítás. illetve a abiJaMdtajobbddallal
■ A: IgjpaUt)] jobboldal aktiwJi. kiírtékrlísí* a bakJdal aktuális m t^isa ka t történik
l«!131:=ftuMFoni[256, le] ^ 0.rt|I5| = //« (2U!te)
Az u = c, FoUFao-alakbau Equalfu. ir] kife)nié Ttíkc [MmoHUi akkoc Tnte. nmikor a é» VazonoE.
™gy Ax &pial-t például egyenletek k^fUsénél bunmül; t, W tudni, bfiíor Irinnely / ojjetiioniak 'raa egy
In|16);=BaB«For»l»i£, lUj, 8] — Ow|161 =a.557fi05213s (20.9b) e k v i . ^ ///, utóképzfe alakja is:
Aí invera iraWBfonuáaí'ibwi -ít kell írni, ahd mmzmn balaiiú «Aiu. amriyrt lO-watAm- bl6| := í + a f/I — 0«t(ü| = f\r + t\
rrodsiítbír tikttrunk (vjaswtjJiKkiUw.
■ B: EkkoFU-Júl 20.2.4. Listák
In|l7|;=8“ 735 pmimíoyf OtiqiT| = 4TT (aü.lte)
20.2.4.1. Fc^aiom és jelentés
As rr b«Allitott pontafoíigBl tortéiük. ai a>pn(ib> A hbtheinitiá-han a listákat talLcnüík rwpuitjMnak
algeliráhan és auab'Ú^Ji igai ftmUw. Mivr! áltaUbM
nak. a l i í ^ keíelÉso mmtául wdgál a kifejraéH-k bb
20.2.3. A fontos operá to ro k vHetekheü nagyoíi hasonlóak a SxTing... alakú, kar
Snk aíiip<^)íTÍM)r rgysírriJ nlnkUui írlmtó a m kábauscokBwzK .t{iTTt&i > infi* nkk- A lista te ü «« a lifitAban aii»dcii ob>jaiuu q rtékii,
bán. E* azunW minden rart bi>ii a írwHui sak i^gfaxT^Eitett ssÓDoníui VHltoKata. A [cg- csak a lötán dfo^att belyők kütonbaEEtirti nKK dket. Egy list&t Így hoztmk IHrc adatokból:
« is axoktctjcB. aa™; hehS alakjílt a 20.2. Ub- Urtlal, 02,03. K .j3{fll, o2. íi3. ...) (2011)
A Kata alkalmazását egy konkr« lirtAn mutatjuk meg. melynekjelt 11:
I n j l l ^ í l = ListliU. o2, o3. » !. u5, oGj --- Oiit|l[ = {al, o2. <t3, o4, o5. o6) (20.12)
2U.2. tAblAxat. A M A opíTitorai él «Mk FnllForw-aJakja
A Matbematka a lista kiíránáaAl a tetpcsod xárAjctet ha*málja.
a+ b Plu*K H u = tr Eqoaliti. t.] A 20.3. táblázatban aaon utasttásokat f(«Ialtuk íitsze, mdyík rgy lirtábál crj- lisaJistát kép<=nri.
a ivagyn.•b TiMsict. ^ tf! = V nuequal[ic, uj
Po«r(a. 6J r>/ Creatcrfr, i]
alb Tutea[u. Peu*r|b. -1]] r> = f CreatetrEqnallr, 1] 2Ü.3. táblázat.
U-> V Ral«l«. v\ í <t Uss[.í. t] Listactemckrt kiválaszW titasítArok is emimínyük: í ItstAt jeteirt, a többi argnnientiim kifejezfist,
r= s 3 «[r , s| a<=1 LaBEEcru3a[A, #j mdynt'k ^rtékr trrmániMtmMzám
Firatfí] kivábifiztja az elsA rlemt^
A 20.2. táblázatban a UígtőbbjülÖlft* ín m^gtu^íw ms^AtnlírtRt6(lÓ(™gy egjrik a pttAsikbóJ küvKt- Uat[l] kivátfutztjaaz iitoUiA rlnuict
kfizlk). A Moraaí n b alaíyAiiA] vigyAKtú knlt; a krt tínjHSÖ kÖKŐtt .-jznlraígis egy cxóköK. Part;[f, rt] vagy ll[nl] kiváiasrtjaaí n-otlik iilomct
ViWigáijuk mi!(! a Rtile *s S«t frijfil kwdödö kifcjt-iJÍ'sckctl Legyen a tjabtdali r kifriraés írtíkr p/ildAul Partjl. {ni, n2, ...}| létriJiOT egy listát (w adott snnoiámú rlmicíkbűl
egy váJtiwó, it jobboldnli t kifojwésé ptfditj itgy utaAui, A S«t auoniuili hojüiáieiwlíjlési hatAttAra, iiunnk /[[{ni, n2. ...)]] Itgyanwt, aünt az ulflzfl inilvelet
törlés^ r írtíke m így hoiraár<ínil<"Jt a. A törlfoi vagy új érték h(rzzárciide!c!íPVRl vagy az i = ül, Taks l, m| az í lista eI»Ű m clnméh^l húz 16trc új listát
dear[j) iitasitás hatSsáiii, aK«z cdíligi litüstóiTiirfelte türtósévtj történik, A Rul« kimittnik- !. -m ] n utoU!) m nlciii^bAl hoz létrn liMtAt
i, {m, Ji)] «a í lisla elenisit; sorszám fiziriirt Tfi-tfil rt-ig «gy új üttóba te
Drop[í. n] az első TI tik’-ni kivitelével Sitiz Ifitre új liaUt
RoplMOiU[t, U->D]v7it .-XiHztjcltiití, liosyat u asiomeiiSforduláwi Orop[i. ím. aü t!bű m - 1 HZn-nél nagyobb lmt:aE>Imckh<!U
hdyí-b<= ti kiaill.
FUatm Iigyanaz, mittt Droplí, l]
■ M h\-=T + ]^ / . v - Out|5)=i + (a + i)í
■ P^ld&ul(30.11|-tK9tu;n
Inl2i Firetifl] Om|2] = at
i m » m . íí. { / [lí .m ..... /Íímaíi)
H 3!-ílt!3íl — artt3|=<.3
Tdil*[/T.l, {f. írJ! í/ttíTun}..... /liTTiar))
LiHh=ÍlíH2. 4.6}ij ^ OutM! = í-2 «4, « 6)
Tabl*!/, {i, ímín, ímw , d»}] í/íiminl,/{inuft + amelybca a legrrtdsA atginnrntmn
blfal = Tatofft, ^ ^ ChitjSl = í « l. «2}

20.2.4.2. Tőbbszintfi listák

MMSiAvoltréta.bogFiIfetikdnradttuigiikÍ6!rfietuek listák, így ^gyn>á»t)a*l Tábláiig. {imaT}l
IklAknt knpiutk. H» pÉldAiú
InM ;= al = {H l, bU, H3, W4. H5}
iii|71 ;= .,2 = ÍÍŰl, i22, 623, 624, 625J itthatók táhlAstiiU n = 7 cseténr
iaj8[T =oa = {631, 632, 633, 634. W5( Hl5| :=TabXe[Bin<»l»lí7, i\. {i, 0, 7}]| — Chit(15| = {1. 7. 2t, 35, 35. 21, 7, 1}
é» így tnváhh, hiwonlüwi n4, u5 fa <i6, akknr n Iwtók f»y b
A Bínoatlal |n, m) (")-<* wlj* mca- A Tsble mawkttel tSbbdinjetKÓős tAblAzatok t« iétreJwwhat^. Így
Itt tKra fnmk ki ™piirit fjakbnn. A Part[/, i. jj utanitáHHol
kípniflrii. UgyBiira ftnrtwhnótiye ax í[[i, j|) iit«n(t,AsriiiJi. A U84. {)«Hául
Tabló!/, íi, íl. i2}. ÍJ, jl, j2}, ..,1
Inll2h=ÍII[3, 41) ^ Oflt|12| = 634
tabhwintf!, cgyTOásbftiikolulyAMUt tAbltefttokut erraiményac
APart[i, {íi, Í2 U h j2 Í2, ,
tát Wlltflít,Rtnely»!til,i2,...sonBároúlÍHtáJ( m................... l(i|lCl;=Table[BUiewlil[t. j], {i. t, 7}, {j, 0, í}],
■ így a ftuU pÉldAlwn 0* « i 9M. old.) iimirurk hatására m(^fi;kapjuk íi = 1,2,. . .TesntíJi:
In|13i;=ÍIl({3, 5}, {2,3, 4})] — Oiit|13l = {{W2, i03, 434}, {Ma. 653, 654)} Omliej = { { L l}. {I. 2, l}. {1. 3. 3, u , íl, 4, 6, 4. 1},
Elekből« ficlitAkból jól felismerhelö * listák skatulyAaásának dvt>. A lisláküt Imniwd- {1, 5, 10. 10, 5, ] }, {1, (i, IS. 20. IS, 6, 1}, {1, T. 21. 36, ,W. 21. 7, 1}}
mngftsBbhrcnrflwn is rgymárfía leLct iUrjwtíaí í » cwkít a tötjhwititií Uiitákat n mPKfdckS kiv&bsztó k Rangé mQvetet speciális lÍKtáknt ho;: I^trc:
míivclftpkkcl Irlirt tosrlm.
Ranseiimoxj au { 1, 2, n} listát,
20.2.4.3. Műveletek listákkal nliol R az ínuLT vakii izini cgráxTénxr: itrut; < 0 n«trti űnü Hutát klipünk HanmüAnn a KangejnJ. n2]
A M «h«m«icí indvrletdc pgés* ooiái tiirt*liiuwz«. mdn4tkd ÜstáJot Uhet li-i^dcEiií, Mvítem ragy ,1 Rangaínl. n2. ifnj listAk^ Utmlxn rgr MAmtaiji l. i _
......................fell'W. a vigtdcn fiHimitiUii aortwdl ntobó^ii
i <s eredményük rfetnc, jundy még kterf>b-e*yMiW (lUigyobb^igvoUS) n n2 vnfe axiómái.
Posltlam[r. o] rongiuija hí a dem puxidAját sz ( üstáhan 20.2.5. Vektorok és mátrixok mint listák
HoiberQ'/. a{ dlenfini. hti(or 0 demM Kf. t iLstáuak 20.2.5.1. Mátrixlisták létrehozása
Freeq;/. o] eUnt^rd. hngy o lu f Ustáliaii ami fordul Egy sor spcdátis (ÍíeU-) utaatátsa vcktoiokésmátiixi^d iL Eljp ilymígyieUilfi IíhLh:
Prependl/. a} « I lMJielejéw beírjau-t r = {*rl. v2, -. , rrt} (20.13)
App-díí. a\ «i/lÍBUvígíicUáiÍ»a-t nüni lu n^ditomdíe tir egy ''drto^ I il,ta,...,K>- A spe-
InMrtil. d. ■] OKl liirta t-<tlik bRiyiir bdlUszti o-t értekRk listáját bonsaIctre: {v[l). t;[2},..-,t^n[}. D>'gii

0«l.tBÍi, (i, J, .. -)1 kitŰiU ^ MiiiiKániúIllemeket BZ f listAból A fent kíVDücEctt /I (láiid WJ4. edd.) hl n (Id. 984. oW.) lii V. « . >«5!lopíi
ltoplicePart[/, a. «! ni í-eilik plrrott «-™l helycttcHití ta l UstAhnu mátrixok. Ebboi tsctlH^n b,) a mtótix .-«lik *»ábaa fa j-«iik aodopAUm Altú e W W íl egy (6,3)
Upu»iú tigialap-málröc. (2egy ( 3 í) tlpiiíú négywtes mátrix.
■ A Dsl*t< milvnlpttel péidánl r frnt ()pfiniijt (1 lislAt rovidithírtjíikira o6«lcro törlÉsnvel: Ak Array[6, {n, m}} (liiujl&iwtl egy (n,m}-tfpu!iú műtrisDt bet^imk Iclrr liHtnként, meiycrk cjenici
Iu(14) := 12 - Dal<rte[n, 6) — Out[I41 = {ol, o2, «3, o4, aS) tnapik i* listák; » *orok fehlltíl lefelí. A mátrix elemeit 6[í. j) jníőli. i bx egyt^ sótok sorwiároftt wljn
E/ terniííKetesifn t»akícsiinbolikuafcltrá». hisüiíürtl. a2t» u3 már új értéket knpott. lc)6]'luui, Iii(7)-bi!n tnng 1éKn köscitt, j k/. oaxlu|xikét ] i» m k<j«ntt. Eblieii a sximbálikm iibiklmii U-Ct (£y Frhaljitk:
ÉNlrt[81-bftti. fl = Array[6, { 6, 5}] . (20.:ía)
20.2.4,4. Speciális listák ABhfli!, hogy BSi II (0,5}-őn mátrixul uivdel,i rurmájábEtD viasns^pjitk. H-ct így kell deSuiátol;
A Msthematica eor olyau műveletet tArtalma/, m<;lycrk spndáljE listákat linznak Egy ílyKn il = Array[6f#I. #2j&, { 6, 5}] . (20.14b)
míivelíít. mely a [tiatciuatikdi fQ^^vénynk WrloiftooAftnnAl értékeik csoportos nio^i'ltrjiitésínél nai^y H» vditorrúl v»n sssó. ax.a^n = l. iikkor ArTay[i, in}-<Tt iriink, A fentiokból nyilvánvaló, bogy rü Array
B^prcpt-t jóttixik. &T^le: rővidebb, a Table liMéfcnnyaEib bnnoiiiú L-tlufea.
 SO.S. 9g7

Az IdentitvitetiiKlni iiMatás u rR3Wgmslitx(>t baa» )éüf. In|22) := p = ltotrixF<í«H{2. 1. 3}, {1. -2. l). {3. 2. 2}}|
A Diagonallfatríx I/iímI olj-an diagoitíUmiitrixol W léUe, mclynrk RSAÜÓjAWi a lista okmd állunk. /2 1 3\
A Diseasicof/Iita] lU i^ jA aatuik a ntAtrixtuik a disímzióját, mdymk ütmkiútájái a luU Oitt|22|//MatriiFor» =
V ^ il pnltg AKamxF(H3i[fi«t«>] utMÍtAnnl crgy listát mátiu nUkbnii jetcnilJiMöuli meg. Má»ik
[tehetőség nOtnxMk (IcfiniAtására: U i ^ a /(t.j) »z > fet ; ogte oümolt ffigswny<>. EUot A
Tablaj/, [í, n}, {j. m}] utasítás olyiw (n, m)-llpusá mAtrirot tlpfiniAl. tirelyndt plemri lu /{i, j) al ;= í = te-.y[í, 3) 0.tt|23i = { M , /[21, rfSl)
értí-kck. 4j:=6 = [9, -2, 7} Out|24[ = {3, -2. 7}
20.2.5.2. Műveletek mátrixokkal és vektorokkal MiwUI t(;() 7í Ü,*ren(iSü<Ti'KyK!trfimmegottUial6;í = p''í»,fsz«z
= luverB6[p] . i. ÍWB/icrcdinéay Oiit|25) = {-1 , 2. 3} .
A Matbematica l«hct,ívé teszi mfttráokí* vfiktmolt formiUU kwrtslAsft. Ehlira ii 20.6. tábtáMtban idri
20.2.6. Függvények
aO.O. tAhlA«t.Aföt>hiii 20.2.6.1. Alapfüggvények
ú! még « k raatomnlikni sUpmggvráyt is
« 20.7. táblázat tivrtalmay.

2G.7, tAblráat. A:í elemi tr ik«jclai£8ük

E*poi«ncUIÍ«f5ggm.y E>pM
IxiRMitimíS faggv^y UgW . Ugjfr. x[ (e. iUrtV! b id«pú)
'irtKO,. függ^yd: S l«W .C «H .T a a:.].C «M ,3 «W .C .cH
Atkwafiggróiyek AreSinlrl, árcCoaíij. * íc Ti b [j:I, JrdS>t[j], ArcS#c(r!. Arcöcíx]
Hip«h«.l. ffiggvóiyck StnhW. Co«liÍJÍ. Tanhíxl. CachW
AraA-iggrtnytk farcSinhjjj. trcCoahÍTj. ArcTanhjxj. Arctothjx|. Arc&ich[ri. tarcCBchijj

et» fiÍRRvéiiyeket a vftltfw* komplex értékére U ki

«(ji. í r mátrix rTtt
HȒg
InlM i;=«' = Arr.y[u-41.
akknr a£CT«lii»6ny
Outiad! = í« !li.tij2 | .
M<»t kÉpcz^ük-I r mátnx é> » r v(«to[
mátrimkW r frjMrt. 253. oW.).
Inj21|:=r.e —
kdl megatitumk.
A Míthematica a Lóg Kgaví lőtt. fülytonos is invflrtálliató föágAt érti,«
többi rűggvéRyn! tówl oü nlAbUi lionlapiit.
20.2.6.2. Speciális fíiggvények
A Matfaematiu mk i<praAüf> (usevfDyt is ismer. N<Uiányat <^k köznl a 20.8. tábU
20.& UbUzKL Sp«dáli« fuggvíiiydics jelölésük
BESSEL-Egsvínyfk: J,(j) b> r.(í) BwMlJÍT..z1.8«UMlTln, :1
íö'^ktorfRMflwlrtdt L«g»ndreP[n.Tl
0,.t[21l= {

ltl«ák ( R |17.1| U). .Ajánljuk iiz OJvBró

jobbról” mŰTOlntnrk, a
■ B: Adottá,
bán. a2T4. oliblot. intirgjnJtiik):
« http://fOTCtioM.Kolf ram.co» hon-
p-6ii«orvektor](ö«ötc. A lapo...
20.2.6.3. Tiszta Függvények
r kifejraén pedifi .jMitrix (ator^Asii íiorvektoiTal balrAl" Jnflvc- .tica IdietcWBo* >tonevt.-zett ti^ta fiiggvtajBk ba.-KnábvtAi«. Bück olyan raggvénydt.
ncnn kcU uevrt adnunk. Jelölfenli: FuactiwilT. yi«rt ]. Itt yiw.................................
[ » (est a p«ldAl n CRAMBBHszabAly című lUpaiit- jgvíny értékét ax x helypn.
ln|l| := F«metionÍjr, + x^2] Oui[l| = Fuu«íon[r. j* + i*l
988 SO. UalemaíikuiytvgmmtMniMgok

6»vbm bcvit^[ eseten to eiwlniéwy

Ini3|r=Fun«ion[i, »-''3 + í''2][c] bi«AA™ Oiit|2] = c* + e*. (20.10) Outl7|= f[al + I*
A tbats függv^ycrk ItrlntMrr Utcsúk v f í egyBxrnIsftctt iráamöd. Ennek alalcjafvert íc., aliut a twiic- l«tl mlna. A mintázatot asm hwniuiU fktBnlóó a Matiwinatici-biui m
vijtowSt # jr-bd (Id. (20.14b)). Aa dlűtbi két input hrfyrtt tPbát ÍT)»tj»k rat: mis a f™tia* r e Dj, / (i) = . . _-n»k.
In|3| ;= (#"3 + # "2JÍí M . wmte 0.it|a| = ^ + <^ (20.17)
20.2.8. F ü ggvén ym ilveletek
TÖbbváltOTÚe tissta fiiggvta.)r»!fa!t is <Ufimálh»tUiak:
Functiont {j-i,ía ....}, ^rrtJ v»«y rövnU-u A-crl k. ahtd ^(Tt váltotóit #1.#2,... jctóli. A t jrl k.AMathematica!<áiDbolikii«
bcfrÍMi ti Végén igm fonto., « nrntati*. aa clflttí m kifejezést (éppen addig!) íi*rta fÜKftv^iiynek
id kifijfsfKkrt W ljü k é> tadckd. m
f E«y adott / ESkkv^ m nt függvényét ta InTwaeFuncti*
20.2.7. Mintázat Irttrfkapjnk.
A Matheiwtka (rhrtfiw tnad a fctluuwwAlómik, hogy saját fíiggróm*rt dcÉmáljm, fa azokat a «Amí- ■ A: m fi] Ont(lf = /*' |,|
téHÚbau felbdsmAljii. /tí ■ B: ln|2I := ti*m««FnnrtinnÍÉ»ií Out(2| = Lóg
Inllh=ílxJ ;=Poli«t (20.18) 2. DiSei«iiciálfi» AMatfH»na»3kibj«iiiália«t«
utasítBfEBl. nbul PDticTl «z T v&JtOisA pobouuija, a frilHWtnAlft áiUl defiul&Jt spndális fuKg-
vénythortusklitR. widcn r ■.ha»(»iló<maO«rinCiM ]2}[/] f mámdík dcnnAttjUjrlmt. rtb. 1U « ;f f i s
Az í függvéiiy dffiittínójUttu mrmx áU. biUtmi x_ (kkjtn i-alabüöá}. Ai T_ sdmb^utn ui. akkui r mesHijaadnfv-Ahját.
.vaUiui AZ t D«vtt>r. Ett£l kcKdvc» M3th*m«tKa, amikor f{DaJimui b&jcsút iursi«lniik. .ut n fiüttt InS3|i=f[rJ := Sii.WCo.jj-J
ddmciönUbEtyMtffitt^- A dcAnidótukkoa a.m6d)ibt oneüzTik imnlóuiL A£_smiibö)umm>trsy
nlapdraiM jrl^ük: y_ í‘rlailJx: egy nüntA- Af is Icbetscgcs, hügy a defiuiriólxui csüt «gy _-t baregytisíi
inmk « (20.18>-b*»i .;..Poli»Tt'-iH-k inrsfck.iíi jobboWiil né!)™!: l»ldaiil Eu * m iíif 9 vrfamily«. M5) := % [.Ij Out|5| = Co.[xP - Slníxp
3. Nert A X. n] bogyót KÍH(vén>- » » *
A mititAbui ox »dŐDt«. itofy <11 bnÉny-.f[f{...fIía..,J.
iis t A U s t L í s t J , X. .1] ftiiikdooiUif* operátor «e {x. í{í], f{í{x]]. ...) |iM«t hasa létre.
4. NestList
ntaiWi danp a ■ ««[/ . X. nj.
U evtuJHí «lAbbi lista: ------- A FüadPoiiitl/, xj fSKKV«iy<q»hUat faaUteámw f iüfiprttíyt addigiteriljna Mjt-
ln[2l := í = { l, s, / a. /Sqrt!il, ít y ír / í)]. 2"b } } (20.13) Jt ana kapunk. trbÁt <u r j « W y már n«n r ih o íit fega-
írjük icÉgmt:
6. Fw«IPoiiitLirt AFi*«
t n l 3 | : = i igm í » . 20)
« mAr nem vnJtozik. de nÍjHlá»ü listázza
ckkoraM»b«maM» válamsa;
0,.t|3j = í l . í , í9*n.Éí^., ifiiaw.!.2»lf (20.21) ■ Afcittiat
A Mathematica « lista pjeiupil tx y*_ minto straktürtjá™J baHonlftolti* öo« >0ilyMi cksn 0 cgycolctrt (Id. 16.1.1.2). A* x c « x = mai egyik gyfikérSi ábia
bdyébe iffmi-t (rt. A* l í# J/i-lenwkct aeni lKÍ3n!tt«ítrtte.niert urok ncmaaadoiiaintMúinvnlrrnnoi- alflpjAn tudjuk, b («y l»»e l ^ a 4.5 frt^khca;
keznek. pedig 1= !/■. É* j, = »', u-hAt ök i« v hnivinyM.
Megieörséa; A minU-ÖnmhiuioiiUtüa niindig a FuUFoni-alnk szerint tSittaiik. LrBym ))rld&iil
Out|9i = {4.5, 4.49342. 4.49341. 4.43341. 4.49341}
tn|4| := b/v f. / _ - > .gén ditair Outt4l = b igeu ('20.22) En[10| := FüraUPoint [9, 4.S| Oiit|10| = 4.49341.
Ez iuujak a köwtkc«n«nye, boity a ft/y FUllFoiv-fLlakj& Tinesi^. Pouerls, -1] j é» n xtnikti'int' ^7. rredményt természetesen naio^iljb l>cálllt»U poDtotrággal ia m«skapbi)tt.d) volna.
SaeeiiuonlftAiinAI« Tiaeti ii»*idik arpimentimii. mcgíddt« mintasUTiktúréjának. , -rr-^ _jíVTOadott CKV/ fUjUffVÓllV.í
H«mŰalLsta,al
l„ j5 !:= fW (2U.23n) ApplyJ/, {a, 6, c, ...)] l.atá»ár» /!«, 4, ..) -1 kapjuk
dtifiniciAvol as ■ HlI:=Apply[PlUB, {b. b. id}1 — . Outll - « + i>+ lo
In|6l = ílrl hütíWiTU OütlG|=r» «tb, (20,23b) Iul2) := Apply List. o + t + c] — * 0«l|2 = {o, b, c}
Itt jó] fnlbmerheta a feldolgoiiéB ftltRlfinon Ehhra: ttjuk lu: tj *ciótPimyor»-alakba,
jelenik meg. Ekkor pl. lúszcn már tudjuk, hogy a rcndízcr «z*mAr« er, az el*ídlEgi»:
In(7|:=ifIo) + fl*l oriKlmciiyc Oiit|71 = o* + (20.23c) 3\ := »pply[List, Pltwjfl. b. cl) — Oul[3| = LlBt[a, b, c]
Ha minta nötkOl. ezt definiAltiikvointt: Plua kifojc'/^N f<OM n kért lixUmd p&tolja. te általában u
In|8|t=fW -kknrtiBynnaisoli H^) (20.23d) vagy /ÖO - a kifcji!:s{« fejét /-r« Ü.
8. Map A Hap műveli* megÍEdsW/ függvétiy i* liitU weUa az iilábbi emlniÁiiyt wijii tt k fit ö t t * ^ ; torpHdtol*^ fc
1/H-/Itt./H....}
A Hap tcbM IwtAt Állított da. melynekillemei At f Rggrtm raegfeli^KéttAkrí. ■ A: Definiajmik cgf dj«4«t (Rggvémt). «iirf>- I-tBl n^ig kwMmitja a
jMKy6ki!Íiid[asaa«^
■ Lcffi«-4»»lütt • « / függöny:/{t) = . EmuA >>cviude
I»UI:=
InH l:=f(Tj ^ j - 2
El;koralta{»lUnuiciM«al lapjuk
ln|5| :=H.p[/, Out)5| = c*. » * }
AKapop«rAtortU Ekkor pí-idáiJ a suBqi3»i hivw nrdiiiteye: 112.083.
Inte] ;= HapI/, n + &+ e| — Om[ü| ^ o*+ r*, A Mathcmatica pingrOT<i™iiraüjét raadja, hogy remi
t-rbálNapí/, fei/ejj Vi^//eaíkaUju«3^/H:lftkiftj(!KfeFiiliror»-aUkj»eM ¥ .fe «P «
fctórtiWKyítlwtűk.
■ B: fíövidjrdt « í A p * 10 jegyro n Tíblo, PlUB. Apply, K MatlKinatici-
20.2.9. fTiggvi^k f<-Ui!«iZ]iiil68Av>ü:
A Míthematica tenieri ivtöbbi pregrin;
kit íilRpwtíi rik)tl*t1taaítáB:
A rf»xl.it(*ket lásd |20.6|.
(2Ü.2C«)
20.2.10. Kiegészftések a szintaxishoz, információk, üzcnci ck
Whil«[fMÍ. *i/rj) (20.aSh) 20.2.10.1. Kontextusok, attribútumok
Az dkluKütasJtjis ,li lépÉakSízcl kiártí.ki-li M íÜtalAban függő hjr} i 1fe i2 köiötti A Mathematica már c-leve sok íaáiBbólummal dulgoaik. és ewnkívfll salikHÍg raprint további pro-
tníUnuAuykM. Ha di-t ppjd adjuk rafg, akkor rgyitégnyi WpcsiríWEíd azíiaci, >1» luáaíiiik. Jikkor gr»mtóDi-vtiiíakb.Jiívhi»Ak.A»««^«i»tóbliértHniö>rfgfílteri^^ ' ....................
alm UlÁr 1. H» i is hiányzik. «7.a7. DoIWfj, {>rn<u-}] Adott <sak. akknr tuitAúrn A t,fij kiíejnés iHtiMiktU!ná k6l mánk. mok a k»»t<«ti». ami
imuj-™rkirrtóitrÍötlik.Má^a[>o!tVíj, (i, i.7tíTi, m«zx}, {j', J™"- ; W ) . .-![o«lk «rfí, lövkl llÍTí.
dj,...mrswiitó%-d)tíibbsáiitadld«iinrt«ritMki^kriÍMÍ-tŐI,i-töL...fn|®fife/r>kifc}r!(írtnis A rövid A kiAjfscfewk fqöiek (U. 980. old.) Tievö. A M
jmin,.. Wíkckkd kösdve fa az niuiT. rruu. írttín-kfad vépave.
VUs Mte rikliixban a vúerdiajtások száma clöro adott, s Uhil«-ut»ít«s addig Írtí-Mi ki O&aÓr a tfst
teíattct. majd a kifejraíüt, Mn%aííal Tni«. Itt “on k kÖt^leaBaasnipílnip,
■ &s4«i>n=mkkir*kfiwlBSértétóaíöpotKU>cUltefuKvényTAYl^

lnUl:= ítmi = 1.0;

fiíggvínvrft a GfoW' b>nt«[ti»«]» knrúhidt. axaz eKrhrtartsTik

Ontili = 7J8S99 Ha csy ^ott kootcrti.^ aktiiiUi*, azAXAinrKfeldC prognumráz b« tett tőJtvc. akkor a
1 2 0
ln| |:= n = lT:Whiie[(n = noorjr.. t)! = .rrint[n|j
nuv . i6vtd npriikhJ hívhatjuk nwg.

ii/iTepíl, mintegy misÜt d< )Tvo«y tŐriajükMeKredífiiiiAK

ulN^tőttsaámMhininiah:
Itt Floor tontic!wctcsi;n. a2 figészrés
fljfikjo a míir suorepttit S «[r, n] a; i! = fa/gp«lis»ii.Arwiiitéa« kai iit relnibAzhMjitkŐkitl. !gy p4
IfcequallWy, alakja.
A Mathematica tehvtSvé tesxi lokáUs viUtostók dcfitlÜláBát és használatát. Ex i kuvrlkexA utBaftÓBsal
ll«ítiitm;Locfc«l: (UtfiMl
tőrtírúk: i!c AttrltatM^i j«I fel- M[/l = {attn. a«r2,...}dvég*i»
«odiUo[{j-l.íí2,...},pr«»<(t (20.28)
A liiüUban fdiionilt vÜtaitíi mgy kinuitaiiiiuk a prami eljárásn nézve lok&litiak. a hozzájuk rendelt Prol»ct|.>l. »2,...]a}>»t»cte<lMtribAtiininia!látjap]a!c«l,«2... .tiKÍiiibftIiiiDDifal
fitíkcJcMdjárinonkfvűi neinírvénjwi. K««WértfhBkrt.e = lo,» = foriuAhaii lilintunk iwtí. m ünprotect utiwít.flfiBía lütölhrtünk, íj(y n «-Ryf»jta inveríe aji Attribum-nak,
992 eo. Matemalihnp, ÜO.S. Mttple. 993

20.2.10.2. lafonnációk
A beépített, tieiitCubpktnmttkrAl ín K

> typ«(o{i3. f) (20.31)

í«, ülrtvp ? » 6, ülrtw J • Bt InfonnAriát ad a B-vnl teidödő, íHeívp vpgzjWJfi, iílrtw 6-t tArtnl* értékcptíligpooti»attafcfafftrw«,liataa»l>*iytii»ypitiikiíej«#smoijbdrt«rt ((típusú ohj(*tinnok
ouueAni^vfi objektiumAiól. [Itt B iatAtmmaat U lehet.)
űBzcséeí-be; egyébkéiü érteke f alae (a BoOLE-vAltotók ugyaroutnk, raiul
Aa elöxöeHjflijárkDMstkeaÜL ekiskeUco-koIlektfvtf-
iffiTOtncí^A-n a type. Enzcriut typoíT. iyp«) írtéke pontoeaii akkor tnie.
.-gb« nlrtuálb |20.10|^. Ua r SBBháíyns típiE ck epeciÁKn (Wtokíiit trTti»«gw*«n typeítjpa. type) — t~ ~
•ntype(o6>. () h(íl>t!tt o6j :: I te fa
20.2.10.3. Üzenetek k kdürtbaik M döífipitbra,' hugy egy objrictumijak tóhb t^ e a i£ Wirt. pékiánl amikor
................................. .............. srtAlyát.I^BÜsóroBiiijiteger
Ezei Bx qzeoetpk a ínapasiiit típu^ioeis á^yism

p^dákU: > typ8(a+ *,'+■): — trofl i» t20J2)

■ A; In lll:= l[j-J .
1 > Typeía + 6,’pciyno«'); — - t,m* (20.33)
Power: :
A ttpiBiJi egy réf=se alaptípus (anrfac* typa I, ami aat jeictiti, hogy *í"8:
■ B: lnt3| .= Logi3, 16, 2Sj Hat. ECt:. algefcraic-E^yekáHalalnn
nafcatetpjHa:
L(^: :ar^iU >g»ll*iliiith3 u'gBMSi*: I or2n Maple n ^ á l™ vaniiak fe a hoTzájíik Urtatfc <4i»Ír)Aic i^n gyiw irk^ áilaaitó, tehát nranffi^a
Outpj = Ufí3, 16, 25] kiÍPjatshc»oöa-Ha<=ffll*iradjmakifc)raésDiiTt^^ ^ de IrffalAbhi*nemcsak a tetejét — be kcB
■ C: lní4| ;= Kultplyíj:, x^n] járni ((im Ik iEÍuuÍLjti| alt adntt tfpitttbuEi: taitmís dta»6r*ito% akknr hoágyazort tipusnJ Inesteá
Gemnli afnlllue «n er: iwu íjíÍkíI .íal-cply “ HmU mt t ™ ) twBílink-Em píídB a ia » t «n t , liWM-u a kifrjc*/» It-ljra b rjirt^iíaáil oan dönthető e l hogy
to siirtiiig tjabol . 0«l|4) = Hultplyíjr, mar A hr ftfnnMitl nkrgy tésaofOtiáyA ttslmktttnUt tlpw^'r iselu4 i\HbBREnflió
Az A pSöában s M«h w> «k> figH^nntrl. iagy a {üldolftoiás i mc^lrct a oc bozza léttr, tehát ei egy ^>ür ««jU y. Idr lartoiik pWdAnl H A 20.9. ttíiUzat tartal­
értat. A számítás a jrfvígriu:" í » roivd I biropfci H kiét, 11 „ kmnplrx rfk m a i a Maple tfpiisail. tehát a késwTi liB[)Utt alí^ IwágyiiüoM típ«mt*at. Az dóbbiekrt vastagon
klcálú ptmlja. L«th*tó. liügy i(t nyntboi = Poner, tag = infy. A B padAhnn a BüEndtük.
bámmvállBia<Hiihh-tu|[ tPt>R.<uni«drfalc »lMianui<3 mfBraigwÍvc. A hUtheiiatkatnfaát n«ncwMlt Ha m tiposnév eEVÜttftl egy opCTátor neve va«y PR>' fmUirt<rtl n*í, más nrwn saját szimbölnm, ak-
acminit. A C p^ldihan a MithtWWtici olyan iTiBihhiiimigwt talált, ami erv iönort »iimliiil»liniiH;rr u t a = r it i«™ m e r tZ Í^ M io T l ^ A jr i A km kril tmni, M. (20.32), Ha arf akarjnk.
Lasoulll. Em: figyirliuratot, (x iipni aánál iirannjh, i« iotniUtt. hogy Mai^progratmitik mhiciztns legyim. tf^hát a KEÚbajüvA inpiitoh tniufl szélesebb )i:«éic jól nrl-
31 sMíirpki, akár aajál nevek kiértékrlöilését
naaretót, amcJy a tovAhhiakbmi ui
li. A tiltást &!otdliatjuk«:i uu ik«krtatype-l«n, !H. (20.33),
ipmiigiíj ax révocwíhErnetct mtigielRnítí,anri-yeka . 20.3.1.2. Bevitel és kivitel
A Mat^e-btn a bevitel k^yakraUUn eiafontulá alakja;
20.3. Maple
■^jJobji.obJi,.,,, ohj„) (20-3+)
A Maple (rinWíírt a WiiUrrkxi Egyi-'tf™<^n (Ontario, Kanada) fejJcsztett^ ki, rá a WatrrliMi Majilc
Softwart UTjoreti. Bi'vtaoW irudnJonuuüt ,-iiánlott ]30.Gl. Itt a kiftjraés dsS, aaaz a nyitó JiAröjcl cűfitti rfsw renddzerint egy operátor, o^y utMitás vagy egj-
függvény, amely a aárójrtben áll* arpimojitncnokkíil dolipmlk, Bivwiy™. esetekben <Li argameaí^ok
20.3.1. Alapvető szerkezeti elemek Mpet-iálistopriók íbIchitnek, melyek íiz operátor \-agy a PigKvény »ljedil>9 alkabnaz^att Vraírlík. Ftmtus
a leaár* ; pootoBVesazó, «mi art jtJmti, hogy a htrvite! iHift.jatídött. Ha a bevitelt egy ; záija le, akkor
20.3.1.1. Típusok és objektumok a Maple fflt i'tgy értelmezi, ht^' a IwviU-lt ugyan fd ktűl doigtríni, iln nz eredményt uem kell abríumlm.
A Uapte-ljpii iiiiti<l<!ii kifcjcaíisnck, ÍÜtnJWiaii mindnn otíjektiiranak van típusa, amrJy niBghíitAroiiza, A sninÍHiíiHnnt, aj:az a nevek a Maple-t.cji hrtílkbíil, RnAmokból í* aa ^úzáübát (J állhatnak. Az
hogy aK objcjrtiiim tnt*lyil( ohjcktiTmiiratíllyho/, taitEwik is arai iigyanaí mariul atknr i», lm az objnk- első helyen nem állhat szára. A ki»- éí* uiígyhetilk kfUöul>i»űiiek i«AiuIUn»k. A szAköst a Maple bebS
tum íjttkc tocgvAlto/ik. Egy tfinis Jrlriitlirt például kÖKOfl fKiaÍJitmktúrAt vagy kiijjöít matemBliluii tn- uiáitaLi Dikell.
lajdojjságokat. ÍRy egy kifRjpüÁt paalnt tiipiisil, ha értókíf a pozitív ttírmészetps sitAmok íwRwiHsírKÓ- lü string tfpiisi'i ohjekt-nmokttt feWi veJtsKÖk, íwaz a^ífwstiófnk kftíött fuglalimk
b31 VRsai. Sok Maple-titfuritiinnk sztlksíp;!' van errr az iiiformácifim, hogy fildöntsB. a piDKifuii B^áiiiűra
megengedett-e trgy btwitt W ík vagy hogy tudja, mit kell mnálnia az BTgumiüitnmaiviil. Er. iitóbhim
példa a ' , ami a iirmkomtimtAtiv K7í0rK»»i opíuátora, Ek raást csinál mátrixokkal foi vektorokkal íh
 S0.3. Mtiph 995

Ha m»t rl-iKk egy f%áa sAmot wiunk

20.9. tAbUzat. A Maptc lipuwi; «l«ptii)u»ok ^•aKtapHl vammk ssínívc
> j-1 := 5; — íl 5
Akkma uhattyp«(xl)>iff a Mapte vátag»k- istef«r

wk«»<mu»«b(al005. old).
CiMkenttAu Adtuk az áhatuk taitoluuzDtt u

2U.3.2. Számábrázoláíi a Maplc-b(^n

20.3.2.1. A számok alaptipiisai a Maple-faen
A Maple aí íbrázolás síonponljibál 20.10. tAbláMtbim fcb

20.10. WblfeAt. SííAmok alakjai a Maple-Wn

ÁbrA»Jü»
pgÍBÍü/am lDteg«r
tiirteíám íraetion
float

a>: A Miple-lirJi a radonnlisiixátiiak «x rK6a xuuiick ét a tíirtck. dt-

dth«t5. akk»r tsíL a Maple iirm tórtezAiutiak (f raccioa) tckíati
>k(íloat): Ha qff <-8^“ «»i*“ “ ögp kit««iük a Ij.

3. K&«Űa ttttejdonságolc: Míihí ü. A k£-t

“toh^tiiHi........... k. A z l »

> aliaa(I = ( - i r ( l/ 2 » (20.37J

UUuuí. hogy n kiirts npoRtróf nélkilU. a whattyp* M:
Amíg anin)b«tttnilK» oemmiddúiik értéket, luidíg a i
> typ*(*jrm6.!!»■•); vagya tyj>e(«jpné.Kríog);
a Mapl^bft. |.í-l(tóul egy Kév-í-rt«feű
A* itt aümlmazDtt alias iiwnítite U: i Irfmúví:, bogy fnggróqrck, dcfinií**. klfcjnEásck ói iBicb uwr
Um i l»rvtze#uk. Az alias >itiMÍt» nUlqa
{2U.38I
_______ »^kitck.im4TirkaM3ple-füg!^ráyrkrövi<bt«ttjeiöl!mtdrfiniyi^^
Ax aliaa fÜ ^ n v mcgbíviínhar « Mapk az éppcit diefiniáh i^íUmtIku kivTil« tüMn. már korálv
han drBniált alias aedmniyÉt kt mq;mittnt]n. H« viilan»>ty lŐvidSirát vmmuiakarunk wum. itkknr ax
alia*(«gr>i = ís«i)-t hiviiik. P*ktt.ií, ha I hdyirti í-vfI smetnMi jclAbu « (-ir(l/2>-t, akkor « t
így Írfírtiiiket alias(I = I); alias(i = {-im / 2 ))-
20.3.2.2. Speciális számok
-iitóbtúai! EulER-
A Mapte egy aor speciáÜHkicmuíoi iwiiw a ni
knnirtatw. Fontos tu«lni, iu>gy * legöjalih vi
mfti v«j-e érték
20.3.2.3. Számok ábrázolása és konvertálása

Ax evali f■izámf. utasttaa a racíol MfttíTOlllttnBnkawa-

^gycn í l egy v*lto*6 azimtióluiiM. Ha ft IxwM
> iibartyp«(í-l); » MapJe válairaa: ajmbol > o»al±(/*«); 3.14J59MM
 Sa.S. Wn/itr 997

iknk5TOlkcaÓiu.W<ui; ingysf'gpkl
> Digits := m. m » UvAnt ti a. diaenaitiQs: rgy
iiwgnevraárikkel (,*L IraRtU).»
Ex A IteóUiUúi * köv.>tlcn«Ail^ i ^rWmyvs. miirf»jt»an«or« • ■■■
2. Kfll5nba«d alspti síAinok
jei£v«l (pW. length ^ ml. ™ « « : « W i l l f i , ™- . . --------- ---------- -
íiia akjujiik, nx új pgységgdegyíjtt). ra iit_ fr«: * fmkai meiiiiyi»glHllfBiiig¥j*
sáriL átiráH&fBnsyilt fnnun)i6l n mwikbii. AÍokj«: »<«éj fpj«a Jeti. (F«itrenl»ál(r).m#rf5Id -6r»Jn)-p
iipu^ c^S.. .). u le © r-trt.V -tía »v^ -tí
A2ü.ll.t4blá*at mPS«ÍjnMAliJ»kiU«lípusiiiak*umriÍ6»ZÍMŰ¥i'iiaífn,.JfilrW
ripustnl atyS w ík ftó l) m*R « t Ll, VMM. tnfg w hány torihbi m^3,... t D:(l<iiv]Uá.stfciezkíaD
■^Müálsoat. D iff; D(/(j))h4 diíf{/lj)..rikráit .id viw»^ .dtul d iíí = degreeG raduiiW Ikikbn
kDimtt«l: inwma radis™. anwiy fiikbmi rMfekA kjfrjroCst itir 'disjcye pCTiniitóEÍót
30.11.táhltóíü.Aci
■í riá. iuw-rci?» ■p«nU i«t ■ El ti
abs Airy asá' anray baxe fcjtónwitkÍTjtilUlM Jlító.«qo« 1 lesatisan". üliTtvr
Bessel biniry bimmíal *bytes‘ eanfxac
cimT«r*ion_tibl» ■+' D dceisai « r f W fi-
degrees d iff dlMtlSlOlt diBjcye' El erf e-vd ferfc (j) = 1 - orfl r)). a:
eqiwllty «r l ertc eip espln itrig.«a w ly»
ejpauícaa' íoctorial float fract ien íullparlrac ÁtftjAnskL.aM,sh.difii
IU»tA ‘■global- Heariside bei homer
bypers™ lOt lis t lis tliít Is dÍRní«IM.iwnriiUi-«aJ.
" local" Mthomer Matrii ■atrtí (kijerC
■etrie 90d3 ModlííedMeijcrt ■catiset »^aE»ktodá[]S»16-jrjeziki. AtttTiutiv nlitkia. coiiv*rt(faj
jjintBTicproc OCtkl parfrac peralist’ toriálk.1, jrrfMntMiijiiaRatimw
pi.ec*irise PLDTSDoptioni PLOToptiona polar PQLYGQIS « hütMiJi. mint iw vvslf fTiwwnyiifk. f n c t u i
polynoa pwlist iaiíiait£ raditral w tiontí tt. follpírfrae: jíMcüBsi
ratpol, RootOl Bet si^UB sineoa itltadnnálékifi^jra^ MindkcttólJutiűiiiJuljnl RootOf (Jb/r;>l. II
sqrfree std stdLe BtriBg
sy«bol >yai«M table tan teo^íerstiir* cktckuitlretön” local írt vagy tau-nkh-rlAucot <uwfcjit kÓcnyiwrt minden
trig tru «í«l*e' ünits unit.free VtCtQT
veetor uindebiU

[tfWidfn isnuTlrtjük rRy™ tliiiiFok iclmiésct;» lugik anatlionier opciót biu»^i/miatjukaklóitt'-

aba: ft kifujisu* aipua-jnit ab*-ukk» lUiOtítjii. Invírw n
fnggvfEHyisít (uwiut Dessel-íÜi .tgysöíril linrJlrÍBkon' '
' grluiliiUKtl. i » lúbit ligy lul vÍMon. hogy a
vagy inátrixha konvcit4l. bMc: COOV«rt(n, basa. ti} ai |aviSRÜAA b b«áf.h<Ul.
A binárwlxi. deciiul: tiánnilym niaki'i »
i)t .Uír <l«rún41i.-«á. h«x: pozitÍTA
,55,
--------- - -
(.strinR") nliikíl At d<itt»'iikfrnt *l*^íinilwati (0 255) megadott hyte-aorozattá vagy finUIf vft A 3. <uk«-
rocnt.mmak inc-fifclclifcii. conf r«c: nlsplír™ kifejiw&it ajakit. At köijeUtÓWnrtÖrtté. nnii v«®f rMiotitíii.
Bt; iií-vwl (pW. „fottrier". _ntellin')
ntiuilüklintAja). I iatliat: lislit v»gy tőmb5l
liHtÁk létájávA alAkit. int; n kifrjns^lirli iu n ti%>ti«iii<>t.riktl!>rá bipfiriioUkus fí'i^vÉuwkfit Átírja a
logüritmikiiH {Üggvpunypl. Matiii: arr»y, Array, l i « . IHMri*. KMrll, vector. Vector tipitní ki-
fcjraísl alakit Mátrix tipiisiivá. Itt HatTii djArAsml IMrebretott. k.r/rfcti 'm€-K«íi.itt frtaeikfli. eU^
fi udAttípiraával, tárolási u1.iUiitáaBiil cUAtotl. wwtleg itpA<;iAll« aíoxxtAtyba tartoiíó, bámiikor kőnuypii
mótliiüitluttá niÁtrixot jelnit; luuoulú a deflulnója a V«c ix; llfr
listáját, Matrii-ot, tSraböl alakit mátrixiraá. Vecwr fln«lmímjc: t. Mátrix,
jukaznle-
mekBt. nctm hatása hnEoul*. <ifra vpaciwiii
■ ‘ ra átimi. iibol HeijertJ KWunwfíÍBgvínyp SS
 S0.3. Uaple 999

- 1 + X). >nltiM ■ > i “ 1.2.3.4.S: rgnüt wt*mí.k

amciylim « UhláMtch
liduiM>k.BaM akiftáf > irfii-: — y!.SÖ.»3.»4.95,

« feUuwatAIAi 3D-)>Iot b, Tt u«7] a PUlToptieia aplot i«nA«pa»rj* a fcnüMWOrtat a mi* fr tít e i»m
in v-aaL ttbál a cat fe a I hűxött m a kűI5n)>«^. bmgr ax mmnl
kena, ac d.<WIt - ami fii» is ip|«t-
*. polpio* LAünBWTH»rb61 clh«eyi»
yi, /dÜf. /n)fcltéttli«
iWmfeént folvtnn™ fijggwiiyt áíJakíy. » [/i, ÍL /2. Ű...... /l 20.3.4. Algebrai kifejezések

niindig algebrait. melyiB>k jdUnusai' üiteger, fractínn, flaat, ■

IrtU'l kifcjtraii: uicgínihnTó. hogy a tóhl. gyökbfil itirlyikrr. vagy mely raáralicw fcőíclire vaii fflSkaé-
pmk. ratpoly, adott t«JiiU«megd megnUjB LAURENT-nf^ PADO-«pproriraíri6jAt ((M-liá) oi» nwo- ■z
nAlifi filKRViiHyt}, CSEBlSEV-sor CSEBISBV -PAOÜ-iipptoitímfaíójtó (CSEHISEV-fv
fíijíp’cnyí’t). RootOf^ K rt (uf vissaa, aet; UhlAxíit és tótiili dóméit, ki-
■ > í f :- T '" 3 - 4 . j'‘2 + 3 . i + 5 :
Itt egy kifcjcxéa^ <iefiniáltiiiik. ami ast vft]
fftl HiH.lii.om (kifejisiés) * váltowSjíhoüíi
StandBTdFuDctions^ kifcjt-'^^ HeijerC ^ lii]i«t'ii«in)RtTÍt
<s fij(;g;v6uvpkki&, s t i liufáris (.'gyL'iJöségekbÖl og > 8ubB(x = 3.p); ~ 5 > «ubs(í - 3/4.P); — ^
íJnkni liuü, tuui‘ivú'11 u ]u>iLiUtisctk a jiiiilteldnlan sv^peln
L-gyilyiiaioudwfíirt •.■gypiilöségttiiwkKiiyfstilfitlfiiitígjiArrAidiűrftnsáva]. Striiig; n fa/13 kifcjraist karak- > Bubs(j- = 1.51.p); — 3.785864
Uii-lniwwi. >xxiai “k*-j*-jc alnkitjii. tabló: ItatAI vag>- tómKöt aískrt táblájattA. tan: a kifrjcsna! trijso- op opcrálomü egy kiih)c^lja i^ndtifirjczönket válanztbalunk ki.
fiiggW'imyri. tweíalaele ■: B00LE-kit'i«tí»l (.rt<^kifl kU ki
" ' ■ ■ ■ ■ jn a lautíiTO .............................
k.ís aí FAl^firtÜrt »a. akkor f » l i . » otKp):
A ULUiuttbül Uibató. hogy mArsaimok kud> m q ^ ja a fimt definiált j> rá i 99a. old.)
Kfsüukre.
■ PftWák A convert «lk»Wfcaim:
> eoB«rt(73,binaryl; — - lOOHKJl > coa»en:(73-oc:tal); — . IIL
> toitvBrt{73.h«), — - IF > cssv«n{l-43.fra ctiai); — • ^
20.3.5. Sorozatok és listák
A Maple-lH^ mnmifaxi <4yan kifrjn.f>
rö-bjdt-

C «v ,«(»ú ili(íj+ * li(»í.«p ); ^ - i l _ i/ ^e*"> - (2U.43a)

■ Alakitmik iU >351 tiktáiisszámat faexulwitiiUumiUtiinA!
> coB»«rt(H.5.31.bas6, , ): ^816 [9. M], moi« inpposqhitt jdafeJicii tus E > í?lK(/l.oiprseq); flmlmcnyr tme (2U.43b)
20.3.3. Fontos operátorok a M aple-ben
('oiitOKOpa-Atorok Wt L^ertAiTtnu^kiii műveletek:-I-, *, /, '' cs » opcrAt > = /(lJ,/(2) ..... f{n) (20.44)
<, <=, >. >=. <>. rnnxoAotmtjiikdS.
■ > í = 1-S); critlmíiiyr 1, 4.3,16,25.
teliinr/^i tartnmAnyál R..>n <i«fiiiiAlja. olwil n «f> m kUnj<!7/wk. PíldAii] egy
> t:=t.ortflWe:h:= HJAi-ítabnní = n. .maJnkbiui haíwiAlfmtjuk, andiiek sntánfclvBWsift*
> c«t(/i.T); — . au n.n + 1,n + 2 . ..TO<irtÉk<*rt. Ewn rtnürtúrn Mpu-sar ’ ,
A sKimMtnk cíSállfiAíwrn {20.4-))-(!y(!] ekviviíJctm.tüulnbhi p^sxtirtlt)!) IriHtn/^:
Híg bvlrili « C«t(/»,J-) bciynit, hugy “ ||íl||r; n* kutuotojt lutHor B »u:r»eniiwc, Visytemfa-U, hdíor
ugynaim m-u, nnR y
«z kM. nyitA áUjan ö> krátűk M>innii, kíit5i>b<^rj a Mapte n?: <-Jeíi opft-aiuliirt nnu üIü]r fd.
 SU.3, Maylr 1001

tuudy íiimitínnx /(n), f(n 4> 1),j /(th) /n^JnJoFt álU tjaE k cdc tohAi tn..Tn: crmt- Es iJaW [m"). Ebbeü aa wtrtiwti lusoiiluui, bár n
m«iyi' aa n, n + 1..... m tortául, és [>6liiAiil /-S3; pmlmÉoyc T.x.r. v4btri kiértekeiést feUuggTsitctti-. viseont ax op tiUKlti'ix Itntáaáru v^tajlutta. Ez aüPrt «m, mert a
A ^oro^UErt fciígéBjíthrtjiik tortlhhi tpljtMkiíatékelís vslój^mc Jast namr cvaluaticin". nnidyik wcsáil a* array. table. aatri^c. prm: ti-
piBcátnál, mert n2ok mérete nem icorlátOKutt ÉKígy űM.*tlíg twtn » SfrnómJt daktpornySn. .Atényleges
> wminí r= 1,2,3; ami iitAn (20.JG} tpjjes kiÉrtéki^ ki tndjiik k^nyuMrltcni ptídául ax op vn^ ai eval utiuftftnRal,
> *on).-aí,4,B,6; rr«dmíiiyr 1,2,3,4,5.6. A T indotát ax iadicesíD;, F t^ait ax utasítfctt* kapjuk misg.
Ha wi / fnsp*iy értiJinank Mimutát ^suigkit^ti xirtjelbc tesszük, akkor egy LUt típusú lutJi kdrtkip-
Kik. > lndice»{Tl;
■ > í := 1 * = 1..CÍ; — ir=]t,2,3,í.5,a] vaJjimint
Araárimu!FtPti^OipnpFiAtcirnüiixap(ft;ifa.l:iiU(iitáí< visKza»dj&a eütaiicvűmioEnUit. as(JÍ); emdményi! íx].)lf].[i
Hb bstáknt Mvftoii aksntnk. nkkOT f^tfitoür (p^dAiil na (T^pnl) wrmniiAtn kel] áialnkftjuii owkal.
tnnjd nrkct hAWtmi ^ aTingHnt Ajta lí»Uvx aUVftjmi
amj{ifc,boimds.íisty,
A tisLák ckmrt It^bctjirk iijnt IkUk. nx így kapott k^tssmtú, hánHSKÖntQ. sth. listák típust liitU s t .
Eh* a ílriikt Órák » mátrixuk koíiiftnücriójAiil játsTODiüc tnaiitás spcctálé. skáT tábbdimomáte 1 u (tömböket) kn létre, b
tutpedij;a táblözateknMíkrtje^. Exot^ihiali IvgaWih pgyikr kcti. b
A n*cp(n,ÍMla); vagy Íuía|n], utawtiiBal ferhetÜiA boBt El albU n.«lik r l ^
aJja. EgyweriDiii. lm• Üiiaak egy ncrol ndunk, példiu) i , is utána £,[nj;-t hítjnk. E«y kíisaujtú L
listáuál az Bbá suiil ckuteit *t <qj( m, op( n. i ))i vagy ax trosei pgwnCTtékfl Unjjmj; Uvámal kapjuk, 20.3.6.2. Egyd
A löbbráirtfi Bírta b PISysmTÍ, Az arrayt L-S); iitasdtás egy 3 1k [1. (IZRZmqiljdt elemek
■ Eevsimta létrehooUa:
> £l:=ttt,fr.c.ie,/l; — L1 = K6.c,<í,e,/I
■ truM értéket adja. HaTÍaBmtatrtt»ttyp«(ir);»fcfa<to, akkor ftirÜata«yBbol*kiértákglfefr'ntiiiaiam-
totl mödjs miart_ Emiatt, ba mrgiii tömbkőit akarjuk a Maple-^-rl frltnucrtt^Di. akkor a {goI ^ miatt
> opí^.L): vanr > Lt4i; _ á ctrfflkfUön eOTMkwkiodnnnk teU. Ezt pddáid M eral irtasttáiíuü érhrtjűk d ö Így tíiat:typB(eTal(i‘));
Kctasóitű lixta IMrrbcHUitat; tralményemár airaj.
20.3.6.3. Kéttfinienziós tömbök
(A kiítiit a htiti btt*(K«iH*l lHilt<*tukí) A Z alliBUi 3. drméiKk trirfea:
> op(3.op(2.£2)); v»sy £,2(21(3]; — / ^ := a x ^ y {l,jn ,L j.,[ía (L l),.„,t,(l.n )l„..,[o (m .l)......(t(m,n)ll); (2tL49)
Hárcmsintű lista téti^bonifUL utosításm] tkfiuiálhatmik. Ax Így dcfintáltatmktürát a Uaple (n x RiVtípUHÖ mátrixként értt^mexL
> i3 := |l[a,i,cÍ. [ie,/Il, [[., et, [«, v t Ik.rf. [«>. .ffl : .Ai ^l(.,i^ka mfígfcldőmátrixdcmrk.
20.3.6. Táblázat* és tömbstruktúrák, vektorok és mátrixok ■ > jr:=a«j^l.,3 ,[j:l,x2 ,r3]):
A* ««lmF>jy a fentiek aiö-iltt itx
20.3.6.1. Táblázat- és tömbstruktúrák
A Mapte-ben láltlksatuk énmátrixok líirclio'iáM. a table és Kt array utísitésíjkkid tönÉuik- A X := [ri. jr2. j3] voctur,
tahl«((/c.iw(ti) (20,47)
ViiOíWt mátrinot kaphatunk píUláilt n* f^imriEdas cwt „Őrei" váltwwtának megftí«I5jé™l:
táltláMl-Htruklűi^t tuK ilt az t/d^gy — akár a frilmmnál^ ÜtAt düfiBiáJt — miltx-
> .4 ;= array(l.,3, l.,4, Q);

>tr= array(l,.3.I„4,Q)

> r-.= tabl«(ltt.6,(íj)í — r : = t í b l « ( [ l = ü 2 = i 3 = c])

■?|1,i] ?|iJi ?|i,a| ?|M)'
> fi:= tablo([ű = J-, fc= ^ ,c= í])i —I Jí := tabla((it = I i = í) c = í!) eval^jl); ul»áftte;«m3many* 7(1,11 -liLil ’ ftsi
r & fi újbóli LIvAnbcsnkn T i» ; í iwiínbólumoíait adja viawft. Vftlamriy kifejez&i Btint(í és wr- . -p.!] Vrít
KfU............
luitl ^ivuiM íut 0]>-[tal............
kap ' inagátatábl&satotaMaples«op(r);hfltnsAr«í«üavi««!;A; niB({biitiÍraiM)tt«imn(!Ít 'fuj^-veljBlSli, Haníhiny elemW.moBL
.op(eip(!r)); uUwitá»»!gijyd mfJyiibliNiiiitmm ........... seftadja(/np, lista)ftlak^uw.
Imuia Uttható. Iw^ <>j«>n«iruktikAk ffiiluliíctt&sMtuItáraziltal&naisisabáiytál, amdynck 6rtt;lmíb<íii n
Uap^e ftgy kifejed, mudmsmnt kiártAkel, ozaa addig, iunlg már iKmuiilyua további ki^ákci^ > ^[1,1] ;= 1 : >1(2,2] ;= I : .4(3,3] := 0 :
 áo.s. Afflpfp 1003

akkor n kiírtcltdót rat 2Ü.12. táblázat. A fdhh ül

I ?(ij| ?n.í|‘ Eítpomaidflüs fQ ^íny e»p
> e»al(..t); — lóg. la
?U,l) 'ÍM *> «t&. ecí.tan, cot. scc, cic
arciut. urecoa, arctaa, arccot
Hiperbojikns fSfg^ítiyrk aluli, cosh, taoh. coth. aech. eacb
> Ö := a ir»y(![ill, 612. H3], [621. W2.623], [Í31.Í32, tö3)JÍ;
ÁieafűgevráifBk uresuili. arcioiii, arctub. arccsth

6UM2 613
20.13. tAblA2.t.Af<tbbsf ekét j(^lől«sűk
tói 622 623
Ml 632 633 J .(í)*iV ;(3 ) BeSMlJ(n.i),Be«t«lY(n.s)
Móteított BESSEKaggvfaijiík: U x ), A'.(S) B«...UC(n, z)
Gaamaívggyiay CAHIU(«)
K H« Tironti Ify mtórixliAt nem ra ItJ<8iAt-a|K>nmrTálBfiiggvtoy_____________ Ei(j)____________________

> C;=MTay(l .3.1..4.nrn.r12,c!3},tf2l.t2^,n])í

20.3.7.2. O p erá to ro k
>11 cl2 rl3 C|,4' A Mapte-bcn a mg^féiivA ^ rárJk<diwk. mint« USP proRramoatei n]«lvbeo • XSsgvóiydc.
c2I ^ ít w Cuui cKyszcrócD nt jdcnlL hogy egy [Tqtgvruy mÜKlyt *» • Mapte-ben lett. operJitwkfiit
C --
Cpi,,, Cm CiiM Cti„ möködik. Másaaiwíkial > t^(iÓQ. opMntor): ffedmíny** trua. Ha ax operátor mcUc egy tagy t£bb
iUgmi«aa.iiJiDlihiiikgonil«ayaráröi.flb.-.iikbJr«B»*r«»«di --------- '
C’n.llC’fuií^KJlí^K.C.
> typ*(<«8.1iJBCtioii);«ídméiiyBíalMi.
A kóvrlknia mdradusKvráydl lebeUidt opóooálé aiguniaitiir anttHuluisgv^iiHwt opetAuxok alakiábaa hoiziik l«t«. Ha
■aciajpaetzic, spar>«. Exrkkcli^pruiim íí3 ,-»
> F := z—> Mthkalej (20^1
akkor az x váKoaó aathkife] aljl írni kifejezőből (»■ F iievfl. operttot alakú fuegvénv jatt létic.
0 ?|ljq itt ax ajgebiai kifejed taitalnua a a feUiacaiál6 Által dOr« •k&tiib «a bdsA fusvényefcA ír. Ha
■ > «rr»y(1..3. L^antisywwtrle): —• -?njq 0 ?pj| lyü xáiójdbei>««y (üertka váitogM Inink. aktor qhüi
-?|lJi-?iaui «
■ > f :=j-->sin(T)«<a»(j-| + **3 .ig (T ) + j* 2 :
> — > F{s) := *ii»(íf) + / Igtl/) + y*
Ha itt » »guiiieiitiiim»k (pl. Wwgöpontoa) «].
ui niAxAii^ItláhAii fasRn^plö D m^ránt BniÁrlmrii ni definiált t vektorral: > f(nn.rRfRm);
> •valB(£r& . ^)i hívnanü a Mapie a mdgfclcló fü<«vtiiy6rt6kct adja.
|6lljl+Í12í2 + M3#3. lű U l + 622rf + 623j3, Ö I t I + ííl3í2 + tó3j-3t.
WBsqwdÁlifl utaBÍiások vatuiftk, í‘w,‘kn vactor ra «ii»tri*.
te hoti,rfT«)k tölteni.
20.3.7. Függvények és operátorok
20.3.7.1. Függvények
A Maplí igm «*k rlfltí d.*finiAlt filgBVÍuyt Urt.aJnw, rarlyck v.iRy írlírhrWk i. trii.kuT iü-
Hít.nfiánA], vn^y |m)(|[riU3)«)nmit|;{)kkal hctőltbctők. Ezi^k n fflggvrnvfik A lutbfunc t.lpmtinK fLí — cipiiményfl az f i ? ) íCí^) függvíny. Két oiwrBtor koinpoKÍciéjBUírtjak. hogy b.két operátort cgy-
birtcmtiok. r<'imruliuukaL hk Tini! cos eljáráütial k^bmjOk. luiH után alkalmazzuk. A Mapie-bmi cnniik a Jwmponfciíitudvolrtnck ajein: « . Ez a művelet BitalAban
A köV(itk(ii'.ö20,12. 6i20.13. tábláüatokbíw váidat.os áttukiiitÉst adunk n* n!ni>. #a spciíiAüs fiigevA- ULin kommutatív.
uyckt^!. ■ Legyeu F := j - > c«.(2 * í ) íb C := *■-> a'2. Ekküv
A «ij«fíAün fflggvínyekJjpz tíuitwimk * FRESNEt-frjggvfijjyefe w.
> (G flF)M i — cí«»Cir),
nngjn tnbt>ck kőz5tt tartaluiSKui fut KERMITE-. LaCUBI
oENnnE- Jac(jbi- ík c:si it.A rísKlrfpkctld. !20.6|. > (í-#C)(í); ^ c-os(2x^)
1004 g». imigramt S0.3. Ma-pU 100&

20.3.7.3. Differenciáloperátorok A óklijHok is

A (ÜfferMiitólás ojjcrólortt n Mapk-ln-ti; D, amsly®! a: in zárt prognimokat tt n Míple-ln-ü az íJjArt*
ilL D[íHG> »WcbMi ftUoJniBiMuk. ^ ;;W rgy ^gyvá" y amráaját upcrátoi nlnkluui álUtjH (pmcmiuit)y Ez több sort i» elfbgtalhnt. mi^elel/ipn Iftrolvn« íwjit n™ alatt anját v^nihajtásában
il Idfctiacrtt iiapjuk nipg. Irin- böiroikdr tékurzfven meghívható. Az alnfistniktúta:
m6d: 0(/-)(i) = d ifí{í-(i),i)). M»sí“«í>l>r™dŰ dCT proc(ítrírs)
kapunk. «nit*gy«arüra (OC «n)(F> jelöl. »hol« « n átor n-D(lik local ...
érinti pmrUljü
Ha G tóbbviÜtaKte (üggvéuy. akkut a 0[t|(C) a C'ttek az i-itdik változó szerint) pmrUljs dcrívAltját aptiona (20.51)
éllftjafflfi. E*H*tralméiiy inüjriiop«*tor. AD[i,j](íí)aD(t](Dtjl(C?))-t,. C'Bek nmásotükptííöAlut
deriváhiát álUtjatrlö a j-cdik, majtliu t-«lik vAhrö&
Ddi&nenciitopfiitorra a dificrciióálMátuftAiibót (M. 3i^. okL) tsoL-rt Jwí- lanein kriL bogy tiM%egy<!XE«kaboi iltváttozökszámávaL
rá n FiisEvftiyEk A lo íU tftjuní változók <sat M djftrt»n bdül VUítack.
(20.SU) U bjunkdját^KeisÓR
D(F + ff) = WFl + D(fí1.
> snmítt-— procfn)
D(f . H) = (Otf) * H ) + { F * D(íí) ) . (».51b) lo ca l»,i:
3[ü5:=0;
D(F* //) = D(/^«W.IXtf). {2Ü.31CÍ
do síi] := j({í -1 ] + »srT(i) o,
20.3.7.4. A tnap utasítás OTalf(ain]):
A Mapte-bcn a >ap ut»*íU«t lücknr híuacnáJjuk, ha egy upcriiart, ilL Fgy fí^gráiyt tgí ki&jtrxtec. íH.
Minak bimponciBcire ttkartmkalioitiniKiü, pétdánl F eg>- fü^rtny. Ekkor a bí Ha az eljárd a öCTévd mq^vjuk a kivi
, . + Fix’ ) + F {t , ) kifcjcífa. A map(F,v * ^ > iTOTi?a^30),
F {ff).F (f), akkor az eredmény: m.Í>«3S452
20.3.9. K ikészítések a színtax E, információk és segítség
20.3.8. Prograi IS a M a ple-b e a 20.3.9.1. A Mapte-kőuyvtár használata
’hn a szokásos dklas- és cUcnűnsűslniktúják»t npe- A Maple indítása utnii a frihanmalMiak nrít Í>eM utmjtán áU n e, de writen kívöl ™nnak
.a r»adlib(/) utaritásEal tiidimk
>k felsunilását és rövid leirtnAt a [2U.10Í uurtalnuu».
iraail-iil^tésMd tórtA alapEtítiktüiAia!
dí igpn ffisíEcsirönI könyvtAra áU n:
i í ydi thrai ti] aUa ul2 t i Egy ilywmjMiiáliscsiHmig me^vAw a
Az else-ág liiányoíhat. > iritíiíTuiinE); {20.iá)
Az else-ág előtt tatiosai ucaUbtn múdon: pBtanfXstJtdrténik.ltt noine a meglitvűtt cootuag n«ve, tehát például linalg a lineáris algebrai speciális
caomag esetén. A csomag bebívá.i» xrtAo A M»p)e ftdmrolja ftlinák ÖRmes iitaíftását és Sgyclmcztet, ha
e líf félti tb«n üli, (20-53)
inúj definíciók már megiévfi titasttáMikkal egypzufik.
ahol úti i-edik titíwfUtot. félti Kt i-«Uk frttíteit jíjcnti. Az utaaftásoJt kcaül oz adott som?ndbrn cisfi U. akkor ennek hivása;
Ha a könyvtári csomóiból csak egy KpcciáliM iitAnftA«t aknnmk h:
igsz fettaelhTO tnrtortó Iw-jtúdik végtc. Cikliisokia n íor, iiL while Fenntartott M S B W í klK3!Üuk;«
kiir' -
csamosjtitasltáa] {20.56)
ciklus cljáiitsAi; n do... iitAsftások ...oá nlnkhan Irjuk-
20.3.9.2. Környezeti változók
A for-dklusUn a futóindt'xii u
A Maple kiviteirat sor kőmyweti viltmtóvai vezíndhrtjük. MAi bejmitattukaDigits vütozót (Id.
t froB tt to m by ái 995. old.), meflyel a lebegSpootoa sKáni kÜraiidú KZ...................... . • -
alakliíui Iijnk, ahol di &Itpíakite. píldftul m ^ b b i riklus kiiija » fjzámoknt 1-tól lU-ig: ft prettyprint hutározzA meg. Itt az alapbeallitáK
> íor t froo 1 10 10 by 1 do i od, > intarface(prott7print = true) {20.5T)
amit t-gyszorűbb alakbfiti i* m<«atlhatimli; EzügI középre ig^íftott kimenetet biztcw n. Ha az opciót false-nak
> íor j to in do i od: Állítjuk be. akkor a kiírás a halii/.^lnn kradődíh ht egy lTÚf;6p ttpuaú Írásmódot használ.
HaazTíkfiKdötnék vagy « lííjénköü hüiiyidk, nkkor ezek írtéke aiitcmatiktisiui 1, 20.3.9.3. Információk és segítség
A BhilB-ciklufi clsí rtoit* Az utasítások a kulcsssnvak jelfinté.séről a
fór »7i(/ tfhila felt ffogaiotif.
vitwatáKuü k^hAtiiok fdvilAstxltAfit. A kéxd(>)nl hdyrtt itiutjuk: helpf/u^dnrrií. Ekkur ogy ncffítfi-
képernyő Jelemk luüg. *lndy a könyvtAri kí/jkSiiyvnek « kérdezett íogfűraum vouMktwó rtssí-l UrUÜ-

mint Ejcpandjij. dr (sak p laon tAwivrJ, ratűyek r-ct tartaimazKák

srorrat lUünrgTOi kitt-vőjű h*tvftayit Is orftbeotjasasonialm tteurzat loga-
íitmUHAt össKEPgn*liuatjA, !uttv4tqr lujjantmun&t nuinsattáalakítja, hal váuy
20.4. A matematikai programcsomagok alkalmazása ................................ vá
át éfi nrvraőjct ax cRcssck
Eniipk a frjracüwrk (i tArgy*; bogyMU Wírt nuUaiiiaÜQÚ pj \vigy a GAUSS-tiísuJt felelt, miuUn flftsőlíg ö*s*pvrmta egyetloi törtté
Az itt Uisjalt pcoU^uskörök^ n g)aktjrUlt«i} CoUect[p,i] n^ndezi p-t i botv^yai nst'rijjt
másrészt az iljpcn raaisaereklte! «Ü6 kp/^fjrtósÉRÜk figyel Coliért |p, {.r.j ugyanaz mint m eloíá, ónk a váit<raök bal rAgyainak stcjncatAsednt
az tgya rendsserck föggvénynl. utawtjtattit, opGratonüt, i az r racionális kifrjczéü máitűálóját rauroeza ki
adimk. vsiamhit péWákM Mánk míg. Ahol wfikHcBta. ot a vniuUicunú ({Hciális c^iaka nevaSjét smmxieA ki
ExjiacdAllfrj mind íiraAmlilnt, mind a u^vnűl kúaum£za
TűgeTiiierjrl skileietést knröt hcuati kegyetlen törtté alakítja, majdi^ysec-
20.4.!. Algebrai kifejezések kezelése rfiüíl
mgyakmi (*pnpk fW(dyaiiKl d 10. okL), nieMurt tcivibbl frtd<d- Ap«rt|ri d parciális törtekre bon^
gnEBs, miül pékIAu] diffnrariáUiu iu rtékkÉpxé nto-W m ikiu kiírtíkotfí Cancel-n egj-szFriBit a kSiCs ti^ayraAtl
!n41 ketl nlaklLotli. Eixrktt « kiicjczódurt icnd^rint i i =imok gyOnlir (td. 320 óid.) Si^lify W füspiim átelakiiÁfKAieU ÍMgyiiSPrúiilti r.«i. UpoAi:
vagy a ractuiiáU«s«Auwk tmtui (Id, 320. old.) íelett értr. n. bogy« í^a^lezicyFunctlon — /, nl<^llyvl / t«i^s^ 6vt;l mi £ib»tjiik«ld a Idfiv
a ustdt. iUrtvt a r<td«nális «»m ak g™tkífcj«é*kkel bóvitrtt t « w fiilStl jn;Fsekb(iuyDlulLúi;ánakm^<brÁniát,TtwCimatr&int ^
értelmezett p»lii)Qtm.k>t o kaeloi tiulják. Az wkkiőda olvassák d ai id£nHnuikm& soRkittKlalmal. dŐirhaLjiik. hogy Úay mAiwdpnrtit dn^oKhat a krk-tkc/tí léizkifejezéw-
íUmw n/nxA a tmrgÍPlptS tsomagot (a Matíiematici-ban az Ugelira. a Mappte-btn a CF). Fontot keu {W tic I « f íjuty is lehel); Trtg — Tnae/Falsa, mellyel eldönhrtjSk,
SKTíprt játsT'.anBk a rncioníite sikavÁ tssb! fclrtl trtelniezett polinoniokkai művpirtek. (ki.
m o kL ).
20.4.1.1. Mathem atica
A Maüwnunu a 20.14. tábláznltM pt ^ (^[átmakat buanAljn algptirai
kifrjefísek Atíűakitáiulni. Hu egj- polinom a rarioitális komplex üTAimik trutír tötőM teljrantn WbonÜlatd. akkor ért a tdies Mbon-
1. Kifejezések kjMOMAM tirt a Gaussianlntegers npriövd kapb^juk mpg.
A2 algph™ tófcj<aé«.Jt kuTOJreáMn.ir * i« lebrtnpJt kífi‘jí-xí«’k ■ lnI4|:= Factorir"-2 r+5 ]
(>irtt4j = 5 - Z r * i ^ , de
■ lű{ll: =Expand:U + v - i r ‘>]
OHtjl|=x* + 42=y + 6j^V^ ln[5| := FaEtor[9!:,CaB»sianIiitog*r»-> Tru«j
+6 4.12 J-j; r* + 6 JI - 4y Ont|5| = ( - I - 21 + j; ){- l + 21 + j-)
3. Műveletek polinomokkoJ
A 2G.16. táblázat i^yao ulaaítáNokat tártálmiw., amelyekkel a polinotuokkai a mcttmálinszínak tcst«
Int2i: =Eipuid[(íjjr + 6/2)(cx^3-<í(r2H
folőlt algebtiti műveleteki-t végishetünk.
Ouí|2[ = o ci^ - adxy' + bcj^ b<í</*
20.15. tAhltaat. Algetiraj poUtWmmflviíletek new ói jekiitfete
1. P o l i n o m o k s x u r ^ a t t á a l a k t t á s H
A polinomok fuktori^iójAt egím! í» tucionális .■wAmnk fölött a M; :a csak nkkur Iwytja vAgre, PolytiomialCCD[pl. /)2,...] a p l, p2,.,. pnlinornttk U'gnogyttbh kö!«* osztóját bntároíza meg
Egyébként n Mathetmaiics a kiftyw.&it PolynmiiialLCM[pl,p2,.. ij «pl,p2..., polinomok legkisebb közős tőbbszór&sét hatArwjimeg
PolynooialQnotient[pl,p2..r] a pl polÍTiomot [mint x fflggvínyét) Mztja p2-vp| én vissaandja a
bAnyadnat
I Inf2|;= p = t^e + 7j:''S + 12T"4 + 6i''3-25ar'2 - 30x-25:
CTeghatáro7.Krt a ]A lifillnoiti p2-vt*l valú íJBatása maradékát
Inl3| := Fartorlrl , Rrpdttiínw.'
Oiitl3| = ((5 4 J!) (1 + T + [ - 5 + + r*)) I DeaniAljimkkétpolinomot,:
l Mathematicí a polinomnt háioiii, a racionólis safiínok teste fölött ir Itilll := p = i-'^C + 73^5 + 12r'4 + flr''3 - 2.'ít''2 - .W r- 21
, = x^4 +1^3 - Cr'2 - T x - 7;
Eidtt««ikateumiilc ássalibin mimlmicrt;
InJ2|.-= Poly»ú>iaCDlp,,] .t.pd8rt>r.ik3&jca»be>i.Az
Oui|2I= l + t-h í^
Injai := PoíjiwtíaUCWip.íl
Oul)31 = ( - 7 + j ) ( l + i + i»H-2S _ S t + 6í^ + G/^+r*}
In|4|:= P»l7l»naiqiiMieitt{p.4.(t
7
a plófej««««t bktomálj.. K egy opdaaUir lista egy wgg több
IU»tOÍ(kifrjp / .}^ l. miol e li^ e ). Mnrtyrk gyökei drfiiiÜljÁk . t«*tba^
Oirtl4|* l2 + &r + í3
Iii|5|:= Pol]n><iúaUesLÍ]id«rIp,f.Tl
Oot|S| = 59 + 96i + 96í 2 + 37^ iia|illÍ7(p.4L 92,„.)
mokjeienléu* esik isdiEt buznAlja lel.
Ak«tw - p p S k k tfc ja fa ^
*• + 7j* + 12i< + - 25i^ - 30i - 25 37j^ + 96i ^ + 96x + S9
jH + j J - 6 a : * - 7 i - 7 ^ x * + ^ -6 ^ -7 * -7 NMinUld «s Jtticvexó trlatív primInas.
mide» a ppolniom tagjait t ■"
a X* ügyütthatóját adja meg.

■ Ati kIStA pÜtíHptsq polinamjAra kiti>Jiik:

.nlOh=Ap^!,/,] ^ Out|fil = ^ . g Í ± § ^ ■ Ilt bemutatjnk a Mgpl« iiiűkiWfe*i i.gy o]

• 3^3 + 6 . ^'4) . .■»in(3« i ) • a»(2 • x));
is kifejezések k e»lé s«
8n^*in(x)c«s(x)< - 6«^Klní*)ct*.(x)» + án(i:) + 8V s in (* )«»W ^
□T«gyfstenliiit43ii. omdvck nem po-
Unumnhíió)állmik.AM -G4tf*ffln(j)cosíx)» + 6s««míx)
il.Ígypíldial»
il, (l<h*7 > eipaiul((a , ^ 2 - b , g 'Z ) - «n(3 . x) • <bs(2.x),« . x-'2 - 6 . a"3).
In|I|:=Sí«pUfy|<í"i./8^n)| — Oul|l| = o' 8 (oí’ - V)B ÍnM cH x)« - 6 - V l™ {x )c «»(r)* + { « * - i|f')an(i)
A Trlg -> Tnii tqxáAvl ax Ezpand és Fi
Dálra alakitjAk ál HÚ« Tritfjpand éa a. TrigF&ctor fíiegWiity i*.
m U y rt
> a p a d (i» 7K2 • « • / ) • «»iA(2 . x) + . »i.(4 . x)):
L.]2| r«t«fSiBÍ4ii. Irig-> T™ I — Outt21 = ánír) - 4 a»<T)smU)* 2«“ **(x )d > (x ) + 24 la(x )«iii(x )«»(4:)* -1 2 üi(x)siii(x)c-{x)
In]3| := FK»rí&«15xj. T ri«-> Tni.j — Otrt[3] = « » (^ ) (1 - i cob(2t) + 3 n*(41 )) iá alakítása, ai

tifilisdérhcl^.
V%ll [irfe am iitalimk, bu^y > Coa m > p := j''6 + 7 .x ^ 5 + t2.i^4 + 6 .x*3 -2 5 .*^2 -3 ffl.
fWtótfilra.mlg« í m=j^4 + i '3 - 6 . * ^ 2 - 7 . x - 7 ;
■ InU|:= Co> > pl :=tartmrtp).
Oiitjll = ««h (2tnW) «áu(2 IMj!)) + i «»(2 Re(xJ) «nh t21mt^n (j- + 5)(a>+JT-f-l)(r* + x » - 5 ) te
> ql -.^íaxxaríq):
20.4.1.2. Maple
[x» + x + 1){ x" - 7 )
A Maple H 20.10. táblázatban bemutatott m(Twlrti.krt ha«málja. algebrai kifrjraíwk átal>ik(t«i»ra
3kszoratóárft honlottaa r«
Mctt, Ha t.ovábbi felbontitet .űtanink, ..kk«.r n kövctkciön tccuJÖ:
l lcKegy«9i«n1bb cnetlien a Maple a kifejra«Kt a hatvAnyok öa«!c«éxe bontja: ■ > p 2 :«facto ir(p,(-3 m 2));
I >*xpaad((j- + !,-*)*4 ); ( i »4- i » - 5 ) ( 2 x + 1 - % / ^ (2 ít+ H - v^ ( x +5]
4x"» - 4**í + + 4*»» - 4 - 4 + a* + 4
-12 i V - 1 2 i í *i + 12tiíi* A MapleAfenti náiHidikténynuSl tovább Imntatta (ebhez a radc
Altnlábui Uüm tuajuk. bugy egy ií. ^ t. tniáít faktorok ttWtaí. Mdjebb 4. Památis törtekre bontás
i, akkor v&n gyökké^^ot, tehát Uyt^ot mindig b b r t s ^ A RootOf fi A parciálí* törtekre hrartása Maple-U-a a már Urgjralt cenvart iv
atgcbnu idicjesÍHekkiul adluttjuh lueg. már tudjuk, hogy a parfrác oprió™) keil inegblvnt.
= Root(K(T^ + x > -S ): t ;= : ■ ,\í; cIöbS példák p és 9 polinümjára kaiíjiik:
> ctmvert(p/9,parfrBC,x);
,/ m v/655v^
i* + 6^ + 12 + 5 ^ ^ í*
V iT ^ - ir -
> ctatvert(?/p, pari rác, j);

351 + 175 35j^ + 35j^ - 175

,/l33 ^/5S5v^
S. ÁHalánoe kifejd
IS
,jm v^vi » tnutseFFi)ilE3i5kifcjcz/^!4 áuÜMkitwát uxnk Icbtriávc. RaKkterint ajegadhai.
*«VlS------ ÍT- a átaUkitásnkai adott Wtétííck luelfctt vésn*Ajtják.
Ppkliütíirt tekintsük a aii^lify utasítást,
,fm v'fissi/s Ai egj-szerfi sÍM^öíj{hfe] ) alak raptén a Maple mi^pi^bAlja a beípftett F|e;maűstlfKÍ szabályukBt a
V w ^ “ Í8------
■ > í r= xínJi(3 • z) -t-coífi(4 • :
> BÍ^l±Ej(í);
A A[3j bfvása a kompira t(2] koitjug&h k o m p le x a d ja ; imvda3 gyök3 kiféjoöM>I vmi hk^Íva. 4 sktj:) - sb(t) + 8 - S d i(i}’ + 1
v/^-«n kívül »x öetxm RirrepUSgyök >!gy-«gy (poíitfv) vaJÓKlEEBOiot idimt. Utenniáiui:
MegáegyiTOtbS. Ixusjr ba vabunclyik egytlttliAtó IctM^poctosazámk^ van nwg«!i^ okbw n gyünket > r := ™ {2 . i ) . í'w(3 • í ) :

A már omertetett Riggvftnyrk nwllrtt ígrai fontoe a gcd £» len függvÉity. &ek két polincimIcgtu^ynbb 8 sD(r] - 6 « n (r) co»{x)>
körös owtóitó és legfci<«!t>b köu» többKÖröntt butiitKiik mieg. A qaa{p.q,x) wfja a* j:-«n fTiJKÖp RmdelkEaésünkre áli raenkivnl n coabüie utaaftás. mely htMmyn* metcuibcu au expand in
polinom 9-wil vuló taatm háDvadutót. a ro(p. q. i ) pedig s morwléltat.
■ > p ^ í * t 7 . i J‘ + 1 2 . i « + 6 - i ^ - 2 S . i * - 3 0 - í - 25: ■ > t:=í<in(2*i)*;
q := f* + y‘ - 6 . í * - 7 . T - 7 : > (1 eipandft):
> fcdíp.g); 4sin(^)»o»(x)^
+ ar+ 1 ‘ (2cos(í)^^D*
> coirtiijie(fl.trig);
> Icmfp.g);
2103-+ 6/* - 43 j" - - 72 + ISOí* + 175 + 7x^ + í* cc^l2s)-^ - l
A Dontal iitasftáMial kM, móoiiAlút Kcámtc&t f^tetü polínoiiii formáltB Mnyiulaijtl nonnAlalAkrn hnis- llt a coabine-t a trig opciúvel hívtuk meg, ameiy noroionkcKlik iirtúl, ht® 8 tri^noinetiikus aJapaít>.
hatjuk, uzaz két, egy^nlsJtrtt polirtoni h&nyndondcÉnt bqijilk meg. k. Ha ti: rt n s ii^ lify utaMtáít aikídmiuanik:
■ Aa elóaS pilda polinomjaira;
> aoraalíp/í);
x‘ + 6i^ + 6 i » -B x - 2 5 ír ki. LCiMiimk még egy olyan példát b, aitat
j* -7 érdemei a COTibin^t egy toAmk argiunraliuumitl i*
A aumar ^ dánon aRzAinlAjá fa ^ nev*niöolkü)ötilti!tt felbontására BitolgiUnfik, a mAr említett t.Bathflvt-
tést ík megengcfivíí, > / := 32 .Íín(:rr3 . ms[:tr3 * <^Tp(x) ♦ e=cp(v)\
> fa = to r(d «««(K ),(7 r(l/ 2 }): f := 3 2m {r)*r«,M 'exp(^) cxp(v)
> coB*ÍJie(/)i
( . . . ? ) (.-V 7 ) cxp(i + j)ró i(6i ) + 3exp(jr + j;)«n(2j;>
 > coobin*(iy.l:rig);
«rtí)«cp {í)*n (& r) + 3ocr(^)Mp(riáj»t2i)
> c«bine(/,«xp);

3 + Oab-2 7 c + 3Í y/~{u^W+ 41^^ v 18ubr

20.4.2. Egyenletek és egyel
AtálH-TrftÍKA + 9ab - 27C+ 3Í + 4 lT r W c - l8 «U + Z7 ^y
kWnt knpjiik meg. H* aoa Ichft^égis « ©fitóket aán «lakUü m-Tjadiu, «kkor V

At«s)kÍKBiÁs>g^IIW»»

miat as B, b. c íitít a t o a BÖmhoUkní

1. £gyealclek
AMadMmutíUMt ■ A: Ahan«i«lfcktegwilrt(W.W-old.)mssí.ky^
timnaúu k^ikuki ikfoRjsfcl-ÍUartiijuk. h\h\ : = Solveíí’ a +6 í + 2
In(l[;=ír = ar'2 + 2 r - 9 B = 0 . t2ö.»ifct Oliijál = { { x -> -0 32748^, 0 l«3ÍT4 + í 4(>$$SI>.{x->ft-lfi37A-2.465(SIÍ^
Akkw <zt A Usthematka ol>^ iijűt luuw f». Hb nmtáa ■ Bt Eeyh-toátDkÚH5í«>fctn»^
Inl6j S o lv e^ e - ftr'S + 6i*4 - 4r’'3 + « > r ^ - SSí - \ » = O.
-.= % /. x~> 2. íJtW 0»H21 = F a l« , (20.60b)
OntICt = U * - > - U . 4J. U - > 3>-lx-> -1 - 2I>.W ^> - I
iDÍvi!|ax X F3XD^rtékM-jobb » W oU bI unu Bsumxí.
A &t»ul9. t] itt»s!tAi« iihcil <r r = * ntftkn. r h> < ü fenti «»iniisi_ ____ Abktit A Math«ratira>iiak iókcnilt > B á itíA A t t e n o z ^ {>tkloró«Uá.
QÍ x-<rt <nipticit m^rtrai Unslmnnuk. A MalKein»tic» ivzwedményt» lo^kn VACY-gy«>
Pkhtmkiümx rgyt o kürfisk 9 esfcit- Ha uumeríkieiiic«pUáEtótvm
núníai«iSolTCÍ...\l.
316. akkor MlSo^ nlw jtíaLiah bh H »»JiitiD k.e»«kkiilcy^^
lu p l; = IU>ot«(v. írnxlmöijT
_ _ - 2 * S q « H 0 i „ ____ -a-^Sqrx!40l ■ O J ^ tii««*k&?rtk™Sb«iyoliilX<-«Mi4rt, m *Sol>»« n&nluiwite&vii-.
0,.tl21
------------- 2--------= --------------2-------- ln|7\ ; = IS o H e ^ G - - - 5x*3 + lr^2 - 4j + 5 = 0.i\
EHw,«*ért Qut|7! = { {x - > -0.3795ö7 ^ «.7 6 M 8 IK {*-> -0.379567 + 0.T6WH,
A TdRuI bb fűnBvény átütik n VAGY-g (i->0.641445^,tx-> L - l . l V U - > ' + l . l Í , (x - > 2.11769^^
alMkitjd éx » syökrikrt IírUÜniu m nUhbi niáilou fi^boratiii:
H 3 | :-{T rfta l«)% Í}
usfigscnlrtdu.'t in nicRtnrt oltbuii. E* W
hptsBHBs. k i ü.yen i;gywí\et.rfaM:k «*snkWiil n6hn víi*|;c:lw> «>k w«R«ldi»a van. Es’.M.
a Math«natiö-VBl köifflirik > kwrato clsii vfcgw v\iü tarKaWitckííl. E » iv FÍBdRi»ot\g.^*,»Al
FindRootlg. irtarfU««l Uánta%M. nhol x., Ulrivc *0 «» «ökíWTw*» kralő értéke. Ht s
A Mathcmatka^hwi a 5elv« utM{tAii KuAf/A hi'j] it Solve m«sÍBlfci/ql = - W/q2 al»ktVFÍadB«>tils.U .r,.T„ta.W ÍlW fa»krKaVwr«fa*.-\>ainaiafe.a:
A Roofs CBA TbCtultts rafiwlrtr-k(*l hftjfcja Idillin-interroniTOum kivüln: jutvn nw^tóL Fim»oox[(í!n(,,f«fBj,.. -1
A Mathematica a poltiKjtuiAUit cgyeuiftpkct t csak akkor tudja megoliinoi, Wit m nlgpUriü pr4\»tíí» HZ egsrktól m cKycufctrwisaort nntiiurikwMw. iut!»,\d.w\ •* *«.»> .... kcKtóértéks&b« «
IVfUctjfUih»ctryotUaKa«Bctbm. HanmaRitsabbfoWuiiú kiffim/wck ánlvR. Ha nvindTO pgycalel és WdfiCTlÖt vnlés, nkkor FindRoot csak toIíb mcgoldAíoJsat Veiw- H
(lÚctütutÁciávia. ej^siterűbb ak^ta WJiatók. okkor Mathematica hánnfilylkOk komplex va^y Mrmelyik k<%dfifcrtfkh<» hm.-£<uMhmkO.I-t. idckoi WpU>ji ^oVőVcft \sV
A Sslve uingkM-ai Kt. E x p ^ t i D«coiii{n>A« bck6 {iÍKsv<'>nKkkd a MSM.
■ Inl8\ 1 = F m ffio o tlí + ftrcCot^lxl - 4 = 0. {*. U \\
erikus ratjípldtóokat \» ttid íirini. Ov.tl8\ = {x->\.OÖ5(ft\ te
I Egyh«mwidfoki-i(ít y f i \; ^ FiiidRootljt + íireCoth\í\ - \ = ^ ü ,{x , 5)\ (2í
hí\^ ;= Sp1v*(í'3 + o j^2 + * X + e = = 0.x] Onll9l«{x->3,72478>
 Jbo t
V fl 2 27^^

= r„ í, = r 4 .....}j
Eliiün««IÍÍ, = r,....}, { í ... c a* - fc»o* - IStar + ZT^ + 4«*V3 ^
ti. a5t h« Icbrt. meg is oldj* U 2 ~ 2 7 ^ ---------------------- Í8
....... a fclln« (s-tritrt. míg akkur i*, lm
ü.biSolv. A*rtal,ésr[3]L joícgdi. radyekrt hoHBrá*á«uk uüott pUwffltunk.
3. Attalánosi

re ittBiRintPritiiím^olJAKttHLLi
■ > « l v B ( l . . r * l + 6 . * j + 2..x);
-357480002, .1637400010 - 2.4C585327I, .1637400010 + 2.465853271
20.4.2.2. \ U p Ie
A Maple dyan i-gycnktükci is nwg tiid oldaui, IIlt^l]nkb«n «t iMiicivÜeiiek gyeiül kif

Hamis gyökök. Dy«i «rtt*u vigyfcmi kdl, mrrt «* {«

ns(ilve«RRootOf.ilI. <^Tnlotek kclcrlkeanek. nwlyrJtiiKgoWésAhi .-r v ^
^ q g tBwaJrt á rt aiakh»n npm oldlwWVmcR, «kk «
■ OldjukmPga-/TTF + v ' S ^ - l = Üe®(«ilrtrt!Eailiti*»b«ritei:
nlM 0B9j^ grokére vmwücmó g y ^ ftünáiáh^ > ^ ;= sqrt( j -T- 7) -t- 9qrt(2 • j - 1) - 1 : /;= lolv^í/i = O.r) :
.Ax > s-.= iUvaInea(0: n>£a«lÍA « kit te
íri^ftofltOfír'S-S-x + T.jr) - t ;= RootQf - 5 + 7) (20.62)
a f c i « ! i ^ -5 i + 7 = 0r, 4 gyökri,«k qgyüttösét jdmtL Itt. ha kbctaÍRts. a Uaph> a l>r^l _y az egycnlrlnek egyik sem oröke (a
A.Hn._Z globális ráltoiówd iUit> =(ü. M aUíaliiesi föggvíny k(«y tóiylcK cmk « «k Ichetnénük a g ; ^ k .
an®oivitaavju »]>jitK n syo)H« snrmsiitAt
A solT. Mtaáxja mefiiujjn U ^öPCiilrt győkrit. h* ilypnpk tétemdt és grőfckifeie«é»^kkdc>KSUlahj^
■ > t ;= sol«(j-'4 + x*3 - 6 . 1^2 - 7 . í - 7.3:); IMURDÜU CWfK UIUUITU&W) UMm
le-bena» f *olv« iitasításszol-
IS&l. Ellnek segitaÍB^ prfb41j»inc|!» Miplen vi ni.Jgv azonban
VjHTODt általában <»k egy gyököt iapimk. A tranranmi
van. Ezírt az f solve «tadtá» Wniwiik onciunA HZintwin^jot.
> r := «olve(x"0 + 4 * J^5 - 3 . i + 2 ,í); — . r ;= RootOf(_2" + - 3_Z + 2) amelyből
nciyucu s a gjvsi^nei-
gyiftöket- iraotuk.
■ > f»olve(x + 3TccotJi[j;) —4 = 0,1 ) ; — ■ 3.724783628, nzonhnii
> f«olye(T + «=c..th(T) - J = 0.x. 1..1.5): — l.Q(---------- (20.63)

r« ír a >olv« £■ k

bolikuxmesultUatod.
>aolve(ÍEgyl,esy2....).{^l.*2,...}}; (20.64)
■ > »alve(**4 - 5 . .r-2 - 0); — . 1. -1, ^ -y/S
I > «=1v, { { t' 2 - 9*2 = 3, í^2 + ií"2 = 41, {x,»}); (20.65)
{ s = 1,j:= v/3).{jí= t.i = -V 3 }.{j; = -1.1 = v'5),|í = - l . - V ^ }
20.4.3, A lineáris algebra elemei 3. S)-tjpum ml iiiitrix. jobb «kUla« fri vektor. A bevitel:
In|3i := ml = {{1.-2,3,-1.2),{3.-1.5,-3,- i j . {2.1.2,-2.-3)};
20.4.3.1. Mathem atica
A 20,2.4. fqeietboi n liiták nlupjAn ilriinitUtiik a mAttix bgalm&t fategy sor n I» W := H = Í2,«.8}:
tKlül a dcCbldókni épit. A knv«t-
kBaökt»nifcfini*luiiki?fiy (ni x n)-típinú mAtríxat, melynekcieiuei; =PÍI*,j]]:
p = An.yÍp.{f».nH, utiiritáKbevitele iitibi ni^lciiik ax Űznirt:
iHetvc kit, n-. ilL w-ktort:
^= ÉK b = itrrayíb.{tn}| (aae7) Ezután üin mqgclciuiieka bevitt adatok.
F“'KT[HA ifrirtkhttl felírhatjuk a3 h«en[lá. ■ C-. A272.oldaIl B*aka«tíbj«kBpíMija:
4.4.2. m . dd.) * köwKkotf alakban; J-, - íU + 2tj = 1
p .s = b p .r = 0 I , - 2x2 - n = 2
L Speciálisewt: n = m . detp ^ 0 3x1- r , + Sx,= 3
-2x1 + 2xj + 3is = -4
!> = m . itofi jE OiipmAlü tMclbc]] nx int
AbevÜcL
Inl5| := nű = Í{1,-1.2). (1 .-1 -1 ). (3,-1 .5).{-2 ,2 .3 »;
A Madwnutka ilyoi cgycnlcticiidraKn-Jin nüg kb. 3 Ü46i;=62 = t l .i 3 .- * }:
VB»liyU« lövid id£ diai iiiqt tud ddiuú- Mivd ebben az isseiben az ígjíeiifctmidawr tülh«»MOT>tt.« MatJwmi
gywfoMi ALiWarSolnip.fr). WwtHía* fi»2 mátrix iWBt Urnán.. IiinvSHtKril: tediikálni Ea«
2. ÁftaUiioe<»et In|7!:=B-ltad«cei«.2i:
A LüwaiSolve H lullS| ft » Unfárá Algri^n fejőét 4,4.2. -a faevitdld történik, a n w
tdrt esetek. «znz mc*AlLij l«U!nk-^ «s ha igm. iikkot ot B toTK» Outir| = {{i.o .o }.{o ,i,o j.{o .o .i}.{o .o .o }>
kihatjuk. A kóvrtkpiökl:
Moá már kédtetjük a n»8pldá«t:
■ A: A 2, sMknrx pddAía |Id. 273. old.)
H - X 2 + ^ 3 - X i= 0
it + /> - 2ti + 3x, = 0
ar, - ÍJ + &Tj + = 0
r, + 3j3 - illa + 7t, = 0 ifátnxok saját^tót á saj&tvrirtoitiút a 4.5. fonkwühan (ki. 277 iMdal) defini«tTtk, A N
^Kciá& utasítja hihctA-^ t»QÚk nn^iaUrtiiáBAt.
Ennek a boraoeín rf nrtiwerwk irtwaí'k ntítutri bsai,inclfdt s p niátrix ma(!;tFn- bfoiliVEk* ím)i*dÍBm
Ili imcáiis kambmidójnkM frbaták 6:1. Eiz lut ^ vcfetortrancJt ar, ax, attcre. «uiKÍypt n p ™ ji; jníg Eigensy««i[ml t^yiBierre awíigAlUitjaasüjátírtWwirt és a sajátvektorokat.
06 a miUvdtujíia kípta ie, A JluUSpace [f^ ütas£tá. mcgbaiárta így Iwaáal. Ha m heh'rtt límj-ct inuk, ftkiíOT a BajátM<':kdc winiCTibus IkwcUiébéi kHpjtilt. Ha a i»égyKrt«i mát­
rix tcwije 4-nél nagjobb. okkttr ucm vArluitniik alRrbrai rargoltUst. mrat a tncgfridíi poliuomegjoiltrt
Hl| :=p ={U .-1 .6 ,-1 Í.{M ,-2 .3 J ,{3 ,-1 .8 ,U ,{1 .3 ,-9 ,7 }} ftikiBsáinanagyobb, mint 4. Eaírl ilywi eiwthm a niiiiK«ku» íuproWAsI kell ktruiiuk.
bevttdlrl okkor egy olvaucgyenktnndnor mátrixát adtitkmeg, iiKÍyn^ doci ■ lnl9| T= h = Table(l/(i + j - 1), {É.5}, {>. S)]
Ki, ntnit a Detjp] ulaKtUUa! dlouSriKltrtünlt. A knvctkpxű Iwntei: Ejmekeredménypcgy á-dimenjriós, ím, HlLBERT-mátrix:
Inj2Í := ItullSpace!;)] , ,, 1 1 1 l, 1, ,1 1I 1 1 1, ,1 f1 1 1 1 i l,
i, ,l
,1 I 1 I1 ,1 1 I 1 1 ^ 1,1
h t«r kit liiutAríMui fügBctlm ve
Az
O «t | 2 )- {{~ .j.l.ü },t - l.-2 .0 .1 }},
«t/*l
Ez a két vektor bíris a p niíltrix kétdimmraiAi m a. Ezen két wktor bármely Uncárüi kambiná- utaoítáNraa Matheinatici v á W :
■"tigenvaluesurival: Uimble te find all root* oí ti)
Ha asionbaaa bevitel:
■ B: A272.«lda!Ai>éldiyjn: In|U|:=Bis««mlW-|iVl/,ll.
iT| - 2ij + 3** - + 2i» = a
In - í j + 5** - 3x4 - = 6 *793 í r * )
Out|Hi = {1.S6705.0.2[18534,0.0114075,0.00
2x1 + Xí + 2^3 - 2ar< - 3xa = 8
20.4.3.2. M aple
oldá»lu>zdf^»s.4tii
« Xinsig sF»ciáa.s p, j» [« M*ple T-bcu VIUI
> vl:= »trís{[Il,-l,S .-l].[l.l.-2 .3 1 ,[3 ,-l,8 ,ll.[1 .3 .-9 ,7 1 ]J:
cfty iij. tuitíkiynyabb. fnjfetwW. LÍaB«rAlg«brt ucvű tHmjag is. de asst nem tArgyaljiik)- A
et(^) füesvémiyál tM*gy&södbetímk ártól, ho® A KOimulAns. is kítjük i
> Kitli(liniig); (20.70)
uUMftM ut^in .ninrk &o»nMgiuik mmd » 100 itUisitáf» fOggvöny* rmd^lkeMsúnkre AU.
E^kiHik Idim fd>N»ulÜMt t » i.-[rA8M|2Ú.C| UrUlmazziL Eniirk ü(Ktungunk » hnianAlntAnM vigyúu
‘ ‘ ‘»tnr«iá)MUnosBbharray,lwupm««atrirísn»ectoritUfti-

20.19. lAhtiiw. A G a I

A 20.18. táblázat« pivDt{v4.í.j) az X mátrixból M i-«Íik sor töhb«!«ömt n többi K

......... ■. melynek j-«dik
olyMimáldxothralítíí.i] j-«fi mráb«n Á,y-a ktvOl tnliukn üem ü.

2Ü.1& táblúM. MáUixművclctdtcs^cksitérik ríieíemck « » k racion^ sí*iD«k lehetnek.

gwasjoid(.4) íétrrfKBM a Gauss-Jordán *ljAt*wJ hG auss-Jorda« Jakot, mniJdrtfo^a-t-
traasp<»«(.4] mri^jnAX.4 mÁtrix tnui bm S ió iián«ií«iöemAtrix. Itt • mlitriwJemdt tebetniAfc b c g S ^ ^
dBtf,4) OHTPidja a níRywU* .4m aag»ent(A.u) látiebom«kih6vítelt inátriMt ág. hogy M nrtUiidiimliogtffláaz u wAtort.
mc^tÁToaw « is .4 mAttix iuvozH
Bájoint(.4) luegliAiározza ft
a d jo m (^ ) t » .4 = j4 i : . adjoini;(A( = M erünk v>
« .4 roiUi* »-cd B. akkor >xt. liu o lv c nt^tim a oldjuk iD«g.
■nlraoi^.r.b/rj) Ae .4 mÁUix r-«Sik wirtt ■ B: Oldjuk mrg a 2. io»ks« (kL 918. old.) y>
lOr, - 3i2 - 4rj 4- 2*, = 14
-3 r ,+ 2 6 r j^ 5 *3 - * , = 22
-ir. + l&rs + = Í7
2r, + - 4i 3 - 12i 4 = -20
&>•r«ik akkor liajtódik vn ^ . 1» i soii«>tipu>ni>k.
Ekloir
^riw tkst vaigy » »iltipl]r(u,p) uHwfl > rövid aiakü infix-uiicrAli
> .4 := »trix(i[lö. -3,-4.2],[-3.26.5.- I ) , [-4.5.16.S].p,3.-4 ,-I2Ij):
> t>.•= vector([U.22.17,-20]) :
A linBoln eiedméflye:

> — [5 I 5 3’
ahol A « rcudhaoi niálruca, c n rendiwi>r johb nldalniiak vektora. A G auí 1000-
Ha « tiiftcs niHealcláiM. nkkor rgy üns »>[o/.at a váUws. amúiek » 0 1001

k»t>j«k. 00 i 0 ^
A iiullapac«(>t) füigiiypnv <tgy hAxwt <id az 4 ni íhmátrix ««!tAu s 00012
aiiUvcktartól kÜlAnltöfA hffv<^bh.
Akc) 1nx iuwn mAtrix ■ C: Oldiiüc meg a 1. sz«ki»s< (Id. 272. old.) B p6ld.ijÁn*k inhomogén egyen
it - I 2 + 2i3 = 1
■ A: 4.4.2.I.. 2.-ból. 273. óidul E |>éld« (homoRÍni,.ndraer): I, - 2 ^ 2 - i j = 2
3r, - I , + Sia = 3
*i - 13 + r.i-3 - = () -2 i, + 2t, + 3ia = -4
II + T i- 2 X i + 3Xi = 0
3í, - 13 + 6x3+ T4= Ü Ehliez dOKsör dcGniálnimk koU o mi.-Kfel(42mAtrixot fetjobb oldali vektort:
Ji + 3xa - 9*:t + 7j< = 0 . > A := «itri*{l[l,-1,2]. [l. -2.-1], [3, -1,51. [-2,2,3]]):
 A Da difftircnctálop»áUm>kc«>p<^^ tartoüik, mely oujportot» 20.20. tábláiét oufUtjabe.
ik » linaolva utiwitiljtt. így kilWSvicjük
20.20. tiUilázal. DificrolciálAá nf]v«b!tek fa ietentáűk
t -1 2 1'
D[/Ii),{i,n}j az f (x ) fíí^ény £ sxerinti rMidík dcrivAjtját adja. n = 1
l -2 - l 2 {.r, 1} Myrtt T frhatá.
3 -t S 3
a^/KeBVfa,yí. (í = 1,2.. >0 v6JUa6k«artoi n.^síikdiv
-2 2 3 -4
rivAltjAt Mija flbben n ictraudbo,
Ag;>nasjaiduts9iíMiiK Dt[/] a»/fSBgvtoyf6rí«c
. . . f DtU.xl
hosy«tübbii».rfüegv«t)yt>
> Fi ;=g»M*j*rd(F}; — - FI 0 10“ Otfy. zi, ;ti... .1 «£ / mhvUtoióé függvény alábbi pamilia danváHja:

,0 0 0
00 1 - I
________________________________ ______________
»r Fl-bcíl kÖKvetlntiUk»lv»b«U>. A 6.1.2JZ. ffiakasz (Id. 387. nld.) kaftjuk
2. Sejitértékek és sajátwkhirok ■ A ; ln[l!: = D&irtÍT'3 Expil^l Si^\r]l^
rüiuikmegbatánBácána Maple-bni t|M;riAh)>
im. bo«y bi a mábú 4-ttíl n««yobb.
2S<p^íE‘ -i^Slnix|l
moklbalú mee «árt <lUkb»i- Ekkor a Miple n MJilMMcrkM
■ B Ir.121 :=D l(2 r+ir(3 r),x]
■ HatAioioá mcf;« tJiimmdÚB HltBEírr-nrttm {W. 1017. cád.) wífttötiaHl! Oi«í2J = 6x(l + 2 í r '* ^ ’ +3(1 + 2r)**Log[l ^ 2rJ
A Ot mdmteye / f«iéne a Bc[a } n»K^ált«tekkaL
___________________ ... , , E ndjtik meg. akkm » Maple •utoniii-
UkQsaii M X = 1értíkrt 4 ■ C : Ia|3j T= + í"3] — O..M3| = 3*»DtW + 3f‘ n\y\
> «ig«n»^a{lúlbert(5)); ■ D IdHI :=Dtjr"3+ ^3,r) ^ Oat|4| = 3r» + 3j"Dtlí.íl
bevit»Uel oliíjuk UM«. A M»pte váUnui: A a. ntob6példában MUtck.le. bogy y « x ««lüMAi9tK«tey«, dcncm isméjük a fögg.
lUwtOí ( - 1■*- 3It7305_Z - I0238812ÍHI_Z^ 1027Cl8406000_2® vénykB]K»ialot, escórt dcríváltjW ttuii^idik Mny«6ja nimb«lik>watl ^ a 20.20. táblázat 4.

Ett « allvaln.. pwnraal tndjqk » k5iwKtí5ii*ji«Ttóld£ * HaaMathv

waderivÖtat/’-wijeBli,
20.4.4. Differenciál-és íntegrAlszámitás
■ E : Iii|3| := D[x — Oiitl5| = f W* + 3rf[x]H■[*1
Látható, hogy a Madwnatica nmm a laotut h, a bAnywlmdmvált
A 20.2.8. «aüuMab»ti (W. 080. old,) « d. méitelmíTiVR A Mathenwticí-
hunnm«ctrglcb«UMg vw anulcnut^ ■ F . H6| ^=0[ffuíx]l t ] ^ OutlOl = f'(uW] u'(x)

Ax Xntegrat«[/.v] utwltái) bstáaAraa Matbematica in

Derivat Ívelni, (20.72)
__ ______________ ____ _ „o r W1 <« pí^ , mísodüc.... változó fflcxinl derivAlni. pbWn n >knélkül kÍKutaiolni. Általiban in mintegrált meg tud ba-
a. Ebben lusírtclmcüftilwucjsegy pnrdftlindorivilttóad meg. Megjegyaiendfi. hogy a WrRcrcd- Ifamaii.Bnidy e l e m i , __________ ___________ ___ „ .... , __________
niéDVEBk a d.-rivAlí«.k «ormndiít<Jl wló íüigB<rtl«i.sígi.. tctót a YoONG-t«d « 20.20. fíiggvényekkel ft. inverzeikkrl. Ha « Mathematica mm tudja a batW atkn integrált kiírtÉkdci, vis«m-
tábiázat utasitwni atettbeu — fel v «í tételnjivn. A Mathematica a* Gundményt nnskWrli <!lcrai rfÍR«- wlja n bevitt fügKvényt. TovAbbá a Matbematica Iwnflr n^hAny Rpwiális n«nj t-Jntni függvpjiyt, például
vényekkel kifcjOíiii. Hft / cjotvíÜUwób. okkw Derlvatlva[l][/j nyilván /'*t adja. Bit cUipüktw és a SESSEL-föggvfuyakirt,
2. FÜggviliyek difTerencláUsa Egy wlcrtt fristRVÍoyadoU lx;lyKnvaló <M«cni .nDojírrAtol:-
ral t5rt6nik.
L. RadonAastfirtTOggvényEdímtegrálAsa (8.l.34.síflkaaz,42
I \ ln|llT=InM«r«tc[(2x + 3)/(i^3+i''2 -2r).x] is k iírtig, amikrt A primiüv 1
0.^11) = ^ - W|3 ^ «i

Inj3|:=lKegrat«[.r/2.íx.0.21.ís.x*2.2r}I — Out[3] = -^ .
0»t|2| = - (-1 +1)-= - + 2L051-1 + xi - U bÍt]
4. DilbreDci^eg^alet^ megokUM
1 [ta. 8.1.5. s % tutifnoldani, ha a nxgokláK
■ A; TcJ(tnMlkAS.1.5.5.szaima2(M.^.old.)péiaáját;

J *úi*rcob*TdT=: j án’ j ( l - KÍn“r)*coií-ítj = j

(x = arcsin ( helypttaítiffidí 20.21. táblréwit. Diflttn

ln|3| T= Int«grate[Sin[zl^2CoB!tr5,r] DSolv»lrfíffíj,v.lfN.il
„ SSinfr] Sin[3r) 33in[Si-l Sia[7^1
0.t|3| = --------------------- --------------^ 0Solvo[fitffrS3í. y,x]
nljiV y i-nek függvúnyc
■ B: Tekititm'ika8.1.5., S.x'.uikHez (M. 445. old.) jiddáját: DSolval{(iiffejjy,, 'Uffíyih-•- ■}.l>|g] küíSaséges diffetnnciálcgyei

Az iitBíításoJt a diffen C{i\ kom

Lpgyon -t'JÜ. üld.) lutlámzaák im«. A ki iielrtiiiHtúk B7. egyiailnt. ÜL egynnle-
Iu[4]; = InMgtfiteiSiii[x]/Sqrt|CMÍil],xl U'kt't toitídmazö lista vj^rc. Ebben nz (m‘tbeu knpjtdi a partikiilárút [)i
PéldAkürt tckiiitsSk a 9,1.1.2. swkuH* (M. 497, oH.) di
■ .A: OIdjukniFgai#'(:r)-y(f)leJ = «*Tdiflercii
i) akkor a la ckujiAd áUlnkítja A In|I| :=DSo1™!p'[tí - s[í) TMÍr) =
a nu^okiiít tisxtit IÜ|0!vá^kÉut egy C^l] inti*grá-
■ In)5[ w= — • Out|5l =
3. UirtánMotté>tÖbb«íyw integrálok 0,.ml = {{i, ^ (4 C d)^S i„í2 a^[iy +2 S lo tll])^j^
1. Hstánicott integrálok Azlnugrat«j/,{£.x..T/)] ittasOásalft MzthemabaaingtuilátaEuaíz
/(») Kggvíny « i , *ísó é« í / febií határ kmött, míty.* véstckiifk ihk±rtw±. a # hriyrtt áll. annak PiíllFoE«-alakja, Slot[«j a tiuiiM Kegritiy n.«iik Árgu­

■ A [n!l|:=Int«5rtóeIE ^ l-a:*l,{í.-IltfU lty In finity}] st kérjSk a mi-TjoUtet, akkur

Ont|l) = S<p^íPi] ln|2|:=,M/.%I ^ 0..t|^ = { ! : ± L i ^ £ ± i m ± l i ö ^
Ax itupiDprímwt()grát £rtékMki. 21.6. tábliUat. 1D83. old.. 9. hn a = 1. Ebben Bpéldában a hnlyiTtt pl. rttűk volna, vagy jt'(x) beírásával a
■ B: f U (Lcoubtui a bevitel: diTivóltat kaptuk volna Wet;.
Ijí|2) : = [ i . -1 ,1}).
nkknr Qi jrhatA fr!
Oult2| = 00
Itt tt Mathetnatica holycsen kiszámoltn ogy imitropritw integrál t^abb értelcrabon vett fA^tíkítt.
20.4.4.2. M aple
A halArwsott inttigrálokkiaBáinítóaáaíÜ in niiudig övntowi kell eljárnunlt. Hh íw ictngriuidiw tukjiitin-
sáfiiút nrni ÍMnerJűk, el&aöi iajao[taflsi(k m<« la ndott intennülumban a függvény ábráját. AUapleiuianal&isfdiui ík. A lugj^vényekdiffemunáU-
2. Többszörös integrálok Kcttfio hotámxcitt iutcKrálok kiszámitáBÍt la a, s fitgEVÍiiyck hatvtoysorljft
)k alkaltiuusására- Igen «>kfm<-
lot«srM«(f|i.s).(i,r.,a,},{9,»,.tí^}) (20.74) diflprpixdAloRjcnlet mftgoHrésára td kbrtíség ví
 2. IrradDiiális (gyöhőa) függvények intcgráQai A Maple nz 1030. oldalon találliató (haUroiat.
taninttxiál- juiblázatbanadmt WíjJrtcWk mcefeldSeu határozza inqs « iiltifgrtW«t.
■ R> > A* ;= Síqrtt r' 2 - a' 2); nkkac

> 5«*ln(x+ y / ^ ^ ) (»-77)

> / F r? -«a rc s e c 0
y. A D(*. jj(/)

u«d&c<kfiniátt
bdmSfüffivctiydiHi Uviil á]büuiik4i«&iiáll mar^yiindict. iqrflopaátoni^ fatgytoydieí.
rtb. M..-Kjq5y»3>dfi. hogy Dflí/) = /. ■ A : > iB t(y'3.«úi{a.*),x);
■ Lcsy«ti - f l V oiB{«x) + 3«»J»Mn(<ur) - 6ání.Lt) ^ & L r«»W )
> / ; = (í,t f)- > « * P Íi* s ) + sia(.r + lí):
Ekkor
■ B : > lt a / {a i,(a > x )r 3 .,); f
> D[)(/}; ^ /
> D[l]t/);— í,expEíy) + cM (í + !f) 4. Megjegyzés; A reutenUteU»k értrlmÉW pld.
> B|!](/)i — (*,íí}-> aexp{íu) + cQB(í + w)
> D [l,a i (/ );^ (*,a)^> e*p(xi,) + :C tf«íp (z i,)-a M í + lf) ■ > o«téuttvAI«a* J
A diffBrendWAíii oporiituttín kíviij még woririkraÉnrc AUa d iíf ftiggvény, melynek nKÍnt«d>tB; st iategrái űfoi elemi fBggvíwy.
(2Ü.76a) tt és tőbbndrSs integrálok
. *.A* . . 1. HatAron>tt integrálok 1
i l ..... »n imiríiiti iMvd&lis derivíltj.1, ebb«i n norwiidíxai. Ha n > 1. nkkor «! «mimenyl
ligy a luq^plMtjuk, h dif f Rcgvteyt t«ntutt> után lőbbssör ailniliiiaKxuki
diff(o,fl.r2) =«ifl(d iff(s ,fl),ií2 ) (a0.76b)
■ A r > ini:(r''2,i = «..6); —
Egyriicü atEunMsIimi saiisti tóbhsmrö* diOnniciátásl» S manatc^icrÁUsTal vtgnútrtfink«):
■ > diff(.in(í).rSS); (= *,* .* )) — « 8 (i ) > int(T"2.z = L J )i — “
f O g p ^ Mm definiáltuk, .kk™ . í i f f flperttnr . fcUápó dehvUtakkt >»inboli)nts«i »di»
■ B ; > úrtí«pí-r^2) r=-m yi».f,. m/fautí):
■ C l > iat(l/x''4.x = - I „ l ) ; — ►30
Ha a M»ple v i « « » . ^ « b<^tt kifcjwsírt. akkor n.
B*A«m (W. 19.a swJ™ , ír21. otrt) «J
> diffU ./ (í).* ); — / (,)+ * ^ / (* ) k A löhlm
d.a(M.74)utánipadát.
■ A > iM<i=ttx''2 + / 2 . « p ( j ' + i(),x),ir);
Ha ^ drfott /{x) (Üggvéi^ f(x ) primitív fiígR»ínye elemi függrtoiy, akkor r*t a Uaple ax int(/, i)
megUívAtóval ki tudja rámolni. Az integrédö* lioiwt«ist atín íija ki Ha n primitív ffifíKvnny uem ir^lf + + if)* - 2(j + flje"-* 4 2e*’-* - 2 ((i + b)í *'« - e ^ ) x +
£rhntö fhl záit atakban, rtkkcr a M»pte nz inlntriuidtwt viasuuuija.
1. RadoDilBtörtrOgBvéiiy^integrntjai ■ B : > úit(lnt(r.ir-^2,K=x^2.,2*j:),a! = 0..2);— y
■ A : > int((2*i + 3)/(i^3 + ^ ''2 -2 * t},r )i — . -| in W - 1 b (í + 2) + 5 - 1) M ei^gyiés; Mint látíwtö « ( A jrflttAbAl, íhhen n* esethm mhflsímyhíitjuk « t iat(/,e) v(
t.fitihBKÖi-ns h«tárawit!an iiitL'gi-íU klíwAmftAsárn.,
■ B : > in t((i"3 + l ) / ( z » ( í - i r 3 ) , i ) ; — - b (í) - ~ 4. DifferenciálegyesJetek megtildáaa
ineiyn^külüiíbü^ dukjai
fi, hogy a fcUuHH^Öunk kdl me^tiroíBia. kogy m leitekéi ^di li. A* I»vdiuáiy kivnntós sseónl teiwt a*
•ItaodA a kapott fatmuLi. í pnrtikulári* megoldás. E*t, a muguldAst
 ÍO.S. SídtnUóg^x-j! gmiiin 1027

LVHStaiíBág fa « SKUI.
20.22. táhlA:r.»t. A daolve opt^átoi opdi^cí hatásuk
VHatbemat»«í*tfnkÍTOlsok olynn opciánnvi U rPIiddkrKik, nnJyek mngaHjnk. hogy Ae>'«íiku»“ hjcklii-
isL Ha naa. akkm impUrit n Tokftt. miiven k5nPiiactben*s milynn tnóduu liaioMUjuk,
:» feltűioetve - a dsolve cirv(! nicsudcittliiik Uv A. G
1
.Graphiéalíiítolutasítáíiiiía.
r»|*iCJS|iwftoi utdÉítJiíKsU* ahJl
fi-kondt *riem
* ekbőlETiifikAt
* atJüi *» iwta
..it___
ttlkoB
ü^ui grafikus
I?..-
wm. E^t
ffraJiKUP ckwk
d l:
crwm Ustája.
us^o. a Mari«matici-t irtadtjuk. hogy a
...J_-
UxtAt kÖvcÜiKi iii^ - iiHlH*■jáni
la. Abtizolís .............
listája.
Az alábbi bevitd:
»iíí0.0f.(5.5},íin.3ni.Circl«I{5.5j.4]. (20.8U)
T«*t{F<mtroEBLj»í!a3'*, Ifi), 15,6}l},Atp«ctIUtio-> Autowiti (20.Slb)
cgy pararaPtoT nqiEicit vtigy implirit fi k. A dsolve operátor utotRÓHrgiiinrntiir
s 20.22. tábtásatban Idrt upct^aL
a kó«Akrafi i-leincklka épít ti grafikát:
> d «o l« (d lff(y (i),T ) - (,(1 ) . {20.7««) a) K « EmrPUMiOakaitítt miiol» (0,0)-ból kiuniulvs flz (5,5)
lcoM j)sm W +í + 2_CI p.«Hmftta(ia31parti({.
(30.78h) b) lUjwjJcsj-kiirt. twJytíekkea^ip<in^(5.5),sugara4,
«»(=r) c) A M&veipt Toorii betűirpin«mi 16pontnsinrOTdtrai
A Maple «i átuUmt m A fxplkit alakbiu]. ígjf lu BZ (5.6) pont mWfrja.
tóobőrik . M.4.4.I.Í. bdi M*the« A Sh«i[srl iitaKftásnl it Matbematka a ^ 2- \Tiey 3-dimeiiiiá6
alakban t«djari«imuiü (ha i. ioblxjdal ttioo megactva, art a Mapfcr sirtomatíkusao (>.nak tekinti) gmftkiiKtj>idcttmiot akópemyrire kökü (30.1. álHa)
> d.oi™ (d iff x) . ( í - # {i)) + ff(i)^2. í{x)); (20.79*) Itl kbrt bixoayoo pafikua opdókat dön: bcáliiíaiiLJu adott
cüclbcu a* AspaetRatio ofKiíit Aa;uiaxtic-n> álKtíittiik; cu-
ívk cmlrU bf^t(tá!« I /GoldanJtario .

abolEi(o, b) a 30.13. t«btáwitÍMUi u cs &ucuusak ioAmuk. banmn tftáisat a kór elipsEisKÍ torcult vntuii. nx opdft Akitcmi
lAst. E:^ax opri6 titalában a grafikus ohjektiuo ti'mvte
függvényük i*k-hetock, orái^ 3-t}imfTTiióih( grafikus objtJcumuJtnil tu-in I vftlluítatluitiuk UK«.
2. Megoldái ketdeti htUttekikkBl Prtlxáljuk m egj/'-e*-if‘ = 0, y(0) = 0 íÜflbwíoSfc«yrn-
ktet » seriea nprtóiiU mrgoidaiii. Itt ^üfclni kdt arra. Lc^ a. kexdpti feltétel batAioiwnucg, hogy » 20.5.1.2. Grafikiis elemek
polinom f maradfktng «t«kil nM^dfa mely pont kőrai hatvinysrat reprcsojtAljiL Vgymn irvínycs A Matbematica n 20.23. tábUzotban tboiuh kíKÜ
&Laplace.opciöni.
> diQlve({diff(jr(í).z) - « p ( í j -ir{xr2,it{0) =Ol,j,(x).seri«sh [3O.B0«) 20.23. táblázat. KítdimmixiAc griifikLta ubjektunuik (k-finkiújaés batám
(20.80b) Pointfíx, y}] (j:. i,l-kootdiiiAtA)i-i p.»it
24 120 la oúott pontnk m«»íkűt«>e e|
A píadAbál in lAtffiúk. bogy a 20.22. tábládat opdfii alkaln ÍZ egyrnictet én a tfilc vrsH^^vcl
nlvátaísrtott kcKdcti fcltétulfket kívpcs™aitójelek kőié kpll £nii. Ugyaínűí érvénycft tüBcímcinjfRyonlot* RectanglBÍlzi^a, i. {i„ . v fcitütti a* adott bal ntaó. Ül. jnbb feb
trjidsHTck wi^nldAaa ra«t#n ». MegjpgywoHö továhhA, hogy a hatványsor kiírt rfttstOfk hasaiüil n* Polygoní{{ji,Vt},{iÍ.lí7}. kttölti a:c eblK!uaiK)Tmtclbfn adott raticKpoatokkeJ dcWált po-
Ord«r pfivil AUíUmtó pwnwttrr írttte határoítwi mtg. ÜROllt
Circle (l. íf) koKÍppontíi, r Ktiitnrú köt
Circl* n íniiti kör IvBa kAt lulott saríRkojiott
20.5. Számítógépes grafika CiTCl* n ó* 5KltecgplyiT nllipHzis ivi (i.jl) kSzéppotittai
A mndcm iiroffuuücdoiuagukbím tt mnt(tmatikai ft*s«efriggfeek gráfiktwá!)jáaotó«AntNÍkhe)i fiiggvíny. CiTcla a fral t üílipiwüí [v<>ax ndott letöjjuít közt
grÁfok. tírbüli Bütbik &>fdületL-k Allutik rmiílfllkm(í*üiikn! m analízistől é« » vcktortOgchrátAl kr«lvp n Diaki kitőltSttkör, ill. aiipfS'.lH(«kkor r lielyctt {<«. M)
diffiirenriálErawintriAig. A grafika a, Mathematití-nnk igen erős oldala. kiírja a ím( imSvegfit [amit idtoííjplíik kozott kell megarfni) a/.
20.5.1. Grafika a Mathematicá-val
20.5.1.1. A grafika alapjai \y, AbrázolAií [nódjAt brfo1yá.-»o!ó grafikus
A Mathemattca a ^afUtiis ohjRktiitnnknt a bf^ítctt y;rafikiis (>lemeki>ől ^Iti f(.4. E^ek ax Rliinick n jKni'
tok (Point}, n vonaink [Lica) is a poligonok (Polygon). valamint olyan tiilajdonnáfiok. mint ]>^ldátü Ekonkfvül vannak sficcaráre viituitkossö iitnitlt.áiiok in, melypkM ít'
 £0. Maiemalikat progmmaia

20.24. lAliL'izal. GcHfikiw
PaÍB.tsÍ2«[n]
AbaolM«Point8tz*(i)
AhBolutriJaBhingl (i, . 1^.,,, J]
jdenté^
Ktí>v*hbi pontok o tóm&töja fmt5k, afad <ia grafilmtrijra=sjsf!rwA
ginek tí»rtiíit!íl>draiti
wt^lAeS. <k‘ miMd«zntpimnitiuniib!iniKit^hH jelenti, nzciytrf
&uwábbrj vonMlak ai a nJulív siclesi^ect Ingyenek kirajüolva
n fenti, iti hnbnolilt székasfg
n»iggiiUitt vouAlot boe létre, fdváltva bctajKall ca be ncrmrnjxott
üzakuizukkEd. mrlytji bofSiuii (dkíikusKaai.aj,__ E7<0c a«tAmok
Irtre)
ugyatuu. oi
Itt HjnhjpfctnmnlcmugukiitlettHtndt gHtfikmobjdttUltiok iwttí. Píklitü legyen oÍP>t!*lt »l(öv«Ttkra!Ó:
iBllt :=oI = (Ci«le({5,5}4S.3}),LiB.[íí0.5>.ÍH>,S)}Í}
h\2\ :=<ű = {CixtXe[{5.5),3]}.
Ha most Rí fsyik grafikns objektumot, i
rt mfgwt pgy könio IbftáviJ trhrtiOk in ^
In|3| :=u3 = {Thidme«»[0.aij,<ű}
E eaz iitesítfe. » záróidén beiül WÖidm iPgws ftéwidt uhjektiimt* vou
tŰ-re). ísptkR a aárójden bdrU eRyraásíwi «bitxily*wtt ohj«*traiH)krtt i
Mórt hocHiDk (Étie az obj«*tiiiijükból kit WUAnbŐKÖ8iafikil» Ikttát:
lui4j r=gl = Crapkic«í{ol,oa}l; o^Gr«pblcsÍ(ul.o3Ij: ,
indjek a tnáiaifik ohjíHrtu

rl [akrtsi!bnprt^:p = 0

20.5.1.3. Grafikus opciók

ir griifiVitHmfiöAvMJ at4TÍj«iápkin*j!rt«, A
20.25. táblázat miitHtja He. AUi^bb lát^'atáiit lartatmaz |20.5|.

3Ü.25. tóblÁUir NcháiQ’ gtafikns opcu és etedin^'F

AspectJUtio —> v lieálliLja n jtnfika iicHzikBáf^ ^ ^lesKiga mi Arányát, ami
bci>rtt ántouaEic ii'-nek ta 1 értékrt Alap^etniOEéx
tt* = l/OoldBuRtóio. ahol BoldeaRaElo = (1 + ,/S)/2 x
Bt l.6iso:t
Aice -> áutoutic
(sniArtjAt
Aicb —> True bcrajírfja a koordinátjt-taigdyekrt
Axes - > False 2. Függvénye:k ^afilnis ábráJtoUsa
A ie «-> (True.FaH<) i3«k j-tPBsclyt rajaoU {Falae.Tnie} raak ip-t A Mathematica a fÜEgvények grafikus ábríj ra*peciAIÍsuta«ít»«ikbO rendelktaik. A
Frame-> Irue kerete*
GrídUna# - > Automtic ráraot rajMl utaüftáa az / fiiesvéi^ grafikii!^ ábrázolja tax ~
iUeaLa!»l-> Mathentatka bcl:^ (Uenritmufiníval létreboKcgy ftl{ (Hé» a* eiibSÍ uílódó Saívínv-
m(*Bílv». art a síkban »S! y^, tfirben [wdíg a i-tcngrlyre te- gráfot a gmfikus demek fcüiownálAsAval ábn«ol>
iwií sa6ve([, a ^ karaktersDniEat .^OTTC^-kíill aUímclúnwg.
T i c ^ —> AutowiUc
sít/tiirij) ■ Abrázoljuknstn2T füegvnnyt a i-2!r.2jrl intervat-
Ticks-> . .}} m X-. iiietvc iK if-lcogely czeu hctyeiíí mqyrilculti (i UiEuWi!
Iti|5| := Plot[Sin[2íI,{aí.-2Pi,3Pi}]
A M»them*tica rkknr n 20.3. ábrát rejKoJja ki.
Látliatö, httgy itt a Mathematica f4iSr<- hRáUftirtt (pafi-
20.5.1.4. A grafikuK ábrázolás ezintaxisa kunopriftkat háiwnAlt.
1. A grafikus objektumok fetépftfee A tetigelytíkcl autuinatikUBíUi mugrajíoha, heskáláztji
Hii la. rlemeklHil Kioflkuii (ilíjcktiitiiot kdJ fcl6;>[tintLuik. akkur clOraür mcs«luak egy ÜHtnt n t» i-Wrta a inegfrlclfl J--fs ;/-«ktíntrtékekpt. Aü w Iftt ■
ohjtiktuaiuktil nwik Bmljtt.júvjil:
{oi;e*í j,tAjcktt,. . , (2ü.8a«)
 mp«u»métöcmEJtrÉa*trtraéBÍt. Afcuti ptUld
SboB[3, oj™i^
Cj-»phi«[({Lin .[({-6.2831SS3Ü7IT3S87,4_90QSÖ38I963448* Ití* - IC}, (üjm) megjdraiiti» 3 grafikttó objfkt iiinot, .Ír ügy. híigy opdii Édafriák 3 nr«k:ti opcióit.
-{6,283185307170587. -(4.90050381963448. It)* - 16)}}])}- A grafikus objeJctium* liittíiira von*tkozö
Sh!aítoai*icsArray ■fisíojj.
{PlcitSutgt-> Autoutic. AapectB«tio-> Coldaidtatia^t~l), titasitáaifJ egymás mellé. Elé vagy .íaJödT mátriS-íorinib«u tinijük i-MH ylijoktuUK*a± rir
DiiplayFutctlaa ;> tDiaplayfinu;tiini.Ct>lcr[httpiit-> Aatoaiitlc,
■20.5.1.5. K é td im e M ió s görbék
AxeB-> átita«atÍC.AxcsOriEUi-> Autómat le, Pl otL3b«l-> Honé. 1'd.iaként ábraroíiuka Függvénypk & ibríawU-nik c. friöJ-tbím tU. 47. oJd.) bemutatott g
AxesL^wl-> lont.Tick«-> Aataa>Uc.CriciLiBgs-> So m . Prolog-> {}. nciá&s fB g g v é t ^
^ ilo g - > ().* ««S t y lB - > AtKOMtic,BackgrooiHÍ-> Automatic. Egyaaraie több eipunenciális (üggvwiyt {bi 72. ohL) Al«*K>l k6v<Ttkir.só bcvif<
m^ck-ldeii (20.4.a ábra):
DalaoltColor -> Autooat ic . Dcf xoltFOTt r> ®tefanltFojit.
Inlll := £[j:J := 2'xTgÍJ_l := lOTr,
HoMteL*b*l-> Tru*.Fraa«-> F «l».F r>M 5 t7 le-> Auto«atie.
ln|2j -.= h[T_j (l/ 2 r r ;j(x j r= (l/E )Vk|iJ := tl/ÍO)V;
FraMTicks-> AatoMtlc.FtaML>twl-> l(me.Plot&esi(Bi-> lotoKttic.
Ezek ™itak ai ábráswJa.'Kló fOgEvények definíciói. Az e' fügJEvraiyi nem keil definiálnunk, mert a*
laageSize-> Ai)tD>Ktlc. TextStyle :> fTewStyle. FomatType :> IForaatTyi*}] Maíboiwtica bcétálctt, sőt bebfi föggvínye. A lnA*e<Iik l*péabrai a köwtkrtó grafikákat Laauk fep
« «U. Ai XL ii» gmfikaiden>i« [n|31 := p i = P lo t[{ftrj,M iÍl.{'— * -‘ l-Pl®^'yl^*-> [>“ hlüe:{0.Ui.0J)2}jl
Mell _
n*«*tt>n“>ÍA.».}wtS> (-r, í. *i} ÍXTOtok, mriyck chheua sn
2 pont tuc^uUiiávid iársjMjja a fTigeiÉny ói
tAlnwzia- Utiuuó, l»gy ezek mind
í. \ mwodik i^lÍKin
bü viumii^ állítva.
Iq[4] := p2 = PlotíÍEiplrj. j W}- {^.
InjS] :=í3-Flot;(g[xl,k|xl),(j-. -4.4i.PlotStyU-> O«»hmgi{0.(»5,0.02,0.01,0.02}jl
FlotRang«« « «w*(rfciiflís OcgUlapjáf; ha aigimioiHiina Aoi™reic, AkJwr a fi^gvfnv A irijís. a (20-4-a) ábrán bemutatott akkor io^jut, ba még rat is bnriiHzükT
páíjAb.ll*W.
páíjAb.11 * Irfprmya. , nitk « U íw ia£ . istoWt iKKiluk maliidnak kt óp rKvébkcnt » gráfíil nnn vágja \e
írm ahiIí<a.Wíib«l.
...........“ *Hi Uliil-jotórtl DwplayFtmction
...................... .... ■ ai mi fi mrgjíHniItis t*ny*t és b<!- In(6j := aK)w[{íl,p2,pÍ},PloitH«ig*-> {0.18}.A^?ertRatio->
lyct (kcpmu-rt. adott kitcnraxUml fájkife, Kth.) haiÁtovaAk AJ^ •ImeBé* » SDiBpUy FuncUOR. mírtunk síövp^, de ot t< Ichetségeí kunt a megWelfi grafikiis
ami a kép€>n(>'aiejenli, ColorOntpot n nMsjiÜewté tainéí állítja bi ol leltet tmüHtr Aniyatnl, v »^ A PlotStyle opdöral tudjuk a ik [&eg)«tenilíMt bííolyssoliú. ™ k egyike a mái ismtvrt
3, m. 4 íUape^ juvvreb- AjaBDrigio a* *u to »tic i a Mathemsticá-rn hton, Dafihijag. A PlotRange a Shov egyik opóója. PlotRatige-> {<t,6) hatására ai ebből a. íaempoiitból
DtLabel nxnlimi-1- míg nemdeBniált tengely ü cs fr^k rk kötti rÍKíe le** lAtliiOÓ.
k. mint AzcsLabel-(^i. Prolog
Epilog iPgftségfvfl clfllriuujuk, hogy mÜywi k iq ^ «(tí Krníikíjfi objektunj kprüljöo cUücMniCD, iUetw
utólag a BíJjjíJttmuba; űn» '“ iut jcltruk^ in. (=sck híAnyál mutatja. AxaaStyle a tragf^
lytík mEgjclciíEtÉsi (n^átaialuUyo«ita;f5p*riuiiít<>reÍ4(uárisua™l>asliingÉ6Tliacknea». vaijxminJ

fák a T e«S tyl«). RotatsLabtí. -> Tni«-val tléíÍRtiük, hogy a fTigeglcgTK trögtdypn esttrrplfi rímJtC
fuggőieerat-ujcicn^i nn!u, Fra»« -> Falsa ItatóBAra*!: Ábra nrai tesz kurettel kőnlivfvt*. FrameStyle
noTick* a kereí 4 oldalának atólabmsttúsárn vjüó.
FKBn»Laí«l n. 4 olilnlnj k.>nHfl dmkfkrfil e«u PlotHegioa
„ iwaliálynzw,
. hogy A kíjí hányad'
rísíét tSltsf ki az ábra. itkAti letAvul n grafikn marEÓil lehrt wlc heAQftani. InagoS: k^p mftM^t
hHlAioiaiiincp, nyQmtJitAni ]nii)tokkitl kifrjravc. TeitStyle a feliratok betűkwalntí't. hrtfllíjíiiMát.
óét iBíibályodzii. Vrgfil FowiatType a kílilutck jstílitsának bniUlftásám valA, Míg mfiKjtnyraüük. httgy
a Lise-^l.fJcnk krixiil rsak «t;yi’t jultiiiik lutig, a (űggv^iiy gráfját alkutiS !í£iikuHm>k Idríinát Idhagytiik a
víiliuratjíil. Ha MHálirAMilAíiuu kótfflib vAlumUtui ftkfUTJuk, akkor a mi^gvilltffltatíitt. opcióbfíillitinókat
a Plot-utasításhon s kit ffi argumdlitiuD:» fts ra intervülliun utAa kell fuistiroltii. l^y au
Iliiül := Plot[Sóti[2íl, {f.-2Pi,2Pi},A»p«rtRntio-> 1] (20.84) 2. Az y = a: + arcth xfüggvény
iitiutttAii a kimiwti AbrAt hkoikki r- íw jf- tikAlnlKiuratánml jelenitcué im^. Ay. Id > 1-redefiniált m-ttíiX fíiggvíiiy (2.1Ü. flwvknm, Id. 93. tilil) ti . , „
jw y = a- + arcthz faggvényt a kövi.'lkeiíSkípjiori tudjuk átjríwolni (mivel asi arctli Iroípített tiiggvAny.
A Plot-ban HgyHíflrrc több upt;i6t itt mpgtulhfitxink.
a Mathematica saját ebicvcíTiísnl, koll iHUSínálmuik);
A kövntkisiíi bmritpl;
Inlll := / l = Plot[r + ArcCoth[j-l,{dr, l.l)Ü0I)ü0tXl(M)(15,7)j

!y RrafiknB AbrAn kmmüt iiiturvnlhtmon több fítRSVÍiiyt ábrázol. In[2] ;= /2 = Plot[i- + ircCothi.rl. |j:. -7. -l.mJtHHlOOÜCIÜÜS}]
1032 m Mnlnnoilibni

Iu|3i :=Shovi{/l./2},Pl>>t]tuiga-> {'-10,l()}.á>p«ctHatio-> 1.2.Ticks-> Asp«ctItatia-> Autom&tlcj

b|3l 1= P a r j«tr ic P lo t[{( - 2 Siiiitj, 1 - 2 C»»[íl}, {í, -P i, llPiK Aspecta»tio-> 0.31

Aii j-értíkeklKí/ 1és -1 kioclítKTi imgyon kfttfl! mnitfmk. hogy a kivAnt y-Urtománylmíi tslég uogy
jhíctckckiTt tutljiiak Ahrteolni. Ai pre<)m#nyt n 30.4.b ábramiitíaja. t»-vitfiUpl a 2.13.2.-ban lefrt ttnduiídot (W. líM. ukl.) Al>r<u(rftuk. (20.7. ábra).

Aí alábbi hréáeokkal (WiUtljuk a J ,(i) BE5SKL-fílggvé(i)«i eráfjit M n = 0.2,4 öt n = L3, 5 trt*-

kekis;
hi[l| := e>j0 = Plot[{Beaa«lJ(0.:|.Bes>«U!2.zt.Besselj;4.:;I},{:.0,10}.
PlotLtó«l-S. ,J(n.2)n =0.2.41
bii2| := fc>I = P l« [ { B « « « U i ) . *).a«««lJ[3.4B ow elJÍ5, i]}, {;,0, IÜ|,
PlotLab.l-> .J (n ,i)n = 1.3.5'[ (2aS8)
Q43t:-Sho>;Gr.phi«Arr.r({i.jfl,Íríl)l]
EnD«k boiÁsáts a M ctkab

IXiCflT. 20.T. Mtrn.

20.5.1.7. Feíöletek és térgörbék ábrázolása

cktívákbíJ Iáth»t.ink. Lchrt*és ajüü t&)x!Q f^JOlctdc, axaz kfftráHaeós

20.5.1.6. Görbék paraméteres ábrázolása iigymiügy kpl) kfzdni. nüirt »

A Uathemitiu rendflki.'Eik olynu H]]prtáJii>gr»fikuii uta diycl paimni'itcroi alnkhac nílott
lugsvcuyckict Iclirt ál>rá;tulm. Ax uta»ltá» swiirkciicU! ta has g^értetSdS: 1. Felületek grafikus ábrázolása
P«aaetrícPlot({A{í),A(0).{í.íl.^3n‘ («>•«« A PlotSD utasítás cgv icítvAltotótt fOggvítiiy £&órtclniMtííi lartományAnak (ami egy tcglnJ^) nwtjulá-
vnn Ulbb [mrnn)^r<!H köstös grafikán való Abríizoláttáni. EhLni; a, fnnti utaKftAfthnn sátvárjBPt;
egyptlrn pár hrlyctt a mcgfck'Ifi függvínypárotk ÜKtájAt kell megtulnunk. Opciói usjnRsxok. niiiit nPlot ln|| ;= Plot3D|f [ i , y j , { s , i ( » i o . Jím**}] {20.9U)
opriói. Az AipectRatio->Autajnatíeűf»d6vHlnM»t(ii!m*ticaaxarányt cbbraaaMetbraiMícittljifcsat Itt minden opcióra sa alapbeálUtís írvétiye*.
t^nylegfw f. éti y-irányú kitiyjí-tlíoúb/íl luitAroxia m<íg, M Aí.z —31^+ 1^ függvényre M
A 30.6. ábrán übnutnlt parrun^tc!rengnrl>6k tví ercbiznirdcai spirál (td. (7>ld.) £s lo{;aritmiktu »pirÁl
(Id. ^US. nIH.]: ax nf.ttuni polktkoorrlinAiAsaiskbóla = 1 As t; = 0,1 ví^wztásaa] tértünk At a pnrnin^tn* In|1|:=Plot3Dlj'''2 + sr^2,{*.-5,5},jy,-5.5KPlot[UmB*-> {0.25H
reirp. l>evit«l a 20.S.a ábrát álliiia cl^, atiol h PlotRange opt:ió a kiváut j 25 értékkel a p-áfot. a j = 25
A nittgféleiUS bdvttRlfOt síkkal lu v^ a.
Inti) := P«rUtetxicPlotI{( Co»[(].( Sln|i;j}. {t,0,.ÍPi},Aspect*átio-> Atrtonatic] A uásik bHvitel:
luial Piot3DÍ(l- SíaW) (2 - Coa(2 »!). {x ,-2 .2 },{», -2,2})
ln|2| := Pwa(pttricPlot|{E*pfaif] Co«[í],Exp(0.1íl SwiW},{í.0,3Pi}, n20.S.b ábrát a<lj«.
 Í0.5. Számítógépes grafika 1035

2. A Ptet3D opciói
Eom itUüíUB ism "Ji opcióval icmlrUBzik. A 2 0 ^ . táblázatban csak ulihsiiynt lunrvliuüi M, a 2D- a. Leh(!UlR£e vsn továbliá a erafikusobidöunK^
MkcpmiyAi kivul iuA« acUthotdoxtea ts (p). lajxoló).
■ A LDRENZ-aitraktnrálimját {ld.$51. ohL) aMathematica injmlts.

20.a>. UbláMt, A Plot3D Í5bb ojxiw és hatásuk 20.5.2. Grafika a Maple-vei

Box«l eWri- IwíJHtott érU-ki-Tnui, afelűfet: 20.5.2.1. Kétdimenziós grafílca
Hidd«nSiirfa< tdőre beiUitvaTJnio , « EHűbt átiátiia A Mipfc fiiegváiytk grafikus Bbréaolását a Mtámoo
VimrPoint m(j, v. -) pontját. metjrMl » 6nexplicit fi
L A Mipl* B

<S!Pii«i};uuic«tumi>ak3 íatátc leltet; AlL; {imto-Ti-*}' a tajüotóni kivihctó. A küBubözö kitöjesstésű

A2 átm> koordináUliatAriut iUltjik Sl^köit történő kivitd aplotBBtnp irt örUnik;neutllnaz«xport ti
he. essek Ifhrtjick {BU>,*ut<«atric} alakúak » . E35re beiUlitTO; Autoastic, izi&s grafika aziatttisa
nirlvttrk hfOAs^A it távoU ixolált postdi kimaradiiak.
plot(/anrt. kb, vb, opUans);
Itt külÓii w frlhfvjiik n figyrlniot n ViewPouit opdóni, mtflirel a min [Öli fciülrtL-t KOseak^iw pi A plot elsí argtuneotiiina »
tfcktlvábót tudjuk MjrAxotci.
3. Hiromd iRtnnziús objekt uinok paraméteres ábrázolása c) egy valód függvény pwamítraps nlalíja, amclyirt ta. [u(í),t‘{t),í = a,.*] listait le, «ho] t = a..b u
A 2-.ÜmcBíiát. esothra, hn«oiiló(m itt ía tudunk paraa tt nhjpfctiuntikat ülirájKiltü. A Imraiuítcrtattamáayt jelöli;
d) több, együtt ábráaolaadó függvény h(ainawi, vagy ahol Animáció esetén a sorrend is fontos —
íjtJmitABegy pManlítnrpníÜaklifUi wlott folüktPt rajzol ki. a üírtAja;
e) Kiámok (páros sok elemű] ÜstájíL. mclyi-k pgymíM iitAni pontok (i, jf)-koordinátáit jelentik; a képer-
nyöo lí swiiiiszédos j-értékckiifa twtotók w-akassial ](íO(n«k flawsekötve,
pwlip; (!gy hAvonriditnrniifiB parMnrtPiea gfirhpt. íhiíaa]. A tcljraséB kedvéért még hoíiátBw.ük, hogy (tljárá«okkal drfiniilt fiiggvÉuyek ínképezhetik ast utasítás
m A 20.9.(i fe 20.9.b ábríikiit rk lílső firgiinieiitiunát.
A hb második argumentuma független vált^twAiutervalliima, rat jr = u, .6nlnkhau kell megadni. Ha ezt
Iiij:j) := ParM»trii:Plet3D[{Cos[í] Cos[ii],SinIí] Co9[u],SinjH]), {í,(),2Pl},
az nrgimientumot nem adjvik meg, akkot n Maple aiitomatikusau a - 10..10 intervallumot haaimÁlja.
{u,-Pi/2.Pi/2}] fa LehetBfiges az egyik határhosi a -oo ís/vagy a mánikhoü a +00 (orinlbolikus írt&ket hmnárondelm. A vb
l«l4) := Pir«metrÍi:PlDt3D[{Coa[íj.Sin(í],í/4}.{t-.Ü,20}] bnmiadik argumentmn a függő, lehát n függCtegm tmgi>lyni Abr&Xnjt változó ÉrtelmasÍBi tartományát
titaalT^áMokhnsntUc IMro. Hzuliályoxxa. Ezt is y = a..ti nlakbnn kell inrgiutiii; tia eyt elhagyjuk, Akkor a Maple ágy érti, hogy ezt a
 > sticberks =2,rtlckBarltB = 2):
^bao póluslirly. ttMi itluil l(7gHláht)
•k±3C. EKArt.,lw)i!lu!l O.XO.a ábrán bemiitatott i-jcponcuriáliHtaBgv#ny.*k«t iinzta lÉtre.
ikflgy vngy tsbb opóöt, rarij-Ghít« 30.27.'t4biAMt t^U i-
> p lo t| (sin h (í).tíitíi(i),t«ih (í).«th (j»,x= -2 -1 ..2 .l.B = -2.5..15);
qtasftíí. négy hiperbolikus fűgffrfnyt (M. 90. oU.) ktenim tórfsKil h 20.10.b ábrán. (Ai I. ra a tH.
20.27. UUáwK. A plot jefenlcsük samcgynibc íSÖkÉt göriK cgyűU aÜSotja A rth{x) fiigBvtejrt.)
2. Besset-ffiggvények Az alábbi kctiiUHÍUs
cooní* = polai [)0lArk0ardÍtiátái< ábrfixoUat .trfiniál; as dsó paraméter au arigitaél vrtt
távoláig, a máattdík a isög > plotUB«3selJ(0.j).Ba>«lJ(Z:),Be>KlJ(4.i]),: = 0..10)i (20.9(m }
nuipoiiiti - » és
(aUph«áliltá>ir 40). > pl<.t({Bass«lJ(l.í).BeoMaj{3,i).Btit.lJ{S,i)>,í = 0,10); (aOJ6b)
jatópp™
oxílsö hámm-báinro J(n, z) Bss&.-See>‘^yt ra jija ki pAroa (30.11 „a ábra) é« páratlan n eset^
táam=300)
rtick»arki-p (20.11.bábra).

atyl« = PQIIT <^ap<xrtotet)riüti

t itl« - T ctairt ad Ngnűíkánnk: itt Tiitring-tipuíai viltoró

Gmfikm feMktini futó Maple-vri^hui kjirUSaég ^ közvetlent a gnfiUn tudjak * Plot

fctót; a mnttM-inyt, a vmulAk ínstnuimgái. fairafoaásl, 3'

áhrásolánit, a. fng^fgm-\izioiiiiUs torrtík vAnj'á.l.« kíp bratexéia. slb.

ie-bcnd
3. Pár
> * co«(f). í * »ín(t), ( = 0..3 * /»»)); 120.97»)
Ulvámal kapjuk a 20.12.a ábra i;röfarjM.
A köviTtkmbS utaGltás mOiatByí! (30.13.b ábra) egy trochnid (Id. 104. old.: A = 1, t«hál az alsó ket-
t&po»U.ka: n- esupk). a láköwtktsső^egy hipctbolikiK^ál (Id. iOB. old.. 20.12.C ábra).
> plot{[f - »ÍJi(2, í). 1 - coa(2 .( ) . ' = -2 * Pí-2 • (20.97b)
> plptí[l/í,t.t = 0..2- P íi.x = -.6..3.6.coord. = polar); (20.srr)
A cooids = palaz apci6 befrteávnl a Maple a parani«ta!t«s ábráxoliM poiwkoordiiiMániiik intetimv
táJja. McgjcEjacudö, hogy a MapiekApcnn píiliiiiok k«asclé»érc: egy®"** «aka!MisaIheljettesfti egy közre­
fog* pontpárhoKtartozógrá^ntok köüötta füguvényt. A jelen enetbeil asmnbaamégeirenincBHBÍikHÉg.
mrat ícjK = 3,5 miatt - korlátos maiad.
2. Példáké 3, Aplota
1. Expo
D..20, (20.90&) polarplot(i,ophOTiii)
 20.28. táhltaat. A piotad .lUrfia* ÍSbb opdAi « hütánik

íY h r \ 4
l
o.g ----
írid = [m,nl a ráo dinuTiiú6iát; a ti

labels = [i,S.*I
2- E. Mt apiMatrólbk
atyle a «ttnbci: POMT. HIDDEII. P*TCH, ¥1BEFMI1E, COriDUR,
PATCtnOCRID, PATCHCSiniDItLiaE. anwljdckd a Mükt ábiáxo-
- ( a \) l 2 i lá»i»óüj&l«ijuk«»«
/ értik.! Hírt BOXED. lOBÍttL. FRAME v»gy lOHE. amivel a unigri}«k

□. A l i hdyáí több f(v?)-w.|jrloh

p á v tlB íilí»iy ^ tiía iű a .tí , ,
alspbrtllitás I (artogonáiá wtiUs). 0 eredmíiO«í«y hafcneuipeispiík-
■ ........... .. ' ' »*örii*krt«
o r i « t a t i « , = ilJKta,pUl B
a kapott grafikát U lM
« = íl.-í2
eonfOMallF.rl, rl, üptűxut) {20.99)
i»k íp ® lr
«. Akfildoőrl Í = s,..ífc«hol I, feI,
SoÚESa.Alimk»tdEii«r2má]>rittJutidmmDÓ

-diák.
20.5.2.2. Háromdimenziós grafika
Kót fÜ K ^ a váKvisá tÜBEvöiytoek. mint xiiltái
xalás&n s Mipte-W Mplet3d uloíUh tGiatgál. Az tnm utaüRátesl iétiebcoott ohHtiimohnt n Maple
H!Oxi(%i imthn h«mnl6Mi itt i»egy krOSn nblnUno ábrázolja. Az ibrázoteutÜ EeituiNumlluiU.
apci^ laáaui aambnn itt wiklBl nu|;:yol)b; kOlml^ jtJcntóségük van a SErnilrM pmpekt(%4t bp«U(tá
kktgésxitfic^lcnak.
1. A plot3d utasítás MílntAxiM
Ez az utMutás különbutíaUfcbaii iuMzuáliutó:
a) plrt3d(/,inrf.í = 0..6, y = r,.iO. Itt f mict rgy kÉtyiit«íós függvény.« fnggrttm vAltoíiók t«rto.
= <t,6,j = e,J. Aawndmenyegy térbdiHükt.
b) plot3d(/,tt..b.i;..d). Itt / 2MéiU»(0 operátor vagy djáráa. például amit aiiyHoptiráUir htiwttt.
1 ^ . A tATtnmányt^ rnnttinLa mcKfelctfi vAitoxókn vcm»tk(tmAk.
c) plrt3d{[u(í,0.r(*,0,«Wí,0],# * a-i,t = r..d). Az í és í arg-imentlünü u.„ é» U' krtváitn/.V,
függváiiyrkattrbelifdülrtlM “ ..................... .
d) plot3d{[/.í./»J,a„ti.c..í/), Aí 0ia*őve!rkvivaJrns; itt /,ífésíi kétvált<raósoptnAtorok,ÍU. eijArí«ok.
Aplat3düper&torőtmu!Ht[>vAbblargumcQtumaaMaple-bpii»pciA.Al<;heta^»pd6kata30.2fl. táb­

Azo. __
l á i t fbt^aija ÜBKíi;. Ezeket option = éiüf'ibalakbiui kell hasznai.

ü AbrnKoláaAf; ntálng cnódoHÍthnlJuk éti (g;y 1^

^ elérhető£»Atá1Uthat6. Ily ntiWinn
> plot3d([coE(í) * coB(w),#in(0 * qoi(u)..ia{u)l, ( = 0..2 » Pi,a = U..2 . P i) (20.10fe)
2, Kiegésaítő iitaaftáaok a plots cttottuigből és*
Amái-emlilcttplotikiiiiyvtAtiraomiigftWrfwlinW > »p*«ciirv<s([cM(t),«in(t),í/4l.t = 0 -7 • « ) (20.100b)
Elsöwrbftn Bmlftjük R “ ■ ............................
a mA«ociik argumcDtur npiréll (30.13,b ábra) h<» I«re (W. Í0.9. *bra).‘
1040 SÍ. Trihldialok
21. Táblázatok
21.1. Gyakran előforduló áUandók
21.2. Fizikai állandók
A t^dnzat mindaion
Íma4.e^tUHihbfixUau AUandák 198T (E.R. Cobeti und ]
VoL 59, Nfi. 4, Október I1B7) lüadvÁnybuj sKerppeinnk.
CoMPTON-hiülámhoíB*
Nmitrou
Pttjtoa
Elektromos tÖlté*egység
Nehézségi gyoraulit
FARADAy-Alliuidó
FiiiümsjserkBícti AlUndö
GraviUddsálUiulé
IndiikdteAlkodá
luilueadiidUmJé
MaRnuipietmi
Mapnlgw
KLwkücils rkktroDfWsár
MignESes mnmrntni
Efcklnm
Prn«íHi
líeirtron
Ntolám tófogat
PLANGK^áUsndú
Nyiigalmi tőtneg
ElektTon
Prouin
Nnttnat
Mytjn
tartjitroA3a». tmXywMa CODA1 PLon
Nvugahuienpr^
Elektron
= tt.0221367(36) ■10“ mól"* IW>n
m, lu -{gmd-M/JV* = l,6605402(10)-iO-»'kg Neutron
= 331,4M32(:aj McVc'^- ÍS22M m. Myo.1
fin * ífl/ím. 9,2740154(31) lOrW JT'* Piuu
5,78838263(52) ■10“='eVT"‘
% = ftV^(e)ií* = r,/oi* = 0,529177249(24) • lö-’Oni
k = Ro/NA ---- 1.380658(12)10-” JK“' RYDBmC-állfUldÓ
- 8,6I73S5(73). 10-=^ eVK'* RVDBEna^ei^
K = fi/mf Stefají- DoLTZMANN-áltmdö
A, 3,86159323(35). lO'^^m THOMSOS-keresBtmirteírt
A „«2 ,10019445(19).10-'» in Vúltozim batáa állandók
A, - 2,10308937(19). 10-'«m Erős vSitOíásiiiatAs
e * I , 00217733(49)-10-*»C Elektrom. viitoKBai hotáB
e/h= 2,41798830(72) f 10» AJ“‘ Gynngi! változáni hiUAs
ifc = 9,8066Sm(i-’' Gr)ivttnd6s vájtoxásí h&t6£i
iVjte = 96485,309(29) Cmol'* VAkutim Riigánam ellenálMaa
ü= = 7,29735308(^3) - JQ-'’
1/0=137,0359895(61):?
fío = AT^Jt = g,314 510(70) Jmol-’K-'
SL2. Fizikát £U«ulók 1041
6,67259(85)-10-’*m^kg-*s-*
. 4ir X 10'^ NA'* 12.566370G14 ... NA'^
= IW 8,S54I87817....t0-‘*Fm^l
= 5,0507866(17) ■lO**' JT“’
= 3,15245166(28) • 10-^ pVT^‘
= rgj1‘^;T\i = {l,2...1.4) fro; ] < < 250;
o’oo - 2,81794032(38) ■10'** ni
= 299792468m»-‘
- 2.686763(23) 10® m-'
2.8. ao. 28.30.82;
126. Bn-tfcs 184: = acúfg 114,126
= 1,001 IS96S2193(10)pfl = 328,47701(31)-10"” I T ‘
+2.792847386(63)f<» = 1.4106Ü76U47) • 1 0 * JT“’
- -l,91304275(45)(it = 0,9G623707(40)-10-*JT'*
= iittTo/pf 0.02241410(19)
= 6JUGÜ7S5{«) 10-" J» = 4,1K6G!>2{12) -10 *^eVs
h f ír = I.Í&157266/(0) - 1Ű'« J»
= 6.5321220(20) - 10-'*eV»
9.1093897(54) - 10-*‘ kg = 5,48579903( 13) - lOr-* u
= 1.G7262J 1(10) lÜ-*» kg = 1836,152701(37)rn,
= l.l»727C47ttil2)u
I,ff74938«( 10). 10-" kg = 1838.683662(40)171,
-1,008 664904(141 u
= 1,8835327(11). 10 * kg 200J68262(30)m,
- 0.113428913(17) u
= 2.488 -10-“ ) « = 273,19m.
2,406 ■10-* kg 26450TÍI,
£i(e) = 0.51099906(15) McV
938,27231(28) MeV
£^{n)= 939,56563(28) MoV
105.658389(34) McV
130,57 MpV
134,972 MfV
931,49432(28) MA'
fí* - líthne^r^/Stí^ - 10973 731,534(13) m-*
hcr^ = 13,6056981(40) eV
= (»t’ /00)tVftV = 5,670 5I(1D). 10-^
- 8ir,»/3 = 0,06524616(18) ■lO"** in*
= 0,08... 14
=1/137
= 3.10-'*
= 5,1 • 10'^
= 376,7303 SÍ
21.3. Néhány függvény hatványsora
Függvény Sor^téd
Sorfejtál
, 5 S-7 , 5-7.9 . 5 7 9-11 ,
(i± x H 2 -4-G -8 " ^ M <»
Algebmi fOggvéoyek
Binomiális aor (l± x )- " X T y ^ (2 - 3 x T 3 -1 t* + 4-5r*T5ar^ + - - ) W <i
o" ( l ± bnriüii után ta. al&bbi fooná- w < “ (li x )- *
katölli; “ ^ -5 -6 i ^ T 5 - 6 - 7 ^ + - ) W <i
kT<*
tűm < 0 (l± í)-*

(l± x )- 4 -l-5 fi-7 j^ T 5 '6 -7 -8 j‘ + - - ) W <1

(r a > )0 W <i Hígpwwietriku* függvények

(1±T)Í l± * r '- V ± |X|<GC

‘ *4 '^ 4 -8 *^ ^ 4 -8 .U '^ 4 8.12-16^ * W <i ^ 3 ! " 5! { 2 n f l ) í ^ ‘“
, l 1-2 , 1 - 2 - 5 , I-2 -5-8 . x^úna ^cota
(l± x )l W <i NIl(í + q)
'* 3 " 3 - 6 " ^ * 3 .6 .9 '* 3 .6 .9 . 1 2 " ^ -
(l± x )* H <=c
w < l 4! n!
W <oc
(l± * )i w <i
/*iímo
(l± r )l W <1 atí,x + a) « » « x s u .«- 2t - 3!

M <oo
41 n!

I n»(m + l ) ^ ^ Tn(m+t](T7i+2}_3 tgJ

1 , 2 i 17 ,
^ + 3 -^ + 1 5 '^ + 3Í5^
62 4 + ..-
(IJrr)—
(m>Ö) \ r\ < l
^ (2n)! +'■■
i fi- I* 2t“
ctgi
' Í3^45^ÍW 5 + 4 7 2 5 ^ "_
a < |i| < )r
(l± í)-Í 1*|<1
seci
( l ± T )- i
íx K f
t i± x r» \t \<1

(l± í)-í |X|<1

k l< l
 SL TáibUaMt

Konwi«Miria- Koavciscut^ta-
Friggvény Sorfrjtís Fa«p-íiiy St^fcjtA,
tortomAiiy

1+ ' + ‘27 , _
x G 300 15120 ^ 604800 W >1
2(2— - I ) ^ ''7x^ ' ' (2n + I ) ^ ' ' " ' ]
0<1X|<K
(2n)! = 2Airttí

Exponenciális faggvÉnyEk r* y* 0< W < T

Inftüijrj
6 180 2835 n(2n)!
e‘ W < » ^ ITí*
blCtBl-
2 12 45 2520 ■ ' "
. í In a (X In «}* , (T ta «)* (r ta a)-
^ I! 2! ' 3* ni w < «
w \< l
fl(2n)!
t . X B it* ih ^
í*- 1

2 ^ (2 * -'-lM Í, ^
o<W <5
n(2n)!

hl j
„ [r - i , u -iy ' .
H »+ l 3(x+i)> ’ 5( t ^1J=+'*'
l- 3 i * 1-3-Sí-’
, + .1 i> ü «csa:r
'(2ti + J)(T +!)*«■* ^ J ■^ • 2-3 2-4 5 ‘^2-4 6-7'^
1 -3 .5-..(2 7 i-1 )í^*’
[r|<l
lux 2.4.6...i2nK2n + 1)

+ ( _ i) ^ i 1 í : ^ ± . . . IC [ 1-3j^ l-3 -5f^

ü < i< 2
2 f 2 -3 ^ 2 -4 -5 2 4-6.7
X - l , (T -l)» , { T - n ' , . í-t-i)' , 1 .3 .5 .--(2 r i-l}í* «* ]
Ini- M <1
' 2 - 4 . 6 - . (2n)(2n+l) J

h i(l+T ) -1 < í < I |X)<1

E u (l-r ) -1 < í < 1

- h í4 4 ^ í- - í- ] MCtgJ

tx|<l lr|>:
« - ‘ > " '(2 „ + í ) ^ . ' * -

=ZArthr (írertg;^ lr|<l

 2i,i, Fnu.rt«r~sorjr^tés 1047
1046 U . Tábtdiatok

21.4. Fourier-sorfejtés
Kunvergi’tida-
tortnmAi^ 1. y = j,baO -í r< 2 x

jZ
2, D= * .b a O < I < f f

"— m —
r ^ 2r>
■^3“ 45^ 5 4 5 - j 7 ^ '^ '"

I , 5 . 61 . 1385 .

, t-D -
^T5ÖT

36Ü “ 15120
. 3 <-l)-(2 > .-> -l}
(>>)!

4 f )>íd3/' KÍii&f \
2 -1 5 2 -4-e-7
l- 3 5 -.(2 n - H

5, j = a.liaO<:i:<ir
y — -a ,\ u n t< x < 2 ir
Artlii 4 a/, ain3r »in5i
'" 3 ^ 5 W <1 K=- — lsbjp + —^ + —^ + -^-

ArctU r
1 1 1 1
\t\>l n1nn .
lOáS n . TéiUtalok SI.4 . 1049

. y = 0 ,h ».ü < j! < a i » } m w - a < x < i r + a é s 2 w -a < x < 2 K

y = tO t b ii< i< x < jr -o ;í = -o .h » T + a < i < 2 j r —ö

y - ~ ^cosaráij-+-«H3a*m3x
5ö _ E
n m r^ +^C08 5Q«m5x+-'-^

----------ÖJ------------------------------
7. if = — , h n - o < í <11
V= a , b * o < » < » - < i ,
II = — (ánasm : + -rstti3a^3ir

í = -fl,h a « + a < x < 2 > r - « ^ sin 5 oán& r + '**J 13 ji= s iiix ,l> «D < i< ir
í, = 0 ,h a )T < x < * r
_ 1 1 , 3 /™ 2 i , a »4 r
= - + -«H T J.3 ^ 3 .5

Eta ar + - í síb7i - ^ HUl l j +

ÍV
2uKÍnHir r 1 mai £»s2r
(T 12u» üí - 1 " - 4

Á Á i A Á /]•'
2K3Któ5a6s7it
15. B = fá n u r ,h o -r < i
2*m»r / siiií- 2sin2j- 3áuai- , \

[uUt«<ilf(tn.,tlgtira»KÍwraám)________________
9. p = jr (jr-j),b jiO < j <ir

y 6 1= 2J 3> ■‘"■■J 1 . U]a2x erói3x Sranir

-n 0 n 2n 3n 4X x 17. if = - ln (2 s m 0 . l i a t K í
10. B = íÍJ r -* ),h a t )< a :< ir jf =<■(»*+ -cc*2í + -co®ar + -'
» = (í - jr)(2i - 1 ), hmr < » < 2jt
18, s = ln (2« » | J , h » 0< x < j r

í - Í « « 2 r + Íc ü K lr -..

19. jf = 5 ln r t g - ,im ü < x < ir

lí = cosjr+ -<x>»3í+ -cnsSi +M

 SÍ. TMtótatnh

21.5. Határozatlan integrál /■x^rfi 1 ^ 3i 3Í> ^ b> \

(A tAblAxat hannAUtáboz lAwi 434. oktatt).
21.5.1. Racionális függvények integrálása 1f -1 3t 34* ,
;r r ü ^ j
21.5.1.1. Az a x + bkifejezést tartalmazó integrálok
(njÉL5t2.5t3.jí4).

(n = -l-r* W.2.-t). - / § => f

3 ./ .
+ oí(n + l ) ''
(n = - í . = -2.re U. 5, öi6.-ot).

4. j t ^ X ' d i = ^ ^ j { X - b r X ' d X

Ezt skcpktct jűcknr xIlnllDnauk. Iw m < n, vb^- m egész éa n tört; eaekbcn n n»tckl>«ti tX —b)~-t
\E»TON tiiuomiÁltf JwgftaígKíi (láiid 12. oU.) BaáraftjukfcL ^ f dl r 1 I 2 A'l

/■ lir r 1 2 1 3 Jfl

25 / ^ = - J - f - V n i l ^ + í-n a In íl <™>:

* / ^ ■ i ( ( " - i ) ' . v — * (" - i W - O

’ / t - M ? - '’ - ” **''"'")-

“ / i Si — +

J ^"'X” ^ l i / ( m - i - l ) j " - '- < '

Hfi aBíummajelídaU sísareptó AltalAnos tag nevmsfijc zéruwá vAIik, akkor helyrttc »
1052 21. rmáxniok

(kL 40).
xdx bx + 2c b fiLr
/
_
I p -
f ^ > ír _
AX AJ X
fcr + 2c t(2n-3) [ dr
Cld.40.).

= = / ű r n s T T í i - i '- í j T f y A^" " (n-í)AA’- » " ( n - l ) A ;

, fjíít r í ft , „ í? - 2oc / <ij
(id.4a).

(]iL4a).
^ J oAX a7 X
c fd s ( n - 2)6 f ld z
(W_43.&46).
J X- f2r>-3)«Jr-‘ Í2n -Z )a j X ' {Ín -3 )a J X '
“ / s íT ífe r T jí4 {= V í4 -£ íf)

“ / ( . * ' » * , 1 = ' ( . - » ) V • )■ '" i í í ím = 2n-l-refcI.5L)-

52
r -ti [a^b).
(a + z)‘>{b + t)* ( a - 6 }* l
53.

r id i * / [a^ b ). 54.
{u+j)a(6 + j) í (a - i)“ \,a + x b + t j ' (a-lt)^ 6+ J
(2n + m -3 )a S ér
r 6S.
Ifi + j:)í(t + T)^
■* í'
,o + x
^ U
fr+3-J {«- & )*
ln“ ' "
b+x
(« )É fc). /. (m -ik y /— “X-

1.2. A z X = a + tw + c kifejezést tartalmazó integrálok

|jelőlfeek:.V = <w^+ *«■ + «; A = 4*ic-6=|
J {fx + g)X 2{cp-gbJ + g^a)V X \
(tw A > 0),

(ha A < 0),

21.5.1.3. Az ± a:® kifejezést tartalmazó integrálok
1 ^^2aj- + f e - v ^
(Ilit A < 0). jHlSléseit: Jf = fl* ± X*,
2<ix + i +
arctg - , ba Jf-bca a n+" j^l írvínya*,
[ dx 201 + 6 2a [ d l
(ki. 400.
j x i= ~ Á r ^ Á j Y arth —= I ha Jf-bnn a " jnlírvínyRufa [i| < o ,
fd T 2<u. + h f l , 3a ^ Bo’* / dr
(W.40.J. fiTcth j = 51“ X-tinn h jd örvtnjc* éb |r) > o .
7 A (.2X^1 ■'' AA'J ^ J X
Ha Kképletben kettős előjel focrcpel, akkor a fclsfl döjel az X = a*+3:*, nz alsó
( f l - l ) A A ' - ' " ( t, - I ) A USJí = —X* PsrtTe vonntkoak.
 S1.5. 1055
afiM____ gj. m t M

- íí-b-

- / A -
í: _ 2 n - l f dx
~ 2naJ.V- d> J X'-
= ± ilu X .
arlh- = -In ^ — j.h »J T b «i jetérrtnyreís W <
f£ ^ - 1
Hicth- = , La •Y'bcn " jelírvétiye*és |ij >a_
J T ív

4.V^

lir 1 1 1 3 ,1 *
í / iS x í ~ 4ÍÍX5 2 ? *“ T
= ± í^ T «r
“ / ( r ; ^ - ? ? b h < ‘ -^ " '-5 '”- ''* H -
21.5.1.4. A z ± kifejezést tartalm azó integrálok
[jpJoléspJt:í.*i:t“ = .V. tU a Itítpktbai fatttfcctíM wereiMd.
-* á 5 * é r * i? > ' |tetBÖda9g]igJC = it^^-j^,iW)á».6JnX »=<t’ -J*i»etoW K

1 iT T a
m -u ^ I (

fdx T ^ 2 fd r
J X
xdx 1 , tt>Títr + j* ^ 1 2XTŰ

__ |_ ^
/ 1
JT* “ 2Jf'^4X> J X> 3o3A' 3a* y X

/ X"+‘ a ( n - l) A '“- ‘ 2n ;f"

/•i*ir l
/ S =i : . 4 - J ^ = ^ W

_ L J -i ^ (W. 83.),
/ ^ = Üa’X '^20.*' “ X ' «
t 1 1 , (W.83.).
W ^ 2 S Í X + W ''" X
t ^ Ív
‘ /^ = »' / S = i 4
 $J.5. ffatiímtilllimmttgTdl 1057
1056 21. TáMámt^

^ ~ i b ~ ü)(c - a)(d - a)' 6

(o - )(^ - ft){d ' t)

■ <u 1 1 / rar
(tó. 85.). (a + + Sí*) ~ / i-a ff (ű + fci“ Z + í-r^)'

■ dr 1 ^ 4 / 21.5.2. Irracionális függvények integráyai

(UL85.).
«»x ^ 3a*X ^ 3oO y 21.5.2.1. A V * és ± Íí*x kifejeaésekfit tartalmazó integrálok
■ <ií 1 l /■dr
(ULSl). Jet51ásek:
X
■ ér 1 ^ 5 ÍW. 83.), X = a’ ±t>í, v = 1. a+%v/5
20*1* ^ 3o».V ^ 3rfi, tuiJr-tM!u ^-'jdÍTVíjiyea.
2'” o -f r v í'
21.5.1.5. A z o** + X* kifejezést tartalmazó mtegrálok ikrti* eJŐjel -wmpfli. nkkor » fcW « X = ■(» + Í?j:,
^ f dr i . x* + iirv^+<t’ , I itri/5 sz>lBÓazA' =

109

,2 v ^ 2=»v^
110,
= =^3-^^-------í i - ^ ¥ > -
f ^d x 1 , í^ + íu-v5+a^ 1 _ a^y/2
111-
I^dz
112
.2/? 3a^/F
b<X >
21.5.1.6. A z o** - x*k ifeje2ést tartalmassó ii
f dx 1 n+ i 1 X 113.
101
. lU
I w
{ ^
'
2 2 t„
t JJTp-
102,
I a *- J*
115
f dr ^ ‘ V
f r*<ir
103
f 2 ^ 3 fr»ví
116
r ^ y o'Jf
104.
/ a^-.H
21.5.2.2. Egyéb, a kifejezést tartalmazó integrálok
21.5.1.7. Néhány tört parciális törtekre bontása r JSíLr 1 , í + a v ^ + n^ 1 ^ uv^

• {a + bx)if + a i ) - /b^w Va + tw
__ J + g^J
dx 1 , x+d
ayV ^ + a'
a* I1 __ n va^v ^

' (^ + a)(í + 6Ki + c)

118,
/ /■ 1 , a + ^^ 1 v/í

^ " (i-a H c -o )' (o - t K c - b )'

iLe 1 a + .Jr 1 i/t
1 _ A B C D
(* + <,)(* + t)(í+ r )(^ + j ) = 7 T ^ + 7 T Í ^ Í T ^ ' " r ü ’ /
1058 Zl. Tdbiásaiot

21.5.2.3. A y/ax + b kifejezést tartalm azó in t^ m lo k

[Jeiaé»:X=.irTr|

121. j (W- J27.).

^ f ±r 1 3a U { dl
( a 127.).
J b ^ V x 'i ^ V x Jy/X

¥ -
- =
r^ d l 2 (3 a V -4 ííiI + 8fr>)v^
'''■ 7 7 ^ = ---------- -------------- •
2 ... ! dr 2 , 1 <tr
127, ~ 7 i'^ '* V T = -
1 ^ = ^ 2
hu b < Ü .

128 2 vT + (M- 127.). ít tartalm azó integrálok

/ ? - 21.5.2,4. A V o F + ^ és y / J x T g kifi
IJdáfaAi X = oi- ^ t. y = /X g, A = t/ - gg I
120 {W. 127.).
tar
Vx b. a / < 0 .
130 (kL 127.}*
/ f -
ha <t/>0.
i/X (2n - 3 }« r dx
131 ^ In (% ^ + V 7 ^ ). ha o/ > 0,
( n - Dfar'-' (2n -2 )fr7 , « - ' v T
2v^ ■ Tdz _■/ W aff + bf f dí
133 j y/^ds =
^ / T F ~ ' «/ 2tt/ y ^/Tr
133 1 Z ^ é l (5 V }C ~ 7 b ^ / ^ . dl 2 v^
y/XV?^ A vV
Tb-Zx^
134. j x^y/TÖdx
= l( 9 7 " 5 )■ ha A / < 0 ,
■ éf
Y -f X ~ ' i . / v ^ -y a 7
135. f ^ d ^ ^ ^ ~ + 2b</X+lí‘ (Id. 127.}. bn A / > Ü .
J7 7 X tyS7*"/yy+v/S7'
A + 2 -.V ^ A= I
136, i/í7itr^
- 4a/ W J
 (Id. Htí.)

, fy/X d l 2v^ A r djr

j— r^jJTvf (Id. l«-V
-

’ T ^ r :^ { í S + (" -f)
172 j i'/ ^ d x =
f x ^ Y 'd s = y ,

173 J ^ , / S 3 i r . - i í ^ + Í ^ +? ^ + í ™ í
y/X , a f dr V
■J^- in - l)f
m.
21.5.2.5. A \/a® — kifejezést tartalmazó integrálok
|jsiai?H:X = a=‘ - j “i „5.

157. j V X é r =i j -t-a^anaán-J .
1S« j T V ^ d l
= - 5 '^

159 «- i,S 5 + í ( , / v + ^ ^ £ ) ,

‘™
160 (i^y/Xdx
“ 5

161. .vOC +

163.
í^ -
\/X 1 , OHKv^
‘'‘ J7P"^*'h
1G3.
/ f - ‘ 2 r> ^ 3 á ^ X

164
J^--— 2-
165. VX.
f dj 1 ^ 3 3 , o+/?
166.
/9 -
21.5.2.6. A </ar2 - f a » kifejezést tartalmazó integrálok
187.
|jelölfe:.Y=i^ + uM
 gj.5. 1063

185. j ^/X<£í = i ( x v ^ + a=ttnJiÍ] + C --^ «n U i- + C

~ 2 (■*■ “*'^1 -

186 y xvT<ír = Í ^ .

= Í,/X> _ ^ JxVX + a*b ( t + V ^ J j + Cr,.

204. +
168. = + ^ W X + |o’ ln (x + v ^ ) +C,.

189
/ f -

190, = - ^ -i-* w h í + C = - In ( í + V ^ ) + C,.

/ # -

191.
1 ‘ 2H 2o*" í

192. iirdií -i-C = ta (j +vO f] +Ci,

/ ^ ■ ‘
fi^ ii
193 vCf.
z ^ -
+ VX
194
m -
^ « r t li - + C = —^ lu +' 'ÍÚ
j-v/X* a“V r

195
m -
f dj ^ 1________ 3 _ ^
196 ■ J i ^VJÖ 2o^%/X 2o<%/^
i ^ -
21.5.2.7. A y/x^ — kifejezést tartalmazó integrálok
Vx
197.
í j h '
f dx n/X , 1 , o+vOt 213. J v T < t r = i fiA /y-o^arch ^J+C
198
J ^ - 2aV 2fl3 T ■

199 j ^ ^ d x = j ( j - V ^ + ^ v ^ + ^ «r a íi +<? 214. J i^ / X d x = ^ y / ^ .

= ‘ In ( * + ,/ ^ ))+ C ,.
215. y j r v ^ < i r = ^ v ^ + ^ fj-vOf-a*Hídi|J+C

200. j x%/^ííj: = i\/7í.

1064 SÍ. TObtortnt

. 1.

217. =
/ ^ S s '^ i T T
218 y : ^ r f i = - Í ^ ^ . a n Í i í + C = - - ^ + t o ( í + V ^ + A -

= f
220 í % = aich i + C = In + A-

f 1 1 “

222 | ^ = | ^ + y « r r f .í + C = | v ^ + y l n ( i + v ^ + C . .

- * * )•
lír 1 3 3 a

- / í^ = j““ í
/ ^ < y jfí-2 < ,í^V X 2ú^v^ “ 2o" ‘ ™” Í ’

21.5.2.8. A V ő í ’ T W + c kifejezést tartalm axó iu tq

JrBlé«-Ji.X = <tr> + fcr + c. A = 4or-íi=. t = ^

[ dr 1 ___ o
y w x = ^ " á í í ‘^ í
^ I n ^ a v ^ + 2iLr + t ) +C, !ui<t>U.
227. y y S i r f r = i ( x v / F - ^ v ^ + ^ i i n * £ ) + C 1 ,aiLr + t „
ba €i>0, A > 0 .
= i ^ I n ( i + V T ))+ C „
Í M 2 » + t). ha a > 0 , A = 0,
1 . 2ttr+6
228, j j-\/^(fcr = Í v ^ . ha a < 0 , A < 0 .

r _ ^ ^ 2 {2 a i^
J aVT A\/X
A\/x
I dr l{2ax+ 6;
2(2ax f ^
h )n ,

230. +
í ^ 2
2(2.u-4-Ji) , 2f e( n-l ) f (tr
y Xí="+’ l-^ (2rt-
(2rt-l)AJf<“"-'>/’ 2 n -l J
231,
[Id. 241.).
2 ^ 2 j^ ^ .-^ ,l,V X - ié «a ,U c
(W. 241.).
. - ^ + f.-« -p t a (-+ v ^ )+ c ,.
 SÍ. Tdhtdxaiak

264. j
f xrd
i hr /Y
V 6 f íír
^ M 7 y = - - 2 í /7 x

/ rdr 2(4i- + 2r)

266 J v'2íU--r3íir = ;^ ^ N / 2 a T -^ + y * n * i u í - ^ .

{U. 244.). { él 1_____ _^_ Jy^ag-ft/ (09- 6/ > 0).

y ((u^ + b ) v 7 j ^ ^ V^v'“9 - */ +3
{M. 241.). 1 + (a g ^ b í< 0 ).
V 'h v ''/ í^ -3 -^ v ^ / -“S
(ld.24J.). 21.5.2.9. E gj'éb irracionális kifejezéseket tartalmazó integrálok

!ld.241.).
269 f M<LT^b) 1
255 |rA -v ^rfr = ^ - 1 y Xv^<£r (kL24li.). J ^'tLT-^h {n-líii ^oj- ^ h

(Id. 24S.). 2T0. f

- / -— fe i-5 / -V — J no VJ*

(kL245.).

ha O Q ,
21.5.2.10. R ekiiríív formulák a hinoiiiiális differenciál integráljának
ha c > 0, A > 0, k v a li t á s á h o z
w s ^
I , 6j + 2r 2T3 y ’j-(<ix“ + ip)'<ír
-4 .i» , ha c > 0 , A = 0,
.ÉJ- + 2C
ha c < , A < 0.
- /'■*“ ■" H •
(ld-268-).
- S ( ^ [- - ■ * '( - ■ ^ í . r ' + ( » * " ♦ ii/ ^ í..,-+ .r > * ].

(1<1. 241. úi 258.}. = ^ ^ ^ ^ ^ [ r " ^ “(a r"4 -b )'"'-o (m + n + tip + ]) j ■r"'^*(<w:" + t)í’ ítc|,

[ld,2<11.6M25ít.],
= i + br' - (m - rí + 1)6 f + l.)'>íb:l .
o(m + np + l) [ J \
[W. 248. is 2tfO.).
 3t. TdUd^ok

21.5.3. Trígouomctrikiia fiiggvéiiyok integráljai n -2 f dl

(Asitix.cceij.'fnAgv£ii)i!kcli>liiporbt>)iktu<hit!X}UiiwiK!tiübifiigg;vv ' J sm“ íu- i(n - l)s i n = ^ r ' ^ f t - l j Kin"-^a^
uiíki[fjue£»-ki!t UirtuliiuizóiiiU.-gráitiktMi)áuilUrUiltiuuui(lú.-til ICTTTi.
í T,U l{ , (ar)" . . SKo^r

274 JMiaxdx = ~ a »a x .
[Vényt ta rta lm azó iutcgrálok
.
127(oí)» ,
^ T sTbT * ■ - )
A £.-ck A BERNOUIXh-icle Hzátouk [l&nd 417. oM.).
27&. J sin^OTiÍJ' — ~ '^íinTar.
- / ^ = - ^ptgoi + ^lnsmaT.
276. ysiu^oKÍr » +^otjs'etr. f xdr jcosaj __________ 1_________
y án'oT (n - IV siii-' (W ” (n - l)(n - 2)«?8to''-’ aJ
277. Jián*ax<lx=^T- ~nin%ijr + ~!áu^^Lc.
- ÍT i^ -A < -r)
278, Jtán"'az4x = ---------^ ” — - J a s d i (n pisLÍUv, c^gfsz>3

279, =

_ fsisorftr l /» aT\
2S2. Jí^siaiLidr = - — anax 4-~ J x ^ 't t s a x d i {n > 0).
/

itfiaTIl.otdnkiu taJAlhatö. A lmt^TinysDm;a(*) = i - +

(H. 4C7. oldal).

(id. aaa.).

(W, aS'i.).

286. -r——*• y COBDínaríir = i 1)1tgí^ = -lii(ct(BCCci3'—ct

.J lánajrsm
_ iáo(a - fr)i _ iiin(u + 6) j
2 («-fi) 2(tt + 6)
(jai^lM ; lm M = |&f!J.2

287. I /■ íií 2 htguj/2 + f:

lm ((^ > c »),
■ÍF T 7 ^ ttv'FTr? “ ’ ___
I "~2rrj^u: á T• ] ,_fttg(W2 + c - v '? ~ ^
aVP~^^~5^ ÍJifl (tf/2 r + '/í^ - 6*
Iw
1D70 Sí. TiOáitatok

í áníLTdl r fc /■ lir A b r t v A n ,» w : C i (;r ) = C - U i x -^ + ^ - ^ +- (lü«l4ü8.<tW.).alK.lC>zEuLER-Kfc

(ki. 306,).
■ J 6+e*iintr c cy fc+ <"*iuiLr Alkudó (tóerf 4®.-Jd.1.
/■ ir ‘i*-
308 (U. 306.). 323. = (lrf-283.).
■ / Hnojr(4 + ta m «) 2 í / t + rsmaz
fCmOLT i / dl
309 í ^ (kL 300.1.
J (fc+ cráiai)* 6-t-cánajr C ^ W H íb o .
f siiLur<ir broaox , fi /' dr
(Id. 300.).
310
; (fc+ ;«««)>
325 y ^ ^ ^ = iarthAn«ltit«>ioj) = ^ ln t g (y = iln(soca4r + tgar}.
y dl
311 (6>0).
J y + r^«i?ttr _ = -tgar.

3L2- / tl?>c^.6>0).

(c *> t? ,6 > 0 ).
- / Qjií’ar 2a«»^iLr
f rfr 1 auar n -j f .
~ 2 atV ? "^ v'r^-íi’ tgaT-6
J cDK'iLr a {n -l)a »^ 'ilí n - l j t*w"-*aj
21 ^ ■erálak

313 casiLxdir = ^ stniw. / oüSdT o= ^ 2 4-21 ^ 6 41 8-61 10-3!

Ax £,<dc az EuleR - ^ sűmok [l&ad 41$_ old ).

j ci^aztíz = ^ániLr - ^lóti^ax.

sm4iLr f JsilKU- l n~2 f

y ras-ox“ (n -lí# a rf-*< ií {*i-X ){n -
«6-^ax<ír.
I tÚ
3i8,
íré
319 jj^ eo a a x iL r =
* (? - !)-
(í-5 )"
Sai. y^af'cosíLriaLr= Í - ~ ^ - ^ ^ r " " 's i n a x í i r .

A - J íií^ A h«tá™sütt mtcitrüt !tj 723. old.) epvw.ntUcís Ci(x) -sükI jitól'
I0T2 g/. TditáiíÉiak

■ ÍÖ T Í jí ~ 2ű 2 Sű 2

J w é íáii"aicos"'<trii =
c<«(tx<{T 1 ux 1 ,iLr
(«z n kiÍCTfio*
ccmaxdt
/ • á ' « T - 5 “ »’ T = ------- ;------- r------ + ------- / «I1 tu C06
o(n + m) n+ m j
O-r<ir

{«mkiU:v3oate«t*«r. mí*.i >0 ).

/ i T «»><i í “ 2v/5ü " “ “ f i r ^ V
V 1 + «*i
h .
- / t3S==/ =
BÍn(a —6)2 Htn(a + b)i' ascobo^ a[
346 fc»az<xw ibiii = (ha |«j = lH W.31M-

(h. fr*>í^)

_______, ít --f r )t e t t j/ a + v ? ^
(h« 6 *< í»).
-fr' ' (r-t )tg u f/ 2 - v'r* - É?‘

(W.W7,).

(7 n ) - f / rr^ (Id.347).

350 / ____ Í í ____ - _______ _________________

y (6 + rc«irix)> .xíí^-íí-jíi + ccDBitt) fr+fi
- (td.347.). / 5t; E p;; - i l í ^ "5^" 5 ( i * ? )]
ítr 1/ > 3, <ir\
/‘ _co»o£d£___________ fr.iin.tf___________ ^ f ___ d
J (í + rcosiw)* o{í? —f^)(& + e«*£u-) ifl —t^J 6-f-ci
- (W.34T.). / Km-'<tr«jB*oí''o 2sin*ttx a * "'* 2 j
f <tr _ 1 [ d l
(n^Él) (ld.361.és3G3.),
' J á m u -n o s -o r^ a fn -l)™ —‘ o j ’*'/ iinnjrcos—>o

/ ■ d l i f dr
(n # l)(tó .3 «).é »m ).

1 , 6 t g < u -v ^ "^
( c * > ^ ,6 > 0 ).
‘aarcos^ítj
2 1 .5 .3 .3. A szinusz- és koszmi tart&lniazó integrálok

354. yiin(i*(!uiaxi£ = l«n *ítx . »4 -rfi-a r tfa

a(tn - 1) n “ 1 / sin" ojpcos” ’ *íu
(« n kitrvfl csőkknntífic; n > 0, m > 1),

u(ii+ 1)
1074 SÍ. Tdbldiatok

3T1.

3T2.
a(ti - IJcos—' oj-
/•nos*mír IT_
J Hn"íLr ~ a [ ( n - 3 (n -l)

373. f«K "a r . oois"-í<tr -’ itriir

rcoe—’
7^1).

374 J cu^asdi ros'*‘ ivr n - m + 2 f caa*(U'ár

1 cas*ttr

375.
/HH*€tr<ií
( n jí l) (U 325.336,. m i
____
«(n-ra)s<n* ’ <LT m- »J h u i"«
(m / n),
w»—'c f n -l
H íílí-
ni --
a (m r o - l j sin"**í

' / á , a i ( l ± « » ‘t í ^ )" " '^ 3 a (l ± a » « )'^ 3 í ‘" ‘* T

378 í ^ ^^d x_l\ 1________________1 _ _

J «»-<ur q [(n -l)< « -> a r (n -3 )™ -->< r án ujdj _ 1 1±ccsgj
7 nKiLr(l;ti-<xiiu-) ~ a “ cceor
f <^asdr 1
J n »o í o (n -J ) / rm ax
J sin(u(l±aÍDar) a s
ián f >án“oT . sin*’ ’ tLr n -in + 2 f án'úx
} fX)^aj o(>H- m - l J cew“ -*ax‘
'■ / : = & Í = 5 Í 7 Í
________win*~‘ nj . " ~ * y ‘áa'^*aJiít

■■/ íir(I± n »< u ) 2 n (l± «»ttx )

(mjÉl).
“ < . ( f n - l )« » r - ‘ «^ > n -U ™ .-"íLr

/
' / á n o r± «»a x “ 2 ^ ^

/
/ sin-oi “
*ilr
/nw*iwi£j 1/ , «^

' COM^d:r(ir
f mnax<hL _—
ax
J 6+ tÉűsíu: oc
■«s“ njrfr
ffin" OT j fc+ camai at
W u :r<tr
 422 / j-ctgíu
f 3 22S (2rt + l)J
Ifi’ A S.-«'k « BEftNODUJiiME RK^k (UmI 4)7. ujd.).
/‘ rtgtfx.ir l .u- («í)^ 2Í«J‘ 2 *-g ,(gj)*-’
aholanö^
(2n-l)(2 n )l '

/ ^n^iij-’"
tgiuifa
1
uín + íj

tgo j-il
21.5.4. Egyéb trMiszcendeii* függvények intt^rá^ai
- 21.5.4.1. A hiperboükus függvények Íntegr*yai
21.5.3.4. A tangensfaggvényt tartalmazó integrálok
4M j sbaxdx —~díaj:.
409 Jlgttriir = -ilnrtmer-
427. J ch=xir = Íd iM .
410 =
428. y^di*(tTÍr = ^shiLrdioj- —ij-.
411. y t g * < L x ir = lt g " « í- ^ i| i.t « o x .
429 yrfi*ajiír = ^íai<u :dio j*Íx.

430 j d i-o iir

= ^ 8 h - ‘í L t d > t t r -^ ^ y sh -^ o rir. (h» r, > 0),

AB.-«kaDEBNOULU ítli’ KK«uKik(Usd.117-old.).
^ ^ (h» n < 0) ^ -1).

431. J fiTardr

= ^ali(Ltdl—‘ <tx + j dl-=‘(u'<ir, (bn n > 0),

416.
h
/ tgíu ± 1 2 ^ 2n
= (h« « < 0 ) ( n ^ - l ) .

21.5.3.5. A kotandensfuggvényt tarta]

418, i-tiiox (ÍJ'= i Intim(ij.

X10
/ rsb-OTíir^ ixchítr — ^Hh(tr.
íi a'*

I y^»,-tE’''ctr(ir = - — ctg^íw-iliiMaai. dl ttji:íít = uhOT - i fi űi.

. y’rtE".Lr<Ír= - - ^ - ^ c L g " - '« u '- j ct;g'-“<u:<ír (» / 1),

/ tJi(LríÍj: = ib (á i[ii.
 sí. r m h a t^

ctbitr(£i = -luHhox. Rhol C » t E ui^-ftfe áUftadö (Ifed 46tt, <rfd.).

shiLr&hCirdr = -j-^-p(aRhfer tliox - Adihrtifaax) 6

(«* ^ *). Jé -re“ b ab
e“ dx
dnLrdt&i<£r = -j-^-^íafJKU-ch&tr - frsh&iiiiax) ^ í^.

_]_
uJ_

shiLTsin<ix<ii-= ^ itr - !* aj CT»<tr). - í ; 7 T '" E 5 v t

diajcwardr = ^íslmxcoaaj- + cb<trsjniti).

458 =
shOTct*(tr 4i = ^ d i w (OBor + sb oTsin oi).

diuj'sÍDaxtű' = —ehoJttBar), 439 j ^ ^ b i d z ^ ^ ^ ^ a ú a l i r - b m b x ) .

2. Exponenciális függvények integráljai J60 j £ “ coB6i<ü- = ^ p t íic o 8 Íj- + frMitttr).

= V *,
461 / c " á « ’‘ irfr = í ^ ^ ^ ( a s i n x - f i c « . T )
- 1),
^-Srníry'^
462 / f “ cos"rir = -
«íx = - ^ j dr,
(ld.447.é»46Ü.).
— dz ^ In r
—fc*)BÍniu; —2o6cüs4r].
-/ '■
^/í (ít hiUámwtt intp^ríUt intrBrftkxpoat 464. j x ^ c o s b i d i - + Iikíii tj:) - - h“)ö » i«r + aoisiniir].
rael jiitdljűk. H« r > 0, tikkor xr. impropriu* integrál (iivergcuF, mert «is iut^rálanrl* íiiugvímjniuk n
i = () poullian [MMtuinvan; Kbhnti az nsetfieii Ei(j:)-ttn az impioprius fSftrttítét értjük (lAwI 468. 21.5.4.3. Logaritmusffiggvények integráljai
MX
465.. //bIn.Tctr = xIe í —T.
 2J.5. gai<fmi!fltitmCT%r(g IQgl
lOM____ SÍ. T d b t M

.1 iíIeíiaAnii>k (láHd 417. ulti.).

467 J (b í-)'* dr = i(to r f - 3í(1h x)* + 6í Inj: - 6u:,
__
00 315 ■" n(2n + l)!
468 j ( i a í ) ' dr = í(hi i)* - n j (tTu)"-' <tr [n ?í -1),
- i)J , w .
r.(2«^l)!

nin J-iir = ^(smlu j: -a w liiij.

Ml 46». old.) «i> U(j-)^tKFl JFlöljÜlC.

istnJ-itr = ^(stnlnx + cDsb J).

487. í “ la jd r = ^ I n r -

U W = Ei(toj). 21.5. 4. A trigo n o m e trik tisfü gg v^ iye k inverzeinek in t^

arcún —ítr = jr arcsái - + Va- - jr*.
/ ii^ --ír r iW T F F -d l/ (i^
TMcán í <ir = *n»iii í + í
.71, / , - Ü ..ÍX . ,-•■ [ ^ - 5 ^ ] (™ ^ ^ l).
j^«csiii-iíi- = 4 « o i a - + 5<^ +
472. j = r » j^ - l): (U.4TO.).
r 1 1-3 1-3.5
1—

IM..74.I. M^^ír = JaK ^»ií-^/u --J ^

«=\
476. J ^ =j~dy. !, = ~(m + l)ln x ; {IH. 451.).

J--^' , m-t 1 /• JC"rf3T , ,,, x*>iccm-<lx =

' J {Inx)" (n -IK ln r)'-* ^ n - \ J (Inx)-'' '*

478. j - ^ = i a \ a r . 2- 3. 3o’ 2-4-5-50'- í i i

f ár ............................ (n - l)» fln í)* (r.- D^dn^r , + v^ ?^

479- y ^ = b l n . - ( r , - l ) l « ^ + ---------------------------3^;^^----- + - .

("^ n , wctgí íir^ j-a rttg ^- “ lu(a* +

J xP(\ux)' ~ rl^ '(tl-l)(llir)"--‘ n -1

: r d x = + 0 ^ ) ^ ~ y-

482. ------- "C (2,f+t)!-------- ' arctg ^ y ^ ^

 KJ.fi. ffníÓTDíotí mírsFTííi 1063
a;. TAbUizatoi

21.6, Határozott integrál

21.6.1. 'ű-igonometrikas függvények határozott integráyai
,nrctRÍir 3^ 3^ jJ J.I
502 j ---- --------- (|x|<H).

^ w r t g -ir j , 1. J ö n n T d r ^ f i. (21.1) 2 j^cosnid/ = 0. (21.2) 3. j B im ia *m rir = 0. (2L3)

/ !ü ü ^ = _ 4 j Hnnjanmr<ír= I ^ ®

505 y«rcttgiitr = x«tctg^-t-|tn(a’ ^ j*). t f 2468 n -J , ^ ,

506 y r«rc c tg Íd r=

507 yr*MTCtg^<lr = y lUTTlgí

508 J t'm ia^i^iLr = ^ ^ u r c r i g ~ 4 . ~ ^ j (n # - 1 )

= a bttafuggvíiiy. vagy ckífajfi EULBl-ftt iutf^rtl, r (x ) a gBBW»-függréDy. Wgjr
«trtt-í£r , X j* rí r ( i + jr)
/ ----- í ------
nOsüdfejii EULER-f&k inl4^al (lásd 469. okL).
A (2í.7a) kÉpIet trisziílegesí., ámclktt tdjcsül: m
,«c c tg-< tr I j. , „I,
51Ü. y ---- p ---- = - _ „ x m g - + - t o — jTvSÍ7dx, j ^ é r ,

/Bicrtg-rfr , I ű f lü- A poxitívái^

pontív»<!gÉaiQ.iJs*álncdtrBadódik:
511. / — — ( n^l ) .

21.5.4.3. A hiperbolikus függvények inverzeinek integráljai Tb

512. J ariih-íí/ = i^m b- — -»- u*.

513. J archidi = jarch—*- —a^.

514. J arth - íir = Xarth —+ ^ ln{a’ - a^).

9 / ^ i^ = o c [.te

515. y^nrcth-iÍT = jrutcth-+ I b ( r * —o^).

10.

u.
1084 £1. rmátntok 21.6. Ratdwmtíiatfgrnl 1085

21.6 .2 . E xpo P'ények határozott i n t ^ á l ja i

cbriii. tfigouometrikUBte logaritmiltus filggvónypk is.)
1A3! íntegtaDdusbaB Bzerepelnek nlpr

= u (21.23*)

(21,23b)
/'(n) agumua-fÖEgvrávt (tásd 469. dd.) idMi:
U dl = (M<*lffKlnVT?S<®«dkfrrtójeiévPlí. (UxlI E«nma.fSEgv^ny
b" táUá»^, lOOO. okL).

24 = h »a > 0 .n > -l,

b»n(n = 2t), ej(f«.p6TO (21.24b)

.e / í ^ . = | .,. hx n(n = 2t •(-1), e^>E.párBlUa. {21.24c)

(21.:^)
17, j aaii^)dl = j aw ii*)ds= /

7S haa>0. {21J6)

27. = b«a> 0. (21J7)

(2L28)

(21.29)
Ehlxmín a következő «wth«j nx E £» K ti -/ ifi 4
E= E , K = F ()t, IJ (UukI L'llipükits mtesráJ tiU ial. 1088. oki).
30, — ^ ^ d i = a»«;tgii = anaíi, hBo>0. (21.30)

31. y^e-*lniííi = -Ct=-0,5772 (21.31)

C jelöli a* Eulíai-felc Államtól (lá»d 4li8, old.).

1086____ SÍ.

21.6,3. Lpgaritmikus függvények ráljai

{Aí i».) 44. y ta (l + lg *)d, = |ltt2.

32. y tn) Inr ) íír = - C = -0 ,577J (vissiawartjük a 31.31-re). 21.6.4. A lgebrai függvényekliBtározottint<^álj3
h
jd5ü«,
C jelöli u EuLQt-f»l« ilUndM (EAmI 468. old.).

.. ________ .
■/ Í ^ ''- T
= B(o + l . í + 1 ). («i«»««n «jilk 21jM B l.

ík ai^ re). tű EWLEa-ttWiDlesrilt (Uad 1083. oU.) ídöD,

• s«ra«.Sggvóin.'’>er Euim-fifc- (UM «9 . dd.) jdöU.

” / í f r ‘'- T

(21.47)
/ ít Í f —

(21.48)
37. i x = r (< t + l), h »(- l< «< o o ). (2I4T)

* g>itiiiui-fÜ8P«nyt (lAKd 463. óid.) (lánl «>»•

(21.49)
38, j l n á n t d í = J Ín to tx d x ^ -^ ln 2 . (21.38) ' Í^ '7 7 7í±^ -
id 4(i9. old.) >JÖU (Ited jpuumarfüeBitiiyttitiaat, 1090. irid.).
39, / a-hiainjiÍTs - (21.39)
2 ' (21.50)

stai<te = ln 2 - » . (21.40)
(21.51)

(21.41)

(21.42)

43, j Intgítíí = 0, (21.43)

 ltl.7. mUptíkut tntfjtriü 1089

2 1.7. E llip t ik u s in t e g r á l 21.7.3. Teljes elliptikus integrál, fc = sin a

21.7.1. Elsőfajú elliptikus integrál F (v , * ) , * = sin q

1,5708 1,570B 2.1365

I.57tB l,37Ü7 1.IÍW1 24842
30 1,5713 1,5703 t,7ü28 1,4539 2.2132
1,5719 1,5697 1.7119 1.4469 2.2435
0,0000 1.5727 I..Í68U 1.7214 1.4397 2^54
0,174#
0,35Ü8 l,5rj« l.Ő67» 1.7312 1,4323 1.163S
0.5294 U.MÍM 1.5751 1.3665 1.7415 1.4248 1,1545
0,71W 0.7601 1.5767 1.3649 1.7j22 1.4171 1,1453
1.UU4 1.57S5 1.7633 I.40W 1.1362
1.5S05 1.5611 J,774a 1,4013 1.1272
i'eaiK
2,3BM 1,7868 1^1 2.5046 1.1184
3.1S34 1.5564 1.7991 1.-W49 2.5307 1.1096
1.5037 1,3122 1J7B5 2,5098 1.1011
1,5507 1.S256 1J6MI 2JW21 1ÍB27
21.7.2. Másodfajú elliptikus integrál E ( < p , k ) , k ^ s 1,54T6 1,3594 2.7081 i.om

IM H 1J5Ü6 Z768Í 1.U704

1.5405 1J418 2,»327 IJUSC
30 1.6061 1,5367 1.884JÍ 1.3329 tSü26 1.0611
1,61ÍS 1,5326 1.9011 1J23S 2,9786 1.0538
0.0000 0.0000 0,0000 0.0000 O.OOOD 0,0000
1.6151 1,9180 1,3147 3,0U17 1.0468
0,174& 0.1745 0.1744 0,1743 0,1743 0.1740 0.17K □,IV38 0,1736
0.3M1 0.3489 0.3483 0,3473 0.3462 0,3450 U.34Z9 0-3420
0.S23B 0.5309 0.5179 0J141 0,5100 0.5061 0.SO29 0.5000 1,6»» 141356 I.3U55 1.040J
O.IMH 0.6911 U,6HSI 0,67S3 0,6667 0,6575 0.M97 0,b42» 1,6252 1.Ű191 1.3 ^ l.m3 1,0338
0,«737 0.M14 u.M)a aM317 Ü.BÍ34 Q,7954 0.7801 O.T660 1,C307 1.3141 1.9^9 1.2870 1,0278
I.047I 1,03»D 1007B 0,3801 0,!»49(3 0,91B4 0,8914 1.6365 1,5U9Ü 1.SW27 1.2776 1,0223
1,U17 l,lV4il 1,1632 1,1221 1,0750 1,0266 1,6426 1,5037 2.0133 1.2681 I.Q172
1.3ÍW3 14161 1J59Ü 1.1225 i !o565
1.5708 1,4675 1,3931 IJlföS 1.6400 1.4981 2.0347 l.tll27
1.6557 1,4924 2,0571 1.0080
1X627 1,4864 ',£,0804 4,3387 3,Ü(Í53
1.6701 2,1047 4,7427 1,0026
1.6777 X130CI 5,4349 1.0008
1,0000
 >1.9. BKMet-fiiypn^nijrk (kr.n.gcTfiitignéayt-.k) 1091
1090 íi. rjtteoto*

21,8. G a m m a - fü g g v é n y 21.9. B e s s e i- f ü g g v é n y e k (h e n g e r f íig g v é iiy e k )

r r (í) T r(i) r r(i) r{x) M t) A{ s) Vi(ií v\(i)

1,00 1,00000 1,25 0.90C40 X,50 0,3S623 1,75 0,91900 -^l,OÜÜO 0,00Ü0
01 0,99433 26 0,90440 51 0,8S659 76 0,92137 0,9975 -1,5342 -0,0501 2,4271
02 0,98884 27 0.90250 52 0,88704 77 0,92376 0,9900 1.0181 0,1005 1,7527
04)776 03073 0,1517 1,3T25
03 0.98355 28 O.S0072 53 0.88757 78 052623 0.2(MO I.U45
0.9ÍÍIM U.OOOO
04 0.97844 29 0,S900t 54 038818 79 052877
-05385 -0.4445 ÜJ579 0,92*4
0.9120 0.30P5 0,3137 0,7775
1.05 0,97350 1.30 0.89747 1,55 0.8&Í87 1.80 0.931.18 o:aai2 0,190T 0,371!) 0,6005
06 0,96874 31 0,89600 se O.S!»64 81 0.93408 04463 -0.0t!G8 0,43£9 0,5653
07 0,96415 32 0.89464 57 0,89049 S2 0.93685 0,S075 0,0056 0,4971 0,4S67
08 0,95973 33 0.89338 58 0.89142 83 0,930(59 -0.7552 0,5652 Q,421U
09 0,K546 34 0.Sa222 59 0J3243 84 0,94261 0.7196 0.6375 0JC56
0,6711 0.7147 0,3185
0,620X 0.7973 0JTS2
1,10 03511S 1,35 039U5 1.60 033352 1,85 0.M561 0.5069 0.8861 0J437
11 0,«740 36 0.S901á 61 0,89468 86 054869
-0.3824 0,3817 0.213S
13 0,W359 37 0,88931 62 039532 87 0,95184 1,0&3 0.1SS0
0,421M
13 0,93993 38 0,88854 63 0.S3724 053507 0,4520 0.1655
14 0.93G42 39 03S7K 64 03S8&4 055838 0,4774 0.1459
0,436«
1,15 0,9(3304 1,40 0.88726 1,65 0.90012 1,90 056177 -0,ől0t
16 0,92980 41 0,88676 66 0.90167 91 056523 0.1666 0,5183
17 0.92670 42 0JS8636 67 0.90330 92 0.9C877 0,1104 0,32ŰH
0.0555 0,5181
IS 0,92373 43 0,88604 68 0.9D50D 93 057240 O.OG25 0.5104
19 0.92089 44 038581 69 0,9067^ 94 057610
-0Ü484
Q.Q068
1,20 0.91817 1.45 ö,885«i 1,70 0.90864 1,95 057988 0,1424
21 051558 46 0,88560 71 0.91057 96 0.98374 0,1850
22 0,91311 47 0,88563 72 0.91258 97 0,98768 0.2243
23 0,91075 48 0,88575 73 0,91467 98 0,99171 -0,2601 -0.3709 0,03474
24 0.908.52 49 038592 74 0,91683 99 0,99581 0.2921 0J431 0,03095
0.3202 0,3070 0.02759
0:3443 0.02461
1.25 0.90540 1,50 0.88623 1,75 0,91906 2,00 1,00000 0,3043 0.02196
-OJJSOl 0.01960
m-ftiggvfav ésrtckn r < 1 (j: ^ 0, -1. —2,...) És Jr > 2 esetekre az íüábbi képk-U'k scgítiiq>ívrí o;3918 0.01750
0J992 0,t06J 0,01563
0,4026 0.0645 0.01397
^£(£±21
= A r) = ( r - l ) r (T - l ) . Ü.4Ü1S -0,0234 10.37 0.01248
-03971 -l),01(W 9,759 0,01116
= 1.2081. 0,3887 0ÍÍ561 10,69 O.OOüSO)
0,3766 0.0938 0,008327
0.3610 0.1296 \k^
B; r(3,S) = 2,5 ■r[2,5) = 2,6 l ,S . r[l ,SJ = 2,5 .1,5 ■U,88623 = 3,3233C. 0,3423 0,1033 U.OÓ S
-U,3205 -0,1947 lii.3Q 0,006400
05961 0,2235 0.005730
0,2093 0,2404 (1,0Ü5132
0,2404 0,2723 0.004507
0.2097 0.292; 0,0Ü4119
 íl.lO. Ugt-ndm-polinmiué (jömhfüsgtHinyeJ;)

21.10. Legendre-polinomok (gömbfüggvények)

M ^) Yolj) m r) /.{*) J.tx) A-.M A'i(r)

II - i). W =

(«,) = -3 1S .-1 los." - 5); W -

11

x = P,(x) F.<X) ftU )

0.00 00000 03750 0.0000 -0,3125 0.0000

BJ& 0.Ü5 -0,49(0 -0;0747 0.3K7 0.0927 -03K2 -□.1068
040 -0.48S0 ^0,N7S 0.3379 0.1788 -OÜ88 -0J995
0.15 -0,Jfi62 -0.2166 0.29W 0.2523 -0J746 - 0 ^
0;20 -0.4400 -OJ80U 0.2320 0J07r> -0.0806 -0.2935
0.35 -0,4062 -OJ359 0.1077 0.3397 -t-0.0243 -0,2799
0.30 -0J650 -0,382S +0.0729 0.34S4 0.1292 -0^41
0.35 -0.3102 -0.4178 -0.0ÍS7 0,3225 0,2225 -0,1318
7J 0 ,« ^,2eoo -0.440D -0.1130 0.271)6 0.2926 -ÖJ1146
T.4 OM -Ü.19G2 -0.44T2 -0.205U 0,1917 0.3290 4fl.ll06
0^ -n,i2S0 -0,437S -0.2891 -f0.089S 0,3232 0,2231
0,55 -0.0462 -0,4091 -0J590 -0.02&2 0,2708 OJ007
0.60 +0.0400 ^ojfino -0,4080 -0,1526 0.172J 0.3226
0.G5 0,1338 -0.2884 -0,4284 -0,2705 -fOJ)347 0J737
0,70 0.2350 -0.1325 -0.4121 -0,3652 -0.1253 +0,1302
0.75 0,3438 -0.0703 -0.3501 -fl.41W -OJ808 -0,0342
0,80 0,4600 +0,0800 -0,2330 -0,3995 -0,3918 -OJ397
0.85 0.5838 0,2603 -0,0500 -05857 -0,4030 -fl.3913
Ü,9Ü O.TIOO 0,4725 +0.2079 -0,0411 -0Ü12 -0;j67B
0.95 0,8538 0.7184 0.5541 4^,3727 +0,1875 +0,0112
1,00 I,OQOO 1,0000 1.00U0 LOOQO 1.0)00
1 ' “™

2üOI
10,0 '0,2400 3816
1094 íl . TAbiAMiak

2 1 .11. L a p la c e - t r a n s z fo r m á c i ó í"Ü>) m
(Id 733 uldíű)
1 {*í-'y)c“ + h - a )e ^ + {o -^ )e '*
( p - o ) {p - ^ ) ( p - 7 ) (í.-W -l)t 7 -o )

1 ^ _ [1 + {„ _ JjlJcíO
c;íI6C ax EULfill-féVidlMidó (tásd 468. C = 0,577216. lü

P
(p - a ) (p - i í p ( a -3 )*

(,!*-< _[2t»-íJ + í f ( a - d V l * *

1 J>mal
19
<t3(oí -

20 P
(pí + o^)(p= + 3’ )

21 ea^at
p0^+4aí)

22 BÍu^at
PÍF’ + la^)
p>-2a"
23 d,*Ol
pO>í-W")

2o=
24 üh^nl

25 2aV ^ ftt ■ült nt

p* + W

a(p= + 2a^)
26 tiiuaf >dial
p* + 4a^

ö{p>-2íí")
27 coeol -Khod
y +4a^

28 coeort 'cbaí
i^ + 4 a‘

29 -slilík/
(pí + aí)* 2
1B96 g;. riiHifarin*

F( f) /(O

45
P
I
4<i

i Zatüí) ImódtwíWftt miILddrunda BESSB^fuggvra^

47 518. old.)

1
v^(j>+ «K p + ^) 2 *)
I
49
^ p>^2ap+ji
c'tr sh2ví
50

naat
31
I

52 jKin ai-eotSt

p *-n p + á
53
ad

U V -C -In (
P
\np
p-+r £ l^ (n )-t a f), ,í(«) = ) + i + ... + l - C

(hpl^
56
f

37
? -fí

58 = 2aith"
p -a p
Ctw^t —CO*Or(
5U
P’ + ÍÍ^
„ rliítt-chrtí
Gü
^ p3->ía
Í~Í
1104 21. Tábiázatfík SI.ÍS. Foarier-irtms^oTTTsáciő 1105

/(O = 7/(t) CDS{W) df m

aiuí(aí) 56. sin (aí^)

46.
0, u >2 a

i {(*. + 3<.)lB{ar + M 57. sm [a(l-í")]

47. +(w - 3o) In liti - 3a| - (üj+ o) In (w + o)
-(u -o )ln lw -a lj
58.
0 < ü j< a
sm(aí^)
p , 59.
sin* (di) í í {^ - K £ ) ] ’ - K £ ) ] ’}
48.
^ (3 o -w )“, a<iií<3a

0, w > 3a
eu. i;-"’ 5in(6t^)
1-C08{,ÍÍ),
49,
í
61.
] -cos(aí)
50.
(3
0, u)>a 62,
5 \/|” ( “ ‘" í + s )
ír 6“®*' (^(íiűj)
tos(aí) 2 b '
51. )T di[uii) ^ ( qí + fr3)-i e -í (“* + '^í“ '
tP + f^
3 6 ’ 63.

52. e-*- cos(oí)

2 [ y + ta-c.)^ ’ f^ + (a + -.)=]
64. | ^ o (2 v ^ )
a* 'f i - ( ! )
53. cos(oí)
I v ? '^ “ -‘ O 65. i [sin (2 ^ + cas(2
^ ■ ” (í)

54. 7 rc h (M {l + e»“^ r ' 66.

ir b (v f)

(i7.
55. ^ c h (M ^ \/^

68. i/ ^ h ( 2 V ^ ~ « in { 2 ^ ) -.e -^ ]
 _
1088

í'd') m
g i-p -^ (0 ,h a f > o
73 \1, b a O < í< o
2v^ tVt p

ra, h a O < i< o

74 M . h a < i < (< ^
P U , h«f > 5

a'/,(at) (Üsd Bessel-függvény, 319. <4d.)

fO, h at< a
\L h « t > fl

0. ______ h a K fl
{ A {n v 'í * - 5 " ). Í » í >/í

0, h a (< a
{ / o {u v ''í ^ ^ ) , h a t > á

p-Jv'í^K^íl 0. h a t< fl

v'O’ + o HP + J) e-*-+9}í/a , tiA t > 3

0, h at< á
U ( q v ^ ^ ^ . h »f> ö

Ü. h« f < ^

95^ h «i> ^

bad<;3
= ^ , ( 0^ / ^ ^ ^ . h «f> ^
 gj.ja. Fminer-trarunfpnndció 1IQ7

/(í) iv M =J/(t)««(l-/)d£
0
G9-

70. C-* sm(«v'f |

Ti
Stl(íl\/Í)
71.
t ' K 0 - { £ ) ]
/ 7 l-2 S {a .
72. i »(•> / ;)

71
■” [l(^ + . ^ ) - 2 “ = (.)]

(.-()-* {*>>0) ifl(o^) (| 4 S iW ))]

7í e”**^ cae(av^)

75. [co*(as/t)-fán{os/í)I
v i -
-tBn(<w) Ci(ouí)-we{<w)S)(M

/(») KM
0
I, I)< t <0
I. 0. t> a

t, 0 < t< 1
2. 2 -t, K t< 2
0, 0 2

1
3.
2

i, n «< a
4. Si(«w)
0, t> a
1100 2t- TMázatak

21 .1 2. F o u r ie r -t r a n s z f o r m á c íó
F.W) íf W ^ t u ,)d t
C;SULett-»BáUMidö(C 0 .5 m i5 ..,)
n r l~ 2 C M
r(z ) => R p í> 0
Vá vC
T t'
M i) = ^ n !~r [ir i n V 1) [BEÉS.ÍiiggvÉi^,Usd518.tiW.).
[ - ti («uí) «iii (Oij) - Q (aw) a * (Ikj)]
Mhol
W í) = tniódiiBfti>ttBESSEL-fB(Kví«^,tósd5I9.oia-). [cos (ow) a (ouí) + áh ( « j ) (| + SL(ouf))]

(FHS^TEl^jiitegnl, láüil 734. oU.).

aw = /^dí
^ T (ÍT 7 P ^ ? T (ÍT Í)í
«W = = SH x)~ ^

aw = -J ^ d t (integralkosmin^ lásd 723. tW,). 65+ (o + tj= 61+ (a - ty

21.12.1. Fburíw-koszmnsz-transzfoTináció

n t) = J / ( i ) «» <(« )* 0 < t< a

1. 0<< < a tún(<tu'^

1. 0, í >0

t, 0< t < 1
2. 2 -t. K i <2
0, 0 2

0, 0 < (< a
3. -a(a u ,}
t> B

-L
- +uí‘)- ic M ^MCt
<e)
5. 7 t'
0, t >0 7T
nos St. TMátait*

m F .M = 7 / (0 s m {(w )* m f.M =7nt)án{t<^)<t

0
19. r-. 0<Jíet-<2 - ( f ) 33. ~ (C + toüí)

2a \nt
33.
o* + <^ ví

21. c l ^ g (l) 34. ((r * - « > )- ’ li.{fcí) 1 (luía*) - Q K ) ) - áu{o^).si(M ]

22. 33.
■ í*

23. V Íc - 3G. C-- taí 2^, !«(<.»+ ^ ]

- {in ( j ) +«»{4u;) Cí(íl;)-< »• {».;) G(«w)

24. 37. + «m (íw) Siítw) - rá S(<iuí)
V

25. r e - - 38. — nn((u)

H ' - " - t * ‘i ) ( í ) " " '
H i^ l
26. í ^ 'e — r(*'){o* + k.-*l*'í sin ^líatrtg^^Jj 39.
> ( S ) ’

27. - i th(»w) 40.

K S ífé )
41. l [ C + \a(flw) - <»«{ow) Q (« j) - ^ (o.^) SUflu;)}
28, te--* M‘ -í|
M ’-
42. sin(M
29, r i r f

43. i l n | l - « V | - . C 0
30.

In e, ü< t< I 44. .r|C + b tü i^ )-C i(M l

a(w ) - C - In T -h ? !
31,
0, í> l
1102 SÍ. Táblázatok

m FM f/(í)oos(íi^)dí

20. re -"'

21, r M (a* + w ')-í HM [i- Bictg J - (c o s í M - e - " " )

1,1 1 1 ,
22.
i-(sy
23.
Vu^+fi - C +ln — K .M

24. í - i - f ^ -— e ^ ^ ic o s i / ^ - 8 Í n

25. t-íe ^

Int, 0 <t<l Si(w)

26. 0, í> 1

Iní
27.
T t

28. ^ Í {s in M C iM -e o B M B ÍM )

29. (íí- ííV ln {6 0 ^ i {dníau;) lCi(aw)-In(gt)l - r '- í n - í - ^ c h í M ) , ‘^ < 0

^ e“ ^ sli(íiii), w> ö
30. i l n ( I + f)
5 [(° © ) ’ +(■> 0 )1 1 [ g + u, g -u . 1
2 [t= + (« + Mp + 6J+ (a-^)^J
- [coe{íw)-«)s(űw)]
31. In |— 1 + nos. (iu) Si (ki) + cos (íiüj) Si (íiw)
-mn(t«^) a M - s ü i { M C Í (M }
(nJ)
32. fl-"‘ In í [aC7+ | In(fl“ + a/')+u; arctg ( ^ ) ]
ISIS____

m = J/(Osiiiííaf)dt

sin»(aí)
55.
í “’ -

0. 0 <(•>< a
008(«t)
5a. -, iJ=;o

1 c « (« í) -íí^ » h (M . a<^<a
57,
v + í*
le -^ d i( a t ) , w>a

58.
y S h ( á ) ^ ( £ ) - (£ )K í)l
swíoí^)
59.
1

60. oie((ií^)
( 3 ^ 9 ]

Cí»(íri^)
61.
0 <b/ < 2u

;j = 2fl 62. sin {ovi)

0 < i^ < fl-i

o -6 < w < o + fr

^ [(w + 2a)In(ij + 2(i)

4-(w - 2o) ln|w —2a{ —^ In u j

 t i . 13. Z~ttm;formáriÓ 1113
ma a; rdbUwtoi

21,12.3. Expol 21.13. Z - t r a n s z f o n n á c i ó

A d<£nkió a 763., AnámoUs >»awüy<>k » Tt>4.,» k k ó > ^ úi f. 7G6. otdaíoa t«lílható.

Ax enslcti /. aaaxoít
Í-.M

a<i<fc
különboi
w>
0 <t<i

w>
(n = l,2,3,...)

l*í>

1*1 > l

N > l^ l
ij< o

1*1 > H

li|>0

I>1 > W
(7 ^

+ al
1--|>W
173^

(TTTpív N>i

H>o
H í
N >i

H >i
í5 - 2l COtt i + 1
 ü.iS, g-tmuAj^ormáci/! 1115
IIH ül. TMIUíatok

AlpkcpraftujélvettMiK!
emirti /„ sorozat
F (^) = Z { U )

2a A = 0. / ,= i , n>l 1*1 >1

COB6 N >M *"7 ^

(-ir M >0
\A > !<*) 30
í*-2 íc* cü8fc + r*- (2n-»-l)!

{-ir 1
31 |xl>0
(2n)t

M>nuu(k>|.k-‘|)

W><n«(Íoe*j,tflc-*l)
2 *-iw .d i& + a3

i( i —a eb. 6)

/.=o r » N>0
A = l

/í, = 0. />.♦,= 2 1*1 >1

/a. = 0.
|i|>l
/í»+,=-2(2-, + l)

/,n=0,
W >i
/ín-M = ^

N>1

(n + l)í“ W > |e-|

e*-e«

N >l
llie XI. TdUmutok

21.14. P o is s o n -e lo s z lá s [fajytotáimzdíaö oldalrtl)

A PoasoK^*»dá« P{X = *) = ~ p-* tóhlAant*: A
A k 4.0 5.0 6,0 7,0 8,0 9.0
k 0.2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,002479 0.000912 0,000335 0^00123
0,í 0 0,018316 0.006738
1 0,073263 0.033690 0.014873
0 0.9W837 0.818731 0,740818 0.bT0320 0v60fö31 0,548812 2 0J46525 0.034224 0,044618 o!o22341 0,010735 0,004998
1 0,090484 0,103746 0.222245 0.268128 0,303265 0,329287 3 0.195367 0.140374 0.089233 0,052129 0,028626 0,014994
2 0,004524 0,016373 0.033337 0,053626 0ÍÍ75816 0.098786 A 0,195367 0.175467 0,133853 0,091126 0,037252 0^33737
3 0.U00151 0,001091 0,003331 0,007150 0,012636 0,019757 0.127717 0,091604 0.060727
4
5
0.000004 Ü.0G0(K5
0,000002
0.000250
0,000015
0,000715
0.000ffii7
0.001580
QflOOlBS
0,002964
0.000356
fi
S 0A5Ű293
0.101194
OJ059MO
0,175467
0,146223
0.104445
0,160623
0.160623
0.137677
0,149003
0,149003
0,12213S
0.139587
0.091090
0. i m i 6
6 0,000001 0,000004 OÍ00013 0.000035 8 0.029771} 0.0^278 0,103258 0,130377 0,139587 0,131756
7 0,000001. 0,000003 9 0J113S1 Ü.03626C 0,068838 0,101405 0,124077 0,131756
10 0,005292 0.018133 0,041303 0,070983 0,099262 0418580
11 0^1925 O.OOS242 0.022529 0,045171 0,072190 0.097D20
■* 12 0,000642 0.003434 0,011264 0,026350 0,048127 0,0(72765
k 0,7 0,6 0,9 2J0 3J) 13 0,000197 0,001321 0,005199 0,014188 0.029616 0,ffi03TC
1,0
14 DOOOtSG 0,000472 0.002228 0,007094 0,016924 0,032384
0 0.496385 0.449329 0,40G5TO oj6wn) 0J35335 a019fT87 15 0!oOOO15 0A00157 0.000891 0,003311 0,009026 0,019431
1 0,3471G1Ü 0.359463 0J65913 0J67879 0.270671 0.143361 IC 0.U»0Q4 0.000049 0.000334 0,001448 0,0W513 0,010930
2 0.121G63 0.143785 0,164661 0,183940 0J70671 0.Z24O42 17 0.000001 0.000014 0.000118 0,000596 0,002124 0,005786
3 0.0Z83B8 0,038343 0.04339S 0.061313 0.180M7 0,224042 18 0,000004 0.000039 0.000233 0JW0944 0,002893
4 o.ow«ia 0.007609 0,011115 0.01532$ 0.090224 0.168031 19 0.000001 0,000012 0.000085 0.000397 0,001370
5 0,000696 0,001227 0,002001 0.UD3066 0.036089 0,100819 20 0.000004 0.000030 0WW159 0,000617
6 0.000081 0,000164 0.000300 0,000511 0,012030 0,050409 21 0,000001 0.000010 0,000061 0,000254
7 o.ooooos 0,000019 0,000039 0.000073 0.003437 0,021604 22 Ü.U00003 0,000022 0,000108
8 0.000001 0,000002 0,000004 0,000009 [M)00839 0J)0S102 23 0.000001 0,000008 0,000042
9 0.000001 0.000191 0,002701 24 0.000003 0.000016
10 0.000038 0,000810 25 0,000001 0,000006
11 0.0000W7 0,000221 26 0,000002
12 0.000001 0,OOOOm 27 0.000001
13 0,000013
14 0.000003
15 0.000001
 gj.i5. StnT>ik^,inormülií,ríos2ld, 1U9

21.15. S t a n d a r d n o r m á lis e lo s z lá s 21.15.2. Standard n i, ahol 2,00 <3^ < 3 ,9 0

A standard normált íb«dAHfaggvínyd ( IAkJ7SS. ö)d.).
21.15.1. Standard normális eloszlás, ahol 0,00 < a; < 1,£

í #(x) I * #(.t) #(:£)

0.00 0,5000 0,20 0,5793 040 0 6554 0,60 0.7257 080 0.7881
0,01 IP.SÜ4Ü OJ!l 0,5832 0.41 0.6591 0,61 0,7291 0,81 0.791(1
Ü,02 Ü,5080 0.22 0,5871 0.42 0,6628 í 0,62 0,7324 0,82 0,7939
Ü,Ü3 0.512Ü 0.23 0.5910 0,43 0.ÜC64 0,63 0,7357 0,83 0.7967
o,w 0,5160 0.24 0,59tó 0,44 0,6700 0,64 0 ,7 ^ 0.84 0,7995
O.OS 0.5199 0.25 0,5987 0,45 0.6736 0,65 0.7422 035 0.8023
0.06 0,5239 0J6 o.awo 0.46 0.6772 0,66 0,7454 0,86 0,8051
0,07 0,5279 0.27 0,6064 0.47 0.6808 0.67 0.7486 0,87 Ö.8079
o.oe 0,5319 0.28 0,6103 0.48 0.6844 0.68 0,7517 0.88 0.8106
0,09 0.5359 0J» 0,6141 0.49 0.6879 0.69 0 ,7 ^ 0,89 0,8133
TTíS 1T538B 0,70 0,7580 0.00
0.11 0.5438 OJl 0.6217 0,51 0,6950 0,71 0,7011 0.91 0,8186
0.12 0,5478 0,32 0,6255 0,52 0.6985 0,72 0.7G42 0.92 0,8212
0.13 0,5517 033 0,6293 0,53 0.7019 0.73 0,7673 0.93 0,8238
0,11 0.5557 0.34 0,6331 0,54 0,7ö54 0.74 0,77tM 0.94 0.82W
0,15 0.5596 0,35 0.6368 0.55 0.7088 0,75 0,7734 0.95 0,8289
o.ie U.563Ö 036 0.6406 0,56 0,H23 0,76 0,77W 0.96 0,8315
0.17 0.5675 0,37 0.6443 0.57 o,n57 0,77 0,7794 0,97 0,8340
0.18 0,5714 OM O.WSO 0,58 o,7mo 0,78 0.7823 0,98 0,8365
0,19 0.5753 039 0,6517 0,59 0.7224 0.79 0.7852 0S9 0.8389

X I X *í^) j- # (í)
1,00 0.8413 1,20 D.S849 1.40 0.9192 1.60 0.9452 1.80 0.9641
1.01 0,W3S U I 0,8869 1.41 0,9207 1.61 0.9463 1.81 0.9649
i,oa 0.8461 IM 0,8888 1.42 0.9222 1.62 0.9474 1,.32 0,9656
i,oa O.S48S í j a 0,8907 1,43 0,9236 1.63 0.94S4 1,83 0.96G4
1.Ű4 0.850S 1.24 0.8925 1.44 0.9251 1.64 0.9495 1.84 0,9671
1.05 DJ531 t ja 0.8944 1.45 0,9265 1.65 0.9505 1.85 0.96TS
1.(16 0,8554 1.26 0,8962 1.46 0,9279 1,66 0.9515 1,86 0,9686
1.07 0.8577 1,27 0,8980 1.47 0,9292 1,67 0,9525 1,87 0,9693
1.08 0.8599 1.26 0,8997 1.48 0.9306 1.68 0.9535 1.88 0.9699
l.Ofl 0.8«21 159 0.9015 1,49 0.9319 1.69 0.9545 1.89 0J)706
i;ifl M «?3- 1,36 0,9032 1,80 1.70 Ó.9554 i,m ü fftíS
1,11 0,8665 Ul 0.9049 1.51 0.9345 1.71 0.9564 1,91 0.9719
1.12 0.3680 1.32 11.9066 1,52 0,9357 1,72 0,9573 1,92 0.9726
1.13 Ü.8T08 133 11,9082 1.53 0,9370 1,73 0.9582 1.93 0.9732
1.14 0.8729 1,34 0.9099 1.54 0,9382 1.74 0.9591 1.94 0.9738
i.ts 0,8740 135 0,9116 1.55 0.9394 1,75 0,9599 1.95 0.9744
1,18 0,8770 1,36 Ü,9131 1,56 0,94ÜÜ 1.76 0,9608 1,96 0.9750
1.17 0.8790 137 0,9147 1,57 0,9418 1.77 0,9616 1,97 0.9756
1,18 0.8810 1,38 0,9102 1,58 0,9429 1.78 0,9625 1,98 0,9701
I.ISI 0,8830 1,39 U.9177 1.59 0,9441 1.79 0,9633 1.99 0,9767
1120_ t l .n . Fi^hfí-}ŰtF-eiooáá3 1121

2 1.16. x ^ -e lo s z lá s 21 .1 7. F i s h e r - f é le F - e lo s z l á s
A x^'dnaOAs domitelÜgKvényr (láMÍ 791. oki.}. A FtSüKR-We Fná^dá. c ]a o U .a «g v «^ {\i«A 792. oW.).
V'-danliK x l„ kvastiiia FiSHER fcle F-ckíatWo: tvíürtili
m,
mt 30 40 3C
1 3 3 4 5 6 8 i2 24

1 161,4 199.5 215.7 224.6 2305 234,0 238.9 243.9 249.0 250.0 251.0 2545
0,99 0.975 0,95 0.03 0.025 0.01 2 18,51 19,00 l a j ú 1955 1930 1953 1957 19,41 19.45 19,46 19,47 19.50
3 10,13 955 958 9.12 9.01 8,94 8,85 8.74 8.64 6,62 8.59 8,53
I 0.00016 0.00098 0.0U39 3.8 5,0 6.6 5.77 5,75 5.72 5,03
4 7.71 6.94 6.59 6.39 656 6,16 6.04 5,91
2 0,020 0.051 0,103 6.0 7.4 95 4,68 4.53 4.50 4.46 456
5 6.61 5.79 5.41 S.19 5.05 4.96 4.K
3 0,11S 0516 0.352 7JB 9,4 U.3
-1 0.297 0,4«4 0.711 9.5 11.1 13,3 6 sjgo 5J4 4,76 4.53 459 4.28 4.15 4.00 3.84 3.81 3,77 3.67
B 0.SS4 0.831 1.15 11,1 12,8 15,1 7 5.59 4.74 4.35 4.12 3.97 3.87 3.73 3.57 3.41 3.38 354 353
8 5,32 4.46 4J07 3.84 3,69 3.58 3.44 3,28 3.12 3.08 3.Ü5 2,93
6 0.«72 1.24 1.64 1Z6 14,4 16,8 2.86 i83 2,71
9 5,12 456 3.86 3.63 3,4B 357 353 3,07 2.90
7 1.24 1,89 2,17 14.1 16,0 18.5 3.07 2,91 2.74 2,70 2.66 2,54
2,73 10 4,96 4.10 3.71 3,48 353 3.22
8 1,65 2,18 15.5 I7JS aa.i
9 2,09 2.70 3J3 16JÍ 19J0 21,7 11 4,84 3.98 3,59 3,36 350 3.09 2.95 2,79 2,61 2.57 2.53 2,40
10 2.56 3.2S 3.94 18J 205 235 12 4.75 3.89 3.49 356 3.11 3.00 2.85 2.69 2.51 2,47 2.43 250
13 4.67 3,81 3.41 3,18 3J03 2.M 2.77 2,60 2.42 2,38 254 251
11 3.05 3.82 4.57 19,7 2 0 24,T
14 4.60 3.74 3.34 3.11 2.96 2.35 2.7D Z53 255 251 257 2.13
12 3,57 4.40 5,23 21,0 23.3 265 2,07
5.89 15 4.54 3,68 3.29 3.06 2.90 t79 2.S4 2,48 2.29 2J& 250
13 4.11 S.01 22,4 24,7 27,7
14 4.S6 5,63 6.57 23.7 26,1 29,1 16 4,49 3,63 354 3.01 2.85 2.74 2.58 2,42 2.24 2.19 2,15 2.01
15 5Í3 6.28 756 25.0 27,5 30,fi 17 i.45 3,59 3,20 2ÍW 2.81 2.T0 2.5S 2.38 2,19 ilS 2.10 L96
18 4.41 3.55 3.16 2,93 2.77 2.66 2,51 2.34 2,15 ZU 2.06 1.92
10 5.81 6,Ű1 7.96 26,3 28,8 32.0
17 19 iJ8 3,52 3.13 2,90 2.74 2,63 2,48 251 2,11 2,07 2,03 1.SS
6.41 7J6 8,67 27,6 305 33,4
20 4.35 3.49 3.10 2.87 2.71 2,60 2,45 2.28 2.08 2,04 1:99 1,84
18 7.01 853 9,39 28,9 31,5 M.8
19 7,63 8,91 10,1 30,1 32,9 365 21 4.32 3,47 3,07 2.M 2,68 2.57 2.42 2,25 2,05 iOl 1,96 1.81
20 8.26 0.59 103 31,4 345 37.6 22 iJO 3.44 3.05 2.K 2.66 2,55 2.40 253 2,03 1,98 1,94 1,78
23 458 3,42 3,03 2,80 2,64 2.53 257 2.20 2,00 1,96 :,9i 1,76
21 8.90 10,3 11.6 32,7 35.5 38,9
24 456 3.40 3.01 2,78 2,® 3.51 256 2.18 1,98 1.94 1.8S 1,73
22 9.54 U.0 12.3 33.9 36.8 40,3
25 4.24 3,39 2.99 2.76 2.60 2.49 254 2.16 1.96 1.92 1.ST 1,71
23 10Í 11,7 13J 35,2 38.1 41,6
24 10,9 12.4 13,8 36.4 39,4 43-0 26 453 3J7 2,08 2.74 2.59 2.47 252 2.15 1,95 1,90 1.85 1.69
25 11.5 13.1 U,« 37.7 40,6 44.3 27 451 3,35 2,96 2,73 2.57 2.46 251 2,13 1.93 1.88 1.84 1,67
2£ 12,2 13.8 15.4 38.9 41.9 45.6 28 4,20 3,34 2,95 a,Ti 2.36 i46 2,29 2,12 1,91 1.87 1,82 1.65
27 12,9 14.6 16.2 40.1 435 47.0 29 4,18 3.33 2.93 2,70 2,55 2.43 2,28 2,10 1,90 1,85 1,80 1,64
28 13.0 15,3 16,9 41,3 44.5 48,3 30 4.17 3.32 2.92 2.69 2,53 2.42 2,27 2,09 1.89 1.84 1.79 1,62
29 14.3 16.0 17,7 42.6 45,7 49.6 40 4.08 3.23 2,84 2.61 2,45 2.34 3,18 2.00 1,79 1.74 1.69 1,51
30 15,0 10,8 18,5 43,8 47,0 50,9 60 4,00 3,15 2,76 2.53 2,37 2.25 2,10 1.92 1,70 1,65 1,59 1.39
40 125 3.92 3,07 2.68 2,44 2,29 2,17 2,01 1,83 1,60 1.55 1.49 1,25
22,2 34,4 26,5 55,8 59,3 63.7
50 23,7 3,S4 3,00 2,60 2,37 251 2,10 1,94 1,75 1,52 1,46 1.39 1,00
32,4 34,8 67.5 71,4 76,2
60 37,6 40,5 43.2 79.1 83,3 88,4
70 45.4 48.S 51,7 90,5 9S,0 100,4
80 53.6 ST.2 60,4 101,9 106.Ö 112.3
ÖO 61,8 ÖS.6 69.1 113,1 118,1 124.1
KM) 70,1 74.2 77.9 124,3 129.6 135,8
 gj.ift 5ti»toa-/éfct-daMAfa 1123

PHHSIl-fÜp F-fllorató«r kvantUis o = 0.01 tsctbcn 21.18. S t u d e n t - fé le i - e l o s z lá s

A S-nniEW-féb pk»«H«frigg'rtqiic (ki. ■n'SultUi).
nyt STUPENT-ffet>- í-t!lo(KElá» t,j,. UL tan.m IcVBOtiliíie
I 2 3 4 5 6 8 12 24 3(1 40
1 4052 4Í»9 W03 5625 5764 5859 5981 6106 6235 6261 6287 63ÖÖ
2 98,50 M.OO 99.(7 99,26 M.3Ű 99,33 90,37 99,42 99,46 99,47 99,47 99.50 fok
3 34.12 30.82 29.46 28,71 28.24 27,91 27,49 27,05 26.60 26.50 26.41 26.12
4 21.20 18.00 16.G9 15,SB 15,52 15J21 14.80 UJ7 13,93 13,84 13,74 13,46 m 0,10 0,05 0.02 0,01 0,003 0.001
S 16^ 13,27 12.06 11.39 10,97 10.67 103 9,89 9,47 938 9.29 9.02
1 631 12.7 31,82 63,7 3183 637,0
6 13,74 10,92 9.78 9.15 8.75 8,47 8,10 7,72 7.31 723 7.14 0.88 2 2.92 4,30 6,97 952
7 12JS 9.55 a.45 6,47 6,07 2233 31,6
7.85 7,46 7,19 6,84 5,99 5,91 5,65 3 235 3,18 4.S4 %JSi
5,67 10,22 12S
S 1156 8.65 7.59 7,0i 6.63 657 6,03 5.28 5.20 5.12 4.86 4 2.13 2.78 3.75 4.00 7,17 8,61
9 10^ 8,02 6,99 6,42 6.06 5,80 5.47 5.11 4,73 4.65 4.57 4J1 5 2.01 2,S7 337 4,ra 6.86
5,89
10 10.04 7,56 6.55 5,99 5.64 53 5.06 4.71 433 4,25 4.17 3.91
6 1.94 2,45 3.14 3,71 5,21 556
11 9.65 7:21 6,22 5.67 5,32 5.07 4.74 4.40 4.02 354 3.86 3.60 7 1.89 2,36 3.00 3,50 4.79 5.4Ü
12 9.33 6.93 5,95 S,4I 5.06 4,82 4^ 4,16 3,78 X70 3.62 336 1.86 231 Z90 336
8 4,50 5JM
13 9.07 6.70 S.74 5.21 4,se 4,62 4,30 3.96 3.59 3.31 3.43 3.16 9 1,83 2.26 2.82 3,25 430 4,78
U 8.^6 6.51 5.56 5,04 4,70 4.46 4.14 3.80 3,43 335 3.27 3.00 10 IM 2Í3 2.76 3,17 4.14 4,59
15 8.66 6,36 3,42 4.99 4.56 432 4,00 3.67 34a 3J1 3,13 2.87
n 130 2.20 2.72 ■VM 4.03 4.44
16 8Í3 6.a 5.39 4.77 4.44 4.20 3,89 3,55 3,18 3,10 3.02 2,75 12 1.78 2.18 2.68 3.05 3,93 432
17 8.40 6.11 5.18 4,67 4.34 4.10 3,79 3,46 3.08 3,00 Í92 Í6h 13 1.77 2,16 2^ 3.01 3.85 122
IS 8.20 6.01 5.09 4,58 4,as 4.01 m 3.37 3.00 2,92 2.84 2.37 U 1.76 2.14 2.62 2.98 3.T9 4.H
w 8,18 5,93 5,01 4.M 4.17 3,94 3.63 3.30 2.92 2,84 2.70 2.49 15 1.75 2,13 2.60 2,95 3.73 4.07
20 8.10 5.85 4.94 4.43 4,10 3,87 3.56 333 2.86 2,78 2.G9 2,42
16 1.75 2,12 2,58 2,92 3.69 4,01
21 e,ü2 5,78 4.87 4,37 4.04 3,81 3.51 3.17 2.80 2,72 2,64 2.36 17 1.74 2.H 2,57 Z90 3.65 356
22 7,95 5,72 4.82 4,31 3,99 3.76 3,45 3,12 2,75 2,67 2.58 231 18 1.73 2.10 2.55 2,88 3.61 352
23 7 ^ 5.66 4.7S 4,26 3.94 3.71 3.41 3.07 2.70 2.62 2.54 2.26 19 1.73 2.09 2.54 2.86 3.58 3.88
24 7.83 5.61 4.72 4.22 3,90 3.67 3,36 3,(B 2.66 2.58 2.49 2.21 20 1.73 2.09 2.53 2.85 3.55 3.85
25 T.77 S ír 4,68 4JS 3.86 3.63 3.32 2.99 2.62 2,54 2,45 2.17
21 1,72 2.08 2Í2 2,83 3,53 3,82
26 7,72 5.53 4,64 4,14 3.82 3.53 3JS 2.96 2,58 2.50 2.42 2.13 22 1.72 2.07 251 2.82 3,51 3.79
27 7.08 5,49 4.60 4,11 3.78 3M 3.36 2.93 2.55 2.47 2,38 2,10 23 1.71 2.07 2.50 2,81 3.77
3.49
28 7,64 5,45 4.57 4,07 3.76 3,53 343 250 2.52 2,44 2,35 2,00 24 1,71 2.06 2.49 2.80 3.74
3.47
29 7.G0 5.42 4.54 4.U4 3.73 3.50 3J0 2.87 2.49 2.41 2.33 2,03 25 1.71 2.06 Í49 2,79 3,45 3,72
30 7.S6 5.39 4.51 4,U2 3,70 3,47 3,17 2.84 2.47 2.38 2.30 2.01
26 1.71 2,06 2.48 2.78 3,44 3,71
10 7.31 G.18 4.31 3,83 3.51 3.29 2,99 2,66 2,29 2.20 2,11 1,80 27 1.71 2.05 2.47 2.77 3.42 3,69
60 7,08 4,98 4,13 3,65 3.34 3.12 2.82 2,50 2.12 2,03 1.94 1,60 28 1.70 2.05 2,46 2.76 3,40 3.66
125 G.84 4.78 3,94 3,48 3.17 2.95 2,66 2^ 1.94 1,85 1,75 137 29 L70 2.05 2.46 2.76 3.66
3.40
oc 6.63 4.60 3.78 3,32 3.02 2,80 2,51 2,]8 1,79 1.70 1.59 1.00 30 1.70 2.04 2.46 2.75 3.39 3,65
40 1.G8 2.02 2,42 2.70 331 3.55
60 1,67 2.(M) 2,39 2,60 3.23 3,46
120 1,66 1.98 2,.W 2.62 3.17 337
oc 1,64 1.96 2,33 2.58 3.09 3.29
0,05 0,025 U.01 0.005 0,IKH 0,0005
Egyoldali hijvotfeisliBKa nzüitctí
 TárgytniUató 1125

21.19. V é le t l e n s z á m o k
A véktlcn siHmük]elcnt<»rt a Mont<>-Cf»k. móíUtcnel toBWkoíó fujcart Wtiiltii»u!a (lA«j 80T, oU.)-

4730 153(] 8tl(U 7903 3i4l 0103 452S 7988 »478 9094 9077 5306 4357 8353
4635
U012 2278 8634 2549 3737 7686 0723 4505 1379 6460 1869 5700 5339 6863
ea4i T á rg y m u ta tó
n2S5 1888 90&I 3672 7033 4844 01.19 74121884 0717 5740 8477 6583 0717
6370
7768 9078 342S 2217 0253 3978 5933 1032 1732 2137 9357 5941 6564 2171
5192
4450 80^ 8931 3162 9968 6369 1256 0416 7840 6525 2608 5255 4811 3763
4326
3ÖÖ2 ÍS(i9 3746 JtiDO Wál 13ÍT (O)-it^ervallum. 613 btttvinyí, 7
1044 1643 9005 5969 9442 7C96 75111 1620 4973 1911 1288 6160 9797 8755 6120
0067 7697 9278 4765 9647 4364 1037 4975 1998 ]359 1346 6125 5078 C742 3443 gfimbháromia^!U». IC8
535á 5 ^ 7574 3219 1532 7577 JS15 8696 9248 9410 3282 6572 3940 6655 9014 KÍklirUtrigooíHUPtriK, 1-13
a váltCBÓksxHválBSzUbsv, 533
lym .4772 >449 6906 ÜS59 5044 882G 6218 331)6 9034 0843 9832 2703 8314 4124 ABEl^^si^Kwtuk. 29Ü értelitus«*,434
tóíiJ 4928 :S79 8Í36 ABEt-ftk. IAlJiMtok.434
71&J 7432 5157 S731 4980 8674 45(« 7262 8127 2022 2178 7463 4842 4414 □127
7454 7616 8021 2995 7868 0083 3708 ÜC25 9887 7060 0514 0034 S600 3727 5056
1454 62W 00G7 5579 9028 56611 5006 8325 9677 2169 319G 0357 7811 5434 0314 lAlicU cri»Jt)on>etríA. 1-11
O-lOl ;7414 31S6 30S1 5S76 8150 130) 1«B 9265 3Z77 8465 7502 6458 71ÍB 98G9
62(tó Ú19S
8284 U338 42SG 59G9 9442 7C96 7510 1620 6973 1911 1288 6160 9797 1547 .4972
9t»se 1)151 7200 47C5 9047 j43G4 1037 4975 1998 1359 1346 6125 5076 3424 1354
9747 3840 7921 3219 2532 7577 2815 '8C96 9248 9411) 9282 6572 3940 8969 3659 b»npkas£ám6. 35
3W2 8S3C 3342 W06 8S59 5044 8826 6218 3206 9034 0843 9832 2703 5225 8898 n ita. ISO
íib(wjhitftJytíH»DB.660
(ÍI?Ü 4^& 7591! ISittJ 5TSI STlt!. 7l'ü> 4!)!Í2 88VV UÍ.3Ü 1*499 W32 1516
3205 66iy 0814 5133 T995 ti03Ü 740S 21S6 0725 5.554 5664 6791 9677 30S5 8319
Ü179 3949 6995 317B 9915 G96Ü 2621 6718 4Ü59 9919 1007 6469 5410 024G 3687
1839 6042 9650 3024 OGSU 1127 80SS 0200 5868 0084 6362 6808 3727 8710 eoos ItMelkaikuluti. 284
2276 8078 9973 4398 313] 7749 8191 2087 8270 5233 39S0 6774 8522 5736 3132 fOi^xétd, 29H
)«iattfiíus.344 nlBcbrté,«
i n r 555i kiérni »iliK:ltU*fct, 325
3526 3809 5523 0648 3326 1933 6265 0649 6177 2139 7236 B441 1352 1499 3068 addírióstptrit*
iitti^iAÍM«unílás,44a
330U ^ 5 :7íll2 9934 7022 2260 0190 1816 7933 2906 3030 6032 1685 3100 1929 »reafuggvéiiyefc.95
iiifMTholilms Főg^rávck. 91 koraplex füa^ínvtiu], 71J
■tm 9286 5tei 4U51 1580 SÚ04 8981 1950 2201 3852 6855 5489 6386 3736 0498
2800 4706 6881 8828 2785 8375 7232; 2483 invpn! trigoiBmetrilws függvfnydi. 87 lUnpvcjiUn, l»G
7959 50S3 0204 4325 5U39 7342 7252
HHC TÖlft I4ái trigwowrtrituB függvények, 80. 82
S24S M ii A641 /o:!4
7820 247S 9200 7269 6284 9861 2849 2208 8GtG 586.5 widiüvitAs
7551 4915 2913 9^131 or.w o-határhainuuí, 823. 830, 836
5999 1246 9759 6.5Ö5 1012 0059 2419 0036 2027 5467 5.577 ff-, 057
5903 2744 7318 7Ö14 (i-MÚuÜuilum, 30tl
5178 7130 2641 7812 13S1 6158 9539 3356 5861 9371 iicjjatPUDii, 352
9001 4521 .5070 4150 5059 Rxit^nrú, 3&S
(r265 3305 3614 (W73 4958 433(J 0-297 0575 4843 3437 5629 3496: 540G 4790 9734 !>d]!««nida raálrbt, 354
BtIjimEáít, 259 fi-vA«M.3es
aíÍroittajidtimAtrii,359 »«lSort.3CS
adeKorpciós SíátiftJv algebra
li«Imi«!ok,29Ü BoüLE-, 346. 778
ACNESI-félr kürt, 96 víigt*. 347
AlKV-filígvéuy, 990 fiüctoi-, 345
nktfv swibálv. 379 kniicwUBi, 340, 35U
-ilak kijniontés-, 346
Icvndi-atikas, valós. 28Ü kommiitntfv, G31
kviuirBtikria. vaiös, pozitív dnfinit, 28U Lie-,306
ncgj'üirtcs, 915 UnfArút. 251
nonciált, 631
 Jarmmrtrtö- 1127

«tfo^.l32
tó** SCRAUDES .G»>
«yj™ott.8Í7 vcktorUr. 322.609
ÁtlA.dibte, MAXWEIJ.-eie, 71Ü há]ö»iiwn>.87S
« .3 «

AmcEN Ne v iu b -,912
□Atrraci-.aüz
eukü<teffl,iU.327 S.19»
FOH^Í-F^ILKERSO^^-, 3f>3 lüpedMd>.3ü2
GAÜSS.íyr,275.9U t»>»bol>.303 bcaab«rUk,79(>.803
Kruskal-,359 nttT«kbK.824 b«£>eU>
n.3C3 InkOLKS
QH-.381 HÉNON-.830.833
RAViraGH-Rrra-. 2É faqieriiatikiB. 853
Rewbs-,948

bcfoe^nÖBDMUe»i.m

dgAra.631
DMtiikaslér.615 332
natniálLtÉr.626 BERCE(«Mle.360
nyfltluW .617 Beilhoulu-
<aAowk.4I7
iik ^.7 9 4
BERNODIU L HOSriTAl^t^!miliálr.Ö»
DHUCSTEIHiiíh alapixáúionnk. 957

tót«L826 t. 517.731

BesSKL-fTiKBv^y. 31«

lUEOlUHtág. 10
BooLB-lÜggyéiiy.348 ŰOGDANOV TAKENS-. 859
altér. 322 AHNOLD-nydv.STO CSÚO-.858
nffimQUr ASCII, 959 *
títolt,607 aaazocútivssabály BAIK8TOW-eljiiH.9U globáJÚ.,854,863
infltabili».831.837 B0OL&Algpbia,3.t6 )N>lotdaSRidlék|]SEtály,297 liouiokÍÍDÍkw.865
invittiáui.,301 t»t oldoli mm,sfúáá> vektor. 281 Hopp -, 896,859
lü]EánH.i>07 Br.24X
:<tabilw,831,837
altérkriténum. 322 BANACH-téf, 629
BlternÁllíaÍt6t*!l.g4G példák, 629

HTOÍinptDta.234
ddinfdó.234 ?7
BAY£S-t£tcl, Tiw ”
gprbe,231 bilxy,87S
aratiois, 106,482 Hamel-. 609
 ilekádoláa, 336
£aÍll^Itá8.reígfedcé.S5
bit, 509 isfflapítiíttpMiimítw.92) DELAMBRB-Kle q(ycit)i>tck. 167
bizraiylti** j-<lbi)Aribúci6,662
dinil,4 CAUCHY-RieuANK-diffin«ciál«Ky«Tnl<>t. egs ífiii)i(C)anAl,643
Ca UCHV-SCHWAUZ BüNYAKOVSZKU-í-gyPii. Í^fusív*ny.657.«a
iStfcn*ég.G33
C aUCHY ScHWAnZ^-gyimlöíleiwÍR. 3U lt.745
CAVLEVtótde, 299,3.59 DIRAC-Í5fc,742
tcljaÍDdiikdáv>J.5 iy,87I
DE MoRGAN-awhály. ZH, 290
noiáU.332

> WEIERSTRASS-tiiUjítonsalí, 6S0 V^-donlá*. 791

X--ta*LÍTO
X^-prfba.799
CHOiisity-
djáraB,277,915
fcIboníAa,916
dkk>is.lQ2 ib lyt(n
bLsía «.3
»iii> Dt«td
3
xfia
alap, 102
körbevágó. 102 m -,3
«#»-,297 03
bwkolt. 103
BlMVAIS-nta.3H köiöDaégts. 102 n ^ )m .3 0 a
BREtT-WlGneR-fi^ görtw. X . 7W nyújtott, 103

•,11

kaiiipla(válu»to,fi94
tÖbl>váiti»£«.39g
htoy«a«í.387
>btildjili.3B5
ÉT «tfiÍBgv™yÉ.385

létei. 302 in«g«whbr.aiül!,391.40l

CouLOMB-mcx6, ponttöiUb, CCS, 691 parabola. 203 öWPö fiiggvíny. 393
CARDANU-lcéplet. 40 dkeörf».232 &«»gé.386
CAnsoM-traniofarmAció, 735 parciAlú.,308
CABXAN-WSYL-bAzÍB, 308 laonnté, 387
CASHiNhfSaBgörb,*. 101 CSEBISEV- D’Ai^MBEBT-fiinniila, 545
Cauchv- «pprc«uiiáció,9^ DE MoRGAN-wabály vciora.,401
dv.G19 disibét,948 B0OLE-nl6ebm.347 DflíiVH.970
feladat, S2T polinom.946 defckt,931,335 Descadtes-
integiíl, C03 definit,280 k-v(l,W
vorozat, G18 píjzitiv, 915 DESCAKTES-fék
CAUCHY-fíle ■ * 3TS ol0jckKubAly.44.9n
 Tdmtnulató 1131

Lnverz fugg?én>', ^
parajnéterEs p|őállit«a, 302
jACoai-ftle. 676
t6bb váltod, 401
n,ütávAvAJ»a,2Wl tőrt, 387
.‘EOEEáB.aiO vektOTffiggvCTiy. G64
BámitAHHUihálvuk.2SU
tűidül^ 260
Whonski-,5(B.S26

.OU tSbbváhoa™ friRRvöi^k. 385. 401

ojcrev, S30
mátrix-, S26
Diunerikiis inleetáJáíi. 500 BkndMi fdUteidc oieríiit. 821
üTtueDi»ULám52-t csyválUMÚ> fneevCny. 3»4
«Majungíh.d23 ...................... - «j.094

pAralmlikiiiitipiis.ö31
BaiKOULLí-{Ele,5ÜÜ p»«iáli«.325.75l.761
BESSEL-fae.517
CLAmAUT-fÉfe, 501,538

ríL -'

tnl.i<ta>ird..399

enifikusiiiU^nlás. S06 i«iuk*lt.a55

RJCCATI-Í6fc.500
MjáUÍiegyíiv.524.549 <lilK2Í&.rKyütthMÖ.54fi
HERMITB-fa«-,522 wjDtéitA.524.549
«»guUráp«ü,503
tdi«n>iiita«rill»tó.530
topologikiiaui ekriviilens. 8
tteiinan,S27.db'9
implidt.496,501 uhmhiiierbolikus,ö32
in(fcxcgy™!rt.517 Van dér Poi^iéle, 857
intígrtJAtény«7A499 viiltiHÓeiaföttluitójú^Töl
elemi Kssvínyek. 385 >ntcgrftl,496 WEBEH-ftle.553
fügprény intcsráJfelfilet 326 LJAPUMOV-,850
implicit, 388 int«grtlgörbe,497 aelve, 510 mMrikiiK. 84<j
iiívfns.aSS irányul*™, 496 CAÜCHV-IÜEMANfí-, S30 mM*k«,848
knmpIi>xv«]toasóii.<i94 kö*ön»égHi.436 fclIiouJUu Mtcl, 510 [mntanktati.AliKi. 848
krawIítS integráld. Oae knnonÜtuBniKlKwi. 328 p«ntonk*nti.r«M,84S
lineáris, 7G0 kw«ktcriastikuB egyenlet, 314 ReNYi.,S50
kvndratúra, 510 CT. 526 vpktortéi, 322,009
LAGBANGE-fÉle, 501 88áV,S27 <iim(.-i)!Eiátétfil.322
LAQUBRBE-félc, 522 km-Kk k.526 DiaAC-
LAPLACE-filü, 6Sa rlimtribúdó,«62
LEGBKDHE-félR, 520 mírtfck.SiT
 tóut.357
OiaiCUL£T'feli>aiit. 53T, UU
DlIUCHLBr-fálífritít*-i,J2S
di*zjuflkd6.21ö md«^.517 S.4SÖ
diajunkt. 289 mg»,866 »(R&moké.35
kontp^N
<ü>oknMÍz^hit» ce™kt.217 mhranogAn. 61 mtoixDk.»3
ákbiJi, 133 Pa RSEVAL.,428.525. 590. e
térbdi. 217 vrkUKoké, 1 »
k^»el«.2ÜS Kohtewec de V hjes-, 556 .W™l*.É«íik»PC*oUt
tór. 150
diffltril*údó.e61.fje2,745 tétbeli.214 ci^.28
á a tW ÍU ^ m
D1RAC-.662
CL742

BoOLB.aigrf»».346 egy ponton ál, I9t

gyüriik. törtek. 30Ü HESSB-Pfc ciatmáliilRk. m hAit»i«af!-.29
HÖLOBR-.32
faidmucA.290
ítélctbilktihM. au kM
fiiin
önkboöiA köi-.B«3t>
2«rtékeké.30
niátri3B*.234
unuDfok, 2G3 m ibw
ksúk
xpiaraoádiis.2 9.33
iliiQtdbuUv tulajckxiHA
ickldnáUfiSXorait, Íí)4
tellrfTtM]ik«lípé.3Q
í»aí*y^k5rfj,É.30

..|5y»fg»iB*,fi26
(>g>iiégKyöfc.951

Delambre-íbIc. 167
MoLUVEiDíi-ftle, 142 egyűttliató.38
NAPffiRfcfc. 167 iUgc)inúkifcjcráw.l1
ClebscH'Coroan . 302
mctríkuR, 185.186
nemline&m aptiiiHlixAlte. 886 térből, 217
di»Ittá«eW e!lipaÍB.lSS *,272
BOOLE-Olgpbrs. 347 elsőfajú, 651 kibővített. 272
■ ' HrJ,e«Si.887 eh5Ía]cú,39 kibflvftétt.915
expoi»náálw,m«spldS«,45 EIKSTKIN-IÖc konvcndó. 261
DUHAMfiL-fontmla, 7S1 iyület.213 ^k, 153
6k»»9g,161
L-gt-N^tÉkfiBági feltétel. 872 térben, 243 triTiálúmegoldáii, 273
egTÚMitendoiuilitáiii elv, 288 foka. 38 túlh*l4to»Jtt,276.916
egyéUáisfliaBg, 131
egyb^rtigí-AB
gömb. 243
gyöke. 38
oemlúicárí8.913.919 ig«KrtgtAbl*,283
tegik»i.284
naraDwértelatibon, 135 diid(tmó(ÍBzei.913
 kftíaesy«M*8d,l47
«lMit>ut,354
(P*f.35l «U«i£n51^.336 «lraikSt,334
1»«,354 kör, 354
bfTtétwlúi.334 HooiE^Bsg*íny.3« nyitott. 3»4 2 s s r «"
H, alakzat. 151 út>354
cteeuAsi pont. 711 Mrt.354 óv >ItadMi 854
dra.287 «b£ kŐ»lít«csFi>]«e. Ő05
Knietikiis. 839
invfv».29B [elölel,24fi
n«itrtli*.295 pltMa
p«dtfv.612 m£l«úbU>a.811
«!ÍiiKuJAriN,202
tinikw. K »
víps.í»37 i'lloláK-lpfcílHsts. 844.354
elemcoen^eljüráii. 270.273
rl«!mf«!»-lM».270
oJciDciwrc-fiéina.. 270

demi<(itis!iimkció.349 vektonjonna, 258

rl«ni«KMéjiy,777 vi^t<]rt«r.3X'I
«l«miformuU.28G iiictrikuii.844 Evusb-
eleroimt»<nmlli.m.447 tuii«il08ikus.843.8i<4 forjuultt.725
d«nit«.njiinkel6.349 függvény. 335
típlrt,247
sí56,21Í
díoi^iUtai. 841 i\t,35G
vonal. 356
^-,791 Ecleh mSRHWUER-MH. 336

ifiW. GAlTSS-fÉte.275
lípKaw Fbher . 752
Myt(™»,787
Baibstow-, 912 «-.7g7
Cholesky ,277,915 to»grSI,2,fej6.466
efflflípésw.928
pJanc«n«-,27D
frl*5A281
G auss- Newtok-.3KI
™)lÚcióeegjrTOtet.i5e

UrrArtAs, Ml
JACOBI-, 281,018
LAKCZOS-. 281
.Newton-, íWfl, 920
ra6do«ítíitt.,908
‘ ‘ ri, 277,279

ag6mb5n, 171
irányzás nélkül. 148
1136 J'ítfyymutató

k, 244,245 Da NACM-.C19.(í52
f«n ^ .2 l3 BnOUWER-,654
f«^rhfiletis.igár,247 SCMAUDER-.G54
EpUgreiH)eEC!tthatmftz,Z£

beiMP!r-.213

faip^.213

nrg»tí^,821
poritiT.iöl
W.197 fv.3G3
folyutt«

doni, 39
kon,pl«.ílta«i».6»l
hmwtrtt.eo

kúp. 156
p-rfiéder, 152 fcJQkti intceraL 488. ffiő. ÜS?
tón>si,158 íoT^Mnt, pHlÁiit.leial», 457
komürt IdtfhtÉBfl, 543 ffiEKKÖg-tétcá (oiBatiRt íwjport SO(3), 309
* típusú, 494 fore»tAst«zám.8cg
Sturm L iouvillb-,524 ftdübti EKinn^ 244. 245 ÍbigriiÉH*r*»,264,265
fdfifetj part. 249
eUiplikm, 249 ortogonilá 2(
tupwUÜk>». 249 forsAsfeirilet.213
tuiabaUkui[,249
reingutotis,245

L'HUltlBIl-«te, li)8
LBIDNlí-fé!e,3!)l
öldUiiktemösflli, 142 LjOUVILLE-, 509.826
vektorok, aOT Plbmeu-Szohocku-, 603
felcaertlési tétel felülrt. 243 POISHON-, 545
SCHWARZ.aie,4öl Bbr«5aW9pltof«.Wt!it,a54 R1BMANN-.S39
felcHertÜwt&Égi (wiKAly, 285 B-B-ábr4*olAs, 957 SimpSON-,923
Stiruno-, 470
J’AYXOB-,395
 táblázatok. 755 *: min. 376 «iuiUiikiw,69S
fScfem, 271 K^iíOTrós.376 óir«-.93
föérték K-áti-g.376 árkune-.85
Mk«fffifÜggvéayek.8 Bessbi^. í W
Cacchy -ÍéIc, 464 1okÜ«.364 múdwJtott.519
ini!twagEt,aGü Bodle-.284.3«1
ratódA.373
dMoinrtríkii».8ő
diskiM.763

m^ga.368
má«>d&jiL3eó
dcvmümdSállitáiok, 753
knmpk*ítóill(t».753
428, 949 ^be.239.'J4J,242
««Wt,951
FOtíRIER-wr, 427
Hll*Ein--lPr,63S
famipfc*«lalí,42T fiia-rtfen.126
k^bbká».ai«.635 126
•,427
430
HAMlvruN-.52S,SZ5
>ddfd&>t«ta756 FEEDHOUÍ-iair HANKEIr.9!»
áttdciiUá.,735
«illaplti«l*tej,757
megoldás ni&ii»
11.54
&vkvrod«, ^.S3 baloldali, 53
kfiíUrUaniuiy, 757 itcrilt. 128
dhakrftitompl«.951 a,87Ü jobbolíUli.53
dtúlAíii tMH. 737 n.756 l'AYWR-wrfejtós. 5G
ratponpiKitím, 75S (tiffikrét.431 flosi)-nü&dók végtriBn.53
FüttBiER-k«iEÍ!ixtofi£irnn Mytonosi. 431 kompoKíaóiii. 375 b«lArt-rtíJ(trtelpk.54
PoUHlE«-itEÍiiiiaiitrnii(«l FRBNEr-képlrtd!,243 fiússá Rsabálybíós, 37ti HEAVlSID^.e(i3,*J97
BS.U5Ö FRESWEt-intcBrál, 724 fimyfikAláo, 379 ÍlERMITE-fctfi.(i34
bflsmlöaAsi títd. 757 FUBINl-tótel, 480 lugeé», poláiift, 143 Iliim*, 468,397
intígrAJiíi fiinkdonái, 47.503.637 lúpcrboJikiui.80,133.726
ei’wieti t«rU»niny, 757 lineAris, GlO.eil H Síintegrációd úttól, 478. 713 l.iprrK™.nj(ítiiku»,*J9S
képtartoínáji)’. 737 tioeftria, folytooM. Ui2 ÜnfiárÍB,271,(ilíÜ iinlomorí,e95
Lnvcni,754 l/-térijea,G44 fTlRftísfcK tinmogÓH, 126. 5G7
Í1.75S Is, 006 lineáds. 2T1,322 igw.«íig-,283,2íí4
kétoldali, 74: fiuzy fiitlgvéiiy iHtegrilliBtfi, 448. B58
.,írtÉkŰBég,373 jil»Si>Mtiiitegráilmió.4íi:i,4E)(j itivtins, 51
hiiltíiaz,3e4 AIKY-.996 (jL>riválA(«,38i)
íligPbrai,61 hiporbollk™, 93, T26
ÜlalántHftott, 601,662, 745 Irtraáw.üü
1140 TAr^vtoiá 1141

algoritmus, 273.914
M«pfe,1019
......... Dndv.275 B-B-*bráwJfa.957
CASSIKI-efc, 101
regnlé™.<i85 dkloii. 102.103
BjBKANI^.áSS di«ioi.l.»7
•oalculáaijicij.SS
be»roUs,407
hibat«ij«Í£átfiFvciiy.819
liaeto. tárt. 700
nitaHtfokú.701
irfBy»igyík.roi
tördÍMi«nB.7tn
k»iDi»la[válUná*,6»4
b>mpkx£it«kli.47

kö*be™óv*ÍUwft.3ST
kraéphtók.450 GlBABO-tculiet
ÍMlM*sártUlató..W
kisvcU4t ikmátis, 387

gnnbdkk. 137
UPLAClS-.eSZ involiite.236
Iii»irí8,6i.e3 Bolilt pont. 233
Imcáríst&tfiáiKvény.eZGS

193
kcttá^Qt.. 2X1
lak&lkimutiiRiAlfaku^.UVI kbxoki.109
Macüonau >>,510 KOCH-fck, S4S
merwnorf,m,731,748 fajtttóv, 228

GABOR'timisE&DrmAdó, T73
t1.W GALERMN-mödsiKr, Ö32
lusni pJemi, 01 gamm»fuggv«qF, 466, 469,996
Neumann-, SIS Gauss-
SssKOtflt, 63 RBÓKtek, 1007
par»mttet«fi ulűAllItáe görbület, felület. 249 ára.s2íiiuashi 72
magomhh renda dnrivAJAn. 392 hil>anégyzetinödRzit. SIQ Mea tangens bipcorbolikiu LORENTK-gíicbe, Oí
periodikiw.S^T^ri íntegráHétd, 68S áckuitK^iiiussi.SS
[)iú:ar>I(ui, 5(1 lépés, 275 irktise kutaugfnis, 85
[iAtoh, 30 ptipír,799 árkttes Kúuuffii, 85
™áonálLícgé«É,Cl transsfoim^ú, 27C. S07. OlH
ü M h U ,^ CACSS-féle «wiraptota, 231,2
1142 r<it7Bmutatrf

dnériutbi{HMit.233 mírhrt«.Ö57
nyílt. 61Ü
idBttvrkomiMlrt.iK

gyiV)n!i»&,3SS

GRA£FFE'eyá»a,912
s3sai"sr*‘
syaMtd.Vt£TA^mie.43
iSrií

pámk,352
«®cIAri5,352
ráz^,333
fdk-,352.3Cl
BpedáIÍ«.<Krtály«u,^ hány«fc.deriw«tja.387
irbík egy«il(!l«! »ülyo«tt,354 bniuu<i,291
k>mpkx«tak,737 bÁlraat. J52 h*ni««iiite8ril,4KI
görbék viwgAlaU. úlutóiw*. 2M
gBrb.^l«.«i.«ik«örb«.231 t«lieapnK«itáK332

hÁronnia5it
M it kör. 134
]<aott1nifl.8S3 di76k»6K(l.l35
síkgprlM:,2aíl »t«hit»>.834
tótE6rbr.240 UTodanálLssz
görhiUfiti kfir, 230 fa,nip»Írt,6S0,8M

koordináták (a:, ff), 231

BÖrbilloLiimgár. 23U n-aldid<i. m korUt.GlS derAksisÖRit. 1G8
KÖrl>ék<!gyfoim«t«a,247 8»tb«l3«3«, 1S3 kwlAtwak mctrikw tHheo, 617 ferdeszögd, 170
8Örb«,a29 ItU^oklAfM. llitt
SÖinhi. 162
EUU»-fÉKlö3
kön11írtkör,134
 hil»t-i]onn&h!lnBÍ«<,S12
lülHwirtaemuiiitüs.931
hibnH<6n1f>«|(rÜHCv«iir, 812

fcaniltrtkörMiptra. 143
t4uieQuUpirtdí. m
tofiirt, m . t «

hán>nMae-hktafÍ£Artú. 913.91<1
liipwWiku. fassróny. 132,133,726
hip«bokád,22ü
*^ka,«nyí.220.222

briy «artril»WflJrt. m
■mfetRni, 133
helykoordináták, tükrözés. 268
helyvcJrtoi: Sí«5VÉí,>.998
A komplex 34
bíngor, 154. 222 éosttís, 784
ctUptikns,222 bip«!nifk,646
hij»r!»lik>í9,222 híi>ocikb». lOG
IitóArciklia, 830, SSS iliwiAiuokd^jekú bvkolt,, tOŰ
iartabilia.830 eUipti)n»,2»4 uy<ytott. 100
stabilis, 830 s, 'Í24 111.931.035, 942 hi|>otfeús prűbo
ImtiSrtrték b,224 GAUSS-féle üUtisztikM, 7SKI
mMffiifii. 407 liijKit&OHvúu^ai. 80:
ib«-tlÉgy»etö^,9ie.943 lúputrofboid, lOU

HOLLADAV'trtcl,954
bol0«iria.3ie
iHMe.3ü4
99.345.üli
nJephrtkí, 631
(tfílra,a21
tjTimfocM'lra. 21KÍ. 321, 323
vektmhálók, Ö13
HOPF-bifiirJtíU'iú, 856
HorK LAXnAU-modell
t»irl«üpjiciné.f«i7
liuHútost. 133
[iftrnfiolikuH. 158
HOHNBR-elm3aR2és, 910, 9C0
k«iMrHi.gil
boK
iutamilluiiw, 65ü
vckttur. 189
1.1 ■Král.4T2
föWwjzi, leO, 244
mlitkáH. 173
Householoer-
el>Art».277.»ö
*)fty<iimraiKÍós, 752
L-HlilLtEtl-fílr (bmiuiii, 168
luillAmcKycnlrt
cjyditnpnüióN, 761
n-diTtiPtiínóíi, 544
hövrasctcs (JKymlcU;. 546
klnswikitf feladat, 544
SCHRÖDINGER-ngycidrt, 547
huUAm. süt, 77D táhtáart, 1077
liúr. 140 mUipádtehatir elemi fngifvéuviík, 434
húr iczEÉsc. 333 .kó, 447 1050
hür-&rintÓK*ög. 139 f*ka,447
búmégyisüg. 138 tmcgrtöós határok, *47
húrok IHUaiDÉUn^ Gigee. 467
esTnást met«í. 13» iirt«grtciÚ5ÍitterYaUuin, 447
h m »k,^.352 intrgrfcifis kfjtistajis, 434
hüisaö& 139 inut^Adteiít. 4TD
imegrióás változó, 447
crtíimciis. 434
intCKTiir, 454
űltífrál
B00LB-aÍKPlir»,347 abfc»>lút konvE^ciu, 466 táhUíat, 1070
hahnioiok. 2!XJ olcmi függvényt 434
Ítéleíkalkiiliií.2«4 EULER-félu.466,469 tó b ^ t, lü7ö ^
idd &**v(-jirbaiuiíLlÍT,is, 773 t!X[ioiienc,iáÜa. 997 lugiintmiisfitggvények
IEEE-stíuid(trd,!)(jl fclükíti, 488
igaü3ágfevU-k.2»3 FouBiER-,431
igazaágtüggvény, 283. 284 FOURlER-integrál, 753
difcsjuukrió, 283 FftESNEL-, 724
ekvivnlenria, 283 gprbraiimti, 470
impilkádó, 283 komptdc függvény. C&S
fawjinikrió. 283 km--. 470. 476
NAND-fijggvÉny, 2S5 LEBESGUB^, 658
uegádö. 283
Noií-függvíny. 2íö 460
á,2ti3
ikneaédrr. 135 pnmitiv fnggvÉny. 433
Ri EMAK(1^.447
ÜBStduuoolítás a St TELTJE
460
Stieltjes-. 643 táhiáint, 10»3
ílgebraifi
a RlBUANN-ÚttifráUiil,
impiikurfüggv^y. 742 uUláa.&l
«.502 mií-gráL impropriu*, 447
voniű-, 470 dÍTOBei»,461.4«
íiitr^rA). eUiptikuB. 443. 7D7 fogalom, 460
indukdÓR tevctkcütcUn, 5 1.faft.437,443 Kiérti, 46], 464
2. fttű.443 konviTg<!ií8.4C1.464
3. fa a. 443 koroplex
uifiradóe pont, 231.236,390, 397 rWifajü, 730 hatóiraatlaa, 712
mcBhatAwaíwft.396 iiBtArcK<itUn,443 h»támi5ott,711
ingü liutíurozott, 443 integtftlás
FoDCAUlT-ftle, 972 rtorfejtés, 470 általAttí»BMl>A!y.434
maieűiHtikiiii 73tJ t^ljea, 731 aíintegr«ííl<mhclűl.467
mg»eeyeiilrtí.86tí intfigrAl, határozatlan. 433 függvéay. uemelemi, 467
mgadafAHs. fOggví^y, Gt alspmt«^á],434 srafiku»i,437, 453
 integiÍh«teL683
Cauchv -, 7]
üBOsrifció-. 264

F heoh t»21

irály
akewbe.225

térbcE, 180,210

ajiilfiigg»fay,574
8síbU i1^.S74

VoLTEftRA-fele,621
<üsűfajü.572,ii9S

C aucky-üéűp, H5

A itken N eville-.WI
integrálfclüJel,52e fiizzy rendíraerek. 381.383 j(!l, 770
LACRANGB-félc, S39 jcUbrA»>lA«, belaö, 959
Gauss-, 688 spline-,939 jBlMMiteW. 770
LtigononKTtrikuB, 939, !M9, 930 jelölte
tudAsaUpú,3ai fuRÜtott lengyel, 359
530 iatwpulációs fcltétd 939 lengyp],359
tcljoi tllffnrKticíAlé, 47C IK»ztfix-, 359
iteETállmt&iági fdtétel. 47íi. 477 NEWTON-ra(f,939 jplflüintftiU, 770
■a, 921 jQhboldftlimcUékaK^y,297
mtegrálkritárium. CAtlCBY-16k, 414 le, m
 MOIVRE'félP tieeyHmWsplme.955
komplex siArntdu
Pesw>.S46,852
kloU>id, 109
KoCH-f£lci;űd]<!.848
kodw,153
kodaMafanéjEt.20
kód.336
ASCU.959
kéfoelcsrési.34 DyilvtnMkaki, 336
k.-TckaÍK,962 RSA.336
kOTtóéa hiba, 96c
eX|^l.^öámtás.-t9 kódolám 336.339
laiioniku!. aUk, káFkkfpeü^e. KS, St krrcBXlbevett pamál tmpl^ .lo
keret panunétensdőáUitáii. 49
VOUNG^.303
k er^ baUr-,935
ellil«rá. 199 taxtományi.985
köré, 139 w.931.933
krnileüracig. 139 kolMnótel»^,931.935
két ©dk, 151

930.933
kealctiéitát-feliidM, 92G kiléjtisesySttlutó.183
kÜcjUá tétcL U P lJ ^ f t k . 239
kij«iastá>M>ni.346

tér. 208
bndtDÚLIflO h«liiutt,289
kateg^nc üleebroi fci&jcxéfick. lOOG SUGENO-, 373
mi»üda.BAtBE-We.839 i»3iipolÍiu>miálÍBkifejelek. 1 Y a GER.373
kBtenmd.89. 109 kÍd.ei^í^djÍrlS«
KDNF.349 pér™ítSs,360
kép kteSÍszíWszög, 131
kii;s£iQ;ItAviUt<ffió.S72 «üff.br>i,a59
kíp. kieBÉsdt^g-t«telck,79 ortosoiiAl»i.(i34.644
a, 645 komplex fŰKBViaytan, 694
S.I11 kitflii«H»té™™abály,373 kf]mplcxi»H»ok.34
kiterj<s8téátad koraplexifikAMs, 611
k.l2 BAKAca-HAa».,G45 kompmsíci6,375
CAHDAIÍO-, 40 kii^jBiilIta B2imltás, 939.942 kitevő,?
HERON-féK 143 dwjcr£tfeU<]At.g4^ kÍTOato.963
MOIVRE- folytonos felnil»t, 942 kon]i>l«»»n»,ké,36 nmx-4tlng,376
hiperbolikuafüggvínyek.M inéréiiiMba,811 pBliiioBioké.U kontMciö.Ol?
tiigouumetríkiM ffiggví«yí.k. 81 t5bbd>m<:imá<ifelatlAt.944 lisssárooké.l kanfidcncúi-iiitonnahtin. 803
 végtden sor, tompint tagok. 716

*,555
kolannb>tóctd.547
LEiBNiz-fele, 415 G auss-K büger-, 143 kölUé«mÍUÚ,881
TrinwMnlinrtrw 333 öcMMbM0«la6.412 köny^-Ui
Ij • iT'

kt)amx,228 SSL n-, 968

biujugáit komplex námuk, 3 kuuvol&á& kar, 139
konjunkdó.2S3 cgyokl>iaT58 APOLLÚmOSS-, TOS
Írititeije.ia7
bxik&v,228
konkoid takar.
gráf. KI
i5 S.m
Ah»Uite*.99
Hawlton.357
ki8 8Mlifai.158.176
«ík
■vbm
ddi.l9
yo.G
149
köreüTOifci..
difiAinöefl iHMxdiiiJUáki
takoatra™ri«ff,2(i7' kör.kis^tiihLlSS
köiaUD>falk,idkbdL139

0v.eia,620 síkbeli eöfbe. 193

konvcnrii ElKSTraN-fM*-, 3G1 t&^ríM.241,243
kmivere«id», 929 knoniíiiátafeiükt.208.a63
«bsoIúl,414,421.716 k«rfdükt,24
Qa NACB-i^i . 629
a, 182,185 lii»4ríH.W)4
>k.6l7
Tie A ^ b ^1,!82.186.189.191

tár! 208
f5]diajzi,iea ■178
GAUSS-föfe,244 vcktaniii;x£,684
GAüSS-KaüGEtt-, 160 kflrkiip,15ti
kez«pétt«kb«n.4'28 g«>dé*ia,143 k6rteképMrf«,868.869
g6uJi-.2 kűrtuc»5.GÖS
a. 190 körpont, 249
p-«dr<mdű,i)29 köiwietet.140
sor. 411,414 köratIrtkBr,ia4,138,143
*orok.ta>mpfext*gíi.716 i»,143
könlljArAi
1154 rdrgtfmnt<aó
kötés, 346
dÍratríhuUv,346
következtetés k foay
■■ • " ii + l-re.S
köítóMírték-tft*-!. m
kozeliUt fmnul&lt
k^t«k«p|ptek
raipirik.w görbék, llü
köiép
ki&í^iérték. 19,8U
függvíny.450
wlyoartt, 783,0)4
köz^>énék-lcépkt.3Zl
k^x^iéiték-módnET. 111
köwppontifiwg. t3t, 140
DlPFl&-HBia.MAN.kona-pd.
qsyirinyú füjsgvínyck, 343
kOlölihöaSkoo«linAt«mid««ar.(i80
376
•iidfciá<.tét«1.739
iQ'ilvánDe kulcsú 3
RSA-djáras. 343 ilbjKte<«yütthi>táj«.730
.lwtkrit.705
dt<.U«t«tel,739
fiiggvAiy. 73ft
íTüdüti batamány, 738
luu»akMgitM»I.739
ViGBfflíRtkód.340
iiwe«,739,T46
tnvrRmt«8iiil,749
Kncnht^tétcL-JS
M»pk.l026
■ FOUHIER-trmazfbi-
KAONECKER-sömhóhim. 264
KRONBCKEB-anmt. 257
KUAN.356
KOHM-TüCKEft-feltételek, 800 Ub«:,294
gr*f,361
elemi. 361
kúp, 156.220,631 láacBÖrbc.89.109.565
cfaitrtJis felület. Z Laubent -hoi, 718.705.998
gentürftló. 612 ™izet»ttir,geyéd.y.387 LAURENT-KOtfejtí*. 718
képzetes, 224 IÍBCt3rt,2 1<>b(^At><«‘ta<a«m.9(ia,961
LANCZOS^járís.281
i«guláris. G31 lEEE-*tiujilMd.901
tömör, 631 MbpIc.995
miktortér.GlO LAPlAC&egyBdl«!t.346
kúpielölct, 156.213 LAPLACE-KI« kifejtési tétel, 259
túppont.244.245 LAPLAC&apeiátor. 668
 ráty»»nalat<i 1157

kaotikoft,S>4
r&ltttl,46Q komplex aArnalk. 711 aor,4n MACLAURIN-wr. 423
merték. 657 koatraktfv,6ig *npcri«.421 M«a>yinii.9T6
Icfc^ [meHns.323,610 nme. 299.308
nyíh.e24 litiráns
Idfrjti«B5rl«,23G mag. 299 fiigRetfcn»cg.322
Lecenore- mí>dujó.84a fii«gDség.322
ocmckvivakns.300 lü,«i™fam»,fiM.611
[«tkű.851
nUtfiLiAlUSr, Oi>4» 99J
nbö6.jú,52Ü redukált. 860 linriLrábnibiiiidd
másodfajú, 521 «ÜO€4tív.293.6lO wlcto«A.84.181,]»l
tdj«rediiríbi&302 LiűuvaxB-
kgjobbka»«Ulás633 lioniDi)a,300.826
IcgkMi;bbrGbal»rl)it.űl3 t«td.iÍ2S
lé g ib b Imüt (tUrt}, 33) imitá.SBO Lírscanz-
ÍPkéjW*ÍB.k0€lfbtIll.e97 «lawtó.625
b<Mrrate.4a7 fchíteL«»,50T
kiesr^llUtxtAmit^SU &XPOM.699 foljrtoiic».625
külőubőlö móctiKenk. 407 k)k<Uínii.G25
80^
tc r„^ b b > l«ó korlát. Ü13 hra>lr»fo8gráiy. 099 fiÍBt»ö.y.828
kitrrfk.844

ksrö«klcbbAl,3U
Bí*yxrt|syűk,701 nuuitinn. 10.9G2
■vdpnikfnggTéoyn. M«pt
7-«i«raó.976

„ ny.703 b»rU».iuaB
kiiá!úni!mlf!kB6g.3G NAPIBt-fÍÉtE,9 »,10Ü8
bköpra6i.2i)1.293 leni«*aietis.9.725 k.iaos
«ljungíUt,300 bi!-fakivitd.972,9T6.993
alt^, 301
Widctív.aíB.ClO
rsoport,23íl
csoportok körátli, 230
iéptéktényezö, ll», 146 )ogiIn.283
(tireJrt mereeg, 301 fmay.364
.gyaéskaf.»68 itítetkiiJkulü».283
Lis™port
fefegy.^1,308
ciltojAo, M4 kompakt, 306

fargatia, 841 1002

bolsű.IÜtl3
lii'U!tGUS, 841 oUredefiniat, 1002
HÉNOn^, 837 fmitoR. 1Q14
h1I,300 .Itirfeiyowg. 178 komp«*idrtja. JOtö
iujekUv,293.61ü L^-íír, GGO V, 1003
mv«wlckíp«!fe.2Q3 LU-ffJdcnris&ció. 914 ■*, 1002
 1013 elloiifirzóstriiktíii«k, 1004 idterj«artí=B.9T8
hidmaa>k.979
BsssEt^füssvfi M037 öifix alak. 979
tKV«rtís,97S dcfatnjátwktorok, 1020 kacjrafe.979 L1032
WKÍtBfRÉsmfonnációk. 1005 Unrárisal80bi»«feraei. t0|6 n
lbiták.979 *i,1032
fai|KXbolikw.^»«l. 1( egjnoásliKakatuiywiitt. 379
hú«nKÍiinmziA),l(Ka bstákfaát álló, 979

iqtciait*&aigiímcidaiiiúk. 9
opertt«rok.979

Úllegről
pl«fix«hlt.979
pTDKnimazáii.978
téhláutstniktúifik. 1000 iriüdák.979
»iffixirW<LS71
si)lii»fc.978

kifejezte£áj&, 933 tán^inód,lDGe viltfBD.979

JcDslcuuiidc. 1005 VJtejBaa.4.976 h«l**aK»tt, 1022
kSnq^rti vMtra6.1005 i«jrtarok.lOOU •.1022
m<.rad^27e S.1022
liiíc*™<ÜKrtm>fkiiKfi, lOia
listAk,999
kéterinta.rtb.. 1000
nmttkafrlülrt.STe
mav«!ctck be-«khriti-!,9e9.976.»80
pnlitmnoUml. IDIO diffensKiái-« intcgrikzáiiiltíH. 1(
mAlrixak, 1000 1023 linfiárá algebra ekmá. 1016
jJa.972 ii*t*k.977,983
rtdc.975 «!|tyni<<9lMsbtfulyizásn. 984
Í1 S " <>p«dáiw,9S4
iljtqírttt*,974 beodts,4l8 töfal»iiiitfl.984
k ífcjai^ia fiigg»«n.vdt. 972 - idd felület inv»rmni»i. 223 lcq{ikaÍCrtékEk,981
[ű felületek, 220 milhxok mint Inták. 985

Upu«,993

opítátonik núi«dn3HlŰ8ÖrliÉk.204
font*. 098
fS«íW!ayBk.l003 alap v e t6 ^ S rt™ r speciális c»et. 1016 ii.loor
lielyEtt«ritém.9SÜ fej. 980 9«6
pont-. 909 felületek, 1033 tcq)atik».969
pMciáliRtörtekre bontAa, lOl I
piiUniimok foktari«álA»i, 1009
prograjntsoina((c»k.995
progiiunoaás, 1004
cikltmtruktArAk, 1004
1X60 TáTyymuttttó

MEUSNlERtótcl<^24T
inddend».3M
mvertálfls.271
aperíXmtik mvetz,256,259
tnintomgBróyelt. 796
Skc’ * '* konjugilt kMnpt(!x,251 kiértíteldK, 79S COLtLOMB-tueisS.
kvxdnitíkus. 251, 252 egl^iiatÓeáB. ststiSítilBÚ, ÜOO ftix«i.6S7
Donnál, ^ 2 f«n«.,K)Ü
naU-, 2S1

irtóképa5»«lBkja.3ia
IMn-iUi. törtekre bomU*. 10U8
pobnomok WttoriiAci<!ij». tUUG
pmgramoX&B, WX)
dUtuniU(dtáMk.99ü roópmk.256
)oUÜsvjilkiiAk,9yO
x !S “

meridÜiii. 160,244
iiKTidiáa-«ffiuM«n^lG
u«íWg«,ei5mhi,17n
mért ötck. 811
uWW4k,657

Dmac -,657
«8«fikiis,841
fi2Ífaú.»t2

F-,S4fi
üící»tak.í»a
VT-ln<miknúiit listák. IKO *«y«d&ÍK,253 kawidett.6S8
Va»i«i2.2.9T6 LEaesGUE-.637,ti40
Vrwi«4,P7C SBR-.842
átrix.251 <T-vép^660
tartóin. »H) ponni-.928
mawteti>zab&ty<>k,257 510
teniu:8zetat,841
U-.912
saiátórtékEk.277 BRODBTSKV-SMEAl^féle. 44
hiokk-tndU«onÍliji.934 KBjátérték-^felwlnt. 277 fok(n«t«k&KUtá.50&
ddéktus.323
G a LEIIKIN'.!)32
<ki«k>Bagfi.251
GREE»-,S40
<UDgonAI-.3&2 é.l«
eltfln&.257 ,943
wimt.k.254
Uígnagyobhfe:
mwt-fflwiais kmDpazfciA. 37Ö MAMDANI-. 379
inaximuin kritíiriiim, 378
fok<izAoi,33» alwMlút.30,396
forgatás-, 350 globális, 396 juetíüset, m
dr»iBlikBB,370 Milnb-, 92«
fAátl6h«]icliiui.252 globáJ»,50 u6gy»ítkö»ép.807
háromazÖK-fdctorizöció. 913 bk»l™.SO,395 fu=wyhfltoa»jkp,.360.3TO
Newton-, 989
relatív,™
 rrfigymutoto- 1163

pmliktor- la
Rizmann-,
Rrrz-,932 küls6.295 Dydw értik, 365
SOR, 919 n-yállOB5s.29Ö n><^vivátto»>.a65
aiS«detÍ»uű>Alyok

ocnnÁ]t kér.fiZfi ny«n«M(i]si.838

opaitor.637,828 uy«n«f6k.».S33
*-,369 nyoi«paat.aH.I»6
BaMACK-Wt. 640 t-,369

oagyságTOTii _

NAPIKt-fae egyenletek

imAlitíkwfnggvtey.üW negidó.283
B00LE-függvény.»Ui .-faaUiliahiui, S23. KU. 836
dk 799 k m á beadás. 283 nonnáfciaaJrt-917. -Ma. 943
lOJVRE-Wplrt négy«.29l

£S.371
fng^ni.48
liiMán».27C.9ie MyU««,625

SSSiS^..
invDn(.6U
DomiálAténycssö, 194 not«iinvdccdA.(>5S
Ni9im!tkaiá.KcmyviixáitjotútiJSxabráay (ISBN). nunuiUaiKtó,2g8 ko<<mUv.656
iiomtábik, téisörbc. 239.241 ko»j«kt.fi50

lii)eár»i,G10
NEWTON-ftfein folyton«,637
korUin«,637
monoton, 656
mdtiplikAtor-módszor, LAGRANGB-fáic, 407
mtttüta narnui. 826
477 NVBMICKIJ-, 653
«[>L>dálií., 43S
műveld, 295 N0R-faggvény,285
algtbrm, 203 aorma. 276 NYSTRÜM-módsTer.SSS
aritmntilmi, 1 euldideszi, 258.92
nj«ia,828.836
 Tirgyimfbtíé 1165

tdi>a,650 kcdáto5ásidijáráii,S93 Givens-, 917

lÍRiS«)íír,653 krodratíkus. 887 GHAM-ScHMniT-féle, 279,535
VAGY. 371
Huv SBHOLDER-. 277,917
numerikus k « a ^ eUnrtoc*. Sül
8ta«.291
b«itvB,892
* PAD(V.ppi
irányú.
KI

DFPmódE^.893 egyraiipttri debúAít. 346

feltátelQéU[nli&!)adiit,8!n kiótékriés.797
FiBONjtca-. S91 «>táMw«£p. m«réaí endmém/^k kodat. 153
Hudreth - d’Esopo-, 890 küp. IM
KELLEr>.9DD polibkr, 152
téglatait. 1S2
k.894

Um,pStott,m
VEtfictt glacik
Wolfb-,888

fftkiin.303
efirbülHi kertnek ipigw.. 204
h>nnJidfokú.04
nrfdorffoku.63
n -e*«i*l,63
Neil-,95
r.203

3rvéayvomUak,6:

t«doiiiUis)aáiiu>ké. 1
ubuA figynök probltaAji^ 8H4 ö«aqs,e
egycücsekéaao algebrai, 370
HlLBERT-tér, G34 pwübolikiM görbék. 206
csökkeni írinyórfjárís. 892 ítoaífa8gvényekí,323 p«ral.oloitl,221
elIiptikiM.,221
forsAs!mrabnloi<d.221
hipBrbolÍki»,22-a
egyenesek térben, 219 ^ntráiiíi felüJet, 224
B<kok,2I6 iiw»yhabnaa>ké,369 itivaríátwokfliajríeí
rtogonalizáciteeljárAit, 279.916.917 cUiptikuK. 224
 Tmymutaíé tmT'.

kasükád. 862,864, 867 Legehdre-. 520

p«lfo-jdalés,359
pwhaherttér.6;ö
a gömbön, 162 prím&ku>rfcl>Mntá«,325
aoitlitikiBfugsvn)v.e97
pcrturbtóú, &Ö t»ll<^<UÍ162
PESIN~képki,84e.852 priniitívfüffvéDy.433
P lCAR O it............ prínmtítttak.325
hinam,32S
iker, 325

POtSSON-
differHiciaegyoifet. 5 « , 630. C83

poláii>,162
oUdooidmi
líA d U a

ldftctt,360
leii«,360
P arseval- pnUitaqgel]r,igO
egyeaJ&*R, 438,525, 590, G36 patM<T.t52
bHnnx.134

PASCAL-ftle<S.^ . pofiMö-tétet, EULEa fflc, 154

pASCAL-hánwwfig, 17
pAtk6idl(p««S,«l 0,11,63

pemirfrt&-rclad«t.323.930 CsEaisEv-kíplrt.88
HlLBERT-félc.eOS
ind™, 603
homogín, 523 baiaktennftíkii».2T7
kvadratikus. 63
linóin*, 523 Laguesiis -, 635 BHAVAI5'r&».3I4
:rwnWt«el, 361 p.,lenciélt»imsB5,6&t ipoot
üremintegrtU-niÍKtKMrek, 543 rotáció, 678 ■>pline-oku&1.955
cremkoÍloktófi,935 pöt»wg,131
*r,93S
fHjriodizáciii* tAiiy<r/ö. 745 IwMtívdcBnít,9J5
pcrióduB, 51,83
BMkíinB, 77
1168 TVfayffmtitold

iw«lv«i.,S77,579, 597, 641

diiumikai.321
I«liikció, 203 C^-sima.821 Fa LK.,254
tPoxor.26H diffiü]»tiv.822 Ri £mann- SlERPlliSKI-
mlutó&krpktek fbnmilii.539 *árkAny.848
eigwükus.841 függrá,y.ía9 «&iye*.S48
régi fokboMEUK, 131 MyUmos.8I l
idSbai(&diTCt.831,822 lílEJlAÍÍN-WÜjrt
kJóbwi folytonos. 821
inv«t^luitá.a21
kaotikus, 853
kpmŐ,a42 rekufikálö.239.241.242
i«Rrisa(«együttbitó.íWS konzervatnr. 822 tár. ISO
i«SuUbH.909 Wri«li,214
lesiikrítáeá féhftri.S8G . « »

1
knotiktu
Devanev-6^ .
k™ró,853 vckUxniwaö, 67G
lineáris, 2TO,K»8 mtátar.550 t,t*tg6ri».239.241
«tAndudaUkinbatás.tSS nid íMgéje, 534
relAci™mátrix. 291 négy pontból, 213 RuaxE-TAKENS N e fopJm».n8
retórKBSK>n!M,292 jK>miálegy«iI«í±.27B
relittív prím. U 18,634 RtrKGE-Klrm-<!Íjár£s, 927
indirHct bbeoaylUs. 4 iit,Ü34
rckliidáHd[j^áM]k,91<l
Tfkxáóóe paiam ^. 919

folytonos <»>iKirt, 303
le)ákografikiiit,2£M
mKlwísi mUció, 293
toljcB, 294
rendfi™lv,55
difierenriAi<^[yi*iilcliík
«b.lArm«í,665
rcüzcsoport. 297 «xiAl»m™5,666
dklüms,297 8p«ríáiis,277 «-ntrAlifimKí5,G65
triviálÍB. 297 «ijátfB8g¥éi>y.524,549 grarfUw, G73. fiT4
résyrBoport kritédum. 297 btCBrilcgyraitet, 57-1,579
rés^.3 5 3 normált, 524
indnkált, 353 SttjAtvoktor, 2&4. 277
réKtgyűra. 320 súly, 308
trivUUis, 320 SARBUS-MsabAly, 260
résisyörűkritériTnn.aaB sáv, karnktctiBBÜkus, 527 HlLBEirr-tér.632
rfeahttlmBa, 288 k«tügBvéuy,942
...................1
SCHRÖDOtCER^cgycnlrt
ImtAris, 547
lUíinlíneárifl. 555, 557
 inKUbUis.S31.tUG víg®, 17
Ui>eáin.6aT v^tdm.409.411
*tiib*i».831.S36 WESERSTRASS-kiitíriimi. *20 kradrti értitek
sofaifiK KTbnraicAá feladat, 885 LJAPUNCFV-fék 827
brMarág, I3S sotirjtés. 747 orbiUÜs,827
heirt köimigiini, 138 Fourier-. 43Q
köniUrtk&r«)tK>vnt.I39 Laurent-, 71S b.784
köse«ppciQtitaeK.13» Mc Lagrin -.423
ímhüí®®*, 138 T aywír-,335.422,717 szabáty
okWbMtóteág, 138 k.411 BeimuULU L'UoSPtTAL-f^. Sá
sutbilyos. 138 Chaubr-. 274
ííkbeli. 13S DE Morgan-. 284
tenllet. 13ü jkkiszMuJUai, 811 Napier-, 169
.wdonneek kíértítóés, 797 nycEvi.380
bfuionlA. I X iclró.797 Sarrus-, 26Ü
«. 147 matBmaükaL 775,794 sKaJtBilAs, nKítsaüutrtbrtií, 59
HzakodáMItrly, &8
TidB.421 fizaloura, 130
Hltüi&uuRt;ttg,4n STEPFBNSEN-eljöráa. Ü09
alternáló, <ttS STlELTJES-iutKgrál Kz»mtáHifoU<lKt;,8í)l
BASACH-tér, 62fl fosdom, 460 KzallítBsi líálóant, 363
binomiális. 13 víg®, 608 öeezfhiuiotUitáf> a, RlEMANN'tnt.og»UlAl. 4G0 szára
C lebsch-G ordaw-, 302 «w«aí^feitétel,918 fixpontos, 9öO,%l
CSEBiaEV-. 998 í[>clrtiá] lebegCpontos, 960.961
divciBTOciii, 4H liuotósopaátor. Ml STIRU»G-ft>fTnnU,470 féÜogiirítinikiunlnk. 061
ilivergmH. 411 8prktrélehDÉlct,641 STOKES-integrytétd, 688 »xámábnl»>lfts, brlsfl, 9C0
Fourier-, 427 «pektTÍlsaeát.633 slniktttr*
Innn;^ Alak, 427 s[>ektium, TX
fÖgKVÖiy-, 419 642 kUa iB algi^Hai. 295
Bcuimetri<ü.v*gtolMi.4n sptnll,HI7 STURU-f^
to'olücnttnuiii. 413 107 f5ggvíny,44
B, 107 Unc.44.9i2 banl»uto.aU2
s, 108,213 Sturm LtouviLi^feladia.324 P «rt(^ 9 tt3
sptiM sitgftr
k^.l39 l-fckü,320
bAnns(lfi>kú,9S4,9á5 tl90 2.fofcú.32b
íotöpoládí«i.954 3. fokú, 326
kttgycnl£t«.955 iUtenülö
419 iidcrpoUdái.^ 1. fokú, 326
3. fokú, 326
koiiwrKEt»,41t íntcrpolácíás. 956 3. fokú, 326
La URENT-, 998 lMtgyenlítö.957 siUyfiüttor Zl'ilDok, 1
MACLAimiN-ÍÉle, 423 ki(WBJítő,S55 Ktiitiio(tikitt.814
in«rod*ktiví.411,411) n<.m»lizáhS,K5 HÚlyfÜKevtny, 524
mcmtü. 18 pcriodUnis, 954 (HilyponU 192, 212
végtíjim. 18 Uinnfewtes, 954 biromBWg, 134
N eumann-. 638 Bplin^interi>«l^tó, 93a ívbwdtatnt, 459
űii^eg, 4ti SPSS, D76 nwnnU aikidntu, 460
epur twpfe, 4(iO kÉparto*. 34
T^ptütvuteg, 411 (nAtrbt,252 *Art Körbe, 460 komplex. 34
ictAiiitntú, 17 FitabÜiUia. 929 »úly|K«itloódsaHr.37« abtMolútM^.33
T avloh-. 303.422 (ibrodirt, 930 AltsUiustltott,3?8 algF*raialnkj«,34
 s7MBsaé^ (aldiHjzi, ]» ). 244 dif3tólis.80T
tapotiEiLciálts 36 Mtmti>Giirki,807
fORrtéli,35 Mniigfet<m,aíi8
smtgulárisértaíi.2Jíl,844 nlgct^oi, 370
székőért^,ai,335 ^iziugnUi^ Ériékeksumnti felbonUo. 281. 2S2 DESCAHTfs-.2ao
Kbw(Jút,395 süneulárápant (liitdikuH
k ikát^ 3 95 unatitilntüf5ggvsiy, 697 i«vwn>k.203
™ktPK*,255
tüitiBularité* dinJtt. 290.374
izűU lt.Tia csoport. 398
ífaiveg(=.(üí7.7l9 nHoei«.«7,374
bmj;igált launplei:. 3(i ffiOntfctiUrt.606 n-iVhcm JM
nem wsottv. 1 fcUííelEs,4ü7 KRONEOcen-, 257
összetett loAiuuk, :t2S KbtúlÍB.397 t««iuktuinje!.7
implidt függvény. 3ír7

sxcpaiatnxlnuofe. S32, 865 doék., 131

smiuisz CoaOOfí^Kpnilpt, 555, ütt ,-gyiíUrt, 131
KgjrPIHS-, 131
rfy a ^ t^ > ík ,2 l9
e K rro «c te t,l3 0
a. 219
b,9S9 KíitB, EBASZTOSZTfTENÉSZ, 325 E ulER,2U
Uns.959 230 to p o ly a
íDánisjk SC6.615 I3t
GAUSS.fae,34 SZOBOLrev-tcr, 630 brgyc*-, 131
k o m i^ n i szuniHEtria lio«Kirú,131
c e « t r ib s . lS f v m c n ^ l3 1
(livctK™cui. 410 FoURIER-sotfejt™, 428 kM Kfk áluű bosátt. 21G
h atá:M £ k ,4 ia ta®!lyes,135 ű ,.^ 7 P.143
&,4IÜ tűkröréawiimnet™. 135 BOUSSINESq-, 559 n uU ö á»,2U
t»,ei7 312 BtlRCERS-, 559
kcH-lán»,409.«lS a, 313 HmoTA. 559 sik(törtK;.228
Irépxési szabAly, 409 KADOMZEV-rEDVlASWÜJ-, 5GÜ íiíkeürbÖtk62Őtt,228
mdrikiis tértxai, 617 kink, 558 rikbeU, 151
muDoum, 409 fispcmt oélküti, 311 Irink-anttkmk, 558 t&ntttögck, 131
imllAbo«im(iv<.rgál6,(i08 kink-antíkink'laJlfató. 558 t«r-, 131.151
t«^k,409 kink-kiiik-kDllíiáó.558 tompa-, 131
víge8,eU8 kink'ráfn, 559 tíCBOTWkkÖKÖtt!,246
végtelen.-lÜH Kokteweg db V iues-. 556 wktwokkSw^.liS9
Kiíúiiwünaatok nfroUneiris, SCHBÖDINOER-, 557
abókorl&t,41U MUtimok,555
fcböjM«Ut,41U
tffifir, 130
isíáüalíi, 20 iTiSÚuplGXmódaxKC, 87E
4uítíll.,2( tti6dt»iUjtt,8T9
7T ff/implex tábla, S76 iníréMeredmfcnyekkiértft 134,143
Hiukátia hipurbolikuio!. 8D snwgfiiggvfrny, 75
sískAnaaggvény. 132 >i«t.4!ríi(lúln, 151
füwktnrftirnnüfi, 68S aatiidwBKtjtoi, 775
 Hamming -, 615 poüÉdET. 152
két qjycnesp. 218 n><<xb<itmm,656
két pást kSoött, 191 t*gltó«t, 152
két ponté, térfieo, 212
etw, 709 HKtrikustét. 613
pont fgyeiies, 218
avaSk,m pom-ilk. 215 mjnkdó.263.268
idki^,217 .«iítórtat,264 (irrtJcBŐgil koanliiiÁt^ 485
száimtá«s»báiyt>lr.263
TAYLOR-garfejtÉS-56 », 264.268
TAYLOB-í«tmil&. 395
t«e.lO TATr-LOR*kifejtáa.3D5
tagsági TAyu>R-sor. 39Ő. 422
tagsági fSggvöV. 364.36S «üdilíkusfüegíöiy.n7
egpráhon^föfevóir. 423
kctTáltaz«i.423 táTfc«Wiillt«xrtl.483
in-vtítrasös,424
T AVU)R-«w í^
íST-JÜtoBŐs. 42(
tót™IUffl68.423 ». 239.241
m-váltótós.424 csy™l«. 214,238
írótó. 341
133 137 (SnoniiAin.238.2U.342
pkldi,J42 SMritlet.240
;f1. 142 halaidalí.% gSfbölrtiinigár. 241)
735 jobb oldali. 922 iri«y.238
tartó lÍBÍ»t«t,152 kMt«tné<|i!r.23D
fitz^ludt>uisc6,3M k<»r<lii»la.!«;cnlei.241.243
fiiRBVÉtí.ate 239.241
772 241

tdjfl«ét£td.e24
tdi«wag.i3i
ídkbdi.131
tÉrbcli,151
táiyB*fi,polin™,é.43
»r,261 «lU]»zi.,199
(l5rbctdQl«ttóB.491

haiáb, 152 hiumiIÚalhbcli dübwtok. 136

beneer. 134 l.iperbok202
ltordötest. 158
távoli poat. 192 kett& 1111061^,483
távolság kocka, 153
c g y o j» ,lí» klip, 156
götnbi.159 obeU«dc.lS3
1178 rénnp»«t>‘tó

EuuK-fiaB poliéder-, 154 aOLLE^.3a4

FATQÜ-.660 SARKOVSZK1J-. 854
feksztáiDtétel. 394 SCHAUD£S-,e51
Febmat-,335.383 SCBWARZ'fi^felcEiEif

ríszta lu M í.^
FbRMAT-E0LI!R-.335
FuxiüEr-.827
SlLNllKOV .865
Smai.b-.865 törl«Btfit«n]irt:,2l
rombua. 137 Fuhini-,4S0 SUSITAISVIU'. 855
süctdotiiok.433 fö|;Rvci7 bvlátcBBágL 61.129 AI-.I5
cQfeong, 1S3 G irard-. 164
tégiaUp, BÉgyjfrt. 137 á.619
Grobmam-Haktmai*-, 836.838
Guu>in-£^, U46Ü TA!íW>a.395
GUU>tK-£ae.2..460
Hadamasd-Perbox-. 831. «37 Turrfr.360 DESCABTES-eie teoniimtik pdáltoarfi-
Beluxgeb-Toeputz-, U30 WsERsraASS-. 61.129.618
W ilsoíí-.335,336
WlfCTNER-COTfn-. 824 sMiwtriAi. m
YOONG-.849.1020 HOPF-COL&. 559
2Artg«t639 iiiicáría,361,610
« br»lrti oimititi d iRm uri^U^ wwvrii«-, 770
xAsátitvoniktfaM/i.821
» komplRC fugnvhiyun 7Í4 konstans. ai»>litikus fÜgKVÖny. 6!>6

A n d ro n o v W n r - , 828, U29
Aroixúmvsz. Id8
ARZELA A9COU . GőO trunitJvlPúii.293

Qa IRE-Wp bitíK*r»-,61íl K^.415

BANAm-.fi39
Bai«ach Ha HK (kitcriewtM
Banach Hahn-,638
BANACH STEINHAU9-, (>39
Bay ES-, 780, 7B]
Betpo levi-, eeo
BERGB-.300
biuúmíAlia. 12
BmKHOFF-.3«i,S4l
Block . Glickenheimer. Misiuiuewicz.
S54
Bolzano-, go. 120
CAVLEY-.masB
Clebsch-G ordan-. 302
CSEBtSEV-.441
DENJOY-.86Ü
Dirac -,357
Douady Oesterlé-. 861
EUKLEtoesz tétnlci. 14!
Euler-,333
Lerav -Schauder-, 635 HeRMITE-{(k!.922
tM5 UOUV1LLE-.Oy6.«23
UAPUNOV-. 828
HEnMITE-r*h«.!l22
Meusnier-. 247
Newton -L eibniz-. 448
ORB-.3S7
05&LEDBC-.844
Palis -SmalE-,840
P icabd -L indbi-öf-. 622.821
PJTAGORASZ- táblHkáJwm
ir.634 tőbtiüHiiw. 14
IXSON-.IÖÜ jEisW«bbkösÖBllkkt}.328
QWtő6,324
tobbi«ari*ÓlEk,352
töblwwiri»integrálDk.479
RADON NlKODVM-.Gf tőbb»iőtw pont. 233
RIEMANN-. 414
RtesZ', 643, (144
tiikröaísi íaimmctrin., *ft, las
tiradéri irtéh. 377 tSkrinísi víktarpotenciíJ.eW
tfi«tóaaaháiy.379 raciprofc. 186 vrkUinuonat. 183
dorfboögíl kcKirtiÍBátá]^ 185
255
vekt4»rtír,32I,6W
variádó, 775, 776
iiiiK i.776
drasílUtta. 37ö
ft«yl»W n J^.3(».370 egyenfet. S28.S3G. S45.936
^(n,608
784 ra«gvÉ^,aB
Euixr -RU-,336 ko^pkx.WT
iQÍtotL.356
páf
att«niA)á,3eO
i«rftó.3W)

vtMko mútA, 784

]manÜnátásiHaállíUÍBB, 187 véleUesiaAm. 79S. 007
t-rktiir.lSO.233.607 HM
aWIútcitek.180

ntlöomtbégi váltowj. 781 fc»ris.675

.lwdo*t,781 ^mhihKinliiiálák.669
b l^ n «.7 8 l.7 8 2 f>rniirr«.Ge8 tábUMt,]134
(öffiet)«n,784.804 vélctieu vdctor

k ,m

Jobb oldidi^íspiiáiis. 281 körintegiál.684

köraKWS.668 wtítóri tété], 142
liy«l6,C75
váltcmA jmntifiHsriJforrÍBok, 691
B0ÜLB-.348 rotádö.67ö hijiMbok, 200
mgffitleu. 47.121,270 «2»riktii>,Gfia par«bola.203
füfflfi,47,27a kötfitt, ISO vektorok
ft£]«tvAltmA. m utodulusasO dklikiuMcKr£l«8,207
niiU-. 181 »t.255 vwsirgürhc, 154
».878 vezérsHgát, ISI
1180 Tmyymaaió

»,914
visukhe^roím 173 DélkpitáEt 765
TÍ»»trTtei pout, 233 d^finldó, 7G3
VOLTERRA-^ (tiSerendaképoséi, 7C
intfCrákKrcnkt. S72.595, (Í2I dHfemiciáláK. TU5
vonal Emlrti (Drniat, 763
goxlctikus. 159, 25Ü
Tonala»luU.7a7

vou«lWölrt,250
vonJintegiiL 47D
].titnisá,470 sa»nK4áHSEabáÍTOk,7M
<űk>tiDiLi». 473 t»DREUciá. 764
Z *72 Z-tramsrfonnálható, 7tO
&ibiUtiwt{p(M,475

mozási UatatnAiiy, tQ4

WALSR-fö^fii]rdc. 773
WAl^H-naidxzm^. 773
■avrlet, 770
DAtmecHtES-, 773
ortogonAlis. 772
wswktnaonlonaád6.77Ü, 771
diwanis,772
di»dtr«,772
HAAR-.772
gyors, 772
WEaER-fr.«v^.5ia
WEiBVlA-eloMtó*, T9Q
WBIBRSTRAra
spptwnmAdí* tétek, 618
W eiebstbass-
függvény, 733
kritfirium, 419
tÉteI,61.129
WR0N5ia-dfltcminA(iB, 509,82C
www.jnnplMíift.coro, 9TO
www.wtjlfriun.com, 076

zárt formulák, 28Ü

zártsági relActú, Ü3Ü
 /rwfaJunljt^jét 1183

fliECER RichÁrd: Komtilcx azámck. l^inköuyvkíaUá 1952.

SÁRKöZY András : Komplex sBámok. — MüKstvki K.myvkiftitó 1973.
Smullvan, R. M.; Gödéi uemtflljEsségi tóurki. — TypúT^ aüOü.
SurAnyi JÁNOS; Polinomok. egyenktek «a isknlBbiia. - Fflvimiu PodafiógiBt latráét 1977.
UrbáN János: MatcmatikMk^ka. - T y p a í ^ 1998,
Varga Tamás: N^paíerű algebra, — Mílviílt NtV Kiadó 19Ü4.
Iro d a lo m je gy zék 2. Függvéqy^ És elSátlftásuk
12 1| A ss£R.G.; EinfuhnoigindM-matbcmalischeLogik, Tcit I bum. — VerlagH. Df!irtiidil9T6-
1983.
Áz (ilábbi feboroJAühíui tfmAatónt talál>át mcj-» hivatkiraott némrt raSvcfet. Mindfgyik fejrt^hen [2.21 Fetzer. .a ; FrAnkel . H.: MatbíTuatik Lfhrlmch fiir Fachhoduicbukn, B<5.1. VTJI-VcrlaK
mpJSékdifik TMgfaí ilL mavek hiv<vtb>^ nélkűU IbUjáL 1995.
[2J| FicnTEfíBOLZ. G.M.r DiflovntiHl-midInttfgr*lnThnirag. Bd, 1.— DentscberVprií^dcr Wis-
1. AritenwrtikB senscbaften 1964; VVrlag H DraiUcíi 19K> 1992. seit lOW Verlsg H. DctilsHi,
(2.41 Gellrich. R-; G ellricb, C.: Matbemaiik. B.1,1, - Vníag H. Deutsdi 1993.
AssEH. G.: Gniudbígriffédcr KUtbematik. Mengpn, Abbi atűrüdw Zahlm- — Drat-
9cber VtfHae (Icr WWuwhaftm 1960 i2^\ GöRKE. L r Mengea Rclatiaocu- FViuktianeü. VprUg H, Dfrutudi 1974.
(2,61 Hasse, M.: Gnmdbegriffcdtr MpusMitehrr írnd Logik. - VwUgH, Dnrtüdi 1970.
(1.2| Bosch, K,: FiDflumuithrraaük. — Oldfnbourg-Vering I9S1.
e. — Vcrtag Vraácbcnmpwirtidvaft 1986. |Z7) Handbook of Xhthematim). SoientiÉE and EugiiK>ö-itig. FoTTmilwi, Tablcs, Funrtlwis. GruíAs.
il-31 Heilmann, W.-R.; Grtmdbfsnf^ dcr Ria TraiHEbmtn. Ratesardi and Aducatiun Adódat ion 19G1.
|l-tl IsEnaAKT, F., MfNZEH, H í Lcb ikfur Pr«xia raiHStúdium, — Ver-
Gkbli^. 2. 19SG. [2-81 PAPtíLA, L : Matbematik Bír Infpaurun-, Bd. 1 b»3. V<^ 1994-1996.
m SiEBER._N.,SmASTiAN,H.3.;ZElDl.ER,G.;űniiitllo«aid«3-Mathiiintik.Ahbüdnnj5üi.Fiuik-
[1-51 DOCK. W ; KöKTH. H-; RliNGE, W., WctíderlH3I. L,; Uaíhcmaiik für Ökmwinpn, Bd. 1
VerbMíH Dtrutsdil9S9 üMim. Folgen BSB B. C. Tmíhwü. hápíin. (MINÓL, Bd. 1), 1973; Vcrfj^ a Deutsch.
|1.6| FadilCTdkan ABC MaÜKsnurtik. Veriag H. Oculach 1978. (KdNÖA, Bd, 1), 1978.
11.7] G eOJiick. R.; G eixaíCH, C-: MathrniMik, Bd. 1. — Vo-b^H. Deufcich 1993. [2,10| Smirnow, W.I .: LcJagMiít <1ct bÓbt;n^ Matbnnatik. Bit. l. — Ocutsdior Vial»e dér Wiaim-
.schaftcnigiSiV'íikgH.DCTitscli li«í7 rjUl.seit 1994 V«ÍBg H-Dcatach unUa^den Trtd Lcbr-
11.8! COTTWAI.D. S.; KCSTNER. H.. HELUffICB, M., KASTTíEB, H.: Mathrrnnlik natgc^ber. — Vn-
UgH.Dfutsdi 1988. hudi <kr bSbemi MaÜiematik.
j i lll StÓcker. H. (Hrsg.): AnfJysis tör Bd. 1. - Vcrtae H. Deutsdi 1995.
[1.91 HEITZINGER, W ; TROCH. I.; VALENTIN. G.: Priai* iiidrtlinearer Gtörbtingcn. — C. Hawer
VprUg 1984.
B edű László; Függré n. — *naikoiiyvkiai^ 19S7.
11.10] NfCfCEL, H. (H bSC.): AlgcbrsundG«>nwtrii!fűtIngmieure. — VcrlagH.Dcuwti 1990.
CzÉDu Gábor: Boole
ll.n l PTEIFER, A.: Prakttódw FiiuuiümíitbcraMik. — VeriagH. Deutsch 1995. k. — LSlAl’Sí 1989.
11.121 WWLÍCEHY. J.; Gnmdbcgrific áa Math<?motjk. Ratk>iiale. twJlc und ImmplcM Zahlen.
Verüg K. DcuUidi 1988.
Fbev Tamás: Eryvb lüselemi függvcuyck — Tjuiköuyvkúidíi 1977.
Bácskái Zoltán ; Krekú Béla : Maicnuttüc giésJogíKuKlöim Haszpra Ot tó ; P álmay LoráNT: Num k. - T»nkönv\'ki»díi 19G2.
Baranyai Zsolt; Lippner György: EgyenJötlenRógck. — Tsnköi, u»tó*ak. - ■rudomáttyo»KöívvkÍ8dól95a.
Hajnal A ndíU s; Hamburger PÉTEH: HiOmMtfimpJet. — Tankönyvkiadó 1983.
Hajnal iMRKr MaU'nu»Lik« fogRlmak. tót^^lrk. - Mo^ik Kiadó 1992. k. — LSI AI'Sí; 1990.
feladatok. Mí&KttIti KŐnyv- rl. - Mrwjüti Könyvkiadó 1981,
MacoLÁs M iklós: Vakis ífigBvénytaii és ortogoiiAJih (torok, — 'I^konyvkiadó i;
Mpiskolai tanulók laániáio. —
HÁMORI Miklós; HnlinaKok, mBtíiraiilUcai logika la általAaoa és a knJÉpiafc PÉTER IIÖZSA; RelnmiivB Fiiiiklioticn. — Akiidíüiiifti Ki«dó 1957.
UnkünyvkindA 19S3. P intér Lajos; Analízis I R. - TypnltíX IMS.
HarDY ZSIGMOND; SÓLYOM MIHÁLY: Ct a mmirra algebrához. Tankönj iad6 1979. Sípos Béla: TpraielÓsi ffigRVcnyek, vállalati im>Kn6íiwok, - Kiragaxdaflági és Jogi Kiadó 1982,
Harsányt Zsuzsa; A pém körül foroe a vitóg, — T y p o l^ 1993. Szarka Zoltán: Komplex függvénytan 1-2. — LSI ATSj; 1089,
KOKITS ZSIGMONO; Kiwépiükolai rantPinatika. — Tankönyvkiadó 1904. SzöKEfalvi-NaCy Béla: Valóa függvények és függvénysorok, TankÜnyvkiadfi 1977.
KoRNAÍ JÁNOS; AgtwdfisAgi s^HrrkcMit matfimatikai twvezfeje. — K™gaMÍaságiéa JorÍ Kitidó lÜfÜ, Görbék raraihnányo2HsAr» is italában a matcmatiknlBrténnttcl vtüó iomerkMléHre szolgáló honla
Kósa AndhAs; Halninisok, vnlAa n/Auiok, függvények. — LSI ATSa 1990. ht:tp://ww-history ,nii:a .st-imdravs.&c ,uk
Kratofil Dezső: Aleebra. — Mil^aki Kfitiyvkiadó 1970.
Lakatos I mre : Biaonyítások és cAfíilatok. — TVpo’ItJÍ 1998. 3. GcOTOBtrifl
LÁNCZOS Kornél: SüAnmk raindcnütt, — Gondolat Kiadó 19T2. |3,ll Bár , G.: Gfiometrie, - B, G. Tt-ubnor 1996,
P éter RAzsa: JAtfck a vígtnlemipl. Typu'lfeX 1999.
 ™und Ingenieu™, Bd, 1 u. 2. - Vr.ú^ H. KARTESzi Ferenc; A kocka. ONI 1949,
Kákteszi Ferenc: Aa olló Beomrtriáia. - ONI 1949.
QÖHm . J.i Gwtnetric, Bd. 1u. 2. V«Ug Vertag H. Drotsd, lUSS. KAITTESZI FERENC: a gmmrtriAba. — Akadtmúú Kúidó 1972.
DreszgR. J.: Matlienutik Hondhiicb für Tcdmik nnd NHturwiíeírj iscluífk, - VcrUg fi KAkteszi Ferenc: Szabály™t«dPk. Tankönyvkiaíló 1951.
DFTitBíh 1973. Kákteszi FERE.-fC:S7.«nlÉletesg««n«'tria. Gowl.Jat Kiad/. 1966.
EFBIOW. N.V.. HöbTo Geomrtrie. Bd 1u. Z. - Vcrlag Vfcweg 1970. Katona Zoltán: Abrróolö gHimrtria. - TankÖtiyvkiadó 1973.
KerÉKJÁhtó Béla: L<s Fandamw*. rfp U Gíwnrtrií. - Akadémiai Kiadó 1969,
Kollár Imre: MiKsaki geomptria. Afcadítniai Kiadó 1990.
KÓLYA DA.MEL: Ábri«>ló gwimetriai példától. Milswki Könyvkiadó 1993,
V™l»gH. Dmuch 1388 KÖLYA Dániel : Gyakorlati ábtiíotó R«>tm;lria. - MűswJú K^yvkiadó 1993.
\3.8\ Klikgesbehg, W..Lm..afPA!gebt*wwlG«»iHTtrifi,-SjwÍng« VerUgiaga. Lá NGZOS Ko RHÉL: A gramrtriai frjtótUw:, — GondoUt Kiadó 19TO.
13-91 Klotzek. B.; EinfShningiuliieDiffwmtialgaMnrtbe, Bd. 1u. i - VWUgH. Dmitsrh 1995. LŰRLNCZ P á l ; Petrich Géza : Ábráznlú p«metri»- — NcniMii Tattkönyvkiadó 1996.
[3.101 KOEOIER.M.:yiM-*n*Alpbr»iu«Í«uuJyibd«!G™metrÍ6. ■SpiiagM-Vcrlng 1992. Lukács Orrú. Koardináta-RE«raetna vektorokkal a idkbaD rá > twlrai. — Tanköayvkiadö 1974.
|3.n| Mancoldt, H, V.; KffOPP, K.; EwfiibniKg in fiié hobere Mathenuitik. Bd. II. — S. HiraH PÁL Imre: RamngHHnctrK in dcr t»ebmadu3i PiMÍ»- - Akadinriai Kixió 1974.
\wUg ISW. P ál Imre; Tcd - MO«aki Künyvkiadó 19G4.
PELLE Béla ; Geometria. - Taoköoyvkijuló 1979.
[3.12] MaHSOLEK, L.: BASIC im B «i imd VcniK®raigs™^. - B. G. Icubm-r 1386.
PETHES ELs-DRE; 222 ábrá^iló K«»iicti^ friadal. MŰioaki Kőnyvbadó 1987.
|3.1^ Matthews, V.: V«T»í««ineík«wfcTál I u. 2. - B , CJ. IWubDer iOÖ. P etrich Géza ; Ábraeotó - TankSiiyvkWú 1373^
[3.14] NICKEL. H. (HhSG.): AlftPhre und Ceometm fiir IngEni™. VerUgH. Drutódi 1990. P ogAts F erenc; Ttigí
[3.15] Paüli, W. (H rsg.): Lein- imd Obimgsbiiii Mathematik. Bd. 2 Pl P ocAts Ferenc; Vekt
er Ebrac. - VwUg H. Dwitod. 1989. P ogAts Ferenc; Vekt
[3.16] Raschewski.P K.:R R aoó Ferenc: Orbán Béla ; A gcamctns nui tsermiDirl. — Dada 1981.
[3.17] SCHÖNE. W.; DiBen J G. Teubncr. LcipáB, (MINÖL. B<l. C), 1975; AkadóniaiKiadó 1963. (EiiglÍM-!i 1968).
Veri»R H. Deuta*. [NÍINÖA, Bd 6) 1975. REIM.4N IST^ÁN; A s«iinMna.-s htttáiterülf^. - Gomklat Kiadó 1986.
VíriagH. Omit«h 1980. ItEiUAN István : Ccometöü feladatok tncguldAMa kouii>I<.-xSEAinsOiui. - Tanköiqrvkiadó 1972.
[3.191 SiGL. R.^E!)ciioui><isphi -VW l»KllW--xWm [lEniAN 1STV.Ú«: Vektorok a g«>mctiiál>an. - Tankönyvkiadó 1992.
|3.20| STEINEKr,K.-G.;Sph«r B. G. Teubner 1977. REIMAN István : FejEjsetck a gennietnÁbóL 'rn ioT ^ 1998.
SCHARXrrZKY V k t o H; Wktmxromrtriafe lim-Ariaíü«ri.rft. - NWzetiTankftiyvkiadÓ 1997.
A ndiU sfai Bí LA' Vonalok (.-iüktdc topolö^ja. Tank5iiwkii>dó 1983. SCHOPP János ; Kúps^icleidc - Taiik^yvk>a.te 1972.
Bakos T ibor; Ki tiid tübbct a havöi nígyxptriiriSl? — Eötvós Loránd Fizikai Ttoulnt 19W. Strommer G yula ; Abtázolá gmniptTia. Tankönyvkindó 1974.
STROMMER GyltlA; GeamrtTia. Tankönyvkiadó 1988.
Boltyasszku , V. G.; Jepbemovks, V. A.: Sm n )é!«w topolö^— Tankfitiyvki«tó 1M6 SZASZ PÁL; Bcvtactís a 1 , Akadráiiai Kiadó 1973.
Bolyai Já KoS: ApptTOtlix. A Urr tudamAnyiL. - Akiuléiiiiiü Kiadó 1977.
CoXETER. H. S. M.: A gmniMri&k alapjiu. -- MOsukiKönyvkiadó 1973. Szederkényi .Aistal; Topológia. T* ranköajnrkU^ 1975.
amrtiiai megaldáaa. Tm-
CoxET£R. H. S. M-; ProjvicUv eramrtriiL — Gtiadolnt Kiadó 1974.
ló 1977.
Császár Akosi BewietósM Ü -Akadémiai Kiadó 1980.
SzŐKEFADn-NAGV BÉLA: G emÉR LASZLó; N aGY P£1-ER; Diffra«urüil-e»inrtri«. Mil-saki
Könyvkiadó 1979.
SZÖKEFALVI-NAGY OVULA: A gPOTOPtriai iBwb«ítí«lt Akadémiai Ki«l6 1968.
Varga TamAS; Ki»gwsnjrtiia. Miív^-lt Níp Kiálló 1956.
EdöcS Ottó ; Abrfeoió (P»mrt ri«. M l. - MűsBUd Könyvkiadó 1965.
Faragó LAszló; Foroö Pétern^: Ooiuctriai iraorkesztÉsck. — TankönvvkiudA 19S2. VIOASSY LAJOS: Geometriai traiözfonnAriók. Tftnkönyvkiadó 1972.
VicASSY Lajos: Pro: Tankönyvkiadó I97U.
Fejes TÓTH LAszló: Ugpratusíti in d<u- Ehrac, auf dór Kugd ond tm Raum. - S|)riiis«!r 1972.
VlGAS ló 1957.
Fejes Tóth LAszló: RcRulün- Fignn-n. AkMdímini Kimló 1965.
Fitcis LAszlö: AilíÜók tétekk fa feladatok a jifk- és títgeometnában.— Toukönyvkiadó 19»l. WESZCLV T ibor; A Boivai Lohaa<«V!i7,kij-gf.Kunetriamoddlj<r. —
Hajós György: D(rv<rwt«n k gnomstrí&hn. - 'nuikönyvkiadó 1999. ZlGÁNY Ferenc; Abcázoló i-coinrtria. IVuikönyvkiadó 2952.
Halmos. Paul R.: V - Műazaki Könyvkiadó 1984. 4. Lineáris algebra
Hódi Endrei FcjwwtBk tónnírtanlNil. Twikőnyvkuuló 1954.
Horváth FeíIENC: Tét fa tají. - Műataki Könyvkiadó 1963. ch«m und lnRciii«urs. Bd. 1 u. 2. - Verl«g H.
JAnossy Lajos; Gnádig P éter ; TasnAdi Péter: Vektor- és tenmralgcbi
1982. j-1,2 Qerendt, G-; Weimar, E.: Matbcmnlik íür Phy»ikpr.Bd. L - VCH, W^inheim 1990.
KAlmAn Attil a : Nra.cuklido.i<i B«oiiH!ü-iák demri. - Tankönyvkiadó 1989. j4.3 Boseck. H-: Einfíihning in <lle Throrii- dér linóra Vektorrftuine. - Vt-riag H. Ek-utad. 1984.
KAnrrBSZI F erenc: ÁbrSzotógwmrtri*. - Tankönyvkiadó 1962. [4.4 BüNSE, W. t BUNSE-GEBSTNER. A.: Nlltnpri>«b« llnWR A]«,.b(iL - U. G. Tcnbni 1985.
iA.5| Faddejew. D.K.; Faddejewa, W.N,; ?n(ler linparen Algphrn. — Dmit- TasnAdy István; Kórmi )I István: Víktoralg^bm*. linnáridegyenJetteudKierck,- Tfiükönyvki-
«hcr V«Ug drr WÜMCimrJiAftrai 19T0, adó 1954
[4.6| GKLLRtCH, R.; GELLHICH, C : ! k, Bd. 1- Veríae H. Deütsrh 1903.
|4.7j .UNiCH, K-; Linear* Algcbm. Sprii^r Verjag 1993. 5. Algebra és disakrétn
|4.8| KlELBASIftSKI. A., SCHWETUCK, H.: N íuEme«
Earfühnmg. V«rl»g H. Deuwch Algebra és diszkrét mát
14.9) Ku n . M.Ch.: POschel. R., Rosbnbavu , K.: Aug 15.1I AlGKER,M,:Di.sfcl k,-VccU«V’ie «^ 1993.
198». [5.2| BEU£NER.fl.;Drt •ntmd MAtriarn, - Vwlag H. Deiitarh 1E«8.
|4.10| KUNGENBERG, W.: Lúunrf Alsrbr>^ műi G«om<^dc. - SpiineEr-VcrL.e 1993. M BuRRlS,S.;SANKArPAXAVAR. H P.i ACUíutscinUninmalAlpibrit-Springa-VctlaRiaSi.
14.11) KoECHER. M.: Lmeare Algebta imd w - Springer-Veri«g I‘J92. |5.4j OArfler. W.; PeschEK. W.: Einfübrung in d^ Matbematik fúr Infumudiker. C. Han.<»-r
[4-12] LiPrfcUNN. H.i Au*ew«nli<-TeD«iw g. Fül Ingemeut^, rhyaiter und VUthanatifcn. VerUglDSS.
Simnger Véri,* 1993. 15.^ EhrjC. H. : MaHR. B.; Ftm.UmnntAl, <rfAlgíbtair SpeáfiaOian 1. - Sprjnger-VerLig 1985.
[4.131 Manteufpel, K.^ SeiffaRX. E.; V etters. K- Lkne^ Aigebra. — BSB B. G. Trubnö. [5.61 MíTZ.J,;M ERBEni,G.;Sdud n- - Veriag Verlag H D«it«ii 1970.
U p « g (MINÖL. BH. 13). I97&; V*rüieH. Deuurh. (MINÖA. Ed. 13). 1978. tó.7[ W echler. W.; Uniwtaal .Algebra fhr Cranpiitrr Sdenttirt^ - Sprinerr-Verlag 1992.
|4.14| N ickBI.. H. (HnsG.); Algebn iind GennirtmfOr Ingpuieni?. VcrUgH 1990 |5.8| WINTER. R ,TGnmdla^ dér formálni Uisik- V«lag Hairi D ra t«i 1996.
|4.15| Offi. G. {HftSC.): Líhr- und Cbungriiuch Mathwnsíík. Bd. 4. - Vídag H. DwiIk Ii 1995,
14.161 PFENnNCeit. H.R.: linew! Algfbra. VerUg Veriag H. Dmtsh 1991. BÁu íít n é Szejídhei Má r ia : C zÉOU G ábor ; Szendrei Á gnes: .Abtairakt algebrai feladatok. —
|4.1T| RASOiewSKl. P.K.; Rkmuuucbc Geooiará und Teosoiaoalysia. — Velog H. Dctitscb 1995. TankwqrvkiadA198».
14.181 RKICHAftOT, H.: Voriemin*™ Über Vektor- m»d TeoscuiHtewng. - Deatschrr V^lagdrí Ww- Blickle llBOR: SeitZ KÁROLY: A niodnn algi-brai módiomJt rdliasznülnsn a maasaki kémiában.
- Músz^ Könyvkiadó 197-V
Ktodtaften 19G8.
CSÁKÁNY Béla: Algebra. - Taokönyvkiadö 19T3.
j4.19| SCHULTC PUZACHICH. W.: T<>D»nügebraiiiKl -malyw. - BSB S. G. UÍ[m«.(Ml- DEMETHOMCS JÁNOS: Jordán DENEV; Ra DISLAV PaI^UIV: a winitáiitiidiutiány alapjai Tan-
NÖL. Bd. 11), 1977; VcrkgH (MINÖA. Dd. 11), 1979. iráiyvkiadó 1S83.
|4.20| SmiRííöW. \V.1.; L<>hr««ns dei bSboro Math™«tik. Itíl ÜLI. - Dcntsdira VwU* <ht Wi*- FriED BhviK: Absztrakt algd>ni ckini úton. Mifataki Könyvkia<ló lOTi.
sraaiaftoi 1K3; VerUe H Deuted, 1989-1991. srit 1994 VcriaB H. DriiL-ai imtcrilciii Tild Fried Ervin: Általáaosalgebra. -Tankönyvkiadó 1981.
Lúirbiicfa áa bctom Matbnnaük. FrIED EhvTO: WaszikTOéxÜBeüifaalgeím.. Tanh6nyvkia*ló 1990.
14.21] ZüHMÜHL. R.; FaLK. S.: M»tmöim,d ihw Aairendang -1. Giundlaepn. - Springpr V«l*e Hardy Zsigmgnd: Sólyom Mihály: Ot * moA-m alRrbtiW. - Taökönyvkiadó 1973.
1992, HUSZÁRGéza: Algebra. - Tankóuyvkiwló 1980.
Kardos Gytila: Aleebra I. Mrtfflaki Könyvkiadó 1963
Akndémiai Kiadó 1983. KERÉKJÁKTÖBÉL.A; Les Fondammta de la Gímnctrie. - Akad^ai Kiadó 1969.
>Dt» tmcM algebra- - Atedémiai Ki*dö 19r75.

Preud Róbert: Lincátb algebra. - Eötvös KúulA 1998. Kuros. a . G.I Felsőbbaigpkra. Tankönyvki«i6 19C7.
PRIEO Ervin; KI««7.ikiui f» Imeám alRRbra. - TonküiwkiBdA 1990. RÉdki László: Algpbra. í. Akadémiai Kiaitó 1954.
Gáspár Gy VLA; M&tríwztaiiUis mtwcnki jükabiuiy.á»ojd!>l. - Műszaki Könyvkiadó 19G3. Safarevics, l. R.: Algplwa. TypolÉX 2000.
SURÁNYI László: Algebra, testek, gyfiník. poliaauiok. - TypolfcX Í!K».
Szász Ferenc: Rsdicabof Ring*. ...................... .
Gblfand. I. M.; EI&idAftok Hlin<4jis lÜRebrárál. — Alsidciiúw Kiadó 1935.
Halmai Erzsébet; Lincirii. algebra. - Tankönyvfeiadü i99i.
Halmos. Paul R.: V^gm <liitien?.ite vektorterek. — Mflffiaikl Könyvkiadó 1384. SZENDREl János; Algebra bi KíámelDiélet. TtuikÖnyvkiaitó IS
K rekó B éla : Lineári. algebra. Kfr/gasdaMRÍ &i Jogi Kiadó 1976.
K rEKÖ Béla : Mitrixs*AmItá«. - Krágl««l«»*gj é» Jogi Kiadó 1966.
L ovass-Nacv Viktor: MAtiixii/Aiiítá.. — Tankönyvkiadó 1956. [5.9] ALE.XANDROFF, P.S.; Einfiihmng in die Grnppetitbeori*. - VorlagH. Deutsrh 1992.
OSÁDOVICS J. Gyula : LincAráalgctira. I-U. ~ LSI A'fSz 1989. 15.10| Belger. M.. EhrENBBRO. L.: ThcoricniKi AnwemiimReiiUia-Symmetriegriippen. BSB B.
RÖZ3A PÁL: LtneAriHalsBbrawalkidinftstAiBvi. -Tanköiiyvkladó 1991.
G. Tcubncr.Lciiwig. (MINÖL Bd. 23). 1981; Vi-il.« H. Deiltwli (MINÖA Bd. 23). 1981.
SCHARNrrZKY Viktor: MAtriwJlmftíte. — M.Troaki Könyvkiadó 1996.
Scharnttzky Viktor: VcktorgTOmetriftí® linoAris algebra. — Nemzeti TankBiiyvHadó 19Q7. 15.]I) FÁSSLER. a .; StiEPEL, E.: Grupprutln-orüliM-he Mctlíodcii imd ihre Anwendungen. —
Birkhüiuicr-Verla6l!>92.
Szakka ZoltAN: VcktwwiaJfai*í « tenisornlgebra. - LSI ATSt: 1989.
SZENTMÁnrom Tibor: Vektor- #» tenzonraáinltáB. - Egyctomi Nyomda 1948. J5.12] HeTN, W.: Stniktnr und Darstollui,«*t,li™ri<! d«r kÍ0Hiii<d»>« Gruppén. - Springpr -VerhíR
1990.
)5.13| Heine . V.: Groap Tbcory in Qiia R. — Dover. Minrala 1993.
t5.H| LidL. R..P1L2. Ű.iAiií bhti-akleAlfií-'bmL-BI VV'iswmschaftverliiR 1082. PAualvi Józsbfsé: BatáÜttWMink a számokkal. Typu'lfeX
[S.láj LU0WIG. W,, FaU'GR, C.: Symmftrira! iii Physics. Gmu)> Tltrary Applioil to Pliynirol Proh- PéTEJl Rózsa: A Bzámuk viliién. ~Egyrt4-mL Nyomda 1948.
RÉVÉSZ PÁL; Die Gfsrt™ dér grotí-ii Zahlíli. Akwiémiiu Kiad* 1068.
lem*. Springfr l!J06.
SÁRKÖZE- András: Siámeimülct í* alkjUniazJisai. — Miwiuiki Kúnyvkiadú 1978.
|5.16| Marcenau. M.. Murpkv ,G.M.; Dic MnÜiemAtÍkfikPLyíákim(IChpmie, B. G. Tmihiicr, SÁBKÖZV ANDRÁS: Stámelméirt. Példatár. — Műiiíaki Könyvkiadó I9TC.
Uipri? J9W; \WUft H. Üptiwdi 1UG5, SZALAY MIHÁI.Y: SíámriiDílet. Typ<>-^\ 1998.
|5.17] Mathiak, K„ Stingl. P,: CnippwtÜiiforie (ar ChramkKr. Pbysikci Chpmikrr, Minn-nioRrn. SZENDREI JÁNOS: Algebra és síánwhníIrt. — Tankönyvkiadó 1993.
— Dciitsdrer Vprk# dri WWi3l«idu»ft«i ISTO. SZTRÓKAI Vera: T örök JUDIT: 1991: ÉiHnkaisÓBck ín feladatok rgy rvszánuól. — TypolfeX 1990.
[öl18| PONTIUAGIN, L.: TopoloRiíThr GnippíJi. Bánd 1. 2. — B. G. Tcubncr líG". 13858. ViNOGRADOV, L M.t a raámclmÉÍrt aUpjai. — l'dnköoyvbadíi 1951.
[5.1S] Stiepel . E.. Fá SSLER. a .: GruppeotHrorrtischif Mt^boden nnd ihn- Anwpintnng. - D. G.
TeubDCT 1379, .Algebra és diszkrét matematika, krtpto)6gia
[5.2Ö| Va RADAKAJAN. V.: Lu- Gntu[».. Lw Aigtbtaií and tbor Represratotion- S^HÍnger VnrluR 13.3I| Dauer. F, L.;Kiyptflk)RM> — Mrthodonottd Maximra.— Springer Verlagl9S3.
1990. j5JG! HöRSTER.P,;Ko'pt«Wp Bl-VTB«.nscb«ftsvrrUg 1985,
|5.2Il Van dér WaERDCN. B.: GniiipentbíOTtiorhe Mcthodcn m dcr Qnantrnmcrfuuuk. - Í5.33] SCHNEIDEB. B.: AngctnuKlu- KiyptnloiíH* — ProUdu>lk. .Algoriihinra írod SoiirceraHle in C,
SprínsR- Vcrlng 3ÍI32. — Addison-WrtBkgí^Laugman 199&.
|ö.22} W igNER.E.; Group TL«jniuulitii.A|ii)lirjiUünt4SÜ»cQuaiitumMediaiiicsofAtom*fSp™:tni. )5.U) WűBírr, R.: Methoden. Rimkra imd Nntiwa átt DatenvmicljlüswatmB. ,AddL™-U'b.Ic¥-
Amdnmr 1959. Longmaa 1997.
|5.23j W eYL, H.Í Hm* TlKwy of Gnitips uid Qunntiim Muchanks. — Dtrera-. Hinnot* 1993.
[5-241 ZaCHMANN. H.G.; Maíbrmntik fiú Chrmilw. - VCB, W^mbein. 1990. .Márkus László: Algorilmns móirix alajMl logoritnm# kisíáraítáíira kiiptográfini alkalmszámkkHi.

Füchs, L ; Abdiiui gro..tw-- K ímíö 19.Ü8.

FlfCHS, L PartiallvOirkirtl Al«cbimrS>-stpm*- - AkndémiaiKiaiió 1963. G y ^ Usíló. Gvöií Sándor, Vajda István: luíorm*ci*- kAdrimrOrt — TypoT^ 20B2.
Grossman. J.; Magsus , W.: Goportok í * ~ MilsaakiKÓnyiAUdó 1972. Ríww2nilán;TilkcrfrS«* Zrinvi Katcmai Kü«tó 1978. Biidap*^: U*i Kaoyvkiadó 2001. Síeg«l.
Gyapjas Ferekc- OmpoiicWlct. T<mkmiyvkúidé 1974, Sinjon Sh i^ KődkSnw. A rejtjeleaés í» rejtjelfcjtni lörtcueti! - Park KtmykiadD 2002.
3hOTilapBlírtchleyPaÁró!.alio4an.viWgh«xiT*alaItahritkoOIiA»yrpjtielrriSésirítjdfrjtók«tpontja

Rédei L ászló: Enriiirhíp-Gruppni. AkAdráüaiKiailó 1 ^ . http: // m .codesaadcípher*.org.olt

R£de3 LÁSZLÓí Tbeorö dw endlifh rrieu^wiCTi karauiutatiTrai H 1. - .AWémúii Kii«ló littp: //rctTöbeep.coi
19&1. http: //blet chleypark.org,uk
EIédei L ászló: TUp Tbctny uTFinitHy C*neT»t«i Ccwnnrrtatiw Seraipiiups. — Akadtnuiú Kuuló Ax -Alán Tuhng honlap:
1965. Irttp://Hw.tnirliig.org,ui
SteihfeU i OrrÖT QiuiM-ideaU in Rjűgü (WadSnnigroups. Ataíiémiai Kuuió 1978 Ai in ' ....... ................ Elcclruuk' FtfiutÍPr Fmindation hooli^ija;
WiGNER Jenő: CsoporUTkiúk-ti uimkífr a kvdutummedumikáhjui. - .■UEulraniai KímIií 1979, http://infw.eff.Drg
A rí^tjfílczésrámjtjdícjtóköíösíij igórptP, a kvantnra-to.
littp://ttint .(labit. org
|5.25l BUNI>SCHltH, P.!Einfiíhning in ílif Zahlat ír. - Springer Veriaglí Az aincrikat nonzcti trjljelniúzeuin honlapja:
http: //inre.nsa. gov/maeUB
15.26) KhÁTZEL. E. : ZalilpnthiHjni'. — DeiitscJitr Virlog <ter WiBscnschafttn I98I.
A-i anwTikai rejtjefcaÖ és rejtjRlfcjta íecövHs^ lionlaiija;
[5,27) P.^DBERC, F.; ElummtAn- - BI- Wisscuschafbmrlng 19í)l, http: //aw, cryptogtaM. org
)5.28) Hívest . R.L., Shamir, A., A dleman, L : A Mcthod fbr ObtoinineDigit«l Signaturen and A rqtjclezés gyafa-an {eltelt kérd' ' ’ '
Public K.-V Cryi.U»iy*tjanB. Corom. ACM 21. (1978), 12 - 12G. http://ww,fati3.org/faqB/c rpytogr ^hy - f aq
13.2ÍJI SaiEiö. H.: Zaldcutlicorip. — BI WifBptwKtaftovfrlag 1U91, 2. Auflage Sj>ektrilui Akmlcnü- inhonlap kcwiS rcjljeliízőknnk:
schor VcrloB 1SW5. bttp;//mir.ftech.n6t/"aoiiarlt/crpyto/liid8K.ht«il
15.3U| SCHMUTZEB, E.iGrundlBjíuudui LLmHimiicmPliyaiJt,Bd. 1,4. — DtmtjMiiw Vialiit-íicr Wíh-
seiUKjiBftfln IMI. Algebra én diszkrét matematika, gráfelmélet
)5,35 BlESS, G Graphcntl[(.■orie. — Vt;ilag H, DinitHcli 1979.
Erdős PAL; SürAnyi JJlMOa; VSJngatott fpjfl^PtPk r raAmdraÉlptbffl, — Polynoc líKHJ. (15.36 Edmonds, J,: Path.-!, TVkís áru! Flownrs. — Cnnnti. J. Miiih. j7, [19ö3),449-4C7.
Faragó László : A ff^tnplniílpi, nlcmoi. Tankönyvkisdó iy54, 15.37 Edmonds. J., Jü KNSUN, E.L.: Matching, Eukr Tuurw and tlic CUiuese Pustnian. — Mnüi.
Fnj ED Env IN: Os-/,tlintó(«4l í« niitmmid»™rek. Tankönyvkisdó 1982. PrograminiiiKS. (1373), 8S-121),
HUA LO-KENG: A törwiffiiAnHik ftdditfv Akari(imiai Kiadó 1959. [5.3S[ NÁGLER, G., Stopp, F.: Gn^hifti iitid Anwcndungun — Ü. G. IVsabtiPr 1995.
jő.39| Sachs, H.: Einfüiu-iujjtiiniicTheoriedfrTOdliclitítiGrttphcU. — B. G, Tenbner. Leipaig 1970.
 Inxtaiomjfsynék 1191

[5.40) Volkmamn. L.: Gmphen nml Diós a.-SprmgeT-Verii^l991. [6.5] GELLRíCH, R.: G ellrich . C,; Matbíinatik. Bd. 1 u. 3. — VnriaRH. Dcutedi 1993 1994.
[ti.dj Ra RBARTH. K.: RlEDRIcn. T.: DifléientÍAl«rhniing fiir Fimktioni;n mii mchrcren Vaiwhlen.
ANDRÁ5FA1 Béla : GrAfrltttrlrt. Polygon )9»t. - BSB B. G, TmbnPr, [.cipjng (MINÖL, Bd. 4). 137C; Vpria* H. Dpiitsrli. (MLNÖA. Bd, 4)
A ndbAsfaj Béla : Gráfr-lmiaít. folysaiok. niitrix. — Akatiámini Kiadó 1983. 197S.
.^NSRÁSFAI BÉLA: [Hm«!rkMÍ^ A grAft^lui61iMtt.>l. — l'noknnwldiulé 19ii5.
IG.71 Joos, G-E,; RlCHTER, E.; H5h*ri* Mothcmtiüíi. Ein kompaktps Uhrbucb fúr Smdíum und
ÜAJNAU PÉTER; Grtfrltm'lft. — PoIyRon 1997. Beruf, VprUg H. DfiiIh -Ii 1994.
Katona Gyula Y.; Recski AndrAs; Szabó C saba: A sr.AimtB»tiKkjmái!y idapjai. — IV p oT^
20U2. )6.8] Knopp. K.iTbeoripimd An^voduug dcr un«jdli<íwn Rctímti. — Sprinscr-VcrlBe 1964.
LIPI GAaoH; N kmes A ron; NovAk István; A kítiai h«tscregtól az utazó ügyoSkig (gráfok a gípkiv [6.9] KÖRBER. K.-H.: P fo rr, E,A.: Int*ígniln!chniingffu Fuiüiiioncnmit mfhraren Variablen. —
7/-lb«a), Novirtnuli; 1990, BSB B. G. T«ibn«,LeiiKÍe, (MINÖL, B<i. 5), 1974; VcrURH. Dwitacfa. (MINÖA. Bd. h). 1980.
Lovász LAszlÓ: Kombiimlorikni pnjWráiák és feladatok. — 'IVpoTfeX 1999. iö-lOj Mangoldt, H. V., Kmopp. K.; Einfühnmg in ilit hébere NUtbrmatik, Bd. 2 u. 3. S. Hirol
Mayeda. Watahu : AÜBamasoitt Kráfclmílrt, Miíssoiki Könwkiíidú 1S7S. V^lftg ISra -81.
Őre. Oysteis: A gráfok í* iJb.tnii«ilwik- - GojkíoUi Kiadó 1972. [6.n[ Papula. L.TMathcmaülcfürlngeíiK'un!. Bd, 1 hi*3. — Vcrlae Vieweg 1994 1396,
RÓNTAt I.AJOSr IVANVOS GÁBOR. SZABÓ RÉKA AlgorítnuBok. — T^polÉÜ 1998. [C.12| P forr. E.A.;ScHiROrrZEK, W .: Diffifrriitial-und UtfrRralrniittuiigfiii F\inktÍQirra nútrárer
Vtiidíka. BSB B. G- Teabna. Lapin}, (MINÖL, Bd. 2), 1973: VerUg H. Drotecb. (MDÍÖA.
B. — ^lűsuJd KönyvkUdé Bd. 2) 1978.
|Ö-13Í Smirnow, W-I-: Lehrping tt^r íibhmm MatíKramÜk, Bd. II ». in — DrotacfacT Verl^ dér

Algebra és diukrét műtematika, fiuczy logika

[5.41] QavdemeR, H-. G ottwald . S.; EiemUiiuig in FnEEí-MrtÍBKfen Tbeorieunü Aiim-űduu- |(i.l4[ STöCKER. H. (Hrsg ): AniUyins fiir IngemmiimibdaUcu. - Verfag H. Detitsd) 1995.
gen imsiarfrr Mí-ngm. A k a d W A'iitoe, 4. Aufla^ 1993. [6.15) Triebel, H. : .\nfthss. — VVrUij Harri Drutath 19S0
[3.42j DrIAKKOV. D.. ÜELLENDORN. H . RS1NFRA.NK. M.: Ac lntmdui:tiiHi to Fuzzy ContniL f6,Í6! ZACHMAJ.-N,B.G,:MathTOWtíifnrCbcmikei. — VCH. Wf.iulipiinl990.
Spríneer-Vcilüg 1993.
|5.43j Dubqis. PfUJ>B, H.; Fiway Sds wul Systcni-Tijsiry and AppikatJoiM. — Acadi*mic AIJXITS G yörgy ; F enyő I stvAN: Matematika vrgyréw* s*áiDira. linkönj-vkiíidő 1973.
PtTBs. Inc.. íjoiKiou líWU.
[3.44) GottwaIiD, S.i Mchrwrtigf ÜJipk. Éne Emfíihrune in Theorif; und ABwcnduoní-n.
AkadiiDR-VrriBK 1ÜS3. ______________
Bajcsay PÁL: Több' ígvtoyckí*diffawiriAJAm.k.-TankSnr^kiiJól^^
[5.45[ GliAUeL,A,;F(caty-L.)gik.E(nffihnwgmdÍpGnradlagra,mitAnwFnduneín. - B J .W W u . Balázs Máktos : K olumbán JúzseF: Matocnatikni muJfíift. Dada líTO.
wiAftsvErlng, Miuinhdtn I9!*5. Ba NACH. S.: DifforcDciál. és iutegríÜmtadtií. - Timköuyvkiadö 1905.
[3.4<i[ KAHLEflT. J., pRASK. H: Fin^.y Lof^k und Fiizzv -CoDtnü. Eincai «.Eb- BAeczy B.«u(AflAS: DifftTenriAlistnmitjiii. — MOssaki Könyvkiadó 1998,
mhnrng mit Qrf^ntasnrtwarc. Virúe Viirwvg 1993. Beke Manó : Beveeet^ adifftr^Ai' is int4-grÜB*ámIt«ba. - Gondolat Kiadó 1967.
[ö.47[ Kruse. R., Gebharixt, J,, Klawonn. F.; Furay-SyirtEmp. B.G.TpubiKT 1933 BiRö SAndorné; SzABADtJS T amás; VcktorannJía*. - Könyvkiadó 1983.
[.5-48| ZiMMEnuAKN. H-J,; Fiümv SrtJi Dorákm MaMng and Expcit Sys<cin». — Vn-lng Kluwtr CsAszAr Ákost Valós analízis I IL - TiudcÜnyvkiadó 1988.
NijhotnsgT. Császár Á kosné: Differenciál- ö. intrgrAlíüAmítiB. - Tankiw>-vk>adó 19i3,
CSEBJ4YÁK László: Analízis, mfitj-matika tlíwmigaMÜwKikniik. - Nemícti T»nkiinryT.-kiadó 1997.
[5.449[ ZIMMERMANN, H-J., ALTROCK, C.:Furay Lngik.Bfi.l.T«thnok>gie.- OldcnkHrrp V«rlaít
1993, CsiRMAZ L ászló; Mcmartcndpid anAltjtis. — Typo'lgíC 1999.
DENKINGER Géza : AnalfKis, — Ni^ürti Tanköttj-vkindó 1997.
DE í KINGERGÉza ; Gyurkó L ajos: Anali/ii.. GyafeirUtok, — Ncmwti Tankönyvtóadó 1997.
Kóczy T. U szló: T ikk Dumünkos: F wrdc. — TypolfcX 2000.
Diffeií'ndábzámitií.. PéldaUf. - Műwjdri Könyvkifuié 1997.
liítAfiterJmikáha. Alapüfmerntek a nmirátJliJób'ól Gáspár Gyula: Múszaki matematika, n., in, — Tankönyvkiadó 1977.
G rebencsa. M. K-; NOVOSZJÜLOV, SZ. I.r Miitnmjaifaú tuuiiízi*. I-II, — 'Ikokonyvkiadó 1351;52.
JÁNoaíV Lajos; Jánossá- I stván: S/í>mlélftiai diffcrcnciAliaámltáH. — Tankönyvkiadó 19í í ,
6. DifferenciálMámftAs
JÁNOSSY Laíü S; XasnáDI PÉTER; Vektorok í* ttiniK)ruk diffrrrndAlAíat, — 'XVinkönyvltiarió 1989.
[6.1| Ba ULE, B.: Dir Miit,hi*matik d«i NntiirÍDtwJiüni imd Icgnnicms, Bd. J ii. 2. Verlag H. KALWAH László: Bpvczetra a malcmiitikai luuilfctUiU, H L — 'laiiköuyvkiwló 1983.
DfliitBíh 1979. KonANYl Erzsébet: HB.-™nAljiik » diff«r<.'ticiál»isámttú*l! - lUnkönyvkiudó 1974,
[(i.2[ CouRANT, R.: VorletiiinBmi ül>er Difiercntidl. imd IwegralredmimE, Bd. 1 u* 2. — Springer KÖ3A A ndrási Ismerkcdás u matumatitau aiialliiidHol. Mfwüaki Könyvkiadó 1081,
Vciiaji 1971-72. K úsa A ndrás: Matematikai analkiti n kijjjApÍHkolAhaü. — lluiktiuyvkiadó 1990.
[6.3[ Fetzer, a .; FrAnkel, H.: Mnthmifttik Uhrbidi fiir Fadihochschuii:ii, Bd, 1. 2. - VÜl KÖSA András; Mezei István; S. Gyarmati Eh/Sébett Anall/ÍB példatár. - Műszaki Könyvkiadó
V «l«g 1906.
[e.4[ FlCHTENHOLZ. G.M.; Diífrri-ntifd- und tntf^fürechniiug, Bd. 1 bis 3. — DtiitH-iu-r Vprlug dpr
WÍBS !U1964: VirrbR H. DiMitsrh 19»9 92. íwit 1994 Verlt^ H. Dmitiscii.
PÓLYA György; Szegö Gábor: F>J«l»toké. tíedpkaz aiHilízi?ba .H l. — Tnnkönyvkindó 1980/81. Solymár László. Lctturcs on Fouricr Scri<». — Olcftini Univ. P its iim .
Rudin. Waltek: A matcirmtüai wuOIüis nUpíni. - Md-waki Kön' >rkiflílól978. Szarka Zoltán: \’cgu.‘k>i sniuiaitok és norok 1. — LSI ATS* 1988.
Szász Pál: AdiffercuciAl- te tnusrAliaátulU*pfemoi,I-IL- Köz. ttalásŰgyi 1951, Szegő Gábor; Orlbt^unal iMlynomioln. — AMS 1975.
Szép JenÖ: AuíÜLcih. Kc^gMíUsAiii #s Jogi Kiadó 1972.
Szép Jenő: MatcmutikB I. Tnukönyvküulá I Dgg,
SzEBÉNVt TiBOIt: ArmlíziiL TiwkŐDvvkiniió 1990. |8.1) APELBLaT, A-: Tiiblra aí Ictcgnit* and Smc*. VitUr H. Drutsck 1996.
|8.2) Baule, B,: Dit' Matbonatik düs NaturfonicbCTii imd IngüuioujB, Bd. I u, 2. VpiUg H.
7. Végtetea sorok Dcutícb 1979.
17.1] APELBLAT, a .: of InUTinils and Serifs. — Vcrlag H. Deatedi 1996. [8 3] Brytschkow. J.A.;MARrrsCMEW, O I.; PRUDNIkov, A P.:T«lwllenun!irstiiniatnrIntí!g-
17.21 Baule. B.; Díp Mnüictimtik dís NAtiirfaüdHirs und Ingeninua, BA 1 n. 2. » k . - Vtrlae H. DmiLscÍi 1992.
Dctrt** 1975. (8.4] Couhant. R.; Vf>rln»ui)geD Tiber Diffcrential- tiwf Iniegialtwhnimg. Bd, 1h. 2. — Springer
17-31 COURANT. R.: VortrsiingPO iibei Difi it- und InugnUiccbnimg, Ed. 1 u. 2. — Springtr- Veriagl971 72.
Vwia* im 72, (8.3i FCTZER. a .; FRÍNKEL. H ; Mathwnatik Uhrbiíoh Rír Fadihodwrhufen, Bd, 1, 2. - VDl-
Í7.4| Fetzer, a : Fránkel. H : Maihpmftitk U-hrburt f5r Fiirhbochsdiulm. Bd. 1. 2. - VDI- \>rUg 199S.
V«rU« 19S5. j8.6t FlCHTEKHOLZ,GJrf.:Diffemiüal-uii(lIiit»,-sr»lrcdinuu(!,Bd. lhé*3. — DrutíriierVaríagder
Í7.5I FicHTENholz. C.M.: DiffKírntiftJ- uodlntrgraíredinuiig, Bd. 1bks 3. Drawrbcr VcrUgdw VSWnsrhaílcn 1964; Vcilajf H. Dciitwi 1989-92, »cit 1994 Vedag It Drulmh.
WWnsdwft™ 19&4: VVrtan H. Dnjt»cfa 1389-92. *it 1994 VcrlaR H. Deutsch. j8 7) GELLRICH. R.; GELLRICH. C.: MJithímatik, Bd. 1 u. 3. VcrUg ti. Drotnch 1993-94.
Í7.61 GELLRICH, R.;aEU-RlCK.C.;MntbrmBtik.Bd. I tós3. — VeriagH. Dpotsch 1993 1995. 18^ GOother. P. (Hhsg ): Grundkun. .Aiudytáh. Bd. 3. — B. G. -DtuIuict. Uipág 1973.
17.71 HaiIBARTH. K ; RtEDHICH. T.: Diffcirnttalreduiungfiir Fimkticnen mit mrircren Vnriabkti. [S^ Barbarth, K.i R iedrich . T.: DiferatiaJiwhnimgfiir FiinktiomTimitmfihrerenVariahlEiL
— BSn B. G. T™boci. Ldptt^ fMWÖL. Bd 4), 197S; Vdlag a Deutsrft, (iDNÖA. Bd. 4)
1978.
|7.^ K nopp , K. 'rhwrónnd Anwi luig iÍpt UDPiidlicfacti Reiliea. — Springet-VcrÍB^ 1964. (S.10I Joos. G.E.; Richteb. E,: UübdP Maüicmolik. Eiii kutupakus Li-iiibudi Eür Stiidiura und
[7.í»| KOhbek. K.-H.; P forr. E.A.: íti?gralredimmg Kr Fonktionen mit mchtvmi Vanali|p4i. — Bmif. - Vcriag H. Drutídi 19W.
K B B. G. IVubtKT, leipzig (MINÖL. Bd. 5). 1974; Vedag H Dput.sch. (MKÖA, Bd. 5). 198Ü. |8.11| Kamke. E.: Das Lebesgiie-Stieltjfs Int(^rnl. B. G. Tttiboer. Lápág 1960.
17.10] Mangolot.H. V.í K nopp , K..HRC r LöSCH;EnKhningindÍEh5bFreM(iÜí«iwtík,IW.l |S.12] KXOPP, K,; Tbeoiie und .\n«!iiduiig d«r iiwjKUiohCTi Ríibm - Springer-Vüriae 19&4.
his *. — S. Hinwl VerUg 19S9 J8^13) KÖRBER. K.-H,; Pforr, E .A.: Int^alrMbntin* fiir Funktionm mit mohittcn VanaJjlm. —
[7.11| Papiíla. L.: Maihniiatik ffir Ingroteurc, B i 1hja X - VerUg Vicwtjg 1994 1996. BSB B. a Teubner. LeipziR. l\UNÖL. Bd. 5), !974; VVrUe H. Dwitach. (MINÖA. Bd. 5). 197<).
Í7.12| P laSCWKO. P.; BROD, K. . Hühm: malbpiiuitiscteMetbfKfcn Í5r íngeiúeure uiiil Physiker. — [8.14] .Uajígoldt, H V.; K.VOPP, K,, HRG F Löscn: Einfübnme indw bőh«? Mntbematik, Bd_ 1
Sprineer \'cri»g 1989, tís 4. — S. Hi™l Vcriag 1989.
[713] PPORR, E. A.; SCHIROTZEK, W.: Düfwmtiid' und latí^ralrHdmiiug fiir Fimktionni nút cintr [8.15| MangolüT.H. V.;Knopp : LOsCK:EinfíibningÍndithölii'rt>MaÜuíraatik.Bd. IV, — S. Hitad
Variabl<iL-BSBÜ,G.Teuhwi.Ld[wi«.(MINÖL.Bd.2). 1973: V«riagH.Drut«ii. (MÍNÖA. 1975.
Bd. 2). 1978. [8.16[ Papula. L.; Malhcroalik fBr Bd. 1bi* 3. - Vcilag Vk*cs 1994-1996,
]7.14) SCHELL, H.-J.; Uncüdlidn’ Rrilicn, BSB B. G. Tcubner, Leipiig, fMINÖL. Bd. 3). 1974; [8.17| P forr. E.A.; ScenMyrEEK. W : DiffwwtiaJ- mjd IntiigrBliwliniingfTír Funktianen mit nncr
V«rl««! H. DruurL. (MINÖA, Bd. 3). 1978. Variahu-n. -B S B B. G. Tpnbtira, Lripiig.(MINÖL, Bd,2). 1973; ValaRH.DcutaJi. (MINÖA.
|7.!5] SmihN'ow . W.I.: Lflirgitutí drr hfihpren Mathematik, Bd. U u. III. Deutschcr VeiUg dér Bd. 2), 1978.
WÍBSEOBrb*ftfin 1953; VcrlaK H. Dciitsdi 1987-1991, scit 1994 Vrrlag H. Duutsch imtor dcm Í8.18] Schell, e.-J.; ÜDfudlidic Reihen, BSB B. G. Tpubn<r, Ui[wJg. (MINÖL, Bd. 3). 1974;
Titcl Lrhrbuch dcr linhcren Mdtlitrmatik,
Verlag H. Deiit-irh, (MINÖA, Bd. 3), 1978.
[r.iej STÖCKER,H.(HR3G,);Aiudyj.ií.fSirIngemciinrtiidentm, - V«ri«gH, Dout«li 1935.
]8.]9| Smirnow, W.I.; Lpbtjíatis dcr liöfiL’itíii M«tli<^tn«tik, Bd. U u, III, — Dcutscbcr Verbg drr
|7.17Í T ríEBEL. H.: HöIilto AiuüywR. Vwlng H. Dpiitsdi 1980. WjKseosrbaftm 1953; VcrU« H. DruLKcli 1987-1991, 1994 VcrUe H- D.-utsdi imtfr deni
Titel Lehrbuch dér böbtíriíu Mathrmntik.
n. - Akadétiliíu Kiadó 1961. [S,2Ü[ Stöcker, H. (H rsg.): AuaIvhis fiir InepniPUrHliidpotPt). - Verlafí H. Deuisch 139.5.
FttEv T amá S: Víi(t<>!(in üorfflfstuk. tionik 6« (tzxirwitok. — Tankönyvkiadó 1956. |8.21| TUIEBEL, H.: Höhprí! AtiAlyHÍs. — VoHiík Harri Dptitwrh 1980,
K úSA ApfDRÁS: [íiitirrk(!dífifiniBtmnatikiüan(Ufeisw>l. — Mfifii-jvkj Könyvkiadó 1^ (S.22| Zachmann, H.G.; MftUicnmtik lür Cliciiiikfi.— VCH, Wi,'ialiwm l'JÍK).

Mikolá S MIK1.Ö3; Vtjftd íiiggvf'iiytim ft» orti>gonAJi» Burok. — Thekönyvkiadó 1980. A lexits György ; Fenyő István : Moterntttika vtjgj’füswk tstAmiia. Tankötiyvkituló it)73.
SCHIPP F.: Wa DE, W. R.; Simon, P.: PAl , L.; Walsh setíra. Au intmdnrtifiii to dyailit; bnmtonit; BAJCSAYPÁL;Töl)bvttltoíóíif!igví'ny(!kintnírAlA<in, Tsnkíinyvkiftfirt 1953,
niislyBÍí.. AkBd/miai Ki«tfl 199Ü, Balázs MAtrrON; KolumbAk József; M,.tomfttiknÍ ftiihlfídfl. - D»ria 1978.
BaNACK. S.: DüfprenriAl. éa ili [y.Mj Kamk B. E.; DiflbcsotiBli^eidiuiif^ii. Lí3»«nj^)«thod<-) 1und tvwmagru, ’ltU 1 ii. 2. -
G. Teubncr, Leipüie 1977.
Magvak ZoLTAN: Tlír U4i<»gw íutcsraL AkuiteüaL Kiadó 1997. |9.13] KUKTZHANN. J: Systemi: von Diff«reiH;iuIjítóchunji«l.
CsászAr A koS; VttláKaiutliziii 1-U. ~ TtuiköayvkÚHU> i m
lö.lfi) Landau , L.D.. Lifschitz. E.M.: Quimt«nm«-Jt«iiik. c- Vcrla« 1979. Vcrbig H_
CsehjíyAk LÁSZLÓ; AiuiíImb, ti D.-nt«il992.
-Typ«>'íB<1999- [9.171 MaGNCS. K.; SdiwinE.nigpn. B. G Tnibow lUSC.
Dbnkingeb G éza: Analiii*. Nen
Denkingeh G éza; G vuhkó I.ajoí MEINHOLD. P-; WAGNER. E-; í BB.G.TeulHin.Ldp-
Fazekas Ferenc; HfttAmwtkn íct U.-TankÖmr^'kwdólQa4. Ság, (MLNÖL. Bd.8), 1375; VerUft H. D.-ní*cb, (^aNÖA. Bd. Ö). 1979.
19.19| Michun, S.G.: Pürtícllp DiffeicntjidKldriiiinsftn üi drr m
Drutsd. 1978.
GREBENCSA. M. K ; NOVOSZ.IOUW, SZ, l.-. Matrniatitau analíís I-U. - Taok&^ki«Íá 1951, 32, |92Ü| PETROWSKt. I-G.r VorleniiieiEnülNvdiFThni
JÁNOSSI- Lajos; GnAdic Péter; TasnAdi PÉTBi: \yctoiok integiáifea. — Timtónyvfci«l61983. B. G. Trnbnrr,Laitógl9>i.
tólüHT |9.21[ Pf THOw-SH, l g .; Vortemngcu fiber pwtidlr B G. TentMm. Lrip-
Máté László: FunknonAUnAttete m>l«za)cUkiuüc. Mr»E>űd KSnjrldadá 1976.
LaczkoviCH MiKLAS; SíjtJs M WzMiytüto. TypoTgX 1998 |9.22] Pouamk. -A.D ; Saizew, V.F.: Smu W.árh„n«5en.-Vcrbg
NÉMirri) JöZSöf; Varga A ntau: Aj itHrgralrtl 1986. H, OwBcli 1996
PÖLU. Gyú RGY, szegő Gábor ; FeUd»h>k és téwtek az aoaliáM»L [ IL ■ T«>k5nrvb«1619aO, 81. |9.23i Reissig. R.; Sassose. G.; Corm, R.
Rüdls. Wa UER; a mAt«jiiaUlEU luuJúRs - Müfa»ki Konyvkiwió 1978. EdizkwuCninKmKelMB.
Szász PÁL; A fe inu^riioAiii M L — KÖBoktaUsOgyi Kilátó 1951. [9-24| Smiiwow . W.I.iLehiRanpdCT
---------------------------- ttth«ii»tik,TciJ2. Dcm*d«rVMli.edHWis«.ii.
Sző* JE.NŰ; Aiuilm. - Kö*8M«l«*ftp is KUdó 1972. sdMiftcn 19Ó3: \eri«g H. Dcuterb 1987 199l,»it I9W Vcrla*H. Orut«dianbTd«i. TítdUiir.
SZERÉNYI T ibqR: AiHiim#. - Tuikőnyvkiiutó 1990. b u d »d « l.ő h ^ M »t W tik .
Szökefai.\T-Nag\- Béla : A n>érWk é» intrerAl modmi fogalmAaiJt kUlakulm. T«nkflnyvkú»dá |9.23| SOidMERFEt-D. A.; Pán t. - V itUs H Dcutad>l992
196Z |9.2Ci| STEPAfíOW. W.W.; Uhrhud, dw Difff a. - DnitKlim VaiaK dér Wjas.
«laafiral982.
|9.27[ WE«ZEL.H.:G™íihidkin-D JckhungMi I iind 2. - BSB B. C. Tfflihncr. Ldprig,
(MINOL, Bd 7 1.7 2). 1974: Verlag a Drulach, (MINÖA. Bd. 7,1,7/2). 19»1.
[9.28[ Wj^funtow, V.S.: tílcichnngini dci mathniiAtíiKÍicn Pltjwik. — Ocutedwr VciUg d«r Wif^
B. - Deutsdur Vcrí*e dér Wi.

[9.21 Baulb. B.; Dii. h I- 1 11. Z VwliHí H. ARNOLD^ V. a,: A rfifeTDi‘i«ii!B™nlrt«-k rfuiíIrtítHík RPftniariAi fcjisewt MtlKiaki KSnyvÜndó
Deiitad. 1979.
{9J| Bhaun. M.: Din Springer-Vertag 1991. .Arnold , V. J.; diffirnmdAl.^™lelrk. Mfifl»ki K«uyvki~iA 1987.
Ml COUATZ. L.;DiffKn B.-B.G.Teiihiier]990. Bajcsay PAh KntóiirfKEs diffeiCTiúÁlPRpiTiIPtak.— Tunkfiny^-kiadó 19«1
19-51 COLLATZ. L.: Eigoi Ecer\^Ari Jenő; A m«i«i,ika diff«rjicinlrKy™leU.ir(n, - E«y«t«nii Nyomd* 194«.
1963. EctOivARi Jenő ; Diífcn3idáI.:gyPDtet.‘Ji. - Egyrt«ui Nytmid« 1945.
|9.0| COUIUNT. R,; HiLSEHT. D. : Mnthodi-n dw roathciuatischenPliyiák. Bd. 1 u. 2. Sprin*Br Gáspár Gyula ; Raisz Iván ; SaláNKI Ji^zsbF; DiflV>tmd*lrgyruJrtt.k. r«akSijyvki«dA 1969.
Vct1«519G8. Hatvani LAszLft; Pft-rÉRL ajos; Diffeiwidiliqs\N-nk‘U»mtMWJck«körfpBtkoUa)j*n. — Polveon 1997
OBÁDOVICS J, C vula; Körönségesdiflcreaci«li,gypuleU!k. 1-2. LSI Al^Sz 1989.
19.71 Fen^n. A.; FhAnkel, H.: M*th«imtik LchrburJ, ffir FachhodianLiilrai. Bd. ]. 2. VDI
PfcTRiwazKU, J. G.; ElőíuiiKok <lközönséges diaerrocáUcByuiWknlmílrtérfil. AJuulónini KÍHdó
VLTlag 1903.
[9.8i Frank . pH.; Mises, n . V.: Dii> DiflcrentÍBl- und Integtalgieichuii^n dór Medumik und Phy-
lök. Bd. I tu 2. Vnring VÍPwcg 1961.
|9.9] Go LÜBEW, V.V.: DiffwftntifaRlcirhmigrn im Komplex™. - Deutechw Vwlag dér Wimwn- ScHARNJTJítfY VncTOU: Diff(írenciAlc*gyflu](,K*. PíldátA:', - MtlwHki Köiivvkiítri* 1397.
9rl«ift.en 1958. 't'ERJÉKl JrtzsEF: DifTBieiiriAleeypnJfitfik, - Polygnn 1Ü97.
9.101 G beiner, W.; Qmtiilciímcichimik,'M 1. — Votlsg H. Dtutádi 1992.
a.llj GrEIHER, W,; MOllER, li.i Quaiitonmoiianíli, 'M 2. — VerlagH. Dfttitar.h 1Í)ÜÜ. Parciális differenciálegyenletek
9,12| Heuser. H.: Gewühnlic:ho DíffRrPttí.iftlgleiriiiinBfin: Erafühnmgin Lehic uud Gubrrtuch. B. |y.2íl| Dodd , R.K., Eilbeck . J.C., GtBBON, .!.D„ MORRts. H.C.; Soütoii* wid Nuulioc-u-Wavp
G. Teubnet lü'Jl Ec]imtif.iw. — Ai;adeTOÍ(: Pröw 1982.
|9,iy( Kamke, E.: Diffc^tiAlgioichunKon, Üd. 1-2, - B. G. Teubiicr, L«ipzig 19(i9, lUBÖ. (t),3üj ÜIU2ÍN. P.G„ Johnson, R,: SolitoitB. Aii Litrodudiioti. CíimbridReUoivumity Pniss 11Í8B.
la.311 Gü C:haohao (Ed.): Soliton 'niiíory and Its Applications, Springer Vertag I!W5 lll.ll] Smirnow, W.KíLftasaíigdrrhi k.Bd. [V/l. DeiitaelvetVCTl^daWiB-
|9.32) Lamb . C.L.íElftocnwofSolilonTheory. - Wiley 1330.
19,33] MaKHANKÜV, V.G.: Soütou PhmmmPnotoKy (Qbcis. ausdem IW .). — VerLig Klitwrr IMI.
9. Concípts and Experiments. — Springer VprUg
FEftvÖ I^ A n : IntegFálegyenirtek. — Toukonyvkiíidú 1957.
Mihun. Sz G.:Integtálegyenktdi.~ AkHdÉiuiai Kiiul6 1953.
|S.3S] TOI>A,M.:NatiUnMr\Vnv(»itu»ISo!itou3. VerUglQiiv
jo^i VvEDENSKY.D.iFVticíJDi&rcTauUEqiiaütMiawiÜiMai a. — Addison-Wtslcy líO.').
TI iro HUbCTt Raum. -
FnEUD Géza ; Pantiátifi di
GAsp Ar G yula ; Raisz Ivák; Sal Anki Júzsef: Difi iktck. ~ Tnnköuvvkúiai^r 1969. |12.2| Au PRANTB. C.D.; BURKIIOHAW, O,: Pusitivr Oprratuni. — Aodcmic IV ííí Inc., Oriando
PETtlovs2KU. J. G.; ElOadáHoh a pamáliftdiffemiciÁ Í L - AkadémiiúKiMió 195Ó. 19S5.
Smok LÁszi/): Baderko. E. a ; MáHodmidil lin«án S^dátrgyenbAük.— Taokoavv.
kiadó 1983. |12.3] AupBaíítS.C.D.; Bordér. K C.; LuxekbüRG, W A.J,; P(»itiví> Operators, Rksi Spans
andEaajíHijKs — Springa VtrUgl991
10. VaiiaciAsx&ciiitá* |12.4| -Alt. H.W.1 Lídruf E^inkticnuűanalvsá - EiEir uimmdungdonei
Sprinf^Veiiag 197G
JlD.t] BLAVCHARD. P.; BRDmNG. E.: VAnntional mRtbods in inaílHmatkd phvüks. Springer
Vrrbg 1M2 112.5] BALAKHBHNAíf. A.V,: ApplW Bwrtiíma) Aiuüyíüa. - Springpr 1976.
|I2.6] BaceH. H-; Ma£- imd lnlcK™tkH)Ettb«>rÍP. VrrUg W, <k Gniytcr 1990.
j10.2| Kungbeii . E.: VikríiitkinfuvdimiDg. BI Verlne 198Ü.
jlZTj BRONSTEIH. I-N : SEM£XDAJEW, K .a. : ErgÁrccmdr Ka|útd ii. erMathan*.
|I(L3i KLíyrara.IL:Mdudimö»k«i«feV*nWio«M«Wag.-Birkh4«*rVcri«^
ü t — BSB B G, ItubiKT, LripnR 1970; Vrrl** H Dfiitscb 1990.
flO.4] Kosmol. P.: Opümicnmi! und ApjnwunuUiot.. - Vni>g W de Gmytcr 1991. 112.0] COLij»TZ.L.;Fuiiktimialaiuü)^undN.i
110.51 M lC H L lN .S.G .:N tm im »chíR ciJb drriia«™ V ar»tiai. n.— Akadntur V(!Tlag 19G9. 113.9] DuktoRd . N., SCHWAim, J.T.: Linrar OpcmlorK IVil I bi» III. - Ii
|10.6j Rothe, R : UótKre Matbenutik für Mntbcmatiker, Phvsiker, Ingranran-. T«1 \TI. B. G. N™ York. London 1958,1963,1971
TtíuboCT. L«p:iig 1960. |12.1(^ EDWARDS.H.E.:FnncüonalAnalysw. Hol^ Rüirfiart and WinKtoo, Nctí YoA 1965.
|ia7| ScHWANK, F-: Bwidwpnproblpmr- B G- Teuboci, Ldpzig IMI. jl2.nj Gaí EWSKI, H.. GrÖGE&. K., ZaCHARIAS, K.:NKditliiieaicOperatoiengteklumgcnuiidOpe-
* ........... Igen. — AkademÍP VVzUg 1974.
Bajcsay FAL: V»riiciá«nAinflii(. — T 112.12) Göpfekt. a ; RtEDtUCS. T.; t tuJysis. - BSB B. G. Teiibnw, Lcipiig, (MINÖL.
K. - UmtönyvkiKk, 1973. Bd. 22). 1380; VrelagH. DcuUdi, (MINÖA. Bd. 22), 1980.
Lavtientyev, M. a .; Ljusztvehnyik . L, a .; Vari íí. — Akad«<miai KiadA 1953.
|12.13| Halmos, P.R.: A ffilbertSpacFpíxrfiktnÜook. - Van N«imadCamp. Princrtra 1967,
jl2.I4i Hel'ser. H.; Ftmktiöjialanalj™. - B- G. Tc»ibn<w 19SC.
[ll.ll Drabek . P., K ufneh. a .; Intíígral a. — B. G. Teubacr 1996. |12.15Í HuTSOK, V.C.L.; Pym , J.S.: AppbrBlioos of Fímctiowd Analysis and Operator Tbeoiy.
Academic Press. London 198Ü.
II.2! Fesyö . S,; Stolle , H.W.. Theorie imd Praxis dér li inM. lbi»4.
|12.)6] Hewitt , E.:Strqmbe^ , K.: HtaI And AbKtrtKL AnAlyiRft. --Springer-VerlaE 1965
— Deiitscber W U g dér WissetKicliaften 1994.
112.17] Josm. M.C.; BöSE. R.K.: Somt*Topics in Nonlinw Bínctional Analyms. — Wiíev Eastmi
[11.3j Frank , P h., M ises, R. V.: Dió DiBcnmtiaJ- undIntí®™lgleichimiíeiidér M«ÍHuiik und Pliv- Limited, New Dfiihi 19S5.
sik, Dd. 1 u. 2. — Vcrlng VitTrog 1961.
jl2.ia) Kantorowitsch. L.V.; Akilow, G.P. : FunktionalAnalysiíi (in Riu«vsdi) — Nauka. Moekau
|n.4) Hackuuscm, W.; brtcgralííradiungTO. - B. G. ToubiiCT 19S9. 1977.
III.5] KANTOROWtTSCH, L.W.; KHYLCW, W.Í.: NahenmssuiBtboden dw höhürmi Annlysis. jl2.19| Kolmogorow, A.N.: FoMIN, S.W,; RccUc Fiinktionou und Fiinktinnnlaiifdysis- -
Detitsrinrr Vtrrlag drir WtJwenxchaftCTi 1956, Akademií^Verlag 1975.
(11.6] K upbadSC, W.D.: Randwprtaufgahcn dér Sciiwii ]tic und UitcgralRjnichtingfid. — 112.20] Krasnosel’skij, M.A.; Lifshitz, J.A., SobolEv, A.V,; PcKitivB Linear SyBtemí. — Hcl-
DFtitfidirr Vcrlag dcr Wistwixfdijiftcn 1956, devmami Vcrlag Berlin 19S9.
111.7] MickLIN, S.Q.: VorlmuiigKit ühci' Untsarc n,— VmLig dm Wi»- [12.21] LjUSTernik , L .A.; SOBOLEW, W .t.; Elotiietitc dtír FiinktionaJaanlyEis. — A kedemie- Vprlag,
Etmisdinflcn 1962. 4. Aufliigc 1968, Nathdriickí Verlog H. Deiitsdi 1975.
[11,8] MiChlin, S.G.; Smolizki , Ca., L.: Nabcnuigtonetliodeii atir Lö!itm|> von Diffurrntüd- iiíkí [12.22] -Mever-Niebero, P.; Baiiarii Lattieí*, — SpríUBci-VurUg 1391.
IntcgralglcMchungcn. — B.G. 'Ibiilmcr, LöpKig 1969. jl2.23] Neiímark , M.A.rNormicrü: Algflbren. B<!rlin 1959.
|11.9] M üSCKEUSCKWIU. N.I.: Singulürp Integriűjtlwcbilngcn. — Akademic-VotluB 196S. jl2.24] Rudin, W,: Fimetional Analysifi. McGraw Hill, New Vork 19rj.
ill.iO] Sc;hmE!DLE11, W.: Intqftrnlgleichungon mit Acwcndüiigcii in Phyaik und Techník, — Akadi'- [12.25] ScHAEPER, H.H.: Topologital Ve«or Sp.u.'eo, — MtuauUIan, New York 1966.
(12.26| ScHAEFEH, H.H,; Banarh Latticd* and Positivc (Jpcnitora. — Sprin(?ii Vcrlag 1974.
|12.27) Tb FJí OOIN, W.A.: FtmktMmiiUwtlyíittíin Riwtisrh). — Nmika. MoEktti laSO. 114.G1 Ficbtenholz. O.M.: Diffiirftitinl. mid Deiitwhfr Vrragdra Wis-
112.28! YOSroA,K.:F»ürtion«lAnnl)™. -Sprm(t« Veríag 1965. híTOclmftcu I36t VrtlnB H. Dinitsrh 1989 92. sril 1994 V.Tl»g H. Dfiit-Th,
[1-Í.Tl Fiscker. W.; Lieb. !.: Fimktimtt-iitlinaric. - VVrUg ViíWMg l ‘m .
|14.8| Freitag, E.;Bus.am. li.i Fuukücinwitheorw. Spriugcr'ViTUe,2..cn«-itrrtp Auflnsr 1994,
CsEiun-ÁK Lászlú: OprrönákimkiwL - Ncaorti Tiuiköun'td«dö 1998. !i4,9| GHEtrai, O.- KtMnptntí-FkmktioDmfiud kfniformir AbbiMungru, — BSÜ B, G. TtMíbnor. Uip-
Fazekas f ERö í C; Frev TamAs: OpraiUonoiániflAM. Rp«-tális fűGgvények T«ikwiyviri*J6 lUüT.
JÁRAI Antal: Rií6til»ritypropr.rtie.offiiiiriioiuilBjii»iiiJus.- JPTE l'jy zip, (MLNÖL. Bel 9). 1978; VeriHgfí. Dfutah, (MINÖA, Üd. 9). 1978,
KolmoűOROV. a . N.; FoMEN. SZ. V.. A KeRrénycImékít é« ftinkrionAti 114.101 JabNtíe. E.; EMDE, F. ■TaWn böbf-irr Funktioum. - B. G. T>ubn<T, UápwE X960.
Kiinyvkú*i6 19S1. 114.111Jánich. K .: PitatüraicntiiPonp. Eiíii" EinfTihnntí. S[.riiiRiTAWU« 19!KI
L ukacs O ttó: Ojteririőkutiit**. Tankönyi-káHrt 1933. 114-1^ KnOPP; FimlctioiiMnbmrw*. Vcrlng W. tb- Cruytor I97IÍ.
MAté L1ászló
In t A.: Fuil _ \M^:^
MassikiKönjnfkiMlölUTti. 114-131 L.waENTJEl*', SCHASAT. B.W.: MMh«.ini tla knitipicxTO Funktiniieiithpnró. —
SÍIKUSLNSKY. J.: 0[)n -Mfb»fciK«iyvkii«tóiail. DcitBrjKT Vraiag i[.T Wi*OMdwít«t 19«i.
RiESZ FRJGlr-ES; SzÖKETaLVI-Nagy UÉLA: Ftmkdonilíinalnrisi. - TiuikanyYkiadó Jöga. 114.141 Maotjs. W.; OBEnnernNCER. F.: Fami. lii nnd SStjr fitt dir Fnnktirara dcr
Tóth IBÉÍÍ: OtXTAíiAktrt«tAB.— N<ttt*rüTaukönyvkiad6 1997. ííuOhcniAtodiai Physik. - S|>riu8-r V «t»» 1948
Í14 151 OaERHETTtSCSt, F,; MagíTOS. W.. Ai««t„lui«í drr rllíptiidiFii F.mktiüucö in Physik owf
13. Vdctarmatlns i , t«f«tmélet
T«*nik- SprinKCT VctLm(1»I9.
113.1) Ba L'LE. B.: Difi M»ithf^(fltik (k» NaturfanKÍj.-rí* und [i s. Bd. ] u. 2 — VnUn H J14.1«| RCb5. F.: Funktiout^bcirív OniUcbcr V«rb« d a 1976.
Doitsrli 1979. n 417] SCBARK. R.: Fuuküoiiralhajm iüi liqpmiriimiidontcn VrriBR H. DrutHái !<»3.
113.2] BREHMER. S.; HaaR, H. Diffrwitwlfwn™ toíÍ Vd [14.1^ Smirxow; LehtgnuglitT hahrmi Msthmwttk. Dd. IlL - Dcuixjm VWIagflri WissMrBséaíiaí
[13^1 Domke. E.: Vdiw«niJy!i« EmlTibnins füi logsaieitw nnd N«tmw*ca»rh!iftlíT. — Bl Hfi4. Vraiae H. D«iit.-<ch 19S7 91. ™t 1994 VnJag H DeiitMÍi iinUr dán TUcl Uhibiidi dcr
Vífrfag 19W.
|13.<! FoCK, V.: Throw vnn fLuim. Zdi imd Gt»vrt»ti«i. - Brdm 1960. U4.ltl| WüsscH. G.: FddtiKwv. Víri.* T«*nik 197á.
IJ3.31 KASTsai. S.: Vrkttinfa. Tíosorwi. Spinanat - Baün 1964.
! U 6) BaCHARDT. H.: Vorleamgt-uabcr Wklor- .indTrasariwhiimig.-D=utídirrVprIjHÍ<l«Wis- C zm u GÁStíH: BooU- fiiRgrénJ^k- - PolyRuli 1997.
sraHdtaítrii 1968. DUNCAS, J.; Brrairtés a MŰKndci Könyvkiadó 1974.
|13.7 SCHAHK, n.; Vcktornnajwi* fTír tngrainuBUKÍBUwi. - VwJjig H. DnitHli 1992. FaukaS MlKUSS: Speciális fiigpíráyrk. MI. LSI Al-fe 198».
Í13Í( SCHMtTZER, E.-. w Physik. - a G. Tcubacr. Leipzig 1968. Fazekas Feríkc: Fiiev TahUs: Oppri
Fwksz. B. a.: S.ABAT. B. V Kuniplpxv
113.91 W unsch. G.; FridiLwirk. VWU([Todtták 1971
f«tól97.i
- MbköÜ K<kqnrlri«a* 13Í13.
Fazekas Ferenc: V 1957.
JOUOÁS KÁftüLY: EUipUkiiKKgg^cuwké. iilbdiivusAHitk. 1\Kl..iiuinp» K
JÁNOSSY Lajos; C mAdiü réTER; 1'asnAdi Vrktofok Uiu^ráláxn. T«iilcö.wknu]A 1983. KjfdPf K.: A fiiggvcnytwirfrm<‘L T«nk5iiyvki«iA I1BS.
J.4NOSSY Lajos; IassAdi TÉTEn: Vrku>rob fel touKJTokdiflbmcül TmíkfiimíkinHA l'JHa.
Szabka Zoltán; Ktnuplras rúBgwiiyUiji.— LSI •Al'Sic Í»W.
Kilimszi Ferenc; S»emltírt4^ rfrortria. - GwwMat Kiadó 1966. SzÖkefai-Vk Vaot B éla; KutuiiU-x fújasvöi.vtiw. T«ikönyvtó«dó 1<I88.
Pach Zs. PÁLNfc r-nEy TamXs: Vektor- rá UmaorwtaIÍ7,Ís. - M.ís ki Könyvkiadó ISitl.
PÉTER RóISA; Rckunavt! FUöktiraim. - Afeidhumi Kímíó 1957. 15. Int^tramoformáriAk
SCKARfíITZKY VlKTOR: Vi'kmrgiumrtritt és Imnána lOgflíra, Ntmm-ti Tjinkötiyvkúidil TJÜT.
Szarka ZüLTAn; VrJ<tt»rtuudbb - LSI ATS* 1389. |W.1| IG. L.: OiH'i g. Bei. 1n. 2. D«it*diCT VctU« <)«r Wi»cq«luift«i 1972 74.
SüEMTMÁHTONl TiROR: Vi'ktür- As tPiworsíimítós. — Egyetemi NyomiJii 194«. |15.2| BlaTTER. C.; Wiiwh-t.. Eiur EiiifTiliniUR. - 1998
WmEl.YTtBün; A Bolyai'LöUuíwvioiláj-grompttiivmwietlje. - DHciaKanyTkiarfö 19T5. lJ-3.31 DoctscH.G.: HandbiirhclprUpUuí 'IVw«fr.nnM.Í«i..B<1.1 bÍR3. -BirUiSuiicr VcdaelíKiü

14. K 113.41 Dobtsch. G.: Aulcituue ',iuni prnktÍM.lim Gvbmixűi iW Lftplwre 'n-aniiforniatian. —
114.1| ASBAMOWrre, M,; STECÍUN, 1. A.: P.wJietbaok •>{ Mal.liematiral Füiictions. - VVrltnj H. OWeul»oiiiE-V<srl«í{.6. A.ia«B« 1989.
Detiterh 1984. II5.3I Fetzer , V.r Intpsnü Thuuifommtiaiuaj. HritW|{ VpriRR 1!177.
[14.21 Albrjno, W.i AJigfwoticlto Strfimuiiaslphro. - ^rhfioti.ír St.-inkopfFV«-l^ 197Ü. FÖLUnger, 0,: - HiitWs. (j,Aiifli«r lOiö.
114,31 Baule, B,; Dir MutLítmM.iít dm Nittiiíforsche™ imd Ingtmictírf., B.I. 1 ii. 2, - H. II5,7t Gauss. E.; WAI.SIÍ Fuuktiotit'n mr IitRonloir.. und NatiiTOiswüiBcIuiWcr. - B. G. Tcubuur
DouUiit 197!1. 1D94,
114.41 B e k k k e, H SüM^^FlR. F .; 'lliuHriP rinr Rnulytia’ium FimktionBn i4uirt kviupl«x<!n Vtíi-atififlrli- Í15,s| GelfaND. T.M.:Schilow , G.E,: Vftr!illgcmi«iiic'i f,f! Fiiuktloncn (Di*tribiitioneii), Bd. 1 bÍB4.
chni, - Springer Vcrltti! 1970. DtjtitBtlicr Vcrlag tÍLT Wiiwptiwhttftpii 1962 00,
|14.5] BETZ, a .! KonforuiP AbtiilduuR. - S))ringCT Verlas 10C4. lir>.fl| UiraBAHi), 8,B.: Wawlrts. Diít Mathrntatíkítcír kiflin™ Wcitpn, BirkhSiwri-1997.
 ins fot the aqjerimennüiít, Pprgatnori 116.181 PlSCHLER, J-, ZSCHIESCHE. H. U.: I. - BSB B. G. ■ftubntT, tdpjiig,
[MINÖL. Bd, 20}, 1976; Vrt-Ug H. D.nitsrh. (MINÖA, Bd. 20), 1978,
|15,lil Louts. A. K.i Maass. P.; Riedeh. A.: Wawlets. 'Flicorieuinl Anwctuluunai. — ű. G. 'IVub- |16.19l P recht, M,; V oit , K,: K haft. R,: Mutlmnfttik 1für NiditniaÜieroJitijtBr. — OWeabourg-
ut<r Stiittgiirt 199-t. Verl«g 1990.
|15.i2j OSERHETTINGER,F.;Tab<.llrnjíurFourier TVausformalkin. - Sprüigci--V.TUB Jtöü. (16.30| RÉny .A . tWttimKh(-iiilidikiEÍUi<^iuig. — Di-utM*Vr Vériig dcrWissnisdiaftni 1966.
|13.t^ OBERHBTTtNGER. P.; QaDIL, L.: Tibién of LapUcp'I>ansEbrms. - Springer-Vrrlae 19~J. jl6,211 Ri ,'(I{e ,H :Ta«hcd>tiíid<TSuii«ük. - VorU« H, IVh Hh í 1995
|15.14j Papouus , a ..- TLi* Fourwr Intpgmt anrf its Ai^lirntions- MrGraw Hil) 1362. |l6,22j SOBOL. I-M-i Dic Montf^Cíirte M«lu>de. - Vcila* II. DMiiLarii 1991.
115.13) STOPP. F.; Opw«u.n.nredm>ine BSB B. G. Tcubncr, Leitmg. (MINÖL. Bd. 10). 197C; II6JI31 St»RM, R.i WaWlaijiiidjteitBiídmtiiig, tnntIicmHÜschf Slatistik imdstatísliBcheQnaHt5t*-
V(!riag H. Dcutert,. (MINÖA, Bd. 10). 1978. Imnticílc, — fachbucbvcrlnR, 10, .AuAjirc 1995.
|15.16| VtCH.R.:ZTVniutiKiimÜTO.'[lu!oneuitd.‘U j. — VerUgTerhnik 1964 116.24) TaYLOR. J.R- Fphleranaly*. VCH. Wpinheim 1988.
KÍnnaln Loplsi^TraiisfiiniiAtioii. — BüUiüitwr |16.2.j) W ebeií. E, : GnmdrtÉ d « biolo^hen StatistUt für NaturwifUBnsdiaftler. Lundwineimd Me.
didnn. — Gust*v Fisdtci Vcrlűe 1972.
116.26] Weber, tj.: FTinfritirung tn dk; WahnriumJtdikciUnHiuiuu!; und St^tisUk fut lagenieuíc. —
[1Á18[ Wagner, K.W.; OpcDitotrnn'chtiiuieund UpUroK^Thii»ií<jrmat»n.— J A. B*rth VisrUg
B. G. Tmibncr 1992.
1950,
116.27] Z l-Rmükl. R-: PraktischeMiiilíwnatikfürlngHiiMinpiindPliywkrT Spriogcr-Vpriag 1984.
|15.19l Zyfkin, J.S.: TkTOrtEdfrUnc'aiTO InipulaíTOtwnE. — Vai»gTeciroik 19C7
-OTtí* * vaiÜBitaűaÉBsiáimtásbiL - Műataki
FODOK GYÚKCY; A LttJ Bognár Jánosné: Vali
tnitás és roatematl EIognák Já-vosné; Mogyoródi József; Prékopa András: Réííyi .Au r é d : Szász Douokos ;
Valösdnűsé^szÁmit^ Pí<ldoUr. — nuikönyvkiadó 1974
jlO.ll BASDEMEB.H-:BELLMAIíK.A.:SUtkliflehpVnsu ^ — BSB B. G. Ttaliner. Leip-
m . (MINÓL, Bd. 10 2), 1976; VrrlagH, Dnftscb. (íiUNÖA. Bd. 19, 2). 1979.
116.21 Baul E. B.: Dir M«lh«n»Ük dra Naliirfbn^dKis nnd IngpniPmi^ Bd. 1 u. 2. - VVrUg H BoRNEinszA Eszter: Ritiávnl inért dkiknt ndAtok Bl«ii«ililBmJeíuafee. — OMDíK-TARKI 1994,
Di-ttladt 1975. BQRO\TtOV, A, A,; Maiönalilou rtotísttilai- PnramWrrek bwslcsf. Hijmtéúsvúsg^t. — TVpo'iyí
116.31 Behnen, K-. .Vevhaus. G,: Grmidkmii Stodiístik. — B. G. Teuiiner. i .Atiflugp 1905. 1999.
|1G.4| Bever, O m a].; Wahm-hdi)Urhfci>it3ivduiuiig und rnaüiraiatischc Suoistik - BSB B G. CsBtKvÁK László: Vak B, — Ncuncti 'li»nkőnyvkioiI6 1998.
Csörgő. M.; Ré v s z . P.: Stroos App rmuaionn in Prohnbtlity und Statistirs, — Akadémiai Kifldó
Tnibner. Ldpüig, {MINÖL. Bd. 17). 1976; Vnlag H. DenilHŰi. (MINÓA, fld. 17), 13S0, 1981.
116.51 Beyö i , 0-ET-AL.:StuduuíU»d(crr«ícssctmdMod«;l]e. - BSB B. G, TViibnrr, Lcipzig. (MI- DE.\K1><'GER GÉZA: Vall Ntsruwt) Tank^nyvlcüidó 1997,
NÖL, Bd. 19 1). 1976: Vprlag H. Ek>ntsch. (MWÖL, Bd. 13/1), 1980. ÜENKINGEB GÉZA: V«Iósíáni1s%í«»míUBÍ gyakoriatok. - Nanícli Tankönyvkiadó 1997,
(16.6| CLAUSS; FIN^: Pa HTZSCH: StaU*ükfürSu)átdoscn,PSdagQgea,Psyciiok^imd Mwlmtwi, Dévényt Dezsó; G ulyás CJttö ; Matptnntikai stalisriikiu imldxTwek a niH«i>n>I«eísban. Ttm-
Bd. 1. - VKrbfi H, Dcutfldi 1995. könyvkiadó 19^.
116.7] DCfCK, W-; KöSTH, H.; RuNGE. W.; W undehUCH, L.i Mathcmatikíüi Ö!ron<rairai. Bd. 1, INTETŐ öÖOn; Meszéna György: Ziermann M argit: Su>cbaiatikusta6dBzi>reké>imodtll(;k,
— VcrlngH-DnitíKli 1!*69. Kíi/fiawlasá^ ÉSJngi Kiadó 1982.
lie.Sl Pisz, M,: W)diriK±ipmlidiki!ÍtHrwJuiiittgiind msthematisdipStfaiíítik. — Dcutadier VVirlugdcr Erdős. P,; Spescer. .J.: Pmhabilifrtir mcthodi. in <>ombiiiaturics, - Akadémiai Kiadó 1974.
Wissoifldiaftra, 11. Ailflíigo 1988. FeRENCZY Miklós: Vá!ú!adna'«fpi7jlin(Uii^ aJkalmnKAKn. Fc^lndatgyt^tt^míoy. — Nemzeti Tankönyv,
kiadó 1998.
|16.9l Ha STMANN; LeZKI: SchAf ER; MatUfniatische MethodfmindcrStoffwirtsdwift. Dütitfk-hci FOst OS László; Kovács E rzsébet: A fraAmJtógépí* adatpJpiT
VerUg für Grnndirtoffindustrii'. könyvkiadó 1989.
il6,10) Heinhold. J.; G aede. K.-W.: IníMücmstatlstit. — 03denboiirg-Vwln(- 19C4, FOrrös László ; M eszéna György ; Simünné Mosolygó Nöha ; A srikváíirorái adateleajzéssta-
|16.n) HOCHSTADTER, D.; SutlKtÍHcIiP Mrthüdciilphre. Verlng H. Dcutsth IHSa. ü-wtíkai módsicreL .^kadénilHÍ Kituló 1986.
116,121 HüCHSTÍDTEn. D,. KaihER, U.: VariftDS!-iind Kcwiiriíuiii^alyíw, - VctIíirH, Dptit-ich 1983, GkegYENKo. B.: HiNCSra, A.: wl<W.ín(WNí!<rilJidtAt<lm. Milvflt Nép Kiadó 1954.
|ie,]3l Hö PCKe , W,: Frililorluíuf uiid Aiwíclddintlmuiig, Verlag W. do Gniytt-i 1980, GOLENKO. D. I.: Statifiít.ikívi aiótkwre'k itItmIiiJrKuiiw n'tKL^iM'mkbfln. Kö/gasidaKá^ És
1Ifi. 14] Kolmogoroff: GmndbegrifFe dsr WahrsdicinUKhkEitHrpcbnimg.— Springer Vcrlftg 1SJ77. JciBÍKindöl973,
HajTMANN BÉLA: BfVfss(-(íi( .1 miitPtr )ii ilwi 1^ ) jFi.i'fc .If.L-it.. ;(í n/íttiiArti. — AkadÉmiai Ki­
116,13] Lahres: Einfiilirniig in din di«kr«!tcn Mftrkuff-PTOüCHw; und ihre AnwRiidiiiiguti. — VíüIíh!
adó 1968.
VÍRWRg 1364. Hanno lyrVÁfí: Iiitradurt.iiiTi t,n hlír Minitr Cliirlr. iih-HlhI. A^nl |éllIt;^i Kiíut.í llffií.
116,16] Manteuf FKL, K.( Stumpe , Ü.; Spidtíitwic. — BSB B, G. T^iibníit, biip^ig, (MINOL, Jahn .W.; Vahle . H.: A ffürtwiUiidtilvi'n Kí.tíÍó 1971
Bd. 21/1), 1977; VrrH H, D^ísrh, (MINÖA, Ud. 21/1)1979, JÁNOSaV Lajos: A valÓsriníW-íi<'liník‘t. «l«|ijBÍ Iipliility nikidiiinKim. — -ImJiíinyvkiadó 1965,
|16,171 OsE, G, (HaSG.): Lchr- und Übuuiísbuch MathematiJt, Bd. 4. — VctIhr H. Deiitsch 1991, .IAnossy Lajos; T asnádi P éter ; Vftlf*s^,fnil.-^Atufi«i*. - nkiiiivvkiuilú 1975.
12Q2

1993.
- GoudciUt KiaJü i985. WlCKMANH, D.: D.-lfkiittí»invwiii Ai*«lí
cal TI. N(!nm^TajtkáiiwkúiaAI9DG;9T. Kiadó 1999.
km*yvi(i«d<\ 1979.
a l r -K«^íHdn»e*áJt.giKi«ílól«íl.
_ _ __ ____ ___ MSaiafci KőnwkiHdó 1996. lírai AraAiMovicH. V.S.: Gavuoov, N.K.. Lukyanov. V.I.; Shilkikov. L.P.. GnuidlcKOíd'-
L ukács Ottö : Vnló«)LÍnm.ÍT((«-'iíuitn,. tiUUloktoJ. Tanküny^-kűrió 198S. Bifuibitiaiim dyuamisdKr Synt«m> (in Ruarárb). - Uiiivi!ii4tetiivrtl«6G«rki 1985.
MedGyessY PAt; 1-akACS LaJí« ; Vnlówíníbígtainilláí. - TankÖny%-ki«Jú lOM. [17-2! A rgyrjs. J-; FawST. G.; Haase. M.; Dii- Erfocwhungden Cbiii*. — Virlag 1994.
MeXLÁR TaMÍS: AlWmfiy^t nuwltmakniiörauu- Eloni™ Kft. 1997. |1TJ| .AjUluwsMiTn. D.K.; Place. C.M.: Alt intindnction in Oyurnnknl Sy«t«iii.-i. — Cambinlse
MESZÉKA GYÖRCV; ZIERMANN MARCrr; VatóraínawsitmíktfamaU-inAtiiMistotiMti^ K.V«ax- Univcraity Pwsf 1990.
^ J<«i KímM ItMJ, 117.4] BELYKH. V.N.; QíuditaUw MrtliftdMi ITioirif «rJitliuc»m SdiwingmigPn w»fawMiit-
MFt-EB DIETMAH. SotT Kata UN: iUkmöfconnmia. - Aula 1999. ÖIÖHO.
Mogyoródi JöMEF. Michaleczkv G yórcv: M«rn«ailai*taöartifaL— N « ibkííTjui1i5 ^^ 117.51 Botbe. H.G.; Scrmeung . J.; SreoMVNO-SacumE. II.; Sti»!iP wn Dyi»i
l'JÖá. IiBtihit Brriin IU83
Mogyoródi, J,; Vincoí. I.; WEim. W.: Suürti™mdP™J»haíty, - AbMmUá Kadn ií»i.
Móri TauAs; Szfjol LAszlú; Zemplényi .VndkAs: hULmuiálá pH á^. Eötvm 117í| QHOCKEa.TH.:.Al,alys*.IIL
1!»7. [17.71 DEMalo. \V.; VanStrien, S.: Ow Km Sprii«P,-VrriaBl993
Mó BI XaMÁSí Székelv J. GABOR; TÖbbvÁluW» itetisttikai «iw]izia. Móssüci Ká>iyvki»ló 1ÜH& Il7.8| Edgár. G.A.; Ur«mx^.Topnlogy«ji<1 Fi y -S p n n j5« V«!«gl990.
MlfflDBUCtó GYÍiflCV: írsnwsú&aámítJtt. - A]mléiDÍm Kiwlö 1081. |17.9| FAtCONEE. K.: Fnwtal Geowtiy. ^ W i% líWO
Nemctz T ibor: - TypolfcX 1998 117.10J GRBaoGi. C.-. Orr. E.; P elikán . S.; V odkk . J.A.; Stninp-Mtrurtam ü »t «remot(Jimtíc.
OBAOOVICS J. Gyula: VfJúsMnfiiirjeiMmuWi* és mJitcoiiiúfcústatismfa. — ScnUr -Pbyác<i«D l984.
Pál LÉKARD: a ValteEfn(L#gmAmjUc fe AftAt^iUkidiipiú 1-Z- AJwiémiM Kiiuló lUKi. 117.111 GiraCEKIlSIMER, J.; HoLMES. P.: Nonliaejtf O^aiMiww. DvOMninJ Sv»tmB«id Bifur»-
PréKOPA ANORAS: ViU^ixlitflx^dmMri mii 1. - MüsBdá KüoyvkÚMtó 1973.
tkHBofXwtotFidds. - Spnnpfr VVrhg 19W.
Recski AndrAs: Mütfwd Th«jrv imú ít* A w in ESertric Netmrk Thmiy niid Stalirtk*.
AksrU^MKiiutiM'Jti!). 117.121 Hale. a.; Kocák. H.: thoAinio. nád Bifwr»ti.H«. - Sjum tfr VitIbr 19Ö1.
Reimann JCzseFtUmrtkttléfl a 117.13) KlRCHGBABEB,U.;Ch]»
Heimantí JÓZSEF; MMtbFjnAticgOSutiMioiwiÜ] A tíkl982.
liíStf. mii|;t«iKnti!c fiir aiditBiinin^ SvstenM’. — B. C.
Reimajín József; Tóth Jui.ianna : VjdiWinií«íyB«miás é» matemfitaBj rtatisütikn. - Nmmrti
T«itwnyvki«i61997. |17.l3l Ls ONOv . G.A.. ReiTMAIíS. V.; SmiRNOVA. V.B.; Non W mI Mctlxidi íor Pendulum-LilíR
Rfeíín. A,: FíBlwIntwtBof Prrtbsbility. — Holíiiii Dny 1070. Focdback Sjstmia — B. G. Trnhnrar I9tS7.
IlÉim ALFRÉOi W le k n vntómlnűségtíi. - Tvi>u'í^;S 1994, 117.161 Leves, R.W.; Koch. B.-P.; Pompr . B.; Ch<«» in aiwj
Itóo-j Alfh£d: ValórainüwsRwunitrói.— i'aukiuvvkiíidA IttTí. \™Ugl994.
RÉIILÍTI László: ValcWzfnüsígetjníírti mRRoWii»ka geo«y:lmifcáIwn- Aiaeléíiiwi Kwdó lífltó. 117.171 Marék, M.; SCHBEIBER. I.; Chimtie B<-tüwioiir of Drtcr
SaHKADI, karoly ; V incZE, István ; inethfxis ofStoíjstkal qtuüity conUol. Akadé­ CíimhrldEpüniwraity Press 1991.
miai Ki-dA 1974, wTbHJiy.-AdamHUeci
Sarkadi, KAnOLV; V inczb, Istv AN; Studi™ iu MuL Ltistini, Ttioory niiil Ali] 117.181 Meoved', M.i Fui«bimnitnUaí Dyiuimioil Sy»»«ii»ni>d Bií'
íüKutdri 1%6. 1992.
Soia- György ; V*di»diitl«ísi«Aiuít*fi. PíltUtAr- Mö®<úd KGnvvkindö 1997. 117.101 P erko. l^tDiBOTetitíidBiiiaticnBiuid Dyiimnical SyíU-niR. Spiinacr-VprUg 1D91-
Spiegel. M.; ElmMit ™BydUorUt. Paocm 1995.
St EINER Ferenc: llír mcwt fiwiuotil v»hio. IiitroHurtion to n lutHltTn coocKptinn of nUtiiiticK. — |17.20) PíU-UGlS, S. Yü.: Saombnaw in r..h,»te Sy«t^iw vun Diff«^nii*JgWd..».g™. Udiv.
.sititsvwfegLraűtigrwl !9í«.
117.21] RABifíOviCM, M. I.. T rubezkov. Ü. 1.; EinfahnuiR in lUr Tli«,ri« dw Srltwiiiguiigcu ui
WVll<-a. - NuufciMoRbui 1984.

TankönyvkiadíH!J72.
TtlSWADI GA8ÜR; ZlEBMANN MARÓIT; Jrföfoiük iituOtíisc. - Mfeaki KünyvkÍAílÚ lÜS(i. ARNOLD. V. I.; Kii.W«!trófiiiíliníI«t. — 'tWiköiiyvkimló 1987.
VÁRLAK! PÉTER; OrvtíMrtíí n K-uílHW'r-idfiiitifikAcióbii.- M(ki«iki Kiim-vkitirii-, 15)80. An^fOU3,V.^.:Kötóntóg«sdafcl•cndaPRyfi^ll«.<i.-^lrt»'/«kiKaI.yvki«a*lU87.
Vetier A mDRAs: Ri«Tmlfilrt(w móitúk- v.aÓHKlmlségelmélet. — Ncnnaoli TfmkönyvkiaíJft 1!)U5. .-MINOUD, V. 1.; A (iÍffiaenciAlc8yi'ulet<* ttlmfcletóiwk ftwanctrim fpjeKcU-i. - Mimwiki Konyvkiado
ViNCZE Endre: V>Jó(M(n(W!S-H/Jliníti‘i«. - TmJwayvkiadó 1072. lít»8.
VlNCZE I stv An : Mfttmuitik/ú irtutim'.tikii ijKiri AlkídniBiásokkftl. — MűfiMiki Küiiyvluiidó 1973.
Vincze Istv An ; Varbanova MAria : Nüuii>»rwnítCT(smiainniitikai)!tatiKíük». AJuultraidi Kimlri
GLBICK. J.; Káma: egy új liidomáuy sasíUptóif, — Göucö) 1999. KrekúBéla; Bácskái Zoltán : Hrvt7.ct&»lúirAriíipri>(triuaiMA*hA. Kíw.gaí.dí«.ságiés Jo® Kiadó
KOim J. (sZEHK.)i Ni'iulinBÁriit jpíciuv^rk. Stniktiknk IdalsknUKi fs kn<»z. I II. FILTE FuikiiH 1957.
Diákköt. 19»3. Martos Béla : NaulüK^ ptugnuumiug. Ak&d^uiini Ki«tA 1975.
PosroN. T.; Stewaítt, I.; li. — MOfGMiki K5nyvku«lö 1385. ObáOOVICS J. Gyula ; Numerikus módiraf^k í» jinigrmiKKnAsuli. TankSnyvkindó 1975.
Szabó L. 1.: lEmcrloHirá d h PRÉKOPA AN'DHÁS; Lmuán:^ prognuucwfw. — BJMT 1MÍ4Í.
Szász DuhiOKOS: Diiuuuiki pRÉKOPA András ; Stodumtíe programjuíug. Akwlímiiú Kiadó 1955.
STAHL JÁNOS: Uni aJdúd pJjiuMok. í» Jogi Kiadó ] 378.
Székely V ladimír; TahnAy KáLMA.V; A prottramuiis aUpjai. — Mfi-iaiki Könyvkiadó 1975.
Varga József: Alkalroaíott prognunmtáí. - Tankfiny^'kiwtó 1981,
Varga József; Angewandtf Optimímtng, Afa«tómÍAÍ K aM 1991.
18. OptinwlUAJáa Varga J<^Sef : Gvakoríati programozú. Tiwiköoyvkiiiíló 1985.
[18.1] BBCKUANN. M J : Spirlthrorír. d) Varga Jómef ; Prakttsche Optimiramig. AkmWjniaí Kiadö 1974.
th raiir. StnmktioD, lULvhiirír EotMjtmlitngcüi Varga László: RendKierprogRimuk dualrtf i’ü gyükotUiA. Akadémuú Kiadó 1982.
(HtsK. T omasgal). - 5prirt(^ Vtrrlag t!9CI2.
[18.21 BlESS.G.:GrAph«>tl»w<L BSB B. G. Tcubner.Lríp*^. (MLNÖL. 3d. 21 2). lOSÍh Vrrlag
|19.1) Chapra .S.C.i Canale , R. P.: Nunw>TicnI.MptbinbíitrEugin<ns. — MEGra»-HiiIBui>kCa,
H Dcntadi. [MINÖA. M 21,2). lUSU. 1389.
[HL3] DC-CK. W.; K6CTH. H„ RuNGE, W.; WuííDEIUJCM. L.t Mathwnatik för ökwmWTO. Bd. 2. |19.2[ Collatz. L.: ^umi-ncal TWlincnt of DiffpiwrtiAt Equations. Springpr 196G.
-VerUgH Doitsdi IStóO. Íl9.3[ 0AVTS. P.J.;RahdiowITZ. P; Mptbf>d«<if nuuMTÍul inU-STHtkm. Aodemir Pnss 19S4.
[18.4] Elster, K.-H.: Einítthnwg in Optimimme.— B. G, Tcuiinrr J9T8. [19.41 Boor, C.; A pnirticAl guide W .tpliww. Springw Virriag 1978.
[18,5[ CÍOEBEI.; Varittüuusrpcliutinx in BANACH- Raanien. (Bfitragp Kor Analvsis 2). - Dfutíichifi [19.5| Enchuí-M üllces, G.; Reutteb . P.. FnniifJiuimiuliin? nit Niinnriírfíoii Mathematik mit
VaUg ilcr WiaMUMdufttm 1971. FORTRAN 77-Ptoer«mn™ B.Wi«Br«|.lu*ie» Iwrtiíut 13S8.
[IS.Ct GBOSSMAKH. C.; KLEIN-MICHEL. H.: Vcríshiiílider nklAllMain. B. G. TíMlb- |19.6| Esgeln-M öU-g e .G.; Rectter, F,; NiunfrisciK-MntbaiuitikfriTlngeiúcnnie. BiHiogni-
it«, Utpa« W t lihscfaislnstitDt 19S7,
iis.7) KOSMOL; Mctbcrti™ lur numcrwdira B<-ba4>dliuig nkhüiitearer Glracbungen imd Opümk- !19.7) E-HCELS-Müllges. G.; Reltter . F : NinnMik Algiwiümwii. EntsdM^ímgíhílfr rar tut
nmfiwuípiW, - B. G. T«ibnpr, 2 Aiífla^r 1902. AaswahI nnd N ütemig. — VDI-VctUb, Díúwrklorf 1996.
iis.8] KLÖT2LER, R.Í Mduiliinffittikaiak- VarUünnsirthioing. — BirkJwiBrr VwUg 1070.
|ia.8| Golub. G., OltTEGA, J M,; SoHnnierComputinK. - B. G. Tr,,hn«r 1995.
JlíL9| K rabs. W.: opünümmguQil Appti n.— B. G. Tcubua. n.—B,G.Tfubner
119.91 Grossmann.Ch.; Roos. H,-G. Niuui'rikportíeDcrDiffpii
jmiOi KrEU-E, W.; KCnZI. H.P.j RaNDOW. R, V.; Kkbtliitraire Propammienm*. — Sprmgtr- 1992.
VcrUg 137!). [19.1<^ BUfUFBMW, G.; BoP)tmaV?1. K -H.iNumüriM-ltcMaÜM; k.-Siirt08ct-Veú«e,4.Aur-
118.11} OptütÚRning inul nptimAlo SunKnuig. L<MÍknn dér Optmúnung. — Akxkztnie-Vcilag 1VS6. Ugcl994.
118.12) OSE. 0. (FeDERFCHHUNG): Lein- Uad Cbunfisbiich Matbonatik. üd. 4. - Ver!íi« H. EkntL-rh
1991.
|18.i;)j PlEHLEH, J.: Eittfiliiningin rtifUtiwiw Optiiniming — BOB B.G. Tcubncr 1970. [19.121 KIELBASL'ÍSKI, a .; SCHWETLICK. H.; NHIttFrisrJie IÍimwc Algcbni, Einc wirapuUroriraiiiertc
|I8,14) I'□^'T1UAG1N, L.S, ET AL: MalheraaÜHcUc l'bt»ric dcr uptimalEn PnttosBt!. — DnDtsthflr Vw- ELufubning. — Verlag H. Dcutscli 1988.
Ug (ItTTWbt»cniK±jifti;ii 19(^. jl9.l31 Knothe. K.; W essels, H.; Finite Elrmeiitc. Eine EínflUuTmg (íir Ingmípure, Springpr
|18.15) SEiFFAitT, E-; Manteuffel. K.; Liiu.'H!n-OptiminmiR. — BSB B, G. Tcubucr, Lcipnis. (Ml- Vcrlii6 1992.
NÖL. Bd. H). 1974; VraUg H, Dt-iitífh, (MINÖA, Bd. 14), 19S1. [19.14) Lancaster, P; Salkauska, S.K.: Ciirvt*nnd Sut6kx'Fitting, — AtJidcuíic Prrs5 líföG.
|19.15| Locher. F.; Niímcnwi*; Matlipmntik fik Inílirra(Uik(!t. - Springer-Veil«61992,
Foncó rEItENC: Npmkotiwx ÍB ílÍNükrít iirugratuo-iAa. — Köngí is Jogi Kimtó 1978, |19.16| Maess. G.r Vorksuiigcn Citx'j uuuitrri«clie Mutlioinntik. Bd. 1 u. 2. — Aiadoidt-Vprki; 1984-
GiíSPÁH LAszi.0; T emksi J6kief: LinpArtFi pmgiimiwAsi gyakorlntok. Neitwti TankíliiyvkiwlA
líiyü. j Puüktiuncü luid ihn> a e Btihüiiclluiig. —
GAsi-AllLAszLÓ;TEMESiJúzsEK;MMemotikai pragramozssi feUdntok. Nnni^rti Twikőnyvki; nló
im
Hosszú Miklós; Mfttímatikni progriuiwaái*. Timkőnvvkiarió 19ü9, [19.1781 Melnardus. G.; MeR2. G,; (>rnkt.ÍBi;hfl Mftthenintik, Für logenietirc, Matbematiker und
Phvsiker. Bd. 1 u. 2, — Qiblioj(TjiiiliÍHrhoH Itwtít.iit 1971) 82.
KóSa A ndrás; OpííuihJIí AIAsí I'lj/lríwiok MI. - LS ATSz 1989.
KÓSa A ííDRAS; Optitü [10.19[ Meis, T.; Mar KOWTTZ, U.: Numrtiik;hf UflhAndlnng parti^lW DifrCTratialgldcbimgfiD. -
Kovács Margit : A m Springer Verbis 1978.
[19,20| MChug , H.; Stefan , F.: Appniximatfon von FlniJinii tnlt von B-Splines. — Wisa. Z,
TI) Dnsdea 1991,
1206 !rn,lé<.mjrgyiih

■a. Borik. I-otirtli Editioo. - Wolfnuii Mc<iift, OuiihridRc Uni-

[13.22) MVSCKKIS. A-D.;A twmatikffir Phy^ktTiHid Ingf-mtuíc.— VrrInR H. Di-ntsi-h

I'Jöl- A hatO, M-; Varga , tu Com|t«tír Sytrtt^ns. — AfctdrmiAi KjbeId 19S1.
[19.23j ttElNSCH, C hR. : SuBJotliing hy Splinr Ftinttkuut. — Nuincr. Math, 1967. BÁRDOS Attila ; K öktvéwesi Gézáké : Prtn^imwMáíi aiapfrUdatok gyajttroiiiyr. — SZAMALK
|IÜ.24j SaMARÜKU. A.A.iTlMMrU*clt'rDiflratrnwnvprfalimi. — AkadcmÍBiJieVerlagt^sinlttíJui/t 19S4, 1985.
CsöKE LAJOS: Gasamheg\t GÁBOR; A raAniItAgíp-piw^iunoxn« logitai alapjai — Ntiaarti Tan-
jlÖ.25| ScHWARa. H.R.: M«tla>dr .irr ímiten EiemcnU'. - B, G.’IbulajFr 1»Í4, könyiridadó 1997.
|ly.2e) ScnWAHZ, H.H.: NiímrrWJic M-itUcmMik. - B G. T «ib «r 1336. Dkmktruvics János, Denev Jordán; Pavlov Radiszlav: A seáinitnstiidtiiuány matt-miuikai
tl9.27l SCBWETUCK. H ; KFlETZSCrHMAH H.: NiiUH^iitclu; Vn&hira fíir ?Jatiirwjí«wJinftI(T mid Tanfannyvkiadú 19tíö.
ln(iraikitrf. - FnchtHK-hvn-Ug 1991- Grahai ^. R,: K nUTH. D.; P aTASBNIK. O.: Kunkig matcuiatikB. A SEAnutástiidominj alapjai —
|1B^[ SpATH.H,;Splinp A(RWthrn™iwKoitHtniktinngUHCTKurva,uiidFt5rb™. Ohtubnius MOsiakj KöpyTtóadó 199S.
Víüliig tlWJ. Hack Fhjgves: DERÍVE. Mjitciiuoiltai «íillö prtigrani. FXTF, 1990.
(ig.29| Sto EH. J : BUURSCH. R.. Ntimtrórh.* Matbrmslik, Bd. 1 ii. Z Springfír-V*rrUg 1U8Ü !». HeCK. ANDRÉ: a Maplc WíiiAlrttHliii. JtihAm Gyiiln Frlsfioküitási Klmtó 1999,
KUNCSUC Mihály: ^tARÚn György : MAPLE 8 trtclbm a malratutiifciii iHDbIín>amt>g<íklás mav^
(lÖJoj 3THOUD.A.H. ApítffMÍm«U!ailriiUtionofmiütipfcii.icgwk. — FVentkrHfJl 1971. sírtcrőL - NOVADAT I!l9f7
[J9,31| Stcmmel . F.; Haineii . K : PmktÍMÍif XUibnoJttík. B G. TrubiMT. KSUTH. D. E.. A fiaizmtóprp-prtJBTMtiíWAstnflvíaíWí 1 1 - MűsíakiK 161994,
119J2| föRNIG, W 1 ümtu-Tv^'hr filr Ii.eaúnin> múl PiiysUtPT. Bd. 1 u. 2. - SpriuRrt MAKNa . ZohaB: Proenuuuzáwbnékt. tó m i.
VnUg 199(1. Molnárka Győző; Gergő Lajos; W e t t l Ferenc; Horváth András: Kkllús Gábor: A
jl9 ^ [ OflEHHt^BER. C-: Cimpuur-Niuiímk 1. Coraputet-Numcdk 2. Spráigw-\Wke IOT5 Mapk- Vésalksiuiawsai.— Sprinsci 199C.
SlVVAN GISBEPTT: MATLAB 4. in wtziú. NuiucrUtUs laötiszerek. grafika, statÍEztikn. (suküitárak.
(19.341 W elLEH- F.: Nummícb.- MaUwm*lik ÍÜt loíimiPUiP und ?iat«r«niiBr(Hidinftln. VcrUc
Vin«,19!B. - TypoTfeX 1998.
Szili L áseló: T óth János: Matminttka ís Mnüimuitica. — EötvŐB Kindó 199G.
(19.331 WeRNEIL J.; NiímcrLvhí MnÜi.:mntik, Bd. I iL 2. - V«lae V»™e* 1! Michael J. Westeii (szerk.): Oomptittr AljtrUra Sysicim: A pMrtit^J GijkIe. — John WUey L
(19J61 WlLUEBS, F.A-t ÍBriu> NtoM-hincn kiad Ii t — Akadeaiic Vert** ÍU31. Sraii.Chidicsta-.UK.
( l i í ^ WllLEBS, F.A : Mrtln>tU"u.l«i prnktitdren AiuJj-fás, - Akaifeniip VerUglMl. AMipleéííi
(19.J8I ZuKMfita. R.^ rrnklLirhc MathiTJu&tik füi InRniiiTOre írod Physikcr.— SpringW Víiri,^. 1984.

Kis O rrt; KovAcs Margit : NutiHrriki» nWkteíwk. — MiBzaki Köio-vkiadú 1973.

Obádovics J. G viíla : NiwicritiB uwi.t«!rT(*k fct proKtMmHáeak- - TwikSuvvkiadt'> 1975. 21. Tábláiaitolc
PuPPER GVÖRGV; Csizmás F erenc: NiinM-TÍki» mi^lwrrck mírnökökiirii. - TyiMjIfeX 10(Ü. [21.1) ABB.4MÖWTTZ. M.; Stegun . I A : PotkrtWik uf M íicAÍ Fiinrtions. — Vrrlag H.
SatüNOVrrs Miklós: SisAimtÁfitrtluiikFL MíLduJu KöurvkUdő 1983. Drutach 19S4.
StoVAN G isbEHT: TaKÚ GaUNA: Nirairrikus (orttfaaLfck: rlmíHet, g>'ftltorlnt. íaofivcr 1 3. ELTE (21JÍ) A pelblat , -A,: Tfthlfs of IntERralii luid Síüirai, — VcrUg H. Df'rtsrJi 199t
■r>-pn1^ 1993 t»T. (2U) BHíTSCHKOW, Jü.A.; Ma RTTSCHEW, O.I.; PWJÜNIKOW, A.P.: Tabdlt-oi unhralmimlerIn­
SZIDAHC*\'SZKV Ferenc: B™acMí r mimfTiltu* uwdswtükbft - Kas^sadíu^ fc .logi Kiadó 197^. tegrálé. Verlag H. Deiitstb 1992.
l^IEISS. E ; PARNICZKY C.; PINTÉR, L.: KREKÓ, B.: Kom'lAdóré trendszfunlLfe. - KTO^diwAíp j21.4! Euoe. F.; TbIkIii cIwuruimtj: Fiuikttontiti. B. G. Teuhtitr, Löpíig IKÜ).
^ Joei Ktiut.^ i m j21.5) GRADSTElN.l.S.:IÍYSinK, LM.iSiuuiiu'u , Pwlukt imd lau??altttftílii.S.i. 1 u.2. VnrUg
ViRÁCH JÁNOS: Numwikiis mftti-mutikiL — .lATEPRESS 1U97. H. Dmitsch 1981.
(21.Ű) GtlöSNER. W.; HoFREITEH, N.: Intrgrfütafrl. TpU 1: LlubestinmitP tiitcgralc, Tcil 2: Dch-
20. MatemBtUtai prognunc>K>m>Kok
timmtf Iwegiai.’. - Spriueei V.-rlng. li'il 1, 5. A.jüíib.' 1975; TcU 2. 3. AiífUigr 1973.
|20,l) DsnkEH, M,: Mntliimmtik mit Mntliritd. — Sjirrognr VerlMg IDÍK). (21.7( Jahnke. E.; Emde. F.; LAsch. F.: Tafcln höbiTi-r Fuuktinnrn. — B, G. Ttiibnt'r, Lripzig
(20.21 BuUKHARDT, VV.: Entlif SrLnttc- mit Mathenmiica. — Sprin^-Vwlag. 2. Aiilli^-e 19;». 1060.
|20.3t aitUKKARDT, W.: Erxt^c Sí:hrit.tí-tűit Mnplí). - Springer VprUg.2. A iiíJíiko l'JlKi. [21.8t Madelunc, E.: Díc tuatlic'timtiwlicn Htlfrinitt<*i des Phymki'in. Springer VerlaR,?. Aiiflagn
|2Ü.4| CHAH,GtíOWES.GUKNET,LE0NC:.M0SAtlAN, WATT: Maplc V Ltíirfuy, Refcrrnrtí Mnnttnl. 1964.
— Spritiíícr Vprlfig 1991. [21.9( Macnus, W.; OBEitHETTJNűsn. F.: Fomipln und SÍÍIko filr dic spcMeIlc.ii Funkf.iuncu d«t
|20.5[ DavENPORT, J.H.. SJIIET, y.; TOURNIEIU E,: Coiíipaltr AlpílirH. Ar»d«mirPn*s !9!)a. matlifimatisdian Physik. — Síiríngfr-Vinlas 194Ö.
(2Í.10( MEVER3UR Capellen, W.: IfitctsTfiltafftln. SprúiBci- Vorlag 19S0.
|ZO.{i| G lOGGENGIESSER, H,: Mfi])l<< V. Vfjliifi Mm'kt fe Tkrlmili 1993.
21.11 ( MOller,H.P.;N eumann. P ; Sturm . II.:Tnfrlndw tntillitpm»iii«:li™Stivtiirtiit. — C. Ran.™
[20.r[ .lENKS. R.D,’. SUTOR, R.S.: Axinm. SpriííKfT-Vnriag lít92. VcrlAg 1979,
[20.81 KuFLEa, M.: Majilr V, FU'Uw-t, -AddÍHoii W«.li'y, (DeiitsthUud) GmliH, Boun líwíj. (21.12( POLJA.V1N, A.D.; SaiZEW, V.F,: Sivtumluii«gcwöhnJiain Ditfí.rrajtjalsleidmngcn.— Vra-laR
[20.91 Maedek.R.: PrüKrmiuiiJ«ninRlnM(ahminü<:4i,S(.'mnflEditioii. — AiidiHiJtiWPHluy 1991, H. DíiiiterJj )99ti,
[21.13[ SchOLER: Acht- tuiU uciiiutUtlUsi^’nthollenKU den elliptisdien Ftiuktioneu, (inTfECiitciUmitteb ™n! und PhyBÍfcnt. —
(W jACUBluclicii PariuliPtcrs q. — Springiir Vnrl«g IflSö,
[21,14| SCHULER, M., C;EBeLEW,H.:Adit tmd BPiinsteüige TabeUen xudcn píliptindipn Fiiuktionen. [23.23| Precht, M.i Vorr. K.i K raft . R.-, VUthrauitik für Niditi: Jikcr. Bd. 1 u. 2,
Springor- Vw-lttR1955* Otdenboiirg VprUgl991,
f21.15| SCHÜTTE. K.: Indi^ mAthraMttxcher T^wirke imd Tabelten. ~ Mfinrlim t<)GG. |23.34[ ROTHE. R-: Hóhrre Matbematat fÜr Mdthenmtikír, PhymkCT, I i!. TcU I bis rv. - B.
G. Teiibner 195S - 1964
CSEKGBBI PmTfn PfiTEIl: Mt^yisígck — m^fcrgysiégpk. Sí. — N [22-25| SCHMUTZER. E-: Gnindlagín ón tlimirrtijarhpn Phy*ik, Bd, 1 ii, 4. — DniitsdiGT Verlag dcr
HaCK Fr ig y é : .Mntifuuittiku k. fuggvénytábláZBti Wisa nl991.
im 122.26[ Smdinow.W.I.: Lphi^^div b5hcn:ii Matlunuittk. Bd. 1tó* 5.— Deutsche Veriagdi-rVi'i»-
SCHARNITZIO' Viktor: \lMematikaikíplrtKyűjtTOiényfifisfa)Íá»km senschatt™1953; Vcri^H. Dcutadi 1987 1991. srat 1994iin VceUb H. DcuHfch ucto dcmTitel
LchrbudidíT böhcnm M^bpmatik.
32. Összefoglaló művek |22.27i StÖCKER. H.: -Disciiciihudi ouUbciUBlwdicr Focmciu imd mudcrura- VerftiW. - \^lae B.
ticai FuDctionsu — VWtttK H Deutsch. 3. Atritngp 1905.
Í2Z26\ ZEIDLER.E (HRSG ):Teub!ier T-schenbochdprMatl B.G.Tnibnpr,Táll 199(i,
» und Ingenieius, Bd. 1 u. 2. - VrrijiR H TriI21955.

ALE-XITS GyÖBGY; Feni Ö ISTVÁ.K; MjOfniutdca viPKyá*5!ck ta

\2L-i\ Berendt, G : Weimar. E : MAibetnattk fSr Ptn^ÜccT, Bd. I u. 2. ~ VCH, Vítánhean 1990.
[22.1] BR0JI3TEW. SEMENDJA;ew, K.A.; T«tenbudi cfer Mtóheraatík. B G Truhnci
Lri|«>S 1976.17. Anfi«*f: VWb*g H DP.itwi 1977.
|223] BnONSTEtN. J.N.i SkuendjaJEW. K.A-. Tisdenbrri d s UatbemsHk. B. G. Tnuhuci
Lr-ipnfi I9S9,24.. nn,b««lKÍirtr A.iflag^, Vetkg H Dcrtsdx 1989.
[22-(ij Brcwstejn, J N.;Semendjaíew . K A :T«sii«ibuEb<teMathi3natjk.Er8ÍiiOTiKkKttiwi4l
WrlufiH Dnitsch 19U1.
{2Z.7] Da IXMANN. H.: ELSTER. K. H ; Elster.R.: Einfühningmdicb^ieicKUtbpn»tik,&d 1-3
Gimtav Fiitclia' VetUg 1991.
)22-ÍSj DrESZEH. J.: M»thpmalik KAiulhntrh für TeclmÜL utul fwturwiaatTOicluift. VcrliiR H.
Deutedi 1973i.
(22.91 DOCK. W.; KÖHTH, H.; RUNGE. W.; WuKDERUCH. L.: Mtíteroatik für Ökoaoíiicii. B<l, 1
u. 2. — Vcdii« K. Dcnit»-ii l»t9.
[22.101 FadíkxifccmABC MíOhcroaúk. — VcrUg H. Drotsi* 1978.
j22-n[ Fichtenholz. G.M., Difftairnt^- imd Integnünrimiing, Bd. 1u. 3. — DtnitHiKT VptUgriit
Wissi u liW4; VüTÜmH. D«ttech 1989 92. árit 1994 H. Dcutock
(22.:2[ Fischer. H-; Kául. H.i Moüiematik K i Pli>-ákcr. l. — B. G. Teuboer 1990,
|22.]3| Hainzl. J.:MHUicmatikfru-N«turróR«>flrJ^ B. G, Teabtier 1985.
Í22.14| Joos,G.;riICHTER. E.W :Hő)wn-MAlhMD«:UtfurdeiiPríikliktr. — VrrliigH. Dput»idil994,
(22.1sj Kleinp Eu^yUiipSilií; .MnihomBtik. VV-rlagEuzyklopwüe, Ldpzig íí>íi7.— Gckflríte Auagulw;
MAthpmatikR«tB(^b,:r, - V«-lagH. DPiitsr.h l»S8.
(22.1(i| Mangoldt, 11. V.; KNorp, K., Hnc. T. Lösch: EitiíiiíinmgmdichühnrcMathpmAiik. Bd. 1
bU4. - S. Hinsi-1 Vcrfft# 1989.
[22,17[ Margen AU. K„ Muri-HY. G.M,: Dte MathmaüJc Kr Phyaik und Cticmúc. Bd. 1 ii. 2, —
VorkE H. 1965 67.
[22.18[ Malhnnuitikfíir lngnntniir<^. NBiurwisimscbBfíJer, ÖkoDomcni und Lwjdwirtfl. BSB B.G. le-
itbucr.Leip^g, (MINOL. Bd. 1 hifi 23), 1973 hix m i.
Mathcui.itik fíir Inptnifiirp, Nnt.iirwisw'tiBcJmftler, Ökonomen und mnst.ige (uiwenilímgwirinii-
tinrtc Bmiftt, VftrlfiB Híiri i Duvitacli, (MUJÜA. Dd. 1-23) 1973-1981.
|22.Í9| .Netz, H.; Rast , J.; Fomjiílu dpt Mtiüiemaük. — C. Hwiwr Vpjiag 1986.
|22.Züj Papula , L.: MttiJtnmatik für I d« miÍ(.>iup., Bd, I l)is3. — Verlag VÍFweg 1994-1996.
[22.21[ PMILIPPOW. E.: IWiiPnhnth ElfkíTOTwimk, - VcikeTedmik 1968.
Bbon-stki?:, L N .;S zemekgYa JEv . K. A.: MutcnuaúuúíhpI:
DE-MFTROVICS János; Jdrda.v DESEV; RaDISLA^' Pavlov: \ HjsámitáittuduliiÁav alapj^L — Tait-
kröyrbadö 1985.
Dezső ÁGNES. Éd s Zo it á Jí : SARKi*fY P^TER; Ká»Ttkknl»>ini>>tfm»titaii tnibin— Cwviiui 1997.
Eroey-GrŰZT ibor (FÖ5ZERX.):T<Tn>éftx(!ttitd(múnyi Iracilcon 1-7. —AkndncUi Kiadó 1978.
Farkas Miklós { főSZERK. ): MatnuAtikai kóilexikmi. Milsuiki Könyvkiadó 1975.
Fazekas Ferenc (3ZERK.); M&aaln tnatcmattkido'AkorUlok. A wrontt; 11 kntrt. B sonHuit: 9kütrt,
C auroíat; 7 kfitet - TankőnyvkWA 1952 T3
Frjed Ervin; P.ásjttor IstvAx ; R eimas I stv As ; Révész PAl . Rúzsa Uire ; MaUmatikdi kisen*
dklopédia. - GondnUt KíaHa 1ÍK».
G^Sp Aii G yula ( szeiuc.): Műsinki matímatiloii gyuknrlíitok. I VI. MOsraki KdnyvkiadA 19G3
197T.
Korn . G.; K orn . T.: Mat<Tnatikai kteiknnyv mflHutkinkiuik. — MÚKtaki Könyvkiadó 1975.
Merza József ( szerk.J: Matrjnatikii. Atnyclvil üxótái kötet. — .Akadémiai Kiadó 1984.
MOLLER.F.:S£áinítástechiiikaikiitíncik[iD, MűKiAki KönyvkiMiió 1973.
ObÁDOVICS J, Gy u i A: Matematika. — Smtíir 1996,
Obádovics J. Gw l a : Szarka ZoltAn : Matettintikn Műreuüti KSny^-kiadó 1968,
O U h Judit (SZERK.): Maíraoatikii *aehlcxifa.u. - Atoutóniuíi Kind6^Tyi>olEX 1!
Oirford (KAmítrótedmifeti ^ l i m ^ stótAr. Novotrndf 1989.
PÓLYA György; Szegő Gábor: Feladatoké* t^lflkMAiiAlfciíWL l-Il.— TankönyTtdadói38D/8i.
SH ntlaw 7, MateniHtika. Springer Hungaric* I9íl3,
SzAsz GAbor: Matematika 1 3, Nwiuíeti TwikfinyvkíiuW 1YKti
SzÁszPÁL:AdiffCTendál^(sint<rí™lssiámftA««l«meÍ. I 11.- Km;
http://tnnt .aath-atlaG.org
KuUtlaldmló; Vijcí«tyKKUi*«
»!ui'k<««0 fa Itíí KöJiirtrt: Tikti Di .
A1KX «M!dí«lK>u koüixitiiflköittíit Ern Zmooí. CCcty I'Tíítii, Atidi-iis ús
A twrtLÚLTMli Nofiwrl tt-mwUi
TL.tjBU.Unti; 70 (A/0) tv
tííiaűll n i>a«í ű<>niiiMNyoiiutiJmi
a-lülfi* vcíoW; Uor).i-ly