A veleszületett elsődleges érzelmek – az öröm, a szomorúság, a düh, az

undor, a meglepődés és a félelem – mellett kialakulnak a másodlagos, az

énre vonatkoztatott érzelmek, amelyek a másokhoz viszonyulásban jelennek
meg

Mik az elsődleges érzelmek

Ahhoz, hogy egy érzelmet elsődlegesnek lehessen tekinteni, meg kell felelnie egy sor
követelménynek. A. Jellemzői elsődleges érzelmek, más néven alapvető érzelmek, a
következők:

 Univerzálisnak kell lennie, vagyis hogy a világ minden részén létezik.

 Első pillantásra felismerhető: kifejezésmódjuknak teljesen azonosítónak kell
lenniük.
 Pontos, vagyis hogy egy bizonyos időpontban fordul elő.
 Ennek fizikai következményekkel kell járnia. Ez azt jelenti, hogy az érzelemnek
valamilyen hatással kell lennie a testre, például meg kell növelnie a pulzusszámot,
szájszárazságot vagy feszült izmokat okozhat.

Nincs teljesen egyetértés arról, hogy mely érzelmek kerülnének ebbe a besorolásba. Néhány
közülük a következő:

 Öröm
 Szomorúság
 Düh
 Undor
 Meglepődés
 Félelem

Mik a másodlagos érzelmek

A gyerekek csecsemőkor végén kezdik mutatni a másodlagos érzelmek első jeleit. Ezek
legfontosabb jellemzője, hogy az „én” másokhoz való viszonyának kifinomultabb fogalmát
igénylik, ezért ezeket énre vonatkozónak is nevezik. Az alapvető elsődleges érzelmek
mindegyikéhez másodlagos (vagy alárendelt) érzelmek csoportja tartozik. (Például: félelem –
aggodalom, rettegés; öröm – boldogság, elégedettség, büszkeség).

A maguk részéről másodlagos érzelmek az elsődlegesek kombinációjából erednek,

ugyanúgy, mint az elsődleges és másodlagos színeknél. Általánosságban nagy a nézeteltérés a
besorolásával kapcsolatban, de a szerzők többsége az egyetemes másodlagos érzelmek mellett
foglal állást:

A másodlagos érzelmek modelljei

Plutchik úgy véli, hogy a másodlagos érzelmek nem más, mint az elsődleges vagy az alapvető
kombinációja, gondolatokat és magasabb szintű szocializációt igénylő érzelmeket adva
mögöttük. Vagyis, Ha az elsődleges érzelmek a környezet igényeire való ösztönös válasz,
a másodlagos érzelmek a válaszok, kifinomult és egyértelmű társadalmi céllal, pozitív és
negatív társadalmi ingerlésű környezetben. Ez az oka annak, hogy ezeket az érzelmeket
szociálisnak is nevezték, mert ezek bekövetkezéséhez meg kell teremteni a kapcsolatokat a
társadalmi környezettel.

Másodlagos érzelmek az egész életen át tanultak alapján nyilvánulnak meg, tapasztalatok

táplálják, és fokozzák az elvárások a különböző helyzetekben. Ahogy megtanulták, és
bizonyos kognitív képességek birtoklására van szükség, ezek az érzelmek 2 vagy 3 éves kor
körül kezdnek kialakulni, amikor a csecsemő már szoros kapcsolatban áll gondozóival, és
alkalma nyílt bizonyos nyelvtudás megszerzésére.

A Plutchik által javasolt másodlagos érzelmek és az alapvető érzelmek, amelyekből kiindul, a

következők.

 Agresszió (harag és várakozás)

 Riasztás (félelem és meglepetés)
 Szerelem (öröm és magabiztosság)
 Szorongás (félelem és várakozás)
 Cinizmus (idegenkedés és várakozás)
 Bűnösség (öröm és félelem)
 Kíváncsiság (bizalom és meglepetés)
 Csalódás (meglepetés és szomorúság)
 Öröm (öröm és meglepetés)
 Kétségbeesés (félelem és szomorúság)
 Megvetés (idegenkedés és harag)
 Uralkodás (bizalom és harag)
 Irigység (szomorúság és harag)
 Fatalizmus (bizalom és várakozás)
 Hitetlenség (meglepetés és idegenkedés)
 Felháborodás (meglepetés és harag)
 Morbiditás (öröm és idegenkedés)
 Optimizmus (öröm és várakozás)
 Büszkeség (öröm és harag)
 Pesszimizmus (szomorúság és várakozás)
 Bánat (szomorúság és idegenkedés)
 Érzékenység (bizalom és szomorúság)
 Beadás (bizalom és félelem)
 Szégyen (félelem és undor)
A magam modellje 1958-ban készült, amikor leírtam a bipoláris érzelmeket: öröm versus szomorúság;
harag vs. félelem; elfogadás vs. undor; meglepetés vs. elvárás. Descartestől kezdve a jelenig -
évszázadokon keresztül - a filozófusok és pszichológusok 3-11 alapérzelmet írtak le. Mind tartalmazza
a haragot, a félelmet, a szomorúságot. A legtöbb leírás magába foglalja az örömöt, az élvezeteket, a
szeretetet, és a meglepetést.

E szerint nyolc alapérzelem van, és mindegyik számos szinonimával. A különböző elméletek által leírt
néhány száz érzelem elhelyezhető egy-egy érzelem családba. Ha követjük a színelmélet lenyomatát,
akkor kapcsolatot találunk a kombinációkra. Arra, hogy milyen eredményt kapunk, ha két vagy több
alapvető érzelmet egyesítünk egymással hasonlóan ahhoz mintha színeket kevernénk. Egyetértek
azzal, hogy összekeverve az élvezetet és az elfogadást, az így kapott kevert érzelem a szeretet. Az
undor a haraggal együtt adja gyűlöletet, vagy rosszindulatot. Ezeket elsődleges pároknak neveztem.
Volt, aki folytatta ezt az érzelmet két-három párral és eltérő intenzitással is. (A példát erre az 1-es
számú mellékletben találjuk PI )

Mellékletek

1-es számú melléklet: Az érzelmek keveredése

Elsődleges párok

öröm + bizalom = szeretet

bizalom + félelem = behódolás
félelem + meglepetés = riasztás
meglepetés + szomorúság = csalódottság
szomorúság + undor = bűntudat
undor + harag = megvetés
harag + előérzet = agresszió
előérzet + öröm = optimizmus

Másodlagos párok

öröm + félelem = vétek

bizalom + meglepetés = kíváncsiság
félelem + szomorúság = kétségbeesés
meglepetés + undor = elutasítás
szomorúság + harag = irigység
undor + előérzet = cinizmus
harag + öröm = büszkeség
előérzet + bizalom = végzetes hit
Harmadlagos párok

öröm + meglepetés = élvezet

bizalom + szomorúság = érzelgősség
félelem + undor = szégyen
meglepetés + harag = erőszak
szomorúság + előérzet = pesszimizmus
undor + öröm = kóros élvezet
harag + bizalom = uralom
előérzet + félelem = aggódás

Ellenséges szembenállás

öröm szomorúság konfliktusos,

félelem harag
meglepetés előérzet egymást kizáró
bizalom undor
párok
Az elsődleges és a másodlagos érzelmek közötti
különbségek.
A fő különbségek az elsődleges és a másodlagos érzelmek között a következők:

 Ahogy mondtuk, a másodlagos érzelmek az elsődlegesek kombinációjából

adódnak de ezen kívül még sok más különbség van az elsődleges és a másodlagos
érzelmek között.
 Az elsődleges érzelmek veleszületettek az emberi lényben, vagyis születésünk óta
megvannak, és minden emberben azonosak. Ők a genetikánk részei. Ha észrevesszük,
a csecsemő kifejezheti, hogy boldog-e vagy szomorú, vagy akkor is, ha fél vagy
undorodik egy ételtől. Nem képes azonban szégyent vagy büszkeséget érezni. Ez azért
van, mert egyesek veleszületett módon vannak, míg másodlagos érzelmeket
tanulnak meg a körülötte lévő emberektől és a kultúrájától.
 Ellenkezőleg, a másodlagos érzelmeket idővel megtanulják és 2 vagy 3 éves korig
általában nem kezdenek kifejezni magukat. Noha egyesek univerzálisak,
kifejezésük a különböző kultúrákban eltérő lehet, csakúgy, ahogyan érzékelik
(legyenek pozitívak vagy negatívak), sőt egyes kultúrákban is lehetnek másodlagos
érzelmek, mint másokban nem.
 Másrészről, az elsődleges érzelmek gyorsan felmerülnek és ugyanolyan gyorsan
mennek, miközben a másodlagosak hosszabb ideig tarthatnak. Az elsődlegesek egy
adott inger hatására keletkeznek. A maguk részéről a másodlagosak általában minden
ember bizonyos gondolatai miatt jelentkeznek.
 Ezenkívül a különbségek egyike a hasznossága, vagyis a az elsődlegesek túlélési
funkcióval rendelkeznek, a másodlagosok nem rendelkeznek ezzel a funkcióval.

Ha többet szeretne megtudni a témáról, javasoljuk, hogy olvassa el mik az érzelmek, az

érzelmek típusai, amelyek vannak és Daniel Goleman elmélete, az érzelmek vizsgálatának
egyik legfontosabb szerzője.