JÁTÉKOS MATEMATIKA ALKOTÓMŰHELY

Készítette:
Dr. Bagota Mónika
Dr. Krisztin Német István
Mártonffyné Dályay Zsuzsanna
Pintér Klára

Szeged
2011
 Tartalomjegyzék

Bevezetés……………………………………………………………………………………...3
Játsszunk logikát logikai készlettel! (Pintér Klára)…………………………………………...4
A logikai készlet megismerése…………………………………………………………….4
Soralkotás………………………………………………………………………………….7
Barkochbák………………………………………………………………………………...9
Halmazok…………………………………………………………………………………12
Játékok a darabszám-fogalom előkészítésére (Mártonffyné Dályay Zsuzsanna)…………….16
Játékok a tő- és sorszámnevek gyakorlására, elem helyének megkeresésére…………….16
Játékok a párosítás (kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés) gyakorlására, a több,
kevesebb, ugyanannyi viszonyok megítélésére…………………………………………...19
Páros-páratlan játék……………………………………………………………………….22
Útkereső játék……………………………………………………………………………..22
Síkgeometriai konstrukciók (Dr. Krisztin Német István)…………………………………….24
Néhány szabályos sokszög átdarabolása négyzetté……………………………………….24
Téglalap átdarabolása négyzetté…………………………………………………………..30
Konvex négyszög átdarabolása paralelogrammává……………………………………….32
Átdarabolási paradoxonok………………………………………………………………...33
Állandó kerületű sokszögek területének vizsgálata gyufaátrakásokkal……………..........36
Néhány szabályos sokszög előállítása papírhajtogatással………………………………...43
Térgeometriai konstrukciók (Dr. Bagota Mónika)…………………………………………....67
Szabályos poliéderek készítése testhálókból……………………………………………...70
Dolgozzunk kockával! (a kocka éleinek, lapjainak egymáshoz való viszonya, a kocka
testhálói)…………………………………………………………………………………..75
Ragasztás nélküli hajtogatások…………………………………………………………....77
Kaleidociklus készítése…………………………………………………………………...82
Mire jó egy doboz kockacukor? („házak” építése, alaprajzok, tükörházak, építések elöl-,
oldal-, felülnézet és alaprajz alapján)……………………………………………………..87
Irodalomjegyzék……………………………………………………………………………....92

2
 Bevezetés

A magyar matematikai oktatás a 70-es években magára vonta a világ figyelmét az „új
matematika” kidolgozásával, bevezetésével. Piaget, a gyermek gondolkodásának fejlődésére
vonatkozó elméletére alapozva a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazodó képességfejlesztést
tűzte ki célul. A korábbi „kondicionálás” helyett számol azzal, hogy a fogalomalkotás hosszú
folyamat, ami a „játszás” szakaszával kezdődik és ezek a konkrét tapasztalatok fokozatosan
válnak gondolativá. Ennek megfelelően a cselekvésből induló gondolkodásra nevelés, a
felfedeztető tanítás, a megértésen alapuló fejlesztés kell legyen a matematika tanítás
módszere. Amikor a gyerekek csoportokat alkotva valamilyen játékos tevékenységet
folytatnak, képesek lesznek mások gondolatmenetének meghallgatására, megértésére. Meg
tudják majd fogalmazni a saját gondolataikat, érveiket s ezáltal, az érveken alapuló
vitakészségük is fejlődik. Ahogy a matematika történet is az intuitív gondolkodástól
fokozatosan jutott a precíz logikai következtetésekkel alátámasztott axiomatikusan felépített
elméletekhez, úgy a gyerekek fejében is fel kell építeni egy „valóságos” matematikát a
tapasztalatokra alapozva, mielőtt a kritikai elemzés szintjére jutnának.

3
 Játsszunk logikát logikai készlettel!
Készítette: Pintér Klára

Az „új matematika” kidolgozásának kiemelkedő alakjai Dienes Zoltán és Varga Tamás

voltak. A matematika egyik alapvető fogalma, a halmaz ekkor került be a kisiskolások
eszköztárába. A halmazokkal, a matematika alapjául szolgáló logikával kapcsolatos
tapasztalatgyűjtés egyik kiváló, játékos eszköze a Dienes Zoltán által kidolgozott logikai
készlet, amelynek legelterjedtebb, 48 darabos formáját ma is használják az iskolában. A
logikai készlet műanyag lapokból áll, melyek méretük szerint lehetnek kicsik vagy nagyok,
lehetnek lyukasak vagy telik, színük szerint pirosak, sárgák, zöldek vagy kékek, alakjuk
szerint pedig körök, négyzetek vagy háromszögek. A logikai készlet sokoldalú fejlesztésre
alkalmas, az elemek válogatása egy, majd több szempont alapján, a rendszerezés, az igaz,
hamis állítások értelmezése, megfogalmazása, egyszerű következtetések megfogalmazása
mind olyan képességek, melyek a sikeres matematika oktatás alapját képezik. A játékok nagy
részét érdemes úgy kezdeni, hogy a pedagógus játssza a gyerekekkel, ha ebből megértették a
játékot, utána játszhatják párban, csoportban, így minden gyereknek alkalma van az aktív
részvételre.

I. A logikai készlet megismerése

1. Szabad játék
Amikor a gyerekek először találkoznak a logikai készlettel, hagyni kell őket, hogy tetszésük
szerint különböző formákat rakjanak ki az elemekből. Ezzel megismerik az elemeket,
kreativitásuk, asszociációs képességük fejlődik, ahogy a kirakott formákba belelátják
valóságos tárgyak képét.
2. Alkossunk csapatokat az elemekből!
A csapatok alkotása valamely tulajdonság szerinti válogatást jelent, az elemek különböző
tulajdonságait kell felismerni a gyerekeknek. A különböző megoldások kapcsán megbeszéljük
a csapatok nevét, az elemek tulajdonságainak megnevezését.
A két csapatra osztás leggyakoribb megvalósításai:
Lyukas – teli (vagy sima vagy nem lyukas)
A két csapatban levő elemek ekkor „hasonlítanak” legjobban egymásra. Ez
azzal is jár, hogy a csak lyukasságban különböző elemeket a legnehezebb megkülönböztetni.
Kicsi – nagy
A két csapat elemszáma megegyezik.
Kerek – szögletes
A formák neve: kör, négyzet, háromszög. Négyzet helyett mondhatunk
négyszöget, de mindig javítani kell, ha valaki kockát mond!
Piros vagy sárga – kék vagy zöld
Színek szerint is lehet nem egyforma elemszámú csapatokat alkotni, például
piros – nem piros, ekkor a tagadással megfogalmazott tulajdonság szerinti
válogatást gyakorolhatjuk.
A több csapatra osztás legkézenfekvőbb megoldásai: három csapatra a formák, négy csapatra
a színek alapján.
3. Egy elem összes tulajdonságának felsorolása
Ezt gyakorolhatjuk úgy, hogy mindenki húz egy elemet, és „bemutatkozik”, azaz elmondja
annak az elemnek az összes tulajdonságát. A tulajdonságokat tetszés szerinti sorrendben
mondhatjuk, de sokszor célszerű rögzíteni egy sorrendet, úgy könnyebb követni, hogy mindet
felsoroltuk-e.
4. Elemek kiválasztása

4
 (a) Kép alapján A Képkereső társasjáték segítségével
A Képkereső társasjáték mezői a logikai készlet elemei, amelyeket egyszerűen
körberakhatunk az asztalon. Minden játékosnak van egy bábuja, ezzel halad a körberakott
elemeken, mindig annyit lép, amennyit egy dobókockával dobott. Minden játékos kap egy
képet, amely a logikai készlet néhány eleméből áll, (vagy amelyet a logikai készlet elemei
egészítenek ki) minden elem egy képen van rajta. Aki lép, felveheti azt az elemet, amelyikre
lép, ha szüksége van rá a saját képéhez. A más játékosok által felvett elemek már nincsenek a
mezők között, így azokra nem is kell rálépni. (Erre azért van szükség, hogy a játékos ne lépjen
olyan elemre, amit már valaki felvett, valamint, hogy gyorsabban körbeérjen a játékos, ha
átugrott olyan elemet, amelyikre szüksége lenne.) Az győz, aki először kirakja a saját képét. A
játékot egyszerűbb elkészíteni, ha a képek nem tartalmaznak színeket, így a megadott méretű
és lyukasságú formákat bármilyen színből ki lehet rakni. Ez fel is gyorsítja a játékot, hiszen
egy helyre (amíg más el nem viszi) négy elem illik.
(b) Kép alapján emlékezetből
A logikai készlet elemeiből készítünk egy képet egy lapra. (Az elemeket felragaszthatjuk
gyurmaragasztóval is, ügyelve arra, hogy az elemeken levő lyukak jól láthatóak legyenek.)
Minden gyereknek van egy teljes logikai készlete. A lapot 10 másodpercig felmutatva tartjuk,
ezalatt a gyerekek nem írhatnak, és nem nyúlhatnak az elemekhez. Eztán lefordítjuk a lapot,
és a gyerekeknek ki kell rakni a látott képet emlékezetből. Vigyázzunk, hogy a képen levő
elemek száma megfeleljen a gyerekek fejlettségi szintjének.
(c) A tulajdonságok felsorolása alapján: Telefonos játék.
Párban játszunk. Az egyik játékos kirak egy képet, amit a másik nem lát. Ezután elmondja,
hogy sorban melyik elemet hova tette, ez alapján kell a másiknak ugyanazt a képet kirakni, a
kirakás helyességét ellenőrzik. Például, rakj ki egy kicsi, teli, sárga négyzetet, fölé egy kicsi,
lyukas, piros háromszöget, a négyzet bal oldalára egy kicsi, lyukas, sárga négyzetet, ez alá
egy kicsi, teli, zöld négyzetet, a lyukas, sárga négyzet fölé pedig egy nagy, lyukas, zöld kört.
Nagyon fontos eleme ennek a játéknak a gyerekek kommunikációjának fejlődése mellett a
tájékozódás, a téri viszonyok megnevezése.
(d) Egy elem kiválasztása tapintás útján
A logikai készlet elemeit egy zsákba tesszük. Ebből kérünk egy elemet a tulajdonságainak
felsorolásával, amit a gyereknek a zsákból látatlanban kell kivenni. A tulajdonságok közt
ekkor a szín nem szerepelhet. A játék fejleszti a formaállandóságot.
(e) A tulajdonságok felsorolása alapján: Elemkérő játék.
A logikai készlet elemeit egyenlően szétosztjuk 4 játékos között, a játékosok nem látják
egymás elemeit. Ezután minden játékos húz egy színkártyát a piros, sárga, zöld, kék
színkártyák közül, ez határozza meg, hogy milyen színű elemeket kell összegyűjtenie (az első
körben úgyis kiderül, ki milyen színt gyűjt, így nincs értelme titkolni). Az győz, akinek
először sikerül összegyűjtenie az összes saját színű elemét. Egy lépésben egy játékos
odafordul egy másikhoz, és kér tőle egy elemet a kért elem összes tulajdonságának
felsorolásával, ugyanakkor felajánl neki egy elemet a sajátjai közül ugyancsak az összes
tulajdonság megnevezésével. Ha valaki rendelkezik a kért elemmel, köteles odaadni. Ha nincs
nála, akkor a következő játékos kér. Az A játékos által B-nek felajánlott elemek
tulajdonságainak megjegyzése segíti a B játékost, hogy mit kérjen A-tól, amikor ő kerül sorra,
hiszen célszerű mindenkinek olyan színű elemet ajánlani, amilyet gyűjt. Azt is meg kell
jegyezni, hogy ki nem tudta odaadni az általunk kért elemet, ne kérjük tőle még egyszer. A
saját elemeinket is rendszerbe kell állítani, hogy tudjuk, hogy melyik elem hiányzik még.
Három játékos esetén vagy három színnel játszanak, vagy különböző formákat gyűjtenek a
játékosok.
5. Az elemek rendszerének megismerése
(a) Pakoljuk be az elemeket a dobozba!

5
A dobozban minden formának és méretnek két hely van, kézenfekvő az egyikbe a lyukasakat,
a másikba a teliket tenni, sőt sokan úgy pakolnak, hogy egy ilyen oszlopon belül a színek
sorrendje is állandó.
(b) Ábrázoljuk az elemek rendszerét gráffal!
A pedagógusok számára rendkívül fontos, hogy átlássák, gráffal ábrázolják a lapok
rendszerét, azt, hogy mindegyik lehetőség mindegyikkel előfordul. Az ábrázolásnál
tetszőleges sorrendben vehetjük a tulajdonságokat, azon belül is a lehetőségeket, így ez a gráf
nagyon sokféle lehet.

A rendszer átlátása teszi lehetővé, hogy a készlet elemeinek számát a gyerekek fejlettségi
szintjének megfelelően csökkenthessük, hiszen még a játék sem vonzó annak a gyereknek,
akinek ez túl nagy nehézséget jelent. Így olyan feladatot kell adni a gyerekeknek, ami a saját
szintjükön elvárható erőfeszítéssel éppen elvégezhető. A készletet kézenfekvő elfelezni a
lyukasság alapján, de lehet a méret alapján is, harmadolni a formák alapján, negyedelni pedig
a színek alapján.
(c) Alkossunk 8 elemű részrendszert!
8 elemet kaphatunk két tulajdonság vagy három tulajdonság változtatásával. A gyerekek
számára könnyebb, ha kevesebb tulajdonság változik, kevesebb szempontra kell figyelni.
Példák 8 elemű részrendszerekre:

Két tulajdonság változik:

Teli kör

Kicsi Nagy

Piros Sárga Zöld Kék Piros Sárga Zöld Kék

6
Három tulajdonság változik:
Négyzet

Lyukas Teli

Kicsi Nagy Kicsi Nagy

Sárga Sárga Sárga Sárga

Kék Kék Kék Kék

(d) Én vagyok a szarka

Két játékos játssza. A logikai készlet elemeit kirakjuk, és az egyik játékos egyet elvesz belőle
egy elemet úgy, hogy a másik játékos nem látja, melyiket. A másik játékosnak a maradékból
kell következtetnie a kivett elemre. Ezt akkor tudja megmondani, ha az asztalon maradt
elemeket rendszerbe rakja, és látja, hogy honnan hiányzik. Ez a játék a komplementer
halmazra irányítja a figyelmet, ami mindig nehezebb a gyerekek számára.

II. Soralkotás

A sorozatok képzése fontos a szabálykövetés, szabályosságok felismerésének gyakorlására,

fejleszti a gyerekek szeriális észlelését. Mindegyik sorozatos tevékenység társasjátékként
játszható úgy, hogy a játékosok között véletlenszerűen kiosztjuk a logikai készlet elemeit úgy,
hogy mindenki ugyanannyit kapjon (esetleg több készlet elemeit, ha sokan vannak). A
játékosok sorban raknak a megadott szabály szerint, ha tudnak. Aki nem tud rakni, passzol.
Az a játékos győz, akinek először fogynak el az elemei.
1. Periodikus ismétlődés tulajdonságok alapján
(a) Egy tulajdonság szerinti szabályosság
Kirakunk néhány elemet valamilyen szabály szerint, a gyerekeknek ezt folytatniuk kell, ha
ez sikeres, akkor megfogalmazzuk a szabályt.
Ilyen szabály lehet például:
Felváltva ismétlődnek piros, kék elemek, melyek többi tulajdonsága
tetszőleges.
Rendre a kör, háromszög, négyzet formák ismétlődnek ebben a sorrendben.
Három kicsi, egy nagy, három kicsi, egy nagy ismétlődik.
(b) Két tulajdonság szerinti szabályosság
A két tulajdonság periódusa ugyanaz, például:
A nagy kék négyzet után minden második kék, minden második sárga, minden második
négyzet, minden második kör: kék négyzet, sárga kör, kék négyzet, sárga kör, …
A két tulajdonság periódusa különböző, például:
A nagy kék négyzet után minden második nagy, minden második kicsi, és a kék, sárga, zöld
színek ismétlődnek ebben a sorrendben.
A szabályosságok megfogalmazását variáljuk, hogy a gyerekek szokják a sorozatalkotás
különböző nyelvi formáit. Például ugyanennek a szabálynak egy másik nyelvi változata: Ha

7
egy elem nagy, akkor a következő kicsi, ha egy elem kicsi, akkor a következő nagy. Ha egy
elem kék, akkor a következő sárga, ha egy elem sárga, akkor a következő zöld, és ha egy elem
zöld, akkor a következő kék. A „ha …, akkor …” kifejezést nyíllal helyettesíthetjük:
nagy→kicsi, kicsi→nagy, kék→sárga, sárga→zöld, zöld→kék.
Ezeknél a játékoknál érdekes kérdés, hogy méret és szín szerint milyen a 15., a 25., a 296.
elem. Lehet külön számolni a tulajdonságokat: mivel minden második nagy, és az 1. nagy,
ezért minden páratlanadik elem nagy, minden párosadik elem kicsi, így a 15., a 25., elem
nagy, a 296. pedig kicsi. A színek hármasával ismétlődnek, az 1. kék, a 2. sárga, a 3. zöld, így
minden 3-mal osztható sorszámú elem zöld, minden olyan elem, melynek 3-as maradéka 1, az
kék, amelynek 3-as maradéka 2, az sárga, így a 15. elem zöld, a 25. kék, a 296. pedig sárga.
Nézhetjük együtt a két tulajdonságot, így 6-osával ismétlődnek az elemek: nagy kék, kicsi
sárga, nagy zöld, kicsi kék, nagy sárga, kicsi zöld, nagy kék, stb. Ekkor a 6-os osztási
maradék szerint változnak az elemek: 1 maradék esetén: nagy kék, 2 maradék esetén: kicsi
sárga, 3 maradék esetén: nagy zöld, 4 maradék esetén: kicsi kék, 5 maradék esetén: nagy
sárga, 0 maradék esetén: kicsi zöld. Ez alapján a 15. elemnél 3 a maradék, így ez nagy zöld, a
25. elemnél 1 a maradék, így ez nagy kék, a 296. elemnél 2 a maradék, így ez kicsi sárga
elem.
A szabályos ismétlődés sok probléma megoldásánál alkalmazható.
Feladat: Milyen nap lesz, december 24-én, karácsony este, ha ma szeptember 19-e, hétfő van?
Ekkor még 11+31+30+24=96 nap telik el karácsonyig. Mivel a hét napjai 7-esével
ismétlődnek, a 96-nak a 7-es maradéka alapján tudjuk megmondani a napot: 96=13∙7+5, ez
azt jelenti, hogy 13 hét és 5 nap telik el, hétfőtől 5 napot számolunk, így a szombatra jutunk.

2. Szomszédos elemek közti tulajdonságok különbsége alapján

(a) Egykülönbség játék:
Lerakunk egy elemet, a következő ettől pontosan egy tulajdonságban tér el, minden elem a
közvetlen előtte állótól pontosan egy tulajdonságban tér el.
Az egy különbség játéknak játszhatjuk olyan változatát is, amikor nemcsak balról jobbra,
hanem lefele, felfele is folytathatjuk a sort. Ekkor azonban vigyázni kell, hiszen, ha a nagy
lyukas kék négyzetet jobbra a nagy lyukas zöld négyzettel, lefele a nagy lyukas kék körrel
folytattuk, akkor ez utóbbi mellett jobbra csak a nagy lyukas zöld kör lehet, hiszen jobbra és
lefele is teljesülnie kell annak, hogy a szomszédos elemek pontosan egy tulajdonságban
térnek el.
Feladat: Hányféle elem következhet a nagy lyukas kék négyzet után?
Csak méretben különbözik 1 elem: kis lyukas kék négyzet.
Csak színben különbözik 3 elem: nagy lyukas piros négyzet, nagy lyukas sárga négyzet, nagy
lyukas zöld négyzet.
Csak lyukasságban különbözik 1 elem: nagy teli kék négyzet.
Csak formában különbözik 2 elem: nagy lyukas kék kör, nagy lyukas kék háromszög.
Összesen 1+3+1+2=7-féle elem következhet a nagy lyukas kék négyzet után.
(b) Kétkülönbség játék:
Lerakunk egy elemet, a következő ettől pontosan két tulajdonságban tér el, minden elem a
közvetlen előtte állótól pontosan két tulajdonságban tér el.
Feladat: Hányféle elem következhet a nagy lyukas kék négyzet után?
Rendszerezzük a lehetőségeket táblázatban, +, ha egyezik, - ha különbözik az adott
tulajdonság szerint:
méret szín lyukasság forma elemszám
+ + - - 2
nagy kék teli kör, háromszög
+ - + - 2∙3=6

8
 nagy piros, sárga, lyukas kör, háromszög
zöld
+ - - + 3
nagy piros, sárga, teli négyzet
zöld
- + + - 2
kicsi kék lyukas kör, háromszög
- + - + 1
kicsi kék teli négyzet
- - + + 3
kicsi piros, sárga, lyukas négyzet
zöld
Összesen: 2+6+3+2+1+3=17 elem.
(c) Háromkülönbség játék:
Lerakunk egy elemet, a következő ettől pontosan három tulajdonságban tér el, minden elem a
közvetlen előtte állótól pontosan három tulajdonságban tér el.
Ebben az esetben a szomszédos elemek pontosan egy tulajdonságban egyformák, mégis
nehezebb, mint az egykülönbség játék a tagadó forma miatt, hiszen ekkor 3 tulajdonság
szerint változhatnak az elemek. Az előzőhöz hasonlóan számolhatjuk össze, hogy hányféle
elemmel lehet egy adott elemmel kezdődő sorozatot folytatni.

Lényeges, hogy a gyerekek mindig mondják, hogy melyik tulajdonságban egyeznek és

melyekben térnek el a szomszédos elemek a hibázás elkerülésének érdekében.
A lapokból álló logikai készlet helyett más reprezentációban is készíthetünk logikai készletet.
Ezek lehetnek olyan, a kisgyerek számára kedves alakok, amelyekkel olyan sorozatot is
alkothatunk, amelyek mesébe ágyazva időbeli sorrendiséget is adnak, miközben a szomszédos
elemek pontosan egy tulajdonságban térnek el egymástól. Például mackó elindul sétálni,
felveszi a kalapját, séta közben virágot szed, útközben találkozik egy katicával, aki a kalapjára
ül.

III. Barkochbák

A barkochba játékokat két játékos játszhatja, az egyik gondol valamire, amit a másiknak ki
kell találni. Ehhez kérdéseket tehet fel, amire igennel vagy nemmel lehet válaszolni.
A készlet méretét mindig a korosztálynak megfelelően határozzuk meg, és fokozatosan
növeljük. Több barkochbánál lehetősége van a kérdező játékosnak arra, hogy a készletet
kirakva maga elé a válaszoknak megfelelően félrerakja azokat az elemeket, amelyek már nem
jöhetnek szóba. A játék során fokozatosan térjünk rá arra, hogy fejben játsszanak a gyerekek.
A kirakás segít abban is, hogy a gyerekek könnyebben megfigyeljék, hogy milyen kérdést
érdemes feltenni, hogy végül minél kevesebb kérdéssel találják ki a gondolt elemet. Ha kisebb
gyerekek játszanak egymással, érdemes megkettőzni a szerepeket, hiszen sokszor a
kérdésekre adott válaszokban sem biztosak. Aki gondol, feltétlen fogja meg a gondolt elemet,
hogy rápillantva ellenőrizze a válaszait.

1. Hagyományos barkochba
Az egyik játékos gondol egy elemre, a másik kérdéseket tehet fel, melyekre igennel vagy
nemmel lehet felelni, ezekből kell kitalálnia, melyik elemre gondolt a társa. (Ugyanez az elve
a játékboltokban kapható közkedvelt Guess Who játéknak, ahol embereket kell kitalálni az
arcképükről leolvasható különböző tulajdonságok alapján, például férfi-nő, szemüveges-nem
szemüveges, stb.). A játék során tapasztalatot lehet szerezni igaz, hamis állításokról, olyan

9
halmazok kialakításáról, melyre bizonyos állítások igazak. Gyerekek számára hasznos
tapasztalat a komplementer halmazról, amikor pl. a „Piros?” kérdésre „Nem.” a válasz, akkor
a sárga, zöld és kék elemeket kell félrerakni
Feladat: Legkevesebb hány kérdéssel lehet biztosan kitalálni egy gondolt elemet?
Mivel minden tulajdonság mindegyik másikkal szerepel valamelyik elemen, minden
tulajdonságot ki kell találni. A méret és a lyukasság kitalálásához 1-1 kérdés szükséges, és
elegendő is. A forma kitalálásához szükség lehet 2 kérdésre, hiszen egy kérdés után, akárhogy
kérdezünk, előfordulhat, hogy kétféle forma marad. A szín kitalálásához biztosan elég 2
kérdés, ha először nem egy színre kérdezünk, hanem kettőre: „A gondolt elem piros vagy
sárga?”, így két színre szűkítjük a lehetőségek számát, amiből már egy kérdéssel kitalálhatjuk
a gondolt elem színét. Így összesen 6 kérdésből biztosan ki lehet találni a gondolt elemet.

2. Hazudós barkochba
Abban különbözik a hagyományos barkochbától, hogy minden kérdésre a válasz tagadását
mondjuk. Minden válasz után figyelni kell a tagadásra, így a figyelem és a tagadás
értelmezésének fejlesztését szolgálja. Ha a „Piros?” kérdésre „Nem” a válasz, akkor nem igaz,
hogy az elem nem piros, ami azt jelenti, hogy piros a dupla tagadás törvénye szerint.

3. Két vagy több lapra gondolunk egyszerre

Ekkor a kérdezőnek lehetősége van a két vagy több lap egymáshoz való viszonyára kérdezni.
Például egy játék lehet a következő: két elemre gondolunk:

Kérdés Válasz Megjegyzés

Egyforma alakúak?
Háromszög vagy négyzet?
Van köztük zöld vagy kék?
Van köztük piros?
Mindkettő piros?
A piros nagy?
Mindkettő kicsi?
Van köztük lyukas?
Igen.
Nem. Nem igaz, hogy háromszög vagy négyzet=Nem
háromszög és nem négyzet. Tehát kör mindkettő.
Nem. Minden elem piros vagy sárga.
Igen.
Nem. Nem igaz, hogy mindkettő piros=Van olyan,
ami nem piros. Azaz egy piros és egy sárga kör.
Nem. Ha piros, akkor nagy? Formában is fogalmazható
a kérdés. A piros kör kicsi.
Nem. Tehát a sárga kör nagy.
Nem. Nem igaz, hogy van lyukas=Mindkettő nem
lyukas. Tehát mindkettő teli.
A két elem: a kicsi piros teli kör és a nagy sárga
teli kör.

Életkortól függően lehet elemezni a kérdéseket és válaszokat, tapasztalatot szerezhetnek a

játékosok a minden, van olyan, és, vagy kifejezéseket tartalmazó állítások tagadásáról, vagyis
a De Morgan azonosságokról, ahogy a fenti kiemelésekből látszik.

4. Fordított barkochba
Az eddigiek során tulajdonságokból határoztunk meg elemeket, ennél a barkochbánál ezt
megfordítjuk, az elemek alapján határozzuk meg a tulajdonságot. A váltás, a játék
megfordítása fejleszti a reverzibilitás képességét.
Az egyik játékos gondol egy tulajdonságra a következő 11 tulajdonság közül: kicsi, nagy,
lyukas, teli, kör négyzet, háromszög, piros, sárga, zöld, kék. (könnyebb megérteni a játékot,
ha ezek a tulajdonságok külön-külön kártyákra vannak írva).

10
A másik játékos egy elem felmutatásával kérdez, a társa megmondja, hogy a felmutatott
elemnek megvan-e a gondolt tulajdonsága. Ez alapján két csoportba rakjuk sorban az
elemeket, az „igen” csoportban levők közös tulajdonságát keressük, ami egyetlen „nem
csoportban levőnek sincs meg.

Igen Nem

Egy példa:
Kérdés
Kicsi lyukas sárga négyzet
Nagy teli piros kör
Nagy lyukas zöld háromszög
Nagy lyukas kék háromszög
Válasz Megjegyzés
Nem A gondolt tulajdonság nem lehet a kicsi, a
lyukas, a sárga és a négyzet.
Nem A gondolt tulajdonság nem lehet a nagy, a teli, a
piros és a kör.
Igen A nagy és a lyukas már nem lehetett, így csak a
zöld vagy a lyukas lehet a gondolt tulajdonság.
Legközelebb olyan elemet kell felmutatni,
amelyik vagy nem zöld, de háromszög, vagy
zöld, de nem háromszög.
Nem A gondolt tulajdonság nem lehet a háromszög,
így csak az marad, hogy a zöld tulajdonságra
gondolt.

(e) Hány közös tulajdonság van?

Az egyik játékos a logikai készlet egy lapjára gondol, a másik játékos egy lap felmutatásával
kérdez, a válasz pedig az, hogy a felmutatott lapnak hány közös tulajdonsága van a gondolt
lappal. A felmutatott lapokat érdemes táblázatban gyűjteni a közös tulajdonságok száma
szerinti csoportokban.
4 3 2 1 0

Egy gyors játék lehet a következő:

Kérdés
Kicsi teli sárga kör
Nagy piros lyukas háromszög
Nagy lyukas kék négyzet
Válasz Megjegyzés
0 A gondolt elem nagy és lyukas, nem sárga és
nem kör.
2 A nagy és lyukason kívül nincs más közös
tulajdonság, ezért nem piros és nem háromszög,
tehát négyzet.
3 A nagy lyukas négyzet biztos egyezik, ezért nem
kék, tehát csak zöld lehet.

Ha nem 0 tulajdonság egyezik, akkor célszerű úgy kérdezni, hogy mindig egy tulajdonságot
változtatunk. A példa szemlélteti, hogy a lehetséges válaszokból mire lehet következtetni:
Kérdés Válasz Megjegyzés
Nagy teli kék háromszög 2

11
Nagy teli zöld háromszög 2 Csak a szín változott, az egyező tulajdonságok
száma nem, így egyik szín sem stimmel, a
gondolt elem se nem kék, se nem zöld.
3 A gondolt elem zöld.
1 A gondolt elem kék.
A kérdések így folytatódnak tovább.

IV. Halmazok

A tulajdonságok felismerését követi a tulajdonságok alapján történő csoportosítás, ahol

figyelembe kell venni, hogy nő a nehézség, ha több szempont szerint végezzük az
osztályozást. Először a gyerekekkel hétköznapi dolgokkal játsszunk ún. egy,- kétkarikás
játékokat, melyek során halmazokba rendezünk dolgokat, személyeket. Például: Álljanak az
egyik karikába azok a gyerekek, akik szemüvegesek, a másikba azok, akiken van kék
ruhadarab, a két karika közös részébe kerülnek azok a szemüveges gyerekek, akiken van kék
ruhadarab, a karikákon kívül azok állnak, akik nem szemüvegesek és nincs rajtuk kék
ruhadarab. Válogassuk egy bőröndbe a nyaraláshoz szükséges holmikat!
Ezután játszhatunk hasonló játékokat a logikai készlet elemeivel. Megadjuk a halmazok nevét,
az elemeket a megfelelő halmazrészekbe rendezzük, majd igaz, hamis állításokat mondunk
ezekről a halmazrészekről, valamint megnevezzük a halmazrészeket.
Játszhatjuk a játékot fordítva is: az egyik játékos kitalálja a halmazok címkéjét, ezeket kell
kitalálni a másik játékosnak az alapján, hogy kivesz elemeket, amelyeket a titkos címkék
tudója bepakol a megfelelő halmazrészbe. Ha a kitaláló játékos úgy gondolja, hogy sejti a
szabályt, ő mondja meg az elem helyét, amit a másik játékos vagy helybenhagy, vagy elvet.
Így kiderül, hogy valóban jól gondolta-e a kitaláló játékos.
Már a barkochbák kapcsán is előkerültek igaz, hamis kijelentések a logikai készlet elemeire
vonatkozóan, az ilyen állításokkal azonban érdemes külön is foglalkozni. Logikát külön
anyagként csak középiskolában, annak is inkább a vége felé tanítunk formálisan, azonban
konkrét állítások igazságának eldöntésére, egyszerű következtetésekre már az általános
iskolásoknak is szükségük van.
- Először logikai lapok egy halmazára mondjunk olyan állítást, ami igaz, majd adott
állításokról döntsük el, hogy igaz vagy hamis. Kicsikkel játszhatjuk úgy, hogy Jancsi bohóc
azt mondta, hogy „Amelyik lap lyukas, az négyzet.” Ha igazat mondott, a gyerekek emeljék
fel a kezüket, ha hamisat, akkor tegyék a padra.
- Továbbfejleszthető a játék úgy, hogy azt keressük, hogy a kirakott lapokból legkevesebb
mennyit kell elvenni, hogy az adott állítás igaz legyen.
- Ezek megfordítása, hogy adott állításhoz kell felsorolni azokat a lapokat, amelyekre az
állítás igaz.

1. Egykarikás játékok
Egy tulajdonság alapján kell az elemeket a gyerekeknek a megfelelő helyre rakni, fontos
szóban sorolni azokat a tulajdonságokat, amelyek indokolják az elem helyét.

12
 Nem piros

Piros

Tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek a halmazokba rendezésről, a halmazok

komplementerének képzéséről, ezzel kapcsolatosan a tagadásról.
A halmazt jellemző tulajdonságok megfogalmazások során használjuk a „minden”, „van
olyan” kifejezéseket, tegyünk olyan kijelentéseket például, hogy „Minden elem négyzet.”
vagy „Van olyan elem, amelyik lyukas.”.
Feladat: Legkevesebb hány lapot kell elvenni és melyeket, hogy a megmaradt lapokra igaz
legyen az állítás?

a) Nincs köztük nagy négyzet. ………………………………………………..

b) Minden kör teli. …………………………………………………………….

c) Amelyik nagy, az háromszög. ………………………………………………

d) Mind lyukas vagy kicsi. …………………………………………………….

2. Kétkarikás játékok
Két tulajdonság alapján rendezzük az elemeket. Például az egyik tulajdonság a lyukas, a
másik a négyzet. Az elemek elhelyezése után megnevezzük a halmazrészeket.

13
 Nem
lyukas és
nem
négyzet

Lyukas, Lyukas és Négyzet,

de nem négyzet de nem
négyzet lyukas

Tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek a két halmaz közös részéről, a két halmaz

egyesítéséről. Megfogalmazhatunk olyan feladatokat, hogy:
- Melyek azok az elemek, amelyekre igaz, hogy lyukas és négyzet?
A gyerekek hajlamosak a logikai „és” helyett a felsorolás kötőszavát használni, és válaszként
felsorolni az összes lyukas és az összes négyzet elemet. Ez fokozottan jelentkezik, ha a
kijelentésnek egyetlen elem sem felel meg, például „A lap négyzet és háromszög.”
- Melyek azok az elemek, amelyekre igaz, hogy lyukas vagy négyzet?
A „vagy” kifejezés a matematikában megengedő vagy, azaz a lyukas négyzetek is
megfelelnek a „lyukas vagy négyzet” kijelentésnek, a köznyelv viszont kizáró vagyként
használja, ezért fokozatosan érdemes tanítani a gyerekeknek a matematikai értelmezést.
- Melyek azok az elemek, amelyekre nem igaz, hogy lyukas és négyzet?
Rakjunk ki elemeket, vegyük észre, hogy nemcsak a „se nem lyukas, se nem négyzet” elemek
felelnek meg a feladatnak, hanem azok is, amelyek „lyukasak, de nem négyzetek”, vagy
„négyzetek, de nem lyukasak”. Ezeket egyben is mondhatjuk: „Nem lyukas vagy nem
négyzet.” Ezzel tapasztalatot szereztek a gyerekek a De Morgan azonosságról a
halmazműveletekre és a kijelentésekkel végzett műveletekre egyaránt: .
- Melyek azok az elemek, amelyekre nem igaz, hogy lyukas vagy négyzet?
A „Lyukas vagy négyzet.” kijelentés tagadása a „se nem lyukas se nem négyzet” ami a másik
De Morgan azonosságnak felel meg. Halmazműveletekre a De Morgan azonosság:
.

3. Logikai szita
A halmazok elemeinek számlálása a számfogalom, az összeadás, kivonás műveletének
alapozását, mélyítését is erősíti.
Például 3 négyzet és 2 kör együtt 3+2=5 elem.
Felfedezhetjük a következő érdekességet:
Kezemben van 7 lap, 4 kör és 4 lyukas, hogy lehet ez?
Ha 1 lap lyukas kör, 3 teli kör és 3 teli nem kör, akkor mindegyik feltétel teljesül, ugyanis a
lyukas kör a körök és a lyukasak halmazában is benne van, így a 4+4 összegben ezt az elemet
kétszer számoltuk, így az elemek száma összesen: 4+4 – 1=7. Ezzel a gyerekek számára

14
érdekes kérdéssel konkrét tapasztalatot szerezhetnek a logikai szita formuláról, amit későbbi
tanulmányaik során alkalmazni fognak: .
Ha halmazábrába írjuk a megfelelő halmazrészek elemszámát, tudatosítani kell a
gyerekekben, hogy mikor írjuk az elemek számát, és mikor lesznek a beírt számok a
halmazok elemei!

4. Következtetések
A matematika nyelvének sikeres elsajátításához szükséges a „ha…, akkor” típusú állítások
megfelelő alkalmazása.
Soroljuk fel azokat az elemeket, amelyekre igaz, hogy „Ha kicsi, akkor kék.”. Megoldásként
fel kell sorolni az összes kicsi és kék elemet. A nagy elemek bármilyen színűek lehetnek,
tehát fel kell sorolni az összes nagy elemet. A „Ha kicsi, akkor kék.”kijelentés a „kicsi és nem
kék” elemekre hamis.

5. Kakukktojás
Vegyünk ki 3 lapot, melyek közül kettőnek valamelyik tulajdonsága megegyezik, a harmadik
ebben a tulajdonságban ezektől eltérő. Például a kicsi zöld lyukas kör, a kicsi kék lyukas
négyzet és a nagy sárga lyukas háromszög közül a nagy sárga lyukas háromszög a
kakukktojás, mert a másik kettő kicsi. A felsorolt három elem a többi tulajdonságban vagy
azonos, vagy háromféle. Előbb (több készlet segítségével) lehet úgy is játszani, hogy a két lap
teljesen egyforma legyen, a harmadik pedig csak egy tulajdonságban térjen el tőlük. A játékot
négy elemmel is játszhatjuk. Vegyük figyelembe, hogy a gyerekek számára az ilyen típusú
feladatok megoldása lényegesen egyszerűbb, mint ilyen feladatok gyártása, de kellő számú
játék után ezzel is próbálkozhatnak. Fontos, hogy a játékot mindig kísérje az elemek kirakása,
és előzze meg kakukktojás játék köznapi dolgokkal, például tyúk, liba, kutya közül melyik a
kakukktojás.

6. Rontó játék
Kirakunk kezdetben néhány lapot, ezekre az első játékosnak mondania kell egy igaz állítást. A
következő játékos néhány elem hozzátevésével vagy elvételével elrontja ezt az állítást, azaz az
új halmazra már hamis az eredeti állítás, viszont mondania kell egy olyan állítást, ami az új
halmazra igaz. A játék így folytatódik tovább.
Például induljunk egy nagy teli kék négyzettel, és egy nagy teli zöld háromszöggel, melyekre
igaz állítás: „Minden elem nagy.” Ezt elronthatjuk bármelyik kicsi elemmel, pl. a kicsi lyukas
zöld háromszöggel. Ekkor egy lehetséges új igaz állítás: „Amelyik elem zöld, az háromszög.”
Sít.
A rontó játékot nem csak a logikai készlet elemeivel lehet játszani, tárgyakkal, számokkal,
síkidomokkal, stb. ugyanezzel a szabállyal tudatosíthatjuk a tulajdonságokat.

A logikai készlet lapjaival kapcsolatos fenti játékok akkor válnak transzferálható tudássá, ha
más reprezentáción is eljátsszuk őket. Ezért célszerű a logikai készlet mintájára készleteket
alkotni, ezek lehetnek bábok, kártyák, stb., amelyekkel esetleg a formák kirakása nem
működik, de a többi fejlesztő hatás ugyanúgy érvényesül.

15
 Játékok a darabszám-fogalom előkészítésére
Készítette: Mártonffyné Dályay Zsuzsanna

A számfogalom alakulásának első szakaszát a kisgyermek ezzel kapcsolatos érzékszervi

tapasztalatai indítják el, melyek alapvetően két tartalommal jelennek meg: darabszám és
mérőszám tartalommal. Kezdetben ezek a tartalmak egymástól elkülönülten fejlődhetnek,
később azonban összekapcsolódnak.
Jelen gyűjteményben elsősorban olyan játékokat írunk le, melyek a darabszám-tartalom
irányából segítik a számfogalom előkészítését, de nem szabad elfeledkeznünk a két tartalom
épülése között vonható párhuzamról, a kulcsmotívumok hasonlóságáról.

Játékok a tő- és sorszámnevek gyakorlására, elem helyének megkeresésére

A számfogalom előkészítését célzó foglalkozásokat megelőző időszakban gyakoroltatni

szükséges ritmusos mozgássorok követését mozgással, hanggal; valamilyen szabályosság
szerint kirakott mozaiksor „leolvasását” hanggal, folytatását kirakással. Mindezek a
ritmusérzék, sorrendtartás készségének kialakulását segítik. Az előkészítő időszakban fontos
szerepe van a mondókázásnak, kiszámolóknak is, melyek során elsősorban a ritmus szerinti
továbbmozdulásnak, „rámutatásnak” van jelentősége. (Ilyen értelemben a számlálás is
mondóka-szerűen működhet a kisgyermeknél. A számlálás során helyes sorrendben sorolt
szavakhoz nem föltétlenül tartozik számfogalomhoz kapcsolódó tartalom, sokszor legfeljebb
csak számnévismeretről beszélhetünk.)

A számlálással kapcsolatban a következő összetevőkre kell gondolnunk, ezek megtanítását

kell megcéloznunk:
– a számnevek ismerete;
– a számnevek helyes sorrendjének ismerete;
– a számlálás módja: minden elemet pontosan egyszer veszünk számba, vagyis az éppen
kimondott számnév és a számba vett elem között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést
létesítünk;
– a számlálás során utoljára kimondott számnév összekapcsolása a számba vett elemek
darabszámával.

Tő- és sorszámnevek gyakorlására nagyon sok és különféle helyzetben sort keríthetünk, akár
mozgás vagy séta közben is: megszámoljuk az utunkba kerülő fákat, autókat, kutyákat;
megegyezünk, hogy hányadik házig lehet előreszaladni, vagy hányadik sarkon fordulunk be,
és így tovább. Ezek a lehetőségek nagyon jók arra, hogy a kisgyermek gyakorolja a
számneveket, azok helyes sorrendjét, azonban ennél sokkal több játékra, különféle
helyzetekben történő megtapasztalásra, és különféle reprezentációkon keresztül történő
megtapasztalásra van szükség. Az alább felsorolt játékok ehhez adnak ízelítőt.
A játékok némelyike egész csoporttal, más része csak kis csoportban, párban vagy
egyénileg játszható, némelyike eszközigényes, mások gyakorlatilag eszköz nélkül, esetleg
néhány kaviccsal vagy egy zacskó babszemmel kiegészítve játszhatóak. A leírt játékok nagy
része rugalmasan kezelhető: az óvópedagógus belátása szerint könnyíthet vagy nehezíthet
rajtuk, kitalálhat hozzájuk változatokat, cserélgetheti az eszközként használt tárgyakat, ezzel
is segítve a gyermekeket az elvonatkoztatásban. Mivel az egyes játékok a számfogalommal
kapcsolatos gondolatok közül egyszerre többhöz is kapcsolódhatnak, tehát nem sorolhatóak
vegytisztán egyik vagy másik kategóriába sem, ezért számozásuk folyamatos az egész
gyűjteményen belül.

16
1. A gyermekek járkálnak és adott jelre az elhangzó utasítás szerint cselekszenek,
csoportokba rendeződnek. Bonyolíthatjuk a játékot azzal, hogy a csoportokban újabb
utasítást kell végrehajtaniuk. Utasítások lehetnek a következők (vagy bármilyen ezekhez
hasonló): „Lépjetek előre annyit, ahányat mutatok!”, „Dobbantsatok annyit, ahány almát
mutatok!”, „Ugorjatok annyiszor, ahányat tapsolok!”, „Annyian legyetek, ahányat
tapsolok!”, „Rendeződjetek 3 fős csoportokba!”, „Annyian legyetek, ahányat mutatok!
Minden csoportban guggoljanak le ketten!”, „Alkossatok 5 fős csoportokat! Tapsoljatok
annyiszor, ahányat dobbantok!”, és így tovább.
Célszerű úgy játszani a játékot, hogy előtte körülhatárolunk területeket, ahova
húzódjanak a gyermekek a csoportokba szerveződés során, megelőzve ezzel azt, hogy
túlságosan messzire menjenek, vagy a megfelelő hely keresése hátráltassa őket a játékban.
(Szabadban játszva ezt könnyen megtehetjük krétával.)
Geometriai vetülete is lehet a játéknak, ha a csoportok számára kijelölt területeket
sokszögekkel határoljuk, és úgy módosítjuk a játékszabályt, hogy annyian legyenek az
adott területre húzódó csoportban, ahány csúcsa van a határoló sokszögnek.

2. A gyermekek körben állnak és egymásnak gurítják vagy dobják a labdát, ügyességüktől

függően. Aki éppen sorra kerül, annak a játékvezető mond egy számot (pl. „Három!”), és
a játékos a tőle – előre meghatározott körbejárási irány szerint számolt – annyiadik
gyermeknek dobja a labdát. Ha a megfelelő társának dobta a labdát, megy tovább a játék,
ha pedig tévesztett, néhány dobás idejére hátralép és kimarad a játékból. (A sorszámnév a
játékszabály megfogalmazásában szerepel! A gyermek a játék során számlál, tekintetével
egyenként követve társait, majd a megfelelő „számhoz” eljutva, odadobja a labdát.
Természetesen, alkalmas csoportban kiegészíthetjük a játékot azzal, hogy a játékosnak
válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy „Hányadik gyereknek dobtad a labdát?”, és csak
ezután folytatódik a játék.)
A játékot a gyermekek korától és ügyességétől függően, különböző verziókban
játszhatjuk. Ha kisebbekkel játsszuk, labda helyett kavicsot hordoztathatunk körbe, így
nem vonja el a figyelmet a számlálásról a labda célba juttatása, illetve elkapása, ráadásul
ebben a verzióban a kisgyermek játszótársait egyenként megérintve vagy rájuk mutatva
„számlálhatja ki” a kavics helyét (mintegy kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést
létesítve a kimondott számnév és az éppen „megszámolt” gyermek között). A játékos
átadja kavicsot, helyet cserélnek, a játékvezető újabb számot mond, és a játék megy
tovább.

Ebben a kezdeti szakaszban bármilyen kockadobásos, lépegetős társasjáték is érdekes lehet a

kisgyermek számára és alkalmas arra, hogy gyakorolja a számképek felismerését és a lépések
számlálását. (Számképen a számnak pöttyökkel való megjelenítését értjük, nagyjából abban a
rögzített elrendezésben, ahogyan a dobókockán is látható. Kis számok esetén, a számképek
ránézésre történő felismeréséig el kell jutnia a kisgyermeknek óvódás korban, azonban a
számok jelének – pl.: 2 – ismeretét nem várjuk el. Fontos megjegyezni, hogy játékok készítése
során is számképeket kell használunk.)

3. Kitalálós játék: Párban játszható. Az egyik gyermek kirak egy sort (vagy táblát)
mozaikdarabokból vagy logikai készlet elemeiből úgy, hogy a játszótársa ne láthassa,
majd szóbeli utasításokkal kell segítenie társát, hogy kirakhassa ugyanazt a sort. Kérhetjük
a gyermeket, hogy sorszámnevekkel is nevezze meg az elemek helyét. Ha végeztek,
ellenőrzik, majd szerepet cserélnek.

17
4. Óvoda-játék: Szükséges hozzá egy A2-es kartonlap, melyet két részre osztunk, és mindkét
felére egy-egy házat rajzolunk öt emelettel, emeletenként két ablakkal. A házak legyenek
egyformák, de színekkel különböztessük meg őket (mondjuk legyen egyik piros, másik
kék). Készítsünk (hosszú hajú) kislány és (rövid hajú) kisfiú fejeket (nagyjából 3 cm
átmérőjű kartonból vagy dekorgumiból kivágott körlapokból), melyeket a hajuk színével
vagy arckifejezésükkel meg is különböztethetünk egymástól. (Ha megkülönböztetjük őket
egymástól, akkor ugyanazzal a hajszínnel és arckifejezéssel legyen kislány és kisfiú fej is,
mindkettőből ugyanannyi, hogy tudjunk a két házban azonos elrendezéseket létrehozni.
Érdemes összesen 50-50 fejecskét készíteni.) A kislányokat a piros ház ablakaiba, a
kisfiúkat a kék ház ablakaiba pakoljuk.
Játékok: A játékvezető kirak fejeket az egyik ház ablakaiba, a játékosnak pedig át kell
másolnia a mintát a másik ház megfelelő ablakaiba. Lehet kérni a helyek sorszámnevekkel
történő megnevezését is. (Pl.: „Második emelet első ablakába ezt tesszük.”) Ha többen
játszanak, mindenki felváltva egy ablakot másol.
Másik játék lehet az, hogy néhány ablakba kirakott helyzet alapján, a felismert
szabályosságot követve, be kell népesíteni az összes ablakot. (Tehát a játékvezetőnek itt
eleve úgy kell kiraknia, hogy felismerhető legyen a szabály.)
Következő játékban – bármelyik előző játék folytatásaként játszható (tehát már
részben vagy egészben „kitöltött” táblán) – a játékvezető elvesz egy vagy több fejet, a
(soron következő) játékosnak pedig ki kell találnia, hogy kik és honnan hiányoznak, majd
vissza is kell helyeznie a fejeket. Ha ez sikerült, a játékvezető újabb fejeket vesz el, és a
következő játékosnak kell megfejtenie a helyzetet. (Itt elsősorban nem a memóriára
építünk, hanem az elrendezés átlátására, azaz annak a felismerésére, hogy a korábban
felismert szabályszerűségből visszakövethető, hogy ki hiányzik.)
Ezzel az eszközzel eljátszhatóak a párosítás gyakorlására kiírt játékok is.

5. Kártya kirakós: Szükséges hozzá egy dobókocka, gyümölcskártya 6 különböző

gyümölccsel úgy, hogy mindegyik gyümölcsfajtából legyen 1, 2, ..., 6 gyümölcsöt
ábrázoló kártya (a számképeknek megfelelő elrendezésben), tehát összesen 36 db kártya,
továbbá szükséges egy játéktábla, melyre ki tudjuk rakni a kártyákat. A játéktáblát 6x6-os
elrendezésben készítjük el (úgy, hogy az összes kártya elférhessen rajta), legfelül
megjelölve a gyümölcsfajták kirakási sorrendjét, baloldalt pedig a számok sorrendjét
számképekkel (a dobókockán látható pöttyözéssel) fentről lefelé növekvően. (Tehát a
táblán minden oszlopba azonos gyümölcsfajta kerül.) A játékot 2-6 játékos játszhatja.
A játék menete: Az összekevert kártyákat kiosztjuk a gyermekek között, és megjelölünk
egy körbejárási irányt. A soron lévő játékos dob a kockával, majd a kártyái közül a dobott
számnak megfelelő kártyák valamelyikét leteszi a játéktábla megfelelő helyére. Ha nincs
használható kártyája, kimarad abban a körben. Az nyer, akinek leghamarabb elfogynak a
kártyái. (Természetesen lehet fűszerezni a játékot azzal, hogy aki 6-ot dob és tud tenni,
újra dobhat.)
Bontások gyakorlására is használható játékot kapunk, ha megengedjük, hogy a dobott
számot két kártyán lévő darabszámok összegeként is előállíthassa a játékos, és ekkor
mindkét kártyát leteheti a táblára.
Másik játékverzióban a gyümölcskártyákat elkészíthetjük úgy is, hogy az adott szám
gyümölcsönként más és más elrendezésben jelenjen meg a kártyákon. (Lásd: kis számok
megragadása összkép alapján.)

6. Ujj-játék: A játékvezető mond egy számot és mutatja is az ujjain. A játékosok dolga az,
hogy másféleképpen mutassák az ujjaikon ugyanazt a számot. Nagyon jó és egyszerű
játék.

18
 Kis számokra bontásokat is játszhatunk ujjakkal úgy, hogy két kezet használva kell
mutatni a szóban forgó számot, és csak az számít, hogy mennyit mutatunk egy-egy kézen.
(5-nél nem nagyobb számok esetén rávehetjük a gyermekeket arra, hogy találják meg az
összes lehetőséget.)

Játékok a párosítás (kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés) gyakorlására, a több,

kevesebb, ugyanannyi viszonyok megítélésére

A számnevek és helyes sorrendjük ismeretét, valamint a számlálás tevékenységének

gyakorlását nem követi minden kisgyermek esetében magától értetődően annak a megértése,
hogy a számlálás során utoljára kimondott szám valamilyen módon jellemzi a „számba vett”,
(esetleg egyenként megérintett) tárgyak összességét. Ennek a felismerését nagyon sok
játékkal, gyakorlással segíthetjük.
A darabszám-fogalom építése során lényeges összetevő a különböző halmazok
elemszámainak összehasonlítása, alapvető fontosságú a darabszámok mennyiségi
viszonyainak megértése, biztonságos megítélésének kialakítása.
Ennek kimunkálását olyan halmazok összehasonlításával kezdjük, melyek elemszámainak
különbsége (nagyon) nagy, és a döntésben a gyermek támaszkodhat saját érzékszervi
benyomásaira, majd addig szűkítjük az elemszámok közti különbséget, amíg – pusztán az
érzékszervi benyomások alapján – már nem dönthető el a kérdés. Érdemes olyan helyzeteket
teremteni, melyekben a gyermek maga próbál a döntése megerősítésére valamilyen
tárgyilagos módszert keresni. Ez az objektív módszer a kölcsönösen egyértelmű
megfeleltetés, vagy ahogyan a kisgyermek számára is érthető, párosítás vagy párba
rendezés. Ha a két halmaz elemeit elkezdjük kölcsönösen egyértelműen megfeleltetni
egymásnak, akkor az egyik oldalon teljesen nyilvánvalóan jelenik meg az esetlegesen
meglévő többlet, ezáltal pedig lehetségessé válik a (több - kevesebb) viszony megítélése.
Ezzel párhuzamosan – amikor egyik oldalon sem adódik többlet – megjelenik az ugyanannyi
kapcsolat, melyet ugyancsak a két halmaz elemei között létrehozott kölcsönösen egyértelmű
megfeleltetés értelmez.

A párosítást a gyermek számtalan hétköznapi helyzetben átéli, teljesen spontán módon,

még mielőtt óvodai játékhelyzetben vagy feladaton keresztül megtapasztalná. Ha asztalt
terít, ugyanannyi tányért tesz, ahányan étkeznek – anélkül, hogy megszámolná a
családtagokat, tehát a személyekhez rendeli hozzá a tányért –, és minden tányér mellé
rendre szalvétát, poharat, kést, villát, kanalat tesz; ha vendég érkezik, érzékeli hány széket
szükséges behozni; lefekvéskor minden macijának külön zsebkendőt vesz elő, hogy
betakarhassa; és így tovább.
Érdemes hasonló helyzeteket teremteni az óvodában is:
Asztalterítéskor megkérdezhetjük, hogy vajon szalvétából vagy tányérból van több? Ha a
szalvéta egy kupacban van, annyira nem érzékelhető a darabszáma, hogy a becslésnek
nincs is semmi értelme (legfeljebb tippelni lehet), de terítés közben megértik a kialakult
helyzetet: egy tányér mellé egy szalvéta, így ha marad a kupacban, akkor szalvétából volt
több.
Megkérhetünk néhány gyermeket, hogy jöjjenek ki és alkossanak csoportokat kedvük
szerint, majd megkérdezhetjük, hogy vajon fiúk vagy lányok vannak többen. Jó esetben ők
kezdeményezik a párba rendeződést.

A darabszámok mennyiségi viszonyaival kapcsolatosan rengeteg tapasztalatra tehetnek szert a

gyermekek játék során. Nézzünk erre is példát!

19
7. Kamra pakolós játék: Szükséges hozzá minden játékos számára rajzpapír, fejenként 10-10
piros és sárga alma (kartonból vagy dekorgumiból kivágva), valamint asztalonként egy
csomag számképes (pöttyös) dominó.
A játék menete: Minden játékos elvesz egy rajzpapírt, annak hosszabbik oldalával
párhuzamosan egy vonallal kettéosztja, majd elfordítja úgy, hogy a vonal vízszintesen
legyen. Így mindenkinek van két kamrapolca. Ezután a dominókat kiborítják az asztalra,
lefordítják és összekeverik. Sorra minden játékos húz egy lapot és a „kamrapolcai” elé
teszi oly módon, hogy a dominólap az osztása mentén illeszkedjen a papírlapot kettéosztó
vonalhoz. A feladat az, hogy minden játékos helyezzen el a saját kamrájában piros almát a
felső polcra és sárga almát az alsó polcra, a dominó számképei által kijelölt
darabszámoknak megfelelően (mintegy kölcsönösen egyértelműen megfeleltetve a
számképen levő pöttyöknek az almákat). Akik jól oldották meg a feladatot megtartják a
dominólapot, akik tévesztettek egy külön kupacba visszateszik. Az nyer, aki a legtöbb
dominólapot gyűjtötte.
Bonyolítani lehet a játékot azzal, hogy a játékosoknak válaszolni kell arra a kérdésre,
hogy milyen színű almából van több a kamrájukban, és csak helyes válasz esetén
tarthatják meg a dominólapot. (Természetesen ez a „polcos” játéktábla kifejezetten azt a
célt szolgálja, hogy rávezesse a gyermekeket arra, hogy eleve rendezetten egymás alá –
mintegy párba rendezve – helyezzék el az almáikat, megkönnyítve ezzel a darabszámok
összehasonlítását.)

Másik játékverzió (bontásokra): Szükséges hozzá minden játékos számára fejenként 25-25
piros és sárga alma, asztalonként egy csomag számképes kártya, valamint egy zacskó
babszem (vagy valami apróság).
A játék menete: A kártyákat összekeverve és lefordítva az asztal közepére helyezzük,
majd a játékosok sorra felemelnek egy lapot. A feladat az, hogy tegyenek ki annyi almát,
ahányat mutat a saját számkártyájuk, és annyiféleképpen, ahányféleképpen csak tudják a
két színből. (Megkötés az, hogy sorba rakva, mindig pirossal kezdünk – kivéve a tiszta
sárga kirakás esetét –, és az azonos színűeknek mind egymás mellett kell lenniük. Ez azért
fontos, hogy a bontásos kérdés ne keveredjen össze a sorrendek különbözőségére
vonatkozó kombinatorikai kérdéssel.) Minden játékos annyi babszemet kap,
ahányféleképpen ki tudta rakni a húzott számot. Ezután összeszedik a kártyákat és újakat
húznak. Az nyer, aki a legtöbb babszemet gyűjtötte össze.
Bevezető játék: A játékvezető felcsap egy kártyát, és minden játékos ugyanehhez az egy
kártyához tesz ki egy almasort. A játékvezető emelje ki, hogy ez két színből
többféleképpen is lehetséges, és biztassa a gyerekeket arra, hogy – ha lehet – egymástól
különböző módon rakják ki a kért darabszámú almát, a fenti megszorítással. Kérhetjük a
gyermekeket arra, hogy egymás alá rendezetten tegyék ki az almasorokat, így könnyebben
követhetőek a lehetőségek.

Ezzel az eszközzel a számfogalom előkészítéséhez tartozó minden lényeges mozzanat

kiemelhető, végigjátszható. Vegyük sorra ezeket:

 Több, kevesebb viszony megítélése érzékszervi benyomások alapján:

Tegyünk ki az asztalra rendezetlenül sok piros és néhány sárga almát (úgy, hogy
megfelelően nagy legyen a darabszámok közti különbség). Kérjük meg a gyermeket, hogy
becsülje meg, milyen színű almából van több? Bármit válaszol, rávehetjük, hogy
ellenőrizze válaszát párba rendezéssel.
 Több, kevesebb viszony megítélése párosítással (azaz objektív módszer
alkalmazásával); az ugyanannyi kapcsolat megjelenése:

20
 – Tegyünk ki az asztalra 5 piros és 7 sárga almát, rendezetlenül. Előző kérdésünket
megismételve, valószínűleg a gyermek magától elkezdi párba rendezni a gyümölcsöket
(ha nem, vegyük rá), és érzékelni fogja a többletet, a 2 sárga almát, ezáltal dönteni tud a
viszonyokról. Fontos, hogy fogalmazza is meg ezeket: „Piros almából van kevesebb (mint
sárgából).”, „Sárga almából több van (mint pirosból).”
– Húzzuk el a többi alma mellől a többletként jelentkező két sárga almát, és jussunk el
annak a megfogalmazásáig, hogy „Most ugyanannyi piros alma van, mint sárga.” (Fontos
megjegyezni azt, hogy az ugyanannyi kapcsolat igazolást nyer a kölcsönösen egyértelmű
megfeleltetés által, és a gyermekben ezt kell erősíteni, nem a számlálás általi
összehasonlítást.)
– Másik játékban (maradva az 5 piros, 7 sárga almás példánál) megkérhetjük mi a
kisgyermeket arra, hogy ő vegyen el annyi sárga almát, hogy mindkét színűből
ugyanannyi legyen, illetve ő tegyen melléjük annyi pirosat, hogy mindkét színűből
ugyanannyi legyen. (Ugyanannyivá tevés elvétellel, illetve hozzátevéssel.)
 Párosítás közvetítéssel:
Két játékos esetén folytathatjuk azzal a játékot, hogy miután a gyermekek elhelyezték az
almáikat a polcokon, megkérdezzük: „Kinek a kamrájában van több alma?”, és azt kérjük
tőlük, hogy a kamrák kipakolása nélkül hasonlítsák össze az almáik számát. Ehhez
adhatunk segédeszközként egy marék babszemet, és – ha először játszanak ilyet –
rávezethetjük őket arra, hogy egyik játékos helyezzen egyenként minden almájára egy
babszemet, majd összegyűjtve ezeket, adja át a játszótársának és ő is próbálja meg
egyenként elhelyezni a babszemeket az almáin. Ezután, attól függően, hogy minden
almára jut-e babszem, vagy sem, esetleg megmarad belőle, eldönthető, hogy a második
gyerek almáinak száma hogyan viszonyul a babszemek számához, vagyis az első játékos
almáinak számához.
Fontos itt kiemelni a gyermekek számára, hogy az első játékos almáinak száma
megegyezik a babszemek számával – ugyanannyi a kettő –, ti. párba voltak rendezve, így
elegendő a második játékos almáinak számát a babszemek számával összehasonlítani.

Fontos szerveznünk olyan tevékenységeket is a kisgyermekek számára, melyek során szert

tehetnek a darabszám állandóságának az érzetére, tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy
ezt bizonyos körülmények nem befolyásolják.
Ilyen játékok lehetnek a következők:

8. A gyermekek sétálnak a teremben és tapsra le kell ülniük a hozzájuk közel eső székek
valamelyikére. Ilyenkor jellemző az izgalom és a tolongás. Nem mindenkinél jelenik meg
annak a felismerése, hogy ha előbb még mindannyian ültek, tehát ugyanannyi szék volt,
ahány gyerek, ez nem változik meg a mozgástól: pusztán attól, hogy felállnak és
sétálgatnak.

9. Rakjunk ki 6 színes korongot egy sorba rendezetten, majd ugyanezt alája néhányszor,
újabb és újabb sorokban, rendezetten – mintegy rácspont-szerűen. Jegyezzük meg
hangosan, hogy mindegyik sorban ugyanannyi elem van, amit a gyermekek maguk
önállóan is felismernek magából az elrendezésből.
Az első sort hagyjuk mozdítatlanul, a második sorban azonban picit mozdítsuk el a
korongokat úgy, hogy kettesével picit közelítsük egymáshoz. Ezáltal a kettes csoportok
között kissé nő a távolság, de mivel alig mozdítottunk rajtuk, könnyű érzékelni az előző
sorral való összefüggést, a darabszámok megmaradását, az ugyanannyi kapcsolatot.

21
 A következő sorban újabb finom elmozdítás során más csoportosítást hozunk létre, és
újra megkeressük az előző sorral való ugyanannyi kapcsolatot, majd ezt szavakkal is
megerősítjük. Ez így tovább folytatható.
A játék második részében „leolvashatjuk” a kirakott sorokat tapsolással, koppantással,
dobbantással, vagy kirakhatjuk újra emlékezetből, stb. (Ezeknek a tevékenységeknek a
jelentősége az ugyanannyi-kapcsolat különböző módokon való megtapasztalásában van.)

Páros-páratlan játék

A játékhoz szükséges eszközök: egy hagyományos dobókocka, különböző színű bábuk a

játékosok számának megfelelően, játéktábla. A játéktáblát kartonból készítjük el úgy, hogy
egyforma négyzetekre osztjuk, a négyzeteknek – egy színes vonalra mintegy felfűzve őket –
bejelöljük a sorrendjét, és mindegyik négyzetbe apró képeket illesztünk, melyek valamilyen
darabszámot fejeznek ki (1-től legfeljebb 10-ig). Ezek között legyenek páros és páratlan
darabszámot mutató képek is, párba rendezett elrendezésben, illetve ettől lényegesen
különbözően is.
A játék menete: A soron lévő játékos dob a kockával, majd annak megfelelő számút lép.
Az így elért mezőn lévő képecskékről el kell döntenie, hogy párba rendezés során mindegyik
elemnek jut-e pár, vagy sem. Ha jól döntött, maradhat ezen a mezőn, ha tévedett, akkor a
bábuja visszalép a korábbi pozícióba. Az nyer, aki elsőként a pálya végére jut.
Megjegyezzük, hogy ha a játékos nem tud dönteni a fenti kérdésben (mert esetleg
túlságosan rendezetlen a kép), babszemekkel segíthetjük: kirak a mezőn mindegyik darabra
egy babszemet, ezzel rögzítette a maga számára a darabszámot, majd ezeket szabadon párba
rendezheti.

Útkereső játék

A játékhoz szükséges eszközök: egy hagyományos dobókocka, egy „síkidomos dobókocka”

(melynek lapjaira négyzetet, téglalapot és szabályos háromszöget ragasztunk úgy, hogy az
egymással szemközti lapokon azonos ábrák legyenek), hasonló síkidomok kartonból kivágva,
egymással nagyjából azonos mérettartományban, színes ceruza, valamint nagyobb papírlap.
A játékot 2-4 gyerek játszhatja. Mindenki választ magának egy színt, és a papírlapot (minden
játék előtt újat) telipöttyözik a kiválasztott színekkel úgy, hogy a pontok – színenként is –
egyenletesen legyenek elszórva a papírlapon. A lap egyik sarkában megjelölnek egy
kiindulási pontot, az átlósan ellentett sarokban pedig egy beérkezési pontot (ezek minden
játékos számára azonosak). A cél eljutni a kiindulási pontból a beérkezési pontba úgy, hogy a
játékos a saját színével jelölt pontokat érintve lépegethet és egy lépés két saját színű pont
összekötését jelenti. Két pont akkor köthető össze, ha a játékos által használt síkidom
valamelyik oldala „eléri” mindkettőt.
A sorra kerülő játékos mindkét dobókockával dob, majd a dobott síkidom alkalmasan
választott éle mentén két pontot összekötve lép annyiszor, ahányat dobott. Az nyer, aki
elsőként jut el a beérkezési pontba.
Egyszerűsített változat: a hagyományos dobókockát ki is hagyhatjuk, ekkor minden
játékos egy körben egyet lép.
Bonyolított változat: bővíthetjük a síkidomok körét nem szabályos háromszöggel és
négyszöggel, valamint egy ötszöggel. Ekkor a dobókockát is ezeknek megfelelően készítjük
el. Nehezíthetjük a játékot azzal is, hogy a különböző színű útvonalaknak nem szabad
egymást metszeniük.

22
Ez a játék jó példa arra, amikor egyszerre több témakört is érintünk: számkép felismerése,
síkidom felismerése, hosszúságok összevetése becsléssel (nem szabályos sokszög esetén így
dönti el, hogy egyáltalán melyik oldalt próbálja használni adott két pont „összekötésére”),
összemérés.

23
 Síkgeometriai konstrukciók
Készítette: Dr. Krisztin Német István
Ebben a részben olyan síkgeometriai témákkal foglalkozunk, amelyek igen alkalmasak
játékos feldolgozásra. Az átdarabolások „puzzle”-szerű feladatai, a különböző területű
sokszögek gyufaszálakkal való „kirakása”, és a papírhajtogatással való sokszög-előállítás
mind olyan tevékenységek, amik egyszerű eszközökkel, élményt adóan foglalkoztatják a
különböző életkorú diákokat. Minden feladat manipulatív tevékenység, a diáknak saját
kezűleg kell megtalálnia a megoldást. A játékos forma mögött különböző nehézségi fokú
matematikai tartalom rejlik: a legegyszerűbb geometriai ismeretektől az egészen bonyolult,
magasabb matematikai összefüggésekig terjed a skála. Így a feladatok a játék mellett igen
alkalmasak a különböző szintű geometriai ismeretek átadására, elmélyítésére, felelevenítésre
is. A problémák technikai megoldását minden esetben megadjuk, tehát azt, hogy hogyan lehet
előállítani a keresett alakzatot, formát. A megoldás matematikai magyarázatát nem mindig
tárgyaljuk: ha könnyű, akkor igen, ha nehezebb, akkor csak utalunk rá, vagy akár teljesen el is
hagyjuk.
Néhány szabályos sokszög (3, 5, 6, 8, 12) átdarabolása négyzetté
Az egyik híres ókori görög matematikai probléma a „kör négyszögesítése” volt. Egy adott
körrel kellett volna egyenlő területű négyzetet szerkeszteni, euklideszi módon. Ezt nem lehet
megtenni. Viszont minden sokszöghöz lehet szerkeszteni vele egyenlő területű négyzetet, sőt
át is lehet darabolni négyzetté. A Bolyai-Gerwien-Wallace-tétel szerint bármely két egyenlő
területű sokszög egymásba darabolható. Mi itt csak néhány kis oldalszámú szabályos sokszög
négyzetté darabolását mutatjuk be, a következő részben pedig téglalapét. Ezek egyrészt igen
látványosak, másrészt kevés darabból állnak. Többféleképpen is megvalósíthatók az
átdarabolások; az itt bemutatottak abban tűnnek ki, hogy a lehető legkevesebb részből állnak.
Az átdarabolásoknak csak a mintáját közöljük, nem indokoljuk azokat. Ugyanis ezek a
bizonyítások elég nehezek. Egyszerűsített, közelítő eljárást viszont adunk a darabolási minták
előállításához. Hangsúlyozzuk, hogy a szabályos három-, öt-, hat és nyolcszög esetében az
első sokszög-négyzet ábrapáron a pontos, matematikailag helyes átdarabolási minta szerepel,
az utánuk egyedül szereplő sokszögön pedig a közelítő minta. Szabályos tizenkétszög esetén
nincs szükség közelítésre, mert ott a pontos átdarabolás is elég egyszerű.
Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy mindegyik átdarabolásnál nagyon fontos, hogy a darabokat
ne fordítsuk meg a másik felükre! Ugyanis ha valamelyik rész átfordul, akkor az esetleg már
nem illeszthető be a megfelelő helyre, nem áll össze az új alakzat. Legjobb, ha még szétvágás
előtt valahogyan megjelöljük a „felső” oldalt.
Szabályos háromszöget az alábbi minta szerint szétvágva, és az alatta levő módon
összerakva darabolhatunk át minimális módon négyzetté.

24
 Az alábbi közelítő minta készítése a következő. Jelöljük két oldal felezőpontját és a
harmadik oldal két szélső negyedelőpontját. Az egyik negyedelőpontot kössük össze a
szemközti felezőponttal, majd e szakaszra állítsunk merőlegest a másik negyedelő- és
felezőpontból.

Megjegyezzük, hogy a felezőpontok és a merőlegesek a pontos mintában is szerepelnek,

csak a negyedelőpontoknál alkalmaztunk közelítést. Érdekességként megadjuk, hogy melyik
pontokat közelítik. A pontos mintában N1 helyett az a pont szerepel, aminek a baloldali

háromszögcsúcstól való távolsága , a a háromszög oldalhossza.

Ez közelítőleg , vagyis a negyedelőponttól kicsit jobbra van. A másik pont az

előbbitől távolságra van; tehát ugyanannyival van N2-től jobbra, mint az előző N1-től.
A közelítés hibáját egy példán érzékeltetjük, legyen a háromszög oldalhossza 11 cm.
Ekkor a negyedelőpontok a csúcsoktól 2,75 cm-re vannak, míg a pontos minta megfelelő
pontjai majdnem (csak 4 ezred mm hibával) 2,8 és 2,7 cm-re. Vagyis a hiba itt csak kb. 0,5
mm. Hogyan alakul a helyzet az átdarabolás után? Ha a pontos minta szerint darabolunk,
akkor a kialakuló négyzet oldala cm hosszúságú lesz. Ha a közelítő minta
szerint darabolunk, akkor nem négyzet, hanem egy olyan téglalap alakul ki, melynek

szomszédos oldalai és cm-esek lesznek. Vagyis a téglalap nagyobb

oldala kevesebb, mint 1 mm-rel hosszabb csak a kisebbnél, a négyzetoldal hosszától pedig 0,5
mm-nél kevesebbel térnek csak el.
Szabályos ötszöget az alábbi minta szerint szétvágva, és az alatta levő módon összerakva
darabolhatunk át minimális módon négyzetté.

25
 Az alábbi, közelítő minta készítése a következő. Az egyik oldalon jelöljük meg azt az O
pontot, ami 2:3 arányban osztja az oldalt. Húzzuk meg az ezen oldallal párhuzamos átlót, és
távolabbi végpontját kössük össze O-val. E szakaszra állítsunk merőlegest és jelöljük meg az
ötszög oldala „alatt” keletkező szöget. Felezzük meg az előbbi átlót, és felét mérjük rá az átló
„feletti”, O-hoz közelebbi oldalra. A felmért végpontot és a felezőpontot kössük össze, majd a
felmért végpontból mint csúcsból kiindulva mérjük fel erre az oldalra „lefelé” az imént
megjelölt szöget. A szomszédos oldalon, a metszéssel keletkező hosszabbik részszakaszt
mérjük fel az O melletti csúcsból az ötszögoldalra. Végül, a felmért végpontból állítsunk
merőlegest az O-ból induló szakaszra.

Megjegyezzük, hogy csak az O pont kijelölésénél alkalmaztunk közelítést, a többi lépés a

pontos minta készítésekor is az előzőekben megadott. Közelítés hibája itt is elég kicsi. O az
oldalt 2:3 arányban osztja, vagyis a nagyobb rész az oldal része. A pontos mintában
az O helyett szereplő pont esetén a nagyobb rész csak az oldal kb. 0,5942929 része; vagyis O-
tól egy kicsit jobbra van. 10 cm-es oldal esetén kb. 0,5 mm a hiba.
Szabályos hatszöget az alábbi minta szerint szétvágva, és az alatta levő módon
összerakva darabolhatunk át minimális módon négyzetté.

Az alábbi, közelítő minta készítése a következő. Húzzuk meg az egyik átlót, és messük el
az ábrán látható másik átlóval. Jelöljük meg a metszéspont és a hozzá közelebb eső
átlóvégpont közötti felezőpontot, F. Ezt kössük össze a szemközti oldal közelebbi
végpontjával. Végül erre a szakaszra állítsunk merőlegeseket az ábra szerint.

26
 Megjegyezzük, hogy most is csak az első lépésnél, F kijelölésénél alkalmaztunk
közelítést, a többi lépés a pontos minta készítésekor is az előzőekben megadott. Közelítés
hibája itt is elég kicsi. A pontos mintában az F helyett szereplő pont F-től kicsit balra van: a
metszésponttól számított rész nem 0,5, hanem kb. 0,521875. 10 cm-es oldal esetén kb. 1,3 mm
a hiba.
Szabályos nyolcszöget az alábbi minta szerint szétvágva, és az alatta levő módon
összerakva darabolhatunk át minimális módon négyzetté.

Az alábbi, közelítő minta készítése a következő. Húzzuk meg az ábra szerinti két átlót, és
metszéspontjukat kössük össze a jobb felső oldal felezőpontjával. Erre a szakaszra állítsunk
merőlegest a jobb alsó oldal felezőpontjából, ez utóbbi szakaszra pedig a bal alsó oldal
felezőpontjából. Végül, állítsunk merőlegest a bal felső oldal felezőpontjából az előbbi
szakaszra.

27
 Ez is elég jó közelítés, de nem részletezzük.
Szabályos tizenkétszög négyzetté darabolására két minimális mintát is mutatunk. Az
elsőben csak átlókat alkalmazunk, a másodikban két átlót rajzolunk be, majd azokra
tükrözünk.

A 3. mintával a szabályos tizenkétszöget három olyan négyzetté daraboljuk át, melyeknek

oldala éppen a tizenkétszög köré írt kör sugara.

28
 Ez az átdarabolás azt a tényt szemlélteti, hogy az r sugarú körbe írt szabályos tizenkétszög
területe . A hallgatók számára ennek az a jelentősége, hogy „hihetővé teszi” a
közelítést. Ugyanis korábbról ismert, hogy az r sugarú körbe írt szabályos hatszög kerülete 6r,
ugyanezen kör köré írt négyzeté pedig 8r. A kör kerülete – ami –, nagyobb a
hatszögénél és kisebb a négyzeténél, így . Mivel a kör „közelebb” van a hatszöghöz,
mint a négyzethez, ezért  közelebb van 3-hoz, mint 4-hez, vagyis . Ezt a becslést
tovább pontosíthatjuk a tizenkétszög területére kapott képlettel. A tizenkétszög területe ,
a köré . A tizenkétszög „nagyon közel” van a körhöz, ezért területe „nagyon kicsivel”
kevesebb csak a körénél, vagyis 3 nagyon közel van -hez. Így  közelebb van 3-hoz, mint
3,5-hez, vagyis . A tanítójelölt hallgatók oktatásában ez az eredmény már elég a
közelítés igazságának alátámasztásához.

29
 Téglalap átdarabolása négyzetté
Az előzőknél kevésbé látványos, de részleteiben már jobban feldolgozható nevezetes
feladat egy adott téglalap négyzetté darabolása. Ha egy téglalap két szomszédos oldala a és b,
akkor területe , és így a vele egyenlő területű négyzet oldala . A megoldás kulcsa
tehát két szakasz mértani közepének megszerkesztése. Ez az eljárás közoktatásból ismerős a
hallgatóknak, a magasságtételen alapul. Az alábbi ábráról leolvasható adott a és b szakaszok
mértani közepének, -nek szerkesztése.

Két módszert is bemutatunk téglalapból-négyzet darabolásra. Alapesetben mindkettő

három darabot használ fel. Azért „alapeset”-ben, mert mindkettő feltételezi, hogy a téglalap
hosszabb oldala nem nagyobb a rövidebb oldal kétszeresénél. Az ettől eltérő téglalapok esetét
a végén tárgyaljuk.
Legyen tehát egy téglalap két szomszédos oldala a és b; . Először szerkesszük
meg a szakaszt. Majd ezt szakaszt a téglalap egyik csúcsa (a következő ábrán a bal
alsó) és a szemközti hosszabb oldal közé szerkesszük bele a téglalapba.. Végül, a választott
csúcstól távolabbi szomszédos csúcsból (az ábrán a jobb alsó) állítsunk merőleges szakaszt az
előbbi, szakaszra. A kiindulási feltétel miatt ez az utolsónak kapott szakasz teljes
egészében a téglalapon van. Ha ezen minta alapján szétvágjuk a téglalapot, akkor a
darabokból könnyen összeállíthatunk egy négyzetet: a bal oldali háromszöget toljuk el a
négyszög jobb oldalához, az alsó háromszöget pedig az előző kettő „tetejére”.

30
 Az eredeti alakzatban a háromszögek hegyesszögei merőleges szárúak, ill. váltószögek,
így egyenlők. Ezek miatt az átdarabolás után négyszög keletkezik, melynek minden szöge
derékszög, tehát téglalap. Továbbá, az egyik (bal felső-jobb alsó) szemközti oldalpárja ,
a területe pedig . Emiatt a másik oldalpárja is , tehát négyzet.
Nézzük most a másik átdarabolási módszert. Legyen ismét egy téglalap két szomszédos
oldala a és b; . Először szerkesszük meg a szakaszt. Majd ezt mérjük fel a
két hosszabbik oldalra, szemközti csúcsokból (az alábbi, baloldali ábrán a bal alsóból és a
jobb felsőből). Ezután az egyik kapott végpontot kössük össze a szemközti oldal másik
végpontjával (az alábbi, baloldali ábrán a bal oldalon levőt a jobb alsóval). Végül a másik
kapott végpontból húzzunk párhuzamos szakaszt a rövidebb oldalakkal az előbb kapott
„átlós” szakaszig. A kiindulási feltétel miatt ez az utolsó szakasz teljes egészében a téglalapon
van.

31
 Ha ezen minta alapján szétvágjuk a téglalapot, akkor a darabokból könnyen
összeállíthatunk egy négyzetet: a bal alsó háromszöget toljuk el az ötszög alsó oldalához, a
jobb alsó háromszöget pedig az előző kettő „közé”.
Az indoklás nagyon hasonlít az előző esetéhez. Az első eltolás után a háromszög és az
ötszög „között” levő „háromszögrés” az „egy oldal és rajta levő szögek” alapeset miatt
egybevágó a másik részháromszöggel. Így ez a „rés”-be beilleszthető. A szögek miatt az
átdarabolás után négyszög keletkezik, melynek minden szöge derékszög, tehát téglalap.
Továbbá, az egyik (a függőleges) szemközti oldalpárja , a területe pedig . Emiatt a
másik oldalpárja is , tehát négyzet.
Hátravan még azon esetek vizsgálata, amikor a téglalap hosszabb oldala nagyobb a
rövidebb oldal kétszeresénél. Ekkor előbb a hosszabb oldalak felezésével kapott középvonal
mentén vágjuk szét a téglalapot, majd a két részt illesszük egymás mellé a felezett hosszabb
oldalak mentén. Ezt a felezést addig ismételjük, amíg a kapott új téglalap nem teljesíti a
kiindulási feltételt. (Pl.: az alábbi ábrán kétszer kellett a felezést alkalmazni.) Ekkor az előző
esetek valamelyikével négyzetté daraboljuk, és készen vagyunk.

32
 Konvex négyszög átdarabolása paralelogrammává
Nemcsak szabályos sokszögekből, téglalapból lehet négyzetet kialakítani, hanem
„szabálytalan” sokszögből is lehet viszonylag egyszerűen „szabályosabb”-at formálni.
Példaként konvex négyszöget darabolunk át paralelogrammává.
Tekintsünk egy konvex négyszöget, és szemközti oldalainak felezőpontjait kössük össze;
vagyis húzzuk meg középvonalait. Ezek mentén vágjuk fel a négyszöget; a keletkezett négy
részből egy paralelogramma rakható ki. Az eljárás a következő: a jobb felső részt hagyjuk a
helyén, a tőle balra, ill. lefele levő részt 180°-kal elforgatva illesszük mellé, a negyedik
darabot pedig toljuk az elforgatott részek közé.

Az ily módon átrendezett részek uniójaként keletkezett alakzatról „szemléletesen látszik”,

hogy paralelogramma, de matematikailag is viszonylag könnyű igazolni, hogy valóban az. A
felezőpontok miatt az egymás mellé illesztett részek oldalai egyenlők. A középen találkozó
négy csúcs szögei éppen teljesszöget adnak, hiszen azok az eredeti négyszög belső szögei,
amiknek összege 360°. Az új alakzat határain nincs „törés”, hiszen olyan szögek kerültek
egymás mellé, amik eredetileg is egymás mellett voltak úgy, hogy egyenesszöget alkottak.
Ezek szerint a keletkezett alakzat egy négyszög. Végül, e négyszög szomszédos szögei az
eredeti négyszög középvonalainak metszéspontjánál voltak, tehát kiegészítő szögek. Így az új
négyszög tényleg paralelogramma.
Megemlítjük még, hogy ez az átdarabolás nemcsak konvex négyszögek esetén
alkalmazható: minden olyan négyszög esetén működik, amelynek középvonalai a
négyszöglapon haladnak.

Az olyan konkáv négyszögekre is létezik paralelogramma-átdarabolás, melyeknek

valamelyik középvonala kilép a négyszöglapról, de az bonyolultabb az előző módszernél, itt
nem térünk ki rá.

33
 Átdarabolási paradoxonok
Az átdarabolások témakörének lezárásaként két érdekes paradoxont mutatunk be.
Az alábbi, baloldali négyzet oldala 7 cm. A megadott minta szerint felvágva, úgy tűnik,
hogy a darabokból egy olyan 7 cm oldalú négyzet rakható ki (jobboldal), amelynek közepéből
hiányzik egy 1 cm oldalú négyzet. Hogyan lehet ez?

Az eredeti négyzet darabolásának alább megadott méretei alapján látszik, hogy a második
alakzat valóban összerakható.

Azonban, ha megmérjük az összerakott alakzat függőleges oldalát, nem 7, hanem

nagyjából 7,15 cm-t kapunk. Ennek az oldalnak a hossza az előző ábra alapján . (A cm
mértékegységet a továbbiakban nem írjuk ki.) d meghatározásához szükséges x. x-re a felső
háromszögben a párhuzamos szelőszakaszok tétele alapján a következőt kapjuk: . tehát

, és így . Ezek szerint az új alakzat függőleges oldala .

Emiatt az új alakzat nem két négyzetlap különbsége, hanem egy nem-négyzet téglalapé és egy
négyzeté. A téglalap területe (cm2), a négyzeté 1 (cm2), a „lyukas” alakzaté 49
(cm2). Valójában tehát nincs semmilyen ellentmondás, az átdarabolással ugyanakkora területű
alakzat keletkezett.

34
 Az alábbi téglalap szomszédos oldalai 5, ill. 13 cm, a négyzet oldala 8 cm. Az adott
minták szerint felvágva úgy tűnik, hogy az egyik darabjaiból kirakható a másik. Hogyan lehet
ez?

A 8 cm oldalú négyzeten megadott minta két 3 és 8 befogójú derékszögű háromszöget, és

két olyan derékszögű trapézt tartalmaz, melyeknek alapjai 3 és 5, magassága pedig 5. Ha az
ezekből, a megfelelő módon összerakott alakzat uniója téglalap lenne, akkor a párhuzamos
szelőszakaszok tétele miatt és egyenlő lenne. De kisebb -nál, így a háromszög és
a trapéz határánál „törés” van: a háromszög átfogója és a trapéz szára is a téglalap átlója
„alatt” halad, amint ez az alábbi, pontos ábrán látható.

35
 Eszerint az unió nem egy téglalap, hanem egy téglalap és egy „vékony” paralelogramma-
lap különbsége. Ez utóbbi területe pedig éppen 1 (cm2) kell, hogy legyen. Valójában tehát
nincs semmilyen ellentmondás, az átdarabolással ugyanakkora területű alakzat keletkezett.
Ha az 5 és 13 cm oldalú téglalapon megadott mintából indulunk ki, akkor a párhuzamos
szelőszakaszok tétele szerint , .

Tehát, ha a két négyszöget a kellő módon

egymáshoz illesztjük, akkor egy 5 és
oldalú téglalapot kapunk unióként. A
háromszögek hosszabbik oldala viszont csak
8, belőlük egy és 8 oldalú téglalap
keletkezik. Így a megfelelő módon
összeillesztett darabok nem egy négyzetet,
hanem egy kon-káv hatszöget adnak
unióként: a jobb oldalon egy kis törés
látható. Ennek területe
(cm2). Valójában tehát nincs semmilyen
ellentmondás, az átdarabolással
ugyanakkora területű alakzat keletkezett.
Ha ténylegesen kivágjuk a darabokat és összeillesztjük a másikat, akkor nem olyan
egyértelmű az eltérés, mert esetleg magyarázható a „vonal vastagságá”-val és „vágási
pontatlanság”-gal.
Megjegyezzük még, hogy ilyen típusú „ellentmondó átdarabolás” más hosszúságú
oldalakkal is megvalósítható. Itt az volt döntő, hogy és . Tekintsük pl. a
és egyenlőségeket; ezekhez a számokhoz egy 5 oldalú négyzet valamint
egy 3 és 8 oldalú téglalap tartozik. Ezeket feldarabolva a fentivel analóg módon, szintén
„ellentmondás” jön ki, hiszen . E számoknál a megoldást könnyebb észrevenni, mert
az a bizonyos „vékony” paralelogramma most nem „hiányban”, hanem „átfedésben” van meg,
továbbá relatíve nem olyan „vékony”, mint az előbb. A konkáv hatszögön is sokkal jobban
látszik a „törés”, mint az előbb. Persze nagyobb számok is lehetnek: , ;
ezekhez egy 13 oldalú négyzet, továbbá egy 8 és 21 oldalú téglalap tartozik ( ).
Ezek a számok mind az ún. Fibonacci-sorozat tagjai – 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 44, 65, … –, ahol
a 3. tagtól kezdve minden szám az előző kettő összege.

36
 Állandó kerületű sokszögek területének vizsgálata gyufaátrakásokkal
A területszámítást nemcsak az átdarabolással, vagyis az alakzat „lap”-jának”
átalakításával lehet összekapcsolni, hanem az alakzat „határának” átalakításával is. Az
átdarabolások során a terület változatlan, az alakzat kerülete maradhat is, változhat is. A
következőkben egy olyan feladatot vizsgálunk, ahol a kerületet lesz állandó, és a terület
alakulását figyeljük.
Legyen adott 12 db egyforma hosszú gyufaszál, hosszuk legyen az egység. Határoljunk
körül velük olyan sokszögeket, melyeknek kerülete 12, területe pedig egész szám!
Először rögzítsük a szabályokat, mit lehet, és mit nem lehet a gyufaszálakkal tenni. Nem
szabad eltörni egyet sem. A kerületre vonatkozó feltétel miatt mindet fel kell használni. A
gyufaszálakat egymás után illesztve egész szám hosszúságú szakaszokat hozhatunk létre.
Ilyen szakaszokból derékszög szárakat, továbbá háromszöget alakíthatunk ki. Végül, pontosan
meg kell adni az elhelyezés szabályát és azt, hogy a kapott sokszög területe mennyi, és miért.
Ezen szabályokkal már nagyon sok megoldását adhatjuk a feladatnak. Azokat a
megoldásokat tekintjük különbözőknek, amelyek nem egybevágók.
Legkönnyebb a téglalap területét meghatározni, először ezek jutnak eszünkbe. Három
fajta van, egyikük négyzet. Területeik rendre 9, 8, 5.

Az első kettőből új derékszögek kialakításával bonyolultabb, konkáv sokszögek

alakíthatók ki. Az ilyen sokszögek területe 8, 7, 6, ill. 5 lehet. Az összes lehetőséget
bemutatjuk. A négyzet átalakításával kezdjük, így 15 db keletkezik: 1 db 8, 3 db 7, 4 db 6, ill.
7 db 5 területű.

37
38
A 4×2-es téglalap ilyen átalakításából 7 db keletkezik: 1 db 7, 3 db 6, ill. 3 db 5 területű.

39
 Ezzel az összes olyan megoldást felsoroltuk, amiben csak merőlegesek szerepelnek. A
továbblépéshez új ötlet kell. A téglalap mellett a derékszögű háromszög területét igen könnyű
még kiszámolni. Ezzel eszünkbe juthat a „legismertebb” derékszögű háromszög, a 3-4-5
oldalú. Ennek éppen 12 a kerülete, úgyhogy ideillik. Területe 6.

Az előbb már alkalmazott derékszög „áthelyezésekkel” újabb megoldások kaphatók, még-

pedig négy. És ami külön érdekes, ezek között sikerül az eddigi minimum, 5 alá „vinni” a
területet. A területek 5, 4 és 3.

40
 Ezzel ez a módszer is kimerül, de háromszög kialakítása már eszünkbe jutott, ezt tovább
lehet vinni. Nem kiindulásként, hanem már meglevők átalakítására. Tekintsük a másodikként
mutatott 4×2-es téglalapot, és a két rövidebb oldalát alakítsuk át szabályos háromszöggé.
Ekkor egy „rakétá”-t kapunk, aminek területe 4: háromszögek nélkül 4 lenne a terület, az
egyik oldalon pedig éppen annyit teszünk hozzá, amennyit elveszünk a másikon.

Ezzel a „rakéta” módszerrel nagyon sok újabb változat kapható, itt csak négyet mutatunk
be. A területek 3, 4, 6 és 2.

41
 Az utolsó példa 2-2-1 egyenlőszárú háromszög „rakétá”ja segítségével sikerül 2 területet
kialakítani. Az 1 területű sokszög kialakításához módosítanunk kell egy kicsit a szabályokat.
Kétféleképpen is eljárhatunk. Először engedjük meg, hogy ne csak végpontban, hanem belső
pontban is lehessen derékszöget állítani. Ezzel megoldható a 0,5 magasság:

Ezt alkalmazva pedig előáll az 1 területű sokszög. Két változatot is mutatunk.

A második típusú szabály-módosítással engedélyezhetjük olyan háromszög kialakítását,

aminek egyik oldala „túlnyúlik” a csúcson. Egy példa:

Ezt továbbalakítva előáll egy újabb 1 területű sokszög (paralelogramma).

Persze, ezzel a módszerrel más háromszög is kirakható. Az alábbi példa egy 6 területű
sokszöggé (paralelogramma) alakítható tovább.

42
 Eddig a minél kisebb területek felé haladtunk, most lássuk a másik végletet. 9 területű
sokszög már van. 10 és 11 területűt eddig nem sikerült kirakni. A legnagyobb területű
sokszög, aminek 12 egyenlő oldala van, az a szabályos tizenkétszög. Trigonometrikus
számítás adja, hogy ennek területe , ha oldala egységnyi. Ezt a maximális
területű sokszöget ki tudjuk rakni. Ugyanis a szabályos tizenkétszög egy szöge 150°, ami
könnyen szerkeszthető:

Ezt tovább építve, kapjuk a tizenkétszöget:

Az utolsó két gyufa már „segédek” nélkül a helyére illeszthető.

A téma lezárásaként egy olyan sokszöget mutatunk, ami nem egyszerű sokszög:
összefüggő ugyan, de két határvonala van, úgynevezett „tórusszerű” vagy „gyűrűszerű”
sokszög. Kerülete , területe pedig

43
 Néhány szabályos sokszög (3, 4, 5, 6, 7, 8) előállítása papírhajtogatással
Eddig a vágások, a terület és kerület játszották a főszerepet, most újabb fizikai eszköz és
geometriai fogalom kerül elő: a hajtogatás és a tengelyes tükrözés, a tengelyes szimmetria.
Feladatunk, hogy különböző alakú papírlapokat (tetszőleges, téglalap, négyzet, szabályos
háromszög) úgy hajtogassunk össze, hogy az összehajtás vagy a kisimítás után a hajtásélek
között nevezetes alakzatok jelenjenek meg.
Az egyes megoldások leíráskor úgy járunk el, hogy a kiindulási lap összehajtogatásának
minden lépését ábrával mutatjuk, a nehezebbeket magyarázzuk is. A széthajtogatás lépéseit
általában elhagyjuk, és csak végeredményt mutatjuk, de ha fontos részlet merül fel, a
széthajtogatást egyes lépéseit is külön ábra jelzi. A széthajtogatásnál szaggatott vonalak jelzik
a keletkezett hajtáséleket.
Először „tetszőleges alakú” papírlappal dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy téglalapból
indulunk ugyan ki, de nem használjuk fel a papírlap adottságait.
Kezdjük egy derékszög, egy merőleges egyenespár hajtásával. A lapot behajtva, majd a
hajtásél egyik részét a másikra ráhajtva, kapjuk a kívánt derékszöget.

A második hajtással egy tengelyes tükrözést modelleztünk, amikor egy egyenes képe
önmaga. Emiatt a tengely merőleges lesz az egyenesre. Ez a második hajtás úgy is
magyarázható, hogy egy 180°-os szög szárait fektettük egymásra, így kaptuk meg a

44
szögfelezőt, a tükörtengelyt. Ezt a szögfelező módszert nagyon sokszor fogjuk még
alkalmazni.
Téglalap
Négy derékszöget hajtunk.

45
Négyzet
Először két derékszöggel és egy szimmetriatengellyel készítjük.

46
Másodszor a négy szimmetriatengelyével készítjük a négyzetet.

47
Most ismét nem-négyzet téglalapot hajtunk, de most a szimmetriatengelyeivel.

48
49
Folytassuk szabályos nyolcszöggel. A tengelyes szimmetriáit használjuk.

50
Eddig mindent csak szögfelezéssel oldottunk meg. A szabályos háromszöghöz más is kell.

51
 Az első szimmetriatengely meghajtása után új lépés jön. A papír baloldalát felfelé,
jobboldalát pedig lefelé hajtjuk úgy, hogy kisimítva három egybevágó rész legyen egymáson.

Ezzel a két új hajtáséllel harmadoltuk az egyenesszöget, megvan a három

szimmetriatengely. Ezután már az utolsó hajtás következik, amikor a tükrözendő
háromszögoldalt hajtjuk be.

52
A szabályos hatszög hasonlóan keletkezik.

53
 A szabályos sokszögek és a téglalap után következzenek egyéb tengelyesen szimmetrikus
négyszögek.
Nem-négyzet rombusz

54
Nem-téglalap húrtrapéz

55
Nem-rombusz deltoid

56
 A nem-téglalap és nem-rombusz paralelogrammának nincs szimmetriatengelye, ezért
bonyolultabb a hajtása. Két párhuzamos egyenespárral oldjuk meg. Először egy egyenesre két
merőlegest hajtunk, ezzel egy párhuzamos egyenespárt kapunk.

57
 Most megvan az első párhuzamos egyenespár. Megismételve az eljárást, egy újabb
párhuzamos egyenespárt hajtunk. A kettő között alakul majd ki a paralelogramma.

Most következik a széthajtás. A sok hajtásél miatt majd nehezen lesz kivehető az eredmény.

58
 A keletkezett paralelogramma „függőlegesen áll”: felső csúcsa majdnem a lap felső
szélénél van, az alsó pedig kicsivel az elsőnek meghajtott egyenes felett.
A következő hajtásoknál kihasználjuk, hogy téglalap alakú a kiindulási lapunk.
Négyzet

59
Szabályos háromszög

Amikor a félbehajtott lapot kinyitottuk, és a jobb felső csúcsot a hajtásélre helyezve

lesimítottuk a lapot, akkor a baloldalon egy olyan derékszögű háromszög keletkezett, melynek
átfogója duplája a rövidebb befogónak. Az ilyen háromszögről pedig tudjuk, hogy a kisebbik
hegyesszöge 30°-os. Így a bal felső sarokban a ráhajtott rész mellett 30°-os szög látszik ki a
lapból. A ráhajtás pedig két egyenlő szöget hozott létre egymáson. E három szög összege
derékszög volt, ezért mindegyik 30°. Ebből következik egyrészt, hogy a bal felső sarokban
levő két szög összesen 60°-os, másrészt, hogy a ráhajtott derékszögű háromszög jobb szélen
levő szöge is 60°. Ez a háromszög lesz az alapja, a fele a készülő szabályos háromszögnek.

Itt nem kell széthajtani, így jelenik meg végeredményként a szabályos háromszög. Ez a
legnagyobb szabályos háromszög, ami a téglalapon elfér, mert magassága a téglalap rövidebb
oldala. Korábban négyzetből is a maximálisat hajtottuk.
Következen a maximális nem-négyzet rombusz.

60
 Speciális, hosszú és vékony, „csíkszerű” téglalapból szabályos ötszöget lehet kialakítani,
egy egyszerű csomó megkötésével és pontos lesimításával. Elölnézet:

Hátulnézet:

Sőt, ezzel a módszerrel – még vékonyabb csíkkal és bonyolultabb csomóval – szabályos

hétszög is hajtható. Elölnézet:

61
 Hátulnézet:

A most következőkben négyzet alakú lapot hajtogatunk.

Szabályos háromszögnél a módszer alapja az, amit már téglalap esetén is alkalmaztunk,
de most másként fejeződik be a hajtás, másként keletkezik a háromszög. Az egyik oldal a
négyzet egyik oldala lesz, ezért egyik szimmetriatengelye a négyzet egyik középvonala.

Ezután az egyik csúcs hajtásélre helyezésével hajtjuk meg a második szimmetriatengelyt.

Majd aláhajtunk, ekkor lesz meg a második oldal.

62
 Végül a jobboldali élen levő csúcsból merőlegest hajtunk, ami a harmadik oldalt adja.

Szabályos hatszöget kétféleképpen is hajthatunk. Az első módszernél az előző

háromszög-hajtást is felhasználjuk. Kezdjük azzal, hogy a négyzetet két középvonala mentén
összehajtjuk a negyedére úgy, hogy a negyednek a jobb felső sarkába kerüljön a négy eredeti
négyzetcsúcs.

Majd ezen a negyeden részben megismételjük az előbbi háromszög-hajtást.

63
 Ezután merőlegest hajtunk a jobboldali csúcsból: ez lesz a hatszög felső oldala. Széthajtva
a negyedet, kapjuk a hatszögünk „negyedét”, amit utána teljesen széthajtunk.

A második módszerrel a négyzetből kapható maximális nagyságú szabályos hatszöget

kapjuk. Ennek egyik átlója nem a négyzet középvonalára, hanem átlójára illeszkedik. Most
azzal kezdjük, hogy a négyzetet két átlója mentén összehajtjuk a negyedére.

A negyed derékszögű csúcsát megharmadoljuk a korábban már alkalmazott módom: a bal

oldalt felhajtjuk, a jobboldalt pedig lefelé, majd lesimítjuk, hogy fedjék egymást. Ezután a
baloldali élen levő csúcsból merőlegest hajtunk: ekkor alakul ki a hatszög oldala.

Hajtsuk szét a negyedet, látszik a hatszög egy része. Majd teljesen széthajtjuk.

64
 Szabályos nyolcszöget is kétféle módon hajtunk. Először egy négyzet „kiegészítéseként”
kapjuk. Első lépésként a középvonalak mentén hajtsuk össze negyedére a lapot úgy, hogy
ismét a jobb felső sarokba kerüljön a négy eredeti négyzetcsúcs.

Ezt a negyedet az átlói mentén negyedeljük, majd a második felezést hajtsuk ki.

Ha most széthajtanánk a papírt, akkor egy olyan négyzetet látnánk, aminek csúcsai az
eredeti négyzet oldalfelező pontjai. Ezt a négyzetet „egészítjük ki” szabályos nyolcszöggé.
Ehhez megfelezzük a hajtásél és a függőleges él szögét.

65
 Hajtsuk szét a negyedet. Ekkor egy olyan derékszögű deltoidot látunk, aminek
hegyesszögei . Ez a szabályos nyolcszög szögének (135°) fele. A
tompaszögére pedig 135°-ot kapunk. Tehát ez a deltoid éppen „negyede” a keresett szabályos
nyolcszögnek.

A második módszerrel a maximális szabályos nyolcszöget hajtjuk meg. Ennek négy oldala
a négyzet oldalára fog illeszkedni, tehát mondhatjuk úgyis, hogy a „csúcsok behajtásá”-val
kapjuk. Első lépésként az átlók és középvonalak mentén hajtsuk össze a négyzetet nyolcadára
úgy, hogy a nyolcad bal felső csúcsába kerüljenek az eredeti négyzetcsúcsok.

A jobboldali függőleges él behajtásával felezzük meg az alsó csúcsnál levő szöget:

megkapjuk a nyolcszög hiányzó szimmetriatengelyeit. Végül, a bal felső sarkot hajtsuk előre
a ráhajtásnál: megkapjuk a nyolcszög oldalait. Széthajtva a nyolcadot, látjuk a nyolcszög
részletét.

Teljesen széthajtva

66
 Utolsó hajtogatásunkkal szabályos háromszög alakú lapból készítünk szabályos
hatszöget. A háromszögnek hajtsuk meg előbb egyik, majd másik szimmetriatengelyét.
Csúcsait illesszük a metszéspontra, és simítsuk le az éleket. Összehajtva és kihajtva is látszik
a hatszög, itt a kihajtott képet mutatjuk.

67
 Térgeometriai konstrukciók
Készítette: Dr. Bagota Mónika

A játékos „térbeli kalandozás” azért izgalmas, mert a konkrét tárgyak is mind térbeliek, s
amiből kicsi korától kezdve épít, alkot a kisgyerek az mind test. A formák világában való
tájékozódást, az alakot és méretet jellemző tulajdonságokat, ezek változásával kapcsolatos
tudást manuális tevékenységgel lehet leghatékonyabban megismertetni gyerekkorban.
A papírhajtogatás segíti a geometriai tulajdonságok és geometriai viszonyok
megtapasztalását, valamint a geometriai alakzatok megismerését.
Testhálók szétnyitása és újra összeállítása során figyelhetik meg a gyerekek azt, hogy adott
lapok miféle összeillesztéséből lehet testet formálni, mifélékből nem, valamint azt is, hogy a
testháló összehajtogatása után mely lapok lesznek egymással párhuzamosak, s melyek
merőlegesek egymásra stb. Testhálók tervezése a térszemlélet fontos lépcsőfoka.
Kockacukorral (kockákkal) való építkezés során a gyerekek megtapasztalják a térbeli
tájékozódás (tér bejárása, irányok, szomszédosság, sorrendek megadása) szépségeit,
nehézségeit. Azok a viták, megbeszélések, amelyek során egyezségre juthatnak a gyerekek
egymással: miket tekintsenek ugyanolyannak, miket különböztessenek meg, segítenek
kiemelni a szempontokat, amelyek egyértelművé teszik a feladatot. Egyúttal ezek jelentenek
előkészítést a későbbi diszkussziók végzéséhez is.
A papírhajtogatással, kockacukorral folytatott játékok során a tanulók a testeknek sokféle
tulajdonságát figyelhetik meg, tudatosíthatják magukban. Például felismerhetik és szavakban
is kifejezhetik:
– a lapok számát
– az egy csúcsnál találkozó lapok számát
– a lapok kölcsönös helyzetét (melyek szomszédosak, melyek párhuzamosak, merőlegesek,
nem merőlegesek és nem is párhuzamosak)
– az élek számát
– az egy csúcsba futó élek számát
– az élek egyenlőségét, különbözőségét
– az élek kölcsönös helyzetét.

Testhálók, hajtogatások

Ahhoz, hogy mindent pontosan megértsünk, szükség van egy kis matematikai háttérre. A
lehető legegyszerűbben, legérthetőbben és a legrövidebben összefoglaljuk a szükséges
matematikai fogalmakat. Természetesen ennél jóval bővebb és mélyebb matematikai
összefoglalás is megadható lenne, de ez nem célja ennek az anyagnak.

A test a térnek felületekkel határolt korlátos része. (Korlátos, azaz sehol sem tartalmaz teljes
egyenest.) (Az a gyakorlat, hogy a testeknek csak igen kis részével foglalkozunk
tanulmányainkban, azzal függ össze, hogy jellemzésük, meghatározásuk a szokásos típusokon
kívül meglehetősen nehéz, s gyakorlati felhasználásuk is elég szűk körű. Ez azonban nem
jelenti azt, hogy hamar, már alsó tagozaton csak a megnevezett, s tudományosan tárgyalt
testekkel találkoznánk.)
Vannak olyan testek, amelyek felületét véges sok síklap határolja, ezeket poliédereknek
nevezzük. Egyszerű a poliéder, ha egy-egy élét két lapja tartalmazza. (Szemléletesen: gömbbé
felfújható, és lapjai körlemezzé nyújthatók.) Az egyszerű poliéder lapjai sokszögek (vagy
sokszögekké szétvágható síkidomok). Két lap közös oldalszakasza az él. Az élek a poliéder
csúcsaiban találkoznak. Az egy csúcsból kifutó élek és lapok itt találkozó szögtartományai
alkotják a testszögletet.

68
A poliéderek között van olyan, amelynek minden lapja egybevágó szabályos sokszög, és
minden testszöglete egybevágó szabályos szöglet. Az ilyen poliédert szabályos poliédernek
nevezzük.

5-féle szabályos poliéder van.

1. A 4 szabályos háromszög által határolt szabályos poliéder a (szabályos) tetraéder, 6
éle és 4 csúcsa van.

2. A 8 szabályos háromszög által határolt szabályos poliéder az oktaéder, 12 éle és 6

csúcsa van.

3. A 20 szabályos háromszög által határolt szabályos poliéder az ikozaéder, 30 éle és 12

csúcsa van.

4. A 6 négyzet által határolt szabályos poliéder a hexaéder, szokásos nevén a kocka, 12

éle és 8 csúcsa van.

5. A 12 szabályos ötszög által határolt szabályos poliéder a dodekaéder, 30 éle 20 csúcsa

van.

69
Lapokból összeépített testet hajtogassunk szét néhány él mentén úgy, hogy még ne essen szét,
de le lehessen fektetni a szétnyitott lapokat az asztalra. A szétnyitás után vizsgáljuk meg és
rajzoljuk le a testhálót (a síkba kiterített, egymáshoz illeszkedő lapokat). Ha újra
összeragasztjuk a testet és más élei mentén is próbáljuk szétnyitni, kiteríteni a síkba, többféle
testhálóhoz juthatunk. A testhálók összeállítása során figyelhetjük meg azt, hogy adott lapok
miféle összeillesztéséből lehet testet formálni, mifélékből nem, meg azt is, hogy a testháló
összehajtogatása után mely lapok lesznek egymással párhuzamosak, melyek merőlegesek
egymásra.

70
 Készítsük el a szabályos poliédereket az alábbi testhálókból!
Tetraéder
Vágjuk ki a megadott ábrából a tetraéder testhálóját! Hajtogassuk meg az éleket a
szaggatott vonalak mentén. A fehér „füleket” beragasztózva, óvatosan a megfelelő
lapok alá illesztve, könnyedén összeállíthatjuk a tetraédert.

71
Oktaéder
Vágjuk ki a megadott ábrából az oktaéder testhálóját! Hajtogassuk meg az éleket a
szaggatott vonalak mentén. A fehér „füleket” beragasztózva, óvatosan a megfelelő
lapok alá illesztve, könnyedén összeállíthatjuk az oktaédert.

72
Ikozaéder
Vágjuk ki a megadott ábrából az ikozaéder testhálóját! Hajtogassuk meg az éleket a
szaggatott vonalak mentén. A fehér „füleket” beragasztózva, óvatosan a megfelelő
lapok alá illesztve, könnyedén összeállíthatjuk az ikozaédert.

73
Kocka
Vágjuk ki a megadott ábrából a kocka testhálóját! Hajtogassuk meg az éleket a
szaggatott vonalak mentén. A fehér „füleket” beragasztózva, óvatosan a megfelelő
lapok alá illesztve, könnyedén összeállíthatjuk a kockát.

74
Dodekaéder
Vágjuk ki a megadott ábrából a dodekaéder testhálóját! Hajtogassuk meg az éleket a
szaggatott vonalak mentén. A fehér „füleket” beragasztózva, óvatosan a megfelelő
lapok alá illesztve, könnyedén összeállíthatjuk a dodekaédert.

75
 Dolgozzunk kockával!
o Vizsgálhatjuk a kocka éleinek egymáshoz való viszonyát:
Egy kocka alaplapjának éleit pirosra festettük, fedőlapjának éleit kékre, a
függőlegesen álló éleket pedig zöldre. Különféle kiterítések után különféle
testhálókat kaptunk.

Színezzük a hálókon a kocka éleit: melyek pirosak, melyek kékek, melyek zöldek!
(Az alaplapot besatíroztuk a hálókon.)
o Vizsgálhatjuk a kocka lapjainak egymáshoz való viszonyát:
 Ugyanazt a kockát látjuk más-más oldalról nézve.

Az alábbi hálózatok melyikéből nem lehet ilyen színezésű kockát kapni?

 Egy dobókocka három helyzetét rajzoltuk fel. Hány pont van az egyes
helyzetekben az alsó lapon? (Kalmár László Matematikaverseny megyei fordulója 1982.,
5. oszt. versenye)

o Adjuk meg a kocka összes lehetséges testhálóját!

Feladatként: Tervezzük meg az összes olyan 6 egybevágó négyzetből álló
összefüggő alakzatot (mind a 6 négyzetnek legyen egy másik négyzettel közös
oldala), amelyekből kockát lehet „összehajtogatni”! Egyik például ilyen:

Kalmár László Matematikaverseny országos döntője 1996., 5. oszt. versenye

Kalmár László Matematikaverseny országos döntője 2001., 5. oszt. versenye

Megoldás: Összesen 11 különböző testhálója van a kockának.

Maximum 4 db négyzet lehet egymás mellett. Ekkor még 2 db másik négyzetet
kell ehhez kapcsolódva elhelyezni. Ezt megtehetjük úgy, hogy ugyanahhoz a
négyzethez kapcsolódnak balról és jobbról. Ez 2 hálót eredményez:

76
A két négyzetet elhelyezhetjük úgy is, hogy azok különböző négyzetekhez
kapcsolódnak. Amennyiben e két különböző négyzet valamelyike rögzített, akkor
a másik lehet vele szomszédos, eggyel vagy kettővel mellette elhelyezkedő. Ha
szomszédos négyzetekhez kapcsolódik a 2 másik négyzet, akkor még 2 hálót
találunk:

Olyan hálóból, amelyben a 4 egység hosszú négyzetsorhoz még 2 másik négyzet

csatlakozik, és ezek olyan négyzetekhez kapcsolódnak, amelyek között van még
egy négyzet, 1 létezik:

Olyan hálóból, amelyben a 4 hosszú négyzetsor legelső illetve legutolsó

négyzeteihez kapcsolódik a 2 másik négyzet, szintén 1 db van:

Most következnek azok a hálók, amelyekben az előforduló leghosszabb négyzetsor

3 hosszú. Ekkor még 3 négyzetet kell elhelyeznünk. Ezt tehetjük úgy, hogy ezek is
egymás mellett maradnak:

Egy másik lehetőség, hogy 2 négyzet egymás mellett marad, és a harmadik vagy
ugyanahhoz a négyzethez kapcsolódik, mint az előző kettő, vagy a mellette
levőhöz, vagy a még eggyel mellette levőhöz:

Már csak az a lehetőség maradt, amikor a leghosszabb négyzetsor 2 négyzetből áll,

mivel egy hálóban mindig létezik 2 hosszú négyzetsor, mivel a négyzetek
egymáshoz kapcsolódnak. Ekkor még 4 négyzetet kell úgy elhelyeznünk, hogy ne
keletkezzen kettőnél hosszabb négyzetsor. Ezt egyféleképpen tehetjük meg:

(A hálók rendszerezésénél figyelembe vettük, hogy 2x2-es, 4 db kisnégyzetből álló

nagynégyzet és 5 hosszú négyzetsor nem fordulhat elő.)

77
 Feladat: A testhálókon jelöljük meg azonos jellel azokat a lapokat, amelyek
párhuzamosak lesznek az összehajtás után! A formákat kivágva hajtogassuk
kockává őket, és ellenőrizzük, hogy valóban szembe kerülnek-e egymással a jelölt
lapok!
o Lehet-e olyan, a kockától különböző testet készíteni, melynek mindegyik
oldallapja négyzet?
Ha egy kockának mindegyik lapjára ráragasztunk egy ugyanilyen (vele
egybevágó) kockát, ez a test rendelkezik a kocka mindegyik szimmetriájával, a
neve pedig: térbeli kereszt.

Ragasztás nélküli hajtogatások

 Készítsünk kockát papírhajtogatással (ragasztás nélkül)!
A kockához hat darab egybevágó négyzet alakú papírlapra lesz szükségünk, melyek
mindegyikét ugyanúgy kell hajtogatnunk. (Ha lehetséges, használjunk különböző színű
papírlapokat, így sokkal szebb lesz a kockánk!)
Egy ilyen meghajtogatott alakzatot ezekkel a lépésekkel állíthatunk elő (az ábrákon egy olyan
papírlapot látunk, amelynek egyik oldala sárga, a másik pedig zöld):
Illesszük össze a négyzet szemközti éleit – azaz hajtsuk félbe – azért, hogy megkapjuk a
középvonalát.

A kapott középvonalig – felénk hajtva – hajtsuk be a lap ezzel párhuzamos éleit, ezzel egy
téglalapot kapunk.

A kapott téglalap rövidebbik oldalát – ugyancsak felénk hajtva – illesszük a mellette levőre.

Ha a behajtott háromszöget – ideiglenesen – visszahajtjuk, azt tapasztaljuk, hogy keletkezett

egy kisebb egyenlőszárú derékszögű háromszög. Ezt hajtsuk a felső papírréteg alá, az eddigi
hajtásvonal mentén.

78
Hajtsuk le ismét az előbb kapott háromszöget, de most már úgy, hogy csúsztassuk be az imént
behajtott nagy háromszöget a behajtott sarkú papírréteg alá.

Ismételjük meg az előző három lépést a téglalap jobb alsó csúcsával is!

Így egy stabil (nehezen szétbontható) paralelogrammát kaptunk, melynek hegyesszögű

csúcsát illesszük a tőle távolabbi tompaszögű csúcsra, velünk ellentétes irányba (a sima vége
felé) végrehajtva a hajtást. Ezzel egy négyzetlapot kaptunk, melynek a velünk ellentétes felén
két egyenlőszárú derékszögű háromszög van.

Ezt a legutóbbi két hajtásvonalat jól erősítsük meg (ez lesz a keletkező kocka éle), majd
nyissuk ki addig, hogy a háromszögek síkjai legyenek merőlegesek a négyzetlap síkjára.

Ezzel elkészítettünk egy alakzatot. Vegyük észre, hogy a középső négyzetlapunkon „zsebek”
keletkeztek, melyekbe be lehet majd csúsztatni egy másik, ugyanilyen alakzat egyenlőszárú
derékszögű háromszögét.

Hat ilyen alakzatból – a háromszögek egy részét a másik alakzat megfelelő „zsebébe”
csúsztatva kapjuk a kockát.

79
A kész kocka:

 Készítsünk tetraédert papírhajtogatással (ragasztás nélkül)!

A tetraéderhez két darab egybevágó négyzet alakú papírlapra lesz szükségünk. (Ha lehetséges,
használjunk különböző színű papírlapokat, így sokkal szebb lesz a tetraéderünk!)
A hajtogatás lépései:
Illesszük össze a négyzet szemközti éleit – azaz hajtsuk félbe – azért, hogy megkapjuk a
középvonalát. Mindkét középvonalat hajtogassuk meg, majd simítsuk ki a papírt.

A függőleges középvonalig – felénk hajtva – hajtsuk be a lap ezzel párhuzamos éleit, ezzel
egy téglalapot kapunk.

A vízszintes középvonalig (ami még látszik belőle) – felénk hajtva – hajtsuk be a lap ezzel
párhuzamos éleit, majd hajtsuk vissza a papírt az előző lépésben kapott téglalapig.

Illesszük a bal felső, A-val jelölt csúcsot a legfelső vízszintes hajtásvonalra (C csúcs) úgy,
hogy a keletkező háromszög harmadik csúcsa a vízszintes középvonal bal oldalán
elhelyezkedő B csúcs legyen, majd hajtsuk vissza a papírt.

Ismételjük meg az előző eljárást mindegyik csúcs esetén.

80
Hajtsuk teljesen szét a papírt úgy, hogy az eredeti négyzetet kapjuk.

Hajtsuk be a papír alját és tetejét a vízszintes középvonallal párhuzamosan (felénk hajtva)

úgy, hogy a hajtásvonalak menjenek át a papír alján és tetején az előző lépésekben keletkezett
hajtásvonalak metszéspontjain.

A bal felső csúcsot hajtsuk be – felénk hajtva – úgy, hogy a hajtásvonal a bal felső kis téglalap
átlója legyen. Majd hajtsuk be – felénk hajtva – a jobb alsó csúcsot is úgy, hogy a hajtásvonal
a jobb alsó kis téglalap átlója legyen.

Felénk hajtva hajtsuk be a papírt az AB-vel jelölt hajtásvonal mentén, majd a CD hajtásvonal
mentén is. Hajtsuk meg az RS-sel, TS-sel és TU-val jelölt hajtásvonalakat, jól erősítsük meg
őket (ezek lesznek a keletkező tetraéder élei), majd nyissuk ki addig, hogy paralelogrammát
kapjunk.

Ezzel megkaptuk az első alakzatot.

A második alakzat az első tükörképe, a hajtogatás lépései az első hét lépésben teljesen
azonosak. A 8. lépésben azonban a jobb felső, és bal alsó csúcsot kell behajtanunk, s így a 9.
lépésben az RS-sel, TS-sel és TU-val jelölt hajtásvonalak is ennek megfelelően módosulnak.

81
Csúsztassuk össze a két paralelogrammát az alábbi módon.

A csúcsokat az ábra jelölése szerint a helyükre forgatva megkapjuk a tetraédert.

Egy elkészült tetraéder látható az alábbi ábrán.

 Készítsünk oktaédert papírhajtogatással (ragasztás nélkül)!

Az oktaéder elkészítéséhez szükségünk lesz négy darab, a tetraéder elkészítésénél

meghajtogatott paralelogrammára, amelyek közül kettő-kettő egymás tükörképe.

Kezdő lépésként illesszünk össze két-két egyforma paralelogrammát

piramissá.

82
Illesszük egymáshoz a két piramis alakot!

Figyeljük meg, hogy a piros „fülecske” éppen a zöld zsebbe

illeszthető.

Fordítsuk meg az eddig elkészült alakzatot!

Miután a zöld „fülecskéket” is a helyükre illesztettük, már el is készült az oktaéder.

 Készítsünk ikozaédert papírhajtogatással (ragasztás nélkül)!

Kövessük videó felvételen a hajtogatás és az összeállítás lépéseit! ikozaéder
(Megjegyzés: A videók elindításához vlc lejátszó szükséges! vlc lejátszó)

 Készítsünk dodekaédert papírhajtogatással (ragasztás nélkül)!

Kövessük videó felvételen a hajtogatás és az összeállítás lépéseit! dodekaéder

Megjegyzés: Ha valakinek megtetszett ez a hajtogatási mód, figyelmébe ajánljuk az alábbi

könyvet: R. Gurkewitz-B. Arnstein: Beginner’s Book of Modular Origami Polyhedra (The
Platonic Solids), Dover Publications, Inc., Mineola, New York, 2008. Ebben a könyvben
számos érdekes és szép (ragasztás nélküli) hajtogatást talál az érdeklődő olvasó.

 Készítsünk kaleidociklust!
Kaleidociklusnak nevezzük azokat a geometriai alakzatokat, amelyeket úgy kapunk, hogy
poliédereket, például megfelelőre méretezett tetraédereket összeillesztünk az éleik mentén

83
úgy, hogy ezek együtt egy gyűrű-szerű alakzatot alkossanak, amely csukló-szerűen
mozgatható az élei mentén.

Készítsük el a következő ábrán található kaleidociklust!

Megjegyzés: Az ábrán szándékosan hagytuk rajta az angol nyelvű magyarázatokat.
(Meggyőződésünk, hogy ez segíti a magyar nyelvű magyarázatok pontos megértését.)

A kaleidociklus elkészítésének menete:

1. Vágjuk ki az alakzatot a vastag fekete vonalak mentén!

2. A bejelölt (piros) hajtásvonalak mentén hajtogassuk meg az éleket (a hajtásvonalakat
jól erősítsük meg, mert ezek lesznek a keletkező kaleidociklusunk élei)! Vigyázat:
Figyeljünk az összes függőleges (6 darab) és „ferde” (4 jobbra, 4 balra) élre egyaránt!
3. Az A-val jelölt fehér háromszögre ragasszunk rá a vele szemközti A csúcsnál levő
paralelogramma megfelelő részéből annyit, amennyi ráfér. Vigyázat: Óvatosan
dolgozzunk, ne gyűrjük a formát!
4. A B-vel jelölt fehér háromszögre ragasszunk rá a vele szemközti B csúcsnál levő
paralelogramma megfelelő részéből annyit, amennyi ráfér. Vigyázat: Óvatosan
dolgozzunk, ne gyűrjük a formát!
5. A C-vel jelölt kis „fület” ragasszuk a C-vel jelölt háromszög alá. Így egy gyűrű-szerű
alakzatot kapunk. Vigyázat: Óvatosan dolgozzunk, ne gyűrjük a formát!
6. A D-vel jelölt kis „fület” ragasszuk a D-vel jelölt háromszög alá. Vigyázat: Óvatosan
dolgozzunk, ne gyűrjük a formát!
7. Végül, az E-vel jelölt fehér háromszögre ragasszunk rá a vele szemközti E csúcsnál
levő paralelogramma megfelelő részéből annyit, amennyi ráfér. (Várjunk egy kicsit,
amíg a ragasztó megszárad.)

84
85
Nézzük meg videó felvételen a kész kaleidociklus „mozgását”! kaleidociklus

A kaleidociklusokról nagyon sok információ található az interneten (sajnos leginkább idegen

nyelven). A kaleidociklusokkal M. C. Escher (1898-1972) világhírű holland grafikus is
foglalkozott, akiről bátran állíthatjuk, hogy a manapság oly divatos képekben, mozi-klipeken,
számítógépeken megjelenő „virtuális valóság” egyik szülőatyja. Ha egy mondattal kellene
jellemeznünk Escher művészetét, azt mondhatnánk, hogy ő az, aki tréfát űz
térszemléletünkkel. Lássunk tehát egy kaleidociklust a világhírű művésztől is! (A hajtogatás
és az összeállítás módja teljesen azonos az előbb ismertetett kaleidocikluséval.)

Megjegyzés: D. Schattschneider – W. Walker: M. C. Escher kaleidociklusok (Taschen, 1992)

című könyvében számos gyönyörű kaleidociklust találhat, és készíthet el az érdeklődő olvasó.

86
87
 Mire jó egy doboz kockacukor?

Ebben az anyagban csupán néhány ötletet sorolunk fel azzal kapcsolatban, hogy egy doboz
kockacukrot hogyan használhatunk fel (ahelyett, hogy megennénk ☺). Természetesen az
általunk felsorolt feladatokat is ki lehet még további ötletekkel egészíteni, és a Tisztelt Olvasó
kreativitásától függően is fűzhet ehhez az anyaghoz további feladatokat. Jó munkát!

Vásároljunk egy doboz kocka alakú kockacukrot! (Vigyázat, sajnos nem minden kockacukor
kocka alakú!)

 4 kockacukorból építsünk különböző „házakat”! (Hány földszintes, 1 emeletes, 2

emeletes stb. „ház” készíthető?)
Például:

földszintes „ház” 2 emeletes „ház”

 Építsük meg az alábbi kockákat kockacukorból!

Számoljuk meg, melyik kocka hány kockacukorból épül fel! Hány kiskockából épülnek
fel a nagyobb kockák?

Kérdés: Van 36 darab kockacukrunk. Hány különböző tömör téglatestet lehet belőlük
építeni, ha mindig mindegyik kockát beépítjük? (Építsük is meg a téglatesteket!)
 Építsünk pl. 6 kockacukorból!
a) A keletkezett testnek minél több lapja legyen!
Például, ennek 10 lapja van:

b) A keletkezett testnek minél kevesebb lapja legyen!

Például, ennek 6 lapja van:

88
 Építsük meg a következő házakat!

Készítsük el az alaprajzukat! A kockacukorból épített test alaprajza négyzetrácson

készüljön, és az alaprajz minden négyzetére írjuk rá, hogy hány kis kockát tettünk rá.
3 2
2 2 2 1
2 1 3 2

 Építsünk alaprajzok szerint!

3 1 2
1 1 2 1 2
2 1 2 3 2

 Építsünk az alaprajz szerint! Állítsunk mellé tükröt!

3 2 1
1

tükör

Építsük meg azt az „épületet”, amit a tükör mutat, és rajzoljuk is le az alaprajzot!

3 2 1 1 2 3
1 1

tükör
Más oldalról látjuk az „épületeinket”! Melyik lehet az eredeti ház, melyik a tükörház?

 Mely alaprajzok tartozhatnak ugyanahhoz a testhez? (Építsük meg valamelyik testet

(ragasszuk is össze a kockacukrokat gyurmaragasztóval), és összeragasztva billentsük
át más lapjaira, hogy ellenőrizhessük, vajon megegyezik-e így az alaprajza valamely
adott alaprajzzal!)
2 2 1
3 3 2 3 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2
3 2 2 1 2 1 1 2 1 1

 Másolás, szóban kérhető és adható információkkal készített látvány alapján (W. Oonk
holland matematikus ötlete alapján)
A gyerekek négyzet (vagy kör-) alakú asztal körül üljenek a saját padjuk mögött. A
középső asztalon álljon az – akár egészen bonyolult – lemásolandó épület
kockacukrokból. (Az egész épületet az alaprajz adja meg.)
Cél: a minél pontosabb lemásolás.

89
 Az épületnek azonban mindenki csak egy részét láthatja, azt, amely feléje néz. Felállni
nem szabad! De a gyerekek a szemben ülőktől vagy a szomszédos padnál ülőktől
kérhetnek információkat.
Megjegyzés: Ebben a játékban olyan helyzeteket tudunk létrehozni a páros, illetve
csoportos munka megszervezésével, amelyekben a gyerekek ki akarják fejezni
megfigyeléseiket, s így segíthetjük a fogalomépítést.

 Építsük fel egy papírlapra a következő testet, és betűzzük meg a lap sarkait!
D C

1 1

2 1 3

A B

A következő képeken a megépített testet láthatjuk a négy különböző sarokból nézve.

Mondjuk meg, mikor melyik betű felől kell a testet nézni!

A mindennapi életben is gyakran használjuk a testek különböző nézeteit. Ilyen az

elölnézet és oldalnézet (lásd az ábrán). Ha felállunk és felülről nézünk rá a testre, a
felülnézetét látjuk. Az alaprajz szintén a felülnézeti képet ábrázolja, de azt is jelöli,
hogy hány kocka található egymáson az adott helyen.
modell elölnézet oldalnézet felülnézet alaprajz

3
2 1 1

Építsük meg a következő testeket és rajzoljuk le a különböző nézeteket! (Az ábrán

minden kocka látható.)
modell elölnézet oldalnézet felülnézet alaprajz

90
Különböző építmények elöl-, oldal- és felülnézeti képeit láthatjuk. Ezek segítségével
építsük meg a testeket, és rajzoljuk meg az alaprajzukat!
elölnézet oldalnézet felülnézet alaprajz
d)

e)

f)

g)

Építsük meg a következő alakzatokat nyolc darab kockából az elölnézeti és felülnézeti

rajzok segítségével! Próbáljuk megrajzolni az oldalnézeti képet és az alaprajzot is!
elölnézet felülnézet oldalnézet alaprajz

h)

91
 i)

 Feltettünk az asztalra néhány kockacukrot. Ha elölről, illetve oldalról nézzük őket,

akkor azt látjuk, amit ez a két ábra mutat. Legalább hány kocka van az asztalon? És
legfeljebb hány?

elölről nézve oldalról nézve

 „Térbeli sudoku”: Sárinak négyféle, azonos alapú, különböző magasságú építőeleme
van, mindegyikből 4 darab (lásd 1. ábra). Az építőelemek színei nagyság szerinti
emelkedő sorrendben: fehér, kék, piros, zöld. (Az azonos magasságú elemek azonos
színűek.) A 16 elemet elhelyezte egy 4×4-es négyzetrácson úgy, hogy minden sorba és
minden oszlopba egyet-egyet tett a különböző magasságúakból. Minden sor és minden
oszlop mindkét végére odaírta, hogy onnan nézve abban a sorban vagy oszlopban hány
különböző színű építőelem látszik (lásd 2. ábra). Milyen színű elemet tett Sári a szürke
színnel jelölt négyzetre? (A magasabb elem takarja az alacsonyabbat, de az
alacsonyabb mögött látszik a magasabb.)

Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulója 2011., 3. oszt. versenye

Megjegyzés: Könnyen látható, hogy a feladat könnyen módosítható úgy, hogy
alkalmazható legyen kockacukorra! Nem kell mást tennünk, mint hogy színek helyett
tornyokkal dolgozunk. Az alábbi helyettesítéssel: fehér: 1 kockacukor, kék: 2
kockacukorból álló torony, piros: 3 kockacukorból álló torony, zöld: 4 kockacukorból
álló torony, már számunkra alkalmasan módosítottuk is a feladatot. Természetesen
ekkor a 2. ábrába sem színeket írunk majd, hanem 1-től 4-ig számokat, amelyek a
tornyok magasságait jelzik.
Megjegyzés: A fenti feladathoz teljesen hasonló elven működik az alábbi remek játék:
City Skyline (by Reiner Knizia), HUCH!&friends.

92
 Irodalomjegyzék

Játsszunk logikát logikai készlettel!

Dienes Zoltán: Építsük fel a matematikát! Gondolat, Budapest, 1973
C. Neményi Eszter – Sz. Oravecz Márta: Útjelző az 1. osztályos matematika tanításához,
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
C. Neményi Eszter – Radnainé Dr. Szendrei Julianna: Matematikai füveskönyv a
differenciálásról, OKKER 2001
Revuz, A. Modern matematika – élő matematika, Gondolat, Budapest, 1973
Skemp, R. A matematikatanulás pszichológiája, Gondolat Budapest, 1975

Játékok a darabszám-fogalom előkészítésére

C. Neményi Eszter: A természetes szám fogalmának kialakítása, Matematika Tantárgy
Füzetek, Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest, 1997
Országos Pedagógiai Intézet: Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában,
Budapest, 1977
Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban, Okker, 1999
Villányi Györgyné: Játék a matematika?, Tárogató Kiadó, Budapest, 1993

Síkgeometriai konstrukciók
Bonifert Domonkos: Néhány tipikus problémaszituáció matematikából, Mozaik, Szeged, 1982
Csahóczi Erzsébet: Töprengő 3, ill. 4, Gondolkodtató matematikai feladatok 8-9, ill. 9-10
éveseknek, Mozaik, Szeged, 1997, ill. 1988
Csordás Mihály – Konfár László – Pintér Klára – Vincze Istvánné – Kozmáné Jakab Ágnes –
Kothencz Jánosné, Sokszínű matematika - tankönyv 5., 6., 7., 8., Mozaik, Szeged, 2008
Görke, L. – Ilgner, K. – Lorenz, G. – Pietzsh, G. – Rehm, M.: Séta a matematika
birodalmában, Műszaki Kiadó, Budapest, 1974
Ignatyev, J.I.: A találékonyság birodalmában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982
Imrecze Zoltánné – Reiman István – Urbán János: Fejtörő feladatok felsősöknek,
Tankönyvkiadó, Budapest, 1986
Jacobs, H.R.: Geometry – Seeing, Doing, Understanding, Freeman, New York, 2003
Jelenski, Sz.: Pitagorasz nyomában, Móra, Budapest, 1966
Kárteszi Ferenc: Szemléletes geometria, Gondolat, Budapest, 1966
Lehmann, J.: Furfangos matematika, Gondolat, Budapest, 1976
Northrop, E.P.: Rejtélyek a matematikában, Gondolat, Budapest, 1960
Perelman, J.I.: Szórakoztató geometria, Művelt nép, Budapest, 1953
Reiman István: A geometria és határterületei, Gondolat, Budapest, 1986
Steinhaus, H: Matematikai kaleidoszkóp, Gondolat, Budapest, 1984
Weyl, H: Szimmetria, Gondolat, Budapest, 1982
Zsinkó Erzsébet, Matematika – tankönyv 5., 6., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000

Theobald, Gavin and Weisstein, Eric W. "Dissection." From MathWorld--A Wolfram Web
Resource. http://mathworld.wolfram.com/Dissection.html (Utolsó megtekintés: 2011.09.27.)

Térgeometriai konstrukciók
C. Neményi Eszter: Geometria tananyag és a geometria tanulása az alsó tagozaton, ELTE
Tanító- és Óvóképző Kar, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009.
C. Neményi Eszter – Sz. Oravecz Márta: Matematika tankönyv általános iskola 2. osztály II.
kötet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010.

93
Róka Sándor: A kocka (szakköri füzetek), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen,
2007.
Róka Sándor: Hány éves a kapitány?, Typotex, Budapest, 2006.

http://britton.disted.camosun.bc.ca/kaleidocycle_color.pdf
http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_mattan/2010/szatmari_tunde.pdf
http://www.docstoc.com/docs/22630858/M-C-Escher_Kaleidocycle
http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/vrml/origami/kocka.htm
http://kaminomichi.blogspot.com/2010/06/cubo-soma.html
https://www.math.lsu.edu/~verrill/origami/tetraunit/
http://www.youtube.com/user/origamipro1
http://www.shivacharity.com/kaleidocycleskin.jpg
http://www.squidoo.com/tessellations
(Utolsó megtekintés: 2011.09.30.)

94