PP Tetelek Teljes 2024 Final

POLGÁRI PERJOG
SZIGORLATI TÉTELEK
2024. évi tételsorhoz
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja,

feladatai, a polgári perjog belső jogi, nemzetközi jogi és uniós jogi forrásai .................................................. 1
2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek ........................................................................................... 3
3. A polgári perjog sajátos alapelvei .................................................................................................................... 5
4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági
rendeletek rendszere és hatálya ........................................................................................................................ 7
5. Az általános és a különös joghatóság ............................................................................................................... 8
6. Joghatóság fogyasztói, biztosítási és munkaszerződésből eredő jogvitákra ..................................................... 9
7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság .................................................................................. 10
8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük ..................................................................................... 12
9. A bíró és a bíróság kizárása ............................................................................................................................ 14
10. A hatáskör fogalma és szabályozása .............................................................................................................. 16
11. A pertárgy értéke ............................................................................................................................................ 17
12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség ................................................................... 18
13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség ............................................................................................. 19
14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése ............................................................. 20
15. A fél fogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a keresetindításra jogosultak,
az ügyész részvétele a polgári perben ............................................................................................................ 21
16. Perképesség .................................................................................................................................................... 23
17. Pertársaság ..................................................................................................................................................... 24
18. Beavatkozás ................................................................................................................................................... 25
19. Változások a felek személyében .................................................................................................................... 26
20. A perbeli képviselet fogalma és fajai, a törvényes és az ügygondnoki képviselet ......................................... 27
21. Meghatalmazotti képviselet ............................................................................................................................ 28
22. Kötelező jogi képviselet ................................................................................................................................. 29
23. Az ügyvédi tevékenység................................................................................................................................. 30
24. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása ..................................................................... 32
25. A perköltség viselése ...................................................................................................................................... 33
26. A költségkedvezmények céljai és fajtái. Költségmentesség és költségfeljegyzési jog .................................. 35
27. A polgári eljárási illetékek ............................................................................................................................. 37
28. Illetékkedvezmények...................................................................................................................................... 38
29. Az eljárási cselekmény fogalma és fajai, a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége ..... 40
30. Beadványok és hiánypótlás ............................................................................................................................ 41
31. Félbeszakadás ................................................................................................................................................. 42
32. Szünetelés....................................................................................................................................................... 43
33. Felfüggesztés .................................................................................................................................................. 44
34. Idézés, kézbesítés, kézbesítési kifogás ........................................................................................................... 46
35. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és európai uniós eszközrendszere ................................................... 49
36. Határidő, határnap, mulasztás, igazolás ......................................................................................................... 51
37. Eljárási kifogások, jegyzőkönyv, irat-és adatkezelés ..................................................................................... 53
38. A kereset fogalma és fajai. Keresethalmazatok .............................................................................................. 56
39. Keresetindítás és perindítás. A keresetlevél ................................................................................................... 57
40. Áttétel és visszautasítás .................................................................................................................................. 59
41. A bírósági meghagyás .................................................................................................................................... 61
42. A perfelvétel általános szabályai és módja ..................................................................................................... 62
43. A perfelvételi tárgyalás és a perfelvétel lezárása ........................................................................................... 64
44. A perfelvétel iratai .......................................................................................................................................... 66
45. Viszontkereset és beszámítás ......................................................................................................................... 68
46. Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás és utólagos bizonyítás az érdemi tárgyalási szakban ............... 70
47. Az érdemi tárgyalási szak egyéb általános szabályai, a perfelvétel kiegészítése ........................................... 72
48. A perfelvételi és az érdemi tárgyalás közös szabályai ................................................................................... 73
49. Pervezetés....................................................................................................................................................... 75
50. Az eljárás megszüntetése ............................................................................................................................... 77
51. A jogi képviselő nélkül eljáró félre irányadó eljárási rend ............................................................................. 78
52. A bizonyítás fogalmi rendszere, a bizonyítási érdek és a bizonyítási teher ................................................... 79
53. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás ........................................................................................ 83
54. A bizonyítás eredményének mérlegelése, a bizonyítási szükséghelyzet és a jogsértő bizonyítási eszköz ..... 91
55. A tanúbizonyítás fogalma, a tanúzási képesség és a megtagadási okok ......................................................... 94
56. A tanúbizonyítás lefolytatása ......................................................................................................................... 99
57. A szakértői bizonyítás fajtái és közös szabályai ........................................................................................... 103
58. A magánszakértői bizonyítás ....................................................................................................................... 105
59. A kirendelt szakértői bizonyítás ................................................................................................................... 108
60. Az okirati bizonyítás, az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje ................................................................ 113
61. A szemle ....................................................................................................................................................... 120
62. A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós eszközrendszere .................................... 123
63. A bírósági határozat fogalma és fajtái .......................................................................................................... 128
64. Az ideiglenes intézkedés .............................................................................................................................. 131
65. A határozathozatal, a határozatok tartalma és közlése ................................................................................. 135
66. A határozatok kijavítása, kiigazítása és kiegészítése .................................................................................... 142
67. A határozatok joghatásai .............................................................................................................................. 145
68. A jogorvoslati jog tartalma és a perorvoslat fogalma ................................................................................... 149
69. A perorvoslatok fajai .................................................................................................................................... 150
70. A perorvoslati rendszerek............................................................................................................................. 152
71. A fellebbezés fogalma, tárgya, határideje, tartalma és a fellebbezésre jogosultak köre ............................... 153
72. Az első- és a másodfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései és a fellebbezés elbírálása ........ 156
73. Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés, változtatási korlátozások a másodfokú eljárásban ....... 158
74. A fellebbezés elbírálása és a fellebbezési tárgyalás ..................................................................................... 160
75. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre ................................................................................................... 162
76. A másodfokú eljárásban hozható határozatok .............................................................................................. 164
77. A végzés elleni fellebbezés különös szabályai ............................................................................................. 168
78. A perújítás fogalma, tárgya, határideje, a perújítási okok ............................................................................ 169
79. A perújítás megengedhetőségének és érdemének elbírálása ........................................................................ 174
80. A felülvizsgálat fogalma, alapja és tárgya .................................................................................................... 177
81. A felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás ................................................................................................ 179
82. A felülvizsgálati kérelem előterjesztése, tartalma és a felülvizsgálati eljárás különös szabályai ................. 181
83. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása és a Kúria által hozható határozatok ....................................... 186
84. A polgári ítélkezés egységességének biztosítása, a jogegységi eljárás és a jogegységi panasz eljárás ........ 190
85. A kollektív igényérvényesítés rendszere, a közérdekű per és a társult per ................................................... 192
86. A választottbíráskodás fogalma, jogforrásai, a választottbíróságok fajtái, a választott bírósági szerződés . 201
87. A választottbíróság megalakítása és a választott bírósági tanács eljárása .................................................... 205
88. Az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárás egyes szakaszaiban,
a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per ............................................................................. 213
89. A különleges eljárások köre, a különleges szabályozás indokai .................................................................. 216
90. A személyállapoti perek közös szabályai, a házassági perek ....................................................................... 217
91. A személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek rendszere, a sajtó-helyreigazítási per ................... 221
92. A munkaügyi per .......................................................................................................................................... 224
TRZS-2020. PP tételek
1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja, feladatai, a
polgári perjog belső jogi, nemzetközi jogi és uniós jogi forrásai
Polgári eljárás:
- bíróság/bírósághoz tartozó (vh.)/ bírósággal azonosnak minősülő személynek (közjegyző)
- polgári ügyekben
- igazságszolgáltatás megvalósítására, elősegítésére
- jogilag szabályozott tevékenysége
- a felek és képviselőik, valamint egyéb eljárni jogosult személyek közreműködésével
Polgári per:
- a polgári eljárás egyik legjelentősebb típusa
- érdekérvényesítés eszköze
- polgári jogviták bíróság által, főleg tárgyaláson, kontradiktórius eljárásban történő,
közvetlen és nyilvános módja
Polgári eljárási formák:

- peres
- nemperes (közjegyző, cégeljárás, felszámolás stb.)
Polgári eljárásjog:
- alkalmazott alkotmányjog („verwandte Verfassungsrecht”)
A polgári per tárgya:

- Polgári ügy
o polgári eljárás szabályai szerint folyik, azaz nem büntető és nem közigazgatási jogi
jogvita
A polgári per célja:

- Igazságszolgáltatás- At. 25.c.(1) bek.
o inkább feladat, mint cél
o anyagi igazság: ténylegesen megtörtént- erre nincs alkotmányos garancia
o alaki igazság: eljárás alapján, ítéletben megállapított tényállás
- Jogvita végleges rendezése - ha igazságos döntést nem is sikerül, de legalább végleges kell,
hogy legyen
A polgári per feladatai:

- jogvédelem nyújtása, megalapozott, jogszabályoknak megfelelő döntés
- funkció: anyagi jog kikényszerítése
Források:
I. Globális szint:
o részterületeket szabályoz, szuverén államok között
o jogsegélyek- perbeli cselekményeknek minősülő aktusok kibocsátásához jogalapot
teremt:
□ 1965-ös Hágai Kézbesítési Egyezmény
□ 1970-es Hágai Bizonyításfelvételi Egyezmény
o alapjogias, bilaterális
o Lex fori:
□ Nmjtv. 66.§: A magyar bíróság eljárására a magyar jog alkalmazandó.
□ minden ország a saját joga alapján jár el, ha nincs valami különleges kikötés
az adott eljárásra
1
II. EU-s szint (regionális szint):

o elsődleges jogforrások
□ alapító szerződések
□ módosítások
□ csatlakozási szerződés
o másodlagos
□ kötelező: rendelet/irányelv/határozat
□ nem kötelező: pl. ajánlás
o EUB eljárása
o EUMSZ 81. cikk: Polgári ügyekben történő együttműködési kötelezettség a tagállamok
között
□ jogszabályok harmonizációja
□ tagállami bírósági határozatok elismerése
□ jogsegélyek:
• bizonyításfelvételi rendelet 1206/2001/EK
• kézbesítési rendelet 1393/2007/EK
o 1215/2012/EU- Brüsszel Ia rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról

o 2201/2002/EU- Brüsszel IIa rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre
vonatkozó eljárásokban a joghatóságról
o a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
(közjegyző előtti egyezség, bírósági meghagyás)
o EUFMH rendelet
o kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet = bagatell rendelet 5000
euró alatt formanyomtatványos eljárás
o tartási rendelet - tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóság
o öröklési rendelet - öröklési ügyekre irányadó joghatóság
III. Domesztikus szint (belső jogi szabályozási szint):

o Alaptörvény:
□ XXVIII. Cikk, 25-28.cikk.: Szabadság és felelősség (alapjogok), Állam címek
(bírósággal kapcsolatos rendelkezések)
o Törvények:
□ 2016. évi CXXX. tv. a polgári perrendtartásról
□ 2011.évi CLXI. tv. bírósági szervezet és igazgatásról
□ 2010. évi CLXXXIV. tv. a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi
területének meghatározásáról
□ 2017.évi XXVIII. tv. a nemzetközi magánjogról
□ 2017. évi LXXVIII. tv. az Ügyvédi tevékenységekről
2
2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek
- a bírósági eljárásokban az alapelveknek együttesen kell érvényesülniük, értéket jelent

- alapelv mindig értéket jelent:
o segíti a jogalkotást - de lege ferenda: vezető szálat ad a jogalkotáshoz
o segíti a jogalkalmazást - velük összhangban értelmezendő a jogszabály
□ hézagpótló
- szervezeti és működési feltételeket határoz meg, hogy a bíróság eljárása során a jogállamiság
követelményeinek megfeleljen
- hatással van rá az EJEE, PPJE
- fajták:
o szervezeti és működési alapelvek
o jogszabályi eredet alapján törvényi/ alkotmányos
o általános/ speciális
- törvény elején kerülnek rögzítésre
- 3 szintet lehet jogforrásilag megkülönböztetni, minden alapelv közjogi jogforrásból fakad
o nemzetközi közjog:
□ EJEE 6.cikk: fair eljárás, ésszerű idő
o alkotmányjog:
□ At. XXVIII. cikk (1, 7. bek.): Szabadság és felelősség
o polgári eljárásjog szabályai:
□ Bszi. 1-15.§ alapelvi szabályok
□ 2016. évi CXXX. tv. (Pp): 1-5.§ + funkcionálisan elszórva a törvényben
- EJEE - esetjog
- AB - esetjog
- PP - joggyakorlat, jogegységi határozatok
- Igazságszolgáltatás egészére vonatkozó - ig.szolg alapelvei (büntető, kig, polgári)
- polgári per sajátos alapelvei - tárgyánál fogva csak a polgári eljárásjoghoz kapcsolódik, tipikusan
itt alkalmazható
I. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma

- At. 25.cikke alapján, Bszi. 5.§
o a bíróságra tartozó ügyeket törvény állapítja meg
II. Törvény előtti egyenlőség

- mindenkit megilletnek az alapvető jogok, megkülönböztetés nélkül
o mindenki ügyében ugyanazokat a jogszabályokat alkalmazzák a bíróságok, azonos
feltételek (Bszi.7.§)- azonos jog elve
o mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el - azonos bíróság elve
o törvényes bíróhoz való jog - előrelátható és megváltoztathatatlan a rendszer, hogy mely
bírósághoz és bíróhoz kerül a jog (elvonás tilalma)
III. A társasbíráskodás elve

- nem egyesbíró jár el (kivételesen egyesbíró), hanem háromtagú tanács Bszi.15.§
IV. Nyilvánosság elve (Bszi.)

- korlátozható
- ítélethozatal mindig nyilvános
o bírósági tárgyalás: kivételt tűrően nyilvános
o bírósági határozathirdetés nyilvánossága: mindig nyilvános
- cél: nevelő funkció, jogalkalmazással szembeni kontroll
3
V. Anyanyelv használatához való jog

- magyar
- tolmács kirendelés
VI. Néprészvétel elve

- ülnökök részvétele meghatározott esetekben
o munkaügyi perek
o szellemi tulajdoni perek
VII. Jogorvoslathoz való jog

- olyan döntés ellen, ami jogát vagy jogos érdekét sérti
- legalább két fórum általi elbírálás igénye
- a polgári perben ez nem szükségszerű, büntető eljárásban igen
- rendes perorvoslat joga, rendkívüli nem tartozik ide (jogalkotói bónusz)
VIII. A bírósághoz fordulás joga

- bírói jogvédelem igénybevétele
IX. A tisztességes eljáráshoz való jog

- pártatlanság
- tárgyalás megtartása
- tisztességes tárgyalás
- ésszerű idő
- ez az elv követelményként fogalmazható meg
- tárgyaláshoz való jog - szóbeliség elve
X. Bíróság függetlenségének elve

- szervezeti függetlenség - önálló költségvetési jogalanyiság, saját igazgatási szervezetrendszer
- bíró személyi függetlensége - életpályamodellszerűség
o elmozdíthatatlanság
o leválthatatlanság
o politikai befolyástól való mentesség
XI. Szóbeliség elve

- semelyik jogforrás nem definiálja
- tradicionális tudományos felfogás immanens elemnek tekintette
- új Pp-ben inkább írásbeli az eljárás
XII. Közvetlenség elve

- ne közvetett információból informálódjon a bíróság a perben releváns tényekről és
bizonyítékokról, hanem közvetlen a felektől
- utolsó tárgyalás utolsó pillanatában kell, hogy érvényesüljön
- a végső döntést hozó bírónak kell közvetlenül informálódni
o szóbeli nyilatkozás
o bizonyítási eszközök közvetlen konfrontálódása pl. tanú meghallgatás, szakértő,
helyszíni szemle
o kivételek: jogsegélyek
XIII. Szabad bizonyítás, bizonyítékok szabad mérlegelésének elve

- nem előre meghatározott értékű bizonyíték
- a már behozott információkat a bíróság a per összes körülménye alapján értékelje
- szabad belátás: nincs bizonyítottság, de a bíróra van bízva mennyit ítél meg pl. kártérítés
4
3. A polgári perjog sajátos alapelvei
- törvény elején kerülnek rögzítésre

- 3 szintet lehet jogforrásilag megkülönböztetni, minden alapelv közjogi jogforrásból fakad
o nemzetközi közjog:
□ EJEE 6.cikk: fair eljárás, ésszerű idő
o alkotmányjog:
□ At. XXVIII. cikk (1, 7.bek.): Szabadság és felelősség
o polgári eljárásjog szabályai:
□ Bszi. 1-15.§ alapelvi szabályok
□ 2016. évi CXXX. tv. (Pp): 1-5.§ + funkcionálisan elszórva a törvényben
- EJEE - esetjog
- AB - esetjog
- PP - joggyakorlat, jogegységi határozatok
- Igazságszolgáltatás egészére vonatkozó - ig.szolg alapelvei (büntető, kig, polgári)

- polgári per sajátos alapelvei - tárgyánál fogva csak a polgári eljárásjoghoz kapcsolódik, tipikusan
itt alkalmazható
I. Rendelkezési és tárgyalási elv -1.§ (2) bek, 2.§

- csak együtt értelmezhető
- szabad rendelkezés a perbe vitt jogokkal (felek szabadságának megjelenítése)
- rendelkezési elv által hordozott szabadságot, korlátait, érvényesülési feltételeit egy felelősségi
szabály is meghatározza, ez a tárgyalási elv:
o mi a feladat és felelősségmegosztás egy polgári perben a bíróság és a felek között
- rendelkezési elv (eljárás tartalmát meghatározó elv)
o fél dönt arról, hogy indít-e keresetet, vagy bármilyen iratot
o milyen keretek között folyik le az eljárás- nem egyezik meg az alaki pervezetéssel
□ pertárgy meghatározása, érvényesített jog, keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés,
egyezségkötés, beismerés, elismerés stb.
o bíróság abban a keretben jár el, amit a felek meghatároztak (kérelemhez kötöttség elve)
II. Kérelemhez kötöttség elve

- jogcímhez kötöttség, nem változtatható meg, ha nem jó- elutasítás
- jogalapot nem változtathat meg
- rendelkezési elv folyománya, felek által a rendelkezési elv szerint meghatározott keretben járhat
el
- mást nem ítélhet/ többet sem ítélhet - ne ultra petita
III. Perkoncentráció elve

- a jogvitát lehetőleg egy tárgyaláson el lehessen dönteni, anyagi pervezetést szolgálja
- nem alapelv
- gyors, hatékony megvalósítása
IV. Felek eljárástámogatási/ közrehatási kötelezettsége 4.§ (1), (3)-(4).bek

- előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését
- nem alapelv
V. Peranyag-szolgáltatás elve (tárgyalási elv) 4.§ (2) bek.

- jelentős tények állítása, bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli
- bíróság és a felek közötti feladatmegosztás
- szóbeliségből indul ki
- bizonyítási érdek/ teher szabálya
5
VI. Igazmondási kötelezettség

- ha megszegi: pénzbírság/ más jogkövetkezmény
- az elhallgatás nem érinti az igazmondási kötelezettséget
VII. A jóhiszeműség elve

- jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során
- jóhiszemű eljárás a felek tekintetében
VIII. Bíróság közrehatási kötelezettsége

- perkoncentráció érvényesülése érdekében segíti a feleket a kötelezettségek teljesítésében
- anyagi pervezetés
IX. Kérelemre történő eljárás elve

- nem hivatalból jár el soha
6
4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az

európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya
Joghatóság fogalma:
- adott ügyben, ahol nemzetközi elem van, melyik bíróság jár el - peres ügyek elosztási rendje
az államok között
- országok közötti ügyelosztás, feltétel: nemzetközi elem léte
- tágabb értelemben véve - nemzetközi közjogi értelemben:
o van-e feladat, amit ki kell osztani? (facultas iurisdictionis)
□ abszolút immunitás: magyar állam ügyében
□ relatív immunitás: lemondás miatti mentesség, eljárás tárgyától függő kivételek
- szűkebb értelemben - nemzetközi magánjogi értelemben:
o melyik állam bíróságainak van joga eljárni a meghatározott ügyben
Szabályozás szintjei
1. globális:
a. joghatósági megállapodás
2. regionális:
a. Brüsszel Ia (1215/2012/EU)
b. 2201/2003 ET rendelet: házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó
eljárásokban a joghatóságról Brüsszel IIa
c. 4/2009/EK: tartással kapcsolatban
d. 650/2012/EU: öröklési ügyek
3. domesztikus:
a. 2017. évi XXVIII. tv. Nmjtv.
Joghatóság formái:
- általános
- különös
o kizárólagos
o kizárt
o vagylagos (alternatív)
o aszimmetrikus
o alávetéses/ kikötött
Európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya

- hatály: EU-s tagállamok tekintetében hatályos
- Brüsszel Ia. (1215/2012/EU rendelet) - polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról

o ha az adott ügyben EU-s elem van, tagállamban lakóhellyel rendelkező személy ellen
o ha nem tagállami, akkor Nmjtv. alkalmazandó (ha nincs nemzetközi egyezmény sem)
o polgári és kereskedelmi ügyek
o általános és különös joghatósági okok szabályozása
□ különös: vagylagos/alternatív, aszimmetrikus, kizárólagos, kikötött
- Brüsszel IIa. (2201/2003/ET rendelet)
o házassági ügyek, szülői felelősség
o gyermek jogellenes elszállítása
- Öröklési ügyi rendelet (650/2012/EU)
- Tartási rendelet (4/2009/EK)
7
5. Az általános és a különös joghatóság
Joghatóság:
- nemzetközi szintű, területi alapú ügyelosztás
- tág értelemben: nemzetközi közjogi értelemben - van-e feladat? (facultas iurisdictionis)
- szűk értelemben: nemzetközi magánjogi értelemben - melyik ország bíróságai járhatnak el az
adott ügyben
Fajtái:
- általános
- különös
o kizárólagos
o kizárt
o vagylagos/ alternatív
o aszimmetrikus
o kikötött/ alávetéses
Általános joghatóság:
- actor sequitur forum rei - felperes megy az alperes bíróságához
- minden ügyben alkalmazandó, pertárgyfüggetlen
- alperes lakóhelye/ székhelye szerinti bíróság
- mivel ez az alperesnek kényszerhelyzet (ártatlanság vélelmének megnyilvánulása lehet)
- ha az alperes lakóhelye/ székhelye az EU tagállamok valamelyikében:
o Brüsszel Ia/IIa/ tartási rendelet/ öröklési rendelet alapján
- ha nincs az EU tagállamokban lakóhely/ székhely:
o Nmjtv. szerinti eljárás
- Brüsszel Ia szabályozása- I. szakasz:
o ha valamelyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel - állampolgárságra való tekintet
nélkül perelhető
o polgári és kereskedelmi ügyekben
o ha nem rendelkezik lakóhellyel - joghatóságot az adott állam joga határozza meg
(Nmjtv- 2017. évi XXVIII. tv.)
o Dánia: opt-out
o 2015. 01.10. után, előtte 44/2001. rendelet
- Nmjtv. szabályozása:
o ha EU-n kívüli elem van
o 92.§: ha ap. lakóhelye/ székhelye Magyarországon: magyar bíróság eljárhat minden
vagyonjogi ügyben
Különös joghatóság:
o kizárólagos: csak 1 állam bíróságai járhatnak el
o kizárt: adott bíróság nem járhat el
o vagylagos/ alternatív: felperes választása szerint
o aszimmetrikus: biztosítás, fogyasztóvédelem, munkaügy
o kikötött/ alávetéses: felek által kikötött
8
6. Joghatóság fogyasztói, biztosítási

és munkaszerződésből eredő jogvitákra
- gyengébb fél védelmére alternativitást telepít különös joghatósági ok

- gazdasági, vagyoni, információs aszimmetriából kifolyólag
- részben alternatív, részben kizárólagos ok
- általános mellett máshol is perelhet a felperes
- Brüsszel la - 3. szakasz:
o 3 csoport az aszimmetria szerint:
□ Biztosítási ügyek
• biztosító perelhető- felperes részéről alternatívitás
o székhelye szerint
o felperes lakóhelye/székhelye szerint
o társbiztosító esetén, ahol a fő biztosító található
o felelősségbiztosítás/ingatlanbiztosítás: káresemény helyszíne
• biztosító részéről kizárólagosság
o ahol az alperes lakóhelye található
• meghatározott esetekben el lehet térni
□ Fogyasztói szerződés
• ha a vállalkozás egyik tagállamban sem rendelkezik székhellyel
képviselettel viszont igent, úgy tekintendő, mintha lenne
• fuvarozási és személyszállítási szerződésekre nem alkalmazható
• fogyasztó indíthat - alternatívitás:
o székhely szerinti államban
o saját lakóhelye szerinti bíróság előtt
• vállalkozás - kizárólagosság:
o kizárólag a fogyasztó lakóhelye szerint
□ Egyedi munkaszerződés
• munkaadó nem rendelkezik lakóhellyel/ székhellyel, de képviselet van
valamelyik tagállamban - úgy kell venni, mintha lenne
• munkaadó perelhető - alternatívitás:
o lakóhelye/székhelye szerint
o ahol rendszeresen munkát végez a munkavállaló
o telephely, ahol foglalkoztatta
• munkavállaló - kizárólagosság:
o munkavállaló lakóhelye szerinti államban
- Nmjtv. 91.§ - megalapozza a joghatóságot, ha az alperes kifogás nélkül perbe bocsátkozik
(ellenkérelmet terjeszt elő = konkludens alávetés)
9
7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság
- mindegyik különös joghatósági ok
Kizárólagos joghatóság:
- csak egy meghatározott bíróság járhat el
- pertárgy miatti kötődés erősebb az általános joghatóságnál
- derogálja az általánost és az egyéb különös joghatósági okokat
o Brüsszel la (6. szakasz, 24.cikk):
□ lakóhelyre tekintet nélkül kizárólagos joghatóság
• ingatlannal kapcsolatos - ingatlan fekvése szerinti bíróság
o kiv. time-sharing szerződés - ap. lakóhely
• társaság/ jogi személy létrehozatal érvényesség, megszűnés - ahol a
székhely található
o törvényességi felügyelet miatt így logikus
• közhiteles nyilvántartással kapcsolatos - ahol a nyilvántartást vezetik

• védjegy, szabadalom - ahol kérelmezték a bejegyzést
• határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárások- ahol
végrehajtották/ végre kell hajtani
o Nmjtv. 88.§ kizárólag magyar bíróság járhat el:
□ belföldön fekvő ingatlan dologi jogi ügyek
□ magyar áp. örökhagyó hagyatéki eljárás
□ belföldön kiállított okirat megsemmisítése
□ közhiteles nyilvántartási eljárás
□ belföldi végrehajtást érintő eljárás
Kizárt joghatóság:
- Brüsszel I-ben nincs nevesítve
- ha valamelyik tagállam kifejezetten megállapítja kizárólagos joghatóságát, ott a többi állam
joghatósága kizárt
- Nmjtv. 89.§:
o kizárt a magyar joghatóság:
□ külföldön fekvő ingatlan ügyei
□ nem magyar áp. örökhagyó hagyatéki eljárása
□ külföldi okirat, értékpapír megsemmisítése
□ külföldi iparjogvédelmi jog megadás, tartalma, megszűnés
□ külföldi jogi személyek
□ külföldi közhiteles nyilvántartás
□ külföldi végrehajtás
Kikötött/alávetéses joghatóság:
- felek megállapodása szerint
- konkludens alávetés: ha az alperes joghatósági kifogás nélkül terjeszt elő ellenkérelmet,
hallgatólagosan aláveti magát az egyébként joghatósággal nem rendelkező bíróság eljárásának
- aszimmetrikus joghatósági okoknál nem automatikus, előzetesen figyelmeztetni kell
- Brüsszel I - 7. szakasz
o felmerült/ jövőben felmerülő jogvitára valamelyik bíróság joghatóságát kikötik - az
kizárólagos joghatósággal rendelkezik
o írásban/ szóban - írásbeli megerősítéssel
o felek közti gyakorlatnak megfelelő formában
o nemzetközi kereskedelemben szokásos módon
o elektronikusan = írásbeli
o szeparáció elve: független a szerződés többi részétől, a szerződés érvénytelensége nem
terjed ki a joghatósági kikötés érvénytelenségére
10
- Nmjtv. 99.§:
o felmerült/ jövőbeli viták rendezésére vagyonjogi ügyekben
o semmis a külföldi bíróság kikötése, ha:
□ magyar bíróság kizárólagos joghatóság
□ magyar bíróság joghatóságának kikötése, ahol kizárt a joghatósága
o szeparáció elve
Forum non conveniens:

- angolszász országokban
- bíróságoknak lehetővé teszik, hogy joghatóságuk meglétének ellenére se járjanak el, ha más
bíróság előtt sikeresebben le lehet folytatni
- mérlegelési lehetőség a bíró számára
11
8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük
Szabályozási szintek:
- Alaptörvény: 25-7. cikk
o rendes bíróságok - Kúria a legfelsőbb szerv
- Bszi. (2011.évi CLXI.tv.)
- Pp.: 8-11.§
Az eljáró bíróság
- elsőfokon:
o járásbíróság = kerületi bíróság
o törvényszék
□ összetétel:
• egyesbíró
• meghatározott esetben háromtagú tanács, 1 elnök (hivatásos bíró) 2
ülnök
- másodfok:
o törvényszék: járásbírósághoz tartozó ügyekben
o ítélőtábla: törvényszékhez tartozó ügyekben
o Kúria: ítélőtáblához tartozó ügyekben
□ összetétel:
• három hivatásos bíróból álló tanács
- felülvizsgálati ügyekben:
o Kúria
□ összetétel:
• három hivatásos bíróból álló tanács
• öttagú tanács: ügy bonyolultság, kiemelt jelentőség
Egyesbíró:
- minden intézkedés és határozat, ami a bíróság/ elnök hatáskörébe utal
Elnök:
- tanács hatáskörébe utalt ügyekben a tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, ítélet
kivételével minden határozat, ami a bíróság hatáskörébe tartozik
- tárgyaláson: olyan intézkedés és hatáskör, ami a kifejezetten az elnök hatáskörében
- ülnöknek ugyanazok a joga, mint a hivatásos bírónak
Bírósági titkár:
- elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben
- egyesbíró/ elnök helyett
- tárgyaláson kívül
- bizonyítási eljárás megkeresett bíróságként
- önálló aláírási jog ezekben az esetekben
- ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot
Bírósági ügyintéző
- tárgyaláson kívül
- bíró irányítása és felügyelete mellett
Járásbíróság (Bszi. 18.§)

- elsőfok
- elnök vezeti
- nem jogi személy
- meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők
12
Törvényszék (Bszi. 21.§)

- első és másodfok
- jogi személy
- elnök vezeti
- tanácsok, csoportok
Ítélőtábla (Bszi. 22.§)

- tanácsok működnek
- jogi személy
Kúria (Bszi 23.§)

- legfőbb szerv
- jogorvoslat
- felülvizsgálat
- jogegységi határozat
- jogegységi panaszok
- ök. rendelet megsemmisítés, ök. mulasztás megállapítása
13
9. A bíró és a bíróság kizárása
Alaptörvény
- 26. cikk:
o bírák függetlenek, törvénynek alárendelve, nem utasíthatók
o meghatározott okból lehet elmozdítani
o szervi-személyi függetlenség
Bszi.
- 3.§:
o bírói függetlenség
o vagyonnyilatkozat
o összeférhetetlenségi szabályok
□ nem folytathatnak politikai tevékenységet
□ nem lehet gazdasági társaság tisztségviselője
Bírák kizárása
- függetlenség, tárgyilagosság biztosítására
- Pp. 12-13.§
- abszolút kizárási okok:
o fél, vele jogosított/kötelezett, aki a per tárgyát részben vagy egészben magának követeli
o akire a perben hozott ítélet kihatása lehet
□ ezek képviselője, támogatója / ügyben eljárt volt képviselő, támogató
• ezek hozzátartozója
o tanú, szakértő, szakvéleményt adó
o közvetítői eljárást lefolytató
- relatív kizárási ok:
o akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható
- speciális kizárási okok - bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból:
o másodfokról, aki elsőfokon részt vett
o perújításból, aki a támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett
o felülvizsgálati kérelem elintézéséből, aki a támadott határozat meghozatalát megelőző
eljárásban részt vett
o fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perben (19.§)
□ korábban eljárt közjegyző/helyettes/hozzátartozója
Bíróság kizárása
- járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla
o perben fél, mellette jogosított/kötelezett, aki per tárgyát részben vagy egészben magának
követeli
o akire a perben hozott ítélet kihatása lehet
o akinek elnöke, elnökhelyettese ki van zárva
Kizárási eljárás
- bíróság elnökének haladéktalanul
- ha relatív okot jelent be, nyilatkozat indokolása írásban
- fél is bejelentheti, bármely szakaszban
o relatív okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor, ha utána szerzett tudomást róla
- elintézés igazgatási ügykörben:
o hivatalból figyel a bíróság, hogy kizárt bíró/bíróság ne járjon el
o kizárási ok esetén az elnök hivatalból kezdeményezi a kizárást
o maga jelenti be/ elismeri a fél kérelmét - más bíró/ tanács kijelölése
- elintézés bírósági hatáskörben:
o ha igazgatási ügykörben nem intézik el
□ egyesbíró esetén: ugyanaz a bíróság azonos fokú másik egyesbírája
14
□ tanács elnöke tagja esetén: ugyanaz a bíróság azonos fokú másik tanácsa
o ha nincs olyan bíró/ tanács, akire nem vonatkozik a kizárási ok/ egész bíróságra kiterjed
□ elsőfokról a másodfok
□ másodfokról a harmadfok dönt
o ha nem a bíró jelentette be, nyilatkozatát be kell szerezni
o kizárási kérelem elutasítására fellebbezni az eljárást lezáró határozatban lehet
Egyéb szabályok
- maga jelentette be, elintézésig nem járhat el
- más esetekben eljárhat az abszolút okok esetén a bejelentés elintézéséig az érdemi
határozathozatalban nem vehet részt
- alaptalan bejelentés többször ugyanazon fél által - pénzbírság kiszabása
- kizárásról soron kívül határoz a bíróság
- jegyzőkönyvvezetőre is vonatkozik
15
10. A hatáskör fogalma és szabályozása
- meghatározott ügy az állam mely szerve elé vihető

- tárgyi alapú ügyelosztás a bíróságok között, joghatósággal rendelkező bíróságok között
- ha tág értelemben véve nincs joghatóság
- belföldi bíróságok közötti ügyelosztás
- tág értelemben: mely szerv elé vihető az ügy? bíróság/hatóság/kig.szervek

- szűk értelemben: melyik bíróság járhat el? büntető/polgári/kig.
- legszűkebb értelemben: járásbíróság/törvényszék
- az eljárási jogosultság eljárási kötelezettség is egyben
Törvényszék
- általános bemeneti fórum
- vegyesfokú, első-másodfok
- minden ügyben, ami nem járásbíróság hatásköre
- munkaügyi bíróság munkaügyiperekben
- jelentős tárgyuk miatt a járásbíróság hatásköre alól kivett pertípusok:
o szerzői jogi, szomszédos jogi, iparjogvédelmi perek
o közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, sérelemdíj
o közérdekből indított perek pl. uzsorás szerződés
o jogi személy alapítás, működés, tagsági perek
o értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek
o nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási perek
- ha valamelyik pertárs/ kereseti kérelem elbírálására hatásköre van, akkor ez jár el, feltéve, hogy
megengedett a pertársaság/ keresethalmazat
Járásbíróság
- vagyonjogi perek 30 millió forint pertárgy alatt/ ha nem meghatározható a pertárgy értéke
o kivételekkel
- személyi állapotot érintő perek pl. házassági bontóper, gondnokság
- végrehajtási perek
16
11. A pertárgy értéke
A per tárgya
- keresetben érvényesített jog/követelés értéke
- a pertárgy értéke nem feltétlenül megalapozott
- felperes értéket megjelölő nyilatkozata
- hatással van:
o hatáskör megállapítására-felperes befolyásolni tudja a bemeneti fórumot
o ügyvédi munkadíjra
o illeték mértékére
o felülvizsgálat igénybevételére - 5 millió forint alatt nincs helye
- bíróság akkor korrigál a pertárgy értékén, ha nyilvánvalóan valószínűtlen, alperes vitássá teszi,
vagy ellentétes a
o köztudomással
o a bíróság tudomásával
A pertárgyérték meghatározása
- szerződés létrejötte, hatályossága, érvényessége - kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás
- szerződés létrehozása, megszüntetése - még nem teljesített ellenszolgáltatás értéke
o ha ezek ellenszolgáltatása nem meghatározható ideig, időközönként visszatérően
fizetendő - egyévi érték
- dologi jogi perben a vitás dolog, dologrész vagy dologi jog értéke
- követelés biztosítása iránti per: biztosíték értéke, ha kisebb a biztosított követelés értékével
- fedezetelvonó szerződés hatálytalansága - elvont fedezet értéke, ha kisebb a követelés értékénél
- előre meg nem határozható ideig, időközönként stb. teljesítendő le nem járt szolgáltatás - egyévi
szolgáltatás értéke
Egyéb szabályok
- nem önállóan érvényesített kamat, vagy járulékkövetelést figyelmen kívül kell hagyni
- ha több követelés egy perben, pertárgyértékek összeadása
- látszólagos tárgyi keresethalmazat (eshetőleges/vagylagos): legnagyobb értékű jog/követelés
összege
- forintban meghatározandó
- igényérvényesítés időpontja az irányadó
- keresetbeadás időpontja irányadó
o ha a beadás utáni változás folytán tartozik a hatáskörébe, akkor is meg kell állapítani
- kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, a
leszállítás nem érinti a hatáskört
- ha az alperes konkludensen aláveti magát a nem hatáskörrel rendelkező bíróság eljárásának,
akkor megállapítható a hatáskör és eljárhat az adott bíróság
o pertárgy tekintetében veti alá magát
- hatáskör hiányát hivatalból veszi figyelembe a bíróság
o ha a pertárgy értékétől függ a hatáskör, az ellenkérelem előterjesztése után nem vehető
figyelembe (konkludens alávetés)
- kig. jogkörben okozott kár megtérítésének feltétele - kig. bíróság jogerős ítélete a jogsértésről
17
12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség
- joghatóság hiánya esetén nem beszélhetünk illetékességről

- területi alapú ügyelosztás a joghatósággal rendelkező bíróságok között
- azonos hatáskörű bíróságok között melyik jár el (hol lehet / kell keresetet indítani)
- illetékességi ok: tény/körülmény, ami megalapozza az illetékességet
- felperest segíti, hogy kiválaszthassa a bíróságot
- alperest védi, hogy ne ott indítsák, ahol számára nehézséget okoz
- illetékességi törvény: 2010. évi CLXXXIV. törvény
Fajták
- zárt rendszert hoz létre
- általános illetékesség
- különös illetékesség:
o kizárólagos
o alávetéses
o vagylagos
o kijelöléses (illetékességi okok defektusán alapul, ha több bíróságnak van illetékessége/
ha egyiknek se)
Általános illetékesség:
- ahol az alperes lakik, ha más bíróságnak nincs kizárólagos illetékessége
- actor sequitur forum rei
- ha nincs belföldi lakóhely
o tartózkodási hely
□ utolsó belföldi lakóhely
• felperes lakóhelye
o tartózkodási helye/székhelye
- ha a munkahely bírósága nem azonos a lakhelyével - áttétel kérhető az ellenkérelemben a
munkahely bíróságához - nem az illetékesség hiánya miatt van áttételnek helye, kereseti kérelem
előterjesztésétől számított 45 napon belül
- nem természetes személy esetén: székhely/ képviselet helye/ ahol működését kifejti
o székhely = ügyintézés helye
o ha Budapesti székhely, de a működés az egész megyére kiterjed, a megyei illetékes
bíróság jár el
o ha nincs székhelye – felperes székhelye / lakóhely / tartózkodási hely
18
13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség
Kizárólagos illetékesség
- perben egy adott bíróság járhat el kizárólagosan
- fogyasztó ellen indított per - alperes lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan
- ha nincs belföldi lakóhely
o tartózkodási hely
□ utolsó belföldi lakóhely
• felperes lakóhelye
o tartózkodási helye/székhelye
- alperesi pertársaság: bármely alperes lakóhelye szerinti bíróságon
- felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő - kártérítés, sérelemdíj iránti igény harmadik
személlyel szembeni érvényesítése
o felperes lakóhelye, tartózkodási hely, székhely
□ ha nem rendelkezik, általános szabályok alapján
- védjegy, szabadalom: Fővárosi Törvényszék
- házassági perek, utóper, sajtó-helyreigazítási per, munkaügyi perek
Kikötött illetékesség (alávetéses)

- vagyonjogi ügyekben jövőbeli jogviták esetére
- írásban / szóban - írásbeli megerősítéssel/ szokásos módon / nemzetközi kereskedelem szerint
- kikötéssel kizárólagossá erősödő illetékesség
- jogutódokra is kiterjed
- ahol kizárólagos illetékesség - nincs helye kikötésnek
- illetékességi ok: kikötés meghatározott jogviszonyra tekintettel
- kizárt az olyan kikötés, ami nem teszi lehetővé a fogyasztó számára a saját lakóhelye szerinti
perindítást
- nem lehet kikötni: Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék tv.szék hatáskörébe
tartozó ügyekben, járásbírósági: PKKB - tehermentesítés
- pertársaság esetén:
o mellékkötelezett a főkötelezett bíróságán,
o valaki magának igényli a pertárgyát részben/ egészben
o bármelyik alperesre illetékes bíróság előtt megindítható
Vagylagos illetékesség
- kizárólagos illetékesség hiányában a felperes az általános illetékesség helyett
o tartásra kötelezés iránti pert a jogosult lakóhelye szerint
o ingatlannal kapcsolatos dologi jog - ingatlan fekvése
o szerződéses jogviszony - szerződéskötés/ teljesítés helye szerint
o fogyasztó vállalkozással szemben - felperes lakóhely
o szerződésen kívül okozott kár - károkozás / bekövetkezés helye
o vagyonjogi perek - alperes huzamosabban tartózkodik
□ kivéve, akinek nincs perbeli cselekvőképessége
o külföldi nem természetes személy: megbízott személy lakhelye/ fióktelep/ képviselet
helye
19
14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése
- felperes a pertárgyérték meghatározásával befolyásolni tudja a bemeneti fórumot

- törvény állapítja meg a járásbíróság hatáskörét, amit nem sorol ide, az Törvényszék
- a bíróság akkor határozza meg a pertárgyértéket, ha
o köztudomással ellentétes
o hivatalos tudomásával ellentétes
o valószínűtlen
o alperes vitássá teszi
- ha pertárgyértéktől függ a hatáskör - hiányát hivatalból veszi figyelembe az írásbeli ellenkérelem
előterjesztéséig
o ezután nem lehet – konkludens alávetés, alperes perbebocsátkozott
□ hatásköri kifogást nem terjesztett elő = anyagi kifogást
- áttétel / megszüntetésnek van helye
- ha kig. bíróság megállapítja a hatáskörét – eljáró bíróságot köti
- közig. kártérítés feltétele – jogerős ítélet
- hatáskör megállapítása esetén a pertárgyérték megállapítása:
o keresetlevél beadása irányadó
o értékváltozás miatt, hatáskör megállapítandó
o felemeli – ez alapján kell meghatározni a hatáskört
o leszállítás nem érinti a hatáskört
Illetékesség vizsgálata
- keresetlevél beadásának időpontja irányadó
- ha az ezután beálló változások miatt tartozna az illetékességébe – meg kell állapítani
- hiányát hivatalból veszi figyelembe
- ha nem kizárólagos az illetékesség
o hiánya az alperesi ellenkérelem előterjesztése után nem vehető figyelembe
- illetékesség / hiányának megállapítására előadott tényállításokat csak akkor vizsgálja a bíróság
ha
o köztudomással vagy
o hivatalos tudomásával ellentétes
o vagy az alperes vitássá teszi
Hiány jogkövetkezményei
- keresetlevél visszautasítása – ha nincs illetékesség vagy alávetéses
- áttétel
- eljárás megszüntetése – ha visszautasításnak lett volna helye pl. kizárólagosság esetén
Eljáró bíróság kijelölése (Összeütközés+Kizárás esete)

- hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén (ha többen megállapították)
- ha nem állapítható meg illetékes bíróság (ha egy se)
- ha kizárás miatt nem járhat el
- soron kívül kell kijelölni az eljáró hatóságot
- törvényszék határoz:
o járásbíróságok között/ területén az egyik kizárása miatt van másik, aki eljárhat
- ítélőtábla határoz:
o járásbíróságok, törvényszékek közötti vita esetén/ kizárás miatt egyik sem, de van aki eljárhat
- Kúria határoz az egyéb esetekben
- ha Pp. alá tartozó ügyben eljáró bíróság és közig. bíróság között merül fel hatásköri összeütközés
- Kp. alapján kell kijelölni
- ha az illetékes nem állapítható meg - bármelyik bíróságnál elő lehet terjeszteni a kérelmet - eljárt
bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni
- felek meghallgatása nélkül is határozhat
20
15. A fél fogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a keresetindításra

jogosultak, az ügyész részvétele a polgári perben
Felek
- nincs kapcsolatban az anyagi jogi félfogalommal (materiális félfogalom)
o aki a perbeli jogviszony jogosultja/ kötelezettje - vagy ezt állítja
o ez nem mindig van így, mert gyakran tévednek erről a felek
- eljárásjogi félfogalom (processzuális)
o aki az eljárást megindítja - felperes
o aki ellen az eljárást megindítják - alperes
o nem kell, hogy legyen alapja, mert az eljárás végén derül ki, hogy megalapozott-e
o olyan is részt vehet, aki a jogviszonynak nem alanya
- felperes:
o keresetet előterjesztő fél
o érdekelt fél/ más szerv/ szervezet az anyagi jogi jogosult helyett
o jogutód
- alperes:
o ellene indítják
o felcserélődhet a két állás
Perbeli legitimáció
- ki érvényesíthet kivel szemben igényt
- igényérvényesítés jogát foglalja magában
o aktív: mindenki saját jogát érvényesítheti - meghatározott személy indíthatja
o passzív: meghatározott személlyel szemben
- ha hiányzik a perbeli legitimáció - keresetlevél elutasítása/ per megszüntetése
- anyagi jogi kérdés
- pl. szerződés semmisségének megállapítása iránti perek
o szerződő felek jogosultak + akinek igazoltan jogi érvénye fűződik hozzá
- mindenki csak a saját jogát érvényesítheti a perben, kivéve, ha törvény másként rendelkezik
o jogszabály megmondhatja, kinek kell ki ellen megindítani
□ pl. házassági bontóper
- keresetindítási jog az aktív perbeli legitimációhoz kapcsolódik
o mindenki saját jogát érvényesítheti, kivétel az ügyész közérdekből (pl. uzsorás
szerződés)
- perbeli jogképesség szükséges ehhez:
o = perképesség: perben fél az lehet, akit polgári jogok és kötelezettségek terhelhetnek
- perbeli cselekvőképesség is szükséges
Keresetindításra jogosultak
aktív perbeli legitimációhoz kapcsolódik
- ügyész
- egyéb szerv/ személy a jogszabály felhatalmazása alapján pl. gyámhatóság
- közérdekű igényérvényesítés
Ügyész
- 59.§ Ütv.-re tekintettel
- ahol jogi képviselet nem kötelező az ügyészre a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó
szabályok alkalmazandók
- pert indíthat – aktív perbeli legitimációval rendelkezik, ha:
o jogosult a jogainak védelmére nem képes
- nem indíthat, ha csak meghatározott személy / szervezet indíthat
- fellépés joga: ha a perben állnak be a feltételek, bíróság értesíti
- fél jogai megilletik, kivéve:
o egyezség
21
o jogról való lemondás

o elismerés
- ha az ügyész és a jogosult perbeli cselekményei egymástól eltérnek – ügy egyéb adatait
figyelembe véve bírál el
- kötelező fellépés: adhéziós eljárásban, polgári jogi igény érvényesítése esetén
- kötelező jogi képviselet esetén az ügyész részvétele pótolja
- önálló perindítási, perbelépési jog:
o amire törvény önállóan feljogosítja
o ellene indítható per
□ fél jogait gyakorolja
- más által indított per (ha önállóan is jogosult lett volna megindítani)
o perfelvételt lezáró végzéséig a felperes oldalán a perbe beléphet
- ha az ügyész és a jogosult perbeli cselekményei egymástól eltérnek – ügy egyéb adatait
figyelembe véve bírál el
22
16. Perképesség
= Perbeli jogképesség + Perbeli cselekvőképesség
Perbeli jogképesség
- perben fél az lehet, akit a polgári jog szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek
- természetes személyek
o születéstől a halálig
- jogi személyek
o organikus / faktuális cselekvőképesség - csak törvényes képviselőn keresztül
képviseltetheti magát
o ami jellegénél fogva nem csak embert illethet meg
- állam
o állami vagyonért felelős miniszter képviseli
- hiány – perakadály:
o elutasítás – ha fennáll a benyújtáskor
o félbeszakadás – per folyamán alakul ki
o eljárás során derül ki – megszüntetés
Perbeli cselekvőképesség
- csak az járhat el, aki teljes cselekvőképességgel rendelkezik
- aki joghatályosan tud perbeli cselekményt végezni
- személyesen/ meghatalmazott útján az járhat el, aki:
o teljes cselekvőképességgel rendelkezik a polgári jog szerint
o olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, aki perbeli cselekményt
hatályosan tud teljesíteni, arra nem terjed ki a cselekvőképesség korlátozása
o érvényesen rendelkezhet a per tárgyáról
- törvényes képviselő útján járhat el:
o ha nincs perbeli cselekvőképessége
o cselekvőképesség érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha
személyesen vagy meghatalmazott útján fellép
o nem természetes személy esetén
Perképesség vizsgálata
- eljárás bármely szakaszában, ha kétség merül fel hivatalból
- törvényes képviselő eljárási cselekményekhez való jogosultsága igazolt-e
- nem kell igazolni, ha köztudomású/ bíróság hivatalosan tud róla
Támogató részvétele
- gyámhatóság rendel ki támogatót/ hivatásos támogatót
o jelen lehet valamennyi eljárási cselekménynél - távolléte azonban nem akadály
o jognyilatkozat megtételéhez egyeztethet a féllel - támogatott döntéshozatal
- fél helyett nyilatkozatra nem jogosult
- bíróság ezekről tájékoztatja a felet és a támogatót
- támogatott gondoskodik a támogató részvételéről a perben
- határozatot/ tanúsítványt az első eljárási cselekménynél kell bemutatni a bíróságnak
23
17. Pertársaság
= valódi személyi keresethalmazat

- alperesi / felperesi / mindkét oldalon több személy szerepel
Kényszerű pertársaság
- erős kötődés
- anyagi jog szerint perben állásuk kötelező
- perelőfeltétel - nélküle nem tud tovább folytatódni a per
- ha a perben állásuk kötelező / a jogvita tárgya közös jog vagy kötelezettség, amely
együttesen dönthető el
- tipikusan:
o közös tulajdon megszüntetése
o közös mű / találmány
- Keresethez csatlakozás
o alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig bármelyik alperes
csatlakozhat, aki a teljesítését nem ellenzi
o ha bíróság engedélyezi – nem vonható vissza
o csatlakozó alperes: felperessel azonos érdekű fél
o rosszhiszeműség esetén nem engedélyezi a bíróság
□ mellőzi a perbeli cselekményeit
o nincs pertársi függőség
o pervesztesség esetén a saját perbeli cselekményeivel felmerült költséget kell megtérítenie
Célszerűségi pertársaság
- gyenge kötődés – nem perelőfeltétel
- gazdaságossági szempontból lényeges
- együtt indíthatnak pert / együtt perelhetők, ha
o ítélet jogerőhatása a perben való részvétel nélkül is kiterjed
□ pl. jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése
o követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek
□ bérbeadó pert indít a bérlőtársak ellen
o követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, a bíróság hatásköre és
illetékessége valamennyi alperessel szemben megállapítható
□ társasház több lakót perel
Pertársak függősége
- függőségi elv – a mulasztó (inaktív) pertársra kihat a nem mulasztó fél perbeli cselekménye
- kényszerű pertársaság esetén, illetve célszerűségi pertársaság első esetében (részvétel nélkül
kiható félre)
- kivéve: egyezség, elismerés, jogról való lemondás
- célszerűségi pertársaság utolsó két esetében azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a
pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti – függőségi elv érvényesül
Pertársak függetlensége
- az inaktív pertárson nem segít az aktív pertárs cselekménye, de nem is kedvező
- célszerűségi pertársaság esetén, ha
o követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
o hasonló ténybeli és jogi alapból erednek
□ az egyik pertárs cselekménye / mulasztása nem hat ki a másikra
o határnapra szóló idézést, érdemi határozatot a közvetlenül nem érdekelt pertárssal
is közölni kell
o elkülönítés esetén az idézés mellőzhető
24
18. Beavatkozás
- nem féli többség, valamely más perbeli személlyel való kiegészülést jelenti
- peres feleken kívül harmadik személy részvétele a perben
Önkéntes beavatkozás - magától lép be

- akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a per hogyan dőljön el
o pernyertesség előmozdítása érdekében
- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
- önálló beavatkozó: a beavatkozónak az ellenféllel szembeni jogviszonyára is kiterjed az ítélet
jogerőhatása
o perfelvételt lezáró végzés után szerez tudomást, 30 napos szubjektív határidő
□ objektív határidő: elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás
berekesztéséig
□ nincs helye a perfelvétel kiegészítésének, 15 napon belül: bizonyítási indítvány
előterjesztése / bizonyíték rendelkezése bocsátása
- beavatkozás bejelentése:
o perfelvételt lezáró végzésig (jogi keretek itt rögzülnek)
o írásban / szóban a tárgyaláson
o meg kell jelölni, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani
o jogi érdek igazolása
- határozathozatal a beavatkozás tárgyában:
o bejelentést a felekkel közölni kell
o feleket és a beavatkozót előtte meghallgathatja
o kizárás: per folyamán megszűnt a jogi érdek / nem volt helye
o önálló beavatkozó: fellebbezés az elutasító / kizáró határozat ellen
- jogállása:
o ha engedélyezik a beavatkozását
□ megtehet mindent – ha a fél a cselekményt elmulasztja, akkor hatályos (anélkül,
hogy fél lenne), kivéve a rendelkező cselekményeket
• jogról lemondás
• elismerés
• egyezség
o nem lehet ellentétes a fél nyilatkozatával
o önálló beavatkozó: akkor is hatályos, ha ellentétes a támogatott fél állításával
o ha kötelező a jogi képviselet – beavatkozónak is kötelező
Perbehívás
- aki pervesztessége esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni
- más követelésétől tart
o beavatkozó és perbehívott is élhet ezzel
- ha elfogadja a perbehívást – beavatkozóként csatlakozik
- bíróságnál kell bejelenteni – objektív határidő: perfelvételt lezáró végzés meghozatala
o alperes: kereset közlésétől számított 45 napon belül / meghosszabbított határidőn belül
o felperes: ellenkérelem, viszontkereset, beszámítás közlését követő 30 napon belül
o perindítás joghatásainak belépését követően perbe belépett/ perbevont személy – 30
napon belül
- írásban / tárgyaláson szóban
- perbehívás okának megjelölésével
o perbehívottnak írásban kell közölni a perbehívást, okot megjelölni, per állását elő kell
adni
- 30 nap nyilatkozási határidő: ha nem reagál – nem fogadta el
- ellenféllel kézbesíttetni kell az perbehívást
- perfelvétel nem zárható le a perbehívott nyilatkozatáig / határidő eredménytelen leteléséig
25
19. Változások a felek személyében
- szubsztitúciós viszony
- féllé válik szemben a beavatkozóval
Perbeli jogutódlás (PERBELÉPÉS/ PERBEVONÁS)

- felperesi/ alperesi oldalon más személy lép az addig eljárt fél helyébe
- jogutódlási okok:
o halál
o jogi személy egyesülés, megszűnés – jogutóddal
o egyéb okok pl. engedményezés
- önként beléphet
- alperes jogutódját a felperes perbe vonhatja
- felperes jogutód perbevonása kizárólag:
o felperes halála
o jogutódlással való megszűnése esetén
- felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez – fp. hozzájárulása kell
- alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez mindkét fél hozzájárulása
- nem kell hozzájárulás, ha:
o perbelépés oka halál/ jogutódlással való megszűnés / perbeli jogutódlás jogszabályi
rendelkezésen alapul
- jogutód perbelépés/ perbevonása esetén jogelőd elbocsátása a perből a kérelmére
- jogelőd cselekményei hatályosak a jogutódra
- ha a jogelődöt nem bocsátják el a perből – jogutód pertársaként vesz részt
A pertárgy igénylése (PERBEÁLLÍTÁS)

- ő lesz az új alperes
- a per tárgyát harmadik személy egészen/ részben a maga részére igényli
- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
- alperes állít mást perbe - ha valójában más az alperes
- alperes a perbeállítás bejelentésével egyidejűleg okirattal igazolja a pertárgy bírósági letétbe
helyezését, lemond a visszavétel jogáról = teljesítési letét
- 30 nap nyilatkozási határidő, ha nem nyilatkozik = nem kíván belépni
- ha perbelép a pertárgy igénylője – alperes elbocsátás
Elődmegnevezés (PERBEÁLLÍTÁS)
- az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet harmadik személy nevében
gyakorol a harmadik személy perbeállítását kezdeményezheti
- ha harmadik személy elismeri - 30 napon belül nyilatkozik, hogy perbelép
o alperes elbocsátása a kérelmére a felperes beleegyezésével
Téves perlés (PERBEVONÁS)

- ha a felperes nem az ellen az alperes ellen indította, aki ellen érvényesíthető
- perfelvételt lezáró végzésig perbe vonhatja a másik személyt
- korábbi alperes elbocsátása - ha az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van
Felperesi perbelépés a pertárs jogán

- akinek igénye érvényesítése céljából erre feljogosított személy / szervezet / ügyész pert indított
- perbelépés esetén félként vesz részt
További alperes perbevonása (PERBEVONÁS)

- célszerűségi pertársaság első két esetében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
- kényszerű pertársaság esetén az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
vonhat perbe további alperest
26
20. A perbeli képviselet fogalma és fajai, a törvényes és az ügygondnoki képviselet
- ha a perben a fél helyett és nevében más személy jár el
Fajtái
- törvényes képviselet: jogszabályi felhatalmazáson alapul
- ügyleti képviselet: meghatalmazáson alapul
- ügygondnoki képviselet: bíróság, hatóság kirendelő határozatán alapul
Törvényes képviselet
- nincs perbeli cselekvőképessége a félnek
- cselekvőképesség érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt
- nem természetes személy esetén – organikus / faktuális cselekvőképesség
- hivatalból bármikor vizsgálható - ha kétség merül fel
- nem kell igazolás, ha köztudomású / bíróság hivatalos tudomással rendelkezik
- hiányának következményei:
o kereset visszautasítása – ha felhívás ellenére nem pótolta
o eljárást megszünteti – kitűzött határidő alatt nem pótolták
Ügygondnoki / rendelt képviselet

- ha a perben cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője
- ismeretlen helyen tartózkodik és nincs törvényes képviselője/ meghatalmazottja
- nem természetes félnek nincs törvényes képviselője
- érdekellentét a nem természetes fél és törvényes képviselője között
- nem a fél jogügyletén alapul – kirendelés: kérelem / bíróság közrehatása által
- ügyvéd / ügyvédi iroda jár el
- törvényben meghatározott feltételek esetén
- cél: maga nevében eljárni képtelen fél ügyében eljárjon, távollétében is biztosítsa a
kontradikciót
- per vitelére meghatalmazott jogállás illeti meg
- privilegizált rendelkező cselekményekre nem jogosult (peres pénzek átvétele, egyezség,
lemondás, elismerés)
- kirendelés hatálya:
o per egész tartama, jogorvoslati eljárások
o végrehajtási eljárás
- ha a kirendelés oka megszűnik: felmentik
- díjazásra jogosult
Képviseleti jog gyakorlásának kizártsága

- perben nem járhat el, ha ő az ellenérdekű fél vagy ellenérdekű felet is ő képviseli
27
21. Meghatalmazotti képviselet
Meghatalmazás
- egyoldalú jognyilatkozat – érdekellentét esetén nem járhat el viszont
- olyan esetben, ha nem kell személyesen eljárni
o fél / törvényes képviselő által
- több személy részére adott meghatalmazás esetén - bármelyik képviselheti
o 1-1 perbeli cselekménynél, jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el
□ ellentétes kikötés hatálytalan
□ ellentétes nyilatkozatok esetén akként értékeli a bíróság, hogy a fél
nyilatkozatai ellentétesek és nem szolgálhat jogorvoslat alapjául
- keletkezése: megbízási szerződésbe foglalt meghatalmazás / meghatalmazás képviselet
ellátására
Eljárni jogosultak
- ügyvéd / ügyvédi iroda – legtipikusabb eset
- kamarai jogtanácsos (Üttv.-ben meghatározott körben)
- hozzátartozó
- pertárs / pertárs képviselője
- gazdálkodó szervezet/ nem természetes személy alkalmazottja a munkáltató ügyében
- kig. szerv alkalmazottja e tevékenységével kapcsolatos ügyében
- önkormányzati szerv alkalmazottja
- akit jogszabály feljogosít pl. szabadalmi ügyvivő
Eljárni nem jogosult

- 18 év alatti személy
- közügyektől jogerősen eltiltott személy
- akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett (per tárgyára, eljárási cselekményekre
tekintettel)
Meghatalmazás alaki kellékei

- írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani
- első beadványhoz mellékelni eredeti meghatalmazását/ hitelesített másolatát
- ha előbb kerül sor: első bírósági jelentkezése során
- közokirat / teljes bizonyító erejű magánokiratba (megbízási szerződés – elfogadja a
meghatalmazást)
- törvényszék előtti eljárás során kötelező a jogi képviselet
- rendelkezési nyilvántartásban: elfogadó nyilatkozattal és annak rögzítésével érvényes
- hiteles magyar fordítás - csak ha szükséges
Meghatalmazás terjedelme
- per vitelére/ egyes perbeli cselekményekre
o ki kell tűnnie, mely ügy/ügykör
- per vitelére szóló meghatalmazás:
o perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra, cselekményre, viszontkereset indítása is,
biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos eljárások
o külön kikötés hiányában:
□ végrehajtási eljárás – ezzel kapcsolatos per, perorvoslati eljárásokra, peres pénz
vagy dolog és eljárási költségek átvétele
- helyettesítése más ügyvéd vagy ügyvédi iroda megbízható
- korlátozás annyiban hatályos amennyiben az kitűnik magából a meghatalmazásból
- meghatalmazás megszűnése / utólagos rendelkezési nyilvántartásba vételének hatálya a
bírósággal és a féllel való közléstől hatályos
- bármely szakaszban hivatalból vizsgálható
- általános meghatalmazás: perek vitelére általánosságban, pótolja az egyes perekre szólót, OBH
elnöke működteti
28
22. Kötelező jogi képviselet
- joghatályosan csak képviselő útján nyilatkozhat

- járásbíróság előtt nem kötelező ideértve a felülvizsgálati eljárást is az alperes számára
- professzionalitás biztosítása érdekében
Tájékoztatás kötelező jogi képviseletről

- meghatalmazás szükségességéről, pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről,
jogi képviselő nélküli eljárás jogkövetkezményeiről
o jogi képviselő nélkül benyújtás esetén határidőtűzéssel: a felperest kereset előterjesztése/
első jelentkezése alkalmával / perbevonás közlésével
o alperes: kereset közlésével, első jelentkezése alkalmával, perbevonás / állítás közlésével
- eljárás folyamán perbelépő, jogi képviselő nélkül eljáró felet – első jelentkezéskor
o határidő / tárgyalás elhalasztása / megismétlése
- áttétel / kijelölés miatt olyanhoz kerül, ahol kötelező a jogi képviselet – erről tájékoztatja az
anélkül eljáró felet
- perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja a feleket – perorvoslati eljárásban
kötelező
Jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei

- hatálytalan cselekmény, nyilatkozat kivéve, ha személyesen kell megtenni
- felperes felhívásra nem gondoskodik az elsőfokú eljárásban a megszűnt jogi képviselet
pótlásáról
o megszüntetés
- viszontkeresetet előterjesztő alperes nem gondoskodik felhívásra – viszontkereset tekintetében
megszünteti
- perorvoslati kérelem előterjesztése jogi képviselet nélkül, annak ellenére, hogy előírták a
határozatban – kérelem visszautasítása (fellebbezhető)
o perorvoslati eljárás során megszűnik, felhívás ellenére sem pótolják - visszautasítás
- határozat kihirdetésének és kézbesítésének nem akadálya a kötelező képviselet hiánya
Eljárásra jogosultak
- ügyvéd, ügyvédi iroda
- kamarai jogtanácsos az Üttv. szerinti körben
- jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró, bírósági titkár
- Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész
- egyéb személyek pl. szabadalmi ügyvivők
- jogi szakvizsgával rendelkező személyek eljárhatnak saját ügyükben
o jogi szakvizsga megszerzését igazoló okirat bemutatása
- ügyész eljárása esetén is úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el
- ügyvédjelölt, kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó - iratok megtekintése, másolat
kérés/készítése
29
23. Az ügyvédi tevékenység
2017.évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
Általános szabályok
- ügyfél jogai, jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére,
ellenérdekű felek közötti jogvita megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység
o magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést
- tevékenység az ügyfél és a tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul
o mindenki köteles tiszteletben tartani
- lelkiismeretesen, legjobb tudás szerint, jogszabályok megtartásával gyakorolni
- önképzés, kötelező továbbképzés
- nem irányulhat jogszabály megkerülésére, ebbe ütköző célra, ilyen jogügyletben való részvételre
- mindenki szabadon választhat ügyvédet
- ügyvédi tevékenység:
o jogi képviselet
o büntetőeljárásban védelem
o jogi tanácsadás
o okiratszerkesztés, ellenjegyzés
o okiratok és mellékletek elektronikus okiratba formázása
o letét kezelése
- kiegészítő jelleggel folytatható:
o szabadalmi ügyvivői tevékenység
o adótanácsadás
o tb tanácsadás
o biztosítási tanácsadás
o munkaügyi tanácsadás
o ingatlanközvetítői tanácsadás
o társasház közös képviselete
o közvetítői eljárásban közvetítői tevékenység
- tevékenység gyakorlására jogosultak rendszeresen, ellenérték fejében:
o ügyvéd / alkalmazott ügyvéd
o európai közösségi jogász / alkalmazott
o külföldi jogi tanácsadó
o kamarai jogtanácsos
o ügyvédjelölt
o kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó
- ügyvédi tevékenység végzése csak egy kamarai formában, egész Magyarország területén
Ügyvédi függetlenség
- tevékenységükben szabadság, függetlenség
- nem vállalható olyan kötelezettség, ami ezt veszélyeztetheti
Ügyvédi megbízás
- megbízás
- kirendelés
- munkaviszony/ önkéntesjogviszony alapján
- pártfogó ügyvédi képviselet meghatalmazás alapján is, ha jogi segítőként működik
- megbízás szabad megállapodás tárgya
o ha ügyfél akadályoztatva van – hozzátartozó is köthet
- minden olyan cselekmény elvégzésére, ami a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, pénz/
dolog/ eljárási költségek átvétele is
- írásos tájékoztatás a felmerülő költségekről, amire a megbízási díj nem terjed ki
- megbízási szerződés: írásba kivéve, h a jogi tanácsadásra irányul
30
o írásba foglalás elmaradása érvényességet nem érinti, megbízás tartalmának bizonyítása

a megbízottat terheli
- ügyfél képviselete szükséges – képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani
o írásba kell foglalni, megbízott elfogadó nyilatkozata
o ez így egy teljes bizonyító erejű magánokirat
o képviselet ellátásra, dolog/ pénz/ eljárási költség átvétele
o ügyfél bármikor korlátozhatja, visszavonhatja
□ korlátozás annyiban hatályos, amennyiben kitűnik
o megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti
o megszűnést/ korlátozást haladéktalanul be kell jelenteni - közléssel hatályosul
Jogi képviselet ellátása

- ügyvéd, kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, valamint irányítása mellett a
helyettesítésére jogosult
o bíróság, közjegyző, más hatóság előtt eljárhat
- ha jognyilatkozat kifejezetten személyesen kell – nem járhat el
- képviselet ellátása során az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján
- ha jogszabályba ütközik, megkerülésére irányul – ügyfél utasításának kötelező megtagadása
- ügyfél utasítása az érdekeire nézve célszerűtlen – erre fel kell hívni a figyelmét
Ügyvéd
- üzletszerűen, egyéni ügyvédként, ügyvédi iroda tagjaként – saját gazdasági kockázatvállalás
mellett ügyfele megbízásából
- területi kamara tagjaként
- nem lehet egyidejűleg egyéni és ügyvédi iroda tagja
- önkéntes jogviszony keretei közt is
- kérelemre fel kell venni a kamarába ügyvédként:
o EGT állam állampolgára
o jogi egyetemi végzettséggel
o magyar jogi szakvizsgát tett
o felelősségbiztosítással rendelkezik
o tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik
o elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel rendelkezik
o helyettesítésre megbízást kötött
o nem esik kizáró ok alá
Ügyvédi iroda
- jogi személy
o egy vagy több ügyvéd / e.k.j. tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására
o tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott
vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű
szolgáltatásra terjed ki
- ügyvéd / e.k.j. csak egy ügyvédi iroda tagja lehet
- alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható
- jegyzett tőke eléri az 3 millió forintot – tag nem köteles helytállni
o nem éri el: tagok korlátlanul, egyetemlegesen felelnek
- vagyon a követelést nem fedezi: tag saját vagyonával korlátlanul
- alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy a vagyon az irodánál marad
- vagyoni tag nem végezhet tevékenységet az ügyvédi iroda keretében
- szavazati joggal rendelkezik
31
24. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása
Perköltség fogalma
- félnél a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült
minden költség
o bíróság előtti megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés is
- pl.: ügyvédi munkadíj, útiköltségek, szakértői munkadíj, illeték, másolat díja stb.
Költségek előlegezése
költség előzetes megfizetése a per során folyamatosan
- perben nem álló személynél felmerült költség előlegezésről felmerüléskor határoz a bíróság
o személynek közvetlenül fizesse meg
o helyezze a bíróságnál letétbe
- előzetesen helyezze letétbe:
o valószínű, hogy jelentős összeget érnek el a felmerülő költségek
o más körülmények indokolttá teszik
- bíróság kiutalja
o letétbe helyezett összeg kevés/ sok
□ különbözet előlegezése
□ visszafizetés
- ügygondnoki díj, szakértő díj, külföldi kézbesítés költségének fedezésére letétbe kell tenni
Költség előlegezésére kötelezettek

- bizonyítással járó költséget a bizonyító fél
o ellenfél önként vállalhatja, hogy az egészet vagy egy részét előlegezi
- kirendelt tolmács bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költség
o aki miatt az alkalmazás szükségessé vált
- kirendelt fordító bizonyítással nem összefüggő alkalmazása
o felperes
- bírósági irat külföldi kézbesítése, nem bizonyítással összefüggő
o felperes
- kirendelt ügygondnok díja
o aki kérte
o aki miatt szükségessé vált
o állam – aki ellen meg kell indítani
- ellenfél eljárása miatt felmerült költséget nem köteles előlegezni
- állam:
o ügyész
o perindításra feljogosított
o alperes részére kirendelt ügygondnok
o ügygondnok, aki ellen a keresetet kell indítani
o amire a fél nem köteles / költségkedvezmény kiterjed
Felszámítás
- perköltség megtérítése felszámítással kérhető
- megjelölni- okirat igazolásával egyidejűleg:
o igényelt költség összege
o felmerülésének lényeges körülményeit
o perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben
- jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható
- felszámítás legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig/ eljárást lezáró határozat meghozataláig
- visszavonható: a tárgyalás berekesztéséig / eljárást lezáró határozat meghozataláig
o újból nem lehet felszámítani
- jogi képviselővel eljáró fél: költségjegyzék előterjesztésével is
32
25. A perköltség viselése
Perköltség
- jog perbeli érvényesítésével összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség,
ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is
- felszámítással
Perköltség viselése
- felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból
- ha nem az eljárást befejező határozatban – külön fellebbezésnek van helye
- bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt megfizetésre
kötelezi
- ha felek egymással szemben perköltség megfizetésére kötelesek – különbözet megfizetéséről
való rendelkezés
- alapja: felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok
o elmulasztott / magasabb költség nem vehető figyelembe
- pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg
- részleges pernyertesség - pervesztesség arányában
o ha az összegek közötti különbség nem jelentős – egyik fél sem köteles
- nem részleges pernyertesség, ha a bíróság a kártérítés esetében a követelt összegnél kevesebbet
ítél meg
- fél az érdemi tárgyalási szakban követelés összegét leszállította – pervesztes abban a részben
o kivéve, ha azért, mert a másik fél egy részét utóbb terjesztette
o vagy önhibáján kívül nem tudta meghatározni a követelés mértékét
Egyezség esetén
- megállapodás szerinti fél
o ha nincs, egyezség szerinti pervesztes fél
- részleges pernyertesség – pervesztesség arányában
o arány nem állapítható meg – egyik sem
Eljárás megszüntetése esetén

- alperes perköltségét a felperes
- ha az alperes az eljárás megindítása után teljesített – alperes
- halál / megszűnés – egyik fél sem téríti meg
- közös kérelemre – megállapodás szerinti fél
o ha nincs megállapodás: felperes térít
o ha alperes utóbb elismerte / teljesített – alperes térít
Szükségtelenül okozott perköltség vagy perköltségrész

- ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet védekezés nélkül
elismer
o perre nem adott okot – ellenfél
- aki sikertelenül végez percselekményeket, mulaszt, feleslegesen költséget okoz – per
eredményére tekintet nélkül köteles
- megállapodást kötő felek bármelyike a bírósághoz fordul - alperesét a felperes
o felperes nemteljesítés miatt indít pert – általános szabályok
- kötelező közvetítői eljárás
o megállapodás a jogszabályoknak megfelel, de nem köt egyezséget
□ ellenfél költségét a fél téríti meg
o nem felel meg a jogszabályoknak és egyezség hiányában folytatni kell az eljárást
□ ellenfél költségeinek a felét
o ha a fél mulasztása miatt hiúsult meg a kötelező közvetítői eljárás - mulasztó fél térít
33
□ igazolnia kell a félnek, hogy kezdeményezte az eljárást, megjelent a

megbeszélésen
Pertársaság esetén
- kényszerű pertársaság és célszerűségi pertársaság első esetében - egyetemlegesen
- egyéb: érdekeltségük arányában
o ha nincs nagy eltérés – egyenlő arányban
o ami egyik pertársnál merült fel – többi nem köteles
Ügyész és perindításra feljogosított személy

- ügyész, perindításra feljogosított személy, perben érvényesített jog jogosultja közül, aki a pert
indította
o ha nem volt a cselekmény összhangban- az térít, aki miatt felmerült
- ügyész, perindításra feljogosított személy helyett az állam
Ügygondnok ellen indított per

- állam
Beavatkozás esetén
- általa támogatott fél pernyertessége esetén – pervesztes
- pervesztessége esetén – támogatott félnek a beavatkozó téríti meg a beavatkozással felmerült
költségeket
- önálló beavatkozó esetén a támogatott pervesztessége esetén – egyetemlegesen
- beavatkozás elutasítása esetén – beavatkozást ellenző beavatkozás miatt felmerült költségeit a
beavatkozó téríti meg
Sikertelen perbehívás és perbeállítás esetén

- nem fogadja el/ elutasítják – perbehívó fél az ellenfél azon költségét, ami emiatt merült fel
- perbeállítás esetén is ez a szabály
Perköltség viselése a felek személyében bekövetkező változás esetén

- jogutódlás – jogelődöt nem bocsátják el a perből: egyetemlegesen
o pertárgyigénylés, elődmegnevezés esetén is
- ha rossz alperes miatt bocsátja el az alperest a perből – elbocsátott alperes perköltségét a
felperes
Elkülönített perköltségrész
- nem lehet figyelembe venni a perköltség azon részét,
o amit törvény értelmében más perben nem álló személy térít meg (tanú, szakértő, más
nem perben álló)
o per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg
o bíróság érdekkörében felmerült ok miatt merült fel – állam
- ezekről a költségekről a felszámítás után nyomban dönthet
34
26. A költségkedvezmények céljai és fajtái. Költségmentesség és költségfeljegyzési jog
Célja:
- joghoz jutás segítése, rászorultság esetén kedvezmények biztosítása
- perben a jogok érvényesítésének elősegítése érdekében
Költségkedvezmények fajtái
- tárgyi és személyes költségmentesség
- tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog
- tárgyi és személyes illetékmentesség
- tárgyi illetékfeljegyzési jog
- mérsékelt illeték
- pártfogó ügyvéd előlegezése / megfizetése alóli mentesség
- személyes költségmentesség, költségfeljegyzési jog: jövedelmi-vagyoni viszony alapján

kérelemre a bíróság engedélyezi/ vonja meg
- személyes illetékmentesség: hivatalból
- tárgyi kedvezmény: eljárás tárgyánál fogva hivatalból
- mérsékelt illeték: meghatározott perbeli cselekmények bekövetkezése esetén hivatalból
- pártfogó ügyvéd: törvényben meghatározott módon, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat
engedélyezte
Költségmentesség (személyes és tárgyi)

o illeték és felmerülő költségek előlegezése
o meg nem fizetett illeték, állam által előlegezett költség megfizetése
o perköltség-biztosíték letétele alóli mentesség
- ügygondnoki díjra nem terjed ki
- nem mentesít a szükségtelenül perbeli cselekmény meg nem fizetett illetékének, állam által
előlegezett költségének megfizetése alól
- nem mentesít a vh. eljárás során meg nem fizetett illeték és az előlegezésre kötelezett szerv által
előlegezett költség megfizetése alól
- per egész tartamára, vh. eljárásra is kiterjed
- jogutódra nem terjed ki
Költségfeljegyzési jog (személyes és tárgyi)

o illeték előlegezése
o felmerülő költség előlegezése
- részleges személyes költségfeljegyzési jog - illeték és költség meghatározott hányadára, illetéke
és tételesen meghatározott költségekre
- ügygondnoki díjra nem terjed ki
Az állam által előlegezett költség viselése

- eljárást befejező határozatban hivatalból
- ha a felet az eljárás folyamán kell kötelezni/ eljárás szünetelés folytán megszűnt/ eljárást
befejező határozat meghozatala után merült fel
o külön határozatban rendelkezés
- eljárást befejező/ megszűnését megállapító határozatban megállapítja, hogy ki köteles a pártfogó
ügyvédi díjat előlegezni
- költségkedvezmény hiányában abban az arányban, ahogy a perköltséget kell
o ha egyik sem köteles: egyenlő arányban
- szünetelés folytán megszűnés: felperes
- ügyész/ feljogosított nem köteles megfizetni
- ügygondnoki díjak megfizetésére sem
35
2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári (...)

alkalmazásáról (Kmtv.)
- tárgyi költségmentesség: gondnoksági per - ügygondnoki díjra is kiterjed
- tárgyi költségfeljegyzési jog: származási per/ szülői felügyelettel kapcs. per/ tartással stb.
- személyes költségkedvezmények feltételei:
- havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
nincs vagyona
- aktív korúak ellátására jogosult/ ilyennel él közös háztartásban
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan
- menekült
- ha ezek nem állnak fenn, de létfenntartás veszélyeztetett – engedélyezi
- személyes költségfeljegyzési jog: teljes/ részleges: ha nem állnak fenn a költségmentesség feltételei,
de megállapítható, hogy megterhelést jelent a félnek
32/2003 (VIII.22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről
- ügyvédi költség
o megbízási szerződésben kikötött munkadíj
o fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
o bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha aránytalan
□ 10M forint alatti pertárgyérték esetén 5%, min.:10.000 forint
□ 10M -100M pertárgyérték 10M-ig 5% min.10.000 forint 10M felett 3% min.
100.000 forint
□ 100M feletti pertárgyérték: 10M-ig 5%, 100M-ig 3% afelett 1%, min:
1.000.000 forint
o ha a pertárgyérték nem állapítható meg:
□ minden megkezdett óra, eljárást megelőző, tárgyaláson kívül végzett igazolt
tevékenység: 6000, de min. 12.000
□ másodfokon: 50%
2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról

- jogi segítő tanácsot ad, beadványt készít, egyéb iratot készít, meghatalmazás alapján betekint az
iratokba
o munkadíját és költségeit az állam fizeti/ előlegezi
o óradíját az Országgyűlés állapítja meg a költségvetési törvényben
o ha az állam csak előlegez - meghatározott időn belül vissza kell térítenie
□ max. 1 éves határidő
o felperes, alperes, beavatkozó, érdekelt fél részére
o költségmentességben részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő d íját az állam
előlegezi
- jogban járatlanság, ügy bonyolultsága folytán magát nem tudná eredményesen képviselni
- jogi képviselet kötelező
- tartási igény külföldi jogosultja, kötelezettje
36
27. A polgári eljárási illetékek
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.)

o illetékfizetési kötelezettség:
□ öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás: vagyonszerzési illeték
□ közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért: eljárási illeték
- kérelem előterjesztésekor keletkezik
□ szolgáltatási pótdíj
Illetékmentesség (tárgyi és személyes)

- illeték előzetes megfizetése
- meg nem fizetett illeték megfizetése
- nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték megfizetése alól
- per egész tartamára, vh. eljárásra is kiterjed
- jogutódra nem terjed ki
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.)
o személyes illetékmentesség (hivatalból):
□ Magyar Állam
□ helyi önkormányzatok, társulásai
□ költségvetési szerv stb.
□ egyesület, köztestület
□ egyházi jogi személy
□ alapítvány, közalapítvány
□ MNB
□ stb.
□ nemzetközi szervezet, tisztviselői, családtagjai, idegen állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli, egyéb képviselete - nemzetközi szerződés
/ viszonosság (kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő
illetékügyekben) alapján
o tárgyi illetékmentesség (polgári és közigazgatási ügyekben)
□ eljárás, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasítja/ megszünteti az eljárást/
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt
szünteti meg
□ költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás
□ bontóperben viszontkereset esetén
□ holtnak nyilvánítással kapcsolatos eljárás
□ alapítvány/ közalapítvány/ egyesület stb. nyilvántartásba vételére irányuló
eljárás
□ megszűnt cég törlése iránti kérelem
□ határozat kijavítása, kiegészítése, kiigazítása
□ áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés
□ személyes adatok védelmével kapcsolatos per
□ általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás
Tárgyi illetékfeljegyzési jog

- illeték előzetes megfizetése
o az fizeti az illetéket, akit bíróság erre kötelez
o jogegységi panasz eljárás kivételével:
□ személy életében, testi épségében, egészségében, vagyonában okozott kár
megtérítése iránti igény
□ házassági perben (kiv. bontóper, házassági perben érvényesített vagyonjogi
igény)
□ névviselési jog megszüntetése iránti per
37
28. Illetékkedvezmények
Mérsékelt illeték
- meghatározott perbeli események esetén hivatalból
- illeték egy részének a megfizetése alóli mentesség
o illeték a peres eljárás illetékének 10%-a
□ perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
• felperes eláll a keresettől
• eljárás szünetel, majd emiatt megszűnik
• alperes elismeri/teljesíti a követelést
• egyezséget kötnek
• közös kérelemre történő megszüntetés esetén
illeték a peres eljárás illetékének 30%-a
□ perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően
• egyezséget kötnek
• közvetítői eljárásban vettek részt, bíróság az egyezséget jóváhagyja
ha az illeték mérséklésének oka a fellebbezési/ felülvizsgálati eljárásban merül fel
- ezek illetékére terjed csak ki
fellebbezési/ felülvizsgálati eljárás 10%-a
□ kérelmeket az elbírálására jogosult bíróság tárgyalása előtt visszavonják
□ visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.)

- bírósági eljárás illetékköteles
- kötelezettek
o eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor, kivéve, ha utólag kell erről határozni
o több kötelezett - egyetemlegesen/ érdekeltség arányában
o ha nem a jogosult indítja - akinek az érdekében indítják
□ kivéve, ha ügygondnok, eseti gondnok, eseti gyám, ügyész, erre jogosult
személy, szervezet indítja
- polgári eljárás illetékének alapja
o a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke
□ jogorvoslati eljárásban: vitássá tett követelés/ követelésrész értéke
o ha a pertárgyérték nem meghatározható
□ járásbíróság előtt 350.000 forint
□ törvényszék előtt
• elsőfok: 600.000 forint
• fellebbezési eljárás: 300.000 forint
□ ítélőtábla előtti fellebbezési eljárás: 600.000 forint
□ Kúria előtt:
• fellebbezési eljárás 500.000 forint
• felülvizsgálati eljárás és jogegységi panasz: 700.000 forint
o több igényt érvényesít egy eljárásban egy jogviszonyból - igények együttes értékét kell
figyelembe venni
o vagylagos / eshetőleges igények esetén 1x kell, a legmagasabb után járó illeték
alapulvételével
o ha a bíróság felemeli a fél által meghatározott pertárgyértéket, azt kell figyelembe venni
o fél általi leszállítás esetén - nincs helye mérséklésnek, ha emelkedik, le kell róni a
változtatást tartalmazó iraton
- elsőfokú eljárás illetéke
o 6% peres eljárásban: 15.000 forint -1.500.000 forint
o 3% bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén:5000-750.000forint
o 1% egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem: 3000-15.000 forint
38
o 1% vh. eljárásban: 5000- 350.000 forint

- tételes illetékek
o házassági bontóper: 30.000 forint
o munkaügyi perek: 10.000 forint
- fellebbezés illetéke
o ítélet elleni fellebbezés esetén 8%: 15.000 - 2.500.000 forint
o házassági bontóperben hozott ítélet ellen: 15.000 forint
o végzés elleni fellebbezés/ kifogás esetén 3%: 7000-300.000 forint
o határozat indokolása ellen/ teljesítési határidő megváltoztatására/ részletfizetés - 8000
forint
- felülvizsgálati, jogegységi panasz eljárás
o 10%: 50.000- 3.500.000 forint
o végzés ellen az alap illeték fele: 20.000- 1.250.000 forint
- választottbíróság
o 1%: 5000-250.000 forint
o ha az eljárás értéke nem megállapítható: 10.000 forint
A meg nem fizetett illeték viselése

- eljárást befejező határozatban hivatalból
- ha a felet az eljárás folyamán kell kötelezni/ eljárás szünetelés folytán megszűnt/ eljárást
befejező határozat meghozatala után merült fel
o külön határozatban rendelkezés
- eljárást befejező/ megszűnését megállapító határozatban megállapítja, hogy ki köteles a pártfogó
ügyvédi díjat előlegezni
- költségkedvezmény hiányában abban az arányban, ahogy a perköltséget kell
o ha egyik sem köteles: egyenlő arányban
- szünetelés folytán megszűnés: felperes
- ügyész/ feljogosított nem köteles megfizetni
- ügygondnoki díjak megfizetésére sem
39
29. Az eljárási cselekmény fogalma és fajai, a bíróság általános

intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége
- az eljárás előrehaladását segítő cselekmények

- elhatárolva az anyagi jogtól, ahol jogügyletekről beszélünk (feltételes cselekmények)
Eljárási cselekmény
- a felek vagy a bíróság által végzett cselekmények
- a perben résztvevő személyek egymással összefüggő, polgári eljárásjog által szabályozott,
általában bíróság előtt folyó cselekményei, amelyek polgári eljárásjogi joghatások
kiváltására irányulnak
o nem tűr bizonytalanságot: visszautasításhoz/ megszüntetéshez vezet
- önálló szabályrendszer szerint érvényesül, nem függő viszony
- anyagi jogi joghatást is eredményezhet kivételesen pl. a keresetlevél beadásával megszakad az
elévülés
- jelentőség: eljárás menetét, irányát meghatározza
Fajták
- alanyok szerint:
o bíróság - pl. anyagi, alaki pervezetés, határozathozatal
□ hivatalból: vizsgálja a képviseleti jog fennállását, perköltség viseléséről
határoz
□ kérelemre: döntés a személyes költségmentességről
o felek (ügyész, beavatkozó)
□ igazolás, hiánypótlás, beadványozás, jogi érvelés, nyilatkozattétel
o egyéb közreműködők
- tartalom szerint:
o akaratkijelentés: bíróságtól kezdeményezés
o tudomáskijelentés: nyilatkozattétel a bíróság előtt
- irányuk szerint:
o egyirányú: felek közös kérelme az eljárás megszüntetésére
o ellentétes: kérelem-ellenkérelem
- hatály szerint:
o hatályos:
□ jogosulttól, törvényi előírásoknak megfelelően, joghatások beállnak
o hatálytalan:
□ nem orvosolható, határidőn túli, nem az arra jogosulttól
- eljárás szakaszai szerint:

o eljárást előkészítő
o perbeli
o végrehajtási
- bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége
o 30 napos intézkedési határidő
o nyilatkozattétel lehetővé tétele
o tartalom szerinti elbírálás
o tájékoztatási kötelezettség- jogi képviselő nélkül eljáró fél
40
30. Beadványok és hiánypótlás
Beadványok
- ha nincs speciális szabály rá, akkor az általános érvényes
o speciális szabály: pl. keresetlevél tartalmi elemei
- alaki kellékek:
o címzett, eljáró bíróság feltüntetése
o felek, képviselők teljes neve, lakóhely/székhely, ismert e-mail cím
□ perbeli állásuk
o per tárgya
o folyamatban lévő ügyekben ügyszám
o + ha egyéb tartózkodási hely/ idézésre alkalmas cím van
- papíralapú beadvány eggyel több példányban, mint ahány perben érdekelt fél
o ha közös képviselőjük van: 1-et kell nekik számításba venni
o mellékletek 1-1 másolatát csatolni kell a többi példányhoz is
- ügyvédi / kamarai jogtanácsosi képviselet esetén (ha lehetőség van papíralapú benyújtásra)
o beadvány első példányát aláírni
o egyébként (ha nem lehet papíron):
□ első példányt teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően
Hiánypótlás
- ha nem felel meg a beadvány a törvény feltételeinek
- más okból kiegészítés / kijavítás kell
- a bíróság hiánypótlásra hívja fel a felet
o rövid határidőtűzéssel
o hiányok megjelölésével
o figyelmezteti a felet:
□ hiányokat nem pótolja / újra hiányosan adja be
• visszautasítás / hiányos tartalom szerinti elbírálás
- ha az illeték lerovására kötelezett fél határidőben nem rója le / hiányosan
o nem pótolja: visszautasítás
- bíróság a helyben lakó, jogi képviselő nélkül eljáró felet maga elé idézheti
- ha a hiányokat határidőben pótolja, úgy kell tekinteni, mintha eleve jól adta volna be
- ha a fél a beadványt felhívás ellenére is hiányosan adja be és az érdemi elintézését nem gátolja
o bíróság hiányos tartalma szerint bírálja el
- visszautasítja a bíróság a beadványt, ha felhívás ellenére a fél:
o hiányosan adja be / nem pótol
o illetéket nem rója le / nem pótolja
41
31. Félbeszakadás
- nyugvási tényállás
o félbeszakadás, szünetelés, felfüggesztés
- eljárás bármely szakaszában felmerülhet
- felek által nem befolyásolt
- időleges akadály
- külső világbeli tényállások: objektív okból következik be
Félbeszakadás okai
- fél halála / megszűnése
o jogutód perbelépéséig/ perbevonásáig
o kivéve, ha a jogutódlás kizárt a jogviszony természete miatt
- per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező elveszíti a cselekvőképességét
o törvényes képviselő bejelentéséig
- fél törvényes képviselője meghal, az általa képviselt félnek nem volt meghatalmazottja
o új törvényes képviselő bejelentéséig
- fél törvényes képviselőjének a képviseleti jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa
képviselt fél cselekvőképessé vált volna és nem volt meghatalmazottja
o új törvényes képviselő bejelentéséig
- bíróság működését elháríthatatlan esemény akadályozza
o akadály megszűnéséig
- a kijelölt esetekben, ha az eljárás félbeszakadása vagy túlságosan hosszú tartama valamelyik fél
méltányos érdekeit sérti
o bíróság kérelemre/ hivatalból ügygondnokot rendel ki
□ ezzel megszűnik a félbeszakadás
o ha szakértő érdekeit sérti a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki
- az eljárás megszüntetése érdekében a fél kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs
jogutódja
o ügygondnok költségeinek előlegezése után a fél kérelmére ügygondnokot rendel
□ ezzel megszűnik a félbeszakadás
• ügygondnokkal szemben folyik tovább
Időtartama
- bekövetkezésétől a törvényes képviselő bejelentéséig/ jogutód perbelépéséig / akadály
megszűnéséig tart
- kezdő és befejező időpont végzésben megállapítva
Jogkövetkezmények
- minden határidő megszakad
- félbeszakadás megszűnésétől a határidők újrakezdődnek
- folytatódás jogkövetkezményei a felekkel való közlést követően áll be
- minden cselekmény hatálytalan kivéve a félbeszakadással megszüntetésével kapcsolatos bírói és
eljárási cselekmények
- közreműködő számára meghatározott költség, díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság
a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik
Részleges félbeszakadás
- ha pertársaságban a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után kizárólag az egyik félre áll be
o és a többi fél vonatkozásában részítélet hozható – érintett pertársra alkalmazni
42
32. Szünetelés
- az eljárás egy nyugvási tényállása

- szubjektív okból
- a felek aktivitásából explicit kerül kifejezésre a szünetelés
- passzivitásból kifolyólag implicit
Szünetelés okai
- mindig a fél magatartása miatt következik be
- szünetel, ha:
o felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik
□ bírósághoz történő beérkezéstől
□ az eljárás jogerős befejezéséig maximum 3x van helye
o érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja/ a jelenlevő egyik fél sem kívánja az
ügy tárgyalását, és a mulasztó sem kéri távollétében a megtartást
□ tárgyalás időpontjától
o fél a megadott címen nem elérhető, másik fél nem jelöl meg másik elérhetőséget/ ügy
tárgyalását nem kívánja
□ nyilatkozat bírósággal való közlésétől/ felhívásban megadott határidő
eredménytelen elteltét követő naptól
o ügygondnoki díj előlegezésének lenne helye, a fél ezt felhívás ellenére sem teljesíti
□ határidő eredménytelen elteltét követő naptól
o felperes bizonyítással nem összefüggő fordítás, külföldi kézbesítés költségét
felhívásra nem előlegezi
□ határidő eredménytelen elteltét követő naptól
o hirdetményi / végrehajtói kézbesítésnek volna helye, a fél nem kéri vagy
mindkettőnek a feltételei fennállnak, de egyiket sem kéri, szükséges díjat nem
előlegezi
□ nyilatkozat bírósággal való közlésétől / felhívásban megadott határidő
eredménytelen elteltét követő naptól
Időtartama
- bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell
- szünetelés a meghatározott időpontoktól a folytatás iránti kérelemnek a bírósághoz történő
benyújtásáig tart
- négy hónap után az eljárás megszűnik – igazolásnak nincs helye
- a kijelölt esetekben
o a szünetelő eljárás folytatásának a mulasztó fél kérelmére akkor van helye, ha a
kérelemmel egyidejűleg pótolja az elmulasztott cselekményt
□ ha nem pótolja – elutasítja a bíróság
- ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a jogerőre emelkedése előtt az eljárás szünetelés
folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet hatályát veszti
- kezdő, befejező időpont, eljárás megszűnésének a ténye – végzésben megállapítva
Jogkövetkezmények
- szünetelés megszűnésétől a határidők újrakezdődnek
- folytatódás jogkövetkezményei a felekkel való közlést követően áll be
- minden cselekmény hatálytalan kivéve a szüneteléssel, eljárás folytatásával és megszűnésének
megállapításával kapcsolatos bírói és eljárási cselekmények
- per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás megszűnése nem érinti
Részleges szünetelés
- ha pertársaságban a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után kizárólag az egyik félre áll be,
és a többi fél vonatkozásában részítélet hozható – érintett pertársra alkalmazni
43
33. Felfüggesztés
- nyugvási tényállás a szünetelés és a félbeszakadás mellett

- részben szubjektív, részben objektív okból
- bíróság közreműködése kell hozzá
Bíróság által választható esetek - prejudicialitás
1. ha per eldöntése egy kérdés előzetes elbírálásától függ, ami büntetőbíróság / kig. hatóság
hatáskörébe tartozik, az ellenkérelem előterjesztését követően az eljárást felfüggeszthet:
o a kig. hatósági eljárás jogerős/ végleges befejezéséig
o büntetőeljárás jogerős/ végleges befejezéséig
o ügyészség, nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozatának meghozataláig
- ha ez az eljárás nincs megindítva, 30 napos határidőt tűz rá a bíróság, ha eredménytelenül telik
le - eljárást folytatni kell
2. ha a per eldöntése egy kérdés előzetes elbírálásától függ, melynek tárgyában már közig per/ más
polgári per/ bíróság hatáskörébe tartozó más kig/ polgári eljárás már folyamatban van.
- írásbeli ellenkérelem/ beszámítás előterjesztését követően függesztheti fel
Közvetítői eljárásra kötelezés esetén - kötelező felfüggesztés

- kötelező közvetítői eljárásra kötelezés esetén
- felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha
o bármelyik fél igazolja, hogy befejeződött
o bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de az eljárás
nem indult meg
o kötelező közvetítői eljárásra kötelező határozat közlésétől 2 hónap eltelt, felek nem
csatoltak igazolást a befejezésről/ részvételről
- ha az eljárás két hónapon belül nem fejezhető be, a felek a lejárat előtt 8 nappal bejelentik a
bíróságnak közösen
o az eljárás addig nem folytatható, amíg be nem fejeződik
o bejelentéssel egyidejűleg hiteles igazolás arról, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van
Egyes személyállapoti perekre tekintettel - kötelező felfüggesztés

- per eldöntése
o házasság létezésétől, érvényességétől
o gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ
□ és ezek iránt per van folyamatban
- a gyermek tartása iránti pernek az előbbi okok miatti felfüggesztése nem akadályozza, hogy
a bíróság ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg
o akár hivatalból is
- ha a per eldöntése a házasság érvényességétől függ és nincs per folyamatban, akkor is fel
kell függeszteni
o ha a per megindítására egyik fél jogosult, 30 napos határidőtűzés
□ ha nem indítja meg, eljárást folytatni kell
EUB, AB, Kúria eljárásának kezdeményezésére tekintettel - kötelező felfüggesztés

- az eljárást fel kell függeszteni, ha:
o EUB előtt EDH lefolytatásának kezdeményezéséről határoz
o Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezéséről határoz
□ jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz,
jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, nemzetközi
szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárás
o Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára
irányuló eljárásának a kezdeményezéséről határoz
- akkor is fel lehet függeszteni, ha már másik eljárásban, azonos tényekre alapítva
44
kezdeményezték ezeket
Alkotmányjogi panasz, felülvizsgálati kérelem előterjesztésére tekintettel - opcionális

- a bíróság részítéletet/ közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a
bíróság felfüggesztheti:
o részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, keresetrész tárgyalását
o közbenső ítélet meghozatala esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy
mennyiségére vonatkozóan
Időtartama
- a felfüggesztésről hozott végzés jogerőre emelkedésétől kezdődik
- folytatás elrendelése végzéssel
o előkérdés jogerős elbírálásának részére történő bejelentés/ tudomásszerzés + 15 nap
o közvetítői eljárás igazolás előterjesztésétől, határidő leteltétől 15 nap
o EUB, AB, Kúria határozatának a bírósággal való közlés/ eljárás befejezéséről történő
tudomásszerzés + 15 nap
Jogkövetkezmények
- végzés felekkel történő közléssel
- eljárás folytatásától a határidők újrakezdődnek
- minden cselekmény hatálytalan kivéve a felfüggesztéssel, eljárás folytatásával kapcsolatos bírói
és eljárási cselekmények
- a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye
Részleges felfüggesztés
- felfüggesztésre okot adó körülmény valamely kereseti kérelemmel/ kereseti kérelem
elkülöníthető részével kapcsolatos
o a nem érintett részek tekintetében folytatható, részítélet hozható
Végrehajtás felfüggesztése - opcionális

- ha folyamatban van és a tárgyául szolgáló követelés/ alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya
EDH kezdeményezése
- EU alapszerződések alapján
- kérelemre/ hivatalból végzéssel
- igazságügyi miniszter értesítése
AB eljárás kezdeményezése
- alaptörvény- ellenesség, nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítására
- hivatalból/ kérelemre
- végzésben
Kúria eljárásának kezdeményezése

- Kp. szabályai szerint hivatalból/ kérelemre
- végzés
45
34. Idézés, kézbesítés, kézbesítési kifogás
- bíróság és a felek közötti kommunikációt szolgálja

- bíróságnak a felek felé irányuló cselekményei
Idézés
- tartalmi elemei:
o eljáró bíróság
o bírósági ügyszám
o felek neve
o perbeli állása
o per tárgya
o kitűzött tárgyalás/ meghallgatás ideje, helye
- figyelmeztetés a meg nem jelenés következményeire, perbeli álláshoz képest szükséges
tájékoztatással való ellátás
- kiskorú személyes idézése esetén - korának megfelelő tájékoztatás
- meghatalmazottat akkor is idézni kell, ha személyes megjelenés kell
- idézés tárgyaláson akár szóban, ha sürgős - iratokban fel kell tüntetni
- idézendő felkutatása
o gyermektartási, szülői felügyeleti, származási, gondnoksági perekben
□ ismeretlen helyen lévő alperes, anya, gyermek felkutatása a tartózkodási hely
megállapítása érdekében
□ végzés megküldése az illetékes rendőrségnek - körözési eljárás
Kézbesítés
o postai szolgáltató útján, hivatalos irat kézbesítési szabályok szerint
o címzett átveheti a bírósági irodában is
o ha elektronikus kapcsolattartás feltételei fennállnak – elektronikus kézbesítés
- nem szabályszerű: nem a címzett, hanem egyéb átvételre jogosult részére, de az átvevő
ellenérdekű / annak a képviselője
- kontradikció biztosítására - a feleknek meg kell ismerni az iratokat
- technikai-garanciális jellegű szabály
o sokféle következmény alapja
- meghatalmazott, törvényes képviselő, nem természetes fél részére
□ kivéve, ha személyesen kell megjelenni
o félnek meghatalmazottja van - meghatalmazottnak
o tv. képviselő / más jogosult és nincs meghatalmazott – neki
o nem természetes fél
□ székhely
• ha ide nem sikerül: törvényes képviselőnek
Kézbesíthetetlenség, kézbesítési fikció

- eljárás lefolytathatóságának érdekében
- ha nem lehet a címzettnek kézbesíteni, érdekelt felet értesíteni kell
- ha az átvételt megtagadja: megkísérlés napja
- ha az iratot nem vette át („nem kereste”): 2. kísérlet napját követő ötödik munkanap
- ha keresetlevél vagy eljárást befejező határozat kézbesítésével kapcsolatban áll be a kézbesítési
fikció
o beállástól számított 8 napon belül / tudomásszerzést követő 3 napon belül a címzett
értesítése
□ kifogás szabályairól
□ perindítás joghatásainak beállásáról
□ ha ismert az e-mail - ide is el kell küldeni
□ azt az iratot is kézbesíteni kell, amire a fikció beállt
46
Kézbesítési kifogás
- annál a bíróságnál, ahol történt
o kézbesítési fikció beálltáról
o fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén a kézbesítésről
□ történő tudomásszerzés napjától 15 napig (szubjektív határidő)
□ méltányosan kell elbírálni
o objektív határidő: 3 hónap
- kifogásnak helyt ad:
o kézbesítés jogszabály megsértésével/ nem volt szabályszerű (postatörvény, egyezmény,
rendelet megsértésével)
o iratot más okból nem tudja átvenni önhibáján kívül pl. kórházi kezelés miatt
□ csak természetes személy terjesztheti elő!
Kifogás tartalma, elbírálása

- kifogást megalapozó tények, körülmények előadása
- eljáró bíróság dönt róla
- elkésetten előterjesztett kérelem - visszautasítás
- feleket meg lehet hallgatni az elbírálás előtt
- elmulasztott cselekmény egyidejű elvégzése
- nincs halasztó hatály
o de ha valószínűnek mutatkozik – eljárás / vh. felfüggesztése hivatalból is
- ha a kifogásnak helyt ad a bíróság:
o kézbesítés joghatásai hatálytalanok
o kézbesítés, már megtett intézkedések, eljárási cselekmények megismétlése
o ha az elmulasztott cselekményeket elvégezte - hatályos, azzal összefüggő eljárási
cselekményeket nem kell megismételni
- kifogás vh eljárás során
o tudomásszerzéstől 15 napon belül
Végrehajtói kézbesítés
- ha belföldi lakóhellyel, székhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező címzettnek
kézbesíthetetlen a postai szolgáltató útján
o kivéve kézbesítési fikció, halál, megszűnés esete
o érdekelt fél kérelmére a Vht. szabályai szerint
- ha igazolja, hogy kifizette a díjat – MBVK részére továbbítja a kérelmet
- kézbesítéssel kezdődő határidő számítása a végrehajtó kézbesítésének eredményességétől
- pénzbírással sújtható: késedelem, hiányos nyilatkozat esetén, és ha nem válaszol
Kézbesítési megbízott – garanciális jelleg

- felperes nem rendelkezik belföldi lakóhely, székhely, tartózkodási hellyel
o és nincs belföldi lakóhellyel rendelkező megbízottja
□ kereset beadásával egyidejűleg megjelölni a kézbesítési megbízott nevét,
címét
• TBM, KO foglalt megbízási szerződés csatolmány
□ ha nem teljesíti – határidőtűzés
- alperes nem rendelkezik – keresetlevéllel egyidejűleg, határidőtűzéssel felhívja kézbesítési
megbízott megjelölésére
o megbízási szerződés mellékletként
- hirdetményi kézbesítés:
o határidőben, megszűnés esetén nincs új megbízott megjelölve, vagy nem lehet
kézbesíteni
□ nem kell az utolsó ismert lakóhely szerinti polgármesteri hivatalnak/
önkormányzatnak megküldeni
□ meg kell jelölni a címzett utolsó ismert lakóhelyét/ tartózkodási helyét
o nem alkalmazható a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére
47
- cégjegyzékben szereplő külföldi fél – cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja
- kézbesítési megbízott lehet:

o belföldi lakóhellyel rendelkező ügyvéd, ügyvédi iroda, más nagykorú természetes fél,
jogi személy
- megbízottnak való kézbesítést követő 15. napon kézbesítettnek kell tekinteni
Hirdetményi kézbesítés – ha a körülmények alapján a címzett nem tudna tudomást szerezni

o fél tartózkodási helye ismeretlen, elektronikusan nem lehet neki kézbesíteni
o olyan államban tartózkodik, ami nem nyújt jogsegélyt
o kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik
o törvény rendelkezése alapján
- hivatalból/ kérelemre
- módja:
o 15 napra közzé kell tenni/ kifüggeszteni
□ bíróságok központi weboldalán
□ bíróság hirdetőtáblájára
□ fél utolsó belföldi lakóhelyén polgármesteri hivatal/ közös önkormányzati
hivatal hirdetőtáblájára
- ha a fél email címe meg van adva, oda is
- ha alperes részére a keresetlevelet kell közölni – ügygondnok
- a költségeit az előlegezi, aki kérte
- közzétételtől számított 15. napon kézbesítettnek tekintendő
48
35. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és európai uniós eszközrendszere
Szintek
- 1965-ös Hágai Kézbesítési Egyezmény
o ezt kihirdette a 2005. évi XXXVI. törvény
- 1393/2007-es EU rendelet
- Viszonosság
- Hirdetményi kézbesítés
Hágai Egyezmény (EU-n kívüli államok között)

- konzervatívabb szabályozás
- nem alkalmazható, ha címzett lakcíme ismeretlen
- minden állam kijelöl egy központi hatóságot (itthon: Igazságügyi Minisztérium)
o fogadja a kérelmeket, megteszi a szükséges intézkedéseket
- a kérelmező állam kérelmet intéz a megkeresett állam hatóságához
o nincs szükség az iratok hitelesítésére, alakszerűségre
- ha a kérelem nem felel meg az egyezménynek – tájékoztatás, kifogások megjelölése

- a megkeresett állam maga kézbesíti az iratot / gondoskodik a kézbesítésről
o saját belső joga szerinti módon
□ átadás mindig lehetséges, ha hajlandó átvenni önkéntesen
o megkereső szerv által kívánt különleges módon
□ ezekben az esetekben a kézbesítő hatóság megkívánhatja a hivatalos nyelv
szerinti fordítást
- megkeresett állam hatósága kézbesítési tanúsítványt állít ki
o irat kézbesítését tanúsítja
□ kézbesítés mód, hely, idő, átvevő / meghiúsítás oka
- diplomáciai/ konzuli képviselő útján is lehet a külföldön tartózkodóknak
- két vagy több szerződő állam az egyezménytől eltérő megállapodást köthet
- illetéket, költséget 1x elég kifizetni
- kézbesítés megtagadható: teljesítés az állam szuverenitását, biztonságát veszélyezteti
o belső joghatóság miatt nem tagadható meg
- közvetlen kézbesítés is lehetséges pl. DHL által, de hivatkozni nem lehet rá
1393/2007-es EU rendelet szerinti kézbesítés

- EU-s tagállamok között - Dánia kivételével
- derogálja a Hágai Egyezményt
- liberálisabb szemléletű
- bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése
- nem alkalmazható, ha címzett lakóhelye ismeretlen
- Áttevő és átvevő intézmények
o minden tagállam kijelöli a hivatalos személyeket, hatóságokat, más személyeket erre
□ átvétel és továbbítás ellátására
o áttevő és átvevő intézmény kijelölhető, vagy ami mindkettőt ellátja
o Bizottságnak meg kell küldeni az erre vonatkozó információkat
□ Európai Bírósági Atlasz
- Központi szerv kijelölése
o áttevő intézmények tájékoztatása
o megoldások keresése a nehézségekre
o továbbítás az illetékes átvevő intézményhez
- bírósági iratok:
o közvetlen, lehető legrövidebb időn belül
o bármilyen megfelelő eszközzel, ha helyesen és megbízhatóan tükrözi az iratot és az
49
információ könnyen olvasható

o formanyomtatvány kérelmet csatolni
□ átvevő hivatalos nyelvén
o mentes a hitelesítés/ bármely alaki követelmény alól
- fordítás:
o áttevő intézmény tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a címzett megtagadhatja az átvételt, ha
nincs lefordítva
- átvétel:
o max. 7 napon belül átvételi elismervényt küld
o ha nem teljesíthető – kapcsolatba lépés
o visszaküldés: nem tartozik a rendelet hatálya alá/ alaki hiba
o áttétel, ha nem illetékes
- kézbesítés:
o kézbesíti/ kézbesítteti/ kért különös módon kézbesíti
o legkésőbb 1 hónapon belül
- átvétel megtagadása:
o kézbesítés alkalmával
o kézbesítést követő 1 héten belül
□ nem a nyelvek egyikén került megszövegezésre és nincs mellé fordítás
o ha megtagadja – áttevő intézmény tájékoztatása
o orvosolható – ha lefordítják
- kézbesítés időpontja:
o átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítés napja
o meghatározott időpont
- kézbesítési igazolás:
o áttevőnek megküldik
- költségek:
o átvevő tagállamban nem követelhető
o kivéve:
□ bírósági tisztviselő, átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárása
□ különös kézbesítési mód igénybevétele
- további kézbesítési módok:
o konzuli, diplomáciai úton
o diplomáciai vagy konzuli képviselet által
o postai szolgáltatások útján
□ ajánlott levélben / ennek megfelelő módon
o közvetlenül
50
36. Határidő, határnap, mulasztás, igazolás
- határidők ismerete szükséges az észszerű lezárás érdekében
Határidő
- órák, napok, munkanapok, hónapok, évek szerint
- órákban jogszabály kifejezett rendelkezése alapján
o kezdőóra nem számít bele, egész órákban
o kezdőóra: határidő megkezdésére okot adó cselekmény/ egyéb körülmény megtörténik
o utolsó óra leteltével
□ ha munkaszüneti nap / hivatali idő vége
• következő munkanap / hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével
- napokban, munkanapokban
o kezdőnap nem számít bele
□ kezdőnap: határidő megkezdésére okot adó cselekmény/ egyéb körülmény
megtörténik
- hónap, év
o számánál fogva a kezdőnapnak megfelelő napon
□ ha ilyen nincs: hónap utolsó napja
o munkaszüneti nap: azt követő munkanapon
- év, hónap, nap
o utolsó nap végével
o ha bíróság előtti cselekmény/ bírósághoz intézett beadvány: munkaidő végével
- meghosszabbítás:
o fontos okból 1x - (bírósági határidő)
□ 45 napnál nem lehet hosszabb a meghosszabbítással együtt
• kivéve szakvélemény
o törvényes határidőt törvény által megadott esetben
o következő naptól, órától kell számítani
o utolsó napon/ órában a lejárat előtt meg kell érkeznie a bírósághoz a kérelemnek
- anyagi jogi határidő: Ptk. definiálja
o jogvesztő – ezután nem érvényesíthető
o elévülési – elévülés után nem érvényesíthető
□ nem vizsgálja hivatalból a bíróság, kifogás esetén utasítja el a keresetet (ha az
alperes érdemben védekezik)
- eljárásjogi határidő: Pp szerinti törvényes határidők
- objektív (szubjektív plafonja: 3 hónap) / szubjektív határidő (tudomásszerzéstől 15 nap)
Határnap
- bíróság rendeli el, tárgyaláson teljesíthető cselekményekre (nap, óra)
Ítélkezési szünet
- július 15 – aug. 20. / dec. 24. – jan.1.
o órák, napok, munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele
- ha az ítélkezési szünet alatt jár le - következő hónap azon napja
o ha ez is ítélkezési szünet alá esik - ítélkezési szünetet követő első munkanap
- nem alkalmazható:
o soron kívül kell eljárni
o felek közösen kérték
o törvény kizárja
Mulasztás
- ha a fél határnapon/ határidőn belül nem lép fel
- többé hatályosan nem teljesítheti, elkésett perbeli cselekmény hatálytalan
o erről értesíti a felet, kivéve, ha vissza kell utasítani
- jogkövetkezmények maguktól állnak be, figyelmeztetés nélkül
51
- ha csak figyelmeztetés után/ ellenfél kérelmére állnak be

o figyelmeztetésben megadott idő alatt pótolni lehet
- nem mulasztás, ha elháríthatatlan akadály gátolta
- nem mulasztás, ha a határidő utolsó napján a bíróságnak ajánlott küldeményként feladták
Igazolás
- határnap / határidő elmulasztása önhibán kívül
- nincs helye:
o ha törvény kizárja
o mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók / a mulasztás bírói
határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár
o igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnap elmulasztása esetén
- elmulasztott határnap, határidőtől számítva 15 napon belül
o ha később jut tudomására/ akadály később szűnik meg - ettől kezdve 15 napig
- 3 hónap után nincs helye
- mulasztás okát, vétlenségét valószínűsítő tények előadása
- előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is
- nincs halasztó hatálya
o de ha sikeresnek mutatkozik - hivatalból elrendelheti a felfüggesztést
- eljáró bíróság bírálja el
o kiv. fellebbezési határidő - másodfokú bíróság
- visszautasítás:
o törvény kizárja
o elkésett
o elmulasztott cselekményt nem pótolta
- ha helyt ad, úgy kell tekinteni, mintha határidőben terjesztették volna elő
- elmulasztott tárgyalást meg kell ismételni a szükséges keretben
- visszautasító, elutasító, végrehajtást felfüggesztő kérelmet elutasító ellen – fellebbezés
52
37. Eljárási kifogások, jegyzőkönyv, irat-és adatkezelés
Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen

- szabálytalanságot bármikor az eljárás során kifogásolhatja a fél
- ha tárgyaláson szóban adja elő - jegyzőkönyvben rögzíteni kell
- ha helyt ad a bíróság
o kifogással érintett cselekmény szabályszerű lefolytatása
o vagy szükséges mértékben megismétli
- ha elutasítja – határozatban
o ítéletben indokolni kell
Kifogás az eljárás elhúzódása miatt

- ügyben eljáró bíróság előtt
o törvény a bíróságnak az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény végzésére,
határozat hozatalára határidőt állapított meg és eredménytelenül telt el
□ bíróságtól kérni határidőtűzéssel a mulasztás tényének megállapítását,
cselekmény elvégzését/ határozat meghozatalát
o bíróság eljárási cselekményre határidőt tűzött és eredménytelenül telt el és a
mulasztóval szemben nem tett intézkedéseket
□ utasítani a bíróságot az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés
foganatosítására
o bíróság az eljárási cselekményt ésszerű időtartamon belül nem végezte el, annak
elvégzéséről nem rendelkezett
□ bíróságtól kérni határidőtűzéssel a mulasztás tényének megállapítását,
cselekmény elvégzését/ határozat meghozatalát
- írásban kell benyújtani

- visszavonhatja addig, amíg el nem bírálják - újból nem terjeszthető előtt
- 8 napon belül megvizsgálja, 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedést
- ha nem tartja alaposnak – ellenfélnek megküldi észrevételezésre, aki nyolc napon belül teheti
meg észrevételeit
o iratokat 8 nap után felterjeszti az elbírálásra hatáskörrel rendelkező bírósághoz
□ 15 napon belül tárgyaláson kívül dönt róla
• járásbíróság – törvényszék 3 bíróból álló tanácsa
• törvényszék – ítélőtábla 3 bíróból álló tanácsa
• ítélőtábla - Kúria 3 bíróból álló tanácsa
• Kúria - Kúria másik tanácsa
□ ha helyt ad:
• leghatékonyabb intézkedés foganatosítása/ szükséges intézkedés
megtételére határidőtűzéssel felszólítja
o meghatározott cselekmény lefolytatására nem adhat utasítást
□ elutasítja indokolt határozattal
- ha ismételten alaptalan kifogást nyújt be, pénzbírság szabható ki
Jegyzőkönyv
- tárgyalásról, tárgyaláson kívüli meghallgatásról. egyéb esetben jegyzőkönyvet készít
- elnök döntése, hogy alkalmaz-e jegyzőkönyvvezetőt
o ha nem alkalmaz – hangfelvételt rögzít, és ez alapján készíti el a jegyzőkönyvet
- ha a per érdemi tárgyalási szakában valamelyik fél kéri – kép és hangfelvétel készítése (ha a
feltételek adottak) = folyamatos felvétel
o hivatalból is elrendelheti
o hitelesített folyamatos felvétel jegyzőkönyvnek minősül
o megszakítás nélkül rögzíti, kivételekkel
□ pl. határozathozatal ideje
- ha jegyzőkönyvvezetőt alkalmaz – eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül
53
- ha nem alkalmaz – utóbb a felvétel alapján

o bíróság tájékoztatja a feleket, hogy hol hallgatható, tekinthető meg
□ iratok megtekintésére vonatkozó szabályok alkalmazása
Jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei

- eljáró bíróság, ügyszám
- felek neve, perbeli állása, per tárgya
- tárgyalás helye, kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontja, tárgyalás elhalasztásának
ténye, tárgyalás folytatólagos, ismételt, perfelvételi vagy érdemi jellege
- bírák. jegyzőkönyvvezető és tolmács neve
- tényét annak, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba
foglalt ítéletet a jelen levő feleknek nyomban kézbesíti
- zárt tárgyalás esetén az erre utalást
tartalmaznia kell:
- eljárás menetét úgy, hogy megállapítható legyen, hogy megfelelt-e a törvényi követelményeknek
- kifejezés/ kijelentés fontos – szó szerint
- felek által előadott nyilatkozatokat, kérelmeket (tényállítás, jogállítás, bizonyítási indítvány stb.)
- keresettől elállás, elismerés, jogról lemondás, egyezség
- okirat bemutatásának ténye, tartalma
- tanú és szakértő vallomás (vélemény, szemle eredménye)
- pervezetési és rendfenntartási intézkedések
- korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, ismertetett iratok megjelölését
- bíróság által hozott végzéseket, ítélethirdetés megtörténtét
Folyamatos felvétel írásbeli kivonata

- folyamatos felvétel készítésére utalás
- fél személyes meghallgatásának, beavatkozó, tanú, szakértő, szemle kezdő időpontja
- felek között létrejött egyezség tartalma
- eljárási cselekmény folyamán hozott végzések
Elkészítés, kijavítás, kiegészítés

- egyidejűleg
- jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel: 8 napon belül
o további 8 napon belül mellőzi
o írásba foglalás napját rögzíteni kell
- ha egyidejűleg készül vagy hangfelvétel alapján
o elnök engedélyével kiegészíthető, módosítható
o kérelmet fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben
o szükségtelen szövegrészeket úgy kell törölni, hogy olvasható maradjon
Iratok megtekintése (másolat, kivonatkészítés)

- felek, képviselő, szakértő, ügyész - per bármely szakaszában engedély nélkül, másolatot
készíthetnek
- beavatkozó és képviselője - beavatkozást engedélyező határozat meghozatala után
- további perbeli személyek - rájuk vonatkozó részt
- bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság, közig hatóság
megkeresésére
o szükséges mértékben megküldi a bíróság a másolatot vagy kivonatot/ betekintést
engedélyez
- ezeken kívül felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, eredményéhez jogi
érdeke fűződik
o igazolni kell- engedélyezés után betekinthet
Személyes adatok kezelése
- adatkezelés céljának megvalósulásáig, legkésőbb selejtezésig/ levéltárba adásig
- eljárás jogerős befejezését követően: jogerős döntés végrehajtása, ellenőrzés, jogorvoslat, egyéb
54
feladat végrehajtása céljából kizárólag ezen adatok kezelésére jogosult más szerv/ személy
részére továbbíthatja
Titokvédelem
- olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése
érdekében zártak ki, minősített okiratot lemásolni, kivonatot készíteni nem lehet
o minősítő által adott engedély alapján, bíróság elnöke által megállapított feltételekkel lehet
megtekinteni
- felek, ügyész, egyéb személyek, képviselők: üzleti titkot/ más titkos iratok esetén
o titoktartási nyilatkozattal
o eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint
o kivéve, ha a felmentés megadására jogosult nem járul hozzá
□ bíróság, jegyzőkönyvvezető leíró jogosult
Anonimizált iratmásolat kiadása

- ítéletről, ítélettel szembeni perorvoslat során hozott végzésről per jogerős befejezését követő 3
hónap után
o díj ellenében, bárkinek adható
o közérdekű, közfeladatot ellátó személy adatait nem kell törölni
- anonimizálás nem járhat a tényállás sérelmével, betöltött szerepnek megfelelő megjelölés
- határozatról nem adható másolat, ha:
o titkot tartalmaz
o személyi állapoti perekben hozták
o nyilvánosság kizárásra került
Elveszett iratok pótlása

- elnök vagy eljárt bíró intézkedik
o iratok teljes, vagy részleges pótlása
o jegyzőkönyv újbóli elkészítése
o felek meghallgatása
- jogerős és végrehajtható határozat esetén - pótlás mellőzhető
o felektől be kell szerezni a hiteles kiadmányát vagy másolatát
Pénzbírság
- max. 1.000.000 forint
- kiskorúval szemben 14 év felett max. 300.000 forint
- 14 év alatt nem lehet kiszabni
- pertárgyértéket nem haladhatja meg
o ha 50 ezret nem éri el - max. 100.000 forint
- szabadságvesztésre nem változtatható át
55
38. A kereset fogalma és fajai. Keresethalmazatok
Fogalma
- felperesnek a bírósághoz címzett jogvita eldöntésére irányuló határozott kérelmét
tartalmazó irata
- elsődleges eszköz a jogvita eldöntésére
- polgári per megindulásának elengedhetetlen feltétele
- alperes ellen indítja
Fajtái
= anyagi jog leképezése
határozott kérelem tartalma szerint:
- marasztalási kereset: tevés, nemtevés, tűrésre kötelezés
o lejárt követelés érvényesítése iránt
o tartásdíj, járadék, időszakos szolgáltatás - le nem járt követelésre is
o lakás, más helyiség, ingatlan visszabocsátása iránt - visszabocsátás iránti kötelezettség
lejárta előtt, ha meghatározott időpontban kell történnie pl. bérleti szerződés
o pozitív marasztalás: tevésre kötelezés pl. fizetés
o negatív marasztalás: nemtevés, tartózkodás pl. alperes eltiltása a védjegy használatától
- megállapítási kereset: jogvédelmi igény
o jog, jogviszony fennállásának/ fenn nem állásának megállapítása iránt
□ ha felperes jogának az alperessel szemben való megóvása érdekében kell
• marasztalás nem kérhető
o ha még nem járt le, vagy nincs lejárat
o pozitív: fennáll
o negatív: nem áll fenn
- jogalakítási kereset: létrehozás, megváltoztatás, megszüntetés

o felek jogállapotának, jogviszonyának megváltoztatása
o ha törvény megengedi
o jogviszony létrehozása pl. bíróság által szerződés létrehozása
o megváltoztatása: szerződés módosítás bíróság által
o megszüntető: bontóper, közös tulajdon, apaság vélelmének megdöntése
Keresethalmazat
személyes / tárgyi
- felperes több keresetet terjeszt elő
- személyes tárgyi keresethalmazat: pertársaság
- valódi tárgyi keresethalmazat:
o ugyanabból vagy összefüggő jogviszonyból
o nincs olyan követelés, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe, kizárólagos
illetékességébe tartozik
o nem kapcsolható össze közig. perben, egyéb közig eljárásba tartozó keresettel,
indítvánnyal
- látszólagos tárgyi keresethalmazat:
o egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset
o ugyanabból a jogviszonyból
o nem tartozik egyik se más bíróság kizárólagos illetékességébe, hatáskörébe
o több alperes esetén valamennyi alperes ellen megindítják
□ vagylagos: kérem a jogsértés megállapítását vagy...
□ eshetőleges: elsődlegesen, másodlagosan stb.
- látszólagos személyi keresethalmazat nem terjeszthető elő
56
39. Keresetindítás és perindítás. A keresetlevél
Keresetindítás
- keresetlevél benyújtása, kereset szóbeli előadása
- felperes által a bírósághoz (kétoldalú jogviszony)
- anyagi jogi joghatások:
o elbirtoklás megszakad
o elévülés megszakad
- eljárásjogi joghatások:
o polgári eljárás megindul
o hatáskör megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló érték
irányadó
o illetékesség megállapítása
o ideiglenes intézkedés kérelmezése
o végrehajtás felfüggesztése
o perfeljegyzés az ingatlan-nyilvántartásban
Perindítás
- keresetlevél közlése az alperessel
- 3 oldalú jogviszony
- anyagi jogi joghatások:
o jóhiszemű birtokos nem szerez tulajdonjogot a dolog elvált termékein, terményein,
szaporulatain
o jogosulttól származó felszólításnak minősül, kötelezett késedelembe esik, ha nem teljesít
eljárásjogi joghatások:
o perfüggőség beáll: ugyanazon felek, ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon
jog iránt nem indítható per
o alperes perbebocsátkozási kötelezettsége: ellenkérelem előterjesztése
o perpetuálódik / rögzül az illetékesség
□ vagylagos illetékesség esetén
Keresetindítás eszközök:
- meghatározott értékhatárig: FMH eljárás, 3 millió alatt közjegyző előtt, 3 millió és 30 millió
között alternatíva
- adhéziós eljárás: polgári jogi igény előterjesztése - szerződésen kívüli igény
- polgári igazságszolgáltatás állami szervezetrendszeren kívül: szerződésben kikötve a
Választottbírósági eljárás
Keresetlevél
- ha megfelel, perré alakul
- ha nem - visszautasító végzés pl. joghatóság hiánya miatt
- bevezető rész
o személyazonosításra alkalmas adatok
□ eljáró bíróság, felek neve, állása, adati, felperes jogi képviselő neve,
elérhetősége
- érdemi rész
o anyagi jogi igény meghatározása, arra reflektálás
□ döntési kérelem
□ érvényesített jog, jogalap megjelölése
□ tények előadása
□ jogi érvelés
□ bizonyítási indítványok, bizonyíték előterjesztése
- záró rész
o pertárgy értéke, ha nem meghatározható erre hivatkozás
57
o hatáskör, illetékesség megalapozó tények

o megfizetett illeték összege, módja, költségkedvezmény iránti kérelem, mentesülés esetén
a hivatkozás
o perbeli jogképességet alátámasztó adatokat természetes személy fél esetén
o törvényes képviselő milyen minőségben jár el
- keresethalmazat esetén külön-külön megállapíthatók legyenek az igények és egymáshoz való

viszonyuk
- azonos tartalmi elemeket elég egyszer előadni
- eshetőleges keresethalmazat: sorrend megadása
- alpereshez intézett indokolt felhívás
o állítási szükséghelyzet esetén – tény állítása
o bizonyítási szükséghelyzet esetén – bizonyítási eszköz csatolása
Mellékletek
- meghatalmazás
o kivéve, ha rendelkezési nyilvántartásban szerepel / általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásában
- érdemi részben feltüntetett bizonyítékot
- költségkedvezmény iránti kérelmet, jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén
előirt iratokat, okiratok
- idegen nyelvű iratokhoz legalább egyszerű magyar fordítás
Kereset közlése
- ha perfelvételre alkalmas, kontradikció biztosításáért
- beáll a perfüggőség és az alperes perbebocsátkozási kötelezettsége
- kézbesítéssel egyidejűleg 45 napos határidő az ellenkérelem előterjesztésére (+45 nap)
- tárgyalás előkészítése
- alperes tájékoztatása kötelező jogi képviseletről
- annak is kézbesíti, akinek a nevében ügyész/ feljogosított személy pert indított
Definíciós elemek
- kereset alanya: felperes
- kereset címzettje: bíróság
- kereset elszenvedője: alperes
- kereset tárgya: határozott kérelem, a jogviszony, amiből levezeti a kereseti kérelmet pl.
kölcsönszerződés létrejötte
- kereset alapja: tények, amelyek megalapozzák a kereset tárgyát = tényállás
- kereset tartalma: határozott kérelem - pl. érvénytelenség megállapítása
- kereset joghatása: anyagi jogerő (res iudicata), végrehajthatóság
58
40. Áttétel és visszautasítás
Áttétel
- bíróság intézkedési kötelezettségébe tartozik
- ha keresetlevél alapján megállapítható, hogy más bíróság hatásköre/ illetékességébe
tartozik
- akkor is, ha közig. per / egyéb közig eljárás hatáskör
- végzésben
- pl., ha büntetőbíróság, választottbíróság
- alperesnek megküldött áttételi végzéshez csatolja a keresetet, ha nincs jogképessége, nem kell
kézbesíteni
- végzés ellen fellebbezésnek van helye
- nem lehet áttenni olyanhoz, ami jogerősen megállapította hatáskörének vagy illetékességének
hiányát
- soron kívüli eljárás
- jogkövetkezmények:
o mintha eredetileg is jó bíróságnál terjesztették volna elő
o addig teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok
□ kivéve:
• áttétellel kapcsolatos
• áttételre okot adó keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés előtt történtek
• valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják, valamennyi rendelkezést
az új bíróság fenntart
Visszautasítás
- perakadályok akadályozzák a perré alakulást
- abszolút visszautasítási okok - hiánypótlás nélkül visszautasítja a bíróság
o joghatóság kizárt / külföldi bíróság kizárólagos joghatóság
o más hatóság hatásköre, vagy polgári nemperes eljárásban érvényesíthető
□ pl. 3 millió alatt
o megelőző eljárás szükséges
o res iudicata – már jogerősen elbírálták
o félnek nincs perbeli jogképessége
o bírósági úton nem érvényesíthető
o nem a jogszabályban feljogosított személy indítja
o perindítási határidőt elmulasztja a felperes
o illeték nem lett megfizetve és nem hivatkozott költségkedvezményre, erre kérelmet sem
adott be
- objektív visszautasítási okok – hiánypótlási felhívás ellenére, relativizált perakadály,
orvosolható lett volna a probléma
o nem pótolta a törvényes képviselőt
o nem a meghatározott személy ellen indította meg, kényszerű pertársaság esetén nem vonta
perbe a személyeket
o nem megfelelő a keresetlevél
o jogi képviselő nélkül nyújtotta be, ahol kötelező
o nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, mellékleteket nem csatolta
o illeték nem került kiegészítésre
o nem pótolta a megjelölt hiányokat
- akkor is vissza kell utasítani, ha a keresetlevél valamely részét érinti csak
- hiánypótlási felhívásban minden hiány feltüntetése, ha mindet pótolja
o kiegészítés a perfelvétel körében
- ügy érdemére vonatkozó részek nem vizsgálhatók
- kézbesítés:
o felperesnek – fellebbezhet
o alperest a jogerős visszautasító végzéssel értesíti
59
30 napon belül a keresetlevelet hiánytalanul előterjeszti, fennmaradnak a joghatások

- elmulasztás esetén nincs helye igazolásnak
- visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően újra előterjeszti – fellebbezés
visszavonásának, lemondásának kell tekinteni
60
41. A bírósági meghagyás
- alperesi mulasztás szankciója

- írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye
o + beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő vagy visszautasítja a bíróság
- hivatalból, tárgyaláson kívül, alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően
bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárást meg kell szüntetni
o nem akadály, ha az ellenkérelemben csak általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt
elő, ami nem tartalmaz alaki, érdemi védekezést
Ellentmondás (mulasztás igazolása)

- kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik fél írásban
- nem tekinthető megtámadásnak, ha a fél
o a követelés összegét teljes egészében elismeri és csak a fizetésre halasztást/
részletfizetési lehetőséget kér
o kijavítást kér
- ha az ellentmondás csak a perköltséget, meg nem fizetett illetéket vagy állam által előlegezett
költséget sérelmezi, bíróság erről tárgyaláson kívül végzéssel határoz
o fellebbezhető a végzés
- ellentmondással egyidejűleg írásbeli ellenkérelmet, vagy a beszámítást tartalmazó iratot is
elő kell terjeszteni, kivéve, ha azt már előterjesztette
o ha ezt elmulasztja / elkésik – ellentmondás visszautasítása
□ ugyanígy jár el, ha csak beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő
- ha megfelelően előterjeszti az ellentmondást
o hatályát veszti a meghagyás
o eljárás a perfelvétel szabályai szerint folytatódik
- ellentmondás illetéke nem számítható fel
- a meghagyás / egy része, amit nem támadtak meg, vagy visszautasította a bíróság jogerősen
o ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól jogerős
- ha a meghagyás olyannal szemben kerül kibocsátásra, akinek a keresetlevelet
o a 1393/2007/EK rendelet alapján
o vagy a kézbesítésről szóló 1965-ös Hágai Egyezmény alapján kell kézbesíteni
□ a megtámadásra előírt határidő elmulasztása esetén a kibocsátástól
számított 1 évig van helye
61
42. A perfelvétel általános szabályai és módja
a polgári per osztott szerkezetű:

- perfelvételi szak
- érdemi tárgyalási szak
Perfelvétel
- ha nincs perakadály (a keresetlevelet nem kell visszautasítani, vagy pótolták a hiányosságokat)
vagy bírósági meghagyás, a kereset perfelvételre alkalmas
- ha az ellenkérelem perfelvételre alkalmas nem jelenti, hogy érdemi tárgyalásra is az
- a jogvita kereteinek meghatározása
o annak érdekében, hogy ne az érdemi tárgyaláson változzon a jogvita kerete
□ mit kell bizonyítani
□ mit kér a felperes
□ rögzülést szolgálja
- keresetlevélben, perfelvételi iratban feltüntetett/ tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó

állítással, tagadással, be/ elismeréssel, kérelemmel, bizonyítási indítvánnyal, bizonyítékok és
bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, bizonyítási eszközök
rendelkezésre bocsátásával meghatározzák a jogvita kereteit
- tartalma:
o kereseti, ellenkérelmi tényállítások előadása, bírósági közrehatással (anyagi pervezetés)
o szabadon lehet nyilatkozatot tenni, keresetet és ellenkérelmet változtatni
- perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg
kiterjed
- perfelvétel körében a bíróság bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le
- pénzbírság: ha a nyilatkozatot a fél úgy változtatja meg, hogy lett volna rá a tárgyaláson vagy
iratban lehetősége
- ha a fél nem/ nem teljeskörűen terjeszt elő nyilatkozatot – hiányos tartalom szerint,
rendelkezésre álló peranyag szerint
- perfelvételi nyilatkozatok
o kontradiktórius nyilatkozatok
□ felperes: tényállítás, jogállítás = kereset
□ alperes: ellenkérelem = reakció a felperes tény- és jogállításaira
Állítási szükséghelyzet
- perfelvétel = állítások és ellenállítások
- ha az individualizált tényeket nem tudja állítani
o elnehezíti a tárgyalást
- információs aszimmetriából adódik: egyik fél rendelkezik a szükséges információval
o pl. gyártási technológia
- amikor a fél állítani sem tud
o bizonyítást meg tudja hiúsítani
o bíróság felszólítja a másik felet
□ ha nem teszi meg: állítási szükséghelyzet – információhiányos felet
favorizálhatja (ilyen tényt valósnak fogadhatja el)
- ha valószínűsíti, hogy határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik
o ellenérdekű fél nem valószínűsíti az ellenkezőjét
- igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges
intézkedéseket megtette
o ellenérdekű fél nem valószínűsíti az ellenkezőjét
- ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt
62
Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során

- keresetváltoztatás:
o megváltoztatott kereset ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő
jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset
o keresetlevélre vonatkozó szabályok szerint
o visszautasítás: ha keresetlevél visszautasításának lenne helye/ hiánypótlás
o elutasítás: ha nem ugyanaz / ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered
Perfelvétel módja
- ellenkérelem előterjesztését követően, ügy körülményeitől függően
o további írásbeli perfelvétel elrendelése (legtipikusabb)
□ ellenkérelem kézbesítése a felperesnek, válaszirat előterjesztésére hívja fel
határidőtűzéssel
o perfelvételi tárgyalás kitűzése (legtipikusabb)
□ ha további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes előterjesztette a
válasziratot/ a határidő lejárt
• válaszirat kézbesítése az alperesnek, határidőt tűz viszontválasz
előterjesztésére
□ további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a tárgyalás mellőzése sem indokolt
• idézéssel kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet
□ tárgyalási időköz: 15 nap (kézbesítés minimum 15 nappal megelőzze a
tárgyalás napját)
o perfelvételi tárgyalás mellőzése
- perfelvétel lezárása után jön az érdemi tárgyalás

o rögzült perfelvétel keretei közt
o bizonyítás felvétele + ítélethozatal
63
43. A perfelvételi tárgyalás és a perfelvétel lezárása
Perfelvételi tárgyalás
- eljárás hivatalból megszűnik, ha a perfelvételi tárgyalást
o valamennyi fél elmulasztotta
o vagy az egyik fél elmulasztotta és nem kérte a jelenlevő a tárgyalás megtartását
- ha a perfelvételi tárgyalás megtartását a jelenlévő fél kéri: (mulasztóval szemben szankció)
o úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően/
tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, bizonyítékát nem vitatja,
kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi (kivéve, ha erről nyilatkozott
korábban)
o mulasztó fél keresete/ ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi

nyilatkozatot nem kíván/ tud tenni
o mulasztóval közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő nyilatkozatát, a

tárgyaláson csatolt és kézbesített iratot
o perfelvétel lezárható, kivéve, ha el kell halasztani
Perfelvételi tárgyalás menete

- kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat - észrevételezhetik
- ha az alperes az eljárás megszüntetését kérte
o bíróság előbb erről dönt
o elrendelheti emellett az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását
□ kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy
felperes elállása folytán van helye
- perfelvételi nyilatkozatok előadása
o fél, törvényes képviselője, nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás,
bizonyíték és bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet
Perfelvételi tárgyalás elhalasztása

- tárgyalást a fél elmulasztja és az ellenfél keresetét, viszonkeresetét megváltoztatta, kereseti,
viszontkereseti kérelmét, beszámítás útján érvényesített követelése összegét felemelte
- nyilatkozatot úgy változtat meg, hogy a jelen lévő ellenfélnek időt kell biztosítani
- fél a nyilatkozatát a tárgyaláson önhibáján kívül nem tudja teljeskörűen megtenni
- ha egyéb akadálya van a perfelvétel lezárásának
Folytatólagos perfelvételi tárgyalás

- ha a perfelvételt folytatni kell
Perfelvétel lezárása
- ha a perfelvételi nyilatkozataikat megtették és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának
nincs helye, perfelvételt végzéssel lezárja, a végzéshez kötve van
- lezárás előtt a bíróság erre figyelmezteti a feleket, lehetőséget biztosít további nyilatkozatok
megtételére
Egyezség létrehozásának megkísérlése a perfelvételi tárgyaláson és közvetítői eljárás útján

- perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a bíróság megkísérli
- tájékoztatja a feleket a lehetőségről
Áttérés az érdemi tárgyalásra

- ha nem jött létre egyezség és az eljárás nem szünetel
- nyomban megtartja vagy kitűzi a határnapot és arra idézi a feleket
64
Perfelvételi tárgyalás mellőzése

- ha a felek a keresetlevélben és az ellenkérelemben meghatározták a jogvita kereteit, tájékoztatja
a feleket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével
kívánja lezárni, ezzel egyidejűleg
o felperesnek kézbesíti az ellenkérelmet
o figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának következményeire
o ha bármelyik fél 15 napon belül kéri - tárgyalást tart
□ feleket idézi
- keresetlevélben, ellenkérelemben kezdeményezhető a perfelvételi tárgyalás mellőzése
- végzéssel lezárja, felek idézése az érdemi tárgyalásra
Perfelvételt lezáró végzés

- utána már nem lehet a jogvita kereteit meghatározni
- fixált a perfelvételt
- perfelvételi iratok nem változtathatók
- perfelvételi nyilatkozatokat már nem lehet tenni
65
44. A perfelvétel iratai
Iratok
- ellenkérelem
- válaszirat
- viszontválasz
- előkészítő irat
- viszontkereset-levél
- beszámítást tartalmazó irat
Ellenkérelem
- a keresetlevél kézbesítését követő 45 napon belül
- bevezető rész
o bíróság neve, ügyszám
o felek neve, lakóhely, perbeli állás, alperes keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító
adatait
o jogi képviselő neve, székhelye, telefonszám, email cím, több jogi képviselő esetén a
hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő neve
- érdemi rész – ha a fél perben védekezni kíván
o alaki védekezés
□ per megszüntetésére irányul, perelőfeltétel hiányának valószínűsítése
□ ezeket okot adó, megalapozó tények
□ tényeket alátámasztó, rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási
indítványokat
o érdemi védekezés
□ per tárgyára irányul, kereset részben/ egészben való elutasítása
□ anyagi jogi kifogás a jogalap megjelölésével
□ keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató, cáfoló
nyilatkozatok
□ védekezést megalapozó tények. bizonyítási indítványok előadása meghatározott
módon
o záró rész
□ ellenfél állítási, bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített
nyilatkozatot / nemteljesítés okát
□ fél képviselője milyen minőségben jár el
- keresethalmazat esetén - érdemi védekezésnek valamennyi halmazatban érvényesített keresetre
ki kell terjednie, védekezés azonos tartalmait elég egyszer előadni
- bizonyítási szükséghelyzet / állítási szükséghelyzet – ellenfélhez intézett, indokolt felhívás
- ha a fél a vele szemben érvényesített jogot, kérelmet elismeri, ezt kell feltüntetni
Mellékletek
- költségkedvezményt megalapozó kérelem, okiratok
- meghatalmazás
- egyéb bizonyítékok
Válaszirat, viszontválasz
- válaszirat
o ellenkérelemben előadottakra vonatkozó nyilatkozat előadása
o állítási bizonyítási szükséghelyzetre tett nyilatkozat, bizonyítási eszköz csatolása,
nemteljesítés indoka
o anyagi pervezetés szerinti egyéb nyilatkozat
o egyéb nyilatkozatot is tehet, felhívást intézhet az ellenfélhez
o mellékelni kell a bizonyítékokat
66
Előkészítő irat
- ha a felet a bíróság ilyen formában történő nyilatkozattételre hívta fel
- felhívás nélkül is tehet kereset-, ellenkérelem-, viszontkereset-változtatást, ezzel összefüggő
nyilatkozatokat
o hatálytalan, ha ezeket megsértő nyilatkozatot tesz
Perfelvételi irat előterjesztése, kézbesítése

- akkor terjeszthet elő, ha bíróság felhívta / törvény lehetővé teszi
o ha nem – hatálytalanság
- ha valamilyen nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni, amíg
nyilatkozatot nem tesz
o fél nem vitatja az ellenfél kérelmét
□ kivéve, ha erről nyilatkozott
o nem kíván mást előterjeszteni
- ha a bíróság perfelvételi irat előterjesztésére először hívja fel – figyelmezteti a felet a
hiányosságának, előterjesztés elmulasztásának körülményeire
- több eltérő fajtájú perfelvételi irat egy nyilatkozatban előterjeszthető
o egyes perfelvételi iratok azonos tartalmi elemeit elég egyszer előadni
- a tárgyalás kitűzését követően előterjesztett perfelvételi iratot kézbesíti / tárgyaláson adja át
67
45. Viszontkereset és beszámítás
- ellenkérelemmel egyidejűleg kell előterjeszteni

- alperesi védekezés privilegizált fajtái
- új jogpozíciónak a bevezetéséről szól
Viszontkereset
- alperes a felperes ellen
- azonos jogviszonyból eredő joga iránt
- írásban, viszontkereset-levéllel
- keresetlevél közlésétől számított 45 napon belül/ meghosszabbított határidőn belül
o legkésőbb az ellenkérelem, beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg
o később is lehet: ha valószínűsíti az önhiba hiányát- perfelvételi végzés meghozataláig
- más jogviszonyból - kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy
a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától - prejudicialitás
- Törvényszék előtt nincs helye járásbíróság hatáskörébe tartozó viszontkereset indításának
kivéve vagyonjogi perben, vagyonjogi igény iránt
- maradványérték-szabály:
o járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, ami a törvényszék hatáskörébe tartozna, csak
akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra alkalmas
és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a
járásbíróságnak hatásköre van
o különbség értéke nem haladhatja meg a 30 millió forintot (pertárgyértékét tekintve
meghaladja a kereseti kérelmet)
- vagyonjogi perben az eljáró bíróság viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is
illetékes, kivéve, ha kizárólagos illetékessége van más bíróságnak
- nincs helye már beszámított követelés esetén
- keresetlevél szabályai alkalmazandók
- visszautasítás:
o törvény megsértésével lett előterjesztve
o keresetlevél visszautasítási ok áll fenn
- részbeni visszautasítás, áttételnek nincs helye
- joghatások fennmaradnak, ha 8 napon belül szabályszerűen előterjeszti
o ezután nincs helye igazolásnak
- viszontkeresettel szemben ellenkérelemnek van helye, ellenkérelem szabályai szerint
o ha elmulasztja, beszámítást tartalmazó iratot/ nyilatkozatot sem terjeszt elő/ bíróság
visszautasítja
□ bírósági meghagyással kötelezi a bíróság, kivéve, ha az eljárást meg kell
szüntetni
Beszámítás
- anyagi jogi intézmény
- alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelése
- kereset közlésétől 45 napon belül
o ellenkérelemmel, viszontkereset-levéllel egyidejűleg legkésőbb
o határidő után:
□ beszámítást a másik fél elismeri
□ határidő leteltét követően járt le a követelés
• 30 napon belül a lejárat után -30 napon belül a jogerőre emelkedéstől
– max. elsőfokú tárgyalás berekesztéséig
□ más perben hozott jogerős ítéleten alapul
• 30 napon belül a jogerőre emelkedéstől – max. elsőfokú tárgyalás
berekesztéséig
68
□ önhibán kívüliség valószínűsítése

- nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának:
o más bíróság kizárólagos hatáskörébe / joghatósága alá tartozik
o alperes más pert indított, annak joghatása beállt vagy jogerősen elutasították
o már más perben előterjesztette/ érdemben jogerősen elbírálták
- eshetőleges, vagylagos viszonyban álló beszámítás nem terjeszthető elő
- ellen-beszámításnak nincs helye, kivéve, ha a felperes a beszámításra vonatkozó nyilatkozatát
az alperesi beszámítás előterjesztése előtt közölte az alperessel
- keresetlevél szabályait kell alkalmazni, fel kell tüntetni az érdemi részben, hogy az
ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben, miként szünteti meg
- beszámítással szemben ellenkérelmet terjeszthet elő
- írásbeli ellenkérelemmel együtt / annak hiányában önállóan kézbesíti a viszontkereset-

levelet / beszámítást tartalmazó iratot a felperesnek
o határidő ellenkérelemre + válaszirat előterjesztésére
- további írásbeli perfelvétel elrendelése esetén – perfelvételi tárgyalás kitűzése
69
46. Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás és utólagos bizonyítás az érdemi

tárgyalási szakban
- érdemi tárgyalási szak: perfelvételt követő szak
Keresetváltoztatás
- perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset, beszámítás
megváltoztatásának az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésig
akkor
o ha a keresetváltoztatás új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben
o perfelvételi végzés meghozatalát követő anyagi pervezetés indokolja
o ugyanabból a jogviszonyból ered, bíróságnak van hatásköre, illetékessége a
megváltoztatott keresetre
- ha a hatáskör a pertárgy értékétől függ - hatásköri feltétel nem vehető figyelembe
Ellenkérelem-változtatás
- perfelvételt lezáró végzés meghozatala után, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig, ha
o ha a keresetváltoztatás új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben
o perfelvételi végzés meghozatalát követő anyagi pervezetés indokolja
- elismerésre is okot adhat az új tényállítás, ha a korábbi elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné
teszi
Kérelem
- írásban, új tényállításról történő tudomásszerzéstől/ bíróság anyagi pervezetési
cselekményének közlésétől 15 napon belül
o nem igazolható
- fel kell tüntetni:
o megengedhetőség feltételei, megalapozó tények
o kereset, ellenkérelem változással érintett része
o új tényállításról történő tudomásszerzés időpontja, módja
- csatolni:
o bizonyítékokat, amik alátámasztják az új tényállítást és az arról való tudomásszerzés
időpontját, módját, bizonyítékait
- visszautasítás- hiánypótlás nélkül:
o elkésett
o nem tartalmazza a kötelező elemeket
o keresetlevél visszautasításának lenne helye
□ 8 napon belül szabályszerűen előterjeszti - joghatások fennmaradnak
• elmulasztás esetén nincs helye igazolásnak
- engedélyezi:
o szabályszerűen előterjesztett kérelem esetén
Utólagos bizonyítás – 15 napon belül az okot adó cselekménytől (+15nap)

- perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig további bizonyítási indítvány előterjesztése/ bizonyíték rendelkezésre
bocsátása, ha:
o kereset, ellenkérelem alapjául szolgáló tény bizonyítására/ ellenbizonyítására
szolgál
□ utóbb keletkezett, önhibán kívül utóbb szerzett tudomást
70
o valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének

cáfolatára szolgál
□ ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból
vált felismerhetővé
o keresete, ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására
vagy ellenbizonyítására szolgál
□ változtatást a bíróságnak engedélyeznie kell
o perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetés folytán vált
szükségessé
o új tényállítás alátámasztására/ cáfolatára szolgál
Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok

- ellenfél hozzájárulása és feltételek nélkül írásban/ tárgyaláson szóban:
o kereseti követelés leszállítása
o jog elismerés, tény beismerés
o anyagi jogi kifogás visszavonása
o kereseti követelés felemelése
o eshetőleges viszonyban álló keresetek sorrendjét megváltoztathatja
o hivatkozhat eltérő / további jogi érvelésre
- nem vonható vissza
71
47. Az érdemi tárgyalási szak egyéb általános szabályai, a perfelvétel kiegészítése
Általános rendelkezések
- perfelvétel során meghatározott keretek között
o bizonyítás lefolytatása
o per eldöntése
- fél meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatait
- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig előadott tényállításhoz képest eltérő/ további
tényállítás kivételesen, elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
o ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után
□ jutott tudomására, következett be
□ tudomására jutó, bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése
szempontjából jelentőssé.
o 15 napon belül – önhiba hiányának valószínűsítésével
Perfelvétel kiegészítése
- kereset-, ellenkérelem változtatás, keresetkiterjesztés engedélyezéséről szóló végzésben a
változással érintett részben elrendeli
o kiegészítő perfelvételi tárgyalást az érdemi tárgyalással együtt, akár nyomban is
megtarthatja
- perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatható, nem akadály
- perfelvétel kiegészítésével érintett bizonyítási cselekmények sorrendje módosítható/
elhalasztható
- kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának
következményeit kell alkalmazni
- beszámítás esetén is perfelvétel kiegészítésének van helye
Érdemi tárgyalás
- több, akár egymást követő napokra is kitűzhető
- ha a bizonyítás lefolytatása nem/ részben lehetséges, tárgyalás elhalasztása,
folytatólagos tárgyalás határnapját nyomban kitűzi, feleket idézi
- ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja - eljárás nem
tud szünetelni
- berekesztés:
o per / külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett
o határozathirdetés előtt újból megnyitható, ha valamit tovább kell tárgyalni
72
48. A perfelvételi és az érdemi tárgyalás közös szabályai
Iratismertetés
- perfelvételi tárgyalást követően a tanács tagjainak személyében változás állt be
o elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, jegyzőkönyveket, írásbeli
kivonatokat, lefolyatott bizonyítási cselekményeket, egyéb periratokat
□ felek észrevételezhetik
- tájékoztatást ad a bíróság a perfelvételi tárgyalásig, illetve az előző tárgyalás óta
keletkezett iratokról és ismerteti azokat, amelyek kézbesítésére nem került sor
□ felek észrevétel, további iratok ismertetését kérhetik
Tárgyalás kitűzése
- perbeli cselekménytől számított maximum 4 hónapon belül megtartható legyen
o nem kell alkalmazni, ha külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő
határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé
- bíróság hivatalos helyiségébe, kivételesen illetékességi területen kívüli helyre is
- azt is idézik, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, perindításra jogosított személy pert
indított – távolléte nem akadály
Tárgyalás menete, felek jelenléte

- első kitűzött határnapon a tárgyalás megnyitása
- felek számbavétele, idézés szabályszerűségének vizsgálata, valamelyik fél részéről
mulasztott-e a tárgyalás
o mulasztás következményeinek tárgyában dönt a jogkövetkezményekről
o idézés szabályszerűtlensége esetén tárgyalás elhalasztása, felek idézése, új határnap
kitűzése
- jogi képviselő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, nem igazolja képviseleti jogát,
vagy képviselőként nem járhat el
o fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, akkor is, ha megjelent
személyesen/ más képviselő útján
o képviseleti jog igazolása nem szabályszerű - rövid határidővel felhívja szabályszerű
igazolásra
- szabályszerűen idézett fél nevében megjelent képviselő a perbeli képviseleti jogát nem
igazolja, vagy nem járhat el
o képviseleti jog igazolásának/ hiánypótlásnak nincs helye
o ha nem szabályszerű – rövid határidővel
- igazolás hiányában a bíróság megtarthatja a tárgyalást, a fél kérelmére megtartja
- ha a megadott határidőben nem szabályszerűen igazolták a képviseleti jogot
o megjelent személy perbeli cselekményei hatálytalanok, mulasztásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni
Az idézés szabályszerűségének utólagos megállapítása és jogkövetkezményei

- ha a tárgyalás határnapjáig tértivevény nem érkezik vissza, ezért nem állapítható meg, hogy
történt-e mulasztás a fél részéről
o megtarthatja a bíróság a tárgyalást, ha nincs egyéb törvényes akadálya
o ha megtartotta a tárgyalást és visszaérkezett tértivevény alapján az idézés
□ nem szabályszerű: szükséges körben meg kell ismételni a tárgyalást
□ szabályszerű: mulasztás következményei
o ha nem tart tárgyalást
□ halasztás, határnapot újra kitűzi, feleket idézi
73
Tárgyalás elhalasztása tárgyalás megtartása nélkül

- kitűzött határnap előtt legkésőbb 3 nappal a felek indokolt közös kérelmére - később csak
kivételesen
- fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, idézés kézhezvételét követő 8 napon belül
előterjesztett kérelmére elhalasztja
o ha igazolja, hogy egy másik tárgyalás miatt nem tud megjelenni
o egy alkalommal lehetséges az elsőfokú ítélet meghozataláig
- bíróság hivatalból fontos okból/ bíróság érdekkörében felmerült okból az ok megjelölésével
- új határnap kitűzésről intézkedés, idézettek értesítése
Fél személyes meghallgatása

- bármely szakaszában hivatalból elrendelheti a természetes személy, törvényes képviselője,
vagy nem természetes személy fél törvényes képviselője személyes meghallgatását
- fél személyes adatait a személyazonosító iratok megtekintésével állapítja meg
- 14. életévet betöltött kiskorú felet meghallgathatja
o számára érthető módon
Nyilvánosság
- nyilvánosan tárgyalás, ítélethirdetés
- hivatalból / kérelemre nyilvánosság kizárása egy részéről/ egészéről
o minősített adat
o üzleti titok
o törvényben meghatározott más titok megőrzése
o közerkölcs védelmében
o kiskorú védelmében
o fél személyiségi jogainak védelme érdekében
o tanú adatainak zártan kezelését rendelte el
□ és szükséges
- kizáró végzést indokolni kell
- felvételkészítés: médiatartalom-szolgáltató a nyilvánosság tárgyalása érdekében
o hitelt érdemlő módon igazolni kell – engedélyezi
o bíróság tagjairól, jegyzőkönyvvezetőről, ügyészről, állami, önkormányzati feladatot,
közfeladatot ellátó személyről hozzájárulás nélkül készíthető kép-és hangfelvétel
o felekről, perbeli személyekről kifejezett hozzájárulásukkal, teljes név feltüntetése is
csak hozzájárulással
Pervezetés
- alaki pervezetés: rendfenntartási intézkedések
- anyagi pervezetés: bíróság közrehatási kötelezettsége
Egyezség
- per bármely szakában megkísérelheti a jogvita, vagy vitás részek egyezséggel való rendezését
- közvetítői eljárásról való tájékoztatás
- egyezség végzéssel való jóváhagyása = ítélet hatályú
- ha nem hagyja jóvá – eljárást folytatni kell
74
49. Pervezetés
Alaki pervezetés
- elnök jogosultsága, kötelezettsége
- elnök határozza meg a tárgyaláson és azon kívül teljesítendő perbeli cselekményeket,
sorrendjét, idejét, gondoskodik a rend fenntartásáról
- tárgyalást vezeti
- meghallgatja a feleket, más személyeket, akikhez kérdéseket az eljáró tanács tagjai is
intézhetnek, a felek és a képviselőik kérdéseket indítványozhatnak
- elnök engedélyezi a meghallgatott személy közvetlen kérdezését, kérdés megengedhetősége
felől határoz
- ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló
körülményekre és ügyre nem tartozó, meghallgatott személy befolyásolására alkalmas
kérdés feltevését/ feleletet megtiltja
o ha nem vezet eredményre, szó megvonása
- rendfenntartás:
o tárgyalás és tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartása,
méltóságának megőrzése
□ beadványok tartalmára is vonatkozik
o büntető/ fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról illetékes hatóság értesítése
□ ha letartóztatásnak is van helye - intézkedik az őrizetbe vétel iránt, feljelentés
o tárgyalóterembe fegyverrel, rendbontásra alkalmas eszközzel senki nem léphet be
o hallgatóságot érintő intézkedések:
□ hallgatóság létszámának meghatározása a tárgyalás szabályszerű lefolytatása,
méltóságának és biztonságának megőrzésének érdekében, helyszűke esetén
□ rendreutasítja azokat, akik megzavarják a tárgyalás rendjét
• ismételt, súlyosabb rendzavarás esetén, hallgatóság tagjának állapota/
megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát
o kiutasítás, kivezettetés
o feleket, egyéb perbeli személyeket érintő intézkedések:
□ felet, képviselőt, más perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát
• tárgyalás rendjét, menetét megzavarja
• sértő magatartást tanúsít
o rendreutasítás
o ismételt/ súlyosabb cselekmény esetén - pénzbírság
□ / kiutasítás, kivezettetés - ha állapota/ megjelenése
miatt
o kiutasítás hatálya: elrendeléstől az adott napra/ egy részére/
egész eljárásra
o kiskorúra eltérő szabályok
□ 14 év alatt pénzbírság különösen indokolt esetben
• fél, jogi, nem jogi képviselő kiutasítása esetén - tárgyalás elhalasztása
o kivéve, ha a kiutasított kéri a tárgyalás megtartását
o ha egész eljárásra kiterjed a kiutasítás
□ határidő alatt új képviselőről kell gondoskodni
• eredménytelen – mulasztás következményei
Anyagi pervezetés
- fél perfelvételi nyilatkozata hiányos, nem elég részletezett, ellentmondó
o közrehat abban, hogy a fél teljeskörűen megtehesse, hibáit kijavíthassa
- nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra vagy a felek között vita van
abban, hogy valamely tény bizonyítása melyik felet terheli
o közrehatási kötelezettség, bizonyítás részleteiről tájékoztatja a feleket
- hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához – felek tudomására hozza és lehetőséget ad
nyilatkozattételre:
75
o ha a hivatkozott jogszabályt eltérően értelmezi

o ha olyan tényt észlel, amit hivatalból kell figyelembe venni
o ha jogszabály szerint nincs a kérelemhez kötve
- megnyilvánulási forma:
o félhez intézett kérdés
o nyilatkozattételre felhívás
o tájékoztatás
- bíróság a felek kérelmének és jogállításának keretein belül gyakorolja
76
Cserhalmi Ágota (2018) és Erdélyi Panka (2021)
50. Az eljárás megszüntetése
Hivatalbóli megszüntetés
- keresetlevelet, viszontkereset-levelet vissza kellett volna utasítani
- magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, az alperes perbe
bocsátkozásával viszont megalapozható, de
o írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő
o alperes kifogásolja a joghatóság hiányát
- joghatóság egyetlen ok alapján sem állapítható meg, alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja
meg (pl. kizárólagos joghatóság esetén)
- fél törvényes képviselőjét mellőzték, hiányt a határidő alatt sem pótolták
- más ügyben eljáró bíróság hatásköre/ illetékessége, kivéve
o ha pertárgy értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás nélküli írásbeli ellenkérelmet
terjesztett elő
o illetékesség nem kizárólagos és az alperes illetékességi kifogás nélküli írásbeli ellenkérelmet
terjesztett elő
□ ÁTTÉTEL ELRENDELÉSE EGYIDEJŰLEG
- fél meghal, megszűnik és a jogutódlás kizárt
- perfelvételi, folytatólagos perfelvételi tárgyalás mulasztása/ jelenlevő fél sem kéri a tárgyalás
megtartását
o feltéve, hogy perfelvétel lezárására nem került sor
- hiányzó/ megszűnt jogi képviselet pótlásáról határidőben nem gondoskodik
- közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatásköre
o ÁTTÉTEL
Kérelemre történő megszüntetés

- felperes a teljes keresetétől elállt
o ellenkérelem előterjesztéséig alperes hozzájárulása nélkül, ezután hozzájárulással
o hozzájáruló nyilatkozatot csatolni- elmulasztja: megszüntetés
o nem kell hozzájárulás, ha azért áll el, mert alperes az eljárás megindítását követően teljesített
- felek közösen kérték - pl. egyezség esetén
- megszűnt félnek nincs jogutódja és bármelyik fél az eljárás megszüntetését kérte
- bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de határidő alatt nem adott és az alperes
a kérelmében kérte az eljárás megszüntetését (nem EU-s, EGT-ben lakik)
Részbeni megszüntetés
- eljárás hivatalból vagy kérelemre történő megszüntetésének oka csak a kereset vagy viszontkereset, illetve
csak valamelyik fél vonatkozásában áll fenn
o megszüntetési okkal érintett részben szünteti meg
- ha a felperes a kereseti kérelem egy részétől áll el
o akkor ebben a tekintetben szünteti meg
Joghatások fennmaradnak
Ha az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül
- visszautasítási okkal érintett keresetlevelet szabályszerűen előterjesztik
- mellőzött törvényes képviselőt pótolják
- perköltség-biztosítékot letették
77
51. A jogi képviselő nélkül eljáró félre irányadó eljárási rend
Jogi képviselet igénybevétele

- azokban a perekben, ahol a jogi képviselet nem kötelező, de jogi képviselőt vesz igénybe
o jogi képviselővel történő eljárás választása
□ eljárás jogerős befejezéséig a jogi képviseletet kötelező fenntartani
• kötelező jogi képviselet szabályai alkalmazandók rá
□ egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra
• fél bejelentésétől kezdve hatályos
• jogutóddal szemben nem hatályos
□ ügyvédjelölt, jogi előadó is jogi képviseletnek tekintendő
□ fél tájékoztatása első intézkedés alkalmával
Beadványok benyújtása
- formanyomtatványon (kereset, viszontkereset, beszámítást tartalmazó irat, ellenkérelem)
- lakóhely, székhely, munkahely szerinti bíróságon, ügyfélfogadási időben szóban is előadható a kereset
o jegyzőkönyvben / nyomtatványon rögzít a bíróság
o ha nem az illetékes bíróság rögzítette – haladéktalanul megküldi
o beadás időpontja: szóbeli előadás időpontja
o fél tájékoztatása jogairól, kötelezettségeiről, felhívás hiánypótlásra
□ ha elmulasztja: hiányos tartalommal rögzítés
o egyéb kérelmet, nyilatkozatot is előterjeszthet szóban – jegyzőkönyvben kell rögzíteni
- válaszirat, viszontválasz, előkészítő irat előterjesztése csak, ha nem okoz különösebb nehézséget
Beadványok eltérő tartalma
- kötelező tartalmi elemek közül nem kell feltüntetni a jogalapot és a jogi érvelést
- érvényesíteni kívánt jogot, anyagi jogi kifogást az alapjául szolgáló tények előadásával kell megjelölni
- záró részben a pertárgy értékét, illetékesség, hatáskört megalapozó adatokat akkor kell feltüntetni, ha a
keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatok alapján nem állapítható meg
Beadványok hiányosságai
- hiánypótlásra felhívó végzésben teljeskörű tájékoztatás a hiánypótlás módjáról, valamennyi hiányosság
feltüntetése
- hiánypótlás helyett személyes meghallgatás is lehetséges, ha célravezetőbb
- ha nem pótolta – keresetlevél visszautasítása
Felek jelenléte a tárgyaláson
- megjelent nem jogi képviselő perbeli képviseleti jogát nem igazolta/ nem szabályszerű
o határidő az igazolásra + eljárást jóváhagyó nyilatkozat csatolására
□ nem csatolták: hatálytalan perbeli cselekmények, mulasztás következményei
o tárgyalást a bíróság megtarthatja, jelenlévő fél kérésére megtartja
- ha nem képviselheti
o személyesen járjon el / megfelelő meghatalmazott útján + eljárást jóváhagyó nyilatkozatról
nyilatkozzon
Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás
- tárgyaláson szóban is előadható
Rendfenntartás
- nem jogi képviselő kiutasítása estén a tárgyalás megtartását ő is kérheti
o egész eljárásra kiutasítja: új képviselő/ személyes megjelenés
- jogi képviselő egész eljárásra kiterjedő kiutasítása esetén jelentse be, ha jogi képviselő nélküli eljárásra tér
át
Anyagi pervezetés
- fél személyes meghallgatása a jogvita kereteinek meghatározásához szükséges nyilatkozatok tisztázása
érdekében
- bizonyításra szoruló tények vonatkozásában a bizonyítási lehetőségekről tájékoztatás
78
52. A bizonyítás fogalmi rendszere, a bizonyítási érdek és a bizonyítási teher
A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI:
- A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. A bizonyítás fő
színtere az elsőfokú eljárásban főszabályként az érdemi tárgyalási szak
- A bizonyítás a bíróság és a felek (esetenként a bizonyításban közreműködő más résztvevők) tevékenysége

o Felek: eljárástámogatási kötelezettség  bizonyítékaikat felkutatják, összegyűjtik, a bíróság rendelkezésére
bocsátják
o Bíróság: az általa megismert tényekről (bizonyító tények) az ismeretlen vagy bizonyítandó tényekre
következtet. Ennek során meggyőződést kell szereznie a bizonyítandó tények valóságáról vagy
valótlanságáról.
A bizonyítás alapelvi szintű kérdései:
• Tényállás szabad megállapításának elve (263.§, 264.§ (tényállítás szabad megállapításának korlátai,
melyet a 278.§ (1), 267.§ együtt kell értelmezni)
o bizonyítás lefolytatásának formai szabadsága
o bármely alkalmas eszközt fel lehet bizonyítékként használni
• Bizonyítékok szabad mérlegelése (279.§)
• Tárgyalási elv: (4.§ (2), 265.§ (1))
Bizonyítási jogi alapfogalmak
1. A bizonyítás tárgya: a feleknek nem jogokat, hanem a tényállást alátámasztó tényeket kell
bizonyítaniuk. „Iura novit curia” = „a bíróság ismeri a jogot” (Ez alól egy kivétel van, amikor jog a
bizonyítás tárgya: az 1968-as Londoni Európai Egyezmény a külföldi nyom tartalmáról szolgáló
felvilágosításról: a külföldi jog itt ténynek minősül)
2. A bizonyítási érdek/teher/kötelezettség:
a. érdek: a perben felmerült valamely vitás tény fennállásának bizonyítása melyik fél érdekében
áll? melyik fél feladata az azzal kapcsolatos bizonyítási indítványok előterjesztése, bizonyítékok
rendelkezésre bocsátása)
i. a bizonyítási érdek alakulását illetően a perben alkalmazandó anyagi jogszabályok sok
esetben konkrét előírásokat tartalmaznak (pl. szerződésen kívül okozott kár megtérítése
iránti perben a Ptk. szerint a felperesi károsultat terheli a kár bekövetkezésének,
mértékének, a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése közötti okozati
összefüggésnek a bizonyítása, míg az alperesi károkozónak kell bizonyítania, hogy a kár
megelőzése, elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható, illetve hogy a károkozás nem volt jogellenes.
b. teher: valamely tény bizonyítatlanságának következményei melyik fél terhére értékelendők.
i. főszabály: a bizonyítási érdek és a teher ugyan azon fél oldalán nyugszik
79
ii. elválik: törvényes vélelmek esetén, ideiglenes igazságoknál, bizonyítási szükséghelyzet
szabályainak alkalmazása során
c. (Azt, hogy az a felek valamelyikét és nem a bíróságot terheli a rendelkezési elvből vezethető le):
(265.§ (1))
3. A bizonyítandó tények: („amit”: pl.: a kutya megharapott valakit) felek által érvényesíteni kívánt anyagi
jog alkalmazásához a bíróságnak annak tényállási elemeinek valódiságáról kell meggyőződnie. Akkor
beszélünk bizonyítandó tényről, ha azt
a) valamelyik fél a perbe állítással bevezette és

b) az az ellenfél által vitatott (amennyiben nem vitatott, egyszerűsített bizonyításra kerülhet sor:
266.§)
4. A bizonyító tények = bizonyíték: („amiből”: pl.: a tanú vallomása a harapásról) azok a tények,
amelyekből közvetlen logikai lépésekkel a bíróság következtetni tud a bizonyítandó tények
valódiságára
A (bizonyítandó) tények lehetnek abszolút és relatív tények
5. A bizonyítási eszköz: („amivel”: pl.: a tanú személye, aki látta a harapást) azok a médiumok, amelyek
magukban hordozzák a bizonyítékot
6. A bizonyítás módjai: tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás, szemle
*megjegyzés: Varga és Éless álláspontja nem egyezik meg arról, hogy a fél nyilatkozata bizonyítási
eszköznek számít e, tekintettel a törvényszövegben alkalmazott „és” elválasztásra.
mód eszköz bizonyíték

szakértői bizonyítás szakértő szakértői vélemény
okirati bizonyítás okirat okirati tartalom
szemle szemletárgy szemletárgy jellege, általa hordozott valóság
Az osztott perszerkezet a bizonyítás vonatkozásában:
a) A felek részéről:
1. perfelvételi szak (183. § (1)): A perfelvétel körében a felek a keresetlevélben és a perfelvételi

iratban feltüntetett illetve perfelvételi tárgyaláson előadott tény és jogra vonatkozó állítással,
tagadással, be vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához
szükséges bizonyítási inditvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére
vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával meghatározzák
a jogvita kereteit.
2. érdemi tárgyalási szak (214.§(1)) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a

perfelvételsorán meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert. (2) A fél az
érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg
perfelvételi nyilatkozatot.
220. § utólagos bizonyítás.
80
b) A bíróság részéről: anyagi pervezetés
A bizonyítási kérelem:
• keresetlevél tartalmi elemei: (170.§):
• az érdemi részben ((2) e)): tényállásokat alátámasztó bizonyítékok, bizonyítási indítványok az e

törvényben meghatározott módon
• a záró részben ((3) e)): a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékok
• ellenkérelemben (199.§ (2) ab), bc))

(+183.§ (5): megváltoztatás szabályai, pénzbírság)
A bizonyítás fajai:
• bizonyítás : tények valóságának bemutatására szolgáló folyamat, amely a bíróban a bizonyítandó tényről
a teljes bizonyosság elérését célozza
• valószínűsítés: anyagi jogok esetében bizonyosságot követel meg a törvény, bizonyos eljárási
szabályokban meghatározott esetekben azonban a valószínűség elérése is elegendő lehet
• főbizonyítás: a bizonyításra kötelezett fél teszi, ellenbizonyítás: annak megdöntésére irányul, ellenkező
bizonyítás: ennek hiányában valósnak kell elfogadni, ha a valószínűsítő tény igaz
• közvetlen  közvetett bizonyítás
A BIZONYÍTÁSRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
263. § [A tényállás szabad megállapításának elve]
• (1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a
bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs
kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás
megállapítására alkalmas.
• (2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve
az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti.
264. § [Más hatóság határozatához kötöttség]
• (1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell
határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére
rótt bűncselekményt.
• (2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében

hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.
265. § [Bizonyítási érdek (és bizonyítási szükséghelyzet)]
• (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában* a perben jelentős tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban:
bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez
81
a fél viseli.
*: különleges pereknél előforduló hivatalbóli bizonyítás, fikció, vélelem
• (2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy
a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél

rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, (vagy)
b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított

tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,
és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.
• (3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a
bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
o „Bizonyítási szükséghelyzetről akkor beszélhetünk, amikor a teljes bizonyítás nem

lehetséges, de a per állás szerint valamely tény fennállása nagyon valószínű és a bírói
lelkiismeret nem engedi meg a bizonyítási teher szabályainak merev alkalmazását”
o Gyakorlatban csak kivételesen lehet alkalmazni  pl. orvosi műhiba perek (felperesnek
gyakran csak egy kórházi zárójelentés van a birtokában)
266. § [Bizonyítás nélkül megállapítható tények]
• (1) A bíróság az
a) ellenérdekű fél által beismert,

b) a felek által egyezően előadott,
c) az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy
d) e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást
valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
• (2) A bíróság az általa köztudomásúnak tekintett és az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása
van, akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak.
(A hivatalos tudomás feltételezi, hogy az eljáró bíró arról eljárása során, hivatali minőségében szerzett
tudomást)
• (3) A bíróság a törvényes vélelmeket - ideértve a jogszabály szerint az ellenkező bizonyításáig

valósnak tekintendő körülményeket - hivatalból veszi figyelembe.
• (4) A bíróság tájékoztatja a feleket a (2) és (3) bekezdés alapján hivatalból figyelembe vett tényekről.
A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ellenbizonyításnak
van helye.
(tájékoztatási kötelezettség elmulasztása: 373.§ (4) : kereset-, ellenkérelem-változtatás, utólagos
bizonyítás lehetősége)
(pl.:203.§ (2), 190. §(2))
82
53. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás
A BIZONYÍTÁS MÓDJAI ÉS ESZKÖZEI
267. § [A bizonyítás módjai]
• A bizonyítás történhet különösen

a) tanúbizonyítás,
b) szakértői bizonyítás,
c) okirati bizonyítás és
d) szemle útján.
• A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények
megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve,
ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.
o atipikus bizonyítási mód: pl. adatszolgáltatás kérése a hatóságoktól vagy közvélemény kutatás.
Alkalmasnak és célszerűnek kell lennie  nem célszerű ha aránytalanul megnöveli a per
időtartamát vagy költségeit
o közrendbe ütközik: kínvallatás, istenítélet
o A Pp. nem tekinti bizonyítási eszköznek a fél és a fél képviselője nyilatkozatát.
268. § [A bizonyítás eszközei]
• (1) A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben
jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető
bizonyítékhoz juthasson.
• (2) Bizonyítási eszközként különösen:
a) tanú,
b) szakértő,
c) okirat,
d) képfelvétel,
e) hangfelvétel,
f) kép- és hangfelvétel, valamint
g) egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.
(nem taxatív felsorolás  külön nem nevesített eszközök is felmerülhetnek  atipikus
bizonyítási eszközök)
• (3) Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt törvény
a) kizárja (ettől nem válnak jogsértővé, de nem használhatóak fel (pl. 289.§ (1), 296.§, 316.§
(3)...) vagy
b) feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható.
270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása]
• (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot - ideértve a fél más
eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja, az eljárás sajátosságait
83
leszámítva, e törvény rendelkezéseibe ütközik.
o pergazdaságosság és a perek ésszerű időn belüli bejezésének alapelveiből következik
o megőrzi eredeti bizonyító erejét  pl. ha a bizonyító fél indítványozza, hogy a polgári pert
megelőző büntetőeljárásban készült szakvéleményt vegyék figyelembe a perben, szakértői
véleményként kerül befogadásra és nem pl. okiratként
• (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az

nyilvánvaló.
• Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a
bizonyítás e tekintetben őt terheli.
• (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben
ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek.
• Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelen lévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelen lévő
fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti. (csak ismertetés után válik a peranyag részévé!)
A KÖZREMŰKÖDŐK ÉS A VELÜK SZEMBEN ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK
271. § [A közreműködők kötelessége és jogai]
• A közreműködők: (újdonság az új PP.-ben a fogalma)
a) tanú,
b) a kirendelt szakértő,
c) az okirat birtokosa, illetve
d) a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a
bíróság szükségesnek tartja...
kötelesek közreműködni a bizonyítás felvételében.
• Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kérelemre a közreműködők jogosultak a közreműködésükkel
összefüggésben felmerült költségeik megtérítésére, és - ha a közreműködés a hivatásuk
gyakorlásával valósul meg - megfelelő díjazásra.
• A költség, illetve a díj meghatározása tárgyában hozott végzéssel szemben az érintett
közreműködő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek - a fellebbezéssel nem
érintett részben - a kifizetésre halasztó hatálya nincs.
272. § [A közreműködőkkel szemben alkalmazható kényszerítő eszközök]
• (1) A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt - az ok
valószínűsítése mellett - alapos okkal előzetesen kimentette volna,
a) az okozott költségek megtérítésére kötelezi,

b) pénzbírsággal sújthatja,
c) elrendelheti az elővezetését,
d) csökkentheti a díját, (pl. szakértő a szakvéleményt késedelmesen terjeszti elő)
e) értesítheti a mulasztásról elöljáróját, vezetőjét, munkáltatóját.
• (2) Az (1) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
• (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem
alkalmazhatók, helyette a törvényes képviselőjével szemben alkalmazható az (1) bekezdés a) és b)
pontja.
84
• 4) A bíróság az (1) bekezdés c) pontja szerinti elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést
elrendelő végzésben megjelölt személyt végzésben kötelezi. A végzés ellen az elővezetés költségének
megfizetésére kötelezett személy külön fellebbezéssel élhet.
273. §[Utólagos kimentés]
• Ha a közreműködő a kötelezettsége megszegését a kényszerítő eszköz alkalmazása után - az ok

valószínűsítése mellett - alapos okkal kimenti vagy* kötelezettségét haladéktalanul teljesíti, a
bíróság az intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi.
• * bár a törvényszöveg „vagy” elválasztást használ, a bírói gyakorlat várhatóan az első kimentés
mellett is megköveteli majd a kötelezettség teljesítését
274. § [Perorvoslat]
• A kényszerítő eszközt alkalmazó, illetve a kényszerítő eszközt alkalmazó végzés hatályon kívül
helyezésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen az érintett közreműködő (tehát a fél nem!)
külön fellebbezéssel élhet.
• Az elővezetést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bizonyítás szakaszai:
1. A bizonyítás indítványozása
2. A bíróság dönt a bizonyítás elrendeléséről/mellőzéséről
3. A bizonyítás lefolytatása
4. A bizonyítás eredményének mérlegelése
A BIZONYÍTÁS INDÍTVÁNYOZÁSA ÉS ELRENDELÉSE
- A bizonyítási indítványok megtételének határideje az osztott perszerkezet bevezetésével szigorodott. A

bizonyítási indítvány, illetve a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása perfelvételi nyilatkozatnak minősül
tehát főszabály szerint csak a perfelvételi szakban terjeszthetők elő és a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
lehet azokat módosítani. Kívétel pl. utólagos bizonyítás. A bizonyítás lefolytatása előtt bármikor vissza vonható
az érdemi tárgyalási szakban is (221. §)
275. § [A bizonyítás indítványozása és a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása]
• (1) A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni
a) a bizonyítani kívánt tényt,

b) a bizonyítási eszközt,
• (2) Az okirat és a tárgyi bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a
bizonyítani kívánt tényt.
276. § [A bizonyítás elrendelése vagy mellőzése]
85
• (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el.
• (2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi.
• (3) A bíróság a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, a bizonyítás felvétele tárgyában hozott
határozatához nincs kötve.
• (4) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha
a) a bizonyítási indítványt a fél nem e törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti elő, kivéve,
ha törvény eltérően rendelkezik,
b) a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél - felhívás ellenére - az előlegezési

kötelezettségét nem teljesítette.
• (5) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a
jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.
A BIZONYÍTÁSFELVÉTEL
277. § [A bizonyításfelvétel helye]
• (1) A bíróság csak a saját illetékességi területén vagy a székhelyén (ez a kettő pl. a Buda környéki
bíróság esetében nem esik egybe) teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül,
• más bíróság területén csak akkor járhat el, ha
a) ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy
b) a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség, kiskorú érdeke vagy más fontos érdek
indokolja.
• (2) Ha a bíróság az illetékességi területén kívül jár el, erről értesíti az illetékes járásbíróságot,
amely megkeresésre a bizonyításfelvétel során segédkezik.
• (3) A bizonyítási eljárást a bíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le.

• Ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, a bizonyításfelvétel történhet
elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével.
• (4) Ha a bizonyításfelvétel tárgyaláson történő lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul

nagy költségtöbblettel járna, a bizonyításfelvétel történhet kiküldött bíró vagy megkeresett
bíróság útján is.
o A bizonyítás célja, hogy a bíróságnak a bizonyítandó tényállítások valóságtartalmára
vonatkozó meggyőződését kialakítsa.  Minél közvetlenebb kapcsolatban áll a bíróság
észlelése az állított ténnyel annál erősebb a meggyőződés  közvetlen észlelés
elsődlegessége: bizonyítékok közvetlensége és észlelés közvetlensége.
■ az ítélkez tanács valamennyi tagja legyen jelen  személyes észlelés  főszabály

tárgyaláson folytatják le a bizonyítást
■ van amikor nem lehet: pl. szemlét a helyszínen kell lebonyolítani, tanú túl öreg, beteg,
nem tud utazni, rendkívül költséges lenne, vagy lehetetlen.
86
278. § [A bizonyításfelvétel módja és a felek által gyakorolható jogosultságok]
• (1) A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás
felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét.
• (2) A bizonyítás felvétele során a közreműködőket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a

bíróság nyilatkoztatja.
• A bíróság tagjai a közreműködőkhöz és a felekhez a ténybeli nyilatkozataik valós tartalmának
tisztázása, a közreműködő szavahihetőségének és illetéktelen befolyástól való mentességének
ellenőrzése, a tudomásszerzés körülményeinek, illetve az okirat vagy más bizonyítási eszköz
hitelességét érintő körülményeknek a feltárása érdekében kérdéseket intézhetnek.
• (3) A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek, azzal kapcsolatban észrevételeket és

indítványokat tehetnek, a bíróság számára további kérdések feltételét indítványozhatják.
• A bíróság engedélyezheti, hogy egyes kérdéseket a fél közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek.
• (4) Ha e törvény szerint a fél a bizonyítás felvétele során indítvány megtételére jogosult, az
indítvány az érdemi tárgyalási szakban is előterjeszthető.
• A 276. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, továbbá ha a fél az indítvány
előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság az indítvány teljesítését mellőzi.
BIZONYÍTÁSFELVÉTEL ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÉS

KIKÜLDÖTT BÍRÓ ÚTJÁN
280. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás]
• Ha a bizonyításfelvétel során a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő

meghallgatása szükséges, a bíróság a XLVII. Fejezet rendelkezései szerint a meghallgatást
elektronikus hírközlő hálózat útján is foganatosíthatja.
281. § [Bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján]
• (1) Kiküldött bíróként - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a bíróság eljáró tanácsának
elnöke, egy vagy több tagja, továbbá az eljáró bíróság egy vagy több bírája, bírósági titkára járhat
el.
• (2) A bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg kell
jelölni
a) a kiküldött bírót,
b) a bizonyításfelvétel időpontját,
c) a meghallgatandó személy nevét, címét, perbeli szerepét vagy a szemle helyszínét,
d) a bizonyítandó tényeket, és azokat a kérdéseket, amelyekre a meghallgatott személyt
nyilatkoztatni kell,
e) azt az okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt, amelyet a közreműködő a meghallgatás
helyszínén köteles felmutatni.
• (3) A bíróság a végzésben elrendelheti, hogy
a) a kiküldött bíró útján történő bizonyításfelvételre meghatározott helyszínen vagy az
87
érintett személy tartózkodási helyén kerüljön sor,
b) a kiküldött bíró készítsen képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt a

bizonyítási cselekményről.
• (4) A bíróság a meghallgatandó személyt és a feleket a bizonyításfelvétel kitűzött határnapjára

megidézi.
• (5) A kiküldött bíró a bizonyítási cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel.
A BIZONYÍTÁSFELVÉTEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
BIZONYÍTÁSFELVÉTEL MEGKERESETT BÍRÓSÁG ÚTJÁN
282. § [Megkeresett bíróság útján történő bizonyításfelvétel elrendelése]
• (1) A bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a meghallgatandó személyek
laknak, illetve, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben foganatosítható.
• Az eljáró bíróság székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni
nem lehet.
• (2) A bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg
kell jelölni a megkeresett bíróságot és a 281. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglaltakat, továbbá a
bíróság elrendel jeti a 281. § (3) bekezdésében foglaltakat.
• A megkeresett bírósággal az elnök közli azokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni
kell és azokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek, így különösen az
eljárásban résztvevők, továbbá a képviselőik nevét és egyéb szükséges azonosító adatait, a
költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a
bizonyítandó tényállást, valamint azt is, ha az eljárásban résztvevők valamelyike
költségkedvezményben részesül.
• (3) A megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat is, amelyek a megkeresés
elintézéséhez szükségesek.
283. § [A megkeresett bíróság eljárása]
• (1) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a meghallgatni kért
személyeket idézi, a feleket pedig a határnapról értesíti.
• (2) A megkeresett bíróságon a bizonyítást egyesbíró vagy bírósági titkár folytatja le.
• A megkeresett bíróság - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkereső bíróság jogait
gyakorolja.
• (3) Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, erről a megkeresett
bíróság haladéktalanul értesíti a megkereső bíróságot.
• (4) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.

• Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a
megkereső bírósággal közli.
• (5) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben mind a megkereső, mind
88
a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni.
• A jegyzőkönyvet az iratokkal együtt nyolc napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak.
AZ ELŐZETES BIZONYÍTÁS ELRENDELÉSE
334. § [Az előzetes bizonyítás elrendelésének feltételei]
• Előzetes bizonyításnak van helye az érdekelt fél kérelmére a per megindítása előtt vagy annak
folyamatban léte alatt - a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően -, ha
a) a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna,
- pl. a tanú életkorára figyelemmel, súlyos betegség, hosszabb külföldi út
- pl. a tárgyi bizonyíték elpusztul, eltűnik vagy visszafordíthatatlanul átalakul
b) a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő
befejezését elősegíti, vagy
c) a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

- pl. származási perek, gondnoksági perek
335. § [Illetékesség]
• (1) Az előzetes bizonyítás lefolytatására illetékes
a) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróság, vagy
b) az a járásbíróság, amelynek a területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható.
• (2) Ha a per folyamatban van, a per bírósága az előzetes bizonyítás lefolytatására kizárólagosan
illetékes.
o perindítást megelőzően  lakóhely szerinti járásbíróság, vagy célszerűség
o perindítással egyidejűleg vagy azt követően  perbíróságnál
336. § [Az előzetes bizonyítás iránti kérelem]
• (1) Az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelemben meg kell jelölni:
a) a felek nevét, lakóhelyét; ha az ellenérdekű fél ismeretlen, ennek okát,
b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítási eszközöket, valamint

szemle esetén a bizonyítási módot,
c) az előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló határozott kérelmet,

d) az előzetes bizonyítás elrendelését a 334. § szerint megalapozó feltételt, és
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható.
- a beadvány illetékköteles.  Itv. 39. § (3) és Itv. 42. § (1) g)
89
• (2) Azt, hogy az ellenérdekű fél ismeretlen, továbbá, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei
fennállnak, valószínűsíteni kell.
337. § [A kérelem elbírálása]
• (1) A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában az ellenérdekű fél szóbeli vagy írásbeli
meghallgatása után határoz, kivéve, ha
a) az ellenérdekű fél ismeretlen, vagy
b) az előzetes bizonyítás elrendelése sürgős.
• (2) A meghallgatás határnapjára szóló idézéssel vagy az írásbeli nyilatkozattételre történő

felhívással együtt küldi meg a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet az
ellenérdekű fél részére.
• (3) Ha a bíróság a meghallgatást mellőzi, az előzetes bizonyítás elrendeléséről vagy elutasításáról

szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az előzetes bizonyítás elrendelése iránti
kérelmet.
• (4) Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
o de az előzetes bizonyítást elrendelő végzés nem fellebbezhető határozat
AZ ELŐZETES BIZONYÍTÁS LEFOLYTATÁSA
338. § [Az előzetes bizonyítás felvétele]
• (1) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell alkalmazni.

o nem különbözik a per érdemi tárgyalási szakában foganatosított bizonyítástól  bizonyítás
általános és különös szabályai alkalmazandók
• (2) A 334. § a) pontjában meghatározott esetben az előzetes bizonyítás során a bíróság soron kívül
jár el.
• (3) Az előzetes bizonyítás során kizárólag a bíróság által kirendelt szakértő alkalmazható.
o nincsen magánszakértői véleményre, illetve más eljárásban keletkezett szakérői vélemény
beszerzésére lehetőség
• (4) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.
339. § [Az előzetes bizonyítás költségei]
• (1) Ha a per folyamatban van, az előzetes bizonyítással összefüggésben felmerült költségekre a

költségekre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
• (2) Ha az előzetes bizonyításra a per megindítása előtt kerül sor, az előzetes bizonyítás költségeit a
kérelmező előlegezi és viseli.
o de ha az előzetes bizonyítást per követi, akkor az előzetes bizonyítással összefüggésben
keletkezett költségek perköltségként felszámíthatók.
90
54. A bizonyítás eredményének mérlegelése, a bizonyítási szükséghelyzet és
a jogsértő bizonyítási eszköz
A BIZONYÍTÁS EREDMÉNYÉNEK MÉRLEGELÉSE
279. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése]
• (1) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított

magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb
peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a
meggyőződése szerint állapítja meg.
o perben jelentős tény= akár anyagi, akár eljárási szempontból (pl. kizárásra vonatkozó
információk) releváns tények
o szabad mérlegelés korlátja: indoklási kötelezettség  bíróság köteles megjelölni a
bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett körülményeket  miért nem találta valamely
tényt bizonyítottnak, vagy egyes bizonyítékokat miért hagyott figyelmen kívül, míg másoknak
jelentős bizonyító erőt tulajdonított
o a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékeli  kialakítja saját
meggyőződését  indokolja
• (2) Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli,
mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők.
• (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más
bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint
határozza meg.
o szabad belátás szerinti döntés  kártérítés vagy egyéb tartozás összegénél jöhet szóba, ha az
összeg szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján sem határozható meg  per összes
körülményét figyelembe kell venni.
o csak objektív bizonyíthatatlanság esetén  nem alkalmazható ha a tény bizonyítható lenne de
elmaradt a szükséges bizonyítás
A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET
265. § [(Bizonyítási érdek) és bizonyítási szükséghelyzet]
• (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában* a perben jelentős tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a
továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a
következményeit is ez a fél viseli.
o *: különleges pereknél előforduló hivatalbóli bizonyítás, fikció, vélelem
• (2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy
a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél

rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,
(vagy)
91
b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az
állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,
és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.
• (3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a
bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ
269. § [Jogsértő bizonyítási eszközök]
• (1) Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető
része,
a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel
szereztek meg, illetve állítottak elő, (pl. valakit megvernek és elveszik tőle az okiratot)
b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett, (pl. titokban készített hangfelvétel)
c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy (pl. lopott)
d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. (pl. üzleti titkot tartalmazó irat
vagy a munkavállaló tudja, hogy munkahelye be van kamerázva, de nem járul hozzá, hogy a
perben a munkáltató felhasználja a róla készült felvételt)
• (2) A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok

alapján tényként egyértelműen megállapítható.
• A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a
feleket tájékoztatja.
• (3) Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt
előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni.
• A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz
jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított
tizenöt napon belül azt bejelenti.
• (4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve (!)-
kivételesen
a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét,

b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket,
c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását,
d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és
e) az eset összes körülményeit mérlegelve
figyelembe veheti. (...)
- élethez, testi épséghez fűződő jog megsértése vagy erre irányuló fenyegetés  abszolút
kizáró ok
92
• (5) Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél
más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait
alkalmazhatja.
• (6) A jogsértő bizonyítási eszközre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bizonyításban

közreműködő személy tényállításán, szakvéleményén, vallomásán vagy egyéb nyilatkozatán alapuló
bizonyítékra is.
• (7) A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve
polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell.
o nem mentesít a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelősség alól  pl. a
titokban készült felvétel felhasználása esetén a személyiségi jogában sértett fél külön polgári
pert kezdeményezhet például sérelemdíj megfizetése iránt.
93
55. A tanúbizonyítás fogalma, a tanúzási képesség és a megtagadási okok
Bizonyítási eszközök
a) Személyes:
aa) tanú
- A tanú az a peres felektől különböző személy, aki az általa észlelt múltbéli tényekről tesz
vallomást a bíróság előtt
- pertárs csak félként hallgatható meg  75/1995. (XII. 21) Ab határozat: tanú csak a peres
féltől különböző személy lehet
- Pp. 44. § (2) beavatkozó sem lehet tanú  a fél személyes meghallgatására vonatkozó
szabályok szerint kell meghallgatni
- Pp. 288. § fél törvényes képviselője: nem lehet tanúként meghallgatni, kivéve, ha az általa
képviselt természetes személy fél a perben perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
ab) szakértő
b) Tárgyi:
ba) okirat
bb) szemletárgy
TANÚK
A tanúzási kötelezettség:
3 alapvető kötelezettség
- megjelenési kötelezettség
o megszegése: kényszerítő eszközök alkalmazhatók
o idézésben megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg
o akkor is köteles megjelenni, ha tanúként nem hallgatható meg vagy a tanúvallomást
megtagadhatja  van lehetőség előzetes bejelentésre és egyben az okok valószínűsítésére, de ha
az előzetes bejelentés után nem kap újabb határozatot a bíróságtól akkor meg kell jelennie
o ha nem tud megjelenni: kimentheti előzetesen az ok valószínűsítése mellett
o ha nem tud megjelenni pl. koránál fogva, akkor meghallgatható kiküldött bíró által vagy
elektronikus hírközlő hálózat útján is  továbbra sincs lehetőség arra, hogy a tanú írásban
tegyen vallomást  közvetlenség elve
o ha előzetesen nem menti ki  szankciók: okozott költségek megtérítése, pénzbírság,
elővezetésének elrendelése. A szankciók együttesen is alkalmazhatók.
- vallomástételi és okirat- felmutatási kötelezettség

o megszegése: kényszerítő eszközök alkalmazhatók
- igazmondási kötelezettség
o megszegése: hamis tanúzás bűncselekményét valósítja meg
A tanúkkal kapcsolatos általános rendelkezések
284. § [A tanúbizonyítási indítvány]  275. § minden bizonyítási indítvány tartalmi elemei  284. §
tanúbizonyítás többlet elemei.
94
• (1) A tanúbizonyítási indítványban be kell jelenteni a tanú nevét és idézhető címét.
o nem kell, hogy állandó lakóhely legyen  olyan cím elfogadható ahol a megjelölt tanú az
idézést átveheti, pl. munkaügyi perek  munkahelyet jelölik meg néha
• (2) Ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni az életkorát, törvényes képviselője nevét és
idézhető címét is.
• (3) Ha a perben a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal
összefüggő ok miatt kérik megidézni, az idézési címe a szolgálati helye szerinti bíróság vagy a
hivatal címe.
o (Az elkülönítés alapja a bírák magánéletének védelméről értekező AB határozat)
• Ha a bíró vagy más hivatalos személy szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az
általános szabályok az irányadók.
285. § [A tanú adatainak zártan kezelése a tanúbizonyítási indítvány megtétele során]
• (1) A tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha
a) a tanú az adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy

b) ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy
c) azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhetők.
• (2) A hozzájárulásról vagy az adat ismertségéről az indítványozó félnek a tanúbizonyítási

indítványban nyilatkoznia kell.
o idézési címet külön lapon kell bejelenteni ilyenkor. pl. ha bűncselekménnyel kapcsolatos
polgári igényekről kell a perben dönteni és fontos, hogy a tanú személye az ellenfél előtt
ismeretlen maradjon.
• (3) Különösen indokolt esetben a tanúbizonyítási indítványban elegendő a tanú neve helyett egyéb
megjelölést alkalmazni; az így megjelölt tanú nevét is a külön lapon kell bejelenteni.
• (4) A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, annak tartalmát csak a
bíróság, a jegyzőkönyvvezető, illetve a leíró és az ügyész jogosult megismerni.
• A bíróság biztosítja, hogy az adatokat bejelentő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli
személyek számára a tanú személyi adatai az eljárás egyéb adataiból se válhassanak
megismerhetővé.
• (5) Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási
indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt
kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja.
• Az adatbejelentéstől számított hat hónap eltelte után ezzel kapcsolatos kifogást előterjeszteni nem
lehet.
• Ha a kifogás elkésett, azt a bíróság hivatalból elutasítja, a kifogást elutasító határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye.
286. § [Az ellenérdekű fél kötelezése a tanú adatainak bejelentésére]
• A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének
a bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri
vagy ismernie kell.
• Ebben az esetben az adatok zártan történő kezelését a tanú hozzájárulásának hiányában csak
akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben egyéb úton megismerte a tanú személyi
95
adatait.
287. § [A tanú idézése]
• (1) A tanút az elnök idézi meg.

• Az idézésben megjelölhetők azok a körülmények is, amelyekre a tanú meghallgatása irányul, és a
tanú felhívható arra, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható
egyéb tárgyait hozza magával.
o idézés  végzéssel történik  szükséges megjelölni a tárgyalás helyét és időpontját és
figyelmeztetni kell a meg nem jelenés jogkövetkezményeire
• (2) A tanút az idézésben tájékoztatni kell adatainak kezelési módjáról, az adatkezeléssel

kapcsolatos jogairól, továbbá arról, hogy a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítésére
mennyiben tarthat igényt.
• (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanút törvényes képviselője útján idézi a
bíróság azzal a felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék.
• A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú tanú idézéséről a bíróság a törvényes képviselőjét értesíti.
• (4) Ha a tanú a bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a bíróságnak a tanú
ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a téves bejelentés nem a per elhúzását célozta-
e.
o ha nem jelent meg, először vizsgálni kell, hogy szabályszerű volt-e az idézés.
o ha azért nem volt megidézhető, mert tévesek voltak a tanú bejelentett adatai akkor vizsgálni
kell, hogy a per elhúzása volt-e a cél  fel kell hívni a bizonyító felet a tanú helyes idézhető
címének bejelentésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ismételten eredménytelen idézés esetén
a bizonyítatlanság jogkövetkezményei alkalmazandók.
288. § [A törvényes képviselő meghallgatása]
• A fél törvényes képviselőjét tanúként meghallgatni nem lehet, kivéve, ha az általa képviselt
természetes személy fél a perben perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
289. § [Tanúzási képtelenség]
Természetes tanúzási képtelenség: nem rendelkezik megfelelő fiziológiai és pszichikai képességekkel 

akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet (1952-
es Pp.)  MÁR NINCS TERMÉSZETES TANÚZÁSI KÉPTELENSÉG: önmagában a fizikai és érzékszervi
fogyatékosság tartalmilag nem befolyásolja a tanúvallomást és az értelmi fogyatékosság esetén is egyedileg kell
mérlegelni
Törvényi tanúzási képtelenség: jogi, társadalmi, erkölcsi akadály.
• (1) Nem hallgatható meg tanúként (abszolút ok), aki
a) védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást,
■ büntetőeljárásban védőként eljáró ügyvédnek a titokgazda általi felmentés sem adható

olyan kérdés tekintetében, amelyről az ügyvéd védőként szerzett tudomást (Ügyvédi
törvény)
96
b) a titoktartás alól felmentést nem kapott, olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül.
• (2) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
• (3) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes,
jogszabály határozza meg.
• (4) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell
jelölni.
• (5) E § rendelkezései ellenére meghallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.
290. § [A tanúvallomás megtagadása]
• (1) A tanúvallomást megtagadhatja (relatív ok- tanú dönti el, hogy kíván-e vallomást tenni):
a) a felek bármelyikének hozzátartozója,
b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével

vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben,
■ Az eljáró bírónak észlelnie kell, hogy a tanú vallomásának folytatásától az várható, hogy a
tanú magát vagy hozzátartozóját bcs. elkövetésével fogja vádolni, így erre konkrétan ekkor
köteles a tanút figyelmeztetni és nem a meghallgatás kezdetekor.
c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét

sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette,
■ pl. ügyvéd, orvos, pap
d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a

tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok
a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései
alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az
érintett adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e,
e) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,
f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalomszolgáltatói
tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos
kérdésben.
• (2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyinek hozzátartozója, a tanúságtételt a többiekre
nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.
• (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha
a) a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje,
b) a kérdés olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél
ba) a tanú, mint valamelyik fél képviselője, vagy mint ügyleti tanú maga is
közreműködött, vagy
97
bb) valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy
c) a kérdés a tanú családtagjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú

családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő
elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
• (4) Az (1) bekezdés c)-f pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése
után is fennmarad.
• Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettség megszűnik, ha a titok nem természetes személy
jogosultja megszűnt jogutód nélkül.
• (5) Az (1) bekezdés a), valamint c)-f pontja esetén a tanút mentességére meghallgatása előtt, illetve
mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a
figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
• (6) Ha a tanút az e §-ban meghatározott esetekben a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére
vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú
vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.
291. § [A tanúzási képtelenség és a tanúvallomás megtagadásának előzetes bejelentése]
• (1) Ha a tanú a 289. § (1) bekezdése értelmében nem hallgatható meg vagy a 290. § (1) bekezdése
alapján nem kíván vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti.
• A megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell.
• A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve is meghallgathatja.
• (2) Abban a kérdésben, hogy a tanúvallomás megtagadásának helye van-e, a meghallgatást

foganatosító bíróság határoz.
• A határozathozatal előtt a jelen lévő feleket meg kell hallgatni.
• Ha a tanúmeghallgatást megkeresés útján foganatosítják, a megkereső bíróság a megkeresett bíróság
határozatát - kérelemre - megváltoztathatja.
• A kérelemnek a tanú meghallgatására halasztó hatálya van.
• (3) A vallomástételre kötelező határozat ellen a tanú külön fellebbezéssel élhet.

• A fellebbezésnek a tanú meghallgatására halasztó hatálya van.
• A vallomástételt nyilvánvalóan alaptalanul megtagadó tanút azonban a fellebbezést elbíráló bíróság
pénzbírsággal sújthatja, a pert tárgyaló bíróság pedig az okozott költségek megfizetésére
kötelezheti.
98
56. A tanúbizonyítás lefolytatása
A TANÚ MEGHALLGATÁSA LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
292. § [A tanú meghallgatására vonatkozó általános előírások]
• (1) A megidézett, jelen lévő tanút a tárgyalási napon meg kell hallgatni.
• Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
• (2) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása előtt nem lehet jelen, és
meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el.
• (3) A meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
• (4) A fogyatékossággal élő tanú meghallgatásának a fogyatékosságára tekintettel, az állapotának

megfelelő módon kell megtörténnie.
• A fogyatékossággal élő tanú meghallgatása mellőzhető, ha az állapota miatt tőle értékelhető
vallomás nem várható.
293. § [A tanú adatainak zártan kezelése a meghallgatás során és azt követően]
• (1) A tanút a meghallgatása megkezdése előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e a nevének
kivételével - a 285. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nevét is - a 284. § (1) és (2)
bekezdésében, valamint a 294. § (1) bekezdésében meghatározott személyi adatainak zártan
kezelését.
• Ha a tanú ezt kéri, a bíróság zártan kezeli azon adatait, amelyeket a tanút megidézni kérő fél
ellenfele - az ügyészt ide nem értve - még nem ismerhetett meg.
• (2) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön
felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a bíróság a
tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan
kezelésének megszüntetésére.
• (3) Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt
ide nem értve - a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését
megszünteti.
• (4) A tanú személyi adatainak zártan történő kezelése tárgyában a meghallgatást foganatosító bíróság
a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a jegyzőkönyvben
elegendő az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megtörténtét rögzíteni.
294. § [A tanú azonosítása és meghallgatása]
• (1) A meghallgatás kezdetén a bíróság meggyőződik a tanú személyazonosságáról, és a nevét,

születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét az adatkezelés módjának megfelelően a
jegyzőkönyvben vagy külön lapon rögzíti.
• A tanú adatait akkor is rögzíteni kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult.
o személyigazolvány/jogosítvány/útlevél és lakcímkártya
• (2) Ha a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok
miatt hallgatja meg a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének,
feladatkörének, munkakörének, esetleges vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság
99
vagy hivatal nevének és címének a rögzítése mellett kell megállapítani
• (3) A bíróság a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével

állapítja meg.
• Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a tanú által
a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai

nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és

tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint
érvényességéről
elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.
• (4) A tanútól meg kell kérdezni, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s ennek folytán vagy más
okból nem elfogult-e.
• A tanúnak erre a kérdésre akkor is válaszolnia kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására
jogosult.
• Ezután a vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve
részletesen meg kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett
tudomást.
o ha elfogultnak vallja magát, ez még nem zárja ki a meghallgatását  igazmondási
kötelezettség, de a bíróságnak ezt a nyilatkozatot a bizonyítékok mérlegelése során
figyelembe kell venni
• (5) A meghallgatás során mindvégig kiemelt figyelmet kell fordítani a tanú személyhez fűződő
jogainak, így különösen emberi méltóságának védelmére.
• A bíróság a tanúval szemben tiszteletlen magatartást tanúsító vagy ilyen hangnemet használó
személy részéről - a 236. §-ban meghatározott intézkedésen túlmenően - ismételt esetben további
kérdések feltételét megtiltja vagy a közvetlen kérdezés jogát megvonja.
• (6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek az előadásával
ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.
o egymással szembe állítják őket a tárgyalóteremben és állításaikat egymás szemébe kötelesek
megismételni. Valaki meghátrál, vagy testi reakciókból vonható le következtetés, hogy melyik
állítás helytállóbb (remegés, nem mer a másik szemébe nézni)
295. § [A tanúhoz intézett kérdések]
• Az elnök a tanú meghallgatását indítványozó fél kérelmére engedélyezheti, hogy a tanúhoz először
a meghallgatást indítványozó fél intézzen közvetlenül kérdéseket, majd - az ellenérdekű fél ilyen
tartalmú kérelme esetén - az ellenérdekű fél.
• Ez esetben a feleket követően az elnök, valamint a tanács többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket
intézni.
296. § [A tanú okirat-felmutatási kötelezettsége]
• (1) A tanú a meghallgatásakor a birtokában lévő feljegyzést, okiratot, a bizonyításnál felhasználható

egyéb tárgyait, illetve azoknak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság felhívására
megtekintés végett bemutatni, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja
100
birtokában.
• A feljegyzés, az okirat, tárgyi bizonyíték bemutatására kötelező határozatra a 291. § (3) bekezdésében
foglaltakat alkalmazni kell.
• (2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat, feljegyzés másolatának, kivonatának az

iratokhoz történő csatolását.
• Ha a tanú a másolatot, kivonatot csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik.
297. § [A tanúvallomás rögzítése]
• (1) A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, a (2)
bekezdésben meghatározott esetet, a folyamatos felvétel készítésének esetét, továbbá, ha a
felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják.
• A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
• (2) Ha a bíróság a tanú vallomását a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételre rögzíti, a

felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a hangfelvételt kísérje
figyelemmel.
• Tájékoztatni kell arról, hogy a felvétel közben, közvetlenül a kifogásolt rész elhangzását követően
a visszahallgatás, kiigazítás vagy kiegészítés iránti igényét jelezheti.
• A hangfelvétel egészének visszahallgatása ebben az esetben nem kérhető.
• (3) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vagy a hangfelvétel felvétele során a korábban előadott
vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
298. § [A kiskorú tanú meghallgatása]
• (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a
vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.
• (2) A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. (valamennyi kiskorú tanúra
irányadó szabály)
• A meghallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére
figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.
• A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.
• (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú meghallgatása esetén a hamis tanúzás
következményeire történő figyelmeztetés helyett az igazmondás követelményéről kell
tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon.
• A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú esetén a személyi adatainak zártan kezeléséről,
valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg,
valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő
gyakorolja.
• (4) Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a
gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
299. § [Költségtérítés]
101
• (1) A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a
tanút meghallgatása után figyelmeztetni kell.
• (2) A tanúnak járó költségtérítés számításáról és részletes szabályairól jogszabály rendelkezik.
• (3) A meghatározott tanúdíjat a meghallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett

összegből nyomban kiutalja.
• Ha a bíróság letétbe helyezést nem rendelt el, vagy a letett összeg nem elegendő, a meghatározott
tanúdíj előlegezésére az e törvény alapján a költség előlegezésére köteles felet kell kötelezni.
• (4) Ha a tanút a bíróság székhelyétől eltérő településről idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú
részére előlegként is kiutalhatja.
o (Pp. 1 jegyzet)
102
57. A szakértői bizonyítás fajtái és közös szabályai
SZAKÉRTŐK
- Szakértőként a PP alapján 3 féle szakértő járhat el:
a) magánszakértő
b) bíróság által kirendelt szakértő
c) más eljárásban kirendelt szakértő
+ a szakértői törvény alapján bizonyos esetekben (pl. olyan szakterületen, amelyre nincsen
bejegyzett szakértő, vagy nincs ilyen szakterület a szakterületekről rendelkező
kormányrendeletben) eseti szakértő járhat el
A szakértő alkalmazásának szabályai
300. § [Szakértő alkalmazása]
• (1) Szakértőt kell alkalmazni, ha
a) a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy

b) a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez
különleges szakértelem szükséges.

■ a bíróság feladata, hogy a feleket tájékoztassa a szakértői bizonyítás szükségességéről, ha
azt maguk nem ismerték fel  felmerült kérdés szakkérdés-e?  e tájékoztatás birtokában
dönthetnek a felek, hogy vállalják-e a költséges szakértői bizonyítást
• (2) Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban
meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni.
o Szakértők:
■ igazságügyi szakértő: az igazságügyi miniszter által vezetett névjegyzékben szerepel az
adott szakterületen.
■ gazdasági társaság, vagy szolgáltató: jogszabályban meghatározott szakterületen, ha
szerepelnek az igazságügyi szakértői névjegyzékben
■ szakértői intézmények, intézetek, testületek, szervezetek
■ Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.: külön törvény szerint működik
■ eseti szakértő: nem szerepel az igazságügyi szakértők névjegyzékében, csak kivételesen
alkalmazható, akkor, ha az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő
vagy van, de egyik sem tudja ellátni a feladatát vagy akkor is, ha az adott szakterület
nem szerepel a jogszabály által felsorolt szakterületek között
o 282/2007. (x. 26.) korm. rendelet: tartalmazza azon szakkérdések meghatározását, amelyekre
nézve csak meghatározott szakérő adhat szakvéleményt, és azokat a szakértőket is, amelyek
egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak.  pl. származási
perekben a rendeletben kijelölt szakértő intézmények jogosultak csak DNS- vizsgálat
elvégzésére.
• (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában szakértő a fél megbízása vagy kirendelés alapján,
indítványra alkalmazható.
103
o Szakértő alkalmazásának két módja:
■ fél megbízása
■ bíróság kirendelése alapján  alfaja: más eljárásban kirendelt szakértő
o mind kettő csak a Szaktv. szerinti igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő lehet
o két szakvélemény egyenrangú, a bizonyító erő szempontjából nincs különbség közöttük
o bizonyító fél választhat  de van, hogy a törvény kizárja a magánszakértő alkalmazását pl. az
előzetes bizonyítás során
■ ha nincs tilalom: elsődleges a magánszakértői bizonyítás  ha magánúton nem tud
szakértői véleményt szerezni akkor kirendelt szakértő kell
■ a fél ugyanazon szakkérdés vonatkozásában csak egyféle szakértői bizonyítási módot
választhat  ha magánszakértőt választ, akkor az ellenérdekű fél is jogosult
magánszakértőt igénybe venni, de ha bíróság rendel ki szakértőt akkor magánszakértő
alkalmazásának nincs helye a perben.  perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet
váltani a módok között.
o perfelvételi szakba: bizonyítási indítványt kell előterjeszteni  bíróság dönt, nincs a felek
indítványához kötve  pl. mellőzi a szakértői bizonyítás elrendelését, ha az indítványozó a bíróság
felhívása ellenére előzetesen nem helyezte letétbe a szakértői díjat
■ ha nem ismerik fel a bizonyítás szükségességét, nem tudják kinek a feladata  anyagi
pervezetés körében tájékoztatást kapnak.
301. § [Szakértő kizárása]
• (1) Szakértőként nem járhat el,
a) akire a 12. § a)-c), e) vagy f pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) aki az ügyben, mint bíró vett részt,
c) aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az
ügyben szakértőként már korábban eljárt.
• (2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek
tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)-c) vagy e) pontjában, illetve vezető
tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok és azt a szakértői intézményt,
intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével szemben a 12. §
a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
• (3) A kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő és a fél is köteles a
bíróságnak haladéktalanul bejelenteni.
• (4) A bíróság a kizárás tárgyában a felek meghallgatása után határoz.

• A perben kirendelt szakértő alkalmazása esetén a bíróság a határozata előtt a szakértőt meghallgatja.
o csak a kirendelt szakértőt hallgatja meg, a magánszakértőt nem
o kizárás tárgyában végzéssel határoz  fellebbezéssel nem támadható.
104
58. A magánszakértői bizonyítás
MAGÁNSZAKÉRTŐ ALKALMAZÁSA
- A PP. azért ezt szabályozza először, mert már a keresetlevélben, ellenkérelemben felmerülhet az alkalmazása
- A magánszakértőt a fél fizeti, ezáltal az ő érdekeit képviseli  ennek ellensúlyozására is szükség van a
szabályozásban
- Az új PP-ben már nem elvárás, hogy „a bíróság ne rendelkezzen a szükséges szakértelemmel”, ettől
függetlenül ki kell rendelnie, de a bíróság mérlegelési, döntési jogköre természetesen fennmaradt
- Szakértői tv. (2006. évi XXIX.) tartalmazza a részletszabályokat
- A bíróság 3 esetben rendelkezik a magánszakértőkkel kapcsolatban hivatalból:
a) 301. § (3): szakértő kizárása

b) 310. §: felmentése
c) 311.§: más szakértő kirendelése
302. § [A magánszakértői vélemény]
• (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a fél a megbízása alapján eljáró szakértő (a
továbbiakban: magánszakértő) által készített szakvélemény (a továbbiakban: magánszakértői
vélemény) benyújtását indítványozhatja.
o ha a bizonyító fél a magánszakértői bizonyítás alkalmazását indítványozta, az ellenfele is élhet a
magánszakértői bizonyítás lehetőségével. Ez esetben ugyanazon szakkérdésre egyszerre két
magánszakértői vélemény is készül. A perhatékonyságot nem sérti, mert egy időben, egymással
párhuzamosan készülnek el. NINCS LEHETŐSÉG arra, hogy a bizonyító fél ellenfele szakértő
kirendelését indítványozza a magánszakértő alkalmazásával párhuzamosan.
• (2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság
felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani.
o egyszer kérhető határidő hosszabbítás
o nincs meg határidőn belül  többé hatályosan nem teljesíthet  bizonyítatlanság terhe
• (3) A bizonyító fél ellenfele akkor jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni, ha
a bizonyító fél magánszakértői vélemény benyújtását indítványozza.
• (4) Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele ugyanazon szakkérdés
vonatkozásában csak egy magánszakértőt alkalmazhat.
• (5) Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása
esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának.
303. § [A magánszakértő perbeli jogai és kötelezettségei]
• (1) A magánszakértő a perben jogosult
a) a feladata teljesítése érdekében a per irataiba betekinteni és azokról másolatot
105
készíteni, és
b) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lenni, ott a magánszakértői

vélemény benyújtását követően a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a
közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozni.
• (2) A magánszakértő a perben köteles
a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről,

az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat

tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon

elkészíteni, és
d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az

ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni.
304. § [A magánszakértői vélemény kiegészítése]
• (1) A bíróság a magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére kézbesíti.

• A benyújtó fél ellenfele a magánszakértői véleményre vonatkozóan a magánszakértőhöz kérdéseket
intézhet.
• (2) A fél ...
a) az ellenfél magánszakértői véleményre vonatkozó kérdéseinek a megválaszolása,
b) az ellenfél magánszakértői véleményével szemben szakkérdésben fennálló ellentét

indokainak az ismertetése,
c) a magánszakértői vélemény egyéb aggályosságának a kiküszöböléséhez szükséges

felvilágosítás megadása, vagy
d) a magánszakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozó kérdések

megválaszolása
érdekében az általa benyújtott magánszakértői vélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését

indítványozhatja.
■ főszabály: a bizonyító fél indítványozhatja ezt. Ha két magánszakértői vélemény van, amik
között szakkérdésben ellentét áll fenn akkor bármelyik fél.
• (3) Ha a magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél
indítványozhatja, hogy a magánszakértők a magánszakértői véleményeket az ellentét indokainak az
ismertetése vonatkozásában ugyanazon a tárgyaláson szóban egészítsék ki.
• (4) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a bíróság felhívásában meghatározott
106
határidőn belül a magánszakértői vélemény kiegészítését benyújtani vagy a magánszakértőjét a
bíróság felhívásában megjelölt tárgyalásra előállítani.
• (5) A bíróság a magánszakértő meghallgatása előtt megállapítja a magánszakértő

személyazonosságát - igazságügyi szakértő esetén a magánszakértő nevének, szakértői igazolványa
számának és elérhetőségi címének rögzítésével - továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van,
és hogy nem áll-e fenn vele szemben kizáró ok, valamint figyelmezteti a magánszakértőt a hamis
szakvéleményadás jogkövetkezményére.
• A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését alkalmazni kell.
305. § [Új magánszakértő alkalmazása]
• Magánszakértői vélemény benyújtását követően a fél új magánszakértőt a 302. § és a 304. §-ban foglalt
szabályoknak megfelelően akkor alkalmazhat, ha
a) a bíróság a magánszakértőt a perből kizárta, vagy
b) a megbízott személy törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet

(pl. nem szerepel a szakértők névjegyzékében) vagy a szakkérdés megválaszolására törvény
értelmében nem jogosult. (pl. a szakkérdés kívül esik a névjegyzékében jelölt szakterületen)
■ főszabály: nem lehet magánszakértői vélemény benyújtását követően új magánszakértőt
alkalmazni
■ szakvélemény kiegészítése esetén csak az a magánszakértő egészítheti ki aki az eredetit
készítette
107
59. A kirendelt szakértői bizonyítás
MÁS ELJÁRÁSBAN KIRENDELT SZAKÉRTŐ ALKALMAZÁSA
306. § [Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]
• (1) A bizonyító fél a más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített
szakvéleménye felhasználását indítványozhatja.
o pl. ha a pert megelőző nemperes eljárásban a bíróság vagy a közjegyző előzetes bizonyítás
keretében szakértői bizonyítást foganatosított
o más eljárásban készített szakvéleményt csak kirendelt szakértő készítheti, magánszakértői
vélemény e körben nem vehető figyelembe
• (2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a bizonyító fél köteles a szakvéleményt a bíróság
felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani, vagy ha az célszerű, a bíróság intézkedik a
szakvélemény beszerzése iránt. (de a második esetben sem hivatalból teszi, bizonyítási indítvány
kell)
• (3) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra
vonatkozóan kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény
aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.
• (4) Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon

szakkérdés vonatkozásában már nincs helye más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának.
KIRENDELT SZAKÉRTŐ ALKALMAZÁSA
307. § [A szakértő kirendelésének feltételei]
• (1) A bíróság indítványra szakértőt rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában
a) a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban

kirendelt szakértő alkalmazását,
b) valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy
c) a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez

szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések
megválaszolása érdekében szükséges.
• (2) A szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a határozott kérdéseket,
amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia.
• A fél az indítványát a kirendelésig kiegészítheti.
• Ugyanezen időpontig az indítványozó fél ellenfele is jogosult kérdések feltevését indítványozni.
308. § [A szakértő kirendelése]
• (1) A bíróság ugyanazon szakkérdésre rendszerint egy szakértőt rendel ki.

o végzéssel rendeli ki  nem fellebbezhető
o kirendelést tartalmazó végzés kötelező elemei  Szaktv. 45. §
108
• A 307. § (1) bekezdés c) pontja esetén a korábban alkalmazott szakértőt, ha ez a szakértő
személyében rejlő okból nem lehetséges, továbbá a kirendelés minden más esetében a felek által
közösen megjelölt szakértőt kell kirendelni.
• Megállapodás hiányában a szakértő személyéről a bíróság dönt.
• (2) A bíróság a felek által feltüntetett kérdésekkel érintett tényállítások tekintetében tehet fel a
szakértőnek kérdést, és a kirendelésből mellőzi az ügyre, valamint a szakértő szakismereteinek a
körébe nem tartozó kérdéseket.
• (3) A bíróság a kirendelésben a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy

kiegészítésére hívja fel.
• Kivételesen, ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi.
• A szakértő idézésének különösen akkor van helye, ha a jogvita kereteinek vagy a
véleménynyilvánításhoz szükséges adatoknak a meghatározása a szakértő tárgyaláson való
jelenlétét indokolja.
o főszabály: írásbeli szakvélemény
• (4) Ha a szakértői munka várhatóan nagy költsége miatt ez szükséges, a bíróság a fél kérelmére a
szakértőt a kirendelésben elsődlegesen arra hívja fel, hogy szakértői feladatáról és annak várható
költségeiről készítsen munkatervet.
• A bíróság a szakértőt csak azt követően hívja fel a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy idézi
meg, ha a fél a munkaterv ismeretében, a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül úgy
nyilatkozik, hogy kéri a szakértői munka elvégzését.
• Ha a fél a szakértői munka elvégzését határidőn belül nem kéri, úgy kell tekinteni, hogy a szakértő
alkalmazására irányuló indítványát visszavonta.
309. § [A kirendelt szakértő kötelezettsége alóli mentessége]
• A 289-291. § rendelkezéseit a kirendelt szakértőre is alkalmazni kell.
310. § [A kirendelt szakértő felmentése]
• A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti, ha
a) a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos
ok akadályozza,
b) a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a

véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,
c) a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát

visszavonta vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte, vagy
d) jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn.
311. § [Más szakértő kirendelése]
• (1) A bíróság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatalból más szakértőt rendel ki, ha a
szakértőt a perből kizárta vagy a kirendelés alól felmentette.
• (2) Ha a bíróság nem természetes személy nevében eljáró szakértőt zárt ki, más szakértőt csak
109
akkor rendel ki, ha a kirendelést a nem természetes személy visszautasította.
• (3) A 310. § c) pontja esetében nincs helye más szakértő kirendelésének.
312. § [A kirendelt szakértő jogai és a szakértői vizsgálat]
• (1) A kirendelt szakértő a feladata teljesítése érdekében a tárgyaláson vagy egyébként a

bizonyításfelvételnél jelen lehet, a felekhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését
indítványozhatja.
• (2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és

esetleg a felek távollétében teljesítse.
• (3) A szakértői vizsgálat akadályozása esetén a bíróság a szemle akadályozására vonatkozó

szabályokat alkalmazza.
313. § [Az írásbeli szakvélemény kiegészítése]
• (1) A bíróság a kirendelt szakértő írásbeli szakvéleményét a felek részére kézbesíti.
• (2) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan a
szakértőhöz kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény
aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.
• (3) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a kérdések megválaszolása, illetve a szükséges

felvilágosítás megadása érdekében a szakértőt a szakvélemény írásbeli kiegészítésére hívja fel, vagy
ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi.
• A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését alkalmazni kell.
314. § [A szóbeli szakvélemény és kiegészítése]
• (1) A szakértő meghallgatására a 304. § (5) bekezdése, míg a szakvélemény kiegészítésére a 313. §
(2)-(3) bekezdése irányadó.
• (2) Ha a szakértő az aggálytalan szakvéleményt a tárgyaláson nem, vagy nem minden kérdésre
kiterjedően adhatja elő, a bíróság a szakvélemény előadására új határnapot tűz ki, vagy a
szakértőt akár már a tárgyaláson, akár később a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel.
315. § [Új szakértő kirendelése]
• (1) Ha a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és az aggályosság a szakértő által adott

felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra új szakértőt rendel ki.
• (2) A bíróság szakértői testületet rendelhet ki, ha az új szakértő kirendelését követően további új
szakértő kirendelésének van helye és a szakkérdés jogszabály alapján a szakértői testület
szakterületébe tartozik.
• A szakértői testület által létrehozott bizottság tagjára a kirendelt szakértőre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a
bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselője idézhető.
110
o Szaktv. 35. §: kirendelhetők külön jogszabály által meghatározott szakkérdésben
véleménynyilvánításra jogosult testületek, de kizárólag csak további új szakértőként tehát ha
új szakértő kirendelését követően, újra fennállnak az új szakértő kirendelésének feltételei.
o szakértői testület pl: állategészségügyi igazságügyi szakértői testület
A szakvélemény értékelése és a pervezetés
316. § [Az aggályos és az egyébként mellőzendő szakvélemény]
• (1) A kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos, ha
a) hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi

elemeit,
b) homályos,
c) önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
d) egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.
• (2) A magánszakértői vélemény aggályos, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn,

b) a magánszakértő e törvény szerinti perbeli kötelezettségeit nem teljesítette, (pl. nem
értesítette az ellenfelet a megbízásról, nem adott lehetőséget az ellenfélnek arra, hogy
észrevételeket tegyen)
c) annak kiegészítése az ellenfél kérdései vonatkozásában nem történt meg,
d) annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben a szakkérdés
vonatkozásában fennálló ellentét indokai tekintetében, szóban nem történt meg, vagy
e) közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn, és az
a)-d) pontban foglalt okok egyik magánszakértői vélemény tekintetében sem állnak fenn.
■ két magánszakértői vélemény áll rendelkezésre, és azok között szakmai alapon ellentét áll
fenn  az aggályosság csak kirendelt szakértő alkalmazásával szüntethető meg.
• (3) A
a) kizárt vagy a kirendelés alól felmentett szakértő szakvéleménye,

b) az aggályos magánszakértői vélemény vagy kirendelt szakértőtől származó szakvélemény,
valamint
c) törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen fejezetben foglalt rendelkezések megsértésével
benyújtott magánszakértői vélemény vagy más eljárásban kirendelt szakértőtől
származó szakvélemény
a perben bizonyítékként nem vehető figyelembe.
- aggályos szakértői vélemény: két következmény  bizonyítékként nem vehető figyelembe,
illetve sor kerülhet az aggályosság kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtételére
(kiegészítés, új szakértő stb)
111
317. § [Pervezetés]
• (1) A bíróság felhívja a fél figyelmét, ha
a) szakértő alkalmazása szükséges,

b) jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható,
c) a szakvélemény elkészítéséhez a perben nem szolgáltatott adatok szükségesek, vagy
d) a magánszakértői vélemény vagy a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos.
• (2) Ha a bíróság a szakértőt hivatalból rendelte ki, szükség szerint hivatalból jogosult elvégezni
minden olyan perbeli cselekményt, amit a fél e fejezet szerint indítványozhat.
A szakértő díja és a kirendelt szakértő díjának a csökkentése
318. § [Szakértői díj]
• (1) Ha a magánszakértői vélemény aggályos, a fél a magánszakértő díját a perben nem számíthatja
fel.
• (2) A munkaterv elkészítésének a költségét a bizonyító fél előlegezi.

• Ha a bizonyító fél a 308. § (4) bekezdése szerinti felhívásban meghatározott határidőn belül a
szakértői munka elvégzését nem kéri vagy a munkatervben megjelölt szakértői díjat nem helyezi
letétbe, a munkaterv elkészítésének a költségét nem számíthatja fel.
• (3) A 307. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 313. § (3) bekezdése esetén a szakértői díjat az
indítványozó fél köteles előlegezni.
• (4) A kirendelt szakértő díjáról rendelkező végzés ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel
élhetnek.
• A fellebbezésnek csak az azzal támadott összeg erejéig van halasztó hatálya.
319. § [A kirendelt szakértő díjának a csökkentése]
• A bíróság a 272. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kényszerítő eszköz alkalmazásakor a kirendelt
szakértő munkadíját a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.
112
60. Az okirati bizonyítás, az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje
OKIRATOK
- Harsági Viktória: „az emberi gondolattartalomnak a gondolatok kifejezésére szolgáló jelekkel, főként
írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy
eszköz és a rögzítés módja önmagában nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós
megőrzésének és hitelt érdemlő visszaadásának biztosítására.”
- Az okirati bizonyítás bizonyos értelemben privilegizált, nagy bizalom fűződik hozzá
- (A common law-ban minden bizonyítékot prezentálni kell a per elején akkor is, ha az káros)
- Ellenbizonyításnak közokirattal szemben is van helye
- Az okiratok csoportosítása
1. tartalom szerint
a) rendelkező (jogi akaratkijelentés)

b) tanúsító (múltbeli adatról ad tájékoztatást)
2. keletkezés szerint
a) eredeti (lehet több is)

b) másolat
ba) egyszerű
bb) hiteles (pl. közjegyző által)
c) kiadmány (az eredeti kiállítója által készített másolat, eredeti okiratnak minősül),
d) kivonat (okirat meghatározott részeinek a másolata)
2.5: valódi (tehát a feltüntetett kiállítótól származik), hamis (nem a feltüntetett kiállítótól
származik), hamisított (a feltüntetett kiállítótól származik, de tartalmát utólag jogellenesen
megváltoztatták)
(+ a hamisítatlanságot vélelmezni kell)
3. bizonyító ereje szerint
a) egyszerű magánokirat
b) teljes bizonyító erejű magánokirat
c) közokirat
4. tartalmát rögzítő anyag szerint (formai szempont)
a) papír alapú
b) elektronikus okirat
- külföldön kiállított okiratok: 593.-594.§
320. § [Az okirat rendelkezésre bocsátása]
113
• (1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot beadványához kell csatolnia vagy
a tárgyaláson be kell mutatnia.
• Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását is.
• Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást
kell alkalmazni; ennek hiányában az okiratot a bíróság figyelmen kívül hagyja.
• (2) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a birtokában lévő olyan okirat
rendelkezésre bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy
bemutatni.
• Ilyen kötelezettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító fél
érdekében állították ki, vagy az rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal
kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik.
• (3) Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, a bíróság a szemlére
vonatkozó szabályok alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt.
• (4) Ha az okiratnak a bíróság hivatalos helyiségében történő rendelkezésre bocsátása lehetetlen vagy
aránytalanul nehéz, az okiratot a bíróság a szemle szabályainak megfelelő alkalmazásával a helyszínen
szemléli meg.
o pl. muzeális értékű okirat
• (5) Olyan tényre vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti.
o nem zárja ki ugyanarra a tényre vonatkozó más bizonyítási lehetőséget, de a bíróságnak
lehetősége van arra, hogy az okirat meggyőző erejét úgy értékelje, hogy mellette
szükségtelennek találja a további bizonyítás elrendelését.
321. § [Eredeti okirat, másolat, kivonat]
• (1) Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban történő rendelkezésre bocsátása
is elegendő, ha ezt az ellenérdekű fél nem kifogásolja, és az eredeti okirat rendelkezésre bocsátását a
bíróság sem tartja szükségesnek.
• (2) Ha a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredeti okiratról készített okirat (másolat,
felvétel, adathordozó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak
minősül, a bíróság az ellenérdekű fél terhére értékeli, ha az ellenbizonyítás során a birtokában lévő
eredeti okiratot nem bocsátja rendelkezésre.
o pl. közjegyző által közokiratról készített hiteles másolat
o az eredeti okirat bemutatására csak a másolati vélelem megdöntése céljából, ellenbizonyítás
keretében kerülhet sor
• (3) Ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmű okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul,
elegendő csupán ezt a részt mint kivonatot rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha a bíróság megítélése
szerint bármely okból az okirat teljes terjedelmű rendelkezésre bocsátása szükséges.
• (4) A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített másolatot, kivonatot az
iratokhoz csatolják; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság gondoskodik
annak megőrzéséről.
• (5) Az iratokhoz csatolt okiratok és egyéb mellékletek kiadásáról a bíróság - szükség esetén az
érdekeltek meghallgatása után - dönt.
• Ha a bíróság szükségesnek tartja, az okirat vagy egyéb melléklet kiadását egyszerű vagy hiteles másolat
csatolásától teheti függővé.
114
322. § [Irat- és adatbeszerzés]
• (1) Bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél
lévő irat, illetve adat beszerzése iránt a fél bizonyítási indítványára a bíróság intézkedik, ha az irat,
illetve adat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti.
• Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha annak megtekintésére nincs szükség és a fél a tárgyaláson
annak hiteles vagy egyszerű másolatát bemutatja.
• Az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha az minősített adatot tartalmaz.
• A közreműködő eljárási kötelezettsége megszegése esetén csak a 272. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
kényszerítő eszköz alkalmazásának van helye.
• (2) Ha a rendelkezésre bocsátott okirat az azt megküldő nyilatkozata szerint olyan minősített adatot,
üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmaz, amelynek
felhasználásához a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult (a továbbiakban:
titokgazda) nem járult hozzá, a bíróság megkeresi a minősítőt vagy a titokgazdát a minősített adat vagy
titok megismerésének engedélyezése céljából, kivéve, ha az okirat tartalma törvény rendelkezése
alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy a per tárgya annak az eldöntése, hogy az okirat tartalma
közérdekű adatnak minősül-e.
• (3) Ha a titokgazda a megkeresés átvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik,
megadottnak kell tekinteni az engedélyt; erre a titokgazdát figyelmeztetni kell.
• Egyebekben a tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
• Ha a titokgazda határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá az üzleti, hivatásbeli vagy
törvényben meghatározott más titok felek általi megismeréséhez, az okiratnak ez a része nem
használható fel bizonyítékként.
• (4) A bíróság az iratok beérkezéséről, valamint - a titokgazda esetleges nyilatkozatától függően - az

iratok megismerhetőségéről, illetve perben történő felhasználhatóságáról a feleket tájékoztatja.
• (5) A perben nem használható fel bizonyítékként az a minősített adatot tartalmazó okirat, illetve
okiratrész, melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá.
• (6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a pert a megismerési engedély megtagadása miatt
indították, vagy a per tárgya annak eldöntése, hogy az okirat tartalma minősített adatnak minősül-e.
• Az ilyen perben a felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített
adatot az eljárás során nem ismerheti meg.
• A perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor
ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.
• (7) A bíróság gondoskodik arról, hogy az e §-ban nem nevesített, törvény által védett egyéb adat ne
kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, az adat törvényben
meghatározott védelme a bíróság eljárásában is biztosított legyen.
• (8) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak iránt az ellenkérelem előterjesztését követően a perfelvétel
során is intézkedhet.
Az okiratok fajtái
323. § [A közokirat]
• (1) A közokirat olyan
115
a) papír alapú vagy elektronikus okirat,
b) amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv
c) ügykörén belül,
d) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
■ pl. bíróság ítélete, születési anyakönyvi kivonat, személyigazolvány stb.
• (2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat
kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
• (3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt
tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
• (4) Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az

elektronikus okiraton - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minősített vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben
jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.
• (5) Jogszabály egyéb okiratot vagy - adathordozótól függetlenül - más dolgot közokirattá
nyilváníthat.
o pl. MNB könyvei, felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél, egyéni vállalkozói
igazolvány stb.
• (6) Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy
korlátozza.
o pl. apaságot megállapító bírósági ítéletben, mint közokiratban foglaltak ellenkezője nem
bizonyítható.  megdönthetetlen vélelmet állít fel.
324. § [A közokiratról készült másolat bizonyító ereje]
• (1) Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak - a
másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül -, ha a másolatot közokirat kiállítására
jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy
szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi
elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.
• (2) Ha közokiratnak nem minősülő okiratról készül közokiratba foglalt másolat, a közokirat
csupán azt bizonyítja, hogy annak tartalma a közokiratnak nem minősülő eredeti okiratéval
megegyezik.
o bizonyító ereje azonban az eredeti okirattal egyezik meg  teljes bizonyító erejű magánokirat
vagy egyszerű okirat.
325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
116
• (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt
okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el;
igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét -
olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző

hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok

szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével

bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását
előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló

fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és -
amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra

visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött

létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító
személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá
a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus
dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt
legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú
időbélyegzővel látja el.
• (2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült,
csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy
annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.
• (3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel
bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy
magára kötelezőnek ismerte el.
o vélelem: nyilatkozat megtétele
o közokirat: vélelem: nyilatkozat tartalmának valódisága
o pl. ha a szerződő felek az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződésben lenyilatkozzák a

vételár korábbi megfizetésének tényét, a teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő bizonyító
erő alapján nem azt kell vélelmezni, hogy a vételár megfizetése ténylegesen megtörtént, hanem
hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot tettek.
• (4) A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél
117
kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.
o közokirattal szemben a törvény nem állít fel vélelmet a teljes bizonyító erejű magánokirat
valódisága mellett.
• (5) Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított,
illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben
alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető
adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a bélyegzőt megelőző
szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező
bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei
vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.
o hamísítatlanság vélelme
• (6) A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem
hamisított voltát - kétség esetén - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet
állapítani, amelynek valódisága nem kétséges.
• A bíróság ennek érdekében íráspróbát is elrendelhet, és szükség esetén annak eredményét, illetve a
vitatott okiratot, aláírást szakértővel is megvizsgáltathatja.
• (7) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus
okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága
kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy
bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg.
• Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a
bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg.
• Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén,
ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű
aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt
rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.
• (8) Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig
meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató
a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,
b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az E-ügyintézési tv.

szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi
elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és
c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét.
326. § [Az egyszerű magánokirat]
• A magánokirathoz - ha azt nem a 325. § (1) bekezdése szerint állították ki - nem fűződik törvényi
vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a
bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály
a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy
b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
327. § [A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje]
118
• A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat teljes
bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a jogi
személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a 325. § (1) bekezdés
d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával.
• A jogi személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a
másolat közokiratról készült.
119
61. A szemle
A SZEMLE ELRENDELÉSE
328. § [A szemle elrendelésének feltételei és idézés a szemlére]
• (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy, helyszín vagy esemény közvetlen
megvizsgálása, illetve megfigyelése szükséges, a bíróság szemlét rendel el.
o közvetlen érzékelés
o pl. baleset helyszínének megtekintése, hangfelvétel meghallgatása, videofelvétel
lejátszása
o pl. ha valamelyik fél olyan okiratra hivatkozik, amely a peres feleken kívül álló
harmadik személy birtokában van  megtekintéséhez szemlét rendel el a bíróság
• (2) Nem rendelhető el a szemle, ha
a) az minősített adat védelmét sértené,
b) diplomáciai sérthetetlenségbe, védelembe, mentességbe ütközne, továbbá
c) mindazon okokból, amelyek miatt a szemletárgy birtokosát tanúként meghallgatni nem

lehetne.
■ ha már elrendelték a szemlét és ezek a körülmények később derülnek ki, a szemle
foganatosítását azonnal be kell fejezni és az eredménye nem vehető figyelembe.
• (3) Ha a szemletárgy birtokosa a peres felektől és a velük egy tekintet alá eső személyektől
különbözik, a bíróság a szemlére őt is megidézi.
• (4) A szemletárgy birtokosát a bíróság felhívja a szemle tárgyának bemutatására vagy a szemle
foganatosításának lehetővé tételére, egyúttal tájékoztatja arról, hogy az emiatt felmerülő
költségei megtérítését igényelheti.
• (5) Ha a szemle tárgya más bíróság, hatóság, vagy ezek megbízása alapján magánszemély
őrizetében van, a bíróság ezeket keresi meg a szemletárgy megküldése vagy a szemle
foganatosításának lehetővé tétele érdekében.
329. § [Szemle lefolytatása elektronikus hírközlő hálózat útján]
• A bíróság a XLVII. Fejezetben foglaltak szerint elrendelheti a szemle elektronikus hírközlő

hálózat útján történő lefolytatását.
330. § [A szemle lefolytatásának megtagadása]
• (1) A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemle tárgyának bemutatását vagy a szemle

foganatosításának lehetővé tételét a 289. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben,
továbbá, ha a tanúvallomás megtagadásának lenne helye.
• Egyéb esetekben a megtagadás alaposságáról a bíróság mérlegeléssel dönt.
120
(2) Ha a szemletárgy birtokosa megtagadja a szemletárgy felmutatását, illetve a szemle
foganatosításának a lehetővé tételét, a bíróság végzéssel határoz a szemle foganatosíthatóságáról.
(3) Ha a bíróság a megtagadás ellenében kívánja foganatosítani a szemlét, a szemletárgy

birtokosát ennek tűrésére kötelezi és figyelmezteti a szemle akadályozásának a
jogkövetkezményeire; döntése előtt a feleket meghallgathatja vagy lehetővé teheti, hogy írásban
nyilatkozzanak.
(4) A tűrésre kötelezett a végzés ellen külön fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés halasztó hatályú.
A végzést a bíróság maga is megváltoztathatja.
A SZEMLE FOGANATOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
331. § [A szemle foganatosítása]
• (1) A szemlét a bíróság a tárgyaláson vagy a helyszínen foganatosítja.

• A helyszíni szemle nem nyilvános, amennyiben magánterületen kell foganatosítani.
• Ha a szemletárgy birtokosa lehetővé teszi a szemle nyilvánosságát, azt a bíróság a nyilvánosság
kizárásának eseteiben korlátozhatja.
• (2) A bíróság a helyszínen is köteles gondoskodni a szemle szabályszerű foganatosításáról.

• Ennek érdekében alkalmazhatja a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket, szükség esetén a
rendőrség közreműködését is igénybe veheti a végrehajtási kényszer alkalmazásának szabályai
szerint.
• A rendőri intézkedés költségét az illetékes rendőri szerv felszólítására a szemlét akadályozó
személy köteles megtéríteni.
• (3) Ha a szemle foganatosításában érdekelt fél figyelmeztetés ellenére is akadályozza a szemle

szabályszerű foganatosítását, a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a
bíróság a szemlét eredménytelennek nyilvánítja.
• (4) Ha a szemle foganatosításában ellenérdekelt fél magatartására visszavezethető okból hiúsul

meg a szemle, a bíróság a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a
bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazásával jár el.
332. § [A szemle eredményének rögzítése]
• (1) A helyszíni szemle foganatosításáról, az annak során elhangzott nyilatkozatokról és

észrevételekről, valamint a bíróság által észlelt tényekről a bíróság jegyzőkönyvet készít.
• (2) A vizsgálat tárgyáról a bíróság képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt,

vázrajzot készíthet, a szemletárgy felett rendelkezni jogosult engedélyével mintát vehet vagy más
alkalmas módon gondoskodhat a ténymegállapításainak szemléltethetőségéről.
• A szemle foganatosítása során nyert tárgyi szemléltetőeszközök a jegyzőkönyv mellékletei.
• (3) A szemletárgy birtokosa személyi adatainak zártan kezelésére a tanúra vonatkozó

szabályok alkalmazandók.
121
333. § [A szemle költségei]
• (1) A szemletárgy birtokosa a szemle foganatosítása során a szemletárgyban szükségszerűen

bekövetkezett állagsérelem helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítését is
igényelheti a költségigény összegszerűségének egyidejű igazolásával.
• (2) A szemletárgy birtokosának személyéhez kapcsolódó költségigényéről a bíróság a tanú
költségtérítésére vonatkozó szabályok szerint határoz.
122
62. A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós
eszközrendszere
- A bizonyítás lefolytatása közjogi aktus, a magyar hatóság jogköre Magyarország területére korlátozódik
- A probléma feloldására jogsegélyek születtek

- A szabályozás felépítése:
1) Amennyiben mindkét fél EU-s: 1206/2001 EKR

2) Megkeresett állam nem EU-s, de a hatálya alá tartozik: 1970-es Hágai Egyezmény
3) Egyik sem: Nmjtv. (78.,79.§)
1206/2001 EK RENDELET A BIZONYÍTÁSFELVÉTELRŐL POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI

ÜGYEKBEN
• Van rá lehetőség, hogy amennyiben az a rendelettel összeegyeztethető, államok egymás között további
könnyítésre megállapodást kössenek
• „Polgári és kereskedelmi ügyek”: nem taxatív felsorolás, hatály:
(1) Ezt a rendeletet olyan polgári vagy kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyekben egy
tagállam bírósága az adott tagállam jogának rendelkezéseivel összhangban kéri:
a) egy másik tagállam illetékes bíróságát bizonyításfelvételre; vagy
b) hogy egy másik tagállamban közvetlenül folytathasson le bizonyítást.
(2) Nem intézhető kérelem olyan bizonyítás lefolytatására, amely nem valamely - már megkezdett vagy
megindítani tervezett - bírósági eljárásban történő felhasználásra irányul.
• Dánia: opt-out.
• Kétféle eljárás lehetséges:
• A megkeresett bíróság saját joga szerint folytatja le a bizonyítást.
• A feleknek és képviselőiknek biztosítani kell a jelenlét lehetőségét az eljárás során.
• A megkereső és a megkeresett bíróság közvetlenül érintkezik egymással.
• Minden állam kijelöl egy központi szervet (M.o.: Igazságügy Minisztérium) amely ellátja a
tájékoztatás, problémakezelés és az illetékes bíróságokhoz való továbbítás feladatait, valamint dönt a
megkereső bíróságok közvetlen biz.felvételre irányuló kérelmeiről. Az illetékes bíróságokat az Nmjtv.
81.§ jelöli ki.
• A kérelem formanyomtatvány segítségével történik, a kérelmet a megkeresett bíróság hivatalos

nyelvén, vagy más olyan nyelven kell elkészíteni, amelyet a megkeresett tagállam elfogadott nyelvnek
jelölt meg (M.o.: angol, német)
• „Legnagyobb kedvezmény elve”: megkereső és megkeresett állam joga közül a kedvezőbb

alkalmazható pl. vallomástétel-megtagadási okoknál.
• Az eljárást 90 napon belül kell elvégezni.
123
• Bizonyos esetekben közvetlenül, saját joga szerint is eljárhat külföldön a magyar bíróság, erre csak
akkor van helye, ha önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül
foganatosítható. Kinevezett igazságügyi megbízott/más személy végzi. A megkeresett tagállam 30
napon belül dönt, visszautasíthatja, ha a kérelem nem tartozik a rendelet hatálya alá, nem tartalmazza
a szükséges információkat, vagy ellentmond a kérelmezett közvetlen biz. felvétel a jogrendjét
meghatározó alapelveknek.
Nmjtv. 81. §
(1) Az 1206/2001/EK tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: rendelet) 3. cikkének (1) és (3) bekezdése
szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.
(2) A rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogsegélykérelem teljesítése a 79. § (3)
bekezdésében meghatározott bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ha a jogsegélykérelmet
fogadó bíróság azt állapítja meg, hogy annak teljesítése más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe
tartozik, azt nyolc napon belül hivatalból megküldi ehhez a bírósághoz.
(3) A rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti, más tagállam bíróságától érkező kérelmet a miniszter
fogadja és bírálja el, ennek során a 80. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság postai úton, telefaxon vagy
elektronikusan, magyar, angol vagy német nyelven fogadja.
(5) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára az Európai Unió tagállamában, Dánia
kivételével, a rendelet 17. cikkében szabályozott módon kívül is foganatosíthat közvetlenül bizonyítási
cselekményt. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő
intézkedések alkalmazásának nincs helye.
1970. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNY A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ BIZONYÍTÁSFELVÉTELRŐL

POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN
• Magyarország 2004-ben csatlakozott

• Dánia: opt-out
• Folyamatban lévő/megindítani tervezett polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni
• Két féle mód:
a) Jogsegély iránti megkeresés:
• megkeresett állam nyelvén/angol/francia nyelven kell előterjeszteni

• Központi Hatóságok közvetlenül kommunikálnak egymással
• a megkeresés teljesítése során a lehető leggyorsabban, saját joga szerint jár el az állam, kivéve, ha a
megkereső különleges mód alkalmazására kéri (és az nem összeegyeztethetetlen a saját jogával, vagy
lehetetlen)
• felek, jogi képviselőik jelen lehetnek, tájékoztatni kell őket időben

• semmilyen eljárási díj nem kérhető
b) Diplomáciai vagy konzuli képviselő által és megbízottak útján
124
• Egyik részes állam diplomáciai/konzuli képviselője abban az államban, ahol tevékenykedik, kényszer
alkalmazása nélkül bizonyítást foganatosíthat olyan eljárás céljára, amely az általa képviselt állam
valamely bírósága előtt van folyamatban, feltéve, hogy ez kizárólag az általa képviselt állam polgárait
érinti.
NMJTV. 33. RÉSZ : BIZONYÍTÁSFELVÉTEL
78. §
(1)A külföldi bírósághoz előterjesztendő, bizonyításfelvétel iránti jogsegélykérelmet a miniszternek kell

megküldeni.
(2) Ha a bizonyításfelvételre nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy konzuli képviselő útján is
lehetőség van, a bíróság a bizonyításfelvétel iránt a külpolitikáért felelős miniszter útján megkeresheti az
illetékes magyar külképviseleti hatóságot.
(3) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára nemzetközi szerződésben meghatározott
esetben közvetlenül foganatosíthat bizonyítási cselekményt külföldön. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel
általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő eszközök alkalmazásának nincs helye.
(4) Nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában a bíróság a félnek - kérelmére - határidőt
szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogának megfelelő és a szükséghez képest
felülhitelesítéssel ellátott közokiratot mutasson be.
(5) A külföldön lefolytatott bizonyítás szabályszerűségét a bizonyítás helyének joga szerint kell elbírálni,
de azt akkor is szabályszerűnek kell tekinteni, ha a magyar jognak megfelel.
79. §
(1)Külföldi bíróságtól érkező, belföldi bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelmet a miniszter - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - továbbítja a (3) bekezdésben meghatározott bírósághoz.
(2) Ha a jogsegélykérelem olyan adat közlésére irányul, amely közhiteles nyilvántartásból közvetlenül
beszerezhető, a miniszter az érintett nyilvántartást vezető szervet megkeresheti a kért adat közlése iránt.
(3) A bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelem teljesítése annak a járásbíróságnak (Budapesten a

Budai Központi Kerületi Bíróságnak) a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, amelynek területén
a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található,
b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy
c) egyébként a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható, így különösen, ha több meghallgatandó

személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetve a szemle által érintett több tárgy
különböző bíróságok illetékességi területén található.
(4) A bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelem teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni.
Külföldi eljárási szabályt csak a megkereső külföldi bíróság kérelmére kell alkalmazni, ha ez nem sérti
a magyar közrendet.
(5) Ha a megkereső külföldi bíróság jelezte, hogy annak tagja, a külföldi eljárásban érdekelt felek vagy
125
azok képviselői a jogsegélykérelem teljesítésénél jelen kívánnak lenni, a jogsegélykérelmet teljesítő bíróság
a jogsegélykérelem teljesítésének határnapját ennek figyelembevételével tűzi ki. A bizonyításfelvétel
határnapjáról, helyszínéről és a részvételt érintő egyéb körülményekről a bíróság haladéktalanul értesíti a
minisztert.
80. §
(1) A miniszter nemzetközi szerződés alapján az e §-ban foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy a
külföldi bíróság által e célra megbízottként kijelölt személy, illetve a külföldi bíróság tagja a külföldi
eljárás céljára belföldön közvetlenül bizonyítási cselekményt foganatosítson.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a miniszterhez kell benyújtani magyar, angol,
francia vagy német nyelven. A kérelemben meg kell jelölni az alábbiakat:
a) az eljáró külföldi bíróság megnevezését és ügyszámát,
b) az eljárásában érintett felek, illetve képviselőik nevét és címét,
c) az eljárás tárgyát,
d) az ügy tényállásának rövid leírását,
e) annak a személynek a nevét és elérhetőségi adatait, aki megbízottként vagy a bíróság

tagjaként a bizonyítási cselekményt belföldön foganatosítani kívánja,
f) a belföldön foganatosítandó bizonyítási cselekményt,
g) annak a személynek a nevét és címét, akinek közreműködése a bizonyítási cselekmény

foganatosításához szükséges.
(3) A kérelemhez csatolni kell a bizonyítást foganatosító, megbízottként eljáró személy részére a külföldi
bíróság által hozott kirendelő határozatot vagy azzal egy tekintet alá eső okiratot.
(4) A miniszter a kérelemnek nem ad helyt, ha a foganatosítani kívánt bizonyítási cselekmény a magyar
közrendbe ütközne.
(5) Ha a miniszter a kérelemnek helyt ad, értesíti a 79. § (3) bekezdés szerinti járásbíróságot, kivéve, ha a
bizonyítási cselekmény foganatosítása a bíróság közreműködését nem igényli.
(6) Ha a bizonyítási cselekmény valamely személy meghallgatására irányul, e személyt a meghallgatását

megelőzően
a) tájékoztatni kell arról, hogy
aa) közreműködése önkéntes, annak megtagadása miatt belföldön joghátrány nem érheti,
ab) a meghallgatás során jogosult anyanyelvét használni, és
ac) jogi képviselője a meghallgatás során jelen lehet, továbbá
b) tanúként történő meghallgatása esetén a Pp. tanú figyelmeztetésére vonatkozó szabályainak

megfelelően figyelmeztetni kell.
126
(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást az (5) bekezdés alapján közreműködő bíróság nyújtja. Ha ilyen
bíróság nincs, a miniszter a bizonyításfelvétel engedélyezésének feltételeként írja elő a tájékoztatás
megkereső bíróság általi biztosítását, és a tájékoztatás megtörténtének a miniszter részére történő
igazolását.
(8) Ha a meghallgatás foganatosításához tolmács közreműködése szükséges, a tolmács díjának

megelőlegezéséről, illetve megtérítéséről a megkereső bíróság gondoskodik.
(9) A miniszter az e § szerinti bizonyításfelvétel engedélyezésekor egyéb feltételeket is megállapíthat.
127
63. A bírósági határozat fogalma és fajtái
Határozat: A bíróságnak valamely kérdésben hozott döntése, amelyhez különböző anyagi jogi és eljárásjogi
joghatások fűződnek. A bíróság határozat a cselekmények körébe tartozik. Akaratkijelentés, amely a felek
cselekvését irányítja
A határozatok fajtái:
- általános (elvi döntések)  Kúria határozatai IGEN, de az Alkotmánybírósági határozatok NEM

- egyedi
a) ítélet
amely
aa) a kereseti kérelemre adott válasz alapján lehet helyt adó/ elutasító/ vegyes
ab) a k. k. jellege alapján megállapító/ marasztaló/ jogalakító
ac) k. k. terjedelméhez való viszony alapján ítélet/ részítélet/ közbenső ítélet/ kiegészítő
ítélet
- a bíróság az ítéletben az ügy érdemében dönt

- ítélettel általában anyagi jogi kérdésben dönt a bíróság
■ Van, amikor ítéletet hoz a bíróság, de a jogvitát nem bírálja el (eljárás jogi kérdés)
• pl. megállapítás iránti keresetet elutasító ítélet, mert a Pp szerinti feltételek nem
állnak fenn (172. § (3))  bíróság ítélettel határoz, de nem minősül az ügy
érdemében hozott döntésnek  érvényesített jogot nem vizsgálják  a fél újból
előterjesztheti, ha a megállapítás feltételei időközben bekövetkeznek
• pl. kiegészítő ítélet, amelyben a bíróság az ítélet előzetes végrehajthatóságáról
utólag rendelkezik.
- Ítélet hatályú határozatok:
o ugyan azok a joghatások, mint egy ítéletnél
o pl. jogerős bírósági meghagyás vagy a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezség
b) végzés
amely
aa) alanyi szempontból lehet tanácsi/egyesbírói
ab) tárgyi szempontból lehet pervezető/egyéb
ac) fellebbezhetőség szempontjából lehet eljárás folyamán hozott/ eljárást befejező
- a bíróság minden olyan kérdésben végzést hoz, amelyben nem ítélettel dönt.
128
- végzéssel általában eljárási jellegűek  pervezető végzések (a per előbbre vitelét segítik elő pl.
perfelvételt lezáró végzés) és eljárást befejező végzések (keresetlevél visszautasítása, eljárás
megszüntetése, felek egyezségének jóváhagyása  a pert lezárják)
- Van, amikor a bíróság végzést hoz anyagi jogi kérdésben:
■ pl. keresetlevelet visszautasító végzés azon az alapon, hogy az a követelés bírói úton nem
érvényesíthető  visszautasítás akadálya az igény újabb érvényesítésének
■ ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés
■ perköltségben marasztaló végzés  pl. eljárás megszüntetése a felet a perköltség
megfizetésére is kötelezi  jogvitát nem bírálta el érdemben, de a perköltség
vonatkozásában van végrehajtható döntés
■ eljárás folyamán meghozott perköltségben marasztaló végzések  rosszhiszeműség,
sikertelen percselekmények stb.
■ olyan végzések, amik az ítéleti rendelkezés helyébe lépnek  pl. teljesítési határidőt
módosító részletfizetés engedélyezéséről szóló végzés
■ ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító végzés
- Végzés hatályú határozatok:
o pervezető intézkedések, amik egyik határozati csoportba sem sorolhatók
o pl. ügyészség értesítése, ha az ügyészi fellépés feltételei fennállnak
o eljáró tanácselnök rendreutasítja a hallgatóság tagjait
A határozatok fajtái és tartalma
340. § [A határozatok fajtái]
A bíróság
a) e törvényben meghatározott esetben bírósági meghagyással,
b) a per érdemében ítélettel,
c) a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz.
341. § [Az ítélet teljessége és fajtái]
Az ítélet tartalmi követelményei (tankönyv): törvényesség, megalapozottság, teljesség (valamennyi

kérelemről dönteni kell), határozottság (egyértelmű, félreérthetetlen)
• (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti
kérelemre.
• (2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei
felől részítélettel is határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás eldöntése
végett további tárgyalásra van szükség.
• A részítélet a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás
eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartható vagy megfelelően
megváltoztatható.
129
• (3) A bíróság a látszólagos halmazatban álló kereset vagy keresetek elutasításáról részítélettel is
határozhat, ha a halmazatban álló más kereset vonatkozásában további tárgyalására van szükség.
• A további kereset vonatkozásában a tárgyalás csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható.
• (4) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felperest megillető követelés összege
vagy mennyisége tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását közbenső ítélettel
előzetesen is megállapíthatja.
• Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összege vagy mennyisége vonatkozásában csak a közbenső ítélet
jogerőre emelkedése után folytatható.
o azért jó mert ha már a per elején megállapítják, hogy hiányzik a jogalap nem kell végig vinni a
pert, megállapítani a kár nagyságát stb.
• (5) A bíróság e törvényben meghatározott esetben kiegészítő ítéletet hoz.
+ emlékeztető: 122.§ (3): a per során hozott jogerős részítélet vagy közbenső ítélet hatályát az eljárás
megszűnése nem érinti
342. § [Az érdemi döntés korlátai]
• (1) Az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen.
• Ez a szabály a főkövetelés járulékaira is irányadó. (túlterjeszkedés tilalma)
o kérelemhez kötöttség elve  bíróság döntési lehetőségét a felek kérelmei behatárolják
o nem ítélhet meg mást és nem ítélhet meg többet  járulékokra (kamat, költség) is vonatkozik,
pl. a bíróság nem határozhatja meg korábbi időpontban a késedelmi kamat fizetésének kezdő
időpontját, mint ahogy a fél a keresetében azt kérte
- többen a kevesebb benne foglaltatik elv  nem terjeszkedik túl a bíróság, ha pl. a
gyermektartásdíjat csupán leszállítja és nem megszünteti a felperes keresetére
- van, amikor az anyagi jog felhatalmazza a bíróságot, hogy eltérjen a keresettől  pl. közös
tulajdon megszüntetése során nincs a felek kérelméhez kötve, de nem hozhat olyan
megoldást, ami ellen mindkét fél tiltakozik
o másodfokú eljárásban is érvényesül
• (2) Ha a követelés a polgári jog szabályai szerint a fél vagyonának csupán valamely részéből hajtható be, a
bíróságnak a határozatában ezt a részt is meg kell jelölnie. (pl. örökség részéig)
o pl. házastárs harmadik személlyel szembeni felelőssége a házastársi közös vagyon terhére
• (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a
perben nem állított. (kivéve, ha maga az anyagi jog enged kivételt, pl. közös tulajdon megszüntetése egyes
esetei)
o felperes tegyen határozott, pontos jogállítást és ez a perfelvétel lezárásával rögzüljön
• (4) A bíróság az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetekről csak azok előterjesztett sorrendjében
dönthet.
o fél által megjelölt sorrendben kell vizsgálni a keresetet és a sorrendben következő kérelemre
akkor térhet át, ha a megelőző kérelem alaptalannak bizonyult
130
64. Az ideiglenes intézkedés
A) Ideiglenes intézkedés a perben
- Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem (103. §)
• (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el
a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb

helyreállíthatatlan lenne,
b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,
c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy
d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
• (2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére
a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.
• (3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem - a 108. §-ban foglaltak kivételével - a keresetlevél benyújtása
előtt nem terjeszthető elő.
• (4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben
a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel
fennállását,
b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó
tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és
c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú
intézkedés elrendelését kéri.
Az ideiglenes intézkedés elbírálása (104. §)
• (1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság a keresetlevél perfelvételre való
alkalmassága esetén intézkedik.
• Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc
napon belül teszi meg.
• (2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az
intézkedés elrendelése - figyelemmel az esetleges biztosítékadásra is - nem okoz-e súlyosabb hátrányt a
kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek.
• (3) A bíróság lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon.

• A kérelem tárgyában a bíróság a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja meg.
• (4) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához szükségesnek tartja, különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában
kell határoznia, elrendelheti a felek meghallgatását.
• Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak
helye nincs.
131
• (5) Az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés során bizonyítás felvételének csak akkor van helye,
ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
• A szükséges bizonyítást a bíróság a perfelvételi szakban is foganatosíthatja.
- Az ideiglenes intézkedés hatálya (105. §)
• (1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön
fellebbezésnek van helye.
• A bíróság kérelemre a végzést maga is megváltoztathatja.
• (2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés előzetesen végrehajtható.

• A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon
kezdődik.
• (3) A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság
a) a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél megnyilatkoztatását követően - hozott

végzésével, vagy
b) az ítéletében, vagy
c) az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi.
• (4) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb
határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti
hatályát.
• (5) Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán
történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás
megszűnését megállapító végzésében.
• (6) Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.
- Biztosítékadás (106. §)
• (1) A bíróság az ideiglenes intézkedést akkor köti biztosítékadáshoz, ha a kérelmező ellenfele

valószínűsíti, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén
a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot.
• A biztosítékadás tárgyában való döntéskor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kérelmet megalapozó
tények valószínűsítettségének fokára is.
• Csekély mértékű hátrány esetén a biztosítékadás elrendelését mellőzni kell.
• (2) A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha
a) azt a kérelmező ellenfele kéri, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, ekkor
mértéke a kérelmező ellenfele által valószínűsített hátránynak megfelelő összeg vagy
b) a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja, ekkor mértéke a felajánlott és
a kérelmező ellenfele által elfogadott összeg
• (3) A biztosíték mértéke a (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelmező ellenfele által valószínűsített
hátránynak megfelelő összeg, a (2) bekezdés b) pontja esetén pedig a kérelmező által felajánlott és a
kérelmező ellenfele által elfogadott összeg.
• (4) Ha a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság
sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét.
132
• A biztosíték összegének elfogadása nem jelenti az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségének
megalapozása körében előadottak elismerését.
• (5) Biztosítékként különösen (tehát ezeken kívül más is adott esetben) pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő
eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható
meg.
Biztosítékhoz kötött ideiglenes intézkedés (107. §)
• (1) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedést biztosítékadáshoz köti, végzésében határidőt tűz a biztosíték
teljesítésére.
• (2) A biztosíték teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg.

• Az ideiglenes intézkedés e végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá.
• (3) Ha a bíróság a kérelmező keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett

biztosítéknak a kérelmező ellenfele részére történő kiadásáról.
• A kérelmező pernyertessége esetén a bíróság a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.
• (4) A kérelmező részleges pernyertessége esetén a letétbe helyezett biztosíték kiadásáról, illetve
visszaadásáról a pernyertesség arányában, illetve a bankgarancia-vállaló nyilatkozat visszaadása mellett
a pernyertesség arányában történő lehívási jogról kell határozni.
• (5) A biztosíték kifizetéséről hozott határozat nem képezi akadályát annak, hogy a kérelmező ellenfele
utóbb külön pert indítson a kérelmező ellen a biztosítékot meghaladó kára megtérítése vagy sérelemdíj
érvényesítése iránt.
• A biztosíték összegét el nem érő kár miatt a különbözet visszakövetelésének helye nincs.
B) Ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően
Ideiglenes intézkedés a keresetlevél előterjesztése előtt (108. §)
• (1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a 103. §
(1) bekezdésében megállapított valamely feltétel fennáll, és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes
intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra
tekintettel meghiúsítaná.
• (2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a 103. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a
kérelmezőnek
a) elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és
b) meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot.
• (3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál
kell előterjeszteni.
• Ha a perre több bíróság is illetékes, a kérelmező bármelyik bíróság előtt előterjesztheti a kérelmét.
• A perre ez a bíróság kizárólagosan illetékes.
• (4) Az eljárásban a kötelező jogi képviseletre a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók.
• (5) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elintézése során soron kívül jár el.
133
Az ideiglenes intézkedés hatálya (109. §)
• (1) A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában a per megindítására határidőt szab,
amely nem lehet több mint a határozat közlésétől számított negyvenöt nap.
• (2) Ha kérelmező a bíróság által megállapított határidőn belül a keresetlevelet nem terjeszti elő, és a
perindítás tényét a határidő lejártától számított nyolc napon belül az intézkedést elrendelő bíróságnak
nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti a keresetindításra nyitva álló határidő leteltét
követő napon.
• Ennek megállapításáról az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság végzésben határoz.
• (3) A per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés hatályára a 105.
§-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
• (4) Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az ideiglenes intézkedés

hatálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartásához előírt határidő lejártáig
fennmarad.
• (5) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárásra a 103-107. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
134
65. A határozathozatal, a határozatok tartalma és közlése
343. § [Határozathozatal]
• (1) A bíróság a határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozás után szavazással hozza meg, egyhangúság
hiányában szavazattöbbséggel dönt.
• (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően, az elnök utolsóként szavaz.

o fiatalabb bírók önállóan alakítsák ki a véleményüket
o szavazás lehet egybehangzó vagy többségi
• A szavazásnál kisebbségben maradó bíró az írásba foglalt különvéleményét zárt borítékban a határozathoz
csatolhatja.
• A különvéleményt csak
o a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság,

o a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy,
o - fegyelmi eljárás során - a szolgálati bíróság, valamint
o a Kúria jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató
tanácsa tekintheti meg.
344. § [Teljesítési határidő]
- Csak marasztaló ítéletek esetében lehetséges. Az eset összes körülményét figyelembe kell venni a megállapításánál.
• (1) A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos határidőt szab.
• (2) Ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete miatt indokoltnak
mutatkozik, a bíróság a határozatában tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt is megszabhat,
vagy elrendelheti a kötelezettségnek részletekben történő teljesítését is.
• (3) Kivételes esetben az elsőfokon eljárt bíróság a fél indokolt kérelmére a határozat jogerőre emelkedése után
is engedélyezheti a részletekben történő teljesítést, illetve a részletekben történő teljesítés módosítását, kivéve, ha a
kötelezettség teljesítése iránt a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint bírósági végrehajtási eljárás van
folyamatban.
• A bíróság a határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt az ellenfelet meghallgatja.
• A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.
• (4) A bíróság részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén úgy rendelkezik, hogy bármely részlet
megfizetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé válik.
o A határozat jogerőre emelkedése után is engedélyezhető vagy módosítható a részletfizetés
amennyiben a követelés behajtása iránt még nincs végrehajtási eljárás folyamatban. A bíróság a
kérelmeket tárgyaláson kívül, végzéssel bírálja el.
• (5) A bíróság birtokperben a felet a birtokállapot helyreállítására, illetve a birtoklás zavarásának

megszüntetésére az ellenfél kérelmére azonnali hatállyal kötelezi.
• (6) A bíróság az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő
esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg, ha
a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana,
b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja
135
biztosítani,
c) a per során nem sújtották pénzbírsággal, továbbá nem tanúsított rosszhiszemű magatartást, és
d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.
345. § [A teljesítési határidő számítása]
• (1) A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik.

o teljesítési határidő: pl. az ítéletet a fél március 10. napján vette át, amelyben a bíróság arra
kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 5.000.000 ft-ot akkor a teljesítésre nyitva álló határidő
március 11-én kezdődik.
• (2) Le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetén a teljesítés napja a lejárat napjával egyezik meg.
o teljesítési határnap: Pl. az alperest havi 50.000 Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezték
oly módon, hogy az minden hó 15. napjáig köteles megfizetni akkor a jövőben lejárt szolgáltatásokat
legkésőbb minden hónap 15. napjáig kell megfizetnie, mert a fizetési kötelezettségek minden hónapban e
napon járnak le.
346. § [Az ítélet tartalma]
ítélet: határozatban jelenik meg, az ügy érdemében határoz ezáltal a peres eljárást befejezi. Valamilyen magatartást ír
elő a felek számára vagy valamilyen megállapítást tartalmaz és meghatározott joghatásokat von maga után
• ítéletek csoportosítása:
o keresethez való viszonya alapján:
■ helyt adó
■ elutasító
■ vegyes (részben helyt ad, részben elutasítja)
o tartalma szerint:
■ marasztalú (valaminek a megtételére, tűrésére vagy helytállásra kötelezi az alperest)
■ megállapító
■ jogalakító
o terjedelem szerint:
■ teljes ítélet (mindent teljes egészében bírál el)
■ részítélet (csak bizonyos kérdésekben dönt)
■ közbenső ítélet (a kereset jogalapjának fennállását kimondó ítéleti rendelkezés)
■ kiegészítő ítélet (ha a bíróság valamely kérdésben nem döntött, amelyre vonatkozóan azonban a
felek kérelmet terjesztettek elő, vagy amelyről hivatalból kellett volna döntést hoznia)
o joghatás szerint:
■ elsőfokú
■ másodfokú
• (1) Az írásba foglalt ítélet
136
• bevezető részre,
• rendelkező részre,
• perorvoslati részre,
• indokolásra és
• záró részre tagolódik.
• (2) A bevezető rész
• a bíróság megnevezését,
• az ügy számát,
• a képviselet fajtájára utalással a felet képviselő személy nevét és lakóhelyét, székhelyét, képviselet
hiányában a személyes eljárásra utalást, (törvényes képviselő, jogi képviselő - ügyvéd, ügyvédi
iroda, kamarai jogtanácsos - ügygondnok)
• a fél nevét és lakóhelyét, székhelyét,
• a fél perbeli állását, és
• a per tárgyának a megnevezését tartalmazza.
• (3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést.

o döntés a keresetről, viszontkeresetről, beszámítási kérelemről (ha van ilyen)
o beszámítás: csak összegszerűségben jelenik meg.  a miért csak az indoklásban lesz
o ha marasztaló ítélet: teljesítéséi határidőt / határnapot, teljesítés módját fel kell tüntetni
o ha részletfizetést engedélyeztek az is
o ha előzetesen végrehajtható azt is itt kell feltüntetni
o perköltség viseléséről szóló döntés
• A perorvoslati rész tartalmazza, hogy
• az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek,

• azt hol és mennyi idő alatt lehet benyújtani, továbbá
• a fellebbezési tárgyalás tartására irányuló kérelem szabályairól történő tájékoztatást.
■ a jogi képviselővel eljáró fél számára is meg kell adni a tájékoztatást. Ha a tájékoztatás
törvénnyel ellentétes és a fél a téves tájékoztatás figyelembevételével nyújtja be a fellebbezését
nem érheti hátrány. Ez irányadó akkor is, ha a bíróság tévesen úgy tájékoztatja a jogi
képviselővel eljáró felet, hogy a fellebbezés elektronikus út helyett papír alapon nyújtandó be.
• (4) Az indokolás
- a bíróság által megállapított tényeket,

- a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid
ismertetését,
■ rövid pertörténet (rögzíteni kell azokat a történéseket, amelyek az ügy kimenetele
szempontjából jelentősek voltak)
- az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá
- a jogi indokolást tartalmazza.
137
• (5) A jogi indokolás tartalmazza
- az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését,
- a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a

bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett,
- egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonított és miért. Ellentétes bizonyítékok
közül melyeket milyen okból fogadott el és melyeket milyen okból rekesztett ki.
- a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá
- azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy
amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
- A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a
Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria
közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.
• (6) Az ítélet a jogi indokolást követően az eljárás folyamán hozott végzés indokolását akkor tartalmazza, ha e
törvény szerint a végzés külön fellebbezéssel nem támadható, de a bíróság azt e törvény szerint köteles indokolni és
arra az ítélet meghozataláig nem került sor.
• (7) A záró rész tartalmazza az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az egyesbírónak vagy a
tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását.
• Ha valamelyikük az aláírásban akadályozva van, a záró rész ezt és az akadály megjelölését is tartalmazza.
347. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet]
• (1) Az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha
a) az ítélet jogról való lemondáson vagy a jog és a kérelem elismerésén alapul,

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, (pl. közös megegyezésen alapuló bontóper)
c) a fellebbezésre jogosultak e jogukról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak, vagy

d) ahhoz valamennyi fél hozzájárult.
• (2) A rövidített indokolás kizárólag
a) a bíróság által megállapított tényeket,

b) a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését,
c) az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, és
d) a rövidített indokolás törvényi feltételére történő utalást tartalmazza.
i. egy esetleges perújításnál nélkülözhetetlen adatok.
348. § [A bírósági meghagyás tartalma]
• (1) A bírósági meghagyásra a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a 346. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
• (2) A perorvoslati részben a bíróság a feleket az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről, határidejéről, a

helyéről és arról tájékoztatja, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.
138
• (3) A bírósági meghagyás indokolása csak a mulasztás tényének a megállapítását tartalmazza.
• (4) A tárgyaláson kibocsátott bírósági meghagyást a bíróság az írásbeli jegyzőkönyvbe foglalja.

• Ebben az esetben a bírósági meghagyás csak a rendelkező részt, a perorvoslati részt és az indokolást tartalmazza.
349. § [A végzés tartalma]
• (1) A végzésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a 346. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
o végzést a bíróság a tárgyaláson halk tanácskozás útján a felek jelenlétében hozza meg  a
hallgatóságnak nem kell elhagynia a tárgyalótermet
• (2) A végzés a képviseletre vonatkozó adatokat és a felek lakóhelyét csak a szükséghez képest tartalmazza.
• (3) Nem tartalmaz indokolást
o az egyezséget jóváhagyó végzés, továbbá
o az a végzés, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.
• (4) A tárgyaláson hozott végzést a bíróság jegyzőkönyvbe - folyamatos felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli
kivonatába is - foglalja.
• Ebben az esetben a végzés csak a rendelkező részt, a perorvoslati részt és az indokolást tartalmazza.
A határozatok kihirdetése és közlése
- közlésnek két módja van: kihirdetés (szóbeli közlés) és kézbesítés (írásbeli közlés)
350. § [A határozatok kihirdetése]
• (1) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát a tárgyaláson, a tárgyalás berekesztése folytán hozott határozatát -
a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás napján hirdeti ki.
o ítéletet minden esetben ki kell hirdetni - kivétel: másodfokú és felülvizsgálati eljárás
o kihirdetés: kógens, garanciális szabály  ha elmaradna az eljárás törvényességéről nem lehet
szó és az ítélet kvázi nemlétező lenne
o beáll az egyszerű kötőerő  bíróság kötve lesz
o nem fellebbezhető határozatok a kihirdetéssel jogerőssé válnak (pl. másodfokú ítélet)
o a bíróság csak azokat a végzéseket hirdeti ki, amiket a tárgyaláson hozott
• (2) A tárgyaláson hozott határozat kihirdetése
- a rendelkező rész ismertetéséből,
- a határozat elleni fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a határidejéről történő

tájékoztatásból és
- az indokok ismertetéséből áll.
• (3) A tárgyalás berekesztése folytán hozott határozat rendelkező részét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a
határozat kihirdetése előtt le kell írni és azt az egyesbírónak vagy a tanács elnökének és tagjainak alá kell
139
írniuk. („kisítélet”)
• A határozat kihirdetése
- a rendelkező rész felolvasásából,

- a határozat elleni fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a határidejéről történő
tájékoztatásból és
- az indokok rövid ismertetéséből áll.
• (4) A bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet meghozatalát és kihirdetését - legfeljebb harminc
napra - elhalaszthatja.
• Ebben az esetben a kihirdetés határnapját egyidejűleg kitűzi, a meghozott határozatot a kihirdetés napjáig írásba
foglalja és a határozatot a kihirdetés határnapján a (3) bekezdésben meghatározott módon kihirdeti.
• (5) A határozat kihirdetése során az indokok ismertetése elmarad, ha a határozatot e törvény szerint nem kell
megindokolni.
o a végzéseket csak akkor kell indokolni, ha van ellenük fellebbezésnek helye
• (6) Ha az ítélet kihirdetésekor valamennyi fél jelen van és a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem került
sor, a bíróság az ítélet kihirdetését követően valamennyi felet nyilatkoztatja arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy
az írásba foglalt ítélet rövidített indokolást tartalmazzon.
• A bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben - folyamatos felvétel

készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is - feltünteti.
• A felek nyilatkozatára nincs szükség, ha valamennyi fél lemondott a fellebbezési jogáról.
351. § [A határozatok közlése]
• (1) A bíróság a határozatát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetéssel közli.
• (2) A bíróság kézbesítés útján közli:
a) az ítéletet és a bírósági meghagyást a felekkel,

■ ítéletet minden esetben kézbesíteni kell még akkor is, ha az a jogorvoslati bíróság tárgyaláson
kívül hozta meg
b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve,
c) a tárgyaláson hozott perfelvételt lezáró végzést és az olyan végzést, amely új határnap kitűzésére
vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást
elmulasztotta,
d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel és
e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, valamint
a perindításra feljogosított személy az eljárást megindította.
■ meghatalmazott útján történő eljárás esetén  meghatalmazott részére kell kézbesíteni
■ ha van beavatkozó  vele is közölni kell írásban mindent, amit az általa támogatott félnek
kézbesíteni kell.
• (3) A bíróság a határozatot - kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta - annak

meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő
három napon belül elrendeli annak kézbesítését.
140
• (4) Ha a bíróság az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, az írásba foglalt ítéletet a kihirdetéskor
jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti, a meg nem jelent felek részére pedig három napon belül elrendeli a
kézbesítését.
• (5) A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell,
kivéve, ha a határozatot e törvény szerint nem kell megindokolni.
• (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel kell
közölni.
141
66. A határozatok kijavítása, kiigazítása és kiegészítése
Határozatok „fogyatékosságainak, hibáinak orvoslására szolgálnak.

Cél Orvosolható Határozati Jogorvoslat Határozati Eljárás Határidő
határozatok rész forma megindulása
Kijavítás Elírási, számítási Ítélet, végzés, Bevezető Fellebbezés Végzés Hivatalból és Nincs
hibák orvoslása bírósági rész, korlátokkal kérelemre is
meghagyás rendelkező
rész,
perorvoslati
záradék,
indoklás, záró
rész
Kiigazítás Indoklás Ítélet Indoklás Kizárt Végzés Kizárólag 15 nap
homályos- kérelemre
ságának
kiküszöbölése
Kiegészítés Érdemi döntés Rendelkező Fellebbezés Hivatalból és 15 nap, 5 év
hiányainak Ítélet, végzés, rész általános Ítélet, végzés, kérelemre is
pótlása bírósági szabályok bírósági
meghagyás szerint meghagyás
352. § [A kijavítás]
• (1) Ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást
tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.
o előterjesztésnek nincsen határideje, bármikor benyújtható
• (2) A bíróság a feleket a kijavítás tárgyában szükség esetén meghallgatja.

o tárgyaláson kívül dönt a kijavítás tárgyában
• Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot vagy megállapított határidőt elmulasztja, az a határozathozatalt
nem gátolja és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.
• (3) A kijavító határozatot a kijavított határozatra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
• A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavítást feltüntető határozatkiadmányt is kézbesíteni kell.
o minden esetben végzéssel dönt a bíróság
• (4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, ha a bíróság
a) az önálló fellebbezéssel támadható határozat rendelkező részét javítja ki, vagy
b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet utasítja el.
• (5) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés
előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására.
353. § [Kijavítás a másodfokú bíróság által]
142
• A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában is
kijavíthatja.
354. § [A kiigazítás]
• (1) Ha fellebbezéssel nem támadható, illetve felülvizsgálatból kizárt ítélet indokolása homályos vagy
ellentmondásos, a bíróság azt a fél kérelmére kiigazíthatja.
• A kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.
• A kiigazítás iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a kiigazításnak
milyen okból és mennyiben van helye.
• (2) A bíróság visszautasítja a kiigazítás iránti kérelmet, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen irányul,
amely vonatkozásában nincs helye kiigazításnak.
• (3) A kiigazításra egyebekben a kijavítás szabályait kell alkalmazni.

o kiigazított ítéletet kézbesíteni kell a feleknek
o kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya a végrehajtásra
355. § [Az ítélet kiegészítése]
• (1) A bíróság az ítéletet kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott
o valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá

o - habár annak helye lett volna - a perköltség viseléséről vagy
o az ítélet előzetes végrehajthatósága felől.
o kérelemre kiegészítés
• (2) Ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében
hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul pótolja.
o hivatalbóli kiegészítés
o határidő nincs korlátozva  de objektív 5 éves határidő
• Az ítélet kiegészítésének hivatalból van helye akkor is, ha a 365. § (2) bekezdés c) és d) pontjában
meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges.
• (3) A kiegészítés iránti kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt nap alatt terjeszthető elő.
o Kérelemre történő kiegészítés esetén, hivatalinál nincs határidő csak az objektív 5 év
• A kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a kiegészítésnek
milyen okból és mennyiben van helye.
• A kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.
• (4) A bíróság visszautasítja a kiegészítés iránti kérelmet, ha az elkésett vagy az ítéletnek olyan részére irányul,
amely vonatkozásában nincs helye kiegészítésnek.
• A kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
• (5) A bíróság az ítélet kiegészítéséről tárgyalás alapján határoz, kivéve, ha
a) a kiegészítés iránti kérelmet visszautasítja,
143
b) a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz valamennyi fél hozzájárult,
c) a fél az ítélet kiegészítését nem a kereseti kérelem vagy annak valamely része vonatkozásában kéri,
vagy
d) a bíróság a tárgyaláson kívül hozott ítéletet egészíti ki vagy a kérelem erre irányul.
- főszabály: tárgyalást kell tartani
• (6) A tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye.
• (7) Ha az ítélet kiegészítésének van helye, a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, a kérelmet ellenkező esetben
végzéssel elutasítja.
• A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
• (8) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével nincs helye kiegészítésnek.
356. § [A bírósági meghagyás és a végzés kiegészítése]
• (1) A 355. § rendelkezései a bírósági meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a bíróság kiegészítés
esetén kiegészítő bírósági meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig mellőzi.
• (2) A 355. § rendelkezései a végzés kiegészítésére is irányadók, azzal, hogy a bíróság kiegészítés esetén is
végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellőzheti.
144
67. A határozatok joghatásai
Kötőerő, jogerő
357. § [Az egyszerű kötőerő]
• (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt
hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közlésétől kezdve kötve van.
o nem változtathatja meg, nem helyezheti hatályon kívül  minden típusú határozat
o ha a kihirdetés után észleli, hogy valamilyen hibában szenved a határozat akkor kijavításnak
van helye, amit hivatalból bármikor elrendelhet
• (2) A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy
elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el,
csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg.
o egyszerű kötőerő alól kivételek
- pervezető végzés: pl. tárgyalást kitűző végzés, pénzbírságot kiszabó végzés  saját
hatáskörben megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti
- részítélet  jogereje feltételes, bíróság megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti
- kivétel kivétele: perfelvételt lezáró végzés (ez egy pervezető végzés)  bíróság kötve van
hozzá - 194.§ (1)!
Jogerő:
Két fajta: alaki és anyagi jogerő
■ Alaki jogerő:
o viszonylagos megtámadhatatlanság  rendes perorvoslat már nem vehető igénybe (fellebbezés és
ellentmondás) de rendkívüli perorvoslat (felülvizsgálat és perújítás) még előterjeszthető
o ha rendes perorvoslatok már nem vehetők igénybe a határozat jogerőre emelkedik
o fellebbezési rendszer: egyfokú  egy alkalommal lehet fellebbezéssel élni.
o Alaki jogerő bekövetkezésének időpontja:
■ ha határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye: kihirdetés napja
■ ha felek a határozat kihirdetését követően nyomban lemondtak fellebbezési jogukról:
kihirdetés napja
■ perorvoslatra nyitva álló határidő alatt lemond fellebbezési jogáról valamennyi fél:
lemondó nyilatkozat bírósághoz történő beérkezésének napja
■ fellebbezésre nyitva álló határidőben nem él fellebbezési jogával: fellebbezési határidő
utolsó napját követő napon
■ fellebbezést a bíróság visszautasította: fellebbezési határidő utolsó napját követő nap
■ benyújtott fellebbezését a fellebbezés elbírálásáig, tárgyalás tartása esetén a másodfokú
tárgyalás berekesztéséig visszavonta: visszavonó nyilatkozatnak a bírósághoz történő
beérkezését követő nap
■ másodfokú határozat meghozatala napján, ha tárgyalás - ha kihirdetés, akkor a kihirdetés
napján
145
o fellebbezés a jogerőre halasztó hatályú
■ Anyagi jogerő:
o res iudicata
o pozitív oldal: irányadó, minősített kötőerővel rendelkezik a határozat
o negatív oldal: a határozat végleges
o véglegesség: ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog érvényesítése iránt újabb pert már nem
indíthatnak
■ ellenkövetelés: gyakorlat alapján az érvényesített ellenköveteléshez csak akkor fűződik az
ítélt dolog hatálya, ha annak a bíróság helyt adott
■ jogbiztonság követelményén alapul
■ kivételes intézmények, amik feloldják a jogerőt: rendkívüli perorvoslatok, és a jogerős
ítélettel szemben benyújtható alkotmányjogi panasz
■ véglegesség: hármas feltétel együttes fennállását feltételezi:
• félazonosság
• tényazonosság
• jogazonosság
o ítélt dolog csak a per érdemében hozott határozatokhoz fűződik  per megszüntetése nem a per
érdemében hozott határozat  nincs anyagi jogerő
o minősített kötőerő: nem csak az eljáró bírót köti, hanem a feleket és minden más bíróságot és
hatóságot is.
Egyszerű kötőerő Jogerő Contra omnes hatály

Érintett személyek bíróság bíróság, felek, más mindenkivel szembeni
hatóságok hatály
Érintett határozatok ítélet, végzés, ítéleti ítélet, ítéleti hatályú csak bizonyos jogerő
hatályú határozat határozat ítéletek
358- § [A jogerő]
• (1) A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel.
• (2) Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a
határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel
történt közlésétől kezdődnek.
• (3) A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős,
ha
 az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy

 a benyújtott valamennyi fellebbezést a bíróság jogerősen (!) visszautasította.
• (4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését, kihirdetés hiányában annak
közlését követően lemondhat.
• A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
146
• A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi fellebbezésre jogosult bejelenti.
• Ha valamennyi arra jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését követően lemond, a határozat a
bejelentés napján, egyébként az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól kezdve jogerős.
• (5) A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
• Az egyik pertárs fellebbezésének, csatlakozó fellebbezésének a hatálya a többi pertársra csak a 36. § és a
37. § a) pontja esetén terjed ki.
• Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él
fellebbezéssel, a határozatnak a fellebbezéssel nem érintett része vagy rendelkezése jogerőre emelkedik.
• Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
• (6) A fellebbezés visszavonása esetén a határozat a fellebbezés visszavonására vonatkozó bejelentésnek a

bírósághoz történő beérkezése napján jogerős, ha a fellebbezési határidő minden más fellebbezésre
jogosulttal szemben már lejárt.
• Ha viszont a fellebbezési határidő a fellebbezésre jogosultakkal szemben még nem járt le, a határozat a
fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.
359. § [A jogerő tanúsítása]
• (1) Az elsőfokon eljárt tanács elnöke a jogerő időpontját a határozat eredeti példányára vezetett vagy
külön határozatban tanúsítja.
• (2) Ha az elsőfokon eljárt bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos tárgyú
részei emelkedtek jogerőre, a bíróság a végzésben ezt is kifejezésre juttatja.
• (3) A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől
számított tizenöt napon belül értesíti.
• Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem
kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével történik.
• (4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése után
állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedést a másodfokú bíróság teszi meg.
360. § [Az anyagi jogerőhatás]
• (1) A keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással érvényesített

jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog
iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az
ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
• (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem az
érdekében eljáró ügyész vagy perindításra feljogosított személy keresete alapján hozott a bíróság ítéletet,
feltéve, hogy a fél részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítették, és az a 358. § értelmében vele szemben is
jogerőre emelkedett.
361. § [Az utóper]
• (1) Ha az ítélet az egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala után jár le, az
anyagi jogerőhatás nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás
mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha azok a tények, amelyekre a bíróság az
ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak.
o pl. gyermektartásdíj, házastársi tartás fizetése
147
• (2) Az utóper folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre a folyamatban lévő per
bírósága kizárólagosan illetékes.
• (3) A bíróság az utóperben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást legfeljebb a kereset megindítását
megelőző hat hónaptól kezdődő időre változtathatja meg.
Végrehajthatóság:
• bírósági határozatok azon tulajdonsága, hogy a jogosult akkor is hozzájuthasson a jogerős döntés alapján őt
megillető követeléshez, ha a marasztalt fél az abban foglaltaknak önként nem tesz eleget  állami úton történő
kikényszerítés: önálló bírósági végrehajtó
• három konjunktív feltétel:
o határozat marasztalást tartalmaz (megállapító és jogalakító tartalmú ítéletek végrehajtása fogalmilag
kizárt)
o határozatban megállapított teljesítési határidő eltelt
o határozat jogerős
Előzetes végrehajthatóság
362. § [A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítandó határozatok]
• (1) Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani:
a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet,

b) a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet,
c) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet,
d) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló
pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen
okirattal bizonyították, és
e) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából
aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származna, és ha a felperes megfelelő
biztosítékot nyújt, kivéve, ha ez utóbbit a marasztalás jellegére tekintettel a bíróság mellőzi:
• (2) Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett
költségre nem terjed ki.
363. § [Az előzetes végrehajthatóság mellőzhetősége]
• (1) A bíróság a 362. § (1) bekezdés b) -e) pontja esetén az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzheti,
ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a
felperesre.
• Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie.
• A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
o egyébként a bíróságnak hivatalból kell észlelnie a körülményt és nincs mérlegelési jogköre 
az előzetes végrehajthatóságáról rendelkeznie kell.
• (2) A bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását
az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében.
148
68. A jogorvoslati jog tartalma és a perorvoslat fogalma
Németh János perorvoslat-fogalma: az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás során
hozott, illetőleg azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági
határozat ellen irányul, abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által,
közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön
jogorvoslat ≠ perorvoslat (perorvoslat szűkebb kategória, azokat a jogorvoslatokat öleli fel, amelyek a polgári
perben igénybe vehetők. + a közigazgatási perben igénybe vehető jogorvoslatok is perorvoslatnak tekintendők.
Nemperes eljárások során igénybe vehető jogorvoslatok NEM perorvoslatok.)
 nemzetközi és alkotmányos szabályozás szóhasználata
• a jogorvoslathoz való jog NEM nemzetközi jogi, EJEE kötelezettség.
• „right to an effective remedy” „csak” a hatékony jogérvényesítés követelménye
• kettős értelemben használatos:
a) iniciális jogvédelmi igény, kezdeményezhetőség: bírósághoz fordulás joga (ez NJ

kötelezettség)
b) közhatalmi aktus (ítélet, közig hallgatása.) utólagos felülbírálhatósága szintén állami

szerv által (ez nem NJ követelmény)
• A magyar jogban az Alaptörvényen (XXVIII. cikk) alapul annak a követelménye, hogy legalább
egy halasztó hatályú lehetőségnek lennie kell a jogrendszerben. „(7) Mindenkinek joga van ahhoz,
hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a
jogát vagy jogos érdekét sérti.”
o más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás
lehetősége
o döntés jogot vagy jogos érdeket sért  jogorvoslat igénybevételének nem előfeltétele a
tényleges sérelem igazolása, erre elég hivatkozni
• Az AB töretlen gyakorlata, hogy csak a rendes perorvoslatok tartoznak ez alá
A perorvoslat definíciós elemei
1. címzettje: a bíróság
2. tárgya: polgári peres eljárás során hozott, bírósági közhatalmi cselekvés
3. tartalma: az állított sérelem
4. formája: kérelem
5. határideje: §
6. célja: hatékony jogvédelem, igazságosság
7. eredménye: egy újabb határozat
8. módja: korábbi határozatra visszahatással van.
149
69. A perorvoslatok fajai
A perorvoslatok formái, csoportosítás
1.
a) rendes perorvoslatok
o a még nem jogerős határozatok ellen vehető igénybe
o a jogerő bekövetkezésére főszabály szerint halasztó hatályuk van
• fellebbezés
• bírósági meghagyás elleni ellentmondás
• csatlakozó fellebbezés
b) rendkívüli perorvoslatok
o a már jogerőre emelkedett határozatok ellen vehetők igénybe
o feloldják a jogerőt
o a jogerő áttörésének szükséges alkotmányos feltétele, hogy ismérveit törvény pontosan
meghatározza, s kiszámítható legyen
• perújítás
• felülvizsgálati kérelem
• csatlakozó felülvizsgálati kérelem
c) vegyes jellegű perorvoslat:
• határozat kijavítása, kiigazítása, kiegészítése iránti kérelem
a) fellebbviteli: perorvoslattal megtámadott határozatot hozó bírósági fórumnál magasabb szintű bíróság
bírálja el a perorvoslati kérelmet
• felülvizsgálat
• csatlakozó felülvizsgálat
b) nem fellebbviteli: a határozatot meghozó bíróság maga bírálja el
• ellentmondás
• határozat kijavítása, kiegészítése, kiigazítása
• perújítás
2. fellebbviteli perorvoslatokon belül:

a) átszármaztató = devolutív: az elsőfokú bíróság hatásköre a fellebbvitel következtében egészben vagy
részben átszáll a másodfokú bíróságra, s az a jogsérelmet e hatáskörben eljárva úgy orvosolja, hogy
maga hozza meg a törvénynek megfelelő határozatot, tehát az ügy érdemében dönt.
aa) teljes átszármaztató hatályú: ugyan olyan jogkörben jár el, mint az elsőfokú. pl. fellebbezés
ab) részleges átszármaztató hatály: a megállapított tényállás köti a másodfokú bíróságot és csak
jogkérdésben dönthet pl. felülvizsgálat
b) nem átszármaztató hatályú: a perorvoslati bíróság nem dönt a fellebbvitel tárgyát képező kérdésben,
hanem arról határoz, hogy az alsófokú bíróság helyesen vagy helytelenül járt-e el. Ha eljárási
szabálysértés miatt kötelező hatályon kívül helyezni az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
megteszi azt.
3.
a) szuszpenzív (a határozat végrehajtására nézve felfüggesztő)
150
b) nem szuszpenzív
4.
a) önálló: előterjeszthetősége nem függ más perorvoslatétól
b) járulékos: önállóan nem jelenthető be, előterjesztésének feltétele egy másik perorvoslat benyújtása. A
járulékos perorvoslat osztja annak a perorvoslatnak a sorsát, amelynek megléte előfeltétele az
előterjesztésének
• csatlakozó felülvizsgálat
5.
a) minden határozattal szemben igénybevehető
b) nem minden határozattal szemben igénybevehető
6.
a) halasztó hatályú
• fellebbezés
b) végrehajtásra halasztó hatállyal nem bíró
• perújítása
• felülvizsgálat
• határozat kijavítása, kiigazítása, kiegészítése iránti kérelem (de a bíróság
felfüggesztheti a végrehajtást)
- A PP-ben szabályozott perorvoslatok:
1. bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás (182.§, 348.§)

2. határozat kijavítása (352.§), kiigazítása, kiegészítése (353.§), iránti kérelem
3. fellebbezés (365.§)
4. csatlakozó fellebbezés (372.§)
5. perújítás (393.§)
6. felülvizsgálati kérelem (406.§)
7. csatlakozó felülvizsgálati kérelem (419.§)
8. alkotmányjogi panasz (425.§)
■ igazolási kérelem NEM perorvoslat: Ab  nem a sérelmes döntés felülvizsgálatára és a döntésre

közvetlenül visszaható újabb határozat meghozatalára irányul, hanem valamely perbeli
cselekmény következményeinek elhárítására szolgál. A mulasztás miatt hozott döntés utóbb
nem minősül sem törvénysértőnek sem megalapozatlanná nem válik attól, hogy az igazolás
sikeres volt.
- Ki is jár el?
• járásbíróság  törvényszék
• törvényszék  ítélőtábla
• ítélőtábla  Kúria (az ítélőtábla, mint másodfokon eljáró bíróság eljárása során hozott végzés elleni
fellebbezések esetén)
• felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el
• a perújítási eljárásra a perben eljárt elsőfokú bíróságnak van hatásköre
• összetételi, kizárási szabályok a pp. elején
151
70. A perorvoslati rendszerek
A perorvoslati rendszerek:
1. reformatórius: teljes átszármaztató hatály, teljes megváltoztatásra lehetőség tény- és jogbeli alapon is, a
jogorvoslati fórum döntheti el véglegesen a jogvitát, az eljárást folytatja, vagy megismétli.
2. kasszációs: megsemmisítő, tartalmi felülvizsgálati jogot nem biztosít, csak az elsőfokú ítélet törvénysértő
voltának megállapítására és hatályon kívül helyezésére terjed ki. Az ügy így visszakerül az első fokhoz,
amely lefolytatja az új eljárást.
3. revíziós: (részleges átszármaztató hatályú perorvoslatok tartoznak ide). Ténybíróság az elsőfok, a

jogorvoslati fórumnak jellemzően csak a helytelen jogi következtetés megváltoztatására van lehetősége.
4. vegyes: alapvetően a legtöbb ország rendszere vegyes, Magyarországé is.
152
71. A fellebbezés fogalma, tárgya, határideje, tartalma és a fellebbezésre
jogosultak köre
- benyújtása: a fellebbezést a másodfokú bíróságnak címezve az elsőfokú bírósághoz, a fellebbezésről való

lemondást az elsőfokú, a visszavonást a másodfokú bírósághoz kell benyújtani
- jogerőre nem emelkedett határozatok ellen vehető igénybe, tehát rendes perorvoslat, fellebbviteli, teljes
átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat.
- határidő: eljárási, törvényes határidő: a bíróság nem hosszabbíthatja meg, de igazolási kérelemnek lehet helye
- a másodfok felülbírálati jogköre:
a) eljárásjogi (369.§ (1), (2)): szabályszerűség vizsgálata

b) anyagi jogi (3), (4)
aa) anyagi pervezetéssel összefüggő
ab) anyagi jognak történő megfelelés
- adott bizonyíték alapján juthatott-e az adott következtetésre a bíróság?  tényállás is
módosulhat, ha nem
- tényállás maradhat, de a jogi következtetés változhat
- lehetséges, hogy a bíróság bizonyos kérdésekkel (pl. elévülés) nem foglalkozott
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
• E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi
tárgyalási szakra, valamint a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
o nincs osztott perszerkezet
365. § [A másodfokú eljárás megindítása]
• (1) A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell
megindítania.
• (2) Fellebbezésnek van helye
a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen,

i. minden esetben megengedett. Valamennyi ítéletfajta ellen: részítélet, közbenső ítélet, kiegészítő
ítélet
ii. nem csak az ítélet egészét, hanem annak egy részét is lehet támadni.
b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi,

i. ahol megengedett, ott a törvény külön nevesíti ezt, amennyiben ilyen rendelkezés nincs, úgy a
végzés ellen nem lehet fellebbezni. Fellebbezéssel támadható pl. igazolási kérelmet elutasító
végzés, eljárás félbeszakadását megállapító végzés, áttételt elrendelő végzés, ideiglenes
intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés stb.
c) a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint
153
külön fellebbezésnek lenne helye, (22/1995 AB határozat: funkcionálisan elsőfokúnak tekintendő
d) a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen.
• (3) Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az ítélet
elleni fellebbezésben támadhatja.
• (4) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik.
• (5) Fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá
vonatkozó része ellen.
o a fél fellebbezési joga önálló, más jogosult fellebbezési jogához nem kötött, korlátozás nélküli
o pertársaságok: kényszerű: kiterjed a fellebbezés hatálya a fellebbezés határidejét elmulasztó pertársra
- egyszerű: nem terjed ki
o beavatkozó: önálló fellebbezési jog, de a fél maga is visszavonhatja a beavatkozó által előterjesztett
fellebbezést, és ha a fél lemondott a fellebbezés jogáról, akkor a beavatkozó által előterjesztett
fellebbezés hatálytalan, mert ellentétes az általa támogatott cselekményével. DE ha önálló
beavatkozó, akkor is fellebbezhet, ha a fél lemondott fellebbezési jogáról vagy a fellebbezést
visszavonta
o érdekeltek: tanú, szakértő, tolmács stb.  független a fél fellebbezési jogától, de csak a határozat rájuk
vonatkozó része ellen fellebbezhetnek
o ügyész: abban a perben, amelynek megindítására külön törvény jogosítja fel  önálló fellebbezési jog.
Ha a jogosult jogainak védelmére nem képes és ezért lép fel az ügyész akkor a nem terjeszthet elő, ha
lemondtak a fellebbezési jogukról, vagy nem éltek fellebbezéssel.
• (6) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.

o fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani
o közlésnek két módja van: kihirdetés és kézbesítés
■ pp. 351. § (2): határozatok, amiket kézbesítés útján kell közölni
■ amik nem esnek ebbe a körbe kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni
■ kihirdetést vagy kézbesítést követő napon kezdődik a határidő
o mulasztás  igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amellyel együtt köteles előterjeszteni a
fellebbezést is. Az igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróság határoz.
• (7) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha törvény vagy törvény
alapján a bíróság másként rendelkezik.
371. § [A fellebbezés tartalma] (az általános szabályokon felül)
• (1) A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni
a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott

rendelkezését vagy részét,
b) határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a
másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon
kívül,
154
c)
c) azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezést alapítja,

kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.
• (2) Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem
nélkül - a 379-381. §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti.
155
72. Az első- és a másodfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései
és a fellebbezés elbírálása
366. § [Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései]
• (1) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet
fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye.
• (2) Ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja fel;
a határidő meghosszabbításának nincs helye.
• Ha a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e végzés
ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A fellebbezés érdemi vizsgálatra való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a fellebbezésben
előadott kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik.
• (3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosulttal szemben lejárt, illetve, ha a fellebbezést

valamennyi jogosult hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a fellebbezést - a (4) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - a per összes irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú
bírósághoz.
• Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést
haladéktalanul fel kell terjeszteni.
• (4) Részítélet vagy végzés elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni.
• (5) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozat meghozatalát megelőző tárgyalás vagy határidő
elmulasztása miatt igazolással él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a
másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
o ez azért van mert ha az igazolási kérelemnek helyt adnak és megismétlik a tárgyalást akkor olyan
határozat születhet, amely tárgytalanná teszi a fellebbezést.
367. § [A másodfokú tanács elnökének intézkedései]
• (1) A másodfokú tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezése után a szükséghez
képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak
vissza kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz.
• (2) A másodfokú tanács elnöke határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsőfokú bíróság a
határozatot e törvény ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak.
• (3) Ha az elsőfokú bíróság előtt a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem
vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az előtte folyó eljárást a
kijavítás, illetve a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig, illetve
az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti.
• (4) A másodfokú tanács elnöke a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy a
határozatnak fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett.
368. § [A fellebbezés visszavonása]
• (1) A fellebbező fél a fellebbezését a másodfokú határozat meghozatala előtt vagy - tárgyalás tartása
156
esetén - a másodfokú tárgyalás berekesztéséig visszavonhatja.
• A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet.
• (2) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az iratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.

• Ha az a fellebbezési eljárással kapcsolatban szükséges, az elnök a perköltség viseléséről és a meg nem
fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség megfizetéséről is határoz.
E határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
157
73. Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés, változtatási
korlátozások a másodfokú eljárásban
372. § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés ( utóbbi perorvoslat)]
• (1) A fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a
fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó fellebbezést nyújthat be;
erre és a (2) bekezdésben foglaltakra a fellebbezés kézbesítésekor a felet figyelmeztetni kell.
• A csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint.
• Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó fellebbezésben az
ítélet megváltoztatása nem kérhető.
o fellebbezési ellenkérelem:
■ nem az elsőfokú ítélet ellen irányul, hanem a fellebbezésben foglaltakat vitatja,
alaptalanságra hivatkozik
■ kérés: a bíróság ne adjon helyt a fellebbezésnek, hagyja helyben elsőfokú határozatot
■ járulékos jellegű  ha a fellebbezést visszavonják ez is hatálytalanná válik
■ illetékmentes
o csatlakozó fellebbezés:
■ járulékos jellegű rendes perorvoslat  ha a fellebbezést visszavonják hatályát veszti
■ az ítélet megváltoztatását kéri a fél  elsőfokú ítélet ellen irányul
■ tartalmában korlátozott (pl., ha a fellebbezés csak a perköltség összegére és viselésére
vonatkozó rendelkezéseket támadja, akkor a csatlakozó fellebbezés is csak erre irányulhat
■ hatályában korlátozott  osztja a fellebbezési jog sorsát. Ha azt visszautasítják vagy
visszavonják a csatlakozó fellebbezés is hatályát veszti
■ Előterjesztésre jogosultak köre korlátozott: csak a fellebbező ellenfele terjesztheti elő
■ illetékköteles: fele a fellebbezés illetékének, de min. 5000 Ft.
• (2) A fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított

tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
• Az elnök a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem (!) benyújtására
előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
• A 371. §, 373. § és 374. § rendelkezései a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is
irányadóak.
• (3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság visszautasítja; e végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye.
• A fellebbezés visszautasítása, visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési
ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik.
373. § [A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás] (főszabályként mindegyik tilos)
• (1) A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a keresetet,
a viszontkeresetet és a beszámítást (e §-ban a továbbiakban együtt: kereset), illetve az ellenkérelmet
megváltoztatni nem lehet, utólagos bizonyításnak nincs helye.
• A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást elutasító végzést a másodfokú bíróság legkésőbb az ítéletében
vagy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében indokolja.
158
• (2) A fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az
elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél
tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet
eredményezett volna.
• (3) Kereset és ellenkérelem változtatásnak akkor van helye, ha az a (2) bekezdés szerinti ténnyel áll
közvetlen okozati összefüggésben.
• A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási
eszközt, ha az a (2) bekezdés szerint megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy a keresete,
ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli
okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására
vagy keletkezett.
• (4) Ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt
vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési
szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel
összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.
• (5) Ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú
bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, a
fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.
374. § [Beszámítás előterjesztése]
• A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a másodfokú határozat meghozataláig, vagy tárgyalás

tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig - beszámítás csak akkor terjeszthető elő, ha azt az
ellenfél elismeri, vagy más perben hozott jogerős ítéleten alapul.
375. § [A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés megváltoztatása]
• (1) A fellebbezési és a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel, illetve

csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni, valamint a 371. § (1) bekezdés d)
pontja szerint megjelölt tartalmát - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem lehet
megváltoztatni.
• (2) A fél a fellebbezést, illetve a csatlakozó fellebbezést - a 373. és 374. § keretei között - a másodfokú
határozat meghozataláig vagy tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig akkor
változtathatja meg, ha az a másodfokú bíróság által a fél tudomására hozottak alapján megengedett, vagy
engedélyezett kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás, a 373. § (2) bekezdése szerinti új tényállítása,
valamint beszámítás folytán szükséges.
159
74. A fellebbezés elbírálása és a fellebbezési tárgyalás
A FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA
376. § [A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása]
• (1) A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül (kamerális elbírálás) bírálja el, kivéve, ha
a) a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

b) a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy
c) tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.
• (2) A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.
• A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását
kérheti; erre a fellebbezés kézbesítésekor figyelmeztetni kell.
• (3) A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül
helyezni,
- eljárás megszüntetése vagy nem mérlegelhető eljárási szabálysértés
b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy
az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,
c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az

előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,
d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
• (4) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az elnök a fellebbezési ellenkérelmet, illetve a
csatlakozó fellebbezést haladéktalanul közli az ellenféllel, aki arra tizenöt napon belül írásban teheti
meg észrevételeit, illetve nyújthatja be ellenkérelmét.
377. § [A fellebbezési tárgyalás kitűzése]
• (1) Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, a másodfokú tanács elnöke a tárgyalásra
határnapot tűz ki és arra idézi a feleket, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek-
• Az ellenérdekű félnek és a fellebbezéssel érintett pertársnak az idézéssel együtt - ha ez korábban még
nem történt meg - meg kell küldeni a fellebbezést is.
• Ha az elsőfokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásra az illetékes ügyészt meg kell idézni.
• (2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak
vagy az ellenfél tárgyalás tartását kérő nyilatkozatának a másodfokú bírósághoz történő beérkezését követő
négy hónapon belül megtartható legyen.
• A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítése a tárgyalás
napját legalább tizenöt nappal megelőzze.
• (3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem
160
gátolja.
• A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a felet, aki a tárgyalás tartását kérte, de a tárgyaláson nem jelenik
meg.
378. § [A fellebbezési tárgyalás]
• (1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása és a megjelentek számbavétele után az elnök vagy az általa kijelölt
bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat, valamint a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést
és a fellebbezési ellenkérelmet.
• (2) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy nyilatkozataikat
előadják.
• (3) Ha a másodfokú bíróság bizonyítást rendel el, azt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja.
• Az eljárásra a 282. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ítélőtábla a bizonyítás
lefolytatása végett az elsőfokon eljárt törvényszéket, ennek a székhelyén működő járásbíróságot is
megkeresheti.
• (4) Azokban az esetekben, amikor bizonyítást e törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az elnök is
lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja.
• (5) A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézetteknek vagy valamelyiküknek az elmaradása a

tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja.
• Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
161
75. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre
369. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre]
Kérelemhez kötöttség miatt: a másodfokú bíróság kötve van a fellebbező kérelméhez, a gyakorolni kért felülbírálati
jogkör, a fellebbezési kérelem és a fellebbezés indokai tekintetében is. KIVÉTEL: ítélet kötelező hatályon kívül
helyezése. Felülbírálati jogkör: adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga. Magába foglalja az elsőfokú bíróság
döntésének megváltoztathatóságát. Felülbírálati jogkör meghatározza a másodfokú bíróság cselekvési lehetőségeit,
jogosultságait, korlátokat állít.
• (1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja (felülbírálja.) az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét.

(eljárásjogi felülbírálati jogkör)
o pontos jogszabályhelyre történő hivatkozással meg kell jelölni, hogy az elsőfokú bíróság milyen
eljárási szabályt sértett meg a fellebbező szerint
• (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak azt a
végzését is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható.
• (3) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét.
• Az anyagi jogi felülbírálat során
a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást

módosíthatja, kiegészítheti,
o a fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a megállapított tényállást milyen részben tartja
okszerűtlennek, milyen módon lehet ezt orvosolni és milyen döntés felel meg az általa
helyesnek tartott tényállásnak.
b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást
folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,
c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a

megállapított tényeket másként minősítheti,
o ebben az esetben a másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által megállapított
tényállással, de az abból levont jogi következtetéssel nem.
d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi

jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését,
o pl. sérelemdíj összegét.
e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem
határozott. (pl. elévülés)
• (4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel
összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy
egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést és az ezzel összefüggő
intézkedéseket megtenni.
o két korlátozás: önállóan nem végezhető el az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének felülvizsgálata
 anyagi jogi felülbírálatnak lehet a része. Egyúttal el kell végeznie a másodfoknak a saját anyagi
jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést, ehhez kapcsolódóan lehetőséget kell biztosítani a
feleknek nyilatkozat előterjesztésére.
370. § [A másodfokú bíróság felülbírálod jogkörének korlátul]
162
• (1) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az erre irányuló
fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja.
• Ilyen korlátnak minősülnek a 371. § (1) bekezdés a) -d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények
körében előadottak.
• (2) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét erre irányuló fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezés és
fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból gyakorolja az ítélet kötelező hatályon
kívül helyezésére okot adó esetekben.
• (3) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt - a
következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett - a felek tudomására hozza és a fellebbező fél
kérelmére veszi figyelembe.
• (4) Ha a másodfokú bíróság az üggyel kapcsolatos, az elsőfokú bíróságétól eltérő anyagi jogi
álláspontjának következményeként azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság által végzett anyagi
pervezetés az érintett kérdéshez kapcsolódóan nem volt megfelelő, ezt a felek tudomására hozza és a
fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe.
• Ilyen esetben a másodfokú bíróság a továbbiakban a 369. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
163
76. A másodfokú eljárásban hozható határozatok
o vannak olyan határozatok, amik egyáltalán nem érintik az ügy érdemét, pl. tárgyalás előkészítése körében
hozott határozatok, hiánypótlás elrendelése, fellebbezés visszautasítása  mindig végzések
o vannak olyan határozatok, amik az ügy érdemét érintik, de a másodfokú bíróság mégsem dönt az ügy
érdemében ezek a hatályon kívül helyező végzések
o harmadik csoport: a másodfokú bíróság érdemi határozatai. A bíróság az ügy érdemében dönt ítélete,
felülbírálva az elsőfokú bíróság döntését.
379. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt]
• A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel - teljes egészében vagy abban a részében,
amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a 240. § (1)
bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll.
• Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával
orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt - megfelelő határidő tűzésével - fel kell hívni. (cél
a hatályon kívül helyezések csökkentése)
o eljárás megszüntetési okok jelentős része érvényesül másodfokon is, de van, ami itt nem következhet
be
■ nem lehet megszüntetni az eljárást mulasztás miatt, miközben elsőfokon az eljárás
hivatalbóli megszüntetéséhez vezet, ha a felek a perfelvételi tárgyalást elmulasztották
 itt nincs osztott perszerkezet, és a tárgyalás elmulasztásának sincs jogkövetkezménye
(378. § (5))
■ nem szüntethető meg az eljárás, ha a fellebbező felperes nem nyújt perköltség biztosítékot,
mert ebben az esetben a felperes fellebbezésének visszautasítására kerül sor.
380. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
• A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, (itt nem szünteti meg az
eljárást) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, (pl. tanácsnak kellene eljárni, de
egyesbíró járt el)
b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok
áll fenn, vagy
c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi

felülbírálatra alkalmatlan. (ha nem tartalmazza a Pp. 346. § szerinti kötelező tartalmi elemeket pl. nem
tartalmaz rendelkező részt vagy indoklást.)
i. ilyen esetekben a másodfokú bíróság nem az elsőfokú eljárást minősíti, hanem az annak
eredményeként meghozott határozatot.
381. § [Az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
• A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás
164
megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy
érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem
észszerű.
o konjunktív feltételek fennállása esetén lehet:
■ elsőfokon olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálására kihatott
■ a fél a fellebbezésben kérte az eljárásjogi felülbírálati jogkör gyakorlását és megjelölte az
eljárási szabálysértést
■ a fél kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte (akár vagylagosan is)
■ a szabálysértés olyan jellegű, amelynek orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges,
nem észszerű
o Pp. nem határozza meg, hogy mely megsértett szabályokat kell lényegesnek tekinteni  az adott eset
körülményeiből kell megállapítani.
o kihatott-e a szabálysértés az ügy érdemére?
o lehetséges-e ennek orvoslása?  ha igen, akkor a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie
o pl. beavatkozás iránti kérelemről nem döntenek, a megváltoztatott keresetet nem közlik az
ellenérdekű féllel
o ha a másodfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést észlel, amelyre a fellebbező fél nem hivatkozott,
azt a tudomására kell hoznia és csak a fellebbező fél kérelmére veheti figyelembe, hivatalból nem.
382. § [Az ítélet helybenhagyása a fellebbezés megalapozatlansága esetén]
• Ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését
kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével - az ügy érdemét nem érintve - az
elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
o az ügy érdemében nem tud dönteni a bíróság ilyen esetben.
383. § [Döntés az ügy érdemében]
• (1) A másodfokú bíróság - ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség - az
ügy érdemében dönt.
• (2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ítéletével azt helybenhagyja,
ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja.
o ha csak részben változtatja meg akkor a rendelkező részben a részbeni megváltoztatás mellett ki kell
mondania azt is, hogy az elsőfokú ítéletet egyebekben helyben hagyja.
• (3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felülbírálati jogkörének korlátai
között határozhat a perben érvényesített jog, illetve az azzal szemben felhozott védekezés alapjául
szolgáló olyan kérelmekről is, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve amelyről nem
határozott.
• (4) A másodfokú bíróság részítélettel vagy közbenső ítélettel is rendelkezhet, ha ennek e törvényben
meghatározott feltételei a másodfokú eljárásban fennállnak.
• (5) A másodfokú bíróság az érdemben véglegesen elbírált kérelmekkel - ideértve a részítéletet is -
165
összefüggő perköltség viseléséről dönt, ha a perköltség minden elemének viseléséről való döntés feltételei
fennállnak.
• Ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán hozott közbenső ítélettel a kereset jogalapját
megállapította, a másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét határozza meg, annak viselése
kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.
• (6) A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési

ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által
előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.
384. § [Döntés az anyagi pervezetéssel összefüggő' felülbírálati jogkör keretében]
• (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgálhat alapul, hogy a
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet.
• Kizárólag ezen okból a felek sem kérhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.
• (2) A másodfokú bíróság a 369. § (4) bekezdésében meghatározott felülbírálati jogkörének gyakorlását
követően
a) az ügy érdemében a rendelkezésre álló adatok alapján a 383. § szerint dönt, ha
aa) a fél nem nyilatkozik vagy a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg, vagy
ab) a fél nyilatkozata és az elsőfokú eljárás szükség szerinti kiegészítése folytán az elsőfokú
eljárásnak az ügy érdemi eldöntését befolyásoló hibája orvosolható,
b) az ítéletet hatályon kívül helyezi, ha az ügy érdemében az a) pont alapján dönteni nem lehet, (és
új eljárásra utasítja, másképp nincs értelme.)
o hatályon kívül helyezésre csak akkor kerül sor, ha az érdemi döntés egyáltalán nem lehetséges
másodfokon, hiába végezte el a másodfok a helyes anyagi pervezetést és tette meg az ebből
következően szükségessé vált eljárási cselekményeket is.
385. § [Egyezség és szünetelés joghatásai]
• (1) Ha a másodfokú eljárásban megkötött egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, egyúttal

megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik,
hatályát veszti.
• (2) Ha a per a másodfokú eljárásban szünetelés folytán megszűnik, a másodfokú bíróság végzéssel
megállapítja, hogy a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítélet, illetve annak a fellebbezéssel
megtámadott részei hatályukat vesztik.
386. § [Az eljárást befejező határozat tartalma]
• (1) A másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálása tárgyában hozott határozatának tartalmára az ítélet
tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
• (2) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell
a) az elsőfokú bíróság megnevezését és ügyszámát,
166
b) az elsőfokú ítélet és a fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem
ismertetését,
c) a hatályon kívül helyezés okait, jogszabálysértés esetén a megsértett anyagi vagy eljárási
jogszabályhely megjelölését is,
d) utasítást arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi vagy az érdemi

tárgyalási szaktól kell lefolytatnia az új eljárást, és hogy melyek a szükséges eljárási
cselekmények.
• (3) A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében - a 379. §-ban foglalt eset kivételével - csak a
perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét határozza
meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.
• (4) A másodfokú bíróság ítéletének tartalmaznia kell az elsőfokú bíróság megnevezését és ügyszámát is.
• Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet
indokolásában csupán erre a körülményre kell utalni.
387. § [Intézkedések a másodfokú határozat meghozatala után]
• A másodfokú határozat írásba foglalása után az iratokat a bíróság nyolc napon belül megküldi az
elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő tizenöt napon belül közli a felekkel a
másodfokú eljárást befejező határozatot.
• Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelen lévő
feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
167
77. A végzés elleni fellebbezés különös szabályai
389. § [Az ítélet elleni fellebbezés szabályainak alkalmazása]
• A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
390. § [Eljárás a végzések elleni fellebbezés esetén]
• (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga
is eleget tehet.
o pl. áttételt elrendelő, eljárás félbeszakadását megállapító végzés
o egyoldalú kérelmet elutasító, vagy visszautasító végzés.
• (2) A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti
a fellebbező fél ellenfelének és az érintetteknek, hogy a fellebbezés átvételétől számított nyolc nap alatt
az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthetnek elő.
• A határidő indokolt esetben lerövidíthető.
• (3) Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye.
• (4) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat - a
benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
o illetékköteles: illeték mérték 3 % de legalább 7000 ft, legfeljebb 300.000 ft.
391. § [A végzés elleni fellebbezés elbírálása]
• (1) A fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, azonban a feleket a
szükséghez képest meghallgathatja.
• (2) A megkeresett bíróság végzése elleni fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha
pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.
A JÁRÁSBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN HOZOTT ÍTÉLET ELLENI FELLEBBEZÉS JOGI KÉPVISELŐ

NÉLKÜL ELJÁRÓ FÉLRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYAI
388. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma]
• Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, a bíróság elnöke által
jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja és a
fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező
megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely
jogát vagy jogos érdekét sérti.
168
78. A perújítás fogalma, tárgya, határideje, a perújítási okok
PERÚJÍTÁS FOGALMA: jogerős bírósági ítéletek vagy ítélet hatályú határozat elleni, nem fellebbviteli jellegű,
rendkívüli perorvoslat, amely csak a törvényben meghatározott okok alapján vehető igénybe.
• önálló, rendkívüli perorvoslat  rendkívüli jelleg, mert korlátozva van és csak törvényben meghatározott
okok alapján kezdeményezhető.
• anyagi jogerőt feloldja.  jogrend egészének a biztonsága  csak kivételesen kerülhet rá sor
• első fokon eljárt bíróság jár el még akkor is, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak.
• ítélet hatályú határozat: bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, hagyatéki eljárásban a
közjegyző által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, a jogerős bírósági meghagyás, jogerős fizetési
meghagyás.
A PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁSBAN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK, A PERÚJÍTÁS FELTÉTELEI ÉS A

PERÚJÍTÁSI KÉRELEM
392. § [A perújítási eljárásban alkalmazandó szabályok]
• E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó
szabályok szerint jár el.
- A perbevonás, új beavatkozás, perbehívás és a perbelépés a jogutódlás esetét kivéve nem lehetséges
- perújításra a felek, a beavatkozó, az ügyész és mindazok jogosultak, akikre nézve a perújítással

megtámadott jogerős ítélet valamely rendelkezést tartalmaz
- perbeli jogutódlás lehetséges. A bíróság előkérdésként elbírálja a perbelépést majd a perbelépés

engedélyezése után a perújítási kérelmet az arra jogosulttól származóvá nyilvánítja.
393. § [A perújítási okok]
• A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha
a) ..novum”: a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági
határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén
- rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,
o a felek az eljárás során kötelesek jóhiszeműen és késlekedés nélkül, aktív közreműködéssel
eljárni.  ha ismerte a tényt, bizonyítékot vagy határozatot és módjában állt volna azt
peranyagként szolgáltatni és mégsem tette akkor jogellenesen mulasztott.
o önhibáján kívül: pl. betegség, távollét
o Alapperben el nem bírált tény:
■ megállapított tényállás megalapozatlan, mert nem azonos az ügy valóságos
tényállásával.  valóságos tényállás már az alapper idején meglévő tényállás
■ megjelölt ténynek a jogerős ítélet keletkezését megelőző időben már fenn kell
állnia
o Alapperben el nem bírált bizonyíték:
169
■ bizonyítékot valamely tény bizonyítására jelentik be
■ ha a tény, amelyre vonatkozóan bizonyítékot bejelentik még nem nyert elbírálást az
alapperben akkor a bizonyítékot a ténnyel együtt kell megjelölni
■ elfogadható olyan bizonyíték is, ami az ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett,
ha az alapperben már elbírált tényre vonatkozik
■ helye van akkor is, ha szerepelt az alapperben de az indoklás körében nem értékelték
 indokolatlanul mellőzött bizonyíték
■ akkor kerülhet sor perújításra, ha az alapperben elbírált tényalap bizonyítására
hivatkozik a fél valamely új bizonyítéka.
o Figyelembe nem vett jogerős határozat:
■ figyelembe nem vett jogerős bírósági vagy más hatósági határozat, ha olyan kérdésre
vonatkozik, ami a pernek elő kérdése
■ perben eldöntendő kérdéssel olyan összefüggésben kell állnia, ami magára az érdemi
döntésre kihat
■ bíróság szabad mérlegelésébe tartozik néha meg kötelező, hogy felfüggesszék az
eljárást, ha előkérdés van, ami más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik. Ha a
30 napos határidő eredménytelenül telik el, vagy az eljárást nem függesztik fel és a
bíróság az előkérdésre vonatkozó határozat bevárása nélkül állást foglal az előzetes
kérdésben akkor perújítási ok lesz, ha a bíróság álláspontjától eltérően dönt az
előkérdésben az annak elbírálására jogosul bíróság/hatóság.
b) ..crimen"", a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a
bűncselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes,
o csak akkor, ha a bűncselekmény okozati összefüggésben áll a fél perveszteségével
o jogerős ítéletnek kell megállapítani a bűncselekmény elkövetését. Büntetőbíróság a
bűncselekmény elkövetését megállapító végzése is elég
o Ha bizonyítékok hiánya miatt nem lehet ítéletet hozni akkor nem lesz perújítási ok, de ha
más ok zárja ki az ítélet meghozatalát pl. elévülés akkor perújítási ok.
c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi
jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt
Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog megsértését
megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős
ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem
kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható,
o konjunktív feltételek,
■ perújító fél által az EJEB előtt a Magyar Állammal szemben kezdeményezett ügyben
■ valamely eljárásjogi természetű alapvető jog megsértésének megállapítása
■ perújítással támadott jogerős ítélet vonatkozásában egyezménysértést megállapító
EJEB ítéletre történő hivatkozás
■ EJEB-től nem kapott elégtételt a perújító vagy a sérelem kártalanítással nem
orvosolható.
■ az lehet perújító, aki saját ügyében fordult az EJEB-hez.
d) „res iudicata”: a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős
170
ítéletet hoztak,
o ha a bíróság nem észleli ezt az akadályt a keresetlevél vizsgálatakor és nem alkalmazza a
keresetlevél visszautasításának vagy az eljárás megszüntetésének jogkövetkezményeit
o jogbiztonság érdekében  ne legyen két jogerős ítélet ugyanazon ügyre vonatkozóan
o az utóbb hozott ítéletet hatályon kívül helyezik.
e) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével
hirdetmény útján kézbesítették.
o hirdetményi kézbesítés: valamely törvényben meghatározott ok valószínűsítése esetén
kerülhet rá sor a fél kérelmére
o ha a törvényi feltételek nem állnak fenn az ezt követő eljárás érvénytelen KIVÉVE, ha az,
akinek a részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették utólagosan jóváhagyja
o eljárást befejező határozat jogerőre emelkedése után perújítási alap  önhibáján kívül
mulasztó címzett az elmulasztott eljárási cselekményt pótolni tudja
o csak az nyújthat be perújítási kérelmet erre az okra hivatkozva, akinek a részére az iratot a
hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével kézbesítették.
o jogerős fizetési meghagyással szemben perújításnak akkor van helye, ha a kötelezettnek a
meghagyást hirdetményi úton kézbesítették (törvény ellenére)
395. § [A perújítási kérelem benyújtásának határideje]
• (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet
jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak
később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani.
• A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
o ha a fél a perújítás alapjául szolgáló tényről, bizonyítékról vagy hatósági határozatról már tud és nincs
akadályozva a perújításban akkor a perújítás előterjesztésének határideje az ítélet jogerőre
emelkedésétől kezdődően számít, ismételt perújítási kérelem esetén is.
o ez a határidő számításának kezdete EJEB ítéletre alapított perújítás és sikeres alkotmányjogi panaszt
követő eljárás esetén is
o igazolással kimenthető a hat hónap (szubjektív határidő)
o valószínűsíteni kell a tudomás szerzés időpontját  de a másik fél a korábbi tudomásszerzést
bizonyíthatja.
o akadályozottság esetén az akadályozottság tényét bizonyítani kell. Nem akadályozó körülmény pl. a
felülvizsgálati kérelem benyújtása, vagy az, ha a perújítás okáról a perújító félnek nem, csak
ügyvédjének volt tudomása.
o Hat hónap azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel  ha nincs ilyen:
hónap utolsó napja.
• (2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet,
amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
• (3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével - a (4) bekezdésben meghatározott esetet
kivéve - perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
171
• (4) A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének
átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
o objektív határidő
o EJEB ítélet és sikeres alkotmányjogi panasz esetén az ötéves határidőn túl is van helye perújítási
kérelem előterjesztésének.
■ Ha az AB anyagi jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést semmisített meg és az ügyben
kizárólag per vagy nem peres eljárás van folyamatban úgy a Kúria értesíti a panasz
indítványozóját, hogy az értesítésé kézhezvételétől számított igazolással kimenthető 30
napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő.
■ EJEB ítéletére alapított perújítási kérelem az ítélet átvételétől számított 60 napon belül
terjeszthető elő
396. § [A perújítás sikeres alkotmányjogi panasz esetén]
• A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXX. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak
van helye.
o az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal már nem támadható
bírósági határozatok által okozott jogsérelem orvoslása eszközének, nem jelenti a rendes bíróságok
jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát --> nem negyedfokú bíróság
o Alkotmányjogi panasz: 1. vizsgálat tárgya a jogszabály 2. közvetlen: alaptörvény ellenes jogszabály
alkalmazása folytán következett be a jogsérelem bírói döntés nélkül. 3. valódi: vizsgálat tárgya maga
a bírói döntés
o Ab  megsemmisíti a bírósági határozatot az az egyedi ügyre kihat  nem csak a jogerőt töri át, de
megsemmisíti a bírói döntést is, ami a felek közötti jogvitát a véglegesség minőségével eldöntötte
ezért a perújítás ilyen esetben kizárt
o De ha alkotmányjogi panasz eljárásban anyagi jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést semmisített
meg és az ügyben per vagy nem peres eljárás van folyamatban, akkor az új anyagi jogi helyzet
következtében perújításnak van helye.
o A sikeres alkotmányjogi panasz esetén csak a panasz indítványozója terjeszthet elő perújítási kérelmet
397. § [A perújítási kérelem]
• (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
o de a perújítás elintézésből kizárt az a bíró, aki a perújítással megtámadott határozat meghozatalát
megelőző eljárásban részt vett
• (2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy a
fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja.
• A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre
vonatkozó okiratokat csatolni kell.
• Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő,
ennek okait elő kell adni.
o ha a perújítási kérelem hiányos, úgy a bíróság azt visszaadja hiánypótlásra
o A jogerős ítélet után keletkezett tények nem perújítással, hanem új keresettel érvényesíthetők. Ennek
megfelelően utópernek van helye az ítélet meghozatala után lejáró, jövőbeli szolgáltatás
mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha a tények utóbb lényegesen
megváltoztak.
398. § [Perújítás a jogerős fizetési meghagyás ellen]
172
• (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye.
• A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik -
ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezett volna.
o ebben az esetben minden bizonyíték új
o pl. tényként azt állítja a kötelezett fél, hogy a tartozásnak nem ő a kötelezettje, vagy a gazdasági
társaság nem volt jogképes, vagy pl. a jogi képviselő nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal.
o vizsgálni kell, hogy a fél milyen okból nem élt az ellentmondás lehetőségével különösen, ha a
fizetési meghagyás a kézbesítési fikció folytán emelkedett jogerőre
• (2) A 393. § e) pontját a jogerős fizetési meghagyással szemben előterjesztett perújítás esetén úgy kell
alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény ellenére a kötelezettnek a meghagyást
hirdetményi úton kézbesítették.
• A 394. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
• (3) Ha a bíróság a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és új határozatot hozott, arról a
határozat jogerőre emelkedését követően a határozat megküldésével értesíti az eljárt közjegyzőt.
173
79. A perújítás megengedhetőségének és érdemének elbírálása
394. § [A perújítás megengedhetősége]
• (1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt
abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi
eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó
fellebbezés keretében előadja.
• (2) A 393. § b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt
bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
• (3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján
kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a
bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta
ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
• (4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét
megállapító ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
o célszerűségből zárja ki
o Az öröklés jogcímén tulajdonul szerzett, más által elfoglalt lakásingatlan birtokba adása iránti per
tárgya öröklési igény és nem lakás kiürítése iránti igény ezért az ilyen perben hozott jogerős ítélet
ellen van helye perújításnak
o nincs helye perújításnak pl. sajtó helyreigazítás iránti perben hozott ítélet ellen, házasságot
érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen vagy apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, ha az apaság
vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel
magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.
• (5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság
által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a
perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az egyezség
megkötésekor nem tudott.
A PERÚJÍTÁS ELBÍRÁLÁSA
399. § [Intézkedések a perújítási kérelem beérkezése után]  befogadhatóság vizsgálata
• (1) Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével vagy
olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye perújításnak, a bíróság azt tárgyalás
kitűzése nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
o abszolút akadályok
• (2) A bíróság - ha a hiánypótlás törvényi feltételei fennállnak - rövid határidő tűzésével elrendelheti a
perújítási kérelem hiányainak pótlását.
o relatív akadály
• (3) A bíróság a perújítási kérelmet, illetve a hiányok pótlása után ismételten benyújtott kérelmet
174
haladéktalanul megküldi a feleknek és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb
érdekelteknek azzal a felhívással, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban
észrevételeket terjeszthetnek elő.
• (4) Ha a perújítási kérelem előterjesztője a perújítási kérelem hiányait a bíróság felhívása ellenére a
megszabott határidőn belül nem pótolja, a bíróság a perújítási kérelmet tárgyaláson kívül visszautasítja.
• A bíróság végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
400. § [A perújítás feltételeinek vizsgálata]  megengedhetőség vizsgálata
• (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 393-395. §-ban meghatározott előfeltételei
fennállnak-e.
• A megengedhetőség körében a 393. § a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a
perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetén alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a
perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon.
o perújítás rendeltetése: az alapügy befejezése után megállapítható hibák orvoslása, amelyek az
alaphatározatra lényegesen kihatottak  ténybeli hibák
o jogkérdésben nincs helye perújításnak  jogszabályok értelmezésére nem alkalmas ez az intézmény.
o A perújítás nem a jogalkalmazási hibák, hanem a jogi minősítés alapjául szolgáló tényállás hibáit
korrigálja.
o vizsgálni kell, hogy a felhozottak ténykérdések vagy jogkérdések és az alapeljárásban elbírálták-e
őket, valamint kihatnak-e a jogerős ítélet megalapozatlanságára.
• (2) A 396. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetén a perújítás törvény erejénél fogva
megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
401. § [Döntés a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül]
• (1) A bíróság a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is határozhat, amennyiben az ügy

valamennyi körülményét mérlegelve a perújítási perfelvételi tárgyalás megtartását szükségtelennek
tartja.
• A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A bíróság az eljárást a végzés jogerőre emelkedése után a perújítási perfelvételi tárgyalás kitűzésével
folytatja.
• A perújítási perfelvételi tárgyalásra a 402. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak irányadók.
• (2) Ha a bíróság a perújítást megengedte és a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a

megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az alapper tárgyalását
hivatalból is felfüggesztheti.
• A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A feleket a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni.
• A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott végzését utóbb megváltoztathatja.
402. § [A perújítási perfelvételi tárgyalás]
• (1) Ha a bíróság tárgyaláson kívül nem döntött a perújítás megengedhetőségéről, perújítási perfelvételi
tárgyalást tart.
• (2) A perújítási perfelvételi tárgyaláson az alapperben eljáró peres felek, valamint a perújítást kérelmező -
ha a perújítási kérelmet nem a peres felek terjesztették elő - megjelenése kötelező.
• Ha a perújítási kérelem előterjesztője a tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet
175
visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
• (3) A perújítási perfelvételi tárgyaláson a bíróság először a perújítás megengedhetőségének kérdésében

határoz.
• A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A perújítási perfelvételi tárgyalást folytatni, illetve perújítási érdemi tárgyalást tartani csak a bíróság
végzésének jogerőre emelkedése után lehet.
• (4) Ha a bíróság megengedte a perújítást, folytatja a perújítási perfelvételi tárgyalást.

• Amennyiben az ügy körülményei megengedik, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után nyomban
perújítási érdemi tárgyalást tarthat.
• Ha a bíróság nem tart azonnal perújítási érdemi tárgyalást, a perújítási perfelvétel lezárása után
határnapot tűz ki a perújítási érdemi tárgyalásra.
• (5) A perújítással megtámadott ítélet végrehajtásának, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az
alapper tárgyalásának a felfüggesztésére a 401. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
• (6) A perújítási perfelvételi tárgyalásra egyebekben a perfelvételi tárgyalás szabályait kell alkalmazni.
403. § [Eljárás a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése esetén]
• A 393. § e) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt hivatalból
nem utasította vissza - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége tárgyában való döntés végett
felterjeszti a másodfokú vagy a felülvizsgálati bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a
másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban sértették meg.
• Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni.
• Egyebekben a másodfokú vagy a felülvizsgálati bíróság a perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő
alkalmazásával jár el.
404. § [A perújítási érdemi tárgyalás]
• (1) A perújítás megengedése esetén a pert a perújítási kérelem korlátai között a perújítási érdemi
tárgyaláson újból kell tárgyalni.
• A keresetváltoztatásra a keresetváltoztatás másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
• (2) A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott
ítéletet hatályában fenntartja, illetve annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezése
mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
176
80. A felülvizsgálat fogalma, alapja és tárgya
A FELÜLVIZSGÁLAT FOGALMA: a jogerős bírósági ítéletek és az ügy érdemében hozott, valamint egyéb jogerős
végzések elleni, jogszabálysértésen alapuló, rendkívüli perorvoslat, amelynek elbírálása a Kúria hatáskörébe tartozik.
- jogkérdésben mutatkozó hibák.
406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]
• (1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt:
ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett
határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része
ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
o beavatkozó  együtt a féllel vagy külön-külön is élhetnek felülvizsgálati kérelemmel, ha a fél nem
tiltakozik a felülvizsgálat ellen, de ÖNÁLLÓ beavatkozót nem akadályozza a fél tiltakozása mert az
ő cselekményei az általa támogatott fél cselekményével ellentétesek is lehetnek
o jogi képviselő kötelező  KIVÉVE: a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő
felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára.
• (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem
benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a) -i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b) -c) pontja
alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a) -c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős
végzések ellen.
o felülvizsgálattal támadható végzések:
■ 176. § (1) bekezdés a): visszautasítás: perre magyar bíróság joghatósága kizárt vagy külföldi
bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal
■ b): igény elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági
eljárásban érvényesíthető
■ c): a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak kell megelőznie
■ d): a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított már
perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták
■ e): a félnek nincs perbeli jogképessége
■ f): az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető
■ g): a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja
■ h): a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi
jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi
jogkörében eljáró személy ellen indították
■ i): a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja
■ 176. § (2) bekezdés b): visszautasítás hiánypótlási felhívás ellenére: a felperes a pert nem a
jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy meghatározott személyek
perben állása kötelező és a felperes e személyeket nem vonta perbe
■ a felperes nem nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy
pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén - e törvény rendelkezéseinek megfelelő
keresetlevelet.
■ 240. § (1) a.): eljárás megszüntetése hivatalból: a keresetlevelet már a 176. § (1) bekezdés a)
-i) pontja, a 176. § a) -c) pontja, illetve a keresetlevelet a 206. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja
177
alapján vissza kellett volna utasítani
■ b): magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg,
ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de az alperes
írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát
kifogásolja
■ c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és az ezt
az alperes perbe bocsátkozása sem alapozza meg.
■ f): a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja
178
81. A felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás
A FELÜLVIZSGÁLAT FELTÉTELEI ÉS A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEI
405. § [A felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó szabályok]
• (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az e fejezetben foglalt
eltérésekkel a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.
o A fellebbezésre vonatkozó XXVII. Fejezet eltérő rendelkezéseinek alkalmazásával egyidejűleg a
másodfokú eljárásnál az elsőfokú eljárás szabályira utal vissza. Tehát a Kúria az elsőfokú eljárásra
vonatkozó szabályoknak megfelelően, de a XXVII. részben és a XXIX. Fejezetben foglalt
eltérésekkel jár el.
• (2) A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai
szerint külön fellebbezésnek lenne helye, továbbá a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzést
tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.
• (3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok

szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.
407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
• (1) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
o nincs helye felülvizsgálatnak, ha a fél nem merítette ki a rendes jogorvoslatot, vagy
fellebbezését visszavonta
o nincs helye az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel nem támadott rendelkezése ellen

o akkor sincs, ha a fellebbezését elkésettség miatt elutasította a bíróság
b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a
másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
o nem kell, hogy a helybenhagyásra azonos jogszabályi rendelkezés és jogi indoklás mellett
kerüljön sor
o mód van felülvizsgálatra, ha az ellenfél fellebbezésének eredményeként a fellebbezéssel nem
élő félre terhesebb döntés született, valamint, ha a fél csatlakozó fellebbezéssel él
c) a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a
teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek
csupán az indokolása ellen,
d) a Kúria által hozott ítélet ellen,

o a Kúria ugyanabban az ügyben nem hozhat két különböző határozatot
179
o viszont, ha felülvizsgálati eljárásban hozott határozattal elrendelt új eljárás eredményeként
született újabb jogerős bírósági határozat ellen van helye felülvizsgálati kérelem
előterjesztésének.
e) abban az esetben, ha azt törvény kizárja.

o pl. házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen
• (2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított

birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos
perben,
b) a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,
c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél
történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás
szabályozása iránti perekben,
d) a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti

perben.
o e perekben kiemelt érdek fűződik a függő jogi helyzetek mielőbbi rendezéséhez és két bíróság
egybehangzó álláspontja már megfelelő garanciát nyújt az ítéletek jogszerűségéhez. De van
helye felülvizsgálatnak, ha az első és a másodfokú bíróság eltérően foglalt állást az ügyben.
408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]
• (1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott
érték, illetve annak a 21. § (1)-(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre
történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg.
• Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés,
illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb
járadék iránt indított perekre.
• (2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
180
82. A felülvizsgálati kérelem előterjesztése, tartalma és a
felülvizsgálati eljárás különös szabályai
409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
• (1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más
okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3)
bekezdés szerinti esetben engedélyezi.
• (2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

o joggyakorlat egysége: akkor engedélyezi, ha olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel az ügy,
amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, kollégiumi véleményben, vagy
korábban hatályos eszközeiben még nem foglalt állát és a kérdésben a bírói gyakorlat nem
egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének veszélye áll fenn
o joggyakorlat továbbfejlesztése: akkor engedélyezi, ha jogerős ítélet által felvetett elvi
jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult annak követése azonban a
körülmények változására tekintettel nem támogatható
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy

o különleges súly: nagy számban előforduló új típusú ügyben felmerült jogkérdés és a Kúria
korábban még nem foglalt állást a közzétett ítélkezési gyakorlatában.
o társadalmi jelentőség: engedélyezi, ha még nem foglalt állást a közzétett ítélkezési
gyakorlatában és a jogalanyok széles körét érinti.
c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes
döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt
o ha a fél már az eljárás során indítványozta az általa felvetetett jogértelmezési kérdés EUB elé
terjesztését, de azt a bíróság elutasította, vagy a kérelemről nem határozott
• (3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér.
410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]
• (1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított
negyvenöt napon belül terjesztheti elő.
• (2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és
c) az engedélyezést megalapozó
ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében

indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
181
cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a
befogadás engedélyezését,
cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának
szükségességét indokolja, vagy
cd) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett
határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben
eltér.
• (3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és

visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók.
• Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem
kell megküldeni.
• (4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem
felel meg.
o pl. nem az arra jogosult nyújtja be, határidő után nyújtja be, eljárási illetéket nem fizették meg stb.
o végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye Pp. 365. § (2) bekezdése alapján.
411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]
• (1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú
tanácsban, tárgyaláson kívül harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak
megtagadásáról.
• (2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.

o ha a fél több engedélyezési okra is hivatkozik, akkor a megtagadó végzésben minden engedélyezési
okra ki kell térni.
• (3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet
előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.
o végzésből ki kell tűnnie, hogy mely engedélyezési ok alapján engedte meg az ítélet felülvizsgálatát a
Kúria. Nem lehet olyan okból engedélyezni a felülvizsgálatot, amelyre a fél nem hivatkozott.
• (4) Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak nem
tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
412. § [A felülvizsgálati kérelem előterjesztése]
• (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított
negyvenöt napon belül kell benyújtani.
o ha a fél közvetlenül a Kúriánál nyújtja be a kérelmet, a Kúria a beadványt közvetlenül a fél jogi
képviselője számára küldi vissza és a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt határidő
elmulasztása miatt ilyenkor benyújtott igazolási kérelem esetén a mulasztás vétlensége nem
állapítható meg.
• (2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a
felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell leróni.
182
413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]
• (1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:
a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve

anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a
fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,
c) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett
határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben
eltér,
d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés
meghozatalát kívánja, és
e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a

végrehajtásra vonatkozó adatokat.
• (2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos

bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.
o a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható, amely az első és másodfokú eljárásnak is tárgya
volt. A felek sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített beszámítási kifogásra nem
hivatkozhatnak.
• (3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a
Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából a
tárgyalást be nem rekesztette.
• Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett
illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.
• (4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.

o de a fél a kérelem tartalmi hiányosságait a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő
eltelte előtt magától pótolhatja.
414. § [A felülvizsgálati kérelem felterjesztése]
• (1) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, vagy ha
a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy
irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, és értesíti az ellenérdekű felet, valamint - a
felülvizsgálati kérelem megküldésével - a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról.
o az ellenérdekű fél számára az engedélyezés iránti kérelmet nem kell megküldeni, csak értesíteni kell
arról, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Neki majd a Kúria az engedélyezést követően
küldi meg a kérelmet és az engedélyezése tárgyában született végzést.
• (2) A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi
hatóságot.
• (3) Ha a végrehajtást már elrendelték vagy a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek
elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.
183
415. § [A felülvizsgálati kérelem visszautasítása]
• (1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az eljárási illetéket - kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat - nem fizették meg,
c) a felülvizsgálati kérelem elkésett,
d) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 407. § alapján,
e) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 408. § alapján, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a

felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet,
f) a kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő
kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy
g) a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan
ismeretlen helyre költözött.
• (2) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi

rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható
vissza.
o visszautasítás: tanácsban kell meghozni a végzést és indokolni kell. Pp. 405. § (2)
416. § [Döntés a határozat végrehajthatóságáról]
• A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat

végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.
• A végrehajthatóság felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell
figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a
végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság
felfüggesztésének elmaradása járna.
417. § [Az eljárás felfüggesztése]
• (1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez, a
felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.
o Bszi. 32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha
• a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása
érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott
jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
• b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági
Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától.
■ (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás
indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
• (2) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria
184
az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti.
• A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
418. § [Az Alkotmánybíróság értesítése]
• Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt
terjesztettek elő, a Kúria - az elsőfokon eljárt bíróságnak az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről szóló
értesítését követően - haladéktalanul értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot.
o sok esetben felülvizsgálati kérelmet és alkotmányjogi panaszt is benyújtanak párhuzamosan
o mindkettőt az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani
o A Kúriának kell értesítenie az AB-t a felülvizsgálati eljárásról.
o alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt
még nem bírálta el, továbbá arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van, a Kúria hatályon
kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben  a benyújtott alkotmányjogi panasz
soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható
o alkotmányjogi panasz csak jogerős ítélettel szemben nyújtható be.
419. § [Csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem]
• (1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezésre és

ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
• Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna
felülvizsgálatot kérni.
• (2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési kérelmet
előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott
jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre
hivatkozással terjesztheti elő.
185
83. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása és a Kúria által hozható határozatok
AZ ÉRDEMI ELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI
420. § [A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása]
• Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, az elnök a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a
felülvizsgálati kérelemnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal
megelőzze.
• Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását
nem akadályozza.
o főszabály: tárgyaláson kívül történik a felülvizsgálati kérelem elbírálása  tárgyalás: felek kérésére
vagy ha a bíróság indokoltnak tartja.
o az a fél, aki a tárgyalás megtartását kéri távolmaradása esetén pénzbírsággal sújtható.
o Pp. egyetlen per kapcsán határoz meg határidőt a felülvizsgálati kérelem elbírálására: sajtó
helyreigazítás iránt indított per  iratok beérkezésétől számított 60 napon belül
421. § [A legfőbb ügyész részvétele a felülvizsgálati eljárásban]
• (1) Az elnök jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt
álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
• (2) A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra az elnök által tűzött határidőn belül
észrevételt tehetnek.
• Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész nem az elnök kezdeményezésére fejti ki
álláspontját.
• (3) Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria felülvizsgálati
határozatát meg kell küldeni.
422. § [A bizonyítás és a tényállás megállapításának sajátos szabályai]
• A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása
során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai]
• (1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az
ott megjelölt jogszabályok illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való
eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt
szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben
törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
o a Kúria a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein túllépve, hivatalból
nem állapíthat meg a felek által nem hivatkozott más jogszabálysértést  KIVÉVE: ha az eljárást
hivatalból megszünteti vagy abszolút hatályon kívül helyezési ok esetén
• (2) A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre
terjedhet ki.
186
• (4) A perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata az alapperbeli ítéletre nem terjedhet ki.
424. § [A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok]
• (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt,
amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat jogkérdésben nem
tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában
fenntartja.
• (2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak a határozat
indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése
mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a határozatot
hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre utalni.
• (3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria
hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi,
és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
• (4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a
hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben
az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam
által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az új
határozatot hozó bíróság dönt.
• (5) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként
pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajthatóság
vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
• (6) Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában
meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a rá nézve irányadó szabályok szerint
folytatja le az eljárást.
• (7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a Kúria
hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti eldöntésére
irányuló javaslatot is tartalmaznia kell.
Nincs konkrétan a tételben, de fontos lehet:
AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
Az elsőfokú bíróság eljárása
425. § [Az alkotmányjogi panasz továbbítása]
• (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt
az elsőfokon eljárt bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
• (2) Ha az alkotmányjogi panaszban támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indul, az elsőfokon eljárt
bíróság az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről - a panasz másolatának megküldése mellett -
haladéktalanul értesíti a Kúriát.
187
426. § [Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése]
• (1) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az

Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
• (2) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az

Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot.
• (3) A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztésről szóló végzést
■ a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak jogerőre emelkedését,
■ b) a (2) bekezdés szerinti esetben annak meghozatalát
követően megküldi az Alkotmánybíróságnak.
A Kúria eljárása
427. § [Az alkotmányjogi panasz orvoslása]
• (1) Ha az Alkotmánybíróság
■ a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,
és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására
okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy
■ b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján

és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg.
• (2) A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz:
a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben

kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc
napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál,
b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az

Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási
szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását
rendeli el - az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével -, amelynek kimenetelére az
alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett,
c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából

következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra
és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát
rendeli el,
d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal

felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó
hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának
egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
428. § [Eljárási szabályok]
188
• (1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
• (2) Az eljárás a 427. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó - az

Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető -
kérelmére, a 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 427. § (2)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság
döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.
• (3) A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság

határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A
szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.
189
84. A polgári ítélkezés egységességének biztosítása, a jogegységi eljárás és a jogegységi panasz eljárás
429. § [Az eljárás felfüggesztése]
• (1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez, a
felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.
o Bszi. 32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha
• a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása
érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott
jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
• b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági
Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától.
■ (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás
indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
A jogegységi panasz eljárás

1. Lényege
A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak van helye a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi)
szerint (41/A. – 41/D. §) - ha a jogerős döntés jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától, és ez nem került
orvoslásra a felülvizsgálati eljárásban, vagy éppen a felülvizsgálati eljárásban következett be az eltérés. (jogegységi +
jogorvoslati funkció)
2. Tárgya
Kúria további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel nem támadható határozata
3. Alapja
3.1. A felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a BHGy-ben közzétett határozatától jogkérdésben
való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta. Ld:
- a felülvizsgálati kérelem alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
- a felülvizsgálatot a Pp. alapján megtagadó határozata,
3.2. A Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett
határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
4. Alanya (előterjesztésre jogosultak)

- Aki felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult
5. Előterjesztése
5.1. Tartalma (meg kell jelölni):
- a beadványra vonatkozó általános kellékeket
- azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
- azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
5.2. Határideje
- A Kúria határozatának közlésétől számított 30 napon belül
6. Elbírálása
6.1. Döntés a befogadhatóság körében (30 napon belül)
- Visszautasítás
- Befogadás
6.2. Érdemi vizsgálat
- A felülv. kérelem előterjesztésére jogosultak 30 napon belül nyilatkozhatnak
190
- A jogegységi panasz tanács saját mérlegelése alapján tárgyalást tarthat.
7. A jogegységi panasz eljárásban hozható határozatok

7.1. Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést,
a) ha az eltérés indokolt volt: a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja
b) ha az eltérés nem volt indokolt (de a törvény nem engedi a hatályon kívül helyezést): megállapítja az eltéréssel
okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja
c) ha az eltérés nem volt indokolt: a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és
új határozat hozatalára utasítja
d) ha az eltérés nem volt indokolt és jogegységi panasz tárgya, hogy a Kúria megtagadta a felülvizsgálatot: a
panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.
7.2. Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a
jogegységi panaszt elutasítja.
191
85. A kollektív igényérvényesítés rendszere, a közérdekű per és a társult per
Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek:
a) közérdekből indított per

b) társult per
- kollektív igényérvényesítés társadalmi hasznossága: csökkenti a jogérvényesítés egységnyi
költségét, mind az igazságszolgáltatás mind a jogérvényesétől jogosultak oldalán
- kis értékű követelések esetén egyszerűsített perlési forma nélkül a jogosultak számára anyagilag és
időráfordításban sem éri meg a követelés érvényesítése ezért jogaikat veszni hagyják
- jogrendszer stabilizáló, erősítő hatás  többen érvényesítik jogaikat a bíróság előtt a jogsértőkkel szemben,
ami a jog betartására ösztönzöttséget erősíti.
- fegyveregyenlőség: fogyasztók együttes fellépés  jobban feltudják venni a perbeli versenyt egy
nagyvállalat erőforrásaival.
Szabályozás:
- közérdekű per és egy opt-in rendszerű, magánjogi jellegű kollektív igényérvényesítési rendszer
- magánjogi jellegű opt-in rendszer: társult per  jogosultak kifejezett döntésére, nyilatkozatára van szükség
ahhoz, hogy a per kedvezményezettjeivé váljanak, harmonizál a magánautonómiával és a rendelkezési
joggal.
- közérdekű per: közhatalmi fellépés  befolyásolja az állami erőforrások korlátossága, és az érintettek nem
bírnak befolyással az ügyben.
- kell mind a kettő
Szabályozás csomópontjai:
- a kollektív igényérvényesítés fő értéke a hatékonysága  hatékonyság akkor javul, ha egy peres eljárásban
több jogvita is elbírálást nyer
o a bíróság egy reprezentatív követelést bírál el és nem követelések sokaságát  első szabályozási
kérdés az egyedi követelések egybeforrasztása egyetlen reprezentatív követeléssé
o hatékonysághoz kell: a felperesek nevében egyetlen személy lépjen fel  a képviselő és a képviseltek
viszonyát szabályozni kell
o majd az egyedi jogosultak javára kell teljesítenie az alperesnek ezért a követelés csoportot a per
végeztével szálakra kell bontani.
o meg kell teremteni a kapcsolatot a megítélt reprezentatív követelés és a teljesítésre jogosult egyedi
jogosultak személye között. Ezt nevezi a törvény összekapcsolásnak. Majd kell egy személy/
szervezet, aki az össze kapcsolást elvégzi.
192
SZABÁLYOKNAK AZ ALKALMAZÁSA
571. § [A közérdekből indított per szabályainak alkalmazása]
• E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a közérdek védelme érdekében perindításra

felhatalmazást adó törvény úgy rendelkezik, hogy az ilyen közérdekből indított pert (a továbbiakban:
közérdekű per) e fejezet rendelkezései alapján kell lefolytatni.
o Ptk. 6:106. § : Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem
minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset
o fogyasztóvédelemről szóló törvény 38 -39. §.:Közérdekű igényérvényesítés
o tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 85./A. §.: Közérdekű
kereset
o Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 164. §.: Közérdekű igényérvényesítés
572. § [Az általános szabályok alkalmazása]
• E törvény rendelkezéseit a közérdekű perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
573. § [A bíróság összetétele, felek, beavatkozás]
• (1) Ha a közérdekű per különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig kivételesen elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
• A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
• (2) Közérdekű perben nem minősülnek félnek azok a személyek, akik érdekében, illetve akik igénye
érvényesítése iránt a közérdekű pert megindították (a továbbiakban: jogosultak).
o csak azok a személyek, illetve szervezetek indíthatnak közérdekű pert, akiket a külön jogszabály erre
feljogosít
o nem minősülnek félnek, akik érdekében megindítják, de a magánautonómiájuk és rendelkezési joguk
miatt nem lehet akaratuk ellenére rájuk kötelező erővel döntést hozni. A közérdekű perindítás nem érinti
az egyedi perindítási jogukat.
• (3) Közérdekű perben beavatkozásnak nincs helye.
574. § [Perindítás]
• (1) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a közérdekű perrel érintett
jogosultakat, és azt, hogy milyen módon kell igazolniuk az egyedi jogosultaknak az érintett jogosulti
csoporthoz való tartozásukat ahhoz, hogy az ítélet alapján javukra teljesítés történhessen, illetve az ítélet
rájuk alkalmazható legyen.
o közérdekű per kulcsfogalma a jogosultak érintettségének azonossága. Az ügyüknek egyformának kell
lenniük, tehát azonos jogi helyzetben kell, hogy legyenek, vagyis a döntés szempontjából releváns
tényezők tekintetében az érintettségük egyforma. Az azonos érintettség azonos érvényesített jogot kíván
meg, továbbá a jogot megalapozó tények azonosságát.
• (2) Az érintett jogosultakat azoknak a tényeknek és körülményeknek az előadásával kell meghatározni,

amelyek révén a jogosultak érintett csoportja behatárolható, illetve a jogosultak azonos módon való
érintettsége megállapítható.
193
• (3) A perben megállapítás iránti kereset akkor is előterjeszthető, ha az egységes marasztalás nem
lehetséges, mert az érintett jogosultak vonatkozásában a marasztalás összege, illetve az ezt megalapozó
tények nem azonosak, azonban a megállapítani kért jog tekintetében fennáll az azonosság.
o lehetnek olyan helyzetek amikor a marasztalás elvi lehetősége fennállna, de az érintett jogosultak
összessége vonatkozásában nem lehetne egyforma marasztalást kérni, mert a marasztalás összegét
egyszeri bizonyítási cselekménnyel, mindenkire kiterjedően nem lehetne megállapítani, viszont a
jogalap tekintetében lehetőség van az egységes megítélésre. Ilyenkor csak a jog fennállásának
megállapításáig tart a közérdekű per. Pl. kártérítési per. A felelősség fennállását eldöntik közérdekű
perben, a kártérítés összegét pedig már egyedileg határozzák meg.
575. § [Az eljárás megszüntetése]
• Ha a jogosulti érintettség azonossága nem áll fenn, az eljárást hivatalból meg kell szüntetni.
• Az eljárást akkor is hivatalból meg kell szüntetni, ha az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás
igazolásának módja nem határozható meg egységesen, illetve nincs olyan egységes igazolási mód, amely a
bíróság álláspontja szerint alkalmas az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás bizonyítására.
o ha a felperes nem tudja alátámasztani, hogy az érvényesíteni kívánt jog az általa definiált jogosulti
csoport minden tagját egyformán megilleti, vagy az egységes igazolási módjának meghatározásában
vallott kudarcot a felperes.
576. § [Egyesítés]
• Ha több felperes több olyan közérdekű pert indított, amelyek vonatkozásában a jogosulti kör, az
érvényesített jog és az alperes személye azonos, a bíróság elrendelheti, illetve bármelyik fél kérelmére
elrendeli e közérdekű perek egyesítését.
• Egyesítésnek akkor is helye van, ha a perek különböző, de azonos hatáskörű bíróság előtt vannak
folyamatban.
• Ilyen esetben a kizárólagosan illetékes, ennek hiányában az alperes lakóhelye szerinti bíróság rendelheti el
az egyesítést.
• Egyéb okból egyesítésnek nincs helye.
577. § [Az ítélet tartalma]
• (1) Az ítéletben - az 574. § (1) bekezdésével összhangban - meg kell határozni az érintett jogosultakat,
akikre az ítélet hatálya kiterjed, továbbá az érintett jogosulti körhöz való tartozásuk igazolásának módját.
• (2) A felperes pernyertessége esetén az ítéletben az alperest az érintett jogosultak javára kell a teljesítésre
kötelezni.
• A perköltség tekintetében a felperest kell kötelezni pervesztesség, illetve jogosítani pernyertesség esetén.
o a költségek nála merültek fel, a kockázatot neki kell viselnie.
578. § [Anyagi jogerőhatás]
• (1) A közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogerőhatással rendelkezik az alperes új keresetindítása
vonatkozásában, továbbá az érintett jogosultak közül azoknak az új keresetindítása vonatkozásában, akik
esetében a következő feltételek teljesülnek:
a) az alperes az érintett jogosultat az ítélet közlésétől számított harminc napon belül egyedileg,
írásban értesíti a perben hozott jogerős ítéletről,
b) az alperes az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az ítélet anyagi jogerőhatása az érintett
194
jogosultra is kiterjed, kivéve, ha a jogosult az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon
belül írásban bejelenti az alperes számára, hogy az egyéni keresetindítás jogát fenn kívánja
tartani, és
c) az érintett jogosult nem tette meg a b) pont szerinti bejelentést.
• (2) Az érintett jogosultak közül azokat a jogosultakat, akiket az alperes személyesen nem értesített az (1)
bekezdésben meghatározott módon, úgy kell tekinteni, mint aki az egyéni keresetindításhoz való jogát
fenntartotta.
• (3) Ha érintett jogosultnak minősülő személy által indított egyedi vagy társult per a közérdekű perben hozott
ítélet jogerőre emelkedése előtt jogerősen nem fejeződött be, az (1) bekezdés szerinti értesítést az alperes e
per keretében tett nyilatkozattal köteles teljesíteni, melyre a felperes harminc napon belül köteles
nyilatkozni.
• A bíróság a felperesi nyilatkozat alapján határoz az eljárás további menetéről.
• (4) Ha a felperes nyilatkozata alapján a közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása az egyedi vagy
társult perre is kiterjed, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
• Ha a közérdekű perben az alperes pervesztes lett, az egyedi vagy társult per megszüntetésekor az alperest
kell a perköltség megtérítésére kötelezni.
579. § [A közérdekű per hatása az elévülésre]
• A közérdekű per megindítása az érintett jogosultak vonatkozásban a követelés érvényesítésének minősül a

Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában.
• A kereset elutasítása esetén az elévülés a kereset megindításától az elutasítás időpontjáig nyugszik annak a
jogosultnak a vonatkozásában, aki az egyéni keresetindításhoz való jogát az 578. §-ban meghatározott
módon fenntartotta.
o Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]
o (1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az
eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
o (2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés
újból kezdődik.
o (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem
megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
' indokolt az elévülés megszakítása különben a jogosultak félve az elévüléstől tömegesen
lennének kénytelenek egyedi pereket indítani.
A TÁRSULT PER
- társult per: a társult per a kollektív igényérvényesítés olyan formája, amelyben a jogosultak döntése és
kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek
elbírálhatók. A társult per így az úgynevezett opt-in modellt valósítja meg.
195
A TÁRSULT PER MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA
580. § [A társult per meghatározása]
Társult per az e fejezet szabályai szerint indított és lefolytatott per.
E törvény rendelkezéseit a társult perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
582. § [A bíróság összetétele, a felek képviselete]
• (1) Ha a törvényszék hatáskörébe tartozó társult per különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi
jelentősége indokolja, az egyesbíró a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kivételesen elrendelheti,
hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
• A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
• (2) A perben kötelező a jogi képviselet.

o jogi szakszerűség biztosítása indokolt még a járásbíróság előtt is.
583. § [A társult perben elbírálható ügyek]
• (1) Legalább tíz felperes egy vagy több olyan jogát, amely tartalmában azonos valamennyi felperes
vonatkozásában (a továbbiakban: reprezentatív jog), társult per formájában érvényesítheti, ha a
reprezentatív jogot megalapozó tények érdemben valamennyi felperes vonatkozásában azonosak (a
továbbiakban: reprezentatív tények), és a társult pert a bíróság engedélyezi.
o felső határt nem szab a törvény, de kezelhető számúnak kell élnie o összegszerűségi, mennyiségi
eltérések elképzelhetők
• (2) Társult per csak a következő esetekben indítható:
a) fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából,

o fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés. A fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy
üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, a vállalkozás pedig a szakmája,
önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy
b) a XXXIX. Fejezet szerinti munkaügyi perben, vagy
c) emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által
közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése
esetén.
o az érintett esetkör egyik példája a vörösiszap katasztrófa.
584. § [Az engedélyezés iránti kérelem és a keresetlevél tartalma]
• (1) A társult per engedélyezése iránti kérelmet a keresetlevélben kell előterjeszteni.

• A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a társult felpereseket és társulásuk tényét,
196
b) annak a felperesnek a megjelölését, aki a perben felperesként egyedül eljár a társult felperesek
nevében (a továbbiakban: reprezentatív felperes), továbbá a helyettes reprezentatív felperest,
c) a jogi képviselőnek a reprezentatív felperes által adott, a per vitelére szóló meghatalmazásra utalást,
d) a reprezentatív jogot,
e) a reprezentatív tényeket,
f) annak az eszköznek, módszernek a meghatározását, amely alkalmas igazolni, hogy a felperesek

mindegyike olyan személy, akinek vonatkozásában a reprezentatív tények fennállnak, és ennek
alapján a reprezentatív jog őket megilleti (e fejezetben a továbbiakban: összekapcsolás), és
g) a társult perlési szerződésre utalást.
• (2) A kérelemhez mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatalmazást és az (1) bekezdés
g) pontja szerinti társult perlési szerződést.
• (3) A társult pert megindító keresetlevelet és az engedélyezés iránti kérelmet a reprezentatív felperes
terjesztheti elő.
• (4) Marasztalás iránti keresetben a felperesek követeléseit felperesenként kell megjelölni.

o de össze is kell adni, mert ez a pertárgyérték kiszámításához szükséges.
o jogalakítás és megállapítás iránti keresetben mindenki javára ugyan az lesz a helyt adó ítélet tartalma,
ezért a külön-külön nevesítés nem szükséges
585. § [Döntés az engedélyezésről]
• (1) A bíróság a társult per engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a perfelvétel során azt állapítja meg,
hogy
a) a felperesek száma kevesebb, mint tíz,

b) az ügy tárgya nem az 583. § (2) bekezdése szerinti jogvita,
c) az állított jog nem reprezentatív,

d) a jogállítást megalapozó tények nem reprezentatívak,
e) az összekapcsolás igazolására megjelölt eszköz, módszer erre a célra alkalmatlan,
f) a társult per engedélyezése nem célszerű, mivel a c)-e) pontok bármelyikében meghatározott
kérdésben való döntés vagy az összekapcsolás tényleges igazolásának idő-, illetve munkaigénye
olyan jelentős lenne, melyre tekintettel a társult per hatékonysági előnyei feltehetően elenyésznének.
• (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben az engedélyt meg kell adni.
• (3) A társult per engedélyezéséről leghamarabb a keresetlevél benyújtásától számított hatvan napon belül
lehet, legkésőbb pedig a perfelvételi szak lezárásával egyidejűleg kell határozni.
• A társult pert engedélyező végzésben rögzíteni kell az elbírálandó reprezentatív jogot, a reprezentatív
tényeket és az összekapcsolás igazolásának eszközét, valamint az összekapcsolás tényleges igazolására adott
határidőt.
• (4) Az engedély iránti kérelem elutasítása esetén az eljárást egyidejűleg meg kell szüntetni.
• A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a felpereseknek a vonatkozásában, akik a
197
végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelüket akár egyénileg, akár a társult
per szabályai szerint szabályszerűen benyújtják, vagy követelésüket egyéb úton szabályszerűen
érvényesítik.
• (5) Az engedély iránti kérelemről döntő, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye.
• A másodfokú bíróság a fellebbezést harminc napon belül bírálja el.
• Az eljárás csak a végzés jogerőre emelkedése után folytatható.
586. § [A társult perlési szerződés]
• (1) A társult per megindítása előtt az igényüket ebben a formában érvényesíteni kívánó jogosultaknak
írásban társult perlési szerződést kell kötniük.
o erre azért van szükség, mert a társult per alappillére a jogosultak szabad elhatározáson nyugvó
megegyezése igényeik kollektív formában történő érvényesítésére. A szerződés rendezi a felek tárult
pert megelőző, illetve a per lezárását követő egymással szembeni vagyoni jogait és kötelezettségeit.
o a társult perlési szerződés csak a reprezentatív felperessel szembeni kötelmi igényt keletkeztet.
o a szerződés arra is jó, hogy a felperesek ezáltal megítéljék a szerződésből eredő hátrányokat,
kockázatokat, előnyöket és ez alapján döntsenek.
o írásbeliséghez kötött
• A társult perlési szerződésnek tartalmaznia kell
a) a társult per felpereseit (e §-ban a továbbiakban: felek),

b) a reprezentatív felperes kijelölését,
c) a reprezentatív felperes helyettesének kijelölését,
d) a társult per vitelére meghatalmazott jogi képviselőt,
e) a társult perlési szerződés megkötésével és a társult per előkészítésével kapcsolatos költségek,
továbbá a társult per perköltsége előlegezésének, viselésének, megosztásának szabályait,
f) a feleknek a peranyag szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit,
g) a reprezentatív felperes felelősségére vonatkozó szabályokat, különösen a szakszerűtlen pervitelből

következő károkért való helytállás módját, eszközét,
h) annak szabályait, hogy a társult per megindítása után új felek csatlakozhatnak-e a társult perlési
szerződéshez, illetve a szerződő felek felmondhatják-e egyedileg a társult perlési szerződést,
i) az egyezségkötés kifejezett tilalmát vagy az egyezségkötésre való kifejezett felhatalmazást azzal,

hogy egyezségkötésre felhatalmazás esetén meg kell jelölni azt a minimum összeget és egyéb
feltételt, amelynek az egyezségben szerepelnie kell; a felek azt is kiköthetik, hogy az
egyezségkötéshez az egyezségtervezet megküldésével hozzájárulásukat kell kérni,
j) az arra vonatkozó kikötést, hogy a reprezentatív felperes meghatározott perbeli nyilatkozatainak,

perbeli cselekményeinek megtételéhez a felek előzetes jóváhagyása szükséges-e,
k) annak szabályait, hogy a reprezentatív felperes milyen módon tájékoztatja perviteléről a feleket, és
hogyan biztosítja a felek tájékozódási lehetőségét, valamint a pervitel ellenőrzését,
198
l) azt, hogy a társult perben a felperesek számára megítélt, illetve jóváhagyott egyezség alapján a
felpereseket megillető pénzösszeg, egyéb dolog vagy jog a felpereseket eredeti követelésük
arányában illeti meg,
m) a társult perben hozott ítélet anyagi jogerőhatásáról szóló tájékoztatást, a lefedett jog és tényalap
konkretizálásával,
n) a társult perlési szerződés megszűnésének eseteit, feltételeit.
• (2) A felek az (1) bekezdés l) pontjában foglaltakkal ellentétes felosztási tervben nem egyezhetnek meg.
• (3) Ha a társult perlési szerződés az (1) bekezdésben előírtakat nem tartalmazza vagy a szerződés tartalmában
ellentétes valamely kötelezően alkalmazandó kikötéssel, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja.
• A visszautasítás előtt hiánypótlásra felhívásnak nincs helye.
• E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
• A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a felpereseknek a vonatkozásában, akik a
végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelüket akár egyénileg, akár a társult
per szabályai szerint benyújtják vagy követelésüket egyéb úton szabályszerűen érvényesítik.
• (4) A bíróságnak nem feladata ellenőrizni, hogy a reprezentatív felperes a társult perlési szerződésnek
megfelelően jár-e el a perben.
587. § [Belépés a perbe, kilépés a perből, félbeszakadás]
• (1) A társult perbe új felperesként belépni, illetve a társult perből kilépni csak a perfelvételi szakban lehet,
és csak a bíróság engedélyével.
• A bíróságtól az esetleges perbelépések és kilépések engedélyezését a reprezentatív felperes egy alkalommal,

összesítetten kérheti.
• A bíróság az engedélyt akkor adja meg, ha a belépések, illetve a kilépések következtében nem áll be olyan
változás a társult per engedélyezéséről való döntésre hatással bíró körülményekben, mely a korábbi
perfelvételi cselekmények megismétlését vagy tartalmuk jelentős módosítását tenné szükségessé.
• A belépés és kilépés igazolására a belépő felpereseknek a társult perlési szerződéshez való csatlakozó
nyilatkozatát, kilépéshez pedig a kilépő felperesek felmondását kell csatolni.
o belépéseket és kilépéseket össze kell gyűjteni és egy ízben kell foganatosítani.
• (2) A reprezentatív felperes halála, jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a keresetlevélben
megjelölt helyettes járhat el a továbbiakban reprezentatív felperesként.
• E tényt a helyettes reprezentatív felperes köteles bejelenteni a bíróság számára.
• Bármely más felperes halála, jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnése esetén az eljárás nem szakad
félbe; ha a reprezentatív felperes a jogutódot bejelenti, a bíróság az adott felperes jogutódjának javára,
illetve terhére rendelkezik ítéletében.
588. § [Az iratok megtekintése]
• A társult perlési szerződésbe alperes és beavatkozó nem tekinthet be, továbbá arról másolatot nem
készíthet.
589. § [A felpereseket megillető perbeli jogok egységessége]
• (1) A társult perben a felpereseket megillető jogokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólagosan a reprezentatív felperes gyakorolhatja.
199
• A reprezentatív felperes e jogainak szerződéssel való bármely korlátozása a reprezentatív felperes
nyilatkozatainak, perbeli cselekményeinek érvényességét és hatályosságát nem érinti.
• (2) A felpereseket megillető perbeli jogok egységesek és csak egységesen gyakorolhatók.
• (3) A felperesek jogosultak a tárgyaláson történő részvételre a nyilvánosság kizárása esetén is, továbbá az
iratokba betekinthetnek.
590. § [A per tárgya, az ítélet tartalma, fellebbezés, perújítás]
• (1) A bíróság a társult perben a felperesek keresetéről egységesen dönt, határozatát a reprezentatív jog
tekintetében, a reprezentatív tények vonatkozásában megállapított tényállás alapján hozza meg.
• (2) A bíróság az ítéletében azoknak a felpereseknek a javára marasztalja alperest, akik vonatkozásban az
összekapcsolás tényleges igazolása az előírt határidőben megtörtént.
• (3) A perköltség tekintetében a reprezentatív felperest kell kötelezni, illetve jogosítani.
• (4) Ha a bíróság egy vagy több felperes keresetét az összekapcsolás igazolásának eredménytelensége miatt
utasítja el, az ítéletet ebből az okból a reprezentatív felperes csak az érintett felperesekre kiterjedő
hatállyal is megfellebbezheti.
• E szabályt megfelelően alkalmazni kell perújítás esetén is.
591. § [Azonos tárgyú perek egymáshoz való viszonya]
• (1) Ha több olyan társult per is folyamatban van, amelyek azonos jog- vagy ténykérdések elbírálását
igénylik, e társult pereket egymásra tekintettel felfüggeszteni nem lehet.
o párhuzamosan futnak
o pl. egy megelőzési szabállyal vissza lehet élni, ha maga az alperes szervez egy tíz fős csoportot és a pert
a végtelenségig elhúzza
o a felperesek nem ugyanazok a két per esetén, csak az alperes max.
• (2) Közérdekű per és társult per tárgyazonossága esetén a bíróság a társult pert a reprezentatív felperes
kérelmére a közérdekű perre tekintettel, annak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A közérdekű perben
hozott határozat jogerőre emelkedése után az 578. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
• (3) Egy társult perben hozott ítélet anyagi jogerőhatással nem rendelkezik sem egy másik, azonos tárgyú
társult perre, sem az azonos tárgyú, a társult felperesektől különböző személyek által indított, de azonos tárgyú
egyedi perekre, sem az azonos tárgyú közérdekű perre nézve.
o mert nincs felperesi fél azonosság.
200
86. A választottbíráskodás fogalma, jogforrásai, a választottbíróságok
fajtái, a választott bírósági szerződés
1. A választottbíráskodás fogalma (általános jellemzői)
 Fogalma:
o alternatív vitarendezési mód: AVR
 alternatív, mert az állami polgári peres eljárásnak az alternatívája
 eljárás keretében dönti el az általuk meghatározott szervezet a felek jogvitáját
 állam igazságszolgáltatási monopóliuma alóli kivétel
o másik fogalmát, maga a Vbtv. (2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról) fogalmazza meg
 állam polgári peres eljárása helyett, az általuk megválasztott eljárásban eseti vagy állandó
választottbíróság előtt döntik el
o általános jellemzői:
 felek a szerződési szabadságuk keretein belül egy egyező magánjogi jognyilatkozattal
kiszervezik magukat az állami bírósági fórumból
 az állam igazságszolgáltatási monopóliuma alól
o teljesen kikapcsolják az állami szabályokat
 pl. perrend, különleges pereket, hatáskör, nincs olyan, hogy
jogorvoslat
 és mint egy LEGO-t úgy szervezik újra az eljárásukat
o általuk meghatározott eljárás és szervezet keretében
döntik el magánjogi jogvitájukat
 polgári peres eljárás alternatívája lesz
o eredménye optimális esetben választottbírósági ítélet
 anyagi jogerőhatás fűződik hozzá
 az állam ezt elismeri és végrehajtja
 állami beavatkozás kivételes
 specifikus “jogorvoslat” a választottbírósági ítélet érvénytelenítése
 anyagi jogi és eljárásjogi intézmény is
 nemzetközi jogi és magyar jogi is
 magánjogi és közjogi is
o előnye:
 azért jött létre, mert vannak felek, akik idegenkednek attól, hogy alávessék magukat a
bírósági szervezetrendszernek
 pl. külföldi félelme, hogy állampolgársága alapján diszkrimináció érheti
 rugalmasabb az eljárás, mintha az állami bíróság elé vinné az ügyet
 gyorsaságot biztosít
 sok esetben vannak olyan ügyek, amiket a felek nem akarnak nyilvános tárgyalásra vinni,
ezáltal a bizalmas jellege erősödik
 sokszor előfordulhat, hogy nem kifejezetten szakértő bíróhoz kerül az ügy
o szakértelem is fokozottabb
o több szerződés is van, ami meghatározza a menetét
 választottbírósági szerződés
 törvény 8. és 9. §-a szabályozza, hogy mi az a választottbírósági szerződés
 külön okirat is lehet és egyetlen klauzula is
201
 írásban kell kötni
o enélkül érvénytelen
 email-es küldés, ha az abban foglalt adattartalom visszaidézhető és
hivatkozható, akkor ez is lehet vb kikötés
 nyilatkozatot az alperes átvesz, ekkortól minden egy szerződés
 egy szerződéses konstrukcióként épül fel
o felek megállapodnak abban, hogy ki legyen a tanács és milyen eljárási szabályok legyenek
alkalmazandók az eljárásukra
o szerződésnek minősül az is, ha azt mondják, hogy mi bízunk valamelyik választottbíráskodásban
o alapvetően a felek keresik meg a személyeket, akik választottbírók legyenek
 ha nem határozzák meg csak a szervezetet, akkor a szervezetnek kell keresnie
o ítéletről is lehet mondani, hogy szerződés
 ami egy olyan szerződés, amit a felek anélkül kötnek, hogy tudnák mi lesz majd benne
o választottbíróságnak az a lényege, hogy mindkét fél idegenkedik az állami bíróságtól
 de pl. Magyarországon mind jogalkotói szinten, mind az eljáró bíróságok, mind az AB
szintjén etatista folyton beleavatkozik a felek szerződési szabadságába
 minimálisan hagyatkozik a közbeavatkozásra
o folyton meg akarja tölteni a pp fogalmaival a vb. törvényt
o Kereskedelmi kamara közzétesz egy listát a választottbírókról, akiket ajánlani lehet
o állandóan közbeavatkozik
 arbitrabilitást leszűkíti a jogalkotó
 fogyasztói szerződésből eredő jogviszony, különleges perek, közig. perek
o alapvetően kógens és a felek eltérhetnek ettől
 ahelyett, hogy azt mondaná, hogy ez egy diszpozitív törvény és meghatározná, hogy ettől
épp nem lehet eltérni
o állam és a bíróságok
 két feladat:
 támogatási feladat
o olyan pert indítanak állami bíróság előtt, amivel kapcsolatban
választottbírósági klauzula van
 nem visszautasítási ok, megküldik az alperesnek a keresetet
 ha az ellenkérelmében kifogásolja, akkor megszüntetik az
eljárást
o állandó választottbíróság ez mindenféle adminisztratív teendőben eljár
 nem tudnak elnököt választani a választottbírók
 vagy törvényszék is kijelölhet
o jogsegélyt nyújt
 ha van valami urgent matter, akkor ideiglenes intézkedésnek lehet
helye, előzetes bizonyításban is részt vehet, sima bizonyítás is
o elismerik és végrehajtják az ítéletet
 kontroll: minőségbiztosítási feladat
o választottbírósági ítélet érvénytelenítése
o vb. pozitív hatáskörének felülbírálata
o megtagadja a végrehajtást
o eljárásújítás
202
2. A választottbíráskodás jogforrásai
o jogforrásai:
 nemzetközi jogforrásai
 nemzetközi szerződés
o nemzetközi közjog szabályozza
o new yorki egyezmény, 157 tagállam csatlakozott ehhez
 vb határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól
 1962. évi tvr
 genfi egyezmények
o nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás
 washingtoni egyezmény a befektetési jogvitákról
 UNCITRAL modell törvény
o ENSZ kereskedelmi ügyekre szakosított szerve
o 1985-ben csinált egy modell törvényt
 ha akartok csinálni saját törvényt, akkor azt vegyétek alapul
 EU-s szabályok
o szolgáltatásnyújtás szabadsága
 vb. határon átnyúló, így erre is ki kell terjednie
 EUB joghatósággal rendelkezik a szabályozási ügyekben
 bilaterális egyezményekben is találunk
o polgári jogsegély egyezmények
 nem EU tagállamok és Mo. között létrejövő szerződések
o főleg befektetésvédelmi jogsegélyek
 amikben kikötnek befektetésvédelemre vb-ket
 multilaterális mellett vannak ezek
 nemzeti jogforrásai
 vb. törvény
o etatista megközelítést tartalmaz
 kógens szabályok
 alapvetően a nemzeti állandó választottbíráskodásra kell alkalmazni
3. A választottbíróságok fajtái
 Választottbírósági eljárás fajtái:

o szervezetet illetően:
 állandó
 minden egyes nap létezik
 három van ilyen: Kereskedelmi Választottbíróság, Sport állandó választottbírósága,
Agrár Kamara választottbírósága
o kereskedelmi a jogutódja az energetikainak és a tőkepiacinak
 eseti
 ad hoc, a felek hoznak létre
203
o jellege:
 nemzeti
 ha az állandó választottbíróság székhelye, vagy az eseti választottbíróság helye
Magyarországon van
o székhely kb. sehol máshol nincsen, általában a választottbírósági eljárás
helye szokott lenni
 bizonyos rendelkezéseket alkalmazni, ha Mo-n folytatódó jogvita ügyében eljárás
van, de az eljáró választottbíróság székhelye vagy az eljárás helye külföldön van
o vb. szerződést kötő felek
o kötelezettséget külföldön kell teljesíteni
o vb. külföldön van
o felek azt mondják, hogy külföldön van
 vagy nemzetközi szint
 állandó választottbíróság
 a törvény területi hatálya miatt érdekes
 alkalmazandó-e rá a mi törvényünk
4. A választottbírósági szerződés
 A választottbírósági szerződés:
o a felek megállapodása
 amelyben:
 meghatározott jogviszonyukból keletkező
 köztük már felmerült
o vagy jövőben felmerülő
 minden
 vagy valamely konkrétan meghatározott vitát
 választottbíráskodásnak vetnek alá
o a szerződés lehet más szerződés része (választottbírósági kikötés)
 vagy önálló szerződés
o írásba kell foglalni
 ilyennek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely elektronikus aláírás nélkül
elektronikus közlés útján jött létre, ha:
 az elektronikus közlésben foglalt adat a másik fél számára hozzáférhető
o és alkalmas későbbi hivatkozásra
 akkor is ilyennek kell tekinteni, ha:
 a választottbíróság elé utalásra irányuló nyilatkozatában vagy kereseti kérelme
előadásában a fél állítja a választottbírósági szerződés létét
o és a másik fél azt nem vitatja
 ilyennek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó
dokumentumra való hivatkozás
 feltéve, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja
204
87. A választottbíróság megalakítása és a választott bírósági tanács eljárása
1. A választottbíróság megalakítása
 A választottbíróság megalakítása
o választottbírósági tanács összetétele
 a felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg
 azonban a számuk csak páratlan lehet
 ha nem állapodnak meg a számukban, akkor 3 választottbíró alkot egy tanácsot
 eltérő megállapodás hiányában:
 állampolgárságra vagy annak hiányára tekintettel senki nem zárható ki abból, hogy
választottbíróként eljárjon
 választottbírák kijelölési eljárásának szabályaiban szabadon állapodhatnak meg, az alábbi
korlátok között:
 megállapodás hiányában:
o 3 választottbíróból álló tanács esetén:
 mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl
 ők választják ki az elnöklő bírót
 ha az egyik fél a másik fél felhívásának átvételétől számított
30 napon belül elmulasztja saját választottbírójának
kijelölését
o vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított
30 napon belül nem egyezik meg az elnöklő bíró
személyében
 bármelyik fél kérelmére:
 a választottbíráskodás helye szerinti, állandó
választottbíróság eljárása esetén ennek a
székhelye szerint illetékes törvényszék jelöli
ki
 a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe
tartozó ügyben pedig a választottbíróság
honlapján közzétett választottbíró-ajánlási
listáról a választottbíróság elnöksége jelöl ki
o egyedül eljáró választottbíró esetén:
 ha a felek a választottbírói személyében nem tudnak megállapodni:
 bármelyikük kérésére őt az illetékes törvényszék, vagy a
Kereskedelmi Választottbróság hatáskörébe tartozó ügyben a
választottbíróság honlapján közzétett választottbíró-ajánlási
listáról a választottbíróság elnöksége jelöli ki
o háromnál több választottbíróból álló választottbírósági tanács esetén:
 a felek egyenlő arányban jelölnek választottbírákat
 a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák
szótöbbséggel döntenek
o döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak
 ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során
205
 valamely fél a választottbíró jelölést elmulasztja, vagy egyébként a
megállapodástól eltérően jár el
 a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt
megállapodásra jutni, vagy
 egy harmadik fél harminc napon belül nem teljesíti az ezen eljárás szerint a
kijelölés érdekében rábízott feladatok bármelyikét
 bármely fél az illetékes törvényszékhez fordulhat
o kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás
 vagy a választottbírósági szerződésben meghatározott állandó
választottbíróság szabályzata ilyen esetre a kijelölés más módját írja
elő
 ezekkel a döntésekkel szemben nincs helye jogorvoslatnak
 a kijelölés során figyelemmel kell lenni:
 a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre vagy más
jellemzőre
 minden olyan szempontra, amely előreláthatóan biztosítja független és pártatlan
választottbíró kijelölését
 nemzetközi választottbíráskodás esetén:
o egyesbíró, illetve az elnöklő bíró kijelölése során a felektől eltérő
állampolgárságú bírót kell jelölni
 ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíró-
ajánlási listán nem szerepel a felek megállapodásában meghatározott
szakképzettséggel vagy más jellemzővel rendelkező személy:
o egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem
szereplő személy is kijelölhető
o nemzetközi ügy esetén, ha nincs a listán felektől eltérő állampolgárságú
személy, akkor egyesbírónak vagy elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási
listán nem szereplő személy is kijelölhető
 nem lehet választottbíró:
 24. életévét be nem töltött
 jogerős bírói ítélet által közügyektől eltiltott
 jogerős szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
nem mentesül
 aki cselekvőképességét érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya
alatt áll
 egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll
 vagy akivel szemben a bíróság jogerősen próbára bocsátást alkalmazott, a próbára
bocsátás ideje alatt
 aki a választottbíróság elé utalt, vagy ezzel összefüggő jogvitában korábban
közvetítőként, felek egyikének képviselőjeként vagy szakértőként vett részt
 kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el a választottbíró
 a kijelölést tartalmazó okirat választottbíró általi aláírása elfogadásnak minősül
 kizárási okok:
 akit kijelöléssel megkeresnek, köteles feltárni azokat a körülményeket, amelyek
jogos kétségeket ébreszthetnek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében
206
o emiatt lehet vele szemben kizárás iránti indítványt előterjeszteni
 vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges
szakképzettséggel vagy más jellemzővel
 kizárási eljárás:
 indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot attól a naptól
számított 15 napon belül kell választottbírósági tanácsnak
megküldenie, amikor a választottbírósági tanács
összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor az indítványt
megalapozó körülmény előtte ismertté vált
o saját maga által kijelölt, vagy kijelölésében részt vett
választottbíróval szemben olyan okból élhet
kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte
ismerté
 ha nem mond le az érintett választottbíró a megbízatásáról:
o vagy a másik fél nem ért egyet a kizárás iránti
indítvánnyal, a kérelemről a választottbírósági tanács
dönt
 ha ez nem vezet eredményre:
o indítványozó fél az elutasító határozat átvételétől
számított 30 napon belül kérheti az illetékes
törvényszéket, vagy Kereskedelmi Választottbíróság
hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíróság
elnökségét, hogy döntsön a kizárás iránt indítványról
o a Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége által
hozott elutasító határozat után is fordulhat az
illetékes törvényszékhez
 az elutasító határozat átvételétől számított 30
napon belül
o de a bíróság határozatával szemben már nincs helye
jogorvoslatnak
 megbízatás megszűnésének egyéb esetei:
 képtelenné válik a feladat ellátására
 más okból indokolatlanul késlelteti az eljárást
 és tisztségéről nem mond le
o a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében
 ennek hiányában kérheti az illetékes törvényszéktől, vagy a
választottbíróság elnökségétől, hogy állapítsa meg a megbízatás
megszűnését
 jogorvoslatnak nincs helye ezzel szemben
 új választottbírót kell kijelölni
o hatásköréről maga dönt a tanács
 a választottbírósági tanácsnak azon döntése, amely szerint egy szerződés nem jött létre,
vagy érvénytelen nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét
 ezzel kapcsolatos kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egy időben kell
megtenni
207
 ennek a kifogásnak a megtételét nem zárja ki, hogy a fél a választottbíró
kijelölésében részt vett
 hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor
haladéktalanul elő kell terjeszteni
 a választottbíróság befogadhat kifogást később is, ha a kifogás késedelmét igazoltnak
tekinti
 ezekről a kifogásokról dönthet előzetes kérdésként
 de az ítéletében is
 előbbi esetén:
o a döntés átvételétől számított 30 napon belül bármelyik fél az illetékes
törvényszéket kérheti, hogy döntsön a kifogásról végzéssel
 a végzés kézbesítéséig folytathatja a tanács az eljárást és határozatot
hozhat
2. A választottbírósági tanács eljárása
 A választottbírósági eljárás lefolytatása:

o a felek egyenlő elbánásban részesítése és az eljárási szabályok meghatározása
 a feleket egyenlő bánásmódban kell részesíteni
 mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az ügyét előadhassa
 a szabályokban a felek szabadon állapodhatnak meg
 ennek hiányában a választottbírósági tanács határozza meg
o a tanács:
 hatásköre magában foglalja a bizonyítékok befogadhatóságának, relevanciájának és
súlyának meghatározását
o választottbíráskodás helye és az eljárás megindítása:
 helyében szabadon állapodhatnak meg
 ennek hiányában a választottbírósági tanács az eset körülményeit figyelembe véve
határozza meg
o különösen, hogy a feleknek megfelelő legyen
 ettől eltérően a tanács más helyen is összeülhet az alábbiak céljából:
 bírák közötti megbeszélés
o felek,
o tanúk,
 szakértők meghallgatása
o tárgyak,
 okiratok megszemlélése
 azon a napon kezdődik, amin a vita a választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot
átvette
o eljárás nyelve:
 szabadon megállapodhatnak benne
 ennek hiányában a tanács állapítja meg
 ez alkalmazandó a felek beadványára, a tárgyalásra, választottbírósági tanács
döntésére és minden más közlésére
208
 a tanács elrendelheti, hogy az okirati bizonyítékoknak a felek megállapodása szerinti,
illetve a választottbírósági tanács által meghatározott nyelvű fordítását is csatolják
o kereseti kérelem és a védekezés:
 felperes a felek által megállapodott vagy a választottbírósági tanács által meghatározott
határidőn belül köteles előadni a kereseti kérelmét
 az ezt alátámasztó tényeket
 vitatott kérdéseket
 alperes köteles az ezekre vonatkozó védekezését előterjeszteni
 kivéve:
o ha a felek a perbeli nyilatkozatok tartalmát illetően eltérően állapodnak meg
 nyilatkozataikkal együtt előterjeszthetik bizonyítékaikat is
 bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét, illetve védekezését
 kivéve, ha:
o a választottbírósági tanács az ezzel okozott késedelem miatt annak
előterjesztését nem engedi meg
o a felek eltérően állapodnak meg
o a választottbírósági szerződésben nem részes személy részvétele az eljárásban:
 a választottbírósági szerződésben nem részes személy akkor vehet részt félként az
eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény a választottbírósági
szerződés tárgyát képező jogvitával csak egységesen dönthető el
o és ha e személy a választottbíróság hatáskörének írásbeli nyilatkozatban
aláveti magát
o a tárgyalás és az írásbeli eljárás:
 ellenkező megállapodás hiányában:
 választottbírósági tanács dönti el:
o az eljárások és a bizonyítékok előadása céljából tart-e tárgyalást
 vagy az eljárást anélkül folytatja le
 a felek bármelyikének kérésére:
 az eljárás megfelelő szakaszában a választottbírósági tanács tárgyalást tart akkor is,
ha:
o egyébként a felek abban állapodtak meg, hogy a jogvitát tárgyalás tartása
nélkül kell elbírálni
 a feleket előzetesen, időben értesíteni kell:
 tárgyalásról
 a tanács olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja szemle lefolytatása
 az egyik fél által a tanácshoz beterjesztett beadványt, iratot vagy más információt közölni
kell a másik féllel
 továbbá:
o minden olyan bizonyítékot, amelyet a választottbírósági tanács döntése
meghozatalánál figyelembe vehet
 nem alkalmazható:
 tanúkkal, szakértőkkel szemben pénzbírság vagy más kényszerítő eszköz
 eljárásról jegyzőkönyvet készít a tanács
 egy példányát megküldi a feleknek
209
 a tanács eljárása nem nyilvános
 a felek eltérő megállapodása hiányában
o beavatkozás az eljárásba:
 bármelyik fél kérelmére:
 a tanács tájékoztatja azt, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárás miként
dőljön el
o hogy az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítása érdekében
beavatkozhat
 erről hozott döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak
 a beavatkozó:
 bizonyítékot nyújthat be
 részt vehet a tárgyaláson
 és az olyan eljárási cselekményen, amelynek célja szemle lefolytatása
o a fél mulasztása:
 ha a felperes a kereseti kérelmét nem megfelelően terjeszti elő:
o a tanács az eljárást megszünteti
 ha az alperes a válaszát nem megfelelően terjeszti elő:
o a tanács az eljárást folytatja
 anélkül, hogy a mulasztást önmagában a felperes állításai
elismerésének tekintené
 ha bármelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson
o vagy nem terjeszti elő bizonyítékait:
 a tanács folytathatja az eljárást
 és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatot
hozhat
o szakértő:
 a tanács kirendelhet egy vagy több szakértőt
o hogy adjon szakvéleményt a tanács által meghatározott olyan kérdésben,
amelynek megítéléshez szükséges szakértelemmel a választottbírósági
tanács nem rendelkezik
 bármelyik félnek előírhatja, hogy:
o adjon felvilágosítást a szakértőnek,
 illetve szemrevételezés céljából mutasson be vagy tegyen
hozzáférhetővé valamely tárgyat
 ha az egyik fél kéri vagy a tanács szükségesnek tartja írásbeli vagy szóbeli
szakvéleményének előterjesztését követően köteles részt venni a tárgyaláson
o ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá
o valamint a vitás kérdések bizonyítására maguk is szakértőt állíthatnak
 nem lehet szakértő:
 aki ezzel az üggyel kapcsolatban korábban közvetítőként, a felek egyikének
képviselőjeként vagy szakértőként részt vett
o a bíróság által nyújtott jogsegély a bizonyításban:
210
 a tanács vagy valamely fél a tanács jóváhagyásával a bizonyítás lefolytatása érdekében
megkeresheti a bíróságot
 a bíróság az előzetes bizonyításra vonatkozó szabályok szerint jár el
o kivéve:
 ha az előzetes bizonyítás szabályai nem alkalmazhatók
 és a bizonyítás elrendelése tárgyában a feleket nem kell
meghallgatnia
o alkalmazandó anyagi jog:
 a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel
összhangban kell eldönteni a jogvitát
 eltérő megállapodás hiányában:
o valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötése közvetlenül az adott
állam anyagi jogát jelenti
 ide nem értve az nmj. szabályait
 felek általi jogválasztás hiányában:
 az alkalmazandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa alkalmazandónak
tartott nemzetközi magánjogi szabályok alapján állapítja meg
 méltányosság alapján csak akkor dönthet a választottbíróság, ha erre a felek kifejezetten
felhatalmazták
 minden esetben a szerződés kikötéseivel összhangban kell meghozni a döntést
 figyelembe kell venni az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokat
o döntéshozatal tanácsban:
 szótöbbséggel hozza meg határozatát
 többségi álláspont hiányában az elnök dönt
 eljárási kérdésekben az elnöklő bíró is dönthet
 ha a felek vagy a választottbírósági tanács tagjai erre felhatalmazták
o egyezség:
 ha egyezséget kötnek a felek, a választottbírósági tanács az eljárást megszünteti
 ha a felek kérik:
 az egyezséget a megállapodásban foglalt feltételekkel ítéletbe foglalja
o feltéve, hogy az egyezség megfelel a jogszabályoknak
o ennek hatálya azonos az ügy érdemében hozott ítélet hatályával
o ítélet formája és tartalma:
 írásba kell foglalni
 a tanács tagjai aláírják
o több választottbíró esetén elég a többség aláírása
 fel kell tüntetni az aláírások hiányának okát
 rögzíteni kell:
 döntés alapjául szolgáló indokokat
o kivéve, ha az egyezség feltételeit tartalmazza
 az ítéletben rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és viseléséről
 a valamelyik fél kéri
 fel kell tüntetni a keltét és a választottbíráskodás helyét
 úgy kell tekinteni, hogy ezt ezen a helyen hozták
 egy-egy példányt meg kell küldeni a feleknek
211
 a választott bírák által aláírva
o az eljárás megszűnése:
 ítélettel, vagy megszüntető végzéssel fejeződik be az eljárás
 végzéssel szünteti meg az eljárást:
o ha a felperes a keresetét nem terjeszti elő megfelelően
o ha a felperes a keresetétől eláll
 kivéve: ha az alperes ezellen kifogással él
 és a választottbírósági tanács a vita végleges lezárásához
fűződő jogos érdekét elismeri
o ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak
o vagy ha a választottbírósági tanács úgy ítéli meg, hogy:
 az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az
lehetetlen
 megbízatás a megszűnéssel megszűnik
o ítélet kijavítása, értelmezése és kiegészítése:
 ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg:
 a választottbírósági ítélet átvételétől számított 30 napon belül a fél a másik fél
egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbírósági tanácsot:
o hogy az ítéletben előforduló elírást vagy számítási hibát javítson ki
 ezt az ítélet meghozatalától számított 30 napon belül kérelem
hiányában is megteheti a választottbíróság
 ha a felek eltérően nem állapodtak meg:
 a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett a választottbírósági ítélet átvételétől
számított 30 napon belül kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy az ítélet
meghatározott része tekintetében adjon értelmezést
 ha ezeket a kérelmeket indokoltnak tartja
 átvételtől számított 30 napon belül a kijavítást elvégzi,
o illetve az értelmezést megadja
 utóbbi az ítélet indokolásának részévé válik
 ha a felek eltérően nem állapodtak meg:
 a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbírósági tanácstól az
ítélet kiegészítését
o az átvételtől számított 30 napon belül
o olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, de
az ítélet arról nem rendelkezett
 ha indokoltnak tartja a kérelmet:
 60 napon belül kiegészítő válaszottbírósági ítéletet hoz
 szükség esetén a kijavításra, értelmezésre, kiegészítő ítélet meghozatalára rendelkezésre
álló határidő 30 nappal meghosszabbítható
212
88. Az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárás egyes
szakaszaiban, a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per
1. Az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárás egyes szakaszaiban

 A bíróság feladatai a választottbíráskodás segítésében és felülvizsgálatában
o akkor járhat el a bíróság, ha a választottbíráskodásról szóló törvény lehetővé teszi
o választott bírák kijelölésekor az állami bíróság esetleges feladata:
 3 választottbíróból álló tanács esetén:
 mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl
o ők választják ki az elnöklő bírót
o ha az egyik fél a másik fél felhívásának átvételétől számított 30 napon belül
elmulasztja saját választottbírójának kijelölését
 vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított 30 napon belül
nem egyezik meg az elnöklő bíró személyében
 bármelyik fél kérelmére:
o a választottbíráskodás helye szerinti, állandó
választottbíróság eljárása esetén ennek a székhelye
szerint illetékes törvényszék jelöli ki
o a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó
ügyben pedig a választottbíróság honlapján közzétett
választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság
elnöksége jelöl ki
 egyedül eljáró választottbíró esetén:
 ha a felek a választottbírói személyében nem tudnak megállapodni:
o bármelyikük kérésére őt az illetékes törvényszék, vagy a Kereskedelmi
Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíróság honlapján
közzétett választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság elnöksége jelöli
ki
 ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során
 valamely fél a választottbíró jelölést elmulasztja, vagy egyébként a
megállapodástól eltérően jár el
 a felek vagy a választott bírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt
megállapodásra jutni, vagy
 egy harmadik fél harminc napon belül nem teljesíti az ezen eljárás szerint a
kijelölés érdekében rábízott feladatok bármelyikét
 bármely fél az illetékes törvényszékhez fordulhat
o kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás
 vagy a választottbírósági szerződésben meghatározott állandó
választottbíróság szabályzata ilyen esetre a kijelölés más módját írja
elő
 ha a választottbíró kizárásáról szóló indítványt elutasítja a választottbíróság az illetékes
törvényszékhez fordulhat
 a Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége által elutasított kérelem esetén is
 ha a választottbíró megbízatásának megszűnésével kapcsolatban a felek nem állapodnak
meg, akkor a fél kérheti az illetékes törvényszéktől a megbízatás megszüntetését
213
 a választottbírósági tanács hatáskörének túllépése elleni kifogást, ha előzetes kérdésként
dönti el a tanács, ezzel szemben az illetékes törvényszékhez lehet fordulni, hogy az bírálja
el és hozzon erről végzést
o a választottbírósági eljárással összefüggésben, függetlenül annak helyétől a magyar bíróság a
bírósági eljárásrend szerinti hatáskörrel rendelkezik előzetes bizonyítás, ideiglenes intézkedés és
biztosítási intézkedés elrendelésére
 valamint okirat végrehajtási záradékkal ellátására,
 illetve peres eljárás szabályai szerint külön perben biztosíték adási kötelezésre
 ennek során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a választottbíráskodás
sajátosságaira figyelemmel jár el
o a bíróság által nyújtott jogsegély a bizonyításban:
 a tanács vagy valamely fél a tanács jóváhagyásával a bizonyítás lefolytatása érdekében
megkeresheti a bíróságot
 a bíróság az előzetes bizonyításra vonatkozó szabályok szerint jár el
o kivéve:
 ha az előzetes bizonyítás szabályai nem alkalmazhatók
 és a bizonyítás elrendelése tárgyában a feleket nem kell
meghallgatnia
o a bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy:
 a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat
 vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik
2. A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per

 A választottbírósági ítélet érvénytelenítése:
o választottbírósági ítélet elleni fellebbezésnek nincs helye
 rendes bírói úton csak választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben vizsgálható
felül
o a másik fél ellen előterjesztett kereset alapján
 a választottbíráskodás helye szerint,
 állandó választottbíróság eljárása esetén az annak székhelye szerinti illetékes
törvényszék jár el
 csak abban az esetben, ha:
 az érvénytelenítés iránt indított per felperese bizonyítja, hogy:
o a választottbírósági szerződést kötő felek egyikének nem volt jogképessége
vagy cselekvőképessége
 vagy a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai
szerint, amelynek alávetették nem érvényes
 alávetés hiányában a magyar jog szerint nem érvényes
o a fél a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbírósági tanács
eljárásáról nem volt szabályosan értesítve
 vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni
o vagy a választottbírósági ítélet a választottbíráskodásnak való alávetésben
figyelembe nem vett,
 vagy azon kívül eső vitára terjed ki,
 illetve az ilyen alávetés terjedelmén túli döntést tartalmaz,
azzal:
214
o hogy amennyiben az alá- és alá nem vetett ügyek
egymástól elválaszthatók:
 a választottbírósági ítélet érvénytelenítése
csak az alávetésen kívüli részben hozott
döntés tekintetében kérhető
o vagy a választottbírósági tanács összetétele vagy a választottbírósági eljárás
nem felelt meg a felek megállapodásának
 kivéve, ha a megállapodás ellentétes a választottbíráskodásról szóló
törvény kötelezendően alkalmazandó szabályával
 vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg a
választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek
 a bíróság úgy ítéli meg, hogy:
o a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat
o vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik
o hatvan napon belül terjesztendő elő:
 az érvénytelenítés iránti kereset a választottbírósági ítélet átvételétől
 vagy ha kérelmet a választottbíróság ítélet kijavítása, értelmezése és kiegészítése iránt
terjesztették elő, akkor a választottbírósági tanács e kérelem alapján hozott döntésének
átvételétől
o a bíróság a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben bármelyik fél indokolt
kérelmére a per tárgyalását legfeljebb 90 napra felfüggesztheti:
 annak érdekében, hogy a választottbírósági tanácsnak a kijavítás, értelmezés, kiegészítés
korlátain belül lehetősége legyen a választottbírósági eljárást újra nyitni
 vagy más olyan eljárási cselekményt megtenni, amivel a választottbírósági tanács
álláspontja szerint az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető
o ebben az esetben az ítélettel megszűnt választottbírósági eljárás a bíróság
által meghatározott célból és időtartamban folytatódik
 újranyitott választottbírósági eljárásban hozott ítélet érvénytelenítése
az átvételét követő 60 napon belül keresetváltoztatással vagy
viszontkeresettel kérhető
o a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén a választottbírósági eljárás a választott bírák
kijelölésével folytatódhat
 Végrehajthatóság felfüggesztése:
o a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a választottbíróság ítélet
végrehajthatóságát a per befejezéséig a törvényszék
 a felülvizsgálati eljárás befejezéséig a Kúria bármelyik fél kérelmére felfüggesztheti
 ha annak fel nem függesztése valószínűsíthetően nem kiküszöbölhető hátrányt
eredményez
o és ez a hátrány meghaladja azt a hátrányt, amelyet a felfüggesztés esetén az
azzal érintett fél feltételezhetően elszenved
 és fennáll az ésszerű lehetősége annak, hogy a felfüggesztést kérő fél keresete
érdemben sikerre fog vezetni
 ennek a lehetőségnek a mérlegelése a bíróságot bármely későbbi mérlegelése során nem
köti
215
89. A különleges eljárások köre, a különleges szabályozás indokai
A KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁS INDOKAI
- A jogalkotó bizonyos perekre, ügyek egy csoportjára sajátos eljárási szabályokat állapít meg.
- Az „általános rész” egy vagyonjogi per mintájára került megalkotásra. A különleges perek mindegyikénél van
valamilyen olyan aspektus, ahol nem, vagy nem csak vagyonjogi igények lépnek fel, vagy a per tárgyára a felek
rendelkezési joga valamilyen szempontból korlátozott  módosítások, kiegészítések szükségesek
o a jogalkotó úgy szabta meg a szabályozás logikáját, hogyha levennénk az egész különleges részt,
akkor is komplett lenne a szabályozás a vagyonjogi ügyek tekintetében
o különleges eljárások szabályozási logikája, hogy miben térnek el az általános szabályoktól, minden
olyan szabály, amire nézve nem mond eltérést a Pp. ugyan úgy alkalmazható minden szabály, amit
az általános részben szerepel  össze kell olvasni az általános szabályt a különössel.
o különleges perek: főszabály szerint nem vagyonjogi kérdésben kell dönteni.
- Ált. kiemelt társadalmi érdek is fűződik ezekhez a perekhez

o természetes személyek státuszát érintik
o garanciális jelleg a közig perekkel és nemperes eljárásokkal szemben: tárgyalási elv, közvetlenség
elve és az eljárás kontradiktórius jellege.
I. A különleges perek köre

 Léteznek általános szabályok szerint bonyolódó perek (a peres eljárások többsége ilyen, vagyonjogi jogviták
rendezésére modelezték) és ún. különleges perek. Utóbbiakra speciális szabályok vonatkoznak.
 Különleges perek felsorolása
- személyi állapotot érintő perek
- egyes személyiségi jogok érvényesítése iránti perek
- munkaügyi perek
- végrehajtási perek
- jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása
II. A különleges perek szabályozása

 Jogforrások: Pp. és más, elsősorban anyagi jogi szabályok is tartalmaznak speciális eljárási szabályokat
(pl. Ptk., Mt.)
 A szabályozás logikája: a különleges szabályok nem rendezik az egész eljárás minden kérdését, nem ismétlik
meg az általános szabályokat, csak a speciális rendelkezéseket. Tehát: a különleges perekben alkalmazni kell az
általános szabályokat, a különös szabályokban szereplő eltérésekkel.
 Az eltérés az általános szabályokhoz képest 3 irányú lehet:
a) A különös szabályok egy része az általános szabályokat kiegészíti, azaz többlet szabályt tartalmaz(ld. pl.
kötelező egyeztetés a munkaügyi perekben, a bíró kizárására vonatkozó speciális szabályok a jegyző
birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perek, a munkaügyi perekben)
b) A különös szabályok másik része az általános szabályokat módosítja, tartalmukat a különleges per céljának
megfelelően korrigálja (ld. pl. 15 helyett 3 napos tárgyalási időköz a sajtó-helyreigazítási perekben, 45
helyett 15 napos határidő az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére a vh. megszüntetési perekben).
c) A különös szabályok harmadik része az általános szabályt lerontja, az adott különleges perben egyes
rendelkezések alkalmazását kizárja(ld. pl. igazolási kérelem, perújítás kizárása a sajtó-helyreigazítási
perekben).
216
90. A személyállapoti perek közös szabályai, a házassági perek
I. A személyi állapotot érintő perek köre, szabályozása
1. A személyi állapotot érintő perek köre

 gondnoksági perek,
 házassági perek,
 származási perek,
 szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek,
 örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek
2. Többszintű szabályozás
 Általános szabályok szerint bonyolódó perek szabályai
 Személyi állapotot érintő perek közös szabályai
 Egyes szabályállapoti pertípusok különös szabályai
Pl. - Gondnoksági perek
- Házassági perek
II. A személyi állapotot érintő perek közös szabályai
1. Joghatóság
 A magyar állampolgárság is megalapozhatja (Nmjtv. 101-107. §)
2. Perbeli legitimáció (ügygondnok rendelés)

- ld. Ptk. 2:28. §, 2:30. §4:6. §, 4:15. §, 4:18. §, 4:23. §, 4:104. §, 4:106. §, 4:109. §, 4:112. §
3. Általános rendelkezések
 a tárgyalásról a fél kérelmére a nyilvánosságot az általános feltételek nélkül is ki lehet zárni
 korlátozottan cselekvőképes fél a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
 ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, és közte, valamint a törvényes képviselője között érdekellentét áll
fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel.
 természetes személy által a nem ügyvéd részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, kézjegyét közjegyző által
hitelesíttetni kell.
 nincs helye a keresethez való csatlakozásnak,
 nincs helye beavatkozásnak - ha e törvény kivételt nem tesz
 felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat.
4. Perfelvétel
 nincs helye válaszirat és viszontválasz benyújtásának,
 nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásnak,
 nincs helye a perfelvételi tárgyalás mellőzésének
 írásbeli ellenkérelem: alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított 30 napon belül terjessze elő (max. + 15
nap), a felhívással egyidejűleg kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját.
 a jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmét szóban is előterjesztheti a perfelvételi tárgyaláson.
 alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet
viszontkereseteta perfelvételt lezáró végzés meghozataláig (akár a perfelvételi tárgyaláson szóban is).
 perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező.
 bíróság a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
elháríthatatlan akadályba ütközik.
217
 ha a perfelvételi tárgyaláson felperesszemélyesen nem jelenik meg: bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Ha az alperesszemélyesen nem jelenik meg: a megjelent felperes kérelmére meg kell tartani, ellenkező esetben a
bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
5. Érdemi tárgylás, bizonyítás

 A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően előadott, (megengedhető) új tényállítással közvetlen okozati
összefüggésben álló kereset-, illetve ellenkérelem-változtatáshoz nem kell a bíróság engedélye.
 A bíróság a bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
 Korlátozott a vallomástétel megtagadása (nem tagadhatja meg a hozzátartozó, orvos)
 Nincs helye magánszakértői bizonyításnak
 Előzetes bizonyításnak – különösen a kiskorú gyermek érdekében – az általános előfeltételek hiányában is helye
van.
6. Ideiglenes intézkedés
 Hivatalból is
III. Házassági perek

1. A házassági perek köre
 házasság érvénytelenítése,
 házasság érvényességének megállapítása
 házasság létezésének megállapítása
 házasság nemlétezésének megállapítása iránt indított perek
 házassági bontóper
2. Közös szabályok
2.1. Általános rendelkezések
 Vagylagos illetékesség: amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
 Kizárólagos illetékesség: Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az
ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez kapcsolható kereset.
 Ha a per érdemi tárgyalását a felperes mulasztja el, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti, ha ügyész a
felperes, hivatalból új határnapot tűz.
 Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével
igazolásnak nincs helye.
 Nincs helye az eljárás szünetelésének az érdemi tárgyalás elmulasztásakor
2.2. Perindítás
 A keresetlevélnek tartalmaznia kell (+)
a) a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat,
b) az adatokat, amelyekből a keresetindításra jogosultság megállapítható
c) az életközösség fennállásának időtartamát annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével, (kivéve, ha
azt a házassági vagyonjogi per bírósága már megállapította).
 A keresetlevélhez csatolni kell (+) a fentiek szerinti adatokat igazoló okiratokat
2.3. Ideiglenes intézkedés

 A perben – különösen a kiskorú gyermek érdekében – erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes
intézkedéssel különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő
kijelölése,
218
b) a szülői felügyelet gyakorlása,
c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
d) a házastársak lakáshasználata kérdésében
2.4. Ítélet
 A bíróságnak a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti
kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, a kapcsolattartás, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.
 A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának
időtartamát, (ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban még nem állapította meg).
 A perben részítélet meghozatalának nincs helye.
 Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától
számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
2.5. Perorvoslatok
 A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak
és felülvizsgálatnak helye nincs.
3. Házassági bontóper
3.1. Perbeli legitimáció
 egyik házasfél a másik ellen indíthatja
3.2. Általános szabályok

 az eljárás felek megegyezése alapján történő szünetelésére háromnál több alkalommal is sor kerülhet.
 A bíróság a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján
határoz.
3.3. Perindítás
 A házasság felbontása iránti keresettel ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresetet, továbbá a
házastársak gyermekének tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére,
kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös
lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó keresetet lehet
összekapcsolni. (házassági vagyonjogi keresettel tilos összekapcsolni!)
 Keresetlevél: Ha a felperes a házasság felbontását megegyezés alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk-
ban meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez már
rendelkezésre áll. Ennek hiányában a felperes köteles a Ptk-ban meghatározott valamennyi kérdésben
nyilatkozatot tenni, amelyre e törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.
 Ellenkérelem: Ha a felperes a házasság felbontását megegyezés alapján kéri, az alperes ebben az esetben is
köteles ellenkérelmet előterjeszteni írásban (15 nap, max+ 15 nap), szóban a perfelvételi tárgyaláson. Ha az
alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, elismerő nyilatkozatot tehet.
3.4. Perfelvétel
 A fél személyes meghallgatása nem kötelező akkor sem, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság
alatt áll.
 A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha a
békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség
megtérítésére nem kötelesek.
 A bíróság köteles a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére és előnyeire.
219
 Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a
perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás
határnapját.
 A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének általában
helye nincs.
 A pert a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően azonnal érdemben kell tárgyalni, ha a fél személyes
meghallgatása nem kötelező vagy a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.
3.5. Ítélet
A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását megegyezés alapján egyező akaratnyilatkozattal
kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a
bíróság jogerős végzésével jóváhagyta.
3.6. Kapcsolódó intézkedések

Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti
és a perben esetleg meghozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
4. Érvénytelenítési per
4.1. Perbeli legitimáció
 Felperes: házastárs, ügyész, akinek jogi érdeke fűződik
 Alperes: a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek vagy a per megindítására jogosult más
személynek mindkét házastárs ellen.
 Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok
ellen kell indítani.
4.2. Perindítás
 Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél megküldésével az ügyészt értesíteni kell.
4.3. Kapcsolódó intézkedések

Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell,
ha a perben nem vett részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet.
220
91. A személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek rendszere,
a sajtó-helyreigazítási per
KÖZÖS SZABÁLYOK
493. § [Személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek e fejezet alkalmazásában]
• E fejezet alkalmazásában személyiségi jogok érvényesítése iránt indított peren
a) a sajtó-helyreigazítás, (sajtóper)
b) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése (képmásper) és
c) a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított pert kell érteni.
(gyűlöletbeszéd-per)
o A személyiségi jogi per általánosságban nem képez a polgári perrendtartásban önálló pertípust
annak ellenére, hogy a jogvita tárgyát megalapozó jogviszony – elsődlegesen a jogsértés alapján
érvényesíthető speciális igényekből és a pénzben kifejezhetetlen értékek jogi védelméből
következően – számos sajátossággal rendelkezik.
■ Ptk. XI. címben meghatározott személyiségi jogok: az ilyen jogalapon megindított
perekben a Pp. általános rendelkezéseit kell alkalmazni (ezeket a pereket nevezzük
általános személyiségi jogi pereknek)
■ sajtóper és a Ptk. rendelkezésére alapított általános személyiségi jogi per nem zárják ki
egymást, hanem akár párhuzamosan is megindíthatók.
o azt kell mérlegelni, hogy milyen szankciót kíván érvényesíteni és ezt milyen
sürgősséggel kívánja  sajtóper alapvetően gyors jogérvényesítést biztosít, de
csak a helyreigazító közlemény közzétételére és a kapcsolódó perköltség
követelésére alkalmas. További igények érvényesítése iránt más pert is meg kell
indítani.
• E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott személyiségi jogok érvényesítése iránt indított

perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
o alkalmazási sorrend: elsősorban a speciálisan ezen perekre vonatkozó szabályokat, majd ilyenek
hiányában a sajtó- per szabályait végül a Pp. általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI PER
I. Bevezetés
1. A sajtó-helyreigazítási igény
Kétlépcsős jogérvényesítés:
1.1. Sajtó-helyreigazítási eljárás (2010. évi CIV. törvény 12. §)
Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket
hamis színben tüntetnek fel, követelheti helyreigazító közlemény közzétételét,
221
 Helyreigazítás közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől
számított 30 napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől / a
hírügynökségtől
 A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökségesetében az igény kézhezvételét
követő 5 napon belül, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az igény kézhezvételét követő 8 napon belül, más
időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított 8 napot követően a legközelebbi számban, lineáris
médiaszolgáltatás esetében 8 napon belül kell közölni.
1.2. Sajtó-helyreigazítási per (Pp.)
II. A sajtó-helyreigazítása per sajátos eljárási szabályai
1. Eljáró bíróság
1.1. Hatáskör
 Törvényszék
1.2. Illetékesség
 a sajtótermék szerkesztősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye alapozza meg.
2. Keresetindítás
2.1. Keresetindítási határidő
 a helyreigazítás közlésére nyitva álló határidő utolsó napjától számított 15 nap (igazolható)
2.2. Keresetlevél tartalma, mellékletei

 meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát,
 igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte,
 napilap, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a
kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát csatolni kell.
3. Perfelvétel
 A bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, a
feleket idézi.
 A tárgyalási időköz legalább 3 nap (az általános 15 helyett)
 Az alperes ellenkérelmének előterjesztése:
a) Főszabály: az alperes a tárgyaláson adhatja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát
a keresetre.
b) Az alperesnek joga van arra, hogy –legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 nappal
korábban –írásbeli ellenkérelmet nyújtson be, feltéve, hogy azt egyidejűleg (ajánlott elsőbbségi postai
küldeményként) a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja.
 Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem
vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve,
ha az eljárás megszüntetésének van helye. (Nincs bírósági meghagyás!)
 A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása csak kivételesen.
4. Érdemi tárgyalás
 Kötelező a perfelvétel lezárást követően az érdemi tárgyalás azonnali megkezdése.
 Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy
amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak.
 Utólagos bizonyításnak nincs helye.
222
 Az érdemi tárgyalást csak kivételesen lehet elhalasztani (korábban felajánlott bizonyítás lefolytatására)
 Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást 15 napon belüli határnapra kell kitűzni.
 Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a
tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében
történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
5. Az eljárás gyorsítását célzó rendelkezések

 A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el.
 Nincs helye
a) igazolásnak (a keresetindítási határidő elmulasztásának esetét kivéve),
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) felfüggesztésnek,
e) bírósági meghagyás kibocsátásának,
f) keresetkiterjesztésnek,
g) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, továbbá
h) beavatkozásnak.
A törvény a megengedett szünetelések esetében is korlátozza annak lehetséges időtartamát. (Max. 1 hónap)
6. Ítélet
 Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító
közlemény közlésére kötelezi.
 Ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége (szerkesztőség), a perköltség megfizetésére a sajtótermékért
szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kell kötelezni.
7. Perorvoslatok
 A másodfokú bíróság a fellebbezéstlegkésőbb az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni.
A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 3 napon belül kérheti tárgyalás tartását, és 5
napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
 A Kúria a felülvizsgálati kérelmetlegkésőbb az iratok beérkezésétől számított 60 napon belül köteles elbírálni.
 Az ítélet ellen perújításnaknincs helye.
223
92. A munkaügyi per
I. Bevezetés
1. A munkaügyi perek köre (a per tárgya)

 Munkaügyi per: munkaviszonyból származó per
 Munkaviszony pl:
o az Mt. alapján létesített
o a közalkalmazotti,
o egyes szolgálati,
o a közfoglalkoztatotti
jogviszony
 A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony
keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a
munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
II. A munkaügyi perek sajátos eljárási szabályai
2. Eljáró bíróság
2.1. Hatáskör
 Törvényszék! (Közigazgatási és munkaügyi bíróság megszűntek)
2.2. Illetékesség
 Vagylagos: a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan (általában a munkáltató székhelye) illetékes
bíróság helyett megindíthatja
a) belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes, munkaügyi perben eljáró
bíróság előtt is,
b) azon, munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez
vagy végzett.
 Kizárólagos: A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi
tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.
Kivétel: alperesi pertársaság esetén, ha a munkáltató felperes valamennyi alperessel szemben kártérítési-, sérelemdíj
iránti igényt érvényesít, a per az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható.
3. Felek és képviselet
 A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács
is, amelynek az anyagi jog szabályai szerint nincs jogképessége.
 Jogi képviselet nem kötelező
4. Keresetindítás
 Keresetindítási határidő: 3 év, 30 nap
5. Az eljárás különleges szabályai

 A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben kérelemre / hivatalból
felfüggesztheti.
 A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló és a felszámolás alatt álló munkáltató elleni perben a
bíróság soron kívül jár el.
 A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat.
224
 Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló (kötelező)
egyeztetéssel kezdődik.
6. Kereset, keresetváltoztatás a munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt perben

 Ha a felperes kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, a keresetlevélben fel kell tüntetni az elmaradt
jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen, valamint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén
igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget.
 A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság
érvényesítése esetén – keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nélkül – a kereseti
követelésének összegét felemelheti a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás
berekesztéséig. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés a fellebbezésben, míg a
fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés a másodfokú eljárásban érvényesíthető.
 A felemelt követelés tekintetében a fél utólagos bizonyítással élhet.
7. Perorvoslatok
7.1. Felülvizsgálat
 Nincs helye felülvizsgálatnak ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a minimálbér ötszörösét (ma 1.160.000,-
HUF) nem haladja meg.
7.2. Perújítás
 perújításnak van helye.
 a perújításnak hat hónap utáni kezdeményezése esetén a munkavállaló nem követelheti
o munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő
továbbfoglalkoztatását,
o a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabérköveteléstsem támaszthat.
8. Munkavállalói költségkedvezmény
 Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a 73/2009. IRM
rendeletben meghatározott mértéket (=megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszerese),
a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult.
 A felet munkavállalói költségkedvezmény alapján a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára,
valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg.
225

PP Tetelek Teljes 2024 Final

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

PP Tetelek Teljes 2024 Final

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

POLGÁRI PERJOG

2024. évi tételsorhoz

1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja,

Polgári eljárási formák:

A polgári per tárgya:

A polgári per célja:

A polgári per feladatai:

II. EU-s szint (regionális szint):

o 1215/2012/EU- Brüsszel Ia rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról

III. Domesztikus szint (belső jogi szabályozási szint):

2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek

- a bírósági eljárásokban az alapelveknek együttesen kell érvényesülniük, értéket jelent

- Igazságszolgáltatás egészére vonatkozó - ig.szolg alapelvei (büntető, kig, polgári)

I. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma

II. Törvény előtti egyenlőség

III. A társasbíráskodás elve

IV. Nyilvánosság elve (Bszi.)

V. Anyanyelv használatához való jog

VI. Néprészvétel elve

VII. Jogorvoslathoz való jog

VIII. A bírósághoz fordulás joga

IX. A tisztességes eljáráshoz való jog

X. Bíróság függetlenségének elve

XI. Szóbeliség elve

XII. Közvetlenség elve

XIII. Szabad bizonyítás, bizonyítékok szabad mérlegelésének elve

3. A polgári perjog sajátos alapelvei

- törvény elején kerülnek rögzítésre

- Igazságszolgáltatás egészére vonatkozó - ig.szolg alapelvei (büntető, kig, polgári)

I. Rendelkezési és tárgyalási elv -1.§ (2) bek, 2.§

II. Kérelemhez kötöttség elve

III. Perkoncentráció elve

IV. Felek eljárástámogatási/ közrehatási kötelezettsége 4.§ (1), (3)-(4).bek

V. Peranyag-szolgáltatás elve (tárgyalási elv) 4.§ (2) bek.

VI. Igazmondási kötelezettség

VII. A jóhiszeműség elve

VIII. Bíróság közrehatási kötelezettsége

IX. Kérelemre történő eljárás elve

4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az

Európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya

- Brüsszel Ia. (1215/2012/EU rendelet) - polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról

5. Az általános és a különös joghatóság

6. Joghatóság fogyasztói, biztosítási

- gyengébb fél védelmére alternativitást telepít különös joghatósági ok

7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság

- mindegyik különös joghatósági ok

• közhiteles nyilvántartással kapcsolatos - ahol a nyilvántartást vezetik

Forum non conveniens:

8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük

Járásbíróság (Bszi. 18.§)

Törvényszék (Bszi. 21.§)

Ítélőtábla (Bszi. 22.§)

Kúria (Bszi 23.§)

9. A bíró és a bíróság kizárása

10. A hatáskör fogalma és szabályozása

- meghatározott ügy az állam mely szerve elé vihető

- tág értelemben: mely szerv elé vihető az ügy? bíróság/hatóság/kig.szervek

11. A pertárgy értéke

12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség

- joghatóság hiánya esetén nem beszélhetünk illetékességről

13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség

Kikötött illetékesség (alávetéses)

14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése

- felperes a pertárgyérték meghatározásával befolyásolni tudja a bemeneti fórumot