Laáb Ágnes

Laáb Ágnes, közgazdász kandidátus az ELTE Gazdálkodástudományi

CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL – KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE

CSIPKERÓZSIKA
Intézet egyetemi oktatója, aki már mintegy 15 000 hallgatót avatott be
a számvitel rejtelmeibe. 65 évesen arra vállalkozott, megválaszolja első
női beavatáskönyvében

ÁLOMBA SZENDERÜL
– miért fontos, hogy egy lánygyermeket az általa legjobban szeretett,
hozzá legközelebb álló nők avassák be a nőiség misztériumába,
– hogyan lehet jól segíteni a kislányokat meséken keresztül, hogy
egészséges lelkületű, boldog nőkké válhassanak
– és melyek a kislányoknak való bevatásmesék.

65 év élettapasztalattal a háta mögött ugyanis már egyre bizonyosabb abban, hogy minden élethelyzet- KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE
ben bátran lehet hagyatkozni a mesék végtelen életismeretére és bölcsességére.

Dr. Száz Ilma összehasonlító vallás-kutató, mentálhigiénikus orvos ajánlása a könyvhöz:

„Életem derekán alakultam át biokémikusból valláspszichológussá és

a kereszténységhez a jezsuita Anthony de Mello kedves, humoros, az
egész világra kiterjedő, anti-dogmatikus 900 meséje vezetett vissza.
Később meditációs csoportokat vezetve rájöttem, hogy a mesék képe-
sek segíteni súlyos személyes problémák feldolgozásában. Így aztán,
noha nem vagyok meseszakértő, de megtapasztaltam Arany és Ady
igazát, miszerint: „Nem mese ez, gyermek” és „A királylány mese,
János,/De nincs élőbb a mesénél,/ S mese ellen minden káros”.
Szubjektív olvasóként ajánlom Dr. Laáb Ágnes kiváló könyvét hozzám
hasonló nem meseértő, anyáknak, nagymamáknak, pedagógusoknak
s a kislányok egyéb empatikus kedvelőinek. Szerzőnk kiválóan, széles beágyazottságban elemzi ha-
jdani Csipkerózsikáinkat, Piroskáinkat, Hamupipőkéinket, Okos Katáinkat egészen Maeterlinck Kék
madaráig. És teljesen a mai élethelyzeteknek megfelelően figyelmezteti a kamaszkorig felnövő kislánya­
ink­kal foglalkozókat, hogy milyen-tündéradta-kincseket fejlesszenek ki bennük, valamint azt is, hogyan
tudják felismernia férfi/női/sors általi fenyegetéseiket és tennivalóikat ezek során. Így válik számukra
sorsuk nevelő akadállyá, s nem a tudatlanok végzetévé. A mese intenzíven figyelmeztet, de kedvező
kiutat is mutat.
Laáb Ágnes mindezt nemcsak tökéletes pszichológiai szempontból tárgyalja, de egy magas spirituális
rálátást is nyújt. Okos, nem egy-nézőpontúvá nevelt válaszadásra késztet. S elvezet egy igaz Karácso-
nyig – amit saját praxisomban is észleltem –, hogy mennyire mély gyermeki emlékeket kelt fel, s hogyan
képes „belső filmünket” egy magasabb rendű működéssé átalakítani.
A könyv olvasásakor nem maradt hiányérzetem, csak egy. Várom a szerző mielőbbi „mesekönyvét”,
felnőtt nőknek, sőt matrónáknak is, ilyen kedves, élvezetes és mégis okos, hasznos életvezetési irány-
tűként.”
 LAÁB ÁGNES

CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL

– KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE –
 LAÁB ÁGNES

CSIPKERÓZSIKA
ÁLOMBA SZENDERÜL

KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE

2019
 Szerző:
Laáb Ágnes

Szerkesztés:
Bárány Mónika
Gillemot Katalin

Lektorálás:
Pápes Éva,
Varsányi Judit

Képi illusztrációk:
Horváth Csanád

Tördelés:
Orlai Mátyás

Minden jog fenntartva.

E könyv bármely részének másolása bármilyen elektronikus vagy mechanikus úton
és eszközzel, vagy annak átvitele bármilyen információtároló és előhívó rendszerbe
kizárólag a Kiadó írásbeli engedélyével megengedett.

ISBN 978-615-81258-1-9

© Dr. Laáb Ágnes CSc

© ECOVITA Kiadó, Budapest, 2019

Nyomdai munkálatok: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

(1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/a.)
Első kiadás, 2019
Tartalom

Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Áldások és átkok szerepe a nővé érésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Csipkerózsika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Mit kapott áldásként Csipkerózsika a tudós asszonyoktól?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Tündérmese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Légy büszke! Viselj hét szépséget! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
A táltos kanca és a libapásztorlány (Részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Mikor válhatnak valósággá e jókívánságok?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Homlokodon ragyogjon a Nap – Első szépséged legyen leánygyermeki
bájosságod! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Pirosbúbocska. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Miért fontos a nővé éréshez a Nap-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Hogyan kapcsolódik a Nap-minőséghez a leánygyermeki bájosság szépsége? . . . . . . 53
A mese korokon átívelő üzenete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Mit árul el a nővé érésről Pirosbúbocska története? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Elkerülhető-e a fiatalkori fizikai és verbális zaklatás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Ha sírsz , igazgyöngyöt sírj – Második szépséged legyen szemed ragyogása! . . . . . . 61
Világszép Ilonka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Miért fontos a nővé éréshez a gyémánt/igazgyöngy-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Hogyan kapcsolódik a gyémánt/igazgyöngy-minőséghez a szem ragyogásának
szépsége? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A mese korokon átívelő üzenete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Mit árul el a nővé érésről a Világszép Ilonka története?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
Megóvható-e egy kislány a fájdalmaktól és a veszteségektől? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Arcodon tündököljenek a csillagok – Harmadik szépséged legyen arcod
tündöklése!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A piros cipők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Miért fontos a nővé éréshez a csillag-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Hogyan kapcsolódik a csillag-minőséghez az arc tündöklésének szépsége? . . . . . . . 83
A mese korokon átívelő üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Mit árul el a nővé érésről „A piros cipők” története? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

5
Aranyhajad a sarkadig érjen – Negyedik szépséged legyen beszéded hatalma! . . . . . 91
Térdszéli Katica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Miért fontos a nővé éréshez az aranyhaj-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Hogyan kapcsolódik az aranyhaj-minőséghez a beszéd hatalmának szépsége? . . . . . 98
A mese korokon átívelő üzenete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Mit árul el a nővé érésről Térdszéli Katica története?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Járható-e a férfias út a nők számára? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
K ét melled között világítson a Hold – Ötödik szépséged legyen termeted
sudársága!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Hófejírke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Miért fontos a nővé éréshez a Hold-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Hogyan kapcsolódik a Hold-minőséghez a sudár termet szépsége? . . . . . . . . . . . . . 118
A mese korokon átívelő üzenete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Mit árul el a nővé érésről Hófejírke története? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Érdemes-e múlandó dolgok után vágyakozni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Ha nevetsz, rózsákat nevess – Hatodik szépséged legyen a szerelem szépsége!. . . . 127
Hamupipőke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Miért fontos a nővé éréshez a rózsa-minőség?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Hogyan kapcsolódik a rózsa-minőséghez a szerelem szépsége?. . . . . . . . . . . . . . . . 135
A mese korokon átívelő üzenete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Mit árul el a nővé érésről Hamupipőke története?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Eljön-e értem álmaim hercege? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
Amerre jársz , aranyfolyó fakadjon lépteid nyomán – Hetedik szépséged legyen
boldogságod szépsége!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
A kék madár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Miért fontos a nővé éréshez az aranyfolyó-minőség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
Hogyan kapcsolódik az aranyfolyó-minőséghez a boldogság szépsége? . . . . . . . . . 152
A boldogságkereső mesék korokon átívelő üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Mit árul el a nővé érésről A Kék Madár története?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Miért röppen el a boldogság kék madara? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
Szempontok a meséléshez anyáknak, nagymamáknak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Szimbólumszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

6
Móninak
Ajánlás

A „Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” könyvé-

ben Laáb ­Ágnes egyéni és ötletgazdag terápiás mesefeldolgozás keretében mutatja be a
nővé éréshez kapcsolódó beavatásmesék szövevényes mondanivalóit, lélektani elemeit
és tanulságait, a meseterápia világát, tartalmi eszközeit, szimbólumkészletét, következ-
tetéseit, tanulságait és terápiás alkalmazási lehetőségeit.
A hét szépségre épülő meseválogatás csodás szimbólumok közvetítésével vezeti vé-
gig az olvasót a mesék mondanivalóján. Egy-egy leánygyermeki szépségre utal a Nap
ragyogása, az igazgyöngy-sírás, a csillagok tündöklése, a sarkig érő aranyhaj, a Hold­
világ fénye, a rózsák nevetése és az aranyfolyó fakadása. A szerző ezekhez társítja tu-
dása kiapadhatat­lan forrását, szépirodalmi jártasságát, lélektani érzékét, magyarázó és
következtető készségét, mindezt rendkívül választékos és élvezetes stílusban.
Minden fejezet felveti, és megválaszolja azt a kérdést, hogy mi lehet „a mese korokon
átívelő üzenete” – miért fontos a nővé éréshez a Nap-minőség, az igazgyöngy-minőség
vagy például a csillag-minőség. Egy-egy válasz életre szóló üzenet a serdülőnek, miköz-
ben a szerző olyan bíztatásokkal sem marad adós, mint „A szeretet mindig az adással
kezdődik, ... A szerelem szépsége akkor bontakozhat ki, ha egy nő már tud adni és elfo-
gadni is.” „Minden kislányban van egy adag intuíció... Belső hangja csalhatatlanul útba
igazítja, és biztos védelmet nyújt számára a hiszékenység és vakmerőség ellen.” „Gyön-
gyöket sírva az élet nagy veszteségeit is fel lehet dolgozni... a világszépség kulcsa: az
áradás, adás, kibontakozás.”
Az egyes mesék sorskérdéseket vetnek fel, és igen fontos lehetséges válaszokat kí-
nálnak például arra, hogy:
– megóvható-e egy kislány a fájdalmaktól és veszteségektől;
– hogyan lehet feldolgozni a veszteségeket;
– hogyan lehet megszabadulni a függőségtől és a szenvedélybetegségektől;
– járható-e a férfias út a nők számára;
– hogyan végzi egy önmagát és másokat romboló személyiség;
– érdemes-e múlandó dolgokra vágyakozni;
– milyen szerepe van az áldásnak és átoknak a nővé érésben;
– miért röppen el a boldogság Kék Madara, miközben észre kellene venni, hogy ott van
az orrunk előtt.

A tartalmi érdekességek közül szeretném kiemelni

– az archetipikus közelítést,
– a számmisztikai utalásokat,
– az orsót és a fonást, mint a nővé válás szimbólumát,
9
– a száz­éves álom szerepét a nővé érésben,
– az önismeret igényét a bírálkodásban, mint uralkod­ni tudást a zsigeri indulatokon,
– a haj mint antenna szerepét a környezetből érkező infor­mációk felfogására, és mint
szexuális vonzerőt,
– a Pygmalion-effektust, mint az önmagát beteljesítő jóslat egyik típusát,
– a született és fejleszthető belső szépségeket,
– a nevetés teremtő erejét, mint a szavak nélküli női kommunikáció legfontosabb ele-
mét,
– és a bol­dogságot, mint a hat szépség szinergiáját.

A meseválogatás koncepciója, magyarázatai és az egyes mesék nyomán felvetődő

közelítések változatosak és gondolatokban gazdagok. A feldolgozott mesék tanulságai,
a szerző gazdag fejtegetései, következtetései és terápiás ajánlásai – ismétlődő, példás
logikai rendben, briliánsan megválasztott fejezetcímekkel – kiválóan eligazítanak eb-
ben az olvasótól tiszteletre méltó szellemi erőfeszítést, de egyben felismeréseket és fel-
üdülést feltételező munkában. A könyv minden fejezete szempontokat ad, és forgató-
könyvet ajánl csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak. Ezek az ajánlások
kreatív pedagógusok kezében megmozgatják az intuíciót, lélektani és etikai tanulsága-
ikkal komoly gyakorlati értékűek. A könyv végére került szimbólumszótár önmagában
is telitalálat – nem csak informál, hanem el is gondolkodtat.
Jó szívvel ajánlom a mesék világában jártas olvasóknak, kreatív és elkötelezett peda-
gógusoknak, pszichoterápiás lehetőségek iránt érdeklődő szakembereknek, szülőknek,
nagyszülőknek, és az olvasni szerető, problémájuk megoldását kereső serdülő fiatal lá-
nyoknak.

Varsányi Judit

10
Bevezetés

A hatvanadik születésnapomon eldöntöttem, hogy életem hátralévő része életem leg-

jobb része lesz. Olyan dologgal foglalkozom már csak, ami lelkesít és örömöt okoz. Így
találtam vissza gyermekkorom legnagyobb örömforrásához – a mesékhez. Mivel leg-
kedvesebb elfoglaltságom az írás, arra gondoltam, hogy a mesék segítségével könyvet
– sőt könyveket – írok a nőiség szentségéről, a nőiség egyes életszakaszairól. Arról,
hogyan lehet boldogan, traumák nélkül megélni e fontos szakaszhatárok átlépését. Köz-
tük a legfontosabbat: a gyerekkorból a serdülő lánnyá érés szakaszhatárát.
Riasztó statisztikák láttak napvilágot arról, hogy minden negyedik lány elszenved
valamilyen szexuális bántalmazást, mire a tizennyolcadik életévét betölti. A zaklatások
fele hatévesnél fiatalabb kislányokat ér, és esetükben nagyon sokszor a szexuális bántal-
mazók nem idegenek, hanem családtagok, ismerősök, akikben a kislány feltétel nélkül
megbízik. Az ilyen zaklatások enyhébb formái is súlyos kárt okozhatnak egy éretlen
lánygyerek lelkében. Jómagam például hazáig zokogtam, amikor tizenkét éves korom-
ban a közértből hazafelé menet három kiskamasz azt ordította utánam, hogy ha ­nekik
ilyen lábuk lenne, addig futnának, míg el nem kopna. Idétlen megjegyzés volt – nem
sokban különbözött attól, amikor egy fiú tetszése kifejezéseként jól megcibálja a kislány
copfját – mégis fájó sebet ütöttek az önértékelésemen.
Nekünk, e fiatal teremtések boldogulását büszke aggodalommal figyelő idősebb nőro-
konoknak kötelességünk és egyben felelősségünk is, hogy gyengéd bölcsességgel támo-
gassuk őket nővé érésükben és nőiségük megélésében. És ha megóvni nem is tudjuk,
legalább felkészítsük őket, mindent elkövetve, hogy nőiségük bimbózása ne traumatikus,
hanem örömteli élmény legyen számukra. Ehhez igyekeztem hozzájárulni a „Csipkeró-
zsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” könyvem megírásával.
Életünk szakaszhatárainak átlépését többnyire évezredes hagyományokon alapuló
ceremóniák kísérik, amelyek egyes kultúráknál ugyan eltérhetnek, de mindenhol azo-
nos a szándék: emlékezetessé tenni az eseményt, kiemelve a hétköznapokból. A férfivá
avatási szertartásokról számos írott feljegyzés található, és a még előforduló nomád
törzseknél máig úgy végzik ezeket a rituálékat, mint sokszáz éve. A beavatási rítus
többnyire valamilyen bátorságpróba, amelyet, ha kiállja és túl is éli, a férfiak maguk
közé fogadják a kamaszfiút. A nők esetében más a helyzet. Hiába is keresnénk, nincs az
elődök által ránk hagyott, erre vonatkozó írott vagy íratlan tudásanyag, fogódzó, tám-
pont ahhoz, hogyan csináljuk jól. További nehézség, hogy torzult értékrendű, gyorsan
változó világunkban a meglévő minták is kikoptak. Számos új irányzat bukkant fel a
gyereknevelésben, amelyek mereven elutasítják a korábban használhatónak tűnő mód-

11
szereket, ám ezek hatásossága – azon túl, hogy minden bizonnyal a legjobb szándék
vezeti a kitalálókat – még nem állta ki az idők próbáját.
Ha voltak is a nővé éréshez kapcsolódó avatások, ezek nagyon intim körben zajlot-
tak. A család idősebb nőtagjai vezették be a kislányt azokba a „titkokba”, amik a nőiség-
hez kapcsolódnak. De hogyan? Nem egy egyszeri avatási szertartással, hanem folyama-
tosan, viselkedési mintákon keresztül. A kislányok megszületésüktől kezdve ellesték és
szokásukká tették az őket körülvevő nők viselkedését. Ma sincs ez másképpen. Ezért
kapja magát azon sok fiatal anya, hogy épp azokkal a szavakkal vigasztalja síró gyerme-
két, ahogy anyja tette vele annak idején…
Könnyű dolga van azoknak a kislányoknak, akiknek anyja és nőrokonai az életszere­
tetet és nőiségük büszke megélését tudják átadni nekik viselkedési mintaként, és akik
édesapjuktól azt látják, mennyire lehet szeretni és tisztelni férfiként a nőket. Sok család
nőtagjai azonban maguk is sérültek, tele vannak kisebbrendűséggel, elviselnek bántal-
mazást, megalázást és akkor bizony csak ilyen viselkedési mintákat tudnak követni.
Napjainkban sok nő kényszerül arra, hogy férfiként próbáljon helytállni, így aztán e
férfias viselkedési mintákat tudja csak közvetíteni. Nézzünk szembe a realitással, hogy
a családok jelentős részében a kislányok sérült viselkedési mintákat látnak maguk kö-
rül, amik nem segítik őket nőiségük büszke megélésében!
Van azonban egy valódi kincsesbánya, amely most is, mint minden időben rendelke-
zésére áll minden anyának, nagymamának, dédmamának, nagynéninek, idősebb nővér-
nek: a mesék végtelen tárháza! Hiszen a mesékben ott rejlik az emberiség kollektív tu-
dattalanjában felhalmozott tradíció és bölcsesség, amely – mint a világítótorony fénye a
kikötőt kereső hajónak – korokon átívelő, elévülhetetlen iránymutatást ad a ma felnővő
nemzedéknek is. A kevésbé jó családi minták mellett ezért olyan fontos, hogy sok va-
rázsmese a maga képnyelvén keresztül érintse meg a fejlődő kislányok lelkét. Közvetít-
senek a mesék minél több hasznosítható női viselkedési mintát, és ezek vésődjenek jó
mélyen tudatalattijukba. Hiszen a mesékben valódi életreceptek vannak! A mesehősnők
sosem ragadnak bele a megváltoztathatatlannak tűnő helyzetekbe, mindig tovább tud-
nak lépni – akár a teljes bizonytalanságba – és útjukon haladva számtalan megoldási
lehetőséget bemutatnak. Nem kell ezeket magyarázni! A lényeg, hogy a kislányok sokat
hallgassák, olvassák, nézzék Csipkerózsikát, Hamupipőkét, Hófehérkét és a többi klas�-
szikus, a nővé érésről szóló beavatásmesét, és eközben éljék bele magukat a hősnők
szerepébe.
Sok szülőt elriaszt e varázsmeséktől kíméletlenségük, nyers brutalitásuk. Úgy gon-
dolják, riasztó lehet a gyereknek arról hallani, hogy valaki a saját lábujját levágja vagy,
hogy a farkas egészben bekapja a nagymamát és Piroskát. Pedig e mesék évezredes tu-
dást őriznek mindenről, ami az életben valóban fontos, és felbukkannak a Föld egymás-
tól nagyon távol eső pontjain élő népek mesekészletében. Minden életszakaszra és élet-
helyzetre akadnak olyan mesék, amelyekből gyermek és felnőtt egyaránt erőt, bátorságot
meríthet, pontos útmutatást kaphat a hogyan továbbra. Ha valóban ártalmasak lennének
a bontakozó gyermeki lélekre, nem maradhattak volna fenn évezredeken keresztül,
szinte változatlan formában és nem akarnák a gyerekek újra meg újra hallgatni őket.

12
 Sokan azért utasítják el a meséket, mert úgy vélik, hogy a varázsmesék szereplői és
a mesei történetek nagyon messze esnek a valóságtól. Pedig a könyvemben szereplő
mesék mindegyikének fontos üzenetei vannak jelen életünk aktuális, megoldatlan prob-
lémáira is:
– Pirosbúbocska: ebben a klasszikus Piroska és a farkas mesében a farkas éppúgy le-
het egy szexuálisan aberrált családtag vagy idegen, mint a fiatal lányokat prédának
tekintő szex- vagy szervkereskedő.
– A Világszép Ilonka története rávezetheti a kislányokat arra, hogy a külső szépség
szempillantás alatt semmivé válhat, valamint arra is, hogy a veszteséget fel kell dol-
gozni ahhoz, hogy világszépéből ezerszeres szépségűvé válhassanak.
– A piros cipők című Andersen mese annyira brutálisan a függőségek és szenvedély­
betegségek meséje, hogy ezt csak kissé nagyobb, 10–12 éves lányoknak mesélném,
de mindenképpen mesélném.
– Térdszéli Katica és valamennyi okos lány mese abban a – ma igen aktuális – kérdés-
ben segít eligazodni, hogy járható-e a férfias út a nők számára? Vajon csak férfi mó-
don, nőiségünk feladásával tudunk karriert építeni? Esetleg meg lehetne próbálkozni
azzal, hogy saját női erőforrásainkat vessük latba és szelíden, kacagva vezessük a jó
irányba az erősebb ne­met, megtartva abban a hitben, hogy ez az ő választása volt?
– A Hófejírke történetében a királyné tűpontos rajzolat a beteges nárcizmusról és kí-
méletlenül megmutatja, hogyan végzi tüzes cipőjében egy ilyen másokat és önmagát
rongáló személyiség. Felveti a mese azt is, mennyire érdemes múlandó dolgok (szép-
ség, fiatalság) után ácsingózni?
– Hamupipőke története annyira benne él a kislányok képzeletében, hogy újabb és
újabb mai feldolgozásai vannak, például a „Sabrina” vagy a „Micsoda nő” és élteti
bennünk a reményt, hogy eljön álmaink hercege, hogy ne érjük be kevesebbel, csak
a tökéletessel!
– A Kék Madár meséje, noha ezeréves, a ma embere éppúgy máshol ke­resi a boldogsá-
got, hiába van végig az orra előtt.
– Csipkerózsika azért maradt e felsorolás végére, mert ez talán az egyik legfontosabb
beavatásmese, mivel ebben bukkanhatunk nyomára a női beavatás egy nagyon jel-
lemző aktusának: az áldásnak. A meséből kiderül, hogy a nővé érés során mekkora
jelentősége van az áldásoknak és az átkoknak. Csipkerózsikán beteljesül az enyhített
átok és tizenötévesen álomba szenderül – és ha nem is száz évig tart, de addig min-
denképpen érdemes „átaludnia” a nővé érést, amíg még csak fizikai értelemben nő1,
de valójában még nagyon sérülékeny kislány.

Tudjuk, milyen fontos és nehéz életszakasz ez a száz évnek tűnő idő minden kislány
életében. Fontos, hiszen túlnyomórészt az ekkor szerzett benyomások határozzák meg,
milyen nő, feleség, anya válik majd belőle, mennyire lesz képes betölteni mindazt, ami
nőiségével lehetőségként megnyílik előtte. Nehéz, mivel félig még gyermek. Szabad,

1 A mai lánygyerekeknél akár már 8 évesen is bekövetkezhet az első peteérés, és kifejlődhetnek a másod-

lagos nemi jelleg külső, látható jegyei.

13
gondtalan, zabolátlan, felelőtlen, hiszékeny. Végtelenül kíváncsi, vállalkozó szellemű és
vakmerő. Ugyanakkor amint láthatóvá válnak rajta a nőiségre utaló testi változások,
lelkében is kezdenek kibomlani a nőiség ösztönei, vágyai. Vonzza az ismeretlen, és
hajtja a vágy az új felé. Naiv bizalommal és lelkesen veti bele magát a nőiség titkainak
sűrű erdejébe, ahol az illatos, ezer színben virágzó tisztás arra csábítja, hogy megsza-
golgassa, letépje a szép virágokat. Mindez szükséges a fejlődéséhez és ahhoz, hogy
észrevegye, el ne szalassza az előtte álló páratlan lehetőségeket. Ugyanakkor se tapasz-
talata, se tudása nincs még elegendő ahhoz, hogy a rá leselkedő veszélyektől megvédje
magát. Pedig sajnos sok, és egyre nagyobb veszély fenyegeti ezeket az ártatlan kislányo-
kat. Ősidők óta létezők, és eleddig ismeretlenek, mint például a Magyarországon is ki-
épült drog- és szervkereskedelem. Vagy az okostelefon és számítógépfüggőség, a cyber-
világ már meglévő és még csak ezután születő kockázatai, amelyeket szüleik, tanáraik
hírből sem ismertek, így hatásos védekezési mechanizmusuk sem lehet ellenük.  
Fontossága és nehézsége miatt is ezt a beavatást csak jól szabad csinálni! Mert mi is
a tét és a cél? Az, hogy „elvezessük e fiatal lányokat saját lehetőségeik, erényeik, kész-
ségeik, és képességeik forrásához, egyértelművé téve számukra, hogy ezek mélyítése és
finomítása elengedhetetlen a teljesértékű élethez.”2 Mindezt úgy, hogy ez ne okozzon
traumát, legyen életük meghatározóan örömteli élménye!
Tehát mesélni, mesélni… ez a dolgunk! Jómagam is egy idő óta olyan meséket me-
sélek unokámnak, amelyek a kislánykorról, a nővé érésről, a párválasztásról, az anya-
ságról, a nőiség hanyatlásáról szólnak. Ilyenkor mindig magamból is adok neki, még-
hozzá lényem legjobb, legszerethetőbb részeit. No, meg továbbadom azt is, amit én
kaptam szüleimtől, nagyszüleimtől, akiket módom volt ismerni, és azoktól, akiket gén-
jeimben őrzök. Átadom mindazt, amit én magam hitelesen képviselek saját és őseim női
mintázataiból.
Ebben a kötetben csak nyolc, valóban fontos beavatómese kapott helyet, amelyek
rejtett bölcsességei közül is csak néhányat villantottam fel. Van közöttük olyan, amely
egészen egyértelmű mindenki számára, de olyanok is, amelyek nem, és ez így van rend-
jén. Mert a mesék számos jelentésrétegük közül mindig csak azt az arcukat mutatják
meg, amelyik arcunkkal éppen akkor, abban az élethelyzetben, tudás- és tapasztalat-
szinten, hangulatban feléjük fordulunk. Szerencsére a nővé érés meséinek tárháza vég-
telen, ezért bárki kedvére válogathat közülük és megtalálhatja bennük a mesék üzene­
teiből azokat, amelyeket ő képes hitelesen átadni lánygyermekeinek, unokáinak,
unokahúgainak, dédunokáinak, tanítványainak. Tettem javaslatokat a pedagógusok szá-
mára minden mesénél arra, hogyan lehet belőlük alkotó meseterápiás foglalkozásokat
felépíteni. Természetesen ezek csak egy lehetőséget mutatnak meg a sok közül, és cél-
juk a saját ötletek beindítása.

2 Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton levőknek – Életfordulók meséi. 148–150. oldal.

14
 Egészen más mesék is alkalmasak lehetnek. Sőt, az is lehet, hogy mások egészen más
módon máshogyan közelítenék meg a kislányok felkészítését a nővé válásra. Mindenki
abból főz, amije van. Saját neveltetéséből, élettapasztalatából, értékrendjéből. Az a fon-
tos, hogy akik erre vállalkoznak, anyaként, nagyszülőként, pedagógusként úgy oldják
meg ezt a feladatot, ahogyan a legjobbnak látják. Minden család nőtagjai hordozzák
magukban az ősanyák adottságait, tulajdonságait, szokásait. Bennük rezegnek örömeik
és bánataik, megoldott és megoldatlan problémáik, példamutatásuk, helytállásuk, vesz-
teségkezelésük rájuk hagyott mintái. Csak ebből tudnak építkezni, de eközben ráhagyat-
kozhatnak a mesék évezredes bölcsességére.

Felsorolni is nehéz, ki mindenkinek tartozom köszönettel azért, hogy ezt a könyvet

megírhattam. Mindenekelőtt édesanyámnak, nagymamáimnak, dédanyáimnak, nővé-
remnek, nagynénémnek, valamint azoknak az idősebb, kortárs és fiatalabb nőknek, akik
hatással voltak, vannak rám. Nagyszerű gyermeim, unokám, unokahúgaim már puszta
létükkel hálás és boldog emberré tettek, de ezen túl ők inspiráltak arra, hogy ezzel a
témával mélyebben foglalkozzak. Életem három csodálatos férfialakjának, édesapám-
nak, férjemnek és fiamnak pedig sok minden más mellett azért vagyok végtelenül hálás,
mert ők a bizonyítékai számomra annak, hogy a nőiség varázsa képes tiszteletet, csodá-
latot, elkötelezettséget és hűséget kiváltani az erősebb nemből. Hálás vagyok férjemnek
és nővéremnek azért is, hogy hősiesen elviselik váratlan és szokatlan óriásugrásaimat,
sőt még bíztatnak is – tudva, hogy úgysem tarthatnának vissza. Külön köszönöm, hogy
képesek voltak háromszor is átrágni magukat a készülő kéziraton.
E könyvet soha nem írtam volna meg nagyhatású mentoraim segítsége nélkül. Sze-
retnék köszönetet mondani Varsányi Juditnak, aki a kezdetektől lelkesít és bátorít szak-
mai utamon, Boldizsár Ildikónak, aki rányitotta a szemem a meseterápia végtelen lehe-
tőségeire, Salamonné Huszty Annának, akitől megtanultam, hogy a kevesebb a
több, Szász Ilmának, aki arra bíztatott, hogy ötven felé is érdemes irányt váltani, ha még
nem a saját utamat járom, valamint Pápes Évának, aki Varsányi Judit mellett elvállalta
könyvem lektorálását.
Köszönet illeti Horváth Csanádot és Orlai Mátyást, akik immár a harmadik köny-
vemnél vállalták az illusztrátori és tördelői feladatokat és remélem a későbbi könyveim-
nél is számíthatok rájuk. Rajtuk kívül név szerinti felsorolás nélkül szeretném meg­
köszönni mindazok segítségét és közreműködését, akik nélkül ez a könyv jelen
megjelenési formájában és tartalmában nem jöhetett volna létre.

Budapest, 2019. június

Laáb Ágnes

15
ÁLDÁSOK ÉS ÁTKOK SZEREPE
A NŐVÉ ÉRÉSBEN

„...legvégül a tudós asszonyok megaján­dékozták

csodálatos adottságaikkal a gyermeket”
A női szakralitás mibenlétének megértéséhez a kezdetekhez, egészen a teremtésig érde-
mes visszanyúlni. A teremtés Ég és Föld, azaz világoság és sötétség, éjszakák és nappa-
lok szétválasztásával kezdődött. Létrejött egy kétpólusú világ, az egy-ség helyett a két-
ség, amely csak ellentéteken keresztül ismerhető meg. Életünk természetes részei ezek
az ellentétek, hiszen a polaritás mindkét oldala szükségszerű. Aki megszületik, annak
egyszer meg kell halnia, az ébrenlétet az alvás követi, belégzés és kilégzés egyike sem
iktatható ki, hiszen még ha akarnánk, sem tudnánk tartósan visszatartani a lélegzetün-
ket. Az ellentétpárok hol egymásnak feszülnek, hol kiegyensúlyozódnak az élet bárme-
lyik területén. Feszültséget teremtenek és ez a feszültség mozgásba lendít, elindulásra,
változásra, fejlődésre ösztönöz, feltéve, hogy „két-ségbe” esés helyett ösztönzésként,
energiaként használjuk az egység felé vezető úton.
A polaritások világából a kivezető utat annak belátása jelenti, hogy nincsen abszolút
helyes vagy helytelen, jó vagy rossz. Minden választási lehetőség legyen az akár a fehér
akár a fekete, egyfor­mán jó és helyes, illetve egyformán rossz és téves, mindnyájan ré-
szei az egységnek. Két-ség nélkül nem volna teljes a teljesség, így nem rekeszthetjük ki
az egyik oldalt anélkül, hogy a másik ne sérülne. A tagadás helyett belátásra van szük-
ség, a vagy-vagy kizárólagossága helyett az is-is elfogadására. Ezt szimbolizálja Her-
mész botja, ahol a poláris erőket jelképező fekete és fehér kígyó a botban, azaz egy ma-
gasabb szintű tudásban, belátásban egyesül. És ezt képviseli a taoizmusban a jin és jang
kettőssége: jinnek szüksége van a jangra, és megfordítva, hogy a teljesség létre­jöjjön.
Kevesen tudják, hogy a legelső kultuszokban a Napot női istenségként tisztelték, a
nappal és az éjszaka úrnőjeként. A Nap ekkor még differenciálatlan ősarchetípus volt,
az egységet és teljességet szimbolizálta.3 Az is figyelemre méltó, hogy hosszú időn ke-
resztül a nő- és anyaközpontú társadalmi berendezkedés volt a jellemző, amelynek
­nyomai még itt-ott ma is fellelhetők. A matriarchális elven felépülő közösségekben erős
hagyományai voltak/vannak a női szentségnek. A legfőbb „élő” szent a törzs női veze-
tője, aki afféle ősanya. Ő irányítja a teljes közösség életét, míg a családanyák saját csa-
ládtagjaikét. A női hatalom inkább megengedő, nem zsarnokságra, hanem konszenzus-
ra törekvő. Ezekben a közösségekben különös szeretet és tisztelet övezte/övezi a család
nőtagjait. Az anya szava szent, hiszen az élet folyamatosságát a szent öl jelenti. Ezekben
a kultúrákban férfiak és nők számára megkérdőjelezhetetlen a nőiség/anyaság spirituá-
lis töltése, szentsége.

3 Amateraszu-ómikami a japán Napistennő, Arinniti hettita Napistennő, Iusaaset egyiptomi Napistennő,

Wuriupranili, ausztráliai Nap-Asszony – ld. erről bővebben E. Kaman – Pápes Éva: Tiltott tudás 1. Viking
istenők és látóasszonyok egyelőre még csak angol kiadásban megjelent könyvét „Viking Goddesses and
Seeresses (Forbidden Knowledge Book 1).” címmel.
19
 Aztán megjelentek az apajogú társadalmi berendezkedések és ezzel az egység két
oldalának eltérő kezelése. Addig minden rendben volt, ameddig jint és jangot, passzivi-
tást és aktivitást a világ megélésének lehetőségeként kezelték. Még az is teljesen elfo-
gadható, hogy az aktív pólust a férfi elvhez rendelték, mivel energiát sugároz ki, a pas�-
szív pólust pedig a női elvhez, mivel energiát vesz fel. Veszélyessé akkor vált, amikor a
két oldalhoz értékítéletet párosítottak, a passzívat kinevezték rossznak, az aktívat jónak
és az aktívat a passzív fölé helyezve túlértékelték.
Sajnos a mi kultúránkban is az aktív férfi pólust jobbnak tartják, mint a passzív nőit.
A kereszténység Ádámról és Éváról már mint a jóról és a rosszról beszél, azt sugallva,
hogy ha a női minőség Éva és a kígyó alakjában nem esett volna kísértésbe, akkor min-
den jobb lett volna. Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy leértékelődött a nőiség/
anyaság szentségének tisztelete mellett a világ érzékelésének irracionális asszonyi tudá-
sa. Sőt! Az idők változásával először a megtűrt, később a tiltott kategóriába került. Oly-
annyira, hogy a fényhozó Nap-Hold istennőkből varázslóasszony, majd később égetni
való boszorkány lett. Ma már egy megszülető kislány honnan is tudhatná, hogy nőként
mit örökölt az elődöktől, az ősi anyaistennőktől, Napúrnőktől és boszorkányoktól. Ho-
gyan tudná akkor kiteljesíteni magát nőként, hogyan tudná bátran kibontani és büszkén
viselni nőiségének szépségeit?
Pedig a női szakralitás benne rejlik minden egyes petesejtben! Szinte felfoghatatlan,
hogy egy kislány petefészkében megbújó petesejtek már akkor jelen voltak csíra formá-
jában, amikor az édesanyja két hónapos embrió volt az ő anyja méhében! Vagyis a ben-
nük érlelődő petesejtek anyjuk embrionális szűrésén keresztül tükrözik a nagymamájuk
akkori táplálkozását, szokásait, hangulatait. Micsoda ősiség, micsoda halhatatlanság és
szépség rejlik ebben!
Hogyan lehet mesékkel beavatni a kislányokat a nőiség szakralitásába még a serdü-
lőkor előtt? Amikor egy kislányban megkezdődnek a hormonális átalakulások, felbom-
lik megszokott rend. Véget ér a gyerekkor és kezdődik a nővé érés időszaka, amely sok
új ismeretet, tapasztalatot, örömöt és bánatot tartogat számukra. Vannak mesék, ame-
lyek pont erről az élethelyzetről szólnak. Főhősük még szinte gyerek, ártatlan, tapaszta-
latlan, de a mese végére virágzó nő lesz belőle. Ilyen mesék mindenekelőtt a kislányok
kedvenc tündérmeséi, a Hófehérke, a Hamupipőke vagy a Csipkerózsika… De minden
mese valójában úgy kezdődik, hogy felborul a világ rendje és a mese hőse elindul, hogy
helyreállítsa azt. Útja során számos megpróbáltatás várja, ám ezeken edződve rátalál
belső erőforrásaira, amelyeket szolgálatába állít és segítségükkel megteremti a saját,
belső rendjét. Igy aztán a mese végére minden a helyére kerül, nyugodtan zárulhat a
történet azzal, hogy „minden jó, ha a vége jó”.
Érdemes hát minél több mesét összegyűjteni a nőiség és a termékenység titkairól, a
női kiteljesedés titkos értelméről. Arról, hogy mit jelent a teremtővé válás, de legfőképp
arról, hogy egy nőnek mekkora szerepe és felelőssége van a családi és tágabb környeze-
te jelen és jövőbeni életfeltételeinek megteremtésében és fenntartásában. Arról, amit
egy család idősebb nőtagjai már megéltek és megértettek ebből. Mindez azért fontos,
hogy a lányokat büszkeséggel töltse el a női teremtőerő megjelenése testükben. Szégyen
vagy bűntudat helyett örömként éljék meg, hogy kiteljesedőben van bennük a nőiség, az

20
anyaság lehetősége. Biztosítani kell őket arról, hogy minden erőt megkaptak és minden
segítséget megkapnak a jövőben is a család nőtagjaitól ahhoz, hogy ők is tovább örökít-
hessék mindezt, így mentve át nemzedékről-nemzedékre amit ők kaptak őseiktől.
Csipkerózsika története nagyon pontosan mutatja be a mese nyelvén a serdülőkor
belső érési folyamatát. Nem elijeszt, hanem szép mesei kódokon keresztül avatja be a
kislányokat a felnőtté válás nehézségeibe és szépségeibe. Azt tanítja, hogy a fejlődés
megállíthatatlan. Hiába égetteti el a király elővigyázatosságból birodalma minden orsó-
ját, nem tudja megvédeni Csipkerózsikát az „átoktól”. Amikor eljön az idő és felébred a
kislányban a nemi ösztön, felmegy a kastély tornyába, ahol mégiscsak rátalál egy orsó-
ra és megszúrja vele az ujját. Ám attól, hogy testi értelemben már nővé válik, lelkileg és
szellemileg még nem az. Jó néhány év kell ahhoz, hogy átessen a belső érésen: ezt feje-
zi ki a százéves álom az áthatolhatatlan tüskebozóttal védett palotában. Akkor borul
virágba és nyílik meg magától az addig áthatolhatatlan rózsasövény, amikor ez a belső
érési folyamat befejeződik. A királylány testileg, lelkileg és szellemileg is megérik a
szerelemre. Ekkor ébreszti fel a királyfi csókja és a gyönyörű nő életre kelhet a karjai
között.

Csipkerózsika4
Hajdanában volt egy király és egy királyné, s mindennap mondogatták: „Ah, bárcsak
volna egy gyermekünk!”, de nem és nem lett nekik.
Történt aztán, hogy egyszer a királyné a fürdőben ült, és akkor kimászott a vízből
egy béka, és így szólt hozzá: „Kívánságod beteljesül; egy év sem telik belé, s leánykát
hozol a világra.” Úgy is történt, ahogy a béka mondotta, a királynénak kisleánya szü­
letett, éspedig oly szép volt, hogy a király egészen oda volt örömében, és nagy ünnep­
séget rendezett, amelyre nemcsak rokonait, barátait és jó ismerőseit hívta meg, hanem
a tudós asszonyokat is, hogy kegyesek és jóakaratúak legyenek az újszülötthöz.
Tizenhárom tudós asszony volt a birodalomban, de mivel a királynak csak tizenkét
aranytányérja volt, amelyekben tálalni akart nekik, az egyiküknek otthon kellett ma­
radnia. Nagy pompával ülték meg az ünnepet, és legvégül a tudós asszonyok megaján­
dékozták csodálatos adottságaikkal a gyermeket: egyiküktől erényt kapott, a másiktól
szépséget, a harmadiktól gazdagságot és így tovább, mindazt megkapta tőlük, amit
csak kívánni lehet a világon. Amikor a tudós asszonyok közül tizenegy már kimondta
áldó szavait, hirtelen belépett a tizenharmadik. Azért jött, hogy bosszút álljon, amiért
nem kapott meghívást, és anélkül, hogy bárkit üdvözölt volna, fennhangon így szólt:
„A királylány az ő életének tizenötödik esztendejében ujját megszúrja egy orsóval és
holtan rogyik össze.” És anélkül, hogy egy szót is szólt volna többet, sarkon fordult és
kiment a teremből. Megrémültek mindannyian; ekkor előlépett a tizenkettedik tudós

4 Grimm Jacob és Wilhelm: (1989) Gyermek és családi mesék. Csipkerózsika. Magvető Kiadó, Budapest

206–209. oldal

21
 asszony, akinek még hátra volt a jókívánsága, és mert az átkot nem tudta semmivé
tenni, csak enyhíteni tudta, azért így szólt: „Habár összerogyik a királylány, mégsem
halálba hull, hanem százesztendős mélységes álomba.”
A király szerette volna megóvni drága gyermekét a balszerencsétől, azért elrendelte,
hogy királyságában el kell égetni minden orsót. A leánykán pedig beteljesült a tudós
asszonyok minden áldása, mert oly szép volt, oly tisztességtudó, oly nyájas és értelmes,
hogy aki csak látta, rögvest megszerette. Történt aztán, hogy egy napon, amikor ép­
pen tizenöt esztendős lett, király és királyné nem volt odahaza, és a leányka egyes-
egyedül maradt a palotában, ahol aztán föl és alá járkált, körülnézett a szobákban és a
kamrákban, ahol csak tartotta a kedve, végezetül elvetődött egy ódon toronyba. Föl­
hágott a keskeny csigalépcsőn, és egy kis ajtóhoz jutott.
Rozsdás kulcs meredt a zárból, és a leányka hogy azt elfordította, fölpattant az ajtó,
s az egy kis kamarába nyílt, ahol egy vénséges asszony ült orsóval a kezében, és fonta
serényen a lenrostot. „Jó napot, vénséges anyóka – szólította meg a királyleány –, mi­
vel foglalatoskodol?” – „Fonogatok” – felelte a vénasszony, és ingatta hozzá a fejét.
„Hát az ott miféle holmi, ami oly vígan perdül-fordul?” – kérdezte a leány, azzal kezé­
be vette az orsót, és ő is megpróbált fonni. De alighogy megérintette az orsót, betel­
jesült az átok, és megszúrta az orsóval az ujját.
És amikor az orsó az ujjába szúrt, ő abban a pillanatban az ágyra hanyatlott, és
mélységes álomba merült. És ez az álom az egész palotát elborította: elaludt a király és
a királyné, akik éppen hazatértek és beléptek a trónterembe, s velük együtt elaludt az
egész udvari nép. Aludtak a lovak az istállóban, a kutyák az udvaron, a galambok a
tetőn, a legyek a falon, sőt a láng, amely addig a tűzhelyen lobogott, az is elcsendesült
és elaludt, és megszűnt sercegni a pecsenye, s a szakács, aki meg akarta ráncigálni a
kukta haját, mert az elrontott valamit, az is eleresztette őt és elaludt.
A palota körül pedig csipkebokrok bozótja kezdett burjánzani, és évről évre maga­
sabb lett, mígnem az egész palotát eltakarta, és fölébe nőtt, úgyhogy abból már mi
sem látszott, még a szélkakas sem a tetőn. És az országban elhírlődött a rege a szép­
séges alvó Csipkerózsikáról, mert így nevezték el a királyleányt, úgyhogy időről időre
jöttek néminemű királyfiak, hátha által tudnának törni a bozóttól a palotáig. Ám ez
egyiküknek sem sikerült, mert a csipkebokrok, mintha kezük volna, megragadták és
nem eresztették őket, és az ifjak nem tudtak szabadulni, és nyomorúságos halált hal­
tak. Sok-sok év után ismét eljött egy királyfi az országba, és beszélt egy öregemberrel,
aki mesélt neki a csipkebozótról, s hogy állítólag egy palota rejlik mögötte, amelyben
egy csodaszép királyleány, Csipkerózsika nevezetű, aluszik immár vagy száz esztende­
je, s hogy vele aluszik a király és királyné s az egész udvari nép. És az öregember azt
is hallotta még a nagyapjától, hogy számos királyfi jött már és próbált szerencsét,
hátha által tudnának törni a bozóton, de fennakadtak rajta és így siralmas halált hal­
tak. Szólt az ifjú: „Én bizony nem félek, odamegyek, hadd lássam a szépséges Csipke­
rózsikát!” A derék öregember hiába próbálta lebeszélni szándékáról, a királyfi nem
hallgatott reá.
Mármost éppen eltelt a száz év, és ez volt az a nap, amikor Csipkerózsikának föl
kellett ébrednie. Amikor a királyfi odaért a csipkebozóthoz, hát az telis-tele volt szép

22
 nagy virágokkal, és azok maguktól szétnyíltak előtte, és őt bántatlanul áteresztették,
majd mögötte ismét sűrű bozóttá zárultak össze. Látta a királyfi a palota udvarán a
lovakat és a foltostarka vadászkutyákat mély álmukban heverni, és a tetőn ott ültek a
galambok, szárnyuk alá dugott fejecskével. S hogy belépett a palotába, látta, hogy a
legyek alusznak a falon, s hogy a konyhában a szakács emeli a kezét, mintha galléron
akarná ragadni a kuktát, s hogy a cselédlány ott ül, kezében a fekete tyúkkal, amelyet
meg kell kopasztania. Továbbment és látta, hogy a trónteremben fekszik és aluszik az
egész udvari nép, s fönt a trónon a király és a királyné feküszik. Még tovább ment és
minden oly csendes volt, hogy hallhatta saját lélegzetét, végezetül fölment a toronyba,
és kinyitotta a kamarácska ajtaját, ahol Csipkerózsika aludt. Íme, ott feküdt, és oly szép
volt, hogy a királyfi nem tudta róla levenni a szemét, és fölébe hajolt és megcsókolta.
És alighogy hozzáért az ajka, Csipkerózsika fölnyitotta a szemét, és fölébredvén, szer­
fölött kedvesen pillantott a királyfira. Akkor együtt lementek a toronyból, és fölébredt
a király, és fölébredt a királyné, föl az egész udvari nép, és kerekre nyílt szemmel bá­
multák egymást. És fölálltak a lovak az udvarban, és megrázták magukat; és fölszök­
kentek a vadászkutyák, és a farkukat csóválták; a tetőn a galambok elővonták fejecské­
jüket a szárnyuk alól, körülnéztek és kiröpültek a mezőre; a legyek ismét mászkálni
kezdtek a falon; a tűzhelyen felcsapott a láng, és lobogva hevítette az ételeket; a pecse­
nye megint sercegni kezdett; és a szakács adott egy pofont a kuktának, az meg böm­
bölt; és a konyhalány a tyúkot az utolsó pihéig megkopasztotta. Aztán pedig hatalmas
pompával megülték a királyfi és Csipkerózsika menyegzőjét, és ők boldogan éltek, míg
meg nem haltak.
***

A mese képi nyelven meséli el a nővé válás folyamatát: Csipkerózsika vérezni kezd –
hiszen a természet rendjét se feltartóztatni, se siettetni nem lehet, mindig minden időben
történik. Varázslatos mesei kép az is, hogy sűrű sövény teszi áthatolhatatlanná a királyi
palota bejáratát mindaddig, amíg Csipkerózsika éretlen a szerelemre. Amikor azonban
elérkezik az idő, a tüskék helyén gyönyörű rózsák virulnak és a sövény magától megnyí-
lik a királyfi előtt, majd ismét összezárul mögötte. A mese sorai között ott búvik a válasz
arra a kérdésre, hogy meddig lehet és meg lehet-e óvni egy kislányt a nővé éréssel járó
veszélyektől. Vagy arra, hogy mikor kell hagyni, hogy egyedül nézzen szembe mind-
azokkal a próbákkal, melyeket a sors tartogat számára.
A meséből az is kiderül, hogy mennyire fontos részei a nőiségbe való beavatásnak a
születéskori jókívánságok: Önbizalmat adnak, magabiztossá teszik, belső erőt ajándé-
koznak jókívánságokon keresztül az újszülött kislánynak, és egy gyermek, ha ilyen lelki
megerősítésekkel ruházzák fel, úgy érezheti a későbbiekben is, hogy áldott minden, amit
csinál. Az is nagyon fontos üzenet, hogy az átkot nem lehet meg nem történtté tenni,
legfeljebb enyhíteni. Nagy felelőssége ez mindazoknak, akik a bölcső mellett és később
a cseperedő kislány körül sürgölődnek! Minden negatív vélemény, ítélet, kinyilatkozta-
tás, még ha jószándékú is, olyasmit sugall, ami későbbiekben önbeteljesülő jóslatként,
átokként éghet rá a kisgyerekre.

23
A Csipkerózsika történetnek több mint
négyszáz változata van és igen sok eltérés Csipkerózsika történetéhez hasonló ele-
van e mesék között. Ősváltozatát a 17. szá- mek fedezhetők fel a trójai mondakörben,
noha itt nem királylány, hanem egy isten-
zadban Giambattista Basile vetette papírra
nő halandó fia merül örökkévalóságig
a Pentameron című gyűjteményében Nap, tartó álomba, amit orsó helyett egy dár-
Hold és Talia (Sole, Luna, e Talia) címen. dahegy okoz és nem az apa, hanem az
Ebben a változatban egy nagyúrnak az or- anya igyekszik megóvni – mindhiába –
szág bölcsei és jósai jövendölik meg lánya fiát az átok beteljesülésétől.
születését és azt, hogy egy lenszálka vég- Thetiszről és Akhilleuszról van szó.
zetes lehet a lány számára, mire az apa Thétisz gyönyörű tengeri nimfa volt:
minden lent elégettet. A Charles Perrault akinek azt jósolták, hogy fia hatalma-
féle változatban hét tündért hívnak a kis-
5 sabb lesz az apjánál. Így aztán Zeusz és
lány keresztelőjére és hívatlanul lép be a Prometheusz inkább lemondott róla és
nyolcadik, aki átokkal sújtja a kis király- Thetisz Péleuszhoz ment feleségül. Es-
küvőjükre az összes isten és istennő is
lányt. Ez a történet ihlette meg Csajkovsz-
hivatalos volt, egyetlen kivétellel. Eriszt
kijt, és komponálta meg Csipkerózsika a viszály és a veszekedés istennőjét
balettváltozatát, amelyben viszont már ugyanis nem látták szívesen az esemé-
csak hat jó tündér van és a hetedik nyen. Erisz elött azonban nem maradt
Carabosse, a gonosz tündér. A Disney-féle titokban sem az esküvő híre, sem az,
Csipkerózsika (eredeti cím: Sleeping hogy ki akarták hagyni a mulatságból.
Beauty) egy 1959-ben bemutatott ameri- Bosszúból egy aranyalmát gurított az es-
kai rajzfilm. Ez is Perrault meséje alapján küvőn megjelenő Héra, Aphrodité és
készült, de csak három jó tündér van: Fló- Athéné közé „a legszebbnek” felirattal.
ra, Fauna és Fiona, és a gonosz tündért, Az istennők között ki is tört a viszály,
amely végső soron a trójai háború okozó-
akit nem hívtak meg, Demónának hívják.
ja lett. Thetisz miután megszülte Akhil-
A Demóna /Maleficent/ a történet legújabb leuszt, sebezhetetlenné akarta tenni,
2014-es hollywoodi filmváltozata, amely- ezért a sarkánál fogva a Sztüx vizébe
ben Demóna szemszögéből élhető át az mártotta. Parisz egy Apollóntól kapott
alaptörténet. mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarká-
A számos Csipkerózsika változatban ba, Akhileusz egyetlen sebezhető pont-
érdemes felfigyelni arra az állandó elemre, jába (achilles-ín), ami korai halálát,
amelyik mindegyik történetben szerepel, örökké tartó álmát okozta.
és vélhetőleg azért maradhatott fenn év-
századokon keresztül, mert őriz valami nagyon fontos, mély tanítást a világ rendjéről, a
női minőség és nővé érés változatlan, minden idők szokásain és divatjain túlmutató
belső tartalmáról. E történetek közös, állandó eleme, hogy az örömteli eseményre meg-
hívnak fontos személyeket. Lehetnek istenek, bölcsek, tündérek, tudós asszonyok, a
szerepük mindig az, hogy megáldják az ünnepeltet. Mindig van azonban egy olyan ezek
sorában, akit elfelejtenek meghívni és ez bizony bajt okoz.

5 A Lúdanyó meséi (franciául: Les Contes de ma Mère l’Oye) Charles Perrault, francia író népmesegyűj-

teménye, az egyik legismertebb mesegyűjtemény, melyet először Párizsban adott ki 1697-ben.

24
 A meghívott, magas minőséget képviselő vendégek száma más és más az egyes vál-
tozatokban, de számuk mindig ezoterikus tudást rejt.
– Ha hárman vannak, ez kifejezi az Isten, az univerzum és az ember spirituális és in-
tellektuális belső rendjét, de a hármasság jelképezi magát az életet is: fiatalkor, fel-
nőttkor, öregkor; vagy: születés, élet és halál.
– Ha hatan, azaz kétszer hárman, ez utal az ambivalencia, a kétértelműség, a habozás
és a választás jelenlétére.
– A hetes szám a mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrab-
ban előforduló numerikus szimbólum. Legtöbbször, mint 4+3, azaz az anyagi és az
égi világ együttesét, az isteni teremtés befejezettségét és tökéletességét jelenti. Az
hogy a hét a világ rendezőelve, annak oka valószínűleg az, hogy az ókori világ hét
planétát ismert.
– A tizenkettes a teljesség, az összetartozás, az egyetemesség szimbóluma, az idő és a
tér felosztásának alapja. Ahol tizenkettő feltűnik a mesében, tudni lehet, hogy meg­
jelent a tizenkét archetípus, azaz az emberi viselkedésre jellemző tizenkét ősi min-
tázat6.

No de mit kezdjünk a tizenhárommal, és a mese azon fordulatával, hogy csak tizen-

két aranytányérja volt a királynak, ezért a tizenharmadik tudósasszonyt nem hívta meg
a keresztelőre?
Két irányból próbálkozhatunk magyarázatot keresni erre a kérdésre.
– Elsőnek vegyük a keresztény kultúrkörből származó lehetőséget, ahol Jézus és az ő
tizenkét tanítványa jeleníti meg a tizenhármat. Néhány egészen kivételes képességű
és érzékenységű művésznek szabad bejárása van a mítoszok, mesék eme csodálatos,
archaikus rendjébe. Közülük is kiemelkedik Leonardo da Vinci, aki az Utolsó vacso-
ra Jézusát a Világ Világosságaként, az Igazság Napjaként ábrázolja és felruházza a
tizenkét apostolt az állatövi jegyek fiziognómiai sajátosságaival. A freskó központi
helyén ülő Jézus a maga Nap-minőségében a nyári napéjegyenlőséget a legnagyobb
fény idejét szimbolizálja. Ő másnap átadja a helyét a Holdnak, azaz meghal és a Föl-
dön a sötétség veszi kezdetét. Tőle jobbra és balra hármas csoportokban helyezked-
nek el a tavaszi, nyári, őszi és téli archetípusok tanítványokként, akikben az ő tulaj-
donságai bomlanak le, aszerint, hogy az év adott időszakában milyen arányban van
jelen a fény és az árnyék.7
Csipkerózsika történetének Grimm-féle változatában a tudós asszonyok éppen tizen-
ketten vannak. Vélelmezhető, hogy azért hívja meg őket a király az ünnepségre,
hogy elhozzák és átadhassák a királylánynak a saját archetípusuk legjellemzőbbjét

6 Az archetípusok, más néven ősminták, a kollektív tudattalanban meglévő ösztönös viselkedési alapmin-

ták. A kollektív tudattalan a tudattalannak az a rétege, amely nem individuális, hanem általános lényegű,
vagyis olyan viselkedésmódokat hoz létre, amelyen többé-kevésbé az egész világon hasonlóak. A mítoszok-
ban, mesékben, álmokban gyakran jelennek meg ezek az archetipikus képek, elemek. Jung C.G.: Mélysége-
ink ösvényein (1994) Gondolat Könyvkiadó, Budapest p. 53.
7 Erről 2008-ban készítettem egy előadásanyagot „Mit üzen Leonardo Utolsó vacsorája a ma emberének”

címmel. http://www.laabagnes.hu/az-utolso-vacsora/

25
 jókívánság formájában. Vajon mi lehet ez? Erre nem kapunk részletes felvilágosítást,
a mese annyit árul el, hogy Csipkerózsika kapott erényt, szépséget, gazdagságot és
mindazt, amit csak kívánni lehet a világon. Mivel a nővé érés során az áldásoknak
úgy tűnik, hogy nagyon fontos célja és feladata van, jogosan merül fel a kérdés, hogy
mi lehet a „mindaz”?
Induljunk ki abból, hogy csak azt tudnak adni, amivel ők maguk is rendelkeznek.
Minden archetípusnak van egy csak rá jellemző erő a birtokában, és van olyan képes-
sége is, amely ezt az erőt működésben tartja. Egy ember a tizenkét archetípus mintá-
zatából kettő-hárommal rendelkezik, ahogy a környezetében lévő szereplők is.
A mesében viszont királyságról, királyról és királylányról van szó. A királyság az
átlagosnál magasabb minőséget szimbolizál. A tizenkét aranyteríték azt jelzi, hogy
király maga is rendelkezik valamilyen mértékben a tizenkét archetípus mintázatával.
Ezért ismerheti a tizenkét tudós asszonyt és hívhatja meg őket a palotába, hogy meg-
áldják a királyi gyermeket mind a tizenkét archetipikus erővel és képességgel.
A mesebeli „jó” királyok ugyanakkor az egységet, a teljességet, azaz a Nap-minősé-
get is megtestesítik. Birodalmuk állapota ezért hasonlít a rég letűnt Atlantiszi király-
ságra. A tizenkét archetípus jelenléte mellett az áldásosztáskor szükség lenne a kirá-
lyi minőség e legfontosabb hordozójára, a Nap-minőségre is, de őt nem hívják meg,
mert nincs tizenharmadik aranyterítéke a királynak. A mese első soraiból, kiderül az
is, hogy miért nincs. A király és a királyné sok éven keresztül vágyakozik hiába a
gyermekáldásra, így ez a királyság nélkülözi a teljességet. Emiatt nem ismerős a
Nap-minőség a király számára, így aztán nem csoda, hogy elfelejti udvarába hívni a
tizenharmadik tudós asszonyt.
– A másik lehetséges magyarázat szerint a mese a hívatlan vendéggel a női szakralitás
elvének megsérté­sére akarja a figyelmet ráirányítani. Üzenete a matriarchátus-patri-
archátus váltására utal vissza, amit a szimbólumok nyelvén úgy fejez ki, hogy a tizen-
három elhagyott holdhónap helyett már csak tizenkét Naphónap, azaz tizenkét arany-
tányér van a király birtokában. Eszerint8 a tizenhárom a kiteljesedett nőiség száma,
ami magában foglalja a sötét oldalt is. Egy matriarchális társadalomban a tizenhárom
tudósasszony jelenléte a keresztelőn a legnagyobb szerencse lenne, fényes lehetőség
arra, hogy a kis királylányt felruházzák nőiségével a maga teljességében. A mi kultú-
ránkban a tizenhármas szám baljóslatú, szerencsétlenséget hordozó szám. Különösen
az, ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre, a hét vénuszi napjára esik9.
Csipkerózsika történetében a férfias világnak elkötelezett királyi pár nem akar helyet
adni az asztalnál a sötét női oldalnak. Megpróbálják ezért a tizenharmadik tudósas�-
szonyt távoltartani a keresztelőről, hogy a kis királylányt csak a nőiség világos, po-

8 Margit Dahlke – Rüdiger Dahlke – Volker Zahn: Női egész-ség – A női betegségek üzenetei (2013).

Bioenergetic Kiadó, Budapest, 15. oldal

9 A hét napjainak a bolygóarchetípusokról való elnevezését még sok nyelv őrzi. A péntek (Vendredi, dies

Veneris) Vénusz, a szerelem istennő napja. A germán nyelvterületen a péntek Vénusz istennő germán megfe-
lelőjét, Freya nevét őrzi (Friday, Freitag), akinek alakja szorosan kapcsolódik a szexhez, a vágyhoz, a szép-
séghez, a varázsláshoz (mágiához), a termékenységhez, az aranyhoz, a háborúhoz és a halálhoz is.

26
 zitív tartalmaival ruházzák fel a meghívott tudósasszonyok. Sok szülő érez hasonló-
képpen, mint a királyi pár, amikor gyermekének csak a jót kívánja és szeretné
megkímélni minden létező bajtól, bánattól, veszteségtől. Ám ez nem lehetséges, hi-
szen ahogy a fényhez hozzátartozik az árnyék, úgy a női minőség kettősségében az
élet napos oldala mellett az árnyék is jelen van, az élet mellett a halál is helyet követel
magának. Így aztán nem csoda, hogy a tizenharmadik tudósasszony megtöri a ke-
resztelő boldog hangulatát azzal, hogy halálos átkot szór az újszülöttre.

A továbbiakban e két értelmezési lehetőséget igyekszem egymásba illeszteni, amikor

elmesélem az áldásosztási ceremóniát teljes részletességgel. Hiszen valójában nincsen
közöttük ellentmondás, ha a Nap energiáit hordozó tudós asszonyt nem a férfias Napis-
ten, hanem a női teljességet reprezentáló Napistennő analógiájaként értelmezzük.

Mit kapott áldásként Csipkerózsika a tudós asszonyoktól?

Úgy történt, hogy nagy pompával ülték meg az ünnepet, és legvégül a tudós asszonyok
megajándékozták a gyermeket.
Alexa volt az első tudós asszony, aki harciasan, korát meghazudtoló energiával sie­
tett a bölcsőhöz. Összeszűkült pupillájával éles pillantást vetett a királyi pár felé, majd
határozott hangon így szólt a gyermekhez. „Tőlem büszkeséget és becsületességet
kapsz kis hercegnő. Segítse céljaid valóra váltását akaraterőd és lelkesedésed!”
Aszpázia lenyűgöző volt. A kikelet szépsége áradt egész lényéből. Mikor a bölcső­
höz ért, megcirógatta a kislány arcát és azt mondta: „Én a szilárdság és a megbízható­
ság erejét hoztam el neked. Őrizd meg lelki békédet és jókedvedet nehéz helyzetekben
is. Légy szép és tehetős, taníts másokat is az élet szeretetére és élvezetére.”
Azálea a méhek és pillangók könnyed rebbenésére emlékeztetett légiesen karcsú
alakjával. Kíváncsi tekintettel pásztázta végig a vendégsereget és bár botra kellett tá­
maszkodnia, meglepő fürgeséggel termett a kislány mellett. Áldását széles gesztusok­
kal kísérte: „Tőlem megkapod a tudásvágyat és a tudásból fakadó erőt. Neked ajándé­
kozom továbbá a kapcsolatteremtéshez szükséges nyíltságot is.”
Átengedte a helyet a negyedik tudós asszonynak, Amandának, és a terem egyszeri­
ben telitődött a csillagos meleg nyári esték sejtelmes, érzelemgazdag energiáival. Az
ezüsthajú, vanília illatú nagyanyó odabotorkált a gyermekhez és kedvesen azt mondta
neki: „Én az emberi érzések erejét adományozom neked. Tanulj meg szívből sírni és
nevetni. Légy együttérző!”
Most a méltóságteljes Auguszta lépett a bölcsőhöz, Fenséges látványt nyújtott ki­
rálynői tartásával. Bronzvörös hajkoronája fürtjei lángnyelvekként tekeregtek jobbra-
balra. Így szólt: „Neked adom a nagylelkűség erejét és hozzá a kreativitás képességét.
Gondoskodj mindig a nálad elesettebbekről!”

27
 A sorban Artemisz következett. Az apró, szigorú tekintetű hölgy széna és föld illa­
tot árasztott maga körül: „Átadom neked a tiszta gondolkodás erejét és az elemző
képességet – mondta. – Légy lelkiismeretes, gyakorlatias, és következetes!”
Ajna kifejezetten kellemes jelenség volt. Szelíd, megnyerő tekintetében szüretek
vidám jókedve tükröződött. Rámosolygott a gyermekre: „Tőlem megkapod a kiegyen­
súlyozottság erejét valamint az együttműködés és a békéltetés képességét. Légy har­
móniában önmagaddal és másokkal!”
Anasztázia kimérten lépett a bölcsőhöz. Az őszi esők borongós kiszámíthatósága
áradt lényéből. Mélyen ülő szemei szenvedélyről, hipnotikus erőről árulkodtak. Hatá­
rozottan így szólt: „Az én ajándékom számodra az elszántság, a célok megvalósításá­
nak ereje. Tudj pusztítani is, ha arra van szükség! Tarts ki az elveid mellett és légy
hűséges!”
Apollónia életerős, vonzó nő volt. A novemberi sétákból hazatérők meleg kályhá­
hoz kuporodásának elengedettsége érződött rajta. Hangja tisztán, emelkedetten csen­
gett: „Szükséged lesz a végtelen bőség erejére és megkapod tőlem a tisztánlátás képes­
ségét is. Légy nagyvonalú és bizakodó!”
Alojzia visszahúzódó, magányos teremtésnek tűnt az idős kor meglett bölcsességé­
vel és mértéktartásával. A fagyos hideg téli éjszakák jégpáncél növesztő energiája áradt
belőle, ugyanakkor a végtelen nyugalom és a kiszámíthatóság is. Így szólt a gyermek­
hez: „Én a felelősségvállalás és a fejlett igazságérzet erejét adományozom neked. Légy
szívós és fegyelmezett!”
Alíz maga volt a havat kavaró forgószél, ám komolyan beszélt a kislányhoz: „Tőlem
a szabadság erejét kapod, és képességet arra, hogy valóra tudd váltani a lehetetlent is!
Ha kell, légy engedetlen, írd felül a megcsontosodott szabályokat, normákat!”
Ebben a pillanatban kivágódott a díszterem ajtaja és fúria módjára berobbant az
ünneplők közé a tizenharmadik tudós asszony. Ő volt Hélia, akit elfelejtettek meg­
hívni. A termet fényesség és forróság árasztotta el, a jelenlévőket szinte megvakítot­
ta a hirtelen támadt világosság. Hélia gőgösen végignézte őket és fojtott hangon azt
sziszegte: „Ti, akik itt egybegyűltetek keresztelőt ünnepelni, tényleg azt hiszitek,
hogy megvédhetitek a kis királylányt a nőiség sötét oldalaitól? Komolyan azt gon­
doljátok, hogy csupa jó kívánsággal elárasztva őt, kiszoríthatjátok életéből a szenve­
dést, a nélkülözést, a betegséget és a halált? Óh, Ti balgák! Ha csak egy napi körútját
végigkövetnétek a Napnak, tudhatnátok: „ahogy nappal végighalad égi útján, hogy
fényt, meleget és termékenységet adjon a földnek, ugyanolyan ívű mélységbe eresz­
kedik a sötétségbe, a földalatti világba a visszatéréshez. Így egy teljes kört ír le,
amelynek első fele a nappal, a világosság, második fele az éjjel, a sötétség. Mindket­
tő az ő territóriuma, egyformán otthon van az égi fényben, és a föld alatt, a sötét­
ségben.”10

10 E. Kaman – Pápes Éva: Tiltott tudás 1. Viking istenők és látóasszonyok kézirat 16. oldal (A szerzők

engedélyével).

28
 Ránézett Alexára és haragosan így szólt: „No persze, büszkeség, becsületesség, aka­
raterő, lelkesedés! Miért hallgatod el, hogy mindenen kérlelhetetlenül keresztülgá­
zolsz, hogy magát az életet is ellenségnek tekinted?”11
Most Aszpáziához fordult: „Szilárdság, megbízhatóság, életszeretet, bla-bla-bla.
No és mit kezdesz az egyedülléttel, és azzal, ha nem véd meg mindaz, amit magad
köré gyűjtöttél?”
Azáleára vetette villámló tekintetét: „Tudás, társas érintkezés, ha-ha-ha! Azt se tit­
kold el, hogy szinte semmiben nem vagy kitartó és következetes és csak társaságban
érzed magad elemedben?”
Odafordult Amandához és gúnyosan azt mondta: „Érzések, sírás-nevetés, együtt­
érzés, hogyne! Mondd el azt is, hogy áldozatkészséged, önfeláldozásod mögött mély
önzés húzódik meg, mert egyedül valójában életképtelen vagy!”
Augusztára vetette lesújtó tekintetét: „Nagylelkűség, tisztelet – naná! És mit csi­
nálsz, ha valaki fényesebb, mint te és őt tüntetik ki csodálatukkal az emberek?”
Artemisznek foghegyról vetette oda mondandóját: „Tiszta gondolkodás, követke­
zetesség, lelkiismeret – csak éppen hol marad a beteges rettegés, ami akkor fog el,
amikor betör a káosz az életedbe?”
Ajnát kicsit elnézőbben fedte: „Könnyű együttműködni, elsimítani, szinte felol­
dódni másokban! De miért bénul meg a szellemi rugalmasságod, ha a saját életedről
kell egyedül döntened?”
Anasztáziára mutatott és azt mondta: „Kitartás, hűség, ez aztán gyönyörű! Ám
azzal képtelen vagy megbirkózni, ha rádöbbensz, hogy valójában ideákért szipolyozod
ki energiádat, és engesztelhetetlen vagy, ha csalatkozol valakiben!”
Apollóniát sem kímélte: „Hiába a nagyvonalúság és a bizalom: a végtelen bőség
párban jár a végtelen szükséggel, ahogy a boldogság mellett a boldogtalanság sem
spórolható meg.
Alojziát is megfeddte: „Persze, hogy nagyon fontos a felelősségvállalás, és jó, hogy
a szabályok, törvények kiszámíthatóvá teszik számodra a világot. Ám ha nincs szilárd
talaj a lábad alatt és nem dönthetsz a megszerzett tapasztalataid alapján egyből pánik­
ba esel.”
Alízra egyenes ráförmedt: „Igen, tudom, mennyire fontos számodra a szabadság és
a függetlenség. De mit kezdesz, ha nincs módod sem repülni, sem kötélen táncolni, ha
tervezgetés helyett két kézzel bele kell vetned magad a gyakorlatias, hétköznapi felada­
tokba? Mit tudsz kezdeni, ha fogságba kerülsz és másoktól függ a sorsod?”
Angéla, a tizenkettedik, akire eddig még nem került sor, szeretett volna láthatatlan­
ná válni, de Hélia róla sem feledkezett el: „Te pedig említsd meg azt is, hogy attól
tudsz ráhangolódni másokra, mert nincsenek saját céljaid és szándékaid! Hogy valójá­
ban csak sodródsz az élet tengerén, elfogadva mindent és mindenkit. Mégis a többi
ember nem győzi csodálni, hogy szinte minden magától hull az öledbe!”

11 Az egyes archetípusokhoz kapcsolódó negatív megnyilvánulások illetve tanulási feladatok alapját Peter

Orban – Ingrid Zinnel: Ezoterikus asztrológia – Az élet forgatókönyve (2001) Bionergetic kft, Budapest
127–146. oldalai képezik.

29
 Szemét és mutatóújját most az újszülöttre szegezte és lesújtott rá átkával: „Halljátok
döntésemet! A királylány az ő életének tizenötödik esztendejében ujját megszúrja egy
orsóval és holtan rogyik össze.” Azzal sarkon fordult és elviharzott.
Olyan dermedt csend támadt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ek­
kor lépett elő Angéla, aki a téli fagyok utáni olvadás energiáit hozta magával. Csendes
együttérzéssel vigasztalta az egybegyűlteket, majd a királylány felé intézte mondaniva­
lóját: „Az átkot sajnos nem tudom semmissé tenni, csak mély álomra váltani, hogy
kinyílhasson benned a belátás ereje. Neked ajándékozom ehhez az intuíciót és a meg­
érzési képességet.”
Így történt, ahogy elmeséltem. Aki nem hiszi, járjon utána.

***

Mindebből világos, hogy hiába vezeti a legjobb szándék a királyt, amikor áldásért folya-
modik a tudós asszonyokhoz és hiába égetteti el a birodalom összes orsóját. Az átok
csak bölcs belátása annak, hogy széltől is óvva, megkímélve mindentől, ami a fejlődés-
sel együtt jár, nem lehet a királylányból életrevaló nő. Orsó nélkül azonban Csipkerózsi-
kát senki nem tudja megtanítani az orsó helyes használatára. Pedig ha az orsó jelképezi
a kislány fizikai értelemben vett nővé válását, a fonás – mint az egyik legrégebbi nők
által végzett mesterség – a lelki és szellemi tudást szimbolizálja, amire egy nőnek szert
kell tennie, mielőtt a másik nemmel kapcsolatba kerül.
Szép metafora a százéves álom is! A 15 éves Csipkerózsika rábukkan a benne élő,
még meg nem született nőre. Csalhatatlanul megérzi, hogy a jelenlegi létformáját már
kinőtte. Ezért bolyong az egész palotában szobáról szobára, benéz a kamarába, majd
bátran elindul egy keskeny csigalépcsőn felfelé, a kastély toronyszobájába – finom, ám
egyértelmű üzenet ez arról, hogy a lelki és szellemi fejlődés meg nem kerülhető! Ott
aztán megszúrja az ujját az orsóval, amitől mély álomba zuhan: ébredező nőiségével
még nem tud mit kezdeni, az még olyan áttetsző és megfoghatatlanul álomszerű számá-
ra, mint az erdei tündérek tánca a holdfényes tisztáson.
A rózsasövény megnyílása majd újbóli összezárulása szinte anatómiai pontosságú
leírása a fogantatásnak, amikor hímivarsejtek milliói akarnak odaérni a petesejthez, de
az csak egyetlenegy: a legfürgébb, legéletrevalóbb, az éppen időben érkező előtt nyílik
meg. Az így megtermékenyített petesejt fala ezt követően azonnal megkeményedik,
azaz „sűrű áthatolhatatlan sövénnyé” válik és a többi ivarsejt elpusztul – fennakad a
sövényen…

A százéves álom megszívlelendő intést hordoz a kamaszlányok számára: a rózsabim-

bónak időt kell hagyni arra, hogy teljesen kifejlődhessen. Fel kell készülnie lelkileg is,
szellemileg is arra, hogy pompázatos szirmait kibontva harmatosan illatozhasson, meg-
mutatkozzon teljes szépségében. A természetben is megfigyelhető az érést megelőző
visszahúzódó, passzív időszak. A mag télen várakozik a földben és csak a tavaszi nap-
sugár melengetése csalja elő. A hernyó is bebábozódva rejtőzködik a fa kérge alatt,
hogy amikor eljön az ideje, csodaszép pillangóként kapjon szárnyra. A mesében Csip-

30
kerózsika tizenöt évesen merül álomba, mivel abban a korban a kislányok nagyjából
ennyi idősen váltak fizikai értelemben nővé. Manapság, amikor a kislányok akár nyolc-
évesen is elérhetik az első peteérést, elvileg már megfoganhatnak, anyává válhatnak,
miközben erre még nem állnak készen. Így hát azt mondhatjuk, hogy a mai lányok Csip-
kerózsika álmára az első peteéréstől addig van szükség, amíg minderre lelkileg és szel-
lemileg is felkészülnek. Fontos, hogy ezt az átmeneti időszakot „Csipkerózsika álom”
töltse ki. Fantáziáljanak, tervezgessenek, álmodozzanak. Töltődjenek fel „pszichikus
energiákkal”. Így válik lehetővé, hogy a felébredést követően teljes erőbedobással akti-
vizálják női energiáikat és erőforrásaikat.

Van egy másik, kevéssé ismert mese, ahol szintén áldásra gyülekeznek a tündérek
egy kis hercegnő bölcsőjénél.

Tündérmese12
Messze, messze, még az Óperenciás-tengeren is túl, szép Csoda­országban egy kis her­
cegnő született. Bölcsője köré gyűltek a tündérek meg a tündér-királynő. Nézték a
kislány álmodó arcocskáját, majd a királynő fölemelte a kezét, s így szólt:
– Ajándékozzátok meg ezt a gyermeket azzal, amit a legértékesebbnek gondoltok.
Az első tündér az ágya fölé hajolt, s ezt suttogta:
– Én varázserőmből olyan szépséggel ajándékozlak meg, hogy aki rád néz, úgy véli,
tavaszi virágot lát.
– Én – mondta a második – olyan szemmel ajándékozlak meg, mely áttetsző és
mély, mint a tenger kékje.
– Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma törzse – ígérte a
harmadik.
– Tőlem – szólt a negyedik – földbe rejtett aranykincseimet kapod.
A tündérkirálynő elgondolkozott.
– Az emberek s a virágok szépsége elhervad – mondta halkan.
– A szem bűbája kihuny az ifjúsággal, de fiatalon is gyakran borítja homályba a
könny. A szélvihar derékba töri a pálmát, a hajlott kor meghajlítja a karcsú alakot. Az
emberek meggyűlölik, aki aranyát nem osztja szét köztük, aki meg szétosztja, maga
marad szegény. Semmi maradandót nem adtatok ennek a gyermeknek.
– De hát mi maradandó az emberben? Mivel ajándékozod meg őt te, tündérkirály­
nő? – kérdezték a többiek.
– Én jóságot ajándékozok neki – válaszolta mosolyogva a tündérkirálynő.
– A Nap pompás és fényes, de csupán világító szikla volna, ha nem melegítené a
Földet. A szív jósága olyan, mint a Nap melege: életet ad. Jóság nélkül olyan a szépség,

12 Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton levőknek – Életfordulók meséi (2013). Magvető Kiadó, Budapest.

132. oldal

31
 mint illat nélkül a virág. Jóság nélkül a gazdagság csupán az önzés gondozója. Jóság
nélkül még a szerelem is csak tűz, mely pusztít és éget. Tudjátok meg, hogy a ti aján­
dékaitok mulandók, de a jóság maradandó: olyan, akár a forrás, melyből minél többet
merítesz, annál bőségesebben buzog. A jóság? Az egyetlen kiapadhatatlan kincs! S itt
ráhajolt az alvó gyermekre, szívét gyengéden megérintette, s ezt suttogta: – Légy jó!”

***

E mesékből egyértelműen kiderül, hogy a nővé érés során szükség van külső rásegítés-
re, és ezt a feladatot látják el az áldások és jókívánságok. Kirajzolódik, mennyire fon-
tos, hogy az újszülöttet szeretettel fogadják és jókívánságokkal halmozzák el, amikor
megérkezik a földi világba. Bíztassák arra, hogy bontsa ki magából mindazt a szépsé-
get, ami első pillanattól lehetőségként rejlik benne. A kapott áldások beteljesítéséhez
azonban még nagy utat kell bejárni! Számos megpróbáltatás kísérheti azt a hosszú
belső érési folyamatot, ami alatt a kívülről kapott jókívánságok belső erényekké alakul-
nak át. Csipkerózsika álomba merülése azt szimbolizálja, hogy ebben a szinte tetszha-
lott állapotban lényegülnek át az áldások igazi szívjósággá, hogy a külső szépség belső
szépséggé váljon.
Az is világosan látszik, hogy a tudós asszonyok, tündérek saját adottságaikkal, tulaj-
donságaikkal ruházzák fel az újszülötteket. Nem is tudnának mást adni magukból csak
azt, amiben ők maguk hitelesek, követésre méltók. Így a beavatás másik fontos része e
női értékek követése révén valósulhat meg. A cseperedő lánygyermek az őt körülvevő
„tudós asszonyoktól, tündérektől, királylányoktól” vagyis anyjától, és a család idősebb
és fiatalabb nőrokonaitól lesheti el azokat a női értékeket, viselkedési mintákat, ame-
lyekkel saját nőiségüket megélik, és ahogy ők maguk képesek kézben tartani saját éle-
tüket.

32