Dr. Kuti István  Dr.

Kuti Istvánné

KÖRLÁNC
KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN
 KÖRLÁNC

KÖRNYEZETI NEVELÉS
AZ ÓVODÁBAN

Írta

dr. Kuti István és dr. Kuti Istvánné

Kecskemét
1995
Dr. Kuti István és dr. Kuti Istvánné
KÖRLÁNC
Környezeti nevelés az óvodában

Készült: a kecskeméti KÖRLÁNC Munkacsoport támogatásával

Szerkesztette: dr. Kuti István fõiskolai docens

A rajzokat készítette: Rizik Attila fõiskolai hallgató
Tördelte: Gáspár Erzsébet tanszéki adminisztrátor

Lektorok: dr. Dovala Márta kandidátus, fõiskolai tanár

dr. Havas Péter pedagógiai szakpszichológus,
a KÖRLÁNC projekt igazgatója
 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetõ................................................................................................................... 9
Hogyan kezdõdött? ................................................................................................. 11
1. Gondolatok az emberrõl és a környezetérõl ..............................................................13
1.1 A múlt .................................................................................................................... 15
1.2 Mit értünk környezet fogalma alatt? ........................................................................17
1.3 A környezeti nevelés célrendszere ...........................................................................18
2. Az óvodai környezeti nevelés történeti elõzményei és fõbb elemei ...........................23
3. Módszertani gondolatok .......................................................................................... 29
4. Az óvodai környezeti nevelés információelméleti kapcsolatai ...................................39
5. Tervezés  elõkészítés ............................................................................................. 47
6. Az óvodai környezeti nevelés témakörei ..................................................................53
6.1 A gyermek szokásainak alakítása ............................................................................. 55
6.2 Az ÉN-kép fejlesztése ............................................................................................. 67
6.3 A víz ...................................................................................................................... 75
6.4 A levegõ ................................................................................................................. 85
6.5 A talaj .................................................................................................................... 91
6.6 Az óvoda és a lakóhely természeti környezete ..........................................................96
6.7 A lakóhely és az óvoda társadalmi és információs környezete .................................104
7. Elõkészületek a helyi környezeti nevelési program elkészítéséhez ..........................117
7.1 A helyi környezeti nevelési program ......................................................................119
Intelem ................................................................................................................. 135
Irodalomjegyzék ................................................................................................... 136
Egyebek

G
8

H
 Kedves Olvasó!

A Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola KÖRLÁNC környezeti nevelési munkacsoportjában

dolgozunk. A napokban fejeztük be a tizenegyedik 20 órás környezeti nevelést bemutató
tanfolyamunkat. A résztvevõk óvodapedagógusi lelkesedéssel segítették egymást és minket, a
csoportvezetõket, hogy tapasztalatot cseréljünk, gazdagodjunk. A felkészítõ tanfolyamunkon
alkalmazott módszerek, ötletek, a résztvevõk lelkesítõ igénye biztatott arra, hogy összegezzük
az eddigi tapasztalatokat, és megfogalmazzuk írásban amit, a tanfolyamokon interaktív
formában dolgoztunk fel.
Munkánkkal segíteni szeretnénk a környezetbarát óvodáknak és azoknak, akik ma még
csak keresik ezt az utat, valamint a fõiskolai hallgatóknak, akik a környezetkultúrát képviselõ
óvodapedagógus hivatást választják.
Engedjék meg, hogy bemutatkozzunk, és ezekkel a gyermekrajzokkal jelezzük: mi is
ott leszünk lélekben Önökkel, Veletek!

István Klári

I
10

J
HOGYAN KEZDõDÖTT?

1992-ben a Magyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az U.S.

Environment Protection Agency és a South Royalton-i Institute for Sustainable Communities
megállapodtak egy környezeti nevelést segítõ projekt létrehozásában. A projekt a „KÖRLÁNC”
elnevezést kapta, amely „jelképezi közös környezetünkben összezártságunkat, összekap-
csolódásunk és egymásrautaltságunk szükségességét.”
A KÖRLÁNC projekt célja a helyi közösségek bevonásával kidolgozott környezeti
nevelési programok és módszerek terjesztése.
Az óvoda a kezdetektõl fogva helyt kapott a fejlesztõ munkában, mert belátható, hogy
e sajátos nevelési terület nem hiányozhat a rendszerbõl. Itt alapozhatóak meg a cselekvési- és
magatartásszokások, az emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok a környezettel
kapcsolatban. Az óvodai életet jellemezheti a környezeti tudatosság. Ezzel a környezetkárosítás
megelõzésére nevelést valósíthatjuk meg.
Megkezdõdött egy folyamat, amelynek egy állomása ez a könyv. Segítségnek,
ötletadónak szánjuk ezt az anyagot. Mindenkinek alakítania szükséges egyénisége, valamint a
helyi sajátosságok figyelembevételével. Ehhez alapokat kínál az Óvodai Nevelési Program és
Irányelvek dokumentum.
Az óvodapedagógusok tudják, hogy az emberek jövõje a korai életszakaszban
határozódik meg. A gyökereknek erõseknek kell lenniük ahhoz, hogy táplálhassák a késõbbi
években a virágzást és a terméshozást. A gyûjteményünk szempontokat és módszereket kínál.
Használják könnyedén, vidáman és játékosan, hiszen az óvodában is az élet szépsége fonja
koszorúba a környezeti nevelést!

11

K
12

L
 „Mi az ember a természetben?
Semmi a végtelenhez képest,
minden a semmihez képest.
Valami a semmi és a minden közt,
középen.”
(Pascal)

1.

GONDOLATOK AZ EMBERRõL
ÉS A KÖRNYEZETRõL

13

M
14

N
1. 1. A MÚLT

A környezeti nevelés megértéséhez érdemes néhány gondolattal visszanyúlni a

történelemhez. Az emberiség megjelenése, növekedése átrendezte a természetet, kialakult a
természetnek egy sajátos része az EMBER, a TÁRSADALOM.
Az emberréválás folyamatáról azt tanultuk, hogy nagy eredmény volt a tûz
meghódítása, a természet legyõzése, a felette uralkodás. Az EMBER megjelenése óta
folyamatosan növekvõ módon használja, felhasználja, kihasználja a természetet. A
kihasználtság fokát talán a megismerés fokával lehet mérni. Aki megpróbálta megismerni a
természetet, azt csodálták, üldözték vagy féltek tõle. Az igazi tudós soha nem a természet ellen
fordította ismereteit, de a a felhasználók nagyon gyakran.
A XIX. század végén ébredt rá az
emberiség, hogy hova fejlõdött. Természetvé-
delmi területeket, erdõtörvényt alkottak. Amit
tettek, kevés volt. Mára a föld alatt a bá-
nyászat, a földön és vízen az urbanizáció, a
közlekedés, az ipar és ezek hulladék-
termelése, a légkör szennyezése erõ-teljesen
átrendezte a természetet. Az ipari
forradalomban felgyorsult technikai fejlõdés
az EMBER érdekében, de többségében a
TERMÉSZET ellenében történt. Ez egy
paradoxon! A feloldás az emberiség kezében
van. De alkalmasak vagyunk-e rá? Vagy az
emberiség jövõje az, hogy BIOROBOT
legyen? Energiaforrása szintetikus tabletta és
szintetikus oxigén? Környezetébõl eltûnik az élet minden más formája?

Ha nem vagyunk alkalmasak, önmagunkat pusztítjuk el, mert

MI IS A TERMÉSZET RÉSZE VAGYUNK!

Mi is történt a felismerés óta?

1906 A Madarak és Fák Napja a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendele-te Magyaror-

szágon.
1935 Az elsõ magyar természetvédelmi törvény.
1948 Nemzetközi Természetvédelmi Unió alakul.

15

O
 Célkitûzése: korszerû környezeti világképpel és kultúrával rendelkezõ személyek
nevelése akik harmóniában élnek környezetükkel.
Közben a hatvanas években Magyarországon lecsapoljuk a Hanságot, 100 év alatt kipusztul 53
állatfaj, kb. 40 növényfaj.
1970 óta április 22. a Föld Napja
1972 óta június 5. Környezetvédelmi Világnap
1972 A Stockholmban ülésezõ Környezetvédelmi ENSZ Világkonferencia javasolja a
környezeti oktatás nemzetközi programjába
 a tudományközi megközelítést,
 iskolai és iskolán kívüli formák kidolgozását,
 és bármiféle egyszerû intézkedéseket a környezet érdekében.
1975 Helsinkiben 35 állam megállapodik, hogy
 a lakosság minden csoportja tegyen a környezet védelméért. (Különösen az
ifjúság.) Ezt a politikai sikeresség feltételének fogalmazták meg.
1977 Az UNESCO Tbilisziben szervez Környezeti Nevelési Kormányközi Konferenciát.
Ajánlásokat fogalmaztak meg:
 javaslat az iskolai tantervek átalakítására, tankönyvek, segédanyagok készítésére
a környezeti neveléshez,
 vezessenek be korszerû nevelési módszereket, fejlesszék a szak-munkásképzést,
a pedagógusképzést és -továbbképzést.
1986 Csernobil
1987 A „Tbiliszi + 10 év” Konferencia számvetést végzett és javaslatokat tett a további
tevékenységre a környezeti oktatáshoz.
1992 A RIÓ-i Konferencián nem minden ország fogadta el, hogy
 nem lehet minden áron a fejlõdést biztosítani, ezért a fenntartható fejlõdés
biztosítását tûzik ki célul.
Megfogalmazódik: „A világot nem õseinktõl örököltük, hanem unokáinktól kaptuk
kölcsön.”

16

P
1992 Létrejön a KÖRLÁNC Környezeti Nevelési Projekt.
1993 A környezetvédelmi és területfejlesztési valamint a mûvelõdési és közoktatási miniszterek
aláírnak egy együttmûködést, cél a társadalom környezettudatának fejlesztése.
1995 A Magyar Köztársaság Parlamentje elfogadja a Környezetvédelmi Törvényt és a Nemzeti
Alaptantervet. Mindkét dokumentum rögzíti a környezeti neveléshez való állampolgári
jogot és állami kötelességet.

1. 2. MIT ÉRTÜNK A KÖRNYEZET FOGALOM ALATT?

Környezet ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az

életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. A teljes környezetet a természetes és
mesterséges, valamint külsõ és belsõ rendezõelvekkel négy részre oszthatjuk.

A természetes külsõ  az élõ és élettelen természet.

A természetes belsõ  a mi fizikális állapotunk.
A mesterséges külsõ  a technikai rész és az ahhoz tartozó viszonyok.
A mesterséges belsõ  az ÉN-ünk és a tudásunk, lelki állapotunk.

17

Q
1. 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLRENDSZERE

Ezek után: mit értünk általában a környezeti nevelés alatt?

Röviden fogalmazva tevékenység, ahol

~ a környezeti értékek felismerése, azaz TUDATFORMÁLÁS,

~ a környezeti fogalmak tisztázása, azaz ISMERETSZERZÉS,
~ olyan képességek kialakítása melyek szükségesek az ember kultúrája és környezete
megértéséhez,
~ pozitív viszonyok kialakítása, azaz ATTITûDÖK FORMÁLÁSA,
~ a környezetorientált magatartás kialakítása, azaz ÉRTÉKREND ÉS ÉRTÉKELÉS
KIALAKÍTÁSA,
~ környezeti minõségjavító, tudatos, felelõsségteljes cselekvés kialakítása, azaz AKTIVITÁS
történik.

A környezeti nevelést az óvodapedagógus összekapcsolhatja az önneveléssel. Szükséges, hogy e

pedagógiai elveket önmagunkra is vonatkoztassuk.

1. 3. 1. A tudatformálás

Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezetünk

egésze (globális) és helyi része (lokális). A lokális környezetünkkel mindennapos kapcsolatban
vagyunk. Átéljük állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelõsei és hatásának szenvedõi
vagyunk egyszemélyben! A globális környezetünknél látnunk kell, hogy nem zárkózhatunk el a
Föld egy kis zugába, politikai határok mögé, mert az is része az egésznek, és a környezeti ár-
talmak terjedése nem ismer határokat.
Holisztikus látásmód szükséges, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a
környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényezõ. Hálószerûen kapcsolódik
össze minden.

Mindezt nekünk, nevelõknek kell elfogadnunk, neveltjeinkben kialakítanunk, nekünk,

akiknek korábbi tanulmányaiban felosztási alap volt a káros és hasznos élõlények
csoportosítása, és az emberiség vívmányaként tanultuk a természet leigázását. Ez mindannyiunk
számára lelki és gondolati probléma is.

1. 3. 2. Ismeretszerzés

18

R
 A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása ökológiai szemléleten alapuló
ismeretszerzéssel történjék! Törekedjünk arra, hogy az ismeretek segítsék elõ a környezet
egészének megértését! Tartalmazzanak alapvetõ tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az
ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek valódiak, realisztikusak legyenek, és a célzott
korosztálynak megfelelõek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit! Az
ismereteket a megfelelõ ökológiai és humánökológiai könyvekbõl, szakfolyó-iratokból
gyûjthetjük össze.

1. 3. 3. Készségek kialakítása

Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait,

készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, keresõ, tapasz-taló magatartásmóddal
gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ezt már az óvodáskorú
gyermekeknél elkezdhetjük. Konkrét környezeti problémák (pl. füstös levegõ) sajnos mindenütt
vannak, beszéljünk róla, hogy mit tehetünk a tisztább levegõért.

Történet
Egy levelezõ hallgató mesélte vizsgán
A falun élõ gyermekeknek elmondta, ha mûanyagot égetnek el otthon a tûz-helyben, annak
füstje mennyire mérgezõ. Otthon a gyermekek továbbadták a szülõknek. Másnap a szülõk
hozták a mûanyagflakont, hogy mit csináljanak vele, ha már eltüzelni sem lehet.
Ezt a kérdést mi a gyártóknak tennénk fel legszívesebben!

19

S
1. 3. 4. Attitûdök kialakítása, formálása

A környezettel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani! Ennek a folyamatnak fontos

a kezdésideje. Kodály Zoltán, a nagy zenepedagógus a zenei nevelés megkezdését a gyermek
megszületése elõtt kilenc hónappal javasolja. Mi sem tehetjük késõbbre! Tudjuk, az attitûd egy
összetett pszichés képzõd-mény. Különbözõ dolgokhoz különbözõ módon, más-más pozitív
fokozattal viszonyulunk. Alapvetõen a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak a
gyermekekben az attitûdök. Felelõsek érte a szülõk, nevelõk és a társadalmi környezet.
Közoktatási rendszerünk elsõ láncszeme az óvoda. Itt is szükséges és lehetséges az érzelmi
viszonyulásokat alakítani, formálni.

1. 3. 5. Értékrend és az értékelés kialakítása

A mindennapokban folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel

valamilyen cselekedetet vagy jelenséget. Mint tudjuk, alapvetõen érzelemvezérelten teszi. Ki
kell alakítani a helyes, elemzésen alapuló elismerést, bírálatot!

1. 3. 6. Aktivitás

A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással mûködõ

tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani „elmondás”, prédikáció alapján, csak átéléssel.

Sajátosság, hogy a KÖRNYEZET a nevelés-oktatás

céljaként: el kell érnünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek  tényekrõl,

viszonyokról  a nevelés során bõvüljenek, és egy KÖRNYEZETTUDATOS
MAGATARTÁSban, egy KÖRNYEZETBARÁT ÉLETVITELben valósuljanak meg;
közegeként: mivel a KÖRNYEZETben történik csak, a tapasztalt, átélt, élménydús
ismeretszerzés.

Az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülõknek egyaránt. A meghatározó az

óvónõ, a maga beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival.
A környezetbarát óvoda könnyen megvalósítható, mivel alapelvei  gyermekközpontúság,
egészséges életmód, pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel stb. - eddig is
összhangban voltak az általános pedagógiai elvekkel. Tapasztalataink szerint egy-egy
óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitûdjével, értékrendjével követendõ hatást tud
elérni munkatársaival, a gyermekekkel és a szülõkkel. A mindennapok cselekedetei így
válhatnak szokásalakító gyakorlattá.
20

T
21

U
 „Aki a múltat nem ismeri,
a jövõt nem érdemli”
(én)

2.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZETI NEVELÉS

TÖRTÉNETI ELõZMÉNYEI
ÉS FõBB ELEMEI

22

V
23

W
 A 160 éves magyar óvodában, óvodai nevelésben kezdettõl érvényesült a természetre,
környezetre irányuló pedagógiai cél. Ezek  fõként  az akkori iskolai jellegnek megfelelõen
kerültek oktatásra, így felvették és megõrizték az iskolában használatos tagozódásukat is.
Például Brunszvik Teréz óvodájában találkozhatunk a természetrajz, földrajz, az öt érzékszerv és
az egészségtan tantárgyakkal. Módszereikben is követték a kor iskoláját, elsõsorban a
magyarázat, a megmutatás és a frontális formában folytatott beszélgetés dominált. Az 1840-es
években Wargha István arra is gondolt már, hogy az óvodai oktatás: „A gyermekeket
mulattassa, szüntelen kedves foglalatosságba merítse.”
Ezidõtájt, 1872-ben jelent meg Bezerédj Amália Flóri könyve, amelyet igazi gyermek-
könyvnek tekinthetünk, amelyben a természet, az anyagi világ megismerése került elõtérbe. Egy
példa a könyvbõl:

Méhkas

Mi méhikék jó meleggel
Kirepülünk délben, reggel.
Virágszálról virágszálra
Szálldogálunk,
S mézet gyûjtünk, hogy majd télre
Fel ne kopjon állunk.

Tóth István: Gyermekdalok 100 darabban címû 1881-ben megjelent könyvében az akkor ismert
dallamokra írt versikékkel hangulatot formált.

Kertbe induló
(Dallam: Nem bûn a lányt szeretni)
 részlet 

Induljunk párosával
A kertbe víg dalolással,
Jobb lesz ottan mulatni,
Mint oda bent ...

24

X
 E néhány forrásból is kitûnik, hogy szilárd történeti alapja van a magyar óvodai
nevelésnek, mely ma is állja a nemzetközi összehasonlítások próbáját.
Az 1945 utáni történelmi fordulatok sokféle pozitív hatással gazdagították, és nem engedték az
óvoda iskolásítását. A gyakorlat sokszínûen alakult. A ma pályán dolgozó óvónõink közül
többen nehezen tudják vállalni a tevékenységek komplexitását, sokan ragaszkodnak a
foglalkozáscentrikus szemléletmódhoz. Az óvodai dokumentumok  elkészülésüket 1971 és
1989 elõtt széles szakmai vita elõzte meg  feloldották a foglalkozás- és tanításközpontúságot.
Az 1989-es ÓNP tartalmazza a környezeti nevelés több olyan komponensét, amelyet,
ha megfelelõen szintetizálunk, és egy prevenciós szemléletbe ágyazunk, egy környezettudatos
nevelési rendszert valósíthatunk meg. A környe-zeti nevelés szempontjából kiemeljük az ÓNP-
bõl a következõket:
~ a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülõ folyamat,
~ az életkornak, fejlettségnek megfelelõ tájékozódás történjen az õket körülvevõ természeti,
társadalmi és tárgyi környezetrõl,
~ érzelmi és értelmi erõk fejlesztése mellett a társakkal való kapcsolat építése, valamint a
nyelvi kifejezõképesség is fontos,
~ hangsúlyosan fontos a szülõföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fûzõdõ pozitív
érzelmi viszony kialakítása,
~ a különbözõ nevelési területek szoros kapcsolatban mûködhetnek,
~ a gyermekek játékaiban is megjelenik a környezet megismerésére nevelés,
~ megismerkednek a természetvédelemmel,
~ próbálják a szülõket is bevonni a környezeti nevelésbe.

A fejlesztés tartalmában az ÓNP megfogalmazza az ajánlott tartalmakat:

~ az óvoda és az óvodai élet,
~ a család,
~ ismerkedés a testükkel,
~ a közlekedési tapasztalatszerzés és megfigyelés,
~ évszakváltozások, hatásuk a természetre és öltözködésre,
~ a növények és állatok megismerése,
~ a felnõtt munkák közül néhányat ismerjenek meg.

25

Y
A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész óvodai életvitel
révén valósulhat meg. Az óvodák környezethez, élõlényekhez, gazdálkodáshoz való viszonya is
fontos. A kert, az udvar, a hulladékkezelés, a vízzel és energiával való ésszerû takarékosság, a
természetes anyagok használata egyaránt pedagógiai eszköz lehet.
Mi úgy gondoljuk, megoldható a komplexitás, ebben számunkra segítséget nyújt a
környezeti nevelés korszerû felfogása.

26

Z
27

AA
 „Hass, alkoss, ...”
(Kölcsey Ferenc)

3.

MÓDSZERTANI
GONDOLATOK

28

BB
29

CC
Tapasztalataink bizonyítják, hogy az óvodai környezeti neveléshez egy sajátosan összetett
eljárás a legmegfelelõbb. Ezt a sajátosságot  amely nehezen megfogalmazható, de
jellegzetességei alapján könnyen kialakítható  pedagógiai magatartásként alkalmazhatjuk. Mi
lehet a sajátosság lényege? Fogalmazzunk meg kérdéseket!
Mit tudjon, mit csináljon, mit ne csináljon, mit engedjen, mit kezdeményezzen, miben segítsen,
mit fogadjon el, mit várjon el, mit ne várjon az óvodapedagó-gus?

3. 1. MIT TUDJON?
Mottó
„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”
(A környezetvédõk jelmondata)

Sokfelé találkoztunk azzal a követendõ óvodapedagógusi magatartással, hogy a csoportszobában

kisebb könyvtárat alakítanak ki önmaguk és a gyermekek számára. Ezek feltárhatják a természet
szerteágazó csodálatos világát, rejtelmeit felnõtt és gyermek elõtt egyaránt.
Az óvodai könyvtárba javasoljuk a gyermeklexikonok mellé a Fürkész könyveket.
Megemlíthetjük az alábbi gazdagon illusztrált kiadványokat:
~ Az állatvilág enciklopédiája sorozat,
~ Mi micsoda sorozat,
~ Elsõ pillantásra sorozat,
~ Bip-Pen sorozat,
~ Veszélyben a világunk sorozat,
~ Csuda világ sorozat,
~ Szemtanú sorozat, valamint az
~ Usborne könyveket.

Ismerjen az óvodapedagógus sok mindent, de mindent nem ismerhet. Tudásához a keresõ,

problémaérzékeny, befogadó attitûd párosuljon! Látásmódja legyen holosztikus! Fogadja el,
hogy a környezet soktényezõs, de összefüggõ rendszer, amelyben nincs lényegtelen elem!
A környezeti nevelés szempontjából az óvodapedagógusoknál a beállítódást fontosabb
tényezõnek tartjuk, mint az ismeretmennyiséget! Az is igaz, hogy tapasztalataink szerint a
megfelelõ beállítódás párosul egyfajta igényszinttel, amely hatására a pedagógus folyamatosan
fejleszti, bõvíti ismeretanyagát.
A tényadatok, összefüggések ismerete a környezetrõl soha nem lehet lezárt, hiszen
dinamikusan változik. Az óvodás gyermekeknél úgysem a közölt, átadott ismeretek
mennyisége, hanem az ismeretre irányuló tevékenység és a gyakorló felnõtt minta által
kialakított hatás a fontos. Ez a hatás válhat önfejlesztõ erõvé, amely alapját képezheti a
környezetére figyelõ, környezetbarát magatartású felnõttnek.

30

DD
3. 2. MIT CSINÁLJON?

Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklõdõ, a részletekre is figyelõ! Engedje a

gyermekeket elmé-lyülten keresni, kutatni! Várja ki az eredményeket! Teremtsen olyan hely-
zeteket, ahol a széles körben értel-mezett környezetet  benne önmagát  gyermek
élményszerûen tapasztal-hatja, megfigyelheti, cselekvõ, játszó részese lehet! Fedezzen fel
mindent, amit csak lehet! Legyen minta! Érzékeltesse az értékeket! Cselekedjen,
kezdeményezzen a helyi környezeti problémák feltárásában, a megoldás-keresésben! Alakítson
ki együttmûködõ kapcsolatot a szülõkkel és az óvoda körüli társadalmi környezettel!

3. 3. MIT NE CSINÁLJON?

Ne sietesse az óvodapedagógus a gyermekeket a tapasztalásban! Ne tömje a gyermekek

fejébe az ismereteket! Ne rémítgesse õket a számukra úgysem érthetõ környezeti
katasztrófákkal!

3. 4. MIT ENGEDJEN?

Engedje a gyermekeket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, játszani, játszani,

játszani, röviden: gyermeknek lenni!

3. 5. MIT KEZDEMÉNYEZZEN?

Kezdeményezzen az óvodapedagógus a gyermekek számára könnyed, vidám, játékos,

tevékenységeket!
Jellemezze:
~ a személyes tapasztalás, vizsgálódás,
31

EE
 ~ a kötetlen szemlélõdés és a kötött szempontok alapján történõ meg-figyelés.
Tartalmazzon:
~ különbségekre, hasonlóságokra (összehasonlításokra), csoportosításokra irányuló keresé-
seket,
~ ítéletalkotásokat, relációk feltárását,
~ konkrét és félabsztrakt fogalmak megalkotását,
~ kapcsolatok kiépítését,
~ oksági kapcsolatok keresését.
Alkalmazza az elemi tudományos megismerési módszereket:
~ megfigyeléseket, ahol tapasztalhatják az általuk ültetett növények növekedését,
~ vizsgálatokat, ahol saját nagyítóval a talajmintákban parányi élõlényeket keresnek,
~ összehasonlításokat, ahol kézbeadott faleveleket visznek a hozzájuk tartozó fához,
~ méréseket, ahol a becsléseket igazolják a környezet kiterjedései között, és megállapították,
hogy egyik edénybe több víz fér,
~ kísérleteket, a különbözõ anyagú tárgyakkal, hogy melyik süllyed el a vízben és melyik
fog lebegni,
~ modellezéseket, amikor megpróbálják a szennyezett vizet megtisztítani a szûréssel,
ülepítéssel, s így a víztisztítás egy részét valósítják meg.

3. 6. MIBEN SEGÍTSEN?

Az óvodapedagógus segítse hozzájutni az élményekhez, megfigyelések-hez a

gyermekeket! Segítse egy olyan környezettudat formálását, amely tartal-mazza a környezettel
való együttélést, a környezetbarát életvitelt! Segítse az ökológiai szemlélet kialakulását a
világképpel, a kultúrával és az értékrenddel kapcsolatban! Segítse a holisztikus szemlélet
kialakulását. (A természetben minden összefügg mindennel.)

3. 7. MIT FOGADJON EL?

Az óvodapedagógus fogadja el a gyermekek szûnni nem akaró kíváncsi-ságát, minden

gyermek másságát. Minden kis eredményt, ami közelebb viszi a gyermekeket a fejlõdéshez.
Ugyancsak fogadja el a szülõk támogatását, az együttmûködést, ötleteiket, a tanácsokat a
munkatársaktól!

3. 8. MIT VÁRJON EL?

Az óvodapedagógus önmagával szemben legyen igényes pedagógiai kulturáltságában,

környezettudatos magatartásában! A gyermekektõl várja el a társak és a másság elfogadását, a
32

FF
mintakövetõ pozitív magatartást! Feltételezzen együttmûködési készséget a családról, az
iskoláról, a társadalmi szervekrõl és az önkormányzatokról!

3. 9. MIT NE VÁRJON?

Ne várjon az óvodapedagógus csodát! Amit tesz, az csak elõsegíti, de nem dönti el a

késõbbi magatartásformát. A folyamatos hatások gyengíthetik munkája eredményét, de neki
ennek ellenére bíznia kell a jövõ sikerében! Hogy milyen lesz a majdani felnõtt, azt hat éves
koráig jelentõsen befolyásolhatjuk.

33

GG
3. 10. HOGYAN ÉPÍTSE KAPCSOLATAIT?

Lényegesnek tartjuk a környezeti nevelésnél a szülõk, a család bevonását. Ezt a kérdést

mindig fontosnak tartotta az óvodai nevelés, de mi mégis külön kiemeljük, fokozott hangsúlyt
adunk neki.
Az óvodai nevelés a gyermek fejlõdésének olyan szakasza, ahol a szociális tanulás
determináló, hatékonysága vitán felüli. A szociális tanulás, a mintakövetõ tanulás akkor
megfelelõ, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerõsítést kap.
Tanfolyamainkon gyakran mélyültünk el ebben a kérdésben. A résztvevõk elmondták a
kapcsolattartás hagyományos formáit. Ezek a tájékoztatás a nevelõ-oktató munkáról a szülõi
értekezleteken, a nyílt napok, a fogadóórák, a családlátogatások, a közös programok.
Tapasztalataink alapján mindez kevés is lehet a szülõknek a valódi együttmûködés
kialakításához. Az általunk próbált módszerekkel javítottuk az együttmûködést. Formai és
tartalmi elemekkel bõvítettük ezt a területet. A tan-folyamon résztvevõ óvónõk többsége
kipróbálta, visszajelzéseik megerõsítést adtak. Formai elemként alkalmaztuk a szülõi
értekezleten az ülõhelyek körben történõ elhelyezését, asztalok nélkül. Így jól láthatták,
figyelhették egymást. Senki sem érezte magát kívülállónak. Az óvónõk is ebben a körben ültek.
Megkínáltuk a szülõket egy-egy csésze teával. Ezzel is oldottuk az értekezlet-jelleget.
Tartalmi elemként a bizalomébresztõ, hangulatformáló kezdést tartjuk a legfontosabb-
nak. Valamennyien ismerjük azokat a kommunikációs gátakat, amelyek minden beszélgetés
kezdésekor a csoportban megvannak. Ezt nagymér-tékben meg lehet szüntetni az érzelmi
oldással. A résztvevõk köszöntése után, egy rövid beszélgetés kezdeményezését javasoltuk,
amelynek témája, hogy minden szülõ elmondta, kinek az anyukája vagy apukája (tapasztalataink
szerint a sokadik szülõi értekezlet után is van olyan szülõ, aki nem ismeri a másikat).
A bemutatkozást követõen kértük, néhány mondatban mondják el, hogy
~ milyennek látják gyermeküket,
~ milyen változást tapasztaltak gyermekükön,
~ gyermeküknek melyek a jó tulajdonságai.
E beszélgetés eredményeképpen mindenkori tapasztalatunk, hogy oldódott az
értekezlethangulat, közvetlen, egymásra figyelõ, bizalommal telített légkör alakult ki, amelyben
megkezdõdhetett a tájékoztató, az együttmûködés lehetõségét feltáró beszélgetés.
Ha pedagógusszerepünkbõl vizsgáljuk a szülõkkel való együttmûködést, a hagyomá-
nyos gondolkodás szakmai és pedagógiai fölényünket sugallja, s ez egyben gátja lehet a valódi
együttmûködésnek. A szülõk többségükben „naiv”, azaz nem képzett pedagógusok, mégis
elõnyben vannak hozzánk képest a gyermekekkel kapcsolatosan, hiszen õk a szüleik, és
normális esetben õket szeretik a legjobban. Ez az egyszerû magyarázata a szülõi kíváncsiságnak,
elvárásnak, hogy tudjanak arról, ami gyermekükkel történik. Ezért elvárhatjuk, hogy terveinket,
munkánkat ismerjék, javaslataikkal gazdagítsák.
Az ilyenfajta együttmûködési lehetõség bizalmi légkört eredményez, elfogadóvá,
együttmûködõvé teszi a szülõk többségét. A bizalmat táplálja az a mód is, hogy nem nyílt napok
34

HH
tartásával, hanem az igény szerinti látogatás lehetõségének biztosításával nyújtunk betekintést az
óvodai életbe.

Történet
Egy anyuka a játékidõt együtt töltötte a gyermekekkel a csoport-szobában. Nem
figyelõje, hanem részese volt a játéktevékenységnek.
Távozásakor megjegyezte: „Köszönöm a lehetõséget. Nem emlékszem, mikor tudtam
zavartalanul ennyi idõt együtt játszani a gyermekemmel.”

Sajnos, tapasztalataink szerint ez már nem egyedi eset, hanem kórjelenség. Beszûkül a
szülõk gyermekükkel együtt töltött ideje. Mi fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk figyelmüket az
együtt töltött idõ szükségességére, az együttes játékra, a napi mesélésre. Ezek nem kiválthatóak,
nem cserélhetõek el a leg-drágább játékokkal, a tévével, a videóval.
A legtöbb segítséget a szokásrend kialakításában várhatunk el a szülõktõl, hiszen ez az
óvodai nevelés olyan területe, amelyet õk is nap mint nap gyakoroltatnak a gyermekükkel.
Részletezését a szokások témakörénél ismertetjük.
Kialakítottuk az együttmûködés lehetõségeit, kértük, hogy bizonyos témáknál 
amelyet mi ismertetõként mindig a hirdetõtáblára helyezünk  figyeljék meg a gyermekük
otthoni reagálását: beszél-e róla, rajzol-e, esetleg más módon megjeleníti-e? Az így szerzett
tapasztalatokat ismertessék velünk!

Történet
Az elektromos árammal való takarékosság az óvodában a világítás meg-figyelésére
korlátozódik. H. Adrienn anyukája mesélte, hogy kislánya rászólt az édesapjára, hogy ne
olvasson, mert fogyasztja az áramot.

Ismert tény, hogy a „rejtett tanterv” mindenütt mûködik. A felnõtt modell értékû
magatartása biztosíthatja a gyermek szociális tanulását. Az óvodában kialakított szokások szülõi
megerõsítés nélkül gyorsan kioltódnak. Összefogással, szülõkkel való együttmûködéssel
érhetjük el az állandósuló szokásrendet.

Kapcsolatteremtés lakóközösségi aktivistákkal

A lakóközösségi aktivisták azok a személyek, akik arra szövetkeztek, hogy tegyenek valamit
szûkebb környezetük állapotának megóvásáért, fejlesztéséért. Bár tevékenységi körük sokszor
nagyon szerteágazó, megtalálhatjuk a közös elemeket. Eljuthatunk a

~ kistelepülés idõs bácsikájától  aki a kosárfonást tanította az óvodásoknak és óvó

néniknek,
35

II
 ~ a városi orvos  aki vízszûrõ berendezést szerelt fel az óvodában,
~ a játékházi szakemberek  akik a természetes anyagok alkalmazását mutatták meg a
játékkészítésben,
~ a fogorvos anyuka  aki a fogápolást segítette az óvodában, és ellenõriz-te a gyermekek
fogainak állapotát,
~ a vállalkozó fuvaros szülõ  aki az óvodai parképítéshez szállította a termõföldet,
~ a mûvésztanár  aki az egészséges életmód rajzpályázatának zsûrizését végezte el,
~ a lokálpatrióta biológiatanár  aki az óvónõket és gyermekeket együtt vezette egy erdei
sétán a saját maga által feltárt területen,
~ a városi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja, hidrobiológus  aki a Duna
partján szervezett játék során érdekes történeteket mesélt a vízi világról,

~ a nagypapa  aki régi mesterségeket mutatott be az óvodában,

~ a polgárõrségig  amely a városrész polgárainak éjszakai nyugalmát vigyázza, de gondot
fordított az óvoda kertjére is.

36

JJ
 „Mindig a részletek a legizgalmasabbak...”
(Picasso)

4.

AZ ÓVODAI
KÖRNYEZETI NEVELÉS
INFORMÁCIÓELMÉLETI
KAPCSOLATAI

37

KK
38

LL
 A gyermek beleszületik egy környezetbe, egy családba, amelynek szociá-lis és fizikális
hatásait (információit) mintakövetéssel, a gyakoriság hatására magatartási és cselekvéses
szokássá alakítja (dolgozza fel) magában. Ezek bõvülnek a különbözõ kapcsolatrendszerekben,
különösen az óvodában. Kitágul a tevékenységi és információs körük, a tudatos pedagógiai
szituációk (keresések, megfigyelések, gyûjtések, játékok, tapasztalások, szituációk, mesék,
versek, mondókák, dalok, énekek, mozgások stb..., azaz információs technikák és tartalmak) a
környezet minden területére kiterjednek. Az alkalmazások hatására fejlõdik éntudatuk,
felkészültségük társadalmi, technikai, természeti területen.
Az affektív (érzelmi) terület meghatározója a jó hangulat, a vidámság, a könnyedség.
Ez a beállítódásra hat, amely az információszerzést és befogadást határozza meg. Természetesen
a pozitív érzelmeket kiváltó, élményekre épít-hetünk. A játékban, játékos megoldásokban
mindez együtt megtalálható. Az élményalapú átéléses tapasztalatszerzésben fontos szempont,
hogy a gyerekeknek olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, ahol természetes környezetben
ismerked-hetnek meg az õket körülvevõ világgal.
Élményként éli át a gyermek a mesét és képzeletének mesevilágát, valamint a
realisztikus környezeti tapasztalatokat. Tapasztalatainak, érzéseinek és értelmi fejlõdésének
köszönhetõen a valóság és mesetudat élesen elkülönülnek egymástól, de játékában még
keverednek a valóságos és a mesei elemek, de már csak „játszásiból” csinál bizonyos dolgokat.

Történet
A. Hajni (5 éves) só-liszt gyurmából készült süteménnyel játszik, vendég-ségbe hívja H.
Gabikát (3,5 éves). Hajni szájához emelve mímeli az evést, míg H. Gabi bele is harap. Hajni
figyelmezteti: „Ez csak játszásiból sütemény, ne edd meg!”

A játéktevékenységnek tapasztalást és megismerést segítõ hatása van. Az óvodai

nevelés a játékot a legáltalánosabb tevékenységnek tartja. A gyermeki munka és tanulás
tevékenységet is áthatja a játék. Munkánk során mi is arra törekszünk, hogy a gyerekekben
meglévõ kíváncsiságot éltetve, a számukra fon-tos mesevilágot figyelembe véve, realisztikus
ismeretekhez juttassuk õket.

Ezért módszereinkben ötvözve ezeket alkalmazzuk: a dramatikus, mimetikus, szimulációs

játékokat és a bábjátékot.
A társasjátékok jó alkalmat adnak a társas együttmûködésen kívül az attitûdök,
szokások és ismeretek alakítására.
Játéknak számítanak azok a munkalapok és feladatlapok, amelyekkel a gyermek
számára pozitív tevékenységet biztosítunk, empátiáját, segítõkészségét vesszük igénybe.
Ezekkel kiszabadítjuk, kivezetjük, segítjük a számára kedves halacskát, békát, sünit stb. a rájuk
leselkedõ környezeti veszélyekbõl.

39

MM
 A kognitív (értelmi) területen az ismeretek, fogalmak, mûveletek fejlõdését segíthetjük
elõ. Az óvodás gyermek gondolkodása konkrétumokhoz kötõdik és jellemzik a szemléletes
cselekvõ és szemléletes képszerû szintek, így ismereteiket fõként átéléses, tapasztalásos úton
bõvíthetjük. Az óvodásnak általában pre-fogalmai vannak, amelyek a tapasztalás útján szerzett
képzetek, s ezeket fejlõ-dése során megbízhatóvá fejleszt. Pl.: gyakran tapasztaljuk, hogy a
gyermek a nagyobb, nehezebb relációkat összekapcsolja környezetében. Ha ettõl eltérõ
tapasztalatokhoz juttatjuk õket, stabilizálhatjuk képzetét e területen is.

Történet
A gyermekek az udvaron játszottak. Az egyik gyermek felnézett egy fára és azt mondta:
„Hû, ez egy égigérõ fa!” Egy másik gyermek bekap-csolódott: „Nincs is égigérõ fa, mert
nincs is ég!” „Hát akkor mi van ott?”
Megkezdõdött a vitatkozás, a vélemények meghallgatása. A gyermekek az óvónõt hívták
„döntõbírónak”. B. Dóri magyarázta társainak: „Apukám mondta, hogy ott nincs ég, az csak
levegõ.” Folytatta: „Ugye, óvó néni, a levegõ is elfogy a nagyon magasba', azért kell az
ûrhajósoknak oxigén-palack a Holdon.” Dóri továbbra is kifogyhatatlannak bizonyult:
„Apukám azt is mondta, hogy vannak más bolygók is, olyanok, mint a Föld.”
T. Erika megkérdezte: „Mi az a bolygó?”
Világossá vált elõttem, itt különleges magyarázatra van szükség, ezért egyszerû
szemléltetéssel játszottuk el (szimuláltuk) a valóságot.

40

NN
 „Ez a labda a Föld! Gyere, Erika, te leszel az. A lámpa a Nap. Járjál körbe a lámpa körül!
Így kering a Föld a Nap körül. Még forog is keringés közben. Mit gondoltok, a Föld melyik
részén van most éjszaka?” A gyer-mekek által felvetett kérdések így vezettek el egymás
ismereteinek kiegé-szítéséhez.
Az élmény szerepjátékuknak és a barkácsoláshoz is ötletet adott. Papírból szkafandert
készítettek a fejükre, úgy játszották el, hogy egy másik bolygón vannak.
(A történet 1985-ben esett meg Klárival. B. Dóri egy képzõs kollégánk kislánya)

A gyermek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul az õt körülvevõ környe-zetéhez. A mi

feladatunk a kíváncsiság kielégítése, különbözõ irányokba fordí-tása, a reális, élményszerû
tapasztaltatás. Ezzel alapozhatjuk meg a helyesen kialakított fogalmakat, amelyekkel az
elvégzett mûveletek az alkotó embert jellemzik.
A környezeti nevelés óvodai adaptációjánál fontos, hogy nemcsak a környezetismereti
foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem szelleme, tevékenysége és eszközei is áthatják
az óvoda mindennapjait. Az állandó infor-mációs környezet biztosítja az információfelvétel
gyakoriságát, a változó elemek a kíváncsiság ébrentartását. Kialakulhat egy igényszint a
gyermekekben, egy környezetre figyelõ magatartásforma. Ezzel a gyermekek pozitív
tudatformáló hatást közvetítenek a szülõknek is. Így a család egészét befolyásolják.
Az információkezelés fontos jellemzõje az a logikai struktúra, amelyet holisztikus
szemléletnek, azaz hálószerû gondolkodásnak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy nincs jelentéktelen
tényezõ a környezet rendszerében. Már az óvodáskorú gyermekeknél kialakíthatjuk azt a
szokást, hogy sok mindent együttesen figyelembe kell vennünk, ha a környezetünket vizsgáljuk.
Egyszerû példákon, megfigyeléseken tapasztalhatják a tápláléklánc mûködését. Megismerhetik
az egyes állatok táplálékát, beláthatják, hogy nincs káros élõlény, mert még a szúnyog is kell,
hogy a madaraknak, békáknak legyen táplálékunk.
Az élettér fogalmat kialakíthatjuk azzal, ha megfigyeltetjük, hogy melyik állat vagy
növény hol fejlõdik, hol érzi jól magát. Ez fontos fogalom, hiszen a felnõttekben is felmerül
tudják: az egér nem káros, de nem szeretnék, ha a szobában vagy a házban élne. Az egér élettere
nem a lakás, így érthetõ, ha korlátozzuk életterét.

Enyedi György: Kitõl fél a kisegér?

41

OO
Kitõl fél a kisegér?

No kitõl, no kitõl?
Nem fél, csak a macskától,
és mástól senkitõl!

És a macska kitõl fél?

No kitõl, no kitõl?
Nem fél, csak a kutyától,
és mástól senkitõl!

S kitõl fél a kutyuska?

No kitõl, no kitõl?
Épp csak a gazdasszonytól,
és mástól senkitõl!

S a gazdasszony kitõl fél?

No kitõl, no kitõl?
Nem fél csak az egértõl,
és mástól senkitõl!

42

PP
 Gyakran elõfordul, hogy a gyerekek kíváncsiságból és szeretetbõl az életterükbõl
akarják a kisállatokat kiszakítani (pld. csigát, katicabogarat) és a csoportszobában bent tartani.
Meg kell értetni velük, hogy milyen következményei lehetnek az állatokra nézve, ha életterüket
megváltoztatjuk!
Történet
Lacika az udvaron egy katicabogarat talált. Óvta, féltette, nehogy társai összetapossák.
Védelemért az óvónõhöz fordult, aki kihasználta a szituációt, és megkérdezte a többi
gyermeket, hogy mit tudnak az állat életmódjáról. Felkeltette érdeklõdésüket. Dani azt is
tudta, hogy a katicabogár kedvenc tápláléka a levéltetû, és a szabadban szeret élni.
Lacika ezután is gyûjtötte a katicabogarakat, de elvitte az óvoda kerítéséhez a növényekre.

43

QQ
44

RR
 „Egy gyermek ki akarta venni a vízbõl a halat 
hogy meg ne fulladjon!”
Lucien Blaga: Gondolatok
 Egy évszázad arcai címû mûvébõl

5.

TERVEZÉS  ELõKÉSZÍTÉS

45

SS
46

TT
 A környezeti nevelés óvodára vonatkoztatva a környezettudatos, környe-zetre figyelõ
magatartás megalapozását tartalmazza. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák
melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják késõbbi életvitelünkben.
Az óvodai munkánkban akkor járunk el helyesen, ha a környezeti nevelést a különbözõ
tevékenységi körökbe integráljuk. Tesszük ezt a nevelés- jelleg, valamint a gyermekek életkori
sajátosságai miatt.

5. 1. A GYERMEK ÉS A KÖRNYEZET

Az ember a természet része, és így különleges kapcsolatban van önmagával és környezetével.

Kölcsönhatásban vagyunk a természettel. Mi ezt a kapcsolatot szeretnénk egy kicsit érzékeltetni.
A gyermek ismeretanyaga még nem alkot rendszert. Fõként élmény-alapok kötik
össze. Ami az értelemhálóból kiesik, azt sajátosan egészíti ki. Miben rejlik a sajátosság?
Mérei Ferenc gyermeklélektani vizsgálatai a gyermeki világkép alakulásáról, Piaget
elméletrendszere adnak magyarázatot a természet-megismerés folyamatára. Korábbi lélektani
tanulmányaiból mindenki emlékszik ezekre a mesterségesen elõállított jelenségmagyarázatokra
(artificializmus), a megelevenítõ gondolkodásra (animizmus), a cél-okság (finalizmus) és a
hasznos-ság elveire.
A felsorolt megnyilvánulások nem törvényszerûen jelennek meg óvodás-korban.
Tapasztalhatjuk, ha a gyermek magára marad a jelenségekkel, és mi nem segítjük a természet
megfigyeltetését, felfedeztetését, akkor önmaga egészíti ki az értelemhálót.

Történet
Panni 4 éves. Beletette a kavicsot a vízbe, és tapasztalta, hogy elmerült. „Miért merült el?”
 kérdezte az óvónõ. „Mert beletettem”  válaszolta.
Elmagyarázta, ha a víz „kicsi” lenne, nem merülne el. Ezt tapasztalta a nyári fürdésnél, õ
se merült el a kis vízben.
A kezdeti egocentrikus gondolkodást, ahol a gyermek az ÉN-hez igazítja a világot, felváltja egy
racionális gondolkodás. Képessé válik a felnõtt gondolkodásmód átvételére. Felfog egyszerûbb
ok-okozati összefüggéseket, tárgyilagosan képes megítélni a világ összefüggéseit. Éntudata és
énképe, a társak és a felnõttek róla alkotott véleményei alapján fejlõdik ki. Fejlõdik empátiája,
elfogadja mások szabályozó normáit, megérti a Másik gondolkodását. A társával való együttes
élmény fontos elem a tanulási tevékenységben. Meghatározó az utánzás, amely egyben a
kíváncsiság feszültségének levezetésére is szolgál. Ezen túlmenõen az utánzás alapvetõen
képzeletmozgósító erõ.
A környezettel való együttmûködés szabályainak elsajátítására kiváló lehetõség a játék.

47

UU
5. 2. A TERVEZÉS

A tervezésnél a következõ kérdésekre fogalmazzuk meg a válaszokat:

Mit csinálunk?
Kivel, mivel és hogyan?
Milyen célból és milyen mértékben?
Mikor, hol és meddig?
Mit és hogyan értékeljünk?

A tervezést követõ felhasználás idõszakában ellenõrizzük a tervünket!

Mit nem valósítottunk meg?
Mi kerül késõbbre?
Mi sikerült jól?
Mivel folytatjuk?

Az anyagot érdemes a természet nagy rendszeréhez, az évszakokhoz kapcsolni. Mi is a természet

részei vagyunk, ezért az évszakok életünk meghatározói.
Tulajdonképpen az évszakokhoz kapcsolódik kultúrkörünk ünneprendje is. Ezt a meghatározó
vázrendszert tölthetjük ki a lokális helyi környezet megismerésére, a szûkebb szokásnormák
elsajátítására szolgáló tevékenységekkel.
Napjainkban sokat beszélünk a helyi tervezés szükségességérõl, a helyi programokról.
Az óvodapedagógus általában saját maga által készített, így csoportjára vonatkoztatott
ütemtervek alapján dolgozott. Az ÓNP mint kerettanterv jól szolgálta a nevelõ-oktató munkát.
Nem kellett országos szintû programokat megvalósítani, mint az iskolai központi tantervek
esetében.
Munkánkkal segíteni kívánjuk a helyi nevelési program kidolgozását a környezeti nevelésben.
Az óvodák helyi programjának elméleti alapját az ÓNP és az Óvodai Nevelési Irányelvek
határozzák meg. A helyi program tartalmazza a helyi adottságokra lebontott nevelési-oktatási
tennivalókat  az óvoda nevelõ-testülete
értékrendet,
a megvalósítandó célokat,
a csoportok programjait,
az eszközrendszer fejlesztési tervét,
a nevelési eredményvizsgálatokat,
a szülõkkel való együttmûködés tartalmi, formai és módszerbeli lehetõségeit,
más szervezetekkel való együttmûködés terveit,
az óvoda objektív feltételrendszerét (épület, berendezés, felszerelés), - az óvoda
szubjektív feltételrendszerét (óvodapedagógusok, továbbképzési, önképzési, belsõ

48

VV
 továbbképzési terveit).

A helyi program meg kell hogy mutassa az óvoda másságát, sajátosságait és jellegzetességét. A
helyi program része a helyi környezeti nevelési program, amelyre példát adunk munkánkban. A
programot gondolatébresztõ, segítõ mintának szánjuk, hogy könnyebb legyen jobbat készíteni.
A tervezéshez a következõ témakörökbe csoportosítottuk az általánosságban fontos elemeket.
A helyi sajátosságokkal lesz teljes a terv.

A szokások kialakítása.
Az ÉN-kép fejlesztése.
A víz.
A levegõ.
A talaj.
Az óvoda és a lakóhely természeti környezete.
A lakóhely és óvoda technikai, társadalmi és információs környezete.

A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az évszakváltozásoknak alárendeltek és

a helyi lehetõségekben konkretizálódnak.
Javasoljuk, hogy a tervezéshez és a megvalósításhoz bátran támaszkodjanak a szülõkre,
az óvoda környezetében mûködõ iskolákra és lakóközös-ségekre.

Történet
A lakótelepi óvoda udvarára a környéken lakó iskolások egy csoportja rendszeresen
bemászott, a kicsik játékait használták, tönkretették, a virágokat letaposták. Az óvónõk a
szülõkhöz fordultak segítségért.
Együttesen gondozták az udvart, javították a játékokat. Az eredmény az lett, hogy saját
munkájukat óvták, mikor rászóltak és kihívták a bemászó gyermekeket a zárt óvodaudvarról.

49

WW
 „Az ördög a részletekben lakozik.”
(Közmondás)

6.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZETI NEVELÉS

TÉMAKÖREI

50

XX
51

YY
 „Jó az, aki jobb akar lenni”
(Osváth Ernõ)

6. 1. A GYERMEKEK SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA

Nevelõhatásunk elsõdlegesen a gyermek szokásrendszerét célozza.

A szokások két területen  a magatartás és a cselekvéses szokások  eltérõ szinten mûködnek a
gyermekeknél. A már kialakított pozitív szokásokra támasz-kodva próbáltuk gyengíteni a
negatív szokáselemeit. Aktuális személyiségéhez mérten
~ az önellátását,
~ a játéktevékenységét,
~ a társas kapcsolatait  gyermekekhez és felnõttekhez , valamint
~ a gyermeki munkát vettük alapul a szokásrend összeállításánál.
Részletes kifejtése megtalálható a szokásrend táblázatban. A táblázat egy adott csoportban az
általunk legfontosabbnak vélt aktuális szokásokat tartalmazza. A függõleges oszlopok 11
gyermek fejlettségi szintjét jelzik.
A fokozatosságot az alábbi jelzésekkel láthatjuk el:
~ a „”  kialakulatlan,
~ a „+”  a jártassági,
~ a „”  a készség szint, illetve témától függõen
~ a „”  önállótlan,
~ a „+”  segítséggel,
~ a „”  önállóan tevékenykedik jelzésével láthatjuk el.
A megfigyeléseket az év elején (kék,) félévkor (zöld) és év végén (piros) célszerû rögzíteni. A
színkódolás segíti a fejlõdés dokumentálását. A táblázat áttekintést ad az egyes gyermekrõl és az
egyes szokások fejlettségi szintjérõl a csoportban.

52

ZZ
SZOKÁSREND TÁBLÁZAT

A gyermekek jelei
1. Kézmosás elõtt ruhaujj felgy.

2. Saját fésû,pohár,törölk. haszn.

3. Igényszint alak. önmagukkal sz.

4. Papírzsebk. önáll. használata

5. Fésülködés

6. Egyenes testtartással ülés

7. Kult.étk.helyes evõeszköz haszn.

8. Öltözködési önállóság mértéke

9. Öltözködés tempója

10. Igényszint alak.körny.szemben

11. Környezet tiszt. védelme

12. Játékeszközök helyretétele

13. Vízcsap elzárás maga után

14. Köszönés érkezéskor,távozáskor,

vendég érk.
15. Alap udv.szokások

16. Segítõkészség

17. Alkalmazkodóképesség

18. Játékeszközök elkérése

19. Nyitottság, társ elfogadása

20. Megfelelõ hangerõ használata

21. Egymás játéktev. tiszteletben tartása

22. Naposi feladatok ellátása

23. Séta közbeni hely. viselkedés

24. Kezdeményezéseken aktivitás

53

AAA
 25. Beszédindíték, beszédkedv,
közlékenység
26. Színismeret (alap és kiegészítõ)

27. Egyensúlyézékelés

54

BBB
 Nemes Nagy Ágnes: A jó gyerek

Azt mondják, hogy Pisti jó,

csak bõg, mint a rádió.
Lent a játszótér homokján
ordít, mint egy hõs oroszlán.
A hugának estelente
azt bömböli: tente-tente.
Kiesik a szög a falból 
Mondd csak Éva, mért nem alszol?

A szokásrend alakítása egy sajátos hatásrendszerben fejlõdik. Nagyon erõs a gyermek

modellkövetõ tanulása, a szociális tanulás. A modellkövetés sajátossága még a gyermekek
részérõl az elfogadás, azaz a szeretetviszony.
A kisgyermek legjobban a szüleit szereti. A szülõi hatás alapvetõen meghatározza a
gyermek szokásrendszerét. A modellkövetés itt a legerõsebb. Tapasztalataink szerint a két szülõ
közül az kap domináns szerepet aki, több idõt tölt a gyermekkel. A testvérpároknál is
megfigyelhetõ a modellkövetés.

Történet
J. Orsi az egy évvel fiatalabb húgához, sok esetben a többi gyermekhez valamint a játék-
babáihoz is ugyanolyan anyáskodó, nyugodt, kiegyensúlyozott magatartással közelített, mint
édesanyja hozzá és testvéreihez. Megfigyelhettük az édesanyja gesztusait, mimikáját
gyermekei öltözködése közben (zsebbe tette a kezét, de szeme tükrözte az itt vagyok, segítek
ha szükséged van rám gondolatát). J. Orsi ugyanígy viselkedett egy délelõtt húgával, amikor
udvari játékhoz öltözködtek. õ gyorsabban elkészült és természetesen megvárta húgát,
ugyanúgy zsebre tett kézzel, ugyanolyan mimikával és nagy nyugalommal, türelemmel mint
édesanyja.

A modellkövetõ magatartás az óvodában is alakul. Itt a gyermekek modelljei az

óvónõk. A két óvónõ legtöbbször közel azonos viszonyulásokkal kapcsolódik a gyermekekhez.
Óvónõ-gyermek kapcsolata lehet bármilyen jó, segítheti, de nem helyettesítheti a szülõi
kapcsolatot. Csak idõszakos szülõpótló szerepet vállalhat az óvónõ, aki tudatos hatásaival
befolyásolhatja a gyermeki magatartás alakulását.
Természetesen más hatások is érvényre jutnak, különösen a vegyes csoportoknál. Az
idõsebb óvodás, de akár egy hasonló korú barát is lehet minta. Az egymástól tanulás nem
elhanyagolható elem a gyermekeknél. Leggyakrabban a cipõfûzõ megkötésének „mûvészetét”
tanulják el egymástól.

55

CCC
 Tapasztalhattuk, hogy az optimális hatást csak a szülõk és az óvónõk összefogásával
érhettünk el. Ehhez szükséges a kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás, valamint az
együttmûködés. A csoport részére összeállított szokásrend táblázatunk tervezetét beszéljük meg
a szülõkkel. Adjuk meg a lehetõséget a véleményezésre, amely elfogadó attitûdöket fog
eredményezni. Ritkán elõfordulhat, hogy a szülõk közül néhányan olyan családi szokás
erõsítését várják tõlünk, amely a többi gyermeknél nem elvárt.
Mit tehetünk ebben az esetben? Az egyik megoldás, hogy vegyük figyelembe a
társadalom „másság kezelõ” szokásait, amely nem alakult ki olyan szinten, hogy elfogadhatónak
tartana egy olyan esetet, ahol a csoportban egy-két gyermek hangos imával kezdené az étkezést.
(A megkérdezett óvónõk többsége sem tartotta elfogadhatónak!) Természetesen az olyan
csoportokban ahol az irányultság a vallásos nevelés, ez nem lehet kérdés.
A másik megoldás alapja az alábbiakban olvasható.

Történet
A vallásos nevelésre igényt tartó szülõk csak hatan voltak, így önálló csoportalakításra
nem volt lehetõség. Az óvónõk mégis vállalták ezeknek a gyermekeknek a vallásos nevelését.
Elfogadtatták  ez a gyermekeknél könnyen ment , hogy egy asztalnál ülve hangos imával
kezdték az étkezést. Ez a csoportban semmiféle zavart nem okozott.

A megbeszélés alapján kialakított szokásrendet a szülõk is magukénak vallják,

figyelemmel kísérik fejlõdését és erõsítik. A jól szerkesztett és bevezetett szokásrend indirekt
módon a szülõket is formálja.

56

DDD
 Falu Tamás: Befõtt

Palkó bement a kamrába,

bevonzotta az étvágya.
Befõttezni kezdett reggel,
s megevett két üveggel.
Édesanyja észrevette, hogy
üres lett két üvegje.
Fiát ilyképp tettenérve
celofánt tett a fejére.
Úgy kezelte a gyereket,
mint egy befõttes üveget.
Nem bánta, hogy sír nyafogva,
odatolta a sarokba.
Cédulát tett a hasára,
és egy pár sort írt reája.
Ezt írta rá kicsit görbén:
Itt romlik két üveg körtém.

A gyermek fontos jellemzõje a környezetéhez kapcsolódó aktuális attitûdje. Az

attitûdök pszichés képzõdmények. Összekötik az okokat a célokkal, az értékrendekkel. Az
attitûd elemeit folyamatosan töltjük fel az óvodában. Szokásokra alapozunk. A kíváncsiság
mozgató rugóit használjuk fel az érzelmek formálásában. Tapasztalatokkal biztosítjuk a kognitív
tartalmat. Egyetlen gyermeknek sem alakulhat ki környezetéhez kapcsolódó valódi attitûdje,
beállítódása, érzelmi viszonyulás, tapasztalat és ismeret nélkül valamilyen irányába. Ez a
valóságban sajnos többször ellentmondásos.
Például, a felnõtt gyakran irtózik a különbözõ kis állatoktól, így a békától, pedig még meg sem
fogta. A gyermekekbe ezt a viszonyulást gyakran a mi példánkkal építjük be.

Történet
Sokszor beszélgettek az óvodában a vízrõl és a víztakarékosságról. Tapasztalhatták
hogyha nem jól zárják el a csapot, csöpög. Egy poharat tettek alá, és figyelték, mikor telik
meg. Így a cseppeket tapasztalható pohár vízzé „alakították”. Figyeltek egymásra, és szóltak,
ha valaki nem jól zárta el a vízcsapot. Az egyik kislány édesanyja számolt be arról, hogy
gyermeke otthon sírva fakadt mert nem talált csöpögõ csapot, pedig az óvodában azt kapták
feladatul, hogy keressenek.

A környezeti nevelés tevékenységei során a gyermekek társas kapcsolatai kiteljesed-

nek. Elfogadja társait, együttes megfigyelést, keresést végeznek. Például a kiránduláson közösen
57

EEE
vásárolt kis fenyõ mozgósította a kiránduláson nem résztvevõ gyermekeket is. Együtt
gondozzák, óvják, és büszkén vallják, hogy ez a mi fenyõnk. Az akvárium telepítése, a halak és
növények gondozása szintén erõsíti az egymáshoz fûzõdõ kapcsolataikat és a természethez való
pozitív viszonyulásaikat.
A mesék, versek és a mondókák kitûnõen segítik a pozitív szokások erõsödését.

Történet
A közösen vásárolt kisfenyõ elültetése után a hároméves Zsófi különös figyelmet
tanúsított iránta. Ha az udvaron voltak, melléguggolt, még a rovarokat is elhajtotta róla. Az
elsõ hó leesésekor aggodalommal kérdezte: „Nem fog megfázni? Levegõt se kap a hó alatt!”

58

FFF
Falu Tamás : Pisti

Pisti játszogatott, besározta magát,

Sáros lett a nadrág, az ing és a kabát.
Édesanyja rászólt: ejnye fiam, Pista,
Akkor szép a gyermek, hogyha talpig tiszta.
Csóválta a fejét, s addig nem volt nyugta,
Míg a sáros Pistit a lavórba nem dugta.
A lavórból kijött jól lemosva tisztán,
Oly rendes lett Pisti, mint aki már István.

59

GGG
Gondolatébresztõ javaslatként ismertetünk néhány szokáselemet. Az ismert, hagyományos
önellátási szokásokon túl javasoljuk

~ az öltözködési önállóság,
~ az öltözködési tempó megfigyelését,
~ az igényszint alakulása önmagukkal szemben szokásrendbe állítását,
(pl. az öltözködés esztétikája, beszédkultúra stb.).

A játéktevékenység szokásai közül kiemeljük

~ az egymás testkörzetének  aurájának,
~ az egymás játéktevékenységének,
~ az egymás játékterületének tiszteletben tartását.

A társas kapcsolatok szokásai közül kiemeljük

~ az alapudvariasság,
~ a segítõkészség,
~ az alkalmazkodóképesség,
~ az empátia,
~ a bizalom,
~ a nyitottság,
~ a másik elfogadása,
~ a másság elfogadása,
~ a beszédkedv szokásait.

Megjegyezzük, hogy a társas kapcsolat, a szociális technikák társadalomban tapasztalt

fejletlensége miatt a minta utáni, szociális tanulás ezen a téren kis hatásfokú, esetenként negatív
példahatású, ezért az óvodában erre nagyobb gondot kell fordítani. A munkaszokások közül
kiemeljük
~ a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységeket,
~ a takarékossági szokásokat (a használati tárgyakkal, a vízzel, az energiával).
A természeti és technikai környezettel kapcsolatos szokások közül
~ az élet tisztelete,
~ a szemét és hulladék kezelése,
~ az igényszint alakulása a környezetével kapcsolatban
(környezetesztétika)

60

HHH
 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a SZOKÁSOK meghatározzák viszonyulásainkat
a környezet minden eleméhez, ezért MINDEN TEVÉKENY-SÉGHEZ, TÉMAKÖRHÖZ
kapcsolódik.

61

III
6. 1. 1. Szerepjátékok, tevékenységek a szokásalakításhoz.

A Kirándulás játék során elkészíthetjük a csomagunkat. A Hólabda játék segít-ségével

összegyûjtjük a kiránduláshoz fontosnak tartott eszközöket. A játék lényege, hogy a körben ülõk
a kiránduló kosarat körbeadva jelképesen, képpel, vagy valóban beletesznek egy, a
kirándulásnál hasznos tárgyat, de elõtte elismétlik, hogy az elõzõekben társaik mit tettek bele.
(Kiváló emlékezet- és kommunikációfejlesztõ, csoportdinamikát mûködtetõ játék. Figyelnek
egymásra, segítik a megakadót, buzdítással, mutogatással és szóval is.) Az indulásnál jármûvet
választanak, és kapcsolódó mondókával sorba állva elindulhatnak.

Poros úton kocsi zörög,

A kereke gyorsan pörög,
Sári néni vezeti,
Aki látja neveti.

A jármûvet az erdõ vagy mezõ szélén hagyjuk. Tovább sétálunk. Találkozunk

állatokkal, köszönünk nekik. Hangutánzásra, mozgásutánzásra nyílik lehetõség kiemelten
figyelve a fiatalabb és idõsebb állatok hangjára.
Boci  tehén; gida  kecske;
csikó  ló; bárány  birka;
kishal  nagyhal; kismadár  madár;
(kiscsibe  tyúkanyó stb.)

Néhány gyermeknek különbözõ magatartásformát súgunk, hogy játsszák el ezeket a

többiek elõtt tízórai közben. Legyen
aki szemetel  aki nem szemetel,
aki virágot szed  aki nem szedi le, a helyén vizsgálja, szagolgatja,
aki hangoskodik  aki csendben keresgél,
aki visszaindulás elõtt a terület átvizsgálja  aki elõreszalad stb.

A bemutatott magatartásformákat felismerhetik, megfigyelhetik, értékelhetik. A

visszaindulás ismét mondókára történhet például: Kicsi kocsi három csacsi döcögõ, döcögõ... A
megérkezésnél a gyermekeket várják a szülõk, tehát elköszönnek az óvónõktõl és társaiktól, és
üdvözlik a szülõket.
A bábjáték tapasztalataink szerint az óvodák egyik legelterjedtebb eszköze. Óvónõink
bábozási kultúrája, kreativitása magas szintû. Ezért inkább csak javasoljuk saját készítésû
bábdarabok bemutatását, amikor a helyi szokások, jellegzetességek megjelennek, utat nyitva a
gyermekek mintakövetõ tanulásmódjához, az empátiás, segítõ magatartásformák erõsítéséhez.

62

JJJ
Adjanak a bábok a konfliktuskezeléshez mintákat, a pozitív szokáselemek tükrözõdjenek
cselekedeteikben! A témaköröket tekintve a szerepjátékoknál felsoroltak lehetnek az irányadók.

Szerepjátéktémák:

~ ÉN, mint napos  terítés, részvétel a munkában,

 vendégség szervezése (születésnap),

~ ÉN és a játszótársam  „hogyan kérte volna el egy aranyos kisfiú?”

(esettanulmány)

~ ÉN és a szülõ  helytelen cselekedet megoldása

(bocsánatkérés)  (esettanulmány)

~ ÉN és egy felnõtt  kapcsolatteremtés (köszönés),

~ ÉN a boltos  ÉN a vevõ  szerepek eljátszása,

~ ÉN az orvos  ÉN a beteg  szerepek eljátszása,

~ Én a rendõr  ÉN az autós  szerepek eljátszása,

~ Én az anyuka  ÉN az apuka  ÉN a gyermek  esetek, szerepek eljátszása.

63

KKK
 ~ ÉN és az állatok  gondozás  élõben,
 szimulációs játékban,

~ ÉN és a növények  gondozás élõben (virágöntözés),

 szimulációs játékban,

A szövegben nem szereplõ, a témához kapcsolódó irodalomajánlás:

Versek

Weöres Sándor: A bögre. Óvodások könyve 22. old.

Orbán Ottó: Jó reggelt, jó reggelt. Cini-cini muzsika 46. old.
Csoóri Sándor: Csudakutya. Cini-cini muzsika 30. old.
Gazdag Erzsi: Álmomban. Cini-cini muzsika 22. old.
Végh György: A kiskutyám, Dani. Hóc, hóc, katona 33. old.
Christian Morgenstern: Villáné és Kanál úr. Fecskeköszöntõ 97. old.
Veress Miklós: Vasárnapi utazás. Cini-cini muzsika 36. old.

Dalok

Lepke és virág. Gryllus Vilmos: Dalok

64

LLL
Madár voltam. Gryllus Vilmos: Dalok
Cinege, cinege, kismadár... címû gyûjtemény 715. és 3839. old
Töröm, töröm... Ének az óvodában 94.
Volt nekem egy cimborám... Ének az óvodában 301.
Én vagyok a szemétlapát... Kis emberek dalai 261.

Mesék

Gianni Rodari: Vasárnap reggel. Óvodások könyve 29. old

Tasnádi Éva: Borika takarít. Óvodások könyve 172. old.
Grimm: Lusta Henrik. Szalontay Gyuláné: Kedvenc meséim
Andersen: Borsószem hercegkisasszony. Kisgyermekek nagy
mesekönyve 272. old.
Eleonora Berger: Hogyan ment világgá Pliccsplaccs szappan.
Mákos rétes 5. old.
Benedek Elek: Kutya szeretne lenni. Elsõ mesés-könyvem 175.
old.

65

MMM
 „Ismerd meg önmagad!”
 így szól a delfi jósda felirata,
jelezve, hogy jövõnk az önismeretben rejtõzik.

6. 2. AZ ÉN-KÉP FEJLESZTÉSE

Az óvodában elõtérbe helyezzük a gyermeki énkép alakítását. Fontos tényezõnek

tartjuk a nevelési folyamatban, hiszen tudjuk, a felnõtteknél az a reális énkép, az önismeret
hiánya súlyos konfliktusokhoz vezethet. A gyermekeknél az önismeret még az „én”
megismerésében nyilvánulhat meg. Az én-képi fejlõdés az emberkép és világkép alakulását
határozhatja meg. Az itt szerzett tapasztalatok, élmények az éntudat kialakulása, fejlõdése
szempontjából fontosak. Ismert tény, hogy az emberi fejlõdés változások sorozataként fogható
fel, mely születéskor kezdõdik és tart halálunkig. Általában természetesnek tartjuk, hogy a
gyermek felfedezi a külvilágot, hozzá is segítjük ehhez sokféle játékos tevékenységgel. Úgy
érezzük, hogy nem kellõen tudatosult a felnõttekben, hogy mennyire szüksége van a
gyermeknek az ÉN-képére azaz, az önmagáról szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerére.
Mikor a gyermek el tudja önmagát választani a külvilágtól, alkalmat ad szülõnek és
pedagógusnak arra, hogy testérõl, mozgásáról hiteles visszajelzést adjon. A testséma ismeret
fontos mérõpontja a gyermek fejlettségének.

Benei Zsuzsa: Kéz

Egy ujjamat szopogattam,

Két ujjammal cérnát fogtam,
Három ujjam nézegettem,
Négy ujjamat mind megettem,
Öt sok ujjammal nyulásztam,
Gurigázni is próbáltam,
Csak kezemmel, két kezemmel
Semmit sem csináltam.

A gyermek önmagát nehezen tudja kívülrõl szemlélni, ezért játékokat, tevékenységeket

szervezünk önmaga felfedezése érdekében.

Erdei G. Mihály: Ez én vagyok

Ujuj!  Mozog az ujj. Felemelem a kezemet,

Ez kéz, ide nézz! Megfogom a fejemet.
Tenyerembõl jön a kéz, Ide-oda ingatom,
Ujjtól vállig az egész. Kézbe fogom, eldobom.
66

NNN
 Nem úgy, nem úgy,
Eldobnám, de nem jön le, Nézd meg jobban!
Nyakam tartja végibe. Itt a hasam,
Szemem nézi, nem látja, Itt meg koppan.
Szájam pedig kiáltja: Hát itt meg mi dobban?
„Hol a nyakam? A szív.
Fogd meg kéz!” Lépj ki jobban!
Hát csak ennyi az egész? Fussál gyorsan,
Most a szíved kalimpál,
Ha fut a láb, kalimpál.
Állj!
Min állsz?
A lábamon.
Látom, ezt már jól tudod.
Kezdjük elölrõl a verset.
Címe az: Ez én vagyok.

Legegyszerûbbnek tûnik a tükörfal használata, ahol a gyermekek egész testképüket,

mozgásukat, a társaikhoz és tárgyakhoz való viszonyukat figyelhetik, tapasztalhatják.
67

OOO
6. 2. 1. Érzékelõ játékok

Két fokozatban javasoljuk játszani:

~ minta szerinti keresés, amikor minden gyermeknek adunk egy tárgyat mintaként.
Közvetlen tapasztalással keresheti a hasonlót vagy az ugyanolyant.
~ megnevezéssel adjuk meg a tulajdonságot, és az így megtaláltról szóban is válaszolhat a
gyermek, fejlesztve ezzel a beszédkedvét, beszédkészségét és aktív szókincsét.

Tapintás

~ keresés minta után, vagy megnevezés alapján, például anyagok felületei: lágy, selymes,
bársonyos, érdes, sima, nyomott mintás stb.;
~ formák keresése, például mondják el, mit éreznek. Fejlõdik szókincsük,
kifejezõképességük.

Játék
Kis zsákba tegyünk egy terményt! A gyermekek egymás után, tapintás alapján egy-egy
tulajdonságot mondhatnak a terményrõl anélkül, hogy kimondanák a nevét. Azoknak a
gyermekek találhatják ki, illetve nevezhetik meg, akik nem nyúltak még a zsákba.

Tapintási tapasztalatok szerzése: például az arc, haj, test, szív, légzés, pulzus kitapintásával.
Társ felismerése arc-, haj-, testformáról.
Ellentétek keresése, például puhakemény, érdessima, hidegmeleg stb.

Az érzékelésfejlesztés mellett a passzív és aktív szókincsüket bõvíthetjük.

68

PPP
Játék
Minden játszó gyermeknek adunk egy tárgyat. Keressenek ellentétes tulajdonságú
tárgyat a csoportszobában, vagy a kiosztott tárgyak között. Adódhatnak olyan ellentétek,
amelyre nem is gondoltunk. A játék párképzésre is használható.

Ízérzékelés

Folyadékok: édes, savanykás, kesernyés, sós ízek kóstolása, megnevezése.

69

QQQ
Gyümölcsök, zöldségek: málna, narancs, citrom, alma, õszibarack, sárgabarack, körte, szõlõ,
banán, répa, retek stb. segítségével illatok, ízek megnevezése. Jó alkalom adódik erre a
gyümölcs- vagy zöldségsaláta készítésekor.
Falatok: zöldpaprikás, hagymás, paradicsomos, pirospaprikás stb. kenyérdarabkák becsukott
szemmel történõ kóstolása. Fejezzék ki szóban is az érzéseiket.

Szagérzékelés
Szagforrások, illatok: helye, neve.

Játék
Különbözõ illatokkal (citromolaj, borsmenta, levendula, eukaliptusz stb.) jelöljük meg a
gyermekeket. Keressék meg az ugyanolyan illatú társaikat. Használhatjuk játék vagy
csoportalakítás céljára.

Játék
„Szagkeverék”. A természetben található különbözõ természetes anyagokat gyûjtsék össze egy-
egy pohárba a gyermekek. Szagolgassák, próbálják megjegyezni a jellegzetességet. Keverjük
össze a poharakat! Szaglással keresse minden gyermek a sajátját. Mondja el, minek alapján
találta meg.
Szagtérkép készítése az óvónõvel.
Milyen illatot hoz a szél? Figyeljük meg az illatok terjedését!

Hallásfejlesztés
Keressék: hangok forrása, iránya (Erre csörög a dió...). Elváltoztatott hang eredetijét találják ki
(Kipp-kopp kopogok...).

Játék
Figyeltessük meg a környezet hangjait! Természetes és mesterséges hangokat megfigyelve
vizsgáljuk meg, melyikbõl hallunk többet. Keressenek olyan helyeket ahol a természetes hangok
vannak többségben!

Történet
Egy parkban játszottuk ezt a játékot. Az egyik gyermek így fogalmazott: „Hallottam a szél
hangját.”

A világunk hangjai címû kazettáról:

~ az ÉN-kép alakításához célszerû felhasználni a fiúlányfelnõtt hangokat. Figyeljék meg,
miben különböznek!
~ a víz hangjainak megfigyeltetése (mosdás, fürdés, fogmosás, esõfajták stb.),
70

RRR
 ~ cselekvések hangjai
~ hangutánzó játékok (állathangok)
A hangok megfigyelése és utánzása az atrikulációs bázist jól fejleszti.

71

SSS
6. 2. 2. JÁTÉKOK AZ ÉN-KÉP FEJLESZTÉSÉHEZ

~ Különleges játéknak számít, mikor a tükörfal és a mozgatható tükör felhasználásával hátulról

is láthatják magukat.
~ Születésnapokon használjuk az ünnepelt nagyméretû papíron, fekvõ alakú körberajzolását,
majd színezését.
~ Az óvodába lépéskor a gyermekekrõl sziluett képet készítettünk, melyet körberajzolva és
kivágva helyeztünk a folyosóra.
~ Gyakran játsszuk a „Ki van a paraván mögött?” árnyjátékot, melynél a paraván mögött levõ
társaik közül kell kitalálni, hogy ki lett megmutatva.
~ Az egyensúlyfejlesztõ gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak. Ezzel a tanulási képesség bázisát
erõsítjük.

Történet
Testnevelés foglalkozáson labdás gyakorlatokkal a testrészeket keresték. Tedd a
térdedhez, a hasadra, a fejedre, a nyakadra, a térdedre, stb. Képzeljétek ez a labda egy szép
torta. Tartsátok meg a tálcán (egyensúlyozás)! Próbáljatok vele lassan leguggolni, felállni!
Nyüzsgõ labdakeresés volt a próbálkozás vége.

~ „Csendkirály”-választás. Ki tud egy mondókát halkan, de hallhatóan és érthetõen

elmondani? Az önfegyelem, a beszédkészség, a hanggal való bánásmód fejlesztése.

6. 2. 3. A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ÉPÍTõ JÁTÉKOK AZ ÓVÓNõ

TEVÉKENYSÉGÉHEZ, CSOPORTALAKÍTÁSOK

Párkeresõ játékok
Keresõ, párosan végzendõ tevékenységek elõkészítésére használjuk.

Kioszthatunk összetartozó tárgyképeket (formában vagy tartalomban), és keressék meg a

párjukat!
Körben állva, behunyt szemmel a kör közepe felé indulva fogja meg, akivel találkozik.
Mondókára történõ kiszámlálással, keressék a párjukat!
Kézfogással is kereshetik a párjukat. Mindenki eldönti magában, hogy a kézfogásnál egyszer
vagy kétszer ráz kezet. Az lesz a párja, akivel a kézfogásnál kiderül, hogy mindketten
ugyanannyiszor ráznak kezet.

72

TTT
Csoportalakító játékok
Ha 345 fõs csoportokat akarunk alakítani, akkor
a csoportlétszámnak megfelelõ darabra szétvágott képeket osztunk ki, a gyermekek keressék az
összetartozókat, vagy
egy meséhez tartozó képeket osztunk szét és az összetartozókat keressük.

A gyakorló óvodapedagógus tudja milyen nehéz jól mûködõ mikrocsoportot alakítani. Figyelni
kell, hogy ki kivel igen, és ki kivel nem kerülhet egy csoportba. Ha direkt módon határozzuk
meg a csoport tagjait, lemondunk a társaskapcsolatot alakító csoporthatásról. A cso-
portalakítások indirekt megoldása egy különleges érzést vált ki a csoport tagjaiból. Az
egybetartozás érzése a csoportdinamika mûködésének egyik feltétele, tehát a társas kapcsolatok
fejlesz-tésénél elengedhetetlen.

Együttmûködést fejlesztõ, bizalomépítõ játékok

Hólabda játékok. Olyan játékok, ahol meg kell ismételni az elõzõ társak mondását. (Pl. Elsõ
gyermek: Karcsi almát vett. Második gyermek: Karcsi almát vett, Mari szilvát vett stb.)
Az emlékezetfejlesztés mellett a szókincsbõvítésre is alkalmas.

Vakvezetés. Párosával játszhatják. Az egyik gyermeknek bekötjük a szemét, a másik segíti,

vezeti. Meghallgattat, megtapogattat a környezetbõl valamit. Megtanulhatja a környezetet
„szemek nélkül is látni”. Elmondhatja, mit érzett, mit látott. Jól alkalmazható a
beszédfejlesztésre. Játszható a csoportszobában vagy a szabadban.

A szövegben nem szereplõ, de a témához ajánlott irodalom

Versek

Rákos Sándor: Nagyanyó. Óvodások könyve 28. old.

Móra Ferenc: A csókai csóka. Óvodások könyve 34. old.
Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? Cini cini muzsika 32. old.
Szabó Lõrinc: Kicsi vagyok én. Óvodások könyve 102. old.
Enyedi György: Kitõl fél a kisegér? (a szövegben megtalálható)
Nemes Nagy Ágnes: A jó gyerek (a szövegben található)
Falu Tamás: Pisti (a szövegben található)
Benei Zsuzsa: Kéz (a szövegben található)
Erdei G. Mihály: Ez én vagyok (a szövegben található)
Hárs László: Mégse-vers. Nézz körül 20. old.

73

UUU
 Mesék

Illyés Gyula: Így jár, aki irigy. Óvodások könyve 31. old.
Czestaw Janczarski: Fülesmackó. Óvodások könyve 80. old.
Alekszej Tolsztoj: A kérkedõ nyúl. Óvodások könyve 87. old.
Móra Ferenc: Tükrös Kata. Óvodások könyve 101. old.
Tordon Ákos: Figura Ferkó. Óvodások könyve 135. old.
Vajk Vera: Ancsi és Jancsi. Óvodások könyve 177.; 189. old.
Grimm: Holle anyó
Grimm: Hamupipõke
Eleonora Berger: A nagy fiú. Mákos rétes 7. old.

74

VVV
 „Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged.
Megízlelnek anélkül, hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry: A sivatag szívében

6. 3. A VÍZ

Szegény ember vízzel fõz. Ez körülbelül annyit jelent, hogy semmivel. Hiszen a víz
értéktelen, csak pár éve tudatosul, hogy van a víznek ára, értéke. A különös értékbeállítódás
mellett a vízrõl mindenki sokat tud, mivel szoros kapcsolatban élünk vele. Tudjuk, benne jött
létre a földi élet, és ma is az élet egyik alapvetõ feltétele. Osszuk meg a gyermekekkel
élményeinket, sejtéseinket és érzéseinket! Engedjük a vízhez a gyermeket és a vizet a
gyermekhez!
Találjuk meg az évszakok változásaiban a víz csodálatos változatosságát! Alakítsuk ki
a gyermekekben a finom érdeklõdést, a rácsodálkozást a víz iránt!

Történet
Hangkazettáról meghallgatták a gyermekek a tavaszi, a nyári és az õszi esõ hangját.
Megfigyelték a másságát. Azóta az esõ számukra mást jelent, mint egyszerûen rossz idõt.

Ha meg kellene határozni, hogy mit tudjon az óvónõ a vízrõl, zavarban lennénk.
Tapasztalataink szerint több olyan adat és összefüggés van, amely meglepõ és erõteljesen
attitûdformáló hatású. Többségüket az óvónõnek célszerû folyamatosan keresni, kutatni.

6. 3. 1. JÓ TUDNI...

A Föld vízkészletének 97%-a sós, csak 3% édesvíz.

Az édesvíz 79%-a hó és jég halmazállapotban található.

a napi vízfogyasztás a Földön egy emberre vonatkoztatva a 2 és az 1000 liter között 
országoktól függõen  változik, nálunk kb. 270 liter.

75

WWW
A tiszta, élõ vízben növények, állatok és baktériumok élnek egyensúlyban. A nagyobb
szennyezõdés ezt az egyensúlyt borítja fel.
Az Alföld délkeleti részén 65 település 450.000 lakosának ivóvizében magas az arzén.
A talajvíz 0-20 m között a szennyezettség miatt ihatatlan a belterületeken.
A tanyasi kutak 7097%-a nitrátszennyezett.
A víz köbméterének ára 1990-ben 11 Ft, 1996 elején 90 Ft.
Egy fürdõkád víz kb. 200 liter, egy zuhanyozás kb. 20-25 liter. és még sok-sok ismeret van a
témában. Gyûjtsenek hozzá, egészítsék ki!

6. 3. 2. Vizes játékok, tevékenységek

Akvárium, terrárium telepítése, gondozása

A gyermekek tevékenységének gyakorlóterepe lehet. Gondozzák elõre meghatá-rozott
szabályokat betartva. Eldöntik, mikor lehet és mikor kell etetni, tisztítani stb.

Mozaikképek színezése
Vízben élõ, vízhez kapcsolódó állatok, növények rajzait a háttérrel együtt részekre (mozaikokra)
osztjuk. Az egyes kódolt részeket megfelelõ színnel kiszínezve elõtûnik a „rejtett” állat vagy
növény.

Labirintus játék
Vízi élõlényt (hal, béka) rajzoljunk hálólabirintusba. A segíteni akaró gyermek megtalálja a
kiutat, kiszabadítja a kis állatot.

76

XXX
 77

YYY
Mondókák, hangutánzó játékok

Garai Péter: Elbotlott a felhõ

Elbotlott a felhõ,
elesett.
Eleredt a könnye,
leesett.
Plötty,
plotty,
tocs.
Plötty,
plotty,
tocs.
Kész locs-pocs.

78

ZZZ
Esõjáték
A gyermekek körben ülnek, az óvónõ a körön belül körbe járva mutatja, mit kell csinálni.
Fontos, hogy aki elõtt elhaladt, utánozza az óvónõt addig, amíg oda nem ér újra, és mást nem
mutat.
1. kör  csattogtatás a hüvelyk- és mutatóujjakkal.
2. kör  tenyerek összedörzsölése.
3. kör  csettintés mindkét kézzel.
4. kör  combok tenyérrel ütögetése.
5. kör  combok tenyérrel ütögetése és lábbal dobogás a padlón.
6. kör  taps és lábbal dobogás.
7. kör  combok tenyérrel ütögetése és lábbal dobogás a padlón.
A 6. kör után visszafelé játsszuk az elsõ körig.
A játék a különleges hanghatáson kívül az együttjátszás örömét is adja.

Vizespohár mint zeneszerszám

A különbözõ töltöttségû poharak eltérõ hangokat adnak ki ütögetésre. A gyermekek ezt
kipróbálva kísérletezhetnek különbözõ hangok létrehozásával, megváltoztatásával.

Kísérletek a vízszennyezésre
Tiszta víz, piszkos víz. Látható és láthatatlan szennyezõdések. Oldódási tapasztalatszerzés.
Hogyan tisztítsuk meg? Szûrés, ülepítés.

Milyen hangot visz a víz? Láncjáték

Vízzel töltsünk meg egy PVC tasakot. Jól zárjuk le! Az egyik gyermek tegye a másik füléhez a
tasakot, és beszéljen rá. Amit hallott, ugyanilyen módszerrel adja tovább.

Ki tudná másként mondani, hogy...

~ az esõ csepereg (szitál, szemerkél, csepereg, csöpög...)
~ az esõ nagyon esik (zuhog, ömlik, szakad, záporozik...)

79

AAAA
 Sarkadi Sándor: Zápor

Csipp, csepp, csepereg

Villan, csattan, megered,
Záporfüggöny zuhatag,
Fut a felhõ, süt a nap.
Jött,
Ment,
Jót esett,
Fûnek-fának jólesett.

Készítsünk felhõt!
Forraljunk vizet, figyeltessük meg a fölé tett fedõn a vízcseppek keletkezését, fedõ
nélkül a párolgást. Játsszuk el szimulációs játékkal!
A gyermekek a vízrészecskék, a szõnyeg lehet játszásiból az edény. Melegítés hatására
a vízrészecskék elõször lassan, majd egyre gyorsabban kezdenek mozogni, szaladgálni az
„edényben”. Néhány részecske kilép a fazékból. A szõnyegrõl lelépõ gyermekek a vízpárák,
akik a padra ülve egyre többen lesznek, mint amikor a fedõn voltak a vízcseppek. Ha tovább
forraljuk, mindenki eltûnik a szõnyegrõl.

Hogyan lesz a jég?

Egy üvegben  ha lehet, az udvaron  fagyasszunk vizet. Megfigyelhetjük, hogy a
jéggé alakult víz kiterjed, lehet, hogy el is repeszti az üveget.
Játsszuk el ezt is szimulációs játékkal!
Egy álló hullámpapírral körbekerített szõnyeg lesz az üveg. Töltsük fel az „üveget”
gyermekekkel. Tegyük tele, szorosan álljanak egymás mellé. (Hûtés hatására nem mozgás indul
meg, hanem kristályosodás. Ezt csak nekünk kell tudni.)
Nyújtsák ki a karjukat egymás teste felé, távolodjanak el egymástól. Ennek hatására
kicsi lesz a szõnyeg, ellökik a hullámpapír-kerítést. Eltörött az „üveg”. A játékok hangulatát
játékos elemekkel az óvónõ tovább tudja fokozni pl.: alágyújtok az edénynek, forralom,
forralom..., hú de meleg már... stb., vagy: körbefogja a hideg..., dermesztõ szél fúj... stb.

80

BBBB
 Ha-ha-ha, havazik,
he-he-he, hetekig,
hu-hu-hu, hull a hó,
hi-hi-hi, jaj, de jó

Vízcseppecske kalandja
Vegyünk egy vastagabb befõzõ fóliát, amely alá tegyünk egy papírra rajzolt kanyargós
patakot, majd tegyük rá az egészet egy gyurmadeszkára. Cseppentsünk a mederbe egy
vízcseppet, amelyet a gyermek hurkapálca segítségével terelgethet a kanyargós mederben.
Ügyesebb gyermekek  felemel-ve a gyurmadeszkát  a deszka mozgatásával is terelgethetik a
vízcseppecskét.
A játék során fejlõdik tartós figyelmük, a két kéz koordinált együttmozgása,
egyensúlyérzékük és empátiás érzékük (segítik a kis vízcseppet, hogy eljusson a nagyobb
folyóba).
A játékot tovább lehet fejleszteni, ha a befõzõ fólia alá írott szöveget teszünk, így
megfigyelhetõvé válik az is, hogy a vízcsepp nagyítja a betûket. Ez a tapasztalat elõkészíti a
nagyító használatát az iskolában.

Békás tó
Rajzoljunk egy kb. 3 méter átmérõjû kört a földre, ez lesz a békás tó, amelyben a gólya
sétál. A többi gyermek a körön kívül állva incselkedve mondogatja:
„Gólya, gólya, brekeke,
kell-e békapecsenye?”

Majd óvatosan a körbe lépve, vagy áthaladva a túloldalra folytatják a mondókát:

„Itt van már, tessék hát,

fogj magadnak egy békát!”

A gólya csak a körön belül foghat zsákmányt; ha ügyes, többet is. Ezért hirtelen mozdulattal
kell a békák közé kapnia. A békák a körbõl kilépéssel védekezhetnek.
A játékban a gyermekek tapasztalatot szerezhetnek a tápláléklánc mûködésének egy
darabjáról.

81

CCCC
Sarkadi Sándor: Brekeke

Parti nádas
Ring a szélben,
Béka billeg
Hintaszékben.
Ropp! A nádszál levele 
Vízbe pottyant Brekeke.

BARKÁCSOLT JÁTÉKOK

Kisbéka kalandja
Javasoljuk, hogy az óvoda környezetében keressenek egy olyan területet, ahol a béka
jól élhet. Ez lehet egy tiszta bokor alja, vagy egy igazi békás hely. Figyeltessék meg a
gyermekekkel, hogy egy 2050 méteres távolságból hogyan juthatna el otthonához a kisbéka.
Milyen akadályai lehetnek, hol és miben szorul segítségre? Megfigyelések alapján közösen
készíthetik el a társasjátékot, melyben a békának a tervezett útvonalon, akadályokon keresztül
kell eljutnia otthonába.
A játékhoz a gyermekek által hajtogatott kisbékákat használjunk, és fogalmazzuk meg
az egyes mezõkhöz tartozó szabályokat, ahol elõrejuthat, ahol vissza kell lépniük, ahol
kimaradnak a dobásból. A segítõ magatartásmintákat jutalmazzuk, pl.: jött egy kisfiú, aki a
kisbéka üvegcserepeket, hogy azzok ne vágják el a lábát stb.

82

DDDD
 83

EEEE
JÁTÉKOS KÍSÉRLETEK A VÍZZEL

Gombfagyasztás
Kis mûanyag poharakba gombokat teszünk, vizet töltve rá megfagyasztjuk. Tapasztal-
hatják a gyermekek, hogy a gomblyuk körüli levegõbuborék a jégben látszik. A fagyás
folyamatában megfigyelhetik a gomb mozgathatóságát, amely a teljes fagyáskor megszûnik.

Jégolvasztás szívószálon keresztül

Adjunk a gyermekeknek kis tálkába téve egy-egy jégdarabot és egy-egy szívószálat. A
szívószálat a jégre helyezve fújjon bele levegõt. Tapasztalni fogják, hogy a kifújt meleg levegõ
lassan lyukat olvaszt a jégdarabba.

Tiszta és sós víz fagyasztása

Két pohár víz egyikébe tegyünk két kiskanál sót. A feloldódás után tegyük ki
fagyasztani. Figyeltessük meg különbözõ idõpontokban! Tapasztalhatják, hogy a sós víz sokkal
késõbb fagy meg.

TALÁLÓS KÉRDÉSEK A VÍZRõL

A találós kérdések elõsegíthetik a vízzel kapcsolatos kifejezések, fogalmak beépülését a

gyermekek szókincsébe. Játékos, vidám formában, logikus gondol-kodás alapján találgathatnak.
Anyanyelvi fejlesztõ játék is a találós kérdés.

Se oldala, se feneke,
Mégis megáll a víz benne.
(felhõ)

Báránynak nevezik, bár nem béget soha,

nincs gyapjú a hátán, nincs szája, se foga.
Lába sincs és mégis vándorol a nyájban,
tavasszal, õsszel, s akkor is, ha nyár van.
(bárányfelhõ)

Hol vizet önt, hol havat hint,

hol jeget szór fejedre,
s elszáll  pedig szárnya sincsen 
nyugatra, keletre.
(felhõ)

84

FFFF
A városokat elnyelem,
a hegyeket elnyelem,
pedig semmit sem eszem.
(köd)

Szürke szárnyú nagy madár,

szürke lesz a nagy határ,
ha õsszel a földre száll.
(köd)

Testvére a harmatnak,
s hideg idõ társa,
mert az ember õt csakis
télidõben látja.
(zúzmara)

Vízbõl lett és vízzé lesz.

(hó, jég)

Csillag fent a fellegekben,

s vízzé válik tenyeredben.
(hó)

Virág  télen virágzik,

meleg napon elázik.
(jégvirág)

85

GGGG
A szövegben nem szereplõ, de a témához ajánlott irodalom

Versek

Tordon Ákos: Papírhajó. Óvodások könyve 117. old.

Garai Péter: Elbotlott a felhõ (a szövegben található)
Sarkadi Sándor: Zápor (a szövegben található)
Sarkadi Sándor: Brekeke (a szövegben található)
Weöres Sándor: Futózápor. Nézz körül 64. old.

Mese

Zelk Zoltán: Párácska. Óvodások könyve 171. old.

Lipták Gábor: Hínártündérek. Hínártündérek könyve
Bálint Ágnes: Az esõcsepp látogatóba megy. Kisgyerme-kek nagy
mesekönyve
Zsitkov: Az icinke-picinke halacska. Kisgyermekek nagy
mesekönyve
Mese a kislányról, aki belepottyant a sárba. Kisgyerme-kek nagy
mesekönyve
Szutyejev: A kis hajó; A gomba alatt; A három kiscica. Vidám
mesék

86

HHHH
 „Mi kék az ég!”
(Petõfi)

6.4 A LEVEGõ

Ez az az anyag, ami mindenhol van, de nem látjuk és nem tudjuk megfogni.

Ha összezárjuk a két tenyerünket, és megkérdezünk egy gyermeket, hogy mi van a kezünkben,
azt feleli, hogy semmi. És valóban semmi, és mégis minden.
Semmi, mert nem látja a gyermek, ezért nem konkrét és nem megfogható a számára.
Minden, mert az élet felétele.

Történet
Megkérdeztük, hogy nehéz-e a tégla. A gyerekek mindegyike azt mondta, hogy nehéz.
Érzed a kezedben a súlyát?  kérdeztük. Igen  felel-ték. Van-e súlya a levegõnek? 
kérdeztük. Nincs  válaszolták nevetve. Meglepõdtek, mikor kétkarú mérlegen felfújt, ill.
felfújatlan lufi segít-ségével tapasztalták, hogy a mérleg karja lebillent.

6. 4. 1. JÓ TUDNI...
... hogy a földfelszínt a légkör 910 rétege veszi körül. Ez a légkör nemcsak táplálja az
élõvilágot, de kiegyenlíti a hõmérséklet ingadozását, védõernyõként felfogja a kozmikus
részecskéket, a pusztító ultraibolya sugárzást.
A Föld körüli 10 km-es levegõvastagságot BIOSZFÉRÁNAK nevezzük, de
tulajdonképpen csak a legalsó 100 m-es sávban van igazán élet.
Légzésünkkel mozgás közben a levegõ tízszeresét fogyasztjuk az ülõ légzéshez
viszonyítva.
Hihetetlen módon szennyezzük levegõnket. Kazincbarcikán évente 700 tonna por hull
minden km2-re. A szennyezett levegõért leginkább az ipar, kismértékben a háztartás és a
természet a felelõs (pollenek, por).
Levegõnk összetétele: 78% nitrogén, 21% oxigén és 1% szennyezõ anyag.
Gyûjtsenek további tudnivalókat a levegõrõl!

87

IIII
 A. A. Milne: A szél hova fut

Senki meg nem mondja,

mit senki se tud,
hogy a szél honnan jön,
és hova fut.

Szárnyal valahonnan
nagyon sebesen,
utol sem érem,
rohanva sem.

De ha sárkányomat
elereszteném,
napokig repülne az ég peremén.

Aztán megtalálnám,
ahol leesett,
s tudnám, hogy a szél is
odaérkezett.

Akkor megmondhatnám,
a szél hova fut...
hogy honnan jön, arról
senki se tud.

6. 4. 2. Amit a levegõnk tisztaságáért megtehetünk

Energiatakarékos életmódot folytatunk, mert a legtöbb energia-elõállítás levegõszennyezéssel

jár.
Ha háztartásunkban tüzelünk, tökéletes égésre törekedjünk!
Ne gyújtsunk rá az elsõ cigarettára!

88

JJJJ
6. 4. 3. A gyermekekkel fedeztessük fel
a levegõ jelenlétét, szükségességét, tulajdonságainak egy részét!

Tapasztaltassuk a légzés ütemét!

Beszíváskor hova kerül a levegõ?
Mérjük meg a mellkas változását!
Tegyék kezüket a szájuk elé! Fújjuk ki a levegõt erõvel!
Leheljünk! Mit tapasztalunk? (A kezük hõérzete a levegõ sebességével össze-függésben van.)
Összefüggésbe hozhatjuk a levegõmozgást (szél) hidegkeltõ hatásával.

Használjuk a beszívott és kifújt levegõt sokféle célra!

Léggömbfelfújás  levegõkiengedés = „zenélés”.

Léggömbfelfújás  levegõkiengedés = „rakéta”.
Levegõáramlás megfigyelése: forgó  szélmalom  kígyó stb.
Levegõ a víz alatt, buborékokkal láthatóvá tettük.
Levegõ mozgatása, szél elõidézése, léggömb terelgetése.
Papírforgó barkácsolása, mûködtetése.
Papír- és mûanyagzacskók, lufik felfújása.
Fújják el, vagy hajlítsák el a gyertya lángját, ha a szájuk elé, mellé, alá, fölé tesszük.
Szívószálbafújás segítségével irányítsák a pingponglabdát a kapuba.
Szappanbuborék fújása.
Szívószállal a levegõt a víz alatti pohárba vagy mûanyagzacskóba fújják.

Orbán Ottó: Az ég

Mibõl van az ég? Hajnalban a lisztje piros,

Levegõbõl. délben kék,
Láthatatlan malma délutánra kosárban a
szelet õröl. fényesség.

89

KKKK
Vizsgálódjunk!

Mi történik,
ha álló levegõben mi mozgunk?

Miért esik le a papírcsákó a gyermek fejérõl, ha szaladni kezd?

Fussanak versenyt! Az egyik páros kézen-fogva, a másik páros fogjon közre egy kartonlapot
(kb. A/2 méretût). Ki fog gyõzni? Miért? (Tapasztalhatják a levegõ ellenállását.)
Szaladjanak a forgóval, változtassák gyorsasá-gukat!
Készítsenek papírsárkányt, fussanak vele!
Szaladjanak szalagokkal, színes papírcsíkokkal!
Tapasztalataikat mondják el!

Vizsgálódjunk!
Hogyan mozgathatunk valamit a levegõben, és minek a segítségével?

Készítsünk repülõt, reptessük!

Készítsünk „Kockásfülû Nyuszi”-t. A fülek ellentétes irányba hajtásával dobjuk fel, és
leereszkedés közben figyeljük mozgását!

90

LLLL
Gyûjtsünk juharfatermést és dobjuk fel!
Készítsünk ejtõernyõt!
Erõsítsünk felfújt lufira egy 23 cm-es szívószáldarabot, melyen átfûzünk egy hosszú damilt. A
két végét a gyermekek feszítsék ki! Engedjük ki hirtelen a léggömbbõl a levegõt, de ne szúrjuk
ki! Egy „rakétánk” lesz.
Helyezzünk a melegforrás fölé egy papírkígyót! Figyeljük meg, miért forog!
Egy felfújt léggömböt mozgassunk, terelgessünk gyurmatábla segítségével! Hozzá nem
érhetünk!
Készítsünk mobilokat, és helyezzük el a csoportszobában!

91

MMMM
 Szétrepül a nyárfa bolyha,
kócos lesz a széna boglya,
kéményedbe dúdolgatok,
sose láttál, mégis vagyok.
(szél)

Minden játék után beszélgessünk a tapasztalatokról!

Gyûjtsünk tapasztalatokat a hangról!

Hozzuk rezgésbe a levegõt papírlap gyors mozgatásával! Fújással zenéljünk fûszállal, fésûvel,
lufival.
Mutassunk be különbözõ hangszereket!
Barkácsoljunk hangszereket! (fûzfasíp, nádsíp, dob, citera befõttesgumival stb.)
Figyeljük meg a szél hangját! Keressünk hangutánzó szavakat! (sivít, fütyül stb.)

Tamkó Sirató Károly: Szembeszél

Hogyha fúj a szembeszél,

okos ember nem beszél.
Lélegzik az orrán át,
 nagy hidegben, õsz-esõben 
így játssza ki a náthát.

Tapasztaltassuk, hogy a levegõre szüksége van minden élõlénynek, és levegõ nélkül nem
történik semmi.
Vigyázzunk! Az élet tisztelete nem engedi a pusztítással járó kísérleteket! (Pl. állat
bezárása úgy, hogy elfogyhat az oxigénje.)
Megfigyelhetjük, hogy még az égéshez is szükség van a levegõ egy részére.

92

NNNN
Kísérlet
Egy edénybe vizet teszünk 23 cm magasságban. A vízben álló égõ gyertyát fedjük be
egy üvegpohárral. Egy idõ után tapasztaljuk, hogy a gyertya lángja elaludt, a víz pedig a pohár
kb. 1/5 részéig feljebb van, mint a külsõ vízszint. Miért?

Figyeljünk a környezetünk állapotára!

Vizsgáljuk a levegõ szennyezettségét az óvodánk közvetlen környékén! Helyezzünk ki
a szabad levegõre celluxdarabkákat a ragasztós felükkel felfelé! Egy nap múlva (vagy rövidebb
idõ is lehet) szedjük össze és ragasszuk egy fehér lapra. A különbözõ helyekrõl összeszedett,
eltérõ elszínezettségû mintákat hasonlítunk össze. Ahol a legszennyezettebb a levegõ, oda ne is
sétáljunk!
Szólni kell a természeti légszennyezésrõl, a porról és a pollenekrõl is. A por egy helyi
sajátosság. (Pl. Kecskemét levegõje nagyon poros.)
A pollenek különbözõ mértékben okoznak légzésbántalmakat az embereknek.
Legintenzívebben a parlagfû, amelynek jelenléte környezetünkben nem szükségszerû. Jelzi,
hogy keveset gondozzuk környezetünket.

Történet
Jászberényben egy lakóközösség azzal fordult az önkormányzathoz, hogy az elõttük lévõ
közterületet hadd vegyék gondozásba. Megtisztíthatják, rendszeresen gondozhatják a
földdarabkát. Így eltûnhetne a közterületeken bõségesen található parlagfû. Több illetékes
iroda és elhivatott támogató segítségével megállapodás született a lakóközösség és az
önkormányzat között a terület gondozásba adásáról illetõleg gondozásba vételérõl.
Az érintettek szerint nem ment könnyen, de sikerült!

93

OOOO
 „Mi zöld a föld!”
(Petõfi)

6.5 A TALAJ

Az óvodában ezt a témát három tevékenységi területen közelíthetjük meg. Az

agyagozás nagyon sok ismert lehetõséget rejt. A természetes anyag az alakításkor
engedelmeskedik, sajátos érzésekhez juttatja használóját. A homokozás az álmok, a tervek
megvalósításának eszköze. A vízzel együtt használva várakat, folyókat, süteményeket
alkothatnak a gyermekek.
A talaj legkevésbé ismert, de legtöbbet használt félesége a „föld”, amin járunk. Pedig
ez a talaj a természeti erõforrás. Fenntartja a növényi életet, változik, alakul. A gyermekek a
kertészkedéssel szerezhetnek tapasztalatokat. Ez egy komplex tevékenység. Mûvelik a talajt,
fõként szerszámokkal. Tapasztalhatják a nedvesség megtartását, a keménységét, puhaságát,
porhanyósságát.
Gondoljunk csak bele, kedves olvasók, mit tudunk a talajról és milyen a viszonyulá-
sunk. Talán, mert keveset tudunk róla, ezért sokszor negatív a viszonyulásunk. Ha a földre esik
az alma, piszkos lesz. Ha letenyerelt a gyermekünk, intjük, ne vedd szádba a kezed, mert
piszkos. Így fokozatosan elszakadunk a földtõl, a talajtól, és kialakítjuk a gyermekekben, hogy
ami a talajjal kapcsolatos, az piszkos.

6. 5. 1. JÓ TUDNI, hogy a talaj...

~ csodálatos létfontosságú anyag,

~ a vízzel, az élõvilággal szoros életkapcsolatban áll,
~ az elhalt szervezeteket befogadja, beépíti magába, nem szennyezve a levegõt,
~ növényeket rögzít, tápanyagokkal látja el,
~ lettere számtalan élõlénynek,
~ nagyon hosszú ideig készül a kõzetek mállásából az elhalt szerves anyagokkal keveredve.

94

PPPP
 Mire jó a humusz? A humusz nyújtja a növényeknek, rajtuk keresztül az állatoknak és
az embereknek mindazokat az anyagokat, amelyek szervezetünk felépítéséhez szükségesek.
A jó minõségû talaj sok millió apró élõlényt tartalmaz. Ezek gondoskodnak a humusz
elõállításáról. A földalatti mikrovilág nélkül nem lenne a talajnak éltetõ ereje.
Becsüljük meg a gilisztákat! A giliszta a talaj fontos munkása. Talajtörmelékkel él.
Ürülékük rendkívül értékes, mert tartalmazza a növények számára nélkülözhetetlen sókat.
Kertünk, udvarunk legszorgalmasabb munkásai.

Fontos tudnunk, hogy az ember jelentõsen beavatkozott az ésszerûtlen mûtrágyázással

a talaj élõvilágába. Hosszú évekre lesz szükség, hogy helyreálljon az egyensúly.
A talaj szennyezésének másik nagy kihívása a szemét és a hulladék talajban történõ
tárolása. Ez a kérdés napjaink és jövõnk egyik megoldásra váró problémája.
Ennyi átfogó gondolat után, amelyekre úgy érezzük, nekünk felnõtteknek szükségünk
van, tekintsük át az óvodai tennivalóinkat!

95

QQQQ
6. 5. 2. Gyûjtsünk tapasztalatokat a talajról!

Amikor a család kirándulni megy, amerre megfordulnak, gyûjtsenek talajmintákat!

Legyen a csoportszobában ezek számára kialakított hely. A lezárt kis üvegekben megfigyelhetõ
a talaj színe, felidézhetõ a hozzá kapcsolódó élmény, melynek elmesélését minden gyermek
megteheti.
Vegyük ki néha a talajmintát az üvegbõl és öntsük ki egy papírra. Nagyítóval
megfigyelhetjük, kézzel megtapogathatjuk a szemcsenagyságot, a benne található fadarab- és
falevélmaradványokat.
Szagoltassuk meg a talajt!

Üres konzervesdobozba téve különbözõ hangokat adnak rázáskor. Figyeltessük meg az

eltéréseket!
Keresse meg tapintással a gyermek a takaró alatt az egyes talajminták párját!
Az így összegyûjtött talajon kívül rendelkezésre áll az óvoda udvara az ott található különbözõ
tömörségû talajfelületekkel, így a homokozóval.
A szokványos udvari talajmegfigyelésen túl vizsgálhatjuk a vízelnyelõ képességet.

Kísérlet
34 db alul-felül kivágott literes konzervesdobozt helyezzünk el a homokozóban, a
kiskertben, a pázsiton, vagy egyéb helyeken. 12 cm mélyen próbál-juk a földbe nyomni a
konzervesdobozt. Töltsük fel a dobozokat vízzel! Folyamatosan figyeljük a vízszintek
változását. Beszélgessünk arról, hova került a víz, miért eltérõ a beszivárgás ideje.

Játék
Sarazzunk a homokozóban! A víz és a homok együttes játéka gazdagítja a tapasztalato-
kat, a víz munkájáról, mozgásáról.

96

RRRR
Kísérlet
Mibõl lesz a talaj?
Meghatározó lehet a gyermekeknek az a tapasztalat, hogy van olyan anyag, amelyet ha
elásunk, átalakul talajjá, és van olyan, ami nem.
Válasszunk három helyet az óvoda udvarán a kerítéshez közel, és jelöljük meg. Ássunk
el ásónyom mélységben egy almacsutkát. A másik helyen tegyünk egy másik almacsutkát
mûanyag zacskóba, és így ássuk el. A harmadik helyre egy konzervesdobozt ássunk el.
Kéthetente vizsgáljuk meg, hogy mi történik a talajban. Tapasztalni fogjuk a növényi anyag
teljes eltûnését, a mûanyag sértetlenségét, a benne lévõ almacsutka erjedését, a fémdarab
rozsdásodását.
A kerti munka széleskörû tapasztaltszerzési lehetõség a talajgondozás területén
(lazítjuk, ássuk, forgatjuk, gyomtalanítjuk).
Tapasztaltathatjuk a talaj tápláló erejét. Ültessünk vagy hajtassunk az élõsarokban!
Kavicsot gyûjteni mindenki szeret, mert különleges élvezet. Játsszunk velük!

Játék
Az udvaron, vagy sétáink alkalmával megtalálható a kavics. Válasszon minden
gyermek egy saját kavicsot, ami neki a legjobban tetszik. A gyermekek körbeállva jól
megvizsgálhatják, megtapogathatják saját kavicsukat. Ezután szedjük össze egy kiskosárba,
majd osszuk ki újra, hogy mindenkinek jusson egy-egy. A gyermekek nem nézhetik meg a
kapott kavicsot, csak megtapogathatják. Mindaddig adogatják körbe, amíg nem érzi tapintással,
hogy a saját kavicsa került a kezébe.
Aki úgy véli, hogy megtalálta a sajátját, az kiállhat a körbõl és megnézheti. Gyakran
elõfordul, hogy téved valamelyik gyermek. Ekkor vissza-áll a körbe, és folytatja a játékot.
A játék fejleszti a tapintásos érzékelést, a részletekre való figyelést, a saját eszközével
való azonosulást.
Ha már megvan a kavicsunk, kezeljük kincsként. Tegyük el, hiszen gyakran
játszhatunk vele más játékokat is. Ilyen lehet a társsal való együttmûködés, a ritmusérzék, az
ügyesség fejlesztéséhez a következõ játék.

97

SSSS
Játék
A gyermekek körben ülnek, a szõnyegen, elõttük egy gyurmatábla. Mindenkinél van
egy kavics. Az óvónõ vagy valamelyik gyermek a gyurmatáb-lán kikopog egy egyszerû
ritmusképletet. Pl.: titititá.
Ezt a képletet fogják folyamatosan kopogni a gyermekek, miközben a szünet alatt
jobbra átadja a kavicsát, és balról átveszi a társáét. A lassan és nehezen kialakuló „együttzenélõ”
tevékenység kellemes és felszabadító érzést kelt a gyermekekben, jó hangulatot teremt.

A földigiliszta megbecsülését alakíthatjuk ki, ha megismertetjük talajforgató, -lazító

munkáját.

Kísérlet
Egy ötliteres befõttesüvegbe különbözõ színû talajokat rétegezünk 23 cm
vastagságban. Enyhén nedvesítsük meg az üvegben a földet (amelyet a száradás után
folyamatosan pótoljunk), és a gyermekekkel együtt gyûjtsünk bele gilisztákat. Napok múlva
tapasztalni fogjuk, hogy a talaj rétegezõdése eltûnt, a giliszták összeforgatták a talajt.
Megfigyelés után feltétlenül helyezzük vissza életterükbe a gilisztákat!

Játék
Készítsünk gilisztacsemegét:
1 csésze margarin
2 kávéskanál méz
1 csésze darált keksz vagy búzakorpa, esetleg müzli.

Egy nagyobb tálban keverjük össze simára a mézet, a margarint és a kekszport. Kanalanként
adjunk hozzá annyi kekszport, amíg olyan gyúrható nem lesz, mint a gyurma. Csináljunk ebbõl
„gilisztákat”! Mazsolából szemet is csinálhatunk neki. Csokoládétörmelékbe is lehet helyezni
(földes gilisztának).
Jó étvágyat kívánunk!
A játék elõsegíti a gilisztával kapcsolata elfogadó attitûd kialakítását.

98

TTTT
 „Zöld föld felett,
kék ég alatt
hangos pacsirta fütyörész;
dalával a Napot kicsalta,
a nap rá gyönyörködve néz.”
(Petõfi)

6. 6. AZ ÓVODA ÉS A LAKÓHELY TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

A hagyományos témát egy új szemlélettel gazdagítjuk. Ez az ökológiai szemlélet,

amelyben az élõlények egymás közti és környezetükkel való kapcsolatait figyelembe véve
szereznek tapasztalatokat és végeznek megfigyelést, valamint ismerkednek meg a gyermekek a
közvetlen környezetük élõvilágával. Fontos, hogy az élõlényeket természetes élõhelyükön
ismerhessék meg a gyermekek.
Kísérleteket végezhetnek a növényekkel, pl.: csíráztatást, ahol tapasztalhatják, hogy a
napfényre tett, vagy a sötét szekrénybe zárt csírák fejlõdnek jobban.
Felfedezhetik az óvodaudvar élõhelyeit, megfigyelhetik a fakéreg, a kõ alatti élõhely, a
járda repedései, a bokor alatti avar csodálatos élõvilágát.
A természetes élõhelyhez hasonlító, mesterséges környezetet teremthetünk a
csoportszobában, a vízben élõ állatok életmódjának, viselkedésének, táplálkozásának,
mozgásának megfigyelésére. Akváriumot, terráriumot telepíthetünk. A növények fejlõdése,
csíráztatása, hajtatása, rügyeztetése az óvodai élõsarokban válik megfigyelhetõvé.
Környezeti nevelésünk egyik célja, hogy az ember harmóniában tudjon élni a
természettel, ezért az elemi tudományos megismerési módszerek mellett fontosnak tartjuk a
természethez kapcsolódó attitûdök formálását. Játékok segítségével pozitív érzelmi viszonyulást
tudunk kialakítani az élõ és élettelen természet elemeivel. A játékos cselekvések gyakoriság
hatására szokássá válhatnak.
Az óvoda udvara, a közeli park, az utca, a kirándulások, a séták és az élõsarok
gondozása átéléses élményeket biztosít.

Történet
A csoportban bevezették, hogy az állatok etetését és a növények locso-lását az a gyermek
végzi, akinek elõször jut eszébe a reggeli játékidõben. Vagyis szokásrendbe építették a
gondozást! Szinte egymással versenyezve akarták elvégezni a munkát. Szomorúan vették
tudomásul, hogy már másnak eszébe jutott. Így alakulhatott ki, hogy volt, aki az ajtóban,
belépéskor kérdezte: Megetette már valaki Artúrt? (Artúr az ékszerteknõs.)

A séták, kirándulások nemcsak természeti ismeretekben gazdagítják a gyerekeket, de

szokásaikat, társas viszonyulásaikat is alakítják. Ez az elem kapcsolódik a lokális cselekvés
99

UUUU
gondolatköréhez, ahol a közvetlen környezet tapasztalásaiban erõsítõ tényezõ a gyakoriság.
Ezért a séták jelentõsége túlnõhet a nagyobb élményt nyújtó, de egyszeri kiránduláson is.
Ebben a témakörben fõként a dramatikus, mimetikus, szimulációs és bábjátékokat
alkalmazhatjuk. Általában komplex tevékenységeket valósítanak meg. Szimulációs játékban
átélték a gyerekek az õszi fák lombhullatását, a tavaszi magvak kikelését, a növények fejlõdését.
A játékok lényegében szimulálták azon történéseket, amelyek a valóságban, környezeti
hatások eredményeként, lassú folyamatként, nehezen figyelhetõk meg.

Történet
A csoportszobában halk zene szólt (Alen Patrik: És a madarak énekel-nek). Motivációként
felerõsödött a zene, és elhelyeztük a szimbolikus mezõt. Utalás történt a szarvasi arborétumi
kirándulásra. A gyermekek a mezõ körül mint kisfák helyezkedtek el. Három kisgyermek
kapott más-más szerepet (nap, esõ, szél). Az óvónõ felidézte az arborétumban tapasztal-takat,
a hatalmas fákat. Ráirányította a figyelmet az aktuális õszi idõjárásra: „A Nap gyengébben
süt, az esõ hûvös, a szél hideg levegõt fúj a fákra.” Ezért a fák lelassítják az életfolyamatukat,
lehullajtják a leveleiket és téli álomba merülnek.

Az óvónõ a mezõre szórta a gyerekek által gyûjtött faleveleket. Késõbb ezt lehetett a papírból
készített fákra felragasztani. Ügyesebbek csak azonos levélfajtát ragasztottak fel, és
megtalálták a fához tartozó terméseket is. A tavaszi szimulációs játékban, melyet tükörsor
elõtt, szintén zenére játszottak (Mozart: Gyermekszimfónia), kis karikákban (kertekbe)
fektette az óvónõ a gyermekeket, mint a kis magokat. Eljátszották, hogy a környe-zeti
hatásokra (Nap, levegõ, esõ) hogyan eresztenek gyökeret, növesztenek levelet, szárat majd
virágot. Közben önmaguk növényeket utánozó mozgását is figyelhették a tükörben.

Iványi Mária: Tavasz van

 Kutykurutty, brekeke   Tavasz van! Tavasz van! 

Hangzik innen-onnan, Tücsök zengi vígan,
 Pitypalatty, pitypalatty  Ráfelel egy rigó:
Zendül egy bokorban. Be jó, be jó! Így van! 
 Nyitnikék, nyitni kék!  Bolyhosan bólogat
Cinke mondja erre, Barkás bokrok ága,
S ráragyog lám a nap Kivirul, kivirul
Egy kis vörösbegyre A pitypang virága!

100

VVVV
 101

WWWW
6. 6. 1. A TERMÉSZET SOKSZÍNûSÉGÉT,
ÁLLAPOTÁT VIZSGÁLÓ JÁTÉKOK

Színek és formák keresése a természetben

Különbözõ színû és különbözõ alakzatokat ábrázoló kártyákat tegyünk a gyermekek
nyakába. Kirándulás vagy udvari játék alkalmával gyûjtsenek a nyakukban lévõ formához
hasonló és színével azonos „kincseket”! Fontos szabály, hogy növényrõl letépni, letörni egyetlen
gyûjtõ feladatnál sem szabad. A gyûjtött „kincseket” a gyülekezés helyén közösen nézzük meg.
Készítsünk palettát! A festõpalettához hasonlót vágjunk ki kemény papírból.
Ragasszunk rá 68 db felül is (öntapadós) ragasztós papírdarabokat. Kész a palettánk.

Palettás játék
A palettás játéknál szintén gyûjtés a feladat. Az öntapadós részre gyûjthetnek a
gyermekek lehullott faleveleket:
~ szín szerint;
~ forma szerint;
~ nagyság szerint;
~ adott szempont alapján;
~ a falevelekhez tartozó terméseket.
Megfogalmazhatjuk nyitott feladatként: „gyûjtsél olyat, ami tetszik!”
Izgalmas gyûjtõ játékra és tartalmas megbeszélésre ad lehetõséget a „gyûjtsél olyat,
amit a szél hozott!”, vagy a „gyûjtsél olyat, ami nem oda való!”
Mindkét játék befejezéseként beszéljük meg, és mutassuk be, hogy ki mit gyûjtött. Ezzel oksági
kapcsolatra utalhatunk, és megállapításokat tehetünk a gyûjtõhely tisztasági állapotáról.

Szalai Borbála: Darázscsípés

Nem visznek a darazsak

fullánkjukban parazsat.
S lám, ha megcsíp a darázs,
éget, akár a parázs!

A természet felfedezését, megfigyelését szolgálja a „gyûjtsél valami érdekeset!”, ami

lehet egy fadarab, egy megrágott levél, egy kavics stb. A bemutatáskor élhetünk a fantáziamoz-
gató történetmeséléssel. „Mit gondoltok, hogyan került ide?”, „Hogyan vált ilyenné?”
Alkalmazhatjuk láncmeseként is. Az óvónõ kezdi és minden gyermek egy-egy mondatot mond
hozzá.

Idekapcsolódik az elõzõekben már ismertetett SZAGKEVERÉK (szagmix) játék is.

102

XXXX
 A fakérgek másságát tapasztaltathatjuk meg a KÉREGMINTA- SATÍROZÁSsal vagy a
LENYOMATKÉSZÍTÉSsel is.
Gazdag lehetõséget nyújtanak a szimulációs játékok a növények életritmusának
bemutatásához. A korábban gyûjtött tapasztalatok eljátszása felelevenítheti megfigyeléseiket. Az
állatok tulajdonságai, életmódjuk és viselkedésük megismeréséhez szintén játékos eszközökkel
közelíthetünk.

Játékok
Szívesen játsszák az „állatkommunikációs játékot”, ahol mozgással és mimikával az állat
hangjának utánzásával mutatják be társaiknak az óvónõ által megsúgott szituációt, amit a
többiek kitalálhatnak. Pl.: a medve mézet talál, a tyúkanyó hívja a csibéit, a macska kergeti az
egeret stb.

Rejtõszínjáték
Kiváló megfigyelési gyakorlat annak megfigyelésére, hogyan tudnak rejtõzködni az
állatok a természetben.
Az udvaron, füves területen, a teremben mintás szõnyegen játszható. A gyermekek
körben állnak, õk a madarak. Mindegyikük nyakában egy-egy korong, amelyre egy-egy színes
fonaldarab van ragasztva. A fûben szétszórva különbözõ színû, kb. 5 cm hosszú fonalcsíkok.
Minden „kismadár” tudja, hogy csak olyan színû csíkot vehet fel, amilyen az õ nyakában van.
Az óvónõ jelez, felmutatja és közben mondja is azt a színt, hogy kik mehetnek kukacot szedni.
A többi kisgyerek hangosan számol a kukacszedés ideje alatt.
A játék során tapasztalják, és a végén elmondhatják, hogy vannak olyan színek, ame-
lyeket sokkal hamarabb észre lehet venni, mint más színeket.

Ki lehetek én?
A játék lehetõséget ad, hogy az óvónõ által elmondott tulajdonságok, életmód,
viselkedés alapján találják ki, hogy melyik állatról van szó. Az óvónõ nem nevezi meg, de
elmondja,
~ fiú vagy lány állatra gondol,
~ mit szokott enni,
~ merre szokott lenni az év nagyobb részében,
~ hová szokott járni,
~ milyen a színe,
~ milyen az otthona.
Fejlett nagycsoportosoknál rendszerezõ foglalkozásként a gyermekek kisebb csoportja, 34 fõ,
mutathat be hasonló módon, az óvónõ által meghatározott vagy a gyermekek által választott
állatot. Jó lehetõség egy állatkerti látogatás feldolgozásaként.
Bátran alkalmazhatunk a gyermekcsoportban imaginációs játékot relaxált körülmények
között. Megfelelõ háttérzene választásával (pl.: Alen Patrik: És a madarak énekelnek) nyugodt
103

YYYY
körülményeket teremtünk a csoportban. Lefektetjük a gyermekeket a szõnyegre, és mesével egy
képzeletbeli utazásra hívjuk õket. Az utazás alatt fokozatosan átváltoztatjuk õket valamilyen
állattá. Elmondjuk az állatok érzéseit és tapasztalatait a világról, majd visszaalakítjuk õket
gyermekekké és befejezzük a gyakorlatot.
Beszéljék meg a helyzetet, érzéseiket mondják el!

Történet
Egy ilyen imaginációs gyakorlat alkalmával  amikor a gyermekeket madarakká
„varázsoltuk”  történt, hogy a képzeletbeli utazás végén, amikor a gyermekeket felkeltette a
szõnyegrõl az óvónõ, beszélgetni kezdtek. Az egyik elmesélte, hogy õ Amerikába repült, látta
a Szabadság-szobrot, kezével mutatta, milyen kicsi volt, a másik a fákat kis gomboknak látta
felülrõl. A beszélgetés fantáziafejlesztõ, beszédgátlást oldó, aktívpasszív szókincset növelõ
erejû.

104

ZZZZ
 Az élõ és élettelen fogalma még gyakran a felnõtteknek is gondot okoz. Élõnek tartjuk
a csigaházat, ha benne csiga él, és élettelennek, ha kipusztult belõle. Élõ a madártoll, amíg a
madáron van, de élettelen, ha elhullajtotta.
E két fogalom tapasztaltatására játszhatunk gyûjtõ játékot, amelynél úgy fogalmazzuk
meg a feladatot, hogy gyûjtsenek olyat, amely valaha élt! Kis történetbe foglalhatják, hogyan
vált élettelenné, vagy esetleg le is rajzolhatják.
Az anyanyelvi nevelést, az oksági kapcsolatok feltárását is szolgálják ezek a játékok.
Akárhová elmehetek 
éjre szállást nem keresek.
Én mindenütt otthon vagyok 
másnak lakást mégsem adok.
(csiga)

Izgalmas nyomozójáték az életnyomok keresése. Parkban, udvaron, mezõn vagy

erdõben. Életnyom lehet egy megrágcsált levél, egy kihullott toll, egy lábnyom stb. A
felfedezéshez használhatnak nagyítót és megfogalmazhatják az életnyom történetét. Fejleszti az
emlékezetet, fantáziát, szókincset, beszédkészséget.
A növények, állatok és a gyermekek kapcsolatát a szokásrendszer témakörben fejtettük
ki részletesen.

105

AAAAA
A szövegben nem szereplõ, de a témához ajánlott irodalom

Versek

Iványi Mária: Volt egyszer egy kismalac. Óvodások könyve 30. old.
Vasvári István: Tavasz. Óvodások könyve 117. old.
Iványi Mária: Tavasz van. Óvodások könyve 133. old.
Hárs László: Levél az erdõbõl. Óvodások könyve 193. old.
Szalai Borbála: Darázscsípés (a szövegben található)
J. W. Goethe: Talált kincs (Szabó Lõrinc ford.) Nézz körül 86. old.
Cinege góga... (népköltés) Nézz körül 90. old
Csanádi Imre: Hónapsoroló. Ünnepsoroló 16. old.

Mondások a madarak hasznáról és káráról. Nézz körül 127. old.

Szólásmondások. Nézz körül 166., 177., 190. old.

Mesék

A molnár, a fia meg a szamár. Rónay György ford. A holló és a róka címû
kötet
Nyughatatlan méhecske. Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasok
Tordon Ákos: Pilleruha
A tizenhárom hegy; A medve meg a szúnyog; Nyafkapanna. Heted
hétország legszebb meséibõl
Fésûs Éva: Mókus Péter kiskertje. Óvodások könyve 158. old.

106

BBBBB
 „Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj,
S nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? Gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;”
Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

6. 7. A LAKÓHELY ÉS AZ ÓVODA
TÁRSADALMI ÉS INFORMÁCIÓS KÖRNYEZETE

Technika, társadalom, informatika és óvoda.

Ha belegondolunk, furcsának, talán feleslegesnek tartjuk a 36 éves gyermek
ismeretbõvítését a jelzett területeken. Mielõtt ítéletet mondunk, tekintsük át a technikai,
társadalmi és információs környezet gyermekekkel kapcsolatos elemeit.
A lakóhelyet mint fizikai környezetet vizsgáljuk. A hagyományos meg-ismerési
technikák mellett adjunk lehetõséget az érzelmi alapú megismerésre.

Történet
A gyermekek eljátszották a Minek a háza címû játékot, hatására a gyakorlatban nehézkes,
vontatott játékelrakás nyüzsgõ, érdekes, sõt igényes tevékenységgé alakult át.
Magyarázat
A játékban tapasztalhatták, hogy mindennek van háza, otthona, így a játé-kokat magasfokú
empátiával az otthonukba, házukba helyezték vissza. Az óvónõ is úgy kérte fel a gyermekeket
a feladat elvégzésre, hogy tegyék vissza a játékokat a helyükre, az otthonukba.
A környezetük iránti érzékenységet fejleszthetjük lakókörnyezetük épít-ményeinek
megfigyeltetésével. Erre a séták alkalmával nyílik lehetõség.

107

CCCCC
Játék
Keressünk olyan házakat, amelyekben sokan laknak, hasonlítsák össze a saját házukkal!
Keressen minden gyermek olyan házat, amelyik hasonlít az õ otthonára!
Keressenek a gyermekek olyan házat, amiben nem lakások vannak, nem laknak emberek. Mire
használják?
Keressünk régi házakat! Mibõl látni, hogy régi?
Keressünk új házakat! Mibõl látni, hogy új?
Környékünkön válasszunk egy kedvenc házat! Figyeljük meg minden részletét. Miért tetszik
nekünk? Hány ablaka, ajtaja, kéménye van? Van-e körülötte növényzet, milyen a tetõzete stb.?
Figyeljük meg, van-e szobor vagy neves épület a környékünkön.
Készítsünk óvodánk környékérõl térképet. Jelöljük be a sétáinkon feltárt értékeket. (Amit
megfigyeltettünk, az minden érték.)

Sétáink alkalmával biztosan találkoztunk negatív jelenségekkel is. Például: egy

törmelékrakás, szélfújta szemétrakás, rendetlen kukakörnyék. Ezek rendbetétele nem a
gyermekek feladata! Irányítsuk figyelmüket a negatív jelenségek létrejöttének okaira, és ha
módunkban áll, jelezzük az illetékeseknek, kérve a gond megszüntetését. A jelzésbe
fogalmazzuk bele, hogy mindezt a környezetfeltáró sétán gyermekekkel tapasztaltunk, és a
jelzett negatívum megszüntetése jó példája lehet a lakókörnyezetrõl történõ emberi
gondoskodásnak. Így sétáinkon a környezetre figyelõ, értékeket feltáró negatívumokat
megszüntetõ magatartásmintát tudunk adni.
Környezetünk technikájának egy kis része közvetlenül is érinti a gyermeket, míg a
többi rész rajtunk, felnõtteken keresztül érvényesül. Különleges a kapcsolat a közlekedés
területén. Hagyományosan az óvodának kell nevelnie a gyermekeket a közlekedési magatartás
és jármûismeret elemeire. Ezen a területen jelentõs fejlõdés történt az elmúlt tíz évben.
Kidolgozott fejlesztõ eljárások vannak az érzékszervekre, a szabálytudatra, a veszélytudatra. A
gyermekek ismerõi a jármûveknek. A motorizáció elterjedésének eredménye, hogy az óvodás
már hangjáról típusmegjelöléssel ismeri fel az autókat. Az érzelmi kapcsolat alakítására itt is
figyelnünk kell.

Újszerû, hogy tapasztalatokat gyûjtünk a közlekedési eszközök negatív hatásairól, a

levegõszennyezésrõl, a zajszennyezésrõl.

Történet
A gyermekek képeket csoportosítottak a közlekedési eszközökrõl, hogy melyik szennyezi
a levegõt. Egyértelmû volt az autó kipufogógáza, de a lovaskocsiról vita kerekedett. Többen
állították, hogy az nem szennyezi a levegõt, mert nincs kipufogója. Egy gyermek állította:
„Annak is van, a farka alatt”.

108

DDDDD
 Illyés Gyula: Mozdony

S-sz, beh
Sok súly!
Meg se
mozdul!
Friss sze-
net, ha
bekapok:
messze
messze
szaladok,
szaladok...

Környezetünk technikája jelentõs részben a komforttechnikákkal való takarékos

magatartási szokásokhoz kapcsolódik. A fûtéssel, világítással, a folyó-vízhasználattal
109

EEEEE
kapcsolatosan az óvodás gyermekeket is érintõ, szokáaalapokon nyugvó magatartásformákat
kell kialakítanunk.
Elmondhatjuk, hogy ezen a területen sem „mintaértékû” az utánzásos tanulás. A
felnõttek jelentõs része csak a szolgáltatásköltségek emelése után keresi a takarékos
megoldásokat, de a szokásrendjébe még nem épült be.
Problémát okoz a hulladékkezelés kultúrájának fejletlensége. Tisztázatlan fogalmak
kavarognak. Egyenértékû a szemét és a hulladék. Átgondolás nélkül elfogadjuk (hazavisszük a
többszörösen becsomagolt árut), és próbálunk megszabadulni a „szemét”-tõl. Pedig a
közeljövõben bekövetkezik, hogy akkor is fizetünk, amikor hazavisszük, és akkor is, amikor a
megnövekedett szemét-mennyiségtõl szabadulunk. Megjegyezzük, hogy a szolgáltatási
háttértechnika sem készült fel a probléma megoldására. A szelektív hulladékgyûjtéssel
kapcsolatos próbálkozások kísérleti állapotban vannak.

Történet
Kecskeméten több éve tart a mûanyag hulladékok gyûjtése az iskolák és az óvodák
bevonásával. A GAMF (Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola) és a városgazdál-
kodási vállalat együttmûködésével olyan technológiát dolgoztak ki, ahol a begyûjtött
mûanyagot, fõként a PET palackokat újrahasznosították.

Történet
Osztrák kollégák mesélték, hogy náluk hogyan sikerült szabályozni a csomagolási
hulladékok elburjánzását. A háztartási hulladékot növelõ csomagolóanyag növelte a
szemétszállítás díját. A vásárlók kezdték az üzletekben hagyni a felesleges
csomagolóanyagot. Így az üzletek hulladék-mennyisége növekedett meg. õk is „léptek”, nem
rendeltek túlcsomagolt árut, mivel nekik is problémát okozott a hulladék. A gyártók
kénytelenek voltak a megrendelõ igényeihez alkalmazkodni.
Megjegyzés
A második nagy nyugati kalandozások idején az Ausztriában bevásárló honfitársaink az
országhatár és Gyõr városa között szabadultak meg a csomagolóanyagoktól az útszélen
hagyva. A gyõri környezetvédõknek köszönhetõen - akik hatalmas munkával megszervezték
a szétdobált csomagolóanyagok összeszedését -, eltûnt a hulladék.

A hulladékkezelés másik területe a szerves anyagok kivétele és komposztálása. A

komposzt õsi idõk óta ismert „takarékossági” eljárás, ma reneszánszát éli. A szakszerûen
készített óvodai komposzt példája lehet a környezetbarát talajgondozásnak.
Technikai vonatkozású a barkácsolási tevékenység, ahol a gyermek és az óvónõ
együttmunkálkodásának eredménye többek között egy hulladékból készített ajándék is lehet.

110

FFFFF
 Az ajándék átvisz bennünket a társadalmi környezetbe. Az ünnepek, megemlékezések,
jeles napok és egyéb rendezvények jól mûködtetik a szociális technikákat, élménytartalommal
dúsultak. Kialakíthatjuk a helyi szokások évkörét, amely az óvoda minden évben visszatérõ,
tehát már szokássá vált tevékenységeit tartalmazza.
A helyi szokásokkal óvatosan kell bánni. Vigyázzunk a „tájidegen” szokások
bevitelére, helyi szokássá kikiáltására. Hagyományteremtõ, de nem „népi” jellegû
szokáselterjesztéseket is javaslunk (pl. a Föld Napja). Sok olyan területtel találkoztunk, ahol a
régi, népi forrás újraélesztésén éppen az óvónõk fáradoznak a legtöbbet.
Javasoljuk, dolgozzanak együtt a lokálpatrióták közösségével, akik nagyon sok
városban és egyéb településeken hathatós segítséget nyújtanak.
Fontos, hogy a társadalmi kapcsolatok ne csak „elvszerû” támogatásban és
együttmûködésben realizálódjanak. A szülõi kapcsolatoknál több példát soroltunk fel a
tartalomra.

Történet
A Föld Napja rendezvényünkre kb. 450500 óvodás gyermek jött ki a városhoz közeli
parkerdõbe. A városi polgárõrség felajánlotta és biztosí-totta a vízforrást és a rádióügyeletet
(az óvodapedagógusok még nem rendelkeznek rádiótelefonokkal) baleset vagy egyéb
probléma esetére.

Különös terület  de az óvoda erõteljesen érintett ebben!  az egészséges életmódra

nevelés. Sok esetben azonosítják a táplálkozás kérdéskörével, de csak összefüggés van
azonosság nélkül.
Az egészség mai értelmezése nem egyszerûen a betegség hiányát jelenti. Több annál.
Az egészséget egy egyensúlyi állapotnak lehet tekinteni,
ahol az egyén harmóniában él önmagával és a
környezetével. Ezt sokan, sokféle megközelítésben
célozzák. Van, aki a táplálkozás oldaláról, van, aki a
mozgás, a sport felõl. Az utóbbi években az egészséges
életmódra nevelés a tömegkommunikációs eszközöknek
köszönhetõen közismert lett. Az óvodában hagyományai
vannak, hiszen a korszerû táplálkozás a
gyermekélelmezésnél jól, vagy kevésbé jól megvalósul; a
gyümölcs- és zöldségnapok beiktatásával az óvónõk
próbálnak javítani a helyzeten.
A testedzés és a testnevelés mindig is erõssége volt az óvodának. A dentálhigiéniai
szokások sok esetben csak az óvodára korlátozódnak. A szájöblítés és a fogmosás rendszeres
tevékenységei az óvodának. Az önkormányzat támogatásával (ÁNTSZ) minden óvodás
gyermek évente fogkefét kap Kecskemét városában.
111

GGGGG
 Az egészséges életmódra nevelés közvetítésében jelentõs szerepet játszik az óvónõ.

Christian Morgenstern: A nátha

Egy nátha gubbaszt a teraszon:

Prédájául kit válasszon?
Eldöntötte egykettõre,
Ugrik Kis Pál orrhegyére.
Hapci!  Pál már el is bágyadt,
Hétfõig nyomja az ágyat.

A gyermek információfeldolgozása nagyon sajátos. A mesetudat kialakulása elõtti és

utáni állapot a környezeti információk feldolgozását befolyásolja. Ezen a területen
legkritikusabb éppen a tv reklámmûsora. Ismerjük a helyzetet, a gyermekek tévénézési szokásait
és a tv-hatások óvodai megjelenéseit.
A reklámok a gyakoriság, a ritmikusság, képiség hatására könnyen beépülnek a
tudatunkba, hiszen ez a céljuk. Azt sugallják, hogy szükségünk van mindenre, amit ajánlanak, és
akkor lesz tökéletes az életünk, a táplálkozásunk stb., ha a hirdetett árut vásároljuk.
Tapasztalhatjuk, hogy a reklámversikék, dalocskák lassan meghatározóvá, uralkodóvá válnak
sajátos zenei és nyelvi kultúrájukkal.
Nehéz megmondani, hogy a televízió áldás vagy átok. Mindenesetre a gyermeki
információforrás egyik jellegzetessé vált eszköze. Úgy gondoljuk, hogy az információs
környezetünkben nem alakult ki az ember és az információ harmóniája.
Az óvodapedagógusok  tapasztalataikat megosztva rádöbbenthetik a szülõket arra,
hogy a háttér-televíziózásként használt tv-készülék kikapcsolt állapotban pozitívabb hatású a
gyermekre. Az információs környezet egyéb forrásai nem jelentenek hasonló veszélyeket,
fõként a kommunikációs gátak miatt.
Mit tehet az óvónõ? Javasoljon tv-pótló tevékenységeket, játékokat, amelyeket a szülõ
esetleges háztartási munkái alatt a gyermeke mellette önállóan is játszhat. Javasoljon tv-nézés
helyett tv-mûsorokat, amelyek végén a készülék kikapcsolható.

112

HHHHH
A témakörhöz kapcsolódó játékokat és tevékenységeket többségükben korábban már
megfogalmaztuk, az érzékelésfejlesztõ játékok, a levegõszennyezõdést vizsgáló és a
szórakoztató tevékenységek körében.

Játék

Minek a háza?
Helyezzünk a körben ülõ gyermekek elé egy nagyobb tálcán letakarva 68 tárgyat.
Ezek lehetnek pl. gyufásdoboz, ceruza, könyv, kesztyû, tolltartó, kazetta stb.
Mielõtt levennénk a takarót, kérdezzük meg: „Mit gondoltok, mi lehet alatta?” A
gyermekeket hagyjuk találgatni. Mindent elfogadhatunk. Majd vegyük le a takarót, kb. 810-ig
számoljunk, és tegyük vissza. Utána: „Mit láttatok? Mi van alatta?” A teljeskörû felsorolás után
levehetjük a takarót. Az így bemutatott tárgyakról beszéljük meg közösen, hogy melyik minek
lehet a háza, otthona.
Például: gyufásdoboz  gyufának, ceruza  ceruzabélnek, könyv  betûnek, kesztyû 
kéznek stb.

Keressenek õk is tárgyakat a környezetükben, és mondják meg, hogy minek a háza.

Kapcsolódhat hozzá nagycsoportosoknál a rajzkészítés és mesekitalálás egy-egy ottlévõ
tárgyról. Ez a játék a tárgyak változtatásával többször is játszható. A megfigyelõképesség,
emlékezet, képzelet és empátia fejlesztésén túl kialakít egy különleges értékrendet. Az otthonára
mindenki vigyáz, szereti, és ez mások otthonával is kapcsolatos.

Forgalomfigyelés
Figyeljük meg egy forgalmas és egy kevésbé forgalmas közlekedési csomóponton
áthaladó jármûvek mennyiségét.
A korábban már ismertetett levegõszennyezõdés vizsgálata mellett játékos formában
végezhetünk adatgyûjtést. A gyermekeket annyi csoportra osztjuk, ahányféle jármûvet akarunk
megfigyeltetni. A csoportokat a jármûvek képével különböztetjük meg egymástól. A csoportok
113

IIIII
feladata ezeknek a jármûveknek a „megszámlálása”. A kis kártyákat, esetleg gombokat vagy
kavicsokat a megfigyelt jármûvek elhaladásakor tarisznyába teszik. Az óvodába visszatérve,
megbeszélhetik, megbecsülhetik, melyik jármûbõl haladt át a legtöbb. Izgalmas igazolás lesz a
tarisznyák tartalmának megszámlálása.
A rendszeres tevékenységek közé tartozik a zöldség- vagy gyümölcsnap megszervezé-
se. A szülõkkel történt egyeztetés alapján, a heti rendszerességgel végzett tevékenység kellemes
színfoltja lehet az óvodai életnek. Gyümölcsök vagy zöldségek feldolgozási folyamatát, az arra
kedvet érzõ gyermekek végzik az óvónõ segítségével. Ennek a tevékenységnek szigorú
szokásrendje van, az alapos kézmosás, a kötényfelvétel, a késsel való óvatos bánásmód és a
különbözõ gyümölcsök felhasználási módja vonatkozásában. Az együttmunkálkodás kiváló
beszélgetési alkalom a gyermek és az óvónõ, valamint a gyermekgyermek kapcsolatban.

Történet
Már hosszú ideje folytattuk a gyümölcssaláták készítését. E. Fanni minden alkalommal
aktív részese volt az elfogyasztásnak is. Édesanyja megkérdezte, hogyan csináljuk az
óvodában a gyümölcssalátát, mert kislánya otthon csak olyat hajlandó megenni, mint amilyen
az óvodai. Ezért bejött, segédkezett, és megtapasztalta, hogyan készül nálunk a gyümölcs-
saláta.
Megjegyzés
Javasoltuk neki, hogy otthon ne csak õ csinálja, hanem a kislányával együtt készítse a
salátát. Biztos, akkor még finomabb lesz.

Történet

114

JJJJJ
 Húsvétra készülve egy hagyományõrzõ délutánra hívtuk a szülõket. A szülõk a
gyermekekkel együtt tanulhatták meg a tojásfestés különbözõ módjait és az írózást. A több
felnõtt jelenléte tette lehetõvé, hogy ezt a különben veszélyes technikát (írózás) is
elsajátíthatták a gyermekek és szüleik.

A csoportban jeles napnak tartjuk a születésnap megünneplését. Tapasztalataink szerint

nagyon gazdag az ünneplés módja. Mi néhány tartalmi jegyet javasolnánk a hagyományos
elemek mellett. Adjunk áttekintést a gyermek élettörténetérõl, ha lehet, erre kérjük fel a
legilletékesebbet, az anyukát.
A csoportba bejõve meséljen róla, milyen volt az ünnepelt pici babának, hogyan fejlõdött stb.
Ha az anyuka nem tudja megoldani a bejövetelt, akkor az óvónõ szerezze be ezeket az
információkat, és mesélje el a csoport elõtt. Az ÉN-kép fejlesztésénél a felsorolt játékok,
tevékenységek jól alkalmazhatóak.
Példák rendezvényekre
115

KKKKK
 1993 április 28-án Kiskõrösön a Szücsi erdõbe kirándult 24 óvodás gyermek és 12
óvónõ. A KÖRLÁNC program keretében szervezett rendhagyó foglalkozást, az erdei
„látogatást” szakmailag a terület feltárója, dr. Petrás József tanár úr irányította, csodálkozásra
késztetve a résztvevõ gyermekeket és óvónõket.
Az óvónõk elõzõleg megfigyelési részfeladatokat kaptak, majd szemé-lyenként 2-2
gyermekkel merültek el a természet tengerében. Gyermekek és felnõttek felváltva fedezték fel a
gombákat, növényeket, nagyobb állatok nyomait és a rovarok sokszínû világát. Visszatérve az
óvodába izgalmas beszámolót tartottak egymásnak az óvónõk. Szinte véget nem érõen szerették
volna ismertetni megfigyeléseiket, tapasztalataikat és a tanultakat.
A szervezõk módszertani próbája volt: hogyan lehet élményszerûen és céltudatosan a
felnõtt közösségek bevonásával a természet átéléses tapasztalatszerzését megszervezni?

KÖRLÁNC NAP
Dunaújváros, 1993. május 12.

Dunaújváros 21 óvodájából 18 óvoda jelentkezett a meghirdetett játékos KÖRLÁNC

NAP-ra. Gyönyörû természeti környezetben, a helyi szabadstrand területén, napfényes idõben
15 óvoda 200 gyermeke élvezte résztvevõként a játékokat. A csapatok óvónõjük és néhány
szülõ segítségével térkép alapján keresték meg az egyes játékhelyeket.
Minden csapattag egy-egy pohárral merített a Duna vizébõl, beleöntötték az 5 literes
üvegbe, és megfigyelték a víz élõ és élettelen világát.
A tisztának látszó környezetben a „kis hangyák” fóliakesztyûben 13 zsák „nem oda
tartozó tárgyat” gyûjtöttek össze.
Egy következõ állomáson egyszerû sárkányt készített és röptetett minden gyerek,
tapasztalatokat gyûjtve a levegõrõl.
Egy óvónõ segítségével a kaszálón gyûjtött növényeket azonosították és osztották meg
egymás között ismereteiket.
A hatalmas homokozóban minden csoport egyéni ízlésük szerint homokvárat
építhetett.
A 1,5 órás útvonalon tapasztalatokkal gazdagodtak gyermekek és óvónõk egyaránt.
Beérkezéskor vajas kenyér és üdítõ várta a kipirult gyermekeket. Minden csapat kapott
emlékbe egy-egy hátizsákot, labdával, 10 homokozó lapátot és egy házilag készített nagyítót
(vízzel töltött két összeragasztott óraüveg).
A hagyományteremtõ kezdeményezést anyagilag is támogatta a Városi Önkormányzat
Környezetvédõ Bizottsága és a KÖRLÁNC kecskeméti csoportja.
Gratulálunk a dunaújvárosi 22-es óvoda kollektívájának, akik az egész napot megtervezték és
megszervezték! (A szervezõk 1994-ben és 1995-ben is meg-szervezték, és nagy sikerrel
rendezték meg a rendhagyó játéknapot.)
116

LLLLL
A szövegben nem szereplõ, de a témához ajánlott irodalom

Versek

Közmondások az idõjárásról. Nézz körül 75. old.

Találós kérdések. Nézz körül 207. old.
Illyés Gyula: A mozdony (a szövegben található)
Bars Sári: Február 2-án (a szövegben található)
Köszöntõ. Óvodások könyve 215. old. (magyar népköltés)
Zelk Zoltán: Este jó, este jó... Ünnepsoroló 147. old.
Urbán Gyula: Rakétadal. Ünnepsoroló 170. old.
Nemes Nagy Ágnes: Piros autó. Ünnepsoroló 171. old.

Mesék

Gianni Rodari: A 75-ös trolibusz. Óvodások könyve 114. old.

Tasnádi Éva: Borika takarít. Óvodások könyve 173. old.
Vajk Vera: Ancsi és Jancsi. Óvodások könyve 177., 189. old.

117

MMMMM
118

NNNNN
 Mindenütt jó, de legjobb otthon.
Közmondás

7.

ELõKÉSZÜLETEK
A HELYI
KÖRNYEZETI NEVELÉSI
PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

119

OOOOO
120

PPPPP
 A szülõi értekezlet egyik elõkészítése lehet a helyi környezeti nevelési program
megalkotásának és bevezetésének. A személyre szóló meghívó a szülõknek elõzetes
tájékoztatást adhat szándékainkról, célkitûzéseinkrõl.

Történet
A szülõk javasolták a közös kirándulásokat. A Szarvasi Arborétum meglátogatásának
szervezését két szülõ vállalta. Az autóbusszal történõ utazás után erdei séta következett. A
hajókázás mindenkinek maradandó élményt adott. Közösen vásároltunk egy kisfenyõt,
amelyet itthon ültettünk el az óvodában. Hazafelé a buszon énekelgettek, majd álomba
ringatták magukat a gyermekek.

Ilyen elõkészületek után fogtunk hozzá a program megalkotásához. Az óvodai nevelés

programja adott némi támpontot, de felfogásában nem tükrözi teljes mértékben az általunk
megvalósítani kívánt szemléletet. A megvalósításban az elõzõekben már megfogalmazott
környezeti nevelés értelmezését és fõbb elemeit vettük alapul. Áttanulmányoztunk különbözõ
óvodai programokat, régebbi forrásanyagokat és a számunkra értékeseket figyelembe vettük
saját programunk készítésénél.

7.1 A HELYI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés tervezésénél figyelembe vettük, hogy legyenek rendszeres

tevékenységek, melyek a szokások kialakítását erõsítik, és alkalmakhoz kötõdnek melyek az
élményszerûséget erõsítik.
Együttmûködve a szülõkkel külön szokásrendtáblázatot készítettünk, mely az általunk
kitûzött nevelési feladatokat tartalmazza. Ebben a szeptemberi, januári és májusi
megfigyeléseinket rögzítjük a gyermek szokásszintjével kapcsolatosan.

Rendszeres tevékenységek

A szülõk folyamatos tájékoztatása a napi tevékenységeinkrõl. Nevelési, oktatási

tevékenységeink otthoni megjelenésérõl visszajelzés kérése.

Továbbá:
~ gyümölcs vagy zöldségnap (gyümölcssaláta, kompót vagy zöldségsaláta közös elkészítése
és fogyasztása  csütörtök),
121

QQQQQ
 ~ a csoport által vásárolt, illetve elültetett málnabokor a „mi málnánk” és fenyõfa a „mi
fenyõnk” megfigyelése, változások felfedezése,
~ a közeli park élõvilágának folyamatos megfigyelése,
~ madáretetõnk heti feltöltése az aktuális idõszakban,
~ az élõsarokban lévõ növények locsolása, gondozása,
~ haletetés, gondozás,
~ az élõsarokban folyamatosan történik „valami”; a természet nyugalmi állapotát
ellensúlyozzák a késõ õsszel megkezdõdõ folyamatos megfigyelések; virághagymák
hajtatása: jácint, tulipán, bab csíráztatása stb., ágak rügyeztetése, különbözõ magvak
vetése,
~ egyensúlyfejlesztõ gyakorlatok 5 percben a heti testnevelésnél (szerekkel a tornateremben
 péntek),
~ mindennapos testnevelésnél naponta kétszer egyensúlyfejlesztés,
~ a helyi aktuális környezeti gondok felfedése a szülõkkel közösen  megoldás keresés,
~ az évszakfalra folyamatos gyûjtés.

Jeles napokra készülõdés

Ezeket így képzeljük, de természetesen lehet bõvíteni ajánlatunkat:

~ a csoportszoba közös kitakarítása, babafürdetés, sütés...
~ születésnapok megünneplése szülõk bevonásával (az ünnepelt gyermek élettörténete az
édesanya elmondása által  díszes asztal gyertyával  az ünnepelt gyermek
testvonalának körberajzolása, színezése nagyméretû papíron, melyet a csoportszobában
fõ helyre rakunk ki,
~ a csoport életének jelentõsebb eseményeit, ill. az évszakokat kollektíven különbözõ
technikákkal (papírgyûrés, -ragasztás, -márványozás, -festés stb.) megörökítjük,
~ „képesfal”-on a jeles eseményekrõl készült fotók, rajzok elhelyezése folyamatosan.

Komplex tevékenységek a környezeti nevelésben

A környezeti nevelés komplex felfogásából eredõen javasoljuk az egyes témakörökhöz

kapcsolódó irodalmi, zenei, vizuális és matematikai nevelési valamint testnevelési anyagot
hozzáilleszteni. A program további részében a teljesség igénye nélkül csak néhány példán
fogjuk ezt érzékeltetni. A környezeti nevelés fõbb témakörei a következõk:
A gyermekek környezetbarát szokásrendjének kialakítása, erõsítése.
A gyermekek ÉN-képének kialakítása, fejlesztése.
Ismerkedés, tapasztalatszerzés a vízrõl, a levegõrõl, a talajról.
Megfigyelés; átéléses, játékos tapasztalatgyûjtés a természet élõvilágáról.
122

RRRRR
A lakóhely tárgyi és technikai környezetével való ismerkedés, tapasztalat-szerzés.
Hagyományok ápolása.
A feldolgozás során fontos rendezõelvek az évszakok és a helyi sajátosságok.

Együtt vagyunk az óvodában szeptember

Jó együtt lenni a régi barátokkal, csoporttársakkal, óvó- és dajka nénikkel. Kit nem
ismerünk még a csoportunkban, óvodánkban? „Kinek mi volt a kedvenc játéka, játékhelye?”
Észrevesszük a változásokat egymáson, a felnõtteken, az óvoda épületén, az udvaron, a
csoportszoba berendezésein. Eltörött az akváriumunk, újat veszünk, telepítünk.

123

SSSSS
Játék
„Mi változott?”  versenyjáték például korongokkal.

Bejárjuk az óvodát, berendezkedünk, elhelyezkedünk. Megkeressük saját „zugunk”,

udvarrészünk. Virágok, füvek, gondozásba vesszük az udvarunkat, gyomtalanítunk az allergia
ellen.
Mekkorát fejlõdött a MI kisfenyõnk?

Játék
Mit gondolsz mekkora, lesz a fa, amikor iskolába mész, nagylány, anyuka... leszel?
Viszonyítás mellette levõ tárgyakhoz, pl. lámpaoszlophoz, ajtóhoz stb.

Kis-, középsõ-, nagycsoportosok lettünk.

Nagyot nõttünk, erõsebbek, okosabbak, ügyesebbek lettünk. Megmérjük magunkat az
állandó mércénken.

Játék
A változások külsõ, belsõ jelei:
Csomagolópapíron fekvõ gyermek körülrajzolása, kifestése, összehasonlítás a tavalyival.
Árnyképek, sziluett képek a paraván mögött lévõ gyerekekrõl. Ki lehet az? Sziluett képek
készítése.
Teljes alakos tükörben is megfigyeljük egymást és magunkat (testünk változása).

Régi és új napirendi szokások, a társas viselkedés szabályai, ezek megbeszélése.

Napszakok: mikor  mit szoktunk csinálni?
Milyen felelõsöket válasszunk? Például napos, mosdófelelõs stb.
A nyári élmények
Együtt a családdal otthon és nyaraláson.
Nyári élmények a nagyszülõknél.
A családtagok, a rokonság számbavétele.
Nyaralóhelyek sajátos látnivalói.

Élménybeszámolók. Mi tetszett a legjobban? Emlékképek felidézése egyegy vidék

sajátosságainak kiemelése (pld.: tópart, hegyvidék, falu, város).

Szülõkkel: fotók keresése. „Képes fal”-ra tabló a nyár élményeirõl.

szeptember  október

124

TTTTT
Vizes élmények tapasztalatai: napfürdõzés  fürdõzés, úszás stb... Kecskeméten hol lehet úszni?
 úszásoktatás.

Játék
Mi történik, ha a vízbe teszünk valamit?
Lebegés  úszás  süllyedés.

„Kísérletezés”: papír  kavics  homok  hungarocell stb. vízbe helyezése.

Kánikula  szárazság  vízhiány  járvány. Kellene az esõ!  Esõjáték.
Fürdés, mosakodás. Testünk ápolásának szükségessége.  Falu Tamás: Pisti (vers)
Tiszta víz  piszkos víz. Mitõl lehet? Kis béka bánata (mese).
„Kísérletezés”: olaj, mosópor, falevél, festék  víztisztítás.
Az emberek mivel szennyezhetik a vizet?  munkalap.
Ki tudja elérni és meginni a pohár vizet?  munkalap, labirintus.
Milyen a víz az óvodánkban?  otthon?  a kistavunkban?  vízminta gyûjtése.

Játékok
Buborék fújás, papírhajó készítés, úsztatás, horgászás mágnessel,
Szivacsra víz csepegtetése „varázslás”  hová lett?
Különbözõ talajokra víz csepegtetése  mikorra tûnik el?

Társasjáték
A hajó a szemetet a vízbõl összeszedi. Mi nem való a vízbe?

Vízben élõ növények, állatok, halgondozás, akváriumunk tisztántartása  halakkal,

növényekkel, csigákkal gazdagítjuk.

Játék
„Vezesd a halacskát a tiszta vízhez!” labirintusjáték.

Szülõkkel keressenek otthon, és hozzanak vízben élõ növény- és állatképeket.

A vízi világ csendje, a víz hangjai  Világunk hangjai  kazettáról.
Garai Péter: Elbotlott a felhõ (vers)

Játék
Ízlelõjáték  a víz szaga, íze  és ha beleteszünk valamit?

Nagy szükségünk van a vízre, mert kevés van belõle, takarékoskodjunk vele: csapok elzárása
otthon is. Ellenõrizzük óvodában  otthon.
125

UUUUU
„Mire használjuk a vizet?”  szimulációs játék.
„Mindenkinek kell a víz!”  munkalap.
Kirándulás a szülõkkel együtt Szarvasra az Arborétumba a Körös holtágához:
vízivilág  erdei utak  élõhelyek, víz  levegõ  környezet „tisztasága”, hajókázás 
növénykülönlegességek.

Játék az Arborétumban
Csendjáték  természetes és mesterséges hangok megfigyeltetése.
(Elõzetesen: területbejárás „érdekesebb” helyek kiválasztása szülõi szervezéssel.)

Az õsz jelei
Madarak: gyülekeznek, vonulnak a költözõ madarak. A madáretetõ készítésének
elkezdése.
Az idõjárás elemeinek, változásainak megfigyelése és átélése udvaron, séták során,
kiránduláson. Fák kérgérõl minta készítése satírozással, lenyomatkészítéssel, a fák terméseinek
gyûjtése  makk, toboz stb.

Játék
Melyik levél, melyik termés, melyik fához tartozik? Mi a nevük?
Lombhullatók, örökzöldek.
A park levegõje, tisztasága, gondozása.
Idõjárásóra készítése.
A „mi málnabokrunk” életének megfigyelése. Változások felfedezése (visszanyesés,
„meztelenség”, rügyezés, virágzás, termésfejlõdés).
Az õsz „kincseinek” gyûjtése.

Játék
Gyûjtés palettára szabadon, illetve adott szempont szerint.
Avarvizsgálat, élet az avarban és a fák repedéseiben.

Játék
Színkeresõ (Különbözõ formájú, de azonos színû levelek gyûjtése.) Keressük meg a
hozzájuk tartozó fákat is, ahonnan lehullottak.
Összehasonlítás a nyárral.
Esõ, szél, köd, hideg hatása a természetre és az emberre. Esõminta vizsgálat. Alkalmazkodunk
az idõjáráshoz öltözködésben is. (Babaöltöztetés, õszi ruhatár.)
Fûtési szezon kezdete. Kéményfüst, levegõszennyezõdés vizsgálata. Hamarabb sötétedik. A
világítás kikapcsolása, ha nincs rá szükség. Energiatakarékosság.

126

VVVVV
Játék
Bábozás  bábjáték.
A szülõkkel együtt figyeljék meg a gyermekek, hogy az otthontól az óvodáig látnak-e szemetet
az utcán, és hol.
Családi kirándulás során gyûjtsenek õszi kincseket, és hozzák be az óvodába.

Táplálkozás õsszel
Élelem beszerzése boltból, piacról, kertbõl... stb valóságban és játékban.
Az õszi piac árui.

Játék
Vásárlós játék képekkel õszi  tavaszi piacon.
Gyümölcsöskert szüreti látogatása.
Szülõk segítségnyújtása a szüret szervezésében.
Fõzelékfélék és alapanyaguk. Miért fontos a fõzelék? Táplálkozási ismeretek.

Játék
Fõzés, terítés, étkezés babáknak és igaziból. Zöldségsaláta készítése.
Befõttkészítés a csoportnak. Falu Tamás: Befõtt (vers). Kompót, vegyes saláták készítése
folyamatosan idény gyümölcsökbõl.
Mit és hogyan lehet télire eltenni? Befõzés, vermelés, aszalás, fagyasztás.
Mit esznek az állatok (marharépa, kukorica stb.)? Állateledelek, takarmányok.
Kerti, udvari munkák. Ásás, virághagymák, gumók kiszedése. Málnabokor visszanyesése, levél
összeseprése, komposztálása.

Közlekedés november  december

Közlekedés a valóságban és játékból a csoportszobában.
Gyalogos közlekedés gyakorlása séta alkalmával. Átkelés zebrán, lámpánál.
Vigyázzunk a kicsikre!

Jármûvek tulajdonságainak megfigyelése:

lassú vagy gyors
zajos vagy csendes
személy- vagy teherszállításra alkalmas
Mit szállítanak?
füstöl  nem füstöl  légszennyezés
Mi szennyezheti még Kecskemét levegõjét? Levegõszennyezõdés vizsgálata különbözõ
helyeken.

127

WWWWW
 gyárak  cigaretta  por  virágpor  allergia
Látogatás a  vasútállomásra.
 autóbusz-pályaudvarra
 repülõtérre.
Megkülönbözetett jármûvek funkciói játékban és valóságban:
mentõ  tûzoltó  rendõr
Az orvos életmentõ, gyógyító, betegségmegelõzõ munkája.

A tél jelei

Fázunk  fûtünk. Mivel fûtünk?

Hogyan fûtünk? Ajtó, ablak szigetelése.
Szüleitektõl kérdezzétek meg, hogy otthon mivel fûtötök.
Milyen a tûz? Mikor barát, mikor ellenség?
Tûzvédelem. Mi ég  nem ég  képválogatás.
Korai sötétedés, világítani kell!
Mivel világítunk? Energiatakarékosság!
Régen mivel világítottak? A gyertya fénye, hangulata. Mikor használjuk a gyertyát? Hogyan ég?
Vigyázni kell vele! Születésnapi gyertyák. Körbeüljük az asztalon égõ gyertyákat. Ki hány
éves?

Mikulásvárás

Ki mesélne a Mikulásról? Fantáziajáték!

Mit meséltek otthon a szülõk? Mikulásváró cipõk közös kitisztítása.

Téli erdei táj elképzelése. „Makettkészítés agyagba szúrt faágakból.”

Az erdõ „lakói”. „Makett benépesítése agyagból készült kis állatokkal.
Milyen tulajdonságai vannak a Mikulásnak?
Mivel kedveskedhetünk neki? Közös ajándékkészítés.

Élõsarok gondozása télen

Szobanövények jó helye  kevesebb öntözés.

Folyamatos megfigyelések megkezdése az élõsarokban. Gondozásuk.
Búzát csíráztatunk karácsonyra kizöldell.
A hajtatásokat, rügyeztetéseket, vetéseket folyamatosan végezzük!
Szülõkkel együtt gondozzák a gyermekek az otthoni növényeket! Figyeljék, és szóljanak
anyunak, ha locsolni kell!

128

XXXXX
Milyen vagyok ÉN?

Erdei G. Mihály: Ez én vagyok (vers)

Önálló bemutatkozások. Akinél szükséges óvónõi segítséggel történjék.
Külsõ tulajdonságok.

Játék
Ki ismer magára?
Árnyképek, fényképek.
Sziluett rajzok, önkép tükörre, zsírkrétával.
Gyermekek árnyékának körülrajzolása betonon is.
Belsõ tulajdonságok felismerése sokféle játékszituációban. Szeretetdoboz készítése.
Születésnapok, ld. jeles napok. Milyen a barátom? A hangulat pantomimikus megjelenítése,
vidáman, szomorúan.
Ki ismer magára?  belsõ tulajdonságok alapján. Mit tudok a családomról? Szülõk foglalkozása,
munkahelyük. Hol lakom?

Játék
Kinek az otthona?

Készülõdés a karácsonyra

Az ünnepekre készülõdés megfigyelése (kirakatok, utcák kidíszítve lámpákkal csillogó

díszekkel. A Kecskemét fõterén felállított óriásfenyõ megcsodálása).
Adventi koszorút készítünk.
A karácsonyvárás színeinek hangulatának megfigyelése, érzékelése.
Ünnepi készülõdés otthon és az óvodában. Nagytakarítás, babafürdetés, süteménykészítés,
mellyel a szülõket kínáljuk meg.
Figyeld meg, édesanyád hogyan készülõdik! Fenyõfák a piacon, színük, illatuk.
A karácsony a szeretet családi ünnepe, de az óvodában is megünnepelhetjük.
„Szeretetdoboz” készítése. Ajándékadás, -kapás. Milyen „jóságodat” teszel bele? Mit javasolnak
a többiek? Minek örülne anyu legjobban? Mit szeretnél kapni? (rajz)
Titkolódzás a családban és az óvodában.
Ajándékkészítés a szülõknek.
Szülõknek közösen adjuk át az ajándékukat, s közben megvendégeljük õket saját
készítésû süteményünkkel.
Óvodai csoportok meglátogatása.

129

YYYYY
Új esztendõ kezdõdik január  február

Boldog új évet kívánunk egymásnak. Csanádi Imre: Hónapsoroló (vers)

Év, hónap, nap, napszakok.

A tél csodái

Dér, zúzmara, jégvirág, jégcsap, hószállingózás, hóvihar, olvadás, latyakos, piszkos a hó. Mitõl?
Vízbõl jég lesz. Jégcsapok, jégkristályok.
Fagyveszélyek (üvegben víz fagyasztva  üveg elreped).

Játék
Mi leszünk a vízrészecskék  halmazállapot-változások szimulációja.

Munkalap: a víz különbözõ halmazállapota.

Színes víz fagyasztása.
Jégvárépítés.

Játékok a hóban, a hóval.

Hógolyózás, szánkózás, hóemberépítés, hófestés, csúszkálás  hol szabad?
A síkosság veszélyei, homokszórás. Síelés. Ki volt síelni és hol?
Téli tájak. Téli színek.
A „mi bokrunk” téli meztelensége. A „mi fenyõnk” miért nem?
Évszakfalkészítés.
Család: otthoni válogatás (képek).

Téli jármûvek. Síkosak az utak. Veszélyes! Ki jön autóval az óvodába?

Téli jeles nap a disznóölés napja.

Szokások, hagyományok.

Játék
Ki tud többet a háziállatokról?
Táplálék  állatok.
Húsbolt látogatása.
Hol élnek az állatok? Mit csinálnak a természetben, az állatkertben, otthon?
Melegebb vidéken (gólya, fecske, daru, vadkacsa stb.)
Az avar alatt pihennek (csigák, békák, sün, pocok)
Téli álmot alszanak (medve, hörcsög, mókus félék)

130

ZZZZZ
 Elbújnak  elõjönnek (szarvasok  õzek, nyulak, rigók, cinkék, verebek stb.)
Etetni, védeni kell õket. Mit esznek?

Állatok a lakásban és a ház körül

Akváriumi halak folyamatos gondozása.

„Okos” szeretet. (Ne etessék túl õket!)
Kis emlõsök, madarak, kutya, macska.
Kinek van otthon, hogyan gondozza?
Gondoskodás, egészségügyi követelmények.
Elhozhatják a tárolóban tartott állatot megmutatni.
Madarak téli élete  szükség szerint madáretetés.
Vadon élõ állatok védelme  gondoskodás róluk.
vadõr  vadász
Szülõkkel együtt gyûjtsenek madáreleséget otthon  óvodában, etessék a madarakat, ha leesik a
hó. Készítsenek közösen egyszerû madáretetõt.

Mi történik a növényekkel? Milyenek a lombos fák és a fenyõk?

A csoportszobai élõsarokban a hajtásokat, az ültetéseket, a rügyeztetéseket
folyamatosan figyeljük. Megfigyeljük a benti és kinti hõmérséklet, a víz, a napfény hatását és a
növények fejlõdése közötti összefüggéseket. Folyamatosan gondozzuk õket.
Élõsarokban kísérletezés.

Farsangi készülõdés, farsangi mulatság. Hogyan búcsúztatjuk a telet? Helyi szokások szerint
játékkal, tánccal, zenével, Kiszebáb készítése. Vidám télûzõ felvonulások.
Medvehiedelmek, jóslatok az idõjárásról.

131

AAAAAA
 Bars Sári: Február 2-án

 Telefonközpont?
 Beszéljen, kérem.
 A mackó mit mond?
 Halló! Nem értem.
 Múlik már a tél? Ez érdekel most.
 Egyszer elmúlik, egészen biztos.
 Halló Állatkert! Nincs ott a medve?
 Házon kívül van, próbálja este!
Hej, hogy örülök, megtudtam végre,
mikor tavasz lesz, az lesz a tél vége.

Farsangi mulatságunkra a szülõket is meghívjuk. Mókás öltözetekben vidám télbúcsúztatás,

tavaszköszöntés.

Nyílik a természet március  április

Változások megfigyelése. A „mi bokrunk”. Kezdõdik az élet. Mit látsz? Mit hallasz? Mit érzel?
Virágzik-e az aranyvesszõ bokrunk?
Idõjárás  öltözködés.
Rügyfakadás  zöldülés  virágzás  virágpor  allergia.
Elõbújnak az apróbb rovarok, bogarak, csigák.
Tavaszi áradás.
Szülõkkel együtt is fedezzék fel a tavasz jeleit!

Kerti munka során ismerkedünk a kerti szerszámokkal, a föld tulajdon-ságaival, más

területrõl származó talajmintákkal összehasonlítjuk, nagyítóval megvizsgáljuk.
Duggatunk dughagymát, ültetünk krumplit, vetünk borsót, babot, répát, virágmagokat.
Palántázunk paprikát, paradicsomot.
Tavaszi nagytakarítás az udvaron.

132

BBBBBB
Március 15.

A magyar polgári forradalom, a szabadság ünnepe. Emlékezünk a hõsökre, kokárdával

tisztelgünk. Képek nézegetése Magyarországról, Petõfirõl, Kossuthról, várakról, csatákról stb.
Ünneplõbe öltözünk, kokárdát készítünk. Elvisszük a Kossuth szoborhoz.
Szülõkkel az ünneppel kapcsolatos képek gyûjtése. Magyarországról szóló képeskönyvek
nézegetése.

Húsvétra készülõdünk

A természet megfigyelése, virágoznak a fák, bokrok, virágok.

A „mi bokrunk” is?
A húsvét kerti virágai. Piaci séta.
A húsvét jelképes állatai a mesében és a valóságban.
Kirándulás a Dugár tanyára.
Találkozás az élõ állatokkal: birka  bárány, háziszárnyasok, nyúl stb.
A kirándulást videóra felvesszük.
Szülõkkel közösen nézzük meg a kiránduláson készült videófelvételt.
Élmények felidézése  állatok haszna.
Beszélgetés a húsvéti népszokásokról.
Tavaszi nagytakarítás a csoportszobában.
Locsolkodás.

Kovács Klára: Húsvéti vers

Napsütötte szép tájakon

Jöttem végig az utakon.
Felém hajolt sok-sok virág,
Rózsavizük osztogatták.
Megöntözlek most itt vele,
Piros tojást kérek érte.

133

CCCCCC
Iskolások leszünk?

Órákat látogatunk, füzeteket veszünk, ajándékot készítünk és viszünk az iskolába.

Tavaszi zsongás április  május

Elõjönnek a rovarok, bogarak (lepkék, méhek, katicák, legyek).

Visszaköltöznek, fészket raknak, költenek a madarak (gólyák, fecskék, vadludak stb.).
Fészeképítés kezdõdik ágakból, sárból, levelekbõl.

Játék
Építsünk mi is fészket gallyakból kötözéssel.
Szülõkkel együtt keressenek fecskefészket, gólyafészket.
Madárhangok megfigyelése, utánzásos játék, tollak keresése. Imaginációs játék.

Játék
Keresõ játékok, pl.: keress valamit, amit a szél hozott!

Föld Napja  április 22. Körlánc Napot szervezünk a város óvodásai részére a Csalánosi
erdõben.
Madarak, Fák Napja  a tavasz egy napja a természetben.

Vadon élõ állatok és kölykeik

Vadasparki séta  megfigyelések.
Állatcsaládok  kicsinyeik  az ember gondoskodása róluk.
Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz. (pld. bundájuk színe, fülük nagysága  meleg 
párologtatás, csõrük, karom)

Játék Állatkommunikáció
Egy madár gondolatai
Keresd a párját!
Képzelet szárnyán  imaginációs játék

Tavaszi zöldségfélék

Piaci séta  vásárlási szokások.

Hogyan kell kérni? Fizetni?
Milyen részét fogyasztjuk a vásárolt zöldségeknek és hogyan (nyersen/fõve)?

134

DDDDDD
Mibõl mit lehet fõzni?
Nyersen fogyasztva egészségesebb!
Ízlelési próbák. (Csukott szemmel is.)
Salátakészítés. Mosás, tisztítás, reszelés stb.
Mi kell hozzá? (ecet, só, cukor stb.)
Korai gyümölcsök. Cseresznye  eper (csalánkiütés).
A „mi bokrunk”-on is lesz termés? (még zöld, piroslik).

Májusi ünnepek

Anyák napja
Édesanya helye a családban. Sok a dolga, segítünk neki. Otthon  munkahelyen
dolgozik.
Tisztaságot teremt. Mit tesz ennek érdekében?
Ki segít neki? Hogyan? Te mit csinálsz?
Szeretetünk jeleként felköszöntjük, virágot adunk neki.
„Szeretetdobozba” rakjuk egy-egy jóságunkat.
Szüleikkel keressenek a gyermekek otthon családi képeket tablókészítéshez.

Gyermeknapot  Madarak fák napját szülõkkel közös kiránduláson ünnepeljük.

Gyermekkívánságok összegyûjtése.
Nagycsoportosok búcsúznak az óvodától, ajándékot készítünk számukra, azzal búcsúztatjuk
õket.

Kerti zsúr  a szülõk és gyermekek közös játszódélutánja zárja évünket.

135

EEEEEE
  Isten veled  mondta a róka.  Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerû: jól csak a szívével lát
az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
 Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan  ismételte a kis herceg, hogy jól az
emlékezetébe vésse.
 Az idõ, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
 Az idõ, amit a rózsámra vesztegettem...  ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe
vésse.
 Az emberek elfelejtették ezt az igazságot  mondta a róka.  Neked azonban nem szabad
elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelõs lettél azért, amit megszelídítettél. Felelõs vagy a
rózsádért...
 Felelõs vagyok a rózsámért  ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

136

FFFFFF
IRODALOMJEGYZÉK

1. A Föld. („Otthonunk a világ sorozat”) Budapest, Móra Könyvkiadó

2. Agárdy Sándor: Erdei iskola Tornyospálcán, Budapest, AQUA Kiadó, 1994
3. Allen, Robert: Hogyan menthetjük meg Földünket? Budapest, Mezõgazdasági Kiadó, 1984
4. Az alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon. Miskolc, Magyar Óvodapeda-
gógiai Egyesület, 1991
5. Dr. Arató Endréné, Balkovitzné Cynolter Magda és Kepes András: Nézz körül! Budapest,
Tankönyvkiadó, 1985
6. Ardley, Neil: Mit tud a levegõ? („Szemtanú sorozat”), Budapest, Park Könyvkiadó, 1992
7. Attenborough, David: Az élõ bolygó. A Föld arculata. Budapest, Park Kiadó, 1992
8. Bakonyiné Vincze Ágnes és Szabadi Ilona: Nagycsoportos óvodásaink. Egy
eredményvizsgálat (ERVI) tapasztalatai. Budapest, Media Kiadó, 1983
9. Barnes, Lehman W. és Marianne B.: Hogyan mérhetjük a természetbeni kézügyességet?
(„Science and Children”) 1991
10. Beaumont, Émile (szerk.): Természet. Különleges jelenségek. Párizs, Passage Kiadó, 1995
11. Beaumont, Émile (szerk.): Nézd, milyen az emberi test. Párizs, Passage Kiadó, 1994
12. Braun, Christian: Hulladék. Bécs, ARGE, 1992
13. Dr. Buda Béla: A személyiségfejlõdés és a nevelés szociálpszichológiája. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1988
14. Craig, Annabel és Rosney, Cliff: Természettudományi kisenciklopédia. („Usborne
sorozat”), Budapest, Park Könyvkiadó, 1994
15. Csonka Csabáné és dr. Havas Péter: Kalauz az alternatív környezetismeret tanításához.
Jegyzet, Budapest, 1992
16. Derera Éva (szerk.): Óvodások könyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
1975
17. Dornbach Mária (szerk.): Minden napra egy kérdés. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1987
18. Gerstmeier, Roland (szerk.): Nagy európai természetkalauz. Budapest, Officina Nova,
1993
19. Gibson, Ray és Tyler, Jenny: És újra játszókönyv. Budapest, Park Kiadó, 1994
20. Gondozás az óvodában. Útmutató óvónõk számára. OPI, 1983
21. Dr. Havas Péter: Alternatív környezetismeret 14 osztály tanterve. Budapest, 1991
22. Dr. Havas Péter: A kisiskolás gyermek környezeti nevelésének pszichológiai és pedagógiai
alapjai. Kézirat
23. Dr. Havas Péter: Kisiskolások környezeti nevelése. („Réce füzetek”), Alapítvány a
Magyarországi Környezeti Nevelésért, 1993
24. Dr. Havas Péter (szerk.): Körlánc Kalauz  gyakorlati útmutató a helyi közösségek
bevonásával történõ környezeti neveléshez. Budapest, AQUA Kiadó, 1994
25. Dr. Havas Péter: A természettudományos fogalmak alakulása. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1980
26. Hazánk környezeti állapotának mutatói. Budapest, Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium, 1994
27. Hinley, Judy: Így mûködik a tested. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1981
28. Hogyan mentsük meg a Földet?  50 jó tanács gyerekeknek. Springer Kiadó, 1993
29. Horváth György: A tartalmas gondolkodás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
30. Horváth Györgyné és Lengyel Jánosné: Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel.
Kézikönyv óvónõk részére, Budapest
31. Karácsony Rezsõ: Egy a valóság, ezer a ruhája IIII. Budapest, Tankönyvkiadó, 1987
32. Dr. Kárász Imre: Ökológia és környezetvédelmi alapismeretek. Tanári kézikönyv,
Budapest, Typotex Kft, 1990
33. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
34. Dr. Kiss Tihamér: Jean Piaget a pszichológus. Budapest, Alex-typo, 1993
35. Dr. Kiss Tihamér: A gyermekek értelmi fejlesztése az elsõ hat életévben Piaget
szellemében. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, 1992
36. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988
37. Dr. Kovács György: Óvodapedagógia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979
38. Könczey Réka és Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Budapest, Föld Napja Alapítvány,
1992
39. Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon. Budapest, Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium, 1993
40. Környezetismeret az óvodában. Útmutató óvónõk számára. Budapest, Országos
Pedagógiai Intézet, 1974
41. Lénárd Gábor: Természetjátéktapasztalat. („Tanítók kiskönyvtára sorozat” 3. kötet),
Budapest, Országos Közoktatási Intézet és a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium,
1992
42. Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Móra Kiadó, 1974
43. Dr. Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról  Környezeti képeskönyv mindenkinek.
Budapest, AQUA Kiadó, 1992
44. Óvónõképzõ Intézetek IV. tudományos ülésszaka. Sopron, MM, 1981
45. Óvónõképzõ Intézetek VI. tudományos ülésszaka. 2. Játékpedagógiai fórum, A
Hajdúböszörményi Óvónõképzõ Intézet kiadványa, 1986
46. Az óvodai nevelés programja. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978
47. Az óvodai nevelés programja. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, 1989
48. Papst, Susanne és Braun, Christian: Környezeti nevelés szobában és szabadban. Bécs,
ARGE, 1991
49. Prisvin, M.: Az erdõ emeletei. Budapest, Móra Kiadó, 1977
50. Spurgeon, Richard: Kis ökológia. („Usborne tudományos kísérletek”), Budapest, 1990
51. Stöckert Károlyné (szerk.): Játékpszichológia szöveggyûjtemény. Budapest, Eötvös József
Könyvkiadó, 1995
52. SuttonSmith, Brian és Shirley: Hogyan játsszunk a gyermekeinkkel? Budapest, Gondolat
Kiadó, 1986
53. Dr. Száraz Péter és dr. Német Rozália: Ember és környezete. Budapest, Környezetvédelmi
és Területfejlesztési Minisztérium, 1993
54. Személyiségfejlõdés és módszerek. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet,
1991
55. S. Tóth László: A csillagok országútja. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1984
56. Turner, Johanna: Az értelmi fejlõdés. Budapest, Gondolat, 1981
57. Varga Domokos és Varga András: Ég és Föld. Budapest, Móra Kiadó, 1985
KÖRLÁNC Iroda - 1035 Bp. Miklós tér 1., Tel.: 250-0420/39
Igazgató: dr. Havas Péter
Titkár: ifj. Thoma László

A munkacsoportok címei:
Esztergom  Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola
Gyakorló Általános Iskola,
2500 Esztergom, Helischer u 4.
Sipos Imréné igazgató

Debrecen  Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola

Gyakorló Általános Iskola,
4026 Debrecen, Péterfia u. 1-7.
Balássy Szabolcsné vezetõ

Kecskemét  Tanítóképzõ Fõiskola Természettudományi Tanszék,

6000 Kecskemét, Kaszap u. 614.
Ádám Ferencné vezetõ

Sárospatak  Comenius Tanítóképzõ Fõiskola

3950 Sárospatak, Eötvös u. 7.
dr. Sóstói Pálné docens

Szeged  Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola

6724 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.
dr. Ilosvay György adjunktus

Eger  Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola Környezettudományi Tanszék

3301 Eger, Leányka út 6.
dr. Kárász Imre vezetõ

Budapest  ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék

(KOMP)1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 1921.
dr. Nahalka István vezetõ
A KÖRLÁNC-hálózat örömmel várja óvodák, iskolák, kollégiumok, könyv-tárak, környezet- és
természetvédõ csoportok, felsõoktatási intézmények és oktatóik, szülõk, gyermekek,
önkormányzatok és közösségek csatlakozását, akik törekednek saját és közös környezetünk
jobbítására. A jelentkezés ingyenes és levélben történik.
A kecskeméti munkacsoport felkérésre, meghívásra ismertetõ elõadásokat, valamint
tanfolyamokat tart óvodapedagógusoknak és tanítóknak.

Témakörök:
A környezeti nevelés értelmezése és megvalósítása (óvoda/iskola)
A helyi környezeti nevelési program az óvodában

Volt egyszer egy mesebolt,

abban minden mese volt.

Fiókjában törpék ültek,
vízilányok hegedültek.

Öreganyók szőttek-fontak,
apró manók táncba fogtak.
Kaszás pók varrt az ablakban,
lidérc ugrált az udvarban.

A lámpában ecet égett.

Az egylábú kettőt lépett.
Cégére egy tündér volt.
...Ilyen volt a mesebolt.
A helyi környezeti nevelési tanterv az iskolában