Kötelmi szeminárium jegyzet – Székely László 2018 ősz

2. óra

 hasonlat a Földközi tengerről és Gibraltárról: a dologi jog a magánjog statikája, a kötelmi

jog a magánjog dinamikája (a Földközi tengeri hajóforgalom egy szűk szoroson jut ki az
óceánra  Gibraltár  kötelmi jog)
 az első órán mondta, hogy nézzük át a tulajdon-szerzésmódokat, lásd: Ptk. 5:38. – 5:49. §
 érintőlegesen szó esett arról, hogy Svájcban hányad nélküli tulajdonjog is létezik azokra a
legelőkre, amiket több gazda használ legeltetésre
 Meszlényi Artúr lefordította az 1905-ös svájci Ptk. első 120 oldalát  jogi műveltség!!!4
 egy ingatlan eladását vizsgáltuk:
o volt egy eredeti tulajdonos, aki külföldön élt, és megkérte egy barátját, hogy viselje
gondját a budai társasházi lakásának
o a „barát” a tulajdonos tudta nélkül eladta a házat egy ingatlanközvetítő cégnek,
mintha az a sajátja lenne, majd felszívódott
o ebben az „eladásban” közreműködött egy csaló hivatalnok a földhivatalban, aki
mindezt bejegyezte az ingatlan tulajdoni lapján
o a cég továbbadta egy vevőnek, miközben az eredeti tulajdonos is rájött a dologra,
s ettől a vevőtől követelte vissza a lakását
o itt a probléma magánjogi szempontból: a vevő az ingatlanközvetítőtől
jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte az ingatlant + teljesültek az ingatlan
tulajdonjogának átruházásához szükséges feltételek (piaci forgalombiztonság)
o a régi Ptk. szerint az ingatlanközvetítő is érvényesen vásárolta meg az ingatlant a
csaló baráttól (ő is jóhiszemű és ellenérték fejében szerző volt)
o ez egy jogalkotási hiba volt, mert ez a kivételszabály a „dologra” vonatkozott =
ingóra és ingatlanra egyaránt (hiszen a szocializmusban az ingatlanok feletti
tulajdonjog javarészt az államot illette meg  nem alakultak ki olyan kifinomult
csalási technikák az ingatlanpiacon)
o emiatt a „vakfolt” miatt történhetett meg ez az addig példátlan csalás
o végül az eredeti tulajdonost közpénzből kártalanították (hiszen a földhivatal
dolgozója az állam hitelét roncsolta azzal, hogy segített mindebben)
o az akkori Legfelsőbb Bíróság egy jogegységi határozatban írta le, hogy ez a
jóhiszeműség + ellenérték csak ingó dologra vonatkozhat akkor, ha a
tulajdonszerzés nem tulajdonostól történik

3. óra
a társadalmi munkamegosztásból kialakult egy árucsere-viszony (komatál egy faluban
disznóvágáskor: látszólag önkéntes baráti gesztus a szomszédok felé, hogy a friss disznóhúsból
kóstolót küldenek, valójában a helyi szociális hálóba való becsatlakozás, ami a téli élelmiszer-
ellátást folyamatosan biztosította a „hálózat” résztvevői számára)
a szerződések egyik fő eleme a szabad akarat  szerződési szabadság különböző formái

(ezt kimásolom az előadásjegyzetből, ott elég jól össze van szedve)

1.1.1. a szerződés megkötésének szabadsága

- főszabály szerint szabadon dönthetik el azt a felek, hogy egyáltalán kötnek-e szerződést

- szerződéskötési kötelezettség hiányában nem minősülhet joggal való visszaélésnek a szerződés

megkötésének vagy módosításának megtagadása (BH1985.56.)

1.1.2. a szerződéses partner megválasztásának szabadsága

- a Ptk. jogszabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályai (6:70. §)

ezt az esetet szabályozzák

- a szerződéses partner megválasztásának szabadságát jogszabály jellemzően olyan esetekben

korlátozza, ha:

a) a szolgáltató monopolhelyzetben van (pl. közszolgáltatást nyújt)

b) a szolgáltatást igénybevevőjét úgy terheli szerződéskötési kötelezettség, hogy a szolgáltatók

közül szabadon választhat (pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás)

1.1.3. a szerződés típusa megválasztásának szabadsága

- a Ptk. lehetővé teszi típuskényszertől függetlenül egyező akaratnyilvánításokkal nem nevesített

(atipikus) szerződések megkötését is (BH2015.328.)

- egyes tevékenységekre jogszabály kötelezően előírhatja valamilyen szerződéstípus alkalmazását

(pl. biztosítási tevékenység csak biztosítási szerződések kötésén keresztül végezhető)

- a szerződés elnevezése helyett a tartalma alapján dönthető el, hogy a konkrét szerződés melyik
szerződéstípusba tartozik (EBH2000.331)

1.1.4. a szerződés tartalmi meghatározásának szabadsága

- kivételek:

a) kógens (a felekre nézve kötelező) rendelkezések

b) klaudikáló kógens (féloldalúan kötelező) rendelkezések: pl. a Ptk.-ban meghatározott

fogyasztói jogot biztosító rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára történő eltérés semmis

- kógens vagy klaudikálóan kógens szabályokat a kötelmi jog általános részében és a szerződési
jogban elsősorban akkor ír elő a Ptk., ha az a közérdek vagy a gyengébb fél védelme
indokolja

- imperatívnak azokat a kötelező szabályokat nevezzük, amelyek azért érvényesülnek kötelezően,

mert nem a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak, így fel sem merülhet a tőlük való
eltérés lehetősége (pl. fogalommeghatározások)

- a Ptk. egy szabály kógens voltát a leggyakrabban úgy jelzi, hogy az attól való eltérést semmisnek
minősíti (de sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a Ptk. kötelmi jogi szabályaitól mikor
lehet eltérni, amikor a Ptk. az eltérést nem minősíti egyértelműen semmisnek)

atipikus szerződési formára példa volt, amikor valami para volt a Paksi Atomerőművel, és egy
külföldi munkacsoport tette rendbe a dolgokat  rohadt sok közpénzért + asszem 30 évre
titkosítva

ezek tehát a szerződési akarat különböző elemei, ezután jön érvényességi kellékként az állam
elismerése

lehetséges állami viszonyulás az adott szerződéshez:

1. kikényszeríthetővé teszi (bíróság, végrehajtó, stb)

2. „tűri”  naturalis obligatiók, lásd: Ptk. 6:121. § (bírósági eljárásban nem érvényesíthető
követelések)

sui generis naturalis obligatio (fogalmam sincs mi ez, de akkor leírtam)

jogvesztő határidő: az alanyi jogot szünteti meg (pl. az általános elévülési idő)

nyugvó határidő: az akadály elhárulásával folytatódik

a határidők a polgári jogban főszabály szerint sima elévülések  ha jogvesztő, akkor azt a
jogalkotó kifejezetten beleírja a jogszabályba

A maradék órák őszi szünet előtt

- ezek után két órán keresztül volt szó arról, hogy a tanszék nyaralni megy, és a telefaxos
érdeklődésüket a pécsi szálloda ajánlatkérésnek veszi, és ebből van aztán a nagy balhé
- ezt is inkább kimásolom az ea-jegyzetből:
3.4.1. ajánlat és ajánlattételre való felhívás

- ajánlat: a fél közvetlen szerződéskötési szándékát egyértelműen kifejező, a lényeges

kérdésekre kiterjedő akaratnyilatkozata, mely a másik fél azzal egybecsengő
nyilatkozatával kölcsönösen kikényszeríthető kötelezettségeket keletkeztet, azaz
létrehozza a szerződést
- ajánlattételre való felhívás: egy olyan nyilatkozat, amely ugyan szerződés megkötését célozza, de
nem tartalmazza valamennyi ahhoz szükséges elemet, hogy az elfogadásával létrejöhessen a
szerződés
- az ajánlat és az ajánlattételre való felhívás elhatárolása:
a) az ajánlattételre való felhívás nem szükségszerű eleme a szerződéskötési folyamatnak, míg
ajánlat mindig van
b) az ajánlattételre való felhívás, ha van, akkor mindig megelőzi az ajánlatot
c) az ajánlat mindig konkrétabb, mint az ajánlattételre való felhívás, mert az utóbbi még nem
feltétlenül tartalmazza a megkötendő szerződés minden lényeges elemét, míg az ajánlat igen
d) az ajánlattételre való felhívást, ha elfogadják, akkor még csak ajánlatot tesznek, s utána a
felhívást tevő félnek még el kell fogadnia az ajánlatot
e) az ajánlatra elég azt válaszolnia a másik félnek, hogy „rendben”, s azzal a szerződés már
létrejött
f) az ajánlattételre való felhívás még kívül van a konszenzus körén, és nem jelenti azt, hogy aki
felhív ajánlattételre, az szerződni is fog (tehát az ajánlattételre való felhívás még nem jár ajánlati
kötöttséggel, így szerződéskötési kötelezettséggel sem, szemben az ajánlattétellel, amely ajánlati
kötöttséggel jár)
g) az ajánlattételre való felhívás lehet címzett nélküli is, ez az ajánlatra nem jellemző, annak már
szokott konkrét címzettje lenni

3.4.2. ajánlati kötöttség

6:64. § [Ajánlati kötöttség]

(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges

kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő
kötöttségének idejét meghatározhatja.

(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

- az ajánlati kötöttség kizárásával tett jognyilatkozat nem minősül ajánlatnak (az ajánlattételre
felhívásnak tekinthető), mert annak elfogadásával nem jöhet létre a feleket kölcsönösen kötelező
jogviszony
- ha a szerződés formájára jogszabály kötelező alakiságot ír elő, akkor csak az ezzel az alakisággal
rendelkező ajánlat jár ajánlati kötöttséggel
6:65. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése]
(1) Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség
megszűnik

a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el
nem fogadja;
b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az
ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének
módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;

c) a másik fél általi visszautasítással.

(2) Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó

jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával
visszavonja.

(3) Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.

(4) A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy
visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.
- az egyik fél a másik szerződő fél ajánlati kötöttségének idejét nem hosszabbíthatja meg; ez
vonatkozik arra az esetre is, ha a fél olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, hogy kész szerződést kötni,
de bizonyos határidőt kér a részletes szerződési feltételeket is tartalmazó elfogadó nyilatkozat
(rendelésigazolás, megrendelés) közlésére
- ha az ajánlattevő olyan szerződés kapcsán tett írásbeli ajánlatot, amely vonatkozásában nem lett
volna kötelező az írásbeli forma, akkor ebben az esetben is csak írásban vonható vissza az ajánlat
- az ajánlati kötöttség és az ajánlat visszavonásának kapcsolata:
a) a hatályossá nem vált ajánlat (tehát még nem kezdődött el az ajánlati kötöttség) korlátozás
nélkül visszavonható
b) ha az ajánlat hatályossá vált (azaz a már köti az ajánlattevőt), csak akkor vonható vissza, ha
nem tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, nem tartalmaz határidőt az elfogadásra, és a másik fél
még nem küldte el az elfogadó nyilatkozatát (ez három konjunktív feltétel)

3.4.3. az ajánlat elfogadása

6:66. § [Az ajánlat elfogadása]

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.
- az ajánlat elfogadásával (jelenlévők) vagy az egyetértő nyilatkozat megérkezésével (távollévők)
létrejön a szerződés
- elegendő, ha a konszenzus a lényeges kérdésekre kiterjed

Szünet előtti utolsó óra

nem létező szerződés alapján  jogalap nélküli gazdagodás

A létre nem jött szerződés következményei: jogalap nélküli gazdagodás (teljesítés megtörtént) ha
becsapja szándékosan, akkor kártérítés (ritka) utaló magatartás (biztatási kár)

biztatási kárra példa: a Tanár úr feleségül akarja venni az egyik tanítványát, mert a hölgy szépen
mosolyog rá órán  válás, vagyonmegosztás, stb.  a lány persze beoffolja, és a Tanár úr
kártérítést akar emiatt

Szünet utáni első/második óra

a holland műkincshamisítós sztori, erről van egy tök jó index cikk:
https://index.hu/tudomany/til/2017/06/04/a_hamisito_akibol_nemzeti_hos_lett/

a mi szempontunkból ez azért érdekes, mert a szerződések érvénytelensége jól megmutatkozik

abban, hogy a pali átverte a nácikat (megtévesztés mint akarathiba + feltűnő értékaránytalanság
mint a célzott joghatás hibája)

- szerződési synallagma hiánya

- laesio enormis: „felén túli sérelem” ha az értékkülönbség ezt meghaladja, érvénytelen
(római jogban 50%, szocializmusban a bírói gyakorlat nyomán 20%, ma újra 50%)
- méltányos ellenszolgáltatás követelménye a keresztény etikából --> uzsorás szerződés Ptk.
5:97. § (itt fontos, hogy a kiszolgátlatott fél amúgy kőgazdag is lehet, ennek
megállapításakor irreleváns a tényleges vagyoni helyzet)

Szünet utáni kb. 3 óra

Polgár Aukciósház v. Hollandiában élő nő, aki megvette az ismeretlen festőtől származó
németalföldi aranykorra hajazó festményt

sokáig beszélt a szocializmus mindennapjairól, az ebből a példából származó releváns dolgok

mind a múlt órán hangzottak el

Most hétfői óra (11. 26.)

Az aukciósházas sztori:

Egy Hollandiában élő nő a Polgár Aukciósházban egy árverésen pár millió forintért megvett egy
ismeretlen festőtől származó festményt, ami stílusa szerint a németalföldi aranykorból
származhat. Mint később kiderült, valójában egy XIX. században készült festményről van szó,
ami kb. 100 ezer forintot érhet. A képről az aukciósház tulajdonosa, Polgár Árpád (disclaimer: ő a
Feleségek luxuskivitelben 2. évadában szereplő Polgár Judit férje LOL) azt mondta a vevőnek a
vétel előtt, hogy ez jó befektetés lesz, érdemes azt megvennie. Minderre a nő kb. egy évvel az
üzlet után jött rá, s miután az eladó megtagadta a kép visszavételét és az in integrum restitutiót, a
vevő beperelte az eladót.

A perben a felperes hivatkozott, az elállási jogra, a feltűnő értékaránytalanságra és a

megtévesztésre is, de végül elbukta a pert.

Ebből számunkra a releváns infók:

- feltűnő értékaránytalanságról csak olyan dolgoknál beszélhetünk, amelyeknek van

forgalmi értéke, a műkincspiac pedig nagyon sajátos és bonyolult (Polgár Árpád is
hangoztatta a perben, hogy „ennél a képnél sz*rabb festményeket is ütöttek már le a
kérdéses vételárért”)
 - megtévesztésről azért nem beszélhetünk, mert az eladó nem jelentette ki explicit módon,
hogy ez egy XVII. századi németalföldi festmény
- tévedésről (ha jól emlékszem) azért nem beszélhetünk, mert a felperes nagy rutinnal
rendelkezett a műkincsvásárlások terén, és ebből adódóan a tévedés kockázatát vállalta

Általánosságban melyek azok a szerződések, amelyeket a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva

nem lehet megtámadni?

- szerencseszerződések (pl. tartási, életjáradéki, átalánydíjas, sikerdíjas szerződések, lottó,

stb.)
a római jogból jól ismert reményvétel is ilyen (ez lehet feltételes és feltétlen, feltételesnél
kell legalább 1 db termés az adott dologból, hogy érvényes legyen a vétel, feltétlennél
annyi sem kell)
nem támadható meg erre hivatkozva a szerződés, ha a szerződő fél vállalta a kockázatot
vagy ha a megtámadási jogot a felek kizárták (kivéve fogyasztó és vállalkozás között)
- olyan javaknál ahol nem lehet megmondani a forgalmi értéket, mert értékük az
egyediségükben van (műkincsek)
- aukció és az azzal egyenértékű szerződéskötési körülmény (ilyenkor a szerződés
megkötéséért többen konkurálnak  természetszerűleg ki van zárva, hiszen a licitálók
közreműködnek a vételár meghatározásában)

Szegény felperes pedig mindhárom kivételbe egyszerre tenyerelt bele. 

Kártérítési felelősség

A kártelepítés elvei:
- amortizáció (itt a dolog tulajdonosa viseli a kárt  az esetek túlnyomó többségében)
- az általános kártérítési felelősség Ptk. 6:519. §
- károsulti közrehatás esetén a kármegosztás (hiszen itt nem tett meg minden tőle
elvárhatót a károsult a kár elhárítása/megelőzése érdekében)
- biztosítások
először a magánbiztosítások voltak dominánsak, majd a kötelező felelősségbiztosítások is
megjelentek az adott tevékenység veszélyessége alapján (gépjármű, különböző szakmák,
stb.)
közjogias formák: tb, táppénz, stb. + öregségi nyugdíj  érdekesség: ezt Otto von
Bismarck vezette be 1869-ben, amikor az objektív felelősséget kiterjesztette az összes
gyártulajdonosra Poroszországban
- utaló magatartás
- kártalanítás jogszerű károkozás esetén