MAGYAR NYELVI ISMERETEK

Kocsis Annamária
2024. június
A szótag, a szótagolás és az elválasztás
• szótagolás ≠ szóelválsztás
a szótagolás szóbeli, a szóelválasztás írásbeli
1. Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne.
A szótag, a szótagolás és az elválasztás
2. A hosszú kétjegyű mássalhangzók elválasztásánál az első szótag végére és
a második szótag elejére is leírjuk a kétjegyű betűt (pl. eny-nyi, locs-csan,
haty-tyú).
3.

te-her-a-u-tó
nap-szem-ü-veg
busz-meg-ál-ló
el-in-dul
Magánhangzótörvények
A hangrend törvénye szerint
- MÉLY hangrendű szóban csak mély magánhangzó található
Pl.: autóbusz
- MAGAS hangrendű
szóban csak magas magánhangzó található
Pl.: cipőfűző
- VEGYES hangrendű szóban magas és mély
magánhangzó is található
Pl.: csillámpor
 Magánhangzótörvények
Az illeszkedés törvénye szerint
- MÉLY hangrendű szóhoz csak mély hangrendű
toldalék illeszkedik.
Pl.: autó-hoz, autó-ból, autó-tól
- MAGAS hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék illeszkedik.
Pl.: teniszütő-vel, teniszütő-re, teniszütő-től
- VEGYES hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalék
illeszkedik.
- Pl.: fiú-val, fiú-tól, fiú-hoz
Mássalhangzótörvények
Mássalhangzók csoportosítása (több szempont szerint lehetséges)
I. ZÖNGÉS vagy ZÖNGÉTLEN
Zöngés mássalhangzók: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, z, zs
Zöngétlen mássalhangzók: c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty

II. RÖVID vagy HOSSZÚ

Rövid mássalhangzók: pl. l, sz (alkalom, szoknya)
Hosszú mássalhangzók: pl. ll, ssz (áll, asszony)

III. EGYJEGYŰ, KÉTJEGYŰ, vagy HÁROMJEGYŰ

Egyjegyű mássalhangzók: pl. d, n
Kétjegyű mássalhangzók: pl. ny, dz
Háromjegyű mássalhangzók: pl. dzs
Mássalhangzótörvények
1. Az összeolvadás

• Két hangból - ejtésben - keletkezik egy harmadik.

• barátság = ”barácság” t+s = cs
• mondja =”mongya” d+j = gy
• kertjük = ”kertyük” t+j = ty
• látszik = ”lácik” t+sz = c
Mássalhangzótörvények
2. Az írásban jelölt teljes hasonulás

• -val, - vel, - vá, - vé ragok (toldalékok) esetében

kanállal = kanál + val = ”kanállal”
vízzé = víz + vé = ”vízzé”
• tulajdonnevek toldalékolása
Krisztiánnal = Krisztián + val = Krisztiánnal
Kossuthtal = Kossuth + val = Kosuthtal
(Mariann + val = Mariann-nal - 2015 augusztusától elérhető új helyesírási szabályzat szerint már nem Mariannal,
hanem Mariann-nal alak a szabályos!)
• -ez, -az + toldalékok
ezzel = ez + vel = ”ezzel”
attól= az + tól = ”attól”
• felszólító módú igék
játsszátok el = játsz + játok = ”játsszátok”
mossa = mos + ja = ”mossa”
Mássalhangzótörvények
3. Az írásban jelöletlen teljes hasonulás

Két hang közül az egyiket hosszan ejtem!

• utcán = t+c = cc = "uccán"
anyja = ny+j = nny = "annya"
egészség = sz+s= ss = "egésség"
szálljanak = l+j= jj = "szájjanak"
Mássalhangzótörvények
4. A képzés helye szerinti részleges hasonulás

• n+b, n+p = „m+b, m+p”, az egyik hang helyett más hangot

ejtünk
azonban = n+b = ”azomban”
színpadon = n+b = ”szímpadon”
különbség = n+b = ”külömbség”
különböző = n+b = ”külömböző”
Mássalhangzótörvények

5. A zöngésség szerinti részleges hasonulás

Két hang közül az egyik változatlan marad, a másik helyett
egy új hangot ejtek.
bicikli = k+l= ”g+l” = ”bicigli”
fűzfa = z+f= ”sz+f” = ”fűszfa”
lökdös = k+d= ”g+d” = ”lögdös”
Mássalhangzótörvények

6. A mássalhangzó rövidülés

tollbamondás = ll+b = ”tolbamondás”

jobbra = bb+r = ”jobra”
otthon = tt+h = ”othon”
Mássalhangzótörvények
7. A mássalhangzó kiesés

• Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyiket

nem ejtem.
• rajzszög = j+z+sz = ”rajszög”
mondta = n+d+t = ”monta”
A hangalak és a jelentés
Az egyjelentésű szavak Pl.: képkeret, számítógép,
könyvborító

A többjelentésű szavak Pl.: zebra, szem, körte (a

jelentések között tartalmi kapcsolat van)

Azonos alakú szavak Pl.: dob, fűz, fog, sír, vár körte (a
jelentések között nincs tartalmi kapcsolat)
A hangalak és a jelentés
A hangutánzó szavak Pl.: nyávog, dörmög, kattog, tiktakol, kopog

Hangulatfestő szavak Pl.: tutyimutyi, cammog, hebehurgya, gömbölyded

A hangalak és a jelentés
A hasonló alakú szavak
• Pl.: fenn-fönn, szeg-szög, egyhangúan-egyhangúlag, egyenlőre-
egyelőre

• Az ellentétes jelentésű szavak Pl.: jó-rossz, édes-savanyú

A hangalak és a jelentés
A rokon értelmű szavak
Pl.: szép, gyönyörű,dekoratív
krumli, pityóka, burgonya
 A magyar helyesírás alapelvei
A kiejtés szerinti írásmód
• Főnevek végén az -ú, -ű általában hosszú.
Pl.: borjú, gyanú, koszorú, tanú, hegedű, fésű, betű, derű, gyűrű
Kivétel pl.: apu, anyu, menü, eskü, áru, alku
• Melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú.
Pl.: gömbölyű, gyönyörű, karcsú, sűrű, hiú, szomorú
• Szavak végén az - ó, - ő mindig hosszú (kivétel: no, nono)
Pl.: cipő, repülő, háló, cipőfűző
• -ul, -ül, - dul, -dül, -stul, -stül, -szor, -ször,-kor, -ig ragokban rövid
magánhangzó
Pl.: tanul, hegedül, borul, mozdul, pördül, magyarul, családostul, sokszor, hétkor,
ötig
• - tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről határozóragok mindig hosszúak.
Pl.: tortából, hegyről, csokiból, Janitól
 A magyar helyesírás alapelvei
• Alakőrző szavak:
• Megmarad a magánhangzó hosszúsága a szavakban,
toldalékos alakban is:
Pl.: gyűjt, hízeleg, ígér, fúj, súly, szelíd, púp, rím, hús, dísz -
gyűjtemény, ígéret, hízelgés
• Alakváltoztató szavak:
• húsz, húszat, húszas – huszad, huszonegy; hír, hírek – hirdet,
hirdetés
Ír, írunk, írjunk, beírat – iratok, beiratkozás, irka, iromány
• Mindig rövid a magánhangzó az alábbi szavak szótövében:
• árboc, bogáncs, böjt, szerviz, dicsér, ördöngös, alku, finom,
irigy, koldus, kör, kusza, lámpabura, sima, szolid, öv, posta
 A magyar helyesírás alapelvei
• Mássalhangzók hosszúsága:
• Rövid mássalhangzót írunk:
• bakancs, agancs, csat, elem, köpeny, szalag, szőlő, telik,
kisebb, lesz, egy
• Hosszú mássalhangzót ejtünk és írunk:
• mállik, poggyász, fullánk, barakk, guggol, istálló, ujjong
A magyar helyesírás alapelvei
„Kéz”-szabály
 A magyar helyesírás alapelvei
A szóelemző írásmód
• Mássalhangzók egymásra hatása – mássalhangzó törvények
Pl.: adhat, mosdó, lépdel, patakzik, rágcsál, pünkösd, kapzsi,
központ, jegyszedő, barátság, bolondság, játszik, műveltség
-s, -sz, -z, -dz végű igék helyesírása: mossa, rázza, játssza,
eddzünk (-ja)
-val, -vel, -vá, -vé ragok hasonulása: gallyal, bölccsel, vérré, jobbá
• olyan -h-végű szavak, melyekben nem ejtjük a h-t a
mássalhangzóval kezdődő toldalék, vagy utótag előtt.
Pl.: düh, méh, céh, cseh, juh – az új helyesírási szabály
megengedőbb, mindkét írásmód helyes: dühvel, dühhel; méhvé,
méhhé
 A magyar helyesírás alapelvei
A hagyományos írásmód
• Ide tartoznak a hagyományos írású családnevek: Kölcsey Ferenc,
Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Eötvös József, Madách Imre,
Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond
• Az elválasztásnál az ejtés számít:
Gaál (Gál), Benczúr (Ben-czúr), Kossuth (Kos-suth), Batthyány (Bat-
thyá-ny)
• Betűrendbe sorolásnál az írás számít:
Eötvös (e+ö), egér, Eötvös; Gaál (a+á) Gaál, galagonya
• Régies családnevek -val, -vel ragos alakja – az ejtés számít:
Ridegh – Rideghgel, Kossuth – Kossuthtal, Madách – Madáchcsal
• Hosszú mássalhangzóra végződő családneveknél:
Páll – Páll-lal, Széll – Széll-lel, Makk – Makk-kal
DE vezetékneveknél: Mariann – Mariann-nal, Bernadett-től,
Bernadett-tel
 A magyar helyesírás alapelvei
A hagyományos írásmód
• ly/j
• ly:
• Szó elején ly, csak a lyuk
szóban és származékaiban:
lyuk, lyukas, lyukak, lyukad
• Hagyományos
írásmódú szavaknál:
csermely, ilyen, folyik
• -ály, -ély végződésű szavaknál:
osztály, tekintély, engedély – DE:
papagáj
• j:
• Igék, névszók toldalékaiban:
kabátja, almájuk, írjatok, alkudj
• Tejtermékek neveiben:
joghurt, tej, vaj, tejszín, tejföl
• Egytagú testrészek, szervek
megnevezése:
fej, száj, máj, ujj, haj
• Sok egytagú igében:
fáj, fej, váj, jár, jön
• Hanghatást kifejező igékben:
zörej, dörej, robaj, moraj – DE:
sikoly
• Kétféle írásmód: csuklya –
csukja; hely-hej, szablya - szabja
 A magyar helyesírás alapelvei
Az egyszerűsítő írásmód
• Hosszú kétjegyű mássalhangzóknál: asszony (nem
aszszony), könnyen, öccse
• Három azonos mássalhangzó találkozásánál: toll+val – tollal
(nem tolllal), sakkal, DE: sakk-kör
• Nem egyszerűsítünk:
• hosszú mássalhangzóra végződő nevek toldalékolásakor:
Kiss-sel, Papp-pal, Mariann-nal
• elválasztásnál: asszony – asz-szony, gallyal – galy-lyal
• összetett szavak esetében elő- és utótag határán: kulcscsomó,
fénynyaláb, jegygyűrű, díszszemle, balett-táncos
 A magyar helyesírás alapelvei
Az igék helyesírása
• Egytagú hosszú magánhangzóra végződő ige –
-ul, -ül: tanul, hegedül, borul, alakul
lő, sző, fő, nő, ró, rí + felszólító mód j-je:
• lőj, szőjétek, nőjetek, rójátok -ít: tanít, borít, alakít, repít
• DE: felszólító mód tárgyas ragozás: lődd, -s, -sz, -z, -dz végű igék + j: eljátssza
sződd (eljátsz+ja= leírja), vonzza, eddze
• igei személyrag: ti megnőtök (esztek) – múlt: • Hisz – higgye, higgyed (nem mint hagyja,
megnőttetek, lelőtök - lelőttétek hagyjátok)
•E/2. Személyű igék felszólító módja, tárgyas • Folyik – felszólító mód: folyjon, folyjanak
ragozás: • Igekötős igék: beír, írjuk be, be fogjuk írni
mond – mondjad – mondd • Megismételt igekötő: meg-megtorpant,
megáld – megáldjad, megáldd fel-felemlegeti
kér – kérjed, kérd • Ellentétes igekötő: ide-oda rohangált, le-
•vonz – vonzzad (vonzjad) – vonzd föl járkált, DE: összevissza beszél,
•hoz – hozzad (hozjad) – hozd szerteszét hagyja
 A magyar helyesírás alapelvei
A földrajzi nevek helyesírása
A+i ai A-a+i a-ai
Pécs+i, Pest+i, pécsi, pesti, Szabadság-hegy+i szabadág-hegyi
Csendes-óceán+i csendes-óceáni
Budapest+i budapesti
Velencei-tó velencei-tavi
Budakeszi+i, budakeszi, telki DE DE
Telki+i János-dűlő János-dűlői
A-A+i a-ai Dóra-patak Dóra-pataki
Dél- dél-magyarországi A a+i A ai
Magyarország+i északkelet- Petőfi utca, Virág Petőfi utcai, Virág
sétány, Pest megye, sétánybeli, Pest
Északkelet- európai
Margit híd megyei, Margit hídi
Európa+i dél-dunántúli
Dél-Dunántúl
 A magyar helyesírás alapelvei
A számnevek helyesírása

2000-ig egybe, fölötte hátulról 7-en vannak,

hármas tagolással kötőjellel: 7.-be jár,
7.-ként ért be
2005 – kétezer-öt
Dátum:
4360 – négyezer-
háromszázhatvan 2016. december 12.
63 017 – hatvanháromezer- 2016. dec. 12.
tizenhét 2016. XII. 12.
DE: egész számok 2000 fölött 2016. 12. 12.
egybe: 200 000 – kétszázezer
Dátum + toldalék:
Számnevek toldalékolása: 2016 telén, 2016-ban, 2016. dec. 12-
én, 2016 után1-jén (1-én, 1-i, 1-jei)
 Szóalaktani ismeretek
A szóelemek
• Önálló jelentéssel rendelkező szóelem a szótő.
• Vannak olyan járulékos jelentéssel rendelkező
szóelemek, amelyek csak más szóelemmel együtt
fordulnak elő, és a szótővel nem olvadnak össze.
Ilyenek például a névelő és a névutó.
• Vannak olyan szóelemek, amelyek csak más
szóelemekkel össze-kapcsolódva fordulnak elő. Ezek
a toldalékok. A toldalékok megváltoztatják,
módosítják a jelentést. A toldalékok
lehetnek képzők, jelek, és ragok.
 Szóalaktani ismeretek
A szóelemek összekapcsolódva alkotják a szóalakot. A szóalak általános
modellje:
(igekötő +) szótő + képző + jel + rag
1.A toldalékok első helyén, közvetlenül a szótő után a képzők állhatnak.
A képzők megváltoztatják a szó jelentését:
• új jelentésű szótári szót hozhatnak létre (ember – emberség, szép –
szépség)
• megváltoztathatják a szó szófaját és ezzel mondatbeli szerepét (tanul –
tanulás, vad – vadászat)
A képzőkhöz kapcsolódhat újabb képző. A képzők rendszerint nem zárják le a
szóalakot. Előttük jelek és ragok nem állhatnak.
 Szóalaktani ismeretek
2. A jelek a képzők után és a rag előtt helyezkednek el. A jelek módosítják a
szótőben kifejezett jelentéstartalmat. Egynél több jel is járulhat a szótőhöz, de
utánuk csak ragok következhetnek.

Igékhez járuló jelek:

módjelek:
időjelek:
•kijelentő: ír Ø
•jelen: ír Ø
•feltételes: írIna / -na, -ne, -ná, -né
•múlt: ÍrIt, olvasIott / -t, -tt
•felszólító: írIj, ÍrIjon, olvasIs, olvasIson
•jövő idő: írIni fog, olvasIni fog / -ni+fog
/ - j és hasonult alakjai
 Szóalaktani ismeretek
Névszókhoz járuló jelek:
• többes szám jele: almák / -k
• birtoktöbbesítő jel: almái / -i
• birtokjel: Katáé / -é
• birtokos személyjel: almám, almád, almája
melléknév+fokjelek:
• jó (alapfok: Ø),
• jobb (középfok: -bb),
• legjobb (felsőfok: -leg, -bb),
• legeslegjobb (tulzófok: -legesleg, -bb)
• kiemelő jel: jobbik / -ik
 Szóalaktani ismeretek
3. A ragok meghatározzák a szóalak mondatbeli szerepét (pl. tárgyrag -t,
határozórag: -ban, -ben).
Nem követheti őket más szóelem, és a szóalak egy ragnál többet nem tartalmazhat.
Névszókhoz járuló ragok:
a tárgy ragja: almát, könyvet: / -t
határozó ragok:
kanállal /-val, -vel;
almában /- ban, -ben
birtokos jelző ragja: almának a

Igéhez járuló ragok:

igei személyrag: mosom, mosod, mossa... írom, írod, írja
Megmutatja, hogy ki végzi a cselekvést.
 A mondatok logikai minőségük szerint
• állító mondatok pl. Most esik az eső.
• tagadó, tiltó mondatok pl.Ma végre nem esett az eső. / Ne essen
tovább!
 Mondatok a beszélő szándéka szerint

• kijelentő mondat pl. Anna szívesen jár moziba a barátaival. / A

barátom miskolci.
• kérdő mondat pl. Mikor kezdődik a film? / Jártál már külföldön?
• felszólító mondat pl. Időben rendeljétek meg a könyveket! / Foglaljon
helyet!
• óhajtó moonrat pl. Bárcsak felhívna már végre! / Szeretném, ha
felhívna.
• felkiáltó mondat pl. De ügyes voltál! / Milyen szép ez a virág!
A mondatok szerkezeti megformáltságuk szerint

1. Az egyszerű mondat (egy tagmondatból áll)

- tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll pl. Péter orvos. / A
gyerek játszik.
- bővített mondat: a főrészekből (alany, állítmány) és valamilyen
mondatrészből áll pl. Péter már öt éve kórházi orvos. / A kisebbik
gyerek a kisautójával játszik a szőnyegen.
- hiányos mondat: valamelyik főrész (vagy mindkettő) hiányzik
pl. [Kit keresel?] Annát. / [Hol voltatok a nyáron?] Horvátországban.
Mondatrészek

Állandó határozók (vonzatok):

• bízik valakiben, emlékezik
valakire, búcsúzik valakitől,
álmodozik valakiről, ...
 A mondatok szerkezeti megformáltságuk szerint

2. A szerves, összetett mondat (több tagmondatból áll):

a) A mellérendelt összetett mondat

b) Az alárendelt összetett mondat
c) A többszörösen összetett mondat
 a) A mellérendelt összetett mondatok
• A mellérendelő összetett mondatban a tagmondatok egyenragúak,
tartalmi logikai kapcsolatukat gyakran jellegzetes kötőszók fejezik ki,
amelyek el is maradhatnak, de elemzéskor pótolhatjuk.
• A kötőszó mindig a 2. tagmondat elején áll, és segíti a mellérendelés
típusának a meghatározását.
• A tagmondatok tartalma között összefüggés van, ugyanarra a tartalomra
utalnak, a második tagmondat továbbfűzi, kiegészíti, fokozza az elsőt.
• Kötőszók:
- egyes: és, s, meg, is, sem, sőt, se stb.
- páros: sem…sem, se…se, is…is
- hármas: nemcsak…hanem….is
a) A mellérendelt
összetett
mondatok
 b) Az alárendelt összetett mondatok

• A tagmondatok között alá-, fölérendeltségi viszony van.

• Az egyik tagmondat hiányzó mondatrészét fejti ki a másik
tagmondat.
• Az egyik tagmondatról rá tudok kérdezni a másikra.
b) Az alárendelt összetett mondatok
b) Az alárendelt összetett mondatok
b) Az alárendelt összetett mondatok
 c) A többszörösen összetett mondat
• Az összetett mondat kettőnél több tagmondatból is állhat, ebben az
esetben többszörösen összetett mondatról beszélünk.
• Elemzésekor ugyanazt tesszük, mint eddig: megkeressük a
tagmondathatárokat, beszámozzuk a tagmondatokat, és megállapítjuk a
tagmondatok közti viszonyokat.
• Többszörösen mellérendelő viszony.
• Többszörös alárendelő viszony, hierarchikus, láncszerű alárendelés. A
főmondatnak van mellékmondata, a mellékmondatnak is van
mellékmondata.
• Vegyes mondat: Részben hierarchikus, mellérendelés és alárendelés
egyaránt előfordul. Többszörösen mellérendelő viszonyban levő
mondatok valmelyikéhez alárendelő mondatok is tartoznak.
 A mondatok szerkezeti megformáltságuk
szerint
3. A szervetlen, tagolatlan mondatok, ill. mondatszók
Beszédünkben gyakran használunk mondat értékű szavakat, pl.
érzelmek kifejezésére indulatszavakat, felkiáltásokat, megszólításokat.
Ezeket nem lehet alanyi vagy állítmányi részre tagolni, ezek tagolatlan
mondatok, ill. mondatszók. Pl. Szia! / Jaj! / Nicsak! / Anyu!