19. Ismertesse a betegellátó intézményekben alkalmazható legfontosabb fertőtlenítő eljárásokat, 4. Különösen veszélyes fertőző betegség (pl.

tőző betegség (pl. cholera) esetében a folyamatos fertőtlenítést -

azok célját és szerepét a fertőzések megelőzésében mindaddig amíg a beteg kórházba szállítása meg nem történt - a beteg otthonában is szigorított
fertőtlenítés formájában kell végezni.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok
megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről A zárófertőtlenítés végrehajtása

A fertőtlenítés módszerei
1. A folyamatos és a zárófertőtlenítés során fertőtlenítés céljára alkalmazhatók:
a) fizikai (mechanikus hatáson, sugárhatáson és a magas hő hatásán alapuló) eljárások,
b) vegyi (megfelelő fertőtlenítőszerek hatásán alapuló) eljárások,
c) fizikai és vegyi módszerek együttes alkalmazásán alapuló kombinált eljárások, amikor az
egyes hatótényezők egymás hatását kölcsönösen fokozzák.
2. Megelőző fertőtlenítésre az 1. pontban említetteken kívül egyes esetekben alkalmazhatók
biológiai (pl. komposztálás) módszerek is.
3. A folyamatos és a zárófertőtlenítés során olyan fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, amely
az adott fertőző betegség kórokozóinak elpusztítására alkalmas, alkalmazása a környezetre
veszélyt (mérgezés, tűz) nem jelent, és a fertőtlenítendő anyagokat és tárgyakat lehetőleg nem
károsítja. Anyagok és tárgyak megsemmisítésével járó módszer (pl. elégetés) - rendkívüli
körülményektől eltekintve - csak egyszer használható cikkek (papírzsebkendő, papírpelenka,
kötszer stb.), továbbá ételmaradék, hulladék, rongyok, ágyszalma és hasonló értéktelen holmi
ártalmatlanná tételére alkalmazható.
4. A fertőtlenítő eljárásokat, az egyes esetekben alkalmazható fertőtlenítőszereket és
alkalmazásuk módját az OEK által kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és a
járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások” (a továbbiakban: Tájékoztató)
címmel időszakosan kiadott szakmai-módszertani kiadvány részletesen ismerteti.
5. Olyan eljárások (módszerek) és készítmények, amelyek a mikrobák elpusztítására
(inaktiválásukra) nem alkalmasak, csupán szaporodásukat akadályozzák meg, főleg élelmiszerek
és egyéb anyagok tartósítására valók; fertőtlenítésre nem használhatók.
A folyamatos fertőtlenítés végrehajtása
1. Otthon ápolt fertőző beteg esetében a folyamatos fertőtlenítés kiterjed a betegre,
fehérneműjére, ágyneműjére, használati tárgyaira, a beteg ürülékére, váladékaira, a váladékokkal
szennyezett tárgyakra, a betegszobára, a beteg által használt WC-re, árnyékszékre, fürdőszobára,
az ápoló és takarító személyekre és ruházatukra, azaz a beteg egész környezetére, amelyen belül -
a hatásos fertőtlenítés elmaradása esetében - a fertőzés terjedésének lehetősége fokozott
mértékben fennáll.
2.194 A folyamatos fertőtlenítést a beteg otthonában többnyire a beteg egyik családtagja
(ápolója) végzi a kezelőorvos útmutatása szerint és ellenőrzése mellett. Az erre a célra alkalmas
fertőtlenítőszereket az illetékes járási hivatal vagy a kormányhivatal díjmentesen bocsátja
rendelkezésre.
Indokolt esetben az illetékes járási vagy megyei tisztiorvos (a továbbiakban: tisztiorvos)
határozattal intézkedik a folyamatos fertőtlenítés elrendeléséről, végrehajtásának módjáról és
ellenőrzéséről.
3. A folyamatos fertőtlenítést addig kell folytatni, amíg a beteg fertőzőképessége tart.
1. Zárófertőtlenítést kell végezni az otthon ápolt fertőző beteg környezetében a beteg
gyógyulása, elszállítása vagy elhalálozása után. A fertőzés veszélye a környezetben megszűntnek
csak a zárófertőtlenítés megtörténte után tekinthető.
2. Minden olyan esetben, amikor a kórokozók a fertőző beteg gyógyulása, elszállítása vagy
elhalálozása után a környezetben hosszabb-rövidebb ideig még fertőzőképes állapotban
maradhattak, a zárófertőtlenítés kötelező. Ezt szakképzett egészségügyi dolgozók (egészségőrök,
fertőtlenítők) hajtják végre.
3.195 Különösen veszélyes fertőző betegség esetében (pl. cholera) a zárófertőtlenítést
szigorított formában, azaz fokozott gonddal, biztos hatású eljárásokkal kell elvégezni, a
fertőtlenítés gyakorlata tekintetében jártas, szakképzett egészségügyi dolgozók közreműködésével
és a tisztiorvos személyes irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett.
4. A külső környezetben a kevésbé ellenálló kórokozók által előidézett - és a Tájékoztató
rendelkezései szerint zárófertőtlenítésre nem kötelezett - fertőző betegség lezajlása után - a beteg
kezelőorvosának útmutatása szerint, a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető szerekkel és
házi módszerekkel - a betegszobára és a beteg által használt egyéb helyiségekre kiterjedő
nagytakarítást kell végezni.
Kórokozó-hordozók és környezetük fertőtlenítése
1. Járványügyi ellenőrzés alá helyezett kórokozó-ürítők, valamint környezetük fertőtlenítésről
az illetékes tisztiorvos kórokozó-hordozókkal kapcsolatos eljárás alapján a járványügyi ellenőrzés
alá helyezést elrendelő határozatában rendelkezik.
2. Járványügyi ellenőrzés alá nem helyezett kórokozó-hordozók esetében - amennyiben a
fertőzés terjedésének megelőzése érdekében fertőtlenítés szükséges - az eset összes
körülményeinek mérlegelésével a területileg illetékes tisztiorvos esetenként hozott határozatával
intézkedik a fertőtlenítésről.
A fertőtlenítés végrehajtása kórházban és egyéb fekvőbeteg-ellátó intézményben
1. A folyamatos fertőtlenítés és a zárófertőtlenítés a kórházban, klinikán, szanatóriumban stb.
(a továbbiakban: kórház) ápolt fertőző beteg esetében is kötelező.
2. Kórházban a folyamatos zárófertőtlenítést az előírások értelemszerű alkalmazásával, de a
kórházi körülmények és a helyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az eljárások, a
módszerek megválasztása és végrehajtásuk módja tekintetében a kórházi higiénikus főorvosnak,
illetőleg a megbízott higiénikus orvosnak (a továbbiakban: kórházi higiénikus) a Tájékoztató
figyelembevételével adott szakmai útmutatása az irányadó. Különösen veszélyes fertőző
betegségben (pl. cholera) szenvedő betegség esetében a folyamatos és a zárófertőtlenítést
kórházban is szigorított formában kell elvégezni.
3. A fertőző beteg ápolása idején a kórházi osztályon a folyamatos fertőtlenítést általában az
osztály kisegítő vagy takarító személyzete végzi, az osztályon szolgálatot teljesítő szakképzett

6
ápolónő felügyelete mellett. A beteg elbocsátása (áthelyezése, elhalálozása) után a ruházatát. Indokolt esetben elvégzendő a betegszállítók (kísérők) személyi fertőtlenítése is. A
zárófertőtlenítést lehetőleg a kórházi fertőtlenítő végzi az osztályos orvos felügyelete mellett. fertőtlenítést a helyi lehetőségeiktől függően a kórházban vagy a betegszállító szolgálat
4. A kórházi fokozottabb járványveszély miatt, az előírt folyamatos és zárófertőtlenítésen telephelyén kell elvégezni a kórház (a szolgálat) házirendjében előírt rendelkezések
kívül, állandó jelleggel, megelőző fertőtlenítést is kell végezni, amely kiterjed a kórház minden figyelembevételével. A járművek fertőtlenítése során alkalmazható eljárásokra nézve a
olyan osztályára, részlegére, helyiségére, ahol a fertőzés veszélye fennáll, függetlenül attól, hogy Tájékoztatóban foglalt módszertani előírások irányadók.
a kórházban az adott időben ápolnak-e fertőző beteget vagy sem. A megelőző fertőtlenítést ki kell
terjeszteni mind az ápoltak, mind a kórházi dolgozók személyi fertőtlenítésére is.
5. Kórházban a megelőző fertőtlenítő eljárások közé elsősorban a következők tartoznak: a
kórtermek, a műtők, a vizsgáló- és kezelőhelyiségek, a folyosók, a mellékhelyiségek, a
laboratórium, a konyha, a tálalók, a mosogatók, a szennyesruharaktár, a mosoda, a boncterem stb.
fertőtlenítő takarítása, az evőeszközök, a konyhaedények fertőtlenítő mosogatása, a kórházi
szennyes fertőtlenítő mosása, az ápoláshoz használt tárgyak (ágytálak, hőmérők stb.), a szemét-,
hulladék- és moslékgyűjtő edények, valamint a szállítóeszközök rendszeres fertőtlenítése.
Mindezeket a feladatokat általában a kórházi takarítószemélyzet végzi, illetőleg az egyes
részlegekhez beosztott és ezzel megbízott kórházi dolgozók.
6. A kórház egészére, illetőleg az egyes osztályokra, részlegekre nézve kötelezően előírt
fertőtlenítési eljárásokra az e feladattal megbízott dolgozókat ki kell oktatni. Oktatásukat a
kórházi higiénikus szervezi meg és annak lebonyolításában maga is tevőlegesen részt vesz. Ezen
túlmenőleg a rendszeresen végzendő eljárásokra vonatkozó tudnivalókat és szabályokat a kórház,
illetőleg az egyes osztályok, részlegek házirendjébe bedolgozva írásban is rögzíteni kell. A
házirendet, illetőleg annak a fertőtlenítésre vonatkozó kivonatát az érdekelt dolgozók
munkahelyén vagy szolgálati, ügyeleti helyiségeiben jól látható helyen ki kell függeszteni.
7.196 A kórházban folyó (folyamatos, záró- és megelőző) fertőtlenítés módját szakszerűség és
hatásosság szempontjából a kórházi higiénikus rendszeresen, az illetékes járási hivatal
időszakosan - szükség esetén soron kívül is - ellenőrzi. Az ellenőrzést - a műveletek
megszemlélésén túlmenőleg - indokolt esetben mintavétellel és a levett minták laboratóriumi
vizsgálatával is ki kell egészíteni.

Fertőtlenítés járóbeteg-ellátó intézményekben

1. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a megelőző fertőtlenítés rendszeres

végzése szakorvosi rendelőintézetben, gondozóintézetben, háziorvosi rendelőkben és a járóbeteg-
ellátás egyéb intézményeiben, magánrendelőkben is kötelező.
2. A rendszeres megelőző fertőtlenítés kiterjed az említett intézmények váró-, vizsgáló-,
kezelő-, fektető- és elkülönítő helyiségeire, folyosóira, mellékhelyiségeire, a helyiségek
bútorzatára, berendezési tárgyaira, az intézményben dolgozó személyekre és ruházatukra.
3. Az említett intézmények helyiségeiben a fertőtlenítést a takarító személyzet végzi az
intézmény higiénikus orvosának (illetve e feladattal megbízott orvosnak) irányítása és ellenőrzése
mellett.
4. A fertőtlenítést végző dolgozók kioktatásával, valamint a fertőtlenítés ellenőrzésének
módjával kapcsolatos szabályokat a járóbeteg-ellátás intézményeiben is - értelemszerűen -
alkalmazni kell.

Járművek fertőtlenítése fertőző beteg szállítása után

Fertőző beteg szállítása után fertőtleníteni kell a betegszállító kocsit vagy egyéb járművet, a
szállításnál használt hordágyat, takarót és egyéb tárgyakat, a betegszállító és kísérő személyek

6
 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat.
19. b. Üzleti- és nem üzleti célú szálláshelyek higiénéje. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető.
3. A szobákban ágyazás naponta.
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása.
feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 5. Textilváltás:
Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljából létesített vagy használt épület, épületrész vagy terület. a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az
Otthon céljára szolgáló épületek: ágyneműcsere,
- Tartós lakás céljára szolgál a lakóépület. b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint.
- Átmeneti tartózkodás céljára szolgál a szállásépület. 6. Üzenetközvetítés, ébresztés.
- Időszakos tartózkodásra szolgál az üdülőépület. 7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentál reggeli 10 óráig.
(Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós 2. Panzió
tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet 2/A.39 Bejelentési követelmény
keretében.) 1. Közös helyiség.
Szálloda: szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, szobák száma legalább 2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon.
tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, szolgáltatástól, színvonaltól függően osztályozzák 3. A szoba nagysága:
1-5-ig. a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó,
Panzió: szobák száma legalább hat, max. tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, max. húsz, b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4
Kemping: amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet, illetve négyzetméter.
üdülőházat és egyéb létesítményeket biztosítanak, min. kilenc lakóegység 4. A szoba berendezése:
Üdülőház: a szállás különálló épületben, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, a) az ágyméret legalább 80x190 cm,
Követelmények szálláshelytípusonként b) zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlő-
1. Szálloda vagy törülközőtartó, WC,
1/A.38 Bejelentési követelmény c) minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló,
1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció. kéztörlő.
2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 5. Az 1999 előtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval,
3. Csomag- és értékmegőrző helyiség. WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy
4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. meleg levegővel szárítás).
5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 2/B. Üzemeltetési követelmény
6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes 1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés.
szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 2. A szobákban ágyazás naponta.
négyzetméter. 3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása.
7. A szállodai szobaegység berendezése: 4. Törülközőcsere legalább 3 naponta.
a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100×200 cm), 5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása.
b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma 6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében.
vállfa (női-férfi), 3. Kemping
c) ruhásszekrény, 3/A.40 Bejelentési követelmény
d) asztal, 1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjárművel való
e) bőröndtartó vagy bőröndtároló, közlekedésre alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van.
f) papírkosár, 2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére.
g) sötétítőfüggöny vagy zsalu, 3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter.
h) a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló 4. Nemenként elkülönített
(ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár. a) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos
8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti csatlakozó,
vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel.
kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 5. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely.
9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, 6. Hulladék(szemét-)gyűjtők, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott.
kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). 7. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban a 4-5. pontban leírt szolgáltatások fűtött helyiségben
10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló. biztosítottak.
1/B. Üzemeltetési követelmény 3/B. Üzemeltetési követelmény

6
1. 24 órás recepció/portaszolgálat. 5. A takarításhoz, tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt eszközöket, a veszélyes anyagnak, veszélyes
2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása. készítménynek nem minősülő tisztító- és fertőtlenítőszereket külön helyiségben, egyéb zárt
4. Üdülőház tárolóhelyen (tisztítószerraktár, -szekrény) vagy egyéb elzárható helyen kell tartani. Ha azok a
4/A.41 Bejelentési követelmény veszélyes anyagok és veszélyes készítmények közé tartoznak, akkor a külön jogszabályok
1. Az üdülőház helyiségei: előírásait kell betartani.
a) egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel, 6.6 A táborozás szervezőjének a táborozás megkezdése előtt tájékoztatnia kell a részvevőket arról,
b) konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel,
hogy védőoltással megelőzhető a kullancs-encephalitis, azonban a Lyme-kór ellen nem véd, ezért
c) fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel,
a kullancsirtószerek alkalmazása és a naponkénti „kullancsvizit”, valamint a felfedezett
d) WC külön vagy a fürdőszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal.
kullancsok azonnali eltávolítása szükséges.
2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös
A tájékoztatásnak ki kell terjednie a nem szokványos viselkedésű vadonélő állatok simogatásával,
zuhanyozó és WC.
érintésével kapcsolatos veszélyekre is.
4/B. Üzemeltetési követelmény
Amennyiben állatharapás, marás vagy tömeges darázscsípés történik - az orvosi ellátás biztosításán túl
1. 24 órás recepció/portaszolgálat.
-, a harapás, a marás vagy a csípés tényét azonnal jelenteni kell a tábor helye szerint illetékes
2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben.
kormányhivatalnak.
3. A közös helyiségek takarítása naponként.
II. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor üzemeltetésének
Munkásszállók:
különös egészségügyi szabályai
Mivel a klasszikus értelemben vett munkásszállás a benne lakók számára mindazon feltételeket
Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén az I. részben
biztosítja, melyet egyébként a lakás biztosítana, az építményeket lakóterületen kell telepíteni:
meghatározott egészségügyi szabályokon túl az alábbi különös egészségügyi szabályok
- Állandó jellegű munkásszálláson a betegek elkülönítésére betegszobák szükségesek, önálló
betartásáról is gondoskodni kell:
vizesblokkal.
1. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén orvosi ellátás
- Tiszta és szennyes ruhák számára külön helyiséget kell kialakítani.
elérhetőségét biztosítani kell. 300 főnél nagyobb létszám esetén állandó orvosi felügyelet
- Közösségi helyiségek (társalgó, klub)
biztosítása kötelező.
37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelet egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős
2. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén külön helyiségben,
szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről.
nemek szerint elkülönített betegszoba biztosítása kötelező. A betegszobához rendelt vizesblokkot,
A rendelet hatálya kiterjed:
amely 1 db zuhanyállásból, 1 db kézmosóból és egy WC fülkéből áll, kizárólag a beteg
a) gyermek- és ifjúsági csoportot fogadó üdülő
használhatja.
b) gyermeküdülő,
Telepített sátortábor esetén - amennyiben a vizesblokk fizikai kialakítása az elkülönítést nem teszi
c) gyermek- és ifjúsági tábor,
lehetővé - a közös vizesblokkot a beteg is használhatja azzal, hogy a használatot követően a
d) gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor (a továbbiakban: telepített sátortábor),
helyiséget fertőtleníteni kell.
e) nomád táborhely.
A betegszoba szállás céljára még ideiglenesen sem vehető igénybe.
A táborozást a táborozás szervezője a táborozás kezdete előtt legalább 6 héttel köteles a tábor helye
3. Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a külön jogszabályban előírtakat kell
szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi osztályánál jelenteni . A
alkalmazni. Homokozó esetén a homok évenkénti teljes cseréjéről az üdülő, gyermeküdülő,
bejelentésnek tartalmaznia kell a táborozás helyét, időpontját, valamint a táborozásban részt vevők
gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton kívüli
várható számát. A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető. A táboroztatás,
homokozót le kell fedni.
üdültetés megkezdését az osztály engedélyezi.
Orvosi igazolás már nem kell!! Helyette egy nyilatkozat a törvényes gondviselőtől (szülőtől), hogy
III. Nomád táborhely üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai
nem észlelhetők az alábbi tünetek: láz, hasmenés, hányás, torokfájás, bőrkiütés, sárgaság,
Nomád táborhely igénybevétele (nomád táborozás) esetén az I. részben meghatározott egészségügyi
szembetegség (váladékozó), fül- orrfolyás, illetve, hogy tetű és rüh mentes a gyerek.
szabályok értelemszerű alkalmazásán túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is
Ezt a nyilatkozatot a táborozás előtt max 4 nappal lehet dátumozni.
gondoskodni kell:
A szülői nyilatkozatnak, illetve a bejelentés megtörténtéről kapott nyilatkozatnak a helyszínen kell
1. A nomád táborozás teljes időtartama alatt képzett elsősegélynyújtó jelenlétét kell biztosítani. Orvos
lenni, ellenőrzéskor jegyzőkönyvbe be kell írni!!
elérhetőségének helyéről és idejéről a tábor szervezője a táborozás megkezdése előtt köteles
Szálláshelyek üzemeltetésének közös egészségügyi szabályai
tájékozódni.
1. A szolgáltatónak a szálláshelyen elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell biztosítania.
2. Fogyasztáshoz, főzéshez, mosogatáshoz, fogmosáshoz a létszámnak megfelelő, elegendő
2. A tiszta és szennyes textíliát elkülönítve kell tárolni.
mennyiségű, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani.
3. Az üdülőben, gyermeküdülőben, gyermek- és ifjúsági táborban a festést és mázolást szükség szerinti
3. A mosdótálak rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A mosdótálak csak
gyakorisággal, de a festést legalább három évente, a mázolást legalább öt évente el kell végezni.
tisztálkodásra használhatók.
4. Az ágymatracot, a paplant, a plédet és a párnát a szolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, de
4. A keletkező szennyvíz, hulladék és fekália ártalmatlanítására a Kr.-ben előírtakat kell alkalmazni.
legalább évente köteles tisztíttatni.

6
A keletkezett szennyvíz elszikkasztásának, az emésztőgödörnek és az űrgödörnek a sátraktól és
élővíztől való minimális távolsága 20 méter. Emésztőgödör és űrgödör forrás felett nem
létesíthető. Az illemhelyek gödreit naponta fertőtleníteni kell és a tábor végeztével be kell
temetni. A terhelt réteget legalább 30 cm tiszta földréteg fedje.
A szennyvíz eltávolításának kötelezettsége csak arra az esetre vonatkozik, ha a hidrogeológiailag
érzékeny területen a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi okokból nem engedélyezi a
helyi szikkasztást, valamint az emésztő- és űrgödör létesítését.
Hidrogeológiailag érzékeny területeken a helyi szikkasztást, emésztő- és űrgödör létesítésének
lehetőségét, valamint élővíztől való távolságát az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja
meg. Amennyiben használatuk nem engedélyezett, a hulladék gyűjtését lehetőség szerint egyszer
használatos zsákban vagy fedeles gyűjtőedényben kell végezni. A hulladék kommunális
gyűjtőhelyre történő szállításáról, a gyűjtőedényzet kiürítés utáni mosásáról és fertőtlenítéséről
gondoskodni kell. A keletkezett szennyvíz és fekália gyűjtését zártan és szivárgásmentesen kell
biztosítani, és azt a táborozás után ily módon kell elszállítani.
5. Fenéklap nélküli sátorban közvetlenül a földre matrac, polifoam, szivacs nem helyezhető.
6. A nomád táborozás befejezése után a táborhelyet legalább olyan tisztasági állapotban kell elhagyni,
mint amilyenben az a táborozás megkezdésekor volt.

6
19. c. Zsírok kémiai jellemzése, emésztésük és felszívódásuk, szerepük a szervezetben. Zsírok az -D vitamin (ergoszteron)
élelmiszerekben. -epesavak
-mellékvese kéreg hormonjai (kortizol)
A legfőbb energiát adó tápanyagok 1g38,9 kJ (tanárnő diáján ez az érték volt36 kJ) Táplálékban és a C, Karotinoidok:  karotin
szervezetben található zsíradékok feloszthatóak: zsírok = lipidek, zsírszerű vegyületek = lipoidok D, Szénhidrátokkal is alkotnak molekulát: glükolipidek. Főleg az agyban találhatók.
Az étkezési zsiradékok emberi fogyasztásra alkalmas trigliceridek.
Két csoportja: 1, állati eredetűek: sertészsír, liba-, kacsazsír, vaj Emésztés:
2, növényi eredetűek: étolaj, margarin 1, Jól emulgeált zsír a gyomorlipáz hatására bomlik ( pl. tej zsírcseppjei).
2, Vékonybélben epesavak emulgeálják.
1, Trigliceridek: glicerin+3 zsírsav=észter Hasnyálmirigy aktivált lipáz enzimje glicerinre, zsírsavakra, illetve mono és digliceridekre
 további bomlás hosszabb behatás után.
telítettek: palmitinsav
sztearinsav Felszívódás:
Kötések száma: Glicerin vízben jól oldódik.  vékonybélből szabadon felszívódik.
telítetlenek: olajsav 1 trigliceridekfoszfolipidek
linolsav 2 esszenciális zsírsavak koleszterin  lipoproteid egységeknyirokkeringésmáj
linolénsav 3 fehérje
arachidonsav 4 (észterkötés) Májban átalakulnak, fehérjéhez kötődnekvérbezsírszövetbe
sejtekbeenergia citrát ciklus
A trigliceridek a glicerinnek 3 molekula zsírsavval képzett észtere. Fizikai tulajdonágát a zsírsavlánc
hossza és telítettségi állapota határozza meg. Az étkezési zsiradékban főleg hosszú szénláncú (A fenti ábra a tanárnő diáján volt, akinek nehézséges itt van egy másik leírás.)
zsírsavak vannak. A zsírsavak telítettségét a szénatomok közötti kettős kötések számai határozza
meg. A telített zsírsavak kettőskötést nem tartalmaznak, a telítetlenek egy, illetve több kettős Felszívódás: zsírsav + glicerid →epesav→ micella (vízben oldódik). Glicerin a vékonybélből felszívódik.
kötéssel rendelkeznek. Vízben nem, csak zsíroldószerben oldódnak. Vékonybél nyálkahártya sejtjeiben zsírsav + glicerin →észterkötés→ triglicerid →foszfolipid→koleszterin,
Szervezetben szerepük: fehérje→ kilomikron, ami a nyirokkeringésbe kerül.
 tartaléktápanyagok Rövid és középhosszú zsírsavláncok felszívódnak szabad zsírsavak alakjában, és bekerülnek a májba
 hőszigetelők vezető vénás keringésbe.
 tenyéren, talpon, szem mögött mechanikai védelem
 női nem másodlagos nemi jelleg kialakítása Zsír szerepe:
 építő anyag, sejtmembrán felépítésében vesz részt  vitaminok oldó anyagai (A,D,E,K)
 energia forrás
Eredete:  építő anyag, sejtmenbrán felépítésében részt vesz
Állati zsiradékok főleg palmitinsavat, sztearinsavat, egyszeresen telítetlen olajsavat tartalmaznak.  mechanikus védelem
Növényi olajok: linolsav, linolénsav
Az állati eredetű zsírokban koleszetrin van! Az emberi szervezetben fontos szerepet játszik: D vitamin Zsírok élelmezés egészségügyi jelentősége:
elővitaminja, nemihormonok előhormonja, mellékvesekéreg előhormonja, stb. Az emberi  zsírban oldódó vitaminok felszívódása
szervezetben naponta 0,5-2 g koleszterin szintetizálódik. A magas koleszeterin szint  ételek ízesítéséhez
érelmeszesedét okoz.
 nagy telítő és energia érték
2,
A. Foszfatidok: glicerin+2 zsírsav+ foszforsav (vízben oldódik, szerkezetük N tartalmú
I. Állati zsírok:
 szerves bázis.
-Szerkezetükből adódóan víz felszínén filmet alkotnak. 1.Sertészsír: Alapanyag az állat elzsírosodott kötőszövete a szalonna és a háj. A háj zsiradék tartalma
-Sejtek különböző hártyáinak alkotórészei. magasabb, a szalonna jobb ízű. Közforgalomba kerülő zsírok feldolgozási módja lehet: Olvasztó
-Idegrendszerben sok foszfatid található. eljárás – nedves= hófehér, szagtalan, Száraz eljárásal készülő = sárgásabb színű, íze tepertőre
emlékeztet.
B. Szteroidok: szteránvázas bonyolult összetételűek: Állati zsírok a növényi zsiradéknál értéktelenebbek, mert többszörösen telítetlen zsírsav tartalmuk
-koleszterin. alacsonyabb. a telítetlen zsírsavak közül a sztearin és palmitinsav tartalma: 37-48 %. Fény és O
-női és hím ivari hormonok (androszteron, tesztoszteron, ösztrogén) hatására avasodik, faggyú ízűvé válik.

6
2.Baromfizsír: folyékony sárga, linolsav tartalma: 18 %
3.Vaj: Fizikai eljárással készült tejből és tejszínből. Tejzsír tartalma: 80 %, = vajzsír + lipoidból áll. A
vajzsír összetétele nagy mértékbe függ az éghajlattól és a takarmányozástól.
Vaj= víz a zsír emulzióban ahol az összafüggő fázist a vajolaj alkotja. A vajolaj a tejszín
zsírgolyócskáiból származik olymódon, hogy a tejben zalálható lipoid-fehérje burok
megszűnésével a folyékony vajzsír kipréselődik a zsírgolyócskákból a trigliceridekkel együtt. A
zsírrészecskék védőburok nélkül deformálódott szilárd zsícsomókká állnak össze, mely a vaj
jellegzetes szemcsés szerkezetét biztosítja. Jellemző: magas koleszterin tartalom, aroma anyag
hordozó, ásványi anyag tartalom: Ca, vitaminok
II. Növényi eredetű zsíradékok:
Esszenciális zsírsavak, azaz több kettős kötéssel rendelkező zsírsav- telítetlen!!!! Napraforgóolaj:
sajtolás kivonás, Repceolaj, Kukoricaolaj, Szójaolaj, Pálmazsír,
Margarin : természetes zsírokból, olajokból és keményített olajokból előállított.
Előállítási menete: olajok keményítése, telítetlen zsírsavak hidrogén megkötésefolyékony
halmazállapot szilárddá változik. Magas nyomáson, 180 °C-on, Ni-kel katalizátor jelenlétében
hidrogénnel telítik= jellegtelen fehér zsírvízzel vagy tejjel összedolgozzák, színezés, ízesítés,
vitaminozás. Zsír tartalma: 82 %
Zsírok sorsa a szervezetben:
glicerinre és zsírsavakra hidrolizálnak a májban és a zsírszövetben, dehidrogénezéssel bomlanak
tovább, vízfelvétellel béta-ketosavakká hasadnak. (béta-oxidáció), közben acetil- CoA és
rövid szírsav láncok keletkeznek, melyeken a béta-oxidáció szintén végbe megy mindaddig míg
két atomos C-lánc töredékké nem hasadnak, ezek acetil-CoA –n keresztül belépnek a citrát
körbe és eloxidálódnak, felszívódott zsírok a nyirokkeringésbe jutnak, innen vénás keringésbe
és májba jutnak, ahol fehérjéhez kötődnek és fehérje-zsír molekulaként energia
előállítósejtekbe raktározódnak el.
A zsírraktárak legfőbb helye a zsírszövet, ahol a zsír főleg triglicerid formájában raktározódik.Itt
állandó raktározás és lebontás van.
Az emberi szervezetben fontos szereepet játszanak a zsírszerű vegyületek mint például a koleszetrin.
Felhasználódása: D vitamin elővitaminja, nemihormonok előhormonja, mellékvesekéreg
előhormonja, stb. Az emberi szervezetben naponta 0,5-2 g koleszterin szintetizálódik, mely
epesavakká bomlik, a májban és az epében kiválasztódik. A magas koleszeterin szint
érelmeszesedét okoz.
A magas kolszeterinszintet csökkentő módszerek:
 energiaszegény élelem
 koleszterin szegény táplálék
 többszöresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelem, élelmirostban gazdag kaja.
6
19. D. Halottakkal kapcsolatos rendelkezések
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről XII. fejezete rendelkezik.
216. § E fejezet alkalmazásában
a) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem
jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát;
b) agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan
megszűnése;
c) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet
visszafordíthatatlan felbomlása megindul;
d)632 perinatális halál:
da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat
hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri,
db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az
újszülött hosszától vagy tömegétől;
e)633 korai vagy középidős magzati halál: a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő
magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a
magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30
cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve
született;
f)634 baleset: baleset az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül
következik be és halált okoz.
217. §635 (1) A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden
olyan körülményre kiterjed, amely a halál
a) bekövetkezése tényének,
b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes halál),
c) okának
megítéléséhez szükséges.
(2) Halálozás esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Kormány rendeletében meghatározott
tartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítására a mentőtiszt vagy a külön jogszabály
szerinti orvos jogosult. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak megállapítására kizárólag
kormányrendeletben meghatározott orvos jogosult.
(4) A halottat, perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet csak a halál bekövetkezését
megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy
szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.
(5) Korai vagy középidős magzati halál esetén halottvizsgálatnak nincs helye, ilyen halálozásról
halottvizsgálati bizonyítványt kitölteni nem kell.
(6)636 Rendkívüli halál esetében szemle során a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe,
ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez
különleges szakismeret szükséges, vagy a hatóság valamilyen - szakértőt nem igénylő -
szakkérdésben felvilágosítást kér. A halottvizsgálati szaktanácsadót tevékenységéért díj illeti
meg.
(7) A halottvizsgálati szaktanácsadókról az egészségügyi államigazgatási szerv névjegyzéket vezet. A
névjegyzék a halottvizsgálati szaktanácsadói jogosultság tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás. A névjegyzékbe nem kell felvenni azt, aki a Kormány rendelete alapján a
névjegyzékbevétel nélkül is jogosult halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet folytatni.
(8) A névjegyzék tartalmazza a halottvizsgálati szaktanácsadó:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) működési nyilvántartási számát,
c) lakóhelyét, elérhetőségi címét,
d) egészségügyi szakképesítése megnevezését,
e) munkahelyét, munkahelyének címét, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő
egészségügyi tevékenység végzésének helyét,
f) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételének időpontját.
(9) A halottvizsgálati szaktanácsadó az adatváltozást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a
szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szervnek a névjegyzékben
nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.
(10) A névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv a halottvizsgálati szaktanácsadói
névjegyzékben szereplő és az abból törölt szaktanácsadó nyilvántartott adatait a halottvizsgálati
eljárások zavartalan lefolytatása, valamint a jogosultság ellenőrzése érdekében kezeli. A
névjegyzékből történő törlés időpontjától számított öt év elteltével a szaktanácsadói névjegyzéket
vezető egészségügyi államigazgatási szerv gondoskodik a halottvizsgálati szaktanácsadó
adatainak törléséről.
(11) A halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékbe a névjegyzéket vezető egészségügyi
államigazgatási szerv azt veszi fel, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll egészségügyi tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás alatt,
c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult
eljárást kivéve,
d) megfelel a halottvizsgálati szaktanácsadókról, valamint a halottvizsgálati szaktanácsadói
névjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.
(12) A (11) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő adatokat a névjegyzékbe felvételét kérő a 31/A. §
szerint igazolja.
218. §637 (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények
kétségessé teszik, így
a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy
b) rendkívüli halálnak minősül, azaz
ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak,
bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,
bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan
adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő
bekövetkeztére,
bd) fogvatartott elhalálozása esetén.
(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni,
ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.
(3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a
büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.
(4) Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni,
kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni.
(5) A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek
tisztázása.
(6) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság azért szünteti meg, mert
bűncselekményre utaló adatok merültek fel, a hatóság ezen döntése ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
219. § (1) Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül
hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha
6
a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
b) perinatális halál esetén,
c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a
halál oka ezzel van összefüggésben,
e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben
az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg
az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
g) az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseket,
h) a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti személy ezt kéri.
(2)638 Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet
tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) a halál természetes eredetű,
b) a halál oka egyértelműen megállapítható,
c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-
gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja
szükségesnek.
(3)639 A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén - külön
jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban
meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően
írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az
elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.
(4)640 A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a
fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi
államigazgatási szerv írásban dönt.
(5) A kórbonctani vizsgálat célja
a) a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és a
betegség megállapítása,
b) a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása,
c) az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának
ellenőrzése,
d) az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegítése.
220. § (1)641 Kórbonctani vizsgálat, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás során szerv, illetve
szövet
a) a halál alapjául szolgáló betegség, a halál közvetlen okának, továbbá a halál körülményeinek
megállapítása, vagy
b) amennyiben ellene az elhunyt életében nem tiltakozott, oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú
felhasználás, valamint a 211. § (1) bekezdés szerinti eljárás
érdekében távolítható el.
(2) Fogva tartott személy holttestéből szerv vagy szövet nem távolítható el, kivéve, ha az a halál
okának és körülményeinek megállapítása érdekében történik, illetőleg tudományos célt szolgál.
(3) Az átültetés kivételével egyéb gyógyító célú felhasználás érdekében történő szerv vagy szövet
kivételével járó költségek megtérítését a fekvőbeteg-gyógyintézet kérheti a szervet vagy szövetet
felhasználótól.
(4)642 A kórbonctani, illetve a hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás elvégzése után a holttestet a
kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.
221. § (1)643 A 219. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) A nyilatkozattételnek az (1) bekezdés szerinti formai követelményeitől el lehet tekinteni, ha a beteg
fekvőbeteg-gyógyintézetben van és az írásbeli nyilatkozattétel jelentékeny nehézségekkel járna.
Ebben az esetben két tanú együttes jelenlétében szóbeli nyilatkozatot lehet tenni, amelyet a
fekvőbeteg-gyógyintézet írásba foglal.
222. § (1) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor
szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja
a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő
helyreállítását.
(2) Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében
a) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy
b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója - amennyiben van ilyen - a
halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett.
(3) Az átadás csak ingyenes lehet.
(4)644 Ha jogszabály másként nem rendelkezik az anatómiai oktatás céljára átadott holttestre a
kórbonctani vizsgálat alá vont holttestekre vonatkozó szabályokat - beleértve a tevékenység
szakmai felügyeletét is - kell alkalmazni.
222/A. §645 (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő
halottkezelési tevékenység a holttest:
a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre
kötelezett engedélyt kapott,
b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,
c) mosdatása,
d) öltöztetése,
e) borotválása,
f) rekonstruálása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül az egészségügyi intézmény a megfelelő
egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély birtokában halottkonzerválást
végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi elvégzésére a temetkezési szolgáltató az
egészségügyi intézménnyel megállapodást köthet.
1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről1Hamvasztásos temetés:
 a hamvakat urnában helyezik el
 30x 30 cm
 A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírbhelybe, urnasírboltba temetni
vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5
méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati
idejét nem hosszabbítja meg.
 Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba
elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa
(üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.
 hamvak szétszórásához külön temetőrész lehet, parkszerűen kialakítva. Szétszóráskor
gondoskodni kell róla, hogy a hamvak a talajba bemosódjanak. Szétszóráshoz erre alkalmas
urna használandó.
 hamvak más ingatlanon is szétszórhatók, a tulajdonos hozzájárulásával.
 légijárműről is szétszórható, a légiközlekedési hatóság engedélyével.
 használati idő: urnasírhely 10 év, urnasírbolt 20-60 év
6
 Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország
területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni, de általában az elhalálozás
helyéhez legközelebbi hamvasztóban.
 ismeretlen holttest nem hamvasztható, illetve ha bűncselekmény gyanúja áll fenn
 tisztiorvosi engedéllyel
 krematóriumban, szakember végzi
 urnát azonosítani kell tudni
Hamvasztóüzem:
 építési engedély kell
 Átadás-átvétel feltételeit kell biztosítani
 Kizárólag fedővel ellátott hamvasztó koporsóban, legalább lepedővel fedett módon
 a halottat hamvasztásig hűteni kell
 éghetetlen anyagból azonosító lapka, ezzel együtt hamvasztani, urnába is beletenni
 3 liter űrtartalmú urna, le kell zárni
 Nyilvántartó könyvet kell vezetni (sorszám, hamvasztás napja, név, születési hely/idő, anyja
neve), halál helye/ideje, üzembe szállító neve/címe/gépjármű rendszáma, átvétel pontos
ideje, urnaátadás ideje/módja, átvevő neve/címe/aláírása)
 Üzemi naplót kell vezetni
 A halottszállítást legalább kettő, a ravatalozást és a sírgödörbe (sírboltba) való
koporsóelhelyezést legalább négy főnek kell végeznie. Az urnaravatalozást és
urnaelhelyezést egy fő is elvégezheti.
 A temetkezési szolgáltatónak temetkezési szolgáltató szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A halott szállítás szabályai
 Holttestet szállítani kizárólag a közegészségügyi és a járványügyi szabályokat és az
alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járműben, fedéllel ellátott
koporsóban lehet.
 csak halott vizsgálat után szabad elszállítani, boncolás, temetés, hamvasztás céljából
 azonosító űrlap két végtagra, feltűntetni, ha fertőző betegségben halt meg (piros az űrlap
ilyenkor). A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos helyezi fel.
 felöltöztetve vagy lepedővel letakarva szállítani
 Településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon
hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. Szállítani erre a célra
kialakított, fedéllel ellátott szállítókoporsóban is lehet.
 A koporsón belül műanyag zsákot kell használni a szállításra, ha arra hamvasztás céljából
vagy kórboncolást követően kerül sor, továbbá a rendkívüli halálesetben vagy fertőző
betegségben elhunyt, valamint 10 évnél rövidebb idő előtt eltemetett, exhumált maradvány
szállítása esetén.
 A szállításra használt koporsón belül fém koporsót kell használni, amennyiben a szállítás
vonaton, hajón, légi járművön, illetve külföldre történik.
 Az elhunytat közlekedési hatósági engedély alapján, erre a célra kialakított és
rendszeresített, zárt közúti halottszállító járművel szabad szállítani. A rakodótérben
szállítható halottak számát a forgalmi engedélyben rögzíteni kell
 a járművet - kivéve, ha erre a célra gyártották - belülről résmentes, fertőtleníthető fém vagy
műanyag lemezzel kell bélelni, jól zárható ajtóval ellátni, és a koporsó (hordágy) rögzítésére
alkalmassá kell tenni.
 Telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítése csak akkor végezhető, ha a telephely
engedély erre kiterjed.
  helyben vagy temetőn belül lehet lovas fogat is
 településen belül lehet erre rendszeresített hordágy, nem átlátszó szállítózsákkal és
rögzítéssel.
 Halottszállító járművel várakozni csak a szállítási feladat ellátásához szükséges ideig szabad
halott szállítása közben közterületen (közúton), vagy egészségügyi intézmény területén.
 Fertőző betegségben elhalt szállítása után a kocsit azonnal, egyébként havonta fertőtleníteni
kell, amelyről naplót kell vezetni. A napló tartalmazza a fertőtlenítés időpontjára, helyére és
a fertőtlenítés módjára vonatkozó adatokat.
 külföldre szállítás kérelem és engedélyek alapján
A Temető üzemeltetése, temetés szabályai. Sírnyitás, exhumálás, rátemetés
Temető üzemeltetése:
- temetés: A tisztességes és méltó temetés, tiszteletadás joga mindenkit megillet (személyre, vallási
meggyőződésére, faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára
v bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.)
- temető: A település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, zöldfelület jellegű különleges terület,
mely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, az elhunytak eltemetésére, hamvak
elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.
Lehet: Köztemető, Temetkezési emlékhely, Nemzeti sírkert, Hősi temető
-A temető tulajdonosa: az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és kisebbségi
önkormányzat, gazdálkodó szervezetek és a közhasznú szervezetek
A tulaj feladata:
-a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, sírhelytábláinak megépítése,
kialakítása
- a temető kegyeleti méltóságának őrzése
köteles a temető fenntartásáról, üzemeltetéséről gondoskodni
Létesítése: A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni.
-Temető létesítése, bővítése, bezárása, újra használatba vétele csak közeüi hozzájárulással
csak ha a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,5 méternél igazolhatóan nem emelkedik
magasabbra
Temetői létesítmények:
- Út – sírok között 0,5 m, sírtáblák között 3,0 m, gépkocsival is járható, akadálymentes
- Ravatalozó
- Tároló és hűtő – 300 temetés /év felett
- Kerítés vagy élősövény
- Vízvételi lehetőség
- Parkosítás, utak sorfásítása
- Hulladéktároló – megfelelő számban
Üzemeltető feladatai:
- biztosítja a temetői munkák ellátásának lehetőségét, a temetés feltételeit
- megállapítja a kegyeletgyakorlás feltételeit, nyitvatartási időt
- biztosítja a létesítmények, technikai berendezések karbantartását és működését
- kijelöli a temetési helyeket, tájékoztatást nyújt a látogatóknak
- Karban és tisztán tartja az utakat.
- Összegyűjti és elszállítja a hulladékot
- nyilvántartó könyvet, sírboltkönyvet vezet, és azokat megőrzi
Ált.követelmények:
6
- vízvételi hely, (csurgalékvíz elvezetése) 150 m-en belül kell biztosítani
- Ravatalozót kell építeni: Cél: alkalmas legyen a ravatalozásra v. előkészítésre, kegyelet lerovására,
elhunyt elbúcsúztatására
- A holttest hűtéséről a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell
- 2000 fő alatti település a ravatalasztal hűtésével is megoldható
- Rendszeres takarításról, esetleg fertőtlenítésről gondoskodni kell
- boncoló: Ha a településen vagy annak 20 km-es körzetében lévő eü intézményben, más temetőben
ilyen létesítmény nincsen
- temetési hely: a temetőt parcellákra kell osztani, a sorokat, temetési helyeket számozni kell
Lehet:
- Egyes sírhely, használati idő 25 év, meghosszabbítható
- Kettős sírhely utolsó temetéstől számított 25 év
- Sírbolt: 60 év
- Urnafülke 10 év
- sírgödör: 200 cm mély, 200 cm hosszú, 100 cm széles
-Koporsós temetés esetén a felülre kerülő koporsó aljzata 160 cm mélyen legyen, Oldalirányú ürege
nem lehet
-Koporsó: 1 holttest eltemetésére szolgál, az anya és az újszülött perinatális halála esetén egy időben
történő temetésnél lehet közösen
- Kripta: 2 koporsó elhelyezését biztosítja
Temető megszűntetése: a lezárást meg kell hirdetni, temetési hely kiürítésével lehet ha a
maradványokat a hozzátartozó máshol kívánja eltemetni, a kiürítésig kell róla gondoskodnia
Temetés feltételei:
- halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani.
Koporsós temetés:
- halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától 72 órán túl, de 96 órán belül, Kivéve: ha a halottvizsgálatot
végző orvos eltérő engedélyt ad, vagy a test hűtése biztosított
- Hamvasztás esetén 15 napon belül el kell hamvasztani; a hamvasztásig hűteni kell
-Koporsót véglegesen le kell zárni a temetés előtt
- A holttest konzerválható a hozzátartozó kérésére
- Jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsó szükséges
- Nem lehet: fém, üveg, műanyag
- Eltemetés módját az elhalt határozza meg (végrendelet) v a hozzátartozó
- Hamvasztás esetén tisztiorvosi engedély
- Késői magzat halálozása esetén temetéshez is kell a tisztiorvosi engedély
- Ravatalozás csak temetőn belül, háznál v egyéb helyen csak a tisztiorvos engedélyével
- Fertőző bet.elhunyt csak hivatalos ravatalozóban
- A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni!
- Kolerában, pestisben, leprában, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás
lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentes, kettős koporsóban kell eltemetni.
sírnyitás,exhumálás:
- Jogosult hozzájárulása szükséges, kivéve, ha nyomozó hatóság rendeli el
- Fertőző betegségben elhunytak esetén a temetéstől számított 1 év elteltével lehet
Rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást a temetési
hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti az intézettől.
- A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével,
alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban
rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá.
- Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez  A holttest konzerválható a hozzátartozó kérésére
esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél  Eltemetés módját az elhalt határozza meg
régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább  Temetés halottvizsgálati engedéllyel, hamvasztás ÁNTSZ engedéllyel
25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó  Ravatalozás csak temetőn belül, háznál nem!
arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.
- Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más Exhumálás:
temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére  Holttest/maradványok kiemelése
adható.  Igazságügyi szerveknek bármikor
- Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna
 Magánszemélynek temetés után 1 évvel
kivételéhez az intézet engedélyére nincs szükség.
 Fertőző betegség esetén 1 év után
- Temetési hely, sírbolt felnyitását az intézet engedélyében és a szabályzatban foglaltak szerint kell
elvégezni.  ÁNTSZ engedély köteles
- Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője, legkésőbb a
munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési Sírnyitás:
hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét, és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt  ÁNTSZ engedély köteles
helyez.  Fertőző betegség esetén 1 év után
 Pl.: test áthelyezésénél

LÉNYEG: Rátemetés:
Temető üzemeltetése, temetés:  ÁNTSZ engedély köteles
 1999. évi XLIII. Törvény  2 test között minimum 1,5 méter, a felső test 160 cm-rel a felszín alatt
 Tisztességes és méltó temetés, tiszteletadás joga mindenkit megillet  Talajvíz fölé 2 méterrel
 Temető létesítése építési szabályzatban és szabályozási tervben  Temetés után 1évvel lehet rátemetés
 Jó megközelíthetőség, akadálymentes
 A temető parkos, elkerített, utak pormentesen járhatóak Halotthamvasztás:
 Megtelt temető lezárása  ÁNTSZ engedéllyel
 Talajvíz 2,5 méter alatt  Bűncselekmény gyanúja esetén tilos!
 Területet parcellákra osztják  Holttest szerves anyagait égetik el
 Sírtáblák között 3 méteres közlekedési út, sírok között 0,5 méter  Higiénés szempontból a legtökéletesebb mód az ártalmatlanításra
 Ravatalozásra, szertartás lebonyolításra helyet biztosítani  Erőszakos halálesetnél a sérüléseket v szerves méreganyagokat nem lehet utána kimutatni
 Ravatalozó min. 16m2, mosható fal, padozat, résmentes, fertőtleníthető…  Kemence levegőjét 900- 1000°C ra felfűtik
 Ivóvíz, illemhely, hulladékkezelés, hulladéktároló, vízvételi hely biztosítása  A test hamuvá és csontdarabkákká ég el
 Orvosi szoba, bonchelyiség 20 km-es körzetben, hűtőkamra, temetőőri lakás  A maradványokat porítják és urnába helyezik
 Temetésig folyamatos hűtés biztosítása  A daganatok nem égnek el, csak izzanak
 Sírgödör: 200x200x100 cm  A hamvasztást szakemberek krematóriumban végzik, amely egy célépület, két funkciója van
 Kripta: 2 koporsó elhelyezésére szolgál o Holttest tárolása
 Sírhely: 25 év használati jog, utána újra meg kell váltani o Holttest égetése
 Sírbolt: 100 év használati jog, utána újra meg kell váltani  A krematórium veszélyes fertőző üzemnek minősül
 Úrna: 10 év használati jog, utána újra meg kell váltani  Az épületet körbe kell keríteni
 Koporsó résmentes, jól zárható, környezetbarát, fa
 1 koporsóba 1 fő helyezhető,( kivéve perinatális) Halottszállítás:
 Koporsó végleges lezárása  Akkor kell ha az elhunytat nem a halál helyén kívánják eltemetni
 Fertőző betegség esetén fém vagy műanyag koporsó, dupla falú  A szállítást az ÁNTSZ engedélyezi
 Sírgödörnek nem lehet oldalürege  25 km-en belüli szállítás esetén egyszerű koporsóban, nagyobb távolság esetén légmentesen
lezárva külső és belső koporsóval
 Koporsót földdel betakarni
 Fertőző betegségben elhunytat oldatba áztatott lepedőben, a koporsó aljába fűrészport kell
 Temetés halottvizsgálattól számított 72 órán belül, vagy utána ha a folyamatos hűtés
tenni
megoldott, hamvasztás 15 napon belül, v hűtés megoldott
 Szállításra gépkocsi v vasút

6
 A gépkocsi nem állhat meg lakott területen
 A gépkocsi zárt, fertőtleníthető, légmentesen zárható, vízhatlan, hézagmentes, koporsóra illő
fedéllel rendelkezik
 Szállítólevél szükséges
 Kegyeleti szabályok betartása