A vagyonadók és a helyi adók

rendszere

Kecső Gábor
2024. április 11.
kecsogabor@ajk.elte.hu
Az előadás tartalma
I. A vagyonadók egyes pénzügytani jellemzői
II. A vagyonadók rendszere a magyar
adórendszerben
III. A helyi adóztatás alapkérdései
IV. A magyar helyi adók rendszere
V. A települési adó
VI. A HIPA
VII. A helyi vagyonadók
VIII. A COVID és a helyi adók

© KG 2
I. A VAGYONADÓK EGYES
PÉNZÜGYTANI JELLEMZŐI

© KG 3
 A vagyonadó tárgya valamely vagyonelem (elvileg
megtakarításból származik)
 Pl. gépjármű, ingatlan, kutya
 A vagyonadó alapja jellemzően
nem a vagyon értéke, hanem más
 Pl. ingatlan mérete; külföldi szab.

 A vagyonadó egy állapothoz kapcsolja az

adókötelezettséget
 Pl. ingatlan feletti tulajdonjog jan. 1-jén
 Vagyonszerzési illeték: vagyonadó vagy forgalmi adó?
 Vagyonadó elérheti a jövedelemadót kijátszó
adóalanyokat is, de nem csak őket terheli
 Javíthat és torzíthat az adóterhek arányos elosztásán

© KG 4
Külföldi megoldások
 Anglia: „tanácsi adó”
 Az az érték (value), amennyiért értékesíteni lehetett volna a

lakást 1991. április 1-jén

 Kalifornia, USA: „értékalapú ingatlanadó”
 Az 1975-76-os adóévre megállapított teljes piaci érték (full

cash value) inflációval (de max. 2%-al) növelve

 Németország: „B típusú ingatlanadó” (a hatályos jog változik)
 1964-es adatokra épülő bruttó bérleti díj (Jahresrohmiete)
beépített ingatlanok többsége esetében szorzókkal
korrigálva (új szabályozás lép hatályba!)
 Ezek nem valódi értékalapú ingatlanadók
 Az adó alapja nem az adótárgy aktuális értékét fejezi ki

 Jogalkalmazási problémák sorát okozná a valódi értékalapú

vagyonadó

© KG 5
II. A VAGYONADÓK RENDSZERE
A MAGYAR ADÓRENDSZERBEN

© KG 6
 A vagyonadók aránya az összes adóbevételhez képest
2022-ben (OECD https://data.oecd.org/tax/tax-on-property.htm )
 UK 11,308 % (elsősorban a council tax miatt)

 OECD átlag 5,644 %

 Magyarország 2,430 %

 A vagyonadók rendszere Magyarországon

 Központi adókon belül

 Gépjárműadó és cégautó adó (1991. évi LXXXII.

tv.)
 Közművezetékek adója (2012. évi CLXVIII. tv.)

 Az önkormányzatok adóin belül

 Építményadó és telekadó [1990. évi C. tv. (Htv.)]

 Települési adó tipikusan vagyonadó (Htv.)

 Ebrendészeti hozzájárulás (1998. évi XXVIII. tv.)

© KG 7
Hatálytalan vagyonadó
 Luxusadó 2005. CXXI. tv.; 155/2008 ABH (számított
érték érdemi bírósági vizsgálatát lehetővé kell tenni)
 Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról
szóló 2009. évi LXXVIII. törvény
 Lakóingatlan (8/2010. ABH megsemmisítette;

jogállamiságot sérti az önadózás forgalmi értéken

alapuló vagyonadó esetében)
 Vízi járművek (ORGY hatályon kívül helyezte 2010-
ben)
 Légi járművek (ORGY hatályon kívül helyezte 2010-
ben)
 Nagy teljesítményű autók (ORGY hatályon kívül

helyezte 2010-ben)
© KG 8
III. A HELYI ADÓZTATÁS
ALAPKÉRDÉSEI

© KG 9
 A helyi adó fogalma: az az adó, amelynek legalább
a mértékéről legalább keretek között a helyi
önkormányzat dönt (Charta 9. cikk 3.)
• Nem fogalmi feltétel pl. dönthet-e a

bevezetéséről, adminisztráció az önkormányzati

adóhatóság feladatkörébe tartozik-e, szabadon
használhatja-e fel
 A helyi adó megállapításának két fő módszere
1) Nyílt listás módszer: bármilyen adót
bevezethet, amely néhány általános feltételnek
megfelel (ritka)
2) Zárt listás módszer: csak központi
jogszabályban meghatározott adót vezethet be
(gyakori)
© KG 10
 Törvénymódosítás a nyílt listás módszer
bevezetése Magyarországon 2015. 01. 01.
 Htv. 1/A. §
 Települési adó a Kúria és az AB gyakorlatában alább
 Amerikai példa nyílt listás módszerre
 Pennsylvania 1947-1965: a helyi önkor mindent
adóztathat, amit az állam, de az állam elsőbbséget
élvez
 Németország: ún. fényűzési/fogyasztási adók
 Zárt listára példák
 Magyar helyi adórendszer 2014. 12. 31-ig
 Anglia: council tax
 USA tagállamok jellemzően: property tax
© KG 11
IV. A MAGYAR HELYI ADÓK
RENDSZERE

© KG 12
Irányadó jogforrások és néhány megállapítás
 Jogforrások
 Alaptörvény (a helyi adóztatás jogát ez adja meg)

 Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (1997. évi XV.

törvény)
 Htv. (1990. évi C. törvény)

 Önkormányzati adórendeletek (az adókötelezettség ebből

származik)
 Néhány fontos megállapítás
 Már van megyei adó (lásd az utolsó dián)

 Nemzetközi összehasonlításban széleskörű jogi autonómia

illeti meg a magyar önkormányzatokat a helyi adóztatás

körében
 A HIPA kiemelkedően fontos, ám egyenlőtlenséget okoz az

önkormányzatok között
© KG 13
Helyi adóbevételek aránya az összes bevételben kb. 20%;
HIPA aránya a helyi adóbevételben kb. 80%

https://www.parlament.hu/irom42/05387/adatok/tvjav_00_indmell.pdf 168.old.
Tao. bevétel 2022: 746,6 mrd Ft!

© KG 14
A horizontális közpénzügyi kiegyenlítés
 A horizontális közpénzügyi különbség okai
 A helyi bevételek eltérőek (adóerő-képesség)

 A kiadási szükséglet eltérő

 Az intézményesítés mellett szóló fő érv

 Méltányosság (ugyanakkora az adóterhelés, de eltérő az

igénybe vehető közszolgáltatások színvonala, ez nem „fair”)

 A horizontális kiegyenlítés fő technikái
 Bevételi oldal kiegyenlítése

 Teljes nettó bevételi kiegyenlítés

 Bruttó kiegyenlítés (a legmagasabb vagy az átlagos szintig)

 Kiadási oldal kiegyenlítése

 Rétegzett megközelítés

 Szűkítő megközelítés

© KG 15
 Teljes nettó bevételi kiegyenlítés egyszerű változata

A B
C

Adóalap: 1200 Adóalap : 1000 Adóalap : 800

Alk. Adómérték: 10% Alk. Adómérték: 10% Alk. Adómérték: 10%
Adóerő-képesség 120 Adóerő-képesség: 100 Adóerő-képesség: 80
© KG 16
 Bruttó bevételi kiegyenlítés két változata

By By
cent. cent.
gov. gov.
By
cent.
gov.

A B
C

Adóalap: 1200 Adóalap : 1000 Adóalap : 800

Alk. Adómérték: 10% Alk. Adómérték: 10% Alk. Adómérték: 10%
Adóerő-képesség: 120 Adóerő-képesség: 100 Adóerő-képesség: 80
© KG 17
Közpénzügyi kiegyenlítés a magyar jogban
 Szolidaritási hozzájárulás
 Jelenleg hatályos: 2023. évi LV. törvény Magyarország 2024. évi
központi költségvetéséről 2. melléklet II. 57. pont
 Az önkormányzatok fizetik, 307 mrd Ft
 Az önkormányzatok támogatásairól szóló fejezetben (IX.)
elszámolt bevétel
 A nettó finanszírozás keretében számolnak el vele
 Korábbi években az AB foglalkozott vele 3383/2018. (XII. 14.) AB
határozat 3311/2019. (XI. 21.) AB határozat 3028/2020. (II. 10.)
AB végzés
 Kiegészítő támogatás (önkormányzat kapja)
 A támogatások kiegészítései az alacsony adóerő-képességgel
vagy magas költségekkel rendelkező önkormányzatok számára
 2023. évi LV. törvény Magyarország 2024. évi központi
költségvetéséről 3. melléklet

© KG 18
V. A TELEPÜLÉSI ADÓ

© KG 19
© KG 20
Htv. 1/A. § (1) A települési önkormányzat az illetékességi
területén rendelettel olyan települési adót, települési
adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem
tilt. A települési önkormányzat települési adót – a
termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével –
bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem
terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A
települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat,
szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó
[52. § 26. pont].
(2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag
az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3)
bekezdését kell alkalmazni.

© KG 21
(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági
feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási
kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az önkormányzat települési adót önadózással
megállapítandó adóként is bevezethet.
(5) A települési adóból származó bevétel az azt
megállapító önkormányzat bevétele, amelyet
fejlesztési célra és a települési önkormányzat
képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális
ellátások finanszírozására használhat fel.

© KG 22
 A Kúria kibontakozó gyakorlata
 Az első érdemi ügy Köf.5035/2015/4.
(Balmazújváros)
 Közteher fogalma (kárrendezési hozzájárulás, mezőőri járulék)
A határozat alapján a vizsgált fogalom akként foglalható össze,
hogy közteher az a fizetési kötelezettség, amelynek
1) célja a közös szükségletek fedezése,
2) alanya természetes személy, jogi személy vagy más jogalany,
3) szabályait jogszabály fekteti le,
4) annyiban eleme az ellentételezés, amennyiben az állami vagy
önkormányzati közhatalom birtokában nyújtott szolgáltatásnak,
eljárásnak minősíthető; egyébként nem kapcsolódik hozzá
közvetlen állami vagy önkormányzati ellenszolgáltatás,
5) behajtása adók módjára történik.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof503520154-szamu-
hatarozat © KG 23
 A második érdemi ügy Köf.5069/2015/4.
(Vésztő)
 A települési adó tárgyának törvényességi
megítélése során nincs annak szerepe, hogy az
adónak mi a forrása.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof506920154-szamu-hatarozat

 A harmadik érdemi ügy Köf.5028/2016/4.

(Telki)
 A Htv. 1/A. §-át nem lehet úgy értelmezni, hogy a
helyi önkormányzat a Htv.-ben egyébként
szereplő különböző helyi adónemeket települési
adó néven újraszabályozhatja.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof502820164-szamu-hatarozat

© KG 24
 A többi ügyet lásd a linken elérhető könyv 4.
fejezetében
Kecső Gábor – Tombor Csaba: A helyi adók
szabályozása és joggyakorlata
Magyarországon külföldi kitekintéssel – különös
figyelemmel az iparűzési adóra és a helyi
vagyonadók arányosságára
https://www.dhkfa.hu/News/2020/HelyiAdokSza
balyozasa.pdf

© KG 25
Legújabb döntések
 Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5002/2023/5. számú
határozat
Ez a döntés az ún. légiutasadót visszamenőleges hatállyal
megsemmisítette. A megsemmisített szabályok pontosan a
következők voltak: Budapest Főváros XVIII. kerület
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-
testületének a települési adókról szóló 26/2022. (XI. 03.)
önkormányzati rendelete 11-18. §.
 12/2023. (VII. 13.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság ebben a döntésben bírált el először

érdemben egy települési adóról szóló rendeletet. Megállapította,
hogy a konkrét ügyben alkalmazott települési adó helyi
területalapú vagyonadónak minősült, és ezért vonatkoztatta rá azt
az állandó gyakorlatot, amelyet az elkobzó telekadóra dolgozott ki.
© KG 26
VI. A HIPA

© KG 27
Adótárgy és adóalany
Ideiglenes iparűzési tevékenység megszűnt 2021-től
Hatv. 35. § (1) Adóköteles az önkormányzat
illetékességi területén végzett vállalkozási
tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
37. § (1) A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez
az önkormányzat illetékességi területén, ha ott
székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól,
hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén
(telephelyén) kívül folytatja.

© KG 28
39. § (1) Iparűzési tevékenység esetén – a (6)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó
alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a
közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–
(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított –
összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti
fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
költségével.

© KG 29
39. § (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel
csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és
közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó
árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint
csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
– 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó
nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
– 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem
haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő
összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
– 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem
haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő
összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó
árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó
árbevétel 70%-a
vonható le. © KG 30
 HIPA jogesetek: példák
1) Háziorvosi tevékenység (Kfv.III.37.112/2014/3.)
 OEP-től (NEAK-tól) kapott támogatás nettó árbevételt képez
 Megjegyzés: 2015-ös módosítás: OEP által támogatott
orvosoknak az önkor mentességet adhat [Htv. 39/C. (4)]
2) Autókereskedő (Kfv.VI.35.199/2013/5.)
 Dekonzerválás és műszaki vizsgáztatás: nem ELÁBÉ
3) Pláza bérlete (Kfv.I.35.750/2014/4.)
 Közvetített szolgáltatás: változatlan forma
4) Magánfogorvosi szolgáltatás (Kfv.I.35.644/2014/6.)
 Fogtechnikusnak és közreműködő orvosnak fizetett díj:
anyagköltség és közvetített szolg.
5) Új lakás építése és értékesítés (Kfv.I.35.251/2013/7.)
 Új lakás eladásából származó árbevételt nem csökkentette 2009
előtt az alvállalkozói teljesítés értéke

© KG 31
 HÉA vs. HIPA
 A tagállamokban csak egy HÉA működhet; ha a HIPA is HÉA, akkor ellentétes az
uniós joggal
 C-283/06. és C-312/06. számú egyesített ügyek
 A HÉA egyik alapvető jellemzőjének sem felel meg a HIPA
Az Európai Bíróság gyakorlata szerint négy alapvető jellemzője van a harmonizált
HÉA-nak.
1) Az adó általános alkalmazása az olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek
vagy szolgáltatások képezik;
2) az adó összegének az adóalany által az értékesített termékek, illetve nyújtott
szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása;
3) az adó kivetése a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában,
ideértve a kiskereskedelmet is, függetlenül az előzetes ügyletek számától;
4) a folyamat korábbi szakaszaiban megfizetett összegek levonása az adóalany által
fizetendő adóból oly módon, hogy az adott szakaszban az adó kizárólag az akkor
hozzáadott értéket érintse, és az adó végül a fogyasztót terhelje.
 Az EUB gyakorlata valóban négy pontba sorolja az alapvető jellemzőket. Azt
azonban akár külön pontba is sorolhatná, hogy az adó a fogyasztót terheli.

© KG 32
VII. HELYI VAGYONADÓK

© KG 33
Telekadó
17. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
telek.
18. § Az adó alanya (3. §) az, aki az év első napján a telek
tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű
jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 12. §-ban foglaltak az
irányadók.
21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy
Inflációval
b) a telek korrigált forgalmi értéke. növelhető
22. § Az adó évi mértékének felső határa: Htv. 6. § c)

a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 200 ft/m2,

b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált
forgalmi érték 3%-a.

© KG 34
Mi a telek?

© KG 35
Mi a telek?
Htv. 52. § 16. telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített
földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés
alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató
területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet,
j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével
megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként
használt, vízzel borított medencét;

© KG 36
 Építményadó
11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület,
épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
12. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény
tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak
gyakorlására jogosult az adó alanya.
14. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a
fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel
tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását
követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy
anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a
tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

© KG 37
Mi az építmény?

© KG 38
Mi az építmény?

Építmény = épület + épületrész

52. § 5. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a
környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben
mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó
vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja,
ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes
belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;
6. épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az
épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége
vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban
foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi
egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

© KG 39
Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
Inflációval
b) az építmény korrigált forgalmi értéke. növelhető
Az adó évi mértékének felső határa: Htv. 6. § c)
a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m2,
b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi
érték 3,6%-a.
Inflációkövető adómérték-szabályozás
6. § ) Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra,
illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33.
§-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH
által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-
változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző
második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával
növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt:
adómaximum) figyelemmel – megállapítsa.

© KG 40
Helyi vagyonadók arányossága

Kérdés: A m2 alapon kivetett helyi

vagyonadók arányossága miként biztosított?
(alapprobléma: nagyon nagy az
építmény/telek területe és nagyon kicsi az
értéke)
Erről szólnak az alábbi diák

© KG 41
A Kúria gyakorlata
[22] A Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlata szerint az az adómérték, ami
évente a vagyon értékének közel 60–70 %-át teszi ki, súlyosan aránytalannak
minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A Köf.5081/2012/4.
számú ügyben pedig az adótárgy értékének 70%-át kitevő adóteher minősült
túlzónak azzal, hogy az eloldódott a vagyontömeg értékétől. A Kúria
Köf.5024/2016/5. számú határozatában az ingatlan értékének 64%-át kitevő éves
adómértéket minősítette konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő
adóévekben az adóteher összege meghaladta a telek értékét.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof501620196-szamu-hatarozat
[30] Jelen eljárásban az adómérték az ingatlan bírói indítványban rögzített
2.000.000 forintban meghatározott forgalmi értékének 2013. évben 20%-át,
2014. évben 30%-át, 2015. évben 40%-át, 2016. évben 40%-át teszi ki, amely a
fentiek szerint a Kúria gyakorlata alapján önmagában nem minősül
konfiskáló jellegűnek. Összehasonlításképpen, legutóbb a Kúria Köf.
5.005/2019/4. számú határozatában a telekadó mértéke az ingatlan forgalmi
értékének 50%-át tette ki, amely önmagában nem minősült túlzónak, konfiskáló
jellegűnek.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof501520195-szamu-hatarozat

© KG 42
Az AB gyakorlata
 20/2021. (V. 27.) AB határozat; 3233/2021. (VI. 4.) AB határozat;
27/2022. (XI. 3.) AB határozat
 Konfiskáló telekadóval szemben a tulajdonhoz való jog és az arányos
közteherviselési kötelezettség biztosítja az alkotmányos védelmet
 A vagyonadók körében az adóforrás azért vet fel érzékeny kérdéseket,
mert a vagyonadó az előbbiek szerint statikus; nem kapcsolódik hozzá
pénz- vagy értékmozgás az adóalany javára. Nincs keletkező
jövedelem, amelyből a kifizető levonhatná vagy maga az adóalany
megfizethetné az adó összegét. Nem áll rendelkezésre az
értékesítésért kapott vagy fizetendő ellenérték sem, amelyből vagy
amellyel együtt az adó összege teljesíthető lenne. Ezért az ingatlanokat
terhelő vagyonadók mértékének aránytalansága nem mosható össze a
másik két adótípus mértékének a megítélésével. A telkek (és az
építmények) adómértéke érzékenyebb a túladóztatásra, tehát ezek
esetében egy 20–30–40%-os adóterhelés már alkotmányossági
vizsgálatot vonhat mag után.

© KG 43
Htv. módosítása 2017. jan. 1-jétől
 2016. december 31-ig
6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat
gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő
képességéhez igazodóan – […] - megállapítsa,
Az adóalanyok szűk körét érintően
 2017. január 1-jétől meghaladhatja a teherviselő képességet?
7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és
adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben
egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat
gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően
az adóalanyok teherviselő képességének
+ AT XXX. cikk (1) Teherbíró képességének […] megfelelően
mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
Alkotmánybíróság © KG Kúria 44
VIII. A COVID ÉS A HELYI
ADÓK

© KG 45
A különleges gazdasági övezet
 A Kormány 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete a veszélyhelyzettel
összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges
intézkedésekről
6. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
rendelkezéseitől eltérően, a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti
megye megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban:
közgyűlés) jogosult arra, hogy rendeletével a különleges gazdasági övezet
kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területen a Htv. szerinti
helyi adókat bevezesse. A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti
települési önkormányzat a különleges gazdasági övezet területén a Htv. szerinti
adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja.
 Ezt a rezsimet a Htv.-be átemelte a különleges gazdasági övezetről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX.
törvény
 Göd, Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén jelöltek ki
különleges gazdasági övezetet és létrehozták a Duna-mente – Fejér
megye különleges gazdasági övezetet (Dunaújváros környéke)
 8/2021. (III. 2.) AB határozat; alkotmányos követelményt fektetett le

© KG 46
Köszönöm a figyelmet!