Jel, jelek, jelrendszerek

Jel fogalma:
- a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható darabja, mely egy másik valóságdarabra,
jelenségre utal
- az érzékszervekkel felfogható valóságdarab a jeltest
- amire utal, a jelölt
- jeltest és a jelölt közötti kapcsolat a jelentés

Jel főbb jellemzői:

- érzékszerveinkkel felfogható (pl. lábnyom)
- önmagánál többet jelent (pl. elpirulás)
- egyszerűbb, mint az általa megjelenített valóságdarab (pl. térképjel)
- társadalmi jelenség, hiszen egy közösség használja (pl. írásjel)
- általában egy jelrendszerbe illeszkedik (pl. jelnyelv)

A jelek csoportosítása:
- Természetes jelek
o tapasztalataink alapján tudjuk értelmezni
o természeti jelenségek ok-okozati összefüggései
o pl. füstszag = valami ég, borult ég = vihar jön
- Mesterséges jelek
o egy közösség hoz létre
o megegyezésen alapul
o értelemzésüket meg kell tanulni
o pl. betű, kotta, KRESZ-tábla

Jeltest és jelölt közötti viszony:

- Index
o olyan jel, ahol a jeltest és jelölt között ok-okozati viszony van
o pl. villámlás = vihar; forró homlok = lázas betegség
- Ikon
o a jeltest hasonlít arra a valóságdarabra, amelyre utal
o pl. fénykép és a fényképeken látható személy; hangutánzó szavak
- Szimbólum
o jeltest és jelölt közötti kapcsolat megegyezés alapján jön létre
o pl. meggy = egy bordó színű, mogyoró méretű gyümölcs – tudnunk kell/ meg kell tanulnunk,
hogy mire utal a jeltest
A nyelvi jel:
- mesterséges szimbolikus jelek
- a nyelvi jel teste és a jelentése közötti kapcsolat az emberek megegyezésén alapul
- szavak esetében a jel érzékszervekkel felfogható teste a szó hangalakja, mely a valóság egy
jelenségére utal (pl. épület, tündér)