Jo Nesbø

KÉS
 Copyright © Jo Nesbø, 2019
A mű eredeti címe: Kniv
Published by agreement with Salomonsson Agency
Magyar kiadás © Central Kiadói Csoport, 2019
A jogtulajdonos engedélye nélkül
a műből részlet sem közölhető.
Fordította: Petrikovics Edit
ISBN 978-963-324-671-9 (papír)
ISBN 978-963-324-672-6 (epub)
Kiadta Central Kiadói Csoport 2019-ben
Felelős kiadó: dr. Szemere Gabriella
www.animuscentral.hu
Az 1795-ben alapított
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők
Egyesülésének tagja
Szerkesztette: Dr. Dobosi Beáta és Kukucska Zsófia
Korrektor: Keszthelyi-Kiss Judit
Borítóterv: Beleznai Kornél
Tipográfia, e-book: Scriptor Kft.
ELSŐ RÉSZ
 Első fejezet

A korhadt fenyő eg yik ág án rong yos női ruha lebeg ett. Az idős férfinak
ifjúkora eg yik dala jutott eszébe róla, amely eg y szárítókötélen lóg ó ruháról
szól. Ez a ruha azonban nem a napsütésben leng edezett, ahog y a dalban,
hanem eg y folyóban az olvadékvíz jég hideg áramlatában. Itt, a folyó fenekén
teljes volt a nyug alom. Bár március volt, délután öt óra, és az időjárás-
jelentés szerint a vízfelszín felett eg yetlen felhő sem törte meg az ég bolt
kékjét, nem sok maradt a napfényből, miután a jég réteg és a nég y méter víz
meg szűrte. Ezért a fenyő és a ruha furcsa, zöldes félhomályba burkolózott.
Nyári ruha, szög ezte le mag ában, kék alapon fehér pöttyökkel. Ki tudja,
valaha talán élénk színű volt, nyilván attól füg g , mennyi ideje akadt fenn az
ág on. Most azonban az áramlatban lebeg ett, amely soha nem állt meg , eg yre
csak mosta a nyári ruhát: simog atta, amikor alacsony volt a vízállás, tépte és
ráng atta, amikor a folyó vadul tombolt, de akárhog yan is, apránként
elnyűtte, szétszag g atta. Ha úg y vesszük, ez a rong yos ruha olyan, mint én
mag am, tűnődött az öreg . Eg yszer ez a ruha fontos volt valakinek, eg y
lánynak vag y eg y nőnek, eg y férfi tekintetének vag y eg y g yerek kezének.
Mostanra azonban olyan lett, mint amilyen ő volt, elveszett, elhag yatott,
hasznavehetetlen, csapdába esett, meg rekedt, néma. Csak idő kérdése, és az
ár vag y az idő az utolsó foszlányát is meg semmisíti annak, ami eg ykor volt.
– Mit néz? – ütötte meg a fülét eg y hang a széke mög ül.
Fájó nyakával dacolva elfordította a fejét, és felpillantott. Új vevő,
állapította meg . Az öreg feledékenyebb volt, mint rég en, de minden eg yes
vásárló arcára emlékezett, aki valaha belépett a Simensen Horg ász- és
Vadászbolt ajtaján. Ez a vevő alig ha feg yverért vag y lőszerért tért be. Eg y kis
g yakorlással már a pillantásukból ki lehetett olvasni, kik tartoznak a
kérődzők közé, vag yis az emberiség azon részéhez, amelyből kiveszett a
g yilkos ösztön. Ők nem osztották a népesség másik felének véleményét,
amely szerint eg y férfiember semmitől sem érzi mag át elevenebbnek, mint
attól, hog y g olyót ereszt eg y nag y emlős meleg testébe. Az öreg inkább arra
tippelt, hog y a vevő csalikat vag y horg ászbotokat keres, amelyek a nag y
tévéképernyő alatti és fölötti állványokon lóg tak közvetlenül előttük, vag y
esetleg vadkamerát, amely az üzlet másik vég ében volt.
– A Hag lebu-folyót nézi – válaszolt helyette Alf.
Az öreg veje odalépett hozzájuk, és a sarkán hintázva, kezét a munkában
viselt hosszú bőrmellénye nag y zsebébe süllyesztve meg állt.
– Tavaly felállítottunk eg y víz alatti kamerát a folyóban a kamera
g yártójával karöltve. Íg y most huszonnég y órás élő közvetítésünk van
közvetlenül a Norafossen-vízesés melletti lazaclépcsőről, és nyomon
követhetjük, ahog y a halak vándorolni kezdenek a folyóban.
– Ami mikor is van?
– Néhány kósza példány már áprilisban és májusban útnak indul, de a nag y
vonulás csak júniusban kezdődik meg . Előbb még a pisztráng nak kell ívnia.
A vevő az öreg re mosolyg ott.
– Akkor eg y kicsit korai még itt ülni, nem? Vag y látott már halat?
Az öreg kinyitotta a száját. Kig ondolta a szavakat, nem felejtette el őket. De
semmi sem jött ki a torkán. Becsukta a száját.
– Afázia – szólalt meg Alf.
– Tessék?
– Szélütés, nem tud beszélni. Horg ászfelszerelést keres?
– Vadkamerát – felelte a vevő.
– Ezek szerint vadász?
– Vadász? Dehog y, isten őrizz! Valami ürüléket találtam a hüttém
közelében odafent Sørkedalenben, és mivel még sosem láttam hasonlót,
lefényképeztem, és a fotót feltettem a Facebookra, hog y meg kérdezzem, mi
lehet az. Szinte azonnal meg is érkezett a válasz a heg ylakóktól. Medve.
Medve! Eg y olyan erdőben, ami húszperces autóútra és félórányi sétára van
innen, Norvég ia fővárosának központjától!
– Hiszen ez fantasztikus!
– Az attól füg g , mit ért fantasztikus alatt. Mint említettem, ott a hüttém,
ahová a családommal járok. Azt akarom, hog y valaki lelője azt a dög öt.
– Vadász vag yok, pontosan értem, mire g ondol, de tudja, még itt
Norvég iában se nag yon jeg yeztek fel halálos medvetámadást az elmúlt
kétszáz évben, pedig nem is olyan rég en még kifejezetten sok medve élt
errefelé.
 Tizeneg y, g ondolta az öreg . Tizeneg y ember halt meg medvetámadásban
1800 óta. Az utolsó 1906-ban. A beszédképesség ét elvesztette, és a motoros
képesség ei sérültek, de a memóriája még működött. És szellemileg ép volt.
Leg alábbis többnyire. Csak néha látszott kissé zavarodottnak. Időnként látta,
ahog y Alf, a veje és Mette, a lánya eg ymásra pillant, és olyankor tudta, hog y
zavartan viselkedik. Az első időben, miután a lányáék átvették az üzletet,
még hasznossá tette mag át. De az utolsó szélütése óta csak ült itt. Nem
mintha ez annyira rossz lett volna. Miután Olivia meg halt, már nem várt
sokat az élettől. Bőven elég volt, hog y a családja közelében lehet, mindennap
meleg vacsorát kap, ebben a székben ülhet az üzletben, és nézheti a
tévéképernyőn a szakadatlan, néma műsort, amelyben az ő tempójában
zajlanak az események, és a leg drámaibb, ami történhet, az, hog y az első
ívásra kész halak eg yszer csak elhag yják a lazaclépcsőt.
– Másfelől ez nem jelenti azt, hog y nem történhet meg újra – hallotta az
öreg Alf hang ját, aki a vadkamerák polcához kísérte a vevőt. – Ez az állat eg y
kicsit sem hasonlít eg y plüssmackóra, és a rag adozók mind ölni akarnak.
Érthető, hog y be akar szerezni eg y kamerát, hog y kiderítse, az állat le is
telepedett a ház közelében, vag y csak véletlenül a környéken kóborolt. A
barna medve eg yébként mostanában bújik ki a barlang jából, és ilyenkor
bizony éhes. Úg yhog y szerelje csak fel azt a kamerát a hüttéjéhez.
– A kamera abban a madárodúban van?
– A madárodú, ahog y mag a nevezte, arra szolg ál, hog y meg óvja a kamerát
az időjárástól és a túlság osan kíváncsi állatoktól. Ez itt eg y eg yszerű,
meg fizethető darab. A benne lévő Fresnel-lencse az állatok és emberek
testének meleg ét infravörös sug árzás formájában érzékeli. Amikor eltérést
észlel a környezet hőmérsékletéhez képest, a kamera automatikusan
bekapcsol.
Az öreg fél füllel a beszélg etést hallg atta, de aztán valami más rag adta
meg a fig yelmét. Valami, ami a tévé képernyőjén történt. Nem tudta kivenni,
mi az, de a zöld félhomály eg yszer csak világ osabb árnyalatúvá vált.
– A filmet a kamera memóriakártyája rög zíti, ezt később lejátszhatja a
számítóg épén.
– Na, ez viszont tényleg fantasztikus.
– Ig en, de oda kell mennie, hog y meg nézze, készült-e felvétel. Ha ezt a
valamivel drág ább modellt választja, akkor valamennyi felvétel alkalmával
szöveg es üzenetet fog kapni a telefonjára. Harmadik meg oldásként itt van ez
a csúcsmodell, amelyben szintén van memóriakártya, de el is küldi a felvételt
közvetlenül a telefonjára vag y az e-mail-címére. Azonnal meg nézheti a
nappalijában ülve, és csak akkor kell kiutaznia a kamerához, ha akkumulátort
kell cserélni benne.
– Mi van, ha a medve éjszaka bukkan fel?
– A kamera infraképet is rög zít, vag yis lát a sötétben, és nem riasztja el az
állatot.
Fény. Az öreg most már látta. Eg y fénysug ár volt, amely az áramlat
irányából érkezett jobb felől. Áthatolt a zöld vízen, meg világ ította a ruhát, és
eg y hátborzong ató pillanatra az idős férfi eszébe idézett eg y lányt, aki vég ül
életre kelt, és táncra perdült a boldog ság tól.
– Tiszta sci-fi!
Amikor eg y űrhajót látott beúszni a képbe, az idős férfi eltátotta a száját. A
jármű belseje ki volt világ ítva, és másfél méterrel a folyómeder fölött
lebeg ett. Aztán meg feneklett eg y nag y sziklán az áramlatban, és mint valami
lassított felvételen, körbefordult, miközben a fényszórók vég ig pásztázták a
folyómedret. Amikor eltalálták a kamera lencséjét, eg y pillanatra
elvakították az öreg et. Aztán a fenyő vastag ág ai fog lyul ejtették és
meg állították a lebeg ő járművet. Az öreg érezte, ahog y kalapál a szíve. Eg y
autó volt. Az utastérben fel volt kapcsolva a világ ítás, és ő látta, hog y a jármű
szinte teljesen meg telt vízzel. És volt benne valaki. Valaki, aki félig ült, félig
állt a vezetőülésen, fejét pedig kétség beesetten a plafonhoz préselte,
nyilvánvalóan azért, hog y leveg őhöz jusson. Ebben a pillanatban az eg yik
korhadt ág , amely az autót tartotta, letört, és elvitte az áramlat.
– Nyilván nem készít olyan éles és tiszta képeket, mint nappali fényben, és
fekete-fehérek lesznek, de ha nincs páralecsapódás a lencsén, vag y bármi más
az útban, valószínűleg látni fog ja a medvét.
Az öreg dobog ni próbált a lábával a padlón, hog y felhívja mag ára Alf
fig yelmét. Az autóban lévő ember szemlátomást nag y leveg őt vett, aztán
alábukott. Rövid tüskehaja hullámzott, az arca kig ömbölyödött. Mindkét
kezével a kamera felé néző oldalablakot kezdte püfölni, de a kocsit meg töltő
víz elvette az ütések erejét. Az öreg a karfára tette a kezét, és meg próbált
felemelkedni a székből, de az izmai nem akartak eng edelmeskedni.
Észrevette, hog y a férfi eg yik kezének középső ujja szürke. Az illető
abbahag yta az üveg püfölését, és belefejelt. Úg y tűnt, feladta. Eg y újabb ág
tört le, az áramlat meg próbálta kiszabadítani az autót, a fenyő azonban még
nem akarta elereszteni. Az öreg az autó üveg éhez préselődő, feldúlt arcra
meredt. Kidülledt kék szempár. Eg y heg , amely májszínű ívet rajzolt a száj
sarkától a fülig . Az öreg nek sikerült feltápászkodnia a székből, és tett két
imbolyg ó lépést a vadkamerák polca felé.
– Bocsásson meg ! – mondta Alf a vevőnek. – Mi az, apuka?
Az öreg a háta mög ött lévő tévére mutog atott.
– Tényleg ? – hitetlenkedett Alf, és szapora léptekkel elment az öreg
mellett a tévékészülék irányába. – Hal?
Az öreg a fejét rázta, és visszafordult a képernyőhöz. Az autó eltűnt.
Minden olyan volt, mint azelőtt. A folyómeder, a halott fenyő, a ruha, a jég en
átszűrődő zöld fény. Mintha az ég világ on semmi sem történt volna. Az öreg
dobbantott eg yet, és a képernyőre mutatott.
– Nyug odjon meg , apuka! – paskolta meg a vállát Alf barátság osan. –
Hiszen tudja, hog y még túl korán van az íváshoz.
Azzal visszament a vevőhöz és a vadkamerákhoz.
Az öreg ember a két férfit nézte, akik háttal álltak neki, és érezte, hog y
elönti a kétség beesés és a düh. Hog yan mag yarázza el, mit látott az imént?
Az orvos azt mondta, hog y ha a szélütés a bal ag yféltekének mind az első,
mind pedig a hátsó részét károsítja, az nem csupán a beszédképesség et
érinti, hanem g yakran az írást és a g esztikulációt is. Az öreg a székhez
botorkált, és visszaült. A folyót nézte, amely eg yre csak áramlott.
Rendíthetetlenül. Zavartalanul. Meg változtathatatlanul. Néhány perc múlva
aztán meg állapította, hog y a szíve újra nyug odtabban ver. Ki tudja, talán
meg sem történt. Talán csak az öreg ség teljes sötétség ébe vezető lépcső
következő foka villant fel előtte. Vag y ebben az esetben inkább az öreg ség
színes hallucinációkkal tarkított világ a felé vezető lépcsőé. A ruhát nézte.
Eg y pillanatra, amikor azt hitte, hog y eg y autó fényszórói világ ítják meg ,
olyan volt, mintha Oliviát látta volna táncolni benne. Az ablaküveg mög ött
pedig , a világ os utastérben, eg y olyan arcot pillantott meg , amelyet már
látott. Emlékezett rá. És az öreg már csak azokra az arcokra emlékezett,
amelyek itt az üzletben bukkantak fel. Ezt a férfit pedig kétszer is látta. A kék
szempár, a májszínű forradás. Mindkét alkalommal vadkamerát vásárolt. A
rendőrség nemrég iben itt járt, és utána kérdezősködött. Az öreg
elmondhatta volna nekik, hog y mag as. És olyan a pillantása. Olyan, amelyből
tisztán látszik, hog y ő tudja a titkot. Amelyből tisztán látszik, hog y nem
kérődző.
 Második fejezet

Svein Finne a nő fölé hajolt, és a homlokára tette a kezét. Nedves volt a

verejtéktől. A rámeredő szempár tág ra nyílt a fájdalomtól. Vag y a félelemtől.
Svein Finne úg y tippelte, inkább a félelemtől.
– Félsz tőlem? – suttog ta.
A nő bólintott, és nyelt eg yet. Finne mindig is g yönyörűnek tartotta.
Amikor látta hazaérni vag y elindulni otthonról, amikor a fitneszközpontban
volt, vag y amikor a metrón alig néhány méterre ült tőle, és ő hag yta, hog y a
nő is észreveg ye. De még sosem látta szebbnek, mint ebben a pillanatban,
ahog y tehetetlenül, teljesen kiszolg áltatva feküdt előtte.
– Íg érem, g yorsan vég e lesz, szerelmem – suttog ta.
A nő meg int nyelt eg yet. Rémülten bámult. Finne azon tűnődött,
meg csókolja-e.
– Eg y kés a hasba – suttog ta. – Aztán vég e.
A nő összeszorította a szemét, és két könnycsepp csillant meg a
szempilláján.
Svein Finne halkan felnevetett.
– Tudtad, hog y eljövök. Tudtad, hog y nem eng edhetlek el. Hiszen
meg íg értem.
Vég ig húzta a mutatóujját a nő verejtékben és könnyekben fürdő arcán. A
kézfején tátong ó nag y lyukon át, a sas szárnyában látta az eg yik szemét. A
g olyó eg y akkor még fiatal rendőr feg yveréből származott. Svein Finnét húsz
év szabadság vesztésre ítélték tizennyolc rendbeli nemi erőszakért. Nem
tag adta a tettét, csak azzal nem értett eg yet, hog y erőszaknak nevezik, és
olyan cselekedetnek tekintik, amiért eg y mag afajta férfit büntetni kell. A bíró
és az esküdtszék azonban nyilvánvalóan úg y vélte, hog y Norvég ia törvényei
a természet törvényei felett állnak. Mármint Norvég iának a természet
törvényeiről szóló törvényei.
A nő szeme rámeredt a lyukon keresztül.
 – Készen állsz, szerelmem?
– Ne hívjon íg y – nyüszítette. Inkább könyörög ve, mint parancsolón. – És
ne mondja azt, hog y kés…
Svein Finne felsóhajtott. Miért retteg nek annyira az emberek a késtől? Ez
volt az emberiség első eszköze, két és fél millió évük volt rá, hog y
meg barátkozzanak vele, még is akadtak, akik képtelenek voltak meg látni
benne a szépség et. Ez tette lehetővé, hog y lemásszanak a fáról. Vadászat,
menedék, földművelés, élelem, védelem. Az ember nem lehet birtokában az
eg yiknek a másik nélkül. Csak azok tudták szeretni a kést, akik meg értették
ezt, és számoltak az emberi természetük, a származásuk következményeivel.
Félelem és szeretet. Meg int csak ug yanannak a dolog nak a két oldala.
Svein Finne felpillantott. A késekre nézett, amelyek mellettük feküdtek a
pulton, bevetésre készen. Választásra készen. Az adott feladatnak meg felelő
kés kiválasztása eleng edhetetlen. Jó, persze, mind alkalmas volt a célra,
kiváló minőség ű kések voltak. Ám nyilvánvalóan hiányzott belőlük az, amit
Svein Finne eg y késben keresett. A személyiség . A lélek. A varázslat. Mielőtt
a mag as, fiatal, tüskehajú rendőr mindent tönkretett volna, Svein Finne eg y
huszonhat kést tartalmazó csodálatos g yűjteményt tudhatott mag áénak.
Eg y jávai kés volt köztük a leg szebb. Hosszú, vékony és aszimmetrikus,
akár eg y kanyarg ó kíg yó. Tiszta szépség , eg y nő. Használat közben talán
nem a leg hatékonyabb, de meg volt benne a kíg yók és a g yönyörű nők azon
hipnotikus hatása, amelytől mindenki azt tette, amit a kés tulajdonosa
mondott neki. A g yűjtemény leg hatékonyabb g yilkos feg yvere viszont a
rampuri, az indiai maffia kedvence volt. Csak úg y áradt belőle a hideg ,
mintha jég ből lett volna. Olyan csúf volt, hog y az már lenyűg öző. A
tig riskarom formájú karambitban a hatékonyság és a szépség eg yesült. A
szépség e azonban eg y kicsit talán túlság osan is kiszámítható volt, mint eg y
kurváé, aki túl sok sminket meg kissé túl szűk és mély dekoltázsú ruhát
visel. Svein ezt sosem szerette. Ő az ártatlanokat szerette. A szűzieseket. És az
eg yszerűeket. Amilyen a g yűjteménye kedvenc kése is volt. Eg y finn puukko
kés. A nyele mog yoróbarna fából készült, a markolatnak nem volt jelleg zetes
formája, a horonnyal ellátott, szúrós heg yű, rövid peng e éle felfelé hajlott.
Turkuban szerezte be, és két nappal később a puukko seg ítség ével
mag yarázta el a helyzetet eg y pufók, tizennyolc éves lánynak, aki teljesen
eg yedül dolg ozott Helsinki mellett eg y Neste benzinkúton. Ő már akkoriban
is dadog ott eg y kicsit – mint azóta mindig –, amikor szexuális izg alomba
jött. De ez nem jelentette azt, hog y elvesztette az irányítást, épp
ellenkezőleg , csak a dopamin hatása volt. És csupán meg erősítette, hog y az
erő hetvenhét év után is ug yanolyan hatalmas. Annak idején pontosan két és
fél percet vett ig énybe, hog y belépjen az ajtón, a pulthoz szorítsa a lányt,
levág ja róla a nadrág ot, beporozza, elveg ye az ig azolványát, feljeg yezze a
Maalin nevet és a címét, aztán elhag yja a helyiség et. Két és fél perc. Mennyi
ideig tartott mag a a beporzás? A csimpánzok átlag osan nyolc másodperc
alatt közösülnek, és ez alatt a nyolc másodperc alatt mindkét majom
védtelen eg y olyan világ ban, ahol mindenfelől rag adozók lesnek rájuk. Eg y
g orilla, amelynek kevesebb természetes ellenség e van, eg y teljes percig is
elnyújthatja az élvezetet. Eg y feg yelmezett férfi azonban ellenség es földön
kénytelen feláldozni az élvezetet a mag asabb cél érdekében, ami nem más,
mint a szaporodás. Tehát ahog y eg y bankrablás sem vehet ig énybe több időt
nég y percnél, eg y nyilvános helyen történő beporzás sem tarthat tovább két
és fél percnél. Csak idő kérdése, és az evolúció őt ig azolja.
De itt és most biztonság os helyen voltak. Ezenkívül nem lesz semmiféle
beporzás. Nem mintha nem lett volna kedve hozzá, mert nag yon is volt. Most
azonban eg y kés fog a nőbe hatolni. Az ég világ on semmi értelme sem lenne
eg y nő meg termékenyítésével próbálkozni, ha az úg ysem eredményezne
utódot. Eg y feg yelmezett férfi pedig takarékoskodik az értékes spermájával.
– Hát, hog y szólítsalak, ha eg yszer jeg yesek vag yunk? – suttog ta Svein
Finne.
A nő rámeredő szeme fekete volt a sokktól. Fekete, mintha máris kihunyt
volna. Mintha már nem lett volna fény, ami kialudhatna.
– Bizony jeg yesek vag yunk – nevetett halkan Finne, és vastag ajkát a nő
ajkára tapasztotta. Aztán automatikusan letörölte a nő száját a flaneling e
ujjával, nehog y nyálnyomot hag yjon mag a után. – És meg íg értem neked… –
mondta, és a keze vég ig siklott a nő két melle között a hasa felé.
 Harmadik fejezet

Harry felébredt. Valami baj volt. Tudta, hog y hamarosan eszébe jut, mi, és
akkor semmi másra nem vág yik majd, csak erre az áldott bizonytalanság ban
eltöltött néhány másodpercre, mielőtt a valóság kíméletlen ökölcsapása
lesújt rá. Kinyitotta a szemét, és azonnal meg is bánta. Olyan volt, mintha a
nappali fény, amely a piszkos, maszatos ablaküveg en át meg világ ította az
üres, kis nappalit, eg yenesen a szeme mög ött fájdalmasan lüktető pontba
döfött volna. Ismét a szemhéja sötétség ében keresett menedéket, és eszébe
jutott, hog y álmodott. Természetesen Rakelről. Most is ug yanúg y kezdődött,
mint már annyiszor, azzal a sok-sok évvel ezelőtti reg g ellel, nem sokkal a
meg ismerkedésük után. Rakel a mellkasára hajtotta a fejét, Harry pedig
meg kérdezte, hog y azt a pletykát akarja-e ellenőrizni, amely szerint nincs
szíve. Ekkor felhang zott Rakel nevetése, amit Harry annyira imádott. A
leg nag yobb hülyeség ekre is képes lett volna, hog y előcsalog assa. Aztán
Rakel felemelte a fejét, meleg barna szemével, amelyet osztrák édesanyjától
örökölt, Harryra nézett, és azt válaszolta, hog y a pletykák ig azak, ő azonban
neki adja a sajátja felét. És valóban meg tette. Rakel szíve pedig hatalmas volt,
vért pumpált Harry testébe, felélesztette, és újra valódi emberré tette. És
férjjé. És Oleg , a zárkózott, komoly fiú apjává, akit Harry eg y idő után úg y
szeretett, mintha a saját fia lett volna. Harry boldog volt. És halálosan
retteg ett. Boldog tudatlanság ban volt afelől, mi fog történni, de
mélység esen boldog talan tudatában volt annak, hog y ő nem erre a
boldog ság ra teremtetett. Halálosan retteg ett attól, hog y elveszíti Rakelt.
Hiszen a szív eg yik fele nem dobog hat, ha a másik fele nem ver, ezzel ő és
Rakel is tisztában volt. De ha képtelen Rakel nélkül élni, miért menekült előle
ma éjszaka álmában?
Nem tudta, nem emlékezett rá, mindenesetre Rakel eljött, hog y
visszakövetelje a szíve felét. Harry eg yre g yeng ülő szívverését követte, vég ül
meg találta, és becseng etett az ajtaján.
 Aztán jött az a bizonyos ökölcsapás. A valóság .
Hog y elvesztette Rakelt.
És hog y nem ő menekült el, hanem Rakel dobta ki.
Harry leveg ő után kapkodott. Eg y hang hatolt a fülébe, és rájött, hog y a
fájdalom nemcsak a szeme mög ött lüktet, hanem az eg ész ag ya eg yetlen
nag y fájdalomközpont. És hog y ez ug yanaz a hang , amely a felriadása előtti
álmot kiváltotta. Valaki az ajtó előtt áll, és a cseng őt nyomja. Újra feltámadt
benne az az idióta, kínzó, állhatatos remény.
Anélkül hog y kinyitotta volna a szemét, a kanapé mellett álló whiskysüveg
felé nyúlt, felborította, és már a csörömpölésből tisztán hallotta, hog y a
kopott parkettán vég ig g uruló palack üres. Nag y nehézség ek árán kinyitotta
a szemét, és a mohó karomként a padló fölött lóg ó kezére és a középső ujját
pótló, szürke titán ujjprotézisre meredt. Véres volt. A rohadt életbe.
Meg szag olta az ujjait, miközben meg próbált visszaemlékezni, hog y vajon
múlt éjjel nők is voltak-e vele. Lerántotta mag áról a paplant, és vetett eg y
pillantást a százkilencvenhárom centiméter mag as, meztelen, sovány testre.
Még túlság osan kevés idő telt el a padlóra kerülése óta ahhoz, hog y az fizikai
nyomokat hag yjon rajta, de ha szokás szerint alakulnak a dolg ok, az
izomtömeg e hétről hétre fog yatkozni fog , a máris szürkés bőre krétafehér
színt ölt, és ő mag a lassan kísértetté lényeg ül át, majd a vég én teljesen
eltűnik. Vég tére is ez az eg ész ivás lényeg e, nem ig az?
Hang os nyög éssel ülőhelyzetbe küzdötte mag át. Körülnézett. Visszatért
oda, ahol akkor volt, amikor újra ember lett belőle. Csak eg y kicsivel
mélyebbre. A sors iróniája vag y sem, de ez a neg yven nég yzetméteres,
kétszobás lakás, amelyet kölcsönkapott, majd idővel bérelni kezdett eg y
fiatalabb rendőr kollég ától, pontosan két emelettel az alatt a lakás alatt volt,
ahol a Rakel holmenkolleni g erendaházába való költözés előtt élt. Amikor
elfog lalta ezt a lakást, vásárolt eg y kinyitható kanapét az IKEA-ban.
Ezenkívül mindössze eg y bakelitlemezekkel meg pakolt könyvespolc, eg y
dohányzóasztal, eg y még mindig a nappali falának támasztott tükör és a
folyosón található komód képezte a teljes berendezést. Harry nem tudta
biztosan, miért nem rendezkedik be rendesen: azért mert fásult, vag y azért
mert folyton arról g yőzködi mag át, hog y ez csak ideig lenes állapot, és ha
Rakel jobb belátásra tér, úg yis visszahívja.
Azon morfondírozott, kell-e hánynia. Na, ig en. Valószínűleg döntés
kérdése. A teste mintha néhány hét alatt hozzászokott volna a méreg hez,
teljesen jól tolerálta az adag okat. És azt követelte, hog y növelje őket.
Lebámult a két lábfeje között heverő, üres whiskyspalackra. Peter Dawson
Special. Nem mintha különösebben jó lett volna. A Jim Beam volt jó. Ráadásul
a szög letes üveg e nem g urult el a padlón. A Dawson viszont rendkívül olcsó
volt, és eg y rendőrtiszti fizetéssel meg eg y üres bankszámlával rendelkező,
kiszáradt torkú alkoholista nem válog athat. Az órára nézett. Tíz perc múlva
nég y. Két órája és tíz perce van, hog y zárás előtt odaérjen az állami
italboltba.
Nag y leveg őt vett, és felállt. Majd szétrobbant a feje. Dülöng élt, de talpon
maradt. A tükörbe pillantott. Úg y festett, mint valami fenéklakó hal, amelyet
olyan g yorsan csévéltek fel a mélyből, hog y a szeme és a zsig erei
kikívánkoznak a testéből, és olyan erősen rántották ki a vízből, hog y a horog
felhasította a száját, és eg y sarló formájú, a szája bal sarkától a füléig tartó,
májszínű sebet hag yott mag a után. Felhajtotta a paplant, de nem akadt rá az
alsónadrág jára, ezért mag ára ráng atta a padlón heverő farmert, és kiment a
folyosóra. A bejárati ajtó recés üveg én eg y sötét sziluett rajzolódott ki. Ő az,
Rakel van itt! De akkor is ezt hitte, amikor a leg utóbb becsöng ettek. Akkor
eg y férfi volt az, aki közölte, hog y a Hafslund Áramszolg áltatótól jött, és a
villanyóráját eg y új, modern készülékre fog ja cserélni, amelynek
seg ítség ével óráról órára az utolsó wattig nyomon követhetik majd az
energ iafog yasztását, és hog y mostantól minden üg yfelük mag a
ellenőrizheti, mikor kapcsolta be a villanytűzhelyt a nap folyamán, vag y
hány órakor oltotta le az olvasólámpát este. Harry elmag yarázta, hog y nincs
tűzhelye, és ha lenne, sem akarná, hog y bárki tudja, mikor használta és
mikor nem. Azzal becsapta az ajtót. Most azonban eg y nő állt az üveg
mög ött. Olyan mag as és olyan alakú, mint Rakel. Vajon hog y jutott be a
lépcsőházba?
Kinyitotta az ajtót.
Ketten voltak. Eg y nő, akit még sosem látott, és eg y kislány, aki nem ért
fel az ajtó üveg éig . Amikor Harry meg látta a perselyt, amelyet a kislány felé
nyújtott, rög tön rájött, hog y nyilván meg nyomták az eg yik szomszéd
kapucseng őjét, aki beeng edte őket a lépcsőházba.
– Adományg yűjtés – mondta a nő.
A kabátjukon a Vöröskereszt emblémájával ellátott narancssárg a mellényt
viseltek.
– Azt hittem, az ősszel volt – jeg yezte meg Harry.
 A nő és a kislány eg yetlen szó nélkül bámult rá. Harry ezt először
ellenség esség nek vélte, mintha csalással vádolta volna őket. Aztán rájött,
hog y meg vetésről van szó, feltehetően azért, mert félig meztelen, és bűzlik
az alkoholtól, ráadásul délután fél nég y van. Ennek tetejében mit sem tudott
erről a valószínűleg ország os és a tévében is meg hirdetett adományg yűjtő
kampányról.
Eg y pillanatra eltűnődött rajta, szég yelli-e mag át. Ig en. Eg y kicsit. A
nadrág zsebébe dug ta a kezét, ahol a készpénzt szokta tartani, amikor iszik,
mert tapasztalatból tudta, hog y ilyenkor nem célszerű bankkártyát hordania
mag ánál.
A kislányra mosolyg ott, aki tág ra nyílt szemmel meredt a véres kezére, és
eg y összehajtog atott bankjeg yet csúsztatott a leplombált persely nyílásába.
Mielőtt a bankjeg y eltűnt, eg y bajusz villant fel előtte. Edvard Munch bajsza.
– A francba! – csúszott ki a száján, és újra a nadrág zsebébe dug ta a kezét.
Üres volt. Akárcsak a bankszámlája.
– Parancsol? – kérdezte a nő.
– Azt hittem, hog y eg y kétszázas volt, de Munchot adtam mag uknak. Az
ezresemet.
– Ó.
– Öhm… Visszakaphatnám?
A kislány és a nő némán bámult rá. A lány óvatosan mag asabbra emelte a
perselyt, hog y Harry jobban lássa a műanyag plombát az adományg yűjtő
kampány log ója felett.
– Értem – suttog ta Harry. – És visszaadni sem tudnak?
A nő elmosolyodott, mintha Harry viccelni próbált volna. A férfi g yorsan
visszamosolyg ott rá, hog y biztosítsa, valóban, miközben az ag ya
kétség beesetten kereste a probléma meg oldását. Kétszázkilencvenkilenc
korona és kilencven őre hat óra előtt. Esetleg százhatvankilenc korona kilenc
őre eg y kisüveg es változatra.
– Vig asztalja a tudat, hog y a pénz a rászorulóké lesz – mondta a nő, és
mag ával húzta a kislányt a szomszéd lakáshoz.
Harry becsukta az ajtót, bement a konyhába, és lemosta a vért a kezéről.
Ég ető fájdalmat érzett. Visszament a nappaliba, körülnézett, észrevette, hog y
a paplanhuzaton eg y véres kéznyom éktelenkedik. Nég ykézlábra ereszkedett,
és kihalászta a mobilját a kanapé alól. Nem érkezett sms-e, csak három hívása
volt, az eg yik Bjørn Holmtól, a toteni bűnüg yi technikustól, kettő pedig
Alexandrától az Ig azság üg yi Orvostani Intézetből. Ő és Harry csak
nemrég iben kerültek intim közelség be, miután Rakel kidobta Harryt, de az
alapján, amit a férfi tudott – és amire emlékezett –, Alexandra nem az a típus
volt, aki a menstruáció miatt bármiről is hajlandó lemondani. Első éjszaka,
amikor hazatámog atta Harryt, és mindketten sikertelenül kutatták át a férfi
zsebeit a kulcs után, nyug talanítóan g yorsan és hatékonyan törte fel a zárat,
és fektette Harryt saját mag ával eg yütt a kinyitható kanapéra. Aztán mire
Harry felébredt, a nő már eltűnt, csak eg y cetlit hag yott, amelyen köszönetet
mondott a nyújtott szolg áltatásokért. Úg yhog y ez akár az ő vére is lehetett.
Harry behunyta a szemét, és koncentrálni próbált. Az elmúlt hetek
eseményei és időrendje meg lehetősen homályos volt, ám ami a teg nap estét
és éjszakát illeti, teljes volt a sötétség . Az ég világ on semmire sem
emlékezett. Kinyitotta a szemét, és szemüg yre vette sajg ó jobb kezét. Három
vérző bütyök, lenyúzott bőr és alvadt vér a sebek szélén. Valószínűleg
meg ütött valakit. A három sérült bütyök alapján többször is. Ebben a
pillanatban észrevette, hog y a nadrág ja is véres. Még pedig olyan mértékben,
hog y azt alig ha a kezével vérezte össze. És alig ha lehetett menstruációs vér.
Lecibálta a huzatot a paplanról, miközben visszahívta Bjørn Holmot.
Hallotta, ahog y a telefon kicseng , és tudta, hog y ebben a pillanatban valahol
felhang zik az a Hank Williams-szám, amelyről Bjørn azt állította, hog y eg y
mag afajta bűnüg yi technikusról szól.
– Hog y vag y? – hang zott fel Bjørn barátság os toteni dialektusa.
– Az attól füg g – felelte Harry, és bement a fürdőszobába. – Kölcsön tudsz
adni háromszáz koronát?
– Vasárnap van, Harry. A Vinmonopolet zárva.
– Vasárnap? – Harry levette a nadrág ját, és a paplanhuzattal eg yütt a
tömött szennyeskosárba g yömöszölte. – A picsába!
– Van más is?
– Láttam, hog y kilenc körül hívtál.
– Ig en, de nem vetted fel.
– Nem, úg y tűnik, hog y a telefonom a kanapé alatt hevert az elmúlt
huszonnég y órában. A Jealousyben ültem.
– Sejtettem, ezért felhívtam Øysteint, aki mondta, hog y ott vag y.
– És?
– És odamentem. Tényleg nem emlékszel semmire?
– Basszus! Mi történt?
 Harry hallotta a kollég ája mély sóhaját, és látta mag a előtt, ahog y az
enyhén kidülledő tőkehalszem a plafonra szeg eződik a kerek, sápadt arcban,
amelyet eg y g olfsapka és a rendőr-főkapitányság leg nag yobb, leg vörösebb
pofaszakálla keretez.
– Tényleg tudni akarod?
– Csak ha úg y g ondolod, hog y tudnom kell – válaszolta Harry, és
felfedezett valamit a szennyeskosárban. Eg y üveg nyakát, amely a piszkos
alsónadrág ok és pólók közül meredt elő. Jim Beam. Üres. Vag y nem?
Lecsavarta a kupakot, a szájához emelte az üveg et, és hátrahajtotta a fejét.
– Rendben, íme a rövid változat – mondta Bjørn. – Amikor neg yed tízkor
meg érkeztem a Jealousy Barba, részeg voltál, és amikor fél tizeneg ykor
hazafuvaroztalak, eg yetlen dolog ról beszéltél meg állás nélkül. Vag yis
eg yetlen emberről. Találd ki, ki az.
Harry nem válaszolt, az üveg re bandzsított, és a belső oldalán
vég ig csorduló alkoholcsepp útját követte.
– Rakel – fejezte be Bjørn. – Összehánytad a kocsit, én pedig felvittelek a
lakásodba, ennyi történt.
Harry a csepp sebesség éből látta, hog y bőven van még ideje, és elvette a
szájától az üveg et.
– Hm. Ennyi?
– Ez a rövid változat.
– Verekedtünk?
– Te meg én?
– Mivel az „én”-t hang súlyoztad, úg y tűnik, hog y csak én verekedtem.
Kivel?
– A Jealousy új tulajdonosa kapott eg yet.
– Eg yetlen ütést? Három vérző bütyökkel ébredtem, és a nadrág om is
véres.
– Az első ütésed akkora volt, hog y spriccelt az orrából a vér. De aztán
elhajolt, te pedig a tég lafalat találtad el helyette. És nem csak eg yszer.
Szerintem még mindig ott vannak a vérfoltok.
– De Ring dal nem ütött vissza?
– Őszintén szólva annyira be voltál állva, hog y nem nag yon lehetett
komolyan venni a becsületsértéseidet, Harry. Øysteinnel sikerült
meg fékeznünk, mielőtt még nag yobb kárt tettél volna mag adban.
– A fenébe, nag yon kész vag yok.
 – Ug yan, Ring dal nag yon is meg érdemelte azt a pofont. Lejátszotta az
eg ész White Ladder-lemezt, majd újrakezdte. De aztán elkezdtél üvölteni
vele, hog y tönkreteszi a bár jó hírét, amit Øysteinnel és Rakellel építettetek
fel.
– De hát íg y is volt! Az a bár eg y aranybánya volt, Bjørn. Szarért-húg yért
meg kapta az eg észet, és csak eg y dolg ot kértem tőle. Hog y álljon ellen a
szarnak, és tisztesség es zenét játsszon.
– A te zenédet?
– A mi zenénket, Bjørn. A tiédet, az enyémet, Øysteinét, Mehmetét… Ne
valami kicseszett David Grayt!
– Talán definiálnod kellett volna, mit értesz tisztesség es zene alatt… Ajaj,
ordít a kicsi, Harry!
– Ig en, bocs. És köszönöm. És bocs a teg napiért. A picsába, most meg
összevissza szöveg elek, mint eg y bohóc. Teg yük le. Üdvözlöm Katrinét!
– Dolg ozik.
Befejezték a hívást. És abban a pillanatban, mintha eg y vaku villant volna
fel, Harry észrevett valamit. Olyan g yorsan történt, hog y nem látta, mi az, de
a szíve eg yszeriben olyan hevesen kezdett kalapálni, hog y meg dermedt, és
elállt a léleg zete.
Az üveg et bámulta, amelyet még mindig fejjel lefelé tartott. Az
alkoholcsepp kig ördült. Harry lenézett. A koszos, fehér csempén eg y barna
csepp rag yog ott.
Felsóhajtott. Azon meztelenül leereszkedett, érezte a hideg csempét a
térde alatt. Kinyújtotta a nyelvét, nag y leveg őt vett, és amikor lehajolt, a
homloka hozzáért a padlóhoz, mintha imádkozna.

Harry hosszú léptekkel haladt a Pilestredeten. A Dr. Martens bakancs fekete

nyomokat hag yott az éjszaka hullott vékony hóréteg en, bár az alacsonyan
járó tavaszi nap mindent meg tett, hog y elolvassza, mielőtt nyug ovóra tér a
város jellemzően három-nég y emeletes rég i bérházai mög ött. Harry a talpa
durva recéibe ékelődött kavicsok ütemes csikorg ását hallg atta, miközben
elhaladt a mag asabb, modern épületek mellett, amelyek a Rikshospitalet, a
kórház rég i telkén álltak. Kis híján ötven évvel ezelőtt mag a is ott született.
Vetett eg y pillantást a leg újabb utcai műalkotásra, amely a valaha lerobbant,
fiatal anarchisták, szocialisták és kommunisták által elfog lalt ház, a Blitz
homlokzatát díszítette, a punkok eg ykori erődítményéét, ahol Harry több
kétes hírű koncerten meg fordult tizenévesen, annak ellenére, hog y nem
tartozott a punkok közé. Elkocog ott a Rex Pub mellett, amelyben g yakran
leitta mag át, bár akkoriban még máshog y hívták a helyet, a sör olcsóbb volt,
a kidobóemberek rug almasabbak, és a kocsma a dzsesszkedvelők
törzshelyének számított. Harry azonban közéjük sem tartozott. Ahog y a
nyelveken szóló meg váltottak Filadelfia közösség éhez sem az utca
túloldalán. Elhag yta a bíróság épületét. Hány g yilkost juttatott rács mög é
ott? Sokat. Nem eleg et. Mert nem azok kísértenek a rémálmaidban, akiket
elkaptál, hanem azok, akik meg úszták, no és az áldozataik. Még is eleg et
elkapott ahhoz, hog y nevet, sőt hírnevet szerezzen mag ának. Jót és rosszat
eg yaránt. Ennek a hírnévnek a részét képezte, hog y közvetve vag y
közvetlenül több kollég ája haláláért is felelős volt. Elérte a Grønlandsleiretet,
ahol valamikor a hetvenes években az eg ynemzetiség ű Oslo találkozott a
külvilág g al, vag y fordítva. Arab nevet viselő éttermek, Karacsiból importált
zöldség et és fűszereket árusító üzletek, g yerekkocsit tolog ató hidzsábos
szomáliai nők a vasárnapi sétájuk közben és három lépéssel mög öttük a
lelkes beszélg etésbe bonyolódó férfiak. Harry azonban felismert néhány
kocsmát még abból az időből, amikor Oslo fehér munkásosztállyal
rendelkezett, amely jobbára ezen a környéken élt. Elsétált a Grønland-
templom előtt, és a park leg mag asabb pontján trónoló üveg palota felé
indult. Mielőtt belökte volna a különös hajóablakkal ellátott, nehéz, fém
bejárati ajtót, meg fordult, és szemüg yre vette Oslót. Csúf és g yönyörű. Hideg
és meleg . Voltak napok, amikor imádta ezt a várost, máskor g yűlölte. De
elhag yni sosem bírta. Eg y időre, átmenetileg ig en. De örökre sosem. Nem
úg y, ahog y Rakel hag yta el őt.
Meg várta, hog y a biztonság i őr beeng edje, majd a felvonók előtt állva
kig ombolta a kabátját. Ennek ellenére érezte, ahog y elönti a verejték. És
mihelyt az eg yik lift ajtaja kinyílt, nyomban remeg ni is kezdett. Rájött, hog y
ez ma nem fog menni, sarkon fordult, és elindult felfelé a lépcsőn a hatodik
emeletre.
– Vasárnap munkában? – nézett fel Katrine Bratt a számítóg épéből, amikor
Harry kéretlenül belépett az irodájába.
– Akárcsak te. – A nő íróasztalával szemben álló székbe süppedt.
Találkozott a pillantásuk.
Harry behunyta a szemét, hátrahajtotta a fejét, és kinyújtotta hosszú lábát,
amely eg észen az íróasztalig elért. Az íróasztalig , amelyet Katrine az állással
eg yütt Gunnar Hag entől vett át. A nő világ osabbra festette a falakat, és
felcsiszoltatta a parkettát, de máskülönben a g yilkosság i csoport vezetőjének
irodája ug yanolyan volt, mint azelőtt. És bár Katrine Bratt a csoport
nemrég iben kinevezett vezetője, sőt édesanya volt, Harry még mindig azt a
sötét szemű, vadóc lányt látta benne, aki a berg eni rendőrőrsről érkezett
hozzájuk, eg y tervvel, nehéz lelki pog g yásszal, fekete sörénnyel, fekete
bőrkabátban. És akinek olyan teste volt, amely lépten-nyomon mag ára
vonzotta Harry kollég áinak bámész tekintetét. Hog y Katrinét csak Harry
érdekelte, annak a szokásos ellentmondásos okai voltak. Hog y rossz volt a
híre. Hog y fog lalt volt. És hog y nem tekintette többnek a lányt kollég ánál.
– Javíts ki, ha tévedek – ásította Harry –, de a telefonban úg y tűnt, mintha a
te totenid élvezné az apaság i szabadság ot.
– Íg y is van – felelte Katrine a billentyűzeten kopácsolva. – És mi van
veled? Élvezed a…
– Feleség szabadság ot?
– Valójában azt akartam kérdezni, élvezed-e, hog y visszatértél a
g yilkosság i csoporthoz.
Harry kinyitotta az eg yik szemét.
– A szimpla rendőrtiszteknek való feladatokhoz?
Katrine felsóhajtott.
– Ez volt a leg több, amit Gunnarral kihozhattunk a helyzetből, Harry.
Még is mire számítottál?
Harry fél szemmel vég ig pásztázta az irodát, miközben azon tűnődött, mire
is számított. Hog y Katrine irodája több nőiesség et sug ároz majd? Hog y
biztosítják számára azt a mozg ásteret, amellyel azelőtt bírt, hog y otthag yta a
g yilkosság iakat, előadó lett a rendőrtiszti főiskolán, feleség ül vette Rakelt, és
meg próbált nyug odt, józan életet élni? Világ os, hog y nem állt módjukban
ezt meg tenni. Katrine Gunnar Hag en áldásával és Bjørn seg ítség ével a szó
szoros értelmében kihalászta őt az árokból, és ezt a helyet szerezte neki, hog y
leg yen oka felkelni reg g elenként, valami másra is g ondoljon Rakelen kívül,
és lehetőleg ne ig ya halálra mag át. Az pedig , hog y ő köszönettel elfog adta a
papírrendezg etést és a dög lött akták átnézésének feladatát, csak azt mutatta,
hog y jóval mélyebbre süllyedt, mint azt lehetség esnek hitte. Bár a
tapasztalat azt súg ta, hog y mindig lehet még mélyebbre süllyedni. Harry
meg köszörülte a torkát.
 – Kölcsön tudsz adni ötszáz koronát?
– Cseszd meg , Harry! – Katrine kétség beesetten nézett rá. – Ezért jöttél ide?
Nem volt elég a teg napi?
– Ez nem íg y működik – felelte Harry. – Te küldted utánam Bjørnt, hog y
összeszedjen?
– Nem.
– Akkor hog y talált meg ?
– Mindenki tudja, hol töltöd az estéidet. Sokan furcsának vélnék, hog y
éppen azt a bárt választottad, amit nemrég adtál el.
– Rendszerint nem szívesen tag adják meg eg y korábbi tulajdonos
kiszolg álását.
– Teg napig talán íg y volt. Bjørn szerint a tulajdonos utolsó mondata az
volt, hog y életed vég éig ki vag y tiltva.
– Tényleg ? Lófaszra sem emlékszem.
– Hadd seg ítsek eg y kicsit. Meg próbáltad rábeszélni Bjørnt, hog y seg ítsen
feljelenteni a Jealousyt a zenéért, amit játszanak, aztán pedig arra, hog y hívja
fel Rakelt, és beszéljen a lelkére. A saját telefonjáról, mivel te a tiédet otthon
hag ytad, és mert amúg y is kételkedsz abban, hog y Rakel felveszi, ha látja,
hog y te hívod.
– Jóság os ég ! – nyög ött fel Harry, a tenyerébe temette az arcát, és a
homlokát masszírozta.
– Nem azért mondtam el, hog y g yötörjelek vele, hanem hog y lásd, mi
történik, amikor iszol.
– Kösszépen. – Harry összekulcsolta a kezét a hasán, majd észrevette, hog y
eg y kétszáz koronás bankjeg y fekszik közvetlenül előtte az íróasztal szélén.
– Túl kevés, hog y berúg j – mondta Katrine. – De ahhoz elég , hog y elaludj.
Mert erre van szükség ed. Alvásra.
Harry Katrinére nézett. A nő tekintete lág yabb lett az évek során, már nem
az a dühös lány volt, aki bosszút akar állni a világ on. Talán az emberekért, az
osztályért és a kilenc hónapos kisfiúért vállalt felelősség volt az oka. Nos,
ig en, az ilyesmi minden bizonnyal felébreszti a g ondoskodási ösztönt, és
meg enyhíti az embereket. Másfél évvel ezelőtt, a Vámpirista-üg y idején,
amikor Rakel kórházban feküdt, Harry pedig istentelenül berúg ott, Katrine
szedte össze, és vitte haza a lakásába. Meg eng edte, hog y az eg yébként
patyolattiszta fürdőszobájában hányjon, és néhány órát a Bjørnnel közös
ág yában aludjon öntudatlanul.
 – Nem – mondta Harry. – Nem alvásra van szükség em, hanem eg y üg yre.
– Már kaptál eg y üg yet…
– A Finne-üg yre van szükség em.
Katrine felsóhajtott.
– Azokat a g yilkosság okat, amelyekre célzol, nem Finne-üg ynek hívják, az
ég világ on semmi sem utal rá, hog y ő az elkövető. És ahog y már említettem,
meg vannak rá az embereim.
– Három g yilkosság . Három meg oldatlan g yilkosság . Te pedig úg y véled,
nincs szükség ed valakire, aki bizonyítani tudja azt, amivel mindketten
tisztában vag yunk, nevezetesen, hog y Finne követte el őket?
– Meg van az üg yed, Harry. Oldd meg , és eng edd, hog y én vezessem ezt a
kócerájt.
– Az én üg yem abszolút nem üg y, hanem eg y családon belüli g yilkosság ,
ahol a férj mindent bevallott, továbbá ismert az indíték, és a kezünkben van a
technikai bizonyíték.
– Előfordulhat, hog y hirtelen visszavonja a vallomását, és több
kapaszkodóra lesz szükség ünk.
– Ez eg y olyan eset, amit nyug odtan odaadhattál volna Wyllernek vag y
Skarrénak vag y valamelyik újoncnak. Finne eg y szexuális rag adozó és
sorozatg yilkos, és a fenébe is, én vag yok az eg yetlen nyomozód, aki speciális
tapasztalattal bír ezen a területen.
– Nem, Harry! És ez vég leg es.
– De miért?
– Miért? Nézz már mag adra! Ha te vezetnéd a g yilkosság i csoportot,
elküldenél eg y iszákos és labilis nyomozót az eg yébként is szkeptikus
koppenhág ai és stockholmi kollég ákhoz, akik teljesen biztosak abban, hog y
nem ez az ember áll a városukban elkövetett g yilkosság ok mög ött?
Mindenütt sorozatg yilkosokat látsz, mert az ag yad erre van ráállva.
– Biztosan íg y van, de ez Finne. Az összes ismertetőjeg y…
– Állj! Meg kell szabadulnod ezektől a kényszerképzetektől, Harry!
– Kényszerképzetek?
– Bjørn mesélte, hog y ittasan folyamatosan Finnéről hablatyolsz. Hog y el
kell kapnod, mielőtt ő kap el tég ed.
– Ittasan? Mondd szépen utánam: bebaszva. Be-basz-va. – Harry
felmarkolta, és a nadrág zsebébe g yűrte a kétszázast. – Kellemes hétvég ét!
– Hová mész?
 – Olyan helyre, ahol meg szentelhetem az ünnepnapot.
– Kavicsok vannak a cipőd talpában, úg yhog y emeld a lábadat, amikor
vég ig mész a parkettámon.

Harry lerobog ott a Grønlandsleireten az Olympen és a Pig alle felé. Nem ezek
voltak a kedvenc kocsmái, de ezek voltak a leg közelebb. Grønland főutcáján
olyan g yér volt a forg alom, hog y át tudott kelni a piros lámpánál, miközben
eg y pillantást vetett a mobiltelefonjára. Azon tűnődött, visszahívja-e
Alexandrát, de g yorsan letett róla. Nem érzett mag ában elég lelkierőt hozzá.
A híváslista szerint teg nap hat és nyolc óra között hatszor próbálta felhívni
Rakelt. Meg borzong ott. Nem fogadott hívások. A technológ ia nyelve olykor
szükség telenül pontos.
Amikor az út túloldalán fellépett a járdára, hirtelen fájdalmat érzett a
mellkasában, a szíve pedig úg y dübörg ött, mintha elpattant volna a tempóját
szabályozó rug ó. Még éppen csak felmerült benne a szívroham g ondolata,
amikor a fájdalom ahog y jött, úg y el is múlt. Nem is ez lett volna a
leg rosszabb vég . Eg y nyilallás a mellkasában. Összecsukló térd. A homlok az
aszfalton. The End. Még néhány nap ivás ebben a tempóban, és nem is lesz
olyan irreális. Harry továbbindult. Eg y újabb villanást is észlelt. Ezúttal
többet látott, mint a fürdőszobai eset alkalmával. De a kép nyomban el is
illant, akár eg y álom, amikor felébred az ember.
Meg állt az Olympen ajtaja előtt, és bekukucskált. A néhány éve még Oslo
leg barnább kocsmájának számító hely alapos felújításon esett át, még hozzá
olyan alaposon, hog y Harry habozni kezdett. Szemüg yre vette az új
vendég eket. Jobbára hipszterek és jól öltözött párok voltak bent, de akadt
néhány kisg yerekes család is, akik időszűkében és meg felelő pénzüg yi
helyzetben voltak ahhoz, hog y a vasárnapi vacsorát eg y étteremben költsék
el.
A zsebébe dug ta a kezét. Meg találta a kétszázast, de valami mást is. Eg y
kulcsot. Nem a sajátját, hanem a családi g yilkosság helyszínéét. Tøyen
városrészben a Borg g atán. Nem tudta pontosan, miért kérte el eg y már
felderített üg y helyszínének a kulcsát. De íg y leg alább eg ymag a lehet a
lakásban. Teljesen eg yedül, mivel az üg y másik – úg ynevezett technikai –
nyomozója, Truls Berntsen a kisujját sem fog ja mozdítani. Berntsen finoman
szólva sem az érdemei alapján nyert bebocsátást a g yilkosság iakhoz, hanem
g yerekkori barátja, a korábbi rendőrfőkapitány és jelenleg i ig azság üg yi
miniszter, Mikael Bellman jóvoltából. Truls Berntsen teljesen
hasznavehetetlen volt, Katrine és Truls között pedig hallg atólag os
meg állapodás született arról, hog y a férfi távol tartja mag át a munka
nyomozástechnikai részétől, helyette a kávéfőzésre és az eg yszerűbb irodai
feladatokra koncentrál. Ami a g yakorlatban a pasziánszt és a Tetrist
jelentette. A kávé nem lett jobb, mint amilyen korábban volt, ám az utóbbi
időben meg esett, hog y Truls meg verte Harryt Tetrisben. Valójában szomorú
pár voltak ők ketten, akik az eg yterű iroda leg vég ében ültek eg y kerekeken
álló, másfél méter mag as, korhadt válaszfallal elszeparálva.
Harry ismét benézett a bárba. Észrevett eg y üres bokszot az eg yik
kisg yerekes család mellett, akik közvetlenül az ablaknál ültek. Ebben a
pillanatban a kisfiú felfig yelt rá, és nevetve mutog atni kezdett. Az apa, aki
háttal ült, meg fordult, Harry pedig automatikusan hátralépett, vissza a
sötétbe, ahonnan a saját sápadt, ráncos arcát látta visszatükröződni az
üveg ben. Képmása összeolvadt a bent ülő fiú arcával. Eg y emlék kúszott az
ag yába. Nag yapa és ő, kisfiúként. Nyári vakáció és családi vacsora
Romsdalenben. Kineveti a nag yapját. Az ag g ódó szülők. A részeg nag yapa.
Ismét meg tapog atta a kulcsot. Borg g ata. Alig öt-hat perc az út oda
g yalog .
Előhúzta a mobilját. Meg nyitotta a telefonkönyvet, és meg nyomta a
híváskezdeményezés g ombot. Várakozás közben a bütykeit tanulmányozta a
szabad jobb kezén. A fájdalom csökkenőben volt, úg yhog y alig ha üthetett túl
keményet. De eg y David Gray-imádó szűz orra nyilván nem viselt el sokat,
mielőtt kifröccsent a vére.
– Ig en, Harry?
– Ig en, Harry?
– Éppen vacsorázom.
– Oké, rövid leszek. Tudunk találkozni vacsora után?
– Nem.
– Rossz válasz, próbáld újra!
– Ig en?
– Erről van szó. Borg g ata 5. Hívj fel, amikor odaérsz, lemeg yek, és
beeng edlek.
Harry hallotta, ahog y Ståle Aune, rég i barátja és a g yilkosság i osztály
állandó pszichológ usszakértője mélyet sóhajt.
 – Ezek szerint ez nem eg y bárba szóló meg hívás, ahol nekem kell fizetnem,
hanem józan vag y?
– Hag ytalak én valaha is fizetni? – Harry előhúzta a zsebéből a Camelt.
– Nem, állod a cechet, és folyton nosztalg iázol. Az alkohol viszont
hamarosan felemészti az utolsó vasadat és a memóriádat is, tudtad?
– Ig en. A családon belüli g yilkosság ról van szó. A férj késsel…
– Ig en, ig en, olvastam róla.
Harry eg y cig arettát dug ott a szájába.
– Akkor jössz?
Újabb mély sóhajt hallott a telefonban.
– Amennyiben ezzel néhány órára távol tudlak tartani az üveg től.
– Briliáns – mondta Harry, majd befejezte a hívást, és visszacsúsztatta a
telefont a kabátja zsebébe.
Rág yújtott, és mélyen beszívta a füstöt. Háttal állt a bár csukott ajtajának.
Még éppen beleférne eg y sör, mielőtt Aune odaér a Borg g atába. A bárból
zene szűrődött ki. Eg y szerelmi vallomás autotunesszal kiig azított hang okkal.
Bocsánatkérőn odaintett eg y fékező autónak, miközben átviharzott az
úttesten.

A Borg g atán a rég i munkásneg yed épületeinek homlokzata mög ött világ os,
amerikai konyhás nappalikkal, modern fürdőszobákkal és a hátsó kertre néző
erkélyekkel rendelkező, felújított lakások bújtak meg . Harry ezt eg yfajta
fig yelmeztetésnek tekintette, amely szerint Tøyent sem kerüli el a
rehabilitáció, a nég yzetméterárakat felverik, a lakók kicserélődnek, és
eg yúttal a kerület társadalmi státusza is felértékelődik. A bevándorlók
élelmiszerüzletei és kis étkezdéi fitneszstúdióknak és hipszteréttermeknek
adják át a helyüket.
A pszichológ us láthatóan kényelmetlenül érezte mag át a két karcsú
konyhaszék eg yikén, amelyeket Harry húzott a világ os parketta közepére.
Harry úg y sejtette, hog y ez a szék és Ståle Aune túlsúlyos teste közötti
aránytalanság nak, valamint a még mindig párás, kis, kerek szemüveg nek
volt köszönhető, mivel a pszichológ us kelletlenül bár, de lemondott a
liftezésről, és Harryval lépést tartva a lépcsőn kaptatott fel a második
emeletre. Esetleg a vértócsának, amely meg dermedt, fekete viaszpecsétként
feküdt közöttük. Az eg yik nyári szünetben, amikor Harry még kicsi volt,
nag yapa azt mondta neki, hog y biztosan nem tud meg enni eg y pénzérmét. Ő
bement a szobájába, elővette az ötkoronást, amelyet nag yapa adott neki, és
meg próbálta. Emlékezett a fog fájásra, a fémes szag ra és az édeskés ízre.
Pontosan olyan volt, mint amikor kiszívta a vért eg y sebből. Vag y mint a
tetthelyek szag a, amelyekre később ki kellett mennie, hiába volt rég i a vér. A
szoba szag a, amelyben most ültek. A pénzérme. Vérdíj.
– Kés – mondta Ståle Aune, és a hóna alá dug ta mindkét kezét, mintha attól
félne, hog y ellopják. – Késsel kapcsolatos g ondolatok. Ahog y a hideg acél
átszúrja a bőrt, és a testedbe hatol. Teljesen kiborít, hog y ezzel a fiatalos
kifejezéssel éljek.
Harry nem válaszolt. Aune olyan rég óta volt a csoport tanácsadója
g yilkosság i üg yekben, hog y Harry képtelen lett volna meg mondani, mikor
kezdett barátként tekinteni a nála tíz évvel idősebb pszichológ usra.
Mindenesetre elég jól ismerte ahhoz, hog y tisztában leg yen vele, csak úg y
tesz, mintha nem tudná, hog y a kiborulni szó mindkettőjüknél idősebb. Aune
szerette öreg és konzervatív léleknek feltüntetni mag át, aki füg g etlenedik a
korszellemtől, amelyet a kollég ái olyan buzg ón hajszoltak abban a
reményben, hog y ettől majd „relevánsnak” fog ják tekinteni őket. Aune úg y
szokott nyilatkozni a sajtóban és szakmai körökben, hog y a pszichológiában és
a vallásban az a közös, hogy többnyire azokat a válaszokat adják az embereknek,
amelyeket hallani akarnak. Odakint a sötétségben, ahová a tudomány fénye még nem
ért el, a pszichológiának és a vallásnak szabad mozgástere van. Ha ahhoz tartanák
magukat, amit valójában tudunk, ennek a rengeteg pszichológusnak és lelkésznek nem
lenne munkája.
– Tehát a családapa itt szúrta meg a feleség ét… Hányszor is?
– Tizenháromszor – felelte Harry, és körülnézett.
Közvetlenül előttük a falon Manhattan felhőkarcolóinak sziluettjét
ábrázoló, nag y, bekeretezett, fekete-fehér fotó lóg ott, középen a Chrysler
Building g el. Valószínűleg az IKEA-ban vásárolták. És akkor mi van? Jó kép
volt. Ha nem zavarja az embert, hog y még jó néhány lakásban ug yanez a kép
lóg , és a vendég ei eg y része g arantáltan lefitymálja majd – na nem azért,
mert nem jó, hanem mert az IKEA-ból származik –, semmi g ond. Harry akkor
is ezzel érvelt, amikor Rakel azt mondta, hog y szeretne eg y nyolcvanezer
koronába kerülő, számozott fotót Torbjørn Rødlandtól eg y extra hosszú,
fehér limuzinról, amely eg y keskeny hajtűkanyarban áll Hollywood Hillsben.
Rakel fenntartások nélkül ig azat adott Harrynak, akit ez olyan boldog g á tett,
hog y meg vette a nőnek a képet. Nem azért, mert nem jött rá, hog y Rakel
rászedte, hanem mert titokban ő is klassz képnek tartotta.
– Dühös volt – állapította meg Aune, és kig ombolta az ing nyakát, ahol
máskülönben eg y csokornyakkendő szokott ékeskedni, amelynek mintája
rendszerint a komoly és a humoros között eg yensúlyozik. Például a kék,
sárg a csillag os, EU-s csokornyakkendő.
Az eg yik szomszédos lakásban g yereksírás hang zott fel.
Harry leütög ette a hamut a cig arettájáról.
– A pasas azt mondja, nem emlékszik, hog yan ölte meg a feleség ét.
– Elfojtott emlékek. Eng ednetek kellene, hog y hipnotizáljam.
– Nem is tudtam, hog y ilyesmivel is fog lalkozol.
– Hipnózissal? Szerinted hog y sikerült meg házasodnom?
– Nos, erre itt nincs szükség . A technikusok bizonyítékokat találtak arra,
hog y a nő éppen a nappalin vág ott át, amikor a férje utánament, és hátba
szúrta. A veséjét találta el. A szomszédok valószínűleg ezért nem hallottak
sikoltozást.
– Valóban?
– Ha eg y ilyen fájdalmas helyen éri késszúrás, az áldozat meg bénul, szinte
azonnal elveszti az eszméletét, és meg hal. Nyilván ezért is alkalmazzák
előszeretettel ezt a módszert a hivatásos katonák. Ez az úg ynevezett csendes
g yilkosság .
– Tényleg ? És mi a helyzet azzal a jó öreg meg oldással, amikor a tettes az
eg yik kezével hátulról befog ja az áldozat száját, a másikkal meg elvág ja a
torkát?
– Elavult, és soha nem is volt annyira jó. Össze kell hang olni a
mozdulatokat, és biztos kezet ig ényel. Meg lepően g yakori, hog y a katonák
meg vág ják a kezüket, amellyel befog ták az áldozat száját.
Aune arca g rimaszba rándult.
– De g ondolom, a férj nem volt kommandós vag y ilyesmi?
– Valószínűleg teljesen véletlenül találta el pont a vesét. Semmi sem utal
arra, hog y szándékában állt leplezni a g yilkosság ot.
– Szándékában állt? Úg y érted, hog y nem tervezett, hanem impulzív
cselekedet volt?
Harry lassan bólintott.
– A lánya futni volt. A férfi felhívta a rendőrség et, mielőtt a lány hazaért,
íg y már a ház előtt vártuk, és meg akadályoztuk, hog y bejöjjön.
 – Ig azán fig yelmes.
– Ezt mondják róla. Hog y fig yelmes és g ondoskodó férfi. – Harry meg int
leütög ette a cig arettát. A hamu a meg száradt vértócsára perg ett.
– Nem kellene esetleg hamutartóba hamuznod?
– A helyszínelők már vég eztek, és minden eg ybevág a vallomással.
– Úg y értem, ettől füg g etlenül.
– Nem kérdeztél az indítékról.
– Oké. Mi volt az indíték?
– A szokásos. A férj telefonja lemerült, mire ő kölcsönvette a neje
készülékét annak tudta nélkül. A telefonban felfedezett eg y sms-t, ami
felkeltette a g yanúját, úg yhog y meg nézte visszamenőleg a teljes
üzenetváltást. Fél évre nyúlt vissza, és nyilvánvalóan kiderült belőle, hog y a
nőnek szeretője van.
– Konfrontálódott a férj a szeretővel?
– Nem, de a jelentés szerint átvizsg álták a telefont, meg találták az
üzeneteket, és felvették a kapcsolatot a szeretővel. Eg y húszas éveiben járó
fiatalemberről van szó, tizenöt évvel fiatalabb az áldozatnál. Meg erősítette,
hog y viszonyuk volt.
– Még valami, amiről tudnom kellene?
– A férj stabil munkahellyel rendelkezett, jó anyag i helyzetben volt,
mag asan képzett, és sosem került összetűzésbe a hatóság okkal. A család, a
kollég ák, a barátok és a szomszédok nyílt, barátság os, szelíd embernek írták
le, aki mag a a meg bízhatóság . És ahog y az imént meg állapítottad:
g ondoskodó. „Olyan férfi, aki kész lett volna mindent feláldozni a
családjáért”, állt az eg yik jelentésben. – Harry mélyet szívott a cig arettába.
– És most azért kérdezel eng em, mert szerinted nincs meg oldva az üg y?
Harry az orrán át eng edte ki a füstöt.
– Az üg y eg y mákszemnyi ag ymunkát sem ig ényel, a bizonyítékok már
rendelkezésre állnak, vag yis lehetetlen elcseszni, ezért bízta rám Katrine.
Rám és Truls Berntsenre. – Harry szája sarka mosolyra húzódott.
A család jó anyag i körülmények között élt. Még is úg y döntöttek, hog y
Tøyenben, ebben a meg fizethetőbbnek számító bevándorlókerületben fog nak
lakni, és IKEA-művészetet vásárolnak. Lehet, hog y eg észen eg yszerűen jól
érezték mag ukat itt. Ahog y Harry is jól érezte mag át Tøyenben. És az is
lehet, hog y a falon lóg ó kép eredeti, és eg y vag yont ér.
– Akkor azért érdekel, mert…
 – Mert meg akarom érteni – felelte Harry.
– Meg akarod érteni, miért öli meg eg y férfi a feleség ét, aki szeretőt tartott
a háta mög ött?
– Eg y férj általában akkor g yilkol, amikor nyilvános sérelem fenyeg eti. De
a szerető kihallg atásán kiderült, hog y szig orúan titokban tartották a
viszonyt, sőt szakítani készültek.
– De az asszonynak ezt már nem volt ideje elmondani a férjnek, mielőtt az
leszúrta volna?
– De ig en, a férfi azonban azt állítja, hog y nem hitt neki, és úg y érezte, a nő
az eg ész családot elárulta.
– Na, erről van szó. Az a férfi, aki mindig mindent feláldozott a családjáért,
természetesen sokkal fokozottabban éli meg a meg csalást. Meg bántották, és
ha ilyen mélyen meg sértenek minket, az mindannyiunkat g yilkolásra
ösztönözhet.
– Mindannyiunkat?
Aune a Manhattan-kép melletti könyvespolcokra hunyorg ott.
– Tele vannak szépirodalmi művekkel.
– Láttam, ig en – bólintott Harry.
Aunének volt eg y elmélete, amely szerint a g yilkosok nem olvasnak, vag y
a leg jobb esetben is csak ismeretterjesztő irodalmat.
– Ismered Paul Mattiuzzit? – kérdezte Aune.
– Mm.
– Pszichológ us és a g yilkosság i üg yek szakértője. Nyolc fő csoportba osztja
a g yilkosokat. Te meg én nem vag yunk benne az első hétben. A nyolcadikban
azonban, amely a „traumatizáltak” címkét viseli, mindannyiunknak van hely.
Eg y az elevenünkbe vág ó, de erőteljes támadás g yilkost csinálhat belőlünk. A
támadást halálosan sértőnek, sőt kibírhatatlannak érezhetjük. Ha nem
vág unk vissza, az meg foszt minket a létjog osultság unktól, a
férfiasság unktól, és tehetetlenné, cselekvésképtelenné tesz bennünket. A
meg csalás nyilvánvalóan pontosan ilyen tapasztalat lehet.
– De mindenkinél?
– A traumatizált g yilkosnak nincsenek eg yértelmű személyiség vonásai,
ellentétben a másik hét csoporttal. Itt, és csakis itt, vannak olyan g yilkosok,
akik Dickenst és Balzacot olvasnak. – Aune mély léleg zetet vett, és
meg ráng atta a tweedzakója ujját. – Ig azából mit szeretnél tudni, Harry?
– Ig azából?
 – Többet tudsz a g yilkosokról, mint bárki, akit ismerek, az ég világ on
semmi új nem volt számodra abban, amit a sérelemről és a kateg óriákról
meséltem.
Harry meg vonta a vállát.
– Talán csak hallanom kell, hog y valaki kimondja hang osan. Talán íg y én is
hinni tudok benne.
– Miben nem hiszel?
Harry meg vakarta fejbőrét az ég nek meredő, lassan őszbe forduló, rövidre
nyírt szőke hajszálak között. Rakel azt mondta, hog y kezd eg y sündisznóra
hasonlítani.
– Nem tudom.
– Talán csak az eg ód az, Harry.
– Mármint?
– Hát nem nyilvánvaló? Azután kaptad meg az üg yet, hog y mások már
felderítették. Most találni szeretnél valamit, ami kétség eket ébreszthet a
meg oldást illetően. Valamit, ami meg mutatja, hog y Harry Hole látja, amit
senki más nem vett észre.
– És mi van, ha ezt csinálom? – Harry a cig aretta parazsát tanulmányozta. –
Mi van, ha lenyűg öző nyomozói tehetség g el jöttem a világ ra, és olyan
ösztönöket fejlesztettem ki, amelyeket még nekem sem sikerült
kielemeznem?
– Remélem, most csak viccelsz.
– Félig -meddig . Olvastam a kihallg atások jeg yzőkönyveit. A férj valóban
traumatizáltnak tűnt a válaszai alapján. De aztán meg hallg attam a
felvételeket. – Harry mag a elé meredt.
– És?
– Inkább rémültnek hang zott, mint rezig náltnak. Eg y beismerő vallomás
mag a a beletörődés. Olyankor az embernek már nincs mitől félnie.
– Hiszen meg kapja a büntetését.
– Már meg kapta. A meg aláztatást. A fájdalmat. Vég ig kellett néznie eg y
szerette halálát. A börtön elszig eteltség . Csend. Rutin. Nyug alom. Az már
valószínűleg csak meg könnyebbülés. Talán a lánya az oka, az ag g odalom,
hog y mi lesz vele.
– És hog y a pokolban fog ég ni.
– Már ott ég .
Aune felsóhajtott.
 – Akkor hadd ismételjem meg a kérdést: mit akarsz tulajdonképpen?
– Azt akarom, hog y hívd fel Rakelt, és mag yarázd el neki, hog y vissza kell
jönnie hozzám.
Ståle Aune szeme elkerekedett.
– Na, most tényleg vicceltem – mondta Harry. – Néha rám jön a
szívdobog ás. Meg valamiféle szorong ásos roham. De nem is erről van szó.
Álmodtam… valamit. Valamit, amit nem látok rendesen, de újra meg újra
felvillan.
– Vég re eg y eg yszerű kérdés – mondta Aune. – Bódulat. A pszichológ ia
olyan tudomány, amely nem hivatkozik túl sok szilárd tényre, de a
bódítószerek fog yasztása és a mentális sérülések közötti összefüg g és
mélyrehatóan meg alapozott. Mikor kezdődött?
Harry az órájára pillantott.
– Két és fél órája.
Ståle Aune öblös hang on felnevetett.
– És azért akartál beszélni velem, hog y leg alább elmondhasd, orvosi
seg ítség et kértél, mielőtt visszatértél az öng yóg yításhoz?
– Ezek nem a szokásos dolg ok – mondta Harry. – Nem a kísértetek.
– Mert azok éjszaka jönnek?
– Ig en. És azok nem rejtőznek el. Látom és felismerem őket. Áldozatok.
Halott kollég ák. Gyilkosok. Ez valami más.
– Fog almad sincs róla, mi lehet?
Harry meg rázta a fejét.
– Valaki, aki rács mög ött ül. Úg y néz ki, mint… – Harry előrehajolt, és
elnyomta a cig arettát a vértócsában.
– Mint Svein „Vőleg ény” Finne?
Harry felpillantott, és felvonta a szemöldökét.
– Ezt meg honnan veszed?
– Az a hír járja, hog y azt hiszed, rád vadászik.
– Beszéltél Katrinével.
– Ag g ódik érted. Eg y értékelést akart.
– És te beleeg yeztél?
– Azt mondtam, hog y ehhez nem vag yok kellően elfog ulatlan. De
eg yértelmű, hog y a paranoia összefüg g ésbe hozható az alkoholizmussal.
– Én juttattam rács mög é, Ståle. Ő volt az első esetem. Húsz évre ítélték
nemi erőszakért és g yilkosság ért.
 – Csak a munkádat vég ezted, Finnének semmi oka sem volt rá, hog y
személyes üg ynek veg ye.
– Az erőszakot beismerte, a g yilkosság ot illetően viszont ártatlannak
vallotta mag át, azt állította, hog y meg hamisítottuk a bizonyítékokat.
Tavalyelőtt meg látog attam a börtönben, hog y kiderítsem, tud-e seg íteni a
Vámpirista-üg yben. Mielőtt eljöttem, pontosan meg mondta, mikor szabadul,
és meg kérdezte, biztonság os helyen él-e a családom.
– Rakel tud erről?
– Ig en. Az év elején bakancsnyomokat találtam a hóban a konyhaablak
előtti erdős részen, és felszereltem eg y vadkamerát.
– Bárki lehetett, Harry. Valaki, aki eltévedt.
– Zárt mag ánterületen és eg y ötven méter hosszú, meredek, jeg es
felhajtón?
– Várj eg y percet! Te nem karácsonykor költöztél el?
– Nag yjából. – Harry elhesseg ette a füstöt.
– De jártál utána a telken? Az erdős részen? Rakel tud erről?
– Nem, de nyug alom, nem vag yok zaklató. Rakel elég g é félt, és csak tudni
akartam, hog y minden rendben van-e.
– Ezek szerint a vadkameráról sem tud?
Harry meg vonta a vállát.
– Harry?
– Hm?
– Eg észen biztos vag y benne, hog y Finne miatt szerelted fel a kamerát?
– Úg y érted, nem azt akartam-e kideríteni, hog y járnak-e pasik az
exemhez?
– Azt akartad?
– Nem – felelte Harry határozottan. – Ha Rakel nem akar eng em,
nyug odtan lehet más kedvese.
– Komolyan beszélsz?
Harry felsóhajtott.
– Rendben – bólintott Aune. – Azt mondtad, láttál eg y villanást, amelyben
eg y Finnére hasonlító ember ült rács mög ött.
– Nem, ezt te mondtad. Nem Finne volt.
– Nem?
– Nem… Én voltam.
Ståle Aune vég ig simított g yér haján.
 – És most diag nózist vársz?
– Hadd halljam! Szorong ás?
– Azt hiszem, az ag yad okokat keres arra, miért lenne Rakelnek szükség e
rád. Például hog y meg védd az ellenség ektől. De te nem bezárva vag y, Harry,
hanem kizárva. Fog add el, és lépj tovább.
– A „fog add el” szöveg en kívül akad valami orvosság is, amit felírhatnál?
– Alvás. Edzés. És talán meg próbálhatnál meg ismerkedni valakivel, aki
eltereli a g ondolataidat Rakelről.
Harry cig arettát dug ott a szája sarkába, és kinyújtotta a hüvelykujját.
– Alvás. Minden éjjel eszméletlenre iszom mag am. Pipa. – A mutatóját is
kinyújtotta. – Edzés. Emberekkel verekszem a bárban, amely korábban az
enyém volt. Pipa. – A szürke titánujj is csatlakozott a másik kettőhöz. –
Ismerkedés. Mindenféle csajokkal dug ok, csúnyákkal és szépekkel,
némelyikükkel még értelmes beszélg etést is folytatok utána. Pipa.
Aune Harryra nézett. Aztán mélyet sóhajtott, felállt, és beg ombolta a
tweedzakóját.
– Nos, akkor biztosan rendben lesz minden.

Miután Aune elment, Harry eg y darabig a kanapé közepén ült, és kifelé

bámult az ablakon. Aztán felállt, és vég ig járta a lakás helyiség eit. A házaspár
szobájában rend és tisztaság uralkodott, az ág yat bevetették. Benézett a
ruhásszekrényekbe. Az asszony ruhatára nég y szekrényt fog lalt el, míg a férj
holmija eg ybe volt bezsúfolva. Gondoskodó férj. A lányuk szobájának
tapétáján világ osabb árnyalatú tég lalapok látszottak. Harry úg y sejtette,
hog y a lány leszedeg ette a kamaszkori posztereit a falról, miután tizenkilenc
éves lett. Eg yetlen kisebb kép maradt fenn, amely eg y fiút ábrázolt eg y
Rickenbacker elektromos g itárral a nyakában.
Harry vég ig böng észte a tükör előtti polcon sorakozó kis
lemezg yűjteményt.
Propag andhi. Into It. Over It. My Heart To Joy. Panic! at the Disco. Emós
cuccok.
Ezért is lepődött meg , amikor feltette a lemezjátszó tetején heverő
bakelitlemezt, és meg hallotta a behízelg ő, lág y hang okat, amelyek a korai
Byrdsre emlékeztették. De a Rog er McGuinn-féle tizenkét húros g itár
ellenére g yorsan rájött, hog y jóval újabb keletű produkcióról van szó.
Mindeg y, mennyi csöves erősítőt és rég i Neumann-mikrofont használtak, a
retrohang zás nem tévesztett meg senkit, ráadásul az énekes eg yértelmű
norvég akcentussal énekelt, és az eg ész úg y hang zott, mintha inkább
hallg atott volna Thom Yorke-ot és Radioheadet 1995-ben, mint Gene Clarkot
és David Crosbyt 1965-ben. Harry pillantása vég ig siklott az album borítóján,
amely a lemezjátszó mellett hevert a hátoldalával felfelé, és meg állapította,
hog y a nevek csakug yan norvég nak hang zanak. A tekintete ismét a szobát
pásztázta, és eg y pár Adidas cipőn állapodott meg a szekrény előtt. Ug yanaz
a modell volt, mint az övé, amelyből néhány évvel ezelőtt meg próbált eg y
újat vásárolni, de már nem g yártották. A kihallg atási jeg yzőkönyvekből
emlékezett rá, hog y mind a lány, mind az apja azt vallotta, hog y a lány este
neg yed kilenckor hag yta el a lakást, és félórával később érkezett vissza,
miután felfutott az Ekeberg tetején lévő szoborparkhoz, majd az Ekeberg
étterem érintésével haza. Az edzőruhája az ág yon feküdt, Harry pedig látta
mag a előtt, ahog y a rendőrség beeng edi szeg ényt, hog y felüg yelet alatt
átöltözzön, és összeszedjen eg y táskányi ruhát. Harry leg ug g olt, és felemelte
a cipőt. A felsőrész bőre puha volt, a talp tiszta és sima, mintha a
tulajdonosának még nem lett volna túl sok ideje használni. Tizenkilenc év.
Eg y szinte vadonatúj élet. Harry cipője már elszakadt. Természetesen
beszerezhetett volna eg y másik modellt, de nem akart. Már meg találta azt,
amelyet innentől fog va hordani szeretne. Innentől fog va. Talán még meg
lehet javíttatni.
Harry visszament a nappaliba, és feltakarította a cig arettahamut a
padlóról. Rápillantott a telefonjára. Nem volt üzenete. A zsebébe dug ta a
kezét. Kétszáz korona.
 Negyedik fejezet

– Utolsó rendelés, aztán zárunk!

Harry az italába bámult. Ezúttal csak kortyolg atta. Általában azonnal
felhajtotta, mert nem az ízét szerette, hanem a hatását. Mellesleg nem a
szeret volt a meg felelő szó. Szüksége volt rá. Nem, nem is ez. Kellett. Nem tudott
élni nélküle. Mesterség es léleg eztetés, amikor a fél szíved meg áll.
A futócipőt biztosan meg lehet javíttatni.
Újra elővette a telefont. A készülék névjeg yzékében mindössze hét
telefonszám volt, és mivel mindeg yik név máshog y kezdődött, mind
eg yetlen betűvel szerepelt. Beütött eg y R-t, és meg nézte a felbukkanó
profilképet. Szelíd, barna pillantás, amely találkozóra hívta. Rag yog ó, meleg
bőr, amely simog atást kért. Vörös száj, amely csókra vág yott. Vajon amikor
mindenféle nőkkel ág yba bújt az elmúlt hónapokban, eg yetlen másodpercig
sem g ondolt Rakelre? Nem képzelte őket Rakelnek? És ők vajon tudták,
meg mondta nekik, hog y meg csalja a feleség ét, amikor velük dug ? Ennyire
tapintatlan lett volna? Eg ész biztosan. Mert a fél szíve napról napra
g yeng ébben vert, ő pedig elhag yta az átmeneti életét, amelyben valódi
ember lehetett.
A telefonra meredt.
És ug yanarra g ondolt, amire évekkel ezelőtt minden áldott nap, amikor
elhaladt a hong kong i telefonfülke mellett. Hog y Rakel ott van. Akkoriban
Rakel és Oleg . Bent a készülékben. Tizenkét g ombnyomásnyira.
De már ez is jóval azután volt, hog y meg ismerkedtek Rakellel.
Tizenöt évvel ezelőtt történt. Harry felhajtott a meredek, kanyarg ós úton
Rakel g erendaházához. Az autó kilehelte a lelkét, mire felért. A házból eg y nő
jött ki, akitől Harry Sindre Fauke után érdeklődött. Rakel bezárta a bejárati
ajtót, és Harry csak akkor látta, milyen szép, amikor meg fordult, és közelebb
lépett hozzá. Fekete haj, markáns szemöldök, barna szempár, mag as,
arisztokratikus járomcsont. Harmincévesnek becsülte. Eg yszerű, eleg áns
kabátot viselt. A hang ja mélyebb volt, mint amilyennek a külseje alapján
Harry képzelte, amikor azt válaszolta, hog y Sindre Fauke az apja, de már
nem ott lakik, és most az övé a ház. Rakel Fauke mag abiztosan, nyug odtan,
szinte színpadiasan tisztán beszélt, és eg yenesen Harry szemébe nézett.
Amikor pedig a férfi felé indult, olyan volt, mintha eg y vonalon lépkedett
volna, akár eg y balerina. Harry meg állította, és meg kérte, hog y seg ítsen
betolni az autót. Aztán felajánlotta neki, hog y elviszi. Kiderítették, hog y
szinte eg y időben hallg attak jog ot az eg yetemen. Hog y mindketten ott
voltak a Rag a Rockers 1988-as koncertjén az eg yetemi fesztiválon. Harry
odavolt a nevetéséért, amely nem volt olyan mély, mint a beszédhang ja,
hanem mag as és könnyed, akár eg y patak csobog ása. Majorstua városrészbe
ig yekezett.
– Az a kérdés, hog y a kocsi kibírja-e odáig – jeg yezte meg Harry, Rakel
pedig eg yetértett vele.
Mintha már akkor sejtették volna, hog y az, ami még el sem kezdődött,
nem tarthat sokáig . Amikor Rakel ki akart szállni az autóból, Harrynak át
kellett hajolnia előtte, hog y kilökje a tönkrement utasoldali ajtót, és közben
beszívta az illatát. Alig fél órája találkoztak, Harry pedig azon tűnődött, mi a
fene történhetett. Másra sem vág yott, mint hog y meg csókolhassa.
– Talán még látjuk eg ymást – búcsúzott el Rakel.
– Talán – felelte Harry, és nézte, ahog y a nő kecses balerinaléptekkel
eltűnik a Sporveisg atán.
Eg y bulin találkoztak leg közelebb a rendőr-főkapitányság épületében.
Kiderült, hog y Rakel Fauke az NBSZ, azaz a Nemzetbiztonság i Szolg álat
külüg yi részleg én dolg ozik. Eg yszerű piros ruhát viselt. Ott álltak,
beszélg ettek és nevettek. Aztán még többet beszélg ettek. Harry a
g yerekkoráról mesélt, a húg áról, Søsről, aki saját bevallása szerint „eg y
parányit Down-szindrómás”, meg az anyjáról, akinek halála után a kiskamasz
Harrynak kellett g ondoskodnia az apjáról. Rakel mesélt a honvédelmi
minisztérium oroszkurzusáról, a moszkvai norvég nag ykövetség en töltött
két évről és az orosz férfiról, akivel ott ismerkedett meg , és aki a fia, Oleg
apja. És arról, hog y amikor elhag yta Moszkvát, a férjét is elhag yta, akinek
alkoholproblémái voltak. Harry pedig elmondta, hog y ő is alkoholista, amire
valószínűleg már Rakel is rájött, mivel Harry csak kólát ivott azon a
munkahelyi bulin. Azt viszont nem osztotta meg vele, hog y ezen az estén az
ő tiszta, spontán, könnyed nevetése jelenti neki az alkoholt, és a rá nézve
leg meg alázóbb, leg idiótább dolg okat is hajlandó lenne felsorolni, csak hog y
hallja ezt a nevetést. Az este vég én táncoltak. Harry táncolt. A Let It Be
pánsípverziójára. Ez volt a bizonyíték: reménytelenül szerelmes lett.
Néhány nappal később, vasárnap túrázni ment Oleg g el és Rakellel. Eg y
ponton meg fog ta Rakel kezét, mert valahog y természetesnek tűnt.
Mindketten feszélyezve érezték mag ukat eg y kicsit, majd Rakel eleresztette a
kezét. És amikor Oleg a mama új barátjával tetrisezett, Harry mag án érezte
Rakel sötét pillantását, és tudta, mi jár a fejében. Hog y alkoholista, talán
pontosan olyan, mint akit elhag yott, és most ott ül a fiával a házában. És
Harry rájött, ahhoz, hog y bebocsátást nyerjen, bizonyítania kell.
Sikerült neki. Az ég tudja, talán Rakel és Oleg mentette meg attól, hog y
halálra ig ya mag át. Természetesen nem volt folyamatos diadalmenet,
időnként elbukott, és padlóra került, voltak szünetek és meg szakítások, de
mindig visszatértek eg ymáshoz. Mert meg találták eg ymásnál a kincset. A
szerelmet. Még hozzá a nag ybetűset, amely olyan kizárólag os, hog y az ember
sírni tudna a boldog ság tól, ha eg yszer az életben átélheti – és viszonzásra
talál. Az utóbbi években minden reg g el harmóniára és boldog ság ra ébredtek,
amely eg yszerre volt erős és törékeny, ami halálra rémisztette Harryt. Arra
késztette, hog y olyan óvatos leg yen, mintha vékony jég en járna. Akkor meg
miért vág ta el mag át még is? Természetesen azért, mert az volt, aki. A
kicseszett Harry Hole. The demolition man, ahog y Øystein hívta. A pusztító
ember.
Teg ye meg az utat még eg yszer? Hajtson fel a meredek, kanyarg ós, embert
próbáló úton Rakelhez, és mutatkozzon be újra? Leg yen az a férfi, akivel még
sosem találkozott? Természetesen tehet eg y próbát. Ig en, meg próbálhatja. Ez
az időpont épp annyira meg teszi, mint bármely másik. Valójában tökéletes
időpont. Mindössze két probléma volt. Az eg yik, hog y nem volt pénze taxira.
De ezt még csak meg tudja oldani, tíz perc alatt hazaér, ahol a harmadik
Ford Escortja ott áll behavazva a hátsó udvarban lévő parkolóban.
A másik az a hang volt, amely azt hajtog atta, hog y ez eg y nag yon rossz
ötlet.
De el lehet némítani. Harry felhajtotta az italt. Úg y. Felállt, és az ajtó felé
indult.
– Viszlát, haver! – kiáltott utána a csapos.
Tíz perccel később Harry a Sofies g atei épület hátsó udvarában állt, és
töpreng ve nézte az autót, amely eg y örökös árnyékország ban parkolt a
pinceablakok előtti hóbuckák között. A kocsit nem lepte be annyira a hó,
mint g ondolta, úg yhog y csak fel kell mennie a lakásba a kulcsért, elfordítani
és g ázt adni. Tizenöt perc alatt Rakelnél lehet. Kinyitná a bejárati ajtót,
amely az előszobát, nappalit és konyhát mag ában fog laló és szinte az eg ész
földszintet jelentő, hatalmas térbe vezet. Látná, ahog y Rakel az udvarra néző
ablak melletti pultnál állva a vízforraló felé biccent, elmosolyodik, és
meg kérdezi, hog y még mindig jobban szereti-e az instant kávét az
eszpresszónál.
Harry leveg ő után kapkodott, amikor meg int felvillant az a kép. És a
karom újra a mellkasába vájt.

Harry futott. Vasárnap volt, és éjfél után, ami azt jelentette, hog y Oslóban az
összes utca csak az övé volt. A szakadt futócipőt rag asztószalag tartotta össze
a rüsztjén. Ug yanazon az útvonalon futott, amelyet a Borg g atán élő lány
adott meg a jelentésben. A meg világ ított ösvényeken és a kavicsos utakon fel
a domboldalban fekvő szoborparkba – amelyet az ing atlanbefektető Christian
Ring nes ajándékozott a városnak, és amellyel eg yúttal kifejezte a nők iránti
hódolatát is. Teljes volt a csend, Harry csak a saját léleg zetét és a talpa alatt
meg csikorduló kavicsokat hallotta. Felfutott odáig , ahol a park az
Ekeberg sletta felé nyúló sík területté változik, aztán elindult vissza. Meg állt
Damien Hirst Anatomy of an Angel címet viselő fehér márványszobránál,
amelyről Rakelnek köszönhetően tudta, hog y carrarai márványból készült. A
bájos, ülő asszony a koppenhág ai Kis hableányt juttatta Harry eszébe, de Rakel
– aki szokás szerint utánaolvasott annak, amit látni fog nak – elmag yarázta,
hog y a kiindulópontot Alfred Boucher L’Hirondelle című, 1920-as alkotása
jelentette. Lehetség es, de abban azért különböztek, hog y Hirst ang yalát
késsel és szikével felvág ták, ezért a belek, az izmok, a csontok és a koponya
eg y része láthatóvá vált. Vajon a művész azt akarta meg mutatni, hog y belül
az ang yalok is csak emberek? Vag y hog y néhány ember valójában ang yal?
Harry félrebillentette a fejét. Az utóbbival eg yet tudott érteni. Még ennyi év
és mindazok után is, amiken Rakellel keresztülmentek, azok után, hog y
annyit elemezg ették és boncolg atták eg ymást, Harry nem talált eg yebet
belül, mint eg y ang yalt. Ang yal és ember, a velejéig . Rakel meg bocsátásra
való képesség e – amely természetesen előfeltétele volt annak, hog y eg y
olyan emberrel leg yen eg yütt, mint Harry – szinte nem ismert határokat.
Szinte. Harrynak azonban sikerült meg találnia azt a határt. És át is lépte.
Az órájára nézett, és újra nekilódult. Gyorsított. Érezte, hog y a szíve
keményebben dolg ozik. Tovább fokozta a tempót. Az izmaiban beindult a
tejsav termelődése. Még jobban rákapcsolt. Szinte érezte, ahog y a szíve
szétpumpálja a vért a testében, és kiürülnek a salakanyag ok. Az előző napok
rémség ei törlődnek. Meg tisztul a mocsoktól. Vajon miért képzelte, hog y a
futás az ivás ellentéte, és ellenanyag ként működik, amikor csak eg y másik
típusú részeg ség ? Nos. Eg y jobb részeg ség . Az Ekeberg étterem előtt jött ki
az erdőből. Harry, Øystein és Facipő ebben az eg ykor lepusztult,
funkcionalista stílusú épületben itta meg ifjúkora első sörét, ráadásul a
tizenhét éves Harryt szintén itt szedte fel eg y nő, akit ő akkor irdatlanul
öreg nek látott, ám visszag ondolva valószínűleg leg feljebb a harmincas
éveiben járhatott. Mindenesetre komplikációmentes debütálást biztosított
Harrynak, és minden bizonnyal nem ő volt az eg yetlen, aki a nő szakértő
irányítása alatt esett át a dolg on. Néha azon tűnődött, vajon az étterem
felújítását vég ző befektető is eg y volt-e közülük, aki ily módon rótta le a
háláját. Harry már nem tudta felidézni, hog y nézett ki a nő, csupán turbékoló
suttog ását hallotta a fülében:
– Nem is rossz, kölyök. Meg látod, sok nőt boldog g á teszel majd. Néhányat
pedig boldog talanná.
Az eg yiküket pedig mindkettővé.
Harry meg állt a sötétség be burkolózott étterem lépcsőjén.
A térdére támaszkodva lóg atta a fejét. Érezte, hog y a hányás a torkát
csiklandozza, és hallotta a saját reszelős liheg ését. Elszámolt húszig ,
miközben a nő nevét suttog ta. Rakel, Rakel. Aztán feleg yenesedett, és
lenézett az alatta elterülő városra. Oslo, eg y őszi város. Ilyenkor tavasszal
úg y festett, mint eg y bal lábbal kelt nő, akinek eg y porcikája sem akar
kimászni az ág yból, és teljesen jog osan g ondolja, hog y szükség e lesz eg y kis
sminkre. Harry azonban nem törődött azzal, mi van a városközpont
katlanjában, ehelyett elnézett a város felett, a heg y és Rakel háza felé, amely
annak a valaminek a másik oldalán volt, ami a reng eteg fény és a lázas
emberi tevékenység dacára is csak eg y halott vulkáni kráter, hideg kő és
meg dermedt ag yag maradt. Meg int g yors pillantást vetett az órájára, és
futásnak eredt.
Csak a Borg g atán lassított le.
Ott meg állította a stoppert, és a számokat tanulmányozta.
 Könnyeden hazakocog ott. Miközben bezárta mag a mög ött a lakás ajtaját,
hallotta a futócipője talpába rag adt kavicsok érdes hang ját a fapadlón, és
eszébe jutott, hog y Katrine azt mondta neki, emelje a lábát.
A Spotify-listáit a telefonján szokta lejátszani. Most a The Hellacopters
hang jai sistereg tek a Sonos hang szóróból, amelyet Oleg től kapott a
születésnapjára, és amely eg yik napról a másikra felesleg essé tette a kanapé
mög ötti polcon sorakozó lemezg yűjteményt, több mint harminc év szorg os
és fáradság os g yűjtőmunkájának halott emlékművét. Nem állta ki az idő
próbáját, könyörtelenül kitépték, mint valami g yomot, és a szemetesbe
hajították. Miközben a Carry Me Home című szám kaotikus g itár- és dobintrója
lüktetett a hang falból, Harry pedig a szoborparkban beg yűjtött kavicsokat
szedeg ette a cipője talpából, azon töpreng ett, hog yan lehetség es, hog y eg y
tizenkilenc éves hajlandó önként visszatérni a bakelitlemezekkel fémjelzett
múltba, míg ő csak vonakodva képes belépni a jövőbe. Letette a cipőt,
rákeresett a The Byrdsre, amelytől eg yetlen szám sem volt a lejátszási listáin.
A hatvanas és a hetvenes évek elejének zenéje sokkal inkább Bjørn asztala
volt, aki hasztalanul próbálta meg menteni Harry lelkét Glen Campbell-lel.
Rábukkant a Turn! Turn! Turn!-re, és a következő pillanatban Rog er McGuinn
Rickenbacker g itárja hang zott fel a szobában. A lányt viszont meg mentették.
Szerelmes lett, annak ellenére, hog y ez nem az ő zenéje volt. Mert volt
valami a g itárral és a lányokkal. Nég y húr is bőven elég volt, ennek a
fickónak meg tizenkettő volt belőle. Harry arra g ondolt, hog y persze
tévedhet is. A tarkóján lévő hajszálak azonban ritkán fog tak mellé, és amikor
a lemezborítón szereplő nevek között felismert eg yet, amelyet a kihallg atási
jeg yzőkönyvekben is látott, azok a hajszálak ég nek meredtek. És eg yből
összekapcsolta a nevet a Rickenbacker g itárral pózoló fiú fotójával. Harry
rág yújtott, és a g itárszólót hallg atta a Rainy Days Revisited vég én. Azon
tűnődött, mennyi ideig tart majd elaludnia. Mennyi ideig sikerül békén
hag ynia a telefonját, mielőtt meg nézné, hog y Rakel jelentkezett-e.
 Ötödik fejezet

– Tudjuk, hog y már válaszoltál ezekre a kérdésekre, Sara – mondta Harry, és

a tizenkilenc éves lányra nézett, aki vele szemben ült a szűkös, babaházszerű
kihallg atóhelyiség ben.
A meg fig yelőszobában Truls Berntsen terpeszkedett karba tett kézzel, és
ásítozott. Tíz óra volt, már eg y órája tartott a kihallg atás, és mialatt újra
vég ig vették az eseményeket, Sara eg yre türelmetlenebb lett, érzelmeket
viszont nem ig azán mutatott. Még akkor sem, amikor Harry felolvasta a
jelentésből az anyja sérüléseit, amelyeket a tizenhárom késszúrás okozott.
– De mint már említettem, Berntsen rendőrtiszt meg én átvettük a
nyomozást, és szeretnénk a lehető leg világ osabban látni a történteket. Tehát:
édesapád szokott seg íteni a konyhában? Azért kérdezem, mert nag yon
g yorsan meg kellett találnia a leg élesebb konyhakést, minden bizonnyal
pontosan tudta, melyik fiókban és azon belül hol keresse.
– Nem, apa nem seg ített – válaszolta Sara, és már eg yértelműen sütött róla
az elég edetlenség . – Ug yanis ő főzött. És eg yedül én seg ítettem neki. Anya
sosem volt otthon.
– Nem volt otthon?
– A barátnőivel találkozg atott. Edzeni járt. Leg alábbis ezt mondta.
– Láttam róla képeket, nag yon sportosnak tűnt. Fiatalon tartotta mag át.
– Tökmindeg y. Fiatalon halt meg .
Harry várt. Hag yta a választ a leveg őben lóg ni. Aztán Sara vág ott eg y
g rimaszt. Harry látott már olyat, hog y a g yászolók úg y küzdenek a bánattal,
mint valami ellenség g el, eg y bosszantó g yötrelemmel, amit ki kell
cselezniük. Ennek eg yik módja a veszteség lekicsinylése, a halott
becsmérlése. Ám azt g yanította, hog y ebben az esetben nem ez a helyzet.
Amikor azt javasolta Sarának, hog y hozzon mag ával üg yvédet, a lány nemet
mondott. Csak g yorsan túl akart lenni az eg észen, azt mondta, prog ramja
van. Érthető, hiszen tizenkilenc éves, mag ára maradt, az élet pedig meg y
tovább, és ő alkalmazkodik hozzá. Az üg yet pedig felderítették, valószínűleg
ezzel volt mag yarázható a nyug alma. Kimutatta az ig azi érzéseit. Vag yis az
érzései hiányát.
– Te nem edzel olyan sokat, mint az édesanyád – mondta Harry. –
Leg alábbis ami a futást illeti.
– Azt mondja? – válaszolta a lány félmosollyal az arcán, és felnézett
Harryra.
Azon fiatal g eneráció tag jának öntudatos mosolya volt ez, amelyben akkor
tűnik ki az ember, ha vékony, és olyan teste van, ami Harry g enerációjában
még normálisnak számított.
– Meg néztem a futócipődet – folytatta Harry. – Alig használt. Nem azért,
mert új, ug yanis két éve abbahag yták a g yártását. Nekem is ug yanaz a típus
van.
Sara meg vonta a vállát.
– Most több időm lesz futni.
– Ig en, mert az édesapád tizenkét évig börtönben ül, úg yhog y nem kell
neki seg ítened a vacsorakészítésben.
Harry látta a lányon, hog y ez szíven ütötte. A szája nyitva maradt, a
feketére festett szempillák intenzív verdesésbe kezdtek.
– Miért hazudtál? – kérdezte Harry.
– M… mi?
– Azt mondtad, hog y aznap este felfutottál a szoborparkba, aztán le az
Ekeberg étteremhez, és vég ül haza. Mindezt harminc perc alatt. Az éjszaka
én is lefutottam ug yanezt a távot. Nekem neg yvenöt percembe telt, pedig
eg észen jól futok. Beszéltem a rendőrtiszttel, aki meg állított, amikor
visszajöttél. Azt mondta, hog y eg yáltalán nem voltál meg izzadva vag y
kifulladva.
Sara kihúzta mag át a széken a babaház kis asztala mög ött, és önkéntelenül
a mikrofonok fölötti piros fényre meredt, amely azt jelezte, hog y a
felvevőkészülék be van kapcsolva.
– Oké, nem futottam fel teljesen.
– Akkor meddig futottál?
– A Marilyn Monroe-szoborig .
– Akkor hozzám hasonlóan a kavicsos úton futottál. Amikor hazaértem, ki
kellett bányásznom a kavicsokat a cipőm talpából. Nyolc darabot. A te cipőd
talpa viszont teljesen tiszta volt.
 Harrynak fog alma sem volt róla, hány kavics volt a cipőtalpában, nyolc
vag y három. De tudta, minél precízebb, annál kikezdhetetlenebbnek tűnik az
érvelés. És látta Sarán, hog y működik.
– Te eg yáltalán nem futottál, Sara. Tényleg elmentél otthonról neg yed
kilenckor, ahog y azt a rendőrség nek mondtad, az édesapád meg felhívta a
központot, és azt állította, hog y meg ölte az édesanyádat. Lehet, hog y tettél
eg y kört a környéken, elég ideig voltál távol, hog y a rendőrség kiérjen, és
aztán hazakocog tál. Ahog y az édesapád mondta neked, nem ig az?
Sara nem válaszolt, eg yre csak pislog ott. Harry észrevette, hog y eg észen
kitág ult a pupillája.
– Beszéltem édesanyád szeretőjével, Andreasszal. A művészneve Bom-Bom.
Talán nem énekel olyan jól, mint ahog y a tizenkét húros g itáron játszik.
– Andreas nag yon is jól… – Sara szemében kihunyt a fellobbanó harag ,
mintha jobbnak látná meg tartani mag ának a véleményét.
– Elismerte, hog y néhányszor találkoztatok, íg y ismerkedett meg az
édesanyáddal. – Harry lepillantott a jeg yzetfüzetére. Nem azért, mert nem
tudta, mi áll benne, mellesleg semmi, hanem hog y csökkentse a feszültség et,
és a lány léleg zethez juthasson.
– Eg y pár voltunk Andreasszal.
– Szerinte nem. Azt mondta, hog y csak… – Harry kissé hátrahúzta a fejét,
mintha jobban akarná látni azt, ami ott sem áll a jeg yzetfüzetében. – …
meg kúrta eg y rajong óját párszor.
Sara összerándult a széken.
– De te nem hag ytad békén, azt mondta. Leg alábbis szerinte hamar
átmentél rajong óból zaklatóba. És eg yszerűbb eg y érett, házas nővel, aki
olyannak veszi a dolg okat, amilyenek. Eg y kis izg alom a mindennapokban,
eg y kis fűszer a halg ombócra. Tényleg íg y mondta. Halg ombóc. – Harry
felpillantott a lányra. – Te vetted kölcsön az édesanyád telefonját, nem az
édesapád. És felfedezted, hog y viszonya van Andreasszal.
Harry meg vizsg álta, mit szól mindehhez a lelkiismerete. Beleg ázolt eg y
üg yvéd nélkül érkezett, tizenkilenc éves, féltékeny tini lelkébe, miután az
anyja és eg y fickó, akiről azt képzelte, hog y az övé, elárulta.
– Az édesapád nemcsak önfeláldozó, Sara, hanem okos is. Tudja, hog y a
leg jobb hazug ság az, ami a lehető leg közelebb esik az ig azság hoz. És itt az a
hazug ság , hog y az édesapád leug rott a szomszédos kisboltba, hog y
vásároljon néhány apróság ot a vacsorához, majd hazaérve kölcsönvette az
édesanyád telefonját, meg találta az üzeneteket, és meg ölte őt. Az ig azság
pedig az, hog y amíg ő a boltban volt, te találtad meg az üzeneteket, és úg y
sejtem, ha innentől az édesapád nevét kicseréljük a tiédre a jelentésben,
eg észen pontos leírását kapjuk a történteknek. Veszekedtetek, az édesanyád
hátat fordított, és el akart menni, te tudtad, hol van a kés, a többi pedig már
ment mag ától. És amikor az édesapád hazaért, és felfedezte, mi történt,
eg yütt ötlöttétek ki ezt a tervet.
Harry semmilyen reakciót nem látott a lány szemében. Csak
meg ing athatatlan, nyomasztó, fekete g yűlöletet. Úg y érezte, hog y a
lelkiismerete teljesen jól veszi az akadályt. Ez a lány meg ölte az anyját, és
hag yta, hog y az ártatlan apja vesse mag át a busz alá helyette. Sara nem fog
csatlakozni azokhoz, akik a rémálmaiban látog atták Harryt.
– Andreas szeret eng em – suttog ta a lány. Úg y hang zott, mintha a szája
tele lenne homokkal. – De az anyám elcsavarta a fejét. Elcsábította csak azért,
hog y ne lehessen az enyém. Gyűlölöm őt. Én… – A sírás szélén állt. Harry
visszafojtotta a léleg zetét. Már majdnem meg voltak, a lányt elöntötte a düh,
csak arra lett volna szükség , hog y a hang felvevő rög zítsen néhány szót, de a
sírás miatt szünetet fog tartani, a szünetben pedig meg állhat a lavina. Sara
felemelte a hang ját. A düh átvette felette az uralmat. – …g yűlölöm azt a
szemét kurvát! Többször bele kellett volna döfnöm azt a kést, szét kellett
volna trancsíroznom azt a rohadt arcát, amire olyan kibaszottul büszke volt!
– Hm. – Harry hátradőlt a széken. – Vag yis, ha jól értem, azt kívánod,
bárcsak lassabban ölted volna meg ?
– Ig en!
A g yilkosság meg erősítése. Touchdown. Harry g yors pillantást vetett a
babaház ablakára, és látta, hog y Truls Berntsen felébredt, és felemelte a
hüvelykujját. Harry azonban nem érzett örömet. Éppen ellenkezőleg , az
izg almat, amely néhány másodperccel ezelőtt töltötte el, szomorú
bág yadtság , csalódottság váltotta fel. Nem volt ismeretlen érzés, g yakran
tapasztalta hosszú hajszák után, amikor annyira várta az üg y vég ét és a
letartóztatást, hog y valamiféle felszabadító csúcspontra számított, azt
képzelte, hog y ezzel most valami meg változik, és eg y kicsit jobbá teszi a
világ ot. Ehelyett a felderítés után jobbára depresszió következett, amely alatt
nyakló nélkül ivott, és napokat vag y akár heteket töltött részeg en. Harry úg y
képzelte, hog y ez a sorozatg yilkos frusztrációjához hasonlít, amikor a
g yilkolás nem nyújt elég intenzív kielég ülést, és a tettes úg y érzi,
mélypontra került, ami újabb vadászatra ösztönzi. Talán ezért volt, hog y
Harry – eg y újabb felvillanásban – keserű kétség beesést érzett, mintha eg y
pillanatra az asztal túlsó oldalán ült volna, a lány székén.

– Jók voltunk – mondta Truls Berntsen a liftben, miközben felfelé tartottak a

hatodikra, a g yilkosság i csoport emeletére.
– Voltunk? – kérdezte Harry szárazon.
– Én nyomtam meg a felvevőg ombot, vag y talán nem?
– Nag yon remélem. Ellenőrizted a felvételt?
– Ellenőriznem kellett volna? – Truls Berntsen felvonta az eg yik
szemöldökét. Aztán elvig yorodott. – Nyug alom.
Harry pillantása a liftajtó fölött világ ító emeletszámokról Berntsenre
siklott, és érezte, hog y irig yli ezt az előreug ró homlokú és kiálló alsó
állkapcsú kollég át, aki röfög ő nevetéséről a Beavis g únynevet kapta. Ezt
persze senki sem merte hang osan kimondani, valószínűleg azért, mert volt
valami Truls Berntsen kisug árzásában, ami miatt senki sem szerette volna a
holtterében tudni eg y kritikus szituációban. Truls vélhetően még Harrynál is
népszerűtlenebb volt a g yilkosság i csoportban, de nem ezért irig yelte.
Inkább azért, mert Truls Berntsen képes volt teljes eg észében leszarni
mindent. Nem csak azt, hog y mit g ondolnak róla a kollég ái, arra Harry is
mag asról tett. Hanem lerázott mag áról minden erkölcsi felelősség et is a
rendőri munkával kapcsolatban. Harryról sok mindent el lehetett mondani,
és szemernyi kétség e sem volt afelől, hog y ezt meg is tették, de azt senki
sem vethette a szemére, hog y nem ízig -vérig rendőr. Ez a leg nag yobb áldást
és eg yben a leg nag yobb átkot is jelentette. A civil életében – vag yis azóta,
hog y Rakel kirúg ta – sem volt képes kibújni a bőréből és élvezni az
anarchiába és a nihilizmusba való szabadesést, ahog y azt Truls Berntsen
tette. Munkájáért senki sem mondott köszönetet neki, amivel nem is volt
semmi baj, a jó cselekedetekkel nem holmi üdvösség re pályázott. Eg észen
addig , amíg meg nem ismerkedett Rakellel, a társadalom
leg meg átalkodottabb bűnözőinek fáradhatatlan, szinte meg szállott üldözése
volt az eg yetlen oka annak, hog y reg g elente kikelt az ág yból, és ezért a
kapaszkodóért a csordaállatg énnek, vag y mi a csudának, tartozott
köszönettel. Eg y része azonban a teljes és pusztító szabadság után vág yott,
nem akart kapaszkodót, hanem csak azt, hog y elvág hassa a horg onykötelet,
és ízzé-porrá törjön a hullámverésben, vag y eg yszerűen eltűnjön a hatalmas,
sötét óceánban.
Kiléptek a liftből, és elindultak az eg yterű iroda felé a folyosó vörösre
festett falai között, amely szín meg erősítette, hog y a meg felelő emeleten
járnak.
– Hé, Hole! – kiáltott ki Skarre az eg yik nyitott ajtón. Vég re sikerült
elérnie, hog y hadnag y leg yen, és meg kapta Harry rég i irodáját. – A sárkány
tég ed keres.
– A feleség ed? – kérdezett vissza Harry, és még csak le sem lassított, hog y
lássa Skarre feltehetően dühös és sikertelen visszavág ási kísérletét.
– Szép volt – röfög ött Berntsen. – Skarre eg y idióta.
Harry nem tudta, hog y Berntsen békejobbnak szánta-e a meg jeg yzést,
mindenesetre nem válaszolt neki. Nem állt szándékában több rossz barátot
szerezni.
A folyosók kereszteződésében eg yetlen búcsúszó nélkül balra fordult, és
belépett a csoportvezető irodájának nyitott ajtaján. Neki háttal állva eg y férfi
támaszkodott Katrine Bratt íróasztalára, de nem volt nehéz felismerni
csillog óan tar feje búbjáról, amelyet babérkoszorúként fog ott körbe
meg maradt sötét és csodálatraméltón erős sörénye.
– Remélem, nem zavarok, de úg y hallottam, kerestél.
Katrine Bratt felnézett, Gunnar Hag en rendőrfőkapitány pedig
meg pördült, mintha valamin rajtakapták volna. Némán bámultak rá.
Harry felvonta az eg yik szemöldökét.
– Mi az? Már hallottátok?
Katrine és Gunnar Hag en eg ymásra pillantott. Hag en meg köszörülte a
torkát.
– Te hallottad?
– Ezt hog y érted? – értetlenkedett Harry. – Én hallg attam ki a lányt.
Harry meg könnyebbült, és arra a következtetésre jutott, hog y az
államüg yész, akit a kihallg atás után azonnal felhívott, hog y az apa szabadon
bocsátásáról beszéljen vele, bizonyára már tájékoztatta Katrine Brattot. De
mit keres itt a rendőrfőkapitány?
– Javasoltam a lánynak, hog y hozzon mag ával üg yvédet, de nem akart –
mondta Harry. – Mielőtt a kihallg atás meg kezdődött, meg ismételtem, de
akkor sem élt a lehetőség g el, rajta van a szalag on. Mármint a merevlemezen.
Eg yikük sem mosolyg ott, és Harry most már látta, hog y valami baj van.
Nag yon nag y baj.
– Az apáról van szó? – kérdezte. – Csak nem… csinált valami butaság ot?
– Nem – felelte Katrine. – Nem az apáról van szó, Harry.
Harry ag ya öntudatlanul észlelte a részleteket: Hag en hag yta, hog y
Katrine, eg y hozzá valamivel közelebb álló kollég a veg ye át a szót. És Katrine
teljesen felesleg esen használta a keresztnevét. Lég zsák. A beálló csendben
újra érezte a mellkasába vájó karmot. És bár nem ig azán hitt a telepátiában és
a látnoki képesség ekben, olyan volt, mintha a karom és a villanások eg ész
idő alatt azt próbálták volna elmondani neki, ami most következik.
– Hanem Rakelről – mondta Katrine.
 Hatodik fejezet

Harry nem vett leveg őt. Olvasta, hog y az ember eg észen addig vissza tudja
tartani a léleg zetét, amíg meg nem hal. Nem a túl kevés oxig én, hanem a túl
sok szén-dioxid miatt. Az átlag emberek nem tudják fél-eg y percnél tovább
visszafojtani a léleg zetüket, de eg y dán szabadtüdős búvárnak több mint
huszonkét percig sikerült.
Harry valaha boldog volt. A boldog ság azonban olyan, mint a heroin, ha
eg yszer belekóstoltál, meg tapasztaltad a létezését, soha nem leszel képes
beletörődni az átlag os, boldog ság nélküli életbe. Mert a boldog ság nem más,
mint elég edettség . A boldog ság nem természetes. A boldog ság vibráló,
rendkívüli állapot, másodpercek, percek, napok – és idővel rájössz, hog y nem
tart örökké. A hiány pedig nem utána jön, hanem a boldog ság g al
eg yidejűleg . Mert vele eg yütt meg érkezik a fájdalmas felismerés, hog y már
semmi sem lehet ug yanaz, és máris hiányzik az, ami meg van, retteg sz az
absztinenciától, a veszteség miatt érzett g yásztól, átkozod, hog y meg tudtad,
mit vag y képes érezni.
Rakel g yakran olvasott az ág yban. Olykor fel is olvasott Harrynak, ha
olyasmit talált, amiről tudta, hog y tetszeni fog neki. Például Kjell Askildsen
novelláit. Ez boldog g á tette Harryt. Eg y este felolvasott eg y mondatot, amely
meg rag adt Harry emlékezetében. A történet eg y fiatal lányról szólt, aki
eg ész életében eg yedül élt a szüleivel eg y világ ítótoronyban, míg nem eg y
nap felbukkant a nős Krafft, a lány pedig beleszeretett, és ezt g ondolta
mag ában: Miért kellett eljönnöd, és ilyen magányossá tenned?
Katrine meg köszörülte a torkát, a hang ja még is meg bicsaklott.
– Meg találták Rakelt, Harry.
Harry a leg szívesebben meg kérdezte volna, hog yan találhattak meg
valakit, aki el sem tűnt. De ahhoz, hog y beszéljen, léleg eznie kellett.
Léleg zett.
– És… ez mit jelent?
 Katrine küszködve próbált úrrá lenni a vonásain, de fel kellett adnia, és
g rimaszba torzult szája elé kapta a kezét.
Gunnar Hag en vette át a szót.
– A leg rosszabbat, Harry.
– Nem – hallotta Harry a saját hang ját. Dühösen cseng ett. Aztán
könyörg őn. – Nem.
– Rakel…
– Várj! – Harry elhárítón mag a elé emelte a kezét. – Ne mondd ki, Gunnar.
Még ne. Csak hadd… Csak várj eg y kicsit.
Gunnar Hag en várt. Katrine a kezébe temette az arcát. Hang talanul
zokog ott, de rázkódó válla leleplezte. Harry pillantása meg találta az ablakot.
A Botsparken barna teng erét még mindig hó alkotta, szürkésfehér szig etek
és kis kontinensek tarkították. A börtönhöz vezető hársfasor az utóbbi
napokban rüg yezni kezdett. Eg y-másfél hónap múlva a rüg yek hirtelen
kipattannak, Harry pedig eg y reg g el arra ébred, hog y az éjszaka folyamán
Oslót újra lerohanta a tavasz. És az ég világ on semmi értelme sem lesz. Az
élete nag yobb részében eg yedül élt. Jó volt. Most nem lesz jó. Nem léleg zett.
A szervezete tele volt szén-dioxiddal. Bízott benne, hog y kevesebb mint
huszonkét percet vesz majd ig énybe.
– Oké – bólintott. – Mondhatod.
– Rakel meg halt, Harry.
 Hetedik fejezet

Harry a kezében méreg ette a mobiltelefont.

Nyolc g ombnyomás.
Nég g yel kevesebb, mint annak idején, amikor a hong kong i Chung king
Mansionban lakott. A nég y szürke toronyház eg y önálló kis világ volt, afrikai
és fülöp-szig eteki vendég munkásoknak létrehozott panzió, éttermek,
imaszobák, szabóság ok, pénzváltók, szülőszoba és temetkezési iroda. Harry
szobája a C tömb második emeletén volt. A nég y nég yzetméter csupasz
betonon mindössze eg y koszos matracnak és eg y hamutartónak jutott hely, a
másodperceket a csöpög ő lég kondicionáló berendezés számolta, mert ő
mag a már képtelen volt számontartani a napokat és heteket, miközben az
ópiummámor a saját kénye-kedve szerint jött és ment. Vég ül érte jött eg y
bizonyos Kaja Solness a g yilkosság i csoporttól, és hazahozta. De azt
meg előzően volt eg y életritmusa. Mindennap, miután belapátolta az
üveg tésztáját Li Jüannál, lement a Nathan Roadra, illetve a Melden Row-ra, és
vásárolt eg y darab ópiumrög öt eg y cumisüveg ben, majd visszatért, meg állt
a Chung king Mansion liftajtói előtt, és a falon füg g ő telefont nézte.
Mindentől elmenekült. A nyomozói munkájától, mert felzabálta a lelkét.
Önmag ától, mert romboló erővé vált, amely mindent elpusztított mag a
körül. De elsősorban Rakeltől és Oleg től, mert nem akarta, hog y ők is
meg sérüljenek. Leg alábbis annál jobban, mint amennyire már meg sebezte
őket.
És minden áldott nap, miközben a liftet várta, a telefont bámulta. A
pénzérméket tapog atta a nadrág ja zsebében.
Tizenkét g ombnyomás, és hallhatta volna Rakel hang ját. Meg g yőződhetett
volna róla, hog y jól vannak Oleg g el.
De csak akkor, ha felhívja őket.
Amikor Harry elutazott, teljes káosz uralkodott az életükben, és azóta
bármi történhetett. Nem kizárt, hog y Rakelt és Oleg et is lerántotta mag ával
az örvény a Hóember-üg y után. Rakel erős volt, Harry azonban más
g yilkosság i esetekből tudta, hog y a túlélők is áldozatok.
De addig , amíg nem hívta fel őket, ott voltak. A fejében, a telefonban,
valahol a világ ban. Amíg nem volt róluk információja, láthatta mag a előtt,
ahog y eg y októberi kiránduláson hármasban sétálnak Nordmarka ösvényein.
A kisfiú előttük szaladg ál, és ujjong va próbálja elkapni a lehulló faleveleket.
Rakel meleg , száraz keze Harryéban. A hang ja, amint nevetve meg kérdezi,
min mosolyog a férfi, mire ő csak a fejét ing atja, amikor rájön, hog y valóban
széles mosoly ül az arcán. Ezért aztán soha eg yetlen ujjal sem ért a
telefonhoz. Amíg távol tartotta mag át tőle, bármikor elképzelhette, hog y
újra ilyen lehet az élete.
Harry túlesett a nyolcadik g ombnyomáson is.
A telefon háromszor cseng ett ki, mire felvették.
– Harry? – Az első szótag ból csodálkozás és öröm csendült ki, a
másodikban a csodálkozás máris némi ag g odalommal keveredett.
Harry és Oleg ritkán hívta eg ymást, és mindig este, nem a munkaidő
közepén. És jellemzően g yakorlati jelleg ű dolg okat kellett meg beszélniük.
Természetesen előfordult, hog y a g yakorlati ürüg y túlság osan vékonyka
volt, de sem Oleg , sem Harry nem szeretett telefonálni, és még olyankor is
rövidre fog ták a hívásokat, amikor csak azért keresték eg ymást, hog y
meg tudják, hog y van a másik. Ez azután sem változott, hog y Oleg és a
barátnője, Helg a északra költözött a Finnmark meg yei Lakselvbe, ahol Oleg a
g yakorlatát vég ezte a rendőrtiszti főiskola utolsó éve előtt.
– Oleg – mondta Harry, és hallotta, hog y kis híján elcsuklik a hang ja. Mert
hamarosan forró vizet kell zúdítania Oleg re, aki élete vég éig hordozni fog ja
a heg eket a most szerzett ég ési sérülések után. Harry tudta, mert ő mag a is
számtalan sebhelyet hordozott.
– Valami baj van? – kérdezte Oleg .
– Az édesanyádról van szó – mondta Harry, és azonnal meg is állt, mert
eg yszerűen nem bírta folytatni.
– Újra összeköltöztök? – Oleg hang ja reményteljesen cseng ett.
Harry becsukta a szemét.
Oleg dühös volt, amikor meg tudta, hog y az anyja elhag yta Harryt. És
mivel meg kímélték a szakítás indokaitól, a dühe Rakelre irányult, és nem
Harryra. Harry fel nem fog hatta, mivel érdemelte ki, hog y a fiú elég jó
apának tekintse ahhoz, hog y az ő pártját fog ja ebben a helyzetben. Amikor
annak idején meg jelent az életükben, jó ideig nem szólt bele a g yerek
nevelésébe, és nem is próbálta rátukmálni mag át a kisfiúra, akinek
nyilvánvalóan nem volt szükség e pótapára. Harrynak pedig eg ész biztosan
nem volt szükség e eg y fiúg yerekre. A probléma azonban – már amennyiben
annak lehet tekinteni – az volt, hog y Harry eg yszerűen elkezdte meg kedvelni
a komoly, szótlan fiút. És vice versa. Rakel azzal vádolta őket, hog y
hasonlítanak eg ymásra, és talán volt is benne valami. Eg y idő után – amikor
a kisfiú nag yon fáradt vag y szétszórt volt – meg esett, hog y az eredeti
meg állapodásukkal ellentétben véletlenül papának szólította Harryt.
– Nem – mondta Harry. – Nem fog unk összeköltözni. Oleg , nag yon rossz
hírem van.
Csend. Harry rájött, hog y Oleg visszatartja a léleg zetét. Rázúdította a vizet.
– Bejelentették, hog y meg halt.
Két másodperc csend következett.
– Mit mondtál? – hallotta vég ül Oleg hang ját.
Harry nem tudta, képes lesz-e meg ismételni, de aztán meg tette.
– Hog yan halt meg ? – kérdezte Oleg , és Harry hallotta a fémes
kétség beesést a hang jában.
– Ma reg g el találták meg otthon. Gyilkosság nak tűnik.
– Tűnik?
– Én is az imént tudtam meg . Ott van a rendőrség , miután letettük, én is
oda indulok.
– Hog yan…?
– Még nem tudom.
– De…
Oleg nem jutott tovább, és Harry tudta, hog y nem létezik semmilyen
folytatása ennek a mindent felölelő „de”-nek. Csupán eg y ösztönös ellenvetés
volt, hárítás, hog y ez valójában nem történhetett meg . Annak a „de”-nek a
visszhang ja, amely a saját szájából hang zott el huszonöt perccel ezelőtt
Katrine Bratt irodájában.
Harry várt, amíg Oleg a sírással küzdött. A fiú következő öt kérdésére
ug yanaz volt a válasza: – Nem tudom, Oleg .
Hallg atta a zokog ását, és arra g ondolt, hog y ameddig Oleg sír, addig ő
nem fog .
A fiú sírása csillapodott, majd csend lett.
– Be van kapcsolva a telefonom, és azonnal hívlak, ha többet tudok –
mondta Harry. – Van valami repülőg ép…
– Eg ykor indul eg y Tromsøn keresztül. – Oleg nehéz, ziháló léleg zete
recseg ett a vonalban.
– Jól van.
– Hívj, amint tudsz, rendben?
– Ig en.
– És papa?
– Ig en?
– Ne hag yd, hog y…
– Dehog y – felelte Harry. Fog alma sem volt, honnan tudja, mire g ondol
Oleg , eg yáltalán nem volt racionális g ondolat, eg yszerűen csak… tudta.
Meg köszörülte a torkát. – Meg íg érem, hog y a tetthelyen senki sem fog
többet látni, mint amennyire a munkájához szükség van. Oké?
– Oké.
– Oké.
Csend.
Harry vig asztaló szavakat keresett, de eg yet sem talált, ami ne lett volna
értelmetlen.
– Hívlak – mondta vég ül.
– Jó.
Azzal letették.
 Nyolcadik fejezet

Harry lassú léptekkel ment fel a fekete g erendaházhoz, amely az udvaron

parkoló rendőrautók villog ó kék fényében fürdött. A fehér és narancssárg a
kordonszalag ok lent a kapunál kezdődtek. A kollég ák, akik nem tudták, mit
mondjanak, vag y teg yenek, szótlanul bámultak rá, ahog y elhaladt mellettük.
Úg y érezte, mintha víz alatt lépkedne. Mint eg y álomban, amelyből
remélhetőleg hamarosan felébred. Vag y inkább nem ébred fel. Dermedt volt,
és zsibbadt, körülötte csupán szórt fény és a saját lépései tompa zaja. Se
érzelmek, se hang ok. Mintha beléfecskendeztek volna valamit.
Harry felment a nyitott ajtóhoz vezető három lépcsőfokon a házba,
amelyben korábban Rakellel és Oleg g el élt. Bentről rendőrség i rádiók
recseg ése és Bjørn Holm rövid utasításai szűrődtek ki, amelyeket a
helyszínelő csoport tag jainak adott. Harry akadozva szívta be a leveg őt.
Aztán átlépte a küszöböt, és automatikusan kikerülte a fehér zászlókat,
amelyeket a bűnüg yi technikusok állítottak fel a padlón.
Nyomozás, g ondolta. Ez csak eg y nyomozás. Álmodom, de álmomban is
tudok nyomozni. Csak jól kell csinálni, hag yni, hadd menjen minden
mag ától, íg y nem ébredek fel. Amíg nem vag yok ébren, addig ez az eg ész
nem ig az. Íg y aztán Harry jól csinálta, nem fordította a pillantását a nap felé,
a holttest felé, amelyről tudta, hog y a padlón fekszik az amerikai konyha és a
nappali között. A nap – még ha nem is Rakel az – elvakította volna, ha
eg yenesen belenéz. Eg y holttest látványa még a tapasztalt g yilkosság i
nyomozók érzékeit is meg zavarja, eltompítja őket, és ezért nem lesznek elég
fog ékonyak a kevésbé brutális benyomásokra, a helyszínen lévő apró
részletekre, amelyek elárulhatnak nekik valamit. Amelyek eg y összefüg g ő,
log ikus történetet alkothatnak. Vag y épp ellenkezőleg , olyasmit
mutathatnak meg , ami kilóg a sorból. Harry pillantása a falakra siklott. A
kalaptartó alatt eg y mag ányos piros kabát lóg ott az eg yik fog ason. Rakel oda
szokta felakasztani az utoljára viselt kabátját, hacsak nem tudta máris, hog y a
következő alkalommal nem azt fog ja felvenni. Mert olyankor beakasztotta a
ruhásszekrénybe, ahol a többi kabátja lóg ott. Harrynak össze kellett szednie
mag át, hog y ne kapja fel és szorítsa az arcához, hog y beszívja Rakel illatát.
Az erdő illatát. Mert bármilyen parfümöt használt, az illatszimfóniában
mindig a napsütötte, norvég erdő volt az alapillat. Nem látta a vörös
selyemkendőt, amelyet Rakel ehhez a kabáthoz szokott viselni, a fekete
csizmája azonban ott állt a cipőtartón. Harry pillantása a nappalira siklott, de
ott sem látott semmi változást. Pontosan úg y nézett ki, mint az a szoba,
amelyből két hónappal, tizenöt nappal és húsz órával ezelőtt kilépett.
Eg yetlen kép sem lóg ott ferdén, eg yetlen bútort sem mozdítottak el a
helyéről, eg yetlen szőnyeg et sem csúsztattak odébb. A pillantása
vég ig pásztázta a konyhát. Ott. A konyhapulton álló, piramis formájú fa
késtartóból hiányzott eg y kés. Harry pillantása a holttest felé vándorolt.
Eg y kéz nehezedett a vállára.
– Szia, Bjørn! – mondta Harry, anélkül hog y meg fordult volna, és a
pillantása felhag yott volna a tetthely szisztematikus felmérésével.
– Harry – mondta Bjørn –, nem tudom, mit mondhatnék.
– Azt kellene mondanod, hog y nem lenne szabad itt lennem – felelte Harry.
– Azt kellene mondanod, hog y elfog ult vag yok, ez nem az én nyomozásom,
és ahog y mindenki más, én sem láthatom őt addig , amíg be nem hívnak eg y
esetleg es azonosításra.
– Tudod, hog y nem fog om ezt mondani.
– Akkor majd valaki más meg teszi helyetted – mondta Harry a könyvespolc
alsó részére fröccsent vércseppeket vizsg álva. Beterítették Hamsun összes
műveinek és annak a rég i lexikonnak a g erincét, amelyet Oleg olyan szívesen
lapozg atott, miközben Harry azt mag yarázta neki, mi változott a világ ban a
lexikon meg jelenése óta, és miért. – És jobb szeretném, ha te volnál az.
Harry most először nézett Bjørn Holmra, akinek könnytől csillog ó szeme a
szokásosnál is jobban kidülledt sápadt arcából, amelyet a hetvenes évek
inspirálta élénkvörös pofaszakáll, az állán elszórtan kiütköző borosta és a
korábbi rasztasapkát felváltó új g olfsapka keretezett.
– Azt mondom, amit szeretnél, Harry.
Harry pillantása a naphoz közeledett, és elérte a padlón elterülő vértócsa
szélét. A formája jelentős kiterjedésre utalt. Oleg nek azt mondta,
„bejelentették, hog y meg halt”. Mintha nem hitte volna el, amíg a saját
szemével nem látja. Meg köszörülte a torkát.
 – Először is mondd el, mit tudtok eddig .
– Kés – felelte Bjørn. – Az ig azság üg yi orvosszakértő úton van, de nekem
úg y tűnik, mindössze három szúrás volt. Az eg yik a nyakon, közvetlenül a
koponya alatt. Ez azt jelenti, hog y…
– Gyors és fájdalommentes halála volt – fejezte be a mondatot Harry. –
Köszönöm a fig yelmesség et, Bjørn.
Bjørn röviden bólintott, Harry pedig rádöbbent, hog y a bűnüg yi technikus
ezt leg alább annyira saját mag a, mint Harry miatt tette hozzá.
A pillantása visszatért a konyhapulton álló késtartóhoz. A hiperéles Tojiro
kések, amelyeket még Hong kong ban vásárolt, hag yományosan Santoku
stílusban készültek tölg yfa markolattal, de ezeknek eg y sávnyi fehér
vízibivalyszarv is volt a markolatuk elején. Rakel imádta őket. Úg y tűnt,
mintha a leg kisebb hiányozna közülük, eg y tíz-tizenöt centiméteres peng éjű
univerzális kés.
– És nincs nyoma nemi erőszaknak – tette hozzá Bjørn. – Az összes
ruhadarabja ép, és rajta van.
Harry pillantása elérte a napot.
Nem kellett felébrednie.
Rakel mag zatpózban feküdt háttal neki, arccal a konyha felé. Jobban
összekuporodott, mint amikor aludt. Nem voltak látható szúrásnyomok a
hátán, hosszú, fekete haja pedig elrejtette a nyakát. A Harry fejében bömbölő
hang ok meg próbálták túlharsog ni eg ymást. Az eg yik azt üvöltötte, hog y
Rakel azt a mintás kötött kardig ánt viseli, amelyet ő vett neki eg y reykjavíki
utazás során. A másik azt, hog y ez nem ő, nem lehet ő. A harmadik azt, hog y
ha úg y történt, ahog y első pillantásra kinéz, és elölről szúrták meg , a g yilkos
nem közte és a bejárati ajtó között állt, vag yis Rakel nem próbált menekülni.
A neg yedik hang pedig azt, hog y Rakel bármelyik pillanatban felállhat, hog y
nevetve Harry felé induljon, miközben rámutat eg y rejtett kamerára.
Rejtett kamera.
Halk torokköszörülés ütötte meg a fülét, és meg fordult.
Az ajtóban álló férfi nag y és szög letes volt, a feje pedig eg yenesen úg y
nézett ki, mintha vonalzóval rajzolták volna meg , és g ránitból farag ták volna
ki. Tar koponya, eg yenes áll, eg yenes száj, eg yenes orr és eg yenes, keskeny
szempár az eg yenes szemöldök alatt. A szürke szem kifejezéstelen volt, ám a
hang ja és a beszéde – szinte élvezettel ejtette ki a szavakat, mintha alig várta
volna, hog y kimondhassa őket – mindent kifejezett, amit a szeme elrejtett.
 – Sajnálom a veszteség ét, Hole, de arra kell kérnem, hog y hag yja el a
helyszínt.
Harry pillantása találkozott Ole Winter tekintetével. Feltűnt neki, hog y a
Kripos főfelüg yelője eg y ang licizmushoz folyamodott, mintha a részvétre
nem létezne meg felelő norvég szó. És még arra sem vette a fáradság ot, hog y
pontot teg yen az ang licizmus után, csak eg y g yors vesszőre futotta, mielőtt
kiutasította őt a helyszínről. Harry nem válaszolt, csak meg fordult, és újra
Rakelre nézett.
– Úg y értem, most, Hole.
– Hm. Amennyire tudom, a Kripos feladata az, hog y seg ítség et nyújtson az
oslói rendőrség nek, és nem az, hog y parancs…
– És ebben a pillanatban a Kripos seg ít távol tartani az áldozat férjét a
helyszíntől. Viselkedjen profihoz méltón, vag y behívok néhány eg yenruhás
srácot, hog y kikísérjék.
Harry tudta, hog y Ole Winternek nem lenne kifog ása az ellen, ha két
rendőrtiszt vezetné ki eg y rendőrautóhoz a kollég ái, a szomszédok és a
médiahiénák szeme láttára, akik lent álltak az úton, és mindent
lefényképeztek, ami csak az orruk elé került. Ole Winter néhány évvel volt
idősebb Harrynál, és mindketten huszonöt éve dolg oztak g yilkosság i
nyomozóként, Harry az oslói rendőrség nél, Winter pedig a Nemzeti
Nyomozó Iroda, a Kripos különleg es üg yosztályán, amely komoly
bűncselekmények esetén seg ítette a helyi rendőrség munkáját. Olykor, mivel
mind anyag iak, mind szakemberek tekintetében fölényben voltak, teljes
mértékben átvették a nyomozást. Harry sejtése szerint Gunnar Hag en döntött
úg y, hog y értesíti a Kripost. Ami teljes mértékben helyes döntés volt,
tekintve, hog y az áldozat férje a rendőr-főkapitányság g yilkosság i
osztályának alkalmazásában állt. Ug yanakkor kissé fájdalmas is, mivel
mindig is kimondatlan verseny zajlott az ország két leg nag yobb g yilkosság i
nyomozóhatóság a között. Az viszont eg y másodpercig sem maradt
kimondatlan, hog y Ole Winter úg y vélte, Harry Holét erősen túlértékelik, és
csak azért válhatott leg endává, mert a meg oldott üg yei körül folyton nag y
felhajtást csaptak, nem pedig azért, mert kiemelkedő rendőri munkát
vég zett. Ole Wintert ezzel szemben – noha vitathatatlanul a Kripos sztárja
volt – alulértékelték, leg alábbis a belső körön kívül. Winter g yőzelmei sosem
kaptak olyan főcímeket, mint Hole sikerei, mert azt a komoly rendőri munka
ritkán érdemli ki, míg eg y iszákos ámokfutó, akinek többnyire eg yetlen
tiszta, ihletett pillanata van, a jelek szerint minden alkalommal bezsebeli.
Harry előbányászta a Camelt, eg y cig arettát dug ott a szájába, és előhúzta
az öng yújtót.
– Már itt sem vag yok, Winter.
Elment a férfi mellett, le a lépcsőn, ki a kavicsos udvarra, ahol vég ül meg
kellett állnia. Rá akart g yújtani, de annyira elvakították a könnyek, hog y sem
az öng yújtót, sem a cig arettát nem látta.
– Tessék!
Harry Bjørn hang ját hallva g yorsan pislog ott néhányat, és cig arettáját az
elé tartott öng yújtó láng jába dug ta. Mélyen leszívta a füstöt. Köhög ött, majd
újra letüdőzte a füstöt.
– Köszönöm. Tég ed is kidobtak?
– Dehog y, én ug yanúg y dolg ozom a Kriposnak, mint az oslói
rendőrség nek.
– Apropó, nem vag y apaság i szabadság on?
– Katrine felhívott. A kissrác per pillanat valószínűleg a főnöki székben ül,
és a g yilkosság i csoportot vezeti. – Bjørn mosolya épp olyan g yorsan tűnt el,
mint ahog y meg jelent. – Ne harag udj, Harry, összevissza hablatyolok.
– Hm. – A szél elvitte a füstöt, amit Harry kifújt. – Szóval vég eztél az
udvarral?
Nyomozói üzemmódban maradni, altatásban maradni.
– Ig en – válaszolta Bjørn. – Vasárnap éjszaka fag yott, íg y a kavics tömörebb
volt. Ha autók vag y emberek jártak itt, nem hag ytak túl sok nyomot.
– Vasárnap éjszaka? Úg y érted, akkor történt?
– Rakel teste hideg , és amikor behajlítottam a karját, úg y tűnt, a
hullamerevség lassan kezd feloldódni.
– Vag yis leg alább huszonnég y órája történt.
– Ig en. De az ig azság üg yi orvosszakértőnek már itt kellene lennie. Jól
vag y, Harry?
Harry öklendezni kezdett, de visszanyelte a keserű epét, és bólintott. Meg
tudja csinálni. Meg tudja csinálni. Még mindig alszik.
– A szúrt sebek… Van valami elképzelésed, milyen kést használtak?
– Eg y kisebb, leg feljebb közepes méretű peng ére tippelnék. Nincs zúzódás
a seb szélein, úg yhog y vag y nem szúrt mélyre, vag y a késnek nem volt
ujjvédője.
– A vér. Mélyre szúrt.
 – Ig en.
Harry kétség beesetten szívta a cig arettát, amely már majdnem a
füstszűrőig leég ett. Eg y drág a Burberry kabátot és öltönyt viselő mag as,
fiatal férfi közeledett feléjük a felhajtón.
– Katrine azt mondta, hog y Rakel munkahelyéről tett bejelentést valaki. –
folytatta Harry. – Tudsz erről még valamit?
– Csak annyit, hog y a főnöke volt – felelte Bjørn. – Rakel nem jelent meg
eg y fontos találkozón, és nem tudták elérni. A pasasnak rossz érzése támadt.
– Hm. Gyakran hívják a rendőrség et csak azért, mert az eg yik alkalmazott
nem jelenik meg eg y találkozón?
– Nem tudom, Harry. Azt mondta, nem vall Rakelre, hog y nem jelenik
meg , és még csak nem is szól. És tudták, hog y eg yedül él.
Harry lassan bólintott. Többet is tudtak ennél. Tudták, hog y épp most
dobta ki a férjét. Eg y férfit, akiről az a hír járja, hog y labilis. Lehajította a
csikket a földre, és hallotta, ahog y a kavicsok feljajdulnak, amikor elfordítja
rajta a sarkát.
A fiatalember odalépett hozzájuk. A harmincas éveiben járt, karcsú volt,
eg yenes hátú, ázsiai arcvonásokkal. Az öltönye méretre szabottnak tűnt, az
ing e hófehér és frissen vasalt, a nyakkendőcsomója feszes. Sűrű fekete haja
rövidre volt nyírva, a frizurája akár diszkrét is lehetett volna, ha nem olyan
kimódoltan klasszikus. Harry feltételezése szerint a Szung -min Larsent, a
Kripos nyomozóját finoman körbeleng ő illat meg lehetősen drág a parfümé
lehetett. A Kriposnál állítólag csak Nikkei-indexnek hívták a férfit, a tokiói
értéktőzsde után, annak ellenére, hog y a Szung -min keresztnév, amellyel
Harry annak idején többször is találkozott Hong kong ban, nem japán volt,
hanem koreai. Abban az évben vég zett a rendőrtiszti főiskolán, amikor Harry
oktatni kezdett ott. Még is emlékezett rá a nyomozáselméleti előadásokról,
leg inkább a fehér ing e, a visszafog ottság a és az olyankor felvillanó ferde
mosolya miatt, amikor Harry újdonsült előadóként szakmailag ing oványos
talajra tévedt. Na meg a vizsg aeredményei okán: állítólag az övé volt a
rendőrtiszti főiskolán valaha elért leg mag asabb pontszám.
– Részvétem, Hole – mondta Szung -min Larsen. – Leg mélyebb
eg yüttérzésem.
Csaknem olyan mag as volt, mint Harry.
– Köszönöm, Larsen. – Harry a jeg yzetfüzet felé biccentett, amelyet a
Kripos nyomozója a kezében tartott. – Kikérdezte a szomszédokat?
 – Ki.
– Hallott valami érdekeset? – Harry körülnézett.
Idefent a puccos Holmenkollenen a családi házak távol álltak eg ymástól.
Mindenfelé mag as sövények és fenyők sorakoztak.
Szung -min Larsen eg y pillanatig úg y festett, mintha azt mérleg elné, meg
kell-e osztania ezt az információt az oslói rendőrség g el. Vag y talán az volt a
probléma, hog y Harry az elhunyt férje.
– A szomszédja, Wenche Ang ondora Syvertsen azt mondja, hog y nem
hallott és nem látott semmi szokatlant szombat este. Meg kérdeztem tőle,
hog y nyitott ablaknál alszik-e, és ig enlő választ adott. De azt is elárulta,
hog y ezt csak azért teheti meg , mert nem szokott felébredni az ismerős
hang okra. Mint a férje vag y a szomszédok kocsija vag y a kukásautó. És ahog y
rámutatott, Rakel Fauke háza meg lehetősen vastag g erendafalakkal
rendelkezik.
Mindezt anélkül adta a tudtukra, hog y lenézett volna a jeg yzeteire, és
Harrynak az az érzése támadt, hog y Larsen ezeket az apró, de fontos
információkat valamiféle tesztként tárja elé, hog y meg nézze, kiváltanak-e
belőle valamilyen reakciót.
– Hm – dörmög te, jelezve, hog y felfog ta, amit a másik mondott.
– Ez ig az? – kérdezte Larsen. – A feleség e háza, és nem közös?
– Kizárólag os tulajdon – felelte Harry. – Rag aszkodtam hozzá. Nem
akartam, hog y bárki azt hig g ye, a pénzéért vettem el.
– Gazdag volt?
– Nem, csak vicceltem. – Harry a ház felé biccentett. – Átadhatja a
beg yűjtött információkat a főnökének, Larsen.
– Már meg jött Winter?
– Leg alábbis elég hideg van odabent.
Szung -min Larsen udvariasan elmosolyodott.
– Formálisan Winter vezeti a taktikai nyomozást, de úg y tűnik, jelentős
felelősség hárul majd rám ebben az üg yben. Nem vag yok a mag a kalibere,
Hole, de íg érem, mindent meg teszek, hog y elkapjuk azt, aki meg ölte a
feleség ét.
– Köszönöm – mondta Harry.
Úg y érezte, a fiatal nyomozó minden eg yes kiejtett szót komolyan g ondolt.
Azt leszámítva, amit a kaliberről mondott. Pillantásával követte a
rendőrautók mellett a ház felé haladó Larsent.
 – Rejtett kamera – szólalt meg Harry.
– Mi? – bámult rá Bjørn.
– Felszereltem eg y vadkamerát a középső fenyőfára. – Harry a bokrok és fák
csoportja felé intett, amely eg y kis lig etet alkotott a szomszéd telek kerítése
előtt. – Lehet, hog y szólnom kellene róla Winternek.
– Nem – jelentette ki Bjørn nyomatékosan.
Harry ránézett. Nem g yakran hallotta a totenit ilyen határozottnak. Bjørn
Holm meg vonta a vállát.
– Ha vannak olyan felvételek, amelyek meg oldhatják ezt az üg yet, nem
hinném, hog y Winternek kellene learatnia értük a babérokat.
– Oké.
– Másrészről neked sem kellene hozzányúlnod semmihez.
– Mert g yanúsított vag yok – bólintott Harry.
Bjørn nem válaszolt.
– Semmi g ond – mondta Harry. – Mindig az ex az első számú g yanúsított.
– Amíg ki nem zárnak a g yanúsítottak köréből – felelte Bjørn. – Majd én
elintézem a felvételt. A középső fenyőt mondtad?
– Nem könnyű észrevenni – felelte Harry. – A kameraház olyan színű
harisnyában van, mint a törzs. Két és fél méter mag asan.
Bjørn csodálkozó pillantást vetett Harryra. Aztán a pufók bűnüg yi
technikus meg lepően puha és rendkívül lassú léptekkel elcammog ott a fák
felé. Harry telefonja meg szólalt. A kijelzőn felbukkanó első nég y számjeg yből
látta, hog y a VG eg yik vonalas készülékéről keresik. A keselyűk kiszag olták a
dög öt. És mivel őt hívták, valószínűleg meg szerezték az áldozat nevét is, és
azonnal összefüg g ésbe hozták vele. Elutasította a hívást, és visszadug ta a
telefont a zsebébe.
Bjørn leg ug g olt a fenyőfák mellett. Felpillantott, és mag ához intette
Harryt.
– Ne g yere közelebb! – szólt rá, és felhúzta a fehér latexkesztyűjét. – Valaki
járt itt előttünk.
– Mi a franc… – suttog ta Harry.
A harisnyát leráng atták a törzsről, összetépve hevert a földön az összetört
kamera és kameraház mellett. Valaki összetaposta őket. Bjørn felemelte a
készüléket.
– Kivették a memóriakártyát – állapította meg .
Harry az orrán keresztül vette a leveg őt.
 – Nem semmi, hog y az álcázás ellenére kiszúrták – jeg yezte meg Bjørn. –
Szinte közvetlenül a fa mellett kellett állni, hog y észreveg ye az ember.
Harry lassan bólintott.
– Vag y… – mondta, és úg y érezte, hog y az ag yának több oxig énre lenne
szükség e, mint amennyihez hozzájut. – Az illető tudta, hog y ott van.
– Na, ig en. Kinek beszéltél róla?
– Senkinek. – Harry hang ja rekedté vált, és nem fog ta fel azonnal, mi lehet
az a fájdalom, ami a mellkasában növekedett, és ki akart törni. – Az
ég világ on senkinek – mondta. – És koromsötétben tettem fel az éjszaka
közepén, úg yhog y senki sem láthatott. Leg alábbis emberi lény nem.
Most már tudta, mi ig yekszik kifelé. Varjúrikoltás. Őrült sírás. Nevetés.
 Kilencedik fejezet

Délután fél három volt. A helyiség ben tartózkodó néhány vendég mérsékelt
érdeklődéssel pillantott a kinyíló bejárati ajtó felé.
Schrøder étterem.
Az étterem elnevezés némileg félrevezető, mert bár a kocsma valóban
szolg ált különböző norvég specialitásokkal – például zsíros disznóhússal
mártásban –, a főfog ást a sör és a bor jelentette. A Schrøder már az ötvenes
évek közepe óta itt üzemelt a Waldemar Thranes g atén, a kilencvenes évek
óta pedig Harry törzshelyének számított. Néhány év kihag yással persze,
amikor Rakellel élt a Holmenkollenen. De most visszatért.
Harry az ablaknál álló asztalhoz ment, és leereszkedett fal melletti padra.
A pad új volt. Ezt leszámítva a belső tér mit sem változott az elmúlt húsz
évben, ug yanazok az asztalok és székek, ug yanaz a festett üveg berakás a
mennyezeten, ug yanazok az Oslót ábrázoló Sig urd Fosnes-festmények, még a
piros abroszra átlósan ráterített kisebb fehér terítők is ug yanazok voltak. A
leg nag yobb változás, amelyet Harry fel tudott idézni, az volt, hog y amikor
2004-ben bevezették a dohányzási tilalmat, kifestették a helyiség et, hog y
meg szabaduljanak a füstszag tól. A szín ug yanaz maradt. A füstszag pedig
sosem tűnt el eg észen.
Ránézett a telefonjára, de Oleg még nem jelentkezett, amióta üzent neki,
hog y hívja fel. Valószínűleg még a repülőg épen ült.
– Borzalmas, Harry – mondta Nina, és leszedte az asztalról a két üres
söröskorsót. – Az előbb olvastam a neten. – Szabad kezét a kötényébe törölte,
és Harryra nézett. – Hog y érzed mag ad?
– Köszönöm, rosszul – válaszolta Harry.
Ezek szerint a keselyűk máris kiadták a nevet. Nyilván eg y képet is
szereztek Rakelről valahonnan. Meg persze Harryról is, bőven akadt belőle az
archívumban. Néhányon annyira csúnya volt, hog y Rakel meg kérdezte,
leg közelebb nem tudna-e pózolni eg y kicsit. Mert ő például sosem csúnya a
képeken, amikor pózolni próbál. Nem. Próbált. A rohadt életbe.
– Kávét?
– Ma kénytelen vag yok sört kérni, Nina.
– Meg értem a helyzetet, de nem szolg áltam fel neked alkoholt… Hány éve
is?
– Sok. És nag yra értékelem a törődést. De tudod, most nem ébredhetek fel.
– Nem ébredhetsz fel?
– Ha ma olyan helyre meg yek, ahol töményet is felszolg álnak, valószínűleg
halálra iszom mag am.
– És azért jöttél ide, mert mi csak sört szolg álunk fel?
– És mert innen vakon is hazatalálok.
A vajszívű, ám határozott pincérnő ag g ódva, elg ondolkodó arccal nézte
Harryt. Aztán mélyet sóhajtott.
– Rendben. De én döntöm el, mikor elég .
– Sosem elég , Nina.
– Tudom. De azt hiszem, azért is ide jöttél, mert azt akarod, hog y
olyasvalaki szolg áljon ki, akiben meg bízol.
– Talán.
Nina otthag yta, majd eg y korsó sörrel tért vissza, és letette elé.
– Lassan! – mondta. – Lassan!
Harry a harmadik korsónál járt, amikor ismét kinyílt az ajtó.
Észrevette, hog y azok a vendég ek, akik felemelték a fejüket, nem szeg ték le
újra, hanem tekintetükkel követték a hosszú, bőrnadrág ba bújtatott lábakat,
eg észen Harry asztaláig , ahol aztán a tulajdonosuk letelepedett.
– Nem veszed fel a telefont – mondta, és intett a feléjük tartó Ninának,
hog y nem kér semmit.
– Kikapcsoltam. A VG meg a többiek elkezdtek hívog atni.
– Csak a keresztnevet tudják, de nem láttam ilyen mag as részvételt
sajtótájékoztatón a Vámpirista-üg y óta. Részben ez az oka annak, hog y a
rendőrfőkapitány úg y döntött, további értesítésig felfüg g eszt.
– Mi van? Azt értem, hog y nem dolg ozhatok ezen az üg yön, na de hog y
minden szolg álat alól felmentsenek? Mert a sajtó eg y g yilkosság i üg yről
tudósít?
– Mert füg g etlenül attól, min dolg ozol, nem tudod majd nyug odtan
vég ezni a munkádat, és ebben a pillanatban nem eng edhetünk meg
mag unknak semmiféle fig yelmetlenség et.
 – És?
– Mi és?
– Fejezd be, amit elkezdtél. – Harry a szájához emelte a korsót.
– Nincs tovább.
– Dehog y nincs. A politika. Hadd halljam.
Katrine felsóhajtott.
– Amióta Bærumöt és Askert beolvasztották az oslói rendőrség be, Norvég ia
lakosság ának eg yötödéért vag yunk felelősek. A két évvel ezelőtti felmérések
azt mutatták, hog y a népesség nyolcvanhat százaléka nag y vag y nag yon
nag y bizalommal van irántunk. Ez a szám mostanra néhány szerencsétlen
eset miatt hatvanötre esett vissza. Ennek köszönhetően a mi szeretett Hag en
rendőrfőkapitányunkat raportra hívatta a mi kevésbé szeretett ig azság üg yi
miniszterünk, Mikael Bellman. Hog y rövidre fog jam: Hag ennek és az oslói
rendőrség nek jelenleg nag yon nem használna, ha példának okáért eg y
indulatos interjú jelenne meg eg y részeg en szolg álatot teljesítő rendőrrel.
– Ne felejtsd ki a paranoidot! Paranoid, indulatos és részeg . – Harry
hátravetette a fejét, és felhajtotta a sört.
– Lég y szíves, hag yd a paranoiát, Harry. Beszéltem Winterrel a Kripostól,
és nincs nyoma annak, hog y Finne lett volna.
– Akkor minek van nyoma?
– Semminek.
– Volt ott eg y halott nő, ez nyilvánvaló nyom. – Harry intett Ninának, hog y
kéri a következőt.
– Oké, itt vannak a nyomok, amiket az ig azság üg yi orvosszakértőtől
kaptunk – mondta Katrine. – Rakel a nyakát ért késszúrástól halt meg . A
peng e a medulla oblongatában található lég zőközpontba hatolt be a nyaki
g erinc és a koponya között. Valószínűleg azonnal meg halt.
– Nem kérdeztem Bjørnt a másik kettőről – mondta Harry.
– A másik két miről?
– Késszúrásról.
Látta, hog y Katrine nyel eg yet. Azt hitte, ettől meg kímélheti.
– Has – mondta.
– Tehát még sem volt annyira fájdalommentes a halála.
– Harry…
– Folytasd! – vetette oda Harry keményen, és összeg örnyedt, mintha ő
mag a is érezné a késszúrásokat.
 Katrine meg köszörülte a torkát.
– Általában rendkívül nehéz pontosan meg határozni a halál beálltának
idejét, ha valaki már több mint huszonnég y órája halott, mint ebben az
esetben is. De ahog y talán már hallottad, az Ig azság üg yi Orvostani Intézet és
a bűnüg yi technikusok kidolg oztak eg y új módszert, amelynek során többek
között a vég bélben mért hőmérsékletet, a szemhőmérsékletet, a
szemfolyadékban lévő hipoxantint és az ag yhőmérsékletet vizsg álják…
– Az ag yhőmérsékletet?
– Ig en. A koponya védi az ag yat, és g ondoskodik arról, hog y külső
tényezők minél kevésbé lehessenek hatással rá. Eg y tű alakú szondát
vezetnek be az orron keresztül, majd tovább a lamina cribrosába, ahol a
koponyaalap…
– Meg kell hag yni, elég sok latin kifejezést tanultál az utóbbi időben.
Katrine elhallg atott.
– Sajnálom – mondta Harry. – Én… én nem vag yok…
– Semmi baj – felelte Katrine. – Volt néhány szerencsés körülmény. Tudjuk,
hog y a földszinten állandó volt a hőmérséklet, mivel az összes fűtőtestet eg y
termosztát szabályozza. És miután ez a hőmérséklet alacsony volt…
– Azt mondta, jobban tud g ondolkodni g yapjúpulóverben és hideg fejjel –
szólt közbe Harry.
– …a test belső részei még nem érték el a környezet hőmérsékletét. Ez azt
jelenti, hog y az új módszerrel sikerült meg becsülnünk a halál időpontját,
ami valamikor március tizeneg yedikére virradó éjszaka tíz és két óra között
állt be.
– Hm. És mit talált a helyszínelő csoport?
– A bejárati ajtó nem volt kulcsra zárva, amikor a rendőrség kiért, és mivel
nem záródik automatikusan, ez arra utal, hog y a g yilkos az ajtón keresztül
hag yta el a helyszínt. Betörésnek nincs jele, vag yis amikor a tettes
meg érkezett, a bejárati ajtó nyitva volt…
– Rakel mindig kulcsra zárta azt az ajtót. És az összes többit is. Az a ház
eg y kicseszett erőd.
– …vag y Rakel eng edte be.
– Hm. – Harry meg fordult, és türelmetlenül Ninát kereste a tekintetével.
– Ig azad van, a ház tényleg eg y erőd. Bjørn az elsők között ért a helyszínre.
Azt mondta, a pincétől a padlásig vég ig járta, és az összes ajtó be volt zárva
belülről, az ablakok pedig be voltak reteszelve. Szóval mit g ondolsz?
 – Azt, hog y több nyomnak kell lennie.
– Ig en – bólintott Katrine. – Voltak nyomok. Olyasvalaki nyomai, aki
eltakarította mag a után a nyomokat. Aki tisztában volt vele, milyen
nyomokat kell eltüntetni.
– Pontosan. És szerinted Finne nem tudja, hog yan kell ezt csinálni?
– Dehog ynem. És természetesen Finne is g yanúsított, mindig is az lesz. De
ezt nem hang oztathatjuk nyilvánosan, nem mutog athatunk eg y bizonyos
állampolg árra holmi meg érzésekre hivatkozva.
– Meg érzések? Finne meg fenyeg etett eng em és a családomat, mondtam
már.
Katrine nem válaszolt.
Harry ránézett, aztán lassan bólintott.
– Helyesbítek: ezt állítja az áldozat kidobott férje.
Katrine előrehajolt az asztal fölött.
– Idehallg ass! Minél hamarabb tisztáznak az üg yben, annál kisebb lesz a
lárma. Most elsősorban a Kriposé a felelősség , de eg yüttműködünk velük,
ezért nyomást tudok g yakorolni rájuk, hog y mihamarabb vizsg álják meg ,
kívül esel-e a g yanúsítottak körén, vag y sem, és aztán kiadhatunk eg y
sajtóközleményt.
– Sajtóközleményt?
– Tudod, hog y az újság ok nem fog nak nyíltan g yanúsítani, de az olvasók
nem hülyék. És ig azuk is van: annak a valószínűség e, hog y az ilyen típusú
g yilkosság i esetekben a férj a bűnös, nag yjából…
– Nyolcvan százalék – mondta Harry hang osan és lassan.
– Bocsánat – szabadkozott Katrine elvörösödve. – Csak a lehető
leg hamarabb tisztázni akarjuk az üg yet, a nyilvánosság kizárásával.
– Értem – mormolta Harry, és azon tűnődött, odakiáltson-e Ninának. – Csak
eg y kicsit érzékeny vag yok ma.
Katrine átnyúlt az asztalon, és Harry kezére tette a kezét.
– El sem tudom képzelni, milyen lehet, Harry. Íg y veszíteni el életed
szerelmét.
Harry Katrine kezére nézett.
– Ig en – mondta. – Ezért g ondoltam, hog y távol tartom mag am, amíg
sikerül meg emésztenem.
– Nem tudnak kihallg atni, ha részeg vag y, vag yis addig nem tudnak
tisztázni, amíg ki nem józanodsz.
 – Ez csak sör, néhány óra alatt kijózanodom, ha hívnak. Amúg y mondtam
már, hog y jól áll neked az anyaszerep?
Katrine arcán rövid mosoly suhant át. Aztán a nő felállt.
– Vissza kell mennem, a Kripos meg kérdezte, használhatják-e a
kihallg atóhelyiség einket és -eszközeinket. Vig yázz mag adra, Harry!
– Meg teszem, ami tőlem telik. Menj, és kapd el!
– Harry…
– Ha nem, akkor én kapom el. Nina!

Dag ny Jensen a tavaszi olvadástól felázott ösvényen g yalog olt a Vår Frelser
temető sírkövei között. A leveg őben rothadt koszorúk, nedves föld és ég ett
fém szag a terjeng ett, amely az Ullevålsveien eg yik útépítéséről jött. És
kutyaszaré. Mindig íg y volt közvetlenül azután, hog y beköszöntött a tavasz,
és elolvadt a hó Oslóban. Dag ny olykor még is eltűnődött rajta, miféle
emberek lehetnek azok, akik rendszeresen a néptelen temetőt használják,
hog y tanúk nélkül otthag yhassák a kutyájuk ürülékét. Dag ny az anyja sírját
látog atta meg , ahog y minden hétfőn szokta az utolsó órája után a
katedrálisiskolában, ahol ang oltanár volt. Az iskola mindössze három-nég y
perc sétára volt a temetőtől. Hiányzott neki az anyja, hiányoztak a
mindennapi beszélg etéseik. Az asszony olyan eleven és ig azi volt számára,
hog y amikor meg kapta az idősek otthonából a halálhírét, eg yszerűen nem
hitte el. Még akkor sem, amikor meg látta a holttestet, amely olyan volt, mint
eg y viaszbaba, eg y másolat. Vag yis az ag ya felfog ta, a teste azonban nem. A
teste csak úg y tudta volna elfog adni a tényt, ha tanúja lett volna az anyja
halálának. Ezért is fordulhatott még mindig elő, hog y Dag ny azt álmodta,
valaki bekopog tat a Thorvald Meyers g atei lakásába, és amikor kinyitja az
ajtót, az anyja áll odakint, mintha ez lenne a világ leg természetesebb dolg a.
És miért is ne? Hamarosan embereket küldenek a Marsra, és ki tudja, hog y
orvosi szempontból valóban lehetetlen-e életet lehelni eg y halott testbe. A
temetésen a fiatal lelkésznő azt mondta, hog y senki sem tud biztos választ
adni arra a kérdésre, mi van a halál küszöbén túl, mindössze annyit tudunk,
hog y akik átlépték, soha nem tértek vissza. Ez eg észen feldúlta Dag nyt. Nem
az, hog y az eg yház olyan eng edékennyé vált, hog y feladta a voltaképpeni
eg yetlen funkcióját: hog y sziklaszilárd és vig asztaló választ adjon arra a
kérdésre, mi vár ránk a halál után. Hanem hog y ez a „soha”, amit a lelkész
mondott, nem tűrt ellentmondást. Ha az embereknek arra a reményre,
rög eszmére van szükség ük, hog y a szeretteik eg y nap feltámadnak a
halálból, miért veszi el ezt tőlük? Ha tényleg úg y van, ahog y azt a lelkész
hite tartja, vag yis hog y ez eg yszer már meg történt, akkor miért ne
történhetne meg újra? Dag ny két év múlva fog ja betölteni a neg yvenet, még
nem házasodott meg , nem is jeg yezték el, nem született g yereke, nem
utazott el Mikronéziába, nem valósította meg azt a tervét, hog y árvaházat
alapít Eritreában, és a verseskötetét sem sikerült befejeznie. És mélység esen
bízott abban, hog y soha többé senki szájából sem fog ja hallani a „soha” szót.
Dag ny a temetőnek az Ullevålsveien felőli vég én futó úton haladt, amikor
eg y férfira lett fig yelmes. Jobban mondva arra, hog y a férfi hosszú, vastag ,
fekete hajfonatot visel, viszont nincs rajta kabát, csak eg y kockás flaneling .
Eg y sírkő előtt állt, amely korábban is feltűnt Dag nynak, mert eg ész télen hó
borította, és azt hitte, hog y az elhunytnak nincsenek hozzátartozói,
leg alábbis olyanok, aki szerették.
Dag ny Jensen külseje feledhető volt. Eg y törékeny kis nő, aki ez idáig
óvatosan surrant át az életen. Ráadásul az Ullevålsveienen már jócskán
beindult a délutáni csúcsforg alom, pedig még három sem volt, de az elmúlt
neg yven évben Norvég iában annyira lecsökkent a munkaidő, hog y az
felváltva irritálta és nyűg özte le a külföldieket. Ezért is lepődött meg Dag ny
azon, hog y a férfi észrevette a közeledését. Meg azon is, hog y valójában
öreg ember. Látta, amikor meg fordult. A perg amenszerű arcon olyan élesek
és mélyek voltak a ráncok, mintha csontból farag ták volna őket. A teste
karcsúnak, izmosnak és fiatalnak tűnt a flaneling alatt, de az arca, valamint
g ombostűfejnyi pupillája és a barna írisze körüli sárg ás szemfehérje arról
árulkodott, hog y leg alább hetvenéves. Piros homlokpántot viselt, mint az
indiánok, vastag ajkát g yér bajusz szeg élyezte.
– Jó napot! – köszönt hang osan a férfi, hog y túlharsog ja a forg alom zaját.
– Olyan jó látni valakit ennél a sírnál – felelte Dag ny, és elmosolyodott.
Nem szokott ilyen közlékeny lenni ideg enekkel, de ma jó hang ulatban volt,
sőt szinte izg atottnak érezte mag át, mert Gunnar, az újonnan kinevezett
kollég a, aki szintén ang olt tanított, meg hívta eg y pohár borra.
A férfi visszamosolyg ott rá.
– A fiam sírja – mondta mély, érdes hang on.
– Sajnálattal hallom. – Dag ny most vette észre, hog y a sírkő elé nem virág ,
hanem madártoll van a földbe szúrva.
 – A cseroki indiánok sastollat szoktak tenni a halottaik koporsójába –
mesélte a férfi, mintha csak a g ondolataiban olvasna. – Ez nem sasé, hanem
eg erészölyvé.
– Valóban? Honnan szerezte?
– Az eg erészölyvtollat? Oslót minden oldalról vadon veszi körül, nem
tudta? – A férfi elmosolyodott.
– Pedig eg észen civilizáltnak tűnik. A toll viszont jó g ondolat, talán elviszi
a fia lelkét a mennybe.
A férfi meg rázta a fejét.
– Vadon, nem civilizáció. A fiamat eg y rendőr ölte meg . Íg y sosem jut fel a
mennybe, nem számít, hány tollat adok neki. De nem is ég olyan tüzes
pokolban, mint ahová az a rendőr kerül. – Nem volt g yűlölet a hang jában,
inkább csak sajnálat, mintha eg yüttérezne a rendőrrel. – És mag a kihez jött?
– Az édesanyámhoz – felelte Dag ny, és a fiú sírkövére nézett.
Valentin Gjertsen. Mintha valahonnan ismerős lett volna a név.
– Ezek szerint nem özveg y. Eg y olyan g yö-g yönyörű nő, mint mag a, bi-
biztosan házas, és vannak g yerekei.
– Köszönöm, de nem vag yok férjnél, és nincs g yerekem – nevetett Dag ny,
és eg y g ondolat cikázott át az ag yán: eg y g yermek az ő szőke fürtjeivel és
Gunnar nyug odt mosolyával. Ettől csak még jobb kedve kerekedett. – Milyen
szép! – mutatott arra a csinos, művészien meg munkált tárg yra, amely a sír
előtti ág yásba volt dug va. – Mit szimbolizál?
A férfi kihúzta a földből, és mag a elé tartotta. Úg y nézett ki, mint eg y
kanyarg ó kíg yó, és éles heg yben vég ződött.
– A halált. Van elmebeteg ség a csa-családjában?
– Öhm… Nem tudok róla.
A férfi felhúzta a flaneling e ujját, és feltűnt az órája.
– Neg yed három – mondta Dag ny.
A férfi elmosolyodott, mintha felesleg es információt hallott volna,
meg nyomott eg y g ombot az óra oldalán, felnézett, és mag yarázatképpen ezt
mondta:
– Két és fél pe-perc.
Ennyi ideje van valamire?
A férfi két hosszú lépéssel váratlanul Dag ny előtt termett. Tábortűzszag a
volt.
És mintha olvasott volna a nő g ondolataiban, azt mondta:
 – Én is érzem a te szag odat. Már messziről éreztem. – Az ajkai most
nedvesek voltak, és beszéd közben úg y mozog tak, mint az ang olnák a
halászhálóban. – Peteérésed van.
Dag ny már meg bánta, hog y meg állt. Még sem mozdult, a férfi pillantása
mintha odaszög ezte volna.
– Ha nem ellenkezel, g yorsan túl leszel rajta.
Ekkor Dag nynak vég re sikerült kiszakadnia a bénultság ból, és meg fordult,
hog y elrohanjon. Eg y g yors kéz azonban máris rövid dzsekije alá nyúlt,
meg markolta az övét, és visszarántotta. Dag ny még felsikoltott, és eg y futó
pillantást vetett az üres temetőre, majd az Ullevålsveien felé néző kerítés
előtti sövénybe taszították. A mellkasát úg y karolta át a két erős kéz, mintha
satuba fog ták volna. Sikerül leveg őt vennie, hog y seg ítség ért kiáltson, de a
férfi mintha csak erre várt volna, a satufog ás még szorosabbá vált, és
kipréselte a tüdejéből a leveg őt. Látta, hog y a férfi kezében még mindig ott
van az a kacskaring ós fémkíg yó. A másik keze Dag ny nyakára kulcsolódott,
és meg szorította. Már elfeketedett előtte a világ , és annak ellenére, hog y a
mellkasát körülölelő kar hirtelen lazított a szorításon, érezte, hog y a teste
erőtlenné és nehézzé válik.
Ez nem történhet meg , zakatolt a fejében, miközben a férfi másik keze
hátulról a combjai közé furakodott. Érezte, hog y valami heg yes ütközik a
hasának közvetlenül az övcsatja alatt, és hallotta a reccsenő hang ot, amikor a
nadrág ja vég ig szakadt a két lába között. Ez nem történhet meg eg y
temetőben fényes nappal Oslóban! Vag y leg alábbis nem velem!
Aztán a kéz eleng edte a nyakát, és amikor Dag ny mohón beszívta az oslói
tavaszi leveg ő és a csúcsforg alom kipufog óg ázainak keverékét, olyan hang ot
hallott a fejében, mint amikor a mama leveg őt pumpált az ócska, penészes
g umimatracba. Ezzel eg yidőben érezte, hog y valami heg yes préselődik a
torkához. A látómezeje alján meg villant a kacskaring ós kés, és közvetlenül a
füle mellett meg hallotta a férfi reszelős suttog ását.
– Az első eg y áldozatát meg fojtó kíg yó volt. Ez pedig eg y mérg eskíg yó.
Eg y aprócska harapás, és vég ed. Úg yhog y csak maradj eg észen-eg észen
csendben, eg yetlen hang ot se halljak. Úg y, ig en. Pontosan íg y. Re-rendben
van?
Dag ny Jensennek könnyek patakzottak az arcán.
– Jól van, jól van, minden rendben lesz. Boldog g á tennél, ha hozzám jönnél
feleség ül.
 Dag ny érezte, hog y a kés heg ye erősebben nyomódik a g ég efőjéhez.
– Akarod?
A nő óvatosan bólintott.
– Akkor jeg yesek vag yunk, szerelmem. – Érezte a férfi ajkát a nyakán.
A sövény és a kerítés túloldalán húzódó járdáról kopog ó lépteket hallott,
meg két élénk beszélg etésbe bonyolódott ember hang ját, akik aztán eltűntek.
– És most jön a beteljesülés. Azt mondtam, hog y ez a kíg yó a nyakadnál a
ha-halált szimbolizálja. Ez a másik meg az életet…
Dag ny Jensen érezte a másikat, és erősen összeszorította a szemét.
– A mi életünket. Amit most fog unk meg teremteni…
A férfi lökött eg yet, Dag ny pedig összeszorította a fog át, hog y ne sikoltson
fel.
– Mert minden fiamért, akit elveszítek, ötöt ne-nemzek a világ ra –
sziszeg te a férfi a fülébe, és újra lökött eg yet. – Te pedig ne merészeld
elpusztítani, ami a miénk, hallod? Mert a g yermek Isten alkotása.
Lökött eg y harmadikat, és elnyújtott nyög éssel a nőbe ürítette a mag ját.
Aztán elvette a kést Dag ny torkától, és eleng edte. Dag ny keze eleresztette
az ág akat, és látta, hog y a tenyere véres a sövény tüskéitől. De állva maradt,
előrehajolva, háttal a férfinak.
– Fordulj meg ! – utasította a férfi.
A nő nem akarta, még is eng edelmeskedett.
A férfi fog ta a táskáját, és kivette belőle az SOS Gyermekfalu csekkjét.
– Dag ny Jensen – olvasta hang osan. – Thorvald Meyers g ate. Az eg y
kellemes utca. Rendszeres időközönként beug rom majd. – Visszaadta
Dag nynak a táskát, és a fejét oldalra billentve ránézett. – Ne feledd, hog y ez a
mi titkunk, Dag ny. Mostantól fog va vig yázni fog ok rád, és meg védelek, mint
eg y sas, amit soha nem látsz, de tudod, hog y odafent van, és fig yel tég ed.
Senki sem seg íthet rajtad, mert én eg y szellem vag yok, akit senki sem fog hat
el. De tég ed nem érhet semmi baj, mert jeg yesek vag yunk, és óvó kezem
feletted tartom.
Felemelte az eg yik kezét, és Dag ny csak most vette észre, hog y amit eddig
eg y csúf kráternek hitt, az valójában eg y lyuk a kézfején.
A férfi elment, Dag ny pedig erőtlenül és ziháló zokog ással a kerítés
tövében olvadó hóba rog yott. A könnyein keresztül látta, ahog y az
öreg ember a hátára lóg ó hajfonattal nyug odt léptekkel a temető északi
kapuja felé sétál. Aztán sípoló hang ot hallott, mire a férfi meg torpant,
felhúzta az ing ujját, és meg nyomott valamit a csuklóján. A sípolás
félbeszakadt.

Harry kinyitotta a szemét. Valami puhán feküdt, és a mennyezetre meredt, a

kicsi, de szép kristálycsillárra, amelyet Rakel hozott mag ával, amikor
hazaköltözött a moszkvai nag ykövetség en töltött évek után. Közvetlenül a
csillár alatt fekve a kristálydarabok S betűt formáztak, amit eddig sosem vett
észre. Eg y női hang a nevét mondta. Meg fordult, de nem látott senkit.
– Harry! – ismételte meg a hang .
Álmodott. Ez volna az ébredés? Kinyitotta a szemét. Ülő helyzetben volt.
Még mindig a Schrøderben.
– Harry? – Nina hang ja volt. – Keresnek.
Harry felnézett. Eg yenesen Rakel ag g ódó szemébe. Az arcon Rakel szája
volt, Rakel finoman izzó bőre. De az apa sima, homlokba hulló, orosz haja
keretezte. Nem, még mindig álmodik.
– Oleg – mondta kásás hang on, és meg próbált felkászálódni, hog y
meg ölelje a mostohafiát, de fel kellett adnia. – Azt hittem, csak később jössz.
– Eg y órával ezelőtt értem a városba.
A mag as fiatalember ug yanarra a székre telepedett le, amelyen korábban
Katrine fog lalt helyet. Az arca g rimaszba torzult, mintha rajzszög be ült
volna.
Harry kinézett az ablakon, és meg lepődve fedezte fel, hog y besötétedett.
– És honnan tudtad, hol…
– Bjørn Holmtól kaptam a tippet. Felhívtam eg y temetkezési irodát, holnap
reg g elre beszéltünk meg találkozót. Velem tartasz?
Harry lehorg asztotta a fejét. Felnyög ött.
– Hát persze hog y veled tartok, Oleg . Bassza meg , itt ülök részeg en,
amikor meg érkezel, te pedig azt csinálod, ami az én dolg om volna.
– Sajnálom, de könnyebb, ha csinálhatok valamit. Ha g yakorlati dolg okkal
mozg ásban tarthatom az ag yamat. Elkezdtem g ondolkodni azon, mihez
kezdjünk a házzal, miután… – Elhallg atott, eg yik kezét az arca elé emelte,
középső és hüvelykujját a halántékához szorította. – Teljesen beteg , mi? A
mama épp csak kihűlt, és… – Ujjai a halántékát masszírozták, az
ádámcsutkája fel-le liftezett.
– Eg yáltalán nem beteg – felelte Harry. – Az ag yad kiutat keres a
fájdalomból. Én meg találtam az utamat, de ezt nem ajánlom. – Félretolta a
közöttük álló, üres söröskorsót. – Eg y ideig be tudod csapni a fájdalmat, de
rád fog találni. Amikor eg y kicsit meg pihensz, lazítasz a védelmeden, épp
csak kidug od a fejedet a lövészárokból. Ilyenkor nem bűn, ha nem érzel olyan
sok mindent.
– Zsibbadt lettem – mondta Oleg . – Eg yszerűen csak eltompultam. Eg y
ponton rájöttem, hog y ma még nem ettem, ezért vettem eg y chilis kolbászt.
A leg erősebb mustárral öntöttem nyakon, csak hog y érezzek valamit. És
tudod, mi történt?
– Ig en – bólintott Harry. – Tudom, mi történt. Semmi.
– Semmi – ismételte meg Oleg , és kipislog ott valamit a szeméből.
– A fájdalom jönni fog – mondta Harry. – Nem kell keresned. Meg fog
találni. És meg fog ja találni az összes lyukat a páncélodon.
– Tég ed meg talált?
– Én alszom – felelte Harry. – Próbálok nem felébredni.
A kezére nézett. Bármit meg adott volna azért, hog y mag ára vállalhasson
valamit Oleg fájdalmából. Mit kellene mondania? Hog y soha nem lesz olyan
fájdalmas, mint amikor először veszítesz el valakit, akit ig azán szeretsz? Már
mag a sem tudta, hog y ig az-e ez. Meg köszörülte a torkát.
– A ház le van zárva, amíg a helyszínelés be nem fejeződik. Nálam alszol?
– Nem, Helg a szüleinél.
– Rendben. Helg a hog y viseli?
– Rosszul. Jó barátnők lettek a mamával.
Harry bólintott.
– Beszéljünk arról, hog y mi történhetett?
Oleg meg rázta a fejét.
– Hosszan beszélg ettem Bjørnnel, elmondta, mit tudunk. És mit nem.
Tudunk. Harry észrevette, hog y Oleg már most, a g yakorlat néhány hónapja
után többes szám első személyben beszél a rendőrség ről. Azt a többes számot
használja, amelyet Harry huszonöt év szolg álat után sem szokott. A
tapasztalat azonban azt mutatta, hog y ez a „mi-tudat” jobban
meg g yökeresedett benne, mint hitte. Mert a rendőrség az otthonuk volt.
Akármilyen is. És amikor minden más elveszett, az eg yetlen. Bízott benne,
hog y Oleg és Helg a ki fog nak tartani eg ymás mellett.
– Holnap reg g elre behívtak kihallg atásra – mondta Oleg . – A Kripos.
– Értem.
 – Kérdezni fog nak rólad?
– Amennyiben jól vég zik a munkájukat, nyilvánvalóan.
– Mit mondjak?
Harry meg vonta a vállát.
– Az ig azat. Kendőzetlenül, ahog y látod.
– Jól van. – Oleg újra összeszorította a szemét, és vett néhány mély
léleg zetet. – Meg hívsz eg y sörre?
Harry felsóhajtott.
– Mint látod, nem vag yok valami nag y jellem, de leg alább bánt a
lelkiismeret, ha meg szeg em az íg éreteimet. Ezért soha nem is íg értem sokat
az édesanyádnak. Eg yvalamit viszont ig en: mivel az apád ug yanazt a rossz
g ént hordozza, amit én, soha, de soha eg yetlen csepp alkoholt sem fog ok
tölteni neked.
– De a mama is töltött.
– Az íg éret az én ötletem volt, Oleg . De eszemben sincs bármiben is
meg g átolni tég ed.
Oleg meg fordult, és felemelte az ujját. Nina bólintott.
– Mennyit fog sz aludni? – kérdezte Oleg .
– Amennyit csak tudok.
Meg érkezett a sör. Oleg lassan, apró kortyokban itta. Minden alkalommal
kettőjük közé tette a korsót, mintha meg osztották volna eg ymással az italt.
Nem mondtak semmit. Nem kellett. Nem bírtak. Néma sírásuk fülsiketítő
volt. Amikor a korsó kiürült, Oleg elővette a telefonját, és rápillantott.
– Helg a bátyja az. Meg beszéltük, hog y eljön értem, odakint vár.
Hazavig yünk?
Harry meg rázta a fejét.
– Köszönöm, de szükség em van a sétára.
– Elküldöm neked sms-ben a temetkezési iroda címét.
– Rendben.
Eg yszerre álltak fel. Harry meg állapította, hog y Oleg nek még mindig
hiányzik néhány centi ahhoz, hog y utolérje az ő százkilencvenhárom
centiméterét. Aztán eszébe jutott, hog y a verseny befejeződött, Oleg már
felnőtt férfi.
Átölelték eg ymást. Állukat a másik vállára támasztva, erősen. És nem
eng edtek a szorításból.
– Papa?
 – Hm?
– Emlékszel, hog y amikor felhívtál, és azt mondtad, a mamáról van szó, én
meg kérdeztem, újra összeköltöztök-e? Azért volt, mert két nappal ezelőtt
meg kérdeztem tőle, hog y nem adna-e neked még eg y esélyt.
Harry érezte, hog y valami összeszorítja a mellkasát.
– Mit mondasz?
– Azt válaszolta, hog y hétvég én vég ig g ondolja. De tudom, hog y ezt akarta.
Vissza akart kapni tég ed.
Harry behunyta a szemét, és olyan keményen szorította össze az állkapcsát,
hog y úg y érezte, meg repednek az őrlőfog ai. Miért kellett eljönnöd, és ilyen
magányossá tenned? Nincs annyi alkohol a világ on, amennyi kicselezhetné ezt
a fájdalmat.
 Tizedik fejezet

Rakel vissza akarta kapni.

Ettől most könnyebb vag y még nehezebb lett ez az eg ész?
Harry előhalászta a telefonját a zsebéből, hog y kikapcsolja. Látta, hog y
Oleg küldött eg y üzenetet, néhány g yakorlati kérdésről volt szó benne,
amelyet a temetkezési iroda tett fel. Három nem fog adott hívása volt,
amelyekről úg y sejtette, hog y különböző újság októl érkeztek, eg y neg yedik
pedig Alexandra számáról az Ig azság üg yi Orvostani Intézetből. Részvétet
akart nyilvánítani? Vag y szexelni? A részvétnyilvánítást sms-ben is
elküldhette volna. Talán mindkettő. A fiatal laboráns többször elmondta,
hog y az erős érzelmektől, leg yenek azok neg atívak vag y pozitívak, beindul.
A dühtől, örömtől, g yűlölettől, fájdalomtól. De hog y a g yásztól? Nos. Vág y
és szég yen. Valószínűleg beteg ebb dolg ok is léteznek annál, mint hog y
valaki izg atónak tartsa a dug ást eg y g yászolóval. Például az, hog y itt ül, és
Alexandra szexuális fantáziáin töpreng alig néhány órával azután, hog y
Rakelt holtan találták. Mi a fene ez?
Harry benyomva tartotta a g ombot, amíg a képernyő el nem sötétült, és
visszacsúsztatta a telefont a nadrág ja zsebébe. A mikrofonra nézett, amely
előtte állt az asztalon a szűk, babaházszerű szobában. A kis piros fény jelezte,
hog y a felvétel elkezdődött. Aztán az asztal túloldalán ülőre füg g esztette a
pillantását.
– Kezdjük?
Szung -min Larsen bólintott. A Burberry kabátját nem Harry duplag ombos
teng erészkabátja mellé akasztotta a fog asra, hanem az eg yik üres szék
támlájára terítette.
Meg köszörülte a torkát, mielőtt belevág ott.
– Március tizenharmadika van, tizenöt-ötven, és az oslói rendőr-
főkapitányság hármas számú kihallg atóhelyiség ében vag yunk. A kihallg atást
a Kripos rendőrnyomozója, Szung -min Larsen vezeti, a kihallg atott személy
Harry Hole…
Harry meg állapította, hog y Szung -min olyan tiszta és kifog ástalan
kiejtéssel beszél, amitől az eg ész helyzet eg y rég i rádiójáték részletének
tűnik. Larsen le sem vette róla a szemét, miközben rámondta a felvételre
Harry személyi számát és a címét, anélkül hog y a jeg yzeteibe nézett volna.
Talán bemag olta, hog y lenyűg özze eg yelőre jóval híresebb kollég áját. Vag y
talán ez is csak a szokásos meg félemlítési taktikájának része volt: biztosítja
szellemi fölényét, és a kihallg atott feladja a manipulálására és a tények
elferdítésére irányuló esetleg es terveit. És természetesen fennállt eg y
harmadik lehetőség is: hog y Szung -min Larsennek eg yszerűen kiváló a
memóriája.
– Mivel mag a is rendőr, feltételezem, tisztában van a jog aival – mondta
Larsen. – És nem kért üg yvédet.
– Gyanúsított vag yok? – kérdezte Harry, és kipillantott a
meg fig yelőszobába, ahol Winter főfelüg yelő karba tett kézzel követte a
kihallg atást.
– Ez eg y rutinkihallg atás, és nem g yanúsítjuk semmivel – válaszolta
Larsen. A tankönyvet követte. A folytatásban felhívta Harry fig yelmét arra,
hog y a kihallg atásról felvétel készül. – Elmondaná nekem, milyen kapcsolat
fűzte az elhunythoz, Rakel Faukéhez?
– A feleség em… A feleség em volt.
– Különváltak?
– Nem. Vag yis de, mert meg halt.
Szung -min Larsen felpillantott Harryra, mintha azon tűnődne,
provokációnak szánta-e a választ.
– De nem váltak el?
– Nem, nem jutottunk el odáig . De különköltöztem.
– Ahog y hallottam, a feleség e hag yta el mag át. Mi volt a szakítás oka?
Rakel vissza akarta kapni.
– Nézeteltérések. Nem térhetnénk rá arra a kérdésre, hog y van-e alibim a
g yilkosság időpontjára?
– Meg értem, hog y fájdalmas, de…
– Köszönöm, hog y meg osztotta velem, mit ért meg , Larsen, és fején is
találta a szög et, valóban fájdalmas, de a kérésem oka az, hog y sietek.
– Valóban? Én úg y tudtam, átmenetileg felfüg g esztették.
– Ig en. De sürg ősen a pohár fenekére kell néznem.
 – Ennyire sürg ősen?
– Ig en.
– Én még is szeretném, ha körvonalazná, milyen kapcsolatban állt Rakel
Faukével a halála előtti időszakban. A mostohafia, Oleg azt mondta, sem
mag a, sem az édesanyja nem indokolta meg , miért mentek szét. De alig ha
tett jót a kapcsolatuknak, hog y mag a a rendőrtiszti főiskola előadójaként
eg yre több szabadidejét fordította eg y bizonyos Svein Finne felkutatására, aki
nemrég iben töltötte le a büntetését.
– Amikor azt mondtam, kérés, úg y értettem, hog y udvarias felszólítás.
– Vag yis nem hajlandó vallomást tenni az elhunyttal való kapcsolatáról?
– Fog almazzunk úg y, hog y lemondok a lehetőség ről, hog y privát
részletekkel traktáljam, és felajánlom, hog y tájékoztatom az alibimről, ezáltal
mindketten időt takaríthatunk meg . Íg y mag a és Winter arra
koncentrálhatnak, hog y meg találják a tettest. Felteszem, emlékszik az
előadásokból arra, hog y az olyan g yilkosság i üg yekben, amelyeket nem
oldanak meg az első neg yvennyolc órában, a felderítés valószínűség e a felére
csökken. A tanúk elbizonytalanodnak, a nyomok meg kopnak. Most már a
g yilkosság éjszakájára ug orhatnánk vég re, Larsen?
A Kripos nyomozója eg y pontra bámult Harry homlokán, miközben a tolla
vég ével ütemesen kocog tatta az asztal lapját. Harry látta rajta, szívesen
kipillantana Winterre, hog y valami jelzést kapjon, merre menjen tovább:
g yakoroljon rá nyomást, vag y eng edjen Harry akaratának.
– Rendben – felelte vég ül. – Leg yen.
– Nag yszerű – mondta Harry. – Akkor meséljen.
– Tessék?
– Mondja el, hol voltam a g yilkosság éjszakáján.
Szung -min Larsen elmosolyodott.
– Mármint én?
– Úg y döntöttek, hog y kihallg atnak előttem másokat is, hog y a lehető
leg jobban felkészüljenek. Én is ezt tettem volna a helyükben, Larsen. Ez azt
jelenti, hog y beszélt Bjørn Holmmal, és tudja, hog y a Jealousy Barban voltam,
ahol Holm az este folyamán felvett, aztán hazafuvarozott, és ág yba dug ott.
Iszonyatosan részeg voltam, az ég világ on semmire sem emlékszem, és
fog almam sincs az időpontokról. Eg yszerűen képtelen vag yok cáfolni vag y
alátámasztani Holm állításait. De remélhetőleg beszéltek a Jealousy
tulajdonosával és más tanúkkal is, akik meg erősítették Holm vallomását. És
mivel azt sem tudom, pontosan mikor halt meg a feleség em, kénytelen lesz
mag a meg mondani, van-e alibim, Larsen.
Larsen a toll g ombját nyomog atva tanulmányozta Harryt, akár eg y
pókerjátékos, aki a zsetonokat forg atja a kezében, mielőtt eldönti, felteg ye-e
őket.
– Jól van – mondta vég ül, és letette a tollat. – Ellenőriztük a tetthely
környékén a bázisállomásokat, és eg yik sem fog adott jelet a
mobiltelefonjától.
– Oké. Ez mellettem szól. De a mobiltelefonok nem csak félóránként
küldenek automatikusan jelet a leg közelebbi bázisállomásnak?
Larsen nem válaszolt.
– Csak mert otthon is hag yhattam a telefonomat, vag y fél órán belül be is
léphettem, és ki is léphettem eg y bizonyos területről. Úg yhog y ismét
meg kérdezem: van alibim?
Ez alkalommal Larsen nem tudta meg állni, és pillantása a
meg fig yelőszobára és Winterre siklott. Harry a szeme sarkából látta, hog y
Winter vég ig simít a g ránitfején, majd alig észrevehetően biccent.
– Bjørn Holm azt mondta, hog y fél tizeneg ykor hag yták el a Jealousy Bart,
amit a tulajdonos meg erősített. Holm elmesélte, hog y betámog atta mag át a
lakásba, majd ág yba fektette. Útközben találkozott a szomszédjával, Gulével,
aki akkor ért haza a Sporveien közlekedési vállalattól a délutáni műszakjából.
Mint meg tudtam, Gule pontosan mag a alatt lakik a földszinten, és azt
mondta, hajnal háromig ébren volt, és mivel vékonyak a falak, biztosan
hallotta volna, ha addig elhag yta volna a lakását.
– Hm. És az ig azság üg yi orvosszakértő meg mondta, mikor halt meg az
áldozat?
Larsen lepillantott a jeg yzetfüzetére, mintha utána kellene néznie a
dolog nak, de Harry tudta, hog y a fiatal nyomozónak ott van az összes tény a
memóriájában, és csak időre van szükség e, hog y eldöntse, mennyit mondhat
el – és mennyit akar elmondani – a vele szemben ülő kihallg atottnak. Harry
azonban azt is észrevette, hog y Larsen nem nézett Winterre, mielőtt
meg hozta a döntést.
– Az ig azság üg yi orvosszakértő becslése a testhőmérséklet és a
szobahőmérséklet viszonyán alapul, mivel a test vég ig ott volt. Persze íg y is
nehéz meg határozni az időpontot, már csak azért is, mert az áldozat
nag yjából másfél napig feküdt a házban, de nag y valószínűség g el este tíz és
éjjel két óra között állt be a halál.
– Ezek szerint hivatalosan ki vag yok zárva a g yanúsítottak köréből?
Az öltönyös nyomozó lassú fejmozdulattal bólintott. Harry észrevette,
hog y Winter kihúzza mag át a széken, mintha tiltakozni akarna, de Larsen
fig yelmen kívül hag yta.
– Hm. És most azt szeretnék tudni, vajon el akartam-e tenni a feleség emet
láb alól, de mivel g yilkosság i nyomozóként természetesen tisztában voltam
vele, hog y a körmömre fog nak nézni, inkább szereztem-e mag amnak eg y
bérg yilkost és eg y alibit? Ezért ülök itt?
Larsen az eg yik kezével vég ig simított a nyakkendőtűjén, amelyen Harry a
British Airways log óját fedezte fel.
– Valójában nem. De tudatában vag yunk annak, mennyire döntő
fontosság ú az első neg yvennyolc óra, ezért tisztázni akartuk, mielőtt
meg kérdezzük róla, hog y mag a szerint mi történt.
– Szerintem?
– Már nem g yanúsított. De még mindig … – Larsen hag yta, hog y a folytatás
eg y pillanatig a leveg őben lóg jon, aztán már-már eltúlzott artikulációval
kiejtette a nevet: – Harry Hole.
Harry kinézett Winterre. Ezért hag yta, hog y a nyomozója felfedje, mit
tudnak? Elakadtak. Seg ítség re volt szükség ük. Vag y ez Szung -min Larsen
eg yéni akciója volt? Winter furcsán merevnek tűnt, ahog y ott ült.
– Szóval ig az – bólintott Harry. – A g yilkos eg yetlen technikai nyomot sem
hag yott a helyszínen?
Larsen kifejezéstelen arcát Harry ig enlő válasznak vette.
– Fog almam sincs, mi történt – mondta.
– Bjørn Holm azt mondta, hog y azonosítatlan bakancsnyomokat talált a
telken.
– Ig en, de lehet, hog y csak eltévedt valaki, meg esik az ilyesmi.
– Értem. Nem volt jele betörésnek, és az ig azság üg yi orvosszakértő
meg állapította, hog y a felesé… az áldozatot azon a helyen ölték meg , ahol
rátaláltak. Ez arra eng ed következtetni, hog y a g yilkost beeng edték a házba.
Beeng edett volna az áldozat eg y ismeretlen férfit?
– Hm. Észrevette a rácsokat az ablakokon?
– Mind a tizenkét ablakon van kovácsoltvas rács, viszont a nég y
pinceablakon nincs – vág ta rá Larsen azonnal.
– Ez nem paranoia, hanem azért van, mert az áldozat eg y kissé túlság osan
ismert g yilkosság i nyomozó kedvese volt.
Larsen jeg yzetelt.
– Akkor teg yük fel, hog y az áldozat ismerte a g yilkost. Pillanatnyi
feltételezéseink szerint szemtől szemben álltak eg ymással. A g yilkos a
konyhához, az áldozat pedig a bejárati ajtóhoz közelebb, amikor a férfi
kétszer hasba szúrta.
Harry leveg ő után kapkodott. Hasba szúrta. Rakelnek fájdalmai voltak a
nyakát ért késszúrás előtt. A keg yelemdöfés előtt.
– Az, hog y a g yilkos volt közelebb a konyhához – folytatta Larsen –, arra
eng ed következtetni, hog y otthonosan mozg ott a házban, ismerte a helyet.
Eg yetért, Hole?
– Ez az eg yik lehetőség . A másik az, hog y meg kerülte Rakelt, és elvette a
kést, amelyik hiányzik a késtartóból.
– Honnan tud…
– Sikerült vetnem eg y pillantást a helyszínre, mielőtt a főnöke kidobott.
Larsen kissé oldalra billentette a fejét, és Harryra nézett. Mintha méreg ette
volna.
– Értem. Eg yébként ez a dolog a konyhával eg y harmadik lehetőség et is
felvetett. Hog y a tettes nő volt.
– Ó!
– Tudom, hog y ritka, de épp az imént olvastam, hog y eg y nő bevallotta a
borg g atai késes g yilkosság ot. Az áldozat lánya. Hallott róla.
– Fog juk rá.
– Eg y nő könnyebben ajtót nyit eg y másik nőnek, még ha nem is ismerik
jól eg ymást. Eg yetért? És valamilyen oknál fog va eg y nőről könnyebben el
tudom képzelni, hog y eg yenesen bemeg y eg y másik nő konyhájába, mint
eg y férfiról. Oké, ez talán eg y kissé erőltetett.
– Eg yetértek – felelte Harry, anélkül hog y elárulta volna, az első, a második
vag y mindkét kijelentésre g ondol-e. Vag y hog y ő mag a is ug yanezt
g ondolta-e, amikor a helyszínen járt.
– Ismer olyan nőt, akinek lehetett indítéka ártani Rakel Faukének? –
kérdezte Larsen. – Például féltékenység ből?
Harry meg rázta a fejét. Természetesen meg nevezhette volna Silje
Gravseng et, de semmi oka sem volt rá. Silje néhány évvel ezelőtt a diákja volt
a rendőrtiszti főiskolán, és zaklatta Harryt. Eg y este felkereste az irodájában,
és meg próbálta elcsábítani. Harry visszautasította, mire a lány fel akarta
jelenteni nemi erőszakért. Silje vallomásában azonban olyan nyilvánvaló
lyukak voltak, hog y a saját üg yvédje, Johan Krohn állította le, s az eg ész
azzal vég ződött, hog y Siljének ott kellett hag ynia a rendőrtiszti főiskolát.
Ezután felkereste Rakelt a holmenkolleni házban, de nem azért, hog y bántsa
vag y meg fenyeg esse, épp ellenkezőleg , azért, hog y bocsánatot kérjen tőle.
Mindazonáltal Harry teg nap eg y kicsit utánanézett Silje Gravseng nek. Talán
azért, mert eszébe jutott, milyen g yűlölet sütött a szeméből, amikor rájött,
hog y Harry nem akarja őt. Vag y talán azért, mert a fizikai nyomok hiánya
arra utalt, hog y a tettes tud eg yet s mást a g yilkosság i nyomozásról. Esetleg
azért, mert ki akarta zárni az összes többi lehetőség et, mielőtt vég ső ítéletet
mond. Gyorsan vég zett, és meg tudta, hog y Silje Gravseng biztonság i őrként
dolg ozik Tromsøben, és szombat éjszaka éppen szolg álatban volt,
ezerhétszáz kilométerre Oslótól.
– Visszatérve a késhez – mondta Larsen, amikor nem kapott választ. – A
tartóból eltűnt japán kés mérete és formája meg felel a szúrt sebeknek. Ha
abból indulunk ki, hog y a tettes ezt a kést használta, az arra utal, hog y a
g yilkosság spontán módon történt, és nem volt alaposan meg tervezve.
Eg yetért?
– Ez is eg y lehetőség . A másik az, hog y a g yilkos tudott a késtartóról,
mielőtt meg érkezett. Eg y harmadik pedig az, hog y a g yilkos a saját kését
használta, de a technikai nyomok eltávolításán túl azzal is össze akarta
zavarni mag ukat, hog y eg y hasonló kést eltüntetett a helyszínről.
Larsen ismét jeg yzetelt. Harry pedig az órájára nézett, és meg köszörülte a
torkát.
– Még eg y utolsó dolog , Hole. Azt mondta, nem ismer olyan nőt, aki
meg ölhette volna Rakel Faukét. És férfit?
Harry lassan meg rázta a fejét.
– Mi a helyzet ezzel a Svein Finnével?
Harry meg vonta a vállát.
– Ezt tőle kell meg kérdezniük.
– Nem tudjuk, hol tartózkodik.
Harry felállt, és levette a kabátját a fog asról.
– Ha találkozom vele, átadom az üdvözletüket, és meg mondom neki, hog y
keresik, Larsen.
Azzal az ablak felé fordult, és két ujját a homlokához emelve tisztelg ett
Winternek. Eg y savanyú mosoly és eg y eg yujjas tisztelg és lett a jutalma.
 Larsen is felállt, és kezet nyújtott Harrynak.
– Köszönöm a seg ítség et, Hole. Nos, valószínűleg ismeri a járást.
– Az a kérdés, hog y mag uk ismerik-e. – Harry kurtán Larsenre mosolyg ott,
és még kurtábban meg szorította a kezét, majd elhag yta a helyiség et.
Meg nyomta a lift hívóg ombját, és az ajtó fémkeretéhez támasztotta a
homlokát.
Vissza akart kapni téged.
Akkor ettől most könnyebb vag y nehezebb lett?
Ez a reng eteg hiábavaló „mi lett volna, ha?”. Ez a reng eteg önostorozó
„meg kellett volna tennem”. Ug yanakkor meg ott van az a szánalmas
remény, amibe az emberek kapaszkodnak. Hog y kell lennie eg y olyan
helynek, ahol azok, akik szeretik eg ymást, és a világ leg öreg ebb fájának, az
Old Tjikkónak a g yökereivel rendelkeznek, újra találkoznak majd, mert a
g ondolat, hog y ez nem íg y van, kibírhatatlan.
Kinyílt a lift ajtaja. A fülke üres volt. Eg y klausztrofób, nyomasztó koporsó,
amely leereszti a mélybe. De hová? A totális, mindent elborító sötétség be?
Harry eg yébként, ha tehette, nem liftezett, ki nem állhatta a felvonókat.
Habozott. Aztán belépett.
 Tizenegyedik fejezet

Harry felriadt, és a szoba sötétjébe meredt. Az üvöltése még ott

visszhang zott a falak között. Az órára nézett. Este tíz volt. Vég ig g ondolta az
elmúlt harminchat órát. Többé-kevésbé az eg észet részeg en töltötte, semmi
sem történt, ennek ellenére sikerült összeraknia eg y lyukak nélküli
idővonalat. Általában sikerülni szokott. Ám a szombat éjszaka a Jealousyben
eg yetlen hosszú filmszakadásnak tűnt. Feltehetőleg utolérte az alkoholizmus
hosszú távú hatása.
Lábát a padlóra lendítette, és felült, miközben meg próbálta felidézni, hog y
ezúttal miért ébredt üvöltve. És azon nyomban meg is bánta, amint rájött.
Rakel arcát fog ta a kezében, de a nő fátyolos szeme nem rá meredt, hanem
keresztülnézett rajta, mintha Harry ott sem volna. Az állát vékony vérréteg
borította, amelyet mintha úg y köhög ött volna fel, az ajkán vérbuborék
pattant szét.
Harry meg rag adta a dohányzóasztalon álló Jim Beamet, és ivott eg y
kortyot. Már nem hatott. Ivott még eg y kortyot. Az volt a különös, hog y bár
nem látta Rakel halotti maszkját, és a pénteki temetésig nem is akarta, az
álom rendkívül valóság os volt.
A telefonra nézett, amely feketén és élettelenül feküdt az üveg mellett az
asztalon. Azóta nem kapcsolta be, hog y előző nap a kihallg atás előtt
kikapcsolta. Be kellene kapcsolnia. Oleg már biztosan hívta. Bőven van
elintéznivalójuk. Össze kell szednie mag át. Felemelte a Jim Beam-es üveg
kupakját, amely az asztal vég én hevert, és meg szag olta. Nem érzett semmit.
A csupasz falhoz vág ta, majd keményen meg markolta a palack nyakát.
 Tizenkettedik fejezet

Harry délután három órakor abbahag yta az ivást. Nem történt semmi,
eg yetlen g ondolat sem merült fel benne, amely meg akadályozta volna, hog y
nég yig , ötig vag y akár eg ész este folytassa. A teste eg yszerűen nem bírta
tovább. Bekapcsolta a telefonját, nem fog lalkozott a hívásokkal és az sms-
ekkel, csak felhívta Oleg et.
– Feljöttél a felszínre?
– Inkább meg fulladtam – felelte Harry. – És te?
– A felszínen lebeg ek.
– Jól van. Életre pofozol előbb? Aztán meg beszélhetnénk a tennivalókat.
– Oké. Készen állsz?
– Mehet!

Dag ny Jensen az órájára pillantott. Még csak kilenc óra volt, és az imént
fejezték be a főételt. Többnyire Gunnar vitte a szót, Dag ny még is úg y érezte,
nem bírja tovább. Azt mondta, fáj a feje, Gunnar pedig szerencsére meg értő
volt. Kihag yták a desszertet, és a férfi rag aszkodott hozzá, hog y hazakísérje,
bár Dag ny jelezte, hog y nem szükség es.
– Tudom, hog y Oslo biztonság os – mondta Gunnar. – Csak jólesik a séta.
Vicces, ártalmatlan dolg okról beszélt, Dag ny pedig minden tőle telhetőt
meg tett, hog y fejben ott leg yen, és nevessen a meg felelő pontokon, annak
ellenére hog y óriási káosz uralkodott benne. Ám amikor a Ring en mozit
elhag yva elindultak a Thorvald Meyers g atén a tömbház felé, ahol Dag ny
lakott, csend támadt, amelyet vég ül Gunnar tört meg .
– Kissé lehang oltnak tűnsz az utóbbi napokban. Tudom, hog y nem rám
tartozik, de valami baj van, Dag ny?
Dag ny tisztában volt vele, hog y már várta ezt. Reménykedett benne. Hog y
valaki meg kérdezi. És ettől majd meg jön a bátorság a. Nem úg y, mint a nemi
erőszak más áldozatainak, akik hallg attak, és azzal mag yarázták a
hallg atásukat, hog y szég yellik, ami történt, tehetetlennek érzik mag ukat, és
attól félnek, hog y úg ysem hisz nekik senki. Korábban azt g ondolta, hog y ő
sosem reag álna íg y. Akkor miért viselkedett még is ug yanúg y? Miután
hazaért a temetőből, két órán keresztül zokog ott meg állás nélkül, mielőtt
felhívta a rendőrség et, de miközben arra várt, hog y az erkölcsrendészethez
kapcsolják, vag y hol is kell bejelenteni a nemi erőszakot, hirtelen úg y érezte,
nem bírja tovább, és eg yszerűen meg szakította a hívást. Ezután elaludt a
kanapén, és amikor az éjszaka közepén felébredt, az volt az első g ondolata,
hog y csak álmodta az eg észet. És hatalmas meg könnyebbülés töltötte el.
Eg észen addig , amíg emlékezni nem kezdett. Eg y villanás erejéig azonban
látta, hog y akár eg y rossz álom is lehetne. És ha úg y dönt, akkor tényleg
csak eg y rossz álom lesz – amennyiben eg y léleknek sem mondja el.
– Dag ny?
A nő akadozva szívta be a leveg őt, majd nag y nehezen meg szólalt.
– Nem, nincs semmi baj. Itt lakom. Köszönöm, hog y hazakísértél, Gunnar.
Holnap találkozunk.
– Remélem, holnap már jobban leszel.
– Köszönöm.
Gunnar biztosan észrevette, hog y Dag ny húzódozik, amikor meg öleli,
ezért g yorsan eleng edte. Dag ny a kulcsa után kotorászott a táskájában,
miközben elindult a D lépcsőház felé. Amikor felnézett, látta, hog y valaki
kilép a sötétből a kapu fölötti lámpa fényébe. Eg y széles vállú, karcsú férfi
barna velúrkabátban, piros kendővel hosszú fekete hajában. Dag ny torkából
zihálás szakadt fel. Meg torpant.
– Ne félj, drág a Dag ny, nem fog lak bántani! – A férfi szeme parázsként
izzott ráncos arcában. – Csak azért vag yok itt, hog y vig yázzak rád és a
g yermekünkre. Mert én meg tartom, amit íg érek. – A hang ja halk volt, szinte
csak suttog ás, de nem is kellett hang osan beszélnie, hog y Dag ny hallja. –
Mert emlékszel az íg éretemre, ug ye? Jeg yesek vag yunk, Dag ny. Míg a halál
el nem választ.
A nő leveg ő után kapkodott, de a lég zőszervei mintha meg bénultak volna.
– Ahhoz, hog y meg pecsételjük a jeg yesség ünket, meg kell ismételnünk a
fog adalmunkat Isten előtt. Találkozzunk a vikai katolikus templomban
vasárnap este, akkor mag unk lehetünk. Kilenckor meg felel? Ne hag yd, hog y
eg yedül álljak az oltár előtt. – A férfi kurtán felnevetett. – Addig is szép
álmokat! Mindkettőtöknek.
 Azzal visszahúzódott a sötétbe, a lépcsőházból kiszűrődő fény pedig eg y
pillanatra elvakította a nőt. Mire a kezével beárnyékolta a szemét, a férfi már
eltűnt.
Dag ny némán állt ott, és meleg könnyek pereg tek az arcán. A kulcsot tartó
kezét nézte, eg észen addig , amíg abba nem maradt a remeg és. Aztán
kinyitotta az ajtót, és belépett a lépcsőházba.
 Tizenharmadik fejezet

A g omolyfelhők horg olt terítőként borultak az ég re a Voksen-templom

felett.
– Részvétem – mondta Mikael Bellman szívből jövő hang on és jól
beg yakorolt arckifejezéssel.
Az eg ykori, ifjú rendőrfőkapitány, aki jelenleg a továbbra is meg lehetősen
fiatal ig azság üg yi miniszter volt, a jobbjával meg szorította Harry kezét, a
balját pedig összekulcsolódó kezükre tette, mintha meg akarná pecsételni
kézfog ásukat. Mintha csak azt akarná kifejezni, hog y komolyan g ondolja.
Vag y azt akarná biztosítani, hog y Harry addig ne húzza el a kezét, amíg a
sajtófotósok – akik nem kaptak eng edélyt, hog y odabent a templomban
fényképezzenek – meg nem kapják, ami jár nekik. Miután Bellman kipipálta
az „ig azság üg yi miniszter időt szakított arra, hog y elmenjen a volt rendőr
kollég ája feleség ének temetésére” tételt, eltűnt a közelben várakozó fekete
SUV irányába. Valószínűleg előzetesen ellenőrizte, hog y Holét tisztázták-e az
üg yben.
Harry és Oleg tovább fog adta a kézfog ásokat és biccentéseket. A
részvétnyilvánítók többség e Rakel barátja és kollég ája volt. Oleg et leszámítva
Rakelnek nem voltak közeli, élő rokonai, a nag y templom még is félig
meg telt. A temetkezési vállalkozó azt mondta, ha meg várták volna a
szertartással a jövő hetet, még több embernek sikerült volna átrendeznie a
naptárját. Harry örült, amiért Oleg úg y döntött, hog y ne leg yen nag y
összejövetel a szertartás után. Eg yikük sem ismerte túlság osan Rakel
kollég áit, és a szomszédokkal sem szerettek volna cseveg ni. Amit el kellett
mondani Rakelről, azt Oleg , Harry meg néhány g yerekkori barát meg tette a
templomi meg emlékezés során, és ez elég is volt. Még a lelkész is
meg értette, hog y zsoltárokra, imákra és a könyvben írottakra kell
szorítkoznia.
– A rohadt életbe! – Øystein Eikeland volt az, Harry két g yermekkori
barátjának eg yike.
Könnyes szemmel Harry vállára tette a kezét, alkoholszag ú lehelete
meg csapta barátja arcát. Talán nem csupán a külseje miatt jutott Harry
eszébe Øystein, valahányszor valaki meg eresztett eg y Keith Richards-viccet.
Minden szál cigarettáért, amit elszívsz, Isten elvesz egy órát az életedből… és odaadja
Keith Richardsnak. Harry látta, hog y a cimborája keményen töri a fejét, mielőtt
vég ül kinyitja a barna, csonka fog akkal teli száját, és eg y kicsit
nyomatékosabban meg ismétli:
– A rohadt életbe!
– Köszönöm – felelte Harry.
– Facipő nem tudott eljönni – mondta Øystein, anélkül hog y eleresztette
volna Harry vállát. – Vag yis pánikrohamot kap az olyan helyeken, ahol sokan
vannak… Mármint kettőnél többen. De üdvözöl, és azt üzeni… – Øystein
összehúzta az eg yik szemét a délelőtti napsütésben. – A rohadt életbe!
– Összejövünk néhányan a Schrøderben.
– Ing yen sör?
– Maximum három.
– Oké.
– Roar Bohr, én voltam Rakel feljebbvalója. – Harry eg y férfi palaszürke
szemébe nézett, aki tizenöt centiméterrel alacsonyabb volt nála, még is
mag asabbnak tűnt.
Volt valami a férfi tartásában és a kissé idejétmúlt „feljebbvalója” szóban,
amitől Harryt eg y katonatisztre emlékeztette. A kézfog ása kemény volt, a
pillantása határozott és eg yenes, de volt benne valami fájdalom, sőt talán
sebezhetőség is. De lehet, hog y ez csupán a helyzetnek volt köszönhető.
– Rakel csodálatos ember volt, és a leg jobb munkatársam. Hatalmas
veszteség ez az intézetnek és mindannyiunknak, akik ott dolg ozunk.
Különösen nekem, aki olyan szoros eg yüttműködésben dolg oztam vele.
– Köszönöm – mondta Harry, és hitt neki.
De talán csak a meleg kéz volt az oka. Eg y olyan ember meleg keze, aki
emberi jog okkal fog lalkozik. Harry követte a pillantásával Roar Bohrt,
amikor az odament a g yepen álló két nőhöz, és észrevette, hog y
folyamatosan a lába elé néz. Mint aki automatikusan taposóaknát keres. Azt is
meg állapította, hog y van valami ismerős az eg yik nőben, annak ellenére,
hog y háttal állt neki. Bohr mondott valamit, nyilvánvalóan halkan, mert a
nőnek előre kellett hajolnia, Bohr pedig könnyedén a derekára tette a kezét.
 Aztán a részvétnyilvánítók sora elfog yott. A temetkezési iroda autója
elszállította a koporsót, néhányan elindultak a dolg ukra, és folytatták a
mindennapi életüket. Harry látta, hog y Truls Berntsen eg yedül ballag a
buszhoz, amely majd visszaviszi a rendőr-főkapitányság ra, valószínűleg
azért, hog y még többet pasziánszozhasson. Mások a templom előtt álltak és
beszélg ettek. Gunnar Hag en rendőrfőkapitány és Anders Wyller, a fiatal
nyomozó, akitől Harry a lakást bérelte, Katrinével és Bjørnnel álldog ált.
Katrinéék mag ukkal hozták a kisfiút is. Eg yesek valószínűleg úg y g ondolták,
van valami reményteli abban, ha eg y temetésen felsír eg y g yermek, mert
arra emlékezteti őket, hog y az élet meg y tovább. Mármint azok g ondolták
íg y, akik arra vág ytak, hog y az élet menjen tovább. Harry bejelentette az
ottmaradóknak, hog y a Schrøderben várja őket. Søs, Harry húg a, aki a
kedvesével Kristiansandból utazott a fővárosba a temetésre, odament
hozzájuk, hosszan és szorosan átölelte Harryt meg Oleg et, majd azt mondta,
indulniuk kell haza. Harry sajnálkozva bólintott, hog y meg érti, és ig azság
szerint meg könnyebbült. Oleg en kívül Søs volt az eg yetlen, aki képes volt
nyilvánosan meg ríkatni.
Helg a elfuvarozta Harryt és Oleg et a Schrøderbe, ahol Nina meg terített
nekik eg y hosszú asztalt.
Eg y tucat ember jelent meg . Harry a kávéja fölé hajolva hallg atta a többiek
beszélg etését, amikor valaki a vállára tette a kezét. Bjørn volt.
– Nos, általában nem szokás ajándékkal érkezni temetésre. – Eg y lapos,
nég yzet alakú, ajándékpapírba csomag olt tárg yat nyújtott Harrynak. –
Eng em mindenesetre átseg ített már néhány nehéz pillanaton.
– Köszönöm, Bjørn. – Harry meg fordított a csomag ot. Nem volt nehéz
kitalálni, mi van benne. – Eg yébként szerettem volna valamit kérdezni.
– Ig en?
– Szung -min Larsen nem érdeklődött a vadkameráról, amikor kihallg atott.
Ami azt jelenti, hog y nem említetted meg , amikor tég ed hallg atott ki.
– Nem kérdezte. És arra g ondoltam, majd te beszélsz róla, ha relevánsnak
tartod.
– Hm. Ezek szerint te annak tartod?
– Ha te sem beszéltél róla, akkor g ondolom, nem annyira fontos.
– Azért nem mondtál semmit, mert tudtad, hog y Finne nyomára akarok
akadni, anélkül hog y a Kripos vag y más beleártaná mag át?
– Ezt meg sem hallottam, vag y ha még is, nem értettem, miről beszélsz.
 – Köszönöm, Bjørn. És még valami: mit tudsz Roar Bohrról?
– Bohrról? Csak annyit, hog y ő volt Rakel főnöke. Az emberi jog i
akárminél, nem?
– A Nemzeti Emberi Jog i Intézetnél.
– Úg y van. Bohr jelentette a rendőrség nek, hog y ag g ódnak, amiért Rakel
nem jelent meg a munkahelyén.
– Hm. – Harry a bejárat felé pillantott, amikor kinyílt az ajtó.
Azon nyomban elfelejtette a Bjørnnek szánt további kérdéseket. A nő volt
az, aki háttal állt a g yepen, és Bohrral beszélg etett. Most meg állt, és
óvatosan körülnézett. Nem sokat változott. Mag as arccsont, hollófekete,
markáns szemöldök a szinte g yermekien nag y, zöld szempár fölött,
mézbarna haj, kissé széles, telt száj.
A nő pillantása vég ül meg találta Harryét, és felrag yog ott.
– Kaja! – hallotta abban a pillanatban Harry Gunnar Hag en kiáltását. –
Gyere, ülj le!
A rendőrfőkapitány kihúzott eg y széket.
Az ajtónál álló nő Hag enre mosolyg ott, és intett, hog y először Harryt kell
üdvözölnie.
A keze épp olyan puha volt, ahog y Harry emlékezett rá.
– Részvétem. Nag yon sajnálom, Harry.
A hang ja is.
– Köszönöm. Ez itt Oleg , és a barátnője, Helg a. Ő pedig Kaja Solness, eg y
rég i kollég ám.
Kézfog ások.
– Szóval visszajöttél – mondta Harry.
– Eg yelőre.
– Hm. – Azon töpreng ett, mit is mondhatna. Nem jutott eszébe semmi.
A nő könnyű keze meg pihent a karján.
– Fog lalkozz csak a családoddal, én meg beszélg etek Gunnarral meg a
többiekkel.
Harry bólintott, és nézte, ahog y Kaja puhán elsurran hosszú lábain a székek
között az asztal másik vég éhez.
Oleg odahajolt hozzá.
– Ő meg kicsoda? Leszámítva, hog y eg y kollég a.
– Hosszú történet.
– Azt láttam. És mi a rövid verzió?
 Harry kortyolt eg yet a kávéból.
– Hog y eg yszer hag ytam elmenni az édesanyád kedvéért.

Három óra volt, a tor vendég ei közül már csak hárman maradtak, amikor
Øystein is felállt az asztaltól, búcsúzóul még rosszul idézett eg y Bob Dylan-
szöveg et, majd távozott.
A két hátramaradt vendég eg yike a Harry melletti székre telepedett.
– Neked nem kell dolg ozni menned ma? – kérdezte Kaja.
– És holnap sem. Átmenetileg felfüg g esztettek. És neked?
– Készenlétben állok a Vöröskereszt számára. Ez azt jelenti, hog y felveszem
a fizetésemet, de pillanatnyilag itthon vag yok, és arra várok, hog y valahol a
világ ban felrobbanjon valami.
– És ez be szokott következni?
– Ig en. Ebből a szempontból kicsit hasonlít a g yilkosság i csoportban
vég zett munkára, ahol félig -meddig abban reménykedik az ember, hog y
valami szörnyűség fog történni.
– Hm. Vöröskereszt. Meg lehetősen nag y ug rás a g yilkosság i csoporttól.
– Ig en is, meg nem is. Biztonság i főnök vag yok. Az utolsó meg bízásom két
év volt Afg anisztánban.
– És előtte?
– Szintén két év. Afg anisztánban. – Kaja mosolya feltárta apró, heg yes
fog ait, amelyek éppen csak annyira tették tökéletlenné az arcát, hog y
érdekes leg yen.
– Mi olyan jó Afg anisztánban?
Kaja meg vonta a vállát.
– Kezdetben valószínűleg csak annyi, hog y olyan problémákat látsz mag ad
körül, amelyek mellett a saját g ondjaid eltörpülnek. És ez tényleg a javára
válik az embernek. Majd meg szereted azokat, akikkel találkozol és dolg ozol.
– Mint Roar Bohr?
– Ig en. Mondta, hog y Afg anisztánban volt?
– Nem, de úg y néz ki, mint eg y katona, aki nem akar aknára lépni. A
különleg es erőknél szolg ált?
Kaja elg ondolkodva nézett Harryra. A pupillája kitág ult. A Schrøderben
nem bántak bőkezűen a világ ítással.
– Titkos információ? – kérdezte Harry.
 Kaja meg vonta a vállát.
– Ig en. Bohr alezredes volt a különleg es eg ység nél. Őt is azoknak a
körözött tálib terroristáknak a névsorával küldték Kabulba, akiket az ISAF
likvidálni akart.
– Hm. Íróasztal-g enerális, vag y lőtt is a dzsihádistákra?
– Voltak közös biztonság i meg beszéléseink a norvég nag ykövetség en, de
részleteket nem tudok. Csak azt, hog y Roar és a húg a volt a helyi
lövészbajnok Vest-Ag der meg yében.
– És a vég ére ért a listának?
– Úg y sejtem, ig en. Te meg Bohr elég g é hasonlóak vag ytok, nem adjátok
fel, amíg el nem kapjátok, akit kell.
– Ha Bohr annyira jó volt a munkában, miért lépett ki, és kezdett épp
emberi jog okkal fog lalkozni?
Kaja felvonta az eg yik szemöldökét, mintha azt kérdezné, miért érdekli
Harryt ennyire Bohr. De úg y tűnt, arra a következtetésre jut, hog y Harry csak
valami másról akar beszélni: bármiről, csak ne Rakelről, önmag áról, a
helyzetről, erről a pillanatról.
– Amikor az ISAF-et felváltotta a Resolute Support, az úg ynevezett
békefenntartó erők emberei már nem teljesítettek feg yveres szolg álatot,
vag yis nem lőhettek. Meg a feleség e is azt akarta, hog y jöjjön haza. Már nem
bírta elviselni, hog y eg yedül van két g yerekkel. Eg y tábornoki ambíciókat
dédelg ető norvég tisztnek a g yakorlatban leg alább eg y periódust el kell
töltenie Afg anisztánban, íg y amikor Roar a leszerelését kérte, tisztában volt
vele, hog y mag as beosztásról mond le. De akkor valószínűleg már nem is
volt olyan szórakoztató a dolog . Ezenkívül az ő vezetői tapasztalatával bíró
emberekre meg lehetősen nag y a kereslet más ág azatokban.
– Na de emberekre lövöldözik, aztán meg emberi jog okkal fog lalkozik?
– Szerinted még is miért harcolt Afg anisztánban?
– Hm. Vag yis eg y idealista és példás családapa.
– Roar olyan ember, aki hisz dolg okban. És kész áldozatot hozni azokért,
akiket szeret. Ahog y te is. – Kaja arca rövid, fájdalmas mosolyba torzult.
Beg ombolta a kabátját. – Ami tiszteletre méltó, Harry.
– Hm. Úg y véled, feláldoztam valamit annak idején?
– Úg y g ondoljuk, hog y racionálisak vag yunk, de mindannyian azt tesszük,
amit a szívünk diktál, nem ig az? – Kaja eg y névjeg ykártyát halászott elő a
táskájából, és Harry elé tette az asztalra. – Ug yanott lakom. Ha szeretnél
beszélg etni valakivel, tudok eg y keveset a hiányról és a veszteség ről.

A nap már leereszkedett a heg yg erinc mög é, és narancssárg a színűre festette

fölötte az eg et, amikor Harry kinyitotta a g erendaház ajtaját. Oleg úton volt
Lakselvbe, és odaadta Harrynak a kulcsokat, hog y valamikor a héten be tudja
eng edni az értékbecslőt. Harry arra kérte Oleg et, hog y g ondolja át, valóban
el akarja-e adni a házat, nem jönne-e jól, amikor visszatér a g yakorlatáról.
Odaköltözhetnének Helg ával. Oleg meg íg érte, hog y alaposan vég ig g ondolja,
de úg y hang zott, hog y már meg hozta a döntést.
A helyszínelők vég eztek, és összetakarítottak mag uk után. Pontosabban a
vértócsa eltűnt, a klasszikus krétarajz azonban, amely a holttest helyét
jelezte, ott maradt. Harry elképzelte, ahog y az ing atlanüg ynök szorong va,
kétség beesetten, ám tapintatosan felveti, hog y el kellene tüntetni, mielőtt
meg érkeznek az érdeklődők.
Harry a konyhaablakon át nézte, ahog y a narancsszínű izzás meg fakul az
ég en, és a sötétség átveszi az uralmat. Huszonnyolc órája volt józan, Rakel
pedig leg alább százneg yveneg y órája halott.
Meg fordult, és odament a krétarajzhoz. Letérdelt. Az ujja heg yével
vég ig simított a durva fapadlón. Lefeküdt a földre, bekúszott a fehér vonalak
közé, mag zatpózba kuporodott, és meg próbált a körvonalon belül maradni.
És akkor vég re kiszakadt belőle a sírás. Ha sírás volt eg yáltalán, mert könnyei
nem voltak, csak eg y rekedt üvöltés tört fel belőle, amely a mellkasában
kezdődött, eg yre duzzadt, átpréselődött az összeszorult torkán, majd
betöltötte a szobát. Úg y hang zott, mintha a haláltusáját vívná. Amikor
befejezte az ordítást, a hátára g ördült, hog y léleg zethez jusson. És akkor
eleredtek a könnyei is. Rajtuk keresztül pedig elmosódva, mint eg y álomban,
meg pillantotta a csillárt a feje fölött. És észrevette, hog y a kristálydarabok S
betűt formáznak.
 Tizennegyedik fejezet

A Lyder Sag ens g atén a madarak daloltak a boldog ság tól.

Talán mert reg g el kilenc óra volt, és még semminek sem sikerült
tönkretennie a napot. Talán mert rag yog ó idő volt, és úg y tűnt, ez tökéletes
kezdete eg y hétvég ének, amelyre remek időjárást íg értek. Vag y talán mert a
Lyder Sag ens g atén a madarak boldog abbak voltak, mint a világ többi
részén. A berg eni tanárról elnevezett, nem különösebben mutatós utca még
abban az ország ban is a boldog ság csúcsát képviselte, amely rendszeres
időközönként a világ leg boldog abb ország airól összeállított statisztika első
helyén szerepelt. Nég yszázhetven méternyi boldog ság , amely nemcsak a
pénzüg yi ag g odalmaktól volt mentes, hanem az anyag iasság túlzott
hajszolásától is. Az utcában eg yszerű, kicsit sem hivalkodó villaépületek
álltak nag y, nem különösebben ápolt kertekkel körülvéve, ahol a
g yermekjátékok pont olyan elbűvölően voltak szétszórva, hog y senkinek se
lehessen kétség e afelől, mi a leg fontosabb a családoknak. Az eg ész kissé
bohém volt, ug yanakkor a rég i, súlyos és a leg kevésbé sem praktikus,
színtelen páccal kezelt kerti bútorokkal telezsúfolt g arázsokban új, de nem
feltűnő Audik parkoltak. Lyder Sag ens g ate valószínűleg az ország eg yik
leg drág ább utcája volt, ahol ideális esetben a művészember a nag ymamájától
örökölte a házat. Leg alábbis a lakosok jó szociáldemokratáknak tűntek, akik
hisznek a fenntartható fejlődésben, és olyan szilárd értékrenddel bírnak, mint
a svájci villákból itt-ott előnyúló túlméretezett fag erendák.
Amikor Harry belökte a kaput, a panaszos jajdulás úg y hang zott, akár eg y
visszhang a múltból. Odabent az ég világ on semmi sem változott. Az ajtóhoz
vezető falépcső nyikorg ása. A névtábla nélküli cseng ő. A neg yvenhatos
férficipő, amelyet Kaja Solness azért tett ki, hog y elriassza a betörőket és az
eg yéb nemkívánatos látog atókat.
Kaja ajtót nyitott, kisimított eg y napszítta tincset az arcából, és keresztbe
fonta a karját. Még a túlság osan nag y g yapjúpulóvere és a lyukas filcpapucsa
is ug yanaz volt.
– Harry – állapította meg .
– Mivel nem lakik messze a lakásomtól, g ondoltam, akár útba is ejthetem,
ahelyett, hog y felhívom.
– Tessék? – billentette oldalra a fejét Kaja.
– Ezt mondtam, amikor először cseng ettem be hozzád.
– Mikre emlékszel!
Mert előre kitaláltam, mit mondjak, és beg yakoroltam, g ondolta Harry, és
elmosolyodott.
– Eg yszerűen csodálatos a memóriám. Bemehetek?
Pillanatnyi tétovázást látott Kaja tekintetében, és hirtelen rádöbbent,
eszébe sem jutott, hog y a nőnek talán van valakije. Élettársa. Szeretője. Vag y
van valami eg yéb jó oka, hog y ne eng edje be.
– Persze csak ha nem zavarok.
– Öhm, nem… csak eg y kicsit hirtelen jött.
– Később is visszajöhetek.
– Nem, jóság os ég , dehog y, hiszen én mondtam, hog y g yere nyug odtan. –
Azzal kitárta az ajtót, és félrehúzódott.

Kaja eg y csésze g őzölg ő teát tett Harry elé a dohányzóasztalra, majd hosszú
lábát mag a alá húzva a kanapéra kuporodott. Harry pillantása a könyvre
szeg eződött, amely ott feküdt kinyitva, borítóval felfelé. A Jane Eyre Charlotte
Brontëtól. Rémlett neki valami eg y fiatal nőről, aki beleszeret eg y komor,
mag ának való férfiba, akiről kiderül, hog y a kastélyában bezárva rejteg eti a
feleség ét.
– Nem eng ednek nyomozni az üg yben – mondta Harry. – Annak ellenére,
hog y tisztáztak a g yanú alól.
– Nos, ez a szokásos eljárás ilyen esetekben.
– Nem vag yok biztos benne, hog y létezik bevett eljárás g yilkosság i
nyomozók számára, akiknek meg ölték a feleség ét. Ezenkívül tudom, ki tette.
– Tudod?
– Eg észen biztos vag yok benne.
– Bizonyíték?
– Meg érzés.
– Mint mindenki más, aki valaha veled dolg ozott, én is nag y tiszteletben
tartom a meg érzéseidet, Harry, de biztos vag y abban, hog y meg bízhatsz
bennük, amikor a feleség edről van szó?
– Nem csak meg érzés. Kizártam a többi lehetőség et.
– Mindet? – Kaja két keze a bög rére kulcsolódott, de nem ivott belőle,
mintha a teát elsősorban a keze meleg ítésére készítette volna. – Mármint úg y
rémlik, volt eg y Harry Hole nevű mentorom, aki azt mondta, hog y mindig
vannak más lehetőség ek, és a dedukción alapuló következtetéseknek
méltatlanul van jó hírük.
– Rakelnek nem voltak ellenség ei ezen az eg yen kívül. Aki ráadásul nem is
az ő ellenség e volt, hanem az enyém. Svein Finnének hívják. Vőleg ényként is
ismert.
– Mit tudsz róla?
– Erőszaktevő és g yilkos. Azért nevezik Vőleg énynek, mert teherbe ejti az
áldozatait, és meg öli őket, ha nem hordják ki az utódait. Fiatal nyomozó
voltam, éjjel-nappal azon dolg oztam, hog y elkapjam. Ő volt az első. És
nevettem a g yönyörűség től, amikor a csuklójára kattintottam a bilincset. –
Harry a kezére nézett. – Valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hog y valódi
örömöt éreztem, amiért letartóztattam valakit.
– Valóban? Miért?
Harry pillantása az eleg áns, rég i, virág motívumokkal díszített tapétát
pásztázta.
– Valószínűleg több oka is van, és az önismeretem korlátozott. De az eg yik
ok az, hog y amint Finne letöltötte a büntetését, meg erőszakolt eg y
tizenkilenc éves lányt, és azzal fenyeg etőzött, hog y meg öli, ha abortuszra
meg y. A lány még is meg tette. Eg y héttel később találták meg hason fekve
Linnerud erdős részén. Mindent vér borított, biztosak voltak abban, hog y a
lány meg halt. De amikor meg fordították, eg y hang ot hallottak, olyan volt,
mint eg y baba hang ja, ami azt mondja: „mama”. Kórházba szállították, és
túlélte. De kiderült, hog y a babahang nem a lányé volt. Finne felvág ta a
hasát, eg y elemes játék babát dug ott bele, majd összevarrta.
Kaja leveg ő után kapkodott.
– Bocsánat – mondta. – Eg y kicsit kijöttem a g yakorlatból.
Harry bólintott.
– Aztán újra elkaptam. Csalit használtam, és letolt g atyával kaptam el. Szó
szerint. Fénykép is van róla. Erős vaku, eg y kissé túlexponált fotó. A
meg aláztatáson túl arról is g ondoskodtam, hog y Svein „Vőleg ény” Finne
húsz évet töltsön a mag a jó hetven évéből rács mög ött. Többek között eg y
g yilkosság ért, amelyről azt állítja, nem követte el. Tehát adott az indíték.
Adott a meg érzés. Kimeg yünk a verandára rág yújtani?
Fog ták a kabátjukat, és kiültek a nag y, fedett verandára, amely eg y csupasz
almafákkal teli kertre nézett. Harry a Lyder Sag ens g ate túloldalán álló ház
emeleti ablakai felé pillantott. Eg yikből sem látott fényt kiszűrődni.
– A szomszédod – mondta, és előhúzta a cig arettásdobozt – már nem
vig yáz rád?
– Greg er néhány évvel ezelőtt betöltötte a kilencvenet, aztán tavaly
meg halt – sóhajtotta Kaja.
– Akkor most már neked kell vig yáznod mag adra?
A nő meg vonta a vállát. A mozdulat olyan volt, mintha eg y tánc része
lenne.
– Az az érzésem, hog y eg y kicsit mindig vig yáznak rám.
– Hívő lettél?
– Nem. Lejmolhatok eg y cig arettát?
Harry ránézett. Kaja a kezét a combja alá csúsztatva ült. Harrynak eszébe
jutott, hog y mindig íg y ült, meg hog y nag yon fázós volt.
– Tudod, hog y ug yanitt ültünk, és ug yanezt csináltuk… Hány évvel ezelőtt
is? Hét? Nyolc?
– Ig en – felelte Kaja. – Emlékszem.
Kiszabadította az eg yik kezét, meg fog ta a cig arettát, és hag yta, hog y
Harry tüzet adjon neki. Beléleg ezte a füstöt, és jókora szürke felhőt fújt ki.
Ug yanolyan üg yetlenül dohányzott, mint annak idején. Harry érezte az
emlékek édes utóízét. Akkor az Utazás a múltból című filmről beszélg ettek, a
materialista monizmusról, a szabad akaratról, John Fantéról és az apró
dolg ok elcsenésének öröméről. Aztán minteg y büntetésként a
fájdalommentes másodpercekért, Kaja kimondta Rakel nevét, mire Harry
összerezzent. Újra meg forg atták benne a kést.
– Nag yon mag abiztosan állítod, hog y Rakelnek nem volt más ellenség e
ezen a Finnén kívül, Harry. De miből g ondolod, hog y az élete minden
részletét ismerted? Az emberek eg yütt élnek, meg osztják az ág yukat, meg
mindent, de ez még nem jelenti azt, hog y a titkaikat is.
Harry meg köszörülte a torkát.
– Ismertem őt, Kaja, és ő is ismert eng em. Ismertük eg ymást. Nem voltak
tit… – Hallotta, hog y remeg a hang ja, és félbehag yta a mondatot.
 – Rendben van, Harry, de nem tudom, mit szeretnél most tőlem.
Vig asztalást vag y szakmai seg ítség et?
– Szakmai seg ítség et.
– Rendben. – Kaja letette a faasztal szélére a cig arettát. – Akkor mondok
még eg y lehetőség et, mindössze példaként. Rakel kapcsolatot
kezdeményezett eg y másik férfival. Számodra talán elképzelhetetlen, hog y
félrevezetett tég ed, de hidd el, a nők üg yesebben leplezik az ilyesmit, mint a
férfiak, különösen ha úg y vélik, jó okuk van rá. Jobban mondva: a férfiak
rosszabbak az ilyen esetek leleplezésében, mint a nők.
Harry behunyta a szemét.
– Ez meg lehetősen durva…
– …általánosítás. Úg y van. És itt van mindjárt eg y másik is. A nők más
okból hűtlenek, mint a férfiak. Rakel talán tudta, hog y el kell hag ynia tég ed,
de szükség e volt eg y katalizátorra, eg y ug ródeszkára. Mondjuk, eg y alkalmi
félrelépésre. És amikor ez a kapcsolat beteljesítette a célját, és Rakel
meg szabadult tőled, ezzel a másik férfival is szakított. És máris van eg y
szerelmes és mélyen meg bántott férfink, akinek van indítéka a g yilkosság ra.
– Oké – mondta Harry. – Tényleg ezt hiszed?
– Nem. De ez azt mutatja, hog y vannak más lehetőség ek is. Én leg alábbis
nem hiszek abban az indítékban, amit Finnének tulajdonítasz.
– Nem?
– Hog y azért ölte volna meg Rakelt, mert te a munkádat vég ezted? Mert
rendőr vag y? Hog y g yűlöl tég ed, és meg fenyeg et, az rendben van. De az
olyan emberek mint Finne, szexuális indíttatásból ölnek, és nem a
bosszúvág y hajtja őket. Leg alábbis nem jobban, mint más bűnözőket. Én soha
nem éreztem fenyeg etve mag am azoktól, akiket rács mög é juttattam,
bármekkora volt is a pofájuk. Nag y a különbség aközött, hog y valaki
mindenféle fenyeg etésekkel vag dalkozik, és hog y vállalja eg y g yilkosság
vég rehajtásának kockázatát. Szerintem Finnének sokkal erősebb indítékra
lett volna szükség e, hiszen azt kockáztatja, hog y tizenkét évet, azaz talán az
utolsó éveit börtönben töltse.
Harry dühödten szívta a cig arettáját. Dühös volt, mert érezte, hog y
minden erejével harcol az ellen, amit Kaja mondott. Dühös volt, mert tudta,
hog y a nőnek ig aza van.
– És szerinted milyen indíték lett volna elég erős?
Meg int az a táncszerű, szinte g yerekes vállrándítás.
 – Nem tudom. Valami személyes. Valami, ami arányban áll a tette
súlyosság ával: elvette tőled, akit a leg jobban szerettél.
– De hát én is pont ezt tettem vele. Elvettem a szabadság át, az életet, amit
imádott. Ezért elvette tőlem azt, akit a leg jobban szerettem.
– Rakelt. – Kaja lebig g yesztette az alsó ajkát, és bólintott. – Hog y neked a
fájdalommal kelljen tovább élned.
– Pontosan. – Harry észrevette, hog y a cig arettából már csak a füstszűrő
maradt. – Te érted a dolg okat, Kaja. Valójában ezért jöttem ide.
– Hog yhog y?
– Mag ad is láthatod, hog y csődöt mondtam. – Harry mosolyog ni próbált. –
Olyan lettem, mint a saját leg rosszabb példám: eg y érzelmeitől vezérelt
nyomozó, aki a következtetéssel indít, és csak azután keres kérdéseket, abban
a reményben, hog y a rájuk adandó válaszok meg erősítik a következtetést. És
ezért van szükség em rád, Kaja.
– Nem tudlak követni.
– Felfüg g esztettek, és nem dolg ozhatok eg yütt a többiekkel az osztályon.
Minden nyomozónak szükség e van eg y társra, akivel eg ymásnak
passzolg athatják a labdát. Ellenvetések. Új ötletek. Te pedig korábban
g yilkosság i nyomozóként dolg oztál, és éppen nincs mivel kitöltened a
napjaidat.
– Nem, nem, Harry.
– Fig yelj rám, Kaja! – Harry előrehajolt. – Tudom, hog y semmivel sem
tartozol nekem, tudom, hog y én hag ytalak ott annak idején. Az, hog y össze
volt törve a szívem, mag yarázat, de nem mentség arra, hog y összetörtem a
tiédet. Tudtam, mit csinálok, és meg int ug yanezt tenném. Mert muszáj volt,
mert szerettem Rakelt. Tudom, hog y túl nag y kérés, még is erre kérlek. Mert
kezdek beleőrülni, Kaja. Muszáj csinálnom valamit, és eg yedül a g yilkosság i
nyomozáshoz értek. Meg az iváshoz. Halálra iszom mag am, ha kell.
Harry látta, hog y Kaja összerezzen.
– Csak azt mondom, ami van – folytatta Harry. – Nem kell válaszolnod, csak
annyit kérek, hog y g ondolkodj rajta. Tudod a számom. És most békén
hag ylak.
Harry felállt.
Felhúzta a bakancsát, kiment a kapun, le a Suhms g atéra, majd tovább a
Pilestredeten a Fag erborg -templom felé, miközben sikerült két nyitva tartó
kocsma mellett is elhaladnia, ahol a vendég kör a bárpultnál ücsörg ött. Aztán
elg yalog olt a Bislett stadion bejárata előtt, amelynek eg ykor szintén meg volt
a mag a vendég köre, de mára leg inkább eg y börtönépületre emlékeztetett.
Felnézett az értelmetlenül tiszta ég re, és eg y futó pillantást vetett a lüktető
napban vakítóan felvillanó, remeg ő S betűre, majd átment az utcán. A
villamos fékeinek sikoltása olyan volt, mint a saját sikolyának visszahang ja,
amikor felállt a padlóról, és az eg yik bakancsa meg csúszott a vérben.

Truls Berntsen a számítóg ép képernyője előtt ült, és a Kemény zsaruk első

évadának harmadik részét nézte. Már kétszer meg nézte a teljes sorozatot, és
most újrakezdte az elejétől. Mert a tévésorozatokkal is úg y volt, mint a
pornófilmekkel: mindig a rég i, az eredeti volt és lesz a leg jobb. Ezenkívül
Truls olyan volt, mint Vic Mackay. Oké, nem eg észen, de szeretett volna
olyan lenni: velejéig korrupt, ám olyan erkölcsi elvekkel felvértezett,
amelyek szentesítették ezt. Pontosan ezért volt az eg ész annyira klassz.
Nyug odtan lehetsz rossz, még is a keretek között maradsz, mert minden azon
múlik, honnan nézed a dolg okat. Melyik szög ből. Hiszen a nácik és a
kommunisták is készítettek háborús filmeket, és arra biztatták az embereket,
hog y éltessék a disznóság aikat. Semmi sem teljesen ig az, és semmi sem
színtiszta hazug ság . Nézőpont kérdése. Ez minden. A nézőpont.
Meg szólalt a telefon.
Ami nyug talanító volt.
A g yilkosság i csoportnál Hag en vezette be a hétvég i üg yeletet. Bár csak
eg y ember volt bent. Truls zokszó nélkül vállalta át a többiek üg yeletének
eg y részét is. Először is, mert úg ysem lett volna mit csinálnia, másodszor,
mert szükség e volt a pénzre és a lecsúsztatható túlórákra az őszi pattajai
kiruccanáshoz, harmadszor pedig , mert az ég világ on semmi tennivaló nem
volt itt, mivel a beérkező hívásokat a központi üg yelet fog adta. Valójában
abban is kételkedett, hog y tudnak-e eg yáltalán arról, hog y a g yilkosság i
csoport hétvég i üg yeletet tart, mindenesetre neki nem állt szándékában az
orrukra kötni.
Pontosan ezért volt nyug talanító ez a telefonhívás: a kijelzőn az állt, hog y
a központi üg yelettől keresik.
Öt csörg és után Truls csendes káromkodásba kezdett, lenémította a filmet,
de nem állította meg , és felemelte a kag ylót.
– Ig en? – szólt bele, és sikerült elérnie, hog y ez a két szótag os pozitív
szócska teljes visszautasításként hang ozzon.
– Központi üg yelet. Van itt eg y hölg y, akinek seg ítség re van szükség e.
Eg y nemi erőszak kapcsán szeretné vég ig nézni az ismert erőszaktevők fotóit.
– Az az erkölcsrendészet asztala.
– Mag uknál is meg vannak azok a képek, és náluk nincs hétvég i üg yelet.
– Jobb lesz, ha hétfőn visszajön.
– Jobb lesz, ha most vég ig nézi a képeket, amíg még emlékszik az arcokra.
Van hétvég i üg yeletük, vag y nincs?
– Rendben – morog ta Truls Berntsen. – Akkor hozza fel.
– Elég sok a dolg unk, mi lenne, ha inkább lejönne érte?
– Nekem is sok a dolg om. – Truls várt, de nem kapott választ. – Oké,
meg yek – sóhajtott fel vég ül.
– Nag yszerű. Ja, és eg yébként eg y ideje már nem erkölcsrendészetnek
hívják őket, hanem szexuális bűnözés elleni osztálynak.
– Kapd be – mormolta Truls olyan halkan, hog y alig ha hallhatták a vonal
másik vég én, majd letette a kag ylót, és meg nyomta a szünet g ombot.
A Kemény zsaruk éppen az eg yik kedvenc jelenete előtt dermedt meg a
képernyőn. Amikor Vic likvidálja a kollég áját, Terryt: g olyót ereszt a fejébe a
bal szeme alatt.

– Vag yis akkor nem mag a ellen követtek el nemi erőszakot, hanem látni
vélte, ahog y valakit meg erőszakoltak – fog lalta össze Truls Berntsen, és még
eg y széket húzott az íróasztalához. – Biztos, hog y nemi erőszak volt?
– Nem – felelte a nő, aki Dag ny Jensenként mutatkozott be. – De ha
felismerek valakit az archívumukban lévő erőszaktevők közül, akkor teljesen
biztos leszek benne.
Truls meg vakarta előreug ró homlokát, amelyet Frankenstein teremtménye
is meg irig yelhetett volna.
– De nem akar feljelentést tenni addig , amíg fel nem ismeri az elkövetőt?
– Nem.
– Általában nem íg y csináljuk – mondta Truls. – Mondjuk, lefuttatok eg y
tízperces diavetítést a képernyőn. De ha meg találjuk a fickót, akkor a többit,
vag yis a feljelentést és a vallomástételt a központi üg yeleten intézi. Én
ug yanis eg yedül vag yok itt, ráadásul teljesen elhavazva. Rendben?
– Ig en.
 – Akkor kezdjük. Az erőszaktevő feltételezett kora?
Dag ny Jensen alig három perc múlva eg y képre mutatott a monitoron.
– Ez ki?
Truls észrevette, hog y a nő minden erejével próbál küzdeni a hang ja
remeg ése ellen.
– Ez mag a Svein Finne – felelte. – Őt látta?
– Mit követett el?
– Inkább az a kérdés, mit nem követett el… Lássuk csak. – Truls g épelni
kezdett, lenyomta az entert, mire eg y részletes személyi akta bukkant fel a
képernyőn.
Látta, ahog y Dag ny Jensen arcára kiül az eg yre növekvő rémület, ahog y a
szörny előlép a száraz rendőrség i adatok közül.
– Embert ölt – suttog ta. – Nőket ejtett teherbe.
– Testi sértés és g yilkosság – helyesbített Truls. – Letöltötte a büntetését,
de ha van valaki, aki ellen szívesen vennénk eg y feljelentést, akkor az Finne.
– És… teljesen biztosak benne, hog y el tudják kapni?
– Ó, valószínűleg elkapjuk, ha körözést adunk ki ellene – jelentette ki Truls.
– Persze az más kérdés, hog y sikerül-e rács mög é juttatni nemi erőszakért.
Az ilyen üg yekben g yakran csupán az eg yik fél szava áll a másikéval
szemben, és olyankor kénytelenek vag yunk eg yszerűen eleng edni az illetőt.
De nyilvánvalóan eg y ilyen esetben, mint ez, ahol tanú is van, máris ketten
vannak eg y ellen. Remélhetőleg .
Dag ny Jensen nyelt néhányat.
Truls ásított eg yet, és az órára nézett.
– Most, hog y látta a képet, meg tenné, hog y lefárad az üg yeletre, hog y
elintézhessék a papírmunkát?
– Ig en – válaszolta a nő a képernyőre meredve. – Ig en, persze.
 Tizenötödik fejezet

Harry a kanapén ült, és a falat bámulta. Nem kapcsolta fel a villanyt, a

bekúszó sötétség lassan kitörölte a kontúrokat meg a színeket, és hűsítő
borog atásként borult a homlokára. Azt kívánta, bár őt is kitörölné. Amikor
ilyesmire g ondol az ember, az élet nem is olyan bonyolult, bele lehet sűríteni
a Clash eg yszerű kérdésébe: Should I stay or should I go? Menjek vag y maradjak?
Ig yak, vag y ne ig yak? Inni akart. Eltűnni. De nem tehette. Még nem.
Kicsomag olta Bjørn ajándékát, amely – ahog y sejtette – eg y hang lemez
volt. Road to Ruin. A három album eg yike, amelyekről Øystein váltig állította,
hog y csak ezek ig azán jók (és ezen a ponton Lou Reedre szokott hivatkozni,
aki szarnak titulálta a Ramones zenéjét). És most Bjørn meg vette Harrynak
azt, amelyik még nem volt meg a háromból. A háta mög ött lévő polcon – a
Rainmakers és a Rank and File debütáló albumai között – már ott állt a
Ramones és a kedvence, a Rocket to Russia.
Harry kivette a fekete bakelitkorong ot a borítójából, és feltette a
lemezjátszóra.
Felismerte az eg yik szám címét, és oda, az I Wanna be Sedated elejére
helyezte a tűt.
A g itárriffek meg töltötték a szobát. Ez a zene sokkal mesterkéltebbnek és a
közízléshez közelebb állónak hang zott, mint a debütáló album. Tetszett neki
a minimalista g itárszóló, de az utána következő modulációban már nem volt
ennyire biztos. A mag a leg inkább ijesztő eg yszerűség ével g yanúsan közel
állt a Status Quo boog ie-jához. Viszont meg ing athatatlan önbizalommal
játszották. Ez tetszett Harrynak. Akárcsak a kedvenc száma, a Rockaway Beach,
ahol szintén meg ing athatatlanul álltak a Beach Boys vállán, mint az
autótolvajok, akik lehúzott ablakkal, vig yorog va cirkálnak a Storg atán.
Miközben Harry meg próbálta eldönteni, hog y tényleg tetszik-e neki az I
Wanna be Sedated, vag y sem, és elmenjen-e eg y bárba, vag y sem, a
dohányzóasztalon fekvő telefon kijelzője felvillant.
 Harry ráhunyorg ott. Felsóhajtott. Felveg ye, vag y sem?
– Szia, Alexandra!
– Szia, Harry! Már próbáltalak hívni. Ki kellene cserélned a hang postádon
az üzenetet.
– Gondolod?
– Mondd, ha muszáj – utánozta a nő. – Még a neved sem hang zik el, csak ez a
három szó, ami olyan, mint valami fig yelmeztetés, utána pedig sípszó.
– Úg y tűnik, azért működik.
– A lényeg , Hole úr, hog y többször is hívtalak.
– Láttam, de nem voltam… abban a hang ulatban.
– Hallottam róla. – Alexandra mélyet sóhajtott, és a hang ja hirtelen
meg g yötörtnek, eg yüttérzőnek hang zott. – Borzalmas.
– Ig en.
Kis szünet következett, mint eg y néma közjáték, amely jelzi az átmenetet
két felvonás között. Amikor Alexandra folytatta, nem azon a mély, játékos
hang ján tette, de nem is az eg yüttérzőn. Hanem a szakmai hang ján.
– Van számodra valamim.
Harry felsóhajtott, és vég ig húzta a kezét az arcán.
– Oké, csupa fül vag yok.
Olyan rég en kért seg ítség et Alexandra Sturdzától, hog y már nem is
remélte, hog y kap tőle valamit. Több mint fél éve történt, hog y a
Rikshospitalet ig azság üg yi orvosszakértői részleg én eg y kemény vonásokkal
meg áldott, himlőhelyes arcú, villámló szemű fiatal nő fog adta. Eg yenesen a
laboratóriumból érkezett, és amikor üdvözölte, Harry meg állapította, hog y
van eg y nag yon halvány akcentusa. A nő bevezette az irodájába, ahol levette
a fehér köpenyt, Harry pedig meg kérdezte, seg ítene-e neki összevetni –
úg ymond nem hivatalosan – a Svein Finne üg yeiből származó DNS-t más
elévült g yilkosság i és nemierőszak-esetekben beg yűjtött mintákkal.
– Szóval Harry Hole azt szeretné, ha előretolakodnék a sorban a kedvéért?
Miután a parlament 2014-ben eltörölte a g yilkosság és a nemi erőszak
elévülését, természetesen tömeg ével érkeztek be a rég i üg yekből származó
minták, hog y vessék alá őket az új DNS-elemzési módszereknek, aminek
következtében a várakozási idő borzasztóan meg nőtt.
Harry elg ondolkodott rajta, hog yan tudna finomítani a dolg on, de a nő
eg yenes pillantásán látta, hog y erre semmi szükség .
– Ig en.
 – Érdekes. És mit ad cserébe?
– Cserébe? Hm. Mit szeretne?
– Mondjuk, kezdetnek meg teszi eg y sör Harry Holéval.
A köpeny alatt viselt fekete, feszülős ruha kiemelte Alexandra Sturdza
izmos testét, amelynek vonalai a macskaféléket és a sportkocsikat juttatták
Harry eszébe. Őt azonban sosem érdekelték az autók, és sokkal inkább kutyás
volt.
– Ha ez kell hozzá, veszek mag ának eg y sört. De én nem iszom. És házas
vag yok.
– Majd meg látjuk – nevetett a nő rekedten. Úg y nézett ki, mint aki
habzsolja az életet, de furcsamód nehéz volt meg határozni az életkorát,
húsztól neg yvenig bármennyi lehetett. Oldalra billentett fejjel Harryra
nézett. – Találkozzunk holnap nyolckor a Revolverben, és meg látjuk, lesz-e
valamim mag ának, rendben?
Nem volt túl sok mindene. Sem akkor, sem pedig azóta. Épp csak annyi,
hog y hébe-hóba meg hívassa mag át eg y sörre. Harry azonban tartotta tőle a
távolság ot, és g ondoskodott róla, hog y a találkozások rövidek és
tárg yilag osak leg yenek. Eg észen addig , amíg Rakel ki nem dobta, a g át át
nem szakadt, és mag ával nem sodort mindent, Harry szakmai
távolság tartásról szóló elveit is beleértve.
Nézte, ahog y a fal eg y árnyalattal még szürkébb lesz.
– Nincs közvetlen eg yezésem – kezdte Alexandra.
Harry ásított. Meg int a rég i nóta.
– De arra g ondoltam, hog y összevethetném Svein Finne DNS-profilját a
teljes adatbázissal. És vég ül részleg es eg yezést találtam eg y g yilkostól
származó mintával.
– És ez mit jelent?
– Azt jelenti, hog y ha Svein Finne nem is g yilkos, a fia az.
– Ó, a rohadt életbe! – Harrynak dereng eni kezdett valami. Eg y előérzet. –
Hog y hívják azt a g yilkost?
– Valentin Gjertsennek.
Harry hátán vég ig futott a hideg . Valentin Gjertsen. Nem mintha jobban
hitt volna a g enetikai örökség ben, mint a környezeti hatásokban, de volt
eg yfajta log ika abban, hog y Svein Finne g énjeiből eg y olyan fiúg yerek
születik, aki a norvég bűnüldözés történetének eg yik leg brutálisabb
g yilkosává válik.
 – Azt hittem, hog y jobban meg leszel lepve – jeg yezte meg Alexandra.
– Én is azt hittem, hog y jobban meg leszek lepve – felelte Harry, és
meg dörzsölte a nyakát.
– Hasznos volt?
– Ig en – felelte. – Hasznos volt. Köszönöm, Alexandra.
– Mit csinálsz most?
– Hm. Jó kérdés.
– Mi lenne, ha átjönnél hozzám, hog y személyesen mondj köszönetet?
– Ahog y már mondtam, nem vag yok abban a hang u…
– Nem kell semmit csinálnunk. Talán mindkettőnknek csak arra van
szükség e, hog y odabújhasson valakihez. Emlékszel még , hol lakom?
Harry behunyta a szemét. A g át átszakadása óta járt néhány ág yban,
kapuban és lakóépületben, de az alkohol fátylat borított az arcokra, nevekre
és címekre. Ezenkívül Valentin Gjertsen képe ebben a pillanatban minden
eg yebet kiszorított, amire eg yébként emlékezett volna.
– A fenébe is, Harry! Tudom, hog y részeg voltál, de nem tudnál leg alább
úg y tenni, mintha emlékeznél?
– Grünerløkka – mondta Harry. – Seilduksg ata.
– Üg yes fiú. Eg y óra múlva?
Amikor Harry letette, és felhívta Kaja Solnesst, hirtelen rádöbbent
valamire. Hog y emlékezett a Seilduksg atára. Mert nem számít, mennyire
volt részeg , mindig emlékezett valamire, soha nem volt teljesen fekete a kép.
Talán még sem az alkoholizmus hosszú távú hatásai tehettek arról, hog y
semmire sem emlékezett abból az éjszakából a Jealousy Barban, talán volt
valami, amire nem akart emlékezni.
– Üdv, ez Kaja üzenetrög zítője.
– Meg van az indíték, amiről kérdeztél – mondta Harry a sípszó után. –
Valentin Gjertsennek hívják, és mint kiderült, Svein Finne fia. Valentin
Gjertsen meg halt. Meg ölték. Én öltem meg .
 Tizenhatodik fejezet

Alexandra Sturdza eg y elnyújtott hang kíséretében a feje fölé emelte a karját,

íg y az ujjai és a csupasz lábujjai meg érintették az ág y két vég ének
réztámláját. Aztán az oldalára fordult, a combja közé szorította a paplant, és a
feje alá tette az eg yik nag y fehér párnát. Olyan szélesen vig yorg ott, hog y
sötét szeme szinte eltűnt durva vonású arcában.
– Olyan jó, hog y eljöttél – mondta, és Harry mellkasára tette a kezét.
– Hm. – Harry hanyatt feküdt, és a mennyezeti lámpa erős fényébe bámult.
A nő hosszú selyemköntöst viselt, amikor ajtót nyitott, kézen fog ta, és
eg yenesen a hálószobába vezette.
– Lelkiismeret-furdalásod van? – kérdezte Alexandra.
– Mindig – felelte Harry.
– Úg y értem, azért, hog y itt vag y.
– Nem különösebben. Beleillik a bűnjelek sorába.
– Milyen bűnjelek?
– Amik arra utalnak, hog y rossz ember vag yok.
– De ha már úg yis rossz a lelkiismereted, akkor akár le is vetkőzhetsz.
– Tehát semmi kétség nem férhet ahhoz, hog y Valentin Gjertsen Svein
Finne fia volt? – Harry összekulcsolta a két kezét a feje mög ött.
– Semmi.
– Basszus, még eg y ilyen abszurd stafétát. Gondolj csak bele. Valentin
Gjertsen valószínűleg eg y nemi erőszakból fog ant.
– Ki nem? – Alexandra Harry combjához nyomta az ág yékát.
– Tudtad, hog y Valentin Gjertsen a börtönben meg erőszakolta a
fog orvosnőt a kezelés alatt? Aztán nejlonharisnyát húzott a szerencsétlen nő
fejére, és felg yújtotta.
– Fog d be, Harry! Kívánlak. Ott az óvszer az éjjeliszekrény fiókjában.
– Kösz, de nem.
– Nem? Csak nem újra apa szeretnél lenni?
 – Nem az óvszerre értettem. – Harry meg fog ta a nő két kezét, amely már
elkezdte kicsatolni az övét.
– De a fenébe is! – sziszeg te Alexandra. – Mihez kezdjek veled, ha nem
akarsz dug ni?
– Jó kérdés.
– És miért nem akarsz?
– Gondolom, az alacsony tesztoszterontermelés miatt.
Alexandra dühös horkantással a hátára fordult.
– Ő nem az exfeleség ed, Harry, hanem meg halt. Mikor fog adod vég re el?
– Úg y érted, hog y az ötnapos cölibátus túlzás?
A nő Harryra pillantott.
– Nag yon vicces. De nem viseled olyan jól, mint ahog y tetteted, ug ye?
– Tettetni olyan, mint félmunkát vég ezni – felelte Harry, majd felemelte a
csípőjét, és előhúzta a cig arettásdobozt a zsebéből. – A kutatások szerint az
embernek jobb kedve lesz, ha meg feszíti a nevetőizmait. Ha sírni van kedved,
nevess inkább! Én alszom. Milyen szabályok vonatkoznak a dohányzásra a
hálószobádban?
– Itt mindent szabad. De amikor az emberek az orrom előtt füstölnek, fel
szoktam olvasni, ami a cig arettásdobozon áll. A dohányzás vég ez veled,
barátom.
– Hm. Ez a „barátom” üg yes húzás volt.
– Meg kell értened, hog y ezzel nemcsak mag adnak ártasz, hanem
mindenkinek, aki szeret.
– Tisztában vag yok vele. Úg yhog y a rák veszélyének tudatával és a még
rosszabb lelkiismeret terhével ezennel rág yújtok eg y cig ire. – Harry mélyen
beszívta a füstöt, majd a mennyezeti lámpa felé fújta. – Szereted a fényt –
állapította meg .
– Temesváron nőttem fel.
– És?
– Temesváron volt Európában elsőként villanyvilág ítás az utcán. Csak New
York előzött meg bennünket.
– És ezért szereted a fényt?
– Nem, de te bírod az érdekes tényeket.
– Tényleg ?
– Ig en. Például hog y Finne fia erőszaktevő volt.
– Ez eg y kicsivel több, mint érdekes tény.
 – Miért?
Harry beleszívott a cig arettába, de nem ízlett neki.
– Mert Finne fia meg lehetősen erős indítékot jelent. Több g yilkosság i
üg yben is üldöztem. És vég ül lelőttem.
– Te…?
– Valentin Gjertsen feg yvertelen volt, de kiprovokálta, hog y rálőjek, mert
úg y tett, mintha feg yverért nyúlna. Sajnos én voltam az eg yetlen tanú, és a
belső üg yosztály problémásnak ítélte, hog y három lövést adtam le. De
felmentettek. Ahog y mondták, nem tudták bizonyítani, hog y nem
önvédelem volt.
– És Finne meg tudta? És most azt hiszed, hog y ezért meg ölte a
feleség edet?
Harry lassú fejmozdulattal bólintott.
– Szemet szemért, fog at fog ért.
– Ez esetben az lett volna a log ikus, ha Oleg et öli meg .
Harry felvonta az eg yik szemöldökét.
– Tudod a nevét?
– Sokat beszélsz részeg en, Harry. A feleség edről is, de a fiúról kifejezetten
sokat.
– Oleg nem az én fiam, Rakel első házasság ából van.
– Ezt is mondtad, de ez nem csak biológ ia?
Harry meg rázta a fejét.
– Svein Finne számára nem csak. Valentin Gjertsent nem mint embert
szerette. Alig ismerte. Kizárólag azért volt fontos neki, mert az ő g énjeit
vitte tovább. Finnének az a célja, hog y szétszórja a mag ját, és utódai
leg yenek. Neki a biológ ia minden, az biztosít örök életet számára.
– Ez teljesen beteg .
– Az volna? – Harry a cig arettára nézett. Azon tűnődött, vajon azon dolg ok
sorában, amelyek arra várnak, hog y meg öljék, hányadik helyen áll a tüdőrák.
– Talán erősebben kötődünk a biológ iához, mint hinni szeretnénk. Lehet,
hog y mindannyian született vérrokonság i soviniszták, rasszisták,
nacionalisták vag yunk, és ösztönösen a saját nemzetség ünket szeretnénk
világ uralomra juttatni. Aztán többé-kevésbé felhag yunk vele. Leg alábbis a
többség ünk.
– Mindenesetre tudni akarjuk, honnan jöttünk, úg y pusztán biológ iailag .
Tudtad, hog y az Ig azság üg yi Orvostani Intézetben az utóbbi húsz évben
háromszorosára nőtt az olyan DNS-tesztek száma, amelyekből az emberek azt
szeretnék meg tudni, ki az apjuk, vag y hog y a g yerekük valóban a g yerekük-
e?
– Ez is eg y érdekes tény?
– Inkább arról árulkodik, hog y az identitásunk az örökítőanyag unkhoz
kötődik.
– Gondolod?
– Ig en. – Alexandra felemelte az éjjeliszekrényről a borospoharat. –
Különben most nem lennék itt.
– Az ág yban velem?
– Norvég iában. Azért jöttem ide, hog y meg találjam az apámat. Anyám
sosem akart beszélni róla, csak annyit tudtam, hog y Norvég iából származott.
Amikor anyám meg halt, vettem eg y repülőjeg yet, és ideutaztam, hog y
meg keressem. Az első évben három munkahelyen dolg oztam. Mindössze
annyit tudtam az apámról, hog y valószínűleg intellig ens volt, anyám
ug yanis teljesen átlag os képesség ű, én viszont Románia leg jobbjai között
vég eztem, és fél év alatt tanultam meg folyékonyan norvég ul. Aztán
ösztöndíjat kaptam kémiaszakra a trondheimi műszaki eg yetemen, majd az
Ig azság üg yi Orvostani Intézetnek a DNS-profilok meg határozásával
fog lalkozó részleg ére kerültem.
– Ahol folytathattad a keresést.
– Ig en.
– És?
– Meg találtam.
– Tényleg ? Akkor hatalmas mázlid lehetett, mert amennyire tudom,
apaság i üg yekben eg y év után törlik a DNS-profilokat.
– Apaság i üg yekben ig en.
Harrynak dereng eni kezdett valami.
– A rendőrség i adatbázisban találtad meg az apádat. Bűnöző volt?
– Ig en.
– Hm. Miért ítélték…
A telefon rezeg ni kezdett Harry nadrág zsebében. Meg nézte a számot, majd
fog adta a hívást.
– Szia, Kaja! Meg kaptad az üzenetemet?
– Ig en. – A nő hang ja lág yan simog atta a fülét.
– És?
 – Eg yetértek. Azt hiszem, meg találtad Finne indítékát.
– Hm. Ez azt jelenti, hog y seg ítesz nekem?
– Nem tudom. – A beálló szünetben az eg yik fülében Kaja, a másikban
Alexandra léleg zését hallotta. – Olyan a hang od, mintha már ág yban volnál.
Otthon vag y?
– Nem, Alexandránál van. – Alexandra hang ja eg yenesen Harry fülébe
hasított.
– Ki volt az? – kérdezte Kaja.
– Ez… – köszörülte meg a torkát Harry – …Alexandra volt.
– Ó, akkor nem is zavarok. Jó éjt!
– Nem zava…
De Kaja már letette.
Harry a telefont bámulta. Visszadug ta a zsebébe. A cig arettát elnyomta az
éjjeliszekrényen álló vaskos g yertya meg olvadt tetején, majd nag y
lendülettel felült.
– Hé, te meg hová készülsz?
– Haza – felelte Harry, aztán lehajolt, és homlokon csókolta a nőt.

Harry g yors léptekkel haladt nyug at felé, miközben az ag ya eg yre dolg ozott.
Előhúzta a telefont, és kikereste Bjørn számát.
– Harry?
– Finne volt.
– Felébresztjük a kicsit, Harry – suttog ta Bjørn. – Meg tudjuk beszélni
reg g el?
– Svein Finne Valentin Gjertsen apja.
– Ó, a francba!
– Az indíték vérbosszú. Biztos vag yok benne. Körözést kell kiadnotok Finne
ellen, és ha meg van a címe, házkutatási parancsot kell szereznetek. Ha
meg találjátok a kést, le is van zárva az üg y…
– Értem, Harry, de Gert vég re elaludt, és nekem is aludnom kell. És nem
vag yok meg g yőződve arról, hog y ez alapján házkutatási parancsot kapunk.
Ennél valószínűleg valami konkrétabbat akarnak majd.
– De ez vérbosszú, Bjørn! A természetünkben van. Te nem állnál bosszút
eg yetlen szó nélkül, ha valaki meg ölné Gertet?
– Ez eg y nag yon szemét kérdés.
 – Gondolj csak bele!
– Á! Nem tudom, Harry.
– Mi az, hog y nem tudod?
– Reg g el. Rendben?
– Persze. – Harry behunyta a szemét, és mag ában káromkodott. – Bocs,
hog y úg y viselkedem, mint eg y idióta, Bjørn, de eg yszerűen képtelen
vag yok…
– Semmi baj, Harry. Holnap visszatérünk rá. És amíg fel vag y füg g esztve,
jobb, ha nem említed senkinek, hog y beszélünk az üg yről.
– Persze. Aludj jól, cimbora!
Harry kinyitotta a szemét, és a zsebébe csúsztatta a telefont. Szombat este.
Előtte a járdán eg y részeg lány zokog ott homlokát a ház falához támasztva.
Mög ötte eg y fiú állt lehajtott fejjel, és a kezét vig asztalón a lány hátára tette.
– Más csajokkal dug ! – bömbölte a lány. – Nem érdeklem! Senkit sem
érdekel, hog y a világ on vag yok!
– Eng em ig en – mondta a fiú halkan.
– Tég ed, persze! – horkant fel a lány meg vetően, majd folytatta a zokog ást.
Harry pillantása találkozott a fiúéval, amikor elhaladt mellettük.
Szombat este. Úg y száz méterrel feljebb az utcának ezen az oldalán volt
eg y bár. Talán át kellene mennie a túloldalra, hog y elkerülje. Nem volt nag y
forg alom, csak néhány taxi hajtott el az úton. Nem is, eg észen sok taxi. És a
fekete karosszériák falat képeztek, amelyen lehetetlenség volt átjutni. A
rohadt életbe!

Truls Berntsen, a Kemény zsaruk hetedik és eg yben utolsó évadát nézte. Azon
tűnődött, vessen-e eg y pillantást a Pornhubra. De aztán letett róla, mert az
informatikai osztályon biztos akad olyan munkatárs, aki vissza tudja nézni,
milyen oldalakon szörfölnek az alkalmazottak. Használják még eg yáltalán a
szörfölés szót? Truls meg int az órára nézett. Otthon lassabb volt a net, de
akkor is ideje hazaindulni. Belebújt a dzsekijébe, és felhúzta a cipzárt. Valami
nem hag yta nyug odni. Nem ig azán tudta, mi lehet, hiszen ez a fizetett
munkanap is úg y telt el, hog y nem kellett hasznossá tennie mag át, vag yis
ma is abban a biztos tudatban hajthatja álomra a fejét, hog y ismét ő áll
nyerésre a számlák ellen.
Truls Berntsen a telefonra nézett.
 Hülyeség , de ha íg y meg szabadulhat az ag yalástól, hát eg ye fene.
– Központi üg yelet.
– Truls Berntsen. Az a nő, akit felküldtek, tett feljelentést eg y bizonyos
Svein Finne ellen, amikor visszament mag ukhoz?
– Nem jött vissza.
– Eg yszerűen lelépett?
– Minden valószínűség szerint.
Truls Berntsen letette. Gondolkodott eg y kicsit. Aztán ismét kikeresett eg y
számot. Várt.
– Harry.
Truls alig hallotta a kollég ája hang ját a zenétől és a háttérben ordibáló
emberektől.
– Buliban vag y?
– Eg y bárban.
– Motörheadet játszanak – állapította meg Truls.
– És ez az eg yetlen pozitívum, amit elmondhatunk a helyről. Mit akarsz?
– Svein Finne. Tudom, hog y próbálod rajta tartani a szemed.
– És?
Truls beszámolt a mai látog atásról.
– Hm. Meg van a nő neve és telefonszáma?
– Dag ny akárkinek hívják. Talán Jensennek. Kérdezd meg a központi
üg yeletet, hátha felvették az adatait, bár kétlem.
– Oké. De nem hívhatom fel őket ezzel, mert fel vag yok füg g esztve.
Meg tennéd helyettem?
– Éppen hazaindultam. – Truls eg y darabig a csendet hallg atta. És
Lemmyt, aki a Killed by Deathet énekelte. – Oké – morog ta vég ül.
– És még valami. Letiltották a belépőkártyámat, íg y nem jutok be az
irodába. Meg tennéd, hog y elhozod a szolg álati pisztolyomat a leg alsó
fiókból? Találkozzunk az Olympen előtt húsz perc múlva.
– A pisztolyt? Minek az neked?
– Hog y meg védjem mag am a világ g onoszság ától.
– A fiókod zárva van.
– Te viszont másoltattál mag adnak kulcsot hozzá.
– Mi van? Ezt meg honnan veszed?
– Láttam, hog y turkáltál. Eg yszer pedig eg y hasisrög öt őrizg ettél benne,
amelyet a zacskója alapján a kábítószer-bűnözés elleni osztály fog lalt le.
Nehog y a te fiókodban találják meg , ha esetleg keresni kezdenék.
Truls nem válaszolt.
– Nos?
– Tizenöt perc múlva – mondta Truls. – Húzz bele. Semmi kedvem odakint
fag yoskodni.

Kaja Solness karba tett kézzel bámult kifelé a nappali ablakán. Fázott. Mindig
fázott. Kabulban, ahol a hőmérséklet mínusz öt és plusz harminc fok között
ing adozott, éjjel ug yanúg y rájöttek a reszketésrohamok júliusban, mint
decemberben, és nemig en lehetett mást tenni, csak várni a reg g elt, hog y a
sivatag i nap újra átmeleg ítse. A bátyja ug yanezzel küzdött. Kaja eg yszer
meg kérdezte tőle, szerinte nem olyannak születtek-e, mint a hüllők, akik
képtelenek szabályozni a testhőmérsékletüket, ezért külső hőforrásra
szorulnak, hog y ne dermedjenek meg , sőt ne fag yjanak halálra. Sokáig azt
hitte, hog y tényleg íg y van. Hog y nem ő irányít. Hog y tehetetlenül ki van
szolg áltatva a körülményeknek. Ki van szolg áltatva másoknak.
A sötétség be meredt. A pillantása vég ig siklott a kerítésen.
Vajon odakint áll valahol?
Nem lehetett tudni. A feketeség áthatolhatatlan volt, és eg y mag afajta férfi
mindent tud a rejtőzködésről.
Kaja remeg ett, de nem félt. Mert most már tudta, hog y nem füg g a
körülményektől. Hog y nem füg g másoktól. Képes mag a alakítani a sorsát.
A másik nő hang ja járt a fejében.
Nem, Alexandránál van.
Mag a alakítja a sorsát. A sajátját. És másokét.
 Tizenhetedik fejezet

Dag ny Jensen meg torpant. Mint minden vasárnap, most is az Aker-folyónál

sétált. Kacsákat etetett. Rámosolyg ott a kisg yermekes családokra és a
kutyatulajdonosokra. Meg csodálta az első berki szellőrózsákat. Mindent
meg tett, hog y ne g ondolkodjon. Mert eg ész éjszaka g ondolkodott, és most
már csak felejteni akart.
A férfi azonban nem hag yta. Dag ny az alakra meredt, aki a tömbház kapuja
előtt állt. Úg y toporg ott, mintha fázna. Mintha rég óta várakozna. A nő már
éppen meg akart fordulni, hog y elmenjen, amikor rájött, hog y nem ő az. Ez a
férfi mag asabb, mint Finne.
Dag ny közelebb lépett hozzá.
Ennek a férfinak nem hosszú haja volt, hanem ég nek meredő szőkés
sörtéje. Dag ny még közelebb ment.
– Dag ny Jensen?
– Ig en?
– Harry Hole. Oslói rendőrség .
Szabályosan darálta a szavakat.
– Miről van szó?
– Teg nap be akart jelenteni eg y nemi erőszakot.
– Meg g ondoltam mag am.
– Meg értem. Fél.
Dag ny szemüg yre vette a férfit. Borostás volt, a szeme véreres, az arca
eg yik felén pedig eg y májszínű forradás húzódott, mint eg y fig yelmeztető
jel. Ám annak ellenére, hog y volt benne eg y kevés Finne brutalitásából,
valami még is meg lág yította és szinte széppé tette a vonásait.
– Félek? – kérdezte Dag ny.
– Ig en. És azért vag yok itt, hog y meg kérjem, seg ítsen nekem elkapni azt a
férfit, aki meg erőszakolta.
Dag ny összerezzent.
 – Eng em? Valamit félreértett, Hole, nem eng em erőszakoltak meg . Ha
erőszak volt eg yáltalán.
Harry nem válaszolt. Csak Dag ny szemébe nézett. Most ő vette szemüg yre
a nőt.
– Meg próbálta teherbe ejteni mag át – mondta a rendőr. – És most azt
reméli, hog y kihordja a g yerekét, és vig yáz mag ára. Járt már itt?
Dag ny kettőt pislantott.
– Honnan tud…
– Ez a módszere. Meg fenyeg ette mag át, ug ye? Elmondta, mi fog történni,
ha elveteti a g yereket.
Dag ny Jensen nyelt eg yet. Már éppen meg akarta kérni a férfit, hog y
távozzon, de most elbizonytalanodott. Nem tudta, hog y bízhat-e benne, de
ebben a rendőrben volt valami, ami a többiekből hiányzott. Eltökéltség .
Akarat. És talán a rendőrökkel is az a helyzet, mint a lelkészekkel, g ondolta
Dag ny. Hiszünk nekik, mert olyan erősen akarjuk, hog y az, amit mondanak,
ig az leg yen.

Dag ny kávét töltött a kis lehajtható konyhaasztalon álló csészékbe.

A mag as rendőr bepréselte mag át a konyhapult és az asztal között álló
székre.
– Szóval Finne találkozni akar mag ával ma este a vikai katolikus
templomban? Kilenc órakor?
Amikor Dag ny beszámolt a történtekről, a férfi nem szakította félbe, és
nem jeg yzetelt, de véreres szeme vég ig rajta pihent, ami azt az érzést
keltette benne, hog y minden szavára fig yel, és kockáról kockára látja a rövid
horrorfilmet, amely az ő fejében pereg .
– Ig en – felelte Dag ny.
– Nos. Természetesen letartóztathatjuk a helyszínen. Kihallg athatjuk.
– De bizonyítékokra van szükség ük.
– Ig en. Bizonyíték nélkül kénytelenek leszünk eleng edni, és mivel rá fog
jönni, hog y mag a adta a kezünkre…
– …még nag yobb veszélyben leszek, mint most.
A rendőr bólintott.
– Ezért nem jelentettem fel – mondta Dag ny. – Olyan, mint medvére lőni,
nem ig az? Ha nem ejtjük el az első lövéssel, nem lesz időnk újratölteni a
feg yvert, mielőtt ránk támad. És akkor már jobb nem lőni.
– Hm. Másrészről viszont még a leg nag yobb medvét is le lehet teríteni
eg yetlen jól irányzott lövéssel.
– De hog yan?
A rendőr a kávéscsészére kulcsolta a kezét.
– Számos módja van. Az eg yik az, hog y csalit használunk, akit rejtett
mikrofonnal szerelünk fel. Rávesszük a fickót, hog y beszéljen a nemi
erőszakról.
Az asztalra szeg ezte a pillantását.
– Folytassa! – mondta Dag ny.
A férfi felemelte a fejét. Az íriszéből mintha kimosták volna a kék színt.
– Meg kell kérdeznie tőle, mi lesz a következménye, ha nem
eng edelmeskedik neki. Erre meg fog ja fenyeg etni. Ha ez és a nemi erőszakot
közvetve meg erősítő beszélg etés meg van, akkor elég anyag unk lesz a
szalag on ahhoz, hog y bíróság elé kerüljön, és elítéljék.
– Még mindig szalag ot használnak?
A rendőr a szájához emelte a kávéscsészét.
– Sajnálom – szabadkozott Dag ny. – Én csak annyira…
– Semmi baj – felelte a rendőr. – És azt is meg értem, ha nemet mond.
– Azt mondta, van más módja is.
– Ig en. – A rendőr nem szólt többet, csak kortyolt a kávéból.
– De?
A férfi meg vonta a vállát.
– A templom sok szempontból ideális terep. Nincs zaj, vag yis jó minőség ű
felvételre számíthatunk. Nyilvános helyen lesznek, ahol nem támadhatja
meg …
– A múltkor is nyilvános helyen voltunk.
– …és mi is ott lehetünk, hog y vig yázzunk mag ára.
Dag ny a férfira nézett. Volt valami ismerős a pillantásában. És most már
azt is tudta, mi az. Ug yanaz, amit a saját pillantásában is látott, és amiről
először azt hitte, repedés a tükrön. Sérülés. Meg tört pillantás. A beszédmódja
pedig a diákjai akadozó válaszaira emlékeztette, amikor hazudtak arról,
miért nem készítették el a beadandó feladatot. A tűzhelyhez lépett, letette a
vízforralót, és kinézett az ablakon. Látta az andalg ó embereket, a férfit
azonban nem. Milyen természetellenes, g örcsös idill volt ez. Dag ny még
sohasem g ondolt erre, azt hitte, íg y kell lennie.
 Visszament az asztalhoz, és leült.
– Ha meg teszem, biztosnak kell lennem benne, hog y nem bukkan fel újra.
Érti, Hole?
– Ig en, értem. És szavamat adom rá, hog y soha többé nem fog ja látni Svein
Finnét. Soha. Rendben?
Soha. Dag ny tudta, hog y ez nem ig az. Ahog y azt is tudta, hog y a lelkésznő
sem mondott ig azat, amikor a meg váltásról beszélt. Hog y az csak
vig asztalás. Mindenesetre működött. Még ha átlátunk is a „soha” és a
„meg váltás” fog almán, ezek olyan kulcsszavak, amelyek meg nyitják a szív
kapuját, a szív pedig azt hiszi, amit hinni akar. Dag ny érezte, hog y máris
könnyebben léleg zik. Pislantott párat. Most, hog y az ablakon beáramló fény
g lóriát vont a férfi feje köré, már nem érzékelte a meg törtség et a
pillantásában, és nem hallotta a hamis cseng ést a hang jában.
– Oké – bólintott. – Mondja el, hog y csináljuk.

Harry meg állt Kaja Solness háza előtt az utcán, és harmadszor is felhívta a
nőt. Ug yanazzal az eredménnyel.
– A hívott szám nem kapcsolható…
Kinyitotta a nyikorg ó kovácsoltvas kaput, és a ház felé indult.
Őrültség . Kétség kívül az. De mi mást tehetne?
Becseng etett. Várt. Újra cseng etett.
Homlokát az ajtó kerek ablakához támasztotta, és benézett. A kabát,
amelyet Kaja a temetésen viselt, az eg yik fog ason lóg ott, a hosszú szárú
fekete csizma pedig alatta állt a cipőtartón.
Meg kerülte a házat. Az északi oldalon az árnyékban itt-ott még hófoltok
borították az elfonnyadt, lelapult füvet.
Felnézett az ablakra, amely korábban Kaja hálószobája volt. Azóta persze
átvihette az ág yat eg y másik szobába. Amikor lehajolt, hog y felmarkoljon
eg y hóg olyóra való havat, meg pillantott eg y lábnyomot. Pontosabban eg y
bakancsnyomot. Az ag ya átkutatta az adatbázisokat. Nem tartott sokáig . A
bakancsnyom a holmenkolleni g erendaház melletti hóban.
A keze a kabátja alá siklott. Természetesen ez lehetett más lábnyoma is.
Természetesen Kaja el is mehetett itthonról. Meg rag adta a szolg álati
pisztoly, eg y Heckler & Koch P30L markolatát, majd összeg örnyedve, hosszú,
hang talan léptekkel visszalopakodott a lépcsőhöz. Fog ást váltott a feg yver
markolatán, úg y tartotta a csövet, hog y betörhesse vele a kerek ablak üveg ét,
de előbb lenyomta a kilincset.
Az ajtó nyitva volt.
Belépett az előszobába. Hallg atózott. Csend. A leveg őbe szimatolt. Csupán
enyhe parfümillatot érzett, Kajáét, valószínűleg a kabát mellett lóg ó sálból
áradt.
Mag a elé emelte a pisztolyt, és elindult a folyosón.
A konyhaajtó nyitva volt, és a kávéfőzőg ép kapcsolója pirosan világ ított.
Harry erősebben markolta a feg yvert, és a ravaszra csúsztatta az ujját.
Továbbment, a nappali ajtaja résnyire nyitva állt. Zümmög és ütötte meg a
fülét. Mintha eg y lég y döng ött volna. Harry a pisztolyt mag a előtt tartva
óvatosan belökte az ajtót a lábával.
Kaja a padlón feküdt. A szeme csukva volt, a karja keresztbe fonva a
túlság osan nag y g yapjúpulóveren. A teste és sápadt arca a nappali ablakán
beáramló fényben fürdött.
Harry eg y nyög éssel kifújta a leveg őt. Leeresztette a pisztolyt, és
leg ug g olt. Hüvelyk- és mutatóujját a kopott filcpapucsra tette, és meg csípte
a nő nag ylábujját.
Kaja összerándult, és sikoltva letépte mag áról a fejhallg atót.
– Jóság os ég , Harry!
– Bocs, próbáltalak hívni. – Harry leült a nő mellé a szőnyeg re. –
Seg ítség re van szükség em.
Kaja behunyta a szemét, leveg ő után kapkodott, és kezét a mellkasára
szorította.
– Már mondtad.
Kiderült, hog y ami eddig csupán zümmög ésnek hallatszott, eg y jól ismert
hard rock szám volt meg lehetősen nag y hang erőn.
– És felhívtál, mert azt akarod, hog y rábeszéljelek – mondta Harry, és
előhúzta a cig arettáját.
– Nem vag yok az a fajta, aki hag yja mag át rábeszélni dolg okra, Harry.
Harry a fejhallg ató felé biccentett.
– Arra is sikerült rábeszélnem, hog y Deep Purple-t hallg ass.
Mintha eg y leheletnyi pír suhant volna át Kaja arcán.
– Csak azért, mert azt mondtad, ez a leg jobb zenekar a „vicces, de
kőkemény” kateg óriában.
– Hm. – Harry eg y cig arettát dug ott a szájába. – Miután a tervem
ug yanebbe a kateg óriába tartozik, arra számítok, hog y felkelti az
érdeklődésedet, és…
– Harry…
– …és az ag yad leg hátsó zug ában te is tudod, hog y eg y meg rög zött
erőszaktevő rács mög é juttatása minden nőnek seg ítség et jelent ebben a
városban. Seg ítesz Oleg nek meg büntetni azt az embert, aki meg ölte az
anyját. És seg ítesz nekem…
– Hag yd abba, Harry!
– …kijutni eg y helyzetből, amit csak mag amnak köszönhetek.
Kaja felvonta az eg yik szemöldökét.
– Valóban?
– Beszerveztem Svein Finne eg yik áldozatát csalinak, hog y elkapjam.
Rávettem eg y ártatlan nőt, hog y mikrofont és felvevőt szereljen mag ára
abban a hitben, hog y ez eg y rendőrség i művelet része, amikor valójában eg y
mag ánszámról van szó eg y felfüg g esztett rendőr és a bűntársa, eg y korábbi
kollég ája rendezésében. Aki te vag y.
Kaja rámeredt.
– Csak szórakozol velem.
– Nem – ing atta a fejét Harry. – Kiderült, hog y nincs semmiféle erkölcsi
g átlásom, és bármeddig hajlandó vag yok elmenni, hog y elkapjam Svein
Finnét.
– A számból vetted ki a szót.
– Szükség em van rád, Kaja. Velem vag y?
– Még is mi a fenéért lennék? Ez tiszta őrültség .
– Hányszor volt már olyan, hog y tudtuk, ki a bűnös, de semmit sem
tehettünk, mert követnünk kellett a szabályokat? Nos, te nem a rendőrség nél
dolg ozol, nem kell követned a szabályokat.
– Neked viszont ig en, még ha felfüg g esztettek is. Nemcsak a munkád
elvesztését kockáztatod, hanem a szabadság od elvesztését is. Ezért le fog nak
csukni.
– Nem fog ok elveszíteni semmit, Kaja, mert nekem már nincs mit
elveszítenem.
– De azt még elveszítheted, hog y az életed hátralévő részében nyug odtan
hajthasd álomra a fejedet. Van fog almad arról, minek teszed ki azt a nőt?
– A nyug odt alvásról is lecsúsztam már. Dag ny Jensen tudja, hog y nem a
szabályok szerint játszom, átlát rajtam.
 – Ezt ő mag a mondta?
– Nem. És nem is fog ja. Íg y később még mindig hivatkozhat arra, hog y azt
hitte, törvényes rendőrség i akcióról van szó, és semmit sem kockáztat. Ő
ug yanannyira szeretné, hog y kiiktassuk Svein Finnét, mint én.
Kaja hasra fordult, és felkönyökölt. A g yapjúpulóver ujja lecsúszott hosszú,
vékony alkarján.
– Kiiktassuk. Mit is értesz ezalatt pontosan?
Harry meg vonta a vállát.
– Kivonjuk a forg alomból. Eltávolítjuk.
– Eltávolítjuk a…?
– Az utcákról. A nyilvános helyekről.
– Vag yis börtönbe zárjuk?
Harry Kajára nézett, miközben beleszívott a meg g yújtatlan cig arettába.
Bólintott.
– Például.
Kaja meg rázta a fejét.
– Nem tudom, hog y merjem-e, Harry. Valahog y… meg változtál. Mindig is
a határokat feszeg etted, de ez nem te vag y. Ez nem mi vag yunk. Ez…
Továbbra is a fejét ing atta.
– Mondd csak ki – biztatta Harry.
– Ez g yűlölet. Ez csak a g yász és a g yűlölet nag yon csúnya keveréke.
– Ig azad van – bólintott Harry. Kivette a cig arettát a szájából, és
visszadug ta a dobozba. – És tévedtem. Nem vesztettem el mindent. A
g yűlölet még meg van.
Felkelt, és kiment a nappaliból. Hallotta a zümmög ést, ahog y Ian Gillan
üvöltő vibrátója azt íg éri, hog y meg nehezít valakinek valamit… A mondat
nem fejeződött be, mert Ritchie Blackmore g itárja elnyomta Gillan hang ját,
mielőtt az előrukkolhatott volna a lényeg g el: Into the Fire… Harry elhag yta a
házat, és kilépett a vakító nappali fénybe.

Pia Bohr bekopog tatott a lánya szobájába.

Várt. Nem történt semmi.
Benyitott.
A férfi az ág yon ült háttal az ajtónak. Még mindig a terepszínű
eg yenruháját viselte. Az ág ytakarón ott hevert a pisztoly, a tőr a tokban és az
éjjellátó készülék.
– Ezt abba kell hag ynod! – mondta a nő. – Hallod, Roar? Ez íg y nem mehet
tovább!
A férfi odafordult hozzá.
Az összekent arcában világ ító kivörösödött szempár arról tanúskodott,
hog y sírt. És hog y valószínűleg eg y percet sem aludt.
– Hol voltál éjszaka? Roar! Beszélned kell velem!
A férje, vag y leg alábbis az, aki eg ykor a férje volt, visszafordult az ablak
felé. Pia Bohr felsóhajtott. Roar sosem árulta el, merre járt, de a padlót borító
apró földrög ök arra utaltak, hog y eg y erdőben. Eg y szántóföldön. Eg y
hulladéklerakóban.
Az asszony leült az ág y másik oldalára. Szükség e volt erre a távolság ra.
Arra a távolság ra, amelyet eg y ideg entől akar tartani az ember.
– Mit csináltál? – kérdezte. – Mit csináltál, Roar?
Retteg ve várta a választ. És amikor az öt másodperc múlva sem érkezett
meg , felállt, és sietősen távozott. Szinte meg könnyebbülve. Nem számít, mit
tett Roar, ő feddhetetlen. Háromszor is meg kérdezte. Ennél többet senki sem
várhat tőle.
 Tizennyolcadik fejezet

Dag ny az órájára nézett a katolikus templom bejárata fölötti lámpa fényében.

Kilenc. Mi van, ha Finne nem jön el? A Drammensveienen és a
Munkedamsveienen dübörg ött a forg alom, ám amikor a királyi palota
parkjához vezető keskeny utca felé nézett, eg yetlen közeledő autót vag y
g yalog ost sem látott. Ahog y lefelé az Aker Bryg g e és a fjord irányában sem.
A vihar középpontja, a város holttere. A templom két irodaház közé szorítva
állt, és nem sok minden utalt arra, hog y ez Isten háza. Bár az épület felfelé
keskenyedett, és toronysisak ült a tetején, a homlokzatán nem volt sem
kereszt, sem Jézus, sem Mária, sem latin nyelvű idézet. A masszív fából
készült, széles, mag as, kitárt kapu farag ványai talán még úg y-ahog y vallásos
irányba terelték az ember g ondolatait, de – amennyire Dag ny tudta – akár
eg y zsinag óg a, eg y mecset vag y bármely kisebb g yülekezet imaházának
bejárata is lehetett volna. De ha közelebb ment az ember, látta, hog y a bejárat
melletti üveg dobozban eg y plakát hirdeti, hog y vasárnap már reg g eltől
miséket tartanak. Norvég , ang ol, leng yel és vietnami nyelven. Az utolsó –
leng yel nyelvű – mise fél órával ezelőtt ért vég et. A zúg ás a városban soha
nem némult el teljesen, de ez az utca mindig csendes volt. Mennyire lehet
eg yedül? Dag ny nem kérdezte meg Harry Holétól, hány kollég áját rendelte a
helyszínre, és vannak-e rendőrök idekint az utcán, vag y mindannyian bent, a
templomban várakoznak. Talán nem akarta tudni, mert ezzel elárulta volna
mag át. Vég ig pásztázta az ablakokat és bejáratokat az utca másik oldalán.
Reménykedve. És ug yanakkor reménytelenül. Mert a lelke mélyén érezte,
hog y csak Hole van ott. Csak ők ketten. A rendőr ezt próbálta elmondani neki
a pillantásával. Amikor elment, Dag ny utánanézett az interneten, és
meg bizonyosodott afelől, ami az újság okból rémlett neki. Harry Hole
sztárrendőr volt, és annak a szeg ény asszonynak a férje, akit nemrég iben
meg öltek. Késsel. Ez meg mag yarázta a fájdalmas, meg tört pillantást, a
meg repedt tükröt. De már túl késő volt. Dag ny mag a lendítette mozg ásba a
g épezetet, és eg yedül ő állíthatta meg . De nem tette. Valószínűleg ő
ug yanúg y hazudott mag ának, mint Hole neki. Látta a férfi pisztolyát.
Fázott, jobban fel kellett volna öltöznie. Meg int az órájára nézett.
– Csak nem rám vársz?
Dag ny szíve kihag yott eg y ütemet.
Hog y a fenébe sikerült a közvetlen közelébe kerülnie, anélkül hog y
észrevette volna?
Bólintott.
– Eg yedül vag yunk?
Dag ny ismét bólintott.
– Tényleg ? Senki sem akarja velünk ünnepelni a házasság kötésünket?
A nő kinyitotta a száját, de eg yetlen hang ot sem tudott kicsikarni
mag ából.
Svein Finne elmosolyodott. Vastag , nedves ajka felfedte sárg a fog sorát.
– Léleg ezz, szerelmem! Ug ye, te sem akarod, hog y a g yermekünk
ag ysérülést szenvedjen az oxig énhiány miatt?
Dag ny tette, amit a férfi mondott. Beszívta a leveg őt.
– Beszélnünk kell – mondta remeg ő hang on. – Azt hiszem, terhes vag yok.
– Hát persze hog y az vag y.
Dag ny kis híján hátrahőkölt, amikor a férfi felemelte a karját, és ő eg y
pillanatra meg látta a templomkapu fölötti lámpa fényét a kézfején lévő
lyukon keresztül, mielőtt a kéz meleg en és szárazon meg simog atta volna az
arcát. Emlékeztette mag át, hog y léleg ezzen, majd nyelt eg yet.
– Meg kell beszélnünk néhány g yakorlati dolg ot. Bemeg yünk?
– Be?
– A templomba. Itt hideg van.
– Természetesen. Hiszen össze fog unk házasodni. Nincs veszteg etni való
időnk. – A férfi vég ig húzta a kezét Dag ny nyakán.
A nő a melltartó két kosara közé rög zítette a mikrofont, vag yis csak a
vékony pulóver és a kabát takarta. Hole azt mondta, nem biztos, hog y az
utcai zajban meg felelő minőség ű lesz a hang felvétel, ezért mindenképpen be
kell menniük a templomba. Íg y Dag nynak lesz ürüg ye arra is, hog y leveg ye
a kabátot, amely tompítja a hang okat. Ráadásul a templomból Finne nem
menekülhet el. Ők pedig azonnal letartóztathatják, amint meg van a felvétel,
ami alapján vádat emelhetnek ellene.
– Akkor meg yünk? – kérdezte Dag ny, és elhúzódott a férfitól.
 A kabátja zsebébe dug ta a kezét, és sikerült jól láthatóan meg borzong ania.
Finne nem mozdult. Becsukta a szemét, hátrahajtotta a fejét, és a leveg őbe
szimatolt.
– Érzek valamit – jelentette ki.
– Tessék?
Finne kinyitotta a szemét, és újra Dag nyra nézett.
– Szomorúság szag át érzem. Kétség beesését. Fájdalomét.
Ezúttal Dag nynak nem kellett meg játszania a borzong ást.
– A múltkor nem ilyen szag od volt – mondta a férfi. – Látog atód volt?
– Látog atóm? – Dag ny nevetni próbált, de csak eg y krákog ó hang ra
futotta. – Ki lett volna?
– Nem tudom. De van valami ismerős ebben a szag ban. Hadd kutassak eg y
kicsit a memóriámban… – Finne az álla alá tette az eg yik ujját. A homlokát
ráncolta. Dag nyt tanulmányozta. – Nehog y azt mondd, hog y… Ug ye, nem…
Vag y még is, Dag ny?
– Hog y mi? – A nő meg próbálta elnyomni az eg yre növekvő pánikot.
Finne g ondterhelten ing atta a fejét.
– Olvasod a Bibliát, Dag ny? Ismered a mag vető történetét? A mag a szó. Az
íg éret. Ha a vetőmag nem g yökeresedik meg , eljön a Sátán, és elpusztítja. A
Sátán a hitet akarja. A g yermekünket akarja. Mert én vag yok a mag vető. A
kérdés az, hog y találkoztál-e a Sátánnal.
Dag ny nyelt eg yet, és meg mozdította a fejét, de azt nem tudta, hog y
bólog at-e, vag y rázza.
Svein Finne felsóhajtott.
– Te meg én szerelemg yermeket nemzettünk eg y csodálatos szeretkezés
alkalmával. De lehet, hog y már meg bántad, és talán nem is akarsz g yereket.
Persze képtelen vag y hideg vérrel g yilkolni, amíg tudod, hog y ez tényleg
szerelemg yermek, íg y most valami indokot keresel, hog y elvetethesd. –
Hang osan beszélt, puha ajkai érthetően formálták a szavakat. Mint eg y
színész a színpadon, futott át Dag ny fején a g ondolat. Aki elég hang osan és
artikuláltan beszél ahhoz, hog y az utolsó sorban is halljanak minden eg yes
szót. – Ezért most hazudsz a saját lelkiismeretednek, Dag ny. Bebeszéled
mag adnak, hog y nem íg y történt, te nem akartad, kényszerítettek. És azt
mondog atod mag adnak, hog y ezt el tudod hitetni a rendőrség g el is. Mert ez
a férfi, ez a Sátán azt mondta neked, hog y bűnhődtem már nemi erőszak
elkövetéséért.
 – Téved – felelte Dag ny, és már nem is akarta kordában tartani a hang ja
remeg ését. – Nem meg yünk be? – Hallotta, hog y könyörög .
Svein Finne oldalra billentette a fejét. Akár eg y madár, amely eg y férg et
szemlél, mielőtt lecsap rá. Mérleg el, mintha még nem döntötte volna el
vég érvényesen, életben hag yja-e a zsákmányát.
– A házasság i fog adalom komoly dolog , Dag ny. Nem akarom, hog y
félvállról vedd, vag y meg g ondolatlanul cselekedj. Te pedig … bizonytalannak
tűnsz. Talán várnunk kellene kicsit.
– Nem beszélhetnénk ezt meg ? Odabent?
– Amikor kétség eim vannak – mondta Finne –, atyámra bízom a döntést.
– Az atyájára?
– Ig en. A sorsra. – Azzal a nadrág ja zsebébe dug ta a kezét, majd a mutató-
és hüvelykujjával előhúzott valamit. Eg y kékesszürke fémtárg yat. Eg y
dobókockát.
– Ez az atyja?
– A sors mindannyiunk atyja, Dag ny. Ha eg yes vag y kettes lesz, ma
összeházasodunk. Ha hármas vag y nég yes, másik napot választunk. Az ötös
vag y a hatos azt jelenti… – előrehajolt, és Dag ny fülébe súg ta: – …hog y
elárultál eng em, ezért itt és most átvág om a torkodat. Te pedig szótlanul
tűrni fog od, mint az áldozati bárány. Add ide a kezed!
Finne kihúzta mag át. Dag ny dermedten bámult rá. A férfi szeme nem
fejezett ki érzelmeket, leg alábbis olyat nem, amit Dag ny felismert volna:
nyoma sem volt benne dühnek, eg yüttérzésnek, izg alomnak, ideg esség nek,
élvezetnek, g yűlöletnek vag y szeretetnek. Mindössze akaratot látott. A férfi
akaratát. Eg y hipnotikus, parancsoló erőt, amelynek nem volt szükség e sem
észszerűség re, sem log ikára, csupán erre az akaratra. Dag ny sikoltani
szeretett volna. Elfutni. Ehelyett odanyújtotta a kezét.
Finne meg rázta a dobókockát a tenyerében, majd Dag ny nyitott kezébe
ejtette. A nő meg borzong ott, amikor a férfi meleg , száraz, durva bőre
hozzáért.
Finne elhúzta a kezét, és Dag ny tenyerébe nézett. Szélesen elmosolyodott.
Dag ny meg int nem léleg zett. Visszahúzta a kezét. A kocka három fekete
szemmel bámult rá.
– Viszlát, szerelmem! – mondta Finne, és felnézett. – Az íg éretem továbbra
is áll.
Dag ny is automatikusan felnézett az ég re, ahol a város fényei sárg ára
festették a felhőket. Mire újra lepillantott, Finne eltűnt. Hallotta, ahog y eg y
ajtó becsapódik az utca másik oldalán.
Belökte a templom kapuját, és belépett. Az utolsó mise org onahang jai
mintha még mindig ott visszhang oztak volna a tág as térben. A hátsó falnál
álló két g yóntatószékhez ment, és beült az eg yikbe. A túloldalon elhúzták a
füg g önyt.
– Elment – mondta Dag ny.
– Hová? – kérdezte a hang a rács mög ött.
– Nem tudom. De már úg yis késő.

– Kiszag olta? – kérdezte Harry, és hallotta, ahog y a templomfalak visszaverik

a hang ját. Bár a leg hátsó sorban ültek, és látta, hog y eg yedül vannak,
suttog óra fog ta: – Finne azt mondta, hog y érzi a szag án? És eg y kockával
dobott?
Dag ny bólintott, és rámutatott a felvevőre, amelyet kettőjük közé tett a
padra.
– Minden rajta van.
– És nem vallott be semmit?
– Nem. Csak mag vetőnek nevezte mag át. Meg hallg athatja.
Harrynak sikerült elharapnia eg y káromkodást, helyette akkora lendülettel
dőlt hátra, hog y az eg ész pad meg billent.
– Mihez kezdünk most? – kérdezte Dag ny.
Harry vég ig húzta a kezét az arcán. Honnan tudta Finne? Kettőjükön kívül
csak Kaja és Truls tudott a tervről. Talán csak kiolvasta Dag ny arcából és
testbeszédéből? Természetesen ez is lehetség es, az emberről üvölthet a
félelem. Akárhog yan is, Harrynak fog alma sem volt róla, mihez kezdjenek
most.
– Látnom kell, ahog y meg hal – mondta Dag ny.
Harry bólintott.
– Finne öreg , és bármi meg történhet. Üzenek mag ának, ha meg halt.
Dag ny meg rázta a fejét.
– Nem érti. Látnom kell Finnét meg halni. Máskülönben a testem nem
fog adja el, hog y elment, és kísérteni fog álmomban. Ahog y az anyám.
Eg y sípolás bejövő üzenetet jelzett. Dag ny eg y ezüstszínű telefont húzott
elő a zsebéből.
 Harryban ebben a pillanatban tudatosult, hog y Rakel nem kísértette
álmában, miután látta holtan. Eg yelőre nem, leg alábbis nem emlékezett rá,
amikor felébredt. Vajon miért nem? Bár jobban beleg ondolva eg yszer látta a
halotti maszkját álmában. Rádöbbent, hog y azt akarja, arra vág yik, hog y
kísértse őt. Inkább eg y halotti maszk és a szája sarkában tekerg őző férg ek,
mint ez az üres, hideg semmi.
– Úristen… – suttog ta Dag ny.
Az arcát meg világ ította a telefon fénye. A szája elnyílt, a szeme hatalmasra
tág ult.
A készülék nag y csattanással a földre esett, a kijelzővel felfelé. Harry
előrehajolt. A videó befejeződött, már csak az utolsó képkocka látszott: eg y
óra, amelyen vörösen világ ítottak a számok. Harry meg nyomta a lejátszás
g ombot, és a videó újra elindult. Nem volt hang , a felvétel szemcsés volt, és a
kamera mozg ott, de annyit ki tudott venni, hog y eg y fehér hasat mutató
közeli képet lát. A hason lévő sebből lüktetve bug yog ott a vér. A képen eg y
szőrös kéz jelent meg , a csuklóján szürke óraszíj. Iszonyúan g yorsan történt
minden. A kéz eltűnt a sebben, eg észen az óra kijelzőjéig , amely aktiválódott,
és felvillant, miközben még jobban ömleni kezdett a vér. A kamera
ráközelített az órára, majd a kép meg fag yott. A videó vég et ért. Harry
meg próbálta visszanyelni a rátörő hánying ert.
– Mi… mi volt ez? – dadog ta Dag ny.
– Nem tudom – mondta Harry az utolsó képkockára meredve. – Nem
tudom – ismételte meg .
– Nem tehetem… – kezdte Dag ny. – Eng em is meg fog ölni, és eg yedül nem
állíthatja meg . Mert eg yedül van, ug ye?
– Ig en – válaszolta Harry. – Eg yedül vag yok.
– Akkor másutt kell seg ítség et keresnem. Gondolnom kell mag amra.
– Jól van – felelte Harry.
Képtelen volt elszakítani a tekintetét a meg dermedt képkockáról. A videó
képminőség e túlság osan g yeng e volt ahhoz, hog y a has vag y a kéz
azonosítható leg yen. Az óra azonban eg yértelműen kivehető volt. Ahog y az
időpont és a dátum is.
Hajnali három. Azon az éjszakán, amelyen Rakelt meg ölték.
 Tizenkilencedik fejezet

Az ablakon beáramló napfény meg csillant a Katrine Bratt asztalán fekvő fehér
papírlapon.
– Dag ny Jensen panaszt nyújtott be, mert rábeszélted, hog y csalja csapdába
Finnét – mondta a nő.
Felnézett a lapról a hosszú lábakra, amelyek az íróasztalánál kezdődtek, és
a szemben lévő széken félig fekvő férfihoz vezettek. A világ oskék szempárt
rejtő Ray-Ban napszemüveg eg yik szárát fekete rag asztószalag g al
rög zítették. A férfi nemrég ivott. Katrine nemcsak a többnapos részeg ség
amalg ámra, idősotthonra és rohadt málnára emlékeztető, édeskés bűzét
érezte, amely csak úg y áradt a ruháiból és a testéből, hanem friss, üdítő,
mentolos alkoholszag ot is a leheletén. Röviden: az előtte ülő pasas
alkoholista volt, aki most éppen összeszedte mag át.
– Íg y történt, Harry?
– Ig en – felelte a férfi, és anélkül hog y a szája elé tette volna a kezét,
köhög ni kezdett. Katrine látta, ahog y a napfény meg csillan eg y nyálcseppen
a férfi székének karfáján. – Meg találtátok a videó küldőjét?
– Ig en – felelte Katrine. – Eg y feltöltőkártyás telefonról érkezett. A készülék
pedig nincs bekapcsolva, és nem lehet nyomon követni.
– Svein Finne. Ő küldte. Lefilmezte, ahog y Rakel hasába dug ja a kezét.
– Kár, hog y nem a lyukasat. Akkor nem lenne g ond azonosítani.
– Biztos, hog y ő volt. Láttad az időpontot és a dátumot az órán?
– Ig en. És természetesen g yanús, hog y az utóbbi meg eg yezik a g yilkosság
dátumával. Az időpont viszont eg y órával későbbi, mint amit az ig azság üg yi
orvosszakértő becsült.
– Ahol a „becsült” szón van a hang súly – bólintott Harry. – Te is tudod,
hog y nem lehet órára pontosan meg mondani.
– Tudod azonosítani a hasat? Rakelé?
– Ug yan már, a kamera mozg ott, a kép szemcsés.
 – Tehát bárki lehet. Mert az alapján, amit tudunk, Finne a neten is
találhatta a videót. Lehet, hog y csak halálra akarta rémíteni vele Dag ny
Jensent.
– Lehet – felelte Harry, majd a szék karfájára támaszkodva felemelkedett.
– Ülj vissza! – vakkantotta Katrine.
Harry visszazuhant a székre.
Katrine mélyet sóhajtott.
– Dag ny rendőri védelmet kapott.
– Huszonnég y órában?
– Ig en.
– Jól van. Még valami?
– Ig en. Az Ig azság üg yi Orvostani Intézet az imént tájékoztatott, hog y
Valentin Gjertsen Svein Finne vér szerinti fia volt. És hog y te már tudsz erről
eg y ideje.
Katrine valami reakciót várt, de csak saját mag át látta a tükröződő kék
napszemüveg lencsékben.
– Szóval – mondta – úg y döntöttél, Svein Finne ölte meg Rakelt, hog y
bosszút álljon rajtad. És a rendőri munkára vonatkozó valamennyi előírást
félresöpörve veszélyeztetted eg y nemi erőszak áldozatát, hog y elérd, amit
akarsz. Ez nem eg yszerűen szolg álatban elkövetett súlyos vétség és hozzá
nem értés, hanem eg yenesen büntethető cselekedet.
Katrine meg állt. Mi a fenére néz ez az átkozott napszemüveg mög ött? Rá?
A mög ötte lóg ó képre? A saját bakancsa orrára?
– Mivel már fel vag y füg g esztve, Harry, nincs más eszköz a kezemben,
mint hog y vég leg esítsem a felfüg g esztésedet. Vag y feljelentselek. Ami
szintén elbocsátást von mag a után, amennyiben elítélnek. Érted?
– Ig en.
– Ig en?
– Ig en, nem olyan bonyolult. Most már elmehetek?
– Nem! Tudod, mit mondtam Dag ny Jensennek, amikor rendőri védelmet
kért? Azt, hog y meg kapja, de az őrizetet biztosító rendőrök szintén emberek,
akiknek g yorsan meg csappan a munkakedvük, ha meg tudják, hog y a
védelmük alatt álló személy feljelentett eg y kollég át, amiért az túlság osan
buzg ón vég ezte a feladatát. Nyomást g yakoroltam rá, Harry, eg y ártatlan
áldozatra! A kedvedért! Van valami hozzáfűznivalód ehhez?
Harry lassan bólintott.
 – Nos. Mi van azzal, hog y „most már elmehetek”?
– Hog y elmehetsz-e? – Katrine mindkét kezét az ég felé emelte. –
Komolyan? Csak ennyit tudsz mondani?
– Nem, de jobb, ha meg yek, mielőtt mást is mondok.
Katrine felnyög ött. Az asztalra könyökölt, és összekulcsolt kezére
támasztotta a homlokát.
– Rendben. Menj.

Harry becsukta a szemét. Érezte a széles nyírfatörzset a háta mög ött és az

arcát meleg ítő, éles tavaszi napsütést. Eg y eg yszerű barna fakereszt állt
előtte. Rakel neve volt ráírva, de nem volt sem dátum, sem eg yéb felirat. A
temetkezési irodában a hölg y azt mondta, ez csak a várakozás idejére van,
amíg el nem készül a vég leg es sírkő. De Harry akaratlanul is úg y értelmezte,
hog y Rakel várakozik rá.
– Alszom – mondta Harry. – Remélem, nem baj. Mert ha felébredek,
összeomlok, és akkor nem tudom elkapni Finnét. És esküszöm, hog y el
fog om! Emlékszel, mennyire féltél a húsevő zombiktól Az élőhalottak
éjszakájából? Hát… – Harry felemelte a laposüveg et. – Most én is eg y vag yok
közülük.
Kortyolt eg y nag yot. Talán már túlság osan elbódult, és azért érezte úg y,
hog y az alkohol nem ad további enyhülést. Hátát a fának vetve lecsúszott,
érezte a havat a feneke és a combja alatt.
– Eg yébként az a hír járja, hog y vissza akartál fog adni. Old Tjikko, mi?
Nem kell válaszolnod.
Újra a szájához emelte a laposüveg et. Majd leeresztette, és kinyitotta a
szemét.
– Mag ányos vag yok – mondta. – Mielőtt találkoztam veled, sokat voltam
eg yedül, de sosem voltam mag ányos. A mag ány új, a mag ány… érdekes. Te
nem valami lég üres teret töltöttél be, amikor összejöttünk, de hatalmas,
tátong ó űrt hag ytál, amikor elmentél. Lehet azzal érvelni, hog y a szerelem
mindig veszteség g el jár. Vag y te mit g ondolsz?
Ismét behunyta a szemét. Hallg atózott.
A szemhéját érő fény g yeng ült, a hőmérséklet pedig csökkent. Harry tudta,
hog y valószínűleg eg y kósza kis felhő úszott a nap elé, és türelmesen várta,
hog y a hőmérséklet újra emelkedjen, miközben lassan az álom felé sodródott.
Eg észen addig , amíg nem történt valami, amitől meg dermedt. Amitől
visszafojtotta a léleg zetét. Ug yanis másvalaki léleg zetét hallotta. Nem felhő
volt, valaki vag y valami állt előtte. Harry nem hallotta közeledni, pedig
mindent hó borított körülötte. Kinyitotta a szemét.
A nap körberag yog ta az előtte álló sziluettet.
Harry jobb keze a kabátja alá kúszott.
– Tég ed kereslek – szólalt meg halkan a sziluett.
Harry keze meg állt.
– Akkor meg találtál – mondta. – És most mi lesz?
A sziluett oldalra lépett, és Harryt eg y pillanatra elvakította a nap.
– Hazameg yünk – mondta Kaja Solness.

– Köszönöm, de feltétlenül kell ez? – kérdezte Harry, és az arca g rimaszba

rándult, amikor meg szag olta a teát, amelyet Kaja adott neki.
– Nem tudom – mosolyg ott a nő. – Milyen volt a zuhany?
– Lang yos.
– Mert háromneg yed órát álltál alatta.
– Tényleg ? – Harry a kezében a bög rével visszaült a kanapéra. – Sajnálom.
– Semmi baj. Jók a ruhák?
Harry lenézett a nadrág ra és a pulóverre.
– A bátyám valamivel alacsonyabb volt nálad – mosolyodott el Kaja.
– Szóval meg g ondoltad mag ad, és még is seg ítesz?
Harry meg kóstolta a teát. Keserű volt, és arra a csipkebog yóteára
emlékeztette, amelyet kiskorában kapott, amikor náthás volt. Ki nem állhatta
a csipkebog yót, de a mama azt mondta, hog y erősíti az immunrendszert, és
eg y csészében annyi C-vitamin van, mint neg yven narancsban. Harry talán a
túladag olás miatt nem volt azóta náthás. És emiatt nem vett soha narancsot.
– Ig en, seg ítek – felelte Kaja, és leült a Harryval szemben lévő székre. – De
nem az üg yedben.
– Nem?
– Tudod, hog y a PTSD összes klasszikus jelét produkálod?
Harry ránézett.
– Poszttraumás stressz szindróma – mondta Kaja.
– Tudom, mit jelent.
– Oké. És azt is tudod, mik a tünetei?
 Harry meg vonta a vállát.
– A trauma újbóli átélése. Álmok. Váratlanul felbukkanó emlékképek.
Beszűkült érzelmi élet. Az ember zombivá válik. Antidepresszánsokon élő
kívülállónak érzi mag át. Fásultnak. Nem akar a szükség esnél tovább élni.
Irreálisnak látja a világ ot. Meg változik az időérzékelése. Azzal védekezik,
hog y részekre bontja a traumát. Emlékszik az eg yes részletekre, de távol
tartja őket eg ymástól, hog y a teljes esemény és az összefüg g és a sötétben
maradjon.
Kaja bólintott.
– Ne feledkezz meg a hiperaktivitásról sem. Szorong ás és depresszió.
Ing erültség és ag resszivitás. Alvászavarok. Honnan tudsz te ennyit erről?
– A házi pszichológ usunk vég ig vette velem.
– Ståle Aune? És azt állította, hog y nincs poszttraumás stressz
szindrómád?
– Nos. Nem zárta ki. Másrészről ezeket a tüneteket már tinédzserkorom óta
produkálom. És mivel nem emlékszem, hog y valaha is más lett volna, azt
mondta, talán eg yszerűen ilyen a személyiség em. Vag y hog y
kisfiúkoromban alakult ki, amikor anyám meg halt. A g yász ug yanis könnyen
összekeverhető a poszttraumás stressz szindrómával.
Kaja határozottan meg rázta a fejét.
– Nekem is volt benne részem bőven, úg yhog y tudom, mi a g yász, Harry.
És te túlság osan emlékeztetsz azokra a katonákra, akik poszttraumás stressz
szindrómával távoztak Afg anisztánból. Néhányukat leszázalékolták, mások
öng yilkosok lettek. De tudod, mit? A leg rosszabbak azok voltak, akik
visszajöttek. Akiknek sikerült átcsúszniuk a pszichológ usok radarja alatt, és
olyanok lettek, mint a kibiztosított kézig ránát. Veszélyt jelentettek saját
mag ukra és a bajtársaikra is.
– Én nem jártam meg a háborút, csak elveszítettem valakit.
– Voltál háborúban, Harry. Többször, és túl sokáig . Azon kevés rendőr közé
tartozol, akiknek többször is ölniük kellett szolg álat közben. És ha valamit,
akkor azt meg tapasztaltuk Afg anisztánban, hog y mit tesz az emberrel, ha
meg öl valakit.
– Én pedig azt láttam, mit nem tesz az emberrel. Olyan embereket láttam,
akik úg y rázták le mag ukról az eg észet, mintha mi sem történt volna. Vag y
csak a következő lehetőség et várták.
– Természetesen ig azad van. Vannak eg yéni különbség ek abban, ahog yan
az emberöléshez viszonyulunk. De a kicsit is normális embereknek az sem
mindeg y, miért ölnek. A RAND eg yik tanulmánya szerint az Afg anisztánban
vag y Irakban szolg áló amerikai katonáknak leg alább húsz, de inkább közel
harminc százaléka poszttraumás stressz szindrómában szenved. Ug yanez
érvényes a vietnami háborúban harcolt amerikai katonákra is. A második
világ háborúban szolg ált szövetség es katonáknál azonban csak fele ilyen
mag as az arány. A pszichológ usok szerint azért, mert a vietnami, iraki és
afg anisztáni háborút a katonák nem értették. Míg azzal nyilván mindenki
tisztában volt, miért kell Hitler ellen küzdeni. Azok a katonák, akik
Vietnamban, Irakban és Afg anisztánban harcoltak, eg y olyan társadalomba
tértek vissza, amely nem rendezett díszszemléket, hanem g yanakvással
nézett rájuk. És nekik mag uknak sem sikerült meg g yőzően ig azolniuk saját
mag uk előtt a g yilkolást. Akkor már könnyebb Izraelért ölni. Ott mindössze
nyolc százalék szenved poszttraumás stressz szindrómában. Nem azért, mert
ott az erőszak kevésbé felfog hatatlan, hanem mert a katonák eg y ellenség g el
körülvett kis ország védelmezőjeként láthatják mag ukat, és a társadalom
nag y mértékben támog atja őket. Ez pedig eg yszerű, konkrét erkölcsi
védelmet biztosít számukra. A tetteik szükség szerűek és értelmesek.
– Hm. Vag yis úg y érted, hog y trauma ért, de kényszerűség ből öltem. Ig en,
akiket meg g yilkoltam, meg látog atnak éjszakánként, én viszont minden
eg yes alkalommal habozás nélkül meg húzom a ravaszt. Újra és újra.
– Te ahhoz a nyolc százalékhoz tartozol, akiknél annak ellenére alakult ki
poszttraumás stressz szindróma, hog y minden lehetőség ük meg van a
g yilkosság aik ig azolására – mondta Kaja. – Még sem teszik. Tudattalanul, de
aktívan keresik a lehetőség et, hog y önmag ukat hibáztathassák. Ahog y most
te is mag adat hibáztatod azért…
– Oké, akkor ezt meg is beszéltük – szakította félbe Harry.
– …hog y Rakel meg halt.
A nappalira csend telepedett. Harry a semmibe bámult, és eg yre csak
pislog ott.
Kaja nyelt eg yet.
– Sajnálom, nem akartam kimondani.
– Ig azad van – felelte Harry. – Leszámítva, hog y nem keresem a
lehetőség et, hog y mag amat hibáztathassam. Mert tényleg én tehetek róla, ez
tény. Ha nem öltem volna meg Svein Finne fiát…
– A munkádat vég ezted.
 – …akkor Rakel még élne.
– Ismerek szakembereket, akik a poszttraumás stressz szindrómára
specializálódtak. Seg ítség re van szükség ed, Harry.
– Ig en. Ahhoz, hog y elkapjam Finnét.
– Nem ez a leg nag yobb problémád.
– De ig en, ez.
Kaja felsóhajtott.
– Mennyi ideig kerested a fiát, mire meg találtad?
– Ki számolja az éveket? Meg találtam.
– Senki sem kapja el Finnét, ő eg y szellem.
Harry felnézett.
– A g yilkosság iak előtt a szexuális bűnözés elleni osztályon dolg oztam –
mondta Kaja. – Olvastam a Svein Finnéről szóló jelentéseket, tananyag volt.
– Szellem – mormolta Harry.
– Tessék?
– Mind ezt keressük. – Harry felállt. – Kösz a meleg vizet! És a tippet.
– A tippet?

Az öreg a kék ruhát nézte, amely a rohanó folyóban lebeg ett. Az élet nem
más, mint eg y bál kérészeknek. Eg y tesztoszterontól és parfümtől fülledt
leveg őjű teremben állsz, a zene ritmusára dobolsz a padlón, és rámosolyog sz
a leg szebb lányra, akiről úg y véled, hog y neked szánta a sors. Eg észen addig ,
amíg fel nem kéred, ő pedig nemet nem mond, miközben a vállad fölött eg y
másik fickót stíröl. Majd miután rendbe hoztad az összetört szívedet,
némileg finomítasz az elvárásaidon, és felkéred a második leg szebbet. Aztán
pedig a harmadikat. És ez íg y folytatódik eg észen addig , amíg meg nem
érkezel ahhoz, aki ig ent mond. És ha szerencsés vag y, és jól meg y a tánc,
felkéred a következőre is. Meg a következőre. Eg észen addig , amíg az este
vég et nem ér, te pedig meg nem kérdezed a lányt, hog y meg osztaná-e veled
az örökkévalóság ot.
– Ig en, drág ám, de kérészek vag yunk – válaszolja, és meg hal.
Aztán eljön az éjszaka, a valódi éjszaka, és neked csak eg yvalami marad:
eg y emlék, eg y kék ruha, amely csábítóan integ et, meg az íg éret, hog y nem
fog tovább tartani eg y napnál, és utánamehetsz. A kék ruha az eg yetlen, ami
miatt még álmodhatsz arról, hog y eg yszer újra táncolni fog sz.
 – Eg y vadkamerát szeretnék.
A mély, rekedt hang a pult mellől jött.
Az öreg ember meg fordult. Eg y mag as férfi állt ott. Széles vállú, de sovány.
– Többféle típusunk van… – mondta Alf.
– Tudom, vettem már itt vadkamerát. Most azt az extra típust akarom,
amelyik üzenetet küld a mobiltelefonomra, amikor valaki ott jár. És el lehet
rejteni.
– Értem. Hadd hozzak eg yet, ami szerintem meg felelő lesz.
Az öreg veje eltűnt a vadkamerákkal teli polc irányában, a mag as férfi
pedig meg fordult, és a pillantása találkozott az öreg emberével. Az öreg
nemcsak azért emlékezett az arcára, mert már látta a boltban, hanem azért is,
mert akkor nem tudta eldönteni, hog y a férfinak kérődző vag y rag adozó
pillantása van-e. Furcsa, mert most szemernyi kétség e sem volt. A férfi
rag adozó. De volt még valami ismerős benne. Az öreg a szemét erőltette. Alf
visszatért, és a mag as férfi újra a pult felé fordult.
– Amikor a kamera mozg ást érzékel, képet készít, és azonnal üzenetet küld
a telefonszámra, amit beprog …
– Köszönöm, meg veszem.
Amikor a mag as férfi távozott az üzletből, az öreg visszafordult a
tévéképernyőhöz. Eg y nap az összes kék ruha darabokra foszlik, az emlékek
feledésbe merülnek. Minden eg yes nap látta a veszteség és a lemondás
okozta heg et a saját pillantásában a tükörben. Ezt látta a mag as férfi
szemében is. A veszteség et. A lemondás viszont nem volt ott. Még nem.

Harry hallotta, ahog y a kavicsok meg csikordulnak a talpa alatt, és arra

g ondolt, hog y ez történik, amikor az ember meg öreg szik: eg yre több időt
tölt temetőkben. Meg ismerkedik a jövőbeli szomszédokkal azon a helyen,
ahol majd az örök álmát alussza. Meg állt a kis fekete kő előtt. Leg ug g olt,
ásott eg y mélyedést a hóban, és beleállította a fehér liliomokkal teli vázát.
Körberakta hóval, és meg ig azg atta a szárakat. Hátralépett, és szemüg yre
vette a művét. Aztán felnézett, és vég ig pásztázta a sírkövek sorait.
Amennyiben az a szabály, hog y az embert az otthonához lehető leg közelebb
temessék el, Harry itt fog pihenni, nem pedig Rakel mellett, aki a Voksen
temetőben fekszik. Hét perc alatt ideér otthonról, három és fél, ha rohan. A
sírhelyet húsz évre lehet meg váltani, aztán új koporsó kerülhet bele, az ott
fekvőkre vag y melléjük. Vag yis ha a sors úg y akarja, újra eg yesülhetnek a
halálban. Harry meg borzong ott. Az órájára nézett, majd szapora léptekkel a
kijárat felé indult.

– Hog y vag y?
– Jól – felelte Oleg .
– Jól?
– Hullámzóan.
– Hm. – Harry a füléhez szorította a telefont, mintha le akarná csökkenteni
a távolság ot a Sofies g atei lakás, ahol Bruce Spring steen a Stray Bulletet
énekelte az esti sötétben, és az ezerhétszáz kilométerrel északabbra lévő ház
között, ahol Oleg ék ablakából a katonai repülőtérre és a Porsang er-fjordra
nyílt kilátás. – Azért hívlak, hog y meg kérjelek, lég y nag yon óvatos.
– Óvatos?
Harry beszámolt Svein Finnéről.
– Ha Finne bosszút akar állni, amiért meg öltem a fiát, te is veszélyben
lehetsz.
– Oslóba utazom – jelentette ki Oleg .
– Ne!
– Ne? Ha meg ölte a mamát, nem ülhetek itt, és…
– Először is a g yilkosság i csoport nem fog a nyomozás közelébe eng edni.
Gondolj bele, az csak a védelem malmára hajtja a vizet, ha az áldozat fia is
részt vesz a nyomozásban. Másodszor pedig nem lehetetlen, hog y Finne
helyetted választotta az édesanyádat, mert te túl messze vag y a
vadászterületétől.
– Indulok.
– Idehallg ass! Két okból akarom, hog y odafent maradj. Eg yrészt Finne nem
fog csaknem kétezer kilométert vezetni, ezért ha odameg y, a repülést
választja. Eg y kis repülőtérre érkezik, ahol az alkalmazottaknak meg lesz a
fényképe. Nem lesz nehéz kiszúrni. És ha te ott vag y, jóval nag yobb esélyünk
lesz elkapni. Világ os?
– De…
– És a kettes számú ok: képzeld el, hog y nem vag y ott, amikor meg érkezik.
És otthon találja Helg át eg yedül.
Csend. Csak Spring steen és eg y zong ora.
 Oleg meg köszörülte a torkát.
– Folyamatosan tájékoztatsz a helyzetről?
– Persze. Rendben?
Miután letették, Harry csak ült, és a dohányzóasztalon heverő telefont
bámulta. A Főnök új dalba kezdett, amely még a The River című albumon sem
volt rajta. The Man Who Got Away.
A férfi, aki elmenekült. A fenéket. Ezúttal nem.
A telefon hideg en és halottan feküdt az asztalon.
Fél tizenkettőkor nem bírta tovább.
Befűzte a bakancsát, mag ához vette a telefont, és kiment a folyosóra. A
slusszkulcs nem volt a komód tetején, ahol hag yni szokta, ezért vég ig túrta
az összes nadrág ja és kabátja zsebét, míg vég ül rá nem bukkant a
szennyeskosárba dobott véres nadrág ban. Meg kereste a Ford Escortot, beült,
beállította az ülés támláját, elfordította a kulcsot a g yújtáskapcsolóban, és
automatikusan a rádió felé nyúlt, de aztán meg g ondolta mag át. Korábban a
StoneHard FM-re állította, mert ott nem beszéltek, kizárólag ag yhalott,
fájdalomcsillapító hard rockot játszottak, most azonban nem volt szükség e
fájdalomcsillapítóra. A fájdalomra volt szükség e. Aztán csendben
vég ig hajtott Oslo éjszakai szenderg ésbe merült központján, majd fel a
dombokon, amelyek az eg ykori teng erészeti iskola mellett kanyarog tak
Nordstrand felé. Lehúzódott az útról, kivette a zseblámpát a kesztyűtartóból,
kiszállt a kocsiból, és lenézett a holdfényben fürdő Oslo-fjordra, amely
feketén és rézvörösen rag yog ott délnyug at, Dánia és a nyílt teng er irányában
elnyúlva. Felnyitotta a csomag tartót, és kivette a feszítővasat. Eg y pillanatig
tanulmányozta. Nem stimmelt valami, ami eg yszer már az eszébe jutott, de
olyan apróság volt, mint eg y emléktöredék, amely átsuhan az ember fején, és
már el is illan. Az ujjprotézisbe harapott, és meg borzong ott, amikor a fog a a
titánhoz ért. De ez sem seg ített, a g ondolat eltűnt, akár eg y álom, amely
feltartóztathatatlanul siklik ki az ember memóriájából.
Harry a havon át a domb lábához g ázolt, a rég i bunkerekhez, ahová
Øysteinnel és Facipővel jártak, hog y hármasban leig yák mag ukat, míg a
kortársaik a középiskola vég ét kísérő buliidőszakot élték, a május 17-i
nemzeti ünnepet, Szent Iván éjszakáját – vag y a fene se tudja, mit –
ünnepelték.
Miután az eg yik fővárosi lapban meg jelent a helyről eg y képriport, az
önkormányzat lezáratta a bunkereket. Nem mintha az illetékesek addig nem
tudták volna, hog y drog füg g ők és prostituáltak használják őket. Korábban is
közzétettek már itt készült képeket sebes alkarjukba heroint lövő fiatalokról
és kurvásan öltözött, lyukas matracokon heverő külföldi nőkről. Még is csak
eg yetlen kép váltott ki hevesebb reakciót a nyilvánosság ból. Még csak nem is
volt különösebben brutális. A fotón eg y fiatal fiú ült eg y matracon, mellette
ott hevert a drog és az összes szükség es felszerelés. Bánatos kutyatekintettel
nézett a fényképezőg ép lencséjébe. A sokkhatást az okozta, hog y úg y nézett
ki, mint eg y átlag os norvég fiatal: kék szemű volt, hag yományos mintájú
kötött pulóvert és rövidre nyírt ápolt frizurát viselt. Hirtelenjében azt hihette
volna az ember, hog y a kép eg y családi nyaralóban készült a húsvéti
szünetben. Másnap az önkormányzat zárat szereltetett az összes ajtóra, és
fig yelmeztető táblákat tett ki, amelyek szerint azok feltörése büntetőeljárást
von mag a után, és a bunkerek környékén rendszeresen járőrözni fog nak.
Harry tudta, hog y ez utóbbi üres fenyeg etés, a rendőrfőkapitánynak arra sem
volt embere és pénze, hog y az ig azi betöréses lopások üg yében
nyomozzanak.
A feszítővasat az ajtó és a keret közé illesztette.
A zár csak azután adta meg mag át, hog y teljes testsúlyával nekifeszült.
Harry belépett. A csendet csak a sötétség mélyéből visszhang zó csöpög és
törte meg , amely a teng eralattjárók szonárjának hang ját juttatta Harry
eszébe. Facipő azt mesélte, hog y letöltött a netről eg y hang felvételt, amelyen
eg y szonár hang ja hallható, és arra szokott elaludni. Mert olyan érzése van
tőle, hog y víz alatt van, és ez meg nyug tatja.
Harry a bűzből három szag ot érzett ki: húg yét, benzinét és nedves betonét.
Felkattintotta a zseblámpát, és elindult befelé. A fény eg y fapadra esett,
amelyet valószínűleg a környező parkból loptak el, meg eg y matracra, amely
fekete volt a nedvesség től és a g ombától. A fjord felé néző vízszintes lőrést
bedeszkázták.
Ahog y feltételezte: tökéletes hely.
És ezt ki fog ja használni.
Lekapcsolta a zseblámpát.
Behunyta a szemét. Tudni akarta, milyen érzés lesz.
Meg próbálta mag a elé képzelni, a képek azonban nem jöttek.
Miért nem? Lehet, hog y szítani kell a g yűlöletet.
Rakelre g ondolt. A nappali padlóján heverő Rakelre. A fölé hajoló Svein
Finnére. Szítsd a g yűlöletet!
 Aztán meg jelent a kép.
Harry felüvöltött a sötétben, és kinyitotta a szemét.
Mi a fene történt? Miért vetítette elé az ag ya ezeket a képeket? Miért látta
mag át csurom véresen?

Svein Finnét eg y ág reccsenése riasztotta fel.

Azonnal teljesen éber lett, szemét a sötétség be, kétszemélyes sátra tetejére
meresztette.
Meg találták? Itt, távol minden lakott területtől, a sűrű lucfenyőerdőben,
ezen a lehetetlenül hepehupás terepen, ahová még a kutyák is nehezen
jutnak el?
Hallg atózott. Eg y horkantás. Nem emberi. Súlyos léptek. Olyan súlyosak,
hog y Finne érezte, ahog y a föld enyhén meg remeg . Valami nag y állat lehet.
Talán jávorszarvas. Fiatalkorában Svein Finne g yakran kimenekült az erdőbe,
vitt mag ával sátrat, és Maridalenben vag y Sørkedalenben töltötte az éjszakát.
Oslomarka, a fővárost körülvevő, hatalmas, erdő borította dombság kellő
szabadság ot nyújtott eg y bajba jutott, beilleszkedésre képtelen fiatal fiúnak,
akit vag y kerültek, vag y kirekesztettek. Az emberek g yakran reag álnak íg y,
amikor félnek valamitől. Finne fel nem fog hatta, honnan tudták. Hiszen
titkolta. Csak kevesen voltak tisztában vele, ki ő. Hog y ki is valójában. És
meg értette, hog y rémülettel tölti el őket. Sokkal inkább otthon érezte mag át
idekint az erdőben az állatok között, mint az alig néhány órás sétára fekvő
városban. Sokkal több állatfaj élt itt – mondhatni a nappalijuk
tőszomszédság ában –, mint ahog y azt az oslóiak többség e el tudta volna
képzelni. Őzek, nyulak, nyusztok. És természetesen rókák. Az emberek
hulladékaiból táplálkoztak. Olykor eg y-eg y g ímszarvas. Eg yszer eg y
holdfényes éjszakán látott eg y hiúzt osonni az eg yik tó túlpartján. És
madarak. Halászsas. Macskabag oly és g yöng ybag oly. Most eg yetlen héját
vag y karvalyt sem látott, pedig g yerekkorában g yakoriak voltak errefelé.
Eg y eg erészölyv azonban odafent vitorlázott a mag as fenyőcsúcsok között. A
jávorszarvas közelebb jött. A ropog ás abbamaradt. A sátor falába eg y pofa
nyomódott. Fel-le szimatolt. Az állat élelmet keresett. Az éjszaka közepén.
Nem jávorszarvas volt.
Finne meg fordult a hálózsákban, meg rag adta a zseblámpát, és lesújtott
vele. A pofa eltűnt a sátorponyva másik oldaláról, majd eg y mély prüszkölés
hallatszott. Aztán a pofa újra meg jelent, és ezúttal olyan erővel préselődött a
ponyvába, hog y miközben Finne újra és újra meg ütötte a zseblámpával, már
látta, milyen állat. Látta a nag y fej és az állkapocs körvonalait. Reccsenő
hang hallatszott, amikor a karmok felhasították a sátorponyvát. Finne
villámg yorsan reag ált: felmarkolta a tokba dug ott kést, amely mindig
mellette hevert a matracon, g yors mozdulattal lehúzta a sátor cipzárját, és
kig urult, miközben üg yelt arra, hog y ne fordítson hátat az állatnak. Eg y pár
nég yzetméternyi hómentes felületen állította fel a sátrat eg y lankán, eg y
jókora kő előtt, amely kétfelé terelte az olvadékvizet, íg y az a sátor két oldala
mellett folyt le. Finne meztelenül leg urult a lejtőn. Nem érzékelte a
fájdalmat, amikor az ág ak és a kövek a bőrébe vág tak, csak a ropog ást
hallotta, ahog y a medve utánairamodott. Az állat észlelte, hog y a préda
menekül, és bekapcsolt a vadászösztöne. Svein Finne tudta, hog y eg yetlen
ember sem futhat el eg y medve elől, leg alábbis ezen a terepen nem. És nem
is szándékozott meg próbálni. Ahog y azt sem, hog y lefekszik, és halottnak
tetteti mag át, ami eg yesek szerint jó stratég ia, amikor medvével találkozik
az ember. Csakhog y a barlang jából korg ó g yomorral kibújó medve minden
további nélkül falatozna nem csupán tetszhalott, hanem tényleg halott
testből is. Kicseszett idióták. Svein Finne elérte a lejtő alját, talpra
kászálódott, és hátát eg y vaskos fatörzshöz nyomva felállt. Felkapcsolta a
zseblámpát, és a fényét a közeledő hang felé irányította.
Az állat meg torpant, amikor a fény a szemébe világ ított. Elvakítva két
lábra emelkedett, mellső mancsával a leveg őbe csapott. Eg y barnamedve
volt. Hozzávetőleg két méter mag as. Nag yobb is lehetne, g ondolta Finne,
majd a fog ával lehúzta a tokot a puukko késről. Finne nag yapa azt állította,
hog y az utolsó barnamedve, amelyet 1882-ben eg y Kjelsås nevű erdőőr ejtett
el Oslomarkán eg y g yökerestül kidőlt fa alatti üreg ben, közel két és fél
méteres volt.
A medve letette a mellső mancsát a talajra. A bundája lóg ott rajta.
Fújtatott, a fejét forg atta, hol az erdő, hol a fény felé nézett, mintha nem
tudná elhatározni mag át.
Finne mag a elé emelte a kést.
– Nem akarsz meg dolg ozni az élelemért, medve koma? Nem érzed elég
erősnek mag ad hozzá?
A medve dühében felüvöltött, Finne pedig olyan hang osan nevetett, hog y
a fejük fölött mag asodó sziklafal visszaverte a hang ját.
 – Az én nag yapám 1882-ben evett a te nag yapádból – kiáltotta. – Azt
mondta, szörnyű volt, hiába fűszerezték meg jól. Én még is szívesen beléd
harapok, medve koma, úg yhog y g yere csak! Gyere, te rohadék!
Finne tett eg y lépést az állat felé, amely hátrált eg y kicsit, és eg yik lábáról
a másikra helyezte a súlyát. Zavartnak tűnt, ahog y lehajtott fejjel ott állt.
– Tudom, milyen érzés – mondta Finne. – Eg y örökkévalóság óta be voltál
zárva, aztán hirtelen kiszabadultál, de túl sok a fény, túl kevés az étel, és
teljesen eg yedül vag y. Nem azért, mert kitaszítottak a falkából, amiért te
nem olyan vag y, mint ők, te nem falkaállat vag y. Te taszítottad el mag adtól
őket. – Finne eg y újabb lépést tett előre. – De ettől még érezheted mag ad
mag ányosnak, nem ig az? Szórd szét a mag odat, medve koma, teremts
mag adhoz hasonlóakat, akik meg értenek. Akik tisztelik az apjukat. Hohó! De
Sørkedalenben nincsenek nőstény medvék, úg yhog y húzz innen! Takarodj, ez
az én vadászterületem, te nyomorult! Itt csak a mag ány vár.
A medve ellökte mag át a földtől a mellső mancsával, mintha újra két lábra
akarna állni, de hiába.
Finne most már látta, hog y a medve öreg , talán beteg . És eg y
összetéveszthetetlen szag csapta meg az orrát. A félelem szag a. De nem a
nála jóval kisebb, két lábú teremtmény rémítette meg az állatot, hanem a
tény, hog y ez a teremtmény nem árasztotta ug yanezt a szag ot.
Rettenthetetlen volt. Őrült. Bármire képes.
– Na, mi lesz, medve koma?
A medve felmordult, és kivillantotta sárg a fog sorát.
Aztán meg fordult, és elcammog ott. Elnyelte a sötétség .
Svein Finne az eg yre távolodó ág ropog ást hallg atta.
A medve vissza fog térni. Ha még éhesebb lesz, vag y ha eleg endő élelmet
és erőt g yűjtött ahhoz, hog y meg hódítsa a vadászterületet. Finnének holnap
új helyet kell keresnie, amely még meg közelíthetetlenebb, esetleg fala is van,
hog y kívül tartsa a medvét. De először is lemeg y a városba, és vesz eg y
csapdát. És meg látog atja a sírt. A falkát.

Katrine nem tudott aludni.

A kisfiú azonban aludt az ablak melletti kiság yban, és ez volt a
leg fontosabb.
Katrine meg fordult az ág yban, és Bjørn sápadt arcára nézett. A férfi szeme
csukva volt, de nem horkolt. Ez pedig azt jelentette, hog y ő sem alszik.
Katrine az arcát tanulmányozta. A vékony, vöröses szemhéjat, amelyen
tisztán ki lehetett venni az ereket, a világ os szemöldököt, a fehéren dereng ő
bőrt. Olyan volt, mintha lenyelt volna eg y ég ő villanykörtét. Püffedt, és
mintha belülről világ ították volna meg . Sokan meg hökkentek, amikor ők
ketten eg y pár lettek. Természetesen senki sem kérdezett rá nyíltan, de látta
a tanácstalanság ot az arcukon: mi visz rá eg y g yönyörű, önálló
eg zisztenciával rendelkező nőt, hog y eg y pénztelen, az átlag osnál kevésbé
vonzó férfit válasszon? Az ig azság üg yi bizottság eg yik választott női tag ja
ug yan félrevonta eg y amolyan „fontos pozícióban lévő nőknek” szervezett
hálózatépítő koktélpartin, és azt mondta, nag yszerűnek tartja, hog y Katrine
alacsonyabb státuszú kollég ához ment feleség ül. Katrine azt válaszolta, hog y
Bjørn Holm átkozottul jó az ág yban, és meg kérdezte a politikusnőtől, ő vajon
szég yelli-e, amiért mag as rang ú férjet választott, aki többet keres nála,
valamint azt, hog y mennyi a valószínűség e annak, hog y a következő férje
alacsony státuszú lesz. Katrinének valójában fog alma sem volt, ki a
politikusnő férje, de az arckifejezéséből ítélve sikerült rátapintania az
ig azság ra. Eg yébként is g yűlölte az efféle befolyásos nőket felvonultató
találkozókat. Nem azért, mert nem támog atta a valódi eg yenlőség ért folyó
harcot, hanem azért, mert nem tudott mit kezdeni a ráerőltetett női
szolidaritással. Olykor a leg szívesebben meg kérte volna őket, hog y fog ják be
a szájukat, aztán meg tudakolta volna, nem szorítkozhatnának-e az eg yenlő
esélyek és az ug yanazért a munkáért járó eg yenlő bérek témakörére. Persze
jócskán meg érett az idő a szemléletváltásra, nem csupán a közvetlen
szexuális zaklatást illetően, hanem a férfiak közvetett és sok esetben
tudattalan szexuális hatalmi technikái kapcsán is. Ez azonban nem
kerülhetett a leg főbb napirendi pontok közé, és nem vonhatta el a fig yelmet
az eg yenjog úság lényeg éről. A nők meg int öng ólt lőnek, ha
sértődöttség üket a fizetési csekken szereplő összeg nag yság a elé helyezik.
Mert csak a mag asabb fizetés, a nag yobb g azdaság i hatalom tudná
sebezhetetlenné tenni őket.
Talán másként látta volna, ha ő lett volna a leg sebezhetőbb ebben a
hálószobában. Akkor kereste Bjørn társaság át, amikor a leg g yeng ébb,
leg sérülékenyebb volt, és szükség e volt valakire, aki feltétel nélkül szereti. A
kissé testes, de kedves és elbűvölő bűnüg yi technikus alig hitt a
szerencséjének. Csaknem önmeg tag adó, királynőnek kijáró imádattal fordult
felé. Katrine azt mondog atta mag ának, hog y nem szabad kihasználnia ezt,
mert túl sokakat – férfiakat és nőket – látott már kifordulni mag ukból,
eg yszerűen azért, mert a partnerük viselkedése erre sarkallta őket. És Katrine
meg próbálta. Tényleg meg próbálta.
Látta, hog y mások is próbálkoznak, de azt is, hog y amikor eljön az ig azi
próbatétel – a harmadik, a g yermek –, a túlélési ösztön veszi át a hatalmat,
amely seg ít átverg ődni a mindennapokon, és háttérbe szorítja a partnert.
A harmadik. Akit jobban szeretünk a partnerünknél.
Katrine esetében azonban a harmadik mindig is ott volt.
Eg y alkalommal. Eg yetlen alkalommal feküdt ug yaníg y, ug yanebben az
ág yban a harmadikkal. A léleg zését hallg atta, miközben az őszi vihar az
ablakokat rázta, a falakat recseg tette, és elsöpörte Katrine világ át. A férfi eg y
másik nőé volt, Katrine csak titokban kölcsönvette. De ha csak ennyit
kaphatott belőle, akkor is elvette. Hog y meg bánta-e ezt a felláng olást? Ig en.
Ig en, természetesen meg bánta. Hog y ez volt-e élete leg boldog abb pillanata?
Nem. Kétség beesés volt, és valami különös fásultság . Hog y elkerülhető lett
volna-e? Biztos, hog y nem.
– Min g ondolkodsz? – suttog ta Bjørn.
Mi van, ha elmondja? Mi van, ha elmesél neki mindent?
– A nyomozáson – válaszolta.
– Értem.
– Hog y lehet, hog y az ég világ on semmit sem találtatok?
– Ahog y már mondtam, az elkövető összetakarított mag a után. Tényleg a
nyomozáson g ondolkodsz vag y… valami máson?
Katrine nem látta a férfi szemét a sötétben, de hallotta a hang ján. Bjørn
mindig is tudott a harmadikról. Katrine a bizalmába avatta, amikor még csak
barát volt. Amikor ő a rendőr-főkapitányság új alkalmazottja volt, Harry
pedig a férfi, akibe reménytelenül, ostobán beleszeretett. Olyan rég en
történt. De még soha nem beszélt neki arról az éjszakáról.
– Eg y holmenkolleni házaspár kocsival ment haza a g yilkosság éjszakáján –
mondta Katrine. – Eg y felnőtt férfit láttak lefelé sétálni a Holmenkollveienen
háromneg yed tizeneg ykor.
– Ez eg ybevág a halál beálltának feltételezett időpontjával – felelte Bjørn.
– A felnőtt, józan emberek autóval járnak a Holmenkollenen. Az utolsó busz
már elment, és ellenőriztük a Holmenkollen metróállomás biztonság i
kameráit. Fél tizenkettő után öt perccel jött eg y villamos, de csak eg y nő
szállt le róla. Mit keres eg y g yalog os odakint olyan későn? Ha a város eg yik
bárjából g yalog olt volna haza, akkor felfelé tartott volna. Ha pedig a városba
ig yekezett, akkor a metróállomásra ment volna, nem g ondolod? Hacsak nem
akarta elkerülni a biztonság i kamerákat.
– Eg y g yalog os férfi. Nem sovány ez eg y kicsit? Adtak személyleírást róla?
– Csak a szokásos. Középmag as, huszonöt és hatvan év közötti, ismeretlen
etnikumú, de nem túl sötét bőrű.
– Vag yis akkor azért akadtál fenn ezen az információn…
– …mert ez az eg yetlen értékelhető bejelentés az üg yben.
– Ezek szerint a szomszédasszonyból semmit sem sikerült kiszedni?
– Syvertsen asszonyból? A hálószobája hátrafelé néz, és azt mondta, az
ablak nyitva volt. De állítólag úg y aludt eg ész éjszaka, akár eg y csecsemő.
Ekkor minteg y vég szóra halk nyöszörg és hallatszott a kiság y felől.
Összenéztek, és visszafojtották a kitörni készülő nevetést.
Katrine elfordult, és a párnába nyomta a fülét, de nem tudta kizárni a
további nyöszörg ést és a bömbölés felharsanása előtti szokásos szünetet.
Érezte, ahog y a matrac meg emelkedik, amikor Bjørn kikászálódik az ág yból.
Nem g ondolt a g yermekre. Nem g ondolt Harryra. És nem g ondolt a
nyomozásra. Az alvásra g ondolt. Az emlősök mély alvására, amelynek során
mindkét ag yfélteke kikapcsol.

Kaja vég ig simított a pisztoly érdes, kemény markolatán. Az összes

hang forrást kikapcsolta a nappaliban, és a csendet hallg atta. A férfi odakint
volt, hallotta a zaját. A pisztolyt közvetlenül a Halával történtek után szerezte
be.
Hala és Kaja hét másik nővel lakott eg yütt. A lakóközösség eg yébként
huszonhárom főt számlált, többség ük a Vörös Félhold vag y a Vöröskereszt
alkalmazottja volt, de némelyikük civil állással is rendelkezett a
békefenntartó erőknél. Hala rendkívüli ember volt, különös múlttal, ám
leg inkább abban különbözött a házban lakóktól, hog y nem külföldi, hanem
afg án volt. A házuk nem messze volt a Kabul Serena Hoteltől és az afg án
elnöki palotától. A 2008-as Serena elleni támadás meg mutatta, hog y
Kabulban eg yetlen városneg yed sem teljesen biztonság os. De persze minden
viszonylag os. Mag as kerítés vette őket körül, és volt őrség , ezért védve
érezték mag ukat. Délutánonként Hala és Kaja feljárt a lapos tetőre sárkányt
ereg etni, amelyet a Strand bazárban vásároltak eg y vag y két dollárért. Kaja
azt hitte, ez csak eg y romantikus klisé eg y bestsellerből, és a Kabul ég boltján
lebeg ő sárkányok annak szimbólumai, hog y a város felszabadult a tálib
uralom alól, amely a kilencvenes években betiltotta a sárkányereg etést, mert
elvonta az időt és a fig yelmet az imától. Manapság hétvég én több száz vag y
akár több ezer sárkány volt a leveg őben. Hala szerint a sárkányok most még
élénkebb színűek voltak, mint a tálibok előtt, a piacon meg jelent új festékek
miatt. Meg mutatta, hog yan kell összedolg ozniuk reptetéskor: az eg yikük a
sárkányt irányítja, míg a másik a zsinórra üg yel, máskülönben nem tudnak
sértetlenül elmenekülni a többi harcos kedvű sárkány elől, amelyek el akarják
vág ni a zsinórjukat, vag y meg akarják sebezni mag át a sárkányt a saját
zsinórjukra rag asztott üveg szilánkokkal. Nos, nem volt nehéz észrevenni a
párhuzamot a Nyug at önként vállalt afg anisztáni missziójával, de attól ez
még csak eg y játék volt. Ha elveszítettek eg y sárkányt, csak felküldtek eg y
újat. És az ég en lebeg ő sárkányoknál is szebb volt a fény Hala g yönyörű
szemében, amikor felnézett rájuk.
Már elmúlt éjfél, amikor Kaja meg hallotta a szirénákat, és meg látta a
rendőrautók villog ó kék fényeit a nappali ablakából. Ag g ódott, amiért Hala
nem jött haza, íg y aztán felöltözött, és kiment. A rendőrautók eg y sikátornál
parkoltak le. Nem feszítettek ki kordonszalag okat, a bámészkodók pedig
máris g yülekeztek. Ebben a napszakban nag yrészt fiatal afg án férfiak
tartózkodtak az utcákon hamisított Gucci és Armani bőrdzsekikben. A
g yilkosság i csoport nyomozójaként Kaja számtalan helyszínt látott már, de
ez a tetthely a mai napig kísértette rémálmaiban. A kés, amelyet az elkövető
használt, több helyen felhasította a salvár kamízt, és felfedte Hala meztelen
bőrét. A feje olyan lehetetlen szög ben bicsaklott hátra, mintha eltörték volna
a nyakát, a torkán lévő vág ott seb pedig szétnyílt, és Kaja eg yenesen
belelátott a rózsaszínű, már kiszáradt g aratba. Amikor a holttest fölé hajolt, a
tátong ó nyílásból eg y raj homoki lég y repült ki, mint valami fekete szellem a
lámpásból, és Kaja vadul csapkodni kezdett mag a körül.
A boncolás során kiderült, hog y Hala közösült közvetlenül a g yilkosság
előtt. Bár a fizikai bizonyítékok nem zárhatták ki az önkéntes eg yüttlét
lehetőség ét, a körülmények és a tény ismeretében, miszerint Hala a vallásos
hazarák szig orú törvényeihez rag aszkodó, eg yedülálló lány volt, okkal
feltételezték, hog y nemi erőszak történt. A rendőrség sosem találta meg a
tettest vag y tetteseket. Úg y tartják, Kabulban annak esélye, hog y valakit az
utcán meg erőszakoljanak, töredéke annak, hog y eg y házilag készített
robbanószerkezet a leveg őbe repítse az embert. És bár a nemierőszak-esetek
száma a tálibok bukása után emelkedett, a rendőrség eg yik elmélete szerint a
támadások mög ött mag uk a tálibok álltak, akik meg akarták mutatni, mi vár
az ISAF-nek, a Resolute Supportnak vag y más nyug ati szervezeteknek
dolg ozó afg án nőkre. A Halával történtek mindenesetre meg ijesztették a
nőket a lakóközösség ben. Kaja meg tanította őket lőfeg yverrel bánni. És ez a
pisztoly – amelyet stafétabotként adog attak eg ymásnak, amikor
valamelyiküknek sötétedés után akadt dolg a odakint – különös módon eg y
csapattá kovácsolta őket. Eg y sárkánycsapattá.
Kaja érezte a feg yver súlyát. Amikor a rendőrség nél dolg ozott, mindig
veg yes érzései voltak, ha meg töltött szolg álati feg yvert tartott a kezében.
Biztonság ot adott, még is félt tőle. Afg anisztánban kezdte szükség es
eszköznek tekinteni és meg becsülni a pisztolyát. Akárcsak a kését. Annak a
használatára Anton tanította meg . Akitől azt is meg tanulta, hog y az ember
még a Vöröskeresztben is – leg alábbis Anton Vöröskeresztjében – meg védi az
életét. Ha kell, g yilkosság árán. Kaja emlékezett az első találkozására
Antonnal. Akkor azt g ondolta, hog y a kifinomult, már-már mesterkélt
összhatást keltő és túlság osan jóképű, mag as, szőke svájci nem neki való.
Hatalmasat tévedett. Ug yanakkor teljes mértékben ig aza volt. Hala
meg g yilkolását illetően azonban nem tévedett, csak ig aza volt.
Nem a tálibok álltak mög ötte.
Tudta, ki tette, de nem volt bizonyítéka.
Kaja keményen meg szorította a markolatot. A fülét heg yezte. Léleg zett.
Várt. Fásult zsibbadtság g al. Valami azonban különössé tette ezt az eg észet: a
szíve úg y zakatolt, mintha a pánik határán lenne, ug yanakkor teljesen
eg ykedvű és érzéketlen volt. Retteg ett a haláltól, de élni sem akart
különösebben. Pedig annak idején, úton hazafelé valahog y még is sikerült
meg csinálnia. Amikor a tallinni pszichológ us a kiküldetés során szerzett
tapasztalatairól kérdezte. Átcsúszott a radar alatt.
 Huszadik fejezet

Harry felébredt, és minden ug yanolyan volt. Eltelt néhány másodperc, mire

ráeszmélt, hog y nem csupán rémálmot látott, és máris jött a valóság
ökölcsapása. Az oldalára fordult, és az asztalon álló képre meredt. Rakellel és
Oleg g el mosolyog va ültek eg y sziklán az őszi avarban. Rakel imádta ezeket a
túrákat, és Harry g yanította, hog y ő mag a is kezdte meg kedvelni őket. Csak
ekkor merült fel benne a g ondolat, hog y ha ez is eg y olyan nap kezdete,
amely csak eg yre rosszabb lesz, vajon hány ilyet bír még elviselni? Éppen
válaszolni akart mag ának, amikor rájött, hog y nem az ébresztőóra riasztotta
fel. A kép mellett fekvő telefon szinte alig hallhatóan rezg ett, olyan volt,
mint a kolibri szárnyának zümmög ése. Felvette a készüléket.
Eg y képet kapott.
A szíve g yorsabban kezdett verni.
Mutatóujjával kétszer a kijelzőre koppintott, és érezte, ahog y a szíve
hirtelen meg áll.
Svein „Vőleg ény” Finne lehajtott fejjel állt a kamera előtt, és kissé felfelé
nézett. Az ég vöröses árnyalatban játszott a feje fölött.
Harry felug rott a kanapéról, és felmarkolta a nadrág ját, amely
összehajtog atva feküdt a padlón. Menet közben mag ára ráng atta a pólóját,
belebújt a kabátjába és a bakancsába, majd kiviharzott a lépcsőházba. A
kabátja zsebébe dug ta a kezét, és meg nyug odva konstatálta, hog y minden ott
van, amit az előző éjszaka oda tett: a kocsikulcs, a bilincs és a Heckler & Koch
pisztoly.
Kilépett a kapun, beszívta a hideg reg g eli leveg őt, és beült a járda szélén
parkoló Escortba. Három és fél perc, ha rohan. De szükség e volt a kocsira a
második felvonáshoz. Csendben káromkodott, amikor a motor nem volt
hajlandó elsőre beindulni. A következő műszaki vizsg án vég e lesz a játéknak.
Újra elfordította a kulcsot, és a g ázpedálra taposott. Ez az! A nedves
macskaköveken kivág ott a reg g eli csendbe burkolódzó Stensberg g atára.
Mennyi ideig állnak az emberek eg y sírnál? Átszág uldott az Ullevålsveienen
éppen beinduló reg g eli csúcsforg almon. Az Akersbakkenen a járdára
felhajtva leparkolt közvetlenül a Vår Frelser temető északi bejáratánál. Az
autót nem zárta be, bekapcsolta a vészvillog ót, a rendőrig azolványát pedig
jól látható helyre tette a műszerfalon.
Futásnak eredt, de a kapuban meg torpant. Innen, a domb tetejéről azonnal
észrevette a sírkő előtt álló mag ányos alakot. A feje le volt hajtva, a hátán
hosszú, vastag hajfonat lóg ott.
Harry meg markolta a pisztolyt a kabátja zsebében, és elindult. Nem
g yorsan, de nem is lassan. A férfi háta mög ött három méterre meg állt.
– Mit akar?
Harryt már a hang jától is kirázta a hideg . Amikor utoljára hallotta Finne
csikorg ó lelkészhang ját, az Ila börtönben ültek, ahol Harry seg ítség et próbált
kérni tőle, hog y elkapja a férfit, aki az előttük lévő sírban fekszik. Harrynak
akkor még fog alma sem volt róla, hog y Valentin Gjertsen Svein Finne fia.
Visszatekintve úg y vélte, sejtenie kellett volna. Rá kellett volna jönnie, hog y
az ilyen beteg , erőszakos fantáziáknak valamilyen módon ug yanabból a
forrásból kell eredniük.
– Svein Finne – mondta Harry, és hallotta, ahog y rekedt hang ja meg remeg
–, le van tartóztatva.
Nem hallotta Finne nevetését, csak azt látta, hog y a férfi válla rázkódik.
– Úg y látom, ez az állandó szöveg e, amikor találkozunk, Hole.
– Teg ye hátra a kezét!
Finne mélyet sóhajtott. Hanyag mozdulattal hátra tette a kezét, mintha
csak kényelmesebb testhelyzetet venne fel.
– Meg bilincselem. És mielőtt még valami ostobaság ot csinálna, jobb, ha
tudja, hog y pisztoly van nálam. És eg yenesen a derekára célzok.
– Komolyan derékon akar lőni, Hole? – Finne vig yorog va hátranézett.
A barna pillantás. A vastag , nedves ajkak. Harry az orrán keresztül
léleg zett. Hideg . Meg kell őriznie a hideg vérét, nem szabad Rakelre
g ondolnia. Arra kell koncentrálnia, amit tenni készül, csakis arra. Eg yszerű,
praktikus dolg okra.
– Mert azt hiszi, jobban félek attól, hog y lebénulok, mint hog y meg halok?
Harry mély léleg zetet vett, hog y meg próbálja enyhíteni a remeg ését.
– Mert azt akarom, hog y vallomást teg yen, mielőtt meg hal.
– Ahog y a fiam is? Aztán lelőtte.
 – Kénytelen voltam, mert ellenszeg ült a letartóztatásnak.
– Ig en, felteszem, íg y akar emlékezni rá. És nyilván íg y emlékszik majd
azután is, hog y eng em lelőtt.
Harry látta a Svein Finne tenyerén tátong ó lyukat, amelyen, akár
Torg hatten lyukas heg yén, keresztülsütött a nap. Eg y g olyó ütötte eg y
letartóztatás során még Harry rendőri pályafutásának kezdetén. De őt most
nem ez érdekelte, hanem a másik kéz. A szürke óraszíj Finne csuklóján.
Anélkül hog y leeng edte volna a pisztolyt, a szabad kezével meg rag adta
Finne karját, és mag a felé fordította. Meg nyomta az óra számlapját. A
dátumot és az időt jelző számok vörösen felvillantak.
A bilincs kattanása úg y hang zott az üres temetőben, akár eg y csók.

Harry elfordította a slusszkulcsot a g yújtáskapcsolóban, mire a motor leállt.

– Milyen szép reg g el! – jeg yezte meg Finne, és az Escort szélvédőjén át
lenézett az alattuk elterülő fjordra. – De hog yhog y nem a rendőr-
főkapitányság on vag yunk?
– Arra g ondoltam, választási lehetőség et ajánlok mag ának – válaszolta
Harry. – Beismerő vallomást tesz itt és most, aztán lemeg yünk a rendőr-
főkapitányság ra, ahol meleg cellát meg reg g elit kap. Vag y meg tag adja a
vallomást, és teszünk eg y kiruccanást a rég i német bunkerekhez kettesben.
– Hehe. Kedvelem mag át, Hole. De tényleg . Vag yis g yűlölöm, de bírom ezt
a fajta személyiség et. – Finne meg nyalta az ajkát. – És természetesen vallok.
Az a nő…
– Várjon, amíg bekapcsolom a hang felvevőt – mondta Harry, és előhalászta
a telefonját a kabátja zsebéből.
– …ő is akarta. – Finne meg vonta a vállát. – Szerintem jobban élvezte, mint
én.
Harry nyelt eg yet. Eg y pillanatra becsukta a szemét.
– Élvezte, hog y kést döfött a hasába?
– Kést? – Finne Harry felé fordult. – Hátulról tettem mag amévá a
kerítésnél, ug yanott, ahol mag a letartóztatott. Természetesen tisztában
vag yok azzal, hog y temetőben dug ni törvénysértés, de mivel ő rag aszkodott
hozzá, úg y vélem, az a méltányos, ha ő fizeti a bírság nag yobb részét.
Tényleg feljelentést tett? Nyilván meg bánta az Istennek nem tetsző
viselkedését. Nos, ezen nem is csodálkoznék. Vag y az is lehet, hog y ő mag a
is elhiszi, amit állít, hiszen a szég yenérzet képes mindent elnyomni
bennünk. Tudja, volt eg y pszichológ us a börtönben, aki Nathanson
szég yeniránytűjével traktált. Szerinte annyira szég yelltem mag am, amiért
állítólag meg öltem azt a lányt, hog y a történtek elfojtásával menekültem el a
szég yen elől. Itt pontosan erről van szó: Dag ny szég yelli, hog y buján
viselkedett a temetőben, ezért az emlékezete erőszakká torzítja a dolg ot.
Ismerősen hang zik, Hole?
Harry válaszolni akart, ám ekkor rátört az émelyg és. Szég yen. Elfojtás.
A bilincs meg csörrent, amikor Finne előrehajolt ültében.
– Eg yébként meg mag a is tudja, mi a helyzet az olyan nemierőszak-
üg yekkel, ahol az eg yik fél szava áll szemben a másikéval, és nincsenek tanúk
meg technikai bizonyítékok. El fog nak eng edni, Hole. Erről van szó? Tudja,
hog y csak úg y tud rács mög é juttatni, ha kikényszerít belőlem eg y
vallomást? Bocs, Hole. Mint már említettem, beismerem, hog y nyilvános
helyen dug tam, íg y leg alább eleg endő oka van arra, hog y büntetést szabjon
ki rám. Áll még a reg g elimeg hívás?
Finne nevetett, miközben vég ig bukdácsolt az olvadó havon Harry előtt.
– Valami rosszat mondtam? – kérdezte.
Amikor térdre esett, Harry talpra ráncig álta, és a bunkerek felé lökdöste.

Harry leg ug g olt a fapad előtt. A padlón ott hevert minden, amit a motozás
során Svein Finnénél talált. Eg y kékesszürke fém dobókocka. Néhány
százkoronás bankjeg y és eg y kevés apró. De villamos- vag y buszjeg y nem
volt. Eg y barna famarkolatú, rövid peng éjű kés tokban. Heg yes és éles. Lehet,
hog y ez a g yilkos feg yver? Nem látott rajta vérnyomokat. Felnézett.
Lefeszeg etett eg y deszkát a lőrésről, hog y eg y kis fény jusson a helyiség be.
Az ösvényen szoktak kocog ni, de csak miután elolvadt a hó. Senki sem fog ja
hallani Svein Finne ordítását.
– Szép kés – szólalt meg Harry.
– Gyűjtöm a késeket – mondta Finne. – Huszonhat darab volt annak idején,
amikor lefog lalták, emlékszik? Soha nem kaptam vissza őket.
Az alacsonyan álló reg g eli nap sug arai meg világ ították Svein Finne arcát
és meztelen, izmos felsőtestét. Nem a börtöntöltelékek felpumpált izomzata
volt, amelyet a szűkös edzőtermekben szereztek súlyzóemelg etéssel, hanem
a sovány, kisportolt változat. Balett-táncos test, g ondolta Harry. Ig g y Pop.
Ren. Finne a padon ült a háttámlához bilincselt kézzel. Harry a cipőt is
levette róla, a nadrág ot viszont rajta hag yta.
– Emlékszem a késekre – mondta Harry. – Mire való a kocka?
– Seg ít meg hozni az élet nehéz döntéseit.
– Luke Rhinehart – bólintott Harry. – Ezek szerint olvasta A Kockavetőt.
– Én nem olvasok, Hole. De meg tarthatja a kockát, ajándék. Hag yja, hog y a
sors döntsön, amikor mag a nem tud. Hig g ye el, rendkívül felszabadítónak
fog ja találni.
– Vag yis a sorsra bízni a döntést felszabadítóbb, mint ha mag a dönt az
ember?
– Természetesen. Képzelje el, hog y szívesen meg ölne valakit, de nem bírja
rávenni mag át. Ezért seg ítség re van szükség e. A sorstól. És ha a kocka azt
mondja, öljön, a sors a hibás. Meg szabadítja a szabad akarattól, érti?
Mindössze eg y kockadobásra van szükség .
Harry ellenőrizte, hog y a felvevő be van-e kapcsolva, majd a padra tette a
telefont. Nag y leveg őt vett.
– Azelőtt is kockát vetett, hog y meg ölte Rakel Faukét?
– Ki az a Rakel Fauke?
– A feleség em – válaszolta Harry. – A g yilkosság a Holmenkollveienen
történt, a konyhánkban, tíz nappal ezelőtt.
Látta, hog y Finne szeme felcsillan.
– Részvétem.
– Hag yja ezt, és beszéljen!
– Vag y különben? – Finne felsóhajtott, mintha unatkozna. – Kiszedi az
akkumulátort a kocsiból, és meg dolg ozza a heréimet?
– Az autóakkumulátor kínzóeszközként való használata csak mítosz –
közölte Harry. – Nem biztosít elég áramot.
– Honnan tudja?
– Teg nap este kínzóeszközökről olvasg attam a neten – felelte Harry, és
meg kapirg álta a bőrt a hüvelykujján a kés élével. – Állítólag nem mag a a
fájdalom bírja rá az embereket arra, hog y valljanak, hanem a fájdalomtól való
félelem. De nyilvánvalóan meg alapozott félelemnek kell lennie, a
kínvallatónak meg kell g yőznie az áldozatot, hog y a fájdalomnak, amelyet
kész okozni neki, csupán a képzelete szab határt. És ha van valami, amiben
ebben a pillanatban bővelkedem, Finne, az a fantázia.
Svein Finne meg nedvesítette vastag , puha ajkát.
 – Értem. Részleteket akar?
– Az összeset.
– Az eg yetlen részlet, amivel szolg álhatok, az, hog y nem én voltam.
Harry meg markolta a kés nyelét, és ütött. Érezte, ahog y a másik orrában
meg reped a porc, az ő bütykébe pedig fájdalom hasít, és Finne meleg vére
vég ig csorog a kézfején. Finne szemét elfutották a fájdalom könnyei, az ajka
elnyílt. Széles vig yora felfedte nag y sárg a fog ait.
– Mindenki g yilkol, Hole. – A lelkészhang más, nazális cseng éssel
g azdag odott. – Mag a, a kollég ái, a szomszédjai. Csak én nem. Én új életet
teremtek, rendbe hozom, amit mag uk elpusztítanak. Mag amfajtával
népesítem be a világ ot, olyan emberekkel, akik jót akarnak. – Meg csóválta a
fejét. – Nem értem, miért nevelnek fel az emberek olyan g yereket, aki nem az
övék. Mint az a mag a fattya. Oleg , ug ye? Azért van, mert mag a nem
rendelkezik életképes spermával, Hole? Vag y mert nem kúrta meg Rakelt
elég g é ahhoz, hog y utódot akarjon mag ától?
Harry meg int lesújtott. Ug yanazt a helyet találta el. Azon tűnődött, hog y
tényleg hallotta-e az orrcsont természetellenes reccsenését, vag y csak
képzelte. Finne hátravetette a fejét, és ujjong va a plafonra nevetett.
– Még !

Harry a hátát a betonfalnak vetve ült a padlón. A saját ziháló lég zését és a pad
felől érkező sípoló liheg ést hallg atta. Finne pólóját a kézfejére tekerte, a
fájdalom ennek ellenére azt sejtette, hog y leg alább az eg yik bütykén
felrepedt a bőr. Mióta tart már? És meddig fog még tartani? A kínzásról
szóló honlapon az állt, hog y senki, de senki sem bírja a kínzást hosszú távon,
és elmondják, amit tudni akarsz, esetleg azt, amiről úg y vélik, hog y tudni
akarod. Svein Finne eddig csak eg y szót ismételg etett: még . És meg kapta,
amit kért.
– Kés. – A hang ot már nem lehetett felismerni. És amikor Harry felnézett,
meg állapította, hog y mag át a férfit sem. A szeme teljesen bedag adt, a vér
csöpög ő vörös szakállként folyt az állán. – Az ember kést használ.
– Kést? – ismételte meg Harry suttog va.
– Az emberek a kőkorszak óta kést mártanak eg ymásba, Hole. A félelem a
g énjeinkbe van kódolva. A g ondolat, hog y valami áthatol a bőrünkön, bejut a
testünkbe, és elpusztítja azt, ami bennünk van, azt, amik vag yunk. Mutasson
nekik eg y kést, és meg teszik, amit akar.
– És ki teszi meg ?
Finne krákog ott, és vért köpött kettejük közé a padlóra.
– Mindenki. Nők és férfiak. Mag a és én. Ruandában felajánlották a
tusziknak, hog y ha fizetnek a lőszerért, g olyó által halhatnak meg , ahelyett,
hog y machetével kaszabolnák le őket. És tudja, mit? Fizettek.
– Oké, van eg y késem – mondta Harry, és a padlón heverő kés felé
biccentett.
– És hová akarja döfni?
– Arra g ondoltam, ug yanoda, ahová mag a szúrt, amikor meg ölte a
feleség emet. A hasába.
– Rossz blöff, Hole. Ha hasba szúr, nem leszek képes beszélni, és elvérzek,
mielőtt meg kapná a vallomását.
Harry nem válaszolt.
– Vag y várjunk csak! – Finne oldalra billentette véres fejét. – Lehetség es,
hog y mag a, aki még utána is olvasott a kínzásnak, azért kerülg eti a forró
kását, mert a lelke mélyén nem is akar semmiféle vallomást kicsikarni
belőlem? – A leveg őbe szimatolt. – Ig en, erről van szó. Valójában nem akarja,
hog y valljak, mert akkor meg felelő ürüg ye lesz arra, hog y meg g yilkoljon.
Ig azság ot szolg áltat. Csak kell eg y kis előjáték a g yilkosság előtt. Hog y
elmondhassa: mag a meg próbálta, és valójában nem ezt akarta. Mag a nem
olyan, mint a g yilkosok, akik eg yszerűen azért ölnek, mert örömüket lelik
benne. – Finne nevetése szörcsög ő köhög ésbe csapott át. – Ig en, hazudtam,
én is g yilkos vag yok. Mert ölni csodás, nem ig az, Hole? Vég ig nézni eg y
g yermek születését, miközben az ember tudja, hog y ő teremtette. Ezt a
csodát csak eg yvalami múlja felül: a túlvilág ra küldeni valakit ebből a
siralomvölg yből. Bevég ezni eg y életet, valaki sorsává, valaki dobókockájává
válni. Olyankor mag a az Isten, Hole. Tag adhatjuk körömszakadtáig , de
pontosan ezt érezzük abban a pillanatban. Élvezetes, nem ig az?
Harry felállt.
– Nos, sajnálom, hog y kénytelen vag yok elszúrni a kivég zésemet, Hole, de
ezennel beismerő vallomást teszek. Mea culpa, Hole. Az én bűnöm. Én öltem
meg a feleség ét, Rakel Faukét.
Harry meg dermedt. Finne a plafon felé fordította az arcát.
– Késsel – suttog ta. – De nem azzal, amit a kezében tart. Kiabált, miközben
meg halt. A mag a nevét sikoltozta. Haaarry! Haaarry!
 Harry érezte, ahog y elönti az a másik fajta düh. A hideg , amelytől úrrá lesz
rajta a nyug alom. És az őrület. Az, amelyiktől tartott. Az, amelyik nem
vehette át felette az irányítást.
– Miért? – kérdezte.
A hang jából hirtelen eltűnt minden feszültség . A lég zése normálissá vált.
– Hog y miért?
– Mi volt az indíték?
– Ez nyilvánvaló. Ug yanaz, ami most a mag áé, Hole. A bosszú. Klasszikus
vérbosszút folytatunk: mag a meg ölte a fiamat, én meg öltem a feleség ét. Ezt
csináljuk mi, emberek, ez különböztet meg bennünket az állatoktól: bosszút
állunk. Racionális, de ha nem is tartjuk észszerű cselekedetnek, élvezetesnek
érezzük. Talán nem íg y van ezzel mag a is ebben a pillanatban, Hole?
Ug yanolyan fájdalmat okoz valaki másnak, amilyet mag a is érez.
Olyasvalakinek, aki meg g yőződése szerint fájdalmat okozott mag ának.
– Bizonyítsa!
– Mit bizonyítsak?
– Hog y mag a ölte meg . Mondjon valamit, amit eg yébként nem tudhatna a
g yilkosság ról vag y a helyszínről.
– „Harrinak.” I-vel.
Harry pislog ott.
– „Oleg től” – folytatta Finne. – Ez van beleég etve eg y kenyérvág ó
deszkába, amely a faliszekrények és a kávéfőző között lóg a falon.
A beálló csendben csak a metronómszerű csöpög és hallatszott.
– Tessék, a beismerő vallomása – mondta Finne, majd krákog ott, és újra a
padlóra köpött. – Most két lehetőség e van. Letartóztat, és a norvég törvények
alapján elítélnek. Eg y rendőr ezt csinálná. Vag y azt teszi, amit mi, g yilkosok.
Harry bólintott. Visszag ug g olt a fal mellé. Fog ta a kockát, meg rázta, majd
a betonpadlóra dobta, és néhány másodpercig elg ondolkodva nézte. Aztán
zsebre dug ta, felmarkolta a kést, és felállt. A deszkák között beáramló
napfény meg csillant a peng én. Harry Finne mög é lépett, bal alkarjával
átfog ta a férfi homlokát, és a mellkasához rántotta a fejét.
– Hole! – Finne hang ja mag asabban cseng ett a szokásosnál. – Hole, ne…
Finne a bilincset ráng atta, és Harry érezte, hog y eg ész testében remeg .
Vég re eg y kis halálfélelem.
Harry kifújta a leveg őt, és a kabátja zsebébe csúsztatta a kést. Továbbra is
szorosan tartotta Finne fejét, miközben eg y textil zsebkendőt húzott elő a
nadrág ja zsebéből, és meg törölte a férfi arcát. Letörölte a vért az orra alól, a
száj körül és az álláról. Finne káromkodva felhorkantott, de nem ellenkezett.
Harry letépett két darabot a zsebkendőből, és Finne orrlyukába dug ta. Aztán
visszatette a zsebkendőt a zsebébe, meg kerülte a padot, és szemüg yre vette
az eredményt. Finne úg y zihált, mintha lefutott volna eg y nég yszáz méteres
kört. Mivel Harry nag yrészt úg y ütött, hog y Finne pólója a kezére volt
tekerve, a férfi arca nem szakadt fel, csak bedag adt, és vérzett az orra.
Harry kiment, havat csomag olt a pólóba, majd visszatért a bunkerbe, és
Finne arcához nyomta.
– Próbál szalonképessé tenni, mert azt akarja állítani, hog y ez meg sem
történt? – tudakolta Finne, aki mostanra meg nyug odott.
– Azzal valószínűleg már elkéstem – felelte Harry. – De a bántalmazás
mértékével arányos büntetést fog nak kiróni, ezért nevezzük ezt
kárenyhítésnek. Eg yébként is mag a provokált, azt akarta, üssem meg .
– Ó, szóval ezt akartam?
– Természetesen. Hog y az üg yvédjének fizikai bizonyítéka leg yen, hog y
bántalmazták a rendőrség i kihallg atás során. Mivel eg yetlen bíró sem fog ad
el olyan bizonyítékot, amelyre a rendőrség szabálytalan módszerekkel tett
szert. Ezért vallotta be. Mert arra számított, hog y ha vall, eleng edem, és
később sem lesz baja belőle.
– Talán. Mag ának mindenesetre nem állt szándékában meg ölni.
– Nem?
– Különben már meg tette volna. Talán tévedek, és még sincs meg
mag ában az a valami.
– És? Kellene?
– Ahog y mag a mondta, ezzel már elkésett, a hideg borog atás ezt nem
hozza helyre. El fog nak eng edni.
Harry felvette a telefont a padról. Kikapcsolta a hang rög zítőt, és felhívta
Bjørn Holmot.
– Ig en?
– Itt Harry. Elkaptam Svein Finnét. Az imént vallotta be Rakel
meg g yilkolását, hang felvételem van róla.
Harry a beálló csendben g yereksírást hallott a háttérben.
– Tényleg ? – kérdezte Bjørn lassan.
– Tényleg . Szeretném, ha idejönnél, és letartóztatnád.
– Én? Nem azt mondtad, hog y letartóztattad?
 – Nem, nem tartóztattam le – felelte Harry, és Finnére pillantott. – Fel
vag yok füg g esztve, csak eg y mag ánszemély vag yok, aki eg y másik
mag ánszemélyt tart itt az akarata ellenére. Elképzelhető, hog y Finne fel fog
jelenteni érte. De a tény, hog y ő ölte meg a feleség emet, biztosan enyhíteni
fog az ítéletemen. A lényeg , hog y most már letartóztathatja, és a
szabályoknak meg felelően kihallg athatja a rendőrség .
– Értem. Hol vag ytok?
– Az eg yik német bunkerben a teng erészeti iskola fölött. Finne eg y padhoz
van bilincselve.
– Oké. És te?
– Nos.
– Harry, ne!
– Mit ne?
– Képtelen lennék hazacipelni tég ed valami bárból éjszaka.
– Hm. Elküldöm a hang fájlt az e-mail-címedre.

Mona Daa meg állt a szerkesztő irodájának ajtajában. A férfi éppen telefonált.
– Letartóztattak valakit Rakel Fauke meg g yilkolásáért – mondta hang osan.
– Le kell tennem – hadarta a szerkesztő a telefonba, majd anélkül hog y
meg várta volna a választ, bontotta a vonalat, és felnézett. – Rajta vag y az
üg yön, Daa?
– Már meg is írtam – felelte Mona.
– Tedd ki az oldalra! Senki más nem tette még közzé?
– Öt perccel ezelőtt kaptuk meg a sajtóközleményt, nég y órakor
sajtótájékoztatót tartanak. Azt akartam meg beszélni veled, hog y
meg nevezzük-e a letartóztatott személyt.
– Meg adták a nevet a sajtóközleményben?
– Természetesen nem.
– Akkor te honnan tudod?
– Én vag yok az eg yik leg jobb újság íród.
– Öt perc alatt derítetted ki?
– Valójában a leg jobb.
– Szóval ki az?
– Svein Finne. Volt már elítélve többek között szexuális zaklatásért és nemi
erőszakért. A rendőrség i aktája hosszú, akár eg y fájdalmas év. Közöljük a
nevét?
A szerkesztő vég ig simított kopaszra borotvált fején.
– Nos. Nehéz üg y.
Mona természetesen tisztában volt a dilemmával. A norvég sajtó etikai
szabályzatának 4.7. pontja óvatosság ra int a bűncselekményekkel
összefüg g ésben felmerülő nevek említésével kapcsolatban, különösen a
nyomozás korai szakaszában. A személy meg nevezésének pedig jog szerűen
meg alapozott információra kell támaszkodnia. Monáék bulvárlapja, a VG
eg yszer nyilvánosság ra hozta eg y professzor nevét, aki illetlen sms-eket
küldött nőknek. Abban természetesen mindenki eg yetértett, hog y a pasas
eg y disznó, ám leg jobb tudomásuk szerint nem sértette meg a törvényt, és
nehéz volt meg ítélni, hog y tudnia kell-e a nyilvánosság nak a nevét. Finne
esetében viszont természetesen meg lehet indokolni az elkövető nevének
közzétételét azzal, hog y a nyilvánosság nak muszáj tudnia, kivel kell
vig yáznia. Mert ha úg y vesszük, itt az etikai szabályzat által „súlyos
bűncselekmények többrendbeli elkövetése miatt másokra közvetlen veszélyt
jelentő” emberről van szó, aki történetesen éppen előzetesben van.
– Várunk a névvel – jelentette ki vég ül a szerkesztő. – De kerüljön a cikk
mellé a rendőrség i aktája, és írd meg , hog y a VG tudja, kiről van szó. Íg y
leg alább szerzünk eg y jó pontot az etikai bizottság nál.
– Pontosan íg y írtam meg , úg yhog y készen áll. Sikerült szereznünk eg y új,
még nem publikált képet Rakelről.
– Csodálatos!
A szerkesztőnek ig aza volt. A g yilkosság i üg y intenzív sajtóvisszhang jának
köszönhetően másfél hét után kezdtek ismétlődni a képek.
– De esetleg a rendőr férjről is kitehetnénk eg y fotót a szalag cím alá.
Mona Daa pislog ott.
– Úg y érted, hog y Harry Hole fotója kerüljön közvetlenül a Letartóztatták a
Rakel-ügy gyanúsítottját főcím alá? Nem lesz az túlság osan félrevezető?
A szerkesztő meg vonta a vállát.
– Gyorsan tisztázódik, ha elolvassák a cikket.
Mona Daa lassan bólintott. A Harry Hole ismert és csúnyaság ában is vonzó
arca okozta sokkhatás eg y ilyen címsor alatt természetesen több kattintást
fog eredményezni, mint eg y újabb kép Rakelről. És az olvasók most is meg
fog ják bocsátani a látszólag akaratlan félrevezetést, ahog y máskor is elnézték
már ezt a lapnak. A becsapást a világ valószínűleg nem tűrné, de az ellen
semmi kifog ása, hog y kissé a bolondját járassák vele. Akkor viszont miért
g yűlölte Mona Daa annyira a máskülönben imádott munkájának ezt a részét?
– Mona?
– Meg lesz – felelte Mona, és ellökte mag át az ajtófélfától. – Nag y durranás
lesz.
 Huszonegyedik fejezet

Katrine Bratt elnyomott eg y ásítást, és bízott benne, hog y senki sem vette
észre a rendőrfőkapitány irodájának asztala körül helyet fog laló másik három
ember közül. A Rakel-üg yben történt teg napi letartóztatásról szóló
sajtótájékoztató után későig elhúzódtak a dolg ok. És miután vég re hazaért,
és ág yba került, az éjszaka nag y részében a kicsi nem hag yta aludni.
De arra volt némi remény, hog y a mai nap nem lesz újabb maraton. Íg y,
hog y Svein Finne nevét sehol sem tették közzé, valamiféle vákuum
keletkezett, ez volt a vihar szeme, ahol leg alább eg y ideig valóban csend és
nyug alom honolt. De mivel még reg g el volt, korai lett volna meg mondani,
mit hoz a nap.
– Köszönöm, hog y ilyen hamar tudtak fog adni – mondta Johan Krohn.
– Ig azán nincs mit – biccentett Gunnar Hag en rendőrfőkapitány.
– Jó, akkor rög tön a tárg yra térnék.
Eg y olyan ember bevett fordulata ez, aki otthon érzi mag át „a tárg yban”,
g ondolta Katrine. Mert bár Johan Krohn nyilvánvalóan imádta a rivaldafényt,
elsősorban még iscsak eg y szakbarbár volt. Az ismert, lassan ötvenéves
üg yvéd a mai napig úg y festett, mint eg y kölyök, akit g yerekkorában
zaklattak a kortársai, de aki most már úg y viseli szakmai hírnevét és új
keletű önelég ültség ét, mint valami páncélt. Katrine eg y hetilapban közölt
interjúban olvasott a g yerekkoráról. Bár nem arról volt szó, hog y „minden
szünetben elkalapálták”, aminek Katrine volt kitéve g yerekként, hanem
cukkolták, nem hívták meg a születésnapi bulikra, és nem játszottak vele. Az
a fajta zaklatás volt ez, amelyre mostanában minden második celeb
hivatkozik, és ami után ünneplik a nyitottság áért. Krohn állítása szerint
azért rukkolt elő ezzel, hog y seg ítsen más eminens diákoknak átvészelni ezt
az időszakot. Katrine ezért is találta ig en különösnek, hog y a keresett
védőüg yvéd szakmai hozzáértése az empátia hiányával párosul. Persze
Katrine tudta, hog y ig azság talan a hozzáállása, hiszen ők ketten az asztal két
oldalán ülnek – ahog y most is –, és Krohn munkája nem abban áll, hog y
empatikus leg yen az áldozatokkal. Sőt, talán a jog biztonság előfeltétele,
hog y a védőüg yvéd képes leg yen kikapcsolni a beleérző képesség ét az
áldozattal szemben, és kizárólag üg yfele érdekeit tartsa szem előtt. Vag yis ez
volt Krohn személyes sikerének eg yik előfeltétele. És valószínűleg ez volt az
utolsó dolog , ami zavarta Katrinét. Már túl sok üg yet vesztett ellene.
Krohn vetett eg y pillantást a bal csuklóján lévő Patek Philippe órára,
miközben a jobb oldalán ülő fiatal nő felé hajolt, aki visszafog ott, ám
méreg drág a Hermès kosztümöt viselt, és minden bizonnyal
évfolyamelsőként vég zett a jog i eg yetemen. Katrine Brattnak valami azt
súg ta, hog y az előző napi meg beszélésről ismerősnek tűnő száraz
péksüteményeket ma sem fog ják elfog yasztani.
A fiatal nő eg y beg yakorolt mozdulattal, ahog y a műtősnő nyújtja a
sebésznek a szikét, eg y sárg a mappát adott Krohn kezébe.
– Az üg y meg lehetősen nag y médiafig yelmet kapott – mondta Krohn. –
Ami sem a mag uk, sem pedig az üg yfelem számára nem előnyös.
Neked viszont nag yon is az, jeg yezte meg mag ában Katrine, és azon
tűnődött, vajon tőle várják-e, hog y kávét töltsön a vendég eknek és a
rendőrfőkapitánynak.
– Ezért azt hiszem, mindannyiunk érdeke, hog y a lehető leg g yorsabban
meg állapodásra jussunk.
Krohn kinyitotta a mappát, de nem nézett bele. Katrine nem tudta, valóban
ig az-e, vag y csak mítosz, hog y Krohn fotog rafikus memóriával rendelkezik.
A jog i karon állítólag minden bulin eljátszotta, hog y meg kérte
évfolyamtársait, hog y mondjanak eg y oldalszámot Norvégia törvénykönyvéből
eg y és háromezer-hétszázhatvan között, hog y aztán az adott oldal teljes
tartalmát idézze. Kockabulik. Katrinét eg yetemi tanulmányai során csak
ilyenekbe hívták. Mert annyira szép volt, ug yanakkor kívülálló is a
bőrruháiban és a punk frizurájával. Nem lóg ott punkokkal, ahog y a sikeres
„normálisokkal” sem. Íg y aztán a lúzerek meg invitálták az akolmeleg be.
Katrine azonban köszönettel visszautasította a lehetőség et, mert a klasszikus
szép lány szerepe sem vonzotta, aki szolidaritást vállal a cuki, beilleszkedésre
képtelen kockákkal. Katrine Brattnak ug yanis elég volt önmag a is. Bőven
elég . A pszichiáterek diag nózisa letag lózó volt. Katrine azonban többé-
kevésbé meg birkózott a dolg okkal.
– Az üg yfelemet Rakel Fauke meg g yilkolásának g yanújával tartóztatták le,
és ráadásul három nemi erőszakról szóló feljelentés is előkerült – mondta
Krohn. – Az eg yik feljelentést eg y heroinfüg g ő nő tette, aki már két
alkalommal kapott jóvátételt nemi erőszak elszenvedéséért, még hozzá
finoman szólva is g yeng e lábakon álló vád alapján és peren kívül. A második
állítólag os áldozat, ha jól értettem, a mai napon visszavonta a feljelentést. A
harmadik, Dag ny Jensen esetében nincs üg y mindaddig , amíg nincs
technikai bizonyíték, és az üg yfelem vallomása szerint a szexuális eg yüttlét
eg yértelmű beleeg yezésen alapult. Még eg y börtönviselt férfiembernek is
jog a van a szexuális élethez, anélkül, hog y a rendőrség vag y a döntésüket
később meg bánó nők szabad prédájává váljon, nem ig az?
Katrine valami reakció jelét leste a Krohn mellett ülő fiatal nő arcán, de
semmit sem látott.
– Tudjuk, mennyi felesleg es munkát okoznak a rendőrség nek az efféle
ködös nemierőszak-esetek, nekünk pedig mindjárt három is van belőlük –
folytatta Krohn mag a elé bámulva, mintha eg y láthatatlan kézirat lebeg ne
előtte. – Ebben a pillanatban nem az én feladatom meg védeni a társadalom
érdekeit, ám úg y g ondolom, mindnyájan ug yanazt szeretnénk. Az üg yfelem
hajlandó vallomást tenni a g yilkosság i üg yben, amennyiben nem emelnek
vádat az állítólag os nemi erőszakok üg yében. Eg y olyan g yilkosság i üg yről
beszélünk, amelyben, ha jól értettem, mindössze… – Krohn lenézett a
papírokra, mintha meg kellene g yőződnie arról, valóban stimmelnek-e az
információi. – …eg y kenyérvág ó deszka, eg y kínzás hatására kikényszerített
vallomás és eg y videófelvétel van a kezükben, amelyen bárki szerepelhet,
akár eg y film részlete is lehet. – Krohn kérdő tekintettel nézett fel a
mappából.
Gunnar Hag en Katrinére pillantott.
Katrine meg köszörülte a torkát.
– Kávét?
– Köszönöm, nem. – Krohn a mutatóujjával óvatosan meg vakarta vag y
inkább meg simog atta a szemöldökét. – Ha sikerül meg eg yeznünk, az
üg yfelem hajlandó visszavonni a Harry Hole főtiszt ellen tett feljelentést
személyi szabadság meg sértéséért és testi sértésért.
– A főtiszt cím ebben a helyzetben irreleváns – dörmög te Hag en. – Harry
Hole mag ánszemélyként lépett fel. Ha valamelyik emberünk sértené meg a
törvényt szolg álatban, én mag am jelenteném fel.
– Természetesen – felelte Krohn. – Eszemben sincs kétség be vonni a
rendőrség feddhetetlenség ét, épp csak rosszul fejeztem ki mag am.
– Akkor bizonyára azzal is tisztában van, hog y a norvég rendőrség nél nem
bevett g yakorlat belemenni efféle eg yezkedésbe. A büntetés enyhítése,
rendben. De a nemi erőszak vádjától való elállás…
– Meg értem a rendőrfőkapitány úr fenntartásait, de hadd emlékeztessem
arra, hog y az üg yfelem jócskán elmúlt hetvenéves, és amennyiben elítélik
g yilkosság ért, reálisan nézve a börtönben fog meg halni. Őszintén szólva nem
látok jelentős különbség et abban, hog y a halála időpontjában g yilkosság ért
vag y nemi erőszakért tölti-e majd a büntetését. Tehát ahelyett, hog y olyan
elveken lovag olunk, amelyek senki javát sem szolg álják, mi lenne, ha inkább
meg kérdeznénk azokat, akik nemi erőszakért jelentették fel az üg yfelemet,
mit szeretnének inkább: hog y Svein Finne tizenkét év múlva meg haljon eg y
cellában, vag y hog y nég y év múlva összefussanak vele az utcán. Ami pedig a
nemi erőszak áldozatainak járó jóvátételt illeti, biztos vag yok benne, hog y az
üg yfelem és az állítólag os sértettek a bíróság bevonása nélkül is méltányos
meg állapodásra fog nak jutni.
Krohn visszaadta a mappát a kollég anőjének, Katrine pedig látta, ahog y az
félelemmel veg yes csodálattal és imádattal bámul a férfira. Meg volt
g yőződve róla, hog y munkaidő után ezek ketten birtokba veszik az üg yvédi
iroda sötét bőrkanapéját.
– Köszönöm – mondta Hag en, felállt, és kezet nyújtott az asztal fölött. –
Hamarosan jelentkezünk.
Katrine is felállt, és meg szorította Krohn meg lepően nyirkos és puha
kezét.
– És hog y viseli az üg yfele a dolg ot?
Krohn g ondterhelt arccal nézett vissza rá.
– Természetesen mélység esen le van sújtva, és nag yon nehezen viseli.
Katrine tudta, hog y nem kellene, de képtelen volt visszafog ni mag át.
– Akkor esetleg vihetne neki péksüteményt, hog y jobb kedvre derítse.
Úg yis csak kidobnánk.
Krohn pillantása eg y másodpercre meg pihent Katrinén, majd a
rendőrfőkapitányra siklott.
– Akkor bízom benne, hog y még a nap folyamán jelentkeznek.
Katrine meg állapította, hog y Krohn elvakult rajong ója olyan szűk szoknyát
visel, hog y az irodából kifelé menet hármat kellett lépnie, míg az üg yvédnek
csak eg yet. Eközben g yorsan mérleg elte, milyen következményekkel járna,
ha utánuk hajítaná a péksüteményeket a hatodikról, amikor kilépnek a
rendőr-főkapitányság kapuján.
– Nos? – kérdezte Gunnar Hag en, amikor az ajtó becsukódott a látog atók
mög ött.
– Vajon miért ábrázolják a védőüg yvédeket folyton az ig azság szolg áltatás
mag ányos lovag jaiként?
Hag en halkan felnevetett.
– Ők a rendőrállam szükség szerű ellenfelei, Katrine, az objektivitás pedig
sosem volt az erősség ed. Ahog y az önuralom sem.
– Az önuralom?
– Hog y jobb kedvre derítse? Komolyan?
Katrine meg vonta a vállát.
– Mit g ondolsz a javaslatáról?
Hag en meg dörzsölte az állát.
– Meg lehetősen problémás. De nyilvánvaló, hog y a Rakel-üg yben napról
napra növekszik a nyomás, és ha nem sikerül börtönbe juttatnunk Finnét, ez
lesz az évtized kudarca. Másrészről viszont, ha arra a reng eteg fig yelemre
g ondolok, amely az utóbbi években büntetlenül elsétáló erőszaktevőket
övezi, nem eng edhetjük meg mag unknak, hog y három feljelentést ejtsünk…
Te mit g ondolsz?
– Gyűlölöm a pasast, a javaslat viszont észszerű. Azt hiszem,
g yakorlatiasnak kell lennünk, és a teljes képet kell néznünk. Hadd beszéljek
azokkal a nőkkel, akik feljelentették.
– Rendben. – Hag en óvatosan meg köszörülte a torkát. – Ami az
objektivitást illeti…
– Ig en?
– Ug ye nem befolyásol az a tény, hog y ez esetben Harry is szabadon
elsétálhat?
– Mi?
– Közeli kollég ák voltatok, és…
– És?
– És nem vag yok vak, Katrine.
Katrine az ablakhoz ment, lenézett a járdára, amely a rendőr-főkapitányság
épületétől a vég re teljesen hómentes Botsparkenen át a Grønlandsleiret
lassan csordog áló forg almáig vezetett.
– Tettél valaha olyasmit, amit meg bántál, Gunnar? Úg y értem, hog y
tényleg , ig azán meg bántad.
– Hm. Még mindig a rendőri munkáról beszélünk?
– Nem feltétlenül.
– El szeretnél mondani valamit?
Katrine arra g ondolt, milyen felszabadító lenne elmondani valakinek.
Milyen felszabadító lenne, ha valaki tudná. Azt hitte, a teher, a titok idővel
könnyebb lesz, de épp fordítva történt, minden eg yes nappal nehezebbnek
tűnt.
– Meg értem a pasast.
– Krohnt?
– Nem, Svein Finnét. Meg értem, hog y vallani akar.
 Huszonkettedik fejezet

Dag ny Jensen a tanári asztal hideg lapjára tette a kezét, és a sötét hajú
nyomozónőt nézte, aki közvetlenül előtte ült az iskolapadban. Szünet volt, az
ablakon beszűrődött a diákok kiabálása és nevetése az iskolaudvarról.
– Tudom, hog y nem könnyű döntés – mondta a nő, aki múltkor Katrine
Brattként, az oslói rendőrség g yilkosság i csoportjának vezetőjeként
mutatkozott be.
– Nag yon úg y hang zik, mintha már meg hozták volna helyettem – jeg yezte
meg Dag ny.
– Természetesen nem kényszeríthetjük, hog y visszavonja a feljelentést –
mondta Bratt.
– Gyakorlatilag még is ezt teszik – felelte Dag ny. – Rám hárítják a
felelősség et azért, hog y elítélhessék Finnét ebben a g yilkosság i üg yben.
A nyomozónő az asztalra bámult.
– Tudja, mi a norvég általános iskola leg főbb célja? – kérdezte Dag ny. –
Hog y meg tanítsuk a diákoknak, hog yan leg yenek felelősség teljes
állampolg árok. Hog y ez leg alább annyira kötelezettség , mint kiváltság .
Természetesen visszavonom a feljelentést, amennyiben ez azt jelenti, hog y
Svein Finne az élete hátralévő részét börtönben tölti.
– Ami a nemi erőszak áldozatainak járó jóvátételt illeti…
– Nem akarok pénzt. Csak felejteni.
Dag ny az órájára nézett. Nég y perc volt hátra becseng etésig . Alig várta.
Ig en, tényleg várta, még tíz év után is örült, hog y taníthat, és olyasmit adhat
át a g yerekeknek, amiről őszintén hitte, hog y jobb jövőhöz seg ítheti őket.
Eg yszerűen azért, mert ez értelmes cselekedetnek tűnt. És alapvetően nem is
vág yott másra. Csak erre és a felejtésre.
– Meg íg éri, hog y börtönbe csukják?
– Meg íg érem – mondta a nyomozónő, és felállt.
– Harry Hole – szólalt meg Dag ny. – Vele mi lesz?
 – Nem tudom, de Finne üg yvédje remélhetőleg visszavonja az
emberrablásért tett feljelentést.
– Remélhetőleg ?
– Természetesen az, amit Harry tett, törvényellenes. A rendőrség nem íg y
vég zi a munkáját – mondta Katrine. – Viszont feláldozta mag át azért, hog y
elkaphassuk Svein Finnét.
– Ahog y eng em is feláldozott, hog y bosszút állhasson?
– Mondom, nem fog om védeni Harry Holét. Az viszont tény, hog y ha ő
nincs, Svein Finne valószínűleg tovább terrorizálná mag át. És más nőket is.
Dag ny Jensen elg ondolkodva bólintott.
– Most vissza kell mennem, hog y előkészítsek eg y kihallg atást. Köszönöm,
hog y seg ít nekünk. Íg érem, nem fog ja meg bánni.
 Huszonharmadik fejezet

– Dehog y, eg yáltalán nem zavar, asszonyom – mondta Johan Krohn fülével a

vállához szorítva a telefonját, miközben beg ombolta az ing ét. – Ezek szerint
mind a három feljelentést visszavonták?
– Leg hamarabb mikor tudjuk meg kezdeni Finne kihallg atását?
Johan Krohn imádta a berg eni raccsoló r-eket. Pontosabban Bratt nem is
raccsolva ejtette, inkább épp csak sejtette őket. Mint eg y hosszú szoknya.
Kedvelte Katrine Brattot. Csinos volt, okos, és ellenállást tanúsított. A tény,
hog y jeg yg yűrűt viselt, nem feltétlenül jelentett sokat. Erre ő mag a volt az
élő példa. És azt is izg almasnak találta, hog y a nő annyira ideg esnek tűnt a
telefonban. Ug yanaz az ideg esség , amelyet a vevő érez, miután leszállította a
pénzzel teli bőröndöt, és arra vár, hog y a díler átadja neki a drog g al teli
táskát. Krohn odament az ablakhoz, széthúzta a reluxa lamelláit, és
lekukucskált az üg yvédi iroda alatt ötemeletes mélység ben fekvő
Rosenkrantz’ g atéra. Még három óra sem volt, de Oslóban már elkezdődött a
csúcsforg alom. Johan Krohn olykor eltűnődött, mi lesz, ha elfog y az olaj, és a
norvég oknak újból meg kell felelniük a való világ követelményeinek. A
benne lakozó optimista azt mondta, minden rendben lesz, az emberek
g yorsabban alkalmazkodnak az új helyzetekhez, mint g ondolnánk, elég csak
meg nézni a háború sújtotta ország okat. A benne lakozó realista viszont azon
a véleményen volt, hog y eg y olyan ország , amely híján van az innováció és a
mag as szintű szellemi munka hag yományainak, pontosan oda fog
visszatérni, ahonnan jött: Európa g azdaság ának alsó réteg ébe.
– Két órán belül ott tudunk lenni – mondta.
– Rendben – felelte Bratt.
Krohn elköszönt, meg szakította a hívást, és eg y másodpercig csak állt,
azon töpreng ve, hová teg ye a mobiltelefont.
– Tessék! – mondta eg y hang a Chesterfield kanapé sötétjéből.
Krohn a nőhöz lépett, és elvette tőle a nadrág ját.
 – Nos?
– Ráharaptak a csalira – válaszolta Krohn, miközben ellenőrizte, hog y nem
lett-e foltos a nadrág ja, majd belebújt.
– Ezt hog y érted?
– Ne eng em kérdezz, jelenleg én csak az üg yfél utasításait követem.
– De úg y véled, ez csak csali a részéről?
Krohn meg vonta a vállát, és a cipőjét keresve körbenézett.
– Felteszem, az ember máshog y érzi, ha róla van szó.
Leült a hatalmas tölg y íróasztalhoz, amelyet az apjától örökölt.
Meg nyomott eg y számot a vonalas telefonon.
– Mona Daa. – A VG újság írójának energ ikus hang ja olyan hang osan
recseg ett a kag ylóban, hog y az eg ész szobában hallani lehetett.
– Jó napot, Mona! Itt Johan Krohn. Általában mag a hív, de ezúttal
g ondoltam, meg előzöm. Van eg y üg yem, ami szerintem meg érdemel eg y
cikket az újság jában.
– Svein Finnéről van szó?
– Ig en. Az oslói rendőrség az imént erősítette meg , hog y felfüg g esztik a
nyomozást a lég ből kapott állításokon alapuló nemierőszak-üg yekben,
amelyek a g yilkosság i üg y körül támadt káosz közepén bukkantak fel.
– És ezt idézhetem is?
– Meg erősítem az üg yről lábra kapott pletykákat. Felteszem, ezért keresett
korábban.
Szünet.
– Értem, de nem hivatkozhatok pletykákra, Krohn.
– Akkor írja azt, hog y azért hozom ezt nyilvánosság ra, mert elébe akarok
menni a híreszteléseknek. Az, hog y mag a hallotta-e a pletykákat, vag y sem,
nem számít.
Újabb szünet.
– Rendben – mondta vég ül Mona Daa. – Mondana néhány részletet a…
– Nem! – szakította félbe Krohn. – Este majd többet kaphat. És várjon a hír
közlésével öt óráig .
– Meg beszéltük, Krohn. De ha kizárólag az enyém lehetne…
– Eg yedül a mag áé, drág a. Viszlát!
– Csak még valami! Hog y szerezte meg a számomat, ha eg yszer titkos?
– Ahog y mondtam, már hívott a mobiltelefonomon, és olyankor bizony
meg jelenik a száma a kijelzőn.
 – Szóval elmentette?
– Nyilván. – Krohn befejezte a hívást, és a bőrkanapé felé fordult. – Alise,
kicsim, visszabújhatnál a szoknyádba, mert lenne itt eg y kis munka.

Bjørn Holm a Jealousy Bar előtt állt a Grünerløkkán. Résnyire nyitotta az

ajtót, és a kiáradó zene alapján arra a következtetésre jutott, hog y itt találja
Harryt. Behúzta mag a után a babakocsit a szinte néptelen helyiség be. A
Jealousy közepes méretű, ang ol pub stílusú bár volt, eg yszerű faasztalokkal a
nag y bárpult előtti részen és bokszokkal a falak mentén. Még csak öt óra volt,
estére meg telik majd. Az alatt a rövid idő alatt, amíg Øystein Eikeland és
Harry vitte a helyet, sikerült meg valósítaniuk eg y ritka dolg ot: létrehoztak
eg y olyan kocsmát, ahová azért jártak az emberek, hog y a lejátszóból szóló
zenét hallg assák. Nem valami menő DJ-t, hanem csak eg yik számot a másik
után, az est témájának meg felelően, a prog ramot pedig az ajtó mellett
kifüg g esztve tekinthették meg heti bontásban. Bjørn tanácsadóként részt
vett a country- és az Elvis-estek dalainak összeállításában. Valamint a
leg emlékezetesebb est meg szervezésében is, amikor is M-mel kezdődő nevű
amerikai előadók és bandák leg alább neg yvenéves számainak lejátszási
listáját állították össze.
Harry a bárpultnál ült lehajtott fejjel, háttal Bjørnnek. A pult mög ött álló
Øystein Eikeland eg y korsó sört emelt az újonnan érkezett felé. Ez nem sok
jót íg ért. De Harry leg alább eg yenesen ült.
– Húsz év a korhatár, cimbora! – harsog ta túl Øystein a zenét, a Good Time
Charlie’s Got the Bluest, Danny O’Keefe eg yetlen ig azi slág erét a korai hetvenes
évekből. Nem tipikusan Harry-zene volt, de tipikusan olyan szám, amelyet
Harry leporol, és lejátszik a Jealousy Barban.
– És felnőtt kíséretében? – kérdezte Bjørn, és leparkolta a babakocsit az
eg yik boksz előtt.
– Pontosan mikor is lettél felnőtt, Holm? – Øystein Eikeland letette a
korsót.
Bjørn elmosolyodott.
– Abban a pillanatban leszel felnőtt, amikor meg pillantod a g yerekedet, és
rájössz, hog y baromi nag y bajban van. Mert a kicsinek átkozottul sok
felnőttseg ítség re van szükség e. Akárcsak ennek a fickónak itt.
Bjørn Harry vállára tette a kezét. És rájött, hog y Harry azért ül lehajtott
fejjel, mert a telefonján olvas valamit.
– Láttad a VG cikkét a letartóztatásról? – kérdezte Harry, és eg y csészét
emelt a szájához.
Kávé, állapította meg Bjørn.
– Ig en. A te fotódat használták.
– Teszek rá! Ezt nézd meg , amit most raktak ki az oldalra! – Harry
felemelte a telefont, hog y Bjørn elolvashassa.
– Úg y látom, az áll benne, hog y alkut kötöttünk – mondta Bjørn. –
Gyilkosság nemi erőszakért cserébe. Oké, nem g yakori, de időnként
előfordul.
– Az viszont nem fordul elő, hog y szó esik róla a sajtóban – közölte Harry. –
Leg alábbis nem azelőtt, hog y leterítették volna a medvét.
– Hog y érted azt, hog y leterítették a medvét?
– Ha alkut kötsz az ördög g el, érdemes feltenned mag adnak a kérdést,
miért találja ezt az ördög jó üzletnek.
– Nem vag y te eg y kicsit paranoiás?
– Csak nag yon remélem, hog y eg y szabályos rendőrség i kihallg atás
keretében kapjuk meg a vallomást. Eg y olyan védőüg yvéd, mint Krohn,
pillanatok alatt ízekre szedheti a bunkerben készített hang felvételt.
– Az alapján, ami az újság ban és az általad felvett hang anyag ban áll, Finne
biztosan vallomást fog tenni. Ha nem, akkor felhasználjuk ellene a
nemierőszak-üg yeket. Katrine éppen most hallg atja ki.
– Hm. – Harry a telefont nyomkodta, majd a füléhez emelte a készüléket. –
Adok eg y kis helyzetjelentést Oleg nek. Eg yébként mit keresel itt?
– Én… Hehe… Meg íg értem Katrinének, hog y meg nézem, minden rendben
van-e veled. Nem voltál otthon, sem a Schrøderben. Ig azából azt hittem,
hog y a múltkori után örökre kitiltottak innen…
– Íg y is van, de az a félnótás csak este jön dolg ozni. – Harry a babakocsi felé
biccentett. – Meg nézhetem?
– Nem szereti az ideg eneket, és a vég én még felébreszted.
– Oké. – Harry elvette a telefont a fülétől. – Fog lalt. Valami javaslat a jövő
csütörtöki lejátszási listához?
– Téma?
– Feldolg ozások, amelyek jobbak az eredetinél.
– Joe Cockertől A Little…
– Már benne van. Mi a helyzet a Can’t Tell Me Nothing Francis and the Lig hts-
verziójával?
– Kanye West? Beteg vag y, Harry?
– Oké. Akkor eg y Hank Williams-szám?
– Teljesen elment az eszed? Senki sem játszik jobban Hanket, mint Hank.
– És mit szólnál a Beck Your Cheatin’ Heart-feldolg ozásához?
– Azt akarod, hog y elverjelek?
Harry és Øystein nevetésben tört ki, Bjørn pedig rájött, hog y csak a
bolondját járatják vele.
Harry a bűnüg yi technikus vállára tette a karját.
– Hiányzol, cimbora. Nem lehetne, hog y te meg én meg int felderítsünk
eg y olyan ig azi, bestiális g yilkosság ot?
Bjørn bólintott, miközben elképedve tanulmányozta Harry mosolyg ó arcát.
A szeme természetellenesen rag yog ó fényét. Lehet, hog y tényleg bekattant?
A g yász teljesen elvette az eszét? De aztán Harry mosolya mintha eltört
volna, akár a vékony jég eg y októberi reg g elen, és Bjørn ismét a fekete,
elkeseredett fájdalom mélyére látott. Mintha Harry csak bele akart volna
kóstolni az örömbe. Majd rög tön ki is köpte.
– De ig en – felelte Bjørn halkan. – Biztosan lesz rá még lehetőség .

Katrine a mikrofon fölötti piros fényre meredt, amely azt jelezte, hog y a
felvevőkészülék be van kapcsolva. Tudta, hog y ha felnéz, Svein „Vőleg ény”
Finne pillantásával fog találkozni. És ezt eg y porcikája sem kívánta. Nem
attól félt, hog y ez hatással lehet rá, hanem attól, hog y hatással lehet Finnére.
A kihallg atás előtt az osztályon arról vitáztak, nem lenne-e jobb, ha férfi
kollég a hallg atná ki Svein Finnét, akit nyilvánvalóan torz kapcsolat fűz a
nőkhöz. A korábbi jeg yzőkönyveket olvasva azonban úg y tűnt, hog y Finne
jobban meg nyílik a női kihallg atóknak. De vajon szemkontaktussal vag y
anélkül?
Olyan blúzt vett fel, amely nem tűnhetett kihívónak, ug yanakkor azt a
benyomást sem kelthette, hog y fél Finne pillantásától. A meg fig yelőszoba
felé nézett, ahol eg y rendőrtiszt kezelte a felvevőkészüléket. Mellette Mag nus
Skarre ült a nyomozócsoportból, valamint Johan Krohn, aki némileg
vonakodva hag yta el a kihallg atóhelyiség et, miután Finne mag a kérte, hog y
kettesben maradhasson Katrinével.
Katrine kurtán odabiccentett a rendőrtisztnek, aki visszabiccentett. Aztán
rámondta a felvételre az üg yszámot, a saját és Finne nevét, a helyet, a
dátumot és az időpontot. Rég i g yakorlat volt ez, még abból az időből, amikor
a hang szalag ok elkeveredhettek, de eg yben arra is felhívta a fig yelmet, hog y
a kihallg atás hivatalosan meg kezdődött.
– Ig en – felelte Finne kis mosollyal és eltúlzottan tiszta artikulációval,
amikor Katrine meg kérdezte, ismertették-e vele a jog ait, majd tájékoztatta,
hog y a kihallg atásról hang felvétel készül.
– Kezdjük a március tizeneg yedikére virradó éjszakával – mondta Katrine.
– Továbbiakban a g yilkosság éjszakája. Mi történt?
– Bevettem néhány tablettát – válaszolta Finne.
Katrine lefelé nézett, miközben jeg yzetelt.
– Váliumot. Diazepámot. Vag y Rohypnolt. Talán mindből eg y kicsit.
Finne hang járól Katrinének az jutott eszébe, ahog y a nag yapja traktorjának
kereke meg csikordult a kavicsos úton odakint Sotra szig etén.
– Szóval kissé zavaros az az este – folytatta Finne.
Katrine abbahag yta a jeg yzetelést. Zavaros? Valami fémes tolult fel a
torkában, a pánik íze. Lehet, hog y Finne vissza akarja vonni a vallomását?
– De lehet, hog y csak azért, mert mindig zavarodott leszek kissé, amikor
kanos vag yok.
Katrine felnézett. Svein Finne elkapta a pillantását. Olyan érzés volt,
mintha eg yenesen a fejébe hatolt volna valami.
Finne meg nyalta a szája szélét. Mosolyg ott, és lehalkította a hang ját.
– De a leg fontosabb dolog ra mindig emlékszem. Hiszen ezért csináljuk,
nem ig az? Az emlékekért, amiket mag unkkal vihetünk, és mag ányos
óráinkban felidézhetünk.
Katrine még látta, ahog y Finne a jobb kezével g esztikulál, mielőtt újra a
jeg yzeteibe temetkezett.
Skarre hosszasan érvelt amellett, hog y meg kell bilincselniük Finnét,
Katrine azonban elvetette az ötletet. Úg y vélte, mentális fölényt biztosítana
Finne számára, ha azt hinné, félnek tőle. Arra csábítaná, hog y játszadozzon
velük. Erre most, már a kihallg atás leg első percében pontosan ezt tette.
Katrine az előtte heverő papírokban lapozott.
– Ha rosszul emlékszik, beszélhetünk a három nemi erőszakról is. Olyan
tanúvallomásaink vannak, amelyek seg íthetnek az esetleg es
emlékezetkieséseken.
– Talált! – mondta Finne, és Katrinének nem kellett felnéznie ahhoz, hog y
tudja, a férfi még mindig mosolyog . – De ahog y mondtam, a leg fontosabb
dolog ra emlékszem.
– Halljuk!
– Este kilenc körül értem oda. Fájt a hasa, és eg észen sápadt volt.
– Várjon! Hog y jutott be?
– Nyitva volt az ajtó, íg y eg yenesen bementem. Eg yre csak kiabált, és
sikoltozott. Rettenetesen félt. Szó-szóval elkaptam.
– Fojtófog ást alkalmazott? Vag y birkózófog ást?
– Nem emlékszem.
Katrine tudta, hog y túlság osan g yorsan haladnak, több részlet kell majd,
de most elsősorban eg y vallomásra volt szükség , mielőtt Finne meg g ondolja
mag át.
– És aztán?
– Szörnyű fájdalmai voltak. Folyt belőle a vér. Ké-kést használtam…
– A sajátját?
– Nem, eg y élesebb kést, eg y olyat, amit ott találtam.
– Hová szúrt?
– I-ide.
– A kihallg atott személy a hasára mutat.
– A köldökére – mondta Finne g yerekhang on. – A köldökére.
– A köldökére – ismételte meg Katrine, és visszanyelte a hánying ert.
És azzal eg yütt lenyelte a g yőzelem érzését is. Meg volt a vallomásuk. A
többi már g yerekjáték lesz.
– Le tudja írni Rakel Faukét? És a konyhát?
– Rakelt? Gyönyörű. Akárcsak ma-mag a, Katrine. Hasonlítottak eg ymásra.
– Mi volt rajta?
– Nem emlékszem. Mondták már, mennyire hasonlítanak eg ymásra? Mint
ké-két testvér.
– Írja le a konyhát!
– Eg y börtön. Kovácsoltvas rács az ablakokon. Azt hinné az ember, hog y
féltek valakitől. – Finne nevetett. – Ennyi elég lesz, Katrine?
– Elég ?
– Lenne eg y kis dolg om.
Katrinén enyhe pánik vett erőt.
– De épp csak elkezdtük.
– Fáj a fejem. Komoly traumán mentem keresztül, biztosan meg érti.
 – Csak válaszoljon…
– Valójában nem kérdés volt, édesem. Én itt vég eztem. Ha többet akar,
látog asson meg a cellámban este. Rá-ráérek.
– A videófelvétel, amit Dag ny Jensen kapott! Mag a küldte, és az áldozat
szerepel rajta?
– Ig en. – Finne felállt.
Katrine a szeme sarkából látta, hog y Skarre már úton van. Elhárító
kézmozdulatot tett a meg fig yelőszoba ablaka felé. Lenézett a lapon szereplő
kérdésekre. Gondolkodni próbált. Nyomást g yakorolhat a férfira. De azzal azt
kockáztatja, hog y Krohn indokolatlanul durva kihallg atási módszerek
használatára hivatkozva érvénytelenítteti a vallomást. Vag y meg elég edhet
azzal, amit kapott, és ami bőven elég ahhoz, hog y a leg főbb üg yész
büntetőeljárást indítson. A részleteket majd meg szerzik, még a tárg yalás
előtt. A karórájára pillantott, amelyet Bjørntől kapott az eg yéves házasság i
évfordulójukra.
– A kihallg atás tizenhét-harminceg ykor vég et ért – mondta.
Amikor felnézett, a kivörösödött képű Gunnar Hag ent látta belépni a
meg fig yelőszobába, aki Krohnnal kezdett beszélni. Skarre bejött a
kihallg atóhelyiség be, és meg bilincselte Finnét, hog y visszavezesse a
cellájába, ahol a vizsg álati fog ság idejét tölti. Katrine látta, ahog y Krohn
meg vonja a vállát, és válaszol valamit Hag ennek, amitől az csak még
vörösebb lesz.
– Viszlát, Katrine!
A szavak olyan közel hang zottak el Katrine füléhez, hog y érezte az őket
kísérő nyálcseppeket. Aztán Finne és Skarre távozott. Katrine látta, hog y
Krohn követi őket.
Meg törölközött eg y papírzsebkendővel, majd átment Hag enhez.
– Krohn beszámolt a VG-nek az alkunkról. Fent van a honlapjukon.
– És mit hozott fel védelmére?
– Hog y eg yik fél sem íg ért titoktartást. Majd meg kérdezte, talán úg y
érzem-e, hog y olyan meg állapodást kötöttünk, amely nem viseli el a
napvilág ot. Mert állítása szerint ő kerüli az ilyen meg állapodásokat.
– Az a képmutató rohadék! Csak meg akarja mutatni, mire képes.
– Bízzunk benne.
– Ezt hog y érted?
– Krohn ravasz és rendkívül üg yes védőüg yvéd. De van valaki, aki még
nála is dörzsöltebb.
Katrine Hag enre nézett, aztán az alsó ajkába harapott.
– Az üg yfelére g ondolsz?
Hag en bólintott, majd mindketten meg fordultak, és a nyitott ajtón
keresztül kinéztek a folyosóra. Finne, Skarre és Krohn hátára, akik a liftet
várták.

– Mag a sosem hív rosszkor, Krohn – mondta Mona Daa, és meg ig azította a
fülhallg atót, miközben az edzőterem teljes falat beborító tükrében
szemüg yre vette mag át. – Látni fog ja a hívásnaplójában, hog y már én is
kerestem mag át. Akárcsak Norvég ia valamennyi újság írója, ha jól sejtem.
– Ig en, nag yon úg y tűnik. Hadd térjek eg yenesen a tárg yra. Perceken belül
kiadunk eg y sajtóközleményt a vallomásról, és azt fontolg atjuk, hog y
csatolunk hozzá eg y néhány héttel ezelőtt készült képet Finnéről.
– Remek, a birtokunkban lévő fotók leg alább tízévesek.
– Valójában húsz. Finne kikötötte, hog y csak akkor közölhetnek róla privát
képet, ha címlapra kerül.
– Tessék?
– Ne eng em kérdezzen, Finne eg yszerűen ezt akarja.
– Bizonyára meg érti, hog y ez nem áll módomban, és nem is akarok ilyen
íg éretet tenni.
– Az újság írói etikát illetően abszolút meg értem, ahog y nyilván mag a is
tisztában van eg y efféle kép értékével.
Mona oldalra billentett fejjel mustrálta mag át. A súlyemeléskor használt
széles öv eg y kis időre homokóra alakúvá varázsolta ping vinformájú testét
(az asszociáció jelleg zetes totyog ó járásának volt köszönhető, amiről
veleszületett csípő-rendellenesség e tehetett). Mona Daa-ban időről időre
felmerült a g yanú, hog y valójában az öv miatt tölti értelmetlen erőedzéssel
azt a reng eteg órát, amelyet úg ysem használna semmi másra, mint
értelmetlen erőedzésre. Ahog y a munkájában is fontosabb mozg atóerő volt,
hog y elismerést szerezzen, mint hog y a társadalom őrebe leg yen, vag y a
szabad véleménynyilvánítás és az összes többi szar szolg álatában álljon,
amelyekről az éves újság írói díjak odaítélésekor hadarva szónokolnak. Nem
mintha nem hitt volna ezekben a dolg okban. A sorrend azonban más volt.
Ezek csak azután következtek, hog y az ember sütkérezett eg y kicsit, miután
meg jelent a neve eg y cikk felett, és jóllakottan meg nézte mag át a tükörben.
Ennél Finne azon óhaja sem perverzebb, hog y szeretne eg y nag y képet látni
mag áról az újság ban. Bár többrendbeli erőszaktevő és g yilkos volt, eg ész
életében mást sem csinált, de épp ezért talán érthető is, hog y leg alább híres
erőszaktevő és g yilkos szeretne lenni. Ha már nem szerethető.
Tulajdonképpen log ikus, hog y valamiféle pótlékra vág yik: arról akar híres
lenni, hog y félnek tőle.
– Ez eg y hipotetikus dilemma – mondta Mona Daa. – Amennyiben a kép
meg felelő felbontású, eg ész biztosan fel tudjuk nag yítani. Ha ad nekünk eg y
órát, mielőtt a többieknek is kiküldi. Meg eg yeztünk?

Roar Bohr az ablakpárkányra támasztotta a Blaser R8 Professionalt, és a

puskára szerelt Swarovski x5i céltávcsőbe nézett. A családi házuk eg y
meredek lejtőn állt a Ring 3 nyug ati oldalán közvetlenül a smestadi
kereszteződésnél, és a nyitott alag sori ablakon keresztül az autópálya másik
oldalán elterülő családi házas neg yedre és a Smestaddammenre nyílt kilátás,
eg y kis, sekély vizű, mesterség es tóra, amelyet az 1800-as években építettek
ki, hog y jég g el lássák el a helyieket.
Az irányzék piros pontja eg y nag y fehér hattyún pihent, amely úg y siklott
a vízen, mintha a szél fújná. Nég y-ötszáz méterre lehetett, jóval messzebb
annál, mint amit az amerikai kollég ák a koalíciós erőknél maximális
lőtávolság nak neveznek. Bohr meg mozdította a feg yvert, és a piros pont,
amely eddig a madár fején volt, most a vízre vándorolt a hattyú fölött. Bohr a
léleg zésére összpontosított. Meg nyomta kissé a ravaszt. Még a renai katonai
táborba frissen besorozott újoncok is meg értették, hog y a g olyó íves pályán
halad, mert a leg g yorsabb lövedékre is hat a g ravitáció, ami azt jelenti, hog y
minél távolabb van a célpont, annál mag asabbra kell célozni. Azt is g yorsan
felfog ták, hog y ha a célpont mag asabban helyezkedik el, mint a lövész, eg y
kicsivel még mag asabbra kell emelni az irányzékot, mert a g olyónak „le kell
küzdenie az emelkedőt” is. Az viszont g yakran nem fért a fejükbe, hog y
olyankor is mag asabbra kell célozni, nem pedig alacsonyabbra, amikor a
célpont lejjebb van náluk.
Roar Bohr látta a fákon, hog y szélcsend van. A hőmérséklet tíz fok körül
lehetett. A hattyú körülbelül eg y métert tett meg másodpercenként. Bohr
elképzelte, ahog y a g olyó keresztülfúródik a kis fejen, az íves nyak elveszíti
feszesség ét, és kíg yó módjára összetekeredik a hófehér testen. Ez a lövés még
a norvég hadsereg különleg es eg ység énél szolg áló mesterlövészeknek is
nag y kihívás lenne. De ez volt az elvárás Roar Bohrral szemben, mind saját
mag a, mind a kollég ái részéről. Kifújta a leveg őt, és a híd melletti kis
szig etre célzott, ahol eg y másik hattyú úszott a fiókáival. Vég ig pásztázta a
szig etet, majd a tó többi részét, de nem látott semmit. Felsóhajtott, levette a
puskát az ablakpárkányról, és a falhoz támasztotta, aztán odament a kattog ó
nyomtatóhoz, amelyből lassan eg y A/4-es papírlap araszolt kifelé.
Képernyőfotót készített arról a fényképről, amely az imént került fel a VG
honlapjára, és most az előtte fekvő, szinte teljesen kinyomtatott arcot
tanulmányozta. Széles, lapos orr. Vig yorra húzódó vastag ajkak. A haj
szig orúan hátrafésülve, valószínűleg lófarokba fog va a tarkón. Talán ettől
lett Svein Finne szeme olyan keskeny, a meg jelenése pedig olyan
ellenszenves.
A nyomtató eg y utolsó, elnyújtott nyög éssel kilökte a papírt, mintha el
akarná tolni mag ától ezt a taszító embert, akinek arrog áns arcán büszkeség
ült, és aki épp most vallotta be Rakel Fauke meg g yilkolását. Pont olyan volt,
mint a tálibok, akik minden eg yes afg anisztáni robbantásról azt állították,
hog y ők állnak mög ötte, leg alábbis, ha a támadás sikeres volt. Svein Finne
vállalta a felelősség et a g yilkosság ért, ahog y a katonák némelyike is tette
Afg anisztánban, ha alkalom kínálkozott, hog y mag uknak tulajdonítsanak
eg y-eg y emberölést. Roar tanúja volt, hog y a katonák kaotikus összecsapások
után olyan g yilkosság okat vallottak mag ukénak, amelyekről később – a
halottaik sisakkamerájának felvételeit vég ig nézve – a szakaszvezető
meg állapította, hog y valójában az elesett bajtársaik követték el.
Roar Bohr felkapta a kinyomtatott képet, és a nag y alag sori helyiség másik
vég ébe ment. A lapot az eg yik céltáblára erősítette, amely eg y fém
g olyófog ón lóg ott. Visszament az alag sor túlsó vég ébe. A távolság tíz és fél
méter volt. Becsukta a három réteg nehéz hang szig etelt üveg g el ellátott
ablakot, és feltette a fülvédőt. Aztán fog ta a pisztolyt, eg y Hig h Standard HD
22-est, és nem hag yott mag ának több időt a célzásra, mint amennyi stresszes
helyzetben lenne. A céltáblára szeg ezte a feg yvert, és elsütötte. Eg yszer.
Kétszer. Háromszor.
Levette a fülvédőt, aztán felkapta a hang tompítót az asztalról, és elkezdte
felcsavarni a Hig h Standardre. A hang tompító meg változtatja a pisztoly
súlypontját, íg y olyan, mintha két különböző feg yverrel edzene.
 Az alag sori lépcsőn dübörg ő léptek hang zottak fel.
– A fenébe! – mormolta Roar Bohr, és becsukta a szemét.
Amikor kinyitotta, Pia sápadt, dühös arcát látta mag a előtt.
– Halálra rémítettél! Azt hittem, senki sincs itthon!
– Sajnálom, Pia, én is ezt hittem.
– Ez nem mentség , Roar! Meg íg érted, hog y nem lesz több lövöldözés a
házban! Gyanútlanul hazajövök a boltból, azt hiszem, béke és nyug alom vesz
körül, és aztán… Különben is, miért nem vag y a munkahelyeden? És miért
vag y meztelen? Mi az az arcodon?
Roar Bohr vég ig pillantott mag án. A fenébe, tényleg anyaszült meztelen
volt. Vég ig húzta a mutatóujját az arcán, majd az ujjbeg yére nézett. A
különleg es eg ység fekete álcázófestéke.
A pisztolyt az íróasztalra tette, és a mutatóujjával véletlenszerűen
lenyomta a számítóg ép eg yik billentyűjét.
– Ma itthonról dolg ozom.

Este nyolc óra volt, a nyomozócsoport a Justisenben g yűlt össze, amely jó

ideje a g yilkosság iak törzshelye volt jó és rossz napokon eg yaránt. Skarre
vetette fel, hog y ünnepeljék meg az üg y sikeres lezárását, Katrine pedig
eg yetlen használható ellenérvet sem talált. Ahog y mag yarázatot sem arra,
miért keres eg yáltalán ellenérvet. A g yőzelem meg ünneplése hag yomány
volt, ez kovácsolta őket csapattá, és vezetőként neki kellett volna elsőként
javasolnia a találkozót, miután meg szerezték Finne vallomását. A tény pedig ,
hog y elorozták az üg y felderítését a Kripos elől, nem tette kevésbé édessé a
diadalt. Mindössze eg y meg lehetősen savanyú telefonhívást eredményezett
Wintertől, aki úg y vélte, hog y az üg yben elsődleg esen illetékes Kriposnak
kellett volna kihallg atnia Finnét, de kelletlenül elfog adta azt a mag yarázatot,
hog y az oslói rendőrség hatáskörébe tartozó három nemierőszak-üg y is
játékban volt, íg y ezt az alkut csak az oslói körzet köthette meg . Nem könnyű
a siker ellen érvelni.
Akkor még is mi nyug talanította? Minden stimmelt, még is volt valami,
amit Harry hamis hang nak szokott nevezni. Hallja az ember, de képtelen
elcsípni.
– Alszol, főnök?
Katrine összerezzent, majd a hosszú asztal körül mag asba emelt
söröskorsók felé emelte a sajátját.
Mindenki itt volt. Kivéve Harryt, akit nem tudott elérni. Ekkor minteg y
vég szóra, rezeg ni kezdett a telefonja a zsebében. Katrine izg atottan előhúzta.
Látta, hog y Bjørn az. És eg y másodpercre felbukkant az eretnek g ondolat.
Hog y úg y tesz, mintha nem vette volna észre a hívást. Később majd azt
mondja, hog y a vallomásról szóló sajtóközlemény kiadása után elárasztották
a telefonhívások – ami ig az is volt –, és csak később látta, hog y a férje
kereste. De aztán persze az az átkozott anyai érzés g yőzedelmeskedett.
Felállt, kiment a mosdókhoz vezető folyosóra a lárma elől, és meg nyomta a
zöld g ombot.
– Valami baj van?
– Dehog y – felelte Bjørn. – A kicsi alszik. Csak…
– Csak?
– Csak meg akartam kérdezni, meddig maradsz.
– Ameddig muszáj. Nem léphetek le csak úg y.
– Persze, tudom. És kik vannak ott?
– Kik volnának? Nyilván a nyomozócsoport.
– Csak ők? Senki… kívülálló?
Katrine kihúzta mag át. Bjørn kedves és visszafog ott férfi volt. Olyan
ember, akit mindenki szeret, mert vonzó személyiség és vég telen nyug almat
és meg bízhatóság ot sug ároz. És ug yan sosem beszéltek róla, de Katrine eg y
percig sem kételkedett abban, hog y Bjørn rendszeresen felteszi mag ának a
kérdést, hog yan köthetett ki éppen ő a mellett a nő mellett, aki után a
g yilkosság i csoport férfitag jainak zöme – és néhány nő is – a nyálát
csorg atta. Leg alábbis azelőtt, hog y a főnökük lett. Bjørn talán azért sem
hozta fel a témát, mert tudta, hog y nem sok minden van, ami kevésbé szexi,
mint eg y bizonytalan és folyton féltékeny partner. És sikerült is elrejtenie az
érzéseit, még azután is, hog y másfél évvel ezelőtt Katrine lapátra tette, és
eg y kis ideig külön voltak, mielőtt újra eg ymásra találtak. Hosszú távon
azonban nehéz volt ezt a színjátékot játszani, és Katrine észrevette, hog y az
utóbbi hónapokban valami meg változott közöttük. Talán mert Bjørn otthon
volt a g yerekkel, vag y eg ész eg yszerűen az alváshiány tehetett róla. De az is
lehet, hog y Katrine lett túlérzékeny, elég kemény fél éve volt.
– Csak mi – felelte. – Tíz előtt otthon vag yok.
– Maradj nyug odtan tovább, csak tudni akartam.
– Tíz előtt – ismételte meg Katrine, és a bár bejárata felé nézett.
 A mag as férfira, aki a tömeg ben álldog álva a helyiség et fürkészte.
Katrine letette.
Harry ig yekezett nyug odtnak tűnni, de Katrine messziről látta, milyen
feszült a testtartása és űzött a tekintete. Aztán Harry észrevette őt, és
leeng edte a vállát.
– Harry! – kiáltotta Katrine. – Hát eljöttél?
Átölelte a férfit. Arra használta a rövid ölelést, hog y beszívja az oly
ismerős, még is oly ideg en illatot. És ismét rádöbbent, hog y Harry Holéban az
a leg jobb, hog y olyan jó illata van. Nem úg y, mint a parfümöknek, a
mezőnek vag y a zöld lombos erdőnek. Meg esett, hog y olyan szag ot árasztott,
mint eg y vén alkoholista, máskor meg átható izzadság szag a volt. Ám az idő
nag y részében az illata meg határozhatatlanul jó volt. Ő mag a volt. Katrine
azon tűnődött, nem kellene-e lelkiismeret-furdalást éreznie, amiért efféle
g ondolatok járnak a fejében.
Mag nus Skarre csillog ó szemmel és üdvözült mosollyal lépett oda
hozzájuk.
– Azt mondják, a következő kör az enyém. – Katrine és Harry vállára tette
kezét. – Eg y sört, Harry? Hallom, te találtad meg Finnét. A mindenit! Haha!
– Eg y kólát kérek – mondta Harry, és diszkréten lerázta mag áról Skarre
kezét, aki aztán el is tűnt a bár irányában.
– Szóval meg int száraz vag y?
Harry bólintott.
– Eg yelőre.
– Szerinted miért tett vallomást?
– Finne?
– Jó, azt tudom, hog y a vallomással csökkentheti a büntetését, és rájött,
hog y nyert üg yünk van a videófelvétel miatt, amit Dag ny Jensennek küldött.
A nemierőszak-üg yeket természetesen meg ússza, de csak ennyi volna?
– Ezt hog y érted?
– Mi van, ha az is benne van, hog y mindenki szeretné bevallani a bűneit?
Sőt, szükség ét érzi. Nem lehetség es?
Harry Katrinére nézett. Meg nedvesítette száraz ajkát.
– Nem – mondta.
Katrine eg y öltönyös, kék ing es férfira lett fig yelmes, aki éppen a
nyomozócsoport hosszú asztala fölé hajolt. Az eg yik kollég ájuk kettőjükre
mutatott, mire a férfi bólintott, és elindult feléjük.
 – Firkászveszély – sóhajtott Katrine.
– Jon Morten Melhus – mutatkozott be a férfi. – Eg ész este próbáltam hívni,
Bratt asszony.
Katrine alaposabban szemüg yre vette. Az újság írók nem szoktak ennyire
udvariasak és formálisak lenni.
– Vég ül sikerült elérnem valakit a rendőr-főkapitányság on, és miután
elmondtam, miről lenne szó, meg tudtam, hog y valószínűleg itt találom.
A rendőr-főkapitányság on senki sem árulná el eg y akármilyen
telefonálónak, hol tartózkodik Katrine.
– Sebész vag yok az Ullevål kórházban. Azért hívtam, mert nemrég iben eg y
elég drámai esemény részesei voltunk. Eg y szülés során komplikációk léptek
fel, és császármetszést kellett vég rehajtanunk. A szülésen részt vett eg y férfi
is, aki azt állította, hog y ő a g yermek apja, amit a nő meg erősített. És
kezdetben valóban úg y is tűnt, mintha a férfi hasznossá akarná tenni mag át.
Amikor a kismama meg tudta, hog y meg kell császároznunk, nag yon
meg rémült, de a férfi odaült hozzá, a homlokát simog atta, nyug tatg atta, és
meg íg érte, hog y g yorsan vég e lesz. Ami ig az is, hiszen a g yermek kiemelése
általában nem tart tovább öt percnél. De azért maradt meg bennem ennyire
ez az eg ész, mert hallottam, amint a férfi ezt mondja: „Eg y kés a hasba. Aztán
vég e.” Ez eg yébként pontos, de kissé szokatlan meg fog almazás. De akkor
nem éreztem különösebben furcsának, főleg mivel utána meg csókolta a nőt.
Az már inkább furcsa volt, hog y a csók után meg törölte a nő ajkát. És hog y
videózott, miközben a császármetszést vég eztük. De az ig azán furcsa az volt,
hog y hirtelen odafurakodott a kismamához, és ő mag a akarta kivenni a
g yereket. Mielőtt meg állíthattuk volna, bedug ta a kezét a bemetszésbe, amit
a nő hasán ejtettünk.
Katrine arca g rimaszba rándult.
– A rohadt életbe! – mondta Harry halkan. – A rohadt életbe!
Katrine ránézett. Valami halványan dereng eni kezdett neki, de túlság osan
össze volt zavarodva.
– Elráng attuk onnan, és befejeztük a műtétet – mondta Melhus. –
Szerencsére nem mutatkoznak fertőzés jelei az anyánál.
– Svein Finne! Svein Finne volt.
Melhus Harryra nézett, és lassan bólintott.
– De nekünk nem ezt a nevet adta meg .
– Persze – felelte Harry. – Mag a viszont látta a képet, amit a VG közölt róla
ma délután.
– Ig en, és szemernyi kétség em sincs afelől, hog y ő az. Vag yis minden
kétség em eloszlott, amikor meg láttam a falon lóg ó festményt a kép
hátterében. A fotó a szülészeti osztályunk várótermében készült.
– De miért nem tett azonnal feljelentést, és miért személyesen nekem
mondja el mindezt? – kérdezte Katrine.
Melhus eg y másodpercre mintha összezavarodott volna.
– Ez nem feljelentés – felelte aztán.
– Nem?
– Nem. Nem ritka, hog y az emberek olyan fizikai és mentális ig énybevétel
alatt, amilyet eg y komplikációkkal súlyosbított szülés jelent, kissé
beszámíthatatlanná válnak. És mint mondtam, a férfi eg yáltalán nem keltette
azt a benyomást, hog y bántani akarná az anyát, kizárólag a g yermekkel volt
elfog lalva. Hamar meg nyug odtak a kedélyek, és ahog y mondtam, a szülés
rendben lezajlott. Még a köldökzsinórt is ő vág ta el.
– Késsel – mondta Harry.
– Úg y van.
Katrine a homlokát ráncolta.
– Mi az, Harry? Mire jöttél rá, amire én nem?
– Az időpont – fordult Harry Melhus felé. – Olvasta a cikket a g yilkosság i
üg yről, és azért jött, hog y jelezze, Svein Finnének alibije van. A
szülőszobában volt azon az éjszakán.
– Pillanatnyilag a titoktartási kötelezettség szürke zónájában járunk, ezért
szerettem volna személyesen beszélni önnel, Bratt asszony. – Melhus rossz
hírek közlésére beg yakorolt eg yüttérző tekintete profizmusról árulkodott. –
Beszéltem a szülésznővel, aki azt mondta, hog y a férfi a kismama fél tízes
érkezésétől eg észen a szülés vég éig , azaz hajnali öt óráig az osztályon
tartózkodott.
Katrine a kezébe temette az arcát.
A hosszú asztalnál ujjong ó nevetés harsant fel, amelyet összekoccanó
söröskorsók hang ja követett. Valamelyik kollég a bizonyára elsütött eg y jó
poént.
MÁSODIK RÉSZ
 Huszonnegyedik fejezet

A VG valamivel éjfél előtt közölte a hírt, hog y a rendőrség szabadon eng edte
Svein „Vőleg ény” Finnét.
Johan Krohn ug yanebben az újság ban kifejtette, hog y üg yfele vallomása
érvényes, a rendőrség mag ától jutott arra a következtetésre, hog y Finne
feltehetőleg nem Rakel Fauke meg g yilkolásában, hanem eg y másik
bűncselekményben bűnös. Az üg yfele állítólag eg y szülő nőt és g yermekét
bántalmazta. Vannak tanúk, sőt még eg y videófelvétel is, ám ebben az
üg yben nem tettek feljelentést. A vallomástétel azonban meg történt, az
üg yfele a mag a részéről betartotta a meg állapodás rá eső részét. Krohn
ezúton fig yelmeztette a rendőrség et annak következményeire is, ha nem
tartják be a rájuk eső részt, és nem ejtik a vádat a meg lehetősen homályos és
meg alapozatlan nemierőszak-üg yekben.

Harry szíve nem akarta abbahag yni a kalapálást.

Bokáig állt a vízben, és zihált. Futott. Keresztül-kasul a város utcáin, míg
vég ül nem maradt több utca, és akkor kifutott ide.
De a szíve nem ezért dübörg ött meg fékezhetetlenül. Ez még akkor
kezdődött, amikor kilépett a Justisen ajtaján. A bénító hideg felkúszott a
lábszárán, majd a térdét elérve lassan az ág yéka felé kapaszkodott.
Harry az Operaház előtti téren állt. Alatta a fehér márvány úg y ereszkedett
bele a fjordba, akár eg y olvadó sarki jég tömb, amely a küszöbön álló
pusztulásra fig yelmeztet.

Bjørn Holm felébredt. Mozdulatlanul feküdt az ág yban, és a fülét heg yezte.

Nem a kisfiú volt. És nem is Katrine, aki hazaérve bebújt mellé az ág yba, de
nem akart beszélg etni. Bjørn kinyitotta a szemét. Halvány dereng ést vett
észre a hálószoba fehérre festett plafonján. Az éjjeliszekrény felé nyújtotta a
kezét, és meg nézte a telefon kijelzőjén, ki hívja. Habozott. Aztán csendben
kimászott az ág yból, és kiment a folyosóra. Fog adta a hívást.
– Éjszaka közepe van – suttog ta.
– Kösz, pont ezt akartam kérdezni – felelte Harry szárazon.
– Nincs mit. Jó éjt!
– Ne tedd le! Nincs hozzáférésem a Rakel-üg y fájljaihoz. Úg y tűnik, hog y
letiltották a BID-kódomat.
– Ezt Katrinével kell meg beszélned.
– Katrine vezető beosztásban van, és mindketten tudjuk, hog y tartania kell
mag át a szabályzathoz. Viszont meg van a te BID-kódod, a kódg enerátor, és
elképzelhető, hog y ki tudom találni a jelszavadat is. Természetesen nem kell
meg adnod, az az előírások meg szeg ése lenne.
Szünet.
– De? – sóhajtott fel vég ül Bjørn.
– De adhatnál némi támpontot.
– Harry…
– Szükség em van rá, Bjørn. Kurvára szükség em van valamire. Ha nem
Finne volt az, akkor valaki más. Gyerünk! Katrinének is szükség e van rá!
Tudom, hog y lófasz sincs a kezetekben. Sem nektek, sem a Kriposnak.
– Miért éppen neked sikerülne?
– Te is tudod.
– Tényleg ?
– Mert én vag yok a vakok közt a félszemű.
Bjørn nem tudta meg állni nevetés nélkül.
Újabb szünet következett.
– Két betű, nég y szám – mondta Bjørn. – Ha választhatok, úg y akarok
meg halni, ahog y ő. Eg y autóban újév napján.
Azzal letette.
 Huszonötödik fejezet

– Paul Mattiuzzi professzor szerint a leg több g yilkost nyolc kateg óriába lehet
sorolni – mondta Harry. – Eg y: a krónikusan ag resszívak. Indulatkezelési
problémákkal küzdenek, például könnyen frusztráltak lesznek, nehezen
uralkodnak mag ukon, meg g yőződésük, hog y az erőszak érvényes válasz az
emberek között felmerülő problémákra, és alapvetően szeretnek utat adni a
dühüknek. Az a típus, akiről lerí, hog y bármikor robbanhat.
Harry eg y cig arettát dug ott a szájába.
– Kettő: a túlszabályozott ellenség esek. Ritkán juttatják kifejezésre a
dühüket, érzelmileg rideg ek, ezenkívül udvariasnak és komolynak tűnnek.
Szabálykövetők, az ig azság védelmezőjének tekintik mag ukat. Jóindulatúak
és készség esek is lehetnek, amit az emberek kihasználnak. Olyanok, mint a
csendesen fortyog ó kukták, sosem tudhatod, mikor robbannak. Az ilyenekről
a szomszédok utólag azt szokták mondani: „pedig olyan kedves és
barátság os embernek tűnt”.
Harry felkattintotta az öng yújtót, a cig arettához emelte, és mélyen
beszívta a füstöt.
– Három: a sértettek. Ők azok, akik úg y érzik, az emberek
keresztülg ázolnak rajtuk, hog y soha nem kapják meg , ami járna nekik, és
hog y mások hibájából nem boldog ulnak az életben. Folyamatosan
neheztelnek valakire, különösen azokra, akik kritizálták, rendre utasították
vag y meg feddték őket. Az áldozat szerepébe bújnak, tehetetlennek érzik
mag ukat, és amikor eg yéb eszköz hiányában erőszakhoz folyamodnak, az
rendszerint azok ellen irányul, akikre neheztelnek. Nég y: a traumán
átesettek.
Harry a száján és az orrán keresztül fújta ki a füstöt.
– A g yilkosság a válaszuk a személyük ellen elkövetett támadásra, amely
annyira elviselhetetlen volt számukra, hog y elvette tőlük a saját életük feletti
uralom érzését. A g yilkosság szükség szerű, különben a traumán átesett
ember úg y érzi, meg fosztották a létezéshez való jog ától vag y férfiasság ától.
A körülmények ismeretében az ilyen g yilkosság általában előre meg jósolható
és meg akadályozható.
Harry a cig arettát tartva lepillantott a barna földdel és szürke zúzott
kaviccsal keretezett, félig kiszáradt kis pocsolyában feltűnő tükörképére.
– És ott a maradék. Öt: a kényszeres és éretlen narcisztikus. Hat: a
paranoid, akinek féltékenység e az őrület határát súrolja. Hét: aki már jócskán
átlépte az őrület határát.
Harry újra a szájába vette a cig arettát, és felnézett. A tetthely. A reg g eli
napsug arak meg csillantak az ablaküveg eken. A házon kívülről szemlátomást
semmi sem változott, csupán elhag yatottabb lett. Ahog y belülről is. Most
valahog y sápadtabb volt, mintha a csend kiszívta volna a színeket a falakból
és a füg g önyökből, az arcokat a képekből, az emlékeket a könyvekből. Harry
nem vett észre semmit, amit leg utóbb ne látott volna, nem járt a fejében
semmi, amire múltkor ne g ondolt volna. Még mindig ott voltak, ahová
teg nap éjszaka kerültek: a startmezőn, a füstölg ő romokkal a hátuk mög ött.
– És a nyolcadik kateg ória? – tudakolta Kaja, aki szorosabbra húzta mag án
a kabátot, és fázósan toporg ott a kavicson.
– Mattiuzzi professzor az „eg yszerűen csak rosszak és dühösek” névvel
illeti őket. A másik hét kateg ória kombinációja.
– És úg y g ondolod, hog y a g yilkos, akit keresel, azon nyolc kateg ória
valamelyikébe tartozik, amelyet valami amerikai pszichológ us ötlött ki?
– Mm.
– És Svein Finne ártatlan?
– Nem. Csak konkrétan Rakel meg g yilkolásában az.
Harry erőteljesen beleszívott a Camelbe, érezte a füst meleg ét a torkában.
Különös módon nem rázta meg , hog y Finne vallomása hamis volt. Azóta
érezte, hog y valami nem stimmel, amióta Finne olyan elég edetten ült ott a
bunkerben. Finne tudatosan provokálta ki a fizikai erőszakot, hog y bármit
vall is be a g yilkosság ról vag y a nemi erőszakokról, azt semmiképpen se
lehessen felhasználni a tárg yalóteremben. Vajon eg ész idő alatt tisztában
volt azzal, hog y Rakelt ug yanazon az éjszakán ölték meg , amelyet ő a
szülőszobában töltött? Tudatában volt annak, hog y a videófelvétel
félreérthető? Vag y csak a rendőr-főkapitányság on történő kihallg atása előtt
fedezte fel a sors iróniáját? Hog y a véletlen eg ybeesések ilyen trag ikomédiát
eredményeztek? Harry a konyhaablakra nézett, amely előtt tavaly áprilisban
eg y utánfutó állt. Rakellel oda g yűjtötték a leveleket és faág akat a tavaszi
kertrendezéskor. Ez közvetlenül azután történt, hog y Finne néhány hónappal
a burkolt fenyeg etést követően, amely szerint tesz eg y látog atást Harry
családjánál, kiszabadult a börtönből. Amennyiben Finne az eg yik éjszaka
felállt az utánfutóra, beláthatott a konyhaablak rácsai között a falon lóg ó
kenyérvág ó deszkára. Ha elég jó a szeme, a feliratot is elolvashatta. Aztán
meg állapította, hog y a ház eg y erőd. Íg y letett a tervéről.
Harry kételkedett benne, hog y Krohn ötlete lett volna a hamis vallomás
seg ítség ével meg szabadulni a nemi erőszak vádjától. Krohn mindenkinél
jobban tudja, hog y eg y ilyen kétes manőverrel csak rövid időre
g yőzedelmeskedhet, és a nyereség aprópénz ahhoz képest, amit akkor veszít,
ha a szavahihetőség e csorbul. Mert az a valódi valuta – még akkor is, ha a
védőüg yvédeknek lehetőség ük nyílik némi manipulációra.
– Tisztában vag y azzal, hog y a kateg óriáid nem szűkítik le túlság osan a
lehetőség eket? – kérdezte Kaja, aki időközben meg fordult, és az előttük
elterülő várost nézte. – Az életünk eg y-eg y pontján mindannyian beleesünk
valamelyik kateg óriába.
– Hm. De vajon mindannyian képesek lennénk vég hez is vinni eg y előre
meg tervezett, hideg vérű g yilkosság ot?
– Miért kérdezel olyasmit, amire tudod a választ?
– Talán csak hallanom kell, hog y valaki kimondja hang osan.
Kaja meg vonta a vállát.
– A g yilkosság meg ítélése csak kontextus kérdése. Nem jelent problémát
ölni, ha az ember a város köztiszteletnek örvendő hentesének, a haza hős
katonájának vag y a törvény hosszú karjának tekintheti mag át. Esetleg az
önbíráskodás ig azság os meg bosszulójának.
– Köszönöm.
– Nincs mit meg köszönni, ez a te főiskolai előadásodból származik. Szóval
ki ölte meg Rakelt? Valaki, aki az eg yik kateg ória személyiség jeg yeivel
rendelkezik, és kontextustól füg g etlenül öl, vag y eg y normális ember, aki
eg y házilag eszkábált kontextusban g yilkol?
– Nos. Azt hiszem, még eg y őrültnek is szükség e van kontextusra. Még eg y
dühkitörés során is képesek vag yunk bemag yarázni mag unknak, hog y
helyesen cselekszünk. Az őrültség mag ányos párbeszéd, amelyben mi adjuk
meg mag unknak a kívánt válaszokat. És mindannyian lefolytatjuk ezt a
beszélg etést.
 – Mindannyian?
– Tudom, hog y én ig en – mondta Harry, és vég ig pillantott a felhajtón,
amelynek mindkét oldalán hatalmas, sötét fenyőfák álltak őrt. – Hog y
válaszoljak a kérdésedre: azt hiszem, itt kezdődik a potenciális elkövetők
leszűkítése. Ezért akartam, hog y lásd a helyszínt. Tiszta. A g yilkosság
azonban mocskos, érzelmekkel teli. Mintha olyan g yilkossal állnánk
szemben, aki eg yszerre g yakorlott és g yakorlatlan. Vag y talán g yakorlott, de
érzelmileg kieg yensúlyozatlan, ami a szexuális frusztrációból vag y
g yűlöletből elkövetett g yilkosság okra jellemző.
– Mivel nincs jele szexuális bántalmazásnak, arra következtetsz, hog y
g yűlöletről van szó?
– Ig en. Ezért tűnt Svein Finne tökéletes g yanúsítottnak. Gyakorlott
erőszaktevő, aki bosszút akar állni a fia meg g yilkolásáért.
– Akkor nem tég ed kellett volna inkább meg ölnie?
– Azt g ondoltam, Svein Finne tudja, hog y a mindennél jobban szeretett
személy elvesztése után tovább élni rosszabb, mint meg halni. De ezek szerint
tévedtem.
– Az, hog y rossz embert g yanúsítottál, még nem jelenti feltétlenül azt,
hog y az indítékkal kapcsolatban is tévedtél.
– Hm. Más szóval nehéz lenne olyat találni, aki g yűlölte Rakelt, olyat
viszont könnyű, aki eng em g yűlöl.
– Csak eg y kósza g ondolat – mondta Kaja.
– Jól van. Ez jó kiindulási pont lehet.
– Az is lehet, hog y a nyomozócsoportnak van valamije, amiről nem
tudunk.
Harry meg rázta a fejét.
– Az éjszaka átnéztem a fájljaikat, és csak összefüg g éseikből kiszakított
részleteik vannak. Nincs eg yetlen vég ig követhető szál vag y tényleg es nyom
sem.
– Azt hittem, nincs hozzáférésed a nyomozati anyag okhoz.
– Emlékszem valakinek a BID-kódjára, akinek viszont van. Ug yanis azzal
viccelt, hog y az informatikai részleg a derékbőség ét adta neki kódként.
BH100. A jelszót kitaláltam.
– A születési ideje?
– Majdnem. HW1953.
– Ami?
 – Az az év, amikor Hank Williamst holtan találták újév napján eg y autóban.
– Tehát csupán kósza g ondolat. Mi lenne, ha valami meleg ebb helyen
g ondolnánk vég ig ?
– Oké – felelte Harry, és szívni akart még eg yet a cig arettából.
– Várj! – mondta Kaja, és Harry felé nyújtotta a kezét. – Meg kaphatom?
Harry a nőre nézett, mielőtt odaadta neki a cig arettát. Nézett, de nem
látott. Nem látta, amit mások ig en, elvakították a könnyek, de most mintha
eg y kis időre kipislog ta volna őket a szeméből, és a találkozásuk óta először
valóban látta Kaja Solnesst. A cig aretta miatt volt. És váratlanul elöntötték az
emlékek. A fiatal rendőrtiszt, aki Hong kong ba utazott, hog y hazavig ye
Harryt. Azért, hog y eg y sorozatg yilkosra vadásszon, akit az oslói rendőrség
képtelen volt elkapni. Eg y matracon bukkant rá a Chung king Mansionben,
beg ubózva, bódultan, fásultan. És korántsem volt eg yértelmű, kinek van
nag yobb szükség e arra, hog y meg mentsék: az oslói rendőrség nek vag y
Harrynak. És most újra itt volt. A g yönyörű Kaja Solness, akinek a
mosolyg áskor kivillanó, heg yes, szabálytalan fog sora elcsúfította az
eg yébként tökéletes arcát. Harrynak eszébe jutottak a kora reg g eli órák,
amelyeket eg y nag y, üres házban töltöttek, és a cig aretták, amelyeket
meg osztottak eg ymással. Rakel általában az első, Kaja az utolsó slukkot
akarta.
Mindkettőjüket elhag yta, és visszautazott Hong kong ba. De aztán visszajött
az eg yikükért. Rakelért.
Harry nézte, ahog y Kaja málnavörös ajkai a sárg ásbarna füstszűrőre
zárulnak, és épp csak meg feszülnek, amikor beleszív a cig arettába. Aztán a
kavicsos, nedves, barna földre ejtette a csikket, rátaposott, és elindult a kocsi
felé. Harry követni akarta, de meg torpant.
Pillantása az eltaposott cig arettacsikkre esett.
A mintafelismerés jutott az eszébe. Azt mondják, az emberi ag y ezen
képesség e különböztet meg bennünket az állatoktól. Folyamatosan és
g épiesen keressük az ismétlődő mintákat, ez fejlesztette ki az
intellig enciánkat, és ez tette lehetővé a civilizáció felépítését. És Harry
felismerte a mintát a cipőnyomban. A nyomozati anyag „Helyszíni fotók”
nevű mappájának eg y képéről. És arról a napról, amikor a mostani helyétől
néhány méterre állt a fák között a hóban, ott, ahonnan eltávolították a
vadkamerát. A képhez csatolt rövid meg jeg yzésben azt írták, hog y nincs vele
eg yezés az Interpol cipőtalpmintázatokat tartalmazó adatbázisában.
 Harry meg köszörülte a torkát.
– Kaja?
Látta, ahog y a nő keskeny háta meg feszül. Ki tudja, miért. Talán hallott
valamit Harry hang jában, amit ő mag a nem. Kaja visszafordult. Elhúzta a
száját, Harry pedig meg pillantotta a heg yes fog akat.
 Huszonhatodik fejezet

– Az összes g yalog ság i katonának barna haja van – mondta a zömök,

kisportolt férfi, aki a mély karosszékben ült az alacsony asztal mög ött.
Erland Madsen székéhez képest Roar Bohré kilencven fokkal elfordítva állt,
ahelyett, hog y szemben lett volna vele. Azért, hog y a kliens mag a dönthesse
el, ránéz-e a pszichológ usra, vag y sem. Ha valakinek nem kell látnia a
másikat – mint például a g yóntatószékben –, úg y érezheti, hog y mag ában
beszél. És ha nem látja a hallg atóság a arcán és mozdulatain a reakcióit,
jobban meg nyílik. Erland Madsen többször is eljátszott a g ondolattal, hog y
beszerez eg y díványt, annak ellenére hog y mára valóság os klisé,
bohózatkellék lett belőle.
Madsen a jeg yzetfüzetébe pillantott. Ez leg alább még használatban volt.
– Kifejtené?
– Fejtsem ki a barna hajat? – Roar Bohr elmosolyodott. És amikor a mosoly
elérte a palaszürke szempárt, a benne meg búvó hang talan, könnytelen
sírástól csak még intenzívebbé vált. – Barna hajuk van, ezenkívül néhány száz
méterről is képesek g olyót ereszteni valakinek a koponyájába. De az ellenőrző
pontokon arról ismeri fel őket az ember, hog y barna hajuk van, és
barátság osak. Halálosan retteg nek, és barátság osak. Ez a munkájuk. Nem az,
hog y lelőjék az ellenség et, amire kiképezték őket, épp ellenkezőleg . Amikor
jelentkeztek a hadsereg be, és keresztülmentek a poklon, hog y a különleg es
eg ység hez kerülhessenek, minden másra számítottak, csak erre nem.
Mármint hog y mosolyog niuk kell majd, és barátság osnak lenni a civilekkel,
akik átkelnek eg y ellenőrző ponton, amelyet az elmúlt eg y évben kétszer
repített a leveg őbe eg y-eg y öng yilkos merénylő. Hog y meg kell nyerniük az
emberek szívét, íg y mondják.
– És sikerül meg nyerniük valakit?
– Senkit – felelte Roar Bohr.
A poszttraumás stressz szindróma szakértőjeként Madsen eg yfajta dr.
Afg anisztánná vált. Azok fordultak hozzá, akik háború sújtotta területeken
dolg oztak. És bár Madsen idővel reng eteg mindent meg tudott a mindennapi
életükről és az érzéseikről, a tapasztalat arra tanította, hog y jobb úg y tennie
és olyanokat kérdeznie, mintha semmit sem tudna. Hag yni, hog y a kliensek
mag uk beszéljenek a konkrét, eg yszerű dolg okról is. Meg kellett értetnie
velük, hog y nekik kell meg festeniük a teljes képet. Íg y ő nem mag yarázhat
bele semmit. A kliensek nem mindig tudják mag uktól, hol vannak a
fájdalmas pontok, amelyek olykor triviálisnak és jelentéktelennek tartott
szituációkból fakadnak. Az ilyesmi fölött könnyedén átsiklik az ember, mert a
tudattalanja elrejti, meg védi az érintéstől. De eg yelőre a bemeleg ítésnél
tartottak.
– Eg yetlen szívet sem? – kérdezte Madsen.
– Afg anisztánban senki sem érti teljesen, miért van ott az ISAF. Még az
ISAF kötelékében szolg álók közül sem mindenki. De azt senki sem hiszi,
hog y kizárólag a demokráciát és a boldog ság ot akarja elhozni eg y olyan
ország ba, amely nem érti a demokrácia fog almát, és amelyet nem érdekelnek
az általa képviselt értékek. Az afg ánok addig mindenben eg yetértenek
velünk, amíg a seg ítség ünkkel tiszta vízhez meg ellátmányhoz jutnak, és
elvég ezzük az aknamentesítést. Eg yébként meg tőlük aztán elmehetünk a
fenébe. És még csak nem is a tálibbarátokról beszélek.
– Akkor miért ment oda?
– Ha az ember fel akar jutni a rang létrán a hadsereg ben, akkor az ISAF
kötelékében kell szolg álnia.
– És mag a fel akart jutni?
– Nincs más út. Aki meg áll, meg hal. A hadsereg ben lassú, g yötrelmes és
meg alázó halál vár azokra, akik úg y g ondolják, hog y abbahag yhatják a
feltörekvést.
– Meséljen Kabulról!
– Kabul. – Bohr kihúzta mag át a karosszékben. – Kóbor kutyák.
– Kóbor kutyák?
– Mindenütt ott vannak. Gazdátlan ebek.
– Vag yis szó szerint érti, nem…
Bohr mosolyog va meg rázta a fejét.
– Az afg ánoknak túl sok uruk van. A kutyák a szemétből élnek. Reng eteg
szemét van. Kipufog óg ázszag . És ég ett szag . Mindent elég etnek, hog y fűteni
tudjanak. Szemetet, olajat, fát. Kabulban havazik. Bár számomra inkább úg y
tűnt, mintha szürke ég éstermék hullana az ég ből. Persze van néhány szép
épület. Az elnöki palota. A Serena Hotel, vég tére is ötcsillag os szálloda.
Bábur kertje g yönyörű. De a városban körbeautózva többség ében lerobbant,
eg yszerű földszintes vag y eg yemeletes épületeket lát az ember, meg ezerféle
csecsebecsét áruló üzleteket. Vag y az orosz építészet leg nyomasztóbb
példáit. – Bohr a fejét ing atta. – Láttam képeket Kabulról a szovjet meg szállás
előtti időkből. És valóban ig az, amit állítanak: Kabul valaha g yönyörű volt.
– De akkor már nem, amikor mag a ott élt?
– Mi valójában nem Kabulban laktunk, hanem sátrakban közvetlenül a
város mellett. Első osztályú sátrak voltak, majdnem olyanok, mint eg y ház.
Az irodáink viszont rendes, teljesen normális épületekben kaptak helyet. A
sátrakban nem volt lég kondicionáló, csak ventilátorok. Gyakran azok sem
voltak bekapcsolva, mert éjszaka hideg volt. A nappalok azonban olyan
forróak, hog y lehetetlenség meg maradni odakint. Nem annyira rossz, mint a
párás ötven fok az iraki Bászrában, de Kabul nyáron mag a a pokol.
– És még is visszament… – Madsen a jeg yzeteibe pillantott. – Háromszor.
Tizenkét hónapos küldetésekre.
– Eg yszer tizenkét hónapra, kétszer pedig hatra.
– De a családjával természetesen tisztában voltak vele, milyen
kockázatokkal jár, ha valaki háborús övezetbe utazik. Mind a mentális
eg észség , mind pedig az emberi kapcsolatok terén.
– Ig en, elmondták. Hog y Afg anisztántól csak cafatokban lóg ó ideg eket,
válást és ezredesi előléptetést lehet várni közvetlenül nyug díj előtt, már
amennyiben sikerül titokban tartania az embernek az alkoholizmusát.
– De…
– Számomra ki volt jelölve az irány. Erre a pályára állítottak. Vezérkari
iskola, katonai főiskola. Az ember bármit hajlandó meg tenni, ha azt éreztetik
vele, hog y kiválasztott. Amikor a hatvanas években eg y bádog dobozban a
Holdra küldtek valakit, az valójában öng yilkos küldetés volt, és ezt mindenki
tudta. A NASA csak a leg jobb pilótákat kérdezte meg , jelentkeznének-e
önként az űrhajózási prog ramba. Vag yis azokat, akiknek rag yog ó kilátásaik
voltak abban az időben, amikor a pilóták, sőt még a polg ári lég i
közlekedésben dolg ozók is a filmsztárokkal és a focistákkal voltak eg y
szinten. Nem a félelmet nem ismerő, kalandvág yó, fiatal pilótákat kérdezték
meg , hanem a sokkal tapasztaltabbakat. Azokat, akik tudták, mi a kockázat,
de nem hajszolták azt. Azokat, akik házasok voltak, és akiknek akkoriban
született az első vag y a második g yerekük. Röviden: azokat, akik mindent
elveszíthettek. Mit g ondol, hányan utasították vissza a nyilvános
öng yilkosság lehetőség ét?
– Ezért utazott Afg anisztánba?
Bohr meg vonta a vállát.
– Az ok személyes ambíciók és idealizmus keveréke volt. De már nem
emlékszem az arányokra.
– Mire emlékszik a leg élénkebben a hazatérésével kapcsolatban?
Bohr fanyarul elmosolyodott.
– Hog y a feleség emnek minden alkalommal újra át kellett nevelnie.
Emlékeztetnie kellett, hog y ne azt válaszoljam: „ig enis”, amikor meg kér,
hog y veg yek tejet a boltban. Hog y rendesen öltözködjek. Amikor az ember a
hőség miatt éveken át nem visel mást g yakorlóruhán kívül, akkor eg y öltöny
rendkívül… szűknek tűnik. És hog y a társas összejöveteleken elvárás, hog y a
nőkkel is kezet fog jon az ember, akkor is, ha hidzsábot viselnek.
– Beszéljünk a g yilkolásról?
Bohr meg ig azította a nyakkendőjét, és az órájára nézett. Lassú és mély
léleg zetet vett.
– Beszéljünk?
– Még van időnk.
Bohr eg y pillanatra becsukta a szemét. Aztán kinyitotta.
– A g yilkolás bonyolult. Ug yanakkor nag yon eg yszerű. A különleg es
eg ység hez hasonló elit alakulatokba beválog atott katonáknak nem csak
fizikai és mentális követelményeknek kell meg felelniük. Képesnek kell
lenniük arra is, hog y öljenek. Olyan embereket keresünk, akik képesek
érzelmi távolság ot tartani a g yilkolástól. Biztosan látott már olyan filmeket
és tévéműsorokat, amelyek különleg es csapatokba történő felvételről
szólnak, például a Rang er-képzésről. A központi kérdés itt a stresszkezelés, a
feladatok evés és alvás nélküli meg oldása. A jelentkezőknek katonaként kell
működniük érzelmi és fizikai stressz alatt. Amikor sorkatona voltam, kevésbé
fókuszáltak a g yilkolásra, vag yis az eg yén azon képesség ére, hog y életeket
oltson ki, és meg birkózzon ezzel. Ma már többet tudunk erről. Tudjuk, hog y
azoknak, akik g yilkolni fog nak, ismerniük kell mag ukat. Nem szabad
meg lepődniük a saját érzéseiken. Nem ig az, hog y a fajtársunk meg ölése nem
természetes, éppen ellenkezőleg , nag yon is az. A természetben folyton ez
történik. A leg több ember még is vonakodik ettől, ami evolúciós értelemben
szintén log ikus. Az ideg enkedést azonban le kell tudni küzdeni, ha a
körülmények meg követelik. Ig en, valójában az eg észség jele, hog y az ember
képes ölni, arra utal, hog y van önuralma. Ha volt valami közös a különleg es
eg ység nél szolg áló katonáimban, akkor az az volt, hog y rendkívül
nyug odtan viszonyultak az öléshez. De ha valaki bármelyiküket azzal merné
vádolni, hog y pszichopata, személyesen húznék be neki eg yet.
– Csak eg yet? – kérdezte csipkelődve Madsen, és elmosolyodott.
Bohr nem válaszolt.
– Szeretném, ha eg y kicsit a saját problémájáról beszélne – mondta
Madsen. – Arról a g yilkosság ról, amelyet mag a követett el. A múltkori
jeg yzeteimben azt látom, hog y selejtesnek nevezte mag át. De akkor nem
ment bele ennél mélyebben.
Bohr bólintott.
– Látom, hog y bizonytalan, és csak meg ismételni tudom azt, amit a teljes
titoktartási kötelezettség emről mondtam.
Bohr vég ig simított a tenyerével a homlokán.
– Tudom, de úg y látom, hog y el fog ok késni eg y munkahelyi
meg beszélésről.
Madsen bólintott. Többnyire tisztán szakmai kíváncsiság hajtotta,
érdekelte, hol nyomja a klienseit a cipő. Ezen túlmenően ritkán volt kíváncsi
a beteg ek történetére önmag ában. Ez azonban más volt, és bízott benne,
hog y az arca nem árulja el, milyen csalódott.
– Nos, akkor mára ennyi. És ha eg yáltalán nem akar erről beszélni…
– Akarok beszélni róla, én… – Bohr elhallg atott. Beg ombolta a zakóját. –
Muszáj beszélnem róla valakivel. Ha nem…
Madsen várt, de nem volt folytatás.
– Hétfőn ug yanebben az időpontban? – kérdezte vég ül.
Ig en, szereznie kell eg y díványt. Esetleg eg y g yóntatószéket.

– Remélem, erősen szereted a kávét! – kiáltotta ki Harry a konyhából,

miközben vizet öntött a vízforralóból a kávéscsészékbe.
– Hány lemezed van tulajdonképpen? – kiáltotta vissza Kaja a nappaliból.
– Nag yjából ezerötszáz.
A csészék ég ették Harry kezét, ahog y a fülüket fog va hozzájuk ért az ujja.
Három g yors, hosszú lépéssel a nappaliban termett.
 Kaja a kanapén térdepelve böng észte a polcot elfog laló lemezg yűjteményt.
– Nag yjából?
Harry valamiféle mosolyra húzta a szája eg yik sarkát.
– Ezerötszázharminchat.
– Természetesen a leg több neurotikus emberhez hasonlóan az előadók neve
szerint ábécérendbe tetted őket, de ahog y látom, leg alább azon belül
nincsenek a meg jelenésük szerint időrendben.
– Tényleg nincsenek – erősítette meg Harry. Letette a bög réket a laptop
mellé a dohányzóasztalra, és meg fújta az ujjait. – A vásárlásuk szerinti
sorrendben vannak. Az van a bal szélen, amit utoljára vettem.
Kaja elnevette mag át.
– Teljesen zakkantak vag ytok.
– Nos. Bjørn szerint csak én vag yok zakkant, mert mindenki más a
meg jelenés időpontja szerint teszi sorba a lemezeit. – Harry leült a kanapéra.
Kaja is lehuppant mellé, és a kávéba kortyolt.
– Mmm.
– Fag yasztva szárított kávé frissen felbontott üveg ből – mondta Harry.
– Már el is felejtettem, mennyire jó – nevetett Kaja.
– Micsoda? Azóta sem ittál ilyet?
– Úg y tűnik, csak te tudod, hog yan kell bánni a nőkkel, Harry.
– És akkor itt van még ez is – mutatott Harry a laptop képernyőjére. – A
kép a Rakel háza előtt talált lábnyomról. Látod, hog y ug yanolyan?
– Ig en – válaszolta Kaja, és felemelte a bakancsát. – De a képen látható
lábnyom nag yobb, nem?
– Valószínűleg neg yvenhármas vag y neg yvennég yes – bólintott Harry.
– Az enyém harmincnyolcas. Eg y bolhapiacon vettem Kabulban, ez volt a
leg kisebb méret, amit árultak.
– És ez eg y szovjet katonai bakancs a meg szállás idejéből?
– Ig en.
– Akkor ez azt jelenti, hog y leg alább harmincéves.
– Lenyűg öző, ug ye? Kabulban volt eg y norvég alezredesünk, aki mindig
azt mondta, ha ezek a cipészek irányították volna a Szovjetuniót, sosem
feslett volna fel a varrásoknál.
– Bohr alezredesre g ondolsz?
– Ig en.
– Vag yis neki is volt ilyen bakancsa?
 – Nem emlékszem, mindenesetre nag yon népszerű cipő volt. És olcsó.
Miért kérdezed?
– Rakel híváslistájában olyan g yakran szerepelt Roar Bohr neve, hog y
ellenőrizték, van-e alibije a g yilkosság éjszakájára.
– És?
– A feleség e szerint eg ész este és éjszaka otthon volt. De nekem feltűnt,
hog y átlag osan háromszor hívta Rakelt, mire Rakel eg yszer őt. Ez talán még
nem minősül zaklatásnak, de nem úg y szokott lenni, hog y a beosztott ennél
g yakrabban hívja vissza a főnökét?
– Nem tudom. Gondolod, hog y Bohr nem pusztán munkaüg yekben kereste
Rakelt?
– Te mit g ondolsz?
Kaja meg vakarta az állát. Harry nem tudta, miért, de ezt férfias g esztusnak
érezte, talán mert a serkenő szakállt szokták íg y vakarg atni.
– Bohr lelkiismeretes vezető – mondta Kaja. – Ezért aztán időnként túl
buzg ónak és türelmetlennek tűnik. El tudom képzelni, hog y ilyen g yakran
hívja az embert.
– Éjjel eg ykor?
Kaja vág ott eg y g rimaszt.
– Ellenállást akarsz, vag y…
– Leg inkább.
– Rakel a Nemzeti Emberi Jog i Intézet ig azg atóhelyettese volt, ha jól
értettem.
– Szakmai ig azg ató. De ig en.
– És mit csinált?
– Jelentéseket készített az ENSZ szakértői testületeinek. Előadásokat tartott.
Politikai tanácsadással fog lalkozott.
– Vag yis az intézet dolg ozójaként kénytelen volt mások munkaidejéhez
alkalmazkodni és határidőket betartani. Az ENSZ székhelye New Yorkban van,
ami hatórás időeltolódást jelent. Ennek fényében annyira nem furcsa, ha a
főnöke időnként eg y kicsit későn telefonált.
– Hol is lakik Bohr?
– Valahol Smestadban. Azt hiszem, abban a házban is nőtt fel.
– Hm.
– Mi jár a fejedben?
– Kósza g ondolatok.
 – Hadd halljam!
Harry meg dörzsölte a nyakát.
– A felfüg g esztés miatt nem hívhatok be g yanúsítottakat kihallg atásra,
nem kérhetek házkutatási parancsot, és nem tehetek semmit, ami szemet
szúrhat a Kriposnak és a g yilkosság i csoportnak. De eg y kicsit
kutakodhatunk a holttérben, ahol nem látnak bennünket.
– Konkrétan?
– A következő a hipotézisem. Bohr meg ölte Rakelt. Aztán eg yenesen
hazament, és útközben meg szabadult a g yilkos feg yvertől. Ez esetben
valószínűleg ug yanazon az úton hajtott vég ig , mint mi, amikor idejöttünk a
Holmenkollenről. Hol szabadulnál meg eg y késtől a Holmenkollveien és
Smedstad között?
– A Holmendammen szó szerint eg y kőhajításnyira fekszik az úttól.
– Úg y van – bólintott Harry. – A nyomozati anyag ban viszont az áll, hog y
átkutatták a tavat, és mivel az átlag os mélység e mindössze három méter,
meg találták volna, ha ott van.
– Akkor hol?
Harry behunyta a szemét, a mög ötte sorakozó lemezek g erincéhez
támasztotta a fejét, és felidézte az utat, amelyet annyiszor meg tett. A
Holmenkollentől Smestadig . Nem lehet több három-nég y kilométernél.
Még is vég telen számú lehetőség et nyújt, hog y az ember meg szabaduljon
eg y kis tárg ytól. Sok kert van arrafelé. A bozótos terület közvetlenül a
Stasjonsveien előtt lehet az eg yik lehetőség . Eg y villamos fémes csikorg ását
hallotta a távolból, majd eg y panaszos sikoltást a közvetlen közelből. Aztán
hirtelen bevillant. Ezúttal zöldben. A halál bűzét is érezte.
– Szemét – szólalt meg . – A konténer.
– A konténer?
– A benzinkútnál közvetlenül a Stasjonsveien alatt.
Kaja elnevette mag át.
– Ez csak eg y az ezer lehetőség közül, még is annyira biztosnak tűnsz a
dolg odban.
– Nos. Én mindenesetre ezt tenném.
– Jól vag y?
– Miért?
– Úg y elsápadtál.
– Csak a vashiány miatt van – felelte Harry, és felállt.
– A konténert a bérbe adó cég viszi el, amikor meg telik – mondta a sötét
bőrű, szemüveg es nő.
– És mikor vitték el utoljára? – kérdezte Harry, és a nag y szürke konténerre
nézett, amely a benzinkút épülete mellett állt.
A nő, aki a töltőállomás vezetőjeként mutatkozott be, azt mondta, hog y a
konténert a benzinkút használja, leg inkább csomag olóanyag okat dobnak
bele, és nem rémlik neki, hog y látta volna, amint valaki más beledob valamit.
A konténer eg yik vég én eg y nyitott fémpofa volt, és a nő meg mutatta,
hog yan kell az oldalán lévő piros g omb meg nyomásával működésbe hozni a
pofa rág óizmait, amelyek összenyomták, és a konténer emésztőrendszerébe
tolták a szemetet. Kaja néhány méterre állt tőlük, és feljeg yezte a konténert
bérbe adó cég nevét és telefonszámát, amely a szürke acélra volt nyomtatva.
– Utoljára eg y hónappal ezelőtt vitték el – mondta a benzinkút vezetője.
– A rendőrség kinyittatta, és átvizsg álta? – kérdezte Harry.
– Azt hittem, mag uk a rendőrség .
– Eg y ilyen nag y nyomozásnál nem mindig tudja a jobb kéz, mit csinál a
bal. Kinyitná nekünk, hog y meg nézzük, mi van benne?
– Ahhoz előbb fel kell hívnom a főnökömet.
– Azt hittem, mag a a főnök – jeg yezte meg Harry.
– Én vezetem a benzinkutat, de ez nem azt jelenti…
– Értjük – mosolyg ott Kaja. – Nag yon meg köszönnénk, ha felhívná.
A nő otthag yta őket, és eltűnt a piros-sárg a épületben. Harry és Kaja a
műfüves pályát nézte, ahol néhány kissrác a leg újabb Neymar-trükköket
g yakorolta, amelyeket a YouTube-on látott.
Kaja eg y idő múlva az órájára nézett.
– Ne menjünk be meg kérdezni, mi a helyzet?
– Ne – felelte Harry.
– Miért ne?
– A kés nincs a konténerben.
– De azt mondtad…
– Tévedtem.
– És mitől vag y ilyen biztos benne?
– Nézd! – mutatta Harry. – Biztonság i kamerák. Ezért nem dobál senki
semmit a konténerbe stikában. És eg y g yilkos, aki olyan körültekintő, hog y
eltávolít eg y jól álcázott vadkamerát a helyszínről, nem fog eg yenesen eg y
biztonság i kamerákkal felszerelt benzinkútra hajtani, hog y meg szabaduljon a
g yilkos feg yvertől.
Harry a focipálya felé indult.
– Hova mész? – kiáltott utána Kaja.
Harry nem válaszolt. Eg yszerűen azért, mert nem volt mit. Leg alábbis
addig nem, amíg el nem érte a benzinkút mög ött álló épületet, amelynek
bejárata fölött a Ready sporteg yesület log ója füg g ött. Az eg yesület épülete
mellett hat zöld műanyag kuka sorakozott. A kamerák látószög én kívül.
Amikor Harry felemelte a leg nag yobb szemetes fedelét, romlott ételmaradék
rothadó bűze csapta meg .
Meg billentette a szemetest, és a két keréken a ház előtti nyílt területre
húzta. Ott kiborította.
– Micsoda bűz! – fintorodott el Kaja, aki időközben szintén odaért.
– Az a jó.
– Jó?
– Azt jelenti, hog y jó ideje nem ürítették ki – mondta Harry, és leg ug g olt,
hog y hozzálásson a szemét átkutatásához. – Elkezdenéd átnézni a
következőt?
– A szemétben turkálásról eg y sor sem szerepelt a munkaköri leírásomban.
– Az éhbér alapján, amit kapsz, rá kellett volna jönnöd, hog y ebből előbb-
utóbb kukázás lesz.
– Eg y vasat sem fizetsz – emlékeztette Kaja, és kiborította a leg kisebb
szemetest.
– Pontosan ezt értettem éhbér alatt. És a tiednek nincs is olyan penetráns
szag a, mint az enyémnek.
– Senki sem mondhatja, hog y nem tudod motiválni az alkalmazottaidat.
Kaja leg ug g olt, Harry pedig észrevette, hog y a nő a bal felső sarokban
kezdte a kutatást, ahog y mindenki, aki a rendőrtiszti főiskolán tanulta az
átvizsg álás technikáját.
Az épületből eg y férfi lépett ki, és meg állt a lépcsőn közvetlenül a Ready-
log ó alatt.
– Mag uk meg mi a fenét művelnek?
Harry odament hozzá, és meg mutatta neki a rendőrig azolványát.
– Nem tudja, hog y láttak-e itt illetéktelen személyt március tizedikén este?
A férfi az ig azolványra meredt, majd félig eltátott szájjal Harryra bámult.
 – Mag a Harry Hole?
– Íg y van.
– A szupernyomozó személyesen?
– Ne hig g yen el mindent, amit…
– És a szemetünkben kutat?
– Bocs, ha csalódást okoztam.
– Harry… – szólalt meg Kaja.
Harry meg fordult. A nő a hüvelyk- és a mutatóujja között tartott valamit.
Apró, fekete műanyag darabnak tűnt.
– Mi az? – kérdezte Harry hunyorog va, és érezte, hog y a szíve g yorsabban
ver.
– Nem vag yok biztos benne, de mintha eg y…
Memóriakártya, g ondolta Harry. Amilyet a vadkamerákban szoktak
használni.

A nap besütött a Lyder Sag ens g atei lakás ablakán, ahol Kaja éppen kipiszkált
eg y memóriakártyát eg y filléresnek tűnő fényképezőg épből. Közben kissé
epésen elmag yarázta, hog y ez eg y Canon G9, amelyet 2009-ben vásárolt eg y
kisebb vag yonért, és tényleg kiállta az idő próbáját. A kukából kibányászott
memóriakártyát aztán az üres nyílásba tolta, a fényképezőg épet a
MacBookhoz csatlakoztatta, és meg nyitotta a Képek nevű mappát.
Felbukkant eg y sor ikon. Néhány Rakel házát mutatta különböző erősség ű
napsütésben. Némelyik felvétel sötétben készült, íg y Harry mindössze a
konyhaablakból kiszűrődő fényt látta.
– Parancsolj! – mondta Kaja, és a zaklatottan morajló eszpresszóg éphez
lépett, amely már a második adag kávét főzte le, de Harry tudta, hog y
valójában csak eg yedül akarja hag yni őt.
Az ikonok dátumokkal voltak jelölve.
Az utolsó előtti a március tizedikei dátumot viselte, az utolsó a március
tizeneg yedikeit. A g yilkosság éjszakájáét.
Harry nag y leveg őt vett. Vajon mit fog látni? Mitől fél, mi lesz a
felvételeken? Mit szeretne?
Az ag ya olyan volt, akár eg y támadás alatt álló darázsfészek, ezért úg y
döntött, jobb, ha mielőbb túlesik rajta.
Rákattintott a március tizedikei ikonra.
 Nég y kisebb ikon bukkant fel, amelyek a felvétel pontos időpontját jelezték.
A kamera nég yszer kapcsolt be éjfél előtt a g yilkosság éjszakáján.
Harry elindította az első felvételt, amely 20.02.10-kor készült.
Sötét. A konyhaablak füg g önye mög ött fény. De volt ott valaki vag y
valami, aki vag y ami az este sötétjében elindította a felvételt. A fenébe is,
hallg atnia kellett volna a pasasra a boltban! Azt javasolta, hog y drág ább, Zero
Blur technológ iás kamerát veg yen. Vag y No Glow technológ ia volt?
Mindenesetre valami, amitől a koromsötét éjszaka közepén is látja az ember,
mi van a kamera előtt. Hirtelen fény vetült a lépcsőre, ahog y a bejárati ajtó
kinyílt. Az ajtóban eg y alak állt, aki csak Rakel lehetett. Néhány másodpercig
ott maradt, majd beeng edett eg y másik alakot, és az ajtó becsukódott
mög öttük.
Harry leveg ő után kapkodott.
Néhány hosszú másodperc elteltével a kép meg dermedt.
A következő felvétel 20.29.25-kor kezdődött. Harry rákattintott. A bejárati
ajtó nyitva volt, a nappaliban és a konyhában azonban le voltak kapcsolva a
lámpák, vag y erősen letompították a fényüket, íg y alig lehetett kivenni az
alakot, aki kilépett, becsukta mag a mög ött az ajtót, majd lejött a lépcsőn, és
eltűnt a teljes sötétség ben. De ez fél kilenckor történt, másfél órával a halál
beálltának becsült időpontja előtt. A következő felvételek voltak a fontosak.
Harry érezte, hog y izzad a tenyere, amikor rákattintott a harmadik ikonra,
amelyen a 23.21.09-es időpont szerepelt.
Eg y autó g ördült be az udvarra. A fényszórók meg világ ították a ház falát,
majd a kocsi meg állt közvetlenül a lépcső előtt, és a fények kialudtak. Harry
a szemét meresztette, de hiába próbált látni a sötétben.
A másodpercek futottak az órán, de nem történt semmi. Lehet, hog y a
sötét utastérben ülő sofőr várt valamire? Nem, hiszen a felvétel nem állt
meg , tehát a kamera szenzora valószínűleg továbbra is mozg ást érzékelt.
Aztán vég ül Harry meg pillantott valamit. A lépcsőre g yér fény hullott,
amikor a bejárati ajtó kivág ódott, és eg y g örnyedt alak sietett be a házba. Az
ajtó bezárult, és a kép ismét fekete lett. Néhány másodperc múlva pedig
meg dermedt.
Elindította az utolsó éjfél előtti felvételt. 23.38.21.
Sötét.
Semmi.
Vajon mit észlelhetett a szenzor? Mindenesetre olyasmit, ami mozg ott,
aminek pulzusa volt, és meleg ebb volt, mint a környezete.
Fél perc múlva a felvétel leállt.
Lehetett a ház előtti udvaron mozg ó ember. De madár, macska vag y kutya
is. Harry erőteljesen meg dörzsölte az arcát. Még is mi a fenére jó eg y
vadkamera, amelynek az érzékelői sokkal érzékenyebbek, mint a lencséje?
Halványan dereng ett neki, hog y az eladó az üzletben valami hasonlót
mondott, amikor arra próbálta rávenni, hog y költsön eg y kicsivel többet a
kamerára. De ez akkor volt, amikor Harry már alig g yőzte fizetni az italozása
költség eit, és g ondot okozott neki, hog y tető leg yen a feje felett.
– Van valami? – kérdezte Kaja, és eg y csészét tett Harry elé.
– Van, de nem elég . – Harry rákattintott a március tizeneg yedikei ikonra.
Eg yetlen felvételt tartalmazott. 02.23.12. – Szoríts! – mondta, és elindította a
lejátszást.
A bejárati ajtó kinyílt, és eg y alak körvonalai dereng tek fel a folyosóról
áradó g yeng e, szürke fényben. Néhány másodpercig csak állt ott, úg y nézett
ki, mintha dülöng élne. Aztán az ajtó becsukódott, és teljes lett a sötét.
– Kiment, mozog – mondta Harry.
Fény.
Az autó fényszórói felkapcsolódtak. Felg yulladt a tolatólámpa is. Aztán az
összes lámpa kihunyt, és újra sötétbe burkolózott minden.
– Levette a g yújtást – mondta Kaja. – Mi történik?
– Nem tudom. – Harry a képernyőhöz hajolt. – Valami közeledik, látod?
– Nem.
A kép meg remeg ett, a ház sziluettje elferdült. Eg y újabb rándulás, a házfal
pedig még ferdébb lett. Aztán a felvétel leállt.
– Mi volt ez?
– Levette a vadkamerát – mondta Harry.
– De nem kellett volna látnunk, ha az autótól eg yenesen a kamera felé jött?
– Kerülőúton jött – mag yarázta Harry. – Őt láttuk közeledni, csak balról.
– De miért került? Mármint ha úg yis ki akarta dobni a felvételeket.
– Kikerülte a havat. Kevesebb munka eltávolítani utána a lábnyomait.
Kaja lassan bólintott.
– Előzőleg alaposan felderítette a terepet, ha tudott a kameráról.
– Ig en. És szinte katonai pontosság g al hajtotta vég re a g yilkosság ot.
– Szinte?
– Először beült az autóba, és kis híján meg feledkezett a kameráról.
 – Nem tervezte meg ?
– De ig en – felelte Harry, és a szájához emelte a kávéscsészét. – A leg apróbb
részletekig eltervezett mindent. Arról is g ondoskodott, hog y ne
kapcsolódjon fel a világ ítás az utastérben, amikor ki- és beszáll. Hátha a
szomszédok meg hallják az autót, és kikukucskálnak, hog y meg nézzék, ki az.
– A kocsiját úg yis meg látták volna, nem?
– Kétlem, hog y ez a saját autója. Ha az volna, akkor távolabb parkolt volna
le. Olyan, mintha kifejezetten azt akarta volna, hog y lássák ezt a kocsit a
tetthelyen.
– Hog y az esetleg es tanúk meg tévesszék a rendőrség et?
– Mm. – Harry lenyelte a kávét, és az arca g rimaszba rándult.
– Sajnálom, nem volt fag yasztva szárított – mondta Kaja. – Ebből milyen
következtetést vonhatunk le? Hibátlanul hajtotta vég re a tervét, vag y sem?
– Nem tudom. – Harry hátradőlt, hog y előhalássza a nadrág ja zsebéből a
cig arettát. – Az furcsa, hog y majdnem meg feledkezett a vadkameráról. És
mintha imbolyg ott volna, amikor kijött, láttad? Mintha az, aki kijött, nem
ug yanaz lett volna, mint aki bement. És mit csinált két és fél órán keresztül
odabent?
– Te mit g ondolsz?
– Szerintem drog ozik. Drog ozik vag y iszik. Szed Roar Bohr valamit?
Kaja a falra meredt Harry háta mög ött, és meg rázta a fejét.
– Ez eg y nem? – kérdezte Harry.
– Ez eg y nem tudom.
– De nem zárod ki?
– Hog y kizárom-e, hog y a különleg es eg ység eg yik embere három
afg anisztáni kiküldetéssel a háta mög ött g yóg yszerfüg g ő? Eg yáltalán nem.
– Hm. Ki tudod venni a memóriakártyát? Elviszem Bjørnhöz, hátha a
bűnüg yi technikusok ki tudnak hozni valami többet a képekből.
– Persze. – Kaja felemelte a fényképezőg épet. – Mit g ondolsz a késről?
Miért nem dobta el eg yszerűen ug yanott, ahol a memóriakártyát?
Harry a kávéscsésze tartalmát vizsg álta.
– A helyszínből eg yértelműen kitűnik, hog y tudja, hog yan dolg ozik a
rendőrség . Alig hanem arról is van elképzelése, hog y a g yilkos feg yvert a
helyszín környékén keressük, és annak a valószínűség e, hog y a tetthely eg y
kilométeres körzetében eg y szemeteskukában meg találjuk, viszonylag nag y.
– De a memóriakártya…
 – …azt nyug odt szívvel eldobhatta. Nem számított rá, hog y keresni fog juk.
Ki tudhatott arról, hog y Rakel telkén eg y álcázott vadkamera van
felszerelve?
– Akkor hol van a kés?
– Nem tudom. De ha tippelnem kellene, azt mondanám, hog y a g yilkosnál.
– Miért? – kérdezte Kaja, miközben a fényképezőg ép kijelzőjét nézte. – Ha
meg találják nála, g yakorlatilag borítékolni lehet, hog y elítélik.
– Azért, mert úg y véli, g yanú felett áll. Eg y kés nem rohad el, nem olvad
el, olyan helyre kell elrejteni, ahol soha nem találják meg . És az első jó
rejtekhely, ami eszébe jut az embernek, a saját otthona. Ha a közelünkben
van, úg y érezzük, urai vag yunk a sorsunknak.
– De ha a helyszínen talált kést használta, és letörölte róla az
ujjlenyomatait, akkor azt nem lehet hozzákötni. Kivéve, ha az otthonában
van. Nekem az otthonom lenne az utolsó, amit rejtekhelynek választanék.
Harry bólintott.
– Ig azad van. És ahog y mondtam, nem tudom, csak tippelek. Ez eg y… –
Harry a meg felelő szót kereste.
– Meg érzés?
– Ig en. Nem. – A halántékára szorította a kezét. – Nem tudom. Emlékszel,
mikre fig yelmeztettek minket fiatalkorunkban az LSD-vel kapcsolatban?
Hog y az eg yik mellékhatása az emlékbetörés, vag yis a flashback, a másik
pedig a pszichedelikus utazás, azaz a trip, amelyek minden előzetes
fig yelmeztetés nélkül akár évekkel később is meg ismétlődhetnek.
Kaja felnézett a kijelzőről.
– Sosem használtam LSD-t, és soha nem is kínáltak vele.
– Okos lány. Én eg y kicsit butább fiú voltam. Azt mondják, az ilyen
flashbackeket bizonyos dolg ok váltják ki. Stressz. Drog fog yasztás. Trauma. És
néha a flashback valójában eg y újabb trip, mert a szervezetben vannak olyan
rég i anyag maradványok, amelyek aktiválódhatnak. Az LSD ug yanis
szintetikus, és nem bomlik le, mint például a kokain.
– És most azon tűnődsz, hog y eg y ilyen tripen vag y-e?
Harry meg vonta a vállát.
– Az LSD tudatbővítő. Arra készteti az ag yat, hog y nag y sebesség g el
pörög jön, és olyan részletesség g el értelmezze az információkat, hog y az a
kozmikus felismerés érzését adja. Csak ezzel tudom mag yarázni, honnan jött
a meg érzés, hog y át kell néznünk a zöld szemeteseket. Úg y értem, az ember
nem bukkan rá véletlenül eg y ilyen kis műanyag darabra első próbálkozásra
eg y kissé furcsa helyen eg y kilométerre a helyszíntől.
– Talán nem – felelte Kaja, akinek pillantása a fényképezőg ép kijelzőjére
tapadt.
– Nos. Ug yanez a kozmikus felismerés azt súg ja nekem, hog y nem Roar
Bohrt keressük, Kaja.
– És ha az én kozmikus felismerésem viszont azt súg ja, hog y tévedsz?
Harry meg vonta a vállát.
– Én használtam LSD-t, nem te.
– De én látom ezt a március tizedike előtt készült felvételt, nem te.
Kaja Harry elé tartotta a fényképezőg ép kijelzőjét.
– Ez eg y héttel a g yilkosság előtt készült – mondta. – Az illető
nyilvánvalóan a kamera mög ül érkezik, íg y amikor a felvétel elkezdődik,
csak a hátát látjuk. Aztán meg áll a kamera előtt, de sajnos nem fordul el
annyira, hog y látszódjon az arca. Akkor sem látszik, amikor két órával később
távozik.
Harry látta, hog y a tető fölött hatalmas a hold. És a hold háttere előtt
tisztán ki tudta venni a feg yvercső és a markolat valamennyi részletét annak
az embernek a vállán, aki részben eltakarta a kilátást a ház felé.
– Ha nem tévedek… – mondta Kaja, és Harry máris tudta, hog y nem téved.
– …akkor ez eg y Colt Canada C8-as g épkarabély. Nem teljesen szabványos
feg yver, hog y úg y mondjam.
– Bohr?
– Mindenesetre az a típus, amit a különleg es eg ység Afg anisztánban
használ.

– Tisztában vannak vele, milyen helyzetbe hoztak? – kérdezte Dag ny Jensen.

Nem vetette le a kabátját, és eg yenes háttal ült a széken Katrine Bratt
íróasztala előtt, kézitáskáját az ölében szorong atta. – Svein Finnét minden
vád alól felmentették, még csak bujkálnia sem kell. És most már azt is tudja,
hog y feljelentettem nemi erőszakért!
Katrine látta, hog y az izmos Kari Beal az ajtó előtt várakozik
vig yázzállásban. A kollég anőjük eg yike volt a három rendőrtisztnek, akik
felváltva vig yáztak Dag ny Jensenre.
– Dag ny… – kezdte Katrine.
 – Jensen – szakította félbe a nő. – Jensen kisasszony. – Aztán arcát a kezébe
temetve sírva fakadt. – Sosem kerül börtönbe, mag uk pedig nem fog nak a
vég telenség ig vig yázni rám. Ő viszont… ő úg y fog őrizni, mint… mint eg y
paraszt a vemhes tehenét!
A sírás ziháló zokog ásba csapott át, Katrine pedig azon töpreng ett, mit
teg yen. Álljon fel, kerülje meg az íróasztalt, és próbálja meg vig asztalni a nőt,
vag y inkább hag yja békén? Ne csináljon semmit? Hátha elmúlik mag ától. Ha
elmúlik eg yáltalán.
Katrine meg borzong ott.
– Meg vizsg áljuk, nem emelhetnénk-e még is vádat Finne ellen. Hog y rács
mög é juttassuk.
– Nem fog sikerülni, amíg az a Krohn az üg yvédje. Az a pasas okosabb
mag uknál, ezt mindenki láthatja!
– Lehet, hog y okosabb, de a rossz oldalon áll.
– És mag a a jó oldalon áll? Harry Hole oldalán?
Katrine nem válaszolt.
– Rábeszélt, hog y ne jelentsem fel – mondta Dag ny.
Katrine kihúzta az íróasztal fiókját, és eg y zsebkendőt nyújtott Dag nynak.
– Természetesen jog a van meg g ondolnia mag át, Jensen kisasszony. Ha
hivatalos bejelentést tesz Hole ellen, amiért szolg álatban lévő rendőrtisztnek
adta ki mag át, és veszélybe sodorta, biztos vag yok benne, hog y kirúg ják, és
vádat emelnek ellene az ön leg nag yobb meg elég edésére.
Katrine látta Dag ny arckifejezésén, hog y valamivel élesebb hang ot ütött
meg , mint tervezte.
– Mag a nem tudja, Bratt. – Dag ny meg törölte a szemét, amitől teljesen
elkenődött a sminkje. – Nem tudja, milyen érzés olyan g yereket várni, akit
nem akar…
– Ebben seg íthetünk. Kérünk mag ának időpontot eg y orvostól, aki…
– Hadd fejezzem be!
Katrine becsukta a száját.
– Sajnálom – suttog ta Dag ny. – Csak annyira kimerültem. Azt akartam
mondani, hog y nem tudja, milyen érzés… – Akadozó léleg zetet vett. – …
még is akarni ezt a g yereket.
A beálló csendben Katrine hallotta az iroda előtti folyosón kopog ó sietős
lépteket. Teg nap szaporábbak voltak. Meg fáradt lábak.
– Én ne tudnám! – jeg yezte meg .
 – Tessék?
– Semmi. Természetesen nem tudom beleképzelni mag am a helyzetébe.
Fig yeljen rám, én leg alább annyira el akarom kapni Finnét, mint mag a. És
íg y is lesz. Most átvert bennünket ezzel az alkuval, de ez nem fog
meg állítani minket. Ezt meg íg érem.
– Ezt már Harry Hole is meg íg érte.
– De most én íg érem meg . Az osztályom. A rendőrség . A város.
Dag ny Jensen az asztalra tette a zsebkendőt, és felállt.
– Köszönöm.
És amikor elment, Katrine arra g ondolt, hog y még soha nem hallotta íg y
kimondani ezt a szót, hog y ilyen sokat és még is ennyire keveset fejezzen ki.
Ilyen sok beletörődést. Ilyen kevés reményt.

Harry a bárpulton heverő memóriakártyát bámulta.

– Mit nézel? – tudakolta Øystein Eikeland, aki az imént tette fel Kendrick
Lamar To Pimp a Butterfly című albumát.
Øystein szerint, ha eg y öreg edő férfiember le akarja küzdeni a hiphoppal
szembeni merev előítéleteit, ezzel a zenével kell próbálkoznia.
– Éjszakai felvételeket – felelte Harry.
– Ez most úg y hang zott, mint amikor St. Thomas, az énekes eg y kazettát
tartott a füléhez, és azt mondta, hog y hallja a zenét. Láttad a
dokumentumfilmet?
– Nem. Jó?
– Jó zene, naná. Meg érdekes klipek és interjúk. De túl hosszú. Olyan,
mintha túl sok mindent akartak volna belezsúfolni, és nem tudták volna,
mire fókuszáljanak.
– Itt is ug yanez a helyzet – bólintott Harry, és meg fordította a
memóriakártyát.
– A szerkesztésen múlik minden.
Harry lassan bólintott.
– Ki kell pakolnom a mosog atóg épet – mondta Øystein, azzal eltűnt a hátsó
helyiség ben.
Harry behunyta a szemét. A zene. Az ajánlások. Az emlékek. Prince. Marvin
Gaye. Chick Corea. Bakelitlemezek, eg y tű kaparászása, a holmenkollveieni
kanapén fekvő Rakel, aki álmosan mosolyog , miközben Harry azt suttog ja:
„Hallg asd csak, most…”
Talán akkor is a kanapén feküdt, amikor az a férfi meg érkezett.
Ki lehet az a férfi?
Talán nem is férfi volt, a felvételek alapján nem lehet eldönteni.
Abban azonban Harry eg észen biztos volt, hog y az első ember, aki nyolc
órakor g yalog érkezett, és fél órával később távozott, férfi volt. Ahog y abban
is, hog y váratlanul állított be. Rakel kinyitotta az ajtót, és két-három
másodpercig csak állt ott, ahelyett, hog y azonnal behívta volna. Talán a férfi
meg kérdezte, hog y bemehet-e. És Rakel habozás nélkül beeng edte. Vag yis jól
ismerte. Mennyire jól? Annyira jól, hog y alig fél órával később ki sem kísérte,
és a férfi mag a csukta be az ajtót, miután távozott. Lehetség es, hog y ennek a
látog atásnak semmi köze sem volt a g yilkosság hoz, Harry azonban továbbra
sem tudta kiverni a fejéből a kérdéseket: mit tud csinálni eg y férfi és eg y nő
szűk fél óra alatt? Miért volt letompítva a fény a nappaliban és a konyhában,
amikor a férfi elment? A fenébe is, most nincs idő ilyesmiken rág ódni!
Sietnie kell.
A kocsi, amely két órával később érkezett.
Eg észen a lépcsőnél parkolt le, de miért? Mert onnan hamar beér a házba,
íg y kisebb az esély, hog y meg lássák. Ig en, ez eg ybevág azzal, hog y az
automatikus utastér-világ ítás le volt kapcsolva.
De túl sok idő telt el a kocsi meg érkezésétől a ház bejárati ajtajának
kinyílásáig .
Lehet, hog y a sofőr keresett valamit a kocsiban.
Kesztyűt. Eg y rong yot, hog y majd letörölje az ujjlenyomatait. Talán azt
ellenőrizte, ki van-e biztosítva a pisztoly, amellyel meg akarja fenyeg etni
Rakelt. Mert természetesen nem azzal fog ja meg g yilkolni, hiszen a
ballisztikai elemzések seg ítség ével a feg yver azonosítható, az alapján pedig
meg találják a tulajdonost. Eg y helyben talált kést fog használni. A g yilkos
már ekkor tudta, hog y a konyhapulton álló késtartóban meg fog ja találni a
tökéletes eszközt.
Vag y rög tönzött, és csupán szerencséje volt, hog y talált eg y kést a
helyszínen?
Ez a g ondolat azért merült fel Harryban, mert furcsállotta, hog y az illető
ilyen sokáig ült az autóban a lépcső előtt. Rakelnek lett volna ideje felébredni
és meg ijedni, a szomszédoknak kinézni az ablakon. Aztán a férfi vég ül
kinyitotta a bejárati ajtót, amitől eleg endő fény szűrődött ki ahhoz, hog y
látni lehessen, amint eg y különös, g örnyedt alak meg y be. Ezt meg mire
vélje? Ittas volt? Ezért parkolt le olyan üg yetlenül, és ezért piszmog ott
annyit, mire eljutott az ajtóig ? De akkor hog yan g ondoskodott róla, hog y ne
kapcsoljon be a világ ítás az utastérben, és tiszta leg yen a tetthely?
Tervezés, részeg ség és szerencse keveréke?
Az illető csaknem három órát töltött bent: nem sokkal éjfél előtt érkezett,
és nag yjából hajnali fél három körül távozott. Ha fig yelembe vesszük,
mikorra tette az Ig azság üg yi Orvostani Intézet a halál beálltának időpontját,
az illető eg észen hosszan elidőzött a helyszínen a g yilkosság elkövetése után.
Bőven hag yott időt a takarításra.
Lehetség es, hog y ug yanaz az ember volt, aki az este folyamán korábban is
ott járt, csak most autóval jött vissza?
Nem.
A képek túlság osan rossz minőség űek voltak ahhoz, hog y biztosat
mondjon az ember, de valahog y más volt az alkatuk. Az, aki g örnyedten
ment az ajtóhoz, szélesebbnek látszott.
Aki két óra huszonháromkor távozott, néhány másodpercre meg állt az
ajtóban, és úg y nézett ki, mintha dülöng élne. Meg sérült? Részeg volt? Vag y
csak meg szédült hirtelen?
Beült az autóba, felkapcsolta, majd újra lekapcsolta a lámpákat. Kerülőúton
a vadkamerához ment. Felvétel vég e.
Harry meg dörzsölte a memóriakártyát, mintha abban reménykedne, hog y
előcsalog athatja belőle a szellemet, akár eg y lámpásból.
Rosszul g ondolkodik. Rosszul g ondolkodik! A rohadt életbe!
Szünetre van szükség e. Meg eg y kávéra. Eg y erős török kávéra. Harry a
pulton álló hag yományos török kávéfőzőedény, a cezve után nyúlt, amelyet
Mehmed hag yott örökül rájuk, és hirtelen észrevette, hog y Øystein más
zenét tett be. Még mindig hiphop volt, de a dzsessznek és a bonyolult
basszustémáknak nyomuk sem volt benne.
– Ez meg mi, Øystein?
– A So Appalled Kanye Westtől – kiáltotta vissza Øystein a hátsó helyiség ből.
– Pedig már majdnem meg g yőztél. Kapcsold ki, lég y szíves.
– Ez jó zene, Harry! Adj neki időt. Nem szabad beg yepesednünk.
– Miért nem? Ezer album van az elmúlt évezredből, amit még nem
hallottam, és épp elég lesz azokat pótolni.
Harry nyelt eg yet. Annyira jók voltak ezek a szünetek a nehézség ek
közepette. Ezek a leheletkönnyű, értelmetlen szóváltások olyasvalakivel, akit
úg y ismersz, mint a tenyeredet, ezek a ping pong meccsek eg y alig
háromg rammos labdával.
– Szedd össze mag ad, tesó! – Øystein széles, fog híjas mosollyal lépett a
bárpult mög é.
Az utolsó metszőfog át eg y prág ai bárban vesztette el, eg ész eg yszerűen
kiesett. A hézag ot csak a repülőtér mosdójában fedezte fel, ám akkor azonnal
felhívta a bárt, amelynek dolg ozói készség esen el is postázták neki a
sárg ásbarna fog at, de már nem volt mit tenni. Nem mintha Øysteint
különösebben zavarta volna a dolog .
– Ezek klasszikusok, amit eg yszer kivénhedt hiphoposok fog nak hallg atni,
Harry. Ez nemcsak forma, hanem tartalom is.
Harry a fény felé emelte a memóriakártyát, és lassan bólintott.
– Ig azad van, Øystein.
– Mondj olyat, amit nem tudok.
– Azért g ondolkodom rosszul, mert a formára összpontosítok. Arra,
hog yan hajtották vég re a g yilkosság ot. Átug rom azt, amivel folyton
nyag g attam a diákjaimat. A miértet. Az indítékot. A tartalmat.
Ebben a pillanatban kinyílt a bár ajtaja.
– A francba! – mondta Øystein halkan.
Harry az Øystein mög ötti tükörbe sandított. Eg y férfi közeledett rövid,
könnyed léptekkel. A fejét csóválta, de vig yorg ott is a sima fekete frufruja
alatt. Azzal a fajta vig yorral, amelyet olyan g olfjátékosok és focisták képén
látni, akik az imént küldték fel a labdát a lelátóra. Azzal a fajta vig yorral,
amely azt jelzi, hog y muszáj röhög nie a másikon.
– Hole. – Könnyed, hátborzong atóan barátság os hang .
– Ring dal. – Nem könnyed. Még csak nem is hátborzong atóan barátság os.
Harry észrevette, hog y Øystein meg borzong , mintha eg yszeriben nulla fok
alá esett volna odabent a hőmérséklet.
– Mit keresel a báromban, Hole? – Ring dal zsebeiben meg csörrent a kulcs
és az apró, amikor levette kék Catalina dzsekijét, amelyet aztán a hátsó
helyiség ajtaja mög ötti fog asra akasztott.
Eg y zenészre emlékeztette Harryt, csak nem bírt rájönni, kire.
– Nos – mondta Harry. – Az kielég ítő válasz volna, hog y ellenőrzöm,
hog yan viselik g ondját az örökség nek?
– Erre az eg yetlen kielég ítő válasz a „tűnj innen”.
 Harry zsebre vág ta a memóriakártyát, és lecsúszott a bárszékről.
– Nem is sérültél meg annyira, mint reméltem, Ring dal.
Ring dal felhajtog atta az ing ujját.
– Nem sérültem meg ?
– Ahhoz, hog y rászolg áljak az örök életre szóló kitiltásra, leg alább el
kellett volna törnöm az orrodat. De lehet, hog y nincs is orrcsontod?
Ring dal úg y nevetett, mintha őszintén viccesnek találná, amit Harry
mondott.
– Csak azért tudtad bevinni az első ütést, Hole, mert felkészületlen voltam.
Bár eleredt az orrom vére, de ahhoz sajnos nem voltál elég kemény, hog y
bármim eltörjön. Aztán pedig a leveg őt püfölted. És a falat ott. – Ring dal eg y
pohár vizet eng edett mag ának a bárpult mög ötti csapból. Paradoxonnak
tűnhet, hog y eg y absztinens bárt vezet. Vag y nem. – De leg alább
meg próbáltad, Hole. Leg közelebb viszont kicsit kevésbé részeg en próbálkozz
eg y ország os dzsúdóbajnokkal.
– Íg y már minden érthető – nyug tázta Harry.
– Mi van?
– Hallottál már olyanról, aki dzsúdózik, és a zenéhez is konyít?
Ring dal felsóhajtott, Øystein a plafonra emelte pillantását, Harry pedig
rájött, hog y a labda a lelátón kötött ki.
– Akkor én most eltűnök – mondta, és az ajtó felé indult.
– Hole!
Harry meg állt, és visszafordult.
– Sajnálom, ami Rakellel történt. – Ring dal a baljával a leveg őbe emelte a
vizespoharat, mintha köszöntőt mondana. – Csodálatos ember volt. Kár, hog y
nem maradt ideje folytatni.
– Folytatni?
– Nem mondta? Felajánlottam neki, hog y maradjon, és seg ítsen vezetni a
bárt, miután te kiszálltál. Na de, teg yünk pontot ennek az eg észnek a vég ére.
Örömmel látunk itt, és meg íg érem, hog y hallg atok Øysteinre a zenék
kiválasztását illetően. Észrevettem, hog y volt eg y kis visszaesés a
forg alomban, amiért lehet, hog y a kevésbé… – Ring dal a meg felelő szót
kereste. – …szig orú zenei irányelvek okolhatók.
Harry bólintott, és kinyitotta az ajtót.
A járdán meg állt, és körülnézett.
Grünerløkka. Eg y g ördeszka kaparászó hang ja, a deszkán eg y pasas, aki
közelebb jár a neg yvenhez, mint a harminchoz, Converse cipőt és flaneling et
visel. Harry úg y tippelte, tervezőirodában vag y ruhaboltban dolg ozik, vag y
az övé az eg yik hipszter burg eresbódé, ahol Helg a, Oleg barátnője szerint
„ug yanazt a szart árulják ug yanabban a csomag olásban, leszámítva a
szarvasg ombát a sült krumplin, amitől háromszor annyiba kerül, de akkor is
trendi”.
Oslo. Eg y fiatalember lenyűg öző, ápolatlan prófétaszakállal, amely
partedliként lóg a nyakkendőre a kifog ástalan öltöny és a kig ombolt
Burberry kabát fölött. Pénzüg yi területen dolg ozik? Vag y csak irónia az
eg ész? Vag y szórakozottság ?
Norvég ia. Eg y pár, testhez álló sportmezben, síbottal és vékony, ezer
koronáért vaxolt síléccel a kezében, energ iaitallal és fehérjeszelettel az
övtáskájában, úton a Nordmarka leg mag asabban fekvő, árnyékos területein
meg maradt hófoltok felé.
Harry elővette a telefonját, és felhívta Bjørnt.
– Harry?
– Meg találtam a memóriakártyát a vadkamerából.
Csend.
– Bjørn?
– Itt vag yok, csak odébb kellett húzódnom eg y kicsit a többiektől. Ez kész
őrület! Mit láttál rajta?
– Sajnos nem sokat. Ezért arra g ondoltam, meg kérdezlek, tudnál-e seg íteni
kielemeztetni. A felvételek sötétek, de a ti módszereitekkel talán többet ki
lehet nyerni a képanyag ból, mint amennyit nekem sikerült. Látszik néhány
sziluett, a testmag asság uk meg saccolható például az ajtó mag asság ához
viszonyítva, meg ilyenek. Eg y 3D-s szakértőnek talán sikerülne összehoznia
eg y meg közelítőleg es személyleírást. – Harry meg dörzsölte a nyakát.
Viszketett valahol, csak nem tudta, hol.
– Meg próbálhatom – mondta Bjørn. – Felkérhetnék külső szakértőt. Mert
g ondolom, azt szeretnéd, ha teljes diszkrécióval történne.
– Jó lenne zavartalanul követni ezt a nyomot, úg yhog y ig en.
– Készítettél másolatot a felvételekről?
– Nem, minden a memóriakártyán van.
– Oké, add le eg y borítékban a Schrøderben, én pedig még ma beug rom
érte valamikor.
– Köszönöm, Bjørn. – Harry letette.
 Beütött eg y R betűt, mire Rakel száma bukkant fel a kijelzőn. A
névjeg yzékében az O Oleg et, az Ø Øysteint, a K Katrinét, a B Bjørnt, az A
pedig Ståle Aunét jelölte. Ez bőven elég volt, bár Rakel azt mondta Stålénak,
hog y Harry nyitott az új ismeretség ekre. De csak ha az illető nevének
kezdőbetűje még nem fog lalt a névjeg yzékében.
Felhívta Rakel munkahelyi számát.
– Roar Bohr? – kérdezte, amikor a recepciós felvette.
– Itt az áll, hog y Bohr ma nincs bent.
– Hol van, és mikor meg y be?
– Erről nincs információm. De adhatok eg y mobiltelefonszámot.
Harry feljeg yezte a számot, aztán beírta eg y telefonszám-kereső
alkalmazásba. Elindította a keresést, mire kapott eg y Smestad és Huseby
közötti címet meg eg y vonalas számot. Az órára nézett. Fél kettő. Beütög ette
a számot.
– Ig en? – szólt bele eg y női hang a harmadik kicseng és után.
– Elnézést, téves hívás.
Harry letette, és elindult a Birkelunden park északi oldalán lévő
villamosmeg álló felé. Meg vakarta a felkarját. De nem is ott viszketett. Csak a
Smestad felé robog ó metrón jutott arra a következtetésre, hog y a viszketés
valószínűleg a fejében van, és hog y talán Ring dal jó szándékú, vag y lehet,
hog y csak jól kiszámított g esztusa okozza. És hog y ő inkább nem meg y oda,
mert irritálja ez a nag ylelkű keg yesség . És talán alábecsülte a dzsúdót.

A nő, aki kinyitotta a sárg a villa ajtaját, azt az elevenség et sug ározta, amely
annyira jellemző a felsőbb társadalmi réteg be tartozó, harminc és ötven
közötti nőkre itt, a nyug ati városrészben. Hog y ezzel csak eg y ideálnak
ig yekeznek meg felelni, vag y valóban ennyire energ ikusak, azt nehéz lett
volna meg mondani. Harry azonban azt g yanította, hog y van valami
presztízsértéke annak, ha két g yereket, eg y vadászkutyát és eg y férjet
utasítg athat az ember könnyed, harsány stílusban, főleg nyilvános helyeken.
– Pia Bohr?
– Miben seg íthetek? – Nem mondott ig ent. Mag abiztosan mosolyg ott, de
volt benne valami finom és udvarias elutasítás.
A nő alacsony volt, nem viselt sminket, és a ráncai arról árulkodtak, hog y
közelebb van az ötvenhez, mint a neg yvenhez. Viszont karcsú volt, akár eg y
tinédzser. Reng eteg edzés és szabadtéri prog ramok, tippelte Harry.
– Rendőrség – emelte fel az ig azolványát.
– Hát persze, mag a Harry Hole – mondta a nő, anélkül hog y az
ig azolványra nézett volna. – Láttam a fotóját az újság ban. Mag a volt Rakel
Fauke férje. Részvétem.
– Köszönöm.
– Gondolom, azért jött, hog y Roarral beszéljen. Nincs itthon.
– Mikor…
– Talán este. Ha kapok eg y számot, meg kérem, hog y veg ye fel mag ával a
kapcsolatot.
– Hm. Esetleg önnel beszélhetnék, Bohr asszony?
– Velem? Miért?
– Nem fog sokáig tartani. Csak van néhány dolog , amit tudni szeretnék. –
Harry pillantása vég ig siklott a nő háta mög ött álló cipőtartón. – Bemehetek?
Harry észrevette a habozást. És a leg alsó polcon meg találta, amit keresett.
Eg y pár fekete szovjet katonai bakancsot.
– Nem ig azán alkalmas, épp a közepén vag yok… valaminek.
– Meg várhatom.
Pia Bohr ajka g yors mosolyra húzódott. Nem eg yértelmű szépség , de
aranyos, állapította meg Harry. Talán az, amit Øystein Toyotának nevez: a
srácok nem ezt választják elsőre tizenévesen, de utólag belátják, hog y ez
tartja mag át a leg jobban.
A nő az órájára pillantott.
– El kell ug ranom a g yóg yszertárba. Meg beszélhetjük útközben. Rendben?
Leakasztott eg y kabátot a fog asról, kilépett a lépcsőre, és becsukta mag a
mög ött az ajtót. Harry látta, hog y a zár ug yanolyan típusú, mint Rakelé, nem
záródik automatikusan, Pia Bohr azonban nem zárta kulcsra. Biztonság os
környék. Nem sétálnak be csak úg y ideg enek a házba.
Elhaladtak a g arázs mellett, ki a kapun, majd elindultak lefelé a villákkal
szeg élyezett utcán, ahol az első Teslák már zümmög ve hazafelé szálling óztak
a rövid munkanap után.
Harry a szája sarkába dug ott eg y cig arettát, de nem g yújtott rá.
– Altatóért meg y?
– Hog yan?
Harry meg vonta a vállát.
– Álmatlanság . Azt mondta a nyomozónknak, hog y a férje március
tizeneg yedikére virradó éjszaka vég ig otthon volt. Nem alhatott túl sokat, ha
ezt ennyire biztosan tudja.
– Én… Ig en, altatót veszek.
– Hm. Miután Rakellel szétmentünk, én is szedtem altatót. Az álmatlanság
felzabálja a lelket. Mag ának mit írtak fel?
– Öhm… Imovane-t és Somadrilt. – Pia meg szaporázta a lépteit.
Harry hosszabbakat lépett, és közben az öng yújtót kattintg atta a
cig arettához tartva, de nem sikerült rág yújtania.
– Nekem is ug yanezeket. Két hónapig szedtem őket. Mag a?
– Valami olyasmi.
Harry visszadug ta az öng yújtót a zsebébe.
– Miért hazudik, Pia?
– Hog yan, kérem?
– Az Imovane és a Somadril kemény cuccok. Ha két hónapon keresztül szed
ilyesmit, akkor füg g ő. És ha füg g ő, akkor minden eg yes éjszaka beveszi.
Mert hat. Még hozzá olyan jól, hog y ha tizeneg yedikére virradó éjszaka is
bevette, akkor kómában volt, és az ég világ on semmit sem tudhat arról, mit
csinált a mag a mellett fekvő férfi. De eg yébként sem tűnik olyannak, aki
rendszeresen altatókat szed, ahhoz túlság osan fürg én mozog , és g yorsan vág
az esze.
Pia Bohr lelassított.
– De természetesen meg g yőzhet arról, hog y tévedek – folytatta Harry. –
Elég , ha meg mutatja a receptet.
Pia Bohr meg állt. Feszes farmerja hátsó zsebébe dug ta a kezét, majd
előhúzott eg y darab kék papírt, és széthajtog atta.
– Látja? – mondta finoman remeg ő hang on, majd Harry orra alá dug ta a
papírt, és rábökött. – So-ma-dril.
– Látom – felelte Harry, és mielőtt a nő reag álhatott volna, kikapta a
kezéből a receptet. – És alaposabban szemüg yre véve azt is látom, hog y
Bohrnak írták fel. Roar Bohrnak. A férje biztosan nem említette mag ának,
milyen erősek a cuccok, amiket szednie kell.
Visszaadta a nőnek a receptet.
– Talán más is van, amit nem mesélt el mag ának, Pia?
– Én…
– Otthon volt a férje azon az éjszakán?
A nő nyelt eg yet. Az arca üde színe eltűnt, az energ ikusság a elillant. Harry
most öt évvel idősebbnek becsülte volna.
– Nem – suttog ta a nő. – Nem volt otthon.

Kihag yták a g yóg yszertárat, és lementek a Smestaddammenhez. A tó lankás

keleti partján leültek az eg yik padra, ahonnan a kis szig etre nyílt kilátás,
amelyen mindössze eg yetlen fűzfa számára volt hely.
– A tavasz – szólalt meg Pia. – Minden más jobb a tavasznál. Nyáron olyan
zöld itt minden. A természet vadul burjánzik. A rovarok zümmög nek. Halak,
békák. Minden tele van élettel. És amikor a fák kizöldülnek, a szél a fűzfa
lombjába kap, ami táncol és zúg , az autópálya zaját is elnyomja. – Szomorúan
elmosolyodott. – És az oslói ősz…
– A leg szebb a világ on – mondta Harry, és rág yújtott.
– Még a tél is jobb, mint a tavasz – folytatta Pia. – Leg alábbis rég en az volt,
amikor még tartós hideg re számíthatott az ember, és a tó befag yott.
Idejártunk korcsolyázni a g yerekekkel. Imádták.
– Hány…?
– Kettő. Eg y lány és eg y fiú. Huszonnyolc és huszonöt évesek. June
teng erbiológ us Berg enben, Gustav az Eg yesült Államokban tanul.
– Korán kezdték a családalapítást.
A nő elmosolyodott.
– Roar huszonhárom, én pedig huszoneg y éves voltam, amikor June
meg született. Azok a párok, akiket a hadsereg folyamatosan más és más
helyre költöztet az ország ban, g yakran válnak korán szülőkké. Gondolom
azért, hog y a feleség eknek is leg yen valami dolg uk. Eg y katonatiszt
feleség eként két választása van az embernek. Hag yja mag át betörni, és
elfog adja, hog y tenyészállatként kell élnie. Beáll a bokszba, táplálja a
borjakat, tejel és kérődzik.
– És mi a másik lehetőség ?
– Hog y nem lesz tisztfeleség .
– De mag a az elsőt választotta?
– Úg y néz ki.
– Hm. Miért hazudott arról az éjszakáról?
– Hog y meg spóroljam mag unknak a kérdéseket. El tudja képzelni,
mekkora csorbát szenvedne Roar hírneve, ha bevinnék a rendőrség re, hog y
kihallg assák eg y g yilkosság i üg yben? A férjemnek semmi szükség e erre,
hog y úg y mondjam.
– Miért nincs rá szükség e?
Pia meg vonta a vállát.
– Senkinek sincs rá szükség e. Különösen nem a mi környékünkön.
– Szóval hol volt?
– Nem tudom. Elment otthonról.
– Elment?
– Nem tud aludni.
– Somadril.
– Rosszabb volt, amikor Irakból jött haza. Akkor Rohypnolt adtak neki
álmatlanság ellen. Két hét múlva füg g ővé vált, és emlékezetkiesései voltak.
Ezért most nem akar g yóg yszert szedni. Gyakorlóruhát húz, és azt mondja,
felderítésre kell mennie. Őrködnie kell. Résen kell lennie. Azt mondja, hog y
csak meg y eg yik helyről a másikra, mint eg y éjszakai járőr, rejtőzködik. A
poszttraumás stressz szindrómában szenvedő beteg ekre jellemző, hog y
mindig félnek. Aztán hazajön, alszik néhány órát, majd elmeg y dolg ozni.
– És sikerül titokban tartania a munkahelyén?
– Azt látjuk, amit látni akarunk. És Roar mindig is tudta, hog yan kell jó
benyomást kelteni. Olyan ember, akiben mások meg bíznak.
– Mag a is?
A nő felsóhajtott.
– A férjem nem rossz ember. De néha a jó emberek is darabokra hullnak.
– Feg yvert is visz mag ával, amikor éjszakai járőrözésre indul?
– Nem tudom. Azután szokott elmenni, hog y lefeküdtem.
– Tudja, hol volt a g yilkosság éjszakáján?
– Meg kérdeztem tőle, miután meg keresett a rendőrség . Azt mondta, hog y
June rég i szobájában aludt.
– De mag a nem hitt neki.
– Miből g ondolja?
– Mert különben azt mondta volna a rendőrség nek, hog y a lányuk
szobájában aludt. Hazudott, mert attól félt, hog y más is van a kezünkben
ellene. Olyasmi, ami miatt erősebb alibire van szükség e, mint az ig azság .
– Ug ye, nem g yanúsítja komolyan Roart, Hole?
Harry eg y hattyúpárt fig yelt, amely feléjük tartott a vízen. Eg y villanásra
lett fig yelmes az autópálya túloldalán húzódó domboldalon. Talán csak eg y
ablak, amelyet kinyitottak.
 – Poszttraumás stressz szindróma – mondta. – Mi volt a trauma oka?
A nő felsóhajtott.
– Nem tudom. Minden. Gyerekkori meg rázkódtatások. Irak. Afg anisztán.
De amikor hazajött az utolsó útról, és közölte, hog y felmondott a
hadsereg ben, nyilván tudtam, hog y történt valami. Meg változott.
Bezárkózott. Hosszú nyag g atás után vég ül sikerült kiszednem belőle, hog y
meg ölt valakit Afg anisztánban. De hát ezért voltak ott. Ez az eset azonban
tényleg meg törte, és nem akart beszélni róla. De akkor leg alább még nem
csúszott ki teljesen a lába alól a talaj.
– Most már ig en?
Pia eg y hajótörött tekintetével nézett Harryra, aki eg yszeriben meg értette,
miért nyílt meg a nő ilyen könnyen eg y ideg en előtt. Nem a mi környékünkön.
Már jó ideje kétség beesetten vág yott rá, hog y elmondhassa valakinek, csak
nem volt, akivel beszélhetett volna.
– Azután, hog y Rakel Fauke… hog y a feleség e meg halt, Roar teljesen
összetört. Padlóra került.
Eg y újabb villanás. És Harry hirtelen ráébredt, hog y a dombnak nag yjából
arról a részéről érkezett, ahol Bohrék háza áll. Meg dermedt. Észrevett
valamit a szeme sarkából. A pad fehér háttámláján kettejük között. Rebbenve
mozdult arrébb, majd eltűnt, akár eg y g yors, piros, hang talan rovar.
Márciusban itt nem voltak rovarok.
Harry villámg yorsan előrehajolt, erősen meg támasztotta a sarkát a földön,
meg feszítette az izmait, és a háttámlának vetette mag át. Pia Bohr
felsikoltott, amikor a pad felborult, és hanyatt estek. Harry átölelte,
miközben lecsúsztak a támláról, és a pad mög ött futó sekély árokba húzta.
Aztán a nőt mag a után vonszolva kúszni kezdett a sárban. Meg állt.
Felpillantott a dombra. Látta, hog y a fűzfa most már a villanás útjába került.
A g yalog úton eg y rottweilert sétáltató, kapucnis pulóveres férfi meg állt, és
láthatóan azt fontolg atta, hog y közbeavatkozik.
– Rendőrség ! – ordította Harry. – Tűnjenek el innen! Ez eg y mesterlövész!
Harry látta, ahog y eg y idősebb nő meg fordul, és sietősen távozik. A
rottweileres férfi azonban nem mozdult.
Pia meg próbált kiszabadulni, Harry azonban teljes súlyával az aprócska
nőre nehezedett. Arccal eg ymás felé feküdtek.
– Ezek szerint még iscsak otthon van a férje – mondta Harry, és előhúzta a
telefonját. – Ezért nem eng edett be a házba. És ezért nem zárta kulcsra az
ajtót, amikor elindultunk.
Beütött eg y számot.
– Ne! – kiáltotta Pia.
– Műveleti központ – jelentkezett eg y hang a telefonban.
– Itt Hole főtiszt. Szeretnék bejelenteni eg y feg yveres férfit…
Ebben a pillanatban kikapták a kezéből a telefont.
– Csak távcsőként használja a feg yver céltávcsövét. – Pia Bohr a füléhez
emelte a mobilt. – Elnézést, téves hívás. – Bontotta a vonalat, és visszaadta
Harrynak a telefont. – Vag y nem ezt mondta, mikor felhívta a vonalas
számunkat?
Harry nem moccant.
– Eg y kicsit nehéz, Hole. Meg tenné…
– Honnan tudjam, hog y nem kapok eg y g olyót a fejembe, ha felállok?
– Onnan, hog y azóta eg y piros pötty van a homlokán, hog y leültünk a
padra.
Harry a nőre nézett. Aztán a hideg sárba tette a tenyerét, és felnyomta
mag át. Talpra kászálódott. A domboldal felé hunyorg ott. Meg fordult, hog y
seg ítsen Pia Bohrnak, de a nő már felállt. A farmerjéről és a kabátjáról
csöpög ött a fekete sár. Harry eg y cig arettát húzott elő.
– A férje most le fog lépni?
– Gondolom – sóhajtotta Pia Bohr. – Meg kell érteniük, hog y rossz mentális
állapotban van, és pillanatnyilag borzasztóan riadt.
– Hová meg y?
– Nem tudom.
– Tisztában van vele, hog y a rendőrség akadályozása büntetőjog i
felelősség re vonást eredményez, Bohr asszony?
– Rólam beszél, vag y a férjemről? – kérdezte a nő, és lesöpörte a combját. –
Vag y saját mag áról?
– Hog yan?
– Alig ha kaphatott eng edélyt arra, hog y a feleség e meg g yilkolásának
üg yében nyomozzon, Hole. Mag ánnyomozóként jött ide. Vag y mondjunk
inkább kalóznyomozót?
Harry lecsípte a cig aretta törött vég ét, és meg g yújtotta a maradékot.
Lenézett az összekent ruhájára. A kabátjáról leszakadt eg y g omb.
– Szól, ha a férje visszajön?
Pia Bohr a víz felé intett a fejével.
 – Vig yázzon velük, csípnek.
Harry hátranézett, és látta, ahog y az eg yik hattyú eg yenesen feléjük veszi
az irány.
Amikor visszafordult, Pia Bohr már úton volt felfelé a dombra.

– Kalóznyomozó?
– Bizony – bólintott Harry, és kinyitotta a Bjølsenhallen ajtaját Kajának.
A sportcsarnokot úg y építették meg , hog y illeszkedjen a már kialakult
városképhez. Kaja elmag yarázta, hog y a Kjelsås asztaliteniszklub helyiség ei a
hatalmas, földszinti élelmiszerbolt felett helyezkednek el.
– Továbbra sem barátkoztál meg a lift g ondolatával? – tudakolta Kaja,
miközben meg szaporázta lépteit, hog y utolérje Harryt a lépcsőn.
– Nem a g ondolattal van a baj, hanem a mérettel – válaszolta Harry. –
Honnan akasztottad le ezt a katonai rendőrtisztet?
– Nem volt olyan sok norvég Kabulban, és beszéltem a leg több ottani
ismerősömmel. Úg y tűnt, Glenne az eg yetlen, aki mondhat nekünk valamit.
A recepcióspultban ülő lány továbbirányította őket. Már azelőtt hallották a
cipőtalpak csikorg ását a kemény padlón és a ping pong labdák pattog ását,
hog y a sarkon befordulva meg érkeztek volna a hatalmas terembe, ahol
nag yjából eg y tucat ember, többség ében férfi táncolt a zöld
ping pong asztaloknál meg g örnyedve és himbálózva.
Kaja az eg yik asztal felé vette az irányt.
Két férfi ütög ette a labdát átlósan a háló fölött, minden alkalommal
ug yanazon a pályán, csavart tenyeres ütésekkel. Szinte meg sem mozdultak,
ug yanazt ismételg ették: behajlított karral és finom csuklómozdulattal
ütöttek, miközben nag yot dobbantottak a lábukkal. A labda olyan g yorsan
repült, hog y szabályosan fehér csíkot húzott a két férfi közé, akik mintha
teljesen belekövültek volna ebbe a párbajba. Olyanok voltak, mint valami
lefag yott számítóg épes játék.
Aztán az eg yik ütés túl hosszú lett, és a labda pattog va elg urult az asztalok
között a padlón.
– A francba! – mondta a játékos, aki rontott, eg y neg yvenes-ötvenes
éveiben járó, kisportolt férfi, aki katonásan rövidre nyírt ezüstszürke haján
fekete fejpántot viselt.
– Nem olvasol a pörg etésben – mondta a másik, és a labda után ment.
 – Jørn! – szólította meg Kaja a fejpántost.
– Kaja! – vig yorodott el a férfi. – Öleld meg a csurom víz bajtársadat!
Meg ölelték eg ymást.
Kaja bemutatta a férfit Harrynak.
– Köszönöm, hog y szán időt ránk – mondta Harry.
– Senki nem mondana nemet eg y találkozóra ezzel a hölg g yel – válaszolta
Glenne, akinek a mosoly még mindig ott táncolt a szemében, és épp elég
erősen szorította meg Harry kezét ahhoz, hog y kihívásnak tűnhessen. – De ha
tudtam volna, hog y erősítést is hoz mag ával…
Kaja és Glenne elnevette mag át.
– Menjünk, szerezzünk eg y kávét! – javasolta Glenne, és az asztalra fektette
az ütőt.
– Mi lesz a játékostársaddal? – kérdezte Kaja.
– Az edzőm, ki van fizetve – felelte Glenne, és mutatta az utat. – Connolly
és én ősszel találkozunk Dzsúbában, fel kell készülnöm.
– Eg y amerikai kollég a – mag yarázta Kaja Harrynak. – Vég eérhetetlen
ping pong meccseket vívtak eg ymással, amikor Kabulban voltunk.
– Nincs kedved csatlakozni? – kérdezte Glenne. – A munkaadód biztosan
tud keríteni neked ott eg y állást.
– Dél-Szudánban? – kérdezte Kaja. – Milyen ott most a helyzet?
– Ug yanolyan, mint azelőtt. Polg árháború, éhezés, nuerek, dinkák,
kannibalizmus, csoportos nemi erőszak és több feg yver, mint eg ész
Afg anisztánban eg yüttvéve.
– Vég ig g ondolom – mondta Kaja, és Harry látta az arckifejezésén, hog y
nem viccel.
Vettek mag uknak kávét a büfépultnál, és leültek eg y maszatos ablak
melletti asztalhoz, ahonnan a bjølseni malomra és az Aker-folyóra nyílt
kilátás. Jørn Glenne mag ához rag adta a szót, mielőtt Harry és Kaja
elkezdhetett volna kérdéseket feltenni.
– Azért mentem bele, hog y beszélg essünk, mert Kabulban
összekülönböztem Roar Bohrral. Meg erőszakoltak és meg öltek eg y hazara
nőt, aki Bohr tolmácsa volt. A hazarák többség ükben eg yszerű, szeg ény,
iskolázatlan parasztok. De ez a fiatal nő, Hela…
– Hala – helyesbített Kaja. – Azt jelenti, hog y a teliholdat körülvevő g yűrű.
– …ang olul és franciául is meg tanult többé-kevésbé a mag a erejéből. És
norvég ul is meg akart. Fantasztikus nyelvérzéke volt. Közvetlenül a mellett a
ház mellett találtak rá, ahol a többi nővel eg yütt lakott, akik szintén a
koalíciónak és seg élyszervezeteknek dolg oztak. Többek között Kajával is.
Kaja bólintott.
– Azt g yanítottuk, hog y a tálibok tették, vag y valaki a nő falujából.
Köztudott, hog y a becsület borzasztóan fontos erény a szunnita muszlimok
között, és még ennél is fontosabb a hazaráknál. Már mag a a tény, hog y
nekünk, hitetleneknek dolg ozott, férfiak között, és nyug atiasan öltözött,
eleg endő lehetett ahhoz, hog y valaki példát akarjon vele statuálni.
– Hallottam már becsületg yilkosság ról – mondta Harry. – De
becsületerőszak?
Glenne meg vonta a vállát.
– Az eg yik mag a után vonja a másikat. De ki tudja? Bohr meg akadályozta,
hog y nyomozzunk az üg yben.
– Valóban?
– A holttestet annak a háznak a közelében találták meg , amelynél őrt
álltunk. Gyakorlatilag a mi illetékesség ünk alá tartozó területen volt. Bohr
még is a helyi afg án rendőrség re bízta a nyomozást. Amikor tiltakoztam,
rámutatott, hog y a katonai rendőrség nek, amely alatt ez esetben eng em és az
eg yetlen emberemet kellett érteni, az a feladata, hog y őt támog assa. Ő a
főnökünk, és az a dolg unk, hog y g ondoskodjunk a norvég csapatok
jog biztonság áról külföldön. És kész. Miközben nag yon jól tudta, hog y az
afg án rendőrség teljes mértékben híján van azon eszközöknek, amelyek
számunkra mag ától értetődők. Az ujjlenyomatvétel náluk új keletű dolog ,
DNS-teszt ig énylése pedig teljesség g el reménytelen.
– Bohrnak politikai szempontokat is fig yelembe kellett vennie – tette hozzá
Kaja. – Már íg y is jelentős ellenszenvet szült, hog y a nyug ati erők túlság osan
sok mindenbe avatkoznak bele, és Hala afg án volt.
– Hazara volt – horkantott fel Glenne. – Bohr tudta, hog y az üg y nem fog
ug yanolyan prioritást élvezni, mintha pastu lett volna. Oké, volt boncolás, és
fluni-akármi nyomait találták a szervezetében. Azt a cuccot, amit a férfiak
tesznek a nők italába, hog y meg erősza…
– Flunitrazepám – seg ítette ki Kaja. – Mint a Rohypnolban.
– Úg y van. De még is melyik afg án költ pénzt arra, hog y bedrog ozzon eg y
nőt, mielőtt meg öli?
– Hm.
– Nem, a rohadt életbe, eg y külföldi volt! – Glenne tenyérrel az asztalra
csapott. – Na és tisztázódott az üg y? Természetesen nem.
– Úg y véli… – Harry kortyolt eg yet a kávéból. Elg ondolkodott rajta, ne
fog almazza-e meg a kérdést finomabban, közvetettebb módon, de aztán
letett róla, amikor felnézett, és meg látta Jørn Glenne pillantását. – …hog y
esetleg Roar Bohr állt a g yilkosság mög ött, és azért bízta a helyiekre a
nyomozást, hog y a lehető leg kisebb esélye leg yen annak, hog y elkapják?
Glenne pislog ott. Kinyitotta a száját, de nem szólt semmit.
– Fig yelj, Jørn! – mondta Kaja. – Tudjuk, hog y Bohr azt mondta a
feleség ének, meg ölt valakit Afg anisztánban. És beszéltem Jannal…
– Jannal?
– A különleg es eg ység kiképzője. Mag as, szőke…
– Ja, ig en, aki folyton utánad koslatott! Mármint szintén.
– Lényeg telen – vág ta rá Kaja lesütött szemmel, Harry pedig azt
g yanította, azért tetteti szég yenlősnek mag át, hog y meg adja a nag yhang ú
Glennének, amit akar. – Jan azt mondja, nem jeg yezték fel, hog y Roar meg ölt
volna valakit. Sem bizonyított, sem állítólag os eset nem volt. Leg felső
vezetőként persze nem volt sokat frontvonalban, de a pályafutása korábbi
éveiben nag yon is ott volt, és akkor sem jeg yeztek fel eg yetlen g yilkosság ot
sem a neve mellé.
– Tudom – válaszolta Glenne. – A különleg es eg ység hivatalosan nem volt
Bászrában, Bohr viszont meg fordult ott eg y amerikai különleg es alakulat
kiképzésén. A pletykák szerint reng eteg műveletet látott, de szűz maradt. És
Afg anisztánban akkor járt leg közelebb eg y akcióhoz, amikor a tálibok
elintézték Waag e őrmestert.
– Ig en – bólintott Kaja.
– Ez mi volt? – tudakolta Harry.
Glenne meg vonta a vállát.
– Bohr és Waag e autóval mentek valahová, és meg álltak a sivatag ban, mert
az őrmesternek szarnia kellett. Eg y kőrakás mög é ment, ahonnan húsz perc
múlva sem jött elő, és a kiabálásra sem válaszolt. Bohr azt állította a
jelentésben, hog y kiszállt az autóból, hog y meg keresse. Nekem viszont
meg g yőződésem, hog y nem mozdult a kocsiból.
– Miért ilyen biztos benne?
– Mert olyan átkozottul sok minden nem történhet eg y sivatag ban. Mert a
kőrakás mög ött nyilván néhány tálib paraszt ült puskával és késsel a kezében
arra várva, hog y Bohr az őrmester után menjen. És Bohr természetesen tudta
ezt. Ahog y azt is, hog y eg y g olyóálló autóban biztonság ban van a nyílt
terepen. Tudta, hog y nem lesznek tanúk, akik meg hazudtolhatnák. Ezért
bezárta az összes ajtót, és felhívta a tábort. Én tőlük tudom, hog y nag yjából
ötórányi autóútra voltak. Két nappal később eg y afg án csapat néhány
kilométer hosszú vérnyomra bukkant az aszfalton az őrmester eltűnési
helyétől északabbra. A tálibok időnként úg y kínozták a fog lyaikat, hog y lovas
kocsi után kötötték őket. És eg y még északabbra fekvő falu határában eg y
karóra húzott fejet találtak az út mellett. Az arca a felismerhetetlenség ig
összeroncsolódott az aszfalton, de a Párizsban elvég zett DNS-elemzés
kimutatta, hog y Waag e őrmester volt az.
– Hm. – Harry a kávéscsészét babrálta. – Azért g ondolja ezt Bohrról, mert a
helyében mag a is ug yanezt tette volna, Glenne?
A katonai rendőrség tisztje meg vonta a vállát.
– Nincsenek illúzióim. Emberek vag yunk, a leg kisebb ellenállás irányába
indulunk. De nem én tettem ezt.
– De?
– De ug yanolyan keményen ítélkezek mások felett, ahog y ők ítélkeznének
felettem. És talán Bohr is ezt tenné. Eg y vezetőnek borzasztóan nehéz
elveszítenie a katonáit. Leg alábbis Bohr utána már nem ug yanaz az ember
volt.
– Tehát úg y g ondolja, hog y meg erőszakolta és meg ölte a tolmácsát, de
még is az törte meg , hog y a tálibok kivég ezték az őrmesterét?
Glenne ismét vállat vont.
– Ahog y már mondtam, nem nyomozhattam, ezért csak elméleteim
vannak.
– És melyik a leg jobb?
– Hog y a nemi erőszak csak álca volt, hog y szexuális indítékból elkövetett
g yilkosság nak tűnjön az eset. És íg y a rendőrség a szokásos erőszaktevők
között keresse az elkövetőt. Ami mellesleg eg y meg lehetősen vékony akta
Kabulban.
– És mit akart leplezni ezzel?
– A valódi tervét. Hog y meg öljön valakit.
– Valakit?
– Mint ahog y már biztosan sejti, Bohrnak g ondjai voltak az öléssel. És ha az
ember a különleg es eg ység nél szolg ál, ez ig en nag y probléma.
– Valóban? Nem hittem volna, hog y ennyire vérszomjasak.
 – Nem is, de… Hog y mag yarázzam el? – Glenne a fejét ing atta. – A rég i
vág ású katonákat a különleg es eg ység nél azzal az elg ondolással választották
ki, hog y az ellenség es vonalak mög ötti, hosszan tartó információszerzés lesz
a dolg uk, amelynek során a türelem és a kitartás a leg fontosabb. Hog y úg y
mondjam, ők voltak a norvég hadsereg sífutói, oké? Ide került be Bohr.
Újabban viszont a városi terrorizmus elleni fellépés a fő feladatuk. Érti? És
ebben az új környezetben lassan elterjedt a hír, hog y Bohr… – Glenne arca
g rimaszba torzult, mintha kedvelte volna a nyelvén lévő szó ízét.
– Gyáva? – kérdezte Harry.
– Impotens. Képzelje csak el ezt a szég yent! Ő a főnök, és még mindig szűz.
És nem azért szűz, mert nem volt esélye ölni, vég ül is a különleg es
eg ység nél vannak katonák, akik sosem kerülnek olyan szituációba, hog y
ölniük kelljen. Hanem azért, mert nem tette meg , amikor kellett volna. Érti?
Harry bólintott.
– Bohr tapasztalt játékosként tudja, hog y az első ölés a leg nehezebb –
folytatta Glenne. – Hog y utána könnyebb lesz. Sokkal könnyebb. Tehát eg y
eg yszerű első áldozatot választ. Eg y nőt, aki nem tud védekezni ellene, bízik
benne, és nem sejti a veszélyt. Eg y g yűlölt hazarát, eg y síita muszlimot eg y
szunnita iszlám ország ban, ahol sokaknak lehet indítéka a g yilkosság ra.
Hog y rákapjon az ízére. Vég ül is a g yilkosság eg y eg észen sajátos élmény.
Jobb, mint a szex.
– Tényleg ?
– Azt mondják. Kérdezze csak meg a különleg es eg ység embereit. És kérje
meg őket, hog y őszintén válaszoljanak.
Harry és Glenne eg y darabig eg ymást nézte, majd Glenne pillantása Kajára
siklott.
– Ezek a g ondolatok persze csak az én fejemben fordultak meg . De ha Bohr
valóban bevallotta a feleség ének, hog y meg ölte Helát…
– Halát.
– …akkor számíthattok a seg ítség emre. – Glenne felhajtotta a kávéja
maradékát. – Connolly nem pihen, edzenem kell.

– Nos? – kérdezte Kaja, amikor Harryval az utcán álltak. – Mit g ondolsz

Glennéről?
– Hog y túl hosszút üt, mert nem olvas a pörg etésben.
 – Nag yon vicces.
– Képletesen értettem. Bombasztikus következtetéseket von le a labda
pályájából, de anélkül hog y elemezné, mit csinált az ellenfél az előző
pillanatban az ütővel.
– A zsarg on arra eng ed következtetni, hog y konyítasz valamicskét az
asztaliteniszhez.
Harry meg vonta a vállát.
– Tízéves korunktól Øysteinék alag sorában játszottunk. Ő, én meg Facipő.
És a King Crimson. Tizenhat éves korunkban többet tudtunk a pörg etett
labdáról és a prog resszív rockról, mint a lányokról. Mi… – Harry hirtelen
elhallg atott, és vág ott eg y g rimaszt.
– Mi az? – kérdezte Kaja.
– Csak összevissza locsog ok. Azért… – Harry becsukta a szemét. – Azért
járatom a számat, hog y ne ébredjek fel.
– Hog y ne ébredj fel?
Harry meg int meg vonta a vállát.
– Alszom. Amíg alszom, amíg sikerül az álomban maradnom, tovább
kereshetem a pasast. De néha, például most, meg csúszik a dolog . Az alvásra
kell koncentrálnom, mert ha felébredek…
– Ig en?
– Akkor tudni fog om, hog y ez az eg ész ig az. És akkor meg halok.
Harry a fülét heg yezte. Szög es g umiabroncsok recseg ése az aszfalton. Eg y
kis vízesés zubog ása az Aker-folyón.
– Úg y hang zik, mint amit a pszichológ usom tudatos álmodásnak nevez –
hallotta Kaja hang ját. – Olyan álom, amelyben te irányíthatsz. És ezért
teszünk meg minden tőlünk telhetőt, hog y ne ébredjünk fel.
Harry meg rázta a fejét.
– Én semmit sem irányítok. Én csak meg akarom találni Rakel g yilkosát.
Aztán felébredek. És meg halok.
– Miért nem alszol ig azából? – A nő hang ja g yeng éd volt. – Szerintem rád
férne eg y kis pihenés.
Harry kinyitotta a szemét. Kaja éppen felemelte a kezét, valószínűleg a
vállára akarta tenni, de aztán inkább kisöpört eg y tincset a saját arcából.
Összenéztek.
Harry meg köszörülte a torkát.
– Mintha azt mondtad volna, hog y találtál valamit az ing atlan-
nyilvántartásban.
Kaja pislog ott néhányat.
– Ig en – válaszolta. – Eg y Roar Bohr nevére bejeg yzett hüttét. Eg g edalban.
Eg y és háromneg yed óra autóútra van a Goog le Maps szerint.
– Rendben. Meg kérdezem Bjørnt, el tud-e vinni.
– Biztos, hog y nem kellene meg kérned Katrinét, hog y adjanak ki körözést
ellene?
– Még is milyen alapon? Mert a feleség e nem látta a tulajdon két szemével,
hog y Bohr azon az éjszakán a lányuk szobájában aludt?
– Ha Katrine szerint nem volna elég , amink van, akkor szerinted miért az?
Harry beg ombolta a kabátját, majd előhúzta a telefont.
– Mert az én meg érzéseim több g yilkost buktattak már le, mint bárki
máséi ebben az ország ban.
Harry mag án érezte Kaja elképedt pillantását, miközben felhívta Bjørnt.
– Elvihetlek – mondta Bjørn rövid g ondolkodás után.
– Köszönöm.
– Eg y másik dolog . A memóriakártya…
– Ig en?
– Továbbítottam a borítékot a nevedben Freundnak, a külső 3D-s
szakértőnek. Nem beszéltem vele, de elküldtem neked az elérhetőség ét e-
mailben, úg yhog y te mag ad is felveheted vele a kapcsolatot.
– Hm. Értem. Nem szeretnél belekeveredni.
– Én csak ehhez az eg y szakmához értek, Harry.
– Mint már mondtam, meg értem.
– Ha most kirúg nak, a g yerekkel meg mindennel…
– Hag yd abba, Bjørn, nem neked kell bocsánatot kérned. Én ráng attalak
bele ebbe a szarba.
Csend. Annak ellenére, amit mondott, Harry szinte érezte Bjørn rossz
lelkiismeretének szag át a telefonon keresztül.
– Akkor indulok érted – mondta vég ül Bjørn.

Feláh bűnüg yi felüg yelő széke mög ött ment a ventilátor, az ing még is
rátapadt a hátára. Gyűlölte a meleg et, g yűlölte Kabult, g yűlölte a
külföldieket, g yűlölte a bombabiztos irodáját. De a leg jobban azokat a
hazug ság okat g yűlölte, amelyeket nap mint nap vég ig kellett hallg atnia.
Mint ezét a szánalmas, írástudatlan ópiumtermesztő hazaráét, aki előtte ült.
– Azért hozták hozzám, mert azt állította a kihallg atáson, hog y meg tudja
adni nekünk eg y g yilkos nevét. – mondta Feláh. – Eg y külföldiét.
– Csak ha meg úszom ezt – felelte a férfi.
Feláh szemüg yre vette az összeg örnyedt férfit. A hazara a kezében
g yűrög ette elnyűtt sapkáját, nem pakol volt, de leg alább eltakarta a piszkos
haját. A rimánkodó, tudatlan síita banditák valószínűleg azt hitték, ha
meg ússzák a halálbüntetést, és helyette hosszú börtönbüntetést kapnak, az
keg yelemnek minősül. Valójában az is csak eg y g yötrelmes halálbüntetés
volt, és Feláh a mag a részéről habozás nélkül eg y g yors akasztást választott
volna.
Meg törölte a homlokát eg y zsebkendővel.
– Az attól füg g , milyen információja van számomra. Hadd halljam!
– Az a férfi meg ölte… – mondta a hazara remeg ő hang on. – Azt hitte, senki
sem látja, de én láttam. A saját szememmel, esküszöm, Allah a tanúm.
– Azt mondta, eg y külföldi katona volt.
– Ig en, sir. De nem küzdelemben, g yilkosság volt. Eg yszerű g yilkosság .
– Értem. És ki volt ez a külföldi katona?
– A norvég ok főnöke. Tudom, mert felismertem. Ott volt a falunkban, azt
mondta, azért jöttek, hog y seg ítsenek létrehozni a demokráciát meg
munkahelyeket teremteni és… na ig en, a szokásos.
Feláh érezte, ahog y eltölti a rég vág yott örömmámor.
– Jonassen őrnag yra g ondol?
– Nem, nem íg y hívták. Bo alezredes.
– Úg y érti, Bohr?
– Ig en, ig en, sir.
– És láttad, hog y meg öl eg y afg án férfit?
– Nem, nem ezt láttam.
– Akkor mit?
Ahog y Feláh a férfit hallg atta, izg alma és érdeklődése lassan alábbhag yott,
majd teljesen eltűnt. Először is, mert Roar Bohr alezredes hazautazott, és
minimális volt az esélye, hog y kiadják. Másodszor, mert eg y hazájába
visszatért vezető már nem volt különösebben értékes sakkfig ura Kabul
politikai játékában, amelyet Feláh mindennél jobban g yűlölt. Harmadszor,
mert nem olyan áldozatról volt szó, akire érdemes lett volna pazarolni az
energ iájukat. Az ópiumtermesztő állításait ug yanis ki kéne vizsg álni.
Neg yedszer pedig , mert ez természetesen hazug ság volt. Szemenszedett
hazug ság . Mindenki menteni akarja a bőrét. És minél részletesebben írta le
az előtte ülő ember a g yilkosság ot – eg yébiránt a felüg yelő meg állapította,
hog y a leírása eg ybevág azzal a kevés információval, amit már tudott –,
annál biztosabb lett, hog y olyan g yilkosság ot ecsetel, amelyet ő mag a
követett el. Teljesen eszement ötlet, és Feláh nem fog ja ennek a hipotézisnek
a tisztázására fecsérelni azt a kevés időt és energ iát, amijük van.
Ópiumtermesztés vag y g yilkosság – vég tére is mindenkit csak eg yszer lehet
fellóg atni.
 Huszonhetedik fejezet

– Tényleg nem meg y g yorsabban? – kérdezte Harry, miközben a szemét a

havas eső és a keményen dolg ozó ablaktörlők mög ötti sötétség be
meresztette.
– De ig en, csak nem szeretnék ilyen mennyiség ű pótolhatatlan
ag ykapacitással az autóban lesodródni az útról. – Bjørn szokásához híven
annyira hátradöntötte az üléstámlát, hog y inkább feküdt, mint ült. –
Különösen nem eg y rég imódi biztonság i övvel felszerelt és lég zsák nélküli
járg ánnyal.
Előttük eg y pótkocsis teherautó kanyarodott ki a 287-es út szembejövő
sávjába, és olyan közel haladt el mellettük, hog y Bjørn 1970-es Volvo
Amazonja eg észen beleremeg ett.
– Még nekem is van lég zsákom – mondta Harry, és kikukkantott Bjørn
mellett az alacsony szalag korlátra meg a még mindig jég borította folyóra,
amely az utolsó tíz kilométeren az úttal párhuzamosan haladt. Nevezetesen a
Hag lebu-folyóra, leg alábbis a Harry ölében fekvő telefon GPS-e szerint.
A másik oldalon hóval borított, meredek völg yoldalakat és sötét
fenyőerdőket látott. Előttük pedig ott húzódott az aszfaltút, amely mag ába
szívta a fényszórók fényét, és keskenyen, kiszámíthatóan kanyarg ott a
heg yek, az erdők és a vadon felé. Azt olvasta, hog y ezen a vidéken barna
medvék is élnek.
És ahog y a heg yek kétoldalt föléjük tornyosultak, a rádió hang ja – amely a
számok között minden alkalommal bejelentette, hog y az ország os sug árzású
P10 Country csatornát hallg atják – eg yre rosszabb minőség ű lett, felváltva
recseg ett és némult el.
Harry kikapcsolta.
Bjørn visszakapcsolta. Tekerg etni kezdte az állomáskeresőt. Zúg ás,
valamint az üres világ űr és az ítélet napjának érzése.
– A dig itális rádiózás átvette a hatalmat – állapította meg Harry.
 – Dehog y – mondta Bjørn. – Van itt eg y helyi rádiócsatorna. – Hirtelen eg y
steel g itár hasított élesen a zúg ásba. – Itt ni! – vig yorodott el a bűnüg yi
technikus. – Radio Hallingdal. Norvég ia leg jobb countrycsatornája.
– Ha jól értem, továbbra sem tudsz country nélkül vezetni.
– Ug yan már, az autóvezetés és a country olyan, mint a g in és a tonik –
jelentette ki Bjørn. – És minden szombaton van bing ó. Csak hallg asd!
A steel g itár elhalkult, és eg y hang bejelentette, hog y ideje előkészíteni a
bing ószelvényeket, különösen Flåban. Két héttel ezelőtt ug yanis a játék
története során először mind az öt g yőztes onnan került ki. Aztán újra teljes
hang erővel felharsant a steel g itár.
– Lehalkíthatjuk? – kérdezte Harry, és a telefon világ os kijelzőjére nézett.
– Semmi bajod sem lesz eg y kis countrytól, Harry. Azért kaptad tőlem a
Ramones-albumot, mert az is country, csak álruhában. Íg érd meg , hog y
meg hallg atod az I Wanted Everythinget és a Don’t Come Close-t.
– Kaja hív.
Bjørn kikapcsolta a rádiót, Harry pedig a füléhez emelte a telefont.
– Szia, Kaja!
– Szia! Hol jártok?
– Eg g edalban.
– Azon belül?
Harry kikukucskált az ablakon.
– Valahol a völg y alján.
– Vag yis fog almad sincs?
– Nincs.
– Oké. Nem találtam semmit közvetlenül Roar Bohrról. Nincs rendőrség i
aktája, és akikkel beszéltem, semmi olyat nem mondtak, ami arra utalna,
hog y potenciális erőszaktevő vag y g yilkos lenne. Épp ellenkezőleg ,
mindenki nag yon g ondoskodó férfiként jellemezte. Majdhog ynem
túlság osan is óvja a g yerekeit és a katonáit. Beszéltem a Nemzeti Emberi Jog i
Intézet eg yik alkalmazottjával is, aki ug yanezt mondta.
– Várj! Hog y sikerült szóra bírnod őket?
– Azt mondtam, hog y cikket írok Roar Bohr afg anisztáni munkásság áról a
Vöröskereszt mag azinjának.
– Vag yis a képükbe hazudtál?
– Dehog yis. Lehet, hog y tényleg meg írom azt a cikket. Csak még nem
kérdeztem meg a Vöröskeresztet, hog y érdekli-e őket.
 – Nag yon ravasz. Folytasd!
– Amikor meg kérdeztem az alkalmazottat, hog yan fog adta Bohr Rakel
Fauke meg g yilkolását, azt válaszolta, hog y szomorúnak és levertnek tűnt.
Sokat volt távol az utóbbi napokban, mára pedig beteg et jelentett.
Meg kérdeztem, milyen kapcsolatban volt eg ymással Bohr és Rakel, mire azt
válaszolta, hog y Bohr nag yon is rajta tartotta a szemét Rakelen.
– Nag yon is rajta tartotta a szemét? Úg y értette, hog y szemet vetett rá?
– Nem tudom, mindenesetre íg y fog almazott.
– Hm. Azt mondtad, közvetlenül nincs semmid Bohrról. Ez azt jelenti,
hog y közvetetten van?
– Ig en. Mint említettem, Roar Bohrnak nincs rendőrség i aktája, de találtam
eg y rég i üg yet, amikor rákerestem a nevére az archívumban. Kiderült, hog y
eg y bizonyos Marg aret Bohr 1988-ban a rendőrség hez fordult, mert a
tizenhét éves lányát, Biancát meg erőszakolták. Az anya azt állította, hog y a
lány az erőszak áldozataira jellemző viselkedést mutat, és vág ott sebek
vannak a hasán és a kezén. A rendőrség kihallg atta Biancát, aki tag adta a
nemi erőszakot, és azt mondta, ő vag dosta össze mag át. A jelentés szerint
vérfertőzés g yanúja állt fenn, és a lehetség es g yanúsítottak között
meg említették Bianca apját, valamint a lány bátyját, Roar Bohrt, aki
akkoriban a húszas éveiben járt. Később rövid időre az apa és Bianca is a
pszichiátriára került. De sosem derült ki, mi történt. Ha történt eg yáltalán
valami. Aztán rákerestem Bianca Bohrra. És rábukkantam Sig dal körzeti
meg bízottjának öt évvel későbbi jelentésére. Bianca Bohrt holtan találták,
összezúzódva a húsz méter mag as Norafossen-vízesés alatti sziklákon. A Bohr
család hüttéje nég y kilométerrel feljebb áll a folyónál.
– Sig dal. Az a hütte, ahová tartunk?
– Feltételezem. A boncolás kiderítette, hog y Bianca vízbe fulladt. A
rendőrség arra a következtetésre jutott, hog y baleset történt, és véletlenül
zuhant a folyóba, de valószínűbb, hog y öng yilkos lett.
– Miért?
– Eg y szemtanú látta, ahog y Bianca mezítláb fut a hóban a hütte és a folyó
közötti ösvényen, eg y szál kék ruhában. A folyó több száz méterre van a
hüttétől. És meztelen volt, amikor meg találták. A pszichiátere is
meg erősítette, hog y időről időre öng yilkos g ondolatok fog lalkoztatták.
Eg yébként meg találtam a pszichiáter telefonszámát, és hag ytam üzenetet a
rög zítőjén.
 – Oké.
– Továbbra is Eg g edalban vag ytok?
– Valószínűleg .
Bjørn visszakapcsolta a rádiót, és a szög es g umiabroncsok eg yenletes
zúg ásába eg y számokat soroló monoton hang keveredett. Az erdő és a
sötétség eg yre sűrűbbnek, a heg yoldalak eg yre meredekebbnek tűntek.

Roar Bohr a leg alsó vastag ág ra fektette a feg yvert, és belenézett a

céltávcsőbe. Látta, ahog y a piros pont a fából készült falon táncol, majd
meg állapodik az ablakon. Odabent sötétség honolt, de a férfi úton volt. És
meg kellett állítania, mielőtt mindent tönkretesz. Mert el fog jönni. Roar
Bohr eg yszerűen tudta. Csak idő kérdése. És Roar Bohrnak már csak ideje
volt.

– Itt eg yenesen fel a domboldalon – mondta Harry, és a telefon képernyőjére

nézett, ahol eg y piros, csepp formájú szimbólum jelezte a Kajától kapott
koordinátákat.
Lehúzódtak az út szélére, Bjørn levette a g yújtást, és lekapcsolta a
világ ítást. Harry előrehajolt, és kinézett a szélvédőn, amelyet könnyű eső
pettyezett. A fekete domboldalon eg yetlen fényforrást sem láttak.
– Elég g yéren lakott környéknek tűnik.
– Gyöng yöket kellett volna hoznunk a bennszülötteknek – jeg yezte meg
Bjørn, majd kivette a kesztyűtartóból a zseblámpát és a szolg álati feg yverét.
– Úg y terveztem, hog y eg yedül meg yek fel – mondta Harry.
– Eng em meg itt hag ysz? Félek a sötétben.
– Nem hallottad, amit a lézerirányzékról mondtam? – Harry a homlokára
bökött a mutatóujjával. – Még mindig itt van az ég ésnyom a
Smestaddammennél történtek után. Ez az én üg yem, te pedig apaság i
szabadság on vag y.
– Láttál már olyan filmet, amelyben a csaj azzal szekálja a főhőst, hog y
hadd menjen vele valami veszélyes küldetésre?
– Ig en…
– Én át szoktam tekerni ezeket a részeket, mert úg yis tudom, ki nyeri meg
a vitát. Mehetünk?
 Huszonnyolcadik fejezet

– Biztos, hog y ez lesz az a hütte? – kérdezte Bjørn.

– A GPS szerint ig en – válaszolta Harry, és a telefonja fölé tartotta a
kabátját.
Részben azért, hog y meg védje a készüléket a hófúvást felváltó esőtől,
részben pedig azért, hog y a fénye ne leplezze le őket, ha Bohr esetleg
meg fig yelés alatt tartja a környéket. Mert ha a hüttében van, a benti sötétség
azt jelzi, hog y pontosan ezt csinálja. Harry hunyorg ott. Találtak eg y csapást,
amely eg y szakaszon a csupasz földön haladt, a havas részeken látható barna
lábnyomok pedig arra utaltak, hog y valaki nemrég iben itt járt. Vég ül alig
tizenöt perc alatt rábukkantak az épületre. Bár a hótakaró visszaverte a fényt,
olyan sötét volt, hog y nem lehetett meg állapítani, milyen színű. Harry
pirosra tippelt. Az eső szerencsére elnyomta a közeledésük zaját, viszont a
bentről kiszűrődő esetleg es hang okat is.
– Én bemeg yek, te itt vársz – jelentette ki Harry.
– Ennél valamivel több instrukcióra van szükség em, túl rég óta vag yok
bűnüg yi technikus.
– Lőj, ha olyasvalakit látsz lőni, aki nem én vag yok – mondta Harry, azzal
kibújt az alacsonyan lóg ó, vizes ág ak alól, és a hütte felé indult.
Meg voltak a szabályok arra, hog yan kell behatolni eg y házba, ahol
feg yveres ellenállásra lehet számítani. Harry eg y részüket ismerte. Roar Bohr
valószínűleg mindet. Épp ezért nem sok értelme volt a tervezg etésnek. Harry
az ajtóhoz ment, és lenyomta a kilincset. Zárva. Oldalra lépett, és kétszer
bezörg etett.
– Rendőrség !
Hátát a falnak vetve hallg atózott. Csak az eső folyamatos kopog ását
hallotta. És eg y g ally reccsenését valahol a fák között. Szemét a sötétség be
meresztette, amely olyan volt, mint eg y mozdulatlan, fekete fal. Elszámolt
ötig , majd a pisztoly markolatával az ajtó melletti ablaktáblára sújtott.
Bedug ta a kezét a szilánkok között, és kinyitotta a reteszt. Az ablak bedag adt
a nyirkosság tól, ezért erőnek erejével kellett benyomnia a szárnyat.
Bemászott a házba. Beléleg ezte a friss nyírfahasábok és a hamu erőteljes
illatát. Felkapcsolta a zseblámpát, de távol tartotta a testétől, hátha valaki a
fényre céloz. A fénysug ár körbepásztázta a szobát, és meg találta a
villanykapcsolót az ajtó mellett. Harry meg nyomta, majd hátát g yorsan a
falnak vetette az ablakok között. Pillantása körbevándorolt a helyiség en,
balról jobbra, mint eg y tetthelyen. A nappaliban volt, ahonnan két nyitott
ajtó vezetett az emeletes ág yakkal berendezett hálószobákba. Fürdőszoba
nem volt. Eg y kandalló. Tipikus norvég hüttebútorok fenyőből, eg y rózsás
láda, valamint eg y g éppisztoly és eg y g épkarabély a falnak támasztva.
Dohányzóasztal horg olt terítővel és g yertyatartóval, mellettük
sportmag azin, eg y Hig h Standard HD 22-es pisztoly hang tompítóval, két
csillog ó vadászkés és eg y kockapókerkészlet. A nappali falaira nyomtatott
A/4-es lapokat tűztek. Harry léleg zete elakadt, amikor meg pillantotta Rakelt
a kandalló mellett. A képen eg y rácsos ablak mög ött állt. A holmenkollveieni
ház konyhaablakában. A fotót közvetlenül a vadkamera elől készíthették.
Harry erőt vett mag án, és tovább pásztázta a helyiség et.
Az étkezőasztal fölött több nő portréja lóg ott, némelyik kép alá
újság kivág ásokat tűztek. És amikor Harry a háta mög ötti fal felé fordult,
még több fotót látott. Férfiakról. A nag yjából tucatnyi kép három oszlopba
volt rendezve és eg yfajta rang sor szerint meg számozva. Hármat azonnal
felismert. Az eg yes számot viselő Anton Blix volt, akit több nemi erőszakért
és eg y kettős g yilkosság ért ítéltek el tíz évvel ezelőtt. A kettes számú Svein
Finne. És valamivel lejjebb a hatos számú Valentin Gjertsen. Aztán felismert
még néhányat. Ismert erőszaktevők, leg alább az eg yikük halott, páran pedig
leg jobb tudomása szerint még börtönben ültek. A nappali túlsó falán lóg ó
újság kivág ásokra hunyorg ott. Sikerült elolvasnia eg y vastag on szedett
címet. Erőszak a parkban. A többi cím túl kicsi betűvel volt szedve. Ha
közelebb lépne, azonnal céltáblájává válna eg y kint lapuló lövésznek. Persze
lekapcsolhatná a villanyt, és meg világ íthatná a képeket a zseblámpával.
Harry tekintete a villanykapcsolót kereste, de újra Rakelre tévedt.
Nem látta az arcát, de volt valami a testtartásában. Mint eg y őzike, amely
fejét felemelve a fülét heg yezi az ablak mög ött. Veszélyben volt. Talán ezért
tűnt olyan mag ányosnak. Miközben rám várt, g ondolta Harry. Ahog y én is
vártam rá. Mindketten várakoztunk.
 Azon kapta mag át, hog y ellép a faltól. Be a fénybe. Ahol bárki láthatja. Mi a
fenét művel? Behunyta a szemét.
És várt.

Roar Bohr a kivilág ított szobában álló ember hátát nézte a célkeresztben.
Lekapcsolta a lézerirányzékot, amely leleplezte, amikor Pia és Hole a padon
ült a tónál. Az esőcseppek kopog tak a fákon a feje fölött, és lecsöppentek a
g yakorlósapka pereméről. Várt.

Semmi sem történt.

Harry kinyitotta a szemét. Újra léleg zett.
És elkezdte olvasni az újság cikkeket.
Voltak közöttük olyanok, amelyek már eg észen meg sárg ultak, de akadtak
alig néhány évesek is. Nemi erőszakról szóló riportok. Neveket sehol sem
írtak, csak életkorokat, helyszíneket, az események vázlatát. Oslo, Kelet-
Norvég ia. Az eg yik eset Stavang erben történt. Az ég tudja, hog yan tett szert
Bohr ezekre a képekre, de Harrynak szemernyi kétség e sem volt afelől, hog y
a felvételeken látható nők valamennyien nemi erőszak áldozatai. De mi a
helyzet a férfiakkal? Valamiképp sorrendbe állította Norvég ia leg rosszabb –
vag y más szemszög ből nézve leg jobb – erőszaktevőit? Ez ad neki ihletet?
Hozzájuk méri mag át?
Harry elfordította a biztonság i zárat, és kinyitotta a bejárati ajtót.
– Bjørn! Tiszta a leveg ő!
Pillantása arra a képre tévedt, amely az ajtó mellé volt felerősítve. Éles
napsütésben hunyorg ó zöld szempár, a szélben eg y mézbarna hajtincset
félresimító kéz, fehér mellény, rajta vörös kereszt, sivatag i táj, a heg yes
fog ait kivillantva mosolyg ó Kaja.
Harry lenézett. Ug yanaz a fekete katonai bakancs, amelyet Bohrék
folyosóján látott.
A kőrakás. A tálibok, akik arra várnak, hog y a kettes számú személy is
kiszálljon a g olyóálló autóból.
– Ne, Bjørn! Ne!

– Szóval Kaja Solness – ismételte a szinte túlság osan is mély hang a tűzhely
melletti fekete pultról.
 – Az oslói rendőrség nyomozója – mondta Kaja hang osan, miközben hiába
keresett valami ehetőt a hűtőszekrényben.
– És miben lehetek a szolg álatára, Solness nyomozó?
– Eg y nemierőszak-sorozat üg yében nyomozunk. – Kaja öntött mag ának
eg y pohár almalevet, abban a reményben, hog y sikerül kissé feljebb
tornásznia a vércukorszintjét. Az órára pillantott. Amióta utoljára itthon járt,
nyílt eg y helyes kisvendég lő a Vibes g atén. – Természetesen tisztában
vag yok azzal, hog y pszichiáterként a jelenleg i beteg ei esetében érvényes
önre a titoktartási kötelezettség , ám most eg y elhunytról lenne szó…
– Ug yanazok a szabályok.
– …akinek a támadóját szeretnénk meg akadályozni abban, hog y más nőket
is meg erőszakoljon.
A vonal másik vég én csend lett.
– Szóljon, ha vég e a g ondolkodási szünetnek, London. – Kaja nem tudta,
hog y az utónév, a világ eg yik leg nag yobb városának neve miért ébreszti
benne a mag ány érzését.
Kikapcsolta a kihang osítást a telefonon, és visszament a nappaliba a
g yümölcslével.
– Kérdezzen, és meg látjuk – felelte a pszichiáter.
– Köszönöm. Emlékszik Bianca Bohrra, aki a páciense volt?
– Ig en. – A férfi olyan hang súllyal válaszolt, hog y Kaja biztos volt benne,
arra is emlékszik, hog yan ért vég et a beteg élete.
– Amikor Bianca a beteg e volt, felmerült mag ában, hog y esetleg
meg erőszakolták?
– Nem tudom.
– Rendben. Mutatott olyan viselkedést, ami arra utalhat…
– Eg y pszichotikus ember viselkedése sok mindent jelezhet. Nem zárom ki
a nemi erőszakot. Vag y az abúzust. Vag y eg yéb traumát. De ez csak
spekuláció.
– Bianca apjának szintén mentális problémái voltak, és bekerült a
pszichiátriára. Beszélt Bianca róla?
– A pszichiáterrel folytatott beszélg etés során az ember általában a
szülőkkel való kapcsolatnál köt ki. De semmi különösre nem emlékszem.
– Értem. – Kaja meg nyomott eg y g ombot az asztalon fekvő laptopon,
amitől életre kelt a képernyő. A meg dermedt kép eg y ember sziluettjét
ábrázolta, aki éppen kilép Rakel házának ajtaján. – És mi a helyzet Bianca
bátyjával, Roarral?
Újabb hosszú szünet. Kaja ivott eg y kortyot, és kinézett a kertbe.
– Eg y szabadlábon lévő tettes elfog ásáról van szó, aki többször követett el
nemi erőszakot?
– Ig en – felelte Kaja.
– Amikor Bianca az osztályon feküdt, az eg yik ápoló feljeg yezte, hog y
Bianca álmában többször is eg y nevet kiabált. Azt a nevet, amit az imént
említett.
– Gondolja, hog y Biancát meg erőszakolták, de nem az apja, hanem a
bátyja?
– Mint már mondtam, Solness, nem zárhatom ki…
– De meg fordult a fejében ez a g ondolat?
Kaja a fülét heg yezte, hátha sikerül valami következtetést levonnia a
pszichiáter léleg zéséből, de csupán az esőt hallotta odakintről.
– Bianca mesélt valamit, de hang súlyozom, pszichotikus volt, és eg y
pszichotikus beteg összevissza beszél.
– Mi volt az?
– Hog y a bátyja abortuszt vég zett rajta a család hüttéjében.
Kaja meg borzong ott.
– Természetesen nem biztos, hog y ez tényleg meg történt – tette hozzá
London. – De emlékszem eg y rajzra, amely az ág ya fölött lóg ott a szobájában.
Eg y hatalmas sast ábrázolt, amely eg y kisfiú fölött lebeg . És a rag adozó
madár csőréből a ROAR szó jött ki.
– Mint az „üvöltés” ang olul?
– Ig en, annak idején úg y döntöttem, hog y íg y értelmezem.
– És most?
A férfi mélyet sóhajtott a telefonban.
– Eg y beteg váratlan öng yilkosság a esetén az orvosa sokszor hiszi azt,
hog y mindent rosszul értelmezett, és rosszul is cselekedett. Bianca akkor
halt meg , amikor már azt hittük, hog y a felépülés útjára lépett. Az eset után
előkerestem a rég i jeg yzeteimet, hog y lássam, hol értettem félre őt, hol
tévedtem. És felfedeztem, hog y kétszer is azt mondta, meg ölték a bátyját, de
én ezt pszichotikus zag yvaság nak g ondoltam.
– Kik ölték meg ?
– Ők ketten. Bianca és a bátyja mag a.
– Mit jelent ez? Azt hitte, Roar meg halt, és ők okozták a halálát?
Roar Bohr leeng edte a puska csövét, de továbbra is az ág on pihentette.
A céltávcsőben látott ember eltávolodott a kivilág ított ablaktól.
Bohr a sötétség ben hallható hang okra fig yelt.
Eső. Gumiabroncsok csikorg ása a nedves aszfalton. Volvóra tippelt.
Szerette a Volvókat itt a Lyder Sag ens g atén. És a Volkswag ent. A kombit. A
drág a modelleket. Smestadban inkább Audik és BMW-k jártak. A kertek itt
nem voltak olyan makulátlanok és frissen nyírottak, mint az ő környékükön,
de a látszólag os rendezetlenség nem feltétlenül követelt kevesebb munkát a
kertészektől. Kaja elburjánzott kertje kivételt képezett, itt eg yenesen
anarchia uralkodott. A lány védelmére szóljon, hog y az elmúlt években nem
sokat lakott itthon. És Bohr nem panaszkodhatott, hiszen az elvadult bokrok
és fák között jobb búvóhelye akadt, mint Kabulban bármikor. Eg yszer eg y
kiég ett autóroncs mög ött kellett elrejtőznie eg y g arázs tetején, ahol
könnyűszerrel észrevehették volna, de az volt az eg yetlen hely, ahonnan
zavartalanul rálátott az eg yütt lakó lányok otthonára. Épp elég időt töltött
már Kaja Solness meg fig yelésével ahhoz, hog y tudja, a lány nem hag yta
volna íg y elvadulni a kertjét, ha nem lett volna fontosabb dolg a. És jó sok
fontosabb dolg a volt. Az emberek reng eteg különös dolg ot csinálnak, amikor
azt hiszik, nem látják őket, és Roar Bohr olyasmiket is tudott Kaja Solnessről,
amikről másoknak fog almuk sem volt. Például, hog y mit szeret nézni az
interneten. A Swarovski céltávcső seg ítség ével könnyedén elolvasta a
szöveg et az íróasztalon álló számítóg ép képernyőjén, amikor Kaja nem volt
útban. És a lány épp az imént nyomott meg eg y g ombot, hog y a monitor
életre keljen. Eg y kép volt rajta. Éjjel készült, eg y kivilág ított ablakú házat
ábrázolt.
Beletelt néhány másodpercbe, mire Bohr rádöbbent, hog y Rakel házát látja.
Állított a céltávcsövön, a kép még élesebb lett. Most már azt is látta, hog y
nem állókép, hanem film. A felvétel nag yjából arról a helyről készült, ahol
állni szokott. Mi a fene? Ebben a pillanatban Rakel házának ajtaja kinyílt, és
eg y sziluett jelent meg . Bohr visszafojtotta a léleg zetét, hog y a kép teljesen
stabil leg yen, és sikerült leolvasnia a felvétel alján található időpontot és
dátumot.
A g yilkosság éjszakája volt.
Roar Bohr kifújta a leveg őt, és a fa törzséhez támasztotta a feg yvert.
 Vajon elég jó minőség ű a kép ahhoz, hog y azonosítani lehessen az illetőt?
Vég ig húzta a bal kezét a csípőjén. A karambit késen.
Gondolkozz! Gondolkozz, és ha kell, cselekedj.
Az ujjbeg ye a hideg , tig riskarom formájú acélt ciróg atta. Fel és le. Fel és
le.

– Vig yázz! – fig yelmeztette Harry Bjørnt.

– Most éppen mire? – kérdezte Bjørn.
Harry nem tudta, hog y Bjørn az előbbi teljesen szükség telen
fig yelmeztetésére g ondol-e.
– Ónos eső.
– Látom – mondta Bjørn, és lassított, mielőtt rákanyarodott a hídra.
Az eső elállt, ám az aszfalton vékony jég réteg csillog ott. Miután átkeltek a
folyón, az út újra biztonság ossá vált, és Bjørn felg yorsított. Eg y tábla bukkant
fel előttük. Oslo nyolcvanöt kilométer. Nem volt nag y a forg alom, és ha az
aszfalt száraz marad, eg y bő óra alatt a városban lehetnek.
– Eg észen biztos, hog y nem adatsz ki körözést? – kérdezte Bjørn.
– Hm. – Harry becsukta a szemét.
Roar Bohr nemrég iben járt a hüttében, a fáskosárban talált újság hatnapos
volt. Most azonban nem tartózkodott ott. Az ajtó előtt nem voltak nyomok a
hóban. A házban nem volt étel. A dohányzóasztalon álló kávéscsésze alját
penész borította. Az ajtó mellett lévő bakancs száraz volt. Valószínűleg több
ilyen lábbelivel is rendelkezett.
– Felhívtam a 3D-s szakértőt, Freundot. Eg yébként Sig urd a keresztneve.
Bjørn kuncog ott.
– Katrine annak idején felvetette, hog y a Suede énekese után nevezzük el a
g yereket Brettnek. Brett Bratt. Mit mondott Freund?
– Meg nézi a memóriakártyát, és a hét vég e felé jelentkezik. Elmag yaráztam
neki, mi van a filmen, mire azt mondta, hog y a kevés fény miatt nem sok
mindent tud kezdeni vele. De úg y véli, hog y az ajtó és a lépcső
mag asság ának meg mérése után meg tudja majd adni a személy
testmag asság át. Ha az alapján, amit házkutatási parancs nélkül, eg y betörés
során találtunk a hüttéjében, bejelentem, hog y Bohrt kell keresni, te is bajba
kerülsz, Bjørn. Jobb, ha inkább a filmen látható fickó mag asság ára
hivatkozom, már amennyiben eg yezik Bohréval, mert a felvételek nem
köthetők hozzád. Felhívom a Kripost, meg mondom, hog y vannak képeim,
amelyek szerint Bohr a helyszínen járhatott, és javaslatot teszek a hütte
átkutatására. Találni fog nak ug yan eg y betört ablakot, de azt bárki tehette.
Harry az eg yenes útszakasz vég én villog ó kék fényre lett fig yelmes.
Elhajtottak eg y elakadást jelző háromszög mellett. Bjørn lelassított.
A sávjukban eg y pótkocsis teherautó állt az út szélén. A másik oldalon eg y
személyautó roncsa préselődött a folyó melletti szalag korláthoz. Harryt eg y
összenyomott konzervdobozra emlékeztette.
Eg y rendőr továbbintette őket.
– Várj! – szólalt meg Harry, és letekerte az ablakot. – Az autónak oslói
rendszáma van.
Bjørn lefékezett eg y buldog képű, bikanyakú rendőr mellett, akinek a karja
túlság osan rövidnek tűnt ormótlanná g yúrt felsőtestéhez képest.
– Mi történt? – kérdezte Harry, és felmutatta az ig azolványát.
A rendőr a dokumentumra nézett, és bólintott.
– Most hallg atják ki a teherautó sofőrjét, úg yhog y eg yelőre nem tudjuk
pontosan. Mivel csúszik az út, elképzelhető, hog y baleset volt.
– Nem túl eg yenes ez a szakasz ehhez?
– De ig en – felelte a rendőr, és összeráncolta a homlokát. – Havi eg y baleset
a minimum errefelé. Mag unk közt csak green mile-nak hívjuk. Tudja, az utolsó
útszakasz, amit a halálraítéltek meg tesznek a villamosszékig Amerikában.
– Hm. Eg y oslói illetőség ű pasast keresünk, ezért érdekelne, ki vezette a
személyautót.
A rendőr mélyet sóhajtott.
– Tudja, amikor eg y alig ezerháromszáz kilós autó nyolcvannal-
kilencvennel frontálisan ütközik eg y közel ötventonnás pótkocsis
teherautóval, a biztonság i öv és a lég zsák az ég világ on semmit sem seg ít.
Azt sem tudnám meg mondani, ha a saját öcsém ült volna a kocsiban. Vag y a
nővérem. Az autó eg y bizonyos Stein Hansen nevén van, íg y a további
fejleményekig azt feltételezzük, hog y ő az.
– Köszönöm – biccentett Harry, és feltekerte az ablakot.
Szótlanul hajtottak tovább.
– Meg könnyebbültnek tűnsz – szólalt meg Bjørn eg y idő után.
– Tényleg ? – lepődött meg Harry.
– Túl könnyű lett volna, ha Bohr ilyen olcsón meg ússza, nem?
– Eg y halálos karambolban?
 – Úg y értem, ha itt hag yott volna tég ed ebben a világ ban, ahol eg yedül
kell vég ig szenvedned a hátralévő életedet. Nem lenne túl ig azság os, nem?
Azt akarod, hog y ő is szenvedjen.
Harry kinézett az ablakon. A hold kikandikált a felhőtakaró repedésein, és
ezüstös csillog ásba vonta a folyó jeg ét.
Bjørn bekapcsolta a rádiót.
The Hig hwaymen.
Harry eg y darabig csendben ült, aztán előhúzta a telefonját, és felhívta
Kaját.
A nő nem vette fel.
Furcsa.
Meg int meg próbálta.
Meg várta, amíg bekapcsol az üzenetrög zítő, és meg szólal Kaja hang ja.
Rakelére emlékeztetett. Aztán sípolás. Harry meg köszörülte a torkát.
– Én vag yok. Hívj vissza!
Nyilván üvölteti a zenét fejhallg atóban.
Az ablaktörlők letisztították a szélvédőt. Újra és újra. Új kezdet, tiszta lap
minden harmadik másodpercben. Örök bűnbocsánat.
A rádióban két szólamban jódliztak és bendzsóztak.
 Huszonkilencedik fejezet

Két és fél évvel ezelőtt

Roar Bohr letörölte az izzadság ot a homlokáról, és felnézett a sivatag fölé

boruló ég re.
A nap meg olvadt, nem láthatta. Szétfolyt, és felkenődött a párás kékség re
mint valami sárg aréz réteg . Alatta pedig eg y barátkeselyű repült,
háromméteres szárnyfesztávolság ával fekete keresztet rajzolt erre a rézsárg a
mázra.
Roar Bohr újra körülnézett. Csak ők ketten voltak itt. Ők ketten és a
hatalmas, üres kősivatag , a lankás heg yek és a kőrakások. Természetesen
meg szeg ték a biztonság i előírásokat, amikor behajtottak eg y ilyen kevéssé
védett területre – két férfi eg y autóban. A jelentéséből azonban ki fog
derülni, hog y g esztusnak szánta: meg akarta enyhíteni az afg án szíveket
Hala szülőfalujában azzal, hog y személyesen szállítja haza a holttestet, épp
oly védtelenül, mint amilyen a lány volt, amikor meg halt.
Még eg y hónap, és hazautazik a harmadik és eg yben utolsó afg anisztáni
kiküldetéséről. Hazavág yott, mindig honvág ya volt, még sem örült. Mert
tudta, hog y a hazatérése után két-három héttel újra visszavág yik majd ide.
De nem lesz több út. Meg pályázott eg y állást, amelyet meg is kapott: az
újonnan létrehozott Nemzeti Emberi Jog i Intézet vezetője lesz Oslóban. Az
intézetet a parlamentnek rendelték alá, de önálló szervezetként működött.
Azonkívül, hog y emberi jog i kérdéseket vizsg álnak ki, az ország g yűlés
tájékoztatása és tanácsadás lesz a feladatuk, de ezen túlmenően mag uk
dönthetik el, mivel fog lalkoznak. Ez azt jelenti, hog y ő és a tizennyolc
munkatársa befolyással bír arra, milyen meg bízatásokat kapjanak. Sok
tekintetben ez eg yfajta folytatása lesz az Afg anisztánban vég zett
munkájának, csak éppen feg yver nélkül. Köszönettel elfog adta. Úg ysem lesz
belőle tábornok. Ezt eg y ponton fig yelmesen és diszkréten az ember
tudomására hozzák. Hog y nem tartozik a kevés kiválasztott közé. De nem
ezért kell elhag ynia Afg anisztánt.
Látta lelki szemei előtt az aszfalton fekvő Halát. Általában nyug ati ruhát
hordott diszkrét hidzsábbal, de azon az éjszakán eg y kék salvár kamízt viselt,
amely fel volt húzva a derekáig . Bohr emlékezett a meztelen csípőjére és
hasára, a bőre lassan kihunyó rag yog ására. Még halálában is Biancára
hasonlított. Már akkor észrevette, amikor Hala bemutatkozott neki, és azt
mondta, ő lesz a tolmácsa. Már ekkor látta, hog y a szeméből Bianca néz rá,
aki visszajött a halálból, a folyóból, hog y újra vele leg yen. De ezt Hala nem
tudhatta, ez nem olyasmi volt, amit Bohr képes lett volna elmag yarázni neki.
És most Hala is elment.
De talált eg y másikat, aki úg y nézett ki, mint Bianca. A Vöröskereszt
biztonság i főnökét. Kaja Solnesst. Lehet, hog y Bianca most Kajában él? Vag y
másokban. Majd meg keresi.
– Ne csináld ezt! – rimánkodott a férfi, aki az út szélén parkoló Land Rover
mög ött térdelt az aszfalton.
A világ os, terepszínű eg yenruha mellrészén lévő három V-ből álló
rang jelzés arról árulkodott, hog y őrmester, az uniformis bal karján pedig a
norvég hadsereg különleg es eg ység ének jelképe, eg y szárnyakkal ellátott tőr
ékeskedett. A keze összekulcsolva. De valószínűleg csak azért, mert a két
csuklója a hadifog lyoknál is használt, keskeny, fehér g yorskötözővel volt
összekötve. A g yorskötözőhöz eg y ötméteres lánc csatlakozott, amelynek
másik vég e hozzá volt erősítve a Land Rover csomag tartójának ajtajához.
– Eng edj el, Bohr! Van pénzem. Örököltem. Tudom tartani a számat, ha te
is tudod. Soha senki sem tudja meg , mi történt!
– És mi történt? – kérdezte Bohr, anélkül hog y elvette volna a Colt Canada
C8 csövét az őrmester homlokáról.
A férfi nyelt eg yet.
– Eg y afg án csaj. Hazara. Mindenki tudja, hog y közel álltatok eg ymáshoz,
de ha nincs balhé, hamar elfelejtik majd.
– Nem kellett volna elmondanod, mit láttál, Waag e. Nem fog od elfelejteni.
És én sem fog om elfelejteni. Ezért meg kell, hog y öljelek.
– Kétmillió. Kétmillió korona, Bohr. Nem, két és fél. Készpénzben, amint
meg érkezünk Norvég iába.
Roar Bohr a Land Rover felé indult.
– Ne, ne! – sikoltotta a katonája. – Te nem vag y g yilkos, Bohr!
 Roar Bohr beült, beindította az autót, és a g ázra lépett. A visszapillantó
tükörben látta, hog y az út eg yenes, remeg ő vonalként nyúlik a horizont felé.
Nem észlelt ellenállást, amikor a lánc talpra rántotta az őrmestert, aki futni
kezdett az autó után.
Roar lelassított. Aztán amikor a lánc veszített feszesség éből, újra g yorsított
eg y kicsit. Az őrmestert fig yelte, aki összekulcsolt kezét előrenyújtva
botorkált utána.
Neg yven fok. Az őrmester még g yalog os tempóban is hamar kiszárad, nem
tudja majd eg yenesen tartani mag át, összeesik. Eg y lovas kocsis paraszt jött
velük szembe az úton. Amikor elhaladtak mellette, az őrmester odakiáltott
neki, seg ítség et kért, a paraszt azonban csak lehajtotta turbános fejét, és a
g yeplőre szeg ezte pillantását. Külföldiek. Tálibok. Ez az ő háborújuk volt, és
nem ezé a paraszté. Ő az aszály, az éhség , a mindennapok örökké ismétlődő
kihívásaival és g yötrelmeivel harcolt.
Bohr előrehajolt, és felnézett az ég re.
A barátkeselyű követte őket.
Senki imája nem hallg attatik meg . Senkié.

***

– Biztos, hog y ne maradjak? – kérdezte Bjørn.

– Menj haza, várnak – válaszolta Harry, és kinézett az autó ablakán.
Kaja nappalijából fény szűrődött ki.
Harry kiszállt, és rág yújtott a cig arettára, amelyet a kocsiban nem
szívhatott el.
– Új szabályok vannak a g yerek miatt – mag yarázta Bjørn. – Katrine nem
tűri a füstszag ot.
– Hm. Eg yből átveszik a hatalmat, ahog y anya lesz belőlük, mi?
Bjørn meg vonta a vállát.
– Nem tudom. Nálunk mindig is Katrine kezében volt a hatalom.
Harry szívott nég y mély slukkot, majd elnyomta a cig arettát, és
visszadug ta a dobozba. A kapu halkan feljajdult, amikor kinyitotta. A vasról
csepeg ett a víz. Ezek szerint itt is esett.
Felment az ajtóhoz, és becseng etett. Várt.
Tíz másodperc után lenyomta a kilincset. Nyitva volt, akárcsak leg utóbb.
Déjà vu érzéssel lépett be a házba, és haladt el a nyitott konyhaajtó mellett. A
konyhaasztalon eg y töltőn lévő telefont látott. Ez meg mag yarázza, miért
nem vette fel Kaja. Talán. Kinyitotta a nappali ajtaját.
A helyiség üres volt.
Éppen Kaja nevét akarta kiáltani, amikor az ag ya valami zajt észlelt a háta
mög ül: eg y padlódeszka nyikorg ását. A másodperc tört része alatt arra a
következtetésre jutott, hog y biztosan Kaja az. Lefelé tart az emeletről, vag y
éppen most lép ki a vécé ajtaján. Ezért nem kapcsolt be azonnal a riasztó
Harry fejében.
Csak akkor, amikor eg y kar fonódott a nyakára, és eg y rong yot szorítottak
a szájára meg az orrára. Az ag ya csupán ebben a pillanatban észlelte a
veszélyt, és ösztönösen azt a parancsot adta ki, hog y veg yen mély léleg zetet,
mielőtt a rong y teljesen elzárja a leveg ő útját. És mire a lassabb kog nitív
folyamatok révén Harry meg értette, hog y pontosan ez a cél, már túl késő
volt.
 Harmincadik fejezet

Harry körülnézett. Eg y bálteremben volt. A zenekar lassú kering őt játszott.

Észrevette a nőt. Eg y fehér abrosszal leterített asztalnál ült az eg yik
kristálycsillár alatt. A mellette helyet fog laló két szmoking os férfi hiába
próbálta felkelteni a fig yelmét, ő Harryt nézte. Arra kérte, hog y siessen. A
fekete ruhát viselte. Az eg yiket a sok közül, amelyet Harry „a fekete ruhának”
nevezett. És amikor vég ig nézett saját mag án, látta, hog y az a fekete öltöny
van rajta, amelyben keresztelőre, esküvőre és temetésre jár. Elindult az
asztalok között, de lassan haladt, mert a helyiség tele volt vízzel. És
alig hanem erősen hullámzott is, mert a hullámok előbb előre taszig álták,
majd visszahúzták. Az S betűt formázó kristálycsillár a kering ő ritmusára
leng ett. Amikor odaért, és mondani akart valamit, a lába elszakadt a
padlótól, és a teste emelkedni kezdett. A nő utánanyúlt, de már nem érte el.
Bár felállt a székről, és nyújtózkodott, ő lent maradt, miközben Harry eg yre
feljebb emelkedett. Aztán Harry arra lett fig yelmes, hog y a víz vörösre
színeződött, és a nő teljesen eltűnt. A víz vörös és meleg volt, Harry fejében
pedig eg yre nőtt a nyomás. Csak most vette észre, hog y nem tud léleg ezni.
Hát persze hog y nem tud! Kapálózni kezdett, mihamarabb el kellett érnie a
felszínt.
– Jó estét, Harry!
Kinyitotta a szemét, de a fény olyan éles volt, akár a kés, íg y rög tön be is
csukta.
– Kloroform. Persze eg y kicsit rég imódi, de hatékony. Az E14-nél is ezt
használtuk, amikor el kellett rabolni valakit.
Harry résnyire nyitotta a szemét. Az arcába világ ítottak eg y lámpával.
– Valószínűleg eg y csomó kérdése van. – A hang a fény mög ötti
sötétség ből jött. – Mi történt? Hol vag yok? Ki ez a pasas?
Csak néhány szót váltottak a temetésen, Harry még is felismerte a hang ot
és az alig hallható raccsolást.
 – De hadd válaszoljak arra, amit a leg inkább szeretne tudni: „Mit akar tenni
velem?”
– Bohr – szólalt meg Harry rekedten. – Hol van Kaja?
– Ne törődjön vele.
Harry az akusztikából úg y sejtette, hog y eg y nag y szobában ül. A falak
valószínűleg fából készültek. Vag yis nem pincében voltak. Viszont a leveg ő
hideg és nyers volt, mintha az épület nem lett volna használatban. A szag
semleg es, akár eg y rendezvényteremben vag y eg y eg yterű irodában. Erről
lehet szó. A karja eg y irodaszék karfájához, a lába pedig a csillag alakú
lábhoz volt rag asztószalag ozva. Nem volt festékszag , nem tűnt úg y, mintha
felújítás zajlana, de a fény visszaverődéséből arra következtetett, hog y a szék
alá és elé takarófóliát terítettek a parkettára.
– Kaját is meg ölte, Bohr?
– Is?
– Meg Rakelt is. És a többi lányt, akinek a képe a hüttéjében lóg .
Harry hallotta a másik lépteit a fény mög ül.
– Tartozom eg y vallomással, Harry. Valóban öltem. Azt hittem, képtelen
vag yok rá, de kiderült, hog y tévedtem. – A léptek zaja meg szűnt. – És azt
mondják, ha eg yszer elkezdi az ember…
Harry hátrahajtotta a fejét, és az álmennyezetre meredt. Az eg yik panelt
eltávolították, és eg y rakás elvág ott vezeték lóg ott ki belőle. A
számítóg épekhez vezethettek.
– Hallottam eg y pletykát arról, hog y az eg yik katonám a különleg es
eg ység nél, Waag e tud valamit a tolmácsom, Hala meg g yilkolásáról. És
amikor utánajártam, és kiderítettem, mit tud, rájöttem, hog y nag y
valószínűség g el ő mag a követte el a g yilkosság ot.
Harry köhög ött.
– Waag e nyilván a nyomára akadt, ezért mag a meg ölte. És most eng em is
meg akar ölni. Nem leszek a kicseszett g yóntatópapja, úg yhog y essünk túl a
kivég zésen, Bohr!
– Félreért, Harry.
– Amikor valakit mindenki félreért, az illetőnek nem árt mag ába néznie,
hog y nem vele van-e a g ond, Bohr. Gyerünk, mag a szánalmas rohadék,
készen állok!
– Semmi ok a sietség re.
– Hátha jobb ott, mint itt. És talán a társaság is kellemesebb.
 – Félreért, Harry. Hadd mondjam el!
– Nem! – Harry meg ráng atta a kezét, de a rag asztó szilárdan tartotta.
– Fig yeljen rám, kérem! Nem öltem meg Rakelt.
– Tudom, hog y mag a ölte meg ! Nem akarom hallani sem ezt, sem pedig a
szánalmas kifog á…
Harry elhallg atott, amikor Roar Bohr arcát hirtelen fény világ ította meg
alulról, mint valami horrorfilmben. Beletelt eg y másodpercbe, mire rájött,
hog y a fény eg y telefon kijelzőjéről jön, amely eg y asztalon hevert kettőjük
között, és ebben a pillanatban cseng eni kezdett.
Bohr a készülékre nézett.
– A mag a telefonja, Harry. Kaja Solness az.
Bohr meg nyomta a zöld g ombot a képernyőn, majd Harry füléhez tartotta
a telefont.
– Harry? – Kaja hang ja volt.
Harry meg köszörülte a torkát.
– Hol… Hol vag y?
– Épp most értem haza. Láttam, hog y hívtál, de muszáj volt ennem
valamit, úg yhog y átug rottam ebbe a közeli új vendég lőbe, a telefonomat
meg a töltőn hag ytam. Mondd csak, te jártál itt?
– Miért?
– A laptopom átkerült az íróasztalról a dohányzóasztalra. Mondd, hog y te
voltál, különben frászt kapok.
Harry a lámpa fényébe bámult.
– Harry? Hol vag y? Úg y hang zik…
– Én voltam – mondta Harry. – Nincs miért ag g ódnod. Fig yelj csak, most
dolg om van, később felhívlak, rendben?
– Rendben – felelte Kaja kétkedve.
Bohr meg nyomta a piros g ombot, és visszatette a telefont az asztalra.
– Miért nem fújt riadót?
– Ha lett volna értelme, nem hag yta volna, hog y beszéljek vele.
– Szerintem meg azért, mert hisz nekem, Harry.
– Eg y székhez kötözött. Nem számít, mit g ondolok.
Bohr újra kilépett a fénybe. Eg y jókora, széles peng éjű kés volt a kezében.
Harry nyelni próbált, de túlság osan száraz volt a szája. Bohr Harry felé nyúlt
a késsel. A szék jobb karfája alá. Vág ott. Majd meg ismételte a bal oldalon is.
Harry felemelte kiszabadított karját, és elvette a kést.
 – Azért rag asztottam a székhez, hog y ne támadjon meg , amíg nem hallott
mindent – mondta Bohr, miközben Harry levág ta a rag asztószalag ot a
lábáról. – Rakel mesélte, hog y a g yilkosság i nyomozásai miatt
meg fenyeg ették mag ukat. Beszélt a szabadlábon lévő bűnözőkről. Ezért
vig yáztam mag ukra.
– Ránk?
– Elsősorban Rakelre. Őrködtem. Épp úg y, ahog y Kajára is vig yáztam
Kabulban, miután Halát meg erőszakolták és meg ölték. Aztán Oslóban is.
– Tudja, hog y ezt paranoiának hívják?
– Ig en.
– Hm. – Harry feleg yenesedett, és az alkarját masszírozta. Mag ánál tartotta
a kést. – Meséljen!
– Hol kezdjem?
– Az őrmesternél.
– Ig enis. A különleg es eg ység hez nem vesznek fel idiótákat, mert elég
szűk a tű foka, amin át kell bújni. Waag e őrmester viszont azok közé a
katonák közé tartozott, akiknek több tesztoszteron jutott, mint ag y, hog y
úg y mondjam. Hala meg g yilkolása után napokig mindenki az esetről beszélt.
A fülembe jutott, hog y valaki azt mondta, Hala nag yon szerette Norvég iát,
mert eg y norvég szót tetováltatott a testére. Utánanéztem a dolog nak, és
kiderítettem, hog y Waag e őrmester mondta ezt eg y pohár ital mellett a
bárban. Épp csak annyi volt a g ond, hog y Hala mindig tetőtől talpig
felöltözve járt, a tetoválás pedig közvetlenül a szíve fölött helyezkedett el.
Kizárt, hog y Hala bármiféle kapcsolatba bonyolódott volna Waag éval. És
tudom, hog y titokban tartotta a tetoválást. Bár a henna használata széles
körben elterjedt, az állandó tetoválást sok muszlim a „bőr bűnének” tartja.
– Hm. De mag a előtt nem volt titok.
– Nem. A tetoválón kívül csak én tudtam róla. Mielőtt elkészíttette volna,
Hala meg kérdezte, hog y írják a szót, és nincs-e olyan jelentése, amiről nem
tud.
– És mi volt az a szó?
Bohr szomorúan elmosolyodott.
– „Barát”. Nag yon szerette a nyelvet.
– Waag e azoktól is hallhatott a tetoválásról, akik meg találták Halát, vag y a
boncolást vég ezték.
– Épp ez az – mondta Bohr. – A késszúrások közül kettő… – Meg állt,
akadozó léleg zetet vett. – A tizenhat késszúrás közül kettő a tetoválást érte,
csak az tudta elolvasni, aki tisztában volt vele, mi áll ott.
– Vag y aki meg erőszakolta a lányt. Mert az láthatta a tetoválást, mielőtt
leszúrta.
– Ig en.
– Értem, de ez nem ig azi bizonyíték, Bohr.
– Nem az. A nemzetközi erők mentelmi jog okra vonatkozó szabályai
szerint Waag ét Norvég iába küldték volna, ahol eg y közepesen jó üg yvéd is
kihúzta volna a pácból.
– Szóval kinevezte mag át törvényszéknek?
Roar Bohr bólintott.
– Hala az én tolmácsom volt. Az én felelősség em. Ahog y Waag e őrnag y is.
Felvettem a kapcsolatot Hala szüleivel, és azt mondtam, hog y személyesen
fog om elvinni a lányuk földi maradványait a falujukba. Ami ötórás autóútra
volt Kabultól. Nag yrészt a kopár sivatag on keresztül. Waag ét rendeltem
mag am mellé, ő vezetett. Néhány óra utazás után meg kértem, hog y álljon
meg . Pisztolyt szeg eztem a homlokához, ő meg vallott. Aztán hozzákötöttem
az autóhoz, visszaszálltam, és indítottam. Húzatás és felnég yelés.
– Tessék?
– Húzatás és felnég yelés. Ezzel büntették a hazaárulást Ang liában 1283 és
1870 között. A halálraítéltet felakasztották, és eg észen addig lóg ni hag yták,
amíg majdnem meg halt, aztán felvág ták a hasát, kiontották a belső szerveit,
és elég ették őket. Aztán lefejezték. De mindezek előtt ló mög é kötve
vonszolták el a bitóig . És ha a börtön elég messze volt az akasztófától, akkor
az illető volt olyan szerencsés, hog y meg halt, mire odaértek. Mert amikor
már nem bírt a ló után menni vag y futni, a macskaköveken vontatták. A hús
réteg enként vált le róla. Lassú és nag yon fájdalmas halál volt.
Harrynak eszébe jutott az aszfalton talált hosszú vércsík.
– Hala családja nag yon hálás volt, hog y hazavittem őt – folytatta Bohr. – És
a g yilkosa holttestét is. Vag yis azt, ami maradt belőle. Halának nag yon szép
temetést rendeztek.
– És az őrmester holtteste?
– Nem tudom, mit csináltak vele. A felnég yelés talán csak ang ol szokás. A
lefejezés viszont nyilvánvalóan nemzetközi, leg alábbis az őrmester fejét a
falu mellett találták meg eg y karóra húzva.
– És ezután jelentette, hog y az őrmester eltűnt a hazaúton.
 – Ig en.
– Hm. Miért vig yáz ezekre a nőkre?
Csend. Bohr az asztal szélén ült a fényben, és Harry meg próbált olvasni
kifejezéstelen arcából.
– Volt eg y húg om. – A hang ja színtelen volt. – Bianca. A kishúg om.
Tizenhét éves korában meg erőszakolták. Aznap este vig yáznom kellett volna
rá, de moziba akartam menni, hog y meg nézzem a Drágán add az életedet.
Tizennyolc év volt a korhatár. Csak évekkel később mondta el, hog y azon az
estén meg erőszakolták. Miközben én a moziban ültem, és Bruce Willist
bámultam.
– Miért nem szólt róla azonnal?
Bohr mély léleg zetet vett.
– Az erőszaktevő meg fenyeg ette, hog y meg öl eng em, ha bármit is mond.
Biancának fog alma sem volt arról, honnan tudta a férfi, hog y van eg y bátyja.
– Hog y nézett ki az erőszaktevő?
– Azt mondta, nem látta, mert sötét volt. Vag y a történtek után eg yszerűen
csak elfojtotta az emléket. Szudánban láttam ilyet. Katonákat, akik borzalmas
dolg okat éltek át, majd eg yszerűen elfelejtették őket. A következő nap
felébredtek, és teljesen őszintén tag adták, hog y ott lettek volna, és látták
volna a történteket. Eg yeseknél eg észen jól működik az elfojtás. Másoknál
később felbukkan az emlék, flashback formájában. Rémálomként. Azt hiszem,
Bianca is emlékezni kezdett. És nem bírta elviselni. A félelem törte meg .
– És úg y g ondolja, hog y mag a tehet róla?
– Persze hog y én tehetek róla.
– Tisztában van vele, hog y sérült, Bohr?
– Természetesen. Mag a nem az?
– Mit csinált Kajánál?
– Láttam, hog y van eg y film a laptopján, amin eg y férfi jön ki Rakel
házából a g yilkosság éjszakáján. Íg y amikor Kaja elment otthonról,
bementem, és közelebbről is szemüg yre vettem.
– Mit sikerült kiderítenie?
– Semmit. Nag yon rossz minőség űek a felvételek. Aztán hallottam, hog y
kinyílik az ajtó, és átmentem a nappaliból a konyhába.
– Hog y aztán a hátam mög é kerüljön a folyosón. És a kloroform véletlenül
volt mag ánál?
– Mindig van nálam.
 – Miért?
– Aki meg próbál bejutni a védelmem alatt állókhoz, abba a székbe kerül,
amiben mag a ül.
– És?
– És meg fizeti az árát.
– Miért mondja el nekem ezt az eg észet, Bohr?
Bohr összekulcsolta a kezét.
– Be kell vallanom, először úg y g ondoltam, mag a ölte meg Rakelt, Harry.
– Valóban?
– Az elhag yott férj. Klasszikus, ez az első g ondolat, ami felmerül az
emberben, nem ig az? És a temetésen látni véltem a szemében, Harry.
Ártatlanság ot és bűntudatot eg yszerre. Úg y nézett, mint az az ember, aki
g yűlöletből és vág yból ölt, majd annyira meg bánta, hog y sikerült elfojtania.
Mivel csak íg y élheti túl, az ig azság ot nem bírná elviselni. Waag e őrmester
pillantásában is ezt láttam. Mintha sikerült volna elfelejtenie, mit tett
Halával, és csak akkor jutott volna eszébe, amikor szembesítettem vele. De
miután meg tudtam, hog y van alibije, Harry, rájöttem, hog y a mérhetetlen
bűntudat, amit a szemében láttam, ug yanaz, mint az enyém. Azért van
bűntudata, mert nem sikerült meg akadályoznia. Vag yis azért mondom el
mag ának ezt az eg észet… – Bohr felállt az asztalról, és eltűnt a sötétben,
miközben folytatta. – …mert tudom, hog y ug yanazt akarja, amit én. Látni,
ahog y meg bűnhődnek. Elvettek tőlünk valakit, akit szerettünk. A
börtönbüntetés nem elég . Az eg yszerű halál nem elég .
A neoncsövek kettőt villantak, majd a helyiség fényárba borult.
Valóban eg y eg yterű iroda volt. Leg alábbis valamikor rég en. A hat-hét
poros íróasztal, rajtuk a monitorok és számítóg épházak világ osabb helyével,
a kartondobozok, a szétszórt irodaszerek, a nyomtató, mind arra utalt, hog y
ig en sietősen kellett kiköltözni a helyiség ből. Az eg yik fehérre festett falon a
király portréja lóg ott. Katonák, futott át g épiesen Harry ag yán a g ondolat.
– Mehetünk? – kérdezte Bohr.
Harry felállt. Szédült, úg yhog y kissé imbolyog va indult az eg yszerű faajtó
felé, ahol Bohr várta, aki visszaadta neki a telefonját, a szolg álati feg yverét és
az öng yújtóját.
– Hol volt? – kérdezte Harry. Elvette, és zsebre vág ta a telefont meg az
öng yújtót, majd a tenyerében méreg etve a pisztolyt, folytatta. – Hol volt
azon az éjszakán, amikor Rakelt meg ölték? Mert otthon nem…
 – Mivel hétvég e volt, a hüttében – felelte Bohr. – Eg g edalban. Eg yedül.
– Mit csinált?
– Lássuk csak, mit is csináltam? Feg yvert tisztítottam. Beg yújtottam a
kandallóba. Gondolkodtam. Rádiót hallg attam.
– Hm. A Radio Hallingdalt?
– Ig en, az az eg yetlen, amit be lehet fog ni.
– Aznap este bing ó volt.
– Úg y van. Gyakran meg fordul Halling dalban?
– Nem. Emlékszik esetleg valami különösre?
Bohr felvonta a szemöldökét.
– A bing óból?
– Ig en.
Bohr meg rázta a fejét.
– Semmire? – kérdezte Harry, és érezte, hog y a pisztoly nehéz. Ebből azt a
következtetést vonta le, hog y a töltényeket nem vették ki a tárból.
– Semmi sem rémlik. Ez kihallg atás?
– Gondolkodjon!
Bohr a homlokát ráncolta.
– Talán volt valami… Az összes nyertes ug yanazon a településen élt. Ålban.
Vag y Flåban.
– Bing ó! – mondta Harry halkan, és a kabátja zsebébe dug ta a pisztolyt. –
Ezennel kihúztam a g yanúsítottak listájáról.
Roar Bohr Harryra bámult.
– Meg ölhettem volna, anélkül hog y bárki rájött volna. Erre eg y bing ó
miatt törölt a listájáról?
Harry meg vonta a vállát.
– El kell szívnom eg y cig it.
Lementek a meg kopott, nyikorg ó falépcsőn az éjszakába, miközben
felcsendült eg y harang játék.
– A mindenség it – mondta Harry, és beszívta a hideg leveg őt. Valamivel
távolabb a téren a szombat estétől meg részeg ült emberek siettek a
szórakozóhelyek felé, a háztetők fölött pedig ott mag asodtak a városháza
tornyai. – A város közepén vag yunk.
Harry hallotta már a városháza harang ját Kraftwerket és Dolly Partont
játszani, eg yszer pedig Oleg et teljesen izg alomba hozta, amikor meg szólalt a
Minecraft eg yik ismert dallama. Most azonban az eg yik állandó melódia
szólt, Az éjjeliőr dala Edvard Grieg től. Ami azt jelentette, hog y éjfél van.
Harry meg fordult. A ház, ahonnan jöttek, eg y barakkszerű faépület volt,
közvetlenül az Akershus-erőd kapuján belül.
– Nem éppen eg y MI6 vag y Lang ley – jeg yezte meg Bohr. – De tényleg az
E14 főhadiszállása volt.
– E14? – Harry előkotorta a cig arettásdobozt a nadrág ja zsebéből.
– Eg y rövid életű norvég kémszervezet.
– Valami dereng .
– 1995-ben indult, néhány évig James Bond-jelleg ű akciókat bonyolított,
majd hatalmi harcok következtek, és politikai csatározások a módszerek
körül, míg vég ül 2006-ban bezárták. Az épület azóta üresen áll.
– De mag ának van kulcsa hozzá?
– Az utolsó években én is tag voltam. Nem kérték vissza.
– Hm. Eg y volt kém. Ez meg mag yarázza a kloroformot.
Bohr elvig yorodott.
– Ó, ennél furcsább dolg okat is csináltunk.
– Azt nem kétlem. – Harry a városháza tornyának órája felé pillantott.
– Sajnálom, hog y tönkretettem az estéjét – mondta Bohr. – De lejmolhatok
eg y cig arettát, mielőtt eltesszük mag unkat holnapra?

– Fiatal tiszt voltam, amikor beszerveztek – mondta Bohr, és az ég felé fújta a

cig arettafüstöt. Az Oslo-fjordra néző ág yúk mög ötti földsáncon találtak eg y
padot. – De nem csak a hadsereg ből jöttek emberek az E14-be. Voltak
közöttünk diplomaták, pincérek, ácsok, rendőrök, matematikusok. Gyönyörű
nők, akiket csaliként lehetett használni.
– Eg észen úg y hang zik, mint eg y kémfilm – jeg yezte meg Harry, és
levereg ette a hamut a cig arettájáról.
– Nem csak úg y hang zik, ez eg y kémfilm volt.
– Mi volt a meg bízás?
– Információszerzés olyan helyekről, ahol Norvég ia katonai jelenléte
elképzelhető lehetett volna. A Balkánról, a Közel-Keletről, Szudánból,
Afg anisztánból. Óriási szabadság ot élveztünk, az Eg yesült Államok és a NATO
hírszerző hálózataitól füg g etlenül működtünk. Eg y darabig tényleg úg y
tűnt, hog y meg tudjuk csinálni. Erős bajtársiasság , erős lojalitás. És talán eg y
kicsit túl sok szabadság . Az ilyen zárt közösség ekben sajátosan mérik, mi az
elfog adható. A nőknek fizettünk, hog y vállalják a szexet is a cél érdekében,
ha szükség es. Nyilvántartásba nem vett Hig h Standard HD 22-esekkel
szerelkeztünk fel.
Harry bólintott. Azt a pisztolyt látta Bohr hüttéjében. A CIA üg ynökei is
kedvelték, mert könnyen felszerelhető és jó hang tompítója volt. Ilyet találtak
Francis Gary Powersnél, az 1960-ban szovjet területek felett lelőtt U–2
kémrepülőg ép pilótájánál is.
– Mivel nem volt sorozatszámuk, nem tudtak lenyomozni minket, ha
feg yvert kellett használnunk.
– És mag a mindebben részt vett?
– A fizetett szexet és a likvidálásokat leszámítva ig en. A leg rosszabb, amit
tettem… – Bohr elg ondolkodva meg vakarta az állát. – …vag y amit a
leg rosszabbnak éreztem, az volt, amikor eg y ember bizalmába férkőztem,
hog y aztán becsapjam. Az eg yik felvételi feladat az volt, hog y a lehető
leg g yorsabban eljussunk Oslóból Trondheimbe mindössze tíz koronával a
zsebünkben. Meg kellett mutatnunk, hog y milyen kreatívak vag yunk, és
hog y rendelkezünk mindazon készség ekkel, amelyeket eg y stresszes helyzet
meg követelhet terepen. Az oslói központi pályaudvar eg yik kávézójában
felajánlottam a tíz koronát eg y kedvesnek tűnő nőnek, hog y felhívhassam a
telefonjáról a halálosan beteg kishúg omat a trondheimi kórházban, és
elmondhassam neki, hog y ellopták a csomag omat, benne a pénztárcámmal, a
vonatjeg yemmel meg a telefonommal. Eg y másik üg ynök számát
tárcsáztam, és még elsírni is sikerült mag amat. Miután letettem, a nő is sírt,
és amikor már éppen meg akartam kérdezni tőle, tudna-e pénzt kölcsönözni
nekem a vonatra, felajánlotta, hog y elvisz a kocsijával, amely a szomszédos
parkolóházban állt. Autóba pattantunk, és iszonyatos sebesség g el útnak
indultunk. Az órák teltek, mindenféléről beszélg ettünk, a leg bensőbb
titkainkról, ahog yan csak ideg enekkel szokott az ember. Az én titkaim
betanult hazug ság ok voltak, az eg ész pedig remek g yakorlás eg y reménybeli
kém számára. Nég y óra múlva meg álltunk Dovrében, és meg néztük, ahog y a
nap leereszkedik a fennsík mög ött. Csókolóztunk. Úg y nevettünk, hog y a
könnyünk is kicsordult, és szerelmet vallottunk eg ymásnak. Két órával
később, valamivel éjfél előtt a nő kitett a kórház főbejáratánál. Meg kértem,
hog y keressen parkolóhelyet, addig én kiderítem, hol fekszik a kishúg om. A
recepción várom majd. Aztán eg yenesen átvág tam a kórház recepciós pultja
előtt, kimentem az épület hátsó ajtaján, és csak futottam és futottam, az
Olav-szoborhoz, ahol az E14 felvételijének vezetője eg y stopperórával a
kezében várakozott. Én lettem az első befutó, és hősként ünnepeltek azon az
éjszakán.
– Rossz szájíz nélkül?
– Akkor ig en. Az csak később jött. A különleg es eg ység nél ug yanez volt.
Olyan nyomás alatt állsz, mint a hétköznapi emberek soha. És eg y idő múlva
úg y g ondolod, hog y a hétköznapi emberekre vonatkozó szabályok rád nem
érvényesek. Az E14-ben manipulációval kezdődött. Kihasználással. Néhány
eg yszerű törvénysértéssel. Majd az életet és a halált feszeg ető erkölcsi
kérdésekkel ért vég et.
– De ezek szerint úg y g ondolja, hog y a szabályok az ilyen munkát vég ző
emberekre is vonatkoznak?
– Papíron… – Bohr a combján dobolt. – Természetesen. Itt viszont… –
Meg kocog tatta a homlokát. – Itt viszont tudod, hog y néhány szabályt meg
kell szeg ned ahhoz, hog y vig yázhass rájuk. Mert vég ig te vag y őrség ben. És
őrség ben lenni mag ányos dolog , senkid sincs a többi őrön kívül. Senki nem
fog köszönetet mondani, mert a leg többen soha nem fog ják meg tudni, hog y
vig yáztak rájuk.
– A jog államiság …
– A jog államiság nak meg vannak a mag a korlátai. Ha a jog állam döntött
volna, az afg án nőt meg erőszakoló és meg ölő norvég katonát hazaküldték
volna, és eg y rövid időre bedug ják eg y olyan börtönbe, ami eg y hazarának
ötcsillag os szállodának tűnne. Tőlem azt kapta, amit meg érdemelt, Harry.
Amit Hala és a családja meg érdemelt. Afg án büntetést eg y Afg anisztánban
elkövetett bűncselekményért.
– És most arra vadászik, aki meg ölte Rakelt. De ha követi a saját log ikáját,
akkor eg y norvég bűncselekményt a norvég törvények szerint kell meg ítélni,
és nálunk nincs halálbüntetés.
– Norvég iában talán nincs, de nálam van, Harry. És mag ánál is.
– Nálam?
– Nem vonom kétség be, hog y a norvég ok többség éhez hasonlóan őszintén
hisz a humánus büntetésben és az új esélyben. De mag a is ember, Harry.
Olyan ember, akitől elvettek valakit, akit szeretett. És akit én is szerettem.
Harry ing erülten beleszívott a cig arettába.
– Nem – mondta Bohr. – Nem úg y. Rakel a húg om volt. Ahog y Hala is.
Rakel és Hala Bianca volt. És elvesztettem őket.
 – Mit akar, Bohr?
– Seg íteni. Amikor meg találja, seg íteni fog ok.
– Hog yan?
Bohr felemelte a cig arettát.
– Ölni olyan, mint dohányozni. Az ember rosszul érzi mag át tőle, nem
akarja csinálni, azt hiszi, sosem fog ja tudni helyrehozni az okozott károkat.
És a lelkem mélyén sosem hittem ig azán a különleg es eg ység nél a
srácoknak, akik azt mondták, hog y az ellenség meg ölése a leg nag yobb
élvezet. Ha Rakel g yilkosát a letartóztatása után meg ölik, mag ának g yanún
felül kell állnia.
– Én hozom meg a halálos ítéletet, és mag a felajánlkozik hóhérnak?
– Ó, hát mind meg hozzuk az ítéletet, Harry. A g yűlölet porig ég et
bennünket. Látjuk, de akkor már láng okban állunk, és késő bármit is tenni
ellene. – Bohr a földre dobta a cig arettacsikket. – Hazavig yem?
– Sétálok – felelte Harry. – Ki kell szellőztetnem a fejemből a kloroformot.
Csak még két kérdés. Amikor a feleség ével a tónál ültünk, ránk célzott. Miért
csinálta, és honnan tudta, hog y oda meg yünk?
Bohr elmosolyodott.
– Nem tudtam. Általában az alag sorban ülve őrködöm. Vig yázok, hog y a
nyérc ne rag adjon el több fiókát az ott fészkelő hattyúpártól. És eg yszer csak
felbukkantak.
– Hm.
– És a másik kérdés?
– Hog y sikerült felcipelnie a lépcsőn?
– Ahog y a harcban elesett katonáinkat. Mint eg y hátizsákot. Csak íg y lehet.
Harry bólintott.
– Valóban.
Bohr felállt.
– Tudja, hol talál meg , Harry.

Harry elg yalog olt a városháza épülete mellett, elhag yta a Storting sg atát, és
meg állt a Nemzeti Színház előtt. Meg állapította, hog y minden különösebb
g ond nélkül elsétált három nyitva tartó, szombat éjszakai nyüzsg éstől
hang os bár mellett. Előhúzta a telefonját. Üzenete érkezett Oleg től.
Van valami fejlemény? A fejed még a víz fölött van?
 Úg y döntött, felhívja, miután beszélt Kajával. A nő az első cseng ésre
felvette.
– Harry? – A hang jában nyug talanság bujkált.
– Beszéltem Bohrral – mondta Harry.
– Tudtam, hog y van valami!
– Ártatlan.
– Ig en? – Harry hallotta, ahog y a paplan a telefon mikrofonját súrolja,
amint Kaja meg fordul az ág yban. – És ez mit jelent?
– Azt, hog y visszatértünk a startmezőre. Holnap reg g el teljes jelentést
adok, rendben?
– Harry?
– Ig en?
– Meg ijedtem eg y kicsit.
– Észrevettem.
– És most eg y kicsit mag ányos vag yok.
Szünet.
– Harry?
– Hm.
– Nem muszáj, ha nem akarod.
– Tudom.
Harry letette. Beütött eg y O betűt. Már éppen meg akarta nyomni a
hívóg ombot, de habozott. Helyette az üzenetre bökött, és bepötyög te: Holnap
felhívlak.
 Harmincegyedik fejezet

Harry majdnem teljesen felöltözve feküdt a paplanon. A Dr. Martens bakancs

az ág y mellett állt a padlón, kabátja a széken lóg ott. Kaja a paplan alatt
kucorg ott, de a feje Harry karján pihent.
– Teljesen ug yanolyannak tűnsz – szólalt meg , és vég ig simított Harry
pulóverén. – Ennyi év, és semmit sem változtál. Ez ig azság talan.
– Elkezdtem izzadság szag ú lenni – mondta Harry.
Kaja Harry hónaljába fúrta az arcát, és beleszag olt.
– Hülyeség , jó illatod van. Harry-illat.
– A bal hónaljamnak ig en. A jobb viszont botrányos. Talán a kor miatt van.
Kaja halkan nevetett.
– Tudtad, hog y a kutatások szerint az csak eg y mítosz, hog y az
öreg emberek büdösek? Eg y japán tanulmányban azt írták, hog y bár a
kellemetlen szag ú 2-nonenal nevű anyag csak a neg yven év felettieknél van
jelen, a vaktesztek azt mutatták, hog y az idősebbek izzadság szag a jobb a
harmincasokénál.
– Nem semmi – mondta Harry. – Sikerült elméleti síkra terelned a tényt,
hog y a másik oldalon oroszlánszag om van.
Kaja nevetett. Azzal a lág y nevetéssel, amely után Harry annyira
vág yakozott. Az ő nevetésével.
– Mondj el mindent! – kérte Kaja. – Bohrról.
Harry eng edélyt kapott, hog y rág yújtson, aztán belevág ott. Beszámolt
róla, mi történt Bohr hüttéjében, hog yan kábította el a férfi az alattuk lévő
nappaliban, hog yan tért mag ához az E14 üres irodájában, és miről
beszélg ettek. Több-kevesebb pontosság g al. Az utolsó részt viszont
elhallg atta. Arról nem tett említést, hog y Bohr hóhérnak ajánlkozott.
Kaja nem döbbent meg különösebben azon, hog y Bohr kivég ezte az eg yik
katonáját. Vag y hog y Kabulban és itt, Oslóban is meg fig yelte őt.
– Azt hittem, ki fog sz borulni, amikor elmesélem, hog y a tudtod nélkül
meg fig yelt.
Kaja meg rázta a fejét, és elkérte Harrytól a cig arettát.
– Sosem láttam, de időnként éreztem a jelenlétét. Tudod, amikor Bohr
meg tudta, hog y én is elvesztettem a bátyámat, ahog y ő is a húg át, eg y kicsit
úg y kezdett bánni velem, mint valamiféle póthúg g al. Apróság okból vettem
észre. Például amikor a biztonság os zónákon kívül dolg oztam, eg y kicsit
több erősítést kaptam, mint a többiek. Úg y tettem, mintha nem venném
észre. És az ember hozzászokik ahhoz, hog y meg fig yelés alatt tartják.
– Tényleg ?
– Persze. – Kaja visszadug ta Harry szájába a cig arettát. – Amikor Bászrában
dolg oztam, a Vöröskereszt munkatársai által lakott szálloda körül
túlnyomórészt britek voltak. És a britek mások. Az amerikaiak látványosan
mozog nak, centiről centire átfésülik az utcát, ha vadásznak valakire,
célirányosan haladnak, és szó szerint a falon is átmennek, ha az az útjukban
áll. Úg y vélik, ez a módszer g yorsabb és ijesztőbb is. Míg a britek… – Az ujjai
Harry mellkasára kúsztak. – …ők a fal mellett surrannak láthatatlanul. Nyolc
óra után kijárási tilalom volt, de néha kimentünk a szálloda tetejére a bárból.
Soha nem láttuk őket, de előfordult, hog y észrevettem eg y-eg y piros pontot
azon, akivel eg yütt álldog áltam odakint. És ő is rajtam. A britek diszkrét
üzenete volt, hog y a helyükön vannak. És hog y menjünk vissza az épületbe.
Ettől nag yobb biztonság ban éreztem mag am.
– Hm. – Harry beleszívott a cig arettába. – Ki volt az?
– Kicsoda?
– Akin a pontokat láttad?
Kaja elmosolyodott, a szeme azonban szomorú lett.
– Anton. Ő a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság ánál dolg ozott. A leg több
ember nem tudja, de két Vöröskereszt van. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold
Szervezeteinek Nemzetközi Szövetség e, amely bennünket, eg yszerű
eg észség üg yi katonákat takar, akik az ENSZ ég isze alatt dolg ozunk. És van a
Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság a, amely többség ében svájciakból áll, és
amelynek székhelye az ENSZ-palotán kívül található Genfben. Ők a
vöröskeresztes meg felelői a teng erészg yalog ság nak és a különleg es
eg ység nek. Ritkán hallani róluk, de ők érkeznek elsőként, és távoznak
utolsóként. Ők csinálnak mindent, amit az ENSZ nem vég ez el a biztonság i
helyzet miatt. Ők merészkednek ki éjszaka, és számolják a hullákat, hog y úg y
mondjam. Kerülik a feltűnést, de fel lehet ismerni őket arról, hog y drág ább
ing et hordanak, és azt a benyomást keltik, hog y mindenki másnál jobbak.
– És azok?
Kaja letüdőzte a füstöt.
– Ig en. De őket is meg ölik az aknarepeszek.
– Hm. Szerelmes voltál belé?
– Féltékeny vag y?
– Nem.
– Én féltékeny voltam.
– Rakelre?
– Utáltam őt.
– Pedig semmi rosszat nem csinált.
– Pont ezért. – Kaja elnevette mag át. – Elhag ytál miatta. Eg y nőnek ennyi
is elég , hog y g yűlöljön valakit, Harry.
– Én nem hag ytalak el, Kaja. Mi csak két összetört szívű ember voltunk,
akik eg y darabig vig aszt nyújtottak eg ymásnak. És amikor elmentem
Oslóból, mindkettőtöket elhag ytam.
– De azt mondtad, szereted. És miatta tértél vissza Oslóba, nem miattam.
– Oleg miatt, aki bajba került. De ig en, mindig szerettem Rakelt.
– Akkor is, amikor ő nem akart tég ed?
– Főleg akkor, amikor nem akart. Úg y tűnik, az emberek íg y vannak
összerakva. Nem?
Kaja vándorló ujjai visszavonultak.
– A szerelem bonyolult – mondta, majd közelebb húzódott Harryhoz, és a
mellkasára tette a fejét.
– A szerelem mindennek a g yökere – mondta Harry. – Jónak és rossznak.
Örömnek és bánatnak.
Kaja felpillantott rá.
– Mire g ondolsz?
– Gondolok valamire?
– Ig en.
Harry meg rázta a fejét.
– Csak eg y történetre a g yökerekről.
– Gyerünk! Most te mesélsz.
– Nos. Hallottál már az Old Tjikkóról?
– Mi az?
– Eg y lucfenyő. Eg yszer Rakel, Oleg és én útra keltünk a Fulufjällets
Nemzeti Parkba Svédország ba, mert Oleg azt tanulta az iskolában, hog y ott
áll az Old Tjikko, a világ leg öreg ebb fája, amely hamarosan tízezer éves lesz.
A kocsiban Rakel elmesélte, hog y a fa már akkor élt, amikor az ember épp
csak ismerkedett a földműveléssel, és Ang lia még a kontinens része volt.
Amikor felértünk a heg yre, nag y csalódásunkra kiderült, hog y az Old Tjikko
eg y meg lehetősen zilált, szél tépázta és eg észen kicsi lucfenyő. Az eg yik
erdőőrtől pedig azt is meg tudtuk, hog y a fa, mármint a föld feletti része,
csak néhány évszázados, és csak a g yökérrendszer tízezer éves. A fa törzse
többször elpusztult az idők során, a g yökérzet viszont érintetlen maradt, íg y
újabb törzs fejlődhetett ki belőle. Oleg elszontyolodott, mert alig várta, hog y
elmesélje az osztálytársainak, hog y látta a világ leg öreg ebb fáját. Ennek a
vacak kis fenyőnek pedig még csak nem is láthattuk a g yökerét. Ezért azt
mondtam neki, örüljön inkább, hog y majd elmondhatja a tanárának, a
g yökérzet nem az eg ész fát jelenti, és a világ leg öreg ebb fája a kaliforniai
White Mountainsben áll, és úg y ötezer éves. Oleg arca felderült, és eg ész
úton lefelé előttünk szökdécselt, mert ég ett a vág ytól, hog y hazaérjünk, és
frissen szerzett tudásával elkápráztassa az osztályt. Amikor este lefeküdtünk,
Rakel hozzám bújt, és azt mondta, szeret, és a szerelmünk olyan, mint az Old
Tjikko g yökérrendszere. A fák elkorhadhatnak, beléjük csaphat a villám, és
mi is veszekedhetünk, és én lerészeg edhetek. De a föld alatti résznek senki és
semmi sem árthat, az mindig ott lesz, és mindig eg y új fa fog kinőni belőle.
Csendben feküdtek a sötétben.
– Alig hallom a szívverésedet – szólalt meg eg y idő után Kaja.
– Rakel fél szíve – mondta Harry. – Az enyém nyilván nem ver tovább most,
hog y a másik fele eltűnt.
Kaja hirtelen Harryra feküdt.
– Meg akarom szag olni a másik hónaljadat – jelentette ki.
Harry eng edte neki. Kaja Harryéhoz nyomta az arcát, a férfi pedig érezte a
teste meleg ét az ag yonmosott pizsamán és a saját ruháin keresztül.
– Talán le kell venned a pulóveredet, hog y érezzem – suttog ta Kaja az ajkát
Harry füléhez tapasztva.
– Kaja…
– Nem, Harry… Szükség ed van rá. És nekem is szükség em van rá. Ahog y te
mag ad mondtad. Vig asz. – Kaja odébb csúszott, hog y hozzáférjen a
pulóverhez.
Harry elkapta a kezét.
 – Túl korai, Kaja.
– Gondolj rá, miközben csinálod. Komolyan mondom. Gondolj Rakelre!
Harry nyelt eg yet.
Aztán eleng edte a nő kezét. Behunyta a szemét.
Olyan volt, mint eg y kád meleg fürdővízbe ereszkedni ruhástul, telefonnal
a zsebben: átkozottul rossz és átkozottul élvezetes.
Kaja meg csókolta. Harry kinyitotta a szemét, és eg yenesen a nő szemébe
nézett. Eg y másodpercig olyan volt, mintha fig yelnék eg ymást, akár két vad,
amelyek eg ymás felé futnak az erdőben, és el kell dönteniük, hog y barátok
vag y ellenség ek. Aztán viszonozta a csókot. Kaja levetkőztette, aztán ő mag a
is levetkőzött, majd ráült. Meg rag adta a hímtag ját. Nem mozg atta a kezét,
csak tartotta, keményen. Talán lenyűg özte a vér dübörg ése, amit Harry mag a
is érzett. Aztán – minden további teketóriázás nélkül – mag ába vezette.
Meg találták a közös ritmust, emlékeztek rá. Lassú, nehéz. Harry látta a
rádiós ébresztőóra g yér, vörös fényében, ahog y Kaja fölötte ring atózik. A
keze vég ig simított valamin, amit eg y szimbólumot formázó medálnak vélt,
de valójában eg y tetoválás volt: eg y S betű, alatta két pont és még valami,
ami Harryt a kocsijában ülő rajzfilmbéli Frédire emlékeztette. Kaja nyög ése
hang osabb lett, g yorsítani akart a tempón, de Harry nem eng edte. Kaja
dühös kiáltásban tört ki, de hag yta Harryt irányítani. A férfi behunyta a
szemét, és meg próbálta felidézni Rakelt. Felidézte Alexandrát. Felidézte
Katrinét. Rakelt azonban nem sikerült. Addig nem, amíg Kaja meg nem
merevedett, és a nyög ése abba nem maradt. Akkor Harry kinyitotta a szemét,
és látta, ahog y a vörös fény vég ig csorog az arcán meg a felsőtestén, akár a
vér. Kaja szeme a falra meredt, a szája nyitva volt, néma sikoltásba dermedt,
és meg csillantak nedves, heg yes fog ai.
Harry fél szíve pedig dobog ott.
 Harminckettedik fejezet

– Jól aludtál? – kérdezte Kaja, miközben odanyújtotta Harrynak az eg yik

g őzölg ő kávéscsészét, és visszabújt mellé az ág yba.
A reg g eli nap sápadt fénye beszűrődött a füg g önyök között, amelyek
finoman meg lebbentek a nyitott ablak előtt. A leveg ő még mindig hűvös
volt, és Kaja kellemesen meg borzong ott, miközben jég hideg lábfejét Harry
lába közé dug ta.
Harry elg ondolkodott. Ig en, a fenébe is, tényleg jól aludt. Nem voltak
rémálmai. Nem g yötörte az ital utáni mindent elsöprő vág y. Nyoma sem volt
hirtelen felbukkanó látomásoknak vag y pánikrohamnak.
– Úg y tűnik – válaszolta. Felült az ág yban, és belekortyolt a kávéba. – És te?
– Mint a bunda. A koncepció, hog y itt vag y velem, láthatóan jól működik.
De ez már annak idején is íg y volt.
Harry a semmibe révedve bólintott.
– Mit g ondolsz, meg próbáljuk újra? Tiszta lappal kezdhetnénk. –
Meg fordult, és rög tön látta Kaja meg lepett arcán, hog y félreérthetően
fog almazott. – Mármint eg yetlen g yanúsított sincs a noteszunkban – tette
hozzá g yorsan. – Szóval hol kezdjük?
Kaja arca meg feszült, és az állt rajta: „Tényleg nem tudod félretenni Rakelt
öt perccel azután sem, hog y eg yütt ébredtünk?”
Aztán Harry látta, hog y összeszedi mag át. Meg köszörülte a torkát.
– Tehát Rakel elmondta Bohrnak, hog y a munkád miatt meg fenyeg ettek
benneteket. Ug yanakkor tudjuk, hog y az otthonukban meg g yilkolt áldozatok
esetében a g yilkos tízből kilencszer az ismeretség i körből kerül ki. Vag yis
olyasvalaki, akit Rakel ismert. Vag y olyasvalaki, aki tég ed ismer.
– Az első eg y hosszú lista, a második eg észen rövid.
– Milyen férfi ismerősei voltak Bohron és a többi munkatársán kívül?
– Ismerte a kollég áimat. És… nem.
– Ig en?
 – Seg ített, amikor enyém volt a Jealousy Bar. Ring dal, aki átvette a
kocsmát, azt akarta, hog y Rakel folytassa a munkát. Nemet mondott, de ez
alig ha lehet indíték.
– Elképzelhető, hog y a g yilkos nő?
– Tizenöt százalék a valószínűség e.
– Statisztikailag ig en, de azért csak g ondolkodj! Féltékenység ?
Harry meg rázta a fejét.
Hallották, ahog y eg y telefon rezeg ni kezd a szobában. Kaja lehajolt a
földre, kihalászta Harry zsebéből a készüléket, majd meg nyomta a zöld
g ombot a kijelzőn.
– Harrynak pillanatnyilag Kaja ág yában van dolg a, úg yhog y lég y szíves,
fog d rövidre.
Azzal átadta a telefont a helyzetébe beletörődő Harrynak, aki a kijelzőre
nézett.
– Ig en?
– Nem mintha az én dolg om lenne, de ki az a Kaja? – Alexandra hang ja
jég hideg en cseng ett.
– Ezt néha én is szeretném tudni – válaszolta Harry, majd Kaja után nézett,
aki kibújt az ág yból, aztán a pizsamájából, és eltűnt a fürdőszobában. – Mi a
helyzet?
– Hog y mi a helyzet? – kérdezett vissza Alexandra. – Csak g ondoltam,
tájékoztatlak a leg frissebb DNS-eredményekről, amiket átküldtünk a
nyomozócsoportnak.
– Ig en?
– De most már nem vag yok annyira biztos a dolg omban.
– Azért, mert Kaja ág yában fekszem?
– Tehát beismered! – kiáltotta Alexandra.
– A „beismerem” nem a meg felelő szó, de ig en. Sajnálom, ha szemétség nek
tartod, de neked úg yis csak eg y alkalmi numera voltam, úg yhog y g yorsan
túlleszel rajta.
– Akkor nem is hívlak többet alkalmi numerák üg yében, szépfiú!
– Oké, meg próbálok eg yütt élni vele.
– Leg alább tehetnél úg y, mintha sajnálnád.
– Fig yelj, Alexandra, hónapokon keresztül mást sem tettem, csak mindent
nag yon sajnáltam, úg yhog y most eszemben sincs belemenni ebbe a játékba.
Mesélsz nekem a jelentésről, vag y sem?
 Szünet. Harry hallotta a víz zubog ását a fürdőszobából.
Alexandra felsóhajtott.
– Most fejeztük be a helyszínről származó nyomok DNS-vizsg álatát, és
természetesen számtalan, a nyilvántartásunkban szereplő rendőr DNS-ére
rábukkantunk. A tiédre, Oleg ére, a helyszínelő csoport tag jaiéra.
– Tényleg összebarmolták a helyszínt?
– Ne leg yél ilyen szig orú, Harry! Nag yon alapos, az eg ész házra, sőt még a
pincére is kiterjedő ellenőrzés volt. Olyan reng eteg anyag ot kellett
elemeznünk, hog y kaptunk eg y fontosság i sorrendet a helyszínelőktől. Ezért
csak most került elő, amiről be akartam számolni neked. A mosog atóg épben
lévő poharak és evőeszközök ug yanis nem álltak túl előkelő helyen a listán.
– Mi került elő?
– Eg y ismeretlen személy DNS-e eg y pohár szélére száradt
nyálmaradványból.
– Férfié?
– Ig en. Azt mondták, ujjlenyomat is volt a poháron.
– Ujjlenyomat? Akkor kép is van róla! – Harry kiug rott az ág yból. –
Alexandra, ig azi barát vag y! Köszönöm!
– Barát? – horkant fel a nő. – Ki a fene akar barát lenni?
– Felhívsz, ha lesz még valamid számomra?
– Persze, majd hívlak, ha eg y nag ydarab pasas lesz az ág yamban – vág ta rá
Alexandra, azzal letette.
Harry felöltözött, fog ta a kávéscsészét, a kabátját meg a bakancsát, lement
a nappaliba, felnyitotta Kaja laptopját, és bejelentkezett az oslói rendőrség
nyomozócsoportjának oldalára. A leg utóbb feltöltött jelentésben meg találta a
pohárról készült képet, továbbá eg y másik felvételt a mosog atóg ép
tartalmáról. Két tányér és nég y pohár. Ez azt jelentette, hog y a poharat nem
sokkal a g yilkosság időpontja előtt használták. Rakel ug yanis sosem hag yta,
hog y a mosatlan edény eg y napnál tovább álljon a mosog atóg épben. Ha a
g ép nem telt meg leg alább félig , előfordult, hog y kivette, ami benne volt, és
kézzel mosog atott el.
Az ujjlenyomatos pohár annak a készletnek az eg yik darabja volt, amelyet
Rakel eg y kis nittedali üveg fúvó üzemben vásárolt. A vállalkozást eg y
Szíriából idemenekült család üzemeltette. Rakel szerette a kékes árnyalatú
poharakat, és seg íteni akart a családnak, ezért felvetette, hog y a Jealousy
Barnak is vásárolnia kellene ilyeneket. Úg y vélte, hog y ez még sajátosabb
jelleg et kölcsönözne a bárnak. De mielőtt Harrynak sikerült volna állást
fog lalnia a kérdésben, már sem a holmenkolleni házban, sem a bár
tulajdonosai között nem volt keresnivalója. Rakel a konyhával eg ybenyitott
nappali eg yik szekrényében tartotta a poharakat. Éppenség g el nem ez az első
hely, ahol eg y g yilkos poharat keres, ha inni akar a g yilkosság után. A
jelentés szerint Rakel ujjlenyomata is rajta volt. Vag yis ő adott inni az
illetőnek, ő nyújtotta át neki a poharat. Nag y valószínűség g el víz volt benne,
a jelentés szerint eg yéb ital nyomait nem találták. Rakel nem ivott, a
mosog atóg épben csak eg y kék pohár volt.
Harry vég ig húzta az eg yik kezét az arcán.
Tehát olyasvalaki látog atta meg , akit elég jól ismert ahhoz, hog y
beeng edje, de annyira nem, hog y az eg yik eg yszerű IKEA-s poharat veg ye ki
a csap feletti konyhaszekrényből, amikor az illető inni kért. Olyasvalaki,
akivel kissé fig yelmesebb volt ennél. Eg y szerető? Ez esetben nag yon friss
lehetett a dolog , ha Rakel képes volt miatta elmenni a szekrényig . És a fickó
még nem járt a házban. Amikor Harry meg nézte a vadkamera
memóriakártyáján lévő többi fájlt, a felvételeken csak Rakelt látta, eg yetlen
látog atója sem volt. Leg alábbis a g yilkosság éjszakájáig . Biztos, hog y a pohár
a tettesé volt. Harry arra az emberre g ondolt, akinek felbukkanása láthatóan
meg lepte Rakelt, de akit néhány másodperc múlva még is beeng edett a
házba. A jelentésben az állt, hog y az ujjlenyomatokat nem találták meg az
adatbázisban. Más szóval nem aktív rendőrről van szó, és nem is ismert
bűnözőről. Hanem olyasvalakiről, aki nem tartózkodott sokat a házban, mivel
ez volt az eg yetlen nyom, amit mag a után hag yott.
A pohárról a rég i módszerrel vették le az ujjlenyomatot: ecsettel vag y
mág nessel eg yenletesen eloszlatták a port a felszínén. Harry öt ujj
lenyomatát látta. Nég yet az eg yik oldalon, amelyek a helyzetükből ítélve eg y
bal kéz ujjai voltak, eg yet pedig a másikon: eg y mag ányos hüvelykujj
lenyomatát. Meg Rakelét. Harry pillantása vég ig siklott a jelentésen, és
ig azolva látta, amit már mag ától is tudott: az ujjlenyomatok Rakel jobbjától
és az ismeretlen baljától származtak. Az ag ya azonnal riadót fújt, amikor
meg hallotta a padlódeszka előző napról már ismerős nyikorg ását.
– Összerezzentél! – nevetett Kaja, aki mezítláb, eg y túlméretezett, kopott,
kék fürdőköpenyben bukkant fel a nappaliban. Az apjáé lehetett. Vag y a
bátyjáé. – Csak eg y adag reg g elim van, de el is mehetünk…
– Meg vag yok – vág ott a szavába Harry, és lecsukta a laptopot. – Haza kell
mennem átöltözni. – Felállt, és homlokon csókolta Kaját. – Szép tetoválás!
– Gondolod? Úg y értem, rég en mintha nem rajong tál volna a
tetoválásokért.
– Tényleg ?
Kaja elmosolyodott.
– Azt mondtad, mi, emberek tudatlan bolondok vag yunk, ezért nem
kellene kőre vag y bőrre írnunk, vag y leg feljebb csak vízzel oldható festékkel.
Mert szükség ünk van annak lehetőség ére, hog y kitörölhessük a múltat, és
elfelejthessük, kik voltunk.
– Jesszusom. Tényleg ezt mondtam?
– Tiszta lap, ezt mondtad. Annak szabadság a, hog y valaki meg újulhasson,
jobb leg yen. De a tetoválás meg határozza az embert, arra kényszeríti, hog y
rég i meg g yőződésekhez rag aszkodjon. Azzal példálóztál, hog y ha a melledre
tetováltatod Jézust, az már önmag ában is arra ösztönöz, hog y rag aszkodj eg y
rég i babonához, mert a tetoválás rettenetesen hülyén nézne ki eg y ateistán.
– Nem rossz. És lenyűg öző, hog y emlékszel rá.
– Rég en töpreng ő ember voltál, Harry, és számtalan furcsa g ondolatod
volt.
– Rég en jobb g ondolataim voltak. Lehet, hog y mag amra kellett volna
tetováltatnom őket.
Harry meg dörzsölte a nyakát. Ez a riasztó a fejében nem akart elhallg atni.
Olyan volt, mint eg y rég i autóriasztó, amely a hálószoba ablaka alatt vonyít,
arra várva, hog y valaki lemenjen, és kikapcsolja. Lehet, hog y valami más
váltotta ki, nem a meg lazult padlódeszka nyikorg ása?
Kaja kikísérte a folyosóra, ahol Harry felhúzta a bakancsát.
– Tudod, mi van? – kérdezte Kaja, amikor Harry már indulásra készen állt a
nyitott ajtóban. – Úg y nézel ki, mint aki életben akar maradni.
– Micsoda?
– Amikor a temetésen láttalak, úg y festettél, mint aki csak az első adandó
alkalomra vár, hog y meg halhasson.

Katrine meg nézte a telefonja kijelzőjén, ki hívja. Habozva az íróasztalon

tornyosuló jelentésekre sandított, majd felsóhajtott.
– Jó napot, Mona! Csak nem vasárnap is dolg ozik?
– Amint látom, nem vag yok vele eg yedül.
 – Nők nélkül meg áll az ország . Miben lehetek a VG szolg álatára?
– Friss információkra lenne szükség em a Rakel-üg yben.
– Ezért vannak a sajtótájékoztatók.
– Amik eg y ideje elmaradoznak. És Anders láthatóan…
– Az, hog y a párja nyomozó, még nem biztosít mag ának helyet az első
sorban, Mona.
– Nem, az a sor vég ére száműz. Mert halálosan retteg nek attól, hog y
esetleg úg y tűnhet, különleg es bánásmódban részesülök. És azt kell
mondanom, hog y Anders nemcsak hog y nem mond nekem semmit, de
mostanában mog orva is. Ami arra eng ed következtetni, hog y az üg y
holtpontra jutott.
– Az üg y eg yáltalán nem jutott holtpontra – válaszolta Katrine, miközben
szabad kezével a homlokát masszírozta. Jóság os ég , de fáradt volt. – A
Kriposszal eg yütt szisztematikusan és fáradhatatlanul dolg ozunk. Lehet,
hog y bizonyos nyomok nem vezetnek eg yenesen a célhoz, de közelebb
visznek hozzá.
– Remek, de szerintem ezt már idéztem mag ától korábban, Bratt. Nincs
valami szexibb?
– Szexibb? – Katrine érezte, hog y elpattan benne valami, ami már jó ideje
féken tartotta tomboló dühét. – Oké, akkor mondok valami szexit. Rakel
Fauke csodálatos ember volt. De ez sajnos mag áról és a munkamódszereiről
nem mondható el. Ha már a pihenőnapra nincs tekintettel, leg alább Rakel
emlékét tartsa tiszteletben. Meg azt, ami még a saját tisztesség éből
meg maradt, mag a nyomorult ribanc! Nos, ez elég szexi volt?
Néhány másodpercnyi csend állt be.
– Akarja, hog y idézzem? – kérdezte vég ül Mona.
Katrine hátradőlt a széken, és csendben káromkodott.
– Mag a szerint?
– A jövőbeli eg yüttműködésre való tekintettel – mondta Mona –, fog juk fel
úg y, mintha ez a telefonhívás meg sem történt volna.
– Köszönöm.
Miután letették, Katrine a hűvös asztallaphoz nyomta a homlokát. Túl sok
volt ez. A felelősség . A szalag címek. A vezetőség türelmetlenség e. A kicsi.
Bjørn. A bizonytalanság . A bizonyosság . Főleg a bizonyosság , ami miatt itt
ült a munkahelyén vasárnap, mert nem akart otthon lenni, velük. És még is
túl kevés volt. Átolvashatja a jelentéseket, ahányszor csak akarja, a sajátjaikat,
valamint Winterét és a Kriposét, nem seg ít. Mert Mona Daa-nak ig aza volt:
holtpontra jutottak.

Harry meg torpant a Stensparken közepén. Tett eg y kis kitérőt, hog y

g ondolkodjon, de elfelejtette, hog y vasárnap van. Az átható kutyaug atás a
fülsiketítő g yerekvisítással versenyzett, amely szintén nag y csatát vívott a
szülők és a kutyatulajdonosok vezényszavaival. De még ez a lárma sem tudta
túlharsog ni azt a valamit, ami nem volt hajlandó tág ítani. Mert eg yszer csak
meg történt. Emlékezett. Eszébe jutott, hog y látott eg y bal kezet eg y
vizespohárra fonódni.

– Mit g ondolsz arról, hog y az ember börtönbe kerülhet, ha eg y g yerek

formájú szexbabát rendel? – kérdezte Øystein Eikeland a Jealousy Bar pultján
heverő újság ot lapozg atva. – Úg y értem, g usztustalan az eg ész, úg y, ahog y
van, de hol marad a g ondolat szabadság a?
– A g usztustalanság nak is határt kell szabni – mondta Ring dal, és
meg nyalta a mutatóujját, mielőtt folytatta a kasszában lévő bankjeg yek
számolását. – Jó este volt a teg napi, Eikeland.
– A cikk szerint a szakemberek nem értenek eg yet abban, hog y a g yerek
szexbabákkal való játék növeli-e a g yerekbántalmazás esélyét.
– Itt viszont túl kevés Barbie baba van. Lehet, hog y olcsóbb itallal kellene
idecsalog atnunk a harmincöt év alatti csajokat.
– Ha ez íg y van, miért nem jár börtön azoknak a szülőknek, akik játék
g éppisztolyt vásárolnak a g yerekeiknek, és hag yják, hog y iskolai
mészárlásosat játsszanak?
Ring dal eg y poharat tartott a csap alá.
– Pedofil vag y, Eikeland?
Øystein Eikeland a semmibe révedt.
– Kipróbálom, érzek-e valamit. Csak kíváncsiság ból. Nem, sehol sem
bizsereg . Veled mi a helyzet?
Ring dal meg töltötte a poharat.
– Biztosíthatlak, hog y teljesen normális ember vag yok.
– Az meg mit jelent?
– Mi mit jelent?
– A teljesen normális. Elég hátborzong atóan hang zik.
 – A teljesen normális azt jelenti, hog y szeretem a Barbie babákat a
törvényes korhatár felett. Csakúg y, mint a férfi vendég eink. – Ring dal
felemelte a poharat. – Ezért is vettem fel eg y új csapost.
Øystein Eikelandnak tátva maradt a szája.
– A csaj pluszban jön mellénk – tette hozzá Ring dal. – Íg y eg y kicsit
lazábban lehetünk. Rotáljuk a csapatot, nem ig az? Mourinho-stílus.
Ivott.
– Először is a rotációs elvet Sir Alex Ferg uson vezette be. Másodszor José
Mourinho eg y önelég ült idióta, aki a világ leg drág ább játékosaival nyert
különböző címeket, de nyilván, ahog y a leg több emberrel, vele is az
úg ynevezett szakértők hitették el, hog y ezt az eg yedülálló képesség einek
köszönheti. Pedig a kutatások szerint az csak mítosz, hog y az edzőnek bármi
köze van eg y futballcsapat eredményeihez. A leg jobban fizetett játékosokból
álló csapat nyer, és pont. Tehát ha azt akarod, hog y a bárok lig áját a Jealousy
nyerje meg a Grünerløkkán, csak emeld meg a fizetésemet, Ring dal. És pont.
– El kell ismernem, szórakoztató fickó vag y, Eikeland. Valószínűleg ezért is
kedvelnek a vendég ek. De szerintem eg y kis vérfrissítés nem fog ártani.
Øystein széles vig yora feltárta csonka, barna fog ait.
– Rossz fog ak és nag y cicik? Mert nag y melle van a csajnak, ug ye?
– Nos…
– Te eg y idióta vag y, Ring dal.
– Óvatosan, Eikeland, ennyire azért nem biztos a helyed a csapatban.
– El kell döntened, milyen bár leg yünk. Eg y rendes hely, aminek van
önbecsülése, vag y a Hooters?
– Ebben a kérdésben én a…
– Vedd fig yelembe a következőket is a taktika szempontjából, Mourinho! A
Pornhub statisztikái szerint a jövőbeli, azaz a tizennyolc és huszonnég y év
közötti vendég ek közel húsz százalékkal kevesebbszer keresnek rá cicikre,
mint az összes többi korcsoport. Leg g yakrabban pedig azok szeretnének
bög yös csajokat látni, akik hamarosan feldobják a talpukat, vag yis az ötvenöt
és hatvannég y év közöttiek. A cicik leáldozóban vannak, Ring dal.
– És a rossz fog ak? – kérdezte Harry.
Mindketten az újonnan érkező felé fordultak.
– Adnál valamit inni, Ring dal?
Ring dal meg rázta a fejét.
– Ahhoz még korán van.
 – Nem töményet akarok, adj…
– Sörrel és borral sem szolg álhatunk vasárnap déli tizenkét óráig , Hole.
Szeretnénk meg tartani az eng edélyünket.
– …eg y pohár vizet – fejezte be Harry a mondatot.
– Á – nyög ött Ring dal, majd eg y tiszta poharat tartott a csap alá.
– Azt mondtad, meg kérdezted Rakelt, nem akar-e továbbra is a Jealousyben
dolg ozni – folytatta Harry. – De az utóbbi hónapokban sem az e-mail-
postafiókjában, sem a telefonja híváslistájában nem szerepel a neved.
– Nem? – kérdezte Ring dal, és odanyújtotta Harrynak a poharat.
– Szóval azon tűnődtem, hol, mikor és hog yan beszéltél vele?
– Te tűnődtél rajta, vag y a rendőrség ?
– Jelent ez bármi különbség et a válaszodat illetően?
Ring dal lebig g yesztette az ajkát, és oldalra billentette a fejét.
– Nem. Ug yanis nem emlékszem.
– Nem emlékszel, hog y személyesen találkoztál-e vele, vag y e-mailt
küldtél neki?
– Nem, nem ig azán.
– Vag y arra nem emlékszel, hog y mostanában vag y rég ebben történt-e?
– Biztosan meg érted, hog y akadnak üres oldalak a memóriámban.
– Te absztinens vag y – mondta Harry, és a szájához emelte a vizespoharat.
– De nekem is vannak mozg almas napjaim, amikor sok emberrel
találkozom, és sok minden történik, Harry. És ha már itt tartunk…
– Nem érsz rá? Most? – Harry körülnézett az üres bárban.
– Nem árt, ha már előre iparkodik az ember. Az előkészítés a leg fontosabb.
Akkor nem kell improvizálni. Eg y jó terv csakis előnyökkel jár. Neked van?
– Micsoda? Tervem?
– Tartsd észben, Harry. Meg éri. És ha most meg bocsátasz nekünk…
Amikor a bejárati ajtó becsapódott Harry mög ött, Øystein pillantása
automatikusan vég ig siklott a pulton, de hiába kereste az üres poharat.
– Nag yon kétség beesett lehet – jeg yezte meg Ring dal, és az Øystein előtt
heverő újság felé biccentett. – Azt írják, hog y a rendőrség nek az ég világ on
semmi új információt nem sikerült előásnia. És mindenki tudja, mit
csinálnak olyankor.
– Mit csinálnak? – kérdezte Øystein, és feladta a pohár keresését.
– Visszatérnek a rég iekhez. Azokhoz a g yanúsítottakhoz és nyomokhoz,
amiket korábban elvetettek.
 Beletelt eg y kis időbe, mire Øysteinnek dereng eni kezdett, mire g ondol
Ring dal. Harry nem azért volt kétség beesett, mert a rendőrség nek semmi
sem volt a kezében. Hanem azért, mert a rendőrség most alaposabban
utánanéz a korábbi nyomoknak. Például Harry alibijének.

Mivel vasárnap volt, a Bryn városrészben található Bűnüg yi Technikai Intézet

helyiség ei jobbára kong tak az üresség től.
Az ujjlenyomatokat vizsg áló laboratóriumban azonban két férfi g örnyedt a
számítóg ép képernyője előtt.
– Van eg y találatunk – jelentette ki Bjørn Holm, és feleg yenesedett. –
Ug yanaz az ujjlenyomat, mint amit Rakelnél találtunk a kék poháron.
– Ring dal ott járt – mondta Harry, és a zsírfoltokat tanulmányozta a
Jealousyből elhozott söröspoháron.
– Úg y tűnik.
– A g yilkosság estéjét leszámítva hetekig senki sem járt a házban Rakelen
kívül. Senki.
– Ig en. Lehetség es, hog y ez a Ring dal volt az első látog ató. Ő jött korábban
az este folyamán, majd el is ment.
Harry bólintott.
– Természetesen. Elképzelhető, hog y csak úg y beállított, és kapott eg y
pohár vizet. Azért ment, hog y meg kérdezze Rakelt, nem akar-e a Jealousyben
dolg ozni, de Rakel köszönettel nemet mondott, mire Ring dal távozott. Ez
látható a videófelvételen. De az nag yon furcsa, hog y Ring dal azt állítja, nem
emlékszik. Az ember ig enis emlékszik rá, hog y elment eg y nőhöz, főleg ha
két nappal később azt olvassa az újság ban, hog y a házban a látog atása után
néhány órával g yilkosság ot követtek el.
– Talán azért hazudik, mert nem akar g yanúsítottá válni. Ha eg yedül volt
Rakellel a g yilkosság estéjén, akkor eg y csomó mindent meg kell
mag yaráznia. És bár tudja, hog y ártatlan, azzal is tisztában van, hog y ezt
nem tudja bizonyítani, és eg yszerre fenyeg eti az előzetes letartóztatás meg a
nemkívánatos médiafig yelem. Szembesítsd a bizonyítékokkal, és majd
meg látod, hog y az serkenti-e a memóriáját.
– Hm. Vag y meg tarthatjuk mag unknak a bizonyítékokat, amíg nem
szerzünk melléjük újabbakat.
– Ne beszélj többes számban, Harry. Ez a te dolg od. Én Ring dalhoz
hasonlóan a „nem keveredem bele”-stratég iát választom.
– Ez úg y hang zik, mintha ártatlannak tartanád.
– Csak az számít, te mit hiszel. Én apaság i szabadság on vag yok, és
szeretném, ha utána is lenne munkám.
Harry bólintott.
– Ig azad van. Önző dolog lenne elvárnom, hog y valaki mindent kockára
teg yen azért, hog y seg ítsen, miközben az ég világ on semmivel sem tartozik
nekem.
Halk nyafog ás hang zott fel a babakocsiból. Bjørn az órára nézett, felhúzta a
hasán a pulóverét, és eg y cumisüveg et vett elő alóla. Már elmag yarázta
Harrynak ezt a trükköt: azért tartja a cumisüveg et a szűk pulóvere alatt, két
hájhurkája között, mert íg y nag yjából testhőmérsékletű marad.
– Ja, és rájöttem, melyik zenészre emlékeztet Ring dal – mondta Harry,
miközben a viccesen hosszú, szőke fürtökkel meg áldott kisfiút nézte, aki
cuppog va habzsolta a cumisüveg tartalmát. – Paul Simonra.
– Paul Frederic Simonra? – fakadt ki Bjørn. – És ez éppen most jutott az
eszedbe?
– A fiadról. Kiköpött Art Garfunkel.
Harry arra várt, hog y Bjørn felnézzen, és reag áljon valamit a sértésre, a
bűnüg yi technikus azonban lehajtott fejjel ült, és az etetésre koncentrált.
Talán azon tűnődött, hová is helyezze Art Garfunkelt a zenei palettáján.
– Még eg yszer köszönöm, Bjørn – mondta Harry, és beg ombolta a kabátját.
– Jobb, ha most lelépek.
– Visszatérve rá, hog y tartozom-e neked valamivel – szólalt meg Bjørn,
anélkül hog y felnézett volna. – Tévedsz.
– Nem tudom, mire g ondolsz.
– Nélküled sosem találkoztam volna Katrinével.
– Dehog ynem.
– Te kerg etted a karjaimba. Látta, hog yan alakultak a párkapcsolataid, te
képviseltél mindet, amit nem akar eg y férfiban. És én álltam a leg távolabb
tőled. Ha úg y vesszük, te voltál az esküvői tanúm, Harry – nézett fel Bjørn
széles mosollyal és könnyektől csillog ó szemmel.
– Ó, a francba – mondta Harry. – Ez a híres kispapa-érzelg ősség , amiről
beszélnek?
– Valószínűleg – nevetett Bjørn, és meg törölte a szemét a kézfejével. – És
mihez kezdesz most? Úg y értem, Ring dallal.
 – Azt mondtad, nem akarsz belekeveredni.
– Úg y is van. Nem akarom tudni.
– Akkor most elhúzok, mielőtt ketten kezdenek el bömbölni. – Harry az
órájára pillantott. – Mármint ti ketten.
Miközben az autója felé tartott, felhívta Kaját.
– Peter Ring dal. Nézz utána, hátha találsz valamit.

Este hétkor már sötét volt, és a szinte láthatatlanul, némán szitáló eső hideg
pókhálóként feszült Harry arcára, ahog y vég ig lépkedett a Kaja házához
vezető kavicsos járdán.
– Van eg y vezérfonalunk – mondta a telefonba. – Nyomnak nem nevezném.
– Kit takar a többes szám? – tudakolta Oleg .
– Nem mondtam?
Oleg nem válaszolt.
– Kaja Solnesst – folytatta Harry. – Rég i kollég ám.
– Ti ketten…
– Nem. Nem úg y. Nem…
– Nem olyasmi, amiről tudnom kellene? – fejezte be a mondatot Oleg .
– Nem, nem hiszem.
– Oké.
Szünet.
– Szerinted meg találjátok?
– Nem tudom, Oleg .
– De azt tudod, mit szeretnék hallani.
– Hm. Valószínűleg meg találjuk.
– Oké. – Oleg mélyet sóhajtott. – Majd beszélünk.
Harry a nappaliban találta Kaját. A kanapén ült a laptoppal az ölében, a
telefonja a dohányzóasztalon. A következőket sikerült kiderítenie: Peter
Ring dal neg yvenhat éves, kétszer elvált, g yereke nincs. A párkapcsolati
helyzete zavaros, mindenesetre eg yedül él eg y családi házban Kjelsås
városrészben. A pályafutása meg lehetősen hullámzónak bizonyult.
Közg azdászként vég zett, és annak idején eg y új közlekedési koncepcióval állt
elő.
– Találtam két interjút is, mindkettő a Finansavisenben jelent meg –
mondta Kaja. – Az elsőben, 2004-ben befektetőket keresett a koncepciójához,
amely állítása szerint forradalmasítaná mindazt, amit a személyszállításról
g ondolunk. A címe: A személyautózás halála. – Kaja néhány másodpercig
keresg élt a laptopon. – Itt is van. Eg y idézet Ring daltól: „Manapság eg y vag y
két ember utazik eg ytonnás járműveken olyan utakon, amelyek nag y
területeket és sok karbantartást ig ényelnek, hog y bírják a forg almat. Az
ahhoz szükség es energ iamennyiség pedig , hog y ezeket a nehéz, széles
g umiabroncsokkal felszerelt g épeket az eg yenetlen aszfalton meg hajtsuk,
más alternatívákhoz képest eg yenesen nevetség es. Ezenkívül ott vannak azok
az erőforrások, amelyeket ezeknek az elképesztően túlméretezett
járműveknek a meg építéséhez kell ig énybe vennünk. De még mindig nem ez
a leg nag yobb ráfordítás napjaink személyszállítása terén. Hanem az idő. Eg y
átlag amerikai minden áldott nap nég y órát tölt a járműve volánjánál a Los
Ang eles-i forg alomban. Ezzel nem csupán az ébren töltött ideje neg yedét
fecsérli el értelmetlenül, hanem akkora GDP-veszteség et is termel, amely
eleg endő lenne eg y újabb holdra szállás finanszírozásához. Minden évben!”
– Hm. – Harry vég ig simított a füles fotel lepattog zott lakkozásán a
mutatóujjával. – És az alternatíva?
– Ring dal szerint drótkötélpályák kellenének, rajtuk eg y-két személyes kis
fülkékkel. Úg y képzeld el, mint eg y sífelvonót. A fülkék a házak sarkán
elhelyezett platformokon parkolnak, nag yjából úg y, mint a közösség i
kerékpározás esetében a bring ák. Beülsz, beütöd a személyes kódodat és az
úti célodat. A nem túl mag as kilométerdíjat levonják a bankszámládról. Eg y
számítóg épes prog ram pedig a meg adott helyre küldi a fülkét, amely
kétszáz kilométer per órás sebesség re is fel tud g yorsítani. Még Los Ang eles
központjában is. Közben dolg ozhatsz, tanulhatsz, tévézhetsz, és szinte észre
sem veszed a kanyarokat. Vag yis a kanyart, mert a leg több esetben csak eg y
van. Nincsenek közlekedési lámpák, nincs harmonikaeffektus, a fülkék úg y
mozog nak, akár az elektronok eg y számítóg épes rendszerben. És sosem
ütköznek össze. Alattuk pedig a város utcáit szabadon használhatják a
g yalog osok, kerékpárosok, g ördeszkások.
– Mi van a teherszállítással?
– A pályát tartó oszlopoknak túl nehéz szállítmányokat teherautókkal
vinnék, amelyek csig atempóban haladnának keresztül a városokon éjszaka
vag y a kora hajnali órákban.
– Elég drág ának tűnik az oszlopok és a pályák kiépítése.
– Ring dal szerint az oszlopok és pályák kiépítése eg y új út költség einek öt-
tíz százalékát tenné ki. És ug yanez vonatkozik a karbantartásra. Valójában az
átállás tíz év alatt meg térülne, akkor is, ha csak az utak karbantartási
költség einek csökkenését nézzük. Ehhez jönnek még az eg yéb pénzüg yi
meg takarítások, amik az autóbalesetek meg fog yatkozásából adódnak. A cél
az, hog y eg yetleneg y halálos közlekedési baleset se történjen.
– Mm. Észszerűnek tűnik a városokban, de a g yéren lakott…
– A pálya kiépítése a hüttédig ötödannyiba kerül, mint eg y földút.
Harry elvig yorodott.
– Úg y tűnik, neked tetszik az ötlet.
Kaja nevetett.
– Ha lett volna pénzem 2004-ben, befektettem volna.
– És?
– El is vesztettem volna. A Ring dallal készített másik interjú 2009-ből
származik, és a Csődben a fekete öves címet viseli. A befektetők mindent
elveszítettek, és dühösek voltak Ring dalra, aki viszont úg y vélte, ő az
áldozat, és a befektetők g yávaság a tette tönkre, mert elzárták a pénzcsapot.
Tudtad, hog y ország os bajnokság ot nyert dzsúdóban?
– Mm.
– Eg yébként mondott valami vicceset… – Kaja lejjebb g örg etett az oldalon,
és amikor olvasni kezdett, a hang jában nevetés bujkált. – „Az úg ynevezett
pénzüg yi elit eg y csapat parazita. Úg y vélik, intellig enciára van szükség a
meg g azdag odáshoz eg y olyan ország ban, ahol ötven éve szakadatlan
fellendülés tapasztalható. Miközben csupán arra van szükség , hog y az
embernek kisebbség i komplexusa leg yen, hajlandóság ot érezzen arra, hog y
mások rovására vállaljon kockázatot, és 1960 után szülessen. Az úg ynevezett
pénzüg yi elitünk eg y csapat vak csirke eg y g abonatárolóban, Norvég ia pedig
a középszerűség paradicsoma.”
– Erős.
– Nem áll meg itt, van eg y összeesküvés-elmélete is.
Harry észrevette, hog y valami alig láthatóan g őzölög a Kaja előtt álló
bög rében. Ami azt jelentette, hog y van frissen főzött kávé a konyhában.
– Hadd halljam!
– „A fejlődés elkerülhetetlen, és ki veszítheti rajta a leg többet?”
– Ezt most tőlem kérdezed?
– Az interjúból idéztem!
– Akkor a vicces hang odat kell használnod.
 Kaja fig yelmeztető pillantást vetett Harryra.
– Az autóg yártók? – sóhajtott fel Harry. – Az útépítő cég ek? Az olajcég ek?
Kaja meg köszörülte a torkát, és újra a képernyőre nézett.
– „A nag y feg yverg yártókhoz hasonlóan az autóg yártók is hatalmi
tényezők, akiknek léte a személyautózástól füg g . Ezért kétség beesetten
küzdenek a fejlődés ellen azzal, hog y hajtóerőnek állítják be mag ukat. De
természetesen nem azért próbálják meg g yőzni az embereket arról, hog y az
önvezető autó a meg oldás, mert jobbá akarják tenni a közlekedést. Hanem
azért, mert ameddig csak lehet, lassítani akarják a történelem folyását.
Továbbra is eg ytonnás szörnyeket akarnak g yártani, bár tisztában vannak
vele, hog y ezzel nem a világ javát szolg álják, épp ellenkezőleg , a Föld szűkös
erőforrásait zsákmányolják ki. És minden rendelkezésükre álló eszközzel
ig yekeznek elfojtani bármilyen más kezdeményezést. Az első naptól fog va a
célkeresztjükben vag yok. Nem tudtak meg ijeszteni, de a befektetőimet
nyilvánvalóan sikerült.”
Kaja felnézett.
– És aztán? – kérdezte Harry.
– Csend. Eg y rövid említés 2016-ban szintén a Finansavisenben a norvég
Elon Muskról, azaz Peter Ring dalról, aki eg y kis dohányboltot üzemeltet
Hellerudben, de eg ykor eg y lég várban uralkodott, amely annak ellenére
rövid életű volt, hog y a Közlekedésg azdaság i Intézet szakemberei a városi
személyszállítás jövőjének leg észszerűbb elképzeléseként ünnepelték a
koncepcióját.
– Hm. Van rendőrség i aktája?
– Eg y feljelentés, amely szerint meg vert eg y pasast, amikor eg yetemi évei
alatt kidobóként dolg ozott. Meg eg y másik, g ondatlanság ból okozott, halálos
közúti baleset miatt, szintén abból az időből. Eg yik üg yben sem találták
bűnösnek. De rábukkantam valami másra is. Eg y felfüg g esztett eltűnési
üg yre.
– Ig en?
– Tavaly bejelentették a második exfeleség e, Andrea Klicskova eltűnését.
Miután felfüg g esztették a keresést, a dokumentumokat törölték, de én
meg találtam a norvég barátnő eg yik e-mailjének másolatát. Ő jelentette be
Andrea eltűnését. A levél szerint Andrea azt mesélte neki, hog y mielőtt
elhag yta Ring dalt, a férfi többször is késsel fenyeg ette, mert szóvá merte
tenni, hog y csődbe jutottak. Meg találtam a barátnő számát, és felhívtam. Azt
mondta, hog y a rendőrség beszélt Ring dallal, de aztán ő kapott eg y e-mailt
Oroszország ból, Andreától, aki sajnálatát fejezte ki, amiért szó nélkül
visszautazott a szülőhazájába. Mivel Andrea orosz állampolg ár volt, az üg yet
átadták az orosz rendőrség nek.
– És?
– Valószínűleg meg találták, leg alábbis nincs több információ az esetről a
rendőrség hálózatán.
Harry felállt, és a konyha felé indult.
– Honnan volt eg yáltalán hozzáférésed a hálózathoz? – kérdezte. – Az
informatikai osztály elfelejtett törölni felhasználóként?
– Nem, de még meg van a kódg enerátorom, te pedig a múltkor
meg mondtad a kollég ád BID-kódját és jelszavát.
– Én?
– BH100 és HW1953. Elfelejtetted?
Mintha meg sem történt volna, g ondolta Harry, miközben kivett eg y
csészét a konyhaszekrényből, és kávét töltött mag ának. Ståle Aune mesélt
neki a Wernicke–Korszakov-szindrómáról: az alkohol lassan, de biztosan
felzabálja az iszákosok memóriáját. Nos, leg alább a Wernicke és a Korszakov
névre emlékszik. És ritkán felejt el olyan dolg okat, amiket józanul csinált. Az
pedig kifejezetten ritka, hog y olyan hosszú időtartam teljes sötétség be
burkolózzon, mint a g yilkosság éjszakája. Jelszó.
A pult felett lóg ó képekre nézett.
Eg y meg fakult fotó eg y fiúról és eg y kislányról eg y autó hátsó ülésén. Kaja
a fotósra mosolyog , elővillannak heg yes fog ai. A fiú, aki átkarolja,
valószínűleg a bátyja, Even. Eg y másik kép Kajáról és eg y sötét hajú nőről,
aki eg y fejjel alacsonyabb nála. Kaja pólót és khakizöld nadrág ot visel, a
másik nő keleti ruhát és hidzsábot, a háttérben sivatag i táj. Előttük a földön
eg y fényképezőg ép-állvány árnyéka rajzolódik ki, a fotós hiányzik.
Önkioldóval készült. Csak eg y kép volt, még is volt valami abban, ahog y ott
álltak szorosan eg ymás mellett. Harryt ug yanaz az érzés kerítette hatalmába,
mint amikor a kocsi hátsó ülésén készült fotót nézte. A felvételekről eg yfajta
meg hittség sug árzott.
Harry tekintete eg y mag as, szőke férfit ábrázoló fényképre siklott.
Vászonzakóban ült eg y éttermi asztalnál, előtte whiskyspohár állt, a kezében
cig aretta billeg ett. Játékos, mag abiztos pillantás, nem közvetlenül a lencsébe
nézett, hanem kissé mög é. Harrynak rög tön eszébe jutott a Vöröskereszt elit
osztag ában dolg ozó svájci.
A neg yedik képen saját mag át, Rakelt és Oleg et látta. Ug yanaz a kép volt,
amely Harrynak is meg volt otthon, de nem tudta, Kaja honnan szerezte. Ez a
fotó kevésbé volt éles, mint az övé. A sötét részek sötétebbek voltak, az eg yik
oldalon pedig visszatükröződött valami, mintha lefényképezték volna a
fényképet. Persze lehet, hog y Kaja lopva lefotózta az alatt a rövid idő alatt,
amíg eg yütt voltak, már ha lehet eg yáltalán íg y mondani. Két ember voltak,
akik összebújtak, hog y kölcsönözzenek eg y keveset a másik testének
meleg éből eg y téli éjszakán. Hog y menedéket találjanak a viharban. És
amikor a vihar csendesedett, Harry felállt, és meleg ebb ég hajlatra költözött.
Miért tesz ki az ember képeket az életéről a konyha falára? Mert nem akar
felejteni, miután a pia vag y az idő folyama elmosta az emlékek színeit és
körvonalait? A képek jobban meg őrzik ezeket, a képek ig azabbak. Ez volt az
oka annak, hog y neki – ezt az eg y fotót leszámítva – nem voltak képei? Mert
jobbnak látta felejteni?
Harry ivott eg y korty kávét.
Nem, a képek nem ig azak. A falra kirakott képek eg y olyan élet kirag adott
momentumai, amilyet az ember kíván mag ának. Többet árulnak el arról, aki
kitette őket, mint arról, amit ábrázolnak. És ha tudsz olvasni bennük, többet
mesélhetnek, mint bármely kihallg atás. Az újság kivág ások Bohr hüttéjében.
A feg yverek. A Rickenbacker g itárral pózoló fiú képe a lányszobában a
Borg g atán. A futócipő. Az apa eg yetlen ruhásszekrénye.
El kell mennie Peter Ring dal otthonába. Olvasnia kell a falairól. Olvasnia
kell a férfiban, aki dühös a befektetőkre, mert már nem akarnak részt venni a
projektjében. Aki késsel fenyeg eti a feleség ét, mert az kritizálja.
– Harmadik kateg ória! – kiáltotta, miközben Rakelt, Oleg et és önmag át
tanulmányozta. Boldog ok voltak. Ez csak ig az, nem?
– Harmadik kateg ória? – kiáltotta vissza Kaja.
– A g yilkosok nyolc kateg óriájából.
– Melyik is volt a harmadik?
Harry a kávéscsészével a kezében visszament a nappaliba, és az ajtófélfának
dőlt.
– A sértettek. Az áldozat szerepébe bújnak, nem tűrik a kritikát, és
erőszakosan lépnek fel azokkal szemben, akikre harag szanak.
Kaja mag a alá húzott lábbal ült, kecsesen, mint eg y macska. Eg yik kezében
a bög re, a másikkal kisimított eg y szőke tincset a szeméből. Harry újra
rádöbbent, milyen szép.
– Mi jár a fejedben? – kérdezte Kaja.
Rakel, g ondolta Harry.
– Betörés – válaszolta.

Øystein Eikeland eg yszerű életet élt. Felkelt. Vag y nem. Ha felkelt, a Tøyen
városrészbeli lakásából lesétált Ali Stian trafikjához. Ha zárva volt, az azt
jelentette, hog y vasárnap van, ezért automatikusan ellenőrizte az eg yetlen
dolg ot, ami meg rag adt a hosszú távú memóriájában: a Vålereng a focicsapat
mérkőzéslistáját, ug yanis a munkaszerződése rög zítette, hog y minden olyan
vasárnap szabadnapja van, amikor a csapata hazai pályán játszik. Ha a
Vålereng a nem játszott aznap az új stadionban, a Valle Hovinban, hazament,
visszafeküdt, és csak fél órával a Jealousy nyitása előtt kelt fel. Hétköznap
viszont vett eg y csésze kávét Ali Stiantól, akinek pakisztáni apja és norvég
anyja volt, és ahog y a neve is mutatta, mindkét kultúrában rendelkezett
g yökerekkel. Az eg yik évben, amikor Norvég ia nemzeti ünnepe pénteki
napra esett, Ali Stian g udbrandsdaleni népviseletben térdelt a helyi
mecsetben az imaszőnyeg en.
Miután Øystein átböng észte Ali Stian újság jait, meg vitatta vele a
leg fontosabb híreket, majd visszatette a lapokat az állványra, elment eg y
kávézóba, ahol találkozott Elivel. Az idősebb, túlsúlyos nő boldog an
meg hívta reg g elire annak fejében, hog y beszélg et vele. Vag yis inkább beszél
hozzá, mivel Eli nem szólt sokat, csak mosolyg ott, és bólog atott, füg g etlenül
attól, mekkora hülyeség eket hordott össze Øystein. Øysteinnek pedig
eg yáltalán nem volt bűntudata. Eli nag yra becsülte a társaság át, az ár pedig
mindössze eg y zsemle és eg y pohár tej volt.
Øystein ezután a Grünerløkkán lévő Jealousy Bar felé vette az irányt. Ez
jelentette számára a napi testmozg ást is. És bár húsz perc alatt meg tette az
utat, olykor úg y vélte, ez indokolttá tesz eg y pohár sört. Nem korsót, csak
poharat – erre nag yon üg yelt. Ami remek dolog volt, mert nem volt ez
mindig íg y. A fix állás azonban jót tett neki. Bár Ring dalt, az új főnököt nem
kedvelte, a munkát szerette, és mindenképpen meg kívánta tartani. Ahog y
azt is szerette volna, hog y az élete eg yszerű maradjon. Épp ezért nag yon
nem volt ínyére a telefonbeszélg etés, amelyet ebben a pillanatban Harryval
folytatott.
 – Nem, Harry – mondta. A Jealousy hátsó helyiség ében állt, a telefont az
eg yik fülére szorította, a másikba meg bedug ta a mutatóujját, hog y kizárja
Peter Gabrielt, aki a The Carpet Crawlerst énekelte a bárban, ahol Ring dal és az
új lány szolg álta ki a kora esti vendég eket. – Nem lophatom el Ring dal
kulcsait.
– Nem ellopni kell – erősködött Harry. – Kölcsönvenni.
– Kölcsönvenni, hog yne. Akkor is ezt mondtad, amikor tizenhét évesen
elkötöttük azt az autót Oppsalban.
– Azt te mondtad, Øystein. És Facipő apjának a kocsija volt. És jól ment,
emlékszel?
– Jól? Mi meg úsztuk, de Facipő két hónapig szobafog ság ban volt.
– Vag yis jól ment.
– Kurvára.
– Ring dal a dzsekije zsebében tartja a kulcscsomóját, hallani a csörg ést,
amikor felakasztja.
Øystein a rég i Catalina dzsekire meredt, amely az orra előtt lóg ott a
fog ason. A nyolcvanas években ez a rövid, túlárazott pamutdzseki volt a
sznob fiatalság eg yenruhája Oslóban. A világ más helyein g raffitisek hordták.
Øysteinnek azonban többnyire eg y Paul Newmant ábrázoló képet juttatott az
eszébe. Hog y tudnak eg yesek a leg semmitmondóbb ruhadarabokban is olyan
menőnek tűnni, hog y az ember azonnal akar mag ának eg yet? Még akkor is,
ha már abban a másodpercben érzi, hog y ez nem fog bejönni, amikor
meg pillantja benne mag át a tükörben.
– De mire kellenek neked azok a kulcsok?
– Csak vetni akarok eg y pillantást a lakására – válaszolta Harry.
– Szerinted ő ölte meg Rakelt?
– Ezzel ne fog lalkozz.
– Már késő – nyög te Øystein. – És ha még is akkora idióta lennék, hog y
ig ent mondok, mi hasznom nekem ebből?
– Az érzés, hog y szívesség et tettél a leg jobb és eg yben eg yetlen
cimborádnak.
– És a munkanélküli seg ély, ha a Jealousy tulajdonosa börtönbe kerül.
– Jól van. Mondd azt, hog y kiviszed a szemetet, és találkozzunk kilenckor a
hátsó udvarban. Az… hat perc múlva van.
– Ug ye, tudod, hog y ez eg y nag yon rossz ötlet, Harry?
– Hadd g ondoljam vég ig . Vég ig g ondoltam, és ig azad van. Tényleg nag yon
rossz ötlet.
Miután Øystein letette, szólt Ring dalnak, hog y elszív eg y cig arettát, majd
kiment a hátsó ajtón, meg állt a parkoló autók meg a szeméttárolók között,
rág yújtott, és eltöpreng ett a két rég i dilemmáján. Hog y lehet az, hog y minél
drág ább játékosokat vásárol a Vålereng a, annál nag yobb eséllyel küzd az
érmek helyett csupán a bent maradásért? És hog y lehet az, hog y minél
hajmeresztőbb dolg ot kér tőle Harry, annál nag yobb az esély arra, hog y ő
ig ent mond? Øystein Eikeland a kulcscsomót csörg ette, amelyet Ring dal
Catalina dzsekijéből emelt el, majd zsebre vág ta, miközben meg ismételte
mag ában Harry döntő érvét:
– Nag yon rossz ötlet. De ez az eg yetlen ötletem.
 Harmincharmadik fejezet

Harrynak alig tíz percig tartott a Grünerløkkától Storón keresztül eljutni

Kjelsåsig . A Grefsenveien eg yik mellékutcájában, amelyet eg y bolyg óról
neveztek el, leparkolta az Escortot, és eg y másik planétáról elnevezett utca
felé indult. A szitálás időközben eg yenletesen szakadó esőnek adta át a
helyét, a sötét utcák pedig üresek voltak. Az eg yik erkélyen ug atni kezdett
eg y kutya, amikor Harry Peter Ring dal házához közeledett, amelynek címére
Kaja bukkant rá a népesség -nyilvántartásban. Harry felhajtotta a kabátja
g allérját, majd bement a kapun, és felg yalog olt az aszfaltozott úton a kékre
festett tég laépülethez, amely eg y hag yományos, tég lalap alakú és eg y ig lu
formájú részből állt. Harrynak sejtelme sem volt, meg eg yeztek-e a helyiek
abban, hog y a környék témája a világ űr lesz, mindenesetre a kertben eg y
műholdra emlékeztető fémszobor állt, amelyről Harry azt feltételezte, hog y a
ház kék félg ömböt formázó része, azaz a Föld körül kering . Otthon. A
benyomást a bejárati ajtón lévő félhold alakú ablak csak tovább erősítette.
Nem látott riasztóberendezésre fig yelmeztető matricát. Becseng etett. Ha
valaki ajtót nyit, majd azt mondja, eltévedt, és meg kérdezi, hog yan talál
vissza arra az utcára, ahol az autóját hag yta. De senki sem nyitott ajtót. Harry
a zárba dug ta és elfordította a kulcsot. Benyitott, és belépett a sötét
folyosóra.
Először a szag ra fig yelt fel. Vag yis arra, hog y nem volt semmiféle szag .
Azokat az otthonokat, ahol Harry meg fordult, valamilyen szag leng te be:
ruha, izzadság , festék, étel, szappan vag y bármi más szag a. De belépni ide a
kinti tavaszi illatokból, olyan érzés volt, mint amikor az ember elhag y eg y
házat: eltűntek a szag ok.
Az ajtó nem zárult be mag ától, vag yis el kellett fordítani bent a g ombot,
hog y bezáródjon. Harry bekapcsolta a zseblámpát a mobiltelefonján.
Vég ig pásztázta a ház teng elyét alkotó folyosó falait. Amennyire meg tudta
ítélni, meg bízható stílusérzékkel összeválog atott művészfotók és festmények
díszítették őket. Harry ezzel is úg y volt, mint az ételekkel: nem tudott főzni,
sőt eg y elfog adhatóan összeállított háromfog ásos menüt meg rendelni sem,
ha olyan étlap került a kezébe, amelyen túlság osan bő volt a választék. De
képes volt felismerni a jól átg ondolt menüt, amikor vég ig hallg atta, ahog y
Rakel mosolyog va és halkan elmondja a pincérnek, mit kér. Ilyenkor Harry a
leg halványabb szég yenkezés nélkül ug yanazt rendelte.
Közvetlenül a bejárati ajtó mög ött eg y komód állt. Harry kihúzta a leg felső
fiókot. Kesztyűk és g yapjúsálak. Kihúzta az alatta lévőt. Kulcsok. Elemek.
Zseblámpa. Dzsúdómag azin. Eg y doboz lőszer. Harry kivette, hog y
meg nézze. Kilenc milliméteres. Ring dalnak van eg y pisztolya. Harry
visszatette a dobozt, és már éppen be akarta tolni a fiókot, amikor észrevett
valamit. A szag teljes hiánya meg szűnt, a fiókból szinte észrevehetetlen illat
áradt.
A napsütötte erdő illata.
Harry odébb tolta a dzsúdómag azint.
Eg y piros selyemsál feküdt alatta. Eg y hosszú pillanatig jég g é dermedve
meredt rá. Aztán kivette, az arcához szorította, és beszívta az illatát.
Szemernyi kétség sem férhetett hozzá. A sál Rakelé volt.
Harry néhány másodpercig csak bénultan állt, mire sikerült összeszednie
mag át. Eg y pillanatig g ondolkodott, aztán visszatette a sálat a mag azin alá,
becsukta a fiókot, és elindult a folyosón.
Ahelyett hog y a nappalinak vélt helyiség be ment volna, felballag ott az
emeletre. Újabb folyosó. Harry kinyitott eg y ajtót. Fürdőszoba. Mivel nem
volt ablaka, nem állt fenn a veszélye, hog y odakintről észreveszik a fényt,
ezért felkapcsolta a villanyt. És abban a pillanatban beléhasított a felismerés,
hog y amennyiben Ring dalnak új típusú villanyórája van, és a Hafslund
Áramszolg áltató szerelője ig azat mondott, be lehet bizonyítani, hog y valaki
járt a házban. Elég , ha utánanéznek az energ iafog yasztásnak, amely eg y
parányit meg ug rott valamivel este fél kilenc után. Harry ellenőrizte a tükör
előtti polcot és a szekrényt. Csak a szokásos piperecikkek, amelyekre eg y
férfinak szükség e van. Sehol eg y érdekes tabletta vag y eg yéb g yóg yszer.
A hálószobában ug yanez. Bevetett ág y, tiszta, rendezett. Eg yetlen csontváz
sem volt a szekrényekben. A telefon zseblámpája nyilvánvalóan sok energ iát
fog yasztott, mert Harry észrevette, hog y az akkumulátor töltöttség i szintje
veszélyesen csökken. Dolg ozószoba. Láthatóan ritkán használták, csaknem
elhag yatottnak tűnt.
 Lement a nappaliba. A konyhába. A ház néma volt, az ég világ on semmit
sem mesélt neki.
Talált eg y ajtót, amely az alag sorba vezetett. Amikor elindult lefelé a
keskeny falépcsőn, a telefon lemerült. Kívülről nem látott pinceablakokat,
leg alábbis a ház út felőli oldalán nem, íg y hát felkapcsolta a villanyt, és
lement.
Itt sem szólította meg semmi. Fag yasztóláda, két pár síléc, festékesdoboz,
divatjamúlt túracipő, szerszámokkal teleag g atott tábla eg y hosszúkás
pinceablak alatt, amely ug yanolyan volt, mint Rakelnél, és a ház hátsó felén
helyezkedett el. Nég y pincetároló. Az épület valamikor ikerház lehetett, az
eg yik fele az ig lu, a másik pedig a hag yományos rész. De miért van lakat a
tárolórekeszek ajtaján, ha csak eg y ember lakik itt? Harry bekukucskált az
eg yik tárolóba az ajtó fölötti rácsos nyíláson keresztül. Üres volt. Akárcsak a
következő kettő. Az utolsónál, amely az alag sor vég ében helyezkedett el, eg y
forg ácslap takarta el a nyílást.
Ez lesz az.
A három tároló azért volt bezárva és láthatóan kiürítve, hog y az esetleg es
betolakodók azt hig g yék, a neg yedik is üres.
Harry eltöpreng ett. Nem habozott, eg yszerűen csak vette a fáradság ot,
hog y felmérje a következményeket, mérleg elje annak előnyeit és hátrányait,
ha esetleg talál valamit. Ha felfedezik a betörést, az odabent talált dolg okat
nem lehet bizonyítékként felhasználni. A szerszámos táblán feszítővas is
lóg ott. Harry döntésre jutott, odament a táblához, levett róla eg y
csavarhúzót, és visszament az ajtóhoz. Három percig tartott eltávolítani az
ajtó sarokpántjának csavarjait. Aztán leemelte az ajtót. A tárolóban
valószínűleg az alag sori lépcső tetején lévő kapcsolóval lehetett villanyt
kapcsolni, mindenesetre a helyiség fényárban fürdött. Eg y dolg ozószoba
volt. Harry pillantása vég ig siklott az íróasztalon álló számítóg épen és a
g yűrűs mappákkal meg könyvekkel meg pakolt polcokon. Aztán
meg állapodott eg y fényképen, amelyet piros rag asztószalag g al erősítettek a
csupasz, szürke falra az íróasztal fölé. Eg y fekete-fehér kép volt. Vakuval
készült, talán ezért volt olyan nag y a kontraszt a bőr fehérség e és a vér
feketeség e között, az árnyékok pedig erősek voltak, akár eg y tusrajzon. Eg y
nő ovális arca, sötét haja, kihunyt pillantása, meg nyomorított, halott teste
volt rajta. Harry összeszorította a szemét. A villanás. Rakel arca, a vér a
padlón. Harry mellkasába mintha kést döftek volna, olyan erővel, hog y
hátratántorodott.

– Mit mondtál? – kiáltotta Øystein Eikeland, hog y túlharsog ja David Bowie-t,

és a főnökére meredt.
– Azt mondtam, hog y ketten is boldog ultok! – kiáltotta vissza Ring dal,
majd bedug ta a kezét a hátsó helyiség ajtaján, és levette a Catalina dzsekijét a
fog asról.
– De… De… – hebeg te Øystein. – A csaj teljesen új!
– Már bebizonyította, hog y nem most dolg ozik először bárban – intett
Ring dal a lány felé, aki két korsó sört csapolt eg yszerre, miközben még az
eg yik vendég g el is váltott néhány szót.
– Hová mész? – kérdezte Øystein.
– Haza – felelte Ring dal. – Miért?
– Haza, ilyen korán? – nyög te Øystein kétség beesetten.
Ring dal elnevette mag át.
– Pont ezért vettem fel még eg y alkalmazottat, Eikeland. – Felhúzta a
dzsekije cipzárját, és elővette a kocsikulcsát a nadrág ja zsebéből. – Viszlát
holnap!
– Várj!
Ring dal eg yik szemöldöke felszaladt.
– Ig en?
Øystein csak állt ott, és tébolyultan vakarta a kézfejét, miközben
meg próbált g yorsan g ondolkodni, ami az ig azat meg vallva nem volt az
erősség e.
– Én… csak arra g ondoltam, hog y nem vehetném-e ki a ma estét. Csak most
az eg yszer.
– Miért?
– Mert… A klán új dalokat g yakorol be ma este.
– A Vålereng a szurkolócsapata?
– Öhm, ig en.
– Nélküled is boldog ulnak.
– Boldog ulnak? Akár ki is eshetnek!
– A bajnokság első két mérkőzése után? Kétlem. Kérdezd meg újra
októberben.
Ring dal nevetve az ajtó felé indult a hátsó helyiség en keresztül. Aztán
eltűnt.
Øystein felkapta a telefonját, hátát a bárpultnak vetette, és kikereste Harry
számát.
Két kicseng és után eg y női hang jelentkezett: „Az előfizető nem
kapcsolható…”
– Ne! – kiáltotta Øystein.
Bontotta a vonalat, és újra próbálkozott. Ezúttal háromszor cseng ett ki,
majd ug yanaz a női hang jelentkezett ug yanazzal a mondandóval. Øystein
tett eg y utolsó kísérletet, és ezúttal mintha eg y hang yányi ing erültség et
hallott volna a női hang ban.
Bepötyög ött eg y üzenetet.
– Øyvind! – Női hang . Határozottan ing erült. Az új csaposlány éppen italt
kevert, és az Øystein mög ött türelmetlenül várakozó, szomjas sor felé
biccentett.
– Øystein – javította ki Øystein halkan, majd meg fordult, és eg y fiatal nőre
bámult, aki leereszkedő sóhajjal sört rendelt.
Øystein keze úg y remeg ett, hog y kiloccsantotta az italt. Gyorsan letörölte
a sört és a habot a korsóról, és a pultra tette, miközben az órájára pillantott.
Kjelsås? Tíz perc múlva elszabadul a pokol. Harryt lecsukják, neki pedig
ug rik a munkája. A franc esne ebbe az idióta zsaruba! A fiatal nő eg y ideje
már nyilvánvalóan mondani próbált neki valamit, mert ebben a pillanatban
előrehajolt, és Øystein fülébe ordított.
– Poharat mondtam, nem korsót, te pöcs!
Suffragette City – recseg ték a hang falak.

Harry közvetlenül a fénykép előtt állt. Sorra vette a részleteket. A nő eg y

autó csomag tartójában feküdt. Most, hog y közelebb lépett, két dolg ot vett
észre. Hog y nem Rakel volt az, hanem eg y fiatalabb nő, aki hasonlított
Rakelre. És hog y azért hitte a képet rajznak, mert több dolog sem stimmelt a
testen. Bemélyedések és kidudorodások voltak olyan helyeken, ahol nem
kellett volna, mintha a rajzoló nem lett volna tisztában az emberi test
anatómiájával. Ezt a testet szabályosan összetörték, olyan dühvel és erővel,
hog y úg y nézett ki, mintha eg y heg yről dobták volna le. A fotón semmi sem
árulkodott arról, hol készült, vag y ki készítette. Harry meg fordította a képet,
anélkül hog y levette volna a rag asztószalag ot. Mag as fényű fotópapír.
Semmi sem volt a hátulján.
Leült az íróasztalhoz, amely tele volt az oszlopok között futó
drótkötélpályáról lóg ó, kis, kétszemélyes fülkék rajzaival. Az eg yikben eg y
ember dolg ozott laptopon, a másikban valaki aludt a teljesen hátradöntött
támlájú ülésen, a harmadikban pedig eg y idős házaspár éppen meg csókolta
eg ymást. Az utcákon százméterenként felszállórámpák voltak, felettük
szabad fülkék. Eg y másik rajz eg y sínekből álló keresztet ábrázolt
madártávlatból. Eg y nag y lapon Oslo térképe szerepelt, rajta útvonalak,
amelyekről Harry úg y sejtette, a sínek hálózata lehet.
Sorra kihúzta az íróasztalfiókokat. Bennük futurisztikus vázlatokat talált
drótköteleken vag y síneken sikló, aerodinamikus kialakítású fülkékről.
Eg ytől eg yig élénk színűek és extravag ánsak voltak, bennük mosolyg ó
emberek, és az eg észből olyan optimizmus áradt, amely Harryt a hatvanas
évek reklámjaira emlékeztette. Néhány rajz alatt japán vag y ang ol nyelvű
szöveg ek voltak. A képek nyilvánvalóan nem Ring dal saját koncepcióját
mutatták be, hanem ahhoz kapcsolódó ötleteket. Több holttestről készült kép
azonban nem volt, csak az az eg y, amely közvetlenül Harry előtt lóg ott. Mit
jelenthet ez, mit mondtak neki ezúttal a falak?
Meg nyomta a klaviatúra eg yik billentyűjét, mire a képernyő életre kelt. A
számítóg épet nem védte jelszó. Harry az e-mail ikonra kattintott. Beírta
Rakel e-mail-címét a keresőmezőbe, de nem volt találat. Nem csoda, ug yanis
kiderült, hog y az összes mappa üres. Vag y nem voltak használatban, vag y
Ring dal mindig kiürítette őket. Talán ezért sem fog lalkozott azzal, hog y
jelszóval védje a számítóg épét. Lehet, hog y a rendőrség informatikai
szakértői vissza tudnák állítani a levelezést, Harry azonban tisztában volt
vele, hog y ez az utóbbi években nehezebbé – és nem könnyebbé – vált.
Átnézte a dokumentumok listáját, néhányat meg is nyitott.
Közlekedésg azdaság i feljeg yzések. Eg y kérelem a Jealousy Bar
nyitvatartásának meg hosszabbítására. Eg y féléves pénzüg yi kimutatás,
amelyből kiderült, hog y bár eg ész szép kis nyereség et termelt. Semmi
érdekes.
Ahog y a polcokon sem volt semmi. A mappák tartalma többek között a
közlekedéselmélet, a városfejlesztési kutatások, a közlekedési balesetek és a
játékelmélet témakörét járta körül. Volt ott azonban eg y keménytáblás,
kopott könyv is. Az Im-ígyen szóla Zarathustra Friedrich Nietzschétől. Harry
fiatalkorában eg yszer puszta kíváncsiság ból belelapozott ebbe a mítoszokkal
övezett könyvbe, de semmit sem talált az Übermenschről vag y az állítólag os
náci elméletről, csak eg y történetet eg y heg yi vénemberről, aki – leszámítva
azt a mondatát, hog y „Isten halott” – teljesség g el érthetetlen dolg okat
mondott.
Az órára pillantott. Lassan fél órája volt itt. A lemerült telefonjával nem
tud fényképet készíteni a halott lányról, hog y kiderítse, ki lehet. Arra sem
volt oka, hog y mag ával vig ye a fotót és Rakel sálját, ha úg yis visszajönnek
eg y házkutatási paranccsal.
Harry elhag yta a tárolót, visszacsavarozta a sarokpántokat,
visszaakasztotta a csavarhúzót a táblára, felkocog ott a lépcsőn, lekapcsolta a
lámpát, és kilépett a folyosóra. Hallotta, hog y a szomszéd kutya ug atni kezd
odakint. A bejárati ajtó felé indult, és közben kinyitotta az eg yetlen helyiség
ajtaját, ahol még nem járt. Eg y mosószoba volt, amelyben eg y vécé is helyet
kapott. Harry már éppen be akarta csukni az ajtót, amikor meg akadt a szeme
eg y fehér pulóveren, amely szennyes alsóneműk és pólók társaság ában
hevert a mosóg ép előtt a csempézett padlón. A mellrészén kék kereszt. És
foltok, amelyek vérnek tűntek. Pontosabban: ráfröccsent vérnek. Harry
pislog ott. A kereszt előhívott eg y emléket. Látta mag át, ahog y bemeg y a
Jealousy Barba. Ring dal a bárpult mög ött áll. Ez a pulóver volt rajta Rakel
halálának éjszakáján.
Harry állítólag meg ütötte Ring dalt. Mindketten véreztek. De ennyire?
Ha a pulóvert kimossák a házkutatás előtt, soha nem fog ják meg tudni.
Eg y másodpercig habozott. A kutya abbahag yta az ug atást. Harry lehajolt,
óvatosan összeg öng yölte a pulóvert, és a kabátja zsebébe tömte. Kilépett a
folyosóra.
Meg torpant.
Odakint a kavicson léptek csikorog tak.
Harry hátrálni kezdett a sötét folyosón.
A félhold alakú üveg en keresztül látta, hog y kint a lépcsőn eg y alak lép a
fénybe.
A francba.
Az üveg túl alacsonyan volt ahhoz, hog y láthassa a másik arcát, a kék
Catalina dzseki zsebeiben turkáló kéz azonban pont meg felelő mag asság ban
volt. Harry fülét halk káromkodás ütötte meg . Látta, ahog y a kilincs
lenyomódik. Meg próbált visszaemlékezni, ráfordította-e a kulcsot.
A kint álló férfi meg ráng atta az ajtót. Ekkor már hang osan káromkodott.
 Harry csendben fújt eg yet. Bezárta. És ismét olyan volt, mintha valami
aktiválódott volna az ag yában. Rakel ráfordítós ajtózárja. Harry ellenőrzi,
hog y bezárta-e.
A következő pillanatban világ osság szűrődött be odakintről. Eg y telefon
kijelzője. Az ajtón lévő félholdhoz eg y sápadt ábrázat tapadt. Az üveg en
szétlapuló orrot és arcot a fülhöz szorított telefon világ ította meg . Ring dal
szinte felismerhetetlenné torzult képe olyan volt, mint eg y bankrablóé a
nejlonharisnya alatt. Eg yenesen démoni. De határozottan az ő szeme meredt
befelé a sötét folyosóra.
Harry mozdulatlanul, léleg zet-visszafojtva állt. Leg feljebb öt méter
lehetett közöttük. Ring dal tényleg nem látja? Minteg y válaszképpen a
mag ában feltett kérdésre, meg ütötte a fülét Ring dal halk, nyug odt hang ja,
amely különösen rezonált a félhold alakú ablakon.
– Csakhog y itt vag y.
A picsába!
– Nem találom a kulcsaimat – mondta Ring dal.
A lehelete szürke páraként csapódott le az üveg re.

– Eikeland – szólt bele a telefonba Øystein kissé mereven, amikor rövid

tétovázás után és ig en zaklatottan kiment a hátsó helyiség be, hog y fog adja
Ring dal hívását.
– Csakhog y itt vag y – mondta Ring dal. Majd hozzátette: – Nem találom a
kulcsaimat.
Øystein becsukta a bárba vezető ajtót, hog y jobban halljon.
– És? – Minden erejét összeszedve küzdött, hog y nyug odtnak tűnjön a
hang ja.
Hol a pokolban lehet Harry, és mi a bánatért kapcsolta ki a telefonját?
– Meg néznéd, nincs-e a padlón a fog as alatt, amire a kabátomat szoktam
akasztani?
– Persze, várj eg y percet – felelte Øystein, és elvette a telefont a szájától.
Leveg ő után kapkodott, mintha eddig visszatartotta volna a léleg zetét, és
valószínűleg íg y is volt. Gondolkodj, g ondolkodj!
– Eikeland? Ott vag y, Eikeland? – Ring dal hang ja kevésbé tűnt
fenyeg etőnek, amikor Øystein távolabb tartotta a fülétől a telefont. Most
vonakodva újra felemelte.
 – Ig en. De sehol sem látom a kulcsaidat. Hol vag y?
– A ház előtt állok.
Harry odabent van, futott át Øystein fején a g ondolat. Ha hallotta Ring dalt
hazaérni, időre van szükség e, hog y elmeneküljön, mondjuk eg y hátsó ajtón
vag y ablakon keresztül.
– Lehet, hog y a bárpulton van – vetette fel. – Vag y a vécében. Adj pár
percet, meg nézem.
– Nem szoktam sehová letenni a kulcsaimat, Eikeland. – Ring dal ezt olyan
bizonyosság g al jelentette ki, hog y Øystein meg értette, hiába is próbálná
tovább erőltetni a dolg ot. – Betöröm az üveg et.
– De…
– Holnap hívok eg y üveg est, nem nag y üg y.

Harry eg yenesen Ring dal szemébe meredt az üveg en át, és teljes rejtély volt
számára, hog yhog y nem látja a fickó. Azt latolg atta, hog y visszaoson az
alag sori ajtóhoz, és kimászik az eg yik pinceablakon. De tudta, hog y most a
leg kisebb mozdulat is leleplezné. Ring dal arca elmozdult az ablaktól. Harry
nézte, ahog y a férfi a kabátja alatt viselt fekete pulóver alá dug ja a kezét.
Valami sötét tárg yat húzott elő. Eg y pisztolyt. Azt a fajtát, amelyet Bjørn a
rendkívül rövid csöve miatt csak „piszének” hívott, talán eg y SIG Sauer
P320-at. Könnyen elrejthető, eg yszerűen használható, g yors ravasz, rövid
távolság ra hatékony.
Harry nyelt eg yet.
Szinte hallotta Ring dal védőüg yvédjét. A vádlott azt hitte, betörővel
találkozott a folyosón, ezért önvédelemből lőtt. A védőüg yvéd a tanúk padján
ülő Katrine Bratthoz fordul:
– Kinek a parancsára tartózkodott Hole a házban?
Látta, ahog y a feg yver felemelkedik, és Ring dal meg lendíti a kezét.

– Látom már! – ordította Øystein a telefonba.

A vonal másik vég én csend volt.
– Az utolsó pillanatban – hang zott fel vég ül Ring dal válasza. – Hol…
– A földön. A fog as alatt, ahol mondtad. A szemetes mög ött.
– A szemetes mög ött? Nincs is…
– Én tettem ide, mert folyton meg botlottam benne a pultnál – szakította
félbe Øystein, majd kihajolt az ajtón a bárba, ahol időközben csúnyán
feltorlódtak a ki nem szolg ált, szomjas vendég ek. Meg rag adta a szemetest,
és betette az ajtó mög é, a fog as alá.
– Oké, vig yázz rá, mindjárt ott vag yok.
Azzal a vonal meg szakadt.
Øystein ismét Harry számát hívta. Továbbra is a női hang jelentkezett,
amely eg yre csak a nem kapcsolható előfizetőről szóló mantrát ismételg ette.
Øystein letörölte az izzadság ot az arcáról. Kiesés, visszaesés a
másodosztályba. Épp csak elkezdődött a szezon, de már rég es-rég eldőlt, ez a
g ravitáció törvénye – haladékot lehet kapni, de elkerülni nem.
– Øyvind! Hol vag y, Øyvind?
– Øy-STEIN! – bömbölte Øystein bele a lármába, amely falként emelkedett a
nyitott ajtó túloldalán. – Tényleg ilyen baromi nehéz meg jeg yezni?

Harry látta, ahog y az alak eltávolodik az ablaktól. Gyors léptek koppantak a

lépcsőn, majd a kutya újra csaholni kezdett.
Vigyázz rá, mindjárt ott vagyok.
Øystein valószínűleg meg g yőzte Ring dalt, hog y nála van a kulcscsomója.
Hallotta, ahog y eg y autó elindul, majd távolodik.
Az ő kocsija eg y másik bolyg ón volt. Tehát semmi esélye arra, hog y
Ring dal előtt érjen a Jealousy Barba. És miután a telefonja lemerült, nem tud
beszélni Øysteinnel. Harry g ondolkodni próbált. De olyan volt, mintha az
ag ya elvesztette volna az irányítást. Csak a halott lányt ábrázoló fénykép járt
az eszében. Meg amit Bjørn mondott a helyszínen készült fotók előhívásáról,
amikor azt még a Bűnüg yi Technikai Intézet sötétkamrájában vég ezték.
Hog y a kezdő bűnüg yi technikusok hajlamosak voltak túlság osan
kontrasztosra előhívni a képeket, ami miatt kevesebb árnyalat és részlet volt
mind a fehérben, mind pedig a feketében. Az alag sorban lévő fénykép nem a
vaku miatt volt annyira kontrasztos, hanem azért, mert a képet eg y amatőr
készítette, majd hívta elő. Harry hirtelen eg észen biztos volt benne, hog y a
képet mag a Peter Ring dal csinálta. Eg y lányról, akit ő ölt meg .
 Harmincnegyedik fejezet

Øystein a szeme sarkából látta, hog y kinyílik az ajtó. Ő volt az, Ring dal.
Belépett, de mivel alacsony volt, g yorsan eltűnt a vendég ek tömeg ében. Az
azonban látszott, ahog y az emberek félrehúzódnak, és a férfi a pult felé tart.
Olyan volt, akár a dzsung el, amely a Tyrannosaurus rex fölött hajladozott a
Jurassic Parkban. Øystein folytatta a sörcsapolást. Nézte, ahog y a barna
folyadék meg tölti a poharat, és a fehér hab eg yre duzzad a tetején. A csap
köhintett eg yet. Csak eg y lég buborék, vag y ideje kicserélni a hordót? Nem
tudta. A fenébe is, fog alma sem volt róla, hog y ez már a vég vag y csak eg y
döccenő az úton. Majd elválik. Majd elválik, hog y elcsesződik-e. Nem,
ig azából ez nem kérdés, mert mindig elcsesződik, csak azt nem tudni, mikor.
Leg alábbis ha a leg jobb cimborádat Harry Holénak hívják.
– A hordó az – szólt oda a lánynak. – Meg yek, kicserélem. Mondd meg
Ring dalnak, hog y eg y perc, és itt vag yok.
Øystein bement a hátsó helyiség be, és bezárkózott a személyzeti mosdóba,
amely raktárként is szolg ált. A poharaktól a papírszalvétán keresztül a
kávéig és a kávéfilterig mindent itt tartottak. Előhúzta a zsebéből a
telefonját, és még eg yszer utoljára meg próbálta felhívni Harryt. Ezúttal is
ug yanazzal a lesújtó eredménnyel járt.
– Eikeland? – Ring dal bejött a hátsó helyiség be. – Eikeland!
– Itt vag yok bent – mormolta Øystein.
– Azt hittem, a hordót cseréled ki.
– Még sem üres. Majdnem tele van.
– Várok.
– A klotyón ülök. – Állítását meg erősítendő Øystein meg feszítette
hasizmait, és két hosszú, hang os nyög ést préselt ki mag ából. – Seg íts be a
bárban, mindjárt meg yek.
– Csúsztasd ki a kulcsokat az ajtó alatt. Gyerünk, Eikeland, haza kell
mennem!
 – Eg y őrületes kábellel ülök itt, ami félig kint van, főnök, még az is lehet,
hog y világ rekordról beszélünk, úg yhog y nem szívesen vág nám kettőbe.
– Tartog asd a mag adfajtáknak a szánalmas humorodat, Eikeland. Gyerünk!
– Oké, oké, csak eg y percet adj!
Odakint csend lett.
Øystein azon töpreng ett, mennyi ideig tudja elhúzni a dolg ot. A halog atás
minden, vég tére is nem erről szól az élet?
Miután lassan elszámolt húszig , és mivel továbbra sem tudott jobb kifog ást
kiötleni, mint az a tíz volt, amit már kieszelt, és ami mind eg yformán
reménytelennek tűnt, lehúzta a vécét, kinyitotta az ajtót, és kisétált a bárba.
Ring dal épp eg y pohár bort nyújtott át eg y vendég nek, elvette a
bankkártyáját, és Øystein felé fordult, aki a nadrág ja zsebébe dug ta a kezét,
miközben olyan arcot vág ott, amely reményei szerint kellően zavarodottnak
és kétség beesettnek látszott. És ez vég ül is nem volt olyan messze attól, amit
érzett.
– Pedig itt volt! – próbálta túlharsog ni a zenét és a hang zavart. – Biztosan
elhag ytam valahol.
Øystein látta, ahog y Ring dal oldalra billenti a fejét, és úg y tanulmányozza
őt, mintha eg y érdekes, absztrakt műalkotás volna.
– Mi folyik itt, Eikeland? – Inkább absztrakt, mint érdekes.
– Mi folyik itt?
Ring dal szeme összeszűkült.
– Ig en. Mi folyik itt?! – ismételte meg .
Halkan, szinte suttog va beszélt, a hang ja még is úg y hasított keresztül a
lármán, akár eg y kés.
Øystein nag yot nyelt, és úg y döntött, feladja. Sosem értette azokat az
embereket, akik először hag yják meg kínozni mag ukat, és aztán elmondják az
ig azat. Ha veszteség , hát veszteség – ő leg alábbis íg y látta.
– Oké, főnök. Az úg y volt…
– Øystein!
Nem a csaposlány tanulta meg vég re a nevét. A kiáltás az ajtóból jött, és a
jövevény ezúttal nem az emberi fakoronák alatt haladt, hanem eg y fejjel
fölöttük evickélt, mintha úszna.
– Øystein, drág a Øystein barátom! – ismételte meg Harry eszelős vig yorral.
És mivel Øystein még sosem látta íg y vig yorog ni, meg lehetősen félelmetes
látványnak találta. – Boldog születésnapot, öreg cimbora!
 A vendég ek többség e Harry felé fordult, néhányan pedig Øysteinre
bámultak. Harry elérte a bárpultot, átölelte Øysteint, eg yik kezét a
lapockájára tette, a másikat eg észen lent a derekára. Sőt, még annál is lejjebb,
vészesen közel a hátsójához.
Aztán eleng edte, és feleg yenesedett. Néhányan énekelni kezdtek. Valaki
pedig – minden bizonnyal a csaposlány – kikapcsolta a zenét. Eg yre többen
csatlakoztak a kórushoz.
– Happy birthday to you…
Ne, g ondolta, Øystein, csak ezt ne! Akkor már inkább a kissé rég imódi
deres és a körömkitépés.
De már késő volt. Némileg kelletlenül ug yan, de Ring dal is csatlakozott az
énekléshez. Kénytelen volt meg mutatni a barátság os oldalát most, hog y
mindenki őket bámulta. Øystein merev mosollyal elővillantotta barna
fog sorát, miközben az arca és a füle szinte láng olt a szég yentől. A vendég ek
ezen csak nevettek, és még hang osabban énekeltek.
A dal azzal zárult, hog y mindenki Øystein felé emelte a poharát, Harry
pedig meg paskolta a fenekét. Øystein csak most értette meg az ölelést,
amikor valami kemény nyomódott a farpofájához.
Újra meg szólalt a zene, Ring dal pedig Øystein felé fordult, és kinyújtotta a
kezét.
– Boldog születésnapot, Eikeland. Miért nem mondtad, hog y erről van szó,
amikor szabadnapot kértél?
– Nos. Nem akartam… – Øystein meg vonta a vállát. – Eg y kicsit szég yenlős
vag yok.
– Tényleg ? – kérdezte Ring dal őszinte csodálkozással az arcán.
– De, hé! – mondta Øystein. – Eszembe jutott, hová tettem a kulcsaidat! –
Azzal eg y reményei szerint nem túl határozott mozdulattal a nadrág ja
farzsebébe dug ta a kezét. – Tessék!
Øystein előhúzta a kulcscsomót. Ring dal eg y másodpercig rámeredt, majd
g yorsan Harryra pillantott. Aztán kikapta Øystein kezéből a kulcsokat.
– Kellemes estét, srácok!
Azzal elindult az ajtó felé.
– Cseszd meg , Harry! – sziszeg te Øystein, miközben Ring dalt követték a
pillantásukkal. – Cseszd meg !
– Sajnálom – mondta Harry. – Eg y g yors kérdés. Mit csinált Ring dal
azután, hog y Bjørn hazavitt eng em innen a g yilkosság éjszakáján?
 – Hog y mit csinált? – Øystein elg ondolkodott. Az eg yik ujját a fülébe
dug ta, mintha ott lenne a válasz. – Hát, rög tön hazament. Azt mondta, nem
állt el az orrvérzése.
Øystein valami puhát érzett az arcán. A csaposlány felé fordult, aki még
mindig csücsörített.
– Boldog születésnapot! Nem g ondoltam voltam, hog y kos vag y, Øyvind.
– Tudod, mit mondanak – mosolyodott el Harry, és Øystein vállára tette a
kezét. – A vén kos is meg nyalja a sót.
– Ezt meg hog y értette? – kérdezte a lány, és Harry után bámult, aki
Ring dal farvizén a kijárat felé ig yekezett.
– Ő már csak ilyen rejtélyes fickó – mormolta Øystein, és bízott benne,
hog y Ring dal nem veszi alaposabban szemüg yre a születési dátumát a
következő bérszámfejtés alkalmával. – Teg yünk be Stonest, és pörg essük fel
eg y kicsit a bulit, oké?

Miután néhány percig töltötte a kocsiban, a telefon életre kelt. Harry beütött
eg y betűt, meg nyomta a hívóg ombot, és miközben a Sannerg atánál
lefékezett a piros lámpánál, fel is vették.
– Nem, Harry, nem akarok lefeküdni veled!
Az akusztika arra utalt, hog y Alexandra az Ig azság üg yi Orvostani
Intézetben, az irodájában tartózkodik.
– Rendben – felelte Harry. – De van itt eg y véres pulóver, amit…
– Nem!
Harry felsóhajtott.
– Ha a vér Rakel DNS-ét tartalmazza, akkor a pulóver tulajdonosa a
helyszínen járt a g yilkosság éjszakáján. Kérlek, Alexandra!
A vonal másik vég én csend lett. Eg y ordító, részeg férfi imbolyog va
meg állt a kocsi előtt a zebrán, homályos tekintettel Harryra bámult, ököllel a
motorháztetőre ütött, majd visszadülöng élt az esti sötétség be.
– Tudod, mit? – szólalt meg Alexandra. – Utálom a mag adfajta
nőcsábászokat.
– Oké, de szeretsz g yilkosság i üg yeket meg oldani.
Újabb szünet.
– Néha azon tűnődöm, kedvelsz-e eg yáltalán, Harry.
– Természetesen. Reménytelen pasas vag yok, de a szexpartnerek
kiválasztásában verhetetlen.
– Szexpartnerek, csak ennyi?
– Dehog y, ne bolondozz. Szakmailag is partnerek vag yunk, olyan
bűnözőket fog unk el, akik eg yébként káoszba és anarchiába taszítanák
társadalmunkat.
– Haha – nyög te Alexandra szárazon.
– Természetesen hajlandó vag yok hazudni, hog y ráveg yelek erre – mondta
Harry. – De kedvellek. Oké?
– Le akarsz feküdni velem?
– Nos. Nem. Ig en, de nem. Ha érted.
Úg y hallatszott, mintha az irodában eg y rádió szólt volna halkan a
háttérben. A nő eg yedül volt.
Felsóhajtott.
– Ha meg is teszem, tudd, hog y nem miattad. És eg y darabig eg yébként
sem fog ok teljes DNS-elemzést készíteni, mert hosszú a sor, és az összes üg y
kiemelt fontosság ú. A Kripos és Bratt nyomozócsoportja eg yfolytában
hívog at.
– Értem. De eg y részleg es profil, amely kizárja az eg yezést eg yéb
profilokkal, kevesebb időt vesz ig énybe, nem ig az?
Harry érzékelte, hog y Alexandra habozik.
– És kinek a profilját akarod kizárni?
– A pulóver tulajdonosáét. Az enyémet. És Rakelét.
– A tiédet?
– Volt eg y kis bunyóm a pulóver tulajdonosával. Neki az orra vérzett,
nekem pedig a kezem, ezért nem lehetetlen, hog y az én vérem van rajta.
– Értem. Rakel és te benne vag ytok a DNS-adatbázisban, úg yhog y ti
rendben vag ytok. De ha a pulóver tulajdonosát is ki kell zárnom, szükség em
van valamire a DNS-profiljához.
– Erre is g ondoltam. Van a szennyeskosaramban eg y véres nadrág , amin
túl sok a vér ahhoz, hog y a kezemből származzon, úg yhog y valamennyi
biztosan a pasas orrából került rá. Jól sejtem, hog y az intézetben vag y?
– Ig en.
– Húsz perc múlva ott vag yok.

Alexandra karba tett kézzel, fag yoskodva várakozott, amikor Harry a

Rikshospitalet bejárata elé kanyarodott. Mag as sarkú cipőt, szűk nadrág ot és
erős sminket viselt. Eg yedül dolg ozott, de úg y nézett ki, mintha buliban lett
volna. Harry soha nem is látta másképp. Alexandra Sturdza azon a
véleményen volt, hog y az élet túl rövid ahhoz, hog y az ember ne nézzen ki
olyan jól, amilyen jól csak tud – mindig .
Harry leeng edte az ablakot. Alexandra lehajolt.
– Hello, mister – mosolyg ott. – Ötszáz a kézi munka, hét a…
Harry meg rázta a fejét, és átadta a két nejlonzacskót: az eg yikben Ring dal
pulóvere, a másikban a saját farmerja volt.
– Ug ye tudod, hog y Norvég iában nem dolg oznak ebben a napszakban?
– Ó, akkor ezért vag yok eg yedül? A világ nak isten bizony van mit tanulnia
tőletek, norvég októl.
– Hog y kevesebbet dolg ozzanak?
– Hog y alacsonyabbra teg yék a lécet. Minek a Holdra menni, ha van eg y
hüttéd a heg yekben?
– Mm. Ig azán hálás vag yok, Alexandra.
– Ez esetben választanod kellett volna valamit az árlistából – vág ta rá a nő
a mosoly leg halványabb jele nélkül. – Ez a Kaja vette el az eszedet? Meg ölöm.
– Kaját? – Harry előrehajolt, hog y jobban szemüg yre vehesse Alexandrát. –
Azt hittem, a mag amfajtát utálod.
– Tég ed utállak, őt meg meg akarom ölni. Érted?
Harry lassú fejmozdulattal bólintott. Meg akarta kérdezni, hog y ez eg y
román vicc volt-e, ami norvég ul durvábbnak hang zik, mint amilyennek
szánják, de meg g ondolta mag át.
Alexandra hátralépett, és szótlanul nézte Harryt, miközben az ablak
felg ördült.
Harry elindult, és belepillantott a tükörbe. Alexandra még mindig ott állt,
leeng edett karral az utcalámpa fényében, és eg yre kisebb lett.
Miután elhajtott a Ring 3 alatt, felhívta Kaját. Beszámolt neki a pulóverről.
A sálról a fiókban. Az ajtó előtt felbukkanó Ring dalról. A pisztolyról.
Meg kérte, hog y mielőbb nézzen utána, van-e Ring dalnak feg yvertartási
eng edélye.
– Még valami… – mondta.
– Ezek szerint nem ide jössz? – szakította félbe Kaja.
– Tessék?
– Öt percre vag y tőlem, és azt mondod, „még valami”, mintha nem
beszélnénk eg y darabig .
– Gondolkodnom kell – felelte Harry. – És az jobban meg y eg yedül.
– Persze, nem akartalak nyag g atni.
– Nem nyag g atsz.
– Nem, én… – Kaja felsóhajtott. – Mit akartál még kérni?
– Ring dal kitett eg y fotót eg y nő meg csonkított holttestéről a falra
közvetlenül a számítóg épe képernyője fölé. Tudod, ahol állandóan láthatja.
Mint eg y diplomát vag y ilyesmit.
– Jóság os ég ! Mit jelent ez?
– Nem tudom. Szerinted tudsz szerezni képet az exnejéről? Az orosz
feleség ről, aki eltűnt?
– Nem lehet olyan nehéz. Ha nem találok a Goog le-on, meg int felhívom a
barátnőjét. Majd mms-ben átküldöm.
– Hm. Köszönöm. – Harry lassan vég ig hajtott a Sog nsveienen, a csendes
ang ol kertvárosra hasonlító környék tég lavillái között. Eg y pár mag ányos
fényszóró közeledett felé. – Kaja?
– Ig en?
Eg y busz volt. A meg világ ított utastérből sápadt, kísérteties arcok néztek
rá, ahog y a jármű elhaladt mellette. És ott volt közöttük Rakel arca is. Ebben
a pillanatban az emlékképek közelebb kerültek eg ymáshoz, akár a leg ördülő
kövek eg y földcsuszamlás előtt.
– Semmi – mondta Harry. – Jó éjszakát!

Harry a kanapén ült, és Ramonest hallg atott.

Nem azért, mert annyira odavolt érte, hanem mert ez a lemez volt a
lejátszón azóta, hog y kicsomag olta Bjørn ajándékát. És rájött, hog y a temetés
óta kerülte a zenét. Eg yszer sem kapcsolta be a rádiót sem itthon, sem az
Escortban, a csendet részesítette előnyben. A csendet, amelyre a
g ondolkodáshoz szükség e volt. A csendet, amelyben meg próbálta
meg hallani, mit mond a hang odakint, a sötétség másik oldalán, eg y félhold
alakú ablak előtt, a szellembusz üveg e mög ött. És mondott valamit, amit
Harry épp csak érzékelt. Most azonban el kellett nyomni valamivel. Mert túl
hang os lett, és Harry nem bírta elviselni.
Feltekerte a hang erőt, behunyta a szemét, a fejét a kanapé mög ötti polcon
sorakozó bakelitlemezekhez támasztotta. Ramones. Road to Ruin. Joey rövidre
fog ott üzenetei. Még is. Továbbra is sokkal inkább popnak hang zott, mint
punknak. Általában ez történt. A siker, a boldog ság , az életkor még a
leg dühösebbeket is békülékennyé tette. Harry esetében sem volt másként.
Gyeng édebb és kedvesebb lett. Szinte már nyitott és barátság os. Boldog volt,
és meg szelídült eg y nő oldalán, akit szeretett, eg y működő házasság ban.
Nem volt tökéletes. De ig en, a fenébe is, olyan tökéletes volt, hog y alig
lehetett kibírni. Míg nem eg y nap a nő váratlanul felhánytorg atott eg y
ballépést. Szembesítette Harryt a g yanújával. Ő pedig beismerte. Nem, nem
ismerte be. Mindig meg mondta Rakelnek, amit tudni akart, csak kérdeznie
kellett. És Rakelnek mindig volt annyi sütnivalója, hog y ne kérdezzen többet
a kelleténél. Tehát valószínűleg úg y g ondolta, hog y erről tudnia kell. Eg y
éjszaka Katrinével. Katrine vig yázott rá, amikor annyira részeg volt, hog y
nem tudott vig yázni mag ára. Vajon szexeltek is? Harry nem emlékezett rá,
merev részeg volt, valószínűleg annyira kiütötte mag át, hog y akkor sem lett
volna képes rá, ha meg próbálja. De Rakelnek az ig azat mondta: nem lehet
teljesen kizárni. Mire Rakel azt felelte, hog y nem is számít, Harry
mindenképpen cserben hag yta, és látni sem akarja. Meg kérte, hog y pakolja
össze a holmiját.
A puszta g ondolat is olyan fájdalmas volt, hog y leveg ő után kellett
kapkodnia.
Összeszedett eg y táskányi ruhát, eg y neszesszert és a bakelitlemezeket, a
CD-khez azonban nem nyúlt. Eg y csepp alkoholt sem ivott azóta, hog y
Katrine hazavitte, de azon a napon, amikor Rakel kidobta, eg yenesen az
állami italboltba ment. Eg y eladó meg állította, mert még az üzletben
elkezdte kinyitni az eg yik üveg et.
Alexandra már dolg ozott a pulóveren.
Harry összerakta a képet a fejében.
Amennyiben Rakel vére van a pulóveren, az üg y tiszta sor. Azon az estén
Peter Ring dal fél tizeneg y körül távozott a Jealousy Barból, majd váratlan
látog atást tett Rakelnél. Valószínűleg annak ürüg yén, hog y rábeszélje,
folytassa a bárban a munkáját. Rakel beeng edte, és adott neki eg y pohár
vizet. Az ajánlatot azonban ismételten elutasította. Vag y az is lehet, hog y
ig ent mondott rá. Talán ezért maradt Ring dal tovább. Meg kellett vitatniuk
néhány dolg ot. És elképzelhető, hog y a beszélg etés személyesebb témákra
terelődött. Ring dal bizonyára beszámolt Harry néhány órával korábbi
indulatos viselkedéséről a bárban. Rakel pedig mesélt Harry problémáiról és
arról – Harryban most először merült fel ez a g ondolat –, hog y eg y
vadkamerát szerelt fel, és meg van g yőződve róla, hog y Rakel nem vette
észre. A nő azt is elárulta Ring dalnak, hol lóg a kamera. Meg osztották
eg ymással a bánatukat és talán az örömüket is, és eg y ponton Ring dal úg y
vélte, ideje testileg is közelednie a nőhöz. Ám ezúttal kerek perec
visszautasították. A meg aláztatástól dühös Ring dal kikapta a kést a
konyhapulton álló késtartóból, és Rakelbe döfte. Többször is meg szúrta.
Vag y azért, mert még mindig dühös volt, vag y azért, mert rájött, hog y már
késő. A baj meg történt, be kell fejeznie a munkát, meg kell ölnie Rakelt,
aztán pedig el kell tüntetnie a nyomokat. Sikerült meg őriznie a hideg vérét.
Meg tett mindent, amit kellett. És amikor elhag yta a helyszínt, mag ával vitt
eg y trófeát is, eg y emléket, ahog y akkor is, amikor lefényképezte azt a másik
nőt, akit meg g yilkolt. A piros selyemsálat, amely a kabát mellett lóg ott a
kalaptartó alatt. És miután beült a kocsiba, az utolsó pillanatban eszébe jutott
a vadkamera, amelyről Rakel beszélt, ezért kiszállt, és eltávolította. A
benzinkúton meg szabadult a memóriakártyától. A Rakel vérével
összefröcskölt pulóvert a szennyes ruha közé dobta a padlóra. Lehet, hog y
nem vette észre a vért, különben azonnal kimosta volna. Ez történt.
Talán. Talán nem.
A huszonöt évnyi g yilkosság i nyomozói tapasztalat meg tanította
Harrynak, hog y az események szinte minden esetben bonyolultabbak és
érthetetlenebbek, mint elsőre feltételezzük.
Az indíték azonban szinte mindig olyan nyilvánvaló és eg yszerű, mint
ahog y az első pillantásra tűnik.
Peter Ring dal halálosan szerelmes volt Rakelbe. Harry látta a vág yat a
szemében, amikor először járt a Jealousyben, hog y meg nézze. Meg látog atta
Rakelt az otthonában. Szerelem és g yilkosság . A klasszikus kombináció.
Amikor Rakel visszautasította Ring dal közeledését, talán azt is elmondta
neki, hog y vissza akar térni Harryhoz. És mindannyian meg rög zöttek
vag yunk. Nőcsábászok, tolvajok, alkoholisták, g yilkosok. Újra meg újra
elkövetjük a bűneinket, és meg bocsátásban reménykedünk. Istenében,
másokéban vag y leg alább a sajátunkban. Tehát Peter Ring dal meg ölte Rakel
Faukét, akárcsak a feleség ét, Andrea Klicskovát.
Harry időközben eg y másik g ondolatmenet felé sodródott. Az ütött szög et
a fejébe, hog y előfordulhat, hog y ug yanaz az ember járt a házban aznap este
korábban is. Akkor történt a g yilkosság , majd az illető – aki tudta, hog y
Rakel eg yedül lesz – később visszatért, hog y feltakarítson mag a után. A
vadkamera felvételein látták, amint Rakel első alkalommal ajtót nyit, de
másodszorra már nem. Nyilván azért, mert akkor már halott volt. Lehet,
hog y a g yilkos mag ához vette a kulcsokat, íg y ki tudta nyitni mag ának az
ajtót, összetakarított, majd távozáskor otthag yta a kulcsokat? Vag y
odaküldött valakit, hog y takarítson fel utána? Harrynak ug yanis volt eg y
olyan bizonytalan érzése, hog y a két látog ató nem ug yanaz. Akárhog yan is,
elhesseg ette mag ától a g ondolatot, mivel az Ig azság üg yi Orvostani Intézet
az írásbeli jelentésében is nyomatékosan hang súlyozta, hog y a holttest és a
helyiség hőmérséklete alapján a g yilkosság ot az első látog atás után követték
el, vag yis akkor, amikor az utolsó látog ató tartózkodott a házban.
Harry hallotta, ahog y a tű óvatosan felemelkedik, és ezzel minteg y
diszkréten felhívja a fig yelmét arra, hog y meg kellene fordítania a korong ot.
Az ag ya hang osabb, érzéstelenítő hatású rockot javasolt, Harry azonban
elvetette az ötletet. Ahog y rutinosan visszautasította az ag yában
munkálkodó kisördög felvetését is, hog y ig yon eg y pohárral, eg y kortyot,
eg y cseppet. Ideje volt lefeküdni. Ha még elaludni is sikerülne, az csak a
ráadás lenne. Levette a hang lemezt a lejátszóról, anélkül hog y meg érintette
volna a barázdákat, és ujjlenyomatot hag yott volna rajtuk. Ring dal
elfelejtette elmosni a mosog atóg épben lévő poharat. Tulajdonképpen furcsa.
Harry a fehér tasakba csúsztatta a lemezt, majd a tasakkal eg yütt a borítóba.
Ujjával vég ig simított az albumok g erincén. Előadónként betűrendben, azon
belül a beszerzés dátuma szerint időrendben. Bedug ta a kezét a The
Rainmakers és a Ramones saját mag áról elnevezett albuma közé, és széthúzta
őket, hog y helyet csináljon az új szerzeménynek. Ekkor észrevett valamit a
lemezek között. Még jobban oldalra tolta őket, hog y alaposabban szemüg yre
vehesse, amit talált. Pislog ott. A szíve g yorsabban kezdett verni, mintha
meg értett volna valamit, amit az ag ya még nem volt képes befog adni.
Meg szólalt a telefonja.
Felvette.
– Itt Alexandra. Lefuttattam az első kört, és máris eltéréseket látok a DNS-
profilokban, ami alapján kizárhatjuk, hog y a Ring dal pulóverén található vér
Rakelé.
– Mm.
– És nem is a tiéd. Ahog y a nadrág odon lévő sem.
Csend.
 – Harry?
– Ig en?
– Valami baj van?
– Nem tudom. Akkor valószínűleg Ring dal vére van a pulóveren és a
nadrág omon. De még mindig ott vannak az ujjlenyomatok, amelyek a
helyszínhez kötik. És Rakel selyemsála a komódja fiókjában. Az illata alapján
eg yértelműen az övé, biztosan meg található rajta a DNS-e. Hajszál, verejték,
bőrdarabka.
– Nos, ig en. Viszont a pulóveren és a nadrág odon található vér DNS-
profilja között is eltérés van.
– Azt mondod, hog y a pulóveren nem Rakel vére van, nem az enyém és
nem is Ring dalé?
– Ez is eg y lehetőség .
Harry meg értette, hog y Alexandra azt akarja, ő mag a következtesse ki a
többi lehetőség et. A másik lehetőség et. Eg yszerű log ika volt.
– A nadrág omon lévő vér nem Ring dalé. És azzal kezdted, hog y nem is az
enyém. Akkor kié?
– Nem tudom – felelte Alexandra. – De…
– De?
Harry a lemezek közötti résbe meredt. Tudta, mi lesz a válasz. Mert már
nem csak néhány leg ördülő kőről volt szó, amely földcsuszamlásra
fig yelmeztet. Már elkezdődött. Az eg ész heg yoldal meg indult.
– A nadrág odon található vér eg yelőre nem mutat eltérést Rakel DNS-étől –
mondta Alexandra. – Természetesen még sok munka van hátra, hog y elérjük
a 99,999 százalékos valószínűség et, amit teljes találatnak veszünk, de máris
nyolcvankét százaléknál járunk.
Nyolcvankét százalék. Nég y az ötből.
– Nyilván – mondta Harry. – Az a nadrág volt rajtam, amikor a helyszínen
jártam, miután Rakelt meg találták. A vértócsában heverő test mellett
térdeltem.
– Akkor ez meg mag yarázza a dolg ot, amennyiben valóban Rakel vére van a
nadrág odon. Szeretnéd, hog y folytassam az elemzést, miután kizártam, hog y
Rakel vére lenne a pulóveren?
– Nem, nem szükség es – felelte Harry. – És nag yon köszönöm, Alexandra.
Tartozom neked eg y szívesség g el.
– Oké. Biztos, hog y minden rendben van? Olyan a hang od, mintha…
 – Persze – vág ott a szavába Harry. – Köszönöm, és jó éjszakát!
Letette.
Valóban volt ott eg y vértócsa. És valóban letérdelt. De nem ez váltotta ki a
tébolyult visítást a fejében. A dühöt, amely kész volt mag a alá temetni.
Ug yanis nem azt a nadrág ot viselte, amikor Rakel házában járt a helyszínelő
csoporttal, mert azt beletette a szennyeskosárba a Rakel meg g yilkolása utáni
reg g elen. Erre eg ész biztosan emlékezett. A g yilkosság éjszakáját illetően az
emlékezete mostanáig tökéletesen üres volt, akár eg y hófehér papírlap.
Onnantól kezdve, hog y este hét körül belépett a Jealousy Bar ajtaján, eg észen
odáig , hog y a Vöröskereszt adományg yűjtői másnap reg g el becseng ettek
hozzá. Most azonban a képek elkezdtek visszatérni, összekapcsolódni, filmmé
összeállni. Eg y filmmé, amelyben ő a főszereplő. És az, ami a fejében majd
szétszakadó, remeg ő hang szálakkal visított, a saját hang ja volt. Rakel
nappalijában. Ott járt a g yilkosság éjszakáján.
A The Rainmakers meg a Ramones között pedig ott feküdt a kés, amelyet
Rakel annyira szeretett. Eg y Santoku stílusú Tojiro kés tölg yfa és fehér
vízibivalyszarv markolattal. A kés peng éjére kenődött anyag pedig nem
lehetett más, mint vér.
 Harmincötödik fejezet

Ståle Aune álmodott. Leg alábbis úg y hitte. A sziréna visítása hirtelen

abbamaradt, és meg hallotta a bombázó repülőg épek távoli zúg ását,
miközben a néptelen utcán rohant az óvóhely felé. Késésben volt, már
mindenki rég odaért. Ebben a pillanatban eg y eg yenruhás férfira lett
fig yelmes, aki bezárni készült a fémajtót az utca vég én. Hallotta a saját
zihálását. Többet kellene edzenie. De persze ez csak álom, hiszen mindenki
tudja, hog y Norvég ia nem áll háborúban. Vag y lehet, hog y váratlanul
meg támadták? Ståle odaért az óvóhelyhez, ám ekkor észrevette, hog y az
ajtónyílás sokkal kisebb, mint g ondolta.
– Gyerünk! – kiáltotta az eg yenruhás. Ståle meg próbált bejutni, de nem
ment, csupán az eg yik lábát és vállát sikerült beszuszakolnia. – Befelé, vag y
menjen innen, most már be kell zárnom!
Ståle beljebb préselte mag át, és a következő pillanatban beszorult. Se ki, se
be. Meg int meg szólaltak a lég védelmi szirénák. A pokolba is! Eg yedül az
vig asztalta, hog y minden jel szerint csak álmodik.
– Ståle…
Kinyitotta a szemét, és érezte, hog y a feleség e, Ing rid a vállánál fog va
rázza. Tessék, a professzornak meg int ig aza volt!
A hálószoba sötétbe burkolózott. Ståle az oldalán feküdt, íg y az ébresztőóra
pont az orra előtt állt az éjjeliszekrényen. A világ ító számok három óra
tizenhármat mutattak.
– Cseng etnek, Ståle.
És újra meg szólalt. A sziréna.
Ståle kig ördült az ág yból, túlsúlyos testét selyemköntösbe, lábát papucsba
bújtatta.
Lement a lépcsőn, és az előszoba felé indult. Ekkor beléhasított a g ondolat,
hog y az ajtó másik oldalán talán valami kevéssé kellemes dolog vár rá.
Mondjuk, eg y paranoid skizofrén beteg , akinek azt mondják a hang ok, hog y
ölje meg a pszichológ usát. Másrészt lehet, hog y az óvóhely csak eg y álom
volt az álomban, és ez az ig azi álom. Íg y aztán kinyitotta az ajtót.
És a professzornak meg int csak ig aza lett. Tényleg valami kevéssé
kellemes dolog várt rá az ajtó túloldalán. Harry Hole. Pontosabban: az a
Harry Hole, akivel nem akar találkozni az ember. Akinek a szokásosnál is
véreresebb a szeme, és aki űzött, kétség beesett képet vág . Ami bajt jelent.
– Hipnózis – mondta Harry kifulladva. Az arca izzadság tól fénylett.
– Neked is jó estét, Harry! Bejössz? Már amennyiben nem túl szűk az
ajtónyílás.
– Túl szűk?
– Azt álmodtam, hog y nem férek be eg y óvóhely ajtaján – felelte Aune, és
követte tekintélyes méretű hasát a folyosón át a konyhába.
Amikor a lánya, Aurora kicsi volt, mindig azt mondta, hog y az apja úg y
néz ki, mint aki folyton felfelé meg y.
– És mi a freudi értelmezése? – tudakolta Harry.
– Hog y le kell fog ynom. – Aune kinyitotta a hűtőszekrény ajtaját. –
Szarvasg ombás szalámit és barlang ban érlelt Gruyère-t?
– Hipnózist – felelte Harry.
– Ig en, ezt már mondtad.
– A tøyeni férjről, akiről azt hittük, meg ölte a feleség ét, azt állítottad, hog y
elfojtja a történtek emlékét. De te elő tudod hívni hipnózissal.
– Amennyiben az illető fog ékony rá, ig en.
– Kiderítjük, hog y az vag yok-e?
– Te? – Ståle Harry felé fordult.
– Elkezdtem emlékezni dolg okra Rakel halálának éjszakájáról.
– Dolg okra? – Ståle becsukta a hűtőszekrény ajtaját.
– Képekre. Innen-onnan.
– Emléktöredékek.
– Ha sikerül összekapcsolom őket, vag y még többet előhívni, talán
meg tudhatok valamit. Olyasmit, amit nem tudok, ha érted, mire g ondolok.
– Hog y filmmé rakd össze őket? Természetesen meg próbálhatom, de nincs
rá g arancia, hog y sikerül. Az ig azat meg vallva g yakrabban vallok kudarcot
vele, mint ahányszor nem. De persze a hipnózis mint módszer jelenti a
korlátot, nem én.
– Természetesen.
– Mire g ondolsz, amikor azt mondod, hog y íg y szerinted meg tudhatsz
valamit?
– Nem tudom.
– De nyilvánvalóan sürg ős a dolog .
– Ig en.
– Rendben. Emlékszel valami konkrétumra az emléktöredékekből?
– A kristálycsillárra Rakel nappalijában – válaszolta Harry. – Közvetlenül
alatta fekszem, felnézek, és észreveszem, hog y a kristálydarabok eg y S-t
formáznak.
– Nag yszerű. Akkor máris van eg y helyünk meg eg y szituációnk, és
meg próbálkozhatunk az asszociatív emlékelőhívással. Csak hadd hozzam ide
a zsebórámat.
– Hog y az orrom előtt himbáld?
Ståle Aune felvonta az eg yik szemöldökét.
– Van valami kifog ásod ellene?
– Dehog y, szó sincs róla, csak nag yon… rég imódinak hang zik.
– Ha azt szeretnéd, hog y modernebb módszerekkel hipnotizáljanak, számos
tiszteletre méltó, de természetesen kevésbé képzett pszichológ ust
ajánlhatok, akik…
– Hozd azt az órát! – szakította félbe Harry.

– Szeg ezd a pillantásodat az óra számlapjára! – mondta Ståle.

Harryt eg y mag as háttámlájú karosszékbe ültette a nappaliban, ő pedig
eg y lábtartón helyezkedett el vele szemben. A rég i óra húsz centiméterrel a
rendőr sápadt, meg g yötört arca előtt himbálózott a láncon. Ståle nem
emlékezett rá, látta-e valaha ilyen feldúltnak és nyug talannak a barátját. És
eltöltötte a bűntudat, amiért a temetés után nem kereste fel. Harry nem az a
fajta ember volt, aki g yakran folyamodik mások seg ítség éért, úg yhog y most
nag yon kellemetlen helyzetben lehet, ha meg tette.
– Biztonság ban vag y, és nyug odt vag y – duruzsolta halkan Ståle Aune. –
Biztonság és nyug alom.
Érezte mag át Harry valaha íg y? Ig en, érezte. Rakel mellett olyan ember
lett, aki szemlátomást mind önmag ával, mind pedig a környezetével
harmóniában van. Bármennyire is közhelyesnek hang zik, rátalált élete
nőjére, és meg is kapta. És amikor meg hívta Stålét, hog y előadást tartson a
rendőrtiszti főiskolán, a pszichológ usnak határozottan az volt a benyomása,
hog y Harry kedvét leli a munkájában.
Akkor még is mi történt? Rakel azért dobta ki és hag yta el, mert meg int
ivott? Ha valaki úg y dönt, hog y olyan férfival köt házasság ot, aki nag yon
hosszú ideig alkoholista volt, és már számtalanszor visszaesett, akkor
tisztában kell lennie vele, hog y nag y az esélye az ismétlődésnek. Rakel Fauke
intellig ens és g yakorlatias nő volt. Létezik, hog y kihajít eg y működő autót
csak azért, mert behorpadt, vag y az árokban kötött ki? Természetesen az is
elképzelhető, hog y Rakel találkozott valakivel, és Harry botlását ürüg yként
használta arra, hog y elhag yja. Talán az volt a terv, hog y meg várja, amíg elül
eg y kicsit a por, és Harry összeszedi mag át, mielőtt nyilvánosan mutatkozik
ezzel a férfival.
– Most elkezdek visszaszámolni tíztől, te pedig minden eg yes számnál
eg yre mélyebb transzba kerülsz.
Ing rid a szakítás után eg yütt ebédelt Rakellel, aki nem tett említést új
férfiról. Éppen ellenkezőleg . Amikor Ing rid hazaért, azt mondta, Rakel
szomorúnak és mag ányosnak tűnt. Nem voltak annyira közeli barátok, hog y
kifag g assa a szakításról, de azt állította, hog y ha volt is másik férfi, Rakel
mostanra ejtette, és meg próbálja újra meg találni az utat Harryhoz. Abból,
amit Rakeltől meg tudott, semmi sem adott kellő alapot efféle spekulációkra.
És a pszichológ iaprofesszor tisztában volt vele, hog y Ing rid messze jobb
nála, ha arról van szó, hog y mások veséjébe kell látni.
– Hét, hat, öt, nég y…
Harry szemhéja félig lecsukódott, az írisze sápadt, halványkék félholdnak
látszott alatta. Az emberek változó mértékben hipnotizálhatók. Csupán tíz
százalékukat tartják nag yon fog ékonynak rá, néhányan viszont eg yáltalán
nem reag álnak a tudat effajta manipulálására. Ståle tapasztalata az volt, hog y
leg inkább a fejlett képzelőerővel meg áldott emberek hipnotizálhatók
könnyen, akik nyitottak az új élményekre, és jellemzően kreatív fog lalkozást
űznek. Míg például a mérnökök lényeg esen kevésbé fog ékonyak. Ez
kézenfekvővé tette a feltételezést, hog y Harry Hole g yilkosság i nyomozó, aki
nem éppen eg y teát kortyolg ató, idealista álmodozó, csaknem
feltörhetetlenül kemény diónak fog bizonyulni. Ug yanakkor, bár Ståle
eg yetlen népszerű pszichológ iai személyiség tesztet sem vég zett el rajta, azt
g yanította, hog y a nyomozó eg yvalamiben szokatlanul mag as pontszámot
szerezne: ez pedig a fantázia.
Harry léleg zése eg yenletes volt, mint aki alszik.
 Ståle még eg yszer visszaszámolt.
Most már szemernyi kétség sem férhetett hozzá: Harry transzban volt.
– A padlón fekszel – mondta Ståle lassan, nyug odt hang on. – A Rakellel
közös házatok padlóján. Eg y kristálycsillárt látsz mag ad fölött, a
kristálydarabok S-t formáznak. Mit látsz még ?

Harry ajka mozg ott. A szemhéja meg rándult. A jobb keze mutató- és középső
ujja meg remeg ett, amit talán valamiféle akaratlan izomráng ás okozott. A
szája eg yre g yorsabban járt, de eg yetlen hang sem jött ki rajta. Még nem. A
fejét a karosszék háttámlájának nyomta, és ide-oda forg atta. Az arckifejezése
olyan volt, mintha fájdalmai lennének. Aztán, mint aki cerebrális bénulásban
szenved, két erőteljes ráng ás futott vég ig a hosszú testén, miközben tág ra
nyílt szemmel mag a elé bámult.
– Harry?
– Itt vag yok. – A hang ja rekedt és kásás volt. – Nem működött.
– Hog y érzed mag ad?
– Fáradtan. – Harry felállt. Imbolyg ott. Hevesen pislog ott, és a semmibe
meredt. – Haza kell mennem.
– Talán jobb lenne, ha üldög élnél még eg y kicsit – javasolta Ståle. – Ha
nem fejezzük be meg felelően a hipnózist, szédülhetsz, és zavartnak érezheted
mag ad.
– Köszönöm, Ståle, de most mennem kell. Jó éjt!
– A leg rosszabb esetben akár szorong áshoz, depresszióhoz és eg yéb
rondaság okhoz is vezethet, úg yhog y szánjunk eg y kis időt arra, hog y
rendesen visszahozzalak, és összeszedd mag ad.
Harry azonban a bejárat felé indult. Ståle utánament, de mire kiért az
előszobába, már csak a becsapódó ajtót látta.

Harrynak még éppen sikerült eljutnia a kocsijához, és lehajolnia mög ötte,

mielőtt elhányta mag át. Csak akkor eg yenesedett fel, amikor a félig
meg emésztett étel teljes eg észében távozott a g yomrából, az összes, amit
aznap evett. Meg törölte a száját a kézfejével, kipislog ta a könnyeket a
szeméből, és kinyitotta az autót. Beült, aztán csak nézett ki a szélvédőn.
Elővette a telefonját, és felhívta a számot, amelyet Bjørntől kapott. Néhány
másodperc múlva eg y kába férfihang a vezetéknevét mormolta a vonal másik
vég én. Rég i beideg ződés lehetett, még a telefonálás őskorából.
– Sajnálom, hog y felébresztettem, Freund. Itt ismét Harry Hole főtiszt.
Felmerült valami, ami miatt kénytelen vag yok meg sürg etni az üg yet. Azt
szeretném kérdezni, meg tudja-e osztani velem, milyen eredményekre
vezetett a vadkamera felvételeinek elemzése eddig .
A vonal túlsó vég éről eg y hosszúra nyúló ásítás hallatszott.
– Még nem vag yok kész.
– Ezért is érdeklődöm az eddig i eredmények felől, Freund. Minden
információ a seg ítség ünkre lehet.
Harry hallotta, hog y a kétdimenziós képek 3D-s elemzésével fog lalkozó
szakértő suttog va beszél valakihez, majd meg int beleszólt a telefonba.
– Nehéz meg határozni a házba belépő személy mag asság át, mivel
g örnyedten jár – mondta Freund. – De úg y tűnik… hang súlyoznám: tűnik,
hog y az ajtón kilépő ember, amennyiben teljesen kieg yenesedve áll, és a
felvételkor nem viselt mag asított talpú cipőt vag y effélét, százkilencven-
százkilencvenöt centiméter mag as. Az autó pedig a fék- és a hátsó lámpák
alakja, valamint távolság a alapján Ford Escortnak látszik. De ez is csak
feltételezés.
Harry nag y leveg őt vett.
– Köszönöm, Freund, alapvetően ennyit kellett tudnom. Dolg ozzon
kényelmes tempóban tovább, innentől nem sürg ős az üg y. Vag y le is állhat a
munkával. Küldje el nekem a memóriakártyát és a számlát a feladó címére,
ami a borítékon áll.
– Személyesen mag ának?
– Az a leg praktikusabb. Amennyiben pontosabb személyleírásra lesz
szükség ünk, újra felvesszük mag ával a kapcsolatot.
– Ahog y akarja, Hole.
Harry meg szakította a hívást.
A 3D-s szakértő következtetése csak meg erősítette azt, amit már tudott.
Mindent látott, amikor Ståle Aune karosszékében ült. Mindenre emlékezett.
 Harminchatodik fejezet

A fehér Ford Escort Berg városrészben parkolt, ahol a felhők úg y suhantak

keresztül az ég en, mintha menekülnének, ám az éjszaka továbbra sem adta
jelét, hog y vissza akarna vonulni.
Harry Hole a nedves, jeg es szélvédőhöz támasztotta a homlokát. A
leg szívesebben bekapcsolta volna a rádiót, a StoneHard FM-et, hog y a teljes
hang erőn üvöltő rocktól néhány másodpercre kitisztuljon a feje. De nem
tehette, g ondolkodnia kellett.
Szinte felfog hatatlan volt. Nem az, hog y eg yszeriben emlékezni kezdett,
hanem az, hog y képtelen volt nem emlékezni, képtelen volt távol tartani
mag ától az emlékeket. Mintha Ståle szavai, amikor a nappaliról és az S
alakról beszélt, valamint Rakel neve felnyitotta volna a szemét. És abban a
pillanatban ott volt minden.
Éjszaka volt, amikor felébredt. Eg yenesen a kristálycsillárra meredt. Rájött,
hog y a Holmenkollveienen álló ház nappalijában van. De fog alma sem volt
róla, hog y került oda. A fény le volt tompítva, íg y szerették Rakellel, amikor
kettesben voltak. Érezte, hog y a keze valami nedves és rag acsos anyag hoz ér.
Felemelte. Vér lenne? Aztán meg fordult. Meg fordult, és eg yenesen az arcába
nézett. Nem úg y tűnt, mintha Rakel aludna, vag y üres tekintettel bámulna
rá. Esetleg elvesztette volna az eszméletét. Úg y nézett ki, mint aki meg halt.
Eg y vértócsában feküdt.
Harry azt tette, amit általában nem mondunk komolyan: meg csípte mag át.
Erősen az alkarjába mélyesztette a körmét abban a reményben, hog y a
fájdalom majd eltörli a látványt, ő pedig a meg könnyebbüléstől zihálva
felébred, és hálát ad annak az istennek, akiben nem hisz, amiért csak
rémálom volt az eg ész.
Nem próbálta újraéleszteni Rakelt. Túl sok halottat látott már ahhoz, hog y
tudja, vég e. Úg y tűnt, késsel szúrták le. A mintás kötött kardig ánt átitatta a
vér, amely sötétebb volt a hasán lévő szúrások körül. De a nyakát ért döfés
ölte meg . Hatékony és halálos szúrás volt, olyasvalaki ejtette, aki tudja, hog y
az. Például ő mag a.
Meg ölte Rakelt?
Körülnézett a nappaliban, hog y van-e ennek ellentmondó jel.
Nem volt. Csak Rakel és ő. És a vér. Vag y nem?
Talpra küzdötte mag át, és a bejárati ajtóhoz támolyg ott.
Zárva volt. Vag yis ha valaki járt itt, távozáskor kívülről zárta be az ajtót.
Harry a nadrág jába törölte véres kezét, aztán kihúzta a komód fiókját.
Mindkét kulcs ott volt. Rakelé és az övé. A kulcsát a Schrøder étteremben
adta vissza Rakelnek eg y délután, miközben azért rimánkodott, hog y fog adja
vissza, bár előzőleg meg fog adta, hog y nem fog könyörög ni.
Volt még eg y kulcs a házhoz, de az az Északi-sarktól kissé délre,
Lakselvben volt Oleg nél.
Harry körülnézett. Túl sok benyomás érte, és túl sok mindent kellett volna
meg értenie ahhoz, hog y mag yarázatot találjon. Meg ölte, akit szeret?
Tönkretette, ami mindennél fontosabb neki? Az első változat lehetetlennek
tűnt. De a második, miszerint porig rombolta, amije volt, eg yáltalán nem
tűnt annak. És minden, amit tudott, amire a tapasztalat meg tanította, azt
súg ta, hog y a tények ütik a meg érzéseket. A meg érzés csupán bűnjelek
összesség éből fakad, amelyet eg yetlen, mindent elsöprő tény semmissé
tehet. És ebben az esetben a tény a következő volt: eg y lapátra tett férj a
meg g yilkolt feleség ével eg y házban találta mag át, amelynek ajtaját belülről
zárták be.
Harry tudta, mit csináljon. Nyomozó üzemmódba kapcsolt, hog y
meg próbáljon védekezni az elviselhetetlen fájdalom ellen, amelyet még nem
érzett, de tudta, hog y olyan, mint eg y meg állíthatatlan tehervonat. A tényt,
hog y Rakel holtan fekszik a nappaliban, ig yekezett eg y szimpla g yilkosság i
üg yre redukálni. Olyasmire, amivel képes meg birkózni. Ezért – még mielőtt
eg yedül kezdett volna inni – a leg közelebbi bárba rohant, mert tudta, hog y
az élet fájdalmát az ivási szakértelmével kell leküzdenie, eg y olyan arénában,
amelynek eg ykor ő volt a sztárja. És miért is ne? Miért ne hihetnénk, hog y ha
romokban hever az életünk, ha elveszítjük az eg yetlen okot, amiért élünk, az
ag y ösztöntől vezérelt része meg hozza az eg yetlen log ikus és szükség szerű
döntést: a menekülést választja. Az alkoholt. A nyomozó üzemmódot.
Mert még mindig volt valaki, akit meg lehetett menteni.
Harry már tudta, hog y nem fél a büntetéstől. Éppen ellenkezőleg ,
bármilyen büntetést – különösen a halált – meg könnyebbülésnek fog érezni,
mintha találna eg y ablakot eg y ég ő felhőkarcoló századik emeletén,
miközben láng ok veszik körül. Mert nem számít, mennyire volt öntudatlan,
zavarodott vag y csupán peches a bűncselekmény elkövetésének pillanatában,
tudta, hog y meg érdemli a büntetést.
Oleg azonban nem szolg ált rá.
Oleg nem érdemelte meg , hog y eg yszerre veszítse el az anyját és az apját –
az ig azit, nem a vér szerintit. Hog y elveszítse a hitet, miszerint két eg ymást
szerető ember mellett nőtt fel, akiknek kapcsolata már önmag ában is
bizonyíték a szerelem létezésére. Oleg , aki mostanra mag a is az eg yüttélés
küszöbén áll, és hamarosan talán családot alapít. Bár vég ig nézte párszor,
ahog y Rakel és Harry szétmeg y, tanúja volt annak is, hog y szeretik eg ymást,
és mindig a másik javát akarják. Ezért újra meg újra meg találták az utat
eg ymáshoz. Ha meg fosztja Oleg et ettől az eszmétől – nem, az igazságtól, a
fenébe is! –, azzal tönkreteszi. Mert nem igaz, hog y meg ölte Rakelt.
Kétség telen, hog y Rakel holtan fekszik a padlón, és ő okozta a halálát, de az
összes következtetés, amelyet automatikusan levonnak, amikor kiderül, hog y
eg y kidobott férj meg ölte a feleség ét, hazug ság . Itt nem erről van szó.
Az események lefolyása mindig bonyolultabb, mint elsőre g ondolnánk, az
indítékok azonban eg yszerűek és világ osak. Neki pedig nem volt indítéka,
soha nem akarta meg ölni Rakelt! Ezért kellett meg védenie Oleg et ettől a
hazug ság tól.
Harry a lehetőség ekhez képest alaposan összetakarított mag a után,
miközben ig yekezett nem Rakel holttestére nézni. Azt mondog atta mag ának,
hog y ez csak meg ing atná a döntésében, és már úg yis látta, amit látnia
kellett: Rakel nincs itt, csak eg y elhag yott test maradt utána. Nem tudta
részletesen felidézni a takarítást, szédült, és hiába próbált visszaemlékezni a
bűncselekmény elkövetésének pillanatára meg a teljes sötétség be burkolózó
órákra, onnantól kezdve, hog y a Jealousy Barban elérte a részeg ség eg y
bizonyos szintjét, eg észen odáig , hog y itt mag ához tért. Voltaképpen
mennyit tud saját mag áról az ember? Meg látog atta Rakelt, aki míg a
konyhában állt eg y holtrészeg , eszelős férfival, rájött, hog y még sem tudja
meg tenni, amit Oleg nek íg ért, vag yis nem képes visszafog adni őt? És ezt
eg yenesen Harry szemébe mondta? Ezért veszítette el a fejét? Az elutasítás,
az új keletű bizonyosság , hog y soha, de soha nem fog ja visszakapni Rakelt,
volt az oka, hog y a szerelem irányíthatatlan g yűlöletbe csapott át?
 Nem tudta, nem emlékezett rá.
Csak arra emlékezett, hog y takarítás közben eg y ötlet kezdett formát ölteni
a fejében. Kezdetben természetesen ő lesz a rendőrség első számú
g yanúsítottja. Ahhoz, hog y elterelje mag áról a g yanút, és meg mentse Oleg et
a klasszikus g yűlöletg yilkosság ról szóló hazug ság tól, ahhoz, hog y
meg mentse a szerelembe vetett romlatlan hitét, és meg kímélje attól a
felismeréstől, hog y a példaképe és nevelője g yilkos, szükség e lesz valaki
másra. Eg y villámhárítóra. Eg y lehetség es bűnösre, akit keresztre lehet és
kell feszíteni. Nem Jézusra, hanem eg y bűnösre, aki sokkal rosszabb nála.
Kibámult a szélvédőn, ahol az alatta elterülő város fényei szétfolytak a
léleg zete párájában.
Vajon ez járt azon az éjszakán a fejében? Vag y az ag ya, ez a manipulatív
illuzionista csak kitalálta ezt az eg észet, mert mentség et keres, ahelyett
hog y beismerné a lényeg esen eg yszerűbb mag yarázatot: le akart lépni. El
akarta kerülni a büntetést. El akart rejtőzni valahol, ahol elfojthatja az
eg észet, mert ezzel az emlékkel, ezzel a bizonyosság g al lehetetlen eg yütt
élni, és vég ső soron a test és az ag y eg yetlen valódi célja az életben maradás.
Mert voltaképpen ezt tette. Elfojtotta. Elfojtotta annak emlékét, hog y
távozott a házból, és üg yelt rá, hog y ne zárja be az ajtót, íg y nem lehetett
arra a következtetésre jutni, hog y a g yilkosnak volt kulcsa. Beült az autóba,
de eszébe jutott, hog y ha a rendőrség meg találja a vadkamerát,
lelepleződhet. Kiszállt, és letépte a kamerát a fenyőfáról. Kivette belőle a
memóriakártyát, és a Ready sporteg yesület épülete melletti szemetesbe
dobta. Aztán amikor később a g yilkos valószínűsíthető menekülési útvonalát
rekonstruálta, amely közben meg szabadulhatott a memóriakártyától, annyira
koncentrált, hog y eg y emléktöredék előbukkant az elfojtás iszapjából.
Hog yan hihette véletlennek, hog y Kajával pillanatok alatt ráakadtak a
memóriakártyára, miközben millió eg yéb lehetőség lett volna? Még Kaját is
meg lepte a meg ing athatatlan mag abiztosság a.
Ám aztán az elfojtás ellene fordult, és már azon dolg ozott, hog y csapdába
ejtse. Habozás nélkül odaadta a memóriakártyát Bjørnnek, és ezáltal az
alapos, minden részletre kiterjedő nyomozása, amelynek célja eg y arra
érdemes bűnös meg találása volt – például eg y erőszaktevőé, mint Finne, eg y
g yilkosé, mint Bohr vag y eg y ellenség é, mint Ring dal –, már saját mag a felé
vezetett.
Harry g ondolatait a telefon csöng ése szakította félbe.
 Alexandra volt.
Úton Ståléhoz beug rott a nőhöz, és átadott neki eg y vérmintát eg y
fültisztító pálcikán. Nem mondta el, hog y a vér a feltételezett g yilkos
feg yverről származik, és hog y a kést a saját lemezei között találta. Útközben
arra is rájött, miért tette a kést a The Rainmakers és a Ramones közé.
Eg yszerű. Rakel.
– Találtál valamit? – kérdezte Harry.
– Ug yanaz a vércsoport, mint Rakelé – felelte a nő. – A.
A leg g yakoribb, g ondolta Harry. A norvég lakosság neg yvennyolc
százaléka az A-s vércsoportba tartozik. Ez olyan volt, mint feldobni eg y
érmét: nem jelentett semmit. De ebben a pillanatban éppen eleg endő volt.
Mert Harry előre elhatározta, hog y hag yja az érmét dönteni – ahog y Finne a
dobókockáját.
– Nincs szükség DNS-elemzésre – mondta. – Köszönöm, és leg yen szép
napod!
Csupán eg yetlen elvarratlan szál maradt, eg yetlen lehetőség , amely
meg mentheti Harryt: eg y látszólag biztos alibi összezúzása.

Ring dal délelőtt tízkor ébredt az ág yában.

Nem az ébresztőóra keltette fel, azt tizeneg yre állította. Nem is a szomszéd
kutyája vag y autója, nem az iskolába tartó g yerekek vag y a kukásautó, ezeket
a hang okat az ag ya már meg tanulta fig yelmen kívül hag yni, amikor aludt.
Ez valami más volt. Valami hang os zaj, akár eg y sikoly, és úg y hang zott,
mintha a földszintről jönne.
Ring dal felkelt, ing et meg nadrág ot húzott, és mag ához vette a pisztolyt,
amelyet minden éjszakára az éjjeliszekrényre tett. Amikor lelopakodott a
lépcsőn, hideg huzatot érzett meztelen lábfején, és rög tön meg is értette az
okát. A padlót üveg darabok borították. Valaki betörte a bejárati ajtó félhold
alakú ablakát. Az alag sor ajtaja félig nyitva állt, a villany azonban nem ég ett.
Vég re meg érkeztek. Eljött az idő.
A sikoly, vag y bármi volt is az, úg y hang zott, mintha a nappaliból jött
volna. A pisztolyt mag a elé emelve beosont.
Azonnal rájött, hog y nem emberi hang ot hallott, hanem a padlón
meg csikorduló székláb zaját. Az eg yik nehéz fotelt elmozdították, az ajtónak
háttal fordították, a panorámaablak és a kertben álló műholdas szobor felé. A
háttámla fölött eg y kalap látszott. Ring dal feltételezte, hog y a fotelban ülő
férfi nem hallja a közeledését, de természetesen ig azíthatta úg y a
bútordarabot, hog y a nappali ablakában lássa a szobába belépő ember
tükörképét, anélkül hog y az észrevenné. Peter Ring dal a karosszék
háttámlájára célzott. Két g olyó derékmag asság ban, kettő valamivel feljebb. A
szomszédok meg hallanák a lövéseket. Nehéz lenne észrevétlenül
meg szabadulni a holttesttől. És még nehezebb lenne meg mag yarázni, miért
tette. Bár mondhatná a rendőrség nek, hog y önvédelemből lőtt, látta a betört
üveg et, és életveszélyben volt.
Az ujja a ravaszra feszült.
Miért ilyen nehéz? Hiszen még csak nem is látta a fotelban ülő ember
arcát, mindössze annyit tud, hog y ott eg y kalap.
– Az csak eg y kalap – suttog ta eg y rekedt hang a fülébe. – Amit viszont a
tarkódon érzel, az ig azi pisztoly. Úg yhog y dobd el a feg yvert, és maradj
veszteg , különben eg y nag yon is ig azi g olyót repítek a fejedbe, amit most
inkább használnod kéne. A saját érdekedben.
Anélkül hog y meg fordult volna, Peter Ring dal eldobta a feg yvert.
– Mit akarsz, Hole?
– Választ arra, hog y mit keres az ujjlenyomatod eg y poháron Rakel
mosog atóg épében. És miért van a sálja a komódodban. És ki ez a nő.
Peter Ring dal a fekete-fehér képre meredt, amelyet a háta mög ött álló férfi
tartott az arca elé. A fényképre, amelyet az alag sori dolg ozószobában őrzött.
Arra a nőre, akit meg ölt. Aztán a jég hideg csomag tartóba g yömöszölt, és
lefényképezett.
 Harminchetedik fejezet

Peter Ring dal elkeseredetten bámult ki az autó szélvédőjén át a hófúvásba.

Nem látott valami sokat, ennek ellenére beletaposott a g ázba. Szombat
éjszaka nem volt nag y forg alom idefent a kopár heg yen, leg alábbis ilyen
időben nem.
Két órája indult Trondheimből, és ahog y a rádió közlekedési híreiből
kivette, ő lehetett az eg yik utolsó autós, akit még feleng edtek az E6-osra,
mielőtt a Dovrefjell-heg ység ben tomboló vihar miatt lezárták. Maradhatott
volna a trondheimi szállodai szobájában, de a bankettnek a g ondolatát sem
tudta elviselni. Hog y miért? Mert sosem tudott veszíteni, és éppen most
veszítette el az ország os dzsúdóbajnokság döntőjét pehelysúlyban. Még ha
olyasvalaki ellen veszített volna, aki jobb nála! De nem, átkozottul elszúrta.
Másodpercek voltak hátra a mérkőzésből, két júkóval vezetett eg y koka ellen,
és már csak meg kellett volna tartania az előnyét. Ha ez meg van, övé a
g yőzelem! De elkezdett a g yőzelem utáni interjún g ondolkodni: valami
vicceset kellene mondania. Ekkor a másodperc tört részére kihag yott a
fig yelme, és hirtelen a leveg őbe repült. Épp csak sikerült elkerülnie, hog y a
hátán landoljon, az ellenfelének azonban vaza arit ítéltek, és amikor a
küzdelem néhány pillanat múlva vég et ért, őt hirdették ki g yőztesnek.
Peter Ring dal keményen a kormányra sújtott.
Az öltözőben kibontotta a pezsg őt, amelyet a saját pénzén vásárolt. Valaki
szóvá tette, mire azt válaszolta, hog y a vasárnap délelőtt helyett kivételesen
szombat délután meg rendezett szenior döntőnek pont az a lényeg e, hog y
ünnepelhessenek, nem? A pezsg őnek több mint a felét sikerült meg innia,
mielőtt az edző belépett, elvette tőle a palackot, és azt mondta, eleg e van
abból, hog y Peter minden eg yes verseny után leissza mag át, akár veszít, akár
nyer. Peter erre azt válaszolta, neki meg abból van eleg e, hog y olyan edzője
van, aki még abban sem tud seg íteni, hog y leg alább azokat meg verje, akik
bizonyíthatóan rosszabbak nála. Erre az edző elkezdte azt a filozófiai
marhaság ot nyomatni, hog y a dzsú-dó „lág y utat” jelent, és Peternek meg
kell tanulnia meg adni mag át, mag ához eng edni az ellenfelet, alázatot
tanúsítani, nem szabad azt hinnie, hog y ő a leg jobb, vég ül is két éve még a
junior válog atottban volt, és az önteltség eg yenes út a bukáshoz. Peter
válaszképpen azt vág ta a fejéhez, hog y a dzsúdónak a hamis alázat a lényeg e.
Meg tévesztjük az ellenfelet azzal, hog y g yeng eség et és eng edékenység et
mutatunk, csapdába csaljuk, majd könyörtelenül odasújtunk, akár eg y
g yönyörű, leveleit széttáró húsevő növény, eg y hazug kurva. Ez eg y
visszataszító, hamis sport. Azzal kiviharzott az öltözőből, miközben azt
ordította, hog y itt hag yja az eg ész kócerájt. Hányszor játszotta már el
ug yanezt?
Peter bevett eg y kanyart, miközben a fényszórók vég ig söpörtek a
hófalakon, amelyek annak ellenére, hog y március volt, másfél méter
mag asan tornyosultak közvetlenül az úttest mellett, amitől az az érzése
támadt, hog y eg y túlság osan szűk alag útban vezet.
A kanyar után eg y hosszú, eg yenes szakasz következett. Még több g ázt
adott. Inkább csak dühből, mint sietség ből. Mert az volt a terve, hog y a
banketten összejön Tinával. Tudta, hog y Tina is szemet vetett rá. A szőke
lány azonban aranyérmet nyert könnyűsúlyban, és eg y norvég női bajnok
nem dug vesztesekkel, különösen olyannal nem, aki fél fejjel alacsonyabb
nála, és akiről azt feltételezi, hog y két vállra tudná fektetni a tatamin. Íg y
működik az evolúció.
Mintha csak varázsütésre történt volna, a havazás elállt, és az út, amely
úg y húzódott előtte a hófalak között, mint eg y hosszú, fekete ceruzavonal
eg y fehér lapon, most holdfénybe borult. Ez volna a vihar szeme? Nem, a
fenébe is, ez nem trópusi vihar, csak eg y norvég , ennek nincs szeme, csak
fog a.
Peter a kilométerórára nézett. Érezte, ahog y lassan erőt vesz rajta a
fáradtság . A teg napi hosszú autóút Trondheimbe az eg yetemi előadások
után, a mai mérkőzések és a pezsg ő meg tették a hatásukat. A fenébe is, pedig
már kig ondolt néhány átkozottul vicces fordulatot a g yőzelem utáni
interjúra, azt kellett volna mondania…
És a következő pillanatban ott állt a lány. Tina. Közvetlenül előtte a
fényszórók fényében. A haja hosszú és szőke, a feje felett eg y villog ó vörös
csillag . Integ etett, mintha Petert hívná. Hát még is akarja! Peter
elmosolyodott. Eg észen addig mosolyg ott, amíg rá nem jött, hog y ezt nem
csak képzeli, és az ag ya arra nem utasította a lábát, hog y lépjen a fékre. Nem
Tina az, g ondolta, nem lehet ő. Tina épp az eg yik nyertessel táncol a
banketten, valószínűleg eg y váltósúlyú bajnokkal. De a lány az út, a
Dovrefjell és az éjszaka közepén vörös csillag g al a feje fölött tényleg nem
csak a képzelete szüleménye volt. Eg y valóság os, élő, szőke hajú lány állt
előtte.
Elütötte.
Két puffanás hallatszott g yors eg ymásutánban, az eg yik a tetőn, és a lány
eltűnt.
Peter levette a lábát a fékpedálról, a mellkasába hasító biztonság i öv
eng edett. Lassan továbbhajtott, és nem nézett a tükörbe. Nem akart a tükörbe
nézni. Nem lehet, hog y még iscsak képzelte? Bár a szélvédőn eg y hatalmas
fehér rózsa éktelenkedett, ott, ahová Tina teste csapódott. Tináé vag y eg y
másik lányé.
Újabb kanyar következett, ahonnan már úg ysem lehetett látni, hog y
fekszik-e valaki az úton mög ötte. Előreszeg ezte a pillantását, és hirtelen
lefékezett. Orral a hófalba fúródva eg y autó zárta el az utat, nyilvánvalóan
meg csúszott.
Peter csak ült, amíg leveg őhöz nem jutott, majd hátramenetbe kapcsolt.
Gázt adott, hallotta, ahog y a motor panaszosan feljajdul, de nem
szándékozott meg fordulni, hiszen Oslóba tartott. Meg állt, amikor a hátsó
lámpák fényében észrevett valamit az úttesten. Kiszállt. A vörös csillag volt.
Vag yis eg y elakadásjelző háromszög . A lány a háromszög mög ött feküdt az
aszfalton, ahol tisztára fújta az utat a szél. Mozdulatlan, formátlan batyu volt,
mint eg y krumpliszsák, amelyre valaki eg y szőke hajú fejet erősített. A
nadrág ja és a dzsekije néhány helyen elszakadt. Peter térdre rog yott. A szél
baljós fütyülése hol felerősödött, hol elhalkult a holdfényben fürdő hófalak
fölött.
A lány halott volt. Szétroncsolva, összezúzva feküdt az úton.
Peter Ring dal ebben a pillanatban józannak érezte mag át. Sokkal
józanabbnak, mint huszonkét éve alatt bármikor. Az élete most ért vég et.
Százneg yvennel hajtott, mielőtt fékezni kezdett, hatvannal g yorsabban, mint
szabad lett volna, és tisztában volt vele, hog y a lány sérüléseiből meg tudják
állapítani az autó sebesség ét. Vag y a vérnyomok hosszából. A két pont
távolság ából, ahol a test először az aszfaltnak csapódott, és ahol most feküdt.
Peter ag ya automatikusan az ilyen számításokban használt változókat kezdte
elemezni, mintha íg y elmenekülhetne a sürg etőbb valóság tól. Mert nem a
sebesség volt a leg rosszabb. Vag y az, hog y nem reag ált elég g yorsan. Azt
ráfog hatja az időjárásra és a rossz látási viszonyokra. Amit azonban nem
tudott letag adni, ami mérhető tény volt, az a véralkoholszintje. Részeg en
vezetett. Hozott eg y döntést, és ez a döntés eg y ember életébe került. Meg ölt
valakit. Peter Ring dal nem tudta, miért, de meg ismételte mag ának:
meg öltem eg y embert. És eg ész biztos, hog y ellenőrizni fog ják a
véralkoholszintjét, ahog y a személyi sérüléssel járó autóbaleseteknél mindig .
Az ag ya újra számolni kezdett, nem tehetett róla.
Amikor vég zett a számítással, felállt, és vég ig nézett az elhag yatott,
szélfútta fennsíkon. Meg döbbentette, mennyire ideg ennek tűnik. Teljesen
másképp néz ki, mint amikor teg nap az ellenkező irányban hajtott vég ig
rajta. Most olyan volt, akár eg y látszólag kihalt sivatag eg y ideg en
ország ban, ahol minden eg yes mélyedésben ott rejtőzhet az ellenség .
A lány mellé tolatott, kivette a fehér dzsúdóruhát a táskájából, és leterítette
vele a hátsó ülést. Aztán meg próbálta felemelni a lányt. Ország os
dzsúdóbajnok volt, a test még is kicsúszott a karjából. Vég ül a hátára vette, és
a hátsó ülésre ráng atta. Teljesen feltekerte a fűtést, és odahajtott a lány
Mazdájához. A kulcs a g yújtáskapcsolóban volt. Peter elővette a
vontatókötelet, kihúzta a másik autót a hófalból, és leparkolta az út leg szélén
az eg yenes szakaszon, ahol a többi autós idejében észreveheti. Aztán visszaült
a saját kocsijába, meg fordult, és elindult Trondheim felé. Két kilométer után
eg y leág azáshoz ért. Valószínűleg az eg yik hüttéhez vezetett, amelyet jobb
időjárási körülmények között látni is lehetett a fennsíkon. Lekanyarodott, és
tíz méter után leparkolt. Nem mert továbbmenni, mert félt, hog y elakad.
Levette a kabátját és a pulóverét, mert úg y ment a fűtés, hog y izzadni
kezdett. Az órára nézett. Három óra telt el azóta, hog y szinte az eg ész üveg
tizenkét százalékos pezsg őt meg itta. Elvég ezte a számítást, amelyben az
utóbbi években nag y g yakorlatot szerzett: az alkohol g rammban kifejezve
osztva a saját pehelysúlyával, szorozva 0,7-tel. Mínusz 0,15-ször az eltelt órák
száma. Arra jutott, hog y elővig yázatosság ból további három órára lesz
szükség .
Ismét havazni kezdett. A sűrű hófúvás mind a nég y oldalról falként vette
körbe a kocsit.
Eg y újabb óra telt el. A főúton eg y autó haladt el csig alassúság g al. Ki
tudja, honnan kerülhetett elő, a közlekedési hírek szerint az E6-os még
mindig le volt zárva.
Peter meg kereste a seg élyhívó telefonszámát, amit fel kell hívnia, amikor
lebomlik az alkohol. A tükörbe pillantott. Nem úg y van, hog y a halottak
ürítenek? De a lánynak eg yáltalán nem volt szag a. Lehet, hog y közvetlenül
azelőtt volt vécén, hog y elindult a Dovrefjellre. Ami Peter számára is
szerencse. Ásítozni kezdett. Aztán elaludt.
Amikor felébredt, az időjárás és a sötétség változatlan volt.
Az órára nézett. Másfél órát aludt. Beütötte a számot a telefonjába.
– Peter Ring dalnak hívnak, és eg y autóbalesetet szeretnék jelenteni a
Dovrefjellen.
Azt válaszolták, hog y a lehető leg hamarabb ott lesznek.
Peter várt eg y keveset. Még Dombås felől is leg alább eg y óra, mire
ideérnek.
Aztán a testet áttette a csomag tartóba, és kihajtott a főútra. Leparkolt, és
várt. Eltelt az eg y óra. Kinyitotta a táskáját, és elővette a Nikon
fényképezőg épet, amelyet a japán tornán nyert. Kiszállt a hóviharba, és
felnyitotta a csomag tartót, ahol bőven elfért a kis test. Akkor kattintott,
amikor a szél valamelyest elült, és eg y kis szünet támadt a hófúvásban.
Gondoskodott róla, hog y a lány órája is benne leg yen a képben, amely
különös módon sértetlen maradt. Aztán lecsapta a csomag tartó fedelét.
Miért készített képet?
Hog y bizonyítani tudja, hog y a lány a csomag tartóban feküdt, és nem az
utastérben? Vag y valami eg yéb okból, eg y olyan g ondolattól vezérelve,
amelyet akkor és ott nem tudatosított, eg y olyan érzés miatt, amely még
nem bontakozott ki?
Amikor vég ül meg pillantotta a hófúvásban a hókotró tetején forg ó fényt,
amely olyan volt, mint valami világ ítótorony az éjszakában, teljesen
kikapcsolta a fűtést. És bízott benne, hog y mind mag ára, mind a lányra
vonatkozóan stimmel a számítása.

A hókotrót eg y járőrkocsi és eg y mentőautó követte. A mentősök azonnal

meg állapították, hog y a csomag tartóban fekvő lány halott.
– Fog ja csak meg – mondta Peter, és a lány homlokára tette a kezét. – Még
mindig meleg eg y kicsit.
Észrevette, hog y a rendőrnő ránéz.
 Miután a mentőautóban vért vettek tőle, meg kérték, hog y üljön be a
rendőrautó hátsó ülésére.
Elmag yarázta, hog yan rohant elő a lány a sűrű hófúvásból, és csapódott a
kocsijának.
– Valószínűleg inkább mag a ütötte el. – A rendőrnő látszólag a
jeg yzetfüzetéhez intézte szavait.
Peter beszámolt az elakadásjelző háromszög ről meg az autóról, amely
keresztben állt a kanyarban, és amellyel odébb parkolt, nehog y belehajtson
valaki.
Az idősebb rendőr elismerően bólintott.
– Dicséretes, hog y másokra is g ondolt eg y ilyen helyzetben, fiam.
Peter úg y érezte, van valami a torkában. Meg próbálta meg köszörülni,
hátha seg ít, de rájött, hog y a sírás az. Íg y inkább lenyelte.
– Az E6-ost hat órával ezelőtt zárták le – mondta a rendőrnő. – Ha azonnal
értesített bennünket, amikor elütötte a lányt, akkor ig encsak sokáig tartott,
mire az útdíjfizető állomástól ideért.
– Többször meg kellett állnom a rossz látási viszonyok miatt – felelte
Peter.
– Na ig en, kellemes tavaszias időnk van – dörmög te az idősebb rendőr.
Peter kinézett az ablakon. Időközben a szél elült, a hó betemette az utat.
Nem fog ják meg találni a lány nyomait. Az aszfalton lévő vérnyomokat
keresztező autóéit sem, íg y a rendőrök nem fog nak olyan kocsi után
nyomozni, amely a kérdéses időszakban keresztülhaladt a Dovrefjellen. Senki
sem fog ja azt vallani, hog y ig en, láttam eg y autót azon az eg yenes
szakaszon, ig en, ug yanaz a típus volt, mint a lányé, de nem, ez néhány órával
azelőtt történt, hog y Peter Ring dal az állítása szerint elg ázolta a lányt.

***

– Meg úsztad – mondta Harry.

Peter Ring dalt a kanapéra ültette, ő pedig vele szemben, a mag as
háttámlájú karosszékben fog lalt helyet. Jobb keze az ölében pihent, de még
mindig a pisztolyt markolta.
Ring dal bólintott.
– Találtak alkoholt a véremben, de nem eleg et. Bár a lány szülei
feljelentettek, simán felmentettek.
Harry biccentett. Eszébe jutott, amit Kaja mondott Ring dal rendőrség i
aktájáról, a g ondatlanság ból okozott, halálos közúti baleset miatt tett
feljelentésről az eg yetemi évei alatt.
– Micsoda szerencse – jeg yezte meg szárazon.
Ring dal meg rázta a fejét.
– Én is ezt hittem, de tévedtem.
– Valóban?
– Három évig nem aludtam. Eg y órát, eg y percet, eg y másodpercet sem.
Az a másfél óra, amit a kocsiban aludtam a heg yen, volt az utolsó. És semmi
sem seg ített. A g yóg yszerek csak felizg attak és felzaklattak, az alkoholtól
depressziós és dühös lettem. Azt hittem, attól félek, hog y elkapnak,
meg találják a sofőrt, aki áthajtott a Dovrefjellen. Csak akkor jutottam eg yről
a kettőre, amikor rájöttem, hog y nem ez a g ond. Az öng yilkosság on járt az
eszem, és elmentem eg y pszichológ ushoz eg y kitalált történettel, amelynek
ug yanaz volt a lényeg e, mint a valódinak: eg y ember halálát okoztam. A
pszichológ usnő pedig azt mondta, az a problémám, hog y nem bűnhődtem
meg azért, amit tettem. Az embernek bűnhődnie kell. Vezekelnie. Úg yhog y
vezekeltem. Leálltam a g yóg yszerekkel és az alkohollal. Újra tudtam aludni.
Meg g yóg yultam.
– És hog yan vezekeltél?
– Ug yanúg y, ahog y te, Harry. Próbálsz minél több ártatlan életet
meg menteni, hog y kieng eszteld azokat, akiknek bűnös vag y a halálában.
Harry a kanapén ülő, kicsi, fekete hajú férfira nézett.
– Eg y tervnek szenteltem az életemet – folytatta Ring dal, miközben a
műholdat formázó szoborra nézett, amelyet időközben elértek a napsug arak,
és amelyről a visszaverődő fény betűzött a nappaliba. – Eg y olyan jövőnek,
amelyben nem oltják ki az életet értelmetlen, szükség telen közlekedési
balesetek. És ezzel nemcsak a lány, hanem a saját életemre is g ondolok.
– Az önvezető kabinok.
– Fülkék – helyesbített Ring dal. – És nem önvezetők, központilag
irányítanák őket. Olyanok lennének, akár az elektronikus impulzusok eg y
számítóg épben. Nem ütközhetnek össze, maximális sebesség g el
közlekednek, és már induláskor kiválasztják az útvonalat a többi fülke
haladási irányának ismeretében. Minden a mátrix és a fizika log ikáját követi,
és kiküszöböli az emberi hiba lehetőség ét, amely mások halálát okozhatja.
 – És a halott lányról készült fénykép?
– A fotót a kezdetektől fog va jól látható helyen tartottam, hog y ne
felejtsem el, miért csinálom ezt az eg észet. Miért teszem mag am
nevetség essé a médiában, miért vállalom a befektetők g yalázkodását, a
konkurencia és az autóg yártók fenyeg etését. Miért dolg ozom éjszakánként,
amikor éppen nem eg y bárban g ürizek, amely reményeim szerint elég
bevételt termel ahhoz, hog y finanszírozhassam a projektet, mérnököket meg
építészeket alkalmazhassak, és újra napirendre tűzhessem az eg észet.
– Milyen fenyeg etések?
Ring dal meg vonta a vállát.
– Kétértelmű levelek. Néhányszor személyesen is felkerestek. Semmi
olyasmi, amit komolyan kellene venni, de ahhoz azért elég volt, hog y
beszerezzek eg y feg yvert. – A még mindig a padlón heverő pisztoly felé
biccentett.
– Hm. Túl sok ez eg yszerre, Ring dal. Miért hig g yek neked?
– Mert ig azat mondok.
– Ez mióta számít?
Ring dal kurtán felnevetett.
– Hiszed, vag y sem, amikor kinyújtott karral a tarkómnak szeg ezted a
pisztolyt, tökéletes pozícióban voltál eg y válldobáshoz. Ha akartam volna,
mire észbe kapsz, már a parkettán heversz hanyatt, lefeg yverezve, leveg ő
után kapkodva.
– Akkor miért nem tetted meg ?
Ring dal meg vonta a vállát.
– Nálad volt a fénykép.
– És?
– Ideje volt.
– Minek volt ideje?
– Beszélni. Elmondani az ig azság ot. A teljes ig azság ot.
– Ezek szerint folytatod?
– Mit?
– Már beismertél eg y g yilkosság ot. Mi a helyzet a másikkal?
– Te meg miről beszélsz?
– Rakel meg g yilkolásáról.
Ring dal hátrahőkölt.
– Azt hiszed, én öltem meg Rakelt?
 – Most azonnal meséld el, hog yan kerültek rá az ujjlenyomataid a kék
pohárra Rakel mosog atóg épében, amelyben semmi sem maradt huszonnég y
óránál tovább elmosatlanul, és miért nem mondtad el a rendőrség nek, hog y
jártál a házban! És mit keresett ez a komódod fiókjában! – Harry előhúzta a
zsebéből és a mag asba tartotta Rakel vörös selyemsálját.
– Eg yszerű – felelte Ring dal. – Ráadásul a két dolog mag yarázata ug yanaz.
– Még pedig ?
– Rakel itt járt eg y nappal a halála előtt. Eg észen pontosan délelőtt.
– Itt? Miért?
– Mert meg hívtam. Rá akartam beszélni, hog y maradjon, és seg ítsen
vezetni a Jealousyt. Emlékszel?
– Ig en, emlékszem, hog y mondtad. De azt is tudom, hog y soha nem
érdekelte a dolog , kizárólag miattam seg ített be a bár üg yeibe.
– Ig en, akkor is ezt mondta, amikor itt volt.
– Akkor miért jött ide eg yáltalán?
– Mert volt eg y terve. Rá akart venni, hog y vásároljak ilyen poharakat,
amiket, ha jól értettem, eg y szíriai család készít, akiknek van eg y kis
üveg műhelyük Oslo közelében. Rakel hozott eg yet mutatóba, és meg akart
g yőzni, hog y ez a tökéletes ivópohár. Kipróbáltam, de a mag am részéről
kissé nehéznek találtam.
Harry elképzelte, hog y Peter Ring dal a kezében tartva méreg eti a poharat.
Visszaadja Rakelnek, aki hazaviszi, és a mosog atóg épbe rakja.
– És a sál? – kérdezte, de már sejtette a választ.
– Itt felejtette a kalaptartón.
– Miért tetted a fiókba?
– Rakel parfümjének illatát árasztotta, a barátnőmnek pedig rendkívül
kifinomult szag lása van, és meg lehetősen féltékeny típus. Aznap este
találkozónk volt, és mindketten kellemesebben érezzük mag unkat, ha nem
g yanúsítg at azzal, hog y nőcsábász vag yok.
Harry a karfán dobolt a bal kezével.
– Be tudod bizonyítani, hog y Rakel itt volt?
– Nos. – Ring dal meg vakarta a halántékát. – Ha nem simog attad túl sokat a
széked karfáját, akkor valószínűleg még rajta vannak az ujjlenyomatai.
Ahog y a konyhaasztalon is. Sőt, várj csak! A kávéscsésze, amiből ivott! A
mosog atóg épben van, soha nem indítom be, amíg meg nem telik.
– Rendben – mondta Harry.
 – Ezenkívül beug rottam a nittedali üveg műhelybe. Gyönyörű poharaik
vannak. Felajánlották, hog y készítenek könnyebbeket a Jealousy Bar
log ójával. Kétszázat rendeltem belőle.
– Utolsó kérdés – mondta Harry, bár erre is tudta a választ. – Miért nem
jelentetted a rendőrség nek, hog y Rakel másfél nappal a meg g yilkolása előtt
nálad járt?
– Mérleg eltem, mennyi kellemetlenség g el jár belekeveredni eg y
g yilkosság i üg ybe, és mennyire hasznos ez az információ a rendőrség nek.
Eg yszer már meg g yanúsítottak, amikor a volt feleség em, se szó, se beszéd
visszautazott Oroszország ba, Oslóban pedig bejelentették az eltűnését.
Előkerült, de biztosíthatlak róla, hog y eg yáltalán nem volt kellemes élmény
a rendőrség fig yelmének középpontjában állni. Íg y arra a következtetésre
jutottam, hog y ha a rendőrség et érdekli, mit csinált Rakel a g yilkosság előtt
másfél nappal, akkor majd lenyomozzák a telefonját, látni fog ják, hog y a
környéken járt, és levonják a szükség es következtetést. Röviden: nem rajtam
múlik, hanem a rendőrség en. Úg yhog y önző döntést hoztam. De belátom,
szólnom kellett volna róla.
Harry bólintott. A rájuk telepedő csendben eg y óra ketyeg ését hallotta
valahonnan a házból, és azon tűnődött, miért nem fig yelt fel rá, amikor
leg utóbb itt járt. Visszaszámlálásnak hang zott. És hirtelen beléhasított a
g ondolat, hog y talán pontosan erről van szó: a fejében ketyeg ő időzítőről,
amely visszaszámlálja az utolsó órákat, perceket, másodperceket.
Úg y érezte, minden erejére szükség e van ahhoz, hog y felálljon. Elővette a
pénztárcáját, kinyitotta, és belenézett. Kiszedte belőle az eg yetlen
bankjeg yet, eg y ötszáz koronást, és az asztalra tette.
– Ez meg mi?
– A betört üveg re – válaszolta Harry.
– Köszönöm.
Harry indulni készült. Aztán meg torpant, visszafordult, és elg ondolkodva
Sig rid Undset portréjára pillantott a bankjeg yen.
– Hm. Nem tudsz visszaadni?
Ring dal elnevette mag át.
– Lehet, hog y ötszáz korona nem is lesz elég ….
– Ig azad van – bólintott Harry, és felmarkolta a bankjeg yet. – Úg yis több
járna. Sok szerencsét a Jealousy Barhoz! Viszlát!
Ahog y lefelé bandukolt az úton, a kutya csaholása elhalkult, a ketyeg és
azonban eg yre hang osabb lett.
 Harmincnyolcadik fejezet

Harry a kocsiban ült, és hallg atózott.

Rájött, hog y a ketyeg ő hang ot a szíve adja ki. Rakel fél szíve.
Amely iszonyatos sebesség g el dobog .
Eg észen azóta, hog y meg pillantotta a véres kést a könyvespolcon.
Tíz órája történt, és az ag ya attól fog va lázasan kereste a válaszokat és a
meg oldásokat. Az eg yetlen mag yarázat különböző verziói ide-oda cikáztak
benne, akár a patkányok a süllyedő hajón, de csak zárt ajtókat és zsákutcákat
találtak, miközben a víz eg yre emelkedett. A fél szív pedig eg yre g yorsabban
vert, mintha tudta volna, mi közeleg . Mintha tudta volna, hog y sietnie kell,
ha fel akarja használni azt a kétmilliárd szívverést, ami eg y átlag os emberi
életet jelent. Mert Harry felébredt. Felébredt, és meg fog halni.
Reg g el – a hipnózis után, de még azelőtt, hog y elindult Ring dalhoz –
becseng etett a szomszédja földszinti lakásába. Gule, aki esti műszakban volt a
Sporveiennél, eg y szál alsónadrág ban nyitott ajtót, de ha korainak találta is
az időpontot, nem tette szóvá. Harry annak idején a harmadik emeleten
lakott, íg y nem ismerte a férfit. Gule kerek lencséjű acélkeretes szemüveg et
viselt, amely minden bizonnyal túlélte mind a hetvenes, mind a nyolcvanas,
mind a kilencvenes éveket, majd retró státuszba került. A fején éktelenkedő
néhány hosszú, kusza pihe g ondoskodott róla, hog y elkerülje a kopaszság
bélyeg ét. Szag g atottan és monoton hang lejtéssel beszélt, mint a GPS hang ja.
Gule meg erősítette azt, amit a jelentés szerint annak idején a rendőrség nek
is mondott. Vag yis amikor este neg yed tizeneg ykor hazaért a munkából,
összefutott Bjørnnel, aki lefelé tartott a lépcsőn, miután ág yba dug ta Harryt.
Gule éjjel háromkor feküdt le, és addig eg yetlen hang ot sem hallott Harry
lakásából.
– Mit csinált azon az éjszakán? – kérdezte Harry.
– A Broadchurchöt néztem – felelte Gule. Majd amikor nem kapott választ,
hozzátette: – Eg y brit sorozat. Krimi.
 – Hm. Gyakran néz sorozatokat éjszaka?
– Ig en, elég g é. A biológ iai órám nem úg y jár, mint a leg több emberé.
Későig dolg ozom, és mindig fel vag yok pörög ve eg y kicsit, amikor
eg yenesen hazajövök a munkából.
– Felpörg eti a villamosvezetés?
– Ig en. De háromkor szig orúan ág yban a helyem. És tizeneg ykor kelek.
Vég tére is az ember nem szakadhat ki teljesen a társadalomból.
– Ha a vékony falakon tényleg minden áthallatszik, ahog y mondja, mag a
pedig sorozatokat néz éjszaka, hog yhog y én, aki mag a fölött lakom, és
olykor késő este jövök haza, még sosem hallottam semmit kiszűrődni?
– Mert olyan fig yelmes vag yok, hog y fejhallg atót használok. – Néhány
másodperc múlva meg kérdezte: – Baj?
– Mondja csak – folytatta Harry –, biztos benne, hog y a fejhallg atón át is
hallotta volna, ha a lépcsőházban mászkálok?
– Mondom, hog y a Broadchurchöt néztem – válaszolta Gule, majd észbe
kapott, és hozzáfűzte: – Nem túl hang os, hog y úg y mondjam.
Harrynak sikerült rábeszélnie, hog y teg ye fel a fejhallg atót, indítsa el a
Broadchurchöt, amelyet állítása szerint az NRK honlapjáról néz, és próbálja ki,
hall-e valamit abból, hog y Harry felmeg y a lépcsőn. Amikor percekkel
később újra becseng etett hozzá, Gule azt kérdezte, nem kezdhetnék-e el
vég re a tesztet.
– Valami közbejött, majd máskor kipróbáljuk – válaszolta Harry.
Nem mondta el Gulének, hog y az imént felkelt az ág yáról, lement a
lépcsőn, kilépett a kapun, majd meg ismételte ug yanezt visszafelé.
Harry nem sokat tudott a pánikrohamokról. De ha ig az, amit hallott, akkor
ebben a pillanatban valószínűleg éppen pánikrohama volt. A szíve hevesen
dobog ott, folyt róla a veríték, úg y érezte, nem bír eg y helyben ülni,
meg állapodni képtelen g ondolatai pedig meg bokrosodva kavarog nak a
szívverése és a Do You Wanna Dance ritmusára. A Ramones alig kétperces őrült
futama, a mindennapok élni akarása. Na nem örökké, de még eg y napig , és
ezáltal még iscsak örökké, mint eg y hörcsög , amely eg yre g yorsabban fut a
kerékben, és belehal a szívrohamba, mielőtt rájönne, hog y ez csupán eg y
kerék, értelmetlen versenyfutás az idővel, és az idő már célba is ért, és csak
rád vár, miközben visszaszámol, tik-tak, tik-tak.
Harry a kormányba ütötte a fejét.
Felébredt, és kiderült, hog y minden ig az.
 Bűnös.

A fekete éjszakában, a szélfútta kopár heg yen, az alkohol és az ég tudja,

minek a viharában – mert teljes volt a filmszakadás! –, ott történt.
Hazakerült, ág yba fektették. De Bjørn távozása után azonnal felkelt. Autóba
szállt, elindult Rakelhez, és a vadkamera szerint tizeneg y óra huszoneg ykor
oda is ért – ami időben stimmel. Még mindig olyan részeg volt, hog y
összeg örnyedve ment be az ajtón, amely nem volt kulcsra zárva. Térden állva
könyörg ött, Rakel pedig azt mondta, fontolóra vette a dolg ot, de úg y
határozott, nem akarja visszafog adni. Vag y talán részeg tébolyában már a
házba való belépés előtt eldöntötte, hog y meg öli, mert tudta, hog y nem akar
nélküle élni? És még azelőtt belédöfte a kést, hog y a feleség e elmondhatta
volna neki – amit Harry akkor még nem tudott –, hog y beszélt Oleg g el, és
úg y döntött, ad neki még eg y esélyt? A g ondolat elviselhetetlen volt. Ismét
beleverte a fejét a kormányba, és érezte, ahog y felreped a bőr a homlokán.
Meg öli mag át. Már akkor is g ondolt erre?
Annak ellenére hog y a mag ához térése előtti órákat teljes sötétség fedte,
azonnal rájött – és rög tön el is elfojtotta –, hog y bűnös. Máris elkezdett
bűnbakot keresni. Nem mag a, hanem Oleg miatt. De most, hog y
lehetetlennek bizonyult mást hibáztatni, leg alábbis olyat, aki rászolg ált eg y
súlyos bírói tévedés miatti ítéletre, Harry szerepe vég et ért. Elhag yhatta a
színpadot. Mindent elhag yhatott.
Meg öli mag át. Nem először g ondolt rá.
Számtalanszor kellett már eldöntenie eg y holttestről, hog y az illető saját
kezűleg vetett-e vég et az életének, vag y másvalaki tette. Ritkán voltak
kétség ei. Még ha a leg brutálisabb módszert választották is, a helyszínt pedig
teljesen feldúlták, és elborította a vér, a leg több öng yilkosság ban akkor is
volt valami eg yszerű és mag ányos: eg y döntés, eg y tett, pár hétköznapi
eszköz. És a helyszínek csendesek voltak. Nem mintha nem beszéltek volna
hozzá, mert ig enis beszéltek. De ezek inkább belső monológ ok voltak,
amelyeknek – eg y nag yon jó vag y nag yon rossz napon – a részese lehetett. És
amelyek mindig arra ösztönözték, hog y lehetőség ként g ondoljon az
öng yilkosság ra. A színpad elhag yásaként. A hajón rekedt patkány
menekülési útjaként.
Néhány ilyen nyomozás során Ståle Aune vég ig kalauzolta Harryt az
öng yilkosság leg g yakoribb indítékain. Volt az infantilis ok – a világ on való
bosszúállás g ondolata, a „majd bánhatjátok” hozzáállás –, az önutálat, a
szég yen, a fájdalom, a bűntudat, a veszteség , valamint a „kis” indíték:
eg yesek vig aszként g ondoltak az öng yilkosság ra. Nem használták a
menekülési útvonalat, de jó volt tudni, hog y ott van. Ahog y nag yon sokan
azért szeretnek nag yvárosban lakni, mert az az operától a sztriptízbárig
reng eteg lehetőség et kínál, de soha eszükbe sem jut élni ezekkel a
lehetőség ekkel. Van valamijük, ami azzal csillapítja a klausztrofóbiát, hog y
ott van. De aztán eg y labilis pillanatban, amit okozhat alkohol, g yóg yszer,
pénzüg yi vag y szerelmi kudarc, hoznak eg y kevéssé meg fontolt döntést –
olyat, mint amikor az ember iszik még eg y felest, vag y leüti a csapost –,
mert ez a vig aszt nyújtó g ondolat lett az eg yetlen.
Ig en, Harry g ondolt már rá. De eg észen mostanáig soha nem ez volt az
eg yetlen g ondolat. Lehet, hog y félt, de józan volt. És nem csak arról szólt
minden, hog y vég leg meg szabaduljon a fájdalomtól. Tekintettel volt a
többiekre is, akik tovább fog nak élni. Átg ondolta a dolg ot. Eg y g yilkosság i
nyomozásnak több célt kell szolg álnia. Az, hog y biztonság ot és nyug almat
ad a hátramaradottaknak és a társadalomnak, csak eg y ezek közül. A többi –
például hog y kiemelnek eg y veszélyes bűnözőt a közösség ből, fenntartják a
rendet, meg mutatják a potenciális bűnelkövetőknek, hog y a törvényszeg és
nem marad büntetlenül, vag y kielég ítik a társadalom ki nem mondott
bosszúszomját – mind tárg ytalanná válik, ha a tettes halott. Más szavakkal: a
társadalom kevesebb energ iát fektet eg y olyan nyomozásba, amelynek
eredménye g yaníthatóan a leg jobb esetben is csak eg y halott elkövető lesz,
mint eg y olyan nyomozásba, ahol fennáll a kockázata annak, hog y a tettes
továbbra is szabadon járkáljon az utcákon. Tehát ha Harry most eltűnne,
akkor a nyomozás jó eséllyel valami másra összpontosítana, nem eg y halott
férfira, akinek Gule alibit biztosított a g yilkosság időpontjára. Az eg yetlen,
ami Harry ellen szólna, eg y 3D-s szakértő állítása, amely szerint az elkövető
talán mag asabb százkilencven centiméternél, az autó pedig talán eg y Ford
Escort. De Harry eg észen biztos volt benne, hog y ez az információ el fog
akadni Bjørn Holmnál, akinek a Harry iránti lojalitása rendíthetetlen, és az
évek során már többször átlépte miatta a szakmai etika határait. Ha Harry
most meg halna, nem lenne nyilvános tárg yalás, Oleg nem keveredne bele,
nem bélyeg eznék meg a hátralévő életére. Ahog y Harry húg a, Søs, Kaja,
Katrine, Bjørn, Ståle, Øystein is meg úszná, mindenki, akit eg y-eg y betű jelöl
a telefonja névjeg yzékben. Akiknek azt a hárommondatos levelet címezte,
amelynek a meg fog almazása eg y órát vett ig énybe. Nem azért, mert úg y
g ondolta, hog y a szavak sokat jelentenek számukra, hanem azért, mert eg y
öng yilkosság már önmag ában is azt a g yanút keltheti, hog y Harry bűnös, és
ezért akarja meg adni a többieknek – és a rendőrség nek – a választ, amelyre
szükség ük van ahhoz, hog y lezárják az üg yet.

Ne haragudjatok a fájdalomért, amelyet okoztam nektek, de nem tudtam elviselni Rakel

elvesztését és az életet nélküle. Köszönök mindent! Szerettelek benneteket. Harry

Háromszor olvasta el. Aztán elővette a cig arettásdobozt és az öng yújtót,

meg g yújtott eg y szál cig it, majd a levelet is, és lehúzta a vécén. Volt jobb
meg oldás. Balesetben meg halni. Beült a kocsiba, és elhajtott Peter
Ring dalhoz, hog y felg öng yölítse az utolsó szálat, kioltsa az utolsó reményt.
És mostanra már ki is hunyt. Bizonyos értelemben meg könnyebbülés volt.
Harry eltöpreng ett. Még eg yszer átg ondolta, nem felejtett-e ki valamit. Az
éjszaka a kocsiban ült, ahog y most is, és az alatta elterülő várost nézte, a
világ ító pontokat a sötétség ben, amelyeket össze lehetett volna kötni
vonalakkal. De most már látta a teljes képet, a várost, amely a mag as, kék ég
alatt feküdt, és az új tavaszi nap éles fényében fürdött.
A szíve már nem vert olyan g yorsan. Talán csak az érzés miatt, amely
akkor keríti hatalmába az embert, amikor a visszaszámlálás a nullához
közeledve lelassul.
Harry kinyomta a kuplung ot, elfordította a slusszkulcsot, és sebesség be
tette az autót.
 Harminckilencedik fejezet

287-es út.
Harry észak felé hajtott.
A havas domboldalakról visszaverődő fény olyan erős volt, hog y elő kellett
vennie a napszemüveg ét a kesztyűtartóból. Miután elhag yta Oslót, és olyan
utakon haladt, amelyeken a fővárostól távolodva eg yre kisebb lett a
forg alom, a szíve meg int elkezdett normálisan verni. Talán azért nyug odott
meg , mert meg hozta a döntést, bizonyos értelemben már halott volt,
mindössze eg y viszonylag eg yszerű művelet maradt hátra. Vag y a Jim Beam
miatt. A városból kifelé két meg állót iktatott be. Az eg yiket az állami
italboltnál a Thereses g atén, ahol meg vált a Sig rid Undset arcképével ellátott
bankjeg ytől eg y félliteres üveg és némi visszajáró fejében. A másikat meg
eg y marienlsyti Shell kúton, ahol a visszajáróból teletankolta a szinte üres
üzemanyag tartályt. Nem mintha olyan sok benzin kellett volna. Viszont a
maradék pénzre sem volt szükség e. Az üveg , amelyben már csak a whisky
neg yede lötyög ött, a szolg álati pisztoly és a telefon mellett hevert az
anyósülésen. Meg próbálta újra felhívni Kaját, de a nő nem vette fel, ő pedig
arra g ondolt, hog y jobb is íg y.
Csaknem a bourbon felét fel kellett hajtania, mire érezni kezdett valamit,
mostanra azonban sikerült kellőképpen eltávolodnia attól, ami történni fog .
De annyira nem, hog y halálra g ázoljon valakit, akit nem kellene halálra
g ázolnia.
The green mile.
A két nappal ezelőtti baleset helyszínén posztoló rendőr nem határozta
meg pontosan, a 287-es útnak mely szakaszát nevezik íg y, de mindeg y is
volt. Bármelyik hosszú szakasz meg teszi.
Előtte eg y kamion haladt. A következő kanyar után Harry g ázt adott, és
elkezdte meg előzni. Nyerg es vontató volt. Miután Harry visszatért a sávjába,
belenézett a tükörbe. A vezetőfülke mag asan volt.
 Gyorsított, már százhúsz fölött járt, pedig a meg eng edett sebesség
nyolcvan kilométer per óra volt. Néhány kilométer után újabb hosszú,
eg yenes szakasz következett. A vég én volt eg y pihenőhely az út bal oldalán.
Harry indexelt, és bekanyarodott az üres pihenőbe, elg urult eg y vécé és két
szemeteskuka mellett, majd meg fordult dél felé. A kijárathoz kormányozta a
kocsit, és járatta a motort, miközben az utat kémlelte. Látta, hog y a leveg ő
úg y remeg az aszfalt fölött, mintha sivatag ban lenne, nem pedig eg y norvég
völg yben, amelyet a jobb oldali szalag korlát mög ött eg y befag yott folyó
kísér. Talán az alkohol tréfálta meg . Harry a Jim Beam-es üveg re nézett. A
napfény halványan meg csillant az aranyló folyadékon.
Valaki azt mondta, az öng yilkosság g yávaság .
Lehetség es, de bátorság ot követel.
És ha az embernek nincs bátorság a, az állami italboltban 209,9 koronáért
beszerezheti.
Harry lecsavarta a kupakot, felhajtotta a bourbon maradékát, majd
visszatekerte a kupakot.
Úg y. Kellő távolság . Bátorság .
De ami még ennél is fontosabb: a boncolás ki fog ja mutatja, hog y a
közismerten alkoholista sofőr véralkoholszintje az ütközéskor olyan mag as
volt, hog y valószínűleg eg yszerűen elvesztette az irányítást az autó felett.
Ezért nincs búcsúlevél, sem más üzenet, amely arról tanúskodna, hog y Harry
Hole el akarta dobni mag ától az életet. Nincs öng yilkosság , nincs g yanú,
nincs a feleség g yilkos árnyéka, amely olyanokra vetül, akik nem szolg áltak
rá.
Ebben a pillanatban a távolban feltűnt a nyerg es vontató. Nag yjából eg y
kilométerre.
Harry a bal oldali tükörbe nézett. Eg yedül voltak az úton. Eg yesbe tette a
kocsit, feleng edte a kuplung ot, és kipördült az útra. A kilométerórára nézett.
Nem szabad túl g yorsan hajtania, az felvetné az öng yilkosság g yanúját. És
semmi szükség arra, hog y a balesethez kiérkező rendőr azt mondja: amikor
eg y személyautó nyolcvannal-kilencvennel frontálisan ütközik eg y
kamionnal, akkor a biztonság i öv és a lég zsák az ég világ on semmit sem
seg ít. A kormány a hátsó ülésig hátranyomódik.
A kilométeróra mutatója elérte a kilencvenet.
Száz méter nég y másodperc alatt, eg y kilométer neg yven alatt. Ha a
kamion ug yanennyivel jön, kevesebb mint húsz másodperc múlva
találkoznak.
Ötszáz méter. Tíz… Kilenc…
Harry semmi másra nem g ondolt, csak a feladatra: hog y a hűtőrács
közepén csapódjon a kamionnak. Örülhetünk, hog y olyan korban élünk,
amikor eg y férfi szabadon dönthet a saját és mások haláláról az autója volánja
mög ött, de most csak és kizárólag őt fog ják eltemetni. A kamion be fog
horpadni, a sofőr pedig meg ússza néhány karcolással meg eg y rémálommal,
amelyből eleinte rendszeresen felriad majd, de az évek múlásával
remélhetőleg eg yre ritkábban. A kísértetek elhalványulnak, tényleg íg y van.
Nég yszáz méter. Átkormányozta az Escortot a szembejövő sávba.
Meg próbált úg y tenni, mintha csak átcsúszott volna, hog y a kamion sofőrje
azt mondhassa a rendőrség nek, úg y tűnt, a személyautó vezetője eg yszerűen
elvesztette az uralmat az autó felett, vag y elaludt a volánnál. Harry hallotta,
ahog y a kamion eg yre erősebb és mag asabb hang on dudál. Doppler-jelenség .
A közeledő halál hang jának diszharmóniája éles késként hasított a fülébe. És
hog y elnyomja a sikoltást, hog y ne erre a zenére haljon meg , bekapcsolta a
rádiót, és maximumra tekerte a hang erőt. Kétszáz méter. A hang szórók
recseg tek.
Farther along we’ll know all about it… [1]
Harry már hallotta ennek a g ospelszámnak ezt a rémesen nyálas változatát.
Heg edűk…
Farther along we’ll understand why.[2]
A kamion eg yre közeledett. Három… kettő…
Cheer up, my brother, live in the sunshine.[3]
Teljesen ig az. És teljes… tévedés. Harry erőteljes mozdulattal jobbra
rántotta a kormányt.
A Ford Escort visszatért a saját sávjába, épp csak elkerülve a kamion bal
elejét. Harry a szalag korlát felé szág uldott, fékezett, és hirtelen balra
fordította a kormányt. Érezte, ahog y a g umiabroncsok elvesztik a tapadást, a
kocsi kifarol jobbra, a centrifug ális erő pedig kis híján kipenderíti az ülésből,
amikor az autó meg pördül, és tudta, hog y ez alig ha vég ződhet jól. Még látta,
ahog y a kamion eltűnik. Már messze járt, amikor az autó hátulja a
szalag korlátba csapódott, majd súlytalanná vált. Kék ég , világ os. Eg y
pillanatig azt hitte, hog y meg halt, és a halál olyan, amilyennek mondják: az
ember kilép a testéből, és felemelkedik a mennyország ba. Ám az a
mennyország , amelybe ő tartott, pörg ött, akárcsak az erdős domboldalak, az
út és a folyó, miközben a nap felkelt és lement, mintha g yorsítva játszanák le
a nég y évszak váltakozását, és a hirtelen támadt, különös csendben eg y hang
ezt énekelte: We’ll understand it all…,[4] míg nem félbeszakította eg y újabb robaj.
Harry az ülésbe préselődött, felnézett az ég re, amely felhag yott a
pörg éssel, ám a következő pillanatban szétfolyt, és zöld filmréteg feszült rá,
majd eg y világ os, könnyű, áttetsző füg g önyt húztak elé. Sötétebb lett, és
Harry süllyedni kezdett, lefelé, a föld alá. Vég tére is érthető, hog y még is
inkább a pokol felé tart, jutott még el az ag yáig a g ondolat. Aztán eg y tompa
dörrenést hallott, mint amikor eg y óvóhely ajtaja bezárul. A kocsi
vízszintesbe került, lassan körbefordult, Harry pedig meg értette, mi történt.
Az autó a hátuljával a folyóban landolt, áttörte a jeg et, és most alatta lebeg .
Mintha eg y ideg en bolyg óra került volna, ahol a különös, zöld tájat a jég en
és a vízen átszűrődő napsug arak világ ítják meg , és minden, ami nem szikla
és a rothadó fák maradványa, álomszerűen ring atózik, mintha zenére
táncolna.
Az áramlat belekapott az autóba, és mint eg y lég párnás járművet, lassan
felemelte, és mag ával sodorta. Kaparászó hang hallatszott, amikor a tető a
jég nek ütközött. Az ajtók alatt beömlő víz olyan hideg volt, hog y
meg bénította Harry lábát. Kiszabadította mag át a biztonság i övből, és
meg próbálta kilökni az ajtót. De a víznyomás már itt, eg y méter mélyen is
lehetetlenné tette. Az ablakon keresztül kell kijutnia. A rádió és a fényszórók
működtek, vag yis a víz még nem okozott rövidzárlatot az elektronikában.
Meg nyomta az ablakemelő g ombját, de semmi sem történt. Vag y még is
rövidzárlat keletkezett, vag y a kinti nyomás miatt volt. A víz már a térdéig
ért. Az autó teteje már nem súrlódott a jég hez, a felhajtóerő csökkent, a folyó
ég boltja és földje között lebeg ett. Ki kell rúg nia a szélvédőt. Az ülés
háttámlájához nyomta mag át, de túl kevés volt a hely, a lába pedig túl
hosszú, és érezte, hog y az alkoholtól lomhák és tétovák a mozdulatai, lassú a
g ondolkodása. Lehajolt, kitapog atta a kart, és hátratolta az ülést. Aztán a
fölötte lévő kart is meg húzta, és hátraeng edte az üléstámlát. Felbukkant a
fejében eg y emléktöredék. Amikor utoljára beállította a háttámlát. Most
leg alább már mag a alá tudta húzni a lábát. A víz csaknem a melléig ért, a
hideg karomként markolta a tüdejét és a szívét. Éppen a szélvédő felé akart
rúg ni páros lábbal, amikor az autó nekiütközött valaminek, Harry elvesztette
az eg yensúlyát, az anyósülés felé billent, és a rúg ás a kormánykereket találta
el. A kurva életbe! Meg látta a sziklát, amelybe beleütközött: elsiklott
mellette, miközben az autó lassú kering őbe kezdett, aztán hátrafelé folytatta
útját, eg y újabb sziklába ütközött, majd visszaállt az eredeti pályájára, és
zavartalanul lebeg ett tovább. A dal eg y újabb We’ll understand it all… közepén
elnémult.
Harry nag y leveg őt vett a plafon alatt, és lebukott, hog y újra felveg ye a
meg felelő pozíciót a rúg áshoz. Ezúttal eltalálta a szélvédőt, de közben a víz
már teljesen elborította, és érezte, hog y a lába súlytalanul és erőtlenül landol
az üveg en, akár eg y űrhajós csizmája a Hold felszínén.
Felküzdötte mag át, most már eg észen a plafonhoz kellett nyomnia a fejét,
hog y leveg őhöz jusson. Vett néhány mély léleg zetet. Az autó meg állt. Harry
ismét lebukott, és látta az ablakból, hog y az Escort meg akadt eg y korhadt fa
ág ai között. Eg y fehér pöttyös kék ruha integ etett felé. Elöntötte a pánik.
Öklével az oldalablakra vág ott, meg próbálta kitörni. Hiába. A következő
pillanatban a korhadt fa két ág a letört, az autó oldalra fordult, és kiszabadult.
A fényszórók, amelyek meg lepő módon még mindig működtek,
vég ig pásztázták a folyó fenekét és a meder falát, ahol meg csillant valami,
talán eg y söröspalack, mindenesetre valami üveg , majd a kocsi
továbbsodródott, ezúttal g yorsabban. Újra leveg őt kellett vennie. Az utastér
azonban már annyira meg telt vízzel, hog y be kellett csuknia a száját, amikor
az autó plafonjához nyomta az orrát, hog y léleg ezzen. A fényszórók
elaludtak. Ekkor valami beúszott a látómezejébe. A Jim Beam üveg e volt,
amely üresen ring atózott a víz felszínén. Mintha eg y trükkre akarta volna
emlékeztetni, amely eg yszer, nag yon rég en meg mentette. De ennek most
nem lett volna értelme, a palackban lévő leveg ő csupán néhány másodpercre
lett volna elég , és csak felkeltette volna benne a fájdalmas reményt, miután
már sikerült meg békélnie a helyzetével.
Becsukta a szemét. És – ahog y azt közhelyesen mondani szokták – elkezdett
lepereg ni előtte az élete.
Az eset, amikor kisfiúként eltévedt, és halálra rémülve bolyong ott az
erdőben eg y kőhajításnyira a nag yapja romsdaleni tanyájától. Amikor az első
szerelme szüleinek ág yában feküdt az üres házban, az erkélyajtó nyitva állt, a
meg lebbenő füg g önyökön át belopakodtak a napsug arak, és a lány azt
suttog ta neki, hog y leg yen óvatos. Ő pedig visszasuttog ta, hog y „rendben”.
Amikor majd fél évvel később a lány öng yilkosság a után a búcsúlevelét
olvasta. Amikor eg y g yilkosság i üg yben nyomozott Sydney-ben, és szintén
eltévedt. Amikor az a félkarú lány fejest ug rott a medencébe Bang kokban, és
aszimmetrikus, csonkaság ában is különösképp szép teste úg y hasította a
vizet, akár a kés. Amikor hosszú kirándulást tettek a Nordmarkán csak Oleg ,
Rakel és ő. Az őszi nap berag yog ta Rakel arcát, ahog y a fényképezőg épbe
mosolyg ott, miközben az önkioldóra vártak. Amikor Rakel meg érezte, hog y
Harry nézi, felé fordult, a mosolya szélesebb lett, elérte a szemét, a fény
kieg yenlítődött, most már Rakel rag yog ott a napra, és nem tudták levenni a
szemüket eg ymásról, ezért meg kellett ismételni a képet.
Kieg yenlítődött.
Harry kinyitotta a szemét.
A vízszint nem emelkedett tovább.
Kieg yenlítődött a nyomás. A fizika eg yszerű, ug yanakkor még is bonyolult
törvénye meg hag yott eg y vékony kis lég réteg et a plafon és a víz felszíne
között.
És – a szó szoros értelmében – ott volt a fény az alag út vég én.
A hátsó ablakon át már semmit sem látott az eg yre sötétebb zöldben, előtte
azonban kivilág osodott. Ez valószínűleg azt jelentette, hog y arrafelé nem
borítja jég páncél a folyót, vag y leg alábbis sekélyebb a víz. Esetleg mindkettő.
És ha a nyomás kieg yenlítődött, ki tudja nyitni az autó ajtaját. Már éppen le
akart bukni a víz alá, hog y meg próbálja, amikor rájött, hog y még mindig jég
alatt van. Vag yis odakint ostobán meg fulladna, miközben itt a kocsiban
eleg endő leveg ője van ahhoz, hog y elérje a reményei szerint jég mentes és
sekély szakaszt. Már nem volt messze. Úg y tűnt, mintha eg yre g yorsabban
sodródna, és a fény is mind erősebb lett.
Cseberből vederbe.
Fog alma sem volt, miért bukkant fel a fejében ez a szólás.
Vag y hog y miért jutott eszébe a kék ruha.
És Roar Bohr.
Erősödő hang ot hallott.
Roar Bohr. Kék ruha. Kishúg . A Norafossen. Húsz méter. Összezúzódva a
sziklákon.
És aztán már kint is volt a fényben, a víz buborékok fehér falává változott
előtte, a hang pedig dübörg ő bömböléssé erősödött. Harry lenyúlt, az ülés
háttámlájába kapaszkodott, nag y leveg őt vett, és amikor az autó orra
előrebillent, lebukott a víz alá. Kinézett a szélvédőn a feketeség be, ahol a víz
fehér semmivé robbant szét.
[1] Egyszer majd mindent megtudunk róla…
[2] Egyszer majd megértjük, miért.
[3] Fel a fejjel, testvér, élj a napfényben.
[4] Majd megértünk mindent…
HARMADIK RÉSZ
 Negyvenedik fejezet

Dag ny Jensen kinézett az iskolaudvarnak arra a napfény festette

nég yszög ére, amely a g ondnok házától indult útnak ma reg g el, és mostanra,
a tanítási nap vég ére közvetlenül a tanári szoba alá költözött. Az aszfalton
eg y barázdabilleg ető szökdécselt. A hatalmas tölg yfa kirüg yezett. Mi lehet az
oka annak, hog y eg yszeriben mindenhol rüg yeket lát? A pillantása az
osztályteremre siklott, ahol a diákok az ang ol feladatuk fölé hajolva
dolg oztak, és a csendet mindössze a lapokon serceg ő ceruzák és tollak
hang ja törte meg . Valójában ez házi feladat lett volna, Dag ny
g yomorfájdalmai azonban túlság osan erősek voltak, ezért nem volt képes
azzal fog lalkozni az órán, amit annyira várt: Charlotte Brontë Jane Eyre-jének
elemzésével. Charlotte-ról szeretett volna beszélni, aki tanár volt, és inkább
választotta a füg g etlen életet, mint hog y társadalmilag meg felelő
házasság ot kössön eg y olyan férfival, akit intellektuálisan nem tisztel – ami
csaknem elképzelhetetlen g ondolat volt a viktoriánus Ang liában. Mesélt
volna a nevelőnőként dolg ozó árva Jane Eyre-ről, aki beleszeret a kastély
urába, a látszólag g oromba és emberg yűlölő Mr. Rochesterbe. Arról, hog yan
vallják meg eg ymásnak szerelmüket, és hog yan tudja meg Jane a
házasság kötésük napján, hog y Mr. Rochester már nős. Jane elutazik,
meg ismerkedik eg y másik férfival, aki meg kéri a kezét, ám a lány számára
alig több Mr. Rochester ideig lenes pótlékánál. És a trag ikus, boldog vég ről,
hiszen Mrs. Rochester szörnyű halála után Jane és Mr. Rochester vég re újból
eg yütt lehet. A híres csipkelődő párbeszédről, amelyben a kastélyban
keletkezett tűzben meg sérült Mr. Rochester ezt kérdezi:
– Csúf vag yok, Jane?
Mire a lány ezt válaszolja:
– Nag yon. Mindig is az volt.[5]
És leg vég ül a könnyfakasztó utolsó fejezetről, amelyből kiderül, hog y mire
Jane meg szüli közös g yermeküket, Mr. Rochester visszanyeri a látását a fél
szemére.
Dag ny érezte, ahog y a verejték elönti a homlokát, amikor a fájdalom újból
a g yomrába nyilall. Az utóbbi két napban hol elmúlt, hol erősödött, és a
savlekötő tabletta sem seg ített. Felhívta a háziorvosát, de csak a következő
hétre kapott időpontot, és a g ondolat, hog y még eg y hétig ezzel a
fájdalommal kell élnie, nem volt túlság osan szívderítő.
– Pár perc, és jövök – mondta, és felállt.
Néhány fej felemelkedett, és bólintott, majd a g yerekek újra a feladatra
koncentráltak. Üg yes, szorg almas diákok voltak, eg ypáran kifejezetten
tehetség esek. És ig en, olykor előfordult, hog y Dag ny elképzelte, amint eg y
nap, amikor már nyug díjas lesz, az eg yik diákja – eg g yel is beérte volna –
felhívja, és köszönetet mond neki. Meg köszöni, hog y eg y eg ész világ g al
ismertette meg , nem csupán eg y nyelvvel. Valaki, akit inspiráltak az ő
ang olórái. Aki meg változott általuk, vag y elért a seg ítség ükkel valamit.
Amikor Dag ny kilépett az osztályteremből, a folyosón ülő rendőr felállt, és
a nyomába szeg ődött. Ő vette át az őrség et Kari Bealtól. Ralfnak hívták.
– Vécére meg yek – világ osította fel Dag ny.
Katrine Bratt biztosította Dag nyt, hog y mindaddig , amíg Svein Finne
fenyeg etést jelent számára, eg y testőr lesz a sarkában. De a realitásokról még
nem beszéltek: a kérdés ug yanis nem az, mennyi ideig lesz Finne
szabadlábon vag y életben, hanem az, meddig futja Bratt költség vetéséből és
Dag ny türelméből.
Az iskola folyosóin a tanórák alatt mindig ez a különös csend uralkodott,
mintha a g yerekek ilyenkor pihennék ki a tombolást, ami minden eg yes ki-
és becseng etéskor tapasztalható volt. Mint a kabócák ciklikus rajzása a
Michig an-tó körül pontosan tizenhét évente. Az eg yik nag ybátyja meg hívta
Dag nyt a következő rajzásra. Azt mondta, feltétlenül látnia kell, hallani a
milliárdnyi rovar intenzív zenéjét. És meg kell kóstolnia őket. A kabócák
állítólag rokonság ban állnak a rákfélékkel, és a nag ybácsi az eg yik norvég iai
látog atása során eg y rákvacsorán meg mutatta neki, hog y elfog yasztani is
ug yanúg y kell őket. Összeszorítjuk a kemény héjat, eltávolítjuk a fejet meg a
lábakat, és kifordítjuk a puha, fehérjében g azdag részeket. Nem tűnt
különösebben csábítónak, és Dag ny eg yébként sem vette komolyan az
amerikai meg hívásokat, főleg ha – amennyiben jól számolt – 2024-re szóltak.
– Itt várok – mondta a rendőr, és lecövekelt a női mosdó ajtaja előtt.
Dag ny bement. A helyiség üres volt. A leg hátsót választotta a nyolc fülke
közül.
Letolta a nadrág ját és a bug yiját, majd az ülőkére ereszkedett. Előrehajolt,
és belökte az ajtót. Észrevette, hog y nem zárult be teljesen. Felnézett.
Az ajtó és a keret között eg y kezet látott. Nég y ujj lóg ott be a fülkébe, az
eg yiken eg y sas formájú g yűrű. A kézfejen pedig eg y lyukat pillantott meg .
Dag nynak még sikerült nag y leveg őt vennie, mielőtt az ajtót belökték, és
Finne ujjai a nyakára fonódtak. A férfi Dag ny arcához nyomta a kíg yóra
hasonlító kést, a hang ja pedig közvetlenül a füle mellett szólalt meg :
– Nos, Dag ny? Reg g eli rosszullét? Hasi fájdalom? Gyakori vizelési ing er?
Érzékeny mell?
Dag ny pislog ott.
– Mindjárt kiderítjük – mondta Finne, azzal Dag ny elé térdelt, a kést pedig
a kabátja belsejébe tette, anélkül hog y lazított volna a szorításon Dag ny
torkán.
Aztán kihúzott valamit a zsebéből, ami eg y g olyóstollra hasonlított, és
Dag ny combja közé dug ta. A nő várta az érintést, a behatolást, de nem jött.
– Most pedig leg yél üg yes kislány, és pisilj a papának, rendben?
Dag ny nyelt eg yet.
– Mi a baj? Hiszen ezért jöttél, nem?
A nő eng edelmeskedni akart, de a teste mintha csődöt mondott volna, még
azt sem tudta, képes lenne-e sikoltani, ha Finne lazítana a szorításán.
– Ha nem pisilsz, mielőtt háromig számolok, először tég ed szúrlak le,
aztán azt az idiótát, aki kint áll a folyosón. – Íg y suttog va minden eg yes szó,
minden eg yes szótag obszcénnek hang zott.
Dag ny próbálkozott. Tényleg meg próbálta.
– Eg y – suttog ta Finne. – Kettő. Há… Az az! Üg yes kislány…
Dag ny hallotta, ahog y a vizelet eltalálja a porcelánt, majd a vizet.
Finne kihúzta a combja közül a tollat, és a padlóra tette. A kezét a falon
lóg ó vécépapírba törölte.
– Két perc múlva meg tudjuk, hog y terhesek vag yunk-e – mondta. – Hát
nem csodálatos, szerelmem? Amikor utoljára szabadlábon voltam, ilyen
eszköz nem létezett, még csak elképzelni sem tudtuk. És g ondolj bele,
milyen nag yszerű dolg okat hozhat még a jövő! Nem csoda, hog y g yerekeket
akarunk nemzeni a világ ra!
Dag ny behunyta a szemét. Két perc. És aztán mi lesz?
Hang okat hallott kintről. Eg y rövid beszélg etés, aztán az ajtó kinyílt, és
szaladó léptek hang zottak fel. Eg y lány, aki kikéredzkedett, elfog lalta a
bejárati ajtóhoz leg közelebb eső fülkét, majd miután vég zett, kezet mosott,
és kiszaladt.
Finne mélyet sóhajtott, miközben a tesztet bámulta.
– Pozitív tesztet vártam, Dag ny, de attól tartok, hog y ez nem az. Ami azt
jelenti…
Azzal felállt, és szabad kezével elkezdte kig ombolni a nadrág ját. Dag ny
hátrarántotta a fejét, és kiszabadult a szorításából.
– Menstruálok – mondta.
Finne lenézett rá. Az arca árnyékban volt. És árnyékot vetett. A teste
árnyéka pedig eg y rag adozó madáréra hasonlított, amely a nap előtt köröz.
Meg int előhúzta a kést a kabátja alól. Dag ny hallotta, ahog y az ajtó
meg nyikordul, majd a rendőr azt kérdezte:
– Minden rendben, Dag ny?
Finne rámutatott a késsel, mintha az varázspálca volna, amely
eng edelmesség re kényszeríti.
– Jövök már! – válaszolta, anélkül hog y levette volna a szemét Finnéről.
Felállt, felhúzta a bug yiját és a nadrág ját. Olyan közel állt a férfihoz, hog y
érezte az izzadság a és még valami más szag át, valami avasat és
hánying erkeltőt. Beteg ség ét. Gennyét.
– Visszajövök – mondta Finne, és kinyitotta az ajtót Dag nynak.
Dag ny nem futott, de g yors léptekkel elment a fülkék és a mosdókag ylók
mellett, ki a folyosóra. Behúzta az ajtót mag a mög ött.
– Odabent van.
– Micsoda?
– Svein Finne. Kés van nála.
A rendőr eg y pillanatig rámeredt, aztán kig ombolta a pisztolytáskát a
csípőjén, és előhúzta a feg yverét. A szabad kezével eg y fülhallg atót dug ott a
fülébe, és levette a mellkasán lóg ó rádiót.
– Nulla-eg y – mondta. – Erősítésre van szükség em.
– Meg lép – szólt rá Dag ny. – El kell kapnia!
A rendőr rábámult. Kinyitotta a száját, mintha el akarná mag yarázni, hog y
az elsődleg es feladata a védelem, nem pedig a letartóztatás.
– Különben visszajön – tette hozzá Dag ny.
Talán volt valami a hang jában vag y arckifejezésében, mindenesetre a férfi
becsukta a száját. Az ajtóhoz lépett, rányomta a fülét, és néhány másodpercig
hallg atózott, miközben két kézzel tartotta és a földre szeg ezte a pisztolyt.
Aztán belökte az ajtót.
– Rendőrség ! Kezeket fel! – Azzal eltűnt odabent.
Dag ny várt.
Hallotta a vécéajtók csapódását.
Mind a nyolcét.
Aztán a rendőr kijött.
Dag ny remeg ő léleg zetet vett.
– Elrepült a madár?
– A jó ég tudja, hog yan – felelte a rendőr, és ismét a rádióért nyúlt. –
Valószínűleg felkapaszkodott valahog y a falon, és kimászott a közvetlenül a
plafon alatt lévő ablakon.
– Repült – mondta Dag ny csendesen, miközben a rendőr meg int a műveleti
központot hívta.
– Mi?
– Nem mászott. Repült.

[5] Ruzitska Mária fordítása.

 Negyvenegyedik fejezet

– Húsz métert mondott? – kérdezte Szung -min Larsen, a Kripos nyomozója.

Felnézett a Norafossen tetejére, ahonnan a hatalmas víztömeg alázúdult.
Vég ig simított az arcán. Nedves volt a vízpermettől, amelyet a nyug ati
széllökések eg észen a folyópartig elhoztak. A vízesés zubog ása elnyomta a
meredek lejtő tetején húzódó ország út forg almának zaját. Onnan ereszkedtek
le a folyóhoz néhány perccel ezelőtt.
– Húsz métert – erősítette meg a buldog arcú rendőr, aki Janként
mutatkozott be, és a sig dali körzeti irodából jött. – Mindössze két másodperc,
de az ember hetven kilométer per órás sebesség g el csapódik be. Semmi esély
a túlélésre.
Rövid, a testétől enyhén elálló karjával eg y fehér Ford Escort
összenyomódott roncsára mutatott. A kocsi az orrán állt a nag y, fekete,
fényesre kopott kőlapon, amelyen szanaszét szóródott a zuhog ó víz. Mint eg y
művészeti installáció, g ondolta Szung -min Larsen. Mintha csak Lord,
Marquez és Michels félig a sivatag homokjába temetett tíz darab
Cadillacjének plág iuma lenne, amelyet Szung -min tizennég y éves korában
látott a Texas állambeli Amarillóban, ahol az apjával autózott. Az apja pilóta
volt, és meg akarta mutatni a fiának ezt a csodálatos ország ot, ahol
meg tanult Starfig hter vadászrepülőg épen repülni, ami meg látása szerint
veszélyesebb volt a pilótára, mint az ellenség re nézve. Ezt a poént többször is
elsütötte ezen az úton a köhög ésrohamok között. Tüdőrák.
– Úg yhog y nincs min csodálkozni – folytatta Jan, és hátratolta a
rendőrsapkát a fején. – A sofőr a szélvédővel eg yütt kirepült, összezúzta
mag át a köveken, és azonnal meg halt. A testet elsodorta a folyó, amelynek
olyan mag as a vízállása, hog y alig ha akadt fenn valamin, mielőtt a Solevatn-
tóba ért. És mivel a tavat eg yelőre jég borítja, nemig en látjuk viszont a
pasast mostanában.
– Mit mondott a kamionsofőr? – kérdezte Szung -min Larsen.
 – Azt, hog y az Escort áttért az ő sávjába, mert a sofőr valószínűleg keresett
valamit a kesztyűtartóban. Amikor aztán észrevette, mi történt, az utolsó
pillanatban visszarántotta a kormányt. Állítólag olyan g yorsan zajlott az
eg ész, hog y a vezető nem látta pontosan, mi történt ezután, és mire a
visszapillantó tükörbe nézett, az Escort eltűnt. De mivel eg y eg yenes
szakaszról beszélünk, látnia kellett volna az autót. Íg y aztán meg állt, és
felhívott minket. Az aszfalton ott van a féknyom, a szalag korláton meg fehér
festék. És eg y jókora lyuk a jég en, ahol az Escort áttörte.
– Mit g ondol? – kérdezte Larsen. Újabb széllökés jött, mire automatikusan
a nyakkendőjéhez kapott, pedig a Pan Am log ójával ellátott nyakkendőtű a
helyén tartotta. – Kihag yott a fig yelme, vag y öng yilkosság ot kísérelt meg ?
– Kísérelt meg ? Mondom, hog y meg halt.
– De mit g ondol, bele akart hajtani a kamionba, és az utolsó pillanatban
elvesztette a bátorság át?
A rendőr topog ott, hog y lerázta a folyami iszap és a piszkos hó keverékét a
mag as szárú bakancsáról. Aztán Szung -min Larsen fényesre pucolt, drág a
Loake cipőjére nézett, és meg rázta a fejét.
– Nem szokták meg g ondolni mag ukat.
– Kik?
– Akik idejönnek a green mile-ra. Ők már döntöttek. Ezek az emberek… –
Nag y leveg őt vett. – Motiváltak.
Larsen hallotta, hog y a hátuk mög ött meg reccsennek az ág ak, ezért
meg fordult, és meg pillantotta a g yilkosság i csoport vezetőjét, Katrine
Brattot, ahog y a fatörzsekbe kapaszkodva lefelé ereszkedik a lejtőn. Amikor
leért, fekete farmerjébe törölte a kezét. Szung -min az arcát tanulmányozta,
miközben Bratt kezet nyújtott és bemutatkozott a helyi rendőrnek.
Sápadt. De a sminkje tökéletes. Vag yis sírt Oslóból idefelé, és újra
kisminkelte mag át, mielőtt kiszállt az autóból? Természetesen jól ismerte
Harry Holét.
– Meg találták a testet? – kérdezte, és amikor Jan a sig dali körzeti irodából
meg rázta a fejét, bólintott.
Szung -min úg y tippelte, a következő kérdése az lesz, fennáll-e annak
lehetőség e, hog y Hole életben van.
– Tehát nem tudjuk biztosan, hog y meg halt-e?
Jan mélyet sóhajtott, és ismét mag ára öltötte g yászos arckifejezését.
– Amikor eg y autó húsz métert zuhan, hetven kilométer per órás
sebesség g el csapódik…
– Biztosak benne, hog y meg halt – mondta Szung -min.
– És mag a nyilván azért van itt, mert úg y véli, hog y ez összefüg g ésben áll
Rakel Fauke meg g yilkolásával – mondta Bratt, anélkül hog y Szung -minre
nézett volna. Helyette az autóroncs g roteszk szobrára szeg ezte a tekintetét.
Szung -minnek már a nyelve heg yén volt a kérdés, hog y „mag a talán
nem?”, de aztán rájött, annyira azért nem furcsa, hog y eg y osztályvezető
meg tekinti a helyet, ahol az eg yik beosztottja meg halt. Na, ig en. Csaknem
két óra autóút tökéletes sminkben. Lehet, hog y több volt közöttük puszta
kolleg iális kapcsolatnál?
– Felmeg yünk az autómhoz? – kérdezte Szung -min. – Van kávém.
Katrine bólintott, Szung -min pedig g yors pillantást vetett Janra, hog y
jelezze neki, rá nem vonatkozik a meg hívás.
Szung -min és Katrine beült a BMW Gran Coupéba. Bár kaptak útiköltség -
térítést, nem érte meg saját autóval közlekedni a Kripos g épkocsija helyett.
De ahog y Szung -min apja mondta: az élet túl rövid ahhoz, hog y ne jó autóval
járjon az ember.
– Szia! – mondta Bratt, és az ülések között hátranyúlva meg paskolta a
kutyát, amely fejét a két mellső lábán nyug tatva feküdt a hátsó ülésen, és
bánatos pillantással nézett fel rájuk.
– Kaszparov nyug díjas rendőrkutya – mondta Szung -min, és kávét töltött a
termoszból két papírpohárba. – Túlélte a g azdáját, úg yhog y mag amhoz
vettem.
– Szereti a kutyákat?
– Nem különösebben, de neki senkije sem volt. – Szung -min odaadta az
eg yik poharat Katrinének. – De térjünk a lényeg re. Éppen letartóztatni
készültem Harry Holét.
Katrine Bratt pont belekortyolt a kávéba, amelyet most mag ára löttyintett.
És Szung -min tudta, hog y nem azért, mert annyira forró.
– Letartóztatni? – kérdezte Katrine, és elvette a felé nyújtott textil
zsebkendőt. – Miért?
– Eg y bizonyos Freund felhívott minket. Sig urd Freund, hog y pontos
leg yek. Filmek és fotók 3D-s elemzésével fog lalkozó szakértő. Időről időre
ig énybe vesszük a seg ítség ét, ahog y mag uk is. Elvég zett eg y munkát Harry
Hole főtisztnek, és afelől érdeklődött, hog yan zajlik a papírozás.
– Hog yhog y mag ukat hívta? Hole nekünk dolg ozik.
 – Talán éppen ezért. Freund azt mondta, Harry Hole arra kérte, hog y
személyesen neki küldje a számlát, amit nag yon szokatlannak talált. Ezért
meg akart g yőződni róla, hog y minden meg felelően történik-e. Utólag az is
feltűnt neki, hog y Harry Hole százkilencven-százkilencvenöt centi mag as,
ami eg ybevág a kérdéses képen látható ember mag asság ával. Freund
érdeklődött a rendőrség nél, és meg tudta, hog y Holénak Ford Escortja van. A
felvételeken is ilyen kocsi látható. Átküldte a képeket. Úg ynevezett
vadkamerával készültek, amely Rakel Fauke háza mellett volt felszerelve. A
felvétel időpontja meg eg yezik a g yilkosság becsült időpontjával. A
vadkamerát valaki eltávolította, és ezt csak olyan ember tehette, aki tudott
róla.
– Csak olyan?
– Ha valaki ilyen kamerát szerel fel lakott területen, általában kémkedni
akar. Például a házastársa után. Ezért elküldtük Hole fotóját a vadkamerát
árusító oslói üzleteknek, és eg y idős férfi, a Simensen Horg ász- és Vadászbolt
korábbi tulajdonosa felismerte.
– Miért kérte Har… Hole a képek elemzését, ha tudta, hog y ezzel leleplezi
mag át?
– Miért nem szólt a rendőrség en senkinek, hog y elemzést kért?
– Harry Hole fel van füg g esztve. Ha a feleség e meg g yilkolásának üg yében
akart nyomozni, titokban kellett tennie.
– Ez esetben ez a briliáns Harry Hole leg sikeresebb nyomozása, és
leleplezte vele a briliáns Harry Holét.
Katrine Bratt nem válaszolt. A száját a kezében forg atott papírpohár mög é
rejtette, miközben a szélvédőn keresztül az eg yre halványuló napfénybe
bámult.
– Én viszont úg y vélem, fordítva történt – szólalt meg Szung -min. –
Ellenőriztetni akarta eg y szakértővel, ki lehet-e deríteni, hog y ő szerepel a
felvételen, ahog y bemeg y Rakel Fauke házába, majd távozik a g yilkosság
becsült idősávjának közepén. Ha Sig urd Freund nem tudja leleplezni, akkor
Hole teljes nyug alommal átadhatta volna nekünk a képeket, mivel azok csak
azt erősítik meg , hog y valaki járt Rakel Faukénél abban az
időintervallumban, amelyre Holénak állítólag alibije van. Az alibije pedig
csak stabilabb lett volna, mert a képek alátámasztják az Ig azság üg yi
Orvostani Intézet következtetését, amely szerint Rakel Faukét valamikor este
tíz és hajnali két óra között g yilkolták meg , pontosabban tizeneg y óra
huszoneg y után, amikor a képen látható ember meg érkezett.
– De tényleg van alibije!
Szung -min fel akarta hívni a fig yelmet a nyilvánvaló tényre, hog y az alibi
eg yetlen tanún alapul, és minden tapasztalat azt mutatja, hog y a
tanúvallomások nem meg bízhatók. Nem azért, mert a tanúk természetüknél
fog va meg bízhatatlanok, hanem azért, mert az emlékezetünk hajlamos
rászedni bennünket, az érzékeink pedig g yarlóbbak, mint hisszük. De
hallotta a kétség beesést a nő hang jában, és látta a leplezetlen fájdalmat a
szemében.
– Az eg yik nyomozónk ebben a pillanatban Gulénél, Hole szomszédjánál
van – mondta. – Rekonstruálják a szituációt, amely Hole alibijét biztosítja.
– Bjørn azt mondta, Harry hullarészeg volt, amikor a lakásban hag yta, és
képtelen lett volna…
– Látszólag hullarészeg – hang súlyozta Szung -min. – Felteszem, eg y
alkoholista kellő rutinnal rendelkezik ahhoz, hog y eljátssza a részeg et. De
talán túlzásba esett.
– Hog yhog y?
– Peter Ring dal szerint, aki a Jeal…
– Tudom, ki.
– Ring dal azt mondta, látta már részeg en Holét, de sosem ütötte ki mag át
annyira, hog y vonszolni kelljen. Hole a leg több embernél jobban bírta az
alkoholt, és Ring dal szerint nem ivott többet, mint máskor. Lehet, hog y
indiszponáltabbnak akart tűnni, mint amilyen valójában volt.
– Ez új.
– Mivel feltételezték, hog y Hole alibije meg áll, senki sem nézett utána
alaposan. Ma délelőtt azonban meg látog attam Peter Ring dalt, miután
beszéltem Freunddal. Kiderült, hog y nem sokkal korábban Harry Hole is
tiszteletét tette nála, és annak alapján, amit Ring dal mondott, az a
benyomásom, hog y Hole rájött, kezd szorulni a hurok a nyaka körül, és
kétség beesetten bűnbakot keresett. De amikor rádöbbent, hog y Ring dal nem
lesz jó bűnbak, valószínűleg az utolsó reménye is kihunyt, és… – Szung -min
az előttük húzódó út felé intett, hog y Katrine Bratt úg y fog almazhassa meg
mag ának a folytatást, ahog y szeretné.
A nő felszeg te az állát, ahog y a férfiak szokták eg y bizonyos életkor fölött,
ha szorítja a nyakukat az ing g allér. Szung -mint azonban eg y olyan
sportolóra emlékeztette, aki fel akarja szívni mag át, és le akarja rázni
mag áról a tudatot, hog y veszített eg y pontot, mielőtt beleveti mag át a
következő csatába.
– Milyen nyomot követ még a Kripos?
Szung -min a nőre nézett. Talán rosszul fejezte ki mag át? Hát nem érti,
hog y ez nem csupán eg y nyom, hanem eg y kivilág ított nég ysávos autópálya,
ahol még Ole Winter sem tud eltévedni, és tulajdonképpen már célba értek?
Leszámítva, hog y az elkövető földi maradványai nincsenek meg .
– Nincs más nyom – válaszolta.
Katrine Bratt eg yre csak bólog atott, miközben úg y bámult mag a elé,
mintha reng eteg ag ymunkára lenne szükség e ennek az eg yszerű ténynek a
feldolg ozásához.
– De ha Harry Hole meg halt – mondta –, akkor tulajdonképpen nem sürg ős
nyilvánosság ra hozni, hog y ő a Kripos első számú g yanúsítottja.
Szung -min is bólintott. Nem úg y, mintha íg éretet tett volna bármire is,
hanem úg y, mintha meg értené, miért mondja ezt a nő.
– A helyi rendőrség kiadott eg y sajtóközleményt. Valahog y úg y hang zik,
hog y „eg y férfi eltűnt, miután az autója a 287-es útról a folyóba zuhant” –
mondta, és úg y tett, mintha nem szó szerint idézett volna, mert
tapasztalatból tudta, hog y az emberek ideg esek lesznek, és jelentősen
meg csappan a közlékenység ük, ha felvillantja előttük túlság osan jó
memóriáját és azt a képesség ét, hog y mások veséjébe lát. – Személy szerint
nem látom szükség ét, hog y a Kripos informálja a nyilvánosság ot, de erről a
főnököm dönt.
– Úg y érti, Winter?
Szung -min Katrine Brattra nézett, és azon tűnődött, miért érezte
szükség esnek, hog y kimondja a felettese nevét. A nő arckifejezése nem
árulkodott hátsó szándékról, és nag y valószínűség szerint nem tudta, milyen
mélység es ellenszenvet kelt Szung -minben, ha emlékeztetik rá, hog y még
mindig Ole Winter a főnöke. Szung -min soha, eg yetlen léleknek sem beszélt
arról, hog y Ole Wintert milyen középszerű nyomozónak és g yeng e vezetőnek
tartja. Nem abban az értelemben g yeng e, hog y eng edékeny és elnéző, épp
ellenkezőleg , rég imódian tekintélyelvű és makacs. Winter nem volt elég
mag abiztos ahhoz, hog y beismerje, ha tévedett, és több teret kellett volna
adnia a frissebb ötletekkel bíró fiataloknak. És az ig azat meg vallva az
eszesebb nyomozói koponyáknak. Szung -min ezt a nézetét azonban
meg tartotta mag ának, mert úg y vélte, a Kripos berkein belül nem osztanák a
véleményét.
– Beszélhetek Winterrel – mondta Katrine Bratt. – És a sig dali körzeti
irodával. Úg ysem adhatják ki az eltűnt nevét, amíg nem értesítették a
leg közelebbi hozzátartozókat, és ha vállalom ezt a feladatot, akkor tőlem
füg g , mikor hozhatja nyilvánosság ra a körzeti iroda, hog y Harry Holéról van
szó.
– Jó g ondolat – bólintott Szung -min. – De előbb-utóbb ki fog derülni, és
sem mag a, sem én nem tudjuk majd meg akadályozni, hog y a nyilvánosság
és a média spekulálni ne kezdjen, amikor meg tudják, hog y az elhunyt…
– Eltűnt.
– …a nemrég iben meg g yilkolt nő férje.
Szung -min észrevette, hog y Katrine Bratt meg remeg . Meg int sírni fog ?
Nem. De ha eg yedül marad az autójában, eg észen biztosan.
– Köszönöm a kávét – mondta Katrine, és a kilincs után tapog atózott. –
Maradjunk kapcsolatban.

Katrine Bratt bekanyarodott eg y üres pihenőhelyre a Solevatnnál. Leparkolt,

és a nag y, befag yott tavat nézte, miközben a léleg zésére koncentrált. Amikor
sikerült normalizálnia a pulzusát, elővette a telefonját. Látta, hog y kapott
eg y sms-t Kari Bealtól, Dag ny Jensen testőrétől, de úg y döntött, később
olvassa el. Felhívta Oleg et. Beszámolt neki az autóról, a folyóról és a
balesetről.
A vonal másik vég én csend lett. Hosszú csend. És amikor Oleg ismét
beszélni kezdett, a hang ja meg lepően nyug odtnak tűnt, mintha a történtek
nem sokkolták volna annyira, mint ahog y Katrine várta.
– Nem baleset volt – mondta a fiatalember. – Öng yilkos lett.
Katrine azt akarta válaszolni, hog y nem tudja, de aztán rájött, hog y nem
kérdés volt.
– Időbe telhet, amíg meg találják – mondta inkább. – A tó még be van
fag yva.
– Azonnal indulok – válaszolta Oleg . – Van búvárig azolványom.
Víziszonyom volt, de…
Meg int csend lett, és Katrine eg y másodpercre azt hitte, meg szakadt a
vonal. Aztán hosszú, akadozó léleg zetet hallott. Oleg hang jában sírás bujkált,
amikor újra meg szólalt.
 – …Harry meg tanított úszni.
Katrine várt. És amikor a fiatalember meg int beszélni kezdett, a hang ja
ismét határozottan cseng ett.
– Felveszem a kapcsolatot a sig dali körzeti irodával, és meg kérdezem,
lemerülhetek-e a keresőcsapattal. Utána pedig beszélek Søsszel.
Katrine arra kérte, hog y szóljon, ha bármit tehet érte. Meg adta neki a
közvetlen munkahelyi számát, majd letette. Íg y. Meg csinálta. Most már nem
kell visszafog nia mag át, eg yedül van az autójában.
A támlának döntötte a fejét, és zokog ni kezdett.
 Negyvenkettedik fejezet

Fél öt volt. Az utolsó kliens. Erland Madsen nemrég iben hosszú eszmecserét
folytatott eg y pszichiáterrel arról, hol húzódik a határ a kliens és a páciens
fog alma között. Pontosabban: hol húzódik a határ a titulusaik, azaz a
pszichológ us és a pszichiáter, valamint eg y g yóg yszeres kezelésben
részesülő páciens és eg y nem g yóg yszerezett kliens között.
Pszichológ usként időről időre akadálynak érezte, hog y nem írhat receptet,
miközben pontosan tudta, mire van szükség e a kliensének, ehelyett
pszichiáterhez kellett irányítania, aki valószínűleg lényeg esen kevesebbet
tudott például a poszttraumás stressz szindrómáról, mint jómag a.
Erland Madsen összekulcsolta a kezét. Ezt szokta tenni, amikor a kliensével
túljutottak az udvariasság i frázisokon, és hozzáfog tak ahhoz, amiért
valójában ott voltak. Ösztönösen csinálta, ám amikor felfig yelt erre a
szokására, utánanézett kicsit, és kiderítette, hog y a vallástörténészek szerint
a g esztus abból az időből származik, amikor a fog lyok kezét kötéllel vag y
növények szárával kötözték össze, íg y az összekulcsolt kéz az alárendelődés
szimbóluma lett. A Római Birodalomban a leg yőzött katonák összekulcsolt
kezük felmutatásával adták meg mag ukat, és könyörög tek keg yelemért. A
keresztények imája a mindenható Isten irg almáért valószínűleg ug yanezen
érme másik oldala. Vag yis amikor Erland Madsen összekulcsolta a kezét, az
azt jelentette, hog y aláveti mag át az üg yfelének? Alig ha. A pszichológ us
sokkal inkább a pszichológ ia kétes tekintélyének és változó dog máinak volt
alávetve a kliensével eg yütt. Úg y voltak, ahog y a lelkészek, a teológ ia
köpönyeg forg atói, akik rendre ráveszik g yülekezetüket, hog y vesse el a
teg nap örök ig azság ait a maiakért cserébe. De amíg a lelkészek imára
kulcsolva a kezüket azt mondják, „imádkozzunk”, Madsen állandó bevezetője
ez volt:
– Kezdjük onnan, ahol a leg utóbb abbahag ytuk. – Meg várta, amíg Roar
Bohr bólint, aztán folytatta. – Beszéljünk a g yilkosság ról, amelyet elkövetett!
Azt mondta mag áról, hog y… – Madsen a jeg yzeteibe pillantott. – …selejtes
volt. Miért?
Bohr meg köszörülte a torkát, és Madsen észrevette, hog y összekulcsolja a
kezét. Tudattalan utánzás, meg lehetősen g yakori.
– Eg észen korán rájöttem, hog y selejtes vag yok – mondta Bohr. – Mert
annyira szerettem volna ölni…
Erland Madsen semleg es arckifejezést erőltetett mag ára, hog y ne látsszon,
milyen izg atottan várja a folytatást, csak az, hog y ő most nyitott, fog ékony,
nyug odt, és nem ítélkezik. Nem kíváncsi, nem hajtja a szenzációéhség , nem
eg y szórakoztató történetre vág yik. De talán be kellett volna vallania, hog y
nag yon sokat vár ettől az üléstől, ettől a beszélg etéstől, ettől a témától.
Bizony, illett volna. Másrészt viszont ki mondta, hog y ami a kliens számára
kulcsfontosság ú tapasztalat, az nem lehet a terapeuta számára szórakoztató
történet? Ig en, miután vég ig g ondolta a dolg ot, Madsen arra a
következtetésre jutott, hog y annak, ami az üg yfél számára hasznos,
automatikusan fel kellene ébresztenie valamennyi komoly pszichológ us
kíváncsiság át, aki az üg yfele javát tartja szem előtt. Ő azért volt kíváncsi,
mert ezek a kérdések fontosak voltak a kliense számára, vég tére is
lelkiismeretes pszichológ us volt. És most, hog y az okot és az okozatot a
meg felelő sorrendbe rendezte, nemcsak összekulcsolta az ujjait, hanem a két
tenyerét is összeszorította.
– Annyira szerettem volna ölni – ismételte meg Roar Bohr. – De képtelen
voltam rá. Ezért voltam selejtes.
Elhallg atott. Madsen kénytelen volt számolni mag ában, hog y ne
avatkozzon közbe túl hamar. Nég y, öt, hat.
– Képtelen volt rá?
– Ig en. Azt hittem, menni fog , de tévedtem. A hadsereg ben vannak
pszichológ usok, akiknek az a feladatuk, hog y ölni tanítsák a katonákat. Az
olyan speciális osztag oknál viszont, mint a különleg es eg ység , nem
alkalmaznak ilyeneket. A tapasztalatok azt mutatják, az ilyen helyekre
jelentkezők készek ölni, és felesleg es időt meg pénzt pazarolni a
pszichológ usokra. Én is motiváltnak éreztem mag amat. A g yilkolásra való
felkészülés közbeni g ondolataimból és érzelmeimből az ég világ on semmi
sem utalt arra, hog y bármilyen ellenérzésem lenne vele szemben. Sőt, azt
mondanám, ellenkezőleg .
– Mikor fedezte fel, hog y képtelen ölni?
 Bohr mély leveg őt vett.
– Bászrában voltunk, Irakban, eg y rajtaütésen, amit az amerikai különleg es
erőkkel hajtottunk vég re. A kíg yótaktikát alkalmaztunk, és robbantással
hatoltunk be a házba, ahonnan a meg fig yelőállásaink szerint a lövések jöttek.
Eg y tizennég y-tizenöt éves forma lány volt bent. Kék ruhát viselt, az arca
szürke volt a robbanás porától, és eg y Kalasnyikovot tartott a kezében, ami
majdnem akkora volt, mint ő. A feg yver csöve rám szeg eződött.
Meg próbáltam lelőni a lányt, de lefag ytam. Utasítottam az ujjamat, hog y
húzza meg a ravaszt, de nem eng edelmeskedett. Mintha nem a fejemmel,
hanem az izmaimmal lett volna valami baj. A lány lövöldözni kezdett, de
valószínűleg még mindig elvakította a por, mert a g olyók a falba csapódtak
a hátam mög ött. Emlékszem, éreztem, ahog y a tég laszilánkok a hátamra
záporoznak. Én meg csak álltam ott. A lányt vég ül az eg yik amerikai lőtte le.
A kis test eg y színes pléddel letakart kanapé és eg y aprócska asztal közé
zuhant, amelyen néhány fénykép állt. A fotók valószínűleg a lány nag yszüleit
ábrázolták.
Szünet.
– Mit érzett akkor?
– Semmit – felelte Bohr. – A következő években semmit sem éreztem. A
páni félelmet leszámítva, hog y meg int ug yanilyen szituációba kerülök, és
újra kudarcot vallok. Mint mondtam, a motivációval semmi baj nem volt.
Csak a fejemben nem működött valami. Vag y talán túlság osan is jól
működött. Ezért inkább vezető akartam lenni, mint vég rehajtó, úg y véltem,
arra a feladatra alkalmasabb vag yok. És valóban íg y volt.
– De tényleg nem érzett semmit?
– Nem. Leszámítva ezeket a pánikrohamokat. És mivel vag y ez, vag y a
semmi, akkor már inkább a semmi.
– Comfortably Numb.
– Tessék?
– Semmi, bocsánat. Folytassa!
– Amikor először felhívták a fig yelmemet arra, hog y a poszttraumás
stressz szindróma jeleit mutatom, úg ymint álmatlanság , ing erültség , heves
szívdobog ás meg az összes apróság , nem zavart különösebben. A norvég
különleg es eg ység nél mindenki tud a poszttraumás stressz szindrómáról, de
annak ellenére, hog y hivatalosan nag yon komolyan vesszük, nem beszélünk
róla. Senki sem mondja ki hang osan, hog y a poszttraumás stressz szindróma
a g yeng eség jele, hiszen a különleg es eg ység katonái mag abiztosak, és a
szervezetük köztudottan több neuropeptid Y-t termel, meg minden.
Madsen bólintott. Léteztek kutatások, amelyek azt bizonyították, hog y a
különleg es eg ység ekbe való toborzáskor olyan módszereket alkalmaznak,
amelyek kiszűrik az átlag os vag y alacsony neuropeptid Y-szinttel
rendelkezőket. Ez eg y neurotranszmitter, más néven ing erületátvivő anyag ,
amely csökkenti a stresszt. A norvég különleg es eg ység katonáinak eg y része
kétség telenül úg y g ondolta, hog y a g enetikai hajlam az edzésekkel és az erős
csapatszellemmel karöltve immunissá tesz a poszttraumás stressz
szindrómával szemben.
– Azzal semmi baj nem volt, ha az ember beismerte, hog y időnként
rémálmok g yötrik – mondta Bohr. – Ez azt mutatta, hog y leg alább nem
teljesen szociopata. De eg yébként azt hiszem, úg y g ondoltunk a
poszttraumás stressz szindrómára, ahog y a szüleink a dohányzásra: amíg
mindenki érintett eg y kicsit, addig nem lehet olyan veszélyes. De aztán
rosszabb lett…
– Ig en – felelte Madsen, és visszalapozott a jeg yzeteiben. – Erről már
beszéltük. De azt is mondta, hog y eg y bizonyos ponton viszont jobb lett.
– Ig en. Jobb lett, amikor vég re sikerült ölnöm.
Erland Madsen felnézett, majd levette a szemüveg ét, anélkül hog y
tudatában lett volna a drámai g esztusnak.
– Kit ölt meg ?
Madsen leg szívesebben a nyelvébe harapott volna. Miféle kérdés ez eg y
profi terapeutától? És valóban tudni akarja a választ?
– Eg y erőszaktevőt. Valójában mindeg y is, ki volt. Meg erőszakolt és
meg ölt eg y Hala nevű nőt, aki a tolmácsom volt Afg anisztánban.
Szünet.
– Miért erőszaktevőnek nevezi?
– Tessék?
– Azt mondta, ez a férfi meg ölte a tolmácsát. A g yilkosság nem rosszabb a
nemi erőszaknál? Nem lenne természetesebb azt mondani, hog y meg ölt eg y
g yilkost?
Bohr olyan arccal bámult Madsenre, mintha a pszichológ us olyasmit
mondott volna, amire ő még nem is g ondolt. Meg nyalta a száját, mint aki
mondani akar valamit. Aztán újra.
– Azt az embert keresem – mondta vég ül –, aki meg erőszakolta Biancát.
 – A húg át?
– Meg kell fizetnie érte. Mindannyiunknak meg kell fizetnünk a
tetteinkért.
– Mag ának is meg kell fizetnie?
– Nekem azért kell meg fizetnem, mert nem tudtam meg védeni. Ahog y ő
meg védett eng em.
– Hog yan védte meg a húg a?
– Úg y, hog y meg őrizte a titkát. – Bohr akadozó léleg zetet vett. – Bianca
már beteg volt, amikor elárulta, hog y tizenhét éves korában
meg erőszakolták, de én tudtam, hog y ig az, minden stimmelt. Azért mondta
el, mert meg volt g yőződve róla, hog y terhes, bár az erőszak évekkel azelőtt
történt. Azt mondta, úg y érzi, hog y a mag zat nag yon lassan nő, olyan, mint
eg y dag anat vag y eg y szikla, és meg fog ja ölni, hog y kijöhessen. A hüttében
voltunk. Én azt feleltem, hog y szeretnék seg íteni neki meg szabadulni tőle.
Mire ő azt válaszolta, hog y akkor az erőszaktevő meg öl eng em, ahog y íg érte.
Íg y aztán adtam neki eg y altatót, és másnap reg g el azt mondtam, hog y a
tabletta elhajtotta a mag zatot, és már nem terhes. Hisztérikus lett. Amikor
ismét kórházba került, és meg látog attam, a pszichiáter eg y papírlapot
mutatott, amelyre Bianca eg y sast rajzolt. A madár az én nevemet rikoltotta.
Az orvos közölte, hog y a húg om valami abortuszról beszélt, meg arról, hog y
mi ketten, mármint ő meg én meg öltünk eng em. Úg y döntöttem,
meg tartom a titkunkat. Nem tudom, hog y ez változtatott-e bármin.
Mindenesetre Bianca inkább meg halt volna, minthog y hag yjon eng em
meg halni.
– De mag a nem tudta meg akadályozni, hog y meg haljon. Ezért kell
meg fizetnie?
– Ig en. És csak úg y fizethetek meg érte, hog y bosszút állok. Meg állítom
azokat, akik nemi erőszakot követnek el. Ezért mentem katonai pályára, ezért
felvételiztem a különleg es eg ység hez. Azt akartam, hog y alkalmas leg yek a
feladatra. És aztán Halát is meg erőszakolták…
– És meg ölte azt, aki ug yanazt tette Halával, amit a mag a húg ával tettek?
– Ig en.
– És hog y érezte mag át?
– Ahog y mondtam. Jobban. A g yilkolástól jobban éreztem mag am. Már
nem voltam selejtes.
Madsen lenézett a jeg yzetfüzet üres lapjára. Eg y szót sem írt fel.
Meg köszörülte a torkát.
– Ezek szerint… már meg fizetett?
– Nem.
– Nem?
– Nem találtam meg azt, aki bántotta Biancát. És mások is vannak.
– Úg y érti, más erőszaktevők, akiket meg kell állítania?
– Ig en.
– És meg akarja állítani őket?
– Ig en.
– Meg akarja ölni őket?
– Működik. Jobb lesz tőle.
Erland Madsen habozott. Olyan helyzet állt fenn, amelyet mind terápiás,
mind jog i szempontból helyesen kellett kezelnie.
– Csak g ondolkodni szeret ezeken a g yilkosság okon, vag y tényleg esen
szándékában áll felkutatni és meg ölni ezeket az embereket?
– Nem ig azán tudom.
– Szeretné, ha valaki meg állítaná?
– Nem.
– Akkor mit szeretne?
– Azt szeretném, ha meg mondaná, hog y mag a szerint leg közelebb is
seg íteni fog -e.
– Az ölés?
– Ig en.
Erland Madsen Roar Bohrra nézett. A tapasztalat azt súg ta neki, hog y az
arckifejezés és a testbeszéd szinte semmit sem árul el eg y emberről, ahhoz
túl sok a tanult szokás. Csak a szavak révén lehet meg ismerni valakit. És
most olyan kérdést tettek fel neki, amelyre nem tudott válaszolni. Nem
mondhatta ki az ig azat. Nem lehetett őszinte. Az órára nézett.
– Lejárt az idő – mondta. – Csütörtökön folytatjuk.

– Meg yek – hallatszott eg y női hang az ajtóból.

Erland Madsen felnézett a mappából, amelyet a kliensei archív aktái közül
vett elő, és amely most előtte feküdt az asztalon. A recepciós Torill volt az,
akin a rendelőkben dolg ozó hat pszichológ us osztozott. Kabátban volt, és
olyan pillantással nézett Erlandra, amelyből a férfi azonnal tudta, hog y
emlékeznie kellene valamire, de a nő túl tapintatos ahhoz, hog y ennél
direktebb módon emlékeztesse rá.
Erland Madsen az órára nézett. Hat óra. Eszébe jutott, mi volt az. Ma ő
fekteti le a g yerekeket, a feleség e az édesanyjának seg ít kitakarítani a
padlást.
De előbb ezt még ki kell derítenie.
Két kliens. Több érintkezési pont is volt. Mindketten Kabulban dolg oztak,
részben ug yanabban az időszakban. Mindketten azért fordultak hozzá, mert a
poszttraumás stressz szindróma tüneteit mutatták. És most a jeg yzetekben
talált még valamit: mindketten szoros kapcsolatban álltak eg y bizonyos
Halával. Természetesen lehet, hog y ez csupán eg y g yakori afg án női név, és
nem ug yanarról a személyről van szó, de Madsen nem tartotta valószínűnek,
hog y több Hala is dolg ozott tolmácsként a norvég különleg es eg ység nél
Kabulban.
Bohr jellemző viselkedést mutatott a neki alárendelt és nála fiatalabb
nőkkel szemben: erős felelősség et érzett irántuk, csakúg y, mint annak idején
a húg a iránt. Kényszeresség g el határos felelősség et, ami a paranoia eg yik
formája.
Ezt a másik üg yfelet még szorosabb kapcsolat fűzte Halához. Szerelmesek
voltak eg ymásba.
Erland Madsen annak idején részletes jeg yzeteket készített, azt is felírta,
hog y a kliense és ez a Hala eg yforma tetoválást készíttetett. Nem eg ymás
nevét tetováltatták mag ukra, mert az veszélyes lett volna, ha a tálibok vag y
más ig azhitűek felfedezik. Helyette a „barát” szót választották, ami életük
vég éig összeköti őket.
A leg fontosabb érintkezési pont azonban még sem ez volt.
Erland Madsen vég ig húzta az ujját az oldalon, és meg találta, amit keresett.
Pontosan úg y állt ott, ahog y emlékezni vélt rá: mind Bohr, mind ez a másik
kliens kifejezésre juttatta, hog y jobban érezte mag át, miután ölt. Az oldal
aljára ezt írta oda mag ának emlékeztetőül:
Figyelem! A következő alkalommal menj bele mélyebben: mit jelent az, hogy „jobban
érezte magát”, miután ölt?
Erland Madsen az órára nézett. Hazaviszi mag ával a jeg yzeteket, és a többit
elolvassa, miután a g yerekek elaludtak. Becsukta a mappát, és ráhúzott eg y
piros szalag ot. A g umiszalag keresztülfutott a mappa borítójára írt néven:
Kaja Solness.
 Negyvenharmadik fejezet

Három hónappal ezelőtt

Erland Madsen lopva az órára nézett. Lassan lejár az idő. Ami nag y kár, mert
bár ez csupán a második terápiás ülésük volt, szemernyi kétség sem férhetett
hozzá, hog y a kliens, Kaja Solness érdekes eset. Biztonság i főnökként
dolg ozott a Vöröskeresztnél, és az ő pozíciójában az ember nem feltétlenül
van kitéve olyan traumáknak, mint amelyek a harcban részt vevő katonáknál
poszttraumás stressz szindrómát váltanak ki. Még is arról számolt be, hog y
közvetlen közelről élt át háborús cselekményeket és borzalmakat,
amilyeneket eg yébként csak a harcoló katonák tapasztalnak meg , és amelyek
előbb vag y utóbb szinte mindig pszichés károkat okoznak. Érdekes volt, de
korántsem szokatlan, hog y a kliens láthatóan nem ismerte fel, hog y nemcsak
belesodródott ezekbe a veszélyes helyzetekbe, hanem többé-kevésbé
tudatosan mag a kereste őket. Az is fig yelemre méltó volt, hog y a tallinni
beszélg etés során nem mutatta a poszttraumás stressz szindróma tüneteit.
Hazaérve azonban ő mag a kérte, hog y terápiára járhasson. Erland Madsenhez
többnyire olyan katonák kerültek, akiket köteleztek a terápiára. A zömük
nemig en akart beszélni, néhányuk kerek perec kijelentette, hog y a terápia a
g yeng éknek való, és ing erült lett, amikor rájött, hog y Madsen még eg y
doboz altatót sem írhat fel, amiért tulajdonképpen eljött hozzá. „Én csak
aludni akarok!”, mondták, és eg észen addig nem fog ták fel, mennyire
beteg ek, amíg eg yszer csak azon nem kapták mag ukat, hog y a feg yver
csövével a szájukban ülnek eg ymag ukban, és könnyek csorog nak az arcukon.
Természetesen azok, akik meg tag adták a terápiát, meg kapták a tablettáikat,
antidepresszánsokat és altatókat. Madsen tapasztalata azonban az volt, hog y
a traumafókuszú kog nitív terápia seg ít. Nem az akut krízisterápia, amely
rettentően népszerű volt, amíg a kutatások be nem bizonyították, hog y
teljesen hatástalan, hanem eg y hosszú távú kezelés, amelynek során a kliens
átéli a traumát, és meg tanul meg birkózni és eg yütt élni a testi reakcióival.
Naiv, sőt veszélyes azt g ondolni, hog y létezik villámg yors meg oldás, és a
sebek eg yetlen éjszaka alatt beg yóg yulhatnak.
De úg y tűnt, hog y Kaja Solness pont ezért van itt. Beszélni akar róla.
Gyorsan és sokat. Olyan g yorsan és olyan sokat, hog y Madsennek meg kellett
próbálnia lelassítani. De úg y tűnt, a nőnek nincs erre ideje, azonnali
válaszokat akar.
– Anton svájci volt – mesélte Kaja Solness. – Orvos, a Vöröskereszt svájci
részének, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság ának dolg ozott. Nag yon
szerelmes voltam belé. És ő is belém. Leg alábbis azt hittem.
– Úg y véli, tévedett? – kérdezte Erland Madsen jeg yzetelés közben.
– Nem. Nem tudom. Elhag yott. Vag yis az „elhag yott” nem a meg felelő szó.
Amikor az ember háborús övezetben dolg ozik eg yütt valakivel, fizikailag
meg lehetősen nehéz elhag yni, mert ahhoz túl közel élünk és dolg ozunk
eg ymáshoz. Mindenesetre azt mondta, meg ismerkedett valakivel. – A nő
kurtán felnevetett. – Jobban beleg ondolva, a „meg ismerkedett” sem a
meg felelő szó. Sonia nővérként dolg ozott a Vöröskeresztnél. Szó szerint
eg yütt ettünk, eg yütt aludtunk és eg yütt dolg oztunk. Ő is svájci volt. Anton
szerette a szép nőket, és Sonia g yönyörű volt. Intellig ens. Kifog ástalan
modorú. Jó családból származott. Svájc olyan ország , ahol ezek a dolg ok még
mindig számítanak. De ami a leg rosszabb, hog y Sonia szimpatikus volt. Eg y
ig azán eg yüttérző ember, aki minden energ iáját, bátorság át és szeretetét
beletette a munkájába. Hallottam, ahog y néha álomba sírja mag át, ha túl sok
halottat és súlyos sérültet látott napközben. És kedves volt velem, ráadásul
úg y, hog y azt a benyomást keltette, hog y én vag yok kedves vele. „Merszi
filmal”, mondog atta. Nem tudom, hog y ez német vag y francia-e, esetleg a
kettő keveréke, mindenesetre folyton ezt mondta. Köszönöm, köszönöm,
köszönöm. Amennyire tudom, nem volt tisztában vele, hog y Antonnak
viszonya van velem, amikor belépett a képbe. Anton házas volt, ezért
titokban tartottuk a kapcsolatunkat. És Soniával is titokban tartották a
kapcsolatukat. Paradox módon én voltam az eg yetlen, akiben Sonia
meg bízott. Csalódott volt, azt mondta, Anton meg íg érte, hog y elhag yja a
feleség ét, de aztán folyton csak halog atta. Vég ig hallg attam,
meg vig asztaltam, és eg yre jobban meg g yűlöltem. Nem azért, mert rossz
ember volt, hanem azért, mert jó. Gondolom, ez elég furcsán hang zik, nem,
Madsen?
 Erland Madsen kissé meg hökkent, hog y a nő a nevén szólítja.
– Mag a szerint furcsa? – kérdezte.
– Nem – mondta Kaja Solness némi g ondolkodás után. – Vég tére is Sonia és
nem Anton krónikus beteg ség ben szenvedő, g azdag feleség e állt Anton és
köztem. Nem ig az?
– Log ikusan hang zik. Folytassa.
– Bászra mellett történt. Járt már Bászrában?
– Nem.
– A világ leg forróbb városa, ahol az ember iszik vag y meg hal, ahog y az
újság írók mondták a Sultan Palace szálloda bárjában. Éjszakánként hatalmas,
húsevő méhészborzok jöttek elő a sivatag ból, az utcákon vadásztak, és
meg ették, amit találtak. Az emberek halálra voltak rémülve, a városon kívül
élő g azdák pedig azt mondták, hog y a borzok meg támadták a teheneiket is.
Viszont g yönyörű datolyapálmák vannak Bászrában.
– Ez is valami.
– Eg yszer kihívtak bennünket eg y g azdaság ba, ahol néhány tehén kitört
eg y ócska kerítésen, és elaknásított területre tévedt. A paraszt és a fia utánuk
rohant, hog y meg mentse őket. Mint később meg tudtuk, azt hitték, hog y a
területen csak g yalog ság i taposóaknák vannak. Úg y néznek ki, mint eg y
hajtásokkal teli virág cserép, könnyen észrevehetők és kikerülhetők. De
PROM–1-esek is voltak közöttük, és azokat sokkal nehezebb észrevenni.
Ráadásul a PROM–1-es ug róakna.
Madsen bólintott. Ha valaki taposóaknára lép, általában a lábát veszíti el, az
ug róakna viszont felpattan a földről, amikor az ember rálép, és mellkas
mag asság ában robban fel.
– Csaknem az összes állat sértetlenül jutott ki az aknamezőről. Nem tudom,
hog y a szerencsén vag y az ösztönökön múlt-e. Az apa szintén majdnem
kijutott, de közvetlenül a kerítés mellett eg y PROM–1-es típusú aknára
lépett. Az akna felug rott, és teleszórta repeszekkel. De mivel ezek az aknák
felpattannak, a repeszek g yakran a távolabb állókat is meg sebesítik. A fiú
harminc-neg yven méterre lehetett tőle, éppen az utolsó tehenet akarta
kimenteni, de még őt is eltalálták a repeszek. Az apát sikerült kihoznunk, és
meg próbáltuk meg menteni, miközben a fiú az aknamezőn fekve sikoltozott a
fájdalomtól. Kibírhatatlan volt, de a nap lassan lenyug odott, mi pedig nem
mehettünk be eg y PROM–1-esekkel teli aknamezőre fémdetektor nélkül,
úg yhog y meg kellett várnunk az erősítést. Aztán befutott a Vöröskereszt
Nemzetközi Bizottság ának autója, és Sonia ug rott le róla. Hallotta a
sikolyokat, odarohant hozzám, és meg kérdezte, milyen aknák vannak a
területen. A karomra tette a kezét, ahog y szokta, én pedig láttam, hog y
g yűrű van az ujján, ami eddig nem volt. Eg y eljeg yzési g yűrű. És rájöttem,
hog y meg tette. Anton vég ül elhag yta a feleség ét. Valamivel távolabb álltunk
a többiektől, én pedig azt válaszoltam, hog y g yalog ság i taposóaknák. És
mire leveg őt vettem, hog y hozzáteg yem, „meg PROM–1-esek”, Sonia már az
aknamező felé tartott. Utánakiabáltam, de nyilvánvalóan nem elég hang osan,
a fiú üvöltése elnyomta a hang omat.
Kaja felemelte a csészét, amelyben Erland teát szolg ált fel neki. A
pszichológ usra nézett, majd rájött, hog y Erland a befejezésre vár.
– Sonia meg halt. Az apa is. De a fiú túlélte.
Erland három füg g őleg es vonalat rajzolt a jeg yzettömbbe. Kettőt ferdén
áthúzott.
– Bűntudata van? – kérdezte.
– Természetesen.
A nő meg lepettnek tűnt, és mintha enyhe ing erültség bujkált volna a
hang jában.
– Miért olyan mag ától értetődő ez, Kaja?
– Mert meg öltem. Meg öltem eg y embert, akiben eg y cseppnyi g onoszság
sem volt.
– Nem g ondolja, hog y túlság osan szig orú mag ához? Hiszen azt mondta,
meg próbálta fig yelmeztetni.
– Úg y érzi, nem fizetik meg elég g é, hog y fig yeljen, Madsen?
A hang ja ag resszív volt, de az arckifejezése szelíd.
– Mag a szerint mire nem fig yeltem, Kaja?
– Nem tart túl sokáig leveg őt venni és azt kiáltani, hog y „PROM–1-sek!”.
Ennyi idő alatt nem lehet elfutni, átug orni eg y kerítést, és rálépni eg y
aknára. Eg y méterekkel odébb fekvő fiú üvöltése nem nyomja el a hang ot,
Madsen.
Néhány másodpercre csend támadt.
– Beszélt erről valakinek?
– Nem. Mint mondtam, Soniával távolabb álltunk a többiektől. Nekik azt
mondtam, hog y mindkét aknára fig yelmeztettem. Nem találták furcsának,
hiszen mindannyian tudták, Sonia milyen önfeláldozó. A tábori
meg emlékezéskor Anton azt mondta, szerinte az okozta Sonia vesztét, hog y
annyira vág yott az elfog adásra és a szeretetre. Nekem meg az járt a
fejemben, milyen veszélyes lehet a szeretetvág y. Csak én tudom, mi történt
valójában. És most már mag a.
Kaja elmosolyodott. Kicsi, heg yes fog ai voltak. Úg y viselkedik, mintha
tinédzserek lennénk, akik meg osztottak eg ymással eg y titkot, g ondolta
Erland.
– Milyen következményekkel járt mag ára nézve, ami Soniával történt?
– Visszakaptam Antont.
– Visszakapta Antont. Ez minden?
– Ig en.
– Mit g ondol, miért akart visszakapni valakit, aki eg yszer már cserben
hag yta?
– Közel akartam lenni hozzá, hog y lássam szenvedni. Hog y lássam, amint a
g yász elemészti, ahog y eng em is elemésztett. Eg y ideig kitartottam
mellette, aztán azt mondtam neki, hog y már nem szeretem, és elhag ytam.
– Bosszút állt?
– Ig en. És akkor rájöttem, miért akartam is őt valójában annak idején.
– És miért?
– Mert házas volt, és elérhetetlen. És mert mag as volt, és szőke.
Emlékeztetett valakire, akit eg yszer rég en szerettem.
Erland sejtette, hog y ez fontos lehet, de úg y döntött, majd a terápia eg y
későbbi szakaszában kerít sort rá.
– Térjünk vissza a traumához, Kaja. Azt mondta, bűntudata van. De hadd
kérdezzek valamit, ami úg y hang ozhat, mintha ug yanazt a kérdést
ismételném meg , pedig nem. Meg bánta?
Kaja az álla alá tette a mutatóujját, mintha azt akarná jelezni, hog y
g ondolkodik.
– Ig en – válaszolta. – Ug yanakkor különös módon felszabadító is volt.
Jobban éreztem mag am tőle.
– Jobban érezte mag át Sonia halála után?
– Jobban éreztem mag am Sonia meg g yilkolása után.
Erland Madsen jeg yzetelt. Jobban érezte magát, miután ölt.
– Le tudja írni, mit ért azalatt, hog y jobban?
– Szabadnak éreztem mag am. Ölni olyan volt, mint átlépni eg y
ország határt. Az ember azt hiszi, az ország határ olyan, mint eg y sorompó,
valamiféle fal, de amikor áthalad rajta, rájön, hog y csak eg y vonal, amit az
emberek húztak eg y térképen. Sonia és én, mindketten átléptünk eg y határt.
Ő meg halt, én pedig szabad lettem. De mindenekelőtt jobban éreztem
mag am, mert az, aki cserben hag yott, szenvedett.
– Antonról beszél?
– Ig en. Ő szenvedett, én pedig felszabadultam. Anton volt az én Jézusom.
My personal Jesus.
– Hog yhog y?
– Keresztre feszítettem, íg y mag ára vehette a szenvedésemet, ahog y Jézus.
Mert nem Jézus feszítette keresztre mag át, nem önként szenvedett, hanem
mi feszítettük meg , épp ez a lényeg . Jézus meg g yilkolásával meg váltást és
örök életet nyertünk. Isten nem sokat tehetett. Isten nem áldozta fel a fiát. Ha
ig az, hog y Isten szabad akaratot adott az embernek, akkor az ő akarata
ellenére öltük meg Jézust. És azon a napon, amelyen meg értjük, hog y
szembeszeg ülhetünk Isten akaratával, azon a napon felszabadítjuk mag unkat,
Madsen. És akkor bármi meg történhet.
Kaja Solness nevetett, Erland Madsen pedig hiába próbált meg fog almazni
eg y kérdést. Csak ült, és a különös fényt nézte a nő szemében.
– A kérdésem az – mondta Kaja –, hog y ha ez ennyire felszabadító, nem
kellene-e újra meg próbálnom? Nem kellene-e keresztre feszítenem az ig azi
Jézust? Vag y eg yszerűen csak őrült vag yok?
Erland Madsen meg nedvesítette az ajkát.
– Ki az ig azi Jézus?
– Nem válaszolt arra, amit kérdeztem. Van válasza számomra, doktor úr?
– Az attól füg g , mit kérdez valójában.
Kaja elmosolyodott, és mélyet sóhajtott.
– Nézzenek oda! – mondta, és a karórájára pillantott vékony csuklóján. –
Úg y tűnik, lejárt az időnk.
Miután távozott, Erland Madsen a jeg yzeteit bámulta. Majd odaírta a lap
aljára: Figyelem! A következő alkalommal menj bele mélyebben: mit jelent az, hogy
„jobban érezte magát”, miután ölt?

Két nappal később Torill eg y üzenetet adott át Madsennek. Eg y bizonyos Kaja

Solness azt mondta, hog y törölhetik a következő beszélg etést, nem fog
visszajönni, mert meg találta a meg oldást a problémájára.
 Negyvennegyedik fejezet

Alexandra Sturdza a Rikshospitalet üres kantinjának eg yik asztalánál ült,

közvetlenül az ablak mellett. Eg y csésze feketekávé és eg y újabb hosszú
munkanap állt előtte. Előző este éjfélig dolg ozott, öt órát aludt, és minden
stimulálószerre szükség e volt, amihez csak hozzájuthatott.
A nap lassan felkelt. Olyan volt ez a város, mint eg y nő, aki meg felelő
meg világ ításban káprázatosan g yönyörű tud lenni, ám a következő
pillanatban olyan hétköznapi, hog y szinte észre se venni. Sőt meg csúnyul.
De ebben a pillanatban, ezen a kora reg g eli órán, mielőtt a rendes norvég ok
beértek volna a munkahelyükre, Oslo az övé volt, mint eg y titkos szerető,
akivel eltölthet eg y lopott órát. Eg y találka valakivel, aki félig -meddig még
mindig ideg en és izg almas.
A heg yek keleten sötéten húzódtak az árnyékban, nyug aton pedig szelíd
fényben fürödtek. A fjord melletti belvárosi épületek fekete sziluettekként
mag asodtak eg ymás mög ött, mint eg y temető napkeltekor. Csupán néhány
üveg épület tükrözte vissza a fényt, akár eg y ezüstszínű horg ászcsali a sötét
vízfelszín alatt. A teng er csillog ott a szig etek között, amelyek hamarosan
újra zöldek lesznek. Hog y várta már Alexandra a tavaszt! Itt a márciust
tekintették az első tavaszi hónapnak, bár mindenki tudta, hog y még tél van.
A város sápadt volt, és hideg , csak néha-néha támadt fel benne a meleg
szenvedély. Az április a leg jobb esetben is csupán csalóka flört. A május volt
az első hónap, amelyben meg bízhatott az ember. Május. Alexandra a májusra
vág yott. De tudta, hog y valahányszor ilyen férfival hozza össze a sors, aki
meleg szívű, g yeng éd, és mindent meg ad neki, amire csak vág yik, még hozzá
a meg felelő adag okban, elkényeztetett és követelőző lesz, míg vég ül
meg csalja a júniussal, vag y ami még rosszabb, a júliussal, akiben a
leg kevésbé sem lehet meg bízni. Mi a helyzet eg y aug usztusi őszülő
halántékú, érett férfival, aki már volt házas, és van családja? Ig en, ő jöhetne.
Akkor még is hog yan szerethetett bele a novemberbe? Eg y borús, sötét, eső
áztatta férfiba, akinek komor kilátásai vannak. Vag y olyan csendes, hog y a
lég yzümmög ést sem lehet hallani, vag y vadul tomboló őszi viharokkal
akarja letépni a házad tetejét. Ig az, olykor napsütéses napokkal és váratlan
meleg ség g el jutalmazza az embert, amit nag yra kell értékelni. Ilyenkor
feltárul a bizarrul g yönyörű, romos, feldúlt táj, ahol néhány épület még
mindig áll. Azok, amelyek kiállták az idő és az elemek próbáját. Állhatatosan,
meg ing athatatlanul, mint az alapkőzet mag a, amelyről az ember tudja, hog y
a hónap utolsó napján is ott lesz, és amelynél Alexandra – jobb híján – időről
időre menedéket keresett. Most viszont hamarosan valami jobbnak kell
jönnie. Nyújtózkodott, és meg próbált eg y ásítással meg szabadulni a testében
bujkáló kimerültség től. Tavasznak kell lennie. Májusnak kell lennie.
– Sturdza kisasszony?
Alexandra meg lepetten fordult a hang felé. Nemcsak azért nem tűnt
norvég nak, mert ilyenkor itt volt, hanem azért sem, mert íg y szólította meg .
És az előtte álló férfi valóban nem ig azán volt norvég . Vag yis nem látszott
annak. Nemcsak az ázsiai vonásai miatt. A ruhája – öltöny, hófehér, frissen
vasalt ing és nyakkendőtűvel ellátott nyakkendő – határozottan nem volt
tipikus norvég munkahelyi viselet. Hacsak a férfi nem azok közé az
öntudatos idióták közé tartozott, akiknek titulusa valamilyen „üg ynök”-re
vég ződik. Az ilyenek ezt ig en hamar közlik az emberrel, amikor találkozik
velük eg y szórakozóhelyen, és próbálnak úg y kinézni, mintha eg yenesen az
irodából jöttek volna, mert rettentően sok a munkájuk. Akkor „rántják le a
leplet” a titulusukról, amikor sikerült diszkréten olyan mederbe terelni a
beszélg etést, ahol nem hang zik túlság osan oda nem illőnek a bejelentés.
Színlelt szég yenlősség g el mondják ki, mintha leg alábbis eg y kicseszett
álruhás herceg et lepleznének le. Az üg ynöki tevékenység ezen a ponton
rendszerint le is zárul.
– Szung -min Larsen – mutatkozott be a férfi. – A Kripos nyomozója vag yok.
Leülhetek?
Nézzenek oda. Alexandra szemüg yre vette a férfit. Mag as. Láthatóan edz.
Nem túl sokat, csak mértékkel. Gondol a külcsínre, de nem azért edz, hanem
mert szeret edzeni. Akárcsak Alexandra. Persze hog y barna szeme van. A nő
úg y saccolta, kicsit több lehet harmincnál. Nem visel g yűrűt. Kripos. Ig en,
hallotta már a lányoktól ezt a furcsa, félig ázsiai, félig norvég nevet.
Különös, hog y még sosem látta a férfit. A nap ebben a pillanatban elérte a
Rikshospitalet kantinjának ablakát, meg világ ította Szung -min Larsent, és
meg lepő intenzitással meleg ítette Alexandra Sturdza kisasszony arcát. Lehet,
hog y idén korán beköszönt a tavasz? Anélkül hog y letette volna a
kávéscsészéjét, a lábával kitolta a másik széket.
– Tessék!
– Köszönöm!
Miközben a férfi előrehajolt, hog y leüljön, a nyakkendőtű ellenére
automatikusan a nyakkendőjéhez kapott. Volt valami ismerős ebben a
nyakkendőtűben, ami a g yermekkorára emlékeztette Alexandrát. Hirtelen az
is beug rott, mi. A román lég itársaság , a TAROM madárszerű log ója.
– Mag a pilóta, Larsen?
– Az apám volt az – felelte a férfi.
– A nag ybátyám is – mondta Alexandra. – IAR 93-as vadászg épet vezetett.
– Tényleg ? Román g yártmány.
– Ismeri?
– Dehog y, csak emlékszem, ez volt az eg yetlen kommunista
repülőg éptípus, amelyet a Szovjetunióban nem g yártottak a hetvenes
években.
– Kommunista repülőg ép?
Larsen fanyarul elmosolyodott.
– Az apámnak ezeket kellett lelőnie, ha túlság osan közel jöttek.
– A hideg háborúban. És mag a nem álmodott arról, hog y pilóta lesz?
A férfi meg lepettnek tűnt. Volt benne valami, amiből Alexandra arra
következtetett, hog y ez nem fordul elő túl g yakran.
– Viszonylag ritka az olyan, aki ismeri az IAR 93-ast, és a TAROM
nyakkendőtűjét viseli – tette hozzá mag yarázatképpen.
– Jelentkeztem a hadsereg pilótaképzésére – ismerte be Larsen.
– De nem jutott be?
– Bejutottam – mondta a férfi olyan természetes önbizalommal, hog y
Alexandra eg y másodpercig sem kételkedett benne. – De túl hosszú a
felsőtestem. Nem fértem be rendesen a vadászg ép pilótafülkéjébe.
– De máson is repülhetett volna. Teherszállító repülőg épen, helikopteren.
– Persze – felelte a férfi.
Az apád miatt, g ondolta Alexandra. Ő vadászpilóta volt. Természetesen
nem tudtál beletörődni, hog y a g yeng ébb hasonmása leg yél, és nála
alacsonyabb szintre kerülj a pilóták eg yszerű hierarchiájában. Akkor inkább
valami teljesen más. Larsen alfahím volt. Olyan, aki talán soha nem jut el oda,
ahová tart, de az oda vezető úton jár. Akárcsak Alexandra.
– Eg y g yilkosság i üg yben nyomozok… – mondta a férfi, és a szeme
villanásából Alexandra meg értette, hog y fig yelmeztetésnek szánta ezt a
bevezetést: ez komoly dolog , ami Alexandra eg yüttműködését ig ényli. –
Lenne néhány kérdésem eg y bizonyos Harry Holéról.
Alexandra úg y érezte, mintha odakint eg y felhő úszott volna a nap elé, és
meg állt volna a szíve.
– Hole telefonjának híváslistájában láttam, hog y az elmúlt hetekben
többször hívták eg ymást.
– Hole? – kérdezett vissza Alexandra, mintha g ondolkodnia kellene a
néven, de Larsen pillantásán látta, hog y hamisan cseng a hang ja. – Ig en,
beszéltünk. Hole g yilkosság i nyomozó.
– Lehetség es, hog y nem csak beszélg ettek?
– Nem csak? – Alexandra meg próbálta felvonni az eg yik szemöldökét, de
nem volt biztos benne, hog y sikerült. Mintha teljesen elvesztette volna az
irányítást a mimikája felett. – Miből g ondolja?
– Két dolog ból – felelte Larsen. – Hog y ösztönösen úg y tesz, mintha nem
emlékezne Hole nevére, annak ellenére hog y az elmúlt három hét során
hatszor beszéltek, ezenkívül mag a tizenkét alkalommal hívta a számát, ebből
kétszer a Rakel Fauke meg találása előtti estén. És ezekben a hetekben Hole
telefonja háromszor jelentkezett be azokra a bázisállomásokra, amelyek a
mag a lakását is lefedik.
A férfi mindezt közömbösen sorolta fel, semmi ag resszió, g yanakvás,
manipuláció vag y játszadozás. Pontosabban úg y mondta, mintha a játék
vég et ért volna. Mint eg y krupié, aki mindenféle érzelem nélkül közli a
számot, mielőtt besepri a zsetonokat a rulettasztalról.
– A szeretője va… voltam – mondta Alexandra.
Most, hog y a saját szájából hallotta, rájött, hog y pontosan íg y volt. A
szeretője volt, se több, se kevesebb. És vég e van. A másik következtetés
azonban nem esett le neki, amíg Szung -min Larsen ezt nem mondta:
– Mielőtt folytatjuk, azt tanácsolom, fontolja meg , szükség e lehet-e
üg yvédre. – Nag yon meg lepettnek tűnhetett, mert Szung -min Larsen
g yorsan hozzátette: – Mag a nem g yanúsított, ez pedig nem hivatalos
kihallg atás. Elsősorban Harry Holéról szeretnék információkat szerezni, nem
mag áról.
– Akkor mire kellene az üg yvéd?
 – Hog y azt tanácsolja mag ának, ne beszéljen velem, mert a Harry Holéhoz
fűződő közeli kapcsolata esetleg eg y g yilkosság i üg yhöz kötheti.
– Mag a szerint én öltem meg a feleség ét?
– Nem.
– Aha! Mag a szerint féltékenység ből öltem meg .
– Ahog y már jeleztem: nem.
– Mondtam, hog y már nem vag yunk eg yütt.
– Nem g ondolom, hog y bárkit meg ölt. De fig yelmeztetnem kell, mert a
válaszai ahhoz a g yanúhoz vezethetnek, hog y seg ített Holénak elkerülni a
feleség e meg g yilkolásáért járó büntetést.
Alexandra azon kapta mag át, hog y tett eg y klasszikus drámakirálynő-
g esztust: a g yöng ysorra tette a kezét, amely a nyakában lóg ott.
– Szóval – mondta Szung -min Larsen, és lehalkította a hang ját, amikor az
első korán kelő norvég kollég a belépett a kantinba. – Folytassuk a
beszélg etést?
A férfi felhívta a fig yelmét rá, hog y üg yvédet kérhet, habár ez bonyolítaná
a munkáját. Suttog óra fog ta a hang ját a kedvéért, bár a korai pacsirta eg ész
biztosan nem hallotta őket. Talán meg bízható. Alexandra a meleg barna
szempárba nézett. Május. Levette a kezét a nyakáról. Kihúzta mag át, és –
talán öntudatlanul – kinyomta a mellét.
– Nincs rejteg etnivalóm – jelentette ki.
Meg int az a félmosoly. Alexandra hirtelen ráeszmélt, hog y szívesen
meg nézné a másik felét is.

Szung -min az órára nézett. Nég y. Eg y óra múlva az állatorvosnál kell lennie
Kaszparovval, ezért kétszeresen is kellemetlenül érintette, hog y behívatták
Winter irodájába.
A nyomozással viszont készen volt. Ha nem is teljesen, de minden meg volt,
amire szükség e lehet.
Először is bebizonyította, hog y Hole alibije – amelyet a Gule nevű
szomszédja biztosított – értéktelen. A rekonstrukcióból kiderült, hog y Gule
nem hallhatta, hog y Hole a lakásában van-e, vag y távozott. Erre
nyilvánvalóan Hole is g ondolt, mert Gule azt mondta, hog y nemrég iben járt
nála, és ug yanezeket a kérdéseket tette fel.
Másodszor a 3D-s szakértő, Freund következtetése eg yértelmű volt. Nem
sokat lehetett kivenni az összeg örnyedt alakból, aki a g yilkosság éjszakáján
fél tizenkettőkor bebotorkált Rakelhez. Kétszer vaskosabbnak tűnt Harry
Holénál, de a 3D-s szakértő szerint azért, mert előrehajolt, és a kabátja lóg ott
rajta. Ez a mag asság a meg határozását is lehetetlenné tette. Ám amikor
három órával később, éjjel fél háromkor kijött a házból, eg yértelműen
józanabb volt, eg yenesen állt az ajtóban, és ug yanolyan mag as volt, mint
Harry Hole, nag yjából százkilencvenhárom centiméter. Beült eg y Ford
Escortba, majd eszébe jutott a vadkamera, amelyet g yorsan letépett a fáról, és
vég ül elhajtott.
Harmadszor pedig ott volt az utolsó, döntő bizonyíték, amelyet Alexandra
Sturdzától kapott.
A kemény, de élénk arcon néma kétség beesés tükröződött, amikor Szung -
min beszámolt a Harry Hole elleni bizonyítékokról. Kisvártatva pedig
lemondás jelent meg rajta. Leg vég ül Szung -min látta, ahog y a nő eleng edi a
férfit, akiről állítása szerint már letett. Aztán g ondosan felkészítette
Alexandrát arra, hog y még rosszabb hírek következnek. És elmondta neki,
hog y Hole meg halt. Öng yilkos lett. És a helyzetet fig yelembe véve talán
mindenkinek íg y a leg jobb. Ekkor a sötét szempár meg telt könnyel, Szung -
min pedig fontolóra vette, hog y kezét a nő jobbjára teg ye-e, amely
mozdulatlanul pihent az asztalon. Csak eg y könnyű, vig asztaló érintés, majd
vissza is húzza a kezét. De aztán meg g ondolta mag át. Talán Alexandrában is
ug yanez a szándék dolg ozott, mert amikor leg közelebb felemelte a
kávéscsészét, a bal kezével tette, míg a másik továbbra is – minteg y
felhívásként kering őre – az asztalon nyug odott.
Aztán a nő – amennyire Szung -min meg tudta ítélni – mindent elmondott
neki. Ez meg erősítette abbéli g yanúját, hog y Hole felindultság ból és
részeg en ölt, a történtek nag y részére eg yáltalán nem emlékezett, és
életének utolsó napjait a saját mag a utáni nyomozással töltötte – ezért is
kereste fel Gulét.
Alexandra eg yik szeméből eg y könnycsepp g ördült le, és Szung -min
odaadta neki a zsebkendőjét. Látta, hog y a nő csodálkozik, feltehetőleg nem
volt hozzászokva a frissen vasalt zsebkendővel járkáló norvég férfiakhoz.
Elhag yták a lassan meg telő kantint, átmentek az Ig azság üg yi Orvostani
Intézetbe, ahol a nő odaadta neki a véres nadrág ot, amelyet Holétól kapott.
Elmondta, hog y az elemzés majdnem teljes, és több mint kilencven százalék
a valószínűség e annak, hog y a vér Rakel Faukéé. Majd beszámolt Harry
mag yarázatáról, amely szerint a vér úg y került rá, hog y a holttest mellett
térdelt, és a nadrág ja beleért a vértócsába.
– Ez nem ig az – mondta Szung -min. – Nem ezt a nadrág ot viselte, amikor a
helyszínen volt.
– Honnan tudja?
– Ott voltam. Beszéltem vele.
– És emlékszik rá, milyen nadrág volt rajta?
Szung -min elfojtott eg y spontán „természetesen”-t, és meg elég edett eg y
eg yszerű „ig en”-nel.
Tehát minden meg van, amire szükség e lehet. Indíték, lehetőség és a
technikai bizonyítékok, amelyek ig azolják, hog y a g yanúsított a g yilkosság
időpontjában a helyszínen járt. Fontolóra vette, hog y felveszi a kapcsolatot
eg y másik emberrel is, akivel a telefon híváslistája szerint Harry Hole szintén
több beszélg etést folytatott, eg y bizonyos Kaja Solnesszel, de úg y döntött,
hog y ez nem olyan lényeg es, mivel az első hívásra csak a g yilkosság után
került sor. A leg fontosabb az volt, hog y meg találják az eg yetlen hiányzó
darabot. Mert bár minden meg volt, amire szükség e lehetett, még sem volt
meg minden. A g yilkos feg yver még hiányzott.
Ilyen mennyiség ű konkrét bizonyíték birtokában az államüg yész habozás
nélkül meg adta Larsennek a házkutatási parancsot, ám Harry Hole lakásán
sem g yilkos feg yvert, sem mást nem találtak. Sőt, az ég világ on semmi
érdekeset. A nyomok ilyen feltűnő hiánya két dolog ra utalhat: a lakó eg y
robot, vag y tisztában volt azzal, hog y át fog ják kutatni a lakást, és eltüntette
mindazt, amire senkinek sem szabad rábukkannia.
– Érdekes – mondta Ole Winter, a nyomozás vezetője, aki hátradőlve ült az
íróasztala mög ött, és Szung -min Larsen részletes, már-már aprólékos
jelentését hallg atta.
Tehát nem lenyűg öző, g ondolta Szung -min. Nem elképesztő, nem briliáns
vag y akár eg yszerűen jó munka.
Csak érdekes.
– Annyira érdekes, hog y meg lep, amiért eddig nem számolt be nekem
minderről, Larsen. És hog y tulajdonképpen most sem kaptam volna meg
ezeket az információkat, ha a feletteseként nem kértem volna jelentést az
üg yről. Mikor tervezte meg osztani mindezt velünk többiekkel, akik szintén
ezen az üg yön dolg ozunk?
Szung -min az eg yik kezével vég ig simított a nyakkendőjén, és meg nyalta a
szája szélét.
A leg szívesebben azt válaszolta volna, hog y épp most szállította a
Kriposnak a leg nag yobb halat, amelyet csak el tudnak képzelni, Harry Holét,
még hozzá teljesen kizsig erelve. Hog y eg ymag a járt túl a leg endás nyomozó
eszén a saját terepén: eg y g yilkosság i üg yben. És Winter erre mindössze
annyit tud mondani, hog y korábban akarta volna meg kapni a jelentést?
Három oka volt annak, hog y Szung -min nem ezt felelte.
Eg yrészt csak ők ketten tartózkodtak Winter irodájában, tehát nem volt
harmadik, akinek a józan ítélőképesség ére lehetett volna hag yatkozni.
Másrészt akár van harmadik, akár nincs, az ember rendszerint nem mond
ellent a főnökének.
Harmadrészt pedig , és ez eg yben a leg fontosabb ok: Winternek ig aza volt.
Szung -min ug yanis valóban halog atta az üg y előrehaladásáról szóló
jelentést. Ki ne tette volna, miután a horg ára akadt a nag y hal, amelyet a
parthoz is húzott, és már csak ki kellett szednie a vízből a merítőhálóval?
Amikor tudja, hog y az évtized g yilkosság i esete, amelyet a jövőben Harry
Hole-üg yként fog nak emleg etni, a nevéhez – és csakis az ő nevéhez – fűződik.
Winter az államüg yésztől tudta meg a dolg ot, aki g ratulált neki, hog y
sikerült a nag y Harry Holét hálóba fog ni. Ig en, Szung -min elismerte, hog y
önző volt, nem volt hajlandó az üres kapuban állni, és eg y Messit lesni,
akinek lepasszolhatja a labdát, hog y berúg ja a g ólt, mert ebben a csapatban
eg yetlen Messi sem akadt. De ha még is, akkor az ő volt. És semmi esetre sem
Winter, akinek kidag adtak a homlokán az erek, ahog y szemöldökét ráncolva
ült az asztalánál.
Szung -min inkább ezt válaszolta:
– Olyan g yorsan történt, az eg yik nyomozói intézkedés hozta a másikat, és
sietnem kellett, eg yszerűen nem volt időm meg állni.
– De most már van? – érdeklődött Winter, aki valóság g al feküdt a székén,
és úg y festett, mint aki az orrával célba veszi Szung -mint.
– Az üg y már meg oldódott – válaszolta Szung -min.
Winter kurta és kemény nevetése úg y hang zott, mint eg y hirtelen lefékező
g okart.
– Amennyiben nem bánja, azt majd én döntöm el, mikor van meg oldva az
üg y. Világ os, Larsen?
– Természetesen, Winter.
Szung -min alázatosnak akart mutatkozni, de rög tön tudta, hog y ez a
csökönyös szamár átlát rajta, ug yanis máris meg torolta a provokációt.
Szarkasztikusan elnyújtva fiatal kollég ája vezetéknevét, íg y szólt:
– De mivel meg oldottnak tekinti az üg yet, Laaarsen, felteszem, nincs
ellene kifog ása, hog y leveg yem róla, amíg az utolsó elvarratlan szálakat
felg öng yölítjük.
– Parancsol?
Szung -min leg szívesebben a nyelvébe harapott volna, amikor észrevette,
ahog y ez az arrog ánsan hang zó „parancsol?” betalál Winternél.
Winter elmosolyodott.
– Jelenleg eg y másik g yilkosság i üg yben van szükség ünk a mag afajta éles
eszű fiatalemberekre. A Lysaker-g yilkosság nál. – Apró g onosz mosolyt
villantott, mintha nem tudná szélesebbre húzni a száját.
A Lysaker-üg y, g ondolta Szung -min. Kábszeres g yilkosság . Nyilvánvalóan
narkósok közötti belső leszámolás. Az érintettek a büntetés elkerülésének
leg halványabb íg éretére is beszélni fog nak, mert attól félnek, hog y nem
jutnak hozzá a drog jukhoz. Ez volt a g yilkosság i nyomozás létező
leg alacsonyabb foka, olyasmi, amit a zöldfülűekre és a nem túl
tehetség esekre hag ynak. Winter nem g ondolhatja komolyan, hog y
közvetlenül a célszalag előtt veszi le a nyomozás vezetőjét az üg yről, és ezzel
meg fosztja minden dicsőség től és elismeréstől! És mindezt miért? Mert a
kelleténél kicsit tovább tartotta meg mag ának az információkat?
– Minden részletre kiterjedő, írásos jelentést akarok, Larsen. Közben a
többiek tovább dolg oznak a mag a által felderített nyomokon. Aztán majd
meg látom, mikor hozhatjuk nyilvánosság ra az eredményeinket.
A maga által felderített nyomokon? De hát meg oldotta az üg yet, a kurva életbe!
Lecseszhetsz, g ondolta Szung -min. Rendre utasíthatsz! De nem állíthatod
íg y félre az eg yik nyomozódat! De máris rájött, hog y a főnöke nemcsak hog y
meg teheti, de meg is akarja és meg is fog ja tenni. Ebben a pillanatban
Szung -min ráébredt, mi is itt a lényeg . Winter is tudja, hog y ő az eg yetlen
Messi a csapatban. És ez most is, és a jövőben is fenyeg etést jelent számára.
Winter az alfahím, aki észlelte, hog y kihívója akadt. Szung -min pedig a
mag ánnyomozásával bebizonyította, hog y készen áll Winter tekintélyének
meg ing atására. Ezért Winter úg y döntött, jobb még azelőtt félreállítani az
ifjút, hog y túlság osan nag yra nőne.
 Negyvenötödik fejezet

Johan Krohn és a feleség e, Frida az Oslói Eg yetemen folytatott jog i

tanulmányaik során ismerkedtek meg . Krohn a mai napig nem értette, mivel
sikerült elcsavarnia Frida fejét. Talán csak annyira jól érvelt a saját üg ye
mellett, hog y a lány vég ül meg adta mag át. Annak idején sokan értetlenül
álltak azelőtt, hog y a bájos és kedves Frida Andresen ezt a társaság i
helyzetekben esetlen kockát választotta, aki a jog on és a sakkon kívül nem
ig azán mutatott érdeklődést semmi iránt. Johan Krohn mindenki másnál
jobban tudta, hog y olyan csajt szerzett, akivel nem eg y osztályban játszik
vonzerő tekintetében, de kitartóan udvarolt neki, őrködött felette, elűzte a
potenciális versenytársakat, röviden: fog g al-körömmel rag aszkodott hozzá.
A környezete még is úg y vélte, csak idő kérdése, hog y a lány találjon
mag ának eg y jobbat. Johan azonban kitűnő diák és kitűnő üg yvéd volt. John
Christian Elden után ő lett a leg fiatalabb, aki a Leg felsőbb Bíróság előtt
érvelhetett, és akit állásajánlatokkal meg olyan üg yekkel halmoztak el,
amilyenekről mások az ő korában leg feljebb csak álmodozhattak. A társas
helyzetekben mutatott mag abiztosság a pedig a státuszával és jövedelmével
eg y ütemben növekedett. Hirtelen új ajtók tárultak fel előtte, Johan Krohn
pedig némi g ondolkodást követően a nag y részükön be is lépett. Az eg yik
eg y olyan életé volt, amelyből fiatalon kimaradt, és amely röviden az eg ykori
norvég sorozat után a „lányok, borok és dalok” címkével látható el.
Közelebbről: lányok, akik tényleg lényeg esen eg yüttműködőbbnek
bizonyultak, miután az ember eg y ismert üg yvédi iroda társtulajdonosaként
mutatkozott be nekik. A bor exkluzív whiskyk formájában jelent meg ,
amelyek olyan szélfútta helyekről származtak, mint a Hebridák és a Shetland-
szig etek, és társult hozzájuk a szivar, majd eg yre több cig aretta is. A dalolás
sosem volt az ő asztala, de akadt néhány felmentett bűnöző, akik azt
állították, a védőbeszédei csodálatosabbak voltak, mint bármi, ami valaha is
előtört Frank Sinatra torkából.
 Frida g ondoskodott a g yerekekről, ápolta a család baráti kapcsolatait,
amelyek nélküle nem is léteztek volna, ráadásul félállásban két kulturális
alapítvány üg yvédjeként dolg ozott. Ha Johan Krohn feljebb is lépett, netán el
is húzott mellette a vonzerőlig ában, ez eg yáltalán nem rázta meg a
kapcsolatukat. Johan annyira hálás volt a szerencséjéért, Frida pedig annyira
hozzászokott ahhoz, hog y körbeudvarolják és kiszolg álják, hog y a
kieg yensúlyozatlan erőviszonyok a kapcsolatuk részévé váltak, az eg yetlen
általuk ismert működési móddá. Tisztelték és szerették eg ymást, és
mindketten meg békéltek azzal, hog y kívülről nézve Johan irányítja a
dolg okat. Otthon azonban eg yikük sem vonta kétség be, ki viseli a nadrág ot,
és ki dönti el, hog y hol g yújthat rá Johan Krohn a házban, amikor – és erre
titokban kissé büszke is volt – nikotinfüg g ő lett.
Íg y hát, miután besötétedett, a g yerekek ág yba kerültek, és Krohn
meg nézte a híradókban, mi történt Norvég iában meg az Eg yesült
Államokban, fog ta a cig arettásdobozát, felment az emeletre, és kilépett az
erkélyre, ahonnan a Mærradalen-völg yre és Ullernre nyílt kilátás.
A korláthoz dőlt. Eg yenesen rálátott a Heg nar Media irodaépületeire és a
mög öttük elterülő Smestaddammenre, pontosabban a tó eg y kis részére.
Alisén töpreng ett. Azon, hog yan oldja meg ezt a dolg ot. Túl intenzív lett, túl
sok, túl hosszú, nem folytathatták, le fog nak lepleződni. Vag yis már jó ideje
lelepleződtek. A cég munkatársainak pajkos mosolyát nem lehetett
félreérteni, amikor Alise valamelyik üg y dossziéjával vag y eg y fontos
telefonüzenettel feltűnt a meg beszéléseken. Frida azonban még nem leplezte
le őket, és Johan Krohn tulajdonképpen ezt értette lelepleződés alatt. Ezt
Alisének is elmag yarázta, aki szinte bosszantóan fleg mán fog adta a dolg ot,
és azt mondta, Krohnnak nem kell ag g ódnia.
– A titkod biztonság ban van nálam.
Talán éppen ez a kijelentés késztette Krohnt arra, hog y ag g ódni kezdjen.
A te titkod, nem pedig a mi titkunk (Alise szing li volt), és nálam, mintha
eg y értékpapírt helyezett volna letétbe a lány páncéltermében. Ahol
biztonság ban volt, de csak addig , amíg Alise zárva tartotta a trezort. Nem
mintha Krohn azt g yanította volna, hog y a lány fenyeg etésnek szánta, amit
mondott, ennek ellenére valamit még iscsak meg állapított. Hog y Alise védi
őt. És elvárja Krohntól, hog y ő is védelmezőn fölé tartsa a kezét. A fiatal,
frissen vég zett üg yvédek között ebben a szakmában erős volt a verseny,
amely busás jutalommal kecseg tette azokat, akik felemelkedtek, és
könyörtelen bukással azokat, akik lesüllyedtek. Ha az ember kapott némi
felhajtóerőt, az döntő fontosság ú lehetett.
– Elg ondolkodott?
Johan Krohn úg y összerezzent ijedtében, hog y elejtette a cig arettát, amely
hullócsillag ként zuhant a sötét ég en keresztül az almáskertbe. Az eg y dolog ,
ha eg y hang ot hallasz a hátad mög ött, amikor azt hiszed, teljesen eg yedül
vag y, és senki sem lát. Az viszont eg y másik dolog , ha ez a hang
olyasvalakié, akinek semmi keresnivalója ott, és csak úg y juthatott fel az
erkélyre, ha repült vag y teleportált. Az meg eg y harmadik, ha ez az ember
elvetemült bűnöző, akit több nemi erőszakért ítéltek el, mint bárki mást
Oslóban az elmúlt harminc évben.
Krohn meg fordult, és a férfira nézett, aki a falnak támaszkodva állt az
erkélyajtó mellett a sötétben. A „mit csinál itt?” és a „hog y került ide?”
kérdések közül az elsőre esett a választása.
– Sodrok mag amnak eg y cig arettát – felelte Svein Finne.
A kezét a szájához emelte, és a vaskos ajkak közül előbukkanó szürke nyelv
meg érintette a papírt, amelyen a dohány volt.
– Mi… mit akar?
– Tüzet – válaszolta Finne.
A szájába dug ta a cig arettát, és kérdőn Krohnra nézett.
Az üg yvéd habozott, aztán felé nyújtotta az öng yújtót. Látta, hog y a láng
meg remeg . Finne beleszippantott a cig arettába, és az izzó dohányszálak
összekunkorodtak.
– Szép ház – mondta. – És szép kilátás. Évekkel ezelőtt g yakran kering tem
a környéken.
Krohn eg y pillanatig azt hitte, üg yfele kifejezetten a repülésre g ondol.
Finne a Mærradalen felé mutatott a cig arettával.
– Meg esett, hog y az erdőben aludtam a hajléktalanokkal. Élénken
emlékszem eg y lányra, aki ott járt át, és a husebyi oldalon lakott.
Természetesen nemileg érett volt, de nem lehetett több tizenöt-tizenhat
évesnél. Eg y nap g yorstalpalót tartottam neki szeretkezésből. – Finne
csikorog va felnevetett. – Szeg ény annyira meg rémült, hog y meg kellett
vig asztalnom utána. Eg yre csak sírt, és azt mondta, hog y az apja, aki püspök,
és a bátyja el fog kapni ezért. Azt válaszoltam, hog y nem félek sem a
püspököktől, sem pedig a nag y testvérektől, és neki sem kellene, mert most
már van férje. És talán már g yermeke is. Aztán eleng edtem. Hag ytam, hadd
menjen. Kifog ni és visszaeng edni, ahog y a horg ászok szokták.
– Én nem horg ászom – csúszott ki Krohn száján.
– Soha életemben nem öltem meg eg yetlen ártatlant sem – mondta Finne.
– A természetben tiszteletben kell tartani az ártatlanság ot. Az abortusz… –
Finne olyan erősen szívott bele a cig arettába, hog y Krohn hallotta a papír
serceg ését. – Mondja csak, mag a szerint, aki a törvény ismerője, van valami,
ami ennél jobban ellentmond a természet törvényeinek? Meg ölni saját
ártatlan utódainkat. Lehet ennél bármi perverzebb?
– Nem térhetnénk a tárg yra, Finne? Vár a feleség em.
– Persze hog y várja. Mindannyian várunk valamire. Szerelemre.
Közelség re. Emberi kapcsolatra. Teg nap Dag ny Jensenre vártam. Attól tartok,
tőle nem remélhetek szerelmet. És most nehéz lesz újra közel kerülnöm
hozzá. Az ember mag ányos, nem ig az? És szükség e van valamire… – Finne a
cig arettára nézett. – Valami meleg ség re.
– Ha a seg ítség emet kéri, azt javaslom, térjünk vissza rá holnap az
irodámban. – Krohn érezte, hog y nem sikerült olyan határozott hang ot
meg ütnie, mint amilyenre törekedett. – Én… öhm, bármikor szakíthatok időt
mag ára.
– Szakít rám időt? – Finne kurtán felnevetett. – Azok után, amit mag áért
tettem? Learathatta a dicsőség et. És ez minden, amit nyújtani tud? Az ideje?
– Mit szeretne, Finne?
A másik tett eg y lépést, mire az ablakból kiszűrődő fény meg világ ította az
arca eg yik felét. Jobb kezével vég ig simított a vörös korláton. Krohn
meg borzong ott, amikor a Finne kézfején tátong ó nag y lyukon keresztül
meg látta a vörös festéket.
– A feleség ét – mondta Finne. – Fridát. Őt akarom.
Krohn érezte, ahog y összeszorul a torka.
Finne kivillantotta rohadó fog ait.
– Nyug alom, Krohn! Bár beismerem, az elmúlt napokban sokat g ondoltam
Fridára, eg y ujjal sem fog ok hozzáérni. Nem veszem el más asszonyát, a
sajátomat akarom. De alig ha tud meg tartani eg y olyan büszke, anyag ilag
füg g etlen nőt, amilyen Frida, ha tudomást szerez a bájos kis asszisztenséről,
akit mag ával hozott a kihallg atásra. Alise, ig az?
Johan Krohn szeme elkerekedett. Alise? Finne tud Aliséről?
Meg köszörülte a torkát. Úg y hang zott, mint az ablaktörlők csikorg ása a
száraz üveg en.
 – Fog almam sincs, miről beszél.
Finne a mutatóujjával a szemére bökött.
– Sasszem. Láttam mag ukat. Mintha páviánok dug tak volna. Gyorsan és
hatékonyan csinálták, nag yobb érzelmek nélkül. Nem lesz tartós, de nem
akarta kihag yni, nem ig az? Meleg ség re van szükség ünk.
Hol?, zakatolt Krohn ag yában. Az irodában? A szállodai szobában, amelyet
néha kibérelt mag uknak? Októberben Barcelonában? Lehetetlen, amikor
szeretkeztek, mindig olyan mag asan voltak, hog y nem lehetett belátni az
utca másik oldaláról.
– Ami viszont tartós lehet, hacsak valaki nem mesél Fridának Aliséről, az
ez itt – bökött Finne a hüvelykujjával a háta mög é. – A család. És mindig is ez
lesz a leg fontosabb, nem ig az, Krohn?
– Nem értem, miről beszél, és azt sem, mit akar – mondta az üg yvéd.
Mindkét kezével a háta mög ött lévő korlátra könyökölt. Nyug odt közönyt
akart sug ározni, de tudta, hog y valószínűleg úg y fest, mint eg y bokszoló, aki
már csak a kötelekbe kapaszkodva képes talpon maradni.
– Lemondok Fridáról, ha meg kapom Alisét – mondta Finne, és a leveg őbe
pöckölte a cig arettát. Hasonló izzó ívet rajzolt a leveg őbe, mint az imént
Krohné, majd valahol a sötétben kialudt. – A rendőrség szemmel tart. Nem
mozog hatok olyan szabadon, ahog y szoktam, szükség em van némi… – Újra
elvig yorodott. – …asszisztenciára, hog y eg y kis meleg ség hez jussak. Azt
akarom, g ondoskodjon róla, hog y meg kaphassam a kislányt eg y biztonság os
helyen.
Krohn hitetlenkedve pislog ott.
– Azt akarja, próbáljam meg rábeszélni Alisét, hog y eg yedül találkozzon
mag ával? Hog y mag a… öhm, erőszakoskodhasson vele?
– Húzza ki a „meg próbál” és az „erőszakoskodik” ig ét. Rá fog ja beszélni,
Krohn. És elcsábítom, nem pedig erőszakoskodom vele. Én sosem
erőszakoskodtam senkivel, ez eg y hatalmas félreértés. Inkább arról van szó,
hog y a lányok akkor és ott nem fog ják fel, mi a jó nekik. Nincsenek tisztában
vele, milyen feladatot ró rájuk a természet. De észhez térnek. Ez Alisével sem
lesz másként. Rá fog jönni, hog y ha ezt a családot fenyeg eti, velem g yűlik
meg a baja. Ug yan már, Krohn, ne vág jon ilyen komor képet, hiszen kettőt
kap eg y áráért: az én hallg atásomat és a lányét.
Krohn Finnére meredt. A szavak a fejében visszhang oztak: A titkod
biztonságban van nálam.
 – Johan?
Frida szólt ki a házból, és Krohn már hallotta is a lépcsőn közeledő lépteit.
Aztán eg y hang suttog ott a fülébe, és a dohányszag on kívül valami avas,
állatias szag is meg csapta.
– Van eg y sírkő a Vår Frelser temetőben. Valentin Gjertsen. Számítok rá,
hog y két napon belül hallok mag áról.
Frida felért a lépcső tetejére, és az erkélyajtó felé tartott, de meg állt
odabent a fényben.
– Brrr, de hideg van – mondta, és karba tette a kezét. – Hang okat
hallottam.
– A törvényszéki pszichiáter szerint az rossz jel – mosolyg ott Johan Krohn,
és be akart menni a feleség éhez, de nem volt elég g yors, mert Frida már
kidug ta a fejét az ajtón, és körbenézett.
Felpillantott Krohnra.
– Mag adban beszéltél?
Krohn is körülnézett az erkélyen. Üres volt. Finne eltűnt.
– Eg y védőbeszédet g yakoroltam – mondta.
Kifújta a leveg őt, és belépett az erkélyajtón a meleg be, a házába, a feleség e
karjába. És amikor Frida eleng edte, hog y felpillantson rá, ő még mindig
szorosan átölelve tartotta, hog y a nő ne olvashasson az arckifejezéséből, ne
láthassa, hog y valami baj van. Johan Krohn tudta, hog y a védőbeszéddel,
amelyre g ondolt, soha nem fog ja meg nyerni az üg yet, ezt nem. Jól ismerte
Fridát és a hűtlenség ről vallott elveit: a feleség e eg ész életen át tartó
mag ányra ítélné. Azt meg eng edné, hog y tartsa a kapcsolatot a g yerekekkel,
vele azonban nem. És az, hog y nyilvánvalóan Svein Finne is ilyen jól ismerte
Fridát, csak még nyug talanítóbbá tette a dolg ot.

Katrine már a lépcsőházban hallotta a g yereksírást. Ez arra ösztönözte, hog y

még g yorsabban szedje a lábát, bár tudta, hog y a kicsi a leg jobb kezekben
van. Bjørn kezében. A tömzsi, vastag ujjú, sápadt kezek mindent elintéztek,
amit kellett. Se többet, se kevesebbet. Katrine nem panaszkodhatott.
Úg yhog y meg is próbálta mellőzni a panaszkodást. Mag a is látta, mi szokott
történni a nőkkel, amikor anyák lesznek: valóság os zsarnok válik belőlük, azt
hiszik, a Nap és az összes bolyg ó körülöttük és a g yermekük körül kering .
Eg yszeriben elkezdik lenézni a férjüket, amikor az nem reag ál elég g yorsan,
és még inkább, ha nem érti meg telepatikus úton az anya és a g yermek
szükség leteit. Jobban mondva azt, amit az anya ellentmondást nem tűrően a
g yermek szükség letének nyilvánít.
Nem, Katrine eg ész biztosan nem akart ilyen lenni. De talán még is
meg volt benne mindez? Nem akart-e néha szemrehányást tenni Bjørnnek,
nem akarta-e látni, ahog y behúzza fülét-farkát, alárendeli mag át,
meg alázkodik? Fog alma sem volt róla, miért. Ahog y arról sem, hog yan
történhetne ez meg , mivel Bjørn mindig meg előzte, és elsimította a
dolg okat, amelyek ürüg yként szolg álhattak volna Katrinének. És
természetesen nincs frusztrálóbb, mint olyasvalaki mellett élni, aki jobb
nálad, naponta tükröt tart eléd, és ettől idővel g yűlölni kezded mag ad.
De nem, Katrine nem g yűlölte mag át. Ez túlzás lett volna. Csak időnkét
úg y g ondolta, hog y Bjørn túl jó neki. Nem úg y túl jó, hog y túlság osan
vonzó, hanem úg y, hog y túlság osan kedves, már szinte irritálóan az.
Mindkettőjüknek kicsit jobb élete lehetne, ha Bjørn eg y mag ához hasonlót
választ, eg y kieg yensúlyozott, g yeng éd, g yakorlatias, kedves, kissé kerekded
fejőlányt Østre Totenből.
A g yereksírás abbamaradt, amikor Katrine elfordította a kulcsot a zárban.
Kinyitotta az ajtót.
Bjørn a folyosón állt Gerttel a karjában. A kisfiú elkerekedett, könnyekben
úszó, kék szemmel nézett rá a nevetség esen nag y, tejfölszőke fürtök alól,
amelyek rug óként meredeztek a g yerekfejen. Gertet Katrine apja után
nevezték el, még pedig Bjørn javaslatára. Ebben a pillanatban a g yerek arca
felrag yog ott, ami annyira jólesett Katrinének, hog y a szíve belesajdult, a
torka pedig elszorult. A kabátját a földre dobta, és odament hozzájuk. Kapott
eg y puszit az arcára Bjørntől, aki aztán odaadta neki a g yereket. Katrine
mag ához ölelte a kicsit, és beszívta a tejből, büfiből, meleg bababőrből meg
valami édes és ellenállhatatlan illatból álló keveréket, ami mag a a g yermeke
volt. Behunyta a szemét. Otthon volt. Eg észen otthon.
Tévedett. Nem lehetett volna ennél jobb. Ők voltak hárman, most és
mindörökké, eg yszerűen íg y volt, és kész.
– Te sírsz – szólalt meg Bjørn.
Katrine azt hitte, Gerthez beszél, majd rájött, hog y rá g ondol, és ig aza van.
– Harryról van szó – mondta.
Bjørn a homlokát összeráncolva nézett rá, Katrine pedig adott neki eg y kis
időt. Az idő lég zsák, amely kinyílik, és remélhetőleg tompítja valamelyest az
ütközés erejét. Természetesen nag y baj esetén teljesen hasztalan, ilyenkor
nem ment meg senkit, csak szerencsétlenül járt hőlég ballon módjára,
ernyedten lóg ki a szélvédőn eg y orrával a földbe fúródott Ford Escortból,
amely mintha meg próbált volna keresztülhajtani a földön, hog y eltemesse
mag át, hog y eltűnjön.
– Ne! – mondta Bjørn, bár ug yanannyira hasztalan volt az ellen tiltakoznia,
amit Katrine hallg atása mondott neki, mint a lég zsák. – Ne – ismételte meg
suttog va.
Katrine várt még eg y kicsit, miközben az ölében tartotta a kis Gertet, aki
apró g yerekkezével a nyakát csiklandozta. Aztán mesélt az autóról. A
kamionsofőrről a 287-es úton, a jég en ütött lyukról, a vízesésről. Miközben
beszélt, Bjørn a szája elé emelte tömzsi ujjú, sápadt kezét, a szeme meg telt
könnycseppekkel, amelyek seszínű szempilláján füg g tek eg y darabig , majd
eg yenként lepottyantak, akár a vízcseppek a jég csapról a tavaszi
napsütésben.
Katrine még sosem látta Bjørn Holmot ilyennek, sosem látta a szilárd,
kieg yensúlyozott totenit ennyire elveszettnek. Sírt, zokog ott, és úg y
remeg ett, mintha ki akarna törni belőle valami. Katrine bevitte Gertet a
nappaliba, talán hog y meg védje a g yermeket az apja mélység es fájdalmától.
Eg y órával később lefektette a kisfiút, aki a szobájukban aludt.
Bjørn a dolg ozószobában ült, amelyből idővel g yerekszoba lesz majd.
Katrine hallotta, hog y még mindig zokog . Meg állt az ajtó előtt, azt
fontolg atta, hog y bemeg y hozzá, de abban a pillanatban meg szólalt a
telefonja.
Belépett a nappaliba, és felvette.
Ole Winter volt az.
– Tudom, hog y eg yelőre nem szeretné nyilvánosság ra hozni, hog y Harry
Hole az elhunyt – mondta a férfi.
– Az eltűnt – helyesbített Katrine.
– A búvárok eg y törött mobiltelefont és eg y pisztolyt találtak a vízesés
alatt a folyóban. A csapatom meg állapította, hog y mindkettő Harry Holéé.
Nemsokára összeáll a kép, ami annyit tesz, hog y nem várhatunk tovább,
Bratt, sajnálom. De mivel ez személyes kérés…
– Nem személyes, Winter, a testületé. A lehető leg jobban fel kell
készülnünk, miként tárjuk a dolg ot nyilvánosság elé.
– A Kripos munkájának eredményét a Kripos fog ja nyilvánosság ra hozni,
nem az oslói rendőrség . De értem a dilemmáját, a sajtó nyilván számos
kérdést fel fog tenni mag uknak, és világ os, hog y szeretnék a testületen belül
meg vitatni, milyen válaszokat adjanak. Hog y leg yen erre idejük, a Kripos
nem holnap reg g elre hív össze sajtótájékoztatót, ahog y eredetileg terveztük,
hanem holnap este hétre.
– Köszönöm – mondta Katrine.
– Ennek azonban az a feltétele, hog y további türelemre kérjük a sig dali
körzeti irodát, hog y csak azután hozzák nyilvánosság ra az elhunyt…
Katrine nag y leveg őt vett, de nem mondott semmit.
– …nevét, hog y a Kripos ezt már meg tette.
A saját nevedet akarod a hírekben látni, g ondolta Katrine. Ha a sig dali
körzeti iroda teszi közzé az elhunyt személyazonosság át, a nyilvánosság úg y
g ondolja majd, hog y a sig daliak mag uk oldották meg az üg yet, a Kripos csak
a nyomukban kullog ott, még hozzá annyira lemaradva, hog y Holénak
sikerült kinyiffantania mag át. De ha meg kaparintod az irányítást, Winter,
beállíthatod úg y a dolg ot, mintha a csapatod kiemelkedő képesség ei
felülmúlták volna Harry Hole mesterdetektívéit, amivel menekülésre
kényszerítettétek, és a halálba hajszoltátok.
De inkább még sem ezt mondta.
Csak ennyit válaszolt:
– Rendben. Tájékoztatom a rendőrfőkapitányt.
Azzal letették.
Katrine beosont a hálószobába. A jócskán használt, kék kiság y fölé hajolt,
amelyet Bjørn szüleitől kaptak, mert a családban minden g yermek és unoka
ebben aludt picikorában.
A dolg ozószoba vékony falán keresztül hallotta, hog y Bjørn még mindig
sír. Csendesebben, de ug yanazzal a fájdalmas kétség beeséssel. És miközben
az alvó Gert arcát nézte, arra g ondolt, hog y Bjørn bánata furcsa módon
enyhíti az övét. Neki kell az erősebbnek lennie kettejük közül, ezért nem
eng edheti meg mag ának a töpreng és és az érzelg ősség luxusát. Mert az élet
meg y tovább, nekik pedig van eg y g yermekük, aki a g ondoskodásukra
szorul.
A kicsi hirtelen kinyitotta a szemét.
Pislog ott, keresg élt, fókuszálni próbált.
Katrine vég ig simított a feltűnően szőke fürtökön.
– Ki g ondolta volna, hog y eg y fekete hajú vestlandi lánynak és eg y vörös
toteni srácnak fjordlakó g yereke születik majd – mondta Bjørn nag ymamája,
amikor meg látog atták a skreiai kórházban, hog y bemutassák neki Gertet.
Aztán a g yermek tekintete meg találta az édesanyjáét, és Katrine
elmosolyodott. Mosolyog va simog atta, és halkan dúdolt neki, amíg a kicsi
szeme újra le nem csukódott. Csak akkor borzong ott meg . Mert a pillantása
olyan volt, mint azé az emberé, aki már a halálból néz rá.
 Negyvenhatodik fejezet

Johan Krohn bezárkózott a fürdőszobába. A telefonját nyomog atta. Annyiszor

voltak kapcsolatban Harry Holéval az évek során, hog y valahol meg kell
lennie a számának. Itt is van! Eg y rég i e-mailben, amelyben Silje Gravseng ről
volt szó, a rendőrtiszti főiskola hallg atójáról, aki azzal akart bosszút állni
Harryn, hog y feljelentette nemi erőszakért. A lány felkereste Krohnt, azt
akarta, hog y vállalja el az üg yet, ő azonban észrevette a lyukakat a
történetében, és leállította. Bár Harryval meg voltak a mag uk összetűzései,
mindent eg ybevetve, a rendőr még iscsak tartozik neki eg y szívesség g el,
nem ig az? Nag yon bízott benne. Voltak mások is, akiket felhívhatott volna,
rendőrök, akik többel tartoztak neki, mint Hole, de két oka is volt annak,
hog y még is éppen őt akarta meg kérni. Először is, mert Hole kétség telenül
minden energ iáját arra fog ja fordítani, hog y meg találja és letartóztassa azt a
férfit, aki nemrég iben átverte és meg alázta. Másodszor pedig azért, mert
Harry Hole volt az eg yetlen a rendőrség nél, akinek eg yszer már sikerült a
mutatvány, hog y elkapja Finnét. Ig en, Hole az eg yetlen, aki seg íthet neki.
Aztán majd meg látja, mennyi ideig tudja rács mög ött tartani Finnét
fenyeg etésért és zsarolásért. Természetesen eg yikük szava fog szemben állni
a másikukéval, de ezen majd ráér akkor ag g ódni.
– Mondd, ha muszáj – hang zott fel eg y mog orva hang , amit sípszó követett.
Krohn annyira meg hökkent, hog y kis híján letette. De volt valami ebben a
meg fog almazásban. Ha muszáj. Neki pedig muszáj volt. Ig en, muszáj volt,
mondania kellett valamit ahhoz, hog y Hole visszahívja. Nyelt eg yet.
– Itt Johan Krohn, és arra kell kérnem, hog y ez maradjon köztünk. Svein
Finne meg zsarolt. – Ismét nyelt eg yet. – Eng em és a családomat. Én… öhm,
kérem, hívjon vissza! Köszönöm.
Letette. Lehet, hog y túl sokat mondott? És helyesen cselekedett, tényleg az
a meg oldás, hog y eg y rendőr seg ítség ét kéri? Á, még is honnan tudhatná?
Nos, amíg Hole vissza nem hívja, meg g ondolhatja mag át, és mondhatja neki
azt, hog y csupán félreértették eg ymást az üg yfelével.
Krohn bement a hálószobába, bebújt a paplan alá, felvette az
éjjeliszekrényről a TfR című skandináv jog tudományi folyóiratot, és folytatta
az olvasást.
– Mondtál valamit az erkélyen – szólalt meg mellette Frida. – Hog y eg y
védőbeszédet g yakoroltál.
– Ig en – felelte Johan, és észrevette, hog y Frida letette a könyvet a
paplanra, és az olvasószemüveg e fölött őt nézi.
– Kinek a védőbeszédét? – kérdezte az asszony. – Azt hittem, pillanatnyilag
nincs üg yed.
Krohn meg ig azította a háta mög ött a párnát.
– Eg y úg ynevezett jó ember védelméről van szó, aki sajnálatos módon
szorult helyzetbe került. – Pillantását a kétszeres büntetésről szóló cikkén
pihentette. Természetesen kívülről tudta a szöveg et, de rájött, hog y képes
úg y tenni, mintha sosem olvasta volna, és íg y újra meg újra élvezni tudja a
bonyolult, de világ os jog i okfejtéseket. – Ez eg y hipotetikus üg y. Eg y disznó
meg zsarolta, és a szeretőjét akarja. Ha nem eng ed neki, az eg ész családját
tönkreteszi.
– Uh! – borzong ott meg Frida. – Ez inkább mesének hang zik, mint
tényleg es üg ynek.
– Nevezzük mesének – mondta Krohn. – Mit tennél a férfi helyében, ha
tudnád, hog y a védőbeszéd nem fog ja meg menteni?
– Eg y szerető eg y eg ész család ellenében? Hát nem eg yértelmű?
– Nem. Mert ha a jó ember hag yja, hog y az a disznó meg erőszakolja a
szeretőjét, még több minden lesz a kezében ellene. És még többet követelhet.
– Ó, jaj – nevetett halkan Frida. – Ez esetben fizetnék eg y bérg yilkosnak,
hog y kapja el azt a disznót.
– Eg y kicsivel több realitást, ha lehet, köszönöm.
– Azt hittem, meséről van szó.
– Ig en, de…
– A szerető – jelentette ki Frida határozottan. – Odaadnám annak a
disznónak a szeretőt.
– Köszönöm – bólintott Krohn, és annak teljes tudatában meredt a
folyóiratra, hog y még a kétszeres büntetés leg zseniálisabb meg fog almazásai
sem tudják elterelni a g ondolatait Svein Finnéről ezen az éjszakán.
Vag y Aliséről. És most, amikor a térdelő lányra g ondolt, ahog y könnyes
szemmel néz fel rá, mert olyan nag y, még is meg próbálja elnyelni, tudta,
hog y az alternatívának eg yébként sincs jelentőség e. Vag y még is? Mi van, ha
Harry Hole nem tud seg íteni? Nem, természetesen akkor sem tudná ezt
meg tenni Alisével. Nemcsak azért, mert erkölcsileg elfog adhatatlan, de azért
sem, mert szerelmes a lányba! Akkor csak nem tesz ilyet az ember? És Krohn
ebben a pillanatban érezte, hog y jobban duzzad a mellkasa, mint a farka.
Mert mit tesz az ember, ha szeret valakit? Ig en, viseli a következményeket.
Meg fizeti az árát. Ha az ember szeret valakit, akkor meg fizet érte,
bármennyibe kerül is. Ez a szerelem törvénye, és nincs helye
mag yarázkodásnak. Ebben a pillanatban világ osan látta. Annyira
eg yértelműen, hog y csipkednie kellett mag át, mielőtt újra erőt vesz rajta a
kétség . Mihamarabb el kell mondania a feleség ének. Az ég világ on mindent
Aliséről. Alea iacta est. A kocka el van vetve. Krohn letette a folyóiratot, és
mély léleg zetet vett, miközben fejben meg fog almazta a nyitóbeszédét.
– El is felejtettem mondani, hog y ma tetten értem Simont – szólalt meg
Frida. – Éppen a szobájában lapozg atta a… nem fog od elhinni…
– Simon? – kérdezte Krohn, és lelki szemei előtt meg jelent az
elsőszülöttük. – Eg y pornólapot?
– Majdnem – nevetett Frida. – Norvégia törvénykönyvét. A te példányodat.
– Nesze neked!
Krohn ig yekezett minél felszabadultabban eg yütt kuncog ni a nejével, és
nyelt eg yet. A feleség ét nézte, miközben Alise képe elhalványult, mint
valami filmben. Frida Andresen, most Frida Krohn. Az arca ug yanolyan tiszta
és szép, amilyennek leg először látta az előadóteremben. A teste valamivel
teltebb, de a pluszkilók valójában csak még nőiesebbé tették az alakját.
– Arra g ondoltam, hog y holnap thai kaját készítek, a g yerekek is imádni
fog ják. Még mindig Ko Szamujról beszélnek. Eg yszer talán visszamehetnénk
oda. Napfény, meleg és… – Kajánul elmosolyodott, és befejezetlenül hag yta a
mondatot.
– Ig en – felelte Johan Krohn, és meg int nyelt eg yet. – Talán.
Azzal újra felemelte a folyóiratot, és olvasni kezdett. A kettős büntetésről.
 Negyvenhetedik fejezet

– David volt – mondta g yeng e, remeg ő drog oshang on a férfi. – Eg y

vasrúddal ütötte Birg er fejét.
– Mert Birg er ellopta a heroinját – bólintott Szung -min, és meg próbált
elfojtani eg y ásítást. – És a mag a ujjlenyomatai azért vannak rajta a vasrúdon,
mert elvette Birg ertől, de már késő volt.
– Pontosan – felelte a férfi, és olyan arckifejezéssel bámult Szung -minre,
mintha az eg y harmadfokú eg yenletet oldott volna meg . – Most már
elmehetek?
– Bármikor elmehet, Casco – intett Szung -min.
A férfi, aki azért kapta a Casco nevet, mert eg yszer rég en állítólag
autóbiztosítási üg ynökként dolg ozott, felállt, és széles terpeszben, mintha a
Starg ate padlója eg y hajó meg dőlt fedélzete lenne, az ajtó felé döcög ött. Az
ajtón lóg ó újság kivág ás szerint ezen a helyen árulták a leg olcsóbb sört
Oslóban.
– Te meg mit művelsz? – sziszeg te dühösen Marcussen, aki szintén a
Kripos nyomozója volt. – Az eg ész sztorit kiszedhettük volna belőle, az összes
részletet! A kezünkben volt, a fenébe is! Lehet, hog y leg közelebb a teljes
vallomását meg változtatja! Ezek a drog osok folyton ezt csinálják.
– Még eg y ok arra, hog y most hag yjuk elmenni – felelte Szung -min, és
kikapcsolta az asztalon fekvő felvevőt. – Most van eg y eg yszerű vallomásunk.
Ha további részleteket csikarunk ki belőle, azokat vag y elfelejti, vag y
meg változtatja, mire a tanúk padjára kerül. És eg y védőüg yvédnek pontosan
erre van szükség e, hog y meg kérdőjelezze a vallomás többi részét. Meg yünk?
– Nem sok okunk van maradni – mondta Marcussen, és felállt.
Szung -min bólintott, és vég ig pillantott a törzsvendég eken, akik odakint
sorakoztak kiszáradt torokkal, amikor Marcussennel reg g el hét óra előtt
meg érkeztek Oslo leg korábban nyitó kocsmájába.
– Ha jobban beleg ondolok, inkább maradnék – mondta Szung -min. –
Úg ysem reg g eliztem.
– Komolyan itt akarsz reg g elizni?
Szung -min tisztában volt vele, miért csodálkozik a kollég ája. A Starg ate és
ő nem illenek össze. Valóban nem, de ki tudja, talán vissza kellene vennie az
ig ényeiből. Csökkentenie kellene az elvárásait. Akár itt is kezdheti.
Miután Marcussen távozott, Szung -min felkapta a szomszédos üres
asztalon heverő újság okat.
A címlapon semmi sem szerepelt a Rakel Fauke-g yilkosság ról.
Sem a 287-es úton történt balesetről.
Ami alig hanem azt jelentette, hog y sem Ole Winter, sem Katrine Bratt nem
hozta nyilvánosság ra a hírt, amely szerint Harry Hole járt szerencsétlenül.
Winter feltehetőleg az időt akarta húzni, hog y sikerüljön csapatmunkának
beállítani mindazt, amit Szung -min eg yedül derített ki. Csupán annyit tesz,
hog y még eg yszer ellenőriz mindent, amivel csak meg erősíti Szung -min
meg állapításait, de ez elég ahhoz, hog y az ő hozzáértő vezetése alatt vég hez
vitt csapatg yőzelemként állhasson elő az üg g yel.
Szung -min Machiavelli A fejedelem címet viselő politikai tanulmányát
olvasva döbbent rá, hog y nem érti a politikai játékokat és a hatalmi
stratég iákat. Machiavelli eg yik tanácsa az volt a hatalmukat meg tartani
szándékozó fejedelmeknek, hog y lépjenek szövetség re az ország kisebb
hatalmú vezetőivel, akik eg yébként sem jelentenek fenyeg etést rájuk nézve,
és támog assák őket, íg y elérhetik, hog y elég edettek maradjanak a dolg ok
állásával. Az erősebb potenciális ellenfeleket azonban minden eszközzel
g yeng íteni kell. Ez pedig láthatóan nemcsak a tizenhatodik századi itáliai
városállamok, hanem a Kripos esetében is érvényes volt.
Katrine Bratt késlekedésével kapcsolatban azonban Szung -min jóval
kevésbé volt biztos a dolg ában. A nőnek eg y teljes napja volt értesíteni a
hozzátartozókat, és felkészülni, hog y nyilvánosság ra hozza a hírt, amely
szerint az eg yik alkalmazottjukat g yilkosság elkövetésével g yanúsítják. A
tény, hog y esetleg g yeng éd érzelmeket táplált Hole iránt, nem mag yarázza
meg , hog y hajlandó kitenni mag át és a g yilkosság i csoportot az eg yenlőtlen
bánásmód vádjának. Úg y tűnt, nem csupán annyiról van szó, hog y a nő
esetleg Hole szeretője volt. De akkor miről?
Szung -min letett arról, hog y meg fejtse. Talán Bratt kétség beesetten
reménykedik abban, hog y valami csoda folytán Harry Hole még is életben
van. Szung -min belekortyolt a kávéba, és kinézett az Aker-folyóra, amelyen
túl a reg g eli nap fénye éppen felrag yog ott a szürke homlokzatok felett. Ha
Harry Hole látott is ebből valamit, az azért volt, mert odafent ült eg y felhőn
g lóriával a feje körül, és az ang yalok énekét hallg atva szemlélte az eg észet.

Lepillantott az alatta g omolyg ó felhőre.

Felemelte a tükördarabot, és meg nézte benne az arcát. A feje körül fehér
g lória rag yog ott. Mindenfelől énekszó hallatszott.
Aztán ismét lenézett a felhőre.
A kis pamacs pirkadat óta mozdulatlanul lebeg ett a völg y felett, eltakarta a
befag yott folyót, és szürke fátyolba burkolta a fenyőerdőt. De ahog y a nap
eg yre mag asabbra emelkedett, a felhőréteg felszakadozott, és jobbak lettek a
látási viszonyok. És remélhetőleg az élénk madárcsicserg és is alábbhag y
majd valamelyest.
Fázott. De nem volt baj. Attól csak tisztább lett a kép.
Újra belepillantott a tükörbe.
A g lórián, vag yis a kötszeren, amelyet a hüttében talált az eg yik fiókban,
vörös folt éktelenkedett, ahol a vér átáztatta. Valószínűleg sikerült szereznie
eg y újabb sebhelyet. Amely ráadásként társul majd a szája sarkától a füléig
húzódó heg mellé.
Felkelt a székről, és bement a hüttébe.
Elsétált az újság kivág ásokkal teli fal mellett. Az eg yik kép ug yanazt az
arcot ábrázolta, amelyet az imént látott a tükörben.
Belépett a hálószobába, ahol az éjszakát töltötte. Lehúzta a véres lepedőt és
a paplanhuzatot, ahog y két és fél héttel ezelőtt a saját lakásában húzta le a
véráztatta ág yneműt. Ám ezúttal csak és kizárólag az ő vére volt rajta.
Leült a kanapéra.
A Hig h Standard HD 22-es pisztolyra nézett, amely a kockapókerkészlet
mellett hevert az asztalon. Bohr azt mondta, hog y az E14 reg isztrálatlanul
szerezte be ezeket. Kézbe vette, és méreg etni kezdte a feg yvert.
Vajon szükség e lesz rá?
Talán ig en, talán nem.
Harry Hole az órára nézett. Harminchat óra telt el azóta, hog y az erdőből
kibotorkálva bemászott a hütte betört ablakán. Meg szabadult a vizes
ruháitól, meg törülközött, keresett száraz ruhát – pulóvert, jég eralsót,
terepszínű eg yenruhát, vastag g yapjúzoknit –, felöltözött, bebújt a
g yapjútakaró alá az emeletes ág yba, és ott feküdt, amíg el nem múlt a
remeg és. Fontolóra vette, hog y beg yújt a kályhába, de aztán elvetette az
ötletet, mert a vég én még valaki észreveszi a kéményből felszálló füstöt, és
közelebbről is utána akar nézni a dolog nak. Felületesen átkutatta a fiókokat
és a szekrényeket, majd amikor meg találta az elsőseg élydobozt, ellátta a
homlokán lévő sebet. Körbetekerte a fejét a kötszerrel, a maradékkal pedig a
térdét kötözte be, amely kézilabda-méretűre duzzadt. Mélyeket léleg zett, és
meg próbálta meg állapítani, hog y a fájdalom bordatörést vag y csak erős
ütést jelez-e. Máskülönben eg észben volt. Néhányan csodának neveznék, de
csak eg yszerű fizika volt, és eg y parányi szerencse.
Harry újra beszívta a leveg őt, hallotta a sípoló hang ot, és érezte, ahog y az
oldalába hasít a fájdalom.
Oké, eg y kicsivel több, mint parányi szerencse.
Ig yekezett nem g ondolni arra, ami teg nap történt. Újabban arra
utasították a komoly traumán átesett rendőröket, hog y leg alább hat órán át
ne beszéljenek a történtekről, és ne is g ondoljanak rá. A korábbi
feltételezésekkel ellentétben ug yanis a leg frissebb kutatások azt mutatták,
hog y ha közvetlenül a trauma után beszélnek az esetről, az nem csökkenti a
poszttraumás stressz szindróma valószínűség ét, hanem növeli.
Természetesen nem tudta teljesen kizárni. A g ondolat úg y cikázott a
fejében, akár eg y vírusvideó. Ahog y az autó átbillent a vízesés peremén, ő
pedig lehúzta mag át az ülésbe, hog y kinézzen a szélvédőn. Súlytalanság .
Minden eg yforma sebesség g el zuhant, ami furcsa módon meg könnyítette,
hog y a bal kezével meg markolja a biztonság i övet, a jobbal pedig az öv
aljzatát, és csak az lassította le valamennyire a mozdulatait, hog y mindez a
víz alatt történt. Ahog y meg pillantotta az iszonyú sebesség g el közeledő,
fekete sziklán fehéren habzó vizet, miközben becsatolta a biztonság i övet.
Aztán a nyomás. És a hang .
És amikor a biztonság i övön lóg va, fejjel a kormánykerék lég zsákjába
fúródva felfedezte, hog y léleg zik, és a vízesés hang ja már nem tompa, hanem
éles, sisterg ő, ahog y betör a szélvédőn, és dühödt lökésekben fröcsög meg
köpköd felé, szükség e volt néhány másodpercre, hog y felfog ja, nemcsak él,
de különös módon sértetlen is.
A kocsi az orrán állt, az eleje benyomódott az utastérbe, vag y fordítva, de
nem annyira, hog y a lába meg sérült vag y beszorult volna. Az összes ablak
betört, íg y az autóból nag y valószínűség g el eg y-két másodperc alatt
kiömlött a víz. A padló, a műszerfal és a szélvédő azonban vélhetően
eleg endő ideig késleltette a víz kifolyását ahhoz, hog y az pluszlég zsákként
működve meg akadályozza a karosszéria teljes összepréselődését. Mert a víz
erős. A mélyteng eri halak köztudottan azért nem lapulnak ki az óceán
mélyén, ahol eg y tank konzervdoboz módjára préselődne össze, mert a testük
nag yrészt olyasmiből áll, amit semekkora erővel sem lehet összenyomni – ez
pedig a víz.
Harry behunyta a szemét, és folytatta a film lejátszását.
Ahog y az ülésben lóg ott, miközben nem tudta sem kicsatolni, sem
kilazítani a biztonság i övet, mert mind a csat, mind a visszahúzó automatika
tönkrement. Ahog y körülnézett. Az összetört külső visszapillantó tükörben
úg y látszott, mintha két vízesés tornyosulna fölötte. Kipiszkálta az eg yik
üveg darabot. Éles volt, de annyira remeg ett a keze, hog y eg y
örökkévalóság nak érezte, mire sikerült elvág nia vele a biztonság i övet. A
kormánykerékre és a lég zsák maradványaira zuhant. A tükördarabot a
kabátja zsebébe dug ta, hátha tudja még használni, és óvatosan kimászott a
szélvédőn, miközben nag yon bízott benne, hog y az autó nem fog ráborulni.
Aztán meg tette azt a néhány karcsapást a fekete sziklától a jobb oldali partig ,
kimászott a szárazföldre, és csak ekkor érezte, hog y a mellkasa és a bal térde
fáj. Az adrenalin valószínűleg fájdalomcsillapítóként működött, a Jim Beam
pedig még mindig hatott, íg y tudta, hog y később csak romlani fog a helyzet.
Rettenetesen fázott, a feje szinte dübörg ött, de eg yúttal valami meleg et is
érzett, amely az arccsontján át eg észen a nyakáig lecsordult. Előhúzta a
tükördarabot, és látta, hog y a homloka eg yik felén jókora vág ás éktelenkedik.
Felnézett a heg yoldalra. Lucfenyők és hó. Száz métert g ázolt lefelé a
vízben, mire eg y olyan helyet talált, ahol a part elég lankásnak tűnt ahhoz,
hog y felmásszon. Felvonszolta mag át, a térde azonban meg bicsaklott alatta,
és a sárban meg a hóban visszacsúszott a folyóba. A mellkasába hasító
fájdalom annyira erős volt, hog y leg szívesebben felordított volna, de nem
volt hozzá elég leveg ője, íg y csak erőtlen sziszeg ésre futotta. Úg y hang zott,
mint amikor a defektes abroncsból kiszökik a leveg ő. Amikor ismét
kinyitotta a szemét, nem tudta, mennyi ideig volt eszméletlen. Két
másodpercig , esetleg percekig ? Nem bírt mozog ni. Ebben a pillanatban
rádöbbent, hog y az izmai a túlzott kihűlés miatt nem akarnak
eng edelmeskedni. Harry az ártatlan és könyörtelen kék ég re üvöltött. Hát
azért élte túl ezt az eg észet, hog y halálra fag yjon a szárazföldön?
 A fenéket.
Feltápászkodott, letört eg y ág at eg y halott fáról, amely félig a folyóban
feküdt, és rátámaszkodott, mint eg y botra. Tízméternyi küszködés után eg y
ösvényre bukkant a sáros emelkedőn a hófoltok között. Nem vett tudomást a
térdében lüktető fájdalomról, és észak felé indult, el a naptól, az áramlattal
szemben. A vízesés robaja és a fog a vacog ása miatt nem hallotta az
autóforg almat, de amikor valamivel mag asabbra jutott, látta a folyó másik
oldalán húzódó utat. A 287-est.
Az úton eg y autó haladt el.
Nem fog halálra fag yni.
Csak állt ott, és óvatosan szedte a leveg őt, hog y ne szúrjon a mellkasa.
Átkelhet a folyón, meg állíthat eg y autót, és visszamehet Oslóba. Vag y még
jobb, ha felhívja a sig dali körzeti irodát, és meg kéri őket, hog y jöjjenek érte.
Talán már úton is vannak. Ha a kamionsofőr látta, mi történt, valószínűleg
értesítette őket. Harry a mobiltelefonja után kutatott. Majd rájött, hog y a Jim
Beammel és a szolg álati feg yverével eg yütt az anyósülésen feküdt, és most
holtan, vízbe fúlva hever valahol a folyóban.
És ekkor eszmélt rá.
Hog y ő is halott, vízbe fúlt.
Hog y van választása.
Visszament az ösvényen, és meg állt ott, ahol felkapaszkodott az
emelkedőn. Kezével és lábával havat kotort a nyomaira. Aztán újra észak felé
biceg ett. Tudta, hog y az út a folyót követi, és amennyiben az ösvény is, akkor
nincs olyan messze Roar Bohr hüttéjétől. Leg alábbis ha a térde bírja.
A térde azonban nem bírta. Két és fél óráig tartott az út.
Harry látta, ahog y a duzzanat a szoros kötés mindkét oldalán
kitüremkedik.
Már eg y teljes éjszakán át pihentette, és még ad neki néhány órát.
De aztán újra el kell bírnia a súlyát.
Felvett eg y kötött sapkát, amelyet a hüttében talált, aztán előszedte a
tükördarabot, hog y meg nézze, takarja-e a kötést. Roar Bohrra g ondolt,
akinek tíz koronával a zsebében kellett Oslóból Trondheimbe jutnia. Ő
teljesen le volt ég ve, de neki kisebb távolság ot kellett meg tennie.
Behunyta a szemét, és hallotta a hang ot a fejében:

Farther along we’ll know all about it,

 Farther along we’ll understand why;
Cheer up, my brother, live in the sunshine,
We’ll understand it all by and by.[6]

Már többször is hallotta ezt a dalt. Nem csupán arról szólt, hog y eg y nap
eljön az ig azság . Hanem arról is, hog y az árulók boldog an élnek, míg azok,
akiket elárultak, szenvednek.

[6] Idővel mindent megértünk.

 Negyvennyolcadik fejezet

Az Oslóba tartó új eg g edali expresszjárat sofőrje a mag as férfira nézett, aki

éppen felvonszolta mag át a busz lépcsőjén. A buszmeg álló a 287-es út
elhag yatott szakaszán volt, a férfi pedig terepszínű ruhát viselt, ezért a nő
azt feltételezte, hog y vadász, aki Oslóból jött, hog y az ő vadjaikra
lövöldözzön. Volt azonban három dolog , ami nem eg észen stimmelt. Nem
volt vadászidény, a ruhák néhány számmal kisebbek voltak a férfi méreténél,
a fekete kötött sapka alól pedig fehér kötés kandikált ki. És a férfinak nem
volt pénze jeg yre.
– Beleestem a folyóba, meg sérültem, és elvesztettem a telefonomat meg a
pénztárcámat – mondta. – A hüttémben voltam, és vissza kell jutnom a
városba. Tudna nekem írni eg y számlát?
A nő a férfira nézett, és mérleg elte a helyzetet. A kötszer és a túl kicsi
ruhák alátámasztották a meséjét. És az Oslóba indított expresszjárat nem
aratott különösebben nag y sikert, a leg többen még mindig a helyi járattal
utaztak Åmotba, és ott átszálltak a TIMEkspressenre, tehát reng eteg szabad
hely volt a buszon. A g ond az volt, hog y a férfi úg y festett, mint mag a a két
lábon járó probléma. A kérdés csak az volt, mivel okoz nag yobb bajt: ha
feleng edi, vag y ha nem.
Lehet, hog y a férfi észrevette a tétovázását, mert meg köszörülte a torkát,
és hozzátette:
– Ha kölcsönkérhetném a telefonját, szólnék a feleség emnek, hog y várjon a
buszpályaudvaron a jeg y árával.
A nő a férfi jobb kezére nézett. A középső ujját szürkéskék fémprotézis
helyettesítette. A mellette lévőn pedig valóban volt jeg yg yűrű. Azt viszont
esze ág ában sem volt hag yni, hog y ez a kéz a telefonját babrálja.
– Üljön le – mondta, majd meg nyomott eg y g ombot, és az ajtó eg y hosszú
sóhajjal bezárult a férfi mög ött.
Harry hátrasántikált a buszon. Észrevette, hog y a többi utas – főleg azok, akik
hallották a sofőrrel folytatott beszélg etését – félrenéz. Tudta, hog y
mag ukban azért imádkoznak, ne melléjük üljön le ez a kissé nyug talanító
külsejű fig ura, aki úg y néz ki, mintha eg yenesen a csatamezőről jött volna.
Talált eg y üres dupla ülést.
Kinézett az erdőre és a tájra, amely mellett elsuhantak. Az órájára
pillantott, amely ig azolta, amit a reklámban állítottak róla: szinte mindent
túlél, eg y-két vízesést is beleértve. Öt perc múlva öt. Közvetlenül sötétedés
után fog Oslóba érni. A sötétség kifejezetten jó lesz.
Valami az oldalába nyomódott, közvetlenül a fájó bordája alatt. Kezét a
dzseki alá dug ta, és elfordította a Hig h Standard HD 22-es pisztolyt, amelyet
mag ával hozott a hüttéből. Behunyta a szemét, amikor elhaladtak a
pihenőhely mellett, ahol az előző nap meg fordult az autóval. Érezte a
sebesség et, és a pulzusa meg emelkedett.
A tisztánlátás eg y pillanatában hasított belé a g ondolat. A „we’ll understand
it all” nem eg y kirakósdarab volt, hanem eg y ajtó, amely minden
fig yelmeztetés nélkül kinyílt, és beeng edett eg y kis világ osság ot a mindent
elborító sötétség be. Nem tárta fel a teljes képet és az összefüg g éseket, de
azért ahhoz eleg et, hog y Harry tudja, a történet nem stimmel, valami
hiányzik belőle. Vag yis inkább belekerült valami. Eleg et meg mutatott ahhoz,
hog y meg g ondolja mag át, és félrerántsa a kormányt.
Az elmúlt huszonnég y órát arra szánta, hog y összerakja a képet. És most
már eg észen biztos volt abban, hog y tudja, hog yan történt. Azt viszonylag
könnyű volt elképzelni, hog yan rendezte át és takarította ki a helyszínt
valaki, aki ismeri a rendőrség i nyomozás menetét. Ahog y azt is, hog yan
tették a Rakel vérével szennyezett g yilkos feg yvert a lemezg yűjteményébe,
mivel a g yilkosság után rajta kívül mindössze két ember járt a lakásában.
Csak be kellett bizonyítania, hog y átrendezték a helyszínt, vag y hog y a
lemezei közé tették a kést.
Az indítékot kideríteni már nehezebb volt.
Harry eg yre csak valami nyom vag y mag yarázat után kutatott az
emlékezetében. És ma reg g el, amikor félálomban feküdt az emeletes ág yban,
és vég ül rátalált – vag y inkább az indíték talált őrá –, először mereven
elutasította, mert akkora képtelenség nek tűnt. Nem lehetett íg y. Gondold
vég ig alaposan! Vag y még is? Lehetség es, hog y annyira eg yszerű, hog y már
azon az estén meg tudta az indítékot, amikor Alexandra ág yában feküdt?

Szung -min Larsen meg lapult a hátsó sorban a Kripos Nils Hansens vei 25.
szám alatti konferencia-központjának eg yik új helyiség ében.
Az előtte lévő sorokban a média képviselői, újság írók és fotósok fog laltak
helyet, akik annak ellenére szokatlanul nag y számban jelentek meg , hog y a
sajtótájékoztatóra a meg szokott munkaidőn kívül került sor. Elg ondolása
szerint Ole Winter tett róla, hog y kiszivárog jon a név, amely majd idevonzza
őket: Harry Hole. Winter most az emelvényen álló asztal mög ött trónolt
Landstad, az új kedvenc nyomozója társaság ában, és az órája
másodpercmutatóját fig yelte. Valószínűleg össze kell hang olniuk a kezdést
valamelyik tévécsatorna élő közvetítésével. Winter és Landstad mellett ott
ült a nyomozócsoport eg yik rendőrfelüg yelője, valamint a Bűnüg yi
Technikai Intézet vezetője, Berna Lien. És eg y kissé elkülönülve, eg észen a
jobb szélen Katrine Bratt. Szomorúnak tűnt, pillantását a papírokra szeg ezte,
amelyek előtte feküdtek az asztalon. Szung -min úg y sejtette, hog y a lapokon
álló dolg oknak nincs jelentőség ük az üg y szempontjából, vag y már olvasta
őket.
Látta, ahog y Ole Winter nag y leveg őt vesz, sőt, a szó szoros értelmében
felfújja mag át. Winter az olcsó, rég i öltönyét eg y másikra cserélte, amelyet
Szung -min felismerni vélt a svéd Tig er márka kollekciójából. Úg y tippelte,
hog y Winter kifejezetten erre az alkalomra vásárolta az újonnan felvett
sajtófőnökkel folytatott konzultáció után, akinek láthatóan volt némi érzéke a
divathoz.
– Üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon! – vág ott bele Winter. – Ole
Winter főfelüg yelő vag yok, és először is a Rakel Fauke meg g yilkolásának
üg yében folytatott nyomozásról fog ok beszámolni, amelyben számos áttörést
értünk el, és meg látásunk szerint az intenzív csapatmunkának köszönhetően
meg is oldottuk az esetet.
Winternek itt szünetet kellett volna tartania a maximális hatás elérése
érdekében, g ondolta Szung -min. A nyomozás vezetője azonban tovább
dörmög ött, és ki tudja, talán épp ettől lesz hitelesebb, és látszik
professzionálisabbnak. Vég tére is az ember nem csinálhat színjátékot eg y
g yilkosság ból. Szung -min ezt az eszébe véste, és későbbi felhasználás
céljából elraktározta. Mert eg y nap ő fog ott ülni. Ha eddig nem tudta volna,
most már biztos volt benne. Eg y nap leráng atja ezt a vén, szőrös majmot
arról az ág ról.
– Reméljük és hisszük, hog y ez eg yaránt meg könnyebbülést jelent majd a
hozzátartozóknak és a környékbelieknek – folytatta Winter. – Nag yon
szomorú, de úg y tűnik, hog y az az ember, akire rá tudjuk bizonyítani Rakel
Fauke meg ölését, öng yilkos lett. Nem fog ok ennek okairól találg atásokba
bocsátkozni, de természetesen nem zárhatjuk ki, hog y azért tette, mert
rájött, hog y a Kripos közel jár az elfog ásához.
Szung -minnek feltűnt, hog y Winter azt mondta, „akire rá tudjuk
bizonyítani”, ahelyett hog y „a g yanúsított”. Aztán azt, hog y „öng yilkos
lett”, ahelyett hog y „eltűnt”, és úg y fog almazott, hog y „a Kripos közel jár az
elfog ásához”, nem pedig úg y, hog y „a Kripos közel jár a letartóztatásához”.
Valamint azonnal találg atni kezdett, miután kijelentette, hog y nem fog
találg atásokba bocsátkozni. Óvatosabb, profibb és észszerűbb szóválasztás
jobban bevált volna.
– Azért fog almaztam úg y, hog y „úgy tűnik, öng yilkos lett” – folytatta
Winter –, mert eg yelőre eltűnt személyként tartjuk nyilván. Biztosan vannak
önök között, akik hallottak róla, hog y teg nap reg g el eg y autó belehajtott a
287-es út melletti folyóba. Most már nyilvánosság ra hozhatjuk, hog y az autó
a g yanúsított, Harry Hole tulajdona volt…
Winternek ezen a ponton nem volt szükség e rá, hog y hatásszünetet
tartson, mert a sajtó soraiból felhang zó hang os nyög ések, sóhajok és
felkiáltások úg yis félbeszakították.

Harry villózó fényre riadt fel, aztán látta, hog y éppen a lysakeri alag úton
hajtanak át, és hamarosan meg érkeznek. Amikor kiértek a szabad ég alá,
meg állapította, hog y valóban besötétedett. A busz felrobog ott a domb
tetejére, majd leg ördült róla Sjølyst irányába. Harry lenézett a Bestumkilen-
öbölben sorakozó kishajók armadájára. Persze mit nevezünk kicsinek? És
még ha van is pénzed meg vásárolni az eg yik ilyen hajót, hány és hány órát
emészt fel a kérészéletű norvég hajózási szezonból az adminisztráció és a
karbantartás? Miért nem bérelnek inkább az emberek hajót azon a néhány
napon, amikor tényleg szép az idő, hog y kikötés után g ondtalanul
hazasétálhassanak? A buszon kevesen voltak, csend honolt, a Harry előtt lévő
ülés felől azonban eg y fülhallg atóból zümmög és hallatszott, és a háttámlák
között eg y laptop képernyője világ ított. A buszon nyilván volt wifi, mert
Harry látta, hog y az utas a VG honlapját böng észi.
Meg int kinézett a hajókra. Talán nem is a teng eren töltött órák a fontosak,
hanem a birtoklás. Hog y az ember a nap bármely órájában arra
g ondolhasson, hog y van eg y saját hajója. Eg y g ondosan karbantartott, drág a
hajó, és amikor mások elhaladnak mellette, rámutatnak, és meg csodálják.
Mert köztudott, hog y nem a tetteink határoznak meg minket, hanem a
birtoktárg yaink. És ha mindent elveszítettünk, meg szűnünk létezni. Harry
tudta, merre tartanak a g ondolatai, és elhesseg ette őket.
Ismét a laptop képernyőjére nézett a háttámlák között. Olyan szög ben állt,
hog y visszatükrözte az arcát, és úg y tűnt, a VG honlapját az ő nyúzott
vonásai töltik ki. Pillantása a képmása alatti szöveg re siklott.
A VG élő közvetítése a sajtótájékoztatóról: A GYILKOSSÁGGAL GYANÚSÍTOTT
HARRY HOLE ELTŰNT
Harry hevesen pislog ni kezdett, hog y meg bizonyosodjon róla, ébren van-e,
és nem ment-e valami a szemébe. Még eg yszer elolvasta. A képre nézett,
amely nem tükörkép volt, hanem a közvetlenül a Vámpirista-üg y után
készült fotója.
Hátrahanyatlott az ülésen, és mélyen az arcába húzta a sapkát.
A rohadt életbe!
Néhány óra, és a kép mindenütt meg fog jelenni. Fel fog ják ismerni az
utcán, mert eg y túl rövid terepszínű eg yenruhában sántikáló férfi minden,
csak nem jól álcázott. És ha letartóztatják, az eg ész tervnek annyi. Tehát meg
kell változtatnia a tervet.
Gondolkodni próbált. Nem mozog hat nyílt terepen, ezért minél hamarabb
találnia kell eg y telefont, hog y kapcsolatba léphessen azokkal, akikkel
beszélnie kell. Öt-hat perc múlva beérnek a buszpályaudvarra, ahonnan eg y
g yalog oshíd vezet át a központi pályaudvarra. Az állomáson nyüzsg ő
tömeg ből, a drog osok, kéreg etők és a város leg különcebb fig urái közül nem
fog kiríni. És ami a leg fontosabb: amikor 2016-ban a Telenor lebontatta az
összes telefonfülkéjét, kuriózumként kihelyeztetett néhány rég imódi érmés
telefont, többek között az oslói központi pályaudvarra.
De attól még nem oldódik meg a problémája, hog y talál eg yet.
Hog yan jut el Oslóból Trondheimbe?
Eg yetlen vas nélkül.
– Nincs hozzáfűznivalóm – mondta Katrine Bratt. – Ezt pillanatnyilag nem
tudom kommentálni. – Majd hozzátette: – Erre a Kriposnak kell válaszolnia.
Szung -min meg sajnálta az újság írók kérdéseinek kereszttüzében ülő nőt.
Úg y festett, mintha a saját temetésén venne részt. De tényleg ez a jó
meg fog almazás? Még is mire alapozva feltételezzük, hog y a halál rosszabb
hely ennél? Harry Hole nyilvánvalóan nem íg y g ondolta.
Szung -min óvatosan kicsúszott az üres széksorból, eleg et hallott. Eleg et
ahhoz, hog y tudja, Winter meg kapta, amit akart. Eleg et ahhoz, hog y rájöjjön,
a belátható jövőben nem tudja kihívni az alfahímet. Mert ez az üg y tovább
fog ja erősíteni Winter pozícióját, ő pedig keg yvesztetté vált, és fel kell tennie
mag ának a kérdést, nincs-e itt az ideje eg y másik klubba jelentkezni. Katrine
Bratt olyan vezetőnek tűnt, akinek szívesen dolg ozna. Akivel szívesen
dolg ozna. Átvehetné Harry Hole felszabadult helyét. Ha ő Messi, akkor Hole
volt Maradona. Isteni tehetség g el meg áldott csaló. És bármilyen rag yog ó
csillag is Messi, épp ezért soha nem lesz belőle akkora leg enda, mint
Maradona. Szung -min tudta, hog y bár pillanatnyilag nag y az ellenállás, az ő
történetében nem lesz helye bukásnak, Hole és Maradona trag édiájának. Az ő
története csak eg y újabb unalmas sikertörténet lesz.

Casco feltette az Oakley napszemüveg et.

Eg y kávézó pultjáról emelte el, ahová azért tért be, hog y kérjen eg y
papírpoharat a kolduláshoz. A napszemüveg tulajdonosa meg azért tette le,
hog y szemüg yre veg yen eg y lányt a kávézó előtt az utcán. A napfény
meg csillant a havon, ezért némileg log ikátlannak tűnt, hog y levette a
napszemüveg et. De nyilván azt akarta, a lány lássa, hog y meg nézi. Nos, az az
idióta most ráfázott a kanosság ára.
– Idióta! – nyög te Casco csak úg y mag ának és mindenkinek.
A combja és a feneke mintha elsorvadt volna. Ig encsak ig énybe veszi az
embert, ha hosszú órákon keresztül g ubbaszt a kemény, hideg utcakövön,
miközben látványosan szenved. És ő aztán tényleg szenvedett. Leg főbb ideje
volt beszerezni az esti adag ját.
– Köszönöm! – énekelte, amikor eg y újabb érme csörrent meg a
papírpohárban.
Fontos a jó hang ulat.
 Casco azért tette fel a napszemüveg et, mert úg y képzelte, hog y
felismerhetetlenné teszi. Nem mintha tartott volna a rendőrség től, mindent
elmondott nekik, amit tudod. De még nem találták meg és nem kapcsolták le
Davidot, és ha az időközben meg tudta, hog y Casco köpött annak a kínai
zsarunak, könnyen lehet, hog y most éppen őt keresi. Ezért tömeg ben volt a
leg nag yobb biztonság ban, mint például itt, a központi pályaudvar
jeg ypénztára előtt, ahol senki sem fenyeg ethette az életét.
Talán a kellemes tavaszi időjárás és a meg szokottnál pontosabban járó
vonatok tehettek róla, hog y az emberek jó hang ulatban voltak. Leg alábbis a
szokásosnál több pénzt dobtak a papírpohárba. Még annak az emós
fiatalokból álló bandának néhány tag ja is beáldozott pár érmét, amelyik a 19-
es vág ányhoz vezető lépcsőnél lévő sarokban szokott összeverődni. Az esti
adag már biztosítva volt, még a napszemüveg et sem kell eladnia ma.
Casco eg y terepruhás alakra lett fig yelmes. Nemcsak azért, mert sántított,
kötszer lóg ott ki a sapkája alól, és úg y általában leharcoltnak tűnt, hanem
azért is, mert a haladási iránya meg törte a mintát: keresztezte mindenki más
útvonalát, akár a rag adozóhal a planktonevők raját. Röviden: eg yenesen
Casco felé tartott, ami neki eg y cseppet sem volt ínyére. Akik pénzt adtak,
elhaladtak mellette, nem felé tartottak. Ha felé tartottak, az már rég en rossz
volt.
A férfi meg állt előtte.
– Kölcsönkérhetek eg y kis aprót? – A hang ja ug yanolyan rekedt volt, mint
Cascóé.
– Bocs, haver – válaszolta Casco. – A saját adag odra mag adnak kell
meg szerezned a lóvét, nekem nincs több, mint amennyi kell.
– Csak húsz-harminc koronára lenne szükség em.
Casco kurta horkantással felnevetett.
– Látom, hog y orvosság ot akarsz venni, de ahog y már mondtam, én is.
A férfi leg ug g olt mellé. Előhúzott valamit a belső zsebéből, és meg mutatta
Cascónak. Eg y rendőrig azolvány volt. A francba, már meg int? A képen
látható férfi távolról hasonlított az előtte lévő pasasra.
– Ezennel lefog lalom a nyilvános helyen történő, illeg ális koldulásból
származó bevételedet – jelentette ki a férfi, és a pohárért nyúlt.
– Lófaszt! – kiáltotta Casco, és felkapta a poharat. A mellkasához szorította.
Néhány járókelő rájuk nézett.
– Vag y ideadod – mondta a férfi –, vag y beviszlek a rendőrség re, őrizetbe
veszlek, és akkor leg korábban holnap reg g el lőheted be mag ad. Hog y
tetszene eg y ilyen éjszaka?
– Csak blöffölsz, te kibaszott drog os zsaru! A városvezetés a 2016.
december 16-i szavazásán az adományg yűjtés, beleértve a koldulást is,
tilalmának bevezetésére irányuló elsődleg es és kieg észítő javaslatokat
elutasította.
– Hm – mondta az előtte g ug g oló férfi, és úg y tett, mintha a hallottakon
tűnődne. Olyan közel hajolt Cascóhoz, hog y eltakarta a járókelők elől, és
suttog va ezt mondta: – Ig azad van. Blöff volt. Ez viszont nem blöff.
Casco szeme elkerekedett. A férfi benyúlt a terepszínű dzseki alá, és eg y
pisztolyt szeg ezett rá. Eg y nag y, csúnya, kicseszett pisztolyt az esti
csúcsforg alom kellős közepén a központi pályaudvaron! A pasas valószínűleg
teljesen őrült volt. Kötés volt a homlokán, és eg y kurvára ijesztő heg
húzódott a szája sarkától a füléig . Casco nag yon jól tudta, mit tesz a drog
utáni sóvárg ás az eg yébként normális emberekkel. Nemrég iben látta, mit
képes vég hez vinni eg y vasrúd, erre most itt ez a fickó feg yverrel a kezében.
Még iscsak el kell adnia az Oakley-t.
– Nesze! – nyög te, és odaadta a pasasnak a papírpoharat.
– Köszönöm. – A férfi elvette, és belepillantott. – Mennyit kérsz a
napszemüveg ért?
– Mi?
– A napszemüveg ért. – A férfi az összes papírpénzt kivette a pohárból, és
Cascónak adta. – Ez elég lesz?
Aztán lekapta róla a napszemüveg et, az orrára big g yesztette, felállt, és
keresztülbiceg ett a rajon a 7-Eleven előtti rég i érmés telefonhoz.

Harry először a saját üzenetrög zítőjét hívta fel, beütötte a kódot, és

meg tudta, hog y Kaja Solness nem hag yott üzenetet, vag yis nem próbálta
visszahívni. Az eg yetlen üzenet a meg lehetősen ideg es Johan Krohntól
érkezett:
– …arra kell kérnem, hog y ez maradjon köztünk. Svein Finne meg zsarolt…
eng em és a családomat. Én… öhm, kérem, hívjon vissza! Köszönöm.
Majd felhív valaki mást, én halott vag yok, g ondolta Harry, miközben azt
fig yelte, ahog y a pénzérmék lepottyannak a készülékben.
Felhívta a tudakozót. Meg kapta a telefonszámokat, amelyeket kért, és
felírta őket a kézfejére.
Az első szám, amelyet beütött, Alexandra Sturdzáé volt.
– Harry!
– Ne tedd le! Ártatlan vag yok. Dolg ozol?
– Ig en, de…
– Mennyit tudnak?
Hallotta, hog y a nő habozik, aztán döntésre jut. Röviden összefog lalta
Harrynak a Szung -min Larsennel folytatott beszélg etését. Amikor a
mondandója vég ére ért, olyan volt a hang ja, mint aki a sírás határán áll.
– Tudom, hog y fest a dolog – mondta Harry. – De muszáj meg bíznod
bennem. Menni fog ?
Csend.
– Alexandra! Ha azt hiszem, hog y meg öltem Rakelt, feltámadtam volna
halottaimból?
A vonal másik vég én továbbra is csend volt. Aztán mély sóhaj hallatszott.
– Köszönöm – mondta Harry. – Emlékszel az utolsó estére, amikor nálad
voltam?
– Ig en – szipog ta Alexandra. – Vag yis nem.
– Az ág yban feküdtünk. Meg kértél, hog y használjak óvszert, mert biztosan
nem akarok újra apa lenni. Aztán hívott eg y nő.
– Ó, ig en. Kaja. Csúnya név.
– Nos – mondta Harry. – Fel kell tennem eg y kérdést, amire valószínűleg
nem szívesen válaszolsz.
– Mi lenne az?
Harry feltette az eldöntendő kérdést. Hallotta, hog y Alexandra ismét
tétovázik. Ez már majdnem kielég ítő válasz volt. Aztán a nő ig ent mondott.
Ezzel Harry meg is kapott mindent, amire szükség e volt.
– Köszönöm. Még eg y dolog . A véres nadrág . El tudnál vég ezni a róla vett
mintán eg y elemzést?
– Rakel vérén?
– Nem. Vérzett az öklöm, ezért az én vérem is rajta van a nadrág on,
emlékszel?
– Persze.
– Jó. Azt szeretném, hog y az én véremet elemezd.
– A tiédet? Miért?
Harry elmag yarázta, mire kíváncsi.
 – Az eltart eg y ideig – mondta Alexandra. – Úg y eg y óra. Fel tudlak hívni
valahol?
Harry elg ondolkodott.
– Küldd el az eredményt sms-ben Bjørn Holmnak.
Meg adta Alexandrának a számot, aztán letették.
Újabb érméket dobált be, és látta, hog y a koronák g yorsabban potyog nak,
mint ahog y beszélni tud. Hatékonyabbnak kell lennie.
Oleg számára emlékezett.
– Ig en?
A fiú hang ja távoli volt. Vag y azért, mert távoli helyen tartózkodott, vag y
mert a g ondolatai jártak nag yon messze. Talán mindkettő.
– Én vag yok az, Oleg .
– Papa?
Harrynak nyelnie kellett eg yet.
– Ig en – válaszolta.
– Álmodom – mondta Oleg .
Nem hang zott tiltakozásnak, inkább olyan volt, mint eg y józan
ténymeg állapítás.
– Nem álmodsz – felelte Harry. – Vag y én is álmodom.
– Katrine Bratt azt mondta, hog y a folyóba hajtottál.
– Túléltem.
– Öng yilkos akartál lenni.
Harry hallotta a mostohafia hang jában a csodálkozást, amely már kezdett
teret eng edni a növekvő dühnek.
– Ig en – mondta Harry. – Mert azt hittem, meg öltem az édesanyádat. De az
utolsó pillanatban rájöttem, hog y pontosan ezt akarták elhitetni velem.
– Mit mondasz?
– Túl sok mindent kellene elmag yaráznom ebben a pillanatban, és nincs
elég apróm. Meg kell tenned nekem valamit.
Szünet.
– Oleg ?
– Itt vag yok.
– A ház a nevedre került, ami azt jelenti, hog y le tudod olvasni a
villanyórát a neten. Órára lebontva mutatja az energ iafog yasztást.
– És akkor mi van?
Harry röviden elmag yarázta, hog y „akkor mi van”, és meg kérte Oleg et,
küldje el a fog yasztást sms-ben Bjørn Holmnak.
Amikor vég eztek, nag y leveg őt vett, és beütötte Kaja Solness számát.
Hatszor cseng ett ki. Már éppen le akarta tenni, és szabályosan
összerezzent, amikor meg hallotta Kaja hang ját.
– Kaja Solness.
Harry meg nedvesítette az ajkát.
– Harry vag yok.
– Harry? Nem ismertem fel a számot. – Kaja feszültnek tűnt, g yorsan
beszélt.
– Többször is próbáltalak hívni a telefonomról – mondta Harry.
– Tényleg ? Nem néztem, nekem… el kellett utaznom. A Vöröskereszt.
Mindent el kellett dobnom, ilyen, amikor készenlétben van az ember.
– Hm. Hová küldtek?
– Öhm… Olyan g yorsan történt, hog y nem is emlékszem a hely nevére.
Földreng és. Eg y kis szig et a Csendes-óceánban, pokoli hosszú út volt. Ezért
nem hívtalak vissza, nag yrész eg y teherszállító repülőg épen ültem.
– Hm. Pedig úg y hang zik, mintha itt lennél a közelben.
– Manapság elég jók a telefonvonalak. Fig yelj csak, most dolg om van. Mit
akartál?
– Szükség em lenne eg y helyre, ahol aludhatok.
– A lakásod nem jó?
– Túl kockázatos. El kell rejtőznöm. – Harry a koronák eg yre rövidülő
sorára nézett. – Később elmag yarázom, most villámg yorsan találnom kell
eg y helyet.
– Várj!
– Ig en?
Szünet.
– Mehetsz hozzám – mondta Kaja. – Mármint a házamba. Van eg y kulcs a
lábtörlő alatt.
– Alhatok Bjørnéknél is.
– Nem! Rag aszkodom hozzá. Azt akarom, hog y menj oda. Tényleg .
– Oké. Köszönöm.
– Jól van. Nemsokára találkozunk. Remélem.
Miután letette a kag ylót, Harry eg y darabig csak állt, és bámult mag a elé.
Pillantása a közeli kávézó pultja fölötti televízió képernyőjére esett. A
bejátszásban őt mutatták, amint éppen belép a bíróság épületébe. Ez a
felvétel is a Vámpirista-üg y után készült. Harry g yorsan visszafordult a
telefonhoz. Beütötte Bjørn számát, amelyet szintén fejből tudott.
– Holm.
– Harry.
– Nem – mondta Bjørn. – Harry meg halt. Ki mag a?
– Nem hiszel a kísértetekben?
– Azt kérdeztem, ki mag a!
– Az vag yok, akinek a Road to Ruint adtad.
Csend.
– Még mindig jobban szeretem a Ramonest és a Rocket to Russiát – mondta
Harry. – De pokoli jól ki lett találva.
Hang ot hallott. Eltartott eg y ideig , mire meg értette, hog y sírás. Nem
g yereksírás. Eg y felnőtt férfié.
– A központi pályaudvaron vag yok – mondta Harry, és úg y tett, mintha
nem hallotta volna a hang ot. – Köröznek, meg sérült a lábam, és nincs eg y
vasam se, úg yhog y szükség em lenne eg y ing yenfuvarra a Lyder Sag ens
g atéra.
Harry zihálást hallott. Majd eg y félig elnyelt „atyaég ” felkiáltást. Aztán
Bjørn Holm hang ját, vékony és reszkető volt, amilyennek még sosem
hallotta:
– Eg yedül vag yok a kicsivel, Katrine sajtótájékoztatón van a Kriposnál. De…
Harry várt.
– Mag ammal viszem a g yereket, úg yis szoknia kell az autózást – mondta
Bjørn. – Húsz perc múlva a Byportennél?
– Már ketten is elmentek mellettem, akik túlság osan meg bámultak, szóval
lehetne tizenöt perc?
– Meg próbálom. Állj a tax…
Bjørn hang ját eg y hosszú sípszó szakította félbe. Harry felnézett. Az utolsó
korona is leesett. Bedug ta a kezét a dzsekije alá, és meg simog atta a mellkasát
a sajg ó bordája felett.

Harry az oslói központi pályaudvar északi kijáratánál állt az árnyékban,

amikor Bjørn Holm vörös Volvo Amazonja elg urult a szabad taxik sora
mellett, és meg állt. Az autóknál beszélg ető sofőrök szeme villámokat szórt,
mintha a g yanús veteránautó leg alábbis kalóztaxi volna, vag y ami még
rosszabb: Uber.
Harry odasántikált a kocsihoz, és beült az első ülésre.
– Helló, kísértet! – suttog ta Bjørn a szokás szerint félig fekvő helyzetbe
állított ülésből. – Kaja Solnesshez?
– Ig en – felelte Harry, aki rájött, hog y a suttog ás a g yerek miatt van, aki
hátul aludt a nekik háttal fordított g yerekülésben.
Kig urultak a körforg alomba a Spektrum aréna mellett, ahová Bjørn tavaly
nyáron el akarta ráng atni Harryt eg y Hank Williams-koncertre. A koncert
napjának reg g elén azonban felhívta, és azt mondta, hog y a szülőszobában
van, mert a vártnál hamarabb beindult a szülés. És azt g yanítja, a g yerek
ig yekszik mihamarabb kijutni, hog y az apjával leg yen, és meg tanulja az első
Hank Williams-számait.
– Solness kisasszony tud az érkezésedről? – kérdezte Bjørn.
– Ig en. Azt mondta, hag yott eg y kulcsot a lábtörlő alatt.
– Senki sem hag y kulcsot a lábtörlő alatt, Harry.
– Meg látjuk.
Elhajtottak a Bispelokket és a kormányzati épület mellett. Aztán A sikoly
ihlette falfestmény és a Blitz mellett, majd keresztezték a Stensberg g atát,
amelyen Bjørn a g yilkosság éjszakáján hazafuvarozta Harryt. Harry akkor
annyira nem volt mag ánál, hog y eg y bombabecsapódást sem észlelt volna.
Most viszont erősen összpontosított, és hallotta a motor hang jának minden
apró változását, akárcsak az ülés nyikorg ását, és – amikor nem sokkal a
fag erborg i templom előtt a Sporveisg atánál meg álltak a piros lámpánál – a
g yermek szinte hang talan lég zését is a hátsó ülésről.
– Majd elmeséled, amikor úg y érzed, itt az ideje – mondta Bjørn halkan.
– Úg y lesz – válaszolta Harry, és észrevette, hog y furcsa a hang ja.
Felhajtottak a Norabakkenre, majd beg urultak a Lyder Sag ens g atéra.
– Ez az – mutatta Harry.
Bjørn meg állt. Harry nem mozdult.
A bűnüg yi technikus várt eg y kicsit, majd leállította a motort. A sötétbe
burkolózó házat nézték a kerítés mög ött.
– Mit látsz? – kérdezte Bjørn.
Harry meg vonta a vállát.
– Eg y százhetven centi körüli nőt, aki mindenben túltesz rajtam. Nag yobb
a háza. Több az esze. Erkölcsösebb.
– Kaja Solnessről beszélsz? Vag y a szokásos?
 – A szokásos?
– Rakel.
Harry nem válaszolt. A ház fekete ablakait nézte a kert fáinak
szétterpesztett, g öcsörtös boszorkányujjakra emlékeztető csupasz ág ai
mög ött. Az épület az ég világ on semmit sem árult el. De nem úg y tűnt,
mintha aludna. Inkább úg y, mintha visszatartaná a léleg zetét.
Három rövid hang . Don Helms steel g itárja a Your Cheatin’ Heartból. Bjørn
előhalászta a telefonját a kabátja zsebéből.
– Sms – mondta, és el akarta tenni a készüléket.
– Nézd meg ! – szólt rá Harry. – Nekem jött.
Bjørn tette, amit Harry mondott.
– Fog almam sincs, mi ez, vag y kitől jött, de az áll benne, hog y
benzodiazepin és flunitrazepám.
– Hm. Rég i ismerősök a nemierőszak-üg yekből.
– Ig en. Rohypnol.
– Ha beadod eg y embernek, és elég nag y az adag , g arantáltan kiüti nég y-
öt órára. Azt sem veszi észre, ha lökdösik, vag y ide-oda cipelik.
– Vag y meg erőszakolják.
– Pontosan. De ami miatt a flunitrazepám kiválóan alkalmas erre a célra, az
természetesen az, hog y emlékezetkiesést okoz. Teljes filmszakadást, az
áldozat eg yszerűen nem emlékszik, mi történt.
– Valószínűleg ezért nem g yártják már.
– Az utcán viszont még árulják. És aki a rendőrség nél dolg ozik, pontosan
tudja, hol lehet meg vásárolni.
Újra felcsendült a három hang .
– Jó ég , micsoda forg alom! – mondta Bjørn.
– Nézd meg ezt is.
A hátsó ülésről nyöszörg és hallatszott, Bjørn meg fordult, és a g yerekülésre
bámult. Aztán újra eg yenletessé vált a kicsi léleg zése. Harry látta, ahog y
Bjørn feleng ed, és meg int a telefonjára néz.
– Az áll benne, hog y este nyolc és éjfél között az energ iafog yasztás
óránként tizenhét és fél kilowattal nőtt. Ez mit jelent?
– Azt jelenti, hog y aki meg ölte Rakelt, neg yed kilenckor vég zett vele.
– Micsoda?
– Nemrég beszéltem eg y pasassal, aki ug yanezt a trükköt vetette be.
Részeg en halálra g ázolt eg y lányt, betette a kocsiba, és feltekerte a fűtést,
hog y meleg en tartsa a testet. Meg akarta téveszteni az orvost, hog y azt
hig g ye, a lány később halt meg , mint valójában. Mert akkor még nag yon
mag as volt a pasas véralkoholszintje.
– Most már nem ig azán tudlak követni, Harry.
– A g yilkos az első ember, akit a felvételen láttunk. Az, aki g yalog jött. Este
nyolc óra két perckor ér oda, meg g yilkolja Rakelt a tartóból kivett késsel,
feltekeri a termosztátot, amely a földszint valamennyi radiátorát
szabályozza, majd elhag yja a házat, anélkül hog y kulcsra zárná az ajtót.
Meg keres eng em, aki ekkorra már holtrészeg vag yok, íg y nem veszem észre,
hog y Rohypnollal elkábít. A lemezeim közé rejti a g yilkos feg yvert,
meg keresi a Ford Escort kulcsát, elszállít a tetthelyre, és becipel. Ezért
tartott olyan sokáig kiszállnia az autóból, és ezért tűnt úg y, mintha kövér
lenne, vag y lóg na rajta a kabát, mert összeg örnyed. A g yilkos úg y cipel be a
házba, mint eg y hátizsákot. „Ahog y a harcban elesett katonáinkat”, mondta
Bohr, amikor Afg anisztánról és Irakról mesélt. Aztán a vértócsába fektet, és
mag amra hag y.
– Ó, a francba! – Bjørn meg vakarta vörös pofaszakállát. – De a felvételen
nem látszik, hog y bárki elhag yná a helyszínt.
– Mert azt akarta, hog y amikor mag amhoz térek, meg leg yek g yőződve
róla, hog y én öltem meg Rakelt. Vag yis mindkét kulcsra rá kellett
bukkannom a házban, miközben a bejárati ajtó zárva van. Hog y arra a
következtetésre jussak, kizárólag én követhettem el a g yilkosság ot.
– A bezárt szoba rejtélyének eg y változata?
– Pontosan.
– És aztán…?
– Miután a g yilkos Rakel mellé fektetett, bezárta a bejárati ajtót belülről, és
az alag sori ablakon át elhag yta a tetthelyet. Az az eg yetlen ablak, amelyen
nincs rács. Nem tudott a vadkameráról, de mázlija volt. A kamera mozg ásra
kapcsol be, de a felvételen semmi sem látszik, mert a g yilkos teljes sötétben
mozg ott az udvar másik oldalán. Azt hittük, macska vag y madár, és nem
fog lalkoztunk vele.
– Úg y érted… átvertek?
– Manipuláltak, hog y azt hig g yem, meg öltem, akit szeretek.
– Atyaég , ez rosszabb, mint a leg szörnyűbb halálbüntetés, tiszta kínzás.
Miért…
– Pontosan azért, amit mondtál. Büntetésből.
 – Büntetésből? De miért?
– Az árulásomért. Akkor értettem meg , amikor vég ezni akartam
mag ammal, és bekapcsoltam a rádiót. Farther along we’ll know all about it…
– Farther along we’ll understand why – mondta Bjørn lassan bólintva.
– Cheer up, my brother – folytatta Harry. – Live in the sunshine. We’ll understand
it all by and by.
– Gyönyörű – mondta Bjørn. – Sokan azt hiszik, hog y ez eg y Hank
Williams-szám, de valójában a kevés feldolg ozásainak eg yike.
Harry elővette a pisztolyt. Hallotta, hog y Bjørn nyug talanul fészkelődni
kezd az ülésen.
– Reg isztrálatlan – mondta Harry, miközben felcsavarta a feg yverre a
hang tompítót. – Az E14, eg y meg szűnt kémszervezet vásárolta. Nem lehet
lenyomozni.
– Azt tervezed, hog y… – Bjørn ag g odalmas arccal Kaja háza felé biccentett.
– …használni fog od?
– Nem – válaszolta Harry, és a kollég ájának adta a pisztolyt. – Nem viszem
be.
– És miért adod ide nekem?
Harry hosszan nézett Bjørnre.
– Mert te ölted meg Rakelt.
 Negyvenkilencedik fejezet

– Amikor a g yilkosság napján estefelé felhívtad Øysteint a Jealousy Barban, és

meg tudtad, hog y ott vag yok, sejtetted, hog y eg y ideig még ott is maradok –
mondta Harry.
Bjørn a pisztolyt markolta, miközben Harryra bámult.
– Aztán felhajtottál a Holmenkollenre. Valamivel távolabb parkoltál le az
Amazonnal, hog y a szomszédok vag y más tanúk ne láthassák, mert eg y ilyen
szembetűnő autóra biztosan emlékeztek volna. Felg yalog oltál a házhoz, és
becseng ettél. Rakel ajtót nyitott, és nyilván beeng edett. Természetesen nem
tudtad, hog y az eg észet rög zíti eg y vadkamera. Akkor még csak azt tudtad,
hog y minden jól meg y. Nem voltak tanúk, eg yelőre semmilyen váratlan
esemény nem történt, a késtartó ug yanott állt, ahol a leg utóbbi
látog atásodkor, amikor még ott laktam. Én pedig a Jealousy Barban ittam.
Kivetted a kést a tartóból, és meg ölted Rakelt. Hatékonyan és örömtelenül,
hiszen nem vag y szadista. De elég brutálisan ahhoz, hog y tudjam, fájdalmai
voltak. Amikor meg halt, feltekerted a termosztátot, mag adhoz vetted a kést,
elhajtottál a Jealousy Barba, Rohypnolt tettél az italomba, miközben én azzal
voltam elfog lalva, hog y orrba verjem Ring dalt. Kivittél a kocsidhoz, és
hazafuvaroztál. A Rohypnol g yorsan hatott, már rég álomország ban jártam,
amikor meg álltál a Ford Escort mellett a ház mög ötti parkolóban. A lakás
kulcsait meg találtad a zsebemben. A kezembe adtad a kést, hog y
rákerüljenek az ujjlenyomataim, majd a Rainmakers és Ramones közé tetted a
lemezg yűjteményben, ahová Rakel betűrendben illik. Meg kerested a
slusszkulcsomat. A lépcsőn lefelé összefutottál Gulével, aki éppen hazaért a
munkából. Erre nem készültél, de üg yesen rög tönöztél. Azt mondtad, hog y
ág yba dug tál, és most hazamész. A hátsó udvarban áttettél az Amazonból az
Escortba, és felhajtottál Rakelhez. Eltartott eg y darabig , mire kiráng attál a
kocsiból. A hátadra vettél, és felcipeltél a lépcsőn. Az ajtó nem volt bezárva.
Majd a vértócsába fektettél Rakel mellé. Eltakarítottad a nyomaidat, aztán
kimásztál a pinceablakon. A pinceablakot természetesen nem lehet kívülről
bereteszelni. Te azonban erre is g ondoltál. Úg y sejtem, g yalog mentél haza.
Le a Holmenkollveienen. Talán vég ig a Sørkedalsveienen Majorstuáig .
Elkerülted a térfig yelő kamerákat, nem taxiztál, mert akkor bankkártyával
kellett volna fizetned, mindenre g ondod volt, ami visszanyomozható. Aztán
már csak várnod kellett. A kezed üg yében tartottad az adó-vevő készüléket,
fig yelted a rádiókommunikációt. Ezért érhettél elsőként a helyszínre, amikor
bejelentették, hog y eg y halott nőt találtak Rakel lakcímén, annak ellenére
hog y apaság i szabadság on vag y. És átvetted az irányítást. Vállaltad, hog y
körbejárod a házat, ellenőrzöd a lehetség es menekülési útvonalakat, amire a
többiek nem g ondoltak, mivel a bejárat ajtó nyitva volt, amikor Rakelt
meg találták. Lementél a pincébe, bereteszelted az ablakot, a látszat kedvéért
a padlásra is felmentél, majd vissza a földszintre, és közölted, hog y mindent
zárva találtál. Van idáig bármi ellenvetésed?
Bjørn Holm nem válaszolt. Összeroskadva ült, és üveg es szemmel bámult
Harryra, de úg y tűnt, nem képes fókuszálni.
– Azt hitted, céleg yenesben vag y. Hog y vég hez vitted a tökéletes
bűncselekményt. Senki sem állíthatja, hog y nem voltak meg hozzá a
feltételek. Természetesen volt eg y kedvezőtlen fordulat, amikor rájöttél,
hog y az ag yam elfojtotta a tényt, hog y Rakelnél ébredtem. Elfojtotta az
abbéli meg g yőződésemet, hog y én öltem meg , hiszen az ajtó belülről volt
bezárva. Nem emlékeztem rá, hog y eltakarítottam mag am után a nyomokat,
leszedtem a fáról a vadkamerát, és kivettem belőle a memóriakártyát.
Semmire sem emlékeztem. De ez nem mentett volna meg . Hiszen a
biztonság kedvéért elrejtetted a lakásomban a g yilkos feg yvert. Hog y ha nem
látnám be a bűnösség emet, és nem büntetném meg mag amat kellőképpen,
ha meg úsznám a dolg ot, akkor még mindig g ondoskodhass róla, hog y a
rendőrség házkutatást tartson nálam, és meg találja a kést. Amikor rájöttél,
hog y nem emlékszem semmire, g ondoskodtál róla, hog y én mag am találjam
meg a kést a lemezek között. Azt akartad, hog y én kínozzam meg saját
mag amat. Ezért ajándékoztál meg eg y új lemezzel. Nag yon jól tudtad, hová
fog om tenni a g yűjteményemben, mert ismered a rendszeremet. A Ramones
Road to Ruinja pontosan azt jelentette számomra, amit a címe íg ér: utat a
pusztulásba. Az a g yanúm, hog y nem leltél perverz örömet abban, hog y a
temetésen adtad át, de… – Harry meg vonta a vállát. – Ezt tetted. És
meg találtam a kést. És elkezdtem emlékezni.
 Bjørn kinyitotta a száját, majd becsukta.
– De aztán adódott eg y kis bökkenő – folytatta Harry. – Meg találtam a
vadkamera memóriakártyáját. Rájöttél, mekkora veszély fenyeg et:
azonosíthatnak és leleplezhetnek. Meg kérdezted, készítettem-e másolatot a
felvételekről, majd azt mondtad, bízzam rád a memóriakártyát. Azt hittem,
azért kérdezed, mert könnyebb lenne Dropboxon keresztül elküldeni. De csak
meg akartál bizonyosodni róla, hog y meg kaptad az eg yetlen eredeti
példányt, és meg semmisítheted, vag y módosíthatod a felvételeket, ha
azonosítható lennél rajtuk. Amikor meg könnyebbülve láttad, hog y a
felvételek nem sok mindent árulnak el, továbbküldted a memóriakártyát a
3D-s szakértőnek, de anélkül hog y a saját nevedet belekeverted volna. Utólag
már könnyű okosnak lenni: fel kellett volna tennem mag amnak a kérdést,
miért nem mondtad eg yszerűen, hog y küldjem el a pasasnak a felvételeket.
Harry a pisztolyra nézett. Bjørn mutatóujja nem a ravaszon pihent, hanem
a ravasz körüli sátorvason, mintha nem akarná tönkretenni az esetleg es
ujjlenyomatokat.
– Van nálad… – Bjørn hang ja csaknem álmosnak tűnt, mintha vatta lett
volna a szájában. – Van nálad hang felvevő vag y valami?
Harry meg rázta a fejét.
– Nem számít – mondta Bjørn, és beletörődőn elmosolyodott. – Hog yan…
Hog yan jöttél rá?
– Annak köszönhetően, ami mindig is közös volt bennünk, Bjørn. A zene
seg ített.
– A zene?
– Közvetlenül azelőtt történt, hog y a kamionba hajtottam volna. Amikor
bekapcsoltam a rádiót, és meg hallottam Hank Williamst meg a heg edűket. A
rádiónak hard rockot kellett volna játszania. Valaki csatornát váltott. Valaki
más használta a kocsimat. És a folyóban még valami az eszembe jutott: volt
valami az üléssel. Csak akkor jöttem rá, mi, amikor felértem Bohr hüttéjébe.
Már akkor is éreztem, hog y valami nincs rendben, amikor Rakel halála után
először ültem be az autóba, mert fel akartam hajtani Nordstrandra a
bunkerekhez. Még bele is haraptam a titánujjamba. Néha ezt csinálom,
amikor motoszkál valami az emlékezetem mélyén, de eg yszerűen nem
sikerül felszínre hoznom. Most már tudom, hog y a háttámla volt. Amikor
beültem a kocsiba, be kellett állítanom a háttámlát. Amikor még Rakellel
közösen használtuk az autót, előfordult, hog y hátrébb kellett tolnom az ülést.
De akkor már csak én vezettem a kocsit. És ki vezet úg y, hog y szinte fekszik
az ülésben?
Bjørn nem válaszolt. A semmibe révedt, mintha arra fig yelne, ami a fejében
zajlik.

Bjørn Holm Harryt nézte, és látta, hog y mozog a szája. Felismerte a szavakat,
de nem úg y működtek, ahog y kellett volna. Olyan érzés volt, mintha részeg
lenne, eg y filmet nézne, vag y víz alatt volna. Ig en, ez történik, ez a valóság ,
de van eg y szűrő előtte. Olyan, mintha semmi köze nem lenne ehhez az
eg észhez. Már nem.
Azóta tudta, hog y meg hallotta a halott Harry hang ját a telefonban. Hog y
lelepleződött. És meg könnyebbült. Ig en, meg könnyebbült. Mert ha Harrynak
felért eg y kínzással azt hinni, hog y meg ölte Rakelt, akkor amit Bjørn átélt, az
mag a volt a pokol. Mert ő nemcsak hitte, hanem tudta, hog y meg ölte Rakelt.
És a g yilkosság minden eg yes részletére emlékezett, minden eg yes
másodpercben átélte, szünet nélkül, olyan volt, mint eg y monotonon
dübörg ő basszusdob a halántékán. És minden rohadt ütés ug yanazt a
rettenetet mondta: nem, ez nem álom, valóban megtettem! Meg tettem, amiről
álmodtam, amit terveztem, ami meg g yőződésem szerint valamilyen módon
újjáteremti az eg yensúlyt eg y olyan világ ban, amely kicsúszott a kezemből.
Meg ölni azt, akit Harry Hole mindennél jobban szeret, ahog y Harry is
meg ölte, elpusztította az eg yetlen dolg ot, ami kedves volt Bjørnnek.
Bjørn természetesen tudta, hog y Katrine vonzódik Harryhoz, ez a tény
eg yetlen közvetlen munkatárs fig yelmét sem kerülte el. Katrine nem
tag adta, de azt állította, hog y sosem voltak eg yütt, még csak meg sem
csókolták eg ymás. És Bjørn hitt neki. Mert jóhiszemű volt? Talán. De sokkal
inkább azért, mert hinni akart. Bármi történt is a múltban, Katrine most
Bjørn mellett volt. Leg alábbis úg y hitte.
Mikor fog ott először g yanút?
Amikor azt javasolta Katrinének, hog y Harry leg yen a g yerek keresztapja,
és Katrine g ondolkodás nélkül elutasította az ötletet? Nem tudott jobb
indokot mondani, mint hog y Harry labilis, és ő nem akarja, hog y bármiféle
felelősség et vállaljon a kis Gert nevelésében. Mintha a keresztszülői szerep
nem csak a szülők g esztusa lenne eg y barát vag y rokon felé. Katrinének alig
voltak rokonai, Harry pedig a kevés közös barátaik eg yike volt.
 Harry és Rakel elment a keresztelőre. Harry úg y viselkedett, mint
általában, eg y sarokban állt, elutasítóan üdvözölte azokat, akik odamentek
hozzá, rendszeres időközönként az órájára meg a lelkesen társalg ó Rakelre
nézett, és félóránként szólt Bjørnnek, hog y kimeg y rág yújtani. Bjørn
g yanúját Rakel erősítette meg . Látta, hog y a nő arca meg rándul, amikor
meg pillantja a g yereket, hallotta az enyhe remeg ést a hang jában, amikor
kötelesség tudóan közölte a szülőkkel, milyen csodálatos a kicsi. És vég ül, de
nem utolsósorban látta az elkínzott arcát, amikor Katrine odaadta neki a
babát, mert valami dolg a akadt. Nézte, ahog y Rakel hátat fordít Harrynak,
hog y az ne láthassa sem az ő, sem a kicsi arcát.
Három héttel később Bjørn meg is bizonyosodott róla.
Eg y eg yszerű fültisztító pálcikával nyálmintát vett a baba szájából.
Elküldte az Ig azság üg yi Orvostani Intézetbe. Nem határozta meg , milyen
üg yről van szó, csak eg y DNS-tesztet kért, amely az apaság i tesztekre
vonatkozó szokásos titoktartási kötelezettség alá esett. A Bűnüg yi Technikai
Intézet irodájában ülve nézte meg az eredményt, amelyből meg tudta, hog y
nem ő Gert apja. De az új, román kollég anő, akivel beszélt, azt mondta, hog y
eg yezést találtak másvalakivel, aki szintén szerepel a nyilvántartásban. Az
apa Harry Hole.
Rakel tudta. Katrine természetesen tudta. Harry is. Vag y lehet, hog y Harry
nem. Vég tére is nem valami jó színész. Csak eg y áruló. Eg y hamis barát.
Hárman eg y ellen. És a három közül Bjørn csak eg yvalaki nélkül nem
tudott volna élni. Katrine nélkül.
Katrine tudna nélküle élni?
Persze hog y tudna.
Mert ki ő? Eg y sápadt, telt, kedves bűnüg yi technikus, aki kissé túl sokat
tud a zenéről és a filmekről, és néhány év múlva eg y sápadt, túlsúlyos,
kedves bűnüg yi technikus lesz, aki eg y kicsivel még többet tud a zenéről és a
filmekről. Aki eg yszer csak g olfsapkára cserélte a rasztasapkát, és
flaneling eket vásárolt. Aki meg volt g yőződve róla, hog y ez eg yéni választás
kérdése, olyasmi, ami elmond valamit a személyes fejlődéséről és az önállóan
meg szerzett tudásáról, hiszen mind eg yediek vag yunk. Eg észen addig íg y
hitte, amíg körül nem nézett eg y Bon Iver-koncerten, és meg nem
pillantotta önmag a ezer meg ezer mását, és rá nem jött, hog y eg y
csoporthoz tartozik, ráadásul olyan emberek csoportjához, akik – leg alábbis
elméletben – mindennél jobban meg vetik azt, ami eg y csoporthoz tartozással
jár. Hipszter volt.
És hipszterként meg vetette a hipsztereket, különösen a férfiakat. Volt
valami puhány férfiatlanság a természetesség , az eredetiség , a hitelesség
utáni naiv és idealista törekvésükben. Főleg azoknál a hipszter férfiaknál,
akik úg y akartak kinézni, mint eg y favág ó, hüttében éltek, mag uk lőtték és
termesztették a táplálékukat, ug yanakkor nem voltak mások, mint túlféltett
kölykök, akik jog osan érezték úg y, hog y a modern élet meg fosztotta őket
minden férfiasság uktól, és a tehetetlenség érzésével töltötte el őket. Bjørn
g yanúja eg y karácsonyi bulin nyert meg erősítést, amelyet odahaza, Totenben
tartottak a rég i osztálytársakkal. Amikor Endre, az iskolaig azg ató jóképű fia,
aki szociológ iát tanult Bostonban, tipikus hipszterlúzernek nevezte. Endre
mosolyog va hátrasimította fekete haját, és eg y bizonyos Mark Greifet idézett,
aki a The New York Timesban meg jelent cikkében azt írta, hog y a hipszterek a
társadalmi előrelépésük és karrierjük hiányát kompenzálják a kulturális
felsőbbrendűség re való törekvéssel.
– Például itt vag y nekünk, te, Bjørn. A harmincas évei közepén járó
köztisztviselő, aki ug yanabban az állásban és beosztásban van, mint tíz éve,
és azt hiszi, hog y elég , ha meg növeszti a haját, meg az Üdvhadsereg től vett,
használt ruhákat hordja, és máris a fiatalabb, rövid hajú, hetero kollég ái fölé
emelkedik, akik évekkel ezelőtt mag uk mög ött hag yták a munkahelyi
rang létrán.
Endre eg yetlen hosszú mondatban, leveg ővétel nélkül mondta ezt, Bjørn
pedig vég ig hallg atta, és elg ondolkodott: ig az ez, tényleg ez határoz meg
eng em? Tényleg ez akartam lenni, amikor parasztfiúként elmenekültem
Toten szántóföldjeiről? Eg y feminin, harcos konformista, eg y vesztes? Eg y
sikertelen, lekörözött rendőr, aki eg y imázs kialakításával próbálkozik
ellenlépésként? Aki arra használta a g yökereit – veteránautó, Elvis és a rég i
countryhősök, ötvenes évekbeli frizura, kíg yóbőrcsizma és tájszólás –, hog y
visszanyúljon valami valódihoz, valami földközelihez, de közben épp oly
kevéssé őszinte, mint az a nyug at-oslói politikus, aki a g yárakban tartott
választási beszéde közben leveszi a nyakkendőjét, felhajtja az ing ujját, és a
leg jobb tudása szerint próbálja utánozni a kelet-oslóiak jelleg zetes beszédét?
Talán íg y van. Vag y ha ez nem is a teljes ig azság , leg alább eg y része
annak. De meg határozza ez őt? Nem. Nem jobban, mint a vörös haja. Ami
meg határozza, az az, hog y átkozottul jó bűnüg yi technikus. És még eg y
dolog .
 – Lehet, hog y ig azad van – válaszolta Bjørn, amikor Endre léleg zetet vett. –
Lehet, hog y szánalmas vesztes vag yok. De kedves vag yok az emberekhez. Te
viszont nem vag y az.
– A csudába is, Bjørn, meg sértődtél? – hahotázott Endre, barátian
vig asztaló mozdulattal Bjørn vállára tette a kezét, és mag ától értetődő
cinkoság g al a körülöttük állókra mosolyg ott, mintha ez eg y játék lenne,
amelyben mindannyian részt vesznek, Bjørn azonban nem érti a
játékszabályokat.
Bjørn valóban eg g yel több pohárral ivott a nosztalg ikus okokból felszolg ált
házi pálinkából, ezért akkor és ott eg y pillanatra meg érezte, mi mindenre
lenne képes. Eg yetlen ökölcsapással le tudná törölni a cinkos vig yort Endre
képéről. Be tudná törni az orrát, és láthatná a félelmet a szemében. Bjørn
sosem verekedett g yerekkorában. Soha. Íg y nem is tudott róla semmit, amíg
el nem kezdte a rendőrtiszti főiskolát, ahol meg tanult ezt-azt a közelharcról.
Például hog y eg y verekedés meg nyerésének leg biztosabb módja, ha elsőként
és maximális ag resszióval üt az ember. Hog y tízből kilenc esetben akkor és
ott vég et is ér a küzdelem. Tudta és akarta, de vajon képes rá? Milyen mag as
lehet az ing erküszöbe, ha az erőszak alkalmazásáról van szó? Fog alma sem
volt, eg yszerűen soha nem került olyan helyzetbe, amelyben az erőszak tűnt
meg felelőnek a probléma meg oldására. Ahog y most sem. Endre nem
bántotta fizikailag , és a verekedés csak botrányt és eg y esetleg es feljelentést
vont volna mag a után. Akkor meg miért vág yott rá annyira, hog y az öklén
érezze Endre arcát, hallja a csontja tompa puffanását a húson, lássa az
ellenfele orrán kifröccsenő vért, arcán a félelmet?
Amikor Bjørn aznap este lefeküdt a rég i g yerekszobájában, nem tudott
elaludni. Miért nem tett semmit? Miért válaszolta nevetg élve, hog y „dehog y
sértődtem meg ”, várta ki, hog y Endre leveg ye a kezét a válláról, mormog ott
valamit eg y újabb italról, keresett más beszélg etőtársakat, és hag yta ott
kisvártatva a bulit? Ez lett volna a meg felelő alkalom. A házi pálinka remek
mentség lett volna, hiszen Totenben szemet hunynak a bulikban kirobbant
csetepaték felett. És meg állt volna a dolog eg y ütés után, Endre sem volt az a
verekedős alkat. Ha meg még is felveszi a kesztyűt, mindenki Bjørnt biztatta
volna. Mert Endre mindig is eg y szarházi volt, Bjørnt pedig mindig is
szerették. Nem mintha ez sokat seg ített volna rajta g yerek- és
kamaszkorában.
Kilencedik osztályban Bjørn vég re meg emberelte mag át, és meg kérdezte
Britát, elmeg y-e vele a skreai falusi moziba. A mozi vezetője meg tette azt a
szenzációs lépést, hog y bemutatta A dal ugyanaz marad című Led Zeppelin-
koncertfilmet, ig az, majdnem tizenöt évvel a készítése után, Bjørnt azonban
ez nem zavarta. Meg kereste Britát, akire a lányvécé mög ött bukkant rá. Ott
sírt, és hüppög ve elmesélte Bjørnnek, hog y a hétvég én eng edett Endrének,
és lefeküdt vele. A nag yszünetben viszont a leg jobb barátnője bizalmasan
bevallotta neki, hog y összejöttek Endrével. Bjørn meg vig asztalta, amennyire
csak telt tőle, és minden különösebb átmenet nélkül meg hívta moziba. A
lány szemmel láthatólag furcsállta, és meg kérdezte, nem hallotta-e, amit az
imént mondott. Bjørn azt felelte, hog y hallotta, de nag yon kedveli mind
Britát, mind pedig a Led Zeppelint. A lány először felhorkant, és odavetett
eg y nemet, majd láthatóan támadt eg y ötlete, és azt mondta, hog y szívesen
elmeg y vele. Amikor leültek a nézőtéren, kiderült, hog y Brita a leg jobb
barátnőjét és Endrét is elhívta. Brita meg csókolta Bjørnt a film alatt, először
a Dazed and Confused, aztán a Stairway to Heaven közben, vég ül pedig Jimmy
Pag e g itárszólójának közepén. És ez jócskán meg emelte Bjørn ázsióját. De
amikor újra kettesben maradtak, és Bjørn hazakísérte a lányt, Brita már nem
akart csókolózni, és eg y kurta „jó éjszakát” után eg yenesen bement a házba.
Eg y héttel később Endre szakított a leg jobb barátnővel, és Britával kezdett
járni.
Bjørn persze mag ával cipelte ezeket a sérelmeket. Az árulást, amelyet
látnia kellett volna, az ütést, amely nem történt meg . És az elmaradt ütés
bizonyos módon alátámasztotta Endre állításait: az eg yetlen, ami felülmúlja
a szég yent, hog y nem vag y férfi, az attól való félelem, hog y férfi leg yél.
Vajon ott kezdődött minden, ami idáig vezetett? Van ok-okozati
összefüg g és a dolg ok között? Ez a fojtog ató düh az idők során halmozódott
fel benne, és csak eg y újabb meg aláztatásra volt szükség ahhoz, hog y
elszabaduljon? A g yilkosság voltaképpen az az ütés volt, amelyet soha nem
sikerült bevinnie Endrének?
A meg aláztatás. Olyan, mint eg y ing a. Minél büszkébb volt, amiért apa
lett, annál nag yobb volt a meg aláztatás, amikor rájött, hog y a g yerek nem az
övé. Mert büszke volt, amikor a szülei és a két nővére örömtől rag yog ó arccal
meg látog atták őket a kórházban. A nővérei nag ynénik lettek, a szülei
nag yszülők. Nem mintha addig nem lettek volna azok, Bjørn volt a
leg fiatalabb a családban, de akkor is. Csak most értette meg , hog y nem
voltak biztosak benne, meg történik-e ez valaha. Olyan ag g leg ényéletet élt,
ami nem íg ért sok jót, mondta az anyja. És imádták Katrinét. Ig az, az első
toteni látog atásukkor kissé feszélyezett volt a hang ulat, ahog y Katrine nyílt,
közvetlen, bőbeszédű, berg eni stílusa találkozott a toteniek jóval
nehézkesebb, szűkszavúbb és visszafog ottabb mag atartásával. Katrine és
Bjørn szülei azonban előzékenyek és alkalmazkodók voltak, és az első
karácsonyi vacsorán, amikor Katrine kiöltözve lejött a lépcsőn, az édesanyja
oldalba bökte Bjørnt, és elismeréssel veg yes meg lepetéssel bámult rá. Olyan
pillantással, amely ezt kérdezte: neked meg hog y sikerült eg y ilyen nőt
felszedned?
Ig en, Bjørn büszke volt. Túlság osan büszke. Lehet, hog y Katrine is
észrevette. És ez a büszkeség , amelyet olyan nehéz volt elrejteni, vég ül talán
arra késztette a nőt, hog y ő is felteg ye mag ának a kérdést: neki meg hog y
sikerült ezt a pasast felszednie? És elhag yta Bjørnt. Bjørn akkor nem íg y
fog almazott, g ondolkodási időnek tekintette, hullámvölg ynek, átmeneti
menekülésnek a klausztrofóbiából. Bármi más kibírhatatlan lett volt. És
Katrine vég ül visszatért hozzá. Néhány hét, talán két hónap múlva – nem
ig azán tudta, elfojtotta az emlékeket –, mindenesetre közvetlenül azután,
hog y azt hitték, meg oldották a Vámpirista-üg yet. Katrine azonnal teherbe
esett. Mintha valamiféle szexuális hibernációból tért volna mag ához. Bjørn
pedig úg y vélte, még sem volt akkora hülyeség ez a szünet. Az embereknek
néha talán külön kell lenniük, hog y felismerjék, mit jelentenek eg ymásnak. A
viszontlátás örömében eg y g yermek fog ant. Bjørn íg y látta. És a g yermek,
akit trófeaként hordott körbe Totenben, a családban, a barátok és eg yre
távolabbi rokonok között, a férfiasság a bizonyítéka volt azok számára, akik
kételkedtek. Idiótaság volt, de mindenki meg érdemli, hog y eg yszer-kétszer
idióta lehessen az életben.
És aztán: a meg aláztatás.
Eg yszerűen elviselhetetlen volt. Olyan, mint felszállni vag y leszállni eg y
repülőg éppel, amikor a fül- és orrjárataiban nem tud kieg yenlítődni a
nyomás, és ő biztos benne, hog y szét fog robbanni a feje. Félig -meddig
kívánta is, hog y szétrobbanjon. Bármi, csak meg szabaduljon a fájdalomtól.
De az még akkor is tud erősödni, amikor már azt hiszed, hog y elérte a
csúcspontját. És meg őrülsz. Kész lennél kiug rani a repülőg épből vag y fejbe
lőni mag ad. Eg y számtanpélda, amelyben csak eg y állandó van: a fájdalom.
És a halál az eg yetlen felszabadító meg oldás. A te halálod, más halála.
Zavarodottság ában azt hitte, hog y a fájdalma – akárcsak a nyomáskülönbség
– kieg yenlíthető másvalaki fájdalmával. Harryéval.
Tévedett.
Rakelt meg ölni könnyebb volt, mint hitte. Talán azért, mert olyan
g ondosan meg tervezte a g yakorlati részét, az eg yes fázisokat. Gondolatban
újra és újra vég ig ment az eg észen, íg y amikor már tényleg ott volt, és
valóban meg kellett tennie, bizonyos értelemben olyan érzés volt, mintha
még mindig csak g ondolatban csinálná, és kívülről fig yelné az eg észet.
Ahog y Harry mondta, a Holmenkollveienen ment le, de nem Sørkedalsveien
felé. A Stasjonsveienen ug yanis balra fordult, majd a Bjørnveienen haladt
tovább, le a kis utcákon, ahol eg y g yalog os kevésbé szembetűnő. Az első
éjszaka jól aludt, még Gert sem ébresztette fel, aki Katrine szerint hajnali öt
órától üvöltött. Valószínűleg nag yon kimerült volt. A második este már nem
aludt olyan jól. De csak hétfőn kezdte felfog ni, mit tett, amikor meg látta
Harryt a helyszínen. Olyan volt, mintha eg y láng okban álló templomot
nézne. A láng oló Fantoft-templomról készült 1992-es felvételek jutottak
eszébe. A fatemplomot eg y sátánista g yújtotta fel reg g el hatkor, a hatodik
hónap hatodik napján. A katasztrófákban g yakran van valami szép, ami miatt
az ember nem bírja levenni róluk a szemét. Apránként, ahog y a falak és a tető
leég , feltárul a templom váza, a tulajdonképpeni formája és valója,
csupaszon, őszintén. Ug yanez történt Harryval a következő napokban. Bjørn
pedig nem tudta levenni róla a szemét. Harry a valódi, nyomorúság os énjére
meztelenedett le. Bjørnből pedig piromániás lett, akit lenyűg öz a saját
pusztítása. Ug yanakkor amit látott, őt is g yötörte. Ő is láng olt. Vajon a
kezdetektől tudta, hog y ez fog történni? Tudatosan loccsantotta mag ára a
benzin maradékát, és állt olyan közel Harryhoz, hog y ő is tüzet fog jon? Vag y
azt hitte, hog y miután Harry és Rakel eltűnik, ő tovább él majd, óvja a
családját, és újra teljes eg ész lesz?
Teljes eg ész.
A Fantoft-fatemplomot újjáépítették. Meg lehetett csinálni. Bjørn akadozó
léleg zetet vett.
– Tisztában vag y vele, Harry, hog y ez az eg ész csak fantazmag ória? Eg y
rádiócsatorna és a hátradöntött ülés. Ez minden, ami a kezedben van. Bárki
bedrog ozhatott, de az sem kizárt, hog y te mag ad tetted. Az ég világ on
semmi bizonyítékod nincsen.
– Biztos vag y benne? Mi a helyzet a házaspárral, akik eg y férfit láttak lefelé
g yalog olni a Holmenkollveienen háromneg yed tizenkettőkor?
 Bjørn meg rázta a fejét.
– Nem tudtak használható személyleírást adni. És attól sem fog nak jobban
emlékezni, ha képeket mutog atnak nekik rólam, mert a férfi, akit láttak,
álszakállt és szarukeretes szemüveg et viselt, ráadásul sántított.
– Hm. Jól van.
– Jól van?
Harry lassan bólintott.
– Ha biztos vag y benne, hog y nem hag ytál nyomot mag ad után, akkor jól
van.
– Ezt meg hog y érted?
– Nem kell mindenkinek tudnia.
Bjørn Harryra meredt. Nem látott diadalmas csillog ást a szemében.
Nyomát sem látta benne g yűlöletnek az iránt az ember iránt, aki meg ölte a
szerelmét. A fénylő szempár mindössze fájdalmat tükrözött. Meztelenség et.
Valamit, ami az eg yüttérzésre hasonlított.
Bjørn lenézett a pisztolyra, amelyet Harrytól kapott. Most már értette.
Ők tudni fog ják. Harry. Katrine. Ez elég . Elég ahhoz, hog y ellehetetlenítse a
folytatást. De ha ennyiben marad a dolog , ha Bjørn itt meg álljt parancsol, a
többiek nem fog nak meg tudni semmit. A kollég ák. A családja és a toteni
barátai. És ami a leg fontosabb: a kisfiú sem fog ja meg tudni.
Bjørn nyelt eg yet.
– Meg íg éred?
– Meg íg érem – válaszolta Harry.
Bjørn bólintott. Szinte elmosolyodott a g ondolatra, hog y vég re meg kapja
azt, amit szeretett volna. Szét fog robbanni a feje.
– Most meg yek – mondta Harry.
Bjørn a hátsó ülés felé biccentett.
– Mag addal… Mag addal viszed a kicsit? A tiéd.
– Ő Katrinéé és a tiéd – mondta Harry. – De ig en, tudom, hog y én vag yok
az apja. És hog y senki sem tud róla, akinek nincs titoktartási kötelezettség e.
És ez íg y is marad.
Bjørn előrenézett.
Volt eg y szép hely Totenben. Eg y domb, ahol a szántóföldek olyanok voltak
a tavaszi holdfényben, akár a hullámzó aranysárg a teng er. Ahol eg y
jog osítvánnyal rendelkező fiatalember meg csókolhatott eg y lányt az
autójában. Vag y sírástól elszoruló torokkal erről álmodozhatott mag ányosan.
 – Ha senki sem tudja, akkor te hog yan jöttél rá? – kérdezte Bjørn, anélkül
hog y érdekelte volna a válasz. Csak még néhány másodpercig késleltetni
akarta az indulást.
– Színtiszta dedukció – felelte Harry.
– Hát persze – mosolyodott el Bjørn Holm fáradtan.

Harry kiszállt az autóból, és kivette a g yerekülést hátulról. Lenézett a mit

sem sejtő, alvó g yerek arcára. Mindaz, amit nem tudunk. Mindaz, amitől
meg kíméljük mag unkat. A rövidke kérdés, amely kicsúszott Alexandra
száján azon az estén, amelyen meg kérte Harryt, hog y használjon óvszert.
Csak nem újra apa szeretnél lenni?
Újra apa? Alexandra pontosan tudta, hog y Oleg nem a vér szerinti fia.
Újra apa? De valami mást is tudott, amit Harry nem.
Újra apa. Eg y elszólás. A nyolcvanas években Daniel Weg ner pszichológ us
úg y g ondolta, a tudattalanunk folyamatosan vig yáz arra, hog y ne áruljuk el
a titkainkat. Ám amikor a titok meg jelenik a tudattalanban, az informálja az
ag y tudatos részét, és arra kényszeríti az embert, hog y g ondolkozzon rajta.
És onnantól kezdve csak idő kérdése, mikor csúszik ki az ig azság eg y elszólás
formájában.
Újra apa. Alexandra összevetette a Bjørn által beküldött fültisztító pálcikán
található mintát az adatbázissal. Amelyben valamennyi rendőr DNS-profilja
meg található, akik ki szoktak vonulni a helyszínekre, íg y nem okoz zavart,
ha óvatlanság ból otthag yják a DNS-üket. Ezért aztán nemcsak Bjørn profilja
állt Alexandra rendelkezésére, hog y kizárja az apaság át, de azt is látta, hog y
két másik profillal viszont van eg yezés: Katrine Brattéval és Harry Holééval.
Ez volt a titok, amelyet Alexandra a titoktartási kötelezettség értelmében a
meg bízó Bjørn Holm kivételével senki másnak nem mondhatott el.
Azon az éjszakán, amelyen Harry lefeküdt – vag y leg alábbis valamiféle
afférba bonyolódott – Katrine Bratt-tal, annyira részeg volt, hog y utólag nem
emlékezett rá. Azaz emlékezett valamire, de azt hitte, csak álmodta. Ám
aztán g yanakodni kezdett, amikor észrevette, hog y Katrine kerüli. És Gunnar
Hag ent kérték fel a kisfiú keresztapjának, holott Harry nyilvánvalóan sokkal
közelebbi barátja volt mind Katrinének, mind pedig Bjørnnek. Nem zárhatta
ki, hog y aznap este történt valami, ami meg mérg ezte a kapcsolatát
Katrinével. Ahog y Rakellel is meg mérg ezte a kapcsolatát, amikor a nő a
keresztelő után, közvetlenül karácsony előtt a feje tetejére állította Harry
életét azzal, hog y nekiszeg ezte a kérdést, lefeküdt-e Katrinével az elmúlt
évben. Neki pedig nem volt annyi esze, hog y hazudjon.
Harry emlékezett rá, milyen zavarodott és tanácstalan volt, miután Rakel
kidobta, és ott ült eg y szállodai szobában eg y táskával, amelyben néhány
ruha és némi tisztálkodószer volt. Vég ül is Rakellel felnőtt emberek voltak,
akik reális elvárásokat támasztottak eg ymással szemben, és minden
hibájukkal meg különcség ükkel eg yütt szerették eg ymást. Tényleg jól
meg voltak. Akkor miért dobott Rakel mindent a kukába eg yetlen ballépés
miatt, amelynek, alig hog y meg történt, már vég e is volt, és amely eg yikük
jövőjére nézve sem bírt következményekkel? Ismerte Rakelt, és ennek nem
volt semmi értelme.
Harry csak most jött rá arra, amit Rakel azonnal meg értett, de nem
mag yarázott el neki. Annak az éjszakának ig enis voltak következményei.
Katrine g yereke Harrytól volt, és nem Bjørntől. Vajon Rakel mikor fog ott
g yanút? Talán a keresztelőn, amikor meg látta a g yereket. De miért nem
mondta el neki, miért tartotta meg mag ának? Eg yszerű. Mert az ig azság
senkit sem szolg ált volna, csak még többeket tett volna tönkre, mint eddig :
például Rakelt. De Rakel nem tudott ezzel eg yütt élni. Hog y a férfinak, akivel
meg osztotta az életét és az ág yát, akitől azonban nem született g yereke, van
eg y fia. Aki közöttük él, akivel kapcsolatban állnak.
A mag vető. Az elmúlt huszonnég y órában Harry fejében Svein Finne azon
szavai visszhang oztak, amelyeket a katolikus templom előtt rög zített
felvételen mondott. Mert én vagyok a magvető. Nem. Harry volt a mag vető.
Bjørn elfordította a slusszkulcsot, és g épiesen bekapcsolta a rádiót. A
motor beindult, és jóindulatúan berreg ett alapjáraton. Harry a nyitott
oldalablakon át Rickie Lee Jones és Lyle Lovett hang ját hallotta, akik a North
Dakota című számot énekelték. Bjørn sebesség be tette az autót, és lassan
elindult. Harry utánanézett. Bjørn után, aki képtelen volt countryzene nélkül
vezetni. Mint a g in és a tonik. Még akkor is countryt hallg atott, amikor
Harry bedrog ozva feküdt mellette az ülésen, és Rakelhez tartottak. Talán
nem olyan furcsa. Bjørnnek nag y szükség e volt társaság ra. Mert valószínűleg
soha nem érezte mag át mag ányosabbnak, mint akkor. Még most sem,
g ondolta Harry. Mert mielőtt az autó elindult volna, látta Bjørn szemében a
meg könnyebbülést.
 Ötvenedik fejezet

Johan Krohn kinyitotta a szemét. Hunyorog va az órára nézett. Öt perccel

múlt hat. Azt hitte, rosszul hallott, és éppen a másik oldalára akart fordulni,
amikor ismét meg hallotta. Valaki cseng etett.
– Ki az? – mormolta mellette Frida álomittasan.
Mag a az ördög , g ondolta Krohn, aki azért jött, hog y a jussát követelje. Bár
Finne neg yvennyolc órát adott neki, hog y üzenetet hag yjon a sírkőnél, az
pedig csak délután jár le. De ma már senki sem cseng et be csak úg y. Ha
g yilkosság történt, és azonnal védőüg yvédre volt szükség , telefonon hívták.
Ha munkahelyi krízisről volt szó, telefonon hívták. Még a szomszédok is
telefonon hívták, ha adódott valami.
– Azt hiszem, valami munkaüg y lesz – mondta Johan Krohn. – Aludj csak,
drág ám, majd én lemeg yek.
Eg y pillanatra behunyta a szemét, meg próbált nyug odtan és mélyen
léleg ezni. Nem aludt, eg ész éjszaka a sötétség be bámult, miközben az ag ya
eg yfolytában ug yanazon a kérdésen pörg ött: hog yan állíthatná meg Svein
Finnét?
És Johan Krohn, a tárg yalóterem nag y taktikusa nem találta a választ.
Ha közreműködik abban, hog y Finne meg erőszakolhassa Alisét,
bűnrészessé válik. Ami már önmag ában is rossz, mind Alise, mind a mag a
szempontjából. És ha bűnrészessé válik, még jobb kártyákat ad Finne kezébe,
amikor – és ebben eg ész biztos volt – újabb követelésekkel áll elő. Hacsak
nem sikerül valamiképp rávennie Alisét, hog y önként szexeljen Finnével. De
lehetség es ez? És ez esetben mit íg érjen a lánynak cserébe? Nem, nem, ez eg y
lehetetlen g ondolat, épp olyan lehetetlen, mint az, amit Frida javasolt
spontán módon, amikor fiktív esetként vázolta fel neki a problémát: fizessen
meg eg y bérg yilkost, hog y intézze el Finnét!
Inkább vallja be a bűnét Fridának? Vallomás. Ig azság . Vezeklés. A g ondolat
felszabadítónak tűnt. De csak mint a rövid, enyhet adó fuvallatok a tűző nap
alatt eg y sivatag ban, amelyet a reménytelenség összefüg g ő horizontja
határol. Tudta, hog y Frida elhag yná. Az iroda, a g yőzelmek a
tárg yalóteremben, az újság ok főcímei, a hírnév, a csodálat, a partik, a nők, az
ajánlatok, a pokolba mindennel! Frida és a g yerekek, csak ők vannak neki,
mindig is ők voltak. És akkor Frida eg yedülálló lenne, már nem tartozna
hozzá, és Svein Finne talán nem arra célozg atott, hog y ha a feleség e szabad
préda lesz, meg szerzi? Ha innen nézi az ember, nem eg yértelműen az az
erkölcsi kötelesség e, hog y eg yedül cipelje a nehéz titkot, és teg yen róla,
hog y Frida ne hag yja el? A feleség e biztonság a érdekében. Ami meg int csak
azt jelenti, hog y Finne kezére kell játszania Alisét, de akkor Finne a
következő alkalommal… Á, ez eg y átkozott g ordiuszi csomó! Kardra lenne
szükség e. Neki azonban nincs kardja, csak tolla és hablatyoló szája.
Kidug ta a lábát az ág yból, és belelépett a papucsába.
– Mindjárt jövök – mondta.
Leg alább annyira mag ának, mint Fridának.
Lement a lépcsőn, és a tölg yfa ajtó felé indult a folyosón.
Tudta, hog y amint kinyitja, eg yértelmű választ kell adnia Finnének.
Nemet mondok, g ondolta Johan Krohn. Ő pedig lelő. Rendben.
De aztán rájött, hog y Finne kést használ, és rög tön meg bánta a döntését.
Kést.
Finne felvág ta az áldozatait.
Ezenkívül nem meg ölte, csak meg sebesítette őket. Mint a taposóakna.
Súlyos sérülést okozott nekik, amellyel halálukig eg yütt kellett élniük. Akkor
is élniük kellett, ha szívesebben választották volna a halált. Az erkélyen Finne
bevallotta, hog y meg erőszakolt eg y fiatal husebyi lányt. A püspök lányát.
Lehet, hog y ezzel Krohn g yerekeit akarta meg fenyeg etni? Finne semmit sem
kockáztatott az erőszak bevallásával. Nemcsak azért, mert Krohn az üg yvédje
volt, hanem azért sem, mert az üg y minden bizonnyal elévült. Krohn nem
emlékezett ilyen nemierőszak-esetre, Bohr püspökre viszont ig en, akiről azt
mondták, hog y belehalt a bánatba, mert a lánya eg y vízesésbe ölte mag át.
Hag yja, hog y retteg ésben tartsa eg y olyan ember, aki arra tette fel az életét,
hog y meg keserítse másokét? Johan Krohnnak mindig sikerült találnia
valamiféle társadalmi-erkölcsi, szakmai vag y olykor érzelmi alapot, hog y
fog g al-körömmel harcoljon az üg yfeleiért. Most azonban feladta. Eg yszerűen
csak g yűlölte az ajtó túloldalán álló embert. Tiszta szívből azt kívánta, hog y
a kártékony, pusztító Svein Finne meg haljon, még hozzá minél hamarabb és
nem feltétlenül fájdalommentesen. Még ha ezzel őt is mag ával rántja a
szakadékba.
– Nem – motyog ta Johan Krohn mag a elé. – Nemet mondok, te rohadék.
Azzal kinyitotta az ajtót.
Eg y ideig némán bámult az előtte álló férfira, aki tetőtől talpig
vég ig mérte. Krohn érezte a csípős reg g eli leveg őt vézna, meztelen testén, és
rájött, hog y nem vette fel a hálóköntösét, mindössze eg y alsónadrág van
rajta, amelyet Fridától kapott karácsonyra, és a papucs, amellyel a g yerekek
lepték meg . Krohnnak meg kellett köszörülnie a torkát, hog y meg bírjon
szólalni.
– Harry Hole személyesen? Mag a nem…
A rendőr, ha ő volt eg yáltalán, fanyar mosollyal meg rázta a fejét.
– Halott? Nem eg észen. Viszont szükség em van eg y pokolian jó üg yvédre.
És ahog y hallottam, mag ának is elkel némi seg ítség .
NEGYEDIK RÉSZ
 Ötvenegyedik fejezet

Ebédidő volt a Statholderg aarden étteremben. Odakint az ablak előtt eg y

fiatal utcazenész lehelg ette az ujjait, hog y felmeleg edjenek, mielőtt elkezd
játszani. Mag ányos munka, g ondolta Szung -min, aki látta, ahog y a fiú
belefog , de nem hallotta, mit játszik, vag y hog y jó-e a zenéje. Mag ányos és
láthatatlan. Talán a Karl Johans g atét uraló, idősebb utcazenészek száműzték
ide szeg ényt a valószínűleg kevésbé jövedelmező Kirkeg atára.
Felnézett, amikor a pincér eg yetlen mozdulattal és eg y hang os
csattanással, amely a szélben lobog ó zászló hang jára hasonlított,
szétbontotta az összehajtog atott asztalkendőt, majd hag yta, hog y a fehér
damaszt Alexandra Sturdza ölébe hulljon.
– Ki kellett volna öltöznöm – nevetett a nő.
– Szerintem ez a ruha is nag yon eleg áns – mosolyg ott Szung -min, és
hátradőlt, hog y a pincér az ő asztalkendőjével is elvég ezhesse a műveletet.
– Ez? – Alexandra mindkét kezével a testhezálló ruhára mutatott. – Ez a
munkaruhám. Csak nem öltözködöm olyan hivatalosan, mint a kollég áim.
Mag a viszont úg y kicsípte mag át, mintha leg alábbis esküvőre készülne.
– Eg yenesen eg y temetésről jövök – mondta Szung -min, és látta, hog y
Alexandra összerezzen, mintha pofon vág ta volna.
– Hát persze – mondta halkan. – Sajnálom. Bjørn Holm, ug ye?
– Ig en. Ismerte?
– Ig en is, meg nem is. Bűnüg yi technikus volt, íg y időnként beszéltünk
telefonon. Azt mondják, öng yilkos lett.
– Ig en – bólintott Szung -min.
Ig enlő választ adott, és nem azt mondta, hog y „úg y néz ki”, mert
valójában semmi kétség sem volt. Bjørn Holm autóját eg y földút mellett
találták meg eg y kis dombon, ahonnan a toteni tanyákra nyílt kilátás, nem
messze a férfi g yerekkori otthonától. Az ajtók be voltak zárva, a kulcs a
g yújtáskapcsolóban. Néhányan furcsállták, hog y Bjørn Holm a hátsó ülésen
ülve lőtte mag át halántékon eg y pisztollyal, amelynek sorozatszámát nem
lehet lenyomozni. De az özveg y, Katrine Bratt elmag yarázta, hog y Holm
bálványa, valami Williams szintén a hátsó ülésen halt meg . Az sem volt
különösebben valószínűtlen, hog y eg y bűnüg yi technikus hozzájutott eg y
feg yverhez, amelynek nincs reg isztrált tulajdonosa. A templom tele volt
családtag okkal és kollég ákkal, mind a rendőr-főkapitányság ról, mind a
Kripostól. Bjørn Holm mindkét testületnek dolg ozott. Katrine Bratt
nyug odtnak és összeszedettnek tűnt, valójában összeszedettebbnek, mint
amikor a Norafossennél találkoztak.
Miután fig yelemre méltó hatékonyság g al felszámolta a részvétnyilvánítók
sorát, odament Szung -minhez, és azt mondta, az a hír járja, hog y a nyomozó
nem túl boldog a jelenleg i helyén. És hog y beszélniük kellene. A g yilkosság i
csoportnál üresedés van. Beletelt eg y-két pillanatba, mire Szung -min rájött,
hog y Harry Hole állásáról beszél. Azon tűnődött, kétszeresen illetlen dolog -e
a nőtől, hog y a férje temetésén munkáról tárg yal, ráadásul eg y olyan kollég a
állását ajánlja fel neki, aki továbbra is eltűntként van nyilvántartva. De
bizonyára el kellett terelnie valamivel a g ondolatait a két férfiról. Szung -min
azt válaszolta, hog y vég ig g ondolja.
– Remélem, belefér a Kripos költség vetésébe – jeg yezte meg Alexandra,
miután a pincér az asztalra tette az első fog ást, majd elmondta, hog y a
tányérjukon nyers fésűkag yló, feketeborsos majonéz, indiai zsázsa és
szójavajmártás van. – Mert az Ig azság üg yi Orvostani Intézetébe nem.
– Ó, azt hiszem, meg tudom indokolni ezt a kiadást, ha betartja, amit
telefonon íg ért.
Alexandra Sturdza teg nap este hívta fel. Minden bevezetés nélkül közölte,
hog y információi vannak a Rakel-üg yben. Állítása szerint azért Szung -mint
hívta, mert az üg y kényes természetű, és az első találkozásuk után úg y
döntött, meg bízik benne. De inkább nem telefonon intézné a dolg ot.
Szung -min azt javasolta, ebédeljenek eg yütt. És asztalt fog lalt eg y olyan
étteremben, amelyet illetően Alexandrának ig aza volt: nem ig azán fért bele a
Kripos büdzséjébe. Saját zsebből fog ja fizetni, de meg indokolta mag ának,
hog y ez észszerű befektetés, és a szakmai kapcsolatok ápolása az Ig azság üg yi
Orvostani Intézettel hasznosnak bizonyulhat, ha eg yszer valami szívesség re
lesz szükség e. Például eg y sürg ős DNS-elemzésre. Meg ilyenek. Vag y nem?
Valami azonban azt súg ta neki, hog y nem csak erről van szó. Akkor miről?
Nem volt ideje alaposan vég ig g ondolni. Szung -min az utcazenészre
pillantott, aki teljes lendülettel játszott. Az emberek közönyösen siettek el
mellette. Hank. Ezt mondta a kollég a. Hank Williams. Ha hazaér, rákeres a
Goog le-on.
– Elemeztem Harry Hole vérét, amely a g yilkosság éjszakáján viselt
nadrág ján volt – mondta Alexandra. – Rohypnolt tartalmaz.
Szung -min elszakította a pillantását az utcáról, és a nőre nézett.
– Eleg endőt ahhoz, hog y eg y felnőtt férfit nég y-öt órára kiüssön – folytatta
Alexandra. – Ezért meg néztem még eg yszer a g yilkosság időpontját, ami az
ig azság üg yi orvosszakértőnk becslése szerint valamikor éjjel tíz és hajnali
két óra közé tehető. Ez a becslés a testhőmérsékleten alapult. Vannak
azonban más jelek is, például a hullafoltok kifakulásának mértéke, ami arra
utalhat… – Feltartotta nyúlánk mutatóujját, amely lilára lakkozott körme
miatt még hosszabbnak tűnt. – És felhívnám rá a fig yelmet, hog y ez csak
találg atás… Szóval ami arra utalhat, hog y a g yilkosság korábban történt.
Szung -min emlékezett rá, hog y a múltkor nem volt kifestve a körme.
Talán erre az alkalomra lakkozta ki?
– Ezért ellenőriztettem az áramszolg áltatóval Rakel Fauke villanyóráját.
Kiderült, hog y este nyolc és éjfél között hetven kilowattal nőtt a fog yasztás.
A meg emelkedett villamosenerg ia-felhasználás arra utalhat, hog y nőtt a
hőmérséklet, és amennyiben ez történt, akkor a becsléseik szerint ez plusz öt
fokot jelent. Az ig azság üg yi orvosszakértő ez esetben a halál beálltának
időpontját este hat és hajnali kettő közé teszi.
Szung -min pislog ott. Olvasta valahol, hog y az emberi ag y csak hatvan
kilobyte információt képes feldolg ozni másodpercenként. Ha íg y nézzük, az
ag y eg y meg lepően lassú számítóg ép. Azért működik még is g yorsan, mert a
tárolt adatok rendszerezve vannak. A következtetéseink többség e emlékek,
minták előhívásának és felhasználásának köszönhető, nem pedig újabbak
kig ondolásának. Talán ezért tartott neki ilyen sokáig . Új g ondolatokra volt
szükség e. Eg észen újakra. Valahonnan a messzi távolból hallotta Alexandra
hang ját.
– Abból kiindulva, amit Ole Winter az újság okban mondott, Harry Hole este
tízig tanúkkal ig azolhatóan eg y bárban ült, ug ye?
Szung -min a rákra meredt. Az közönyösen bámult vissza rá.
– Vag yis az a kérdés, van-e valaki más a látóterükben? Valaki, akit esetleg
azért húztak ki a g yanúsítottak listájáról, mert alibije volt abban az
időintervallumban, amikor a feltételezések szerint Rakelt meg ölték. Viszont
nincs feltétlenül alibije este hat és éjjel tíz között.
– Bocsásson meg , Alexandra! – Szung -min felállt, és észrevette, hog y
meg feledkezett az asztalkendőről, amely most a padló felé vitorlázott. – Csak
maradjon, és fejezze be az ebédet. Nekem most muszáj… El kell intéznem
valamit. Lehetne, hog y majd máskor… mag a meg én…
A nő mosolyából eg yértelműen kitűnt, hog y nincs akadálya.
Szung -min távozott az asztaltól, átadta a főpincérnek a névjeg ykártyáját,
meg kérte, hog y küldje el neki a számlát, és kisietett az utcára. Az utcazenész
eg y olyan dalt játszott, amelyet Szung -min már hallott, eg y autóbalesetről,
eg y mentőautóról és Riverside-ról szólt, őt azonban sosem érdekelte ig azán a
zene. Dalok, szöveg ek, nevek – valamilyen oknál fog va nem maradtak meg a
fejében. Svein Finne kihallg atási jeg yzőkönyvéből ellenben minden eg yes
időpontra emlékezett. Fél tízkor érkezett a szülészetre. Más szóval Svein
Finnének három és fél órája volt, hog y meg g yilkolja Rakel Faukét. A
probléma az, hog y senki sem tudja, hol tartózkodik jelenleg .
Akkor meg miért rohan?
Azért rohant, mert úg y g yorsabban meg y a dolog .
De mit számít, ha g yorsabban meg y, hiszen hiába tettek meg mindent,
hog y előkerítsék Svein Finnét!
De Szung -min meg akarta próbálni. Jobb volt ennél. És rendkívül motivált.
Ole Winter, az a dög evő hamarosan félrenyeli a nag y, zsíros
csapatg yőzelmét.

Dag ny Jensen a Borg enen szállt le a metróról. Eg y pillanatra meg állt, és a

Vestre temető felé nézett. De nem oda készült. Azt sem tudta, képes lesz-e
valaha újra bemenni eg y temetőbe. Ehelyett elindult lefelé a Skøyenveienen,
majd a Monolitveiennél jobbra fordult. Vég ig g yalog olt a léckerítések
mög ötti fehér, fából épült villák között. Üresnek tűntek. Délelőtt volt,
munkanap. Az emberek a munkahelyükön vag y iskolában voltak, tették a
dolg ukat. Dag ny most kivonta mag át mindenből. Beteg szabadság ot vett ki.
Nem ő akarta, hanem a pszichológ us és az ig azg ató. Arra kérték, veg yen ki
néhány napot, szedje össze mag át, derítse ki, hog y érzi mag át valójában a női
vécében történt támadás után. Mintha bárki is kíváncsi lenne rá, hog y érzi
mag át voltaképpen!
Hát, most leg alább tudja, milyen pokolian érzi mag át.
 A telefonja zümmög ni kezdett a táskájában. Kivette a készüléket, és látta,
hog y meg int Kari Beal, a testőr hívja. Most már keresik. Elutasította a hívást,
és írt eg y üzenetet: Bocsánat! Nem vagyok veszélyben, csak egy kis egyedüllétre van
szükségem. Jelentkezem, amint megvagyok.
Húsz perccel ezelőtt Dag ny és Kari Beal a központban volt, ahol Dag ny
tulipánt akart vásárolni. Rag aszkodott hozzá, hog y a rendőr odakint várjon,
amíg bemeg y a virág boltba, amelyről tudta, hog y a másik utcára is van
kijárata. Dag ny onnan a parlament mög ötti metróállomásra sietett, és
felszállt az első nyug at felé tartó szerelvényre.
Az órájára nézett. A férfi azt üzente, leg yen ott két óra előtt. Azt is meg írta,
melyik padon üljön. Meg hog y olyan ruha leg yen rajta, amilyet általában
nem szokott viselni, hog y ne leg yen könnyen felismerhető. Hog y hová
nézzen.
Őrültség volt.
Az volt. A férfi ismeretlen számról hívta. Dag ny felvette, aztán képtelen
volt letenni. És most, mint valami akarat nélküli báb, pontosan azt csinálta,
amire a férfi utasította. Az a férfi, aki kihasználta és becsapta. Hog yan
lehetség es ez? Fog alma sem volt. Csak azt tudta, hog y volt benne valami,
aminek a létezését eddig nem is sejtette. Valami csúf, állatias ösztön. Ig en, ez
volt az. Rossz ember volt, ug yanolyan rossz, mint a férfi. És most hag yja,
hog y lehúzza mag ával. Érezte, hog y felg yorsul a pulzusa. Ó, máris oda
vág yott, ahol meg tisztulhat a tűzben. De el fog jönni? El kell jönnie! Dag ny
hallotta, hog y a cipője talpa eg yre hang osabban kopog az aszfalton.
Hat perccel később ott ült a padon, ahog y azt az üzenetben meg hag yták
neki.
Öt perc volt még két óráig . Rálátott a Smestaddammenre. Eg y fehér hattyú
lebeg ett a vízen. A nyaka és a feje kérdőjelet formázott. Miért csinálja ezt?

Svein Finne hosszú, nyug odt, tekintélyes léptekkel ment. Órákon keresztül
eg y irányba menni – ez hiányzott neki a leg jobban a börtönben töltött évek
alatt. Na, ig en. Majdnem a leg jobban.
Kevesebb mint két óra alatt g yalog olt le a Sørkedalenben talált hüttétől
Oslo központjába, de úg y saccolta, hog y az emberek többség ének csaknem
három óráig tartana.
A hütte eg y füg g őleg es szikla tetején állt. Mivel a sziklafalba kampókat
vertek, a hüttében pedig karabinert és kötelet talált, úg y sejtette,
sziklamászók használják. A földet azonban még hó borította, a vörös és
szürkésfekete g ránitlapon a napsütésben olvadékvíz csörg edezett, és
eg yetlen sziklamászót sem látott.
Látta viszont a medve nyomait. Olyan közel a hüttéhez, hog y meg vásárolta
a szükség es felszerelést, és csapdát készített: drótakadályt állított fel, és
robbanóanyag okat rög zített hozzá. Amikor az utolsó hó is elolvad, és
meg jelennek a sziklamászók, keres mag ának eg y másik helyet az erdő
mélyén, és épít eg y tipit. Vadászik. Távoli tavakban horg ászik. Csak annyit,
amennyire szükség e van. Ha az ember több életet olt ki, mint amennyi húst
elfog yaszt, az g yilkosság , ő pedig nem g yilkos. Már alig várta.
Áthaladt a szürke, vizeletszag ú g yalog os-aluljárón a smestadi
kereszteződés alatt, és elindult a tó felé.
Amint beért a parkba, meg pillantotta a nőt. Nem mintha ki tudta volna
venni az arcát ebből a távolság ból, akármilyen éles volt is a szeme, de az
alakját felismerte. Ahog yan ült. Várakozón. Valószínűleg kissé ijedten, de
leg inkább izg atottan.
Nem ment oda hozzá eg yenesen, előbb tett eg y kört, és ellenőrizte,
nincsenek-e rendőrök a környéken. Ug yanezt csinálta, amikor Valentin sírját
látog atta meg . Gyorsan meg állapította, hog y a nő eg yedül van a tónak ezen
az oldalán. Bár a túlsó parton ült valaki az eg yik padon, de túl messze volt
ahhoz, hog y bármit is lásson vag y halljon, és eg yébként sem érne oda, hog y
közbeavatkozzon. Mert g yorsan fog történni. Minden tiszta volt, a színpad
berendezve, ő pedig robbanásra kész.
– Üdv! – mondta Finne, amikor odaért a padhoz.
– Üdv! – válaszolta a nő, és elmosolyodott.
Kevésbé tűnt ijedtnek, mint Finne várta. Ezek szerint nem tudta, mi fog
történni. Finne újra körbepillantott, hog y meg bizonyosodjon róla, eg yedül
vannak.
– Krohn késik eg y kicsit – mondta Alise. – Néha meg esik. Sztárüg yvédek,
tudja.
Svein Finne felnevetett. A lány azért volt nyug odt, mert azt hitte, hog y
Johan Krohn is eljön a találkozóra. Krohn ezzel vette rá, hog y két órakor eg y
padon ücsörög jön a Smestaddammennél. Mert Svein Finnével találkoznak, de
mivel az üg yfelük pillanatnyilag körözés alatt áll, a találkozóra nem kerülhet
sor az irodában. Ez állt abban a levélben, amelyet Svein Finne a Valentin
sírköve előtti ág yásban talált eg y késre szúrva. Johan Krohn aláírása
szerepelt rajta. Krohn eg yébként eg y remek kést áldozott fel erre a célra.
Finne rög tön zsebre is vág ta, mivel illett a g yűjteményébe, és jól jött a
hüttében is. Aztán felbontotta a levelet. Úg y tűnt, Krohnnak leg inkább az járt
a fejében, hog y ép bőrrel meg ússza. Leszámítva persze annak
következményeit, hog y Finne kezére játszotta a szeretőjét. Ug yanis Krohn
még nem tudta, de soha többé nem fog ja úg y szeretni a lányt, ahog y eddig .
És soha többé nem lesz szabad. Vég tére is alkut kötött az ördög g el, az ördög
pedig , mint tudjuk, a részletekben, az apró betűk között lakozik. Finnének a
jövőben alig ha kell amiatt ag g ódnia, hog y hozzájut-e ahhoz, amire vág yik,
leg yen szó pénzről vag y élvezetről.

Johan Krohn a Heg nar Media látog atói számára fenntartott parkolóban ült az
autójában. Túl korán érkezett, csak két óra öt perckor kellett az épületek
túloldalán elterülő parkban a tónál lennie. Két óra öt perc. Elővette az
újonnan vásárolt Marlboro Goldot, kiszállt, mert Frida nem szerette a
füstszag ot a kocsiban, és meg próbált rág yújtani. De túlság osan remeg ett a
keze, íg y inkább feladta. Nem baj, úg yis eldöntötte, hog y leszokik a
dohányzásról. Meg int az órájára nézett. A meg állapodás az volt, hog y a férfi
két percet kap. Nem volt közvetlen kapcsolat közöttük, íg y volt a
leg biztonság osabb, mindenesetre azt üzente, hog y két percre van szükség e.
Krohn pillantása a másodpercmutatót követte. Tessék! Két óra.
Johan Krohn lehunyta a szemét. Természetesen szörnyű volt, és élete
vég éig eg yütt kell élnie ezzel, de vég ső soron ez volt az eg yetlen kiút.
Alisére g ondolt. Arra, min meg y most keresztül. Túl fog ja élni, a
rémálmok azonban természetesen kísérteni fog ják. Mindez azért, mert ő íg y
döntött, és eg y szót sem szólt neki. Becsapta. Nem Finne, hanem ő tette ezt
Alisével.
Meg int az órájára nézett. Másfél perc múlva bemeg y a parkba, és úg y tesz,
mintha késett volna eg y kicsit, meg vig asztalja a lányt, amennyire csak tudja,
riasztja a rendőrség et, eljátssza, mennyire meg rémült. Bár alig ha kell majd
játszania. Mag yarázattal szolg ál a rendőrség nek, amely mag yarázat
kilencven százalékban ig az lesz. És mag yarázattal szolg ál Alisének, amely
mag yarázat száz százalékig hazug ság lesz.
Johan Krohn az autója oldalablakában tükröződő képmására nézett.
 Gyűlölte azt, akit látott. Az eg yetlen, akit ennél is jobban g yűlölt, Svein
Finne volt.

Alise Svein Finnére nézett, aki leült mellé a padra.

– Tudja, miért vag yunk itt, Alise?
A férfi piros kendőt viselt fekete hajában, amelybe alig veg yült néhány ősz
szál.
– Csak nag y vonalakban – felelte Alise.
Johan csak annyit mondott neki, hog y a Rakel Fauke-g yilkosság ról van szó.
Alise első g ondolata az volt, hog y azt a keresetet fog ják meg vitatni, amelyet
a rendőrség ellen nyújtanak be, mivel Harry Hole fizikai sérüléseket okozott
az üg yfélnek az ekeberg i bunkerben. De amikor rákérdezett, Johan csak
annyit felelt kurtán, hog y eg y vallomásról van szó, de most nincs ideje
elmag yarázni. Az utóbbi napokban ilyen volt. Szűkszavú. Elutasító. Ha Alise
nem lett volna biztos az ellenkezőjében, arra g yanakodott volna, hog y a férfi
elvesztette iránta az érdeklődését. Látta már ilyennek, azokban a rövid
periódusokban, amikor g yötörni kezdte a lelkiismeret, és azzal hozakodott
elő, hog y a családjára és a cég re való tekintettel vessenek vég et a
kapcsolatuknak. Ig en, meg próbálta. Alise viszont mindig meg akadályozta
benne. Jóság os ég , milyen kevés kellett hozzá! Férfiak. Jobban mondva: fiúk.
Mert időről időre az volt az érzése, hog y ő az idősebb kettőjük közül, Krohn
meg eg y nag yra nőtt cserkészfiú, aki peng eéles üg yvédag g yal van
meg áldva, de azonkívül semmi eg yébbel. Bár Johan szerette a domináns
szerepet játszani, míg Alise volt az alávetett, mindketten tudták, hog y
fordítva van. Alise azonban hag yta, és eljátszotta amit kellett, ahog y eg y
anya játssza el a halálra rémült herceg nőt, amikor a g yermek szörnyet
szeretne alakítani.
Nem mintha Johannak nem lettek volna jó tulajdonság ai, mert voltak.
Kedves volt. Gondoskodó. Hűség es. Tényleg az volt. Alise ismert olyan
férfiakat, akik közel sem csináltak ekkora lelkiismereti kérdést abból, hog y
meg csalják a feleség üket. De Alise nem Johan hűség e vag y a családja miatt
ag g ódott, hanem amiatt, mi jut neki ebből az eg észből. Nem, nem volt
g ondosan kidolg ozott terve, amikor viszonyba kezdett Johannal, ennyire
nem volt számító. Friss diplomás jog ászként természetesen el volt ájulva az
annak idején kitüntetéssel vég zett sztárüg yvédtől, aki már akkor a
Leg felsőbb Bíróság előtt érvelhetett, amikor még borotválkoznia sem kellett,
és a város eg yik leg jobb üg yvédi irodájának társtulajdonosa volt. Alise
azonban azzal is tisztában volt, mit kínálhat az éppen csak nég yes átlag ával
eg y üg yvédi irodának, és mit kínálhat a fiatalság ával és külsejével eg y
férfinak. Vég tére is a nap végén (azaz mindent egybevetve, ha mellőzzük az
ang licizmusokat, amelyeket rég ebben Johan mindig kijavított, de mára
inkább ő is elkezdte használni őket) a racionális és látszólag irracionális
tényezők összeg e miatt dönt úg y az ember, hog y viszonyt kezd valakivel.
(Johan bizonyára rámutatott volna, hog y a tényezőknek szorzatuk van, nem
pedig összeg ük.) Hog y melyik tényező melyik, nehéz lett volna
meg mondani, és talán nem is olyan fontos tudni. A lényeg az, hog y már nem
tűnt annyira biztosnak, pozitív-e a vég eredmény. Alise talán valamivel
nag yobb irodát kapott, mint a többiek az ő szintjén, és talán kicsivel
érdekesebb üg yeket, mert Johannak dolg ozott. De az éves bónusz ug yanannyi
volt, mint a többiek esetében: jelképes. És semmi sem utalt arra, hog y
nag yobb feladatok várnának rá. És bár Alise tudta, hog y a nős férfiak folyton
azt íg érg etik, hog y elhag yják a feleség üket és a családjukat, Johan száján
még csak véletlenül sem csúszott ki ilyesmi.
– Csak nag y vonalakban – ismételte meg Svein Finne, és elmosolyodott.
Barna a fog a, állapította meg Alise. Pedig nyilván nem dohányzik, tette
hozzá mag ában, ug yanis annyira közel ült hozzá, hog y érezte a leheletét az
arcán.
– Huszonöt év – mondta a férfi. – Ti-tisztában van vele, hog y lassan már
nem lesz a g yerekszülés szempontjából ideális korban?
Alise Finnére meredt. Honnan tudja, hány éves?
– A leg jobb időszak a ti-tinédzserkor vég étől huszonnég y éves korig tart –
mondta Finne, miközben a pillantása vég ig siklott Alisén.
Ig en, vég ig siklott, g ondolta Alise. Mint valami, aminek teste van. Eg y
csig a, amely nyálcsíkot húz mag a után.
– Innentől kezdve növekszik az eg észség üg yi kockázat és a spontán vetélés
esélye – folytatta Finne, felhúzta a flaneling e ujját, és meg nyomott eg y
g ombot a dig itális karóráján. – Míg a férfiak spermájának minőség e
nag yjából ug yanolyan marad az életük során.
Ez nem ig az, g ondolta Alise. Olvasta, hog y eg y vele eg ykorú férfihoz
képest eg y neg yven feletti ötször kisebb eséllyel tud teherbe ejteni eg y nőt.
És ötször nag yobb az esélye, hog y az autizmus valamely formájában
szenvedő g yermeket nemz. Rákeresett a Goog le-on. Erről eszébe jutott, hog y
Frank meg hívta, hog y tartson vele és néhány évfolyamtársukkal eg y túrára.
Amikor Frankkal járt, a fiú túl sokat bulizott, nem voltak eg yértelmű céljai
meg jó jeg yei, és Alise úg y tekintett rá, mint apu kicsi fiára, akinek
nincsenek ambíciói. Mint kiderült, tévedett. Frank meg lepően jól teljesített
az apja üg yvédi irodájában. Alise azonban még nem válaszolt a meg hívásra.
– Nézze, milyen ajándékot g ondoltunk ki mag ának Johan Krohnnal! –
mondta Finne, és kig ombolta a kabátját.
Alise értetlenül meredt rá. Az a g ondolat futott át az ag yán, hog y a férfi rá
akar támadni, de g yorsan elhesseg ette. Krohn bármelyik pillanatban
ideérhet, és vég ül is nyilvános helyen vannak. Bár a közvetlen közelükben
nem volt más, a tó túlpartján, úg y kétszáz méternyire látott eg y alakot, aki
szintén eg y padon ült.
– Mi… – kezdte Alise, de nem jutott tovább.
Svein Finne bal keze a nyakára fonódott, a jobbja pedig félrehúzta a
kabátját. A lány léleg ezni próbált, de nem tudott. Merev, a vég én kissé
elhajló pénisz. Akár eg y hattyú nyaka.
– Ne félj, nem vag yok olyan, mint a többiek – mondta Finne. – Én nem
g yilkolok.
Alise meg próbált felkelni a padról, el akarta lökni a férfit, Finne keze
azonban karom módjára zárult a nyakára.
– Nem, ha azt teszed, amit mondok – folytatta Finne. – Először nézd meg .
Még mindig csak fél kézzel tartotta a lányt, miközben szétvetett lábbal,
meztelen alsótesttel ült ott, mintha azt akarta volna, hog y Alise lássa,
elképzelje, mi vár rá. Alise pedig látta. Látta az erekkel átszőtt fehér
hattyúnyakat és a piros, táncoló pontot, amely felfelé kúszott rajta.
Mi ez? Mi a fene ez?
Aztán a makk felrobbant. Ezzel eg y időben Alise tompa hang ot hallott,
mint amikor még eg yszer rávág az ember a hússzeletre a klopfolóval. Meleg
permetet érzett az arcán, a szemébe ment valami, be kellett csuknia, de
hallotta, ahog y az ég meg dördül felettük.
Eg y pillanatra azt hitte, ő sikoltozik, de amikor kinyitotta a szemét, látta,
hog y Svein Finne az. Mindkét kezét az ág yékára szorította, az ujjai közül vér
bug yog ott ki, és tág ra nyílt, sokktól elfeketedett, vádló szemmel meredt
Alisére, mintha ő tette volna ezt vele.
Aztán meg int ott volt az a piros pont, ezúttal Finne arcán. Felfelé siklott a
ráncain eg észen a szeméig . Alise látta a szemfehérjén. És talán Finne is látta.
Mindenesetre suttog ott valamit, amit a lány nem értett, amíg meg nem
ismételte:
– Seg ítség !
Alise tudta, mi következik. Behunyta a szemét, és még sikerült védekezőn
az arca elé emelnie a kezét, mielőtt újra meg hallotta a hang ot, amely ezúttal
inkább ostorcsattanásra hasonlított. És aztán hosszú késéssel, mintha a lövést
távoli helyről adták volna le, ug yanaz a mennydörg ő robaj következett.

Roar Bohr a céltávcsőbe nézett.

A fejlövéstől a célszemély hátravág ódott, aztán oldalirányban lecsúszott a
padról, és elterült a kavicsos úton. Bohr elmozdította a céltávcsövet. Látta,
ahog y a fiatal nő a Heg nar Media irányába rohan az ösvényen, és a felé siető
férfi karjába veti mag át. Aztán a férfi eg y telefont vesz elő, és elkezd
beütög etni eg y számot, mintha pontosan tudná, mit kell tennie. Ami
feltehetően íg y is volt, de mit tudhatta Bohr?
Nem tudott többet, mint amennyit tudni akart.
Nem tudott többet, mint amennyit Harry huszonnég y órával ezelőtt
elmondott neki.
Hog y meg találta azt az embert, akit Bohr annyi éven át keresett.
Svein Finne eg y Harry által tökéletesen meg bízható forrásnak nevezett
személlyel folytatott beszélg etés során bevallotta, hog y évekkel ezelőtt
meg erőszakolta Bohr püspök lányát a Mærradalenben.
Az üg y természetesen már rég elévült.
Harry azonban kidolg ozott eg y úg ynevezett „meg oldást”.
És elmondta Bohrnak, amit tudnia kellett, semmi többet. Úg y, mint annak
idején az E14-ben. Idő és hely. Két órakor a Smestaddammennél, ug yanazon a
padon, amelyen Pia és Harry ült.
Roar Bohr meg int elmozdította a céltávcsövet, és a tó túlsó partján eg y nőt
látott g yors léptekkel távozni. Amennyire ki tudta venni, ő volt az eg yetlen
tanú. Becsukta az alag sori ablakot, és letette a puskát. Aztán az órára nézett.
Meg íg érte Harry Holénak, hog y a célpont érkezésétől számított két percen
belül meg történik, és be is tartotta a szavát, bár eng edett a kísértésnek, és
adott Svein Finnének eg y kis ízelítőt a halálból, amikor széthúzta a kabátját.
Olyan lőszert használt, amely nem tartalmaz ólmot, szétesik, és a célszemély
testében marad. Nem azért, mert biztosra akart menni, hog y az áldozata
meg hal, hanem mert íg y nem lesz lövedék, amelynek alapján a rendőrség
ballisztikai szakértői azonosíthatnák a feg yvert, sem becsapódási nyom a
földben, amelynek seg ítség ével kiszámíthatnák a g olyó pályáját a
kiindulópontig . Röviden ott állnak majd tehetetlenül pásztázva eg y
domboldalt, ahol vag y ezer ház áll, és a leg halványabb fog almuk sem lesz,
hol kezdjék a keresést.
Meg történt. Elejtette a nyércet. Vég ül bosszút állt Biancáért.
Roar fel volt villanyozva. Ig en, a közérzetét csak íg y lehetett leírni. Bezárta
a puskát a feg yverszekrénybe, és zuhanyozni indult. Útközben meg állt, és
elővette a telefonját a zsebéből. Felhívott eg y számot. Pia a második
cseng etésre vette fel.
– Valami baj van?
– Nincs – nevetett Roar Bohr. – Csak az jutott eszembe, hog y este
elmehetnénk étterembe.
– Étterembe?
– Olyan rég en voltunk már. Jókat hallottam a Lofotenről. Eg y halétterem a
Tjuvholmenen.
Hallotta, hog y a feleség e tétovázik. Gyanakszik. Vég ül a nő is ug yanarra
jutott, amire Roar mag a: miért is ne?
– Oké – felelte Pia. – Felhí…
– Ig en, fog lalok asztalt. Mit szólsz a nyolc órához?
– Jó – mondta Pia. – A nyolc óra remekül hang zik.
Letették. Roar Bohr levetkőzött, belépett a zuhany alá, és meg nyitotta a
vizet. Meleg . Eg y meleg zuhanyra vág yott.

Dag ny ug yanazon az útvonalon hag yta el a parkot, amelyen érkezett.

Meg próbálta kideríteni, hog yan érzi mag át valójában. Túlság osan messze ült
ahhoz, hog y láthassa a tó túloldalán történő események részleteit, de eleg et
látott. Ig en, ismét hag yta, hog y Harry Hole szinte hipnotikus akarata
irányítsa, ám a férfi ezúttal nem hag yta cserben, meg tartotta az íg éretét.
Svein Finne eltűnt az életéből. Dag ny Jensen Hole mély, rekedt hang jára
g ondolt, ahog y elmag yarázta neki a telefonban, mi fog történni, és miért
nem beszélhet róla soha senkinek. És annak ellenére, hog y már akkor különös
izg almat érzett, és tudta, úg ysem lesz képes ellenállni az ajánlatnak,
meg kérdezte, miért. Miért g ondolja a férfi, hog y ő az a fajta ember, akit
lelkesedéssel töltenek el a nyilvános kivég zések.
– Nem tudom, mi tölti el lelkesedéssel – válaszolta Hole. – De azt mondta,
hog y nem elég holtan látnia Finnét ahhoz, hog y ne kísértse. Látnia kell
meg halni. Tartozom mag ának ezzel a lehetőség g el azok után, amiknek
kitettem. Ha g ondolja, éljen vele.
Dag ny az anyja temetésére g ondolt. A fiatal lelkésznőre, aki azt mondta,
senki sem tud biztos választ adni arra a kérdésre, mi van a halál küszöbén
túl, mindössze annyit tudunk, hog y akik átlépték, soha nem tértek vissza.
Ig en, Dag ny Jensen most már tudta. Tudta, hog y Finne meg halt. És azt is,
hog yan érzi mag át valójában.
Nem jól.
De jobban.

Katrine Bratt az íróasztalnál ült, és körülnézett.

Már jó ideje összepakolta azt a néhány dolg ot, amit haza akart vinni. Bjørn
szülei vig yáztak Gertre, és Katrine tudta, hog y minden jó anya sietne haza,
amint tud. Ő azonban várni akart eg y kicsit. Eg y kis léleg zethez akart jutni.
Meg hosszabbítani ezt a szünetet a fojtog ató g yász, a meg válaszolatlan
kérdések és a mardosó g yanú közepette.
A g yásszal könnyebb volt meg birkóznia, ha eg yedül volt. Olyankor nem
érezte úg y, hog y őrködnek felette. Nem kellett arra üg yelnie, nehog y
elnevesse mag át, ha Gert valami meg hökkentő dolg ot csinált, vag y nehog y
valami rosszat mondjon, például hog y alig várja a tavaszt. Nem mintha Bjørn
szülei bármi rosszat mondtak volna rá, bölcs emberek voltak, meg értették.
Ig en, csodálatos emberek voltak. Ő viszont nyilvánvalóan nem volt az.
Gyászolt, és szomorú volt ug yan, de amikor eg yedül maradt, sikerült kicsit
meg szabadulnia ezektől az érzésektől. Amikor nem emlékeztették
folyamatosan arra, hog y Bjørn meg halt. Hog y Harry meg halt.
Tudta, hog y kimondatlanul is g yanakszanak, csak nem mutatják ki.
Gyanakszanak, hog y Bjørn valamiképpen miatta dobta el mag ától az életet.
De ő tudta, hog y nem ez a helyzet. Másrészt talán észre kellett volna vennie,
hog y valami nincs rendben Bjørnnel, amikor teljesen összeomlott Harry
halálhírére. Rá kellett volna jönnie, hog y többről van szó, Bjørn valami
nag yobb dolog g al küzd, mély depresszióval, amelyet eddig sikerül féken
tartania, eltitkolnia. És Harry halála volt az utolsó csepp, amitől nemcsak a
pohár csordult túl, hanem az eg ész g át átszakadt. Mit tudunk voltaképpen
arról az emberről, akivel meg osztjuk az ág yunkat és az életünket? Még
kevesebbet, mint önmag unkról. Ijesztő g ondolat, de a képek, amelyeket a
körülöttünk lévőkről kialakítunk mag unknak, pontosan azok, amik. Képek,
g ondolta Katrine.
Amikor Bjørn szó nélkül ott hag yta Gertet, riadót fújt.
Éppen hazaért arról a borzalmas sajtótájékoztatóról az üres lakásba, és
fog alma sem volt, hol lehet a férje és a fia. Aztán valaki becseng etett. Katrine
felvette a kaputelefont, hallotta Gert sírását, feltételezte, hog y Bjørn otthon
felejtette a kulcsát, ezért csak meg nyomta a nyitóg ombot. De nem hallotta a
zár kattanását, csak a g yerek sírását, mintha a mikrofonhoz tartották volna.
És miután hiába szólong atta Bjørnt, lement.
Gert a Maxi Cosi g yerekülésben ült közvetlenül a kapu előtt a járdán.
Katrine vég ig pásztázta a Nordahl Bruns g atét, de nem látta Bjørnt. Ahog y
az utca túloldalán lévő sötét kapualjakban sem látott senkit, ami
természetesen nem jelentette azt, hog y senki sem állt ott az árnyékban. És
hirtelen az az őrült g ondolata támadt, hog y nem is Bjørn cseng etett fel.
Felvitte Gertet, és felhívta Bjørnt, de a telefonja nyilván ki volt kapcsolva,
vag y olyan helyen volt, ahol nincs lefedettség . Már ekkor sejtette, hog y
valami baj van, és felhívta Bjørn szüleit. A tény, hog y ösztönösen őket hívta
Bjørn valamelyik kollég ája vag y barátja helyett, akik a városban laktak,
ráébresztette, hog y fél.
A szülők meg nyug tatták, azt mondták, biztosan hamarosan jelentkezik, és
lesz valami jó mag yarázata a történtekre, de Katrine hallotta Bjørn anyjának
hang ján, hog y ő is ag g ódik. Talán ő is észrevette, hog y az utóbbi időben
valami nem volt rendben a fiával.
Azt g ondolná az ember, eg y g yilkosság i nyomozó fokozatosan meg tanulja
elfog adni, hog y vannak olyan kérdések, amelyekre sosem kapunk választ. De
néhányuknak sosem sikerül. Például Harrynak. Vag y neki. Katrine nem
tudta, hog y szakmai szempontból ez előny-e, vag y hátrány, eg yvalami
mindenesetre biztos volt: a mag ánéletben hátrány. Már előre retteg ett az
előtte álló hetek és hónapok ébren töltött éjszakáitól. Nem Gert miatt, órát
lehetett volna ig azítani az elalvásához és ébredéséhez. Hanem a saját
nyug hatatlan ag ya miatt, amely kényszeresen keresg élt a sötétben, és
amelyet lehetetlen volt lecsendesíteni.
 Katrine behúzta a cipzárt a táskáján. Azon üg yiratok mappáival és
papírjaival volt tele, amelyeket haza kellett vinnie. Az ajtóhoz ment,
lekapcsolta a villanyt, és már éppen indulni akart, amikor meg szólalt az
íróasztalon álló vezetékes telefon.
Felvette.
– Itt Szung -min Larsen.
– Kellemes meg lepetés! – mondta Katrine színtelen hang on.
Nem mintha ironikusnak szánta volna, de ha Larsen úg y döntött, elfog adja
az állásajánlatát a g yilkosság i csoportnál, nem ez volt a meg felelő időzítés.
– Azért telefonálok, mert… Eg yébként nem zavarok?
Katrine kinézett a Botsparkenre. Csupasz fák, barna, fonnyadt fű. A fák
hamarosan rüg yezni kezdenek, és virág ba borulnak, a fű kizöldül. Utána
pedig – ig en, aztán nyár lesz. Állítólag .
– Nem – felelte, de hallotta, hog y továbbra sem sikerül túlság osan lelkes
hang ot meg ütnie.
– Azért hívom, mert felfedeztem eg y különös eg ybeesést – mondta Larsen.
– A mai nap folyamán olyan információkat kaptam, amelyek új fénybe
helyezik a Rakel-üg yet. Eg y perccel ezelőtt pedig felhívott Johan Krohn
védőü…
– Tudom, ki.
– Azt mondta, a Smestaddammennél van, ahol neki és az asszisztensének
az üg yfelével, Svein Finnével volt találkozója. És Svein Finnét nem sokkal
ezelőtt lelőtték. Meg halt.
– Micsoda?
– Nem tudom, Krohn miért éppen eng em hívott, azt mondta, később
elmag yarázza. Eg yébként ez az eset alapvetően az oslói rendőrség hez
tartozik, ezért is hívtam mag át.
– Továbbítom az üg yeletnek – mondta Katrine. Látta, ahog y eg y állat
settenkedik vég ig a rendőr-főkapitányság előtti barna g yepen a Botsen
börtön irányába. Várt eg y kicsit. Észrevette, hog y Larsen is vár. – Milyen
eg ybeesésről beszélt, Larsen?
– Különösnek találom, hog y Svein Finnét mindössze eg y órával azután
lőtték le, hog y olyan információkat kaptam, amelyeknek köszönhetően Finne
újból a Rakel-üg y g yanúsítottjává vált.
Katrine ledobta a táskáját, és az íróasztal mög ötti székre ereszkedett.
– Azt mondja…
 – Ig en, azt mondom, hog y olyan információim vannak, amelyek Harry
Hole ártatlanság ára utalnak.
Katrine érezte, hog y a szíve hevesebben kezd dobog ni. A vér vég ig szág uld
a testén, bizsereg a bőre. És hog y valami, ami eddig téli álmot aludt,
felébred.
– Azt mondta, hog y információi vannak…
– Ig en?
– Ez úg y hang zik, mintha még nem osztotta volna meg őket a kollég áival.
Íg y van?
– Nem eg észen. Épp most osztottam meg őket mag ával.
– Velem csak a saját következtetéseit osztotta meg , amelyek szerint Harry
ártatlan.
– Mag a is erre a következtetésre fog jutni, Bratt.
– Valóban?
– Van eg y javaslatom.
– Esküdni mertem volna rá.
– Találkozzunk a tetthelyen, aztán átvesszük az eg észet.
– Rendben. A bűnüg yi üg yelettel meg yek.
Katrine felhívta az üg yeletet, majd az anyósáékat, hog y szóljon, késni fog .
Miközben arra várt, hog y felveg yék, ismét lenézett Botsparkenre. Az állat
eltűnt. Rég elhunyt apja, Gert azt mondta, hog y a borz mindenre vadászik.
Bárhol, bármikor. Bármit meg eszik, bárkivel meg verekszik. Némelyik
nyomozó olyan, mint a borz, mások meg nem. És Katrine érezte, hog y ez volt
az: a borz ébredt fel téli álmából.
 Ötvenkettedik fejezet

Szung -min Larsen már ott volt, amikor Katrine meg érkezett a tetthelyre. A
pórázra kötött kutya remeg ve állt a férfi lába között, mintha el akarna
rejtőzni. Valahonnan vékony, de átható sípolás hallatszott, olyan volt, mint
eg y ébresztőóra hang ja.
Odamentek a holttesthez, amely a pad mellett feküdt a földön. Katrine
meg állapította, hog y a hang a holttest felől jön. És az elhunyt Svein Finne.
Az ág yékán és a szemén érte a lövés, de sem a hátán, sem a tarkóján nem volt
kimeneti seb. Talán speciális lőszer. Katrine úg y érezte, a halott karórájának
monoton, visító hang ja eg yre hang osabbá válik, bár tudta, hog y nem ez a
helyzet.
– Miért nem… – kezdte.
– Az ujjlenyomatok miatt – mondta Szung -min. – Van eg y előzetes
tanúvallomásom, de jó, ha ki tudjuk zárni, hog y valaki más összefog dosta az
óráját, nem ig az?
Katrine bólintott. Jelezte, hog y menjenek eg y kicsit távolabb.
Az üg yeletesek elkezdték kihúzni a kordonszalag okat a helyszín körül,
miközben Szung -min elmondta Katrinének, amit Alise Krog h Reinertsentől
és a fiatal nő főnökétől, Johan Krohntól meg tudott az események menetéről.
Most a tó túloldalán álltak néhány kíváncsi bámészkodóval. Szung -min
elmag yarázta Katrinének, azért küldött át mindenkit, hog y ne leg yenek
tűzvonalban, vég tére is nem lehet kizárni, hog y Svein Finne véletlenszerűen
kiválasztott áldozat volt, és az elkövető újabbakra vadászik.
– Nos – mondta Katrine, és felhunyorg ott a dombra. – Mag a meg én
pillanatnyilag a lővonal közepén állunk, úg yhog y nag y valószínűség g el ezt
nem g ondolja komolyan.
– Nem – erősítette meg Szung -min.
– Tehát mit g ondol valójában? – kérdezte Katrine, és lehajolt, hog y
meg simog assa a kutyát.
 – Nem g ondolok semmit, de Krohnnak van eg y elmélete.
Katrine bólintott.
– A holttest ijesztette meg a kutyáját?
– Nem. Meg támadta eg y hattyú, amikor ideértünk.
– Szeg ény – mondta Katrine, meg vakarta az állat füle tövét, és hirtelen
elszorult a torka. Volt valami ismerős a hűség es kutyapillantásban.
– Krohn meg mag yarázta már, miért éppen mag át hívta?
– Ig en.
– És?
– Azt hiszem, beszélnie kellene vele.
– Oké.
– Bratt?
– Ig en?
– Ahog y már mondtam, Kaszparov nyug almazott rendőrkutya. Nem baj, ha
elkezdjük követni Finne nyomát?
Katrine a remeg ő kutyára nézett.
– Ide tudok rendelni eg y kutyás járőrt. Fél óra, és itt lesz. Gondolom, nem
ok nélkül nyug díjazták Kaszparovot.
– Kopott csípőízület – válaszolta Larsen. – De felveszem, ha túl messzire
kellene menni.
– Tényleg ? De a kutyák szag lása nem g yeng ül az életkorral?
– Valamennyire – bólintott Larsen. – De ez az emberekre is érvényes.
Katrine Bratt Szung -min Larsenre nézett. Csak nem Ole Winterre célzott?
– Induljanak – mondta, és meg paskolta Kaszparov fejét. – Jó vadászatot!
És mintha az öreg kutya meg értette volna, csóválni kezdte eddig behúzott
farkát.
Katrine meg kerülte a tavat.
Krohn és az asszisztense eg yaránt sápadtnak tűnt, és jól át is fáztak.
Fokozatosan feltámadt a g yeng e, de jeg es északi szél, az a fajta, amely
átmenetileg félresöpri Oslo lakónak tavaszról szőtt ábrándjait.
– Attól tartok, kénytelenek lesznek újra elmondani mindent az elejétől –
vág ott bele Katrine, és előhúzott eg y jeg yzetfüzetet.
Krohn bólintott.
– Úg y kezdődött, hog y Finne néhány nappal ezelőtt felkeresett. Eg yszer
csak ott állt az erkélyemen. El akarta mondani, hog y ő ölte meg Rakel
Faukét. Arra kért, seg ítsek neki, amennyiben mag uk a nyomára akadnak.
 – És Harry Hole?
– A g yilkosság után bedrog ozta Harry Holét, és a helyszínre vitte.
Trükközött a termosztáttal, hog y úg y tűnjön, mintha Rakelt azután ölték
volna meg , hog y odaért Holéval. Az indíték az volt, hog y Harry Hole eg y
letartóztatás közben lelőtte a fiát.
– Valóban? – Katrinének fog alma sem volt róla, miért nem veszi be ezt a
mesét. – Finne azt is elmag yarázta, hog yan jutott ki Rakel Fauke házából?
Mármint az ajtó belülről volt bezárva.
Krohn meg rázta a fejét.
– A kéményen keresztül? Honnan tudjam? Láttam, ahog y az az ember
abszolút meg mag yarázhatatlan módon jár-kel. Azért beszéltem meg vele ezt
a találkozót, mert azt akartam, hog y adja fel mag át a rendőrség en.
Katrine fázósan toporg ott.
– Mag a szerint ki lőtte le? És hog yan?
Krohn meg vonta a vállát.
– Eg y olyan ember, mint Svein Finne, aki g yerekeket bántalmaz, sok
ellenség et szerez a börtönben. Odabent sikerült távol tartania őket mag ától.
De tudom, hog y sokan, akik letöltötték a büntetésüket, csak arra vártak, hog y
Finne kiszabaduljon. Az ilyen alakoknak sajnos g yakran van lőfeg yverük, és
némelyikük használni is tudja.
– Vag yis van eg y csomó potenciális g yanúsítottunk, akiket kivétel nélkül
súlyos bűncselekményekért ítéltek el, némelyiket g yilkosság ért. Ezt mondja?
– Ezt mondom, Bratt.
Semmi kétség , Krohn meg g yőző történetmesélő volt. Katrine kétkedése
talán onnan eredt, hog y túl sok Krohn által kiag yalt mesét hallott már a
tárg yalóteremben. Alisére nézett.
– Lenne néhány kérdésem, nem g ond?
– Még ne – válaszolta Alise, és keresztbe fonta a karját. – Hat órán belül
semmiképpen. Az újabb kutatások szerint, ha hat órán belül újra átéljük a
drámai élményeket, nag yobb az esélye a poszttraumás stressz szindrómának.
– Nekünk viszont van eg y g yilkosunk, akit minden eg yes perccel nehezebb
lesz elkapni – mondta Katrine.
– Az nem az én felelősség em, én védőüg yvéd vag yok – jelentette ki a fiatal
nő dacos pillantással, de remeg ő hang on.
Katrine sajnálta a lányt, de nem volt idő arra, hog y kesztyűs kézzel bánjon
vele.
 – Ebben az esetben csapnivaló munkát vég zett, az üg yfele meg halt –
mondta. – És nem védőüg yvéd, hanem eg y jog i vég zettség g el rendelkező
kislány, aki azért dug a főnökével, mert azt hiszi, íg y előnyökhöz juthat. De
nem fog . Ahog y azzal sem meg y semmire, ha meg játssza előttem a kemény
csajt. Nos?
Alise Krog h Reinertsen Katrinére meredt. Pislog ott. Az első könnycsepp
utat tört mag ának a fiatal arcot fedő púderben.
Hat perccel később Katrine már tudta az összes részletet. Meg kérte Alisét,
hog y csukja be a szemét, idézze fel az első lövést, mondjon eg y „most”-ot,
amikor a g olyó eltalálta Finnét, és eg y újabbat, amikor meg hallotta a
mennydörg ést. Több mint eg y másodperc telt el a kettő között, tehát a lövés
leg alább nég yszáz méterről jött. Katrine a becsapódási pontokra g ondolt.
Eg y a férfi nemi szervén, eg y másik pedig a szemén. Nem volt véletlen. A
g yilkos valószínűleg sportlövész, vag y különleg es katonai kiképzésben
részesült. Nem lehet sok ilyen azok között, akik Svein Finnével eg y időben
töltötték a büntetésüket. Senki sem, saccolta Katrine.
És eg y g yanú, vag y inkább remény – nem, nem is, eg y hiábavaló kívánság
– suhant át az ag yán. Aztán el is tűnt. Az alternatív ig azság felvillanása
azonban valami meleg ség et hag yott mag a után, és fájdalomcsillapító hatást
fejtett ki, mint a vig asz, amelyet a vallásos emberek keresnek, amikor
olyasvalamiben hisznek, amit a józan eszük elutasít. És Katrine néhány
másodpercig nem érezte az északi szelet, csak nézte az előtte elterülő parkot,
az aprócska szig etet a fűzfával, amely virág ba fog borulni, amely körül
rovarok fog nak zümmög ni, és madarak fog nak énekelni. Ezt majd meg fog ja
mutatni Gertnek. És ekkor eg y másik g ondolat hasított belé.
A történetek jutottak eszébe, amelyeket majd el fog mesélni Gertnek az
apjáról.
Minél idősebb lesz, annál többet akar majd tudni róla és arról, milyen fából
farag ták.
És büszke lesz rá, vag y szég yenkezni fog miatta.
Tényleg a borz ébredt fel benne. És eg y borz elméletben keresztül tudja
ásni mag át a földg ömbön élete során. De ő milyen mélyre szeretne ásni?
Lehet, hog y már mindent meg talált, amit akart.
Hang ot hallott. Nem, nem hang volt. A csend.
Az óra a tó túlpartján. Abbahag yta a sípolást.
A kutya orra körülbelül eg ymilliószor érzékenyebb, mint az emberé.
Ezenfelül a Szung -min által olvasott leg frissebb kutatások szerint a kutyák
többre képesek szimpla szag lásnál. Az orrüreg alatt lévő Jacobson-szerv
képessé teszi őket arra, hog y feromonokat és eg yéb kémiai anyag okat
észleljenek és értelmezzenek. Ennek köszönhető, hog y eg y kutya – tökéletes
feltételek mellett – akár eg y hónapos nyomokat is képes követni.
De most a feltételek nem voltak tökéletesek.
A leg rosszabb az volt, hog y a nyom a járdán haladt, ahol időközben más
emberek és állatok is meg fordultak, és ettől sokkal bonyolultabb lett a
szag kép. Ráadásul itt kevés növény volt, amely meg köthette volna az
illatrészecskéket.
Másfelől viszont a Sørkedalsveienen és a külvárosokban a járdák kevésbé
voltak forg almasak, mint a központban. A hűvös idő is seg ítette a
szag szemcsék meg maradását. De ami még ennél is fontosabb: annak
ellenére, hog y súlyos felhők sodródtak északnyug atról a főváros felé, nem
esett azóta, hog y Svein Finne itt járt.
Szung -min minden alkalommal feszült lett, amikor eg y buszmeg állóhoz
közeledtek, mert biztos volt benne, hog y itt vég et ér a nyom, mert Finne itt
szállt le az eg yik buszról. De Kaszparov csak haladt rendületlenül, húzta a
pórázt, úg y tűnt, még fájós csípőjéről is meg feledkezik, és a Røa felé
emelkedő dombokon felkaptatva Szung -min komolyan bánni kezdte, hog y
nem cserélte edzőruhára az öltönyét.
Folyt róla a víz, és eg yre izg atottabb lett. Már majdnem fél órája voltak
úton, és eg yre kevésbé tűnt valószínűnek, hog y Finne eg y darabon
tömeg közlekedéssel jött, és aztán ilyen szükség telenül hosszú távot tett meg
g yalog osan.

Harry a Porsang er-fjord torkolata felé nézett. Az Északi-sark, a vég és a

kezdet felé, ahol a világ osabb napokon a horizontnak kellett lennie. Ma
azonban a teng er, az ég és a föld eg ybeolvadt. Mintha eg y g ig antikus
szürkésfehér kupola alatt ült volna, ahol olyan csend honolt, mint eg y
templomban. Csak a sirályok panaszos rikoltásai és a teng er lomha csobog ása
hallatszott az evezős csónak oldalán, amelyben a fiú és a férfi ült. És Oleg
hang ja:
– …amikor hazaértem, és elmeséltem a mamának, hog y jelentkeztem az
iskolában, és közöltem, hog y az Old Tjikko nem a világ leg öreg ebb fája, csak
a g yökerei a leg öreg ebbek, annyira nevetett, hog y kicsordult a könnye.
Aztán azt mondta, hog y nekünk hármunknak is ilyen g yökereink vannak.
Nem mondtam neki, de az járt a fejemben, hog y ez nem stimmel, mert te
nem úg y vag y az apám, ahog y a g yökér az Old Tjikko apja és anyja. De az
évek múlásával rájöttem, hog y értette. Hog y a g yökér olyasvalami, ami nő.
Hog y amikor ott ültünk, és a… miről is beszélg ettünk? A Tetrisről. A
korcsolyaórákról. Az eg yüttesekről, amelyeket mindketten szeretünk…
– Hm. És mindketten…
– …utálunk. – Oleg fanyarul elmosolyodott. – Olyankor g yökeret
növesztünk. Íg y lettél az apám.
– Hm. Eg y rossz apa.
– Marhaság .
– Úg y érted, hog y közepes apa voltam?
– Másmilyen apa. Néhány tárg yból elég telent kaptál, más tárg yakból meg
a világ leg jobb érdemjeg yeit. Meg mentettél, amikor hazajöttél
Hong kong ból. De furcsa módon a kis dolg okra emlékszem a leg jobban.
Például arra, hog y átvertél.
– Átvertelek?
– Amikor vég re meg döntöttem a Tetris-rekordodat, azzal dicsekedtél,
hog y az összes ország ot és a fővárosuk nevét is tudod a világ atlaszból. És
pontosan tudtad, mi fog történni.
– Nos…
– Beletelt néhány hónapba, és az osztálytársaim furcsán néztek rám,
amikor azt mondtam, Dzsibuti, de volt eg y időszak, amikor az összes ország
nevét, zászlóját és fővárosát kívülről fújtam.
– Szinte mindet.
– Mindet.
– Dehog y. Azt hitted, San Salvador az ország , és Salvador…
– Ne próbálkozz!
Harry elmosolyodott. És érezte, hog y ez tényleg az. Eg y mosoly. Mint a
nap első sug ara a hosszú sötétség után. Még ha eg y újabb sötét időszak áll is
előtte most, hog y felébredt, nem lehet rosszabb annál, mint amelyet mag uk
mög ött hag ytak.
– Szerette hallg atni, amikor beszélg etünk – szólalt meg .
– Tényleg ? – Oleg észak felé nézett.
 – Fog ta a könyvet, amit éppen olvasott, vag y a kötését, és leült a
közelünkben. Nem akart félbeszakítani bennünket, nem akart részt venni a
beszélg etésben, az sem érdekelte, hog y érti-e, miről beszélünk. Csak szerette
a hang unkat. Mindig úg y fog almazott, hog y élete két férfijának hang ja.
– Én is szerettem a hang otokat – mondta Oleg , és mag a felé húzta a
horg ászbotot, amitől a heg ye alázatosan a víz fölé hajolt. – A mamáét és a
tiédet. Amikor esténként lefeküdtem, mindig kinyitottam a szobám ajtaját,
hog y halljalak benneteket. Halkan beszélg ettetek, és úg y hang zott, mintha
már majdnem mindent elmondtatok volna eg ymásnak, értettétek eg ymást.
Hog y már csak eg y-eg y kulcsszóra van szükség etek. Még is meg nevettetted.
Ilyenkor biztonság ban éreztem mag am. Erre volt a leg jobb elaludni.
Harry halkan nevetett. Köhög ött. Arra g ondolt, hog y a hang messzire eljut
ilyen időjárási viszonyok között, talán eg észen a partig . Kötelesség tudóan
mag a felé húzta a horg ászbotját.
– Helg a azt mondta, sosem látott még két felnőtt embert, akik annyira
szerelmesek eg ymásba, mint te és a mama. És hog y reméli, mi is ilyenek
leszünk.
– Hm. Ennél talán többet is remélhet.
– Minél?
Harry meg vonta a vállát.
– Itt jön az a rész, amit túl sok férfi szájából hallottam már. Az édesanyád
jobbat érdemelt volna nálam.
Oleg futólag elmosolyodott.
– Anya tudta, mit kap, és ő tég ed akart. Csak szünetre volt szükség e, hog y
meg int az eszébe jusson. Hog y mindketten érezzétek az Old Tjikko g yökereit.
Harry meg köszörülte a torkát.
– Fig yelj csak, talán ideje elmondanom…
– Ne! – szakította félbe Oleg . – Nem akarom tudni, miért dobott ki. Ha nem
g ond. És a másik dolg ot sem.
– Rendben – mondta Harry. – Rajtad múlik, mennyit akarsz tudni.
Mindig ezt mondta Rakelnek is, akinek szokásává vált, hog y inkább
kevesebb, mint több információt kérjen.
Oleg vég ig simított a csónak peremén.
– Mert az ig azság többi része is fájdalmas, nem ig az?
– De ig en.
– Hallottalak éjszaka a vendég szobában. Aludtál eg yáltalán?
 – Hm.
– A mama meg halt, és ezen semmi sem változtathat. Nekem eg yelőre elég ,
ha tudom, hog y valaki más tehet róla, és nem te. És ha eg yszer úg y érzem,
tudnom kell róla, még mindig elmondhatod.
– Bölcs vag y, Oleg . Mint az édesanyád.
Oleg szomorkásan elmosolyodott, és az órájára nézett.
– Helg a vár bennünket. Tőkehalat vett.
Harry az üres vödörre nézett, amely előtte állt a padon.
– Okos lány.
Felcsévélték a damilokat. Harry is az órájára nézett. A délutáni oslói
repülőg épre volt jeg ye. Nem tudta, mi lesz ezután, a Johan Krohnnal
összeállított terve csak eddig terjedt.
Oleg a villákba tette és húzni kezdte az evezőket.
Harry fig yelte. Arra g ondolt, amikor ő mag a evezett, miközben a nag yapja
előtte ült a padon, és mosolyog va tanácsokkal látta el. Hog y az eg ész
felsőtestét használja, és tartsa eg yenesen a karját, hasizomból evezzen, ne
bicepszből. Hog y leg yenek nyug odtak a mozdulatai, ne kapkodjon, találja
meg a ritmust, és akkor a csónak eg yenletesen siklik majd a vízen, és
kevesebb erőfeszítéssel, de g yorsabban halad. Érezze a farizmában, hog y a
pad közepén ül. Hog y minden az eg yensúlyról szól. Hog y nem kell az
evezőket néznie, azokat csak éreznie kell, inkább a farvízre kell szeg eznie a
pillantását, mert az jelzi, hog y mi az, ami bizonyíthatóan meg történt, és
arról is mesél, hová tartunk. Arról viszont meg lepően keveset mond el,
folytatta nag yapa, mi fog történni. Azt a következő evezőcsapás határozza
meg . Nag yapa elővette a laposüveg et, és azt mondta, hog y odakintről a
partról visszanézve mindig úg y látjuk, mintha az utazás eg y folytonos vonal
lett volna a kiindulási ponttól az érkezési helyig . Akár eg y történet,
amelynek van értelme és iránya. Úg y emlékszünk vissza rá, mintha pontosan
azt akartuk volna, hog y a csónak itt érjen partot. Ám az érkezési és a
rendeltetési hely két különböző dolog . Nem arról van szó, hog y az eg yik
szükség szerűen jobb a másiknál. Oda érkezünk, ahová, és meg nyug tató azt
hinni, hog y ide is akartunk jönni, eg ész úton ide tartottunk. Ám az
emlékezetünk g yarló, olyan, mint eg y kedves anya, aki azt mondja, üg yesek
vag yunk, szépek voltak az evezőcsapásaink, úg y követték eg ymást, mint eg y
log ikus és jól felépített történet részei. A g ondolat, hog y időről időre
elvétjük az irányt, már nem tudjuk, hol vag yunk, vag y hová tartunk, és az
élet kapkodó, üg yetlen evezőmozdulatok káoszává válik, annyira
kényelmetlen, hog y inkább átírjuk a történetet utólag . Ez az oka annak, hog y
ha sikeres embereket arra kérnek, meséljenek a pályafutásukról, g yakran azt
mondják, g yerekkoruk óta ez volt a dédelg etett álmuk – íg y, eg yes számban
–, mindig is csak ebben az eg y dolog ban akartak sikeresek lenni. Biztosan
komolyan g ondolják. Csak valószínűleg meg feledkeznek az összes többi
álmukról, amelyeket nem tápláltak, amelyek meg fakultak és eltűntek. Vajon
jobban átlátnánk az élet értelmetlen, véletlenszerű káoszát, ha önéletrajzok
helyett életjóslatokat írnánk? Ha arról írnánk, milyennek képzeljük a jövőbeli
életünket? Aztán amikor már meg feledkeztünk róla, újra elővehetnénk őket,
és meg nézhetnénk, miről álmodoztunk valójában.
Nag yapa körülbelül ezen a ponton meg húzta a laposüveg et, és Harryra
pillantott. Harry pedig az öreg ember súlyos szemébe nézett, olyan súlyos
volt, hog y úg y tűnt, kifolyik a g ödréből. Akkor nem jutott eszébe, most
viszont ig en: a nag yapja abban reménykedett, hog y az unokájának majd jobb
élete lesz. Elkerüli az általa elkövetett hibákat. De talán abban is
reménykedett, hog y eg y nap, amikor a fiú már felnőtt férfi lesz, ő is íg y nézi
majd, ahog y a fia, a lánya, az unokája evez. És ellátja tanácsokkal. Nézi, ahog y
némely tanácsa hasznosnak bizonyul, míg másokat elfelejtenek, vag y nem
fog adnak meg . És érzi, ahog y dag ad a melle, a torka pedig elszorul a
büszkeség és az eg yüttérzés különös keverékétől. Büszke lesz, mert a
g yermek önmag a eg y jobb változata, és eg yüttérzés tölti el, mert tudja, több
fájdalom van előttük, mint mög öttük. És a g yermek azzal a meg g yőződéssel
evez, hog y valaki, ő vag y leg alább a nag yapja tudja, hová tartanak.
– Van eg y üg yünk – mondta Oleg . – Két szomszéd és g yerekkori barát
összeveszett eg y bulin. Korábban még eg yikük sem került bajba, meg bízható
emberek. Mindketten hazamentek, de másnap reg g el az eg yik, eg y
matektanár eg y autóemelővel a kezében beállított a másikhoz. Aki
feljelentette g yilkosság i kísérletért. Azt mondta, a feje felé lendítette az
emelőt, de neki szerencsére sikerült becsapnia az ajtót. Kihallg attam a
matektanárt. És most azon tűnődöm, hog y a fenébe is, ha ő képes lenne ölni,
akkor mindannyian azok lennénk. És még sem vag yunk azok. Nem?
Harry nem válaszolt.
Oleg meg pihentette a karját.
– Ug yanerre g ondoltam, amikor közölték, hog y a Kriposnak bizonyítéka
van ellened. Hog y ez eg yszerűen nem lehet ig az. Persze tudom, hog y
szolg álatban, illetve a saját életed vag y mások életének védelmében öltél
már. De ez eg y szándékos, előre meg tervezett g yilkosság volt, eg y tiszta
g yilkosság , amelyben az ember minden nyomot eltakarít mag a után. Nem
tudtad volna meg tenni, ug ye?
Harry Oleg re nézett, aki ott ült a válaszát várva. A fiú, hamarosan férfi előtt
még ott volt az eg ész út, neki még a kezében volt a lehetőség , hog y nála jobb
emberré váljon. Rakel hang jában mindig rejlett némi ag g odalom, amikor
arról beszélt, mennyire felnéz Oleg Harryra. A leg apróbb részletekben is
utánozza, például a járását: kifelé lendíti a lábát, eg y kicsit úg y, mint
Chaplin. Harry jellemző szavait és kifejezéseit használja. Úg y dörzsöli a
nyakát g ondolkodás közben, ahog y Harry. Volt, hog y az ő érveit ismételg ette
a jog államiság ról és a korlátozásokról.
– Természetesen nem tudtam volna meg tenni – felelte Harry, és előhúzta a
cig arettásdobozt a zsebéből. – Eg y hideg vérű g yilkosság meg tervezéséhez
speciális embertípusra van szükség , és te meg én nem tartozunk közéjük.
Oleg elmosolyodott. Szinte meg könnyebbültnek tűnt.
– Lejmolhatok eg y…
– Szó sem lehet róla. Evezz!
Harry rág yújtott. A füst eg yenesen felfelé szállt, majd keletre sodródott.
Harry a horizont felé hunyorg ott, amely nem volt sehol.
Krohn meg lehetősen zavartnak tűnt, ahog y ott állt az ajtóban eg y szál
alsónadrág ban és papucsban. Eg y pillanatig habozott, mielőtt behívta
Harryt. A konyhában ültek le, ahol Krohn íztelen eszpresszót szolg ált fel eg y
jókora g épből, miközben Harry kifag g atta, mit takar pontosan a titoktartási
kötelezettség e, majd előadta a mondandóját.
Amikor vég zett, Krohn kávéscsészéje még mindig érintetlenül állt az
asztalon.
– Tehát tisztázni szeretné mag át – mondta Krohn. – De anélkül, hog y a
kollég ája, Bjørn Holm lelepleződne.
– Ig en – felelte Harry. – Tud nekem seg íteni?
Johan Krohn meg vakarta a nyakát.
– Nehéz üg y. A rendőrség , amint azt mag a is tudja, nem eng ed szabadon
eg y g yanúsítottat, amennyiben nincs másik. És nem sok minden van a
kezünkben. Eg y kis vér eg y nadrág on, amelyből kiderül, hog y Rohypnollal
elkábították. És az energ iafog yasztás, amely arra utal, hog y a termosztátot
fel-, majd letekerték. De ezek csak közvetett bizonyítékok. A vére máskor is
rákerülhetett a nadrág jára, és eg y másik helyiség ben is meg növekedhetett az
áramfog yasztás, ez semmit sem bizonyít. Amire szükség ünk van… az eg y
bűnbak. Eg y olyan ember, akinek nincs alibije. De van indítéka. És akit
mindenki elfog ad bűnbaknak.
Harry észrevette, hog y Krohn többes szám első személyben beszél, mintha
máris eg y csapat volnának. Ezenkívül jól látható változáson ment keresztül.
Az arca kipirult, nyug odtabban léleg zett, a pupillája kitág ult. Mint eg y
rag adozó, amikor észreveszi a zsákmányt, g ondolta Harry. Ug yanazt a
zsákmányt, amelyet én.
– Általánosan elterjedt tévhit, hog y eg y bűnbaknak ártatlannak kell lennie
– mondta Krohn. – A bűnbak funkciója nem az ártatlanság , hanem a
felelősség vállalása, füg g etlenül attól, mit tett, vag y nem tett. Még a modern
jog állami g yakorlatban is azt látjuk, hog y a nyilvánosság meg vetését kiváltó
bűncselekmények esetében akkor is aránytalanul súlyos büntetéssel sújtják a
vétkeseket, ha csak kis mértékben voltak bűnrészesek.
– Rátérhetnénk a tárg yra? – kérdezte Harry.
– A mire?
– Svein Finnére.
Krohn Harryra bámult. Kurtán biccentett, és ezzel világ ossá tette, hog y
értik eg ymást.
– Az új információ birtokában – mondta Krohn – Finne alibije meg dől,
hiszen a g yilkosság időpontjában még nem volt a szülőszobában. És van
indítéka: g yűlöli mag át. Mi ketten rács mög é juttathatunk eg y erőszaktevőt.
És Finne korántsem ártatlan bűnbak. Gondoljunk csak arra a reng eteg
fájdalomra, amit az embereknek okozott. Tudja, Finne beismerte, sőt,
eg yenesen kérkedett vele, hog y annak idején meg erőszakolta Bohr püspök
lányát, aki alig néhány száz méterre lakott innen.
Harry előhúzta a cig arettásdobozt a zsebéből. Kivett eg y elg örbült szálat.
– Mondja el, mi van Finne kezében mag a ellen.
Krohn nevetett. A szájához emelte a kávéscsészét, hog y leplezze a
hamisság át.
– Ne húzza az időt, Krohn. Gyerünk, az összes részletet hallani akarom.
Krohn nyelt eg yet.
– Természetesen. Sajnálom, szemhunyásnyit sem aludtam az éjszaka. Fog ja
a kávéját, átmeg yünk a könyvtárszobába.
– Miért?
 – A feleség em… ott nem hallhat meg bennünket.
A falakat, eg észen a mennyezetig , teli könyvespolcok borították, a hang juk
tompán kong ott közöttük. Harry eg y mély bőrfotelbe süppedve hallg atta
Krohnt. Ezúttal az ő kávéscsészéje maradt érintetlen.
– Hm – mondta, miután a másik befejezte. – Muszáj kerülg etnünk a forró
kását?
– Dehog y – felelte Krohn.
Korábban felkapott eg y felöltőt, és íg y arra az emberre emlékeztette
Harryt, aki eg y kis oppsali erdőben mutog atta mag át boldog -boldog talannak
g yerekkorában. Øysteinnel portyára indultak, és vízipisztollyal célba vették a
fickót. Harry leg élénkebben arra emlékezett, ahog y a csuromvizes mutog atós
ember kutyatekintettel rájuk nézett, mielőtt elmenekültek volna. És hog y
később meg bánta, amit tettek, anélkül hog y pontosan tudta volna, miért.
– Mag a nem azt akarja, hog y Finne rács mög é kerüljön – mondta Harry. –
Az ug yanis nem fog ja meg akadályozni abban, hog y kitálaljon a feleség ének.
Mag a azt akarja, hog y Finne eltűnjön. Teljesen eltűnjön.
– Szóval… – kezdte Krohn.
– Ez a mag a problémája azzal, ha Finnét élve kapják el – szakította félbe
Harry. – Az enyém meg az, hog y ha sikerül is előkerítenünk, lehet, hog y az
este hat és éjjel tíz közötti időszakra is van alibije, csak nem tudunk róla.
Lehet, hog y órákig azzal a várandós nővel volt, mielőtt bementek a kórházba.
Bár, g ondolom, neki sem lenne ellenvetése, ha Finnét meg ölnék.
– Meg ölnék?
– Elintéznék, eltennék láb alól, vég eznének vele. – Harry beleszívott a
cig arettába, amelyre anélkül g yújtott rá, hog y eng edélyt kért volna. – Én a
„meg ölni”-t preferálom. A csúnya dolg ok csúnya nevet érdemelnek.
Krohn kurtán és döbbenten felnevetett.
– Úg y beszél, mint eg y hideg vérű g yilkos, Harry.
Harry meg vonta a vállát.
– A g yilkos ig az. A hideg vérű viszont nem. De ha ezt sikerül
vég rehajtanunk, le kell tekernünk a termosztátot. Érti, ug ye?
Krohn bólintott.
– Jól van – mondta Harry. – Hadd g ondolkodjak eg y kicsit.
– Lejmolhatok addig eg y cig arettát?
Harry odanyújtotta Krohnnak a dobozt.
A két férfi csendben nézte a plafon felé g omolyg ó füstöt.
 – Ha… – kezdte Krohn.
– Csitt!
Krohn felsóhajtott.
A cig aretta majdnem a füstszűrőig leég ett, mire Harry újra meg szólalt.
– Eg y hazug ság ra kell meg kérnem, Krohn.
– Ig en?
– Azt kell mondania, hog y Finne beismerte Rakel meg g yilkolását. Én pedig
beavatok még két embert. Az eg yikük az Ig azság üg yi Orvostani Intézetben
dolg ozik. A másik eg y mesterlövész. Eg yikük sem fog ja meg tudni a többiek
nevét. Rendben?
Krohn bólintott.
– Jól van. Írunk Finnének, meg hívjuk eg y találkozóra az asszisztensével,
aztán mag a kiviszi a sírkőhöz a levelet, és a földbe szúrja azzal a tárg g yal,
amit én adok mag ának.
– Mi volna az?
Harry szívott eg y utolsót a cig arettából, majd a kávéscsészébe ejtette.
– Eg y trójai faló. Finne g yűjti a késeket. Ha szerencsénk van, ennek
seg ítség ével elejét vehetjük minden találg atásnak.

Szung -min eg y varjú károg ását hallotta a fák közül, amikor felnézett az
előttük tornyosuló, csillog ó sziklafalra. Az olvadékvíz fekete csíkokat festett
a szürke g ránitra, amely harminc méter mag as lehetett. Csaknem három órát
g yalog oltak Kaszparovval, és nem volt nehéz észrevenni, hog y a kutyának
fájdalmai vannak. Szung -min nem tudta, hog y a lojalitás vag y a
vadászösztön hajtotta-e, de Kaszparov még akkor is elszántan nekifeszült a
póráznak, amikor meg álltak eg y sáros erdei út vég én, és a rozog a kötélhidat
nézték, amely eg y patak fölött vezetett át, eg yenesen a havas és a
járhatatlannak tűnő erdőbe. Szung -min lábnyomokat látott a másik oldalon,
de tudta, ha továbbmennek, a hídon neki kell átcipelnie Kaszparovot,
miközben leg alább az eg yik kezével kapaszkodnia kell. És aztán?, töpreng ett.
Kézzel varrott Loake cipője már rég en átázott és tönkrement, a kérdés inkább
az volt, meddig juthat el a patak másik oldalán az eg yenetlen, hóval borított
terepen a csúszós bőrtalpakon.
Szung -min leg ug g olt Kaszparov elé, összedörzsölte átfag yott kezét, és az
öreg kutya fáradt szemébe nézett.
 – Ha neked meg y, akkor nekem is menni fog – mondta.
Kaszparov szűkölt és kapálózott, amikor Szung -min felemelte, és a nedves
pokol felé cipelte, de valahog y átküzdötték mag ukat.
És húszpercnyi csúszkálás után ez a sziklafal állja útjukat. Vag y még sem?
Szung -min követte a falhoz vezető nyomokat, és valamivel feljebb, a meredek
emelkedőn meg pillantott eg y elnyűtt, nedves kötelet eg y fa törzsére tekerve.
Azt is látta, hog y a kötél továbbhalad a fák között eg y ösvényszerűség
mentén, amely lépcsőként vezet felfelé. De Kaszparovval a kezében nem tudta
volna felhúzni mag át rajta.
– Sajnálom, cimbora, ez valószínűleg fájni fog – mondta Szung -min.
Letérdelt, Kaszparov két mellső lábát a nyakába vette, meg fordult, és a
sáljával szorosan összekötözte a kutya lábait.
– Ha nem látunk semmit odafent, hazameg yünk – mondta. – Meg íg érem.
Szung -min meg rag adta a kötelet, és elkezdte felhúzni mag át. Kaszparov
vonított, miközben tehetetlenül lóg ott a g azdája nyakában, mint valami
hátizsák, hátsó lába a férfi zakóját kaparászta.
Gyorsabban ment, mint Szung -min hitte, és eg yszer csak a szikla tetején
álltak, ahol folytatódott az erdő.
Húsz méterrel előttük eg y vörösre festett hütte állt.
Szung -min letette Kaszparovot, de a kutya, ahelyett hog y követte volna a
hüttéhez vezető nyomokat, a g azdája lába közé bújva nyüszíteni kezdett.
– Na, na, itt nincs mitől félni – nyug tatta Szung -min. – Finne meg halt.
Ekkor Szung -min eg y állat nyomaira lett fig yelmes, még hozzá
meg lehetősen nag y állat nyomaira. Lehetség es, hog y ez ijesztette meg
Kaszparovot? A férfi tett eg y lépést a hütte felé. Amikor meg érezte a drótot a
lábán, már késő volt, tudta, hog y belesétált eg y csapdába. Sziszeg ő hang
hallatszott, és még látta, ahog y a robbanóanyag ok eg y villanás kíséretében a
leveg őbe repülnek. Automatikusan becsukta a szemét. Amikor ismét
kinyitotta, hátra kellett hajtania a fejét, hog y lássa azt az ég felé szálló,
vékony füstcsóvát húzó valamit. Aztán eg y tompa dörrenés hallatszott,
amikor a rakéta felrobbant, és Szung -min még a nappali fényben is látta,
ahog y sárg án, kéken és pirosan rag yog , akár eg y miniatűr ünnepi
ősrobbanás.
Valaki nyilván tudni szerette volna, ha behatoló közeledik a hajlékához.
Esetleg el akarta riasztani. Szung -min érezte, hog y Kaszparov remeg a lába
között.
 – Csak tűzijáték volt – mondta, és meg paskolta a kutyát. – De köszönöm a
fig yelmeztetést, cimbora.
Szung -min a hütte előtti deszkateraszhoz ment.
Kaszparov visszanyerte a bátorság át, és az ajtóhoz szaladt.
A férfi látta, hog y az ajtókeret meg sérült a zár körül, és tudta, hog y nem
kell betörnie, mert valaki már meg tette előtte.
Kinyitotta az ajtót, és belépett.
Azonnal meg állapította, hog y a hüttében nincs sem víz, sem áram. A falba
vert kampókról kötelek lóg tak, amelyeket talán azért akasztottak fel, hog y az
eg erek ne rág ják meg őket.
A nyug atra néző ablaknál étel állt a pulton.
Kenyér. Sajt. És eg y kés.
Nem olyan, mint az a rövid, finn késre hasonlító holmi a barna tokban,
amelyet Finne holttestének átkutatásakor talált. Ennek peng éje Szung -min
becslése szerint alig tizenöt centiméter volt. Érezte, ahog y a szíve súlyosan
és jólesően verni kezd, mint amikor Alexandra Sturdza belépett az étterem
ajtaján.
– Tudod, mit, Kaszparov? – suttog ta, miközben a pillantása vég ig siklott a
tölg yfából és szarvból készült markolaton. – Azt hiszem, hamarosan tényleg
vég et ér a tél.
Mert nem volt kétség . A pulton eg y Tojiro univerzális kés feküdt. A kés.
 Ötvenharmadik fejezet

– Mit adhatok? – kérdezte a fehér ruhás csapos.

Harry pillantása vég ig siklott a férfi mög ötti polcon sorakozó akvavitos- és
whiskysüveg eken, majd meg állapodott a néma tévéképernyőn. Ő volt az
eg yetlen vendég a bárban, ahol különös csend honolt. Leg alábbis ahhoz
képest, hog y a Gardermoen repülőtéren voltak. Eg y távolabbi
beszállókapunál álmosító hang on bemondtak valamit, a padlón eg y pár cipő
kopog ott. Eg y éjszakára lassan bezáró repülőtér hang jai. De még mindig
akadt néhány lehetőség . Eg y órája landolt a g épe, amely Tromsøn keresztül
Lakselvből érkezett, és Harry az érkezési csarnok helyett a tranzitba jött a
táskájával, amely az eg yetlen csomag ja volt. Az induló járatok táblájára
hunyorg ott, amely a bárral átellenben lóg ott. Berlin, Párizs, Bang kok,
Milánó, Barcelona vag y Lisszabon közül lehetett választani. Bőven volt ideje,
a SAS jeg ypénztára még nyitva tartott.
Ismét a csapos felé fordult, aki a rendelésre várt.
– Ha már íg y meg kérdezte, adhatna rá eg y kis hang ot – mutatott Harry a
tévéképernyőre, amelyen Katrine Bratt és Kȩdzierski sajtófőnök, eg y nag y,
g öndör hajú férfi az emelvényen ült a rendőr-főkapitányság neg yedik
emeleti előadójában. Alattuk ug yanaz szöveg futott vég nélkül: Ismeretlen
elkövető lőtte agyon a gyilkossággal gyanúsított Svein Finnét Smestadban
– Sajnálom – válaszolta a csapos. – A repülőtéren minden tévékészüléket le
kell némítani.
– Eg yedül vag yunk.
– Ez a szabály.
– Öt perc, csak ezt a bejátszást szeretném hallani. Adok mag ának eg y
százast.
– És semmi esetre sem hag yhatom meg veszteg etni mag am.
– Hm. De az bizonyára nem számít meg veszteg etésnek, ha rendelek eg y
Jim Beamet, és borravalót adok, mert kiválónak tartom a kiszolg álást?
 A csapos arcán mosoly suhant át. Alaposabban szemüg yre vette Harryt.
– Mag a nem az az író?
Harry meg rázta a fejét.
– Én nem olvasok, de anyám kedveli mag át. Készíthetek képet kettőnkről?
Harry a képernyő felé biccentett.
– Oké – mondta a csapos, majd a telefonnal a kezében áthajolt a pult fölött,
és készített eg y szelfit, aztán meg nyomta a távirányító eg yik g ombját.
A tévé néhány óvatos hang ot bocsátott ki mag ából, Harry pedig
előrehajolt, hog y jobban hallja.
Katrine Bratt arca mintha minden alkalommal felrag yog ott volna, amikor
eg y vaku villant. Eg y kérdésre összpontosított, amely nem ért el a
mikrofonokig . A hang ja tiszta és szilárd volt, amikor válaszolt.
– Nem mehetek bele a részletekbe, csak ismételni tudom, hog y az oslói
rendőrség Svein Finne meg g yilkolásának kivizsg álása során a mai nap
folyamán kézzelfog ható bizonyítékot talált arra, hog y Finne állt Rakel Fauke
meg ölése mög ött. Rábukkantunk ug yanis a g yilkos feg yverre Svein Finne
tartózkodási helyén. Továbbá az üg yvédje arról számolt be a rendőrség nek,
hog y védence elmondta neki, hog yan ölte meg Rakel Faukét, majd kreált
szándékosan olyan bizonyítékokat, amelyek Harry Holéra utalnak. Ig en? –
Katrine rámutatott valakire a teremben.
Harry felismerte Mona Daa, a VG bűnüg yi újság írójának hang ját.
– Winternek nem itt lenne a helye, hog y válaszoljon arra a kérdésre,
hog yan tudta Finne íg y kijátszani őket?
Katrine a mikrofonok erdeje fölé hajolt.
– Talán majd a Kripos által szervezett sajtótájékoztatón meg teszi. Az oslói
rendőrség át fog ja adni neki mindazt, ami Finnének a Rakel Fauke-üg yhöz
való kapcsolatára utal. Ma elsősorban Finne meg g yilkolásáról tájékoztatjuk
önöket, mivel ez az eset csak hozzánk tartozik.
– De hog yan kommentálná Winter viselkedését? – folytatta Daa. – Ő és a
Kripos a nyilvánosság előtt illetett g yilkosság i vádakkal eg y ártatlan és
elhunyt rendőrt, aki a g yilkosság i csoport munkatársa volt.
Harry nézte, ahog y Katrine rövid szünetet tart a válasz előtt. Nyelt eg yet.
Összeszedte mag át. Aztán újra tisztán cseng ett a hang ja.
– Az oslói rendőrség nem bírálja a Kripost. Éppen ellenkezőleg . A Kripos
eg yik nyomozója, Szung -min Larsen nag ymértékben hozzájárult ahhoz,
hog y elmondhassuk: úg y tűnik, meg találtuk Rakel Fauke g yilkosát. Eg y
utolsó kérdés. Ig en?
– Dagbladet. Azt mondta, nincs g yanúsítottjuk Finne meg g yilkolásának
üg yében. A mi forrásaink szerint eg ykori fog vatartottak, akik időközben
letöltötték a büntetésüket, meg fenyeg ették. A rendőrség ezt a lehetőség et is
vizsg álja?
– Ig en – válaszolta Katrine Bratt, és a sajtófőnökre nézett.
– Nos, köszönjük a részvételt – mondta Kȩdzierski. – Eg yelőre nem tűztünk
ki újabb sajtótájékoztatót, de amennyiben…
Harry intett a csaposnak, hog y eleg et hallott.
Nézte, ahog y Katrine feláll. Biztosan hazafelé indul. Valaki vig yázott
Gertre. A kisfiúra, aki teljesen éberen és mosolyog va nézett fel Harryra a
hordozható g yerekülésből, miközben vég ig cipelte a város utcáin. Amikor
felcseng etett Katrinéékhez, érzett valamit a mutatóujján, és lenézett. Az
aprócska, fehér babaujjak úg y néztek ki, mintha eg y baseballütőt
szorong atnának. Eg y pillanatra úg y tűnt, az intenzív kék szempár nem
eng edi, hog y elmenjen, és csak íg y itt hag yja. Azt üzente, hog y Harry
tartozik neki eg y apával. És amikor Harry az utca túloldaláról, a sötét
kapualjból nézte, ahog y Katrine kijön a házból, nem sok hiányzott hozzá,
hog y kilépjen az utcai lámpa fényébe. Hog y mindent elmondjon. Hog y
Katrine hozza meg a döntést – mindkettőjük helyett. Mindhármuknak.
Harry kihúzta mag át a bárszéken.
Csak most vette észre, hog y a csapos eg y pohár barna folyadékot tett le elé
a pultra. Tanulmányozni kezdte. Csak egy pohárral. Tudta, hog y erre a hang ra
nem szabad hallg atnia. Mert azt mondta: Gyerünk már, megérdemelsz egy kis
ünneplést!
Nem.
Nem? Oké, ha az ünneplés kedvéért nem, akkor legalább mutass némi tiszteletet a
halottak iránt, és igyál egyet az emlékükre, te gyalázatos, szívtelen rohadék!
Harry tudta, ha vitába bocsátkozik a hang g al, veszíteni fog .
Az induló járatokra nézett. A pohárra. Katrine úton van hazafelé.
Kimehetne, és taxiba ülhetne. Újra felcseng ethetne. Ezúttal a fényben
várakozna. Feltámadva a halálból. Miért is ne, úg ysem bujkálhat örökké. És
most, hog y már nem g yanúsítják semmivel, miért bujkálna? Eg y g ondolat
futott át a fején: a kocsiban, a jég alatt a folyóban volt eg y g ondolata, de
azonnal szerte is foszlott. A kérdés az, mit nyújthat Katrinének és Gertnek.
Hog y az ig azság és a jelenléte ártalmasabb lenne-e nekik, mint amennyire
hasznos. A franc tudja. A franc tudja, nem csak azért találja-e ki mag ának
ezeket a dilemmákat, hog y leg yen mentség e lelépni. Eszébe jutottak a
mutatóujjára fonódó apró ujjak. A parancsoló pillantás. A telefon cseng ése
zökkentette ki a g ondolataiból. A kijelzőre nézett.
– Itt Kaja.
Meg int olyan közelinek tűnt. Jobban beleg ondolva, talán még sincs olyan
messze a Csendes-óceán.
– Szia! Hog y vag y?
– Vég et ért a folyamatos lótás-futás. Épp most ébredtem fel, tizennég y órát
aludtam. A sátor előtt állok, az óceánparton. Napkelte van. A nap olyan, mint
eg y vörös hőlég ballon, ami éppen meg telik meleg leveg ővel, hamarosan
elszakad a horizonttól, és felemelkedik.
– Hm. – Harry a pohárra nézett.
– Mi a helyzet veled? Hog y boldog ulsz az ébrenléttel?
– Nos. Könnyebb volt aludni.
– Kemény lesz a g yászfolyamat. És most Bjørnt is elveszítetted. Vannak
emberek körülötted, akik…
– Ig en, persze.
– Nem, Harry, nincsenek.
Nem tudta, Kaja észreveszi-e, hog y mosolyog .
– Csak meg kell hoznom néhány döntést – mondta.
– Ezért hívtál?
– Nem. Azért hívtalak, hog y meg mondjam, visszatettem a kulcsot.
Köszönöm a kölcsönt.
– A kölcsönt… – ismételte meg Kaja, és sóhajtott eg yet. – A földreng és
alaposan meg rong álta ezt a kis települést, még is eg yszerűen
léleg zetelállítóan g yönyörű itt, Harry. Romokban hever, még is g yönyörű.
Romokban hever és g yönyörű, érted?
– Mit értek?
– Szeretem a romokban heverő és g yönyörű dolg okat. Mint amilyen te
vag y. És eg y kicsit én is romokban heverek.
Harry nag yjából sejtette, mi következik.
– Nem tudnál iderepülni, Harry?
– Eg y földreng és sújtotta, csendes-óceáni szig etre?
– Aucklandbe, Új-Zélandra. Onnan kell koordinálnunk a nemzetközi
közreműködést, és eng em bíztak meg a biztonság i feladatok irányításával.
Ma délután odautazom eg y teherszállító g éppel.
Harry meg int az induló járatokra nézett. Bang kok. Talán még mindig
indulnak onnan közvetlen járatok Aucklandbe.
– Hadd g ondoljam vég ig , Kaja.
– Rendben. Szerinted mennyi időre van szükség ed…
– Eg y perc. Aztán visszahívlak. Rendben?
– Eg y perc?! – Kaja boldog nak tűnt. – Ig en, rendben.
Letették.
Harry még mindig nem érintette meg az előtte álló poharat.
Eltűnhetne. Alámerülhetne a sötétben. Aztán ismét ott volt az a g ondolat,
amely a kocsiban a jég alatt szertefoszlott. Nem, nem is g ondolat volt, csak
az akkori érzés. Hideg . Ijesztő. És mag ányos. De nem csak ennyi. Csendes is.
Furcsán békés.
Ismét az induló járatokra nézett.
Helyek, ahol eltűnhet eg y ember.
Bang kokból továbbrepülhetne Hong kong ba. Még mindig voltak ott
kapcsolatai, biztosan sikerülne valami munkát szereznie, akár leg álisan is.
Vag y a másik irányba is indulhat. Dél-Amerikába. Mexikóváros. Caracas.
Tényleg eltűnhetne.
A nyakát dörzsölte. A jeg ypénztár hat perc múlva bezár.
Katrine és Gert. Vag y Kaja és Auckland. Jim Beam és Oslo. Absztinencia és
Hong kong . Vag y Caracas.
Harry a zsebébe nyúlt, és elővette a kis kékesszürke fémtárg yat. Az oldalain
lévő pöttyökre nézett. Nag y leveg őt vett, meg rázta a dobókockát a két keze
között, majd g urított a pulton.
>Table of Contents

>Impresszum
ELSŐ RÉSZ
Első fejezet
Második fejezet
Harmadik fejezet
Negyedik fejezet
Ötödik fejezet
Hatodik fejezet
Hetedik fejezet
Nyolcadik fejezet
Kilencedik fejezet
Tizedik fejezet
Tizenegyedik fejezet
Tizenkettedik fejezet
Tizenharmadik fejezet
Tizennegyedik fejezet
Tizenötödik fejezet
Tizenhatodik fejezet
Tizenhetedik fejezet
Tizennyolcadik fejezet
Tizenkilencedik fejezet
Huszadik fejezet
Huszonegyedik fejezet
Huszonkettedik fejezet
Huszonharmadik fejezet
MÁSODIK RÉSZ
Huszonnegyedik fejezet
Huszonötödik fejezet
Huszonhatodik fejezet
Huszonhetedik fejezet
Huszonnyolcadik fejezet
Huszonkilencedik fejezet
Harmincadik fejezet
Harmincegyedik fejezet
Harminckettedik fejezet
Harmincharmadik fejezet
Harmincnegyedik fejezet
 Harmincötödik fejezet
Harminchatodik fejezet
Harminchetedik fejezet
Harmincnyolcadik fejezet
Harminckilencedik fejezet
HARMADIK RÉSZ
Negyvenedik fejezet
Negyvenegyedik fejezet
Negyvenkettedik fejezet
Negyvenharmadik fejezet
Negyvennegyedik fejezet
Negyvenötödik fejezet
Negyvenhatodik fejezet
Negyvenhetedik fejezet
Negyvennyolcadik fejezet
Negyvenkilencedik fejezet
Ötvenedik fejezet
NEGYEDIK RÉSZ
Ötvenegyedik fejezet
Ötvenkettedik fejezet
Ötvenharmadik fejezet