3.

osztály

Megyei/körzeti írásbeli forduló

A feladatok megoldásai utáni százalékos értékek azt mutatják, hogy a versenyen
résztvevők mekkora hányada jelölte be az adott válaszlehetőséget. A helyes vá-
lasz(oka)t vastagítás és szürke háttér jelzi.

3. osztály
1. Anna a 37 − 28 kivonás elvégzése előtt a benne szereplő egyik számot a páros
szomszédjára cserélte. Mennyit kaphatott így helyes eredménynek?
(A) 7 (B) 8 (C) 9 (D) 10 (E) 11
Megoldás: Anna a következő kivonások valamelyikét végezhette el:
38 − 28 =10 , 36 − 28 = 8 , 37 − 30 =
7 , 37 − 26 =
11
Tehát eredménynek a 7, 8, 10, 11 számok valamelyikét kaphatta.
Helyes válasz(ok): A, B, D, E

2. Egy busz utasok nélkül érkezett az első megállóba, ahol felszálltak 18-an. A
következő megállók mindegyikében vagy leszállt 4 utas, vagy felszállt 6 utas.
Összesen hány utas lehetett ezen a buszon a harmadik és negyedik megálló
között? (A megállók között senki nem száll fel vagy le.)
(A) 8 (B) 10 (C) 20 (D) 30 (E) 32
Megoldás: A második és a harmadik megállóban háromféleképpen alakulha-
tott az utasok létszáma: vagy mindkettőben leszállt 4-4 utas, vagy az egyikben
4-en leszálltak és a másikban 6-an felszálltak, vagy mindkettőben felszállt 6-6
utas. Így a harmadik és a negyedik megálló között az utasok száma a követke-
ző lehetett: 18 − 4 − 4 =
10 vagy 18 − 4 + 6 = 20 , vagy 18 + 6 + 6 =30 .
Helyes válasz(ok): B, C, D

3. Összesen hány szürke mezőt kell még elhelyezni

a mellékelt ábrára, ha azt szeretnénk, hogy a teljes
nagy téglalap ki legyen töltve, és – a mintát foly-
tatva – minden második mező szürke legyen?
(Egymás fedésébe két szürke mező nem helyezhe-
tő!)
(A) 12 (B) 13 (C) 14 (D) 15 (E) 16
Megoldás: A jobb oldali ábrán sötétebb szürkével
jeleztük a még elhelyezendő szürke mezőket.
Ezeket összeszámolva azt kapjuk, hogy még 15
szürke mezőt kell elhelyezni.
Második megoldás: Megfigyelhetjük, hogy min-
den sorban 7 szürke mezőnek kell lennie, amelyek közül az eredeti ábrán

1
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

(fentről lefelé haladva) 7, 6, 5, 4, 3, 2, 7 szerepel. Így még összesen

0 +1+ 2 + 3 + 4 + 5 + 0 =
15 szürke mezőt kell elhelyezni.
Helyes válasz(ok): D

4. Az asztalon három szabályos dobókocka található. A felső lapokon lévő pöty-

työk számát összeszorozva 12-t kapunk. Mennyi lehet ezen pöttyök számának
összege?
(A) 6 (B) 7 (C) 8 (D) 9 (E) 10
Megoldás: A szabályos dobókockán 1, 2, 3, 4, 5, 6 pötty szerepel, ezek közül
kell három olyat találnunk, amelyek szorzataként 12-t kapunk. Mivel
12 =1 ⋅ 2 ⋅ 6 =1 ⋅ 3 ⋅ 4 = 2 ⋅ 2 ⋅ 3 , így háromféleképpen állhat elő a szorzat. A ke-
resett összeg ekkor 1 + 2 + 6 = 9 , 1+ 3 + 4 =8 vagy 2 + 2 + 3 =7 lehet.
Helyes válasz(ok): B, C, D

5. Összesen hány háromszög látható a mellékelt ábrán?

(A) 17 (B) 19 (C) 20-nál több
(D) 24-nél több (E) 25-nél több
Megoldás: Tekintsük a legkisebb háromszög oldalát egységnyi-
nek! Ekkor a legkisebb, 1 egység oldalú háromszögből (fentről
lefelé, soronként összeszámolva) 1 + 3 + 5 + 3 + 5 =17 darabot találunk. A 2
egység oldalúakból (ugyanilyen sorrendben számolva) 1 + 2 + 1 + 2 =6 olyan
látható, amelynek „felfelé” áll a csúcsa, és 1 olyan, amelyiknek „lefelé”. Vé-
gül 3 egység oldalú háromszögből 2 darabot találunk.
Tehát összesen 17 + 6 + 1 + 2 =26 háromszög látható az ábrán (ami több 20-
nál, 24-nél és 25-nél is).
Helyes válasz(ok): C, D, E

6. A rajzon Béla, Csaba, Jancsi és Karcsi látható. Melyi-

kük alatt hányas szám állhat, ha tudjuk, hogy Csabá-
nak jobbra van Karcsi, és Karcsi a bal kezével fogja
Béla kezét?
(A) Béla alatt 1 (B) Csaba alatt 2
(C) Béla alatt 4 (D) Jancsi alatt 4
(E) Karcsi alatt 4

Megoldás: Vizsgáljuk meg, hogy melyik fiú lehet Karcsi!

Mivel az 1-es fiú a bal kezével nem fog senkit, ezért ő nem lehet Karcsi.
Ha Karcsi a 2-es, akkor Béla a 3-as. A 4-esnek jobbra senki nem áll, tehát ek-
kor Csaba csak az 1-es lehet (neki valóban jobbra áll Karcsi), Jancsi pedig a
4-es. Így a (D) válasz helyes.
Ha Karcsi a 3-as, akkor Béla a 4-es. Ekkor Csaba nem lehet a 2-es (mert így

2
 3. osztály

Karcsi nem állna neki jobbra), viszont az 1-es lehet, ekkor Jancsi a 2-es. Így a
(C) válasz is helyes.
Ha Karcsi a 4-es, akkor Béla a 3-as. Az előzőek miatt ekkor Csaba az 1-es,
Jancsi pedig a 2-es. Tehát az (E) válasz is helyes.
Helyes válasz(ok): C, D, E

7. Furfangos Feri ügyesen cserélgette a matricáit másokkal. Kezdetben csak egy

matricája volt. Ezt cserélte tíz másikra, majd mindig egy matricát cserélt tíz
másikra. Összesen hány matricája lett így közvetlenül a 9. csere után?
(A) 10 (B) 81 (C) 82 (D) 90 (E) 91
Megoldás: Mivel egy csere során mindig 10 − 1 = 9 -cel nőtt Feri matricáinak
száma, így a 9. csere után 1 + 9 ⋅ 9 =1 + 81 = 82 matricája lett.
Helyes válasz(ok): C

8. Maugli megkért három majmot, hogy hozzanak neki diót. A három majom
mindegyike ugyanannyi diót szedett, de visszafelé jövet útközben összevesz-
tek, és minden majom az összes többit megdobta egy-egy dióval, amelyek le-
estek, így ezek nélkül érkeztek Mauglihoz. Összesen hány dió érkezett meg
Mauglihoz, ha a dobálózás után pontosan a leszedett diók felével érkeztek
meg?
(A) 2 (B) 3 (C) 6 (D) 8 (E) 12
Megoldás: Mivel a három majom mindegyike két másikat dobott meg, így
összesen 3 ⋅ 2 =6 diót dobáltak el. Mivel a leszedett diók felével érkeztek
meg, ezért pontosan annyi dióval dobálták meg egymást, mint amennyit Ma-
uglinak hoztak, vagyis 6 diót hoztak neki.
Helyes válasz(ok): C

9. Egy papír mindkét oldalán egyforma 4×4-es négyzetrács találha-

tó. Először a vízszintes, majd a függőleges tengelye mentén fél-
behajtottuk. Az így keletkezett négyrét hajtott papírt összefog-
tuk, és kivágtuk belőle az ábrán hiányzó részt. Újra kihajtva ezt
a papírt, az alábbiak közül melyiket kapjuk?

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Hajtsuk vissza a lapot először a függőleges tengelye mentén! Ek-
kor a következő ábrát kapjuk:

3
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Ha ezt kihajtjuk a vízszintes tengelye mentén, akkor a (C) válaszlehetőséghez

jutunk.
Helyes válasz(ok): C

10. Egy alma és egy barack együtt könnyebb, mint két alma. Egy körte, egy ba-
rack és egy alma együtt nehezebb, mint két körte és egy barack. Két körte ne-
hezebb, mint egy alma és egy barack. (Az azonos gyümölcsök azonos töme-
gűek.) Az alábbiak közül melyik állításunk igaz ekkor?
(A) A barack nehezebb a körténél. (B) A barack nehezebb az almánál.
(C) Az alma nehezebb a körténél. (D) A körte nehezebb a baracknál.
(E) A körte nehezebb az almánál.
Megoldás: Az első mondatból kiderül, hogy egy barack könnyebb egy almá-
nál (hiszen, ha a mérleg könnyebb oldalán egy alma és egy barack, a nehe-
zebb oldalán pedig két alma található, és mindkét oldalról elveszünk egy-egy
almát, akkor a könnyebb oldal továbbra is könnyebb marad).
A második mondatból hasonlóan kapjuk (képzeletben a mérleg mindkét olda-
láról elvéve egy körtét és egy barackot), hogy egy alma nehezebb, mint egy
körte. Tehát biztosan az alma a legnehezebb.
Már csak azt kell kiderítenünk, hogy a barack és a körte közül melyik a nehe-
zebb. Ha a harmadik mondatban az almát egy könnyebb barackra cseréljük,
akkor a változatlanul hagyott két körte még nehezebb lesz a két baracknál, te-
hát a körte nehezebb, mint a barack.
Így a gyümölcsök nehézségi sorrendje: barack < körte < alma.
Helyes válasz(ok): C, D

11. Egy szabályos dobókockát (amelyen a szemközti lapo-

kon lévő pontok összege 7) rátettünk az ábra bal felső
mezőjére úgy, hogy az 5-ös lapja van felül. Ezután az
ábrán látható útvonalon hétszer gördítettük át valamely
szomszédos oldalára a kockát (csúszás nélkül). Közvet-
len a hetedik gördítés után hányas lapja lehet felül en-
nek a kockának?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 6
Megoldás: Az 5-ös lappal szemben a 2-es található. Így
két gördítés után (a jobb felső sarokban) a 2-es lap lesz
felül, újabb két gördítés után (a jobb alsó sarokban) az
5-ös, és újabb két gördítés után (a bal alsó sarokban)

4
 3. osztály

ismét a 2-es, ahogy az ábrán is látható.

A hetedik gördítés után olyan lap lesz felül, amely kezdetben a kocka oldal-
lapjai közül a „felfelé” néző volt. Ez az 5-ös lap bármelyik szomszédja lehet,
tehát az 1, 3, 4, 6 lapok közül akármelyik.
Helyes válasz(ok): A, C, D, E

12. Marinak kevesebb mint 30 egyforma négyzetlapja van. Az alábbiak közül

hány négyzetlapja lehet összesen, ha mindegyiket felhasználva, hézag és átfe-
dés nélkül éppen három különböző méretű négyzetet tud belőlük kirakni?
(A) 15 (B) 21 (C) 23 (D) 26 (E) 29
Megoldás:30-nál kevesebb négyzetlapból ezek a négyzetek rakhatók ki:

Az egyes négyzetekhez így 1, 4, 9, 16 vagy 25 négyzetlapot használhatott fel

Mari. Amelyik három szám összege ezek közül kisebb 30-nál, az azoknak
megfelelő három négyzetet rakhatta ki Mari. A feltételnek csak a következő
lehetőségek felelnek meg: 1 + 4 + 9 = 14 , 1 + 4 + 16 =21 , 1 + 9 + 16 =26 és
4 + 9 + 16 =29 , így Mari négyzetlapjainak száma 14, 21, 26 vagy 29 lehet
(ezek közül a 14 nem szerepel a válaszlehetőségek között).
Helyes válasz(ok): B, D, E

13. Karcsi beírta a mellékelt négyzetekbe az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7,

8, 9 számokat úgy, hogy a vízszintes sor öt négyzetébe írt
számok összege kétszerese lett a függőleges oszlop öt
négyzetébe írt számok összegének. Hányast írhatott a bal
alsó sarokban álló szürke négyzetbe, ha mindegyik négy-
zetbe egy számot írt?
(A) 1 (B) 3 (C) 6 (D) 7 (E) 9
Megoldás: A beírt számok összege 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 = 45 . Ah-
hoz, hogy a sorösszeg kétszerese legyen az oszlopösszegnek, szükséges, hogy
e két összeget összeadva 3-mal osztható számot kapjunk (hiszen az eredmény
háromszorosa az oszlopösszegnek). Az eredmény annyival nagyobb 45-nél,
ahányas szám a bal alsó szürke négyzetben szerepel (hiszen ezt a mezőt két-
szer számoltuk). Így az eredmény 45 + 3 = 48 , 45 + 6 =51 vagy 45 + 9 =54
lehet (ha a szürke négyzetbe a 3, a 6 vagy a 9 kerül). Meg kell vizsgálnunk,
hogy mindhárom lehetőség előfordulhat-e.
48 : 3 = 16 , ekkor az oszlopösszeg 16, a sorösszeg 32.
51: 3 = 17 , ekkor az oszlopösszeg 17, a sorösszeg 34.
54 : 3 = 18 , ekkor az oszlopösszeg 18, a sorösszeg 36. Ez nem lehetséges, hi-

5
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

szen a vízszintes sorban még az öt lehető legnagyobb szám összege is kisebb

36-nál, ugyanis 5 + 6 + 7 + 8 + 9 =35 .
Az első két lehetőség megvalósulhat, például a következő oldalon látható mó-
don.

1 1
2 2
4 3
6 5
3 5 7 8 9 6 4 7 8 9
Helyes válasz(ok): B, C

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Írjátok a           
+  +  +  = ⋅  műveletsor minden négyzetének helyére ugyanazt
a számot úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség! Írjatok le két különböző meg-
oldást!
Megoldás: A két megoldás: 4 + 4 + 4 + 4 = 4 ⋅ 4 , illetve 0 + 0 + 0 + 0 = 0 ⋅ 0 .
Eltérő helyes megoldásonként 8-8 pont jár. (Összesen max. 16 pont.)

6
 4. osztály

4. osztály
1. Adott ez az öt számkártya 12 21 1 20 3 . Tegyetek ezekből egymás mellé
néhányat úgy, hogy balról jobbra kiolvasva a lehető legkisebb négyjegyű
számot kapjátok! Melyik számjegy áll ebben az egyesek helyiértékén?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Arra kell törekednünk, hogy a négyjegyű számot balról jobbra
előállítva mindig a lehetséges legkisebb számjegyet válasszuk. Így a szám
előállítása a következő 1 12 3 . (Azért nem kezdhetünk 12 -vel, mert ak-
kor a százasok helyére 2 kerülne, de ennél kisebb számot kapunk, ha ott 1 áll.)
Tehát a legkisebb szám az 1123, amelyben az egyesek helyén a 3 áll.
Helyes válasz(ok): D

2. Írjatok az azonos jelekbe azonos, a különböző jelekbe különböző számjegye-

ket úgy, hogy igaz legyen a       
+ ∆ +=  egyenlőség! Melyik számjegy ke-
rülhet így a háromszög helyére?
(A) 0 (B) 3 (C) 5 (D) 7 (E) 9
Megoldás: A bal oldalon három számjegy összege szerepel, ezért a jobb oldal
értéke biztosan nem nagyobb, mint 9 + 9 + 9 = 27 , vagyis a négyzet értéke
legfeljebb 2 lehet.
Ha  = 2 lenne, akkor a 2 + ∆ + 2 =22 csak úgy teljesülhetne, ha ∆ =18 len-
ne, de ez nem számjegy, tehát nem jó megoldás.
Ha  = 1 lenne, akkor az 1 + ∆ + 1 =11 összefüggésből ∆ =9 -et kapunk, ami
jó megoldás.
Ha  = 0 lenne, akkor a 0 + ∆ + 0 =00 csak úgy teljesülhetne, ha ∆ =0 len-
ne, de a feladat megköveteli, hogy a különböző jelek különböző számjegyeket
takarjanak, tehát ez nem jó megoldás. (Ráadásul ekkor a jobb oldalon lévő
szám 00 lenne, ami nem egy kétjegyű szám, tehát ezért sem lenne jó a megol-
dás.)
Vagyis a háromszög helyére csak a 9 kerülhet.
Helyes válasz(ok): E

3. Az ábrán látható falrészlet egyforma téglákból, egy

rétegben épült. Összesen hány ugyanilyen tégla hi-
ányzik a falon látható lyukból?
(A) 23 (B) 24 (C) 25
(D) 26 (E) 27
Első megoldás: A következő oldalon látható ábrán lerajzoltuk elölnézetből a
falat, a lyukkal együtt.

7
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Ezen például soronként összeszámolhatjuk a hiányzó téglák számát, ami

így 1 + 3 + 5 + 10 + 3 + 4 =26 .
Második megoldás: Ha minden tégla ott volna 8 × 12 = 96 darabból állna a
fal. Megszámolva, azt kapjuk, hogy jelenleg 70 tégla van ott, így 96 − 70 =
26
tégla hiányzik.
Helyes válasz(ok): D

4. 51 kiskutya közül 19-nek csak a bal fülén, 9-nek pedig csak a jobb fülén van
folt. Ha pontosan 12 kiskutyán egyáltalán nincs folt, akkor összesen hány kis-
kutyának van folt a jobb fülén? (Folt csak a kutyák fülén lehet, máshol nem.)
(A) 9 (B) 12 (C) 19 (D) 20 (E) 22
Megoldás: Az 51 kiskutyából 12-nek egyáltalán nincs foltja, így a valamelyik
fülükön foltos kutyák száma 51 − 12 = 39 . A 39 közül 19-nek csak a bal fülén
van folt, a többi 39 − 19 20
= -nak pedig vagy csak a jobb fülén, vagy mindkét
fülén. Tehát 20 kiskutyának van folt a jobb fülén.
Helyes válasz(ok): D

5. A rajzon Béla, Csaba, Jancsi és Karcsi látható. Melyi-

kük alatt hányas szám állhat, ha tudjuk, hogy Csabá-
nak jobbra van Karcsi, és Karcsi a bal kezével fogja
Béla kezét?

(A) Béla alatt 1 (B) Csaba alatt 2

(C) Béla alatt 4 (D) Jancsi alatt 4
(E) Karcsi alatt 4
Megoldás: Vizsgáljuk meg, hogy melyik fiú lehet Karcsi!
Mivel az 1-es fiú a bal kezével nem fog senkit, ezért ő nem lehet Karcsi.
Ha Karcsi a 2-es, akkor Béla a 3-as. A 4-esnek jobbra senki nem áll, tehát ek-
kor Csaba csak az 1-es lehet (neki valóban jobbra áll Karcsi), Jancsi pedig a
4-es. Így a (D) válasz helyes.
Ha Karcsi a 3-as, akkor Béla a 4-es. Ekkor Csaba nem lehet a 2-es (mert így
Karcsi nem állna neki jobbra), viszont az 1-es lehet, ekkor Jancsi a 2-es. Így a
(C) válasz is helyes.
Ha Karcsi a 4-es, akkor Béla a 3-as. Az előzőek miatt ekkor Csaba az 1-es,
Jancsi pedig a 2-es. Tehát az (E) válasz is helyes.
Helyes válasz(ok): C, D, E

8
 4. osztály

6. Egy képernyőn most a 61-es szám látható. Egy program minden egyes perc
elteltével azt a számot jeleníti meg a képernyőn, amit úgy kap, hogy a képer-
nyőn addig lévő szám számjegyeinek szorzatához hozzáad 13-at (ekkor az
előző szám eltűnik). Pontosan 1 óra elteltével melyik szám lesz látható ezen
a képernyőn?
(A) 13 (B) 16 (C) 17 (D) 19 (E) 22
Megoldás: Írjuk fel, hogy a mostani állapothoz képest hány perc múlva me-
lyik szám lesz a képernyőn:
1 perc elteltével: 6 ⋅ 1 + 13 = 19
2 perc elteltével: 1 ⋅ 9 + 13 = 22
3 perc elteltével: 2 ⋅ 2 + 13 = 17
4 perc elteltével: 1 ⋅ 7 + 13 = 20
5 perc elteltével: 2 ⋅ 0 + 13 = 13
6 perc elteltével: 1 ⋅ 3 + 13 = 16
7 perc elteltével: 6 ⋅ 1 + 13 = 19
A 7. perc elteltével ugyanaz a szám látszik, mint az 1. perc után, így innentől
ismétlődni fognak a látható számok (hiszen minden szám csak az előzőtől
függ). Vagyis a képernyőn lévő számok 6 percenként ismétlődnek. Mivel 1
óra 60 percből áll, ezért a 60. perc elteltével ugyanaz a szám lesz a képernyőn,
mint a 6., 12., 18., … perc elteltével, vagyis a 16.
Helyes válasz(ok): B

7. Egy papír mindkét oldalán egyforma 4×4-es négyzetrács találha-

tó. Először a vízszintes, majd a függőleges tengelye mentén fél-
behajtottuk. Az így keletkezett négyrét hajtott papírt összefog-
tuk, és kivágtuk belőle az ábrán hiányzó részt. Újra kihajtva ezt
a papírt, az alábbiak közül melyiket kapjuk?

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Hajtsuk vissza a lapot először a függőleges tengelye mentén! Ek-
kor a következő ábrát kapjuk:

Ha ezt kihajtjuk a vízszintes tengelye mentén, akkor a (C) válaszlehetőséghez

jutunk.

9
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Helyes válasz(ok): C

8. Furfangos Ödön ügyesen cserélgette a matricáit másokkal. Kezdetben csak

egy matricája volt. Ezt cserélte öt másikra, majd mindig egy matricát cserélt
öt másikra. Összesen hány matricája lett így közvetlenül a 30. csere után?
(A) 31 (B) 120 (C) 121 (D) 150 (E) 151
Megoldás: Mivel egy csere során mindig 5 − 1 =4 -gyel nőtt Ödön matricái-
nak száma, így a 30. csere után 1 + 30 ⋅ 4 =1 + 120 =121 matricája lett.
Helyes válasz(ok): C

9. Három róka, Barak, Harak és Karak beszélget a bokorban. Harak szerint nem
Barak a legravaszabb. Barak azt mondja: „Én ravaszabb vagyok Haraknál”.
Karak szerint Barak ravaszabb nála. Tudjuk, hogy a legravaszabb róka hazu-
dik, a többi pedig igazat mond, és nincs két egyformán ravasz róka. Ekkor…
(A) Barak a legravaszabb. (B) Harak a legravaszabb.
(C) Karak a legravaszabb. (D) Barak ravaszabb Haraknál.
(E) Harak ravaszabb Baraknál.
Megoldás: Vizsgáljuk meg sorra, hogy melyik róka lehet a legravaszabb,
vagyis az egyetlen, aki hazudik!
Ha Barak volna a legravaszabb, akkor neki hazudnia kellene, viszont az ő állí-
tása („Én ravaszabb vagyok Haraknál”) mégis igaz lenne, ez nem lehetséges.
Ha Harak volna a legravaszabb, akkor neki kellene hazudnia, viszont az ő állí-
tása (nem Barak a legravaszabb) mégis igaz lenne, ez sem lehetséges.
Ha Karak a legravaszabb, akkor az ő állítása (Barak ravaszabb nála) valóban
hamis, a többiek állítása pedig igaz, vagyis nem Barak a legravaszabb, és Ba-
rak ravaszabb Haraknál.
Helyes válasz(ok): C, D

10. Mekk Elek 100 káposztafejet termesztett. Ha egy káposztán legalább 10 her-
nyó van, azt fertőzöttnek minősíti, egyébként jónak. Éjjelente bármelyik her-
nyó vagy ugyanazon a káposztán marad, vagy átmegy egy másik káposztájára
Mekk Eleknek. Ha az egyik napon összesen 90 fertőzött káposztája volt, ak-
kor a következő napon az alábbiak közül hány jó káposztája lehetett összesen?
(A) 50 (B) 80 (C) 90 (D) 99 (E) 100
Megoldás: Mivel Mekk Eleknek az egyik napon 90 fertőzött káposztája volt,
és ezek mindegyikén legalább 10-10 hernyó, így legalább 90 ⋅ 10 = 900 her-
nyó volt a káposztáin. Előfordulhatott, hogy éppen 900 hernyó volt a káposz-
tákon (a fertőzötteken pontosan 10, a többin pedig egy se). Ha ez a 900 her-
nyó az éjjel úgy mozgott, hogy reggelre mind a 100 káposztán 9-9 hernyó lett,
akkor mind a 100 káposzta jó lett.
Az is előfordulhatott, hogy csak 50, 80, 90 vagy 99 káposzta lett jó reggelre,
például úgy, hogy az előző napon összesen 1000 hernyó volt (például 80 ká-

10
 4. osztály

posztán 10-10 hernyó, 10 káposztán pedig 20-20), reggelre pedig a követke-

zőképpen vándoroltak:
• 50 káposztán 9-9 hernyó, 50 káposztán 11-11 hernyó lett
• 80 káposztán 9-9 hernyó, 20 káposztán 14-14 hernyó lett
• 90 káposztán 9-9 hernyó, 10 káposztán 19-19 hernyó lett
• 99 káposztán 9-9 hernyó, 1 káposztán 109 hernyó lett
Tehát a válaszlehetőségek mindegyike előfordulhatott.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

11. Egy hatalmas teremben 301-en vannak, egy részük hazug, az összes többi
igazmondó. Közülük 200-an azt mondják: „ha kimegyek a teremből, akkor
több hazug marad bent, mint igazmondó”. A többiek viszont azt mondják: „ha
kimegyek a teremből, akkor kétszer annyi hazug marad bent, mint igazmon-
dó”. A 301 ember közül összesen hány lehet hazug?
(A) 101 (B) 150 (C) 151 (D) 200 (E) 201
Megoldás: Vizsgáljuk meg egyesével a válaszlehetőségeket!
Ha 101 ember hazug, akkor 200 igazmondó. Ha egy igazmondó kimegy a te-
remből, akkor 199 igazmondó és 101 hazug marad, amelyre mindkét állítás
hamis, tehát igazmondó egyiket sem mondhatja. Ez az eset nem lehetséges.
Ha 150 ember hazug, akkor 151 igazmondó. Ha egy igazmondó kimegy a te-
remből, akkor 150 igazmondó és 150 hazug marad, amelyre szintén mindkét
állítás hamis, tehát igazmondó most sem mondhatja egyiket se, ez az eset sem
lehetséges.
Ha 151 ember hazug, akkor 150 igazmondó. Ha egy igazmondó kimegy a te-
remből, akkor 149 igazmondó és 151 hazug marad, amelyre az első állítás
igaz, a második nem. Tehát a 150 igazmondó mindegyike mondhatja az első
állítást. Ha egy hazug megy ki a teremből, akkor 150 igazmondó és 150 hazug
marad, amelyre mindkét állítás hamis. Tehát a 151 hazug bármelyik állítást
mondhatja (az előző feltétel miatt 50-en az első, 101-en a második állítást). Ez
az eset lehetséges.
Ha 200 vagy 201 ember hazug (tehát 101 vagy 100 ember igazmondó), akkor
biztosan van olyan hazug, aki az első állítást mondja (hiszen a második állítás
csak 101-szer hangzik el), ám az első állítás ekkor biztosan igaz lesz, vagyis
hazug nem mondhatja. Ezek az esetek tehát nem lehetségesek.
Vagyis a válaszlehetőségek közül csak 151 ember lehet hazug.
Második megoldás: Nem lehet az összes ember hazug, mert akkor az első ál-
lítást mondók igazat mondanának. Tehát biztosan van igazmondó közöttük.
Ha a második állítást igazmondó is mondaná, akkor 200 hazug és 101 igaz-
mondó lenne közöttük. De ekkor az első állításnak hazug szájából is el kellene
hangoznia, ami igaz volna, ez tehát nem lehetséges. Így a második állítást
csak hazugok mondják, vagyis legalább 101 hazug van közöttük.
Tudjuk, hogy igazmondó csak az első állítást mondhatja, így ha ő kimegy, ak-
kor legfeljebb 149 igazmondó maradhat. Vagyis az igazmondók száma legfel-

11
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

jebb 150 lehet.

Ha 150-nél kevesebb igazmondó volna, akkor legfeljebb 149 igazmondó és
legalább 152 hazug lenne. De ekkor hazug nem mondhatná az első állítást (hi-
szen ez a bent maradó 151 hazugra és 149 igazmondóra igaz lenne). Vagyis ez
nem fordulhat elő.
Ha az igazmondók száma pontosan 150 (a hazugoké pedig 151), akkor a ha-
zugok közül az első állítást mondók valóban hazudnak (hiszen ez a bent ma-
radó 150 hazugra és 150 igazmondóra hamis). Ez lehetséges, így a hazugok
száma 151.
Helyes válasz(ok): C

12. Egy táborban 8 sátrat vertek fel a rajzon látható módon,

négyzet alakban. A gyerekek úgy költöztek be a sátrakba,
hogy a tábor mindegyik oldala mentén 10 gyerek lakott a 3
sátorban. Hány gyerek lakhatott a H jelű sátorban?
(A) 1 (B) 3 (C) 5 (D) 6 (E) 8
Megoldás: Mind az öt lehetőség előfordulhatott, például a következőképpen:

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

13. Béla az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyek mindegyikét pontosan kétszer fel-

használva felírt egy olyan kilenc számból álló számsort, amelyben bármelyik
két szomszédos tag között a különbség mindig ugyanannyi. Az alábbiak közül
melyik szám lehet tagja ennek a számsornak?
(A) 1 (B) 37 (C) 55 (D) 82 (E) 123
Megoldás: Két megfelelő tulajdonságú számsor van, ezek a következők:
• 11, 22, 33, 44, 55, 66, 77, 88, 99 (mindig 11 a különbség)
• 19, 28, 37, 46, 55, 64, 73, 82, 91 (mindig 9 a különbség)
Így a válaszlehetőségek közül a 37, az 55 és a 82 tagja lehet a számsornak.
Ha a számsorban szerepel nem kétjegyű szám, akkor kell benne lennie egyje-
gyű és háromjegyű számnak is (hiszen összesen 18 számjegyet kell felhasz-
nálni), és az egyjegyű, illetve háromjegyű tagok száma megegyezik. A legki-
sebb háromjegyű és a legnagyobb egyjegyű megfelelő szám különbsé-

12
 4. osztály

ge 112 − 9 = 103 , így a szomszédos tagok közötti különbség legalább 103: 8 ,

ami több mint 12. Az egyjegyű számok között ilyen különbség nem fordul
elő, ezért csak egy egyjegyű (és egy háromjegyű) szám lehet a sorozatban.
A háromjegyű szám nem lehet a 123, hiszen ha az őt megelőző lehető legna-
gyobb kétjegyű számot, a 99-et kivonjuk belőle, akkor 24-et kapunk, azaz
ennyi lenne a szomszédos tagok különbsége, így viszont nem szerepelhetne
nyolc (pozitív) tag a 123 előtt.
Az egyjegyű szám nem lehet az 1, mivel ekkor a nyolcadik tag legfeljebb 99
lehetne, tehát a szomszédos tagok különbsége nem lehetne több 98 : 7 = 14 -
nél, vagyis a különbség csak 13 vagy 14 lehetne. A kapott sorozat egyik eset-
ben sem teljesíti a feltételeket: az 1, 14, 27, 40, 53, 66, 79, 92, 105 sorozatban
három 1-es számjegy szerepel, az 1, 15, 29, 43, 57, 71, … sorozatban pedig
már az első hat tag leírásában három 1-es számjegy szerepel.
Tehát az 1 és a 123 nem lehet tagja a számsornak.
Helyes válasz(ok): B, C, D

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Daraboljátok fel (maradék nélkül) a bal oldali 6×7-es téglalapot a rácsvonalak
mentén öt négyzetre, a jobb oldali alakzatot pedig szintén a rácsvonalak men-
tén három azonos alakú és nagyságú részre!

Megoldás: Egy-egy lehetséges darabolást mutatnak a következő ábrák:

Feladatonként egy helyes megoldás pontozható, amelyre 8-8 pont jár. (Össze-
sen max. 16 pont.)

13
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

5. osztály
1. Adott ez a hat számkártya: 304 32 6 7 63 2 . Tegyétek ezeket egymás
mellé úgy, hogy balról jobbra kiolvasva a lehető legkisebb tízjegyű számot
kapjátok! Melyik számjegy áll ebben a százasok helyiértékén?
(A) 0 (B) 2 (C) 3 (D) 6 (E) 7
Megoldás: Arra kell törekednünk, hogy a tízjegyű számot balról jobbra előál-
lítva mindig a lehetséges legkisebb számjegyet válasszuk. Így a szám előállí-
tása a következő: 2 304 32 63 6 7 .
Tehát a legkisebb szám a 2 304 326 367, amelyben a százasok helyén a 3 áll.
Helyes válasz(ok): C

2. Hányas állhat az egyesek helyén abban a számban, amelyhez a számjegyei

összegét hozzáadva 2019-et kapunk?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: A vizsgálandó számokban a számjegyek összege legalább 2 és
legfeljebb 28.
Így elégséges végignézni a 2019 − 28 = 1991 -től a 2019 − 2 =2017 -ig terjedő
számokat.
1991 + 1 + 9 + 9 + 1 = 2011 ≠ 2019; 1992 + 1 + 9 + 9 + 2 = 2013 ≠ 2019;
1993 + 1 + 9 + 9 + 3 = 2015 ≠ 2019;
1994 + 1 + 9 + 9 + 4 = 2017 ≠ 2019; 1995 + 1 + 9 + 9 + 5 = 2019; 1996 + 1 +
9 + 9 + 6 = 2021 ≠ 2019;
1997 + 1 + 9 + 9 + 7 = 2023 ≠ 2019; 1998 + 1 + 9 + 9 + 8 = 2025 ≠ 2019;
1999 + 1 + 9 + 9 + 9 = 2027 ≠ 2019;
2000 + 2 + 0 + 0 + 0 = 2002 ≠ 2019; 2001 + 2 + 0 + 0 + 1 = 2004 ≠ 2019;
2002 + 2 + 0 + 0 + 2 = 2006 ≠ 2019;
2003 + 2 + 0 + 0 + 3 = 2008 ≠ 2019; 2004 + 2 + 0 + 0 + 4 = 2010 ≠ 2019;
2005 + 2 + 0 + 0 + 5 = 2012 ≠ 2019;
2006 + 2 + 0 + 0 + 6 = 2014 ≠ 2019; 2007 + 2 + 0 + 0 + 7 = 2016 ≠ 2019;
2008 + 2 + 0 + 0 + 8 = 2018 ≠ 2019;
2009 + 2 + 0 + 0 + 9 = 2020 ≠ 2019; 2010 + 2 + 0 + 1 + 0 = 2013 ≠ 2019;
2011 + 2 + 0 + 1 + 1 = 2015 ≠ 2019;
2012 + 2 + 0 + 1 + 2 = 2017 ≠ 2019; 2013 + 2 + 0 + 1 + 3 = 2019; 2014 + 2 +
0 + 1 + 4 = 2021 ≠ 2019;
2015 + 2 + 0 + 1 + 5 = 2023 ≠ 2019; 2016 + 2 + 0 + 1 + 6 = 2025 ≠ 2019;
2017 + 2 + 0 + 1 + 7 = 2027 ≠ 2019;
Azt találtuk, hogy csak a 2013 és 1995 megfelelő.

14
 5. osztály

Megjegyzés: Ha a lehetőségeket nem egyesével vizsgálnánk, hanem tízesével

csoportosítanánk, a következőképpen kellene eljárnunk.
Ha a szám 199 = a 1990 + a alakú, akkor jegyösszege 1 + 9 + 9 + a = 19 + a ,
vagyis az 1990 + a + 19 + a = 2019 összefüggésnek kell teljesülnie. A bal ol-
dalt átalakítva 2009 + 2a = 2019 adódik, ahonnan 2a = 10 és így a = 5 . Az
1995 valóban teljesíti a feltételeket, hiszen 1995 + (1 + 9 + 9 + 5 ) =2019 .
Ha a szám 200 = a 2000 + a alakú, akkor jegyösszege 2 + 0 + 0 + a = 2 + a ,
vagyis a 2000 + a + 2 + a = 2019 összefüggésnek kell teljesülnie. A bal oldalt
átalakítva 2002 + 2a = 2019 adódik, ami nem teljesülhet, hiszen 2002 és 2a
is páros, így összegük nem lehet páratlan.
Ha a szám 201 = a 2010 + a alakú, akkor jegyösszege 2 + 0 + 1 + a = 3 + a ,
vagyis a 2010 + a + 3 + a = 2019 összefüggésnek kell teljesülnie. A bal oldalt
átalakítva 2013 + 2a = 2019 adódik, ahonnan 2a = 6 és így a = 3 . A 2013
valóban teljesíti a feltételeket, hiszen 2013 + ( 2 + 0 + 1 + 3) =2019 .
Tehát a keresett szám az 1995 vagy a 2013, így az egyesek helyén 3 vagy 5
állhat.
Helyes válasz(ok): C, E

3. 101 kiskutya közül 29-nek csak a bal fülén, 19-nek pedig csak a jobb fülén
van folt. Ha pontosan 22 kiskutyán egyáltalán nincs folt, akkor összesen hány
kiskutyának van folt a jobb fülén? (Folt csak a kutyák fülén lehet, máshol
nem.)
(A) 19 (B) 22 (C) 29 (D) 50 (E) 52
Megoldás: A 101 kiskutyából 22-nek egyáltalán nincs foltja, így a valamelyik
fülükön foltos kutyák száma 101 − 22 = 79 . A 79 közül 29-nek csak a bal fü-
lén van folt, a többi 79 − 29 =50 -nek pedig vagy csak a jobb fülén, vagy
mindkét fülén. Tehát 50 kiskutyának van folt a jobb fülén.
Helyes válasz(ok): D

4. Az ábrán látható összeadásban az azonos betűk azonos, a T É T A

különböző betűk különböző számjegyeket jelölnek. Az + B É T A
alábbiak közül melyik értéket veheti fel B vagy É vala-
G A M M A
melyike?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Két négyjegyű szám összege legfeljebb 9999 + 9999 = 19998 le-
het, így G értéke biztosan 1. Mivel az egyesek helyén A + A értéke A-ra vég-
ződik, ezért A értéke biztosan 0. A tízesek helyén (átvitel nélkül) T + T szere-
pel, így M biztosan páros szám. Ha 2T értéke 10 vagy annál nagyobb lenne
(legfeljebb 18 lehet), akkor a keletkező 1 átvitel miatt a százasok helyén nem
teljesülhetne, hogy É + É + 1 végződése a páros M legyen. Tehát T értéke 2, 3

15
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

vagy 4 lehet.
Ha T = 2, akkor M = 4, É = 7, de ekkor B értéke is 7, ami nem lehetséges.
Ha T = 3, akkor M = 6, É = 8, de ekkor B értéke is 6, ami nem lehetséges.
Ha T = 4, akkor M = 8, É = 9 és B = 5, ami megfelel a feltételeknek:
4 9 4 0
+ 5 9 4 0
1 0 8 8 0
Tehát B értéke csak 5, É értéke pedig csak 9 lehet.
Helyes válasz(ok): A, E

5. Egy papír mindkét oldalán egyforma 6×6-os négyzetrács talál-

ható. Először a vízszintes, majd a függőleges tengelye mentén
félbehajtottuk. Az így keletkezett négyrét hajtott papírt össze-
fogtuk, és kivágtuk belőle az ábrán hiányzó részt. Újra kihajtva
ezt a papírt, az alábbiak közül melyiket kapjuk?

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Hajtsuk vissza a lapot először a függőleges tengelye mentén! Ek-
kor az alább látható ábrát kapjuk.

Ha ezt kihajtjuk a vízszintes tengelye mentén, akkor a (D) válaszlehetőséghez

jutunk.
Helyes válasz(ok): D

6. Iskolába menet amíg apa 3-at lép, addig Miki 5-öt, és amíg Miki 3-at lép, ad-
dig húga, Éva 5-öt. Miki megszámolta, hogy Évával ketten együtt összesen
400-at léptek. Eközben hányat lépett összesen apjuk?
(A) 80-nál kevesebbet (B) 80-at (C) 90-et
(D) 100-at (E) 100-nál többet
Megoldás: Amíg Miki 3-at lép, addig Éva 5-öt, ezért amíg Miki 15-öt lép,
addig Éva 25-öt. Mialatt apa 3-at lép, addig Miki 5-öt, ezért amíg apa 9-et lép,
addig Miki 15-öt. Tehát amíg apa 9-et lép, addig Miki 15-öt, Éva 25-öt, vagy-
is a két gyerek együtt 15 + 25 =40 -et lép. Így amíg a két gyermek együttesen

16
 5. osztály

ennek tízszeresét, vagyis 400-at lép, addig apa is tízszer annyit, vagyis 90-et
lép.
Helyes válasz(ok): C

7. Három ugyanakkora négyzet alakú képet úgy helyeztek el az ábrán

látható képkeretben, hogy egymástól és a kerettől való távolságuk
megegyezik. Ha egy kép kerülete 60 cm és a keret kerülete 180 cm,
akkor hány cm a képkeret szélessége (vagyis vízszintes oldala)?
(A) 5 (B) 10 (C) 20 (D) 25 (E) 35
Megoldás: Mivel egy kép kerülete 60 cm, ezért a képek oldalának hossza
60 : 4 = 15 cm. Ha a-val jelöljük a képek egymástól és a kerettől való távolsá-
gát, akkor a keret szélessége 15 + 2 ⋅ a , magassága 3 ⋅ 15 + 4 ⋅ a = 45 + 4 ⋅ a , így
a keret kerülete 2 ⋅ (15 + 2a + 45 + 4a ) =2 ⋅ ( 60 + 6a ) =120 + 12a =180 , ahon-
nan 12a = 60 és így a = 5 cm. Tehát a keret szélessége 15 + 2 ⋅ 5 = 25 cm.
Helyes válasz(ok): D

8. Maugli megkért öt majmot, hogy hozzanak neki diót. Az öt majom mindegyi-

ke ugyanannyi diót szedett, de visszafelé jövet útközben összevesztek, és
minden majom az összes többit megdobta egy-egy dióval, amelyek leestek,
így ezek nélkül érkeztek Mauglihoz. Összesen hány dió érkezett meg Maugli-
hoz, ha a dobálózás után pontosan a leszedett diók felével érkeztek meg?
(A) 4 (B) 10 (C) 20 (D) 25 (E) 40
Megoldás: Mivel az öt majom mindegyike négy másikat dobott meg, így ösz-
szesen 5 ⋅ 4 =20 diót dobáltak el. Mivel a leszedett diók felével érkeztek meg,
ezért pontosan annyi dióval dobálták meg egymást, mint amennyit Mauglinak
hoztak, vagyis 20 diót hoztak neki.
Helyes válasz(ok): C

9. Brumi három medvebocsának három kupacba öntötte a málnaszemeket. Jelen-

leg az egyes kupacokban 10, 12 és 15 szem van. Brumi úgy szeretné egyenlő-
vé tenni a három kupacot, hogy minden lépésben két kiválasztott kupacból el-
vesz egy-egy szemet, és ezeket megeszi. Az alábbiak közül hány ilyen lépés-
sel érheti el, hogy mindegyik kupacban ugyanannyi málnaszem legyen?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 11
Megoldás: A két nagyobb kupac között 3 szem málna a különbség. Ahhoz,
hogy ezek egyenlők legyenek, a legnagyobb kupacból legalább 3-szor kell
úgy elvennie Bruminak, hogy közben a középsőhöz nem nyúl. E 3 lépés után
a legkisebb kupacban már csak legfeljebb 7 szem málna marad, így a középső
kupacnak is legalább 7-re le kell apadnia, ami még biztosan további 5 (vagy
több) lépést jelent. Ezért 3 + 5 =8 -nál kevesebb lépéssel biztosan nem érhető
el a cél.
8 vagy 11 lépéssel elérhető a cél, például a következőképpen (a kupacokat az

17
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

eredeti sorrendjükben egy zárójelen belüli felsorolással adjuk meg):

• 8 lépéssel: A (10, 12, 15) kezdőhelyzetből 3-szor az első és az utolsó
kupacból veszünk el. Az így kapott (7, 12, 12) helyzetből 5-ször a kö-
zépső és az utolsó kupacból veszünk el, így a (7, 7, 7) helyzetbe jutunk.
• 11 lépéssel: A (10, 12, 15) kezdőhelyzetből 4-szer az első és az utolsó
kupacból veszünk el. Az így kapott (6, 12, 11) helyzetből 1-szer az első
és a második kupacból veszünk el, majd az (5, 11, 11) helyzetből 6-szor
a középső és az utolsó kupacból veszünk el, így az (5, 5, 5) helyzetbe
jutunk.
Mindezt az alábbi táblázatokban is végig követhetjük:

10 12 15 10 12 15
1. lépés 9 12 14 1. lépés 9 12 14
2. lépés 8 12 13 2. lépés 8 12 13
3. lépés 7 12 12 3. lépés 7 11 13
4. lépés 7 11 11 4. lépés 6 11 12
5. lépés 7 10 10 5. lépés 5 11 11
6. lépés 7 9 9 6. lépés 5 10 10
7. lépés 7 8 8 7. lépés 5 9 9
8. lépés 7 7 7 8. lépés 5 8 8
9. lépés 5 7 7
10. lépés 5 6 6
11. lépés 5 5 5

Helyes válasz(ok): D, E

10. Egy téglalapot feldaraboltunk három téglalapra. Az egyik 7 cm × 11 cm-es, a

másik 4 cm × 8 cm-es lett. Az alábbiak közül hány cm lehet a harmadik tégla-
lap valamelyik oldalának hossza?
(A) 1 (B) 3 (C) 5 (D) 7 (E) 9
Megoldás: Mivel a két megadott téglalap adatai között négy különböző oldal-
hosszúság szerepel, ezért a két vágás egymásra merőleges volt (különben len-
ne legalább egy közös az oldalhosszak között). Két esetet kell megkülönböz-
tetnünk aszerint, hogy az első téglalap 11 cm-es oldala egyben az eredeti tég-
lalapnak is teljes oldala-e vagy sem. Mindkét esetben kétféle darabolás lehet-
séges, amelyeket a következő ábrák mutatnak.

18
 5. osztály

Így a harmadik, szürkített téglalap cm-ben mérve 4×3-as, 8×7-es, 1×11-es

vagy 3×8-as lehet, tehát a megadott lehetőségek közül 1, 3 vagy 7 cm lehet
valamelyik oldalának hossza.
Helyes válasz(ok): A, B, D

11. Három róka, Barak, Harak és Karak beszélget a bokorban. Harak szerint nem
Barak a legravaszabb. Barak azt mondja: „Én ravaszabb vagyok Haraknál”.
Karak szerint Barak ravaszabb nála. Tudjuk, hogy a legravaszabb róka hazu-
dik, a többi pedig igazat mond, és nincs két egyformán ravasz róka. Ekkor…
(A) Barak a legravaszabb. (B) Harak a legravaszabb.
(C) Karak a legravaszabb. (D) Barak ravaszabb Haraknál.
(E) Harak ravaszabb Baraknál.
Megoldás: Vizsgáljuk meg sorra, hogy melyik róka lehet a legravaszabb,
vagyis az egyetlen, aki hazudik!
Ha Barak volna a legravaszabb, akkor neki hazudnia kellene, viszont az ő állí-
tása („Én ravaszabb vagyok Haraknál”) mégis igaz lenne, ez nem lehetséges.
Ha Harak volna a legravaszabb, akkor neki kellene hazudnia, viszont az ő állí-
tása (nem Barak a legravaszabb) mégis igaz lenne, ez sem lehetséges.
Ha Karak a legravaszabb, akkor az ő állítása (Barak ravaszabb nála) valóban
hamis, a többiek állítása pedig igaz, vagyis nem Barak a legravaszabb, és Ba-
rak ravaszabb Haraknál.
Helyes válasz(ok): C, D

12. Néhány piros és kétszer annyi zöld egységkockából összeraktam a lehető leg-
kisebb tömör kockát. Az alábbiak közül hány egységnyi zöld négyzetlapot
láthatunk kívülről ezen a tarka kockán?
(A) 26 (B) 28 (C) 34 (D) 53 (E) 54

19
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Megoldás: Egy kocka 1, 8, 27, 64, 125, … egységkockából rakható ki. A fel-
használt piros és zöld kockák számának összege a piros kockák számának há-
romszorosa, tehát 3-mal osztható szám lesz. Vagyis a lehető legkisebb kocka
3 ⋅ 3 ⋅ 3 =27 egységkockából áll, amelyek közül 9 piros és 18 zöld. Egy egy-
ségkocka a nagy kocka közepén van (ennek egy lapja sem látszik), a többinek
pedig 1, 2 vagy 3 lapja látszik aszerint, hogy egy lap közepén, egy él közepén
vagy a nagy kocka csúcsában helyezkedik el.
A 3×3×3-as kocka felületén (vagyis 6 lapján) összesen 6 ⋅ 3 ⋅ 3 = 54 négyzetlap
látható. A legkevesebb zöld négyzetlapot akkor látjuk, amikor a legtöbb piro-
sat. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha a 9 piros kockából 8 a nagy kocka csúcsai-
ban helyezkedik el, 1 pedig egy él közepén. Ekkor 8 ⋅ 3 + 1 ⋅ 2 =26 piros négy-
zetlap látható, így a zöld négyzetlapok száma 54 − 26 = 28 .
A legtöbb zöld négyzetlapot akkor látjuk, amikor a legkevesebb pirosat. Ez
utóbbi akkor fordul elő, ha a 9 piros kockából 1 a nagy kocka közepén, 6 a la-
pok közepén, 2 pedig egy él közepén helyezkedik el. Ekkor a piros négyzetla-
pok száma 1 ⋅ 0 + 6 ⋅ 1 + 2 ⋅ 2 =10 , a zöldeké 54 − 10 =
44 .
Az eddigi becslések alapján a válaszlehetőségek közül csak a 28 és a 34 lehet-
séges. 28 zöld négyzetlapra az alsó becslésben láttunk példát. 34 zöld négy-
zetlap pedig például úgy fordulhat elő, ha a 9 piros kockából 2 a nagy kocka
csúcsaiban, 7 pedig egy-egy él közepén helyezkedik el. Ekkor a piros négy-
zetlapok száma 2 ⋅ 3 + 7 ⋅ 2 = 20 , a zöldeké pedig 54 − 20 =34 .
Helyes válasz(ok): B, C

13. Jani egy kör kerületére felírta az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számokat valami-

lyen sorrendben, majd kiszámolta az összes lehetséges módon három szom-
szédos szám összegét. Azt a számot jelöljétek meg, amelyik egy adott sorrend
esetén az így kiszámolt tíz összeg közül lehet a legkisebb!
(A) 13 (B) 14 (C) 15 (D) 16 (E) 17
Megoldás: A következő példák mutatják, hogy a legkisebb összeg értéke le-
het 13, 14, illetve 15:

9 + 3 +1 =13 9 + 4 +1 =14 9 + 5 +1 =15

A legkisebb összeg nem lehet 15-nél nagyobb. Válasszuk ugyanis külön a 10-
et, a többi 9 számot pedig osszuk hármas szomszédonként 3 csoportba. E 3
csoportban a számok összege 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 = 45 = 3 ⋅ 15 . Ha a
legkisebb három szomszédos összeg 15-nél nagyobb lenne, akkor a felosztás

20
 5. osztály

során keletkező 3 csoportban a számok összege legalább 3 ⋅ 16 =

48 lenne,
ami nem lehetséges.
Helyes válasz(ok): A, B, C

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Zsuzsi az ábra négyzetrácsán látható alakú és nagyságú T-betűből négyet he-
lyezett el valahogyan egymás mellett úgy, hogy mindegyik T betű minden ol-
dala rácsvonalra illeszkedett, és a betűk nem fedték egymást. Amint elkészült,
le is fedte (lásd a jobb oldali ábrát). Rajzoljátok le, hogyan helyezhette el a T-
betűket!

Megoldás: Az alábbi ábrán látható egyetlen helyes elrendezés lehetséges:

Ahány T-betű a megfelelő helyre és helyzetbe került, annyiszor 4 pont jár.

(Összesen max. 16 pont.)

21
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

6. osztály
1. Gábor és Áron fát fűrészelnek. Egy kétszemélyes fűrész egy-egy végét meg-
ragadva közösen minden fatörzset négy részre vágnak. Mennyi ideig dolgoz-
nak, ha 6 fatörzset vágnak fel, és egy vágás 5 percig tart? (Feltételezzük, hogy
megállás nélkül, folyamatosan dolgoznak, és egymás fölé vagy mellé nem te-
hetnek két darabot.)
(A) 90 percig (B) 120 percig (C) 1 óráig (D) másfél óráig (E) 2 óráig
Megoldás: Egy fatörzset 3 helyen kell elvágni ahhoz, hogy 4 része legyen:

Így a 6 fatörzs feldarabolásához 6 ⋅ 3 = 18 vágásra van szükség. Minden vágás

5 percig tart, ezért a 18 vágás 18 ⋅ 5 =90 percig, vagyis másfél óráig tart.
Helyes válasz(ok): A, D

2. Az ábrán 12 darab egységhosszú pálcikából egy olyan keresz-

tet raktunk ki, amelynek területe 5 egységnégyzet. A 12 pál-
cika maradéktalan és átfedés nélküli felhasználásával az aláb-
biak közül hány egységnégyzet területű síkidom rakható ki?
(A) 5-nél kevesebb (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Mind az öt válaszlehetőség megvalósítható.
3⋅ 4
A jobb oldali síkidom − 1 ⋅ 2 = 6 − 2 = 4 egység-
2
négyzet területű, az alábbi ábrákon pedig 6, 7, 8, illetve
9 egységnégyzet területű síkidomra látunk egy-egy T =
példát:

T=6 T=7 T=8 T=9

Megjegyzés: Annak belátását 6. osztályban nem várjuk el, hogy a fenti első
ábrán a ferde vonal hossza éppen 5 pálcika. Azonban ennek ismerete nélkül is
megadható megfelelő síkidom, hiszen ha az első példában nem záródna a sok-
szög határvonala, akkor ez a többi oldal kis mértékű elmozdításával elérhető
lenne, miközben a terület továbbra is 5 egységnégyzet alatt marad.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

22
 6. osztály

3. Egy egyenes mentén 2019 m távolságra van egymástól egy zöld és egy barna
béka. Pontosan 12 órakor a zöld béka 18 méterrel közelebb ugrik a barnához.
Egy perc múlva a barna 51 méterrel ugrik közelebb a zöldhöz. Újabb 1 perc
elteltével a zöld ugrik megint 18 méterrel közelebb a barnához. Aztán újabb 1
perc múlva a barna ugrik 51 méterrel közelebb a zöldhöz, és ezt így folytatják
a találkozásukig. Melyik időpontban találkozik először ez a két béka, ha végig
csak az egyenes mentén ugrálnak?
(A) 12:29 (B) 12:30 (C) 12:57 (D) 12:58 (E) 13:59
Megoldás: Megfigyelhetjük, hogy a 12:01-es ugrást követően a két béka
18 + 51 = 69 méterrel lesz közelebb egymáshoz, mint a kiinduláskor. 12:03-
kor már kétszer 69 méterrel közeledtek, 12:05-kor már háromszor 69 méterrel,
és így tovább: minden újabb 2 perc elteltével újabb 69 méterrel közelednek
egymáshoz. Mivel 29 ⋅ 69 = 2001 , ezért a 29. közeledés után, vagyis 11:59
után 2 ⋅ 29 =58 perccel (azaz 12:57-kor) már csak 2019 − 2001 = 18 méterre
lesz egymástól a két béka. Ekkor éppen az következik, aki kezdte az ugrálást,
vagyis a zöld béka, amelyik ezt követően éppen 18 métert ugrik. Vagyis a kö-
vetkező percben, azaz 12:58-kor találkoznak.
Helyes válasz(ok): D

4. Géza egy üres papírra megrajzolta a 15°-os AOB szöget, ennek OB szárára az
50°-os BOC szöget, és végül az OC szárra a 43°-os COK szöget. Hány fokos
lehet az AOK szög?
(A) 8 (B) 22 (C) 65 (D) 78 (E) 108
Megoldás: A szögszárak összesen négyféleképpen helyezkedhetnek el, hiszen
OC két irányban lehet OB-hez képest, és OK is két irányban lehet OC-hez ké-
pest. A lehetőségeket a következő ábrák mutatják:

1. lehetőség 2. lehetőség 3. lehetőség 4. lehetőség

Az egyes esetekben az AOK szög nagysága a következő:
1. lehetőség: AOK = AOB + BOC  + COK = 15° + 50° + 43°= 108°
2. lehetőség: AOK = BOC  + COK  − AOB= 50° + 43° − 15°= 78°
3. lehetőség: AOK = AOB + BOC  − COK = 15° + 50° − 43°= 22°
4. lehetőség: AOK  = AOB + COK  − BOC  = 15° + 43° − 50° = 8°
Tehát az AOK szög 8, 22, 78 vagy 108 fokos lehet.
Helyes válasz(ok): A, B, D, E

23
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

5. Egy papír mindkét oldalán egyforma 6×6-os négyzetrács talál-

ható. Először a vízszintes, majd a függőleges tengelye mentén
félbehajtottuk. Az így keletkezett négyrét hajtott papírt össze-
fogtuk, és kivágtuk belőle az ábrán hiányzó részt. Újra kihajtva
ezt a papírt, az alábbiak közül melyiket kapjuk?

(A) (B) (C) (D) (E)

Megoldás: Hajtsuk vissza a lapot először a függőleges tengelye mentén! Ek-
kor a következő ábrát kapjuk:

Ha ezt kihajtjuk a vízszintes tengelye mentén, akkor az (A) válaszlehetőség-

hez jutunk.
Helyes válasz(ok): A

6. Az ABCD téglalapot az ábrán látható módon négy egyfor-

ma kerületű téglalapra daraboltuk. Ha AB = 18 cm és
BC = 16 cm, akkor hány cm2 lehet a négy téglalap valame-
lyikének területe?

(A) 18 (B) 36 (C) 54 (D) 72 (E) 84

Megoldás: Az alsó három téglalap szélessége 18 : 3 = 6 cm. Ha AE = x , ak-
kor ED= 16 − x , amelyekkel felírhatjuk az ABLE és EDGF téglalapok kerüle-
tének egyenlőségét: 2 ⋅ (18 + x ) =2 ⋅ ( 6 + 16 − x ) , ahonnan 18 + x = 22 − x , és
így x = 2 . Tehát AE = 2 cm és ED = 14 cm. Így a téglalapok területei:
TABLE =2 ⋅ 18 =36 cm2, TEDGF =TFGHK =TKHCL =6 ⋅ 14 =84 cm2.
Helyes válasz(ok): B, E

7. Az alábbiak közül hányszor hányas táblázat mezői tölthetők ki a –1, 0, 1 szá-

mokkal úgy, hogy a sorokban és az oszlopokban kijövő összegek mind külön-
bözőek legyenek?
(A) 2×2 (B) 3×3 (C) 4×4 (D) 6×6 (E) 2020×2020

24
 6. osztály

Megoldás: A következő oldalon látható példák mutatnak egy-egy helyes ki-

töltést 2×2-es, 4×4-es, illetve 6×6-os táblázatra (a szürkített oszlopban, illetve
sorban az összegeket tüntettük fel):
1 0 1 0 1 1 1 3 0 1 1 1 1 1 5
1 –1 0 –1 0 1 1 1 –1 0 1 1 1 1 3
2 –1 –1 –1 1 1 0 –1 –1 0 1 1 1 1
–1 –1 –1 1 –2 –1 –1 –1 1 1 1 0
–3 –1 2 4 –1 –1 –1 –1 1 1 –2
–1 –1 –1 –1 –1 1 –4
–5 –3 –1 2 4 6
A 2020×2020-as táblázat is kitölthető, például a 6×6-os mintájára úgy, hogy a
bal felső sarokból induló átló első 1010 helyére 0-t, a többi 1010 helyére 1-et
írunk, ettől az átlótól felfelé mindenhová 1-et, lefelé pedig –1-et. (Ekkor a so-
rokban az összeg 2019, 2017, 2015, …, 1, 0, –2, –4, …, –2018 lesz, az oszlo-
pokban pedig –2019, –2017, –2015, …, –1, 2, 4, …, 2020, ezek csupa külön-
böző számok.
A 3×3-as táblázat viszont nem tölthető ki a kívánt módon. Ha létezne megfe-
lelő kitöltés, akkor a sorösszegeket és az oszlopösszegeket összeadva páros
számot kapnánk (a beírt számok összegének kétszeresét). A 6
különböző sor- és oszlopösszegnek a –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3 szá- –1 –1 –1 –3
mok közül kellene kikerülnie, vagyis e 7 számból 6-ot kellene 1 1 1 3
választanunk. A hét szám összege 0, ami páros, így az egyetlen –1 0 1 0
kimaradó értéknek is párosnak kellene lennie, tehát a –3-nak és –1 0 1
a 3-nak is elő kellene fordulnia az összegek között. Ez azt je-
lenti, hogy kellene vagy egy csupa –1-es és egy csupa 1-es sor, vagy mindket-
tőből egy-egy oszlop (mi most az első lehetőséggel foglalkozunk). Ám ekkor
a harmadik sorba három különböző számot kellene írnunk (hogy ne legyen az
oszlopösszegek között két azonos), így ez csak a –1, 0, 1 lehetne valamilyen
sorrendben. A kitöltés egyik sorrendjét elkészítve láthatjuk, hogy van két egy-
forma összeg (0). Tehát ez az elrendezés nem lehetséges.
Helyes válasz(ok): A, C, D, E

8. Egy dobozban 10 kisebb dobozt helyeztek el. Ezek némelyike üres, némelyike
pedig újabb 10 kisebb dobozt tartalmaz. Az összes doboz közül pontosan 6
olyan van, amelyik tartalmaz kisebb dobozt. Összesen hány lehet üres a dobo-
zok közül?
(A) 50-nél több (B) 60-nál kevesebb (C) 60-nál több
(D) 70-nél kevesebb (E) 70-nél több
Megoldás: A legnagyobb doboz nem üres, hiszen 10 kisebb dobozt tartalmaz.
Mivel pontosan 6 nem üres doboz van, így a legnagyobb dobozban lévő 10 ki-
sebb dobozból 5 üres, 5 pedig nem üres. Ez utóbbiak mindegyike tartalmaz
még 10-10 kisebb üres dobozt. Vagyis az üres dobozok száma 5 + 10 ⋅ 5 =55

25
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

(ami 50-nél több, 60-nál és 70-nél kevesebb).

Helyes válasz(ok): A, B, D

9. Egy hatalmas teremben 301-en vannak, egy részük hazug, az összes többi
igazmondó. Közülük 200-an azt mondják: „ha kimegyek a teremből, akkor
több hazug marad bent, mint igazmondó”. A többiek viszont azt mondják: „ha
kimegyek a teremből, akkor kétszer annyi hazug marad bent, mint igazmon-
dó”. A 301 ember közül összesen hány lehet hazug?
(A) 101-nél kevesebb (B) 140-nél kevesebb (C) 140
(D) 199-nél kevesebb (E) 199-nél több
Megoldás: Nem lehet az összes ember hazug, mert akkor az első állítást
mondók igazat mondanának. Tehát biztosan van igazmondó közöttük.
Ha a második állítást igazmondó is mondaná, akkor 200 hazug és 101 igaz-
mondó lenne közöttük. De ekkor az első állításnak hazug szájából is el kellene
hangoznia, ami igaz volna, ez tehát nem lehetséges. Így a második állítást
csak hazugok mondják, vagyis legalább 101 hazug van közöttük.
Tudjuk, hogy igazmondó csak az első állítást mondhatja, így ha ő kimegy, ak-
kor legfeljebb 149 igazmondó maradhat. Vagyis az igazmondók száma legfel-
jebb 150 lehet.
Ha 150-nél kevesebb igazmondó volna, akkor legfeljebb 149 igazmondó és
legalább 152 hazug lenne. De ekkor hazug nem mondhatná az első állítást (hi-
szen ez a bent maradó 151 hazugra és 149 igazmondóra igaz lenne). Vagyis ez
nem fordulhat elő.
Ha az igazmondók száma pontosan 150 (a hazugoké pedig 151), akkor a ha-
zugok közül az első állítást mondók valóban hazudnak (hiszen ez a bent ma-
radó 150 hazugra és 150 igazmondóra hamis). Ez lehetséges, így a hazugok
száma 151 (ami 199-nél kevesebb)
Helyes válasz(ok): D

10. Karakóban egy egyenes úton négy város követi egymást. A szomszédos vá-
rosok távolsága valamilyen sorrendben 1, 2 és 3 mérföld. Minden város főte-
rén van egy tábla, rajta azzal a három számmal, hogy hány mérföldre van innen
a másik három város. Mennyi lehet a négy táblán lévő tizenkét szám összege?
(A) 36 (B) 38 (C) 40 (D) 42 (E) 44
Megoldás: A szomszédos városok közötti három távolság mérföldben mérve
a következő lehet: 1, 2, 3 vagy 1, 3, 2 vagy 2, 1, 3 vagy 2, 3, 1 vagy 3, 1, 2
vagy 3, 2, 1. Az utolsó három eset mindegyike megegyezik az első három eset
valamelyikével, ha fordított irányban nézzük az adott esetet, ezért elég csak az
első három esetben kiszámolnunk a táblákon lévő számok összegét.
Ha a távolságok sorrendje 1, 2, 3, akkor a táblá-
kon lévő számok:
• az A város tábláján az 1, 1 + 2, 1 + 2 + 3 , vagyis az 1, 3, 6 számok

26
 6. osztály

• a B város tábláján az 1, 2, 2 + 3 , vagyis az 1, 2, 5 számok

• a C város tábláján a 2 + 1, 2, 3 , vagyis a 3, 2, 3 számok
• a D város tábláján a 3 + 2 + 1, 3 + 2, 3 , vagyis a 6, 5, 3 számok
Ekkor a négy táblán a számok összege:
(1 + 3 + 6 ) + (1 + 2 + 5) + ( 3 + 2 + 3) + ( 6 + 5 + 3) = 40
Ha a távolságok sorrendje 1, 3, 2, akkor a táblá-
kon lévő számok:
• az A város tábláján az 1, 1 + 3, 1 + 3 + 2 , vagyis az 1, 4, 6 számok
• a B város tábláján az 1, 3, 3 + 2 , vagyis az 1, 3, 5 számok
• a C város tábláján a 3 + 1, 3, 2 , vagyis a 4, 3, 2 számok
• a D város tábláján a 2 + 3 + 1, 2 + 3, 2 , vagyis a 6, 5, 2 számok
Ekkor a négy táblán a számok összege:
(1 + 4 + 6 ) + (1 + 3 + 5) + ( 4 + 3 + 2 ) + ( 6 + 5 + 2 ) =42
Ha a távolságok sorrendje 2, 1, 3, akkor a táblá-
kon lévő számok:
• az A város tábláján a 2, 2 + 1, 2 + 1 + 3 , vagyis a 2, 3, 6 számok
• a B város tábláján a 2, 1, 1 + 3 , vagyis a 2, 1, 4 számok
• a C város tábláján az 1 + 2, 1, 3 , vagyis a 3, 1, 3 számok
• a D város tábláján a 3 + 1 + 2, 3 + 1, 3 , vagyis a 6, 4, 3 számok
Ekkor a négy táblán a számok összege:
( 2 + 3 + 6 ) + ( 2 + 1 + 4 ) + ( 3 + 1 + 3) + ( 6 + 4 + 3) =38
Tehát a keresett összeg 38, 40 vagy 42 lehet.
Helyes válasz(ok): B, C, D

11. Adott az ábra szerint kitöltött 3×3-as négyzetrács. Egy lépésben 0 8 3

ugyanannyival csökkentjük három olyan mezőben az ott lévő 7 11 10
számok értékét, amelyek a rács alatti ábrák valamelyike szerint
3 9 0
helyezkednek el. (Bármelyik lépésben a négy lehetőség bármelyi-
két választhatjuk.) Hány ilyen lépéssel érhető el,
hogy minden mezőben 0 álljon?

(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 9 (E) 10

Megoldás: A cél elérhető 5 lépéssel, például a következő ábrasorozaton rész-
letezett módon. Minden lépésben a három szürkített mező mindegyikét csök-
kentjük annyival, amennyi az ábra alá van írva.
0 8 3 0 5 0 0 5 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0
7 11 10 7 11 7 4 11 7 0 7 7 0 1 1 0 0 0
3 9 0 3 9 0 0 6 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0
–3 –3 –4 –6 –1

27
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

A lépésszám könnyen növelhető, például úgy, hogy a 6-tal való csökkentés

helyett először 1-gyel, majd 5-tel csökkentünk ugyanazokban a mezőkben
(ekkor a lépésszám 1-gyel nőtt). Hasonlóan a 6-tal való csökkentés 2, 4 vagy
6 lépésben is megvalósítható (6 lépésben úgy, hogy egymás után 6-szor csök-
kentünk 1-gyel).
Tehát 5, 6, 7, 9 vagy 10 lépéssel is elérhető a kívánt állapot.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

12. Egy társaságban valakit félénknek hívunk, ha legfeljebb 3 ismerőse van a töb-
biek között (az ismeretség kölcsönös, és senkit nem tekintünk önmaga isme-
rősének). Ha mindenkinek van legalább 3 félénk ismerőse, akkor az alábbiak
közül összesen hányan lehetnek egy ilyen társaságban?
(A) 6 (B) 8 (C) 9 (D) 10 (E) 11
Megoldás: A feltételek miatt minden félénknek legfeljebb 3 és legalább 3 is-
merőse van, tehát pontosan 3 ismerőse van, akik ráadásul mind félénkek.
Vagyis félénk embernek nem lehet nem félénk ismerőse. Mivel mindenkinek
van félénk ismerőse, és az ismeretség kölcsönös, ezért egy ilyen társaságban
mindenki félénk.
A társaság lehet 6, 8 vagy 10 tagú, amint azt a következő példák mutatják (az
embereket pontok, az ismeretségeket vonalak jelölik):

6 tagú társaság 8 tagú társaság 10 tagú társaság

9⋅3
Ha a társaság 9 tagú volna, akkor az ismeretségek száma lenne (hiszen
2
mindenkinek 3 ismerőse van, és minden ismeretséget kétszer számoltunk),
ami nem egész szám, ezért ez az eset nem lehetséges. Hasonlóan nem lehet a
társaság létszáma 11 fő sem (sőt, semmilyen páratlan szám).
Helyes válasz(ok): A, B, D

13. Az alábbiak közül hány egyenes vágással darabolható fel a bal oldali alakzat
úgy, hogy a keletkező részekből hézagmentesen kirakható legyen a jobb oldali
alakzat?

28
 6. osztály

(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) az előzőek egyike sem

Megoldás: 2 egyenes vágással már megoldható az átdarabolás, például a kö-
vetkező oldal ábráján látható módon.

Ekkor természetesen 2-nél több vágással is célba érhetünk, például úgy, hogy
a fenti ábrán még újabb vágásokat helyezünk el.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Daraboljátok fel az ábrákon látható mindkét alakzatot a rácsvonalak mentén
2-2 részre úgy, hogy a keletkező 4 rész mind azonos alakú és nagyságú le-
gyen!

Megoldás: Egy lehetséges helyes darabolás a következő:

A teljes megoldásra 16 pont jár. Ha csak az egyik ábrát darabolják a fenti mó-
don, arra 8 pont jár. Ha valamelyik ábrát (akár mindkettőt) a fentitől eltérő, de
két azonos részre darabolják (amely nem azonos a másik ábra részeivel), arra
ábránként 2-2 pont jár. (Összesen max. 16 pont.)

29
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

7. osztály
1. Adott ez a hat számkártya: 304 32 6 7 63 2 . Tegyétek ezeket egymás
mellé először úgy, hogy balról jobbra kiolvasva először a lehető legkisebb tíz-
jegyű számot kapjátok, másodszor pedig úgy, hogy a lehető legnagyobb tízje-
gyű számot kapjátok! Ezt követően a helyiértékeknek megfelelően írjátok az
első szám alá a másodikat fordított sorrendben! Mennyi lehet így két egymás
alatti számjegy különbsége? (Mindig a nagyobból vonjuk ki a kisebbet.)
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Először arra kell törekednünk, hogy a tízjegyű számot balról jobb-
ra előállítva mindig a lehetséges legkisebb számjegyet válasszuk. Így a szám
előállítása a következő: 2 304 32 63 6 7 .
Másodszor arra kell törekednünk, hogy balról jobbra mindig a lehetséges leg-
nagyobb számjegyet válasszuk. Az így kapott szám: 7 6 63 32 304 2 .
Tehát a legkisebb szám a 2 304 326 367, a legnagyobb a 7 663 323 042. Írjuk
az első alá a másodikat fordított sorrendben, majd vegyük az egymás alatti
számjegyek különbségét:
az első szám: 2 3 0 4 3 2 6 3 6 7
a 2. szám fordítottja: 2 4 0 3 2 3 3 6 6 7
a különbség: 0 1 0 1 1 1 3 3 0 0
A táblázatból láthatjuk, hogy a vizsgált különbség 0, 1 vagy 3 lehet.
Helyes válasz(ok): A, B, D

2. Rita reggel megette egy teljes torta 40%-át és még 150 grammot. Délben Dani
a maradék torta 30%-át és még 120 grammot. Végül Miki megette a maradék
90 gramm tortát. Hány gramm lehetett a teljes torta tömege?
(A) 360 (B) 600-nál kevesebb (C) 750-nél nem több
(D) 800-nál kevesebb (E) 1000-nél több
Megoldás: Következtessünk visszafelé! A két utolsó alkalommal Miki és Da-
ni együttesen 90 + 120 = 210 grammot evett, ami a Rita által meghagyott torta
100 − 30 = 70 %-a volt. Így Dani 210 : 0,7 = 300 gramm tortából kezdett el
délben enni. Ezt megelőzően Rita 150 grammot evett, így 300 + 150 = 450
gramm volt az eredeti torta 100 − 40 = 60 %-a.
Tehát az eredeti torta tömege 450 : 0,6 = 750 gramm volt (ami nem több 750-
nél, illetve kevesebb 800-nál).
Második megoldás: Ha a teljes torta grammban kifejezett tömegét x jelöli,
akkor a szöveg alapján teljesül a 0,7 ( 0,6 x − 150 ) − 120 =
90 egyenlet, amelyet
megoldva szintén x = 750 -et kapunk.
Helyes válasz(ok): C, D

30
 7. osztály

3. Robinson, hogy túléljen a szigeten, minden második napon ivóvízről, minden

harmadik napon gyümölcsről, minden ötödik napon pedig húsról gondosko-
dik. Ha ma szeptember 13-a van, és ma mindhárom felsorolt dologról gondos-
kodik, akkor az alábbiak közül ez évben melyik napon lesz ugyanilyen nehéz
napja, vagyis amikor ismét mindhárom dologról kell gondoskodnia egyazon
napon?
(A) okt. 12. (B) okt. 13. (C) okt. 14. (D) nov. 12. (E) nov. 13.
Megoldás: Mivel a 2, a 3 és az 5 legkisebb közös többszöröse 2 ⋅ 3 ⋅ 5 =30 ,
ezért 30 naponta esik ugyanazon napra mindhárom tevékenység. A szeptem-
ber 30 napos, ezért a következő ilyen nap október 13-án lesz. Az október 31
napos, így az ezt követő ilyen nap november 12-én lesz.
Helyes válasz(ok): B, D

4. Hárpiák és boszorkányok, összesen 55-en gyűltek össze egy kávézóban.

Mindegyikük teát vagy kávét rendelt, és el is kezdték fogyasztani. Minden
hárpia, aki teát iszik, igazat mond, aki pedig kávét, az hazudik. A boszorká-
nyok éppen fordítva: aki teát iszik, hazudik, aki pedig kávét, az igazat mond.
Mindenkit végigkérdezve a „Teát iszol?” kérdésre 44-en mondtak igent, a
„Boszorkány vagy?” kérdésre pedig 33-an. Az alábbiak közül melyik állítás
igaz a kávézóban összegyűlt 55 említett szereplőre?
(A) közöttük 11 hárpia van (B) közöttük 11 boszorkány van
(C) közülük 22-en isznak teát (D) közülük 22-en isznak kávét
(E) közülük 33-an isznak kávét
Megoldás: Foglaljuk táblázatba, hogy ki mit válaszol a kérdésekre:
„Teát iszol?” „Boszorkány vagy?”
Hárpia, aki teát iszik igen nem
Hárpia, aki kávét iszik igen igen
Boszorkány, aki teát iszik nem nem
Boszorkány, aki kávét iszik nem igen
Látható, hogy az első kérdésre csak a hárpiák válaszoltak igennel, ezért ők 44-
en vannak, így a boszorkányok 55 − 44 = 11 -en. A második kérdésre csak
azok válaszoltak igennel, akik kávét isznak, így ők 33-an vannak, a teát ivók
pedig 55 − 33 = 22 -en.
Helyes válasz(ok): B, C, E

5. A 11 felbontható négy négyzetszám összegére:

11 = 9 + 1 + 1 + 0 = 32 + 12 + 12 + 02 . Összesen hány különböző módon bontható
fel a 99 négy természetes szám négyzetének az összegére? (Két felbontás kü-
lönböző, ha az egyikben valamelyik négyzetszám többször fordul elő, mint a
másikban.)
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6

31
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Megoldás: A 0, 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81 számok közül kell négyet vá-
lasztanunk úgy, hogy az összegük 99 legyen, és a számok sorrendje nem szá-
mít. Az eseteket az összeadandók szerinti csökkenő sorrendben fogjuk össze-
gyűjteni (tehát először a 81-gyel kezdődő felbontásokat nézzük, ezen belül a
második tag szerinti csökkenő sorrendben, és így tovább).
A lehetséges felbontások: 99 = 81 + 16 + 1 + 1 = 81 + 9 + 9 + 0 =
= 64 + 25 + 9 + 1 = 49 + 49 + 1 + 0 = 49 + 25 + 25 + 0 = 49 + 25 + 16 + 9 .
Tehát összesen 6 megfelelő felbontás létezik.
Helyes válasz(ok): E

6. Egy téglalapot az oldalaival párhuzamos 2-2 szakasz-

szal az ábra szerint 9 téglalapra daraboltunk. Közülük
ötnek a területét cm2-ben az ábrán a megfelelő tégla-
lapba írva láthatjuk. Az alábbiak közül hány cm2 lehet
a többi külön álló 4 téglalap valamelyikének területe?
(A) 4 (B) 24 (C) 28 (D) 36 (E) 40
Megoldás: Megfigyelhetjük, hogy ha egy téglalapot a bal oldali ábrának meg-
felelően négy kisebb téglalapra darabolunk a, b, c és d ol-
dalhosszakkal, akkor az egyes területek ac, bc, ad és bd. Eb-
ből az is következik, hogy a csak csúccsal érintkező téglala-
pok területének szorzata egyenlő egymással, hiszen mindkét
„átlóban” a két terület szorzata abcd.
Jelölje a hiányzó kis téglalapok területeit az ábra sze-
rint x, y, z és t. Ekkor 35 ⋅ t = 21 ⋅ 10 , így
= t 210 = : 35 6 .
21 ⋅ x = 30 ⋅ 35=, így x 1050= : 21 50 .
10 ⋅ z = 35 ⋅ 8 ,=így z 280 = :10 28 .
35 ⋅ y = x ⋅ z = 50 ⋅ 28= , így y 1400
= : 35 40 .
Vagyis a többi 4 téglalap területe 6, 28, 40 és 50 cm2. Ezek közül a 28 és a 40
szerepel a válaszlehetőségek között.
Helyes válasz(ok): C, E

7. Egy kosárban alma, körte és barack van. Összesen hány barack lehet ebben a
kosárban, ha almából 8-cal kevesebb van, mint a másik két fajtából együttvé-
ve, körtéből pedig 14-gyel van kevesebb, mint a másik két fajtából együtte-
sen?
(A) 4 (B) 7 (C) 8 (D) 11 (E) 14
Megoldás: Jelölje a kosárban lévő alma, körte és barack darabszámát a, k és
 a + 8 = k + b
b. Ekkor teljesül az  egyenletrendszer. A megfelelő oldalakat
k + 14 =a + b
összeadva a + 8 + k + 14 = k + b + a + b adódik, ahonnan 22 = 2b és így

32
 7. osztály

b = 11 . Tehát 11 barack van a kosárban. (Ez meg is valósulhat, például úgy,

ha almából 5, körtéből 2 van a barackokon kívül.)
Helyes válasz(ok): D

8. Gizi egy üres papírra megrajzolta a 120°-os AOB szögtartományt, majd ennek
belsejében felvette a C és D pontokat, valamint az OC és OD félegyeneseket,
így több szögtartomány keletkezett. Ekkor OC és OD is szögfelezője valamely
így felvett szögtartománynak. Hány fokos lehet az AOC szög?
(A) 30 (B) 40 (C) 60 (D) 80 (E) 90
Megoldás: Mind az öt válaszlehetőség megvalósulhat, amint azt a következő
példák mutatják:

Az első esetben OC szögfelezője AOD-nek, OD pedig AOB-nek.

A második esetben OC szögfelezője AOD-nek, OD pedig COB-nek.
A harmadik esetben OC szögfelezője AOB-nek, OD pedig AOC-nek (az AOD
és a DOC szögek 30°-osak).
A negyedik esetben OC szögfelezője DOB-nek, OD pedig AOC-nek (az AOD
és a DOC szögek 40°-osak).
Az ötödik esetben OC szögfelezője DOB-nek, OD pedig AOB-nek (az AOD
szög 60°-os, a DOC szög 30°-os).
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

9. Zsófi kiszámolta hét különböző páratlan szám átlagát. Kati kivonta ebből az
átlagból a nagyság szerinti középső számot, és azt állította, hogy az eredmény
13
lett. Katinak nem lehet igaza, ha a hét szám valamelyike…
7
(A) 1 (B) 7 (C) 11 (D) 17 (E) 21
Megoldás: Ha a hét páratlan számot a < b < c < d < e < f < g jelöli, akkor
a+b+c+d +e+ f + g 13
Kati szerint − d = , azaz
7 7
a + b + c + e + f + g − 6d =
13 . Mivel az utolsó egyenlőség bal oldalán 6 pá-

33
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

ratlan szám összegéből (ami páros) vonunk ki egy páros számot, ennek ered-
ménye biztosan páros, tehát soha nem lehet 13. Vagyis Katinak a megadott
feltételek mellett soha nem lehet igaza (így például akkor se, ha a hét szám
valamelyike 1, 7, 11, 17 vagy 21).
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

10. Jani egy kör kerületére felírta az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számokat valami-

lyen sorrendben, majd kiszámolta az összes lehetséges módon három szom-
szédos szám összegét. Azt a számot jelöljétek meg, amelyik egy adott sorrend
esetén az így kiszámolt tíz összeg közül lehet a legkisebb!

(A) 13 (B) 14 (C) 15 (D) 16 (E) 17

Megoldás: A következő példák mutatják, hogy a legkisebb összeg értéke le-
het 13, 14, illetve 15:

9 + 3 +1 =13 9 + 4 +1 =14 9 + 5 +1 =15

A legkisebb összeg nem lehet 15-nél nagyobb. Válasszuk ugyanis külön a 10-
et, a többi 9 számot pedig osszuk hármas szomszédonként 3 csoportba. E 3
csoportban a számok összege 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 = 45 = 3 ⋅ 15 . Ha a
legkisebb három szomszédos összeg 15-nél nagyobb lenne, akkor a felosztás
során keletkező 3 csoportban a számok összege legalább 3 ⋅ 16 = 48 lenne,
ami nem lehetséges.
Helyes válasz(ok): A, B, C

11. Adott az ABCD rombusz. Mekkora szöget zárhatnak be egymással a BAC és

BDC szögek belső szögfelezői?
(A) 15° (B) 30° (C) 45° (D) 60°
(E) bármilyen 60°-nál kisebb szöget bezárhatnak
Megoldás: Jelölje a BAD szöget α , a szögfelezők
metszéspontját M. Ekkor ADC = 180° − α .
Mivel rombusz átlói felezik a szögeket, ezért
3 3
MAD = α és ADM =  (180° − a ) .
4 4
Így AMD= 180° − MAD − ADM  =

34
 7. osztály

3 3
= 180° − α − (180° − α )= 45° .
4 4
Tehát a belső szögfelezők mindig 45°-ot zárnak be egymással.
Helyes válasz(ok): C

12. Egy társaságban valakit félénknek hívunk, ha legfeljebb 3 ismerőse van a töb-
biek között (az ismeretség kölcsönös, és senkit nem tekintünk önmaga ismerő-
sének). Ha mindenkinek van legalább 3 félénk ismerőse, akkor az alábbiak
közül összesen hányan lehetnek egy ilyen társaságban?
(A) 6 (B) 8 (C) 9 (D) 10 (E) 11
Megoldás: A feltételek miatt minden félénknek legfeljebb 3 és legalább 3 is-
merőse van, tehát pontosan 3 ismerőse van, akik ráadásul mind félénkek.
Vagyis félénk embernek nem lehet nem félénk ismerőse. Mivel mindenkinek
van félénk ismerőse, és az ismeretség kölcsönös, ezért egy ilyen társaságban
mindenki félénk.
A társaság lehet 6, 8 vagy 10 tagú, amint azt a következő példák mutatják (az
embereket pontok, az ismeretségeket vonalak jelölik):

6 tagú társaság 8 tagú társaság 10 tagú társaság

3n
Ha a társaság n tagú, akkor az ismeretségek száma (hiszen mindenkinek 3
2
ismerőse van, és minden ismeretséget kétszer számoltunk). Mivel ez egész
szám, n értéke csak páros lehet. Tehát 9 vagy 11 tagú nem lehet a társaság.
Megjegyzés: Minden n ≥ 4 páros szám esetén létezik ilyen n tagú társaság.
Ehhez helyezzük az embereket egy szabályos n-szög csúcsaiba, mindenki is-
merje a vele két szomszédos csúcsban lévő embert és a vele szemközti csúcs-
ban lévőt, a többit pedig ne. Ez a társaság megfelel a feladat feltételeinek.
Helyes válasz(ok): A, B, D

13. Az alábbiak közül hány egyforma téglatest alakú szobából álló lakást lehet
úgy építeni az űrben, hogy bármely 2 szoba közvetlenül egymásba nyíljon?
(Ehhez az szükséges, hogy a két téglatestnek legyen közös felületrésze, a kö-
zös él még nem elegendő.)
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Megmutatjuk, hogy még 6 szobás lakás is építhető a kívánt mó-
don. Illesszünk egymáshoz három téglatestet T-alakban a következőképpen:

35
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Most fektessünk egymásra két ilyen T-alakot, egymáshoz képest kissé elfor-
gatva, a következő oldal ábráján látható módon. Így egy 6 szobás megoldást
kapunk:

Ha bármelyik téglatestet eltávolítjuk, a megmaradó szobákból álló lakás is

megfelelő lesz. Így 2, 3, 4, 5 vagy 6 szobás is lehet egy ilyen lakás.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Daraboljátok fel mindkét alakzatot a rácsvonalak mentén négy azonos alakú
és nagyságú részre! (Az egyik ábra egyforma részei különbözhetnek a másik
ábra egyforma részeitől.)

Megoldás: Egy-egy lehetséges darabolást mutatnak a következő ábrák:

Alakzatonként egy helyes darabolásra 8-8 pont jár. (Összesen max. 16 pont.)

36
 8. osztály

8. osztály
1. A racionális számokon értelmezett (1 − ( 2 − x ) : 3) ⋅ 4 =5 egyenlet megoldá-
sa…
(A) –1-nél kisebb (B) 0-nál kisebb (C) 0-nál nagyobb
(D) 2-nél nagyobb (E) 3-nál nagyobb
Megoldás: Egyenértékű átalakításokkal kapjuk a következőket:
1 − (2 − x) : 3 =
1, 25 ⇔ ( 2 − x ) : 3 =
−0, 25 ⇔ 2 − x =−0,75 ⇔ x = 2,75
Tehát az egyenlet megoldása 2,75, amely 0-nál és 2-nél is nagyobb.
Helyes válasz(ok): C, D

2. Tudjuk, hogy Anna és Bori együtt 82 kg, Bori és Cili együtt 74 kg, Cili és Dó-
ri együtt 75 kg, Dóri és Éva együtt 65 kg, valamint Éva és Anna együtt 62 kg.
Hány kg tömegű lehet Bori vagy Dóri valamelyike?
(A) 32 (B) 36 (C) 40 (D) 42 (E) 43
Megoldás: Ha az öt megadott információt összeadjuk, akkor minden gyereket
kétszer számolunk, vagyis a 82 + 74 + 75 + 65 + 62 = 358 kg az öt gyerek
együttes tömegének duplája. Így öten együtt 358 : 2 = 179 kg nehezek.
Anna, Bori, Cili és Dóri együttes tömege 82 + 75 = 157 kg, így Éva tömege
179 − 157 = 22 kg. Ebből következik, hogy Dóri tömege 65 − 22 = 43 kg,
Annáé 62 − 22 = 40 kg, és így Borié 82 − 40 =42 kg.
Helyes válasz(ok): D, E

3. Zsófi kiszámolta hét különböző páratlan szám átlagát. Kati kivonta ebből az
átlagból a nagyság szerinti középső számot, és azt állította, hogy az eredmény
13
lett. Katinak nem lehet igaza, ha a hét szám valamelyike…
7
(A) 1 (B) 3 (C) 5 (D) 17 (E) 19
Megoldás:Ha a hét páratlan számot a < b < c < d < e < f < g jelöli, akkor Ka-
a+b+c+d +e+ f + g 13
ti szerint − d = , azaz
7 7
a + b + c + e + f + g − 6d =
13 . Mivel az utolsó egyenlőség bal oldalán 6 pá-
ratlan szám összegéből (ami páros) vonunk ki egy páros számot, ennek ered-
ménye biztosan páros, tehát soha nem lehet 13. Vagyis Katinak a megadott
feltételek mellett soha nem lehet igaza (így például akkor se, ha a hét szám
valamelyike 1, 3, 5, 17 vagy 19).
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

37
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

4. A 11 felbontható négy négyzetszám összegére

11 = 9 + 1 + 1 + 0 = 32 + 12 + 12 + 02 . Peti a 99-et bontotta fel négy négyzetszám
összegére. Az alábbiak közül melyik négyzetszám fordulhat elő Peti felbontá-
sában?
(A) 4 (B) 25 (C) 36 (D) 49 (E) 64
Megoldás: A 0, 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81 számok közül kell négyet vá-
lasztanunk úgy, hogy az összegük 99 legyen, és a számok sorrendje nem szá-
mít. Az eseteket az összeadandók szerinti csökkenő sorrendben fogjuk össze-
gyűjteni (tehát először a 81-gyel kezdődő felbontásokat nézzük, ezen belül a
második tag szerinti csökkenő sorrendben, és így tovább).
A lehetséges felbontások: 99 = 81 + 16 + 1 + 1 = 81 + 9 + 9 + 0 =
= 64 + 25 + 9 + 1 = 49 + 49 + 1 + 0 = 49 + 25 + 25 + 0 = 49 + 25 + 16 + 9 .
Tehát a válaszlehetőségek közül a 25, a 49 és a 64 fordulhat elő a felbontás-
ban.
Helyes válasz(ok): B, D, E

5. Adott a 0, 242424... = 0, 24 végtelen szakaszos tizedestört (a 24 ismétlődik).

Ezt a törtet az alábbiak közül mennyivel szorozva kapunk egész számot?
(A) 0 (B) 11 (C) 33 (D) 44 (E) 66
Megoldás: Alakítsuk a tizedestörtet közönséges törtté! Ha x = 0, 242424... ,
akkor 100= = 24 + 0, 242424... , vagyis 100=
x 24, 242424... x 24 + x , ahonnan
24 8
99 x = 24 , és így =
x = . Ha ezt a számot a 33 bármely többszörösével
99 33
megszorozzuk, egész számot kapunk, egyébként nem (hiszen az utóbbi eset-
ben a nevezőben lévő 3-as és 11-es prímtényező valamelyikével nem tudunk
egyszerűsíteni).
A válaszlehetőségek közül a 0, a 33 és a 66 többszöröse a 33-nak, így ezekkel
szorozva kapunk egész számot.
Helyes válasz(ok): A, C, E

6. Cirmos anyó pudingot főzött cicáinak. Ezután adott az első és a második cicá-
nak valamennyit, majd a harmadiknak annyit adott, mint az első kettőnek
együtt. A negyedik annyit kapott, mint a második és a harmadik együtt, az
ötödiknek annyit adott, mint a harmadiknak és a negyediknek együttvéve, vé-
gül a hatodiknak éppen annyi maradt, mint amennyit a negyedik és az ötödik
együtt kapott. Ha az ötödik cica 100 gramm pudingot kapott, akkor összesen
hány gramm pudingot főzött Cirmos anyó?
(A) 360-nál kevesebb (B) 380-nál kevesebb (C) 420-nál kevesebb
(D) 450-nél több (E) 460-nál kevesebb
Megoldás: Ha az első cica a, a második pedig b gramm pudingot kapott, ak-

38
 8. osztály

kor a harmadiknak a + b , a negyediknek a + 2b , az ötödiknek 2a + 3b = 100

g, a hatodiknak pedig 3a + 5b puding jutott. Így az összes puding mennyisége
a + b + ( a + b ) + ( a + 2b ) + ( 2a + 3b ) + ( 3a + 5b ) =8a + 12b =4 ⋅ ( 2a + 3b ) ,
vagyis éppen négyszer annyi, mint amennyit az ötödik cica kapott. Tehát
Cirmos anyó összesen 4 ⋅ 100 = 400 gramm pudingot főzött (ami 420-nál és
460-nál kevesebb).
Helyes válasz(ok): C, E

7. Az ABC hegyesszögű háromszögben BH magasság, M a BC oldal felezőpont-

ja, BC = 10 cm, és az MCA szög kétszerese az MAC szögnek. Hány cm hosz-
szú lehet AH?
(A) 4-nél kevesebb (B) 4-nél több (C) 5-nél kevesebb
(D) 6-nál kevesebb (E) 6-nál több
Megoldás: A BHC derékszögű háromszöget téglalappá ki-
egészítve (M-re tükrözve) azt kapjuk, hogy HM az átló fe-
lével egyenlő, vagyis HM = 5 cm. Így az MHC háromszög
egyenlő szárú, és az MHC szög is kétszerese az MAH szög-
nek. De az MHC szög az AMH háromszög külső szöge,
ezért megegyezik az MAH és HMA szögek összegével.
Emiatt a HMA szög egyenlő az MAH szöggel, vagyis az
AMH háromszög egyenlő szárú, HM = HA . Tehát AH = 5
cm (ami 4-nél több és 6-nál kevesebb).
Helyes válasz(ok): B, D

8. Az alábbiak közül hány különböző prímszámot írhatott fel a táblára Miki, ha

tudjuk, hogy a felírtak közül bármely három szám összege szintén prímszám?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 7
Megoldás: A 7, 13, 17, 23 prímszámok például megfelelők, közülük bármely
három összege is prím: 7 + 13 + 17 = 37 , 7 + 13 + 23 = 43 , 7 + 17 + 23 =47 és
13 + 17 + 23 = 53 . Tehát Miki felírhatott 4 számot, illetve 3-at is, ha ezek bár-
melyikét elhagyta.
Megmutatjuk, hogy öt (vagy annál több) prímszámot nem írhatott fel Miki.
Ehhez vizsgáljuk a prímek 3-mal való osztási maradékát. Ha az öt szám közül
háromnak azonos a 3-as maradéka, akkor ezek összege 3-mal osztható (és na-
gyobb, mint 3), tehát nem prím. Tehát minden maradék csak legfeljebb 2-szer
fordulhat elő. Mivel 0 maradékot csak a 3 ad, így az öt maradék csak 0, 1, 1,
2, 2 lehet. Ám ekkor egy-egy 0, 1 és 2 maradékú szám összege 3-mal osztható
(és nagyobb, mint 3), tehát ez sem lehetséges.
Helyes válasz(ok): A, B

9. Az ABC háromszögben M az AC felezőpontja, a BM szakasz hossza fele az

AB szakasz hosszának; és ABM = 40° . Hány fokos lehet ekkor az ABC ?

39
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

(A) 60 (B) 90 (C) 100 (D) 110 (E) 120

Megoldás: Tükrözzük a háromszöget az M pontra, és

legyen B tükörképe D. Ekkor DB= 2 ⋅ BM , viszont a
feltétel alapján AB= 2 ⋅ BM , így DB = AB , vagyis az
ADB háromszög egyenlő szárú.
Innen kapjuk, hogy DAB= (180° − 40°) : 2= 70° .
A tükrözés miatt ABCD paralelogramma, így szomszé-
= 180° − 70=
dos szögei kiegészítő szögek, tehát ABC  ° 110° .
Helyes válasz(ok): D

10. Az alábbiak közül hányszor hányas táblázat mezői tölthetők ki a –1, 0, 1 szá-
mokkal úgy, hogy a sorokban és az oszlopokban kijövő összegek mind külön-
bözőek legyenek?
(A) 2×2 (B) 3×3 (C) 4×4 (D) 6×6 (E) 2020×2020
Megoldás: A következő példák mutatnak egy-egy helyes kitöltést 2×2-es,
4×4-es, illetve 6×6-os táblázatra (a szürkített oszlopban, illetve sorban az ösz-
szegeket tüntettük fel):
1 0 1 0 1 1 1 3 0 1 1 1 1 1 5
1 –1 0 –1 0 1 1 1 –1 0 1 1 1 1 3
2 –1 –1 –1 1 1 0 –1 –1 0 1 1 1 1
–1 –1 –1 1 –2 –1 –1 –1 1 1 1 0
–3 –1 2 4 –1 –1 –1 –1 1 1 –2
–1 –1 –1 –1 –1 1 –4
–5 –3 –1 2 4 6
A 2020×2020-as táblázat is kitölthető, például a 6×6-os mintájára úgy, hogy a
bal felső sarokból induló átló első 1010 helyére 0-t, a többi 1010 helyére 1-et
írunk, ettől az átlótól felfelé mindenhová 1-et, lefelé pedig –1-et. (Ekkor a so-
rokban az összeg 2019, 2017, 2015, …, 1, 0, –2, –4, …, –2018 lesz, az oszlo-
pokban pedig –2019, –2017, –2015, …, –1, 2, 4, …, 2020, ezek csupa külön-
böző számok.
A 3×3-as táblázat viszont nem tölthető ki a kívánt módon. Ha létezne megfe-
lelő kitöltés, akkor a sorösszegeket és az oszlopösszegeket összeadva páros
számot kapnánk (a beírt számok összegének kétszeresét). A 6
különböző sor- és oszlopösszegnek a –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3 szá- –1 –1 –1 –3
mok közül kellene kikerülnie, vagyis e 7 számból 6-ot kellene 1 1 1 3
választanunk. A 7 szám összege 0, ami páros, így az egyetlen –1 0 1 0
kimaradó értéknek is párosnak kellene lennie, tehát a –3-nak és –1 0 1
a 3-nak is elő kellene fordulnia az összegek között. Ez azt je-
lenti, hogy kellene vagy egy csupa –1-es és egy csupa 1-es sor, vagy mindket-
tőből egy-egy oszlop (mi most az első lehetőséggel foglalkozunk). Ám ekkor

40
 8. osztály

a harmadik sorba három különböző számot kellene írnunk (hogy ne legyen az

oszlopösszegek között két azonos), így ez csak a –1, 0, 1 lehetne valamilyen
sorrendben. A kitöltés egyik sorrendjét elkészítve láthatjuk, hogy van két egy-
forma összeg (0). Tehát ez az elrendezés nem lehetséges.
Helyes válasz(ok): A, C, D, E

11. Az asztalon a 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os számkártyák vannak, mindegyik-
ből egy darab. Ezekből Atilla és Buda felváltva (szabadon választva) vesznek
fel egyet-egyet. Atilla kezd, és az nyer, aki először tud az összes felvett kártyá-
ját egymás mellé helyezve 17-tel osztható számot kirakni. Mindketten úgy ját-
szanak, hogy nyerni szeretnének. Ekkor, ha Atilla kezdő kártyája a(z)…
(A) 1-es, akkor Atilla nyerhet. (B) 1-es, akkor Buda nyerhet.
(C) 3-as, akkor Atilla nyerhet. (D) 3-as, akkor Buda nyerhet.
(E) 4-es, akkor Atilla nyerhet.
Megoldás: Az első néhány 17-tel osztható pozitív egész szám: 17, 34, 51, 68,
85, 102, 119, 136, 153, 170, 187, 204, 221, 238, 255, 272, 289, 306, …
Ha Atilla 1-gyel kezd, akkor Buda kénytelen felvenni az 5-öt, ellenkező eset-
ben Atilla felvenné az 5-öt, és kirakná az 51-et. Ha Atilla ezután a 3-at veszi
fel, akkor Buda kénytelen a 4-et felvenni (nehogy Atilla kirakja a 34-et), így
ezután Atilla fel tudja venni a 6-ot, és kirakhatja a 136-ot. Tehát ha Atilla 1-
gyel kezd, akkor Buda lépéseitől függetlenül tud nyerni (Buda viszont nem).
Ha Atilla 3-mal kezd, akkor Buda kénytelen felvenni a 4-et. Ha Atilla ezután
az 1-et veszi fel, akkor Buda kénytelen az 5-öt felvenni, így ezután Atilla fel
tudja venni a 6-ot, és ismét nyer a 136-tal. Tehát ha Atilla 3-mal kezd, akkor
is ő nyerhet, Buda pedig nem.
Ha Atilla 4-gyel kezd, akkor Buda kénytelen felvenni a 3-at (a 34 miatt). Ha
Atilla ezután az 5-öt veszi fel, akkor Buda kénytelen az 1-et felvenni (az 51
miatt), így ezután Atilla fel tudja venni a 2-t, és kirakhatja a 425-öt, ami oszt-
ható 17-tel. Tehát ha Atilla 4-gyel kezd, akkor is ő nyerhet.
Helyes válasz(ok): A, C, E

12. Az alábbiak közül hány egyforma téglatest alakú szobából álló lakást lehet
úgy építeni az űrben, hogy bármely 2 szoba közvetlenül egymásba nyíljon?
(Ehhez az szükséges, hogy a két téglatestnek legyen közös felületrésze, a kö-
zös él még nem elegendő.)
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Megmutatjuk, hogy még 6 szobás lakás is építhető a kívánt mó-
don. Illesszünk egymáshoz három téglatestet T-alakban a következőképpen:

41
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Most fektessünk egymásra két ilyen T-alakot, egymáshoz képest kissé elfor-
gatva, az ábrán látható módon. Így egy 6 szobás megoldást kapunk:

Ha bármelyik téglatestet eltávolítjuk, a megmaradó szobákból álló lakás is

megfelelő lesz. Így 2, 3, 4, 5 vagy 6 szobás is lehet egy ilyen lakás.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

13. Egy 5 lányból és 5 fiúból álló társaság azonos nemű tagjai nem ismerik egy-
mást, továbbá nincs két olyan lány, akinek lenne két közös fiúismerőse. Az
alábbiak közül összesen hány ismeretség lehet e társaság tagjai között? (Az
ismeretségek kölcsönösek.)
(A) 10 (B) 11 (C) 12 (D) 13 (E) 14
Megoldás: Először megmutatjuk, hogy az ismeretségek száma legfeljebb 12
lehet. Tegyük fel, hogy ez nem igaz, és van olyan társaság, ahol az 5 lány és
az 5 fiú között legalább 13 ismeretség van. Jelölje az 5 lány ismeretségeinek
számát valamilyen sorrendben a, b, c, d és e (ekkor a + b + c + d + e = 13 ).
Tekintsük az a + b , b + c , c + d , d + e és e + a mennyiségeket! Ezen érté-
kek összege 2 ( a + b + c + d + e ) =26 , így a skatulyaelv miatt az öt érték va-
lamelyike legalább 6 (különben az összeg legfeljebb 5 ⋅ 5 = 25 lehetne).
Legyen például a + b ≥ 6 . Ekkor e két lány (nevezzük őket A-nak és B-nek)
együttesen legalább 6 fiút ismer. Mivel 5 fiú van, és legfeljebb egy közös fiú-
ismerősük lehet, ezért ez csak úgy lehetséges, hogy minden fiút ismeri vala-
melyikük, az egyik fiút pedig mindketten ismerik (tehát a + b = 6 ). Viszont
ekkor a többi lánynak csak legfeljebb 2-2 fiúismerőse lehet: egy A ismerősei
közül, egy pedig B ismerősei közül (különben A-val vagy B-vel egynél több
közös ismerősük lenne). Így az 5 lánynak összesen legfeljebb 6 + 3 ⋅ 2 = 12
fiúismerőse lehet. Tehát hamis volt az a feltevésünk, hogy legalább 13 isme-
retség van.
A következő példa mutatja, hogy az ismeretségek száma lehet 12 (a lányokat

42
 8. osztály

a felső pontok, a fiúkat az alsó pontok, az ismeretségeket pedig a szakaszok

szemléltetik):

A fenti példában akármelyik ismeretség megszüntethető, így az ismeretségek

száma kevesebb (például 10 vagy 11) is lehet.
Helyes válasz(ok): A, B, C

Részletes kidolgozást igénylő feladat:

14. Daraboljátok fel az itt látható alakzatot a rácsvonalak mentén há-
rom, négy, hat, illetve nyolc azonos alakú és nagyságú részre!
Mindegyik esethez külön-külön rajzot készítsetek!
Megoldás: Egy-egy lehetséges darabolást mutatnak a következő
ábrák:

3 részre 4 részre 6 részre 8 részre

Esetenként egy helyes darabolásra 4-4 pont jár. (Összesen max. 16 pont.)

43